Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtja a Google-t
Tárgyszavak: antitröszt eljárás, ár-összehasonlító szolgáltatás, digitális gazdaság, erőfölénnyel való visszaélés, Európai Unió, Google, internetes keresőprogramok, monopólium, trösztellenes szabályok, verseny korlátozása, versenypolitika
Elsőként a UPC kínálatában érhető el a Digitális Jólét Alapcsomag
Tárgyszavak: Deutsch Tamás, Digitális Jólét Alapcsomag, digitális szakadék, Internet áfakulcsa, internetszolgáltatás, Magyarország, Redeleanu Robert, szélessávú hálózatok, UPC
Világbank: Magyarország a helyi sikeres megoldások elterjesztésével javíthatja versenyképességét
Tárgyszavak: Baranya megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Bulgária, bürokratikus terhek, Csongrád megye, Debrecen, digitális kormányzati szolgáltatások, Európai Unió, Fejér megye, gazdaságstatisztika, Hajdú-Bihar megye, helyi versenyképesség, közigazgatási teljesítmény, Magyarország, Miskolc, összevető mérés, Pécs, Románia, szabályozás, Szeged, Székesfehérvár, TakarNet, üzleti környezet, városok, versenyképesség

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtja a Google-t

„Az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós bírságot vetett ki a Google-ra, mert a társaság megsértette az uniós trösztellenes szabályokat. A Google visszaélt keresőmotorja piaci erőfölényével, amikor jogsértő módon előnyt biztosított egy másik Google-szolgáltatásnak, a Google ár-összehasonlítójának.

A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia a jogsértő magatartással, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5%-át.
…
A Google ár-összehasonlító vásárlási szolgáltatással kapcsolatos stratégiája
A Google vezető terméke a cég keresőmotorja, amely internetes keresést végez a fogyasztók számára, akik e szolgáltatásért adataikkal fizetnek. A társaság bevételeinek mintegy 90%-a származik reklámból, például azokból, amelyeket a Google jelenít meg a fogyasztóknak egy-egy lekérdezés nyomán.

A Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára. Szolgáltatását kezdetben a „Froogle” név alatt kínálta, majd 2008-ban a szolgáltatást átnevezték „Google Product Search”-re, 2013 óta pedig „Google Shopping”-nak hívják a társaság ár-összehasonlítóját. A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a fogyasztók összehasonlítják az interneten kínált termékeket és azok árait, és kiválasszák a legkedvezőbb árat kínáló online kiskereskedőket, ideértve a gyártók online áruházait, az online piactereket (pl. Amazon, eBay) és más viszonteladókat.
Amikor a Froogle megjelent a piacon, ott már számos gazdasági szereplő kínált hasonló terméket. Az akkori dokumentumokból kiderül, a Google tudatában volt annak, hogy a Froogle piaci teljesítménye viszonylag gyenge maradt (egy 2006-ból származó belső dokumentum szerint „Froogle simply doesn’t work” / „a Froogle egyszerűen nem működik”).

Ár-összehasonlító szolgáltatások versenyképessége nagymértékben függ az általuk generált forgalomtól. A nagyobb forgalom több kattintást és ezáltal több bevételt eredményez. Ezen túlmenően a nagyobb forgalom több kiskereskedőt csábít arra, hogy termékeiket az adott ár-összehasonlítón is listázzák. Tekintettel arra, hogy a Google erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások piacán, keresőmotorja fontos forrása az ár-összehasonlító szolgáltatások forgalmának.

2008 óta a Google alapvető stratégiai változásokat hajtott végre az európai piacon annak érdekében, hogy fokozza ár-összehasonlító szolgáltatása forgalmát. Ez a stratégia a Google általános internetes keresőszolgáltatások terén meglévő erőfölényére támaszkodott, nem pedig a társaság saját ár-összehasonlító szolgáltatásának erényeire:

A Google módszeresen kiemelt elhelyezést biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának: amikor valaki megad egy vonatkozó keresőkifejezést a Google keresőben, a Google ár-összehasonlító szolgáltatásából származó találatok a találati lista elején lesznek láthatók.

A Google a találati listán hátra sorolja rivális ár-összehasonlító szolgáltatásokat: a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások a Google általános keresési algoritmusának megfelelően szerepelnek a keresési eredményekben. A Google számos olyan kritériumot épített be ezekbe az algoritmusokba, amelyek eredményeként e rivális ár-összehasonlító szolgáltatások hátrább sorolódnak az eredménylistán. Az adatok azt mutatják, hogy még a leginkább előre sorolt versenytárs is csak átlagosan a találati lista negyedik oldalán jelenik meg, a többi rivális pedig még rosszabb helyezést kap. A Google saját ár-összehasonlító szolgáltatására ugyanakkor nem vonatkozik a Google általános keresési algoritmusa, így az említett hátrasorolás sem.

Ennek eredményeként a Google ár-összehasonlító szolgáltatása a fogyasztók számára sokkal jobban látható a Google keresési eredményeiben, mint a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások.

A felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók jóval gyakrabban kattintanak a Google keresőjében megjelenő találati listán elöl álló, azaz jobban látható találatokra. A felhasználók még az asztali gépeken is 95%-ban kattintanak a találati lista első oldalán látható tíz előre sorolt találat valamelyikére (az összes kattintás körülbelül 35%-a jut az első helyre sorolt linkre). Egy általános keresés során a találati lista második oldalának vezető helyén látható link már csak a kattintások 1%-át kapja. Ezt nem csupán az a tény magyarázza, hogy az első eredmény a leginkább releváns, mivel a bizonyítékok azt is mutatják, hogy ha az első eredményt a harmadik helyre teszik át, a kattintások száma mintegy 50%-kal csökken. A mobil eszközök esetében ez a hatás még jelentősebb, hiszen a képernyő mérete sokkal kisebb.

Ez azt jelenti, hogy azáltal, hogy a Google csak saját ár-összehasonlító szolgáltatásának biztosított kedvező elhelyezést, és a versenytársak szolgáltatásait hátrább sorolta, jelentős előnyt biztosít saját szolgáltatása számára.

Az EU trösztellenes szabályainak megsértése
A Google fent ismertetett gyakorlata a Google általános internetes keresőszolgáltatások piacán élvezett erőfölényével való visszaélést valósít meg.

A piaci erőfölény mint olyan nem sérti az uniós trösztellenes szabályokat. Azonban az erőfölényben lévő vállalkozások különös felelősséggel tartoznak azért, hogy versenykorlátozás révén ne éljenek vissza erős piaci pozíciójukkal sem azokon a piacokon, ahol erőfölényben vannak, sem egyéb piacokon.

A mai határozat arra a következtetésre jut, hogy a Google erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások piacán az Európai Gazdasági Térségben (EGT), azaz az EGT 31 országának mindegyikében. A határozat szerint a Google valamennyi EGT-országban 2008 óta erőfölényben van az általános internetes keresőszolgáltatások piacán, kivéve a Cseh Köztársaságot, ahol erőfölénye 2011 óta áll fenn. Az értékelés alapja az a tény, hogy a Google keresőmotorjának piaci részesedése az EGT valamennyi országában nagyon magas, többnyire 90% fölötti. Ez legalább 2008 óta – azaz a Bizottság által vizsgált időszakban – folyamatosan így van. Emellett ezen a piacon a belépési korlát is magas, részben hálózati hatások miatt: minél több felhasználó használ egy keresőmotort, az annál vonzóbb lesz a hirdetők számára. Az így generált nyereségből azután még több felhasználható csábítható a szolgáltatáshoz. Hasonlóképpen, a keresőmotor által a fogyasztókról gyűjtött adatok felhasználhatók az eredmények javítására.

A Google azáltal élt vissza piaci erőfölényével, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásának jogellenes előnyt biztosított. Prominens helyezést tett lehetővé a keresési eredményekben saját ár-összehasonlító szolgáltatásának, miközben a versengő szolgáltatásokat kevésbé látható helyre sorolta. Ezzel akadályozta az érdemeken alapuló versenyt az ár-összehasonlító szolgáltatások piacán.

A Google ezt a gyakorlatot folytatta az EGT mindazon 13 országában, ahol piacra lépett ár-összehasonlító szolgáltatásával, először 2008 januárjában Németországban és az Egyesült Királyságban. 2010 októberében Franciaországra, 2011 májusában Olaszországra, Hollandiára és és Spanyolországra, 2013 februárjában a Cseh Köztársaságra, 2013 novemberében pedig Ausztriára, Belgiumra, Dániára, Norvégiára, Lengyelországra és Svédországra is kiterjesztette ezt a gyakorlatot.

A Google által folytatott jogsértő gyakorlat hatása
A Google által folytatott jogellenes gyakorlat jelentős hatást gyakorolt a Google ár-összehasonlító szolgáltatása és a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások közötti versenyre. Lehetővé tette, hogy a Google ár-összehasonlítójának forgalma jelentősen növekedjen a versenytársak és az európai fogyasztók kárára.
Tekintettel arra, hogy a Google erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások piacán, keresőmotorja fontos forrása a forgalomnak. A jogsértő gyakorlat eredményeként a Google ár-összehasonlító szolgáltatásának forgalma jelentősen nőtt, míg a versenytársak jelentős és tartós forgalmi veszteséget szenvedtek.

A visszaélés kezdete óta a Google ár-összehasonlítójának forgalma 45-szörösére nőtt az Egyesült Királyságban, 35-szörösére Németországban, 19-szeresére Franciaországban, 29-szeresére Hollandiában, 17-szeresére Spanyolországban és 14-szeresére Olaszországban.

A Google által alkalmazott módszer hatására ugyanakkor a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások forgalma jelentősen csökkent. A Bizottság például konkrét bizonyítékot talált arra, hogy a forgalom egyes versenytársak honlapján hirtelen 85%-kal csökkent az Egyesült Királyságban, 92%-kal Németországban és 80%-kal Franciaországban. E hirtelen visszaesés nem volt magyarázható más tényezőkkel. Egyes versenytársak alkalmazkodtak, és sikerült visszaszerezniük a forgalom egy részét – teljes mértékben azonban egyetlen rivális sem tudta forgalmát az eredeti szintre növelni.

A Bizottság által feltárt egyéb adatokkal együtt mindez arra utal, hogy a Google által alkalmazott gyakorlat megakadályozta az érdemeken alapuló versenyt az ár-összehasonlító szolgáltatások piacán, és ezáltal megfosztotta az európai fogyasztókat valódi választás és az innováció nyújtotta előnyöktől.

A begyűjtött bizonyítékok
A határozatában a Bizottság a bizonyítékok széles körére, többek között a következő bizonyítékokra vonatkozó átfogó elemzésre támaszkodott:

a Google-tól és más piaci szereplőktől származó dokumentumok;

jelentős mennyiségű forgalmi adat, pl. 5,2 terabájt tényleges Google keresési eredmény (ez mintegy 1,7 milliárd keresésnek felel meg);

mindenekelőtt a keresési listán elfoglalt helynek a fogyasztói magatartásra és a kattintásokra való hatását mérő kísérletek és felmérések;

a keresési eredmények láthatóságának üzleti jelentőségét és a hátra sorolás hatását mutató pénzügyi és forgalmi adatok; valamint

a fogyasztók és a versenytársak körében az érintett piacokon végzett kiterjedt piaci vizsgálat (a Bizottság több száz vállalatnak küldött kérdőíveket).

A határozat következményei
A Bizottság által kiszabott 2 424 495 000 eurós bírság figyelembe veszi a jogsértés időtartamát és súlyát. A bírságok megállapításáról szóló 2006. évi bizottsági iránymutatással összhangban (lásd a sajtóközleményt és a tájékoztatót), a bírságot a Google ár-összehasonlító szolgáltatásának a 13 érintett EGT-országból származó bevételi adatai alapján számították ki.

A Bizottság határozata szerint a Google-nak a határozathozatal keltétől számított 90 napon belül fel kell hagynia a jogsértő magatartással, és tartózkodnia kell minden olyan intézkedéstől, amely a jogsértő magatartással azonos vagy ahhoz hasonló tárgyú vagy hatású. A határozat kötelezi a Google-t, hogy a saját és a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások tekintetében érvényesítse az egyenlő bánásmód elvét:
A Google-nak azonos folyamatokat és módszereket kell alkalmaznia a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások és a saját ár-összehasonlító szolgáltatásának a Google keresési oldalakon történő megjelenítése tekintetében.
A határozatnak történő megfelelés és annak módja a Google kizárólagos felelőssége. Függetlenül attól, hogy a társaság melyik lehetőséget választja, a Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a határozat végrehajtását, és a Google köteles tájékoztatni a Bizottságot az általa hozott intézkedésekről (először 60 napon belül, majd időszakonként).

Amennyiben a Google nem tesz eleget a Bizottság határozatának, a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalma legfeljebb 5%-át kitevő kényszerítő bírságot kell fizetnie. Ebben az esetben az Európai Bizottság feladata, hogy egy külön határozatban megállapítsa a megfelelés elmulasztását és a megfelelés elmulasztásának kezdő időpontjától visszamenőlegesen fizetendő bírságot.

Ezenfelül a Google-val szemben kártérítési keresettel élhet a tagállami bíróságok előtt a versenyellenes magatartás által érintett bármely személy vagy vállalkozás. A versenyjogi rendelkezések megsértésén alapuló kártérítési keresetekről szóló új uniós irányelv megkönnyíti a versenyellenes gyakorlatok kárvallottai számára a kártérítési igényük érvényesítését.

A Google-t érintő egyéb esetek
A Bizottság már két egyéb, jelenleg vizsgálati szakaszban lévő ügyben is arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt erőfölényével. Ezek az ügyek a következők:

az Android operációs rendszer esetében a Bizottság attól tart, hogy a Google különböző mobiltelefonos alkalmazások és szolgáltatások tekintetében akadályozza a választék bővítését és az innovációt a mobil eszközökön egy olyan átfogó stratégia megvalósítása révén, amelynek célja az általános internetes keresés terén meglévő erőfölényének védelme és növelése; valamint

az AdSense ügyben a Bizottság attól tart, hogy a Google korlátozza a választékot azáltal, hogy harmadik felek nem jeleníthetnek meg keresési hirdetéseket a Google versenytársaihoz tartozó forrásokból.

A Bizottság továbbra is vizsgálja, hogy a Google keresőmotorja hogyan kezeli a Google egyéb speciális szolgáltatásait. A mai határozat precedenst teremt az ilyen típusú magatartások jogszerűségének megítélése tekintetében. Ugyanakkor ez nem változtat azon, hogy minden esetben ügyspecifikus elemzésre van szükség annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az egyes piacok sajátos jellemzőit.

Háttér-információk
Lásd még a tájékoztatót.
A mai határozat címzettje a Google Inc. és a Google anyavállalata, az Alphabet Inc.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke tiltja az erőfölénnyel való visszaélést. A mai határozat előzménye a Google-nak 2015 áprilisában és 2016 júliusában elküldött két kifogásközlés.
A vizsgálat további fejleményei a Bizottság versenypolitikai honlapján a nyilvánosan elérhető ügyjegyzékben, a 39740 ügyszám alatt kísérhetők nyomon.”

Forrás:
Antitröszt: Az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtja a Google-t, mert a cég visszaélt keresője erőfölényével, amikor jogsértő módon előnyt biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának; Európai Bizottság; IP/17/1784; 2017. június 27.
Vesd össze: The European Commission decision on online shopping: the other side of the story; Kent Walker; Google in Europe; 2017. június 27.
Lásd még: Statement by Commissioner Vestager on Commission decision to fine Google €2.42 billion for abusing dominance as search engine by giving illegal advantage to own comparison shopping service; Európai Bizottság; STATEMENT/17/1806; 2017. június 27.
Sokmilliárdos pofont kapott az EU-tól a Google; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2017. június 27.
Yelp, Oracle and News Corp have signed a letter supporting EU action against Google; Tess Townsend; Recode; 2017. június 26.

Elsőként a UPC kínálatában érhető el a Digitális Jólét Alapcsomag

„A társaság a minimálisan öt megabájtos letöltési sebesség hatszorosát kínálja a csomagban ügyfeleinek.
A hazai távközlési szolgáltatók közül elsőként a UPC kínálatában érhető el az újabb internet-előfizetők bevonását célzó Digitális Jólét Alapcsomag – hangzott el a védjegyhasználatról szóló megállapodás szerdai budapesti aláírásakor.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos az eseményen kiemelte: az internetszolgáltatás áfájának idei és jövő évi csökkentése, a világháló használatával kapcsolatos képzések mellett a Digitális Jólét Alapcsomag „jelentős eleme a digitalizáció sikeréhez nélkülözhetetlen áttörésnek”.

Megjegyezte, a minden eddiginél kedvezőbb árú szolgáltatás több tízezer, de akár százezer új előfizetőt is hozhat a szolgáltatóknak.

Hangsúlyozta: Magyarországon az áfacsökkentés és az alapcsomag bevezetésének eredményeként jövő januárra 13 hónap alatt 35 százalékkal csökken az internet-előfizetés ára.

Példaértékűnek nevezte, hogy a UPC – a kínálatba illesztésre rendelkezésre álló 45 nap helyett – már a szerződéskötés napján értékesíti a csomagokat, amelyek 19, illetve 21 százalékkal kerülnek kevesebbe eddigi legolcsóbb ajánlatuknál.

Szólt arról is: a társaság a minimálisan öt megabájtos letöltési sebesség hatszorosát kínálja a csomagban ügyfeleinek, azaz „nem fapados szolgáltatást” kap, aki az alapcsomagra fizet elő.

Robert Redeleanu, a UPC Magyarország vezérigazgatója az eseményen azt hangsúlyozta: cégük az elmúlt négy esztendőben 71 milliárd forintot fordított magyarországi hálózatfejlesztésre, és céljuk, hogy felszámolják a digitális szakadékot, amely az internetet használók és nem használók között tátong.

Hangsúlyozta: büszkék arra, hogy elsőként vehették fel kínálatukba azt a csomagot, amely olyan embereket tehet internet-előfizetővé, akik eddig nem használták a világhálót.

E hónap elejétől pályázhatnak a szolgáltatók az állami tulajdonú védjegy használatára. Deutsch Tamás ennek bejelentésekor felidézte: idén január elsején a korábbi 27-ről 18 százalékra mérséklődött, a jövő év első napjával pedig öt százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája.

Akkor szólt arról is: minden nagy és közepes szolgáltató közölte már, hogy napokon belül pályázik a programba belépésre, többek pedig annak a szándékuknak is hangot adtak, hogy a legkisebbet meghaladó mértékű kedvezményt adnak az e csomagot választó ügyfeleiknek. Megjegyezte, a legutóbbi kutatások szerint másfél millió ember nem nethasználó, és 14 százalékuk anyagi okokkal magyarázza ezt.”

Forrás:
Elsőként a UPC kínálatában érhető el a Digitális Jólét Alapcsomag; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. június 28.

Világbank: Magyarország a helyi sikeres megoldások elterjesztésével javíthatja versenyképességét

„A Világbank felmérése szerint a magyar városok az üzleti környezet több szegmensében jobbak az uniós átlagnál – mondta Thomas Bender, az Európai Bizottság csoportvezetője kedden Székesfehérváron, a jelentés bemutatóján.

A Vállalati működési környezet versenyképessége az Európai Unióban 2017 [Doing Business in the European Union 2017: Bulgaria, Hungary and Romania] felmérésben a vizsgált magyar városok az ingatlan nyilvántartásba vételekor és a szerződések érvényesítésekor jobban teljesítettek, mint az európai uniós átlag, ugyanakkor a vállalkozás indítása és az elektromos áramhoz való hozzáférés tekintetében még szükségük van fejlődésre.

Ez a tanulmány Magyarország, Bulgária és Románia 22 nagyvárosának üzleti környezetét vizsgálta, de nemcsak egymással hasonlította össze a városokat, hanem az uniós átlagokkal is. A világbanki vizsgálatok 187 országra vonatkoznak. Magyarországon hét városra: Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged és Székesfehérvár.

Thomas Bender tájékoztatása szerint a kis- és középvállalatokra vonatkozó szabályozásokat vizsgálták a vállalkozás indítása, az építési engedélyek ügyintézése, az elektromos áramhoz való hozzáférés, az ingatlan nyilvántartásba vétele és a szerződések érvényesítése szempontjából. A jelentés mindegyik területen bemutatja a jól bevált gyakorlatokat, amelyek a helyi vállalkozók és cégek megerősítése érdekében felhasználhatók – tette hozzá.

Kiemelte, az öt vizsgált területből négyben magyar városok állnak az első helyeken, Székesfehérvár pedig az egyetlen a 22 város közül, amely négy területen is a jobbak között van. Megjegyezte, hogy Budapest minden tekintetben lemarad a hat magyar nagyváros mögött.

Közölte, az egyedüli mutató, amiben Magyarország elmarad Bulgáriától és Romániától, az a vállalkozás indításának a költsége, amely majd kétszerese az uniós átlagnak, a törzstőke követelmény pedig a legmagasabb az egész EU-ban.

Megemlítette, hogy világszinten is a Top 15-ben vannak magyar városok a szerződések érvényre juttatásában: Debrecen a harmadik, Miskolc az ötödik, Székesfehérvár a hatodik, Pécs a tizedik, míg Szeged a tizenegyedik helyen áll.

Cecile Fruman, a Világbank igazgatója hangsúlyozta, hogy legutóbbi globális gazdasági jelentésük 2,7 százalékos növekedést jelez az ide évre világszinten, jövőre 2,9 százalékot, míg Magyarország esetében 3,9 százalékot és 2018-ra 3,6 százalékot. Mint mondta, ezek a növekedései előrejelzések igen törékenyek, mert sok a bizonytalansági tényező.

Közölte, a legnagyobb aggályt a romló demográfiai mutatók, a lassuló termelékenység, az állami intézmények gyenge teljesítménye váltja ki, s ezek érvényesek Közép-Európára és Magyarországra is. Hozzátette: Magyarország tőke-termelékenységi mutatója kétharmada a lengyelnek, a munkaerő felhasználás hatékonysága pedig stagnál, míg Lengyelországban 15 százalékkal nőtt egy év alatt.
Úgy vélte, Magyarországon az egyik eszköz a külföldi közvetlen tőkeberuházások elősegítése lehet, a hozzáadott értéken kellene növelni innovációval, a helyi cégeknek pedig jobban részt kellene venniük a globális értékláncban.

Mierta Capaul, a Világbank programmenedzsere elmondta: az üzleti környezetet vizsgáló jelentésük az egész világgal összehasonlítható adatokat tartalmaz, a városok egymással és a világ 187 országának városaival is összemérhetik teljesítményüket a kkv-k segítése terén.

Vittoria Alliata di Villafranca, az EB európai strukturális alapokért felelős igazgatója azt javasolta a résztvevő városoknak, hogy 2-3 év múlva újra vegyenek részt a felmérésben, mert akkor világosan látható lesz, sikerült-e a gyengeségek kijavítása vagy azok fennmaradtak. A kimutatott problémák orvoslása valóban segít, ezt mutatják a korábbi mérések is – fűzte hozzá.

Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára szerint a felmérés azt mutatja, javulni nemcsak jogszabályok bevezetésével vagy módosításával lehetséges, hanem például az állami intézményrendszer hatékonyságának javításával.

Kiemelte: az eredmények azt mutatják, a három vizsgált ország nagyvárosai között a magyar városok szisztematikusan és az összes területen jobban teljesítenek, mint román és bolgár társaik.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, hogy ugyan a város előkelő helyen végzett, mégis látható, hol kell előrelépniük, hogy még jobbak legyenek a szolgáltatásaik és vonzóbb üzleti környezetet teremtsenek.

A kiadott jelentés szerint a magyar városok erős teljesítménye ellenére még mindig szükség van fejlődésre. A megfogalmazott ajánlások között van a vállalkozások beindításának gördülékenyebbé tétele a minimum tőkebefizetés csökkentésével vagy eltörlésével, illetve az építési engedélyeknél az eljárások összevonásával.

A jelentés az elektromos áramhoz való csatlakozás gyorsítása érdekében csökkentené a tanúsítványkiadási határidőket, valamint az ingatlan nyilvántartásba vételének gördülékenyebbé tétele érdekében az ingatlan átruházására létrehozott elektronikus felületet (TakarNet) megnyitná a lakosság számára.

A regionális tanulmány az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága kérésére és finanszírozásával készült.”

Forrás:
Nagy elismerést kaptak a Világbanktól a magyar városok; Magyar Idők/MTI; 2017. június 27.
Lásd még:
Doing Business – Fehérváron a legkedvezőbb az üzleti környezet; Gáspár Péter; Székesfehérvár Városportál; 2017. június 27.
A helyi sikerekhez vezető megoldások átvételével javulhat az üzleti környezet Magyarországon, állítja a Világbank Csoport jelentése; Világbank; 2017. június 27. (pdf)
Doing Business 2017 European Union; Világbank (pdf)

Közigazgatás, politika

Tatán okosváros-fejlesztési program indul

„A Digitális Jólét Program (DJP) 2.0 keretén belül Tata lesz azon kísérleti programok egyik helyszíne, ahol okosváros-fejlesztéshez (smart city) kapcsolódó eljárásokat fejlesztenek ki és vezetnek be – mondta a programért felelős miniszterelnöki biztos egy tatai konferencián.
Deutsch Tamás hangsúlyozta, az egész országban legalább nyolc-tíz helyszínen szeretnének kísérleti projekteket indítani. Az okosváros-fejlesztési program helyszíne nemcsak város lehet, hanem nagyobb szintű települési együttműködés is.

A fejlesztések érdekében jelentős képzési programokat indítanak, első körben a közigazgatásban dolgozó csaknem 60 ezer ember legalább egy százalékát szeretnék elérni, nekik tartanának továbbképzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével.

Deutsch Tamás azt mondta, a fejlesztések figyelembe veszik a jó európai gyakorlatokat, nem Budapestről, normatív eszközökkel szeretnék az önkormányzatok fejlesztési irányait megszabni, hanem tiszteletben tartják a települések autonómiáját. A program a Kárpát-medencei, többségi magyar települések számára is elérhető lesz.

A konferencián a tatai település- és térségfejlesztés szakmai központjának létrehozása érdekében együttműködési megállapodást kötött a város önkormányzata, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, az Edutus Főiskola és Budapest XVII. kerületének önkormányzata.”

Forrás:
Tatán okosváros-fejlesztési program indul; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. június 26.

Jelentős változásokra kell felkészülnie a hazai vállalkozásoknak, mert 2018. január 1-jén életbe lép az új Közigazgatási Perrendtartás

„Jelentős változásokra kell felkészülnie a hazai vállalkozásoknak: 2018. január 1-jén lép életbe az új Közigazgatási Perrendtartás, ami többek közt a vállalatok adópereit is felforgathatja. Az új rendszerben az érintetteknek már egy adóellenőrzés első pillanatától kezdve szem előtt kell tartaniuk az esetleges peres eljárás szempontjait –hívják fel a figyelmet az EY Magyarország szakértői.

Tavaly novemberben és idén év elején fogadta el az Országgyűlés 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartásra (Pp.) és közigazgatási perrendtartásra (Kp.) vonatkozó törvényjavaslatokat. Az új peres szabályok alapjaiban változtatják meg a közigazgatási jogvitákhoz, adóellenőrzésekhez és adóperekhez kapcsolódó évtizedes megszokásokat.

A jelenleg érvényben lévő Pp. az 1950-es évek óta határozza meg a polgári, illetve egy fejezeten keresztül a közigazgatási perek rendszerét, nem csak az elavultság indokolta viszont a rendszer megújítását: éves szinten több mint 250 ezer peres és egymillió nem peres eljárást indítottak az elmúlt időszakban, ami jelentős terhet rótt a bíróságokra.

Perdöntő bizonyítékok bíróság előtt már alig kerülhetnek elő
Az EY Magyarország szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy az elfogadott törvény teljesen új alapokra helyezi a közigazgatási peres eljárásokat. Az új Kp rendszerében ugyanis a közigazgatási eljárás (pl. egy adóellenőrzés) már nem fog olyan élesen elkülönülni a peres szakasztól, mint az ma megszokott. A jogalkotó indokolásban részletezett célja ugyanis, hogy a bizonyítást a peres szakról visszahelyezze a közigazgatási szakba, a peres bizonyítás lehetőségeinek szűkítése révén.

Ennek egyik legfontosabb folyománya, hogy a közigazgatási eljárás idején fennálló, de akkor nem értékelt tényre, körülményre a felperes a perben csak akkor hivatkozhat, ha azt az adóhatóság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, vagy önhibáján kívül nem hivatkozott rá. Így nem lesz lehetőség arra, hogy akár perdöntő jelentőségű bizonyítékokat mutassanak be a peres eljárás során, amennyiben arra a vállalat a megelőző közigazgatási eljárásban nem hivatkozott, pedig hivatkozhatott volna.

„A mostani szabályok alapján például elegendő, ha egy adóperes ügyvéd a keresetlevél készítésénél kiszúrja, hogy az adóellenőrzésre vonatkozó megbízólevél szabálytalanul lett kiállítva vagy az adóhatóság ellenőrzési határideje – akár évekkel korábban – lejárt. Jelenleg egy-egy ilyen hiba a közeli elévülés esetén biztos pernyertességet jelent – a jövőben azonban már késő lesz, ha az ilyen hibákat csak a keresetlevél készítésénél veszik észre az adózók” – állította szembe a régi és az új rendszer működését a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda menedzsere, Séra Gergely.

Fontosabbá válik az adóellenőrzés során kirendelt szakértő véleménye
Mindemellett a szakértői bizonyítás rendje is megváltozik 2018. január elsejétől. A jelenleg fennálló környezetben a közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemény perben vitatható, perben beszerzett szakvéleménnyel. Ennek köszönhetően az elmúlt évek során egyre erősebbé vált a magánszakvélemény szerepe. Az új közigazgatási perrendtartás alapján ez gyökeresen megváltozik. Eszerint ugyanis a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül. A közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemény lecserélésére így tehát nem lesz lehetőség – mindössze megkérdőjelezni tudják majd azt.

„A vállalkozások életében az adópereket érintő módosítások hozhatják a legtöbb változást. A fent említett, és más hasonlóan fontos eljárási-változások miatt a perekben sokkal nagyobb hangsúlyt kap majd az adóviták első, közigazgatási szakasza, később ugyanis már nem nyújthatnak be bizonyítékként szolgáló dokumentumokat. Fontos lesz tehát, hogy a közigazgatási per előtti szakaszokban a perben álló vállalkozások külső szakértőket vonjanak be, akik segítséget nyújthatnak nekik a perek későbbi megnyerésében. Ezzel várhatóan jelentősen megnő majd az eljárásjogi szaktudás értéke” – fűzte hozzá az ügyvédi iroda szenior menedzsere Bajusz Dániel.

Az új szabály véget fog vetni annak a megszokásnak, hogy az adóhatósági eljárásban inkább a szakmai érvelések kerülnek előtérbe, az eljárási kérdéseket pedig a bíróságra hagyjuk. Ezzel nő az eljárásjogi stratégia fontossága és felértékelődik az éles szemű, eljárási hibákat azonosítani képes szakemberek szerepe – tették hozzá.”

Forrás:
Új szabály forgathatja fel a cégek életét; 24.hu; 2017. június 26.

Csúszik az önkormányzati számlák államosítása

„Változatlanul tesztelik az önkormányzati számlavezetési rendszert a Magyar Államkincstárnál, az indulás időpontja pedig nem ismert. Bár az adósságkonszolidáció miatt a települések banki hitelállománya már csak tízmilliárdokban mérhető, több szempontból is vonzó ügyfélkörnek számítanak.

Még mindig nincs konkrét információ arról, mikortól kerülnek át az önkormányzati számlák a Magyar Államkincstárhoz. A startot többször elhalasztották: volt szó arról, hogy még 2016-ban átveszi a kincstár a települések számlavezetését, majd 2017 elejére tolták ki a startot, de 2017 közepén még mindig a tesztelésnél tartanak.

A kincstár az első ütemű ügyfélkör kiszolgálását célzó rendszer első körös mélységi tesztelését végzi, és a kincstári számlavezető rendszer komplexitása okán a mélységi és regressziós tesztek eredményeinek kiértékelése alapján döntenek a további lépésekről – nyilatkozta a Világgazdaságnak a Magyar Államkincstár. A kincstárnál egyébként jelenleg is vezetik néhány önkormányzat számláját, ezek között van 19 megyei és két települési önkormányzat.

Ezek száma az utóbbi időszakban nem változott. Az önkormányzati számlák államosítása többször felmerült már, legutóbb akkor kezdtek hevesen kampányolni mellette, amikor 2015-ben a Buda-Cash csődje után a négy DRB-s bankban 84 önkormányzat 2 milliárd forintnyi betétje befagyott. A településeket az államnak kellett végül kisegítenie, mivel az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája az önkormányzati számlákra nem vonatkozott.

A kincstár azonban nem tud minden olyan szolgáltatást nyújtani, amelyet a bankok. Az új számlavezető rendszer elvileg devizás megbízásokat is kezelni tud majd, és a bankokhoz hasonlóan képes lesz értéknapos elszámolásra. A bankokkal szemben azonban nem hitelezhet, és betétgyűjtést sem végez, emellett más szolgáltatások terén is lemaradásban lehet. A hitelintézetek ugyanis nem csupán a különféle pénzforgalmi szolgáltatásokban segítik a településeket, szükség esetén tanácsokat adnak a különféle pályázatoknál, kártyás, treasury- vagy faktoringszolgáltatást is kínálnak az önkormányzatoknak. A bankoknak az önkormányzati számlák elveszítése főleg a jutalékbevételek miatt fájhat, egy közepes város ugyanis évente több millió forintot hagy náluk a számlavezetésért és a szolgáltatásokért cserébe.

Az önkormányzati torta mérete viszont nagyjából stagnál, már ami a hitelintézeteknél tartott betéteket és a hitelállományt illeti. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint április végén 44,6 milliárd forintnyi önkormányzati hitelállományuk volt a pénzügyi szolgáltatóknak, ami ugyan magasabb a 2015-ös és 2016-os mennyiségnél is, de töredéke az állami adósságrendezés előtti időszakénak. A betéti oldalon viszont még mindig nagyon jelentős ügyfeleknek számítanak a települések: április végén bő 640 milliárd forintos állományt mutatott ki náluk az MNB, amelynek döntő részét – nem meglepő módon – lekötetlenül tartották a folyószámláikon.”

Forrás:
Csúszik az önkormányzati számlák államosítása; Herman Bernadett; Világgazdaság; 2017. június 28.

A jövő nemzedékek szószólójának állásfoglalása a településkép védelméről

„A jövő nemzedékek szószólója ajánlásokat fogalmazott meg a településképi arculat védelmére 2017 őszéig megalkotandó önkormányzati szabályozásról, kiemelve a szükséges anyagi források és szakmai támogatás szükségességét, a társadalmi részvétel és nyilvánosság fontosságát, a térségi összefogás célszerűségét főként kistelepülések esetében, valamint a zöldfelületek védelmének alkotmányos jelentőségét. Az átgondolt és hatékony településképi szabályozás kialakítása érdekében Bándi Gyula kéri a rendeletek elkészítésére előírt határidő meghosszabbítását, és a helyi örökség folyamatos védelme érdekében átmeneti rendelkezéseket javasol.

A településrendezés hosszú távra, esetenként visszavonhatatlanul meghatározza életkörülményeinket, befolyásolja épített és természetes környezetünket. Feladata, hogy hozzájáruljon a nemzet kulturális öröksége, ezen belül az épített környezet megóvásához, a jövő nemzedékek számára garantálja az ahhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét. A fenntartható településtervezésben, az ökológiai folyosók, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások tekintetében kiemelt fontosságú a települési zöldfelületekre vonatkozó helyi rendelkezések megalkotása is.

Az új építésügyi ágazati szabályozás a települési arculat védelmét az önkormányzatokra bízza, melyeknek hatályos településfejlesztési és -rendezési eszközeik rendszerébe illeszkedően, egy előzőleg elkészítendő településképi arculati kézikönyv alapján 2017 októberéig, a feladathoz mérten igen rövid idő alatt kell elkészíteniük saját településképi követelményeiket. A településképi arculati kézikönyvek és az ezen alapuló önkormányzati rendeletek megalkotása alapos előkészítést igényel, aminek része kell legyen a helyi társadalom szereplőivel való kellő mélységű egyeztetés is. A jogbiztonság követelményével összhangban kiemelten fontos az új rendeletben meghatározott településképi követelmények és a már létező szabályozások összhangja. Mindezek miatt félő, hogy a törvény által meghatározott rövid határidő az önkormányzatok számára nem lesz elegendő a megfelelő jogszabály-előkészítésre.

Az elegendő felkészülési idő biztosítása alkotmányos követelmény, ennek hiánya miatt az Alkotmánybíróság már nem egy esetben állapította meg jogszabályok alkotmányellenességét. Alkotmányos aggályokat vet fel továbbá, hogy amennyiben az új önkormányzati szabályok határidőre nem születnének meg, az az épített örökség esetében a helyi védettség megszűnésével járna. Ez a visszalépés – kulturális örökségvédelem területén is irányadó – tilalmának alkotmányos elvébe ütközhet. Az építészeti örökség helyi védelme terén sem engedhető meg ugyanis a védelem megszűnésével járó értékvesztésnek még a kockázata sem. Az Alkotmánybíróság szerint, ha egyszer már valami műemléki védelem alá került, az onnét való kivételhez rendkívüli indok kell.

A törvény céljait hatékonyabban szolgáló megoldások kimunkálása érdekében Bándi Gyula javasolja a helyi rendeletek elkészítésére a törvényben engedélyezett határidő meghosszabbítását, valamint a készülő szabályozásnak a meglévő programokkal, tervekkel való összehangolásához elengedhetetlen anyagi források és szakmai támogatás garantálását. Elengedhetetlennek tartja a helyi értékek védelmének folyamatosságát biztosító átmeneti rendelkezések megalkotását is. Az önkormányzati szabályozás megalkotása során szorgalmazza a helyi jelentőségű zöldfelületek kiemelt védelmét. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó szószóló az új szabályozások során alapvetőnek tartja a társadalmi részvétel és nyilvánosság követelményének biztosítását, ezzel is segítve a jó gyakorlatok alkalmazását. Bándi Gyula azt is javasolja, hogy – különösen kistelepülések esetében – fontolják meg, milyen előnyökkel járna a térségi összefogás a településkép védelmének szabályozásában.”

Forrás:
A jövő nemzedékek szószólójának állásfoglalása a településkép védelméről; Alapvető Jogok Biztosának Hivatala; 2017. június 27.
A jövő nemzedékek szószólójának elvi állásfoglalása a településképi arculat védelmét szolgáló önkormányzati szabályozásokra vonatkozó ajánlásairól; Alapvető Jogok Biztosának Hivatala; 2017. június 27. (pdf, az állásfoglalás teljes szövege)

Újabb, a közigazgatás fejlesztésre irányuló szakmai munkában vesz részt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

„Versenyképes közszolgálat, antikorrupció- többek között ezeket a célokat is szolgálják azok a KÖFOP-programok, amelyekben konzorciumi partnerként vesz részt az NKE. Mint ismert a Nemzeti Közszolgálati Egyetem projektgazdaként két, közel 30 milliárd forintnyi közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési program megvalósítására pályázott sikeresen, de a Belügyminisztériummal, a Nemzeti Védelmi Szolgálattal, valamint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-vel együttműködésben két másik fejlesztési programban is aktív szerepet vállal.

A 6,5 milliárd Forint keretösszegű KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001 kódszámú, „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” megnevezésű program vezetője a Belügyminisztérium. A sikeres megvalósításért azonban az NKE is felel, hiszen a projekt keretösszegéből 872 millió forint sikeres hasznosulását koordinálja. A projekt stratégiai célja szerint a magyar közigazgatásban és rendvédelemben – az emberi erőforrás gazdálkodás terén – a személyi állomány tudás- és képességfejlesztésének fenntartására irányul. A 2020 végéig tartó program keretében sor kerül a közszolgálatban működő emberi erőforrás gazdálkodás hatékonyságát és szakszerűségét támogató, a közigazgatás egészét átfogó információs rendszer kidolgozására és bevezetésére. Olyan HR-funkciók és információs rendszerek fejlesztése valósul meg, amelyek egyfelől lehetőséget adnak megfelelő stratégiai szintű döntések meghozatalára, másfelől az egyén fejlesztésére, életpálya céljainak meghatározására is alkalmasak. A szakmai munka kiterjed a közszolgálati karriert segítő intézmények kidolgozására és bevezetésére is. A közszolgálat személyi utánpótlásának tervszerű biztosítása és az állomány megtartása mind kiemelt célja a programnak. Az NKE mint konzorciumi tag számos feladatot vállalt. Többek között az egyetem szakmai stábja készíti a pályaorientációs tevékenységek eddigi hatékonyságának, eredményességének felmérését és a helyzetértékelő jelentést. Az NKE-ra jutó forrásból valósul meg egy olyan mentori rendszer módszertanának kidolgozása, amely kitér annak működésére, módszereire, technikáira valamint eszközeire. A mentori programot pilot szervezeteknél tesztelik majd, az eredményekről pedig értékelő jelentés készül. Ezeknek a feladatoknak az ellátására kijelölt 300 fő felkészítéséért is az egyetem felel. Egyetemi szakemberek közreműködésével zajlik az általános gimnáziumi közszolgálati fakultációs tananyag (módszertan, tankönyv, jegyzet) kidolgozása is. Az NKE projektmunkája közszolgálati tehetséggondozási rendszer, valamint a közigazgatásban vezetői munkakört betöltők kiválasztási, fejlesztési és utánpótlási rendszerének kidolgozását is magába foglalja. A közszolgálati HR- klub működésének kialakítása szintén az egyetemhez rendelt feladat, csakúgy, mint az un. Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakításához és működtetéséhez szükséges munkaköri kataszter modul, személyügyi modul, és szervezeti modul adattartalmainak, adattábláinak, gyorsjelentéseinek, továbbá a rendszerrel szemben támasztott elméleti elvárásoknak, igényeknek a meghatározása.

A közszolgálat személyzeti utánpótlására ható projekten kívül az NKE egy, a „Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzés érdekében” nevet viselő programban is közreműködik. A KÖFOP 2.2.3-VEKOP-16-2016-00001 kódszámú projektet a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezeti, konzorciumi partnerei – az egyetemen kívül – a Belügyminisztérium és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. A projekt támogatási keretösszege: 5 milliárd Forint, melyből a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre eső költségkeret 374.244.400 Forint. A projekt stratégiai céljaként a korrupció visszaszorítása, amelyet komplex módon kíván elérni. A projekt a prevenció (képzés, tájékoztatási kampány, szervezetfejlesztés, kutatás) eszközei mellett az eszközbeszerzés, a kapacitásfejlesztés és a módszertani súlypontváltás lehetőségeit is alkalmazza. A projekt megvalósítása során az NKE felel a hivatásetika, integritás és antikorrupciós képzések keretében lebonyolítandó új és meglévő továbbképzési programok fejlesztéséért és lebonyolításáért, valamint számos kutatást végez az integritásszemlélet erősítése és antikorrupciós témában.

Az egyetem öt közszolgálati továbbképzési program fejlesztését vállalta, három hivatásetika, integritás képzési módszertan kidolgozását, 3000 közszolgálati tisztviselő bevonását a hivatásetika, integritás és antikorrupciós képzésekbe, 200 fő bevonását közszolgálati tisztviselők integritás tanácsadók, szakirányú továbbképzésébe, 150 fő bevonását szakirányú képesítéssel rendelkező integritás tanácsadók továbbképzésébe. A munka keretében hét összefoglaló antikorrupciós tanulmány készül. A születendő írások többek között kiterjednek az összeférhetetlenség és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségtől kezdve a fegyelmi eljárás tapasztalatain át, az államigazgatási munkakörök korrupciós kockázatának elsődleges és másodlagos elemzésére, de arra is, hogy az etikai kódex(ek) hogyan érvényesülnek a kormánytisztviselők, rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és a köztisztviselők körében. A projektek szakmai vezetője Dr. Kovács Gábor oktatási rektorhelyettes. A szakmai vezető munkáját mindkét program esetében projekt szakmai vezető helyettes segíti. A Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében című projekt esetében Dr. Mohai Katalin, A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása program esetében pedig dr. Csóka Gabriella helyettesíti a szakmai vezetőt.”

Forrás:
Újabb, közigazgatás fejlesztésre irányuló szakmai munkában vesz részt az egyetem; Benedek Mariann; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. június 28.

7 milliárd forintot nyertek el fejlesztésekre Pest megyei vállalkozások és önkormányzatok

„61 pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozás nyert el összesen 3 milliárd forintot telephelyeik fejlesztésére és 53 pest megyei önkormányzat összesen 4 milliárd forintot a belterületi utak gazdaságfejlesztési célú felújítására. A Nemzetgazdasági Minisztérium Pest megye célzott fejlesztését szolgáló programjának első két felhívására többszörös túligénylés történt, így a tárca az eredeti támogatási keretösszeget összesen 2 milliárd forinttal emelte meg – jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.
61 pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozás nyert el összesen 3 milliárd forintot telephelyeik fejlesztésére és 53 pest megyei önkormányzat összesen 4 milliárd forintot a belterületi utak gazdaságfejlesztési célú felújítására. A Nemzetgazdasági Minisztérium Pest megye célzott fejlesztését szolgáló programjának első két felhívására többszörös túligénylés történt, így a tárca az eredeti támogatási keretösszeget összesen 2 milliárd forinttal emelte meg – jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.

Magyarország Kormánya kiemelt ügyként kezeli a Pest megyei vállalkozások megerősítését, versenyképességük növelését, fontosnak tartja, hogy olyan pénzügyi támogatási lehetőségek legyenek elérhetőek számukra is, mint a hasonló fejlettségi szintű megyék vállalkozásai számára.

A 2016-2021 között e célra a hazai költségvetésből biztosított 80 milliárd forint támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázati rendszerben, Pest Megye Önkormányzatával együttműködve használja fel, oly módon, hogy a támogatás hatékonyan és átlátható módon biztosítsa a Pest megyei értékteremtő fejlesztések eredményes megvalósítását, hozzájárulva ezzel a helyi gazdaság fejlesztéséhez és a Pest megyei családok, polgárok jólétének növeléséhez. Alapvető cél a források kihelyezésénél, hogy azok 60 százaléka a gazdaságfejlesztést szolgálja – hangsúlyozta Rákossy Balázs.

A program első két felhívása 2016 decemberében jelent meg és óriási érdeklődés kísérte:

61 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert el meglévő telephelyeinek átalakítására, modernizációjára és bővítésére összesen 3 milliárd forintot. Az eredetileg 1,4 milliárd forintos támogatási keretösszegre összesen 132 pályázat érkezett be 6,5 milliárdos igénnyel, azaz ezzel a pályázati felhívással kapcsolatban több mint négyszeres túligénylés történt. A nagy érdeklődésre tekintettel a szaktárca 1,5 milliárd forinttal emelte meg a keretet, így az összesen 3 milliárd forint megemelt támogatással 61 vállalkozás kap lehetőséget Pest megye területén meglévő telephelyeinek átalakítására, modernizációjára, bővítésére, a nem megfelelő telephelyek kiváltására, összesen 35 229 m2 alapterületű felépítmény korszerűsítésével, 114 340 m2 alapterületű felépítmény létrehozásával. A fejlesztések eredményeként 201 új munkahely jön létre. A korszerű infrastruktúrával felszerelt telephelyek kialakítása hozzájárul a vállalkozások versenyképességéhez, a helyi gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez.

A belterületi utak gazdaságfejlesztési célú felújítására 53 Pest megyei települési önkormányzat nyert el összesen 4 milliárd forintot. A felhívásra 147 pályázat érkezett, összesen 12,7 Mrd Ft támogatási igénnyel, ami háromszoros túligénylést jelent az útfejlesztés vonatkozásában. Az NGM az eredeti 3,5 milliárd forintos támogatási keretet itt is megemelte, további fél milliárd forint biztosításával.

A támogatásból az önkormányzati tulajdonú belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépítését, felújítását és korszerűsítését valósíthatják meg, ezzel is javítva a helyi munkába járás körülményeit és a helyi gazdálkodó szervezetek működési feltételeit, a munkahelyek és közszolgáltatások jobb elérését. Az egyes Pest megyei települési önkormányzatok 20-150 millió forintot nyertek el. A támogatás eredményeként 53 települési önkormányzat területén javul a belterületi utak állapota: összesen 14 200 m szilárd burkolattal újonnan ellátott önkormányzati tulajdonban lévő belterületi út megépítésére, valamint 48 420 m önkormányzati tulajdonban lévő belterületi út felújítására nyílik lehetőség.

Az államtitkár emlékeztetett: Pest megye jelenleg a fővárossal együtt a Közép-Magyarország régióhoz (KMR) tartozik, amely az uniós besorolás szerint fejlett régiónak számít – Budapest átlagnál magasabb fejlettségi mutatói miatt – , és ennek következtében az ország más részeihez képest jóval kevesebb uniós támogatáshoz juthat. A kormány ennek ellensúlyozása érdekében döntött arról, hogy 2021-ig összesen 80 milliárd forint célzott pénzügyi támogatást nyújt a Pest megyei vállalkozások és önkormányzatok fejlesztéseire.”

Forrás:
7 milliárd forintot nyertek el fejlesztésekre Pest megyei vállalkozások és önkormányzatok; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. június 27.
Pest megye Belterületi út nyertes pályázatok 2016
Pest megye KKV nyertes pályázatok 2016

Nyílnak a NAV-ablakok

„Az adóhivatal közelebb viszi a lakossághoz szolgáltatásait, a kormányablakok egy részében már adózással kapcsolatos ügyek is intézhetőek, első lépésként 12 olyan településen nyílik NAV-ablak a kormányablakokban – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Tállai András kifejtette: a NAV-ügyfélszolgálatok kormányablakokba költöztetésével lényegesen könnyebb lesz az adóügyintézés. Bár az elmúlt időkben folyamatosan bővült az interneten elvégezhető adóhivatali teendők köre, számos adófizető még mindig a személyes ügyintézésben bízik a leginkább. Ezért szükséges, hogy az adóhivatal szolgáltatásai könnyen, az ügyfelekhez lehető legközelebbi helyeken elérhetőek legyenek.

A korábbi ügyfélszolgálati helyeket kiváltó NAV-ablak június 30-án Pakson, majd július 3-án Komlón, Mohácson, Siklóson, Szigetváron, Csornán, Hajdúszoboszlón, Lentiben, Zalaszentgróton, Nyírbátorban és Tiszavasváriban nyílik meg. A tizenkettedik település Várpalota, ahol már január közepe óta működik a NAV ügyintézési helye a kormányablakban.

A NAV vezetője kitért arra is, hogy várhatóan év végéig további városokban is beköltözik a NAV a kormányablakokba, és több olyan helyszínen is lesz NAV-ablak, ahol eddig nem volt ügyfélszolgálata az adóhivatalnak. Így az ügyfelek ezeken a helyeken is helyben, személyesen intézhetik adóhivatali ügyeiket.

Az új ügyintézési helyeken az ügyfelek például bejelenthetik adataik változását, leadhatják különféle nyomtatványaikat, kérelmeiket, bevallásaikat, kérhetnek csekket, nyomtatványokat, rendelkezhetnek állandó meghatalmazottjukról, és a NAV segítségével kijavíthatják, önellenőrizhetik a bevallásukat. Nemcsak a folyószámla aktuális állásáról, hanem szinte minden témakörre kiterjedő tájékoztatást kérhetnek és kaphatnak a NAV szakembereitől – mondta az államtitkár.”

Forrás:
Nyílnak a NAV-ablakok; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. június 29.

Közigazgatási, politikai informatika

2,8 milliárd forintos projekt keretében bővítik az elektronikus azonosítási és dokumentumhitelesítési szolgáltatásokat

„A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség alkotta konzorcium 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból bővíti az elektronikus azonosítási és dokumentumhitelesítési szolgáltatásokat, a fejlesztés hozzájárul az e-ügyintézés terjedéséhez – közölte a NISZ Zrt. szerdán.

A közlemény szerint a lakosság, a vállalkozások és az államigazgatás által használt korszerű e-ügyintézési szolgáltatások az ügyintézésben résztvevők biztonságos azonosítására, valamint a hiteles elektronikus jognyilatkozat készítésére épülnek.

Kiemelték: a program az e-ügyintézés terjedését támogatja, ugyanis a fejlesztések lehetővé teszik a nem természetes személyek nevében végzett ügyintézésnél az eljárási jogosultságok ellenőrzését, valamint – a határon átnyúló e-ügyintézésnél – a magyarországi azonosítási rendszerek kapcsolódását az uniós azonosítási keretrendszerhez. A projektben létrehoznak egy központi, mobil eszközökkel is használható dokumentumhitelesítés szolgáltatást is.

A projekt az Európai Szociális Alap 85 százalékos és a magyar költségvetés 15 százalékos finanszírozásával valósul meg. A fejlesztés a tervek szerint 2018. június 30-án zárul – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Uniós pénzből fejlődik a magyar e-ügyintézés; Világgazdaság/MTI; 2017. június 28.

Közbeszerzés: Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer SZEÜSZ funkcionális bővítésének beszerzése

„…Ajánlatkérő: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (jogutód: NISZ Zrt.)
Nyertes ajánlattevő: Zalaszám Informatika Kft…”

Forrás:
elektronikus fizetési és elszámolási rendszer SZEÜSZ funkcionális bővítésének beszerzése (jogutód: NISZ Zrt.); Közbeszerzési Értesítő; 2017/108; 2017. június 28.

Itt a nagy magyar szülészeti adatbázis

„Az új adatbázishoz igyekeztek megszerezni az összes fontos adatot a magyar szülészetekről. A kórházi önbevallásokból kiderül, mi a protokoll az adott intézményben, a szülések hány százaléka végződik császármetszéssel, hány ágyas szobákban helyezik el az anyákat, mi történik a kisbabával szülés után.

Óriási vállalkozásba fogott a KANGA Egyesület a Zsebinet.hu portálon: az ország összes szülészetét megkérdezték a kórházi szokásokra, szülészeti eljárásokra vonatkozó adatokról. Olyan gyötrő kérdésekre keresték a választ, amelyek sok, első gyereküket váró szülőt foglalkoztatnak.

A Szülészetválasztó adatbázis már el is készült, a tervek szerint évente frissítik majd. Olyan kérdésekre találunk benne választ, mint például lehet-e kádban vajúdni, hány császármetszés után nem engedik az anyát természetesen szülni, hány ágyas szobákban helyezik el az anyákat, a szülések hány százalékánál alkalmaznak gátmetszést, lehet-e orvost, szülésznőt választani, stb. A kereshető adatbázisról a Szabadpécs.hu adott hírt.

Vannak sajnos kórházak, amelyek hézagosan, vagy egyáltalán nem szolgáltattak adatot, ilyen például az Uzsoki-kórház. Hiányzik az adatbázisból a Honvédkórház is, de ígérik, utóbbi hamarosan felkerül…”

Forrás:
HVG.hu; 2017. június 28.

Informatika, távközlés, technika

Az OTP építheti ki a BKK bankkártya-elfogadó rendszerét

„Közel 12 ezer olvasót helyeznek el, hogy ne kelljen külön bajlódni a jegyvásárlással.
Az OTP építheti ki a BKK bankkártya-elfogadó rendszerét – derül ki a friss Közbeszerzési Értesítőből. A pályázati kiírásban az e-jegy kifejezést ugyan nem nevesítik, de a részletekből kiderül, hogy ha kiépítik a rendszert, akkor nem csak a hagyományos jegy vásárlására használhatjuk a bankkártyát, hanem e-jegyet is lehet venni majd. A bank összesen 11 592 olvasót helyez el a „tömegközlekedési környezetben”, ezzel lehetővé teszi, hogy a viteldíjat közvetlenül bankkártyával fizessék ki.

Ezen kívül száz terminált üzembe helyez a bank. 415 önkiszolgáló, valamint 600 mobil terminált pedig a BKK ad, az OTP feladata az lesz, hogy ezeket illessze be a közlekedési cég saját rendszerébe. A rendszert össze kell kötni a Bubival is.

A BKK nettó 550 millió forintot fizet az OTP-nek a rendszer kiépítéséért. Ezen kívül minden megvásárolt e-jegy árának 1,1-1,2 százaléka a banké lesz, a bankkártyával vásárolt hagyományos jegyek ára után pedig az ár 0,47 százalékát kapja az OTP.

Aki arra kíváncsi, hogy mikor indulhat az e-jegyrendszer élesben is, az a tenderből nem fog választ kapni. A BKK nemrég azt közölte, hogy idén nyáron már elindítják a próbaüzemet, azt viszont nem árulták el, hogy a teljes rendszer mikorra áll fel.”

Forrás:
Több száz millióért építheti ki az OTP a BKK e-jegyrendszerét; HVG.hu; 2017. június. 26.
Lásd még: Bankkártya-elfogadási szolgáltatás beszerzése – tájékoztató az eljárás eredményéről; Közbeszerzési Értesítő; 2017/106; 2017. június 26.

Sihuhu: egy magyar csetbot, amivel tényleg csak jobb lehet a vonatozás

„A csabai fejlesztésű program hasonló funkciót tölt be, mint a MÁV jelenleg is elérhető Elvira szolgáltatása, ám a Sihuhu gyorsabb, kényelmesebb, és pillanatok alatt listázza a fontosabb utazási információkat.

Egy újabb, a mindennapi közlekedést megkönnyítő, a Facebook Messenger programját használó szolgáltatás állt a tömegközlekedéssel utazók szolgálatába. Az egyébként csabai közreműködéssel készített Sihuhu bot segítségével a MÁV menetrend-információival kapcsolatban tájékozódhatunk, ehhez pedig nincs másra szükségünk, mint telefonunkra és a közösségi oldal üzenetküldő alkalmazására.

– Középiskolában a társaimmal rengeteget vonatoztunk, így élénken él még bennem a lekésett vonatok fájdalmas emléke, és a folyamatos, „Mikor ér be a vonatod?” témájú telefonhívások. A Sihuhu ezeket a problémákat képes megoldani, így kényelmesebbé téve a felhasználók életét – mondta a projektet vezető békéscsabai származású Bayrak Yusuf, a BSZC Gépészeti és Számítástechnikai Szakgimnáziuma és Kollégium egykori tanulója.

– A GSZI-ben már a 2000-es években is kiváló volt az informatikai oktatás, az ott töltött 4 év alatt rengeteg olyan alaptudást szereztem, amit sikeresen tudtam kamatoztatni szakmai fronton – fogalmazott.

Hozzátette: a Messengert használva pillanatok alatt, minimális adatforgalom felhasználásával szerezhetünk naprakész információkat a vonatok indulásáról, az útvonalak időtartamáról, valamint a jegyárakról is. A program egyik legnagyobb előnye, hogy használatához nincs szükség semmilyen plusz alkalmazás letöltésére, telepítésére.

A fontosabb funkciókon túl kereshetünk a menetrendben, útvonalainkat egy gombnyomással lementhetjük kedvenceink közé, letölthetjük őket naptárunkba eseményként vagy akár tovább is küldhetjük ismerősünknek, ugyancsak Messengeren keresztül.

A program készítői szerint a Sihuhu legnagyobb ereje az, hogy pillanatok alatt megoszthatóak az információk egy vagy akár több ismerősünkkel. Nincs szükség alkalmazás letöltésére, elérhetjük a funkciókat mobilon a Messenger alkalmazás, számítógépen pedig a Facebookon keresztül.

Hangsúlyozták, a Sihuhu révén ismerőseink is valós időben követhetik az utazásunkat, így nem fognak többet elhangzani a „Hol vagy már? Mikor érsz be? Mikor menjek ki érted?” kérdésekkel tarkított beszélgetések. A fejlesztők szerint az alkalmazás ugyan asztali számítógépről és mobiltelefonokról is elérhető, de a legjobb funkciók csak Messenger alkalmazáson keresztül használhatóak.

Ha ön is kipróbálná, nincs más dolga, mint számítógépről rákattintani erre az oldalra, vagy a telefonos Messenger-t megnyitva rákeresni a Sihuhu-ra, s üzenetet küldeni neki.”

Forrás:
Itt egy alkalmazás, amivel tényleg csak jobb lehet a vonatozás; beol.hu; 2017. június 26.
Sihuhu – Menetrend bot; Facebook
Szerkesztői megjegyzés: Mikor lesz csetbot a magyar digitális kormányzatok szolgáltatások igénybevételére?

Gigabites ingyenwifit indít London

„New York után London is gigabites ingyenwifis fülkéket állít fel a városban, hogy lehessen netezni vagy a mobilt tölteni. A pornós botrányból tanulva a kihelyezett tableteken korlátozzák, milyen netes tartalmakhoz lehet hozzáférni.

Ahogy egy évvel ezelőtt New York-ban, úgy most Londonban is kezdik elbontani az elavult telefonfülkéket, s ahogy az üzemeltető BT telefonszolgáltató közölte: helyüket modern ingyenwifis oszlopok veszik át. Gigabites sebességet nyújtó wifi hotspotok lesznek, így mobilon és tableten is lehet majd netezni.

Az InLinks dobozok:

a leggyorsabb nyílt wifi-hálózatot szolgáltatják,

lehet róluk ingyenes VoIP-hívást indítani (pl. Skype és Viber applikációval),

USB-bemeneten keresztül lehet tölteni eszközeinket,

lesz rajta segélyhívó,

meg lehet nézni az időjárás-előrejelzést,

térképet,

a tömegközlekedési menetrendet,

közösségi üzeneteket.

A New York-i (LinkNYC) és londoni kioszkokat (InLinkUK) kiépítő vállalat, az Intersection ígérete szerint a fülkék következő változata már a hőmérsékletet, közlekedési forgalmat, lég- és zajszennyezést mérő szenzorokkal szerelik fel.

Első körben mindössze egy tucat fülkét szerelnek fel London forgalmasabb utcáin, és a belvárosban.

A tableteken nem lehet bármit nézni.
Levonva a tanulságokat, az Intersection úgy döntött, a londoni kioszkokon, a beépített tableteken nem lesz teljesen korlátlan, ingyenes internethozzáférés, azaz nem lehet majd bármit megnézni a neten, csak bizonyos tartalmakat, a már fent említett szolgáltatásokat lehet használni.

Ennek oka, hogy New York-ban a táblagépeken korlátlanul lehetett netezni – s bár nagy hangsúlyt fektettek a felnőtt tartalmak szűrésére, olyan szűrőrendszert használtak, mint amit az iskolák és a könyvtárak is alkalmaznak – az emberek nagy része pornót vagy éppen netflixes filmeket, sorozatokat nézett rajtuk.

Éppen ezért a 2016. januári indulás után fél évvel a helyi vezetésnek le kellett kapcsolnia a netet a tableteken.

Ennek ellenére a projekt rendkívül sikeres: eddig már 900 kioszk üzemel már New York-szerte, a cél, hogy összesen 7500 gépet telepítsenek.”

Forrás:
Gigabites ingyenwifit indít London; Pintér Mónika; 24.hu; 2017. június 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nem hisz a virtuális pénzekben a Société Générale vezetője, de a bankoknak drasztikusan meg kell változtatniuk az üzleti modelljeiket

„Napjainkra már a bankok is megértették, hogy változtatniuk kell és a saját üzleti modelljeik is megkérdőjeleződtek.

„A kérdés igazából az, hogy mit nevezünk banki tevékenységnek. Az emberek többsége ezt a kifejezést a fizetéssel köti össze, de annál sokkal többről van szó, például a hitelekről vagy a megtakarítások lekötéséről, befektetéséről. A pénzügyi technikai vállalkozások nagyon erősek a fizetés tekintetében, de a megtakarítások esetében, a hitelek biztosításakor vagy a nagy pénzügyi átutalásoknál nem hiszem, hogy labdába rúghatnak majd” – jelentette ki Frédéric Oudéa, a Société Générale francia bank vezérigazgatója.

Európa hatodik legnagyobb bankjának vezetője szerint a bankoknak drasztikusan meg kell változtatniuk az üzleti modelljeiket, elsősorban a végfelhasználók esetében. A pénzintézeteknek másképp kell gondolkodniuk: az emberek valós idejű szolgáltatást akarnak alacsonyabb költségek mellett. Egyre kevesebb alkalommal mennek el a bankfiókokba, egyre jobban automatizálni kell a banki folyamatokat és át kell vizsgálni a pénzügyi IT-rendszereket. Ez utóbbi már folyamatban van. A hiteleket például már online folyósítják és ennél még több is várható: a fintech vállalkozások lehetővé teszik a számukra, hogy új technológiákat próbáljanak ki és integráljanak.

„A fiatal vállalatok a szememben többek partnereknél. Nyitott stratégiánk hátterében az áll, hogy a jó innovációs környezeteknek számító városokban jelen akarunk lenni. Ezeken a településeken olyan startupokat keresünk, amelyekkel együtt dolgozhatunk. Ennek formái lehetnek partnerségek vagy befektetések bizonyos vállalkozásokba. Így szeretnénk új szolgáltatásokat kínálni az ügyfeleinknek és új technológiákat kifejleszteni. Világszerte vannak innovációs központjaink, ezek közé tartozik Párizsban a Le Plateau, a dakari Afrika Innovációs Laboratórium és a Catalyst, amely egy indiai startupsegítő program.”

„Pénzügyi technikai területen is befektetünk, például a Boursorama nevű online banki tevékenységet végző leányvállalatunk megvásárolt egy vezető francia pénzügyi technikai céget. A Fiduceo technológián keresztül különböző bankszámlák köthetők össze. Ez a szolgáltatás immár mindegyik márkánk esetében elérhető. Emellett befektettünk a Tagpay nevű francia pénzügyi technikai vállalkozásba is, amely elektronikus pénztárca a bankszámlával nem rendelkező emberek számára.”

Frédéric Oudéa elképzelhetőnek tartotta, hogy valamikor lesz a bankszektorban is egy Apple típusú konszern. Ugyanakkor bőven van tér az új üzleti modellek számára. Az egyik ilyen lehetőség az online banki tevékenység. A Boursorama nagyon gyorsan növekszik és már egymillió ügyfele van, 2020-ra pedig már kétmillió ügyféllel számolnak. A banknak van egy különleges innovációs csapata, amelyet kiválasztott szakértők támogatnak. Ez a csapat lehetséges partnereket keres. Párizsban és Londonban is ott vannak, most Berlinben jelentek meg, és olyan témákkal foglalkoznak, mint a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a Big Data vagy az új technológiák.

„Hamarosan az embereknek nem lesz saját gépkocsijuk és minden autógyártó szerint a járművek egytizede tíz év múlva már vezető nélkül fog közlekedni. Ezért olyan valakire lesz szükség, aki mindezt képes lesz megszervezni. Mi tudjuk, hogy ez miként működik, mert már nagy autóflottáink vannak. Ezen a különleges területen nagyon érdekesek az új technikák. Ettől eltekintve a pénzügyi technikai ágazatra összpontosítunk. Nem hiszem például, hogy a virtuális fizetőeszközöknek van jövőjük. A névtelenség miatt probléma van a területettel, megnehezíti a pénzmosás és a terrorizmus elleni harcot vagy az adócsalások elleni nyomozásokat. Alapvető kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok felvállalják-e a kockázatokat és engedélyezik a rendszert. Ennek oka, hogy a pénzügypolitika a kormányok alapvető fontosságú eszköze” – hangsúlyozta a Société Générale vezérigazgatója.

Májusban Carl-Ludwig Thiele, a Német Szövetségi Bank elnökségi tagja közölte, hogy minden polgár, aki a megtakarításait bitcoinba fekteti be, számoljon az extrém árfolyam-ingadozásokkal, és aki ennek ellenére úgy gondolja, hogy a virtuális pénz van olyan stabil és biztonságos, mint az euró vagy a dollár, az hozza meg a döntését, de azért később saját magának kell a felelősséget viselnie. Az elnökségi tag kifejtette azt is, hogy bármennyire instabil árfolyamú a bitcoin, nem lát okot a fizetőeszközként való betiltására vagy betiltatására. Szerinte a virtuális pénz nem jelent fenyegetést a pénzügyi rendszerre sem. Az Európai Unió Bírósága 2015 októberében pénznek ismerte el a bitcoint. A testület határozata szerint a bitcoinnal végzett ügyletekre a törvényes fizetőeszközöket érintő szabályozások vonatkoznak.”

Forrás:
Nem hisz a virtuális pénzekben a Société Générale vezetője; SG.hu; 2017. június 26.

Amikor az orvos „ráguglizik” páciensére

„A nautil.us tudományos cikkeket közlő portálon érdekes és fontos problémafelvetéssel találkozhatunk a pszichés betegségekkel kezelt amerikai páciensekkel kapcsolatban. Az írás egy megtörtén esettel indít, amikor egy huszonéves férfit Facebook-bejegyzése miatt szállítottak be a pszichiátriai sürgősségi osztályra, attól tartva, hogy – korábbi kísérleteit megismételve – öngyilkosságra készül. A férfival és sorstársaival az ottani minta szerint akkor már egész mentál-egészségügyi munkacsoport foglalkozott, benne orvosok, nővérek és szociális munkások bevonásával. A csoportot vezető orvos véletlenül – egy eredetileg egy másik ismerősére keresve rá – kattintott a férfi oldalára, ahol éppen egy lőfegyvernek látszó tárgyat szorított fejéhez, búcsúlevél kíséretében. Emberünk ugyanakkor rendkívül dühös volt, hogy akarata ellenére szállították be, válltig állítva, hogy nem akarta elvetni az életét magától. Ennek ellenére még napokig bent tartották, már csak azért is, mert a rendőrség napokig kutatott a lakásában, engedély nélküli fegyverviselés gyanújával.

A történet ugyan kirívónak tűnik, de az, hogy pszichiáterek rendszeresen tanulmányozzák pácienseik oldalait, elterjedt gyakorlattá vált az Egyesült Államokban, ami érzékeny etikai és jogi kérdéseket vet fel. Egy kutatásból kiderült, hogy a megkérdezett pszichiáter 93-94%-a „guglizik rá” pácienseire, fontos kiegészítő információkat remélve a kórképhez. Bár nyilvánvaló a segítős szándék, és sok esetben hasznos is lehet az ilyen módon szerzett információ, a kockázatok és a kifogásolható esetek előfordulásának esélye sem csekély. Előfordulhat, hogy az orvos olyan mellékes jelenségekre, történésekre is rálát, és össze is gyűjtheti azokat, amiket a beteg nem akart közölni orvosával, megsértve ezzel akaratlanul is a privátszféráját. Az összegyűjtött adatbázisok ugyanakkor célzott adatlopások tárgyai is lehetnek, amelyek például biztosítótársaságoknak igen nagy – és tisztességtelen – piaci előnyt jelenthetnek nem csak versenytársaikkal, hanem ügyfeleikkel szemben is. Vagy éppen gyermekelhelyezési perekben adhat muníciót az egyik peres fél kezébe a másikkal szemben. Ugyanakkor éppen a legsúlyosabb esetekben, amikor pszichotikus, toxikus vagy öngyilkosságra hajlamos állapotban lévő páciensek jelzéseit figyelik az orvosok, akár életet is menthet az idejében történt beavatkozás.

Csakhogy ez újabb, immár súlyos jogi kérdéseket is felvet. Milyen felelősség terheli ilyenkor az orvost, ha életveszélyesnek tűnő helyzetet észlel, az akarva vagy akaratlanul látókörébe került jelenség kapcsán? Mi van, ha nem ítéli reálisnak a veszélyt, és a helyzet mégis öngyilkosságba vagy más súlyos fejleménybe torkollik? Vajon nem válik-e akár perelhetővé is az orvos ilyenkor, mintha félrekezelést követne el? Az orvosok azzal, hogy rendelési idejükön kívül is „rágugliznak” betegeikre, akaratlanul is olyan felelősséget vesznek a vállukra, aminek a jogi következményei egyelőre tisztázatlanok.

Mindent összevetve a páciensre „ráguglizó” adatgyűjtés minden segítő szándék mellett is komoly mértékben sértheti a bizalomra épülő, hosszú évek alatt kikristályosodott etikán nyugvó orvos-beteg kapcsolatot. A jelenség ugyanakkor aligha állítható meg, így orvosoknak, orvos-etikusoknak, betegjog-védőknek és jogászoknak még sokat kell törni a fejüket a megfelelő megoldáson, szabályozási környezeten.”

Forrás:
Getting Googled By Your Doctor Is the New Normal. Will mental health clinicians become liable for missing your latest Facebook post?; Erene Stergiopoulos; Cancer on Nautilus; 2017. június

Szakirodalom

Informatikai korszakváltás egy büntetés-végrehajtási intézetben

„Az adatok védelmére a hétköznapi élet minden területén nagy hangsúlyt fektetünk, legyen az papír alapú vagy elektronikus. Nincs ez másképp a büntetés-végrehajtási szervezetnél sem, ahol a napi munka során folyamatosan új információk keletkeznek. A büntetés-végrehajtás jelentős rendszertechnológiai fejlesztésére 2010-ben került sor, melynek időtartama több évig húzódott. Cikkünk célja rávilágítani a büntetés-végrehajtás informatikai jellegű korszerűsítésének időszerűségére, megalapozottságára intézeti szempontból.”

Forrás:
Informatikai korszakváltás egy büntetés-végrehajtási intézetben; Kondás Katalin, Szűcs Endre; Hadmérnök; XII. Évfolyam, 2. szám; 272-279. oldalak; 2017. június (pdf)

E-kormányzati szolgáltatások kommunikációbiztonsága

„A kormányzat az ország legnagyobb adatkezelője. Adatkezelési- és feldolgozási tevékenységüket törvényi felhatalmazás alapján, az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően végzik. A helyi adatvédelmi hatóság felelős a tevékenység felügyeletéért, de ennek keretében ritkán foglalkoznak az információbiztonsági jó gyakorlat által elvártakkal. A tanulmány összehasonlító elemzés végez a német és a magyar e-kormányzati ügyfélszolgáltatások tekintetében. A kutatás központjában az állampolgár és a közigazgatási szerv közötti kommunikáció kriptográfiai algoritmusainak és protokolljainak analízise áll. Ez magában foglalja az általános közigazgatási portálok, valamint specifikus szolgáltatások, mint az adóügyi nyilvántartások rendszerét. A téma aktualitását A kutatás célja a nemzetközi jó gyakorlat meghatározása és így a jogalkalmazó felé az alkalmazandó technikai beállításokra vonatkozó javaslat bemutatása.”

Forrás:
E-kormányzati szolgáltatások kommunikációbiztonsága; Szádeczky Tamás; Hadmérnök; XII. Évfolyam, 2. szám; 280-289. oldalak; 2017. június (pdf)

Blokkláncok

„A digitalizáció következő lépése a big data után a blokkláncok megjelenése. A blokklánc nyilvános vagy privát (zárt) megosztott főkönyv, melyben minden tranzakció nyomon követhető. Most valóban úgy tűnik, hogy ez új alapokra helyezi az internet alapú szolgáltatásokat és interakciókat, nincs olyan terület, mely ne lenne érintett és ne fejlesztene blokklánc technológiát, legyen szó pénzintézetekről, szolgáltatásokról, egészségügyről, közigazgatásról. A 2008-as pénzügyi világválság következtében egy technológiai forradalom indult el és nem úgy tűnik, hogy lassulna. A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett Ludovika Kiemelt Kutatóműhely keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült.”

Forrás:
Blokkláncok; Ambrus Éva; Hadmérnök; XII. Évfolyam, 2. szám; 224-234. oldalak; 2017. június (pdf)

Az agilis szoftverfejlesztés alkalmazásának lehetőségei a Magyar Honvédség számára

„Még a közelmúltban is a hadászat volt az egyik inkubátora a különböző műszaki fejlesztéseknek, előbb jelentek meg egy új technológia katonai alkalmazásai és csak utána következhetett a civil használatba vétel. Példa lehet erre a GPS vagy akár az Internet is. Napjainkra ez a trend változni látszik, vannak olyan műszaki területek, melyek újításait a honvédelem és a hadászat már csak a kifejlődésüket követően veszi át. Egy ilyen terület a szoftverfejlesztés is, jelenleg rengeteg eszközre és architektúrára készülnek a szoftverek különböző programozási nyelveken, szerteágazó technológiai alapokon, funkciók sokaságát megvalósítva. A számtalan új és gyorsan változó követelményhez az informatikának is alkalmazkodnia kellett, új szoftverfejlesztési módszerek jelentek meg, melyek gyűjtőnév gyanánt az agilis szoftverfejlesztési módszertan nevet kapták. Az új módszerek alkalmazásában a sok éves múltra visszatekintő nagy szervezetek általában szkeptikusak, jelen cikk ezt a problémát tárja fel, majd ezt követően egy lehetséges megoldást kínál rá.”

Forrás:
Az agilis szoftverfejlesztés alkalmazásának lehetőségei a Magyar Honvédség számára; Gerevich János; Hadmérnök; XII. Évfolyam, 1. szám; 2017. március; 170-181. oldalak (pdf)

E-közigazgatási rendszerek interoperabilitásának érettsége

„Az Európai Bizottság az informatikai rendszerek együttműködésre való képességét, azaz interoperabilitását, az európai elektronikus közszolgáltatások jövőbeli fejlesztésének egyik kritikus tényezőjeként kezeli. Az interoperabilitási képesség szervezetenként és rendszerenként heterogén, különböző (jogi, szervezeti, technológiai és szemantikai) tényezők határozzák meg, minősége ún. érettségi modellek segítségével mérhető. A határon átnyúló európai elektronikus közszolgáltatások interoperabilitásának értékelése és fejlesztésének támogatása céljából a Bizottság megalkotta az Interoperability Maturity Model-t (IMM). Az IMM specifikus érettségi modell, azonban a transznacionális közszolgáltatások összetettsége miatt az elektronikus szolgáltatások interoperabilitásának értékelése különböző nézőpontú modellekkel javasolt. Jelen tanulmány célja az érettségi modellek elméleti hátterének áttekintése, valamint a tudományos diskurzusban elérhető több interoperabilitási modell IMM-mel történő összevetése, az elektronikus közszolgáltatások elemzési eszköztárának bővítése és esetleges további specifikus modellek kidolgozásának elősegítése érdekében.”

Forrás:
E-közigazgatási rendszerek interoperabilitásának érettsége; Laposa Tamás; Hadmérnök; XII. Évfolyam, 1. szám; 233-246. oldalak; 2017. március (pdf)

IT-biztonság közérthetően: új, ingyenes tankönyvet tesz hozzáférhetővé az NJSZT

„Mindenki számára ingyenesen elérhető, az IT biztonsági alapismereteket átfogóan ismertető könyvet tesz hozzáférhetővé elektronikus formában a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT). A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen alakult Kiberbiztonsági Akadémiával való együttműködés eredményeként az Egyetem hivatalosan a letölthető tananyagai közé sorolja a kötetet.

A digitalizáció korában egyre kevésbé elképzelhető, hogy ne találkozzunk az élet valamennyi területén az infokommunikációs eszközökkel és azok biztonságos használatának követelményével: ma már gyakorlatilag valamennyi munkahely, ezek között a sérülékenység szempontjából különösen kritikus közszolgálati, kormányzati munkahelyek is érintettek.

Ennek tudatában az NJSZT – a Nemzeti Kibervédelmi Intézettel együttműködve az IT biztonsági alapismereteket átfogóan ismertető könyvet tesz hozzáférhetővé elektronikus formában, amelyet az NJSZT korábbi tananyaga alapján, annak teljes körű aktualizálásával, a legújabb szempontok és trendek figyelembevételével készítették el felhasználói, hangsúlyozottan nem informatikai tudásra építő nézőpontból megvilágítva a témát. Mindez szemléletformáló módon segíthet az eszközök által kiszolgált rendszerek és adatok biztonságának megőrzésében.

Az IT biztonság közérthetően a napjainkban egyre gyakrabban előforduló és megfelelő gondossággal elkerülhető problémákat és ezekkel összefüggő kérdéseket foglalja össze, például: rosszindulatú szoftverek, e-mail fenyegetettségek, kártékony programok és botnetek, mobileszközök fenyegetettségei, zsarolóvírusok (ransomware), hozzáférés-védelem, WiFi eszköz biztonsági beállításai. A kiadvány azt a célt szolgálja, hogy mindenki, különösebb kötöttség nélkül áttekinthesse a veszélyeket és a „kockázatokról és mellékhatásokról” ne kelljen nem várt események bekövetkezése után tájékozódnia.

„Úgy gondoljuk, hogy az „IT biztonság közérthetően” tanulmányozása nemcsak az egyéni felhasználóknak, civileknek, de a munkahelyi közösségeknek, munkáltatóknak is hasznos lehet.” – mondta Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója…”

Forrás:
IT biztonság közérthetően: új, ingyenes tankönyvet tesz hozzáférhetővé az NJSZT; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. június 27.

Törvények, rendeletek

Megjelent a számlázóprogramok bekötéséről szóló rendelet tervezete

„A Nemzetgazdasági Minisztérium keddi rendelettervezetéből kiderültek konkrét részletek a számlázó programok NAV-hoz történő bekötéséről.
Azt már a 2018-as adócsomag bejelentése óta tudni, hogy a feketegazdaság elleni harc fontos állomása lesz következő év július elsejétől kötelező a számlázó programok online összekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. Most kiderült, hogy az egyéves felkészülési idő alatt mire érdemes figyelni a vállalkozóknak.

A rendelettervezet legfontosabb pontja, hogy a számlák adattartalmát legjobb esetben azonnal, de legfeljebb huszonnégy órával kiállítás után el kell juttatni az adóhatóság részére. Ehhez a vállalkozásoknak adózói regisztrációt kell végrehajtani, ami magában foglalja az adatszolgáltató végpont, valamint a számlázó program bejelentését is, írja a Portfolio.

A 120 oldalas tervezet mellett a minisztérium közzétett egy hatásvizsgálati lapot, amely szerint a rendszer kifejlesztése 18,5 milliárd forint költségvetési forrást fog igényelni, illetve éves szinten további 300 millió forint plusz 1,22 milliárd forint fenntartási költsége is lesz.

A rendszer tesztidőszaka napokon belül, július elsején kezdődik. Szakértők szerint az, hogy a NAV valós időben fogja követni a cégek számlázási tevékenységét, jelentősen csökkenteni fogja a feketézést, és hosszú távon több bevételt hoz a költségvetésbe.”

Forrás:
Megjelent a rendelet a számlázóprogramok bekötéséről; Mohos Máté; Index.hu; 2017. június 28.
Tervezet a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. június 27. (Zip)

A Kormány 1404/2017. (VI. 28.) Korm. határozata a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítása során elkészült Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról

„A Kormány elfogadja a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként számára bemutatott Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), és az abban foglaltak megvalósítása érdekében
1. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a Stratégiát a kormányzati portálon tegye közzé;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: azonnal

2. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a Digitális Jólét Programjával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos (a továbbiakban: miniszterelnöki biztos) bevonásával – hozza létre a közgyűjtemények együttműködéséért felelős Közgyűjteményi Digitalizálási Kollégiumot (a továbbiakban: Kollégium), és biztosítsa működtetésének szervezeti, személyzeti feltételeit;
Felelős: emberi erőforrások minisztere miniszterelnöki biztos
Határidő: 2017. június 30.

3. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával – a Stratégia végrehajtása érdekében gondoskodjon a jogszabályi környezet felülvizsgálatáról;
Felelős: emberi erőforrások minisztere feladatkörükben érintett miniszterek
Határidő: 2017. október 30.

4. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a Kollégium bevonásával, a belügyminiszterrel és a miniszterelnöki biztossal együttműködve – készítsen előterjesztést a Kormány részére a Stratégia eszközrendszerének akciótervi szintű feladatairól, ennek keretében gondoskodjon
a) a Nemzeti Adattár Projekt és
b) a Nemzeti Adattár Projekt részeként a Kulturális Tanösvény alprojekt megvalósításáról,
c) a Magyar Nemzeti Filmarchívumban, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Archívumában és más közgyűjteményekben őrzött audiovizuális kulturális javak helyzetéről szóló átfogó koncepció elkészítéséről, különös tekintettel a nyilvántartásokra, a tárolási módokra, a technikai feltételek észszerűsítésére és a folyamatok egyszerűsítésére,
d) a Stratégia megvalósításának finanszírozásáról.
Felelős: emberi erőforrások minisztere belügyminiszter miniszterelnöki biztos nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. szeptember 30…”

Forrás:
A Kormány 1404/2017. (VI. 28.) Korm. határozata a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítása során elkészült Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 103. szám; 2017. június 28.; 10130. oldal (pdf)

27. szám, 2017. július 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek