Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

HTE Infokom 2021 konferencia, 2021. november 3-4.
Tárgyszavak: Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE), konferencia, Magyarország
A világ egyik legerősebb szuperszámítógépét telepítik egy használható magyar nyelvi modell (mint a GPT-3) megalkotására
Tárgyszavak: beszéd- és nyelvtechnológia, Infotér 2021, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI), Mesterséges Intelligencia (MI) — gépi tanulás, nyelvi modell (GPT-3), OTP, szuperszámítógépes infrastruktúra, természetesnyelv-feldolgozás (NLP), tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Magyarország csatlakozott a nyílt tudomány nemzetközi kezdeményezéshez (ITM)
Tárgyszavak: Magyarország, Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), nyílt adatok, nyílt tudomány, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Közigazgatási jogi alaptanok. 2. kiadás
Tárgyszavak: Debreceni Egyetem, közigazgatás-tudomány, közigazgatási jog, Magyarország

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

HTE Infokom 2021 konferencia, 2021. november 3-4.

„2021. november 3.

Konferencia megnyitója
9.00 – 9.20, Mercure terem
Vágujhelyi Ferenc, Elnök, HTE

Plenáris előadás
9.20 – 9.50, Mercure terem
Kelemen Csaba, Innovációs és Technológiai Minisztérium, főosztályvezető, Magyarország digitális felkészültsége európai összehasonlításban

A távközlés aktuális kihívásai, nemzetközi trendjei
9.50 – 11.20, Mercure terem
Szekcióvezető: Magyar Gábor, BME, Huszty Csaba, Entel

A távközlési iparral kapcsolatban gyakran hallunk technológiai diszrupcióról, a telkók és új piaci szereplők közötti versengésről. A hagyományos távközlési szolgáltatások iránti igény csökken. Az emberek kommunikációs szokásai és ennek technológiái megváltoztak. A változó igényeket megbízhatóan és felhasználóbarát módon kell kielégíteni. Tartós marad-e a munkavégzés, tanulás és szabadidő online-offline átrendeződése? Mivel jár az, ha az IoT kommunikáció volumene meghaladja az emberi információcserét? A távközlés és az informatika “zöldülése” érdemben szolgálja-e a bolygó fenntarthatóságát, avagy itt is megjelenik a “greenwashing”? Hogyan képes a távközlési ipar megfelelni az igények sokféleségének, hogyan tudja megőrizni vagy növelni üzleti pozícióját? Az 5G adaptálása minden korábbi technológiai generációnál sebesebben történik. Mikor és hogyan leszük képesek kiaknázni ezt a potenciált új szolgáltatásokkal és nagyobb kapacitással? Vajon az 5G önmagában gyökeresen megváltoztatja a szolgáltatók és az eszközgyártók lehetőségeit? Látható-e más trendfordító technológiai fordulat? Nevezhető-e trendnek, hogy a fogyasztók olyan szolgáltókat preferálnak, akik igazán megértik az igényeiket és nem a fogyasztónak kell alkalmazkodnia az uniformizált termékekhez? Trendformálónak tekinthetjük-e a felhő szolgáltatások illetve a mesterséges intelligencia térhódítását? Milyen kényszerek és lehetőségek mutatkoznak a kommunikáció biztonságával kapcsolatban?

Budai J. Gergő, Vantage Towers: Távközlésből Infokommunikáció – nemzetközi és hazai trendek

Megyeri Tibor, Deutsche Telekom: Innováció a távközlésben: fókusz az alapszolgáltatáson vagy diverzifikáció és partnerség?

Kákonyi István, CISCO: Új utak a távközlési hálózatokban

Ebédszünet

Üzleti Média blokk: A médiapiac tegnap, ma és holnap
13.00 – 14.30, Mercure terem
Szekcióvezető: Árki Zsolt, Antenna Hungária
A szekció üzleti oldalról tekinti át a médiapiac közeli és távolabbi múltjában bekövetkezett változásokat. Vizsgálja a médiaszolgáltató és a terjesztő közötti erőviszony változásait és annak következményeit, foglalkozik a cord-cutting kérdésével és az egyre inkább darabolódó figyelemgazdaság törvényszerűségeivel. Áttekinti, hogy a napjainkban oly divatos MI milyen hatással bírhat a médiapiac üzleti vonatkozásaira.

Dóbé Sándor, AMC: A kreatív MI üzleti vonatkozásai a médiapiacon

Schneider Henrik, Nielsen Közönségmérés Kft.: A médiaszolgáltató és terjesztő közötti erőviszony változása a médiapiacon az elmúlt 15-20 évben

Durgonics István, Antenna Hungária: OTT a pont! Platform és sporttartalom

Kávészünet

COVID-19: Mobil és egyéb hálózatos modellek felhasználása, kontakt kutatás, terjedés modellezés, követés
15.00 – 16.50, Mercure terem
Szekcióvezető: Bancsics Ferenc, NISZ
A szekcióban elhangzó előadások azt igyekeznek körbejárni, hogy a hírközlés és az informatika hogyan tudott és hogyan fog tudni hozzájárulni a jövőben egy járvány megelőzésben leküzdésében.
Igyekszik bemutatni a COVID hatását olyan oldalról, ahogy ritkán kapunk képet, trendek és adatok elemzésével. A szekció előadói bemutatják, hogy mit tanultunk az elmúlt időszakban, mik azok amik jól működtek így érdemes rájuk támaszkodni a jövőben, általánossá tenni vagy kiterjeszteni és mely területek nem működtek megfelelően, amit újra kell gondolni és fejleszteni kell. Az előadók rámutatnak, hogy ezen értékelésekbe hogyan lehet felhasználni az adatbányászati technológiákat és miben tud segítségünkre lenni a mesterséges intelligencia alkalmazása.

Hári Krisztián, NISZ: Digitális forradalom és pandémia, avagy miért nem alszanak a kiberbiztonsági vezetők (se)

Bancsics Ferenc, NISZ: COVID-19: Puskapor a digitalizációs átalakuláshoz

Szócska Miklós, Semmelweis Egyetem: Az adatbányászat és MI szerepe a járvány elleni harcban

Röst Gergely, Szegedi Tudományegyetem: A járványok matematikai modellezése és ennek szerepe a döntéselőkészítésben

Czintula György, Pro-M: Készenléti közszolgáltatás biztosítása járványhelyzetben

Szünet

Disztruptív technológiák: Vajon milyen hatással van a Blockchain a 6G-re?
17.15 – 18.45, Mercure terem
Szekcióvezető: Kovács Benedek, Ericsson
Disztruptív technológiákról beszélünk abban az esetben, ha olyan technológia jelenik meg a piacon, ami felborítja a gyártási technológiát vagy üzleti modelleket. Bemutatjuk, hogy milyen szerepe van a startupoknak, nyílt forráskódú közösségeknek és a nagyvállalatoknak is. Vajon tényleg a Hipernagy-válallatoké a felhő piac? Mi teszi sikeressé a kicsiket? A jelen szekcióban néhány napjainkban is aktív disztruptív technológiát vizsgálunk meg technikai és üzleti szempontból. Először a Blockhain és az azon alapuló kriptovalutákról hallhatunk technikai és szabályozas oldalról előadást. Második témakörként az 5G, 6G és cloud technológiák egymásra hatását vizsgáljuk meg, illetve a telekommunikációs ágazat vállalati üzletágára gyakorolt hatását.

Kocsis Imre, BME: Blokklánc technológiák és alkalmazások – telekommunikációs példákkal

Urbán Viktor, Digitális Jólét Nonprofit Kft.: Az Európai Blokklánc Insfrastruktúra (EBSI) aktualitásai

Gyenes Péter, Nokia: Cloud és 6G

Kovács Benedek, Ericsson: Az edge computing, mint disztruptív technológia

19.00, Konferencia vacsora

2021. november 4.

5G lakossági felhasználhatósága, monetizációja és 5G privát hálózatok
9.00 – 10.30, Mercure terem
Szekcióvezető: Bóday Tamás, Huawei, Vári Péter, NMHH
Szinte napra pontosan két éve – 2019. október 15 – indult el hazánkban az első kereskedelmi 5G hálózat. A szolgáltatók folyamatosan építik, fejlesztik 5G hálózataikat hazánkban. Kérdésként fogalmazódik meg, hogy az újonnan épülő „infokommunikációs sztrádára” mennyien hajtanak fel, mennyiben hozhat magasabb szintű szolgáltatást a lakosság részére a már kiépült országos 4G hálózatokhoz képest. Értelmezhető-e az egyén számára a nagyobb átviteli sebesség, az alacsony késleltetési idő, vagy a nagyszámú eszköz használata a mindennapjainkban? Hozott-e az eltelt két évben az 5G forradalmi változást az életünkben? Értelmezhető-e a technológia önmagában vagy az azt kihasználó alkalmazások lesznek majd meghatározók? Válasz talán magától értetődő, de akkor mégis miért a lakossági tiltakozás egy technológiával szemben? Vajon mik lesznek azok a fogyasztói alkalmazások amelyek kihasználják majd a fejlettebb hálózati képességeket, és észrevétlenül lopóznak be a mindennapi életünkbe? Erre a kérdésre keressük a választ előadásunk első felében.
Az előadás második felében az 5G képesség hatását vizsgájuk a priváthálózatok fejlődésére. A szabályozás ösztönzi, segíti vagy éppen határt szab új szolgáltatásoknak? Kell-e önálló rádióspektrumhasználati jog magának a vertikumok képviselőinek, a magánhálózatok üzemeltetőinek? Milyen előnyöket rejthet a különböző szektorok szereplőinek együttműködése a magánhálózatok létesítése során? Az 5G képességként megjelenő virtualizáció újra értelmezi a magánhálózat fogalmát is, kiterjeszti annak határait átívelve a vertikumokon egy újfajta üzleti transzformációt alkotva.

Bartolits István, NMHH: Mit ad az átlagfogyasztónak az 5G? – Piaci dilemmák és valós előnyök

Papp Dávid, Vodafone: Hogyan segíthet az 5G az ipar digitalizációjában

Varga József, Nokia: Cost saving by automation in 5G

Kovács Benedek, Ericsson: A mobil hálózatok fejlődése az 5G után

Az ember a leggyengébb láncszem? Hogyan fékezi a digitális fejlődést a felkészült munkavállalók és felhasználók hiánya?
9.00 – 10.30, Panorama terem
Szekcióvezető: Both Vilmos
A digitális értelemben felkészült felhasználók és munkavállalók hiányában mind az infrastrukturális, mind az állami és piaci szolgáltatások fejlesztése lelassul, mert sem a fejlesztések megvalósításához szükséges munkavállalók, sem azok megtérüléséhez szükséges felhasználók nem állnak rendelkezésre.
Megfordítva: a digitális kompetenciák egész társadalomra kiterjedő szisztematikus fejlesztése javítja a távközlési infrastruktúrába, illetve piaci és közigazgatási digitális szolgáltatásokba, alkalmazásokba fektetett tőke megtérülési mutatóit, és ezzel további befektetéseket generál.
A digitalizáció ráadásul felgyorsítja a repetitív és/vagy alacsony hozzáadott értékű munkafolyamatok automatizálását, robotokkal való kiváltását, egyszerre növelve a digitális és egyéb kompetenciák hiányában elhelyezkedni nem képes munkavállalók számát, illetve a magas szintű digitális felkészültséggel és informatikai ismeretekkel rendelkező (a korszerű gépeket kezelni képes) munkavállalók iránti munkaerőpiaci keresletet.
Az érintettek jelentős hányada fel sem ismeri, hogy egyre hátrányosabb helyzetbe kerül a munkaerőpiacon, illetve hogy digitális lemaradása társadalmi kirekesztődéssel fenyegeti.
Ugyanakkor sem a távközlési cégektől, sem az informatikai vállalkozásoktól nem várható el, hogy milliárdokat költsenek a digitálisan írástudatlanok vagy alacsony kompetenciaszinten lévők fejlesztésére – ez döntően állami feladat.
Az átlagos és annál magasabb digitális felkészültséggel rendelkezők képzésbe vonása és képzésük finanszírozása viszont a munkavállalók, a munkáltatók, az állam és a képzők közös érdeke, ezért e célcsoportok esetében célszerű olyan konstrukciókat kialakítani, amelyek a költségviselés és a kockázatok arányos megosztására épülnek.
Az IT szakemberek (mérnökök, fejlesztők, tesztelők, stb.) képzése szintén több lábon áll: az egyetemek mellett a bootcamp iskolák, a szakképző iskolák és felnőttképzők is érintettek.
A Diákhitel igénybe vehetőségének kiterjesztése jó lépésnek tűnik ebbe az irányba – kérdés, hogy elégségesnek is bizonyul-e?

Both Vilmos: Témafelvetés, nyitó gondolatok

Branyiczki Imre, EPAM: Keresleti oldal: milyen munkavállalókat szeretne a piac?

Kelemen Gábor, Századvég: A digitális kompetenciák fejlesztésének jelentősége

Horváth Ádám, Markerspace: Köznevelés és szakképzés: informatika helyett kódolás/algoritmizáló gondolkodás?

Tajthy Krisztina, IVSZ: „Felnőttképzés és Bootcamp iskolák” – helyettesítik vagy kiegészítik az IT-képzést?

Charaf Hassan, BME VIK: Egyetemi informatikusképzés: minőség és/vagy mennyiség?

Kávészünet

A drónok és az önvezető autók infokommunikációs kihívásai, avagy az UTM (Unmaned Traffic Management) rendszerek dilemmái és fejlesztései
11.00 – 12.30, Mercure terem
Szekcióvezető: Bódi Antal, KTI
Az autonóm közúti gépjárművek társadalmi elfogadásának kérdése a jövő nagy kihívása. Ma már az ipari környezetben egyre inkább elterjednek az önvezető ipari járművek vagy akár a horizonton túli repülésre képes drónok. A légiközlekedésben a 2021. februári EASA általi elfogadást követően három fontos EU bizottsági végrehajtási rendelet jelent meg 2021. május 13-ai hatállyal, 2023. január 26-ától kezdődő alkalmazással. Ezek értelmében az adott légtérben végzett drón (UAS) műveletek biztonságának garantálása, a védelemmel, a magánélet védelmével, a környezettel kapcsolatos kockázatok miatt, illetve a drónokkal végezhető szolgáltatások kiszámíthatósága, bővíthetősége érdekében ezen tevékenységek végzését un. U-Space légterekben kell kezelni. A végrehajtásához UTM – CISP/USSP alapinfrastruktúra kiépítésére van szükség, ami minden bizonnyal meg fogja változtatni (nem csak Magyarországon) a légi közlekedés egészét. Az autonómiára irányuló fejlesztések pedig légi és földi környezetben egy időben történő közlekedésre irányulnak, amelyekhez egyedülálló tesztkörnyezet lesz/lehet a zalaegerszegi tesztpálya.
Nagy kérdés, hogyan fognak a hétköznapokban is ezek a lehetőségek megjelenni? Hol tart Magyarország az UTM előkészítésében? Milyen új önvezető megoldásokkal és ezekhez kapcsolódó infokommunikációs kihívásokkal fogunk találkozni mind a közúton, a kötöttpályákon, a vízen vagy akár levegőben?

Török Ádám, BME-KTI: Autonóm közúti gépjárművek társadalmi elfogadásának kérdései

Kránitz József, Eurosmart Kft: Innovatív drón- és manipulátortechnológia alkalmazásával végrehajtható mérnöki acélszerkezetek állapotellenőrző rendszerének kifejlesztése, különös tekintettel a hegesztett kötésekre

Rácz Ferenc, Vizimentők magyarországi szakszolgálata: Drónok a vizimentésben

Rohács Dániel, Digitális Jólét Nonprofit Kft: Drónkoalíció küldetése

Cloud aktuális kérdései, a nagyvállalati felhőben tárolt adatok mesterséges intelligenciával támogatott elemzése, biztonsági kihívásai
11.00 – 12.30, Panorama terem
Szekcióvezető: Magyar Sándor, HTE
A felhő szolgáltatások jelentős terjedése kihívásokat hoz a nagy mennyiségű üzletkritikus adatok feldolgozása területén. Az információs társadalom által előállított adatok esetében a gépi tanulás, mesterséges intelligencia kikerülhetetlen tényező lesz. A szabályozási, az adat- és információbiztonsági kérdésekre a jövőben ezen területen is nagy hangsúlyt kell fektetni. A szekció előadások megkeresik és körbejárják a téma aktuális kihívásait.

Kovács Zoltán, Vodafone: Felhő biztonsági kérdések aktualitásai

Szabolcs Péter, MNB: Felhős idő Európában – szabályozói kitekintés a pénzintézeti szektorból

Csordás Gábor, Nokia: Cloud infrastruktúra és a rajta futó Telekom applikációk aktuális biztonsági kihívásai

Németh Attila, Óbudai Egyetem: COVID19 kontaktkutatás adatainak tárolásának kérdései a felhőben

Ebédszünet

Kvantumkommunikáció 2030
14.00 – 15.30, Mercure terem
Szekcióvezető: Bacsárdi László, BME
A kvantuminformatika és a kvantumkommunikáció egyre inkább előtérbe kerül. Számos országban jelentettek be kvantuminternet létrehozására vonatkozó terveket, optikai szálas és műholdas linkeket felhasználó kvantum alapú kulcsszétosztást. A kvantummechanikai elveken alapuló kvantumszámítógép nagyon gyors algoritmusokat kínál, amelyek segítségével hatékonyabban tudunk megoldani különböző számítási problémákat, ugyanakkor fenyegetést jelentenek a napjainkban használt biztonsági rendszerekre is.
Ez a jelen, most, 2021-ben. A HTE Infokom szekciójában arra vállalkozunk, hogy felvázoljunk egy jövőképet, szerintünk mi várható a területen 2030-ban. Mi várható a kvantumkulcsszétosztás területén, mire számíthatunk a kvantumszámítógépek területén, és mire érdemes odafigyelni a hazai infokommunikációs szereplőknek.

A szekció főbb témakörei:

Kvantuminternet és kvantumkommunikáció irányai

A kvantumszámítógépek jövője

Kvantumszámítógépek támadásainak kivédése: posztkvantum-kriptográfia

Kvantumkommunikáció és 6G

Kvantumos szolgáltatások

Kvantuminternet és policy

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Babics Emil, Magyar Telekom

Farkas Lóránt, Nokia Bell Labs

Imre Sándor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Kovács Benedek, Ericsson Magyarország

Németh Edina, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

Szabó Áron, E-Group

Médiatechnológia az MI és 5G korában
14.00 – 15.30, Panorama terem
Szekcióvezető: Bordás Csaba, MediaKind
A hálózatok és ezen belül fejlődése rég túl van azon a ponton, hogy jó, 4k minőségű tartalmak juttathatóak el a felhasználókhoz, akár a hozzáférési szolgáltató hozzájárulása nélkül is. Az 5G, mint minőségi és hatékonysági lépcső meglépésével mindez gazdaságosan is megtehető az új, elsősorban OTT tartalomterjesztési technológiákkal. Ez azt jelenti, hogy az OTT technológiák gazdaságosságban fel tudják venni a versenyt a hagyományos műsorszórással. Amellett, hogy az új tartalomterjesztés egyre több, kisebb-nagyobb vagy globális szolgáltató előtt nyitja meg a kapukat, a felhőalapú MI-vel felvértezett háttérrendszerek teljesen új előfizetői élményt nyújtanak a tartalmak felfedezésében, megjelenítésében, tárolásában, kezelésében a metaadatok mennyiségében és a testre szabott hirdetésekben. Mindez teljesen átírja a tartalomterjesztési piacot, amelyet mi ebben a szekcióban elsősorban technológiai szempontból vizsgálunk majd meg.

Bordás Csaba, MediaKind: A médiaplatformok múltja, jelene és jövője – Mi marad és mi változik a következő években

Sinka Sándor, Magyar Telekom TV Tribe: TV szolgáltatás a hajhullás elleni küzdelemben – Testreszabott hirdetések alkalmazása a TV szolgáltatások piacán

Nelson Francisco, MediaKind: The role of new codecs and AI in video processing evolution – A MI és az új kódolási eljárások szerepe a videófeldolgozás fejlődésében

Kávészünet

Verseny a gólyákkal – a mikrocellás telepítések és a torony vállalatok létrejötte
16.00 – 17.50, Mercure terem
Szekcióvezető: Jamrik Péter, Novofer
Az egyre nagyobb sávszélességet-, valamint magas megbízhatóságot igénylő infokommunikációs alkalmazások az újgenerációs mobil távközlés megteremtése során infrastrukturális szempontból is nagy változásokat hoz magával. Egyértelmű, hogy csak közös alapinfrastruktúra használat mellett kerül a ROI belátható időn belülre. Kérdés viszont, hogy csak a passzív, vagy éppen az aktív eszközök is a megosztás részét képezhetik-e, valamint az openRAN szerephez juthat-e. Kiemelten fontos a nem távközlési szegmens – tipikusan az áramszolgáltatók – meglévő és szükséges, vagy felhasználható passzív infrastruktúra halmazának (tornyok, oszlopok, föld alatti- és felszíni építmények, optikai hálózatok) és a villamosenergia ellátás szimbiózisa az innovatív távközlési megoldásokkal. Milyen műszaki megoldások, szabályozási- és szerződéses feltételek, tervezési-, engedélyezési-, valamint kivitelezési és üzemeltetési konstrukciók várhatóak Magyarországon? Sok százmilliárd forintos beruházások költséghatékony lebonyolítása és az innovatív mobil technológia sikere a kérdésekre adott válaszok tétje.

Földes Gábor, BME, NMHH: Nemzetgazdasági és üzleti modellek harmonizációjának gyakorlatai

Verebély Tibor, Vantage Towers: A toronypiac első évének tapasztalatai

Csaba Tamás, Telenor: Mobil hálózatfejlesztési trendek – small

Méhes Zoltán, MVM NET: Aktív, vagy csak passzív infrastruktúra

Strádl János, MAVIR: Nem félünk a nagyfeszültségtől!

Märcz László, ELMŰ: Települések kiscellás megoldásainak kihívásai

Horváth Tibor, RayNet

Gyimesi Gábor, E.On Hungária

A távközlés jövője – a fejlődés kihívásai és lehetőségei
16.00 – 17.30, Panorama terem
Szekcióvezető: Farkas Károly, NETvisor, BME, HTE
Az IEEE HS támogatásával, az Ericsson és a Nokia ipari partnerségében a HTE Infokom konferencia szárnyai alatt útjára indítjuk a tudományos szekciót, melynek keretében szeretnénk az adott évi HTE Diplomaterv- és szakdolgozat pályázat kategória nyerteseit bemutatni, majd egy tudományos szempontból is érdekes témát különböző szakterületi aspektusokból megvilágítani. A HTE Infokom 2021 konferencia tudományos szekciójának témája a vezetéknélküli távközlő hálózatok fejlődése és hatása a mindennapi életünkre. Az első előadás keretében Dr. Hanzó Lajos röviden felvázolja a kommunikáció és az érzékelés összefonódását és ennek várható alkalmazási területeit a jövő távközlő hálózataiban. Ezt követően Dr. Thomas Zwick áttekinti a nagysebességű vezetéknélküli kommunikáció megvalósításához szükséges technológiai és rendszerszintű koncepciókat, megoldásokat, végül pedig Dr. Rab Árpád nyújt betekintést a technológiai fejlődés és a digitális kultúra viszonyába és ezek mindennapi életünkre gyakorolt hatására.

Farkas Károly: HTE Diplomaterv- és szakdolgozat pályázat nyerteseinek bemutatása – kerekasztal
Almási Péter Béla MSc, Vajda Dániel László BSc, Kertész Dávid Richárd BProf, Papp Zsófia IEEE ComSoc különdíj

Hanzó Lajos, University of Southampton: Joint Sensing and Communication Design: Would this Become the 6G Killer Application?

Thomas Zwick, Karlsruhe Institute of Technology: Wireless 100Gb/s and Beyond: Technologies and System Concepts

Rab Árpád Szörény, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Elmosódó valóságok

HTE Fekete László-díj átadás
17.50 – 18.50, Mercure terem
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület az ICT szakma jeles képviselőivel karöltve, a hazai távközlési és informatikai szegmens meghatározó szakembere, Fekete László emlékére hozta létre ezt a díjat. A kezdeményezés célja a friss generációk innovatív munkásságának elismerése, új ötletekre való ösztönzése.

Fekete László a magyar mobil távközlés egyik meghatározó fejlesztője volt több évtizeden keresztül. Korai halála arra ösztönözte pályatársait, hogy nevére egy innovációs díjat alapítsanak. Az alapítók a díjjal megemlékeznek Laci aktív tevékenységéről, és a jelen kor élő innovátorait ösztönzik arra, hogy pályázatukkal megmutassák, milyen sokan vannak, akik Laci szellemiségét követik. A pályázat kiírása szerinti legfontosabb feltétel, hogy az a szolgáltatás, amelyhez az innovációs tevékenység kapcsolódik, a pályázat beadásakor még aktív használatban legyen. De nem az innováció tárgyát értékeli a zsűri, hanem a fejlesztő tevékenységét: milyen szerepe volt az innováció elindításában? Mennyire volt komplex a feladat, és azzal hogyan birkózott meg? Példa lehet-e a pályázó tevékenysége az utána jövő generációnak, utat mutat-e a téren, hogy komplex feladatokat hogyan lehet jól menedzselni?
Az értékelő bizottság magját Dalos Ottó (Cisco), Gombár György (Avaya), Magyar Gábor (BME) és Maradi István (HTE) alkotják.
A díj beadási határideje október 1. volt. Hagyományaink szerint a díjat most, az őszi Infokom konferencián adjuk át.

18.50 Fogadás”

Forrás:
Program; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE); 2021. október

A világ egyik legerősebb szuperszámítógépét telepítik egy használható magyar nyelvi modell (mint a GPT-3) megalkotására

„Ha valóban a tervek szerinti teljesítménnyel áll munkába, a rendszer a világ legerősebbjei közé tartozhat majd.

Komoly bejelentéssel rukkolt elő a Balatonfüreden jelenleg is zajló Infotér konferencia nulladik napján az innovációs és technológiai miniszter. Az ITM-et irányító Palkovics László ugyanis egy olyan szuperszámítógép hazai telepítését harangozta be, amely a képességei alapján a jelenlegi mezőnyt tekintve Európában kimagasló, de világszinten is top10-es versenyző lehet.

Nyelvében él a bank

A minisztérium mellett a megvalósításban oroszlánrészt vállal az OTP Bank. A pénzintézet digitális fejlesztésekért felelős vezetője szintén felszólalt a rendezvényen. Csányi Péter rámutatott arra, hogy ma már a bankoknak is technológiai vállalatként kell meghatározni magukat, és erről a területről érkező konkurenciával kell megküzdeniük. A legnagyobb hazai bank ezért is vállalkozik a minisztériummal közösen egy ilyen nagy projektre.

A tervek szerint a rendszer már jövő év közepére készen állhat az indulásra két magyarországi helyszínen. A feladata pedig az lenne, hogy mesterségesintelligencia-algoritmusok számára használható magyar nyelvi modult alkosson. Ennek azért van jelentősége, mert általában az MI kutatásánál, fejlesztésénél – teljesen érthető módon – először a világnyelvekre, különösen az angolra fókuszálnak. Ez viszont az olyan kevés ember által beszélt nyelveknél mint amilyen a magyar is, nagy hátrányt jelent bármilyen szövegértésre, hangfeldolgozásra épülő alkalmazás lokalizálásánál.

A megállapodás keretében a legkorszerűbb, mesterséges intelligencián alapuló öntanuló magyar nyelvi modell fejlesztése valósul meg, amely egyebek mellett a telefonos ügyfélszolgálatokon képes kezelni akár teljes banki folyamatot. A magyarul bevitt adatokat a szuperszámítógép képes lesz a mindennapi élet egyéb területein is alkalmazni, például az oktatásban, a kutatás-fejlesztésben, a piaci szektorban – sorolta a miniszter. Hozzátette: a számítógép kínálta lehetőségeket többek között állami szereplők, egyetemek valamint a kis- és közepes vállalkozások számára is elérhetővé kívánják tenni.

Az ezüst is szépen csillog

A beszámolók alapján Magyarország első toplistára pályázó szuperszámítógépes rendszerének maximális számítási kapacitása 37,5 petaflops lenne. Ugyan Palkovics a mai bejelentéskor Európa leggyorsabb szuperszámítógépeként beszélt a jövőre megépítendő hazai eszközről, a top500.org rendszeresen, legutóbb idén nyáron frissített listája szerint Németországban már most működik egy 44,1 petaflopsos konfiguráció. Ettől függetlenül, ha közben más erősebb rendszer nem áll munkába, a hazai szuperszámítógép a kontinens mezőnyében a második, a világon pedig az igencsak előkelő 9. helyet foglalhatná el.”

Forrás:
Szupererős szuperszámítógépet gründol az ITM az OTP-vel; Bitport.hu; 2021. október 19.
Háttér: TOP500
Generative Pre-trained Transformer 3 (GPT-3); Wikipédia (A bejelentett magyar rendszer (rendszer=modell) ebbe a típusba fog tartozni.)
Szerkesztői megjegyzés: A bejelentésben nem a szuperszámítógép a lényeg. Az csak annyiban fontos, hogy a gép által biztosított számítási kapacitásra támaszkodva ki fogják dolgozni a magyar nyelv modelljét. Ennek léte az Mi által meghatározott világban életbe vágóan fontos, amennyiben továbbra is az anyanyelvünkön szeretnénk kommunikálni.

Közigazgatás, politika

A kistelepülési terveket segíti a kormány. Már lehet pályázni a támogatásra

„Az év végéig 500 millió forint pályázati támogatást nyújt a kormány a kistelepüléseknek a településtervek elkészítéséhez, ezáltal hozzájárul a tervezett infrastrukturális, turisztikai beruházások megvalósításának felgyorsításához és az önkormányzatok adminisztrációs terheinek csökkentéséhez.

A mai naptól elérhető az a félmilliárd forintos, vissza nem térítendő támogatási keret, amelyre az 5 ezer fő alatti kistelepülések pályázhatnak települési terveik elkészítéséhez, 500 ezertől 3 millió forinti terjedő összegben.

A kormány 2022-ben és 2023-ban további 1,5-1,5 milliárd forint támogatást különít el erre a célra, ezzel is segítve a kistelepülési önkormányzatok munkáját.

A településtervezés és településfejlesztés terén az elmúlt 15 évben nem volt ilyen szintű támogatásra példa, hiszen az önkormányzatok a jogszabályban meghatározott feladataikat eddig központi támogatás nélkül végezték.

A pályázat jól kiegészíti a Magyar Falu Program összetett rendszerét, melynek minden egyes eleme kistelepüléseink megerősödését, fejlődését, valamint a mindennapokban rájuk háruló terhek csökkentését célozza.

A pályázat a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkársága, valamint a Magyar Falu Program koordinálásával valósul meg.

A felhívás, valamint további információk a pályázatról elérhetők a Lechner Tudásközpont weboldalán. A pályázatok beérkezésének határideje 2021. november 19.”

Forrás:
A kistelepülési terveket segíti a kormány; Lechner Tudásközpont; 2021. október 21.

Az Európai Bizottság újraindítja az uniós gazdasági kormányzás felülvizsgálatát

„Az Európai Bizottság a mai napon közleményt fogadott el, amelyben felméri a Covid19-válságot követően megváltozott gazdasági kormányzási körülményeket, és újraindítja az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vitát. A közlemény eleget kíván tenni Ursula von der Leyen elnöknek az Unió helyzetét értékelő beszédében vállalt azon kötelezettségének, hogy megegyezést alakítson ki az uniós gazdasági kormányzási keretének jövőjével kapcsolatban. A Bizottság korábban felfüggesztette a 2020 februárjában indított első nyilvános vitát, hogy a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak kezelésére összpontosítson.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta: „A világjárvány okozta megrázkódtatást követően mostanra nyugodtabb időszak köszöntött Európára. Összehangolt és határozott válaszintézkedéseinknek köszönhetően a gazdasági növekedés mára meghaladta a várakozásokat. A válság azonban nyilvánvalóbbá tett egyes kihívásokat: növekedett a hiány és az adósság, szélesebb körűvé váltak az eltérések és egyenlőtlenségek, megnőttek a beruházási igények. Olyan gazdasági kormányzási szabályokra van szükségünk, amelyekkel úrrá tudunk lenni az említett kihívásokon. Ezért ma nyilvános vitát indítunk. Szeretnénk megismerni a különböző véleményeket és elképzeléseket, valamint egyetértést és felelősségvállalást kívánunk kialakítani a hatékony gazdasági felügyelet érdekében. Ily módon fenntarthatóbbá, méltányosabbá és versenyképesebbé tehetjük társadalmainkat és gazdaságainkat, és tökéletesen felkészülhetünk a jövőbeli kihívásokra.”

Paolo Gentiloni, gazdaságpolitikai biztos a következőképpen fogalmazott: „A tavalyi példa nélküli sokkhatást követően Európa gazdasága erőteljes élénkülésnek indult. Most arról kell gondoskodnunk, hogy jövőbeli növekedésünk tartós és fenntartható legyen. Olyan helyzetben indítjuk újra gazdasági kormányzásunk felülvizsgálatát, amikor hatalmas beruházási igények jelentkeznek amiatt, hogy az éghajlatváltozás okozta vészhelyzet évről évre súlyosabbá válik. Ugyanakkor a világjárvány idején nyújtott erőteljes költségvetési támogatás az adósságszintek emelkedéséhez vezetett. Ezek a kihívások különösen fontossá teszik az átlátható és hatékony költségvetési keret meglétét. Ennek megvalósítása közös felelősségünk, és alapvető fontosságú az Unió jövője szempontjából.”

Az újraindított vita a Bizottság 2020 februárjában bemutatott, a gazdasági felügyeleti keret hatékonyságára vonatkozó álláspontjára, valamint a Covid19-válságnak a mai közleményben ismertetett tanulságaira támaszkodik majd. A Bizottság felkéri az összes fontos érdekelt felet, hogy vegyenek részt ebben a nyilvános vitában, hogy egyetértés alakuljon ki a gazdasági kormányzási keret jövőjéről. Alapvető fontosságú, hogy olyan keret álljon rendelkezésre, amely teljes körű támogatást nyújthat a tagállamoknak a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak orvoslásához és az EU előtt álló legsürgetőbb kihívások kezeléséhez.

A Bizottság a nyilvános vita során kifejtett valamennyi véleményt figyelembe fogja venni. 2022 első negyedévében iránymutatást nyújt az elkövetkező időszakra vonatkozó költségvetési politikához azzal a céllal, hogy megkönnyítse a költségvetési politikák összehangolását, valamint a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjainak kidolgozását. Ez az iránymutatás tükrözni fogja a globális gazdasági helyzetet, az egyes tagállamok sajátos helyzetét és a gazdasági kormányzási keretről folytatott vitát. A Bizottság iránymutatást fog adni a gazdasági kormányzási keret lehetséges módosításaihoz azzal a céllal, hogy 2023 előtt kellő időben széles körű egyetértés jöjjön létre a következő lépésekre vonatkozóan.

A Covid19-világjárványt követően kialakult új helyzet

Az EU gazdasági kormányzási kerete a kezdetektől fogva útmutatóul szolgált a tagállamok számára gazdaság- és költségvetéspolitikai céljaik megvalósításához, gazdaságpolitikájuk összehangolásához, a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezeléséhez és a rendezett államháztartás biztosításához. A keret idővel módosult, és az új gazdasági kihívások kezelése érdekében olyan változtatásokat vezettek be, mint a hatos csomag és a kettes csomag.

E módosítások ellenére továbbra is fennmaradtak olyan sebezhető pontok, amelyeket a költségvetési keret nem kezelt hatékonyan. A keret ugyanakkor egyre összetettebbé vált. Ezenfelül a szabályok első bevezetése óta jelentősen megváltozott a gazdasági környezet.

Ezek és más kérdések már 2020 februárjában megválaszolásra vártak, amikor a Bizottság előterjesztette az uniós gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról szóló közleményét. Bár a felülvizsgálat főbb következtetései továbbra is érvényesek és relevánsak, a Covid19-válság súlyos hatása még hangsúlyosabbá tette a keretet érintő kihívásokat, és tovább súlyosbította azok hatását.

Új kihívások és eddigi tanulságok

A gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vita során szem előtt kell tartani a 2020. évi közleményben meghatározott kérdéseket, és foglalkozni kell azokkal. E kérdések közé tartozik, hogy miként érhető el a fenntartható államháztartás biztosítása, a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzése és kiigazítása, a meglévő szabályok egyszerűsítése és átláthatóságának fokozása, valamint a szabályok iránti felelősségvállalás és azok érvényesítésének javítása.

Emellett az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálata során figyelembe kell venni a Covid19-válság által felszínre hozott új kihívásokat. Hasznos tanulságok vonhatók le a járványra adott sikeres uniós szakpolitikai reagálásból is, különös tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz irányítására.

Inkluzív és nyílt vita

Az összes érdekelt fél széles körű és inkluzív bevonása elengedhetetlen ahhoz, hogy általános egyetértés alakuljon ki az uniós gazdasági kormányzási keretet érintő további lépésekről. A Bizottság ezért felkéri az érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a vitában, és fejtsék ki véleményüket a gazdasági kormányzási keret eddigi működési módjáról, és arról, hogy milyen lehetséges megoldásokkal lehetne javítani annak hatékonyságát. Az említett érdekelt felek közé tartozik a többi európai intézmény, valamint a nemzeti hatóságok, a szociális partnerek és a tudományos élet képviselői.

A vitára különböző fórumokon kerül sor, többek között a kérdéssel foglalkozó találkozókon, munkaértekezleteken és a ma újraindított online felmérés révén. A Bizottság felkéri a polgárokat, szervezeteket és hatóságokat, hogy 2021. december 31-ig nyújtsák be észrevételeiket.

További információk:

Kérdések és válaszok: A Bizottság újraindítja az uniós gazdasági kormányzás felülvizsgálatát

Közlemény: Az EU gazdasága a Covid19 után – a gazdasági kormányzást érintő következmények

Online konzultációs platform

Közlemény a gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról – 2020. február

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Az európai szemeszter

Stabilitási és Növekedési Paktum

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás

A Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló útmutató („Vade Mecum”)

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásról szóló összefoglaló („Compendium”)”

Forrás:
A Bizottság újraindítja az uniós gazdasági kormányzás felülvizsgálatát; Európai Bizottság; 2021. október 19.

Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság újraindítja az EU gazdasági kormányzásának felülvizsgálatát

„Mi szerepel a Bizottság mai javaslatában?

Az Európai Bizottság a mai napon közleményt terjeszt elő, amelyben újraindítja az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vitát, felmérve a Covid19-válságot követően megváltozott gazdasági kormányzási körülményeket.

Ebben a közleményben a Bizottság felkéri az összes érdekelt felet, hogy gondolkozzanak el a gazdasági kormányzás működésén, és fejtsék ki véleményüket arról, hogy miként lehetne fokozni annak hatékonyságát.

A nyilvános vita célja, hogy 2023 előtt kellő időben széles körű egyetértés jöjjön létre a következő lépésekre vonatkozóan.

Miért indítja most újra a Bizottság a gazdasági kormányzási keret jövőjéről szóló nyilvános vitát?

2020 februárjában a Bizottság előterjesztette az uniós gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról szóló közleményét, amely kiemelte a gazdasági kormányzási keret számos erős és gyenge pontját, és nyilvános vitát indított annak megállapításai alapján.

Ezt a mérlegelési folyamatot röviddel ezután felfüggesztették, mivel a Covid19-világjárvány jelentette közvetlen kihívásokra kellett összpontosítani. A Bizottság akkor ígéretet tett arra, hogy a gazdasági fellendülés térnyerését követően újraindítja a vitát.

Csaknem két évvel azt követően, hogy a Bizottság közzétette korábbi megállapításait, a főbb következtetések továbbra is érvényesek és relevánsak. Az újraindított vita során ötvözni kell ezeket a válság tanulságaival. Így lehetőség nyílik egy olyan gazdasági kormányzási keret átgondolására, amely teljes körű támogatást nyújthat a tagállamoknak a Covid19-válság utáni makrogazdasági kihívások kezeléséhez.

Milyen hatást gyakorolt a Covid19-világjárvány az EU gazdaságára?

A Covid19-világjárvány 2020-ban az uniós gazdasági tevékenység példátlan visszaesését eredményezte. A súlyos recesszió és a szükséges, hathatós szakpolitikai válaszintézkedések következtében valamennyi tagállamban nőtt a hiány és az adósságráta, amelyek 2021-ben és 2022-ben várhatóan jelentősen meghaladják a világjárvány előtti szinteket. Ami a munkaerőpiacot illeti, a válság súlyos hatást gyakorolt bizonyos gazdasági ágazatokra, bár a nemzeti és uniós szintű szakpolitikai válaszintézkedéseknek köszönhetően a foglalkoztatás összességében csak kismértékben csökkent.

Általánosságban elmondható, hogy a válság felerősítette a már fennálló sebezhetőségeket. Növekedtek a magas államadóssághoz és a magánszektor jelentős adósságállományához kapcsolódó belső egyensúlyhiányok. Fennmaradt a dinamikus lakásár-növekedés világjárványt megelőző tendenciája, egyes országokban pedig folytatódott a jelzálogtartozás jelentős növekedése. A turisztikai bevételektől leginkább függő országokban emelkedett a folyó fizetési mérleg hiánya. A folyófizetésimérleg-többletek korrekciója ugyanakkor megtorpant. Ami a jövőt illeti, a Covid19-válság által felgyorsított strukturális átalakulások eredményeként új egyensúlyhiányok alakulhatnak ki.

Az erős gazdasági visszaesést követően folytatódik a gazdasági élénkülés. Az erőteljes és összehangolt szakpolitikai támogatásnak, a sikeres oltási kampánynak és a világjárványhoz kapcsolódó korlátozások ezt követő fokozatos enyhítésének köszönhetően 2021 tavaszán erőteljesen újraindult a gazdasági növekedés. A nyári gazdasági fejlemények arra engednek következtetni, hogy 2021 harmadik negyedévében – nem utolsósorban társadalmaink újranyitásának és az utazások újraindulásának köszönhetően – továbbra is erőteljes növekedés várható. A gazdasági konjunktúra előreláthatóan több negyedévig fennmarad, így az uniós gazdaság a helyreállítást követően növekedési pályára áll. Idén várhatóan legalább 19 tagállam eléri a 2019. évi GDP-szintjét, a fennmaradó tagállamok pedig előreláthatóan a jövő év folyamán érik majd el ezt a szintet.

Hogyan próbálta az EU enyhíteni a Covid19-világjárvány gazdasági hatását?

A kivételesen nagy volumenű és összehangolt szakpolitikai válaszintézkedések sikeresek voltak, mivel jelentős mértékben enyhítették a Covid19-válság miatt Európában keletkezett gazdasági károkat. Mind nemzeti, mind uniós szinten gyorsan és határozottan reagáltunk a válságra.

A reagálás olyan intézkedéseket foglalt magában, mint a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválása, az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret elfogadása, a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezések, valamint olyan új szükséghelyzeti eszközök létrehozása, mint a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz, a SURE. Mindez lehetővé tette, hogy a tagállamok minden eddiginél nagyobb összegű pénzügyi támogatást nyújtsanak. A monetáris politika kiegészítette a költségvetési politikai erőfeszítéseket.

E közös és összehangolt szakpolitikai válaszintézkedések eredményeként a Covid19-válság hatása az eredetileg vártnál sokkal kevésbé bizonyult súlyosnak a munkanélküliség, a gazdasági és társadalmi különbségek, a vállalati fizetésképtelenségi esetek és a nemteljesítő hitelek tekintetében.

Az elkövetkező években az új többéves pénzügyi keret és a NextGenerationEU pénzügyi kapacitása – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén – segíteni fogja a tagállamokat a fenntartható fellendülés elérésében, gazdaságaik és társadalmaik ellenállóbbá tételében, valamint a zöld és a digitális átállás támogatásában.

Milyen következményekkel jár a Covid19-világjárvány a gazdasági kormányzási keret jövőjére nézve?

A Covid19-válság még egyértelműbbé tette a gazdasági kormányzási keretet érintő kihívásokat, amelyek egy része még inkább aktuálissá vált.

Tovább nőtt az adósságráta, ráirányítva a figyelmet arra, hogy mekkora kihívás jelent a prudens szintre való fokozatos, tartós és növekedésbarát adósságcsökkentés.

Az elkövetkező években továbbra is magas szintű kormányzati beruházásokra lesz szükség, ami nyilvánvalóvá teszi a megfelelő összetételű államháztartás fontosságát a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés biztosítása szempontjából.

Az anticiklikus diszkrecionális költségvetési politika és az ideiglenes uniós költségvetési támogatási eszközök együttes alkalmazása rendkívül hatékonynak bizonyult a Covid19-válság hatásának kellő időben történő és hatékony enyhítéséhez. Ez nyilvánvalóvá tette annak fontosságát, hogy rendes gazdasági körülmények között költségvetési mozgásteret hozzanak létre a válság idején mozgósítható források rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.

A hatékony szakpolitikai reagálás rávilágított az erőteljes szakpolitikai koordináció fontosságára, többek között a különböző szakpolitikai és finanszírozási eszközök viszonylatában, valamint az uniós és a nemzeti szintek között.

A válsághelyzet gyors alakulása érzékletes példát nyújtott azokra a nehézségekre, amelyek akkor jelentkeznek, ha nem megfigyelhető mutatókat alkalmaznak és olyan szabályokat kísérelnek meg kidolgozni, amelyek az összes lehetséges körülményt figyelembe kívánják venni.

A válság előtti makrogazdasági egyensúlyhiányok több forrása bővült, és új források is megjelentek, kidomborítva, hogy mennyire fontos időben megelőzni és kezelni az egyensúlyi pályáról való letérést.

Az újraindított felülvizsgálat során a Bizottság 2020. februári közleményében megfogalmazott korábbi megállapításokat ki kell egészíteni a Covid19-válságból levont új tanulságokkal.

Milyen tanulságok vonhatók le a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből?

A gazdasági kormányzási keret felülvizsgálata során hasznos tanulságokat vonhatunk le a Covid19-válságra adott sikeres uniós szakpolitikai válaszintézkedésekből, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és annak irányításából.

A tagállamok az országspecifikus körülmények és szakpolitikai prioritások figyelembevételével kidolgozták saját nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, amelyek kitérnek a beruházásokra és a reformokra is. E tervek alapján a Bizottság konstruktív és intenzív szakpolitikai párbeszédet folytatott a tagállamokkal, és ennek eredményeként nemzeti és uniós szinten egyaránt javult a kihívások és a szakpolitikai prioritások kölcsönös megértése.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek a szakpolitikai koordinációval kapcsolatos átlátható és kötelezettségvállaláson alapuló megközelítése jó példát nyújt a bizalom és a nemzeti felelősségvállalás megszilárdítására. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eddigi tanulságait szem előtt tartva, a gazdasági kormányzás felülvizsgálata során meg kell vizsgálni, hogy miként biztosítható a legmegfelelőbben a nemzeti felelősségvállalás, a kölcsönös bizalom, a keret kulcsfontosságú célkitűzéseinek hatékony megvalósítása, valamint a gazdasági és költségvetési dimenziók közötti megfelelő kölcsönhatás.

Melyek a nyilvános vita tárgyát képező leglényegesebb kérdések?

A nyilvános vita során tizenegy lényeges kérdés kerül napirendre, amint azt az aktualizált online felmérés is tükrözi. A már fennálló sebezhetőségek és a válság által felszínre hozott új kihívások számbavételét követően a Bizottság a nyilvános vitára szánt kérdéseket kiegészítette két további kérdéssel (6. és 11. számú kérdés), egy további kérdést (9. számú kérdés) pedig némileg átfogalmazott.

A kérdések a következők:

Hogyan javítható a keret úgy, hogy minden tagállamban biztosítsa a fenntartható államháztartást, segítsen megszüntetni a fennálló makrogazdasági egyensúlyhiányokat, és elkerülni újabbak kialakulását?

Hogyan biztosíthat a keret olyan felelős költségvetési politikákat, amelyek megőrzik a hosszú távú fenntarthatóságot, ugyanakkor lehetővé teszik a rövid távú makrogazdasági stabilizációt?

Hogyan képes ösztönözni a keret a tagállamokat a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításhoz, valamint a mai és a jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások kezeléséhez szükséges fő reformok és beruházások végrehajtására, megőrizve ugyanakkor az adósság fenntarthatóságát érintő kockázatok elleni biztosítékokat?

Hogyan egyszerűsíthető az uniós keretrendszer, és javítható a keret végrehajtásának átláthatósága?

Hogyan összpontosíthat a felügyeleti keret a sürgetőbb politikai kihívásokkal rendelkező tagállamokra, és hogyan biztosíthatja a minőségi párbeszédet és szerepvállalást?

A gazdasági kormányzás tekintetében milyen hasznos tanulságokkal szolgálhat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kialakítása, irányítása és működése, amelynek során javult a felelősségvállalás, a kölcsönös bizalom, a végrehajtás, valamint a gazdasági, foglalkoztatási és költségvetési dimenziók közötti kölcsönhatás?

Van-e lehetőség a nemzeti költségvetési keretek megerősítésére és az uniós költségvetési kerettel való kölcsönhatásuk javítására?

Hogyan biztosíthatja a keret a hatékony érvényesítést? Mi legyen a pénzügyi szankciók, a hírnévromlás és a pozitív ösztönzők szerepe?

A Covid19-válság és az arra válaszul bevezetett új ideiglenes szakpolitikai eszközök jelentős hatásának fényében hogyan képes a keret – beleértve a Stabilitási és Növekedési Paktumot, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást és tágabb értelemben az európai szemesztert – megfelelő és összehangolt szakpolitikai válaszintézkedéseket biztosítani uniós és nemzeti szinten?

Hogyan kellene a keretnek figyelembe vennie az euróövezeti dimenziót és a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló ütemtervet?

Szem előtt tartva, hogy a Covid19-válság hogyan formálta át gazdaságainkat, vannak-e az eddig azonosítottak mellett olyan egyéb kihívások, amelyeket a gazdaság kormányzási keretnek figyelembe kell vennie?

Ki vesz majd részt a nyilvános vitában?

A Bizottság inkluzív vitát kíván folytatni az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, a nemzeti központi bankok, a nemzeti kormányok és parlamentek, valamint az érdekelt felek széles körének – köztük a szociális partnerek, tudományos intézmények, független költségvetési intézmények és nemzeti termelékenységi testületek – részvételével.

Hogyan épül fel a nyilvános vita?

A vitára különböző fórumokon kerül sor, többek között a kérdéssel foglalkozó találkozókon, munkaértekezleteken és online felmérés formájában. A Bizottság a mai napon újraindította az online felmérést, és felkérte a polgárokat, szervezeteket és hatóságokat, hogy 2021. december 31-ig nyújtsák be észrevételeiket.

A Bizottság gazdasági kormányzással foglalkozó tematikus weboldala nyújt majd központi tájékoztatást arról, hogy a Bizottság milyen rendezvényeket szervez, ahol meghallgatja az érdekeltek véleményét. A Bizottság emellett értékelni fogja az érdekelt felek által Unió-szerte szervezett egyéb rendezvények során gyűjtött információkat és visszajelzéseket is.

Előterjeszt-e a Bizottság új javaslatokat e nyilvános vita eredménye alapján?

A következő lépés az érdekelt felekkel való nyílt kapcsolatfelvétel annak érdekében, hogy a Bizottság megismerje a véleményüket arról, miként lehetne megerősíteni a gazdasági kormányzási keretet a már fennálló sebezhetőségek és az új kihívások fényében. A Bizottság a nyilvános vita során kifejtett valamennyi véleményt figyelembe fogja venni.

2022 első negyedévében iránymutatást nyújt az elkövetkező időszakra vonatkozó költségvetési politikához azzal a céllal, hogy megkönnyítse a költségvetési politikák összehangolását, valamint a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjainak kidolgozását. Az iránymutatás tükrözni fogja a globális gazdasági helyzetet, az egyes tagállamok sajátos helyzetét és a gazdasági kormányzási keretről folytatott vitát.

A Bizottság iránymutatást fog adni a gazdasági kormányzási keret lehetséges módosításaihoz azzal a céllal, hogy 2023 előtt kellő időben széles körű egyetértés jöjjön létre a következő lépésekre vonatkozóan.

További információk:

Sajtóközlemény: A Bizottság újraindítja az EU gazdasági kormányzásának felülvizsgálatát

Közlemény: Az EU gazdasága a Covid19 után – a gazdasági kormányzást érintő következmények

Online konzultációs platform

Közlemény a gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról – 2020. február

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Az európai szemeszter

Stabilitási és Növekedési Paktum

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás

A Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló útmutató („Vade Mecum”)

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásról szóló összefoglaló („Compendium”)”

Forrás:
Kérdések és válaszok: A Bizottság újraindítja az EU gazdasági kormányzásának felülvizsgálatát; Európai Bizottság; 2021. október 19.

Infotér 2021 – Az adatvagyon uniós szabályozásával sem ért egyet a kormány

„ A versenyképességet meghatározó kérdésről és az IT-szektorról is beszélt Schanda Tamás államtitkár

Tizenhétezerrel dolgoznak többen a vírusválságot követően, mint azt megelőzően – jelentette ki a balatonfüredi Infotér konferencián az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.

Schanda Tamás hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság, részben az IT-szektornak köszönhetően már az idei év második negyedévében elérte a válság előtti gazdasági teljesítményét, miközben a világgazdaság a becslések szerint csak 2022 végére éri utol magát.

Mint mondta, az adatvagyon gazdasági tőkének tekinthető, ezért minden eszközzel el kell kerülni, hogy egyes országok adatvagyona alárendelődjön a gazdagabb tagállamoknak, valamint azt is, hogy ezekhez az Amerikai Egyesült Államok vagy Kína egyoldalúan hozzáférhessen.

Az egyre növekvő ágazatban felhalmozódó mind jelentősebb adatvagyont az egyes nemzeteknek kellene szabályozni, szemben az unió ezzel ellentétes törekvésével – húzta alá.

Schanda Tamás úgy fogalmazott: a konferencia feladata, hogy a digitalizáció emberi, közösségi aspektusait vizsgálja, azaz a technológiai fejlődésből adódó társadalmi kihívások elemzését célozza meg.

Mint mondta, a technológiai kihívás globális, és bár részben az erre adandó válasz is az, nagyon fontos ebben a kérdésben az állami szerepvállalás.

A helyzetet a koronavírus-járványhoz hasonlítva elmondta, hogy a probléma a járványkezelés tekintetében is globális, mégis nagy szerepe van az egyes nemzetek által nyújtott válaszoknak.

Hozzátette: a vírushelyzetre adott nemzeti válaszok sikerességére Magyarország az egyik jó példa, hiszen szavai szerint az oltásoknak köszönhetően szabadon zajlik az élet, és míg a világban gazdasági visszaesést tapasztalhatunk addig itthon a gyors helyreállást.

Mint fogalmazott: „Brüsszel birodalomépítési törekvéseinek évek óta szemtanúi vagyunk.” Példaként említette az Európai Bizottság által megalkotott digitális stratégiát, amely alapján elindult a jogalkotás, ebből a folyamatból pedig, szavai szerint a nemzeti érdeket és szuverenitást sértő politikai törekvések rajzolódnak ki.

Kiemelte: Brüsszel az adat és az adatvagyon szabályozását uniós hatáskörbe rendelné, így a tagállamoknak nem érvényesülhet a rendelkezési joga.

Ez azért is kerülendő, mert egy állam versenyképességét alapvetően meghatározza, hogy miként képes megoldani adatvagyonának szabályozását – mutatott rá. ”

Forrás:
Az adatvagyonról sem ért egyet a kormány és az EU; Infostart / MTI; 2021. október 20.

A tájpolitikák fontosságára fókuszál idén a Táj Nemzetközi Napja

„Rendszerszintű gondolkodásra és összehangolt munkára van szükség a tájjal kapcsolatos intézkedéseknél, hiszen közös felelősségünk, hogy az emberi tevékenység által előidézett tájváltozások kedvező hatással legyenek a társadalomra – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Táj Nemzetközi Napja alkalmából rendezett konferencián.

A kétnapos szimpóziumot az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége keretében rendezik meg. Rácz András emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács Táj Egyezménye Magyarországon 2008-ban lépett hatályba, a magyar Nemzeti Tájstratégiát pedig 2017-ben fogadta el hazánk. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy azóta számos előremutató eredmény született például a téradatok, a nyilvántartások fejlesztése és a szemléletformálás terén. Elkészült Magyarország Ökoszisztéma Alaptérképe, amely új dimenziókat nyithat meg a táj védelme, kezelése és tervezése terén, hiszen részletes hátteret biztosít az ökoszisztémák állapotának értékeléséhez, minőségi és mennyiségi becsléséhez.

Az államtitkár beszédében beszámolt arról is, hogy lezárult az országos kutatás a magyarországi tájak karakteréről. Ennek célja az volt, hogy megfoghatóvá tegye tájaink jellegzetes arculatát, és ezáltal segítsen megőrizni kedvező karakterét a beavatkozások során is. Idén a tájpolitikák fontosságára hívja fel a figyelmet a Táj Nemzetközi Napja. Rácz András úgy fogalmazott: fontos, hogy minél szélesebb körben megismerjék a tájkutatások eredményeit, a táj karakterének változásait, hiszen a bennünket körülvevő környezet meghatározza életminőségünket és az identitásunkat is.

A környezetügy és azon belül is az európai tájvédelem, valamint az élőhelyek megóvása kiemelt hangsúlyt kapott az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége alatt – erről a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára beszélt köszöntőjében. Sztáray Péter hozzátette: a soros elnökség alatt úgy alakították ki a környezetre fókuszáló programokat, hogy azok előmozdítsák a társadalmi és az egyéni felelősségvállalást. Az államtitkár hangsúlyozta: a táj az életminőségünk egyik meghatározó eleme, amely tükrözi az emberi beavatkozásokat és a döntéseket.”

Forrás:
A tájpolitikák fontosságára fókuszál idén a Táj Nemzetközi Napja; Agrárminisztérium; 2021. október 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. október 25.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Informatikai támogatású egészségügyi rendszerek, alkalmazások és szoftverek beszerzése dinamikus beszerzési rendszer keretében – OT21_DBR_3
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 91.000.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/201, 2021.10.18.
HCL Notes beszerzés 2021
Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/202, 2021.10.19.
Informatikai támogatású egészségügyi rendszerek, alkalmazások és szoftverek beszerzése dinamikus beszerzési rendszer keretében – OT21_DBR_1
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 121.500.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/202, 2021.10.19.
Elektronikus jogtár szolgáltatás
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Honvédség Parancsnoksága
Közbeszerzési Értesítő: 2021/203, 2021.10.20.
Asztali gépek, monitorok és notebookok beszerzése
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 531.127.452,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/203, 2021.10.20.
Microsoft szerver licencpark bővítés
Ajánlatkérő: ELI-HU Nonprofit Kft.
Közbeszerzési Értesítő: 2021/203, 2021.10.20.
Az MNB által használt jogosultság kezelő rendszer (IDM) kiváltása, és támogatása
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): ,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/205, 2021.10.22.

Tájékoztató az eljárás eredményérő

BOSS KM negyedéves tájékoztató
Ajánlatkérő: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: Online Üzleti Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.097.600,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/201, 2021.18.
Bűnügyi Statisztikai Rendszer informatikai szoftverüzemeltetési, támogatási szolgáltatásainak elvégzése 24 hónap időtartamban
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes: Millmen Informatikai és Tanácsadó Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 66.936.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/201, 2021.10.18.
Tájékoztató – keretmegállapodás informatika SZBK
Ajánlatkérő: Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Nyertes: Több vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 77.090.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/201, 2021.10.18.
Kiegészítő kormányzati szakpolitikai tanácsadás
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes: Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány;Századvég Konjunktúrakutató Zárkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 757.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/202, 2021.10.19.
Neptun Rendszer követés, támogatás, szolgáltatások
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 439.950.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/202, 2021.10.19.
Központi szerver infrastruktúra fejlesztése
Ajánlatkérő: Természettudományi Kutatóközpont
Nyertes: SERCO Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.899.580,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/203, 2021.10.20.
Cognos szoftver verzióváltása, továbbfejlesztése
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: VIR Vezetői Információs Rendszerek Szolgáltató Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.947.460,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/203, 2021.10.20.
ITS terepi eszközrendszer üzemeltetése, fenntartás
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: Yunex Traffic Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 150.800.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/203, 2021.10.20.
Tájékoztató az EKM02MSLIC21 KM szerinti KM2-ről (Microsoft licencek)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 549.255.064,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/203, 2021.10.20.
Tenable.SC Nessus vagy azzal egyenértékű licenc
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.788.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/204, 2021.10.21.
FPGA alapú kvantumszámítógép-szimulátor, eredmény
Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
Nyertes: Maxeler IoT-Labs B.V
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.384.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/204, 2021.10.21.
IIDR bevezetese, tovabbfejlesztése, integrációja („Integrált Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer”)
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes: EN-CO Software Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 98.960.630,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/205, 2021.10.22.
Géptermi környezet biztosítása -Fehérvári 70., WDC
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: SzámHEAD Számítástechnikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 94.095.627,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/205, 2021.10.22.

A 2022-es népszámlálás lesz az első teljesen elektronikus népszámlálás Magyarországon

„ A népszámlálás rendkívül fontos össztársadalmi feladata egy nemzetnek – mondta a Figyelőnek Windisch László, a KSH elnökhelyettese.

„Kicsit úgy jártunk a 2021-es népszámlálással, mint az olimpikonok a 2020-as játékokkal, hosszú, többéves felkészülést követően a startpisztoly eldördülése előtti pillanatokban kellett a halasztás mellett dönteni” – mondta a Figyelőnek adott interjújában Windisch László, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, Népszámlálásra – emlékeztetett az alelnök – a világ legtöbb államában tíz évente kerül sor – ha egy pandémia közbe nem szól. A vírushelyzet miatt Magyarország – az EU több tagállamához hasonlóan – a halasztás mellett döntött, és 2021 tavasza helyett 2022 őszén tartja meg a népszámlálást.

„Ez rendkívül fontos össztársadalmi feladata egy nemzetnek, hiszen jó néhány, az ország társadalmi, gazdasági fejlesztéséhez szükséges döntés alapjait jelentik ezek az adatok” – emelte ki az alelnök. Pontosan ezért lehetett kiemelten fontos, hogy semmiféle egészségügyi kétely vagy aggodalom ne kísérhesse az összeírást. A statisztikai hivatalok szempontjából hatalmas feladat egy népszámlálás levezénylése, többéves előkészítés előzi meg. Ezekkel a KSH elkészült, a hátralévő idő legfontosabb feladata egyrészt a készségek, az infrastruktúra megőrzése, naprakészen tartása, másrészt az aktív kommunikáció. Minden háztartás kötelezően részt kell, hogy vegyen a népszámlálásban, de nagyon fontos, hogy a jogi kötelezettség mellett lássák, értsék is az emberek, hogy az ő érdekükben történik mindez, az ő mindennapjaikat, jövőjüket befolyásoló döntések megalapozása a népszámlálás. Épp ezért választották a 2022-es népszámlálás szlogenjéül azt, hogy „Feleljünk, Egymásért!”

Windisch László tájékoztatása szerint ez lesz az első teljesen elektronikus népszámlálás Magyarország történelmében.

A válaszadók egy erre a célra létrehozott internetes felületen keresztül önállóan felelhetnek a kérdésekre, vagy ha nem szeretnének élni ezzel a lehetőséggel, akkor számlálóbiztosok segítségével, interjú keretében adhatják meg az adataikat, amelyeket tableteken rögzítenek. Az információ így közvetlenül a KSH zárt adatbázisába kerül, ami az adatok védelme szempontjából minden korábbinál biztonságosabb népszámlálást tesz lehetővé. „Az önálló, online kitöltést szeretnénk ösztönözni, ez az érintettek számára is a legkényelmesebb, továbbá jelentős költséget takarít meg az állam számára” – mondta el az alelnök.”

Forrás:
Készül a népszámlálásra a KSH; Figyelő; 2021, október 22.

Okos városok – W3C virtuális műhelykonferencia jelentés

„A W3C közzétette a 2021. június 25-én megrendezésre került Okos városok – W3C Műhelykonferenciáról készült jelentést (W3C Workshop on Smart Cities – report).

A műhelykonferencia elsődleges célja az Okos Városok Érdekcsoport tervezett Működési Szabályzatának jobbá tétele és véglegesítése volt, hogy elindulhasson maga az Érdekcsoport és megvitathassa (1) a web-alapú okos város szolgáltatások interoperabilitását, valamint (2) felhasználói eseteket és azon elvárásokat, melyeket a W3C specifikációknak teljesíteniük kell, hogy támogatni tudják az okos város szolgáltatásokat.

A műhelykonferencia az alábbi témákat járta körül:

Az Okos városokra vonatkozó szabványosításban érintettek azonosítása annak érdekében, hogy a webes szabványosítás összhangban legyen az okos városok valós igényeivel,

A mindenki által támogatott, megvalósításra kerülő okos város technológiákhoz szükséges applikációk meghatározása,

Az Okos Városok Érdekcsoport tervezett Működési Szabályzatának jobbá tétele a tervezett Érdekcsoport szempontjából.

A műhelykonferenciát követő konkrét lépés a Működési Szabályzat véglegesítése és az Érdekcsoport elindítása lesz.

A W3C köszönetet mond az előadóknak és a résztvevőknek az esemény létrejöttéért.”

Forrás:
Okos városok – W3C virtuális műhelykonferencia jelentés; W3C Magyar Iroda; 2021. augusztus 11.

Informatika, távközlés, technika

Magyarország csatlakozott a nyílt tudomány nemzetközi kezdeményezéshez (ITM)

„Magyarország csatlakozott a nyílt tudomány (open science) nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy mindenki számára hozzáférhetővé tegyék a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit – jelentette be Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára hétfőn a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) rendezvényén.

A nyílt tudomány a tudományos kommunikáció új megközelítése, amely az átláthatóság és együttműködés elvein alapul, a friss kutatási eredmények terjesztésének innovatív módja a legújabb technológiai fejlesztések és a digitalizáció vívmányainak alkalmazásával.

Gulyás Tibor hangsúlyozta, a csatlakozással a kutatás, fejlesztés során létrejött eredmények, dokumentumok, információk szabad felhasználására nyílik lehetőség.

Felidézte, hogy az NKFIH kezdeményezésére a magyar tudományos élet meghatározó intézményei, szervezetei képviselőiből álló szakértői testület szakmai állásfoglalást fogalmazott meg a nyílt tudományról.

Az átláthatóságon, együttműködésen alapuló nyílt tudomány kezdeményezés új lehetőséget teremt a tudományos eredmények hasznosulására. A nemzetközi tudománypolitikában már elterjedt nyílt tudomány mozgalom kapcsolódik az Európai Unió vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseihez is – fejtette ki.

Az MTI-nek Gulyás Tibor elmondta, a magyar csatlakozás jelentősége a kollektív elköteleződés kifejezése a nyílt tudomány mellett, amelyhez saját eszközöket, erőforrásokat rendel és az európai uniós együttműködésen belül is új szemléletmódot testesíti meg.

Szabó István, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese elmondta, a hivatal motivációs intézkedéseket tervez, hogy a nyílt tudomány szemléletéhez minél többen csatlakozzanak. Példaként említette, hogy a pályázati kiírásokban érvényesítik a nyílt tudomány szempontjait. Ezzel nyitottabbá válik a tudomány világa, előtérbe kerül az együttműködés és erősödik a civil társadalom tudományba vetett bizalma.

Az NKFIH közleménye szerint a nyílt tudományról hétfőn nyilvánosságra hozott szakmai állásfoglalás részletesen kifejti az alapelveket. A dokumentum felhívással zárul, amelyben a tizenegy támogató szervezet csatlakozásra hívja fel a tudományos élet hazai szereplőit.”

Forrás:
Magyarország csatlakozott a nyílt tudomány nemzetközi kezdeményezéshez; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH); 2021. október 18.
Háttér:
Mi az Open Science?; Open Science
A kutatási és innovációs szakpolitika céljai: Nyílt innováció, nyitott tudomány és nyitás a világra; Európai Bizottság
nyílt tudomány; Open Data Handbook
Read the Budapest Open Access Initiative ; Open Society Institute; 2002. február 14.
A nyílt és a zárt tudományról; Maróthy Szilvia; Typotex kiadó, Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok c. kötet (szerk. Bárány Tibor, Hermann Veronika, Hamp Gábor); 2020, (PDF)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Jóval kevesebb magyar olvas ma könyvet, mint tizenöt éve

„A magyar felnőttek töredéke olvas bármit rendszeresen, a fiatal felnőttek és a 60 éven felüliek körében lényegesen magasabb ez az arány – derült ki a Tárki legfrissebb, reprezentatív felméréséből.

Jóval kevesebb magyar olvas ma könyvet, mint tizenöt éve

Míg 2005-ben a magyar felnőtteknek még mintegy negyede olvasott rendszeresen könyvet, addig 2020-ra ez az arány drasztikusan, 13 százalékra csökkent. Ez derült ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által megrendelt és a TÁRKI által elvégzett, reprezentatív felmérésből, és a hozzá csatolt külön, online kérdőíves kutatásból amelyek eredményeit október 24-én publikálták.

A teljes, felnőtt népességre a cég hagyományos közvélemény-kutatási eszközöket használt, de a rendszeres könyvolvasók szokásait külön, online kérdőívvel is felmérte, anonim módon. Az eredményekhez 997 belföldi felnőtt, összesen pedig, a 18 éven aluli, a határontúli és a külföldön élő magyar válaszadókkal együtt 2997 fő töltötte ki. A felnőtt népességre nézve a kutatás kor, nem és életkor, iskolai végzettség és lakóhelyének településtípusa szerint reprezentatív.

További meglepő adata a kérdőívnek, hogy a magyar felnőtt lakosság 58 százaléka önbevallása alapján soha, vagy szinte soha nem vásárol könyvet semmilyen formában.

A könyvolvasás és vásárlás alacsony arányának okaira is rákérdeztek azoknál, akik úgy nyilatkoznak, szinte sohasem olvasnak vagy vesznek könyvet. Közülük a legtöbben (45%) úgy nyilatkoztak, egyszerűen nem szeretnek olvasni, további 33 százalékuk időhiányra hivatkozott. Ez jelentős elcsúszás 2005-höz képest, amikor még csupán 22 százalék vallotta be nyíltan azt, nem szereti a könyveket, így úgy tűnik, itt egyfajta kulturális szokásrend, normarendszer is változásnak indult, sokkal kevésbé szégyen ilyesmit állítani magunkról 2020-ban, mint másfél évtizeddel ezelőtt.

Kik olvasnak és mennyit?

A kérdésekre adott válaszokból kiderült továbbá, hogy sokkal több könyvet olvas az, aki

nő, fiatal felnőtt (18-39 évesek), avagy 60 éven felüli,

középfokú, vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik,

budapesti, vagy nagyvárosban, agglomerációban él,

aktív korú inaktív (munkanélküli), vagy szülési, gyermekgondozási szabadságon van.

Azok, akik válaszuk szerint rendszeresen olvasnak, átlagosan egy év alatt 37 könyvvel végeznek. Nagy az aránya a „hobbiolvasóknak” is (21%) azonban, akik ugyanennyi idő alatt átlagosan 10 könyvvel végeznek. A leginkább aktív olvasókra jellemző, hogy egy évben legalább egy idegen nyelvű könyvet is végigolvasnak, többségük angol nyelven. Kifejezetten óriási könyvmoly a rendszeres olvasók további 21 százaléka, ők egy év alatt 50 művet is megemésztenek.

Mit olvas a magyar?

A kérdőív kiértékelésének megállapítása szerint az eddig is jellemző folyamatok az elmúlt tizenöt évben tovább erősödtek, így jellemző az is, hogy a könyvolvasó magyarok legnagyobb arányban szépirodalmat (76 %) és szórakoztató irodalmat (69%) olvasnak.

Mivel a lakosság mintegy egynegyede vallotta azt, hogy rendszeresen vásárol könyveket, a köztük végzett kutatásból az is kiderült, továbbra sem az e-book uralja a könyvpiacot, a teljes népességben a válaszadók 34 százaléka nyilatkozott úgy, főként könyvesboltban, antikváriumban szokott nyomtatott műveket megszerezni, e-könyvet pedig csupán 2 százalékuk vásárolt az elmúlt évben, míg hangoskönyvet további 3 százalék. A könyveket rendszeresen fogyasztók online kutatásából az derül ki, 97 százalékuk vásárolt már idén kötött vagy fűzött könyvet, 29 százalékuk e-könyvet.

Arról, ennek mik a mélyebb okai, és hogy miért nem lettek a 2010-es évek az e-könyv évtizedévé, bővebben itt írtunk.

Formátumban tehát továbbra is toronymagasan vezet a fűzött, és kötött könyv, a vásárlás módszerében azonban igazi forradalom állt be az eltelt idő alatt. Egy átlagos, könyveket fogyasztó magyar háztartás így tavaly évente már csupán 12 261 forintot hagyott így is a könyvárusoknál, így a piac mindezek ellenére tovább szűkül.

Legalább egyetlen könyvet a 2020-as adatok alapján a könyvkedvelők 69 százaléka ebben az évben is vásárolt, ami ismét csak csökkenő tendencia a 2005-ös 76 százalékhoz képest. A könyvek beszerzésénél a két legfontosabb feltétel a rendszeres akciók és leárazások rendszere (a könyvkedvelők 49 százalékának ez a fő beszerzési forrása), továbbá még mindig nagyon jelentős szerepet játszanak az olvasás területén a könyvtárak, 18 százalék innen való kölcsönzés útján szerzi be a szellemi táplálékot.”

Forrás:
Jóval kevesebb magyar olvas ma könyvet, mint tizenöt éve; Tóth Csaba Tibor; Azonnali; 2021. október 24.

Bölcs gazdálkodó: Innovatív módszertant dolgozott ki a gazdálkodók digitális készségeinek fejlesztésére a most lezárult WiseFarmer projekt
A „WiseFarmer – Gazdálkodók generációinak összekapcsolása a digitális korban” projekt célja egy tanulási program létrehozása és tesztelése volt, amely lehetővé teszi a gazdák számára, hogy fejlesszék kompetenciáikat a digitális eszközök, a mezőgazdasági termelés és a vállalkozói készségek használatában. A projektpartnerek koncepciója szerint a „WiseFarmer” elnevezés egyrészt a kis- és családi gazdálkodók személyes vonatkozásainak hangsúlyozására utal, mint helyi tapasztalatok, gyakorlati ismeretek, hagyomány, kultúra, attitűd, társadalmi helyzet és családi körülmények. Másrészt jelezni kívánta azt a célt, hogy egy lépéssel túllépve a Smart Farming jól ismert kifejezésén, a digitális eszközök és alkalmazások hasznosságát a jövedelmezőségi szempontok mellett a szélesebb, összetett, fenntartható eredmények kontextusában is értékelésre kerüljön.

A gazdálkodók generációinak összekapcsolása a digitális korban a projekt kontextusában azt jelenti, hogy a mentor-pár módszertani megközelítést alkalmazva a gazdálkodók különböző korcsoportjai, generációi kerülnek összekapcsolásra, azt a kezdeti feltételezést követve, hogy a fiatalabbak rátermettebbek a digitális eszközök, míg az idősebbek a gazdálkodási technikák alkalmazásában. Az idősebb gazdálkodók általában rendelkeznek olyan helyi ismeretekkel, amelyek nélkülözhetetlenek egy gazdaság sikeres működtetéséhez, míg a fiatalabb gazdák otthonosabban mozognak a digitális eszközök használatában, ugyanakkor esetükben gyakran hiányzik ezek mezőgazdasági célú felhasználása, mivel a „lassú” tudás megszerzése jelentős időt vesz igénybe.

Az előkészítő lépéseket követően a partnerek kidolgozták a tanulási módszertant és innovatív megközelítéseket alkalmazva létrehozták az képzési során használatos online együttműködési platformot. A kísérleti tanulási programot Szerbiában és Magyarországon hajtottuk végre 2020 októbere és 2021 májusa között. A módszertan alapja a szaktanácsadók által támogatott egymástó1 tanulás (peer-to-peer learning), amelynek szerepe kiemelt, mivel a gazdálkodók legfontosabb és legmegbízhatóbb információforrása a többi gazdálkodó – a tudás közös létrehozása lehetőséget ad a különböző generációk gazdái számára, hogy párokban tanuljanak. A módszer keretében a kísérleti programban résztvevők saját gazdaságukra, térségükre jellemző, problémamegoldás-orientált gyakorlatok elvégzése során egymást mentorálva fejleszthették készségeiket. A digitális eszközök használata így sikeresen átvihető a helyi környezetbe, mivel összekapcsolódnak és illeszkednek a helyi gazdálkodói ismeretekhez és igényekhez.

A projekt alapvetően az alábbi fő tevékenységekre épült:

Regionális igényfelmérés és tudásértékelés a résztvevő országokban (Görögország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia);
Módszertan és tananyagok kidolgozása a tanulási programhoz;
Olyan egyuttmuk6desi platform kialakítása, amelyen elérhetők a tananyagok es különböző, a képzést támogató funkciók (WiseFarmer Tanulási Platform), illetve amely összegyűjti a bevált gyakorlatokat, új (a régió szempontjábó1 releváns) digitális eszközöket jelenít meg és támogatja a kommunikációs funkciókat (WiseFarmer Tudásbázis);
A kifejlesztett kísérleti tanulási program tesztelése Szerbiában és Magyarországon.

A projekt eredményei jól demonstrálják a felvázolt megközelítés és a módszertan életképességet, mint az egyik lehetséges módszert a mezőgazdaság és a vidék kritikus kihívásainak leküzdésére.

A „WiseFarmer – Gazdálkodók generációinak összekapcsolása a digitális korban” projekt 2019 szeptembere és 2021 augusztusa között valósult meg, az Európai Unió Erasmus+ programjának támogatásával, mint együttműködési célú partnerségi együttműködés a felnőtt tanulás területén.

A projekt eredményeinek elérhetősége
A projekt eredményeit bemutató videó
A projekt főbb eredményeit és a pilot képzésben kipróbált gyakorlatokat összefoglaló Inventárium magyar nyelvű verziója (PDF)

Infotér 2021 – Van mit behoznunk a magyar vendéglátás digitalizációjában

„ A szállodaiparban a koronavírus-járvány felgyorsította a digitalizációs folyamatokat – mondta az Infotér Konferencia után a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Flesch Tamás szerint sok munkavállalót nehéz lesz visszacsábítani a szállodaiparba, pedig jövőre megközelíthetik a válság előtti forgalmat.

A digitális turizmus térnyerésének lényegi eleme, hogy ezt nem a Covid hozta el, hanem csak felgyorsította. Ez megtörtént volna 5-10 éven belül, és a mostani munkaerőhelyzet miatt is fontos, hiszen meg kell próbálnunk bizonyos munkakörökben digitálisan helyettesíteni embereket, ahol erre lehetőség van, mert nincs annyi ember, akit alkalmazni tudunk – mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Azt is hozzátette azonban, hogy emellett a digitalizáció révén a mai új generációnak, az új utazási szokásoknak meg kell felelnie a szállodaszakmának.

„Rengeteg olyan digitalizációs fejlesztés van, amit már ma is használnak a vendégek, legfeljebb nem így fogalmazzák meg. Többek között ilyen a készpénzmentes fizetés, egy telefonnal kézben bárhol tudunk fizetni, telefonról bármikor foglalhatunk szobát, kifizethetjük előre, lefoglalhatjuk az éttermünket online. Nagyon sok ilyen apró része van, ami sokszor fel sem tűnik, de ez mind-mind a digitalizációhoz tartozik” – mondta a szakember.

A digitalizáció fejlesztésére azért is szükség van Flesch Tamás szerint, mert egyelőre erőteljes lemaradásban vagyunk, általában a cégek digitalizációjában is az EU-s rangsor utolsó helyein kullogunk, viszont gyorsan be lehet érni a többieket. „Ha erre megszületik az igény, mert támogatásban most van rá lehetőség, akkor onnantól kezdve nagyon nagy léptékek lehet haladni. Van, mit behoznunk” – mondta…”

Forrás:
Flesch Tamás: 2022 is elképesztő nehéz éve lesz a szállodaiparnak; Domanits András; Infostart / InfoRádió; 2021. október 20.

Vidék Konferencia 2021

„A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. nagymintás kutatást végzett feltérképezve a magyar vidék jelenlegi állapotát. Ennek apropóján 2021. november 4-én konferenciát rendez a magyar vidék helyzetéről, a fejlesztéspolitika területi vonatkozásairól, a vidék megtartóerejéről és a digitalizáció, valamint a klímaváltozás vidékre gyakorolt hatásairól.

Prekoncepciókat és korábban biztosnak vélt állításokat cáfol a Századvég 60 ezres lakossági mintán végzett kutatása a vidék megítélése kapcsán. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze a magyar vidék településeinek megítélését és az ország valamennyi területén élő lakosság helyzetét, a kormányzati és uniós fejlesztési programok hatásait, valamint a vidék népességmegtartó erejét.

A felmérésből többek között kiderül, hogy a magyar lakosság köréből ma többen költöznének kistelepülésre, mint nagyvárosba, illetve hogy sokkal pozitívabb a véleményük a vidékről, mint azt előzetesen várni lehetett.

Habár a magyar vidék hagyományosan kiemelt értéket képvisel, más fejlett országokhoz hasonlóan, Magyarországon is tapasztalt negatív demográfiai trendek jelentősen nehezítik a vidék, de különösen a kistelepülések helyzetét, növelve ezáltal a területi egyenlőtlenségeket is.

2015-ben Magyarország népességének 71 százaléka élt városokban, amely arány 2050-re akár a 82 százalékot is elérheti. E tendencia okán különösen fontos a magyar társadalom vidékkel kapcsolatos attitűdjeinek górcső alá vétele, a magyar vidék és a vidéki településeken élő lakosság helyzetének komplex feltérképezése.

A kutatás nagy mintaelemszáma kiemelt jelentőséggel bír, amely részletessége által egyedülálló módon számos statisztikai összefüggés vizsgálatára ad lehetőséget, a területi különbségeket és a kistelepüléseken élőket illetően.

A Vidék Konferencia 2021 keretei között panelbeszélgetések során mutatják be azon kutatásokat, amelyek a területpolitikai kérdéseken túl érinteni fogják a digitalizáció és a természetvédelem témakörét, valamint a településtípusok közötti lakosság mobilitására, társadalmi dinamikájára és jövőbeni lehetséges attitűdjeire vonatkozó kérdéseket.

A konferencián a Századvég szakértői mellett felszólal:

Dr. Nagy István agrárminiszter,
Gyopáros Alpár, Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos,

Dr. Navracsics Tibor, Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos,

Dr. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára és

Dr. Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője.

A konferencián való részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Előzetes regisztrációját várjuk 2021. október 31. 20:00 óráig.
https://szv.frequest.com/squest.php?did=JXtdgakuIFqPOOGuynA
A résztvevők számára a szervezők ebédet és egész napos cateringet biztosítanak.
A rendezvény kizárólag védettségi igazolvánnyal látogatható, amelyet a helyszínen ellenőrzünk”

Forrás:
Konferenciát szervez a Századvég a magyar vidék helyzetéről; Magyar Hírlap; 2021. október 22.
és a Facebookon megosztott hír alapján

Építészeti értékek a pincéből a tervtárba

„A Lechner Tudásközpont szívesen fogad minden önként felajánlott építészeti tervet, tanulmányt, szakvéleményt, illetve egyéb szakmai anyagot. Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központban az anyagokat szakszerűen tárolják és gondozzák, metaadatokkal ellátva online katalógusba illesztik, és a szakemberek, kutatók, egyetemisták számára is elérhetővé teszik.

A Lechner Tudásközpont Építésügyi Dokumentációs és Információs Központja gyűjteményébe befogad minden önként felajánlott építészeti tervet, tanulmányt, szakvéleményt, illetve egyéb építés-műszaki dokumentációt, könyvet, kéziratot, fotót, segédletet.

Az építészeti tervdokumentációk tárolása, megőrzése korántsem egyszerű feladat. A polcokon, fiókokban, rosszabb esetben tárolókban, pincékben kallódó tervlapok és szöveges munkarészek könnyen feledésbe merülhetnek, vagy akár tönkremehetnek, pedig a dokumentációk méltó megőrzése és kutathatósága is biztosítja építészeti örökségünk fennmaradását.

Sokan gondolkodnak azon, hogy a birtokukban lévő tervdokumentációkat, jelentsen ez akár egy teljes életművet, akár csak egy-egy jelentősebbnek érzett épület vagy egyéb objektum terveit, felajánlják egy megfelelő szervezetnek, közgyűjteménynek, ahol ezek a pauszok, iratok méltó elbánásban részesülnek.

A Lechner Tudásközpont jogszabályi kötelezettsége alapján gondoskodik az építés-műszaki dokumentációk és adatok megőrzéséről, valamint közérdekű hasznosításáról, a nemzeti tervvagyonba tartozó dokumentumok kezeléséről, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ működtetéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről. Feladatkörének eleget téve a részére önként átadott dokumentumokat feldolgozza és interneten fellelhető katalógusába illeszti, így azok szabadon hozzáférhetővé és kutathatóvá válnak. A közel 6000 m2-es raktárban a terveket megfelelő hőmérsékleten, szakszerűen tárolják. Az állomány fizikai állagát papírrestaurátor gondozza, így sérült, szennyezett tervlapok befogadása sem okoz gondot. A Dokumentációs Központot évente ezernél is több kutató, egyetemista és szakember keresi fel, hogy betekintsen állományába, így amellett, hogy a befogadott építészeti örökség megmarad az utókor számára, egyúttal kutatható közkinccsé is válik.

Ezzel a lehetőséggel élt Jeney Lajos DLA családja is, amikor az Ybl-díjas építészmérnök életművének dokumentumait a Lechner Tudásközpontnak adományozta. A sokszínű és értékes szellemi hagyaték fotók, tervek, szakkönyvek, cikkek és kutatási dokumentumok százait tartalmazza, amelyek a tételes állományba vétel után a Dokumentációs Központ tervtárából kutatási célra kikérhetők.

Az utóbbi években ezenkívül például a Kotsis-fivérek, Kerényi József, Lázár Antal és Callmeyer Ferenc életművének számos értékes darabja is a Lechner Dokumentációs Központjába került. A felajánlott építész hagyatékokból napjainkig három kiállítás nyílt. 2016-ban Jeney Lajos munkásságát ismerhették meg az érdeklődők, majd 2017-ben Kotsis Iván és Kotsis Endre építészek életművét mutatta be A Kotsis-fivérek című kiállítás. 2018 októberében nyílt meg A házak nem hazudnak című, Kerényi József munkásságával foglalkozó kiállítás. Ennek anyagát a következő évben az építész születésének 80. évfordulója alkalmából Kecskeméten állították ki, ahol a tárlat tablói hosszabb távon is otthont leltek.

Akár egy-egy terv, vagy annak másolata is értékes lehet. A felajánlásoknak köszönhetően az utóbbi időben a Tervtár gyűjteménye jelentősen bővült, a befogadott magánkönyvtári kollekciók, egyedi könyvek és szakmai folyóiratok pedig a Lechner mindenki számára hozzáférhető szakkönyvtári gyűjteményét gazdagítják.

További információt a Dokumentációs Központ főosztályvezetője, Kis Yvette ad a 887-2503-as vagy a 30/288-3225-ös telefonszámon, valamint az yvette.kis@lechnerkozpont.hu e-mail címen. A Lechner Dokumentációs Központjának gyűjteményéről bővebben a Lechner Tudásközpont honlapján olvashat.”

Forrás:
Építészeti értékek a pincéből a tervtárba; Lechner Tudásközpont; 2021. október 21.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Kiberbiztonság: az Európai Unió Tanácsa következtetéseket fogadott el a közös kiberbiztonsági egységben rejlő lehetőségek feltárásáról

„A Tanács a mai napon következtetéseket fogadott el, amelyben felkérte az EU-t és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább az uniós kiberbiztonsági válságkezelési keretet, és ehhez vizsgálják meg a közös kiberbiztonsági egységben rejlő lehetőségeket is.

A Tanács következtetéseiben hangsúlyozza, hogy meg kell szilárdítani a meglévő hálózatokat, és fel kell térképezni az információmegosztás terén esetlegesen fennálló hiányosságokat, valamint a kiberközösségeken belüli és azokon átívelő szükségleteket. Ennek eredményeként megállapodás születhet egy potenciális közös kiberbiztonsági egység lehetséges elsődleges célkitűzéseiről és prioritásairól. Ez egy fokozatos, átlátható és inkluzív folyamat, amely elengedhetetlen a bizalom növeléséhez. A Tanács fontos szerepet tölt be az uniós kiberbiztonsági válságkezelési keret továbbfejlesztésével kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalban és koordinációban, továbbá figyelemmel fogja kísérni az elért eredményeket, és iránymutatást fog nyújtani e keret kiegészítéséhez.

A Tanács hangsúlyozza továbbá, hogy megfelelő munkamódszereket és irányítási struktúrát kell kialakítani annak érdekében, hogy valamennyi tagállam részt vehessen a tanácskozásokon, a fejlesztésben és a hatékony döntéshozatali folyamatokban. A potenciális közös kiberbiztonsági egységnek tiszteletben kell tartania lehetséges jövőbeli résztvevőinek hatáskörét, megbízatását és jogkörét, és a tagállamok részvétele önkéntes jellegű lenne.

A Tanács a közös kiberbiztonsági egységről szóló ajánlás egyes elemeinek, így például az uniós kiberbiztonsági gyorsreagálású csoportokra vonatkozó elképzeléseknek, valamint a kiberbiztonsági események és válságok elhárítására irányuló uniós tervnek a további vizsgálatát sürgeti.

Háttér-információk
Az Európai Bizottság június 23-án közzétette a közös kiberbiztonsági egység létrehozásáról szóló ajánlását, amely a közszolgáltatásokat, a vállalkozásokat és a polgárokat az EU-ban mindenütt érintő, egyre növekvő számú súlyos kiberbiztonsági eseménnyel szembeni fellépésre irányul. Ezen ajánlás értelmében a közös kiberbiztonsági egység olyan fórumként működne, amely egyesítené az EU és tagállamai különböző kiberközösségeinek erőforrásait és szakértelmét a jelentős kiberbiztonsági események hatékony megelőzése, megakadályozása és az azokra való reagálás érdekében.

A Tanács következtetései a közös kiberbiztonsági egységre vonatkozó kezdeményezésben rejlő lehetőségek feltárásáról

Kiberbiztonság: hogyan kezeli az EU a kiberfenyegetéseket? (háttér-információk)

”

Forrás:
Kiberbiztonság: a Tanács következtetéseket fogadott el a közös kiberbiztonsági egységben rejlő lehetőségek feltárásáról; Európai Unió Tanácsa; 2021. október 19.

Kína három éven belül átfogóan szabályozná az „algoritmikus biztonság” kérdéseit

„A Kínai Kibertér Igazgatási Hatóság nyilatkozatban tette közzé nem sokkal ez előtt, hogy az elkövetkező három éves időszakban – más kormányzati társintézményekkel karöltve – átfogó szabályozást kíván kidolgozni és életbe léptetni az ún. „ajánló algoritmusok” vonatkozásában. Gyakorlatilag tehát azokról a szoftverelemekről van szó, amelyeknek a célja az, hogy a nagy technológiai cégek (a felhasználók igényeinek mélységi megismerésére alapozva) lényegében személyre szabott ajánlásokkal csábítsák magukhoz a webhelyeiket, szolgáltatásaikat elérő felhasználókat.

A kínai szabályozó ilyen törekvése végső soron ahhoz az átfogó koncepcióhoz csatlakozik, amely „kiberszuverenitás” (digitális szuverenitás, adat szuverenitás, digitális autonómia stb.) címszó alatt vált az elmúlt időkben a szakpolitikai és szakmai közbeszéd egyik leghangsúlyosabb mozzanatává sokfelé a világban. Elsősorban persze Kínában (de legalább annyira a rivális Indiában, vagy Oroszországban, sőt manapság kiemelten az Európai Unióban is). Az első pillanatban kicsit nehezen (sőt, valójában egyenesen félre-) érthető kínai kormányzati koncepció, az „algoritmikus biztonság” valójában azt a nagyon egyszerű és világos törekvést fogalmazza meg, hogy a kínai állam nem szeretné, hogy a digitális eszköz- és szolgáltatás használók, fogyasztók, netizenek online életét és működését nagyban befolyásoló technológiák (az ajánló algoritmusok) révén tőle független magán entitások irányíthassák ennek a digitális világban mozgó hatalmas embertömegnek a mozgásait, választásait. Azaz, a központi irányító szerepkört nem szívesen engednék ki a kezükből éppen a modern világ meghatározó doménjében és platformjain. Ahogy a Kínai Kibertér Igazgatási hatóság nyilatkozata fogalmaz, a technológiai cégek által kifejlesztett (ajánló) algoritmusoknak igazodniuk kell a szocializmus alapvető értékeihez. Hasonlóan alapvető követelményként fogalmazza meg a kibertér hatóság azt is, hogy ezeknek az algoritmusoknak biztonságosaknak kell lenniük, és társadalmi értelemben felelősségteljesnek is. A szövegben szereplő megfogalmazás szerint „átlátható és fair” működést kell garantálniuk.

A hatóság most közzétett nyilatkozatának preambulumában világosan megfogalmazza azokat a társadalmi, politikai aggályokat, amelyek az előirányzott algoritmus-szabályozás mozgatórugóiként jelentkeznek. Az információ disszeminációs algoritmusok egy felől jelentősen előmozdították a digitális gazdaság növekedését, a társadalom fejlődését, ugyanakkor azonban jelentősen befolyásolták nem csupán a piac normális működését, de a társadalom rendjét is. Ahogy a kínai hatóság fogalmaz: ezek az információs algoritmusok sok esetben hátrányosan érintették a társadalmi igazságosságot, a digitális szolgáltatásokat használó netizenek jogait. Ezzel tehát veszélybe sodorták az „ideológiai biztonságot” is.

Mindenképpen érdemes felfigyelni viszont arra a mozzanatra, hogy a kínai kibertér hatóság ugyanakkor azt is előirányozza, hogy széleskörűen támogatni fogja az algoritmusok fejlesztésével kapcsolatos kutatásokat az elkövetkező időszakban annak érdekében, hogy maga is hozzájáruljon a kínai ajánló algoritmusok globális versenyképességének növeléséhez. A szabályozó hatóság ezzel a részlettel határozottan azt sugallja, hogy az ajánló algoritmusokkal kapcsolatban a hosszú távú célja egyértelműen nem valamiféle korlátozó megszorítás, hanem sokkal inkább egy átfogó felügyelet; a kontroll biztosítása mellett ugyanakkor komoly hangsúlyt kívánnak helyezni az ajánló algoritmusok fejlesztésére, mivel abban Kína egyfajta kompetitív előnyszerzésének eszközét (is) látják. A hatóság egyébként ezzel összefüggésben maga is szakmai értékelő csoportokat kíván felállítani a nagy technológiai cégek algoritmusainak vizsgálatára, elemzésére.

Az „információ disszeminációs algoritmusok”, elsősorban természetesen az ún. ajánló algoritmusok használata széles körben elterjedt a kínai technológiai óriásvállalatok körében. Ezen a téren különösen az Alibaba cég által használt ajánló algoritmust kell megemlíteni, de hasonló ajánló algoritmusokat fejlesztett és használ a Taobao nevű e-kereskedelmi piactér, vagy a Douyin rövidvideo közösségi platformja, vagy a Tencent tulajdonában levő Kuaishou algoritmusa. Ugyancsak fontos fejlesztés a Meituan élelmiszer kiszállító vállalkozás elosztó algoritmusa is.

A kínai kibertér igazgatási hatóság már a nyár folyamán megtette első lépését az ajánló algoritmusok szabályozása terén. Augusztusban nyilvánosságra hozott előzetes irányelvei például felvetették: a jövőben a nagy technológiai cégek ne fejleszthessenek és működtethessenek olyan (ajánló) algoritmusokat, amelyek indokolatlan költekezésre csábíthatják a felhasználókat. Fontos javaslatként szerepelt az is: olyan rendszereket kell működtetni, ahol a felhasználók könnyen és egyszerűen kikapcsolhatják az ajánló algoritmusokat.
A kínai szabályozási törekvések megértéséhez és értékeléséhez érdemes rápillantani a szélesebb globális kontextusra is. Ahogy az átfogó koncepció, a kiberszuverenitás is népszerű elképzelésként merül fel a világ jó néhány globális és regionális hatalmi központjában, úgy az ajánló algoritmusok konkrétabb témája is jó néhány országban került a szakpolitikai gondolkodás középpontjába. Az Egyesült Államokban például (elsősorban a közösségi médián terjesztett dezinformációk szűrésével kapcsolatban) nagyon élesen vetődött fel az utóbbi hónapokban a technológiai óriáscégek által alkalmazott algoritmusok kérdése. Az Európa Unió pedig szigorú fellépést helyezett kilátásba a technocégek ellen, ha azok – elsősorban az alkalmazott algoritmusok révén – nem szorítják vissza felületeiken az illegális tartalmak terjedését.”

Forrás:
China says to set governance rules for algorithms over next three years; Reuters; 2021. szeptember 29.
Guiding opinions on strengthening the overall governance of internet information service algorithms State Internet Information Office; 2021. szeptember 29.

A CISA (Cybersecurity and Infrastructure Security Agency) munkanélküliek átképzésével enyhítené a kiberbiztonság szakemberhiányát

„A kiberbiztonság munkaerő szükségletének biztosítását a munkanélküliség elleni küzdelemmel kapcsolná össze az amerikai kiberbiztonsági hatóság most induló támogatási programja. Az amerikai Kiber- és Infrastruktúra biztonsági Hatóság, a CISA jelentős, 2 millió dolláros támogatási programot indít a kiberbiztonsági terület egyre égetőbbé váló szakemberhiányának mérsékelésére. Az elképzelés tulajdonképpen az, hogy a hova tovább egyértelműen nemzetbiztonsági területként azonosított kiberbiztonság megfelelő munkaerő utánpótlását összekapcsolják egy másik fontos társadalmi üggyel: a munkanélküliség enyhítését, mérsékelését célzó átfogó kormányzati törekvésekkel. A kormányzati támogatási összeget két olyan magánszervezetnek folyósítják majd, amelyek jelentős eredményeket könyveltek el az elmúlt időkben olyan innovatív kiberbiztonsági képzési programok kidolgozásában, amelyek a donorszervezet feltételezése szerint jól alkalmazhatók lennének arra, hogy a munkaerőpiacról kiesett, vagy annak peremére szorult társadalmi csoportok éppen a markáns munkaerőhiánnyal küszködő kiberbiztonsági területen találjanak új lehetőségeket a reintegrációra. A klasszikus munkanélküli szegmensen kívül a döntéshozók elsősorban az Egyesült Államok vidéki népességének a korszerű gazdasági-társadalmi húzóágazatokból mind jobban kimaradó munkavállalói csoportjait céloznák meg az új átképzési programmal. Az alulfoglalkoztatott népességcsoportokon túl a kezdeményezés mindenképpen szeretné elérni az amerikai társadalom más, marginalizálódó csoportjait is: elsősorban a katonai szolgálatot teljesített veteránok, az aktív fegyveres szolgálatban állók családtagjai, illetve a színesbőrű közösségek tagjai szerepelnek a képzési program kiemelt célcsoportjai között.

A kiberbiztonság rohamosan növekvő munkaerő szükségletével már egy ideje nyilvánvalóan nem képes lépést tartani a „hagyományos” társadalmi képzési-iskoláztatási infrastruktúra, ami mindenképpen lépésekre kényszeríti a kiberbiztonság nemzeti szintű koordinációjáért felelős amerikai hatóságot. Jen Easterly CISA igazgató ugyanakkor erőteljesen hangsúlyozza: ez az új koncepció, és a rá épülő konkrét képzési program egyértelműen túlmutat valamiféle „társadalmi jótékonykodás” eszméjén. A digitális gazdaság és társadalom munkaerő piacáról mindeddig (és mind jobban) kiszorult, hátrányos helyzetű csoportokban ugyanis véleménye szerint számottevő kihasználatlan szakmai-intellektuális potenciálok rejlenek. A hátrányos helyzetű, kirekesztett emberek képzése nem csupán tisztességes, de okos dolog is, véli az amerikai kiberbiztonsági felsővezető.
A program szakmai lebonyolítására kiválasztott két társadalmi szervezet, az NPower és a CyberWarrior már korábban is dolgozott marginalizálódott társadalmi csoportok tagjainak továbbképzésével. A CyberWarrior szervezet egy átfogó pilotprogramot indít „Marginalizálódott közösségek tagjainak kiberbiztonsági munkaerőpiaci fejlesztése” címmel. A 28 hetesre tervezett továbbképzés (átképzés) során olyan elméleti és gyakorlati tudásokat szeretnének továbbadni a beiskolázott résztvevőknek, amelyek birtokában a tanfolyam végeztével haladéktalanul képesek lesznek elhelyezkedni a kiberbiztonság hiányszakmáinak valamelyikében (pályakezdő munkakörökben).

Ezzel párhuzamosan a másik képző szervezet, az NPower alapvetően a hátrányos helyzetű fiatal korcsoportokra, illetve az aktív fegyveres szolgálatból visszavonult veteránokra fókuszál majd. A két szervezet által kidolgozott és elindított hosszú távú tréning programok szorosan kapcsolódnak majd az amerikai Kiber- és Infrastruktúra biztonsági Hivatal más olyan kezdeményezéseihez, amelyek a terület érezhető szakemberhiányának enyhítését célozzák. A képzések tartalmának és módszertanának kidolgozásakor jelentősen építenek például a CYBER.org program tapasztalataira, illetve az alapszintű oktatásban levők (tanulók és tanárok) kiberbiztonsági tájékozottságának előmozdítását célzó Kiberbiztonsági Nevelési és Képzési Támogató Program eredményeire.

A három éves időtartamra tervezett, a mostani támogatási összegből idén elinduló pilotprogram az alábbi célokat kívánja elérni:
– átfogó kiberbiztonsági szakmai életpálya modell kidolgozása és elindítása;
– alapszintű kiberbiztonsági képzés biztosítása innovatív módszerekkel;
– valós gyakorlati tudásokat, tapasztalatokat biztosítani képes kiberbiztonsági gyakornoki program működtetése;
– a kiberbiztonsági ágazat munkaerőhiányának enyhítése alapszintű (pályakezdő) munkaerő folyamatos biztosításával.”

Forrás:
CISA grants aim to help the unepmployed move into cyber jobs; The Washington Post; 2021. októberv 21.
CISA awards S 2 million to bring cybersecurity training to rural communities and diverse populations; CISA; 2021. október 20.

Mennyire privát a privát szféránk?

„Napjainkban joggal merül fel a kérdés: mennyire privát a privát szféránk?

A Pegazus-ügy kapcsán ismét előtérbe került, hogy a különböző technikai eszközök milyen szerepet töltenek be az információgyűjtésben, illetve a kiberhírszerzésben.

A kerekasztal-beszélgetés során a meghívott szakértők elemzik a Pegazus-ügyet, valamint szó lesz többek között az állami és vállalati digitális megfigyelés szabályozási kérdéseiről is.

Előadóink: Dr. Bányász Péter, Dr. Krasznay Csaba, Dr. Vadász Pál
Helyszín: Oktatási Épület 212-213. terem
Időpont: 2021. október 26. 18:00

Az esemény védettségi igazolványhoz és regisztrációhoz kötött.

Várunk Titeket szeretettel!

A NESZK és a PTMSZK csapata
Nemzetközi és Európai Szakkollégium & Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium”

Forrás:
Mennyire privát a privát szféránk?; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. október
Regisztráció a fenti weboldalon.

Infotér 2021 – a magyar űrkutatásról és űriparról

„2021. október 21-én Balatonfüreden, a 12. Infotér Konferencia keretén belül előadást tartott a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.

Sztáray Péter bekapcsolódott az előadását követő panelbeszélgetésbe is, ahol Csuday Balázs korábbi magyar ENSZ állandó képviselő moderálásában Parragh Biankával, az MKIK Űr- és Védelmi Ipari Kollégiumának társelnökével, Kristóf Dániellel, a Lechner Tudásközpont szakértőjével, valamint Jónás Lászlóval, a Space Terminal vezetőjével az űrkutatást és űripart érintő kérdéseket vitattak meg.

Az államtitkár hangsúlyozta: a közelmúlt kormányzati intézkedéseinek köszönhetően dinamikus fejlődésnek indult az innováció csúcsszegmensét jelentő űrkutatás és űripar Magyarországon. Egyre bővül a szektor nemzetközi mozgástere, az idén nyáron elfogadott Űrstratégia pedig olyan zászlóshajó-projekteket is megjelenít, mint a hamarosan elinduló magyar kutatóűrhajós misszió, az önálló műholdprogram, vagy a hazai földi vevőállomások kapacitásainak bővítése.”

Forrás:
Sztáray Péter államtitkár részvétele a 12. Infotér Konferencián; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2021. október 21.

Megjelent a gazdaságdiplomácia sokrétűen használható kézikönyve

„„A könyv egyik küldetése a külföldre kerülő diplomaták segítése” – hangzott el a Ludovika Főépület Zrínyi termében, a Ludovika Egyetemi Kiadó és az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Gazdaságdiplomácia című könyv bemutatóján, mely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI), valamint a Magyar Diplomáciai Akadémia közös szervezésében valósult meg.

A külgazdasági attasék kiemelt szerepet játszanak Magyarország gazdasági érdekeinek képviseletében és üzleti kapcsolatainak bővítésében. Ebből következően az ő felkészültségükön is múlik, hogy a magyar vállalkozások milyen mélységben és sikerrel férnek hozzá a világgazdaság lehetőségeihez. Most végre az angol nyelvű művek mellett magyar szerzők munkáját köszönthetjük a (tan)könyvek sorában: a Nagy Sándor Gyula és Kutasi Gábor szerkesztésében megjelent kötet bemutatóján az NKE és a Budapesti Műszaki Egyetem docense, Halmai Péter úgy fogalmazott: „széles felhasználási lehetőséget biztosító”, időtálló kézikönyvről beszélhetünk, mely tankönyvként is jól használható.

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) és a Central European University-n tevékenykedő közgazdász a könyvek évszázadokon átívelő szerepéről beszélt. Csaba László ismertette, milyen területeket jár körül a Gazdaságdiplomácia című kötet: a világgazdaság aktuális kérdéseit, a nemzetközi kereskedelem és pénzügy jelentőségét, illetve a külkereskedelmet. Hozzátette: „izgalmas, hogy a szerkesztők úgy döntöttek, ezt a három területet egybenyitják”, hiszen így az összefüggések bemutatásának köszönhetően a jövő diplomatái könnyebben megérthetik a gazdasági folyamatokat. Mindemellett Csaba László kiemelte, az olvasók számára könnyen értelmezhető, jól olvasható kötetet sikerült mind a szerzőknek, mind a szerkesztőknek kiadni a kezükből. „Értékes kézikönyv, melyet húsz év múlva is érdemes lesz fellapozni” – fogalmazott.

Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének egyetemi docense ehhez kapcsolódva kifejtette, a mű által „komplex képet kapunk a gazdaságdiplomácia szeleteiből.” Pásztor Szabolcs szólt arról is: a szerzők magas számának ellenére az elméleti vonal érthetően fut végig a könyvön, a tárgyalt témák relevánsak, az aktuális esettanulmányoknak köszönhetően a hallgatók is szívesen fogják forgatni.

Végezetül a két szerkesztő, az NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének egyetemi docense, az NKE EJKK GVKI intézetvezetője, Kutasi Gábor, illetve a BCE Nemzetközi, Politikai és Regionális Intézet Világgazdasági Tanszékének egyetemi docense, Nagy Sándor Gyula szóltak a tizenkilenc szerző munkájának összehangolásáról, a tartalom meghatározásának nehézségéről, valamint kiemelték: a két év alatt megvalósított kézikönyv nemcsak a külgazdasági attasék felkészítésének céljából készült, hanem a gyakorlatorientált diplomataképzés elősegítéséért is.

A kézikönyv a Külgazdasági és Külügyminisztérium által alapított Magyar Diplomáciai Akadémia, a Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóinak támogatásával és közreműködésével készült el.

Szerzők: Benczes István, Kutasi Gábor, Almadi Sejla, Constantinovits Milán, Csekő Katalin, Endrődi-Kovács Viktória, Kacsirek László, Kis-Benedek József, Kiss Orhidea Edith, Kollárik Ferenc, Németh Gergely, Miskolcziné Gábriel Mónika, Robák Ferenc, Sass Magdolna, Tétényi András, Szent-Iványi Balázs, Simai Mihály, Nagy Sándor Gyula, Vigvári Gábor”

Forrás:
Gazdaságdiplomácia: sokrétű gazdasági kézikönyvet mutattak be; Pap Melinda Patrícia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. október 21.
Gazdaságdiplomácia. Gazdaságdiplomácia – elmélet és gyakorlat felkészülő diplomatáknak; Kutasi Gábor, Nagy Sándor Gyula (szerk.); Ludovika Egyetemi Kiadó, ISBN 9789635313242; Akadémiai Kiadó; 2020-2021

Szakirodalom

Közigazgatási jogi alaptanok. 2. kiadás

„E kötet 2019-es első kiadásának célja a korábbi Közigazgatási jog I-II tananyag helyébe lépő új, tananyagként is hasznosítható munka kiadása volt.
Ennek keretében karakteresen próbáltuk szétválasztani az általános részbe tartozó egyes témaköröket oly módon, hogy a közigazgatási jog alapfogalmairól, a szervezeti és közszolgálati jogról, valamint a közigazgatási jog érvényesítését szolgáló eljárásokról külön tananyag készüljön.
Ennek eredményeképp a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán a közigazgatási jog korábban általános rész alatt tárgyalt anyagának oktatása napjainkra már három pillérre épül; az elméleti alapokat adó Közigazgatás-elmélet c. könyvre, a bevezetővel érintett Közigazgatási jogi alaptanok címűre, valamint a Közigazgatási eljárások c. könyvre.
Mindezeket pedig kiegészíti a KÖFOP keretében kiadott „Állami erőforrások, szervezet és személyi állomány a végrehajtó hatalom körében” című kötet.”

Forrás:
Közigazgatási jogi alaptanok. 2. kiadás; Árva Zsuzsanna, Balázs István, Barta Attila, Veszprémi, Bernadett; Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar; ISBN 978-963-490-322-2; 2021. szeptember 17. (PDF)

43. szám, 2021. október 25.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom