Tartalomjegyzék

„A magyar idősek elsősorban saját otthonukban szeretnének élni, ezt segíti a kormány Gondosóra programja – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára csütörtökön Budapest XI. kerületében, ahol egy 81 éves nyugdíjasnak adott át jelzőkészüléket.

Fülöp Attila hangsúlyozta: az idősek olyan segítséget keresnek, amely megadja az otthoni biztonságérzetüket. Ezért indította el a kormány a Gondosóra programot, amely egy jelzőkészülékből és a „mögötte álló”, éjjel-nappal az egész országból elérhető diszpécserszolgálatból áll.

Az államtitkár közlése szerint a Gondosóra programot négy év alatt fokozatosan építik fel, és minden 65 év feletti magyar állampolgár, aki regisztrál a gondosora.hu oldalon, kaphat egy ingyenes, nyakban vagy karon hordható jelzőkészüléket.

A program mintegy 1,5 millió idős embert érinthet – jelezte Fülöp Attila.

Simicskó István, a kerület KDNP-s országgyűlési képviselője az óra átadásakor a Gondosóra programot a kormány „emberközpontú politikája” újabb bizonyítékának nevezte.

A készülék jelentősen növeli az idős emberek biztonságérzetét, hiszen bármilyen problémája van, a diszpécserközpontból azonnal tudják segíteni az ellátását – hangsúlyozta.”

Forrás:
Az idősek saját otthonában nyújt segítséget a Gondosóra program; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2022. március 17.

Közigazgatás, politika

Szegeden lesz a Védelmi Innovációs Kutatóintézet egyik bázisa

„A Szegedi Ipari Parkban lesz a Védelmi Innovációs Kutatóintézet egyik bázisa, ahol főként a lézerkutatásokra és a tudományegyetemen már zajló molekuláris biológiai kutatásokra fókuszálnak majd – jelentette be az innovációért és technológiáért felelős miniszter csütörtökön Szegeden.

Palkovics László a sajtótájékoztatón kifejtette, 5 milliárd forint a tervezett költsége a várhatóan 2025 második negyedévében elkészülő bázisnak. Az összegből – becslések szerint – 3 milliárd forintot fordítanak a háromezer négyzetméteres, három-négy szintes kutatóintézet kivitelezésére, 2 milliárdot pedig eszközbeszerzésre.

A miniszter elmondta, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet központja Budapesten lesz, 2025-re készülhet el mintegy 37 milliárd forintból. A másik „lába”, bázisa pedig Zalaegerszegen lesz, ahol elsősorban eszközök (például akkumulátorok, drónok, lánctalpas járművek) és eljárások tesztelése és validációja lesz a fő profil.

Palkovics László kifejtette, a rendszerváltás idején lényegében megszűnt Magyarországon a hadiipar, a kormány viszont nem annak, hanem az annál bővebb tartalmú védelmi iparnak a felélesztését, fejlesztését tűzte ki célul. Ennek része, hogy a szintén „elveszett” mérnöki és szakképzés terén lévő tudást is vissza kell hozni – fogalmazott.

Közlése szerint három célt tűztek ki: a Magyar Honvédség rendelkezzen eszközökkel, a nem várt háborús helyzetekben „önellátó” képességgel; a védelmi ipar 2030-ra érje el vagy haladja meg az 500 milliárd forintot; a védelmi ipari kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) pedig a teljes K+F+I ráfordítás legalább 5 százalékát érje el.

Palkovics László beszélt arról is, hogy a Védelmi Innovációs Kutatóintézet alapfeladatait divíziókba szervezve látja majd el.

Lesz védelmi kutatási és innovációs, nemzeti és nemzetközi kapcsolatok divízió, valamint tudás- és technológiatranszfer. Szegeden elsősorban az oktatási feladatok, valamint a NATO-s elkötelezettségekkel összefüggő kutatások és feladatok lesznek előtérben – mondta a miniszter…”

Forrás:
Szegeden lesz a Védelmi Innovációs Kutatóintézet egyik bázisa; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2022. március 18.

Európai Unió

Kohesio: több mint másfél millió, az Európai Unió által támogatott projekt adatai váltak elérhetővé egy új nyilvános platformon

„A 8. kohéziós fórum megnyitásával egy időben a Bizottság mától elérhetővé tette a „Kohesio” elnevezésű nyilvános online platformot, amely a 27 tagállam több mint 1,5 millió olyan projektjének teljes körű adatait gyűjti össze, amelyek 2014 után az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap vagy az Európai Szociális Alap (ESZA) finanszírozásában részesültek. A Bizottság most először hozott létre és tesz elérhetővé egy hasonlóan átfogó, a jövőben valamennyi uniós nyelven hozzáférhető projektadat-platformot. Ennek létrejöttéhez szoros együttműködésre volt szükség a különböző tagállamok vagy régiók irányító hatóságaival, mivel a kohéziós projektek a nemzeti és regionális hatóságok irányítása alá tartoznak.

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos így fogalmazott: „A Kohesio minden korábbinál átfogóbb információkat kínál arról, hogy a kohéziós politika hogyan járul hozzá az Unió megerősítéséhez. A Kohesio platformnak köszönhetően a kohéziós politika még nyíltabbá és átláthatóbbá válik. Néhány kattintással bárki felfedezheti, pontosan milyen beruházások valósulnak meg uniós támogatással a régiójában vagy városában a konvergencia, illetve a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása céljából. Az új eszköz kiegészíti a múlt hónapban közzétett kohéziós jelentést és a Kohéziós Alap nyíltadat-platformját. A kohéziós politika keretében finanszírozott projektek így mindenki előtt felfedik titkaikat!”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos hozzátette: „Az uniós alapok valódi változást hozhatnak mindenki életében az EU-ban, de különösen azokéban, akiknek a legnagyobb szükségük van támogatásra. Az Európai Szociális Alap támogatja az álláskeresőket, segíti a munkavállalókat és a vállalatokat a méltányos, zöld és digitális átállást biztosító készségek elsajátításában, és javítja a társadalmi befogadást. A kohéziós forrásokból a tagállamok támogatást kaphatnak például az Ukrajna orosz inváziója elől menekülők megsegítéséhez is. Az új platform számos olyan uniós forrásból megvalósult projekt történetét mutatja be, amelyek az emberek és a régiók jövőjébe fektetnek be.”

Mindenki számára hasznos eszköz

A Kohesio platform közkinccsé teszi az irányító hatóságok birtokában lévő információkat. Bőséges adatkészlete jól mutatja, hogy a kohéziós politika a szakpolitikai prioritások széles körének végrehajtása és finanszírozása révén milyen meghatározó módon járul hozzá az Unió régióinak gazdasági, területi és társadalmi kohéziójához, valamint a zöld és digitális átálláshoz. Emellett a platform ösztönzi a bevált gyakorlatok feltárását és cseréjét a különböző régiók és tagállamok között.

A Kohesio platform a következőket kínálja:

szabványosított adatok a 2014–2020-as finanszírozási időszak 1,5 millió projektjéhez kapcsolódóan, az érintett programokra és alapokra mutató linkekkel;

szabványosított adatok 500 000 projektkedvezményezettről és a projektek végrehajtásának állapotáról;

a 27 tagállamban végrehajtott több mint 300 operatív program adatai;

az adatok földrajzi alapú lekérdezését lehetővé tevő interaktív térkép;

az információk lefordítása az EU valamennyi hivatalos nyelvére.

Néhány példa a Kohesio platformon szereplő kohéziós projektekre

A Kohesio segítségével a felhasználók megérthetik, az ERFA hogyan támogatja egy közösségi alapú digitális platform létrehozását Franciaországban. A platform bemutatja továbbá az ESZA támogatásával Írországban megvalósult „YouthReach” projektet, amely az iskolát korán elhagyó fiatalokat segíti a talpraállásban és az első sikeres lépések megtételében a foglalkoztatás felé. E program keretében csak 2014 és 2020 között 14 000 fiatal kapott segítséget. Végezetül a Kohesio segítségével megtudható, a Kohéziós Alap hogyan járul hozzá a csehországi vasúti összeköttetések javításához.

A következő lépések

A tagállamok által a kohéziós források kezelésére kijelölt irányító hatóságokkal együttműködve a Bizottság folytatja a Kohesio platform fejlesztését, hogy arra a 2021–2027-es új programozási időszak projektjei is felkerülhessenek. Az elkövetkező hónapokban a platform az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhetővé válik.

Háttér-információk

A Bizottság elkötelezett az átláthatóság és az adatok nyilvános hozzáférhetővé tétele mellett. Ezért indította el 2015 decemberében a Kohéziós Alap nyíltadat-platformját, amelyen a felhasználók témánként, vagy pedig országok vagy alapok szerint nyomon tudják követni a kohéziós politika uniós szintű végrehajtásának előrehaladását. A Kohesio platform a kohéziós politika keretében finanszírozott projektek és kedvezményezettek egységes és átfogó információs adatbázisával egészíti ki a Kohéziós Alap nyíltadat-platformját. A két platform párhuzamosan működik majd, mivel két különböző szempontból hasznosak: a nyíltadat-platform programszintű pénzügyi információkat tartalmaz, míg a Kohesio projektszinten kínál részletes adatokat.

További információk

Az EU Kohéziós Alapjának nyíltadat-platformja

Kohesio uniós projektadatbázis

8. Kohéziós Fórum”

Forrás:
több mint másfél millió, az Unió által támogatott projekt adatai váltak elérhetővé egy új nyilvános platformon; Európai Bizottság; 2022. március 17.

Terítéken az európai MI-politika

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézete, a Digitális Jólét Program (DJP), valamint Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő közös szervezésében rendezték meg a Reflections on AI Policy in Europe című nemzetközi online konferenciát március 16-án, amely a mesterséges intelligencia fejlődésével összefüggő etikai, szabályozási és biztonsági kihívásokat vizsgálta.

Schaller-Baross Ernő bevezetőjében arról beszélt, hogy az EU előtt álló nem csekély feladat úgy találni meg a válaszokat ezekre a kihívásokra, hogy közben megőrizze a versenyképességét, miközben a kialakuló új technológiai és szabályozói környezetben a V4-országoknak is meg kell találniuk a saját helyüket.

Társszervezői köszöntőjében Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője, a NATUK vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatgazdaság beindítása, illetve a nemzeti adatvagyon hatékony és eredményes felhasználása egyre sürgetőbb közfeladatot jelent, ebben pedig a DJP kezdeményező szerepet játszik. Paradigmaváltás ment végbe az államigazgatásban, és mostanra az állampolgárok részéről elvárássá vált a személyre szabott szolgáltatás. Szavai szerint a korszerű digitális államkormányzás feltételei a tiszta adat, hasznos robot és érthető hálózat hármas fogalomrendszerével írhatók le.

Amint arra a harmadik társszervező, az NKE Eötvös József Kutatóközpont részéről Török Bernát igazgató rámutatott, az MI szabályozása olyan összetett kérdés, amely a megfelelő megoldások megtalálásához számos társadalmi szereplő – döntéshozók, szakemberek, vállalatok, kutatók és mások – együttműködését igényli.

Az általa említett sokszínűség a konferencián is tetten érhető volt. Az előadók között volt például Irina Orssich, az uniós szintű mesterséges intelligencia jogszabálytervezet (AI Act) előkészítéséért felelős, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának mesterséges intelligencia szakpolitikával foglalkozó egység vezetője, a Szlovákiát az UNESCO-ban képviselő Jana Novohradská, Horváth Anna Zsófia jogi szakértő a CMS magyarországi irodájától, illetve Boa László, az MI Koalíció szakmai vezetője.

Ezt követően Irina Orssich a tervezett európai szabályozásról beszélt, rámutatva arra, hogy miközben az MI-technológiák 80 százaléka nem hordoz magában kockázatot, kisebb hányaduk azonban olyan kiemelt rizikót jelent, ami mindenképpen szabályozást tesz szükségessé. Jana Novohradská hozzátette: az MI a korábbi technikai fejlődéstől eltérően nem csupán a fizikai munkát, hanem a döntéshozatalt és az azt támogató mechanizmusokat is gépekre bízza.

Boa László az IT oldaláról szemlélve a folyamatokat kihangsúlyozta: a mesterséges intelligencia fejlesztésének területén az elmúlt évben is olyan gyökeres változások mentek végbe, melyek nyomán a szakembereknek szinte újra kell tanulniuk mindent. A változások ilyen üteme érthető módon megnehezíti azt is, hogy a szabályozás megfelelően tudja követni azokat.”

Forrás:
Terítéken az európai MI-politika; Békefi Miklós; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. március 17.

Még márciusban megszülethet az Európai Unió digitális piacainak működési keretét meghatározó új uniós szabályozás végleges szövege

„Az illetékes uniós biztos szerint „viharos gyorsasággal” létrejöhet az Európai Unió digitális piacainak működési keretét meghatározó új uniós szabályozás,

Még márciusban megszülethet az utolsó, lényeges egyezség az Európai Unió évek óta készülő, digitális piacokat megreformáló jogszabályi kerete, a Digital Markests Act (DMA) kapcsán – véli a tervezetet eredetileg benyújtó uniós biztos, Margrethe Vestager. A biztos szerint az egyeztetések jó úton haladnak a Tanács és a Parlament között, így még márciusban kész lehet a végleges szövegezés, a jogszabály hatályba lépése pedig ettől már csak apró formalitásokon múlik.

A 2020 decemberében bemutatott DMA javaslat egy sor, a jelenlegieknél jóval szigorúbb, illetve konkrétabb előírást és kötelezettséget ír elő a digitális tér domináns piaci szereplői, így például az Alphabet, a Meta, az Amazon vagy éppen az Apple számára, gyorsított eljárással kiszabható rendkívül szigorú szankciókat kilátásba helyezve a benne foglaltak megsértőivel szemben.

A jogszabály, melyet a parlament tavaly december közepén szavazott meg, elsősorban versenyszabályozási elemeket tartalmaz, így foglalkozik a digitális piacokon úgynevezett „kapuőrként” működő platformok bizonyos magatartási formáinak negatív következményeivel.

Ezek olyan platformok, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra, fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára ahhoz, hogy eljussanak ügyfeleikhez, és megszilárdult és tartós pozíciót élveznek vagy fognak előreláthatólag élvezni. Ez feljogosíthatja őket arra, hogy magánszereplőként szabályozóként lépjenek fel, és szűk átjáróként működjenek a vállalkozások és a fogyasztók között.

Az ilyen vállalatok esetenként teljes platform-ökoszisztémák felett gyakorolnak ellenőrzést, és ha tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytatnak, megakadályozhatják vagy lelassíthatják üzleti felhasználói és versenytársai értékes és innovatív szolgáltatásainak fogyasztókhoz való eljutását – vélik a jogalkotók. Ez állhat fenn például az e platformokon működő vállalkozásoktól származó adatok tisztességtelen felhasználása esetén, vagy olyan helyzetekben, amikor a felhasználók egy adott szolgáltatáshoz vannak kötve, és csak korlátozott lehetőségük van másik szolgáltatásra váltani.

A Tanács és a Parlament a Reuters által megszerzett bennfentes információk szerint a kapuőrök kötelezettségeinek pontosításáról egyeztet, illetve arról, hogy pontosan mi legyen az az éves árbevétel-küszöb, ami felett a DMA egyes kötelezettségei vonatkoztathatók lesznek az adott cégre.”

Forrás:
Célegyenesben a digitális kapuőrök uniós megregulázása; Koi Tamás; HWSW.hu; 2022. március 17.
EU’s Vestager aims for March deal on tech rules; Reuters; 2022. március 16.

Az EU-hatóságok közös álláspontja szerint a fogyasztók a kriptoeszközökkel azt kockáztatják, hogy minden befektetett pénzüket elveszítik

„Az Európai Unió tőzsdei, banki és biztosítási hatóságai közös állásfoglalást adtak ki: ez alapján a kriptoeszközökbe befektető fogyasztók azt kockáztatják, hogy minden pénzüket elveszíthetik, továbbá csalások, átverések áldozatai is lehetnek.

Az EU-hatóságok közös állásfoglalása szerint amennyiben a fogyasztók effajta eszközöket vásárolnak, akkor annak a nagyon is valószínű helyzetnek teszik ki magukat, hogy minden befektetett pénzüket elveszítik.

Mindez azt jelenti, hogy már az EU hatóságai is egyre aktívabban és erősebben figyelmeztetik a fogyasztókat a kriptomegoldások kapcsán, amelyekkel kapcsolatban semmilyen védelem vagy kompenzáció nem illeti meg őket baj esetén.

A jelentés szerint a hatóságok egyre jobban aggódnak, hogy több és több ember vásárol a 17 ezer -féle kriptoeszközből – ezek közül a legnépszerűbb a bitcoin és az ethereum, ezek a piac 60 százalékát teszik ki. A hatóságok szerint azonban a befektetők nincsenek tisztában a kockázatokkal.

Az állásfoglalás szerint a fogyasztóknak tisztában kellene lenniük a félrevezető reklámok, a közösségi média és az influenszerek okozta veszélyekkel is, és fenntartásokkal kezelni a gyors meggazdagodást ígérő, túl jónak kinéző történeteket. A hatóságok kritizálták a kriptoeszközök energiafogyasztását és környezetre gyakorolt hatásait is.”

Forrás:
Az EU szerint minden pénzüket elveszíthetik a kriptobefektetők; Harangi László; IT café; 2022. március 18.
Warning to consumers on the risks of crypto-assets; EIOPA – European Insurance and Occupational Pensions Authority; 2022. március 17.
Az uniós pénzügyi szabályozó hatóságok a kriptoeszközök kockázataira figyelmeztetik a fogyasztókat; EIOPA – European Insurance and Occupational Pensions Authority; 2022. március 17. (PDF)

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. március 21.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Az MNB Mikroche állományának digitalizálása ( Az MNB Mikrofiche állományának digitalizálása.)
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2022/51, 2022.03.16.
Szkenner és UAV beszerzés
Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/51, 2022.03.16.
Ajánlati felhívás hirdetmény feladása (NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság)
Ajánlatkérő: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/51, 2022.03.16.
Edukációs történelmi platform fejlesztése
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
Közbeszerzési Értesítő: 2022/53, 2022.03.18.
Antikorrupciós képzések szervezése NVSZ 2022
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/52, 2022.03.17.
(PTS-313) tartalomkezelő alkalmazás (TOP-5.3.2)
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
Közbeszerzési Értesítő: 2022/52, 2022.03.17.
FusionR BSS rendsz. üzemeltetés támogatás szolg.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/52, 2022.03.17.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

- DUE – Szoftverek beszerzése
  Ajánlatkérő: Dunaújvárosi Egyetem
  Nyertes: EXTENDE S.A;Unicam Magyarország Kft.;ECon Engineering Mérnöki, Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Gamax Laboratory Solutions Kft.
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.591.480,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/51, 2022.03.16.
- CT-EcoSTAT Rendszer support, fejlesztés, oktatás
  Ajánlatkérő: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
  Nyertes: CompuTREND Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 298.548.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/51, 2022.03.16.
- Mobil távközlési eszközök és szolgáltatások (805)
  Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
  Nyertes: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 298.548.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/51, 2022.03.16.
- BSO842_Országlicenc igénylés meghosszabbítása
  Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
  Nyertes: Informatika a Látássérültekért Alapítvány
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 99.500.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/51, 2022.03.16.
- Liferay keretrendszer szoftverkövetése (808/2022)
  Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
  Nyertes: Webtown-Informatika Számítástechnikai Kft
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 63.540.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/53, 2022.03.18.
- IR és KTK fejlesztési feladat EKEIDR bevezetéshez
  Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
  Nyertes: Zalaszám Informatika Kft.
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.925.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/52, 2022.03.17.
- UPS-ek szállítása, telepítése és karbantartása
  Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  Nyertes: BPS Business Power Systems Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.535.400,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/52, 2022.03.17.
- Szerver oldali hardver eszközök és szolgáltatások
  Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
  Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.258.620,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/52, 2022.03.17.
Információs webinárium: Pályázat a közszektor nagy értékű adatkészleteinek felhasználására a mesterségesintelligencia-rendszerekben

„2022. március 23-án fogják megrendezni azt az online webináriumot, melynek témája az Európai Bizottság pályázati felhívása a mesterségesintelligencia-rendszerekben használható nyílt közadatok hasznosítására. Amellett, hogy magyarázatot kapunk a lehetséges részvétel módjairól, a webinárium segíteni fog konzorciumi partnerek felkutatásában is, mert lehetőség lesz kétperces bemutatkozásokra.

A jelen felhívás keretében elérhető támogatások célja, hogy helyi, regionális és országos szinten támogassák a közigazgatást a nagy értékű adatkészletek (High Value Datasets, HVD-k) szemantikai, műszaki és jogi interoperabilitásának növelésében, ahogy azt a Nyílt Adatokról szóló irányelv (Open Data Directive) meghatározza. Hat kategória adatairól van szó: térinformatikai, föld-megfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, vállalkozási és vállalati tulajdoni, mobilitási adatok. A támogatások 50%-os finanszírozást kínálnak olyan projektekhez, amelyek új nagy értékű adatkészleteket generálnak és új alkalmazásfejlesztési felületeket (API-kat) hoznak létre. A pályázati javaslatoknak hozzá kell járulniuk a Digitális Európa Program (DEP) tágabb céljaihoz is.

A pályázati felhívásra való jelentkezés kezdete: 2022. február 22., és 2022. május 17-ig lehet jelentkezni. További információk az EU Finanszírozási és Pályázati portálon találhatók.

Szeretne részt venni a tájékoztatón? Olvassa el a munkamenethez való csatlakozás információit, és a napirendet…”

Forrás:
Join the information session on the call for proposals for public-sector open data for Artificial Intelligence; data.europa.eu; 2022. március 18.

Bemutatták a HulladékRadar telefonos alkalmazás továbbfejlesztett változatát

„Az elmúlt másfél évben a HulladékRadar telefonos applikáció segítségével 66 ezer tonna illegális hulladékot sikerült felszámolni országszerte – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerdán Tatán, ahol bemutatta az alkalmazás továbbfejlesztett változatát.

Steiner Attila emlékeztetett, a kormány 2020 februárjában fogalmazta meg a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelynek nyolc pontja közül az első az illegális hulladékok kérdésköre volt. Létrehozták a Tisztítsuk meg az országot programot, ennek keretében létrejött az applikáció, amelyet már több mint 20 ezer ember töltött le és 24 ezer bejelentés érkezett azon keresztül – tette hozzá.

Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy 2020 júliusában jelent meg az alkalmazás első verziója, a felhasználói jelzések alapján pedig elkészült az 1.5-ös verzió, de a fejlesztések tovább folytatódnak.

Az államtitkár jelezte, hogy az elmúlt másfél évben a programon belül már több mint nyolcmilliárd forintnyi támogatást nyújtottak önkormányzatoknak, civil szervezeteknek annak érdekében, hogy minél több illegális hulladéklerakót meg tudjanak szüntetni lakókörnyezetükben.

Steiner Attila szerint a HulladékRadar ezt a harcot segíti, ezért továbbfejlesztették, így a felhasználók naprakészebb információkat kapnak, illetve visszajelzést arról, hogy mi történt a bejelentésünkkel. Úgy vélte, így lehet az állampolgárok aktivitását fenntartani a kérdéskörben.

Megjegyezte, hogy tervben van a hulladékot illegálisan lerakó egyénekkel szembeni szankciók szigorítása is, amit a tavaly elvégzett zöld konzultáció alapján „nagyon egyértelműen támogat a lakosság”. Jelezte azt is, hogy a szankciós rendszer kiépítésének felelőse a hulladékhatóság lesz, amely nemrég jött létre a kormányhivatalokban, ahol külön osztály foglalkozik az illegális hulladékok kérdésével, s az egészet minisztériumi szinten fogják koordinálni.

Steiner Attila az MTI kérdésére elmondta: a legfontosabb változás az alkalmazásban, hogy a bejelentő végig nyomon követheti a bejelentett hulladék útját, emellett nem kell feltétlenül internetes kapcsolat az applikáció használatához és a nehezen megközelíthető helyszíneken is pontosabb bejelentést tesz lehetővé a szoftver.

Solymár Károly Balázs az MTI kérdésére közölte: 250 millió forintot fordítottak az app kifejlesztésére, valamint a teljes háttér hardver és szoftver igényére, amelyeket a felhasználók ugyan nem látnak, de például a kormányhivatalok azt használják, azon keresztül továbbítják az információkat többek között a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek, hogy merre van az adott illegális lerakó és milyen jellegű hulladékok vannak ott.

A sajtótájékoztatón bemutatták az alkalmazás használatát, amelynek keretében a Magyar Közút tatabányai mérnökségének munkatársai összegyűjtötték a helyszínen talált illegális hulladékot.”

Forrás:
A HulladékRadar applikáció segítségével 66 ezer tonna illegális hulladékot sikerült felszámolni; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2022. március 16.

Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép – hiánypótló webes szolgáltatás

„Minden jól működő nemzeti téradat-infrastruktúra elengedhetetlen része egy alaptérkép-szolgáltatás, Magyarországon ezt a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága, valamint a Lechner Tudásközpont hozta létre a nemzetközi trendekhez igazodva. A kor igényeinek megfelelő, a szakmai szervezetek és más térképfelhasználók számára is hiánypótló Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép online szolgáltatása a WMTS szabvány felhasználásával történik.

A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép egy olyan – vektoros és raszteres digitális térképi rétegekből felépülő – online térképet és kapcsolódó webes szolgáltatást jelent, amely internetes böngészőbe beépülő online térképi felületen keresztül, majd a későbbiekben közvetlenül hívható online térképi szolgáltatásként érhető el.

Az Alaptérkép webes szolgáltatása a WMTS (Web Map Tile Service) szabvány felhasználásával történik. Ez a szabvány a WMS (Web Map Service) technológiára épül, amely a téradat-rétegeket georeferált raszterképpé alakítva, JPEG, PNG vagy GIF formátumban küldi át az interneten keresztül a felhasználóknak. A WMTS ezt a megoldást még továbbfejleszti azzal, hogy a gyors rendelkezésre állás érdekében az 1:5 000 000-tól 1:1000-ig terjedő tizenegy lépték-szinthez előre elkészített térképcsempéket ad át.

A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása nevű KÖFOP projekt keretein belül a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága és a Lechner Tudásközpont közös új fejlesztésével arra az aktuális helyzetre adott választ, amelyben megnőtt az igény a téradatok szabványos szerkezetben és felületeken, hálózati szolgáltatásokon keresztüli elérésére. A nemzetközi példákból látható, hogy minden nemzeti téradat-infrastruktúrának és geoportálnak része – az ortofotók és más nélkülözhetetlen térképi rétegek mellett – egy egységes geometriai hátteret képező alaptérkép. Ennek létrehozására költséghatékony megoldás, ha az államigazgatás kezelésében lévő téradatokból állítunk elő egy folyamatosan frissíthető, karbantartható adatbázist. Így történt ez a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép esetében is, melynél többek között a Magyar Közigazgatási Határok adatbázisa, az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisa, a Vízkeret Irányelv adatai, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) felszínborítás adatbázisa és a Földrajzinév-tár adatbázisa is felhasználásra kerülnek adatforrásként.

A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép hiánypótló szerepet játszik a hazai szakmai és egyéb, térképeket felhasználó szervezetek számára. Az alaptérkép alkalmazási lehetőségei igen széles körűek. Hozzájárulhat az egyes közigazgatási informatikai rendszerekbe épített térképi rétegek minőségének javításához. Az alaptérkép által, az egyes kormányablakoknál vagy kormányhivataloknál intézhető közigazgatási eljárások során mind az ügyintéző, mind az ügyfél egységes, megfelelő minőségű országos térképet használhat. Ez egyrészt növeli az ügyintézés hatékonyságát, másrészt áttekinthetőbbé, megbízhatóbbá teszi a közigazgatási eljárások egyes térbeli adatokon alapuló lépéseit is. A közigazgatásban használt térképi webes felületek alaptérképeként kiválthatja a Google Mapset, az OpenStreetMapet, vagy más nemzetközi alaptérkép szolgáltatásokat. Mindezeken túlmenően bármely szakági tevékenység kiegészítő alaptérképe lehet, amely elősegítheti az adott adatrétegek értelmezését a térinformatikai alaptérképen történő térbeli elhelyezés által.

Az Alaptérkép tartalmazza a közigazgatási és fekvéshatárokat, a belterületi tömbhatárokat, a közlekedési hálózatokat, a vízrajzot, az épületek generalizált kontúrjait, a külterületi felszínborítási és földhasználati információkat, valamint földrajzi neveket. A térkép főbb rétegei egységesítve, könnyen értelmezhető – topográfiai térképeken, egyéb széles körben használt térképeken ismert – stíluselemekkel ellátva kerültek publikálásra.

A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép 1.0 az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készült.”

Forrás:
Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép – hiánypótló webes szolgáltatás; Pesti Mónika; Lechner Tudásközpont; 2022. március 16.

Informatika, távközlés, technika

A Microsoft adatközpontjai fűthetik a finn háztartásokat

„Finnország egyik legnagyobb távhőszolgáltatója, a Helsinkit és környékét ellátó Fortum bejelentette, hogy a jövőben részben a Microsoft új finnországi adatközpontjainak maradványhőjét használják majd a hálózathoz csatlakoztatott ingatlanok fűtésére.

Két új adatközpontot létesít a következő években a Microsoft Finnországban, melyek száz százalékban megújuló energiával működnek majd – eddig ez egy teljesen hétköznapi CSR-bejelentésnek tűnhet, ám ez esetben az adatközpontok által felhasznált energia még kevesebb része mehet majd kárba, mivel a szerverek által termelt hőmennyiséget jelentős részben visszaforgatják az egyik helyi távhőszolgáltató, a Fortum hálózatába.

A Fortum mintegy 900 kilométeres távhővezeték-rendszere jelenleg nagyjából 250 ezer, jórészt Helsinkiben és az agglomerációban található fogyasztási pontot lát el fűtéssel és melegvízzel a leghidegebb hónapokban, a vizet pedig jelenleg jobbára fosszilis tüzelőanyaggal melegítik fel a rendszerben.

A két újonnan épülő adatközpont ebből vált ki mintegy 40%-nyi hőkapacitást, amivel a Fortum CO2-kibocsátása becslések szerint évente nagyjából 400 ezer tonnával csökkenhet.

A cég az adatközponti hő hatékony elvezetéséhez mintegy 200 millió eurós egyszeri beruházást eszközölhet.”

Forrás:
A Microsoft adatközpontjai fűthetik a finn háztartásokat; Koi Tamás; HWSW.hu; 2022. március 18.

Nemzetközi elismerést kapott a hazai környezetkímélő gazdálkodást elősegítő digitális innováció

„Nemzetközi fődíjat nyert el az Agrártudományi Kutatóközpont ProPlanta Költség- és Környezetkímélő Trágyázási Szaktanácsadási Rendszer és Szoftver pályázata a 15 éves múlttal rendelkező nemzetközi Minőség-Innováció pályázaton – jelentette ki az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Juhász Anikó szerint az innovációs teljesítmények értékelésére kiváló lehetőséget nyújt az évenként megrendezett nemzetközi Minőség-Innováció pályázat, amelyet Finnország 2007-ben indított útjára. Népszerűségére utal, hogy a kezdetektől fogva évről évre egyre növekszik a beadott pályázatok és a résztvevő országok száma. A bemutatkozáson túlmenően a kiválasztott nemzeti minőségdíjasok a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére is kedvező lehetőségeket kapnak – tette hozzá az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.

Az Agrártudományi Kutatóközpont ProPlanta Költség- és Környezetkímélő Trágyázási Szaktanácsadási Rendszer és Szoftver című pályázata a Közszférában működő szervezetek minőség-innovációi kategóriában 2021-ben nemzeti díjas lett, majd nemzetközi fődíjat nyert el. Ez azért különösen nagy elismerés, mivel a nemzetközi döntősök között ebben a kategóriában szerepelt a legtöbb pályázat – mondta Juhász Anikó.

Hangsúlyozta: a hazai tápanyag-gazdálkodási tartamkísérletek egyedülálló adatbázisára épülő számítógépes rendszer segítséget nyújt a növénytermesztő szakembereknek a tápanyagforrások ésszerű és gazdaságos felhasználásához. A ProPlanta olyan szaktanácsadási rendszer, amely biztonságosan, a környezet értékeinek megőrzésével teszi lehetővé nagy tervezett termésszintek elérését, a jövedelmezőség jelentős javításával. A talaj, mint legfontosabb, feltételesen megújuló természeti erőforrás fenntartható hasznosításával és a növénytáplálási gyakorlat optimalizálásával hozzájárul a területegységre vonatkoztatott jövedelem maximalizálásához.

Az Agrártudományi Kutatóközpont tevékenységének részeként 2003-ra készült el a szoftver prototípusával, amely 37 különböző szántóföldi növényre volt képes szaktanácsot készíteni. A szoftver 2005 óta elérhető a piacon és a felhasználók igényei alapján folyamatosan fejlesztik. Ennek köszönhetően a rendszerrel jelenleg 150 növényfajra adható szaktanács, amely közül 82 szántóföldi növény, 45 szántóföldi zöldségnövény, 22 gyümölcsfaj és szőlő. A szaktanácsok összhangban vannak a mindenkori hatályos jogszabályokkal. A szoftver képes kiszolgálni a precíziós gazdálkodások igényeit – egészítette ki az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.”

Forrás:
Nemzetközi elismerést kapott a hazai környezetkímélő gazdálkodást elősegítő innováció; Agrárminisztérium; 2022. március 16.
ProPlanta Költség- és Környezetkímélő Trágyázási Szaktanácsadási Rendszer és Szoftver; Agrártudományi Kutatóközpont

Társadalom, gazdaság, művelődés

Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár: 200 ezer oldalnyi erdészeti szakirodalom a világhálón

„Az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtára egyike az erdész szakma évszázados tapasztalatait, elméleti és gyakorlati tudását őrző gyűjteményeinek – mondta Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár.

Az Agrárminisztérium támogatásával 2017-ben megkezdődött program keretében immáron közel 1000 kötet, 200 000 oldal szakirodalom érhető el digitális formában a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár könyvtár keresőfelületén.

„A könyvtár örök!” – mondta a rendezvényen az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára. Zambó Péter kiemelte, az erdészeti szaktudás széleskörű terjesztésében fontos szerepe van az Országos Erdészeti Egyesületnek, amely már megalakulásakor sokat tett a magyar erdészeti szaknyelv megteremtéséért. Napjainkban az Erdészeti Lapok határon túli terjesztése tölt be meghatározó szerepet a kárpátaljai, erdélyi és felvidéki magyar erdészekkel történő kapcsolattartásban. Az Agrárminisztérium kiemelten fontosnak tartja egyrészt a szakmai civil szervezetek támogatását, másrészt a szaktudás minél szélesebb körű terjesztését, ezért a továbbiakban is figyelemmel kíséri és támogatja az egyesület ezirányú tevékenységét.

Az elhangozott előadásokban Dr. Sárvári János, a gyűjtemény őre a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár kialakulását ismertette és összefoglalta az egyesületi kiadványok, elsősorban az Erdészeti Lapok folyóirat másfél évszázadon keresztül fennálló jelentőségét. Sándor Ákos, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai és Szolgáltatási Igazgatóságának egységvezetője az adatbázis működését és a digitalizált dokumentumok rendszerbe szervezéséről adott tájékoztatást, Fecz Ágnes informatikus könyvtáros előadása a digitalizálás lépcsőit mutatta be. Solymári Róbert, a digitális könyvtár kialakításában közreműködő Groteszk Kreatív Társulat ügyvezetője a digitális könyvtár és a világháló kapcsolatáról tájékoztatott.

A digitalizálási programban az indulástól mostanáig mintegy ezer nyomtatott kiadvány – könyv és folyóirat – elektronikus változata készült el. Ezek közül kiemelendők Bedő Albert, Kaán Károly, Fekete Lajos és Vadas Jenő művei, a periodikák közül az Erdészeti Zsebnaptár teljes sorozata, a Mittheilungen des Ungarischen Forstvereines évfolyamai, az Erdészeti Kísérletek, valamint a 19. század végi, 20. század eleji, rövidebb ideig megjelent erdészeti témájú szaklapok.”

Forrás:
200 ezer oldalnyi erdészeti szakirodalom a világhálón; Agrárminisztérium; 2022. március 17.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Ideje kínai nyelvleckéket venni – kilátások az információs világháború keleti frontján
Ahogy egy közismert és meglehetősen széleskörű tekintélynek örvendő brit szakértő, a szovjet és orosz katonai stratégiai, haditechnikai és hadtörténeti témáknak egyik legkiemelkedőbb kutatója (és roppant számú vonatkozó szakmunka szerzője), Mark Galeotti egy tegnapi írásában megjegyezte: „Csak a bolond vállalkozik manapság arra, hogy szakvéleményt, netán prognózist adjon az Ukrajnában zajló háború tekintetében”. A viccesen komoly, figyelmeztetőnek szánt fordulat ellenére persze mindannyian megpróbálunk eligazodni az információk tömegében (mondanom sem kell: Galeotti is), és kihámozni, megvizsgálni, megfogalmazni és bemutatni mindazt, amit a 21. század geopolitikai cunamija hirtelen ránk zúdított. A gondot egyelőre az jelenti, hogy nem is tudni, mihez kapjon az ember, melyiket sorolja előbbre, olyan tömegben borították el a világunkat az új, vagy újszerű jelenségek és problémák.

A helyzet bonyolultságát úgy érzékeltethetnénk: egy olyan fegyveres küzdelem zajlik Európa területén, ami az ún. „korlátozott háborúk” régóta ismert formáját ölti, ám mégis van egy markáns egyedi jellege: hogy tudni illik folyamatosan az atomhatalmak közötti közvetlen összecsapás peremén zajlanak az események. Csendes (és kicsit rémült) véleményünk az: a nukleáris fegyverek kifejlesztése óta még sohasem választotta el ilyen hajszálnyi különbség (ennyi fronton, és ráadásul ilyen hosszú időn át) az életet a globális pusztulástól. Eddig nem látott háború zajlik, és ennek az eseménysornak az alábbi jellegzetességek adnak egyedi jelleget:
– újdonságok (eszközökben, eljárásokban és a már említett geopolitikai kontextusban is);
– komplexitás (új eszközök és jelenségek ökoszisztémájaként írható le ez a küzdelem)
– kiforratlanság (az úttörő jellege miatt ez az új típusú háború érezhetően egy kiforratlan rendszert mutat)
– dezinformációs paplan borítja szorosan (a háborúkra mindig is jellemző álcázás és propaganda most egészen új minőséget kapott)
A jelenségek pontos azonosítása, értelmezése, leírása és magyarázata az utolsónak említett jellemző miatt különösen nehéz: a hadművészet XIX. századi porosz teoretikusa, Clausewitz már említette a „háború ködét”, amely a harcban nehézzé teszi a tisztánlátást. Azt hiszem, neki még könnyű dolga volt.

A most zajló háború értékelése ma még csak nagyon kezdeti stádiumban lehet, de azt már mostanra jól lehet látni: a modern (szerencsére hagyományos, tehát nem tömegpusztító, bár rettentő veszteségeket okozni képes) fegyverekkel folytatott küzdelem mellé betársul két kiegészítő küzdőtér, fegyverrendszer: az információs harc és a kibertérben folytatott műveletek sora. El kell mondani azt is: bár az elmúlt évek (sőt, bő egy évtized) leggyakrabban felfestett fenyegetése a „kiberháború” volt, a küzdelem legintenzívebb dimenziójának és eszközrendszerének nem ez, hanem az információs terek (és információs hadműveletek) látszanak. Hírlevelünk elmúlt két számában már igyekeztünk bemutatni a kibertér „háborújának” elméleti problémáit, az ezzel kapcsolatos szakmai vitákat. Utaltunk rá, mint különösen fontos tételre: szakértők (méghozzá a világ kibervédelmi szakmájának krémjéhez tartozó „autoritások”) szerint miért „maradt el” a sokak által előrevetített, mindent eldöntő, pusztító „kiberháború”. Miért nevezhető a kibertérben folyó lázas ellenséges aktivitás (hekkelések, rendszerek feltörése, adatszivárogtatás) inkább egyfajta szubverzív művelet sornak: olyan valaminek, ami hatékonyan támogatni tudja a valóságos fegyverekkel vívott valóságos harci cselekmények eredményességét, ám maga nem tekinthető a szó valódi értelmében vett „háborúnak”. Ugyanis nem dönt el semmit. A z elmúlt napokban ezeknek a szubverzív jellegű kiberműveleteknek sem szakadt vége, sőt. Számuk és intenzitásuk egyaránt növekszik, ám a jelek szerint változatlan a lényegi mozzanat: nem az állami szervezetek hivatásosai, hanem digitális szabadcsapatok, kiber-revolverhősök, vagy éppen IT-szerencselovagok (köztük a szimplán anyagi haszonért ténykedő klasszikus bűnözők) kontójára írhatók a kibertérben zajló akciók, mindkét oldalon. Vagy, ami ismertté vált előttünk, halandók előtt.

A kibertér műveleteire természetesen visszatérünk még, most azonban az újháborús ökoszisztéma leginkább szembeötlő, legintenzívebb konfliktusmezőjét vesszük vizsgálat alá: az információs küzdelmet. A kifejezések persze kiforratlanok, a terminológiai útkeresés még bőven tart, de azért megpróbálunk egy kis rendet vágni az elnevezések dzsungelében.

Információs „háború”, a mi szóhasználatunkban ez: az IKT-technológiák eszközeivel előállított, a digitális hálózatokon továbbított, digitális eszközökkel/eljárásokkal blokkolt, digitális eljárásokkal/eszközökkel a blokkolásokat kikerülő, az IKT-technológiák eszközein (jellemzően mobil IKT-eszközökön) keresztül fogyasztott információk. Egy jellemzőm még ne felejtsünk ki, a legfontosabbat: digitális eszközökkel hamisított, manipulált információk – az esetek zömében. Fontos kritérium még továbbá: a jelenség tömegessége. Hasonlóan meghatározó kritérium a tevékenység célja: a hagyományos dimenziókban (földön, égen, tengereken) zajló, tényleges fizikai károkozással, pusztítással járó tevékenységek (tehát a valóságos „háborús” cselekmények) kiegészítésére, segítésére, kiteljesítésére szolgáló tevékenység. Amelynek célja tehát a kinetikus (valóságosan háborús) műveletek támogatása, kiteljesítése. A valóságos terekben, a földi, égi, tengeri dimenzióban zajló „háború” célja az, hogy egy állam fegyveres erőszakkal rákényszerítse az akaratát egy másik államra. Jellemzően emberi életek és értékek pusztításával jár. A komplex tevékenység információs komponense (az információs „háborúnak” nevezett tevékenység) gyakorlatilag sohasem eredményezi az emberi életek pusztulását, de még a tárgyi károkozást is csupán egészen elvétve (történelmi léptékkel mindössze egyszer jegyeztek fel ilyen esetet). Az információs harc, ahogy a kibertérben zajló műveletek, a kiber „háború” valójában nem eredményez emberi és anyagi veszteségeket A klasszikus hadelmélet definíciója szerint tehát az információs műveletek (ahogy a kibertér műveletei sem) tekinthető „háborúnak”. Újra és újra vissza fogunk tehát térni mi is egy-egy probléma területre, igyekezve feltérképezni azok különböző aspektusait. A helyzet, az események gyors változása ugyanakkor egy-egy tézis átgondolására, újraértékelésére is késztethet minket. Ráadásul azt se feledjük, hogy az információs hadviselés problematikája önmagában is nagyon szerteágazó, a
– használt technológiák,
– az alkalmazott csatornák,
– a megcélzott népességcsoportok.
– az integráció foka
szerint. Az információs hadviselés, tehát információk, adatok tudatosan megválogatott körének eljuttatása a közvélemény szintén megválogatott csoportjaihoz, kéz a kézben jár a manipulációval. Amikor az információt nem csupán kiválasztják, kontextusától megfosztják, hamis magyarázó környezetbe ágyazzák, hanem ténylegesen és szándékosan torzítják. Adott esetben (és ez, a jelek szerint nem a kivétel, hanem inkább a szabály) teljes egészében fabrikált, azaz hamisított tartalmat juttatnak célba. A finomabb esetben a propaganda, durvább kezelés nyomán dezinformáció ennek a most folyó háborúnak nem csupán integráns része (az már régebbi korok háborújában is így volt), hanem kiemelkedően fontos eleme. Legalábbis, most így látszik, az első hetek eseményeit és közléseit vizsgálva.

Az áradó információs háború adatözönében minket, magyarországi felhasználókat (együtt a nyugati közösség más országainak lakóival) alapvetően a „saját közvéleményt” befolyásolni kívánó háborús kommunikáció ér el. Minden hadviselő alapvetően két irányba „harcol” ezen az információs fronton: célpont az ellenség közvéleménye (katonái, hátországának civil lakossága), de legalább ennyire célpont a hazai, illetve mondjuk inkább így, saját oldali közvélemény. Míg az előbbiekkel kapcsolatban a harci morál gyengítése, romolása a cél, addig ez utóbbi célcsoport esetében a harcoló fél támogatásának fenntartására, erősítésére szolgál ez a tevékenység. A helyzet pedig az, hogy az ellenségeskedés furcsa logikája értelmében a szembenálló felek első lépéseikben igyekeznek leválasztani, elszigetelni saját közvéleményüket az ellenséges propagandától, dezinformációtól. Itt most a nyugati világ maga segítette elő ezt az elszigetelődés, felszámolva az elektronikus tömegtájékoztatás valamennyi nyugati platformjának működését Oroszországban (és Belaruszban). Ez, kiegészülve az orosz tájékoztatási csatornák zömének blokkolásával azt eredményezte, hogy a nyugati világ kutatói, elemzői sem láthatnak rá az oroszországi közvélemény, tájékoztatás és dezinformáció folyamataira.

Figyelműnk azonban nem csupán az ilyen objektív kutatási nehézségek miatt fordul másfelé. A mostani (mint említettük) különös jellegénél fogva tulajdonképpen szembenálló „világok” összecsapásának tekinthető, ám kiterjedését és eszköztárát tekintve ún. korlátozott háborúban az információs hadszíntérnek van egy harmadik, nagyon fontos színtere is. Amennyire fontos az ellenfél közvéleményének gyengítése, a saját közvélemény erősítése, legalább annyira nagy jelentőséget kap a „maradék világ” közvéleményének befolyásolása. Arról van ugyanis szó, hogy noha a nyugati szóhasználat előszeretettel szokta „nemzetközi közösségnek” (international community) nevezni a nyugati katonai és politikai szövetségek (döntően a NATO és az EU, plusz néhány más ország) népességét, valójában a Földgolyó lakóinak zöme kívül reked ezen a körön. Szerepük, befolyásuk ugyanakkor rohamosan növekszik az átalakuló világrendben. Az ő meggyőzésük, befolyásolásuk (adott esetben manipulálásuk) eminens érdeke és feladata a szemben álló feleknek. Egyes területeken (például a hatalmas dél- és közép-amerikai térségben) a hagyományos elektronikus tájékoztatási eszközök (tévé, rádió) szerepe továbbra is meghatározó az információs harcban. Itt egyébként Oroszország töretlenül őrzi információs befolyását. A világhálón keresztül zajló, alapvetően a közösségi platformokra épülő kommunikációban azonban döntő jelentősége van annak, hogy a közkeletű szociál média eszközök nyugati (jellemzően amerikai) tulajdonú gazdái az orosz információs hadviselés eszközeit kitiltották felületeikről. Tehát, a Facebook, vagy a Twitter, de a még fontosabb YouTube, vagy Instagram Latin-Amerika, Afrika és Ázsia más közösségei számára sem teszik hozzáférhetővé az orosz infohadviselés által gyártott, terjesztett tartalmakat.

Van itt azonban egy kivétel. Nem is akármilyen nagyságú, de főleg nem akármilyen fontosságú. Bízvást mondhatjuk: talán a legfontosabb közvélemény a világon ebben a kiterjedt, sok szálon folyó háborús konfrontációban. Kínáról beszélünk, amely csendes kívülállónak látszhat ebben a harcban, pedig nem az. Talán nem túlzás azt mondani: ha van központi szereplő ebben a történetben, akkor az Kína. Történeten ugyanis nem a most zajló, Ukrajnában pusztító fegyveres harcokat értjük. Hanem a világ hatalmi berendezkedésének újraszabásáért folyó (és már legalább egy bő évtizede gőz erővel zajló) harcot. A multipoláris világrend kialakítását, amelyben Kína – nem titkolja ezt már a 2010-es évtized eleje óta – a „jóindulatú hegemón” szerepkörére pályázik. Kína hosszú ideje tartó „készülődését” egyébként, jó néhány más lépés mellett világosan mutatja az is, hogy (ugyancsak mintegy évtizede) hatékonyan választotta le közvéleményét a nyugati világ kezelésében levő globális hálózati struktúrákról. A Nagy Kínai Tűzfal hatékonyan szűri az 1,4 milliárdos népességű óriás internetes felhasználói elő kerülő tartalmakat. A nyugaton megszokott és népszerű közösségi média platformok sem érhetők el ott a hazai felhasználóknak. Helyettük kínai vállalatok saját fejlesztésű (funkcionalitásban a nyugatiak mögött semmiben nem elmaradó, sőt azokat sokszor túlszárnyaló) közösségi média eszközei állnak a kínai netizenek rendelkezésére, akik rendkívüli aktivitással lakják be a – természetesen kínai nyelvű – közösségi tereket. Mint említettük, a tartalmak szűrése a kínai digitális médiapolitika fontos szempontja volt már eddig is. Az elmúlt koronavírusos évek válsághelyzete tovább erősítette ezt a kontroll funkciót, és az Ukrajnában kitört háború különösen felerősítette az eseményekkel kapcsolatos tartalmak ellenőrzését. Összességében az a szakmai vélekedés, hogy Kína legfontosabb közösségi platformjain (és itt elsősorban a Sina Weibo nevű, a Facebook és a Twitter számos funkcióját egyesítő, népszerű mikroblogot szokták említeni) erőteljesen szűrik és blokkolják az állami cenzorok az Oroszország-ellenes, illetve az orosz háborús és béke célokkal ellentétes tartalmakat. Hiba volna azt hinni azonban, hogy a kínai közösségi tereken a cenzúra csendje honol. A kínai netizenek rendkívül aktívak, és az utóbbi fél évtizedben legendás mozgalommá nőtt ki köreikben a hazafias blogolás, kommentálás gyakorlata. A címkézés persze oldalfüggő: a kínai soft power erősödésétől egyre jobban tartó nyugati politikai vélekedés „nacionalistának” nevezi ezt a politikai hangulatot és véleményt, ám megítéléstől függetlenül látja mindenki, hogy az online kommunikációs terek kihasználása kifejezetten asszertív, sőt sokszor agresszív szereplővé tette Kína digitális polgárait. Az első mérések szerint ezek a patrióta/nacionalista, ennek megfelelően alapvetően Amerika-ellenes, és az oroszokat támogató közösségi médiahasználók uralják a kínai platformokat.

A kínai közösségi média jelentőségét persze már a korábbi években is kezdte felismerni a külvilág: a digitális közdiplomácia művelői folyamatosan építették ki jelenlétüket a kínai platformokon, elsősorban a már említett Weibón. A jelentősebb nyugati hatalmak, és természetesen Oroszország is (amely általában az egyik úttörője volt a digitális diplomácia fejlesztéseinek és alkalmazásának) folyamatosan építi, bővíti jelenlétét a Weibón, elsősorban a Kínába akkreditált követségi rendszerük kommunikációjának részeként. Az ukrajnai háború megindulása ezen az egyébként is felívelő terepen adott újabb lökést a diplomáciai tartalomgyártóknak és terjesztőknek. Februárban, a támadás megindulását követően elsőként Ukrajna pekingi nagykövetsége adott ki kínai nyelvű közleményt a Weibón, majd néhány órával rá Oroszország, később Franciaország, majd még ugyanazon a napon Németország diplomáciai testületei is egy fajta „nyilatkozat özönnel” árasztották el a kínai mikroblog helyet. Azt mondják, a kínai felhasználók kaján elégedettséggel figyelték, ahogy a világ külpolitikai nagyjai figyelmének a középpontjába kerültek. Előfordultak olyan frivol hangok is, hogy „Talán az lenne a legjobb, ha ezek a nyugatiak itt a Weibón „játszanák le” a küzdelmeiket!”. Mindenesetre a kínai közösségi terek az elmúlt hetekben a harcoló országok (és itt nyugodtan érthetjük a fegyveres küzdelembe be nem kapcsolódó nyugatiakat is) kommunikációs összecsapásainak rendszeres színtereivé váltak. Miközben tehát a helyi felhasználók körében lényegében csak az orosz-pártoló narratíva hívei jelennek (jelenhetnek) meg, addig a diplomácia nemzetközi szereplői egymással vívnak szópárbajokat a Weibón. Ez, úgy tűnik, nem kerülte el a hivatalos kínai állami kommunikátorok figyelmét sem.

A kínai információs terekben zajló fejleményeket, de a konfliktus nemzetközi összefüggéseit (sőt kilátásait is) jól példázza egy hétvégi eset. A pekingi orosz nagykövetség éles hangú (kínai nyelvű) posztban tárta fel országa narratíváját a Weibó közösségi média felületén, amire válaszul a kínai fővárosban levő amerikai diplomácia kontrázott (hasonlóan kínai nyelven), ugyancsak a kínai közvélemény előtt. Az esetről beszámoló (állami működtetésű, s így a hivatalos álláspontot közvetítő) Kínai Nemzetközi Rádió megszólaltatta a Kínai Kommunista Párt egyik napilapja, a Global Times korábbi elnökét. Hu Hszicsin csak annyit mondott: „Amíg a nyugati platformok tiltják az orosz médiumok posztjait, addig a kínai platformok a legigazságosabb és legobjektívebb erkölcsi mércévé váltak, amely mindkét félnek teret adnak. Ideje elkezdeni kínai nyelvleckéket venni.”
How Weibo became a diplomatic battlefield; Sun Jiashan; Sixth Tone; 2022. március 5.
Ukraine: How China is censoring online discussion of the war; Kai Wang; BBC; 2022. március 12.
Kínai Nemzetközi Rádió; Hu Xijin; 2022. március 18.

Írta: dr. Nyáry Gábor

Katonáink a kibertér biztonságáért

„„Napjaink egyik legnagyobb kihívása az információs- és kibertérben zajló hadviselés. Ezek a műveletek békeidőben is komoly kockázatokat rejthetnek magukban, de háborús időszakban a hibrid hadviselés időszakában, akár kiemelt veszélyeket is jelenthetnek” – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter, miután látogatást tett az említett kockázatok kezelésére és elhárítására hivatott Kibertér Műveleti Központ egységénél és a Magyar Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központjában március 18-án, hogy az ott folyó szakmai munkáról, és a katonák felkészültségéről kapjon átfogó jelentést.

Elsőként a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által működtetett egységnél az orosz-ukrán háború kapcsán jelentkező kibervédelmi feladatokról hallgatott meg beszámolót a honvédelmi miniszter. Mint elmondta, az országhatárokat nem tisztelő kiberhadviselés – amelyet a NATO 2016 óta önálló műveleti térként ismer el – kiemelt szerepet kap a modern hadviselésben. Ezért mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy Magyarország a kibertér felől is minél védettebb legyen. Benkő Tibor a látogatás során betekintést nyert azokba a folyamatokbaés eljárásrendekbe, amelyeket a központ munkatársai dolgoztak ki hazánk honvédelmének biztonsága érdekében.

„Az ukrajnai háború továbbra is kegyetlen, emberi életet nem kímélő, széles műveleti téren, intenzív módon folyik. A hagyományos hadviselés mellett a háború érezhető módon az információs- és kibertérben is egyre inkább jelen van. Azon dolgozunk katonáinkkal együtt, hogy Magyarország minden területen kimaradjon ebből a háborúból, mert a magyar emberek békében és biztonságban akarnak élni” – fogalmazott a miniszter.

A Magyar Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központja – alkalmazkodva a biztonsági kihívásokhoz – az idei év elején alakult meg a Magyar Honvédség Katonai kibertér Műveleti Központ, a Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ, valamint a Budapest Helyőrségdandár Elektronikus Eseménykezelő Főközpont összevonásával. A honvédség nem kinetikus műveleti lehetőségeinek egy szervezetbe történő integrációjával egy olyan új képességet hoztunk létre, amellyel gyorsabban és nagyobb eredményességgel kezelhetők a Magyar Honvédség feladatai, egy napjainkra jellemző, bonyolult, hibrid környezetben. A honvédség legfiatalabb alakulatának katonái az év minden napján részt vesznek a honvédelmi tárca elektronikus információs rendszerének védelmében, a kibertéri fenyegetések elhárításában. A számítógépes kártevők, zsarolólevelek, rosszindulatú kódok elhárítása napi 24 órában jelent feladatot a központ állományának. Bár 100 százalékos védelem soha nincs, de a 21. századi technikai megoldások értő kezekben vannak és megbízhatóan biztosítják a megfelelő szintű védelmet.

Az alakulat katonáinak egy része jelenleg a Magyar Honvédség Előretolt Vezetési Pontján támogatja a keleti országrészbe vezényelt egységek feladatait, ugyanakkor a központban szolgálókra ugyanúgy komoly feladatok hárulnak. Mindezek mellett a központ katonái az idei évben is több hazai és nemzetközi gyakorlaton vesznek részt, és szakértelmükkel segítik a NATO parancsnokságok és EU-s szervezetek munkáját. Az itt folyó képzések nem csak hasznosak és előremutatóak, de rendkívül népszerűek is. A Cyber Range virtuális környezetet biztosító „kibergyakorlóterét” felhasználva, a honvédség évente több száz katonáját és honvédelmi alkalmazottját készítik fel a kibertérből érkező fenyegetések felismerésére és elhárítására.

A miniszter több jelentést hallgatott meg a központ tevékenységéről és jövőbeni céljairól. A személyes lehetőséget kihasználva beszélgetett a központban szolgáló katonákkal, majd őszinte megelégedettséggel nyilatkozott az állomány felkészültségéről, elhivatottságáról. „Engem megnyugtat mindaz, amit láttam. Csak gratulálni tudok az eddig elvégzett munkához, az elért eredményekhez, és a felépített képességekhez. Viszont rendkívül fontos, hogy ne csak az információk elemzésével és értékelésével, a kiberművelet-kérdéseivel, valamint az informatika általános világával foglalkozzunk” – emelte ki Benkő Tibor, rámutatva, hogy a központ munkatársainak szem előtt kell tartaniuk a civil-katonai kapcsolatok terén megjelenő különleges feladatokat is. Leszögezte azt is, hogy a kibertérben soha nem érezhetjük magunkat száz százalék biztonságban. „Minden nap, a nap minden órája, minden perce újabb és újabb kihívást jelent. Ma azt tudom mondani, hogy az elmúlt két évben, mióta elkezdtük ezt a munkát, a Magyar Honvédség eredményesen tudott dolgozni. Azt látom, hogy ezen a téren dolgozó és szolgálatot teljesítőknek megvannak az előrelátásaik, a gondolataik, hogy hogyan tovább. Ez ad arra biztosítékot, hogy nyugodtak legyünk. De a mindennapi küzdelem és hatékony fellépés megköveteli, hogy az embereink minden pillanatban készek és képesek legyenek a váratlan helyzetek kezelésére” – mondta.”

Forrás:
Katonáink a kibertér biztonságáért; Snoj Péter; Honvédelem.hu; 2022. március 18.

UniSpace: az űrszektorhoz köthető szakirányú továbbképzés indul 16 egyetem együttműködésében

„Az űrszektorhoz, az űrkutatáshoz köthető szakirányú továbbképzés indul 2022 őszén az UniSpace konzorciumnak köszönhetően, amelyben 16 egyetem vállalta az együttműködést.

A konzorciumot bejelentő szerdai, budapesti sajtótájékoztatón Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára elmondta, bízik abban, hogy jól működő és rugalmas lesz ez a konzorcium, amely a KKM koordinálásában jött létre.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy tavaly nyáron fogadta el a kormány az első magyar űrstratégiát, amelynek jelentős eleme, hogy felkarolják a kutatók munkáját.

Közölte, az egyetemek konzorciumba szervezése azt a célt szolgálja, hogy tudjanak egymás tevékenységéről, a különféle műhelyekben végzett tevékenységek pedig a közös cél érdekében összeadódjanak.

Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora ismertette, hogy 16 egyetem írta alá a megállapodást, amelynek értelmében 2022 őszén szakirányú továbbképzést kívánnak indítani magyar és angol nyelven is. A képzés négy tudományterületre fókuszál: az élő, illetve az élettelen természettudományra, a műszaki és informatikai területre és a társadalomtudományokra.

Hozzátette, az élő természettudományokért a Debreceni Egyetem, az élettelen természettudományokért az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a műszaki és informatikai területért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a társadalomtudományokért pedig az NKE lesz a felelős; az NKE egyben a konzorcium szakmai koordinálásáért is felelős.

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a többi felszólalóhoz hasonlóan méltatta Ferencz Orsolya, a KKM űrkutatásért felelős miniszteri biztosának az UniSpace konzorciumi megállapodás kidolgozása érdekében végzett munkáját.

A sajtótájékoztató végén Sztáray Péter és Bódis József is aláírta az UniSpace konzorciumi megállapodást.

Ferencz Orsolya miniszteri biztos az MTI-nek elmondta, az UniSpace egy egyedülálló felsőoktatási termék: három féléves szakirányú továbbképzés, amely lehetővé teszi, hogy a négy tudományterületen az űrszektort felépítő ökoszisztéma képzése egységesedjen.

Hozzátette, az élő, illetve az élettelen természettudományon, a műszaki és informatikai területen és a társadalomtudományokon belül a 16 egyetem koordináltan vesz részt a különféle területeken, ahol képzési kompetenciával rendelkezik.

A tervek szerint 2022 szeptemberében indul el a képzés, a jelentkezéshez szükség lesz alap szintű diplomára.

A szakirányú továbbképzést elvégző hallgatók igazolást kapnak arról, hogy kifejezetten az űrszektorban bizonyos tudományterületeken szereztek ismereteket.

Kiemelte, már külföldről is érdeklődnek a program iránt, partnerként akarnak bekapcsolódni, ezért fontos az angol nyelvű képzés elindítása.”

Forrás:
UniSpace konzorcium alakult; Híradó.hu/MTI; 2022. március 16.

Milyen lesz a kibertér 2030-ban? Stratégiai jövőfeltárás és elemzés, 2. kötet

„A NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence (CCDCOE) megjelentette a Jövőfeltárás és elemzés sorozat második kötetét. A könyv tartalmazza David van Weel, a NATO felmerülő biztonsági kihívásokkal foglalkozó főtitkár-helyettesének előszavát, valamint hat fejezetet, amelyek segítenek a szakpolitikák és a döntéshozók tájékoztatásában a jelenlegi és jövőbeli kiberfenyegetésekről, valamint a 2030-ra esetleg várható alapvető változásokról. A fejezetek anyaga szakértői értékelésen esett át, hogy a tanulmányok minősége biztosítva legyen.”

Forrás:
Cyberspace Strategic Outlook 2030: Horizon Scanning and Analysis; Piret Pernik; NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence (CCDCOE); 2022. március 16.

Thuküdidész csapdájába sétál-e Oroszország az űrben?

„Bár az űrháború gondolata a Star Wars filmfranchise sikerei mentén mind Hollywood, mind a lelkes laikusok érdeklődésének szerves részévé vált, napjainkig nem volt példa olyan konfliktusra, mely űreszközök közötti szándékos összeütközést eredményezett volna.

Az előrejelzések szerint azonban az orosz-ukrán háború könnyen az első nyílt (űr)konfliktussá válhat az egyedüli hegemón pozícióját lassanként elveszítő Egyesült Államok és a revizionista Oroszország között. Emellett Washington egyre jelentősebb kihívóra talál a nemzetközi platformokon meghatározó szerepre törekvő Kínában.

Az akkoriban még űrtevékenységet is lefedő Légierő tábornoka, John Hyten már a 2010-es években elkerülhetetlennek tartotta egy űrháború kitörését, mely jelentős elmozdulásra utal a hidegháború során Washington és Moszkva között stabilizáló szerepet betöltő színtér megítélésében. Míg 1975 nyarán az Apollo és a Szojuz modulok részvételével az első nemzetközi asztronauta küldetés a két szuperhatalom közti détente-t szimbolizálta, addig mára az amerikai–orosz együttműködés elhalni látszik az űrben. A kooperáció gyengülését mutatja azon kirajzolódó nyílt verseny, melynek keretében az űrszektorra, azon belül is a védelmi célokra fordított összeg megtriplázódott a Szovjetunió széthullása óta. Az egyre telítettebb, nagyhatalmi versengésnek és érdekütközéseknek kitett műveleti színtér dominanciájára pedig mind Oroszország, mind a feltörekvő Kína számot tart.

A csökkenő együttműködés fényében érdemes megvizsgálnunk, mekkora a valószínűsége egy űrháborúnak, vagy egy jelenleg is zajló konfliktus űrbe történő átgyűrűzésének? Ennek megítélésében a Peloponészoszi háború során azonosított, Graham Allison által igazolt Thuküdidész csapdája nyújthat iránymutatást. Esetünkben párhuzam vonható az atmoszférán belüli és azon túli dinamikák közt ugyanis – a műveleti színterek természetében jelentkező különbségek ellenére – ugyanazon nagyhatalmi folyamatok játszódnak le a Föld körül keringve, mint a földi nemzetközi politikában.

Oroszország offenzív űrkapacitásokra való törekvéseként értelmezhetjük a békés űrhasználatot kétségbe vonó, tavaly novemberben végrehajtott Cosmos 1408 űrobjektumot felrobbantó szatellit megsemmisítő műveletet. Az ehhez hasonló offenzív képességek használata kétszintű reakciót vált ki a jelenleg domináns szerepet betöltő Egyesült Államokban; egyrészt hozzájárul a fenyegetettség érzetének növekedéséhez, mely Thuküdidész szerint elkerülhetetlenné teszi a háborút, másrészt biztonsági dilemmát vált ki, melyben a magát újonnan kevésbé biztonságban érző fél az előző felsőbbrendű helyzetének visszaállítására fog törekedni – akár fegyverkezés árán is.

Ilyen szempontból azonban az űr többszörösen kitett egy potenciális konfliktusnak, ugyanis a kritikai infrastruktúrák részét képező űreszközök a mindennapi élet elengedhetetlen részévé, valamint a katonai műveletek elősegítő („enabler”) berendezéseivé váltak. Ez egyrészt maga után vonja, hogy a kettős felhasználású rendszerek (mint a GPS, Beidou, Galileo és GLONASS) könnyedén katonai célpontokká válhatnak egy konfliktusban annak ellenére, hogy civil feladatokat látnak-e el. Másrészt a szatellitek egészségügyben, közlekedésben, kommunikációban, és kereskedelemben betöltött szerepe olyan célponttá teszi a konstellációkat, melyek költséghatékonyan okoznak súlyos, akár visszafordíthatatlan károkat az ellenfél oldalán.

Ezen stratégiai szerepe mellett azonban a növekvő emberi aktivitás, illetve az egyre elérhetővé váló erőforrásokban és lehetőségekben bővelkedő, erőforrásgazdag meghódításra váró terület gyakran hasonlítják az űrt az Antarktiszhoz. A hatalomgyakorlásért folyó küzdelemben mind a jégtakarók, mind az atmoszféra felett egyre biztosabban felváltja az együttműködést az amerikai–orosz verseny, melyhez az utóbbi évtizedekben Kína is csatlakozni látszik. További hasonlóságot mutat a jogi keretrendszer kialakításának és betartatásának kérdése: ahogy a Jeges-tenger közjóként történő aposztrofálása nem tudta elejét venni a területi vitáknak, úgy az űr jelenlegi jogi szabályozása sem alkalmas az érintett felek korlátozására. Bár az 1967-es Világűrszerződés kimondja az űr békés használatát, az amerikaihoz hasonló, az űrben betöltött globális vezető szerepet békésen fenntartani kívánó űrstratégia helyett orosz oldalon a nemzeti biztonság előteremtése és erősítése kerül előtérbe.

Ezen különbségek a harmadik, űrt kedvező hadszíntérré tevő tényező fényében rajzolódik ki igazán; a kibertámadásokhoz hasonlóan az űreszközökben keletkezett károkat ritkán tárják a nyilvánosság elé, és még ritkább, hogy kétség nélkül megállapíthatóvá váljon a támadó kiléte („attribution issue”). Továbbá lehetőség van a műszerek elpuszítása helyett azok rongálására, rádiójelének megakadályozására vagy képfelvevő berendezésének ideiglenes megbénítására. Az ilyen kisebb mérvű incidensek helyrehozhatóak, így a relatíve magas politikai és diplomáciai költség miatt sem hasonló módszerek alkalmazásával, sem más műveleti téren adott reakcióval nem valószínűsíthető ellentámadás.

Felmerülhet azonban a kérdés, ha Thuküdidész csapdája és az űr kitettsége is potenciális célponttá teszik az űrt egy konfliktus kibontakozására, hogyhogy nem volt még példa az összeütközésre, különösen az orosz–ukrán háború során? Todd Harrison, a Center for Strategic and International Studies igazgatója már az orosz csapatok ukrán határon történő felsorakozásakor úgy nyilatkozott, a Biden adminisztráció nem kíván katonákat küldeni Ukrajnába egy esetleges invázió során, így az amerikai hírszerzés, megfigyelés és felderítés az űrből fog zajlani. Miért nem akadályozza mégsem Moszkva az amerikai szatellit felvételeket vagy az ukránok internetét biztosító Starlinket? A magyarázat egyrészt az űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről szóló egyezményben keresendő, mely kimondja, hogy a felbocsátó állam űrobjektumában keletkezett szándékos károkozásért a támadást indító nemzetet felelősség terheli – vagyis Washinton elszámoltathatná Moszkvát az amerikai műszerek ellen irányuló műveletért. Másrészt 2019-ben a NATO műveleti színtérré nyilvánította az űrt, vagyis egy támadás elszenvedése egy tagállami eszközön szövetségi reakciót vonhat maga után (ugyan az 5. cikkely kiterjesztése az Észak-atlanti Szerződés szó szerinti értelmezése esetén vitatható). Mivel Oroszország nem kíván közvetlenül konfrontálódni a NATO-val, és az orosz Roscomos űrprogram vezetője, Dmitry Rogozin maga is kijelentette, hogy egy szatellit lelövése háborús tevékenységnek minősül, egyelőre nem valószínűsíthető az ukrán háború űrre történő katonai kiterjesztése.

S bár Oroszország nem sétál egyelőre Thuküdidész csapdájába Ukrajna inváziójával az űrben, a műveleti tér fontos szerepet játszik a konfliktusban. Az orosz hightech importokra kivetett tilalom egyenesen az orosz űripar, azon belül is az űrprogram meggyengítését célozza. Ezen szankcióra válaszul a Roscomos felfüggesztette minden európai partnerekkel történő együttműködését, melynek keretében az Európai Űrügynökséggel közös ExoMars program határozatlan időre elhalasztásra, a NASA-val tervezett Vénusz felfedező expedíció pedig teljes eltörlésre került. Továbbá a nemzetközi együttműködés szimbólumának, a Nemzetközi Űrállomásnak sorsa is megkérdőjelezésre került. Míg 2014-ben az orosz területfoglalás ellenére sem került veszélybe a projekt sorsa – jórészt az orosz Szojuz amerikai alternatívájának hiányában –, addig napjainkban az Űrállomás orosz meghajtásának kikapcsolása, mely az objektum röppályájának módosulását és a Föld légkörébe történő visszatérését eredményezné, a háború első napjai során elhangzott fenyegetéseinek sorába tartozott.

Bár a tudományos együttműködések mellett a fegyverkezési verseny megelőzését napirendre tűző Egyesült Nemzetek ülés is elnapolásra került, napjainkban a normatív keretrendszer kevés befolyással rendelkezik az országok űrtevékenységére. A hiányos felelősségteljes viselkedési normák és jogi szabályozások, a kritikus infrastruktúrában betöltött szerepe, valamint a visszafordítható károkozás továbbra is nyitva hagyják Thuküdidész csapdájának ajtaját mind Oroszország, mind az űrtevékenységben egyre aktívabb Kína számára.”

Forrás:
Thuküdidész csapdájába sétál-e Oroszország az űrben?; Doucha Lilla; Ludovika.hu, Frontier blog; 2022. március 16.

Szakirodalom

A nemzetközi rendszer alakváltozásai a 21. század elején. Tanulmányok Rostoványi Zsolt 70. születésnapja alkalmából

„Jelen kötet Rostoványi Zsolt rector emeritus 70. születésnapjának tiszteletére született egykori tanítványai, munkatársai, és a hazai nemzetközi kapcsolatok tudományterületet művelő kollégák tollából. Rostoványi Zsolt két területen tekinthető iskolateremtő tudósnak: a civilizációelmélet, valamint a Közel-Kelettel és az iszlám vallással kapcsolatos elméleti és gyakorlati megközelítések vonatkozásában. Jelen munka így nagy hangsúlyt fektet az elmúlt évtizedek iszlámmal és a tágabb Közel-Kelettel kapcsolatos témáira, az ezeket fókuszba helyező tanulmányok mellett a kötetben a nemzetközi kapcsolatok diszciplína különböző részterületeit – a diplomáciatörténetet, a nemzetközi politikaelméletet, a külpolitika-elemzést, a nemzetközi jogot, valamint a regionális-civilizációs ismeretköröket – érintő írások szerepelnek. Jelen munka rávilágít egyrészt arra a sokszínűségre, amely napjaink világpolitikai folyamatait jellemzi, másrészt Rostoványi Zsolt professzor gazdag életművének különböző állomásaira is reflektál. Ajánljuk a tanulmánykötetet elsőként az ünnepeltnek, továbbá minden olyan kollégának, érdeklődőnek, akik napjaink nemzetközi politikai folyamatait kívánják megérteni tudományos szemüvegen keresztül.”

Forrás:
A nemzetközi rendszer alakváltozásai a 21. Század elején. Tanulmányok Rostoványi Zsolt 70. születésnapja alkalmából; Csicsmann László, Kemenszky Ágnes (szerk.); Budapesti Corvinus Egyetem; ISBN: 978-963-503-907-4; DOI: 10.14267/978-963-503-907-4; 2022. március (PDF)

12. szám, 2022. március 21.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom