Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Gulyás Gergely a Magyar Falvak Programról és közszférában dolgozók számának csökkentéséről
Tárgyszavak: falvak, Gulyás Gergely, Gyopáros Alpár, kistelepülések, közigazgatási személyzeti ügyek, közszférában dolgozók létszáma, Magyar Falvak Program, vidékfejlesztés
Hamarosan nyilvánosságra kerül az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiája
Tárgyszavak: digitális gazdaság, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), közlekedési informatika, Magyarország, okos mérők, Palkovics László, smart meter, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
Kutatás: nincs ellentét a vállalkozó szellemű közigazgatás és a jó kormányzás között
Tárgyszavak: állam szerepe, Egyesült Királyság, innovációs politika, intézményi vállalkozások, kormányzati innováció, közgazdaságtudomány, közigazgatás által segített innováció, közigazgatás-tudomány, közigazgatási innováció, küldetésorientált innovációs politika, tervezési gondolkodásmód, vállalkozói szemlélet

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Gulyás Gergely a Magyar Falvak Programról és közszférában dolgozók számának csökkentéséről

„Növekedni fog a jövőben a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összege az ötezer lakosúnál kisebb településeken, a kormány ott a használt ingatlanok esetében is jelentős növelést tervez – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, a Magyar falvak program indulásáról szólva.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: a kabinet célja, hogy a falusi létforma népszerűvé váljon, és ne járjon az életszínvonal csökkenésével az, ha valaki vidékre költözik.

Az épülő házaknál kedvezmény jár majd a tájegységbe illeszkedő építkezések után – sorolta a várható változásokat, hozzátéve: még ebben a parlamenti ciklusban program indul a kultúra fejlesztésére, játszóterek, sportpályák kialakítására. A kabinet meg kívánja teremteni ezen kisközösségek fejlesztésének lehetőségeit – hangsúlyozta, és szólt arról is, hogy alapot hoznak létre a mellékúthálózat fejlesztésére is.

Külön programokat terveznek azon kistelepülések számára, amelyekben az országos átlagot meghaladta a népességcsökkenés – tette hozzá.

Leszögezte, „ha minden jól alakul”, a költségvetési tartalék jelentős része a Magyar falvak programra fordítható jövőre. A programért a Miniszterelnökségen kormánybiztosként dolgozó Gyopáros Alpár felel, az első pályázatokat várhatóan jövő év elején írják ki.

Beszámolt arról is, hogy a kabinet ősszel dönt az otthonápolási díj növelésének mértékéről, jelezve, hogy lesz emelés.

Kérdésre szólt arról is, tudomása szerint Tarlós István budapesti főpolgármester nem hozott végleges döntést arról, akar-e indulni a következő önkormányzati választáson.

A kormány minden kórháznak biztosítja a betegellátás feltételeit – jelentette ki egy másik kérdésre válaszul, hangsúlyozva: a szaktárca egyértelműen cáfolta azt a sajtóhírt, amely szerint egyes intézményekben ez szeptembertől nem lesz megoldott.
…
Elmondta azt is: nem tartja reálisnak, hogy százezerrel lehetne csökkenteni a közszférában dolgozók számát. Közölte: nem lesz fűnyíróelvszerű leépítés, azt mérik fel, hogy az egyes feladatok hány embert igényelnek.”

Forrás:
Indul a Magyar falvak program; Miniszterelnökség; 2018. július 24.

Hamarosan nyilvánosságra kerül az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiája

„Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint Magyarország sikerességéhez nagy szükség van arra, hogy legyen saját termékük a magyar vállalatoknak.
A miniszter a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott előadásban mutatta be az általa vezetett minisztériumot, és beszélt a tárca stratégiájáról. Hangsúlyozta: a kormánynak a vállalati innovációval foglalkoznia kell, mert annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban több támogatást nyújtottak erre, a pénzt a vállalatok felhasználták, de Magyarország nem tudott előre lépni az innováció területén, és az EU-s rangsorban változatlanul a 21. helyet foglalja el.

„Olyan szabályozási környezetet kell létrehozni, amely ösztönzi a vállalatokat, hogy túllépjenek a technológiai gáton. Legyen mindenkinek egy mérnöke!” – fogalmazott a miniszter.

Palkovics László elmondta: az általa vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a globálissá vált kihívásokra adott technológiai válaszokat gyűjti össze.

Közölte: az ITM alá tartozik a nagy infrastruktúrák működtetése. Keretében külön államtitkárság foglalkozik az energetikával és klímapolitikával, a közlekedéssel és logisztikával, az infokommunikációval és a fenntartható rendszerekkel.

Hozzátette, a fenntarthatósági államtitkárság, amelyhez például a zöld gazdaság és a hulladékkezelés kérdései tartoznak, azt a feladatot kapta, hogy a tárca minden döntését a fenntarthatóság szűrőjén futtassa át. Külön államtitkárság foglalkozik a tárcán belül az európai uniós fejlesztések ügyével.

A tárcavezető egy sor olyan tervezett intézkedést megemlített, amelyek a tárca hamarosan nyilvánosságra kerülő stratégiájában szerepelnek. Innovatív feladatnak nevezte az okos mérők bevezetését a háztartásokba, a Volán és a MÁV közlekedési rendszerének összehangolását, az egységes jegyrendszer kialakítását. Hangsúlyozta: úgy kívánják fejleszteni a nagy infrastruktúrákat, hogy ezekre rá lehessen építeni a piaci vállalkozások innovációit.”

Forrás:
Minden kis- és középvállalkozáshoz egy mérnököt!; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. július 27.

Kutatás: nincs ellentét a vállalkozó szellemű közigazgatás és a jó kormányzás között

„A brit Királyi Művészeti, Ipari és Kereskedelmi Társaság (Royal Society of Arts, Manufactures and Commerce – RSA) innovációs és fejlesztési igazgatója, Rowan Conway a társaság honlapján bemutatott kutatási jelentés (Move fast and fix things: How to be a public entrepreneur) ismertetése során felidézi Elinor Ostrom politikai gondolkodó 1965-ben publikált tézisét, miszerint a kormányzati szereplőknek a célorientált üzleti vállalkozások alakítóivá kellene válniuk. Később – a szakma nagy meglepetésére, társadalomtudósként – munkásságáért közgazdasági Nobel-díjat kapott, holott a közjavakról és a közcélú vállalkozásokról alkotott elmélete szembement a közgazdasági ortodoxiával. Hasonló gondolati nyomvonalon haladva az elmúlt év végén Mariana Mazzucato közgazdász, a londoni UCL professzora a küldetés-orientált innováció kormányzati ösztönzése mellett érvelt tanulmányában (amelyről itt írtunk: A küldetés-orientált innovációs politika kihívásai és lehetőségei), amely célirányosan használja fel az állam vásárlóerejét. Az Egyesült Királyságban a közszféra által beszerzett áruk és szolgáltatások a közkiadások harmadát, a GDP 13,7%-át teszi ki, aminek proaktív felhasználásával az üzleti világ fejlesztéseit is jó irányba lehet befolyásolni.

Az üzleti környezet a két felhívás között jelentősen átalakult, amit Conway a Facebook-alapító, Mark Zuckerberg üzleti mottójával szemléltet, miszerint: „Haladj gyorsan és törj össze dolgokat”. (A „törések” hiánya ugyanis túl lassú mozgásra utal.) A mottót még tovább tömörítve szivárgott be az a start-up kultúra közegének gondolkodásába a „bukj gyorsan” megközelítése, ami újradefiniálta a modern üzleti világot. (A szlogen természetesen nem a bukás kívánatos voltát fogalmazza meg, hanem a kockázatkerülő magatartás meghaladásának szükségességére és a visszajelzések gyorsaságának fontosságára mutat rá.) A szerző ezeket a mondásokat jó kiindulópontnak tekinti a közigazgatás megújításában is, hozzátéve azonban, hogy a közszolgáltatásokban a „gyorsan bukni” nem lehet kívánatos opció, így azt a „gyorsan kijavítani” megközelítéssel cserélné ki. A „mozogj gyorsan” pedig máris számos olyan dokumentumban köszön vissza, amely az „agilis közigazgatás” szükségességét emeli ki.

A cél tehát a vállalkozó szellem, a vállalkozói attitűd megjelenése a közigazgatásban, elsősorban az innováció erősítése érdekében. A szerző különbséget tesz a „közcélú vállalkozó” (social enterpreneurs) és a „közszolgálati vállalkozó” (public enterpreneurs) között. Míg az előbbi az üzleti vagy a civil szférából jön, és újszerű vállalkozási ötlettel old meg társadalmi problémákat (a profitérdekeltség helyett a közcélok megvalósítását tűzve ki eredményességi mutatóként), addig utóbbi a közszférán belül tevékenykedik, de vállalkozói szemlélettel gondolkodva és cselekedve. Ennek során új kapcsolatokat épít ki, forrásokat bővít, átlépi a szektorális határokat – mindezt gyorsan, a kudarc gyorsaságának elfogadását is beleértve. Az ismertetett jelentés ez utóbbi szerepkörre fókuszál.

A kormányzati innovációval kapcsolatban a jelentés az Európai Bizottság útmutatójából kiindulva két fejlesztési irányt különböztet meg: a közigazgatáson belüli innovációt, illetve a kormányzat által segített innovációt, amelynek hatása a gazdaság és a társadalom széles rétegeiben fejti ki hatását. A közszolgálati vállalkozók (vállalkozó szellemű közszolgák) ez utóbbit képviselik a közbeszerzési gyakorlat megújításával. Ebben az egyik erős korlátot a kockázatkerülő magatartás jelenti, ami miatt rendre a már jelentős súllyal piacon lévő nagyvállalatok nyernek a legnagyobb eséllyel – miközben több konkrét eset is az igazolta, hogy ez korántsem egyértelműen kockázatcsökkentő megoldás. Az innovatív szolgáltatások – amelyek a társadalmi problémák megoldására céloznak meg újszerű megoldásokat – előtérbe kerülésére új megközelítésre van szükség: a „rendészeti kultúra” szellemiségétől az értékteremtő közszolgáltatások irányába elmozdulva.

A változáshoz le kell győzni azt a jellemzően felmerülő, bürokrácián belüli aggodalmat, hogy az innovatív megoldások, mivel azok újak, ismeretlenek és kockázatosak, szembe mennek a jó kormányzással – a jogszabályi kötelezettségekkel, a demokratikus felhatalmazás felelősségével és a mindenkinek egyenlően járó, konzisztens közszolgáltatásokkal. Ebben a megközelítésben az innováció rendre nagyobb kockázatnak tűnhet, mint a status quo fenntartása. A szerző kutatási eredményeire és több jó gyakorlatra hivatkozva állítja, hogy indokolatlan ez a szembeállítás. A kudarckerülés (fail-safe) helyett a „biztonságos kudarc” (safe/fail) környezetét kell megteremteni, ahol az esetleges (és újszerű megoldások esetén időnként elkerülhetetlen) kudarcok a rendszer károsodása nélkül korrigálhatók, amiben a kulcs a tesztelés, a fejlesztés és a tanulás szüntelen folyamata. A modell akkor lehet sikeres, ha működtetői rendszer szinten gondolkodnak, ugyanakkor vállalkozói mentalitással cselekednek. A megoldásorientált befektetések irányába történő elmozdulást segíti elő az együttműködő környezet kialakítása, a pénzügyi alapok kezelőinek türelmessége, és az, ha nem a rövid távú megtakarítást priorizáljuk, hanem lehetővé tesszük a problémamegoldásra irányuló kísérletezést. A jelentés ezekre konkrét jó gyakorlatokkal szolgál példaképpen.”

Forrás:
Move fast and fix things: How to be a public entrepreneur; Rowan Conway, Ian Burbidge, Luke Timmons és Shirin Maani; RSA (Royal Society for the encouragement of Arts, Manufactures and Commerce), RSA Labs in partnership with Innovate UK; 2018. július (PDF)
Lásd még: Public Entrepreneurship; Harvard Business School, MBA Program; Course Number 1595
Public Entrepreneurship; Harvard Business School, MBA Program; Course Number 1623
Social entrepreneurship; Wikipédia
Impact investment – hogyan ér össze társadalmi cél és befektetés?; Insider; 2013. február 8.
Small Business Research Initiative (SBRI); Innovate UK
Secret To Digital Transformation Success: Fail Fast To Innovate Faster; Daniel Newman; Forbes; 2018. május 17.
Fail-fast; Wikipédia
Elinor Ostrom; Wikipédia

Közigazgatás, politika

Hajnal Gabriella a Klebelsberg Központ új vezetője

„Dr. Hajnal Gabriella szakmai elnökhelyettes asszonyt nevezte ki a mai napon Prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere a Klebelsberg Központ (KK) élére.
Hajnal Gabriella mögött több mint 30 éves matematika-fizika szakos általános és középiskolai tanári, 17 éven át tartó középfokú intézményvezetői múlt áll, 2017 januárjától a KK szakmai elnökhelyettesi posztját töltötte be, az elmúlt időszakban pedig Dr. Solti Péter elnöki mandátumának lejártát követően, a hivatali rend szerint ellátta az elnöki feladatokat.

A kinevezés értelmében az elnöki posztot 2018. augusztus 6-ától látja el.”

Forrás:
Hajnal Gabriella a Klebelsberg Központ új vezetője; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. július 26.

Több mint 22 milliárd forintot nyertek a pályázók a VEKOP keretében

„Összesen több mint 22 milliárd forintot nyert 177 közép-magyarországi kis- és középvállalkozás, önkormányzat, egészségügyi intézmény, szakképzési centrum és tankerületi központ a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) tíz felhívása keretében kutatás-fejlesztési, köznevelési, szakképzési, felnőttképzési és egészségügyi fejlesztésekre, illetve hátrányos helyzetű csoportok támogatására – jelentette be Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
Rákossy Balázs az MTI-nek elmondta: 89 mikro-, kis- és középvállalkozás csaknem 4,7 milliárd forint támogatást nyert el versenyképességének növelésére, amelyből új termékeket hozhatnak létre, új technológiákat fejleszthetnek ki, illetve új szolgáltatásokat alakíthatnak ki. A Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés felhívás nyerteseinek beruházásainak összértéke 7,8 milliárd forint.

Huszonkilenc vállalkozás a vállalatok K+F+I tevékenységét támogató felhívás keretében 4,8 milliárd forintot nyert el. Pályázatukban vállalták, hogy K+F+I árbevételük együttesen meghaladja a 2,5 milliárd forintot a fejlesztések hatására, illetve 104 új kutatót vesznek fel. A támogatás fordítható jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozására, a beruházások összértéke 9,1 milliárd forint.

Közel 2,5 milliárd forintot nyert el 8 pályázó az idegen nyelvi készséggel nem vagy alacsony szinten rendelkező, munkaképes korú lakosság számára szervezett alap- és középfokú idegen nyelvi képzések támogatására. A nyertesek vállalták több mint 16 ezer fő képzését, közülük minimum 13 ezer tanúsítványt, illetve bizonyítványt szereznek a képzés végén.

Kilenc pályázó nyert 2,4 milliárd forintot az úgynevezett HÍD programban, illetve szakképzésben tanulók alapkészségeinek fejlesztésére, hogy képessé váljanak az érettségi vizsgát adó képzés megkezdésére. A támogatás fordítható szakképző intézmények helyzetfelmérésére, tanulói készségek és képességek fejlesztésére, pályaorientációs tevékenységre és pedagógus továbbképzésre. A nyertesek vállalták közel 850 szakember továbbképzését, amelyből minimum 780-an képesítést szereznek.

Tizenöt pályázó 1,6 milliárd forintot nyert a „Digitális környezet a köznevelésben” című felhívás keretében, együttesen közel 8 ezer tanuló bevonását, illetve 684 pedagógus továbbképzését, átképzését vállalták digitális felkészültségük, az infokommunikációs technológia használatának erősítése érdekében.

Közel 1 milliárd forintot nyert 6 budapesti és Pest megyei egészségügyi intézmény létszámbővítésre, orvos, rezidens, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus, egészségügyi szakdolgozó, valamint az egészségügyi szakellátáshoz kapcsolódó, közvetlenül a betegellátásban résztvevő egyéb, nem egészségügyi végzettségű szakemberek foglalkoztatásának támogatására.

Több mint 94 ezer személy egészségfejlesztő és betegségmegelőző programokba vonását vállalta 13 budapesti és Pest megyei nyertes szervezet, amelyek összesen 1,2 milliárd forintot fordíthatnak a népegészségügy helyi kapacitásának fejlesztésére. A támogatásból egészségügyi irodák kialakítása történik meg, ezen keresztül járási szinten válik monitorozhatóvá a helyi egészségügyi ellátás és az egyes fejlesztések, különös tekintettel a hátrányos helyzetű lakosok ellátására.

Elnyert 3,5 milliárd forintot 3 budapesti pályázó, akik a támogatásból 15 ezer embert érintően valósítanak meg fejlesztéseket: 34 ezer négyzetméteren nyitott tereket, illetve köz- és kereskedelmi épületeket hoznak létre vagy renoválnak, 85 lakóegységet állítanak helyre, valamint 65, társadalmi integrációt célzó programot hajtanak végre.

Hátrányos helyzetű személyek munkaerő-piaci integrációját célzó programokra pedig közel 0,4 milliárd forintot nyert el 5 pályázó két felhívás keretében. A támogatás fordítható a célcsoport felkutatására, szociális diagnózisra, egyéni fejlesztési terv készítésére, szociális munkára, krízisügyelet működtetésére, illetve a helyi humán szolgáltatások elérhetőségének javítására, felnőttképzésre, szakképzésre, foglalkoztatás elősegítésére – közölte a Pénzügyminisztérium államtitkára.”

Forrás:
Több mint 22 milliárd forintot nyertek a pályázók a VEKOP keretében; Pénzügyminisztérium; 2018. július 26.

Első körben csaknem félmilliárd forint segíti a tanyafejlesztési beruházások megvalósítását

„A Vidékfejlesztési Program keretében újabb, mintegy félmilliárd forint odaítéléséről döntött az Irányító Hatóság, amely a tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztését, valamint az ott élők helyben maradását kívánja előmozdítani.
A kormány kiemelt feladatának tekinti az olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatását, amelyek a helyi gazdaság fejlesztése mellett az energiahatékonyság növeléséhez, valamint a tanyás térségekben élők életminőségének javításához is hozzájárulnak.

A tanyák infrastrukturális fejlesztését célzó, mintegy 8 milliárd forint keretösszegű vidékfejlesztési pályázaton született döntésnek köszönhetően, első körben 65 kérelem részesülhet, összesen közel félmilliárd forint támogatásban. A tanyás térségben élő természetes személyek – 95 százalékos támogatási intenzitás mellett – maximum 6,2 millió forintot, míg a vidéki önkormányzatok legfeljebb 50 millió forintot fordíthatnak a tanyák villamos energia, és vízellátási rendszerének fejlesztésére, valamint a szennyvízkezelés modernizálására.

A pályázat a most meghozott döntésekkel még nem zárult le, így a nyertes kérelmek száma és a támogatási összeg – a folyamatban lévő értékelések lezárásával – a közeljövőben tovább emelkedik majd. Fontos továbbá, hogy a felhívás jelenleg is nyitott, a támogatási kérelmek a rendelkezésre álló forrás függvényében 2019. április 4-ig benyújthatók.

A pályázati kiírás továbbra is elérhető a https://www.palyazat.gov.hu/videkfejlesztesi_tamogatasok oldalon.”

Forrás:
Első körben csaknem félmilliárd forint segíti a tanyafejlesztési beruházások megvalósítását; Agrárminisztérium; 2018. július 26.

Újabb hatmilliárd forint munkahelyteremtésre

„Hatmilliárd forintból idén már második alkalommal hirdeti meg a Pénzügyminisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt programját – jelentette be Varga Mihály.
A pénzügyminiszter elmondta: a pályázat a kormány gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseivel összhangban a kkv-szektor versenyképességének növelését támogatja az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások segítésével, hozzájárulva ezzel a helyi gazdaságok megerősítéséhez, a területi kohézió erősítéséhez és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásához is. A támogatási keretösszegből megközelítőleg 600 kkv-nál mintegy 3 ezer új munkahely jöhet létre és több ezer megőrizhető – tette hozzá Varga Mihály.

A tárcavezető elmondta, a központi programban a jelenlegi munkaerőpiaci helyzethez igazodva emelkedtek a kiegészítő támogatási összegek, továbbá egy újabb hátrányos helyzetű célcsoport – a hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nők – foglalkoztatásának kiemelt támogatását is elősegíti a program.

A munkahelyteremtő támogatás regionális beruházási támogatás jogcímen vagy csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható, melynek mértéke új munkahelyenként 1,5 millió forint lehet – tájékoztatott a miniszter. Ezen felül a pályázók kiegészítő támogatásként kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén új munkahelyenként további 700 ezer, amennyiben az elmúlt 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott álláskereső személy felvételét vállalják, új munkahelyenként további 1,5 millió, amennyiben pedig a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalják a pályázók, új munkahelyenként további 1,5 millió forint támogatást kaphatnak – tette hozzá.

Az említett három kiegészítő támogatáson felül a pályázók, amennyiben kedvezményezett járásban vagy településen hajtják végre a beruházást, akkor új munkahelyenként még további 400 ezer forint támogatást kaphatnak, így új munkahelyenként a vállalatok akár 3,4 millió Ft összegű támogatásban is részesülhetnek. A munkáltatónak a 2 éves foglalkoztatási kötelezettség mellett vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a beruházás befejezésétől számított 3 évig folyamatosan fenntartja és működteti az érintett térségben.

Varga Mihály kiemelte, az aktuális pályázati felhívás keretében a KKV-k továbbra is új eszközöket, gépeket szerezhetnek be, illetve a támogatási összeget ingatlanvásárlásra vagy bérleti díjakra is fordíthatják (tárgyi eszközökhöz, épületekhez kapcsolódóan). A munkaerő-piaci program pályázati időszaka 2018. július 23-tól 2018. szeptember 10-ig tart. A pályázaton való részvétellel, a pályázat feltételeivel és elkészítésével kapcsolatban a beruházás helye szerinti kormányhivatal foglalkoztatásért felelős szervezeti egysége ad tájékoztatást.”

Forrás:
Újabb hatmilliárd forint munkahelyteremtésre; Pénzügyminisztérium; 2018. július 23.
Mellékletek (ZIP-fájl)

Mindenkinek sokat hoznak az adócsökkentések

„Tállai András a Magyar Időknek nyilatkozva rámutatott: az egyre csökkenő adóterhek mellett idén az első fél évben 320 milliárd forinttal több adóbevétel folyt be az államkasszába, mint a tavalyi első hat hónapban. Ez annak köszönhető, hogy bővül a gazdaság, nő a fogyasztás, szélesedik a foglalkoztatás és zsugorodik a feketegazdaság.

Az év első felében szép summára tett szert az államkassza az öt legnagyobb adótípusból, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a járulékokból, valamint a személyi jövedelemadóból (szja).

A tegnap közzétett adatok szerint január eleje és június vége között 5830 milliárd forint folyt be ezekből a közterhekből. A summa nagysága akkor érzékelhető igazán, ha összevetjük 2017 első felének bevételével.

Tavaly az első hat hónapban az öt tehertípusból együttesen 5506 milliárd érkezett, vagyis idén nagyjából 320 milliárd forinttal futott be több. A legnagyobb többlet a forgalmi adónál jelentkezett, de érdemleges emelkedést jegyeztek fel a bérek után szóba jövő elvonásoknál, így az szja-nál és a társadalombiztosítást megillető tételeknél.

A folyamatok hátterét kérdésünkre a pénzügyminiszter helyettese világította meg. – Fontos tudni – kezdte Tállai András –, hogy 2010 óta jelentősen csökkentek egyes közterhek, a társasági adó például a korábbi 19 százalék helyett ma 9 százalékos, és a 32 százalékos szja-kulcs is a múlté, jelenleg 15 százalékos mértékkel számolhatnak a magánszemélyek. Évről évre enyhülnek a munkát terhelő adók és bővül az áfacsökkentés.

A kormány egyre több élelmiszer forgalmi adóját mérsékli, jövőre a tartós és féltartós tejek következnek – sorolta a miniszterhelyettes.

Hozzátette: az adóbevételek a köztehercsökkentések ellenére mégis emelkednek, mégpedig azért, mert bővül a gazdaság, nő a fogyasztás, szélesedik a foglalkoztatás és zsugorodik a feketegazdaság.

A friss adatokról szólva Tállai András elsőként az áfáról beszélt. – A 2010-es kormányváltás óta több, a feketegazdaság elleni intézkedés is életbe lépett. Az adóbevételeket ugyanis nem úgy kell emelni, hogy felsrófoljuk a kulcsokat, hanem úgy, hogy mindenkitől beszedjük az előírt összeget.

Ha pedig mindenki befizeti az adót, akkor a terheken még csökkenteni is lehet, ahogy az meg is történt – mondta Tállai András. Szerinte ezért is fontos, hogy évek óta sikeresen működik az online pénztárgépek rendszere és a közúti áruszállítást felügyelő adóhatósági szisztéma, az úgynevezett ekáer.

– Július elején két újabb feketegazdaság elleni rendszer lépett életbe: elindult élesben az online számlázás, és az étel-, italautomatákat is bekötötték az adóhivatalhoz – emlékeztetett a miniszterhelyettes, majd hozzátette: az új rendszerek hatása már a kezdet kezdetén érezhető.

A hatósági figyelem elkerüléséért ugyanis sok érintett rendezhette a sorait, nehogy hirtelen ugorjon meg a bevallott forgalma. Az áfabevételt tehát már az első fél évben is növelhette a két új módszer, noha csak a második fél évben kezdték meg működésüket.

– A forgalmi adóból származó összeget az is emelhette, hogy egyre többen dolgoznak, a munkavállalóknak egyre több a fizetésük, vagyis többet költhetnek el a boltokban, a szolgáltatóknál – folytatta a minisztériumi vezető.

Ennek kapcsán felidézte, hogy a kormány 2016-ban hat évre szóló bérmegállapodást írt alá a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel: eszerint ha a munkáltatók nagymértékben megemelik alkalmazottaik fizetését, akkor az állam csökkenti közterhüket.

– Az úgynevezett szociális hozzájárulási adó 2016-ban még 27 százalék volt, jelenleg 19,5 százalékon áll. Az állam tehát vaskos, százmilliárdokban mérhető adócsökkentéssel járul hozzá a versenyszféra fizetésemeléséhez – mondta Tállai András, megjegyezve, hogy az egyezség beváltotta a hozzá fűzött reményeket, Magyarország ugyanis a bérfelzárkózás időszakát éli. Ez, a foglalkoztatás növekedése és a közszféra béremelési programsorozata együttesen vezetett oda, hogy a továbbra is alacsony szja-ból idén jóval több érkezett, ahogy összességében a társadalombiztosításhoz is nagyobb summa folyt be.

– Az adócsökkentés is segített tehát abban, hogy nőtt az adóbevétel – foglalta össze a miniszterhelyettes. Végezetül úgy fogalmazott: bármit is mondjanak az ellenzéki oldalon, a számok, az eredmények a kormány gazdaságpolitikáját igazolják. Az ország jó irányba tart.”

Forrás:
Mindenkinek sokat hoznak az adócsökkentések; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2018. július 24.

Közigazgatási, politikai informatika

A Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli területén bevezetik a digitális kormányzati szolgáltatásokat

„Dr. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkár nyitotta meg 2018. július 24-én a „Külgazdasági és külügyi működést támogató kiemelt alapfolyamatok fejlesztése és szolgáltatási kapacitásuk bővítése” című kiemelt uniós projekt nyitórendezvényét.
Az államtitkár bejelentette: a Külgazdasági és Külügyminisztérium kibővült feladatmennyiségének minél hatékonyabb ellátása érdekében innovatív fejlesztések megvalósításáról döntött, melyek segítik a közigazgatás korszerűsítését, a gyors információ-áramlást, és a koncentrált szervezeti döntéshozatalt.

A rendezvény fókuszában álló projekt fő célja, hogy a KKM konzuli területén végzendő feladatai kapcsán kifejlessze és bevezesse az elektronikus közigazgatást és közszolgáltatást. Ennek keretében kifejlesztésre kerül egy mobil applikációra épülő tájékoztatási rendszer, melynek segítségével a külföldön bajba jutott állampolgárok gyorsan és hatékonyan megfelelő tájékoztatást kaphatnak, emellett a konzuli védelemre történő regisztráció is megvalósulhat majd mobiltelefonon keresztül. Ezen kívül több közigazgatási eljárás is elektronizálásra kerül, így a konzuli területen is lehetővé válik majd az elektronikus ügyintézés.

A projekt célja – az állampolgárok gyors és hatékony tájékoztatása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése mellett – hogy segítse és támogassa a kis- és középvállalkozások külpiacra jutását, elősegítse a vezetői döntéseket, és szilárd alapot nyújtson a külgazdasági stratégiai célok eléréséhez. A projekt során kifejlesztett rendszerek üzembe helyezésének várható időpontja 2018. december 31.”

Forrás:
Innovatív fejlesztések a KKM hatékonyabb feladatellátása érdekében; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2018. július 25.
Lásd még: A külgazdasági és külügyi működést támogató kiemelt alapfolyamatok fejlesztése és szolgáltatási kapacitásuk bővítése; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ)
A külgazdasági és külügyi működést támogató kiemelt alapfolyamatok fejlesztése és szolgáltatási kapacitásuk bővítése. A PROJEKT KÓDSZÁMA KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00036; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

A Kormányzati Adatközpont (KAK) megvalósításának állása

„Május 31-től funkcionál a teljes géptermi környezet. A cél a felhőalapú működés arányának növelése a szerverszállásolás rovására.

Lapunk május 30-án megjelent számában az épülő új kormányzati adatközponttal foglalkoztunk. Ám akkor lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre a projektet vezető NISZ Zrt.-től. Az akkori cikk címében feltett kérdésre (Hol tart az adatközpont-kialakítás?, Computerworld 2018/10.), valamint a témával összefüggő számos egyéb kérdésre információhiány miatt nem tudtunk választ adni. Időközben azonban változott a helyzet: a NISZ Zrt.-től megérkeztek Vadas Ernő projektigazgató válaszai, így mi is címet váltottunk, pontosabban megadtuk a választ a múltkori címre: Itt tart az adatközpont-beruházás.

COMPUTERWORLD: Milyen megoldásokat (saját, helyi rendszerek; külső adatközponti szolgáltatók stb.) vált ki az új kormányzati adatközpont? Melyek azok a fő szempontok, amelyek az új adatközpont létrehozása mellett szólnak?
VADAS ERNŐ: Az e-közigazgatási eljárások növekedése és az egyre nagyobb volumenben gyarapodó elektronikus adatvagyon biztonságos elhelyezésének követelménye miatt stratégiai fontosságúvá vált a háttérben kiegyensúlyozottan működő masszív közigazgatási informatikai infrastruktúra. A kormányzati adatközpont (KAK) létrehozásának célja az volt, hogy az e-közigazgatási informatikai rendszereknek olyan szolgáltatói környezetet teremtsünk, amely alkalmas különböző biztonsági szintet igénylő rendszerek elhelyezésére egységes fizikai környezetben, a legalacsonyabbtól a legmagasabb szintű biztonsági besorolásúakig bezárólag, egyúttal lehetővé teszik akár a legmagasabb rendelkezésre állás biztosítását is. A létesített megoldás maradéktalanul teljesíti a kormányzat mennyiségi és minőségi elvárásait.

CW: Teljesen zöldmezős beruházásban jön létre az új kormányzati adatközpont? Milyen megfontolásból esett a választás a Fehérvári út 70.-re?
VE: Az adatközpont „barnamezős” beruházásként egy erre a célra kijelölt állami tulajdonú ingatlan rekonstrukciójával valósult meg, olyan helyszínen, ahol a biztonsági szempontok adottak, és nincs kiemelt kockázati tényező. További fontos szempont volt a közmű-infrastruktúra elérhetősége, valamint a redundáns távközlési kapcsolatok biztonságos kialakításának lehetősége.

CW: Milyen lesz a munkamegosztás az új kormányzati adatközpont és az MVM NET gödi adatközpontja között? Alapvetően biztonsági megfontolásokból van szükség a két, földrajzilag elkülönülő helyszínre, vagy vannak egyéb okok is?
VE: A kormányzati adatközpont elsődleges budapesti helyszíne és a másodlagos vidéki helyszín együttes kialakítására azért van szükség, hogy az ide beérkező és itt üzemeltetett állami tulajdonú IT- és telkórendszerek megszakításmentes, katasztrófatűrő működése folyamatosan biztosítható legyen.

CW: Hol tart a beruházás? Várhatóan mikorra készül el? A beruházás végső összege megegyezik az előre tervezettel?
VE: A több géptermi egységet is magában foglaló adatközponti beruházás több ütemben valósul meg. A kivitelezés első lépéseként, az úgynevezett nulladik ütemben, létrejött egy önálló géptermi terület, amely 2017 közepétől fogadta a kormányzati és közigazgatási intézmények IT- és telkórendszereit. Mindez lehetővé tette a kialakítás alatt lévő állandó géptermi területek optimális műszaki megoldásainak tesztelését is.

Az adatközpont-kialakítás első ütemeként már az idei év legelején átadták a géptermi területek közel felét. Az öt újonnan kialakított géptermi egységben helyezték el az állami tulajdonú informatikai rendszereket. A teljes géptermi környezet május 31-től funkcionál. Az adatközpontban így mindösszesen nyolc különböző méretű géptermi terület létesült. Az eredeti műszaki tartalom értéke az előre tervezettek szerint alakult. További erőforrásra a fejlesztés során felmerülő pótlólagos műszaki igények megvalósítása miatt volt szükség.

CW: Melyek a kormányzati adatközpont fő paraméterei?
VE: Az üzleti igény általános elvárásai között szerepelt, hogy az új adatközpont géptermi környezetének energiaméretezését úgy kell megoldani, hogy az az iparági sztenderdek alapján nagy energiasűrűségű teljesítményt biztosítson a beérkező rendszerek számára. Az igényelt szolgáltatói kapacitás gyakorlatilag egy kisváros energiaellátásával azonos nagyságrendet jelent.

Két független középfeszültségű irányból létesül villamos betáplálás, mindkettő önálló szünetmentes- és különálló aggregátortámogatást kap. Az így kiépített villamos architektúra gyakorlatilag a nagy megbízhatóságú adatközpontokkal kapcsolatban megfogalmazott legszigorúbb nemzetközi szabványok kritériumait teljesíti. Ugyanez igaz a több ezer mérési pontra telepített felügyeleti rendszerre és az alkalmazott strukturált kábelezési rendszerre is.

Redundáns hűtést kap az adatközpont, azaz a kilométerekben mérhető hűtőkörvezeték-rendszer mellett a kültéri folyadékhűtő eszközök is többszörözöttek.

Az adatközpont sajátossága, hogy a kiépített géptermi egységek között vannak elektromágneses védelmi követelmények szerint kialakított géptermi területek is.

CW: Hogy üzemeltetik majd az adatközpontot?
VE: Az alapinfrastruktúra önműködően üzemel. A több mint tízezer adatpontot összesítő monitoringrendszer priorizálását, nyomon követését, valamint a rutinszerű napi tevékenységeket a kezelőszemélyzet állandó ügyelet mellett folyamatosan látja el.

CW: Milyen előnyökkel jár az új, felhőalapú szolgáltatásokat is nyújtani képes kormányzati adatközpont a szolgáltatásait igénybe vevő szervezetek munkatársai, valamint az állampolgárok számára?
VE: Az adatközpont olyan, nagy megbízhatósággal működtetett központi háttér-infrastruktúra, amely védett helyen nyújt biztonságos és magas rendelkezésre állású géptermi környezetet az állami tulajdonú informatikai és telekommunikációs rendszerek számára. A kiépülő felhőalapú infrastruktúra alkalmas lesz a különböző szolgáltatási platformok egységes kezelésére. Az infrastruktúraszintű szolgáltatások mellett adatbázis- és platformszolgáltatásokat, valamint önálló, szoftverszintű szolgáltatásokat alakítanak ki, az üzemeltetési folyamatok magas szintű automatizálásával együtt. A szakrendszerek számára korszerű informatikai infrastruktúrát biztosít annak érdekében, hogy a létrejövő e-közigazgatási rendszerek integrálhatósága, hatékonysága növekedjen, az új rendszerek létrehozási ideje és az üzemeltetési költségek csökkenjenek.

Az így létrejövő új fejlesztések eredményeképpen a közigazgatás korszerűsítése a folyamatok, eljárások átgondolásával, elektronizálásával, a rendszerek egységesítésével az állampolgárok számára is érzékelhető előnyökkel jár. Az állampolgárok ügyintézését támogató, napi szinten igénybe vett informatikai szolgáltatások számára nélkülözhetetlen a háttérben zavartalanul üzemelő, megbízható, robusztus infrastruktúra.

CW: Várhatóan milyen arányban csökkennek majd a kormányzati, közigazgatási informatikai rendszerek üzemeltetési költségei?
VE: Az alapinfrastruktúra villamossági rendszere olyan innovatív, energiatakarékos (Energy Saver System, ESS) technológián alapuló komponensekkel épült ki, amely az energiahatékonyság maximalizálásával jelentős mértékben csökkenti az energiafogyasztást, a környezetre gyakorolt hatást és az energiaköltségeket. Ezek a megtakarítások az üzemeltetési költségek optimalizálását segítik elő; ez hozzájárul a beruházás egyre gyorsabb megtérüléséhez.

Egységessé válik a szigetszerűen működő informatikai alapinfrastruktúra. A létrejövő adatközpontok, illetve a KAK Felhő kialakítása lehetőséget teremt arra, hogy a közigazgatásban használt informatikai infrastruktúrához kötődő üzemeltetési, beruházási, biztonsági költségek csökkenjenek ahhoz képest, mintha ezeket a feladatokat az egyes közigazgatási szerveknek saját maguknak kellene megoldaniuk.

A jelenleg rendelkezésre álló informatikai eszközpark konszolidációjának továbbvitele, az elavult géptermek, adatközpontok kiváltása, valamint az ehhez kapcsolódó új kormányzati informatikai beruházások optimalizálása jelentős költségcsökkentést eredményez.

CW: Várhatóan hogyan alakul majd a felhőből igénybe vett és a felhőbe nem integrálható rendszerek, azaz a hosztingszolgáltatások aránya? Mi lenne a cél?
VE: A KÖFOP projektek fejlesztései alapvetően a KAK Felhő infrastruktúra részeként valósulnak meg. Kivételt csak olyan fejlesztés képez, amely valamilyen specialitás miatt csak a hosztingban helyezhető el. Az adatközpontok azonban géptermi konszolidáció számára is adnak területet. A kiemelt állami infrastruktúrák és a nemzeti adatvagyon körébe tartozó szakrendszerek géptermi elhelyezését felmértük, amely felmérésre a 1444/2017-es kormányhatározat adott felhatalmazást. A felmérés eredménye a szakrendszerek biztonsági besorolása volt, melynek alapján a biztonsági osztály szerint készítettünk egy javaslatot a géptermi konszolidációra. Ennek megfelelően a KÖFOP projektek 2018-2019-es időszakban megvalósuló fejlesztései és a géptermi konszolidáció eredményeképpen a hoszting terület aránya a gépterem-konszolidációs javaslat elfogadásától függ. Célunk a felhőalapú működés arányának növelése a szerverszállásolási terület rovására.”

Forrás:
Itt tart az adatközpont-beruházás; Mallász Judit; Computerworld; 2018 július 26.
Lásd még: 1311/2018. (VII. 10.) Korm. határozat a Kormányzati Adatközponttal és a Kormányzati Adattrezorral összefüggő egyes informatikai és infrastrukturális kérdésekről; eGov Hírlevél

Informatika, távközlés, technika

Egyre többen érik el a világhálót a Szupergyors Internet Programnak köszönhetően

„A Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében Rózsaszentmártonban megvalósult nagy sávszélességű hálózatfejlesztéssel a település valamennyi lakója számára elérhetővé vált az internet-szolgáltatás. A közel 55 millió forint összértékű beruházást Heves megyében elsőként adták át 2018. július 25-én, a hatvani járásban 430 millió forintból valósulnak meg további fejlesztések.
A komplex kormányzati program révén az uniós határidő előtt két évvel, 2018 végére minden magyar háztartásban elérhetővé válik a legalább 30 Mb/s sebességű internet-hozzáférés. A kormányzat és a piaci szereplők közös munkájának eredményeként a SZIP által kitűzött cél teljesítése a tervezett ütemben halad. Országszerte 56 milliárd forint uniós támogatással közel 150 milliárd forint értékű beruházás valósul meg pályázati és önerős forrásból.

„A rózsaszentmártoni fejlesztéseknek köszönhetően mára az összesen 899, ebből 479 új háztartási, vállalkozási és közintézményi végponton keresztül minden helyi lakos számára elérhető a magas minőségű, akár 2Gb/s sávszélességű internet-hálózat, ami az eredeti célok többszöröse. A beruházás hatására a településen már most kétszer annyian használhatják a világhálót, mint a SZIP indítása előtt” – mondta Kara Ákos. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hozzátette: „a Szupergyors Internet Programban eddig országosan 536 településen összesen 515 ezer új végpont kiépítése történt meg a program kezdete óta.”

„Magyarországon mindenkit egyforma lehetőségek illetnek meg, nagyon fontos, hogy az országnak kreatív, gondolkodó, felelős társadalma legyen – mondta Szabó Zsolt, a település országgyűlési képviselője. Hozzátette: A fejlesztéseknek köszönhetően a világ már Rózsaszentmártonban is megérkezett az otthonokba.” A hatvani járásban is folytatódó további fejlesztések nyomán közel 18 ezer végponton keresztül használhatják majd a helyiek a világhálót.

A hálózatot a Magyar Telekom Nyrt. építette ki korszerű optikai technológiával, a lakosság számára így már a kedvezményes árú Digitális Jólét alapcsomag is elérhető.”

Forrás:
Egyre többen érik el a világhálót a Szupergyors Internet Programnak köszönhetően; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. július 25.

A pénzügyi tudatosság fejlesztése és a készpénzhasználat visszaszorítása áll az új cselekvési terv középpontjában

„A kormány elfogadta a a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiához kapcsolódó első kétéves cselekvési tervet.
A pénzügyi jártasság és a pénzügyi ismeretek megfelelő elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy tudatos, megfontolt és ésszerű döntések szülessenek. Az optimálishoz közelítő családi pénzügyi döntések stabil és tervezhető jövőképet biztosítanak, gyarapítják a családot és az egyént egyaránt. Ennek elérése érdekében az általános pénzügyi kultúrát meg kell alapozni,majd folyamatosan fejleszteni kell. Kiemelt társadalmi és gazdasági prioritás a pénzügyi tudatosság és magabiztosság megerősítése, ugyanis a tudatos (pénzügyi) fogyasztói magatartás hozzájárul a gazdaság növekedéséhez és a pénzügyi intézményrendszer stabil, egészséges működéséhez és Magyarország versenyképességének növeléséhez, a családok életminőségének javításához.

E célok elérése érdekében alkotta meg és fogadta el a Kormány a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiát. Az elkészült stratégia 7 évet ölel fel 2017-től 2023-ig, amely kétéves cselekvési tervekből épül fel.

Az első kétéves periódus (2018-2019) cselekvési terve a stratégiában lefektetett 7 fő cél, így különösen a tudatos pénzügyi magatartás megalapozását és a pénzügyi edukáció megteremtésének lépéseit és feladatait mutatja be, amely programokra és azok eredményeire a következő évek kezdeményezéseit is építeni lehet majd.[Pénzügyminisztérium]”

„…6 A készpénzkímélő fizetési eszközök használatának ösztönzése, készpénzhasználat súlyának csökkentése.
Elektronikus fizetés lehetőség kötelező biztosításának előírása nagy forgalmú és jellemzően nagy értékű termékek és szolgáltatások értékesítését végző kereskedelmi és szolgáltató egységekben. PM POS-telepítési program kiértékelése, további folytatás, kibővítés lehetőségének megteremtése

Feladat Határidő Felelős
a) Elektronikus fizetések elfogadásának ösztönzése fokozatosan, több lépcsőben – 2019. II. félév – PM
b) szektorokra és kereskedési méretekre vonatkozó kártyaelfogadás, elektronikus fizetés lehetőségének előmozdítása (pl. azonnali fizetés), szabályozási koncepció kialakítása – 2018. II. félév – PM
c) a vállalkozások közötti készpénzes fizetésre vonatkozó havi értékhatár csökkentése több lépcsőben – szabályozási koncepció kidolgozása, pozitív ösztönzőkkel – 2019. I. félév – PM (MNB-vel együttműködve)
d) a vállalati szektor szabályozási eszközökkel történő ösztönzése az elektronikus fizetési megoldások használatának előtérbe helyezésére – szabályozási koncepció kialakítása – 2019. I. félév – PM (más intézményekkel együtt)
e) Helyzetfelmérés a munkabérek és egyéb juttatások kifizetésének módjairól – 2018. II. félév – PM, KSH
f) állami intézmények és bizonyos méretet elérő gazdálkodó szervezetek esetében a munkabérek és egyéb járandóságok fizetési számlára utalásának ösztönzése, szabályozási koncepció kidolgozása – 2018. II. félév – PM (MNB-vel együttműködve, felkérés alapján)
g) állami intézményeknél az elektronikus fizetés lehetőségének megteremtése (POS terminálok telepítése, azonnali fizetés stb.) – szükség esetén szabályozási koncepció készítése – 2018. II. félév – PM (MNB-vel együttműködve)
h) az állam felé irányuló fizetéseknél az elektronikus fizetési módok előtérbe helyezése – szükség esetén szabályozási koncepció elkészítése – 2018. II. félév – PM (az MNB-vel együttműködve)
i) Azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúrájának megvalósítása – 2018. december 31. – GIRO Zrt. (MNB-vel együttműködve)
j) A pénzforgalmi szolgáltatók csatlakozása az azonnali fizetési rendszerhez; az azonnali fizetési rendszer indulása – 2019. II. félév – GIRO Zrt. (MNB-vel együttműködve), pénzforgalmi szolgáltatók…[Cselekvési Terv]”

Forrás:
A lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiához kapcsolódó első kétéves cselekvési terv; Pénzügyminisztérium; 2018. július 27.
A lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiához kapcsolódó első kétéves cselekvési terv (2018-2019); (PDF)
Lásd még: Javítani kell a tanulók pénzügyi tudatosságán; Híradó.hu/MTI; 2018. július 27.

Új, akár súlyos veszteségeket is okozó csalástípus jelent meg Magyarországon

„Manipulációs csalás – érdemes ezt a kifejezést minden hazai vállalkozásnak megjegyeznie, míg ugyanis a céges visszaéléseknek e típusa korábban inkább a tengerentúlon volt ismert, mostanában már idehaza is felütötte a fejét. Éppen ezért készített a jelenségről részletes összefoglalót a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) berkeiben működő egység első lépésként bemutatta a visszaélés folyamatát. Eszerint a csaláshoz az elkövetők elsősorban az internetet használják, ahol olyan személynek adják ki magukat, aki a kiszemelt cég munkavállalójával bizalmas viszonyban van.

Így például vállalati vezetőként, üzleti partnerként vagy olyan döntéshozóként tüntetik fel magukat, aki jóváhagyhatja különféle összegek átutalását. Vagyis a visszaélés más, több a klasszikusnak mondható kibercsalásokhoz képest, akad ugyanis egy új elem: az elkövetők nem veszik át közvetlenül az irányítást a sértettek bankszámlája felett, csupán manipulálják az érintettet.

Külföldi példákból kiindulva, volt olyan eset, hogy az elkövetők telefonon léptek kapcsolatba a kinézett társaság pénzügyi részlegével mint a társaság ügyvezetője, más irányítója, esetleg üzleti partnere. A csalók azt mondták, hogy a cég felső vezetése nagyon fontos szerződésről folytat tárgyalásokat, ezzel összefüggésben pedig sürgősen pénzügyi tranzakciót kell végrehajtani, azonban az ügylet bizalmas jellege miatt nem szabad információnak kiszivárognia.

Máskor, miután sikeresen rábírták a társaság alkalmazottját a tranzakcióra, ismételten hangsúlyozták az ügylet bizalmas jellegét, majd újabb utalásokra adtak utasítást.

A módszerek közül több is ismert a hatóságok előtt, a közös mindegyikben a cél: a sértett olyan átutalást indítson, amely a csalók számlájára juttat összegeket. A módszer másik eleme, hogy az elkövetők a támadást megelőzően kifinomult technikával behatolnak a célba vett vállalat elektronikus hálózatába. A csalók így megismerik a társaság belső struktúráját, eljárásrendjét, majd olyan hamisított dokumentumokat készítenek, amelyek az átutalások koholt hátterét, indokait tartalmazzák.

Ezután következnek a manipulációs eszközök. A külföldi nyomozók olyan, előre megírt módszertani útmutatót is találtak már, amelyet kifejezetten a sértettek viselkedésének befolyásolásáért alakítottak ki.

A pénzmosás elleni irodánál arról is említést tettek, hogyan lehet felismerni a csalási kísérletet. Gyanút kell hogy keltsen például, ha az e-mailek szövegében nyelvtani vagy helyesírási hibák vannak. Előfordul, hogy az elkövetők az üzleti partner elektronikuslevél-címéhez megtévesztésig hasonló címről küldenek hamis számlát a célba vett vállalat kiválasztott, korábban megfigyelés alá vont e-mail-fiókjába.

De megeshet az is, hogy az elkövetők a valós e-mail-forgalmat manipulálják, például az üzletfelek között az elektronikus úton megküldött valódi számlákban vagy szerződésekben megváltoztatják a fizetési információkat azért, hogy a későbbi kifizetéseket eltérítsék.

Lényeges mozzanat az is, hogy az így megszerzett pénzt hogyan tüntetik el.

– Az elkövetők a bűncselekményből származó összegek tisztára mosásához általában határokon átnyúló átutalási láncokat hoznak létre magánszemélyek és különböző országokban bejegyzett cégek felhasználásával – közölte a szervezet.

A magyarországi bankrendszert korábban elsősorban olyan összegek fogadására és továbbutalására használták, amelyeket egyesült államokbeli vagy nyugat-európai társaságok számláiról utaltak át. A tételeket szinte azonnal elküldték külföldi számlákra vagy felvették készpénzben. Az irodánál megjegyezték: a rendelkezésre álló információk szerint az elmúlt időszakban magyarországi bejegyzésű vagy magyarországi telephellyel rendelkező társaságok is váltak hasonló támadások célpontjává.”

Forrás:
Manipulációs támadások hazai vállalkozások ellen; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2018. július 27.

Már bármely okostelefonnal vásárolható vonatjegy pár kattintással

„Már minden Android és iOS operációs rendszerrel működő okostelefonra letölthetővé vált a jegyvásárlási funkcióval bővített Vonatinfó alkalmazás. A MÁV-START online jegyértékesítési rendszerét tartalmazó frissített verziót kedd óta tölthetik le az iOS-es (Apple) készüléket használók, az androidosok pedig július közepe óta vehetik igénybe korlátlanul.

Az utasok a mobiltelefonjukon vehetik meg a MÁV-START és a GYSEV szolgáltatási területére érvényes belföldi, egy útra szóló menetjegyüket és a hozzá kapcsolódó felárakat, pót- és helyjegyeket, valamint a kerékpár- és kutyajegyet (élőállat jegyet). A Vonatinfóba letöltődő jegyeiket is mobiltelefonon tudják bemutatni, akár offline, azaz internetelérés nélkül is.

A felhasználók utazási és jegyvásárlási szokásaihoz igazodva az új Vonatinfó gyors és egyszerű jegyvásárlást biztosít az utasoknak azáltal, hogy a korábban létrehozott utazási beállításokat és az utazók adatait megjegyzi az alkalmazás. Nemcsak a kényelmes használat, vagy a sorban állás elkerülése miatt érdemes mobiltelefonon vonatjegyet venni, az alkalmazásból 10 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók e-vonatjegyek, és itt is érvényes a @ jellel jelölt vonatokra igénybe vehető 20 százalékos árengedmény.

A Vonatinfó nevű menetrendi és térképes utastájékoztatási alkalmazás indulása és az e-vonatjegyek bevezetése óta nagy volt az igény az utasok részéről, hogy a mobiltelefonos applikációban is lehessen jegyet vásárolni. A MÁV-START ezért bővítette ki a jegyvásárlási funkcióval az igen népszerű, 400 ezer letöltést elért mobilalkalmazását.

A frissített alkalmazás korábbi, ún. bétateszt verzióját korlátozott számú (mintegy ezer) felhasználó próbálhatta ki androidos operációs rendszerű mobiltelefonokon. A sikeres tesztelés után, a Google Play áruházon keresztül a Google fokozatosan bővülő számú felhasználó részére kínálta fel a jegyértékesítést is tartalmazó frissítés lehetőségét, ami július közepére ért el az összes androidos felhasználóhoz. Azóta mintegy 131 ezer androidos telefonon frissítették az applikációt és több mint nyolcezren regisztráltak az értékesítési felületen. Ők már csaknem 40 000 vasúti jegyet vettek néhány kattintással a mobiljuk segítségével. Július 23-tól az iOS operációs rendszert használó telefonokra is letölthető a frissítés az App Store-ból.

A Vonatinfón vásárolt vonatjegyek felhasználási feltételei megegyeznek az e-vonatjegyével: személyhez kötöttek, nem ruházhatók át másra, és legkésőbb az érvényesség kezdete előtti 1 órán belül válthatók vissza az alkalmazáson keresztül. A visszaváltott vagy lejárt érvényességű jegy már nem használható utazásra. Bérletet azonban nem lehet vásárolni a Vonatinfó applikációval.

Háttérinformációk:
A Vonatinfó alkalmazás korábbi funkciói (menetrendi és vonatinformációk, vonatkövetés, térkép) továbbra is működnek regisztráció nélkül, azonban a jegyvásárláshoz regisztráció szükséges. Az alkalmazás által biztosított rugalmasságot az első használatot követően tudják majd a felhasználók igazán kihasználni, ugyanis az első vásárlás alkalmával végig kell menni a kötelező regisztrációs lépéseken: pl. felhasználói adatok megadása, elektronikus számlaadat beállítása, esetleg bankkártya adatok eltárolása. A későbbi vásárlások során ezek az adatok előhívhatók és felhasználhatók, de belépés után módosítható is minden előzetesen mentett adat. Új elem a vonatinfós alkalmazásban, hogy több utast (pl. családtagokat) és azok kedvezményeit, korosztályát lehet regisztrálni, így közös, például családi utazás esetén is használható az alkalmazás jegyvásárlásra, ráadásul egy későbbi utazás alkalmával már csak ki kell választani azok nevét, akiknek jegyet kívánnak venni. Fontos tudni, hogy a jegyek csak abból a felhasználói profilból érhetőek el, amiből azokat vásárolták, mások részére nem lehet a jegyeket átküldeni.

A már több éve működő internetes jegyvásárlási rendszer és a Vonatinfó nem átjárható, vagyis az internetes jegyértékesítési rendszerben élő regisztráció nem használható a Vonatinfó applikációban, és az interneten vásárolt jegy sem tölthető le a Vonatinfóba, illetve fordítva sem működik. Ennek oka, hogy a Vonatinfó alkalmazás már a pénztárakban és a vonatok fedélzetén is használt új jegyértékesítési rendszeren alapul.

Fizetés, számlázás
A bankkártyás fizetés a SimplePay online fizetési rendszerében történik (ahol a fizetési információk elmenthetők a későbbi vásárlásokhoz), majd a megvásárolt jegy letöltődik az applikációba.

A jegyvásárlással egyidejűleg elektronikus számlát kap az utas a regisztrált email címére. Utólagos számlaigényt nem lehet benyújtani, és a kiadott számla sem módosítható.

Felhasználás
A jegyvásárláshoz aktív internetkapcsolat szükséges, azonban a korábban vásárolt jegyek térerő vagy mobil-adatforgalom hiányában is elérhetők és bemutathatók a vonaton az ellenőrzésnél.

Egy applikációban egyidejűleg több utas (pl. gyermek, házastárs, nagyszülő, barát) részére is tárolható jegy. Minden megvásárolt jegyen külön szerepel az azt felhasználó utas neve, és csak az az utas használhatja fel, akinek személyazonosító adatait a vásárlási felületen megadták. A jegyellenőrzéskor minden esetben fel kell mutatni a személyazonosításra alkalmas okmányt is.

Visszatérítés
A Vonatinfóval vásárolt jegy csak az érvénytartam kezdetét megelőzően, a vásárlási felületen közzétett feltételek szerint, és csak az applikáción keresztül téríthető vissza. Pénztári visszatérítés nem lehetséges. Különleges esetekben és a vasúttársaság hibájából szükségessé vált visszatérítés esetén a MÁV-START ügyfélszolgálatához kell fordulni. Az online visszatérítés esetén a kezelési költség mértéke kedvezőbb az üzletszabályzatban előírtaktól: a menetjegy és a gyorsvonati pótjegy esetén a visszatérítendő menetdíj 10%-a. Más felár esetén a vonat indulása előtt legkésőbb 24 órával kezdeményezett visszatérítésnél nincs kezelési költség; ha már nincs 24 óra a vonat indulásáig, de a visszatérítést a vonat indulása előtt legkésőbb 1 órával kezdeményezik, akkor a visszatérítendő pót- és/vagy helyjegyek árának 10%-a a kezelési költség.

Adatvédelem
Az adatok védelme érdekében az érzékeny, személyes adatokat nem a telefonkészüléken tárolja a program. A MÁV-START a Vonatinfó rendszerből nem ismer meg, és nem tárol semmilyen banki adatot, azokat továbbra is csak a fizetési szolgáltató kezeli.

A mobilalkalmazás működéséről hasznos információkat érhetnek el a felhasználók a MÁV-csoport weboldalán, a belföldi utazás/jegyértékesítés/jegyvásárlás a Vonatinfó mobilapplikáción elnevezésű menüpontban: https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas/jegyvasarlas-vonatinfo-mobilapplikacion. Vagy a MÁVDIREKT vonalain, a +36 (1) 3 49 49 49-es telefonszámon, Telekom hálózatból a +36 (30) 499 4999-es, Telenor hálózatból a +36 (20) 499 4999-es, Vodafone hálózatból pedig a +36 (70) 499 4999-es számon kérhetnek segítséget a jegyvásárlók.”

Forrás:
Már bármely okostelefonnal vásárolható vonatjegy pár kattintással; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; 2018. július 26.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. július 30.

Az amerikai NSA újabb részleget állít fel az orosz kibertámadások megfékezésére
Az Egyesült Államok hírszerző-állambiztonsági elitje ismételten megfújta a harci kürtöt, az orosz kibertámadások veszélyére figyelmeztetve. A Nemzetbiztonsági Ügynökség, (NSA) vezetője, Paul Nakasone tábornok a napokban jelentette be, hogy az irányítása alá tartozó hírszerző szervezet külön részleget, egy úgynevezett Oroszország Kiscsoportot állított fel kifejezetten az orosz kiberakciók megelőzésére, illetve kivédésére. Mint ismeretes, a több mint egy tucat különböző szervezetet felölelő amerikai hírszerző közösségen belül az NSA felel az elektronikus lehallgatásokért, az ún. „jelhírszerzésért”, ami napjainkra az információszerzés első számú módozatává növekedett. Jól mutatja ezt az is, hogy az NSA messze a legnagyobb költségvetésű, és legnagyobb létszámú információszerző, illetve kémelhárító állambiztonsági szervezet az USÁ-ban. Az új védelmi egység a Nemzetbiztonsági Ügynökség és az amerikai hadsereg Kiberhadviselési Parancsnokságának közös akciójaként kezdi meg működését a legfőbb digitális ellenségnek tartott orosz elektronikus kémek és felforgatók ellen.
A tábornok, aki egyébként egy személyben vezetője mind az NSA-nak, mind pedig a Kiberhadviselési Parancsnokságnak, azzal indokolta az elkülönített csoport létrehozását, hogy „az oroszok lényegében Amerikáéval egyelő súlyú kiberfenyegetést jelentenek” ma már.
Az új egység felállítása szinte egybe esett az elmúlt napok bejelentésével, amikor az amerikai Igazságügyi Minisztérium jó néhány orosz katonatisztet vádolt meg azzal, hogy beavatkoztak a 2016-os elnökválasztási kampányba, behatoltak a Demokrata Párt e-mail szervereibe, adatokat loptak, illetve más kiber-felforgató cselekményekért tehetők felelőssé. Az orosz kormány most is, mint más alkalmakkor határozottan visszautasította az amerikai vádakat.
Mi, a pártatlan szemlélő semlegességét megőrizve, valójában egy mozzanatra kell, hogy felfigyeljünk. Ha az oroszok és az amerikaiak kiberhadviselési tudása, lehetőségei, eszköztára „nagyjából egy szinten áll”, az implicite két dolgot jelent: egyfelől annak beismerését, hogy az USA a kiberhadviselésnek valójában még mindig a legerőteljesebb „játékosa” – ahogy ez persze nem lephet meg senkit, aki az egész világot behálózó elektronikus hírszerző Echelon hálózatról, vagy a nyugati politikai vezetőket is aktívan lehallgató amerikai „fülelő”rendszerekről hallott már. Másrészt azt is: a (ma már persze lényegében szintén elektronikus) propaganda mellett a kibermanipuláció az a másik „front”, ahol az oroszok szép lassan felzárkóztak az évtizedek óta töretlen monopóliumot élvező USA-hoz, illetve a Nyugathoz.
NSA sets up task force to fight „Russian cyberattacks”; RT.com; 2018. július 24.

Innovatív fejlesztésekről döntött a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium
A KKM közigazgatási államtitkára, Balogh Csaba a magyar diplomácia régen várt digitalizációját elindítható fejlesztést jelentett be az elmúlt héten.
Az államtitkár bejelentette: a Külgazdasági és Külügyminisztérium kibővült feladatmennyiségének minél hatékonyabb ellátása érdekében innovatív fejlesztések megvalósításáról döntött, melyek segítik a közigazgatás korszerűsítését, a gyors információ-áramlást, és a koncentrált szervezeti döntéshozatalt.
A rendezvény fókuszában álló projekt fő célja, hogy a KKM konzuli területén végzendő feladatai kapcsán kifejlessze és bevezesse az elektronikus közigazgatást és közszolgáltatást. Ennek keretében kifejlesztésre kerül egy mobil applikációra épülő tájékoztatási rendszer, melynek segítségével a külföldön bajba jutott állampolgárok gyorsan és hatékonyan megfelelő tájékoztatást kaphatnak, emellett a konzuli védelemre történő regisztráció is megvalósulhat majd mobiltelefonon keresztül. Ezen kívül több közigazgatási eljárás is elektronizálásra kerül, így a konzuli területen is lehetővé válik majd az elektronikus ügyintézés.
A projekt célja – az állampolgárok gyors és hatékony tájékoztatása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése mellett – hogy segítse és támogassa a kis- és középvállalkozások külpiacra jutását, elősegítse a vezetői döntéseket, és szilárd alapot nyújtson a külgazdasági stratégiai célok eléréséhez. A projekt során kifejlesztett rendszerek üzembe helyezésének várható időpontja 2018. december 31.
Innovatív fejlesztésekről döntött a KKM; OrientPress; 2018. július 25.

A nagy Twitter-tisztogatás és a közel-keleti digitális diplomácia
Az elmúlt hónapok egyre csak gyűrűző fake news botrányai mind jobban szorongatják ma már a nagy közösségi média vállalatokat. Kritikusaik szerint ugyanis ezek a cégek finoman fogalmazva is „bűnös hanyagságot” mutatnak és vélhetően önző üzleti érdekeik miatt nem lépnek fel az ellenőrizetlen, vagy egyenesen álhírek terjedése, terjesztése ellen. A kipattant botrányok, leleplezések, vagy ál-leleplezések és álhírek nyomán ma már egyre gyakrabban kényszerül a „felelősségteljesebb” üzleti magatartás irányába mutató lépéseket tenni a Facebook, vagy éppen a Twitter. A hirtelen felindulásból – és a rohamosan megkopó jóhírnév megvédése érdekében – tett lépések hatékonysága persze többnyire erősen kérdéses. Mindenesetre az ilyen akciók egy időre felkavarják az állóvizet, és jelentősen borzolják az idegeket. Nem csak azért, mert többnyire ugyancsak megkérdőjelezhető pártatlanságúak, még korlátozottan sem áttekinthetőek, és bizony sokszor erősen cenzúra szagúak ezek a lépések – ráadásul rengeteg érdeket is sértenek. Mit tesz isten, a nagypolitika szereplőiét is. Hiszen jól láthattuk, és a legutóbbi héten, a Twiplomacy 2018 jelentés ismertetése kapcsán számszerű ízelítőt is kaphattunk belőle: a közösségi média, elsősorban a Twitter, másrészt pedig a Facebook a nagypolitika, a világ diplomácia főszereplőinek fontos terepévé vált az elmúlt években.
A napokban a Twitter cég jelentette be, hogy drasztikus „tisztogatást” hajtott végre az általa üzemeltetett platformon otthont kapó fiókok körében. A hírek szerint több tízmillió (!) olyan fiókot töröltek, amelyről felételezték, hogy nem valóságos személy áll mögötte. Ez érzékenyen érintette a legnagyobbakat is. Egyetlen pillanat alatt ugyanis követőinek jókora részét veszítették el olyan állandó posztolók, politikusok, mint például Trump elnök (követőinek 0,6%-ától fosztották meg így), vagy az orosz Putyin elnök (aki több mint 2%-kal mondhat kevesebb követőt magának a tisztogatások után). Náluk is rosszabbul járt azonban Obama, korábbi amerikai elnök, aki követőinek 2,3%-ától volt kénytelen megválni. Mint az elemzők rámutattak, a Twitter-fiókok felülvizsgálata különösen érzékenyen érintette a közel-kelet politikai elitjeit, akik az utóbbi hónapokban, években nagyon erős közösségi média jelenlétet építettek ki, előszeretettel használva mind belföldön, mind pedig a térségbeli diplomáciában ezeket a korszerű e-megoldásokat.
Szakértők ugyanakkor rávilágítottak egy roppant érdekes „helyi” fordulatra is. A kutatók ugyanis azt észlelték, hogy a térség fontosabb arab országaiban (Egyiptomban, Libanonban, Szaud Arábiában, Katarban, Tunéziában és az Egyesült Arab Emírségekben) a közösségi média felhasználók gyors tempóban váltanak platformokat. Míg 2017-ben még az ottani Internet-használók 48%-a követte rendszeresen a Twitter, addig ez az arány 2017-re már 30% alá csökkent. Az óriási visszaesés okát abban keresik a szakemberek, hogy a térség mind represszívebbé váló, állampolgáraik kiberviselkedését is árgus szemekkel figyelő rendszerek rákényszerítik az ott lakókat arra, hogy átvándoroljanak a jóval biztonságosabb kommunikációt kínáló zárt közösségi hálózatokra, illetve platformokra.
Ez pedig azt is jelenti: a nagy közösségi média hálózatokat megtisztítani szándékozó lépések kevéssé érintik azokat a politikai szereplőket, például a Közel-Keleten, akikről régóta feltételezték, hogy nem feltétlenül tiszta eszközökkel (és nyugati PR-kommunikációs cégek segítségével) építik a maguk „elektronikus renoméját” az arab térségben is mind népszerűbb közösségi média terekben.
The Twitter Purge and Digital Diplomacy int he Middle East; Samuel Northrup; The Washington Institute; 2018. július 25.

SZAKMAI MŰHELY – Közeleg a Fiatal Diplomaták Fóruma. A helyszín ezúttal Kuala Lumpur
Idén Kuala Lumpurban szervezik a fiatal diplomaták továbbképzésének, szakmai kapcsolatépítésének ismert fórumát. Az egy hetes esemény, amely a jövő külügyi szakembereinek új generációját igyekszik megismertetni a szakma legérdekesebb trendjeivel, az alábbi témákra fokuszál majd:

a 21. század nagykövetei
külpolitikai tervezés
tárgyalástechnikai workshop
az új húzóágazat: Smart Diplomacy

A Malajziában megrendezett munkatalálkozóra a 2018. szeptemberének első hetében kerül sor. További információk és jelentkezés az alábbi webcímen:
http://www.gdforum.org/young-diplomats-forum-2018-malaysia; Global Diplomatic Forum; 2018

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. július 23-július 27.

Ajánlati/Részvételi felhívás/2015

Mobil interaktív jármű 2019–2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/140
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Közzététel dátuma: 2018.07.23.
Ajánlatkérő: Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.02.
A nyertes ajánlattevőként szerződő fél feladata, hogy a tulajdonában lévő, vagy általa bérelt mobil interaktív járművel közönségtájékoztatási tevékenységet szervezzen és valósítson meg a 2019. márciustól 2020. szeptemberig tartó időszakban Komárom-Esztergom, Fejér, Pest, Somogy és Baranya megye 5000 főnél nagyobb lélekszámú településein, valamint 2019 és 2020 nyarán az Ajánlatkérő által megadott 7-10 nyári fesztiválon, illetve 2019 őszén a Csabai Kolbászfesztiválon (tervezetten 122 településen és összesen minimum 14 fesztiválhelyszínen), a megadott részletes útvonalterv szerint
Lásd bővebben

Alfresco dokumentumkezelő fejlesztés és támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/141
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.24.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.23.
Lásd bővebben

Számítógépek és szoftverek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/144
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.27.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.27.
Lásd bővebben

APM licenc, eszköz bevezetési támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/144
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.27.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.27.
A közbeszerzés ismertetése:
1 darab alkalmazás menedzsment rendszer beszerzése, az ahhoz szükséges licencek szállítása és a rendszer bevezetéséhez szükséges szolgáltatások elvégzése.
A monitorozandó alkalmazások köre a kiemelten kritikus rendszereinkre terjed ki.
A monitorozást a Projektben fejlesztendő, e-közigazgatási folyamatokat teljessé tevő rendszerekre fogja Ajánlatkérő használni, azok hatékonyságnövelését kívánjuk vele támogatni.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Előfizetői keretszerződés mobil kommunikációs
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/142
Közzététel dátuma: 2018.07.25.
Ajánlatkérő: NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.03.
A közbeszerzés rövid ismertetése: Az eljárás elnevezése:„Előfizetői keretszerződés mobil kommunikációs szolgáltatás beszerzése 2018″
A közbeszerzési eljárás célja Ajánlatkérő elvárásainak megfelelő költséghatékony tarifarendszerrel működő mobilszolgáltató kiválasztása 4 db részajánlattételi kör tekintetében, amely zökkenőmentesen biztosítja Ajánlatkérő számára a működéséhez szükséges mobil szolgáltatásokat, a szerződéskötést követően bevezetésre kerülő, majd a szerződés folyamán bővülő GSM átjáró, mobil adat- és beszédátviteli szolgáltatást. A szerződésben foglalt szolgáltatásoknak belföldön és külföldön egyaránt működnie kell. 1. rész – Vezetői konstrukció I.; 2. rész – Dolgozói konstrukció; 3. rész – Lebeszélhető csomag, 4. rész – Vezetői konstrukció II.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Meglévő nagy számítási kapacitású szerver és a hozzá kapcsolódó diszk alrendszer (storage) bővítése KEHOP-1.1.0-15-2015-00001 – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/140
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.23.
Ajánlatkérő: Országos Meteorológiai Szolgálat
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
Jelen beszerzés célja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 2017/S 063-117877 (KÉ 4543/2017) közbeszerzési eljárás keretében beszerzett 14 TFlops csúcsteljesítményű nagy számítási kapacitású szerver bővítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 184.669.400,- Ft
Lásd bővebben

Eredményhirdetmény- Vállalkozási szerződés GSM-R rendszer 2. ütem tervezési és kivitelezési munkáira
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/140
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.23.
Ajánlatkérő: NIF Zrt.
Nyertes ajánlattevő: R-KORD Kft.; I-Cell Mobilsoft Zrt.
Rövid meghatározás:
2 Vállalkozási szerződés a GSM-R rendszer 2. ütem tervezési és kivitelezési munkáira.
A GSM-R rendszer 2. ütem tervezésére és kivitelezésére NIF Zrt. közbeszerzési eljárást folytat le.
Összesen ~2255 km normál nyomtávú országos közforgalmú vasúti vonalszakaszon a GSM-R rendszer tervezési és kivitelezési munkái
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 58.855.800.000,- FT
Lásd bővebben

PMJV PH részére Microsoft licencek használati jog
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/140
Közzététel dátuma: 2018.07.23.
Ajánlatkérő: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Nyertes ajánlattevő: H. Network Informatikai, Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): Érték: 23.950.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató „A NIF Zrt. részére teljeskörű irattározási szolgáltatás biztosítása” tárgyú eljárásban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/140
Közzététel dátuma: 2018.07.23.
Ajánlatkérő: NIF Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Eurodoc 2000 Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): Érték: 35000000
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről „Keretmegállapodás az ELTE hálózatépítési munkáira, több ajánlattevővel” tárgyban 2018. II. negyedév
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/141
Közzététel dátuma: 2018.07.24.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: KIRNER-VILL Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.467.208,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_KBF/187/2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/141
Közzététel dátuma: 2018.07.24.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Fix tételek: 241 db monitor Opcionális tételek: 241 db monitor.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.862.438,- Ft
Lásd bővebben

Telestream Vantage transzkóder rendszer bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/141
Közzététel dátuma: 2018.07.24.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: MEDIA NETWORKS Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Az MTVA meglévő Telestream Vantage transzkóder rendszerének bővítése (2018) adásvételi szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 163.737,- USD
Lásd bővebben

DEK-541/2018.: A DE KEK által alkalmazott egészségügyi informatikai rendszer teljes körű üzemeltetése – Eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/142
Közzététel dátuma: 2018.07.25.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Nyertes ajánlattevő: E-Consult 2000 Tanácsadó Kft.
Rövid meghatározás:
DEK-541/2018.: A Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház által jelenleg is alkalmazott egészségügyi informatikai rendszerének (SaniNet MC2) teljes körű támogatási tevékenysége, ezen belül support tevékenység, jogszabálykövetés,
karbantartás, kiszolgáló infrastruktúra (szerver és storage) üzemeltetés (elsődleges és standby), Oracle üzemeltetés végzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 173.800.000,- Ft
Lásd bővebben

eredmény tájékoztató_MNB Hatósági vizsgáztató rendszerének továbbfejlesztése és támogatása (KBF/11/2018)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/142
Közzététel dátuma: 2018.07.25.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Millmen Informatikai és Tanácsadó Kft.
Rövid meghatározás:
Vállalkozási szerződés, az MNB HATVI (Hatósági vizsgáztató) rendszerének üzemeltetési támogatása 60 hónapra, valamint opcionálisan 500 nap (4000 óra) lehívható eseti fejlesztés
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 97.960.000,- Ft
Lásd bővebben

GINOP-6.1.2-15 Digitális szakadék csökkentése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/142
Közzététel dátuma: 2018.07.25.
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Promotrade Reklám és Kereskedelmi Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a „GINOP-6.1.2-15 Digitális szakadék csökkentése”című kiemelt projektje keretében a 2018. évi kommunikációs tevékenysége körében legyártandó marketingeszközök.
Az Eladó konkrét feladatai:
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.472.000,- Ft
Lásd bővebben

Keretmegállapodás keretében SAP szoftver licencek, valamint SAP nagyvállalati terméktámogatási Support szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/143
Közzététel dátuma: 2018.07.26.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 256.150.962,- Ft
Lásd bővebben

Az Elektronikus Anyakönyvi rendszer (EAK) továbbfejlesztése, jogszabálykövetéssel kapcsolatos módosítása -„KKM általi anyakönyvi kivonat kiállítás” c. fejlesztési feladathoz igazgatásszervezési (1. rész) és fejlesztési (2. rész) feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/144
Közzététel dátuma: 2018.07.27.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MultiContact Consulting Kft.; EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság; T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Tigra Computer- és Irodatechnikai Korlátolt felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 21.195.000,- Ft
Lásd bővebben

(PTS-194) SAP gazdasági rendszer követése, támogatása, továbbfejlesztése – tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/144
Közzététel dátuma: 2018.07.27.
Ajánlatkérő: Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: HostLogic Számítástechnikai Szolgáltató Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 69.456.000,- Ft
Lásd bővebben

EH-Kommunikációs eszközök beszerzése 9 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/144
Közzététel dátuma: 2018.07.27.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
Nyertes ajánlattevő: Woss Kereskedelmi Kft.; Exicom Rendszerház Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.421.160,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a „Keretszerződés informatikai eszközök szállítására – 2018” tárgyú eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/144
Közzététel dátuma: 2018.07.27.
Ajánlatkérő: HungaroControl Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Freedom -Tech Informatikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató – számítástechnikai eszközök beszerzése – 1. rész (3/E/2018/MVÖ)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/144
Közzététel dátuma: 2018.07.27.
Ajánlatkérő: Mórahalom Városi Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: Etiam Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.140.400,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Táj.KIFÜ_GINOP311_Rend._PR_és_Komm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/140
Közzététel dátuma: 2018.07.23.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Keretmegállapodás rendezvényszervezési, PR és kommunikációs feladatok ellátására a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú projekt tekintetében. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján létrejövő keretmegállapodás alapján a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú”Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása”című projektje tekintetében felmerülő alábbi feladatok ellátását kívánja megrendelni… Ajánlatkérő az eljárás eredményeként létrejövő keretmegállapodás alapján a verseny újranyitásával egyedi megrendeléseket eszközölhet nettó 950.000.000,-Ft+ÁFA keretösszeg határig. Ajánlatkérő a keretösszeg 70 %-ának az elköltésére vállal kötelezettséget.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a létrejövő keretmegállapodás alapján hozzávetőlegesen nettó 500.000.000,-Ft+ÁFA összegben tervez médiavásárlási feladatokat megrendelni, nettó 400.000.000,Ft+ÁFA összegben tervez rendezvényszervezési feladatokat megrendelni.
A szerződés/tétel nem került odaítélésre:
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eredménytelenség indoka:
A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. §. § (2) bekezdés a) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018. május 24. napján kelt IFF/359/2018/ITM iktatószámú levele alapján Ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Energiaföldrajz és energiatervezés

„…Az energiaföldrajz 21. századi fejlődésében két változás hozott radikális fordulatot:
a) az energiatermelés decentralizálása, földrajzi szétterjedése és ebből fakadóan a térbeliség felértékelődése;
b) a térinformatika megjelenése, amely teljesen új távlatokat nyitott az energiarendszer tervezésében és szervezésében. Ezek a jelenségek oda vezettek, hogy ma a geográfia már nem külső szemlélője az energiarendszer változásainak, hanem annak egyre inkább meghatározó szereplője…”

Forrás:
Energiaföldrajz és energiatervezés; Munkácsy Béla; ELTE TTK, Földrajztudományi Központ,
Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék; ISBN 978-963-284-594-4; 2018 (PDF)

Okos város a célkeresztben – a Magyar Jövő Internet Konferencia (MJIK 2017) anyagai

„Immáron negyedik alkalommal került megrendezésre a Magyar Jövő Internet Konferencia, az internet trendjeiről, a feltáruló lehetőségekről és az elért eredményekről adott átfogó képet, célkeresztjébe ebben az évben is az Okos Város (Smart City) témáját helyezve.

A 4. Magyar Jövő Internet Konferencia kiemelkedő cikkeiből összeállított Híradástechnika különszám cikkei elérhetőek a rendezvény honlapjáról.
[Két magyar nyelvű cikket emelünk ki. Szerk.] Nemeslaki András: Okos városok igazgatása (PDF)
Az okos városok irányításával kapcsolatosan a technológiai kihívások mellett lényeges igazgatásszervezési és vezetési kihívások is jelentkeznek. A tanulmány célja ezeknek a kérdéseknek az elméleti beágyazása, majd három kiemelt terület áttekintése. Az első a technológia és társadalom tudományterület, kiemelten a giddensi strukturálódási elmélet jelentôségének bemutatása, és ennek okos városok szempontjából való pozicionálása. A második témakör az okos városok igazgatásának rendszerében a célorientált és folyamatorientált megközelítés összehasonlítása, illetve az igazgatási koncepciók transzformációs hatás szerinti szakaszainak elemzése. Hangsúlyozásra kerülnek a jogi, adatvédelmi és a magánszféra biztonságával kapcsolatos irányelvek is. A harmadikként az IKT befogadását legjobban támogató szervezési és vezetési modellek kerülnek górcső alá, valamint annak kiemelése, hogy Magyarországon ezen a területen szükséges a legnagyobb előrelépés.

Fekete Gyula, Almássy Kornél: Smart City megoldások a Budapest Közút Zrt.-nél (PDF)
A Budapest Közút Zrt. operatív üzemeltetéséhez egyre szélesebb körben állnak rendelkezésre Smart City-hez kapcsolódó szolgáltatások és technológiák. E feladatokhoz 2013-ban elindult a Közúti Adatgyűjtő Rendszer (KARESZ) fejlesztése, amelynek segítségével olyan 3D lenyomata készül el a városnak, mellyel az útfelújítások gazdaságosabb tervezésére és minőségellenőrzésére nyílik lehetőség, valamint további pontos elemzések hajthatók végre. A KARESZ következő fázisaként elkészült a Közterületi Adatok Publikációja (KAPU), mely az adatok nyilvántartásához, azok ügyviteli rendszerbe integrálásához, valamint elemzéséhez nyújt on-line megoldást. A KARESZ-KAPU megvalósulásával a világ egyik legkorszerűbb térképező és térinformatikai rendszere készült el, mely jellegéből adódóan nemcsak a Társaság Szolgáltatási szerződésében előírt adatok előállítására alkalmas, hanem minden, a közterületen tevékenykedő szervezet számára képes adatokat szolgáltatni a 21. század legkorszerűbb megoldásaihoz, beleértve akár az önvezető autókhoz szükséges alapadatokat is.”

Forrás:
Megjelent a Híradástechnika különszáma; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE); 2018. július 16.
A folyóirat teljes száma, egyben (PDF)

Félretájékoztatás és álhírek a közösségi média korában: angol parlamenti vizsgálat és jelentés

Forradalmi módszerrel tennék ellenőrizhetővé egy-egy internetes hír, politikai hirdetés közzétevőjét és valóságtartalmát a brit parlament médiaügyekért felelős politikusai.

Az álhírek demokráciára gyakorolt veszélyeire figyelmeztetnek a brit parlament alsóházának médiáért felelős bizottságának tagjai, a testület elnöke pedig vasárnap úgy fogalmazott, az interneten terjedő álhírek kezdik kiszorítani a valódiakat.

Damian Collins, a digitális, kulturális, média- és sportbizottság elnöke a BBC hírtelevíziójának vasárnapi adásában úgy vélekedett, az emberek nehezen ismerik fel a hamis híreket.

A bizottság hét végén ismertté vált előzetes jelentésében a közösségi média szigorúbb szabályozását sürgette a demokrácia védelmében. A BBC szerint a kormány digitális ujjlenyomat bevezetését tervezi a választási hirdetésekre vonatkozóan, vagyis megkövetelné, hogy egyértelműen azonosítható legyen az internetes politikai kommunikáció közzétevője.

A jelentés a Cambridge Analytica adatkezelési botránya nyomán született. A londoni székhelyű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó céget az a vád érte, hogy politikai megrendeléseket teljesítve közösségi portálok, főként a Facebook felhasználóinak adataival élt vissza, többek között az európai uniós tagságról tartott 2016-os brit népszavazás és az ugyanabban az évben rendezett amerikai elnökválasztás során.

A brit parlamenti bizottság a választások manipulálásának lehetőségeiről és arról is tájékozódva állította össze jelentését, hogy az orosz titkosszolgálatok miként befolyásolták a szavazásokat a Facebookon futtatott hirdetésekkel.[Mandiner/MTI]

—

„Az emberek egyre inkább a közösségi médiából, semmint a hagyományos formákat, a televíziót, a nyomtatott sajtót vagy a rádiót használva tájékozódnak – olvasható a brit parlament egy bizottságának jelentésében. A dokumentum egyúttal az álhírek demokráciára gyakorolt veszélyeire figyelmeztet. A bizottság elnöke szerint az interneten terjedő álhírek kezdik kiszorítani a valódiakat.

Damian Collins, a digitális, kulturális, média- és sportbizottság elnöke a BBC hírtelevíziójának vasárnapi adásában úgy vélekedett, az emberek nehezen ismerik fel a hamis híreket.

A bizottság hét végén ismertté vált előzetes jelentésében a közösségi média szigorúbb szabályozását sürgette a demokrácia védelmében. A BBC szerint a kormány „digitális ujjlenyomat” bevezetését tervezi a választási hirdetésekre vonatkozóan, vagyis megkövetelné, hogy egyértelműen azonosítható legyen az internetes politikai kommunikáció közzétevője.

A jelentés a Cambridge Analytica adatkezelési botránya nyomán született. A londoni székhelyű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó céget az a vád érte, hogy politikai megrendeléseket teljesítve közösségi portálok, főként a Facebook felhasználóinak adataival élt vissza, többek között az európai uniós tagságról tartott 2016-os brit népszavazás és az ugyanabban az évben rendezett amerikai elnökválasztás során.

A brit parlamenti bizottság a választások manipulálásának lehetőségeiről és arról is tájékozódva állította össze jelentését, hogy az orosz titkosszolgálatok miként befolyásolták a szavazásokat a Facebookon futtatott hirdetésekkel.
Damian Collins szerint a népszerű közösségi portál nem tudott arról, mi folyik a felületein. „Épp ezért érezzük úgy, hogy veszélyt jelent a demokráciánkra” – mondta az álhírek terjedéséről.

„Ha ezek az eszközök annyira erőteljesek, hogy egyetlen gombnyomással világszerte milliókat érnek el velük, ha hatékonyan tudják használni őket a hamis információk terjesztésében anélkül, hogy bárhol is szerepelne a forrás, akkor ez olyan veszély, amellyel szembe kell szállnunk” – fogalmazott.

A jelentés rávilágít arra, hogy az emberek egyre inkább a közösségi médiából, semmint a kommunikáció hagyományos formáit, a televíziót, a nyomtatott sajtót vagy a rádiót használva tájékozódnak. Ráadásul kevésbé valószínű, hogy megkérdőjelezik a közösségi hálón megosztott információ hitelességét, mert legtöbben bíznak az ismerőseikben. A bizottság szerint az álhírek formája széles skálán mozoghat a szatírától a paródián át a manipulált képekig és a propagandáig.

A testület javaslatai között szerepel a brit választási törvény korszerűsítése a modern világ követelményeinek megfelelően, egy új adó bevezetése a közösségi médiára, amelynek bevételeiből digitális műveltségi programokat finanszíroznának az iskolákban, az internetes hirdetések nagyobb átláthatóságának megteremtése vagy épp a személyes adatok és a személyiségi jogok fokozottabb védelme.

A parlamenti bizottság a tervek szerint év vége előtt ismerteti végleges jelentését, a brit kormány pedig várhatóan még idén közzéteszi javaslatait az internet és a közösségi média biztonságosabbá tételéről.[HVG.hu/MTI]”

Forrás:
Brit politikusok digitális ujjlenyomatot vetnének be az álhírekkel szemben; Mandiner/MTI; 2018. július 29.
Brit parlament: az álhírek veszélyesek a demokráciára; HVG.hu/MTI; 2018. július. 29.
Fake news inquiry – publications; Digital, Culture, Media and Sport Committee, UK Parliament; 2018
A withering verdict: MPs report on Zuckerberg, Russia and Cambridge Analytica; Carole Cadwalladr; The Guardian; 2018. július 28.
Szerkesztői megjegyzés: Némiképpen szórakoztató (vagy felháborító), hogy a hamis, egyoldalú, tendenciózus hírekben bővelkedő hagyományos média (a bulvársajtótól a BBC-ig mindenki érintett) láthatólag nem ad okot az aggodalomra, csak a közösségi média.

Törvények, rendeletek

Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

„A véleményezési határidő 2018. július 27., 23 óra 59 perc”

Forrás:
Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról ; Belügyminisztérium; 2018. július 26. (PDF)

1/2018. (VII. 23.) ITM utasítás az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezeti és működési rendjének ideiglenes meghatározásáról

„…1. § (1) Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezeti és működési rendjét – a minisztérium új szervezeti és működési szabályzatának hatálybalépéséig terjedő időre – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet szerint az innovációért és technológiáért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe utalt szakterületek vonatkozásában az 1. mellékletben foglaltak szerint szabályozom.

(2) Ha ez az utasítás eltérően nem rendelkezik, a minisztérium szervezeti és működési rendjére

a) a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítás (a továbbiakban: MvM SzMSz),

b) az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 33/2014. (IX. 16.) EMMI utasítás (a továbbiakban: EMMI SzMSz),

c) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 33/2014. (X. 10.) NFM utasítás (a továbbiakban: NFM SzMSz),

d) a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (I. 21.) NGM utasítás (a továbbiakban: NGM SzMSz), valamint

e) a Földművelésügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2017. (IV. 28.) FM utasítás (a továbbiakban: FM SzMSz)

2018. május 21-én hatályos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott miniszteri utasítások egymásnak ellentmondó vagy párhuzamos rendelkezései esetén az NFM SzMSz vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni…”

Forrás:
1/2018. (VII. 23.) ITM utasítás az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezeti és működési rendjének ideiglenes meghatározásáról; Nemzeti Jogszabálytár
Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 1/2018. (VII. 23.) ITM utasítása az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezeti és működési rendjének ideiglenes meghatározásáról; 3112-3125. oldalak (PDF)

Változik az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő jogállása

„…3. § (1) Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő 2018. szeptember 1. napjától az emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló központi költségvetési szervként működik.

(2) A Emberi Erőforrás Támogatáskezelő – támogatói okirat kiadása, illetve támogatási szerződés megkötése útján – ellátja a jogszabályban meghatározott elkülönített állami pénzalap és a miniszter által megjelölt vagy jogszabály alapján kijelölt fejezeti kezelésű előirányzatok, ösztöndíjak és más programok pályázati, illetve más úton történő felhasználásának előkészítésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint közreműködik az európai uniós forrásból támogatott fejlesztések tervezésében, előkészítésében, megvalósításában, elszámolásában és lezárásában.”

Forrás:
136/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet egyes kormányrendeletek technikai deregulációjáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 136/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet egyes kormányrendeletek technikai deregulációjáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 118. szám; 2018. július 25.; 27346. oldal (PDF)

2018. évi XXXVIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról

Forrás:
2018. évi XXXVIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
2018. évi XXXVIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 117. szám; 2018. július 25.; oldalak (PDF)

Jövőre is folytatódnak az adócsökkentések, az egyszerűsítés jegyében öt adófajta szűnik meg

„Megjelent a Magyar Közlönyben az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvény, amelynek fókuszában az adócsökkentés és a radikális egyszerűsítés áll.
A jogszabály jellemzően a jövő évi adóváltozásokat tartalmazza, azonban számos rendelkezése már idén hatályba lép.

Az egyszerűsítés érinti a vámigazgatási eljárást is, ugyanis az eddig párhuzamosan alkalmazandó vámigazgatási és eljárási bírság közül, az utóbbi megszűnik, szerepét a mulasztásos jellegű vámigazgatási bírság veszi át. Tekintettel arra, hogy ezek a szabályok a kihirdetést követő 15. napon lépnek hatályba, ezért augusztus 9-től a mulasztásért, illetve a törvényben meghatározott egyéb jogsértésekért már csak vámigazgatási bírságot szab ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A bevándorlási különadó szabályai – a kihirdetést követő 31. napon – augusztus 25-én lépnek hatályba. Ezért azoknak a szervezeteknek, amelyeknek még nincs adószámuk, de bevándorlási különadó köteles tevékenységet folytatnak, be kell jelentkezniük a NAV-nál.

A 2018. január 1-től megszerzett, a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jövedelmek után már nem kell 75%-os különadót fizetni.

Még több cég választhatja a kisvállalati adót jövőre, ugyanis a bevételi értékhatár 500 millió forintról egymilliárd forintra emelkedik. Azért, hogy az érintettek már 2019. január 1-től a teljes évre választhassák a kivát, december 1-én lépnek hatályba a kedvező rendelkezések.

2018. szeptember 1-jétől emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója, de még ezzel – a dobozonként átlagosan harminc forinttal – sem érjük el az európai uniós minden tagállamra kötelező adóminimumot, ezért további emelésre van szükség: 2019. január 1-jétől és 2019. július 1-jétől.

Jövőre is folytatódnak az adócsökkentések. A friss tejek után 2019. január 1-jétől az UHT és az ESL tej áfája is a legalacsonyabb mértékű – öt százalékos – lesz, amellyel 20 milliárdot spórolhatnak a családok. A nyugdíjas munkavállalók, illetve az őket foglalkoztató vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól és a foglalkoztató mentesül az e jogviszonyra őt terhelő a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnőhet. Mindezek mellett csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója. Az online fizetések ösztönzése érdekében pedig 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül az eddigi 0,3%-os pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Az egyszerűsítés jegyében öt adófajta szűnik meg. A magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75%-os különadót már idén sem kell megfizetni. 2019. január 1-től megszűnik a hitelintézeti különadó és a kulturális adó. A baleseti adó a biztosítási adóba, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad. E mellett egyszerűsödik a cafetéria-rendszer is.

Az egyszerűsítések a magánszemélyek nyilatkozattételi és bevallási kötelezettségét is érintik. Egyrészt lehetővé válik, hogy az Ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek az adóelőleg megállapításához szükséges nyilatkozataikat (pl: családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény) egy erre a célra létrehozott online felületen tegyék meg. A nyilatkozatokat a NAV a kifizetők felé továbbítja a magánszemély rendelkezése alapján. Másrészt 2019-től az egyéni vállalkozók számára is elkészíti az adóhatóság a bevallási tervezetet, melyet a vállalkozók a vállalkozásukhoz kapcsolódó, adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal egészíthetnek ki. Ezzel összefüggésben az egyéni vállalkozók bevallási határideje is az adóévet követő május 20-ára tolódik ki.”

Forrás:
Az adóváltozásokról szóló törvény számos rendelkezése már idén hatályba lép; Pénzügyminisztérium; 2018. július 26.
2018. évi XLI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról; Nemzeti Jogszabálytár
2018. évi XLI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról; Magyar Közlöny; 2018. évi 117. szám; 2018. július 25.; 27257-27331. oldalak (PDF)

31. szám, 2018. július 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek