Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

NAV 2.0: az adó- és vámhatóság felkészül a digitális jövőre
Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, adóbürokrácia csökkentése, adóügyi informatika, adóügyi támogató eljárás, Bók Mihály, digitális kormányzati szolgáltatások, Kalocsai Kornél, közigazgatási digitalizáció, Magyarország, NAV 2.0, NAV-tudásközpontok, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Vám Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége (VJASZSZ)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

NAV 2.0: az adó- és vámhatóság felkészül a digitális jövőre

„Debrecen – Az adóhivatal fejlesztésével, hatékonyságának növelésével is „harcolnának” a szürkegazdaság ellen.

A klasszikus kereskedelmi áruforgalom a mainak várhatóan hamarosan a duplájára, az e-kereskedelem pedig a harmincszorosára is nőhet. Így a vámügynököknek új szemléletre, más módszerekre lesz szükségük – fogalmazott a Kölcsey Központban tartott Nemzetközi Adó- és Vámkonferencia elején Bók Mihály, a Vám-, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségének társelnöke. Kiemelte: elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a jóhiszemű vállalkozásokat ne sújtsa azonnali szankciókkal az adóhivatal.

További egyszerűsítés
Egy magyar cégnél nagyjából kétszer annyi időt töltenek el adózással kapcsolatos tevékenységekkel mint Ausztriában. Vagyis egyszerűsíteni kell az adózást – emelte ki Kalocsai Kornél miniszteri biztos, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) stratégiai projekt koordinációért felelős szakfőigazgatója. A szakember előadásában hangsúlyozta: a fő cél, a szürkegazdaság visszaszorítása, melyhez elengedhetetlen a NAV fejlesztése, hatékonyságának javítása.

Elmondta: Magyarország egyik legnagyobb adatbázisával az adóhivatal rendelkezik. Ezt kihasználva azt szeretnék elérni, hogy mindenkinek a NAV készítse el az adóbevallását, az egyénekre csak az ellenőrzés háruljon.

A gépi tanulás eszközeit felhasználva arra törekszünk, hogy már a csalás sorozat első lépéseitől el tudjuk kapni a visszaélőket” – fogalmazott.

Partnernek tekinteni
Kalocsai Kornél szavaiból kiderült, hogy minősítik az adózókat. Az együttműködők, pontosan teljesítők például kedvezményeket kaphatnak és ritkábban végeznek náluk ellenőrzést. A visszaélésre alapozókkal szemben viszont a mainál is keményebben igyekeznek majd fellépni.

Papírmentes adóhivatal
A miniszteri biztos kiemelte, hogy a közigazgatási szervezeteket közül náluk a legmagasabb a diplomás munkavállalók aránya, ugyanakkor jelentős a fluktuáció. Utóbbi ellen életpályamodell bevezetésével, jobb munkakörülmények kialakításával küzdenek. A korszerűsítés jegyében folyamatosan fejlesztik informatikai rendszereiket. Hosszú távú céljuk a papírmentes adóhivatal kialakítása – tette hozzá Kalocsai Kornél.[haon.hu]”

—

„Az adóhivatalnál van Magyarország egyik legnagyobb adatbázisa, ezért fontos feladat az adatokból kinyerhető információk teljes körű felhasználása.
A NAV 2.0 megújulási program egyik fontos célja, hogy az adó- és vámhatóság felkészüljön a digitális jövőre – mondta Kalocsai Kornél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) stratégiai projekt koordinációért felelős szakfőigazgatója csütörtökön Debrecenben.

A miniszteri biztos a 6. nemzetközi adó- és vámkonferencia megnyitóján tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a megújulási program eredményeként 2021-re Európa egyik legmodernebb színvonalú e-adózási szolgáltatása jöhet létre, több adminisztráció nélkül.

Kalocsai Kornél az adótudatosság növelése érdekében a kommunikáció fejlesztésére és a stratégiai gondolkodásra is felhívta a figyelmet, miközben a behajtási hatékonyság javítását sürgette.

Megemlítette az adatfelhasználás fontosságát, és emlékeztetett rá, hogy az adóhivatalnál van Magyarország egyik legnagyobb adatbázisa, ezért fontos feladat az adatokból kinyerhető információk teljes körű felhasználása. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet a kockázatkezelés hatékonyságának javítására, hogy a csalókat – például az áfa-csalókat – minél előbb, már a csalás elején „elkapják”.

A megújulási program másik eleme a támogató ügyfélkezelés, az ügyfeleket partnerként kell kezelni, fel kell hívni a figyelmüket ha tévedtek, s nem azonnal szankcionálni – fejtette ki, hozzátéve, hogy az ügyfelek pozitívan fogadják ezt a hozzáállást.

Kalocsai Kornél részletesen beszélt a NAV-tudásközpont létrehozásáról, a tervezett szervezetfejlesztési korszerűsítésekről, az adó- és a vámszakmai fejlesztésekről.

Bók Mihály, a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége (VJASZSZ) társelnöke a megnyitón elmondta: hatodik alkalommal rendezik meg Debrecenben a nemzetközi adó- és vámkonferenciát a megbízhatóság, nyitottság, párbeszéd és biztonság mottó jegyében.

A tanácskozáson részt vesznek a román, a szlovák és az ukrán adó- és vámhatóságok képviselői, akikkel a határokon átnyúló szakmai feladatokról egyeztetnek a magyar szakemberek. Jelen van a kétnapos tanácskozáson több gazdálkodó szervezet vezetője is…[bama.hu]”

Forrás:
Papírmentes adózás a cél; haon.hu; 2018. március 8.
Miniszteri biztos: a NAV felkészül a digitális jövőre; bama.hu; 2018. március 8.

Közigazgatás, politika

Interjú Demeter Ervinnel, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottjával: „Pozitív a visszajelzés, érezhető, hogy az ügyfelekért van a rendszer…”

„…Az országban, így megyénkben is 2011-ben kezdődött el a kormányhivatali, járási hivatali rendszer kialakítása. Demeter Ervinnel, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottjával a folyamat fontos állomásairól és a még előttük álló feladatokról beszélgettünk. Szó esett a gazdasági, társadalmi állapotról is és arról, hogy a legfontosabb feladatok egyike, hogy a megyében élők lehetőségei ne legyenek sokkal rosszabbak, mint az ország és a kontinens szerencsésebb részein élőknek.

Honnan indult és hová jutott a kormányhivatali, járási rendszer kialakítása?
A fő irány a kezdettől fogva az ügyfélcentrikusság volt. Ez abban nyilvánul meg a legjobban – túl a gyorsaságon, hatékonyságon és a lehetőség szerinti alacsony költségen –, hogy az állam és az állampolgár közötti kapcsolat az állampolgár szempontjából minél inkább leegyszerűsített, koncentrált legyen. Ez az úgynevezett egyablakos ügyintézés. Korábban az volt, hogy az állampolgár azt sem tudta, hogy melyik hivatalba kell mennie. Ment hivatalról hivatalra és sorra azt mondták neki, hogy „ez nem hozzánk tartozik, menjen máshová.” Ettől kellett megszabadítani az ügyét intézni akaró állampolgárt. Most bejön az állampolgár a Kormányablakhoz és az már egyértelműen a hivatal dolga, hogy az államigazgatás rendszerén belül kire és mire is tartozik az adott ügy.

Ez a folyamat 2011-ben kezdődött el. Milyen fontosabb állomásai voltak?
Igen, és valóban egy folyamat kezdődött el. Induláskor ugyanis 39 ügyet lehetett intézni a Kormányablakokban. Ma ez a szám 1500 fölött van. A folyamat fontos része volt, hogy integrálódtak a kormányhivatalokhoz a különböző szervezetek. A legutolsó fázis pedig az volt, amikor az úgynevezett országos hatáskörű szerveztek szűntek meg és az államigazgatási feladataik megyei járási szervezésbe kerültek. A jogalkotási, stratégiaalkotási feladatok a szakminisztériumokhoz kerültek. Ez a folyamat 2017. január 1-jével befejeződött.

Milyen feladatok maradtak 2017-re?
Az elmúlt esztendő gyakorlatilag a működtetésről szólt. Arról, hogy az eddig kialakított és eddig minden évben változó, alakuló struktúrát működtessük. Valószínű, hogy az idei esztendő első fele is erről fog szólni. Az április 8-ai választások után megalakuló új kormány dolga lesz, hogy a további szükséges lépésekről döntsön.

Lehetséges gyökeres változás?
A politikai palettán a közigazgatás ilyetén működését, a megyei szintű és megyei szinten integrált ügyintézést, a kormányhivatalok létezését senki sem kérdőjelezi meg. Az várható, hogy ez a szervezeti rendszer megmarad ezután is. Hogy milyen finomítások lehetnek arról nyilván ennek a kormánynak vannak elképzelései és lehetnek majd egy új kormánynak is, de a kormányhivatali rendszer keretei között.

Milyen a visszajelzés a lakosság, az ügyfelek részéről? Ők a rendszer használói.
Ha ez a rendszer őszinte, valóban az ügyfelek érdekeit képviseli, akkor ők ezt érzik. Én azt látom, hogy rendkívül pozitív a visszajelzés attól, hogy érezhető, hogy az ügyfelekért van az egész rendszer. Természetesen akadnak olyan szituációk, amelyek évek hosszú sora alatt beidegződtek, de az ügyek messze döntő többségénél egyértelmű a változás. Az ügyintézési idők jelentősen lerövidültek és belépett az államigazgatásba az eredménycentrikusság szemlélete. Sokszor szoktam mondani a kollégáimnak is, hogy annak idején azt csinálta a közigazgatás, hogy betartatta a jogszabályokat és lényegében az volt a fő cél. Ma már nem ez a fő cél, hanem hogy az ügyfélnek intézzük el az ügyét a jogszabályi keretek lehetőségei között. Ez gyökeresen más, mint korábban. Meglepően jól haladunk ezzel a szemléletváltással.

Ezt az újfajta hozzáállást az azt alapból elsajátító fiatalokkal lehet talán a leghatékonyabban végrehajtani…
Én úgy fogalmaztam meg, hogy egy mentális változáson ment át, megy át az államigazgatás, amely egybeesik egy generációváltással az ügyfelek oldalán is. Nem véletlen, hogy amikor a rendszert kialakítottuk, a Kormányablakokba már olyan fiatalok kerültek, akik már ebben az új szemléletben kezdték pályájukat. Ez a tendencia most is folytatódik, azaz új ismerettel ellátott fiatalokat helyezünk be a rendszerbe.

A munkaerőpiacon ma már folyamatosan a képzett munkaerő hiányáról beszélnek. Érezhető-e ez a közigazgatásban?
Érezhető. Főleg vezetői szinten. Az ügyintézői szinten eleve szükség van egy saját képzésre, azaz kitermeljük az utánpótlást. Szerencsére az államigazgatás presztízse erősödik, a jövedelmek jelentősen emelkedtek. Az állami munkahely stabilitása pedig mindig is nagy vonzerő volt. Ez a három tényező együtt tudja kompenzálni az érezhető hiányt. Belső képzés, fiatalok megnyerése – ezekkel kezeljük a helyzetet.

Jelentős technikai infrastrukturális fejlődésen mentek át a járási hivatalok, a Kormányablakok. Szükség van-e további fejlesztésekre?
A járási Kormányablakok kialakításával a frontvonalon lévő infrastruktúra teljesen újracserélődött. A háttérinformatikai infrastruktúra folyamatosan megújul, annak az ütemén szükséges egy nagyobbat ugratni. Az idei esztendő a szoftvereké, ott lesz jelentős fejlesztés és előrelépés. Az egyik ok az, hogy minél inkább haladunk az elektronikus közigazgatás felé, azaz minél több ügyet elektronikusan is el lehessen intézni. A másik ok, hogy különböző szakigazgatásokat integráltunk a kormányhivatalhoz, illetve a járáshoz és a magukkal hozott informatikai rendszerek nem átjárhatók. Hatalmas feladat az egységesítés. Uniós forrásokat is mozgósít ehhez a Miniszterelnökség és idén gyorsul fel az átjárhatóság megteremtése. Van egy harmadik elem is, mégpedig annak megoldása, hogy az integrált szervezetek a megjelenésben összehangolódjanak.

A korszerűsödés az épületekben is megjelenik. Jó néhány járási hivatal újult meg az utóbbi időben. Mi a folytatás?
Mezőkövesden egy korszerű járási központ a befejezés előtt áll. Egy régi belvárosi épület teljes átalakításával jön létre közel 2 milliárd forintos beruházás keretében. Az épületben lesz majd a járási hivatal, de ugyanott több olyan állami ügyfélszolgálat is helyet kap, amely alapból nem tartozik a kormányhivatal keretei közé. Lesz posta, NAV-kirendeltség, de a közüzemi szolgáltatók ügyfélszolgálata is elérhető lesz az épületben. Miskolcon is egy integrált járási székhely létrehozása a cél a korábbi ITC épületének átalakításával. Ez lényegében egy huszonegyedik századi irodaház lesz, ahol az ügyek legszélesebb köre egy helyen lesz elintézhető. Megállapodásunk van a miskolci önkormányzattal, hogy egy központi ügyfélszolgálatuk helyet kap az épületben. Országosan úttörő vállalkozásról van szó, de ez érthető is, hiszen a Miskolci Járás az ország legnagyobbja.

A kormányhivatal jelentős szerepet tölt be a megye fejlesztéseiben.
A közigazgatás átszervezésekor az is alapgondolat volt, hogy versenyképességi kérdésről van szó. Ha jól működik az államigazgatás, az képes a gazdaságot segíteni. Nekünk a megyében három esztendeje van együttműködési megállapodásunk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával: információk átadásával segítjük egymást. Mi a jogszabályváltozások, az új jogszabályok megértésében segítünk és információkat is gyűjtünk a tervezett jogszabályváltozásokhoz. A kamara a megyei gazdasági folyamatokról rendelkezik számunkra fontos információkkal. A gazdaság fejlődését nagy, kiemelt beruházások szolgálják, amelyeknek az államigazgatási eljárási rendje is kiemelten történik. Ha egy kormányhatározat kiemeltnek minősít valamit – ilyen volt például a Takata gyár építése, vagy az M3-as autópálya –, akkor annak az eljárási rendje gyorsított. Az ilyen kiemeltnek nyilvánított beruházások hatósági ügyeiért a megyei kormánymegbízott a felelős. Jelenleg az M30-as Miskolc és az államhatár közötti szakaszának megvalósítása van napirenden. Ennek az államigazgatási eljárása gyakorlatilag lezajlott. Megvannak az engedélyezési tervek, leegyeztették azokat az érintett településekkel, megvannak a kivitelezők és hamarosan elindul maga az építés.

Hogyan látja Borsod-Abaúj-Zemplén kormánymegbízottja, merre halad a megye?
Korábban az ország legszegényebb, legelhagyatottabb, legjobban lesajnált vidékei közé tartozott a megye, mindig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével versenyeztünk az utolsó helyért a megyék között. Ehhez képes a megyében bekövetkezett egy jelentős változás, amely alapvetően a gazdaság fejlődéséből indul ki. Ha nézem az egy főre jutó beruházásokat, vagy az egy főre jutó nemzeti összterméket, már ott sem vagyunk az utolsók között, jelentősen előreléptünk. Az alsó harmad élcsapatához tartozunk és a következő lépés, hogy a középmezőnyben legyünk erős pozícióban. Földrajzi adottságaink miatt nem fogunk tudni soha olyan jó helyzetben kerülni, mint az ország nyugati megyéi, de a középmezőnybe jó eséllyel pályázunk. Az ipar, a gazdaság fejlődése jó irányba halad. Most az a legfontosabb, hogy ennek a humán oldalát is megszilárdítsuk, azaz legyen itt elég ember. Nagy probléma az elvándorlás, itt kell változást elérni. A munkaerőpiacon nagy eredményeket értünk el a közfoglalkoztatással. A korábbi munkanélkülieknek értelmes feladatot adott a közfoglalkoztatás és felkészítette őket az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésre. Arra kellene még megoldást találni, hogy az itt született embereknek erősebb legyen a kötődése. Ehhez az is kell, hogy a lehetőségeik ne legyenek sokkal rosszabbak, mint az ország és a kontinens szerencsésebb részein élőknek. Az elkövetkező időszaknak ez lesz a legfontosabb feladata…”

Forrás:
„Pozitív a visszajelzés, érezhető, hogy az ügyfelekért van a rendszer…”; Szaniszló Bálint; BOON; 2018. március 11.

Államigazgatásunk szolgáltatási kultúrája európai színvonalú, mondta a Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott

„Évente mintegy 3 millió ügyfélkapcsolat, és közel 1,7 millió döntés születik a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalban, a 2018 január elsejével életbe lépő változások pedig tovább növelik ezt az amúgy is magas számot – emelte ki Rácz Róbert. A Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott a Rádió Orienten hozzátette: mára a magyar államigazgatás szolgáltatási kultúrája és színvonala sok európai országot megelőz és mindezt a 90 százaléknál magasabb ügyfélelégedettségi mutatók is igazolják.

Hajdú-Bihar megye az ország egyik legnagyobb megyéje, központja Debrecen pedig országosan is jelentős város. Itt, a civis városban lakik az 560 ezer megyei polgár csaknem fele. A megyeszékhely látványos fejlődése az egész megyére jótékony hatással van. Rácz Róbert rámutatott: nagyon komoly gazdaságfejlesztési sikereket ért el a város az utóbbi években, egymásnak adják a kilincset a különböző befektetők, külföldi beruházók.

Hajdú-Bihar megyében a regisztrált álláskeresők száma 24 ezer fő, amely alacsonynak tekinthető a megye összlakosságát tekintve. A kormánymegbízott úgy fogalmazott: aki akar dolgozni, és bizonyos iskolázottságot is sikerült elérnie, az ma már biztosan talál munkát.
A közfoglalkoztatás egy szükséges rossz azok számára, akik nem találnak munkahelyet, de sokan pont a közmunka világában kapják meg az indíttatást az elhelyezkedésre az elsődleges munkaerőpiacon. A kormányhivatal igyekszik folyamatos oktatással, képzésekkel, foglalkoztatást támogató anyagi forrásokkal megmozgatni az álláskeresőket és a potenciális munkaadókat is. Ennek eredményeként 4-5 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma a megyében,ennyien találták meg a helyüket az elsődleges munkaerőpiacon. A problémát az jelenti, hogy a munkaerőigény és a munkaerőpiac kínálata csak kis százalékban találkozik egymással, és ezt csakis képzésekkel lehet áthidalni – fűzte hozzá.

A megye már része az európai vérkeringésnek, komoly világcégek jelennek meg Debrecenben, amelynek versenyképessége annak köszönhető, hogy könnyű elérni a várost, van repülőtere, autópályája, komoly egyeteme, és nagyon jól élhető település, ami a külföldi cégalapítók számára nem utolsó szempont – tájékoztatta a hallgatókat Rácz Róbert.

A szakember beszámolt arról, hogy a megye tíz járásában 17 kormányablak működik, melyekben évente hárommillió ügyfélkapcsolatot létesítenek. Az intézhető ügyek nagy része a járásokba került, hogy a lehető legközelebb legyen az állampolgárokhoz. Miközben jelentős lépések történnek az elektronikus ügyintézés kiterjesztésének irányába is, tavaly 7 százalékkal nőtt a személyes ügyintézések száma az ügyfélközpontokban.

„Jól felkészült kollégáink egyre több ügyet intéznek.” Induláskor 29-féle ügy tartozott hozzájuk – idézte fel a szakember, rámutatva: tavaly 1600-féle ügytípust, az idén január elsejétől pedig még többet lehet intézni és valamennyi ügyet el lehet indítani a kormányablakokban. Ez sokat elmond az elmúlt hét év munkájáról, a fejlődésről. Fontos lépés volt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is kirendeltségeket hozott létre a kormányablakokban. Már mind a tíz járásközpontban működik NAV ügyfélszolgálat.

A kormányhivatalokban dolgozó munkatársak száma az elmúlt évek során nem emelkedett, bár feladatuk nagyban megnőtt, de ehhez társult egy nagyon komoly életpályamodell és egy jelentős mértékű fizetésemelés is. Ehhez korrekt teljesítményértékelés is társul, minden vezető értékeli a saját közvetlen beosztottjait. „Nehéz feladat, mert az értékeléssel szembesíteni kell az értékeltet is” – vázolta fel. Erre szükség van, mert az államigazgatásnak példát kell mutatnia, hogyan kell tisztességes munkát végezni, mintaadó módon dolgozni.

Összességében elmondható, hogy a kollégák nagyon kulturált, komoly, színvonalas munkát végeznek, bár az is igaz, hogy problémát is jelent, hogy folyamatosan képzésen kell részt venniük, hiszen ilyenkor valakinek át kell vennie a távol lévők munkáját.

A kormánymegbízott kitért arra is, hogy Hajdú-Biharban is folyik az önkéntes tartalékos haderő szervezése. A megye különösen jól áll ezen a téren, a létszám tekintetében az országos átlag fölött vannak. Ez talán annak is köszönhető, hogy Debrecenben található a Bocskai laktanya, így nem idegen a megye lakóinak a katonák látványa – vélekedett a kormánymegbízott, hozzátéve: személyes példát mutatva ő maga is beállt a tartalékos katonák sorába.

Az infrastruktúrával kapcsolatban a Rádió Orient vendége elmondta, hogy a járások újraindításakor különböző állapotban lévő ingatlanokat vettek át az önkormányzatoktól, így nem volt zökkenőmentes a kezdet. Azóta több mint egymilliárd forintot költöttek energetikai beruházásokra, kormányablakok kialakítására, és további épületek korszerűsítését is tervezik a megyében. Emellett a közelmúltban adtak át egy nagyon komoly irattárat is, amely megoldotta végre a dokumentumok tárolásának problémáit.

Előrevetítve a kormánymegbízott úgy fogalmazott, hogy az elektronikus ügyintézés komoly, széles spektrumban történő használhatósága lesz az államigazgatás kulcskérdése a következő esztendőkre. Emellett az eszköz- és szoftverfejlesztés, illetve az állampolgárok érzékenyítése lesz még komoly kihívás – tette hozzá Rácz Róbert.”

Forrás:
Rácz Róbert: államigazgatásunk szolgáltatási kultúrája európai színvonalú; OrientPress; 2018. március 6.

Fenntartható finanszírozás: a Bizottság cselekvési terve a zöldebb és tisztább gazdaság megvalósítására

„A Bizottság a mai napon közzéteszi stratégiáját egy olyan pénzügyi rendszer kialakítása érdekében, amely támogatja az EU éghajlatügyi és fenntartható fejlesztési menetrendjét.

Ahogy bolygónk egyre inkább szembesül az éghajlatváltozás és a kimerülőben lévő erőforrások kiszámíthatatlan következményeivel, sürgős fellépésre van szükség egy fenntarthatóbb modell követése érdekében. Évente mintegy 180 milliárd EUR további beruházás szükséges ahhoz, hogy megvalósítsuk az EU Párizsban vállalt, 2030-ra szóló célkitűzéseit, többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 40%-os csökkentését. A Bizottság ezért ma a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásaira alapozva ütemtervet határoz meg annak érdekében, hogy megerősítse a finanszírozás szerepét a jól teljesítő, környezeti és társadalmi célokat is megvalósító gazdaság kialakításában.

A fenntartható finanszírozásról szóló mai cselekvési terv a tőkepiaci unióra irányuló erőfeszítések részét képezi, és célja, hogy bolygónk és társadalmunk érdekeit szolgálva kapcsolatot teremtsen a finanszírozás és az európai gazdaság sajátos szükségletei között. A cselekvési terv egyúttal a történelmi jelentőségű Párizsi Megállapodás és a fenntartható fejlesztési uniós menetrend megvalósítását szolgáló kulcsfontosságú lépések közé tartozik.

Frans Timmermans, első alelnök így nyilatkozott: „A zöldebb és fenntarthatóbb gazdaság felé való elmozdulás jó a munkahelyteremtésnek, jó az embereknek, és jó a bolygónknak. A mai napon azt biztosítjuk, hogy a pénzügyi rendszer e cél megvalósítását szolgálja. Javaslatunk lehetővé teszi a befektetők és a polgárok számára olyan kedvező döntések meghozatalát, amelyeknek köszönhetően a pénzüket felelősségteljesebb módon, a fenntarthatóságot támogatva használják fel.”

Valdis Dombrovskis, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős alelnök a következőket mondta: „A magas szintű munkacsoport munkájára támaszkodva ma olyan nagy horderejű reformterveket terjesztünk elő, amelyek a fenntartható finanszírozás globális viszonyítási pontjává válhatnak. Csak a pénzügyi szektor segítségével tudjuk kipótolni az éghajlat- és energiapolitikai céljaink megvalósítását még akadályozó évi 180 milliárd EUR finanszírozási hiányt. Ez hozzájárul majd ahhoz, hogy fenntartható jövőt teremtsünk a jövő generációi számára.”

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket mondta: „Az EU már most is élen jár az energiahatékonyságba és a szociális infrastruktúrára irányuló beruházások terén, az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) köszönhetően. Az ESBA infrastruktúra-fejlesztési finanszírozása legalább 40%-ban olyan projektekre irányul majd, amelyek hozzájárulnak a Párizsi Megállapodás éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló céljainak megvalósításához. Ugyanakkor ahhoz, hogy megvalósíthassuk a tisztább és erőforrás-hatékonyabb körforgásos gazdaságra való átállást, elengedhetetlen, hogy megfelelő feltételeket biztosítsuk a magánbefektetők számára a fenntartható beruházásokhoz.”

Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős biztos a következőket mondta: „A globális beruházások kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és már több billiót fordítottunk olyan megoldásokra, mint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság. A Párizsi Megállapodás hatalmas beruházási lehetőség. Hogyan tudjuk e lehetőséget megragadni? A mai cselekvési terv segítséget nyújt az európai pénzügyi szektornak ahhoz, hogy világviszonylatban a zöld technológiákra irányuló beruházások fő célpontjaként pozicionálja magát.”

A cselekvési terv fő elemei
Egy évvel ezelőtt a Bizottság magas szintű szakértői csoportot nevezett ki, amelynek feladatául tűzte, hogy átfogó ajánlásokat dolgozzon ki a pénzügyi szféra számára az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás érdekében. A csoport zárójelentésére alapozva a Bizottság ma előterjeszti a fenntartható finanszírozás uniós stratégiáját, amely meghatározza a további munka ütemtervét és a következő lépéseket a pénzügyi rendszer valamennyi érintett szereplőjére vonatkozóan.
Ezek közé tartoznak a következők:

A fenntartható finanszírozás közös nyelvének kialakítása, azaz egy olyan egységes uniós osztályozási rendszer – vagy taxonómia – létrehozása, amely meghatározza, mi számít fenntarthatónak, és mely területeken képes a fenntartható beruházás a legnagyobb hatást kifejteni.

Uniós címkék létrehozása a zöld pénzügyi termékek számára az említett uniós osztályozási rendszer alapján: ez lehetővé teszi majd a befektetők számára a zöld vagy kis szén-dioxid-kibocsátást biztosító kritériumoknak megfelelő beruházások azonosítását.

Az eszközkezelők és intézményi befektetők azon kötelezettségének pontosítása, amelynek értelmében figyelembe kell venniük a beruházási folyamat során a fenntarthatóság szempontját és tovább kell fejleszteniük a közzétételi követelményeket.

Annak előírása, hogy a biztosítási és befektetési vállalkozások ügyfeleik számára azok fenntarthatósági preferenciáit figyelembe véve nyújtsanak tanácsot.

A fenntarthatóság beépítése a prudenciális követelményekbe: a bankok és a biztosítók fontos külső finanszírozási forrásai az európai gazdaságnak. A Bizottság megvizsgálja a bankokra vonatkozó tőkekövetelmények újrakalibrálásának lehetőségeit (az úgynevezett zöld támogatási tényező bevezetésével) a fenntartható beruházások esetében, amennyiben ez kockázati szempontból indokolt, a pénzügyi stabilitás védelmének garantálása mellett.

A vállalati beszámolók átláthatóságának javítása: javasoljuk a nem pénzügyi beszámolásra vonatkozó iránymutatás felülvizsgálatát a Pénzügyi Stabilitási Tanács éghajlattal kapcsolatos pénzügyi tájékoztatással foglalkozó munkacsoportja által megfogalmazott ajánlásokhoz való fokozott igazodás érdekében.

Háttér-információk
Az EU és a világ különböző kormányai az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend elfogadásával elkötelezték magukat a fenntarthatóbb gazdaság és társadalom mellett. Az EU máris jelentős lépéseket tesz a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keret, az energiaunió, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend uniós végrehajtása révén.

A növekedés fenntarthatóbbá tételéhez a társadalom minden tagjának közreműködésére szükség van. A pénzügyi rendszer sem jelent kivételt. A magántőke fenntarthatóbb beruházások felé való irányításához átfogóan újra kell gondolni a pénzügyi rendszerünk működését. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU fenntarthatóbbá tegye gazdaságának növekedését, biztosítsa pénzügyi rendszerének stabilitását, valamint ösztönözze a nagyobb átláthatóságot és a hosszabb távú szemléletet a gazdaságában. E gondolat az Európai Unió tőkepiaci unióra irányuló projektjének is központi eleme.

2016-ban a Bizottság létrehozta a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoportot, amelynek 20 tagja a civil társadalom, a pénzügyi ágazat és a tudomány világának vezető szakértőiből, valamint európai és nemzetközi intézmények megfigyelőiből került ki. A csoport 2018 januárjában tette közzé zárójelentését. Ebben nyolc kiemelt intézkedést javasolt, amelyek véleménye szerint alapvető elemei a fenntartható finanszírozásra irányuló bárminemű érdemi fellépésnek. A mai cselekvési terv a magas szintű szakértői csoport ajánlásaira épül.

A jelentés több kulcsfontosságú ajánlásával kapcsolatos munkát már a csoport 2017. július 13-i időközi jelentése is tárgyalta. Erre reagálva akkor a Bizottság javasolta, hogy az európai felügyeleti hatóságok feladatainak meghatározásában környezeti, társadalmi és irányítási tényezők is szerepeljenek. A Bizottság emellett nyilvános konzultációt folytatott az intézményi befektetők és az eszközkezelők fenntarthatósági vonatkozású kötelezettségeiről.

A Bizottság 2018. március 22-én magas szintű konferenciának ad otthont a ma előterjesztett cselekvési terv megvitatása céljából.

További információk
Sajtóközlemény
Adatlap
További információk a fenntartható növekedésről”

Forrás:
Fenntartható finanszírozás: a Bizottság cselekvési terve a zöldebb és tisztább gazdaság megvalósítására; Európai Bizottság; IP/18/1404; 2018. március 8.
Lásd még: Frequently asked questions: Action Plan on financing sustainable growth

Az Európai Bizottság cselekvési terve a pénzügyi technológia (fintech) alkalmazásának felgyorsítására

„Az Európai Bizottság ma cselekvési tervet tett közzé, amelyben részletezi azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek a pénzügyi szolgáltatások területén megjelenő technológiaalapú innovációk nyújtotta lehetőségek kiaknázására irányulnak.

Az intézkedések célja, hogy Európa a pénzügyi technológiák globális központjává váljon, valamint hogy az európai vállalkozások és befektetők a lehető legnagyobb mértékben kihasználhassák azokat az előnyöket, amelyeket az egységes piac kínál e dinamikusan változó területen. Első jelentős intézkedésként a Bizottság egyúttal új szabályokat terjeszt elő a közösségi finanszírozást („crowdfunding”) biztosító platformok belső piaci növekedésének elősegítésére.

A ma közzétett cselekvési terv célja, hogy lehetővé tegye a pénzügyi szféra számára a gyorsan fejlődő új technológiák, például a blokkláncok, a mesterséges intelligencia és a felhőszolgáltatások alkalmazását. A terv másik törekvése a piacok biztonságának növelése és a piaci hozzáférés megkönnyítése az új szereplők számára. Ez közös érdekük a fogyasztóknak, a befektetőknek, a bankoknak és az új piaci szereplőknek egyaránt. A Bizottság emellett páneurópai címkét javasol bevezetni a közösségi finanszírozási platformok számára. Ennek segítségével az a platform, amelyet az egyik tagállamban már engedélyeztek, az összes többi tagállamban is működhet majd.

A cselekvési terv a tőkepiaci unió és a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások valóban egységes piacának kialakítására irányuló európai bizottsági törekvések része, de részét képezi a digitális egységes piac létrehozását célzó erőfeszítéseknek is. Az intézkedések révén a Bizottság az uniós szabályokat jövőorientálttá kívánja tenni és hozzá kívánja igazítani a gyors technológiai fejlődés újdonságaihoz.

Valdis Dombrovskis, a Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Ahhoz, hogy helyt álljunk a globális versenyben, az innovatív európai vállalkozásoknak tőkére, kísérletezési térre, és növekedési lehetőségekre van szükségük. Ez a pénzügyi technológiai cselekvési terv kiindulópontja. Az uniós közösségi finanszírozási címke segítségével a közösségi finanszírozási platformok előtt Európa-szerte új piacok nyílnak meg. Lehetővé válik számukra, hogy az EU egész területén elősegítsék a befektetők és a vállalkozások egymásra találását, ezáltal pedig a cégek és a vállalkozók a potenciális befektetők szélesebb körének kínálhatják innovatív üzleti ötleteiket.”

Jyrki Katainen, a Bizottság munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnöke a következőket nyilatkozta: „Az új technológiák, azáltal, hogy gyökeresen megváltoztatják a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés módját, átformálják a pénzügyi iparágat. A finanszírozás alternatív forrásai, például a közösségi finanszírozás vagy a személyközi hitelezés közvetlen kapcsolatot hoznak létre a megtakarítások és a beruházások között, és hozzáférhetőbbé teszik a piacot az innovatív vállalkozók, az induló vállalkozások és a kisvállalkozások számára. Ez a tőkepiaci unió egyik alapvető célja.”

Mariya Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „A digitális technológiák gazdaságunk egészére hatással vannak, a polgárokra és a vállalkozásokra egyaránt. A blokklánc és más technológiák fordulópontot jelenthetnek a pénzügyi szolgáltatások és más ágazatok tekintetében is. Ki kell alakítanunk azokat a kereteket, amelyek – a kockázatok kezelése és a fogyasztók védelme mellett – elősegítik az innovációs tevékenység fellendülését.”

A pénzügyi technológiai cselekvési terv:
A pénzügyi szektor a digitális technológiák legjelentősebb felhasználója és a gazdaság digitális átalakításának egyik fő motorja. A ma közzétett cselekvési terv 23 intézkedést tartalmaz. Ezek célja az innovatív üzleti modellek sikerének elősegítése, az új technológiák elterjedésének támogatása, a kiberbiztonság növelése és a pénzügyi rendszer sérthetetlenségének fokozása. Az intézkedések közé tartoznak például a következők:

A Bizottság uniós pénzügyi technológiai laboratóriumot hoz létre, ahol az európai és a nemzeti hatóságok semleges, nem üzleti környezetben vitathatják meg a technológiaszolgáltatókkal az egyes új technológiákkal kapcsolatos szabályozási kérdéseket.

A Bizottság már útjára indította az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpontot és Fórumot. A fórum még 2018-ban jelentést tesz a kriptovaluták jelentette kihívásokról és lehetőségekről, illetve a megosztott könyvelési technológiára és a blokkláncra vonatkozó átfogó stratégiát dolgoz ki a gazdaság minden ágazatára kiterjedően. A megosztott könyvelés olyan információs adatbázis, amelyet egy hálózatban megosztva tárolnak. A legismertebb ilyen technológia a blokklánc.

A Bizottság konzultációt rendez arról, hogyan lehetne a leghatékonyabban előmozdítani a tőzsdén jegyzett európai vállalkozások által kibocsátott információk digitalizálását, egyebek mellett a nemzeti adatbázisok összekapcsolására szolgáló innovatív technológiák segítségével. Ezáltal a befektetők sokkal könnyebben juthatnának hozzá a befektetési döntéseiket meghatározó információkhoz.

A Bizottság műhelytalálkozókat szervez majd a kiberbiztonsággal kapcsolatos információcsere javítása céljából.

A Bizottság tervezetet készít, amelyben az európai felügyeleti hatóságok javaslatai alapján vázolja a szabályozási kötöttségek nélküli tesztelés lehetőségeinek bevált gyakorlatait. A szabályozási kötöttségek nélküli tesztelés a hatóságok által létrehozott olyan keret, amelyben a pénzügyi technológiai startupok és egyéb innovatív vállalkozások ellenőrzött környezetben, egy szabályozó hatóság felügyelete alatt, élesben tesztelhetnek egyes innovációkat. A szabályozási kötöttségek nélküli tesztelés népszerűsége – különösen a fejlett pénzügyi piacokon – egyre nő.

A közösségi finanszírozásról szóló rendelet:
A közösségi finanszírozás elősegíti a finanszírozáshoz való hozzáférést, különösen az induló innovatív vállalkozások és más kisvállalkozások esetében. A vállalkozás online platformon mutatja be projektjét, és kölcsön („személyközi hitelezés”) vagy tőke formájában támogatást kér. A befektetők befektetésük után pénzügyi hozamot könyvelnek el. Jelenleg számos platform számára nehézséget okoz tevékenységének kiterjesztése más uniós tagállamokba. A közösségi finanszírozás uniós piaca ezért a világ más nagy gazdaságaival összehasonlítva kevésbé fejlett, és jelentősen szétaprózott. Az egyik legnagyobb akadályt a közös európai szabályok hiánya jelenti. Ez számottevően megnöveli a megfelelési és működési költségeket, és megakadályozza a közösségi finanszírozási platformokat abban, hogy határon átnyúló jelleggel működjenek.

A ma közzétett javaslat megkönnyíti e platformok számára, hogy az EU egész területén szolgáltatásokat nyújtsanak, és ezáltal elősegíti a forráshiányos vállalkozások hozzáférését a finanszírozás ezen innovatív formájához. Amennyiben a rendeletjavaslatot elfogadja az Európai Parlament és a Tanács, a platformok egységes szabályok alapján uniós címkét kérelmezhetnek. Ez lehetővé teszi majd számukra, hogy az EU egész területén kínálják szolgáltatásaikat. A közösségi finanszírozási platformokon befektetőket az információk közzétételére, az irányításra és a kockázatkezelésre vonatkozó egyértelmű szabályok és koherens felügyeleti intézkedések védik majd.

Háttér-információk
A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv 2017. júniusi félidős értékelésében a Bizottság hangsúlyozta, hogy a pénzügyi technológia új lendületet adhat a tőkepiacok fejlődésének azáltal, hogy új piaci szereplőket mozgósít, hatékonyabb megoldásokat biztosít, növeli a versenyt, és csökkenti a vállalkozások és a befektetők költségeit. Az értékelésben a Bizottság bejelentette, hogy a digitalizálásban rejlő lehetőségek integrálásával átfogó megközelítést dolgoz ki a pénzügyi technológiák fejlődésének előmozdítására és az uniós tőkepiacok elmélyítésére és kiszélesítésére.

A pénzügyi technológiai cselekvési terv előkészítéseként a Bizottság 2017 márciusában nyilvános konzultációt folytatott, melynek során felmérte az érdekelt felek véleményét arról, milyen hatást gyakorolnak az új technológiák a pénzügyi szolgáltatásokra. A nyilvános konzultációra adott válaszukban sokan aláhúzták, hogy a pénzügyi technológia és általában a technológiai innováció a pénzügyi szektor fejlődésének egyik motorja, amely hatalmas lehetőségeket tartogat a finanszírozáshoz való hozzáférés, a működés hatékonysága, a költségtakarékosság és a verseny vonatkozásában.

A közösségi finanszírozásra vonatkozó javaslat előkészítése során a Bizottság figyelembe vette a tőkepiaci unióra vonatkozó 2015. évi cselekvési terv végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, a tőkepiaci unió félidős értékeléséhez kapcsolódó nyilvános konzultáció eredményét és a 2017. márciusi pénzügyi technológiai konzultáció tanulságait.”

Forrás:
Pénzügyi technológia: Új bizottsági intézkedések a versenyképesebb és innovatívabb pénzügyi piac megvalósítása érdekében; Európai Bizottság; IP/18/1403; 2018. március 8.
Lásd még:

Közigazgatási, politikai informatika

Kibervédelmi parancsnokságot létesítenek a honvédségen belül

„A leplezett veszélyek jelentik a legnagyobb kihívást – jelentette ki a honvédelmi miniszter hétfőn Budapesten, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) ünnepi állománygyűlésén.
Simicskó István szerint ezek leleplezése, felismerése, időben jelzése, s a döntéshozók felkészítése kiemelt fontosságú feladat. A titkosszolgálatok tevékenységének történelemformáló szerepe van – vélekedett a miniszter, hozzátéve: a jó titkosszolgálati munka segíti döntéshozókat a helyes intézkedések meghozásában.

A független magyar katonai nemzetbiztonság megalakulásának századik évfordulója alkalmából tartott ünnepi rendezvényen a honvédelmi miniszter a KNBSZ állományának is köszöntet mondott azért, hogy napjainkban Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország. A világ és Európa több országában terrorcselekmények sokaságát követik el, mindeközben Magyarországon az emberek biztonságban élhetik mindennapjaikat – fejtette ki a miniszter, aki szerint ez katonai és rendvédelmi szervek, a katonai és polgári titkosszolgálatok hatékony munkájának eredménye.

Simicskó István kiemelte: a trójai faló óta ismert mit jelent a „rosszul értelmezett” veszély, s megjegyezte: sokszor az ilyen jelenségek mögött a „jóhiszeműség kihasználása” áll.

A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy az Európai Unió vezetői között megindult egy „értelmezhetetlen verseny”, hogy ki fogad be több bevándorlót. Magyarország és több más ország viszont úgy véli ez rossz irány. Magyarország – szövetségeseivel együtt – az európai, a schengeni határok megvédésének versenyében vesz részt, mert – ahogy a miniszter fogalmazott – „ez megmaradásunk záloga”.

Simicskó István napjaink legnagyobb biztonsági kihívásai közül a tömeges illegális migrációt, a terrorizmust, az embercsempész bandák tevékenységét, továbbá a kibertérben történő támadásokat emelte ki. Utóbbi kapcsán elmondta: döntöttek arról, hogy a honvédségen belül létrehoznak egy kibervédelmi parancsnokságot. Ennek előkészületi munkái már megkezdődtek – tette hozzá.

Ezzel együtt a védelemtechnológiai kutatóintézetet is továbbfejlesztik. A katonadiplomácia erősítése érdekében pedig több országban újranyitják a véderő attaséhivatalokat – fejtette ki Simicskó István.

A miniszter elmondta: napjainkban hagyományos katonai, modern, hibrid hadviselési kihívások egyaránt vannak. A virtuális, kibertérben naponta többszázezer támadás érhet egy országot. Ennek nyomán a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a magyar hadiipar újjáépítését, s a korszerű technológiai fejlesztéseket is tartalmazza.

Simicskó István azt mondta: a honvédségben szeretnék növelni a tényleges katonai állomány létszámát. Céljuk, hogy 2026-ra egy 30 ezer fős aktív állománnyal rendelkezzen a honvédség.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: ütőképes Magyar Honvédséget szeretnének felépíteni. A Magyar Honvédség történetében most megkezdődött a fejlődés időszaka – emelte ki a miniszter.

A magyar katonai nemzetbiztonság megalakulásának századik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a honvédelmi miniszter és dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar Főnöke emléktárgyakat adtak át Kovács József altábornagynak, a KNBSZ főigazgatójának.

A rendezvényen mások mellett a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség szervezeteinek képviselői, továbbá a polgári szolgálatok – az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – főigazgatói is részt vettek…”

Forrás:
A leplezett veszélyek jelentik a legnagyobb kihívást; Honvédelmi Minisztérium; 2018. március 5.

Digitális diktafonok és beszédfelismerő szoftverek lesznek a tárgyalótermekben

„Digitális diktafonok veszik át a tárgyalótermekben a korábban használt kazettás magnók helyét, a jegyzőkönyvvezetést pedig hamarosan beszédfelismerő szoftverek segítik majd a bíróságokon. Az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatása szerint az utóbbi időben jelentős infrastruktúra-fejlesztés zajlott: új szervereket, munkaállomásokat szereztek be, és idén minden bíróságon kialakítanak távmeghallgatásra alkalmas helyiségeket.

Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően eltűnnek a kazettás magnók a tárgyalótermekből. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tavaly indította el digitálisdiktafon-beszerzési programját, amelynek köszönhetően mára az ország minden részén lecserélhetővé váltak az elavult hangrögzítő készülékek – tudtuk meg a szervezettől.

Figyelemre méltó adat, hogy a bíróságokon több mint 15 ezer munkaállomás (notebook, asztali számítógép és úgynevezett vékonykliens) üzemel, ezeket 639 fizikai szerver és több mint 1000 hálózati eszköz egészíti ki, és teszi egy egységes, 155 épületet összekötő rendszerré. A technika gyors fejlődése és a gépek elhasználódása állandó kihívást jelent, de az OBH adatai szerint 2011 óta folyamatosan javultak az avultsági mutatók: tavaly például 1800 munkaállomást és 700 monitort cseréltek le, ezzel párhuzamosan központi és országos sávszélesség-bővítés indult, valamint új hálózati berendezésekkel és nagy teljesítményű szerverekkel javítottak a munkakörülményeken.

A digitális diktafonok mellett a határozatok és a jegyzőkönyvek írásba foglalási kötelezettségére vonatkozó határidők betartását a jövőben beszédleíró programok segítik majd. Ezek a diktáló beszédét azonnal szerkeszthető szöveggé alakítják át. Az új rendszer tesztelése 2016-ban kezdődött két szoftver versenyeztetésével. Ezek a különböző szakszavak, rövidítések, arab, római és tört számok rögzítésére is képesek. A tesztidőszak 2017 végén zárult le, idén 726 alkalmazás beszerzése várható a bíróságok saját költségvetési forrásainak terhére.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy az OBH 2015 elején megkezdte a távoli munkavégzéshez szükséges hardver- és szoftverkörnyezet kialakítását. Ez egy virtuális munkaállomás létrehozását jelentette, amelyen keresztül mára minden internetkapcsolattal és a használathoz jogosultsággal rendelkező felhasználó könnyűszerrel elérheti a bírósági rendszereket. Így szükség szerint otthonról, de akár nyaralás közben is dolgozhatnak a bíróságok munkatársai.

Az ügyfelek szempontjából a legjelentősebb változás azonban alighanem a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés, valamint a távmeghallgatás országos szintű bevezetése. Az OBH csatlakozott a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Viki projektjéhez. A társaság első körben 72 bírósági végpontot alakít ki az év végéig. A gyakorlatban ez 72 olyan tárgyalótermet jelent, ahol a tanút vagy a vádlottat a távollétében is meg lehet hallgatni. Ennek akkor van jelentősége, ha például valaki Sopronban lakik, de az őt is érintő eljárást a Miskolci Törvényszéken folytatják le – a távmeghallgatással az utazás és az utazási költségtérítés nem csekély összege egyaránt megtakarítható.

A Viki mellett az OBH belső, Via video projektjének részeként további 112 tárgyalótermet szerelnek fel távmeghallgatási eszközökkel 2018-ban. Így minden bíróságon lesz egy olyan tárgyalóterem, amelyben a távmeghallgatások lebonyolíthatók. Az OBH végső célja azonban ezen is túlmutat: a szervezet azt akarja, hogy valamennyi bíróság valamennyi tárgyalóterme fel legyen szerelve olyan eszközökkel, amelyek alkalmasak videó- vagy hangfelvétel rögzítésére és továbbítására.”

Forrás:
Nyugdíjazzák a bíróságok a kazettás magnót; Nagy Áron; Magyar Idők; 2018. március 6.

Új közalkalmazott lép munkába Kolozsváron: Antonia, a szoftverrobot

„Április közepén munkába lép Kolozsváron az első virtuális „közalkalmazott”. Az Antonia névre keresztelt mesterséges intelligencia első körben a kolozsváriak online kérvényeit dolgozza fel majd, és 24 órás segítséget fog nyújtani számukra a várossal kapcsolatos ügyeik intézésében.

A tervek szerint a fejlesztés következő körében Antonia majd testet is ölthet egy robot formájában, amelynek a feladatai hasonlóak lesznek, mint az áprilisban indított szoftvernek.

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere elmondta, a mesterséges intelligenciát a fejlesztők már tesztelik, és arra is kitért, hogy a projekt jól illeszkedik a város azon erőfeszítéseibe, amely részeként Kolozsvárt a technológiát és a tehetségeket vonzó okosvárossá tennék.

„A mesterséges intelligenciának köszönhetően jelentősen egyszerűsödik az a folyamat, amely részeként a kolozsvári polgármesteri hivatalban az ügyeket intézni lehet” – mondta Boc, aki kiemelte annak jelentőségét is, hogy Antonia egyik legfontosabb tulajdonsága a szakértők által „machine learning”-ként emlegetett gépi tanulás, amely részeként Antonia tapasztalatokból tudást tud létrehozni.

„A technológia nem tudja az emberi munkaerőt minden területen helyettesíteni, ráadásul olyan új munkahelyeket is teremt, amelyek nem léteztek korábban” – mondta Emil Boc, de azt is hozzátette, hogy az ilyen fejlesztéseknek köszönhetően az embereknek növekedni fog a szabadidejük és több időt tudnak majd eltölteni a családjukkal. ”

Forrás:
Új közalkalmazott lép munkába Kolozsváron. Antoniának hívják, és mesterséges intelligencia; Pénzcsinálók; 2018. március 9.

Már több mint 220 ezren nézték meg a bevallási tervezetüket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) saját fejlesztésű e-szja rendszerében

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) saját fejlesztésű e-szja rendszerében hétfő óta – péntek reggelig – már több mint 220 ezren nézték meg a bevallási tervezetüket – nyilatkozta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára vasárnap az MTI-nek.
Hozzátette: a péntek reggeli adatok szerint több mint 83 ezren már el is küldték a bevallásukat. A küldők több mint 58 százaléka, mintegy 70 ezren módosítás nélkül fogadták el az adóhivatal által összeállított tervezetet. A bürokráciacsökkentés mérföldköve az, hogy a magánszemélyeknek a NAV készíti el az adóbevallás tervezetét – húzta alá Tállai András. Annak az 5 millió magánszemélynek ugyanis, akinek a NAV ezt elkészítette, mindenképpen lesz érvényes bevallása.

Elmondta azt is, hogy a magánszemélyek több mint 80 százalékának lényegében semmit nem kell tennie, mert a bevallási tervezetük valamennyi adatukat pontosan rögzíti, és a fizetési egyenlegük is nulla. Így ha nem kell kiegészíteniük a tervezetüket, akkor csak az egy százalékos nyilatkozatokat kell kitölteniük.

A hivatal által elkészített tervezeteket azoknak kell kiegészíteniük, akiknek olyan adataik vannak, amelyekről nem tud az adóhatóság. Ilyen lehet például a bérbeadásból, ingatlanértékesítésből származó jövedelem vagy az elsőházas kedvezmény, amelyről a munkáltatónak nem nyilatkozott a hitvestárs – mondta Tállai András.

Akinek van ügyfélkapuja, az egy kattintással éri el a bevallási tervezetét, akinek nincs, az vagy rászán öt percet és május 20-ig nyit egyet, vagy március 19-ig kéri az adóhivataltól a postázást – emelte ki az államtitkár.

Hozzátette, péntekig már 485 ezren kérték a NAV-tól, hogy postán küldjék el nekik a személyi jövedelemadó bevallásuk tervezetét. A népszerűségi lista élén továbbra is az SMS áll: a kérelmek 70 százaléka SMS-ben jött. Azoknak, akiknek van ügyfélkapujuk, a NAV kérelmük ellenére sem postázza a bevallást, hiszen ők a lehető legegyszerűbb módon, online – akár okostelefonon is – egyetlen kattintással elérik tervezetüket. Erről azonnal értesíti ügyfeleit a hivatal, SMS esetén pár órán belül válaszüzenetet küld – ismertette Tállai András.”

Forrás:
Már több mint 220 ezren nézték meg a bevallási tervezetüket; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. március 11.

Informatika, távközlés, technika

Letették az optikai kábel és csatlakozó üzem alapkövét Cserkeszőlőn

„Letették a Kontaset Vázszerkezet Gyártó és Szolgáltató Kft. (Kontaset Kft.) és a kínai T&S Communications Co. Ltd. együttműködésével megvalósuló optikai kábel és csatlakozó üzem alapkövét pénteken a cserkeszőlői ipari parkban. Az 1,2 milliárd forint értékű zöldmezős beruházás részben európai uniós forrásból valósul meg.
A beruházás első üteme 2019-ig tart, a második 2020-tól 2021-ig, a befejező fázis 2022-ben ér véget.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta: a beruházás mintegy 200-250 új munkahelyet teremt, és hozzájárul majd a Cserkeszőlőn és környékén élők életkörülményeinek javulásához. Hozzátette: az elmúlt években indult gazdasági fejlődés biztos alapokat nyújthat a beruházásoknak.

Az államtitkár a Kínai Népköztársaságot fontos stratégiai partnernek nevezte, hiszen mint mondta, a velük való szoros együttműködés hosszú évtizedekre nyúlik vissza a kultúra, a gazdaság, az oktatás és egyéb területeken.

Fórizs Zoltán, a Kontaset Kft. cégvezetője beszédében elképzelhetőnek mondta, hogy egy évtized múlva a 6G válik alapszintű adatátviteli sebességi elvárássá, és egyre inkább számolni kell azzal, hogy az emberek az infokommunikációs eszközeik milliárdjaival akarnak rákapcsolódni az internetre. Ide értve a személyes okos eszközöket, a smart otthonok eszközeit, az önvezető autókat, a smart cityk komplex hálózati berendezéseit és rendszereit, az oktatás, a szórakozás, a szabadidő virtuális eszközeit, és nem utolsó sorban a világkereskedelem és a világgazdaság infokommunikációs rendszereit – sorolta. Az IoT (Internet of Things) vagyis a dolgok internete – jelenti a jövőt, az optikai száltechnológia pedig ezen jövőt kiszolgáló technológiát – tette hozzá.

Vang Ja-csün, a T&S Communications Co. Ltd. vezérigazgatója elmondta: a tervek a fenntartható ökologikus építészet szellemében készültek, az elektromos energia jelentős részét napelemek, a fűtési energiát pedig geotermikus energia adja.

Fórizs Zoltán, a Kontaset Kft. cégvezetője elmondta: a cég nettó árbevétele 2017-ben 1,5 milliárd forint volt, az adózott eredményről még nincsenek pontos adatok, de 80-120 millió forint körüli összegre számítanak.”

Forrás:
Letették az optikai kábel és csatlakozó üzem alapkövét Cserkeszőlőn; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. március 9.

Az IVSZ üdvözli Európa első Digitális Agrárstratégiáját

„Az IKT szektor számára az infrastrukturális fejlesztések és az oktatás terén kiemelkedő üzleti lehetőséget jelent a napokban bejelentett Digitális Agrárstratégia. Az implementációhoz rendelt források elérhetik a tízmilliárdos nagyságrendet is.

2018. március 5-én Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter és Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos bejelentették, hogy a Digitális Agrárstratégia szakmai tervezete társadalmi egyeztetésre, majd késő tavasszal a kormány elé kerül.

Az IVSZ üdvözli a bejelentést, hiszen a stratégia sikeres implementációjával egy hagyományosan erős gazdasági ágazatban rejlő jelentős potenciál kiaknázására nyílik lehetőség. Az ágazat digitalizációja révén 3-5 éves távlatban mintegy 300 milliárddal növekedhet a magyar mezőgazdaság teljesítménye.

A Digitális Agrárstartégia megvalósításához szükséges forrásokat késő tavasszal, a kormány-előterjesztéssel együtt hozzák nyilvánosságra, de a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos becslései szerint ez elérheti a tízmilliárdos nagyságrendet is.

Az IKT szektor számára kiemelkedő üzleti lehetőséget jelent a stratégia implementációja, hiszen az agrárium infrastrukturális IT beruházásain túl kiemelt hangsúlyt kap a gazdák digitális kompetenciáinak fejlesztése is, képzéseken, oktatási programokon keresztül. Fazekas Sándor elmondta, tárcája azon dolgozik, hogy az uniós agrárstratégia a 2020 utáni időszakban is hangsúlyt fektessen az agrárium digitalizációjára – például képzési támogatások formájában, szaktanácsadási rendszerrel.

Az IVSZ 2016 nyarára készítette el a Digitális Agrárstratégia (DAS) első verzióját. A kormányzat felkarolta a kezdeményezést, s a Digitális Jólét Program 2.0-ba integrálta, alapos részletességgel elmélyítve a dokumentumot. A héten bejelentett DAS-ról kijelenthető, hogy olyan átfogó és szakmai mélységű stratégia, melyhez fogható még sehol nem készült az öreg kontinensen. A DAS szakmai tervezetének összefoglalója itt érhető el.

Deutsch Tamás, miniszterelnöki biztos a DAS bejelentése alkalmával köszönetet mondott a szakmai előkészítésben részt vevő szervezeteknek és szakértőknek.

Az IVSZ büszke arra, hogy a Digitális Oktatási Stratégia megalapozása után egy újabb gazdasági ágazat mélyreható digitális átalakulásának szakmai katalizátora és előkészítője lehetett. A szövetség elkötelezett a gazdaság valamennyi ágazata digitalizációjának előre mozdítása tekintetében, mert csak így biztosítható hazánk felzárkózása és versenyképességének fokozása.”

Forrás:
Elkészült az EU első Digitális Agrárstratégiája; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2018. március 8.

Kriptovaluták és a kereskedelem kapcsolata (konferencia)

„A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozata, a IX. Bank, Biztosítás és Vagyongazdálkodás Osztály, és a XXVIII. Általános Pénzügyi Szolgáltatás Osztály tisztelettel meghívja Önt a

Kriptovaluták és a kereskedelem kapcsolata
c. konferenciájára.

Van jövője a kriptovalutáknak a mindennapokban? A jövő nemzedéke fogja-e használni a kriptovalutákat mindennapi vásárlások alkalmával? Hogy tudnánk kriptovalutát elfogadni internetes vásárlásoknál?

Időpont: 2018. március 21. (szerda) 14 óra, regisztráció 13,30-tól

Helyszín: BKIK Székház (1016 Budapest, Krisztina krt. 99.), VII. emeleten a Széchenyi terem

Program:
14:00 óra – Pataki Gábor – CoinBroker.hu alapítója
Mi az a Bitcoin? Mit kell tudni a kriptovalutákról? Valóban akkora változásokat fognak hozni a kriptovaluták, mint amit az internet hozott az elmúlt 20 évben? Milyen gyorsan változik a kriptovaluták száma, ismertsége, értéke? Közérthető módon bemutatjuk a blokklánc technológia alapjait. A kriptovaluták hogyan hatnak majd a mindennapokra? Kereskedelem hogyan csatlakozhat ehhez az új világhoz?
15:30 óra – Kávészünet
15:50 óra – Konzultáció (moderátor: Keszthelyi Péter)
Felkért hozzászóló: Páricsi Zoltán, az Általános Pénzügyi Szolgáltatás Osztály alelnöke
Hogyan képzelhető el, hogy a mindennapok részévé válhatnak a kriptovaluták? Kinek milyen fenntartásai vannak ezzel kapcsolatban?

Megtisztelő részvételére számítunk. A rendezvényen való részvétel térítésmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött, ezért részvételi szándékát feltétlenül jelezze a BKIK regisztrációs felületén, a http://regisztracio.bkik.hu/?q=node/146 oldalon.”

Forrás:
Meghívó; Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara; 2018. március 8.

Régiónk új informatikai sikercége a szoftverrobotokat (robotic process automation, RPA) fejlesztő román UiPath

„Egy Bukarestben alapított startup 153 millió dollár befektetést kapott, amivel elérte az 1,1 milliárd dolláros cégértéket, így megszületett Közép-Kelet-Európa második unikornisa. Születése azonban sokkal gyorsabb volt, mint a cseh Avast Software-é, amely már 2 milliárd dollár körül tart. Az 1988-ban alapított prágai cég 2014-ben érte el az 1 milliárd dolláros értéket, majd az AVG 2016-os felvásárlásával növelte. A UiPath viszont mindössze öt év alatt jutott fel erre a szintre.

Persze a UiPath úgy román cég, ahogy a Ustream, a Prezi vagy a LogMeIn magyar: azaz valóban Bukarestben alapították, de a Crunchbase adatbázisa már az amerikai központ alapján New York-i cégként tartja nyilván. Miközben persze az infóknál megadott telefonszámban a román országhívó szerepel, mintegy jelezve: a tényleges munka Romániában folyik. A cég egyébként tavaly tette át a székhelyét New Yorkba, hogy közelebb legyen a legnagyobb és leggyorsabban növő piacához.

Van kereslet a folyamatautomatizálásra
A UiPath, melyet 2012-ben alapított a jelenlegi CEO-ja, Daniel Dines (a fenti képen) és Marius Tirca technológiai igazgató, vállalati folyamatokhoz fejleszt ún. RPA (Robotic Process Automation) eszközöket. A monoton, ismétlődő tevékenységet igénylő üzleti folyamatot próbálják automatizálni szoftverrobotok alkalmazásával. A robotok mögött fejlett kognitív és OCR motor dolgozik – ezek azonban nem saját fejlesztések, a UiPath a Google, a Microsoft és az ABBYY technológiáját használja. Szoftverrobotjai amellett, hogy emelik a compliance szintjét, hatékonyan javítják például az ügyfélszolgálat működését mind back-office, mind front-office oldalon.

Jelenleg három eszközük van: egy tervező (UiPath Studio), egy robot, amit elsősorban SAP-, Citrix- és mainframe-folyamatokhoz ajánlanak (UiPath Robot), valamint egy robotmenedzsment eszköz (UiPath Orchestrator), amely a telepítésben, a skálázásban és a robotok összehangolásában segít. Ezekkel például a pénzügyi és számvitelei folyamatokat, számlabefizetéseket, követelésfeldolgozást vagy ügyfélszolgálati tevékenységet lehet automatizálni. A cég honlapja egy sor esetet felsorol: automatizálható az elektronikus levelek küldése, fogadása, feldolgozása (a mellékletek feldolgozása is), segíti az IT-menedzsment bizonyos feladatainak automatizálását, üzleti alkalmazások (SAP, Oracle Siebel, Saleforce stb.) gyakran ismétlődő feladatainak elvégzését stb.

Gyorsan lett nagyon népszerű
A nagy ugrás egyébként tavaly következett be: addig alig száz ügyfelük volt, tavaly sikerült még több mint 600 új ügyfelet találni, amivel megnyolcszorozták a bevételeiket. Az új ügyfelek között olyan nevek vannak, mint a BMW csoport, a Dentsu, a Huawei, a Morningstar vagy a Sumitomo Mitsui Financial Group.

Nem véletlen, hogy alig egy évvel az előző – és egyben első – kör után, melyben a Prezibe is sok pénz tevő Accel Partners vezetésével négy befektető 30 millió dollárt adott össze, egy jóval izmosabb kör következett. Szintén az Accel Partners vezetésével 153 millió dollárt adott össze hat befektető, köztük két amerikai alap, a Kleiner Perkins Caufield & Byers és a CapiatlG, egy londoni befektetőtársaság, a a Seedcamp. A befektetők között volt egy közép-európai is, a prágai Credo Ventures.

A UiPath a pénzt elsősorban a fejlesztések ütemének gyorsítására használja majd, például gépi tanulás és mesterséges intelligenciához köthető algoritmusok integrálására. Ezzel párhuzamosan növelik nemzetközi jelenlétüket is, új irodákat nyitnak világszerte: Amszterdam, München, Párizs, Houston, Washington és Szöul lesz az első körben a célpont.

Ez most a régió legnagyobb startup-sztorija
A vállalat jelenleg közel 600 fővel dolgozik 14 országban, de a fejlesztés zömmel Romániában folyik, kihasználva az alacsony bérek adta üzleti előnyöket. Emellett óriási (reklám)értéket jelent az a mintegy 120 ezer főt számláló közösség, amely a UiPath ingyenes közösségi változatával dolgozik.

A cég sikere kiemelkedő a közép-kelet-európai régióban. Mint a Reuters írja, a startup-világ a régióban nem volt igazán sikeres a közelmúltig. Néhány kivételtől (például a Prezitől) eltekintve nagyon kevés befektetés történt a régióban. 2016-ban kb. 200 millió dollár, tavaly 680 millió. Ez aprópénz ahhoz képest, amit a befektetők Nyugat-Európában és Izraelben elköltenek.

Innen nézve a UiPath 153 millió dolláros köre különösen impozáns (sőt még amerikai léptékkel is nagynak tekinthető). Összehasonlításképpen: 2009-ben a Prezi 72 milliót kapott, majd 2014-ben 57 milliót, de két nagyobb kör között, 2011-ben is szereztek 14,5 milliót”

Forrás:
Bukarest adta Közép-Európa második unikornisát; Dervenkár István; Bitport; 2018. március 8.
Lásd még korábbi cikkeinket RPA/robotic process automation/szoftverrobotok témában.

Társadalom, gazdaság, művelődés

45 ezer laptopot osztanak ki a tanároknak

„Megkezdődött annak a több mint 45 ezer laptopnak az átadása, amelyet a digitális kompetencia fejlesztését célzó, európai uniós támogatásból megvalósuló projekt keretében kapnak meg a pedagógusok.
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára Kecskeméten az első 51 laptop átadásán az eszközhasználat biztosításán túl fontosnak nevezte azt is, hogy a pedagógusok megfelelő tudás birtokában használhassák a számítógépeket. Erre szintén kiemelt figyelmet fordítanak a 45 milliárd keretösszegű projekt keretében – tette hozzá.

Kiemelte: a tervek szerint jövő szeptembertől 22 ezer ötödikes diák a tankönyvek digitális változatával feltöltött tableteket kap majd. Mintegy 90 milliárd forintot költenek továbbá az iskolák épített infrastruktúrájának fejlesztésére. Ebből a keretből messze a legnagyobb projektösszeget éppen Bács-Kiskun megye nyerte el, hiszen több mint 11 milliárd forintot fordíthatnak oktatási intézményeik korszerűsítésére – emelte ki az államtitkár.

Palkovics László szerint ilyen mértékű iskolafejlesztési program Magyarországon a rendszerváltás óta nem volt. Hangsúlyozta: az a tudás, amivel kikerülnek a gyermekek az iskolából, abban a pillanatban még alkalmazható, de a gyorsan változó világban hamar elévül. Éppen ezért az új ismeretek megszerzése folyamatos tanulást igényel, a tanultak alkalmazásának átadása során pedig ma már elengedhetetlen a digitális környezet.

Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke elmondta: a Kecskeméti Tankerületi Központ területén 62 iskolában több mint 1300 laptopot adnak át a pedagógusoknak a következő hetekben és megszervezik az eszközhasználatot biztosító továbbképzést is.

Fontos célnak nevezte, hogy az iskolák megfelelő sávszélességű internettel és wi-fi-vel is rendelkezzenek. Ennek Budapesten és Pest megyén túl az ország teljes területén történő megvalósítását szintén biztosítja a projekt.

Az informatikai fejlesztés kapcsán megjegyezte: a tervek szerint 5000 projektort és 3000 interaktív panelt is kiosztanak az iskoláknak. A következő években az intézményeket és a tantestületeket azonban abban is segíteni kell, hogy az eszközökhöz kapcsolódó ötleteik, jó gyakorlataik szintén támogatást nyerjenek – fogalmazott Solti Péter.”

Forrás:
45 ezer laptopot osztanak ki a tanároknak; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. március 8.

Elkészült a Digitális Agrár Stratégia szakmai tervezete

„Elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának szakmai tervezete; a dokumentum társadalmi vitát követően, még a tavasszal a kormány elé kerülhet – hangzott el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos sajtótájékoztatóján.

Fazekas Sándor kiemelte, ez az első ágazati digitális stratégia, megemlítve, hogy 2010 óta másfélszeresére nőtt a mezőgazdaság kibocsátása, ezért is fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban vegyék át a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, hiszen ezen eljárások révén többet, magasabb színvonalon és hatékonyabban termelhetnek a gazdák. A miniszter jelezte: tárcája azon dolgozik, hogy az uniós agrárstratégia a 2020 utáni időszakban is hangsúlyt fektessen – például képzési támogatások formájában, szaktanácsadási rendszerrel és e szolgáltatások árának csökkentésével – az agrárium digitalizációjára.

Fazekas Sándor jelezte: 2010 óta a hazai agráriumban a beruházások 34 százalékkal nőttek, a gépértékesítés pedig a fejlesztések 223 milliárdos összegéből 115 milliárdot tett ki a tavalyi év első három negyedévében, hozzátéve, a trend folytatódására és a precíziós termelés terjedésére számítanak. Ez jó alap arra, hogy a magyar mezőgazdaság tovább növekedjen – fogalmazott a miniszter.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár azt emelte ki: a kormányzat 2010 óta azon dolgozott, hogy hatékonyságuk és versenyképességük fokozása mellett megerősítse a hazai kis- és közepes agrárvállalkozásokat. Hozzátette: a következő években meghatározza a mezőgazdaságban dolgozók életét az, hogy miként tudnak részt venni a digitalizációban. Mint mondta, már most is lehet pályázni ilyen megoldások bevezetésére, ezt terjeszti majd ki a Digitális Agrár Stratégia.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte: a digitális megoldások ma már nem kényelmi funkciót, hanem a versenyképességet, adott esetben az életképességet is jelenthetik az agráriumban, hiszen azok optimalizálják az üzemanyag-, az alapanyag- és az időfelhasználást. A kamarai elnök által közölt adatok szerint „az alapok megteremtése” hektáronként két, egy intelligens gépsor bevezetése azonban már 40-50, míg ha járműnavigációs szintig menő adatgyűjtést vezetnek be, akár 80 euró is lehet a költségcsökkentés, miközben a hozamok emelkednek.

Ez utóbbiak kapcsán Győrffy Balázs arról beszélt: a búza hozama precíziós gazdálkodással 7-17, a kukoricáé 2-9, a napraforgóé 6-10 százalékkal növelhető, megemlítve, hogy a technológia a kertészetben, az állattenyésztésben és az erdészetben is kínál lehetőségeket. Mint mondta, Magyarországon most elsősorban a nagyobb, innovatívabb vállalkozások tudják fedezni a digitalizáció költségeit, noha jól látható, hogy a kisebb, közepes gazdaságok is nyitottak. Megjegyezte, hogy utóbbiak támogatásra szorulnak. Az általa vezetett agrárkamara feladatának az információk összegyűjtését és minél szélesebb körben terjesztését említette Győrffy Balázs.

Deutsch Tamás azt emelte ki: a digitalizáció az emberek mindennapjaiban hoz gyökeres változásokat, a kormányzat célja pedig az, hogy ennek az átalakulásnak minden magyar polgár a nyertese legyen, ehhez viszont egyszerre van szükség az infrastruktúra megteremtésére, fejlesztésére, a kompetenciák és az elérhető szoláltatások minél szélesebb körben terjedésére. A digitális ökoszisztéma legfontosabb szereplői az emberek – jelentette ki Deutsch Tamás, történelmi jelentőségűnek nevezve azt a tényt, hogy az agrárium az első olyan gazdasági szakterület, amelyen átfogó digitális stratégia készül, megemlítve, az uniós tagállamok sorában is az elsők vagyunk e téren.

A miniszterelnöki biztos kiemelte: a cél az, hogy a magyar agrárium mellett az annak termékeit fogyasztók is a digitális átállás nyerteseivé kell, hogy váljanak.A miniszterelnöki biztos kérdésre válaszolva arról beszélt: elérheti vagy meg is haladhatja a tízmilliárdos nagyságrendet a Digitális Agrár Stratégia megvalósításához szükséges források összege, kiemelve, hogy a stratégia hatékony végrehajtása 3-5 éves időhorizonton akár 60 százalékos hatékonyság-növekedést is hozhat. Megemlítette: a Digitális Agrár Stratégia megvalósítása támogatja a magyar digitális startup-stratégia sikerét is.”

Forrás:
Elkészült a Digitális Agrár Stratégia szakmai tervezete; Földművelésügyi Minisztérium; 2018. március 5.

2021-re a teljes múzeumi, könyv- és levéltári dokumentumállomány fele elérhető lesz digitálisan, a tervek szerint

„Már 636 intézmény csatlakozott az idei, harmadik alkalommal meghirdetett digitális témahéthez, amelynek célja a fiatalok felkészítése a digitális világra, az online információk közötti válogatásra, azok strukturált keresésére, saját megoldások keresésére és megosztására – hangzott el az április 9. és 13. között tartandó eseményt beharangozó csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára arról beszélt, a kormányzati cél az, hogy minél nagyobb mennyiségű kulturális tartalom jusson el a felhasználókhoz. Emlékeztetett arra, egy kormánydöntés azt tűzte ki célul, hogy 2021-re a teljes múzeumi, könyv- és levéltári dokumentumállomány fele elérhető legyen digitálisan. Kiemelte: a kulturális alapellátásban való gondolkodás azt jelenti, hogy minél szélesebb rétegekhez szeretnék az értékes kulturális tartalmat eljuttatni. Az államtitkár hozzátette, hogy a közgyűjtemények kincseinek online elérhetővé tételével a digitális nemzetegyesítés is megtörténhet.
Célként említette, hogy a digitális fejlesztések eredményeként egy közös keresőfelületen legyenek hozzáférhetőek e digitalizált tartalmak, ami negyven százalékkal emelheti a közgyűjteményi tartalmak elérését.

Óriási nagy költözködésbe fogunk – fogalmazott a 600 milliárd forintot meghaladó költségű múzeumáthelyezési és -felújítási programra utalva, amelyet történelmi léptékű kulturális intézményfejlesztésnek nevezett, megjegyezve, hogy a digitalizáció költségei mintegy 15 milliárd forintot tesznek ki.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos azt emelte ki: javában zajlik a hazai oktatási rendszer digitális átalakítása, a témahét így egyszerre alkalmas az elmúlt évek eredményeinek bemutatására és arra, hogy további lendületet adjon a folyamatnak, ezernél több iskolában százezernél több diáknak mutatva be, hogyan működik majd három-öt év múlva a hazai köznevelési rendszer.

El fogjuk azt érni, hogy három-öt esztendőn belül Európa legjobb, legizgalmasabb, legérdekesebb, legkomolyabb színvonallal bíró digitális oktatási rendszerei közé fog lépni a magyar oktatási rendszer” – jelentette ki a miniszterelnöki biztos. Mint mondta, a programban részt vevő intézményeknek azt kell vállalniuk, hogy több napon keresztül, több tantárgy oktatása során legalább napi öt órában alkalmaznak digitális eszközöket és módszereket, az ajánlás szerint úgy, hogy az több évfolyamot érintsen. Hozzátette, a cél az: Magyarországon a digitális átalakulás úgy valósuljon meg, hogy annak minden polgár a nyertese legyen, ez viszont csak úgy érhető el, ha elsajátítják a digitális írás- és olvasástudást. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a 21. század digitális iskolája érdekesen tudja átadni a tudást a fiataloknak.

Horváth Ádám, a programhetet koordináló Digitális Pedagógia Módszertani Központ divízióvezetője elmondta: az évek óta megrendezett témahetek funkciója, hogy új pedagógiai eszközökkel színesítsék a munkát, gyakorlati ismerteket, projekt- és csoportszemléletet, készség- és gondolkodásfejlesztést nyújtva. Megemlítette: a már működő három témahét a pénzügyi tudatosság, a fenntartható fejlődés, illetve a digitális kompetenciák köré szerveződik.

Jelezte: a digitális témahéten az indulás 2016-os évében 787 iskola 79 ezer diákkal vett részt, míg tavaly már 1019 intézmény, 129 ezer diák csatlakozott a programhoz, amelyben a tanórák mellett intézmények és cégek eseményei is helyet kapnak. Kitért arra, hogy első alkalommal csatlakoztak intézmények a témahéthez, és nagyságrendekkel nőtt a határon túli résztvevők száma.”

Forrás:
Hoppál: a digitális nemzetegyesítés is megtörténhet; OrientPress; 2018. március 8.
Szerkesztői megjegyzés: A digitális elérhetőség nyilvánvalóan a közös keresési felületen keresztül elérhető katalógusokra vonatkozik, és nem a fizikai tárgyak digitális másolataira.

Vélemény: nincs is olyan, hogy „okos város”

„Az Atlantic hasábjain Bruce Sterling amerikai sci-fi író, a műfaj „kiber-punk” mozgalmának egyik alapítója provokatív című és tartalmú jegyzetet tett közzé, mintegy az okos város projektek görbetükreként. Mint írja: a „digitális csillagpor” nem olyan csodaszer, ami önmagában élhetőbbé, elérhetőbbé és rugalmasabbá tenné a városokat. Meglátása szerint az „okos város” csak egy divatos címke a balos városlakók és az info-tech „iparosok” modern szövetségén. Ami azért is praktikus ön-elnevezés, mert a „csak ne az én udvarom előtt” jeligéjű vagy más alapon álló ellenzőik automatikusan a „buta” címkét kapják. Példaként említi London városát, amely az okosváros-hívők szerint különösen okos város, miközben egy nagy, otromba szörnyeteg, istenverte városi tömeggel – viszont a világ legjobb okosváros-konferenciáit szervezik ott. Londonnak mindig is nagy városirányító bürokráciája volt, amely ügyesen operál az okosváros hívószavaival, amelyeket nemritkán éppen ott találnak fel. Nem véletlen, hogy az okos városok nyelve mindig az üzleti angol nyelvezete lett, a világ bármely részén. A szerző szerint a digitális változások csak azt a régi mondást idézik fel, miszerint mindennek meg kell változnia, hogy minden maradjon a régiben. A népesség gyorsan öregszik, az infrastruktúra felmorzsolódik, az időjárási katasztrófák pedig hasonló szerepet töltenek be, mint a múltban a nagy városi tüzek, háborúk vagy járványok. Ezek a városi lét valóban fontos, bár viszonylag unalmas kérdései.

Az okosváros rajongói által imádott digitális technológiák gyengék és felületesen csillogók – néhány kifejezetten veszélyes – , bár kétségtelenül a városhoz köthetők, a városi lét örökségei. Mint írja a szerző: akkor van internet, ha üvegszálas kábeleket ásunk a föld alá; ha vannak tornyaink és okostelefonjaink, máris megvan a hordozható és mindenütt jelenlévő érzékelő-rendszer; ha szétszednénk az okostelefonunkat, ott lenne a szemünk előtt a tárgyak internete – érzékelőkkel, kapcsolókkal és kis rádióval. Napjaink nagy ipari titánjai – a Google, az Apple, a Facebook, az Amazon, a Microsoft, a Baidu, az Alibaba vagy a Tencent – nem csak azt tudják, hogy hogyan kell pénzt csinálni vagy háborút folytatni, hanem azt is, hogy miképpen kell okos városokat létrehozni. Sterling szerint a jövő városai nem csak okosak és jól tervezett nem lesznek, hanem tiszták, méltányosak, zöldek, fenntarthatók, biztonságosak, egészségesek, elérhető árúak és rugalmasan reagálók sem. Nem fogják olyan erkölcsi értékek sem vezetni, mint a szabadság, egyenlőség, testvériség. A jövő okos városát az internet, a mobil felhők és egy rakás beilleszthető modul fogja jelenteni, a városházára telepítve, leginkább abból a célból, hogy a tőke számára vonzóvá tegye a várost. Ha mindez jól sikerül, az növeli az ambiciózus és figyelmes városok „soft power”-jét és javítják a városvezetés újraválasztási esélyeit. Ha nem, akkor csak megismétlődnek az urbanizáció korábbi hullámának árnyoldalai.

Az tény, hogy ma már szinte mindenkinek van szélessávú összeköttetése és mobiltelefonja, azt az illúziót kelti, mintha a városvezetés kevésbé hierarchikus, részvételen alapuló és bevonó jellegű lenne. Az okosváros-retorika eme optimista értelmezése a szerző szerint a baloldal intézményes érdekeinek felel meg – a közösségi vezetők, alulról jövő szerveződések, a részvételt akaró emberek jellemzően olyanok, akik szerint egy városi tanács ülés vagy egy szakszervezeti felvonulás érdekes, miközben ezek valójában unalmasak. Az okosváros-megoldások e téren ezért inkább távol tartják az embereket a nyilvános web-oldalaktól és a véleményezéstől. Minek is vesződni az emberek megkérdezésével arról, hogy mit is akarnak a városi élettől, ha az „adatkitermeléssel” biztosított „felügyeleti marketing” naprakészen követi és közvetíti a polgárok aktivitását? Mindez a szerző szerint a baloldali tömegdemokrácia ideológiája felé való elmozdulást jelenti, amire a leglátványosabb példát a kínai, államilag ellenőrzött közösségi háló által biztosított felügyelet mutatja, a fogyasztási és egyéb szokások naprakész nyilvántartásával. Egy másik kínai gyakorlat ellentmondása az okosváros-megoldások deficitjére is rámutat: bár a nagyvárosok tele vannak szórva légszennyezettség-mérőkkel, az ezekből kinyerhető eredményeket és az abból levonandó tanulságokat rutinszerűen félreteszik, ha az igazság valamilyen okból kényelmetlenné válik.

Sterling szerint az okosváros-törekvések valójában nem a digitalizációról szólnak, hanem egy generációs polgárháborúról egy már digitalizált városi világban. Az a folyamat, amelyben a Google, az Apple, a Facebook, az Amazon, a Microsoft és társai lerombolják az előző generáció számítástechnikai régivágású vállalatainak – mint a Honeywell, az IBM vagy a General Electric – hídfőállásait a városi infrastruktúrák irányításában, mint egy „földrablást” valósítva meg a meglévő irányítási rendszerekben. ”

Forrás:
Stop Saying ‘Smart Cities’. Digital stardust won’t magically make future cities more affordable or resilient; Bruce Sterling; The Atlantic; 2019. február 12.
A szerzőhöz: Bruce Sterling; Wikipédia
Szerkesztői megjegyzés: A kínai városi környezetvédelmi példa biztosan nem igaz már, mivel a környezetvédelmet kiemelt fontosságú ügyként kezelik.

Interneten hozzáférhető hangzóanyag készül Arany János jelentős műveiből

„Interneten hozzáférhető hangzóanyag készül Arany János 130 költeményéből és 70 leveléből a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Hallgatni Aranyt! projektjének részeként – mondta el Kucsera Tamás Gergely, a köztestület főtitkára csütörtökön Budapesten.

A hanganyagok a program internetes oldalán (www.hallgatniaranyt.hu) érhetőek el, a honlap a felvételek rögzítésének ütemét követve folyamatosan frissül – fűzte hozzá Kucsera Tamás Gergely, aki szerint az MMA a projekttel szeretné továbbvinni a nemrég zárult Arany-emlékévet, és hozzájárulni ahhoz, hogy a 201 éve született költő életműve ma is a mindennapok részévé válhasson bárki számára.

A projektet kezdeményező Rátóti Zoltán, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője hangsúlyozta: a Hallgatni Aranyt! egyfajta korlenyomatnak készül, lehetőséget ad a fiatal és idősebb színészgeneráció képviselői számára is, hogy a szövegeket szavalva megmutassák, mit gondolnak a költőfejedelem műveiről.

A felvételek rögzítése ősszel kezdődött Markovits Ferenc rendezésében, a műveket többek között Béres Ilona, Bodrogi Gyula, Császár Angela, Cseke Péter, Csuja Imre, Haumann Péter, Kerekes József, Kubik Anna, Oberfrank Pál, Szilágyi Tibor, Mácsai Pál, Ráckevei Anna, Szatory Dávid, Tenki Réka, Vecsei H. Miklós, Gál Tamás és Bogdán Zsolt szavalják el. A hanganyagokat a Budapest Music Centerben (BMC) rögzítik.

A szövegek kiválogatásához jeles irodalomtörténészeket, Szörényi Lászlót, Korompay H. Jánost és Kulin Ferencet kérték fel. Utóbbi a sajtótájékoztatón kiemelte: a projekt az elmúlt 50 év Arany Jánossal kapcsolatos filológiai, irodalomtörténeti kutatásainak eredményeit is tükrözi. Az internetes oldalon a hanganyagok és werkfilmek mellett irodalomtudományi elemzések is olvashatóak lesznek.”

Forrás:
Interneten hozzáférhető hangzóanyag készül Arany János jelentős műveiből; Magyar Idők; 2018. március 8.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. március 12.

ERRŐL VITÁZIK MA A SZAKMA
Közösségi média és szelfi-diplomácia
Nem szívesen hagyunk egyetlen hetet sem anélkül, hogy ne hoznánk valamilyen új írást, megjelenést, felszólalást a digitális diplomácia szakterületének egyik legeredetibb kutatójától, az izraeli Ilan Manortól. Véleményének szinte mindig itt, az összefoglalónk elején, az elméleti kérdéseket feszegető, a szakmai vitákat bemutató „koncepcionális” rovatban szorítunk helyet, és ez nem véletlen.
Manor ugyanis egyre gyakrabban emeli filozófiai magasságokba, vagy ha úgy tetszik: ágyazza be egészen mélyre, legszélesebben vett társadalmi összefüggéseibe a digitális kor diplomáciai gyakorlatának témáját. Most legutóbb az angliai Warwick Egyetemen rendezett hagyományos éves diákkonferencián nyűgözte le a hallgatóságot szokatlan meglátásaival, meghökkentő fogalmazásaival, elgondolkodtató állításaival.
„Téved, aki fogyasztónak gondol minket, a közösségi média használóit – valójában mi vagyunk az árucikk, amit mások fogyasztanak.” – kezdte ezzel a különös felütéssel mondandóját az oxfordi kutató. A közösségi média világát felépítő, mozgató óriáscégeket kizárólag a profitszerzés vágya mozgatja, mi sem áll távolabb tőlük, mint valamiféle erkölcsi elvek érvényesítése. Ha esetleg valaki erős kétségek között törné a fejét, keresve az online világot manapság elönteni látszó etikátlan, manipulatív cselekvések gyökerét, akkor ne is keresgéljen távolabb.
Hasonlóan tévednek azok is, akik a digitális világot, az online tereket valamiféle demokratikus eszmény megvalósulásainak vélik, vagy vélték. Nem azok, és sohasem voltak azok – vallja Manor. A világ közvéleményét néhány epizód, mint például az ún. Arab tavasz vezette félre, hogy tévesen valamiféle demokratikus eszköznek vélje a világhálót.
Előadásában a kutató szűkebb szakterülete, az – ahogy ő fogalmazott – „digitálisnak nevezett diplomácia” kérdéseinek szentelte a legtöbb teret. Valóságos új korszakról beszélhetünk szerinte, amelynek során a diplomaták tömegesen vándoroltak át a kibertérbe. Ez a terep azonban sokkal inkább szolgál ellentmondásos (hogy ne mondjuk: hamis) narratívák terjesztésére, mintsem őszinte párbeszéd-építésre. Sokat elárul erről például az az apróság, hogy a legtöbb magas rangú politikusnak két Twitter-fiókja van: egy a belföldi, egy pedig a külföldi közvéleményre szabva. Összességében, a valóság megkérdőjelezése a közösségi média tereiben valójában a világban tapintható feszültségek növekedéséhez járul hozzá. Már pedig, véli Ilan Manor, napjaink diplomáciájára nem az „igazságon túli”, hanem a „valóságon túli” a legadekvátabb jelző.
Social Media and „Selfie Diplomacy” in Politics at Warwick Congress 2018; Ilan Manor; The Boar; 2018. március 12.

Digitális kapcsolatépítők a davosi csúcson
A modern diplomáciának alapvetően a közösségi médiás szeletére koncentráló Twiplomacy nevű blog rendkívül érdekes elemzést tett közzé a legutóbbi davosi Világgazdasági Fórum közösségi média forgalmáról. A nagyhatalmú világelit egyfajta éves gyülekezőhelyének, nem nyilvános értekezésének számító eseményre joggal figyel a diplomáciai szakma is. A közösségi média, elsősorban persze a Twitter elemzése ugyanakkor remek eszközt kínál arra, hogy – nyilván csak bizonyos aspektusait ugyan, de – kitapinthassák a kívülállók is, a nagyhorderejű eseményen zajló „networking-nek”, személyes és szakmai hálózatépítésnek. Mert, ahogy azt minden konferencia-látogató is jól tudja, az ilyen rendezvények egyik legfőbb, nem is titkolt célja a kapcsolatépítés. Ennek tere pedig, ma már, jórészt a digitális világ. A Fórum mintegy 3000 résztvevője közül idén már csaknem minden második rendelkezett saját Twitter fiókkal, és szinte mindenki aktívan használta is a profilját a rendezvény teljes időszaka alatt.
A Twiplomacy blog szerkesztői, a forgalmi adatok elemzése nyomán több érdekes listát is összeállítottak, amelyek némi bepillantást engednek a Fórum társasági hálójába. Az érdekes sorozatok élén áll a „legtöbb Twitter-követővel rendelkező résztvevők” listája. A sort Barack Obama és Bill Gates vezeti, de a harmadik (és negyedik) helyen ott találjuk Donald Trump elnököt is. A szervezetek, illetve médiaorgánumok hasonló népszerűségi listáinál érdekesebb lehet számunkra az a táblázat, amely a „legjobban összekapcsolt résztvevők” listáját tartalmazza. Itt ugyanis az egymást kölcsönösen követő hatalmasságok neveit találjuk, ami bepillantást engedhet a (legalább ideiglenes) ügyszövetségekbe, szimpátiákba, kapcsolódásokba. Ami meglepő lehet, itt szinte egyet sem találunk a jól ismert politikusi, újságírói nevek közül. A listát ugyanis Mike Allen, az Axios cég társalapítója vezeti: ő a Fórum „legjobb kapcsolatokkal rendelkező” résztvevője.
Meet the Davos Digital Connectors; Twiplomacy; 2018. január 18.

Már megint az oroszok! Avagy hogyan pumpálták nagyra az olasz szélsőjobbot az orosz online hálózatok
A hagyományos politikai elitek további visszaszorulását eredményező olaszországi parlamenti választások nyomán – noha nagy jóstehetségre nem volt szükség ennek megsejtéséhez – ismét felröppentek a szavazók manipulálásáról, átgondolt „befolyásolási hadműveletekről” szóló híresztelések. És, ahogy ez szintén borítékolható volt, az itáliai választókat mozgató szálak kiindulási pontjaként – ismét Oroszországot vélték felfedezni!
Az ügynek most egyébként érdekes mozzanata is támadt: a feltételezett orosz befolyásolási hadműveletekről ugyanis egy spanyol napilap, a kormányközelinek tartott El País adott hírt. Hogy ebben mi a rendkívüli? Egészen a legutóbbi napokig tartotta magát az a vélekedés az európai uniós elitekhez közel álló szakértői körökben, hogy „a spanyolok” a legfontosabb kérdésekben „gyanúsan az oroszok zsebében vannak”. Nincs még egy hete, hogy a befolyásos Carnegie Moscow Center nevű agytröszt azt fejtette ki egy hosszabb tanulmányában, hogy a spanyolok a „jóindulatú semlegesség” álláspontját tartják fenn az oroszokkal kapcsolatban, ami szinte unikummá teszi őket az EU nyugat-európai blokkjában.
Ehhez képest meglepő, hogy éppen az ottani elitekhez sorolható, legnagyobb spanyol napilap rukkolt elő részletes beszámolóval arról, hogy – ahogy írták – az „orosz manipuláló gépezet” hogyan vetette most rá magát Olaszország szavazópolgáraira.
A lap újságírói a közösségi médiának a választásokhoz kapcsolódó forgalmát elemezték, különös figyelmet szentelve a Twitternek. Nagytömegű adathalmaz vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a migrációt támogatókkal szembeszálló, illetve civil szervezet ellenes hálózatok tapinthatók ki a közösségi médiatérben áramló migráció ellenes üzenetek mögött. A téma természetesen kulcsterületnek tekinthető, hiszen abban minden szakértő egyetértett, hogy az olaszországi választási kampány (is) döntően az illegális migráció problémái (és persze, áttételesen annak rövid- és hosszú távú társadalmi, etnikai, szociális, politikai következményei) körül forgott. A spanyol vizsgálódók azt is kimutatták, hogy a migráció ellenes pozíciót képviselő, és az olasz közösségi média platformokon kampányoló hálózatok jelentős mértékben támaszkodtak az orosz Szputnyik (Sputnik Italia) hírszolgáltatótól származó hírekre. A spanyol újságírók azt állítják: a cél Olaszország destabilizálása volt, és ebben az orosz hírszolgáltató szervezet játszotta a meghatározó, stratégiai szerepet.
How Russian networks Worked to Boos theFar Right in Italy; Davis Alandete, Daniel Verdú; El País; 2018. március 1.
Why Spain Doesn’t Fear the “Russian Threat”; Alexander Dunaev; Carnegie Moscow Center; 2018. március 5.

Mindenki lehet nagykövet – hála a Cambassy nevű mobil alkalmazásnak
Aki azt gondolja, hogy az e-diplomácia egyelő a Twitterrel, meg a Facebookkal, az hatalmasat téved! Az online eszközök, alkalmazások, algoritmusok valójában lassan, de szívósan felforgatják a külpolitizálás teljes vertikumát – de legfőképpen persze a „horizontját”. Mert, hogy a digitális technológiák alkalmazásának egyik legdrámaibb következménye éppen az, hogy szinte a feje tetejére állítja a hagyományos diplomácia jól ismert, kiforrott, évszázados szereposztását. Az online forradalomnak hála korábban sohasem látott mértékben tágult ki a „külpolitizálásba”, a „diplomáciai tevékenységbe” bekapcsolódott szereplők száma. És itt az igazi újdonságot nem is a megnövekedett számok jelzik, hanem a diplomáciába játszi könnyedséggel bekapcsolódók köre. Városok, nemzetközi szervezetek, civil szervezetek, érdekcsoportok, nem hivatalos állampolgári szerveződések – és persze egyszerű magánemberek is tömegével űzik ma már a „diplomáciát” – Twitteren, Facebookon, Instagramon, egy-egy szakmai vagy magánblogon, vagy éppen a YouTube-on.
Az önjelölt digitális diplomatáknak most újabb eszköz gyarapítja a fegyvertárát: a két fiatal fejlesztő, Khalid Twaim és Omar Rabea által kifejlesztett Cambassy nevű kisalkalmazás készen áll arra, hogy országa, városa, közössége „nagykövetévé” varázsolja bármelyik lelkes felhasználót. A”Camera” és az „Embassy” szavakból egybegyúrt névre hallgató szoftver az ún. utazási közösségi média alkalmazások kategóriájába tartozik, és szándéka szerint a helyi emberek, ott lakók, ott élők, vagy csak időlegesen ott dolgozók szemével láttatja a világot – és ezzel inspirációt szolgáltat másoknak is az utazáshoz. Legalábbis ezt remélik a fejlesztők.
Cambassy Lets You Be Your Country’s Digital Ambassador; John Biggs; Techcrunch; 2018. január 23.

A digitális diplomácia naggyá teheti a kicsit is – véli egy új zélandi kutató
A Facebook, a Twitter, és persze megannyi más digitális, vagy éppen mobil eszköz nem csak a nagyoknak, a világpolitika nehézsúlyú szereplőinek kínál új, hatásos, és többnyire kifejezetten költséghatékony eszközt erejük „kivetítésére”. Sőt, ha ügyesen használják ezeket az eszközöket, akkor a kicsik még talán többet is profitálhatnak az ICT rohamos fejlődéséből – vélik az egyetemi kutatók a távoli Új-Zélandon.
Lelkesedésükben azonban – ha hinni lehet a legfrissebb iparági felméréseknek, például a világ külképviseleteinek „e-rangsorát” felállító Digital Diplomacy Review 2017 felmérésnek – nem osztoznak velük az új-zélandi külügy hivatalnokai. „Mi a szerény, visszafogott kapcsolatépítés előnyeiben hiszünk. A nagyhangú ’megafondiplomácia’ nem a mi világunk…” – jellemzi a külkapcsolati elit álláspontját Brook Barrington, az Új-Zélandi Külügyminisztérium illetékes főosztályvezetője. A hivatal természetesen nem valamiféle modern luddita szemlélettel utasítja el az új technológiákat; a közösségi média használata folyamatosan növekszik, bár az is kétségtelen, hogy az innovatív megoldások, a külföldi célközönségek igényeihez szabott formák aligha jellemzik a kommunikációját. Jól jelzi ezt egyebek mellett az is, hogy a távoli, meglehetősen izolált szigetország közösségi média jelenléte szinte kizárólagosan az angol nyelvre szorítkozik. Ez pedig – vélik a Facebook- és Twitter-dplomácia kutatói – ma már súlyos hiányosságnak számít. Hiába divatnyelv az angol, és nem különben a tudomány modern lingua francája – a „magukra adó” külképviseletek ma már a helyi célközönségek nyelvén árasztják a közösségi médián üzeneteiket. A tájékoztatás nyelve persze csak az egyik szempont; az sem mindegy, hogy az ország külpolitikai kapcsolatépítését lelkes, a korszerű technológiák lehetőségeit és sajátosságait jól ismerő fiatal szakemberek veszik-e át.
Digital Diplomacy: How New Zealand Can Better Itself; Fahad Alammar; Stuff; 2018. március 6.

KÖNYVSZEMLE – KLASSZIKUSOK
Nickles, David Paull (2003): Under the Wire. How the Telegraph Changed Diplomacy. Cambridge-London, Harvard University Press.
Hajlamosak vagyunk a csőlátásra. Úgy gondoljuk, hogy rendkívüli, a történelemben még sohasem látott korban élünk. Hogy velünk csupa rendkívüli dolog történik, amit mások, más korokban még elképzelni sem tudtak volna. Ha Ön is hajlamos így érezni, akkor ez a könyv, amit most ajánlok, több lesz izgalmas, letehetetlen olvasmánynál: megvilágosodást hoz! Van még egy további csavar is az ajánlatomban: a digitális diplomácia szerelmeseiként, kutatóiként, gyakorlóiként mérhetetlenül sokat megtudhatunk a témánkról úgy, hogy a könyvben el sem hangzik az „e-diplomácia” szóösszetétel! David Nickles ugyanis jóval a mi IT-forradalmunk előtti korba kalauzol vissza minket, a távoli XIX. század Európájába, de még inkább Amerikájába. Ma már klasszikusnak számító könyve egy fantasztikus műszaki találmány története: a távíróé, és persze a rajta pötyögtetett táviratoké. De, nem csak úgy, általában! A szerző kifejezetten a mi terepünkön mozog: azt vizsgálja, hogyan forradalmasította az elektromos szikrán alapuló üzenetközvetítés – a korszerű diplomáciát! Bizony, bizony. Hát nem ismerős? Hiszen erről írunk, erről beszélünk mi is napjainkban: az elektronika, a digitalizáció mindent átformáló erejéről. Arról, hogy az új technika és technológia gyökerestül forgatja fel a hagyományos értelemben vett diplomáciát. És, ni csak: mintha csak Nickles könyvének fejezetcímeit futnánk át – száz évvel korábbról!

SZAKMAI MŰHELYEK – Diplomácia kontra mesterséges intelligencia. Külpolitika, botok és blockchain. Izgalmas szakmai vitadélelőtt Austinban.
Az amerikai EU Delegáció, a világ kreatív iparágainak otthont adó USA-ba delegált európai képviselet a jelek szerint jó érzékkel méri fel a kulturális környezetet. Szakemberei felismerték, hogy a híres South by Southwest, a szórakoztató iparágak digitalizációjának nagy horderejű éves fesztiválja, a becézően csak SXSW-nek nevezett rendezvénysorozat kitűnő terepet kínálhat arra, hogy eszmét cseréljenek, kapcsolatokat építsenek a digitális iparágak amerikai kulcsszereplőivel.
Tavaly, a fesztiválhoz kapcsolódva, már külön rendezvényen, az EU@SXSW programjaival igyekeztek előrukkolni az EU-t foglalkoztató kulcstémákban. A lendület idén is folytatódik, és az uniós rendezvénysorozat egyik első elemeként ma délelőtt a texasi Austinban rendeznek izgalmas vitadélelőttöt – méghozzá a digitalizálódó külkapcsolatok legérdekesebb kérdéseiről. A világpolitika szereplői ma már a gépek sebességével termelhetik a tartalmakat, ráadásul valós időben. Közben azonban a folyamat lassan kicsúszik az emberi kontroll alól. Alkalmazkodhatnak-e a kormányok az új technológiák kihívásaihoz úgy, hogy közben nem vesznek el a mindent elborító manipulációban? A kérdésre az EU Delegáció szakemberei közösen keresik a választ az USA Külügyminisztériumának tisztviselőivel, és természetesen a digitális iparok válogatott képviselőivel.
Diplomacy vs. AI: Foreign Policy, Bots and Blockchain

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. március 5-március 11.

Eredményes

Irodai programcsomag beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/46
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 155.997.496,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/46
Ajánlatkérő: Vas Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: IMG Solution Kft;Procomp Kft.;Procomp Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése: Informatikai eszközök beszerzése a Vas Megyei Kormányhivatal TOP-6.8.2-15-SH1-2016-00001 „Gazdaság-és foglalkoztatásfejlesztési partnerség a Szombathelyi járás területén” című projektje, a Vas Megyei Kormányhivatal TOP-5.1.2-15-VS1-2016-00002 „Észak-Vasi gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési együttműködés a helyi gazdaságfejlesztés szolgálatában” című projektje valamint a Vas Megyei Kormányhivatal TOP-5.1.2-15-VS1-2016-00001 „A Dél-Vas megyei gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési együttműködés a helyi gazdaságfejlesztés szolgálatában” című projektje részére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.553.037,- Ft
Lásd bővebben

Az Országos Széchényi Könyvtár Integrált Könyvtári Információs Rendszerének kialakítása projekt keretében KultStat rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/47
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 37.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/47
Ajánlatkérő: Terrorelhárítási Központ
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.730.000,- Ft
Lásd bővebben

Flash tároló redundancia kiépítése – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/47
Ajánlatkérő: NIF Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Invigor Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 42.650.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – A VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. informatikai infrastruktúra rendszerének üzemeltetése, működtetése vállalkozási szerződés keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/49
Ajánlatkérő: VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.
Nyertes ajánlattevő: Realogic Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 64.878.000,- Ft
Lásd bővebben

Az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája ügyviteli és szervezési tevékenységét támogató komplex informatikai szoftver fejlesztése az iCorso Felnőttképzési Információs Rendszer továbbfejlesztése keretében tárgyú eljáráshoz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/48
Ajánlatkérő: Igazságügyi Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: DEXTER Informatikai és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.000.000,- Ft
Lásd bővebben

TÁJ – DRV Zrt. multifunkcionális eszközök és nyomtatók beszerzése és üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/48
Ajánlatkérő: Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 170.209.700,- Ft
Lásd bővebben

Légtár fejlesztési keretszerződés 2018-2020 (KBF/765/2017) – eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/49
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: vintoCON Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 170.209.700,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult

Modern adattárház tervezése és kialakítása/2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/45
Közzététel dátuma: 2018.03.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Lásd bővebben

Meghirdetett

CheckPoint licensz hosszabbítások beszerzése (eljárást megindító felhívás)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/46
Közzététel dátuma: 2018.03.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.03.14.
Lásd bővebben

Integrált ellenőrzés-dokumentálási, beszámolási és audit munkafolyamat támogató workflow rendszer bevezetése az EUTAF részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/48
Közzététel dátuma: 2018.03.08.
Ajánlatkérő: Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.04.04.
Becsült teljes érték áfa nélkül: 145.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás a „CISCO hálózati eszközök szállítása és támogatása (KBF/012/2018)” tárgyú eljárásban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/48
Közzététel dátuma: 2018.03.08.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.04.13.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Lásd bővebben

A héten olvastuk: szoftverrobotok, robotic process automation (RPA), mesterséges intelligencia a digitális szervezetben – 2018. március 12.

Az UiPath cég 100 mérnököt vesz fel
A cikk indiai szemszögből íródott. Az UiPath cég, a robotic process automation (RPA), azaz a szoftverrobotok területén vezető szerepet játszó román cég napjainkban vont be tetemes mennyiségű tőkét a további fejlődéséhez (Lásd Hírlevél: Régiónk új informatikai sikercége a szoftverrobotokat (robotic process automation, RPA) fejlesztő román UiPath). Erre támaszkodva bővítik a tevékenységüket. Jelenleg 700 ügyfelük van Indiában, egy évvel ezelőtt ez a szám 100 volt. 2021-re a becslések szerint 200 ezer állás lesz a szoftverrobotokkal kapcsolatos területeken Indiában.
Robotics process firm UiPath to hire 100 engineers; Business Line (The Hindu)

A robotic process automation (RPA) mint az intelligens folyamatautomatizálás része
A szoftverrobotok az intelligens folyamatautomatizálás (intelligent process automation – IPA) eszközkészletének többi elemével alkalmazva fejtik legjobban a hatásukat.
Robotic Process Automation: A Critical Part of Automating, Orchestrating, and Optimizing the Modern Workplace; Digital Workflow Learning and News

Hogyan lehet automatizálni a dolgozói beilleszkedést (onboarding)?
A robotic process automation (RPA) alkalmazása a HR, személyzeti ügyek területén.
Automation for Employee Onboarding; AutomationEdge

Miért nem alkalmazzák a vállalati működésben a mesterséges intelligenciát?
Az MIT Sloan Management Review’s 2017 Artificial Intelligence Global Executive Study and Research Project-je szerint megkérdezett vezetők 85 százaléka értékelte úgy, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása segítené cége tevékenységét. Ennek ellenére csak a 20 százalékuk alkalmazza vállalata tevékenységében. A Cisco adatügyi igazgatója azt a veszi végig röviden, hogy hogyan lehet ezen változtatni.
Five Changes That Prepare Your Company For AI Success; Forbes

A vállalatirányítás és autonóm, intelligens algoritmusok
A mesterséges intelligenciát használó szervezetben előbb-utóbb eljön az az idő, amikor autonóm működésű algoritmusokat használnak. Ez azt jelenti, hogy gépi intelligencia döntési helyzetbe kerül. Pontosan ugyanúgy, ahogy egy vállalati vezetőknek döntési joga van – a vállalatot irányító menedzser által megszabott módon. A cikk ennek négy lehetséges modelljét tekinti át.
Four Autonomous AI Models For Business Management; AI Business

A mesterséges intelligencia alkalmazásai az IT szolgáltatásmenedzsment (ITSM) területén
The rise of artificial intelligence in business and society; Information Age

Szakirodalom

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2017. IV. negyedév – A mobilhálózat adatforgalma 82%-kal haladta meg az egy évvel korábbit

„2017 IV. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma megközelítette a 11,8 milliót, ezen belül a havidíjas előfizetések aránya tovább növekedett. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 82%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2017. IV. negyedév végére közel 9,5 millióra nőtt az internet-előfizetések száma, aminek 69%-a mobilinternet-előfizetés volt. A televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma meghaladta a 3,7 milliót, ennek közel háromnegyede digitális előfizetői csomagokból tevődött össze.

Archívum (Korábbi jelentések)
Kapcsolódó adatok

Táblázatok

Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Információ, kommunikáció

Tájékoztatási adatbázis − Információ, kommunikáció”

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2017. IV. negyedév; Központi Staisztikai Hivatal; 2018. március 9. (PDF)

A pénzügyi közigazgatási bíróság archontológiája

„A közigazgatási jogvédelem hazai múltja, hivatásrendi és aktuális dogmatikai kérdései 2017/164/KRE-ÁJK című pályázatban vállaltuk, hogy elkészítjük a magyar pénzügyi közigazgatási bíróság bíráinak életút-elemzését, hivatali karrier-vizsgálatát. A vállalkozás a választott kutatási területet és a módszertani követelményeket tekintve előzmény nélküli, hiszen a hazai jogtörténeti irodalomban ilyen jellegű összefoglalás nem történt. Általában hiányoznak a jogi hivatásrend egyes ágait érintő kutatások, és a – közjegyzői kart kivéve – nem folytak ebben a tárgykörbe vágó alapkutatások sem. A korabeli magyarországi bírói kar összetételéről, a kiválasztásuk szakmai és egyéb kritériumainak érvényesüléséről, az előmenetelük társadalmi hátteréről sem találunk megalapozott történeti műveket.

A jelen áttekintés az 1884-ben megalakult pénzügyi közigazgatási bíróság huszonkét bírájának szakmai életútját és hivatali előmenetelét vizsgálja. Ez a testület volt Magyarországon az első olyan jogvédelmi fórum, amely az állami szervek döntéseivel, vagy mulasztásaival szemben jogorvoslati lehetőséget biztosított. Megalakítása szemléleti áttörést jelentett a hazai közgondolkodásban, hiszen első alkalommal érvényesült az állami szférában a bíróság felülvizsgálati jogosultsága a közigazgatási döntésekkel szemben…”

Forrás:
A pénzügyi közigazgatási bíróság archontológiája; Stipta István; Forum: Acta Juridica et Politica; ISSN 2063-2525; 7 (2017/1). 99-135. oldalak (PDF)

Beszámoló a Kiberbiztonság és robothadviselés 2017 tudományos konferenciáról

„2000 novemberében hagyományt teremtett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Vezetés- és Szervezéstudományi Karának Elektronikai Hadviselés Tanszéke: prof. dr. Makkay Imre mk. ezredes vezetésével ekkor rendezték meg a robothadviseléssel foglalkozó első konferenciát. Gyorsan változó világunkban az állandóság, a hagyományteremtés ritka dolog, erre akkor kevesen is gondoltak és lám, 2017-ben, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat eseményeként immáron 17. alkalommal rendeztek e tárgyban tudományos tanácskozást.
… Az első előadást prof. dr. Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora tartotta Kitekintés Magyarország új kiberbiztonsági stratégiájára címmel.
…dr. Krasznay Csaba, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar adjunktusa, az NKE Kiberbiztonsági Akadémia vezetője osztotta meg gondolatait a hallgatósággal A Kiberbiztonsági Akadémia feladatai és tevékenysége a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen című előadásában
…Vadász Pál, a MONTANA Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetője és Skrobák Eszter, a Nemzeti Adó és Vámhivatal pszichológusa közös előadása Az igazság a hazugságról – a hamis hírek forrásai és beazonosítási lehetõségeik címet viselte.
…A prof. dr. Ványa László ezredes vezette Robotika szekció első előadását prof. dr. Makkay Imre ny. mk. ezredes tartotta Repülésbiztonság a drónok korában címmel.
…A második előadás szintén a pilóta nélküli légi járművekhez kapcsolódott. A pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAS) és platformok fejlesztésével foglalkozó Royce Chisnall az UAS használatának új-zélandi tapasztalatairól, valamint a fejlesztés lehetőségeiről számolt be előadásában
…A következõ előadó dr. Szilvágyi Tibor, a HM EI Zrt. PNR fejlesztési koordinátora volt. Elõadásának címe: A HM EI Zrt. célszolgáltató és felderítő pilóta nélküli repülőeszközeinek automatizált irányítási rendszere.
…Gerevich János az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola hallgatója Agilis szoftverfejlesztési módszerek és alkalmazásuk a robottechnikában címmel tartotta meg előadását.
…Az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola másik hallgatója, Bognár Eszter a Vezeték nélküli szenzorhálózatok korszerű adatkezelési megoldásai című előadásában kiemelte, hogy „A vezeték nélküli szenzorhálózatok alkalmazása hatalmas potenciált jelent az élet számos területén, a Dolgok Internetének (Internet of Things) világában élve a témában folyó kutatások nagy jelentőséggel bírnak”…”

Forrás:
Beszámoló a Kiberbiztonság és robothadviselés 2017 tudományos konferenciáról; Kollár Csaba, Ványa László; Hadtudomány; ISSN 1215-4121; 28 (2018/1); 172-178. oldalak (PDF)

Elég intelligensek vagyunk az intelligens városhoz?

„Tanulmányom első részében az intelligens városok és az intelligens ember kapcsolatát vizsgálom. Bemutatom az intelligens városok hat alrendszerét, összehasonlítom az intelligens, illetve a hagyományos városokat, s az intelligens városok működésének ismertetésekor kitérek a beavatkozó intelligens ember szerepére is, kiemelve a városlakók megfelelő képzettségének a fontosságát.”

Forrás:
Elég intelligensek vagyunk az intelligens városhoz?; Kollár Csaba; Hadtudomány; ISSN 1215-4121; 28 (2018/1); 132-150. oldalak (PDF)

A kibertér fogalmának egyes, az egységes értelmezést biztosító kérdései

„A kibertér napjaink gyakran használt, népszerű kifejezése, azonban távol állunk az együttműködéshez szükséges mértékben egységes értelmezéstől. Jelen publikáció célja a kibertér fogalmához kapcsolódó, eltérő értelmezésekhez vezetõ fontosabb kérdések meghatározása, amely alapját képezheti az eltérő kibertér-értelmezések részletesebb tartalmi feltárásának, kapcsolatrendszerük feltérképezésének.”

Forrás:
A kibertér fogalmának egyes, az egységes értelmezést biztosító kérdései; Munk Sándor; Hadtudomány; ISSN 1215-4121; 28 (2018/1); 113-131. oldalak (PDF)

A Jó Állam: Hatékony Haderő: A Ludovika Kutatócsoport összesített kutatási jelentése – 1. rész

„A kutatócsoport kvalitatív módszerrel, a vonatkozó nemzetközi elméletekből kiindulva, hangsúlyt a hatékony haderőre helyezve, a hadelmélet és hadviselés terén bekövetkezett változásokat maximálisan figyelembe véve folytatott kutatótevékenységet. Kiemelt figyelmet fordított a civil-katonai együttműködés, a fegyveres erők, valamint a rendvédelmi szervek, és nemzetbiztonsági szolgálatok együttes tevékenysége vizsgálatára. A kutatócsoport tevékenysége egyértelművé tette, hogy a modern hadelméletnek a nem katonai tényezőkkel és szereplőkkel is számolni kell és bizonyította, hogy ez közelebb viszi a hagyományos értelemben vett hadelméletet, hadművészetet és hadviselést a közös civil-katonai kutatásokhoz.”

Forrás:
A Jó Állam: Hatékony Haderő: A Ludovika Kutatócsoport összesített kutatási jelentése – 1. rész; Jobbágy Zoltán, Porkoláb Imre, Bakos Csaba Attila, Komjáthy Lajos, Mezõ András, Czeglédi Mihály, Farkas Sándor, Sztankai Krisztián; Hadtudomány; ISSN 1215-4121; 28 (2018/1); 58-72. oldalak (PDF)

11. szám, 2018. március 12.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom