Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Társadalmi egyeztetés a 2021-2027-es időszak fejlesztési terveiről

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Elindul a 2021-2027 közötti uniós fejlesztési ciklusról szóló társadalmi egyeztetés

„Elindul a 2021-2027 közötti uniós fejlesztési ciklusról szóló társadalmi egyeztetés, amely során a következő három hónapban, 2021. január végéig a palyazat.gov.hu oldalon várják a magánszemélyek, társadalmi szervezetek és a vállalkozások észrevételeit – jelentette be Ágostházy Szabolcs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

Közölte: az új ciklus első pályázati kiírásai már 2021 első negyedévében megjelennek.

A társadalmi egyeztetés során online beérkező észrevételekre ütemezetten reagálnak, és a vírushelyzet függvényében kezdeményeznek megyei szinten összefogott tapasztalatcseréket is, valamint nyitottak az érdekképviseletekkel is az egyeztetésre – mondta el.

Az első előleg az új fejlesztési ciklus forrásaiból 2021 harmadik negyedévében érkezhet Magyarországra, ezért a kormány előfinanszírozást biztosít annak érdekében, hogy a támogatottak ne érezzék meg a finanszírozási időszakok közötti átmenetet- közölte Ágostházy Szabolcs.

Magyarország a 2021-től kezdődő pénzügyi ciklusban minden korábbinál több, 51,3 milliárd eurónyi forrással számolhat, ezen belül a Next Generation EU elnevezésű új eszközből Magyarországnak 16,7 milliárd euró jut – tette hozzá. A Next Generation forrásai hat éven keresztül, 2026-ig lesznek elérhetőek, és kilenc kiemelt fejlesztési területre összpontosítanak majd. Az ehhez tartozó nemzeti terv Európai Bizottsághoz való benyújtásával párhuzamosan azt is társadalmi egyeztetésre bocsátják, erre várhatóan két héten belül sor kerül – közölte. Amíg ez utóbbi alapnak a koordinációjára új szervezeti egység jön majd létre, addig az operatív programokat kezelő, már hatékonynak bizonyult szervezetrendszerben nem lesz érdemi változás.

Kitért arra, hogy a 2021-2027-es operatív programok tárgyalási folyamata még tart az Európai Bizottsággal (EB), ennek során a Partnerségi Megállapodás véglegesítése még ebben az évben várható. Közlése szerint a forrásfelhasználást 350 forint/euró árfolyamon kalkulálják.

Kiemelte, hogy az uniós pénzek nem “adományok”, azt kölcsönös előnyökre tekintettel, szerződéses alapon nyújtja az EU, a forrásokat az egységes piachoz való csatlakozás okozta kezdeti versenyképességi egyenlőtlenség kompenzációjaként biztosítja hazánknak.

A most záruló pénzügyi ciklus értékelése kapcsán összehasonlításként kiemelte, hogy a szocialista kormányok alatt az operatív programok időarányos felhasználásához képest a legutóbbi ciklusban – ugyanannyi időre vetítve – több, mint kétszer annyi forrást kötöttek le.

Hangsúlyozta: Magyarország gazdasági lendületének fenntartásához és a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellensúlyozásához az uniós alapok fontos, de kiegészítő jellegű források, amelyek a magyar költségvetést és a nemzetgazdaság belső erőforrásait egészítik ki. Azt is megemlítette, hogy a hétéves költségvetéshez kapcsolódó pályázati rendszerekben további egyszerűsítést terveznek a forrásokhoz való még könnyebb hozzáférés érdekében.

A 2021-2027-es fejlesztési ciklusban az operatív programok száma nem változik (Budapest és Pest megye szétválasztását érintő módosítást kivéve), azokat azonban új elnevezésekkel hirdetik meg. Az eddigi legnépszerűbb program, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) neve Vállalkozásfejlesztési és innovációs operatív programra változik, erre a tervezett keretszámok alapján a források 30 százalékát allokálnák. A zöld átállást a korábbinál nagyobb mértékben fogják segíteni, az ezt célzó operatív program 19 százalékkal részesedik a forrásokból, a Humán fejlesztési operatív programra 7 százalék jut, a területi önkormányzatokkal való együttműködésre is épülő Versenyképes Magyarország operatív programra pedig a korábbiaknál jóval jelentősebb 20 százalékot terveznek. Ezek mellett a közlekedésfejlesztést segítő Mobilitás operatív program aránya 20 százalék, míg a Digitális Megújulás Operatív programnál ez a mérték 4 százalékra tervezett. A Magyar Akvakultúra Fejlesztési Operatív Program ezeken felül, külön szabályok szerint finanszírozott.

Ismertetése szerint a jövő év elején elérhetővé tett források elsődlegesen a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását és a családok életét segítő kezdeményezéseket támogatják majd.

A kkv-knak szánt támogatási formákra vonatkozó kérdésre elmondta, vizsgálják, hogy melyik szektorokban lehet feltételesen visszatérítendő támogatásokat biztosítani, ezt a munkát gazdasági érdekképviseletek mellett pénzügyi szakértőkkel együtt végzik.”

Forrás:
Elindul a 2021-2027 közötti uniós fejlesztési ciklusról szóló társadalmi egyeztetés; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2020. október 29.

Közigazgatás, politika

Érd-alsón nyílt meg a tizenkettedik, vasútállomáson működő kormányablak

„Kormányablak nyílt Érd-alsó vasútállomáson, ez országosan a tizenkettedik, amely állomásépületben működik.

György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a keddi átadási ünnepségen azt mondta, ma már 304 kormányablak működik az országban egységes arculattal, megfelelő informatikai felszereltséggel, “egy rövid sétára” az állampolgároktól. Megemlítette, hogy 2017-ig 1557 ügytípust lehetett a kormányablakokban elintézni, 2018-tól pedig valamennyi ügytípus elindítható és elintézhető egy-egy kormányablakban. Az államtitkár köszönetét fejezte ki az ügyintézőknek, azt mondta, ők “az állam arcai”, és nem könnyű a dolguk, nagy a pszichés terhelésük. Jelezte, hogy mindezek ellenére Pest megyében gyors az ügyintézés, tavaly 7 perc 12 másodperc volt az egy ügyfél kiszolgálására fordított átlagos idő, míg országosan is hasonló a helyzet, 8 és fél perc az ügyintézés átlagos ideje.

György István közölte, hogy a járvány miatt a kormány úgy döntött, a lejárt okmányok további hat hónapig érvényesek maradnak, ezzel a lehetőséggel 660 ezer állampolgár élt. Azóta közülük mindössze 220 ezren újították meg okmányaikat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hosszabbítás határideje december 15-én lejár, és kérte az érintetteket, mielőbb intézzék el az ügyet az ország bármely kormányablakában.

Aradszki András (KDNP) a térség országgyűlési képviselője örömének adott hangot, hogy a választókerület minden nagyobb településén van kormányablak, amelyek több mint százezer embert szolgálnak ki minden nap. Jó ötletnek nevezte a vasútállomás funkcióinak szélesítését, hiszen “a vasút az ország érhálózata”, míg a kormányablakrendszer a közigazgatásban tölt be hasonló funkciót.

Nyiszter Tamás, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a kormányablak, mint extra vasúti szolgáltatás jól illeszkedik a MÁV megújulásába. Eddig tizenegy vasútállomáson nyílt kormányablak, az érdi a tizenkettedik, amely nyolc munkaállomással, tárgyalóval, háttérirodákkal, 264 négyzetméteren várja az ügyfeleket – tette hozzá.

Tarnai Richárd, Pest megye kormánymegbízottja emlékeztetett arra, hogy korábban napokat kellett utazni egy-egy ügyintézéshez, 1998-tól létrejött az okmányirodai hálózat és valamelyest javult a helyzet. 2010-ben aztán létrejött a kormányhivatali- és kormányablakrendszer, a felesleges párhuzamosságokat kivették a rendszerből, és a 29 ügykör helyett ma már 2500 ügykört intézhetnek az emberek a kormányablakokban.

Csőzik László (LMP-Jobbik-DK-MSZP-CÉL-Momentum-Mindenki Magyarországa-Párbeszéd-Magyar Liberális Párt) polgármester köszönetét fejezte ki az új létesítményért, amelyre nagy szüksége volt az egyre népesebb Érdnek. Azt mondta, a 69 ezer lakosú várost sokan választják új otthonuknak, idén mintegy ötezerrel nőtt a lakosságszám, ezért nagy a felelőssége a kormányablakoknak a lakók kiszolgálásában.”

Forrás:
Érd-alsón nyílt meg a tizenkettedik, vasútállomáson működő kormányablak; Propeller/MTI; 2020. október 27.

Európai Bizottság: Készül a meghatározó digitális óriásvállalatok szabályozása

„Egyes cégek kiemelése, pellengérre állítása helyett átfogó kritériumrendszert kíván felállítani az Európai Bizottság annak érdekében, hogy könnyen beazonosíthatóvá váljanak a digitális piacok domináns szereplői, melyeket a jelenlegi büntetésközpontú politika helyett hatékonyabb, preventív eszközökkel kíván az EU versenyjogi szerve megzabolázni.

Átfogó kritériumrendszert kíván felállítani az Európai Bizottság versenyjogi szerve azért, hogy az egyes digitális piacokon domináns szerepet betöltő vállalkozásokat egységes szempontrendszer szerint lehessen azonosítani, illetve szabályozni. Mindez valamelyest ellentmond annak a korábbi riportnak, miszerint a Bizottság már azonosított is 20 olyan globális technológiai multit, melyeknek a jövőben szigorúbb versenyjogi szabályozásnak kell majd megfelelniük.

A Reutersnek adott interjújában Margrethe Vestager illetékes uniós biztos kifejtette, a Bizottság által jelenleg előkészítési fázisban lévő “Digital Services Act” rendelet piaci dominancia kezelésével és annak versenyjogi aspektusaival foglalkozó fejezete nem kifejezetten egyes cégek működését állítja majd pellengérre, vagyis szó sincs arról, hogy a törvény vonatkozó passzusait kimondottan olyan multik megzabolázására kívánják használni, mint az Alphabet vagy a Facebook.

A Bizottság ehelyett több különböző szempontot, így a piaci befolyást, ügyfélszámot, a tevékenység végzésének helyét és egyéb, összetett kritériumokat vizsgál majd, melynek köre jelenleg kidolgozás alatt áll. A rendelettervezet a tervek szerint december elején ölthet végleges formát, ezt követően terjeszti a Bizottság a Tanács elé, végül az Európai Parlament szavazásával zárul le a törvényalkotási folyamat, várhatóan egy-két éven belül.

Az EU mindenesetre már korábban belátta, hogy a nagy technológiai óriások esetenként több milliárd eurós versenyjogi büntetése számos esetben nem hozza meg a kívánt hatást, vagy csak későn, amikor a hosszadalmas, évekig húzódó eljárás végére a versenyellenes magatartás már helyrehozhatatlan károkat okozott.

Az Európai Bizottságnak ugyanakkor van arra lehetősége, hogy elébe menve a vizsgálatot lezáró határozatnak, ideiglenes intézkedéssel kötelezzen egy eljárás alá vont vállalkozást a jogsértőnek vélt tevékenység felfüggesztésére – a szervezet éppen nemrég, a szintén amerikai Broadcom elleni trösztellenes vizsgálat kapcsán élt ezzel a lehetőséggel.”

Forrás:
Készül a domináns multikat azonosító uniós kritériumrendszer; Koi Tamás; HWSW.hu; 2020. október 27.
Lásd még:
The Digital Services Act package; Európai Bizottság; 2020

Európai Bizottság: Októberi kötelezettségszegési eljárási csomag: legfontosabb határozatok (csak magyar vonatkozású részek)

Áttekintés szakpolitikai területek szerint

A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos határozatait tartalmazó rendszeres csomag keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiknek. Ezeknek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.

A Bizottság által hozott legfontosabb határozatokat az alábbiakban ismertetjük szakpolitikai területek szerinti bontásban. A Bizottság emellett lezár 216 olyan ügyet, amelyre sikerült az érintett tagállamokkal közösen megoldást találni, így ezekben a Bizottságnak nem szükséges folytatnia az eljárást.

Az uniós kötelezettségszegési eljárásról további információk olvashatók a Gyakran ismételt kérdések c. tájékoztatóban. Az összes határozatról a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tárábóltájékozódhat.

1. Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika

Felszólító levelek és indokolással ellátott vélemények

Elektronikus számlázás: a Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT és MAGYARORSZÁGOT, hogy teljes mértékben ültessék át az új szabályokat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Bulgáriának, és indokolással ellátott véleményt Magyarországnak az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazására vonatkozó uniós szabályok (2014/55/EU irányelv) átültetésével kapcsolatban. Az e-számlázás célja, hogy biztosítsa a vállalatok elektronikus számláinak és kifizetéseinek időben történő és automatikus feldolgozását, és megkönnyítse a vállalatok számára, hogy szerződéseiket bármely tagállamban kezeljék. A tagállamoknak 2019. április 18-ig kellett közölniük az elektronikus számlázásról szóló irányelvet átültető nemzeti intézkedéseiket. A Bizottság 2019. május 21-én 12 tagállamnak küldött levelet ezen intézkedések bejelentésének elmulasztása miatt. A Bizottság a mai napon jogi lépéseket tesz Bulgáriával és Magyarországgal szemben annak biztosítása céljából, hogy az átültetett nemzeti intézkedések az elektronikus számlázásról szóló irányelv teljes hatályát lefedjék. Mindkét tagállamnak mostantól két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon Bizottság által megfogalmazott érvekre; ennek elmaradása esetén a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld Bulgáriának, Magyarország ügyét pedig az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.
….
2. Migrációs ügyek, uniós belügyek és biztonsági unió

Felszólító levelek

Migrációs ügyek: a Bizottság felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy az uniós joggal összhangban tegye lehetővé a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólítólevél megküldésével kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós menekültügyi jogszabályok helytelen alkalmazása miatt. A Bizottság úgy véli, hogy a Covid19-világjárványra tett válaszlépésként a magyar törvényben és rendeletben bevezetett új menekültügyi eljárások sértik az uniós jogot, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló, az Európai Unió Alapjogi Chartájának fényében értelmezett 2013/32/EU irányelv rendelkezéseit. Az új eljárások szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel. A Bizottság úgy véli, hogy ez a szabály a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti, ami ellentétes a menekültügyi eljárásokról szóló, az Alapjogi Chartával összefüggésben értelmezett irányelvvel, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén – ideértve az országhatárt is – tartózkodó személyek ott nemzetközi védelemért folyamodjanak. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

8. Digitális gazdaság

Indokolással ellátott vélemények

Kiberbiztonság: a Bizottság felszólítja BELGIUMOT, MAGYARORSZÁGOT és ROMÁNIÁT, hogy tegyenek eleget az alapvető szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőkkel kapcsolatos kötelezettségeiknek

A Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Belgiumnak, Magyarorszgánakés Romániának, mivel nem tájékoztatták a Bizottságot az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők azonosításával kapcsolatos információkról. A Bizottságnak a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvben ((EU) 2016/1148 irányelv – kiberbiztonsági irányelv) foglaltaknak megfelelően azért van szüksége ezekre az információkra, hogy értékelni tudja a különböző tagállamok által az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők azonosítása során alkalmazott megközelítések következetességét. Az információk benyújtásának határideje 2018. november 9. volt. A mai indokolással ellátott véleményeket a Bizottság 2019 júliusában küldött felszólító levelei előzték meg. Belgium esetében a hiányzó információk közé tartozik a piaci szereplők száma több olyan kritikus ágazat esetében, mint az energia, a közlekedés, az egészségügy és az ivóvízellátás és -elosztás, valamint az azonosításukhoz használt meglévő küszöbértékek. Magyarországnak be kell jelentenie a közlekedési ágazat számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőket, amelyek még mindig hiányoznak, míg a román hatóságoknak továbbra is be kell jelenteniük azokat a nemzeti intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a piaci szereplők azonosítását, az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők számát és az azonosítási folyamat során alkalmazott küszöbértékeket. Belgiumnak, Magyarországnak és Romániának két hónapja van arra, hogy megtegye a megfeleléshez szükséges intézkedéseket; ha erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben…”

Forrás:
Októberi kötelezettségszegési eljárási csomag: legfontosabb határozatok; Európai Bizottság; 2020. október 30.

Társadalmi egyeztetés a 2021-2027-es időszak fejlesztési terveiről

Partnerségi Megállapodás 2021-2027 – Társadalmi véleményezés

„A Partnerségi Megállapodás mutatja be Magyarország fő kihívásait és kitűzi fejlesztési prioritásait. Rögzíti, hogy a Magyarországra érkező uniós fejlesztési források hogyan fogják támogatni Magyarország és az Európai Unió stratégiai céljait és meghatározza az uniós források eredményes és hatékony felhasználásának feltételeit.

Az alábbiakban a Partnerségi Megállapodás rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a megállapodásról.

Magyarország Partnerségi Megállapodása összefoglalja a 2021-2027 közötti uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó kohéziós fejlesztések (ERFA, KA, ESZA+, ETHA alapok) magyar fejlesztési beavatkozásait, a kapcsolódó koordinációs és végrehajtási mechanizmusok és a támogatási források megoszlásának ismertetésével. Ezzel biztos alapot nyújt a kohéziós források nemzeti érdekeknek megfelelő, hatékony felhasználásához. A forrásfelhasználás konkrét beavatkozásait az operatív programok tartalmazzák. A Partnerségi Megállapodásban rögzített koordinációs mechanizmusok, programok közötti lehatárolások a hazai fejlesztési programok kapcsolódásához is mérvadóak, hozzájárulva azok tervezhetőségéhez, megszilárdításához.

Partnerségi Megállapodás
Általános
Operatív programok
Az igazgatási kapacitás megerősítése

Társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek
A társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények feldolgozása folyamatos, a beküldött észrevételeket a válaszokat hamarosan feltöltjük.”

Forrás:
Partnerségi Megállapodás; Széchenyi 2020; 2020. október 29.

Partnerségi Megállapodás 2021-2027, Általános – Társadalmi véleményezés

A PM stratégai céljai, a nemzeti fejlesztések fő súlypontjai

A kohéziós források felhasználását a dokumentum egy 2030-ig szóló jövőképre és annak eléréséhez rendelt 6 stratégiai célra alapozza. Magyarország 2030-ig szóló kiemelt célkitűzése a gazdasági és társadalmi versenyképesség növelése a területi egyenlőtlenségek csökkentése mellett. A társadalmi, gazdasági, környezeti és humán fenntarthatóság összhangja biztosíthatja a nemzeti erőforrások, a jövő nemzedékek lehetőségeinek hosszútávú megőrzését, alkalmazkodóképességünket a hazai és globális kihívásokra. Jövőképünk, hogy 2030-ra Magyarország azon 5 európai ország közé emelkedik, ahol a legjobb élni, dolgozni, alkotni és lakni.

Gyarapodó, egészséges és a munkaerőpiacon versenyképes népesség

  • a korai halálozás Európában legnagyobb mértékű csökkentése, így az elkövetkező 15 évben érdemben visszaszorítható a természetes fogyás,
  • mindenki 2 évvel többet él egészségben,
  • minden 10 munkaképes korú (20-64 éves) személyből legalább 8 dolgozni fog, ezáltal a munkavállalási korú népesség összlétszámának csökkenése mellett is sikerül növelni a foglalkoztatottak létszámát;
  • a foglalkoztatás javuló feltételei hozzájárulnak a jobb életminőséghez, a munkavállalók egészségi állapotának és termelékenységének javulásához, segítik a család és a munkavállalás összeegyeztetését és a gyermekvállalást, gyermeknevelést;
  • javul a népesség képzettsége, teljes körű a minőségi, befogadó, méltányos oktatáshoz való hozzáférés;
  • a középosztály kiszélesítése érdekében megtörjük a szegénység nemzedékek közötti és területi újratermelődését, javulnak a gyermekek továbbtanulási mutatói, továbbá az ország legtöbb hátránnyal küzdő településein élő lakosság helyzete érezhetően javul.

Csúcstechnológiájú, innovatív, magas hozzáadott értéket előállító Magyarország, a magyar termelési kultúra XXI. századi újjászületése

  • érdemben emelkedik hazánkban az európai élvonalba tartozó, környezetbarát technológiákkal előállított javak aránya;
  • jelentősen nő a magyar kkv-ban az egy főre jutó hozzáadott érték, így az általuk megtermelt érték a GDP-ben kifejezve meghaladja a nagyvállalatokét;
  • Magyarország a mérsékelt innovátorok sorából a jelentős innovátorok közé emelkedik.

Energiafüggetlen Magyarország, tiszta és biztonságos környezet

  • csökken az ország energiafüggősége, aminek érdekében energiatermelésünk 21%-a megújuló energiaforrásból származik 2030-ra;
  • minden közintézmény, nagyobb energiaigényű ipari fogyasztó és a háztartások fele okos mérővel fog rendelkezni;
  • klímaváltozással, szélsőséges időjárás által okozott hatásokkal szembeni ellenálló képesség, alkalmazkodóképesség növelése;
  • csökkennek a levegőt és vizeinket szennyező kibocsátások és biztonságosabban üzemelnek a közművek.

Gyors és kényelmes közlekedés, elérhetőség javítása az országban és a Kárpát-medencében

  • gyorsforgalmi utak kötik össze Budapestet és a megyei jogú városokat, valamint javul az ország összekötése a szomszédos országokkal;
  • korszerűsödnek az elővárosi és távolsági vasutak, valamint javulnak a közösségi közlekedési szolgáltatások az utasélmény számottevő növelése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében;
  • zöld közlekedés erősítése a közösségi közlekedésben és a további kerékpárút fejlesztésekkel.

Vonzó vidéki életmód

  • a területileg differenciált oktatási-tudományos, innovációs és gazdaságösztönző fejlesztések eredményeként nem lesz magyar régió a 20 legszegényebb európai régió között;
  • élhetővé és jól elérhetővé tesszük településeinket.

Kárpát-medencei régió nemzetközi versenyképességének növelése

  • a fejlesztések tervezése és megvalósítása során biztosítjuk, hogy azok a Kárpát-medence más régióira is kiterjedjenek.

A PM céljai összhangban állnak a hazai fejlesztéspolitika stratégiai céljaival és maradéktalanul megfeleltethetőek az unió szakpolitikai célkitűzéseinek.

Fejlesztések a szakpolitikai célkitűzések rendszerében

A fenti célrendszer alapján került sor az uniós szakpolitikai célkitűzések kiválasztására, amelynek indoklását, a kapcsolódó fejlesztési igények igazolását, helyzetértékelését tartalmazza a PM első fejezete, jelezve a releváns operatív programokhoz kapcsolódást is. A helyzetértékelésen alapuló tervezett beavatkozásokat és azok elvárt eredményeit az operatív programoknál magasabb szinten, általánosabban megfogalmazva foglalja össze a PM.

Az Intelligens Európa célkitűzés keretében a gazdaság versenyképességének, a termelés hatékonyságának javítása, a kutatás-fejlesztés-innováció, vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizálása támogatása cél.

Főbb tervezett beavatkozások:

  • A kutatói szakmai előmenetel támogatása, vonzóbb kutatói életpálya kialakítása.
  • Kutatói infrastruktúrák fejlesztése, tudományos és innovációs parkok új hálózatának létrehozása.
  • Az ipar és kutatás, felsőoktatás, kutatóintézetek és vállalkozások együttműködésének támogatása, termékfejlesztés ösztönzése.
  • A vállalkozások hozzáadott érték termelésének növelése.
  • Kiemelt növekedési potenciállal rendelkező, a zöld gazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipari vállalkozások támogatása.
  • A vállalkozások támogatása az új technológiákra történő sikeres átállás, innováció, fenntartható technológiaváltás és a digitalizáltság növelése terén.
  • Értékláncbeli sikeres részvétel erősítése, vertikális és innovációs együttműködések, a nemzetközi piacra lépés támogatása.
  • A KKV-k IKT használatának szemléletformálása, a cégek ösztönzése, támogatása, digitalizációs szintjének emelése, IKT eszközökhöz és megoldásokhoz való hozzáférési lehetőségek bővítése.
  • Stratégiai ágazatokra és kiemelt növekedési potenciálú vállalkozásokra fókuszáló vállalkozásfejlesztési programok.
  • Térségi és helyi gazdaság erősítése, továbbá gazdaságfejlesztési akciók, komplex programok támogatása területi kiegyenlítési céllal, kiemelten a legkevésbé fejlett térségekben.
  • Korszerű digitális megoldások fokozatos bevezetése a közigazgatási munkába (pl. korszerű adatvédelmi, adatelemzési, feldolgozási megoldások, mesterséges intelligencia, szoftverrobotok, stb.).

A Zöldebb, karbonszegény és ellenálló Európa célkitűzés a gazdaságosan és környezetileg is fenntartható energiatermeléssel és biztonságos hálózatokkal, intelligens megoldásokkal, megújuló és bővülő kapacitású közművekkel, tisztább üzemű városi közlekedéssel támogatja környezeti és természeti erőforrásaink fenntartható használatát. Itt jelennek meg az Igazságos Átmenet (JTF) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében támogatott fejlesztések is.

Főbb tervezett beavatkozások:

  • A megújuló energia alapú egyéni és közösségi áram-és hőtermelést valamint a saját célú felhasználást célzó beruházások támogatása.
  • Energiatakarékos technológiák elterjesztése. Nagyobb hálózati rugalmasságot és az időjárásfüggő megújuló energia alapú áramtermelők integrálását biztosító intelligens hálózati megoldások, okos mérők alkalmazása.
  • Távhő rendszer korszerűsítése, zöldítése, okos költségmegosztók telepítése.
  • Épületenergetikai, energiahatékonysági fejlesztések, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint szemléletformálás.
  • A közösségi közlekedésen túlmutató alacsony energiaigényű és kibocsátású alternatív (kiemelten elektromos) közlekedési módok, e-autózás választásának ösztönzése és feltételeinek megteremtése, például alternatív üzemanyagtöltő hálózatok kiépítése.
  • A körforgásos gazdaságra való átállással összefüggő beruházások, fejlesztések.
  • A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer minőségi fejlesztése.
  • Közüzemi ivóvíz- és szennyvízhálózatok fejlesztése. A 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvíztisztítása kiemelt hangsúlyt kap.
  • A vízminőség védelmét és az aszálykezelést is integráló vízgazdálkodási fejlesztések a fenntartható ár- és belvízvédelem javítása, vizeink állapota és a vízmérleg javítása érdekében.
  • Szennyezett ipari és barnamezős területek helyreállítása, kármentesítése és gazdasági célú fejlesztése.
  • A Natura 2000 területek és a zöldinfrastruktúra megőrzését, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható hasznosítását biztosító ökológiai és infrastrukturális feltételek megteremtése, információs rendszerek fejlesztése.
  • Katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség fejlesztése a katasztrófakockázat csökkentés érdekében.
  • A kötöttpályás, tiszta üzemű városi mobilitás hálózat és eszközállomány fejlesztése, beleértve az utasélmény számottevő növelésének szempontját is.
  • Átképzési programok a legnagyobb ÜHG kibocsátók kiváltásánál a speciálisan képzett munkaerő rugalmasabb alkalmazása, új gazdasági ágak meghonosítása érdekében.
  • Fenntartható akvakultúra-beruházások hatékony víz- és energiahasználattal alternatív energiaforrásokkal, illetve a környezetterhelés csökkentésével, őshonos halállomány nevelésével.
  • Halfeldolgozás és halmarketing.

A Jobban összekapcsolt Európa célkitűzés keretében a gyors és kényelmes közúti, kerékpáros és vasúti közlekedés összekapcsolt, új generációs infrastruktúrájának megteremtése kerül támogatásra.

Főbb tervezett beavatkozások:

  • Közút- és vasútvonalak korszerűsítése és bővítése.
  • Vasútvonalak villamosítása és a megfelelő biztosító berendezések kiépítése.
  • Vasúti közlekedés sebességének növelése, vasúti járművek beszerzése.
  • Kerékpáros közlekedés biztonságát célzó beruházások.
  • Lokális, országos és EuroVelo kerékpárút-hálózatok építése, továbbfejlesztése.
  • További intermodális csomópontok kialakítása.

A Szociális Európa célkitűzés a gyarapodó, egészséges és a munkaerőpiacon versenyképes társadalom megalapozását szolgálja munkaerőpiaci beavatkozásokkal, az egészségügy, köznevelés, szakképzés, felsőoktatás és a szociális intézményrendszer fejlesztésével, valamint a társadalmi felzárkózás és esélyegyenlőség támogatásával.

Főbb tervezett beavatkozások:

  • Kiemelt jelentőséget kap az egészségügyben a megelőzés és az ellátáshoz, valamint azon belül különösen a minőségi alapellátáshoz való egyenlő hozzáférés.
  • Az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése, hatékonyságának javítása.
  • A köznevelés eredményességének javítását célzó, a lemorzsolódást csökkentő programok, fejlesztések megvalósítása.
  • Az alapkészségek, kiemelten a digitális készségek, és a kulcskompetenciák megerősítése.
  • Tehetséggondozás, felzárkóztatási programok a gyermekek és fiatalok részére.
  • Humán közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése.
  • Munkahelyek védelme, a munkaerőpiac helyreállítása, a munkában maradás vagy munkába állás segítése, a munkaerőpiac gazdasági sokkokkal szembeni ellenálló-képességének erősítése.
  • Hatékony munkaerő-feltárás és –közvetítés, foglalkoztatást és munkába állást ösztönző támogatások és szolgáltatások.
  • A munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség és a jogszerű foglalkoztatás erősítése.
  • Mindenkinek – kiemelten a hátrányos helyzetű, és roma fiatalok számára – esélyt kell teremteni a felsőoktatáshoz való hozzáféréshez.
  • A szakemberhiány mérséklése a szakmai oktatás és a felsőoktatási képzések vonzóvá tételével, a kibocsátás mennyiségi és minőségi növelésével.
  • A szak- és felnőttképzési kínálat folyamatos aktualizálása, szolgáltatások igazítása a felhasználók igényeihez.
  • Korszerű, digitális kompetenciafejlesztésre alkalmas oktatási környezet megteremtése a szakképzésben.
  • A felsőoktatás, illetve a szakmai oktatás magasabb szintű együttműködése révén a képzések tartalmi összhangja, egymásra épülése által biztosított karrierlehetőség.
  • Megváltozott munkaképességűek, fogyatékos személyek és idős munkavállalók munkába állásának segítése.
  • A nők munkaerő-piaci részvételének előmozdítása többek között bölcsődei férőhelyek számának növelésével, kisgyermekes szülők rugalmas foglalkoztatásának segítésével.
  • Családbarát munkahely kialakítása munkahelyi óvodák, bölcsődék férőhely kialakításával, növelésével.
  • Társadalmi szolidaritás előmozdítása az önkéntesség kultúrájának népszerűsítésével.
  • Átmeneti gyermekfelügyeletet nyújtó szervezetek támogatása és kisgyermekes szülők rugalmas foglalkoztatásának segítése.
  • A hátrányos helyzetű gyermekek iskolaérettségének, és sikeres iskolai karrierjének segítése iskolán belüli és kívüli programokkal.
  • A hátrányos helyzetű emberek, köztük kiemelten romák iskolai végzettségi szintjének és foglalkoztatási esélyeinek növelése. iskolán belüli és kívüli programokkal.
  • A legszegényebb települések települési szintű diagnózis alapján történő komplex (infrastrukturális és humán) fejlesztése, egységes koordináció mellett.
  • Romák, köztük kiemelten roma nők foglalkoztatásba ágyazott képzése, továbbá a közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra történő segítése, bűnelkövetők társadalmi visszailleszkedésének támogatása.

A polgárokhoz közelebb álló Európa célkitűzés beavatkozásai a területi elmaradottság csökkentésére és a települések élhetőségének javítására koncentrálnak a település-, városfejlesztés támogatásával, a térségi gazdaság fejlődését támogató célzott humán és infrastruktúrafejlesztésekkel, a turizmus fejlesztésével.

Főbb tervezett beavatkozások:

  • A területi egyenlőtlenségek tompítását szolgáló beavatkozások.
  • Átfogó városfejlesztési programok a városokban és funkcionális vonzáskörzeteikben átfogó térségi programok, integrált területi beavatkozások keretében.
  • Gazdaságfejlesztési célú térségi fejlesztési programok a helyi erőforrások kihasználásával.
  • Kiemelten a leginkább elmaradott régiók területi lehetőségeihez igazodó összetett gazdasági, innovációs, felsőoktatási, infrastrukturális és humán beavatkozások megvalósítása.
  • A kistelepüléseken a falusi életmód hátrányainak csökkentése célzott infrastruktúra-, gazdaság- és közösségfejlesztési programokkal.
  • A vidéki életmód rehabilitációjához a munkaerő rugalmasabb mobilitását lehetővé tévő közlekedési fejlesztések.
  • A turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése a helyi gazdaság élénkítésével összhangban. Kulturális és művészeti, történeti jelentőségű értékekre épülő, komplex minőségi szolgáltatást nyújtó attrakciók fejlesztése, illetve a rekreációs célú, családbarát vonzerőre építő komplex fejlesztések támogatása.

Forrás:
Általános; Széchenyi 2020; 2020. október 29.

Partnerségi Megállapodás 2021-2027, Operatív programok – Társadalmi véleményezés

A fentebb jelzett célokat és beavatkozásokat az alábbi operatív programokon keresztül kívánja az ország teljesíteni:

  • Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP),
  • Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP),
  • Mobilitás Operatív Program (MIOP),
  • Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP),
  • Humánfejlesztési Operatív Program (HOP),
  • Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) és
  • Magyar Akvakultúra-fejlesztési Operatív Program (MAKOP).

Koordinálás, elhatárolás és kiegészítő jelleg az alapok között
A PM a főbb beavatkozások összefoglalásán túl rögzíti a kohéziós alapok és más uniós eszközök közötti összhangot biztosító elveket, intézményfejlesztési beavatkozásokat. Mind a hazai, mind a közvetlen uniós forrásokkal kapcsolatban kimondja a programok szinergikus és egymást kiegészítő jellegének elvárását, összehangolt tervezésük igényét.

Az operatív programok szinergiája
Az operatív programok és alapok fejlesztési témakörök szerint különülnek el. Az egyes programok közötti lehatárolás a tematikus logikát követi. A tematikusan kialakított prioritási tengelyek és operatív programok azonban nem jelentenek önmagukban feltétlenül garanciát az eredményesebb forrásfelhasználásra. Ehhez olyan, az ágazatközi beavatkozásokat összehangoló eszközre is szükség van, ami a kiemelten fontos társadalmi és gazdasági ügyekben az egyes beavatkozásokat az adott kihívásokra jellemző logikára fűzi fel, integrálja azokat.

Kapcsolódás a hazai forrásokhoz
A nemzeti finanszírozás lehetőségei szélesebbek, így kiegészíthetik az uniós támogatásokat többek között:

  • az EU forrásokból nem támogatható projektelemek bevonásával;
  • egyszerűbb, gyorsabb és kisebb adminisztrációval, ami a kisebb önrésszel szakértői lehetőségekkel bíró kedvezményezetteknek jelentős költségmegtakarítást jelent;
  • rugalmasabb, gyorsabban módosítható tematikákkal, szabályozással.

A PM-hez kapcsolódó legfontosabb nemzeti programok:

  • Modern Városok Program,
  • Magyar Falu Program,
  • Kisfaludy Program,
  • „Felzárkózó települések” program,
  • Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programja
  • Országos Környezeti és Kármentesítési Program.

Forrás:
Operatív programok; Széchenyi 2020; 2020. október 29.

Partnerségi Megállapodás 2021-2027, Az igazgatási kapacitás megerősítése – Társadalmi véleményezés

„A fejlesztéspolitikai rendszer főbb elemeinek bemutatása keretében a PM kifejti az új időszakra releváns intézményrendszer főbb vonalait és a szükséges intézményi, eljárásrendi módosításokat, kapacitáserősítési elvárásokat. A 2014-ben kialakított intézményrendszer a nagy mértékben segíti a hatékonysági és abszorpciós szempontok teljesülését, és melynek értékeit Magyarország a 2021-2027-es programozási időszakra is fenn kívánja tartani.

Az irányító hatóságok és a közreműködő szervezetek (KSZ) feladata alapvetően változatlan marad. A szektorális programok esetében KSZ nem kerül kijelölésre. A területi OP és a halgazdálkodási operatív program esetében a Magyar Államkincstár kerül KSZ-ként bevonásra. A programok központi koordinációs funkcióit az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az irányítása alatt álló minisztérium útján látja el. A központi koordináció biztosítja az operatív programok egységes eljárásrendek mentén történő végrehajtását, a csalás és korrupció ellenes intézkedések tagállami szintű koordinációját, kommunikációs, értékelés és monitoring tevékenységet végez, továbbá képzéseket tart. Tovább folytatja munkáját a fejlesztéspolitikai kormány-döntések előkészítő szerve, a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság is.

A 2021-2027-es időszakban jelentős intézményi, elsősorban informatikai kapacitás-fejlesztésre kerül sor. Az adminisztratív teher csökkentése érdekében olyan innovatív eszközök bevezetésére kerül sor, mint közvetlen adatkapcsolat kiépítése több, ellenőrzési tevékenységet, projektkiválasztást segítő adatbázissal; így például az állami adóhatóság adatbázisával (az elszámolások alátámasztó dokumentumainak becsatolása érdekében), valamint banki adatkapcsolat létesítésével (a kifizetés bizonylatainak automatikus becsatolása érdekében).

A PM kiemelt jelentőségét a beavatkozások stratégiai alapú összefoglalása és a kohéziós forrásokon kívüli támogatásokkal való összhang megteremtése mellett az allokációs táblák adják. A 2021-2027-es kohéziós fejlesztések rendszerének bemutatása mellett egyedüli dokumentumként bemutatja az alapok, operatív programok összesített forrásallokációját, a technikai segítségnyújtás mértékét, a régiókategóriák közötti átcsoportosítás pénzügyi adatait.”

Forrás:
Az igazgatási kapacitás megerősítése; Széchenyi 2020; 2020. október 29.

Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP) 2021-2027 – Társadalmi véleményezés

„Az Operatív Programok tematikus célokra vonatkozó, részletes tervek. A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok alapján készülnek, és meghatározzák, hogyan kerül felhasználásra az Európai Unió által biztosított támogatás a programozási időszak során. Az alábbiakban a Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Program rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a programról.

I. Az operatív program indokoltsága
A 21. századi világgazdasági folyamatok következtében a magyar vállalkozások termelékenység- és hozzáadott érték növelési kényszerben vannak, amely szükségessé teszi a technológiaváltást, a digitalizációt, az innovációs képességek és a munkaerő fejlesztését számukra. A 2021-2027 közötti időszakra szóló Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP) a 2014-2020 között végrehajtott Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) folytatásának tekinthető, stratégiai irányait a Magyarország Kormánya által 2019 őszén elfogadott, „A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030” (KKV Stratégia) című dokumentum jelöli ki.

A KKV Stratégia hét pillére a Magyarországon működő vállalkozások hozzáadott értékének, termelékenységének és exportképességének növelésére irányul, egyrészt a számos munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozói kör stabilizálása, másrészt a nagy növekedési potenciállal rendelkező, dinamikus növekedésre képes mikro- és középvállalati kör támogatása által.

Jövőnk szempontjából meghatározó az új tudás létrehozása, a tudás átadása és hasznosítása. A gazdaság versenyképességének javításához a 21. században elengedhetetlen a tudásgazdaság kiépítése, ehhez a KFI rendszer további szereplőinek támogatása is szükséges. „Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája 2021-2030” (KFI Stratégia) víziója egy magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdaság és társadalom létrehozása. A KFI Stratégia három pillére alapján a VINOP KFI beavatkozásai a tudástermelést, tudásáramlást és tudásfelhasználást egyaránt támogatják.

A szakképzés területének fő céljai az oktatás eredményességének és minőségének javítása, a hátrányos helyzetű csoportok minőségi többségi oktatásban való részvételének és esélyegyenlőségének biztosítása, valamint a tanulói lemorzsolódás mérséklése.

A szükséges intézkedések megalapozását a „Szakképzés 4.0 – a szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című nemzeti stratégia biztosítja. Cél az oktatási eredmények javulása, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, de különösen a hátrányos helyzetű csoportok minőségi többségi oktatásban való részvételének és esélyegyenlőségének biztosítása, az iskolák digitális infrastruktúrájának és a digitális tartalomfejlesztés beruházások középpontjába való helyezése.

A VINOP intézkedéseinek célja, hogy a vállalkozások technológiájukat, működésüket megújítva kedvezőbb pozíciót alakítsanak ki hazai és külföldi piacaikon, a globális értékláncokban, hozzájárulva a társadalom életszínvonalának javulásához, a foglalkoztatás bővítéséhez és a munkahelyek védelméhez, Magyarország további fenntartható gyarapodásához és az EU versenyképességének növekedéséhez.

II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitikai céljaihoz

Az operatív program az alábbi, az Európai Unió által meghatározott szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódik:

  • PO1 Versenyképesebb és intelligensebb Európa
  • PO4 Szociálisabb és Befogadóbb Európa
  • PO5 A polgárokhoz közelebb álló Európa

III. Az operatív program tartalma

A célok elérése érdekében az operatív program több szakpolitikai terület fejlesztéseit foglalja magában, amelyek az alábbiak területeken járulnak hozzá a fenti célok megvalósulásához:

  • Vállalkozásfejlesztés: A kis- és középvállalkozások termelékenységének növelése
  • Kiemelt stratégiai ágazatok fejlesztése: A kiemelt ágazatok hozzáadottérték-termelő képességének növelése
  • Digitalizáció: A digitális gazdaság, kompetenciák fejlesztése
  • Kutatás, fejlesztés, innováció: A tudástermelés, tudásáramlás és tudáshasznosítás ösztönzése továbbá készségfejlesztés az intelligens szakosodáshoz
  • Foglalkoztatás: A munkahelyek védelme, a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő termelékenységének növelése és a foglalkoztatás feltételeinek javítása
  • Felnőttképzés: Jól képzett, magas hozzáadott értéket előállítani képes munkavállalók biztosítása a hazai vállalkozások számára
  • Felsőoktatás: Innovatív és inkluzív felsőoktatási rendszer megerősítése
  • Szakképzés: Korszerű és inkluzív szakképzés rendszer kialakítása
  • Turizmus, örökségvédelem: A turisztikai szolgáltatások minőségének fejlesztése

IV. Az operatív program felépítése

Az OP hat prioritási tengelyből áll, mely specifikus célokra és intézkedésekre bontható tovább.

Prioritási tengely Alap A támogatott régió kategóriája
1. Vállalkozásfejlesztés, kiemelt stratégiai ágazatok fejlesztése, digitalizáció ERFA Kevésbé fejlett, fejlett
2. Kutatás, fejlesztés, innováció ERFA Kevésbé fejlett, fejlett
3. Fenntartható munkaerőpiac ESZA+ Kevésbé fejlett, fejlett
4. Ifjúsági garancia ESZA+ Kevésbé fejlett, fejlett
5. Felsőoktatás, szakképzés ESZA+ Kevésbé fejlett, fejlett
6. Turizmus, örökségvédelem ERFA Kevésbé fejlett

V. Az operatív program részletes tartalma

1. prioritási tengely: Vállalkozásfejlesztés, kiemelt stratégiai ágazatok fejlesztése, digitalizáció

1.1 A kkv-k növekedés és versenyképesség előmozdítása

A kkv-k körében szükséges elősegíteni olyan vállalkozói kapacitások létrejöttét, illetve erősítését, amelyek lehetővé teszik új, közte kiemelten fenntartható technológiák alkalmazását és a vállalati folyamatok hatékonyságának javítását. A technológiai fejlesztés egyidejűleg és szervesen ki kell egészüljön magas színvonalú vállalatirányítási gyakorlatok vagy újszerű üzleti modellek bevezetésével, szervezeti fejlesztéssel. A termelékenység és hozzáadott érték növeléséhez emellett a beruházások számára kedvező és kiszámíthatóságot biztosító üzleti környezet kiépítése is nélkülözhetetlen. A termelékenységi kihívás kezelése mellett speciális területeken is támogatnunk kell a kkv-kat, többek között a környezettudatosság javításával, a társadalmi szerepvállalás erősítésével, a generációváltás és az újrakezdés esélyének biztosításával.
Az 1. prioritás a kkv-k növekedésének és versenyképességének javítását szolgáló fellépések a termelékenység növelését, a tartós gazdasági növekedés alapjainak megerősítését, valamint a gazdaság ellenállóképességének javítását célozzák.
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • A kiemelkedő teljesítményű vállalkozások további fejlődésének támogatása
  • A gazdaság meghatározó részét alkotó kkv szektor általános technológiai, szervezeti és stratégiai megújulásának ösztönzése
  • A kiemelt stratégiai ágazatokban működő vállalkozások, illetve a kiemelt növekedési potenciállal rendelkező, a zöld gazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipari vállalkozások támogatása

Az egyedi célkitűzés keretében a pénzügyi eszközök használata tervezett.

1.2 A digitalizáció polgárok, vállalkozások és kormányok előnyére fordítása

Cél a minél magasabb fokú, az EU-s átlagot meghaladó szintű digitalizáció elérése hazai gazdaságban, a vállalati IKT megoldások és szolgáltatások terjedésének sokrétű ösztönzésével, elsősorban a KKV-kra fókuszálva. Az intézkedés keretében elsősorban az alábbi beavatkozások megvalósítása tervezett:

  • KKV-k digitális ellátottságának és használatának növelése: dedikált programok a digitális technológiák vállalaton belüli és kívüli integráltsága kapcsán legnagyobb lemaradást mutató területek kezelésére

Az egyedi célkitűzés keretében a pénzügyi eszközök használata tervezett.

2. prioritási tengely: Kutatás, fejlesztés, innováció

2.1 A kutatási és innovációs kapacitások megerősítése, valamint előrehaladott technológiák bevezetése

Az intézkedés keretében az alábbi beavatkozások megvalósítása tervezett:

  • Tudástermelés támogatása: kutatási infrastruktúrák és hálózataik megteremtése valamint fejlesztése, nemzetközi kutatási infrastruktúrák lehetőségeinek hatékonyabb kihasználása, Európai Kutatási Térségbe való erőteljesebb integráció elősegítése versenyképes kutatási projektek támogatása
  • Tudásáramlás elősegítése a tudástermelés színterei és a piaci szereplők közötti együttműködések támogatásával, mindezt segítő gazdasági-kutatási ökoszisztéma létrehozásával és fejlesztésével
  • Tudáshasznosítás ösztönzése a vállalatok kutatás, fejlesztési és innovációs tevékenységeinek támogatásával

2.2 Készségfejlesztés az intelligens szakosodáshoz, ipari átalakuláshoz és vállalkozáshoz

  • Az intelligens szakosodás sikeres hazai megvalósításához szükséges képességfejlesztés, innovációs folyamatok humán erőforrás oldaláról történő támogatása.

3. prioritási tengely: Fenntartható munkaerőpiac

3.1 A foglalkoztatásba való bejutás javítása minden munkanélküli, különösen pedig a fiatalok és a tartósan munkanélküliek, valamint az inaktív személyek számára, előmozdítva az önfoglalkoztatást és a szociális gazdaságot
A Kormány a már elért eredmények mellett is kiemelt célnak tekinti a foglalkoztatás bővítését, illetve azt, hogy 2030-ra Magyarország az EU azon öt országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni. Ennek érdekében szükséges:

  • a munkahelyek megőrzése és a válságot követő helyreállítás támogatása,
  • a foglalkoztatás bővítése a munkaerő fejlesztésével, a munkába való visszatérés segítésével, a kereslet és a kínálat összeillesztésével, a munkaerő iránti kereslet célzott ösztönzésével.

3.2 A nők munkaerő-piaci részvételének előmozdítása, a munka és a magánélet megfelelőbb egyensúlya, ideértve a gyermekgondozás igénybevételét, az egészséges munkakörnyezetet, a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók változáshoz való alkalmazkodását

A gazdaság strukturális változásai folyamatosan alakítják a munkaerőpiacot is, ami mindenekelőtt

  • az automatizáció és egyéb strukturális változások kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatos változást és alkalmazkodási kényszert jelent a munkavállalók és a vállalkozások számára is. Az alkalmazkodás segítése és a jobb munkahelyek érdekében támogatni fogjuk: következményeinek ellensúlyozását, a munkaerőpiac gazdasági sokkokkal szembeni ellenállóképességének erősítését,
  • a foglalkoztatás feltételeinek javítását többek között a munkahelyi egészség és biztonság erősítésével, a család és a munkavállalás összeegyeztetésének segítésével

3.3 Az egész életen át tartó tanulás – különösen a készségek rugalmas fejlesztésére és az átképzésre irányuló lehetőségek – elősegítése mindenki számára, figyelembe véve a digitális készségeket, a munkaerő-piaci igényekre alapozva megfelelőbben előre jelezve a változásokat és az új készségek iránti igényeket, megkönnyítve a pályamódosítást és elősegítve a szakmai mobilitást.

A munkaerőpiac fenntarthatóságát, a foglalkoztatás bővülését és a hazai vállalatok által előállított hozzáadott érték növelését (azaz a gazdaság struktúraváltását) meghatározó módon támogatni képes, jól működő felnőttképzési rendszer kialakítása, valamint eredményes és hatékony módon megvalósított felnőttképzési programok megvalósítása. Az intézkedés keretében az alábbi beavatkozások megvalósítása tervezett:

  • a hazai KKV szektor munkavállalóinak (tovább)képzése belső képzések támogatásán keresztül, amelyhez a vállalatok részéről a munkahelyek megőrzésére és a bérszínvonal emelésére irányuló vállalások társulnak;
  • a jól működő nagyvállalati belső képzések megnyitásának támogatása a beszállítók munkavállalóinak irányába;
  • a gazdaság struktúraváltásához hozzájáruló képzések támogatása.

A pénzügyi eszköz lehetőségét még vizsgálja a szakterület, annak részletei kidolgozás alatt állnak.

4. prioritási tengely: Ifjúsági garancia

4.1 A foglalkoztatásba való bejutás javítása minden munkanélküli, különösen pedig a fiatalok és a tartósan munkanélküliek, valamint az inaktív személyek számára, előmozdítva az önfoglalkoztatást és a szociális gazdaságot

  • A nem tanuló és nem dolgozó fiatalok (15-29 éves korosztály) esetében a munkanélküliségben töltött idő rövidítése, a munkába állás személyre szabott segítése szolgáltatások, gyakornoki lehetőségek, munkalehetőség, képzéshez vagy vállalkozóvá váláshoz adott támogatás, mobilitási támogatás, célzott kereslet-ösztönzés formájában.

5. prioritási tengely: Felsőoktatás, szakképzés

5.1 Az oktatási és képzési rendszerek minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása céljából

  • Versenyképes, innovatív felsőoktatás a felsőoktatás társadalmi és gazdasági relevanciájának erősítése érdekében
  • A szakképzés minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése

5.2 A minőségi és befogadó oktatásba és képzésbe való egyenlő bejutás és ezek elvégzése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a kisgyermekkori oktatástól és gondozástól az általános és a szakmai oktatáson és képzésen keresztül a felsőoktatásig, valamint felnőttoktatás és -tanulás, ideértve a tanulási mobilitás előmozdítását mindenki számára

  • Inkluzív és minőségi felsőoktatás:
  • Befogadó és hátránykompenzációt erősítő szakképzés

6. prioritási tengely: Turizmus, örökségvédelem

6.1 Integrált társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása városi területeken

  • Turisztikai térségekben található gyógyfürdők és gyógyhelyek komplex fejlesztése
  • Turisztikai térségekben található örökségvédelmi helyszínek komplex fejlesztése
  • Turisztikai térségek integrált termék- és szolgáltatásfejlesztése

6.2 Integrált helyi társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása, többek között vidéki és part menti területeken, közösségvezérelt helyi fejlesztés révén is

  • Turisztikai térségeken kívül található gyógyfürdők és gyógyhelyek komplex fejlesztése
  • Turisztikai térségeken kívül található örökségvédelmi helyszínek komplex fejlesztése

Forrás:
Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program; Széchenyi 2020; 2020. október 29.

Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP) 2021-2027 – Társadalmi véleményezés

„Az Operatív Programok tematikus célokra vonatkozó, részletes tervek. A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok alapján készülnek, és meghatározzák, hogyan kerül felhasználásra az Európai Unió által biztosított támogatás a programozási időszak során. Az alábbiakban a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a programról.

I. Az operatív program indokoltsága
A globális kihívásokra, így az éghajlatváltozásra, a környezetszennyezésre, a biológiai sokféleség csökkenésére, a természeti erőforrások túlzott kihasználására egyre kevésbé adhatóak elszigetelt szakmai válaszok. A Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP) a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) folytatása, és a felsorolt problémák helyi kezeléséhez, a klímasemleges gazdaság eléréséhez kíván hozzájárulni. A ZIKOP több újdonsággal is bővül, ilyenek például a körforgásos gazdaság, a vízveszteség csökkentés, a zöld és kék infrastruktúrák, a helyi energiaközösségek vagy az ún. igazságos átmenet.

II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitikai céljaihoz
A ZIKOP teljes egészében az Európai Unió második szakpolitikai céljához (PO2) kapcsolódik: „Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával”. A ZIKOP-nak nem része a tiszta üzemű városi és elővárosi közlekedés, ez a téma a Mobilitás Operatív Programban kap helyet.

III. Az operatív program tartalma
A Kárpát-medence az átlagosnál jobban melegedő európai régiókhoz sorolható, az éghajlatváltozás hatásai miatt a káros kibocsátások mérséklésére, a káros hatásokhoz való alkalmazkodásra és felkészülésre, a szélsőséges időjárási események felmérésére és kezelésére, a katasztrófakockázatok csökkentésére és a gyakorlati alkalmazkodásra több figyelmet kell fordítanunk. Magyarországon az ár- és belvízvédelmi problémák mellett az aszály és a vízhiány, valamint a vizek szennyezése jelent mind nagyobb kihívásokat. Az ár- és belvízvédelmi beruházások mellett egyre fontosabbá válnak a szélsőséges időjárás hatásainak mérséklését, a rendelkezésre álló vízkészletek területi kiegyensúlyozását, velük történő fenntartható gazdálkodást és vizeink jó állapotának elérését célzó beruházások és intézkedések.

A jó minőségű ivóvíz nem minden lakos számára elérhető, ivóvízhálózataink vízvesztesége meghaladja a 20%-ot. A közműollót érdemes tovább zárni a legkisebb és gyakran legelmaradottabb települések fejlődésére is gondolva, az ellátási hiányokat felszámolva. A víz egyre értékesebb természeti erőforrás, ezért a vízveszteség csökkentése mellett a csapadékvíz-gazdálkodást, a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap hasznosítását is erősíteni kell, amelynek érdekében a víziközmű rendszerek átfogó fejlesztése, valamint a zöld és kék infrastruktúrára alapozott megoldások térnyerése várható.
A körforgásos gazdaság jelentősen átalakítja a hulladékgazdálkodást és a hazai gazdaság szerkezetére is kihatással lesz a „nulla hulladék” hosszú távú célja.

A szennyezett területek kármentesítése, a környezetbarát technológiák és irányítási rendszerek elterjesztése, a zajártalom csökkentése, a víz- és levegőminőség javítása és a biológiai sokféleség, a zöld infrastruktúra, a Natura 2000 területek megőrzése és fejlesztése, az ökoszisztéma szolgáltatások biztosítása szintén a zöld gazdasági átmenetet támogatja.

A gazdaság klímasemlegességének elérésében az energiatermelés és felhasználás üvegházhatású gázkibocsátásának mérséklése kiemelt szerepet játszik. Magyarország a megújuló energia részarányát 13%-ról 21%-ra tervezi növelni 2030-ig. Energiahatékonyság terén célunk, hogy a végsőenergia-felhasználásunk 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket. A célok elérése érdekében folytatódnak az energiahatékonyságot célzó, a távhő és a helyi adottságokra épülő, megújuló energiát saját fogyasztásra termelő beruházások, illetve nagyobb teret kap az – időjárásfüggő megújuló energia alapú áramtermelés integrálását és hálózati rugalmasságot célzó – energetikai hálózatok fejlesztése, okosítása, a tárolókapacitások növelése és a helyi energiaközösségek kialakítása. Az igazságos átmenet jegyében a fosszilis tüzelőanyagoktól és karbon intenzív iparágaktól nagymértékben függő megyéinket segítjük.

IV. Az operatív program felépítése

Az OP öt prioritási tengelyt és hét egyedi célkitűzést tartalmaz.

Prioritási tengely Finanszírozó Alap Régiókategória
1. Vízgazdálkodás és katasztrófakockázat csökkentés ERFA, KA fejlett, kevésbé fejlett
2. Körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság ERFA fejlett, kevésbé fejlett
3. Környezet- és természetvédelem ERFA fejlett, kevésbé fejlett
4. Megújuló energiagazdaság ERFA fejlett, kevésbé fejlett
5. Igazságos Átmenet Igazságos Átmenet Alap, ERFA, ESZA+ fejlett, kevésbé fejlett

V. Az operatív program tartalma

1. prioritási tengely: Vízgazdálkodás, katasztrófakockázat csökkentés

1.1 Katasztrófakockázat csökkentés éghajlatváltozás
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Katasztrófák elleni védekezés: megelőzés, felkészülés, reagálás, helyreállítás

1.2 Vízgazdálkodás
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Víz és település: nagyobb léptékű, a települések életét közvetlenül befolyásoló vízgazdálkodási beruházások, a helyi adottságok függvényében megalapozva a kék és zöld infrastruktúrák előkészítését és vizeink jó állapotának elérését is
  • Vízkár, aszálykár és vízvédelem: nagyobb térségi vízgazdálkodási, illetve a vizek jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapotának elérését támogató beruházások összehangoltan a mezőgazdasági és ökológiai igényekkel, illetve egyéb (pl. rekreációs) célokkal

2. prioritási tengely: Körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság

2.1 Fenntartható vízi közmű rendszerek
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Szennyvíz+: uniós jogszabályi megfelelést biztosító beruházások, egyedi megoldások, kistelepülések szennyvíz kérdéskörének megoldása, a befogadó víztestek jó állapotának elérését szolgáló beruházások
  • Ivóvízminőség: az új Ivóvíz Irányelvből adódó feladatok és beruházások megvalósítása, ellátási hiányok felszámolása, ivóvíz minőség javítása, az ivóvízellátás biztonságának fokozása
  • Víztakarékosság és az éghajlatváltozás kihívásai: a meglévő rendszerek integrálása, hatékonyságnövelése, automatizálás és folyamatirányítás, vízveszteségek csökkentése, csapadékvízgazdálkodás, tisztított szennyvíz és szennyvíziszap hasznosítás, zöld és kék infrastruktúrák fejlesztése

2.2 Települési zöld infrastruktúra
Az intézkedés az alábbi beavatkozást tartalmazza:

  • Az operatív program céljait funkcionálisan támogató, különösen az 1. és 2. prioritásokban előkészített, magas hozzáadott értékű települési zöld és kék megoldások támogatása

2.3 A körforgásos gazdaságra való átállás
Az intézkedés az alábbi beavatkozást tartalmazza:

  • Hulladékgazdálkodás: a meglévő rendszerek felkészítése a körfogásos gazdaságra és az új uniós célok elérésére
  • A gazdaság ösztönzése a körfogásos gazdaság bevezetésére, a fenntarthatóság ösztönzése

3. prioritási tengely: Környezet- és természetvédelem

3.1 Környezetvédelem
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Szennyezett ipari területek helyreállítása, kármentesítése és előkészítése további barnamezős fejlesztésekhez
  • A környezeti elemek védelmét szolgáló szennyezést csökkentő intézkedések és korszerű technológiák, környezeti irányítási rendszerek meghonosítása, új típusú szennyezőanyagok feltérképezése
  • Zajvédelem
  • Levegőminőség javítás

3.2 Természetvédelem

  • A Natura 2000 területeket és védett természeti területeket magában foglaló külterületi zöldinfrastruktúra megőrzése, fejlesztése és kezelése
  • A biológiai sokféleség, a Natura 2000 hálózat szolgáltatásainak fenntartható hasznosítása
  • A biológiai sokféleség megőrzését, a zöld infrastruktúra fejlesztését, az ökoszisztéma szolgáltatások hasznosítását megalapozó információs rendszerek fejlesztése

4. prioritási tengely: Megújuló energiagazdaság

4.1 Energiahatékonysági intézkedések előmozdítása
Az intézkedés az alábbi beavatkozást tartalmazza:

  • Energiahatékonysági intézkedések előmozdítása

4.2 A megújuló energiák ösztönzése

Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Helyi adottságoknak megfelelő megújuló energiák ösztönzése a saját fogyasztási célú, egyéni és közösségi szintű villamosenergia-termelésben
  • Egyéni és közösségi fűtés-hűtés – a helyi adottságoknak megfelelő – megújuló energia alapra helyezése

4.3 Intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolás fejlesztése
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Az átviteli- és elosztóhálózatok rugalmasságát és az időjárásfüggő megújuló energia alapú áramtermelők integrálását célzó fejlesztések, intelligens energiarendszerek, és az energiatárolás ösztönzése
  • A távhő-rendszer korszerűsítése, megújuló energia alapra helyezése

4.4 Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

5. prioritási tengely: Igazságos átmenet

A kidolgozás alatt lévő, Baranya, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékre vonatkozó Igazságos Átmenet Tervek megvalósítása (támogatható területek: mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése, versenyképesség és a karbonszegény gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében a leginkább veszélyeztetett EU-ETS létesítmények (vállalatok) ÜHG kibocsátását célzó technológiai váltásának támogatása, új vállalkozások alapítása, kutatás, fejlesztés és innováció, digitalizáció, szennyezett területek rehabilitálása, energiahatékonyság és megújuló energiák használata, körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás támogatása, foglalkoztatás javításával összefüggő tevékenységek).

Minden prioritási tengelyhez kapcsolódóan támogathatóak a háttér és információs rendszerek fejlesztései, a döntéstámogatást elősegítő beruházások, a szemléletformálás és az innováció előmozdítása.”

Forrás:
Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program; Széchenyi 2020; 2020. október 29.
Szerkesztői kiegészítés:
Az Igazságos Átmenet Tervekhez lásd: A méltányos átállást támogató mechanizmus: ügyelünk arra, hogy senki ne maradjon le; Európai Bizottság
„Bármely tagállam jogosult lehet támogatásra, mely a legkarbonintenzívebb régiók mellett azokra a régiókra összpontosul, ahol a fosszilistüzelőanyag-ágazat foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót. A tagállamok a 2030-ig tartó időszakra szóló, a leginkább érintett, támogatásra szoruló területeket azonosító, méltányos átállásra vonatkozó területi terveik kidolgozását követően hívhatják le a támogatást. E tervek meghatározzák azt is, hogy miként lehet a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokat a leghatékonyabban kezelni.”

Mobilitás Operatív Program (MIOP) 2021-2027 – Társadalmi véleményezés

„Az Operatív Programok tematikus célokra vonatkozó, részletes tervek. A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok alapján készülnek, és meghatározzák, hogyan kerül felhasználásra az Európai Unió által biztosított támogatás a programozási időszak során. Az alábbiakban a Mobilitás Operatív Program rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a programról.

I. Az operatív program indokoltsága

Az Európai Bizottság által meghirdetett Európai Zöld Megállapodás célul tűzi ki a fenntartható és intelligens mobilitásra való áttérést, tekintve, hogy a közlekedés felelős az Unió üvegházhatású-gázkibocsátásának negyedéért, és ez az arány egyre nő. Ezek a feladatok kapnak helyet a Mobilitás Operatív Programban (MIOP), mely az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) folytatásának tekinthető.

II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitikai céljaihoz

Az operatív program az Unió által meghatározott „Zöldebb, karbonszegény Európa” (PO2) és kiemelten a „Jobban összekapcsolt Európa – mobilitás és regionális IKT-összekapcsoltság” (PO3) szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódik.

II. Az operatív program tartalma
Az operatív program követi a 2014-2020 közötti programozási periódus IKOP prioritásait, figyelembe véve az új keretrendszert. A közlekedésfejlesztés továbbra is fontos eszköze a gazdaságfejlesztésnek, valamint a területi kohéziónak, mindazonáltal az európai zöld megállapodással összhangban nagy hangsúlyt helyez a fenntartható közlekedési formák támogatására: a kötöttpályás közösségi közlekedés és kerékpáros közlekedés fejlesztésére, az egyes közlekedési módok összekapcsolására, valamint a motorizált közlekedés környezetbarátabbá tételére az alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra bővítése révén, valamint a közösségi közlekedésben résztvevő járműállomány mielőbbi cseréjére tiszta és energiahatékony közúti járművek beszerzésének támogatásával, illetve az alternatív üzemanyagok előállításának ösztönzésével. Az OP beavatkozási területei kiterjednek a hajózással kapcsolatos fejlesztésekre is.

IV. Az operatív program felépítése

Az OP három prioritási tengelyből áll, mely egyedi célkitűzésekre és beavatkozási területekre bontható tovább.

Prioritási tengely Finanszírozó Alap Régiókategória
1. Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése ERFA, KA fejlett, kevésbé fejlett
2. TEN-T vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztése KA fejlett, kevésbé fejlett
3. Fenntarthatóbb és biztonságosabb közúti mobilitás ERFA, KA fejlett, kevésbé fejlett

V. Az operatív program részletes tartalma

1. prioritási tengely: Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése

1.1 A városi környezet biodiverzitásának, környezetbarát infrastruktúrájának megerősítése, valamint a környezetszennyezés csökkentése

Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • A TEN-T hálózat részét nem képző elővárosi vasúti szakaszok fejlesztése járműbeszerzés (pl. HÉV szerelvények)
  • A közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztések (pl. P+R, B+R, intermodális személyszállítási csomópont)
  • A közösségi közlekedést előnyben részesítő informatikai alkalmazások, adatbázisok fejlesztése és bevezetése
  • Kötöttpályás és egyéb (villamos, troli, busz) közösségi közlekedés fejlesztése, szűk keresztmetszetek feloldása (új szakaszok kiépítése, járműbeszerzés, megállóhelyek korszerűsítése és akadálymentesítése, infrastruktúrafejlesztés)
  • Budapesti városi közúti közlekedési infrastruktúra vegyes-forgalmúvá alakítása, kerékpáros fejlesztések
  • Alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra (pl. e-töltők, H-töltők) fejlesztése

2. prioritási tengely: TEN-T vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztése

2.1 Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T fejlesztése

Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

TEN-T vasúti hálózat:

  • a szűk keresztmetszeteinek felszámolása
  • vasúti digitalizáció erősítése (pl. központi forgalomirányítás, transzformátorok cseréje)
  • motorvonatok, valamint személykocsik beszerzése
  • vasútállomások és megállóhelyek korszerűsítése

TEN-T vízi közlekedés:

  • TEN-T kikötők víz- és szárazföldi oldali infrastruktúrájának fejlesztései
  • a magyarországi Duna szakaszon közlekedő hajók hajtásláncának földgáz vagy hidrogénalapúvá átalakítása

3. prioritási tengely: Fenntarthatóbb és biztonságosabb közúti mobilitás

3.1 Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T

3.2 Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás kialakítása, ideértve a TEN-T-hez való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is

Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

Gyorsforgalmi és 1-3. számjegyű utak:

  • hiányzó szakaszainak kiépítése
  • közúthálózat kapacitásának bővítése
  • közúti infrastruktúra környezeti, műszaki fenntarthatóságát és ezáltal a jelenlegi szolgáltatási szintet növelő beavatkozások
  • közlekedésbiztonságot növelő beavatkozások (pl. csomópontok átépítése, szalagkorlát csere, láthatóság növelése, intelligens közlekedési rendszerek továbbfejlesztése)

EUROVELO kerékpáros létesítmények fejlesztése

Közlekedési célú megújuló energia előállítását szolgáló technológiák fejlesztése elsősorban biogáz (bio LNG, CNG), megújuló alapú hidrogén és fejlett bioüzemanyagok vonatkozásában.

Alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra (pl. e-töltők, H-töltők) fejlesztése

Határátkelőhelyek fejlesztése, a határátkelés gyorsításához szükséges eszközök beszerzése

Önvezető autózást támogató rendszerek kiépítése/fejlesztése

Nemzeti Közlekedési Stratégia menedzsment eszközeinek előkészítése”

Forrás:
Mobilitás Operatív Program; Széchenyi 2020; 2020. október 29.

Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) 2021-2027 – Társadalmi véleményezés

„Az Operatív Programok tematikus célokra vonatkozó, részletes tervek A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok alapján készülnek, és meghatározzák, hogyan kerül felhasználásra az Európai Unió által biztosított támogatás a programozási időszak során. Az alábbiakban a Területi Operatív Program rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a programról.

I. Az operatív program indokoltsága
A program Magyarország kevésbé fejlett régióinak és fejlett régiójának területi alapú, térségi és települési fejlesztéseit támogatja, kiemelt figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett régiók és elmaradott térségek fejlesztésére. A program elsődlegesen a helyi önkormányzati fejlesztéseket finanszírozza, valamint szerepet vállal a kiemelt térségek és gazdasági zónák fejlesztésében és az elmaradott térségek felzárkózásának támogatásában is.

II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitika céljaihoz
Az operatív program elsődlegesen az Unió által meghatározott A polgárokhoz közelebb álló Európa (PO5)szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódik. A PO5 a kohéziós források lehető legrugalmasabb felhasználását teszi lehetővé, amelynek keretében valamennyi ERFA tématerület integráltan támogatható (1-4. EU szakpolitikai célok), és amelyet ESZA+ forrás egészíthet ki.

III. Az operatív program tartalma
A program a 2014-2020 TOP tematikáját és integrált területi programokon keresztül megvalósuló modelljét folytatja, az eredményességet és a hely-alapú megvalósítást javító új elemekkel:

  • elsődlegesen a helyi önkormányzati fejlesztéseket finanszírozza, fejlesztési tematikája kiterjed a helyi gazdaságfejlesztésre és foglalkoztatásra, a települési infrastruktúra, településüzemeltetés és helyi közszolgáltatások fejlesztésére,
  • a kiemelt térségekben ezeket a fejlesztéseket térségi alapon összehangolja és ezeken túlmenő térség-specifikus fejlesztéseket is finanszírozhat,
  • fenntartható városfejlesztési intézkedése keretében a helyi fejlesztési stratégiájuk alapján kiválasztott városok a fenti fejlesztéseket integrált helyi városfejlesztési programokban valósíthatják meg, illeszkedve a helyi klímastratégiákhoz,
  • szerepet vállal a helyi jelentőségű turizmus fejlesztésében,
  • szerepet vállal a komplex programmal fejlesztendő járásokban helyi társadalmi felzárkózási programok támogatásában.

IV. Az operatív program felépítése

Az OP 6 prioritási tengelyből áll:

Prioritási tengely Finanszírozó Alap Régiókategória
Versenyképes megye ERFA Kevésbé fejlett
Térségfejlesztés ERFA Kevésbé fejlett
Turizmus, helyi turisztikai fejlesztések ERFA Kevésbé fejlett
Területi humán fejlesztések ESZA+ Kevésbé fejlett
Budapesti infrastrukturális fejlesztések ERFA Fejlett
Budapesti humán fejlesztések ESZA+ Fejlett

 

V. Az operatív program tartalma

1. prioritási tengely: Versenyképes megye

1.1 Helyi gazdaságfejlesztés támogatása
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
  • Helyi turisztikai fejlesztések
  • Helyi gazdasághoz kapcsolódó térségi és helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztése

1.2 Településfejlesztés, települési szolgáltatások támogatása
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Helyi közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
  • IKT és okos település-fejlesztések
  • Helyi, önkormányzati energetika: energiahatékonysági és megújuló energia-felhasználást elősegítő fejlesztések
  • Szociális városrehabilitáció
  • Barnamezős rehabilitáció, rozsdaövezetek fejlesztése
  • Helyi zöld és kék infrastruktúra fejlesztése, klíma-alkalmazkodás (illeszkedve a helyi klímastratégiákhoz), helyi környezetvédelmi infrastruktúra és hulladékgazdálkodás fejlesztése
  • Helyi közösségi és kulturális, helyi sport és szabadidős terek és szolgáltatások fejlesztése

1.3 Helyi és térségi közszolgáltatások támogatása
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Gyermekjóléti alapellátás, családbarát, munkába állást segítő alapszolgáltatások fejlesztése
  • Egészségügyi alapellátás, járóbeteg-szakellátás és egészségfejlesztési infrastruktúra fejlesztése
  • Szociális alapszolgáltatások fejlesztése

1.4 Fenntartható városfejlesztés támogatása
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Az 1-3. beavatkozási területek/intézkedések szerinti tartalom, helyi integrált városfejlesztési stratégia alapján, kiválasztott városokban
  • ERFA és ESZA+ források integrált, helyi programalapú felhasználása

2. prioritási tengely: Térségfejlesztés
2.1 Tartalma megegyezik az 1. prioritási tengely 1-3 beavatkozási területei szerinti tartalommal, a megyei integrált területi programokhoz kapcsolódva

3. prioritási tengely: Turizmus, helyi turisztikai fejlesztések
Helyi és térségi gazdaság versenyképességére kiható turisztikai fejlesztések, amelyek nem tagjai országos vagy nemzetközi hálózatoknak.

  • helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítása, fejlesztése
  • kulturális látványosságok, aktív- és ökoturisztikai fejlesztések
  • helyi jelentőségű, turisztikai célú kerékpárutak

4. prioritási tengely: Területi humán fejlesztések
Az 1-2. prioritás beavatkozásaihoz kapcsolódó humán, ESZA+ típusú fejlesztéseket tartalmazza.

  • Helyi gazdaságfejlesztés, helyi foglalkoztatás ESZA+ elemei
  • Szociális városrehabilitáció ESZA+ elemei
  • Közösség, kultúra, szabadidő fejlesztések ESZA+ elemei
  • Fenntartható városfejlesztés ESZA+ elemei

5. prioritási tengely: Budapesti infrastrukturális fejlesztések
Budapest az Európai Unió fejlettebb régiói közé tartozik, a fejlesztéseire fordítható forrásokat ezért elkülönülten kell kezelni. A rendelkezésre álló keretet az alábbiak szerint tervezzük felhasználni.
5.1 Kormányzati hatáskörű kiemelt projektek – zöldfelületi fejlesztések
5.2 Budapesti önkormányzatokkal egyeztetett tartalom, pályázatos konstrukciók

6. prioritási tengely: Budapesti humán fejlesztések

6.1 Az országos humánfejlesztési programok budapesti „elemei”
6.2 Budapesti önkormányzatokkal egyeztetett tartalom, pályázatos konstrukciók”

Forrás:
Versenyképes Magyarország Operatív Program; Széchenyi 2020; 2020. október 29.

Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) 2021-2027 – Társadalmi véleményezés

„Az Operatív Programok tematikus célokra vonatkozó, részletes tervek. A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok alapján készülnek, és meghatározzák, hogyan kerül felhasználásra az Európai Unió által biztosított támogatás a programozási időszak során. Az alábbiakban a Humánfejlesztési Operatív Program rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a programról.

I. Az operatív program indokoltsága
Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja, hogy csökkentse a régiók fejlettségbeli különbségeit és megteremtse a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeit valamennyi tagállamában. A kitűzött cél, azaz a közösségi kohézió elérése érdekében az egyes régiók gazdasági konvergenciája mellett nélkülözhetetlen a szociális és jólétbeli egyenlőtlenségek felszámolásának támogatása. A Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) célja a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon.

II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitikai céljaihoz
Az operatív program a negyedik szakpolitikai célkitűzést (PO4 – szociálisabb Európa) támogatja, ám kiegészítő jelleggel hozzájárul az ötödik célkitűzéshez (PO5 – a polgáraihoz közelebb álló Európa) is.

III. Az operatív program tartalma
A HOP öt humán szakterület fejlesztéseit foglalja magában: egészségügy, köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális, valamint család- és ifjúságpolitika (amelyekhez a kultúra és a sport is hozzájárul).

IV. Az operatív program felépítése

Az OP hat prioritási tengelyből áll.

Prioritási tengely
Finanszírozó Alap Régiókategória
1. Egészségügyi fejlesztések ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett
2. XXI. századi köznevelés ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett
3. Társadalmi felzárkózási fejlesztések ESZA+/ERFA kevésbé fejlett / fejlett
4. Szociális fejlesztések ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett
5. Az anyagi nélkülözés (Rászoruló személyek támogatása) ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett
6. Család- és ifjúságügyi fejlesztések ESZA+ kevésbé fejlett / fejlett

V. Az operatív program tartalma

1. prioritási tengely: Egészségügyi fejlesztések

A lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza az ország kilátásait, gazdasági versenyképességét, ezért kiemelten fontos, hogy javuljon a magyar emberek egészségi állapota, tovább javuljanak a betegek gyógyulási esélyei és növekedjen az egészségben eltöltött életévek száma.

  • az alapellátás szerepének megerősítése a szolgáltatások elérhetőségének javításával, a dolgozók kompetenciáinak, szaktudásának növelésével, az alapellátás prevenciós tevékenységének megerősítésével;
  • prevenciós programok az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés támogatása érdekében;
  • a szervezett szűrési rendszer továbbfejlesztése;
  • az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megerősítése, többek között hiánypótló szolgáltatások kialakításával;
  • a járó- és fekvőbeteg-ellátás, valamint a mentés infrastrukturális feltételeinek és eszközellátottságának javítása;
  • az egészségügyi humánerőforrás megerősítése többek között a hiányzó szakemberek biztosításával, korszerű képzésekkel, továbbképzésekkel, a munkakörülmények javítása, a szakdolgozók munkaterhelésének csökkentésével és életkörülményeinek javításával az életpálya modell kialakítása révén;
  • az e-egészségügy rendszerének továbbfejlesztése, telemedicina szolgáltatások széleskörű elérhetőségének támogatása;
  • a rendszeres, egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítése.

2. prioritási tengely: XXI. századi köznevelés
A 21. század új kihívásai, a digitalizáció térhódítása, a pedagógusokkal szembeni elvárások és a tanulók attitűdváltozása új feladat elé állították a köznevelési rendszert, valamint átalakították az információszerzési és a tanulási módszereket. A következő időszak elsőszámú feladata a köznevelési intézmények, a pedagógusokat, és tanulók felkészítése az új kihívásokra.

  • az oktatás és a képzés minőségének és munkaerő-piaci relevanciájának növelése;
  • a köznevelés digitális infrastruktúrájának, eszközparkjának és szolgáltatásainak megújítása;
  • a pedagógusok digitális és digitális oktatási kompetenciájának fejlesztése, valamint a digitális tartalmak kiterjesztése, hozzáférhetőségének javítása;
  • a tanulók digitális kompetenciáinak és idegen nyelvi készségének megerősítése;
  • a nem-formális és informális tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.
  • a minőségioktatáshoz való egyenlő hozzáférés, valamint a köznevelési intézmények hátránykompenzációjának erősítése, a korai iskolaelhagyás megelőzése;
  • az iskolai eredményesség javítása a művészeti neveléssel, tehetségtámogatással;
  • a pedagógiai szakszolgálati intézmények, a gyógypedagógiai intézmények szakmai és infrastrukturális fejlesztése;
  • az értelmi, érzelmi illetve testi fejlődés harmonikus egyensúlyának támogatása, az egészségtudatos életmód elterjesztése.

3. prioritási tengely: Társadalmi felzárkózási fejlesztések

A társadalmi felzárkózási fejlesztések célja a szegénységben élők arányának csökkentése, a szegénység újratermelődésének megakadályozása, a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése komplex programokkal és a társadalmi befogadás erősítése, különös tekintettel a roma népességre.

  • hátrányos helyzetű személyek vállalkozóvá válásának és munkalehetőségeinek bővítése területileg is célzott, egyénre szabott szolgáltatások biztosításával, vállalkozások és társadalmi vállalkozások elindításának segítésével;
  • közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedési esélyeinek növelése;
  • a foglalkoztathatóság növelése, az alacsony képzettségűek tanulási lehetőségeinek biztosítása, valamint a fogvatartottak társadalmi reintegrációjának elősegítése;
  • foglalkoztatási szempontból különösen hátrányos helyzetűek (kiemelten a roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése;
  • a telepszerű körülmények között élők társadalmi integrációja, lakhatási helyzetük javítását célzó intézkedés komplex programokkal;
  • egészséges és biztonságos lakókörnyezet megteremtése a legszegényebb településeken, humán és infrastrukturális jellegű beavatkozások összehangolt, integrált módon történő biztosításával;
  • gyermekes családok szegénységének csökkentése, integrált járási gyermekprogramok és a koragyermekkori felzárkózást segítő szolgáltatások fejlesztésével;
  • oktatási esélyteremtés, a köznevelési intézmények esélyteremtő szerepének erősítése;
  • együttműködő társadalom erősítése, támogató-megtartó helyi közösségek, szemléletformálás;
  • társadalmi felzárkózást megerősítő szakpolitikai fejlesztések és koordináció.

4. prioritási tengely: Szociális fejlesztések
A szociális fejlesztések a sérülékeny csoportok társadalmi befogadásának erősítésére, lakhatásának és ellátásának biztosítására, valamint foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

  • megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzetének javítása;
  • sérülékeny csoportok (főként a gyermekek, fogyatékos személyek és idősek) szociális védelemének javítása, valamint a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítása;
  • a gyermekek családban történő nevelkedésének támogatása, nevelőszülői hálózatok megerősítése;
  • fogyatékos személyek és idősek családban maradását elősegítő szolgáltatások fejlesztése;
  • szociális szolgáltatások és intézmények fejlesztése és funkcióváltásának támogatása;
  • szociális- és a gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése

5. prioritási tengely: Rászoruló személyek támogatása
A prioritáson tervezett beavatkozások célja, hogy az anyagi nélkülözést enyhítő programok folytatásával (élelmiszersegély és alapvető fogyasztási cikkek biztosításával) és továbbfejlesztésével a juttatások célzottsága és hatékonysága javuljon, a célcsoportra irányuló egyéb fejlesztésekben rejlő szinergiák pedig kiaknázásra kerüljenek.

  • alapvető élelmiszerekből összeállított csomagok rendszeres biztosítása az alacsony jövedelmű, vagy jövedelemmel nem rendelkező rászoruló személyek számára;
  • meleg étkezés rendszeres biztosítása hajléktalan személyek számára;
  • alapvető fogyasztási cikkek rendszeres biztosítása;
  • élelmiszerfelesleg gyűjtése és továbbítása az élelmiszerbiztosításhoz kapcsolódó anyagi támogatások kiegészítéseként;
  • kísérő intézkedések biztosítása (pl. az életvitelhez és a társadalmi felzárkózáshoz hozzájáruló intézkedések, az egészségi állapot megállapításához szükséges vizsgálatok) más intézkedésekhez kapcsolódóan

6. prioritási tengely: Család- és ifjúságügyi fejlesztések
A demográfiai kihívások hátterében a születések számának csökkenése, és ezzel párhuzamosan a társadalom idősödése áll. Ezen folyamatok kedvező irányba fordítása a munka és a magánélet jobb egyensúlyának előmozdítása, valamint a rejtett munkaerő-piaci tartalékok aktiválása révén érhető el

  • a családi élet és a munka összeegyeztethetőségének támogatása többek között az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével;
  • bölcsődei férőhelyek számának növeléséhez kapcsolódóan magasan képzett szakemberállomány (kisgyermeknevelők) biztosítása;
  • a családok szerepének megerősítése, családbarát értékek közvetítése, valamint az egyszülős és mozaikcsaládok támogatása komplex intézkedési csomag biztosításával;
  • generációk közötti kapcsolatok erősítése fizikai, szellemi aktivitást igénylő programok biztosításával;
  • tehetséggondozáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása;
  • élménypedagógiai programok és fizikai aktivitásra építő programok megvalósítása;
  • önkéntesség kultúrájának népszerűsítése;
  • a családok és fiatalok védelmének biztosítása érdekében kríziskezelő szolgáltatások fejlesztése és kríziskezelő ambulanciák építése.

Forrás:
Humánfejlesztési Operatív Program; Széchenyi 2020; 2020. október 29.

Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) 2021-2027 – Társadalmi véleményezés

„Az Operatív Programok tematikus célokra vonatkozó, részletes tervek A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok alapján készülnek, és meghatározzák, hogyan kerül felhasználásra az Európai Unió által biztosított támogatás a programozási időszak során. Az alábbiakban a Digitális Megújulás Operatív Program rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a programról.

I. Az operatív program indokoltsága
A versenyképesség növelésének egyik horizontális dimenziója egy olyan működési környezet megteremtése, amelynek kialakítása követi a kor, a technológia és a gazdasági-társadalmi igények fejlődését. E működési környezet (infrastruktúra) egyik markáns eleme a közszolgáltatások rendszere. A gazdasági és társadalmi versenyképesség megtartásához, illetve növeléséhez elengedhetetlen a közszolgáltatások hatékony és a lehető legmagasabb szintű elektronizált és automatizált működése, fejlesztése. Ezek a feladatok kapnak helyet a Digitális Megújulás Operatív Programban, amely a Közigazgatás- és Közszolgáltatási Fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) folytatásának tekinthető a digitális fejlesztések vonatkozásában.

II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitikai céljaihoz
Az operatív program az Unió által meghatározott Intelligens Európa (PO1) szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódik.

III. Az operatív program tartalma
Az operatív program a kor, a technológia és a gazdasági fejlődés kihívásainak megfelelő, arra reagáló, hatékony és a lehető legmagasabb szintű elektronizált és automatizált működést biztosító közszolgáltatásokat fejleszt. Ezzel olyan működési környezetet kíván kialakítani az gazdaság és a társadalom számára, amely elérhető, rugalmas és stabil. Három fő területre tervezi koncentrálni a fejlesztéseit:

  • Korszerű digitális megoldások bevezetése a közigazgatási munkába, valamint a közszolgáltatások rendszerébe (pl. korszerű adat-védelmi, adatelemzési, feldolgozási megoldások, mesterséges intelligencia, szoftverrobotok, stb.).
  • A nyilvántartások közötti adatcsere, az összekapcsoltság fejlesztése révén új szolgáltatások bevezetése a gazdasági szereplők és az állampolgárok számára
  • Az elektronikus háttérinfrastruktúra, illetve az azokon futó alkalmazások fejlesztése a folyamatok egységesítése és egyszerűsítése érdekében.

IV. Az operatív program felépítése

Az OP két szakmai prioritási tengelyből áll, mely alcélokra és intézkedésekre bontható tovább. Ezen kívül külön prioritási tengely öleli fel a technikai segítségnyújtást.

Prioritási tengely Finanszírozó Alap Régiókategória
1. Közszolgáltatások digitalizációja ERFA kevésbé fejlett / fejlett
2. Elektronikus közszolgáltatások összehangolása ERFA kevésbé fejlett / fejlett

V. Az operatív program részletes tartalma

1. prioritási tengely: Közszolgáltatások digitalizációja
A prioritás az ügyfélközpontú közszolgáltatásoknak – a jelenkor elvárásainak és kihívásainak megfelelő – informatikai fejlesztéseit célozza. A központi megoldások igénybe vétele mellett az eddigi eredmények folytatása és a korszerű „okos” megoldások (pl. smart city) implementálása is cél.

1.1 Digitális transzformáció
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Elektronikus ügyintézés kiszélesítése
  • Helytől független ügyintézés lehetőségének fejlesztése
  • Kormányhivatali szolgáltatások fejlesztése

1.2 Adatvezérelt közigazgatás
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Folyamatok automatizálása és automatizált döntéshozatal
  • Mesterséges intelligencia (MI) és robotizálás alkalmazása a közszolgáltatások terén

1.3 Helyi közszolgáltatások digitalizációja
Az intézkedés az alábbi beavatkozást tartalmazza:

  • Okostelepülés-fejlesztés és önkormányzati szolgáltatásbővítés

2. prioritási tengely: Elektronikus közszolgáltatások összehangolása
A prioritási tengely célja a közszolgáltatás rendszerek együttműködésének, az interoperabilitásuk fejlesztése, a központi e-szolgáltatások kiterjesztése, tovább erősítve az összekapcsoltságot és ezzel a rugalmas és stabil működést. A prioritási tengely ezen túl kiberbiztonsági fejlesztéseket is tartalmaz.

2.1 Nyilvántartások közötti átjárhatóság
Az intézkedés az alábbi beavatkozást tartalmazza:

  • Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) adatkapcsolatok kialakítása és fejlesztése

2.2 Állami alkalmazásfejlesztés konszolidációja
Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

  • Szabályozott és központi e-ügyintézési szolgáltatások továbbfejlesztése és kiterjesztése
  • Kibervédelmi fejlesztések

Forrás:
Digitális Megújulás Operatív Program; Széchenyi 2020; 2020. október 29.

Közigazgatási, politikai informatika

Antonel Tănase: A közigazgatás digitalizálásával és informatizálásával vissza akarjuk állítani a polgároknak az állami intézményekbe vetett bizalmát

„A digitalizáció megvalósítása a kormány egyik legjelentősebb célkitűzése, a közigazgatás digitalizálásával és informatizálásával vissza akarják állítani a polgároknak az állami intézményekbe vetett bizalmát – jelentette ki Antonel Tănase kormányfőtitkár a Digitális Váltásért Országos Tanács bemutatása és tevékenységének elindítása alkalmából tartott konferencián.

A Digitális Váltásért Országos Tanács (CNTD) a Románia Digitalizációjáért Hatóság (ADR) konzultatív testülete, működését a 2020/89-es kormányhatározat szabályozza.

A CNTD feladata a digitális váltással kapcsolatos közpolitikákat érintő javaslatok kidolgozása, konzultatív szervként részt kell vennie a vonatkozó törvényi és intézményi keret kidolgozásában, a témával kapcsolatos vitákat kell szerveznie, illetve megoldási javaslatokkal kell segítenie a romániai közintézményeket a digitális váltás megvalósításában.

A Tanács elnöki tisztségét az ADR elnöke tölti be, aki további 15 tagot nevez még ki a vezetőtestületbe. A CNTD tematikus munkacsoportok révén fejti ki tevékenységét, amelyek összetételéről az ADR elnöke határoz. A Tanács munkája során együttműködhet a közintézményekkel és az akadémiai körökkel.

Az új testületet bemutató konferencián Antonel Tănase kormányfőtitkár rámutatott, a jelenlegi nehéz időkben még egyértelműbbé vált a digitalizáció fontossága, megvalósításának szükségessége. “A közigazgatás digitalizálásával és informatizálásával vissza akarjuk állítani a polgároknak az állami intézményekbe vetett bizalmát. Ennek érdekében a magán- és közszféra közötti szoros partnerségre van szükség. A digitalizáció abszolút prioritás a kormány számára” – fogalmazott.

Hozzátette, “nem a bürokráciát kell digitalizálni”, hanem hatékonyabbá kell tenni a folyamatokat.

“A digitalizáció nem a dokumentumok szkennelését és elektronikus formában való megőrzését jelenti. Ez téves megközelítés. A digitalizáció a munkamódszerek megváltoztatását és az eljárások javítását jelenti a közintézmények hatékonyságának növelése érdekében” – nyomatékosította.

Az európai alapok minisztériumának államtitkára, Călin Bota az eseményen elmondta, a digitalizációt illetően a közszféra az eddigi erőfeszítések ellenére még “kényes helyzetben van”. Az államtitkár szerint a koronavírus-járvány – bár természetesen sok problémát okozott, és nagyon kényes helyzetet idézett elő – kiváló alkalmat szolgáltatott arra, hogy a magánszektorban a kis- és középvállalkozások elinduljanak a digitalizálódás útján. “Vannak dolgok, amelyeket a magánszektor mindig sokkal korábban és nagyobb hatékonysággal valósít meg, mint az állami szféra, mert nagyobb a rugalmasság és a fejlődésre irányuló akarat” – mutatott rá.

Vannak európai alapok az IT-szektor fejlesztésére, amelyek hozzájárulhatnak az állami intézmények digitalizációjához is, emlékeztetett az államtitkár.

Bota szerint több kulcsfontosságú minisztériumban gondok vannak a digitalizálással, többek között a pénzügyi, egészségügyi, munkaügyi, oktatási tárcánál is, de van rá remény, hogy ez a helyzet is megoldódik.

Kifejtette, az uniós alapokat az állami intézmények digitalizálására az európai alapok minisztériuma fogja kezelni, és úgy vélte, megoldásokat lehet találni annak érdekében, hogy az állami intézmények és a lakosság, valamint cégek közötti kapcsolat egy kattintással – de legfeljebb öttel – megvalósulhasson, és ne kelljen sorban állni az ügyfélfogadó ablakoknál, órákon át autózni és tonnányi kinyomtatott dokumentumot cipelni magunkkal, hogy az aláírás és a pecsét hitelességét bizonyítsuk. ”

Forrás:
Antonel Tănase: A közigazgatás digitalizálásával és informatizálásával vissza akarjuk állítani a polgároknak az állami intézményekbe vetett bizalmát; Agerpress; 2020. október 27.

Egyre többször hoznak meg fontos döntéseket algoritmusok

„A szoftverek elsősorban az oktatás, az igazságügy és egészségügy területén kapnak komoly szerepet.

Az AlgorithmWatch nevű szervezet 16 európai országban vizsgálta meg, hogy mekkora mértékben támaszkodnak a döntések az algoritmusokra. Az eredmény kijózanító volt. Észtországban az állam elvileg támogatást ad minden gyermek után és ezért a szülőknek semmit sem kell tenniük. A születés után ugyanis minden szükséges információ bekerül egy adatbázisba, majd egy program magától kielemzi azokat. Akinek jár a támogatás, az automatikusan megkapja azt. Az ilyen eljárások neve Automated Decision Making (ADM).

Az AlgorithmWatch munkatársai több mint 100 ADM rendszert elemeztek ki, amelyeket 16 európai országban alkalmaznak vagy a jövőben használni fognak. Az Automating Society 2020 jelentésben többek között az szerepel, hogy ha valaki a jelenlegi európai ADM megoldásokat megvizsgálja, akkor rájön, hogy nagyon ritkák a pozitív példák. A fejlesztések többsége az embereket inkább kockázatnak tekinti, mint hogy segítsen nekik.

Nagy-Britanniában egy algoritmus számolta ki a diákok jegyeit, amelyek 40 százalékkal rosszabbak lettek a tanárok által prognosztizált jegyeknél. A tiltakozások hatására a brit kormány később kénytelen volt leállítani a kísérletet. Hat svájci kantonban a Dyrias-Intimpartner nevű rendszert alkalmazzák, amely igen-nem kérdések alapján igyekszik eldönteni, hogy valaki veszélyt jelent-e az élettársára. Amennyiben a válasz igen, akkor az illető évekig számíthat a rendőrség kiemelt figyelmére. Egy tanulmány azt írta, hogy a szoftver gyakran téved és a Dyrias által súlyosan veszélyesnek minősített személyek kétharmada soha nem követett el súlyos bűncselekményt.

Sarah Fischer, a Bertelsmann Alapítvány szakértője kifejtette, hogy gyakran találkoznak jó ötletekkel, amelyeket utána rosszul valósítanak meg. Azért, hogy az e megoldásokban lévő nagy lehetőségeket ki lehessen használni, szükség lenne egy európai keretfeltétel-gyűjteményre, amely tartalmazná az átláthatósági, felügyeleti és megvalósítási szabályokat. Az utóbbiakat egy átfogó demokratikus vitában kellene kidolgozni.

Az AlgorithmWatch azt sürgeti, hogy az európai uniós tagállamok vezessenek nyilvántartást a használt ADM fejlesztésekről, az üzemeltetőket pedig szerintük kötelezni kellene arra, hogy dokumentálják az adott rendszer célját és működését, a mögötte lévő modell logikáját és a fejlesztőkkel kapcsolatos információkat is elérhetővé kellene tenni. Továbbá nyilvánosságra kellene hozni, hogy milyen adatokkal képezték a megoldásokat és a független tudósok, az újságírók és a civil szervezetek számára hozzáférhetővé kellene tenni a teszteredményeket. Az arcfelismerésben használt algoritmusokat és technológiákat viszont be kellene tiltani, mert komoly fenyegetést jelentenek a társadalomra és az emberi alapjogokra nézve. Az ok: előkészítik az utat a válogatás nélküli tömeges megfigyeléshez.

Észtországban jelenleg olyan robotbírót fejlesztenek, amely a 7000 euró vagy kisebb értékű vitás ügyekben hozhat döntéseket. A feleknek be kell majd nyújtaniuk a birtokukban lévő adatokat és dokumentumokat, amelyeket a szoftver ki fog elemezni, majd meghozza az ítéletét. Emberi bíró csak akkor fog beavatkozni a folyamatba, ha valaki fellebbez az ítélet ellen. Olaszországban pedig egy olyan rendszert készítenek, amely a közösségi hálózatokból és az apróhirdetési portálokról szerez adatokat az adócsalók felkutatásához. Az információkat összehasonlítják majd azzal az életmóddal, amelyet az illető például az Instagramon mutat magáról. Aki például az adóbevallása alapján szegény, de a szelfijei nem szegénységről árulkodnak, könnyen problémákkal szembesülhet. ”

Forrás:
Egyre többször hoznak meg fontos döntéseket algoritmusok; SG.hu; 2020. október 29.

Sokba kerül Hamburgnak a Windows 7-hez való ragaszkodás

„A helyi rendőrség nagyon nem akar megszabadulni az operációs rendszertől.

A Windows 7 hivatalos terméktámogatása 2020. január 14-én járt le, a Microsoft azóta nem ad ki frissítéseket az operációs rendszerhez. Mindez azonban nem zavarja a hamburgi rendőrséget, amely ragaszkodik a bevált számítógépeihez és ezért hajlandó volt a további terméktámogatásért 526 000 eurót fizetni a redmondi óriáscégnek.

Mint kiderült, jelenleg a hamburgi rendőrség összesen 8082 számítógépén fut még a Windows 7 és ugyanez mondható el más helyi hivatalok 1041 számítógépéről is. A Windows 10-re való átváltást a város már 2016-ban elkezdte, de a folyamatot a mai napig nem sikerült teljesen lezárni. A Német Adófizetők Szövetsége élesen bírálta a gyakorlatot, mondván az komoly összegbe került az állampolgárok számára és a politikai döntéshozók, a városi hivatalok és a közigazgatás nyolc esztendőn át gyakorlatilag átaludta a problémát.

Hamburg mellett Berlinben is hasonló a helyzet, ott a helyi számítógépek 75-80 százalékán fut csak Windows 10, ezért a helyi szenátus kénytelen volt szintén több százezer euróért plusz terméktámogatást vásárolni a Windows 7-et futtató számítógépekhez. A StatCounter szeptemberi adatai alapján Németországban még a számítógépek 12,39 százalékán fut Windows 7, Magyarországon ugyanez az arány 20,92 százalék. ”

Forrás:
Sokba kerül Hamburgnak a Windows 7-hez való ragaszkodás; SG.hu; 2020. október 30.

Egyetértesz-e azzal, hogy a közpénzből fejlesztett szoftvereket szabad- és nyílt forráskódúként kellene kiadni?

„A közpénzen finanszírozott szoftverek Szabad Szoftvereknek kellene lenniük. Annak ellenére, hogy emellett rengeteg jó érv van, sok politikus egyenlőre nem is hallott róluk.

A Szabad Szoftverek mindenki számára biztosítják a jogot a korlátozások nélküli használatra, a forráskód tanulmányozására, megosztásra és továbbfejlesztésére. Ezek a jogok segítenek olyan alapvető szabadságjogok érvényesítésében mint a szólásszabadság, a sajtószabadság vagy a magánszférához való jogok.

Ebben segíthetsz! Írd alá a nyílt levelünket, hogy az üzenetünknek nagyobb súlya legyen. 29428 magánszemély és 197 szervezet már aláírta. Mi átadjuk a képviselőiteknek a nyílt levelet az aláírásokkal, hogy megértsék: Ha közpénzből van, legyen Szabad Szoftver!

Közpénz? Szabad Szoftver!

A közigazgatás által kínált és használt digitális szolgáltatások a 21. század demokratikus nemzeteinek a kritikus infrastruktúrája. Megbízható rendszerek létrehozása érdekében az állami szerveknek biztosítaniuk kell, hogy teljes mértékben irányítsák az állam digitális infrastruktúráján alapuló szoftvereket és számítógépes rendszereket. Jelenleg azonban ez sajnos ritkán valósul meg a korlátozó szoftverlicencek miatt, amelyek:

  • Megtiltják a közpénzen finanszírozott forráskódok megosztását és kicserélését. Ez megakadályozza a közigazgatási szervek közötti együttműködést és gátolja a fejlődést.
  • Támogatják a monopóliumokat a szabad verseny akadályozásával. Következésképp számos közigazgatási szerv néhány nagyvállalat függőségében kiszolgáltatva működik.
  • Fenyegetést jelentenek a digitális infrastruktúra biztonságára, mert megtiltják a forráskód elérését. Ez a backdoorok és más biztonsági rések kijavítását rendkívül megnehezítik.

Olyan szoftverekre van szükségünk, amely elősegíti a jó ötletek és megoldások megosztását. Ezáltal képesek leszünk Európa szerte javítani az informatikai szolgáltatásokat az emberek számára. Olyan szoftverekre van szükségünk, ami garantálja a választás, hozzáférés és a verseny szabadságát. Olyan szoftverre van szükségünk, amely segít a közigazgatásoknak visszanyerni a kritikus digitális infrastruktúrájuk teljes ellenőrzését, lehetővé téve számukra, hogy függetlenné váljanak és függetlenek maradjanak. Ezért kérjük a képviselőket a nyílt forráskódú Szabad Szoftverek közigazgatásban való használatának támogatására, mert:

  • A Szabad Szoftverek olyan modern közjavak, amelyek lehetővé teszik mindenki számára, hogy szabadon használja, tanulmányozza, megossza és továbbfejlessze a nap mint nap használt alkalmazásokat.
  • A Szabad Szoftverek licencek biztosítékot nyújtanak az ellen, hogy megszorító, szabad versenyt gátoló, zárt licenceket használó vállalatok csapdájába záródva találjuk magunkat.
  • A Szabad Szoftverek biztosítják, hogy a forráskód szabadon hozzáférhető és így backdoorok és más biztonsági rések kijavíthatóak, a szolgáltatóktól való függés nélkül.

A közigazgatási szervek működését az adófizetők finanszírozzák. A közigazgatási szervek felelőssége, hogy biztosítsák az adóbevételek, lehető leghatékonyabb felhasználását. Ezért: ha közpénzből van, a forráskód is legyen közkincs!

Ezért mi, az aláírók, kérjük a képviselőket, hogy: “Olyan jogszabályokat hozzanak létre, amelyek biztosítják, hogy a közigazgatási szervek számára közpénzből fejlesztett szoftverek forráskódjai legyenek valamilyen Szabad Szoftver licencel ellátva nyilvánosan elérhetőek.””

Forrás:
Nyílt levél – Public Money, Public Code; Free Software Foundation Europe; 2020
Lásd még:
FSF.hu Alapítvány

Jogi és digitális kormányzati területen bővíti szervezetét a Lechner Tudásközpont

„Jogi, valamint területi e-közigazgatás fejlesztéséért és üzemeltetéséért felelős igazgatóságokkal bővül 2020. november 1-jétől a Lechner Tudásközpont. Az új szervezeti egységek a kormányhivatalok informatikai infrastruktúrájának és elektronikus szolgáltatásainak támogatásával, valamint a szakmai háttérintézményi feladatok ellátásával járul hozzá a közszolgáltatások további digitalizációjához.

A Lechner Tudásközpont miniszterelnökségi háttérintézményi feladatainak, valamint kibővülő tevékenységének ellátását támogatja a megújuló jogi szervezeti egység, amely 2020. november 1-jétől igazgatóságként folytatja működését. A jogszabályban rögzített feladatok mellett a területi e-közigazgatás fejlesztését érintő projektek és az elektronikus ügyintézés jogszabályi hátterének biztosítását végzi az új Jogi Igazgatóság, melynek vezetésével dr. Bajzáth Edinát, a Miniszterelnökség eddigi jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárát bízza meg a társaság.

2020. november 1-jén kezdi meg működését a Lechner Tudásközpont Területi Közigazgatás Működését Támogató Rendszerek Fejlesztéséért és Üzemeltetéséért Felelős Igazgatósága is, Kornhoffer Szabó Gábor vezetésével. A közigazgatási folyamatok elektronizációjának támogatásával, a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai infrastruktúrájának és elektronikus szolgáltatásainak egységes fejlesztésével és üzemeltetésével gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés, valamint az ügyfelek tájékoztatása.”

Forrás:
Szervezetfejlesztés a Lechner Tudásközpontban; Miniszterelnökség; 2020. október 30.

Informatika, távközlés, technika

Hogy halad a MÁV és a Volánbusz informatikai rendszereinek összehangolása? – válaszol Sárándi Attila, a MÁV SZK IT-üzletág vezetője

„Informatikailag is egységesebb lesz a Volán és a MÁV. Az első lépések egyike a jegyértékesítés összevonása.

Magyar CIO-k kérdeznek egymástól. A központi téma: kinek mi volt a legnagyobb kihívás a koronavírus okozta helyzetben, és azt hogyan, milyen eszközökkel, módszerekkel sikerült kezelni. (A korábbi kérdéseket és válaszokat itt gyűjtöttük össze.)

Vidra András, a MÁV infokommunikációs és technológiai rendszerek főigazgatója, kérdezte Sárándi Attilától, MÁV Szolgáltató Központ IT-üzletága vezetőjétől:

A MÁV és a Volán összevonása után mikorra várhatók a jegyértékesítési rendszerben közös termékek, illetve merre halad a MÁV jegyrendszerének fejlesztése?

Idén július 15-e óta a Volánbusz feletti tulajdonosi jogokat a MÁV gyakorolja, ezzel lehetőség nyílik a két közösségi közlekedési ágazat összehangolására, amiből mi a feladatot, az utasok összehangolt tarifarendszert, menetrendet, egységes jegyrendszert, közös utastájékoztatást érzékelhetnek majd. Európában sok ország ezt a modellt követi, így Írországtól Franciaországon át Ausztriáig épp a fenti utaselőnyök miatt egy holdingban működnek ezek a közszolgáltatók.

Már elindult a közös munka a Volánbusz informatikai szakembereivel. Várhatóan már 2021 januárjától mi nyújtunk bizonyos IT-szolgáltatásokat, de a Volán társaságok rövid időn belüli többlépcsős integrációja miatt IT-konszolidációt, standardizálást is kell végeznünk a buszos kollégákkal.

Elsődleges célunk az, hogy minél előbb a buszokon vagy a vasúton utazók is érzékeljenek ebből számukra kedvező változásokat. Vidra András bele is trafált kérdésével a leginkább frontvonalban lévő területbe, a jegyértékesítésbe. A MÁV Szolgáltató Központ által fejlesztett JÉ elektronikus jegyértékesítési rendszer alkalmas arra, hogy egységes vasúti és buszos rendszerként tekintsünk rá, mivel képes közlekedési ágazatoktól független elektronikus jegyet kiadni, legyen szó helyközi vagy helyi utazásról.

Már folyik a munka, aminek eredményeként a JÉ minden jelenlegi csatornáján elérhetőek lesznek a Volánbusz jegyek, bérletek. Pandémiás helyzetben elsősorban a mobilappos értékesítést tekintjük prioritásnak, de a most elérhető megoldásokhoz képest sokkal utasbarátabb és a szolgáltatók számára transzparensebb működéssel szeretnénk indulni. A feladat informatikai részeredményeit a MÁV mobillappot használók már érzékelhetik, a megjelent ’Térségi és városi jegyek’ menüpont formájában, melyen keresztül például szegedi közlekedési vagy dunaharaszti zónabérletet lehet váltani. Ami még hátra van, az a Volánbusz infrastruktúra-, menetvonal-, tarifaadatainak és menetrendjének betöltése a JÉ rendszerbe. Ezzel várhatóan év elejére végzünk, így megkezdődhet a közös vagy akár csak volánbuszos termékek értékesítése.

Csak hogy érzékeltessem mekkora adatnövekedésre számítunk: jelenleg 1250 belföldi vasúti megálló közti eljutási gráffal dolgozik a rendszer, emellett kezeli a nemzetközi vasutak 70 ezer megállóhelyére való eljutást, és erre érkezik be a Volánbusz 10-12 ezer belföldi infrastruktúra-adata. A rendszer fejlesztésén túl annak üzemeltetési feladatait is ellátjuk, ahol szigorú elvárásokat fogalmaztak meg a rendelkezésre állásra és válaszidőre vonatkozóan is. Így a bővítés a performancia rendszeres mérését és a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztését is igényli.

A JÉ rendszer fejlesztésében az idei év kifejezetten mozgalmas volt, az utolsó két hónapban még rengeteg feladat, hatalmas munka vár ránk. Szeptembertől elindult például a nemzetközi vasúti jegyek értékesítése a MÁV-mobilappban, de személyes kedvencem az idei fejlesztések közül a tényközlekedés-alapú jegyértékesítés, amivel az informatika még ha nem is tudja megakadályozni a vonatkéséseket, akkor legalább jegyvásárlási lehetőséget biztosít ezen helyzetekben is. A következő két hónapban többek között az állomásokon, pályaudvarok jegykiadó automatáit szereljük át és integráljuk a JÉ rendszerbe, és nyugdíjba küldjük az Elvira néven ismertté vált internetes menetrendi keresőt és jegyértékesítési rendszert.

Néhány éve azzal a küldetéstudattal csatlakoztam a vasúttársasághoz, hogy közszolgáltatási tevékenysége révén százezrek számára tegyük kellemesebbé, gördülékennyé, élhetővé a rendszeres vagy hétvégi utazásokat. E pár év alatt ilyen közel még sohasem éreztem az informatikát a “core businesshez”, sőt nemhogy közel, de abszolút annak része lettünk a MÁV csoportban is.

Sárándi Attila kérdésére a BKK nyáron kinevezett igazgatójától, Keringer Zsolttól várja a választ:
A fővárosi közösségi közlekedésben, illetve annak informatikai támogatásában milyen fejlesztésekre számíthatunk, illetve mely fővárosi beruházások érintik leginkább az IT-területet?

Az alábbi linken a sorozatban megjelent korábbi kérdéseket és válaszokat gyűjtöttük egybe.

Forrás:
A hét kérdésére Sárándi Attila, a MÁV SZK IT-üzletág vezetője válaszol; Bitport.hu; 2020. október 29.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy Program indul

„Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy Program indul, abban a magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező pénzügyi intézmények, hitelintézetek, biztosítók szerezhetnek minősítést – jelentette be Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

Hozzátette: a védjegyet a Digitális Jólét Programban (DJP) vezetik be, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét a digitális pénzügyi szolgáltatásokra. Minden ágazatban jelen van a digitalizáció, így a pénzügyi szektorban is. Nagyon fontosnak nevezte, hogy az állampolgárok és a vállalkozások bizalommal legyenek a pénzügyi szolgáltatások iránt. Sokszor az szab gátat a digitális pénzügyi szolgáltatások elterjedtségének, hogy nem megfelelő a bizalom szintje ezek iránt, ezért van szükség a védjegy bevezetésére – mondta.

Solymár Károly Balázs elmondta: két szinten vezetik be a digitális pénzügyi védjegyet, az első, “alap” szintű minősítés a Digitális Hitelintézet/Biztosító DJP-partner. Ezen a szinten azt vizsgálják a jelentkezőknél, hogy bizonyos alapvető követelményeknek, biztonsági feltételeknek megfelel-e az adott szolgáltató. A második szint, a Kiemelkedő Digitális Hitelintézet, illetve Biztosító védjegyet pedig azok szerezhetik meg, akik ezen túl oktatási, innovációs tevékenységet is végeznek – ismertette. A védjegyre a legalább ötezer ügyféllel rendelkezők nyújthatnak be kérelmet. A minősítés netbank, mobilbank és ügyfélszolgálat központú és technológia semleges – jelezte Solymár Károly Balázs. Hozzátette: a legnagyobb pénzügyi szolgáltatókkal elkezdték a tárgyalásokat a védjegyről, az egyeztetések folyamatosak.

Jakab László, a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy Tanácsadó Testület elnöke közölte: a digitalisjoletprogram.hu oldalon belül pénzügyi védjegy honlapot hoztak létre, a jelentkezés folyamatos. A kérelmezőknek a bírálata a védjegyről 15 napon belül megszületik. A pénzügyi védjegy program tanácsadó testületében – amely dönt a kérelmekről, és a kritériumok felülvizsgálatáról – az ITM mellett a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Mabisz és egyéb fogyasztóvédelmi kamarai testületek képviselői vannak jelen. Kiemelten kezelik, hogy a bankok, pénzintézetek a nemrég bevezetett azonnali fizetési rendszer előnyeit kiaknázzák-e – jelezte az elnök. Hozzátette: mindenkinek várják a jelentkezését, annak érdekében, hogy a pénzügyi digitalizáció magasabb szintre emelkedjen Magyarországon.”

Forrás:
Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy Program indul; Digitális Jólét Program; 2020. október 26.
Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy Program

Jön az adattárca! Így alapozzák meg Magyarország adatgazdaságát

„“El kell indítani Magyarország adatgazdaságát.” Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, MI Stratégia, adattárca projekt és az adatvagyon forgalomképessé tétele segíthetik a digitális pénzügyi szolgáltatások és a fintech startupok fejlődését.

A digitális pénzügyi szolgáltatások társadalmi, gazdasági befogadásához nélkülözhetetlen a technológiai háttér fejlődésének ösztönző szabályozása, valamint a magánszemélyek és vállalkozások felkészítése a digitális világra.

Kétrészes interjúnk a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetőjével, Dr. Gál András Leventével (fotón), akivel arról beszélgettünk, milyen lépéseket, intézkedéseket tett meg és tervez a DJP e területeken.

1. Hogyan illeszkedik a DJP a pénzügyi szolgáltatások fejlesztését célzó központi szabályozói és támogató rendszerbe?
dr. Gál András Levente: Gyakran – és joggal – merül fel a kérdés, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereteiben működő Digitális Jólét Programnak mi a szerepe fintech megközelítések, szolgáltatások fejlesztése terén. A szabályozási környezetben két állami szervezet, az MNB és a Pénzügyminisztérium feladata, hatásköre a fintech működtetése, a szolgáltatások fogyasztóvédelmi szempontú megfelelőségének biztosítása. Ezért fontos definiálni, mi a DJP feladata.

El kell indítani Magyarország adatgazdaságát

Az elmúlt hetek egyik legizgalmasabb bejelentése volt, hogy elkészült Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája. A Stratégia elfogadását szeptember 9-én jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, és Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke.

A Stratégia ambíciózus célokat fogalmaz meg, melyek megvalósítását szerteágazó, komplex eszközrendszer támogatja. A Stratégia tartalmaz az MI társadalmi tudatosításával kapcsolatos feladatokat, továbbá életre hívja a Mesterséges Intelligencia Innovációs Központot, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot és meghatároz kiemelt, transzformatív projekteket. A Stratégiai célkitűzések között a leghangsúlyosabb, hogy el kell indítani Magyarország adatgazdaságát.

„Az állam feladata az adatvagyon-értékelés és kereskedelem jogi és szervezeti kereteinek lefektetése és ezzel a mesterséges intelligencia alkalmazások alapjának lerakása.”

Forgalomképessé kell tenni az adatvagyont

Az első számú és legfontosabb segítség a DJP és az ITM részéről a fintech számára, hogy forgalomképes jószággá, magánjogi entitássá, sui generis joggá fogjuk tenni belátható időn belül az adatvagyont. Ez a legfontosabb feltétele az adatvagyonnal való gazdálkodásnak.

Nem csak az MI nem létezik adat nélkül, hanem a digitális gazdaság sem.

A hipotézisünk az, hogy az állam legfontosabb dolga, hogy pontosan definiálja az adat, adatvagyon a big data, az adattömeg fogalmát és ezzel kapcsolatban olyan szabályozási és szervezeti környezetet teremtsen, amelyben az állami intézmények, gazdálkodó szervezetek az adatokkal kereskedni tudnak.

Nemzeti Adatvagyon Ügynökség létrehozása

Szükség van egy olyan környezetre, ahol az adatokhoz a hozzáférés transzparensen, tisztán, jogszerűen biztosítható. Ezzel a feladattal hívtuk életre a Neumann Nonprofit Kft. keretei között a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget.

Fontos, hogy a digitális gazdaságban az állami, kereskedelmi szolgáltatások is testreszabottak, kezdeményezők legyenek. Gondoljunk csak a közösségi médiát vagy akár keresőmotorokat használó lakosokra, vállalkozásokra – részükről ez már alapvető elvárás. A megfeleléshez mindenképpen szükségesek az adatok és az adatokkal működtetett mesterséges intelligencia alkalmazások megjelenése.

2. Az adatvagyon, így a pénzügyi adatok hasznosítása – ahogy Te is említetted – a digitális gazdaság motorja. Hogyan kezdi meg munkáját az Adatvagyon Ügynökség, hogyan tudnak a piaci szereplők bekapcsolódni a munkába?

dr. Gál András Levente: A digitális szolgáltatások piacán ugyanúgy, mint bármely más piacon, az államnak nemcsak szabályozási, hanem a folyamatos tisztességes piaci magatartást és fogyasztóvédelmet biztosító, felügyelő szerepe is van.

A magyar kormányzat az adatvagyon szabályozás tekintetében a világ élvonalában van azzal, hogy a jogi keretek mellett a szabályozás szervezet keretrendszerét is kialakította a NAVÜ létrehozásával. A NAVÜ szerepe, feladata, hogy kialakítsa azokat a piaci sztenderdeket, amelyek az egészséges, fair, szabályos és arányos működést lehetővé teszik a digitális szolgáltatások terén. 4 dimenzióban gondolkodunk:

#1 dimenzió: jogi és szabályozási keretek
Az első dimenzióról, a jogi és szabályozási keretekről már beszéltem. Azzal, hogy az adatokat definiáljuk, kategorizáljuk és szabályozással forgalomképes jószággá tesszük, megteremtjük forgalomképességét.

#2 dimenzió: közgazdasági dimenzió
A közgazdasági dimenzió lényege, hogy ha valami forgalomképes, akkor azt értékelni is tudni kell. A klasszikus jószág, illetve vagyonértékelési módszerek kevéssé alkalmazhatók az adatvagyon értékelésben – még a klasszikus közadatértékelési módszerek sem működnek.
Kiterjedt összefogásra lesz szükség a magyar közgazdász társadalom részéről! Fontos, hogy minél hamarabb legyenek jó adatvagyon közgazdászaink, akik ki tudják alakítani az értékelési mechanizmusokat, el tudják végezni az értékeléseket!

#3 dimenzió: műszaki, szemantikai dimenzió
Ahogy a pénzügyi szektorban is, az adatgazdaság terén is fontos a prudencia, azaz a tisztaság, kompatiblitás és transzparencia biztosítása. A műszaki, szemantika sztenderdek kialakítása a NAVÜ egyes divízióin belül folyamatban van.

#4 dimenzió: közpolitikai és szuverenitás dimenzió
A polgári jogalkotásban az évszázadok során kialakult a személyiségi jogok , a jóhírnévhez való jog, valamint a személyi szabadsághoz való jog rendszere. A kibertérben mindez az adataink fölötti rendelkezési jogban ölt testet.

Ha beszélhetünk személyi adatszuverenitásról, akkor beszélhetünk vállalati, közösségi, nemzeti adatszuverenitásról is. Ez egy teljesen új dimenzió.

Az adatvagyon szuverenitás gondolatával az EU jelenlegi, lényegesen egyszerűbb megközelítését megelőztük. Az EU nyílt adat politikája – mely szerint az adatok egyre szélesebb körét nyitnák meg tagállamok, közigazgatási, tudományos és üzleti szereplők tudományos és piaci felhasználás előtt – az általunk képviselt nemzeti adatvagyon megközelítés mellett alkalmazhatatlan szabály.

3. Szó esett az MI Stratégiáról, az adatvagyon szabályozásról. Említetted beszélgetésünk elején, hogy a Stratégiában ún. transzformatív projektek is szerepelnek. Mik ezek a transzformatív projektek? Kiemelnél egyet?

dr. Gál András Levente: A pénzügyi szektor szereplői számára talán legfontosabb transzformatív projektünk az adattárca projekt.

Adattárca a ügyfelelégedettség növekedéséért

A projekt alapvető célja, hogy a magánszemélyek és a vállalatok – valójában a pénzügyi szektor teljes ügyfélköre – tudatosítsák magukban, hogy milyen adataik vannak, azok mire használhatók. Ez az alapfeltétele annak, hogy az ügyfelek és a (pénzügyi) szolgáltatók, biztosítók között fair elszámolás, partneri kapcsolat jöhessen létre.

Fontos, hogy az ügyfelek megértsék adataikat és hozzáférést adjanak azokhoz, amelyek eredményeként a szolgáltató egyrészt hatékonyabban tudja megszervezni saját üzemét, másrészt a front office-ban valóban tud kezdeményezően, testreszabott szolgáltatást kínálni az ügyfél felé.

A pénzügyi szektor ebbe az irányba halad évek óta és a legtöbb fintech vállalkozás is ezt az ígéretet próbálja megvalósítani. Abban bízunk, hogy az adattárca projekt segíti a perszonalizált szolgáltatások megjelenését, az ügyfélelégedettség növekedését és a takarékos ügyfélkiszolgálást.”

Forrás:
Jön az adattárca! Így alapozzák meg Magyarország adatgazdaságát; Németh Mónika; FinTechZone; 2020. október 19.

„A hazai fintech cégek gyors piacfoglalását is segítik a Digitális Jólét Program akciói. Csokorba szedtük, hogyan segíti a DJP a “háttérben” a hazai fintech ökoszisztéma fejlődését. Ha fejlődik a hazai lakosság és vállalatok digitális készsége, akkor a fintech szolgáltatások is gyorsabban terjednek majd.

A digitális pénzügyi szolgáltatások társadalmi, gazdasági befogadásához nélkülözhetetlen a technológiai háttér fejlődésének ösztönző szabályozása, valamint a magánszemélyek és vállalkozások felkészítése a digitális világra.

Kétrészes interjúnk a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetőjével, Dr. Gál András Leventével (fotón), akivel arról beszélgettünk, milyen lépéseket, intézkedéseket tett meg és tervez a DJP e területeken.

4. Az Unió új finanszírozási programmal, az Európai Digitális Innovációs Hub-ok (EDIH) létrehozásával támogatja a 2021-2027-es költségvetési ciklusban a digitális gazdaságfejlesztést. Lesz-e Magyarországon a digitális (pénzügyi) szolgáltatások fejlődését katalizáló innovációs HUB?

dr. Gál András Levente: Az EDIH valójában az a pillérrendszer, amire az EU és a tagállamok digitális ökoszisztémáját az Unió felhelyezi. Magyarországon a DJP feladata, hogy biztosítsa, az EDIH rendszere egyenszilárdan, az ország digitális gazdaságát a lehető legoptimálisabban támogassa.

A mi dolgunk az, hogy a létrejövő innovációs központok 3 dimenzióban egyenszilárdságúak legyenek. Fontos, hogy a központok a nagy pólusvárosok logikája szerint épüljenek, ne legyen Budapest vagy a Dunántúl túlsúlyban.

Fontos a szakmai egyenszilárdság, azaz, hogy a digitalizációban meghatározó szerepet játszó ágazatokra fókuszáljunk. Ma úgy látjuk, lesz kifejezetten „fintech EDIH”.

Harmadik dimenzió az ún. szervezeti egyenszilárdság, azaz a minisztériumok, háttérintézmények, kutatóintézetek, egyetemek és köztestületek is vegyenek részt az EDIH munkájában. Az EDIH munkájában a vállalatokra alapvetően az EDIH külső partneri körében számít az Unió.

5. A készpénzmentes gazdaság és társadalom megvalósításához nem elegendő a digitális (pénzügyi) technológiák és szolgáltatások fejlesztésnek ösztönzése. Milyen eszközökkel tudjátok segíteni a szolgáltatások lakossági befogadását – különösen a kis falvakban, vidéki városokban?

dr. Gál András Levente: A fintech szolgáltatások terjedése szoros korrelációban van a lakosság – és akár a vállalatvezetők – digitális készségeinek fejlődésével. Persze, vannak olyan fintech megoldások, amiket az ügyfél nem lát, csak zúg a gépházban, de a legtöbb fintech megoldás ma még a front office oldalon látszik.

Digitális készségek fejlesztése

A DJP hagyományos feladata a digitális és pénzügyi kultúra terjesztése az állampolgárok körében. Mintegy 1550 DJP végpont működik – főként kistelepüléseken, amelyeknek feladata az idős korosztályok digitális képességeinek javítása. De komoly erőforrásokat fordítunk a többi korosztály digitális készségeinek növelésére. A digitális oktatási stratégia részeként a Digitális Témaheteket említeném.

Szívesen fogadunk javaslatokat, hogy a jelenleg futó és tervezett, a különböző korosztályokra méretezett és optimalizált tudatosítási programjainkban a fintech megoldások akárcsak jó példaként is megjelenjenek.

6. A fintech nem ismeri az országhatárokat. A fintech cégek jellemzően úgy tudnak eredményesek lenni, ha nemzetközi piacra is kilépnek. Mivel tudjátok segíteni, támogatni azokat a fintech cégeket, amelyek külföldi piacra (is) szolgáltatnának?

dr. Gál András Levente: Míg a mezőgazdaság, gépgyártás terén akár évtizedek kellenek, mire egy új termék/szolgáltatás bejön és dominálja a piacot, a digitális szolgáltatások tekintetében ezek hónapokban mérhetők. Tehát a piacfoglalás sokszorosan gyorsabban történik a digitális térben.

Fintech cégek nemzetközi piacra lépésének segítése

A digitalizáció globális piac. Célunk, hogy ha látóterünkbe kerül egy, a nemzetközi piacon is versenyképes digitális szolgáltatás, a lehető leggyorsabban kezdjük el exportálni, mert a digitális szolgáltatások gyorsan avulnak.

A magyar kormány évek óta patrióta gazdaságpolitikát folytat, azaz elsősorban a magyar tulajdonú kkv-kat, vállalkozásokat próbáljuk abba a helyzetbe hozni, hogy meghatározó piaci szereplővé válhassanak.

Dolgunk, hogy segítsük a magyar digitális megoldások, így a fintech megoldások külföldi terjeszkedését is. A Külügyminisztériummal együtt, országjelentéseken, mentori rendszeren, hitelprogramon, tőkeprogramon keresztül jó együttműködésben a HEPA-val (Magyar Exportfejlesztési Ügynökség) a nemzetközi piacra lépéshez szükséges pénzügyi, szakértelmi, diplomáciai, logisztikai és élő erős támogatást meg tudjuk adni.

7. Nemrég jelentette be Szeged város alpolgármestere a SzegedPay szolgáltatást és a minap a FinTechZone által szervezett webináriumon megosztotta tapasztalatait a hallgatóinkkal. A SzegedPay jó minta arra, hogy a helyi szolgáltatások hamar ismertté, sikeressé válhatnak. Tervezitek-e az országos programok mellett helyi fintech kezdeményezések támogatását is?

dr. Gál András Levente: A fintech ökoszisztéma fejlesztéséhez hozzájárulhat a smart city (okos város) programunk. Az okos városról, vagy okos faluról úgy is beszélhetünk, mint egy országpilotról.

Ha közelebbről nézzük, valójában ugyanazok a problémák jelennek meg egy város, vagy falu vezetésében mint országosan, pl. közlekedés, környezetvédelem, élet- és vagyonvédelem, munkalehetőségek biztosítása.

Fintech ökoszisztéma fejlesztése a smart city programokon keresztül

Tehát, ha országosan van feladata az államnak annak érdekében, hogy a pénzügyi szolgáltatások fejlődjenek, csökkenjen a készpénzforgalom, növekedjen az emberek befektetés-tudatossága és hogy a pénzügyi szektor a gazdaság fejlődését és stabilitását tudja szolgálni, nyilvánvalóan helyi környezetben is feladata a digitális pénzügy szolgáltatások megjelenésének, terjedésének segítése.

Ha az ember vidéken jár, gyakran látja, hogy falun majdnem a legnagyobb problémát az okozza, hogy hogyan lehet biztosítani készpénzkímélő módon a vásárlást. A DJP ezen a területen is új fejezetet szeretne nyitni.

Célunk, hogy – az összes érintett szereplővel együttműködve – az EU Smart Village program keretében megvizsgáljuk, a közszolgáltatások mellett a pénzügyi szolgáltatásokat hogyan tudjuk digitálisan, ügyfélbarát módon, hatékonyan biztosítani.

Messze jutottunk az interjú eleje óta, amikor elkezdtünk arról beszélgetni, hogy DJP-nek milyen szerepe van a fintech fejlődésében. Azt gondolom, a bemutatott feladatkörök alapján több területen érdemes beszélgetnünk, együttműködnünk, melyhez a fejlődés érdekében a DJP a kapacitásait és kompetenciáját ajánlja.”

Forrás:
DJP: Így segítjük a hazai fintech ökoszisztéma fejlődését; Németh Mónika; FinTechZone; 2020. október 19.

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. október 26-október 30.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

TEMPEST LEVEL-A besorolású informatikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/207
Közzététel dátuma: 2020.10.26.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.20.
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján a minősített adatot kezelő szerveknek 2022. december 31. napjáig meg kell teremteniük a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételeket, melynek céljából Ajánlatkérő az alábbi termékeket kívánja beszerezni:
1. rész: Munkaállomás monitorral (8 db)
2. rész: Notebook (52 db)
3. rész: USB bölcső (60 db)
4. rész: Nyomtató (60 db).
Lásd bővebben

EFOP-3.2.3-17-2017-00040 tabletek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/208
Közzététel dátuma: 2020.10.27.
Ajánlatkérő: Szekszárdi Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.05.
130 darab tablet PC számítógép beszerzése
Lásd bővebben

AF – KIFÜ IKT képzési programcsomag I.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/208
Közzététel dátuma: 2020.10.27.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.19.
Piacképes, kurrens végzettséget nyújtó IKT képzési programcsomagok biztosítása felsőoktatási hallgatóknak I.
Lásd bővebben

Budget üzleti tervezési program üzemeltetése 2021.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/208
Közzététel dátuma: 2020.10.27.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.06.
Vállalkozó (Nyertes ajánlattevő) feladata vállalkozási szerződés keretében Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalban működő Budget üzleti tervezési program üzemeltetése 2021. évben
Lásd bővebben

Öntözés támogatás – tablet beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/208
Közzététel dátuma: 2020.10.27.
Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.20.
IP68-as védelemmel is rendelkező, hordozható felhasználói eszközök beszerzése. Szállítandó darabszám: 295. A beszerzés tárgya olyan tábla-számítógép (Tablet-PC), mely alkalmas vállalati szintű felhasználásra.
Lásd bővebben

BIIR rendszer üzemeltetése és fejlesztése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/208
Közzététel dátuma: 2020.10.27.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.23.
A BIIR és kapcsolódó rendszereinek üzemeltetési és továbbfejlesztési feladatainak ellátása a műszaki leírásban, valamint a szerződésben rögzített feltételek szerint. A nyertes ajánlattevő feladata a BIIR rendszer teljes körű üzemeltetése, az üzemeltetés során felmerült és a felhasználók által bejelentett problémák kezelése, alkalmazás rendszergazdai feladatok elvégzése, üzemeltetés-folytonosság biztosítása az OBH-ban és a Bírósági Intézményekben országszerte.
Lásd bővebben

NKE informatikai alap és központi infrastruktúra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/209
Közzététel dátuma: 2020.10.28.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.25.
„NKE informatikai alap és központi infrastruktúra üzemeltetés támogatás”. A Nemzeti Közszogálati Egyetem (NKE) rendelkezik minden szükséges szoftver licensszel. Az NKE informatikája egy komplex, 2 vidéki és 4 budapesti telephellyel rendelkező, homogén eszközparkú rendszer, melynek struktúrája főbb vonalakban tartalmaz 300 db hálózati, központilag menedzselhető aktív eszközt, 3 db tűzfal eszközt, 50 db fizikai szervert, valamint 60 db virtuális szervert.
Lásd bővebben

Call center/2020. – ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/209
Közzététel dátuma: 2020.10.28.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.23.
(A) Call center és hangrögzítő rendszer bevezetése,
(B) A bevezetett call center és hangrögzítő rendszer havi üzemeltetése 36 hónap határozott időtartamban,
(C) A bevezetett call center és hangrögzítő rendszer tekintetében eseti fejlesztési feladatok ellátása Ajánlatkérő eseti megrendelései alapján.
(D) A Call Center megoldás költöztetésében és a geo-redundáns megtervezésében és kialakításában való szakértői/mérnöki szintű részvétel.
Lásd bővebben

PACI, RADIR, WEBNOM, ODS, THOR üzemeltetése 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/211
Közzététel dátuma: 2020.10.30.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.11.
Lásd bővebben

IT szakértői szolgáltatások EU-s forr. – Felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/211
Közzététel dátuma: 2020.10.30.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.27.
Európai uniós forrásból megvalósuló informatikai rendszerek tervezéséhez, megvalósításához és bevezetéséhez kapcsolódó szakértői szolgáltatások nyújtása.
Keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet hatálya szerinti szervezetek részére informatikai rendszerek tervezéséhez, megvalósításához és bevezetéséhez kapcsolódó szakértői szolgáltatások nyújtása.
Az eljárás tárgya szerinti szakértő típusok listáját 4 féle különböző szakértő képezi.
Érték áfa nélkül: 13.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/211
Közzététel dátuma: 2020.10.30.
Ajánlatkérő: Néprajzi Múzeum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.10.
Informatikai eszközök beszerzése a Néprajzi Múzeum részére adásvételi szerződés keretében
1.rész Irodatechnika, 2.rész Vegyes, 3.rész Filmstúdió, 4.rész Könyvszkenner, 5.rész Szoftverek
Lásd bővebben

ESRI licencek bővítése és gyártói supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/211
Közzététel dátuma: 2020.10.30.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.09.
Lásd bővebben

IT szakértői szolgáltatások – felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/211
Közzététel dátuma: 2020.10.30.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.27.
Informatikai rendszerek tervezéséhez, megvalósításához és bevezetéséhez kapcsolódó szakértői szolgáltatások nyújtása.
Keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet hatálya szerinti szervezetek részére informatikai rendszerek tervezéséhez, megvalósításához és bevezetéséhez kapcsolódó szakértői szolgáltatások nyújtása.
Az eljárás tárgya szerinti szakértő típusok listáját 4 féle különböző szakértő képezi.
Becsült teljes érték áfa nélkül: 6.500.000.000?- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/207
Közzététel dátuma: 2020.10.26.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Etiam Kft.;Flaxcom Holding Zrt.;PC Trade Systems Kft.
Elnevezés: Informatikai eszköz beszerzés 2020.
Informatikai termékek és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése dinamikus beszerzési
rendszer keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem részére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 8.700.188,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_KBF/546/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/207
Közzététel dátuma: 2020.10.26.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Telefonközpont fejlesztés (KBF/546/2020)
Az MNB Székházban az Avaya Gateway-ek cseréje (2 db, egy redundáns pár), a velük kompatibilis fő- és mellékvonali kártyák beszerzése, illetve a központi szám fogadása és a portaszolgálati funkciók ellátása céljából az Avaya Equinox Attendant kezelőfelület bevezetése (15 db kiszolgáló részére) és integrációja az Avaya Aura Contact Center, Avaya Aura Experience Portal és Avaya Workforce Optimization Select for Enterprise környezettel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.359.800,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről-Neptun
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/207
Közzététel dátuma: 2020.10.26.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szolgáltatási keretszerződés – a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer elemeinek technológiai és jogszabályi követésére, támogatására, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, továbbá a már meglévő, de Ajánlatkérő által a jelen eljárás időpontjában még nem használt funkcionalitások, szolgáltatások lehívására a műszaki leírásban részletezettek szerint. Havi support szolgáltatás a jelenleg használt modulok esetén – Neptun alapmodul és az alapmodulhoz kapcsolódó szolgáltatások – Neptun EiiR Gazdálkodási rendszermodul – Neptun EiiR Humánerőforrás modul.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 300.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – MVMI CRM
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/207
Közzététel dátuma: 2020.10.26.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Nolimit CRM Solutions Informatikai Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Az MVMI Zrt. Microsoft Dynamics CRM2011-es rendszerében az üzlet igényeiből adódó fejlesztések elvégzése a Vállalkozótól történő tervezői, fejlesztői, tesztelői, valamint információtechnológiai szakértői kompetencia bevonásával.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 161.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_KBF/478/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/208
Közzététel dátuma: 2020.10.27.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: TC&C Távközlés- és Számítástechnikai Szolgáltató Kft.
Üzletkötői rendszer gyártói támogatás_KBF/478/2020
Az MNB Pénz- és Devizapiaci Igazgatóság, Dealing Roomban telepített 19 db üzletkötői munkahelyén a turretek technikai frissítése, a turretekhez és a hozzá kapcsolódó hangrögzítő rendszer gyártói támogatásának megújítása 36 hónap időtartamra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.927.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/208
Közzététel dátuma: 2020.10.27.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
HungaroControl Zrt. székhelyén valamint rádió-, navigációs-, és radarállomásain és egyéb jelenlegi és jövőbeni szolgáltatási helyszínein üzemelő gyengeáramú kábelezési és adatközponti infrastruktúrájának karbantartása, bővítése, fejlesztése, támogatása, a Műszaki leírásában specifikált feladatok ellátása maximum nettó 350.000.000,- Ft keretösszeg erejéig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 350.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Telekommunikációs csatlakozások biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/208
Közzététel dátuma: 2020.10.27.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság;ACE TELECOM Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő székhelye és telephelyei számára integrált IP-alapú virtuális magánhálózati (IP-VPN), és bérelt vonali (MLLI) adatátviteli és internet-hozzáférési szolgáltatás biztosítása 36 hónapon keresztül.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.518.560,- Ft
Lásd bővebben

Okos parkolás Iv.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/208
Közzététel dátuma: 2020.10.27.
Ajánlatkérő: Belváros-Lipótváros Közterület-Felügyelet
Nyertes ajánlattevő: Smart Lynx Korlátolt Felelősségű Társaság
Okos parkolás, IV. Okos parkolási szolgáltatás megrendelése Bp V. kerület egyes részein a közbeszerzési
dokumentumokban részletesen meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 262.000.000,- Ft
Lásd bővebben

ASP IRAT szakrendszer support 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/208
Közzététel dátuma: 2020.10.27.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
ASP IRAT szakrendszer support 2020
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 289.953.200,- Ft
Lásd bővebben

A tájékoztató a 2019.11.06 és 2020.07.23. közötti időszakban megvalósított versenyújranyításokról és közvetlen megrendelésekről szól a KM01KGSM16. sz. keretmegállapodásra vonatkozóan.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/208
Közzététel dátuma: 2020.10.27.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Nyrt.
A 14/2012. (VI.8.) NFM utasítás szerinti állami normatíváknak megfelelő Mobil távközlési szolgáltatásikeretmegállapodás a 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó intézmények részére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 201.793.841,- Ft
Lásd bővebben

NEPTUN GR-HR modulok bevezetése, támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/209
Közzététel dátuma: 2020.10.28.
Ajánlatkérő: Neumann János Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 398.520.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök közbeszerzése 2 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/210
Közzététel dátuma: 2020.10.29.
Ajánlatkérő: Támogatott Kutatócsoportok Irodája
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Szállítási keretszerződés a Támogatott Kutatócsoportok Irodája részére számítástechnikai eszközök szállítására
1. rész: 34 db PC, 1 db szerelt Pc, 27 db monitor, 30 db Notebook;
2. rész: 2 db all in one, 30 db Notebook, 15 db tablet
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.397.000,- Ft
Lásd bővebben

KM továbbképzéshez tartalomfejlesztési szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/211
Közzététel dátuma: 2020.10.30.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: Edumind Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;SKOLL Learning Technologies Kft.;COMTRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;MENTOR Informatikai és Oktatási Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás (KM) a rendészeti továbbképzési feladatok ellátásához szükséges tartalomfejlesztési szolgáltatások beszerzésére nettó 90 000 000 HUF keretösszegben.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A kód feltörése – jogszabályok emberi és programozási nyelven

„Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) október 14-én innovációs alapozó tanulmányt jelentetett meg a jogszabályok informatikailag kódolt alkalmazásáról (Cracking the Code: Rulemaking for humans and machines). A tanulmány elsősorban új-zélandi és francia esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogy a kódolt szabályozás (Rules as Code, RaC) hogyan késztet az egyik legalapvetőbb kormányzati funkció, a szabályozás újragondolására. Az RaC alapvetően a jogszabályok egyes fajtáinak gépileg kódolt és gépek által olvasható formában történő, hivatalos verzióinak létrehozását jelenti, a természetes nyelven megfogalmazott formában megjelenőkkel párhuzamosan. Az RaC több annál, hogy csak technológiai megoldásnak tekintsük, mivel jelentős átalakulást jelent a jogszabály-alkotásban, illetve ezek felhasználásában.

Elsődleges értelmezés szerint az RaC olyan kimeneti terméket jelent, amely informatikailag kódolt szabályozásként számítógépek számára is értelmezhetők. Ilyenek ma is széles körben elterjedtek, elsősorban úgy, hogy a vállalatok saját szabályozási munkacsoportjai értelmezik és programozási nyelvre fordítják a természetes nyelven megjelentetett jogszabályokat, gyakran saját fejlesztésű szoftverekkel megvalósítva. Az RaC másik szintjét jelenti, amikor maga a kormányzat fordítja le gépi nyelvre az általa hozott szabályokat, abból a felismerésből, hogy a szakpolitikai célok eléréséhez szükséges olvashatóvá tenni azokat emberek és számítógépek részére egyaránt. Szélesebb látókörből nézve az RaC egyben a digitális kormányzás fejlesztésére irányuló törekvések részét is képezi. Növeli a jogszabály-alkotási folyamat hatékonyságát, segíti a szakpolitikai eredmények elérését és támogatja a közszolgáltatások átalakítását. Digitális ugrást jelenthet a szabályozás, mint az egyik legrégebbi állami funkció fejlődésében, messzire menő következményekkel nem csak a közigazgatás működésére, hanem a kormányzat és a polgárok, a kormányzat és a vállalatok kapcsolatára. Megfelelő eszközt jelent arra, hogy a kormányzatok eredményesebben küzdjenek meg a korunk gyorsan változó környezetéből fakadó nagy és összetett kihívásokkal, javítva egyben a polgárok bizalmát is a közintézmények iránt.

A tanulmány szerint a közigazgatás ugyan változásokon és reformokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben, ugyanakkor nagyrészt immunis maradt a nagy rendszerszintű átalakításokkal szemben. A kormányzati szabályalkotás folyamatait gyakran a következők jellemzik:

  • homályos, bonyolult és az érintetteknek nehezen értelmezhető;
  • a lineáris és siló-szerű jelleg lehetőséget ad a félreértelmezésre a szakpolitikai szándékokat vagy akár magát a szabályozást illetően;
  • a közszolgáltatások korlátai miatt nem biztosított a szabályozás hatékony végrehajtása;
  • nagyszámú jogszabályt generál, amelyek gyakran inkonzisztens módon kapcsolódnak össze, még bonyolultabbá téve az egyének vagy vállalatok részére a követelményeknek való megfelelést;
  • bizonyos egyéneket – elsősorban jogászokat és programozókat – kiemelt helyzetbe hoz azzal, hogy közvetítőkre van szükség a szabályozás értelmezéséhez, valamint annak más formába – például üzleti működési szabályozásba – való átültetéséhez;
  • azzal, hogy csak természetes, ember által olvasható nyelven jelennek meg a jogszabályok, a vállalatokat és más felhasználókat arra késztet, hogy egymástól elkülönülve értelmezzék, programozzák és valósítsák meg azokat a maguk egyedi rendszerében;
  • korlátozza a szakpolitika-formálók lehetőségeit a szabályozás változásainak modellezésére és tesztelésére, ex-ante értékelésére, valamint külső szereplők bevonására.

Az RaC jól illeszkedik a digitális kormányzás olyan törekvéseihez, mint az e-közigazgatás, a nyílt adatgazdálkodás vagy a közigazgatás platformszerű működése. A nyílt közadatok politikájához kapcsolódva biztosítja a jogszabályok hivatalos és gépi olvasásra alkalmas formában történő megjelentetését, kiterjesztve ezzel a mozgásteret ahhoz, hogy még több közadat váljon elérhetővé, felhasználhatóvá és nyílttá. Segíti egyben a platformszerű működést is, ami új kereteket ad a közigazgatás működésének olyan módon, hogy nyílt közadatokat és ehhez kapcsolódó infrastruktúrát biztosít az üzleti vagy kormányzati szféra más szereplői számára, saját egyéni céljaiknak megfelelően. Olyan válasznak tekinthető, amely:

  • megfontolt, mert valódi választást tesz lehetővé az új realitások felismerése és elismerése tükrében, beleértve azt is, hogy a számítógépek is a kormányzati szabályozás „fogyasztóivá” váltak;
  • stratégiai szemléletű, mert a széleskörűen értelmezett átalakulásokra, trendekre és beruházásokra reflektál és integrálódik azokkal, elismerve a kormányzat kiemelt felelősségét e téren;
  • rendszerszintű, mert részleges válaszok egyvelege helyett integrált és támogatott, felismerve a jogszabályalkotás folyamatának összekapcsolódásait a közszféra más területeivel.

Az RaC megközelítése szerint a digitális szabályozás hivatalos jogforrásainak biztosítására maga a kormányzat a legalkalmasabb szereplő. Ez többet jelent egy új technológiai megközelítésnél vagy egy létező probléma technokrata megközelítésű hibajavításáról. Potenciális paradigmaváltást jelenít meg abban, ahogy a kormányzat megtervezi, alkalmazza és biztosítja a szabályozást.

Az alapozó tanulmány esettanulmányok részletes bemutatásán keresztül mutatja be a kódolt szabályozás első kezdeményezéseit és azok tapasztalatait. Mérlegeli, hogy milyen szabályokat érdemes programozási nyelvre fordítani és hogy ki végezze el ezeket a műveleteket. Kiemeli azokat a fő jellemzőket, amelyek alapján megállapítható, hogy az adott jogszabály vagy más szabályozási eszköz alkalmas-e az informatikai kódolásra vagy sem. Végül praktikus lépéseket is javasol a szakpolitika-formálóknak és szabályozóknak, a jogalkotási folyamatban résztvevőknek, a szolgáltatás-tervezőknek és szolgáltatás-nyújtóknak, valamint a technológusoknak. Emellett alapelveket fogalmaz meg az RaC megközelítéséhez, a következők szerint:

  • átláthatóság a végfelhasználók és a polgárok felé;
  • nyomonkövethetőség biztosítása azzal, hogy a természetes nyelvű szabályozást egy az egyben fordítja le a gépek által leolvasható verzióra;
  • elszámoltathatóság annak vállalásával, hogy a kormányzat törekszik a gépileg olvasható hivatalos szabályok helyességére, megbízhatóságára, és vállalja a felelősséget az esetleges hibákért is;
  • megfelelőség és megfellebbezhetőség annak biztosítására, hogy az RaC illeszthető az adott problémához vagy területhez, valamint olyan mechanizmusokra, amely során javíthatók a kódolt verziók esetleges hibái;
  • elérhetőség és interoperábilitás a szabályozás nyílt közzétételével és olyan mechanizmusokkal, amelyek lehetővé teszik azok felhasználását külső szereplők számára;
  • biztonság megteremtése a kiberkockázatok és esetleges visszaélésekkel szemben.

Az alapozó tanulmány elismeri, hogy a szabályozás kódolásával kapcsolatban számos kihívás és bizonytalanság merül fel, ugyanakkor kiemelik az RaC jelentős transzformációs potenciálját. Mint a szerzők írják, nem jelent csodaszert, ugyanakkor párbeszédet generál arról, hogy miképpen használható fel a technológia és az innováció a szabályozás minőségének javítására.”

Forrás:
Cracking the Code: Rulemaking for humans and machines; James Mohun, Alex Roberts; OECD Working Papers on Public Governance, No. 42; DOI https://doi.org/10.1787/3afe6ba5-en; 2020. október 12.
Cracking the code. Rulemaking for humans and machines – Highlights (Rövid kivonat, PDF)
Report Launch – OPSI Innovation Primer on Rules as Code; James Mohun, Alex Roberts; Observatory of Public Sector Information (OECD OPSI); 2020. október 14.
Kommentár:
Strengthening Development of Rules As Code: Submission to the OECD’s OPSI on Cracking the Code; Graham Greenleaf, Andrew Mowbray, Philip Chung; SSRN; 2020. július 22.
Lásd még:
Better Rules for Government. Discovery Report; NZ Digital government; 2018. március

A magyar közigazgatási jogtudomány értékelésének szempontjai

„Bármely tudományterület önmagáról kialakított képe befolyásolja képviselőinek együttműködését, a kutatások intenzitását, nyitottságát, végső soron a tudományterület minőségét. Éppen ezért időszerű a magyar közigazgatási jogtudomány önreflexiója: milyen módszerek divatoznak a hazai közigazgatási jogtudományban; milyen sajátosságokat mutatnak a tudományos műhelyek; milyen új határterületek vannak kialakulóban, hogyan alakul a jogtudomány helyzete a közigazgatás-tudományok rendszerében; továbbá milyen hatása van a tudománynak a jogalkotásra és jogalkalmazásra? E munka nem kíván bírája lenni a területnek: arra törekszik, hogy a tudományos teljesítmények minősítése körében bevett és a hazai viszonyok között is hasznos szempontok mentén kérdéskatalógust állítson össze. Eszközöket kínál, amelyek a további, részletesebb kutatások számára is jó kiindulópontok lehetnek. Példái csupán az egyes felvetések alátámasztására szolgálnak, s nem minősítik a meg nem jelenített szerzőket, munkákat. Jelen monográfia legfőbb vállalása a magyar közigazgatási jogtudomány jelenének és lehetséges jövőbeni helyzetének vizsgálatához szükséges szempontok összegyűjtése.”

Forrás:
A magyar közigazgatási jogtudomány értékelésének szempontjai; Rixer Ádám; Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN 9789635313471; 2020 (PDF)
(Regisztráció után szabadon letölthető.)

A 21. századi technológiai változások hatása a jogalkotásra. Képes-e lépést tartani a jog a változó világgal?

„Jelen kötet célja, hogy bepillantást engedjen olyan új tudományos és technológiai területek jogi összefüggéseibe, amelyeknek még egyáltalán nincs, vagy éppen kialakulóban van a jogi szabályozása. Az új technológiákon alapuló termékek jogi megítélése, az esetleges engedélyezési rendszerek működése, az „intelligens” korszakban az adatvédelmi szabályok érvényesülése vagy ezen eszközök által okozott károkért való felelősség irányai mind olyan kérdések, amelyek megválaszolása és szükség esetén jobbító javaslatok megfogalmazza hozzájárul az egyébként meglévő innovációs potenciál kiaknázásához. Ez a könyv a fenti kérdések mentén négy nagy területet vesz vizsgálat alá: a big data jelenséget, a mesterséges intelligenciát, az önvezető járműveket és a nanotechnológiát.”

Forrás:
A 21. századi technológiai változások hatása a jogalkotásra; Keserű Barna Arnold; Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN 9789635311477; 2020 (PDF)
(Regisztráció után szabadon letölthető.)

Törvények, rendeletek

Önkormányzatok Elektronikus Hatásköri Jegyzéke (2020. III. negyedév)

A Belügyminisztérium megjelentette az önkormányzatok aktuális hatásköri jegyzékét (2020. III. negyedév).
Letölthető az összes fájl (50 darab PDF) egyben, tömörítve, vagy darabonként is.
Témák

  • Tartalomjegyzék
  • Szerkesztési alapelvek
  • Polgármester feladat- és hatáskörei
  • Képviselő-testület feladat- és hatáskörei
  • Jegyző feladat- és hatáskörei
  • Jogszabályok összesített jegyzéke

Forrás:
Önkormányzatok Elektronikus Hatásköri Jegyzéke (2020. III. negyedév); Belügyminisztérium; 2020. október 29. (Letöltés egyenként)
Letöltés egyben

Az Országgyűlés előtt az új NAV-törvény

„Az új NAV-törvénnyel az EU egyik legversenyképesebb hivatalává válhat a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A Pénzügyminisztérium ma nyújtotta be az erről szóló törvényjavaslatot. Az új NAV-törvénnyel válik teljessé a szervezeten belüli integráció, így egy olyan új időszámítás veszi kezdetét a hivatalban, amely elismerve a dolgozók teljesítményét és szaktudását, még hatékonyabbá teszi az adóhivatal munkáját.

A mellett, hogy a költségvetési bevételek 94 százalékát az adóhivatal biztosítja, és az adóügyek intézésekor számos szolgáltatással segít, évről évre jelentősen nő feladatainak száma is. Idén január 1-től a NAV gyakorlatilag Magyarország univerzális végrehajtó szervévé vált. Még 2018-ban kerültek át a közigazgatási ügyek, idén pedig már az összes a törvényszéki ügy végrehajtását is a NAV végzi. Ez a korábbiakhoz képest 2020-ban mintegy 300 ezer új ügyet jelent. Idén július 1-vel újabb feladatot vett át az adóhivatal: az egyéni vállalkozók nyilvántartását. Jelenleg több mint 562 ezer egyéni vállalkozó szerepel az adóhivatali adatbázisban.

A NAV feladatainak repertoárja jövőre még tovább bővül. A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági ügyek intézése mellett a helyi iparűzés adóbevallást is az adóhivatalhoz kell benyújtani, ez utóbbi mintegy 800 ezer vállalkozásnak jelent adó-adminisztrációs könnyebbséget majd 2021-től. A NAV munkatársai az úgynevezett tényleges tulajdonosi adatbázis nyilvántartásával még nagyobb szerepet kapnak jövőre a pénzmosás elleni küzdelemben is.

Jövőre debütál egy újabb, informatikai adóhivatali szolgáltatás, amely, hasonlóan az eddigiekhez, ugyancsak ösztönzi a cégeket a digitális megoldások egyre szélesebb körű alkalmazására, aminek révén az ország versenyképessége is javul. Ez az új szolgáltatás az áfa-bevallási tervezetek adóhivatali kiajánlása, amivel várhatóan már 2021. második felében számolhat több mint félmillió áfa-bevalló cég.

A feketegazdaság elleni küzdelemben is beváltak az online eszközök, illetve az adóhivatal kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési gyakorlata. Az adóelkerülés miatti áfakiesés a korábbi 21 százalékról 7 százalék alá csökkent tavaly, ezzel az értékkel megelőzzük Németországot, Ausztriát és Dániát is. A Pénzügyminisztérium célja a további javulás elérése, ezért jövőre létrehozza a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságot. Az illegális szféra szereplőinek megfékezéséhez szükség van a NAV szakembereinek tudására és tapasztalatára.

A NAV a lehető legmagasabb szinten, ugyanakkor egyre kisebb létszámmal látja el eddigi és új feladatait egyaránt. Míg 2015 végén több mint 21 ezren dolgoztak a hivatalnál, addig jelenleg mintegy 18 ezren. Mindezek ellenére több unió-szerte példaértékű intézkedést, illetve szolgáltatást valósított meg a szervezet. Már négy éve több mint ötmillió magánszemély helyett dolgozik, a NAV ugyanis mindenkinek elkészíti az szja-bevallási tervezetét. Az adóhivatal szakemberei által kidolgozott program 2017-ben elnyerte a legjobb információs és kommunikációs technológia díjat. A NAV digitális megoldásai mára világszerte elismertek, az online gazdaságfehérítő intézkedések mellett a papírmentes ellenőrzés módszertanát is számos uniós tagállam adóhivatala tanulmányozza.

A ma benyújtott, új NAV-törvénnyel a szervezet integrációja teljessé válik. A tervezet, ha az Országgyűlés megszavazza, egységes jogviszonyt hoz létre; az úgynevezett adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt, amely jogállásukat tekintve nem tesz különbséget a civil és a hivatásos állomány között, és egyaránt vonatkozik a kormánytisztviselőkre, a pénzügyőrökre és az ügykezelőkre is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló T/13471. számú törvényjavaslat az alábbi linken érhető el: https://www.parlament.hu/irom41/13471/13471.pdf

Forrás:
Az Országgyűlés előtt az új NAV-törvény; Pénzügyminisztérium; 2020. október 27.