Tartalomjegyzék

Kiemelt hírünk

Lázár János a közszolgálati dolgozók béremeléséről és más aktuális kérdésekről
Tárgyszavak: adóeljárás, átláthatóság, bürokrácia leépítése, építésügyi hatósági eljárás, európai uniós források kifizetése, fejlesztéspolitika, információszabadság, kormányzati teljesítmény, közbeszerzés, közigazgatási egyszerűsítés, közigazgatási személyzeti ügyek, központi kormányzat, közszolgálati életpályamodell, Lázár János,Magyarország, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Péterfalvi Attila

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt hírünk

Lázár János a közszolgálati dolgozók béremeléséről és más aktuális kérdésekről

„Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár „Kormányinfo 15. Mit miért tesz a kormány?” címmel tartott sajtótájékoztatót.
…
A következő időszakban semmilyen gépjárműbeszerzés nem lesz az államapparátusban a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint. Lázár János jelezte, hogy áttekintették a gépjárművek helyzetét és szükségtelennek tartották a 6 milliárd forintos beszerzést.

A tárcavezető a parlament költségvetési bizottságának javaslatára reagálva azt is közölte: az új közbeszerzési törvény az új uniós irányelvek szerint készült, ami meghatározza a kivételek körét. A hazai jogszabálynak szűk a mozgástere, így a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) sem lesz lehetősége, hogy november 1-je után kivételes elbánásban részesüljön – fűzte hozzá. A testület módosító indítványában azt kérte: két területen vegyék ki az MTVA-t a jogszabály hatálya alól.

A Miniszterelnökség vezetője a tájékoztatón azt is elmondta: szeptember 15-ig értékelik a tárcák eddigi teljesítményét. A július elejére tervezett belső konferenciát – a bevándorlási kérdés okozta terhek miatt – augusztus 25-én tartják meg. Ezen – Matolcsy György jegybankelnök, Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Domokos László, az Állami Számvevőszék és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke részvételével – az OECD országjelentését értékelik majd.

Az információszabadságról szóló törvény módosításával kapcsolatban arra a kérdésre, hogy miért van szükség a közérdekű adatigénylés fizetőssé tételére, Lázár János azt válaszolta: „mert nem győzzük”, előfordul ugyanis, hogy például egy-egy önkormányzatnak több tízezer oldalt kell lemásolnia. „A visszaéléseket szeretnénk megakadályozni”, nem az információhoz való hozzáférés alapjogát korlátozni – hangsúlyozta.

Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezt kiegészítve azt mondta: az Igazságügyi Minisztérium a törvénytervezet megfogalmazása során végig konzultált Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével. A jogszabály továbbra is meg fog felelni minden alkotmányos elvárásnak – közölte az államtitkár, aki szerint a módosítás célja megtartani a közérdekű adat kikérésének szabadságát, de korlátozni azt a szabadságot, hogy ezt obstruktív jelleggel, az államérdek figyelembevétele nélkül tehessék meg.
…
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a 2016-os büdzsében az első félévre 25 milliárd forintos „mozgástér” van a közszolgálati életpályára. Ennek igazságos elköltése érdekében a tárcavezető konzultációt kezdeményez a szakmai partnerekkel.

Lázár János közlése szerint a legalacsonyabb jövedelmű vagy beosztású járási hivatali vagy kormányhivatali dolgozók 80-100 ezer forintot keresnek, cél, hogy az ő esetükben mielőbb béremelés legyen.

A miniszter ismét szóba hozta, hogy három területen – az építésügyben, az adóeljárásokban és az uniós pénzek kifizetése területén – a bürokrácia csökkentése a legfontosabb feladat. Az ezzel kapcsolatos konzultációs kérdőívet 175 ezren töltötték ki a járási hivatalokban; az emberek az elvárt lépésekről, díjak, illetékek csökkentéséről fejthették ki véleményüket.

Lázár János a következő fél év nagy feladataként hivatkozott a teljes adóeljárási rendszer átalakítására, amelynek során az egyszerűsítést, az átláthatóvá tételt sürgette. Utalt arra is, hogy az OECD tanulmánya szerint a vállalatoknak az adóbürokrácia jelenti a legsúlyosabb kihívást, s ez a versenyképességet veszélyezteti.

Számos koncepció készült az adóhivatalra vonatkozóan, ezekről vita folyik a kormányzatban – mondta a tárcavezető, kifejtve: megvizsgálják, hogyan funkcionált az eddigi struktúra. Az egyik megoldási lehetőségként beszélt arról, hogy területi szinten az adóirányítás integrálódik a kormányhivatalokba. Jelezte: még nincs döntés a kérdésben. Azt a mentalitást ugyanakkor fenntarthatatlannak nevezte, hogy az adórendszer ellenségnek tekinti az adófizetőket és vélelmekkel él velük szemben.

Arra a kérdésre, hogy a változás érintheti-e Vida Ildikó NAV-elnök pozícióját, Lázár János azt felelte: először a tartalomról, a változás mélységéről kell dönteni…”

Forrás:
Semmilyen gépjárműbeszerzés nem lesz az államapparátusban; Miniszterelnökség; 2015. július 2.

Közigazgatás, politika

KSH: másfél évtizede nem volt ennyire alacsony a kormányzati szektor első negyedévi hiánya

„Másfél évtizede nem volt olyan alacsony a kormányzati szektor első negyedévi hiánya, mint idén – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

A január és március között mért, a GDP 2 százalékának megfelelő 160 milliárd forintos deficit közel 58 milliárddal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában mért szint. Az alacsony hiány úgy jött össze, hogy a bevételek gyorsabban növekedtek, mint a kiadások. Utoljára 2000-ben indult kisebb hiánnyal az év, akkor a GDP 1,2 százalékát érte el a deficit.

A kormányzati szektor összes bevétele most megközelítette a 3700 milliárd forintot, miközben a kiadások meghaladták a 3850 milliárdot – ilyen magas első negyedéves számokat korábban nem láthattunk. A bevételek egy év alatt 8 százalékkal, 276 milliárd forinttal növekedtek, amiben nagy szerepet játszott, hogy jól alakultak az adóbevételek. Az összes termelési és importadóból származó bevétel 57 milliárddal, 1420 milliárd forintra (4,2 százalékkal) emelkedett, amiből közel 740 milliárdot az áfa magyarázott. Az áfabevételek egy év alatt 47 milliárddal (6,8 százalékkal) bővültek, vagyis a többi termelési és importadóból összesen 10 milliárddal jött be több pénzt. Ez is azt jelzi, hogy az online kasszáknak a fehéredési hatása okozhat gyors áfabevétel-növekedést a fogyasztás felfutása mellett.

A jövedelmi és vagyonadókból összesen 527 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, 20 milliárddal (4 százalékkal) több, mint a tavalyi első negyedévben, miközben a társadalombiztosítási hozzájárulások 63 milliárdos növekedéssel elérték az 1065 milliárd forintot. Legnagyobb mértékben, 25 százalékkal az egyéb bevételek növekedtek: 542 milliárd forintról 679-re, amiben fontos szerepet játszott az EU-alapoktól kapott támogatások növekedése.

A kiadások ezzel párhuzamosan 6 százalékkal, 219 milliárd forinttal növekedtek az első negyedévben. Munkavállalói jövedelmekre 820 milliárdot fizetett ki a kormányzati szektor, 50 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. Ez összefügg a költségvetési szférában dolgozók béremelésével, ahol a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva nőtt a létszám (közmunkásokkal együtt viszont csökkent). A pénzbeni társadalmi juttatások és a beruházások egyaránt 25 milliárddal emelkedtek. Legnagyobb mértékben, 24 százalékkal (159 milliárddal 818-ra) az egyéb kiadások emelkedtek, egyrészt a MÁV adósságának átvállalása, másrészt az uniós támogatások kiadást érintő tételeinek növekedése következtében. A kamatkiadások viszont 22 milliárddal csökkentek, így az első negyedévben erre 318 milliárdot kellett költeni.

A bevételeknél és a kiadásoknál is nagymértékű változást okoznak az uniós pénzek, amit magyaráz, hogy sikerült felgyorsítani a források lehívását. A kormányzati fogyasztás gyakorlatilag 1500 milliárd forinton stagnált, így a kormányzat az idei első negyedévben nem tudott hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.

A bevételek és a kiadások alakulása alapján úgy tűnik, hogy a költségvetési hiány az idei évben is alacsony lehet – miután a bevételek gyorsabban nőnek a kiadásoknál –, így elérhetőnek látszik a kormány 2,4 százalékos deficitcélja. Ez azonban azt is jelenti, hogy a kormányzati szektor érdemben valószínűleg nem járul hozzá a növekedéshez.”

Forrás:
Nagyot nőttek az adóbevételek az első negyedévben; Világgazdaság Online; 2015. július 3.
2,0% a GDP-arányos hiány; Központi Statisztikai Hivatal; 2015. július 2.

Jelentősen gyorsult az uniós pénzek kifizetése Magyarországon

„Régiós összehasonlításban az élmezőnyben vagyunk, csak Litvániának sikerült nagyobb arányban forrásokat lehívnia az uniós alapokból az előző ciklusban.

A 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak 87 százaléka már eljutott a kedvezményezettekhez Magyarországon, ami 25 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi kifizetési arányhoz képest. Hazánk ezzel az eredménnyel régiós összehasonlításban is az élmezőnyben van, csupán Litvániának sikerült nagyobb arányban forrásokat lehívnia az uniós alapokból – derül ki a KPMG évente megjelenő „EU Funds in Central and Eastern Europe” című jelentéséből.

A KPMG a közép-kelet-európai régió 11 országában (Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Horvátországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában) vizsgálja immár nyolc éve az uniós források lekötésének és lehívásának ütemét.

Középmezőnyből az élre
Magyarország a 2007-2013-as támogatási ciklus elérhető forrásainak 87 százalékát, 21,7 milliárd eurót tudott felhasználni 2014 végéig. A tavalyi 62 százalékos kifizetési arányhoz képest jelentős, 25 százalékpontos növekedést sikerült elérni.

Ezzel az eredménnyel a régiós középmezőnyből az élvonalba kerültünk: Észtország szintén 87 százalékos kifizetési aránnyal rendelkezik, és Litvánia is csupán 1 százalékponttal előz meg bennünket. A 77 százalékos régiós átlagot így messze meghaladjuk. „Magyarország figyelemre méltó fejlődést ért el az elmúlt évben.

Ez a tanulmány készítői szerint jelentős részben a pályázati rendszer 2014-ben lezajlott átalakításának tudható be.

2014 második felében ugrásszerűen megnőttek a kifizetések
Az új rendszer – amely elsősorban a már megnyert támogatások lehívásához szükséges adminisztrációs kötelezettségeket mérsékelte – eredetileg a 2014-2020-as periódus pályázati folyamatainak megkönnyítésére jött létre, azonban már a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan is alkalmazták.

Ennek köszönhetően a kifizetések üteme 2014 második felében ugrásszerűen megnőtt. A kifizetések gyorsulása leginkább a közlekedéshez valamint a környezethez és energiához kapcsolódó pályázatokat érintette – mondta Nestor Andrea, a KPMG kormányzati szektornak nyújtott tanácsadásért felelős igazgatója.

Hazánk a lekötött források szempontjából is a régió élmezőnyében található: 2014 végéig a támogatási ciklusban elérhető források 112 százalékára kötöttek szerződést, csakúgy, mint Szlovákiában. Csupán Bulgária büszkélkedhet magasabb, 115 százalékos szerződéskötési aránnyal. A szerződéskötésekkel az észtek és a csehek állnak a legrosszabbul 98, illetve 96 százalékos szerződéskötési aránnyal, míg a régiós átlag 105 százalék.

És mi a helyzet most?
„Amellett, hogy az uniós forrásokkal foglalkozó intézményrendszernek még a 2007-2013-as ciklus feladataira is koncentrálnia kell, már teljes gőzzel zajlanak a 2014-2020-as programozási időszak kiírásaival kapcsolatos egyeztetések. Ez extrém terhelést jelent.

Bár jelenleg több operatív program kapcsán is érvényben van kifizetésekre vonatkozó megszakító vagy felfüggesztő európai bizottsági határozat, a nemzetgazdasági miniszter és a Bizottság regionális politikai főigazgatója között közelmúltban lezajlott egyeztetésén a felek megerősítették, hogy jelenleg nem látnak olyan konkrét kockázatot, amely forrásvesztést eredményezhet. A pénzügyi korrekciókról való megállapodás és így a kifizetések újraindítása a következő 1-2 hónapban várható. Amennyiben ez megvalósul, akkor az előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy sikerül lehívnunk a maradék 3,2 milliárd eurót év végéig” – fűzte hozzá Nestor Andrea.

A jövő
A 2014-2020-as ciklusban Magyarország 25,03 milliárd eurónyi uniós forrásra számíthat, ezzel a régióban elérhető források 11 százaléka áramlik majd hozzánk. Ennél több uniós pénzzel, 82,5 milliárd euróval csak Lengyelország gazdálkodhat. „Hazánkban az elérhető források 60 százalékát a gazdaság fejlesztésére kívánják költeni. A pénzügyi eszközökre is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd: a hitel-, garancia-, valamint kockázatitőke-programokra háromszor annyi pénz jut, mint a 2007-2013-as programozási időszakban, amely összeg jelentős kihívás elé állíthatja az intézményrendszert mind végrehajtási, mind forrásfelhasználási szempontból” – mondta Nestor Andrea.”

Forrás:
Jelentősen gyorsult az uniós pénzek kifizetése Magyarországon; FN24; 2015. június 22.
EU Funds in Central and Eastern Europe – Progress Report 2007-2014; KPMG; 2015. május 27. (pdf)

Veszprém megye: módosult a területfejlesztési koncepció

„Veszprém – Veszprém megye közgyűlésében egyetlen ellenszavazat és tartózkodás nélkül ment át a nap legfontosabb előterjesztése, a megyei területfejlesztési koncepció módosítása.
A megyegyűlés 2013 végén fogadta el a területfejlesztési koncepciót. Megalkották azokat a dokumentumokat, amelyek nevesítették a következő uniós támogatási időszak projektjeit. A települések elkészítették gazdasági programjukat, döntést hoztak arról, hogy ebben a ciklusban mit szeretnének megvalósítani. Az Európai Unió és Magyarország elfogadta az operatív programokat, lehet már vizsgálni, mire adnak lehetőséget. Hogy a feladatok és lehetőségek szinkronban legyenek, felül kell vizsgálni, illetve aktualizálni, kiegészíteni az itt-ott elavult területfejlesztési koncepciót. Járási konzultációk során alakul majd ki a végleges változat, hogy a lehető legtöbb pályázat induljon sikerrel. Ezért fontos a területfejlesztési koncepció módosítása – hangsúlyozta Imre László megyei jegyző, a program felelőse.

A képviselők egyhangúlag döntöttek arról is, hogy a hivatal pályázatot nyújtson be rendkívüli támogatásért az államkincstárhoz. Az önkormányzatok 2012-es átszervezése óta alapjaiban változott meg a korábbi finanszírozás, ami azt jelenti, hogy például a megyei önkormányzatok váratlan kiadásaikra a költségvetésből erre a célra évente képzett tartalékból pályázati úton igényelhetnek forrást. A Veszprém megyei önkormányzat idei pályázatát olyan pluszköltségek indokolják, mint a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés, vagy az informatikai fejlesztés. Többek között ez a pluszkeret biztosíthatja azon négy munkatárs foglalkoztatásának feltételeit is, akiket a 2014– 2020 közötti uniós időszak önkormányzati pályázatainak előkészítéséhez, megvalósításához kíván alkalmazni a hivatal.

Meghallgatta a testület a Veszprém Megyei Értéktár munkájáról szóló beszámolót, amellyel kapcsolatban Vörösmarty Évát, az értéktárbizottság elnökét kérdeztük.
– A kormányrendelet megszületése után Veszprém megyében is megkezdték munkájukat a települési értéktárbizottságok. Piramisrendszerben, a települési ajánlatokból születik meg a megyei értéktár, amelyben jelenleg 37 nemzeti érték szerepel. Szeretnénk, ha egyre több település felismerné, dokumentálná, rendszerezné a saját kiválóságait, értékeit, és ezek közül a megyei, illetve országos jelentőséggel bírókat eljuttatnák a megyei értéktárbizottsághoz! Most a helyzet az, hogy fejben minden együtt van, mégsem tudunk az értékeinkről. Ki kell mondani, le kell írni, majd közzétenni. Ez egy nagyon szép feladat.

Forrás:
Területfejlesztés: új koncepció; Őrsi Ágnes; veol.hu; 2015. június 29.
Területfejlesztési dokumentumok; Veszprém megye

Átadták az új Budai Ügyfélszolgálati Központot

„Az FKF Nonprofit Zrt. a FŐTÁV-val, a Fővárosi Vízművekkel, a Díjbeszedő Holding Zrt.-vel és a DHK Zrt.-vel együttműködésben ez év nyarától közös, integrált ügyfélszolgálattal várja ügyfeleit a kényelmes és gyors ügyintézés érdekében. A II. kerület, Fő u. 47. szám alatt készülő Budai Ügyfélszolgálati Központ nyitásának tervezett időpontja 2015. július 1. Az egyes szolgáltatók egységes nyitvatartási idővel fogadják majd az odaérkezőket, hetente egy munkanapon későbbi zárással. A közös ügyfélszolgálat előnye, hogy az ügyfelek egy helyen intézhetik ügyeiket többszöri sorban állás nélkül. Az irodában készpénzfizetésre nincs mód, kizárólag bankkártyával történő pénzügyi tranzakciók végrehajtására lesz lehetőség.

Dr. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a családbarát városfejlesztésben kulcskérdés az időtényező. Ahhoz pedig, hogy a családok minél több időt tölthessenek együtt, elengedhetetlen az ügyintézésre fordítandó idő minimalizálása. Ennek jeles példája a Budai Ügyfélszolgálati Központ, ahol három közszolgáltató, valamint díjbeszedő és díjhátralék-kezelő cég várja egy fedél alatt a budapesti lakosságot. Az FKF, a FŐTÁV, a Fővárosi Vízművek, a Díjbeszedő és a DHK közös, korszerű, európai színvonalú budai ügyfélszolgálati irodájában ezentúl kényelmesen és hatékonyabban intézhetik közszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyeiket, mely nagyban hozzájárul az ügyfél-elégedettség növeléséhez és ezáltal egy élhetőbb, családbarátabb főváros kialakításához.
…
[Dr. Mitnyan György] Kiemelte, nem csak a mérés, számlázás, díjfizetés elektronikus rendszeren keresztül történő kezelésére kell gondolni – ami persze magasabb színvonalat, és gazdasági előnyöket is jelent a szolgáltatók számára -, hanem arra is, hogy mindez a személyes ügyféltalálkozások pozitívabb megítélését is nagyban segíti. Úgy vélte, hogy a közműszolgáltatóknak is haladni kell a korral, mert a modern technológiák alkalmazása nem csak lehetőség, de a hosszú távú, fenntartható működés egyik előfeltétele is. Az ügyfélbarát környezet, a magas szintű és gyors kiszolgálás a mára már természetes elvárás az ügyfelektől, és ennek a fogyasztói igénynek felel meg ez az új iroda, ami nagy segítség lesz a fővárosiaknak, köztük a budai ügyfeleknek is – tette hozzá.

A közműcégek fővárosunk pesti oldalán már korábban elindították az ügyfélszolgálati együttműködést. A Fővárosi Vízművek XIII. kerület, Váci út 23-27. szám alatti Központi Ügyfélszolgálati Irodájában már jelenleg is öt vállalat – a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Csatornázási Művek, a FŐTÁV, az FTSZV és a DHK – szolgálja ki ügyfeleit, nyár közepétől pedig az FKF is csatlakozik a pesti irodához.

A tervek között szerepel egy harmadik közös iroda létrehozása is a FŐTÁV XI. kerület, Barázda u. 20-30. szám alatt működő Dél-budapesti ügyfélszolgálatán, ahol a FŐTÁV mellett várhatóan további két közműcég szolgálja majd ki ügyfeleit.

Az érintett ügyfélszolgálati kirendeltségeken „bababarát” ügyintézést is biztosítanak a szolgáltatók, a kisgyermekkel érkező anyukákat és apukákat soron kívül fogadják. Amellett, hogy ügyfél-elégedettség szempontjából számos előnye van az „egykapus” ügyintézésnek, az egyes közszolgáltató cégek részére is jelentős megtakarítást jelent az együttműködés és a közös kommunikáció lehetősége is új távlatokat nyit.”

Szerkesztői megjegyzés: Talán nem túlzott türelmetlenség, ha 2015-ben arra kíváncsi az ember, hogy mikor lesz már digitális, onlájn elérhető az integrált ügyfélszolgálat?
Forrás:
Átadták az új Budai Ügyfélszolgálati Központot; Budapest portál; 2015. június 30.

Az adótanácsadók nem értenek egyet az NGM fejük fölött hozott tervével

„Az NGM államtitkára szerint a könyvelők „féllegális” megoldások állandó szállítói, a könyvelők szerint azonban a háttérben, hivatalos megbízás nélkül eljáró személyeket kellene inkább ellenőrizni.

Orbán Gábor NGM-államtitkár egy múlt heti interjúban említette, hogy a gazdaság kifehérítésének egyik módját egy pénzügyi ágazati közfelügyelet felállításában látják: ahelyett, hogy 800 ezer céget és több millió magánszemélyt vizsgálna a NAV, jobb lenne, ha azt a 60 ezer adószakértőt, könyvelőt, könyvvizsgálót vizsgálná, aki „nekik szállítja a féllegális adózási gyakorlatot”.

Válaszul a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) kiadott egy közleményt, melyben kifejtik, hogy egyrészt a könyvelők által állítólagosan szállított féllegális megoldásokat nem lehetne a könyvelőknél ellenőrizni, hiszen azok az ügyfelek, megbízók, munkáltatók könyvelésében szerepelnek. Másrészt a regisztrált mérlegképes könyvelők helyett a munkavállalóként, vagy a háttérben, hivatalos megbízás nélkül eljáró személyeket kellene inkább ellenőrizni – írta a hvg.hu.

A könyvelők visszautasítják az államtitkár azon véleményét is, miszerint a könyvelők általában féllegális módszerekkel dolgoznának. Az elmúlt években igyekeztünk az adóhatóság hibás és jogszabálysértő módszereire irányítani az NGM figyelmét, heti gyakorisággal nyújtottunk be jelzéseket, javaslatokat, többet közt az államtitkár úr számára is. Például az MKOE tett javaslatot a havi járulékbevallásra, a tételes áfa bevallásra és legutóbb a vállalkozások könyvelési adatainak online megküldésére vonatkozóan is. Ez utóbbi megvalósulását – amely maga a megoldás lehetne – rejtélyes erők akadályozzák – írta az MKOE.”

——

„A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete nem ért egyet a Nemzetgazdasági Minisztérium legújabb javaslatával, mely szerint külön hatóság ellenőrizné a könyvelőket, adótanácsadókat, adószakértőket, okleveles adószakértőket. Teljes mértékben visszautasítja azt a vádat, hogy a könyvelők és az adózási szakma képviselői az adócsalók segítői – írták közleményükben.

Az Adótanácsadók Egyesülete, mely 25 éve az adótanácsadók és könyvvitellel foglalkozók érdekképviseletét látja el, visszautasítja azt az általánosító vádat, miszerint az adószakértők, könyvelők és könyvvizsgálók összessége vagy többsége az adócsalások aktív és tudatos részesei, így az ő ellenőrzésük egy csapásra megoldaná az adócsalás problémáját. Az elmúlt hetekben ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőinek nyilatkozataiból erre lehetett következtetni, mely helyzet megoldásaként az adótanácsadókat, adószakértőket, könyvelőket ellenőrző új hatóság felállítását szorgalmazták – olvasható az egyesület közleményében.

A szervezet nem ért egyet a feltételezéssel és azzal, hogy az érintettek megkérdezése nélkül egy újabb bürokratikus szervezetet erőltessenek a szakmára, de évek óta szorgalmazza a munkájukat tisztességesen végző szakemberek érdekében a szektor szabályozását.

Az egyesület javaslatának lényege, hogy minősüljön az adótanácsadói és könyvelői szolgáltatás közszolgáltatást segítő tevékenységnek, legyen engedélyhez kötött. A jogosultságot legyen kötelező feltüntetni a bevallásokon, és nem csak mérlegeken, és ennek érvényességét az adóhatóság ellenőrizze is. Így a vállalkozások csak jogosultsággal rendelkező szakemberekkel állhatnának szerződéses viszonyban. A szabályozás fontos része lenne a képzés ellenőrzése mellett a szakma szolgáltatási díjszabásának jogszabályi meghatározása is.

Az Adótanácsadók Egyesülete javasolja, hogy az illetékes tárca és a szakmai szervezetek együtt dolgozzák ki a könyvelői és adótanácsadói szolgáltatások egységes feltételrendszerét, melyben gondot fordítanak a könyvviteli- bérügyviteli és adótanácsadói munka komplexitására. Megfontolásra javasolja az egyesület azt is, hogy meghatározott nagyságú adótömeg felett csak adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői együttműködéssel készíthessen a vállalkozás adóbevallást, biztosítva ezzel az adóbevételek jobb befizetését.

A szervezet csak olyan szabályozással ért egyet, amely a könyvelőket és az adótanácsadókat a minőséget és továbbképzést biztosító szakmai szervezetek felé tereli. Hiszen csak az ilyen szervezetek tudják tagjaiknak biztosítani, hogy azok naprakészen és megbízhatóan, a jogszabályoknak megfelelően végezzék a munkájukat, és ezzel is elősegítsék a feketegazdaság visszaszorítását. Ugyanakkor óva intenek minden további adminisztrációs terhet okozó intézmény bevezetésétől, hiszen ennek költségeit a könyvelők, adótanácsadók és áttételesen a vállalkozó ügyfeleik fogják viselni.

Továbbá meggyőződésük, hogy az NGM által javasolt hatóságtól azonban nem lehet adóbevétel-növekedést várni, hiszen lényegéből következően csak azokat az adótanácsadással, könyveléssel foglalkozó szolgáltatókat tudná vizsgálni, akik már jelenleg is a törvényeknek megfelelően működnek. A nem legálisan praktizáló „adótanácsadók, könyvelők” vizsgálatára vagy megfékezésére azonban ez nem lenne megoldás, hiszen éppen őket nem lehet tetten érni ezzel.

A szervezet sajnálattal vette tudomásul azt is, hogy sem a két héttel ezelőtti, sem a néhány napja megismételt együttgondolkodásra tett írásos kezdeményezésükre nem reagált a minisztérium, annak ellenére, hogy nyilvánosan állították, hogy a szakmai szervezetek bevonásával készítik el javaslatot. Ennek ellenére még mindig reméljük, hogy meghallgatják javaslataikat és más szakmai szervezetek véleményét is, és csak ezután fognak az új intézmény hátterét biztosító jogszabály szövegezéshez. Így nem csak a már kész jogszabály véleményezésre lesz néhány órányi, érdeminek semmi esetre sem mondható lehetősége az érintetteknek – írták.”

Forrás:
Visszaszóltak a könyvelők a kormánynak; Napi.hu; 2015. június 29.
Az adótanácsadók nem értenek egyet az NGM fejük fölött hozott tervével; Napi.hu; 2015. július 1.

Ötvenegy intézkedéssel fejlesztik Budapestet

„Ötvenegy konkrét intézkedést nevesít a Fővárosi Közgyűlésben minap elfogadott Budapest gazdaságélénkítési és munkahely-teremtési stratégiája. Ezek megvalósulásától azt várja a városvezetés, hogy Budapest 15 éven belül Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon.

A főváros minap elfogadott gazdaságélénkítési stratégiája hét fejlesztési cél eléréséhez rendeli a konkrét intézkedéseket. Idetartozik a vállalkozói működést nehezítő szabályok, terhek csökkentése, a közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának fejlesztése, az összehangolt gazdaságfejlesztési intézményrendszer kiépítése, aktív kis- és közepes vállalkozói politika kialakítása, Budapest épített és természeti értékeinek megőrzése és fejlesztése, a munkaerő-piac rugalmasságának növelése, valamint az alacsony képzettséget igénylő munkakereslet ösztönzése.

A gazdasági és üzleti környezet javítása érdekében létrehozzák a Vállalkozói Információs Központot a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványon belül. Itt a többi között megismerhetők a legfontosabb helyi és állami jogszabályok, az aktuális támogatások, de információkhoz lehet jutni a fejlesztések ütemezéséről vagy éppen a befektetésre váró területekről. Emellett egyszerűsítenék a kerületi építési szabályokat, a megyei kormányhivatal szervezetfejlesztése eredményeképp már idén bővülhet az elektronikusan intézhető ügyek száma, és tervezik a csak a vállalkozások helyi hatósági ügyeinek egyablakos ügyintézését támogató vállalkozói pontok kialakítását is.

Bővítenék a kisvállalkozói adókedvezményeket, az inkubátorprogramokat is. Hét ágazat – a turizmus, a kreatívipar, a logisztika, a kutatás-fejlesztés, egészséggazdaság, zöldgazdaság, infokommunikáció – számára önálló fejlesztési stratégiákat készítenek majd, az esetleges adóteher-enyhítési javaslatokkal együtt. Kiemelt figyelmet fordítanak majd az egészségügyi, a rekreációs, az oktatási, felnőttképzési, és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is. A rugalmas munkaerőpiacot mindezek – és a foglalkoztathatóságot elősegítő képzések, támogatások – mellett a bérlakáskínálat bővítésével, a bölcsődék, családi napközik, óvodák infrastrukturális, a szociális gondozói, házi segítségnyújtási szolgáltatások fejlesztésével támogatnák.

A fejlesztési terv elkészítésében a Fővárosi Önkormányzat mellett részt vett mind a 23 kerületi önkormányzat, a Fővárosi Munkaügyi Központ, a megyei önkormányzat és a kormányhivatal, a Nemzetgazdasági Minisztérium három államtitkársága, a Miniszterelnökség, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakértői, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett további nyolc vállalkozói érdekképviselet. Végrehajtására évente akcióterv készül, ami előtt áttekintik a stratégia előrehaladását, az előző évi akciótervben foglalt tevékenységek teljesülését, valamint meghatározzák és összehangolják a következő évben elindítandó projekteket és beavatkozásokat.”

——

„A gazdaságélénkítési program hosszú távú célja, hogy Budapest 15 éven belül Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon. A cél elérését a stratégia négy pillérre támaszkodva tartja elérhetőnek:

Budapest váljon azzá a várossá, ahol támogató az üzleti környezet, és ezért érdemes vállalkozni;

Budapest váljon egy jól szervezett gazdasági térré, ahol koordinált a gazdaságfejlesztés és a munkaerő-piaci politika;

Budapest legyen az ötletek városa, amely élhetőségével és lendületével vonzza a kreatív, innovatív gondolkodókat;

Budapest legyen az a hely, ahol jó dolgozni, mert megújuló, rugalmas és befogadó a munkaerő-piaca.

A testület a hosszú távú célok elérése érdekében a következő 5 évre hét középtávú fejlesztési célt határozott meg:

Vállalkozói működést nehezítő szabályozói terhek csökkentését,

Hatékony funkciómegosztáson alapuló összehangolt budapesti gazdaságfejlesztési intézményhálózat kiépítését,

Aktív KKV politika kialakítását,

Közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának fejlesztését,

Budapest épített és természeti értékeinek megőrzését és fejlesztését,

A munkaerő-piac rugalmasságának növelését,

Az alacsony képzettséget igénylő munkakereslet ösztönzését.

A Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Tematikus Fejlesztési Program elkészítése egy átfogó stratégiaalkotási folyamat része. A tavaly készült TFP-k fókuszában a szociális városrehabilitáció, a barnamezős területek hasznosítása és a Duna menti területek fejlesztése állt.

A célrendszer rövid összefoglalója itt található.”

Szerkesztői megjegyzés: Jó volna, ha a Budapest Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Stratégiája (2015-2021) című dokumentumot olvasni is lehetne valahol.
Forrás:
Ötvenegy intézkedéssel fejlesztik Budapestet; Kiss Melinda Katalin; Napi Gazdaság Online; 2015. július 1.
Elfogadták a Budapesti Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Tematikus Fejlesztési Program célrendszerét; HÉTFA; 2015. június 3. (ez egy korábbi cikk, de ehhez a hírhez tartozik)
Budapest Főváros Tematikus Programjai

Közigazgatási, politikai informatika

Két hónapot csúszik a kormányzati informatikai rendszer fejlesztése

„Június vége helyett várhatóan csak augusztus 31-én zárul az európai uniós forrásból finanszírozott Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer kiterjesztése (KKIR2) projekt – közölte a a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

A társaság kifejtette, hogy a projekt készültsége 98 százalékos, a határidő hosszabbításának köszönhetően bevezethető a minisztériumi nyomatmenedzsment (nyomtatásfigyelő és nyomtatásvezérlő) rendszert, valamint lehetőség nyílik arra, hogy növeljék az új kialakítású kormányablakok számát. A fejlesztések eredményeként az állampolgárok a korábbinál több helyszínen, többféle ügy intézését lehetővé tevő kormányablakokban intézhetik majd hatósági ügyeiket, az új informatikai környezetnek köszönhetően pedig fel is gyorsul az ügyintézés – írta a NISZ Zrt.

Korábban Dömötör Csaba, a társaság igazgatója elmondta, hogy a KKIR2 száz százalékban az Európai Unió által támogatott, 8,3 milliárd forint összköltségvetésű projekt, amelynek célkitűzései közé tartozik a minisztériumi infrastruktúra fejlesztése, egységesítése és hatékonyságának növelése, és mindezek eredményeként költségcsökkentés elérése. Beletartozik továbbá az új kormányablakok kialakítása és az okmányirodák eszközcseréje is. A program keretében a kormányzati infokommunikációs infrastruktúrát működtető a NISZ Zrt.-nél is számos informatikai fejlesztés valósul meg.

A projekt megvalósításáért a NISZ Zrt. vezette konzorcium felel. A konzorciumnak további nyolc tagja van: az Idomsoft Zrt., a Kopint-Datorg Kft., a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, az MTA Wigner, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség.”

Forrás:
Két hónapot csúszik a kormányzati informatikai rendszer fejlesztése; SG.hu/MTI; 2015. június 30.

Elindult az Építésügyi Fizetési Portál

„Az Építésügyi Fizetési Portál segítségével az ÉTDR rendszerben elektronikusan ügyet indító felhasználók az építésügyi hatósági eljárás illetékét illetve az esetlegesen kiszabott bírságot elektronikus úton is megfizethetik.

Az Építésügyi Fizetési Portál (ÉFP) önálló informatikai szolgáltatás, elérése: efp.e-epites.hu.

Az ÉFP az elektronikus fizetést az Elektronikus Fizetési és Elszámolás Rendszer (EFER) szolgáltatásainak felhasználásával valósítja meg. Az ÉFP publikus oldalain részletes leírás olvasható az ÉFP koncepciójáról és az elektronikus fizetés módjáról. Az elektronikus fizetés a Fizetés menüpontban kezdeményezhető.

Az ÉFP használatával kapcsolatos esetleges kérdésekre e-mail-ben és telefonon válaszolunk:
efphelpdesk@e-epites.hu és +36-(1)-279-2643, +36-(1)-279-2647,

Az Építésügyi Fizetési Portált a Lechner Nonprofit Kft európai uniós projekt keretében valósította meg.

Jogszabályi háttér:
Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 73. § (4a) bekezdése lehetővé teszi, hogy az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági eljárásokban az illeték megfizetése az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren (EFER) segítségével történjen.
A 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 6. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy az építésügyi bírság megfizetése az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer (EFER) segítségével történjen.”

Forrás:
Elindult az Építésügyi Fizetési Portál; Építésügyi portál; 2015. július 1.

A közigazgatásban dolgozók országos továbbképzésen frissíthetik ismereteiket az elektronikus ügyintézésről

„Belügyminisztérium nagyszabású programsorozattal népszerűsíti és mutatja be az elektronikus közigazgatásban rejlő lehetőségeket. A technológiai fejlesztések mellett a naprakész tudással bíró köztisztviselők a hatékony e-ügyintézés zálogai, ezért a Neten a Hivatal projekt egyik célja a közigazgatásban dolgozók ismereteinek bővítése: júniusban átfogó továbbképzések indulnak Budapesten és hat vidéki nagyvárosban.

A Belügyminisztérium Neten a Hivatal elnevezésű projektje az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket mutatja be, illetve felhívja a figyelmet az elektronikus ügyintézés előnyeire. A kormányzat még 2011-ben indította el a Magyary-programot, amely a közigazgatás fejlesztését, hosszú távon pedig a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtését tűzte ki célul. Ezen elképzelésekbe – amelyeket az idén elfogadott, 2020-ig terjedő időszakra szóló közigazgatás-fejlesztési stratégia aktualizál – illeszkednek a közigazgatásban dolgozók e-közigazgatással kapcsolatos ismereteinek bővítésére szervezett képzések is. Az elektronikus szolgáltatások biztosításában, azok használatának terjesztésében kiemelt szerep jut a köztisztviselőknek – fontos tehát, hogy naprakész tudás birtokában legyenek az elektronikus közigazgatás legújabb fejlesztési irányairól, szabályozási környezetéről, valamint a munkájukat segítő háttérrendszerekről és az ügyfelek, az állampolgárok és a vállalkozások számára elérhető elektronikus szolgáltatásokról.

A projekt keretein belül szervezett oktatásokkal a résztvevők részletesen megismerhetik az elektronikus közigazgatás fejlesztési koncepciójának újdonságait, valamint betekintést nyerhetnek a saját szakterületükön túlmutató elektronikus közigazgatási megoldásokba is. A megszerzett tudást egyrészt mindennapi munkájuk során hasznosíthatják, másrészt részletesebb tájékoztatást adhatnak az e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfeleknek is. Az e-ügyintézés minél szélesebb körű térnyerését támogató továbbképzési sorozatot Budapest mellett Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Székesfehérváron rendezik meg júniusban és júliusban.

A képzés egyes moduljai ugyanakkor helyszíntől függetlenül, e-learning rendszerben valósulnak meg. A képzés célja, hogy az ügyintézők ne csak a saját szakterületük ismerői legyenek, de ugyanilyen rutinnal és szakértelemmel kezeljék az e-közigazgatás egyéb területein felmerülő kérdéseket is.

A közigazgatásban dolgozók továbbképzése mellett a Neten a Hivatal projekt az elektronikus közigazgatási szolgáltatások lehetséges felhasználóival való közvetlen kapcsolatra is törekszik. Májusban öthelyszínes országjáró információs roadshow hívta fel a figyelmet az online ügyintézés lehetőségeire, és az elmúlt évek fejlesztéseire, amelyekkel kényelmesebb és időtakarékosabb lehet az ügyintézés.

A népszerűsítő és tájékoztató program az ÁROP-2.2.18-2012-2012-0001 azonosítószámú, Közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés és azokról tájékoztatás című kiemelt projekt keretében valósul meg.

A Neten a Hivatal projektről a http://netenahivatal.gov.hu/ honlapon található részletes információ.”

Forrás:
A közigazgatásban dolgozók országos továbbképzésen frissíthetik ismereteiket az elektronikus ügyintézésről; Belügyminisztérium; 2015. június 29.

Spanyol város, ahol Twitterre költöztették az ügyintézést

„A 3500 fős spanyol Jun város polgármestere gondolt egyet, és minden városi alkalmazottnak Twitter-profilt csinált.

A 140 karakterből álló miniüzenet-küldést lehetővé tevő közösségi médium egyelőre úgy tűnik, bevált a városnak (@Ayuntamientojun).

Mikor a polgármester visszatwittel
A 3500 fős város 600 lakójának már van Twittere, és lelkesen használják is. A városházán fel lehet iratkozni a szolgáltatás használatára, sőt, képzéseket is tartanak, amelyeken megtanítják, hogyan lehet az üzenetekben időpontot foglalni a doktornál, bűntényt bejelenteni, vagy szólni, hogy elromlott a lámpa az utcában.

A The Guardian riportja kiemeli Elena Almagro, Jun lakosú takarítőnő esetét, aki Twitterrel sokkal mélyebben a közösség része lett, és ma már ezen a médiumon keresztül szokott beszámolni a városi közgyűlésekről.

Visszajelzés az utcaseprőnek is
José Antonio Rodríguez Salas polgármester (@joseantoniojun) számára fontos volt, hogy a város összes alkalmazottjának legyen profilja. A városka utcaseprője (@barredorajun) például sokkal megbecsültebbnek érzi magát, mióta a lakók rátwittelnek, hogy mennyire elégedettek a munkájával.

Menjen Twitter-en a bürokrácia mindenhol?
Jun egyelőre úgy tűnik, rengeteg előnyét látja a Twitterre kitelepített adminisztrációs segítségnek. A polgármester szerint mióta bevezették a rendszert, 4 rendőr helyett elég egyet alkalmazniuk, és a városházán a sorok lerövidültek, mivel Twitter-en az összes kérdésre választ kaphatnak.

Abban sem lát különösebb problémát, hogy egy amerikai tulajdonú cégre támaszkodik a város – azt viszont valódi veszélynek találta, hogy lehetnek olyanok, akik anyagi okok miatt kimaradnak.

A Twitter mindenesetre felfigyelt az esetre, és vizsgálják, hogyan tudnák kiterjeszteni a bürokrácia talán új modelljét az olyan metropoliszokra, mint Chicago, New York, vagy San Francisco. Arról, hogy mi történik, ha a routerek elromlanak, senki sem nyilatkozott.”

Forrás:
A város, ami Twitteren intéz ügyet; Origo.hu; 2015. július 5.
Welcome to Jun, the town that ditched bureaucracy to run on Twitter; Jemima Kiss; The Guardian; 2015. július 2.

Informatika, távközlés, technika

Felhívás a GINOP 3.4.1-2015 Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése c. pályázat PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSÉRE Infokommunikációs vállalkozásokat tömörítő szakmai és érdekképviseleti szervezetek részére

„A Kormány 2014 novemberében a „Digitális Magyarország” Program keretében elindította a Szupergyors Internet Projektet, Magyarország eddigi legnagyobb léptékű szélessávú infrastruktúra fejlesztési programját. A program célja, hogy 2018-ra biztosítsa az egész országot lefedő, legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra megépítését a piaci szereplők bevonásával a még ellátatlan területeken. Ezáltal megteremtse minden állampolgár számára a nagysebességű internet szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetőségét, amely alapvető feltétele az elektronikus szolgáltatások elterjesztésének, az internet használat növekedésének.

A szélessávú infrastruktúra teljes kiépítésével a háztartások és a vállalkozások körében bővülhet az elektronikus szolgáltatások, digitális alkalmazások használata, ami hozzájárul az életminőség javulásához és a gazdaság versenyképességének növekedéséhez.

A fejlesztési szükségletek és területek pontos meghatározása érdekében a szolgáltatók közreműködésével elkészült Magyarország újgenerációs lefedettségi térképe, amelyre alapozva az Európai Unió támogatásával újgenerációs szélessávú infrastruktúra-fejlesztést ösztönző pályázat indul. A felhívás tervezete és kapcsolódó szakmai mellékletei, a véleményezési dokumentum sablon, továbbá a lefedettségi térképek az alábbi linken érhetők el: http://szelessav.e-epites.hu/

A pályázati források a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 3. Infokommunikációs fejlesztések prioritás GINOP 3.4.1 konstrukció keretében fognak rendelkezésre állni infokommunikációs vállalkozások, elsősorban elektronikus hírközlési szolgáltatók számára.

A pályázati felhívás véleményezésére 2015. június 30 – július 12-ig van lehetőség kizárólag a mellékelt véleményezési dokumentum kitöltésével.

Kérjük, hogy észrevételeiket a megjelölt formátumban a piacikonzultacio@nfm.gov.hu címre küldjék!

Felhívjuk a figyelmet, hogy az észrevételek hatékony feldolgozása és a pályázat mielőbbi megjelenésének elősegítése érdekében szakmai szervezetenként egy összesített véleményező dokumentum küldhető.

Együttműködésüket köszönjük!

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság…”

Forrás:
Felhívás a GINOP 3.4.1-2015 Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése c. pályázat PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSÉRE Infokommunikációs vállalkozásokat tömörítő szakmai és érdekképviseleti szervezetek részére; Szupergyors Internet Projekt; 2015. június 30.

Nyilvános konzultációt indít az NMHH az uniós elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálata kapcsán

„A 2002-es európai uniós elektronikus hírközlési keretszabályozást legutóbb 2009-ben vizsgálták felül és szabták hozzá a kor követelményeihez. Az időközben eltelt 6 év alatt a piaci környezet nagymértékben átalakult, ezért szükséges a szabályozás ismételt felülvizsgálata.

Az új tervezetet az Európai Bizottság 2016. első félévében mutatja be, ezután indulnak a tárgyalások a Tanácsban és az Európai Parlamentben. Az új szabályokat várhatóan 2018-ban fogadják majd el, és 2020-tól kell átültetni azt a nemzeti jogrendszerekbe…”

——-

„A hatóság konzultációjának célja, hogy az iparági szereplők véleményét figyelembe véve alakíthassa ki a magyar álláspontot az Európai Bizottság uniós elektronikus hírközlési keretszabályozásának jövőre esedékes felülvizsgálatakor.

Az NMHH mától hat témakörben 24 hírközlési szabályozási kérdésben nyilvános konzultációt indít. A szeptember 10-ig tartó konzultációval az a hatóság szándéka, hogy megismerje az iparági szereplők és minden érdekelt álláspontját a legfontosabb, legnagyobb figyelemmel övezett hírközlés-szakmai területeken, és a beérkezett észrevételeket az uniós elektronikus hírközlési keretszabályozásról szóló, a 2016 első félévében induló uniós tárgyalások előkészítése során felhasználja. Az új szabályokat várhatóan 2018-ban fogadják majd el, és 2020-tól kell átültetni azt a nemzeti jogrendszerekbe.

A hatóság konzultációhoz készített összefoglaló anyaga szerint a három legfontosabb eszköz, amely között meg kell találni a leginkább célravezető egyensúlyt: a szektoriális szabályozás, az ex-post versenyszabályozás, valamint a társ- és önszabályozás. Az NMHH álláspontja szerint a 2016-os uniós felülvizsgálat lehetőséget ad arra, hogy a tagországok felkészülhessenek az új piaci kihívásokra és új szabályozási megközelítéseket dolgozhassanak ki. A legutóbbi, 2009-es felülvizsgálat óta ugyanis új piaci szereplők, új szolgáltatások és technikai megoldások jelentek meg, amelyek új típusú szabályozást tesznek szükségessé. Nagymértékben megváltoztak a legnépszerűbb kommunikációs csatornák, és a tartalomfogyasztás jellemzői. Egyre nagyobb teret kap az interaktivitás, a mobilitás, a gépek közötti kommunikáció, fokozódó igény mutatkozik nagyobb sávszélességre és a nagyobb adatbiztonságra, egyre nagyobb a hírközlési és médiaértéklánc elemeinek konvergenciája, integrációja és egymásra utaltsága. A digitális szakadék az egyes társadalmi csoportok között ugyanakkor nem csökken a megfelelő mértékben, miközben a digitalizáció hatásai nem állnak meg az infokommunikációs szektor határainál.

Ennek megfelelően a konzultációra bocsátott témakörök közé tartozik az elektronikus hírközlésben használt definíciók pontosítása; az internet-hozzáféréssel kapcsolatos kérdéscsoport, így többek között a Magyarország fejlődése szempontjából szükséges sávszélesség meghatározása; a piacszabályozás, ezen belül a hírközlési értéklánc szűk keresztmetszeti pontjainak kijelölése, a kevesebb szabályozást igénylő piacok megnevezése. További témakör a spektrumszabályozás, így az a kérdés, milyen mértékben kell összehangolni a tagországoknak frekvenciaértékesítéseiket a jobb erőforrás-kihasználtság érdekében. Több kérdés vonatkozik a felhasználói oldalra, például az, hogy milyen új szabványok szükségesek, mennyire kell egyeztetni a káros online tartalmak elérhetetlenné tételére vonatkozó szabályokat, hogyan lehetne megoldani a hálózatsemlegességi problémákat. Emellett számos adatvédelmi téma is a konzultáció részét képezi: hogyan szükséges szabályozni az adatok tulajdonlásával kapcsolatos kérdéseket, milyen különleges szabályok vonatkozzanak a felhőalapú alkalmazásokra, kötelezhetők-e általános adatgyűjtésre és –megőrzésre az elektronikus hírközlési szolgáltatók?

A teljes kérdéssor és az egész konzultációs anyag kapcsolódó dokumentumként olvasható. A hatóság az észrevételeket az eukeretszab_konzultacio@nmhh.hu címre várja. Az NMHH meggyőződése, hogy a hazai iparági szereplők együttműködése a hatósággal hozzá tud járulni egy új, korszerű európai szabályozási rendszer megteremtéséhez.”

Forrás:
Hírközlési konzultáció az európai uniós elektronikus hírközlési keretszabályozásról; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2015. július 3.
Nyilvános konzultációt indít az NMHH az uniós elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálata kapcsán; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2015. július 3.
Konzultációs dokumentum; 2015. július 3. (pdf)

Magyarország a 16. helyezést érte el a tagországok között az EU kutatás-fejlesztésre kiírt, tavaly zárult hétéves pályázati ciklusában

„Magyarország a beadott pályázatok számát és értékét tekintve is a 16. helyezést érte el a tagországok között az EU kutatás-fejlesztésre kiírt, tavaly zárult hétéves pályázati ciklusában – tette közzé a projektek ellenőrzéséért európai szinten felelős KPMG.

Programszinten a beadott 7391 magyar pályázatból kereken 1500 nyert összesen 278 millió eurót. A legsikeresebb magyar pályázó a Budapesti Műszaki Egyetem volt a maga 113 sikeres projektjével.

Az Európai Unió kutatás-fejlesztési támogatási programjának előző – 2014-ben zárult – körében összesen 278 millió eurót nyertek el magyar projektek. A hétéves programciklus alatt az EU összesen 37 348 millió eurót osztott szét a pályázók között Európa-szerte.
Magyarország az összes pályázati forrás 0,75 százalékát szerezte meg, és ezzel a 16. helyen zárt az országok rangsorában.

A magyar pályázatok mintegy 20,3 százaléka nyert, ami csaknem megegyezik az EU-s átlaggal (20,5%), de a megpályázott összes támogatásnak csak 15 százalékát sikerült elhozni, szemben a tagországok 19,2 százalékos átlagával. „Ennek hátterében az állhat, hogy az itthon megpályázott kutatás-fejlesztési projektek fajlagos nagysága csak megközelíteni tudta az EU átlagát, tehát a következő ciklusban helye lehet a korábbinál merészebb fejlesztési projekteknek” – fejtette ki Cserháti Gábor, a KPMG uniós projektek ellenőrzéséért felelős csoportjának vezetője.

A most záruló ciklusban beadott magyar pályázatok erősen Budapest-centrikusak voltak: a fővárosból pályázó intézmények adták az 1500 sikeres projekt 68,5 százalékát, és ők hozták el az elnyert 278 millió euró támogatás több mint 70 százalékát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egymagában 113 sikeres pályázatot adott be, és 22,5 millió euró támogatást nyert, míg a Közép-Európai Egyetem (CEU) 62 sikeres pályázattal csaknem 26 millió euró támogatáshoz jutott.

„Korai lenne megítélni, hogy ezek a kutatás-fejlesztési támogatások milyen hosszú távú eredményeket hoznak, de a támogatási program kétségkívül sikeres volt abban a tekintetben, hogy a forrásokért cserébe magas színvonalú és átlátható projektigazgatásra kényszerítette az érintett cégeket, kutatóintézeteket és egyetemeket” – mondja Cserháti Gábor, akinek csapata az Unió megbízásából szúrópróbaszerűen kiválasztva több mint 20 hazai projekt elszámolását vizsgálta meg az elmúlt években.

A KPMG igazgatója szerint a K+F-ben az eredmények mérése nem olyan egyszerű, mint például az infrastruktúra-fejlesztésben, és a támogatási ciklus után még évek is eltelhetnek, amíg egy-egy kutatás termőre fordul; a szisztematikusan felépített és megfelelően strukturált projektek ugyanakkor idővel olyan eredményekre vezethetnek, amelyek exportképes tudásban vagy sikeres új termékekben testesülnek meg.”

Forrás:
Csak a BME 113 sikeres projektre kapott EU-s támogatást; Világgazdaság Online; 2015. július 3.
A Hetedik Keretprogramról tömören; Európai Bizottság

Végleges: megszűnik a roamingdíj az EU-ban

„Már a jövő évtől is csak minimális díjat számolhatnak fel a szolgáltatók a barangolásért, de 2017-től teljesen megszűnik az extra költség.

Az Európai Bizottság (EB) ma sajtóközleményben jelentette be, hogy kétéves előkészítő munka és vita után az unió testületei (EB, Európai Parlament, Európai Tanács) elfogadták a barangolási (roaming-) díjak eltörléséről szóló döntést, mely szerint 2017. június 15-től az unió területén a felhasználók mindenhol hazai tarifával mobiltelefonálhatnak. Ugyancsak elfogadtak olyan új szabályokat, melyek a netsemlegesség erősítését célozzák. Az ígéret szerint ezek az alapszabályok 2016-ban kiegészülnek egyéb rendelkezésekkel is az EU új távközlési rendeletcsomagjában.

Az eltörlés előtti utolsó könnyítés jövő év áprilisában lép életbe, ekkortól a szolgáltatók hanghívásnál áfával együtt maximum 5, sms-nél maximum 2, adatküldésnél megabájtonként maximum 5 eurócentet számolhatnak fel extra, roamingdíjként.

Fontos megjegyezni, hogy a közleményhez fűzött FAQ-ban szerepel, hogy a visszaélések megakadályozása érdekében (pl. ha valaki olyan országban vásárol SIM-kártyát, ahol alacsonyabbak a díjak, mint hazájában, vagy pedig tartósan tartózkodik távol hazájától) be fognak vezetni egy limitet, melyet elérve extra alapdíjat számlázhatnak majd ki a szolgáltatók, de az ígéret szerint nem túl magasat. A részleteket erről, a tisztességes felhasználást biztosító rendelkezésről a közeljövőben dolgozza ki az EB.

Az internetsemlegességi alapelvek kimondják, hogy kereskedelmi okból egyetlen szolgáltató sem menedzselheti a forgalmat, nem lassíthatnak vagy blokkolhatnak, és például nem kérhetnek pénzt azért, hogy egy kisvállalkozás ugyanolyan hozzáférést kapjon, mint egy nagyvállalat. (Egyéb okokból természetesen – szigorúan szabályozva – alkalmazhatnak ilyen megoldásokat.)

A szabályok akkor lépnek életbe, ha a tagállamok implementálják azokat, erre 2016. április 30-ig van lehetőségük.”

Forrás:
Végleges: megszűnik a roamingdíj az EU-ban; Dajkó Pál; IT café; 2015. június 30.

Megszűnnek és mégis maradnak a roaming díjak

„Az EP és a Tanács megállapodásának értelmében 2017 júniusában „véglegesen megszűnnek a barangolási díjak az EU-ban”, és ettől kezdve a mobil-telefonhasználók ugyanazt a tarifát fizetik majd a hívás kezdeményezéséért függetlenül attól, hogy otthon vannak vagy egy másik tagállamban. De, csak egy bizonyos határig, ami máris kételyeket támaszt a roaming díjak tényleges megszűnése iránt.

Kinek nem okoztak már bosszúságot a külföldi nyaralás után küldött telefonszámlák, vagy az, hogy az otthontól távol csak akadozva működött az internet? Ennek az időszaknak egyszer és mindenkorra véget vethet a tagállamok és az Európai Parlament friss megállapodása a barangolási díjak, vagy másképp a roaming díjak 2017. június 15-én történő megszüntetéséről.

A két intézmény megállapodásának értelmében tehát két éven belül mindenki azonos tarifáért használhatja majd a mobiltelefonját, függetlenül attól, hogy odahaza vagy külföldön, egy másik uniós tagállamban tartózkodik.

A jelek szerint azonban a roaming díjak valójában csak a turisták és ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodók számára szűnhetnek majd meg, és nem pedig mindenkinek. A roamingmentes mobilhasználatnak ugyanis lesz egy „ésszerű határa”, megakadályozandó az esetleges visszaéléseket. Azt, hogy mi minősül majd ésszerűnek és tisztességesnek, az Európai Bizottság fogja eldönteni, ebben a pillanatban nem világos, hogy milyen kritériumok alapján. A Bizottság szóvivője kedden türelmet kért a magyarázatra.

Az új uniós jogszabály megengedik majd a mobilszolgáltatóknak olyan megoldások alkalmazását, amelyekkel megelőzhetik a roaming használatával való visszaéléseket. Ilyen visszaélésnek minősülhet például az, ha a barangolási szolgáltatásokat „az időszakos utazásoktól eltérő célokra használják”. Az ilyen esetekre olyan biztonsági záradék lépne életbe, ami lehetővé tenné a szolgáltatók számára a költségeik megtérítését.

A roaming díjak már 2016. április 30-án tovább csökkennek majd, amikor a jelenlegi kiskereskedelmi ársapkát új váltja majd fel. Ettől kezdve a mobiltelefonos hívásokért percenként maximum 0,05 eurót (5 centet), az sms-ek küldéséért 0,02 eurót (2 centet), az adatforgalomért pedig megabájtonként 0,05 eurót (5 centet) számolhatnak majd fel a mobilszolgáltatók.

„Az európaiak régóta vártak a barangolási díjak eltörlésére, miként a netsemlegességi szabályokra is. A kívánságuk meghallgatásra talált. Még mindig rengeteg a tennivalónk a digitális egységes piac megteremtése érdekében. Az állam- és kormányfők múlt héten teljes mellszélességgel támogatták erre vonatkozó céljainkat, ezért most késlekedés nélkül lépnünk kell” – jelentette ki Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős bizottsági alelnök.

„Üdvözlöm a kulcsfontosságú megállapodást a roaming díjak végleges megszüntetéséről és a netsemlegességről szóló gyakorlatias szabályok elfogadásáról az EU egész területén. Mindkét döntés lényeges a fogyasztók és az üzleti vállalkozások számára a mai európai digitális gazdaságban és társadalomban. Ezekre a fontos alapokra fogunk építeni az uniós távközlési joganyag küszöbön álló felülvizsgálata során” – tette hozzá a maga részéről Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos.

Az uniós telekommunikációs szabályok felülvizsgálata 2016-ban lesz esedékes, és kiterjed majd a frekvencia szabályok jelenleginél hatékonyabb uniós szintű koordinációjára.

A mostani csomag részét képezi az EU egészére kiterjedő első nyílt internet szabályok rögzítése. Az alku értelmében a szolgáltatóknak nem tehetnek különbséget a forgalmak között az internethez való hozzáférés biztosítása során. Ez nem akadályozhatja meg őket ugyanakkor abban, hogy „ésszerű intézkedéseket” foganatosítsanak az internetes forgalom lebonyolítása során. A forgalom blokkolására vagy zavarására csak kivételes esetekben lesz lehetőség, például kíbertámadások elhárítására vagy a hálózati túlterheltség megelőzése érdekében.”

Forrás:
Megszűnnek és mégis maradnak a roaming díjak; BruxInfo; 2015. június 30.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Személyi kölcsön: itt az új meglepetés a postákon!

„Június közepétől ingatlanfedezet nélkül igénybe vehető személyi kölcsönt is kínál a Magyar Posta. Ennek részleteiről, a hiteligénylés feltételeiről kérdeztük Szauer Tamás általános vezérigazgató-helyettest.

– Hol és hány postán érhető el a személyi kölcsön?
– Azokról a postákról van szó, ahol teljes körben elérhető a Magyar Posta által nyújtott szolgáltatásportfólió, vagyis a bankszámla-, a befektetési, a biztosítási és az egyéb értékpapír-szolgáltatás. Ez a 350-400 posta az, amelyek értékesítési szempontból országosan a cég zászlóshajóinak számít. Június 15-én a fővárosi 9. számú postán kezdtük el kínálni a személyi kölcsönt, az országos kiterjesztés a hónap végén indult el, július 13-ától pedig már országosan 345 postán lesz elérhető ez a termék. Az idén további bővítést nem tervezünk, de a technikai lehetőségeink adottak arra, hogy szükség esetén növeljük a hálózatot. Fontos előny az ügyfelek számára és számunkra a nagy hálózati elérés, vagyis az, hogy gyakorlatilag minden nagyobb településen kínáljuk a szolgáltatást, miközben a bankok jó része folyamatosan csökkenti lakossági fiókjai számát.

– A hitelezés erősítése azt is jelenti, hogy lesz hitelkártya és jelzáloghitel is?
– Rövid távon egyik sem várható, de ha jelzáloghitelről van szó – ami a személyi kölcsönnél sokkal bonyolultabb terméknek számít -, az érdeklődő ügyfelek adatait felvesszük és az FHB, mint banki partnerünk felé továbbítjuk. Ami a hitelkártyát illeti, a középtávú terveinkben benne lehet a bevezetése.

– Mekkora hitelkihelyezést terveztek?
– A piaci trendek alapján az idén többmilliárdos hitelkihelyezéssel számolunk, a termék értékesítéséhez több mint ezer munkatársunkat képeztük ki. A hiteltermék-szegmens volt az az utolsó hiányzó szegmens a szolgáltatás-palettánkról, ami ahhoz kellett, hogy a Posta univerzális pénzügyi szolgáltatóként tudjon működni. Az elmúlt két-két és fél év kényszerű partnerváltásai után a nulláról kellett újra építenünk ezt a portfóliót.

– Kik jelentik a célcsoportot?
A postára járó ügyfélkör jelenti a célcsoportot, vagyis azok, akik csekket adnak fel, itt intézik a csomag- és levélügyeiket, esetleg már rendelkeznek számlával, megtakarítással. Széles rétegről van szó, hiszen a 18 év feletti lakossági 85 százaléka fizet be csekket – nem biztos, hogy minden számláját így rendezi, de rendszeresen jár postára. Továbbá már 40 ezer folyószámlát illetve 30 ezer befektetési számlát kezelünk.

Stratégiai célunk, hogy kialakítsunk egy stabilan a postákon bankoló ügyfélkört, ehhez a hiteltermék egy kiegészítő funkció – a fő bevonzó terméknek a bankszámlát tekintjük. Ez azt jelenti, hogy erőteljesen építünk a jelenleg meglévő, aktívan bankoló számlás ügyfélállományra, de nem titkolt célunk, hogy a személyi kölcsönön keresztül is szerezzünk új ügyfeleket.

– Ki kaphat hitelt?
– Jól tervezhető, átlátható árazású, egyszerű konstrukcióról van szó: 200-500 ezer forintos felvehető hitelösszeggel, 2-4 éves futamidővel, a futamidő végéig fix kamattal. Ez azt jelenti, hogy például félmillió forintos kölcsönösszeget, három éves futamidővel havi 17,7 ezer forint törlesztővel lehet visszafizetni.

Mindehhez az ügyfélnek legalább hathavi alkalmazotti munkaviszonyt vagy öregségi nyugdíjstátuszt, legalább három hónapja bankszámlára érkező, minimum 100 ezer forint nettó jövedelmet kell felmutatnia, illetve nem szerepelhet a negatív KHR- – korábban BAR-ként ismert – listán. Az igénylés során adóstárs is bevonható.
(Cikkünk megjelenését a Magyar Posta támogatta.)”

Forrás:
Itt az új meglepetés a postákon!; Napi.hu; 2015. július 3.

Lázadás és zűrzavar az „Internet címoldalán”

„Meglehetős káosszal találta szembe magát, aki ma reggel megpróbált fellépni a Redditre, avagy az internet címoldalára, ahogy az saját magát szerényen nevezi. A közösségi linkmegosztó fórum jelenleg az internet 30. legnagyobb forgalmú oldala, a látogatószáma havi 150 és 200 millió között alakul. Tavaly 50 millió dolláros befektetést kapott, ami az értékét 500 millió dollárra tette (összehasonlításképpen: az egyik legnagyobb múltú és legjobb nevű amerikai napilapot, a Washington Postot ennek a feléért vásárolták fel 2013-ban). A Reddit fő tulajdonosa a Condé Nast médiaóriás, olyan legendás magazinok kiadója, mint a Wired, a New Yorker, a Vogue és a Vanity Fair.

A profi háttér ismeretében még inkább elképesztő, hogy a moderátorok lázadása ma reggel gyakorlatilag megbénította az oldalt: a legnépszerűbb fórumtémákat, vagyis subredditeket a moderátorok privátra állították, ami azt jelenti, hogy a több millió olvasót egyszerűen kizárták.

A lázadás oka az, hogy tegnap zavaros körülmények között kirúgták a Reddittől Victoria Taylort, az AMA néven ismert közösségi interjúk fő szervezőjét. Ez a Reddit egyik legnépszerűbb tartalma volt, olyan hírességek vállalták el az olvasókkal való kötetlen kérdezz-feleleket, mint Barack Obama, Bill Gates vagy Arnold Schwarzenegger. Hogy Taylort miért rúgták ki, azt egyelőre nem tudni, a neten keringő pletykák szerint a Jesse Jackson baptista tiszteletessel levezényelt, és elég katasztrofális interjú volt az ok, plusz az, hogy a cég a San Franciscó-i központba akarta költöztetni Taylort, aki viszont nem akarta elhagyni New Yorkot.

Akárhogy is, az oldal egyik legkedveltebb figurája távozott, ami derült égből villámcsapásként érte a Reddit-alkalmazottakat és az önkéntes moderátorokat egyaránt. Ők azzal tiltakoznak a cég lépése ellen, és protestálnak Taylor mellett, hogy lezárják a maguk felügyelte subredditeket. Az akció egyelőre beválni látszik, a Reddit nagyjából háromnegyede elsötétült, de a főoldala, és a fél internet azzal van tele, hogy mi történt, és most mi lesz. Ez az, amit egyelőre senki nem tud, de a lázadás most a Redditet kényszeríti nagyon gyors válaszra.”

[Szerkesztői megjegyzés: milliós alredditek váltak elérhetetlenné, de ezernyi más alreddit nem. A főoldalon is csak mérsékelten jelenik ez a téma – legalábbis jelen sorok írásakor.] Forrás:
Kitört a parasztlázadás a Redditen; Hanula Zsolt; Index.hu; 2015. július 4.
Reddit; Wikipédia
Reddit In Chaos After Allegedly Firing AMA Coordinator Victoria Taylor; Ashley Feinberg; Gawker; 2015. július 2.

Rövid ellátási lánc: mozgó piac nyílt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Kossuth téri épületében

„A mobil piacokkal jól jár a termelő, az irodai dolgozó, és ha egy ilyen esemény már hétköznapi lesz, akkor jól jár a nemzetgazdaság is. Ezek a kezdeményezések több munkahelyet hozhatnak létre az agráriumban, és elviszik a kistermelők jó hírét szerte az országban – hangsúlyozta Dr. Simon Attila István a Mozgó Piac megnyitásán a minisztérium Kossuth téri épületében.
A tárca közigazgatási államtitkára kiemelte, a Mozgó Piac szervesen illeszkedik a Nemzeti Vidékstratégia és a Vidékfejlesztési Program „rövid értékesítési lánc” elvéhez. Ennek révén a piacszervezők és a fogadó intézmények között szakmai kapcsolat alakul ki, és a termelők közvetlenül találkozhatnak sok olyan vevővel, akik munkaidőben nem tudnak piacozni.

A hivatalok és cégek dolgozói friss, megbízható, vegyszermentes élelmiszerekhez juthatnak, a termelők pedig újabb biztos értékesítési csatornát építhetnek fel. Simon Attila István beszélt arról is, hogy a magyar vásárlók már jóval egészség-, és környezettudatosabbak, mint pár évtizede, és nemcsak a termék árát nézik meg, hanem a vásárlásnál sokat számítanak egyéb szempontok is. Ezt a folyamatot szeretné segíteni az agrártárca a kistermelők értékesítési lehetőségeinek bővítésével.

A mozgó piac lényege, hogy szó szerint helybe, házhoz hozza a minőségi termelői élelmiszert, portékát a dolgozó emberek számára. A mozgó piac keretén belül a termelők a hivatali nyitva tartási idő alatt pár órára beköltöznek a fogadó épületek arra alkalmas aulájába, belső udvarára, így a hivatalban dolgozók a munkahelyükön juthatnak hozzá a kívánt termelői finomságokhoz.

A piacon árusított termékek körébe tartoznak többek között a friss zöldségek, gyümölcsök, lekvárok, szörpök, mézféleségek, füstölt húsáruk, különféle kecske-, és tehénsajtok, tejtermékek, valamint házi savanyúságok, tojásféleségek és fűszernövények. A piacszervezők jelenleg körülbelül száz termelővel állnak kapcsolatban. Céljuk a további terjeszkedés Budapesten és a vidéki városokban is.

További információ: http://www.mozgopiac.hu/”

Forrás:
Mozgó piac a Földművelésügyi Minisztériumban; Földművelésügyi Minisztérium; 2015. július 3.

Szakirodalom

Elkészült a Jó állam jelentés 2015 a kormányzati képességekről, azok dinamikájáról

„A sajtónyilvánosság előtt is bemutatta a Jó Állam Jelentést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az intézmény Jó Állam kutatóműhelye által koordinált, mintegy másfél éves tudományos munka eredménye egy olyan dokumentum, amely segítséget adhat a kormányzás hatékonyságának növelésére.

Az NKE alapítása óta kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy kutatásai révén hozzájáruljon a modern állam és a hatékony nemzeti közigazgatás feltételrendszerének és működésének kialakításához. Az egyetem kidolgozta a Jó Állam Jelentést, amely megbízható visszacsatolást nyújt az államreform és a közszolgálat-fejlesztés eredményeiről, hatásairól.

Kis Norbert, az intézmény továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese elmondta: hat hatásterületen, mintegy 150 mutatóval mérték a kormányzás minőségét. Ez alapján elmondható, hogy például a kormányzatba vetett bizalom és biztonság valamint a közösségi jólét területén pozitív változások észlelhetőek, míg a gazdasági versenyképesség vagy a fenntarthatóság fejlesztendő területként jelenik meg a jelentésben. A kutatás során egyébként csak megbízható, hiteles adatokkal dolgoztak a kutatók, a jelentésben egyelőre még nem jelentek meg az úgynevezett véleménymérések eredményei. A tervek szerint a következő években megjelenő dokumentumok már ilyen vonatkozásban is árnyalhatják a jelenlegi képet – véli Kaiser Tamás. Az NKE Államtudományi Intézet tudományos igazgatója szerint 2008-tól kezdődően figyelhető meg egy paradigmaváltás a világban, amely a korábbi időszakhoz képest erősíti az állam szerepét, egyfajta kormányzás-központú kormányzás modelljét valósítja meg. A most bemutatott empirikus hatásterületi kutatásokon alapuló anyag is arra törekszik, hogy a kormányzati képességek hatékonyságát mérje- tette hozzá Kaiser Tamás.

Kis Norbert a sajtóbeszélgetésen kiemelte: a Jó Állam Jelentést az Államreform Bizottság is megtárgyalta és szakmailag hasznosnak tartotta azt. A rektorhelyettes szerint ebből is látszik, hogy egy olyan tudományos anyagról van szó, amely tényszerű adatok alapján segít a további fejlesztések, feladatok kijelölésében. Kis Norbert újságírói kérdésre válaszolva elmondta: igyekeztek minél átfogóbb, objektívebb képet adni a kormányzás teljesítményéről, de a jelentés egy autonóm, sajátos mérési módszer eredménye, amely az egyetem egyedi fejlesztésének tekinthető.

A Jó Állam Jelentést évente tervezi kiadni az NKE.”

Forrás:
Elkészült a Jó állam jelentés 2015 a kormányzati képességekről, azok dinamikájáról; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2015. július 3.
Jó Állam Jelentés 2015; (pdf)

Az új típusú szociális szövetkezetek területileg eltérő foglalkoztatási szerepe

„A korábbi – a kistérségi közfoglalkoztatásra fókuszáló – vizsgálatok…eredményeiből következik a kérdés, hogy hosszú távon mi lehet a célja a startmunka mintaprogram nyolc pillére közül a legnépszerűbb mezőgazdasági programnak. Bár jelentős területi differenciákkal, de országos szinten a közfoglalkoztatottak közel egynegyede a növénytermesztéshez, az állattenyésztéshez vagy hagyományos konzerváláshoz kapcsolódó munkákban vesz részt…A közfoglalkoztatási program népszerűsége a fent említett térségekben nem meglepő, hiszen az a helyi sajátosságokra figyelemmel valósítja meg a nagyüzemi és a háztáji gazdálkodás szimbiózisát, egyedi termékekkel és lehetőleg minél magasabb feldolgozottsági fok elérésével. Tehát éppen a leghátrányosabb helyzetű térségekben az alacsony képzettségű emberek számára kínálnak olyan megoldásokat, amelyek elvileg hosszú távon – gyakorlatorientált képzéssel kiegészítve – biztosítják megélhetésüket. Azonban ha csak az önellátó lakossági kertgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó képességek oktatása a cél, az konzerválhatja is a periferikus helyzetet. Az olcsó munkaerővel mindez csak a rövid távú versenyképességjavítását szolgálja. Fontos kérdésként merül fel tehát, hogy hogyan lehet és lehet-e ezekben a térségekben a termelékenységet is figyelembe vevő tartós foglalkoztatás
lehetőségét kínálni? ”

Forrás:
Az új típusú szociális szövetkezetek területileg eltérő foglalkoztatási szerepe ; Tésits Róbert, Alpek B. Levente, Kún Antigoné; Területi Statisztika; 2015, 55(3): 254–272. oldalak (pdf)

Magyarország jól szerepel a változásképességi indexben

„Jó helyen indított Magyarország a KPMG és az Oxford Economics egyes országok változási képességét vizsgáló rangsorában.

A 2013-as, 90 országra kiterjedő, változási képességet figyelő vizsgálatban Magyarország még nem szerepelt, a mostani listán azonban a 29. helyen végzett, megelőzve a legtöbb régiós versenytársat. Világviszonylatban Szingapúr, Svédország és Hongkong végzett az élen, de a legnagyobb meglepetést néhány olajország okozza.

A KPMG és az Oxford Economics a „Change Readiness Index”-felmérés keretében 127 országban vizsgálta, mennyire felkészültek a változásokra a vállalatok, a kormányok, az emberek és a civilszervezetek. A kutatók több szempontot is figyelembe vettek: megnézték, hogy az egyes országok milyen hatékonyan reagálnak a természeti katasztrófákra, a technológiai, demográfiai változásokra, a nemzetközi versenyre és a beruházásokra. A felkészültség ez esetben azt jelenti, mennyire számítanak a társadalom különböző szereplői a változásokra, hogyan válaszolnak az új kihívásokra. Az ebből a szempontból sikeres országok gyorsan reagálnak, proaktívan kihasználják a változás nyújtotta lehetőségeket, vagy enyhítik a változások káros hatásait.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az egy főre jutó GDP erős korrelációt mutat a változási képességgel, még akkor is, ha a jólét forrása az olaj. Legalábbis erre utal, hogy az Egyesült Arab Emírségek az 5., Katar pedig a 7. a listán.

Magyarország az összesített listán a 29. helyet foglalja el, régiós versenytársai közül csak Csehország (27.) előzi meg, de közvetlenül mögöttünk áll Szlovákia (30.) és Lengyelország (32.) is. Litvánia (36.) már némiképp leszakadt, Bulgária (47.) és Románia (79.) pedig már kifejezetten alulteljesítőnek számít a változási készség terén.

Az alindexek közül Magyarország a gazdaság nyitottságát és diverzifikáltságát, valamint az innováció és a k+f terén mutatott teljesítményét tekintve szerepel különösen jól. A kormányzat alkalmazkodási képességét tekintve az összesített rangsorban csak a 35. helyre fértünk fel, e tekintetben Lengyelország, Szlovákia és Csehország is megelőzi Magyarországot.”

Forrás:
Magyarország jól szerepel a változásképességi indexben; Világgazdaság Online; 2015. július 1.
2015 Change Readiness Index; KPMG (sok interaktív elemzési lehetőség)

Törvények, rendeletek

A Kormány 169/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete egyes e-közigazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

„…1. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
…
2. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
…
3. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása”

Forrás:
A Kormány 169/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete egyes e-közigazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 95. szám; 2015. június 30.; 16578-16580. oldalak (pdf)

A Kormány 1430/2015. (VI. 30.) Korm. határozata az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról a fővárosi és megyei kormányhivatalokban

„A Kormány az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer megvalósítása érdekében
1. felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. útján – az infrastruktúra biztosításával és a szükséges szerződések megkötésével – készítse elő az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (a továbbiakban: EKEIDR) kiterjesztését és bevezetését a fővárosi és megyei kormányhivatalok vonatkozásában azon szervezeti egységekre, mely szervezeti egységeknél nincs használatban olyan informatikai szakrendszer, amely esetében az informatikai szakrendszerbe integrált iratkezelési szoftverszolgáltatás működik;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2015. július 31.

2. felhívja a belügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjanak az EKEIDR ütemezett és egységesen szabályozott folyamatokkal történő bevezetéséről azon szervezeti egységekre, mely szervezeti egységeknél nincs használatban olyan informatikai szakrendszer, amely esetében az informatikai szakrendszerbe integrált iratkezelési szoftverszolgáltatás működik, továbbá ezt követően gondoskodjanak az EKEIDR működtetéséről;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2015. december 31.

3. felhívja a belügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával vizsgálják meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok esetében a szakrendszerekbe integrált iratkezelési szoftverszolgáltatást alkalmazó szervezeti egységeknél az EKEIDR-re történő átállás lehetőségét;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter érintett miniszterek
Határidő: 2015. december 31.

4. felhívja a belügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 3. pont szerinti vizsgálat eredményeinek felhasználásával a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. útján – az infrastruktúra biztosításával és a szükséges szerződések megkötésével – készítse elő az EKEIDR kiterjesztését és bevezetését a fővárosi és megyei kormányhivatalok vonatkozásában azon szervezeti egységekre is, mely szervezeti egységeknél informatikai szakrendszerbe integrált iratkezelési szoftverszolgáltatás működik;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. június 30.

5. felhívja a belügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjanak az EKEIDR ütemezett és egységesen szabályozott folyamatokkal történő bevezetéséről azon szervezeti egységekre is, mely szervezeti egységeknél informatikai szakrendszerbe integrált iratkezelési szoftverszolgáltatás működik, továbbá ezt követően gondoskodjanak az EKEIDR működtetéséről.
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. december 31…”

Forrás:
A Kormány 1430/2015. (VI. 30.) Korm. határozata az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról a fővárosi és megyei kormányhivatalokban; Magyar Közlöny; 2015. évi 95. szám; 2015. június 30.; 16686-16687. oldalak (pdf)

2015. évi XCVI. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény módosításáról

Forrás:
2015. évi XCVI. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény módosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 96. szám; 2015. július 2.; oldalak (pdf)

27. szám, 2015. július 6.

Tartalomjegyzék

Kiemelt hírünk

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt hírünk

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek