Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. január 18-január 22.
  Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
• A digitalizáció Magyarországon: szuperszámítógépek, koronavírus-járvány és digitális fejlesztések
  Tárgyszavak: digitális oktatásügy, digitalizáció, koncessziós rendszer, koronavírus-járvány, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI), Solymár Károly Balázs, szuperszámítógépes infrastruktúra, versenypolitika
• Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK): a kormány internetes tájékoztató videosorozatot indít az oltásról
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK), koronavírus-járvány, közigazgatási kommunikáció, közösségi média, Magyarország, Merkely Béla

Közigazgatás, politika

• Palkovics: védelmi ipari stratégia készül
  Tárgyszavak: gazdaságpolitika, hadiipar, iparpolitika, Magyarország, Palkovics László, stratégia, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), Védelmi Innovációs Kutató Intézet, védelmi ipar, Védelmi Ipari Kockázati Tőkealap
• Jön az oltási plasztikkártya
  Tárgyszavak: Gulyás Gergely, koronavírus-járvány, Magyarország, oltási igazolás
• Európai helyreállítási terv: szigorú számonkérés, erőteljesebb reformjelleg, holland „vészfék”
  Tárgyszavak: digitális átállás (DX), Európai Bizottság, koronavírus-járvány – helyreállítás, uniós helyreállítási csomag, zöld átállás
• Péterfalvi Attila: nem elképzelhetetlen, hogy társuljanak előnyök az oltáshoz, egyébként magánemberként támogatja az úgynevezett immunitásjogosítványok bevezetését
  Tárgyszavak: Európai Unió, koronavírus-járvány, Magyarország, oltási igazolás, Péterfalvi Attila, rendkívüli intézkedések, szabályozás, személyes adatok védelme

Közigazgatási, politikai informatika

• Háború és béke a kibertérben (1. rész)
  Tárgyszavak: digitális geopolitika, digitális kormányzati szolgáltatások, Egyesült Államok, hálózat- és információbiztonság, hekkertámadás, kiberbiztonság, kiberháború, kiberkémkedés, Oroszország
• Magyarország bekapcsolódik az észt oltási információs platform (digitális oltási igazolvány) kipróbálásába
  Tárgyszavak: blokklánc, digitális egészségügy, digitális oltási igazolvány, digitális személyazonosítás, Észtország, Izland, koronavírus-járvány, Magyarország, QR-kód, WHO

Informatika, távközlés, technika

• Elérhető az ingyenes digitális jólét szoftver alapcsomag
  Tárgyszavak: Digitális Jólét Szoftvercsomag, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), iparpolitika, Magyarország, Schanda Tamás János, szabad és nyílt forráskódú szoftverek

Társadalom, gazdaság, művelődés

• „Jöjj, nézd meg” – Ferenc pápa üzenete a Tömegkommunikációs Világnapra
  Tárgyszavak: egyházi informatika, Ferenc pápa, koronavírus-járvány, közösségi média, médiaipar, technológiai fejlődés — társadalmi-gazdasági hatásai, tömegkommunikáció, Tömegkommunikációs Világnap, újságírás, Vatikán
• Agilitás: a sikeres szervezeti adaptáció alapköve
  Tárgyszavak:agilis módszertan, agilis szemlélet, agilis szervezet, agilis változásmenedzsment
• Az Uber és a Lyft működés nyomán növekszik az autótulajdonosok száma
  Tárgyszavak: digitális gazdaság, gépjárműhasználat, Lyft, személyszállítási szolgáltatások, Uber
• Bealkonyul a csoportos beszedéseknek, az ügyfeleknek egyre több elektronikus megoldásuk van a számlák fizetésére
  Tárgyszavak: csoportos beszedések, digitális fizetés, fizetési módok, fizetésikérelem-szolgáltatás, Magyarország, pénzforgalmi statisztika

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. január 25.
  Tárgyszavak: digitális adó, digitális diplomácia, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális platformok szabályozása, Egyesült Államok, geopolitika, India, kiberdiplomácia, kiberpolitika, közösségi média, Spanyolország
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. január 18-január 22.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• Útmutató az amerikai szövetségi kormányzat agilis működéséhez
  Tárgyszavak: agilis kormányzás, agilis módszertan, agilis szervezet, Egyesült Államok, közigazgatás-tudomány, szervezés- és vezetéstudomány
• ADMIN3 – A KRTK kapcsolt államigazgatási paneladatbázisa
  Tárgyszavak:adatközpontú tudomány, adatpolitika, adattudomány, digitális kormányzati szolgáltatások, egészségügyi statisztika, gazdaságstatisztika, közigazgatási nyilvántartások összekapcsolása, KRTK Adatbank, Magyarország, munkaügyi statisztika, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, társadalomstatisztika
• A Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszere (NEKIR), 2020
  Tárgyszavak: adatalapú egészségügy, adatalapú közigazgatás, adatpolitika, adattudomány, közigazgatási nyilvántartások, Magyarország, Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszere (NEKIR)
• Megjelent a Scientia et Securitas első száma
  Tárgyszavak: hálózat- és információbiztonság, kiberbiztonság, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — biztonság, önvezető járművek
• „A nagyság átka” – versenyben a tech óriások?
  Tárgyszavak: digitális óriásvállalatok, digitális platformok szabályozása, Egyesült Államok, Facebook, Google, szabályozás, versenyfelügyeleti eljárás, versenypolitika

Törvények, rendeletek

• Alkotmányellenes a hulladékgazdálkodási törvény egyik rendelkezése
  Tárgyszavak: Áder János, Alkotmánybíróság, fenntartható fejlődés, hulladékgazdálkodás, Magyarország, szabályozás

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. január 18-január 22.

• 13/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a központi költségvetésre vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezésekről
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 11. szám; 2021. január 22.; 258. o. (PDF)
• 14/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején az egyes közigazgatási perekben alkalmazandó illetékességi szabályokról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 11. szám; 2021. január 22.; 258-259. o. (PDF)
• 15/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a polgármesteri feladatok ellátásának egyes kérdéseiről
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 11. szám; 2021. január 22.; 259-260. o. (PDF)
• 16/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a külföldről érkező hallgatók egészségügyi alkalmassági vizsgálatát érintő egyes szabályokról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 11. szám; 2021. január 22.; 260-261. o. (PDF)
• 17/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a vadászjegy kiállítására vagy érvényesítésére irányuló eljárás sajátos szabályairól
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 11. szám; 2021. január 22.; 261-262. o. (PDF)

A digitalizáció Magyarországon: szuperszámítógépek, koronavírus-járvány és digitális fejlesztések

„Átalakul a nemzeti mobilfizetési rendszer, és elkezdődhet a nemzeti szuperszámítógép építése az idén – mondta a Magyar Nemzetnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára. Solymár Károly Balázs arról is beszélt, hogy hazánk kiemelkedő évet zárt a digitalizációs fejlesztések szempontjából, de a jövőt formáló iparágakban a beruházások és az oktatás sem állhat meg.

– Hazai és a nemzetközi viszonylatban is igen mozgalmas volt 2020 a digitalizáció terén. Elkezdődött a magyar szuperszámítógép fejlesztése is. Mekkora szakadékot kell áthidalni a nemzetközi elismeréshez?

– A kétfázisú szuperszámítógépes infrastruktúra-fejlesztés célja az, hogy 2030-ig a világ élvonalába kerülő HPC-vel (High-Performance Computer) és nagy sebességű számítási szolgáltatásokkal rendelkezzen Magyarország. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) irányítása alatt 2022-ig Debrecenben létrejövő HPC kapacitása eléri az öt petaflops értéket, ami azt jelenti, hogy másodpercenként ötmilliárdszor millió műveletet képes végrehajtani. A szakértők már meghatározták a HPC hardverstruktúráját, elemeit és a működtető szoftver legfőbb paramétereit. A specifikáció alapján hamarosan uniós nyílt közbeszerzési eljárást hirdetünk, így a tender nyertese 2021 végéig leszállíthatja a konfigurációt, a próbaüzem 2022 elején elindulhat. Megkezdődött Debrecenben a meglévő gépteremnek az HPC igényeihez történő átalakítása, korszerűsítése.

– Hogyan tart majd lépést a hazai szuperszámítógép-technológia a nemzetközi fejlődés ütemével?

– Mivel a fejlődés nagyon gyors a szuper-számítástechnikában, a kormányhatározat arra is kitér, hogy 2022-t követően is gondoskodnunk kell majd a HPC-fejlesztéseinkről, hogy lépést tartsunk a globális fejlődéssel. Ezzel párhuzamosan a tudományos, kutatói, komplex matematikai modellvizsgálati igények is rohamosan növekszenek. Már ma is vannak a hazai kutatói műhelyekben olyan feladatok, amelyekhez még az új HPC-nk számítási kapacitása sem lesz elegendő, és nem teszi lehetővé a versenyképes kutatások végzését. Ezért Magyarország alapító tagként csatlakozott az uniós EuroHPC Közös Vállalkozáshoz, amely idén három, igen nagy teljesítményű szuperszámítógépet épít. Magyarország öt országgal közösen, konzorciumban, igen kedvező feltételekkel vesz részt az olasz HPC-központban, a Cinecában a 250 petaflops teljesítményű HPC megépítésében.

– A HPC-t nemcsak fejleszteni, de használni és felhasználni is tudni kell. Milyen tervek vannak a HPC-kompetenciák növelésére?

– Valóban, a HPC-k üzemeltetése is, de a felhasználói programok összeállítása, elkészítése is igen komplex ismereteket igényel. Új csúcstechnológiai területről lévén szó, világszerte – így Magyarországon is – kevés a HPC-tudással rendelkező szakember. A KIFÜ-n belül létrejött hazai HPC-kompetenciaközpont feladatai közé tartozik ezért a szuperszámítógépek használatának népszerűsítése, a felhasználói ismeretek terjesztése és a képzési programok kidolgozása.

– A járvány gazdasághátráltató hatásai ellenére milyen további fejlesztéseket sikerült megvalósítani a tervekből tavaly?

– Kiemelkedő évet zártunk a hálózatfejlesztés terén. Az internetes hálózatok jól bírták és bírják a koronavírus-járvány következtében előállt terhelést. A Szupergyors internet programban támogatott projektek fejlesztései is folytatódtak országszerte, a cégek önerős fejlesztései már befejeződtek. Mintegy négyszázezer háztartás jutott legalább 30 Mbps sebességű internethez. Az állami támogatású projektek fejlesztései közel ezeregyszáz településen valósultak meg, amely révén már több mint 265 ezer háztartásban van nagy sávszélességű vezetékes internet. Hangsúlyos volt 2020-ban a digitális kompetenciák és a Digitális jólét program pontok hálózatának fejlesztése. Tízmilliárd forint ráfordítással, a civil szervezetek segítségével azokat igyekeztünk megszólítani, akik eddig távol tartották magukat a digitális világtól. A digitális szakadék csökkentésére létrehozott projekt képzésein pedig eddig több mint kétszáznegyvenezren vettek részt. Folytatódott a hazai GDP legnagyobb részét adó kis- és középvállalkozói szegmens bevonása a digitalizációba, a 2016 eleje óta működő és 2021 végéig biztosan tartó Modern vállalkozások programjában eddig 12,5 ezer vállalkozást sikerült elérni, pályázaton pedig ezeregyszáz cég jutott 11 milliárd forint értékű támogatáshoz.

– Milyen további területeken várható digitális fejlesztés?

– A digitalizáció alapjaiban változtatja meg a nemzetgazdaságok működését. A Covid–19 járvány is rámutatott arra, hogy rövid távon is csak azok az országok és társadalmak lesznek képesek helytállni, amelyek az élet minden területén tudatosan alkalmazzák a digitális technológiákat. A Nemzeti digitalizációs stratégia jövőképe az, hogy Magyarország a digitalizáció terén az európai országok rangsorában 2030-ra a legjobb tíz ország között szerepeljen. Ezt úgy lehet elérni, hogy az internetes hálózatok gigabitképes sávszélességre felfejlesztésétől a vállalkozások és a közigazgatás digitális átállásának támogatásán át az egészségügy digitalizációjának további javításáig hajtunk végre fejlesztéseket.

– Ingyenes lett harminc napra az internet azoknak, akik otthon tanulnak vagy tanítanak. Viszont egyes régiókban számítógépre, tabletre is szükségük lenne a gyerekeknek. Hogyan oldható meg, hogy legyen elég eszköz?

– A kormány célja, hogy a járványhelyzet miatt bevezetett digitális oktatásban mindenki részt tudjon venni, ennek érdekében számos intézkedést született. A digitális oktatásban részt vevő köznevelési intézmények tanulóinak és oktatóinak ingyenessé tettük az internet-hozzáférést, a kormány emellett a számítógépek beszerzésében is segíti a családokat. A Digitális összefogás program részeként célzott gyűjtést szervezünk rászoruló diákok támogatására: új vagy használt, működőképes informatikai eszközöket várunk a Segítsünk egymásnak című weboldalon.

– Elmondható, hogy tavaly már beépült a köztudatba a mesterséges intelligencia fogalma. Mi a technológia magyarországi jövője?

– Kiemelt esemény volt Magyarország tíz évre szóló Mesterséges intelligencia (MI) stratégiájának bemutatása, amely ötéves időtávon konkrét beavatkozási lehetőségeket is felvázol. A stratégia egyszerre tűz ki célokat az MI-technológiák fejlesztéséhez szükséges kutatói és fejlesztői kapacitásoknak, a vállalatok alkalmazkodásának, valamint a lakosság MI-tudatosságának növelésére. A gazdasági és társadalmi folyamatokba egyre inkább integrálódó MI magabiztos felhasználásának elősegítéséért létrejött a stratégia végrehajtását támogató és koordináló hazai intézményrendszer is. A Nemzeti Adatvagyon-ügynökség, az MI Innovációs Központ, valamint a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor együttműködve támogatják a magyar MI-ökoszisztéma fejlődését.

– A 2014-es egységes mobilfizetési rendszer bevezetését sokan ellenezték, majd lekerült a téma a napirendről, ugyanakkor mégis át kell alakítani. A fővárosnak nem tetszik sem a parkolás, sem a közlekedési mobiljegy bevezetése. Mi várható e téren?

– Az Európai Bizottság a nemzeti mobilfizetési rendszer bevezetését követően vizsgálatot kezdeményezett, és kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az ügyben az Európai Bíróság kompromisszumos ítéletet hozott, jóváhagyta az egységes értékesítési rendszert, ugyanakkor rávilágított arra, hogy a platform üzemeltetőjének kizárólagos jellegű jogszabályi kijelölése helyett nyílt versenyeztetési eljáráson alapuló koncessziós rendszer lehet a megoldás. Az Országgyűlés elfogadta az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről szóló törvényjavaslatot, amely hatályon kívül helyezte a nemzeti mobilfizetési rendszerről szóló törvényt, és új, koncessziós rendszert vezet be helyette. Megmarad az egyik legfontosabb vívmány, az országosan egységes, viszonteladói terjesztésen alapuló elektronikus értékesítési platform, és beépül a rendszerbe a versenyelem. Emellett olcsóbbá válik a szolgáltatás, ugyanis megszűnik a kényelmi díj.”

Forrás:
A szuperszámítógép az idei nagy dobás; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2021. január 18.

Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK): a kormány internetes tájékoztató videosorozatot indít az oltásról

„A kormány internetes tájékoztató videosorozatot indít az oltással kapcsolatban – tájékoztatta a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szombaton az MTI-t.

A Dömötör Csaba parlamenti államtitkár által jegyzett közlemény szerint a kormány rövid tájékoztató videókban ismerteti majd az oltással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A videókban, amelyek a kormány hivatalos közösségi oldalain jelennek majd meg, elismert orvosok beszélnek az oltással kapcsolatos legfontosabb kérdésekről – írták. Az első, szombaton közzétett videóban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora arról ad tájékoztatást, hogy a jelenlegi helyzetben miért az oltás a legjobb megoldás. A következő kisfilmekben az átoltottság jelentőségéről beszél majd, és arról, hogy jár-e bármilyen veszéllyel az oltás. Közölték azt is, hogy a kormány a fentiek mellett rendszeresen küld tájékoztató e-mailt azoknak, akik az oltásra való regisztráció során erre felhatalmazást adtak.”

Forrás:
KTK: a kormány internetes tájékoztató videosorozatot indít az oltásról; koronavirus.gov.hu/MTI; 2021. január 23.
Az első videó: Facebookon, és YouTube.

 

Közigazgatás, politika

Palkovics: védelmi ipari stratégia készül

„Január végéig elkészül a védelmi ipari stratégia, amely az állam és a piaci partnerek finanszírozásával több százmilliárd forintos beruházásokat mozdít elő. A haderőfejlesztésen túl az exportpiacok kiépítése a cél – mondta a Figyelőnek Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Ebben fontos szerepe lehet a Lynx-gyárnak, amely a járműipari tesztpályához hasonlóan Zalaegerszegen létesül.
A honvédség több mint kétmilliárd euró értékben 218 Lynx harcjárművet vásárolt, ebből 172-t a német Rheinmetall és a magyar állam zalai vegyesvállalata készíthet el.

A képzést Németországban kapják meg a magyar cég szakemberei, akik már a kinti termelésből is kiveszik a részüket. A 60 milliárd forintból épülő üzem 2023-tól évi száz gyalogsági harcjármű gyártására lesz alkalmas.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a stratégia legfontosabb eleme az ágazati klaszterrendszer kiépítése. E klaszterek egyike a nyugat-magyarországi harcjárműfejlesztésre, -gyártásra és -validálásra irányul, a zalaegerszegi üzem mellett ebben szerepet kaphat Győrben a Rába Nyrt. és Kaposváron a BM Heros Zrt. is.

A repülőgépipari rész fontos eleme lesz az Airbus helikopteralkatrész-gyártó üzem Gyulán, ennek támogatására Békéscsabán teljesen átalakítják a repülőteret és a szakképzési centrumot. Várpalota is klaszterközpont lesz, ott lőszereket és aknavető gránátokat gyártó üzemeket építenek, ugyancsak a Rheinmetall-lal karöltve.

Fegyvergyára révén Kiskunfélegyháza szintén bázis lesz, legyen szó kézi- vagy járműbe szerelhető fegyverekről, a szegedi lézerközpont pedig az új generációs fegyverek fejlesztését is közelebb hozhatja. A budapesti klaszter a hírközlésre, a telekommunikációra, a kiberrendszerek fejlesztésére szakosodik majd, a hatodik terület pedig a szenzoroké északkelet-magyarországi központtal.
A finanszírozásra létrejön a Védelmi Ipari Kockázati Tőkealap, míg a kutatási hátteret a Védelmi Innovációs Kutató Intézet biztosítja majd három telephelyen.

Budapesten az alkalmazott kutatásokon, főként a mérnöki területen lesz a fókusz, a szegedi Tudományos és Innovációs Park a lézerkutatásokon túl az alapkutatásokért felel, Zalaegerszeg pedig az eszközök validációjáért.”

Forrás:
Palkovics: védelmi ipari stratégia készül; Világgazdaság; 2021. január 21.

Jön az oltási plasztikkártya

„Magyarországon majd egy plasztikkártyával igazolhatják a védettség tényét azok, akik a koronavírus betegségen átestek vagy már megkapták a vakcinát – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

Hozzátette: számukra a kijárási tilalomnak nincs ésszerű magyarázata, így várható, hogy lesznek különbségek a védettséggel még nem rendelkezők jogosítványaihoz képest, de erről a kormány még nem döntött.

Az oltási útlevéllel kapcsolatban pedig megjegyezte: egyelőre nem tudni, hogy lesz-e, a magyar igazolás viszont már februárban megjelenhet.”

Forrás:
Jön az oltási plasztikkártya; Világgazdaság; 2021. január 21.

Európai helyreállítási terv: szigorú számonkérés, erőteljesebb reformjelleg, holland „vészfék”

„A tervek pontosítását, több konkrétumot és a pénzfelhasználás ellenőrzésének egyértelműbb leírását kéri Brüsszel a leendő 750 milliárd eurós EU helyreállítási alap felhasználásának tagállami tervezésénél.

Gőzerővel folyik az EU történetében példátlan, a koronavírus okozta gazdasági károk kompenzálására elhatározott 750 milliárd eurós helyreállítási alap előkészítése, ezúttal a felhasználási szabályok és feltételek vonatkozásában. A csaknem fele részben térítésmentes támogatásként, egyébként pedig kedvezményes kamatozású, hosszú távú hitelként felhasználható pénzügyi keret közösségi és tagállami kezelése láthatóan komoly kihívás elé állítja az uniós intézményeket és a tagországi hatóságokat.

Mindez abból is kiderül, hogy az első európai bizottsági vélemények szerint az eddig megküldött nemzeti tervek – köztük a magyar is – szinte valamennyi esetben pontosításra, részletezésre, és nem utolsó sorban egyértelműbb ellenőrzési rendszerek kidolgozására szorulnak.

A leendő források elérésének egyik előfeltétele, hogy a tagországoknak nemzeti reformtervben kell közölniük, pontosan mire is fordítanák a rájuk eső részt. Ennek elfogadása egyaránt múlik majd európai bizottsági véleményezésen és a tagországok tárcavezetőiből álló EU-pénzügyminiszteri tanács egyetértésén. (Magyarország a térítésmentes támogatásból 2018-as áron összesen 7,8 milliárd euróval részesülhet, míg a rendelkezésre álló kedvezményes hitelkeret 10 milliárd euró lesz).

Az új alap elfogadásakor alapelvnek ismerték el, hogy az nem egyszerűen csak a válság okozta gazdasági károkat lesz hivatott kompenzálni, hanem közben több fontos ráfordítási prioritást is szolgálnia kell. Így az egyes országok által lehívható pénzek több mint felét klímavédelmi és általában „zöldesítő”, valamint digitalizációs célokra szabad majd csak fordítani (ez előbbire a teljes boríték 37, az utóbbira 20 százaléka jut).

Általában is, a kármentést célzó költekezésnek alapvetően hat európai uniós politikai prioritást kell egyúttal szolgálnia – ezek közül az első kettő az említett klímavédelem (és nem mellesleg a biológiai sokféleség elősegítése), valamint a digitális átállás –, így a listán van például a gazdasági kohézió és a versenyképesség támogatása, a szociális és területi kohézió erősítése, vagy például a főként oktatásra, képzésre összpontosító úgynevezett „új generációs projektek” finanszírozása is.

Valdis Dombrovskis európai bizottsági alelnök az eddig Brüsszelbe eljuttatott reformtervek kapcsán jelezte a hét elején, hogy benyomások szerint erősíteni kell még a tervek reformjellegét”, jobban kell kapcsolódniuk közösségi program célokhoz, és ennyiből sok esetben még „további munkát igényelnek”. Egyúttal hangsúlyozta, hogy hasonló elvárásokkal tekintenek a többi tagállam ezután érkező beterjesztései elé is.

Hasonlóképpen kiemelt elvárás, hogy a nemzeti feltételrendszer meggyőzően alkalmas legyen az esetleges érdekkonfliktusok, netán csalások, sikkasztások megelőzésére, ilyen esetek kiszűrésére, a szükséges korrekciók elvégzésére.

Az utóbbi szempontok érvényesülését amúgy nem bízzák kizárólagosan nemzeti hatóságok felügyeletére. Az alap felállításakor az északi „fukarok” (nettó befizető tagországok, élükön Hollandiával) egyik fontos követelése volt, hogy a tagállami pénzügyminisztériumok és nemzeti bankok delegáltjaiból álló EU Gazdasági Pénzügyi Bizottság évente kétszer közvetlenül is ellenőrizhesse a nemzeti pénzfelhasználások módját.

Ha akár csak egyetlen tagország is kétségének ad hangot valamely tagtársnál tapasztalt forráskezelés kapcsán, a folyósítás felfüggeszthető, és a kérdéses helyzetet kivizsgálják (ezt nevezik brüsszeli bennfentes körökben „holland vészféknek” a helyreállítási alap felhasználásában).

A nemzeti tervek leadásának formális határideje április, de a bizottság egyeztetést folytat a tagországokkal, hogy február végéig mindenhonnan megkaphassák az anyagokat. Ezt követően a brüsszeli testület két hónapon belül elvégzi a véleményezés, egyeztetés, kiigazítás teendőit, majd immár bizottsági ajánlással a tagországok pénzügyminiszteri tanácsa elé kerül valamennyi terv, ahol várhatóan május-június folyamán valamennyit véglegesítik.

Ha ezzel párhuzamosan valamennyi tagországban lezárul az uniós alapszerződés szükséges módosításának a ratifikálása is – az alap felállításához elengedhetetlenné vált a tagállami költségvetési befizetési plafon megemelése a GNI 2 százalékos szintjéig –, akkor brüsszeli remények szerint talán már az idei első félév végén megkezdődhet a teljes alap 13 százalékát kitevő előlegek folyósítása is.”

Forrás:
EU helyreállítási alap: szigorú lesz a számonkérés, jön a holland vészfék; Infostart 2021. január 21.
Lásd még: Európai helyreállítási terv; Európai Bizottság

Péterfalvi Attila: nem elképzelhetetlen, hogy társuljanak előnyök az oltáshoz, egyébként magánemberként támogatja az úgynevezett immunitásjogosítványok bevezetését

„ A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint a koronavírus elleni vakcina beadásához kapcsolódó esetleges előnyökről uniós szinten kellene dönteni, de úgy véli, hogy az egyes tagországok gyorsabban fognak határozni erről, ami viszont nagyon bonyolulttá teszi majd az életet, például az utazást. Péterfalvi Attila egyébként magánemberként támogatja az úgynevezett immunitásjogosítványok bevezetését.

Az oltás ténye személyes adatnak minősül, amely esetében a GDPR-t, vagyis az Európai Unió adatvédelmi rendeletét nem lehet figyelmen kívül hagyni, még járványhelyzetben sem, ám ki lehet egészíteni nemzeti jogszabályokkal, de az nem lehet ellentétes az uniós joggal – mondta az InfoRádióban Péterfalvi Attila, utalva a kérdés bonyolultságára és számtalan aspektusára.

Az elsődleges közegészségügyi feladathoz társul ugyanis a személyes adatok védelméhez fűződő jog és más alapjogok is, például a mozgásszabadság joga vagy az emberi méltósághoz fűződő jog. Nem beszélve a gyakorlati esetekről, például hogy milyen jogköre van egy munkáltatónak bizonyos adatok kezelésére. Ilyen lehet például az oltás és annak igazolásának kérdése is.

Izraelben, ahol kötelező beadatni a koronavírus elleni vakcinát, már dolgoznak egy oltási könyvön, amihez különböző előnyök párosulnának: konditerem- és uszodalátogatás, koncertre járás, de ennek birtokában lehetne múzeumba, kávéházba vagy étterembe járni. Péterfalvi Attila szerint ideális esetben – ha sor kerülne hasonló rendszer bevezetésére – elsőként uniós szinten kellene döntésre jutni, de vélhetően előbb lesznek nemzeti megoldások.

Ráadásul könnyen előfordulhat az is, hogy nem lesz konszenzus arról a tagállamok között, hogy jelenthet-e bármiféle előnyt az oltás az állampolgárok számára. Hiszen Németországban még Angela Merkel kancellár is úgy nyilatkozott, hogy az oltás nem jelenthet előnyt.

A szakember megjegyezte: nem az adatvédelmi hatóság elnökeként, hanem magánemberként úgy véli, az oltás ténye igenis egy olyan pozitív dolog, amihez társulhatnak bizonyos előnyök.

Az viszont, hogy a koronavírus elleni oltás igazolása eltérhet-e – és ha igen, mennyiben – attól az igazolástól, amit egyébként más oltások esetében kapunk, már egészen más kérdés. Az ugyanis már az adatvédelmet is érinti, hogy az ismert oltási könyvön kívül külön igazolás lesz-e, és hogy abban milyen adatok szerepelhetnek majd.

Mégsem az adatvédelmi kérdést tartja a legfontosabbnak, hanem a járványhelyzet kezelését. Az Európai Unióban a tőke és a szolgáltatás szabad áramlása nyilván indokolja a személy szabad mozgását is, és furcsa szituációt teremtene, ha például az egyik nemzeti légitársaság elviszi az utasokat, mert ott előny lesz az oltási igazolás, míg a másik ország légitársasága nem hozza haza őket, mondván, ott nem jelent előnyt. Ezért az ideális az lenne, ha közös uniós megoldás születne, aminek jelenleg csekély a realitása, sokkal inkább nemzeti válaszok fognak a kérdésben születni – ismételte meg Péterfalvi Attila. Hozzátette: az sem mellékes, hogy a nemzeti megoldások esetében lesz-e jogorvoslati lehetőség, és ha az bírósági szakba jut, akkor vajon a luxemburgi bíróságnál előzetes döntéshozatali mechanizmus kezdeményezésre kerül-e, vagy adott esetben egy bírósági eljárás után alkotmányjogi panaszként nemzeti alkotmánybírósághoz kerül-e az ügy.

Vagyis láthatóan számtalan megoldás létezhet, de Péterfalvi Attila szeretné, ha ezeket nem kellene megérni, bízva abban, hogy a járványhelyzet az oltás hatására hamarabb megszűnik, mint mondjuk egy bírósági, esetleg egy azt követő jogorvoslati szak, ami évekbe is telhet.”

Forrás:
Péterfalvi Attila: nem elképzelhetetlen, hogy társuljanak előnyök az oltáshoz; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2021. január 18.

 

Közigazgatási, politikai informatika

Háború és béke a kibertérben (1. rész)

„Attribúció

SolarWind, feltámad a NapSzél

Az elnökválasztáshoz kapcsolódó belpolitikai feszültségek, a hét közepén kirobbant véres zavargások most háttérbe szorítanak minden más hírt az Egyesült Államokban. Pedig az előző év végét még egyértelműen uralták azok a fejlemények, amelyek a nem sokkal korábban napvilágra került kiberincidenshez, a SolarWind-támadásként elhíresült hacker akcióhoz kapcsolódtak. Az előzményekről egy Karácsony előtti blogbejegyzésben számoltunk be, az azóta megindult széleskörű vizsgálatok, illetve a szakmai-politikai viták azonban újabb érdekes kérdéseket vetettek fel.

Mint ismeretes, a SolarWind nevű amerikai számítástechnikai cég Orion rendszerfelügyeleti szoftverén keresztül illetéktelenek több tízezer felhasználó informatikai rendszereibe tudtak észrevétlenül behatolni. A hosszú munkával előkészített, rendkívüli körültekintéssel és szakmai felkészültséggel kivitelezett akció során a támadók nem magát az Orion szoftvert, hanem annak rendszeres frissítéseit használták fel arra, hogy rosszindulatú programelemeket juttassanak el az érintett gépekre, illetve hálózataikba. Az így megnyitott hátsó ajtókon keresztül aztán lényegében szabad útjuk nyílt az érintett számítógépes rendszerekhez. Globálisan közel háromszázezer üzleti partnerhez jutnak el a SolarWind szoftverei, és a világ egyes számú hatalmaként számon tartott Egyesült Államok jó néhány fontos kormányszerve is a kiszolgáltatottá vált hálózatgazdák közé tartozik. A károk kiterjedtsége, mélysége vélhetően óriási, bár jelen pillanatban még azt sem lehet pontosan tudni, hogy az illetéktelen behatolók milyen rendszerrészekhez, adatbázisokhoz férhettek hozzá. Sőt, még az akció célja sem egyértelműen tisztázott. És persze tisztázatlan még a támadók kiléte.

Noha a vizsgálatok éppen csak elindultak, a tömegtájékoztatás és a politika köreiben a botrány kirobbanásával egy időben megjelentek az első gyanúsítások. Az akció kiterjedtségére, magas szakmai színvonalára hivatkozva bizonyosan állami szereplőnek tulajdonították a behatolásokat, és az orosz titkosszolgálat, az SzVR korábbról ismert kibercsoportjait nevezték meg támadóként. Az egészen konkrét szereplőket megnevező attribúció alátámasztására a megszólalók egymásra kölcsönösen utaló kereszthivatkozásokkal szolgáltattak „bizonyítékot”. Az információ kiinduló forrásának minden honnét elindulva a The Washington Post című napilap egy, bármilyen bizonyítékot nélkülöző, állítása szolgált. A kiberbiztonsági szakma képviselői már jóval óvatosabban fogalmaztak: a szakterület közmondásosan legnehezebb, leginkább problémás mozzanata ugyanis éppen az attribúció, az egyes kiberakciók elkövetőinek azonosítása. Egy ilyen hatalmas kiterjedésű, szokatlan mélységű kiberincidense esetében pedig hónapokat vehet igénybe a részletek tisztázása. A felfedezést követő napokban tehát még aligha állapítható meg felelősséggel az elkövetők kiléte.

Már csak azért is, mert a kibervilág „szürke zónájában” mozgó egyének, csoportok, állami szervezetek anyagi, emberi és időbeli erőforrásaik egy számottevő részét a nyomaik elfedésére, az illegális műveletek álcázására fordítják. Amiben tulajdonképpen nincs is igazi újdonság: a titkosszolgálatok világa, már jóval a digitális kor előtti időkben is, kifinomult technikákkal igyekezett akcióit álcázni. Ennek egyik koránt sem szokatlan gyakorlata mások (többnyire harmadik felek) felhasználása a saját műveletek fedésére. Ez az angolszász szakmai körökben „idegen zászló alatti” hadműveletnek nevezett eljárás a kiberakciók szférájában sem ismeretlen: más országok hackeralakulatainak ismertté vált módszereit, eljárásait, vagy akár (korábban kompromittálódott, esetleg tőlük illegálisan megszerzett) támadó szoftvereit felhasználva álcázzák magukat valaki másnak az elkövetők. Az egyik ilyen utóbb ismerté vált esetben például, 2019 őszén, éppen orosz hackerek „öltötték fel” mások, egy iráni kibercsoport identitását, hogy egy tucatnyi ország kormányzati és gazdasági szereplőjének hálózataiba férkőzzenek be. Amerikai szakértők szerint egyébként (amit megerősíteni látszanak a Snowden-kiszivárogtatással, illetve a WikiLeaks révén nyilvánosságra került információk) az USA jelfelderítő és kiberakciókra szakosodott ügynöksége, az NSA is előszeretettel (és nagy szakmai-technikai felkészültséggel) használja az ilyen módszereket akcióinak fedésére.

UCG, megalakul a hivatalos tényfeltáró munkacsoport
Az elmúlt napok legfontosabb fejleményeként, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács megalakította a Kíber Koordinációs Egyesített Munkacsoportot (UCG). Az FBI, a CSISA (az amerikai kiberbiztonsági szövetségi hivatal), valamint az ODNI (az amerikai hírszerző szervezetek legmagasabb szintű koordinációs szerve) és az NSA szakértőiből alakult szervezet kapta feladatul, hogy felgöngyölítse az amerikai szövetségi intézményeket ért hackertámadás részleteit, illetve kidolgozza a hasonló esetek megelőzését szolgáló szabályokat és eljárásokat. A szakértői csoport január 5-én rövid nyilatkozatot adott ki. A szervezet feladatait és munkamegosztását bemutató rövid szöveg néhány nagyon fontos megállapítással szolgált.

Mindjárt az elején leszögezi, hogy az már az előzetes vizsgálódás során kiderült, hogy a kormányzati intézményeket, gazdálkodó szervezeteket és civil szereplőket ért, a közelmúltban felfedezett, és most is zajló kiberakcióért (hálózati „kompromittálódásért”) egy APT (advanced persistent threat), tehát lényegében egy állami hacker csoport a felelős. A közlés több fontos és érdekes tényt, illetve mozzanatot is tartalmaz:

1. Megemlíti, hogy a rendkívül kiterjedt akció, amelynek nyomán állami és magán intézmények hálózatainak tízezrei váltak hozzáférhetővé, koránt sem ért véget az incidens felfedezésével. Ez a részlet többnyire elsikkadt az eddigi közlésekből, pedig ez jelentősen aláhúzza az ügy (elhúzódó) súlyosságát.
2. Hivatalosan is leszögezi, hogy az akció hátterében egy állami hacker szervezet állhat. Az APT elnevezéssel ugyanis ilyen kiberoperátorokat szokás megjelölni.
3. Ugyanakkor a felelősnek tekintett APT specifikálására azt a kitételt tartalmazza a szöveg: „likely Russian in origin”. Ami két szempontból is figyelemre méltó. A „likely”, azaz „valószínűleg” szócska elárulja, hogy nem bizonyosságról, hanem csupán feltételezésről van ebben az esetben szó. Külön furcsaság: nem is „feltételezett oroszokat” nevez meg elkövetőként a szöveg, hanem, „feltételezhetően orosz eredetű” kivitelezőket említ.
4. A legkülönösebb részlet, amiről ráadásul eddig sehol nem történt még említés sem, tovább homályosítja az eddig sem túl erős képet: a szöveg ugyanis azt állítja, hogy a most felfedezett és jelenleg is zajló kiberincidensek „többségéért, vagy egy részéért” felelős a „valószínűleg orosz eredetű” állami hackercsoport. Amiből következik, hogy egy részéért valaki más felel.
5. A fentebb ismertetett, felettébb gyenge lábakon álló „attribúció” erősen fiktív jellegét maga a bizottsági nyilatkozat húzza alá ezt követően azzal, hogy a csoportot alkotó egyes szervezetek hatásköreinek részletezésénél az FBI-nak rendelve előírja, mint közvetlen feladatot, hogy „gyűjtsön bizonyítékokat, majd a begyűjtött bizonyítékokat elemezze, végül pedig ennek alapján állapítsa meg a további támadók kilétét”. Azaz, nyomozati munkával begyűjtendő bizonyítékok alapján – majd a jövőben – végezze el az attribúciót.

A nyilatkozat tehát hivatalosan is megerősíti, hogy a politika, és a (titkosszolgálati kiszivárogtatásoknál máskor is „kapunak” használt) The Washington Post által lényegében az első pillanatban megfogalmazott és hangoztatott „orosz háttér” inkább tartozik az USA átfogó Oroszország-ellenes geopolitikai stratégiájának szférájába, semmint a tények szikár világába. A valóságos szakmai attribúció, a kibertámadók kilétének felderítése kemény dió.”

Forrás:
Háború és béke a kibertérben (1. rész); Nyáry Gábor; Ludovika.hu; 2021. január 13.
(Az eredeti tanulmány jegyzetei megtalálhatóak a fenti webcímen.)

Magyarország bekapcsolódik az észt oltási információs platform (digitális oltási igazolvány) kipróbálásába

„Az észt kormánytól származó ötletet támogatja a magyar és az izlandi kabinet is.

A három ország egy olyan technológiát akar tesztelni, amely a beoltott személyek számára lehetővé teszi, hogy egy QR-kód beszkennelésével bizonyítsák az egészségügyi állapotukat. A VaccineGuard nevű platform célja, hogy kapcsolatot lehessen kiépíteni a különböző piaci szereplők között, legyen szó a vakcinagyártókról vagy az egyes határátlépőket ellenőrző határőrökről, s létre lehessen hozni egy olyan rendszert, amely számos forrás bevonásával megbízható adatokat nyújt az oltási folyamatról és biztosítja az országhatárokon átnyúló információcserét.

Az európai uniós állampolgároknak a VaccineGuard egy digitális oltási igazolvány lenne, amelynek hagyományos megfelelőjét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állítja ki, sárga kártyaként is ismert és a megkapott oltásokat felvonultató nemzetközi egészségügyi útlevélként működik. A VaccineGuard esetében az oltást adó szolgáltató köteles egy digitális tanúsítványként szolgáló QR-kódot generálni, amelyhez a beteg e-mailben vagy alkalmazáson keresztül, illetve nyomtatott formában férhet hozzá.

A szolgáltatást fejlesztő Guardtime bejelentett egy észtországi együttműködést az AstraZeneca brit vakcinagyártóval. Az elképzelés lényege, hogy a vakcinagyártók a blokklánc technológia segítségével képesek legyenek az általuk készített oltóanyagok üvegcséit sorozatszámokkal ellátni, hogy így tegyék lehetővé az egyes adagok nyomonkövethetőségét. Ezáltal pontosan tudni lehet majd, hogy egyetlen vakcinát sem hamisítottak meg és az egészségügyi hatóságok is tudni fogják, hogy a kiadott tanúsítványok száma megegyezik-e a valóban leszállított és beadott oltóanyagok számával.

Ain Aaviksoo, a Guardtime egészségügyi vezetője közölte, hogy a végső cél az oltási folyamat megbízhatóságának erősítése. Miután minden adat egy információtérben található, így ezáltal nő az oltási folyamat integritása és megbízhatósága, s független garancia adható azzal kapcsolatban, hogy a bemutatott adatok megfelelnek a valóságnak. A VaccineGuard egy Észtország és a WHO között tavaly októberben megkötött egyezménynek köszönhetően jöhetett létre.

Marten Kaevats, az észt kormány digitális tanácsadója elmondta, hogy valószínűleg minden állam fog vakcinaazonosítási módszert alkalmazni, amely azonban nem biztos, hogy a VaccineGuard lesz. A fő céljuk az, hogy ezek a különböző megoldások együtt dolgozzanak. Az oltási tanúsítványok kiadása csupán egy dolog, de arról is meg kell bizonyosodni, hogy mindegyik tanúsítvány megbízható. Ehhez szükség van egységes szabványokra, mert azok nélkül még a legkorszerűbb technológiák is elbuknak. Meg kell bizonyosodni arról is, hogy a közölt információk valósak-e. Amennyiben mondjuk valaki egy londoni kórházban beoltatta magát, akkor egy észt orvos vagy hivatalnok honnét tudja, hogy ez az információ igaz-e és hogy tényleg létezik az a londoni kórház? Éppen ezért a témának sokkal inkább a nemzetközi joghoz van köze, mint a technológiához.

Bizalmi kapcsolatot kell kiépíteni az egyes kabinetek és az egészségügyi intézményeket tanúsító állami helyek között. Vagyis a projekt voltaképpen egy globális bizalmi architektúra létrehozásáról szól. A szakértő azt reméli, hogy a WHO májusi gyűléséig a program már működni fog. Aaviksoo rámutatott, hogy tisztázni kell többek között, hogy a dokumentumokhoz és információkhoz kik férhetnek hozzá, s rendkívül fontos, hogy a rendszer robusztus legyen. Az embereknek, a vakcinagyártóknak, az egészségügyi intézményeknek és a kormányoknak egyaránt biztosaknak kell lenniük abban, hogy a digitális formában megadott és látott adatok mindegyike valós. [SG.hu]”

…

„Magyarország Észtországgal, Izlanddal és az AstraZeneca észt leányvállalatával közösen teszteli a VaccineGuard nevű vakcinaigazolós projektet – áll a VaccineGuard fejlesztője, a Guardtime közleményében.

A VaccineGuard célja, hogy segítse az országok oltási stratégiáját. Ennek érdekében például az egészségügyi hatóságok, a lakosok, a vakcinagyártók és a határőrök feltölthetnek bizonyos adatokat, ami segít majd a vakcinák hitelesítésében és elosztásában. A VaccineGuard követi az előírásokat, így például meg tudja határozni, hogy egy adott állampolgár az adatok alapján jogosult-e az oltásra, de akár azt is, hogy ki mikor kerül sorra a programban. A rendszer automatikusan jelentéseket küld a hatóságoknak az oltóközpontokról, a készletekről és a tapasztalt mellékhatásokról is.

Észtország és a WHO már fél éve együtt dolgozik a rendszeren. A balti ország októberben állapodott meg a WHO-val egy digitális vakcinaigazolás fejlesztéséről…[telex.hu]”

Forrás:
Digitális oltási igazolványért lobbizik Magyarország is; SG.hu; 2021. január 22.
Magyarország beszáll az észt oltási információs platform tesztelésébe ; Világi Máté; Telex.hu; 2021. január 18.

Informatika, távközlés, technika

Elérhető az ingyenes digitális jólét szoftver alapcsomag

„Jövő hét elején válik elérhetővé az ingyenesen letölthető digitális jólét szoftver alapcsomag, amellyel a kormány az egyre kevésbé nélkülözhető digitális hozzáférés lehetőségét teremti meg a magyar embereknek – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A tárca a közleményében hangsúlyozta, a koronavírus-járvány minden eddiginél látványosabban rámutatott: a megfelelő informatikai háttér bármely helyzetben, minden korosztály életét megkönnyíti.

A digitális jólét szoftver alapcsomag könnyen telepíthető és használható operációs rendszer és felhasználói szoftverek együttese, amely nyílt forráskódú megoldásokkal helyettesíti a drága operációs rendszereket és irodai programokat. Az alapcsomag böngésző, levelező és multimédia programokkal felszerelve teszi lehetővé a számítógépes munkavégzés, tanulás és szórakozás mellett a hivatali ügyek elektronikus intézését.

Az alapcsomag felgyorsíthatja a nyílt forráskódú szoftverek elterjesztését, amelynek használói jelentős összeget takaríthatnak meg – idézték a közleményben Schanda Tamást, az ITM parlamenti államtitkárát. A kormány képviselője közölte, a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztése és terjesztése hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen sajátítsák el a legfontosabb digitális készségeket. A polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciafejlesztése nemcsak a magyar gazdaság növekedésének, hanem Magyarország versenyképességének is fontos tényezője – tette hozzá Schanda.

Az államtitkár kitért arra is, a digitális jólét szoftver alapcsomagba elsősorban magyar kis- és középvállalkozások által fejlesztett vagy testre szabott szoftverek kerültek be. Az alapcsomag minden programja, a telepítést és a használatot segítő összes útmutató, segédlet és oktatóanyag magyar nyelvű. Az idősebbek testre szabott, felhasználóbarát profilt kérhetnek, a gyermekeknek biztosított fiókokban pedig nem engedik betölteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által veszélyesnek minősített oldalakat. A digitális jólét szoftver alapcsomag a www.szoftveralapcsomag.hu oldalról tölthető le január 25-étől.”

Forrás:
Hétfőtől elérhető lesz a digitális jólét szoftver alapcsomag; Mandiner; 2021. január 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

„Jöjj, nézd meg” – Ferenc pápa üzenete a Tömegkommunikációs Világnapra

„A Tömegkommunikáció 55. Világnapjára írt pápai üzenet János evangéliumából vett felszólítással (Jn 1,46) kezdődik, alcíme pedig a következő: „Kommunikálni, találkozva a személyekkel ott, ahol vannak, úgy, amilyenek”. A „Jöjj, nézd meg” minden hiteles tájékoztatás módszere – szögezi le Ferenc pápa.

Az üzenetben, amelyet Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje ünnepnapjának vigíliáján tettek közzé, Ferenc pápa arra buzdítja a tömegtájékoztatásban dolgozókat, hogy keressék fel azokat a helyeket, ahová „senki sem megy el”, ne pusztán a gazdagabb világ szempontjai szerint tájékoztassanak a világjárványról, óvakodjanak a „fénymásolt” újságírástól.
„Jöjj, nézd meg” – ez a keresztény hit közlésének a módja

A Tömegkommunikációs Világnapi üzenet tehát tartalmazza azt a felhívást, amelyet Fülöp intéz Nátánaelhez: „Jöjj, nézd meg” – olvassuk János evangéliumában, amely azt jelenti, hogy nem „érveléseket kínálunk” fel, hanem javasoljuk a „közvetlen megismerést”. A pápa hangsúlyozza, hogy több mint kétezer éve találkozások láncolata közvetíti a „keresztény kaland varázsát”. Másrészt a „kommunikációban soha semmi sem helyettesítheti teljesen a személyes találkozást”. A pápa javasolja tehát a „jöjj, nézd meg” felszólítást a kommunikáció minden őszinteségre törekvő kifejezési formájának: napjaink kommunikációs galaxisának, kezdve az újságoktól a világhálóig, de vonatkozik ez az egyház szokásos igehirdetésére és a politikai vagy szociális kommunikációra is.

A „fénymásolt újságok” veszélye, a „cipőtalpak koptatása nélkül”

A pápa üzenetében nagy súlyt fektet a mozgás dinamikájára, arra, hogy szenvedélyesen és kíváncsian lépjünk ki a „már ismert” kényelmes feltevéséből, az önhittségből. Figyelmeztet a hírközlés ellaposodásának, a „fénymásolt újságoknak” a veszélyére, amikor a tv és rádió híradók, internetes honlapok lényegében egyformák, amikor a hírek hátterének kivizsgálása, az oknyomozás teret veszít a „föntről érkező”, „előre becsomagolt információk előnyére. Az tömegtájékoztatás így egyre kevésbé képes arra, hogy felismerje a történések igazságát és a személyek konkrét életét. Nem képes megragadni a legsúlyosabb társadalmi jelenségeket, sem azokat a pozitív energiákat, amelyek a társadalom alaprétegéből szabadulnak fel. Ferenc pápa szerint a lapkiadói válság oda vezethet, hogy a szerkesztőségekben, a számítógép előtt hozzák létre a híreket, a „cipőtalpak koptatása nélkül”.

A világháló csapdái és lehetőségei

A közösségi médiával rendelkező hálózat megsokszorozhatja a hírek terjesztésének kapacitását és sebességét, például vészhelyzet esetén azonnal tájékoztathatja a lakosságot és csodálatos eszközként szolgálhat. Mindnyájan lehetünk olyan események tanúi, amelyeket egyébként a hagyományos média figyelmen kívül hagyna, felszínre hozhatunk több pozitív eseményt is – állapítja meg üzenetében Ferenc pápa. Másrészt rámutat a valóság ellenőrzése nélküli közösségi kommunikáció veszélyére. Nem kell tehát démonizálni, morális veszélyként feltüntetni a tömegkommunikációs eszközöket, de rendelkezni kell a helyes megkülönböztetés nagyobb képességével és felelősséget kell vállalni a közzétett információk tartalmáért.

Világjárvány és kettős könyvelés

Az üzenetre határozottan rányomja bélyegét a pandémia témája, amely 2020 kezdetétől fogva elárasztotta az egész világot. A pápa figyelmeztet annak a veszélyére, hogy a többihez hasonlóan ezt a válságot is pusztán a világ gazdagabb részének szemszögéből mutatják be, egyfajta „kettős könyvelés” szerint. A pápa utal az oltások és az orvosi ellátások kérdésére, annak a kockázatára, hogy ezekből kizárják a leginkább rászoruló népességet. „Ki fogja nekünk elbeszélni, hogy hogyan várakoznak a gyógyulásra Ázsia, Latin-Amerika és Afrika legszegényebb falvaiban?” – teszi fel a kérdést Ferenc pápa, majd rámutat: olyan veszélyről van szó, amely érinti a „szerencsésebb világot” is, ahol nagyrészt rejtve marad a hirtelen szegénységbe süllyedt családok szociális drámája. A gazdasági különbségek tehát azzal a veszéllyel járnak, hogy befolyásolják a koronavírus ellenes vakcina kiosztásának sorrendjét: a szegények lesznek mindig a legutolsók. Elméletben megerősítik az egészséghez való jog elvét, de kiürítik annak tartalmát, megfosztva valódi értékétől.

Köszönet az újságíróknak, akik elbeszélik az elfeledett háborúk történetét

A pápa szívből jövő köszönetet mond olyan sok kommunikációs szakember bátorságáért. A munkájuk során gyakran kockáztató újságírók, operatőrök, vágók érdeme, ha ma ismerjük a világ különböző részein üldöztetést szenvedő kisebbségek nehéz helyzetét; az ő érdemük, hogy feltárták a szegények és a teremtett világ elleni visszaéléseket és számos igazságtalanságot; hogy ismertetik olyan sok elfeledett háború történetét. A Tömegkommunikáció 55. Világnapjára írt üzenetében Ferenc pápa megállapítja, hogy szegényebbek lennénk, ha megszűnnének ezek a hangok.[Vatican News]”

—

„…Minden eszköznek megvan az értéke, és Szent Pál, aki nagyszerű kommunikátor volt, minden bizonnyal igénybe vette volna az e-mailt és a közösségi média üzeneteit” – mondta a pápa a „Jöjj, nézd meg” címet viselő üzenetben.[Reuters]”

Forrás:
„Jöjj, nézd meg” – Ferenc pápa üzenete a Tömegkommunikációs Világnapra; Vertse Márta/Debora Donnini; Vatican News; 2021. január 31.
And now, a reading from an email according to St. Paul; Philip Pullella; Reuters; 2021. január 23.

Agilitás: a sikeres szervezeti adaptáció alapköve

„A járványhelyzet számos változást hozott a mindennapokban: a digitalizáció eddig soha nem látott mértékben tört utat magának, a munkahelyek kénytelenek voltak változtatni a megszokott módszereiken, és átállni egyebek között a távmunkavégzésre. Mindazonáltal az elmúlt év drasztikus fordulatot hozott a munkaerőpiac és a foglalkoztatás terén is. A foglalkoztatási szint nagymértékű csökkenését akadályozó intézkedések nélkülözhetetlenek abban, hogy a munkaerőpiac újra talpra állhasson, és újult erővel nézzen szembe a pandémia következtében kialakult helyzettel.
A problémára megoldást kínálhat az agilis módszertan, amely globális szinten először a szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalatok körében terjedt el, azonban a szakemberek hamar rájöttek, hogy a szemléletmód az IT-vállalatokon túl más intézményekben is eredményesen működhet.

Az agilis modell célja a gyors és rugalmas alkalmazkodás elsajátítása, amely hozzájárul ahhoz, hogy a munkatársak gördülékenyen igazodjanak a kihívásokhoz. Egy olyan gondolkodásmódról, értékrendszerről van szó, amely a szervezetek változási képességén, stabilitásán, gyorsaságán és önfenntartó alkalmazkodásán nyugszik.

A szervezetfejlesztés manapság már nemcsak jól csengő kifejezés egy multi honlapján, hanem valós mögöttes tartalma is van. Ennek megfelelően a munkavállalók motiváltságának biztosítására, képességeik fejlesztésére, továbbá a képzési elkötelezettségük erősítésére kiváló megoldás a szervezeti munkavégzés modernizálása és az agilis változásmenedzsment széles körű alkalmazása.

Az agilis változásmenedzsment fogalma még csak mostanság kezd beférkőzni a döntéshozók gondolkodásmódjába. Ez a megközelítés akár a jövő stabilitását is megalapozhatja – de mit is jelent pontosan? A fejlődés elsősorban a stratégia újragondolásával kezdődik, az alapos tervezés és a pontos célkitűzés kijelölése nélkül ugyanis elmaradhat a várt siker. A sikeres átalakulás titka, amely gyakran nagy fokú alkalmazkodóképességet és nyitottságot követel, az alapos, megfontolt és hatékonyan kialakított stratégiában rejlik; emellett a rendszeres fejlesztés, a vállalati kultúra jobbá tétele szintén elengedhetetlen egy sikeres cég működtetéséhez. Túlzás nélkül állítható, hogy a vállalatok közötti versenyelőnyök realizálása egyre kevésbé a technológiára, a fizikai infrastruktúra feltételrendszerére, a munkavállalók betanítására, rutinok megnézésére épül, sokkal inkább a vállalati kultúra jellemzőire.

De mégis milyen előnyökkel járhat az agilis szemléletmód szerinti működés, miért éri meg a vállalatoknak változtatni a bevett szokásokon? Egy-egy nagyobb válság alapjaiban rengetheti meg a cégek, szervezetek működését. Az agilis változásmenedzsment szemléletét alkalmazva egy jól felépített csapat biztonságot nyújthat a vállalatnak az ehhez hasonló szituációkban, vagyis a következetes szervezettség létfontosságúnak bizonyulhat. A megfelelő munkamegosztás és az egyes részlegek feladatainak pontos megfogalmazása produktívabbá teheti a kollégák együttműködését.
A hiteles információáramlás is jelentős tényezője az agilis változásmenedzsmentnek, ezáltal kialakulhat a vezetőség és a munkatársak közötti feltétlen bizalom, amely megalapozhatja a módszertan hosszú távú jótékony hatását.

A keretrendszer szintén hangsúlyos eleme, hogy kizárólag azokra a kompetenciákra összpontosuljanak az erőforrások, amelyek feltétlenül szükségesek az előrehaladáshoz. A fókuszba a szervezet legfőbb tevékenységei kell hogy kerüljenek, a kapacitásokat ezek köré érdemes felépíteni.

Az agilis átalakulás azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalók olyan stabil körülmények között végezhessék a feladataikat, ahol lehetőségük nyílik a fejlődésre és egy összeszokott közösség részeként az akadályok közös áthidalására. Egy vállalat sikeressége ugyanis a munkavállalóiban rejlik, ezt az alapvetést nem szabad szem elől téveszteni. Motiváló munkakörnyezetben a megbecsült munkaerő könnyedén sikerre viheti a céget. Végső soron sosem késő megújítani a gondolkodásmódunkat, az agilis szemlélet pedig bizonyítja, hogy hozzáértő környezetben hatékonyan tud működni, amelyből egyszerre profitálhat a munkavállaló és a munkáltató is.”

Forrás:
Agilitás: a sikeres szervezeti adaptáció alapköve; Csuhaj V. Imre; Világgazdaság; 2021. január 20.

Az Uber és a Lyft működés nyomán növekszik az autótulajdonosok száma

„Indulásakor nagy port kavart az Uber és a Lyft, és mindkettőben közös, hogy meg akarta változtatni azt, ahogyan utaznak az emberek. Alternatívát is akartak továbbá nyújtani a saját autó ötletére, és ezzel párhuzamosan csökkenteni az autótulajdonosok számát.

Egy nem is olyan régen megjelent tanulmány azonban rávilágított, hogy ez a törekvésük végül visszafelé sült el, a két cég működése Amerikában például növelte az autótulajdonosok számát.

Számos egyetem szakértőit vonták be a kutatásba, amely arra jutott, hogy átlagosan 0,7 százalékkal növelték az effajta szolgáltatások a városi amerikai területeken az autótulajdonosok számát.

A tanulmány vezető szerzője, Jeremy Michalek szerint mindenki arra számított, hogy ha adott lesz egy ilyen alternatív utazási lehetőség, akkor kevesebben vásárolnak majd saját autót, vagy csökken az autók száma a családokban. A járművekre erősen építő területeken azonban csak még tovább nőtt az autótulajdonosok száma minden piacon, ahová az Uber és a Lyft belépett Amerikában.

Az okokkal kapcsolatban azonban inkább csak találgattak a szakértők: szerintük van rá esély, hogy az utasok maguk is sofőrök szeretnének lenni, vagy valaki sokadik autót vesz azért, hogy ilyesmivel foglalkozzon. A szakértők szerint mindez végső soron akár tovább fokozhatja a dugókat és a környezet terhelését (mert egy busz utasai például mind külön Uberrel mennek), ezért további kutatásokat sürgetnek.”

Forrás:
Az Uber miatt még több lett az autótulajdonos; Harangi László; IT café; 2021. január 21.

Bealkonyul a csoportos beszedéseknek, az ügyfeleknek egyre több elektronikus megoldásuk van a számlák fizetésére

„Annak ellenére csökkent tavaly a csoportos beszedések száma és értéke, hogy a közüzemi számlák fizetésében forradalmi változást ígérő, a sárga csekk hegemóniáját várhatóan megtörő fizetésikérelem-szolgáltatás egyelőre még csak az éles tesztelésnél tart.

A magyarok kezdenek leszokni a csoportos beszedés használatáról. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012 óta jegyzett statisztikái szerint nem volt még példa arra, hogy
az év első kilenc hónapjában csökkenjen a csoportos beszedésben érintett összeg, ám 2020 első háromnegyed évében a hazai ügyfelek számláiról a különböző szolgáltatók csak 409,8 milliárd forintot emeltek le, 7,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Tranzakcióalapon viszont már volt korábban is visszaesés: 2017-ben a teljesült csoportos beszedési megbízások száma az év első kilenc hónapjában 1,7 százalékkal, mintegy félmillió darabbal lett kevesebb, ám tavaly a csökkenés mértéke 8,5 százalékos volt, vagyis mintegy 2,7 millióval kevesebb ilyen megbízás teljesült a bankrendszeren keresztül.

2020 második negyedéve előtt legutóbb 2015 első negyedévében volt példa 9,6 milliónál kevesebb csoportos beszedési megbízásra. A bankon belüli forgalmat is hozzátéve a tranzakciók számában 6, értékében 3 százalékos volt a csökkenés 2020-ban. (A bankon belüli beszedések jelentékeny része például hiteltörlesztés, ezért beszédesebb a pénzintézetek közötti csoportos beszedések forgalmának alakulása.)

Az okok közül a legkomolyabb, hogy a lakosság nem igazán barátkozott meg a szolgáltatással, sokakat zavar, hogy nem pontosan tervezhető előre, hogy a szolgáltató mikor vonja le az aktuális számla összegét. Sokan épp ezért választják a hungarikumnak számító sárga csekket, amelynél minden ügyfél cash-menedzsmentet hajthat végre azzal, hogy eldöntheti, mikor akarja befizetni az aktuális számla ellenértékét.

Bizonyosan a csoportos beszedés ellen hat az is, hogy immár számos szolgáltató kínál számlabefizetési lehetőséget: néhány gombnyomással elektronikusan kifizethetők az összegyűlt számlák a neten vagy épp mobilon, és nem kell postahivatalokban befizetni a sárga csekket.
Emellett több internetes szolgáltatási előfizetésnél van mód arra, hogy a havi díjat a szolgáltatónak állandó megbízással bankkártyával fizessük.

Az MNB reményei szerint a közüzemi számlák befizetésében néhány hónap múlva élre tör majd az azonnali fizetési rendszerhez tartozó fizetésikérelem-szolgáltatás. Ez nemcsak a sárga csekk hegemóniáját töri meg, hanem a csoportos beszedéseknek is leáldozhat.

A fizetési kérelemmel az adott szolgáltató a számla ellenértékének megfizetésére kéri az ügyfelet, akinek ezt a kérelmet jóvá kell hagynia a teljesüléshez. A szolgáltató akár hatvannapos határidőt is adhat arra, hogy a fizetési kérelmet az ügyfél elfogadja. A megadott határidőig a kérelem benne marad a rendszerben, a lejáratig bármikor elindítható az összeg kifizetése.

A tavaly március óta működő azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó szolgáltatás a legtöbb pénzintézetnél még fejlesztés alatt áll, bár a bankon belüli átutalásoknál már több pénzintézet is lehetővé tette a fizetési kérelmek kibocsátását az ügyfelek között. A Gránit Bank, a Raiffeisen Bank és az Erste ügyfelei már a partner banknál lévő számlákra is küldhetnek fizetési kérelmet. A nagy áttörés akkor következik majd be, ha pénzintézetek sokasága vezeti be ezt a lehetőséget, és az átjárhatóvá válik a bankok között. Ekkortól várható ugyanis, hogy a közüzemi szolgáltatók is alkalmazni kezdik a számukra és az ügyfelek számára is kedvezőbb és költséghatékony megoldást.

Az MNB statisztikái szerint egyébként 2020. szeptember végéig 1126 fizetési kérelmet dolgoztak fel a bankrendszerben, és 25,7 millió forintot kaptak meg a kérelmet indítók egy másik számlatulajdonostól.”

Forrás:
Bealkonyul a csoportos beszedéseknek; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2021. január 22.

 

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. január 25.

Digitális minilaterális fórumok: a kiberdiplomácia eljövendő nemzetközi fókuszpontjai?

A digitális diplomácia újdonságait bemutatni hivatott rovatunkban nem ritka az eset, amikor nyelvészkedésre kényszerülünk. Az infokommunikáció egyre szélesedő eszköztárát szolgálatukba állító diplomáciai testületek, illetve a modern társadalmak életét gyökerestül felforgató új technológiák nemzetközi szabályozását célzó folyamatok érthető módon a szakmai és közönségérdeklődés középpontjában állnak. Ezért aztán sokan, sokféle megközelítésben és mélységben foglalkoznak a problématerülettel, és ennek megfelelően „sokszínű” az általuk használt terminológia. Ráadásul szédületesen gyorsan változó közegről van itt szó, ami óhatatlanul együtt jár a koncepciók, és az őket leíró fogalmak gyakori változásaival is. A napokban újabb érdekes szakszó ütötte fel a fejét a szakmai közbeszédben: a „minilaterals”, amit most „minilaterális fórumként” ültetünk át magyarra, az India-Csendes-óceáni térség egyik fontos szakpolitikai műhelye, az Observer Research Foundation tanulmányában tűnt fel.

Egy vendégszerző, a térségben ugyancsak fontos Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) Nemzetközi Kibertér-Politikai Intézetének egyik vezetője érdekes írásban vetette fel a kiberdiplomácia nemzetközi intézményrendszerének lehetséges (és kívánatos) átalakulását. Danielle Cave úgy véli: a digitális technológiai átalakulások üteme elavulttá teszi a nemzetközi érdeklődésre számot tartó témák szabályozására létrehozott hagyományos diplomáciai kereteket. A II. világháborút követő időszakban kialakult multilaterális intézményrendszer (elsősorban természetesen az ENSZ, illetve annak számtalan szakosított szervezete, háttér intézménye, vagy akár az Európai Unió szervezete) érezhetően nem képes lépést tartani a technológiai változások sebességével. Ugyanakkor a nemzetközi koordináció és kooperáció hatékonyságát csökkenti Cave szerint az is, hogy ebben a hagyományos nemzetközi intézményrendszerben drasztikusan kiszélesedett a szakadék a „nagyok”, és a „többiek” között. A digitalizáció, a Mesterséges Intelligencia, vagy általánosságban a kibertér technológiai fejlesztése és alkalmazása kapcsán aránytalanul nagy súllyal jelenik meg a nemzetközi szabályozási és kormányzási folyamatokban a legnagyobb szereplők, az USA és Kína, illetve jóval kisebb mértékben az Európai Unió szava. Miközben a világ valamennyi fejlett (és kevésbé fejlett) állama, a középhatalmak, sőt a kis államok is ugyanolyan „felvevői”, alkalmazói az új technológiáknak, a multilaterális diplomácia bevett fórumain egyre kevésbé tudják artikulálni nézeteiket és érdekeiket.

Nem csak arról van persze itt szó, hogy az alapvetően egy más korszakban kialakított, nehézkes és merev multilaterális struktúrák nem képesek már lépést tartani a technológiai fejlődés gyorsuló ütemével. Valójában az elmúlt két-három évtizedben a XX. század közepén létrejött (és a hidegháborús korszakban többé-kevésbé hatékonyan működő) nemzetközi együttműködési szerkezetek fokozatos kiüresedésének lehetünk szemtanúi. Ennek legfontosabb eleme a világ vezető hatalmának számító Egyesült Államok de facto kivonulása a hagyományos multilaterális diplomácia fontos intézményeinek sorából (amire különösen szembeötlő példa az Egészségügyi Világszervezettel, a WTO-val kapcsolatos amerikai „bojkott”). Egyes nagy fontosságú fórumok (például a generációkon át döntő jelentőségű ENSZ BT) a nagyhatalmak szembenállása nyomán praktikusan működésképtelenné váltak. Az „amerikai pillanat” fokozatos elmúlásával felizzó geopolitikai rivalizálásoknak köszönhetően a kooperáció kereteiként létrehozott intézmények szinte okafogyottá váltak.

Az ausztrál kiberpolitikai szakértő ugyanakkor rávilágít a digitalizáció egy másik fontos aspektusára is: az internetes technológiák fejlesztése alapvetően a privát szektor szereplőihez kötődik, és a nehézkesen mozduló multilaterális fórumok helyett egyre inkább ezek a technológiai óriások kezdik formálni a kibertér szabályozási kérdéseit. A közösségi médiaszolgáltatók közelmúltban kirobbanó cenzúra-ügye a problémának csak egy szelete. Szakemberek szerint –egyelőre talán – nem is a legfontosabb része: a technológiai bigtech vállalatok adatgyűjtési és adatkezelési gyakorlatai („önszabályozása”) nagyságrendekkel súlyosabb kérdéseket vethet fel. Persze, mindkettő ugyanarról szól: az „igazság” monopóliumának önhatalmú kisajátítása éppen úgy a hatalomról szól, mint ahogy az emberek életét behálózó adattömegek birtoklása is.

Danielle Cave úgy véli (talán pontosabb így mondanunk: azt javasolja), hogy az elkövetkező évek, évtizedek társadalomfejlődése szempontjából kulcsfontosságú, ténylegesen transzformatív digitális technológiák szabályozásában és kormányzásában új szervezetekre kellene építeni az együttműködést. A nagy, lomha és feloldhatatlan ellentétek által bénított hagyományos multilaterális intézmények helyett új, „minilaterális fórumok” köré kellene szervezni a kiberdiplomáciai munkálatokat. Ezekben a sokkal kisebb, többnyire kistérségi, vagy regionális alapon szerveződő együttműködésekben a közepes, vagy kis nemzetek is megtalálhatnák a helyüket, hatékonyan hallathatnák hangjukat. Már csak azért is, mert ezeknek a nemzetközi fórumoknak fontos jellemzője az is: nem a hagyományos nagyok, az USA, Kína, Oroszország, vagy az EU viszik bennük a prímet – sőt, akár az is előfordulhat, hogy sok ilyen minifórum munkájába be sem kapcsolódnak.

Az elképzelés bizonyos értelemben egybe vág a világ fokozatosan átalakuló rendjével, az USA által dominált egypólusú világ multipolarizálódásával. Az új geopolitikai konstellációban a szakértők egy része éppen a kicsi, esetleg regionális összefogások, ügyszövetségek felemelkedését prognosztizálja. Ugyanakkor azonban érdemes emlékezni arra is: a világ gyors tempóban emelkedő új nagyhatalma, Kína jelenleg éppen a hagyományos multilaterális intézményrendszerben rejlő lehetőségek fokozott kiaknázásában látszik érdekeltnek. A Kínai Népköztársaság külpolitikai apparátusa a meglevő intézmények (elsősorban az ENSZ szakosított szervezetei) vezető pozícióinak megszerzésén dolgozik – a jelek szerint nem is minden eredmény nélkül.
Digital minilaterals and new approaches to technology cooperation Danielle Cave; Observer Rersearch Foundation; 2020. december 30.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

További átrendeződések az USA kiberpolitikai vezetésében

Rob Joyce váltja az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA kiberbiztonsági igazgatóságának vezetői székében Anne Neubergert. Mint ismeretes Neuberger az elnök közvetlen alárendeltségében működő Nemzetbiztonsági Tanács kibertérrel és új technológiákkal foglalkozó helyettes főtanácsadója lesz. A régi NSA-munkatársnak számító Joyce fontos pozíciókat töltött be az USA jelfelderítéssel és elemzéssel foglalkozó (és legnagyobb létszámú) hírszerző szervezetében. Korábban az intézmény főigazgatóját kiberbiztonsági stratégiai kérdésekben segítő főtanácsadói posztot látta el, illetve azt megelőzően a Fehér Házba delegált NSA kiberbiztonsági megbízott fontos feladatait végezte. Személyében az amerikai kiberbiztonsági stratégia, illetve kiberpolitika egyik legfelkészültebb hivatalnoka veszi át a csupán egy évvel ezelőtt létrehozott NSA Kiberbiztonsági Igazgatóság vezetését. Munkáját alapvetően meghatározza majd a szövetségi kormány kiberbiztonsági irányításának éppen zajló átalakítása. Méghozzá egy nyugalmasnak aligha nevezhető időszakban. A Nemzetbiztonsági Ügynökség fókuszában ugyanis, az elkövetkező néhány hónapban egészen biztosan, a múlt év végén kipattant SolarWind hackertámadás részleteinek felderítése, a károk felszámolása, a szükségessé váló lépések megtétele áll majd.
Rob Joyce named new NSA cybersecurity director; Shannon Vavra; Cyberscoop; 2021. január 15.

America got talent! – digitális rejtvénnyel toboroz kiberszakembereket a Fehér Ház

Az amerikai szövetségi kormány csúcsszerve tehetséges programozókat keres. Méghozzá, stílszerűen, egy nyilvános digitális rejtvényen keresztül. A Fehér Ház hivatalos internetes webhelyén, az oldal HTML-kódjában elrejtve toborzóüzenetet tett közzé az elnök közvetlen munkaszervezete, azzal a megfontolással, hogy aki elég ügyes ahhoz, hogy megfejtse ezt a kódolt üzenetet, az bizonyára elég ügyes és tehetséges ahhoz is, hogy az új Biden-kormányzat technológiai fejlesztéseit hatékonyan támogassa majd. A kicsit szokatlan munkaerő toborzási módszerrel az Egyesült Államok Digitális Szolgálata (US Digital Service), azaz a Fehér Ház közvetlen technológiai szervezeti egysége keres új munkatársakat. A kicsit félrevezető elnevezéssel ellentétben nem az elnöki adminisztrációs központ technikai biztosítását végzi ez az intézmény, hanem az amerikai kormányzati digitalizáció egyfajta csúcsszervezete. 2014-ben, Barack Obama elnöksége alatt hozták létre ezt az egységet; feladata, hogy legfelső szinten támogassa az amerikai szövetségi kormány e-kormányzati rendszereinek a kiépítését (egyebek mellett a teljes Medicare e-fizetési rendszer átfogó modernizációját). A különösnek ható munkaerő toborzási fogás egyébként nem teljesen új: két évvel ezelőtt a brit kormányzat jelfelderítő hivatala (az ottani „NSA”), azaz a GCHQ igyekezett ezzel a szokatlan fogással felkelteni a kiberhírszerző munka iránt a fiatalabb generációk érdeklődését.
In hidden message on White House website, Biden calls for coders; Raphael Satter; Reuters; 2021. január 20.

India a személyes adatkezelési politikája megváltoztatására szólította fel a WhatsApp-ot

Az elmúlt napokban az ázsiai térség egyik feltörekvő „technológiai középhatalma”, India is csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amelyben Törökország és Pakisztán közösen lépett fel a WhatsApp cég adatkezelési (személyes adatvédelmi) politikájának legutóbbi megváltoztatása miatt. Mint ismeretes, az elmúlt hónapban világszerte nagy felháborodást váltott ki a Facebook tulajdonában álló közösségi média vállalat azon lépése, amellyel arra kívánja kötelezni a felhasználókat, hogy (a szolgáltatói szerződés felbontásának terhe mellett) fogadják el a cég újonnan bevezetet adatpolitikáját. A WhatsApp írországi leányvállalatának közlése szerint ez az új adatkezelési politika nem vonatkozik a platform európai uniós felhasználóira. India felháborodásának adott hangot, amiért a vállalat diszkriminatív politikát folytatva kívánja hátrányosan megkülönböztetni más országok felhasználóit. Mint közleményükben fogalmaztak, ez a lépés „súlyosan aggasztja” az indiai kormányt, ezért az új üzletpolitikai elv visszavonására szólították fel a WhatsApp-ot. Az ügyben felszólaló indiai Elektronikai és Információtechnológiai Minisztérium ugyanakkor arra is felszólította a Facebook-érdekeltségű vállalatot, hogy tisztázza: pontosan milyen adatmegosztási megállapodás van közte és az anyacége (illetve más cégek) között. A WhatsApp által kötelező elfogadásra „felajánlott” új üzleti szabályzat ugyanis éppen azt irányozza elő, hogy a cég szabadon megoszthassa a felhasználók bizonyos személyes adatait (telefonszám, illetve helyadatok) a Facebook vállalattal. A mostani lépés hátteréül érdemes felidézni, hogy India különösen érzékenyen kezeli a digitális szuverenitás kérdését. Az elmúlt félév során több száz (döntően kínai tulajdonú) mobil alkalmazás használatát tiltotta be India területén, hasonló jellegű adat felhasználási problémák miatt. Az ázsiai középhatalom ugyanis határozottan vallja: az indiai online felhasználók által generált adatok – India nemzeti adatvagyonának részét képezik.
India asks WhatsApp to withdraw privacy policy changes; Geneva Digital Watch Weekly; 2021. január 22.

Hatályba lépett Spanyolországban a bigtech cégekre vonatkozó digitális adótörvény

A technológiai nagyvállalatok működését „megregulázó” állami szabályozásra a héten Európában is akadt példa. Hatályba lépett ugyanis a spanyol törvényhozás által még tavaly év végén megszavazott törvény, amely a (egyebek mellett) a nagy IT-cégekre vonatkozó digitális adózás bevezetéséről szól. A sok vitával megelőzött új jogszabály úgy rendelkezik, hogy a technológiai óriáscégek kötelesek egy új, 3%-os adót fizetni akkor, ha a globális internetes reklám- és adateladási bevételeik elérik a legalább 750 millió eurót, vagy amennyiben a spanyolországi bevételeik meghaladják a legalább 3 millió euró összeget. A pénzügyminisztérium szakemberei úgy számolnak, hogy az új adónemből, amelynek első bevételei a tavasz folyamán folyhatnak be, az idei pénzügyi évben mintegy 968 millió euró adóbevételhez jut majd a spanyol kincstár.
Los nuevos impuestos digital y financiero entran en vigor hoy; Agencia EFE; 2021. január 16.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. január 18-január 22.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

CAFM rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/12
Közzététel dátuma: 2021.01.19.
Ajánlatkérő: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.12.
Ajánlatkérő célja, hogy egy korszerű, a jelen piaci feltételekhez jól illeszkedő, a létesítményüzemeltetés feladatait, valamint a beszámolási kötelezettségeit teljeskörűen támogató rendszer kerüljön kialakításra.
A fenti feladatokat egy Létesítmény-üzemeltetési és ingatlanhasznosítási rendszer (CAFM rendszer) bevezetésével szeretné megvalósítani. A rendszer egyszerre szolgálja ki a létesítménygazdálkodási támogatási igényeket és a később bevezetni tervezett ERP rendszert. Utóbbi igény miatt a rendszernek képesnek kell lennie minimális mértékű számviteli jellegű adatkezelésre is a fő üzemeltetési funkciók mellett.
Lásd bővebben

AF – Microsoft szoftverlicencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/14
Közzététel dátuma: 2021.01.21.
Ajánlatkérő: Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.01.
Microsoft vagy azzal egyenértékű szoftverlicencek beszerzése Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére. A beszerzendő termékek Ajánlatkérő központi infrastruktúrájának (BackOffice) bővítéséhez, korszerűsítéséhez, működtetéséhez szükséges licencek, összesen kb. 876 darab.
Lásd bővebben

Cloudera teszt sík szoftver licenckövetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/14
Közzététel dátuma: 2021.01.21.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.02.
Az önkormányzati ASP adattárház teszt sík működéséhez szükséges Cloudera licenckövetés biztosítása további egy 1 évre (12 hónap).
Ajánlattevőnek a rendelkezésre álló licencek érvényességi idejét követő naptól további 1 évre kell biztosítania a követési szolgáltatást Ajánlatkérő részére.
Lásd bővebben

AF Digitális telefonközpont beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/14
Közzététel dátuma: 2021.01.21.
Ajánlatkérő: Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.11.
Telefonközpont cseréje, rendezői munkálatok. A beüzemelésre kerülő központtal kapcsolatos műszaki elvárások: 500 analóg mellék, 250 db IP telefon mellék, analóg, primer ISDN vonalak fogadása (14 analóg, 2 ISDN), 12 db új, kártyafüggetlen GSM adapter.
Lásd bővebben

CROCODILE 3 Forgalomszimulációs szoftver beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/14
Közzététel dátuma: 2021.01.21.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.18.
A CROCODILE 3 projekt „Forgalomszimulációs szoftver beszerzése” kapcsán a feladat egy makroszkopikus forgalmi modell kidolgozása és egy dinamikus szimulációs forgalmi modell létrehozása a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Forgalomirányító Központja számára.
Lásd bővebben
(Lásd még: CROCODILE 3 Hungary – Magyar Közút Nonprofit Zrt.)

Kiadói tevékenység ellátása a KBKA számára
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/15
Közzététel dátuma: 2021.01.22.
Ajánlatkérő: Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.25.
Vállalkozási keretszerződés alapján „Teljes körű könyvkiadási szolgáltatások klímavédelmi, fenntarthatósági témakörben a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány számára”
Becsült érték: 45.000.000,- Ft (ÁFA nélkül)
Lásd bővebben

MS Teams licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/15
Közzététel dátuma: 2021.01.22.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.01.
Összesen 1400 darab licenc.
Lásd bővebben

Kifü Motivációs pillér
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/15
Közzététel dátuma: 2021.01.22.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.29.
Vállalkozási keretszerződés „A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség részére az „Oktatási Intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása” elnevezésű projekt motivációs rendezvényszervezési és videogyártási feladatainak ellátására”
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 366.665.000,. Ft
Lásd bővebben

ERTMS–ETCS Kulcs Menedzsment Rendszer kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/15
Közzététel dátuma: 2021.01.22.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.19.
Nyertes ajánlattevő feladata egy Kulcs Menedzsment Központ (továbbiakban: KMC vagy rendszer) (ezen belül Key Distribution Center) létesítése, mely offline kulcsmenedzsment-rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a Megrendelő által üzemeltetett összes, ETCS (Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) 2. szintű vonatbefolyásoló rendszerrel felszerelt vonalszakaszok ETCS 2. rendszerben lévő Radio Block Center (RBC) központjai és a MÁV Zrt. vasúti hálózatára engedélyezett ETCS-el felszerelt, hazai és külföldi vasúti járművek fedélzeti berendezései (OBU, EVC és az ETCS-hez kapcsolódó OBURBC, KMC-KMC, KMC-KDC és RBC-RBC közötti kapcsolatokhoz és a hozzájuk kapcsolódó interfészekhez) hitelesítő és autentikációs kulcsainak teljes körű menedzselését ellássa. A projekt a MÁV Zrt. által üzemeltetett vonalakra és a MÁV Zrt. hálózatán közlekedő járművekre terjed ki. A teljes rendszernek az ERTMS (egységes európai vasúti közlekedésirányítási-rendszer) teljes rendszerével kompatibilisnek kell lennie.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

SAP szoftver licencek, valamint SAP támogatási – support – szolgáltatások beszerzése – negyedéves táj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/11
Közzététel dátuma: 2021.01.18.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft.
Keretmegállapodás keretében SAP szoftver licencek, valamint SAP nagyvállalati terméktámogatási Support szolgáltatások beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül) 528.304.908,- Ft
Lásd bővebben

Fejlesztéspolitikai tanácsadási feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/11
Közzététel dátuma: 2021.01.18.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: APONIUS Consulting Kft.
Jelen közbeszerzési eljárás tárgya fejlesztéspolitikai tanácsadási feladatok ellátása, amelynek keretében Nyertes Ajánlattevő legfeljebb a szerződés szerinti, nettó 249.000.000,- Ft keretösszeg mértékéig jogosult elszámolásra. Nyertes Ajánlattevő feladata fejlesztéspolitikai és szakértői feladatok ellátása az alábbi főbb témakörökben:
– A DIMOP programok alapját képező stratégiák készítésében, véleményezésében való közreműködés,
– DIMOP tervezési feladatai ellátásában való közreműködés,
– Egyéb, a fenti kategóriákba nem sorolható tanácsadói, szakértői tevékenységek ellátása.
Lásd bővebben

Rendszerelemek üzemeltetése,javítása,karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/11
Közzététel dátuma: 2021.01.18.
Nyertes ajánlattevő: H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási szerződés – Számítógéptermekben üzemelő erősáramú-, gépészeti berendezések és üzemfelügyeleti rendszerelemek üzemeltetése és javítása és karbantartása 36 hónapos vállalkozási szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 105.175.800,- Ft
Lásd bővebben

Táj.er. HR, bérügyviteli és munka-időnyilvántartó
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/12
Közzététel dátuma: 2021.01.19.
Ajánlatkérő: Pillér Informatikai Kft.
Nyertes ajánlattevő: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
A közbeszerzés tárgya a követelményspecifikáció és műszaki leírás követelményeit teljes mértékben teljesítő kész (nem egyedileg a szerződés teljesítése céljából fejlesztett vagy továbbfejlesztett) HR-, bérügyviteli és személyügyi nyilvántartó integrált ügyviteli rendszer 400 fő felhasználóra (400 a rendszer által kezelt önálló foglalkoztatási jogviszonyra) kiterjedő felhasználási jogának megszerzése, a rendszer és annak komponensei ajánlatkérő eszközeire történő telepítése, üzembe helyezése, tesztelése, szükséges paraméterezése és első adatfeltöltése, valamint a szállított rendszer szoftver- és jogszabálykövetése, oktatási feladatok elvégzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Soproni Egyetem – NEPTUN 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/13
Közzététel dátuma: 2021.01.20.
Ajánlatkérő: Soproni Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül) 264.282.000,- Ft
Lásd bővebben

TEE-Hálózati, IP telefónia és szerverszobai rendsz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/13
Közzététel dátuma: 2021.01.20.
Ajánlatkérő: Eszterházy Károly Egyetem
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 64.573.220,- Ft
Lásd bővebben

eredmény – Öntözés támogatás – tablet beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/13
Közzététel dátuma: 2021.01.20.
Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: STARK SOLUTION Számítástechnikai és Szolgáltató Kft.
IP68-as védelemmel is rendelkező, hordozható felhasználói eszközök beszerzése. Szállítandó darabszám: 295. A beszerzés tárgya olyan tábla-számítógép (Tablet-PC), mely alkalmas vállalati szintű felhasználásra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 104.969.930,- Ft
Lásd bővebben

KAR ITER tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/13
Közzététel dátuma: 2021.01.20.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: DSS Consulting Informatikai és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés tárgya a Magyar Nemzeti Bank (Ajánlatkérő) KAR ITER (azaz Közös Adatgyűjtő és Integrált Előfeldolgozó Rendszer, a továbbiakban: Rendszer) üzemeltetési támogatása és szoftverfejlesztési támogatása (felmerülő új igények megvalósítása, azaz a kifejlesztett Rendszer továbbfejlesztése, módosítása vagy összekapcsolása más informatikai rendszerekkel).
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 798.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Rendszeres tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/13
Közzététel dátuma: 2021.01.20.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság; ODES Egészségügyi, Számítástechnikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás az Elektronikus Ítélkezést Támogató rendszer komponenseinek továbbfejlesztésére a folyamatosan változó jogszabályi előírásoknak és a bírósági szakrendszerekben történt frissítéseknek való megfelelés biztosítására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül) 41.730.000,- Ft
Lásd bővebben

Szoftverek beszerzése eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/14
Közzététel dátuma: 2021.01.21.
Ajánlatkérő: Budapest III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény
Nyertes ajánlattevő: NetworKing IT Korlátolt Felelősségű Társaság; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.826.150,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01SLIC17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/14
Közzététel dátuma: 2021.01.21.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalat
Oracle, SAP, IBM, Novell, SAS szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése,cseréje, és új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése
1. rész: Oracle szoftverlicencek, adatbáziskezelők, VIR rendszerek, ezek fejlesztőeszközei, bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, és új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.606.420.175,- Ft
Lásd bővebben

Logisztikai Ügykövető Alk. kifejl.e, támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/15
Közzététel dátuma: 2021.01.22.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Chronos Systems Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.114.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02SLIC17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/15
Közzététel dátuma: 2021.01.22.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalat
Oracle, SAP, IBM, Novell, SAS szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése,cseréje, és új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése
2. rész: SAP szoftverlicencek, adatbáziskezelők, VIR rendszerek, ezek fejlesztőeszközei, bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, és új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése.
II.1.7) A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 843.964.720,- Ft
Lásd bővebben

STAFIR tesztelési feladatok KBF/872/2020 – Tesztelői keretmegállapodás (KBF/645/2017) verseny újranyitása – eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/15
Közzététel dátuma: 2021.01.22.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Alvicom Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A folyamatban levő STAFIR program tesztelési feladatainak ellátása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 25.717.000,- Ft
Lásd bővebben

Helyi Adók Információs Rendszere működés-támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/15
Közzététel dátuma: 2021.01.22.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Ulyssys Számítástechnikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft.
Nyertes ajánlattevő (Vállalkozó) feladata a „Helyi Adók Információs Rendszere működés-támogatása, illetve jogszabály- és rendszerkövetése” tárgyú (EKR rövidített név: Helyi Adók Információs Rendszere működés-támogatás) közbeszerzési eljárás eredményeképp kötendő vállalkozási szerződés keretében a HAIR üzemeltetési feladatainak ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 642.924.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Útmutató az amerikai szövetségi kormányzat agilis működéséhez

„Az amerikai Nemzeti Közigazgatási Akadémia (National Academy of Public Administration, NAPA) és Project Management Institute (PMI) kutatócsapata új jelentést tett közzé “Building an Agile Federal Government: A Call to Action” címmel, amely korábbi kutatásaikra alapozva öt ajánlást fogalmaz meg a vezetők részére annak érdekében, hogy a szövetségi kormányzati közigazgatás agilis módon működjön, gyakorlati lépéseket is megfogalmazva az ajánlások mellé.

Az előzményekre visszatekintve idézik Steve Denning, a 2018-ban megjelent könyvének („The Age of Agile: How Smart Companies Are Transforming the Way Work Gets Done”) megállapításait, miszerint napjainkban a szervezetek rendelkeznek azokkal a kapacitásokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy

• bárkihez és bármihez kapcsolódhassanak, bárhol, bármikor;
• nagy tételben és szinte azonnal tudjanak értéket előállítani;
• olyan világban működjenek, ahol az emberek, a felismerések és a pénz könnyedén kölcsönhatásba léphetnek egymással.

Denning optimizmusát fogalmazta meg at ekintetben, hogy a közigazgatásnak rendelkezésre áll az az út, amellyel a fent vázolt körülmények között is javítani tud teljesítményén, ez pedig az agilitás. Ennek az új menedzsment-paradigmának kiemelt prioritását a fogyasztói, végfelhasználói elégedettség jelenti, a szervezet munkatársai kellő felhatalmazással bírnak, kis munkacsoportok végzik a munkát több rövid időszakaszra bontva azt, az egyének fókuszált hálózatok részeként dolgoznak, innovatív eszközöket és megközelítést alkalmaznak az innováció segítésére és a problémamegoldás támogatására, a kockázatokat azonosítják és gyorsan reagálnak rá, a fókusz pedig a cselekvésen, nem a dokumentáláson van.

2019 novemberében a NAPA hosszú és kiterjedt kutatások után azonosította az amerikai közigazgatás 12 nagy kihívását, 4 nagy fókuszterületre osztva azokat. Ezek a következők voltak:

• A demokrácia védelme és fejlesztése
  • A választási rendszer integritásának biztosítása és a választói részvétel erősítése
  • A közszolgálat modernizációja és új életre keltése
  • Új megközelítések kidolgozása a közirányítás (Public Governance) és közösségi részvétel (Public Engagement) terén
  • Előrehaladás a nemzeti érdek érvényesítésében a változó globális környezetben
• A gazdasági és társadalmi fejlődés erősítése
  • A társadalmi egyenlőség előmozdítása
  • Összekötni az embereket értelmes munkavégzésre
  • Ellenállóképes (rezíliens) közösségek építése
  • Előrehaladás az ország hosszútávú egészséges pénzügyi helyzetében
• A környezeti fenntarthatóság biztosítása
  • Gondnokság a természeti erőforrások felett, a klimatikus kihívások megválaszolása
  • Modern vízgazdálkodási rendszerek létrehozása a biztonságos és fenntartható vízfelhasználásért
• A technológiai változások menedzselése
  • Az adatbiztonság és a személyiségi jogok biztosítása
  • A közigazgatás felkészítése a mesterséges intelligencia alkalmazására

A NAPA az IBM kormányzati-közigazgatási központjával együtt létrehozta az Agilis Közigazgatási Központot (Agile Government Center, AGC), amely a közigazgatás, az üzleti élet, a tudományos világ és nonprofit szféra kulcsszereplőinek bevonásával kialakította az agilis közigazgatási hálózatot (Agile Government Network), amely 10 agilitási alapelvet fogalmazott meg a közigazgatás teljesítményének felpörgetésére. Az AGC „The Road to Agile Government” címmel 2020. novemberében megjelent kutatási jelentése (amit november 22-i hírlevelünkben ismertettünk) bemutatja, hogy miképpen tudják ezek az alapelvek javítani a közigazgatás eredményességét és építeni a közbizalmat, számos konkrét ajánlást is megfogalmazva az előrelépéshez.

A NAPA aktuális fehérkönyve szintén arra fókuszál, hogy hogyan működhetne agilisabb módon a szövetségi közigazgatás. A dokumentummal cselekvésre szeretnék bírni a szövetségi kormányzati közigazgatást, annak reményében, hogy a szövetségi ügynökségeket az agilitás alapelveinek befogadására inspirálhatják. Ennek érdekében fogalmazták meg öt ajánlásukat, amelyek mindegyikéhez több gyakorlati lépést is megneveztek a megvalósítás érdekében. Az öt – a dokumentumban részletesen kifejtett – ajánlás a következő:

• Az agilitás a lehető legnagyobb mértékben preferált modell legyen a szövetségi közigazgatásban.
• Az agilis menedzsment és agilis működés módszertanát győzelemre kell vinni a szövetségi hivatalokon és ügynökségeken belül, beépítve azt működésük minél nagyobb részébe.
• Az agilitás ellen ható akadályokat azonosítani kell és megfelelően kezelni azokat, a fékeken és ellensúlyokon alapuló politikai rendszeren és jogi kereteken belül.
• Az agilis megközelítést, az agilis sikereket és kihívásokat hangsúlyozni kell a szövetségi kormányzati közigazgatás széltében-hosszában.
• A szövetségi hivatalok és ügynökségek vezetőinek könnyen elérhető tréninglehetőségeket kell biztosítaniuk az agilis alapelvek és megközelítés megismeréséhez, beleértve különösen a vezetői készségek fejlesztését.

A tanulmány szerint az új működési alapelvek és gyakorlatok, valamint az új vezetői gondolkodásmód elengedhetetlenek a sikerhez. Rugalmasabb menedzsment-megközelítéssel a szövetségi kormányzati közigazgatás erősebb helyzetbe kerülhet ahhoz, hogy megbirkózhasson korunk nagy problémáival és megfelelően kezelhesse a válságokat, amelyekkel szembe kell néznie az országnak.”

Forrás:
“Building an Agile Federal Government: A Call to Action; Project Management Institute, National Academy of Public Administration; 2020. december 17.
Lásd még:
Grand Challenges in Public Administration; National Academy of Public Administration
Agile Government Center

ADMIN3 – A KRTK kapcsolt államigazgatási paneladatbázisa

„2019 nyarán a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Adatbankja harmadik alkalommal hozta létre a Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázist, amelyre kutatói körökben röviden csak Admin3-ként hivatkoznak. Az Admin3 a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), a Magyar Államkincstár (MÁK), az Oktatási Hivatal (OH), a Pénzügyminisztérium (PM) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyéni és vállalati szintű adatai összekapcsolásával jött létre. Az adatbázis tehát anonimizált módon, ugyanakkor egyéni szinten tartalmazza a magyar lakosság 50 százalékos
véletlen mintájának többéves egészségügyi, oktatási, munkaerőpiaci és munkanélküliségi adatait, valamint a magyarországi vállalatok számos jellemzőjét.
Az Admin3 (2003–2017) adatintegrációs eljárással készült. Az adatösszekötés alapját jelentő minta a NEAK mint a magyar népességet majdnem teljes egészében lefedő nyilvántartó adatbázisából származik. A leválogatás során 50 százalékos véletlen mintát vettek a 2003-ban TAJ-számmal rendelkezők közül, így jött létre a többi adatgazda számára is ismeretes kapcsolati kódok (TAJ-szám és foglalkoztatói adószám) listája. Az anonim adatkapcsolásért felelős Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. által, kifejezetten az adott összekötéshez generált hash-algoritmus segítségével az eredeti kódokhoz egyedi, technikai azonosítókat rendelt a NEAK. A következő lépésben a többi adatközlő is leválogatta az alapsokasághoz kapcsolódó – az egészségügy kivételével a 2003–2017 közötti időszakra vonatkozó – adatait, és hashelt állapotban továbbadta a NISZ Zrt.-nek, amely végül egyesítette és anonimizálta az adatbázist. Az egyesítés után az eredeti azonosítókat (például a TAJ-számot és a foglalkoztatói adószámot) elvesztve, ugyanakkor a személyek adatait összekötve kapta meg az adatállományt a KRTK Adatbank nyers, kutatásra még alkalmatlan formában. Az adatbázis tisztítását együtt végezték és végzik folyamatosan az adott nyilvántartással régóta dolgozó kutatók és az Adatbank munkatársai. Az anonimizált adatok védett szerveren, illetve kutatószobában elemezhetők kutatási célra.

Az egészségügyi területen az alábbi információk érhetők el a 2009–2017 évekre vonatkozóan: TAJ-regiszter (nem, születési év és hó, valamint TAJ-érvényességi információk), lakóhely járása, társadalombiztosítási jogviszonyra vonatkozó, közgyógyellátási, háziorvosi, járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátási, halálozási,vénykiváltási, pénzbeli ellátási (táppénz-, tgyás-, csed-, gyed- és betegszabadság-) adatok, egyaránt egyéni szinten. A Munkaerőpiaci tükörben ezek közül elsősorban a lakóhely járását, a háziorvosi megjelenések számát, a járóbeteg-szakellátási esetszámot és kiadást, a kórházi tartózkodási napok számát és kiadást, a kiváltott vények számát és kiadást – összesen és a főbb hatóanyagkategória- (Anatomical Therapeutical Category, ATC) csoportok szerint –, valamint a halálozást használjuk. Figyelembe kell azonban venni, hogy az adatok aggregálásával – a némiképp eltérő adatkör és a mintavétel jellege miatt – nem pontosan kaphatók vissza az aggregált egészségügyi statisztikák.

A munkaerőpiaci területről munkavállalói, közfoglalkoztatási és munkaerő-kiközvetítési adatkörök szerepelnek, egyéni szinten. A Munkaerőpiaci tükörben ezek közül elsősorban a munkapiaci státust és a bérjövedelmet használjuk. A szociális transzferek területén az adatbázis nyugdíjfolyósítási, pénzbeli ellátási, munkanélküliségi és a munkaerőpiaci programokhoz kapcsolódó adatokat tartalmaz egyéni szinten.

Az oktatási területhez kapcsolódó adatkörök: a felsőoktatási képzési részvétel, a felsőoktatási hallgatói jogviszony, a köznevelési tanulói jogviszony, az érettségi, illetve az országos kompetenciamérés egyéni szintű adatai.

Az adatbázisban szereplő vállalati információk a társaságiadó- (tao) bevallásból és a Bértarifa-felvételből származó adatok, vállalati szinten, ugyanakkor munkavállalókhoz köthetően…”

Forrás:
ADMIN3 – A KRTK kapcsolt államigazgatási paneladatbázisa; Sebők Anna; Munkaerőpiaci Tükör 2019.; Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont; 2021; 233-234. o. (PDF)
Lásd még ugyanettől a szerzőtől: Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázis, a különböző államigazgatási nyilvántartások személyi szintű adatösszekötése; eGov Hírlevél; 2020. június 28.

A Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszere (NEKIR), 2020

„A népegészségügy, valamint az egészségpolitika számára egyre nagyobb jelentőséggel bír az egészségi állapot összetevőinek, azok térbeli eloszlásának vizsgálata, a befolyásoló tényezőkből eredő kockázatok becslése, a betegségek és kockázatok térbeli összefüggésének elemzése, továbbá a magas megbetegedési/ halálozási kockázatú lakosságok azonosítása, mivel lehetővé teszi célzott, hatékony népegészségügyi intervenciók megvalósítását. Egy adott területen élő lakosság egészségi állapotának feltérképezéséhez a leíró epidemiológia módszertanával nyert információk ismerete képezi a kiindulási pontot. Ezen információk segítségével készített „területi helyzetképek, profilok” által meghatározhatók nemcsak az adott lakosság körében létező egészségproblémák, betegségterhek, hanem elvégezhető ezen problémák priorálása is aszerint, hogy mely beavatkozásoktól várható a legnagyobb egészségnyereség. A meghatározott prioritásoknak megfelelően, a „népegészségügyi” szükségletek mentén jól tervezhetők a lakosság körében a célzott, racionalizált egészségfejlesztési programok, beavatkozások. A Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszere (továbbiakban: NEKIR) létrejöttének elsődleges célja az volt, hogy a leíró (ezen belül a tér-) epidemiológia egységes, nemzetközileg elfogadott módszertana segítségével alapvető információkat nyújtson összehasonlítható indikátorok segítségével a magyar népesség egészségi állapotáról, és az azt befolyásoló tényezőkről különböző területi felbontású szinteken a helyi, népegészségügyi, egészségfejlesztési, vagy akár egyetemi szakemberek, egészségpolitikusok számára. A NEKIR rendszer a Magyarországon rendszeresen gyűjtött adatok egységes feldolgozásával, ábrázolásával és azok felhasználóbarát hozzáférhetővé tételével szolgálja a fertőző és nem fertőző betegségekből származó legnagyobb betegségterhek csökkentését, valamint az egyenlőtlenségeket országos és helyi szinteken egyaránt.”

Forrás:
A Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszere (NEKIR), 2020; Juhász Attila, Nagy Csilla, Lomen Mihály, Nagy Attila, Papp Zoltán, Gál Veronika, Oroszi, Beatrix; Egészségtudomány; ISSN 0013-2268; 64 (3)., 2020; 51-84. o. (PDF)
Lásd még: Népegészségügyi Elemzési Központ

Megjelent a Scientia et Securitas első száma

„…A fenti előzmények hatására született meg 2019-ben az az elhatározás, hogy a Belügyi Tudományos Tanács, a Doktoranduszok Országos Szövetségével együttműködésben, az Akadémiai Kiadó szakértői munkájával, nyílt hozzáférésű, elektronikus tudományos folyóiratot jelentet meg Scientia et Securitas címmel.

A folyóirat szellemiségével kapcsolatban az alapítók az alábbi szerkesztési elvek iránt elkötelezettek:

A SCIENTIA ET SECURITAS interdiszciplináris folyóirat, minden tudományterületről fogad be tudományos igényű dolgozatokat, amely az adott terület biztonsági aspektusát is vizsgálja. A folyóirat eredeti kutatásokról szóló kéziratokat közöl, kiegészítve recenziókkal, valamint konferencia-beszámolókkal a Kitekintő rovatban.

A Szerkesztő Bizottság tervei szerint a folyóirat évente négy füzettel jelentkezik, amelyből egy angol nyelvű.
…
Beköszöntő/Welcome
Főszerkesztői beköszöntő
Tamás Németh
https://doi.org/10.1556/112.2020.00000

Kiberbiztonság a járműiparban
László Palkovics
https://doi.org/10.1556/112.2020.00001

Az önvezető autózás kihívásai és biztonsági kérdései a digitális államban
Máté Zöldy, Zsolt Szalay, and Árpád Török
https://doi.org/10.1556/112.2020.00002

Blokklánc alkalmazási lehetőségek a biztonság területén és bevezetés-tervezésük
Imre Kocsis
https://doi.org/10.1556/112.2020.00003
…
Összefoglaló közlemény/Review article

A mesterséges intelligencia néhány biztonsági vetülete
László Vidács, Márk Jelasity, László Tóth, Péter Hegedűs, and Rudolf Ferenc
https://doi.org/10.1556/112.2020.00005

Alkalmazott mesterséges intelligencia felhasználási területei és biztonsági kérdései – Mesterséges intelligencia a gyakorlatban
Péter Ekler and Dániel Pásztor
https://doi.org/10.1556/112.2020.00006

Kiberbiztonsági kompetencia hálózatok Európában – K+F+I lehetőségek a következő évtizedben
Csaba Krasznay
https://doi.org/10.1556/112.2020.00007

A mesterséges intelligencia belügyi és biztonsági célú alkalmazása
Dániel Necz
https://doi.org/10.1556/112.2020.00008

A mesterséges intelligencia az oktatásban: kihívások és lehetőségek
Ferenc Dietz
https://doi.org/10.1556/112.2020.00009 ”

Forrás:

Scientia et Securitas; Volume 1 (2020): Issue 1 (Dec 2020); Akadémiai Kiadó; Online ISSN: 2732-2688 ; 2020. december 17.
A kiadvány cikkei szabadon hozzáférhetőek.

„A nagyság átka” – versenyben a tech óriások?

„Az Óesztendő jogéletében fontos, bár a koronavírussal összefüggő események miatt csak csekély visszhangot kapott eseménynek számított, hogy az amerikai hatóságok versenyfelügyeleti eljárásokat indítottak a Google és a Facebook ellen. Az eljárásokban azt állítják, hogy a nagy tech cégek a verseny elfojtására törekednek. A Google-t azzal vádolják, hogy az internetes keresők és keresési hirdetések piacának monopolizálására törekszik, amikor versenytársainak partnereivel olyan megállapodásokat köt, amelyek megnehezítik azok működését. A Facebook-kal szemben pedig azért indítottak eljárást, mert versenytársainak felvásárlásával akadályozza meg alternatív közösségi média kiépülését. Ezek az eljárások azért is jelentősek, mert a tengerentúli hatóságok hosszú évtizedeket követően most először kezdeményezik vállalatok feldarabolását. De vajon mi is áll a piac védelme érdekében bevetett hatósági orvosság hátterében?

Technológiai vállalatok: áldás vagy átok?

A mögöttünk hagyott évtizedben az üzleti világot egyik leginkább meghatározó, és egyúttal a társadalmakra is lényeges hatást gyakorló jelenség a nagy technológiai vállalatok látványos megerősödése volt. Az úgynevezett „Big Tech” – vagyis például a Google, a Facebook, a Microsoft az Amazon és az Apple vállalatok – működését egyfajta Janus-arcúság jellemzi. Egyfelől a korábbi időkben soha nem látott kommunikációs és kapcsolatteremtési tereket nyitottak és tettek világszerte könnyen elérhetővé. Ezek a kommunikációs csatornák újabb lendületet adtak a gazdaságok és az üzleti működés globalizációnak. Az információhoz jutás egyszerűsödése és azonnalivá válása emellett megszilárdították az információs társadalom kötőszövetét, és nagyobb teret engedtek azon társadalmi kapcsolatok előtt, amelyek a digitális hálózatok, nem pedig a hagyományos fizikai jelenlétet kívánó klubok, egyesületek, vallási közösség és más hasonló szerveződések keretei között formálódnak. Az Óesztendőben kirobbant járvány, illetve az azzal együtt járó gyülekezési korlátozások pedig mindezt roppant mértékben fel is erősítették.

Másfelől ennek a fejlődésnek komoly gazdasági és társadalmi ára van. A Big Tech cégek többek között abban különböznek a korábbi idők hírhedt ipari trösztjeitől, hogy tevékenységük jelentős hatást gyakorol a politikai közösség alapvető elveire és értékeire. A Google, a Facebook, valamint a többi technológiai vállalat – az internetes kereső és közösségi hálózatokon – a polgárok ideológiai, kulturális vagy más egyéb meggyőződése alapján virtuális tereket alakít ki. Ezek a virtuális terek határozzák meg azt, hogy a platformokon milyen információk, hirdetések lesznek elérhetők vagy éppen milyen vélemények ismerhetők meg az egyes emberek számára. A szolgáltatásokat pedig a felhasználók által átadott adatokon és preferenciákon alapuló algoritmusok szabják személyre. Ebből következően az algoritmusok – méretgazdaságosság elvéhez hasonlóan – annál pontosabbak és a platformok szolgáltatásai annál magasabb színvonalúak, minél több felhasználót tudhatnak magukénak.

Ugyanakkor ez az üzleti modell egy lavinahatással járó ördögi kört indít el. Egyfelől a technológiai cégeket méretgazdaságosság elérése, majd – a piaci versenyt is elfojtó – monopolisztikus törekvések irányába löki. Másfelől pedig minél több felhasználó veszi igénybe a szolgáltatásokat, annál könnyebben válnak befolyásolhatóvá a kereskedelmi, fogyasztói döntéseik és politikai véleményük. Vagyis lényegében egy monopolisztikus piacon mindösszesen pár technológiai vállalat egyre erőteljesebb mértékben vonja ellenőrzése alá a polgárok üzleti, fogyasztói döntéseit, valamint emellett – amint az a jelenlegi amerikai eseményekből jól kirajzolódik – határozza meg a közéleti véleményformálás kereteit. Mindezeken túl pedig – versenyző környezet híján – a nagy tech cégek a saját kezükben tartják az innováció irányát is, ugyanis külső kényszer nélkül ők határozzák meg azokat a területeket, amelyekre kutatás-fejlesztési beruházásokat szánnak. Ennek eredményeként azonban az innováció egyre kevésbé igazodik a társadalom valós igényeihez, és egyre inkább a tech cégek saját üzleti érdekeit szolgálja. Mindezt persze a külvilág számára egy tudományos, sőt nemes küldetés köntösébe bújtatva jelenítik meg. Ezt visszhangozzák a Facebook alapító vezérének, Mark Zuckerbergnek a – túlságosan is – nagyratörő szavai, amelyek szerint olyan digitális államot épít, amely megváltoztatja a világot.

Harvardtól Chicagóig

Az óévben megindított versenyfelügyeleti eljárások azt kifogásolják, hogy a nagy tech cégek a verseny szándékolt elfojtásával tartják fenn piaci erőfölényüket. Ebből a szempontból a perek – Mark Twain nyomán – a „Gildid Age”-ként, vagyis „aranyozott korként” elhíresült elmúlt századforduló korszakát idézik, amelyben a rablóbárók és trösztök a saját piaci növekedésük megőrzése érdekében hasonló módszerekkel akadályozták meg a versenyző piacok kifejlődését az olaj-, a vasút-, és az acéliparban. Tengerentúl erre reagált az első versenyjogi szabályozás, illetve tágabb értelemben azok a politikai törekvések, amelyek a piacok védelme érdekében a gazdaság erősebb szabályozására irányultak. Theodore Roosevelt és William H. Taft elnökségei alatt indították meg azokat a versenyjogi pereket, amelyek a trösztök letörésére irányultak, és többek között a Standard Oil, valamint az American Tobacco feldarabolásához vezettek.

E korszak versenypolitikai felfogása ágyazott meg az egészen a ’70-es évekig meghatározó jelentőségű úgynevezett harvardi iskola előtt, amelynek kiindulópontja a versenyző piac lehetőség szerinti megőrzése a nagyra növő vállalatok erőfölényével szemben. Ennek fényében alapvető célkitűzés a versenyből fakadó előnyök – mint például az innováció vagy a vállalkozás lehetőségének – biztosítása akár még azon az áron is, hogy ez rövid távon nem feltétlenül előnyös a fogyasztókra nézve. A harvardi iskola tehát magát a versenyt ért támadást tekinti jogellenesnek. Ezzel szemben foglal állást a ’80-es évektől teret nyerő chicagói iskola, amely érdeklődésének előterében nem a verseny, hanem a fogyasztói jólét áll. Felfogása szerint ugyanis a versenyt ért támadás nem feltétlenül roncsolja a gazdaság hatékonyságát vagy okoz kárt a fogyasztóknak. A chicagói iskola ennek megfelelően elnézőbb a versenyt korlátozó magatartásokkal és jóval csekélyebb piackorrekciós lehetőséget enged meg az államnak. Bármelyik iskola tanait tekintjük is irányadónak, a nagy tech cégekkel szemben indított perekben rendkívül nagy kihívást jelent annak bizonyítása, hogy üzleti magatartásuk hogyan csökkenti a fogyasztói jólétet vagy a gazdasági hatékonyságot.

A „nagyság átka”, avagy a versenyjog alkotmányvédő szerepben?

Ugyanakkor a nagy tech cégekkel szemben megindított eljárások a polarizált amerikai politikai élet azon ritka pillanatai közé tartoznak, amikor egységbe kovácsolódott a Republikánus és Demokrata Párt. Ugyan más-más megfontolások mentén – a republikánusok a konzervatívokkal szemben viselt előítélet, míg a demokraták a dezinformáció terjesztése miatt –, de mindkét pártnak az a szándéka, hogy szigorúbb versenyszabályokat alkalmazzanak ezekkel a vállalatokkal szemben. Szükség van tehát a harvardi és chicagói iskola közötti vita meghaladására. Minthogy a nagy technológiai vállalatok – például a közéleti viták, az információs rendszerek ellenőrzése vagy akár a politikai döntéshozatal befolyásolása révén – komoly hatást gyakorolnak az ország alapvető elveire és értékeire, így ezekre a vállalatokra, mint hatalom birtokosaira, a versenyjogra pedig mint nem csak a piacot, hanem az alkotmányos rendet is védő jogterületre érdemes tekinteni.

Ez a felfogás tükröződik a néhai neves amerikai legfelsőbb bírósági bíró, Louis Brandeis gondolataiban is, aki a trösztökben nemcsak gazdasági, hanem a politikai és demokratikus rendre leselkedő fenyegetést látott. Brandeis a Jefferson-féle erényes és vállalkozó szellemű polgárokból, illetve az egymással versenyző innovatív vállalkozásokból felépülő gazdasági, társadalmi és alkotmányos renddel állította szembe az általa „curse of bigness” vagyis a „nagyság átka” jelzővel illetett trösztök világát, és ennek jegyében szólított fel a gazdaság átstrukturálására. Ehhez hasonló gondolatokat fogalmaz meg a keresztény, katolikus társadalmi tanítás is. XI. Pius pápa „Quadragesimo anno” kezdetű enciklikájában foglaltak szerint a „( … ) gazdasági hatalom még kevésbé intézheti a szabályozást, mert a hatalom önmagában vak és erőszakos. Hogy áldást hozhasson az emberiségre, maga is hatásos mérséklésre és bölcs vezetésre szorul, s a mérséklést és vezetést önmagában nem adhatja. Magasabb és nemesebb erőknek kell a gazdasági hatalmat kemény és bölcs fegyelem alá venniök (… ).”

Ebben a felfogásban a piac és a piaci verseny egyfajta „fékként” szolgál a vállalati hatalom túlzott nagyra növése ellen. Ha azonban a piac ezt a funkcióját már nem tudja betölteni, akkor szükségessé válik az állami fellépés. Ebből a nézőpontból szemlélve tehát az állami versenypolitika végső „fékként és ellensúlyként” szolgál a magánhatalommal szemben. Az elmúlt évtizedek a nagy tech cégek felemelkedéséről és gazdasági, társadalmi térnyeréséről szóltak. Az előttünk álló évtized egyik legnagyobb tétje viszont az, hogy a digitális korban hogyan lehet visszaállítani az innovációt legjobban szolgáló versenyző környezetet, illetve megóvni az alkotmányokon nyugvó egyéni autonómiát és a társadalmak alapvető értékeit.”

Forrás:
„A nagyság átka” – versenyben a tech óriások?; Sándor Lénárd; Ludovika.hu; 2021. január 18.

Törvények, rendeletek

Alkotmányellenes a hulladékgazdálkodási törvény egyik rendelkezése

„Mert sérti a tulajdonhoz való jogot – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán született határozatában, melyet szerdán tett közzé a testület a honlapján.

Az Országgyűlés december 15-én szavazta meg a törvényt, ám a köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt, hanem előzetes normakontrollra az Ab-hoz küldte.

Az államfő indítványában három ponton vetette fel a törvény alkotmányellenességét. Ezek közül az egyik szerint a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvény elvonja a termelési és ipari hulladékok tulajdonjogát, kártalanításról azonban nem gondoskodik, sőt még fizetési kötelezettséget is kilátásba helyez a termelőknek, amivel duplán kárt okozhat.

A köztársasági elnök indítványa szerint a törvénynek ez a rendelkezése sérti a tulajdonhoz való jognak az alaptörvényben rögzített védelmét azzal, hogy a termelési és ipari hulladékok tulajdonát teljes és feltétlen, azonnali kártalanítás nélkül elvonja.

Az Ab január 19-i határozata megállapította, hogy ez a támadott rendelkezés bizonyos esetekben valóban úgy korlátozza a hulladéktulajdonosnak is minősülő hulladékbirtokosnak a hulladékhoz fűződő tulajdonjogát, hogy ezzel neki tényleges, pénzben is kifejezhető hátrányt okoz, de nem ír elő arányosságot biztosító ellentételezési kötelezettséget.

Az Ab kiemelte: a jogalkotó feladata olyan, kellően differenciált rendszer megalkotása, amely egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy, hogy azok az uniós szabályozásból származó szabályozási kötelezettségeknek is megfeleljenek.”

Forrás:
Alkotmányellenes a hulladékgazdálkodási törvény egyik rendelkezése; Infostart / MTI; 2021. január 20.
AB határozat ki nem hirdetett törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenességéről; Alkotmánybíróság; 2021. január 20.