Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Varga Mihály: a jogkövető, az átállásban partnerként közreműködő vállalkozásokat nem éri joghátrány, ha az általuk használt számlázó-program esetleg még nem képes az online adatszolgáltatásra

„Július 1-től minden olyan számlát lát az adóhivatal, amelynek az áfa-értéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. A jogkövető, az átállásban partnerként közreműködő vállalkozásokat azonban nem éri joghátrány, ha az általuk használt számlázó-program esetleg még nem képes az online adatszolgáltatásra – tájékoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-t.

A pénzügyminiszter elmondta: a zökkenőmentes átállás érdekében azt kérte a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, hogy ha az adatok július 31-ig beérkeznek, akkor a hivatal az érintett vállalkozókkal szemben semmilyen szankciót ne alkalmazzon. Előfordulhat ugyanis, hogy egy vállalkozás nem áll készen július 1-én az adatszolgáltatásra annak ellenére, hogy megkezdte a felkészülést. A számlázó program működési problémáit nem értékelheti a vállalkozók terhére az adóhivatal, ez nemcsak az ügyfél-centrikussággal, de az online számla egyik fő céljával, az adminisztráció-csökkentéssel is ellentétes lenne. A NAV tehát július 31-ig nem bírságolja a mulasztást, ha a vállalkozás már regisztrált az Online Számla rendszerben és a számlaadatok az időszak végéig, utólag megérkeznek az adóhivatalhoz – jelentette ki Varga Mihály.

A vasárnap induló online számlázás a gazdaságfehérítés újabb fontos állomása – emelte ki a tárcavezető. Hozzátette: az adóhivatal rendelkezésére álló számlaadatok kockázatelemzések és ellenőrzések széles körű lefolytatására adnak lehetőséget, jelentőségük pedig azok azonnaliságában és automatikusságában rejlik. Ez azt jelenti, hogy az információ már a bevallások beérkezése előtt a hatóság rendelkezésére áll, így számos csalás felderítését teheti eredményesebbé akkor is, ha a bevallások beérkezéséig az érintettek esetleg már nem elérhetők. A bevallások ugyanis a korábbi időszakokról adnak számot, így a csaló vállalkozók kétes ügyleteiről, például a fiktív számlakiállításáról eddig csak utólag értesült a NAV. Emiatt nemcsak az államkasszát károsítják meg jelentős mértékben, hanem a tisztességes piaci szereplőket is, akik árversenyt futnak a fiktív számlagyártókkal – összegezte az új rendszer lényegét a pénzügyminiszter.

A jövőbeni lehetőségekről Varga Mihály elmondta, hogy ezek az információk fokozatosan az adózók adminisztrációs terheit is jelentősen könnyítik. A beérkező számlaadatok – az adóhatóság rendelkezésére álló egyéb adatokkal összekötve – a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan más bevallások adóhatósági kiajánlásához is felhasználhatók lesznek.”

Forrás:
Vasárnaptól indul az online számlázás; Pénzügyminisztérium; 2018. június 30.

Atlantic Council: az Egyesült Államoknak „Szputnyik-pillanatra” lenne szüksége a technológiai versenyben

„Az Atlanti Tanács (Atlantic Council – nem keverendő össze a NATO Észak-Atlanti Tanácsával) múlt héten megjelent, széles merítésű kutatáson alapuló átfogó tanulmányában (The Global Innovation Sweepstakes: A Quest to Win the Future) az új technológiák terén kibontakozott globális versenyt és annak kilátásait elemzi. A neves agytröszt szerint az Egyesült Államok ugyan vezető pozícióban van e téren, de nincs rá oka, hogy „robotpilóta üzemmódba” kapcsoljon – semmilyen garancia nincs ugyanis arra, hogy meg is őrzi elsőségét az új technológiák és az ehhez kapcsolódó innovációk világában. Erős verseny bontakozik ki a globális vezető szerepért, amelybe olyanok is komoly pozíciókat szerezhetnek, mint Japán, Dél-Korea, Németország, Svédország, Izrael, India, de mindenek előtt Kína, amely akár az elsőségre is kihívást jelenthet. Mint a szerzők fogalmaznak: a II. világháború utáni időszak nagyobb részében vitathatatlan volt az Egyesült Államok globális vezető szerepe a tudásgazdaságban, de mára ez a vezető pozíció erodálódott, és Kína minimum No.2., de még inkább „No.1B” lett e téren, ami komoly kockázatot jelent a meglévő amerikai technológiai előnyre. Ugyanakkor hiányzik az a sokkoló esemény, amely ráébresztené erre a döntéshozókat és a közvéleményt – olyan drámai pillanat, mint amelyet az első Szputnyik fellövése jelentett annak idején. Így nem érvényesül az a katalizátorhatás, amely egy jól célzott fejlesztési stratégia kidolgozását indítaná el. Az Atlanti Tanács kutatói szerint az Egyesült Államoknak erre a „Szputnyik-pillanatra” lenne szüksége.

Amikor a hidegháború keményen konfrontatív időszakában, 1957-ben a Szovjetunió – minden más országot, így az Egyesült Államokat is megelőzve – pályára állította első műholdját, a Szputnyikot, az az első sokkhatás után hatalmas innovációs energiákat szabadított fel Amerikában, amiben az állam is erőteljes, közvetlen szerepet vállalt. A téma szempontjából kulcsfontosságú példát említve: a Pentagon által irányított ARPA (mai nevén DARPA, Defense Advanced Research Projects Agency) fejlesztette ki azt az ARPANET hálózatot, amelyből a ma ismert Internet alakult ki, és ami – valamint a hozzá kapcsolódó állami fejlesztések – nélkül aligha valósultak volna meg a Szilícium-völgy későbbi hatalmas üzleti sikerei. A kutatás során meginterjúvolt vezető innovátorok legnagyobb része egyetértett abban, hogy ma is szükség lenne ehhez hasonló, a kormányzat egészét átható stratégiai tervezésre, amihez éppen az említett amerikai gyakorlat adhatná a jó mintát.

Az Axios hasábjain a tanulmányt bemutató Steve LeVine – maga is az Atlantic Council vezető kutatója – szerint ezt a mai „Szputnyik-pillanatot” Kína a maga részéről már megtette a „Made in China 2025” és az Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) meghirdetésével. Előbbi kifejezetten a technológiai utolérést szolgálja, célként fogalmazva meg a csúcstechnológiák terén azt, hogy minden ehhez szükséges feltételt – beleértve az alapanyagok előállítását is – 2025-re saját erőből biztosítsanak. (Ami mögött nyilvánvalóan nem csak gazdasági, hanem biztonságpolitikai megfontolások is húzódnak.) Az új technológiák képesek átírni a geopolitikai erőviszonyokat is, ami miatt új fogalom került előtérbe, a geotechnológia. (Hasonló logikával, mint ahogy a gazdasági megközelítésű geo-ökonómia vagy a katonai szempontrendszerű geostratégia fogalma is megszületett korábban.) A geotechnológia ma hasonló jelentőséggel bír, mint a XIX. század végén és a XX. században a geopolitika, és az ennek alapját jelentő technológiák – mint a mesterséges intelligencia, a robotika, a megújuló erőforrások, a biotechnológia, az 5G-s telekommunikáció, a 3D-s nyomtatás, a big data, nanotechnológiák vagy később a kvantumalapú számítástechnika – képesek átformálni az emberi civilizációt és újrarendezni a globális erőviszonyokat is. Azok az országok, amelyek képesek élenjárni az új technológiákban, hatalmas gazdasági és geostratégiai előnyre tehetnek szert. Az országokat e téren három nagy kategóriába lehet sorolni: az élenjáró technológiákban innovatív szerepet betöltők, az azokat könnyen befogadók és adaptálók, valamint a lemaradók közé.

Az Atlantic Council tanulmánya szerint a globális technológiai verseny és gazdasági nacionalizmus új hulláma nem csak átformálja a globális politikát, hanem akár háborúhoz is vezethet. A vezető szerző, Robert Manning szerint Donald Trump elnök a „Made in China 2025” ellen máris hadüzenetet jelentett be, aminek hatására Kína némileg puhította is a kezdeményezéssel kapcsolatos kommunikációját. Kínának ugyanakkor hatalmas előnyt jelent az a képessége, hogy a nemzet egészére kihatóan tudja mobilizálni teljes emberi, tudományos és gazdasági tőkéjét ahhoz, hogy 2030-ra már dominálhasson a modern technológiák területén. Úgy látja: minden korrupció, veszteség és rossz erőforrás-allokáció mellett is jó esélye van rá Pekingnek, hogy ezeket a célokat el is érje. Manning szerint a helyzet sok tekintetben hasonlít a II. világháborút megelőző időszakra, amikor Európát antidemokratikus és nacionalista kormányok vezették, a nemzetek pedig erős kezű vezetőkre vágytak. Napjainkban eltűnőben van a háború után kialakult, szabálykövetésen alapuló nemzetközi rend – ezúttal Hitler nélkül, de nukleáris fegyverekkel és mesterséges intelligenciával felfegyverkezve, ami miatt a geopolitikai versengés ma még nagyobb veszélyt jelent.”

Forrás:
The Global Innovation Sweepstakes: A Quest to Win the Future; Peter Engelke, Robert A. Manning; Atlantic Council, Scowcroft Center for Strategy and Security; 2018. június 26. (PDF)
Előző rész: Keeping America’s Innovative Edge. A Strategic Framework; Peter Engelke, Robert A. Manning; Atlantic Council, Scowcroft Center for Strategy and Security; 2018. április (PDF)
Lásd még: Dysfunctional U.S. needs “Sputnik moment” on future tech; Steve LeVine; Axios; 2018. június 26.
Szerkesztői megjegyzés: Nem túl szerencsés ötlet a geotechnológia terminus bevezetése, mert annak már van egy kötött, bejáratott értelme. Mindenesetre mi most itt abban az értelemben használjuk, hogy „a technológia geopolitikai, stratégiai tényezővé, a geopolitikát formáló erővé lép elő lép elő”.

Közigazgatás, politika

Tuzson Bence: mentesíteni kell az embereket a felesleges ügyintézéstől

„Az ügyszámok csökkentését tartja a közigazgatás előtt álló egyik legfontosabb feladatnak a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára. Tuzson Bence a Rádió Orienten elmondta: ennek érdekében szisztematikus munkával fogják átvizsgálni az ügyeket, hogy mentesítsék az embereket a felesleges adminisztrációs terhektől.

A közszolgálaton belül a legnagyobb jelentőségű terület a közigazgatásé. Nemcsak azért, mert mintegy 40 ezer ember dolgozik benne, hanem mert a kormány bármely intézkedése a helyi igazgatáson keresztül jut el az emberekhez. A közigazgatás tehát egyfajta kapu, amin keresztül az állam eljut polgáraihoz, és rajta keresztül az emberek véleménye is eljuthat a döntéshozókhoz. A magyar kormány 2010 óta ennek jegyében, az emberek véleménye alapján hozza meg döntéseit – jelentette ki a közszolgálatért felelős államtitkár.

Tuzson Bence kiemelte: a közigazgatásnak fegyelmezett rendszerként kell működnie, amelynek mindenkor biztonságot kell sugároznia és élveznie kell a közbizalmat. Hozzátette: a közigazgatás fejlesztésének célja a társadalmi elégedettség növelése és az ország versenyképességének javítása.

Arra kell törekednünk, hogy a polgárok és a vállalkozások minél gyorsabban és minél egyszerűbben intézhessék ügyeiket.”
A közigazgatásnak folyamatosan reagálni kell a kor kihívásaira és a felmerülő igényekre. Ennek jegyében jelenleg az elektronikus közigazgatás fejlesztése az egyik legnagyobb kihívás – állapította meg. Folyamatban van az integráció során egységesített szervezetek adatbázisainak és informatikai rendszereinek összehangolása, és emellett az otthonról történő ügyintézés lehetőségeinek szélesítésén és felhasználóbaráttá alakításán is dolgoznak – közölte az államtitkár. „A máshol – akár multicégeknél – már működő online szolgáltatási mintákat kell beépíteni a fejlesztésekbe.”

Emellett nagyon fontos a bürokrácia további csökkentése is – szögezte le.„Szisztematikus munkával át fogjuk vizsgálni az ügyeket, ugyanis az ügyszámok csökkentése az egyik legfontosabb feladat. Szeretnénk a felesleges ügyintézéstől mentesíteni a magyar embereket.” Példaként az engedélykérési és bejelentési köztelezettségeket említette.

A magyar közigazgatás sikertörténete a kormányablakok rendszere – állapította meg az államtitkár, aki elmondta: immár 294 kormányablak működik hazánkban, ebből 30 Budapesten. A továbbiakban a vidéki nagyvárosok forgalmas csomópontjain nyitnak majd ügyfélközpontokat. A közelmúltban átadott Nyugati és a Keleti pályaudvar után Székesfehérváron, Érden, Békéscsabán és Győrött is nyílnak majd kormányablakok. Kiemelte: a kormányablakok hálózata erősíti a kormányzat családpolitikai intézkedéseit is, mert a hatékony és gyors ügyintézés révén a polgárok több időt tölthetnek családjukkal, hatékonyabban tudják végezni munkájukat is, és ez mentálisan is jó hatással van rájuk.

A Rádió Orient vendége beszélt arról is, hogy a közigazgatásban dolgozó munkatársakra is nagy figyelmet fordítanak.
A kormány arra törekszik, hogy számukra a lehető legjobb munkafeltételeket biztosítsák, mert ennek pozitív hatásait az ügyfelek fogják megérezni. Ennek érdekében a szakmai képzések mellett, egyéb tréningekkel, programokkal, akár szabadidős tevékenységgel is segíteni fogják munkájukat. „El kell érnünk, hogy a kormányhivatalok munkatársai valódi közösséggé formálódjanak.”

Emlékeztetett, június 26-án megtörtént az ország 20 kormánymegbízottjának 4 évre szóló kinevezése. A kormánymegbízotti körben csak egy helyen, Jász-Nagykun-Szolnok megyében történt változás, miután a korábbi kormányhivatal-vezetőt, Kállai Máriát országgyűlési képviselővé választották. Itt az eddigi főigazgató kapott megbízást. Hangsúlyozta, hogy a döntés a korábbi kiválasztások alaposságát dicséri, hiszen akkor olyan embereket találtak, akik máig megállták a helyüket és jól teljesítettek. „Tevékenységük legfontosabb mércéje az ügyfél-elégedettség, és ebben a tekintetben mindannyian jól vizsgáztak. Kiváló emberek, és reméljük, hogy a következő 4 évben is rászolgálnak erre a bizalomra.”
A települési önkormányzatok hatásköreinek változására vonatkozó kérdésre Tuzson Bence emlékeztetett: az önkormányzati és az állami hatáskörök különválasztása a korábbi években nagyrészt megtörtént. Az önkormányzatiság rendszere alapvetően jól működik, amelyhez a közigazgatás szempontjából nem érdemes hozzányúlni.”

Forrás:
Tuzson Bence: mentesíteni kell az embereket a felesleges ügyintézéstől; OrientPress; 2018. június 28.

Trócsányi László az Alaptörvény módosításról, új törvényekről és a közigazgatási bíróságokról

„A Miskolci Egyetem csütörtöki, diplomaátadó ünnepségére volt hivatalos Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki Tiszteletbeli Doktori Oklevelet vehetett át. A miniszterrel az ünnepség előtt tudtunk egy interjú erejéig beszélgetni a jogi képzésről és több aktuális témáról.

– Tiszteletbeli Doktori Oklevelet vehet át, mit jelent az Ön számára ez az elismerés?
– Egy igazságügyi miniszternek nagy büszkeség, különösen, ha a miniszter egyetemi tanár egy állam- és jogtudományi karon, ha egy másik egyetemtől díszdoktori címet kap. A díszdoktori címet jelképnek tekintem, amit a Miskolci Egyetem ad át, de ez a jogászképzés színvonalának emelését célzó igazságügyi minisztériumi programnak szól, amire büszke vagyok, mert így hozzá tudunk járulni a vidéki jogi karok életképességéhez. 2015-óta a magyar kormány évente ötszázmillió forinttal támogatja a jogi karokat. A jogászképzés színvonalemelését célzó támogatásnak a keretében kétfajta program valósul meg. Az egyik a tudományos kutatásnak a támogatása, és itt meg kell említeni, hogy a miskolci állam- és jogtudományi karon nagyon komoly környezetvédelmi kutatások folynak, többek között a víz, a levegő kapcsán és olyan alapkérdésekkel foglalkoznak, amelyek mindannyiunkat érintenek, mint a Föld védelme. A tudományos kutatás mellett nagyon jelentősek a jogászösztöndíj programok. Ez azért is fontos, mert a jogászképzés jórészt fizetős, és azt gondoljuk, hogy a vidéki jogi karoknak támogatást kell nyújtani az ösztöndíjak odaítélésével. A 2016-os bevezetése óta a Miskolci Egyetemen Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíjban részesült 184 fő, ők ténylegesen ingyen tanulhatnak. Illetve Tanulmányi Jogász-ösztöndíjban részesült 454 fő, ami azt jelenti, hogy számukra lényegesen olcsóbb a jogászképzésen a részvétel. Ezzel segítséget tudunk nyújtani a családoknak, elő tudjuk segíteni, hogy a miskolci jogászképzés megmaradjon, ami nagyon fontos, a vidék népességmegtartó ereje szempontjából is.

– Korábban felmerült, hogy túl sok jogászt képzünk, ezt miként látja?
– Magyarországon nincs jogász túlképzés, szükség van mind a nyolc jogi karra, természetesen van egyeztetés, hogy melyik karnak mi legyen a prioritása. Én örömmel vettem, hogy a miskolci jogi karon a környezetvédelem előtérbe került, hisz a globális kérdések válnak a világban aktuálissá, és ezek között a környezetvédelem az egyik legjelentősebb. A szén-dioxid kibocsájtás kérdése, a Föld védelem, a génmódosítás-mentes mezőgazdaság, a vízvédelem, ezek mind alapvető kérdések.

– Az utóbbi időszak egyik vitás kérdése volt, hogy szükség van-e az önálló közigazgatási bírósági szervezet létrehozására. Hogy látja ezt a kérdést, hol tart ennek az egyeztetése most?
– Ez valóban egy nagyon aktuális kérdés, én 2014. június 6-án, még a korábbi kormányzati ciklus kezdetén az igazságügyi bizottság előtti meghallgatásomon jeleztem, hogy a közigazgatási bíráskodás kérdését prioritásnak tartom. Ez egy speciális bíráskodási forma, teljesen más, mint a hagyományos bíróságok munkája. Más a bíró szerepköre, mások a felek, akik részt vesznek a perben, úgy gondolom, hogy a közigazgatási bíráskodásnál az egyik oldalon az állam, a hatalom képviselője van, míg a másik oldalon az ügyfél, az állampolgár. Fontosnak tartom, hogy aktív bírói szerepkör legyen, a feleknek a jogai kiegyenlítettek legyenek, és az egész Európában meglévő struktúrát vegyük át Magyarországon. A cél az, hogy a közigazgatási bíráskodás színvonalát emeljük. Olyan kérdések vannak, mint például a pénzügyi bíráskodás, gondoljunk csak az adóra, a vámra, az illetékre, amely kimondottan speciális kérdéskör, és úgy gondolom, hogy itt is olyan bírókra van szükség, akik elmélyült szakmai tudással rendelkeznek bizonyos közigazgatási jogon belüli ágazatokban. Ennek megfelelően olyan specializált rendszert szeretnénk kialakítani nyolc regionális közigazgatási bíróság és egy közigazgatási felső bíróság révén, ahol erős közigazgatási szaktudás jellemzi a bírákat. Úgy gondolom, nem véletlen, hogy Nyugat-Európában és a környező országokban is elkülönült közigazgatási bíráskodási rendszer van. Jelenleg egy szakértői bizottság segíti a munkámat, amelyet Kiss György akadémikus vezet, bírák vesznek benne részt és egyetemi oktatók. Mindazok a félelmek, amelyek megjelennek, azt gondolom, hogy politikai félelmek és sejtetések, ezzel nem tudok mit kezdeni, mert mi szakmai alapon dolgozunk. A szakmai munkánál pedig látom azt a – ha szabad így mondanom élményt – azokon, akikkel együtt dolgozhatok, hogy mennyire szakmai alapon a legjobb megoldás létrejöttében érdekeltek. Optimista vagyok, és úgy gondolom, hogy jövőre, hetven évvel az 1949-ben megszüntetett Magyar Közigazgatási Bíróság után felállításra kerülhet a közigazgatási felső bíróság. Természetesen mindig nyitott vagyok a vitára, mindenkit meghallgatunk ebben a témakörben, lehetnek jó ötletek, amiket érdemes meg is fontolni, de úgy gondolom, hogy egy olyan előrehaladott munkában, folyamatban vagyunk, ahol az Alaptörvény hetedik módosítása kijelölte az irányt, nevezetesen a hagyományos bíróságoktól elkülönülő közigazgatási bíráskodás létrejöttét. Én azt gondolom, hogy minden esélyünk megvan arra, hogy év végével a Parlament elé kerülhessen ez a törvénytervezet.

– Említette az Alaptörvény módosítást, amely kijelölte az irányt. Mi volt még az, ami szükségessé tette az Alaptörvény módosítását?
– Az Alaptörvénynek kettős értéke van. Egyrészről nagyon fontos a stabilitása, ami azt jelenti, hogy az Alaptörvénynek olyan értéket kell magában hordoznia, hogy nem lehet folyamatosan havonta módosítani. Ugyanakkor az is az értéke, hogy válaszolnia kell olyan kérdésekre, amelyek újszerűek, globálisak, amelyeket meg kell tudni oldani. Mi 2016-ban már szerettük volna a szuverenitás védelmét megerősíteni, akkor az ellenzéki pártok nem voltak partnerek ebben, így nem kerülhetett sor olyan módosításra, amely bizonyos cölöpöket levert volna és azt mondhatta volna, hogy az Európai Unióban való tagságunk fontos dolog, mindazon által vannak olyan alkotmányos magjaink, amelyek sérthetetlenek. Úgy gondoltuk, ilyen az ország népessége, ilyen a lakossága, a területe, a keresztény kultúránk, az állam szervezeti berendezkedése, területi tagozódása, és még lehetne sorolni mi az, ami az alkotmányos önazonosság része. Az, hogy rögzítettük ezeket az elemeket ma, amikor globális kérdések foglalkoztatják a világot – márpedig a migráció az –, akkor szükség van bizonyos köveknek az elhelyezésére. Ezt tettük meg az Alaptörvénynek a hetedik módosításával. Ilyen, hogy idegen népesség nem telepíthető be az országba. Ma, amikor kvótarendszerről beszélünk, akkor igenis tudni kell, hogy Magyarországnak mi az alkotmányos pozíciója ebben a tekintetben. Az alkotmányos önazonosság kérdése nem csak magyar ügy, minden országnak megvan a magáé. Úgy gondoltuk, hogy nemzetközi vitáinkban természetesen az alkotmányra is fogunk hivatkozni, amennyiben szükséges. Ahogy olvasom a híreket, nem mondhatjuk, hogy a kvóta-ügy halott. Magyarországon a koncentrikus körök elméletére hivatkozva a mi felelősségérzetünk elsősorban a magyar nemzetért áll fönn, aztán fennáll a szomszédainkért, természetesen a Balkánért, azokért a térségekért, ahol mi otthon vagyunk. A volt gyarmattartó országok felelőssége egészen más mert ott egy lelkiismereti kérdés is van. Franciaországnak nagyobb a felelőssége Maliért, vagy a Közép-afrikai Köztársaságért, mint mondjuk a balkáni országokért, hiszen történelmük odaköti. Ezek a kérdések legitimek, hiszen ezekből az országokból sokan indulnak el, de ők a volt gyarmattartó országokba akarnak elmenni. Közép-Európa másként tekint a bevándorlásra, mint ezek az országok. Ugyanakkor destabilizálódtak bizonyos térségek, amelyben mi nem vettünk részt, szétosztani ezeket a problémát nem korrekt.

– Kedden az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot, amely kapcsán olyan hangokat lehetett hallani, amelyek féltették a gyülekezési jogot. Mit tartalmaz ez pontosan?
– Az ellenzéknek az a dolga, hogy támadjon egy jogszabályt, nekem ezzel semmi gondom nincsen, a politikusok teszik a dolgukat. Az igazságügyi miniszter pedig egy szakpolitikus, végzi a szakpolitikusi feladatait. A gyülekezési jog nagyon fontos szabadságjog. Gondoljunk csak arra, hogy a kommunizmus idejében nem lehetett gyülekezni. A rendszerváltozás előtt az 1989 évi III. törvény rendezte a gyülekezési jogot sebtében. Harminc év tapasztalata áll rendelkezésre, azt is látjuk, hogy hiányos, hézagos, sok cikkelyét hatályon kívül helyezték, vagy az Alkotmánybíróság semmisítette meg, és nem ad választ azokra a kérdésekre, amelyek ma felmerülnek. Ma már a gyülekezési jognak többfajta formája van, és ezeket nem is ismeri a jelenleg hatályos törvény. Van olyan, amelyet előre be tudok jelenteni, van időpontja, szervezője, ez a klasszikus. Van a spontán gyülekezés, amikor valamilyen váratlan esemény kiviszi az embereket az utcára, ilyennel találkoztunk 2006 szeptemberében. A harmadik a sürgős gyülekezés, amikor valami olyan hír érkezik meg, hogy nincs idő 48 órával korábban bejelenteni, de tudjuk, fontos, hogy megjelenjünk. Ezeket a különböző modelleket szabályozni kell. A gyülekezés megtagadásának az okai között eddig csak az volt, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a másik, amikor a bíróságok és a népképviseleti szervek működését súlyosan zavarná. De sokszor láttunk olyan eseményeket, amikor a közrend, közbiztonság kérdése is felmerül, mások jogainak, magánéletének a védelme, és ezekre nem tudott a törvény válaszolni. Így igazából a jogalkalmazó sem tudott mit tenni, kialakult egy rendkívül bizonytalan bírói gyakorlat, amihez hozzájött még az Alkotmánybíróságnak is egy olyan jogértelmezése, amely a hatályos alkotmányra épült. A bajor és a szász-anhalti gyülekezési törvényeket vettük alapul, ezek tiltják a nemzetiszocialista, illetve utóbbi a kommunista emléknapokon is a gyülekezéseket az áldozatok védelme érdekében. A bajor törvény alapulvételével egy korszerű, és a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatát is tükröző gyülekezési törvényt fogadtunk el. Én jövő héten hétpárti egyeztetést fogok tartani, mert úgy gondolom, hogy a dialógus jegyében, kell, hogy megvitassuk a kérdést, de azt látni kell, hogy ez alapvetően szakmai törvényről van szó, amelyhez ismerni kell más országok törvényét is.

– Szintén kedden nyújtották be a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatot, amely a közösségi médiatérben is biztosítaná a magánélethez fűződő jogot és az egyén méltóságát. Hogyan kell ezt elképzelni, miről van szó?
– A XXI-ik század legnagyobb kérdése a privacy, a magánélet. Egyrészről beszélni kell a közösségi médiáról, másrészről, ha belegondolunk például olyan jelenségekbe, amelyek Nyugat-Európában is vannak, mint például a Cambridge Analytica ügye, ahol a politikai meggyőződését regisztrálták az embereknek. Nagyon sok botrány van ezekből az ügyekből. Magyarországon az Alaptörvényben megerősítettük a magánélet és az otthon védelmét. Mindenki azt gondolja, hogy a politikusok védelméről van szó, ez nem igaz. Annyit látni kell, hogy természetesen a közéleti szereplőnek is van magánélete, a közéleti szereplő hozzátartozója nem közéleti szereplő, kivéve, ha magát azzá teszi. Ez is egy olyan törvény, amit a szakma jó része üdvözölni fog, hiszen korszerű törvényről van szó, és megfelel azoknak a követelményeknek, ami ma elvárható, hogy a technológiai fejlődés olyan magas szintjén, amikor bárki életét meg lehet zavarni, igen is kell valamiféle védelmet adni. Ezért került sor a polgári törvénykönyv bizonyos cikkelyeinek módosítására és egy önálló törvény elfogadására.”

Forrás:
Nincs jogász túlképzés, szükség van mind a nyolc jogi karra; Horváth Imre; Borsod Online; 2018. június 29.
Lásd még: Trócsányi Lászlót a Miskolci Egyetem díszdoktorává avatták; Igazságügyi Minisztérium; 2018. június 28.

Demeter Evin a középszintű közigazgatás reformjáról

„Orbán Viktor miniszterelnök – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára – Demeter Ervint nevezte ki újra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottá. Demeter Ervin a kormányhivatalok megalakulása, azaz 2011 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottja. Harmadszor vehette át a kormányfőtől a megbízólevelet. Orbán Viktor a következő mondattal bocsátotta útjukra a kinevezett kormánymegbízottakat: „A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága és más mértéke, mint az emberek és a haza szolgálata…”

A miniszterelnök a megbízólevelek átadásán a következőt is mondta: „A magyar állam legjobban működő szerve a középszintű közigazgatás. Azt várjuk a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy a központi közigazgatás is méltóztasson felzárkózni erre a színvonalra, hogy azt tudjuk mondani: ez a különbség a következő években majd eltűnik…” Ön a kezdetek kezdete óta aktívan részt vesz a középszintű közigazgatás reformjában. Hogyan értékeli a fejlődést?

Alapvető és forradalmi változások történtek meg a középszintű államigazgatásban. Az állam és az önkormányzatok közötti közösségi feladatok elosztását teljes egészében újragondolták és a racionális érvek alapján osztották fel újra. Ez előtte nagy vonalakban 1990-ben történt meg. Tehát volt két évtizednyi tapasztalat. 1990-ben, az akkori politikai viszonyoknak megfelelően osztották szét a közigazgatási feladatokat. Az akkori parlamenti ellenzék az önkormányzati választáson nyerésre állt és az önkormányzatokhoz igyekeztek minden feladatot delegálni.

Akkor mostanra jutottunk vissza a racionalitás talajára?

Igen. Történt egy nagyon jelentős integráció az államigazgatáson belül. A korábbi szervezeti modell, hogy van az országos főhatóság vagy a minisztérium és minden területen egy adott szakigazgatási szeletet a minisztérium irányítja Budapestről, véget ért. Első lépésben megtörtént a közigazgatási irányítás megyei szintre delegálása, majd egy következő lépésben a szakigazgatási irányítás is megyei szintre került. Amit csak lehet, megyei, sőt most már járási szinten igyekszünk elintézni. A járási szintű döntések dolgában pedig megyei szinten van a jogorvoslati lehetőség. A lényeg az, hogy minél közelebb legyen a közigazgatás az emberekhez. Ez volt a legfőbb célja a középszintű közigazgatás reformjának.

Azt is mondhatjuk akkor, hogy az új rendszer felépítésével lezárult egy korszak?

Igen. Ez egyértelműen így van. A következő időszak legfontosabb feladata a rendszer minél hatékonyabb működtetése. Jelzésértékű, amikor a megbízólevelek átadásán a miniszterelnök úr azt mondta, hogy ma a középszintű közigazgatás működik a legjobban az országban.

Azóta, amikor 2011-ben belépett a megyei kormányhivatal épületébe, melyek a legjobb érzékelhető változások ön szerint?

Az első perctől az a legfontosabb, hogy az ügyeiket intézni kívánó ügyfelek itt, a kormányablakban találkoznak elsőként a kormányhivatallal. Induláskor, 2011-ben, itt, a kormányhivatal miskolci központjában működött az első és akkor egyetlen kormányablak. Ma már 23 helyen működik kormányablak a megyében. Akkor egy kormányablak 29 ügykör intézésére volt alkalmas, ma már 1500-nál több ügykör intézésére képes. Ez is mutatja a forradalmi változást. Ennek nagyon komoly emberi háttere alakult ki. A kormányablakokban dolgozó munkatársak folyamatos képzésben vettek részt. Azok az ügyintézők, akikkel az ügyfelek találkoznak a kormányablakokban, azok olyan emberek, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kurzusát végzik el, vizsgáznak a megszerzett tudásból. Nagyon komoly informatikai háttér segíti a munkát. Mindez jól mutatja, mi történt az elmúlt nyolc esztendő alatt.

A járási rendszer beindulása volt még nagy ugrás a fejlődésben 2013-ban.

A középszintű közigazgatás a járások megalakulásával jutott még közelebb az emberekhez. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy „járóföldnyi” közelségbe mentek hozzájuk a hivatalok. Belátható közelségben mindenki talál egy kormányablakot ügyei intézésére. És itt el kell mondanom, hogy van azért valami, ami nem változott a nyolc év alatt, mégpedig az ügyintézők hozzáállása. Nekik ugyanis a kezdetektől fogva az a feladatuk, hogy minél hamarabb elintézzék az emberek ügyeit az adott jogszabályok keretei között. Ma már nem a törvények betartatása, hanem az ügyek elintézése a feladat és ezt egyre professzionálisabban végzik az ügyintézők. Az ügyintézésben azért annyi változás van, hogy egyre több minden elintézhető elektronikus úton.

Maga a megye is jól érzékelhető változáson, fejlődésen ment keresztül ebben a szűk évtizedben. Milyen szerepet töltött be ebben a folyamatban a megyei kormányhivatal?

A kormánynak nagyon tudatos területpolitikája van a szegény sorsú, leszakadt megyék helyzetének jobbra fordítására. A változtatás fő iránya, hogy – lehetőség szerint – mindenki jusson munkához. Ez ebben a térségben óriási feladat volt. Mindenkor nagyobb volt a munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint az országos átlag, de ez a különbség látványosan csökkent. Ennek alapvetően az az oka, hogy nagyon sok munkahely jött létre a megyében is. Nagy cégek telepedtek le Miskolcon és a megye többi részén is. A kormány nagyon tudatosan terelt befektetőket különböző kedvezményekkel a megye és főleg Miskolc felé. Az egy főre jutó GDP-termelésben egy évtizede még az utolsó, utolsó előtti helyen állt Borsod-Abaúj-Zemplén megye, most a második harmadban foglal helyet. Ez nagyon jelentős változás. A közigazgatás ezt azzal tudta igazán segíteni, hogy a befektetők idetelepülésével kapcsolatos ügyintézés leegyszerűsödött. Az ügyintézési határidők lerövidültek, sokkal hatékonyabb lett az engedélyezési eljárás. A kormányhivataloknak az is a feladatuk, hogy segítsék az ország versenyképességének javulását. Azaz, ha valaki csinál valamit, akkor energiája lehető legkisebb részét kelljen bürokratikus dolgokra fordítania.

Milyen feladatokat, célokat lehet és kell kitűzni az elkövetkező időszakra?

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Ebben a természet is a mi oldalunkon áll, hiszen a fiatalok folyamatosan ügyintéző állampolgárrá válnak. Az ő digitális készségük és képességük sokkal magasabb, így ők joggal várják el az elektronikus közigazgatási lehetőségek bővítését. Ennek a háttérfeladatai közé tartozik és elég komoly munka, hogy a különböző szakigazgatási adatrendszereket – legyen az mezőgazdasági, társadalombiztosítási, vagy nyugdíj, közlekedés – átjárhatóvá kell tenni. Erre uniós pénzek bevonásával indultak el programok. A szervezetek integrációja megtörtént szervezetileg és személyileg, és ezt szeretnénk, hogy – lehetőleg – fizikailag is egy helyen működjenek. Ezeket nevezzük közigazgatási központoknak. Ez a folyamat már elkezdődött, az első ilyen közigazgatási központot az év elején avattuk fel Mezőkövesden. A terveink szerint a következő területi közigazgatási központ Miskolcon lesz a volt ITC-ben. Tíznél több helyről egy helyre tudna kerülni a Miskolci Járási Hivatal. Tervekkel már rendelkezünk, az előző kormány átadta ezt a feladatot a jelenlegi kormánynak. Az előkészítő folyamat nem állt meg. Kiviteli tervek, engedélyek szükségesek, közbeszerzési eljárás, és utána kezdődhet a kivitelezés. Számos lépés van előttünk, a pontos határidők még nem meghatározhatók.

A kormányhivatal aktívan részt vesz a védelmi feladatok ellátásában is.

A huszonegyedik századnak nemzeti szinten is feladata az országban élők biztonságának erősítése, különösen egy migrációval terhelt időszakban. Az előző ciklusban indult el az önkéntes területi tartalékos rendszer kiépítése és felállítása. Az a terv, hogy minden járásban legyen egy századnyi önkéntes, akik – ha az élet úgy hozza – részt tudnak venni a vádelemben. És itt a természeti csapásokra is gondolok. Megyénk ebben a feladatban nagyon jól áll. Az ország második megyéje vagyunk, ahol a legjelentősebb erőt sikerült felmutatni. A kormányzati ciklus végére megvalósítható, hogy minden járásban legyen egy ilyen tartalékos századunk.

Ön, mint kormánymegbízott, hogyan látja a megyét?

Jó látni, hogy a megye különböző részein szemmel látható a fejlődés. Már nemcsak külföldi, hanem jelentős magyar középvállalatok is megtelepedtek a megyében és ez nagyon fontos tényező. Szépen fejlődik a közlekedési infrastruktúra. Folytatódik az M30-as építése a határig. Az alacsonyabb rendű utak építésére, felújítására is komoly források állnak rendelkezésre. Azt tudom mondani, hogy jó érzés ma végigtekinteni Borsod-Abaúj-Zemplénen, mert gazdaságilag és társadalmilag is egy dinamikusan fejlődő megyévé vált.”

Forrás:
Jó érzés látni Borsod-Abaúj-Zemplént, mert komoly, fejlődő megyévé vált; Szaniszló Bálint; Borsod Online; 2018. június 30.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az adatközpontú közigazgatásról

„– Milyen érzésekkel tért vissza Békés megyébe?
– Jó hazajönni. Jó átlépni Békés megye határát és barátok közé érkezni. Megtisztelő, hogy Kepenyes Pál három szobrának avatására kultúráért felelős államtitkárként térhettem vissza, és hogy egy stafétabotot tudok tovább vinni, egy utat tovább tudok folytatni. Závogyán Magdolna helyettes államtitkárként foggal-körömmel küzdött Békés megye értékeiért, azok megmentéséért, megőrzéséért és bemutatásáért. Noha minden megyét egyaránt kell képviselnem, azok a gyökerek, amelyeket Békésben eresztettem, köteleznek. Hálával tekintek a térségre, mindent, amit a kulturális szféra irányításáról, szervezeti viszonyairól tanultam, itt tanultam meg. Domokos László – a Békés megyei közgyűlés volt elnökeként akkori főnököm, most az Állami Számvevőszék elnöke – megmutatta, hogy miként kell a könyvtárnak, a levéltárnak, a színháznak, a művészeti csoportoknak, a közművelődési intézményeknek egymást kiegészítve úgy működniük, hogy a közpénzt a legjobban és legtisztábban használhassuk fel. Ezt a gondolkodásmódot szeretném most országos mintává tenni.

– Államtitkárként milyen célokat fogalmazott meg?
– Egyrészt a kulturális akadálymentesítést. Elkészíttetem az ország kulturális térképét, hogy kiderítsük, hol vannak azok a fehér vagy szürke foltok, ahova a kultúra nem, vagy csak alig jut el. Meg kell rajzolni a köröket, megnézni, hogy azok metszik-e egymást, mi marad rajtuk kívül. Van-e mondjuk Debrecen és Békéscsaba között olyan terület – valahol Biharugra környékén –, amely mind a két kulturálisan pezsgő várostól messze van, és ahol hátrányban vannak a fiatalok, a családok, az idősek – azok, akik egyáltalán nem, vagy csak nehézségek árán jutnak el a közművelődési intézményekbe. A színház melletti utcából könnyebb átcsábítani az amúgy is kultúrát fogyasztó általános ­iskolásokat, sokkal nehezebb viszont ezekről a földrajzilag távol eső helyekről. Az intézményvezetőknek pedig nemcsak működtetniük kell az ­intézményeket, hanem egyfajta­ missziós feladatot is el kell látniuk.

– Milyen tervei vannak még?
– A csúcs- vagy más meg­közelítés szerint az elit művészetre is figyelni kell. A magyar­ alkotók, művészek, együttesek és társulatok ­valamennyi művészeti ágban ott vannak a világ élvonalában. Ha nekik nem biztosítunk meg­felelő ­körülményeket, nem adunk kellő támogatást, akkor olyan dolgot veszítünk, ami év­századok óta pozicionál minket a világban. Hogy ­Magyarországról milyen képet alakítanak ki Európában vagy a tengerentúlon, az jelentősen függ attól, milyen képet ­mutatunk magunkról a művészeten, a kultúrán keresztül.

– Ehhez a pénzen kívül mire van szükség?
– Először is megnézzük, hogy mennyi pénzünk van. Szeretném tudni, hogy Szlovákia, Svájc vagy Hollandia mennyit költ a GDP-ből, a bruttó hazai termékből bábszínházakra, írók támogatására, alternatív színházakra, komolyzenére, és hogy Magyarország ebben a tekintetben hol helyezkedik el. Konkrét számokat szeretnék látni, ami alapján el lehet dönteni, hogy mire kell több pénzt áldozni, és hol kell a meglévő forrásokat – kiemelném, közpénzeket – hatékonyabban felhasználni. Hol lehet az egyébként kiváló intézményrendszerre nagyobb terhet róni, többet elvárni tőle.

– Mi az, amiben még előrelépésre lenne szükség?
– Foglalkozni kell azzal az eltávolodással vagy árokkal is, amely a felnövekvő generáció és a kultúrát kutatók, ­őrzők és tanítók kommunikációja között van. Kérdés, hogy az én gondolkodásmódomat jól érti-e egy 14-16 éves kamasz, és hogy vajon ezért ő-e a hibás, vagy esetleg nekem kell-e 55 évesen megtanulnom az ő kommunikációját, mondhatni okostelefonon és applikációkon szocializálódott gondolkodásmódját. Hiába tudjuk, hogy milyen fontos a kultúra, az értékek átadása, ha pont azokat nem tudjuk megszólítani, ha pont azok nem értik, ha pont azokat nem érdekli, akiknek át akarjuk adni. Ezzel a problémával foglalkozni kell, ezt a kommunikációs akadályt lépésről lépésre le kell bontani.

– Békés megye kulturális életéről rendre az hangzik el, hogy sokszínű, hogy pezsgő, de sejtem, hogy azért itt is szükség van a fejlődésre.
– Békés megyét illetően elfogult vagyok, hiszen nyolc évig éltem ebben a csodálatos közegben, erről az elfogultságról pedig nem is szeretnék lemondani. A színházzal rám bízták Békéscsaba legszebb épületét, egy kiváló képességű alkotócsapatot, és mindazt, amit itt évtizedeken át felépítettek. Hiszem, hogy a bizalommal jól sáfárkodtam, és nemcsak kaptam, hanem adtam is. Békés megyében is akad tennivaló azokon a területeken, amelyeken az ország más részein is. Élhető városokat kell kialakítanunk, és ezt a csodát, amit kulturális értékrendszernek hívunk, minél szélesebb körnek meg kell nyitni.

Megtisztelő felkérést fogadott el
– Azt gondoltam, hogy igazgatóként, művészeti menedzserként egy-egy munkanapomba 18-19 óránál több teendő nem fér bele, de most már látom, hogy az államapparátuson ennél is nagyobb terhelés van. Ez nem panaszkodás, hiszen egy rendkívül megtisztelő felkérést fogadtam el – fogalmazott ­Fekete Péter, majd így folytatta. – Szívet dobbantó, lábat remegtető érzés már az is, hogy egyáltalán Klebelsberg Kuno székének árnyékába kerülhettem. Hiszek abban, hogy a következő években a megszerzett tapasztalatomat a nemzet jobbítására tudom fordítani: hogy mire a ma még meg sem született gyermekek felnőnek, egy olyan országot találjanak, amelyet büszkén és nyugodtan hagyunk nekik örökül. Jövőt építeni csak ilyen távlatokban érdemes.”

Forrás:
Mindenkihez eljuttatná a kultúrát az államtitkár; Licska Balázs; BEOL.hu; 2018. július 1.

A bírósági igazgatás rendszere – tapasztalatok és kilátások (Az OBT és az MTA TK JTI közös rendezvénye)

„A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete és az Országos Bírói Tanács

kerekasztal-beszélgetést szervez

A bírósági igazgatás rendszere – tapasztalatok és kilátások

címmel

Az Országos Bírói Tanács működése és Országos Bírósági Hivatalhoz való viszonya a közérdeklődés homlokterébe került. A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy hozzájáruljon az egyes álláspontok tudományos szempontrendszer szerinti elemzéséhez, az érintett szervezetek közötti dialógus kialakításához. A Jogtudományi Intézet kutatói több kutatási projekt keretében is vizsgálják a bírósági működés és a bírói döntéshozatal kérdéseit.

A beszélgetés résztvevőinek végleges névsorát az MTA TK JTI honlapján a következő napokban hozzuk nyilvánosságra.

A rendezvény időpontja: 2018. július 4. 17.00.

Helyszíne: az MTA TK Jogtudományi Intézet Tanácsterme (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., T.0.25.)

Az esemény vitaindítójaként Vadász Viktor Krízis a bírósági igazgatásban? című műhelytanulmánya szolgál, amely elérhető az MTA Law Working Papers sorozatban.

Az esemény nyilvános, arra minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezni szíveskedjen a bodnar.kriszta@tk.mta.hu e-mail címen.”

Forrás:
A bírósági igazgatás rendszere – tapasztalatok és kilátások (Az OBT és az MTA TK JTI közös rendezvénye); Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete; 2018. június

Varga Mihály pénzügyminiszter kezdeményezi, hogy költségvetési felügyelők legyenek a kórházakban

„Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV-ben arról beszélt, kezdeményezi, hogy olyan költségvetési felügyelők legyenek a kórházakban, akik javítani tudják az intézmények gazdálkodását.

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában a kórházak adósságáról is kérdezték Varga Mihályt. A pénzügyminiszter válaszában kifejtette, kezdeményezni fogja, hogy legyenek olyan költségvetési felügyelők a kórházakban, akik jelentősen javítani tudják az egészségügyi intézmények gazdálkodását. Emlékeztetett arra, hogy volt már rá példa arra, hogy ilyen felügyelőket rendeltek ki egy-egy intézményhez, és ugyan az adósságot nem tudták megszüntetni, de a gazdálkodást jelentősen tudták javítani. Elmondta azt is, hogy amennyiben a kormány idén is ad plusz forrást az adósságok rendezésére, elemi elvárás lesz, hogy a kórházak intézkedéseket tegyenek, melyekkel javítani tudják gazdálkodásukat.”

Forrás:
Költségvetési felügyelők a kórházakban; MedicalOnline; 2018. június 26.

Közigazgatási, politikai informatika

Közel félmillió vállalkozás regisztrált Cégkapun

„A 2018. január elsején indult Cégkapu szolgáltatást már 458 ezer cég használja. 2018. június elejéig több mint 600 ezer dokumentumot küldtek és fogadtak a Cégkapu felhasználói.

A „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00025 Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” projekt fókuszában az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztései állnak. A projekt keretében fejlesztett Cégkaput már aktívan használják a vállalkozások.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény értelmében 2018. január 1-től kötelező a jogszabály hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek számára az egyes állami szervekkel való elektronikus kapcsolattartás, valamint az ehhez szükséges hivatalos elérhetőségen történő dokumentumküldés és -fogadás.

Ennek megvalósítására biztosítja az állam a gazdálkodó szervezetek számára a Cégkapu szolgáltatást. A Cégkapunak köszönhetően minden kézbesítésre szánt küldemény a gazdálkodó szervezet által igényelt, biztonságos, hiteles tárhelyre érkezik.

Jelenleg a Cégkapu használatára kötelezett cégek száma 466 ezer, ebből már 458 ezer regisztrált és használja a Cégkapu szolgáltatást. A Cégkapuból kiküldött dokumentumok száma 2018. június elején meghaladta a 600 ezret.

A projektet megvalósító konzorciumot a NISZ Zrt. vezeti, a fejlesztésben a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem, az Idomsoft Zrt., a KDIV Kft. és Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vesz részt. A projekt teljes költségvetése 9,434 milliárd forint. A 2018. december 31-én záruló projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.”

Forrás:
Közel félmillió vállalkozás regisztrált Cégkapun; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2018. június 16.

Informatika, távközlés, technika

Új elnökséggel és már 64 taggal működik az 5G Koalíció

„Megtartotta harmadik, egyben tisztújító plenáris ülését a Digitális Jólét Program (DJP) által kezdeményezett 5G Koalíció (5GK) 2018. június 27-én, Budapesten. Az egy éve, 2017. június 19-én kormányzati és piaci szereplők, szakmai és érdekképviseleti szervezetek, egyetemek és tudományos műhelyek részvételével megalakult 5GK célja, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon.
Az új kormányzati struktúrában a Digitális Jólét Program irányításáért az innovációs és technológiai miniszter felel. A digitális ökoszisztéma egészét átfogó fejlesztési program célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertese legyen.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a DJP vezetője elmondta: az innovációs tárca tervei szerint 2018 októberére elkészülő 5G stratégia a bürokratikus akadályok csökkentésére, a piaci és állami felhasználási igények generálására és – elsősorban a zalaegerszegi járműipari tesztpálya környezetében – tesztelési lehetőségek biztosítására fókuszál majd.

Magyarország a világon az elsők között valósítaná meg az 5G technológia bevezetését, vezető szerepet vinne a technológiára épülő alkalmazások tesztelésében is. Megalapítása óta az 5GK tagszervezeteinek száma az induló negyvenhatról hatvannégyre nőtt. Az öt szakmai munkacsoport tevékenységében több mint 130 vezető szakember vesz részt, támogatva hazánk 5G stratégiájának elkészítését.

A harmadik plenáris ülésen megtörtént a hét fős elnökség tisztújítása, a testület tagjává választották Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, Budai J. Gergőt, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesét, Jakab Rolandot, az Ericsson Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját, Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország vezérigazgatóját, Jakab Lászlót, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánját, Major Gábort, az IVSZ főtitkárát és Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.

A szakmai munkacsoportok (5G stratégiai munkacsoport, Hálózatfejlesztés és infrastruktúra, Tesztkörnyezet, Nemzetközi együttműködés, Alkalmazások és mintarendszerek) beszámoltak tevékenységük eredményeiről. 2017 szeptemberétől az 5GK tagjai 29 önálló szakmai javaslatot dolgoztak ki az 5G stratégiához kapcsolódóan, míg az öt szakmai munkacsoport 36 ülésén több mint 600 szakember vett részt.”

Forrás:
Új elnökséggel és már 64 taggal működik az 5G Koalíció; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. június 27.

Befejezéséhez közeledik a régió legnagyobb kreatív- és startup-központja, a Millenáris Startup Campus (MSC) kialakítása

„Az egykori Ganz-gyártelepen kialakított Millenáris Startup Campus nyílt napján a kormányzat, a leendő bérlők és az újságírók előtt is sikert aratott a régió legnagyobb kreatív központja.

A Millenáris Park területén befejezéséhez közeledik a régió legnagyobb kreatív- és startup-központja, a Millenáris Startup Campus (MSC) kialakítása. A magyar ipar és innováció ikonikus helyszínén, az egykori Ganz-gyár évszázados csarnokaiban az első ütemben 200 fő befogadására alkalmas közösségi irodateret alakítanak ki, amely közel 100 munkaállomást, 7 tárgyalót és 17 privát irodát foglal magában.

Ezekhez két szemináriumi terem, egy 1500 fős konferenciaterem és egy százfős előadóterem is csatlakozik. A nagy volumenű beruházás első ütemét a Miniszterelnökség a kormányhatározatban az egész projektre eredetileg előirányzott összeg egyharmadából, 1,7 milliárd forintból, a tervezett határidőre valósította meg. A campus célja, hogy az innovációs szféra valamennyi szereplőjének – startupok, inkubátorok, finanszírozók, valamint az érdeklődő nagyvállalatok – képviselőit befogadva a magyar és regionális kreatív ipar motorjává váljon.

Az MSC június 27-én két rendezvénnyel is bemutatkozott a nyilvánosság előtt. Délelőtt a Digitális Jólét Program (DJP) által kezdeményezett 5G Koalíció (5GK) ülésén az MSC előadótermében dr. Palkovics László innovációs és technológiai minisztert választották az 5GK elnökének. A miniszter elismerően nyilatkozott a Millenáris Startup Campusról, egyúttal támogatásáról biztosította a kezdeményezést, amikor az ülés előtt a campus fejlesztési projekt szakmai irányítója, dr. Császár Dániel, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, a Millenáris Nkft. tulajdonosi joggyakorlója kíséretében körbejárta a beruházást.

Délután a média képviselői és az első száz szakmai érdeklődő is bejárhatta a látványos, korszerű és inspiráló tereket. A székek egyharmada már az építkezés alatt lekötésre került, az bejárást követően pedig további több tucat székre jelezték igényeiket a startupok, a privát irodákra pedig két és félszeres túljelentkezést regisztrált a Millenáris Nkft. A Millenáris Startup Campus 2018. július 9-én kezdi próbaüzemét. Az első bérlőket, akik kedvezményes áron vehetik igénybe a központ szolgáltatásait, és akiknek visszajelzésére a beruházás finomhangolásában is számítanak, szakmai szempontok alapján választják majd ki.”

Forrás:
Sikeresen debütált az új startup-központ; Origo.hu; 2018. június 29.
Millenáris Startup Campus
Lásd még: 1488/2017. (VII. 31.) Korm. határozat a Startup Campus Budapest megvalósításáról a Millenáris Parkban; Nemzeti Jogszabálytár, Hatályos: 2017. július 31.
A Millenárison nyílik a Startup Campus; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2018. május 25.
Közép-Kelet-Európa legnagyobb coworking irodája nyílik a Millenárison; Dömötör Nikolett; Szeretlek Magyarország; 2018. június 27.

Szuperszámítógépek: az Európai Tanács megállapodott a csúcstechnológiát alkalmazó infrastruktúra kialakításáról

„Tanács a mai napon a nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma fellendítése érdekében megállapodott egy új európai közös vállalkozás létrehozásáról.

A közös vállalkozás az európai erőforrások összevonását fogja felügyelni a nagy adathalmazok feldolgozására alkalmas szuperszámítógépek létrehozása céljából, ami alapvető fontosságú a jelenlegi fő tudományos és társadalmi kihívások kezeléséhez.

„Szükségünk van nagy teljesítményű szuperszámítógépekre, ha jelentős hozzáadott értéket képviselő új piacokat akarunk létrehozni. Ezek a számítógépek jelentik a fejlett technológiák alapját, amelyek alapvető fontosságúak Európa versenyképessége és biztonsága szempontjából, továbbá ahhoz, hogy kezelni tudjuk az olyan főbb kihívásokat, mint az éghajlatváltozás előrejelzése vagy a fejlett orvosi modellezés. A mai határozat hozzájárul az Unió nagyívű digitális és innovációs menetrendjéhez, melynek célja, hogy nagy teljesítményű és világelső számítógépes ökoszisztémát hozzon létre Európa egészében. Ennek elengedhetetlen része, hogy a kutatók és az innovátorok rendelkezzenek a megfelelő készségekkel, és hozzáférjenek az új ismeretekhez és technológiákhoz.” Kraszimir Valcsev, Bulgária oktatási és tudományügyi minisztere

A nagy teljesítményű számítástechnika kulcsfontosságú az ipar digitalizálásához és az adatgazdasághoz. Számos gyakorlati alkalmazása az ipari és üzleti ágazatok széles skálája számára nyújt előnyöket, csakúgy mint a tudományos élet, a tudományos közösségek és az állami szektor számára.

Európa tudományos képességei, ipari versenyképessége és szuverenitása szempontjából fontos a világszínvonalú szuperszámítógépekhez és adatinfrastruktúrához való hozzáférés, hogy Európa választ tudjon adni mai világunk egyre összetettebb kihívásaira és problémáira.

A köz- és magánszféra partnersége
Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás („EuroHPC”) a köz- és magánszféra partnersége formájában jön létre, amely jogi, szerződéses és szervezeti keretet biztosít tagjai számára.

A közös vállalkozásban az EU, az uniós országok, a „Horizont 2020” programhoz társult harmadik országok és magánegyesületek vesznek részt.

A közös vállalkozásban emellett új tagok is részt vehetnek majd.

A közös vállalkozás 2026 végéig fog működni, luxembourgi székhellyel.

A projekt finanszírozása
Az EuroHPC közös vállalkozás finanszírozása több forrásból fog megvalósulni: az Unió általános költségvetéséből, a részt vevő uniós tagállamok és harmadik országok egyéni hozzájárulásaiból, valamint magánbefektetésekből.

Az EU 486 millió euró pénzügyi hozzájárulást nyújt majd az általános költségvetéséből: 386 millió eurót a „Horizont 2020” kutatási programból, 100 millió eurót pedig az „Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz” programból.

A következő lépések
A közös vállalkozás várhatóan legkésőbb 2019 elején megkezdi a működését annak érdekében, hogy az Unió 2020-ig exa előtti szintű és petaszintű infrastruktúrával rendelkezzen, 2022–2023 körül pedig ki lehessen fejleszteni az exaszintű kapacitás (amely másodpercenként legalább 1018 számítás elvégzését teszi lehetővé) eléréséhez szükséges technológiákat és alkalmazásokat.

A cél a meglévő és az új kiválósági központok hálózatba kapcsolása, valamint a hosszú távú szuperszámítógépes ökoszisztéma megteremtése Európában.

A technológia következő generációjának fejlesztési ciklusa jellemzően 4–5 évet vesz igénybe.

Háttér
A „nagy teljesítményű számítástechnika” kifejezés azokra a technológiákra és nagy teljesítményű (több százezer vagy több millió, egyetlen rendszerben összekapcsolt vagy egymás közvetlen közelében elhelyezett, párhuzamosan működő számítógépegységből álló) szuperszámítógépek használatára utal, amelyek olyan hatalmas mennyiségű számítást képesek nagyon gyorsan elvégezni, amilyenre az általános célú számítógépek nem képesek.

A Bizottság 2018. január 11-én javaslatot tett az EuroHPC közös vállalkozás létrehozásáról szóló, az EU-szerződés 187. és 188. cikkén alapuló rendeletre.
2017. március 23-án több tagállam aláírta az EuroHPC-nyilatkozat, melyben kötelezettséget vállalt arra, hogy az integrált szuperszámítógépes infrastruktúra következő generációjának kifejlesztésén fog munkálkodni.
* Rendelettervezet az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról
* EuroHPC-nyilatkozat, 2017. március 23.

Forrás:
Szuperszámítógépek: a Tanács megállapodott a csúcstechnológiát alkalmazó infrastruktúra kialakításáról; Európai Tanács; 2018. június 25.

Talán sosem lesz legális az önvezető autózás, mondja a BMW egyik vezetője

„A BMW igazgatótanácsának tagja szerint csak tökéletes megoldást szabad kiengedni az utakra, és szerinte olyan még jó darabig nem is lesz.

A különböző önvezető rendszerek az elmúlt években számos kérdést vetettek fel az autógyártók és a törvényhozók számára. A rendszerre egyértelműen van igény, hiszen sokkal több az olyan autó tulajdonos, aki inkább áthárítaná a felelősséget és a stresszt egy jól működő rendszerre, mint az olyanok, akik boldogan váltogatnának sebességet egy hosszabbra nyúlt dugóban is.

Korlátozott vagy teljesen önvezető rendszerek fejlesztésével szinte minden gyártó foglalkozik, tökéletes megoldás egyelőre viszont nincsen, ami miatt gyakran számolunk be balesetekről itt a Totalcaron is. Az önvezető rendszerek amellett, hogy kényelmesebbé és ideális esetben biztonságosabbá tehetik majd az életünket, egy sor morális kérdést is felvetnek. A BMW igazgatótanácsának tagja és a márka járműveinek eladásáért az Egyesült Királyságban felelő Ian Robertson szerint is ez gátolja leginkább az önmagát vezető autók elterjedését.

„Annak ellenére, hogy már most is lehetséges, hogy az autók döntsenek bizonyos szituációkban, nem gondolom, hogy valaha is választhatnak majd helyettünk halál vagy halál között.” – mondta Robertson az Auto Expressnek, aki ezzel olyan szituációkra utalt, amikor az önvezető autónak el kell döntenie, hogy két lehetséges rossz közül melyiket válassza az autó.

„Az önvezető rendszerek még nem elég fejlettek. A sikert abban mérjük, hogy a tesztek során hányszor kell a felügyelő személyzetnek közbeavatkoznia önvezető módban. Egyelőre háromnál járunk 1000 kilométernél. Jól hangzik, de ez még mindig háromszor több, mint ami elfogadható.” – utalt Robertson arra az álláspontjára, miszerint csak tökéletes rendszert szabad sorozatgyártásba engedni. Robertson a jelenlegi bizonytalanság miatt nem tartja elképzelhetetlennek, hogy egyes országok korlátozzák, vagy akár be is tiltsák az önvezető autókat.”

Forrás:
BMW: talán sosem lesz legális az önvezető autózás; Macsuga János; Totalcar; 2018. június 30.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. július 2.

Megállítottátok Ronaldót, most állítsátok meg a kormányotokat! – üzeni a focirajongó Netanyahu iráni sporttársainak
A mostani napok, hetek vezető világpolitikai eseménye – az Oroszországban megrendezett futball világbajnokság – korántsem csupán a rendező ország, a Nyugat által elszigetelni kívánt orosz politika számára kínált áttételes érdekérvényesítési lehetőséget. A hatalmas világérdeklődéssel kísért sportvetélkedő sorozata a legkülönfélébb helyi, vagy regionális geopolitikai konfrontációkhoz, nagypolitikai konfliktusokhoz is szinte zökkenőmentesen kapcsolódik. Szép példája ennek, ahogy video üzenetben bíztatja rendszerváltó akciókra a futball világbajnokság sikerein fellelkesült iráni szurkolók millióit Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök. A lelkes focibarát hírében álló izraeli politikus néhány labdatrükköt is bemutat abban a rövid propagandavideóban, amelyben a portugál válogatott ellen 1-1-es döntetlent elért iráni csapat támogatóit igyekszik meggyőzni arról: ha a foci sztárjainak tartott portugál csapat ellen sikerült ilyen nem várt eredményt elérni a stadionban, akkor az Iránt vezető politikai garnitúra leváltása sem lehetetlen.
Környezetszennyezés, az egészséges ivóvíz szűkössége – sorolja Netanyahu a síita köztársaságot sújtó társadalmi problémákat. Mindez nem létezne, ha az ország vezetői nem költenének hatalmas összegeket a Közel-Kelet értelmetlen háborúira Jemenben, Szíriában és más felé – hangsúlyozza az interjú alatt a bűvös labdát mindvégig kézben tartó Netanyahu. Izrael azonban kész segíteni az iráni népen – tette hozzá a zsidó állam miniszterelnöke, hogy a nép is segíthessen önmagán vezetői elkergetésével.
Sokszor írtunk már róla mi is: az online tér, a közösségi médiumok jól elérhető, könnyen használható, sokfelé elágazó csatornái az izraeli digitális diplomácia kedvenc terepét képviselik majd bő évtizede már. Ezen a területen a fő innovátorok, és egyben első számú alkalmazók a Külügyminisztérium, és az Izraeli Hadsereg. Ugyanakkor a Miniszterelnökség is figyel a térség sok szempontból zárt muszlim társadalmainak elérésére (és persze szükség szerint fellazítására) egyedülálló lehetőségeket kínáló digitális technológiákban rejlő lehetőségekre.
A „szívekért és a lelkekért” folytatott információs hadjárat – amelynek fő terepe a digitális világ, elsősorban a közösségi médiumok megannyi platformja – az izraeli miniszterelnök egyik fő taktikai fegyvere volt az egyes számú ellenségnek tekintett iráni rendszer megdöntését célzó izraeli politikai-diplomáciai propaganda hadjárat során. Az angol nyelvű üzenet, amit a nagyobb elérés érdekében farszi nyelven feliratoztak is az izraeli információs szakemberek, nem is az első olyan akció, amely a sport univerzális nyelvét igyekszik csatasorba állítani, a kívánatos geopolitikai célok elérése érdekében.
You Stopped Ronaldo! Netanyahu Incites Iranians to Depose Government Channeling World Cup Euphoria; RT.com; 2018. június 29.

Weibo-diplomácia és cenzúra Kínában
A kínai mikroblog csatornáról, a leginkább a világszerte elterjedt Twitterhez hasonló Weiboról már hírt adtunk korábbi szemléinkben. A Weibo, amely valójában jó néhány hasonló weibót (azaz mikroblogot) takar, hihetetlen népszerűségre tett szert a Kínai Népköztársaság internetező generációi körében. Elsősorban a Sina Weibo szolgáltatót értjük „weibo” alatt, ami nem véletlen: a valójában a Twitter és a Facebook számos funkcióját ötvöző, sajátos fejlesztésű Sina Weibo ugyanis 2018 első negyedévére elérte a 411 millió aktív havi felhasználót, amivel nem csupán Kínán belül szerzett megkérdőjelezhetetlen pozíciókat, de a világot uraló Twitternek is komoly konkurenciát kezdett állítani.
A roppant népszerű, és ugyanakkor dinamikusan növekvő felhasználó táború Weibóban eleinte komoly lehetőséget látott a Nyugat diplomáciája. Az e-külpolitika eszköztárával, a közösségi média felhasználásával éppen akkoriban kísérletező nyugati külügyek úgy vélték: a világon másfelé oly eredményesen alkalmazott soft power műveleteiknek kiváló hordozója és közvetítője lesz a 2009-ben elindított Sina Weibo. A közösségi médium egyedülálló csatornával kecsegtetett az egyébként szoros állami kontroll alatt tartott médiavilágban élő kínai népességgel való közvetlen párbeszéd kialakítására. Mára azonban a korábban optimista szakemberek homlokát is a kétség felhői árnyékolják be. A problémáról most a térség egyik legkitűnőbb szakmai műhelye, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet, az ASPI készített érdekes összefoglalót.
A gond a következőkben összegezhető: miközben az átfogó, stratégiai (nagyhatalmi-) céljait mind nyíltabban megfogalmazó kínai állam egyre „asszertívabb” módon igyekszik kiterjeszteni információs befolyását más (nyugati-) nemzetek közvéleményeire, ugyanez a kínai állam egyre több akadályt gördít más államok elé abban, hogy hasonlóan elérhessék a kínai közvéleményt. A tájékoztatási térben dinamikusan terjeszkedő Kína igyekszik hermetikusan elzárni saját információs tereit a konkurens hatalmak elől.
Az információs, avagy tájékoztatásügyi (csúnyábban fogalmazva propaganda-) konfrontáció legakutabb területe éppen a Sina Weibo. A mikroblog szolgáltató ugyanis – a kínai hatóságok nyílt, vagy színfalak mögötti – nyomásának engedve, mind kifinomultabb eszközöket és eljárásokat vezet be az online felületen zajló párbeszéd közvetlen cenzúrázására. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy a Kínában működő nyugati diplomáciai képviseletek, amelyek kezdetben nagy lelkesedéssel igyekeztek üzeneteiket eljuttatni a Weibo felhasználói táborának, egyfajta öncenzúrát gyakorolva igazodnak a kínai kormányzat korlátozó törekvéseihez.
Az ausztrál külpolitikai agytröszt – amely egyébként máris egy orwelli információs világ eljövetelét vizionálja Kínában – a nyugati diplomáciai testületek (persze, első körben a mögöttük álló külpolitikai igazgatási szervezetek) összehangolt fellépésében látja a tendencia megállításának egyedüli lehetőségét.
Ennek keretében a következő lépéseket tartja megfontolandónak a témában talán leginkább érintett Ausztrália külpolitikai elemzőcsoportja:

  • az információs területen hátrányokat (cenzúrát) szenvedő nyugati kormányok diplomáciai testületeinek, közösen egyeztetett formákban és módon, rendszeres transzparencia jelentéseket kellene készíteniük és a világ közvéleménye elé tárniuk. Ebben módszeresen rögzítenék a legitim tájékoztatási tevékenységüket érő kínai állami korlátozásokat (cenzúra jelenségeket). Mintegy a „nemzetközi közösség” nyilvánosságát hívnák így segítségül a kínai cenzúratörekvések ellen. (Egy részletre érdemes külön felhívni a figyelmet: a szakértői anyag mindig és hangsúlyosan a legitim diplomáciai tájékoztatási tevékenységekről beszél. Itt tehát jól elkülönítik a digitális diplomácia ténykedését a szürke, vagy éppen fekete információs hadviselési akcióktól.)
  • a szakértők fontosnak tartják azt is: a diplomáciai testületeket felügyelő külügyi apparátusok dolgozzanak ki világos és egyértelmű közösségi média működési elveket és eljárásrendeket a kiküldött szervezetek számára. Ettől a (liberális értékrendet tükröző) eljárási etalontól pedig a diplomáciai testületek ne térhessenek el (öncenzúrát gyakorolva) a konfrontáció kerülése érdekében.
  • a diplomáciai kirendeltségek fokozottan használhatnák ugyanakkor a nem cenzúrázott (azaz nyugati tulajdonú) közösségi média platformokat. A Twittert ugyan a kínai hatóságok blokkolják az ország területén, ám mégis mintegy 10 milliós kínai felhasználó tábora van a nemzetközi mikroblognak.

A nyugati diplomáciák szoros együttműködését külön is hangsúlyozzák az ausztrál szakértők. Az „egységfront” egyik megnyilvánulásaként például törekedniük kellene arra, hogy a Kínában működő nyugati diplomáciai testületek kölcsönösen megosszák egymás minden üzenetét, ezzel is nehezítve a kínai hatóságok korlátozó törekvéseit.
Weibo Diplomacy and Censorship in China; Fergus Ryan; Australian Strategic Policy Institute; 2018. július 1.

Visszaállítják az USA Külügyminisztériumában a (nemrég megszüntetett) Kiber-Diplomáciai Osztályt
A héten – a digitális diplomácia szempontjából – nagy jelentőségű döntést hozott az amerikai Szenátus Külügyi Bizottsága. Az Egyesült Államok törvényhozásának felsőháza ugyanis egyhangúlag elfogadta a 2017. évi „Cyber Diplomacy Act” néven beterjesztett törvénytervezetet. A tervezet eredetileg idén januárban nyújtották be a Képviselőháznak, amit a törvényhozás alsó háza különösebb ellenvetések nélkül el is fogadott. Most, a szenátusi jóváhagyással emelkedett végleg törvényi erőre a szerénynek tűnő elnevezésű, ám sokak szerint roppant horderejű jogi szabályozás.
A törvény lényege, hogy Kiber Ügyek Hivatala (Office of Cyber Issues) néven (ismét) felállítja a Külügyminisztérium szervezetén belül a kibertér szabályozásával, nemzetközi védelmével koherens témaként foglalkozó kormányzati szervezetet. A törvény arról is intézkedik, hogy az új részleget nagyköveti rangban álló vezető irányítsa majd. Az új egység valójában visszaállítja (más néven, és némileg megváltozott hatókörrel, illetve feladatrendszerrel) a State Departmenten belül korábban működő (méghozzá, szakértők szerint kifejezetten eredményesen működő) Office of the Coordinator of Cyber Issues nevű osztályt. A részleget a meglehetősen hektikus személyzeti politikával küzdő külügyi tárca akkori vezetője, Tillerson külügyminiszter szüntette meg, „szervezeti racionalizálás” címszóval. A lépést azóta is sok kritika érte, többnyire általában pártállástól függetlenül.
Az új törvény – amelynek előterjesztésénél annak idején a Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke személyesen bábáskodott – előírja azt is, hogy a Külügyminisztérium átfogó stratégiát dolgozzon ki a kibertérrel kapcsolatos amerikai nemzetközi politika meghatározására. A törvény ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy a Külügyminisztérium rendszeresen beszámoljon a Kongresszusnak a kibertérrel kapcsolatban megkötött nemzetközi megállapodások tartalmáról.
Senate committees review energy security nominee, digital diplomacy bill; Eric Geller; Politico; 2018. június 26.
Az elfogadott törvény szövege letölthető (H.R. 3776)

Azerbajdzsán olasz nyelvű internetes platformmal nyit a világra
Többször utaltunk már rá: a digitalizáció, a gyors IKT-fejlődés, és mindenekelőtt a közösségi média rohamos terjeszkedésében rejlő lehetőségek mindenfelé megmozgatják a külügyi szervezetek figyelmét. Jellemző módon persze a nagyhatalmakét. Máskor viszont éppen a kisebbekét. Az ok mindkét esetben nyilvánvaló: a nagyoknál fontos vezérlő a nemzetközi presztízs, míg a nagyhatalmi ambíciókat nem dédelgető, és többnyire jóval szerényebb eszközkészlet felett rendelkező államok a digitális eszközök „nagy kiegyenlítő”jellegét igyekeznek a maguk javára fordítani. A közösségi média platformok – és éppen a soft power területeken operáló közdiplomáciában – olyan közvélemény-elérést biztosíthatnak szerény költségvetésű külügyi testületeknek is, amilyet néhány évtizede csak a szinte korlátlan költségvetésű nagyhatalmak engedhettek meg maguknak.
A kisebb országok digitális diplomáciai fejlesztéseire példa az azeri geopolitikai-, és kulturális körülményeket, nem különben persze az (elsősorban a kőolajon alapuló) gazdasági fejlesztés lehetőségeit napra készen bemutató, olasz nyelvű internetes portál, amely a napokban indult útjára.
Az ötletgazda, egyben az elektronikus eszköz kifejlesztését irányító szervezet ebben az esetben egy külföldi csoportosulás, az Instituto di Ricerca di Economia e Politica Internazionale nevű gazdaságfejlesztési szervezet volt. A portál olasz nyelve tehát nem véletlen: elindítói ugyanakkor elsősorban az olasz befektetőknek, fejlesztőknek szeretnének információkat nyújtani a volt szovjet tagköztársaságból egyfajta olajnagyhatalommá előlépett, ám fejlesztésekben korántsem dúskáló államról.
Newly developed information portal aims to promote Azerbaijan’s geopolitics, diplomacy and economic opportunities in Italy; Asiman Asadov, AZERTAC, 2018. június 29.
Azerbaigian Reportage – Portale di approfondimento

Kiberhadviselési Parancsnokságot állít fel az Indiai Hadsereg
A geopolitikai konfliktusok egyik leggyakoribb összecsapási területe immár nem a szokványos harcmező, hanem a kibertér. Amelynek határai meglehetősen diffúzak, alig-alig körvonalazottak. Ahogy a szereplők személyisége is képlékeny: magánosok és államiak, vagy állami szolgálatban álló magánosok, katonák és civilek vívják harcukat ezen a láthatatlan harctéren.
A nagyhatalmak figyelmét évekkel (valójában persze évtizedekkel) ez előtt felkeltette már ez a sok szempontból ismeretlen mező: amerikai, kínaiak, oroszok és britek állítottak fel már jó ideje a kiberháború, illetve általában a kiberharctér jelenségeinek, veszélyeinek, fegyvereinek kutatására szakosodott szervezeteket: polgári kutatórészlegeket, rendőri és állambiztonsági csoportokat – és valódi, katonai egységeket is. Mielőtt elfelejtenénk: a nagyok nyilvánvaló kiberhadviselési fejlesztései mellett szép csendben feltűnt a porondon néhány kisebbnek látszó szereplő is. Elsőként és mindenekelőtt az izraeliek. A technológiai (és szervezeti) innováció legendás úttörői, élharcosai és sztárjai. Az iráni atomprogramot hosszú időre visszavető Stuxnet támadóvírus például szinte bizonyosan az ő leleményességüket dicséri. Egyben elemi erővel mutatott rá ennek az új harctérnek a lényegére: itt nem csak az óriásoknak van esélyük, hanem a modernkori Dávidoknak is. Ne legyenek azonban illúzióink: a kiberhadviselésben jócskán előreszaladt kisnemzetek között ott emlegetik a másik felet, Iránt is. Nem is beszélve Észak-Koreáról. A verseny tehát most már ezen a terepen is gyilkos, aki lemarad, az behozhatatlan hátrányba kerülhet.
A napokban India is lépett ezen a területen. Tulajdonképpen az a meglepő, hogy csak most jutott idáig az egyik rohamosan feltörekvő, potenciális nagyhatalomként emlegetett ázsiai ország. Amely ráadásul közmondásosan tudományos-szakmai „nagyhatalom” a számítástechnika, a programozás területén, remek szakember utánpótlással az informatika szinte minden ágában. És, amelynek ugyanakkor halálos ellenségei vannak a regionális térségben. Pakisztán, és a másik oldalán Kína figyelemre méltó ellenfelek a digitális térben is.
A héten bejelentették: az indiai hadseregen belül Kiber Védelmi Ügynökséget (Defence Cyber Agency) állítanak fel, „még az év vége előtt”. Az új katonai szervezet mandátuma kiterjed majd a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos védelemre, az elrettentésre, és a támadó kiberhadműveletekre egyaránt. Az ügynökség kezdetben mintegy 1000 fővel lép működésbe, a hadsereg valamennyi fegyverneméből toborzott állománnyal. Nem titkolt cél az is, hogy az ügynökség legyen a magja egy a későbbiekben kialakítandó Kiberhadviselési Parancsnokságnak. A kezdeményezés egy további lépés lehet India középhatalmi státuszának kialakítása felé.
Military to get new body to tackle cyber warfare soon; Sanjib Kr Baruah, The Asian Age, 2018. június 28.

SZAKMAI MŰHELY – Az igazság elsorvadása. Az amerikai RAND kutatóprojektje a múltban keresi a magyarázatot
A RAND Corporation, az USA egyik legnagyobb, de talán mindenképpen legtekintélyesebb szakpolitikai kutatószervezete a védelempolitika, a külügyek, a nemzetközi kapcsolatok egyik megkérdőjelezhetetlen szaktekintélye. A pártoktól független, nonprofit szervezet az ország egészen kitűnő kutatóit gyűjti össze, sokszor eseti kutatások elvégzésére.
A RAND által vizsgált témák sokszínűek, változatosak – és többnyire lebilincselően érdekesek. Ezúttal szeretnénk bemutatni a szervezet egy új kutatási projektjét, amely a RAND hagyományaihoz híven, nagy léptékű perspektívában veszi szemügyre korunk egyik leg nyugtalanítóbb, legtöbbet emlegetett, és bizonyára tényleg sorsdöntő kérdését. Igen: az álhírekről, az „igazságon túli” világról van szó. A RAND kutatói abból az egyértelmű feltételezésből indultak ki, hogy az a különös, ám viharos gyorsaságú jelenség, ami az információkat, a híreket, a tényeket, egyszóval az „igazságot” érinti egész modern társadalmunkra nézve jelent halálos fenyegetést. Az igazság elsorvadása – ennek vagyunk szemtanúi, elszenvedői és nyilván okozói, vélik a RAND kutatói. Akik a jövőre emelt pillantással igyekeznek körbejárni, feltárni ezt az egyszerre szimpla és világos, és ugyanakkor áttekinthetetlenül bonyolult jelenséget. És akik, ahhoz hogy a jövőt előre jelezzék, visszapillantanak a múltba. Mert a jó kutató tudja: a múlt felmérhetetlen tudáskincs tárháza. Az okos ember – ellentétben a buta feltételezéssel – mindig tanul a történelemből.
A RAND kutatói, témájuk megfogalmazásaként idézték a híres-hírhedt amerikai sajtómágnás, William Randolph Hears hajdani mondását, amit az USA-val éppen feszült viszonyban álló spanyol Kubába kiküldött tudósítójának mondott: „Maga csak szállítson nekem jó fotókat – én majd szállítom hozzájuk a háborút”. És hamarosan kitört a spanyol-amerikai háború.
A RAND-nál úgy vélték az igazság elsorvadása koránt sem újkeletű jelenség, az amerikai történelem három korszakára is jellemző volt a társadalmat pusztító mértékben eltorzult, eltorzított információk áramlása. Az elkövetkező hónapokban, években azt szeretnék megvizsgálni: mik az azonosságok, használható analógiák – és mik a mostani igazságválság megkülönböztető újdonságai.
Szeretnénk időről időre beszámolni ennek az érdekes projektnek az állásáról. Most, elsőként a bevezető tanulmányra hívjuk fel olvasóink figyelmét, amely a szervezet webhelyéről szabadon elérhető.
The Truth Decay Research that Made Obama’s Reading List; Michael D. Rich, Jennifer Kavanagh, CNN, 2018. június 21.
In Reckoning with Today’s Truth Wars, Look to America’s Past; Michael D. Rich, Jennifer Kavanagh
Truth Decay. Fighting for Facts and Analysis
Truth Decay. An Initial Exploration of the Diminishing Role of Facts and Analysis in American Public Life (a teljes jelentés)

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. június 25-június 29.

Ajánlati/Részvételi felhívás

Rendszerek információbiztonsági megfeleltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/122
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.06.27.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.07.12.
Rövid meghatározás:
„KÖFOP – Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” projekthez kapcsolódóan „Rendszerek információbiztonsági megfeleltetése”
A közbeszerzés ismertetése:
A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, (a továbbiakban: NISZ Zrt.) mint a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltató, üzemelteti a kormányzati célú hálózatokat és infrastruktúrákat, köztük a KÖFOP – „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében” projekt keretében 2017-re kialakítandó Kormányzati Adatközpont (továbbiakban: KAK) infrastruktúrát.
Az operatív program során a központi közigazgatási rendszerek összekapcsolásával, a szakrendszerek és nyilvántartások együttműködésének javításával az állampolgárok jelentős szolgáltatási szint növekedést, gyorsabb ügyintézést, olcsóbb közigazgatási szolgáltatási rendszert fognak tudni használni. A projekt során a nemzeti adatvagyon is jelenetős mértékben központosítódik, melynek biztonságáról fokozottan gondoskodni kell.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

EDR kiépítése és üzemeltetése – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/120
Közzététel dátuma: 2018.06.25.
Ajánlatkérő: ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.
Nyertes ajánlattevő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Az EDR hálózati rádiós lefedettség szolgáltatás biztosítása az infrastruktúra folyamatos üzemeltetésén keresztül, napi 24 órás távfelügyelettel, 2 részben
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.700.124,- Ft
Lásd bővebben

LabView szoftverrendszer – tájokoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/120
Közzététel dátuma: 2018.06.25.
Ajánlatkérő: ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.
Nyertes ajánlattevő: National Instruments Hungary Kft.
Az „ELI lézer kutatóközpont megvalósítása GINOP-2.3.6-15-2015-00001 (ELI-ALPS) nagyprojekt 2. fázisa (P4)” projekt keretében LabView szoftverrendszer egyes felhasználási jogainak (licensz) megújítása, illetve további felhasználási jogának (licensz) felhasználóra történő átruházása és átadása, és a kapcsolódó szolgáltatások (szoftverkövetés, helyszíni telepítés és üzembe helyezés) beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.965.160,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – „Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. nemzeti rendezvényeihez kapcsolódó applikációfejlesztés és support biztosítása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/120
Közzététel dátuma: 2018.06.25.
Ajánlatkérő: HUNGAROFEST Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Tigra Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A projekt célja, hogy a nemzeti ünnepekkel kapcsolatos ismereteket az általuk leggyakrabban használt csatornákon, ingyenes mobil applikáción keresztül juttassa el a fiatalokhoz, amelynek eredményeképp játékos módon sajátíthatják el az ünnepekkel kapcsolatos ismeretanyagot.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről – KEF – CAFM
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/121
Közzététel dátuma: 2018.06.26.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: NEW VERSION Kft.
Rövid meghatározás:
A KEF üzemeltetési feladatainak ellátásához létesítménygazdálkodást támogató informatikai rendszer szállítása és bevezetése, ingatlan adatbázis létrehozása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 379.002.700,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről Mobil távközlési szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/121
Közzététel dátuma: 2018.06.26.
Ajánlatkérő: BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Telenor Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 555.596.472,- Ft
Lásd bővebben

Táj.elj.er. – ÁEEK – Video-konferencia rendszer termi eszközeinek beszerzése az EFOP-4.2.2-16-2017-00001 kódszámú, „Skill laborok fejlesztése” megnevezésű projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/121
Közzététel dátuma: 2018.06.26.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: Bravonet Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.647.840,- Ft
Lásd bővebben

Inforex fejlesztése és működtetésének támogatása 2018 – 2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/121
Közzététel dátuma: 2018.06.26.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zrt.
Nyertes ajánlattevő: FX SOFTWARE ZRT.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A közbeszerzés tárgya az Inforex alkalmazás továbbfejlesztése és a szoftver működtetéséhez, üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok elvégzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 65.200.000,- Ft
Lásd bővebben

„Mérlegelemző és Adósminősítő Rendszer (MAR) fejlesztése és működtetésének támogatása 2018 – 2019.”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/121
Közzététel dátuma: 2018.06.26.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zrt. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Atoll Developers Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Az Állami Számvevőszék meglévő multifunkciós eszközeinek 12 hónapig tartó teljes körű üzemeltetése” – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/122
Közzététel dátuma: 2018.06.27.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Nyertes ajánlattevő: Colorspectrum Kft.; Danka Irodatechnikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.003.288,- Ft
Lásd bővebben

TÁER – IKSZR üzemeltetés, karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/122
Közzététel dátuma: 2018.06.27.
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Ajánlatkérő érdekkörében, illetve kezelésében működő IKSZR szoftver rendszerelemek 12 hónapos üzemeltetése, amely üzemeltetési és karbantartási feladatok teljes köre kizárólag a forráskód birtokában, és kizárólag a GVSX Szolgáltató Kft., mint az alapszoftver és mint a FÖRI érdekkörében és kezelésében működő, Vállalkozó által kifejlesztett IKSZR szoftver rendszerelemek tekintetében is kizárólagos joggal rendelkező Vállalkozó által végezhetők el. (Üzemeltetési feladatok)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): Érték: 31.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – Könyvvizsgálati feladatok ellátása az EFOP 3.2.4-16-2016-00001 azonosító számú Digitális kompetencia fejlesztése című kiemelt uniós projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/123
Közzététel dátuma: 2018.06.28.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ, Kormányzati Fejlesztési Informatikai Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Focus Audit Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Könyvvizsgálói tevékenység ellátása az EFOP 3.2.4-16-2016-00001 azonosító számú „Digitális kompetencia fejlesztése” című kiemelt uniós projekt keretében. A könyvvizsgálattal érintett Projekt összes elszámolható költsége bruttó 45.350.000.000,- Ft, azaz bruttó Negyvenötmilliárd-háromszázötvenmillió Forint (nettó 35.708.661.417,- Ft.), amelyből a Klebelsberg Központra eső összeg bruttó 34.818.870.000,- Ft (nettó 27.416.433.071,- Ft), míg a Kormányzati Fejlesztési Informatikai Ügynökségre (KIFÜ) eső összeg bruttó 10.531.130.000,- Ft (nettó 8.292.228.346,- Ft).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.780.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről-Projektorok, kiegészítők és nyomtatók beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/123
Közzététel dátuma: 2018.06.28.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.894.140,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – EKEIDR Support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/123
Közzététel dátuma: 2018.06.28.
Ajánlatkérő: Heves Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.810.096,- Ft
Lásd bővebben

TE – „Digitális Jólét Program Mentorok képzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/123
Közzététel dátuma: 2018.06.28.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Katedra Oktatási Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A GINOP 3.3.1-16-2016-00001 kódszámú „Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése” című projekt keretében „Digitális Jólét Program Mentorok képzése”
Jelen közbeszerzés tárgya a „Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése” című projekt keretében megvalósításra kerülő „Digitális Jólét Program Pontok fejlesztése” című pályázat nyertes pályázói által delegált, az Ajánlatkérő által kijelölt Digitális Jólét Program Mentorok (továbbiakban: DJP Mentorok) felkészítése. A felkészítés 70 órás (35 óra jelenléti és 35 óra e-learning óra) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Fktv.) szerint engedélyezett D körös képzés keretében történik. A beszerzés keretében megvalósuló képzéssel kapcsolatosan nyertes Ajánlattevőnek a Projekt keretében kidolgozott, az Ajánlatkérő által az Fktv. alapján engedélyeztetett és nyertes Ajánlattevő részére a szerződéskötést követően legkésőbb 10 napon belül átadott képzési programot kell az Fktv. alapján engedélyeztetni és megvalósítani, melyhez Ajánlatkérő biztosítja a megfelelő tananyagot (jelenléti és e-learning), és az e-learning keretrendszert. Ajánlatkérő által jelen képzés lebonyolításához használni tervezett e-learning keretrendszer és a tananyag a Moodle elnevezésű, nyílt forráskódú e-learning keretrendszerben került kifejlesztésre. Ajánlatkérő elvárása, hogy az e-learning képzésnek ebben a keretrendszerben kell megvalósulnia.
Ajánlattevő feladata a DJP Mentorok felkészítése érdekében, a DJP Pontok földrajzi elhelyezkedésének megfelelő területi eloszlásban, legalább 800 és legfeljebb 1000 fő DJP Mentor képzése. A képzéseket minimum 14 fős – maximum 16 fős csoportokban, a DJP Pontok földrajzi eloszlásához illeszkedő helyszíneken kell megvalósítani a Képzési programban meghatározottak szerint.
A képzéseket a Projekt fizikai véghatáridejéig (ajánlatkérés időpontjában 2018. december 31-ig) kell megvalósítani.
Ajánlatkérő előírja, hogy Ajánlattevő feladata további legfeljebb 500 fő DJP Mentor képzésének megvalósítása, amely megvalósítás megkezdésének feltétele a Projekt Támogatási szerződésében foglalt fizikai befejezés időpontjának legalább 2019. március 31-ig történő meghosszabbítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 179.835.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Elérhető az első magyar BIM-kézikönyv, megjelent a „Bevezetés az épületinformációs modellezésbe”

„Június 22-től letölthető az első magyar BIM-kézikönyv. A négyrészes sorozat első kötete nem csupán az épületinformációs modellezéshez kapcsolódó legfontosabb fogalmakat ismerteti, hanem a technológia széleskörű felhasználási lehetőségeit is részletesen bemutatja.

A nemzetközi viszonylatban is hiánypótló, hazai BIM-kézikönyv sorozat első kötete június 22-től ingyenesen letölthető a Lechner Tudásközpont honlapjáról. A BIM többértelmű betűszó, mellyel utalhatunk az épületinformációs modellezésre mint tevékenységre, azonban, ha tágabb értelemben használjuk, akkor manapság már inkább azokra a BIM-modell alapú (Building Information Model) építőipari folyamatokra és módszertanokra vonatkoztatjuk, melyeket összefoglalóan épületinformációs menedzsmentnek nevezünk. A kiadvány bemutatja a BIM szerepét az épületek teljes életciklusán keresztül, emellett tartalmazza 80 fogalom definícióját és a technológia 25 alkalmazási lehetőségét is.

A BIM nemzetközi térhódítása és a Magyarországon is rohamos ütemben növekvő elterjedése miatt a szabványosítás és az egységes terminológia kialakítása elengedhetetlenné vált. A szemléletformáló BIM-kötet az alapvető kifejezések között bemutatja a BIM-dimenziókat, a tervezés és kivitelezés folyamatát lefedő klasszifikációs rendszereket, illetve olyan, a modellelemek tartalmával kapcsolatos fogalmakat definiál, mint például a modellek részletességét és információtartalmát szabályozó LOD (Level Of Development) és LOI (Level Of Information) értékek.

A BIM építőipari alkalmazásának lehetőségeit a hazai környezetben is értelmezhető potenciális felhasználási területek bemutatásán keresztül ismerhetik meg az érdeklődők. A BIM nem csupán a tervezési és kivitelezési tevékenységet támogatja, hanem többek között segítséget nyújt különböző analízisek végrehajtásában, vagy akár az üzemeltetési és karbantartási folyamatok ütemezésében is.

A kézikönyv elkészítéséhez ISO-szabványokat és 12 ország – többek között ausztrál, angol és amerikai – szabványát, irányelveit elemezték a 3D Építésügyi Módszertani Osztály szakértői. A megszerzett ismereteket tudományos szakcikkek és szakkönyvek tanulmányozásával bővítették, továbbá igyekeztek felhasználni a hazai és külföldi szakmagyakorlóktól származó személyes tapasztalatokat is.

A négykötetes sorozat második része Épületinformációs Modellezés a gyakorlatban címmel a modell-előállítási és módszertani útmutatót, a BIM-es projektek során használandó sablonokat és újabb definíciókat tartalmaz majd. A Műszaki leírás a BIM-alapú alkalmazásfejlesztéshez című harmadik kötet az informatikai fejlesztéssel kapcsolatos tudnivalókat, a negyedik pedig a nemzetközi és honosított BIM szabványok összefoglalását fogja tartalmazni a magyar építésügyi folyamatokhoz kapcsolódó kiegészítésekkel.
A Lechner Tudásközpont weboldaláról elérhető kötet kiadásának egyik célja egy széleskörű párbeszéd elindítása a gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek és a szakmai szervezetek (pl. MABIM, MÉK, MMK) bevonásával. A Tudásközpont szakértői az első kiadás bővítését és aktualizálását a hazai gyakorlati igények figyelembevételével, illetve a nemzetközi és magyarországi szabványosítási folyamatok eredményeinek felhasználásával végzik a jövőben. A kézikönyv tartalmára vonatkozó konstruktív javaslatokat és észrevételeket, illetve a felmerülő kérdéseket a bim@lechnerkozpont.hu címre várják.

Az BIM-kézikönyv az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül.”

Forrás:
Elérhető az első magyar BIM-kézikönyv; Lechner Tudásközpont; 2018. június 25.
Bevezetés az épületinformációs modellezésbe; Lechner Tudásközpont; Bevezetés az épületinformációs modellezésbe, 1. kötet; 2018. június (PDF)

A FinTech-innovációk ösztönzésének szabályozói eszközei: Innovation Hub és Regulatory Sandbox a nemzetközi gyakorlatban

„Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy szabályozói oldalról milyen, pénzügyi stabilitási célokat is szem előtt tartó eszközökkel ösztönözhetők a FinTech-innovációk. A FinTech-innovációk mikro-, makroprudenciális, illetve fogyasztóvédelmi szempontú lehetőségeinek és kockázatainak áttekintését követően bemutatjuk, hogy milyen szabályozói válaszok merülhetnek fel a FinTech-jelenség adta kihívásokra, és milyen szabályozói eszközöket alkalmaznak a nemzetközi gyakorlatban. Ezen gyakorlatokat jogi megvalósítás tekintetében elemezzük, kitérve azok különbözőségeire és hasonlóságaira. Végül röviden ismertetjük a FinTech-innovációkat ösztönző hazai szabályozói kezdeményezéseket. A nemzetközi példák vizsgálata arra mutat rá, hogy nem létezik általánosan hatékony, minden geopolitikai sajátosságot kielégítő, uniformizált megoldás: a koncepciók kialakításakor tekintettel kell lenni az adott ország pénzügyi közvetítő rendszerének, jogi környezetének sajátosságaira és a pénzügyi kultúra szintjére is.”

Forrás:
A FinTech-innovációk ösztönzésének szabályozói eszközei: Innovation Hub és Regulatory Sandbox a nemzetközi gyakorlatban; Fáykiss Péter, Papp Dániel, Sajtos Péter, Tőrös Ágnes; Hitelintézeti Szemle; 17. évf. 2. sz., 2018. június; 43-67. oldalak (PDF)

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. I. negyedév

„2018 I. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma 11,8 millióra nőtt, ezen belül tovább emelkedett a havidíjas előfizetések aránya. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 93%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2018. I. negyedév végére közel 9,6 millióra bővült az internet-előfizetések száma, aminek 69%-a mobilinternet-előfizetés. A televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma 3,7 millió volt, ennek több mint háromnegyede digitális előfizetői csomagokból tevődött össze.”

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. I. negyedév; Központi Statisztika Hivatal; Statisztikai tükör; 2018. június 14. (PDF)
Kapcsolódó adatok

Blokklánc és okos szerződések

„A sokak által már jól ismert Bitcoin (virtuális fizetési eszköz) mögött egy teljesen új, innovatív technológia a Blockchain áll, mely olyan problémák kiküszöbölésére talált megoldást, mint a tranzakciók harmadik fél nélkül történő lebonyolítása.

Mi is az a Blockchain?
Lényegében egy felhasználók közötti (Peer-to-Peer), nyilvános, megosztott, digitális főkönyv, mely az összes eddig lezajlott tranzakciót tartalmazó nyilvántartást vezet, emellett biztosítja a felhasználók anonimitását.

Vannak, akik számára még nem világos, hogy pontosan milyen lehetőségeket is rejt magában ez a technológia. A Blockchain használatával egy meghamisíthatatlan és biztonságos nyilvántartási rendszer jön létre, melynek alapját a decentralizáltság garantálja, tulajdonképpen ettől lesz feltörhetetlen, és hiteles a rendszer.

A felhasználási lehetőségek tekintetében sokan számos hasonlóságot vélnek felfedezni az internet és a Blockchain között, így annak elterjedése alapjaiban változtatja majd meg társadalmi rendszerünket.

Okos szerződések fogalma
Az okos szerződések vagy ún. smart contract-ok a Blockchain hálózat felhasználásával képesek adatok és események rögzítésére, melyek egy előre kódolt utasításnak köszönhetően az adott esemény bekövetkezésekor automatikusan végrehajtásra kerülnek. Külön sajátossága, hogy a szerződésbe foglalt kikötéseket nem lehet utólag átírni, vagy módosítani.

A fogalmat Nick Szabo egy amerikai – azonban egyes források szerint magyar származású informatikus alkotta meg a ’90-es évek alatt. Elképzelése szerint a smart contract legnagyobb előnyeként szolgált a hagyományos papír alapú szerződésekkel szemben, hogy előre meghatározott feltételek bekövetkezése alapján a szerződést automatikusan, közvetítő közreműködése nélkül végrehajthatók.

Okos szerződések a gyakorlatban
Egy lakás-adásvételi szerződés kapcsán, miután a felek a szerződést megkötötték, a vevő a meghatározott bankszámlára átutalással teljesíti a vételárat, az eladó elismeri a vételár átvételét, és ezzel egyidejűleg automatikusan lemond a tulajdonjogról. Ezt követően a nyilatkozata továbbításra kerülhet az illetékes (jövőbeli) földhivatalba, ahol a rendszer azonnal bejegyzi a tulajdonjog változást az ingatlan nyilvántartásba.
A szerződés alkalmazása, tehát kiküszöbölné az eladó részéről történő joggal való visszaélés lehetőségét, valamint az ügyvédek napokig, hetekig tartó ügyviteli ügyintézését.

Milyen előnyei vannak az okos szerződéseknek?
Az okos szerződések a Blockchain hálózat adta összes lehetőséget kihasználják, így a biztonságot garantálja a titkosított, osztott, és meghamisíthatatlan adatbázis rendszer. Mivel a legtöbb eljárás automatikusan, és közvetítő (ügyvéd, közjegyző, bank, más hatóságok) közreműködése nélkül, a feltételek teljesülésekor bekövetkezik, ezért a felmerülő költségek jóval minimálisabbak a hagyományos szerződésekhez képest. Továbbá lehetővé teszi, hogy akár teljesen anonim módon is szerződjenek a felek.

Az okos szerződések hátrányai
Decentralizált rendszer
A védelem garantálása szempontjából a decentralizált (központi kibocsátó nélküli) rendszer egyik jelentős hátrányának tekinthető, az hogy a felhasználók számára nincs egy olyan szerv, akihez egy esetleges jogsérelem felmerülése esetén, jogaik védelme érdekében fordulhatnának.

Emberi mulasztás, vagy hiba
A szerződés alapjául szolgáló kódokat emberek rögzítik, így az emberi tényező magában hordozza az esetleges hibák eshetőségét, mely a rendszer sajátosságaiból fakadóan megváltoztathatatlan.

Elállás, és felmondás
Ha a kötelezett fél az előírt feltételeknek eleget tett, a szerződés automatikusan, ex nunc végrehajtásra kerül, emiatt a szerződéstől történő elállásra, vagy a szerződés felbontására utólag már nincs lehetőség…”

Forrás:
„Okos szerződések” avagy okos életünk következő lépcsőfoka; Turányi Noémi; ars boni; 2018. június 24.
(A dolgozat a Bird & Bird, az Új Jogtár és az Arsboni által meghirdetett 2018. évi Cikkíró Pályázat keretében született.)

Krízis a bírósági igazgatásban?

„Az elmúlt időszak közéleti és politikai hírei között az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az Országos Bírói Tanács között kialakult konfliktussal foglalkozó több cikk és interjú is megjelent. Észlelhető ezek kapcsán, hogy – részben az érintett szereplők közreműködésével, részben félremagyarázások útján – valótlanságok, esetenként csúsztatások láttak napvilágot, melyek jogászokat és nem jogászokat egyaránt tévútra vittek. Elérkezett az idő, hogy a téma visszakerüljön arra a helyre, ahová tartozik: a közjog és a nemzetközi közjog értelmezési tartományába. Abban feltehetően mindenki egyetért, hogy az igazságszolgáltatás egészének megítélése szempontjából egyáltalán nem szerencsés, ha a bírósági szervezetrendszerrel és a bíróságok igazgatásával kapcsolatos közjogi vita a politika vagy a bulvársajtó színterére kerül, fontos azonban, hogy a közérdeklődésre indokoltan számot tartó és az állampolgárok mindennapi életét is érintő kérdésekben világos beszéd és világos érvek hangozzanak el.

A bíráknak tartózkodniuk kell a politikai jellegű megnyilvánulásoktól. A másik oldalról viszont minden egyes bírónak kötelessége, hogy elősegítse a bíróságok függetlenségének érvényesülését és tiszteletben tartását. A bírósági igazgatás aktuális kérdéseinek is van egy politika feletti, közjogi vetülete, amelyet ezzel az írással az ismert tényekre támaszkodva, jogi érvekkel, a jogtudomány szempontjából vizsgáltam.”

Forrás:
Krízis a bírósági igazgatásban?; Vadász Viktor; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont; MTA Law Working Papers, 2018/13.; 2018. június 19. (PDF)

Törvények, rendeletek

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelete a digitális archiválás szabályairól

„…1. §
(1) Ha törvény iratnak vagy okiratnak a megőrzését, illetve eredeti példány megőrzését írja elő, a megőrzési kötelezettséget elektronikus úton e rendelet szerint kell teljesíteni.
(2) E rendelet hatálya – a Magyar Közlöny és a Hivatalos Értesítő elektronikus dokumentumként kiadott lapszámainak digitális archiválása kivételével – nem terjed ki az állami vagy helyi önkormányzati feladatot vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy által végzett elektronikus archiválásra.

3. §
(1) A megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentum megőrzése olyan módon történjen, amely védi az elektronikus dokumentumot a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, az utólagos módosítás és sérülés, valamint a jogosulatlan hozzáférés ellen.
(2) A megőrzésre kötelezett köteles biztosítani, hogy az őrzött elektronikus dokumentum értelmezhetősége, olvashatósága – például a dokumentum megjeleníthetőségét lehetővé tevő szoftver- és hardverkörnyezet biztosításával – a megőrzési kötelezettség időtartama alatt megmaradjon.

6. §

(5) A zárt rendszerű archiválást lehetővé tevő szoftvernek vagy informatikai megoldásnak olyan dokumentációval kell rendelkeznie, amely részletes tájékoztatást nyújt legalább az alábbiakról:
a) szoftver vagy informatikai megoldás működésére vonatkozó áttekintő folyamatok,
b) alkalmazott technológiák,
c) alkalmazott szabványok,
d) zárt rendszerű archiválást garantáló megoldások,
e) folyamatba épített és utólagos informatikai és belső ellenőrzési tevékenységek.

7. §
A megőrzésre kötelezett az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. melléklet 6. és 13. pontja szerinti adatszolgáltatással érintett, számla, számlával egy tekintet alá eső okirat (a továbbiakban együtt: elektronikus számla dokumentum) elektronikus formában történő megőrzését teljesítheti olyan módon is, amely megfelel a következő követelményeknek:
a) a megőrzésre kötelezett az adott elektronikus számla dokumentumhoz az állami adó- és vámhatóság közleményében meghatározott módon egyirányú kódolási algoritmussal előállít egy különálló, de az adott elektronikus számla dokumentummal együtt kezelt adatot (a továbbiakban: hash kód),
b) a megőrzésre kötelezett az a) pontban létrehozott hash kódot a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendeletben [a továbbiakban: 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet] foglaltak alkalmazásával megküldi az állami adó- és vámhatóság részére,
c) ha az állami adó- és vámhatóság visszaigazolja a b) pontban meghatározott módon megküldött adatszolgáltatás sikeres feldolgozását, biztosítható az elektronikusan megőrzött számla, számlával egy tekintet alá eső okirat adattartalmának védelme és az eredet hitelessége,
d) a megőrzésre kötelezettnek az a) pontban foglaltak alapján képzett hash kódot és az elektronikus számla dokumentumot együttesen szükséges megőriznie, ezzel igazolva az elektronikus számla dokumentum adattartalmának változatlanságát, valamint az utólagos módosítás és sérülés kizárását.

10. §
E rendelet a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg…”

Forrás:
AAz innovációért és technológiáért felelős miniszter 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelete a digitális archiválás szabályairól; Magyar Közlöny; 2018. évi 99. szám; 2018. június 29.; 5100-5101. oldalak (PDF)

Az agrárminiszter 8/2018. (VI. 29. ) AM rendelete az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól

Forrás:
Az agrárminiszter 8/2018. (VI. 29. ) AM rendelete az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól; Magyar Közlöny; 2018. évi 99. szám; 2018. június 29.; 5000-5062. oldalak (PDF)

1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről

„…1. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. § (2a) bekezdése, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 7/A. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján az 1. melléklet szerinti gazdasági társaságok tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyeket, illetve a tulajdonosi joggyakorlás időtartamát az 1. melléklet szerint jelölöm ki.

2. §
A Vtv. 3. § (2a) bekezdése, valamint az Nvtv. 7/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 2. melléklet szerinti gazdasági társaságok tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyeket, illetve a tulajdonosi joggyakorlás időtartamát a 2. melléklet szerint jelölöm ki.

3. §
A Vtv. 3. § (2a) bekezdése, valamint az Nvtv. 7/A. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján a 3. melléklet szerinti gazdasági társaságok tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyeket, illetve a tulajdonosi joggyakorlás időtartamát a 3. melléklet szerint jelölöm ki…”

Forrás:
1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről; Nemzeti Jogszabálytár
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelete az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről; Magyar Közlöny; 2018. évi 94. szám; 2018. június 25.; 4510-4520. oldalak (PDF)

A Központi Médiatár központitárhely-infrastruktúráját a Kormányzati Adatközpont fogja üzemeltetni

„…1. melléklet a 19/2018. (VI. 28.) BM rendelethez
1. Az R. 1. melléklet 1. pontja a következő 1.77. alponttal egészül ki:
(A központi szolgáltató a következő informatikai rendszerek üzemeltetéséről gondoskodik:)
„1.77. az e-közigazgatásért felelős miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződés alapján a Központi Médiatár központitárhely-infrastruktúrájának a Kormányzati Adatközpontban történő üzemeltetése, a feltöltési és letöltési funkciók működéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása.”

2. Az R. 1. melléklet 2. pontja a következő 2.27. alponttal egészül ki:
(A központi szolgáltató a következő informatikai rendszerek fejlesztéséről gondoskodik:)
„2.27. az e-közigazgatásért felelős miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződés alapján az 1.77. alpontban meghatározott rendszer.””

Forrás:
19/2018. (VI. 28.) BM rendelet a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A belügyminiszter 19/2018. (VI. 28.) BM rendelete a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 98. szám; 2018. június 28.; 4732. oldal (PDF)

Elhalasztják a törzskarton bevezetését, viszont a kollegiális vezetői rendszert idén októbertől elindítják

„Bár július 1-jétől tervezték, öt nappal az életbe lépés előtt visszavonták a törzskarton bevezetését előíró rendeletet – derül ki a most megjelent Magyar Közlönyből, ahogyan az is, hogy a kollegiális vezetői rendszert viszont idén októbertől elindítják.

Mintegy három éve adós az egészségügyért is felelős Emmi az Alapellátási Törvényhez kapcsolódó rendeletek kiadásával, a jogszabályt ugyanis 2015. július 5-én fogadták el a képviselők. A legfrissebb, június 26-i Magyar Közlönybe azonban most két fontos miniszteri rendelet is bekerült. A Kásler Miklós jegyezte paragrafusok egyike visszavonja, és 2019. január 1-jére halasztja az alapellátók körében meglehetősen nagy port kavaró törzskarton bevezetését, amelyet a következő hónap első napjától kellett volna kitölteniük és vezetniük a praxisoknak.

Bár éppen egy évvel ezelőtt – az azóta már menesztetett – Ladányi Márta, egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár lapunknak azt mondta, hogy heteken belül kihirdetik a törzskartonokra vonatkozó rendeletet, így a háziorvosok ősszel már a gyakorlatban is találkozhatnak az egységes betegkartonnal, végül a vonatkozó szabályozás csak októberben jelent meg, és csak idén július 1-jétől rendelte el ezt a feladatot a praxisokban. A most kiadott rendelet most ezt helyezi hatályon kívül.

Októberben választhatók a kollegiális vezetők
A május 8-ág hivatalban lévő egészségügyért felelős államtitkárság már tavaly ősszel lebonyolította volna a területi és a megyei kollegiális vezetők megválasztását, valamint az országos vezető kinevezését. A kollegiális vezetői rendszerről szóló rendeletcsomag már egy évvel ezelőtt átesett a közigazgatási egyeztetésen, az erőforrás minisztérium akkor a beérkezett vélemények alapján el is készítette a rendelet végleges szövegét, amit azonban csak most hagytak jóvá.

Az alulról építkező kollegiális rendszer – amely területi, megyei és országos szinten épülne ki – javítaná a betegellátás minőségét azáltal is, hogy az alapellátást összeköti az ellátórendszer különböző szintjeivel, hiszen a megyei vezetőknek többek között az is feladatuk lenne, hogy területükön mediálják a kapcsolatokat a praxisok és a szakellátás között.

A kollegiális vezetői rendszerről szóló rendeletből kiderül, hogy a megyei és területi vezetői pályázatokat legkésőbb szeptember 1-jéig írja ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), majd október 15-e és november 15-e között választhatják meg a háziorvosok a munkájukat felügyelő és koordináló területi kollegiális vezetőket. Az országos vezetőt 2019. január 1-jén nevezi ki az ÁEEK bíráló bizottsága.

Egyébként a törzskarton bevezetésével szemben a kollegiális vezetői rendszerre pozitív várakozással tekintett a háziorvosi kar, hiszen számos, a rendszert jelenleg terhelő problémára megoldást remélnek annak bevezetésétől.”

Forrás:
Elhalasztják a törzskarton bevezetését; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2018. június 26.
14/2018. (VI. 26.) EMMI rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet és az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 28/2017. (X. 25.) EMMI rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Az emberi erőforrások minisztere 14/2018. (VI. 26.) EMMI rendelete a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet és az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 28/2017. (X. 25.) EMMI rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 95. szám; 2018. június 26.; oldalak (PDF)

GDPR miatti kiegészítő normákat tartalmaz a törvényjavaslat

„Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításának általános vitájában 2018. június 26-án az Országgyűlésben Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy 2018. május 25-e óta a tagállamokban kötelezően alkalmazott adatvédelmi rendelet miatt múlt héten fogadott el egy törvénymódosítást az Országgyűlés.
A még ki nem hirdetett, szintén az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt módosító jogszabály a GDPR végrehajtásához „nélkülözhetetlenül szükséges rendelkezéseket” állapítja meg, adatvédelmi felügyelő hatóságként jelölte ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) – magyarázta. Hozzátette: a mostani törvényjavaslat további kiegészítő, a hatóság eljárását, működését szabályozó normákat tartalmaz.

Ismertetése szerint a módosítással átalakul az információs önrendelkezési jogról szóló törvény tárgyi hatálya. Kifejtette: csak a bűnüldözési, a nemzetbiztonsági és a honvédelmi célú adatkezelés esetén maradna fenn a törvény kódex jellege, azaz azon tulajdonsága, hogy az általánosan horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket ez a jogszabály tartalmazza. Megjegyezte, a bűnüldözés területén csak irányelvi szabályokat alkotott az EU, azaz ezt a területet a magyar jogalkotónak kell teljes körben, általánosan szabályozni.

A nemzetbiztonsági és a honvédelmi adatkezelésre nem vonatkoznak az uniós szabályok, azok továbbra is magyar szabályozást igényelnek – mutatott rá.

Völner Pál kitért arra is, hogy az uniós rendelt rögzíti: a tagállami felügyeleti hatóságok hatásköre nem terjedhet ki a bíróságok igazságügyi feladataikkal összefüggő adatkezelési műveleteire. Hozzátette: a törvényben önálló fejezetként jön létre az adatvédelmi kifogás intézménye, amelyet az alapügyben eljáró hatóságnál írásban lehet előterjeszteni. A bíróság azt vizsgálná meg, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelés során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós előírásoknak megfelelően járt-e el – részletezte, jelezve azt is, a szabályozást a Kúriával és az Országos Bírósági Hivatallal szoros együttműködésben alakították ki.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a mostani törvénymódosítás nem érinti a múlt héten elfogadott törvénynek a hatóság bírságolását orientáló szabályait.

Hozzátette: a törvényjavaslatról széles körű társadalmi egyeztetés volt 2017 őszétől, szoros együttműködés volt a szakmai szervezetekkel és a NAIH-hal is.

Völner Pál elmondta, a GDPR miatt felülvizsgálják az ágazati törvényeket, az ezzel összefüggő törvénycsomag a kormány őszi törvényalkotási programjában is szerepel.”

Forrás:
GDPR miatti kiegészítő normákat tartalmaz a törvényjavaslat; Igazságügyi Minisztérium; 2018. június 26.
2018. évi XIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 101. szám; 2018. június 29.; 5151-5152. oldalak (PDF)
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról; Nemzeti Jogszabálytár (módosulni fog!)
T/623. számú törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról; 2018. június (PDF)