Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A kohéziós politika, ezen belül is a demográfia kérdése, lesz a magyar uniós elnökség egyik fő prioritása
Tárgyszavak: civil szervezetek, demográfia, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), Európai Unió, kohéziós politika, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), Magyarország, Navracsics Tibor, uniós elnökség
Új QR-kódos azonnali fizetési lehetőség, a Qvik lesz elérhető ősztől Magyarországon
Tárgyszavak: Azonnali Fizetési Rendszer (AFR), digitális fizetési szolgáltatások, digitális pénzügyek, Magyarország, pénzforgalmi statisztika, QR-kód, Qvik
Pillanatfelvétel az egészségügy problémáiról – XVIII. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencia
Tárgyszavak: egészségügyi ellátórendszer, egészségügyi ellátórendszer finanszírozása, egészségügyi politika, közigazgatási centralizáció, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság, Magyarország

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A kohéziós politika, ezen belül is a demográfia kérdése, lesz a magyar uniós elnökség egyik fő prioritása

„A kohéziós politika, ezen belül is a demográfia kérdése, az egyik fő prioritása lesz a júliusban kezdődő magyar uniós elnökségnek – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden, egy budapesti konferencián.

Válaszút előtt az európai kohéziós politika: a felzárkóztatás legfontosabb eszközének jövője című, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának közös rendezvényén a tárcavezető elmondat: ezt a kérdéskört nem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel jelenleg hármas átmenet zajlik, digitális, zöld és demográfiai.
A tárcavezető kiemelte: a kohéziós politika alapvető fontosságú a regionális különbségek kezelésében, a fenntartható fejlődés előmozdításában és a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésében az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság márciusban publikált 9. Kohéziós Jelentése kapcsán megjegyezte: a dokumentum kiemeli a kohéziós politika szerepét a hosszú távú növekedés és versenyképesség elősegítésében, ami az egységes piac működéséhez elengedhetetlen.
A kohéziós politika 2027 utáni reformjáról szólva megjegyezte: radikális változtatás helyett finomításokra van szükség, és a módosításnak önkéntesnek kell lennie. Továbbá az Európai Tanács országspecifikus ajánlásai mellett a helyi igényekhez jobban illeszkedő tagállami javaslatokat is figyelembe kell venni.
A kohéziós politikának továbbra is a fejlettségi különbségek csökkentésére kell összpontosítania – mondta Navracsics Tibor. Hozzátette, a jól működő kohéziós politika elengedhetetlen a gazdasági különbségek kezeléséhez és a jövőbeni tagállamok zökkenőmentes integrációjának megkönnyítéséhez.
Ezért Magyarország is támogatja az EGSZB-t abban, hogy vonják be a leendő tagállamokat ezekbe az egyeztetésekbe – fűzte hozzá.
A magyar álláspont, hogy a kohéziós politika keretrendszerének kialakításában illetve a források elosztásában továbbra is fontos szempont kell, hogy maradjon a gazdasági fejlettség és ennek főbb mutatószáma az egy főre jutó GDP – ismertette rá Navracsics Tibor.
Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke a konferencián elmondta: elengedhetetlen, hogy új lendületet kapjon az EU kohéziós politikája, ami erősítheti az állampolgárok bizalmát az európai projektben.
Ha azt szeretnénk elérni, hogy közelebb hozzuk az uniót az emberekhez, akkor a gazdasági és társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésére van szükség, amit a kohéziós politikának támogatnia kell – mutatott rá.
Képzési, átképzési és támogatási programokra van szükség azokban a társadalmi csoportokban, ahol alacsonyabb a foglalkoztatottság, így a nők, fiatalok, bevándorlók, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében.
Megjegyezte: a kohéziós politikában továbbra is szükség van a területi megközelítésre, a gazdasági fejlettségbeli különbségek mérséklésére.
Az EGSZB, mint ahogy korábban is, most is együttműködik az aktuális uniós elnökséggel és kész megosztani ajánlásait – mondta.
Hozzátette: a kohéziós politika 2027 utáni időszakra vonatkozó átalakítására vonatkozó ajánlásaikat már elküldték Elisa Ferrerának, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős biztosának, és a tagállamok minisztereinek.
Oliver Röpke elmondta: az EGSZB, az uniós intézmények közül elsőként bevonta a tagjelölt országok civil szervezeteinek képviselőit tanácsadó testületébe, mivel álláspontjuk szerint ezek a szereplők fontos szerepet játszanak az európai integráció társadalmi támogatásában.”

Forrás:
A kohéziós politika a magyar uniós elnökség egyik fő prioritása lesz; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM); 2024. június 11.
Lásd még:
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)

Új QR-kódos azonnali fizetési lehetőség, a Qvik lesz elérhető ősztől Magyarországon

„Új elektronikus fizetési ökoszisztéma épül a 2020-ban elindult és azóta hibamentesen működő azonnali fizetési alapinfrastruktúrára. A hazai fejlesztésű, hazai szereplők által üzemeltetett, a várakozások szerint gyors, biztonságos, egyszerű és olcsó fizetési megoldások digitalizációs szintugrást eredményezhetnek a fizetésekben. Mindez támogatni fogja a pénzügyi szektor versenyképességét és a gazdasági növekedést, valamint Virág Barnabás MNB alelnök szerint hozzájárulhat az infláció csökkentéséhez is – írja a portfolio.hu.

Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a hazai pénzforgalmi rendszerek a kritikus infrastruktúrák részét képezik, mint a vasúti és közút hálózat, vagy épp a telekommunikációs infrastruktúrák. Hozzátette: „Magyarországon, ahogy a legtöbb európai országban is, az elektronikus fizetési műveletek túlnyomó többsége nemzetközi társaságok rendszerein keresztül bonyolódik le. Ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztathatják az azonnali fizetésre épülő új szolgáltatások. ”

„Az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) bevezetésével egy kiemelkedően stabil és biztonságos új infrastruktúra jött létre hazánkban 2020-ban. A magyar lakossági és vállalati ügyfelek az elmúlt négy évben több, mint 600 millió átutalást bonyolítottak le, amelynek 96%-a 2 másodpercen belül megérkezett a címzetthez. Az adatok ezen túlmenően világosan jelzik, hogy nem csak a pénzforgalom sebessége, de a felhasználók viselkedése is megváltozott. A tranzakciók több, mint egyharmadát banki nyitvatartási időn kívül, azaz este vagy hétvégén indítják. Ezt a magasabb színvonalú szolgáltatást úgy kapta meg minden hazai banki ügyfél, hogy mindezért a bankja nem számíthat fel extra költségeket” – vázolta fel az eredményeket Virág Barnabás. Elmondta azt is, hogy 2024. szeptember 1-től újabb modernizáció lép életbe. Ezután minden banki ügyfél képes lesz QR-kód beolvasással fizetni.

Egy boltban a pénztárgép, vagy a bankkártya elfogadó készülék monitorján meg fog jelenni egy QR-kód, amit a mobilunkkal leolvasva ki tudjuk fizetni a megvásárolni kívánt terméket vagy szolgáltatást. Ugyanez a lehetőség természetesen működőképes lesz nem csak a fizikai térben, hanem az internetes áruházakban is. Mivel egy teljesen új fizetési ökoszisztéma létrejöttéről van szó, annak érdekében, hogy az ügyfelek az új szolgáltatásokat minden fizetési helyzetben egyértelműen tudják azonosítani, az MNB bevezet egy egységes márkát és logót is.

Az új fizetési módszer neve a qvik lesz. A kezdő „Q” betű utal a várhatóan legnagyobb teret elérő QR-kódon alapuló fizetési megoldásra, miközben javaslat az angol quick (gyorsan) szóból eredeztethető, mely utal a fizetés gyorsaságára. A banki fejlesztéseknek köszönhetően a fogyasztók ősztől kezdődően, fokozatosan, egyre több fizetési helyzetben találkoznak majd az új névvel és logóval, így számos tranzakciónál fognak qvikkelni.

Elemzések szerint, mivel a kártyás fizetés biztosítása drága a kereskedőknek, különösen a kis-közepes vállalkozásoknak, létre kellett hozni egy hazai elektronikus fizetési megoldást, ami alternatívája, illetve versenytársa is lehet a kártyás fizetésnek. A qvik hazai, biztonságos és árazásban is versenyképes lesz. Ezek a fizetési tranzakciók mentesek a tranzakciós illetéktől is, vagyis teljes mértékben ingyenesek a fogyasztók számára.

Virág Barnabás felhívta a figyelmet arra is, hogy a qvik használata előnyös lehet a KKV méretű vállalkozásoknak, akik ma a legtöbbet fizetik az elektronikus elfogadói megoldásokért, hiszen rosszabb az alkupozíciójuk az elfogadást biztosító bankokkal szemben, mint a nagy multinacionális kereskedelmi láncoknak. Ezen felül az is nagy előny számukra, hogy míg a qvik alapú fizetések ellenértékét azonnal megkapják, addig például a kártyás fizetések ellenértékéhez jellemzően 1-2 nappal, de hétvégi vásárlásoknál, akár 4 nappal később juthatnak hozzá.”

Forrás:
Újabb szintugrás jön a digitális fizetéseknél Magyarországon; Híradó.hu; 2024. június 11.
Lásd még:
Újabb szintugrás jön a digitális fizetéseknél Magyarországon – úton a qvik!; Turzó Ádám Pál; Portfolio.hu; 2024. június 11.

Pillanatfelvétel az egészségügy problémáiról – XVIII. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencia

„Jelenleg a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap szerdai konferenciáján, ahol még a Pénzügyminisztérium államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.

A kijelentést Banai Péter Benő tette, aki államháztartásért felelős a pénzügyi tárcánál, és előadásában azt hangsúlyozta, a szakdolgozók és orvosok bérét a koronavírus-járvány okozta válság, az államháztartási hiány, a háború és a költségvetést terhelő más, kedvezőtlen körülmény ellenére is növelték, így az ágazati bérek nemcsak reálértéküket őrizték meg az elmúlt években. Mint fogalmazott, 2024 és 2028 között a „növekedés és helyreállítás évei jönnek”, 2025-ben mérséklődő infláció mellett már érdemi gazdasági növekedéssel számol a kormány, és az egészségügy is számíthat mintegy 100 milliárd forintos többletforrásra az Európai Unió helyreállítási alapjából (RRF), ha sikerül konszenzusra jutni az uniós szervekkel. Arra, a közönség soraiból érkező felvetésre, hogy a kormány hosszú távú tervei között sem szerepel, hogy GDP arányosan 4 százaléknál többet költsön az egészségügyre, az államtitkár azt mondta: lehetnének magasabbak a közkiadások, ám vannak olyan országok, ahol ennél is kevesebb jut az ágazatra, mégis eredményesebb a működés.

Az alapellátástól a kórházakig adott áttekintést az egészségpolitikai folyamatokról Bidló Judit, a Belügyminisztérium (BM) egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára a Magyar Egészségügyi Menedzsmenttársaság (MEMT) által szervezett konferencián.

A háziorvosi indikátorrendszer átalakítása során kiderült, hogy vannak olyan körzetek, amelyek nem reagáltak a változásokra, ez, valamint az alapellátási igények átrendeződése is indokolja a körzetek átszabását. A betöltetlen körzetek problémájának rendezésébe az önkormányzatokat is bevonják, megoldási javaslataikat augusztus 31-éig oszthatják meg a BM-mel.

Végül jó és hatékony megoldásnak bizonyult az alapellátási ügyeleti rendszer átszabása, hiszen a betegek, akik egyre jobbra értékelik az ügyeleti pontokon folyó munkát, definitív ellátáshoz jutnak a helyszínen. A szakpolitika most azon dolgozik, hogy a gyógyszertári ügyeleteket is összehangolja az új ügyeleti rendszerrel.

A szakpolitika fókuszában a praxisközösségek továbbfejlesztése áll. A kiemelt kompetenciájú ápolók (APN) hatásköri listájának kidolgozása, az egészségfejlesztési irodák bevonása nyomán egy olyan holisztikus ellátási lánc jön létre, amely prevenciós szemlélettel egészen a rehabilitációig kíséri a beteget.

A járóbeteg-ellátásban a szerepek újraallokálására és a telemedicinában rejlő lehetőségek jobb kihasználására koncentrálnak, a legfontosabb feladatok a megfelelő szakmakódok, a rövidebb betegutak és előjegyzési idő.

Nem cél a kórházak bezárása – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki elmondta azt is, olyan új szakma- és tevékenységkódok jelenhetnek meg a fekvőbeteg ellátásban, amelyek lehetőséget adnak a kapacitások átszervezésére is. A finanszírozásban meg kell jelennie az amortizációnak – tette hozzá Bidló Judit, aki elmondta, a szakállamtitkárság dolgozik a minimumfeltételek új rendszerén is.

Sinkó: Még mindig kórházcentrikus a rendszer

Választás után vagyunk, de egyelőre nincs jele, hogy önálló egészségügyi minisztériumot hozna létre a kormány, az ágazat továbbra is csak államtitkári szinten kap képviseletet. Az egészségügy még mindig nem prioritás, és nem nyilvános a Boston Consulting Group (BCG) átalakítási javaslatcsomagja sem, amelyet azért titkolnak, hogy „ne zaklassák fel a közvéleményt”.

Ezzel az összefoglalóval vette sorra a kormányzati döntések kedvezőtlen hatásit Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a MEMT elnökhelyettese, aki szerint a magyar ellátórendszerre a szocializmus óta jellemző kórházcentrikusságot erősítették azzal, hogy az irányító kórházakhoz rendelték a megyei ellátásszervezési feladatokat, miközben a humánerőforrás-krízis és az eladósodás – az adósságnövekedés üteme megduplázódott az elmúlt másfél évtizedben – tarthatatlan állapotokat eredményez az intézményekben.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) képtelen kezelni a kórházaktól érkező heti ötezer panaszbejelentést, így az üzemeltetés kiszervezése legfeljebb arra jó, hogy a kormány összességében láthatja, hogy milyen állapotban van a kubatúra; kérdés persze, hogy ez a tapasztalás milyen döntésre sarkallja…

Nem feltétlenül jó, hogy a teljes ellátórendszer irányítása az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozik – folytatta a szakközgazdász, aki szerint a háttérintézményekben kevés a szakember, de őket sem fizetik meg. Példaként említette, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elődjénél, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a kilencvenes években még hatezren dolgoznak, most pedig már csak 660-an, miközben az intézmény számos funkcióját erősíteni kellene. NNGYK – mindössze ennyi maradt az ÁNTSZ-ből – fogalmazott Sinkó Eszter.

Lebegő pozícióban vannak az önálló járóbeteg-szakellátók, egyelőre nem tudni, lesz-e államosítás – emlékeztetett a korábbi tervekre az elemző, aki szerint azonban nem a kórházakhoz, hanem az alapellátáshoz kellene közelíteni a rendelők szolgáltatásait, ezzel emelve a lakosság közeli ellátás színvonalát.

Bidló Judittal szemben Sinkó Eszter szerint az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése a lakosság szempontjából kedvezőtlen, mert számos ügyeleti pont megszűnt. Bár ezek pótlását magukra vállalnák az önkormányzatok, ám ez egyenlőtlenségeket okoz a lakosság ellátásában. A háziorvosok sem elégedettek: rendre jelzik, hogy nincs gyakorlatuk sürgősségi betegellátásban. Bár az Országos Mentőszolgálat szán energiát a képzésükre, az eredmény oldaláról ez szintén egy vitatható pont.

A pozitívumok között említette a szakközgazdász a háziorvosi indikátorrendszer megújítását, a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetését, a kórházak negyedéves teljesítmény-felülvizsgálatát.

Az eddig választott eszközök nem működnek, a további, parttalan államosítás nem eredményez jobb működést – állapította meg összefoglalójában Sinkó Eszter.

JIR: pénz híján elmarad a forradalom?

Miközben Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója előadásában arról beszélt, hogy a JIR régóta várt forradalmi változást hoz az ellátórendszerben, mert biztosítja a kapacitások lehető legjobban kihasználását, közel sem volt ilyen optimista Ónodi-Szűcs Zoltán korábbi egészségügyért felelős államtitkár, aki jelenleg miniszteri biztosként felel a JIR bevezetésért.

Mivel forrást nem allokáltak hozzá, humánerőforrás-oldalról nehézkes a JIR felépítése. Nem sikerült kialakítani a call centereket és a kórházak weblapjait sem hozzáigazítani a központi időpontfoglaló rendszerhez – panaszolta Ónodi-Szűcs, aki szerint így a JIR nem tudja betölteni a neki szánt szerepet, hogy javítsa a lakosság hozzáférését és elégedettségét. Hangsúlyozta azonban, hogy jelenleg a JIR lenne a legolcsóbb, a legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben. Úgy vélte, a háború, az uniós források hiánya, illetve a magánszolgáltatói lobbi állhat annak hátterében, hogy nem allokálják a rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez szükséges forrásokat.

A JIR eszköz lehetne a kapacitásmenedzsmentben, de ehhez olyan finanszírozásra van szükség, amely biztosítja a feladat minőségi ellátását és meg tudja szüntetni az orvosok privilégiumát az előjegyzésben – hangsúlyozta a miniszteri megbízott, hozzátéve: az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy az intézmények „bezárkóznak a saját előjegyzésükbe”, nem engedik kintről foglalni az időpontokat. Úgy vélte, a paraszolvencia eltörlése után egyelőre nem sikerült megtalálni azt az eszközt, amely kivédi a hálapénz romboló hatását.

Vegzáló levél a kiszolgáltatott szolgáltatóknak

Az átlagfinanszírozási időszak lezárása után a járóbeteg- és az aktív ellátásban végre elértük a bázisévhez (2019) viszonyított 100 százalékot – jelentette előadásában Kiss Zsolt. A NEAK főigazgatója szerint jó út a korábbi, nagyon merev tvk-rendszer áthangolása, a többletkapacitási igények háromhavi, dinamikus áttervezése. Sikerült előrelépni a várólisták csökkentésében is, már csak három csoportban van 60 napon túli várakozás, így lassan a várakozási idők tekintetében visszalépünk oda, ahonnan 2019-ben indultunk: az OECD országok felső harmadába.

„Vegzáló” levelet küldött két héttel ezelőtt a NEAK a kórházaknak, amelyben arra kérték az intézményeket, jelezzék a többletkapacitási igényeiket, egyúttal figyelmeztették azokat, akik elmaradtak a várólistával – jelezte a főigazgató, ahogyan azt is, változtak a betegtájékoztatás feltételi, a pácienseknek el kell mondani, hogy máshol is elvégeztethetik a várólistás műtéteket.

A május végi kórházadósság 82 milliárd forint, 12-13 milliárd forintos tartós adósságnövekedéssel számolunk. Erről már a szakmai kerekasztal mellett tett említést Kiss Zsolt, aki szerint a lehető legdrágább módszer a konszolidáció, mert annak kamatterhe és egyéb többletköltsége is nagy.

Kiszolgáltatott helyzetben gazdálkodunk – fogalmazott a kerekasztal mellett Velkey György, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, megemlítve, hogy már van olyan gyógyszerbeszállító, amely utólagos fizetés mellett nem szolgáltat. – Az utólagos adósságrendezés olyan pályán tart, ami ellehetetleníti a kórházakat – jelentette ki az elnök, elismerve, hogy a menedzsmenteknek is van szerepe az eladósodásban, ugyanakkor ez minimális azzal szemben, amit az alulfinanszírozottság okoz. Felhívta a figyelmet az ellátásminőség szempontjaira is, hiszen ha ezen spórolnak, akkor „remek, adósságmentes kórházaink lesznek”, de csak a minimumot tudjuk nyújtani a pácienseknek.

Ismét van önálló egynapos sebészeti tagozat

Néhány évnyi szünet után újra megalakult az önálló Egynapos Sebészeti Tagozat az Egészségügyi Szakmai Kollégiumban – jelentette a konferencián a tagozat friss elnökeként Mészáros János, aki úgy vélte, meghatározó szerepük van az ellátási formában érintett manuális és klinikai beavatkozásokat végző orvosszakmai területek koordinálásában.

A műtét technika terjedése egyre inkább lehetővé teszi, hogy a betegek nagyon rövid posztoperatív szakasz után hazamenjenek, és lényegesen kevesebb szövődménnyel gyógyuljanak. Az elnök beszámolója szerint a betegkiválasztási folyamatot nemzetközi standardok határozzák meg, az anesztézia fejlődésének köszönhetően ma már olyan páciensek is nagy biztonsággal műthetőek egynapos ellátás keretében, akiknek ellátását korábban csak bennfekvés mellett vállalhatták. Az ismételt felvételek aránya évek óta 1,2-1,5 százalék között van, amellett hogy az ellátott esetek száma ugyanezen időszakban megduplázódott.

Az esetek 80 százalékát kórházban látják el, ezért itt kell biztosítani, hogy az egynapos ellátás önálló szervezeti egységként működjön úgy a kubatúra mint a betegútszervezés szempontjából – hangsúlyozta Mészáros János, hozzátéve, hogy a struktúra átalakítás szempontjainak is megfelelnek, hiszen az egynapos ellátás sok esetben kiválthatja a bennfekvéssel járót, így a TÉK (teljesítmény éves keret) nem lehet akadálya az ellátási forma kiterjesztésének.”

Forrás:
Pillanatfelvétel az egészségügyről; Tarcza Orsolya; MedicalOnlime; 2024. június 13.
Lásd még:
XVIII. IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek Konferencia; Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság

Közigazgatás, politika, jog

Felmentések és kinevezések a helyettes államtitkárok között

„Kisebb mozgások voltak az állami vezetők alsóbb rétegeiben, a helyettes államtitkárok között. A péntek este megjelent Magyar Közlöny szerint két új helyettes államtitkárt nevezett ki Orbán Viktor miniszterelnök, kettő pedig távozott: az egyiket felmentették, a másik felmondott.

A két új helyettes államtitkár:
* Kovács Zita (Agrárminisztérium),
* Kertész Ágnes (Külügyminisztérium).

A két távozó:
* Varju Krisztina Dórát (Külügyminisztérium) felmentették, helyére nevezhették ki Kertész Ágnest,
* Andor Krisztián (Nemzetgazdasági Minisztérium) mondott fel.

Lemondott továbbá egy miniszteri biztos is, Kupecki Nóra, akit még januárban nevezett ki két éves időtartalommal Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, mégpedig „fővárosi és vármegyei kormányhivatalok és a további államigazgatási szervek együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztosává”.”

Forrás:
Lemondott egy helyettes államtitkár, egy másikat pedig felmentettek; 24.hu; 2024. június 15.

Értékelték az eredményeket a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) záróeseményén

„Szavai szerint régiós szinten is kiváló eredményeket sikerült elérni a fejlesztésekkel

Teljesültek azok a kormányzati célok, hogy a fejlesztésekkel egy erős, öntudatos, a válságokat nemcsak elhárítani képes, hanem azok ellenére is fejlődni képes közigazgatási, közszolgáltatási rendszer jöjjön létre – jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) záróeseményének sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.

Latorcai Csaba elmondta, sikerült csökkenteni az adminisztratív terheket, erősödött a szolgáltatói szemlélet és az etikus működés, valamint jelentős előrelépés történt az elektronikus ügyintézés területén is, és a fejlesztések nagyban elősegítik Magyarország versenyképességének növelését.

Sikerült nagy lépést tenni azon kormányzati cél elérésének érdekében, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé kerüljön – hangsúlyozta az államtitkár.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy régiós szinten is kiváló eredményeket sikerült elérni a fejlesztésekkel és külön kiemelte a „fizikai tőke”, az „emberi tőke” és az innováció technikai fejlődésének területén történt fejlesztéseket.

Az adminisztratív terhek csökkentésével jelentős mértékben sikerült lerövidíteni a közigazgatási folyamatok átfutási idejét, csökkentek az ehhez kapcsolódó költségek, a közigazgatási folyamatok átláthatóbbak lettek, megerősödött a modern 21. századi szolgáltatói szemlélet és az ehhez kapcsolódó etikus működés. Sikerült kialakítani egy információs bázist, egyúttal a fejlesztéspolitikai intézményrendszerek feladatellátásának segítése, valamint finanszírozása is megtörtént – sorolta az államtitkár.

A KÖFOP 33 felhívás keretében 1312 projekt megvalósulását támogatta több mint 440 milliárd forinttal, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrásainak bevonásával – tájékoztatott Latorcai Csaba, hozzáfűzve, hogy ebből 1296 szakmai projekt irányult a közigazgatás és a közszolgáltatás fejlesztésére.

Belényesi László, a Miniszterelnöki Kabinetiroda európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a fejlesztésekkel a közigazgatás gyorsabbá, hatékonyabbá vált, az elért eredmények minden magyar állampolgár életére hatással vannak és külön kiemelte az elektronikus ügyintézés területén történt fejlesztések jelentőségét, aminek köszönhetően az emberek ma már akár otthonról is intézhetik ügyeiket.

A vállalást sikeresen teljesítettük, de nem dőlhetünk hátra, a megkezdett úton tovább kell haladnunk – hangoztatta a helyettes államtitkár, aki néhány adatot külön is kiemelt.

Ismertetése szerint több mint hatszáz közigazgatási eljárást sikerült újraszervezni, ezen belül ötszáznál is több olyan eljárás van, ahol korábban nem volt lehetőség elektronikus ügyindításra. Képzéseken több mint 220 ezer közszolgálati szakember vett részt, országszerte már 400 önkiszolgáló, mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési ponton intézhetők az ügyek – sorolta a helyettes államtitkár.

Elmondta, hogy a külföldre utazó, illetve ott tartózkodó magyarok tájékoztatását szolgálja az Új Konzuli Szolgáltató Portál és a Konzinfo Utazom mobilalkalmazás továbbfejlesztése.

Belényesi László arról is beszámolt, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően egységes megoldással és elektronikus rendszerekkel segítik a helyi önkormányzati szintű e-közszolgáltatásokat, az új rendszerhez 3178 települési és mind a 19 vármegyei önkormányzat csatlakozott.

Andriana Sukova, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklus egyik fő célja volt a közszolgáltatások fejlesztése, az Európai Szociális Alapon, illetve a Kohéziós Alapon keresztül.

A magyar közigazgatás fejlesztése az EU-n belül Olaszország után a második legnagyobb beruházás volt – mondta.

Ismertetése szerint a következő ciklusban a szolgáltatásokat a digitális operatív program keretében még tovább fejlesztik, ezzel a hatóságok a munkájukat jobban tudják majd végezni, az ügyintézés teljesen zökkenőmentessé válik és ezáltal a gazdaság versenyképessége is jelentősen javul.”

Forrás:
Latorcai Csaba: Erős, fejlődni képes közigazgatási, közszolgáltatási rendszer jött létre; Magyar Hírlap / MTI; 2024. június 12.

Európai Unió

Ajánlások az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége számára

„Július 1-jén Magyarország veszi át Belgiumtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A „Változások és kihívások az Európai Unióban” címmel, a TEPSA (Trans European Policy Studies Association) és a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet által közösen rendezett elnökség előtti konferencia a magyar kormány és a kormányzati adminisztráció szakemberei számára egy sor kulcsfontosságú szakpolitikai ajánlást mutat be.

A 2024 július-december közötti magyar tanácsi elnökség számos kihívást tartogat. Az a tagállam, amely a legnyíltabban konfrontálódott számos uniós politikával, állásponttal és új együttműködési javaslattal, éppen akkor veszi át az elnöki stafétabotot, amikor az Unió új jogalkotási ciklusba lép.

A TEPSA ügyvezető igazgatója, Mariam Khotenashvili, valamint Nicoletta Pirozzi (Istituto Affari Internazionali) és Richard Youngs (Carnegie Europe) TEPSA elnökségi tagok által írt bevezető mellett a magyar elnökség három részletes ajánlást kapott:
* „Költségvetési feltételrendszer: vigyázz, mit kívánsz”
* „A kohéziós politika jövője: mit kell figyelembe venni?”
* „Európának a valódi bevándorlási partnerség kiépítésére kell összpontosítania”

Molnár Balázs, Magyarország soros elnökségért felelős államtitkára a konferencián a magyar elnökségről szólva megjegyezte: „Tanácsi elnökségünk egyik alapvető célkitűzése, hogy semleges és tisztességes közvetítő legyen. Magyarország elkötelezett e szerepkör betöltése mellett. Elnökségünk átfogó prioritása az Európai Unió globális versenyképessége, amely a svéd tanácsi elnökség óta napirenden van”.”

Forrás:
Ajánlások az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége számára; HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont – Világgazdasági Intézet; 2024. június 13.
A TEPSA hálózat tagjainak ajánlásai az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége számára ; TEPSA (Trans European Policy Studies Association); 2024. június (PDF)
Lásd még:
TEPSA
(Európai ügyekkel foglalkozó kutatási intézmények páneurópai hálózata.)

Magyarország közös, európai fellépést sürget az e-mobilitás hálózatfejlesztési igényeinek előmozdítása érdekében

„Fábián Gergely: Magyarország közös, európai fellépést sürget az e-mobilitás hálózatfejlesztési igényeinek előmozdítása érdekében

Thierry Breton belső piacért felelős biztos meghívására Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár magas szintű kerekasztal-beszélgetésen vett részt Brüsszelben. Az egyeztetésen a felek áttekintették a villamosenergia-hálózat és az e-mobilitási igények kielégítésére való felkészülés aktuális kérdéseit. Magyarország kiemelten fontosnak tartja az érdekeltekkel való párbeszédet, ezért a kerekasztal-beszélgetés előtt Fábián Gergely az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) elnökségével folytatott egyeztetést az elektromos járművekre való átállás kihívásairól.

Az Európai Unió ipari stratégiája határozottan támogatja az autóipar környezetbarát és digitális átállását. A személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási normákról szóló rendelet 2035-re 100%-os kibocsátásmentes személygépkocsik és kisteherautók; a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási normákról szóló rendeletről nemrégiben született politikai megállapodás értelmében pedig 2040-re 90%-os kibocsátásmentes nehéz tehergépjárművek, 2035-re pedig 100%-os városi buszok előállítására irányuló utat határozott meg.

A célok elérése érdekében 2022 decemberében Thierry Breton létrehozta a #Route 35 platformot, amelynek célja az autóipar átalakulásának figyelemmel kísérése és támogatása. Az ütemterv öt olyan kulcsfontosságú tényezőt vizsgál folyamatosan, melyek döntő szerepet fognak játszani a nulla kibocsátású járművekre való sikeres átállás megvalósításában: 1) töltési infrastruktúra, 2) hálózati kapacitás és teljesítmény, 3) akkumulátor és kritikus nyersanyagok, 4) készségek, 5) megfizethetőség.

Fábián Gergely az egyeztetés kapcsán kifejtette, hogy a belső piacért felelős biztos és a Bizottság céljai egybecsengenek a hazai Versenyképességi stratégia céljaival is, mely egyrészt a járműipart és az akkumulátorgyártó ipart – a szükséges alapanyagokat előállító acél- és vegyipar mellett – stratégiai iparágként kezeli. Továbbá az e-mobilitás elősegítését, általánosságban pedig az engedélyezési folyamatok egyszerűsítését, felgyorsítását, digitalizálását, az eljárások, eszközök szabványosítását is zászlójára tűzte.

Az államtitkár kiemelte, a jövő versenyképességének kulcsa az elektromos autózás, ez jelenti Európa jövőjét. Magyarország egy erős és versenyképes európai elektromos járműiparban érdekelt. Az elektromobilitás térnyerésének támogatása érdekében új, uniós szintű autóvásárlási ösztönző programra van szükség, amely egyaránt irányul a gyártókra és a vásárlókra. Az új járművek vásárlása mellett a használt elektromos autók kereskedelmét is célszerű segíteni és támogatni. Ezt szolgálja, az európai elektromos autózás versenyképességét erősítő akcióterv is, amelynek tervezete a tagállamok számára a soros magyar elnökség alatt, egy „white paper-ként” kerül bemutatásra a Versenyképességi Tanács július 8-9-i ülésén.

Nemcsak a célok elérését, hanem az oda vezető út során az EU-s ipar versenyképességének fenntartását és növelését is figyelemmel kell kísérni, így a folyamat monitorozása és a szereplők közötti párbeszéd fenntartása kiemelt fontosságú.”

Forrás:
Fábián Gergely Thierry Bretonnal egyeztetett; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. június 13.
Lásd még:
Launch of the Route 35 platform | Our priorities for achieving our electrification goals | Speech by Commissioner Thierry Breton; European Commission; 2022. december 15.
Szerkesztői megjegyzés:
Route 35, azaz Route to 2035, amikorra el kell érni, hogy 100%-os kibocsátásmentesek legyenek a személygépkocsik és kisteherautók

Az uniós stratégiai energiatechnológiai tervről egyeztetnek novemberben, Budapesten

„Magyarország lesz a házigazdája az Európai Tanács soros elnökségi rendezvényeként megtartott „SET Plan Konferenciának”. Az Európai Unió stratégiai energiatechnológiai tervének (Strategic Energy Technology Plan) megvitatására alkalmat teremtő találkozónak a Várkert Bazár ad otthont 2024. november 14-15-én.

A konferencia célja, hogy feltárja az innovatív energiatechnológiák kínálta lehetőséget a zöld átállásban, összekapcsolja az érintett hazai és európai vállalatokat, szakértőket, tagállami és uniós szereplőket.

A rendezvény programterve elérhető a kormányzati honlapon. A részvételhez szükséges, fontos információkat egy önálló weboldal foglalja majd össze. A konferencia további részleteiről a közeljövőben ad újabb tájékoztatást az Energiaügyi Minisztérium.”

Forrás:
Az uniós stratégiai energiatechnológiai tervről egyeztetnek novemberben, Budapesten; Energiaügyi Minisztérium; 2024. június 14.

Töredezettebb és intenzívebb – az Európai Unió elindult a bizonytalanság birodalma felé, írja Navracsics Tibor

„Noha négy nap eltelt már az európai parlamenti választások óta, politikusok, elemzők és újságírók egyaránt azt próbálják feltérképezni, hogy mit jelent az új összetételű Európai Parlament a jövő európai belpolitikája számára. Bizonyos körülmények és adatok már most lehetőséget adnak az előrejelzésre, vannak azonban tényezők, amelyek igazi hatása csak később bontakozik ki.

Amennyiben az új Európai Parlamenten belüli tényezőket vesszük először számba, akkor rögtön szembetűnik, hogy az új testület töredezettebb lesz elődeinél. A fragmentáció jelentkezik szerkezeti és ideológiai értelemben is. Úgy tűnik, hogy 2024 valóban a nagy, a második világháború utáni évtizedeket meghatározó centrista koalíció, a kereszténydemokrata, a liberális és a szociáldemokrata pártok közötti együttműködésen alapuló időszak hanyatlását jelenti.

Első pillantásra a sorrend a megszokott: az Európai Néppárt megnyerte a választást 186 mandátummal, mögöttük a szocialisták futottak be 135 képviselővel, míg a Renew Europe liberálisai 79 helyet szereztek. Tekintettel arra, hogy a Bizottság elnökének megválasztásához legalább 361 igen szavazatra van szükség, azt is mondhatjuk, hogy semmi látványos változás nem történt. A centrista koalíció tudja hozni a minimális szavazatmennyiséget, így politikailag biztosítva van egyrészt a Bizottság zavarmentes megalakulása, másrészt pedig annak jövőbeni működése.

Politikai értelemben fontos különbség lehet ugyanakkor a jövőre nézve, hogy míg a 2019–2024 közötti időszakban a centrista koalíción kívüli legfontosabb politikai erő a Zöldek frakciója volt, így folyamatosan erős baloldali nyomás alatt kellett preferenciáikat kialakítani, most ez a külső erős ellenzék jobbról jön majd. A Zöldek összeomlása, amelynek eredményeként az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint az Identitás és Demokrácia képviselőcsoportjai futottak be a negyedik és ötödik helyen, potenciálisan megváltoztathatja az európai belpolitika karakterét.

A jobboldali frakciók valószínűleg sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek majd a nemzeti szuverenitás és identitás kérdéseire, szakítva az eddig domináns emberi jogi és klímapolitikai tematikával. Amennyiben nyomásgyakorlásuk sikerrel jár, az európai belpolitika még inkább hasonlít majd a tagállamok belpolitikájára, ahol a szakpolitikai kérdések mellett komoly szerepet játszanak a politikai önazonosságok érzelmileg átfűtött vitái.

Ebben az értelemben válik kevésbé érthetővé az európai belpolitika a jövőben. Amennyiben a szakpolitikák sokszor túlságosan technikai, de racionális vitáinak helyét a jövőben identitásviták veszik át, akkor az érzelmek vezérelt viták a kívülállók számára kevésbé érthetővé válnak. Kétségtelenül, ez is hozzájárulhat egyfajta további fragmentálódáshoz.

További bizonytalansági tényezőt jelentenek az egyes tagállamok belpolitikai fejleményei. Az új holland kormány megalakulása, az előrehozott francia nemzetgyűlési választások és annak eredménye, az új belga parlament és kormány létrejötte és karaktere, valamint a német kormányzati elbizonytalanodás időben mind az új Európai Parlament és Európai Bizottság megalakulásával párhuzamosan zajló, azt esetleg befolyásoló folyamatok. A Benelux államok új kormányai – igazodva az európai parlamenti választáson is megfigyelhető trendhez – sokkal inkább jobboldali orientációjúak, mint elődeik voltak. A francia nemzetgyűlési választás pedig nagy valószínűséggel szintén egy jobboldali többségű törvényhozást eredményez majd.

Végül, az elkövetkező időszak európai belpolitikájának megbecslésénél érdemes figyelembe venni a külső tényezőket is. Az orosz–ukrán háború most is, a jövőben is alapvetően határozza meg az Európai Parlament tematikáját, de a parlamenten belüli pártok egymáshoz való viszonyát is. A háború elsősorban a jobboldalon okoz törésvonalat, hiszen a mostani választáson sikeresen szereplő jobboldali pártok között találhatunk engesztelhetetlenül oroszellenest és kitartóan oroszbarátsággal vádoltat is.

További belső törésvonalat jelent az Európai Parlamentben most megerősödött jobboldalon belül a Kínához fűződő viszony. Míg egyes országok már nem is Oroszországban, hanem Kínában látják az európai integráció fő geopolitikai ellenségét, addig mások stratégiai kedvezményekkel próbálják magukat Kína kitüntetett jelentőségű partnerévé tenni.

Hasonlóképpen a töredezettséget erősítő külső tényező a novemberben sorra kerülő amerikai elnökválasztás. Trump Oroszországgal szembeni megengedőbb, Kínával szemben engesztelhetetlenebb politikája nemcsak újabb törésvonalat jelenthet, de össze is kuszálhatja a jobboldalon a különböző témákban kialakult frontvonalakat. Biden esetleges győzelme ebből a szempontból nem jelent töredezettséget erősítő tényezőt.

Bár sok minden bizonytalan még, egy valami nagyon valószínű: a jövő európai belpolitikája sokkal bonyolultabb, összetettebb és kiszámíthatatlanabb lesz az Európai Parlamentben, mint eddig volt. Sokasodnak a jelei annak, hogy az Európai Unió maga mögött hagyta a politikai bizonyosságok korszakát, és elindult a bizonytalanság birodalma felé.”

Forrás:
Töredezettebb és intenzívebb; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog; Ludovika.hu; 2024. június 13.

Az Európai Bizottság ideiglenes kiegyenlítő vámot vet ki a Kínából importált elektromos járművekre

„Folyamatban lévő vizsgálata keretében a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az akkumulátoros elektromos járművek kínai értéklánca tisztességtelen támogatásban részesül, és emiatt gazdasági kár veszélye fenyegeti az ilyen járművek uniós gyártóit. A vizsgálat arra is kiterjedt, hogy az intézkedések várhatóan milyen következményekkel és hatásokkal járnak az akkumulátoros elektromos járművek uniós importőrei, használói és vásárlói szempontjából.

Ezért a Bizottság felvette a kapcsolatot a kínai hatóságokkal, hogy megvitassa velük a megállapításokat, és feltérképezzék az azonosított problémák WTO-kompatibilis megoldásának lehetséges módjait.

Ebben az összefüggésben a Bizottság előzetesen nyilvánosságra hozta, hogy milyen mértékű ideiglenes kiegyenlítő vámot vetne ki az akkumulátoros elektromos járművek Kínából érkező behozatalára. Amennyiben a kínai hatóságokkal folytatott megbeszélések nem vezetnek hatékony megoldáshoz, az ideiglenes kiegyenlítő vámok (az egyes tagállamok vámhatóságai által meghatározandó formájú) biztosíték útján július 4-től kerülnének bevezetésre. Beszedésükre csak akkor kerülne sor, amennyiben és amikor végleges vámok kerülnek kivetésre.

A mintában szereplő három kínai gyártóra a Bizottság az alábbi mértékben vetne ki egyedi vámot:

• BYD: 17,4 %;

• Geely: 20 %; valamint

• SAIC: 38,1 %.

A vizsgálatban együttműködő, de a mintába fel nem vett egyéb kínai gyártókra 21 %-os súlyozott átlagos vámtétel vonatkozna.

Az összes többi, a vizsgálatban együtt nem működő kínai gyártóra 38,1 %-os maradékvám lenne alkalmazandó.

Eljárás és a következő lépések

2023. október 4-én a Bizottság hivatalos szubvencióellenes vizsgálatot indított a Kínából származó akkumulátoros elektromos személygépjárművek behozatalára vonatkozóan. Az eljárást a Bizottság hivatalból indította meg. Az eljárást minden esetben le kell zárni annak megindításától számított legfeljebb 13 hónapon belül. A Bizottság ideiglenes kiegyenlítő vámok alkalmazását az eljárás megindításától számított 9 hónapon belül (azaz legkésőbb július 4-ig) jelentheti be. A végleges intézkedéseket az ideiglenes vámok kivetését követő négy hónapon belül kell bevezetni.

Egy Kínában működő akkumulátoros elektromosjármű-gyártó – a Tesla – kellően alátámasztott kérelme alapján a végleges szakaszban egyedileg kiszámított vámtételben részesülhet. Bármely más, a végső mintába fel nem vett kínai gyártó vállalat, amely egyedi helyzetének vizsgálatát kéri, a szubvencióellenes alaprendelettel összhangban közvetlenül a végleges intézkedések bevezetését követően (azaz az eljárás megindítása után 13 hónappal) gyorsított felülvizsgálatot kérhet. A felülvizsgálat lefolytatásának határideje 9 hónap.

Bármely ilyen intézkedés bevezetése előtt minden érdekelt felet (beleértve az uniós gyártókat, importőröket és exportőröket és az azokat képviselő szervezeteket, a kínai exportáló gyártókat és az azokat képviselő szervezeteket, valamint a származási és/vagy exportáló országot, azaz Kínát), és az uniós tagállamokat is tájékoztatni kell az ideiglenes vámok tervezett mértékéről, összhangban az uniós szubvencióellenes alaprendeletben meghatározott eljárásokkal. Ezek az információk a Bizottság honlapján is elérhetők.

A mintában szereplő vállalatok egyénileg kaptak információt a rájuk vonatkozó számításokról, és lehetőségük van észrevételeket tenni azok pontosságával kapcsolatban. Amennyiben az esetleges észrevételek megfelelő súlyú ellenbizonyítást tartalmaznak, a Bizottság az uniós joggal összhangban felülvizsgálhatja számítását.

További információk

Előzetes tájékoztató dokumentum

Az EU piacvédelmi politikája

Kérdések és válaszok ”

Forrás:
A Bizottság vizsgálatának ideiglenes megállapítása szerint Kínában tisztességtelen támogatásban részesülnek az elektromos járművek értékláncai; Európai Bizottság; 2024. június 12.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Gyógyszertárkereső és szűrővizsgálati funkciókkal bővült az EgészségAblak mobilalkalmazás

„Az EgészségAblak alkalmazással könnyen, gyorsan és egyszerűen férhetünk hozzá egyre több egészségügyi szolgáltatáshoz, már gyógyszertárkereső és szűrővizsgálati funkciók is elérhetőek a mobilalkalmazásban.

Gyógyszertárkereső és szűrővizsgálati funkciókkal bővült az EgészségAblak mobilalkalmazás – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnapi közleményében.

Rétvári Bence hangsúlyozta: az EgészségAblak alkalmazással könnyen, gyorsan és egyszerűen férhetünk hozzá egyre több egészségügyi szolgáltatáshoz. Az alkalmazás egyre népszerűbb, már több mint 3 millióan töltötték le, havonta 2,5 milliószor nyitják meg, és több mint 9 millió leletet töltenek le belőle.

A gyógyszertárkereső funkcióval mostantól egyszerűen és gyorsan megtalálhatjuk a hozzánk legközelebbi nyitva tartó gyógyszertárakat. Az alkalmazás az ügyeletes gyógyszertárakat és azok nyitvatartási idejét is megjeleníti, szükség esetén útvonaltervet is mutat, hogy a felhasználók könnyen odataláljanak – áll a közleményben.

A Szűrővizsgálatok menüpont jelentős segítséget jelent azoknak, akik meg akarják előzni a legjellemzőbb súlyos betegségek kialakulását. Az új funkcióval a felhasználók életkoruk és nemük alapján tájékoztatást kapnak a kötelező népegészségügyi szűrővizsgálatokról és ajánlott szűrővizsgálatokról, mint például
* az emlőszűrés,
* méhnyakrákszűrés,
* csontsűrűségmérés,
* mellkas-szűrővizsgálat.

Az alkalmazásban a szűrés részletes leírása mellett megtalálható az ajánlott gyakoriság és az igénybevétel helye is.

Az EgészségAblak számtalan egészségügyi szolgáltatást nyújt. Elérhető benne az összes egészségügyi dokumentum, így a leletek, zárójelentések és laboreredmények is. Az alkalmazás a kiváltandó és már kiváltott recepteket is tartalmazza, valamint a gyógyszerek betegtájékoztatóit. Tartalmazza továbbá a háziorvos nevét, rendelési idejét, telefonszámát. Ellenőrizhető vele, hogy befizették-e utánunk a társadalombiztosítási járulékot, érvényes-e a tajszámunk – foglalta össze az államtitkár.

Kitért arra is, hogy az Egészség A-tól Z-ig menüpontban 1900 tünet és betegség közérthető és pontos leírása olvasható. Az EgészségAblakból közvetlenül hívható az EgészségVonal is a nap 24 órájában. Egyes járóbeteg-rendelések időpontjai már most megjelennek az alkalmazásban, júliustól pedig fokozatosan bővülő körben foglalni is lehet majd időpontokat a szakrendelésekre.

Az EgészségAblak alkalmazás minden okostelefonra letölthető, ingyenes, használatához az első belépéskor meg kell adni a TAJ-számot, az ügyfélkapu-azonosítót és a kódot – hívta fel a figyelmet Rétvári Bence.”

Forrás:
Gyógyszertárkereső és szűrővizsgálati funkciókkal bővült az EgészségAblak mobilalkalmazás; Világgazdaság / MTI; 2024. június 16.

Éghajlatváltozás: tíz milliárd forintért időjárási adatokat gyűjtő és elemző rendszer épül a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében

„Tízmilliárd forintos fejlesztés kezdődik a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.-nél, a projektben egy olyan klimatológiai adatgyűjtő rendszert és adatbázist építenek ki, amellyel segítik a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást. Szanka Gábor, a társaság vezérigazgatója a fejlesztéseket ismertető pénteki sajtótájékoztatón elmondta: a projekt a Digitális megújulás operatív program pluszban valósul meg, európai uniós forrásból.

Hozzátette: Magyarországon is egyre jobban érezteti hatását a klímaváltozás, a statisztikai adatok szerint az éves átlaghőmérséklet egyre magasabb, erre pedig reagálni kell. A projekt célja, hogy a múltbeli adatokat digitalizálják, bővítsék, és a klimatológiai és időjárás-előrejelzési rendszerbe integrálják a mérőhálózat adatait, hogy egy olyan adatbázist hozhassanak létre, amely támogatja a lakosság alkalmazkodását a klímaváltozás hatásaihoz.

Szeretnénk egy olyan, több száz mérőpontból álló hálózatot kiépíteni, amely a hazai éghajlati viszonyok feltérképezése érdekében gyűjti az adatokat, és biztosítani akarjuk ezeknek az adatoknak a széles körű elérhetőségét egy informatikai portálon keresztül – fogalmazott Szanka Gábor.

A vezérigazgató beszámolt arról: fejlesztik, bővítik a referencia-mérőhálózatukat, hogy azok a mai kor igényeinek megfelelő lefedettség mellett megfelelő minőségű adatokat szolgáltassanak. Az újonnan beszerzendő, nagy pontosságú, megbízható műszereket többek között az ország negyven legnagyobb városában helyezik el, azok által mintegy négymillió ember juthat pontos információhoz környezete klímafolyamatairól.

Ezek a műszerek a klasszikus időjárási adatok mellett a levegő minőségét is nyomon követik – tette hozzá. Emellett országszerte 1500, nem akkreditált laborban kalibrált mérőműszert is telepítenek, amelyek szűkebb körben mérik az adatokat. Fejlesztik az informatikai infrastruktúrát is, kialakítanak az adatok fogadását és minősítését lehetővé tevő IT-rendszert, emellett az adatok tárolására megfelelő adatbázist.
A projektben digitalizálják a jelenleg papíron tárolt klimatológiai, meteorológiai adatokat, fejlesztik az ehhez szükséges szoftvereket, hogy ezeket az adatokat is fel lehessen tölteni a HungaroMet Zrt. új adatbázisába, nyilvánossá téve a hosszú idejű klimatológiai adatsorokat.

A tervek szerint 2026 februárjára készül el az új portál első változata, amelyet a tesztek, felhasználói igények alapján fejlesztenek tovább.”

Forrás:
Újabb fejlesztés: pontosabb időjárás-jelentéseket kaphatnak a magyarok; Magyar Nemzet / MTI; 2024. június 14.

Megérkezett EMMA (Egységes Menetrend Magyarországon)!

Tesztüzemben elindult a MÁV-VOLÁN-csoport egységes utazástervezője

A vármegye- és országbérletek bevezetése után újabb szolgáltatás révén válnak átélhetővé azok az előnyök, amelyek a vasúti és autóbuszos közszolgáltatások integrációjában rejlenek az utasok számára.

Az EMMA (Egységes Menetrend Magyarországon) néven induló rendszer az első olyan, integrált utazástervező platform Magyarországon, amellyel nemcsak a hazai vasúti és autóbuszos menetrendek válnak elérhetővé, hanem a járatok valós idejű adatai is, így mostantól bárki egyszerűen, gyorsan és megbízhatóan tervezheti meg utazását – akár vonattal, akár autóbusszal, vagy pedig ezek kombinációjával szeretne eljutni az úticéljába.

A közeljövőben megújuló MÁV-app és a régóta népszerű ELVIRA „kishúgaként” érkező EMMA a MÁV-VOLÁN-csoport digitális portfóliójának legújabb tagja, amelyet mostantól –tesztüzemben – immár az utasok és az érdeklődők is használhatnak, illetve segíthetnek a fejlesztésében.

A MÁV-START, a GYSEV, a MÁV-HÉV és a VOLÁNBUSZ helyközi járatai mellett az egyes helyi járatok menetrendi és valós idejű, forgalmi adatait egyaránt megjelenítő szolgáltatás az emma.mav.hu weboldalon érhető el.

A közös tarifa- és kedvezményrendszer, illetve a telefonos ügyfélszolgálat egységesítését, valamint a jegyváltási lehetőségek bővítését követően egy új közös utazástervező előnyeit is kihasználhatják az utasaink, hiszen az Egységes Menetrend Magyarországon, avagy röviden EMMA szolgáltatás tesztüzemben megkezdte működését, így a közlekedési szakemberek mellett már az utasaink és az érdeklődők is használhatják a mindennapokban, és jelezhetik is észrevételeiket, javaslataikat.

A MÁV-VOLÁN-csoport integrált útvonaltervező-szolgáltatásának célja, hogy teljes útvonaltervet javasoljon a felhasználóknak belföldön két tetszőleges pont között vonattal, hévvel, helyközi autóbusszal vagy a Szeged–Hódmezővásárhely közötti vasútvillamossal, illetve több mint 70 település helyi járataival* (BKK, DKV, MVK, SZKT, Volánbusz helyijáratok stb.) egyaránt.

Hegyi Zsolt, a MÁV-START vezérigazgató-helyettese kiemelte: „Akinek országbérlete van az mától nemcsak jogosult rá, hogy minden közösségi közlekedési eszközt igénybe vegyen, hanem már van olyan felület, ahol ezt pontosan meg is tervezheti. Az EMMA térképes keresővel ugyanúgy tudok buszos, mint vasúti eljutásokat tervezni két tetszőleges pontja között Magyarországnak.”

A rendszerben elérhető szolgáltatók köre a közeljövőben bővülni fog. Az EMMA az első olyan integrált felület, amelyen országosan a MÁV-START, a GYSEV, a MÁV-HÉV és a VOLÁNBUSZ helyközi járatai, továbbá néhány város bizonyos helyi járatain egyaránt elérhetők valós idejű adatok.

Így útvonaltervezésnél például az esetleges késésekkel is tervez, továbbá néhány szolgáltató (például a MÁV-START) esetén fontos szöveges utastájékoztatási információkkal szolgál a forgalmi változásokat, fennakadásokat okozó rendkívüli helyzetekben. A járatok nézetben a járművek pozíciója térképen is megtekinthető, de a helyi és helyközi járatok menetrendjére is lehet szűrni.

Az EMMA nem váltja ki a megszokott jegyértékesítési felületet: a megfelelő útvonal megtervezése és kiválasztása után azonban egyetlen gombnyomással az ELVIRÁ-ra (jegy.mav.hu oldalra) jutva megkezdhető a vonatjegy vásárlása. Célul tűztük ki azt is, hogy a vonatjegyeken túl a Volánbuszokra történő jegyvásárlást is segítse majd EMMA.

További előnyök, hasznos funkciók:

A keresésnél meg tudunk adni helyi és helyközi állomásokat, megállókat, nevezetes helyeket (pl. látványosságok, városi piacok, hivatalok), térképen tetszőleges pontok is jelölhetők, de hamarosan akár az ország összes postai címe, házszáma alapján is tervez az új rendszer.

Lehetőséget nyújt integrált és csak vasúti vagy csak buszos útvonal tervezésére is.

A pontosabb tervezéshez a gyaloglási sebességet a megszokott tempónkhoz igazodva tudjuk módosítani lassabbra vagy gyorsabbra.

Olyan átszállás esetén, ahol ugyanabból a megállóból utazunk tovább, mint ahova érkezünk, lehetőség van felülírni a szolgáltató által javasolt átszállási időt, ez különösen a nagyobb pályaudvarok esetén hasznos funkció, de akár igazíthatjuk az állomás környéki egyéb intézni valóhoz is az átszállás idejét.

Ott, ahol még nem fogadják el a helyi járatokon az országbérletet és vármegyebérletet, valamint Vármegye24 vagy Magyarország24 napijeggyel rendelkezők számára előny, hogy EMMA lehetőséget nyújt városon belül is csak helyközi (pl. Volánbusz vagy TramTrain) járatokkal való tervezéssel.

A „Járatok” nézetben a viszonylatokon kívül vonatszámra is lehetőségünk van rákeresni.

Szintén a „Járatok” nézetben valamennyi éppen közlekedő járat piktogramja megjeleníthető a térképen, előhozható azok menetrendje is.

Vasúti járatok esetén nem csak az egyéb hazai vagy nemzetközi térképes útvonaltervezőkben elérhető alapadatokat szolgáltatja EMMA, de az azokhoz kapcsolódó egyéb információk és szabályok is megjelennek, melyeket szokás szerint piktogramokkal a jegyértékesítési rendszerben is jelzünk.

Lehetőségünk van az útvonalterv linken keresztüli megosztására és nyomtatására is.

A nemzetközi vonatok teljes útvonala elérhető az EMMA-ban, de térképes keresés csak belföldön lehetséges.

A felület a magyar nyelv mellett angolul is használható.

A látássérülteknek szánt funkció már működik, de jelenleg még fejlesztés alatt áll.

Az éles tesztüzemből fakadóan EMMA funkcióinak továbbfejlesztésén és további települések integrálásán is folyamatosan dolgozik társaságunk, azonban a széleskörű véleménygyűjtés érdekében az észrevételeket a MÁVDIREKT-en keresztül már most is fogadjuk, elősorban emailben (eszrevetel@mav-start.hu). Az elérhetőségek megtalálhatók az EMMA weboldal fejlécében is. EMMA használatához a Chrome vagy Edge böngészők legfrissebb változata szükséges, okostelefonon és számítógépen egyaránt használható.

A MÁV-START és a Volánbusz integrációjának soron következő lépései is hozzájárulnak ahhoz, hogy a közösségi közlekedést választó utasaink egyre egyszerűbben, szervezetebben és egyre kedvezőbb feltételekkel érjék el az összehangolt szolgáltatásokat.

Az ország- és vármegyebérletek tavalyi bevezetése jelentette az első lépést az egységes, integrált közösségi közlekedés útján. Idén március 1-jétől ezt egy újabb mérföldkő követte: egyszerűsítettük, egységesítettük és kiterjesztettük a kedvezmény- és tarifarendszert. Alig néhány hete, május elsejétől további két területen tapasztalhatják meg az utasaink a vasúti és autóbuszos közösségi közlekedés újjászervezésének előnyeit, ugyanis a MÁV-START és a Volánbusz ügyfélszolgálatát, valamint a bérlet- és menetjegyek vásárlási folyamatát is egybeszerveztük, ezáltal kényelmesebbé vált a telefonos ügyintézés, a jegyváltás. Június elejétől pedig már a MÁV appban és az ELVIRÁ-ban is megválthatjuk a Volánbusz legtöbb járatára szóló jegyeket.

”

Forrás:
Megérkezett EMMA!; MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság; 2024. június 12.

Technika, tudomány, MI

A mesterségesintelligencia-rendszerek (MI-rendszerek) fejlesztését a politikának kell irányítania, és nem a technokrata döntéseknek, érvelt Ferenc pápa

„Ferenc pápa pénteken felszólalt a pugliai Borgo Egnaziában tartott csúcstalálkozón. A világ vezetőivel tartott közös ülésen rámutatott a mesterséges intelligencia lehetőségeire, veszélyeire, hatásaira: az emberiség reménytelen jövőre van ítélve, ha elveszik az emberektől az önmagukról és az életükről való döntési képességet, gépek döntéseitől való függésre kárhoztatva őket.
…
Az olasz miniszterelnök vezette be a pápa beszédét. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozás helyszíne azért Puglia tartomány lett, mert ez a föld „történelmileg a Kelet és a Nyugat közötti hidat jelképezi, a párbeszéd helye, az Afrika és a Közel-Kelet közötti tengerben”. Köszönetet mondott a pápának részvételéért, amellyel „elkerülhetetlenül történelmi eseménnyé tette”.

A téma a mesterséges intelligencia

A pápa a G7 csúcstalálkozó fő témái között szereplő mesterséges intelligenciáról tartotta beszédét. „Lenyűgöző eszköz”, ami egyben „iszonyatos” is – állapította meg. Egy olyan „eszköz”, ami mindenekelőtt hasznot hozhat vagy kárt okozhat, mint minden ember által az idők hajnala óta alkotott „eszköz”. A pápa ennek a témának szentelte a Tömegtájékoztatás 58. Világnapjára írt üzenetét is. Most, a világért felelősséget vállaló férfiakhoz és nőkhöz szólva, megvizsgálta a kínálkozó lehetőségeket, de mindenekelőtt a kockázatokat és „az emberiség jövőjére gyakorolt hatásait”. A figyelmét mindenekelőtt erre a darabokban vívott háborúra szegezte, amelynek részei egyre egységesebbé válnak. „Egy olyan drámában, mint a fegyveres konfliktusok, sürgősen újra kell gondolni az olyan eszközök fejlesztését és használatát, mint az úgynevezett „halálos autonóm fegyverek”, használatuk betiltása érdekében, kezdve már azzal az aktív és konkrét kötelezettségvállalással, hogy egyre nagyobb és jelentőségteljesebb emberi vezérlést vezessenek be” – buzdított Ferenc pápa.

Soha ne történjen meg, hogy a gépek megöljék az embert, aki létrehozta őket

Soha ne történjen meg, hogy a gépek megöljék az embert, aki létrehozta őket. A pápa éppen az emberi találékonyságból indult ki gondolatmenetében a G7 csúcstalálkozón, hogy tisztázza, nincs semmiféle előítélet a tudományos és technológiai fejlődéssel kapcsolatban, hanem inkább félelem a kisodródástól: „A tudomány és a technológia a bennünk, emberekben rejlő kreatív potenciál rendkívüli termékei” – állapította meg a pápa. És „éppen ennek a teremtő potenciálnak a felhasználásából, amit Isten adott nekünk, születik meg a mesterséges intelligencia”. „Rendkívül erőteljes eszköz” – hangsúlyozta a pápa, amelyet az emberi cselekvés számos területén használnak: a gyógyászatban, a munkában, a kultúrában, a kommunikációban, az oktatásban és a politikában. „Ma már joggal feltételezhető, hogy használata egyre inkább befolyásolja életmódunkat, társas kapcsolatainkat és a jövőben még azt is, ahogyan emberi identitásunkat felfogjuk.”

Különbséget kell tenni egy gép és az ember között

Ezért egyrészt izgalmasak a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek; másrészt félelmet generálnak a megjósolható következmények miatt. Először is Ferenc pápa szerint megfelelő különbséget kell tenni egy olyan gép között, amely „bizonyos módon és ezekkel az új eszközökkel képes algoritmikus döntéseket hozni”, és ezért „egy technikai döntést hozni több lehetőség közül”, és az ember között, aki ezzel szemben „nemcsak választani tud, hanem a szívében dönteni is képes”. „Emiatt, a látszólag önállóan választani tudó gépek csodáival szembesülve, világosan látnunk kell, hogy mindig az emberre kell bízni a döntést, még azokkal a drámai és sürgető hangokkal együtt is, amelyekkel ez néha megjelenik az életünkben.” A pápa határozottan figyelmeztetett: „Reménytelen jövőre kárhoztatnánk az emberiséget, ha megvonnánk az emberektől azt a képességet, hogy döntsenek önmagukról és életükről, és arra ítélnénk őket, hogy a gépek döntéseitől függjenek. Biztosítanunk kell és meg kell védenünk a mesterséges intelligencia programjai kiválasztásának folyamata feletti jelentős emberi kontroll terét: maga az emberi méltóság forog kockán” – figyelmeztetett beszédében a G7 csúcstalálkozón a pápa.

Kognitív-ipari forradalom

Tehát nem csupán a tudományos haladásról van szó, hanem „igazi kognitív-ipari forradalommal állunk szemben, amely hozzájárul egy új társadalmi rendszer létrehozásához, amelyet összetett korszakos átalakulások jellemeznek”. „A mesterséges intelligencia lehetővé tehetné a tudáshoz való hozzáférés demokratizálását, a tudományos kutatás exponenciális előrehaladását, a megerőltető munka gépekre való átruházásának lehetőségét; ugyanakkor nagyobb igazságtalanságot hozhat a fejlett nemzetek és a fejlődő nemzetek, a domináns társadalmi osztályok és az elnyomott társadalmi osztályok között, veszélyeztetve ezzel a „találkozás kultúrájának” lehetőségét a ’kiselejtezés kultúrája’ javára” – mutatott rá a pápa.

Etika

Ezért szólt az etikáról: ezen a területen dől el az ember „szabadságának” és a „felelősségének” sorsa; ennek hiányában történik az, hogy „az emberiség elferdítette létének céljait azáltal, hogy önmaga és a bolygó ellenségévé változtatta magát”. És ma amikor azt tapasztaljuk, hogy elveszik vagy lealkonyodik „az emberség érzése, és nyilvánvalóan jelentéktelenné válik az emberi méltóság fogalma”, a mesterséges intelligencia programjait „mindig minden ember javára kell hasznosítani”. Vagyis „etikai ösztönzéssel” kell rendelkezniük. Ebben az értelemben a pápa pozitívan szólt a világjárvány által fémjelzett, a 2020-ban aláírt „Római felhívás a mesterséges intelligencia etikájáért” című dokumentumról, valamint az algoritmusok etikai ellenőrzésének támogatásáról, amelyet az „algoretika” neologizmusban foglalnak össze. „Ha küzdünk is a globális értékek közös halmazának meghatározásával, mégis találhatunk közös elveket, amelyekkel szembenézhetünk az élet bármely dilemmájával vagy konfliktusával és feloldhatjuk azokat.”

A technokrata paradigma

A különféle kockázatok közül a pápa kiemelte a „technokrata paradigmát” is. Véleménye szerint pontosan itt válik „sürgőssé” a politikai cselekvés. A politika manapság sokak számára egy „negatív szó”, amely „hibákra”, „korrupcióra”, „egyes politikusok eredménytelenségére” emlékeztet, amelyhez hozzáadódnak „azok a stratégiák, amelyek meg akarják gyengíteni, illetve helyettesíteni akarják a gazdasággal vagy valamilyen ideológiával uralkodni akarnak rajta”. Azonban „működhet-e a világ politika nélkül?” – tette fel a kérdést a pápa. Igen, a „politika hasznos” – hangozhat a válasz. „Mindig él a kísértés, hogy uniformizáljunk mindent” – jegyezte meg kötetlen szavakkal Ferenc pápa. Utalt egy híres XX. század eleji angol regényre, Richard Hugh Benson: A világ ura c. művére, amelyet a múltban már több alkalommal idézett. „Ez az angol regény bemutatja a politika nélküli jövőt, amely egy uniformizált jövő. Érdemes elolvasni, érdekes” – tette hozzá a pápa. A leírt forgatókönyvek láttán azonban szükségünk van egy „egészséges politikára”, amely segíthet, hogy reménnyel és bizalommal tekintsünk a jövőnk felé.

Új irányok

Valójában vannak „olyan dolgok, amelyeken változtatni kell azáltal, hogy alapvetően újraindítjuk azokat és fontos átalakításokat eszközölünk”, és „csak egy egészséges politika vezetheti ezeket, amely a legkülönbözőbb ágazatokat és a legváltozatosabb tudást foglalja magában” – mutatott rá a pápa. „Így a közjóra irányuló politikai, társadalmi, kulturális és népi projektbe integrált gazdaság utat nyithat különböző lehetőségek előtt, amelyek nem az emberi kreativitás és a haladás iránti álom megállítását jelentik, hanem inkább azt, hogy ezt az energiát egy új irányba tereljék” – zárta beszédét Ferenc pápa a pugliai G7 országok csúcstalálkozóján.”

Forrás:
A pápa a G7 csúcson: egyetlen gép sem dönthet arról, hogy elveszi-e egy emberi lény életét; Salvatore Cernuzio, Somogyi Viktória; Vatican News; 2024. június 14.
Lásd korábbi cikkeinket:
Paolo Benanti ferences teológus: A mesterséges intelligencia álljon a közjó szolgálatában; eGov Hírlevél (Paolo Benanti a pápa tanácsadója)
Az embert ne emésszék föl az algoritmusok, a kommunikáció maradjon emberi – pápai üzenet; eGov Hírlevél

Elkészült a mesterséges intelligencia etikájáról szóló UNESCO-ajánlás magyar nyelvű fordítása

„Elkészült a mesterséges intelligencia etikájáról szóló UNESCO-ajánlás magyar nyelvű fordítása, melyet honlapunk Dokumentumtárában, valamint híreink között is közzéteszünk.

Az UNESCO Közgyűlésének 41. ülésszakán, 2021-ben a tagállamok elfogadták az első globális megállapodást a mesterséges intelligencia (MI) etikájáról. Az ajánlás célja, hogy beazonosítsa az MI által a társadalom számára nyújtott előnyöket, egyúttal csökkentse a vele járó kockázatokat. Tekintettel arra, hogy az ajánlás témája az UNESCO számára kiemelten fontos, valamint figyelembe véve a tagállamok számára előírt kötelezettséget, mely szerint négyévente be kell számoljanak a mesterséges intelligencia terén elért előrehaladásukról és gyakorlataikról időszakos jelentés formájában, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elkészíttette az ajánlás magyar nyelvű fordítását.

További információk:

Az ajánlás hivatalos szövege az UNESCO hivatalos nyelvein

Az ajánlás magyar nyelvű fordítása

”

Forrás:
Ajánlás a mesterséges intelligencia etikájáról; Magyar UNESCO Bizottság; 2024. május 27.

Digitalizált emlékvilág és túlvilág: QR-kódok helyezhetők el a sírkövekre

„„Előhívhatjuk” elhunyt szerettünket a generatív MI segítségével

Az évek során megszoktuk a korszerű adattároló, -továbbító és a kódolt információkat elérhetővé tevő rendszerek (vonalkód, csipek, QR-kód) sokrétű felhasználási módját, ám arra talán nagyon kevesen gondoltak, hogy utóbbit akár a sírköveken is viszontláthatjuk. Az ötlet két bukaresti diáktól származik, akik külföldi példára rukkoltak elő új üzleti modellel és szolgáltatással: sírkövekre QR-kódokat tartalmazó PVC- vagy alumíniumtáblákat helyeznek el, amelyek az elhunyttal kapcsolatos virtuális adatbázishoz vezetnek. Az érdeklődő többek között az elhunytról szóló fotó- és videófelvételeket tekinthet meg, de megismerheti az illető személy kedvenc dallistáját, önéletrajzát, és írhat néhány sort a digitális vendégkönyvbe is. Ez az első lépés a digitális temető szolgáltatásának a kifejlesztéséhez, amelynek ötletét évtizedekkel ezelőtt egy kolozsvári mérnök és számítástechnikus már felvetette.

Amikor évtizedekkel ezelőtt a bekövetkezett távközlési és számítástechnikai forradalom elérte Kolozsvárt, egy ismert mérnök és programozó felvetette a virtuális temető ötletét, ám mindenki ferde szemmel nézett rá.

Akkor még csak arról lett volna szó, hogy ellenérték fejében az elhunytról készült fotókat és esetleg rövid videókat adattároló eszközön (flopilemezen) szolgáltassanak a családnak.

A technika rohamos fejlődésével az adattárolási és -továbbítási lehetőségek exponenciálisan megnőttek, így most már a vonal- vagy QR-kódok (kétdimenziós vonalkód vagy pontkód, nevét az angol Quick Response, gyors válasz elnevezésből kapta) segítségével akár több száz állományt tartalmazó adatbázishoz juthatunk el.

A sírkövekre rögzített QR-kód segítségével elérhető digitalizált emlékvilág megteremtésének az ötlete az elmúlt időszakban nálunk két bukaresti diák fejéből pattant ki: online platformot hoztak létre, amelyen a családok, rokonok, barátok és ismerősök számára az elhunytakkal kapcsolatos információkat, adatokat, felvételeket tárolnak. A diákok tájékoztatása szerint, mihelyt az ügyfél megkapja az adatokkal feltölthető weboldalra vezető QR-kódot, a szolgáltatásért csupán 125 lejt kell fizetnie.

A szakemberek közölték: a sírkövek gravírozott QR-kódja kis, négyzet alakú vonalkód, amelyet sírkőre vagy emlékjelzőre ragasztanak.

A QR-kódok az interneten keresztül elérhető szerveren tárolt különféle digitális tartalmakhoz vezethetnek, beleértve a fájlokat, a fotógalériákat és egyebeket: önéletrajzokat, virtuális emlékműveket (az elhunyt személy kedvenc könyveit, filmjeit, sorozatait, kártyajátékait stb. tartalmazó adattár) lehet feltölteni illetve elérhetővé tenni.

Tudatták azt is, hogy fejlett QR-kód-generátor segítségével a felhasználó hozzáadhat képeket családi vagy baráti összejövetelekről, kirándulásokról, eseményekről, túrákról, emlékezetes utazásokról.

A diákok azt állítják: ez egy mód a múlt és a jelen közötti szakadék áthidalására, amely lehetővé teszi, hogy mindenki, aki meglátogatja a sírhelyet és okostelefonjával beolvassa a QR-kódot, mélyebb és átfogóbb kapcsolatot alakítson ki azzal a személlyel, aki már nincs közöttünk.

Ugyanakkor a weboldalon oktatási információk és az elhunyt kedvenc zeneszámai, valamint egész lejátszási listák tárolhatók. Ezenkívül a QR-kód segítségével elérhető weboldal lehetővé teszi, hogy a sírhelyhez ellátogató személy adományokat juttasson el ahhoz a humanitárius szervezethez, amelyet élete során az elhunyt is előszeretettel támogatott, vagy amelynek rövidebb vagy hosszabb ideig önkéntese volt.

A látogatónak továbbá lehetősége adódik virtuális vendégkönyv elérésére is, amely segítségével a látogatás rögzíthető és gondolatok fogalmazhatók meg.

Romániában a régeni temető lenne az első QR-kód-használó

Romániában először Szászrégenben digitalizáltak sírkövekkel, a Szentháromság ortodox templommal és temetőjével kapcsolatos információkat a kormányfőtitkárságtól kapott társfinanszírozás révén, egy évvel ezelőtt, és a templomhoz tartozó temető bejáratához elhelyezett QR-kód segítségével bővebb információkhoz juthatnak az érdeklődők – számolt be annak idején az eseményről a wall-street.ro honlap és több más hazai médium, kiemelve, hogy ez az első romániai digitalizát és QR-kóddal ellátott temető.

Egyébként külföldön szintén az utóbbi néhány évben kezdett divattá válni az említett kód elhelyezése a sírkövekre, több temetőben is bevezették ezt a lehetőséget, illetve szolgáltatást Belgiumban, Dániában, Ausztriában, Magyarországon, Szlovákiában, de rég szokássá vált Ázsiában és Amerikában is.

Mesterséges intelligencia teremt utóéletet szeretteinknek

Új lépést jelent a mesterséges intelligencia (MI, azaz AI, artificial intelligence) alkalmazása a digitális emlékezet létrehozásában: az új technológia segítségével a szakemberek létrehozzák az elhunyt emberek arcképét, testalkatát, mozgásait valamint a beszédét is.

Egyes kutatók szerint a szeretteink újrakreálása pszichológiai traumát is okozhat, és felvetik a digitális kísértetjárás eshetőségét.

Elmagyarázták: a „deadbotok” vagy „griefbotok” a mesterséges intelligencia által létrehozott olyan chatbotok, amelyek a halottak nyelvi mintáit és személyiségjegyeit szimulálják az általuk hátrahagyott digitális lábnyomok segítségével.

Pontosabban a mesterséges intelligencia elemzi az elhunyt személyről a rendelkezésére bocsátott hang- és videóanyagokat, fotókat és más információkat, ezek alapján pedig létrehozza az elhunyt személy hasonmását, amellyel a családtagok, rokonok, barátok és ismerősök virtuális kapcsolatba kerülhetnek.

Halott férjével „beszélget” és „főz” egy nő

A napokban röppent fel a hír, amelyről a külföldi sajtóban beszámoltak, miszerint az amerikai Ana Schultz, akinek a férje tavaly halt meg, a férfihez fordul, ha például főzési tanácsra van szüksége. A nő a Snapchat nevű közösségimédia-platform mesterségesintelligencia-chatbotját használja erre a célra, amelynek neve My AI.

„Ő volt a séf a családban, ezért úgy alakítottam ki a My AI-t, hogy úgy nézzen ki, mint ő, és a Kyle nevet adtam neki, így hívták a férjemet” – mondta a magyarországi média szerint a nő, aki két kisgyermeküket egyedül neveli a férfi halála óta. „Amikor segítségre van szükségem a vacsorával kapcsolatban, megkérdezem őt. Tudom, ostoba dolognak tűnhet, de ilyenkor úgy érzem, hogy még mindig velem van a konyhában” – tette hozzá.

A funkciót a népszerű mesterségesintelligencia-chatbot, a ChatGPT hajtja, és főként ajánlásokat ad, kérdésekre válaszol, beszélget a felhasználókkal – írja a CNN.

Másik esetben egy 49 éves alabamai informatikus az apja hangját klónozta generatív mesterséges intelligencia segítségével körülbelül két évvel azután, hogy a férfi Alzheimer-kórban meghalt. Háromperces videót készített, amelyben az apja történetet mesél a gyermekkorából. Fia szerint az eredmény megdöbbentően élethű lett, a program tökéletesen visszaadta a férfi eredeti hangszínét és beszédének ütemét.

„Haboztam, hogy kipróbáljam-e az egész hangklónozási folyamatot, mert aggódtam, hogy átlépek vele valamiféle erkölcsi határt. De miután jobban átgondoltam, rájöttem, hogy ez is csak egy módja annak, hogy megőrizzem az édesapám emlékét” – mondta a CNN hírtelevíziónak.

Szakemberek szerint, akiket a promotions.hu portál idéz, a koncepció nem teljesen új. Az emberek évszázadok óta szeretnének újra kapcsolatba lépni elhunyt szeretteikkel, ehhez eddig médiumokhoz, spiritisztákhoz fordultak. Az újdonság azonban az, hogy a mesterséges intelligencia képes a halott személy hangján megszólalni, ám eközben olyanokat is mond, amelyeket az a bizonyos személy sosem mondott volna. Ez komoly etikai aggályokat vet fel, és szakértők szerint kérdéses, hogy segíti-e a gyász folyamatát vagy épp ellenkezőleg hat.

A generatív mesterségesintelligencia-eszközök algoritmusokat használnak a szövegek, videók, hangok létrehozására. Megpróbálnak válaszolni a kérdésekre az elhunyt személy nevében, az eredményesség attól függ, hogy milyen információkat tanítanak meg az MI-nek.”

Forrás:
Digitalizált emlékvilág: QR-kódok helyezhetők el a sírkövekre ; Kiss Olivér; Szabadság; 2024. június 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Széchényi Könyvtár digitalizálja az ELTE-s disszertációkat és szakdolgozatokat

„Az Országos Széchényi Könyvtár és az Eötvös Loránd Tudományegyetem megállapodott arról, hogy az OSZK csaknem 200 ezer ELTE-s papíralapú doktori disszertációt és szakdolgozatot digitalizál 2027-ig. Erről június 11-én kedden írt alá megállapodást Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója, Borhy László, az ELTE rektora és Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója.

Az együttműködés célja, hogy az ELTE modern, digitális formában hozzáférhetővé tegye a dokumentumokat az egyetemi polgárok számára, támogatva ezzel a jövőbeli mesterségesintelligencia-alapú innovációkat és elemzéseket is.

Az ELTE, Magyarország legnagyobb egyeteme kiemelkedő szellemi- és adatvagyont őriz, ennek része az a mintegy 186 ezer papíralapú doktori disszertáció és szakdolgozat, amelyeket egy állapotfelmérés után az OSZK önt digitális formába.

Ez az OSZK történetének legnagyobb volumenű digitalizálási megállapodása, amelynek eredményeként 2027-ig több mint tízmillió oldalnyi dokumentum válik kutathatóvá – fogalmazott az aláírás után Rózsa Dávid. Borhy László szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem óriási szellemitermék-kibocsájtással rendelkezik, a megállapodásnak köszönhetően ez tudásanyag végre méltó módon hozzáférhetővé és kutathatóvá válik.

Az OSZK online tartalomszolgáltatásának egyik alappillére Közép-Európa legnagyobb és legjelentősebb digitalizáló központja, amely üzemszerű, tömeges és teljes körű digitalizálást tesz lehetővé. Az ezer négyzetméteres központ eszközparkjának kapacitása tavaly meghaladta az évi 13 millió levilágított oldalt. A nemzeti könyvtár számára kiemelten fontos, hogy digitalizáló kapacitásait közhasznú projektek szolgálatába állítsa. Az együttműködés révén az ELTE hallgatói és kutatói korszerű formában férhetnek hozzá az intézmény gazdag tudásbázisához, támogatva ezzel a tudományos kutatást és az innovatív technológiai fejlesztéseket.”

Forrás:
Digitalizálják az ELTE-s disszertációkat és szakdolgozatokat; ELTE; 2024. június 12.

Fenntartható fejlődés

A „Digitális mezőgazdaság vs. élelem-önrendelkezés” konferencia előadásai

„A digitális technológiára gyakran tekintenek csodafegyverként. Az innovációhoz és számos globális kihívás kezeléséhez elengedhetetlen eszközként hivatkoznak rá, pedig az igazság ennél jóval összetettebb. Az új digitális technológiák mellett érvelők időnként ezt a nélkülözhetetlennek beállított narratívát használják fel nagyvállalati és politikai terveik terjesztésére, valamint a gazdasági és politikai hatalom megszilárdítására. Pedig a technológiák alkalmazása nem következmények nélküli. Fejlesztésük, értékesítésük és használatuk elválaszthatatlanul összefonódik különféle gazdasági és politikai érdekekkel, kulturális hatásokkal, ismeretekkel és emberi kapcsolatokkal. Ezt látjuk most a mezőgazdaságban is, ahol a biodigitális technológiák az európai (és a világ más területein élő) gazdák számára alapvető erőforrásokká válnak, és befolyásolják a gazdálkodással kapcsolatos kulcsfontosságú döntéseiket. Eközben azonban kulcsfontosságú dolgok veszhetnek el: fennáll a kockázata annak, hogy a gazdálkodói autonómia, a paraszti gazdálkodás és az agroökológia értékes ismeretei törlődnek a leegyszerűsített, adatvezérelt folyamatok előtérbe kerülése miatt.

A rendezvényen többek között az alábbi kérdéseket jártuk körül:

Miként erősíti meg pozícióit a Big Tech az agráriumban, hol vannak súrlódási pontok az új digitális technológiák és az európai paraszti autonómia, illetve az agroökológiai gyakorlatok között Európában?

Milyen hatást gyakorolnak a digitális technológiák a paraszti gazdálkodásra, beleértve az adatok aggregációját, valamint a paraszti tudás és autonómia csapdába ejtését és aláásását?

Milyen lehetséges stratégiákkal és módszerekkel állhatunk ellen kreatív módon a paraszti gazdálkodás és az élelmezési rendszerek óriáscégek által vezérelt digitalizációjának?

Az adatok és a digitális technológiák fejleszthetik-e a gazdák ismereteit, innovatív megoldásait és a tapasztalatokon nyugvó döntéshozatali mechanizmusokat? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

Milyen jogi keretekre van szükség a gazdák, az őslakos népek, az élelmiszeripari dolgozók és más, vidéki területeken tevékenykedő emberek jogainak garantálásához, beleértve tudás- és innovációs rendszereiket, valamint technológiai önrendelkezésük biztosítását?

Az elhangzott előadások anyagai letölthetőek:

Fidrich Róbert, programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége:
A Távirányítás és paraszti intelligencia – Az automatizált döntésekről, a hagyományos ismeretek eltűnéséről és a tudás mibenlétének változásáról c. kiadvány főbb megállapításainak ismertetése

Podmaniczky László, ny. egyetemi docens, agrár-környezetgazdálkodási szakértő:
Áldás vagy átok? Gondolatok a mezőgazdaság digitalizációjáról

Pusztai Péter, tanszékvezető, egyetemi docens, MATE Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Tanszék:
Digitalizált mezőgazdaság – kérdések, kockázatok, előnyök

A témához kapcsolódó ajánlott irodalom:

A gazdálkodás jövője – Adatóriásoktól a gazdák erejéig — Innovációk, amelyekre szükségünk van a fenntartható élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekhez; Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), Föld Barátai Magyarország;; 2020 (PDF)

Távirányítás és paraszti intelligencia – Az automatizált döntésekről, a hagyományos ismeretek eltűnéséről és a tudás mibenlétének változásáról; Mute Schimpf, Philip Seufert, Barbara Van Dyck; Magyar Természetvédők Szövetsége, Föld Barátai Európa, FIAN International, Coventry Egyetem, Agroökológiai, Vízgazdálkodási és Rezilienciakutató Központ; 2023. június (PDF)

”

Forrás:
Digitális mezőgazdaság vs. élelem-önrendelkezés konferencia előadásai; Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ); 2024. június 13.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Több mint egy éves a hazai védelmi innovációs ökoszisztéma motorja, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet

„A Védelmi Innovációs Kutatóintézet VIKI Fest nevű rendezvényén a védelempolitikáért, haderőfejlesztésért és védelmi iparért felelős államtitkár arról is beszélt, hogy továbbiakban tervezik a startup-inkubációs és a HM-et támogató jövőkutató stratégiai elemzőképesség kialakítását is.

A megalapítása óta eltelt kicsit több mint egy évben a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nonprofit Zrt. (VIKI) jelentős lépéseket tett, hogy a magyarországi védelmi innováció meghatározó szereplője legyen – mondta Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium (HM) védelempolitikáért, haderőfejlesztésért és védelmi iparért felelős államtitkára.

Az államtitkár a Védelmi Innovációs Kutatóintézet VIKI Fest elnevezésű rendezvényén, a Bálna Honvédelmi Központban emlékeztetett rá: a tavaly februárban alapított VIKI állami tulajdonú, a Honvédelmi Minisztérium irányítja, és célja, hogy a hazai védelmi innovációs ökoszisztéma csomópontjaként motorja legyen a kettős felhasználású – azaz polgári és katonai – alkalmazási igényeket kielégítő eszközöknek, technológiáknak.

További célja a szervezetnek az is, hogy Magyarország nemzetközi védelmi innovációs rendszerben regionális vezető szerepet töltsön be.

Kutnyánszky Zsolt arról is beszélt, hogy a szervezet többek között mérnöki szolgáltatásokkal, projektmenedzsmenttel, a vállalati és az egyetemi szférával való kapcsolatépítéssel segíti a védelmi ipari fejlesztésben érdekelt szereplőket. Tervezik továbbá a startup-inkubációs és a HM-et támogató jövőkutató stratégiai elemzőképesség kialakítását is.

Deme László, a Viki Nonprofit Zrt. kijelölt vezérigazgatója, haderőfejlesztésért és innovációért felelős helyettes államtitkár elmondta: a VIKI első éve a kapcsolatépítésről, a meglévő képességek feltérképezéséről, és az együttműködés kialakításáról szólt. Kitűzték a közeli célokat, amelyekkel támogatni tudják a magyar innovációs ökoszisztéma bekapcsolódást az Európai Védelmi Alap pályázataiba és a NATO DIANA-tesztközpontjaiba.

Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese arról beszélt, hogy az innováció elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország védelmi képességei lépést tartsanak a gyorsan változó technológiai és geopolitikai környezettel, a hadsereg jobban felkészüljön a jövő kihívásaira és rugalmasan alkalmazkodjon a változó körülményekhez. A korszerű fegyverek és technológia bevetése növeli a katonák hatékonyság és túlélőképességét a harctéren.

A NATO Innovációs Alapja és DIANA-programja, valamint az Európai Védelmi Alap nemcsak forrást biztosít a közös kutatás-fejlesztési projektekhez, de lehetőséget teremt a védelmi technológiák és képességek fejlesztésére is. Az ilyen együttműködések révén Európa védelmi technológiai és ipari bázisa versenyképesebb és innovatívabb lesz, ami nagyban hozzájárul az egész kontinens biztonságához és stabilitásához.

Hendrich Balázs, a VIKI Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese köszöntőjében arról beszélt, hogy az innováció, kutatás-fejlesztés nem rövidtávú projekt, és fontos hozzá az egyetemi kutatások, a privát szektor és az állami szereplők együttműködése. Úgy vélte, ezért nagyon fontos, hogy egy évvel ezelőtt kormányzati szerepvállalással létrejöhetett a civil és védelmi szektor között hidat képező VIKI.

A rendezvényen együttműködési megállapodást írtak alá a VIKI és az Óbudai Egyetem, valamint a VIKI és az Initium Zrt. képviselői.”

Forrás:
Több mint egy éves a hazai védelmi innovációs ökoszisztéma motorja; Vermes Ádám; Economx; 2024. június 12.

Szakirodalom

A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei

„E tanulmány célja a magyarországi klímasérülékenység területi különbségeinek feltárása. Ehhez három komponenst vizsgáltunk meg: a lakosság, mezőgazdaság és a tóparti turizmus klímasérülékenységét. Kutatásunkhoz a CIVAS modellt adaptáltuk, ami a sérülékenységet a klímaváltozás összetevőinek való kitettség, a változással szembeni környezeti, társadalmi és gazdasági érzékenység, valamint a változásokhoz való alkalmazkodási képesség összesített hatásaiként definiálja.

A tanulmány klímakitettséget ábrázoló indikátorai egybevágnak a közelmúlt trendjeivel. A felhasznált forgatókönyvek az ország egész területére további intenzív hőmérséklet-növekedést vetítenek előre. Ezzel szemben a csapadék változása a közelmúltban és a jövőben is jóval differenciáltabb mintázatot mutat: az ország keleti, északkeleti harmadában számottevő csökkenéssel, az ország nyugati, délnyugati részében akár növekedéssel is lehet számolni. A hőmérséklet- és csapadékváltozás trendjeinek megfelelően az aszálykitettség várható változása is jelentős térbeli differenciát mutat, az Alföld közepének kiemelkedő kitettségével.

Az érzékenység és az adaptációs képesség indikátorai felhasználásával finomítottuk a klímasérülékenység egyes komponensek szerinti területi mintázatát. A három komponens vizsgált szerint erősen klímasérülékeny területek jelentős átfedést mutatnak. Kiemelendő a Dél- és Közép-Alföld sérülékenysége, valamint a nagyfokú érzékenység és a gyenge alkalmazkodóképesség miatt az Északi-középhegység egyes településcsoportjainak klímasérülékenysége. Külön kiemelendő a Balaton környezete, ahol a lakossági és mezőgazdasági klímasérülékenység mellett a tóparti turizmusból eredő klímasérülékenység is kockázatot jelent.”

Forrás:
A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei; Lennert József, Koós Bálint, Vasárus Gábor László; Tér és Társadalom; 38(2), 2024; DOI: 10.17649/TET.38.2.3525.103–129. o.

Átalakuló világrend. Az unipoláris pillanat vége?

„Globalizált, bizonytalanná váló világunkban az egypólusú világrendtől történő elmozdulás számos kihívást tartogat. A 2020-as évekre még világosabbá vált a globális világrend átalakulása és annak a struktúrának a megváltozása, amelyet az Amerikai Egyesült Államok hegemóniája határozott meg. Ezt az időszakot – napjaink történéseit – a megváltozó dinamikák és a régiónként, térségenként eltérő mértékben megjelenő bizonytalanság jellemzi, amelyek következménye és tünete például az orosz–ukrán háború, a venezuelai, kiújuló határviták, de idesorolhatjuk a hosszú ideje a szemünk előtt zajló eseményeket is, mint például a kínai katonai kiadások növekedését, az indiai haditengerészeti fejlesztést, vagy a török külpolitikai manőverezést.

A jelenleg tapasztalható folyamatok során az Egyesült Államok mellett megnő a feltörekvő gazdaságok, regionális államok szerepe, miközben a kétpólusú világrend emlékei és hatásai is tetten érhetők a jelenlegi dinamikákban – nyitva hagyva a kaput a multi- és a bipolaritás előtt is.

A hazai geopolitika kiemelkedő kutatóinak legfrissebb, országokra és régiókra fókuszáló elemzéseinek segítségével megérthetjük, milyen következményekkel jár az átalakuló világrend a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó főbb állami szereplők számára Pekingtől Washingtonig, Eurázsiától Latin-Amerikáig, a Csendes-óceánon át az Északi-sarkvidékig.

A kötetet egyetemi hallgatóknak és a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődőknek ajánljuk.”

Forrás:
Átalakuló világrend. Az unipoláris pillanat vége?; Tarrósy István, Vörös Zoltán (szerkesztők); ISBN: 9789636530860; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2024
(A könyv regisztráció után letölthető.)

Megjelent a KSH éves összefoglaló kiadványsorozatának idei kötete, a Magyarország, 2023

„Immár 30 éve jelenteti meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves összefoglaló kiadványát, a Magyarországot. A könyvsorozat korábbi darabjaihoz hasonlóan a kiadvány idén is számba veszi hazánk legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti mutatóit, de kitekintést nyújt a nemzetközi folyamatokra is. A kötet a KSH kiadványtárából megrendelhető.

Megjelent a Magyarország, 2023 című kiadvány, a KSH évente közzétett kiadványsorozatának 30. darabja. A kötet áttekintést nyújt a hazai makrogazdasági környezetről, a magyar gazdaság ágazatonkénti teljesítményéről, bemutatja társadalmunk legfontosabb jellemzőit – köztük a munkaerőpiaci viszonyokat, a demográfiai helyzetet, a lakosság életkörülményeit –, továbbá a digitalizáció, a környezet és az energiagazdálkodás legfontosabb mutatóit. A kiadvány elsősorban a 2023-as hazai adatokra és folyamatokra koncentrál, de a közelmúlt releváns tendenciáit is bemutatja, illetve a nemzetközi kontextusra is kitér.

A kötet hét fejezetben, több mint kétszáz oldalon, mintegy 160 szemléletes ábrával és grafikonnal illusztrálva mutatja be hazánk legfontosabb gazdasági és társadalmi jellemzőit és a közelmúlt változásai alapján kirajzolódó trendeket. Kiderül például, hogy a foglalkoztatási arány a munkaerő-felmérések 1992-es elindulása óta tapasztalt legmagasabb értékre, 74,8 százalékra nőtt 2023-ban, 4,4 százalékponttal meghaladva az uniós átlagot. Jelentősen javult a termék-külkereskedelmi egyenleg is: a 2022-es deficit után 2023-ban 9,2 milliárd eurós aktívum keletkezett, ami az euróban közölt adatokat tartalmazó idősor 1999-es kezdete óta a második legmagasabb érték.

A Magyarország, 2023 című kötet a KSH kiadványtárából megrendelhető.”

Forrás:
Megjelent a KSH éves összefoglaló kiadványsorozatának idei kötete, a Magyarország, 2023, 2024.06.11.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 204. június 11.
—

„A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.
Tartalomjegyzék
Mintaoldalak
Archívum
Kapcsolódó adatok (.xlsx)

1. Makrogazdasági környezet

2. Munkaerőpiaci helyzetkép

3. Ágazati körkép.

4. Digitális világ

5. Demográfiai helyzetkép

6. Életkörülmények

7. Környezet és energiagazdálkodás

Táblák (STADAT)

Tájékoztatási adatbázis

”

Forrás:
Magyarország, 2023; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. június 11.

Törvények, rendeletek

A digitális államhoz kapcsolódó további kormányrendeleteket módosítanak – társadalmi véleményezés

„…1. A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
…
2. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
…
3. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
…
A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet V/B. Fejezete helyébe a következő fejezet lép: „V/B. Fejezet DIGITÁLIS ÁLLAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK
Digitális állampolgárság előregisztráció
…
Digitális állampolgárság felhasználói profil
…
Digitális állampolgárság keretalkalmazás
…
Nemzeti digitális irattárca
…
Az eAzonosítás keretszolgáltatás
…
Az eAláírás keretszolgáltatás
…
A digitális állampolgárság szolgáltató feladatai
…
4. A bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerekről szóló 541/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása
…
5. A digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 113/2024. (V. 14.) Korm. rendelet módosítása…
A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. június 22-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.”

Forrás:
Digitális államhoz kapcsolódó kormányrend. módosításáról szóló kormányrendelet; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2024. június 14.

Módosítanak egyes területfejlesztési és területrendezési tárgyú kormányrendeleteket – társadalmi egyeztetés

„…1. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a
kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosítása
…
2. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet módosítása
…
3. A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet módosítása
…
4. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm.
rendelet módosítása
…
5. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
…
6. A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet módostása…

Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés: teruletfejlesztes@ktm.gov.hu”

Forrás:
Egyes területfejlesztési és területrendezési tárgyú korm.rendeletek módosítása; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2024. június 11.

Kormányrendelet az MDDÜ Nonprofit Zrt. (Magyar Divat & Design Ügynökség) egyes feladatainak meghatározásáról – társadalmi véleményezés

„…Az MDDÜ Nonprofit Zrt.
a) kidolgozza és fejleszti a magyar divatipari és kreatívipari stratégiát,
b) szakmai koordinációt végez és javaslatokat fogalmaz meg a divat- és kreatívipar fejlesztését támogató beavatkozási program, márkaépítést támogató marketingtevékenység, szervezetfejlesztés megvalósítása érdekében,
c) koordinálja és összehangolja a belföldi és a külföldi regionális divatipari és kreatívipari megjelenéseket,
d) szakmai koordinációt végez és javaslatokat fogalmaz meg a divatipar és kreatívipar területén működő hazai szervezetek között az egységes szakmai módszertanok érvényesítése érdekében,
e) közreműködik a Nemzeti Divatipari Stratégia 2030 stratégiai célok megvalósításában, amelynek keretében koordinációs feladatokat lát el a következő területeken:
ea) gyártási technológia, márka és termékfejlesztés erősítése,
eb) hazai szakemberek foglalkoztatása a tervezésben, gyártási folyamatokban,
ec) iparági fenntarthatóság fejlesztése
ed) kereskedelmi kapcsolatok erősítése, export bővítése,
ee) nemzetközi marketing fejlesztése,
ef) iparági együttműködések fejlesztése,
eg) az iparág finanszírozási lehetőségeinek bővítése,
f) koordinálja a kreatívipari ágazati és vállalkozásfejlesztési programok megtervezését és végrehajtását,
g) ellátja a nemzetközi kreatívipari márkák magyarországi piacra lépésének ösztönzését, h) elősegíti a hazai kreatívipari vállalkozások külpiacra lépését,
i) együttműködik a hazai kreatívipar versenyképességének növeléséhez szükséges szakmák és szakképesítések társadalmi presztízsének növelése érdekében, valamint közreműködik a kreatívipar-specifikus szakképzési és felnőttképzési programok célirányos fejlesztésének előmozdításában a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és végrehajtási rendelete szerinti Kreatív Ágazati Készségtanács feladatellátásához kapcsolódóan,
j) ellátja a hazai kreatívipari ökoszisztéma érintettjeivel való strukturált kapcsolattartást, szakmai párbeszéd előmozdítását és az ágazati kommunikáció megszervezését,
k) közreműködik a kreatívipari programok megvalósítása érdekében szükséges kormányzati feladatok összehangolása érdekében, valamint a szakmai párbeszéd eredményeként javaslatokat dolgoz ki a jogszabályi környezetben szükséges változtatások előmozdítása érdekében,
l) figyelemmel kíséri az Európai Unió divat- és kreatívipari tárgyú jogalkotását és kezdeményezéseit, valamint
m) kreatívipari központot irányít az induló vállalkozások inkubációja, a gyártók és tervezők együttműködésének ösztönzése, valamint exportképes vállalatok segítése céljából
….
A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. június 22-ig várjuk a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.”

Forrás:
Az MDDÜ Nonprofit Zrt. egyes feladatainak meghatározásáról szóló Korm. rendelet; Nemzetgazdasági Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2024. június 14.

25. szám, 2024. június 17.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek