Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Európai beruházási terv: új iránymutatások az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap együttes igénybevételére vonatkozóan
Tárgyszavak: 2014-2020, Crețu Corina, digitális kormányzati szolgáltatások, Európai Beruházási Bank, Európai Bizottság, Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI), európai strukturális és beruházási alapok, Európai Unió, Fayolle Ambroise, fejlesztéspolitika, Katainen Jyrki, projektfinanszírozás, uniós finanszírozású projektek
Nagyszabású digitális fejlesztéseket tervez a kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV)
Tárgyszavak: adóügyek, Adózás rendjéről szóló törvény (Art.),bürokratikus terhek csökkentése, digitális kormányzati szolgáltatások, EKÁER, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, online adóügyi szolgáltatások, online pénztárgépek, online számlázás, szabályozás, Tállai András
Az állami bürokrácia nem lehet gátja az ország versenyképességének
Tárgyszavak: bürokratikus terhek csökkentése, Csepreghy Nándor, felsőoktatás, intézményátszervezés, Magyarország, Palkovics László, pályázati pénzügyek, uniós forrásfelhasználás, versenyképesség

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

A Kormány 26/2016. (II. 25.) Korm. rendelete az okos mérés bevezetésével kapcsolatos központi mintaprojekt megvalósításával összefüggő szabályokról
Tárgyszavak: fenntartható energia, Magyarország, okos mérés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Európai beruházási terv: új iránymutatások az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap együttes igénybevételére vonatkozóan

„A Bizottság az Európai Beruházási Bankkal (EBB) együttműködésben kifejti, miként kombinálhatók a leghatékonyabban az alapok.

A Juncker-Bizottság kiemelt prioritásnak tekinti, hogy Európa gazdasága ismét növekedési pályára álljon, és hogy az adósságállomány növekedése nélkül új munkahelyek jöjjenek létre. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) – az európai beruházási terv központi eleme – és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtés és a növekedés szempontjából.

Egy ma megjelent kiadvány a helyi önkormányzatoknak és a projektgazdáknak hivatott segíteni abban, hogy maradéktalanul kihasználják az ESBA és az esb-alapok együttes igénybevételéből származó lehetőségeket. E két eszköz a létrehozás okai, a szerkezeti felépítés és a jogi keret tekintetében ugyan eltérő kialakítású, de kiegészíti és erősíti egymást.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Az ESBA létrehozásakor azt tartottuk szem előtt, hogy az alap a lehető legrugalmasabb legyen, így a projektgazdák számára sok lehetőség kínálkozik arra, hogy mind az ESBA-tól, mind az esb-alapoktól igényeljenek finanszírozást. A ma közzétett iránymutatások gyakorlati tanácsokat adnak a projektfinanszírozást kereső vállalkozásoknak arra vonatkozóan, hogy miként vehetik igénybe a leghatékonyabban mindkét eszközt.”
Corina Crețu regionális politikáért felelős biztos kijelentette: „Az európai beruházási terv céljainak elérése közös erőfeszítés, és ennek érdekében minden forrást és szereplőt mozgósítani kell. Éppen ezért gondoskodom arról, hogy stratégiai és teljesítményorientált – a pénzügyi eszközök fokozott igénybevételéből adódóan nagyobb összegű – beruházások révén maradéktalanul kihasználjuk az esb-alapokban rejlő növekedési potenciált.”

Ambroise Fayolle, az Európai Beruházási Bank alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Az európai strukturális és beruházási alapok és az ESBA ötvözése lehetővé teszi, hogy az EBB támogassa a fenntartható növekedést az európai országokban és régiókban. Az EU-támogatások és az EBB-finanszírozás összekapcsolásával a bank új kedvezményezetteket érhet el, különösen a beruházási platformokba csoportosított kisebb projekteket.”

A kiadvány áttekintést nyújt arról, hogy az ESBA és az esb-alapok – akár projektszinten, akár pénzügyi eszközökön, például beruházási platformon keresztül történő – együttes felhasználásában milyen kombinációk jöhetnek szóba. A kiadványt konkrét esetekből leszűrt tapasztalatok és az érdekeltektől kapott visszajelzések teszik színesebbé.

További információ:
* Gyakran feltett kérdések
* Az esb-alapok és a ESBA együttes igénybevételéről szóló kiadvány
* Az esb-alapok nyílt adatplatformja
* Európai beruházási terv
@jyrkikatainen | @CorinaCretuEU | @EIBtheEUbank | #InvestEU”

Forrás:
Európai beruházási terv: új iránymutatások az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap együttes igénybevételére vonatkozóan; Európai Bizottság; IP/16/329; 2016. február 22.

Nagyszabású digitális fejlesztéseket tervez a kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV)

„Újabb nagyszabású elektronikai fejlesztéseket tervez a kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), a lépésekkel a gazdaság több területéről is kiszorítanák az illegális szereplőket.

A szaktárca államtitkára, az adóhatóság vezetője egy tegnapi konferencián a részletekről is említést tett. Tállai András közölte: hamarosan kibővítik azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyeknek online pénztárgépet kell használniuk, s az idén kiderülhet, miként kötik be a NAV-hoz az étel- és italautomatákat. Ezek mellett módosulhat a közúti áruszállítást ellenőrző adóhatósági rendszer is.
A feketegazdaság elleni küzdelem jegyében új, forradalmi eszközökkel is megismerkedhetnek a gazdasági szereplők. – Az online számlázó rendszer messze nem álom, kidolgozásához már az idén hozzáláthat a kormányzat. A rendszer haszna, hogy ha egy cég bizonyos összeg felett számlát bocsát ki, annak adatai azonnal eljutnak majd az adóhivatalhoz – fogalmazott a NAV vezetője. [Magyar Idők]”

—-

„…„Európa legtöbb információjával rendelkező adóhatósága leszünk” – hangsúlyozta tegnap Tállai András , a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettese a Joint Venture Szövetségnek a reálgazdaság élénkítéséről szóló konferenciáján. Tállai arra célzott, hogy az idén kiterjesztik az online pénztárgépek rendszerét, és 30-50 ezer új kasszát állítanak be. Közölte, hogy gondolkodnak még az adóhivatal csodafegyverének titulált online számlázás bevezetésén is, itt „bizonyos értékhatártól” a számla ugyanúgy automatikusan bekerülne a hatóság rendszerébe. Azt azonban nem árulta el, mi volna az értékhatár.

A Világgazdaság értesülése szerint százezer forint áfatartalom felett volna kötelező az online számlázás. Azt nem tudni, mikortól vezetnék be a rendszert – szakértők korábban azt mondták, ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai fejlesztésére is szükség volna.

Úgy tudjuk, a kormányzat ősztől tervezi az online pénztárgépek rendszerének kiszélesítését is. Információnk szerint két lépcsőben rendelnék el az online-osítást, az elsőbe – szeptemberi bevezetéssel, egy hónapos próbaidővel és októberi élesedéssel – azok a szolgáltatók tartoznának, akik a ma szabványos online gépeket is használni tudnák. A második határidő azokra vonatkozna, ahol fejlesztés szükséges az alkalmazáshoz: ilyenek lehetnek a taxisok. Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt közölte, hogy többek között az ügyvédekre és a sportpályákra is bevezethetik az online kasszák használatát, rajtuk kívül a kozmetikusok, masszőrök, pénzváltók és taxisok szerepeltek még a szolgáltatói listán.

Tállai egyébként most arról beszélt, hogy lesznek további módosítások is. Egyrészt megtalálták az EKÁER réseit, de azt is tapasztalják, hogy sikeressége ellenére az online pénztárgépek rendszerét is ki lehet játszani. Például úgy, hogy nem ütik be a gépbe a bevételt, vagy kisebb számokat gépelnek be.

A változások során előkészítik az adózás rendjéről (art) szóló új törvényt, amely rövidebb és egyszerűbb lesz a mostaninál. Tállai úgy vélte: nem kell annyi mindent törvényben szabályozni (vagyis elegendő lehet az alsóbb szintű jogszabály is). Kifejtette: a magyar art ma háromszor olyan hosszú, mint Európa hasonló jogszabályai.

Folytatódik az adózás egyszerűsítése is, bár csupán 200 ezren választották a NAV-bevallást, pedig 1,4 millió adózónak lett volna erre lehetősége. Az új „bevallási nyilatkozatot” azok választhatták volna, akik nem vettek igénybe semmilyen kedvezményt és csak munkáltatótól szereztek jövedelmet – de ezt egyelőre csak kevesen tették meg. Az adóügyekért felelős államtitkár szavai szerint „a kétszázezer ugyan nem nulla”, de azért nem sok, az okok között Tállai a munkáltatók alacsony aktivitását jelölte meg. A miniszterhelyettes önkritikusan azt mondta, hogy „valamit a NAV sem csinált jól”, szerinte jobban be kellett volna vonni a munkáltatókat az akcióba, és el kellett volna juttatni azt az információt az adózókhoz is, hogy ha ezt választják, egyetlen ikszeléssel letudják a bevallást…”

Forrás:
Forradalmi változások előtt a NAV; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2016. február 26.
Októbertől jönnek az új pénztárgépek; Várkonyi Iván; Világgazdaság Online; 2016. február 26.

Az állami bürokrácia nem lehet gátja az ország versenyképességének

„Az állami bürokráciát csökkenteni kell, mert az állam nem lehet gátja a piaci fejlődésnek, az ország versenyképességének – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) PÁR-BESZÉD – a reálgazdaság élénkítéséről és aktualitásairól című rendezvényén.
Csepreghy Nándor kiemelte: 2010-től a kormányzat az államreform megvalósítását azért jelölte ki egyik kiemelt célként, hogy az állam működése, az államapparátus szerkezetének átalakítása is hozzájáruljon az ország versenyképességének javításához. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta: ezt a célt szolgálja a kormány, a minisztériumok háttérintézményei számának csökkentése is.

Rámutatott: még vita van arról a listáról, hogy mely állami háttérintézmények fejezik be tevékenységüket, de arról már „kategorikus” döntés született, hogy a minisztériumok 20 százalékkal kevesebb létszámmal veszik át a beolvasztásnál a megszűnő háttérintézmények állományát. Az így fennmaradó plusz 20 százalékos bértömeg viszont ott marad az adott minisztériumnál bérfejlesztésre – mondta az államtitkár.

Szólt arról is, hogy az uniós források idei kifizetését az állam fel akarja gyorsítani. Az állam kétféle módon tud segíteni, egyrészt, ahol a kivitelezésnek adminisztratív akadályai vannak, megnézik majd, hogy ebből mi az, ami felesleges adminisztrációt jelent, és azt kivezetnék a szabályozásból.

Csepreghy Nándor kiemelte: a másik fontos akadályt a pénzügyi feltételek jelentik, beindult ugyan, de nem kellő mértékű a banki finanszírozás, ezért a projektek előfinanszírozása nehezen működik. A kormány ezért bevezetett egy új szabályt arról, hogy ha a vállalkozó aláír egy támogatási szerződést, akkor a támogatáson elnyert összegnek az 50 százalékát előlegként azonnal lehívhatja. Ezt az ötven százalékot az állam előlegezi meg, vannak olyan tartalékok a központi költségvetésben, amelyek ezt lehetővé teszik – ismertette.

Az államtitkár szerint a két új rendelkezés együtt működőképes, ezekkel már gyorsabb lesz az uniós források lehívása, erről rendszeres konzultáció zajlik a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a projektmenedzsment szervezetek között, hogy megnézzék, hol vannak tartalmi, formai akadályok. Csepreghy Nándor rámutatott: az továbbra is cél, hogy 2017. július elsejéig az összes uniós pályázatot kiírják, és 2019-ig le kell hívni az uniós pénzeket.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatási államtitkára elmondta: a hazai vállalkozások csupán 25 százalékának van kapcsolata a magyarországi felsőoktatási intézményekkel, ezen az arányon mindenképpen javítani kell.

Az oktatási államtitkár rámutatott: a tudás, a magyar diploma egyébként nagy érték, Magyarországon a diplomások között a munkanélküliségi ráta csupán 2,4 százalék, ami gyakorlatilag elhanyagolható és megegyezik a németországi hasonló aránnyal, míg az OECD-országok átlaga 4,2 százalékos diplomás munkanélküliséget mutat. Palkovics László elmondta: egyre inkább pozitívan állnak a hazai vállalatok a duális képzéshez, 24 felsőoktatási intézménynek napjainkban már több mint 500 magyarországi vállalkozással van szerződése erre az oktatási formára.

Az oktatási államtitkár kiemelte: a vállalatok és egyetemek kapcsolatát a mostani projektszerű együttműködésből át kellene változtatni a hosszú távú, már egyfajta beszállítói típusú kapcsolattá.”

Forrás:
Az állami bürokrácia nem lehet gátja az ország versenyképességének; Miniszterelnökség; 2016. február 25.

Közigazgatás, politika

Alaptalanok az önálló zálogjoggal szembeni aggodalmak

„Az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára szerint alaptalanok az önálló zálogjoggal szembeni aggodalmak, ezért vissza kell állítani.
Bodzási Balázs erről az IM és a Magyar Jogász Egylet keddi, budapesti nyilvános vitaülésén beszélt, amelyet az új polgári törvénykönyv (Ptk.) zálogjogi és hitelbiztosítéki rendelkezéseiről tartottak.

A helyettes államtitkár azt mondta, hogy az új Ptk. kiváló, Európában is kiemelkedő munka, amely nagy nemzetközi megtiszteltetésnek örvend, ez azonban nem zárja ki, hogy módosítsák.

Az új kódexbe bekerült úgynevezett különvált zálogjog kialakításakor nem készítettek megfelelő gazdasági elemzést, hatástanulmányt – mondta. Úgy fogalmazott, hogy „a kodifikációs folyamat adós maradt a magyarázattal” arról, hogy miért léptették a különvált zálogjogot az önálló zálogjog helyébe.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a zálogjogi szabályozás nemcsak jogi, hanem gazdaságpolitikai kérdés is. Felidézte Nagy Mártonnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének és Hornung Ágnesnek, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkárának pénteken kifejtett véleményét. Eszerint a Ptk. jelzálogjogi rendelkezéseinek átalakítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszabb távon csökkenjenek a lakáshitelkamatok és sikeres legyen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok).

Bodzási Balázs két tényezőt említett, amely indokolja az önálló zálogjog visszaállítását. Az egyik a gazdasági igény: az MNB csak idén mintegy 300 milliárd forint értékben tervez jelzálogleveleket kibocsátani, ami óriási fejlődés lenne a korábbi évekhez képest, és a jelzáloglevél-piac dinamikus megerősödését vonná maga után. A másik tényező pedig, hogy a különvált zálogjoggal kapcsolatos magyar rendelkezések nincsenek összhangban az európai uniós tendenciákkal.

Csizmazia Norbert, a Kúria főtanácsadója ezzel szemben azt mondta: ő nem úgy látja, hogy európai tendencia lenne az önálló zálogjog. Az uniós rendeletekből nem következik, hogy vissza kellene állítani, vagyis nem igaz, hogy Magyarország ne felelne meg a kötelező uniós szabályoknak – tette hozzá.

A főtanácsadó kiemelte, hogy a Kúria Polgári Kollégiuma nem támogatja a Ptk. tervezett módosítását, mert a kódex megalapozott jogalkotás eredménye, így a zálogjogi szabályok megváltoztatását sem tartja indokoltnak.

Csizmazia Norbert hangsúlyozta: ott is lehetséges dinamikusan működő jelzálogpiac, ahol nincsen önálló zálogjog, és erre példaként Ausztriát említette.

A Kúria főtanácsadója reflektált Nagy Márton álláspontjára is, amely szerint az új Ptk.-ban szereplő különvált zálogjog alapján a jelzáloglevél csak egyszer adható el, ezzel szemben az önálló zálogjogon alapuló záloglevelek forgalomképesebbek. Az MNB alelnöke korábban azt mondta, hogy a lakáshitelek – a csok is – általában 10-20 éves futamidejűek, míg a mögöttük fedezetként álló jelzáloglevek futamideje 3-5 év, az önálló zálogjogon alapuló jelzáloglevelek tehát könnyebben összhangba hozhatóak a hosszabb lakáshitelek futamidejével.

Csizmazia Norbert erre azt mondta, hogy félreértésen alapul, az új Ptk.-ban ugyanis nem szerepel az, hogy a különvált zálogjogot csupán egyszer lehet átruházni.

Anka Tibor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a zálogjog „örök téma”, és nem kell elkapkodni a vele kapcsolatos jogalkotást.

Korábban a kormány képviselői arról tájékoztatták az MTI-t, hogy márciusban a kabinet elé kerülhet az önálló zálogjog visszaállítására vonatkozó javaslat, és a parlament a nyári szünet előtt el is fogadhatja.”

Forrás:
Alaptalanok az önálló zálogjoggal szembeni aggodalmak; Igazságügyi Minisztérium; 2016. február 23.
Lásd még korábbi cikkünket: Veszélyes máris hozzányúlni a Ptk-hoz – Vékás Lajos a Mandinernek

Nemzeti Turisztikai Ügynökség jön létre a turizmus fejlődéséért

„A turisztikai iparág fejlődése érdekében hatékony, modern, jól működő szervezetrendszer kialakítására van szükség, ezért létrejön a Nemzeti Turisztikai Ügynökség, a turizmussal kapcsolatos erőforrások koncentrálására – jelentette be Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a Budapest Turizmusa 2020 konferencián.
Kifejtette: folytatódik a turizmus dinamikus növekedése, a szektor várhatóan idén is 5-6 százalékkal bővül majd, ehhez az erőforrások tagoltságának megszüntetésére, hatékonyabb felhasználására van szükség. A centralizálás segíthet egy egységes országimázs kialakításában, továbbá abban, hogy a turizmus GDP-hez való hozzájárulása elérje a versenytársakéhoz hasonló 12-15 százalékot.

A Nemzeti Turisztikai Ügynökség részleteinek kidolgozása folyamatban van, létrehozásával egy helyre kerülhet a turisztikai szervezés, -képzés, és az ország marketingje is – fogalmazott az államtitkár.

Tuzson Bence szerint a főváros és a turisztikai iparág jelentőségét mutatja, hogy 2015-ben a Budapesten töltött vendégéjszakák száma meghaladta a 8,7 milliót, 7 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a tavaly Budapestre érkező 3,2 millió külföldi 7,7 millió éjszakát töltött a fővárosban, a maradék 1 millió belföldi vendégéjszaka volt. A legtöbb turista az Egyesült Királyságból érkezett, és egyetlen év alatt 25 százalékkal nőtt az ázsiai vendégek száma – olvasható a kiosztott közleményben.

Az államtitkár elmondta: bár az elmúlt öt évben is rengeteg fejlesztés valósult meg, a következő években további beruházások várhatóak, így például megújul a Duna part, a Budai Vár, a Dagály Uszodaközpont és a Puskás Ferenc Stadion is. Mint mondta, a 2017-es vizes világbajnokság megszervezése hatalmas lehetőség az országnak, amely előszobája lehet az olimpia szervezésének, ezek a sportesemények pedig jelentősen lendíthetnek a turizmuson.

Hozzáfűzte: a jelenlegi körülmények között Magyarország egyik elsődleges vonzereje a biztonság, és továbbra is fontos szempont annak az érzetnek erősítése, hogy Budapest egy biztonságos város, Magyarország egy biztonságos hely, ahol nem érheti attrocitás a látogatókat.

Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke szintén úgy vélte, hogy a számok igazolják a turizmus lendületét, amelynek megtartásához az ország biztonságának megőrzésére, a tisztességes vállalkozásokat védő szabályokra, a kis- és középvállalkozások támogatására és a jól képzett munkaerő megtartására van szükség. Ahhoz, hogy Budapest még vonzóbb úticél legyen, mindig újabb attrakciókat kell létrehozni, erre példaként említette a BKIK Bevásárló utcák menedzsmentje programját.

Emellett elengedhetetlennek nevezte a turizmus fejlődése érdekében az intézménystruktúra felülvizsgálatát és támogatta annak átláthatóbbá, hatékonyabbá és egyszerűbbé tételét.

Bánki Erik, a gazdasági bizottság kormánypárti elnöke a fővárost érintő fejlesztésekről számolt be, kiemelve a 2017-es vizes világbajnokságra elkészülő Dagály Uszodaközpontot és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését. Hangsúlyozta: a világbajnokságra 80-100 ezer versenyző és kísérő érkezik és közel 3 hetet töltenek el az országban, valamint az eseményt követően rendezik a korábbi bajnokok versenyét, amire újabb 50 ezer magas költési hajlandóságú látogatóra lehet számítani.

A gazdasági bizottság elnöke a turizmus szempontjából szintén kiemelkedő beruházásnak nevezte a 2019-re elkészülő Konferencia Központot, amellyel Budapest 10 éven belül bekerülhet a világ három leglátogatottabb desztinációja közé, városi adottságai, árérték arány és ismeretség alapján. Budapest a turizmus egyik központja, a szállásdíj bevételek több mint 40 százaléka innen származik, az országba érkező külföldiek 66 százaléka a fővárost választja, a vendégéjszakák árbevételeinek 73 százalékát Budapest adja – mondta.

Bánik Erik hangsúlyozta: a minőségi turizmus fejlesztése a cél, nem más országok alá kell licitálni alacsony árakkal, a minőségi szolgáltatások iránt mindig van kereslet és tisztességes ár kérhető érte.

A Budapest Turizmus 2020 konferencia az Idegenvezetők Világnapja több napos programsorozathoz kapcsolódik, amelyen az idegenvezetők elsősorban a turizmusban dolgozók, az utazási irodák, a szakemberek számára szeretnék bemutatni tudásukat, új lehetőségeket feltárva, valamint hogy felkeltsék a városvezetők, a média, a helyi lakosság figyelmét az idegenvezetők szakmai felkészültségére, értékteremtő és közvetítő munkájára. 1990-ben a világ 15 országának részvételével rendezték meg először a világnapot.”

Forrás:
Nemzeti Turisztikai Ügynökség jön létre a turizmus fejlődéséért; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. február 26.

„Az állam megoldás kell legyen a problémákra, és nem azok okozója”

„Minél alacsonyabb szinten dolgozik valaki, annál nagyobb mértékű béremelésre számíthat hamarosan. Interjú Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízottal.
Aki követte valamelyest a közigazgatási rendszer átalakítását, valószínűleg egyetért a kormánymegbízottal abban, hogy a négy éve elkezdett reform sokkal nagyobb léptékű, mint amit például a rendszerváltozáskor megéltünk. A lényegét úgy foglalta össze, hogy a korábban nem létező kormányablakokkal közelebb kerültek az állampolgárokhoz, a rendszer olcsóbb, az ügyintézés gyorsabb lett, a színvonala pedig akár meg is haladja az egyes nyugati országokban tapasztalhatót.

„Úgy vélem, hogy a csökkentést nem a kormányhivataloknál tervezik kezdeni – Rácz Róbert”

Kívülről nézve is sikeresnek látszik a központosítás, a Naplónál például igen ritkán fordulnak meg elégedetlen ügyfeleik. A beszélgetést mégis egy kritikai kérdéssel kezdtük.

Sok időt töltenek várakozással a nyugdíjukat intézők Debrecenben a Darabos utcai épületben, mert az ügyek jellege miatt itt csak ritkán jelent megoldást a kormányablak. A beszámolók szerint a munkatársak felkészültek, kedvesek, de a sor így is hosszú. Egy ügyfelük azt mondta, hogy délelőtt 10 óra körül érkezett a helyszínre és 26-an voltak előtte. Van-e szándék arra, hogy változtassanak ezen?
Rácz Róbert: A visszajelzések alapján én is úgy tudom, hogy az ügyintézés színvonalával kifejezetten elégedettek ügyfeleink, akik – nyugdíjügyekben különösen – igénylik a személyes kapcsolatfelvételt. Minden munkatársunk tisztában van azzal, hogy az ügyfél az első, aki saját ügyében elvárja kérdéseinek pontos megválaszolását. Nem értek egyet azzal, hogy a kormányablakok csak ritkán jelenthetnek alternatívát nyugdíjügyekben. A kérelmek és a hiánypótlások benyújtása egyaránt történhet a kormányablakokban is (15 új helyszín vidéken is!), ahol felkészült munkatársak végzik a feladatukat. Ha szükséges, telefonon kérnek felvilágosítást a szakterületen dolgozó munkatársaktól. Teszik ezt azért, hogy az ügyfélnek ne kelljen a Darabos utcára, vagy akár Debrecenbe utaznia. Továbbá arra is lehetősége van minden ügyfelünknek, hogy az úgynevezett „online „időpontfoglaló naptár” segítségével konkrét időpontot kérjen. Így várakoznia sem kell.

A közigazgatásban százezrest meghaladó dolgozói létszámcsökkentésre készül a kormány. Az Ön korábbi nyilatkozatai azt tartalmazták, hogy e téren igen kifeszítették a keretet. Szükség esetén lehet ezt tovább szűkíteni, ha a minőségből nem akar engedni?
Rácz Róbert: A jelenlegi létszámunk és az ellátandó feladataink képeznek egyensúlyt. Ráadásul az eljárási határidő 21 napról sok esetben, például a sommás eljárásokat illetően, 8 napra rövidült. Egyelőre nem tudom, milyen technológiával fogom felderíteni, hol vannak még tartalékok – ha erre lesz szükség. De azt hiszem, ha a kormányzati háttérintézmények átalakítása miatt újabb feladatokat kapunk, akkor az nem jön létszám nélkül. Megjegyzem, bár Magyarországon 1 millió ember kapja a fizetését az államtól, ez nem azonos az állami hivatalokban dolgozók számával. A kormányhivatalokban csak 35 ezer ember dolgozik, ami az említett létszám töredéke.

A kormányhivatalok és kormányablakok folyamatos változás közepette működnek, ami állandó átszervezést, átcsoportosítást igényel. Mit tesznek, hogy a kollégáik mégis az igények szerint motiváltak maradjanak? Mennyi az átlagfizetése a kormányablakok mögött ülőknek?
Rácz Róbert: Átgondolt, egymásra épülő szakaszai valósulnak meg a területi közigazgatás átalakításának. Első lépéseként 2011. január 1-jén 17 területi államigazgatási szerv és a megyei közigazgatási hivatalok integrációjával létrejöttek a kormányhivatalok, majd több alkalommal újabb változtatások következtek. 2016-ra a megye mind a 17 kormányablaka megnyitott. Ezekben már több mint ötszáz, rövidesen ezres nagyságrendű ügyben szolgáltatunk. A dolgozói létszám szervezeten belül állandónak tekinthető, ezzel kell gazdálkodni és mindig az ellátandó feladatnak megfelelően átszervezni. Különböző modern technikai eszközök állnak az ügyintézők rendelkezésére. Meg kell említeni a folyamatosan frissülő Tudástárat, amelyből hatályos jogszabályokat, eljárásokat segítő szakmai anyagokat tudnak lehívni. A képzés kimagasló eleme a szervezet életének, különösen a kormányablakoknál, ahol a több száz ügy ismerete emberpróbáló feladat. Ehhez képest 90 százalék feletti az ügyfelek elégedettsége. A sokrétű feladathoz a kormányablakban dolgozók pótlékot kapnak, így az átlagfizetésük 210-220 ezer forint körül van. Július 1-jétől azonban életbe lép a közszolgálati életpályamodell, amihez jelentős béremelés tartozik, mégpedig úgy, hogy minél alacsonyabb szinten dolgozik valaki, annál nagyobb mértékű emelésre számíthat.

Véleménye szerint sikerült-e már érzékelhetően csökkenteni az állami bürokráciát, vagy még mindig a folyamat elején állnak? Melyek a leginkább túlterhelt ügyfolyamok?
Rácz Róbert: Azt gondolom, hogy érezhetően csökkent a bürokrácia és lényegesen karcsúbb lett a szervezetrendszer is. Persze nem állítom, hogy a folyamat lezárult, mert van még bőven tennivaló. Ami a túlterhelt ügyfolyamokat illeti, az ördög itt is a részletekben rejlik. Elsősorban az egyes szakrendszerek és nyilvántartások átjárhatatlansága az, ami az esetek tisztázását lassítja, illetve sok apró tényezőt lehetne még említeni, melyek a rendszer dinamikája miatt folyamatosan újratermelődnek. Ilyen például egy nem teljesen naprakész, vagy kevésbé ésszerű információkat bekérő formanyomtatvány, melyek használatát nem ritkán jogszabály írja elő. Egy rendszer működése akkor tud közelíteni az elvárthoz, ha képes gyorsan és hatékonyan reflektálni a körülötte zajló folyamatokra. Márpedig a rendszer működését, annak előnyeit és hátrányait az ügyfelek és az ügyintézők is egyaránt a bőrükön érzik, hiszen az államigazgatás átszervezésével és a járások kialakításával az állam lába leért a földre.

A bürokráciacsökkentésnek számos dimenziója van, a kormányhivatalok létrehozása csupán az alapkő letétele volt. Az építmény áll és működik, statikailag jól bírja a terhelést. Az ügyfelek számára azonban a gyors és olcsó közigazgatás, mint kézzelfogható eredmény a fontos. Számukra az eljárási határidők és a költségek lefaragása voltak olyan rendkívüli lépések, melyekről elismeréssel nyilatkoznak. Gyorsabban, olcsóbban és magas színvonalon kell az államigazgatási döntéseket meghozni, ez óriási kihívás az államigazgatás valamennyi szereplőjének. Az ügyfeleink jelzései tehát egyértelműen pozitívak, ami a bürokráciacsökkentés jelenlegi szakaszát illeti, legyen szó akár az okmányok ingyenességéről és azok előállításának számottevő gyorsulásáról, vagy az egyéni vállalkozókat segítő „webes ügysegéd” alkalmazásáról. Ugyanígy üdvözlik az úgynevezett sommás eljárásokat, ami azt jelenti, hogy kérelemre induló ügyekben, már amennyiben a tényállás tisztázott és nincs ellenérdekű ügyfél sem, nyolc napon belül érdemi döntést vehetnek kézhez.

Az elektronikusan terjesztett Magyar polgármester hírlevél egyik friss írása arról szól, hogy valamely titkos munkaanyag szerint 2020-ig Magyarországon szinte megszüntetnék az önkormányzatok mellett működő polgármesteri hivatalokat, és az ügyintézés teljes mértékben központivá válna. Mit tud erről? Van realitása?
Rácz Róbert: Nincs ilyen értesülésem, és a hírt nem is nagyon értem, mert a közigazgatásnak az önkormányzatokat érintő átalakítását majdnem lezárultnak tekintem. A hatósági ügyek 90 százalékát már ma is az állam menedzseli, egy nagyarányú átszervezésnek tehát alig van tárgya.

A polgárok Debrecenben leginkább az önkormányzathoz tartozó parkolási ügyekben szenvedik el a méltányosság hiányát, mert a teljesítmény mércéje minden jel szerint a pénzbeszedés. A kormányhivatalok ellenőrei a maguk területén inkább segítők vagy inkább büntetők (építésügy, munkaügy, kereskedelem, állattartás stb)? Mely ágazatokban a legjellemzőbb a visszaélés, és hol javult jelentősen a jogkövetés?
Rácz Róbert: Ahol lehetőség van rá, ott a kormányhivatal a fokozatosság elvét alkalmazza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy első alkalommal, illetve kisebb súlyú jogsértések esetén nem a lehető legmagasabb összegű bírságot állapítjuk meg. A szolgáltató állam célja ugyanis nem a bírságolás, hanem az önkéntes jogkövetés. Aki felismeri ezt, nyitott kapukat dönget, mindenben segítjük. Jó példa erre a fogyasztóvédelem területén tapasztalt előrelépés. A vállalkozók keresik a hivatalt, előzetesen tájékozódnak az előírásokról, nem pedig az ellenőrt várják, lesz ami lesz alapon. Arra is számos példa akad, hogy a már feltárt jogsértő állapotot haladéktalanul helyrehozzák, még a bírság kiszabása előtt, sőt azt követően is együttműködőek. Aki viszont ezt a bizalmi, partnerségi viszonyt felrúgja, viseli annak következményeit.

Önt takarékos szemléletű vezetőként emlegetik. Milyen érzéssel figyeli, hogy a kormány milliárdokat költ önreklámra? Például arra, hogy a kormányhivatalokban gyors az ügyintézés
Rácz Róbert: Ami a kormányablakokat bevezető kormányzati tájékoztató anyagokat illeti, én nem tekintem önreklámnak. A rendszer kialakítása 2015 második felében mondhatni finisbe ért, több száz új helyszínen nyíltak meg kormányablakok országszerte. A lakosság nagyobb hányadához most értek tehát el azok a szolgáltatások, illetve az a magas szintű ügyfélszolgálati infrastruktúra és kultúra, melyek ostromolják a közigazgatásról és a hivatalnokokról beégett évtizedes sztereotípiákat. Ehhez feltétlenül szükséges egy olyan szintű és mélységű információs kampány, amely a közelmúltban zajlott.

Mi a cél: nagy államot működtetni sok szolgáltatással sok pénzért, vagy kis államot kevés szolgáltatással olcsóbban?
Rácz Róbert: A cél nem az, hogy az állam minden területre benyomuljon és feltételeket diktáljon, az állam megoldás kell legyen a problémákra, és nem azok okozója, ez nagyon fontos. Ezért az állam mérete is ehhez, a társadalmi igényekhez igazodik. Azt nem vitatom, hogy egy nagyobb állam nagyobb költséget jelent, de egy versenyképes gazdaságban az állami szolgáltatásoknak is fel kell nőnie a feladatokhoz, ahhoz, hogy kiszolgálja és segítse polgárait és gazdasági szereplőit, ne pedig akadályozza. Úgy vélem éppen ezért a szolgáltatásokat sem kilóra adják-veszik, nem ebben kell mérni egy államapparátus hatékonyságát. Sokkal inkább a szolgáltatások színvonala és hatékonysága számít, ezen kell folyamatosan dolgozni és a minőséget fejleszteni. Ehhez pedig pénz kell, de leginkább a munkáját hivatásának tekintő, elkötelezett és professzionális szakembergárda.

Milyen indokkal került 2015-ben a környezetvédelmi szakhatóság is a kormányhivatal alá?
Rácz Róbert: A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály jogelődje számos eljárásban együttműködött a szintén hatósági feladatot ellátó más szervezetekkel. Az utóbbiak jelentős része már korábban beépült a kormányhivatal szervezetébe. A hatósági eljárásokban – az új integrált modell bevezetését követően – az egyes szakmai egységek közötti szakhatósági megkeresés megszűnt, helyette közös eljárásban hozzák meg a döntésüket, amely egységes döntésként jelenik meg. Fontos hangsúlyozni, hogy az integrált eljárási modellben a környezetvédelmi hatóságok által védett közérdek (az épített és természeti környezet állapotának megőrzése, és javítása, illetve a környezet fejlesztés) nem sérül. Az integrált eljárási modell mind a hatóságok, mind az ügyfelek számára érezhető módon egyszerűsíti és rövidíti a kormányhivatali eljárásokat.”

Forrás:
“Az állam megoldás kell legyen a problémákra, és nem azok okozója”; Szabó Katalin, Ratalics László; haon.hu; 2016. február 26.

Jász-Nagykun-Szolnok megye: a megyei kormányhivatal Felügyeleti Főosztályának feladatai

„A januári határidőcsökkentés betartása mellett, a Jász-Nagykun-Szolnok megyében zajló nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások hatósági támogatását valamint a vállalkozók teljes körűbb tájékoztatását emelte ki az idei év legfőbb feladatai közül Kollár István, a megyei kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztályának vezetője. Mint mondta, a közigazgatási hatóságok közötti hatékony koordináció gyorsíthatja a beruházások megvalósítását, és végső soron javíthatja az ország versenyképességét.

A komplex feladatokat ellátó főosztály a tavalyi integráció során a korábbi oktatási, hatósági és a felügyeleti osztály, valamint a szakigazgatási szervként működő építésügyi hatóság összeolvadásával jött létre. Kollár István hangsúlyozta, a szerteágazó területek munkáját, nem volt egyszerű feladat összehangolni, ám az elmúlt közel egy év tapasztalatai alapján, a szervezeti átalakítás erősítette az egyes munkakörök és szervezeti egységek közötti kapcsolatot, így a hatékony működést.

Kollár István kiemelte, az év során új feladatokat is kaptak, mint például az útdíj kompenzációval kapcsolatos döntések elbírálását, vagy a földárverésekkel, és a hazai anyakönyvezéssel kapcsolatos kormányhivatali feladatok ellátásában való közreműködést.

A tavalyi év fontos eseménye volt a kormányhivatalban a „Szolgáltató Kormányhivatali” modell kidolgozása és ehhez kapcsolódóan a hivatal 2015-2017. évi „Szolgáltatói Stratégiájának” megalkotása. „Ennek keretében ügyfeleket, vállalkozásokat, civil szervezeteket és polgármestereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a kormányhivatal működéséről és milyen elvárásaik vannak a munkánkkal kapcsolatban” – mondta a főosztályvezető. Kiemelte, az eredmények azt mutatják, hogy az önkormányzatok igen fontosnak tartják a személyes, közvetlen kapcsolattartást, a gyors szakmai segítségnyújtást és a gyakorlatias szemléletű, aktuális szakmai rendezvények megtartását. Kollár István elmondta, a visszajelzéseknek megfelelően tavaly a negyedéves megyei jegyzői szakmai napok mellett, polgármesteri szakmai rendezvényt is szerveztek. Mindemellett 49 szakmai tájékoztatót küldtek az önkormányzatok részére – tette hozzá.

A szakmai segítségnyújtás mellett azonban a hagyományos felügyeleti tevékenység sem szenvedhet csorbát – emelte ki a főosztályvezető. Az év során 320 törvényességi felhívás 803 törvénysértésre hívta fel a figyelmet. A feltárt jogsértések 97 százalékát elfogadták és kijavították az önkormányzati döntéshozók.

Kollár István elmondta, a főosztály a helyi önkormányzati szerveknél tavaly összesen 9 település vonatkozásában végzett ellenőrzést, melyekre az anyakönyvi igazgatás, adóigazgatás, kereskedelmi igazgatás és állatvédelem ágazatok területét érintően helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálták az eljárási szabályok betartását. Az észlelt hibák kijavítására, a hibás joggyakorlat kiküszöbölésére az ellenőrzést végző részéről az összesítő jelentésekben minden esetben javaslatokat fogalmaztak meg, valamint intézkedési terv készítése hívták fel az ellenőrzött hatóság vezetőjét.

A főosztályon is jelentős feladatot jelentett a tavalyi év során a hadigondozotti ellátások jogosultsági feltételeiben bekövetkezett jogszabályi változás. A megyében az elmúlt évben 1644 hadigondozotti ellátás iránti kérelmet bíráltak el – ismertette a főosztályvezető.

Állami főépítészi feladatkörben eljárva érzékelhető volt, hogy az önkormányzatok készültek a 2014-20-as fejlesztési ciklusra, ennek megfelelően a Területi Operatív Programok indítására készülve módosították településrendezéssel kapcsolatos terveiket. „Az év során ezért részt vettünk 11 integrált településfejlesztési stratégia, 6 településfejlesztési koncepció, 31 településrendezési eszköz véleményezésében, egyeztetésében. 15 felkészítőt követően 24 építésügyi vizsgát szerveztünk, amiről a sikeres vizsgát követően 96 tanúsítványt állítottunk ki” – fogalmazott.

Az idei év feladatairól Kollár István elmondta, továbbra is szeretnék saját deregulációs, egyszerűsítési javaslataikkal támogatni a hatósági eljárások egyszerűsítésére, gyorsítására irányuló kormányzati törekvéseket. Az új jogszabályok minél gyorsabb és egységes elvek mentén történő gyakorlatba való átültetésében pedig szintén meg van a főosztálynak a saját felelőssége és feladata. „Összességében a területi közigazgatás szempontjából mozgalmas, sok feladattal és változással járó évre számítok” – tette hozzá a vezető.”

Forrás:
Az ország versenyképességét javíthatja a hatékony közigazgatás; OrientPress; 2016. február 26.

A három megyei önkormányzat írja és menedzseli a balatoni pályázatokat

„A Miniszterelnökség jövő héten azzal a javaslattal él a Kormány felé, hogy a tavaly novemberben ismerté vált 1821/2015. számú kormányhatározatban foglalt, a balatoni régiót érintő fejlesztések esetén a pályázatírás és projektmenedzsment feladatokat kizárólag a területileg illetékes megyei önkormányzatok láthassák el.

A döntés érinti a potenciálisan pályázó önkormányzatokat, vállalkozásokat és civil szervezeteket egyaránt. Azt jelenti, hogy a mintegy 280 Mrd Forint értékű pályázati forrás összes adminisztratív feladatát és menedzselését a Somogy, a Veszprém és a Zala megyei önkormányzatok végzik, a forrásokra pályázni akaró helyi szereplőknek hozzájuk kell fordulni.”

—-

„…Tavaly Balatonfüreden jelentették be kormányzati képviselők, hogy az uniós és hazai forrásokkal együtt több mint 300 milliárd forintnyi támogatást kaphat az üdülőrégió a komplex stratégiai céljai megvalósításához. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi, februári ülésén elhangzottak szerint megtörténtek az egyeztetések az irányító hatóságokkal arról, hogy milyen támogatási konstrukcióban használhatják fel a pénzt a kormánydöntésben meghatározott fejlesztési célokra. A pályázatok kiírásánál, valamint a források odaítélésénél fontos konzultációs szerepet kap a BFT. A cél az, hogy június végéig megjelenjenek a kiírások, hiszen 2017. június 30-ig le kell kötni a forrásokat.

Az 1821/2015. számúkormányhatározat 1. számú melléklete hét területről sorol fel támogatandó fejlesztéseket.

A turisztikai fejlesztésekre 26,7 milliárd forint jut, amelyből kulturális örökségvédelemre, víziturisztikai fejlesztésekre, e-kikötőkre, kerékpárutakra, gyógyhelyekre jut egyebek között.

A gazdaság és innováció területére 25,2 milliárd fordítható, például a balatoni vállalkozások fejlesztésére, infokommunikációs beruházásokra, a térségi foglalkoztatásra, energiahatékonyságra.

Az egészséges Balaton termékek támogatására 17,8 milliárd forint juthat, itt árutermelő háztáji gazdaságok, kézműves vállalkozások, bortermelők telephelyfejlesztése, szennyvízkezelési program élvezhet előnyt.

A vízminőségre és biztonságra 59,2 milliárd forint adható, ebből juthat a Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítására, a Sió-csatorna felújítására, a Balaton vízminőségi állapotát befolyásoló intézkedésekre.

A közlekedés fejlesztésére 95,5 milliárd forint támogatás mehet, egyebek között a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasút vonalszakasz felújítására, a Balatoni közlekedési rendszer összehangolására, vasútállomások rekonstrukciójára.

Az érintett három megye területfejlesztésre 31,56 milliárd forintot fordíthat, humán erőforrás fejlesztésekre pedig 32 milliárd forintot juttat a kormány a rendelet értelmében.

A kormányhatározat 2. számú mellékletében további 24,5 milliárd forintot biztosít egyebek között elkerülőút építésére, iparterület-fejlesztésre, minőségi szálláshely-beruházásokra, a Bahart Zrt. fejlesztéseire [Híradó.hu]”

Forrás:
A három megyei önkormányzat írja és menedzseli a balatoni pályázatokat; Miniszterelnökség; 2016. február 26.
Miniszterelnökség: a tó körüli megyék írják, menedzseljék a balatoni pályázatokat; Miniszterelnökség/MTI; 2016. február 26.

Kilábalna nehéz helyzetéből Somogy

„A legfejlettebb Közép-Magyarországi Régió 48 százalékos részesedésével szemben a Baranya-Somogy-Tolna alkotta Dél-Dunántúl mindössze 6 százalékot tudhat magáénak a bruttó hazai termékből, ezen belül Somogyban az egy főre jutó GDP 2013-ban mindkét társmegyénél alacsonyabb, 1 892 ezer forint volt. A keresetek tekintetében is a megyék rangsorának utolsó harmadába került Somogy: a 2014. évi személyi jövedelemadó-bevallások alapján kialakult sorrendben az egy keresőre jutó évi 148 000 forintos jövedelemmel Somogy csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Békés megyét előzi meg. Három éve az átlagkereset Tolnában 170 000, Baranyában 157 000 forint volt.

Somogy és a Dél-Dunántúli Régió ágazati szerkezetében az egy főre jutó GDP alapján az országos átlagnál nagyobb szerepet tölt be a mezőgazdaság, és lényegesen kisebb az ipar, ezen belül a feldolgozóipar aránya – áll a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, Varga Józsefnek, Somogy Megyei Közgyűlés számára készített tájékoztatójában. A mezőgazdaság részesedése a megye által megtermelt bruttó hozzáadott értékből közel 12 százalék, szemben az országos 44,7 százalékos aránnyal, a kereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás együttes teljesítőképessége viszont két százalékkal magasabb a 65 százalékos országos átlagnál.

Az egy lakosra jutó ipari termelés Somogyban az országos átlag 58 százaléka, a termelés kulcsszereplője a feldolgozóipar, melynek legnagyobb része (73 százalék) számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásából származik. Meghatározó jelentőségű emellett a villamos berendezések gyártása és a fémfeldolgozás is. A feldolgozóiparon belül a második legnagyobb arányt a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó élelmiszeripar jelenti, amely jellemzően a hús- és tejfeldolgozásra, italgyártásra, cukor- és sütőiparra épül.

Kedvező tendenciát mutat Somogy feldolgozóipara, itt 2014-ben az előző évekhez képest 26 százalékos termelésbővülés történt, ezen belül az élelmiszeriparban 60 százalékos volt az emelkedés, és jobb teljesítményt nyújtott a számítógépgyártás, az elektronikai ágazat és a villamos berendezés gyártás. Eközben a feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma hat százalékkal csökkent.
Az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt a megyében a kereskedelmi szálláshelyek forgalma (ami elsősorban a Balatonnak tulajdonítható), ezen belül a külföldiek 6, a hazaiak 11 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el. A panziók kihasználtsága nagyobb mértékben emelkedett, mint a szállodáké.

A GDP-arányos kutatás-fejlesztés (K+F) ráfordítások növekedése az elmúlt években Somogyra nem volt jellemző, e területen a megye az országos rangsor 15. helyén áll. A régiót érintő 2, 7 százalékos ráfordításból 2014-ben Baranya 63, Somogy 23, Tolna 13 százalékban részesült. „Az innováció térhódításában komoly akadályt jelent, hogy Magyarországon (így Somogyban is) a kutatás és az ipari hasznosítás csekély arányban találkozik egymással, amely elsősorban az érdekeltség hiányának és a finanszírozási kérdéseknek tudható be” – írja tájékoztatójában a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Dél-Dunántúli Régiót a KKV-szektor dominanciája jellemzi, Somogyban csak tizennyolc, 250 dolgozónál nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozás működik. Jelentős az egyéni és a társas vállalkozók száma a tavalyi első féléves adatok szerint. A Balaton környékén működő fizetővendéglátói tevékenységet jellemzően adószámos magánszemélyek végzik, ezért a szálláshely-szolgálatatás, vendéglátás körébe tartozó gazdálkodók aránya lényegesen alacsonyabb, mint a társas vállalkozóké.

Míg Pest megyében 200 000 forint felettiek a keresetek, Somogyban 2014-ben az átlag 148 000 forint volt. A dunántúli megyék rangsorában az utolsó Somogy, az ott élők jövedelme még a tolnaiakét és a baranyaiakét sem éri el.

A Területfejlesztési Operatív Programból Somogy 43,5 milliárd forintra pályázhat – jelentette be Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztések Programjáért felelős helyettes államtitkár a múlt ősszel Siófokon. A Somogy Megyei Közgyűlés tisztségviselői két éve járják a megyét, és mérik fel a pályázati igényeket, hogy a megye ne maradjon a „Dunántúl Szabolcsa”.”

Forrás:
Kilábalna nehéz helyzetéből Somogy; Magyar Idők; Gulyás J. Attila; 2016. február 26.

További lépések az adózás hatékonyságának javítására

„A kormány egyebek mellett az ekáer rendszerének módosítását, javítását, illetve az online pénztárgépek használatának kiterjesztését tervezi az adózás hatékonyságának javítása érdekében – mondta Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár egy budapesti rendezvényen.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) PÁR-BESZÉD – a reálgazdaság élénkítéséről és aktualitásairól című rendezvényén kiemelte: folyik az adózás új rendjéről szóló törvény előkészítése, ezzel összhangban a kormány egy motivált, új feladatokra nyitott adóhatóság kialakítására helyezi a hangsúlyt.

Tállai András elmondta: az új, nyitott adóhatóság kialakítása céljából a kabinet azt tervezi, hogy életpálya modellt vezet be a NAV dolgozói számára. Ezzel párhuzamosan a NAV szervezeti struktúrájának további optimalizálása is megtörténik – tette hozzá az államtitkár.

Tállai András kifejtette: már most látszanak a 2010 óta hivatalban lévő kormányzat adópolitikájának eredményei, így az, hogy a korábbi szja-rendszerének megváltoztatása, az egykulcsos szja-rendszer, először a 16 százalékos, majd 2016-ban a 15 százalékos szja-kulcs bevezetése hat év alatt mintegy 3600 milliárd forintot hagyhat az adófizető polgároknál. A családok adókedvezményei révén pedig 2015-ben mintegy 660 milliárd forint maradhatott a családoknál.

Az államtitkár rámutatott: az adóreform, valamint a közteherviselés kiszélesítése azt eredményezte, hogy az adó- és járulékelvonások bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyított mértéke a válságot megelőző 41 százalékról napjainkra 38,3 százalékra csökkent.

Az államtitkár elmondta: a főbb adónemeket tekintve 2010-ben általános forgalmi adóból (áfából) 2313,6 milliárd forint érkezett a központi büdzsébe, 2015-ben már 3285,7 milliárd forintot fizettek be a központi büdzsébe, eközben szja-ból 2010-ben 1767,9 milliárd forint, 2015-ben 1688,6 milliárd forint érkezett az államkasszába. Ebből is látszik, hogy a kormány az adózás súlyát a forgalmi, fogyasztási adók felé tolta el az elmúlt években, miközben az szja és a munkát terhelő más terhek csökkentek – mutatott rá Tállai András.

Az államtitkár arról is szólt, hogy az adóbevallások terhe tovább csökken a jövőben, 2017-től már majdnem 4 millió állampolgárt „szabadít meg” a NAV az szja-bevallás kötelezettségétől. Emellett a cégeknek érdemes lesz jó adózónak lenniük, mert az adójukat pontosan fizető vállalkozások számos kedvezményben, előnyben részesülhetnek – jelezte Tállai András.”

Forrás:
További lépések az adózás hatékonyságának javítására; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. február 25.

Rácz Jenő: Ha többen irányítanak, a csapat veszít

„Az egységet és az összefogást hiányolja az egészségügyből a kórházszövetség korábbi vezetője, Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter. A Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, hogy oki terápiára, és nem tüneti kezelésre van szükség.
A politikában két dolog hozhat változást: az érdek és a kényszer – fogalmazott a kórházigazgató.

„Ha a kényszer oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor látjuk, hogy a rendszerváltás után nagy egészségpolitikai változás történt lakossági nyomás hatására. Ez a három igenes népszavazás története, amely teljesen kilökött egy politikai irányt az egészségügy területéről. Ez mutatja, milyen nagy jelentősége van az ilyen jellegű kérdések társadalmi szintű megvitatásának. Akkor a lakosság döntött, most úgy érzem, az egészségügy szereplői vannak ilyen szituációban. Az ő döntésük egyrészt a lábukkal való szavazás: sokan mennek ki, másrészt a rendszeren belül is történnek olyan mozgolódások, amelyekre oda kell figyelni” – mutatott rá Rácz Jenő.

Oki terápiára, és nem tüneti kezelésre van szükség – folytatta gondolatmenetét a volt miniszter, aki az egységet és az összefogást hiányolta az egészségügyben.

„Tételezzük fel minden szereplőről, hogy jót akar, kevés az, aki egyébként szándékosan akarna rontani a helyzeten” – tette hozzá.

Rácz Jenő az amerikai fociból kölcsönzött hasonlattal magyarázta el, hogy szerinte miért bicsaklanak meg évtizedek óta az egészségügyi reformok.

„A nézőtértől a pálya széléig sok elemző dolgozik egyszerre, az adataikat összegyűjtik és az edző ez alapján határozza meg a következő lépést. Amikor a pályára küldi a csapatot, egyetlen irányító van, ha többen próbálnak irányítani, a csapat vesztésre van ítélve” – fogalmazott a kórházszövetség korábbi vezetője.

Mindenki mondhassa el a véleményét és a javaslatait, de az egészségügynek egy irányítója van, és őt Ónodi-Szűcs Zoltánnak hívják – szögezte le a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója.

A magyar egészségügynek több költségvetési támogatásra van szüksége, a meglévő forrásokat pedig megfelelően kell felhasználni – mondta a továbbiakban Rácz Jenő.

„A jelenlegi egészségügyi ellátórendszerünkben a szakma szabályai szerinti ellátáshoz a jelenlegi forrásoknál többre van szükség. Minden statisztika ezt mutatja, az államtitkár véleménye szerint is. Ahhoz, hogy egyébként a visegrádi országok átlagához fölérjünk, a GDP-arányos egészségügyi részesedést körülbelül egy-másfél százalékkal kellene emelni. Ugyanakkor a meglévő közpénzeket a lehető legoptimálisabban kell felhasználni, nyilván vannak szakmai kérdések” – fejtette ki.

A korábbi egészségügyi miniszter arról is beszélt, hogy a jobb betegellátás érdekében a strukturális és funkcionális problémákat mielőbb meg kell oldani.

„Csak azért, hogy a rendszer csendesebb legyen, nem szabad többletpénzt beletenni, inkább azért, hogy jobb betegellátást tudjunk biztosítani. Az pedig a struktúrához való hozzájutást, funkcionális kérdésekben való elgondolkodást, és adott esetben a finanszírozási szabályok változását jelenti” – hangsúlyozta.

Rácz Jenő a kórházi fertőzések ügyével kapcsolatban azt emelte ki, hogy minden intézménynek be kell tartani a minimumfeltételeket, egyes kórházakban azonban ezek nehezen betarthatóak.

„Vannak olyan jellegű szabályok, amelyek nem pénzfüggőek. A kézmosás például nem feltétlenül az, de a kézfertőtlenítés költsége nem áll arányban azzal, amilyen problémát a hiánya okozhat. Ugyanakkor a zsúfoltság, a gyors munkafolyamatok egymásutánisága ezeket a könnyen végezhető és nem drága aktusokat hagyja ki a rendszerből, ami viszont a későbbiek során súlyos károkat okozhat” – mutatott rá.

A Veszprém megyei Cholnoky Ferenc kórház főigazgatója hangsúlyozta, működőképes és betartható szabályrendszert kell meghatározni az intézmények számára.”

Forrás:
Rácz Jenő: Ha többen irányítanak, a csapat veszít; InfoRádió; 2016. február 26.

Cséfalvay: Az OECD bekapcsolódik a köznevelési kerekasztal munkájába

„A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértőként bekapcsolódik a köznevelési kerekasztal munkájába, a következő, március 8-i ülésen két OECD-szakértő is részt vesz – mondta pénteken az MTI-nek Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet állandó magyar képviseletének vezetője.

„Az OECD nagyon nyitottan állt a felkéréshez, hiszen ez is a feladatai közé tartozik” – hangsúlyozta a nagykövet. Az OECD a tagállamoknak tett szakértői ajánlások mellett a különböző programok végrehajtásának „finomhangolásában” is kész részt venni. A két szakértő a 34 tagország tapasztatai alapján nemzetközi kitekintést tud nyújtani a kerekasztal munkájához – hívta fel a figyelmet Cséfalvay Zoltán.

A nagykövet az is elmondta, hogy nagyon jó ütemben halad az OECD idei miniszteri értekezletének – amelynek az egyik alelnöke Magyarország, – és az OECD Fórum előkészítése. Annak részleteiről, valamint az OECD és az UNESCO párizsi eseményeiről az állandó képviselet folyamatos tájékoztatást nyújt most indult honlapján: http://oecd.unesco.kormany.hu/.

Az OECD legjelentősebb és egyúttal legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó rendezvénye az éves miniszteri értekezlet, amelyet június 1-2-án tartanak Párizsban a 34 tagállam gazdasági minisztereinek és külügyminisztereinek részvételével. A miniszteri értekezletet időben közvetlenül megelőzi egy kétnapos szakmai rendezvénysorozat is, az OECD Fórum, amely a politikai jellegű miniszteri értekezlettel együtt alkotja az OECD Hetet május 30-tól június 3-ig.

A Fórumra – amelyen aktuális gazdaságpolitikai kérdéskörökben tartanak hagyományos előadói paneleket, valamint kreatívabb és újszerűbb vitafórumokat – a 250 felszólaló közé mintegy tíz előadót vár az OECD Magyarországról, amely Cséfalvay Zoltán szerint azért is kiemelkedő jelentőségű, mert az elmúlt tíz évben nem szerepeltek magyar szakértők az eseményen.
Az OECD Fórumot kiemelt nemzetközi médiafigyelem kíséri. A tavalyi rendezvényen kétezren vettek részt, s 43 országból több mint 250 meghívott tartott előadást.

Az idei miniszteri értekezlet témájához kapcsolódva az OECD Fórum központi témája a gazdasági termelékenység erősítése és a befogadó gazdasági növekedés. Ennek fényében a rendezvény kiemelt figyelmet fordít az innováció erősítésére, a fiatal innovatív vállalkozások szerepére és finanszírozására, az új technológiák megjelenésére, a harmadik ipari forradalom, a digitális gazdaság és a kreatív iparok kihívásaira. Továbbá arra, hogy ezekre a kihívásokra milyen válaszok adhatóak a gazdaságpolitika, a közpolitika, az oktatás és a városfejlesztés terén.

A nagykövet megítélése szerint Magyarország ezen a téren erős háttérrel rendelkezik, ezért elképzelhető, hogy az eddig meghívott tíz „fiatal, dinamikus, vállalkozó szellemű, innovatív” magyar előadó száma növekedni fog a március végén véglegesítendő programban. A Fórumot követő miniszteri értekezlet fő kérdése az, hogyan lehet növelni a termelékenységet, hogy közben az egyenlőtlenségek ne erősödjenek a társadalmakon belül.

A miniszteri értekezlet elnöki szerepét minden évben egy tagország tölti be, idén Chile. Az elnök munkáját segítik az alelnökök, ezt a feladatot idén Magyarország, Finnország, és Japán látja el.
Az elnöknek és az alelnököknek kiemelt ráhatásuk van a témakörök meghatározására, illetve jelentős szerepük van az ülés felépítésének kialakításában, s így közvetlenül is hatással vannak az OECD jövőbeni munkájának meghatározásában, valamint a plenáris ülések és viták levezetéséért is felelnek. Cséfalvay Zoltán elmondta: az értekezlet programja elkészült, s az alapján június 1-én és 2-án is lehetőség nyílik magyar miniszterek számára arra, hogy vezető szerepet töltsenek be az egyes napirendi pontoknál.”

Forrás:
Cséfalvay: Az OECD bekapcsolódik a köznevelési kerekasztal munkájába; Magyar Idők; 2016. február 26.

Közigazgatási, politikai informatika

Változásbejelentés: Minden tizedik magyar nő feledtetné a saját vezetéknevét

„A nők 90 százaléka, a férfiak 3 százaléka változtatja meg a nevét a házasságkötés során. A névváltoztatás utáni kényszerű ügyintézés kínálta üzleti lehetőséget egy startup cég is felismerte, az ősszel indult változásbejelentő.hu működését a Széchenyi Tőkealap rögtön 63 millió forintos befektetéssel támogatta.

Több mint félezer esküvőre készülő pár körében végzett kutatást az online ügyintézésre életre hívott cég. Ebből a névválasztási trendek változása is jól kirajzolódik, nevezetesen az, hogy korántsem szorította le a palettáról a felvett kettős vezetéknév a klasszikus formulát a menyasszonyok körében. Miközben minden harmadik nő nyilatkozta azt, hogy férje vezetéknevét kötőjellel teszi majd a sajátja mellé (pl. Kiss-Kovács Elvira), minden ötödik, azaz a megkérdezettek 20 százaléka a hagyományos (Kiss Jánosné) formát választja majd.

Minden tizedik ara saját családneve helyett a férje vezetéknevét tervezi használni, de ugyanennyien voksoltak a Kissné Kovács Elvira verzióra. A férj és a feleség teljes nevét megtartó Kiss Jánosné Kovács Elvira formát mindössze a párok három százaléka választotta, körülbelül egynegyedük még nem döntött végleges asszonynevéről – olvasható a felmérést készítő valtozasbejelento.hu sajtóközleményében.

Az esküvővel együtt járó névváltoztatás, és azzal párhuzamosan a hivatalos iratok cseréje, valamint az adatváltozás bejelentésének kötelezettsége összességében a párok 92 százalékát érinti. Emellett minden második új pár költözik is, őket a lakcímváltozással együtt járó feladatok is terhelnek. A tapasztalatok szerint mindez átlagosan három munkanapos program személyesen intézve, vagyis az online szolgáltatás potenciális piacára nem véletlenül figyelt fel a kockázati tőkebefektető cég. [nol.hu]”

———

„Minden második fiatal pár költözik
A változásbejelentő.hu felmérése azt mutatja, hogy a megkérdezett párok 50%-ánál a házasságkötés lakcímváltozással is jár, hiszen közös életüket vagy egy új közös lakásban, vagy egyikükhöz költözve kezdik el. Annak ellenére, hogy egy várt és tervezett költözés, vagy új lakás vásárlása inkább pozitív energiákat mozgósít, a költözéssel járó változtatás stresszforrás is, amely miatt csökken a toleranciánk, nő a konfliktusok lehetősége, sőt vannak olyanok is, akik egyfajta kiszolgáltatottságként élik meg a köztes állapotot, pl. amikor a régi, megszokott otthonból már elköltöztek, de még nem rendezkedtek be az új helyükön.

A változásbejelentő.hu adatai szerint a több szolgáltatót érintő közműátírás személyes ügyintézésének járulékos költségei (pl. utazás, gyermekfelügyelet) – különösen nem nagyvárosi környezetben – akár a 6-11 ezer forintot is elérhetik, emellett azonban a legnagyobb veszteség a feláldozott szabadidő: az átlagosan szükséges legalább 1 napos ügyintézés értéke pénzben kifejezve (a jelenlegi átlagos nettó jövedelemmel számolva) további 10 ezer forintot jelent.

Az új online változásbejelentő felület használatával jelentősen csökkenthető az ügyintézésre fordított idő – és ezáltal a stresszfaktor –, hiszen a lakásvásárlást vagy bérlést követően a közműátírás, illetve házasságkötést követően a névváltozást is gyorsan, utazás, várakozás, szabadnap és személyes megjelenés nélkül elintézhető a nap 24 órájában. Sőt az oldalon az olyan elérhetőségi adatok változását is bejelenthetjük, mint az e-mail cím, a telefonszám vagy a levelezési cím.

Mi változik az új névvel?
A házasságkötést követően a régi nevet tartalmazó személyi igazolvány érvénytelenné válik, és az összes iratot a házassági anyakönyvi kivonatban szereplő névre kell kiállíttatni. A névváltozás után nyolc napon belül kezdeményezni kell a személyi igazolvány cseréjét, de a többi okmányra is érdemes minél előbb átvezettetni. A személyi igazolványt kizárólag személyesen igényelhetjük az okmányirodában vagy a kormányablaknál, érdemes ugyanekkor lecserélni a lakcímkártyát, az útlevelet, a jogosítványt és a forgalmi engedélyt is. Ezeken kívül gondolni kell az adókártya és a tajkártya cseréjére is. A változásbejelentést azoknál a cégeknél – közműszolgáltatók, telekommunikációs társaságok – is meg kell tenni, amelyekkel szerződésben állunk.

Szabó Péter a változásbejelentő.hu ügyvezetője hangsúlyozta: „A szolgáltatás elindítása óta azt tapasztaltuk, hogy a beérkező ügyintézési igények közel 50%-a névváltoztatás. Ez jól mutatja, hogy ez az egyik legtipikusabb élethelyzet-változás, amelyik számos további adminisztrációs teherrel jár. Bár a névváltozás ügyintézése egyszerűbb, mint egy teljes közműátírás, ügyfeleinknek ebben az esetben is átlagosan 5-8 szolgáltatónak kell bejelenteniük megváltozott adataikat. Ha a hagyományos ügyfélszolgálati ügyintézést választják, ez munka mellett akár 3 munkanapot is igénybe vehet, a hosszas várakozási idő és papíralapú adminisztráció miatt. A változásbejelentő.hu használatával ez mindössze 30 percet vesz el az időnkből, és több szolgáltató esetén is mindössze 1-2 ezer forintba kerül.” [változásbejelentő.hu]”

Forrás:
Minden tizedik magyar nő feledtetné a saját vezetéknevét; nol.hu; 2016. február 25.
További információk a változásbejelentő.hu megújult arculatú webhelyén.
Rövid animáció a szolgáltatásról: You Tube
Az eGov Tanácsadó Kft. az egyik tulajdonosa a változásbejelentő.hu-t üzemeltető startup cégnek, a DeltaRegister Kft-nek.

19. Projektmenedzsment Fórum

„Az ügyfelek/felhasználók jobb termékeket/szolgáltatásokat, a munkatársak magasabb jövedelmet, a vezetők cégük növekedését kívánják. Egyre több menedzser és szakember számára válik nyilvánvalóvá, hogy mindezek hatékonyan csak a projektmenedzsment segítségével valósulhatnak meg. A PMI kutatásai eredményei (PMI`s Pulse of the Profession2016 – „The High Cost of Low Performance”) azt mutatják, hogy a sikeres vállalatoknál/intézményeknél felismerték a projektmenedzsment stratégiai jelentőségét. A projektek sikeréhez a projektmenedzsment eszközök, módszerek ismerete mellett vezetési- és üzleti képességek, tapasztalatok szükségesek. Az érett projektmenedzsment gyakorlat ösztönzi az innovációt, növeli a projekt célok megvalósulásának valószínűségét, gyorsítja a döntéseket, csökkenti a kockázatokat és javítja az együttműködési készséget. Fontos, hogy a vállalatok/intézmények vezetői felismerjék a hatékony projekt szponzorok, a vállalati projekt irodák (ePMO-Enterprise Project Office) és a projektmenedzsment képzések stratégiai szerepét. Ez biztosíthatja a hatékony portfoliómenedzsmentet és ennek segítségével a gyors változási képességet és így a versenyképesség megőrzését.

Ezekhez a folyamatokhoz kíván illeszkedni a Fórum, elősegítve egyrészt a projektmenedzsment szakma legjobb gyakorlatának terjedését, a korszerű és versenyképes működést támogató gondolkodás fejlődését és színvonalas eszmecserékkel az együttműködéshez nélkülözhetetlen bizalom építését, a szakmai hálózat fejlődését.

19. Projektmenedzsment Fórum
2016. április 7. (csütörtök) Danubius Health Spa Resort Margitsziget, Budapest
Kövesse a Fórumot a Facebookon!

Részletes Program
8:20 – 8:55
Regisztráció

8:55 – 9:00
Megnyitó Prónay Gábor szervező bizottsági elnök

9:00 – 9:15
Balaton László (Erste Bank)
AZ ÉV PROJEKTMENEDZSERE 2015 – Egy banki stratégiai projekt tapasztalatai

Államigazgatási projektek tapasztalatai és tervei
Szekció elnök:
Strommer Pál (RacioNet)

9:15 – 9:35
Hajzer Károly (Belügyminisztérium)
Kormányzati informatikai fejlesztési irányok és eredmények

9:35 – 9:50
Ádám Csongor (NISZ)
Konvergens ICT fejlesztések az e-közigazgatás támogatására

9:50 – 10:05
Pap Gyula (Magyar Fejlesztési Bank)
A bank projektmenedzsment gyakorlata

10:05 – 10:20
Aranyosné dr. Börcs Janka (NMHH)
Projekt szponzor, mint a projektmenedzsment kultúra fejlesztés motorja

10:20 – 10:35
Kópiás Bence (KIFÜ) – a 18. PM Fórum legjobb előadója
Közigazgatási programmenedzsment tapasztalatok és tervek

10:35 – 10:50
Kérdések, vita az elhangzottakról
10:50 – 11:20
Kávészünet

Innováció központú projektek vezetése
Szekció elnök:
Deák Csaba (Miskolci Egyetem)

11:20 – 11:35
Zsibók Zsolt (Legrand Zrt.)
Projekt szemléletű termékfejlesztés és innováció menedzsment interkulturális környezetben

11:35 – 11:50
Dobra Szabolcs (Ericsson Hungary Ltd.)
Agilis működési átalakítás egy szoftver fejlesztő szervezetben

11:50 – 12:05
Darabos Andrea (Lean Advantage Ltd.)
„Aki gyorsabban tanul az nyer” – esettanulmányok innováció menedzsmentről európai multinacionális környezetből

12:05 – 12:20
Csutorás Zoltán (Adaptive Consulting Kft.)
Startup projekt fejlesztésének három pillére: ezt tanultuk meg a saját bőrünkön…

12:20 – 12:35
Kiss János (Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Kft.)
A vállalati működés mely területeit, és hogyan érinthetik az innovációs és/vagy a kutatás-fejlesztési projektek?

12:35 – 13:00
Kérdések, vita az elhangzottakról
13:00 – 14:00
Ebédszünet (büfé)

A projektmenedzser „barátai” – szakértelmek, támogatók az üzleti követelményeket támasztó projektek eredményességéhez
Szekció elnök:
Szalay Imre (Projektcoach, PMI Budapest)

14:00 – 14:10 Elnöki bevezető – a forgószínpadszerűen bemutatásra kerülő témák ismertetése:
feladatkör tartalma, hivatása, szervezeti helye
feladatkör érettsége, kompetenciái és eszközei
projektekhez kapcsolódás, együttműködési példák

14:10 – 14:55
Solti Árpád (Hyperteam, VAMSZ) – Folyamatmenedzsment feladatkör
Virágh Tamás (Hewlett Packard Enterprise, AEA) – Vállalati (Enterprise) Architect feladatkör
Szalay Imre (Projektcoach, PMI Budapest) – Üzleti elemző feladatkör

14:55 – 15:10
Kérdések, vita az elhangzottakról
15:10 – 15:30
Kávészünet

A szekció
Szervezetfejlesztés – kultúrák találkozása
Szekció elnök:
Kun Andrea (ASCON Consulting)
15:30 – 15:40
Elnöki bevezető: a témaválasztás aktualitásának- és a szekció előadások bemutatása

15:40 – 15:55
Rubint Péter (Hewlett Packard Enterprise)
Kihívások a multikulturális, virtuális munkacsoportok vezetésében

15:55 – 16:10
Éliás Péter (AUDI Hungária)
„Egymás szemében” – A magyar – és a német kultúra találkozása egy nagyvállalat működésében

16:10 – 16:25
Ilosvai Péter (ASCON Consulting)
„Ismeretlen ismerősök” – Eltérő szubkultúrák házon belül

16:25 – 16:40 Kérdések, vita az elhangzottakról
16:40 – 17:00
Szünet

B szekció
Esettanulmány workshop:
projekt terjedelem/scope/ meghatározás vállalati architektúra menedzsment -, folyamatmenedzsment – és az üzleti elemző tudás felhasználásával – a workshop a VAMSZ egyesület szakmai támogatásával készül
Szekció elnök:
Vereczkei Brigitta (Redbridge)

15:30 – 15:40
Elnöki bevezető: Mit tesznek hozzá a különböző szakértők a projekt terjedelem meghatározásához?

15:40 – 16:35
A workshop moderátorai:
Bálint Ákos (Redbridge)
Hegyháti Péter (RacioNet)
Vereczkei Brigitta (Redbridge)

16:35 – 16:40
Workshop munka eredményeinek összefoglalása

16:40 – 17:00
Szünet

Plenáris ülés
A projektmenedzsment szakma hazai helyzete – ahogy a gyakorló projektmenedzserek látják
(kérdőíves felmérés alapján)
Levezető elnök:
Prónay Gábor (Pro-COMpass)

17:00 – 17:15
Kun Andrea (ASCON Consulting)
A kérdőíves felmérés eredményei:
kultúrák (szakmai és nemzeti) együttműködése a projektekben
a projektek üzleti-gazdasági kilátásai a 2016. évre

17:15 – 17:30
Kérdések, vita az elhangzottakról

17:30 – 17:40
Zárszó – legjobb előadó kihirdetése”

Forrás:
19. Projektmenedzsment Fórum; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület

Rendet vágnának a házszámdzsungelben

„A 11-es számú ház után az 1-es szám következik, ráadásul két háznak is ugyanaz a címe. Székesfehérváron több utcában is kaotikus a házszámozás, más cím szerepel ugyanis a lakcím kártyán és más az ingatlan-nyilvántartásban. Milyen problémákat vethet fel, ha rossz a címzés? Hogyan lehet az áldatlan állapotot megoldani? Milyen utánajárást és milyen terheket jelent a lakóknak, ha rossz a cím? Egyáltalán miért fontos, hogy valaki ott legyen bejelentve, ahol ténylegesen is lakik? – a többi közt ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Kincses Zsolt Dávid, a Székesfehérvári Polgármesteri Hivatal hatósági főosztályának vezetője azt nem tudta megmondani, a városban hány cím nincs még rendben. Eddig 60 ezer címet ellenőriztek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állampolgároknak lakcím-bejelentési kötelezettségük van, okmányaikon a valóságnak megfelelő lakcímnek kell szerepelnie. Fontos az is, hogy a megfelelő házszámtáblát ingatlanjainkon helyezzük ki, máskülönben közigazgatási bírságot fizethetünk.

Dr. Szalay László, a Közigazgatási és Elektromos Közszolgáltatások Központi Hivatalának hatósági elnökhelyettese elmondta: két éve tart a címek felülvizsgálata, eddig 40 százalék körüli a feldolgozottsági arány. Most derülnek ki azok a feladatok, amelyeket évtizedek alatt „összegyűjtött” a lakcímnyilvántartás – tette hozzá.

Izsák Orsolya ügyvéd egy olyan házban lakik, melynek pontosan ugyanaz a címe, mint a szomszédos háznak. Vásárláskor megdöbbenten tapasztalta, hogy az ingatlan-nyilvántartási adatok nem egyeznek meg az adásvételi szerződésben rögzített, a tulajdonos által hitt adatokkal. Megkereste az önkormányzatot, mely kiadott egy hatósági bizonyítványt, ezzel fordult a nyilvántartáshoz. Hosszú volt az eljárási idő és az ingatlan-nyilvántartási díjat ki kellett fizetni.

Felhívta a figyelmet arra: kialakult 2015-től a Központi Címregiszter (KCR). Innentől nem az ingatlantulajdonos feladata, ha bármilyen típusú címváltozás van, sőt, a földhivatal elutasítja az erre vonatkozó beadványt. Felmerülhet ez telekalakításnál, épületfeltüntetésnél, önálló ingatlan kialakításánál, vagy akár a társasházi alapító okiratok módosításánál. Ebben az esetben nem a kérelmet benyújtónak kell a címváltozásokat bejelenteni, hanem a KCR-en keresztül a jegyző gondoskodik erről.

Mindez azonban nem jelenti, hogy nem kell bejelentenünk a lakcímváltozást az ingatlannyilvántartás tulajdoni lap kettes mellékletében.

Dr. Szalay László hangsúlyozta: a KCR adja át automatikusan az új címeket az ingatlan-nyilvántartásnak. Ezzel nincs semmi dolga az ingatlantulajdonosnak.

Kérdésre válaszolva elmondta: a szolgáltatóknak egyelőre be kell jelenteni a címváltozást, de terveik szerint a közigazgatás korszerűsítésével majd igény szerint átadnák a szolgáltatóknak is automatikusan a címváltozásokat. Egyelőre a hatályos szabályozás szerint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás minden közhiteles hatósági nyilvántartásnak automatikusan átadja a mindenkori adatváltozásokat. Így ha valakinek megváltozik a lakcíme, azt megkapja az adóhatóság, az OEP, a nyugdíjfolyósító, és még néhány nagy állami nyilvántartás.”

Forrás:
Rendet vágnának a házszámdzsungelben; Híradó.hu; 2016. február 28.

A német kormányzat jóváhagyta a trójai programok bevetését az állampolgárok megfigyelésére

„Több forrás is arról számolt be, hogy a német kormányzat engedélyezte a bűnüldöző, hírszerző szervek számára a trójai, spyware, malware programok használatát az állampolgárok megfigyelésére, monitorozására bizonyos körülmények közt. A gyanús állampolgárok beszélgetései, csevegései követhetők a trójai segítségével PC-n, okostelefonon. A hírek szerint a német belügyminisztérium egyik szóvivője jelentette be, hogy engedélyezett a trójai programok használata a fent említett szervek, hatóságok számára. A malware bevetéséhez a hatóságoknak bírói felhatalmazást kell szerezniük. A malware csak akkor telepíthető, ha életveszély áll fenn, vagy államellenes tevékenység gyanúja merül fel.

A német Zöld Párt tiltakozott, a Chaos Computer Club hackerközösség pedig kétségét fejezte ki a kormányzat döntésével szemben.”

Forrás:
A német kormányzat jóváhagyta a trójai programok bevetését az állampolgárok megfigyelésére; HUP.hu; 2016. február 28.
German government to use Trojan spyware to monitor citizens; Deutsche Welle; 2016. február 22.
German police can now use spyware to monitor suspects; Glyn Moody; Ars Technica; 2016. február 25.

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet 2015-ös éve

„Harmadával több támadás érte a kormányzati honlapokat, de országosan is több incidens történt, ezres nagyságrendről számolt be az igazgató.

Nagyjából harmadával több kormányzati honlapot törtek fel 2015-ben mint egy évvel korábban a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) adatai alapján – derült ki a szervezet évértékelőjén, ahol Dr. Bencsik Balázs, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének igazgatója számolt be az elmúlt időszak tapasztalatairól és eredményeiről. A kormányzati incidensek közel negyedét (24 százalékát) „honlapmegrongálás”, azaz valamilyen ismert sérülékenység kihasználása révén kártevők bejuttatása, vagy a weboldalak tartalmának megváltoztatása tette ki. Az NKI több mint ötezer feltört hazai weboldalról szerzett tudomást a tavalyi évben, ennek mintegy két százaléka volt kormányzati szervhez kapcsolódó akció. Bencsik hangsúlyozta, ma Magyarországon nincs bejelentési kötelezettsége a honlaptulajdonosoknak, ezért olyan adattal nem tudott szolgálni, amiben az összes civil érintett is szerepelne.
…
A tavalyi évben az incidenskezelés és a publikációk mellett kártevő- és naplóelemzési, illetve adathalász- és fenyegetés menedzsment szolgáltatásokkal egészült ki az NKI tevékenysége. 2016-ban a kormányzati korai figyelmeztetőrendszer (EWS) kiépítése, központi korrelált elemzések és még gyorsabb reagálás a kitűzött cél. A nemzetközi szerepvállalás kapcsán Bencsik arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közép-Európai Kiberbiztonsági soros elnökség extra feladatokat jelent, így a Visegrádi Négyek (és Ausztria) közötti együttműködések elősegítése, illetve globális kiberbiztonsági gyakorlat vezetése és lebonyolítása is a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vállát nyomta.
…
Dr. Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora az idei év legfontosabb feladatai közé a Kiberbiztonsági munkacsoportok (Belbiztonsági, E-közigazgatási, Energiabiztonsági, Pénzügyi, Gyermekvédelmi, Egészségügyi) szerkezeti áttekintését, illetve működőképességük javítását, munkamódszerük korszerűsítését sorolta. Elmondta, a különböző munkacsoportokban jelentős az átfedés a tagok tekintetében, ezért a fentiekből létre kívánja hozni a Kiberbiztonsági Munkacsoportot, ami integrált funkciókat ellátva valamennyi terület közös áttekintésére alkalmassá válik.
…Az állami-kormányzati rendszerek besorolását követően héjszerű kibervédelmet alakítana ki, ahol az állami-kormányzati infrastruktúra elsőbbséget élvez. Az Európai Unió Információs és Hálózatbiztonsági Ügynökséggel a kapcsolat élénkítését célozza meg, illetve az NKI igazgatójával összhangban a V4 országai és Ausztria között közös platformok kialakításának lehetőségét vizsgálni kívánja, az információmegosztást pedig elengedhetetlennek tartja.”

Forrás:
A Nemzeti Kibervédelmi Intézet 2015-ös éve; Szűcs Péter; IT café; 2016. február 26.
Lásd még: IVSZ ICT Biztonság Munkacsoport 2016. március 4-i nyilvános ülése, ahol „Az NKI/GovCERT előadásából megtudhatjuk, hogy a változások után mi ma az intézmény feladata és mi az ami nem. Kik a főbb koordinátorok és milyen együttműködési tapasztalatok vannak a kormányzaton belül és kívül. Betekinthetünk az NKI/GovCERT napi rutinjába és hogy milyen incidensekkel találkoztak a szakértők.”

A KIFÜ saját fejlesztésű projektmenedzsment szolgáltatását mutatta be a Microsoft konferenciáján

„A napokban rendezték meg Magyarországon első alkalommal a Microsoft Future Decoded konferenciát, amelyre a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget is meghívták. A KIFÜ Projektmenedzsment és kontrolling a kormányzati szektorban címmel tartott előadást a szakmai eseményen.

A KIFÜ elsődleges feladata az európai uniós finanszírozású kormányzati kiemelt informatikai projektek vezetése, koordinációja, felügyelete. Az ügynökség ezek szakszerű elvégzése érdekében olyan informatikai alkalmazáscsomagot fejlesztett, amely alkalmas a különböző típusú kormányzati projektek menedzselésének és pénzügyi elszámolásának támogatására is. Az úgynevezett PMSZ rendszert a KIFÜ 2012 óta használja aktívan projektjeiben. Jelenleg 35 projekt menedzselése valósul meg a szoftvercsomag segítségével.

Négy év alatt négy nagyobb fejlesztési fázis során jutottunk el oda, hogy egy olyan komplex informatikai rendszerrel rendelkezünk, amely a munkafolyamatokat, a dokumentációs nyilvántartást és a vezetői információs igények kielégítését egyaránt támogatja – mondta el előadása során Való Attila, a KIFÜ szakembere, aki a projektmenedzsment szoftver fejlesztéséért felel az ügynökségnél.

Az előadás anyaga ide kattintva érhető el.”

Forrás:
A KIFÜ saját fejlesztésű projektmenedzsment szolgáltatását mutatta be a Microsoft konferenciáján; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2016. február 24.

Informatika, távközlés, technika

Magyarországon hoz létre európai adatközpontot a Deutsche Telekom

„A Deutsche Telekom (DT), a Magyar Telekom anyavállalata Magyarországon hozza létre páneurópai hálózatának első adatközpontját, amely az idei év második negyedévében kezdi meg működését – jelentette be a DT a barcelonai Mobil világkongresszuson hétfőn.

Ez lesz az első olyan adatközpont, amely a jövőben a DT minden európai leányvállalata számára szolgáltatást fog nyújtani egyetlen központi helyről, 2020-ig pedig további európai szolgáltató hálózati központok jönnek majd létre – ismertette sajtótájékoztatón Claudia Nemat, a DT igazgatóságának tagja.

Az első szolgáltatás, amelyet ősszel már ebből az adatközpontból fognak nyújtani, egy, a legmagasabb szintű védettséggel rendelkező e-mail szolgáltatás lesz.
A DT úgynevezett Pan-Net hálózata lehetővé teszi egy közös, szabványosított infrastruktúra határokon átívelő használatát. A nemzeti leányvállalatok egy központi katalógusból kiválaszthatják azokat a szabványosított termékmodulokat, amelyekre szükségük van saját piacukon…”

Forrás:
Magyarországon hoz létre európai adatközpontot a Deutsche Telekom; Magyar Hírlap/MTI; 2016. február 22.

Okosmérés: mintaprojektre lehet jelentkezni

„Partnereket keres a KOM Központi Okos Mérés Zrt.
Okos mérőket helyez ki a KOM Központi Okos Mérés Zrt. induló Mintaprojektje során. Az okos mérők nagy része a villamosenergia-fogyasztást méri, de a civil-, állami- és versenypiaci partnerekhez gáz- és vízmérők is kerülnek majd. Okos mérési programja keretében pályázatot hirdet a KOM Központi Okos Mérés Zrt. első körben állami és versenypiaci szereplők részére, akik partnerként vennének részt az Intelligens Hálózat Mintaprojekt bő egyéves tesztidőszakában. Összesen mintegy húszezer mérőt szerel fel a KOM Zrt., ezekből a legtöbb a villamosenergia-fogyasztást méri, de gáz- és vízmérők is vannak az okos mérők között, továbbá a hőmennyiség mérés integrációjára is lehetőség nyílik.

A pályázatok a KOM Zrt. honlapján érhetőek el, azok önkormányzatoknak közintézményeknek, irodaházaknak, illetve ipari parkoknak szólnak. A támogató partnerek jelölik majd ki a végponti eszközök helyét, így kerülhetnek majd mérők iskolákba, önkormányzati létesítményekbe, a kkv-szektorba vagy a lakossághoz. A tesztidőszak tervezetten egyéves időtartamában folyik majd az adatgyűjtés.

Magyarország nemzeti energiastratégiája szerint az egyik fő cél az energiafogyasztási igények új, innovatív technológiák alkalmazásával való biztosítása és a célzott szemléletformálás. Az erre létrejövő magyarországi projekt a magyar állam által benyújtott és az Európai Bizottság által jóváhagyott Nemzeti Terv részeként, a derogációs kvótakiosztásból származó támogatásból valósul meg a KOM Központi Okos Mérés Zrt. által. Az Okos Hálózati Mintaprojekt célja olyan mérési infrastruktúra kialakítása és tesztelése, amely hozzájárulhat az energiarendszer – fenntarthatóság, versenyképesség és ellátásbiztonság együttes figyelembevételével történő – modernizálásához, a felhasználó energiahatékonyságának és takarékosságának növeléséhez, valamint a rendszerszabályozási problémák kezeléséhez és a rendszerszintű veszteségek csökkentéséhez.

Háttér-információ
Az okos mérés az információs és kommunikációs technológiák segítségével gyűjt adatokat az egyes fogyasztói csoportok energia – felhasználási szokásairól és azok időbeli eloszlásáról, majd ezeket felhasználva automatikusan képes növelni a hálózat hatékonyságát, megbízhatóságát, gazdaságosságát és fenntarthatóságát.
A Mintaprojekt megvalósítása során lehetővé válik a fogyasztói elszámolás hatékonyságnövelése, a fogyasztói szokások befolyásolása információnyújtással, új típusú tarifákkal, vagy egyes esetekben közvetlen vezérléssel.
A gyűjtött adatokat a mintaprojekt végeztével átadjuk az államnak, hogy dönthessen: bevezeti-e Magyarországon az okos mérést.

Letöltés fővárosi versenypiaci szereplők számára
Letöltés fővárosi energiakereskedők számára
Letöltés vidéki önkormányzatok számára
Háztartási Méretű KisErőművek (HMKE) és elektromos autótöltő-állomások (e-kutak ) – Hamarosan”

Forrás:
Partnereket keres a KOM Központi Okos Mérés Zrt; KOM Központi Okos Mérés Zrt.; 2016. február 18. (sajtóközlemény, pdf)
Pályázati felhívás!; KOM Központi Okos Mérés Zrt.; 2016. február 18.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Virtuális gyűjtemény a szlovák múzeumok és galériák kincseiből

„Szlovákia legkorszerűbb és felhasználóbarát online adatbázisát indította el a Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) a múlt évben. A ma már 80 ezer tételt is meghaladó virtuális gyűjtemény létrehozásába több neves galéria és múzeum is bekapcsolódott. Maga a kezdeményezés forradalminak számít, hiszen a közkincs (public domain) fogalma sokáig tabunak számított a szlovák múzeumi intézmények berkeiben.

Az új „webumenia” már egy létező weboldal továbbfejlesztett változataként került fel a világhálóra. Az Európai Unió strukturális alapja által támogatott „Digitális galéria” projekt lehetővé tette, hogy az újabb innovációs technológiák és szakemberek bevonásával egy modern felhasználóbarát online adatbázist hozzanak létre.

Az adatbázis vizuális megjelenését letisztult felületek és az átláthatóság jellemzi, amelyek a lab.SNG, múzeumi informatikával foglalkozó műhely munkáját dicséri.

A linken fellelhető jogdíjmentes képzőművészeti alkotások (Jelenleg: 19 700) nagyon jó minőségben letölthetőek. A látogató az ilyen típusú digitális tartalmak mentése után akár szobatapétát is nyomtathat, például Mikoviny Sámuel, a magyar térképeszet létrehozójának híres, 18. századi Pozsony-panorámáiból.

A többi képzőművészeti alkotás fotója is webes felbontásban a Creative Commons (kreatív közjavak) „Nevezd meg! Ne add el!” filozófiája alapján szabadon felhasználható.

Startup-gyanús az a szolgáltatás, amely a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményéből származó képzőművészeti alkotások másolatainak árusításával foglalkozik: „A Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményének bizonyos darabjairól archív minőségű reprodukció rendelhető fine art papíron. Ha kiválasztja a művet, és elküldi a kitöltött megrendelőlapot, a Galéria munkatársa felveszi Önnel a kapcsolatot, és tájékoztatja a részletekről. …”

A digitális reprodukciók és a hozzájuk alárendelt adatok a Képzőművészeti Alkotások Központi Nyilvántartási Rendszeréből (CEDVU) kerülnek át az online adatbázisba. A weboldal tetején található intelligens keresőmező tökéletesen működik. Az automatikus keresésnél hatféle főkategóriát kínáló modulok: szerző, gyűjtemény, képzőművészeti alkotás típusa, stílusa, technikája, és a címkék (tag-ek) filterei szinte végtelen számú találati lehetőséget kínálnak. Külön menüpontokon keresztül böngészhetjük a művészek profiljait és alkotásait, virtuális kiállításokat nézegethetünk, cikkeket olvasgathatunk.

A rendszer egyedüli hiányossága, hogy nem számol a helységnevek autentikus megnevezéseivel. Igaz, hogy az időskálán mozogva könnyedén limitálhatjuk az 1918 előtti találatokat, de legalább a 19. századi korabeli látképek jellegzetes feliratainak dokumentálása érdekében, érdemes lett volna beemelni a kereső algoritmusába az eredeti helységmegnevezéseket. Például a „Pozsony” kulcsszó alatt egyetlenegy adatot sem találtunk. Pressburgból is csupán három találat jelenik meg.

Igazi csemegének számít, nemcsak a Pozsonyi Kifli rajongótáborának, az a kitűnő minőségben digitalizált 2836 példányszámú alkotás, amely a Pozsonyi Városi Galéria gyűjteményéből került be az adatbázisba: számtalan látkép és városábrázolás, a híres pozsonyi szobrász, Rigele Alajos önarcképe, vagy az országgyűlések alatt a városban tevékenykedő, „portrégyáros”, Ferdinand Karl Theodor Lütgendorff alkotásai, továbbá Vincenz Reim kolorizált grafikái, melyek a 19. század közepi Pozsony korabeli helyszíneit ábrázolják.

A koronázási ünnepségek eseményeit megjelenítő metszetek és királyábrázolások mellett többek között a pozsonyi csodarabbi, Moshe Schreiber (Chatam Sofer) vagy a híres pozsonyi szállodatulajdonos és vendéglős Palugyay Jakab képmásaival is találkozhatunk a www.webumenia.sk virtuálisgaléria-gyűjteményben.”

Forrás:
„Webumenia” Mikoviny-metszetből szobatapéta; Ifj. Papp Sándor; Pozsonyi Kifli; 2016. február 19.

Elnök-vezérigazgatója van a Magyar Postának

„Új feladatai miatt lemondott a Magyar Posta Igazgatósági tagságáról, egyben az elnöki tisztségről dr. Polacsek Csaba. Az Igazgatóság Szarka Zsolt vezérigazgatót választotta meg a Társaság elnökének, aki a továbbiakban elnök-vezérigazgatóként látja el feladatait.

A Magyar Posta Zrt. Közgyűlése 2016. február 26-án elfogadta dr. Polacsek Csaba igazgatósági tagságról történő lemondását. Dr. Polacsek Csaba az Igazgatóságban az elnöki tisztséget töltötte be. A távozó elnök 2016 januárjától az egyik nagy, nemzetközi tanácsadó cégnél vállalt igazgatói tisztséget, amely – a tanácsadó cég szabályai szerint – összeférhetetlen a Magyar Posta Zrt. Igazgatóságában betöltött pozíciójával. Dr. Polacsek Csaba a munkájával az elmúlt években jelentősen hozzájárult a Magyar Posta Zrt. megújításához.

2016. február 26-án a Magyar Posta Zrt. Igazgatósága Szarka Zsolt vezérigazgatót – aki korábban egyébként a Társaság alelnöke volt – választotta meg az Igazgatóság elnökének. Szarka Zsolt vezérigazgató irányítása alatt a Magyar Posta Zrt. minden évben növelni tudta eredményességét. Irányítása alatt stabilizálódott a Társaság piaci pozíciója. Vezetése alatt 2013-ban elkészült, majd a Közgyűlés által elfogadásra került a Magyar Posta Zrt. új stratégiai terve, amelynek végrehajtása évről évre időarányosan teljesül. Kiemelt figyelmet fordít a Társaság versenyképességének és innovációs képességeinek fejlesztésére, amely magas színvonalú, modern szolgáltatásokat biztosít a Magyar Posta Zrt. ügyfelei számára.

Szarka Zsolt a továbbiakban elnök-vezérigazgatóként vezeti a Magyar Posta Zrt-t.”

Forrás:
Változás a Magyar Posta igazgatóságának elnöki tisztségében; Magyar Posta Zrt.; 2016. február 26.

Készül a köztulajdonban lévő brit műalkotások internetes adatbázisa

„A brit közgyűjtemények több mint 200 ezer olajfestménye után a szobrok és a papírra készült munkák internetes adatbázisa is elkészül – írta a The Art Newspaper. A projekt keretében több mint 200 ezer olajfestményt vettek katalógusba és fotóztak le. A munkát folytatják, és sok millió műalkotás nyilvános adatbázisát hozzák létre.

Az Art UK (korábbi nevén Public Catalogue Foundation) portáljára felkerül mintegy százezer szobor képe és adatai, valamint több millió, papírra készült mű, melyek közgyűjtemények tulajdonában vannak.
Az olajfestmények katalogizálását tíz év alatt fejezték be, hatmillió fontba (2,4 milliárd forint) került. Eredménye 87 nyomtatott kötetnyi katalógus és egy portál, melyen minden adatot meg lehet találni.
A 213 ezer olajfestmény kétharmadát múzeumok őrzik, a maradék helyi intézmények, egyetemek és kórházak tulajdonában van. A művek 90 százalékát sosem fotózták le, nyolcvan százalékuk nincs kiállítva.
A köztulajdonban lévő szobrokat, akár múzeumban vannak, akár épületekben vagy köztereken láthatók, az Art UK következő projektje katalogizálja, ez a tervek szerint négy évig tart.
Az Art UK felajánlja a lehetőségek a közgyűjteményeknek, hogy rajzaikat, vízfestményeiket, pasztellképeiket és nyomataikat a weboldalra feltölthessék, a munka júliusban kezdődik.
A papírra készült művek legnagyobb brit gyűjteménye a British Múzeumban (375 ezer alkotás), a Viktória és Albert Múzeumban (csaknem 200 ezer alkotás), valamint a Tate Britainben (50 ezer alkotás) található.
Ha a munka befejeződik, az Art UK honlapja lesz az ország közgyűjteményeiben őrzött művek digitális adatbázisa.”

Forrás:
Készül a köztulajdonban lévő brit műalkotások internetes adatbázisa; Magyar Idők/MTI; 2016. február 26.

Szakirodalom

OECD: Globális reformfáradtság

„Az OECD ”Út a növekedéshez” című tanulmányának bemutatója, a G20-as csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek üléséhez kapcsolódva, Sanghaj, 2016. február 26.

Hol van már a 2011-2012-es évek nagy reformlendülete? Az OECD legújabb kiadványa szerint, tavaly is tovább folytatódott a 2013 óta tapasztalható reformfáradtság, és a 2015. évi kiadványban megfogalmazott ajánlásoknak csupán a felét hajtották végre vagy kezdték el végrehajtani az országok. Európát nézve sem változott a kép: amíg a globális pénzügyi válság által erősen sújtott dél-európai országokban tovább haladnak előre a reformok, addig a központi tagállamokban és Észak-Európában csak nagyon vontatottan. Úgy tűnik, ha hiányzik a válság nyomása, egyszerre alább hagy a reformlendület.

Tekintve a globális gazdaság helyzetét (alacsony növekedés, alacsony beruházási szint, alacsony kamatok, és alacsony infláció) az OECD szerint főként azokra a reformokra érdemes fókuszálni, amelyek már rövidtávon is hozzájárulhatnak a gazdasági fellendüléshez. Így többek között a termékpiaci akadályok leépítésére, az infrastruktúra-beruházások növelésére, a munkaerő mobilitását elősegítő intézkedésre, és a bankrendszer portfolió-tisztítására.

Az OECD ezúttal nem tett közzé országokra lebontott reformkörképet, hanem az országokat több csoportra osztotta közös jellemzőik alapján, és együttesen vizsgálta az elmúlt év reformtevékenységét. Magyarország, – Csehországgal, Észtországgal, Izraellel, Lengyelországgal, és Lettországgal együtt – abba a csoportba került, amelynél egyfelől nagy a termelékenységbeli lemaradás a fejlettebb OECD-tagországokhoz képest, másfelől viszont jelentős ár-versenyképességgel és erős ipari bázissal rendelkeznek. Ebből eredően a csoport közös ajánlásai közé tartozik:
* az adminisztrációs terhek és a bürokrácia csökkentése,
* a termék- és szolgáltatáspiaci reformok (főként a kiskereskedelem, energia és telekommunikáció területén),
* a növekedést kisebb mértékben visszafogó adómix kialakítása, és
* az üzleti K+F kiadások növelése.
Csupa olyan tényező tehát, amelyek külön-külön, és együttesen is jelentősen erősíthetik a termelékenységet. Magyarország esetében a kiadvány a reformok között kiemeli a személyi jövedelemadó kulcsának egy százalékpontos csökkentését, valamint a szakképzési rendszer reformját, amelyről az OECD januári tanácskozásán Cseresnyés Péter, foglalkoztatási államtitkár már részletes beszámolót nyújtott a tagországok számára.

Idén – húszéves tagságunk óta először – Magyarország tölti be az OECD legjelentősebb rendezvényének, az éves Miniszteri Értekezlet egyik alelnöki tisztét. A június 1-2-án megrendezésre kerülő értekezlet központi témája pedig – várhatóan – éppen a termelékenység növelése és a befogadó növekedés erősítése lesz. Közelebbről: Miként növelhető a gazdasági termelékenység úgy, hogy annak pozitív hatásaiból minél többen – társadalmi csoportok, vállalatok, régiók, országok – részesüljenek? A most bemutatott ”Út a növekedéshez” tanulmány megállapításait nézve, aligha lehetne időszerűbb kérdés a kelet-közép-európai országok, és köztük Magyarország számára.”

Forrás:
Globális reformfáradtság; Cséfalvay Zoltán, Horváth Gábor; Magyarország OECD és UNESCO melletti Állandó Képviselete; 2016. február 26.
Economic Policy Reforms 2016. Going for Growth Interim Report ; OECD (a jelentés olvasható, de nem másolható változata; előfizetők letölthetik a pdf-et is)
Gazdaságpolitikai reformok 2016‑ban. A növekedés jegyében – Időközi jelentés; OECD (Összefoglalás magyarul, szabadon olvasható)

2016. évi európai szemeszter: a Bizottság közzétette az országjelentéseket

„2016. évi európai szemeszter

Az Európai Bizottság a mai napon közzétette a tagállamok előtt álló gazdasági és szociális kihívásokról készített éves elemzéseit, az úgynevezett országjelentéseket. A jelentéscsomag az egyszerűsített európai szemeszter eszköze, amely a gazdaságpolitikai koordinációt, a szakpolitikai reformok nyomon követését, valamint a tagállamok által kezelendő kihívások korai azonosítását szolgálja. A novemberben közzétett 2016. évi éves növekedési jelentéssel és az euróövezetre vonatkozó ajánlásokkal szemben a ma nyilvánosságra hozott jelentésekben a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere az európai szintű prioritások helyett a nemzeti dimenzióra összpontosít. A Bizottság az országjelentések alapján még a nemzeti programok áprilisi előterjesztése előtt párbeszédet fog folytatni a tagállamokkal nemzeti szakpolitikáik alakításáról, majd tavasz végére kidolgozza az országspecifikus ajánlásokat.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „A növekvő külső kockázatok és a pénzügyi piacok fokozott instabilitása közepette legsürgetőbb feladatunk gazdaságaink alapjainak megszilárdítása. A Bizottság elemzéséből kiderül, hogy számos politikaterületen már folyamatban vannak a reformok, ám az erőfeszítések nagy szórást mutatnak. Sok tagállamnak még határozottabban kell fellépnie a régóta fennálló sebezhető pontok – így például az állami és a magánszektorbeli nagy adósságállomány – kezelése érdekében.″

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos szavai szerint: „Annak ellenére, hogy a válság 2008-as kezdete óta most a legmagasabb a foglalkoztatási ráta, még mindig túl sok a munkanélküli európai polgár. Az európai szemeszter révén továbbra is elkötelezetten törekszünk arra, hogy támogassuk az emberek munkához juttatására irányuló tagállami erőfeszítéseket.″

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos hozzátette: „A Bizottság által ma bemutatott jelentések a lehető legpontosabb és legrészletesebb képet nyújtják az uniós gazdaságokról. Ezek a mélyreható elemzések képezik majd az uniós intézmények és a nemzeti hatóságok között tavasszal tartandó párbeszéd alapját, amelynek nyomán a Bizottság kidolgozza az országspecifikus ajánlások következő csomagját. Változatlanul a munkahelyteremtés és a növekedés fellendítése a legfőbb célunk. Mivel az uniós növekedés továbbra is törékeny folyamat, a Bizottság szorgalmazza, hogy a tagállamok folytassák a gazdaság megreformálását és a tartós makrogazdasági egyensúlyhiány kiküszöbölését.″

Az éves növekedési jelentéssel együtt novemberben közzétett, a riasztási mechanizmus keretében készült 2016. évi jelentésben azonosított 18 tagállamra vonatkozó országjelentés magában foglalja a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében készült részletes vizsgálat eredményeit is.

Görögországról és Ciprusról – amelyek jelenleg stabilitási támogatási programban vesznek részt – a szemeszter mostani szakaszában nem készült országjelentés.

A következő lépések
A Bizottság az európai szemeszter részeként a következő hónapok során szoros párbeszédet fog folytatni a tagállamokkal. Márciusban a tagállamokkal tartandó kétoldalú találkozók keretében megvitatja az országjelentéseket. Emellett a biztosok ellátogatnak majd a tagállamokba, hogy személyesen találkozzanak a nemzeti kormányokkal, a parlamenttel, a szociális partnerekkel és egyéb érdekelt felekkel. A tagállamoknak áprilisban kell bemutatniuk nemzeti reformprogramjukat és az államháztartással foglalkozó stabilitási programjukat (az euróövezeti tagállamok esetében), illetve konvergenciaprogramjukat (az euróövezeten kívüli tagállamok esetében). A Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy e dokumentumok elkészítése során folytassanak szoros konzultációt a nemzeti parlamenttel és a szociális partnerekkel. Ezt követően a Bizottság még a tavasz folyamán előterjeszti az újabb országspecifikus ajánlásokra vonatkozó javaslatait, amelyek az egyes országok kulcsfontosságú gazdasági és szociális prioritásai köré fognak épülni.

A Bizottság ugyancsak márciusban dönt majd a részletes vizsgálatnak alávetett tagállamoknak a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti besorolásáról. Az idei évtől kezdve a Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiány kategóriáinak számát a korábbi hatról négyre csökkentette: nem áll fenn egyensúlyhiány, egyensúlyhiány, túlzott egyensúlyhiány, valamint túlzott egyensúlyhiány korrekciós intézkedéssel.

Háttér-információk
Az országjelentések korai közzététele az európai szemeszter egyszerűsítésére és megerősítésére irányuló törekvés része, összhangban az öt elnök jelentésében foglaltakkal, valamint a Bizottság által bejelentett, a gazdasági és monetáris unió kiteljesítését célzó intézkedésekkel. Egyes ilyen intézkedések végrehajtása már tavaly megkezdődött, és az erőfeszítések idén sem fognak lankadni, hogy az európai szemeszter kezdete előtt valódi párbeszéd alakulhasson ki az európai prioritásokról – köztük az euróövezeti kihívásokról –, és ezt követően több idő álljon rendelkezésre a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a prioritásaikról folytatandó, valamennyi szintre kiterjedő eszmecserére. Az országjelentésekben egyúttal az is tetten érhető, hogy a Bizottság az európai szemeszter keretében erőteljesebben kívánja érvényesíteni a foglalkozatási és szociális szempontokat.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
A 2016. évi európai szemeszter kezdete: tájékoztató az európai szemeszter novemberi csomagjáról
Az EU gazdasági kormányzásának ismertetése
A riasztási mechanizmus keretében készült 2016. évi jelentés
2016. téli gazdasági előrejelzés”

Forrás:
2016. évi európai szemeszter: a Bizottság közzétette az országjelentéseket; Európai Bizottság; IP/16/332; 2016. február 26.
Országjelentések – angolul és az adott ország nyelvén
Magyar országjelentés: 2016. évi országjelentés – Magyarország, amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával kapcsolatos részletes vizsgálatot is tartalmazza; Európai Bizottság; SWD(2016) 85 final; 2016. február 26. (pdf)
Lásd még: Az Európai Bizottság is elismeri a magyar gazdaság teljesítményét; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. február 26.
Csökkenő egyensúlyhiányok a magyar gazdaságban; BruxInfo; 2016. február 26.

Törvények, rendeletek

A Kormány 26/2016. (II. 25.) Korm. rendelete az okos mérés bevezetésével kapcsolatos központi mintaprojekt megvalósításával összefüggő szabályokról

Forrás:
A Kormány 26/2016. (II. 25.) Korm. rendelete az okos mérés bevezetésével kapcsolatos központi mintaprojekt megvalósításával összefüggő szabályokról; Magyar Közlöny; 2016. évi 24. szám; 2016. február 25.; 1434-1441. oldalak (pdf)

9. szám, 2016. február 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek