Skip to main content

37. szám, 2012. szeptember 10.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Hírek, érdekességek, olvasnivaló – röviden

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Megjelent az önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az ”Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése” című, ÁROP-1.1.20 kódszámú kiemelt felhívás dokumentációja.

A rendelkezésre álló keretösszeg 400 millió forint.

A projektjavaslat benyújtására 2012. augusztus 31. és 2012. szeptember 30. között van lehetőség.”

„…A projekt stratégiai célja, hogy a BM a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (továbbiakban: NFÜ) együttműködve, közvetlen kapcsolattartás révén, a rendelkezésre álló eszközei és szakemberei segítségével egységes keretrendszerben kövesse nyomon és segítse az önkormányzati szektor által tervezett, illetve végrehajtott európai uniós és hazai forrásból megvalósuló fejlesztéseket, különös tekintettel hazánknak az Uniós tagsággal összefüggésben vállalt kötelezettségek megvalósítására irányuló önkormányzati fejlesztésekre. Továbbá a rendelkezésre álló információs rendszerekbe feltöltött adatok segítségével, azok jogszabályoknak megfelelő összekapcsolása útján vizsgálja és elemezze azok pénzügyi hatásait, nyújtson egységes és hatékony tájékoztatást, segítse a felmerülő problémák kezelését, illetve ezek érdekében megfelelő intézkedéseket kezdeményezzen. A stratégiai és fenntarthatósági gondolkodás erősítésével támogassa az uniós források felhasználásának hatékonyságát és az unió által elvárt feladatok határidőben történő megvalósítását, csökkentve ezáltal az uniós források szabálytalan felhasználásából fakadó visszafizetési kötelezettség nagyságát, illetve az uniós kötelezettségszegési eljárások előfordulásának lehetőségét.

A BM elsődleges és kiemelt feladata azoknak az önkormányzati beruházásoknak a vizsgálata, amelyek Magyarország által az Európai Unió felé vállalt kötelezettségekkel függnek össze, és amelyek megvalósításának teljesítése kötelezettségszegési eljárás indítását vonhatja maga után. Másodsorban vizsgálja azon helyi önkormányzati fejlesztéseket is, amelyek más nemzetközi szervezet támogatásával valósulnak meg, és megvalósításuk elmaradása estén az adott önkormányzat, sőt az adott régió fejlődését nagymértékben veszélyezteti.

Az esetlegesen az önkormányzatok által – az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet pénzügyi támogatásával – önkéntesen vállalt beruházásokat csak abban az esetben vizsgálja, ha azok valamely kiemelt kormányzati fejlesztési célkitűzéshez kapcsolódnak…”

Forrás:
Megjelent az önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. augusztus 31.
Kapcsolódó dokumentumok

„Szembe kell néznie azzal, hogy nincs több pénze az országnak”

„Magyarországon ma mindenkinek szembe kell néznie azzal, hogy az állami költségvetésben nincs több pénz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László hozzátette: A 2011-es zárszámadás egyik legkritikusabb pontja az uniós pénzek felhasználása körül található.

A kormányzat gazdaságpolitikája szerint az egyes alrendszereknek önmagukban egyensúlyban kell lenniük, ez pedig olyan fordulat, ami rendet tesz és világossá teszi, hogy nincs több pénz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Állami Számvevőszék elnöke.

Domokos László kiemelte: mindenkinek szembe kell néznie azzal, hogy nincs több pénze az országnak. Sem hiteleket nem lehet felvenni, sem újabb adókat kivetni, sőt, még a korábbi kölcsönöket is vissza kell fizetni – tette hozzá.

A közpénzeket nem elkölteni, hanem befektetni kell, vagyis a felhasználásukhoz világos, mérhető, előre megszabott eredménykövetelményt kell támasztani, amellyel később az egyszemélyi felelősség is jobban beazonosítható – fejtette ki.

Domokos László szerint át kell térni az eredményszemléletű számvitelre, mert ez feltételezi a világos költséghely-elszámolást.

Az Állami Számvevőszék elnöke közölte: a 2011-es zárszámadás egyik legkritikusabb pontja az uniós pénzek felhasználása körül található. Félő, hogy Magyarország nem tudja maradéktalanul lehívni a rendelkezésére álló uniós támogatásokat – tette hozzá.”

Forrás:
„Szembe kell néznie azzal, hogy nincs több pénze az országnak”; Inforádió; 2012. szeptember 4.

Önkormányzati monitoring rendszer kialakítása az Állami Számvevőszéknél

„A monitoring alkalmas lesz a gazdálkodás és a feladatellátás körülményeiben valószínűsíthető kockázatok feltárására.

Az ÁSZ vezetése még 2011. évben döntött arról, hogy kialakít egy kockázatelemzésre alapozó és ahhoz visszacsatolást is biztosító önkormányzati monitoring rendszert, amelynek célja rendszerszemléletű, holisztikus megközelítésű, összefoglaló értékelésekre lehetőséget adó, ellenőrzéseket támogató rendszer létrehozása. Ennek alkalmasnak kell lennie a gazdálkodás és feladatellátás körülményeiben valószínűsíthető kockázatok feltárására és a beavatkozások szükségességének jelzésére. Az elmúlt évben a megyei önkormányzatok, majd a megyei jogú városok és 62 városi önkormányzat pénzügyi, egyensúlyi helyzetének ellenőrzése során szerzett tapasztalatok összegzésére, a kockázatok feltérképezésére és az ott létrejött adatbázisok hasznosíthatóságának elemzésére irányult a monitoring tevékenység.

A Kockázatelemző Osztály elkészítette a kockázatelemző és monitoring tevékenység szervezeten belüli kapcsolati hálóját, feltárta a kapcsolódási pontokat a szervezeti egységek, az ellenőrzés szakmai területek vezetői között. Folyamatban van a monitoring rendszer adatbázisszerű kialakítása, a rendelkezésre álló információk és adatbázisok feltárása és hasznosíthatóságának áttekintése, megkezdődik az előző évben „begyűjtött” önkormányzati gazdálkodási adatok aktualizálása.”

Forrás:
Önkormányzati monitoring rendszer kialakítása az Állami Számvevőszéknél; Mohl Anna; Állami Számvevőszék; 2012. augusztus 30.

Kétezer iskola kerülhet állami fenntartásba

„Hoffmann Rózsa arra számít, hogy legalább kétezer iskola kerül majd át állami fenntartásba januártól. Erről az oktatási államtitkár az M1 Este című műsorában beszélt hétfőn. Az önkormányzatoknak szeptember végéig kell szándéknyilatkozatot tenniük arról, hogy tudják-e a jövőben vállalni az intézmények fenntartását. Ezután, a költségvetési számok pontosabb ismeretében október végéig kell a 3000 főnél nagyobb lélekszámú településeken a képviselő-testületeknek egyértelműen nyilatkozniuk. Hoffmann szerint pontosan szabályozták, milyen körülmények hiánya esetén mondhatnak le az önkormányzatok a működtetésről. Az államtitkár elmondta: úgy véli, az intézmények jóval több mint felét, legalább kétezer intézményt kell majd a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak koordinálnia.

Hoffmann azt is megerősítette, hogy nem kerül sor szándékolt elbocsátásokra és összevonásokra. Az államtitkár elmagyarázta, hogy azoknak a paramétereknek, amelyeket a törvény egyértelműen lefektet, minden iskolának meg kell felelnie. Ha ebből az következik, hogy a szomszédos iskolákban csak 10-12 gyerek van, akkor ott nyilvánvalóan összevonásra lesz szükség, amiből viszont az következik, hogy a feladatot kevesebb pedagógus is el tudja látni.”

Forrás:
Kétezer iskola kerülhet állami fenntartásba; Index.hu/MTI; 2012. szeptember 4.

Lázár János indítványa miatt aggódnak a kis falvak Vasban

„Több vasi kistelepülés is nehéz helyzetbe kerülne, ha az Országgyűlés elfogadná Lázár János képviselői önálló indítványát, amely szerint csak azonos országgyűlési egyéni választókerülethez tartozó települések hozhatnának létre közös önkormányzati hivatalt.

– Ilyen nagy a baj? – kérdezem a pornóapáti körjegyzőségen az asztal körül ülő faluvezetőktől. Varga Zoltán pornóapáti polgármester mellett itt van Skrapitsné Jurasits Ágnes Szentpéterfa, Kovács László Horvátlövő, Biczó Barnabás Perenye, Sörös István Sé polgármestere, Wiktoráné Németh Klára címzetes főjegyző, Sé és Perenye körjegyzője, dr. Linhárt Gábor, Vaskeresztes, Horvátlövő, Pornóapáti körjegyzője. Bólintanak, hogy igen, tényleg baj van, és kezdik az elején.

Az Országgyűlés 2011 decemberében elfogadta az új önkormányzati törvényt. Ez írja elő egyebek között azt is, hogy 2013. január elsejétől a kétezer főnél kisebb lélekszámú településeknek egy másik faluval (falvakkal) társulva közös önkormányzati hivatalt kell létrehozniuk és működtetniük.

– Ezzel nincs semmi probléma, szakmailag azt is elfogadjuk, hogy a járási struktúrához igazodva kell létrehozni a közös hivatalokat – teszi hozzá Wiktoráné Németh Klára és dr. Linhárt Gábor. Aztán a címzetes főjegyző asszony elmeséli, hogy Sé és Perenye elébe menve a törvénynek a megyében elsőként már ez év eleje óta közös önkormányzati hivatalt működtet, mindenki teljes megelégedésére. Mi több: a jó példa láttán Bucsu és Narda is csatlakozna a közös hivatalhoz, erről június 20-án meg is állapodtak a képviselő-testületek. Lázár János javaslata, mely szerint csak az azonos országgyűlési egyéni választókerülethez tartozó települések hozhatnak létre közös hivatalt, lehetetlen helyzetbe hozná Perenyét, hiszen az a sárvári, míg a másik három település a szombathelyi egyéni választókerülethez tartozik.

De Pornóapáti, Horvátlövő, Vaskeresztes és Szentpéterfa sincs könnyebb helyzetben: ez a négy település is megtette a közös hivatal működtetéséhez szükséges lépéseket. Ha elfogadják Lázár János javaslatát, bukik a mutatvány, hiszen Pornóapáti, Horvátlövő és Vaskeresztes a szombathelyi, míg Szentpéterfa a körmendi választókerülethez tartozik.

Dr. Linhárt Gábor és Biczó Barnabás levélben kérték dr. Hende Csaba országgyűlési képviselőt, honvédelmi minisztert, hogy a törvénymódosítás előkészítésénél tolmácsolja az önállóságukat elvesztését amúgy is nehezen megélő vasi kis falvak vezetőinek aggályait. Hangsúlyozzák továbbá, hogy az egységes önkormányzati és államigazgatási szervezet irányítása teljesen független az országgyűlési választások körzetbeosztásától, hiszen semmiféle feladatellátáshoz kapcsolódó hatásköri kérdés nem kapcsolódik hozzá, egyedül a négyévenkénti országgyűlési képviselőválasztáshoz kapcsolódó, a helyi választási bizottságok által kitöltött szavazóköri jegyzőkönyvek Körmendre, Sárvárra, Szombathelyre történő eljuttatása jelenthet könnyedén áthidalható logisztikai kérdést. Dr. Hende Csaba válaszában azt ígérte, az indítvány tárgyalásakor fel fogja használni a vasiak érveit. Úgy tudjuk, hogy a Fidesz frakcióülésén tárgyalják a témát.

A vasi kistelepülések vezetői Lázár János államtitkár szakmai indokaira is kíváncsiak lennének, már csak ezért is, mert a mindössze nyolc (!) mondatból álló képviselői önálló indítvány részletes indokolásából amely egyetlen három soros mondat ez nem derül ki.”

Forrás:
Ki kivel közösködhet? – Lázár János indítványa miatt aggódnak a kis falvak Vasban; Nagy Ildikó; Vas Népe; 2012. szeptember 4.

A XIII. kerület nem akarja átadni iskoláit

„Megtartaná a jelenleg önkormányzati fenntartású általános iskoláit és gimnáziumait a főváros XIII. kerülete, s Tóth József (MSZP) polgármester erre biztatja a többi polgármestert is.

Az önkormányzat pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy a kerület képviselő-testülete csütörtökön kinyilvánította: továbbra is fenntartaná iskoláit. Emellett kifogásolták, hogy az átadásról szóló köznevelési törvény nem helyi közügyként kezeli a közoktatást.

Tóth József a fenntartóváltás kapcsán felhívással fordul a többi polgármesterhez, azt kérve „a gyermekek jövőjéért aggódó, az oktatást és nevelést helyi közügynek tekintő, felelős polgármesterektől”, hogy csatlakozzanak a XIII. kerületi kezdeményezéshez.

A kerületvezető levélben fordult Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterhez is; 31 indok felsorolásával érvelt az iskolák önkormányzati fenntartásban maradása mellett, és ezek megfontolását, mérlegelését javasolta a tárcavezetőnek.”

Forrás:
A XIII. kerület nem akarja átadni iskoláit; HVG.hu/MTI; 2012. szeptember 7.

Módosítás a szervezetfejlesztési program érdekében kiírt felhívás útmutatójában

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent ”Szervezetfejlesztési program” című, ÁROP-1.2.18 kódszámú kiemelt felhívás szakmai tartalmát pontosítottuk, továbbá a projektjavaslat beadási határidejét október 8-ig meghosszabbítottuk.
…
A jelen projekt keretében elindítandó szervezetfejlesztési program elsődleges célja
a közigazgatási működési hatékonyság növelését támogató kezdeményezések célzott alkalmazása; beavatkozási területeinek és a kapcsolódó módszertani eszközeinek meghatározása, szükség esetén egyedi fejlesztése az egységes elvek és módszerek mentén történő, fenntartható, folyamatos működés-fejlesztés megvalósulása érdekében.

A projekt fókusza a hatékonyabb és gazdaságosabb erőforrás-felhasználást, a jobb teljesítményt, szolgáltatási színvonalat eredményező teljesítmény- és folyamatmenedzsment módszerek és az ezeket támogató változás-, projekt-, tudás- és minőségmenedzsment módszerek meghatározása, központi módszertanba átültetése, a hazai közigazgatási szükségletekre történő testre szabása, valamint alkalmazásuk szervezeti hátterének támogatása. A program a közigazgatás szervezetein belüli működés javítására hat, s nem célja a jelenlegi közigazgatási intézményrendszer szerkezetének átalakítása.

A program kialakítása és megvalósítása során tekintettel kell lenni a Széll Kálmán Terv kiterjesztése keretében megvalósítandó egyes intézkedésekről szóló 1122/2012. (IV. 25.) Korm. határozat 5. pontjában foglaltakra, mely értelmében az új közigazgatási rendszer véglegesítése során törekedni kell arra, hogy a hatékonyságnövekedéssel költségvetési megtakarítás is elérhető legyen.

Elvárt eredmények
A projektben a következő eredményeket kell elérni:

1. Tanulmány keretében be kell mutatni az előző időszak magyar közigazgatásban végrehajtott rendszerszintű, illetve egyes szervezeteket érintő fontosabb szervezet- és működésfejlesztési intézkedéseinek hatásait és a végrehajtás tapasztalatait, ideértve az ÁROP keretében megvalósult projektek tapasztalatait, továbbá a jelen projekt szempontjából releváns nemzetközi tapasztalatokat.

2. Egységes, transzparens szempontrendszerű értékelési modell kidolgozását követően reprezentatív minta alapján fel kell mérni a kiemelt projekthez kapcsolódó pályázati konstrukcióban érdekelt hazai központi közigazgatási intézmények általános szervezeti- és működési helyzetképét, ez alapján a releváns szervezetfejlesztési szükségleteket. A felmérés eredményei, megállapításai alapján meg kell határozni a hatékonyságnövelést célzó fejlesztés fókuszterületeit és ki kell dolgozni a vonatkozó beavatkozási logikákat és a tervezett hatásmechanizmust.

3. Egységes módszertant kell kialakítani az államigazgatási szervek működési hatékonyságának növelését célzó meghatározott fejlesztési fókuszterületek és beavatkozási logikák alapján. A módszertannak tartalmaznia kell az egyes közigazgatási intézmények kiindulási szervezeti állapot felmérésére (szervezeti átvilágítás) irányadó alapelveket és szabályokat, továbbá a szervezeti hatékonyság növelését szolgáló – a fejlesztési fókuszterületeknek és beavatkozási logikáknak megfelelő – teljesítménymenedzsment és folyamatmenedzsment módszereit és eszközöket. A módszertannak külön ki kell térnie azon eszközök bemutatására, amelyek a szervezeti változások kezelését támogatják.

A teljesítménymenedzsment részeként ki kell dolgozni a stratégiai és operatív szervezeti teljesítménymenedzsment módszereit, ideértve a szervezeti célrendszer és kapcsolódó indikátorok meghatározását, mérését, az adatok gyűjtésének, feldolgozásának és elemzésének és beszámolásnak a módszereit, valamint a szervezeti célok megvalósítását szolgáló személyes teljesítménymenedzsment módszereit és eszközeit.

A folyamatmenedzsment módszereknek tartalmazniuk kell a folyamatok felmérésére (ideértve a folyamatok lépéseinek, erőforrás- és időigényének meghatározását), leírására és optimalizálására szolgáló módszereket, eszközöket és konvenciókat. A módszertan részeként ki kell dolgozni továbbá a teljesítmény- és folyamatmenedzsment eszközök alkalmazása eredményeként megvalósuló szervezeti változások kezelésére alkalmas változás- és projektmenedzsment módszereket és eszközöket.

A működési hatékonyság növelését szolgáló teljesítmény- és folyamatmenedzsment módszerek alkalmazásának peremfeltétele, hogy a meglevő szervezeti tudás ne vesszen el, azt hatékonyabban és eredményesebben használják fel, valamint a működési hatékonyság javítása mellett a szervezetek megőrizzék, ill. fejlesszék tevékenységük színvonalát. Ezért a módszertan részeként ki kell dolgozni az ezt szolgáló tudásmenedzsment és minőségmenedzsment módszereket és eszközöket. A módszertannak külön ki kell térnie azon megoldások alkalmazás-szintű bemutatására, amelyek a szervezeti változások kezelését támogatják. A fejlesztés további eredményei:

  • a. A projekt során kidolgozandó módszertanok egységes alkalmazása, a jó gyakorlatok átvétele és az egyedi fejlesztési szükségletek meghatározásának támogatása érdekében ki kell dolgozni a központi közigazgatási szervezetek támogató (egyedi szakmai folyamatain kívüli) folyamatainak katalógusát.
  • b. A szervezeti működés hatékonyságának növelése érdekében kialakított egységes módszertanokhoz kapcsolódóan ki kell dolgozni a kritikus szervezet- és működésfejlesztési kimenetek, eredménytermékek elvárt tartalmi elemeit, illetve struktúráját azért, hogy az egyes intézmények működés hatékonysági mutatói, továbbá a végrehajtott változtatások egységes kezelése, nyomon követése biztosítható legyen.
  • c. A módszertanok részeként meg kell határozni, hogy a módszerek, eszközök alkalmazásával kapcsolatban a szervezeteknek milyen belső követelményeknek kell megfelelniük, ideértve a belső erőforrás biztosítását is, mely esetekben és milyen mértékben javasolt külső szolgáltatók bevonása és a külső szolgáltatókkal szemben milyen általános követelményeket kell meghatározni.
  • d. Meg kell határozni a működési hatékonyság fejlesztését szolgáló beavatkozások, a szervezeti teljesítménymenedzsmentet, folyamatmenedzsmentet, tudásmenedzsmentet és minőségmenedzsmentet támogató informatikai alkalmazások körét, és a folyamatmenedzsmentet támogató eszközökkel szembeni általános követelményeket.

4. Legalább két szervezetben előzetesen pilot jelleggel ki kell próbálni az egységes módszertanban meghatározott szervezet- és működésfejlesztési megoldások és eszközök alkalmazhatóságát, majd a végrehajtás tapasztalatait vissza kell csatolni a módszertanokba, illetve el kell végezni azok finomhangolását.

5. A projekt keretében ki kell dolgozni a fenntartható és folyamatos hatékonyság- fejlesztés szervezeti támogatásának belső kereteit és feltételrendszerét a központi és helyi közigazgatás vonatkozásában.

6. A projekt során biztosítani kell a projekthez kapcsolódó, a központi közigazgatási szervek működési hatékonyságának fejlesztésére irányuló projektek előkészítése során a potenciális kedvezményezettek számára a szükségletfelméréssel – és értettség- vizsgálattal, valamint a módszertanok alkalmazásával kapcsolatos szakmai konzultáció lehetőségét.

7. Biztosítani kell a végleges módszertanok és eszközrendszer több szervezetre kiterjedő alkalmazhatóságának alapvető feltételeit. Ennek keretében képzéseket kell szervezni az érintett célközönségnek, biztosítani kell az érintett államigazgatási szervek tájékoztatását és felkészítését a programban való részvételre, továbbá ki kell alakítani a program végrehajtását megkönnyítő online felületen keresztüli gyors tapasztalatcsere és tudásbázis feltételeit.

A rendszerszintű bevezetés érdekében jelen kiemelt projektet az Államreform operatív program 2011-2013. évi akciótervében szereplő két további pályázat egészíti ki:

  • a) az államigazgatási szerveknek (minisztériumoknak, központi hivataloknak, kormányhivataloknak, autonóm államigazgatási szerveknek) szóló könnyített elbírálású támogatás, valamint
  • b) a települési, területi és kisebbségi önkormányzatoknak szóló pályázat.

Jelen projekt feladata, hogy a módszertan alapján kidolgozza az államigazgatási szerveknek szóló pályázat (7. a) szakmai feltételeit, összehangolja a pályázatok lebonyolítását, továbbá nyomon kövesse a pályázatokon nyertes szervezetek szakmai előrehaladását…”

Forrás:
Módosítás a szervezetfejlesztési program érdekében kiírt felhívás útmutatójában; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. szeptember 7.
Kapcsolódó dokumentumok

Kormányhatározat az európai uniós szabad források felhasználásához szükséges intézkedésekről

„A Kormány
1. az Államreform Operatív Program tekintetében
a) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a program végrehajtása során az akciótervben szereplő ütemezéstől, illetve tartalomtól (vállalt indikátortól) való legalább 30%-os eltérés esetében kezdeményezze az Államreform Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének módosítását a nem teljesítő projektek cseréje érdekében,
b) felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az Államreform Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akcióterve alapján állítson fel tartaléklistát annak érdekében, hogy nem teljesítő projektek cseréjére lehetőség legyen,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: folyamatos
2012. szeptember 15.

2. az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program tekintetében
a) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy alakítson ki a kormányzati informatika területén egyszemélyi felelősséget a projektek végrehajtásának felgyorsítása érdekében,
b) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert azon projektek esetében, ahol a támogatási szerződésben vállalt ütemezéshez képest az elmaradás 30%-nál nagyobb mértékű, kezdeményezze a támogatási szerződéstől való elállást és a forrás átcsoportosítását,
c) felhívja az érintett minisztereket, hogy az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervében szereplő valamennyi konstrukció esetében a végleges szakmai tartalmat haladéktalanul küldje meg a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter érintett miniszterek
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1345/2012. (IX. 7.) Korm. határozata az európai uniós szabad források felhasználásához szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2012. évi 117. szám; 2012. szeptember 7.; 19878. oldal (pdf)

Közigazgatási, politikai informatika

Tilos a facebookozás a Városházán

„A Blikk a birtokába került dokumentumra hivatkozva azt írja: a Városházán dolgozóknak szeptembertől tilos videót, „közerkölcsöt sértő anyagot” nézni és internetes levelezőrendszereket használni a hivatali számítógépükön. A tilalom csak a főpolgármesterre, a helyetteseire és néhány más vezetőre nem vonatkozik.

A Blikk szerint totális ellenőrzést léptettek életbe, rögzítik, hogy ki milyen oldalt nyitott meg, milyen levelet küldött és fogadott a hivatali számítógépeken. Azt írják: a hivatalban nem cáfolták értesüléseiket. A lap szerint „a hivatalban arról suttognak”, hogy Tarlós Istvánnak elege lett abból, hogy az emberek facebookoznak, csetelnek, pornót néznek a gépeken.

A tilalom kiterjed a reklámok terjesztésére, a pilótájátékra is, és nem lehet „másokra nézve sértő, mások vallási, etnikai, politikai vagy más jellegű érzékenységét sértő” célra használni a hivatal internetes kapcsolatát. Felelősségre vonják, aki nem munkára használja a gépet…”

Forrás:
Tilos a facebookozás a Városházán; HVG.hu; 2012. szeptember 3.

Módosult a nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása érdekében kiírt pályázat dokumentációja

„Módosult az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a ”Nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása” című, ÁROP-1.A.4 kódszámú kiírás dokumentációja.

Az útmutatóban az alábbi módosítások történtek:
– A1. Alapvető cél és háttér információ Előzmények alpontjában a hivatkozás módosítása a hatályos akciótervre,
– A2. Rendelkezésre álló forrás pontban a keretösszeg javítása 600.000.000 Ft-ról 770.000.000 Ft-ra, a hatályos AT-nak megfelelően,
– B2. Kizáró okok pontban a 6. oldalon módosult az 1. e), g) pont szövegezése,
– C4. Nem elszámolható költségek köre pontban a 17. oldalon módosult a szövegezés,
– a D4., D5. alpontokban a Rendeletnek megfelelően módosult a megszövegezés,
– F. Adminisztratív információk pontban változtak a Közreműködő Szervezetre vonatkozó adatok (38. oldal), illetve az Utasítást megfelelően alkalmazva szövegmódosítások történtek a 43. oldalon a „A tartalmi ellenőrzéshez kapcsolódó hiánypótlásának rendje”, a 45. oldalon a „Bírálat” és a 49. oldalon az „Előleg igénylésének lehetősége” alpontok, illetve az 51. oldalon a „Vonatkozó jogszabályok/közjogi szervezetszabályozó eszközök listája” tekintetében,
– F7. Fogalomjegyzék alpontot kiegészítettük a „Fogyatékos személy” definíciójával,
– valamint jogszabályi hivatkozások hatályosítása és egységesítése történt meg.
Az adatlapban átvezettük a Közreműködő Szervezet nevének változását.”

Forrás:
Módosult a nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása érdekében kiírt pályázat dokumentációja; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. szeptember 3.
Kapcsolódó dokumentumok

Módosult a közigazgatásban környezetvédelmi célú informatikai fejlesztéseket támogató kiírás dokumentációja

„2012. augusztus 31-től módosult az Új Széchenyi Terv keretében megjelent „Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (E-környezetvédelem)” című (KEOP–6.3.0/09-11 kódszámú) kiírás pályázati felhívása.

A módosítás többek közt érintette a szakmai célokat, a költségelszámolást, illetve történt jogszabályi aktualizálás. A pályázati felhívással együtt módosult az adatlap, a Segédletek mappában található részletes megvalósíthatósági tanulmány sablon, a részletes megvalósíthatósági tanulmány útmutató, illetve a költségtábla is. ”

Forrás:
Módosult a közigazgatásban környezetvédelmi célú informatikai fejlesztéseket támogató kiírás dokumentációja; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. augusztus 31.
Kapcsolódó dokumentumok

Megjelent a közhiteles címregiszter kialakítása érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a ”Közhiteles címregiszter kialakítása” című, ÁROP-1.2.12 kódszámú kiemelt felhívás dokumentációja.

A rendelkezésre álló keretösszeg 950 millió forint.

A projektjavaslat benyújtására 2012. augusztus 31. és 2012. szeptember 30. között van lehetőség. ”

„…A közhiteles Címregiszter projekt célja a magyarországi címkezelés egységes jogszabályi környezetének, igazgatási folyamatainak és egy teljes, közhiteles
címnyilvántartásnak a megvalósítása. Ez a cél illeszkedik az egységes közigazgatás kialakításának céljához és az ÁROP fő célkitűzéséhez is – miszerint az igazgatási rendszer teljesítményét és a nyújtott szolgáltatások színvonalát növelni kell.
A projekt eredményeként egy egységesített jogszabályi háttér, a közhiteles cím elsődleges változásainak egységesített kezelése és egy központi mester címadat nyilvántartás jön létre. Az adatfeltöltés tekintetében a címregiszter csak a meglévő közhiteles nyilvántartások – személyi adat- és lakcímnyilvántartás és ingatlan-nyilvántartás – adataira épít, adatok a címregiszterbe csak ezekből a nyilvántartásokból kerülhetnek be. Elemzési feladatok elvégzéséhez a projekt szakaszban további nyilvántartások is felhasználásra kerülnek – ilyen pl. a nem közhiteles, de valóság közeli postai címnyilvántartás – melyek segítségével a meglévő közhiteles nyilvántartások egyezősége, pontossága, teljessége kerül megvizsgálásra.

A Címregiszter nyilvántartás adatai közvetlen vagy közvetett módon lesznek elérhetőek a közigazgatás szereplői részére és fokozatosan válnak az egyes nyilvántartások referencia adataivá. A címregiszter egységes felületet biztosít az adatok bevitelére és közvetlen kapcsolatban áll az ingatlan-nyilvántartással, valamint a Személyi adat- és lakcímnyilvántartással. A címadatok további elterjesztése a közigazgatás további szereplői részére közvetett szolgáltatások formájában történik, ahol az adatszolgáltatás csak valamilyen címhez kapcsolt további adattal lesz biztosított. Ilyen szolgáltatandó adat lesz az ingatlanhoz kapcsolódó cím – cím és geokoordináta együttese – továbbá a Személyi adat- és lakcím, azaz a személy neve és lakcíme. A projekt eredményeként létrehozandó címszabvány pedig a formátum egységesítésével segíti a mester címadatok jövőbeni elterjesztését.

Az adatminőség fenntarthatóságát a címkezelés – jogi szabályozás által is megerősített – egységesítése fogja biztosítani. Ezzel a szabályozott kerettel biztosítható a közigazgatás hatékonyabb működése, az állampolgárok felé jobb minőségű közszolgáltatások biztosítása, valamint így növelhető az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás.

A fenti, átfogó közigazgatási célok eléréséhez a projekt egy kezdeti, biztos alapot nyújt azáltal, hogy a felhasználók számára a pontos, teljes és közhiteles címek elérhetőek lesznek, azonban a projekt terjedelme nem biztosítja valamennyi közigazgatási szereplő részére a közhiteles Címregiszter adataira való azonnali áttérést. A projekt a Címregiszter alapját képező két fő nyilvántartást, a személyi adat- és lakcímnyilvántartást és az ingatlan-nyilvántartást aktualizálja, a kapcsolódó adatbázisok később, pályázat keretében csatlakozhatnak rá a Címregiszterre…”

Forrás:
Megjelent a közhiteles címregiszter kialakítása érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. augusztus 31.
Kapcsolódó dokumentumok

Megjelent az adózói életúttal kapcsolatos információk elérhetővé tétele érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az ”Adózói életúttal kapcsolatos információk elérhetővé tétele” című, EKOP-2.1.18 kódszámú kiemelt felhívás dokumentációja.

A rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 1 000 000 000 forint.

A projektjavaslat benyújtására 2012. augusztus 31. és 2012. szeptember 30. között van lehetőség.”

„…A projekt keretében két részprojekt valósul meg.
I. Adózói életút modellhez kapcsolódó fejlesztési igények az adóigazgatási rendszerekben
Az EKOP „2.1. Ügyfelek számára szolgáltatási felület biztosítása” beavatkozás elérendő célja többek között, hogy az ügyfelek számára az általános esélyegyenlőség szem előtt tartásával lehetővé tegye mind a távoli elérésnél a szolgáltatások elektronikus elérhetőségét a szükséges front-office szolgáltatás hozzáférhetővé tételével. A NAV ebben a projektben biztosítja az adózók kötelezettségeinek, illetve azok teljesítésének lekérdezhetőségét. A projekt célul tűzi ki az elektronikus adatközlési lehetőségek korszerűsítését és bővítését is. Ezen túlmenően lehetségessé válik, hogy az adószakmai területen, jelen projekt keretében kifejlesztett rendszerek által az igazgatási rendszerek számára összegyűjtött információkat az érintett adózó megtekinthesse.
…
II. On-Line módú űrlapkitöltés, – ellenőrzés, és – elektronikus feladás
Egy olyan új, és egyben innovatív informatikai rendszer kialakítása a cél, amely on-line módon rendelkezésre áll az adózók részére, és az űrlap kitöltésében az adott űrlap legfrissebb verziójának biztosításával – az adóhatóság birtokában álló információk alapján az adózóra vonatkozó legfrissebb adatokat felhasználva – segítse az adózókat.

Az elektronikus rendszer egy on-line módú, az adóhatóság által ismert információkon és törzsadatokon alapuló szolgáltatás. Ezáltal az adózó előtt az elektronikus rendszer használatával friss információk jelennek meg a képernyőn, így például nyomon tudja követni, hogy milyen teendői és kötelezettségei vannak az adóhatósággal szemben, ezáltal az adózói magatartás nagymértékben javítható. Elektronikus úton figyelemmel kísérheti a rá vonatkozó információkat, illetve a részére küldött üzeneteket…”

Forrás:
Megjelent az adózói életúttal kapcsolatos információk elérhetővé tétele érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. augusztus 31.
Kapcsolódó dokumentumok

Megjelent a kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek” című, ÁROP-1.1.17 kódszámú kiemelt felhívás dokumentációja.

A rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 200 000 000 forint.

A projektjavaslat benyújtására 2012. augusztus 31. és 2012. szeptember 30. között van lehetőség. ”

„…1. részprojekt; A Ket. szerinti szabályozott ügyintézési szolgáltatások műszaki, technikai követelményrendszerének kidolgozása
A Ket.-et módosító 2011. évi CLXXIV. törvény X. fejezete alapjaitól szabályozza újra az elektronikus ügyintézés hatósági vonatkozását. A létrejövő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (a továbbiakban: SZEÜSZ-ök) nyújtása jelentős körben engedélykötelessé válik, a szükséges engedélyt a KIM irányítása alatt működő elektronikus ügyintézési felügyelet állítja ki, amelyhez szakhatósági állásfoglalást az NFM biztosít (A 2011. évi CLXXIV. törvény 47. §-a a Ket. 175. §-ába építi be a rendelkezést, amely szerint felhatalmazást kap az informatikáért felelős miniszter, hogy az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben a technikai előírásokat igénylő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások részletes műszaki, technikai feltételeit rendeletben állapítsa meg). A szakhatósági tevékenység célja az, hogy az engedélyezésre váró szolgáltatások műszaki, technikai jellemzői egységes specifikáció szerint legyenek értékelhetőek, az engedélyezési eljárás ez által zökkenőmentes, az ügyfelek számára kiszámítható módon és időtartamban történjen.

A részprojekt során egységes specifikációk, minimumkövetelményeket tartalmazó ajánlások, sztenderdek (útmutatók) készülnek el, a Ket. által meghatározott fogalmi körben.

A cél az, hogy a szakhatósági működés során a projektben elkészülő sztenderdeknek való igazolt megfelelés lényegében a szolgáltatási engedély automatikus megadását jelentse.

Az útmutatók megfelelő hivatkozás lehetőségét biztosító elnevezéseket kapnak, elkészülésük után alapját képezik az NFM és a KIM hatósági jellegű kapcsolattartásának, illetve az NFM piaci szolgáltatókkal folytatott szakhatósági kommunikációjának.
…
2. részprojekt; Információ és IT biztonsági kultúra fejlesztése a közigazgatásban
…
A részprojekt eredményeként születő termék egy olyan elektronikus tájékoztató brosúra, amely közérthetően, ábrák segítségével, informatikai képzettséget nem feltételezve bemutatja a fenti témaköröket, és tanácsokat ad. A brosúrát megismerő közszolgálati dolgozó ez által megismeri a kockázatok terjedelmét, jellemző formáit és a javaslatok betartásával magabiztosságot nyer az informatikai biztonsági kockázatok felismerésében és kezelésében.

3. részprojekt; Kormányzati szerveknél hasznosuló konkrét technikai megoldások tervezése, megvalósítása
3/A: A konszolidációs adatvagyon hasznosítását támogató szakrendszer kialakítása
A projekt célja a kormányzati informatika konszolidációjához szükséges intézkedésekről szóló 1277/2010. (XII. 9.) Korm. határozatban, illetve az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. Rendelet 92. §-ában rögzített IT konszolidációs és felügyeleti-ellenőrzési feladatok elvégzésének megerősítése, kiterjesztése, folyamatszerű kidolgozása. Jelenleg a feladatok elvégzését jelentősen hátráltatja a nagyszámú kötelezett megfelelő elérése, az adatközlés módjának meghatározatlansága, a beérkező adatok egységes formátumának, egységes feldolgozási módjának hiánya, egységes nyilvántartás és adattovábbítási rendszer hiánya.
…
A projektben elkészül a kérdéses eljárások folyamatának optimalizált modellje, a kötelezettek számára is elérhető dokumentáció, valamint a kötelezettek és az ellenőrzést végző szervezeti egység kapcsolattartását, adatközlését egységes szerkezetbe foglaló keretrendszer felület (szoftverfejlesztés), amely képes a beérkező űrlapok automatikus feldolgozására, kiértékelésére. Tekintettel arra, hogy a feladat elvégzése során jelentős adatmennyiség keletkezik, ennek munkavégzést segítő, kereshető formában való tárolását kell megoldani…

3/B: A Kormányzati hitelesítés-szolgáltatás kialakításához kapcsolódó feltételek biztosítása
Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. § g) pontja szerint a Kormány kijelölte a NISZ Zrt.-t a kormányzati hitelesítés-szolgáltatás létrehozására és működtetésére. A szolgáltatás a SZEÜSZ-ök körébe tartozik, vonatkoznak rá a megfelelő előírások. E szolgáltatás hazai előképei általánosságban kevés sikerrel működtek, ezért az új szolgáltatás felállítását kiterjedt tervezésnek, hatásvizsgálatnak kell megelőznie. E részprojektben elkészül a hitelesítés szolgáltató műszaki kialakításának alapterve, a kapcsolódó lehetőségek értékelése, a hasznosítás lehetőségeinek összegyűjtése, az igénybevétel elterjedésének elősegítése, gazdasági, társadalmi hatásvizsgálata, a szolgáltatás iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek vizsgálata.

A részprojektben elkészül a szolgáltatás nyújtásának szabályozási háttere, amely egy komplex dokumentumrendszert képez, a hitelesítés szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelően. A részprojekt keretében azon szabályozási dokumentumok egy része készül el, amelyeket a jogszabályok a minősített, NMHH által engedélyezett, nyilvántartásba vett hitelesítés szolgáltatóvá válás feltételeként írnak elő. A dokumentumok egy teljesen önálló szolgáltatás kialakításának előfeltételei.
…
3/C: Az elektronikus dokumentum tárolás szolgáltatás megvalósulásának szakértői megalapozása
A részprojekt célja a Ket. 168. § (1) g) pontja alatt SZEÜSZ-ként nevesített elektronikus dokumentumtárolási (EDT) szolgáltatás kialakításának szakértői megalapozása a szolgáltatás informatikai, műszaki alapját képező magas szintű műszaki terv elkészítésével…

4. részprojekt; Kormányzati informatikai projektműködési eljárásrend kialakítása és oktatása
A cél olyan informatikai, infokommunikáció specifikus projektműködési- és felügyelet eljárásrend és módszertan létrehozása és oktatása, amely a közigazgatásban érintett projektek menedzseléséhez és felügyeletéhez nyújt segítséget. A létrejövő dokumentáció (eljárásrend, projektszervezet felépítése, fő folyamatok és résztvevőik, a projekteket kiszolgáló dokumentum sablonok stb.) egyrészt közvetlenül felhasználhatóak az egyes projektekben, másrészt olyan oktatási anyagot képeznek, amely lehetővé teszi a közigazgatási projektek és közigazgatás fejlesztési projekteken dolgozó projektmenedzserek képzését…”

Forrás:
Megjelent a kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. augusztus 31.
Kapcsolódó dokumentumok

Megjelent az adóigazgatási szakrendszerek integrációja érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az ”Adóigazgatási szakrendszerek integrációja” című, EKOP-1.1.14 kódszámú kiemelt felhívás dokumentációja.

A rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 1 500 000 000 forint.

A projektjavaslat benyújtására 2012. augusztus 31. és 2012. szeptember 30. között van lehetőség. ”

„…A projekt keretében három részprojekt valósul meg.
I. Ellenőrzés-korszerűsítés
Cél egy olyan ellenőrzés nyilvántartó rendszer működtetése, amelynek segítségével a vizsgálatok során született megállapítások kimutathatók, továbbá az ellenőrzés minden lépése dokumentáltan nyomon követhető az ellenőrzésre történő kiválasztástól a bírósági szakaszig. Emellett a jogszabályokban (Art, Ket) foglalt eljárási szabályok betartásában az ellenőrzés nyilvántartó rendszer nyújtson támogatást az ellenőrzésben résztvevők számára, az ellenőrzési tevékenység hatékonyságának növelése, az eljárási hibák minimalizálása érdekében…

II. Végrehajtás-korszerűsítés
1. Hátralékprognózis rendszere
…
A fejlesztés eredményeképpen a NAV az eddiginél korszerűbb, jelentősebb eredmények elérését és a hátralékok teljesebb körű kezelését, csökkentését biztosító új monitoring és elemző rendszerekkel fog rendelkezni, mely már a változások követését, a várható változásokból adódó feladatokra történő felkészülést illetve az erőforrás allokálás lehetőségének maximális kihasználását is lehetővé teszi. A kitűzött célok megvalósításával jelentős eredmények érhetők el a hátralékos adózók számának és a hátralékok növekedésének megakadályozásában, a hátralékok teljes körű kezelésének megvalósításában, a költségvetési bevételek növelésében, a jogkövető magatartást tanúsító adózók körének bővítésében, az eljárások gyorsabb, eredményesebb lefolytatásában.

2. Döntés előkészítő, támogató rendszer kialakítása
A NAV behajtási szakterülete nem rendelkezik döntés előkészítő és támogató rendszerrel, ezért szükség van egy adózói kockázati kategória rendszer, mintegy keretrendszer, illetve a hátralékkezelési-végrehajtási, a fizetési kedvezményi és a felszámolási kockázatkezelő és döntéstámogató rendszer kialakítására. A komplex kockázati minősítést készítő rendszert (komplex kockázati minősítés – KoKoM) minden adózóra kiterjedően kell kialakítani, mely széles spektrumú mutatórendszere révén az adózók minősítése rendszeresen, meghatározott időszakonként megtörténik…

3. Ingatlan-végrehajtás korszerűsítése
A fejlesztés célja az adóvégrehajtás keretében végzett ingatlan végrehajtás folyamatának teljes körű informatikai támogatása a Végrehajtási és Hátralékkezelési Rendszerben (VHR). Az elérendő eredmény az ügyintézői manualitás és ezzel az emberi erőforrás igény csökkenése, a program által támogatott hatékonyabb vezetői ellenőrzés, az ingatlan végrehajtás folyamatának gyorsabbá és hatékonyabbá válása és ezáltal a végrehajtásból származó költségvetési bevételek növekedése.
…
III. Egységes szoftver platform kialakítása
Az egységes követelés-kezelés (adó, járulék, illeték stb.) megköveteli, hogy a különböző rendszerek közötti átjárás minél egyszerűbben megvalósítható legyen. Lényeges szempont az is, hogy a rendszerek üzemeltetési költségei fajlagosan csökkenjenek. Ez feltételezi azt, hogy a jelenlegi sokféle megoldás és megközelítés száma a szakmailag szükséges minimumra csökkenjen…”

Forrás:
Megjelent az adóigazgatási szakrendszerek integrációja érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. augusztus 31.
Kapcsolódó dokumentumok

Információbiztonság és Kibervédelem (ISCD) konferencia

„ía KIM háttérintézményeként működő Nemzeti Biztonsági Felügyelet szeptember 3-4-én rendezte meg a második Információbiztonság és Kibervédelem (ISCD) konferenciát, amely egyik felvezető szakmai rendezvénye az idén októberi Budapesti Kibertér Konferenciának.

Az esemény az információbiztonság és kibervédelem elméleti és gyakorlati fejlődésének nemzeti és nemzetközi fórumaként szolgál, mind stratégiai, mind pedig vezető szakértői szinten. A kétnapos Balatonőszödön rendezett konferencia célja, hogy magas szintű szakmai és összehasonlító vitáknak teret engedve elősegítse a kiválóságon alapuló együttműködést az állami szektor, a nemzetközi integrációs szervezetek, az ipar, a kritikus infrastruktúra és a tudományos élet szereplői között. A konferencián bemutatták a legújabb, nemzetközi szerződéseket is érintő kibervédelmi trendeket, a jól és a kevéssé ismert, legújabb sérülékenységek kiszűrésének módjait, az információbiztonsági tudatosság relevanciáját, az ipari irányítási (SCADA) rendszerek védelmét különösen a kritikus infrastruktúra tekintetében, valamint a vezető piaci szereplők és alkalmazásfejlesztők biztonsági megoldásait.

A konferencia előadóinak valamint résztvevőinek sorában jelentős hazai döntéshozó személyiségek, a biztonságpolitikáért felelős szervezetek képviselői, a ma meghatározó információbiztonsági szolgáltatók vezető szakemberei, a hazai és a külföldi kritikus infrastruktúrák biztonsági vezetői, a jelentős információbiztonsági szolgáltatók vezető szakértői, valamint egyetemi kutatóintézetek képviselői foglaljak helyet.

A konferencia gondolatébresztő előadásait Iklódy Gábor, a NATO újszerű kihívásokért felelős főtitkárhelyettese és Zala Mihály a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke tartotta meg, a kormányzat képviseletében az eseményen többek között Dr. Szemerkényi Réka, a Miniszterelnökség politikai főtanácsadója és Dr. Kovács Zoltán KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár vett részt, aki elmondta, hogy a kormány felismerte annak szükségességét, hogy a meglévő információs rendszerek védelmi képességét fel kell mérni, össze kell hangolni a hazai és az uniós szempontrendszereket, valamint meg kell védeni a nemzeti adatvagyont és a nemzeti kritikus infrastruktúrát. A kormány felismerésének köszönhetően Magyarországon az elmúlt években teljesen átformálódott a jogszabályi környezet és a védendő értékek köre, valamint előremutató módon 2012 év elején megszületett az új Nemzeti Biztonsági Stratégia is.

A Budapesti Kibertér Konferencia 2012. október 4-5-én lesz. A résztvevői kör magas szintjénél és politikai súlyánál fogva a konferencia az idei év kiemelt diplomáciai és szakmai eseménye: 600 nemzetközi kormányzati, vállalati, tudományos és civil résztvevőt, és mintegy 100 sajtóképviselőt várnak a Millenáris Parkba. A Budapesti Kibertér Konferencia résztvevőinek három plenáris ülés, öt tematikus panelbeszélgetés, nyolc műhelyvita, külön ifjúsági fórum és innovációs kiállítás teremt lehetőséget eszmecserére a kibertér nyújtotta gazdasági és társadalmi lehetőségekről, a kiberbiztonság nemzetközi és hazai fejleményeiről-vonatkozásairól és a kiberbűnözés jelentette veszélyekről.”

Forrás:
Információbiztonság és Kibervédelem (ISCD) konferencia; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. szeptember 4.

Személyi, BKV-bérlet – Nem lesz egyetlen szuperkártyánk

„Teljes egészében EU-s finanszírozásban készülne el a Nemzeti Egységes Kártyarendszer, ám még kérdéses, hogy mikor. Addig is újabb és újabb kártyákat tesznek alkalmassá a későbbi egységesítésre, ám teljesen eltérő határidőkkel.

A Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósítása nem azt jelenti, hogy létrehozunk egyetlen szuperkártyát, amely kiváltja az összes többi okmányt – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH). A koncepció lényege a rendszer egységesítése: idővel a legtöbb kártyát alkalmassá tennék az egységes technológia szerinti használatra, ám azt mindenki maga dönthetné el, milyen személyes adatait szeretné egyetlen közös kártyán kezelni – közölte a hivatal.

Arról, hogy az új rendszer létrehozása mennyibe kerülhet, a KEK KH csupán annyit válaszolt lapunknak: a projekt finanszírozása teljes egészében uniós forrásból történik. Így aki legalább kiindulópontnak használható becslést szeretne, jobb híján abból indulhat ki, hogy az okmányirodákban a legolcsóbb kártyák elkészítéséért 1500 forintot kérnek el, ami nagyjából pontosan a gyártás költségeit fedezheti. Ezek azonban egyszerűbbek, pa­pír­ala­pú­ak, nincs bennük olyan chip, amely az egységes használatra alkalmassá tenné őket, vagyis a NEK drágább lehet.
Ráadásul jó ideig még nincs szó fizikailag egységes kártyákról, csupán több, ugyanolyan technológiával felszereltről, így a költségek még tovább nőhetnek. Nem tisztázott ugyanis még teljes körűen, mely kártyákat egységesíthetné a NEK.

Az ötletelés 2010-ben a személyi igazolványhoz kapcsolásból indult ki. Az is tény már, hogy a NEK megvalósításának első lépéseként áprilisban megkezdődött az új típusú diákigazolványok kiadása. A KEK KH úgy tájékoztatta lapunkat: az elmúlt valamivel több, mint négy hónapban 75 836 legyártott, megszemélyesített diákigazolvány készült el. A polgárőr-igazolványokat a diákigazolványokhoz hasonlóan szintén a NEK keretében adják ki, erről júniusban írtak alá megállapodást. A kormánytisztviselői kártyát, az oktatói és a pedagógusigazolványt pedig 2013 elején kezdhetik úgy gyártani, hogy NEK-kompatibilisek legyenek.

Ilyen volna a budapesti közösségi közlekedésben az elektronikus jegy- és bérletrendszer is – ezt azonban biztosan nem vezetik be már jövőre, a mostani tervek szerint talán 2014-től jöhet az új rendszer. Vagyis az egységesítés még legalább másfél évig valószínűleg csak technológiai egységet jelenthet a korábbinál drágább technológiával, arra azonban még várni kell, hogy mindenkinek egy kártyán férjen el a zsebében szinte minden adata. Az adatvédelem biztonságáért aggódók ennek örülhetnének is, de az információk összekapcsolása valószínűleg így sem igazán csillapítja az aggályaikat.

Felmerült már az is, hogy a jogosítvány, a tajkártya vagy az adókártya is bele fog tartozni a körbe, ezekről egyelőre nincs információ. Annyi biztos: adókártyákat néhány hete adtak ki először tavaly szeptember óta – azóta tartott a modernebbé alakítás, időközben pecsétes papírt kaptak az igénylők.

A közlekedésben van üzlet
A BKK-bérlet lehet az egyetlen a szóban forgó kártyák közül, amelyet vásárolni lehet. Nyugat-európai városokban, ahol elektronikus a tömegközlekedés jegyrendszere, a kártyák kiadása nagy üzlet: 1–3 év alatt megtérül a befektetés, ezért fizetnek magáncégek jelentős összegeket, hogy ők építhessék ki a rendszert. A városoknak is megéri a kiszervezés, mivel az ő költségeik minimálisak. Adatvédelmileg bonyolult kérdés, hogyan lehet egy személyes adatokat tartalmazó kártyára vásárlásokat átvezetni.”

Forrás:
Személyi, BKV-bérlet – Nem lesz egyetlen szuperkártyánk; Sztojcsev Iván; Világgazdaság; 2012. szeptember 5.

Informatika, távközlés, technika

Az Európai Bizottság a rádióspektrum megosztásával kívánja támogatni a vezeték nélküli technológiák innovációját

„Az Európai Bizottság a mai napon nyilvánosságra hozta, hogyan kívánja kezelni a mobil és vezeték nélküli adatforgalom ugrásszerű növekedését: az elképzelések szerint ehhez a vezeték nélküli, és ezen belül a szélessávú technológiákat alkalmassá tennék a rádióspektrum megosztására.

A legújabb technológiákkal lehetőség van a rádióspektrum több felhasználó – így például több internetszolgáltató – közötti megosztására és a TV-frekvenciák között rendelkezésre álló spektrum egyéb célokra való felhasználására. A nemzeti szintű spektrumszabályozások gyakran nem tükrözik a legújabb technológiákban rejlő lehetőségeket, és ily módon fennáll annak a kockázata, hogy a kereslet növekedésével a mobil- és szélessávú szolgáltatások felhasználói alacsonyabb színvonalú szolgáltatáshoz jutnak, továbbá ez a távközlési piacba való beruházásoknak is gátat szab.

A spektrummegosztással kapcsolatos összehangolt európai fellépéssel növelhető a mobilhálózatok kapacitása, csökkenhetnek a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatás költségei és olyan új piacok jöhetnek létre, mint az egyes frekvenciasávokhoz kapcsolódó értékesíthető másodlagos jogok piaca.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A rádióspektrum olyan fontos a gazdaság számára, mint az embernek a levegő, hiszen minden magánszemély és cég használja. Ha nincs elegendő spektrum, az lebénítja a mobilhálózatokat és a szélessávú szolgáltatásokat, ez pedig egyszerűen nem történhet meg, éppen ezért az újrafelhasználás és a rádióspektrum egységes piacának létrehozása révén maximalizálnunk kell ennek a rendkívül szűkös erőforrásnak a kihasználhatóságát. A rádióspektrum egységes piacára azért van szükség, hogy Európa ismét piaci vezető szerepre tehessen szert a mobil- és adatszolgáltatások terén, és több kutatási-fejlesztési beruházás valósuljon meg.

Az EU új rádióspektrum-politikai programjának (IP/12/141) első intézkedéseként a Bizottság a mai napon az alábbi lépésekre szólította fel a szabályozó hatóságokat:

  1. felkérte őket, hogy a Rádióspektrum-határozat (676/2002/EC) alapján hozott intézkedésekkel kövessék nyomon a harmonizált belső piacon a nem engedélyköteles frekvenciasávok kihasználtságát, illetve adott esetben bővítsék azokat, és ily módon segítsék elő a vezeték nélküli technológiákkal kapcsolatos innovációt;
  2. arra is felszólította a hatóságokat, hogy törekedjenek olyan, Unió-szerte egységes szabályozási elvek érvényesítésére, amelyek az értékes frekvencia-erőforrásokat közösen használó valamennyi – jelenlegi és új – felhasználó számára ösztönzést és jogbiztonságot nyújtanak a használati jogok megosztása területén.

Háttér-információk
A rádióspektrum rendkívül értékes, ugyanakkor egyre szűkösebb mértékben rendelkezésre álló erőforrás. Egyre szélesebb körben és egyre nagyobb mértékben alkalmazzák számos ágazatban, és a vezeték nélküli szélessávú technológiák alkalmazásának is előfeltétele. Az ugrásszerűen megnövekedett kereslet, amelynek hátterében többek között a hordozható számítástechnikai eszközök terjedése, a Wi-Fi zónák megjelenése, vagy az intelligens villamosenergia-hálózatok és az ipari automatizálás áll, Európától megköveteli, hogy a korábbinál hatékonyabban használja ezt a véges erőforrást.

Ipari előrejelzések szerint a globális mobil adatforgalom 2015-ig évente 26%-kal fog növekedni. Három év múlva 7 milliárd olyan telefon, táblagép és egyéb mobilkommunikációs eszköz lesz üzemben, amely internetes kapcsolattal rendelkezik.

A spektrumot használó vezeték nélküli technológiák közé tartoznak továbbá az intelligens rendszereket működtető, vezeték nélküli érzékelők és távvezérlők (amelyek segítségével például távollétünkben lekapcsolódik a villany, vagy a hőmérséklettől függően szabályozható a légkondicionáló). Csak a 863–870 MHz-es harmonizált, nem engedélyköteles frekvenciasávban évente legalább 40 millió ilyen vezeték nélküli eszközt értékesítenek Európában.

A vezeték nélküli szolgáltatások iránti növekvő keresletnek azonban gátat szab, hogy a rádiófrekvenciák csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Adott esetben nincs már kihasználatlan frekvencia, és költséges a frekvenciák új felhasználás céljából való újrakiosztása is, különösen ha ez a jelenlegi felhasználások kivezetésével jár.

A technológia fejlődésének köszönhetően immár meg lehet osztani a frekvenciasávokat, és így újabb források válnak elérhetővé anélkül, hogy a frekvencia használatára jelenleg engedéllyel rendelkező felhasználókat hátrány érné. Sok új, vezeték nélküli technológiát például úgy alakítottak ki, hogy lehetővé tegyék a nem engedélyköteles sávok megosztott használatát, míg mások új spektrum-erőforrásokat tesznek hozzáférhetővé azáltal, hogy a tv-állomásoknak fenntartott frekvenciasávok közötti úgynevezett „fehér területeket” felhasználva nyújtanak szélessávú vezeték nélküli szolgáltatásokat.

Az ilyen módokon történő spektrummegosztás előnyeinek kiaknázása érdekében el kell hárítani a szabályozásból fakadó akadályokat, és uniós szinten ösztönző intézkedéseket kell hozni. Ehhez különösképpen olyan, új szabályozói szemléletmódra van szükség, amelyek az interferenciamentesség garantálása mellett biztosítják, hogy több felhasználó, köztük az engedélyek jelenlegi birtokosai is jogosulttá válhassanak ugyanazon frekvenciasáv megosztott használatára.

A rádióspektrum-politikai program alapján jelenleg folyik a spektrumhasználat feltérképezése: ennek nyomán releváns információk állnak majd rendelkezésre a frekvenciasávok használatáról, és megállapítható lesz, milyen előnyös megosztási lehetőségek nyílnak az engedélyhez kötött és a nem engedélyköteles rendszerekben. Az előnyös megosztási lehetőségek kijelölése után ezeket is fel lehet venni a spektrumtérképre, és viszonyítási pontként szolgálhatnak majd más földrajzi régiók és frekvenciasávok esetében.

A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács támogatására is számít abban, hogy a területen korszerűbb szabályozási környezet jöjjön létre Európában.

Hasznos linkek

Forrás:
Digitális menetrend: a Bizottság a rádióspektrum megosztásával kívánja támogatni a vezeték nélküli technológiák innovációját; Európai Bizottság; 2012. szeptember 3.

Az analóg tévé megy, a „szuperwifi” jön

„Amikor tavaly a nemzetközi szabványügyi szövetség (IEEE Standards Association) illetékes munkacsoportja bejelentette, hogy publikáltak egy új szabványcsomagot, a 802.22-t, mely a regionális vezeték nélküli hálózatok (Wireless Regional Area Network – WRAN) protokollját írja le, várható volt, hogy azokban az országokban, ahol az adottságok kedvezőek, sorra alakulnak majd a cégek ennek kihasználására.

Az angolul csak „szuperwifiként” emlegetett technológia egyébiránt valójában nem az elterjedt wifi, mivel egyrészt más frekvenciákon működik, másrészt pedig használatához speciális berendezések szükségesek. Az elgondolás abból fakad, hogy fokozatosan egyre nagyobb mértékben tűnnek el az analóg televíziós csatornák, és az így keletkezett kihasználatlan „réseken” hoznak létre széles sávú wifikapcsolatot. Előírás, hogy ezeknek a hotspotoknak a működése nem okozhat interferenciát, nem zavarhatja a bérelt sávokban sugárzó televíziós adókat. A szabvány szerint a főként a ritkán lakott területek számára kialakított technológia bizonyos esetekben képes 22 Mb/s-os sebesség biztosítására is, hatósugara pedig akár 100 km is lehet.

Együtt a Google és a Microsoft
Tavaly még csak arról számolhattunk be, hogy viszonylag élénk az érdeklődés a technológia iránt, ám egy tegnapi tudósítás szerint ott, ahol van értelme foglalkozni vele, már előrehaladottak az alkalmazások is. Michael Calabrese, egy ebben érdekelt alapítvány egyik vezetője arról beszélt a The Raw Story munkatársainak, hogy a néhány száz méterig használható wifivel szemben a „szuperwifi” sokkal nagyobb távolságon át, kevesebb energiával képes internetkapcsolatot biztosítani, ugyanakkor kevésbé érzékeny az épületek árnyékolására vagy a rossz időjárás okozta zavarokra. A vezető még hozzátette azt, hogy elvileg elképzelhető és kívánatos lenne, hogy e sávok használatát valamilyen intézkedéssel olcsóbbá tegyék, így a költségek is jelentősen csökkennének.

A „szuperwifi”, ahogy említettük is, nem csodafegyver. Alkalmazása egyrészt függ az adott ország televíziós spektrumának állapotától, illetve eléggé nyilvánvaló, hogy ott érdemes és gazdaságos megpróbálkozni vele, ahol egyébként gazdaságtalan lenne ritkán lakott területeket más megoldásokkal lefedni. Ilyen földrajzi adottságokkal rendelkező ország például az Egyesült Államok vagy Brazília. Érdekesség, hogy az USA-ban a jövő évben induló, a vidéki egyetemi körzeteket lefedni kívánó projektben (AIR.U – Advanced Internet Regions) a Google és a Microsoft közösen támogatja az ilyen hálózatok kialakítását.

Ami – egyébként gyorsan kiküszöbölhető – nagy akadálya lehet még a technológia terjedésének, az az, hogy a hardvergyártóknak is alkalmazkodniuk kell, olyan eszközöket kell készíteni, melyek alkalmasak az érintett spektrum használatára – addig is van megoldás, de a szükségből használt átalakítók nem tökéletes módszer.

A fentiekből következik, hogy Magyarországon a „szuperwifi” egyelőre még igen távoli, ráadásul az ország földrajzi adottságai következtében talán nem is a legjobb megoldás, de minden bizonnyal akadnak majd területek, ahol érdemes lesz megpróbálkozni vele a felszabaduló frekvenciasávokon.”

Forrás:
Az analóg tévé megy, a „szuperwifi” jön; Dajkó Pál; IT café; 2012. szeptember 3.

Aranyérmes magyar vezetésfejlesztő szimuláció

„A „FLOW is Good Business” (FLIGBY) vezetésfejlesztő szimuláció kapta az „International Serious Play Award” vállalati kategóriájának aranyérmét. A szakmai zsűri ezzel 2012 legjobb – vállalatvezetők számára készült – digitális játékává választotta a FLIGBY-t.

A díjazottak megnevezésére az Egyesült Államokban, Seattle-ben, az éves Serious Play Konferencián került sor. A konferencia szakmai igazgatója, Clark Aldrich indoklásában elmondta, a FLIGBY a design, a tartalom és a játékélmény magas szintű egységével és minőségével érdemelte ki az elismerést.

A díjjal egy időben a FLIGBY megszerezte az amerikai Serious Games Association minősítését is, mellyel a vállalati döntéshozók figyelmét hívják fel az innovatív és előremutató képzési megoldások- ra.

Vécsey Zsadány a FLIGBY projekt gyártójának és tulajdonosának, a kaliforniai ALEAS Simulations, Inc.- nek az elnöke hangsúlyozta, a fődíj egyszerre szól a Flow sosem látott mértékű aktualitásáról és népszerűségéről, valamint a FLIGBY elkészítésében közreműködő fejlesztő és kivitelező szakemberek elismeréséről. A közel négy éves intenzív munkában aktív szerepet vállalt a világhírű magyar származású tudós, a Flow-elmélet megalkotója, Csíkszentmihályi Mihály professzor.

A FLIGBY egy újabb magyar sikertörténet, hiszen a koncepcióalkotás és a gyártás túlnyomó része Magyarországon zajlott, a projekt megvalósítását pedig döntően magyar tőkéből finanszírozta az ALEAS…”

Forrás:
Aranyérmes a „FLOW is Good Business”; sajtóhír, ALEAS; 2012. augusztus 23.

Két hét múlva döntenek a negyedik mobilszolgáltatóról

„A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-én hirdet ítéletet a negyedik mobilszolgáltató ügyében, akkor dől el, hogy az MPVI Zrt. hozzáláthat-e hálózatának kiépítéséhez.

A bíróság elsőfokú döntése megtiltotta, hogy használatába vegye a cég azokat a frekvenciákat, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) árverésén nyert el az év elején. A frekvencia-árverés végeredményét a már piacon lévő mobilszolgáltatók támadták meg. Az új piaci szereplőnek az eredeti pályázati kiírás szerint 2012. december 31-ig kell megindítania saját szolgáltatását Budapesten, ágazati szakértők azonban úgy vélekednek, a késlekedés miatt nem nagy a valószínűsége annak, hogy a társaság év végéig ki tudja építeni az ehhez szükséges hálózatot.

A céget alapító konzorcium a mobilszolgáltatáshoz elnyert blokkokért nettó 10 milliárd forintot fizetett. A hálózat kiépítése további tízmilliárdokba kerül, így a tulajdonosoknak várhatóan hamarosan újabb tőkeemelést kell végrehajtaniuk. Az MPVI Zrt. tulajdonosai egy júniusi közgyűlésen döntöttek a negyedik mobilcég 14,1 milliárd forintos alaptőke-emeléséről. Az emelés nem készpénzben, hanem vagyoni értékű jogok átadásával valósult meg.

A társaság tulajdonosai, a Magyar Posta (10 százalék), a Magyar Villamos Művek (45 százalék) és az MFB Invest (45 százalék) a részesedések arányában juttatott vagyoni jogokat a negyedik mobilszolgáltatónak: a posta például azt, hogy a logisztikai járművein hirdethet az MPVI, a postákon pedig előfizetőket gyűjthet. A másik két cég frekvenciahasználati jogokat adott át. A hétfői bírósági tárgyaláson első rendű felperesként a Magyar Telekom, másodrendűként a Telenor, míg harmadrendűként a Vodafon szerepelt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) mint alperessel szemben. Az alperes oldalán beavatkozott a perbe az MPVI, és annak egyik tulajdonosa, az MFB Invest Zrt is.

A tárgyalás egyik vitapontja, a negyedik szolgáltató frekvenciahasználatának felfüggesztése volt, emiatt nem láthat hozzá vállalt kötelezettsége teljesítéséhez – hangoztatta az NMHH képviselője. A másik vitapont a Magyar Telekom javaslata volt, hogy a bíróság kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. A vitatott jogi helyzetet nem ismertette a cég jogi képviselője, de az NMHH képviselője tiltakozott az előzetes döntéshozatal ellen, mert az több mint egy évvel halasztaná el az ügy lezárását. Mohai György bíró erre reagálva közölte: ha szükséges az előzetes döntéshozatal, azt nem befolyásolhatja az időigény.

Az NMHH képviselője többször is úgy nyilatkozott, hogy a meglévő három piaci szereplő között nincs verseny, ezért szükséges a negyedik – állami – szereplő a piacon. A felek vitatták a belföldi roaming kötelezettséget, vagyis azt, hogy az új szolgáltatót kiszolgálják a meglévő cégek saját hálózatukkal. Ezt a pályázatban vállalniuk kellett, de a Magyar Telekom csak jogfenntartással tette ezt. Véleményük szerint erre külön kellene szerződni.”

Forrás:
Két hét múlva döntenek a negyedik mobilszolgáltatóról; HVG.hu/MTI; 2012. szeptember 3.

Infokommunikációs Hálózatok és Alkalmazások Konferencia és Kiállítás – HTE Infokom 2012

„Tizennyolcadik alkalommal, 2012. október 10-12. között Mátraházán kerül megrendezésre a Hírközlési és Infromatikai Tudományos Egyesület (HTE) szervezésében az Infokommunikációs Hálózatok és Alkalmazások Konferencia és Kiállítás, a HTE Infokom 2012.

A kétévente megtartott rendezvény a mai napig a hazai infokommunikációs szakma kimagasló eseménye, legelismertebb tudományos-szakmai fóruma…

Részletes program

2012. október 10. szerda, 9.30 – 10.30
Konferencia megnyitója
Huszty Gábor (HTE)
Szalai Annamária (NMHH)

Kormányzati infokommunikáció
Szekcióvezető: Huszty Gábor (HTE)

Both Zoltán (NFM)
Bancsics Ferenc (MVM Net)
Szász Attila (NISZ)

11.00 – 12.45
A szekció E-közigazgatás
Szekcióvezető: Oláh István (HTE)

Antonio Felizardo (Hungaro Digitel): e-közigazgatás használatának terjesztése – Portugália eredményeinek tükrében
Schönléber Zoltán (Huawei)
Szabó Zoltán (Kapsch BusinessCom): A szélessávra telepíthető önkormányzati alkalmazások
Molnár Szilárd (Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület): E-demokrácia, és ami nincs mögötte

11.00 – 12.45
B szekció Készenléti kommunikáció kerekasztal
…
14.15 – 15.15
E-közigazgatás kerekasztal
Szekcióvezető: Burján András (HTE)

Fekete Gábor (KIM)
Vetési Iván (KeKKH)
Vágujhelyi Ferenc (NAV)
Kerékgyártó Sándor (Educatio)
Soltész Attila (Informatika a Társadalomért Egyesület)
…
15.30 – 17.30
B szekció TV új utakon
…
2012. október 11. csütörtök
9.00 – 10.30
Szabályozás
…
11.00 – 12.30
A szekció Frekvenciagazdálkodás
…
16.15 – 18.45
A szekció Elektronikus fizetési rendszerek

Inotay Balázs (Cellum Csoport): A CellPay illetve MasterCard Mobile bemutatása
Vilmos András (SafePay Systems): NFC a mobil fizetéshez
Elkán Tamás (Díjbeszedő Holding): Mobiltelefóniára épülő fizetési- és mérőóra kezelési megoldások a Díjbeszedő Holding Zrt. kínálatában
…
16.15 – 18.45
C szekció ICT Innováció és üzlet
Szekcióvezető: Németh Vilmos

Az ICT ipar jelentős súlyt képvisel a magyar gazdaságban. Ahhoz, hogy ez a terület tovább erősödjön nemcsak fejlett termékekre, innovációra van szükség, hanem olyan gazdasági környezetre, amely támogatja a piac növekedését. A szekció célja, hogy az innováció és a gazdaság oldaláról vizsgálja az iparág helyzetét, és megvizsgáljon olyan tényezőket, amelyek hatással lehetnek a hazai ICT ipar fejlődésére.

Máder Miklós Péter (ELTE, Magyar Telekom): A Tatooine ICT térképe
Szentiványi Gábor (ULX): A nyílt forráskód mint a technológiai szabványosítás eszköze az Információs Korban
Pauliska Mariann (Rolling Consulting): Innovációs fejlesztések támogatása
Hajdú László (IKPB): Mobil társadalom és a társadalmi mobilitás…”

Forrás:
Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE); 2012. augusztus-szeptember

Társadalom, gazdaság, művelődés

Újabb mérföldkövéhez érkezett az első nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis

„Fejlesztésének újabb mérföldkövéhez érkezett Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), amely a hazai kutatás-fejlesztési információs rendszer egyik központi elemeként országos méretben teszi láthatóvá, mérhetővé és intézményi szinten összehasonlítóvá a tudományos teljesítményt. A korszerű, hiteles és szabványosított adatbázis az elnyert uniós támogatással megvalósított fejlesztések eredményeképp a jövőben az eddiginél sokkal szélesebb áttekintést ad a magyarországi kutatási eredményekről, átjárást biztosít a felsőoktatási intézményi tudástárakhoz, repozitóriumokhoz, erősíti a felsőoktatás és a kutatás versenyképességét.

„A Magyar Tudományos Akadémia egyik közfeladata, hogy bemutassa a magyar tudomány eredményeit. Ennek legfontosabb eszköze egy olyan hiteles adatbázis, amely világossá teszi a kutatók és az intézmények teljesítményét és lehetővé teszi annak felmutatását, hogy miként és mivel járul hozzá a magyar nemzet a világ tudományos életéhez” – mondta a Magyar Tudományos Művek Tára országos kiterjesztéséről szóló projekt bemutatása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Pálinkás József. Az Akadémia elnöke az MTA Könyvtárában rendezett eseményen a MTMT jelentőségét méltatva úgy fogalmazott: az első nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis fejlesztése szép példája a hazai szellemi műhelyek legjavának együttműködésére, a közös intézményi érdekek megjelenítésére.

„Nyilvántartani és megismertetni értékeinket” – fogalmazta meg a magyar tudományosság egésze számára az eredmények világszínvonalú bemutatását lehetővé tévő tudományos bibliográfiai adatbázis legfőbb célját Makara B. Gábor, az MTA rendes tagja, az MTMT Felügyelő Testületének elnöke. A korábbi két tudományos adatbázis egyesítéséből megszületett és most egy TÁMOP-pályázat keretében 308 millió forintos támogatással megújult MTMT további feltöltésével szinte teljes körűen hozzáférhetővé válnak a hazai felsőoktatási intézmények, az akadémiai, valamint a programhoz csatlakozott más kutatóhelyek 2007-2014 között megjelent és a jövőben publikálandó tudományos műveinek bibliográfiai adatai. Makara B. Gábor szavai szerint az MTMT a „szervezeti önismeret” lehetőségét is biztosítja. Mint mondta: egy gombnyomással, akár tíz perc alatt kimutatható, hogy egy-egy felsőoktatási intézmény egy adott időszakban milyen tudományos teljesítményt végzett.

Értékelhető és elemezhető eredmények
Az MTMT, a hazai kutatás-fejlesztési információs rendszer egyik központi elemeként átjárást biztosít az intézményi tudástárakhoz, az egyetemi és akadémiai repozitóriumokban megtalálható művek közvetlenül is elérhetővé válnak a portálról. Az adattár az MTA tudományos osztályaihoz illeszkedve 11 szakterületen körülbelül 25 ezer kutatóhoz kapcsolódva tartalmaz információkat. Az MTMT teljes kiépülésével a hazai kutatási és részben fejlesztési, innovációs eredmények döntő hányada is láthatóvá, értékelhetővé, elemezhetővé válik. A korábbinál megbízhatóbb összehasonlítási lehetőség áll majd rendelkezésre az egyes szakterületek, az egyes intézmények és az egyes kutatók teljesítményét illetően, s felrajzolhatók lesznek a fejlődési trendek, megtalálhatók a magyar tudomány összteljesítményére vonatkozó adatok és információk.

„A magyar tudományosság teljesítményét méltán reprezentáló, sikeres és fontos lépésnek nevezte az MTMT fejlesztését Balázs Ervin, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, míg Kollár László az OTKA Bizottság elnöke arról a tapasztalatáról számolt be, hogy a megújuló adatbázist használó kutatók jobban odafigyelnek adataik feltöltésére, így már mostanra is „tisztult a kép.” Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint az MTMT jó eszköze az oktatói kiválóság mérésének is: összehasonlíthatóvá teszi a teljesítményeket, ösztönzi az esetleges lemaradókat a korábbinál jobb teljesítmény elérésére.

Az adatbázis széleskörű alkalmazási lehetőségeket biztosít a döntéshozóknak, mert megjeleníti azokat a közleményeket és más tudományos alkotásokat is, amelyek nemzeti jellegük miatt, megjelenési formájuk, témájuk vagy közlési nyelvük miatt kívül esnek a nemzetközi publikációs/bibliográfiai adatbázisok megfigyelési körén.

Folyamatosan bővülő lefedettség
Az eredetileg 24 MTMT-tagintézmény együttműködésével indult projekt gazdája a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Az MTA kezdeményezésére indított projekthez – amellyel az Akadémia Könyvtára fontos közfeladatot teljesít – hasonló, a nemzeti és felsőoktatási tudományos kutatási potenciál bemutatására alkalmas adatbázis rendszer néhány EU tagállamban, például Szlovéniában, Hollandiában vagy Írországban már működik, legtöbb esetben nem teljes funkcionalitással. A tagintézmények száma idehaza folyamatosan növekszik: a felsőoktatás oktatói, kutatói esetében a lefedettség már 85-90 százalékos, míg az Akadémia kutatóintézeteinél az arány 100 százalékos.

A magyar fejlesztés fő eleme a 2007-től 2014-ig terjedő teljes körű adatfeltöltés mellett a szoftverfejlesztés és elemzési eszköztár kialakítása az értékelés és a nemzetközi összehasonlítás segítésére. Ez utóbbi becsült fejlesztési költsége 100 millió Ft. A szoftver-fejlesztéshez előzetes koncepció, rendszerterv és igényfelmérés készült. Az MTMT rendszerének és a felsőoktatási intézmények belső informatikai rendszerének összekapcsolásához szükséges szoftver elemek fejlesztéséhez a projekt résztámogatással fog hozzájárulni. Kiépül a kapcsolat a felsőoktatási adattár alapú vezetői információs rendszerrel (AVIR: Adattár alapú Vezetői Információs Rendszer a felsőoktatásban). A tudományos teljesítményre vonatkozó adatokat az AVIR az MTMT-ből veszi majd át. A projekt végére így a magyar tudományos teljesítmény nemzetközi bemutatására is alkalmas internetes portál jön létre. Az MTA Könyvtárában egy 19 fős, informatikusokból, könyvtár-informatikusokból, tájékoztató könyvtárosokból, közgazdászokból, valamint szociológusokból álló csoport, illetve egy 29 fős hasonló szakemberekből álló külső csapat végzi a projekttel kapcsolatos munkát. A program projektgazdája az MTA Könyvtára. A szakmai irányítást Makara B. Gábor, az MTA rendes tagja, az MTMT Felügyelő Testületének elnöke végzi”

Forrás:
308 milliós TÁMOP támogatással fejlesztik tovább az első nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist az Akadémiai Könyvtárban; Magyar Tudományos Akadémia; 2012. augusztus 31.

Osztrákok jelentkeztek be az e-útdíj rendszer építésére

„A kormányok leginkább azt szeretik, ha az akár még nem teljesen kiépített, de már működőképes e-útdíj rendszer üzembe állása után fizetik ki a beruházásokat. Az osztrák EFKON – mely Ausztria és Németország mellett Írországban, Bulgáriában, de Malajziában, Dél-Afrikában és Indiában is épített már ilyen rendszereket –, nem lepődne meg, ha a magyar e-útdíj rendszer építése is ehhez hasonló tervekkel indulna.

A grazi székhelyű EFKON AG ma sajtóbeszélgetésen jelentette be, hogy bár a kormányzati pályázati kiírás pontos időpontja és paraméterei sem ismertek, indulni szándékozik a magyar integrált ellenőrzési és díjszedési rendszer kiépítéséhez szükséges eszközök beszerzésével és működtetésével kapcsolatos közbeszerzési tenderen.

„A technológiai feltételek és az üzleti szabályzat sem ismertek egyelőre, de valószínű, hogy az elektronikus útdíj bevezetésére 2013-ban Magyarország sort kerít” – mondta Max Staudinger, a vállalat kiemeltprojekt-képviselője a cég hivatalos magyarországi bemutatkozóján, ahol egyúttal az e-útdíj rendszer építésével és elindításával kapcsolatos lehetőségekről beszélt.

A szakember azt hangoztatta, hogy „a sikeres installációhoz az ország szempontjából legoptimálisabbnak tekinthető megoldást kell alkalmazni, de figyelembe kell venni a helyi gazdasági, szakmai és szabályozási szempontokat is”.

Nem minden a technika
Staudinger elmondta, hogy tapasztalataik szerint az optimális technológia meghatározása olyan soktényezős egyenlet, amiben a kormányok nem mindig a műszakilag legfejlettebb megoldást választják. Ennek oka, hogy országonként eltérő súllyal esnek latba olyan tényezők, mint az elektronikus útdíjrendszerbe bevonni kívánt úthálózat hossza, az érintett teherautók száma, illetve az egyes rendszerek várható megtérülési ideje és a működtetési költségek aránya.

Az osztrák cég a világban e-útdíj beszedésére alkalmas rendszereket épít. Az intelligens forgalmi rendszerek (Intelligent Transportation Systems – ITS), az e-útdíjszedő, ellenőrző és behajtó rendszerek világszerte ismert nagy szállítója. Kulcsrakész, a helyi sajátosságokhoz illeszkedő rendszereket építenek, legyen szó műholdas követőrendszerre épülő, mikrohullámú ellenőrzésen vagy csupán klasszikus videokamerás adatrögzítésen alapuló infrastruktúrákról.

Csúsztatva fizetnék ki?
A magyar lehetőségekről újságírói kérdésre válaszolva Max Staudinger elmondta, hogy ha a kormányzati cél az, hogy 2013-ban Magyarországon legyen üzemben e-útdíj rendszer, akkor a tenderkiírásra mihamarabb sort kell keríteni. A rendszer kiépítésének időtartamát a sok ismeretlen tényező miatt nem lehet megbecsülni, de az alapul vehető, hogy a szerződés-aláírást követően a rendszer életbe lépéséig Ausztriában 18 hónapra, Németországban 26 hónapra volt szükség. Valószínűleg ez Magyarországon se megy majd gyorsabban” – mondta szakember. Szerinte az is elképzelhető, hogy az átlagosan a beszedni tervezett útdíj 10-20 százalékát jelentő infrastrukturális beruházási költséget a megrendelő (vagyis az állam) majd csak csúsztatva, az e-útdíj rendszer üzembe helyezését követően kezdje el fizetni.”

Forrás:
Osztrákok jelentkeztek be az e-útdíj rendszer építésére; HVG.hu; 2012. szeptember 5.

A közösségi médiában evangelizálna az egyház

„A közösségi média új evangelizációs lehetőségeiről tanácskoznak ezen a héten Bangkokban a Dél-, Délkelet-, Kelet- és Közép-Ázsia püspökei a Társadalmi Kommunikáció Püspöki Intézete (BISCOM) nyolcadik konferenciáján.

A Vatikáni Rádió beszámolója szerint a szeptember 3-tól 8-ig tartó tanácskozás címe: Közösségi Média: szörfözés, kapcsolatépítés, blogolás, játék, függőség – A Kommunikációs Szolgálat lehetőségei és kihívásai Ázsiában. Az esemény szervezőije a tizenkilenc püspöki konferenciát tömörítő Ázsiai Püspöki Konferenciák Szövetsége. Claudio Maria Celli érsek, a Társadalmi Kommunikáció Pápai Tanácsának elnöke megnyitó előadásában felvázolta azokat a modelleket és stratégiákat, amelyek Krisztus üzenetének hirdetését segítik elő a mai modern médiakörnyezetben.

A BISCOM célja, hogy Dél-Ázsia püspökeivel megismertesse a modern média sajátosságait, felvértezze őket a korszerű kommunikációs eszközök felhasználáshoz szükséges készségekkel és ismeretekkel. E konferencia részvevői kidolgozzák azokat a módszereket, amelyek segítségével a modern közösségi médiát a lelkipásztori hivatás szolgálatába lehet állítani.”

Forrás:
A közösségi médiában evangelizálna az egyház; SG.hu/MTI; 2012. szeptember 4.

Gyors és lenyűgöző karriert futott be az új közösségi képmegosztó oldal

„Azt hihetnénk, nehéz betörnie a nagyok közé egy viszonylag új oldalnak, a Pinterest azonban rácáfol erre.

Gyors és lenyűgöző karriert futott be a közösségi képmegosztó oldal, a Pinterest: alig több mint két éve (2010 márciusában) indult el zárt bétaverzióban, 2011 augusztusában már szerepelt az év 50 legjobb weboldalának listájában, a múlt év decemberében pedig már felkerült a top 10 közösségi oldal közé.

Hogy népszerűsége töretlen, sőt emelkedő, azt jól jelzi, hogy – a Shareaholic szerint – augusztusban a képmegosztó már nagyobb forgalmat bonyolított, mint a Yahoo!, és ezzel a világ negyedik legnagyobb forgalmat generáló forrásává vált.

Még érdekesebb ez a tény annak fényében, hogy a három nagy kereső, a Google, a Bing és a Yahoo! forgalma átlagosan 15,36 százalékkal esett vissza.”

Forrás:
Új mérföldkő a Pinterestnél; HVG.hu; 2012. szeptember 7.

Szoftverfejlesztési projekt zárul Szegeden

„Végéhez ért az InfoPólus 2009 Kft. mintegy 1,7 milliárd forint költségvetésű szoftver kutatás-fejlesztési projektje – jelentették be a Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter szegedi záró konferenciáján a résztvevő tagok csütörtökön.

A hároméves, uniós támogatású projekt célja, az volt, hogy az egyes tagok meglévő szoftver- és rendszerminőséggel kapcsolatos kompetenciáit felhasználva, közös együttműködés keretében versenyképes termékekből és szolgáltatásokból álló egységes, hazai szinten piacvezető, és nemzetközi piacokon is sikereket elérő szoftver-minőségbiztosítási platformot hozzanak létre.

A projektben a cégek együttműködtek a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportjával. Gyimóthy Tibor a csoport Szoftverfejlesztés Tanszékének vezetője az MTI-nek elmondta: a kis- és középvállalkozási szoftverfejlesztő cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy saját kutatás-fejlesztő részleget tartsanak fenn, ezért adott esetben a nagyobb cégekkel szemben hátrányba kerülnek.

Az SZTE adottságait kihasználva azonban a feladatok végrehajthatók. Az ipari partnerek konkrét problémákkal kereshetik meg az egyetemet, amely a fejlesztéseket és az új módszereket a partnereknél kipróbálhatja.
Ez egy nagyon gyümölcsöző szimbiózis, ami már évtizedek óta működik”- tette hozzá.

Ebben a projektben több cég állt össze és így az elkészült szoftverminőséggel, szoftverkarbantartással kapcsolatos módszereket, eszközöket szélesebb körben alkalmazzák. Ezzel megnyílik a lehetőség, hogy a partnerek egyrészt jobb minőségű szoftvert tudjanak hosszútávon használni, ami óriási piaci előnyt jelent, másrészt hatékonyabban tudják saját szoftvereiket fejleszteni, és ezzel a költségeik jelentősen csökkenthetők – hangsúlyozta a professzor. Hozzátette: az elkészült valamennyi megoldás egyedi, újszerű a saját piacán.

Az InfoPólus 2009. Kft-t 7 kis- és középvállalkozás – Büro-Three Informatikai Szolgáltató Kft.; Clarity Consulting Kft.; FrontEndART Szoftver Kft.; GriffSoft Informatikai Zrt.; MultiRáció Kft.; Polygon Informatikai Kft.; SZEGED Software Zrt. – alapította 2009 áprilisában. Az őket összefogó Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszterben akkor 19-en voltak, mostanra mintegy 50 partner van, túlnyomó többsége szegedi.”

Forrás:
Szoftverfejlesztési projekt zárul Szegeden; Híradó.hu; 2012. szeptember 7.

A T-Systems indul az e-útdíj tenderen

„A T-Systems Magyarország GPS-alapú megoldásával indul a kormány tervei szerint jövő júliustól induló, kilométeralapú, elektronikus útdíjbeszedési rendszer kifejlesztését célzó tenderen.

Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Deutsche Telekom érdekeltségébe tartozó társaság bemutatta Satellic Tolling Platform nevű megoldását, amellyel a cég a hamarosan kírásra kerülő hazai elektronikus útdíjszedési tenderen is indulni szándékszik, vélhetően több más céggel együtt.

A kormány a tavasszal bejelentett Széll Kálmán Terv 2.0 stratégiája kapcsán tervezi bevezetni az elektronikus útdíjfizetési rendszert, amelyet a tervek szerint a három és fél tonnánál nehezebb tehergépjárműveken lenne kötelező használni. A teherfuvarozóknak a tervek szerint a jelenleginél kiterjedtebb, durván hatezer kilométernyi hazai út használatáért kell majd útdíjat fizetniük az azokon megtett út hossza alapján.

Műholdas szolgáltatást javasolnak
Miután az elektronikus útdíjfizetési rendszernek hamar el kell készülnie, a T-Systems egy GPS-alapú, autókba helyezett, intelligens fedélzeti egységeket használó megoldással indul a tenderen. Hasonló megoldásokat például Németországban és Franciaországban is alkalmaznak. A GPS-alapú megoldás elindításához ugyanis nincs szükség út menti infrastruktúra létesítésére, ellentétben a mikrohullámú technológiával dolgozó rendszerrel, ami többek közt Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban működik, de a lefedett utak mentén vezeték nélküli kommunikációs egységek kiépítését igényli.

A T-Systems szerint a műholdas technológia előnye, hogy bármikor egyszerűen elvégezhető az útdíjköteles utak bővítésének köre, mivel az nem igényel útmenti építkezést. A sajtótájékoztatón egy fedélzeti egységet is bemutattak, amely a szivargyújtóról kap energiát, és a teherautók szélvédőjére lehet rögzíteni. Németországban ezeket az egységeket meg is vehetik a fuvarozók, de akár letét ellenében akár ki is lehet bérelni ezeket.

Az intelligens beltéri egység számol szinte mindent
A társaság megoldása esetében a fedélzeti berendezés képernyőjéről leolvasható az aktuális útdíj-egyenleg, és az eszköz a hagyományos navigációs berendezéseknél precízebben illeszti el a digitális térképen a megfelelő utakra a járművet. Közvetlenül az eszközön történik a pozícionálás, az illesztés, a díjköteles útvonalak azonosítása, és a díjak megállapítása is. A berendezés mobilhálózaton keresztül továbbítja ezeket az adatokat egy központi szervernek, amely a számlázás bonyolítását végzi.

A T-Systems kiemelte, hogy a berendezés adatvédelmi okokból nem továbbít a felhasználó követésére alkalmas információkat a központi szerverek felé. Komoly visszaélésre eddig a rendszert évek óta használó Németországban eddig nem került sor, a berendezések használatát az út mellett elhelyezett mobil eszközökkel tudnák elvégezni a hatóságok.”

Forrás:
A T-Systems indul az e-útdíj tenderen; [origo]; 2012. szeptember 6.

Szakirodalom

A televízió kezdeti lépései Magyarországon az 1930-as években

„Az eredeti képekkel illusztrált írás a televíziózás magyarországi megjelenésének időszakának, a 30-as éveknek az érdekességeit mutatja be, többek között a Tungsramnál és a Posta Kísérleti Állomáson folytatott kezdeti fejlesztéseket.

A rádiózás 1920-as években megvalósult elterjedésével párhuzamosan fokozódott az igény a képek továbbítására, a televízió megszületésére. Ehhez az elsődleges feladat a képek átalakítása elektromos jellé, a képbontás megoldása volt. A mechanikus képbontókra több, nagyhírű megoldás született Paul Nipkow 1884-ben bejelentett szabadalmát követően. E téren híresek a magyarok közül Mihály Dénes Telehorja, Okolicsányi Ferenc tükörcsavaros megoldása és Wikkenhauser Géza konstrukciói. A fejlődés nem állt meg, gondolkodó elmék sokasága kereste az elektronikus megoldást. Ezek közül elsősorban Tihanyi Kálmán és Vladimir Zworykin szabadalmait kell megemlíteni, amelyek alapján elkezdték az elektronikus képbontó eszközök, az ikonoszkópok gyártását. Ezekből aztán más laboratóriumokban kamerákat építettek, amelyekből létrejöttek az első televíziós stúdiók. A kezdetben fekete-fehér képbontó eszközöket a színesek, az ikonoszkópokat az ortikonok, a vidikonok, majd a félvezetős eszközök követték, amelyek mára a nagyfelbontású képek csodáját varázsolják a nézők készülékeire.

1. Televíziós fejlesztés a Tungsramnál
Az 1930-as évekre a Tungsram nemzetközi nagyvállalat, Magyarország egyik legszámottevőbb ipari óriása lett [1]. Szoros kapcsolata volt a külföldi nagyvállalatokkal és képviseleteket működtetett a nagyobb országokban. Exportszervezete gondosan figyelte a fejlődést, de a szakma nagyvállalatai is tartották a Tungsrammal a kapcsolatot. 1932 szeptemberében Aschner Lipót vezérigazgatónak címzett belső anyag készült, amely tájékoztat a televízió helyzetéről és fejlődésének várható irányáról. Rámutat a Braun-féle cső, azaz a katódsugárcső jelentőségére és arra, hogy ezzel lényegesen jobb minőség lesz elérhető a mechanikus megoldásokénál.

1933 novemberében kelt az 1929-ben alapított német Fernseh AG és budapesti képviselőjének levele, amely javaslatot körvonalaz a televízió magyarországi bevezetésének módjára…”

Forrás:
A televízió kezdeti lépései Magyarországon az 1930-as években; Híradástechnika; LXVI. évfolyam, 2011/4 szám; 2012. február 28. (pdf)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat az európai uniós szabad források felhasználásához szükséges intézkedésekről

„A Kormány
1. az Államreform Operatív Program tekintetében
a) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a program végrehajtása során az akciótervben szereplő ütemezéstől, illetve tartalomtól (vállalt indikátortól) való legalább 30%-os eltérés esetében kezdeményezze az Államreform Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének módosítását a nem teljesítő projektek cseréje érdekében,
b) felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az Államreform Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akcióterve alapján állítson fel tartaléklistát annak érdekében, hogy nem teljesítő projektek cseréjére lehetőség legyen,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: folyamatos
2012. szeptember 15.

2. az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program tekintetében
a) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy alakítson ki a kormányzati informatika területén egyszemélyi felelősséget a projektek végrehajtásának felgyorsítása érdekében,
b) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert azon projektek esetében, ahol a támogatási szerződésben vállalt ütemezéshez képest az elmaradás 30%-nál nagyobb mértékű, kezdeményezze a támogatási szerződéstől való elállást és a forrás átcsoportosítását,
c) felhívja az érintett minisztereket, hogy az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervében szereplő valamennyi konstrukció esetében a végleges szakmai tartalmat haladéktalanul küldje meg a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter érintett miniszterek
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1345/2012. (IX. 7.) Korm. határozata az európai uniós szabad források felhasználásához szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2012. évi 117. szám; 2012. szeptember 7.; 19878. oldal (pdf)

Kormányhatározat az Államreform Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének frissítéséről

„A Kormány
1. az Államreform Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervét az 1. melléklet szerint állapítja meg,
2. a 2. mellékletben meghatározott projekteket az Államreform Operatív Program kiemelt projektjeiként nevesíti, és hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága a támogatási szerződést azokra megkösse,
3. az Államreform Operatív Program 2011–2013. időszakra szóló akciótervének elfogadásáról és kiemelt projektek nevesítéséről szóló 1286/2012. (VIII. 9.) Korm. határozatot visszavonja…”

Forrás:
A Kormány 1346/2012. (IX. 7.) Korm. határozata az Államreform Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének elfogadásáról és kiemelt projektek nevesítéséről; Magyar Közlöny; 2012. évi 117.szám; 2012. szeptember 7.; 19788-19821. oldalak (pdf)

Hírek, érdekességek, olvasnivaló – röviden

Hírek, érdekességek, olvasnivaló – röviden, 2012. szeptember 9.

közigazgatási informatika
Új-Zéland Kormányának Webes Eszközei – New Zealand Government Web Toolkit
Útmutatás, ötletek, szabványok és stratégiai tanácsok az online szolgáltatási csatorna hatékony használatához.
További információk:
Why the Web Toolkit?; New Zealand Government Web Toolkit Blog; 2012. szeptember 3.

A Fehér Ház hivatalos mobil alkalmazása
Hírek, sajtóanyagok, élő videó. Android és iOS operációs rendszerekre.

Frissítették a cseh elektronikus hatósági postafiókot
CZ: New look and feel for the data box system; ePratice.eu; 2012. szeptember 4.
Lásd korábbi cikkünket is:
Eredményesen működik az elektronikus hatósági postafiókok rendszere Csehországban; Egov Hírlevél; 2011. szeptember 4.

Aranybányából adatbánya: British Columbia adatportálja a 3.000. adatállományt tette nyilvánosan elérhetővé
Gold mines to data mines: DataBC tops 3,000 datasets; Ministry of Labour, Citizens’ Services and Open Government; 2012. szeptember 4. (sajtóközlemény)
DataBC
(A címben megbújó szójáték alapja a tartomány kiterjedt bányászati ipara, és az ezzel kapcsolatos szabadon hozzáférhetővé tett adatok nagy száma.)

Előrehalad az új-zélandi kormányzati felhőstratégia megvalósítása
Government moves ahead with cloud computing strategy; Chris Tremain; Beehive; 2012. augusztus 30.
All-of-government cloud computing approach; Government ICT Directions and Priorities

Megnyílt az Ausztrál Fővárosi Terület (Australian Capital Territory), az ausztrál fővárost magában foglaló szövetségi állam, adatportálja
Announcing dataACT and Mobile Canberra initiatives; ACT Government Information Office Blog; 2012. augusztus 28.
Australia’s first 3rd Generation open data site – from the ACT; eGOV AU; 2012. augusztus 30.
ACT Government Data Portal

Az Egyesült Államok elnöke új iratmegőrzési rendeletet léptetett életbe
Managing Government Records Directive, Office of Management and Budget; 2012. augusztus 24. (pdf)
White House overhauls electronic records requirements; Joseph Marks; Nextgov; 2012. augusztus 24.
Természetesen alapvetően az elektronikus iratok megőrzéséről van szó (ez a problémás).

Az amerikai szövetségi kormányzat digitális stratégiájáról ír a kormányzat informatikai vezetője
Building-Blocks of a 21st Century Digital Government; Steven VanRoekel; Office of Management and Budget; 2012. augusztus 24.

Hogyan használják a helyi önkormányzatok a közösségi médiát az állampolgárok bevonására Ausztráliában?
Connecting with Communities: How Local Government is Using Social Media to Engage with Citizens; Anne E. Howard; ANZSOG Institute for Governance at the University of Canberra and Australian Centre of Excellence for Local Government; 2012. augusztus 22. (pdf)
Leading-edge Research Provides New Insights About Social Media for Local Government; Australian Centre of Excellence for Local Government; 2012. augusztus 22. (sajtóközlemény)

Victoria szövetségi állam megnyitja adatait Ausztráliában
Victoria to open access to government data; Adam Bender; Computerworld; 2012. augusztus 30.
Vic Govt opts for machine-readable data by default; Josh Taylor; ZDNet; 2012. augusztus 30.
DataVic Access Policy : Intent and Principles; State of Victoria through the Department of Treasury and Finance; 2012. augusztus 23. (pdf)
Whole of Victorian Government Intellectual Property Policy : Intent and Principles; State of Victoria through the Department of Treasury and Finance; 2012. augusztus 23. (pdf)
Victorian Government Data Directory

politikai informatika
Nem az onlájn beszélgetésben szándékozunk győzni, mondja Obama kampányának digitális stratégiájáért felelős munkatárs
Obama Digital Chief: ‘Winning’ Online Conversation Not Our Objective; Alex Fitzpatrick; Mashable; 2012. szeptember 4.

A közösségi média webhelyei és a politika
Politics on Social Networking Sites; Lee Rainie, Aaron Smith; Pew Research Center’s Internet & American Life Project; 2012. szeptember 4.
A neves kutatóintézet felmérése, a kutatás teljes anyaga letölthető.

Üdv, Barck Obama vagyok. Kérdezz bármit!
Hi, I’m Barack Obama, President of the United States — AMA : IAmA
Reddit: Obama visit generates most activity ever; Donna Tam; CNET News; 2012. augusztus 31.
Reddit-nek hívják az Internet egyik legnépszerűbb helyét. Szakszóval tartalomgondozó hely, vagyis a használói híreket, információkat töltenek fel, vitatnak meg. Egyik legnépszerűbb rovatukkat „IAmA („I am a”)”-nak hívják, amelyben az erre vállalkozó személyektől bármit lehet kérdezni ( AMA („Ask me anything”)). 2012. augusztus 19-én Obama elnök volt az, akitől bármit lehetett kérdezni. Ez az alkalom olyan erős forgalmat generált (5,3 millió oldal letöltés környékén), hogy csaknem megbénította a webhelyet.

gazdaság
Igen, lehet az Egyesült Államokban is iPhone-t gyártani!
Yes, We Can Make iPhones in America; Baizhu Chen; Forbes; 2012. szeptember 7.
A Forbes üzleti magazin újságírója felülvizsgálja korábbi nézetét, mely szerint NEM lehet iPhone-t gyártani versenyképesen az Egyesült Államokban. Szerinte a 3D-nyomtatás felszámolja a kínai előnyt, mert megszűnik a méretgazdaságosságból származó előny. (Nem tűnik egy realista elképzelésnek).

művelődés
Kiáltvány a könyv jövőjéről
Book: A Futurist’s Manifesto; Hugh McGuire and Brian O’Leary (szerkesztők); O’Reilly Media; 2012. szeptember 4.