Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Jövőre már nem kell készpénz, januártól akár egy forintot is kifizethetünk majd bankkártyával
Tárgyszavak: Azonnali Fizetési Rendszer (AFR), bankkártyás fizetés, digitális fizetés, digitális fizetési szolgáltatások, készpénzmentes fizetés, Magyarország, Tállai András
Tizennyolc Nemzeti Laboratórium kialakítása kezdődik meg
Tárgyszavak: Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), Magyarország, Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), nemzeti laboratóriumok, Nemzeti Laboratóriumok Programirányítási Rendszere, Palkovics László, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
NMHH-felmérés: csökken a hagyományos média fogyasztóinak aránya az internethez képest
Tárgyszavak: digitális médiahasználat, internetstatisztika, Magyarország, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az indiai Szilícium-völgy: Bengaluru
Tárgyszavak: Bangalore, digitális gazdaság, India, informatikai ipar, innovációs központok, iparpolitika, klaszterek, Szilícium-völgy, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), tudományos-technikai park

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Jövőre már nem kell készpénz, januártól akár egy forintot is kifizethetünk majd bankkártyával

„Jövőre több százezer gazdasági szereplőnél fizethetnek majd a vevők, az ügyfelek bankkártyával vagy más elektronikus módszerrel. Így a közértek, az edzőtermek, az autószervizek és az ázsiai éttermek sem utasíthatják vissza a készpénz nélkül érkezőket – hangsúlyozta lapunknak Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese.

Kisbolt az egyik fővárosi buszvégállomás mellett, a kasszánál kézzel írt tábla hirdeti: „Kártyás fizetés csak 900 forint felett”. A pénztáros figyel is a szabályra, 820 forintnál szigorúan ingatja a fejét. A fizetési megszorítások országszerte is gyakoriak, s bőven akadnak olyan helyek, ahol kizárólag a készpénzt fogadják el – adott esetben komoly bosszúságot okozva a vevőnek. Az Országgyűlés azonban nemrégiben törvényben mondta ki, hogy a jövő év első napjával minden olyan vállalkozásnak lehetővé kell tennie a nála vásárlók számára az elektronikus fizetést, ahol online pénztárgép működik.

Változtat-e ez a helyzeten? – kérdeztük a pénzügyminiszter helyettesét.

Az online kasszák nemcsak a nagyobb boltokban, a benzinkutakon és a patikákban működnek, hanem a kisebb közértekben, a zöldségeseknél, a kifőzdékben, de sok más szolgáltató mellett az edzőtermekben, az ázsiai büfékben, az éttermekben és az autószervizekben is – hangsúlyozta elöljáróban Tállai András. Az államtitkár rámutatott: jövőre összességében több százezer gazdasági szereplőnél fizethetnek majd a vevők, ügyfelek bankkártyával vagy más elektronikus módszerrel.

– Nagyjából hatvanezer vállalkozás még nem felel meg a feltételeknek, de azontúl, hogy majd fél évük van felkészülni, esetükben sincs szó nagy fejlesztésről, hiszen az elektronikus azonnali fizetéshez lényegében csak egy bankszámlára van szükség – magyarázta Tállai András. Kiemelte azt is, hogy összeghatár nélkül el kell fogadni a banki fizetést, tehát az ügyfeleket akkor is ki kell szolgálni, ha egy fillér készpénz sincs náluk.

Adódik a kérdés: milyen nemzetgazdasági, össztársadalmi előny remélhető az új szabálytól, s miért most vezette be ezt a törvényhozás? – vetettük fel.

– Jobb alkalom nem is lehetett volna erre. Köztudott, a koronavírus akár a készpénzen is terjedhet, vagyis higiéniai szempontból a járvány ellen is hatékony a modern fizetési lehetőségek elterjesztése – mondta, hozzáfűzve azt is, hogy a változtatás bevezetése mögött gazdasági és fogyasztóvédelmi indokok is meghúzódtak. Egyfelől a fogyasztónak is meg kell adni a választás lehetőségét, hogy elektronikusan vagy készpénzzel szeretne-e fizetni. Másfelől most, a válságból kilábalva különösen fontos a feketekereskedelem lehetőségeinek csökkentése.
A készpénzmentes fizetés pedig jóval könnyebben követhető, ellenőrizhető, mint a bankók és érmék használata. Utóbbiakat ráadásul számolni, őrizni, szállítani kell, ami nemzetgazdasági szinten évente akár négyszázmilliárd forintba kerül.

– Fontos, hogy az elektronikus megoldásokat, a modern technológiát a fogyasztók szolgálatába állítsuk – vélekedett az államtitkár, aki reményét fejezte ki, hogy a pénzügyi és a kereskedelmi szolgáltatók a következő hónapokban több olyan fizetési módszert is kifejlesztenek majd, amelyek megkönnyítik az új szabály alkalmazását.”

Forrás:
Jövőre már nem kell készpénz; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2020. július 25.

Tizennyolc Nemzeti Laboratórium kialakítása kezdődik meg

„ Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére létrejövő Nemzeti Laboratóriumok a nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerületek hazai tudáscentrumait összefogva a jelentős világméretű kihívásokra válaszokat adó, nemzetközi szinten elismert tudományos csomóponttá válhatnak – emelte ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a program projektindító konferenciáján, 2020. július 22-én, Budapesten.

A tárcavezető jelezte, hogy négy fő kutatási-fejlesztési területen (Ipar és digitalizáció, Kultúra és család, Egészség és Biztonságos társadalom és környezet) belül tervezetten 18 Nemzeti Laboratórium kialakítása kezdődik meg idén mintegy 14 milliárd forint felhasználásával.

A Laboratóriumok egyebek mellett az autonóm rendszerek, az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia és a virológia témaköreivel foglalkoznak majd. Zömük fővárosi központtal működhet, de közülük több kötődik a szegedi ELI szuperlézer központhoz.

A több éves, kiemelt nemzeti program a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezelésében valósul meg. A miniszter szólt arról is, hogy a sikeres működés érdekében az ITM létrehozta a Nemzeti Laboratóriumok Programirányítási Rendszerét. Ennek célja a Nemzeti Laboratóriumok által meghatározott kutatások, célkitűzések előrehaladásának közvetlen nyomon követése, szakmai támogatása, hazai és nemzetközi hálózatosodásának elősegítése, az eredményesség ösztönzése”

Forrás:
Tizennyolc Nemzeti Laboratórium kialakítása kezdődik meg; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. július 22.
Kapcsolódó anyagok: Nemzeti Laboratóriumok (PDF, a tervezett laboratóriumok listája Magyarország térképén)

NMHH-felmérés: csökken a hagyományos média fogyasztóinak aránya az internethez képest

„Az internetezők fele már lényegében egyáltalán nem a tévéből, a rádióból vagy a nyomtatott sajtóból tájékozódik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2019 novembere és decembere között készült piackutatása szerint. Az internet teret nyer minden korosztály hírfogyasztásában és szórakozásában, de ez a tendencia a Z-generációnál a leglátványosabb.

Az internethasználat hazai terjedésével párhuzamosan egyre nehezebb helyzetbe kerül a hagyományos média és távközlés, vagyis a tévézés, a rádiózás, a nyomtatott sajtó és a telefonálás. 2019 végén már több mint 6,5 millió internetező volt Magyarországon (a 15 évesnél idősebbek körében), akik legalább heti rendszerességgel böngésztek a világhálón.

A hagyományos elektronikus és nyomtatott sajtóból például az internetezők fele már egyáltalán nem vagy kevéssé szokott tájékozódni. Amikor pedig a szórakozásról, filmnézésről van szó, akkor is hasonló arányban vezet az internet: 46 százalék nem vagy már csak keveset tévézik, sokkal inkább a neten tölti a szabadidejét.

A hagyományos telefonálás valamennyire tartja magát az internettel folyó versenyben: itt csak a válaszadók egyharmada mondta, hogy nagyrészt vagy kizárólag az interneten keres meg másokat (ha a másik félnek is van internetkapcsolata).

Az internet az időseket is beszippantja

A hagyományos média és távközlés internettel szembeni térvesztése leginkább azzal függ össze, hogy egyre több ember egyre többet és egyre magabiztosabban internetezik, vagyis a demográfiai jellemzők itt kevéssé mutatnak összefüggéseket. Egyedül a szórakozás, időtöltés esetében jelenik meg a válaszadók életkora mint a legmeghatározóbb jellemző, az interneten töltött idő és a jártasság mellett.

A húsz év alattiaknál sokkal gyorsabb a televízió – és egyébként a rádió – térvesztése is az internettel szemben. A tizenévesek között tízből heten a világhálóról tájékozódnak a hagyományos tévék, rádiók, újságok helyett – tizenháromból mindössze egy fiatal mondta, hogy többet tévézik, mint amennyit internetezik –, és tízből nyolcan az interneten néznek filmeket, videókat vagy sorozatokat.

A harminc év alattiak kétharmada, a harmincasoknak pedig a fele nyilatkozott úgy, hogy már nagyrészt vagy kizárólag interneteznek tévézés helyett. A hatvanas és a hetvenes korosztálynál is jelentkezik az internet „beszippantó” hatása: az internetező hatvanasok 70 százaléka, míg a hetven évesnél idősebbek 68 százaléka úgy nyilatkozik, hogy ő ugyanannyit vagy többet internetezik, mint amennyit tévézik.

Az NMHH kutatásából az is kiderül, hogy a videonéző internetezők 15 százaléka teljesen felhagyott a hagyományos tévénézéssel, további 26 százalékuk pedig kevesebbet tévézik; neten zenét és podcastot hallgatók közül pedig már 22 százalék hagyott fel véglegesen a klasszikus rádiózással. Az átrendeződés itt is a harminc éven aluliak körében a legszembeötlőbb: az Y- és Z-generációban kétszer többen vannak, akik már nem tévéznek (28 és 30 százalék), és másfélszer-kétszer többen, akik már nem rádióznak (28 és 38 százalék), mint azok, akik fogyasztanak még hagyományos médiát.

A kutatás háttere

Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat a hírközlési és a médiaszektorban, ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi. A felmérések azzal a céllal készülnek, hogy a hatóság pontosabban lássa és megértse a felhasználók szokásait és véleményét, illetve megbízható becsléseket tudjon adni ezek várható időbeli változásaira, a piacon prognosztizálható trendekre.

A legújabb felmérés 2019. november 18. és december 10. között négyezer fős mintán készült online önkitöltős kérdőívvel. A minta alapsokaságát a Magyarországon élő legalább 16 éves és legalább hetente internetező népesség jelenti.

A minta reprezentativitását egy 3200 fős, országosan reprezentatív személyes felmérés alapozta meg, majd a kész minta esetleges torzulásait a kutatók matematikai-statisztikai eljárással, súlyozással korrigálták. A személyes és az erre épülő internetes felmérést is az Ariosz Kft. készítette az NMHH számára.”

Forrás:
NMHH-felmérés: csökken a hagyományos média fogyasztóinak aránya az internethez képest; 2020. július 23.

Közigazgatás, politika

Kétmilliárdos inkubátorpályázat a magyar startup ökoszisztéma továbbfejlesztésére

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal meghirdeti Startup Factory pályázati felhívását. A kiírás összesen 2 milliárd forinttal támogatja a startupokat felkaroló inkubátorok szakértői tevékenységét és mentorálási szolgáltatásait.

Az elmúlt években jelentős források álltak rendelkezésre a hazai startupok inspiráló üzleti környezetének és inkubációjának fejlesztésére. Az új támogatási lehetőség az eddigi szakmai programok sikereire alapozva indul el.

„Összesen kétmilliárd, inkubátoronként legfeljebb 300 millió forintra lehet pályázhatni mától a Startup Factory keretében. A kiírás célja az, hogy az egyedi ötletekre építő magyar cégek megfelelő támogatást kapjanak erősödésükhöz, fejlődésükhöz” – jelentette ki Schanda Tamás. Az ITM miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára a most induló pályázattal kapcsolatban elmondta, a magyar kormány kiemelt célja, hogy folyamatosan növelje a hazai kis- és középvállalkozások innovációs teljesítményét, ehhez nélkülözhetetlen a startupok növekedését biztosító inkubátorhálózat hatékony működtetése.

Az elmúlt években a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) finanszírozóként és szakmai koordinátorként is meghatározó szerepet játszott a startupoknak és inkubátoroknak szóló pályázati konstrukciók meghirdetésében, teljes körű lefolytatásában. Az eddigi programok eredményeképp már több mint 100 hazai startup jutott magas szintű szakértői támogatáshoz, befektetéshez, mentoráláshoz. A kétmilliárd forint keretösszegű Startup Factory pályázat figyelembe veszi és hasznosítja a korábbi tapasztalatokat, új lehetőségeket teremt a hazai inkubátorok szakmai munkájának folytatásához.

A Startup Factory nyerteseinek a hazai startup környezet fejlesztésére, a kezdő innovatív vállalkozók üzleti lehetőségeinek fokozására kell fordítaniuk a támogatást. A kiíró a most meghirdetett pályázat keretében elsősorban az elmúlt évekből megfelelő referenciákkal rendelkező inkubátorok jelentkezésére számít.”

Forrás:
Kétmilliárdos inkubátorpályázat a magyar startup ökoszisztéma továbbfejlesztésére; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. július 23.
Startup Factory, 2020-1.1.4-STARTUP NKFI Alap; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2020. július 23.

Növelni kell a vállalatok digitalizációját

„A magyar cégeknek erősíteniük kell a digitalizációt, és fejleszteni a kiberbiztonságot, amihez az állam segítséget nyújt a következő években – hangsúlyozta Kelemen Csaba, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) főosztályvezetője a Modern Vállalkozások Programban rendezett IT biztonsági online konferencián, kedden.

Hozzátette, a piaci elemzések azt mutatják, a cégeknek a következő években emelt szintű digitalizációra lesz szükségük, amely érinteni fogja az vállalat egész tevékenységét, például a termelést, a leltározást, a munkaügyeket, a bérelszámolást.

Kelemen Csaba elmondta, a következő évekre készül a Nemzeti Digitalizációs Stratégia, amely négy – a digitális infrastruktúra, digitális kompetencia, digitális gazdaság, digitális állam – pillérre épül, ezek közül a digitális gazdaság célozza meg azokat a cégeket, amelyek most még tartózkodnak, vagy távol vannak a digitális megoldások használatától.

Az ITM főosztályvezető jelezte, európai uniós felmérés szerint a magyar vállalatok korlátozott mértékben alkalmazzák a digitális technológiákat. Ezen a helyzeten javíthatnak szerinte az uniós forrás felhasználásával megvalósuló Modern Vállalkozások Programhoz, illetve a Programozd a jövőd! projekthez kapcsolódó pályázati konstrukciók.

A Modern Vállalkozások Programban egyebek közt ösztönzik a cégeket arra, hogy minél több hozzáadott értékű szoftvert vezessenek be, mert ez komoly versenyképességi tényező, a Programozd a jövőd! projekt pedig a szoftvermérnökök, az IT-mérnökök számának növelését segíti a magyar vállalatoknál.

Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője elmondta, július 1-jén változott a jogi szabályozás, eszerint a magyar vállalkozási szektor jelentős erővel rendelkező része az intézet hatósági feladatkörébe került. A kritikus infrastruktúrát működtető cégeknél, fontos ágazatokban alapvető szolgáltatást nyújtó vállalatoknál szigorúbb kiberbiztonsági szabályozás lépett életbe.

Előadásában az intézetvezető rámutatott arra, hogy a vállalatok jelentős kiberbiztonsági kihívásokkal néznek szembe. Tavalyi nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a világban továbbra is jelentős az adathalász tevékenység, az internetes kémkedés 78 százaléka adathalászattal kapcsolatos, a kibercsalások 70 százaléka mobileszközökön történt, és jelen vannak a zsarolóvírustámadások is.

Bencsik Balázs kiemelte, a kiberbiztonságot is mesterségesintelligencia-alapúvá kell átalakítani. Kitért arra, hogy Magyarországon is szaporodnak az IT-biztonsági kihívások, az adathalász megkeresések, kéretlen levelek, a weboldalak ellehetetlenítései, illetve az egy-egy vállalat vagy intézmény ellen irányuló célzott támadás. Látható, hogy a magyar vállalatoknál gyenge az informatikai infrastruktúra, és gondot jelent a nem megfelelő jogosultsági rendszer is.

Koleszár Péter, a Modern Vállalkozások Programot lebonyolító Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezető IKT tanácsadója szólt arról, hogy program 2015-ben indult, a kis- és középvállalatok informatikai fejlődését segíti, egyebek közt felmérik a cég digitális állapotát, tanácsot adnak a digitális fejlődéshez. A program keretében meg lehet szerezni a digitálisan felkészült vállalkozás minősítést, amely bizonyos esetekben többlettámogatásra adhat jogosultságot, informatikai tudástárat működtetnek, szakmai rendezvényeket tartanak – ismertette.”

Forrás:
Növelni kell a vállalatok digitalizációját; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. július 21.

A történelmi EU-csúcs hat tanulsága

„ A jogállamiság ment, de maradt. Merkel és Macron összeállt egy szövetséggé. A V4-ek új teret képeznek Európában, a fukar tagállamok pedig ráébredtek saját erejükre a két fenegyerekkel – Kurzcal és Ruttéval – az élen. Összegzésünk!

Kedd reggel mintha szebb napra virradtunk volna, az Európai Unió vezetői ugyanis megállapodtak a hétéves költségvetésről (MFF) és a koronaválság miatti helyreállítási alapról (Next Generation EU). A 4 napos tárgyaláson – ami bő 20 perccel volt rövidebb a rekordtartó 2000-es nizzai csúcsnál – olyan ellentétek, törésvonalak és szövetségek rajzolódtak ki, amik izgalmasabbá tehetik jövőbeli hétköznapjainkat.

Bár most mindenki megírja a győzelmi jelentéseket a saját hazájában, a megállapodáshoz vezető út igencsak rögös volt, és a feladat során majdnem el is buktak a kontinens első emberei. Sok területen sikerült kompromisszumokat kötni, azonban ami ma a győzelmi jelentés és a politikai kommunikáció középpontjában áll otthon, az a közeljövőben nagy problémákat okozhat Brüsszelben. Hat pontban foglaljuk össze az MFF & EU Next. Gen. tárgyalás tanulságait, valamint következményeit.

1. A jogállamiság ment is, maradt is

A lengyel-magyar tengely egyik elsődleges célja volt a tárgyalások során, hogy a jogállamiságtól függetlenítsék az uniós pénzek kifizetését, azaz ne lehessen azért támogatásokat blokkolni, mert az adott országgal szemben jogállamisággal kapcsolatos problémák és abból eredő eljárás áll fenn.

Mateusz Morawiecki, lengyel és Orbán Viktor, magyar miniszterelnök hamar győzelmet hirdetett a megállapodás után, kiemelve, hogy közös erővel megakadályozták a támogatások kifizetésének jogállamisághoz kötését, azonban hamar zavar támadt az erőben, mivel a jogállamiság nem tűnt el nyomtalanul a szövegből.
Jogállamisági mechanizmus a jövőben is lesz, azonban nem abban a formában, ahogyan azt eddig megszokhattuk, tehát mindenki el tudja otthon adni a saját győzelmét – azok is, akik szerint blokkoltuk a próbálkozást; és azok is, akik szerint összekötésre került a jogállamiság az uniós pénzekkel.

A végső szöveget a lengyel-magyar tengely hatására szinte a végtelenségig gyengítették, azonban kiemelik, hogy „[a]z Európai Tanács aláhúzza az unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát [és a]z Európai Tanács aláhúzza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát”. Az új feltételességi rendszert illetően a szöveg elmondja, hogy amennyiben a Bizottság a jogállamisági elvek megsértését tapasztalja, szankciós javaslatot fogalmaz meg, amelyről az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban minősített többséggel döntenek, azaz az eddig fegyverténynek számító magyar és lengyel vétó közel sem lesz elég az új jogállamisági mechanizmus bevezetésének megakadályozásához – annak feltételeit azonban már mi is alakíthatjuk!

A szöveg rögzíti, hogy a kérdésre az Európai Tanács hamarosan visszatér, amennyiben azt az egyik tagállam kezdeményezi. Mivel a megfogalmazás elég homályos, a tényleges helyzet a jogállamiság kérdésében csak a jövőben rajzolódhat ki. Ebből kifolyólag az új feltételességi rendszer kialakításánál észnél kell lennie lengyel-magyar tengelynek, hogy olyan jogállamisági mechanizmust alkudjon ki, ami nem veszélyezteti a pénzek folyósítását, más esetben ugyanis fennáll az uniós források befagyasztásának esélye.

Az Európai Parlament pedig szintén egy veszélyes terep lesz, mivel a részletekbe menő ágazati szabályozás kidolgozásakor az EP olyan aknákat rejthet el a kifizetéseket illetően, amikre könnyen rá lehet futni. A Bizottság által kidolgozott új mechanizmusról az EiT-ben minősített többséggel döntenek, tehát a tagállami vétó már nem lesz elég a blokkoláshoz.

A Bizottság által kidolgozott mechanizmust ebben az esetben blokkoló kisebbséggel lehet megfúrni, ebben pedig segítség lehet, hogy amíg minket a jogállamisággal zaklatnak, addig a délieket a makrokondicionalitással, amely eljárás keretében szintén felfüggeszthetők az uniós pénzek, tehát a lengyel-magyar tengely „kölcsönös megnemtámadási egyezményt” köthet a déli tagállamokkal.

Természetesen, ha a déli tagállamok nem állnak uniós nyomás alatt, akkor szövetségesek sem lehetnek, ebből kifolyólag pedig lehetséges egy olyan jogállamisági mechanizmus elfogadása a jövőben, amire Magyarország és Lengyelország is nemet mond. Összességében tehát kijelenthető, hogy hozzákötik az uniós kifizetéseket egy még meg nem született jogállamisági feltételrendszerhez, ezen feltételrendszer alapján pedig a jövőben elmarasztalhatják hazánkat jogállamisági ügyekben – amennyiben pedig a lengyel-magyar tengely tudja érvényesíteni érdekeit, az elmarasztalás esélye kicsi.

A részleges győzelem egyik eleme ez, míg a másik az, hogy a Magyarországgal szemben folyamatban lévő 7-es cikkely szerinti eljárást lezárná a német elnökség az év végéig.
Az első félidőt lefújták, most jön a második, ami sokkal hosszabb lesz: az EP-nek pedig van ideje, a tagállamoknak – pénzre szomjazva – azonban nincs.

2. Merkel, Macron: két jó barát

Bő három év kellett a britek távozásával létrejövő, hatalmi vákuumot betöltő francia-német szövetség létrejöttéhez. Angela Merkel és Emmanuel Macron a tárgyalások során kiválóan működtek együtt, az összes kiscsoportos tárgyaláson együtt vettek részt és a sajtótájékoztatókat is közösen tartották. A szövetség mindenkinek kedvez, ugyanis Merkel német soros elnökségéhez köthető a megállapodás, amíg Macron az igencsak megtépázott francia gazdaságot és rekord alacsony hazai támogatottságát tornázhatja vissza a „történelmi sikerrel”. Az 1820 milliárd eurós megállapodás a francia-német szövetség nyomásának és tekintélyének köszönhetően elfogadásra került, és bár a 750 milliárd eurós helyreállítási alapból csupán 390 milliárdot tesz ki vissza nem térítendő támogatás az eredetileg tervezett 500 helyett, a francia-német vonal által támogatott közös adósságkibocsátás az európai integráció egy új szintjét hozhatja el.

Egy dolog biztos: erős és integrált Unió nincs hatékony és erős francia-német szövetség nélkül.

3. Zsugori szövetség a láthatáron

A fukar négyeknek nevezett koalíció (Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia) a tárgyalások során kiegészült egy taggal, Finnország személyében. A fukarok csoportja már az ülést megelőzően több hónapnyi egyeztetést tudhatott maga mögött, megerősítve ezzel a szövetségüket és akár új erőteret létrehozva az európai politikában.
A fukar szövetség ugyanis végig következetes maradt a tárgyalások alatt, határozottan képviselve álláspontját – sokáig úgy tűnt, épp miattuk nem lesz megállapodás. A fukarok mostani sikere alapján tehát lehetséges, hogy a jövőben – a politikai és gazdasági érdekek csillagjainak együtt állásánál – a szövetség további közös érdekképviseletet folytathat az európai politikában, elmélyítve a kapcsolatot. Érdemes megjegyezni, hogy bár nagy az ellentét Nyugat és Kelet között, az nagyrészt politikai és nem gazdasági – Észak és Dél között ezzel ellentétben nemcsak politikai, hanem gazdasági ellentét is húzódik.

4. A két fenegyerek

Mark Rutte, holland miniszterelnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár sok emlékezetes pillanatot okozott a négynapos tárgyalás során. Kurz viselkedése és makacssága odáig vezetett, hogy Macron ököllel verte az asztalt; Rutte pedig „háttérzajnak” minősítette Orbán Viktor „holland fickózását” és a végletekig tolta a fukarok gazdasági álláspontját a déli tagállamok ellenében és a saját politikai álláspontját Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A két fenegyerek azonban az emlékezetes pillanatok és negatív megítélés ellenére is babérkoszorúkkal tér haza, hiszen Kurz eltudja adni a saját erős politikai fellépését a németektől való függetlenedésként; a holland polgárokat pedig nem hatja meg a déli tagállamok „sírása”, ha pénzről van szó – szeretik Ruttét, amiért elment a végsőkig!
…
Ruttének pedig nagyon jól jön a választások előtt, hogy a Rotterdamon – Európa legnagyobb tengeri kikötőjén – keresztül érkező árukra kivetendő vám nagy részét Hollandia megtarthatja, és csak kis összeget kell az uniós közösbe befizetni.

5. Pozícióváltás Merkel részéről

A görög emlékekből talán némi tanulságot szűrhetett le a német vezetés, ugyanis az északiak azon benyomásuknak adtak hangot, hogy Merkel és a németek alapvetően elmozdultak középre – mind politikai, mind földrajzi értelemben – új politikai hangot megütve a tárgyalások során. Merkel a fukar, északi tagállamoknak nem adta meg az eddig megszokott támogatást vagy hallgatást, ellenben Olaszország és a déliek szövetségeseként lépett fel, támogatva a vissza nem fizetendő támogatásokat és rekordösszegű déli kifizetéseket. Ez a magatartás részben az erős francia-német szövetségnek köszönhető, hiszen a franciák egyértelműen „délre” húznak.

Merkel szintén kompromisszumot keresett a jogállamiság kérdéskörében is, amit a tárgyalás végére – részben – fel is adott a német kancellár.

6. A vasfüggöny 30 év után is összetart

A V4-ek tényleges erőteret képeznek az Európai Unióban, különösen a lengyel-magyar tengely. Ezt pedig már mások sem tudják figyelmen kívül hagyni, sokszor pedig keresik a közép-európai országok szövetségét. Amennyiben a V4-eket tovább sikerül erősíteni politikai szempontból, jó eséllyel nem söpörhetnek le minket a jövőbeli EU-s tárgyalásokon; ha pedig ennek a szövetségnek végre tényleges gazdasági vonzata is lenne, szintet tudna lépni a közép-európai integráció, egy lépést megtéve a tényleges európai álom felé. ”

Forrás:
A történelmi EU-csúcs hat tanulsága; Heincz Barnabás; Mandiner; 2020. július 22.

Példátlan méretű az új uniós költségvetés, a jövőbe mutató politikák kárára

„Bár a közel öt napon át tartó EU-csúcson elfogadott pénzügyi csomag fő összegei nem változtak, a kereten belül a vissza nem térítendő támogatások összege 110 milliárd euróval csökkent, és a vágásnak nem a tagállamok zsebei, hanem a jövőbe mutató politikák látták a kárát. Az EU történetében példátlan volumenű pénzügyi csomagot a német hozzáállásban bekövetkezett változás tette lehetővé, ahogy a végleges megállapodás sem jöhetett volna létre Angela Merkel nélkül.

A több résztvevő által is „történelmi” jelzővel illetett uniós csúcson a fő hangsúly a pénzügyi csomag méretére és struktúrájára, valamint a jogállami fék bevezetésére került. Az előbbi két kérdésben végül konkrét megoldás született, a jogállamiságról elfogadott szöveg azonban annyira kétértelmű és homályos, hogy – amint az első homlokegyenest eltérő értelmezések is sugallják – a tévedés kockázata nélkül kijelenthető, hogy ennek a vitának a lezárása nélkül rögzítették a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés és az Új Generáció EU néven futó újjáépítési terv elveit és szabályait (a jogállami vitáról lásd külön cikkünket).

Abban, hogy egy ilyen, a közös adósságkibocsátáson alapuló csomag egyáltalán az asztalra kerülhetett és végül át is ment, a német-francia megállapodás játszotta a kulcsszerepet, amely Angela Merkel kancellárt a probléma helyett a megoldás részévé tette. Attól kezdve, hogy Berlin elfogadta az újjáépítési alap és a finanszírozási modell szükségszerűségét, annak megvalósításán fáradozott.

Miközben Merkel volt a híd az északiak és az ugyancsak szkeptikus keletiek felé, addig Macron ugyanezt a szerepet játszotta el déli irányban. A németek kiszállásával a brit kilépés miatt eleve árvává vált négy nettó befizető nehéz választás elé került: lenyelik a költségvetési befizetéseik meredek 20-30 százalékos emelkedését, vagy harcolnak a végsőkig. Az utóbbit választották, amiben főszerep jutott a tapasztalt Mark Rutte holland és a gyorsan tanuló Sebastian Kurz, osztrák kormányfőnek. Rutte mellesleg jó szolgálatot tett a németeknek is, akik – miután a látványos politikai gesztust megtették -, aligha bánhatták, hogy valaki a nettó befizetői oldalon az ő pénzükért is szilajan harcol. Ennek a költségvetési visszatérítésük megőrzésében és növelésében meg is lett az eredménye. Miközben minden arról szólt, hogy Ausztriának például éves szinten 287 millió euróról 565 millió euróra sikerült növelnie a visszatérítés éves összegét, az osztrákok hozzájárulása a hétéves csomaghoz így is 3 milliárd euróról 5 milliárd euróra emelkedik majd.

Emmanuel Macron, francia elnök és olasz kollégája, Giuseppe Conte gondoskodott arról, hogy a négy (végül öt) fukar mellett a déliek hangját is meghallják és a projekt ne térüljön el eredeti céljától, ami egy soha nem látott méretű, robusztus pénzügyi támogatási mentőcsomag a járvány (szolidaritás) és a válság (eurózóna érdek) által leginkább sújtott tagállamoknak. Persze nem ingyen, hanem cserébe azért, hogy végleges leszakadás helyett végrehajtsák a már régóta időszerű szerkezeti reformokat úgy, hogy egyúttal felgyorsítsák a zöld és a digitális átállást.

A 750 milliárdos csomag az elmúlt hetekben annyira bevéste magát a déliek, az EP, a piacok, a médiák és a közvélemény memóriájába, hogy bármilyen nagyobb csökkentésnek kifejezetten negatív akusztikája és üzenete lett volna. Ezért a 3M-nek (Merkel-Macron-Michel) olyan megoldás után kellett néznie, ami az öt fukar költségcsökkentés iránti igényét össze tudja egyeztetni a déli partnerek vaskos mentőcsomag iránti igényével. A javasolt fő összegből tehát nem engedtek, a csomag belső szerkezetéhez viszont hozzá kellett nyúlni, annál is inkább, mert miután a közös adósságkibocsátás az újjáépítési alap vissza nem térítendő támogatási elemére vonatkozik, a kölcsönökre nem (hiszen azt a tagállamok egyesével fizetik majd vissza), az egész konstrukciót ellenző „takarékos” országok ezen is spórolhatnak.

A támogatások megvágása mindaddig érzékenyen érintette volna a fő kedvezményezett déli tagállamokat, ameddig az előre allokált nemzeti pénzes borítékok volumenéről van szó. Mivel egy ilyen lépés szinte lehetetlenné tette volna a megegyezést, Michelék nemes egyszerűséggel a támogatásoknak azt a részét nyesték vissza, amelyek nem kerülnek közvetlenül a tagállamok zsebébe. És mivel a végösszeg nem változhatott, párhuzamosan a kölcsönök aránya és mértéke nőtt a csomagon belül. Végül 390-360 milliárd lett az arány a teljes újjáépítési eszközön belül a támogatások és a kölcsönök között az eredetileg javasolt 500-250 milliárd eurós leosztás helyett.

Miután nem az előre allokált támogatások rovására történt a levonási művelet, Olaszország a támogatásokat illetően (kb 81 milliárd euró) a pénzénél maradt, a számára rendelkezésre álló kölcsönök mértéke viszont még jelentősen meg is ugrott 91 milliárdról 127 milliárdra. Így elmondható, hogy úgy elégítették ki a fukarok költségcsökkentési igényét, hogy érdemben nem vágtak a déliek pénzein, miközben a volumenében még nagyobb csomag PR-szempontból még jobban eladhatóvá vált odahaza.

A legnagyobb helyreállítási alap (RRF) Bizottság által eredetileg 560 milliárdosra javasolt összege 672,5 milliárd euróra nőtt, amiből 360 milliárd euró a kölcsön és 310 milliárdról 312,5 milliárd euróra nőtt a vissza nem térítendő támogatás mértéke.

Ennek azonban az lett az ára, hogy számos előremutató, modernnek nevezett költségvetési tételt kihúztak vagy lefaragtak a megállapodás érdekében, ami legalábbis komoly kételyeket támaszt azt illetően, hogy a zöld és a digitális átállás éllovasai mennyire komolyan gondolják ezeket a célokat. Ismét megerősítést nyert az az axióma, hogy a kormányok a költségvetési tárgyalásokon kizárólag, vagy majdnem kizárólag a nettó egyenlegükre koncentrálnak és arra, hogy jól kommunikálhatóan mennyi pénzt tudnak bebiztosítani maguknak. És legfeljebb csak ezután következnek fontossági sorrendben a kissé elvont közös érdekek, főleg azok, amelyek finanszírozása nem nemzeti pénzes borítékokon keresztül történik.

Ennek a megközelítésnek lett az az eredménye, hogy az újjáépítési eszközön belül 10 milliárd euróval kevesebb pénz jut a HorizonEurope kutatási és innovációs programra (az MFF-en belül még így is tekintélyes összeg, 75 milliárd euró jut majd erre, de kevesebb, mint a korábbi javaslatokban), a digitális átállásra, felére csökkentették (7,5 milliárdra) a vidékfejlesztési forrásokat, számottevően megvágták a külső akciókra és az egészségügyre betervezett összegeket. Mint kiderült, a Bizottság elnökének csaknem ölre kellett mennie azért, hogy ne húzzák ki teljesen az InvestEU beruházási programot, miközben a cégek feltőkésítésére szánt 26 milliárdos alapot teljesen lenullázták.

Nem úszta meg a vágást a méltányos átállási alap sem, aminek keretösszegét az Új Generáció EU-n belül 30-ról 10 milliárd euróra csökkentették. Az MFF-et is beleértve a JTF-re így 40 milliárd helyett csak 17,5 milliárd euró lesz a következő hét évben, ami még így is nagyobb a kezdeti 7,5 milliárdnál, de a Bizottság szerint így a tagállamoknak kell majd mélyebben a zsebükbe nyúlniuk.

Összességében, ha a májusi bizottsági javaslatban 190 milliárd euró vissza nem térítendő olyan támogatás volt a csomagban, ami nem közvetlenül a tagállamokhoz kerül, akkor ez az összeg a tárgyalások végjátékában 77,5 milliárd euróra zsugorodott.

Az egyik központi kérdés az volt, hogy milyen feltételek mellett férjenek hozzá a tagállamok a helyreállítási alapokhoz. A Bizottság a kommitológiai eljárás keretében erről maga szeretett volna dönteni a beruházási és reformtervek jóváhagyásával. A kormányok azonban a maguk számára tartották fel a döntés jogát, így a tervek jóváhagyásáról a Bizottság javaslata alapján a Tanács dönt majd minősített többséggel. A hollandok azt szerették volna, ha egyhangú döntés alapján kerülhet csak sor a kifizetésekre, ez azonban jogilag nem volt lehetséges. Így, hogy Rutte ellenállását leszereljék, beiktattak egy vészféket, amivel akár egy tagállam is megállíthatja a kifizetéseket, de csak ideiglenesen úgy, hogy a dosszié az Európai Tanács elé kerülhet megvitatásra. Az egész jóváhagyási procedúra nem tarthat tovább három hónapnál és a végén az Európai Bizottság dönthet a kifizetések folyósításáról.

Az újjáépítési források elosztási kritériuma már nem változott a tárgyalások végjátékában. A teljes keret 70 százalékát alapvetően 2021-22-ben a Bizottság által javasolt, 2015-19 közötti munkanélküliségi mutató alapján osztják fel a tagállamok között. A maradék 30 százalékot 2023 végéig ítélik majd oda egyenlő arányban a 2020-as év reál GDP visszaesésének és a 2020-21-es időszak kumulatív reál GDP visszaesésének figyelembevételével úgy, hogy 2022 június 30-ig kiszámolják az egyes országokra jutó hányadot.

Egyetlen ország sem vehet fel majd több hitelt a csomagból GDP-jének 6,8 százalékánál.

A vita nagy részét az újjáépítési eszköz és csatolt részei vitték el, az MFF körül bizonyos elvarratlan szálak kivételével viszonylagos csend honolt. Brüsszelben is elismerik, hogy végül nem sikerült teljesen pótolni azt a 70 milliárd euró körüli rést, amit a nettó befizető britek távozása ütött a költségvetésen. Mivel ez nem sikerült, a 2021 és 2027 közötti uniós torta méretében elmarad a 2014 és 2020 közöttitől, a britek figyelmen kívül hagyásával. Az újjáépítési alap 750 milliárdja, ami beágyazódik az MFF-be, ugyanakkor kárpótlást nyújt a veszteségekre.

A csúcstalálkozóra lényegében elültek a viták a kohéziós politika és a közös agrárpolitika 2021 utáni finanszírozásáról, miután további csökkentésekre nem voltak vevők a kormányok, és minimális mértékben még emelkedett is az összeg. Ez azonban még nem jelentett gyógyírt számos ország egyéni igényeire. Ezeket a magánpanaszokat végül egy 4,25 milliárd euró összegű csekkel orvosolták 12 tagállam részlére. A legnagyobb „ajándékot” a csehek (1,5 milliárd euró) és a lengyelek (600 millió euró) kapták, de Merkel kancellár a keletnémet tartományoknak is kitárgyalt 650 millió eurót.

A magyar kormány többletforrás-igényét egy hazánk helyzetére szabott biztonsági hálóval oldották meg (erről lásd külön cikkünket), aminek hozadékát 2,1 milliárd euróra becsülik. Így elmondható, hogy Magyarország 2021 és 2027 között is jelentős összeget, körülbelül 20 milliárd eurót fordíthat majd felzárkózásra. Az összeg folyó áron ennél nagyobb lesz, mivel a számok 2018-as árakon értendők. 2014 és 2020 között 23,6 milliárd euró állt Magyarország rendelkezésére kohéziós politikai támogatások formájában.

A négy nettó befizető és Németország végül megtarthatja az annak idején a brit rebate-hez való hozzájárulásuk kompenzálására bevezetett költségvetési visszatérítést, jóllehet az eredendő ok az Egyesült Királyság távozásával megszűnt. Az öt tagállam hét év alatt 7 milliárddal növelni tudta a visszafizetés összegét, ami így 52,8 milliárd euró lesz. Ehhez a GNI arányában valamennyi tagállamnak hozzá kell majd járulnia.

A költségvetés bevételi részéről esett a legkevesebb szó a csúcson, ugyanakkor némi meglepetésre az EU27-ek hozzájárultak ahhoz a menetrendhez, amit a csúcs előtt készített Michel-javaslat tartalmazott három új saját forrás fokozatos bevezetésére a következő hét éves pénzügyi keret alatt.

A jóváhagyott szöveg 2021. január 1-től már uniós bevételként számol az újra nem hasznosított műanyagok utáni tagállami befizetéssel (évente ez 3 milliárd eurót hozhat a büdzsének), míg két másik potenciális új saját forrás, a CO2-kibocsátásra kivetett importvámra és a digitális “illetékre” 2021 első harmadában várnának javaslatot a Bizottságtól 2023. január 1-i bevezetésükkel számolva. Az ETS-féle bevételről sem mondanak le, de annak kidolgozására több időt hagynának. Az új saját forrásokból származó bevételeket a 750 milliárdos kölcsön törlesztésére használnák.”

Forrás:
EU-büdzsé: régi vágású tárgyalásokkal az új világba; Bruxinfo; 2020. július 22.

Az Európai Parlament a jelen formájában nem tudja elfogadni a hosszú távú uniós büdzséről szóló megállapodást

„* Ugyan a rövid távú gazdasági helyreállítás szempontjából kedvező a megállapodás, de a hosszú távú költségvetés megvágása elfogadhatatlan
* Biztosítani kell a Helyreállítási Eszköz demokratikus ellenőrzését
* Elengedhetetlen, hogy az Unió kötelezettséget vállaljon új költségvetési bevételi források bevezetése mellett
* A költségvetési kifizetéseket a jogállamiság tiszteletéhez kötő, egyértelmű mechanizmusra van szükség
* A képviselők készek visszatartani a parlamenti jóváhagyást, ha nem sikerül javítani a megállapodáson

A helyreállítási alap létrehozása ugyan „történelmi lépés”, de közben a zöld megállapodás, a digitális menetrend és egyéb uniós prioritások sorsa kérdésessé vált, mondják a képviselők.

Az uniós állam- és kormányfők július 17. és 21. közötti rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójának eredményéről szóló, 465 szavazattal, 150 ellenszavazat és 67 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott állásfoglalásban a képviselők megemlékeznek a koronavírus áldozataira, és tisztelegnek a világjárvány elleni küzdelemben részt vevő minden dolgozó előtt. Hangsúlyozzák: „az EU-ban élő emberek kollektív szolidaritási kötelezettséget viselnek” egymás iránt.

Pozitív lépés a helyreállítás szempontjából, de hosszú távon nem elég

Az Unió jövőbeli finanszírozásáról és a helyreállításról a Tanáccsal hamarosan kezdődő tárgyalások során a Parlament tárgyalási mandátumaként szolgáló állásfoglalásban a képviselők üdvözlik, hogy az Unió vezetői a Parlament májusi javaslatával összhangban elfogadták a Helyreállítási Eszközt, „ami történelmi lépést jelent az EU számára”. Ugyanakkor a Parlament „sajnálatát fejezi ki a vissza nem térítendő támogatások [ ] jelentős csökkentése miatt”. Mivel a jelenlegi eljárás „nem biztosít formális szerepet az Európai Parlament választott képviselőinek”, a Parlament – amely az Unió egyik költségvetési hatósága – a demokratikus és teljes értékű bevonását kéri a Helyreállítási Eszközről szóló döntésekbe.

A Parlament nem ért egyet a hosszú távú költségvetés (MFF) jövőorientált programjainak megvágásával; álláspontja szerint „e csökkentések alapjaiban rendítik meg a fenntartható és ellenállóképes helyreállítást”. A jelenlegi állás szerint a környezetvédelemmel, a digitális átállással, az egészséggel, az ifjúsággal, a kultúrával, a kutatással és a határok kezelésével foglalkozó programok „finanszírozása 2020 és 2021 között drasztikusan, hirtelen [le fog csökkenni]”, 2024-től pedig „az egész uniós költségvetés a 2020-as szint alatt lesz, ami veszélyezteti az EU kötelezettségvállalásait és prioritásait”.

A Parlament nem hagy jóvá rossz megállapodást

A Parlament ezért jelen formájában nem fogadja el a 2021 és 2027 közötti MFF-ről az Európai Tanácsban született politikai megállapodást, és nem fog ahhoz „a kész tények előtt meghajol[va]” hozzájárulni. A képviselők készen állnak „megtagadni a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos egyetértését mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács közötti újabb tárgyalások során kielégítő megállapodás nem születik”. Ennek a 2021-es uniós programok zökkenőmentes indulása érdekében legkésőbb október végéig meg kell történnie.

Ha azonban mégsem sikerül időben elfogadni az új hosszú távú költségvetést, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikk 4. bekezdése alapján meghosszabbodnak a jelenlegi MFF utolsó évében (2020) érvényes költségvetési határok, emlékeztetnek a képviselők. Ez pedig a helyreállítási terv és az új programok elindulására egyaránt megfelelő megoldást jelent.

Jogállamiság

A Parlament „határozott sajnálatát fejezi ki”, hogy a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia fenntartása érdekében az MFF és a helyreállítási terv terén végzett bizottsági és parlamenti munkát az Európai Tanács politikai döntése jelentősen meggyengítette.

Új bevételi források az uniós költségvetésben és az Unió által felvett hitel visszafizetése

A képviselők ismét kiemelik, hogy nem adják hozzájárulásukat az MFF-hez, ha az nem tartalmazza az Unió saját bevételi forrásainak reformját. Ebbe többek között az is beletartozik, hogy a 2021 és 2027 közötti MFF időszak végére új bevételiforrás-csomagot kell bevezetni, amely legalább a helyreállítási tervhez kötődő költségek fedezésére elegendő.

A képviselők szerint az uniós állam- és kormányfők nem oldották meg a helyreállítási terv keretében felvett hitel visszafizetésének feladatát, és emlékeztetnek rá, hogy a törlesztés csak három féle forrás igénybevételével történhet: az uniós programok költségvetésének további megvágásával, a tagállamok által befizetett összegek növelésével, vagy új saját bevételi források létrehozásával. A Parlament számára pedig ez utóbbi „az egyetlen elfogadható visszafizetési mód”, hangsúlyozzák a képviselők.

Elengedhetetlen a félidős felülvizsgálat

A Parlament kéri, hogy a többéves pénzügyi keret jogilag kötelező erejű félidős felülvizsgálata legkésőbb 2024 végéig történjen meg. A felülvizsgálatnak a 2025-2027 közötti időszakra vonatkozó felső határokra, az új saját források bevezetésére, és az éghajlattal és a biológiai sokszínűséggel kapcsolatos célok megvalósítására is ki kell terjednie.

A következő lépések

A parlamenti tárgyalódelegáció az Európai Unió Tanácsának német elnökségével a lehető leghamarabb elkezdi a tárgyalásokat. Az MFF életbe lépte előtt a Parlament mondja ki a végső szót.

A délelőtti vita magyar felszólalói

Szájer József (EPP)
Cseh Katalin (RE)
A plenárison lezajlott teljes vita itt tekinthető meg.”

Forrás:
A parlamenti jóváhagyáshoz javítani kell a hosszú távú uniós büdzséről szóló megállapodáson; Európai Parlament; 2020. július 22.
A Az Európai Parlament 2020. július 23-i állásfoglalása az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről (2020/2732(RSP)); Európai Parlament; 2020. július 23.
(PDF-ben is)

Közigazgatási, politikai informatika

Megmarad az egyszerűsített gyógyszerkiadás

„Megmarad az egyszerűsített receptkiváltás, de az orvosok nem írhatnak fel gyógyszert a telefonon vagy emailben jelentkező pácienseknek 2020. szeptember 17-e után, közölte a szaktárca.

A járványügyi veszélyhelyzetben és annak elmúltával is sikeresnek bizonyult az elektronikus egészségügyi rendszer. Az elektronikus receptek aránya mára meghaladja a hagyományos receptek 90%-át. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) vényfelíráson kívüli, további előnyeként pedig lehetővé vált a leletek, beutalók pontos és gyors elektronikus továbbítása is, így a pácienseknek már nem kell elmenniük ezekért a rendelőkbe.

A veszélyhelyzet megszűnésével részben módosultak az eRecept alkalmazásával kapcsolatos szabályok. Megmarad az egyszerűsített receptkiváltás, amelyre nem vonatkozik a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napos moratórium, a TAJ-szám megadásával tehát továbbra is ki lehet váltani a gyógyszereket, azonban az orvosok nem írhatnak fel gyógyszert a telefonon vagy emailben jelentkező pácienseknek 2020. szeptember 17-e után.

A július elseje előtt kiállított eReceptek felírási igazolásai a vények lejáratának végéig továbbra is érvényesek maradnak. Az igazolást csak a beteg külön kérésére kell kiállítani, 14 év alattiak gyógyszerrendelése esetén viszont minden esetben szükséges az igazolás. Ezeket idővel felválthatják azon felírási igazolások, amelyeket már nem kötelező NEAK formavényre nyomtatni, fehér, A4-es papíron is elfogadhatóak lesznek. A patika a gyógyszer kiadása után már nem tarthatja meg a felírási igazolást, azt a gyógyszert kiváltó személynek vissza kell adni, hitelt érdemlő megjelöléssel arról, hogy a gyógyszerkiadás megtörtént.”

Forrás:
Megmarad az egyszerűsített gyógyszerkiadás; Medical Online; 2020. július 25.

Már elérhető HulladékRadar mobiltelefonos alkalmazás, elindul a Tisztítsuk meg az Országot! projekt

„ Tisztítsuk meg az Országot! elnevezéssel projekt indul, amelynek részeként megkezdődik az elmúlt évtizedekben felhalmozódott, illegálisan lerakott hulladék felszámolása, ebben nyújt segítséget a már elérhető HulladékRadar mobiltelefonos alkalmazás – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Boros Anita elmondta, hogy a projekt az első üteme a 2019 második felében indított hulladékgazdálkodási racionalizálási programnak.

Tavaly áttekintették a hulladékgazdálkodás ügyét, idén tavaszra pedig kidolgozták azokat az előterjesztéseket, amelyek egyrészt a szankciórendszer, az illegális hulladék felszámolása, másrészt a gazdaságpolitikai kérdések kezelésére hivatottak.

Ugyanakkor az ország megtisztítása és a szankciók mellett a terv az, hogy lerakópontokat is meghatározzanak, ahová legálisan lehet letenni azokat a tárgyakat, amelyekre a lakosságnak már nincs szüksége – mondta.

Elkészült a nemzeti hulladékgazdálkodási stratégia is, amelyet szintén szeptemberben terjesszenek majd a kormány elé – tette hozzá Boros Anita.

Úgy fogalmazott, a projekt során korábban nem látott állami és önkormányzati együttműködéssel kísérletet tesznek az évtizedek alatt jogellenes hulladékelhelyezés eredményeként az erdőkben, a nemzeti parkok területén, a folyók, a vasúti és közúti létesítmények mentén, valamint az önkormányzati közterületen fellelhető hulladékok összegyűjtésére.

A megvalósításban közreműködik a MÁV Zrt., a Magyar Közút Zrt., az állami erdészeti társaságok és a nemzeti parki igazgatóságok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az önkormányzatok pályázati rendszerben a Belügyminisztérium koordinálásával.

A közreműködő szervezetek mindegyikénél kiválasztottak olyan pilot helyszíneket, amelyek alkalmasak lehetnek a hulladék felszámolásához szükséges intézkedések elemzésére. A pilot helyszínek értékelését követően ősszel megkezdődik a hulladékok felszámolása. Az idei év a projekt első üteme, amelynek eredményei alapján dolgozzák ki a következő időszakok feladattervét – tette hozzá az államtitkár.

A kormány július 15-ei ülésén döntött arról, hogy elfogadja az illegális hulladéklerakók felszámolásáról szóló előterjesztést – mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, aki szerint meglehetősen nehéz felmérni, hogy mely területen és mekkora mértékben okoz problémát az illegális hulladék, hiszen rengeteg olyan lerakó van, amelyről csak a helyiek tudnak, vagy még nem is fedezték fel őket. Többek között ezért jött létre a HulladékRadar mobiltelefonos alkalmazás, amelyen bárki bejelentheti, hogy milyen kategóriájú, becsült nagyságú hulladékkal és hol találkozott.

A kormányszóvivő kiemelte, hogy hatalmas előrelépés lenne, ha sikerülne Magyarországon az illegális hulladéklerakókat felszámolni, azonban ez nem elegendő, mivel az is fontos, hogy újabb illegális lerakók ne keletkezzenek, tehát a megtisztított területek szennyezésmentesek maradjanak.

Ezért kialakítják az illegális hulladéktól megtisztított területek felügyeletét, megtisztítási rendszerét. Jelenleg ugyan vannak szankciók, de szükséges azok továbbfejlesztése – tette hozzá.”

Forrás:
Elindul a Tisztítsuk meg az Országot! projekt; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. július 22.
HulladékRadar

Informatika, távközlés, technika

A kormány kiemelt figyelmet fordít az infokommunikációra

„A kormány kiemelt figyelmet fordít az infokommunikáció és a digitalizáció fejlesztésére, amelynek része a Szupergyors Internet Program (SZIP) megvalósítása – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára szerdán Újhartyánban, azon a sajtótájékoztatón, amelyen a SZIP-program keretében újabb 18 ezer végpontot adtak át.

Solymár Károly Balázs közölte, hogy a kormány a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia célkitűzéseként vállalta, hogy 2020-ra minden háztartás számára elérhető legyen a legalább 30 Mbps sebességű interneteléréshez való hozzáférés lehetősége és a háztartások legalább 50 százalékában 100 Mbps-os internet-hozzáférés álljon rendelkezésre.

Hozzátette: a digitalizáció adta előnyöket mindenki számára elérhetővé kell tenni, hiszen a modern, fejlődő gazdaság alapja az infokommunikációs technológiák legszélesebb körű használata.

Az államtitkár közölte, hogy a digitalizációban Magyarország jól halad, amit mutat a részben júniusban megjelent 2020. évi Digital Economy and Society Index (DESI) is, amelynek a hálózatok fejlettségét jelző mutatójában Magyarország a 16. helyről a hetedikre ugrott egy év alatt.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára hangsúlyozta: a térségben élőknek kiemelten fontos, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket ki tudják használni, ennek egyik módja a szélessávú infokommunikációs szolgáltatások elérése.

Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Igazgatóságának alelnöke azt mondta, hogy a digitális térben való jelenlét a mindennapok szerves része, és az elmúlt pár nehéz hónap is bizonyította, hogy mennyire fontosak a jó hálózatok, mekkora szerepe van a digitális eszközöknek a mindennapi életben.

Hozzátette: ez a tapasztalat is megerősítette a Vodafone-t abban, hogy növelje aktív szerepvállalását Magyarország digitális versenyképességének fejlesztésében, és emiatt döntött úgy a cég, hogy a SZIP keretében tett vállalása mellett további végpontokat is kiépít.”

Forrás:
A kormány kiemelt figyelmet fordít az infokommunikációra; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. július 22.

Bővíti budapesti fejlesztő központját az ARM Hungary (mobiltelefonok mikrocsipjei)

„A mikrocsipek fejlesztésével foglalkozó ARM Hungary Kft. bővíti budapesti fejlesztési központját, a 3 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően 60 új fejlesztő mérnököt tudnak felvenni – mondta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy a fejlesztéshez a magyar állam 757 millió forint vissza nem térítendő készpénztámogatással járul hozzá.

A japán tulajdonban lévő ARM-csoport globálisan a mobiltelefonokat működtető mikrocsipek piacának 85 százalékát birtokolja. A cég Budapesten fejlesztőközpontot működtet, ahol olyan mikrocsipeket fejlesztenek, amelyeket orvosdiagnosztikai eszközökbe, autókba és mobiltelefonokba építenek be. A vállalat most a központ bővítéséről döntött.

Az ehhez hasonló beruházások alapozzák meg a magyar gazdaság versenyképességének folyamatos erősödését, és ezek segítségével tudja a magyar gazdaság a maga javára fordítani a gazdasági válságot, és válik az új világgazdasági korszak győztesévé – fogalmazott Szijjártó Péter.

Közölte, a koronavírus-járvány előtt a magyar gazdaság a dimenzióváltás időszakában volt, „a termelésorientált gazdaságból szépen haladtunk a tudásorientált gazdasági struktúra irányába”.

A világjárvány pedig rámutatott, hogy az új világgazdasági rendszerben milyen nagy jelentősége van a dimenzióváltásnak, valamint a digitális megoldásoknak, az okoseszközöknek és az internetalapú folyamatoknak – mondta.

Szijjártó Péter szerint a járvány egyik fontos tanulsága, hogy a következő években csak azok az országok, gazdaságok lehetnek sikeresek, amelyek nagy hangsúlyt helyeznek olyan eszközök fejlesztésére, amelyek új körülmények között is lehetővé teszik a gazdaság működését.”

Forrás:
Bővíti budapesti fejlesztő központját az ARM Hungary; Világgazdaság/MTI; 2020. július 22.
Lásd még: Arm Holdings; Wikipédia

Csökkent a bejutási küszöb az informatikai szakokra

„Ami viszont nem változott: továbbra is a Corvinus Egyetemre és a Budapesti Műszaki Egyetemre kellett a legtöbb pont.

Tegnap kihirdették a felvételi ponthatárokat. Az elit informatikai képzésekre továbbra is nagy a kereslet, de ahogy csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, úgy a bejutási küszöb is lejjebb került. Az informatikai képzéseknél általános ez a tendencia.

A legfontosabb számok

Tavaly 112 ezren jelentkeztek a közel 80 ezer helyre. A többség (több mint 100 ezren) államilag finanszírozott helyeken szerettek volna továbbtanulni. Idén a jelentkezők száma jelentősen visszaesett, a Felvi.hu adatai szerint alig 91 500-an adták be a jelentkezésüket, közülük 81 ezren államilag finanszírozott képzésekre, azaz mintegy 18 százalékkal csökkent a felsőoktatás merítési lehetősége. Eközben a képzési keretszámok nem zsugorodtak számottevően. Sőt új képzési formák indulása miatt sok területen – így például az informatikai képzésekben is – bővültek a keretszámok. Ezzel együtt a a felvettek száma idén nem éri el a 70 ezret.

A felsőoktatásba jelentkezők számában korábban is volt ingadozás, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy az elmúlt években nem ment 100 ezer alá a jelentkezők száma. 2014 és 2018 között 105 ezer (2014) és 111 ezer (2016) között ingadozott a jelentkezők száma. A Felvi.hu statisztikáiból kitűnik, hogy 2001 óta ez a legalacsonyabb szám.

Idén az első helyen a legtöbben (20 ezer) valamilyen gazdaságtudományi képzést jelöltek meg, bölcsészettudományi szakot 11 ezren, míg valamilyen műszaki képzést közel 10 ezren. A jelentkezők a legnagyobb tömegben a széles képzési palettával rendelkező egyetemekre igyekeztek: sorrendben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), a Debreceni Egyetemre és a Szegedi Tudományegyetemre.

Hogy mi az oka a jelentkezések ilyen mérvű visszaesésének, valószínűleg mélyebb elemzést igényel. Az azonban bizton kijelenthető, hogy nem függ össze a koronavírus-járvánnyal, mivel a jelentkezések beadásának határideje (február 15.) hetekkel korábbra esett, mint a járványügyi intézkedések bevezetése.

Mindenhol kevesebb pont kellett

A tegnap kihirdetett ponthatárokból jól látható, hogy a kevesebb jelentkező némileg leszorította a bejutási küszöböt. Ez az informatikai képzésekre is igaz. Az 1. grafikonból kirajzolódik, hogy az elmúlt évek emelkedő tendenciája megtört. 2014-től jellemzően nőtt az informatikai szakoknál a ponthatár (lásd az 1. grafikont).

A visszaesés egyedül az ELTE-t kerülte el: például a tavalyinál 15 ponttal többet kellett összegyűjteniük azoknak, akik idén szerettek volna bekerülni az egyetem programtervező szakára.

A jelentkezők számának bezuhanása nem, de a bejutási küszöb pár százalékos csökkenése kapcsolatba hozható a járványhelyzettel, valószínűleg sokak felkészülését akadályozta ugyanis az iskolák bezárása és a távoktatás bevezetése. Bár az oktatási kormányzat és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is sikerként könyvelte el a távoktatásra történő átállást, a hatékonysággal lehettek problémák. Már csak azért is, mert a tanároknak nem állt rendelkezésükre megfelelő digitális tananyag, és a távoktatás speciális módszertanának elsajátítása sem megy egyik napról a másikra.

A csökkenés azonban nem vezethető vissza csak erre. Érdemes megnézni, hogy adott intézmények képzéseit hányan jelölték meg célként első helyen (lásd a 2. grafikont). Ahol kiugróan, 10 százalék körüli mértékben csökkent a felvételi ponthatár, jellemzően a jelentkezőknek csak kis hányada (kb. harmada) jelöli meg az adott intézményt első számú célként. Ilyen volt például a Debreceni Egyetem és az Óbudai Egyetem mérnök-informatikus szaka. Ellenben Szegeden hiába csak a jelentkezők ötöde jelölte meg az egyetem mérnök-informatikus szakát első helyen, a ponthatár csak 3 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, igaz, a legalacsonyabb bázisról. Ezzel szemben A BME-n hiába csökkent 7 százalékkal a ponthatár, így is messze az a legkapósabb mérnök-informatikus képzés az országban. A BME más területen is népszerű: az informatikai határterületnek tekinthető mechantronikai mérnök képzésre, amit a BME Gépészmérnöki Karán indítottak, a második legmagasabb pontszámmal lehetett bejutni.”

Forrás:
Csökkent a bejutási küszöb az informatikai szakokra. Gyorselemzés; Devenkár István; Bitport.hu; 2020. július 24.
(Az eredeti cikk számos grafikont tartalmaz.)
Lásd még: Honlapunkon a ponthatárok; Felvi.hu; 2020. július 23.

Mesterséges intelligencia (MI): közös tananyagot fejleszt az ELTE és a Microsoft

„Az ELTE Informatikai Karán működő Microsoft MI Tudásközpont tananyaga gyakorlati példákkal mutatja be a gépi tanulás és adatelemzés alapjait.

Az ELTE és a Microsoft közös célja, hogy minél több hallgató megismerkedhessen a mesterséges intelligencia (MI) alapjaival, lehetőségeivel és alkalmazási területeivel. A letölthető tananyag gyakorlatorientáltan mutatja be a gépi tanulás, adatelemzés alapjait a Microsoft eszközeinek és szolgáltatásainak segítségével. Az anyag megértéséhez alapvető statisztikai ismeretek és Python programozási tudás szükséges. A tananyag tantermi és egyéni oktatásra is alkalmas, interaktív tanítási formára épít. Megvizsgálja a gépi tanulás és a neurális hálózatok alapjait, áttekinti az elemzési folyamatot, illetve bemutat néhány klasszifikációs, regressziós és klaszterezési algoritmust.

A tematika egyelőre nem terjed ki a fejlesztések mögött álló mélyebb matematikai és algoritmikus alapokra, de az egyes leckék és témakörök szinte mindegyike tartalmaz a témához kapcsolódó olvasmányokra mutató linkeket, amelyek segíthetnek a megszerzett alapismeretek elmélyítésében. A tervek szerint a tananyag részeként rövidesen elkészül két, nagyobb lélegzetű demó, illetve a jövőben arra is lehetőség, hogy a résztvevők speciálisabb ismereteket szerezzenek a három nagy terület, az adattudományi, adatmérnöki és adatelemzői témakörökben.”

Forrás:
Közös tananyagot fejleszt az ELTE és a Microsoft; Eötvös Lóránd Tudományegyetem; 2020. július 14.

Vége az ujjbegyszurkálásnak, bőr alá ültethető szenzor ontja az adatokat a cukorbetegek számára (Magyarország)

„ Néhány hét alatt bárki hozzájuthat a bőr alá ültethető szenzorhoz, amely ontja magából az adatokat – inzulinpumpára vagy okostelefonra.

Január 1-jétől a közgyógyellátás részeként jelentős kedvezményekkel juthatnak hozzá az egyes típusú cukorbetegek a szöveti cukormérésre szolgáló szenzorhoz, a gyerekek ingyen; nagy is az érdeklődés az életminőséget és az anyagcsere-folyamatokat javító eszköz iránt – mondta az InfoRádiónak Luczay Andrea, a Semmelweis Egyetem 1-es Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosa.

„A folyamatos cukormonitorozás lényege, hogy egy szövet közötti térben, egy bőr alá ültetett kanül segítségével ötpercente méri a beteg szöveti cukorszintjét.

285 mérést végez az eszköz naponta, és az ebből kialakuló értéket az inzulinpumpa kijelzőjére vagy okostelefonra közvetíti” – írta le az orvos. Tehát a beteg ötpercenként értesülhet az állapotáról.

A hagyományos módszer az ujjbegyszúrás, de még a nagyon agilis betegek sem mérnek 12-15-nél többet, ezt a számot kell összevetni a 285-tel, vagyis ennyit javít az új eszköz.

Használatát mindenképpen tanulni kell, már csak azért is, mert ez szöveti és nem vércukrot mér, a kettő pedig nem mindig egyezik. A technikai részt mindenki gyorsan elsajátítja – mostanában jellemzően online módon, de van lehetőség a személyes tanulásra is a Semmelweis Egyetemen. A szenzort a gondozóorvosnál kell igényelni, és egy hónapos próbaideje van, háromhavonta kell új szenzort feliratni. Az igény bejelentését követően jellemzően négy héten belül rendelkezésre áll a szenzor. ”

Forrás:
Vége az ujjbegyszurkálásnak, megváltás köszönt be a cukorbetegek mindennapjaiban; Sánta Andrá; Infostart / InfoRádió; 2020. július 25.

Balatonfüred nyit a tudomány felé is

„ Több mint 1,9 milliárd forintból tudáscentrum épül Balatonfüreden a Rendszertudományi Innovációs Központ mellett. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a pénteki bejáráson azt mondta, jó döntés volt, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) megjelent Balatonfüreden, és példaértékű tudásközpontot hoz létre, ami a város és térsége versenyképességét szolgálja.

Palkovics László miniszter kiemelte, egyetemi központokkal tíz tudományos, innovációs parkot hoznak létre az országban. Cél az, hogy az adott térség centrumaiban olyan egyetemi szintű oktatást, képzést kínáljanak, amire szükség van, és nemzetközileg versenyképes, hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre. Ennek első példája az országban a füredi tudáscentrum, aminek átadását több száz hallgatói férőhellyel jövő májusban tervezik.

Kontrát Károly államtitkár, országgyűlési képviselő üdvözölte, hogy Füred mint vonzó turisztikai helyszín, a magyar kultúra egyik zászlóshajója elkötelezett a több lábon állás mellett, és nyit a tudomány felé. A tudásközpont a város és térsége, illetve a nemzetgazdaság fejlődését szolgálja, erősíti az ország digitalizációs versenyképességét.

Bóka István polgármester rámutatott, a város már korábban jelezte fejlesztési stratégiájában, hogy magas hozzáadott értékű munkát hozzanak a térségbe, amivel növekedhet az éves foglalkoztatás is. Aláhúzta, a veszélyhelyzetet jól kezelte a kormány és Füred is, a vírustól leginkább a turizmusból élő települések szenvedtek. Ezért nem szabad csak egy lábon állni, így nagyon fontosnak tartják, hogy Füredre csábítsanak kisebb területet igénylő vállalkozásokat, amely közös érdek a térségben. Üdvözölte a BME-vel való együttműködést, és szól arról, hogy a Balaton eddig soha nem látott mértékű támogatást, figyelmet kap.

Kotán Attila, a BME kancellárja az egyetem Science Park programja kapcsán a kutatást, fejlesztést, a vállalatokkal való együttműködést, a kis- és középvállalkozások támogatását emelte ki. Fontos, hogy az 1900 négyzetméteres füredi tudásközpont a kutatásoknak, a nyári szakmai táboroknak is aktív helyszíne legyen.

Charaf Hassan, az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja a digitalizált gyártásra helyezte a súlyt. Szerinte képzés, tudás kell a cégeknek a fejlődéshez, a versenyképességhez. – Balatonfürednek legyen high-tech, azaz csúcstechnológiai pillére is, az élet ne csak a turizmusról szóljon – mondta.

A füredi tudáscentrum 30 tagú oktatói-adminisztrációs bázissal rendelkezik majd, és több oktató- és kutatóhelyből, tárgyalóból áll.”

Forrás:
Balatonfüred nyit a tudomány felé is; VEOL.hu; 2020. július 18.

Magyarország a nemzetközi űripar fontos szereplőjévé válhat

„Az űripar az egyik leginkább perspektivikus iparággá vált az elmúlt években, és Magyarország sok olyan tapasztalatot szerzett, amelyek révén a nemzetközi űripar fontos szereplőjévé válhat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek.

A tárcavezető a francia űrügynökségnél tett látogatásáról beszámolva közölte: jelenleg is több magyar vállalat vesz részt nagy nemzetközi fejlesztési, technológiai projektekben. Úgy vélte, Franciaország élen jár ebben az ágazatban, a NASA után a legnagyobb űrügynöksége ennek az országnak van. Ráadásul az európai űripar 40 százalékát Franciaország adja – tette hozzá. Kiemelte: most egy olyan együttműködési megállapodást kötöttek a francia űrügynökséggel, amelynek eredményeként műhold-technológiai, űrtudományos és űrkutatási projekteket fognak közösen végrehajtani. Fiatal magyar szakemberek kapnak majd arra lehetőséget, hogy az itt zajló szakmai programokban részt vegyenek és így tovább bővíthessék a tudásukat – magyarázta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: óriási magyar szakmai siker, hogy a világ legnagyobb műholdflottájának építésekor francia nagyvállalatok két magyar cégnek is megadták a beszállítás, a bekapcsolódás lehetőségét, így a műholdak egy fontos berendezését, illetve szigetelését is magyar vállalatok szállíthatják le. Ez nagy elismerés, és világosan mutatja, hogy nem véletlenül tették az űripart az egyik kiemelt iparággá Magyarország jövőbeni gazdasági versenyképessége érdekében – fogalmazott. Arról is beszélt, hogy 2025-ig világos stratégiával rendelkeznek: szeretnék, ha akkor újra magyar kutató űrhajós mehetne dolgozni a Nemzetközi Űrállomásra. Ezzel kapcsolatban együttműködnek a világ egyik vezető űripari hatalmával, Oroszországgal, ugyanakkor az európai uniós országokat tömörítő űripari szövetség számára is felajánlották a leendő magyar űrhajós kutatási kapacitásait – emlékeztetett. ”

Forrás:
Magyarország a nemzetközi űripar fontos szereplőjévé válhat; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2020. július 22.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az indiai Szilícium-völgy: Bengaluru

„A világ egyik legfontosabb techközpontjává nőtte ki magát Bengaluru. Az indiai metropolisz néhány német óriásvállalat számára még a Szilícium-völgynél is vonzóbb.

Gerd Höfner egy kétemeletes, gyerekágy nagyságú és puhaságú krémtortát vág fel egy macheteszerű késsel a Siemens Healthineers bengalurui központjának ebédlőjében. Teszi ezt olyan precizitással, mint egy igazi siemenses. A levegőben édességillat terjeng, a magasból konfettieső száll alá. Höfner személyi asszisztense magához ragadja a mikrofont: „Ismét elnyertük a Jó munkahely címet, és több pontot kaptunk, mint múlt évben!” – mondja, mire 1800 fiatal hatalmas üdvrivalgásban tör ki. Megindul a tortaosztás, a mérnökök egymást etetik – tökéletes a boldogság.

Höfnernek persze egész Bengaluru jó munkahely. A német menedzser 2002 óta dolgozik az indiai városban, 2015 óta pedig ő felel a Siemens orvostechnológiai üzletágának dél-ázsiai gyártásáért és kutatásáért. Ő tehát a főnöke annak a 2100 mérnöknek és programozónak, akik a német cégnek dolgoznak India techfővárosában.
A korábban csupán olcsó outsourcing helyszínnek számító város mára a világ egyik legfontosabb technológiai központja lett: itt valósítják meg digitális stratégiájukat a világ vezető konszernjei a Google-től a Microsoftig, a Goldman Sachstól a Huaweiig, az ABB-től a Siemensig.

Mintegy 1250 cég alapított ilyen centrumokat Indiában, minden második Bengaluruban működik. A külföldi vállalatokat vonzza az itteni klaszter, és persze az, hogy rendkívül olcsón kaphatják meg az ország legjobb szakembereit.

A tizenegymilliós metropolisz ma már valódi alternatívája a Szilícium-völgynek. Az itteni kutatóközpontokban, amelyek gyakran nagyságban és külcsínben is felveszik a versenyt más meghatározó centrumokkal, olyan fontos témákon dolgoznak, mint a big data, a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a felhőalapú rendszerek. Jelen van számos német cég is: az úttörők egyike a Bosch volt a 2000-es évek elején, majd csatlakozott hozzá a Siemens, a Conti, a Deutsche Bank, a Daimler, az SAP, a T-Systems vagy éppen az Airbus. Bengaluru kiváló példa arra, hogy mennyi mindent el lehet érni iparpolitikai szempontból, ha időben felismerjük az erősségeinket, majd ennek megfelelően cselekszünk.

Gerd Höfner irodája a gyorsan növekvő város egyik nyúlványában, az Electronic Cityben található: itt készül a Siemens titkos kódjának, a belső szoftvereknek a hatvan százaléka. Három biztonsági ajtó és két sugárvédelemmel ellátott zsilip mögött található például egy PET/CT szkenner: a pozitronemissziós tomográfiát és a komputertomográfiát ötvöző berendezés az utolsó rostig képes átvilágítani az emberi testet. Az adatokat mesterséges intelligencia elemzi ki és háromdimenziós formában megjeleníti. A tervek szerint a rendszer jelzi majd az orvosnak a már meglévő tumorokat, diagnózist és kezelési módszert javasol, valamint rögzíti a beteg állapotát. Olyan megoldásokon dolgozunk, amelyek arra keresik a választ, hogy miként használjuk a gépeink által közölt adatokat – mondja Höfner.

Egy emelettel feljebb egy másik programozócsapat pedig olyan intelligens szoftverasszisztenst fejleszt, amely átfogó képet ad az orvosoknak a beteg állapotáról, valamint javaslatokat tesz a további kezelésére. Az algoritmusba bekerülnek a génelemzésből származó adatok, valamint az egyéni betegéletútra, a családi előzményekre, az életstílusra, a társadalmi-gazdasági környezetre vonatkozó információk.

Minden páciensnek elkészülhet a digitális ikerpárja. Ezután digitálisan tesztelhetjük, hogy milyen kezelés hatásos, milyenek az életkilátások, és mivel lehetne azt meghosszabbítani – vázolja fel vízióját Höfner. Szerinte munkatársai „nem beszállítók, hanem a globális fejlesztőegységek szerves alkotórészei – olyanok, mint a közeli családtagok”. Átlagéletkoruk 31 év, harmaduk nő, mindannyian a legjobban kereső indiaiak 0,1 százalékához tartoznak. „És ők a legjobbak.”

Tekintetbe véve, hogy Indiában 1,3 milliárd ember él, tehetségből nincs hiány – még akkor sincs, ha az oktatás átlagos színvonala messze elmarad az európaitól. Miközben Bengaluruban 400 ezer ember dolgozik külföldi konszernek kutatóközpontjaiban, Németországban csaknem 300 ezer informatikus, szoftverfejlesztő és hasonló szakember hiányzik a munkaerőpiacról – nem csoda, hogy Höfner minden évben áthelyezi szülőhazájába indiai csapatának két százalékát. Bengaluru szélén egymás után nyílnak az új techparkok. „Minden héten jön egy új vállalat. És nem techcégekről beszélek, hanem hagyományos vállalatokról, amelyek nem akarnak lemaradni” – mondja Lalit Ahuja, az ANSR tanácsadó cég alapítója. Itt van például az Anheuser-Busch söripari óriás, a Saks Fifth Avenue amerikai kereskedelmi lánc, a Victoria’s Secret és persze számos startup.

Ranglisták élén

Az Economist nemzetközi listáján, amely a digitális átalakulásra legalkalmasabb színhelyeket rangsorolta, az indiai város végzett az első helyen minden kategóriában, a munkaerőkínálattól kezdve az infrastruktúrán át a finanszírozási lehetőségekig. A felmérésben egyébként 45 város szerepelt, az utolsó helyre Berlin került. A JLL tanácsadó cég tanulmányában, a City Momentum Indexben szintén Bengaluru lett az első, megelőzve Ho Si Minh-várost és a Szilícium-völgyet. Egyes vélemények szerint Bengaluru az egyetlen olyan város Indiában, amely hosszú távon is élhető: az utcákon sok a külföldi, a tetőteraszokon marhahúst és alkoholt szolgálnak fel, nagyrészt sötétedés után is ki lehet menni az utcára, az országot megrengető politikai és vallási viták pedig itt alig érződnek.
A város már a brit gyarmati uralom alatt hasznot húzott kiváló adottságaiból: ez itt egy zöld hely ezer méterrel a tengerszint felett, ahol kellemesen meleg a klíma és rendszeresen esik.

A függetlenség kivívása után Dzsaváharlál Nehru indiai miniszterelnök áradozott az itteni iskolákról és kórházakról, valamint az űrkutatási központ mellett idetelepített öt állami konszernt, és ezzel letette a mai siker alapjait. Szerte az országból több ezer mérnök költözött ide, és mivel Indiában a gyerekek gyakran választják szüleik hivatását, azóta egy új mérnökgeneráció is felnőtt. Tehát amikor beindult a tech boom, már volt miből válogatniuk a cégeknek.

Az új generációhoz tartozik Sindhu Gangadharan is, akit nemrég neveztek ki az SAP második legnagyobb kutatócentrumának, az SAP Labs Indiának a vezetőjévé. A központ egy nyolchektáros kampuszon fekszik, amely előtt tehenek legelésznek kidobott WC-csészék és lyukas szemeteszsákok között; az utakon mopedek kerülgetik a kátyúkat. Amint azonban belépünk a kapun, mintha Palo Altóba vagy Waldorfba csöppennénk. A buján zöldellő kertben „tükörbevonatú” irodaépületek állnak, közöttük szökőkutak csobognak. 1999-ben még csak 200 embernek adott itt munkát az SAP Labs, ma már 8500-at foglalkoztat. Sőt, már építi a második kampuszát kétszer ekkora területen további több ezer jövőbeni munkatársának. A bengalurui központ nélkülözhetetlen a cég számára. Mivel a szoftverfejlesztés gyakorlatilag bárhol végezhető, így azok a helyszínek a nyerők, ahol a legjobbak a körülmények. Így történhet meg, hogy egy német cég Indiában fejleszt egy másik német cégnek, például a VW-nak. Ami pedig a szakértelmet illeti, Bengaluruban a Szilícium-völgyhöz hasonlóan kialakult egy klaszter. A főiskolák, cégek és beszállítók szűk helyre koncentrálódnak, amiből mindenki profitál.Hatalmas előny, hogy minden közel van. Az összes partnerünknek és ügyfelünknek van itt innovációs központja. Például az egyik legnagyobb vevőnknek, a Shellnek is – mondja Gangadharan.

Nagy koponyák olcsón

A menő állások vonzzák a tehetségeket, a legjobb koponyákért nagy harc folyik. Menedzsmentszinten már nemzetközi mértékű fizetések vannak, az alsóbb szinteken viszont más a helyzet: a nyugati cégek relatív olcsón akaszthatnak le olyan szakembereket, akiknek képzettsége a szilíciumvölgyi kollégáikéval vetekszik. „Míg ott egy programozó 250 ezer dollárt keres a Google-nál, addig Bengaluruban egy tapasztalt mérnök 30 ezret, a legjobbak pedig 50 ezret. Százezerért tehát már bárkit meg lehet kapni” – mondja egy személyzeti tanácsadó. Bár a bérek „obszcén” mértékben emelkednek, más techközpontokhoz képest még mindig alacsonyak. Persze itt sem minden tökéletes: az infrastruktúra törékeny – Narayana Murthy, az Infosys társalapítójának irodájában például háromszor ment el a villany egy óra alatt (az Infosys az indiai IT-ipar legendás úttörő cége) –, Indiában az emberek negyede nem vagy csak alig tud olvasni, több mint fele pedig a mezőgazdaságban dolgozik. Murthy ezzel együtt úgy véli, kevés olyan tökéletes hely van a világon vállalatalapításhoz, mint Bengaluru, és reméli, hogy a város az egész ország számára példa lesz.
A nagy keleti szomszédhoz, Kínához képest azonban India örök ígéretnek tűnik: a tehetség megvan, de az áttörés nem sikerül.Más szakértők szerint ez a hasonlat sántít: India demokrácia, ahol a német cégek számára Kínához képest kevesebb a kockázat, nagyobb a jogbiztonság és jobbak az esélyek a megtérülésre.”

Forrás:
Az indiai Szilícium-völgy ; Világgazdaság; 2020. július 26.
(A német Manager Magazin cikkének (2020/3) rövidített változata, fordította: Wéber Balázs)
Lásd még: Bangalore (Bengaluru); Wikipédia

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 27.

Új civil szervezet fogja össze a kínai Konfucius Intézeti Hálózatot

Új központi irányító és koordináló szervezethez kerül a Konfucius Intézetek Hálózata, a kínai soft power törekvések egyik legfontosabb intézményi motorja. Az elsősorban kínai nyelvi képzésekre szakosodott Konfucius Intézetek a jövőben egy most felállított civil szervezet (angolszász formulával „nem-kormányzati szervezet”), a Kínai Nemzetközi Oktatási Alapítvány (Chinese International Education Foundation) alárendeltségébe kerülnek át. A rendkívül kiterjedt intézményhálózat 542 központot ölel fel, a világ 162 országában, illetve régiójában. A külföldi intézeteket a Kínai Népköztársaság a fogadó országok kormányaival közösen létesítette. Alapfeladatuk a kínai nyelv és kultúra megismertetése a világban élő más közösségek tagjaival, ennek megfelelően a hálózat jelenti az egyik legfontosabb eszközt a kínai soft power diplomácia számára, tehát az ország ismertségének, elismertségének, vonzerejének előmozdítására és érvényesítésére.

A Konfucius Intézeteket, az utóbbi két évben egyre erőteljesebben kibontakozó amerikai-kínai szembenállással párhuzamosan egyre erőteljesebb támadások érik Nyugaton. A gyakorta felbukkanó vád az, hogy ezek az intézetek – lévén állami fenntartásúak – a kínai állami ideológia terjesztőiként működnek, és így a fogadó országok bomlasztása a céljuk. Tény, hogy az intézeti hálózatot a Kínai Oktatási Minisztérium felügyelte mindeddig, és a Konfuciusz Intézeteket mindig is deklarált módon fontos eszköznek tekintették a kínai kulturális diplomácia célkitűzéseinek szolgálatában. Ez a közvetlen állami felügyelet és finanszírozás számít a jelek szerint olyan „szálkának”, ami drasztikus lépésre sarkallt a nyugati szövetségi körhöz tartozó több országot is: elsőként amerikai egyetemek léptek, bezáratva a területükön működő Konfuciusz Intézeteket. A barátságtalan lépést több más nyugati ország is követte, például Dánia, Hollandia és Belgium is.
Vagy éppen Franciaország. Ami azért mutat különös perspektívát, mert éppen Franciaország az egyik legnevesebb ilyen nyelvi- és kulturális hálózat, az Institut Francais üzemeltetője. Intézetei ráadásul a fontos szerepet betöltő nyelvi képzések mellett rendkívül széles kultúraközvetítő funkciót is ellátnak a fogadó országokban, tehát vállaltan egyfajta kultúrát, világszemléletet is közvetítenek. Érdemes hangsúlyozni: a kínai Konfuciusz Intézetek rendszere, természetesen, jóval előbbi és jelentős kulturális kapcsolatépítési sikereket felmutató nyugati intézmények tapasztalataira épülve alakult ki, mint amilyen például a 143 külföldi intézetet felölelő francia rendszer is. A kínai intézetek felépítése és irányítási struktúrája is a neves nyugati modelleket követi. Az Insitut Francais hálózatát példának okáért a Francia Külügyminisztérium hívta életre a XX. század elején, a francia kultúra külföldi terjesztésének céljával, és a mai napig őrzi közvetlen állami finanszírozását és irányítását. Hasonló a helyzet a talán még a franciánál is nevesebb brit nemzetközi kulturális intézmény, a British Council hálózata esetében: a világ 100 országában is nyelvi-kulturális intézettel rendelkező British Council állami alapítású közszféra szervezet, amit a Brit Külügyminisztérium finanszíroz és irányít. De említhetjük a spanyol Cervantes Intézeti hálózatot, amely a spanyol nyelvoktatás legnagyobb hatókörű és kapacitású külföldi intézményrendszere, és amit szintén a spanyol állam hozott létre, és működtet a mai napig. Nincsen ez másként a kisebb országok által működtetett, fontos nemzetközi kultúraközvetítőnek tekintett ilyen intézmények esetében sem, ahogy azt jól példázza a portugál Camoes Intézeti Hálózat, amely a Portugál Külügyminisztérium közvetlen irányítása és finanszírozása alatt áll.

A hasonló nyugati intézményi szisztémáknak való nyilvánvaló megfelelés ellenére, a támadások hatására a kínai kulturális kormányzat jobbnak látta, ha „kiszervezi” a Konfuciusz Hálózatot a közvetlen minisztériumi alárendeltségből, csökkentve ezzel a támadási felületet. Az új struktúrában a közvetlen felügyeletet ellátó, egyben finanszírozói feladatot is ellátó Alapítványt több kínai egyetem, illetve nagyvállalat közösen alapította. Némileg kétségesnek látszik azonban, hogy ez a szervezeti „átcsoportosítás” alapvetően változtat-e a Konfuciusz Intézetekre nehezedő nyugati politikai nyomáson. Megfigyelők ugyanis egyre inkább állítják: az USA és Kína között kirobbant kereskedelmi szembenállás, ami (gondoljunk a Huawei-blokádra, vagy most a TikTok-ügyre) határozottan egyfajta technológiai háborúsággá változott, ma már egyre inkább egy klasszikus ideológiai konfrontáció formáját ölti. Többen úgy is fogalmaznak – amerikaiak is és kínaiak is -, hogy nyakunkon a II. Hidegháború.
New NGO to operate China’s Confucius Institutes, ’disperse misinterpretation’; Chen Xi; Global Times; 2020. július 5.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Külügyminisztériumok nemzetközi sorrendje a Twitteren – új Twiplomacy jelentés

Megjelent a digitális diplomácia aktuális fejlettségére nézve fontos támpontokat hozó Twiplomacy 2020 jelentés. A Burson Cohn and Wolfe kommunikációs cég által készített éves felmérés immár nyolcadik alkalommal igyekszik áttekinteni a nemzetközi kapcsolattartásban két legfontosabb közösségi platform, a Twitter és a Facebook használatával kapcsolatos kvantitatív és tartalmi fejlődést. Az idei felmérés Twitter-adatokra vonatkozó bázisát összesen 1089 Twitter fiók jelentette. Részben nemzetközi politikai szereplők, kormányzati vezetők (jellemzően tehát állam- és kormányfők), valamint specifikusan külügyminiszterek (és szervezeti egységeik) hivatalos Twitter-fiókjai kerültek be ebbe a körbe (ezeknek több mint a fele hivatalos Twitter-ellenőrző minősítéssel is rendelkezett). Az elkövetkező hetekben részletesen is bemutatjuk majd a jelentés egy-egy fontosabb eredmény-csoportját, most azonban elsőként lássuk a külügyminisztériumok aktivitásának gyors áttekintését!
A számokból egyértelműen kitetszik, hogy a diplomácia digitális eszköztárának alkalmazásában továbbra is az Egyesült Államok Külügyminisztériuma áll az élen – méghozzá imponáló fölénnyel. A State Department hivatalos Twitter-fiókját ugyanis 5,8 millióan követték az idei első félévben, ami egyébként 10%-os növekedést is jelent az előző évi jelentés eredményadataihoz képest. Második helyen Szaúd-Arábia Külügyminisztériuma áll, 2,7 millió követővel, ami egyben azt is jól példázza, hogy a digitalizáció a kisebb államok diplomáciája számára is egyfajta „erősokszorozóként” jelenhet meg. Jól látszik: a kibertér dimenziója más játékszabályokat követel, de más lehetőségeket is kínál a geopolitikai jelenlétre és érdekérvényesítésre. Harmadik helyen a digitalizációt nagyon komolyan vevő India külügyi tárcája áll, 1,4 millió követővel. Negyedik helyen a Török Külügyminisztérium szerepelt 1,4 millió követővel, ötödik helyen pedig Oroszország külügyi tárcája 1,1 millió követővel. Látszik az is: az erősorrend nagyban hasonlít az előző években elért pozíciók rendszerére.
Twiplomacy 2020

Európai keresztény vezetők a Mesterséges Intelligencia etikai alapjainak tisztázását sürgetik

Az Európai Püspöki Konferenciák Bizottsága (COMECE) felhívásban fordult az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy az Unió kötelezze el magát egy emberközpontú, humanista MI-koncepció mellett. A felhívás – ami egyébként formailag az EU Bizottság idén februárban előzetes egyeztetésre bocsátott MI Fehér könyve kommentálására készült szakértői hozzájárulás – leszögezi annak szükségességét, hogy az Unió MI-koncepciójában hangsúlyosan szükséges megjeleníteni a közjó szolgálatának igényét, az emberi életek szolgálatát és kiteljesedésének segítését. Az európai püspökök által megfogalmazott munkaanyag kifejti: miközben tényszerűen az adatok, illetve az algoritmusok a Mesterséges Intelligencia elsődleges mozgatói, az MI-rendszerek által elérni kívánt célok és programok meghatározása az emberek „felségterülete” marad. A püspöki dokumentum ezzel összefüggésben fontosnak tartja megemlíteni: az európai irányelvek kidolgozása során (is) szükséges volna a „Mesterséges Intelligencia” fogalom pontosabb meghatározására, egyértelműen elkülönítve azt az „emberi cselekvéstől”. A keresztény felfogásban ugyanis az emberi lény minőségileg különbözik más „lényektől”: olyan, amely intelligens és szabad, következésképpen morális cselekvésre képes.
EU Bishops highlight ethical foundations of AI; Fr. Benedict Mayaki; The Vatican News; 2020. július 7.

A tanzániai diplomácia digitális üzleti fórumot szervez a katari üzleti lehetőségek fejlesztésére

A digitalizáció sok téren az áttörést jelentheti a világ fejlődő országainak. Jó példa erre, ahogy Tanzánia külügyi szervezete felismeri, és egyre magabiztosabban használja a digitális technológiákat a kelet-afrikai ország külkapcsolatainak szélesítésére ápolására. A külgazdaság, ahogy a világ számos más országában is, különösen fontos fókuszterület Tanzániában. Figyelemreméltó adat egyébként, hogy az ország – az Afrika középső övezetére gyakorta jellemző mélyszegény kiindulási alapok ellenére – az elmúlt években imponáló fejlődési ütemet produkált, évi 6,5-7%-os GDP-növekedési ütemmel a világ 10 leggyorsabban fejlődő országának élbolyába tornázva magát. A digitalizáció lehetőségei felé fordulás ebben az értelemben tehát nem meglepő. Az afrikai ország Öböl-menti gazdasági tapogatózását is szolgálva, Tanzánia Katarban állomásozó nagykövete a nyár végére digitális üzleti fórumot szervez a térség vállalkozásai számára. A fórum virtualizálásában persze szerepet játszik a még mindig súlyosnak tekinthető járványhelyzet is, ám ugyanakkor tükrözi a befektetés ösztönzés számára a digitalizáció által kínált könnyebbségek iránti helyi érdeklődést is. A „Befektetés ma, hozadék holnap” címmel induló online esemény szervezésébe ugyanis aktívan kapcsolódott be a KON nevű helyi vállalat, amely „egyablakos” online befektetés-támogató platformot fejlesztett az Öböl-menti vállalkozók afrikai terjeszkedésének elősegítésére.
Tanzania embassy to hold digital business forum on August 10; Peter Alagos; The Gulf Times; 2020. július 25.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. július 20-július 24.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

eljárást megindító felhívás – Autodesk liszenszek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/139
Közzététel dátuma: 2020.07.20.
Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.27.
Vállalkozási szerződés 39 db AutoDesk AEC Collection Multi user szoftver liszensz biztosítására 12 hónap időtartamra.
Lásd bővebben

Munkavállalói IT eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/139
Közzététel dátuma: 2020.07.20.
Ajánlatkérő: Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.31.
Ajánlatkérő részére a munkavállalói létszámának növekedése, a korábban vásárolt eszközök műszaki amortizációja miatt új informatikai eszközök (notebookok, monitorok, tabletek és kiegészítők) beszerzése.
Lásd bővebben

OIF rendszereinél rend-re állás,támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/139
Közzététel dátuma: 2020.07.20.
Ajánlatkérő: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.31.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által használt Központi Nemzeti Vízumrendszer, EGT rendszer (Európai Gazdasági Térség polgárainak nyilvántartó rendszere) (1. rész), a BIOTAR rendszer (2. rész), a MIR-2 rendszer (3. rész) tekintetében rendelkezésre állás, szoftver szakértői tevékenység és támogatási szolgáltatás nyújtása.
Lásd bővebben

Keretmegállapodás inform. eszközök beszerzésére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/139
Közzététel dátuma: 2020.07.20.
Ajánlatkérő: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.06.
1. rész: Meglévő informatikai eszközeinkbe szerelhető belső adattárolók, valamint különféle perifériák, egerek, billentyűzetek, monitorok, külső adattárolók, hálózati adapterek, átalakító adapterek. (Egyéni megrendelés alapján a rendelkezésre álló keretösszegig várhatóan midösszesen 300-320 darab)
2. rész: Windows és Linux operációs rendszereket futtatni képes asztali és hordozható számítógépek. (Egyéni megrendelés alapján a rendelkezésre álló keretösszegig, várhatóan 20-25 darab)
3. rész: iOS és macOS operációs rendszer natív futtatására alkalmas hordozható számítógépek és tabletek. (Egyéni megrendelés alapján a rendelkezésre álló keretösszegig, várhatóan 10 darab)
Lásd bővebben

Informatikai eszközök:workstation,szerver,szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/140
Közzététel dátuma: 2020.07.21.
Ajánlatkérő: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.03.
Ajánlatkérő a már meglévő gépparkjával teljes mértékben kompatibilis specifikációjú hardver és szoftver architektúrát kíván beszerezni, mivel a beszerzendő gépeket a gépparkkal klaszterbe kötve kívánja működtetni.
1. rész: Komplett workstation számítógép konfigurációk (10 db egyforma konfiguráció)
2. rész: Szerver kialakítású számítógép konfigurációk (4 db egyforma konfiguráció)
3. rész: Az eszközökhöz szükséges szoftverek (10 db Microsoft Windows 10 Pro vagy azzal egyenértékű, 4 db Microsoft Windows Server 2019 Standard 16 Core vagy azzal egyenértékű, 4 db Microsoft Windows Server 2019 RDS – 10 User CALs vagy azzal egyenértékű (eszközönkénti ügyféllicenc), 4 db, Microsoft Windows Server 2019 – 10 User CALs vagy azzal egyenértékű szoftver licenc (felhasználónkénti ügyféllicenc))
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás_Mentési rendszer_KBF/370/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/140
Közzététel dátuma: 2020.07.21.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.17.
Mentési rendszer szoftver bővítése, Arcserve UDP v7.01 60 TB + 3 Year
1. rész: Az MNB mentési rendszerének az Arcserve UDP v7.01 szoftver 60 TB-vel történő bővítése és a bővítésre 3 év szoftverkövetés és támogatás (gyártói maintenance support) beszerzése
2. rész: Mentési rendszer bővítéséhez 4 db HPE MSA 2050 SAN Dual Controller SFF Storage adattároló eszközök beszerzése, 5 év kibővített teljes körű gyártói garanciával, helyszíni kiszállással
Lásd bővebben

E-learning rendszer bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/140
Közzététel dátuma: 2020.07.21.
Ajánlatkérő: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.17.
A projekt során 480 db mikro-, kis- és középvállalkozás számára válik elérhetővé beszállítói vagy külpiaci mentorálás és legalább 1500 db mikro-, kisés középvállalkozás pénzügyi szemléletformálás. A biztosítandó e-learning rendszer licenszek beszerzésének célja, hogy a GINOP-1.1.2-VEKOP-17-2018-00001 projekt keretében előállított digitális tananyagok (e-learning tananyagok), megjelenítés szempontjából szabványos távoktatási tananyagok egységes rendszerben és technológiával készülhessenek el, valamint azokat egy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben lehessen elérhetővé tenni a felhasználók számára.
Lásd bővebben

Interaktív IDŐutazó Múzeum program kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/140
Közzététel dátuma: 2020.07.21.
Ajánlatkérő: Szentgotthárd Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.31.
Az Interaktív IDŐutazó Múzeum program kialakítása
Az „Interaktív IDŐutazó Múzeum Szentgotthárdon – IDŐM Szentgotthárdon” projekt célja Szentgotthárdon létrehozni Vas megye első élmény-múzeumát. Ez az országosan is egyedülálló látványosság a város központjában, a ciszter műemlékek közvetlen szomszédságában álló több mint 200 éves épületben kap helyet. A projektbe épített építészeti felújítás eredményeképpen egy háromszintes épület ad majd otthont a város történelmét rendhagyó módon bemutató produkciónak, amelynek lényege az interaktivitás, élményszerzés és a szórakoztatva tanítás.
Lásd bővebben

MP – Nyomtató kellékanyagok – AF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/141
Közzététel dátuma: 2020.07.22.
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.17.
Az egyes közbeszerzési részek eredményeként keretmegállapodást kötött Ajánlattevők feladata Ajánlatkérő magyarországi postahivatalainak (Ajánlatkérő mindenkori telephelyei, jelenleg 3121 darab) részére a már meglévő nyomtatókhoz szükséges eredeti gyári kellékanyagok beszerzése az adott közbeszerzési rész szerinti keretmegállapodás keretösszegének erejéig.
Lásd bővebben

Videofal építése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/141
Közzététel dátuma: 2020.07.22.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.24.
A Megyei központok működéséhez szükséges videofal beszerzése keretében a 20 megvalósítási helyszín tekintetében, helyszínenként az alábbi eszközök szállítása és üzembe helyezése:
Video megjelenítő fal építése: 3×2 db., legalább 42”, legfeljebb 49″ megjelenítőből álló video fal és video mátrix beszerzése,valamint telepítése 19 helyszínen, 1 helyszín tekintetében 2×2 db kizárólag 42” megjelenítőből álló video fal és video mátrix beszerzése, telepítése. Legyen képes a központban található bármely munkaállomás (minimum 10 munkahely) kijelző tartalmának átvételére és megjelenítésére.
Lásd bővebben

MS licencek beszerzése a PIM részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/142
Közzététel dátuma: 2020.07.23.
Ajánlatkérő: Petőfi Irodalmi Múzeum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.05.
A Petőfi Irodalmi Múzeum informatikai rendszerének működéséhez szükséges MS szoftver-licencek beszerzése az alábbiak szerint (megnevezés, darabszám): 1. MS Office standard (p/n: 021-10596), korlátlan licenc, 220 db, 2. MS Office Pro Plus (p/n: 79P-05716), korlátlan licenc, 30 db, 3. MS Win10 HOME FPP+ Windows 10 Pro upgrade (p/n: KW9-00243 és FQC-09512), korlátlan licenc, 280 db, 4. MS Windows server CAL (p/n: R18-05745), korlátlan licenc, 300 db 5. MS Windows server datacenter 16 core (p/n: 9EA-01022), korlátlan licenc, 6 db, 6. MS Windows server standard 16 core (p/n: 9EM-00630), korlátlan licenc, 8 db
Lásd bővebben

2020 OKTATÓI POOL III.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/142
Közzététel dátuma: 2020.07.23.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.05.
Vállalkozási szerződés Oktatói Pool létrehozása, a gyakorlati szakemberek képzésbe történő bevonásának ösztönzése III. tárgyban.
A GINOP-3.1.1-15-2016-00001 „Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása c. projekt keretén belül az 2020 Oktatói Pool III. tárgyú beszerzés során vendégoktatások szervezése és olyan „oktatói pool” biztosítása, amelyből 2 egymást követő szemeszterben a résztvevő felsőoktatási intézmények az általuk meghatározott kurzusokra releváns gyakorlati tapasztalattal rendelkező informatikai szakemberek részvételét biztosíthatják képzéseikben.
Lásd bővebben

Microsoft licenc beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/142
Közzététel dátuma: 2020.07.23.
Ajánlatkérő: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.
Teljesítés helye:2000 Szentendre, Dózsa György út 26.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.07.
Microsoft licenc beszerzése az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. részére adásvételi szerződés keretében
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Táj. az eljárás eredményéről: BM módszertanok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/139
Közzététel dátuma: 2020.07.20.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: INNOBOND Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Jelen közbeszerzési eljárás – amely a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint, nemzeti eljárásrendben, hirdetménnyel induló nyílt közbeszerzésként kerül lefolytatásra – alkalmazott közszolgálati elkötelezettség- és elégedettség mérés módszertanának és elektronikus elemző felületének beszerzésére irányul.
A beszerzés megvalósítására a KÖFOP-2.1.5.-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” elnevezésű projekt keretében kerül sor.
Főbb feladatok:
a) A közszolgálati elkötelezettség és elégedettség mérés módszertanának kidolgozása módszertani kézikönyv formájában, mellékletben alkalmazott kérdőívvel és diasor mintával.
b) Egy elektronikus statisztikai elemző felület és felhasználói kézikönyv elkészítése.
c) Oktatás megtartása belső szakemberek részére (6-8 fő részére, 1*8 tanórában).
d) A beszerzés opciót tartalmaz: Ajánlatkérő eseti igény szerint szakértői tevékenység nyújtása a c) pont szerinti feladatok teljesítését követő 365 nap időtartam alatt, maximum 50 órában.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.400.000,- Ft
Lásd bővebben

1K monitorok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/139
Közzététel dátuma: 2020.07.20.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
Szerződés meghatározása: Adásvételi szerződés.
Tárgya: 19 db 21″ 4:3 képarányú LCD monitor beszerzése (1K)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.850.730,- Ft
Lásd bővebben

Kbt. 37. § (4) bek. szerinti hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/139
Közzététel dátuma: 2020.07.20.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ABB Power Grids Hungary Kft.
Jelen közbeszerzési eljárás célja az MVMI Zrt. által üzemeltetett MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nél alkalmazott Asset Suite 6.0.2 integrált műszaki, vállalatirányítási rendszer verzióváltása a legfrissebb, Asset Suite9 főverziójú kiadásra (a továbbiakban: szoftver upgrade) a jelen felhívásban és a Műszaki Leírásban meghatározottak szerint 491 859 286 Ft keretösszeg erejéig, azzal, hogy Ajánlatkérő (AK) a keretmegállapodás(KM) hatálya alatt nem vállal kötelezettséget a teljes keretösszeg lehívására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 77.610,- EUR
Lásd bővebben

Táblagépek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/140
Közzététel dátuma: 2020.07.21.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
Nyertes ajánlattevő: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság;Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
1. rész (Táblagép1): 24 db repülési programokat futtató táblagép
2. rész (Táblagép2): 1 db nagy teljesítményű táblagép
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.959.690,- Ft
Lásd bővebben

KRÉTA rendszermodul kialakítása, szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/140
Közzététel dátuma: 2020.07.21.
Ajánlatkérő: IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
KRÉTA felnőttképzési intézmény, képzési program és képzés nyilvántartási rendszermodul kialakítása, bevezetése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása a Felnőttképzés irányítási modell működésének kialakítása program keretében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 475.000.000,- Ft
Lásd bővebben

C-ROADS Hungary pilot kiterj- Műszaki ellenőr -TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/140
Közzététel dátuma: 2020.07.21.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt.
Megbízási szerződés alapján a C-ROADS megvalósítási projektek műszaki ellenőri feladatainak ellátása az alábbiak szerint:
1. Jelenlegi pilot tovább-fejlesztése: 27 db fix útmenti, illetve 20 db mobil járműre/utánfutóra szerelt berendezés felújításával/cseréjével, központi C-ITS rendszer felújításával/cseréjével kapcsolatos műszaki ellenőri feladatok
2. V-ITS-S eszközök beszerzése: 20 db teszt eszközzel kapcsolatos műszaki ellenőri feladatok
3. Városi C-ITS pilot: 10 db jelzőlámpás csomópont felszerelése útmenti adókkal
4. R-ITS-S eszközök beszerzése: 43 db fix ETSI ITS-G5 adó-vevő berendezések szállítása, telepítése és üzembe helyezése, a kapcsolódó energiaellátás és kommunikáció kialakításával
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 14.790.000,- Ft
Lásd bővebben

Projekt koordinációs,tanácsadói feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/141
Közzététel dátuma: 2020.07.22.
Ajánlatkérő: Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság EXPO 2020 Magyarország Nonprofit Kft.;Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.;Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.;Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;Balatoni Hajózási Zrt.;MAHART PassNave Személyhajózási Korlátolt Felelősségű Társaság;Badacsony és térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Eubility Group Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Eubility Group Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
„Projekt koordinációs, tanácsadói feladatok ellátás” tárgyú keretmegállapodáshoz kapcsolódó 1. negyedéves tájékoztató.
1. Projekt koordinációs, tanácsadói feladatok I. ütem
2. Projekt koordinációs, tanácsadói feladatok II. ütem
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 433.620.000,- Ft
A teljesítés fő helyszíne: Magyarország, Egyesült Arab Emirségek, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria
Lásd bővebben

Szakrendszer fejlesztése, bevezetése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/141
Közzététel dátuma: 2020.07.22.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Ajánlatkérő (Megrendelő) tulajdonában lévő Integrált Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer (rövid elnevezéssel: IIDR) továbbfejlesztése, új modulokkal történő kiegészítése annak érdekében, hogy a fejlesztés befejeztével az IIDR szoftver alkalmas legyen országos, éles üzembe állítással az ügyészi munkának – legalább egy szakterületen – történő kiszolgálására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 98.960.630,- Ft
Lásd bővebben

Tesztrendszerek karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/141
Közzététel dátuma: 2020.07.22.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: SVALE Technology Távközléstechnikai és Informatikai Tanácsadó Kft.
Tesztrendszerek karbantartása, méréstechnikai támogatása, és kapcsolódó műszerek javítása, kalibrálása keretszerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 255.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Optikai kábel és adatátvitel- eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/142
Közzététel dátuma: 2020.07.23.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Pro Montel Távközlésfejlesztési és Kivitelező zRt.
Mezőfalva állomás és Dunaföldvár állomás között új optikai kábel létesítése, valamint az érintett állomásokon új adatátviteli berendezések telepítése. Az optikai hálózatépítés és az adatátviteli berendezések telepítésének célja a távközlési szolgáltatások bővítése és a jelenleg üzemelő mikrohullámú összeköttetések kiváltása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 219.782.793,- Ft
Lásd bővebben

SAP szoftver licencek, valamint SAP támogatási – support – szolgáltatások beszerzése negyedéves táj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/142
Közzététel dátuma: 2020.07.23.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft.
A KM minimális beszerzési értéke az árubeszerzés vonatkozásában: nettó 1.975.700.000 Ft.
A KM minimális beszerzési értéke a szolgáltatás megrendelés vonatkozásában a szoftver licencekhez kapcsolódó support
szolgáltatás megrendelése esetében (36 hónapra) nettó 1.003.170.000 Ft, a szoftver licencekhez kapcsolódó support
szolgáltatás megrendelése esetében (12 hónapra) nettó 191.369.000 Ft, a meglévő szoftver licencekhez kapcsolódó support
szolgáltatás megrendelése esetében nettó 5.357.700.000 Ft, amelytől legfeljebb + 10 %-os eltérés lehetséges.
A KM teljes mennyisége nettó 20.000.000.000 Ft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.987.738,- Ft
Lásd bővebben

2020. II. negyedévről tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/143
Közzététel dátuma: 2020.07.24.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Tigra Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság;Ulyssys Számítástechnikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft.;Easyway Systems Tanácsadó és Szolgáltató Kft.;MultiContact Consulting Kft.;EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság;T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az Idomsoft Zrt. hazai forrásból megvalósuló, alkalmazás-üzemeltetési és alkalmazás-fejlesztési feladataihoz – beleértve a 309/2011. (XII.23.) Korm. Rendelet 3. mellékletében meghatározott és kapcsolódó rendszerekkel kapcsolatos alkalmazás-üzemeltetési és/vagy alkalmazás-fejlesztési feladatokat is (ide értve az ezen szolgáltatásokhoz kapcsolódó projekt tervezési, minőségbiztosítási és igazgatás-szervezési szolgáltatásokat is)- szükséges szakértői erőforrások beszerzése. A beszerzés mennyisége: a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatások elvégzésére rendelkezésre álló nettó keretösszeg 2,1 milliárd Ft.
A szakértői erőforrás beszerzésére vonatkozó keretmegállapodásból versenyújranyitások 2020. év II. negyedévről tájékoztató
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 182.400.000,- Ft
Lásd bővebben

OEM eredeti tonerek szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/143
Közzététel dátuma: 2020.07.24.
Ajánlatkérő: Fővárosi Törvényszék
Nyertes ajánlattevő: M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft
Adásvételi keretszerződés keretében OEM eredeti tonerek szállítása nettó 16.000.000 Ft + áfa értékben (tervezetten 640 db) a Fővárosi Törvényszék részére a Közbeszerzési Dokumentációban részletesen meghatározottak szerint, továbbá 25 % értékbeli opció (4.000.000,- Ft + áfa értékben)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

ANDOC iktató és dok kezelő rndsz progr modul besz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/141
Közzététel dátuma: 2020.07.22.
Ajánlatkérő: NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Care All Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A NFP Nonprofit Kft.-nél bevezetett Andoc Dokumentum-, Ügy- és Munkafolyamat kezelő rendszerhez tartozó program modul (Tervező felület) beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

eredménytelenség – TÜSZ fénymásolókhoz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/141
Közzététel dátuma: 2020.07.22.
Ajánlatkérő: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Megrendelő a szerződés megkötésével az üzemeltetési területén működő multifunkciós (MFP) eszközök teljes körű üzemeltetését kívánja biztosítani. „Teljes körű Üzemeltetési szolgáltatáson” (a továbbiakban: TÜSZ) az alábbiakat kell érteni: Szolgáltató működőképes állapotban tartja a Konica Minolta bizhub C224e és Xerox B7030 típusú eszközöket. A szolgáltatás magában foglalja a gyártó által előírt időszakos karbantartások elvégzését, az üzemszerű használat során bekövetkező meghibásodások javítását és a szükséges kellékanyaggal (toner, dob, stb. kivéve papír) történő ellátást.
Az eljárás eredménye: Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás VI.3.12) pont 5. alpontjában akként rendelkezett, hogy alkalmazza az eljárásban a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, amely szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha az eljárásban nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Köznevelési Statisztikai Évkönyvek: 2017/2018 és 2018/2019

„A Köznevelési Statisztikai Évkönyv kiadvány célja a hazai köznevelési rendszer főbb statisztikai létszám-és infrastrukturális adatainak bemutatása, a hazai intézményrendszernek, illetve a nemzetközi oktatási szintek és képzési területek kereteinek megfelelően. A kötet három fejezete a legfontosabb, széles körben használt adatokat tartalmazza. Az I. fejezetben a főbb összefoglaló adatok hosszú idősorait közöljük. A II. fejezet a régiós, megyés összefoglaló rövid idősorokat, a III. fejezet a tanév részletes, fenntartó, iskolatípus szerinti részvételi és végzettségi adatait tartalmazza. A kiadvány végén a statisztikai adatgyűjtésre és a feldolgozásra vonatkozó módszertani megjegyzések találhatók. A köznevelési rendszer bemutatására használt legfontosabb mutatók (egy pedagógusra jutó gyermekek, tanulók száma; egy csoportra, osztályra jutó gyermekek, tanulók száma) számításánál a hazai gyakorlatnak és a KSH által is leggyakrabban használt számítási módokat alkalmaztuk. Az adatok forrása a köznevelési intézmények tevékenységére vonatkozóan elrendelt Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program köznevelés-statisztikai adatgyűjtése.A kiadvány táblázatai kétnyelvű, magyar-angol fejlécekkel jelennek meg. A szó szerinti fordítás helyett a nemzetközi (UNESCO, OECD, Eurostat) adatszolgáltatásban elfogadott fogalmakat, illetve a KSH kiadványokban használatos kifejezéseket vettük át.”

Forrás:
Köznevelési Statisztikai Évkönyv 2017/2018
Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2020. július 24. (PDF)
Köznevelési Statisztikai Évkönyv 2018/2019
Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2020. július 24. (PDF)

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 1. rész

„A járványügyi veszélyhelyzet idején polgári jogi szempontból az egyik legérdekesebb fejlemény az volt, hogy a kijárási korlátozás és a szociális távolságtartás együttese miként csapódott le a polgári jogi alaki feltételek gyakorlatában. Nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi két-három évtized digitalizálási folyamatának ez volt az első igazi próbatétele.

Az alábbi cikkben azt kívánom bemutatni, hogy az írásbeliség és ahhoz szorosan kapcsolódó egyes polgári jogi és cégjogi intézmények kapcsán milyen kérdések merültek fel a 2020. március-májusi időszakban, és milyen válaszok elfogadása milyen további következményekkel járnak.

1. A jogbiztonság és alkalmazhatóság

Az írásbeliséggel kapcsolatos alaki elvárások terén a jogbiztonság ellentétes követelményeket támaszt: legyen a norma világos, ugyanakkor kövesse a változó feltételeket. Ennek feloldása részben jogi, részben műszaki feladat.

Az Alaptörvényben is változatlanul érvényesül az az értelmezés, miszerint a jogbiztonság a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára (9/1992. (I. 30.) AB határozat).

Ugyanakkor minél változékonyabbak a jog által szabályozott életviszonyok, ez annál nehezebb feladat, a jogalkotónak tőle független, piaci és műszaki tényezőkön alapuló változásokat kellene anticipálnia. Ilyen helyzetben a jogalkotó minél magasabb absztrakciós szinten próbálja megfogalmazni a jogi jellegű szabályokat, vagy a használni kívánt jogintézmény tartalmát rábízza valamilyen műszaki jellegű szabályozásra (ez utóbbiról lásd a technológiaszabályozás terén (Ződi 2019).

A magasabb absztrakciós szintű megfogalmazás elvi megjelenése a műszaki szabályozásokban néhol érvényesülő „műszakilag semleges szabályozás” (technological neutrality) elvárása. Ez az elvárás bizonyos területeken jól ismert elvvé vált, bár területenként eltérő céllal fogalmazták meg, így eltérő tartalommal is bír. Az 1990-es évek közepén lett, elsődlegesen az elektronikus aláírás szabályozása kapcsán Európában is jól ismert elv, majd elkezdték alkalmazni más területeken is, például a távközlési szabályozás körében (Gidari, Morgan and Coie 1997).

A 2013. évi V. törvény elfogadásakor is az írásbeliség 6:7. § (3) bekezdése szerinti újszerű megfogalmazása is alapvetően ezt az elvet kívánta szem előtt tartani (lásd Vékás Lajos megjegyzését a Ptk. 6:7. §-ához (Vékás and Gárdos 2019)).

E technológia semleges megközelítés természetesen komoly praktikus nehézséggel jár. A jogalkotó a bírói gyakorlatra bízta ennek kimunkálását, ugyanakkor rövid távon a bírói gyakorlat nyilvánvalóan nem alkalmas arra, hogy „gyorsan változó” helyzetekben belátható időn belül általános elveket dolgozzon ki. Ha az elektronikus aláírás tárgyában meghozott bírói ítéleteket nézzük, láthatjuk, hogy közel húsz év sem volt elegendő arra, hogy elvi jellegű bírói jogértelmezés szülessen abban a tárgykörben, hogy mi tekinthető „fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak” és mi nem, miként tölti ki a jog a „technológiailag semleges” szabályozást. És ez az érdemi bírói útmutatás nem csak Magyarországon nem történt meg, de az ötszázmilliós Európai Unió tagállamaiban sem.

Tehát a jogbiztonság követelménye egyrészről feltételezi a polgári jogi alaki követelmények rugalmas rögzítését, a nem túl részletező előírásokat, hogy a szabályozás változó környezetben is irányadó maradjon. Ugyanakkor a rugalmas szabályozást a gyakorlati kiszámíthatóság sínyli meg, ami szintén a jogbiztonság követelményét sérti. Most akkor az e-mail és az SMS teljesíti-e az írásbeliséget?

A hármas követelményrendszer teljesítéséhez (változatlan visszaidézhetőség, nyilatkozattevő személyének azonosítása, nyilatkozat időpontjának azonosítása) egyes szerzők ki nem mondottan egy biztonsági dimenziót is hozzáfűznek, tehát az „azonosítás” nem csak az azonosítási adattartalom megismerhetőségét feltételezi, hanem azt is, hogy mennyiben hagyatkozhatunk ezen állításra (lásd Vékás Lajos i.m.). Más szerzők ismét egyfajta biztonsági értékelés alapján azt hangsúlyozzák, hogy azért nem olyan könnyű ezeket a nyilatkozatokat hamisítani, így el kellene fogadni ezeket is írásbelinek (Kovács 2016).

Az ebből levonható legfontosabb következtetés, hogy ezt a problémakört jogirodalmi viták nem fogják tudni megnyugtatóan rendezni.

A hazai polgári jogi szerint is egyértelműen írásbeli megoldást továbbra is csak az eIDAS (és még az e-aláírási irányelv) alapján az uniós szabványügyi szervezetek által felkérés alapján kiadott e-aláírási szabványrendszerek szerinti műszaki megoldások jelentik (lásd pl. ETSI TR 119 000). Ezeket a szabványokat lényegében húsz éve építik, technikailag igen részletesek és folyamatosan frissítik a legújabb műszaki változásokra és igényekre tekintettel (pl. mobil aláírás és felhőben aktivált aláírások terén).

2. Az MNB válasza a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésének problémáira

Proaktív hatóságként említésre méltó megoldásként kell kiemelni a Magyar Nemzeti Bank vezetői körlevelét (Windisch 2019), a továbbiakban: „Körlevél”). A Körlevél már kiadásának évében, 2019. évben komoly banki igényt elégített ki, hiszen a szabályozott szervezetek (bankok, befektetési szolgáltatók, biztosítók) főleg lakossági téren jelentős megtakarításokra törekedtek a papírmennyiség csökkentésével, de főleg a fióki folyamatok ügyintézőt nem igénylő digitalizációjával.

Így a 2020. évi veszélyhelyzetre a pénzügyi intézmények már jelentős tapasztalattal rendelkeztek a digitális írásbeliség terén, ami jelentősen megkönnyítette ennek az erősen szabályozott szektornak, hogy a veszélyhelyzet idején csökkentsék a fióki ügyintézés mennyiségét, mind lakossági, mind üzleti ügyfelek körében.

A Körlevél természeténél fogva jóval részletesebb előírásokat fogalmaz meg a pénzügyi intézmények számára, mint ami közvetlenül a Ptk. 6:7. § (3) bekezdéséből következik. Az újfajta írásbeliséget a pénzügyi szervezetek akkor használhatják, ha biztosítják az alkalmazni kívánt megoldás szigorú dokumentáltságát, informatikai biztonsági értékelését és átláthatóságát (lásd a Körlevél 2. pontját). Ez pedig megnyitja annak lehetőségét, hogy az eddigi általános hármas feltétel nyelvtani értelmezése helyett az egyes megoldások megfelelőségét informatikai biztonsági szempontból releváns részletek alapján ítéljék meg – akár a bíróságok által kirendelt szakértők, akár az egyes szerződő felek.

A lehetőséggel igen nagy számban éltek is a szabályozott pénzügyi intézmények, és nagy számban jelentettek be ilyen megoldást az MNB-nek. Ilyen például a többek által elindított írásbelinek minősülő, rögzített videócset, amely mögött egy joghatás nélküli, nem minősített bizalmi szolgáltatás áll (reflektálva a Körlevél 1.2.1. pontjára).”

Forrás:
Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején; Homoki Péter; Ars Boni; 2020. július 20.
(A szerző a Homoki Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje.)
Szerkesztői megjegyzés:
A tanulmányt terjedelmi okok miatt három részben közöljük. Az első részben az első két fejezet olvasható.
A további megjelenés tervezett menetrendje:

2. rész (2020. augusztus 3.)
- 3. Teljes bizonyító erejű magánokiratiság kapcsolata az írásbeliséggel
- 4. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés problémái
3. rész (2020. augusztus 10.)
- 5. A cégszerű aláírás elektronikus aláírással és más módszerekkel és az írásbeliség
- 6. Befejezés
- Irodalomjegyzék

Ismeretterjesztő kötet jelent meg „Klímaváltozás és Magyarország” címmel

„Milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a 21. század végére? Mely területeken és hogyan érdemes alkalmazkodni e folyamatokhoz? Beilleszthető-e az ökológiai szemléletrendszer a jogrendbe?

Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járták körül egy tavalyi vitafórum tudományos életből érkezett előadói, akiknek gondolatai az Osiris Kiadó gondozásában megjelent kötetben szerepelnek. A kötetben különböző tudományterületek képviselőinek előadásainak szövegei olvashatók Szathmáry Örs akadémikus szerkesztésében.

A hétfői MTI – közlemény szerint a kötetben megjelent mások mellett Pálinkás József akadémikusnak, az MTA korábbi elnökének írása is. A kiadványban például Bartholy Judit meteorológus a legfrissebb, Magyarországra vonatkozó klímamodell-számításokat ismerteti. Szöllősi-Nagy András pedig a klímaváltozás hidrológiai következményeivel foglalkozik. Vida Gábor ökológus arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdálkodásnak globális mértékben ökológiai jellegűvé kell válnia, megújuló anyag- és erőforrásokra alapozva. A kiadványban olvasható Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet kutatójának és Szathmáry Eörs, a kutatóközpont főigazgatójának összefoglalója is, amely szerint a klímaváltozás okán és nyomán felbukkanó új kórokozók esetében is a felkészülés és a megelőzés a jobb stratégia, mert a kórokozók körülbelül 80-90 százalékát nem ismerjük.

Boda Zsolt, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója A klímaváltozás mint társadalmi probléma című írásában abból indul ki, hogy jobb szembenézni azzal, a társadalom működésében mi minden akadályozza a klímavédelmi megoldások elterjedését, mint nem venni tudomást róla. Az, hogy egy környezeti probléma mennyire fontos, értékválasztáson alapuló, azaz kizárólag racionális úton el nem dönthető kérdés – ebből indul ki Antal Miklós, az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport vezetője a kötetben közölt írásában.

Az ismeretterjesztő kötetben olvasható még több más témájú előadás szövege is. Az MTA ajánlója szerint a kötetben található írások közérthető formában adnak naprakész, tömör, de a kutatás korlátait, problémáit el nem fedő válaszokat a klímaváltozás kérdéseire.”

Forrás:
Ismeretterjesztő kötet jelent meg Klímaváltozás és Magyarország címmel; NRGreport/MTI; 2020. július 21.
Klímaváltozás és Magyarország; Szathmáry Eörs (szerk.); Osiris Kiadó; ISBN 978-963-276-409-2; 2020

30. szám, 2020. július 27.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom