Tartalomjegyzék

A Kormány 633/2021. (XI. 18.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny; 2021. évi 209. szám; 2021. november 18.; 9660-9661. o. (PDF)
A Kormány 634/2021. (XI. 18.) Korm. rendelete egyes kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottait érintő veszélyhelyzeti szabályokról
Magyar Közlöny; 2021. évi 209. szám; 2021. november 18.; 9661-9663. o. (PDF)
A Kormány 635/2021. (XI. 18.) Korm. rendelete a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny; 2021. évi 209. szám; 2021. november 18.; 9663. o. (PDF)
A Kormány 636/2021. (XI. 18.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgálati jogviszonyban és a hivatásos szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról
Magyar Közlöny; 2021. évi 209. szám; 2021. november 18.; 9664. o. (PDF)
A Kormány 637/2021. (XI. 18.) Korm. rendelete a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny; 2021. évi 209. szám; 2021. november 18.; 9664-9665. o. (PDF)
A Kormány 638/2021. (XI. 18.) Korm. rendelete a koronavírus elleni védőoltásnak az ügyészségi alkalmazottak által történő kötelező igénybevételéről
Magyar Közlöny; 2021. évi 209. szám; 2021. november 18.; 9665-9667. o. (PDF)
2021. évi CXV. törvény a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépéséről
Magyar Közlöny; 2021. évi 208. szám; 2021. november 17.; 9422-9425. o. (PDF)
49/2021. (XI. 15.) EMMI rendelet az egészségügyi intézmények egészségügyi válsághelyzeti terveinek tartalmi követelményeiről, valamint az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 43/2014. (VIII. 19.) EMMI rendelet és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 206. szám; 2021. november 15.; 9348. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Fontos konferencia az intelligens szakosodásról – SMART3R the BETTER! Fókuszban az S3 hazai megvalósítása

„Magyarország Kormánya a 1428/2021. (VII. 2.) Korm. határozatban foglaltak szerint, elfogadta a 2021–2027. évekre vonatkozó Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiát (S3), amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai felügyelete mellett, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal koordinálásával valósul meg a jelenlegi programozási ciklusban.

Az S3 elkészülése és elfogadása különösen jelentős eredmény Magyarország számára, hiszen a 2021-2027-es uniós programozási időszak kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható európai uniós források lehívása az elfogadott tervdokumentum nélkül nem lehetséges.

Az S3 végrehajtásának és nyomon követésének irányításáért felelős NKFI Hivatal kiemelten fontosnak tartja, hogy az S3 érintett szereplői – csakúgy, mint a tervezési szakaszban – továbbra is aktívan közreműködjenek a stratégiában foglalt beavatkozások eredményes megvalósításában, ezáltal hozzájárulva az EU-s és a hazai támogatások eredményorientált, hatékonyabb felhasználásához.

Ennek érdekében az NKFI Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával szakmai rendezvényt szervez az S3 megvalósításában érintettek számára, melynek elsődleges célja, hogy résztvevők részletes információt kapjanak az elfogadott S3-ról, a kapcsolódó szakterületi stratégiákról, pályázati lehetőségekről.

A rendezvény időpontja: 2021. december 2. (csütörtök) 9.30-12.00 óra
Helyszín: online (YouTube – élő közvetítés)

Program
9.30-9.35 Köszöntő
Dr. Birkner Zoltán elnök
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

9.35 – 10.10 Az intelligens szakosodás jelentősége az Európai Unióban
Berky Tamás program menedzser
Európai Bizottság, Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG Regio)

10.10 – 10.25 Az S3 jelentősége Magyarország számára
Dr. Szabó István tudományos és nemzetközi elnökhelyettes
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

10.25 – 10.40 Az S3 megvalósítását támogató ökoszisztéma
Sebők Katalin vállalati innovációs elnökhelyettes
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

10.40 – 11.00 KFI Stratégia 2021-2030
Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkár
Innovációs és Technológiai Minisztérium

11.00 – 11.20 A gazdaságfejlesztés céljai és irányai a 2021-2027 közötti EU-s fejlesztési időszakban
Dobos Balázs gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár
Innovációs és Technológiai Minisztérium

11.20 – 11.40 Az intelligens szakosodás és a digitalizáció kapcsolódásai
dr. Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár
Innovációs és Technológiai Minisztérium

11.40 – 12.00 SMART, SMART3R, …SMART3R the BETTER! – Az S3 hazai megvalósításának ösztönzése
Hartyányi Zsófia főosztályvezető
Ferenczi Zoltán S3 irodavezető, projektmenedzser
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, Stratégiai és Intézményi Kiválósági Főosztály”

Forrás:
SMART3R the BETTER! Fókuszban az S3 hazai megvalósítása; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2021. november 3.
Regisztráció a fenti webcímen!
Lásd még: Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) – 2021-2027

Megalakult a Koncessziós Tanács

„A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény értelmében megalakult a Koncessziós Tanács, amely első ülését a tegnapi napon tartotta.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága keretében működő Koncessziós Tanács feladata az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítása, továbbá a koncesszióra vonatkozó jogszabályok alkalmazását elősegítendő ajánlások, iránymutatások, közlemények, tájékoztatók kiadása és útmutatók készítése. A Tanács úgy határozott, hogy tevékenysége első lépéseként a korábbi koncessziós szerződéskötési gyakorlatokat fogja értékelni.
A hattagú Tanács elnöke dr. Biró Marcell, az alakuló ülés során megválasztott alelnöke Rigó Csaba Balázs, tagjai dr. Murányi Ernő, dr. Kovács László, dr. Nagy László és Gonda Bence.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 2021. október 1. napjával jött létre azzal a céllal, hogy kiszámítható szabályozási és működési környezetet teremtsen egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatok számára. ”

Forrás:
Megalakult a Koncessziós Tanács; Gazdasági Versenyhivatal; 2021. november 19.

Nemcsak vasba, agyba is fektet Magyarország és Kína

„A gazdaság digitális átalakításának felgyorsításáról és a zöld fejlesztési együttműködésekről írt alá szándéknyilatkozatokat Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Vang Ven-tao (Wang Wentao) kínai kereskedelmi miniszter. Közel félszáz ország tervezi hasonló megállapodások megkötését Kínával, közülük elsőként Magyarország jutott el a partnerségi dokumentumok véglegesítéséig.

A 2021. februári Kína‒Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozón konszenzus született arról, hogy a felek a digitális és a zöld gazdaság területén folytatott együttműködéseik bővítésére törekszenek. A kínai fél a két témában még szélesebb körben, hozzávetőleg 50 országgal kezdeményezte hasonló tartalmú megállapodások megkötését. Magyarország elsőként tárgyalta le és írta alá a két szándéknyilatkozatot a zöld és digitális magyar-kínai partnerségek létrejöttéről.

A tárcaközi megállapodások alapján a felek közösen dolgoznak a digitális átalakulás felgyorsításán minden ágazatban, az új üzleti formák és modellek meghonosításán, a digitális készségek oktatásában és a digitális technológiai innovációban. Kölcsönösen előnyös együttműködéseket építenek ki és mélyítenek el a zöld gazdaság és a tiszta energia területén is, az ágazati stratégiák és szakpolitikák összehangolásával, a zöld fejlesztések előmozdításával.

Palkovics László elmondta: „Magyarország úgy válhat Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává, ha a lehető legnagyobb mértékben részesül a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között áruforgalomból. A keleti nyitás politikájával összhangban már a kivitelezésnél tart a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának kapacitásbővítő korszerűsítése. Záhonyba befutott az idei századik kínai konténervonat is, folyamatosak a szállítások a légi Selyemúton.”

Az innovációs és technológiai miniszter hozzátette: „A gazdaság jövője a világon mindenütt high-tech és zöld. A kétoldalú kapcsolatokat a globális trendekhez igazodva a jövőorientált, tudásalapú ágazatokban hasonlóképpen erősíteni kell. Magyarország már eddig is tett azért, hogy Kína legfontosabb partneréré váljon a régióban: Kaposváron közösen építettük fel Közép-Európa legnagyobb naperőművét. Az elsőként aláírt együttműködési szándéknyilatkozatokkal a magyar versenyképesség tartós növelését megalapozó szektorokban kerülünk lépéselőnybe a vetélytársakkal szemben.” ”

Forrás:
Nemcsak vasba, agyba is fektet Magyarország és Kína; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. november 19.

A Magyar Falu Program első pályázati kiírásai 2022-ben már januárban meg fognak jelenni

„A Magyar Falu Program forrásai rendelkezésre fognak állni a jövőben is, sőt az első pályázati kiírások 2022-ben már januárban megjelennek – hangsúlyozta a program kormánybiztosa csütörtökön a Fejér megyei Adonyban, ahol átadta a program keretében 30 millió forintos támogatásból felújított szolgálati lakást.

Gyopáros Alpár felhívta a figyelmet arra, hogy amely település Adony mintájára szolgálati lakást szeretne kialakítani vagy fejleszteni, a januári pályázatok között meg fogja találni az erre vonatkozó pályázati kiírásokat is.

A kormánybiztos rámutatott, hogy a Magyar Falu Program keretében 2019 óta írnak ki pályázatokat szolgálati lakások kialakítására, illetve felújítására, fejlesztésére, és eddig több mint 400 ilyen pályázatot támogattak, több mint tízmilliárd forint értékben. Gyopáros Alpár úgy véli, komoly jelentősége van a szolgálati lakásokra vonatkozó pályázatoknak, mert egyrészt „ez egy olyan program, amit maguk a falvak írnak”, másrészt kulcsfontosságúak a humánerőforrás megtartása miatt.

Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes elnöke a magyar kormány legnagyobb találmányának nevezte a Magyar Falu Programot, amely szerinte jelentősen növelte az ötezer lakosúnál kisebb települések lakosságmegtartó erejét, „a 2010 előtt lesajnált vidéket” pedig újra fejlődővé, élhetővé teszi.

Elmondta, az elmúlt három évben Adony városa 14 pályázaton összesen 206 millió forintot nyert el a programban, így több szolgálati lakás, a polgármesteri hivatal, az óvodaépület és a temetői ravatalozó újulhatott meg, de kommunális eszközök beszerzése is ebből valósult meg.

Ronyecz Péter, a város független polgármestere közölte, a most átadott ingatlant az önkormányzat vásárolta meg, majd abból az iskolaigazgató kérésére lett szolgálati lakás, amelybe egy pedagógus és családja költözött be. A pályázat segítségével kívülről teljesen felújították és szigetelték az épületet – tette hozzá.”

Forrás:
2022-ben már januárban kiírják az első pályázatokat; kormany.hu 2021. november 19.

Befolyásos európai politikusok a mesterséges intelligencia innovációbarát szabályozását követelik

„ A túl szigorú szabályozás legnagyobb vesztesei egyértelműen a kis- és középvállalkozások lennének.

Az Európai Parlament egyik bizottsága arra szeretné rávenni a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy tegyenek konkrét lépéseket a mesterséges intelligencia rugalmasabb szabályozására, nagyobb teret hagyva ezzel az innováció számára. Axel Voss, kereszténydemokrata EP-képviselő álláspontja szerint a modern technológia túlzott szabályozásának legnagyobb vesztesei az európai vállalatok lehetnek, nem szabad ismét a GDRP csapdájába esnie az Európai Uniónak.

A német politikus az Európai Parlament digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottságot (AIDA) vezeti, és a hírek szerint a Voss által említett irányvonalat, illetve az arról készült jelentést a különbizottság támogatja. Az AIDA bizottságnak nincs szabályozási jogköre, azonban mivel Voss a jogi ügyek bizottságának (JURI) is befolyásos tagja, kulcsszerepet kaphat azon uniós jogszabály előkészítésében, amely a mesterséges intelligencia alkalmazásának európai és nemzetközi irányvonalát hivatott megalapozni. A kereszténydemokrata politikus innovációt pártoló tervezete Brüsszelben és a tagállamokban is befolyásos támogatókra számíthat.

Az Európai Tanács október végi ülésén Angela Merkel német kancellár is felvázolta az „innovációbarát szabályozás” szükségességét, Észtország pedig – ahol uniós összevetésben élen járnak a digitalizáció támogatásában és vállalkozások ösztönzésében – arra törekszik, hogy a mesterséges intelligencia szabályozásakor elsősorban a vállalkozások szempontjai érvényesüljenek. A túl szigorú szabályozás legnagyobb vesztesei ugyanis a kis- és középvállalkozások lennének. A multinacionális cégek az új szabályozás miatt jelentkező költségeket fedezni tudják, de kisebb vetélytársaiknak ugyanez már komoly gondot okozhat.A megoldás egy olyan uniós szabályozás lehet, amely számol az átállás költségeivel és túlszabályozás helyett az innovációra helyezni a hangsúlyt.

Voss a különbizottsággal ismertetett jelentésében kitért az ellenpéldára, a GDPR-ra, vagyis az EU általános adatvédelmi rendeletére, amely véleménye szerint a gazdaság egyes szektoraiban hátráltatja az innovációt. Ilyen többet között az egészségügy, illetve az orvostudományi kutatás és fejlesztés. A GDPR konkrét hozzájárulási kötelezettséget ír elő, ez pedig körülményessé, bürokratikussá teszi az adatok feldolgozását, ami az új kezelési módok felfedezését késleleti, illetve egyes esetekben teljesen ellehetetleníti az innovációt. Továbbá csökkenteni kell a jelenleg hatályos digitális jogszabályok mennyiségét – véli Voss. Az EU-nak a meglévő jogszabályok érvényesítésére és harmonizálására kell összpontosítania.

Utóbbi különösen igaz a GDPR-ra, a tagországok közötti eltérő értelmezések jogbizonytalansághoz és az együttműködés hiányához vezettek. A mesterséges intelligencia uniós szabályozásának tanulnia kell ezekből a hibákból, a kérdés csupán az, hogy az EU egésze mennyire fogja a Voss által vázolt irányvonalat követni. Egyes NGO-k, köztük a Human Rights Watch már az előzetesen ismertetett rendeletjavaslatot is bírálták, ebben a hangzavarban pedig könnyen lehet, hogy az új szabályozás sokkan jobban fog hasonlítani a GDPR-ra, mint a német politikus és Észtország által favorizált vállalkozásbarát megközelítésre.”

Forrás:
Innovációbarát uniós szabályozásért kiált a mesterséges intelligencia; Gergi-Horgos Mátyás; Mandiner; 2021. november 15.
Lásd még: A digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság; Európai Parlament

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. november 22.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

AF – DATRAK – Üvegkapu adatgyűjtő alkalmazás
Ajánlatkérő: DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/220, 2021.11.15.
Meglévő IBM licencek terméktámogatása (ISUP22)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.586.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/220, 2021.11.15.
ÁAFK – Atlassian beszerzés fejlesztési eszközök
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/220, 2021.11.15.
KIF rendszerek üzemeltetés támogatása
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Közbeszerzési Értesítő: 2021/220, 2021.11.15.
Mobilszolgáltatás mérő rendszer fejlesztése
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/221, 2021.11.16.
felhívás – Nyomtatók üzemeltetés és karbantartás
Ajánlatkérő: Nemzeti Szociálpolitikai Intézet
Közbeszerzési Értesítő: 2021/222, 2021.11.17.
Ajánlati felhívás_KBF/536/2021
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2021/222, 2021.11.17.
350 db vonalkódolvasó beszerzése
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/223, 2021.11.18.
„Skill oktatási applikáció kifejlesztése” 2. elj.
Ajánlatkérő: Országos Kórházi Főigazgatóság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/223, 2021.11.18.
Nyomtatók, … üzemeltetése, … SafeQ rendszer…
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2021/223, 2021.11.18.
KIFÜ HPC Program kommunikációs feladatok (678) AF
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2021/223, 2021.11.18.
AF – „Általános” kliens oldali IT eszközök (SZGRÁ)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 250.000.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/224, 2021.11.19.
AF Micro Focus szoftverekhez gyártói támogatás ELA
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2021/224, 2021.11.19.
Microsoft licenszek 3 éves licenszkövetése 2021
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2021/224, 2021.11.19.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

NEK applet szoftver
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: ID&Trust Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 70.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/220, 2021.11.15.
Nyomtatásvezérlő szoftverek követése és támogatása
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: INNODOX Technologies Kereskedelmi- és Szolgáltató Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.326.917,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/221, 2021.11.16.
VPOS(új) – Eredményről szóló tájékoztató
Ajánlatkérő: Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: OTP Mobil Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 100.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/221, 2021.11.16.
Nokia DWDM support
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: NETvisor Informatikai és Kommunikációs Zártkörűen működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 249.185.161,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/222, 2021.11.17.
KSZDR-hez szükséges adatkapcsolatok kialakítása II
Ajánlatkérő: Országos Kórházi Főigazgatóság
Nyertes: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.400.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/222, 2021.11.17.
Licencgazdálkodási rendszerhez licenc beszerzése
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: LicenseCore Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.469.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/224, 2021.11.19.
Adatmentő szoftvereszközök beszerzése négy részben
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes: Lenár-Jagd Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.941.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/223, 2021.11.18.

Megújította adatcsere és tájékoztatási célú együttműködését az Államkincstár és a Nemzeti Bank

„ Megújította és kibővítette együttműködési megállapodását a Kincstár és az MNB. A közös munka keretében kiemelt szerepet kap egyebek mellett a rendszeres kölcsönös adatszolgáltatás, illetve a tájékoztatás a lakáscélú támogatásokkal és az állami viszontgaranciákkal kapcsolatos tapasztalatokról.

A Magyar Államkincstár (Kincstár) nevében Bugár Csaba elnök, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről pedig Matolcsy György elnök írta alá Budapesten a két intézmény megújított és kibővített együttműködési megállapodásáról szóló dokumentumot.

Az együttműködés során kiemelt területnek számít különösen a rendszeres adatszolgáltatás az intézmények között. Az MNB ennek érdekében folyamatosan tájékoztatja a Kincstárt az általa végzett központosított illetményszámfejtéshez szükséges, az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak, valamint a magánnyugdíjpénztárak aktuális adatairól.

A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a pénzforgalom lebonyolításáért és a központi elszámolásokért, a költségvetési pozíció előrejelzéséért és a likviditásmenedzseléséért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért. Nyilvántartja az állam által vállalt garanciákat és viszontgaranciákat. Ellátja a közszférában foglalkoztatott közel 900 ezer fő illetményének számfejtését, az ehhez kapcsolódó adó- és járulék elszámolást és bevallást.

Ezen feladataihoz kötődően a jegybank kérésére eseti adatszolgáltatást nyújt a felügyeleti eljárások kapcsán szükséges, az állami támogatásokkal, valamint az MNB által felügyelt intézmények tevékenységéhez kötődő állami viszontgaranciákkal összefüggésben felmerülő kérdésekben. A két intézmény emellett kölcsönösen tájékoztatja egymást a lakáscélú támogatásokkal és az állami viszontgaranciákkal kapcsolatos – pénzügyi szervezeteket érintő – ellenőrzési tevékenységükkel összefüggésben tapasztaltakról.

Az intézmények a mostani megállapodás szerint közreműködnek – erre irányuló megkeresés esetén – feladat- és hatáskörüket érintő jogszabálytervezetek véleményezésében, illetve szakterületeikhez tartozó kérdések szakszerű megválaszolásában. Tájékoztatják egymást különösen a visszaélések megelőzésével, valamint a pénzügyi piac, a pénzügyi szolgáltatók és az ügyfelek védelmével, biztonságával kapcsolatos kérdéskörökről.

A jegybank emellett vállalja, hogy tájékoztatást küld a Kincstár részére a hitelintézetekre vonatkozóan – többek között – azok átalakulásáról, korlátozások életbe léptetéséről, tevékenységi engedélyük felfüggesztéséről, valamint működési engedélyük visszavonásáról szóló döntése esetén.

A kibővített együttműködés továbbá kiterjed arra is, hogy a két intézmény kölcsönösen tájékoztatja egymást a másikat érintő továbbképzésekről, illetve szakmai fórumokról és konzultációkról.”

Forrás:
Megújította együttműködését az MNB és a Kincstár; Nemzeti Bank, Magyar Államkincstár; 2021. november 19.

Emberi beavatkozást nem igénylő, gyors és automatizált ügyintézés lesz a kormányablakoknál és okmányirodákban

„A Belügyminisztérium vezette konzorcium 2,31 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2020-00058 „Adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció keretében. A projekt célja, hogy országosan mintegy 400 darab érintőképernyős, önkiszolgáló ügyintézési pont (KIOSK) segítse az állampolgárokat a kormányablakok és okmányirodák oldaláról emberi beavatkozást nem igénylő, gyors és automatizált ügyintézésben.

Megvalósítási szakaszba lépett a „Mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pont (KIOSK) kiterjesztése a kormányhivatalokra, illetve más külső ügyintézési helyszínekre” (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2020-00058) elnevezésű, Európai Unió által finanszírozott projekt – jelentették be közösen a konzorciumtagok a 2021. november 18-án megtartott, budapesti sajtóeseményen.

A projekt célja 400 db érintőképernyős önkiszolgáló ügyintézési pont (KIOSK) létrehozása.
„A KIOSK eszköz hidat képez a személyes és az elektronikus ügyintézési tér között, hiszen sorban állás és ügyintézői beavatkozás nélkül már az első ütemben 12 ügytípus lesz intézhető, akár 0-24 órában, országszerte több száz helyszínen” – jelentette ki Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára.

A projektkonzorcium továbbá a mesterséges intelligencia (MI) technológiával továbbfejleszti a KIOSK eszközök elektronikus támogató környezetét és a kapcsolódó támogató funkcióit, így automatizálva bizonyos ügytípusokat.

„Ez a fejlesztés óriási mérföldkő az ügyfélközpontú szolgáltatásfejlesztési stratégiánkban. A KIOSK rendszerrel ellátott kormányablakaink tökéletes komplementer szolgáltatásként illeszkednek az egyre bővülő, távolról intézhető, online- és személyes ügyintézési szolgáltatások közé. Terveink szerint 2022 végére a KIOSK rendszer az ország 301 kormányablakában és 6 okmányirodájában válik elérhetővé, használata pedig olyan mindennapi rutinná válik az ügyfelek számára, mint egy bankautomata használata.” – mondta el a sajtóeseményen dr. Uzsák Katalin a Miniszterelnökség területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkára.

A fejlesztés forrása 2,31 milliárd forint, amelyet az Európai Szociális Alap, valamint Magyarország költségvetése finanszíroz a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében. A projektet a Széchenyi 2020 program keretében valósítja meg a konzorciumvezető Belügyminisztérium, és a projektben résztvevő konzorciumi partnerek: Budapest Főváros Kormányhivatala, IdomSoft Zrt., Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

A projekt tervezett befejezése: 2022. december.”

Forrás:
Gyors, önkiszolgáló, automatizált ügyintézés; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2021. november 18.

Német digitális kormányzat – nyílt forráskódú szoftverek és digitális szuverenitás Schleswig-Holsteinben

„Schleswig-Holstein nyílt forráskódra szeretne áttérni a közigazgatásban és az iskolákban. Jan Philipp Albrecht digitalizációért felelős miniszter a c’t-nek adott interjúban elmagyarázza, hogyan kell ennek működnie.

Schleswig-Holstein szövetségi tartomány a közszférában nyílt forráskódú szoftvereket kíván használni. Ez már régi törekvése a német szövetségi kormánynak és az egyes tartományi kormányoknak is, mert szeretnék csökkenteni függést a hagyományos, zárt, tulajdonosi szoftverektől, elsősorban a Microsoft termékeitől. Azonban Schleswig-Holstein az egyetlen idáig, amely teljesen meg kíván szabadulni ezektől, a teljes váltást jelölve meg hosszú távú célként. A tartományi kormányt adó koalíció 2017-es programjába a Szövetség ’90/Zöldek programjából került be ez a követelés.
Időközben Jan Philipp Albrecht (Szövetség ’90/Zöldek), aki a kormányban az energiaügyi átmenetért, mezőgazdaságért, környezetvédelemért, természetvédelemért és digitalizálásért felelős mnisztériumot vezeti, bejelentette, hogy 2026 végére le akarja cserélni a Microsoft Office-t Libre Office-ra, később pedig a Windows-t Linuxra – az állam mind a 25 000 közalkalmazottjának és alkalmazottjának számítógépén, beleértve a tanárokat is. Az alábbi interjúban elmagyarázza, hogy mit remél a váltástól, milyen problémákat kell még megoldani, és Schleswig-Holstein mit szeretne másképp csinálni, mint München városa, ahol a hasonlóan ambiciózus LiMux nyílt forráskódú projekt megbukott.

c’t: Albrecht úr, a közigazgatást nyílt forráskódú szoftverre szeretné átállítani, de ehhez az interjúhoz a Cisco Webex, zárt és tulajdonosi szoftver, konferenciaprogramot használja. Miért?

Jan Philipp Albrecht: Jelenleg a hivatali autómban vagyok, ezért a telefont használom az interjúhoz. Ez az egyetlen funkció, amely még nem aktív a Jitsi konferenciarendszerünkön. Ezt még csak teszteljük. Azonban általánosságban elmondható, hogy a közigazgatási videokonferenciák 90 százalékát már Jitsivel, azaz nyílt forráskódú programmal folytatjuk.

c’t: Schleswig-Holstein az egyetlen szövetségi tartomány, amely teljesen le akarja váltani a zárt, tulajdonosi programokat nyílt forráskódú programokkal. Mi ennek az oka?

Jan Philipp Albrecht: Elértük a korlátainkat a védett szoftverekre vonatkozó szerződésekkel. Először is, anyagilag, mivel a licencdíjak az elmúlt néhány évben tovább emelkedtek. Másodszor, a közigazgatás digitalizálásával kapcsolatos céljaink tekintetében. A nyílt forráskód egyszerűen nagyobb rugalmasságot kínál számunkra. Ugyanakkor a nyílt forráskód minden előnye érvényesül: szuverenitás, adatbiztonság és adatvédelem.

c’t: Mondana egy konkrét példát nyílt forráskódú szoftverekre, amelyek rugalmasabbá tesznek?

Jan Philipp Albrecht: A járvány idején gyorsan tudtuk növelni a videokonferencia-kapacitásainkat, mert már előkészítettük a Jitsi-alapú nyílt forráskódú rendszert. Sok más ország olyan zárt rendszer csapdájába esett, amelyet nem tudtak gyorsan kiterjeszteni. Második példa az oktatási portálunk: Mivel áttértünk a nyílt forráskódra, rugalmasan alakíthatjuk ki a felületet, és tetszés szerint kombinálhatjuk a szolgáltatásokat.

c’t: Ennek ellenére egyetlen másik tartomány kormánya sem döntött még a védett szoftverek elhagyása mellett. Miért nem követik önöket a többiek?

Jan Philipp Albrecht: Más tartományokat is inspiráltunk már. Például most már van nyílt forráskódú stratégiája Brémának, Hamburgnak és Szász-Anhaltnak. Közcélú informatikai szolgáltatónk, a Dataport pedig egyre több megkeresést kap más szövetségi államokból, akik az egyes alkalmazásokat szertnék átvenni.

c’t: A Microsoft Office-t 2026 végére teljesen le akarják cserélni Libre Office-ra. Meddig jutottak el a projekt megvalósításában?

Jan Philipp Albrecht: Informatikai részlegünkön két éve teszteljük a Libre Office-t. A tapasztalatunk pedig egyértelmű: működik. Ez vonatkozik például a megjegyzésekkel ellátott Microsoft Word dokumentumok szerkesztésére is. A Libre Office és a német e-közigazgatási dokumentumplatform elektronikus dokumentumaihoz (E-akten) használt szoftverünk közötti interfész immár hat hónapja stabilan működik. Más hatóságok jelenleg tesztelik a Libre Office használatát, de még mindig van néhány leküzdendő akadály a széleskörű közigazgatási bevezetés előtt. Példa erre az akadálymentes dokumentumok létrehozása.

c’t: Az E-Akte mellett számos egyéb közigazgatási alkalmazást használnak. Mindegyiket kompatibilissé teszi a Libre Office-val a jövőben? Vagy egyes részlegek továbbra is használni fogják a Microsoft Office-t?

Jan Philipp Albrecht: 2026 végére mindent meg akarunk változtatni. A végén előfordulhat, hogy vannak olyan területek, ahol a szoftver annyira különleges, hogy nem tudjuk megcsinálni. De ez csak a munkák nagyon kis részét érinti.

c’t: A helyileg telepített Libre Office mellett a Dataport Phoenix projektjével egy böngészőalkalmazás-csomagot is szeretnének bevezetni. Ide tartozik a nyílt forráskódú Only Office is. Miért két akarnak két irodai szoftvercsomagot használni?

Jan Philipp Albrecht: Kezdetben a Libre Office-ra hagyatkozunk. A jövőben azonban a munka 80, 85 százaléka a böngészőben zajlik majd.

c’t: Ez azt jelenti, hogy mindkét alkalmazást egyszerre fogják használni? Nem elég bonyolult ez? A felhasználói felületek eltérőek, és mindig át kell gondolni, hogy mit és hol nyitunk meg.

Jan Philipp Albrecht: Egyes területeken érdemes lesz fenntartani a párhuzamos használatoz. De ezt nem nevezném bonyolultnak. A megoldások interoperábilisak lesznek. Például létrehozhat egy összetett prezentációt a Libre Office segítségével, majd szerkesztheti és lejátszhatja a böngészőben.

c’t: A specializált közigazgatási alkalmazásoknak, például az E-Akte szoftvereinek szintén kapcsolatba kell lépniük a böngészőben futó irodai alkalmazással. Nem kíván ez óriási integrációs erőfeszítést?

Jan Philipp Albrecht: Igen, ezek azok az integrációs integrációs problémák, amelyeket még meg kell oldanunk.

c’t: A Microsoft Office mellett a Windowst is le akarják cserélni Linuxra. Ennek az időpontját még nem jelentették be. Miért nem?

Jan Philipp Albrecht: Ez erőforrás kérdése. A Libre Office és a Project Phoenix jelenti az első fontos lépéseket. De már próbáljuk a Linuxot is. Ez ugrás lesz számunkra a nagyobb digitális szuverenitás felé. Továbbá a Windows 11 magas hardverigénye miatt problémánk lenne a régebbi számítógépekkel. Ha a Linuxot választjuk, akkor ez a probléma nem merül fel.

c’t: Melyik Linux disztribúciót használják?

Jan Philipp Albrecht: Kutatásink során arra a következtetésre jutottunk, hogy van öt fő disztribúció, amely alapvetően megfelel a céljainknak. A következő lépésben pályázatot írunk ki egy Linux-munkaállomás és fenntartása szolgáltatásként való megvalósítására. Tehát ez egy átlátható verseny lesz.

c’t: München városa megpróbált megválni a Windowstól és az MS Office-tól, ahogyan azt önök is tervezik, de néhány év múlva visszatért a Microsofthoz. Milyen tanulságokat vont le ebből?

Jan Philipp Albrecht: Mi másképpen, jobban valósítjuk meg az áttérést. Hosszú átmeneti szakaszokat tervezünk, párhuzamos használattal. Lépésről lépésre vezetjük be a nyílt forráskódot ott, ahol a részlegek készen állnak. Ezzel megteremtjük a további változások alapját is, mert az emberek látják, hogy működik.

c’t: Mi lesz a költségekkel? Olcsóbb lesz a nyílt forráskód az adófizetők számára, mint a zárt, tulajdonosi szoftver – vagy drágább?

Jan Philipp Albrecht: Feltételezem, hogy a költségek nagyjából azonosak lesznek. De a nyílt forráskóddal nagyobb rugalmasságot, nagyobb szuverenitást és nagyobb biztonságot kapunk ugyanazért a pénzért. Ezért nekünk megéri.

c’t: Ez továbbra is érvényes lesz akkor, ha a szövetségi kormányzat egy nagy közigazgatási felhőt hoz létre Microsoft alapokon? Jelenleg a Szövetségi Pénzügyminisztérium támogatja ezt. Ha Schleswig-Holstein az egyetlen tartomány, amely nem vesz részt ebben, akkor a nyílt forráskód viszonylag drága speciális megoldássá válhat.

Jan Philipp Albrecht:Nem hiszem, hogy olcsó dolog lenne egy ilyen Microsoft-felhő. Ráadásul még nem dőlt el, hogy a szövetségi kormány valóban megvalósítja. Nem Schleswig-Holstein az egyetlen, amely aggodalmát fejezte ki. Együtt dolgozunk a többi tartománnyal és a szövetségi kormánnyal a közigazgatási informatika vezető testületében az IT tervezési tanácsban (IT-Planungsrat) egy digitálisan szuverén, német közigazgatási felhőn. Nem csak a költségekről van szó, hanem az európai szoftveripar megerősítéséről is. A jövőben a digitális szuverenitást kell előtérbe helyeznünk. Ezt várjuk el a következő szövetségi kormánytól is.”

Forrás:
Schleswig-Holsteins Digitalminister Albrecht über den Wechsel zu Open Source; Niklas Dierking, Christian Wölbert; c’t Magazin/heise online; 2021. október 26.
Lásd még: Jan Philipp Albrecht; Wikipédia
IT-Planungsrat
Dataport
Jitsi; Wikipédia
E-Akte Bund; Bundesministerium des Innern, für Bau und Heimat (BMI)

Észt digitális kormányzat – nyílt adatok: utolsók egyikéből az elsők egyike, két év alatt

„Észtország a digitális világ kiemelkedő képviselője, szinte minden területen. Azonban a közigazgatási adatvagyon nyíltan felhasználhatóvá tétele (open data) kérdésében az európai rangsor utolsó helyeinek egyikén foglalt helyet. Ez azonban megváltozott az elmúlt években, köszönhetően a megváltozott kormányzati hozzáállásnak és a helyi civil szervezeteknek.

Az idei év mérföldkövet jelentett az ország számára hogy a frissen megjelent Open Data Maturity Report 2020-ban, amely a nyílt adatok érettségéről szóló uniós jelentés, Észtország az ötödik helyen végzett. Valamint csatlakozott a jelentésben a nyílt adatok területén iránymutatóként (trendsetter) jellemzett országok csoportjához. Ide tartozik Dánia, Franciaország, Írország, Spanyolország, Ausztria és Lengyelország. Ez vitathatatlan teljesítmény egy olyan országtól, amely 2018-ban még a lista végén volt, a státusza „követő” volt.

„Valójában a mélyponton voltunk” – mondja Ott Velsberg, az észt kormány adatügyi felelős vezetője (chief data officer, CDO). „De folyamatos növekedést értünk el, a 2018-as 27. helyről 2019-ben a 13. helyre léptünk, és mára az ötödikek lettünk Európában.”

A nyílt adatok érettségi jelentését az Európai Adatportál teszi közzé, amely egy uniós intézmény, és célja többek között a nyílt adatok hozzáférhetőségének, ismertségének és értékének javítása. Négy dimenzió mentén osztályozza az országok nyíltadat-forrásait: szakpolitika, portálok, hatás és minőség. Az összes kategórián belüli pontszámot azután arra használják fel, hogy az európai országokat a nyílt adatok különböző érettségi szintjeibe sorolják. Minél magasabb a pontszám, annál érettebb az adott ország ezen a területen. Észtország minden dimenzióban magas pontszámot ért el, így kiérdemelte az iránymutató címet.

A helyzet megoldásának fontos eszköze volt a kormányzati adatügyi felelős vezető kinevezése

Velsberg szerint Észtországnak azért sikerült javítania pontszámán, mert jelentősen megnőtt az adatok közzététele és újrafelhasználása iránti kormányzati elkötelezettség. Ennek része volt az, hogy két évvel ezelőtt új kormányzati feladatként létrehozták a kormányzati adatügyekért felelős vezető posztját. További fontos lépés volt 2018-ban az együttműködés kialakítása a statisztikai hivatallal és az Open Knowledge Estonia (OKEE) civil szervezettel. Az észt nyíltadat-portál is újraindult 2018 novemberében.

Az összehangolt erőfeszítések egyik első döntése az volt, hogy keresletvezérelt alapon fogják fejleszteni az adatkészletek megosztását az ország nyíltadat-portálján keresztül. „Amikor azt látjuk, hogy egy bizonyos adatkészletre van igény, mindent megteszünk annak érdekében, hogy az adott minisztériummal vagy ügynökséggel együttműködve kiadjuk ezeket az adatokat” – mondja Velsberg.

Megugrott a nyílt adatkészletek száma

Észtország 2011 óta tart fenn valamilyen nyíltadat-portált, és számos olyan uniós finanszírozású internetes és IKT-projektjük volt, ahol a pályázati szerződés része volt az, hogy a projekt adatait végül nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. De ahogy Velsberg és munkatársai felfedezték, bár az adatok közzétételére elkülönítettek finanszírozást, sok támogatott soha nem teljesítette ezt az előírást. Azáltal, hogy emlékeztették őket az adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségükre, Észtország nyílt adatkészleteinek száma megugrott.

„Az összes olyan projekten keresztülmentünk, amelyek ezt ígérték, és így folyamatosan növeltük a nyilvánosság számára hozzáférhető adatkészletek számát” – jegyzi meg Velsberg. „A rendelkezésre álló adatok tekintetében nyolc-tízszeresére nőtt a rendelkezésre álló adatkészletek száma, és hasonló növekedést tapasztaltunk a felhasználási esetekben” – mondja. „A több elérhető adat nagyobb mértékű újrafelhasználást jelent, és a lehetőségek növekedése valóban hatásos volt.”

Az adatok ingyenesen felhasználhatók

2021 februárjában az észt nyíltadat-portál 104 adatgazda 787 adatkészletét tárolja, amelyek olyan sokszínű területeket fednek le, mint a mezőgazdaság, az oktatás, az energia, az egészségügy, a kormányzás és a közlekedés. Ezeket az adatokat akadémiai kutatók vagy startupok szabadon felhasználhatják új szolgáltatások építésére vagy meglévő szolgáltatások bővítésére.

„Most azt látjuk, hogy a portál tevékenysége sokkal érettebb, nemcsak az adatkészletek és az adatgazdák száma növekszik, hanem az ezek alapján megjelent alkalmazások száma is” – mondja Maarja-Leena Saar, a tallini Open Knowledge Estonia igazgatója. Saar szerint a rendelkezésre álló adatkészletek számának növekedése, valamint az adatok felhasználásának ugrásszerű növekedése „valódi bizonyíték arra, hogy az ökoszisztéma működik”.

A katalógus elkészítése

Saar szerint az észt nyíltadat-portál „alapvetően egy katalógus, ahol új ötletek után lehet kutatni az adatkészletekben”. Ahhoz, hogy versenyképes maradjon a nyílt adatok arénájában, Észtországnak gondoskodnia kell arról, hogy a katalógus tovább növekedjen, elérhetőbb és szélesebb körben használhatóbb legyen.

Ennek érdekében dolgozik a kormányzaton belüli nyíltadat-munkacsoport, amely útmutatást ad az adatok portálra való feltöltésére és közzétételére vonatkozóan. Törekednek arra is, hogy megtalálják a keresett adatkészleteket, és ezek bekerüljenek a portál kínálatába. Saar az észt statisztikai hivatalt is jelentős adatszolgáltatóként tartja számon. „Annyi adatot hoztak létre” – jegyzi meg, ez a tendencia folytatódni fog.

Következő cél – az emberek szélesebb csoportjai számára elérhető hozzáférés

Útmutatóként szolgál a nyílt adatokról szóló európai irányelv ( Open Data Directive) is, amely 2019-ben lépett hatályba. Az irányelv hangsúlyozza, hogy több nagy értékű adatkészlet hozzáférhetővételére van szükség, különös tekintettel a statisztikai, a magánszektorbeli, az időjárási, a környezeti és a közlekedési adatokra.

Velsberg megerősíti, hogy jelenleg kormányzati prioritás a nagyértékű adatkészletek hozzáférhetővé tétele. „A nyílt adatokról szóló irányelvben körvonalazott nagy értékű adatkészlet-kategóriák mellett mi úgy döntöttünk, hogy kiegészítjük a listát egy további kategóriával, a nyelvi korpuszokkal, hogy fellendítsük az észt nyelvű technológiai fejlődést” – mondja Velsberg.

A nemzetközi együttműködés Észtország versenyképességének növelésének eszköze is. „Megnézzük, mit tett Írország, mit tett Franciaország, mit tett Dél-Korea” – mondja Velsberg. „Figyeljük mások tevékenységét, és igyekszünk mindent megtenni, hogy a tőlünk telhető legjobban vezessünk a saját területünkön.”

Valójában a jövőben a nyílt adatkészleteket valószínűleg határokon átnyúlóan osztják majd meg, és összevont portálokon keresztül lesznek elérhetők. „Ez még várat magára, és nagy lépés lesz” – mondja Saar. „Az út elején járunk az országok közötti nyílt adatszolgáltatások fejlesztése terén.”

Az adatok eljuttatása a felhasználókhoz

Miközben a nyílt adatokhoz való hozzáférés továbbra is javul Európában, a felhasználók aránya a vizsgált országok teljes lakosságához viszonyítva alacsony. Ez azt jelenti, hogy még ha több nagy értékű adatkészletet is közzétesznek az észt nyíltadat-portálon, nem mindenki tudja, hogy az adatok léteznek, és nem tudja, hogyan kell használni azokat. Ezért továbbra is prioritás marad ezen adatkészletek elérhetőségének és értékének nyilvános közlése.

„Őszinte leszek, ez a legnehezebb része” – mondja Velsberg. „Az adatokat használó vállalatok megtalálják a szükséges adatokat” – mondja. „De nehéz eljuttatni a polgárokhoz” – jegyzi meg Velsberg. Ezért a kormányzat workshopokat és tanfolyamokat szervezett az adatműveltség javítására, beleértve a kormányzati alkalmazottakat is. Az adatszolgáltatók és a felhasználók számára is tartanak workshopokat. Ezeken a nyílt adatokkal kapcsolatos szempontokról, például a nyílt adatok és a privát adatok közötti különbségről oktatják őket.

Ám ezek az erőfeszítések is kifizetődőek lehetnek, részben a COVID-19 világjárvány miatt, amely következtében sok észt otthon ül a számítógépe előtt, és minden eddiginél több időt fordít a digitális világra.

„A COVID-19 válság egyfajta áldás volt a nyílt adatok tekintetében” – mondja Velsberg. „Az észt nyíltadat-portált látogatók száma idén körülbelül négyszer annyi, mint egy évvel korábban.””

Forrás:
Estonia achieves trendsetter status in open data benchmark study; e-Estonia; 2021. február 4.
Lásd még: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról; EUR-Lex; 2019. június 20.
Szerkesztői megjegyzés: Az észt adatpolitika ismertetésével nyitjuk meg az észt digitális kormányzatot bemutatni szándékozó sorozatunkat. Dr. Nyáry Gábor szerkeszti a sorozatot, és írja az ismertetéseket.

Informatika, távközlés, technika

Kriptobélyegek bevezetésével emeli új szintre a bélyeggyűjtést a svájci posta

„ A svájci posta november 25-én egy egészen új típusú bélyeget dob majd piacra, amely mérföldkövet jelent a svájci bélyegek történetében. A Swiss Post bemutatja a kriptobélyegeket és ezzel megnyitja az ügyfelek előtt a digitális bélyeggyűjtés univerzumát.

A svájci posta évente mintegy 50 különböző új bélyeget bocsát ki. Ezek különböző anyagú és formájú bélyegek, amelyek különféle, változatos mintákkal rendelkeznek.

Digitális bélyeggyűjtés

A svájci kriptobélyeg első pillantásra úgy néz ki, mint bármelyik közönséges bélyeg. Két részből áll; egy fizikai bélyegből és a hozzá tartozó digitális képből. A fizikai bélyeg öntapadós, kék alapon a Matterhorn és a Hold látható rajta, névértéke pedig 8,90 frank. Tulajdonosai ugyanúgy használhatják postai küldemények bélyegzésére, mint bármely más bélyeget.

A tényleges kriptobélyeg azonban digitális. Minden fizikai svájci kriptobélyeg hozzáférést biztosít egy blokkláncban tárolt digitális bélyeghez is.

A digitális kép 13 lehetséges minta egyikét mutatja, azonban azt csak a megvásárlás után látják az ügyfelek, hogy milyen dizájnt rejt a bélyeg. Ehhez egy QR-kódot kell beolvasniuk, amit a fizikai bélyeghez kapnak, ezután tudják az ügyfelek megtekinteni a digitális kriptobélyegüket.

A leggyakoribb dizájnból 65 000 példány készült, de vannak ritkább példányok is, amikből mindössze 50 darab készült. A kriptobélyegek bevezetésével már digitálisan is lehet a bélyegeket gyűjteni, cserélni, illetve kereskedni velük.

A svájci kriptobélyeg 2021. november 25-én kerül forgalomba 175 000 darabos kiadásban.”

Forrás:
Kriptobélyegek bevezetésével emeli új szintre a bélyeggyűjtést a svájci posta; Krakkai Alexandra; Mandiner, Makronóm; 2021. november 1.

Jönnek a magyar autóipari szoftvercégek – Győr és Kecskemét hamarosan a magyar autóipar mellékszereplői lesznek?

„Ha nem is lett még Budapest autóipari nagyhatalom, már van három olyan fővárosi cég, amely fontos globális szereplője az iparágnak. Nem autót gyártanak, hanem autóipari szoftvert fejlesztenek. Az aiMotive, a Commsignia és az NNG a legnagyobb nemzetközi autógyártók fontos, sőt egyre fontosabb beszállítója. Egy sajtóbeszélgetésen a három startup vezetői latolgatták az autóipar és benne saját cégük jövőjét.

Másfél évtized alatt majdnem minden megváltozott

Az autóról alkotott felfogásunk mit sem változott azóta, hogy Karl Benz 1886-ban bemutatta négyütemű járművét: ember által irányított, belsőégésű motor hajtotta, helyváltoztatásra alkalmas eszköz. Ez azonban alapjaiban alakul át: változik, hogy mi hajtja, ki vezeti és ki tulajdonolja az autót, sűrítette egy mondatba a lényeget bevezetőjében Borosi Bence, a McKinsey autóipari szakértője. Szerinte kiválóan mutatja a változás erejét – és a változással kapcsolatos pozitív várakozásokat – a Tesla értékelése, melynek nagyobb a piaci értéke, mint a tíz legnagyobb autógyártónak együttvéve, miközben bevétele azokénak mintegy ötvenede.

Évekig az elektromos hajtáslánc vitte előre a Tesla-sztorit, de most már inkább az önvezető autó ígérete. Az elektromos hajtás ma már egyre inkább elfogadott. Mint Borosi mondta, 2040-re a tavalyi autóeladások felét adó országokban nem lehet majd belsőégésű motoros autót eladni. Tavaly még csak a legyártott járművek 16 százaléka kapott elektromos hajtást. Ez a következő tíz évben is nagyot változik, az autók 23 százaléka kap csak belsőégésű motort, 40 százalékuk viszont tisztán elektromos hajtással közlekedik majd.

2018-ban Nyugat-Európában a közlekedési módok 46 százalékát tette ki a magánautózás. 2030-ban azonban már csak 12 százalék lesz, jósolja a McKinsey. Szerepét különböző alternatív közlekedési módok, például az önvezető járművek veszik át.
Persze azon maga az előadó is ironizált, hogy egy ilyen jóslat mennyit ér. Mint mondta, egy 5-8 évvel ezelőtti McKinsey prezentáció szerint már az előadására is önvezető autóval kellett volna érkeznie. Ma az a mondása a tanácsadó cégnek, hogy 2030-ra nagyjából a járművek kétharmada tartalmaz a jelenlegi Teslák szintjének megfelelő, 2-es szintű vezetéstámogatási rendszert (amikor már az autó bizonyos aktív funkciókat is átvehet időlegesen a vezetőtől), 12 százaléka pedig annál is fejlettebbet.

Ehhez azonban szoftver kell, a jelenleginél sokkal több és komplexebb. Emiatt átalakul az autók architektúrája, a fejlett szoftvertermékekhez hasonló, rétegzett architektúra jön létre: az egyes, ma önállóan működő részegységek (szenzorok, infotainment rendszer stb.) konszolidálódnak, és integrálódnak is egyetlen komplex rendszerré.

Már egy alapszintű autóban is 2000 dollárnyi elektronikus és szoftveres tartalom lesz. Egy középkategóriás autóban, 2-es szintű önvezetéssel viszont már 3600, míg egy 3-as szintű önvezetési képességgel rendelkező csúcskategóriás autóban közel 9000 dollár hozzáadott érték van. Ez a teljes iparágra hat majd, az autóipari B2B elektronikai és szoftverszegmens a következő 10 évben átlagosan évi 5,8 százalékkal nő. Jelenleg 203 milliárd dolláros a torta, de az évtized végére eléri a 380 milliárdot. Ebből az autókba épített szoftverek piaca a mostani 29 milliárdról 80 milliárdra nő.

Jönnek a magyarok…

A bevezető után következő beszélgetésen nagy volt az egyetértés Jánky Szabolcs termékmenedzsment vezető (aiMotive), Kerecsen Tamás innovációs igazgató (NNG) és Patay Szabolcs autóipari üzletfejlesztési vezető (Commsignia) között. Jánky megfogalmazásában: most ugyanaz zajlik az autóiparban a Tesla esetében, mint ami lezajlott az Apple-nél az okostelefonoknál. Megvannak a komponensek, és jön valaki, aki többé-kevésbé ugyanazokból az elemekből valami egészen újat rak össze.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy hosszabb távon a Tesla lesz a következő Apple, de a változás zajlik, amit a Rivian sikere is mutat. (A startupot a közelmúltban vitték tőzsdére, és bár még nem gyárt autókat, piaci értéke máris meghaladta a 100 milliárd dollárt, megelőzve például a General Motorst, a Fordot és a BMW-t.) Sok az új belépő, aki autót akar gyártani, amihez szüksége van a piacnak a három magyarhoz hasonló független szoftverfejlesztőcégekre, melyek önvezető szoftvert éppúgy tudnak adni, mint ahhoz fejlesztőeszközt, mondta Jánky.

Patay Szabolcs úgy látja, hogy voltaképpen itt, éppen ezen a téren egyre élesebb a verseny, hiszen minden egyéb viszonylag könnyen beszerezhető a piacról a hagyományos, jól működő autóipari beszállítási láncban (hajtáslánc, futómű, karosszéria stb.). Ráadásul a szoftver szerepe folyamatosan nő, ami újabb igényeket generál, és ezek az igények szintén lehetőségeket teremtenek a rugalmas fejlesztőcégeknek a belépésre az iparágba, tette hozzá Kerecsen Tamás.

Ami alapvető változás, hogy a szoftvergyártók egyre közelebb kerülnek a gyártókhoz. Ma már TIER1-es beszállítóknak tekinthetők, mert a szoftverfejlesztés más logikával működik, mint a gyártás: nehéz úgy szoftvert fejleszteni, hogy több tíz önálló közreműködő tevékenységét kell koordinálni, ráadásul úgy, hogy minden szereplő egyaránt fontos, és ha valamelyik kiesik, borul a teljes projekt.

Sokféle lehetőség a kis cégeknek

Az autógyártók kényszerhelyzetben vannak. Egyfelől ott van a saját tehetetlenségük: mint Kerecsen Tamás mondta, az ipart évtizedes beidegződések mozgatják, ugyanakkor a piacon egyre rövidebb a modellek életciklusa, néhány évente ki kell jönni egy új modellel, miközben a fejlesztés sok tíz-száz önálló cég többévnyi munkája. Ezért az autógyártók egyre nagyobb kész egységeket várnak a beszállítóiktól (legókockák helyett duplókat, fogalmazott Kerecsen), hogy könnyebben-gyorsabban tudják felhasználni, beépíteni egy új modellbe. Ebbe a bonyolult folyamatba kockázatos beengedni új szereplőket, hiszen ha felborul a közreműködők között hosszú idő alatt kialakult kényes egyensúly, annak nagyon súlyos következményei lehetnek.

Bár a nagy autógyártók is igyekeznek átképezni magukat szoftverfejlesztővé, ez egyelőre nem nagyon megy, vélte Jánky Szabolcs. Példaként a Volkswagent és a Teslát hozta fel: míg előbbi hatalmas, többezres szoftverrészleget épít, és Jánky szerint ennek ellenére lassan és drágán fejleszt, addig a Tesla önvezető projektjén mindössze kétszázan dolgoznak. A klasszikus autógyártói szemlélet (több ember – gyorsabb haladás) a szoftverfejlesztésben nem működik, mondta.

Patay szerint az autóipari cégeket a tőzsdei jelenlét is lassítja. Emiatt eleve óvatosabbak, hiszen a menedzsment elsődleges feladata nem az innováció, hanem a részvényárfolyam növelése. Kerecsen egyébként itt látja egy fontos szerepét a startupok mozgékonyságát megőrző, de már körön belüli cégeknek: ők lehetnek, akik kisebb külső szereplők bevonásával, megoldásaik integrálásával, kiterjesztésével gyorsíthatják az innováció folyamatát.

Senki sem tudja, mikor megy [majd] magától az autó

A beszélgetés végén az is szóba került, hogy mikor érjük el a teljes automatizációt az önvezetésben. Mindhárom cég képviselője ódzkodott attól, hogy becsléseket adjon erre. Abban azonban egyetértettek, hogy a globális autóipar átalakulása nagyon felgyorsul a következő öt-tíz évben. Technológiai értelemben csökkent a belépési küszöb, és valószínűsíthetően elterjednek a 3-as szintű önvezető rendszerek. Ehhez azonban még nagyon sok lépést kell megtenni, ami az autóipar szereplőinek szoros együttműködésére lesz szükség, tette hozzá Kerecsen Tamás.”

Forrás:
Győr és Kecskemét hamarosan a magyar autóipar mellékszereplői lesznek?; Dervenkár István; Bitport.hu; 2021. november 19.
Lásd még: NNG Software Developing and Commercial Llc.
aiMotive
Commsignia
OEMs, Tier 1, 2 & 3 – The Automotive Industry Supply Chain Explained Amatech; 2017. szeptember 29.
The car will become a computer on wheels; Falk Meissner; Ronald Berger; 2020. január 16.
Computers on wheels: Turning OEMs into software-enabled companies; Konstantin Shirokinskiy, Wolfgang Bernhart; Roland Berger; 2020. június 25.
Computer on Wheels: A new role for Tier 1 suppliers. Time to shift gear? A new role for Tier 1 automotive suppliers in software-enabled vehicles; Konstantin Shirokinskiy; Roland Berger; 2021. február 22.

Belföldön lehet a leggyorsabban internetezni Európán belül az ITM helyettes államtitkára szerint

„Az európai államok közül a Magyarországon élők interneteznek a leggyorsabban – jelentette ki az 5G Koalíció (5GK) csütörtöki konferenciáján Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Solymár Károly Balázs szerint a korszerű hálózati infrastruktúra, azon belül is az 5G (ötödik generációs vezeték nélküli hálózat) nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Magyarország a kormány terveinek megfelelően Európa legélhetőbb államai közé kerülhessen 2030-ra. A technológia előnye nem egyszerűen a gyorsaság, hanem az új felhasználási lehetőségek sokasága az ipartól kezdve a mezőgazdaságon át a lakossági alkalmazásokig – tette hozzá.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A helyettes államtitkár közölte, hogy az állam kezdeményező szerepet vállal az 5G előnyeinek kiaknázásában. Ehhez a kedvező fejlesztési környezet megteremtésére éppúgy szükség van, mint a felhasználás akadályainak lebontására – mondta. Solymár Károly Balázs üdvözölte, hogy a belföldi hálózat jól teljesített a járvány alatt, és Magyarország 5G-felkészültség alapján a nyolcadik helyen áll európai összevetésben. Szükségesnek nevezte ugyanakkor a telekommunikációs infrastruktúra további bővítését, ezért kormányzati támogatást ígért a belföldi hálózatfejlesztőknek.

Az 5GK szakmai vezetője a rendezvényen közölte, hogy 2021 második felében Magyarország 405 településén 3,3 millióan érhetik el a kereskedelmi 5G-szolgáltatásokat. Mácz Ákos egy reprezentatív közvéleménykutatást ismertetve közölte, hogy a belföldi internethasználók 90 százalékának ismerős fogalom az 5G, a megkérdezettek fele tud is róla valamit. Kétharmaduk nagyon jelentős technológiai újításnak tartja, és mindössze 11 százalék fogadja fenntartásokkal, de nekik sem elsősorban az 5G, hanem általában a technológiai fejlődés miatt vannak ellenérzéseik. Mácz Ágoston elégedett a közvéleménykutatás eredményeivel, de úgy véli, hogy további ismeretterjesztésre volna szükség az 5G népszerűsítéséhez.

A Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője egyetértett azzal, hogy segíteni kell az 5G térnyerését és ismertségét, ezért szabályozói oldalról is kedvező feltételeket sürgetett. Gál András Levente ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a digitalizáció folyamatosan vet föl újabb és újabb, egymással összefüggő, több területet érintő jogi kérdéseket. Példaként említette többek között a magántulajdont vagy a települések építési szabályait érintő kérdéseket, amelyeket a hálózatépítések fölvethetnek. Kihívásként említette továbbá az új versenyjogi helyzeteket, valamint a változások gyorsaságát, ami a jogalkotást is változtatásokra készteti.

A rendezvényen megválasztották az 5GK új elnökségét 1 éves mandátummal. A testület tagja lett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Orbán Anita, a Vodafone magyarországi vezérigazgatóhelyettese, Jakab Roland, az Ericcson Magyarország ügyvezető igazgatója, Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke, valamint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.”

Forrás:
Belföldön lehet a leggyorsabban internetezni Európán belül az ITM helyettes államtitkára szerint; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. november 18.

Az Európai Bizottság már vizsgálja az MI etikus szabályozására kidolgozott új, IEEE 7000 nevű szabványt

„Van remény arra, hogy a szabálygyűjteményt széles körben alkalmazzák.

A szakemberek szeptemberben mutatták be az új IEEE 7000 nevű etikus szabványt, amely segíthet a vállalatoknak és a fejlesztőknek abban, hogy tisztességes intelligens rendszereket készítsenek. Az IEEE a világ legnagyobb ipari szövetsége, amely úgy döntött, hogy ideje megteremteni az etikus és tisztességes autonóm és intelligens rendszerek kialakításának az alapjait.

A szabvány kidolgozásán az elmúlt esztendőkben számos szakember dolgozott, köztük volt Sarah Spiekermann, a Bécsi Gazdasági Egyetem professzora. A kutató elmondta, hogy az új szabvány hozzájárulhat a jelenlegieknél tisztességesebb rendszerek kifejlesztéséhez, mint az európai uniós szinten megvalósított szabályozások. Az IEEE 7000 kidolgozásában hat kontinens 34 informatikus vett részt. A szabványt már vizsgálja az Európai Bizottság és ezt egy európai uniós hivatalnok is megerősítette.

Spiekermann rámutatott, hogy az IEEE 7000 az első globálisan alkalmazható szabálygyűjtemény, amelynek két fontos pillére van. Az egyik az adatfeldolgozást végző, különösen a mesterséges intelligenciával foglalkozó partnerek ellenőrzése, míg a másik annak figyelembe vétele, hogy milyen hatásokkal járhat a mesterséges intelligencia alkalmazása az emberekre nézve.

A professzor asszony kiemelte, hogy jelenleg az az elvárás, hogy egy mesterséges intelligenciának adatvédelem-barátnak, átláthatónak és megbízhatónak kell lennie. Ezek azok a követelmények, amelyeket egy működő rendszertől amúgy szintén elvárnak, vagyis a vásárló tudja, hogy az adott megoldás mit tesz. Az IEEE 7000-be integrálták azonban azt is, hogy a technológia milyen következményekkel járhat a társadalomra és az egyes emberekre nézve. Többek között, hogy a technika megváltoztathatja egy ember karakterét-e vagy sem.

Spiekermann végül leszögezte, hogy most kezdik el kiképezni azoknak a tanácsadóknak az első generációját, akik a szabványt bejuttathatják a vállalatokba. Emellett már tanulmányozzák a licencek el- vagy kiadásának a lehetőségét is. Korábban a szakember arról beszélt, hogy visszalépést is hozhat a digitalizálás, amely egyben válaszút lehet az emberiség számára. Ennek oka az, hogy a gépek nem tudják érzékelni az emberi értékeket, amelyek különösen a mai világban egyre fontosabbak. ”

Forrás:
Az EU vizsgálja az IEEE 7000 nevű etikus szabványt; SG.hu; 2021. november 17.
Lásd még: IEEE 7000™-2021. Integrating ethical and functional requirements to mitigate risk and increase innovation in systems engineering design and development; IEEE

Társadalom, gazdaság, művelődés

Klasszikus drámáink is kutathatóak mesterséges intelligenciával

„Izgalmas program zajlott az ELTE-n már a Magyar Tudomány Ünnepe első napján: a Bölcsészettudományi Karon bemutatták a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium harmadik saját fejlesztésű irodalmi adatbázisát, a Drámakorpuszt. 2020 őszén kezdte meg munkáját a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium az ELTE koordinációjával. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett program keretében létrejött, intézményközi összefogásban működő laboratórium célja, hogy kidolgozza a nemzeti kulturális örökség mesterséges intelligencia alapú feldolgozásának, kutatásának és oktatásának, valamint a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát.

A tavasszal bemutatott Verskorpusz és Regénykorpusz után az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszék 2021. november 3-án vitte a nagyközönség elé legújabb fejlesztését, a Drámakorpuszt. Az új adatbázis a magyar drámairodalom szövegeit teszi elérhetővé és kereshetővé a felhasználók számára. A mesterséges intelligenciát is használó adatbázisokkal – így ezzel is – a műveket a legtöbbet használt főnevek alapján lehet szűrni, ami a korábbiaktól eltérő összefüggések feltárulásához vezethet.

A Magyar Tudomány Ünnepének keretében rendezett konferenciát Frank Fischer, a DraCor (Drama Corpora Project) vezetője nyitotta meg, ecsetelve a digitális bölcsészetben rejlő előnyöket.
A korpuszok forradalmasítják az irodalomról alkotott tudásunkat – írta a bemutató résztvevőihez intézett levelében Bartus Dávid, a kar dékánja is. – Segítségükkel új belső összefüggéseket tárhatunk fel az irodalomban, ami az oktatástól kezdve a művek színreviteléig elősegítheti kultúránk sokszínű értelmezését és kreatív felhasználását.

Az interneten szabadon elérhető irodalmi korpuszok folyamatosan bővülnek, jelenleg a Regénykorpusz 81 író 100 regényét, a Verskorpusz több mint 40 költő tízezret is meghaladó számú versét tartalmazza. A Drámakorpusz különlegessége, hogy a 40 klasszikus dráma mellé kortárs mű, Szakonyi Károly Adáshiba című darabja is bekerült.

A bemutatón a 90 éves Kossuth- és József Attila-díjas író is megjelent. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja elmondta: egyből elfogadta a hozzájárulására irányuló felkérést, és fantasztikus szellemi teljesítménynek tartja a digitális bölcsész akadémikusok munkáját.

A rendszer működését Szemes Botond, az ELTE DH munkatársa szemléltette, előadásából kiderült például, hogy Madách Az ember tragédiája című művében leggyakrabban olyan elvont fogalmakat szerepeltet, mint a „társadalom” és az „eszme”, Lucifer legfőbb kulcsfogalmai pedig a „szépen”, a „kérd”, a „tagadás” és az „ördög”. A kutató elmondta: Szakonyi Károly darabja mellett a későbbiekben más kortárs drámákat is bevonnak az adatbázisba.

Az új korpuszba kerülő drámák elsődleges forrása a Magyar Elektronikus Könyvtár. A szövegeket TEI XML formátumba kódolva, részletes annotációval ellátva egységesítették; ez a formátum egyrészt a szövegek felhasználóbarát megjelenítését, másrészt a keresőfelület működését teszi lehetővé.
A Drámakorpusz az európai darabok feldolgozására létrehozott Drama Corpora Project (DraCor) része, amely az említettekhez hasonló módszerekkel kívánja kereshetővé és összehasonlíthatóvá tenni a kontinens drámairodalmát. A program keretében már készítettek okostelefonokra letölthető appot és kártyajátékot is.”

Forrás:
Klasszikus drámáink is kutathatóak mesterséges intelligenciával; ELTE Bölcsészettudományi Kar; 2021. november 9.
Lásd még: DraCor – Drama Corpora Project
Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium
Digitális Bölcsészet Tanszék

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Amerika eltökélt a kritikus infrastruktúrák megvédésére – de a lépéshátrány komoly probléma marad

„Amerika eltökélt a kritikus infrastruktúrák megvédésére – de a lépéshátrány komoly probléma marad

A múlt hét egyik legfontosabb döntése lehet – legalábbis a globális kiberbiztonságért folyó egyre kilátástalanabbnak tetsző küzdelemben – az, hogy Biden jóváhagyta azt a korábban beterjesztett törvénycsomagot, amely a kritikus infrastruktúra elemek védelmének jelentős erősítését célozza meg. Az összességében mintegy 1,2 billió dolláros infrastruktúra fejlesztési célirányzaton belül igen jelentős összeget – 2 milliárd dollárt – különítettek el a védekezés különböző komponensei számára. A defenzív gondolkodás irányát jól mutatja, hogy az így rendelkezésre álló források tekintélyes részét nem a szövetségi szintű biztonsági intézkedések javítására szánják: a pénz fele ugyanis (egy kereken 1 milliárd dolláros támogatási blokk) az állami és helyi szintű infrastruktúra védelmi intézkedéseket segíti majd elő.
A pénzügyi csomagból 21 millió dollár jut majd a közelmúltban létesített fontos, közvetlen elnöki hatáskörben működő Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgató (National Cyber Director) iroda működtetésére. Az új hivatal felállításáról – amihez hasonló tulajdonképpen eddig még nem létezett az amerikai közigazgatásban – a 2021. évi nemzetvédelmi költségvetési törvény határozott. Élén Chris Inglis személyében a kiberterület nagy múltú szakértője áll. Feladata szerint a kiberbiztonságot és kiberstatégiát érintő kérdésekben az elnök legfőbb tanácsadójaként segíti őt a döntéshozatalban. Ugyanakkor a legfőbb elnöki szintű kapcsolattartó lesz a kiberbiztonság témájában a magánszektorral és a nemzetközi élet fontos szereplőivel is. Ezzel az új hivatallal tulajdonképpen rendkívül komoly és sokrétű politika-alakító intézmény született az elnök szűkebb apparátusán belül a kibertémák kezelésére. Az új intézmény mindenképpen arra enged következtetni, hogy a kiberbiztonság témája a Biden-kormányzat egyik központi fókuszterülete lesz hosszú távon is. Az élén álló hivatalnok, Chris Inglis a hírszerző tevékenység számos posztján szolgált az elmúlt évtizedekben. Utóbb (2006 és 2014 között) a Nemzetbiztonsági Hivatal (National Security Agency) főigazgató-helyetteseként a kiberbiztonság egyik legmagasabb tisztségét látta el.

A hírek szerint egyébként ez csupán az első jelentősebb pénzügyi csomag abból a sorból, amivel a Biden-kormány az elkövetkező hónapokban jelentős javulást kíván előmozdítani az amerikai kiberbiztonság egyre több oldalról fenyegetett világában. Hamarosan a törvényhozás elé kerülhet például a demokraták által előkészített társadalom-támogatási törvénycsomag, aminek keretében nagyjából 500 millió dollárt szánnak majd a CISA, a Kiber- és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökség átfogó (mondhatnánk úgy is, lakossági) kibertudatosság- és kibervédelem erősítő programjaira. Nem mellékes ebből a szempontból az sem, hogy az előttünk álló héten kerül a törvényhozás felső háza, a Szenátus elé a jövő évi nemzetvédelmi költségvetés tervezete. Ez jellemző módon szintén a kiberbiztonsággal kapcsolatos kormányzati intézkedések egyik gyűjtőhelye, ami egyben természetesen, sőt elsősorban a megfelelő forrásallokációt is jelenti. A hírek szerint az egyik fontos rendelkezés, amit éppen ebbe a csomagba építenének bele a törvényhozók, az az elmúlt hetekben élénk szakmai-politikai diskurzust kiváltott kötelezettségre vonatkozik majd: e szerint a zsarolóvírusos támadásban érintett, kritikus infrastruktúrát üzemeltető magánszervezetek 72 órán belül kötelesek lesznek majd jelenteni az incidenst. (Mint ismeretes, ennek a jelentőségét az adja, hogy a szakmai közgondolkodás szerint az ilyen támadások egyik legfontosabb jellemzője, az ügy gyors, nyilvánosság kihagyásával történő „rendezését”, azaz a váltságdíj kifizetését preferálja jelenleg a megtámadott cégek zöme. A nyilvánosság, és persze a hatóságok kihagyásával azonban a bűncselekmény „kockázatmentesebbé” válik – és ez jelentős ösztönzést ad az elkövetőknek újabb támadások indítására.)

A Biden-kormányzat eltökéltségét, illetve az exponenciálisan terjedő zsarolóvírusos támadáshullám megfékezését célzó intézkedések átfogó jellegét mutatja az is, hogy a kiberbiztonságért és a kritikus infrastruktúra védelméért felelős központi szervezet, a CISA a közeljövőben nyilvánosságra hozza azt a központi eljárásrendet, ami a kibertámadások esetén követendő lépéseket szabályozza a megtámadott szövetségi kormányhivatalok, illetve intézmények számára. A szabályzat elkészítését még idén tavasszal irányozta elő Biden egyik elnöki rendelete, amely a központi államigazgatás kiberbiztonsági védelmi szintjének erősítését tűzte ki célul. (Az intézkedés elrendelése, implicite, azt is jelzi, hogy mindeddig nem létezett olyan átfogó szabályzás, amely egyértelmű eligazodást adott volna a kibertámadások áldozatául esett állami intézményeknek az azonnali védelmi lépésekre.) Noha az új eljárásrend (vagy eljárásrendek) csupán a központi államszervezet alárendeltségébe tartozó intézményekre és szervezetekre vonatkoznak majd, a CISA illetékes vezetője szerint kívánatos volna, hogy a magánszervezetek (magánvállalatok) is ehhez a központilag szabályozott védekezési cselekvési szabályhoz alkalmazkodjanak majd.

A fenti intézkedés egyfajta világos hátteréül szolgálhat egyébként az a kongresszusi jelentés, amit a napokban hoztak nyilvánosságra. A törvényhozás által megrendelt, átfogó vizsgálat (amely az idei év hatalmas visszhangot kiváltó zsarolóvírusos támadásainak a tanulságait kereste) két univerzális konzekvenciát vont le a Colonial energiaszolgáltató hálózat, majd a JBS nevű húsfeldolgozó láncolat elleni támadásokból. Az első és talán legfontosabb tanulságnak az nevezhető, hogy a megtámadott vállalatoknak – a szó legszorosabb értelmében – fogalma sem volt arról, hogy kihez (és milyen sorrendben) kellene fordulniuk a támadás feltartóztatására, a károk enyhítésére, a bűncselekmény meghiúsítására. A Colonial hálózat üzemeltetője például nem kevesebb, mint hét (!) különböző szövetségi hivatallal és szervezettel állt kapcsolatban az ügy kirobbanását követő időben. A szövetségi hatóságok oldalán sem feltétlenül álltak jobban a dolgok: szinte menetrendszerűnek látszik az az eljárás, hogy az egyik megkeresett FBI-kirendeltség (amely egy ideig foglalkozik a támadással), egy idő után egy másik FBI-kirendeltséghez utalja át az esetet. A JBS cég elleni támadáskor az FBI-hoz beérkező riasztást igénylő e-mail üzenet órákon át válasz nélkül maradt: „házon belül” járt kézről kézre, ahogy a kémelhárításért és szövetségi szintű bűnüldözésért felelős FBI különböző részlegei azt próbálták kideríteni, hogy tulajdonképpen melyikük is „illetékes” az ügyben.

A kongresszusi vizsgálat feltárta azt is: a támadók egyik általános taktikája az, hogy rendkívül erős nyomás alá helyezik az áldozatot annak érdekében, hogy a váltságdíj összeg kifizetését maximálisan felgyorsítsák. Szokásos „bűnözői eljárásrend” ennek érdekében például az, amit a REvil csoport hackerei alkalmaztak a JBS cég elleni támadáskor: a kezdetben kitűzött 22,5 millió dolláros váltságdíj ütemes megduplázásával fenyegettek, ha a fizetési határidők lejártak volna (a megzsarolt cég végül, ez is érdekes, az eredeti összeg felére, azaz 11 millióra alkudta le a váltságdíjat). Az ütemes váltságdíj duplázás általános taktika, a Colonial elleni támadásnál is ezt alkalmazták a zsarolók. Ez a fenyegetés, a megtámadott vállalaton (annak vezetési struktúráin) belül ilyenkor tapasztalható tanácstalansággal, fejetlenséggel súlyosbítva rendkívüli nyomás alá helyezte a cégvezetéseket.

Összességében a kongresszusi vizsgálat végkövetkeztetése az: mindaddig, amíg nem sikerül számottevően javítani a magánszektor (elsősorban a vállalati szféra) kiberbiztonsági eljárásait, addig lényegében kilátástalan marad a kiberbűnözők elleni küzdelem – akik egyébként is mindig egy lépéssel előbb járnak.”

Forrás:
Amerika eltökélt a kritikus infrastruktúrák megvédésére – de a lépéshátrány komoly probléma marad; Joseph Marks; The Washington Post; The Cybersecurity 202; 2021. november 16.
Az ismertetés dr. Nyáry Gábor munkája.

Hackerek és hatalmi játszmák: Irán is az USA célkeresztjében
Hackerek és hatalmi játszmák: Irán is az USA célkeresztjében

Hosszú ideje nem lehet kétséges senki előtt, hogy a világban exponenciálisan elszabadulni látszó kiberakciók, kiberműveletek – legalább részben – a világban jól láthatóan felerősödő geopolitikai feszültségek, rivalizálások egyik fontos elemét jelentik. Szokás úgy is fogalmazni, talán nem is alaptalanul, hogy a kibertér vált a geopolitikai csatározások ötödik dimenziójává. Más megközelítés, eltérő szóhasználat szerint a világban tulajdonképpen ma is „háború” dúl a hatalmi pozíciókért, ám ez az összecsapás – igazodva az egyre fontosabbá váló új hadszíntér, a kibervilág specifikumaihoz – sok szempontból eltér, a hagyományos fegyverekkel vívott, évszázadokon át ismerős harctól. Sokféle szereplő mozog ezen a terepen: állami szolgálatban álló hírszerzők, kiberkatonák mellett egyre gyakoribb „szervezési formává” válik a bér-hackelés. Amerikai szakértők álláspontja szerint különösen egyes vezető kiberhatalmak (általában mind az USA ellenlábasai), mint például Oroszország, vagy Észak-Korea alkalmazzák azt a megoldást, hogy valamiféle hallgatólagos együttműködésben, kiberszimbiózisban működnek a maguk külpolitikai, nemzetbiztonsági céljaikért olyan kiberbűnözői csoportokkal, amelyek a személyes (és persze törvénytelen) haszonszerzést tekintik elsődlegesnek. Amerikai feltételezések szerint (amelyek a puszta hipotézisnél súlyosabb formában merülnek fel a nemzetközi egyeztetéseken, tárgyalásokon is) például a súlyos társadalmi zavarokat okozni képes (hiszen elsősorban a kulcsfontosságú társadalmi infrastruktúrákat fenyegető) zsarolóvírusos támadások mögött álló – nagyon gyakran orosz nemzetiségű – bűnözői csoportok egyfajta hallgatólagos büntetlenséget, érinthetetlenséget élveznek hazájukban. A hatóságok nem üldözik őket, mivel tevékenységük (noha elsődlegesen a pénzszerzés a céljuk) a megtámadott nyugati társadalmak felbolygatásával a mentsvárat adó ország, jelen esetben tehát Oroszország külpolitikai törekvéseit is jól szolgálják. Feltételezések szerint az ilyen „anti-gentleman megállapodásoknak” az is a része, hogy a bűnözök, cserébe a helyi mentességekért tartózkodnak a mentsvárat adó ország területén levő célpontok támadásától. Nagy vonalakban egyébként ilyen laza megállapodások léteztek az 1970-es évek klasszikus terrormozgalmaival kapcsolatban is, ahol egyes országok szabad mozgást, menedéket (sőt, sokszor ellátást, kiképzést) biztosítottak terrorszervezetek tagjainak, akik cserébe nem támadták az adott ország repülőit, polgárait.

Az ilyen hatóságok és bűnözők közötti hallgatólagos megállapodások azonban csak a lehetőségek egy részét jelentik. Szakmai feltételezések szerint ennél közvetlenebb, intézményesebb kapcsolódások jelennek ma már meg, elsősorban a kibertér átláthatatlan szögleteiben. A „bér-hackelés”, azaz a magas szakmai tudást, tapasztalatot feltételező „szakemberek” kibertámadások kivitelezésére való szerződtetése egyébként nyilván nem csak a kisebb méretű (belső kiberhadviselési kapacitású) államok számára jelent könnyen járható utat. Bűnözői szervezetek is igénybe vehetnek így, eseti alapon, speciális informatikai, szoftveres, kibervédelmi szaktudásokkal rendelkező bűnöző-vállalkozókat. Összességében jellemző tehát a kibertérre, hogy az egyes szereplők tekintetében elmosódnak a világos megkülönböztető jegyek, egyértelmű határok. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem csak a szereplők, de a cselekmények megítélése sem könnyű: a világos kategóriák, egyértelmű választóvonalak ezen a téren sem érvényesülnek.

Az elmúlt években – miközben a kibertérben elkövetett akciók folyamatosan gyarapodtak – többnyire csupán három-négy ország állampolgárai tűntek fel a híradásokban a különféle támadások (hírszerző akciók, károkozó támadások, adatlopások, esetleg politikailag motivált pénzszerző akciók) mögött. Észak-koreaiak, kínaiak, és elsősorban oroszok számlájára írták a legtöbb nyilvánosságra került jelentős illegális kibercselekedetet. Nehéz nem észrevenni, hogy kivétel nélkül olyan országok állampolgárai szerepelnek az elkövetők sorában, akik a nagy geopolitikai szembenállásban a „másik oldalt” képviselik, szemben a nyugati világ hatalmaival. A konfrontáció jellegének, és az érintett résztvevő országok súlyának, tehát potenciális hatalmi fenyegetésének megfelelően az elmúlt fél évtizedben egyértelműen az oroszok vezették ezt a negatív kibertoplistát. Különösen a 2016-os amerikai elnökválasztások óta (ahol az orosz államhoz kapcsolódó elkövetőket súlyos beavatkozással vádolták meg) egyértelműen az orosz hackerek, kiberhírszerzők, kiberkatonák állnak a nyugati világ kiberbiztonsági intézményrendszerének célkeresztjében. Akikhez ma már – az idei év kolosszális zsarolóvírusos támadóhulláma nyomán – immár hozzá számítják a „hallgatólagos állami jóváhagyással” működő, orosz nemzetiségű (vagy oroszországi bázisú) bűnözői csoportokat is. Noha az elmúlt években néhány jelentős kiberhírszerzési (illetve tömeges adatlopási) ügy elkövetőiként egyértelműen kínai kiberaktorokat azonosítottak, a szakmai és politikai közbeszéd mégsem bennük látta a kibertér legveszélyesebb fenyegetését. Feltételezzük: ez az attitűd nem lehet független attól, hogy egészen a legutóbbi néhány évig Kína inkább jövendő partnerként, semmint geopolitikai riválisként jelent meg az amerikai elit szemében. A kibertér szereplői, aktorai között hosszú ideje ott szerepelnek egy további nemzet polgárai is, az irániak. A jelek arra mutatnak, hogy ez utóbbiak megítélése gyorsan változik: Irán az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb fenyegetést jelentő kiberellenfeleként kezd alakot ölteni, és ezt jól mutatja az elmúlt hét egyik fontos bejelentése.

Az USA szövetségi hatóságai ugyanis a héten megneveztek (nyílt vádat fogalmaztak meg) két iráni állampolgár ellen. A hivatalos álláspont szerint a két hacker jelentősen veszélyeztette a 2020. évi választások zavartalan lebonyolítását. Az ügy (hasonlóan egyébként az orosz elkövetőknek tulajdonított, és a 2016-os elnökválasztást megzavarni célzó akciókhoz) a kiberakciókat az információs hadviselés (azaz, az online befolyásolás) eszközeivel kombináló, jellegzetesen 21. századi támadás volt, amelyben a cél az amerikai választók elbizonytalanítása, a társadalom megosztása volt – legalábbis a hivatalos vád megfogalmazásai szerint. Az iráni hackerek legalább egy amerikai szövetségi államban sikerrel hatoltak be egy szavazói adatbázisba, százezernyi szavazó személyes adatait tulajdonítva el. Megkíséreltek betörni olyan online tartalom-előállító cég szervereibe is, amely online sajtótermékek számára gyárt híreket. Itt a feltételezett cél a dezinformációk terjesztése lehetett. E-mail kampányban próbáltak továbbá megfélemlíteni több ezer szavazót, hogy rákényszerítsék őket pártszimpátiájuk megváltoztatására. Ugyanakkor a közösségi médián keresztül a másik nagy párt döntéshozóit is igyekeztek álhírekkel megtéveszteni.

Ugyanakkor a hivatalos közlés szerint nem bizonyítható, hogy a két megnevezett iráni állampolgár az iráni állam megbízásából járt volna el. (Működésüket egy iráni céghez kötik, amelyről úgy hírlik, hogy kormánymegbízásra is dolgozik, ami persze nem ritka eset a világban máshol sem.) Ugyanakkor – állítja a hivatalos vád – bár közvetlen állami kapcsolatra nem derült fény, ténykedésük „egybeesik az iráni állam azon érdekeivel”, hogy meginogjon az USA választási rendszerébe vetett közbizalom. Ez a felfogás meglehetősen jól tükrözi, hogy egy olyan világban, mint a kiberdimenzió, ahol a szereplők pontos azonosítása (a nevezetes attribúció) nehéz, vagy sokszor lehetetlen, a gyakorlat kezd a felé hajlani, hogy a „bűnösség” megállapításához a hagyományos világban megszokottnál sokkal gyengébb bizonyságok is elégségesek. Érdemes felfigyelni rá, hogy a világ államainak zömében kulcsfontosságú politikai eseményként szereplő választások az online terekben zajló komplex (kiber- és információs) akciók állandó célpontjaivá válhatnak. A legfontosabb jellegzetességnek pedig egyre inkább a térség teljes képlékenysége, elmosódottsága látszik: nincsenek hagyományos értelemben vett határok különböző szereplők, illetve különféle cselekedetek között. Az egyetlen biztos elem ebben a teljes bizonytalanságban: az a jól kitapintható hatalmi mozzanat. A hírek élén mindig olyanok állnak, vagy olyanok tűnnek fel, akik egy átfogó küzdelemben is a rivális szerepét öltik.
Iranian are hackers a growin g threat to the United States; Joseph Marks; The Washington Post The Cybersecurity 202; 2021. november 19.
Az ismertetés dr. Nyáry Gábor munkája.

Szijjártó Péter: megkezdődött a felkészülés a magyar űrstratégia végrehajtására

„Megkezdődött a felkészülés a magyar űrstratégia végrehajtására, amelynek legfőbb célja egy magyar kutatóűrhajós felküldése az évtized közepén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Portóban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Űrügynökség (ESA) miniszteri szintű ülésén arról számolt be, hogy a kormány idén elfogadta az első nemzeti űrstratégiát a következő tíz évre vonatkozóan. Ennek keretében pedig már meg is kezdődött a magyar űrhajós kiválasztásának folyamata, a jelentkezési határidő január végén jár le.

Ismét saját telekommunikációs műholdunk lesz

Közölte, a misszió átfogó tudományos programba illeszkedik. Az űrhajós feladatai közé tartozik majd, hogy dozimetriai, anyagtani, űrbiológiai, gyógyszerészeti teszteket és kísérleteket végezzen. Emellett cél annak a berendezésnek a telepítése is, amelyet jelenleg fejlesztenek egy közös magyar-orosz projekt keretében az űridőjárás jobb előrejelzése érdekében.

Ezen stratégia keretében megkezdődött az előkészítése egy magyar telekommunikációs műhold Föld körüli pályára bocsátásának és a kapcsolódó földi szegmens fejlesztésének is. Magyarország ugyanis 2024-től húsz éven keresztül rendelkezik majd egy geostacionárius pályaszakasz üzemeltetési jogával, így ismét saját telekommunikációs műholdja lehet – közölte.

Különleges év volt az idei

Elmondta, hogy a kormány pénzügyi alapot hozott létre a szektorban tevékenykedő magyar cégek támogatására. Emellett tizenhét magyar egyetem együttműködésével kidolgoztak egy, versenyképes tudást biztosító űrtudományi kiegészítő képzést.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország a napokban stratégiai megállapodást kötött az űrkutatási együttműködésről a francia-olasz Thales Alenia Space-szel, amelynek nyomán magyar vállalatok részt vehetnek majd a világ egyik legnagyobb műhold-flottájának működtetésében.

Kiemelte: több szempontból is különleges év volt az idei. Most volt a 75. évfordulója annak, hogy Bay Zoltán magyar fizikus sikeres európai Hold-radar kísérletet végzett. Emellett Magyarországon rendezték meg a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusát, amelyen több mint hatvan asztronauta vett részt, illetve legalább ezer magyar diák is jelen lehetett.

– Bár Magyarország egyértelműen kis ország, kommunista múltunk rendkívül kevés pozitív hatásának egyike, hogy szert tettünk bizonyos kapacitásokra az űrkutatást illetően, ezért próbálunk aktívak lenni – fogalmazott.”

Forrás:
Szijjártó Péter: Megkezdődött a felkészülés a magyar űrstratégia végrehajtására; Origo.hu; 2021. november 19.
Lásd még: The Government of Hungary and Thales Alenia Space sign an agreement for space cooperation; Thales Group; 2021. november 15.

Az Interszputnyik első ötven éve

„Kilenc ország (Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió) 1971. november 15-én alapította meg az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Rendszert és Szervezetet, amelynek célja alapvetően a műholdas távközlés gazdasági és tudományos eredményeinek felhasználása volt. Ez hallgatólagosan az USA-székhelyű Intelsat ellensúlyozását is jelentette, de amerikai riválisához hasonlóan eredményessé azonban soha nem válhatott. Bár szervezeti felépítésük azonos volt, egészen eltérő piaci helyzetben működtek, különböző gazdasági háttérrel. Az Intelsat kereskedelmi vállalkozás volt és már 1967-ben 4 műholddal rendelkezett. Az Interszputnyik ezzel szemben erőteljes állami támogatással működött, és a szovjet műholdas kapacitásokat is ingyenesen vagy jelentős kedvezménnyel használhatta.

A szervezet taglétszáma az elmúlt ötven évben közel megháromszorozódott: jelenleg 26 tagállammal rendelkezik. Ez a Szovjetunió felbomlásával, Csehszlovákia megszűnésével is magyarázható, de a képet árnyalja, hogy az utóbbi években csatlakozott például Szomália is. az 1990-es években lezajlott, államokat érintő változások miatt a szervezet tagja a Német Szövetségi Köztársaság mint a Német Demokratikus Köztársaság jogutódja, viszont Csehszlovákia jogutódjai közül csak Csehország maradt a szervezet tagja.

Az ezredfordulón az Interszputnyik is jelentős szerkezeti változásokon ment keresztül, de megmaradt kormányközi szervezetnek. A gazdasági változások nem tették lehetővé, hogy a szervezet korábban önálló műholdakat építtessen és telepítsen. Az Interszputnyik nemzetközi űrtávközlési rendszere ezért magában foglalja a többi műholdas szolgáltatótól bérelt műholdas kapacitást is. Ebbe az Interszputnyik számára kijelölt pályákat és frekvenciákat használó rendszerek is beletartoznak. A műholdas kapacitást a kormányközi szervezet által alapított leányvállalaton, az Isatel LLC-n keresztül értékesíti, Ellátási területe Európa keleti része, Ázsia és Afrika, valamint Kuba.

Az Interszputnyik mind a nemzetközi szervezetekben, mind a piaci környezetben aktív.

A kormányközi szervezetek közül mindeddig egyedül csatlakozott az ENSZ keretében 1960–1980 között elfogadott négy, az űr felhasználása terén létrehozott egyezményhez, valamint együttműködési megállapodást kötött az EUTELSAT IGO-val is.

Az Interszputnyik megalakulását követően a tagországokban, így Magyarországon is telepített a rendszer működését biztosító földi állomásokat. A taliándörögdi földi állomást 1975-ben kezdték építeni a szovjet típusterveknek megfelelően: négyszintes, kör alaprajzú adóépület tetején áll a 12 m átmérőjű, 60 tonna súlyú parabola antenna. Az épület speciális, az antenna mozgásából fakadó rezgéseket lecsillapító funkciót lát el. A földi állomás működését 1978-ban kezdte meg. Kezdetben csak televízióadásokat közvetített, majd a tengeralatti kábelek kapacitásának szűkössége miatt a tengerentúli telefonforgalom egy része is itt haladt át. Az épület és berendezési eszközei műemlékvédelem alatt állnak, a komplexum ma is zárt, nem látogatható…”

Forrás:
A keleti blokkból a globális hálózat felé – az Interszputnyik első ötven éve; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2021. november 15.
Lásd még: Intersputnik

A „Matosinhosi nyilatkozat” Európa űrbeli szerepének növeléséről

„Az Európai Űrügynökség Portugáliában megtartott miniszteri találkozóján a résztvevők egyhangúlag elfogadták az úgynevezett „Matosinhosi nyilatkozatot”, amely Európa űrbeli szerepének növelését és az űrprogramok kivitelezésének gyorsítását is elősegítheti és amelyben három fő célt fogalmaztak meg a jövő misszióinak irányával és tematikájával kapcsolatban.

az első az „Űr a zöld jövőért” nevet kapta, eszerint olyan űrprogramok fejlesztését helyezik előtérbe, amelyek hozzájárulnak a fenntartható életkörülmények kialakításához itt a Földön, valamint a 2050-re kitűzött klímasemlegesség eléréséhez is, ehhez elsősorban a bolygó jelenlegi állapotának felmérésére helyezik a hangsúlyt

a második cél a krízishelyzetekre, akár természeti katasztrófákra, erdőtüzekre, áradásokra adott minél gyorsabb reagáláshoz szükséges rendszer kialakítása, ami lehetőséget ad rá, hogy határozottabb döntések születhessenek vészhelyzetekben és ezeket a döntéseket cselekvés is követhesse

a harmadik az első kettő cél kivitelezéséhez nélkülözhetetlen űreszközök védelme, hogy ne tegyenek kárt bennük az űridőjárás viszontagságai és a körülöttük keringő űrszemét

Mindezeket a célokat már korábban megfogalmazta az ESA az Agenda 2025 dokumentumban, amelyben részletezte azt is, hogy miért is jött el az ideje annak, hogy Európa felpörgesse az űrprogramjait: az Új Űr forradalma közepette ugyanis a kontinens országai elmaradnak a nagy játékosokhoz és az újabb szereplőkhöz, az Egyesült Államokhoz, Kínához, Japánhoz vagy éppen Indiához képest.

Az Egyesült Államok, Kína és más országok mind világos politikai és technológiai űrcélokat fogalmaztak meg, és letették az ehhez szükséges forrásokat és terveket is az asztalra[…] Ma a világ két leggazdagabb embere biztosítja a legnagyobb űrbeli beruházásokat. Ezek a változások és a hatásaik fenyegetik a teljes európai űrgazdaságot.” – írja Aschbacher, hozzátéve, hogy a globális űripar 2040-re nagyjából egybillió dollárnyi bevételt generálhat, és „ha Európa is szeretne egy szeletet ebből a tortából, akkor hozzá kell járulnia a sütéshez is”.

Ehhez európai részről is világos célkitűzésekre és a kereskedelmi szektorral való szoros együttműködésre van szükség, az innovációk támogatásának köszönhetően pedig az idő, ami egy ötlet megszületésétől a megvalósításáig eltelik, drasztikusan lecsökkenhet majd. Az új nyilatkozatban a három kijelölt cél mellett két izgalmas felfedezési terület inspirációul szolgáló misszióit is megnevezték, amelyek többek között a fiatalokat is motiválhatják:

a jeges holdak felfedezésére irányuló küldetéseket, amelyeknek egyikét már jövőre elindítja az Európai Űrügynökség, ennek során a Jupiter egyik holdjának, a Ganümédésznek a légkörében detektált vízpára eredetére, a feltehetően a jégburok alatt megbúvó óceánra utaló nyomokat igyekeznek majd felderíteni egy oda küldött szondával

és azokat a programokat, amelyek az európai űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomáson túlra is elvezethetik, és az ESA emberes misszióinak számát növelik

…”

Forrás:
Megszületett a Matosinhos Manifesztó Európa űrbeli szerepének növeléséről; Bobák Zsófia; Rakéta.hu; 2021. november 21.
Lásd még: N° 39–2021: Decisions from the Intermediate Ministerial Meeting 2021; European Space Agency; 2021. november 19.
COUNCIL RESOLUTION on Accelerating the Use of Space in Europe (“The Matosinhos Manifesto”); European Space Agency; 2021. november 19 (PDF)

A NATO felgyorsítja a mesterséges intelligencia megoldásainak alkalmazását

„A NATO kicsit lassan reagált a mesterséges intelligencia (AI) fejlődésére, de soha nincs későn felgyorsítani az iparági megoldások alkalmazását – jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán az MTI-nek telefonon nyilatkozva Rómából, ahol részt vesz az idei NATO-Ipari Fórumon.

A fórum – a minisztérium magyarázata szerint – az iparral folytatott stratégiai párbeszéd elsődleges helyszíne a NATO védelmi képességeinek tervezéséről, fejlesztéséről és megvalósításáról. A miniszter a fórumnak abban a panelbeszélgetésében vett részt, amely a mesterséges intelligenciának az autonóm fegyverrendszerekben történő alkalmazásáról szólt.

„A fő kérdés az, hogy az AI civil területen alkalmazott megoldásait hogyan lehet a hadiipar, a védelem területén is alkalmazni, és hogy a NATO mint szövetség – nem pedig a tagországok külön-külön – a maga szempontjából hogyan reagál az AI fejlődésére” – mondta Palkovics László.

„Az egész konferencia pedig arról szól, hogy a NATO az innováció területén hogyan tud versenyképes maradni a világ más katonai hatalmaival szemben. Ezzel kapcsolatban elhangzott az egyik előadáson, hogy innováció szempontjából a világ legjobb egyetemeinek jelentős része – 20-ból 15 – NATO-tagországokban van. Ezenkívül az innováció szempontjából fontos start-up cégek jelentős része is a szövetség tagországaiban működik, tehát semmi okunk nincs azt gondolni, hogy a NATO ezen a területen ne lenne versenyképes a világ bármely más katonai hatalmával” – jelentette ki a miniszter.

A NATO védelmi minisztereinek kétnapos októberi tanácskozásán Jens Stoltenberg főtitkár bejelentette: fontos lépéseket tettek a védelmi képességek növelése érdekében egy új, az innováció felgyorsítását célzó kezdeményezés (angol betűszóval DIANA) elindításával, és az ehhez kapcsolódó alap megteremtésével. Ennek révén a civil iparban született kutatási eredményeket a hadiipar területén is hasznosítani szeretnék, hogy a NATO ne maradjon le a biztonság szempontjából kulcsfontosságú, legújabb technológiákról.

Stoltenberg akkori tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak a szövetségnek a mesterséges intelligenciára vonatkozó első stratégiájában is.”

Forrás:
A NATO felgyorsítja a mesterséges intelligencia megoldásainak alkalmazását; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. november 18.

Bemutatkozott a SWAT, a T-Systems kiberbiztonsági kommandója

„Exkluzív interjúnk Kovács Zoltánnal, a SWAT operációs vezetőjével.

Amikor egy vállalat informatikai rendszerét külső támadás éri – ami az online jelenlét növekedésével egyre gyakrabban történik meg -, az első reakció általában a bizonytalanság, hiszen korábbi hasonló tapasztalatok híján nem tudható, mennyire súlyos a baj, és hogyan lehet a leggyorsabban elhárítani a korlátozott adatvesztéstől az akár teljes működésképtelenségig terjedő kockázatokat.

A megoldás egy olyan gyors reagálású, készenléti egység, amely a behatolás észlelését követően azonnal a helyszínen terem, elhárítja a veszélyt, gondoskodik a védelem megerősítéséről és a károk minimalizálásáról. Ezt kínálja a T-Systems új IT-biztonsági szolgáltatása, akár olyan vállalatok számára is, akik a támadás detektálása előtt még nem álltak kapcsolatban a digitális szolgáltatóval.

A szolgáltatás újdonsága egyfelől az elmúlt 20 évben hatékonyan kezelt krízisek széles tapasztalati bázisára, valamint a specialisták szerteágazó szakértelmére épülő operativitás és a 7/24-es ingyenesen hívható elérhetőség (06 1 48 19 911), másrészt az a tény, hogy incidens esetén azon ügyfelek számára is igénybe vehető, akik korábban nem álltak kapcsolatban a T-Systems-szel.

Kovács Zoltán, a SWAT [Security Weapons and Tactics] operációs vezetője válaszolt kérdéseinkre:

Computerworld: Hol találhatnak rá a potenciális (ép bajban lévő) ügyfelek az incidens bejelentési lehetőségre?

Kovács Zoltán: Mivel egy komoly incidens esetén az Internet elérhetőség is korlátozott lehet, ezért mi a telefonos bejelentést tartjuk a leghatékonyabb módnak. Éppen ezért létesítettünk egy direkt számot, amin 7/24-ben elérhető a szolgáltatás központja.

Computerworld: A kész tervek azt jelentik, hogy a felhalmozott tapasztalatok alapján annál az ügyfélnél is tudnak BCP/DRP [üzletmenet folytonosság tervezés/kiesett erőforrások visszaállítás] szerint működni, ahol az adott incidensre nem készült forgatókönyv?

Kovács Zoltán: Igen, de pont az ilyen esetekkel kapcsolatban a helyi forgatókönyvek hiánya miatt a helyzethez alkalmazkodó, a helyi specialitásokat igénybe vevő, a tapasztalatainkra építkező gyors megoldást kell alkalmaznunk, reagálnunk kell a konkrét eseményekre, valamint priorizálnunk kell a teendőket és a reakciókat a helyzet felmérése illetve az ügyféltől kapott egyéb információk alapján.

Computerworld: A szakemberek tudják, hogy nagyon fontos, de a bajba jutottak részéről megvan az igény a sajtó és ügyfeleik iránti kommunikációra?

Kovács Zoltán: Valóban, a kommunikáció igénye nem biztos, hogy megvan az ügyfél oldalán, de már ennek eldöntésében – hogy egyáltalán kell-e, ha kell akkor kik felé, mit, mikor, hogyan, stb. -, illetve ennek a feladatnak az átvételével is az ügyfél oldali döntéshozók munkáját igyekszünk könnyíteni egy nem szokványos – így eleve nagyobb hibalehetőséggel bíró – helyzetben. Valamint tanácsot adunk a céges és kommunikációs döntéshozóknak abban is, hogy ilyen helyzetekben mi a jellemző gyakorlat, milyen hatással és mit érdemes az egyes felek felé kommunikálni. Ezzel abban is szeretnénk segíteni a szervezetek és a sajtó munkáját, hogy az incidensekkel kapcsolatos média- és sajtókommunikáció is megfelelően tudja kezelni az ilyen eseményeket.

Computerworld: Az out of band channel [az érintett cég hálózatától független infrastruktúra] kiépítése milyen időléptékben képzelhető el, milyen technológiákra készültek fel?

Kovács Zoltán: Mivel a Magyar Telekom telekommunikációs háttere segíti a munkánkat, ezért a helyszínre érkezéstől számítva perceken belül, mobil internet alapon, a helyi infrastruktúrától teljesen független, helyszínre kivitt hálózati eszközökkel tudjuk segíteni a védekezés feladatait.

Computerworld: A jogi tanácsadó csapatban van-e tapasztalat például pénzügyi, egészségügyi, vagy egyéb speciális területekhez?

Kovács Zoltán: Jogi tanácsadás nem történik, ha jogi háttértudás is szükséges egy kérdés megválaszolásához, egy pontig az incidenskezelés koordinátora fel van vértezve a megalapozott szakmai válaszra, azon túl pedig támaszkodhat a T-Systems (Telekom Csoport) jogász csapatára. A jogi csapat a pénzügyi és az egészségügyi iparágra vonatkozó speciális szabályokban is tud háttértámogatást nyújtani a CTRL [Cyber Threat Resilience Team] központnak.

Computerworld: Mekkora a „hátország”, azaz körülbelül hány embert jelent a „speciális tudással rendelkező szakemberekből álló hátország”?

Kovács Zoltán: A SWAT team mögötti első támogató vonal a T-Systems CTRL központjának kiberbiztonsági incidensekben jártas 7×24 órás SOC [Security Operation Center] csapata. A következő rétegben a T-Systems implementációs illetve fejlesztési divízióinak minden szakterületén van több – erre a posztra dedikált – kollégája. Az adott terület szakértőjeként az incidensnek a szakterületet érintő hatásainak kezelésében a sok éves tapasztalataik alapján tanácsokkal, konkrét lépések, teendők meghatározásával segítik a SWAT munkáját.

Computerworld: Látszik, hogy teljes körű szolgáltatást nyújtanak, nem csak incidens megoldásra, de utáni védekezésre. Honnan szedték össze ehhez a tapasztalatot: saját vagy már meglévő (nem SWAT szolgáltatás) ügyfeleiktől?

Kovács Zoltán: A T-Systems CTRL szolgáltatása évek óta működik és természetesen gyűjti a tapasztalatokat, de az elődjének tekinthető Menedzselt Biztonsági Szolgáltatás már ezt megelőzően közel 15 éven át segítette az ügyfeleink védekezését, így túlzás nélkül mondhatjuk, hogy két évtized folyamatos fejlődés, fejlesztés, tanulás és harctéri tapasztalat van a hátunk mögött.

Computerworld: Teljesen szeparáltan működnek a T-Systems-től?

Kovács Zoltán: Infrastruktúrális szempontból igen, de természetesen a T-Systems – azon belül is a CTRL – szerves része mind a szolgáltatás, mind az azt nyújtó csapat.”

Forrás:
Bemutatkozott a SWAT, a T-Systems CTRL központjának kibertámadás esetén azonnal mozgósítható csapata; Computerworld.hu; 2021. november 19.
Lásd még: Bemutatkozott a T-Systems kommandója; Origo.hu; 2021. november 19.

Szakirodalom

Az Európai Unió regionális statisztikai évkönyve – 2021-es kiadás

„A statisztikai információk fontos eszközt jelentenek egy adott területen vagy régióban hozott politikai döntések hatásának megértéséhez és számszerűsítéséhez. Az Eurostat 2021-es regionális évkönyve részletes képet ad a statisztikai témák széles skálájáról az EU-tagállamok régióiban, valamint az EFTA és a tagjelölt országok régióiban.

Minden fejezet statisztikai információkat mutat be térképek, ábrák és infografikák formájában, a főbb megállapításokat kiemelő, leíró elemzéssel kísérve. 13 témával foglalkoznak a regionális mutatók: népesség, egészségügy, oktatás, munkaerőpiac, életkörülmények, digitális társadalom, gazdaság, vállalkozás, kutatás-fejlesztés, turizmus, közlekedés, környezetvédelem és mezőgazdaság.”

Forrás:
Eurostat regional yearbook — 2021 edition; Publications Office of the European Union; ISBN: 978-92-76-37762-7, ISSN: 2363-1716, DOI: 10.2785/894358; 2021
PDF letöltése

Törvények, rendeletek

Megjelent az utasítás a Magyar Űrhajós Program végrehajtásának koordinációjáról

„…1. § A magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósításához kapcsolódó iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadásáról szóló 1518/2021. (VII. 30.) Korm. határozat végrehajtására tekintettel az űrkutatásért felelős miniszteri biztos – a külgazdasági és külügyminiszter által átruházott hatáskörben – a Magyar Űrhajós Program (a továbbiakban: Program) vezetője.

2. § Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Program sikeres végrehajtása érdekében gondoskodik az érintett szakterületek közötti koordinációt biztosító Magyar Űrhajós Program Irányító Testület (a továbbiakban: Testület) felállításáról.

3. § (1) A Testület elnöke az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
(2) A Testületet az elnök vezeti és képviseli.
…3. § (1) A Testület elnöke az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
(3) A Testület
a) állandó, szavazati joggal rendelkező,
b) speciális feladat ellátásával határozott időre megbízott, szavazati joggal rendelkező,
c) meghívott, megfigyelői státusszal, szavazati joggal nem rendelkező tagokból áll.

4. § (1) A Testület az elnökön kívül legkevesebb három állandó,
a) a kiválasztási és képzési programok koordinációjáért felelős,
b) a kutatási programok koordinációjáért felelős,
c) az űr- és repülőorvos szakértői feladatok koordinációjáért felelős tagból áll.
(2) A tagok létszáma az elnök döntése alapján bővíthető.
(3) Az elnök meghívására a Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) megszólított, érintett szakterületért felelős szervezeti egysége megfigyelő státuszú, szavazati joggal nem rendelkező tagot delegál a Testület döntéshozatalának szakmai támogatására.

5. § A Testület titkársági feladatait a minisztérium űrkutatásért és űrtevékenységekért felelős szervezeti egysége látja el.
…
(4) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott tisztségek betöltöttségét a Program teljes életciklusa alatt folyamatosan biztosítani kell.
…
7. § A Testület a Program teljes időszaka alatt
a) biztosítja az űrhajós kiválasztási eljárás és kiképzés megfelelőségét a Program megvalósítására kötött szerződésben megfogalmazott elvárásoknak;
b) kidolgozza a kutatóűrhajós kiválasztási eljárás értékelési szempontrendszerét és eljárásrendjét;
c) dönt a kutatóűrhajós kiválasztási eljárás során a jelöltek besorolásáról és a kutatóűrhajós, a tartalékos és további két biztonsági tartalék személyéről, a kiválasztás eljárásrendje szerint;
d) nyomon követi az űrhajós szakmai és egészségügyi teljesítményét, és kockázatelemzést követően, szükség esetén dönt az űrhajós személyének cseréjéről;
e) az Űrkutatási Tudományos Tanács ajánlását figyelembe véve dönt a tudományos projektek befogadásáról a Programba, figyelembe véve a megfelelőségi feltételeket, a rendelkezésre álló erőforrásokat, a kockázatokat és minden egyéb, a Program sikerét befolyásoló lényeges körülményt;
f ) nyomon követi a Program részét képező tudományos projektek által teljesítendő rendszerintegrációs feltételek teljesülését, és szükség esetén, kockázatelemzést követően dönt a nem teljesíthető vagy a nem megfelelő ütemben vagy tartalommal haladó projektek elvetéséről vagy módosításának kezdeményezéséről;
g) folyamatosan nyomon követi a Program végrehajtásának előrehaladását, nem várt események vagy időbeli csúszások esetén, kockázatelemzést követően dönt a végrehajtás ütemezésének, vagy szükség esetén a Program módosításáról;
h) koordinálja a Program kommunikációját, és biztosítja egységes vizuális megjelenését.
…
(2) A Testület munkanyelve a magyar mellett az angol, tekintettel a nemzetközi repülésbiztonsági sztenderdekre és a Program végrehajtásában részt vevő és együttműködő nemzetközi partnerekkel történő gyors és hatékony kommunikációra…”

Forrás:
A külgazdasági és külügyminiszter 14/2021. (XI. 18.) KKM utasítása a Magyar Űrhajós Program végrehajtásának koordinációjáról; Hivatalos Értesítő; 2021. évi 57. szám; 2021. november 18.; 4847-4848. o. (PDF)

47. szám, 2021. november 22.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek