Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A Magyary-programot tanulmányozza az OECD

Magyary Programot értékelték, illetve áttekintették az egy éves végrehajtási menetrendet azon a budapesti találkozón, melyre hétfőn került sor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) képviselői és Gál András Levente kormánybiztos között.

Háromtagú delegációt küldött a magyar fővárosba az OECD azért, hogy a kormány és a nemzetközi szervezet által korábban megkötött stratégiai megállapodás részleteiről tárgyaljanak.

A Jó állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos a találkozón emlékeztetett: a szerződés alapját a tavaly nyáron bemutatott Magyary-program adja, lényege, hogy az OECD a magyar közigazgatás megújulását ösztönző gyakorlatát más országokban is hozzáférhetővé teszi. Gál András Levente úgy fogalmazott: a stratégiai együttműködés fő célja, az, hogy a hazai kidolgozású terv exportálhatóvá, más országok számára is használhatóvá váljon.

A politikus leszögezte, hogy az OECD-vel való együttműködés kiemelten fontos a kormány számára, hiszen a szervezet kiterjedt tapasztalatai révén sokat segíthet a Magyary-program továbbfejlesztésében. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a program azért is egyedülálló, mert nem pusztán egy statikus tervről van szó, hanem folyamatosan változó, az igényekhez igazodó programról. Hozzátette, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a programot saját erőforrásból valósították meg, nem külső tanácsadói cégekre támaszkodtak.

Az OECD képviselőit a kormánybiztos tájékoztatta a Jó állam-index kidolgozásával kapcsolatban is, mint mondta, segítséget, tanácsokat várnak a szervezettől azzal kapcsolatban, hogy a Magyary-program mögött egy megfelelő „zsinórmérték” lehessen.

Gál András Levente a program négy beavatkozási területéről (szervezet; feladat; eljárás; személyzet) szólva kiemelte, mindmáig elégedetlen az eljárások felgyorsításával kapcsolatban, a közbeszerzéseket és az államháztartást érintő ügyekben éppen ezért még ebben az évben módosításokat nyújtanak majd be a parlamentnek.

Arra a kérdésre, hogy a programot mennyire lehet nemzetközivé tenni, a kormánybiztos elmondta, a négy beavatkozási terület bárhol jól működhet, hiszen nem mindenre kiterjedő, nem túlrészletezett kérdésekről van szó, hanem egyszerű, világos megoldásokról, amelyek a lényeget ragadják meg.

Az OECD képviselői részéről ugyancsak kérdés hangzott el a program sikerességének mérhetőségével kapcsolatban is: a Jó állam-index mellett fontosnak tartanák más indikátorok kidolgozását is. Válaszában Gál András Levente egyértelművé tette, hogy valóban indokoltnak látják a bővítést, az index ugyanakkor első körben megfelelő mérőként használható a hatékonyság megállapítására.

A felek a mostani találkozón abban egyeztek meg, hogy május közepén újabb megbeszélést folytatnak majd, amikorra az OECD konkrét javaslatokat, észrevételeket fogalmaz meg a Magyary-program aktuális kiadásával kapcsolatban.

A nemzetközi szervezet képviselői ezen a héten szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel is megbeszéléseket folytatnak.”

Forrás:
A Magyary-programot tanulmányozza az OECD, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. április 2.

Ülésezett a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium

„Erdős Norbert, országgyűlési képviselő, kormánymegbízott, a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium elnöke vezetésével ülésezett a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium. Az ülésen a területi államigazgatás aktuális kérdéseit vitatták meg.

Az államigazgatási kollégium fontos feladat- és hatáskörrel rendelkezik az államigazgatási feladatok területi végrehajtását, a területi informatikai kapcsolatok működtetését, valamint az államigazgatás területén megvalósuló képzési és továbbképzési tevékenységet illetően, következésképp a kollégium munkája és döntései a megyei közigazgatás fejlesztését, közvetve a lakosság életminőségének javítását szolgálják.

Pontosan egy évvel a megalakulását követően tartott ülést a Békés Megyei államigazgatási Kollégium. Erdős Norbert, a kollégium elnöke köszöntőjében először arról szólt, hogy megalakulásakor a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium működése céljainak a kormány több ágazatot érintő döntéseinek végrehajtását, a közigazgatás korszerűsítésére vonatkozó javaslatok kidolgozását és számos más, a területi államigazgatási szervek működésének összehangolását jelentő feladat ellátását tűzte ki. Egy év elteltével időszerű és szükséges a visszatekintés. Az elmúlt években a közigazgatás rangját különböző érdekcsoportok, különböző szempontok és okok miatt lejáratták. Egy állam nem működhet kiművelt köztisztviselők, kormánytisztviselők nélkül. Ezt felismerve a kormány fontos célként tűzte ki a közigazgatás rangjának visszaállítását. Ezt a rangot a közigazgatás elsősorban az állampolgárok ügyeinek pontos és szakszerű intézésével szerezheti vissza. A szakszerű ügyintézéshez vezető út egyik eleme a közigazgatási eljárások egyszerűbbé tétele, a „jó állam” megteremtése.

Erdős Norbert leszögezte, hogy A „jó állam” átlátható, kiszámítható és stabil. Akkor átlátható az állam, ha szabályozása egyszerű és átlátható intézményrendszert működtet. Az állam akkor kiszámítható és stabil, ha munkájuk és a mindenkori hatalom iránt elkötelezett, jól képzett közszolgák, rendíthetetlenül, valóban a köz szolgálatában végzik tevékenységüket. Mindezek eredményeképp erős, stabil területi kormányzati szint jön létre, amivel teljessé válik a „jó állam” megvalósítása. Ha az állampolgárok megtapasztalják ennek a változásnak, de még inkább: ennek a lehetőségnek az előnyeit, ez fogja igazából megadni, visszaállítani a közigazgatás rangját. A közigazgatásban dolgozóknak nincs más feladatuk, kötelességük, mint vezetni, intézni ennek a változásnak a forradalmát.

Az ülés további részében a kollégiumi ülés résztvevői elfogadták a kollégium 2011. évi munkájáról szóló beszámolót, valamint jóváhagyták a testület 2012. évre szóló munkatervét. Utolsó előadóként Schreiber Gabriella, a Békés Megyei Kormányhivatal Ügyfélszolgálati Osztály vezetője adott tájékoztatást a Békés Megyei Integrált Ügyfélszolgálat (kormányablak) működésének éves tapasztalatairól és a további feladatbővülés lehetőségeiről.”

Forrás:
Ülésezett a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium, Békés Megyei Kormányhivatal, 2012. március 30.

Érzékeny témához kénytelen nyúlni a parlament húsvét után

„Mégsem 168, hanem 170 járása lehet majd az országnak. A törvényről csak húsvét után vitáznak a képviselők, de szinte 3200 érdeket kell egybeforrasztani. Ez az államtitkár szerint is nehéz lesz.

Az egyeztetések lezárultak, a jövő héten a parlament elé kerülhet a járásokról szóló törvény, húsvét után pedig a vitája is megkezdődhet – ezt Rétvári Bence államtitkár mondta kérdésünkre pénteken Siófokon, ahol egy temetkezési konferencián a közigazgatás átalakításáról beszélt. Hozzátette azt is: nagyon érzékeny téma, hiszen a 3200 önkormányzatnak különféle érdekei vannak. – Az egyik az építési hatóság megtartásában, a másik a leadásában érdekelt – így Rétvári. – S az egyik ragaszkodna az iskolához, a másik viszont megszabadulna tőle. Az elmúlt másfél hónapban nagyon sok egyeztetést folytattunk le, mire mostanra kialakult a normaszöveg. Lapunk egyébként úgy értesült, hogy a korábbi tervekhez képest nem 168, hanem 170 járás lesz 2013-tól hazánkban – Somogyot nem érinti a változás…”

Forrás:
Érzékeny témához kénytelen nyúlni a parlament húsvét után, Fónagy Imre, Somogyi Hírlap, 2012. március 30.

Feketén látják a jövőt

„Sok még a bizonytalanság az új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb vívmánya az 1989-es rendszerváltozásnak az önkormányzatiság kialakítása volt. Valamennyi településen lelkesen fogadta a lakosság, hogy a választott testületen keresztül a saját kezébe veheti sorsának alakítását.

Bizonytalanságban
A Magyar Országgyűlés azonban a múlt év végén megalkotta az új önkormányzati törvényt, amely jelentősen átalakítja a közigazgatást, illetve az önkormányzatok feladatrendszerét. Mivel sok a bizonytalanság, dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke konzultációkon vesz részt az országban, hogy meghallgassa a polgármesterek véleményét a jelenlegi helyzettel kapcsolatban.

Pénteken a nyírlugosi polgármesteri hivatalban találkozott több megyebeli polgármesterrel.
– A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a mai napig nem tisztázott, mely feladatok kerülnek át 2013-tól a járási hivatalokhoz, illetve nem ismert az sem, milyen bevételek maradnak a jövő évtől az önkormányzatoknál – mondta el az érdeklődésünkre a szervezet vezetője. – Nem ismertek az iskolák 2013-as államosításának keretei sem. A döntések késedelmessége, előkészítetlensége, az érdemi párbeszéd hiánya egyre nagyobb bizonytalanságot jelent az önkormányzatok számára. A települési önkormányzatok tízmillió magyar állampolgárnak jelentettek eddig biztos szolgáltatást, s mindez most bizonytalanná válik – tette hozzá dr. Gémesi György.

Jegyzőből „hivatalvezető”
A tanácskozáson részt vevők is elmondták gondjukat, problémájukat az új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban.
Dr. Tóth Árpád, Nyírbátor jegyzője azt vetette fel, mi lesz vajon azokkal a szakképzett dolgozókkal, akik jelenleg intézik az ügyeket a polgármesteri hivatalban. Aggályosnak tartja, ha pályázat útján választják majd ki a leendő járási hivatal dolgozóit, akkor bekerülhetnek nem szakemberek is. Problémának látja azt is, hogy április 15-től az általános szabálysértési hatóság jogköre a jegyzőktől átkerül az államhoz. A határidő szoros, de a rendszer nincs igazán kidolgozva. A szakember úgy látja: az államhoz kerülő oktatási intézmények „le lesznek csupaszítva”, s nem lesz olcsóbb az oktatás. Ugyancsak nem lesz olcsóbb a közigazgatás sem, hiszen újabb hivatalok kezdik majd meg működésüket. Az új közigazgatásban jegyzőre sincs igazán szükség, esetleg „hivatalvezetőnek” lehet majd őket hívni.

– Jól működő iskolánk van, ahová 20 kilométeres körzetből járnak gyermekek. Szeretnénk megtartani az oktatási intézményt, illetve az államosítás után szeretnénk visszaszerződni, de ezzel kapcsolatosan is ellentmondásosak az információk – mondta el Takács Pálné, Szorgalmatos polgármestere. – A hírek szerint a pedagógusok állami alkalmazottak lesznek, a rezsit és az egyéb kiadásokat az önkormányzat fizeti. Kérdezem: Hogy fogja olcsón üzemeltetni az iskolát az állami alkalmazott? Az állam miből fogja fizetni a pedagógusok bérét? Elveszi az adónkat? Tíz évvel ezelőtt a nulláról indultunk, s apránként gyűjtöttük össze vagyonunkat. Szeretnénk mindezt megőrizni, hogy életben maradjon a mi kis „mesefalunk”.

Föld, munka, közbiztonság
Dr. Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere aggodalmát fejezte ki a vidék tönkretételéért. A közmunkaprogrammal kapcsolatban kiemelte, hogy termelni csak úgy lehet, ha van föld és van közbiztonság is, s ezeknek szerves és szoros egységben kell lenniük. Javasolta, ahogyan a rendőrségnek van beszámolási kötelezettsége, úgy legyen hasonló kötelezettsége a kormányhivatalnak, az ügyészségnek és a városi bíróságnak is, illetve a lakosság visszajelzést adhasson a munkájukról.

– Kényszerhelyzetben vannak az önkormányzatok – kezdte hozzászólását Szűcs Gabriella, Szakoly első számú embere. – Aggódunk mi is az iskolánkért, ugyanis ott szakképzés is folyik, amely térségi igényt elégít ki. Ha az állam megszünteti a szakképzést, az általános iskolát sem éri meg működtetni, hiszen három kilométerre van a balkányi iskola. Próbálkoztunk egyházi fenntartással is, de a református egyház sem tudja még, mi várható 2013-ban. A járási központokról sincs még döntés. Félek attól, ha Nagykálló járási székhely lesz, az embereknek nem lesz pénzük arra, hogy oda beutazzanak ügyelet intézni.

Bardi Béla, Gyulaháza polgármestere azt tette szóvá, hogy nem az önkormányzatiságban volt a hiba, hanem sok helyen a kontroll, önkontroll hiányában nem tudták jól működtetni a település gazdálkodását. Gyulaházának, mint szerepkör nélküli falunak már rég tönkre kellett volna mennie, de az ésszerű gazdálkodás következtében nem vett fel hitelt, nem kért „önhikit”. S most a település azért aggódhat, mi lesz az iskolával és a vele egybeépített szabadidő központtal, amely 3000 vendégéjszakával büszkélkedhet.”

Forrás:
Feketén látják a jövőt, Szabolcs Online, 2012. március 30.

Maratoni jegyzői értekezlet húsbavágó kérdésekkel

„A Békés Megyei Kormányhivatal vezetője, Erdős Norbert, Békéscsabára, a Derkovits sor alatt lévő Békés Megyei Intézményfenntartó Központ Nagytermébe hívta meg a megye jegyzőit és főjegyzőit. A tanácskozáson a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot Dr. Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár és Dr. Belányi Mária főosztályvezető képviselték.

Az összesen hét meghívott előadó dézsából öntötte a jegyzők munkáját befolyásoló új információkat a megjelentekre. Az információhalmaz ereje olyan nagy volt, hogy a délután két óráig tartó előadáson egyetlen kérdést sem intézek a jegyzők az előadókhoz.

Az előadások sorát Dr. Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatási fejlesztésért felelős helyettes államtitkár kezdte. A „Közigazgatás járási szintjeinek előkészítése” című előadásában még a szakemberek számára is rengeteg új elem volt. A járási határok kijelölésétől kezdve (még nincs erről törvényjavaslat, de nagyon készül) a jegyzői feladatok és hatáskörök jelentős megváltozásán át, a járási hivatalok működési rendjéig számtalan, a közigazgatás mindennapjait alapvetően átszabó tervekről, már meghozott és előkészítés alatt álló rendeletekről beszélt. Elmondta, hogy a járások kialakításával kapcsolatban megtartott társadalmi egyeztetés során 457 javaslatot kaptak, Békés megyéből 14 érkezett. A legtöbb javaslat a járási székhelyekkel és a járásokhoz tartozással volt kapcsolatban. Békés megye ebből a szempontból jól vizsgázott, a kijelölt járási székhelyeket a megyében mindenki elfogadta.

Dr. Belányi Mária, területi közigazgatás irányítási főosztály vezetője „A törvényességi felügyelet gyakorlásának új keretei” címet adta előadásának. Ebből kiderült, hogy a jövőben az önkormányzatok működésének vizsgálata nem törvényességi ellenőrzés, hanem törvényességi felügyelet formájában történik. A felügyeleti szervek a kormányhivatalok lesznek, amelyeknek ezáltal lényegesen nagyobb beleszólási lehetőségük lesz az önkormányzatok életébe. A törvény szankcionálási lehetőségekkel is felruházza a kormányhivatalokat, és lerövidíti a intézkedési határidőket.

Szünet után a „Darányi Ignác-terv – a nemzeti vidékstratégia végrehajtási keretprogramjának bemutatása” című előadásával Németh Tibor László, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Békés Megyei Kirendeltségének vezetője következett. Arról beszélt röviden, milyen lehetőségei lesznek, illetve vannak a Békés megyei gazdálkodóknak a központi költségvetésből lehívható támogatásokra (földalapú támogatás, pályázatok, stb.). Elmondta, hogy a gazdák kiszolgálásában bevonták a falugazdászokat és kérte a jegyzőket, hogy ők is segítsék a helybélieket a támogatások megszerzésében. Egyébként április 5-e és 25-e között minden településre eljutnak, és személyesen is tájékoztatják az érintetteket. A földalapú támogatások beadási határideje május 15-e. Az elektronikusan beküldött kérelmeket először helyben átnézik, ha szükséges javításokat javasolnak, és csak a hibátlan kérelmeket küldik tovább. Ezért nagyon fontos, hogy a gazdák ne az utolsó pillanatban adják be kérelmeiket.

A „Karrier Híd Program” című előadásában Dr. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja igazgatója arról a lehetőségről beszélt, amit a kormány biztosít a közszférából elbocsátott dolgozók álláskeresésének segítésére. A megyében január 23-a óta ötvenegyen jelentkeztek be a programra, közülük tízen már találtak maguknak új állást.

Matuska Zoltán, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese előadása „A katasztrófavédelmi törvény önkormányzatokat érintő változásai” volt, melyből kiderült a teljes struktúra váltás miatt szintén jelentős változások következtek, következnek be…”

Forrás:
Maratoni jegyzői értekezlet húsbavágó kérdésekkel, Hír6.hu, 2012. március 22.

Újabb történelmi lépést tett a kabinet

„Újabb lépéséhez érkezett a területi közigazgatás átalakítása a járásokról szóló törvénytervezet március 30-i benyújtásával – mondta el Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára. A fő cél, hogy a kormányablaki rendszer minél közelebb legyen az emberekhez – tette hozzá.

A területi közigazgatás átalakításának újabb lépcsőfokáról számolhatok be, amelyet a járások kialakítása jelent – hangsúlyozta Szabó. Az államtitkár szerint többéves munka eredménye a tervezetbenyújtás, mivel 2010-ben egy bürokratikus, átláthatatlan rendszert örököltünk. Az első lépés a regionális állami hivatalok megyésítése volt, majd 2011 január elsejével jöttek létre a fővárosi és megyei kormányhivatalok, amelyekbe 14 szakigazgatási szervet integráltak – tette hozzá.

A járásokról szóló törvényt március 30-án nyújtotta be Navracsics Tibor, a KIM első embere. Szabó rámutatott arra, hogy az egyablakos ügyintézés biztosítása a legfontosabb. A cél, hogy az ügyfeleknek ne kelljen keresgélnie a különféle helyek között, csak egy helyet, a kormányablak helyét kell tudniuk – tette hozzá. „2013 végére alakul ki majd az egyablakos ügyintézés.”

81:80
A járási törvénytervezet szerint továbbra is a jegyzőnél maradnak azon ügyek, amelyeknél a helyi viszonyok ismerete szükséges, így például a birtokvédelem, a helyi adóvégrehajtás, valamint a hagyatéki eljárás. Ugyancsak a jegyzőnél maradnának az azonnali helyi reagálást igénylő ügyek, például katasztrófahelyzetek; továbbá a hajléktalan-ellátás és a távhőszolgáltatással összefüggő feladatok.

Szabó elmondta, hogy 81 államigazgatási feladat marad a jegyzőnél, 80 feladat kerül a járásokhoz. Széleskörű egyeztetést folytattunk le idén januárban, óriási érdeklődést tapasztaltunk – vélekedett az államtitkár. A járásokban nem lesz választott testület, mivel államigazgatási egységről van szó – tette hozzá. Az államtitkár rámutatott arra, hogy kormányrendelet szabályozza majd a járások beosztását, amelyet június 30-ig fogadhat el a kabinet. „Nincsen szó újabb emberek fölvételéről a járások létrehozásával.”

Még nem dőlt el semmi
A budapesti járások kapcsán Szabó elmondta, hogy a januári munkaanyag alapján hét körzetet terveztek, de van olyan igény, hogy legyen minden kerületben. A kérdés még nem dőlt el, folyamatos egyeztetés zajlik, álláspontunk, hogy szakemberek kerüljenek a járási hivatalok élére – tette hozzá. 757 javaslat érkezett a járások kapcsán, nem telik el hét, hogy ne fogadtam volna polgármestereket – hangsúlyozta az államtitkár.

Szabó rámutatott arra, hogy az adatvédelmi szabályoknak megfelelően fogják az állampolgárok személyes ügyeit kezelni. A kormányhivatal arra törekszik, hogy az átmeneti időszak konfliktusmentesen történjen, mivel a járási hivatalnak január 1-ig létre kell jönnie – zárta szavait.”

Forrás:
Újabb történelmi lépést tett a kabinet, Kovács András, Magyar Nemzet, 2012. március 4.

A területi közigazgatás átalakítása kivezet a bürokrácia útvesztőjéből

„A járásokról szóló törvényt március 30-án nyújtotta be az Országgyűlésnek Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Ennek részleteiről Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár beszélt szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Az államtitkár felidézte, hogy 2010-ben egy bürokratikus, széttagolt és átláthatatlan rendszert örökölt meg a Nemzeti Ügyek Kormánya, mely programjában vállalta, hogy változtatni fog ezen. Első lépcső volt a regionális államigazgatási hivatalok „megyésítése”, melyek alkotmánysértő módon működtek. Az újonnan kinevezett hivatalvezetők segítettek abban a munkában, aminek az eredményeként létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok, melyek a területükön működő szakigazgatási szervekből tizennégyet integráltak – mondta.

Szabó Erika úgy fogalmazott, hogy a járás lesz a legkisebb területi államigazgatási szint, amely a kormányhivatal részét képezi, és a legközelebb helyezkedik el az állampolgárokhoz. Hiszen – mint mondta – a végső cél az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, ami lehetővé teszi, hogy az ügyfeleknek csak egy helyet, a kormányablakot kelljen ismernie hatósági ügyeik intézésekor. Ezt a rendszert országosan 2013 végéig építik ki – húzta alá.

A járásokról szóló törvény részleteiről szólva elmondta: a járási hivatalok olyan államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől, melyeket az elmúlt húsz évben az állam pusztán kényelmi szempontok miatt telepített a jegyzőkre. Hangsúlyozta, hogy nem önkormányzati feladatokról van szó, hiszen a kormány az államot szervezi és szeretné azt területi szinten is hatékonyabbá tenni.

A benyújtott javaslat nyolcvanegy államigazgatási feladatot (pl.:helyi adózás, birtokvédelem, hagyatéki leltározás) hagy a jegyzőnél és nyolcvanat (személyi adat és lakcím-nyilvántartás, útlevél-igazgatás, gyámügy, gyermek és ifjúságvédelem) telepít át a járási hivatalokhoz. Megjegyezte, hogy a szabálysértési ügyeket már április 15-től átveszi a kormányhivatal, valamint az okmányirodák és a járás területén működő szakigazgatási szervek is a járási hivatalok részét fogják képezni. Emlékeztetett, hogy a feladat súlya miatt széleskörű egyeztetések zajlottak, ahol óriási érdeklődést tapasztaltak, a jegyzők pedig megértéssel fogadták a feladatok átcsoportosítását.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a járási hivatalokban az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők – már kormánytisztviselőként – fogják ellátni a feladatukat 2013. január elsejétől, valamint a feladatvégzéshez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak is átkerülnek. Ezzel tehát – tette hozzá – sem beruházás, sem a bürokrácia méretének növelése nem szükséges az új rendszer kialakításához.

Hangsúlyozta: amit eddig egy kistelepülés polgármesteri hivatalában el lehetett intézni, azokat ezután is lehet majd helyben kezdeményezni, hiszen a járási hivatalból ügysegédek érkeznek. Hozzátette: több településen működik majd kormányablak, ahol helyben lesznek elérhetőek a szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatai.”

Forrás:
A területi közigazgatás átalakítása kivezet a bürokrácia útvesztőjéből, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. április 4.

A kormányhivatal minden beérkezett véleményt fontosnak tart

„…– Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablakok forgalma?
– A zalaegerszegi kormányablakban idén, 2012.03.27-ig 1056 fővel nagyobb volt a forgalom, mint a tavalyi első negyedévben összesen, Nagykanizsán ez a növekedés 343 fő. Zalaegerszegen a 2012. január-február havi kiugrást legnagyobb létszámban a nyugdíjrendszer változásai miatt megjelenő ügyfelek okozták .

– Társadalmi egyeztetésre bocsájtotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a járások kialakításáról szóló koncepciót. Az Önök megyéjéről mit érdemes tudni e tekintetben?
– A járások kialakításának folyamatát a járások kialakításáról szóló 1299/2011.(IX.1.) Kormányhatározat szabta meg. A Kormányhatározat kimondta többek között, hogy a járási székhely olyan település legyen, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra. A lehatárolás kialakításánál figyelemmel kellett lenni arra, hogy a járáson belül a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél. A székhely kijelölésénél figyelembe kellett venni a közlekedési infrastruktúra és a közúti-vasúti megközelíthetőség szempontjait, a tömegközlekedési lehetőségeket. A járások kialakítása során szervezeti szinten is szétválasztják az önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátását. A járásokban járási hivatalok, a fővárosban kerületi járási hivataloknak kell működni, amelyek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei lesznek. A járási hivatalok az államigazgatási feladatokat ellátó szervek – a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei és a polgármesteri hivatalok – bázisán, a működési feltételek és szervezeti kapacitás feladatokat követő átcsoportosításával történik.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szabott január 29-ei határidőig 16 észrevétel érkezett a járások kialakításának koncepciójához Zala megyéből. A www.kormany.hu portálon közzétett munkaanyag Zala megyében hat járás kialakítását fogalmazta meg, így e szerint Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Letenye és Zalaszentgrót lenne járásszékhely. A tervezett járásszékhelyek mindegyikén kormányablak is létesülne.

A jelenlegi állás szerint Zalaegerszeghez 79 település 100 ezer lakosa, Nagykanizsához 49 település 81 ezer polgára, Lentihez 51 település 22 ezer lakosa, Letenyéhez 26 település 17 ezer lakója, Keszthelyhez 33 település 55 ezer állampolgára, Zalaszentgróthoz pedig 20 település 16 ezer lakosa tartozik majd.

A járási rendszer kialakításának célja, hogy az állam közelebb kerülhessen az emberekhez, és a közigazgatás minden állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosított legyen. 2013 végére a hat járásszékhelyen felül további 4 városban – Hévízen, Zalakaroson, Zalalövőn és Pacsán – tervez még kormányablakot létrehozni a Kormány. Ezekben a városokban jelenleg is működnek okmányirodák.

A társadalmi egyeztetés keretében beérkezett 16 javaslat szakmai értékelésekor igyekeztünk a lakosság érdekeit szem előtt tartani, azaz hogy a lakóhelyükhöz a lehető legközelebb intézhessék államigazgatási ügyeiket. A fő szempont az volt, hogy 30 kilométeres körzeten belül elérhető legyen az adott járási székhely. További alapelv volt, hogy a kormányhivatal minden beérkezett véleményt fontosnak tart, valamennyi javaslatot meghallgat. Minden település lehetőség szerint kerüljön abba a járásba, ahol a legjobban érzi magát, ugyanakkor szakmailag indokolható, védhető legyen a járás-váltás és ne sérüljön az állampolgárok érdeke. Ebből a szempontból kizárólag a települések közös önkormányzati hivatal kialakítására irányuló motivációja nem minden esetben volt elégséges a járás-váltáshoz.

A 16 javaslatból 1 kérés érkezett újabb járás kijelölésére, melyet nem tudtunk támogatni. Zalakaros és 16 környező település kérte azt, hogy zalakarosi központtal önálló járást alkothasson. A kormányhivatal alaposan megvizsgálta a kérést, amely azonban szakmailag nem indokolható. Bár Zalakaros komoly turisztikai múlttal rendelkező szépen fejlődő város, az újabb járás kialakítását kezdeményező települések 30 kilométernél közelebb fekszenek Nagykanizsához, a korábban kihelyezett ügyfélfogadást tartó államigazgatási szervek egy része a rendkívül alacsony ügyfélforgalomra tekintettel megszüntette szolgáltatását. A kialakult kötődések és a közelség azt indokolja, hogy a nagykanizsai járás részeként működjenek ezek a települések. A zalakarosi kormányablak megnyitásával biztosított lesz az igényeknek megfelelő hivatali ügyintézés a városban, és reményeink szerint 2013 végén közel 3000 államigazgatási ügyben kereshetik fel a zalakarosi kormányablakot a városban és a környező településeken élő állampolgárok.

15 javaslat a járási körzethatárok megváltoztatására vonatkozott, melyből 14 az állampolgárok érdekeinek szem előtt tartásával támogatható. Szakmailag nem volt indokolható viszont Nova önkormányzatának kérése, amely a 13 kilométerre lévő Lenti helyett a 32 kilométeres távolságra fekvő Zalaegerszeghez szeretne tartozni. A település jelenleg Becsvölgyével alkot körjegyzőséget, az összlakosságszámuk azonban nem éri el a 2000 főt. Az átsorolás iránti kezdeményezést kizárólag a közös önkormányzati hivatal fenntartása motiválta, azonban a novai polgárokra nézve súlyos hátrányt jelentene az államigazgatási szolgáltatások elérhetősége szempontjából. Nova a leggyorsabb úton Lentitől 13 km-re, Zalaegerszegtől 32 km-re fekszik. Továbbá Nova közigazgatási területe közre fogja és ezáltal elzárná Barlahida község területét a Lenti járás többi részétől. Barlahida járási besorolásának módosítását pedig nem kezdeményezték.

Sajátos helyzet alakult ki Szentpéterúr esetében, mert a képviselő-testület több alkalommal is megváltoztatta a véleményét. A végleges álláspontunk megfogalmazásakor a településnek az eredeti előterjesztés szerinti Keszthelyi járáshoz való besorolását támogatta a kormányhivatal.

Ligetfalva község polgármestere a 100 fő alatti kistelepülés Keszthelyi járásba sorolását kérte a koncepcióban szereplő Zalaegerszegi járás helyett. A település jelenleg is a Keszthelyhez tartozó Zalacsánnyal alkot egy körjegyzőséget. Keszthelytől 21 km-re, míg Zalaegerszegtől 24 km-re fekszik. A kötődése a Balaton-parti városhoz markánsabb, ezért támogattuk a változtatást, ahogy Petrivente kezdeményezését is, mi szerint Nagykanizsa helyett Letenyéhez kíván tartozni. Gutorfölde, Csertalakos és Szentpéterfölde képviselő-testületei kezdeményezték, hogy Lenti helyett Zalaegerszeghez tartozzanak. A három település jelenleg egy körjegyzőséget alkot, Zalaegerszegtől 26-30 km, Lentitől 20-23 km távolságra fekszenek. Tekintettel a kialakult térségi kapcsolatokra és arra, hogy az ingázók 95 %-a, a középiskolai tanulók 90%-a Zalaegerszegen dolgozik, támogattuk az eredeti tervezethez képest a járási besorolás módosítását.

Támogattuk Zalaszabar kérését is, hogy a kialakult kapcsolatrendszer miatt ne a keszthelyi, hanem a kissé távolabbi nagykanizsai járáshoz csatlakozzon. Pacsa és Zalaigrice közösen indítványozta, hogy a keszthelyi járás helyett a zalaegerszegihez tartozzanak, a polgármesterek kérése ebben az esetben is méltányolható volt, mert a munkába járók és a diákok többsége a megyeszékhelyre utazik nap, mint nap.

A járások és járási hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként, kirendeltségeiként jönnek létre 2013. január 1-jével. Legfontosabb feladatuk a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerülnek a jegyző – kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője – hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi, körzeti, városi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.

A járási hivatalok szervezetébe kerülnek az okmányirodák is, emellett a járási hivatal szakigazgatási szerveinek ügyfélszolgálati kirendeltségei is (pl. földhivatal, nyugdíjbiztosító, kerületi állatorvosi hivatalok, népegészségügyi szakigazgatási szerv stb.), biztosítva, hogy 2013 végére valóban megvalósulhasson minden járás területén az egyablakos ügyintézés. A járásszékhelyek mellett – a jelenleg működő okmányirodák bázisán – létrejönnek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatai, azaz a járási kormányablakok. A járási rendszer szakmai megalapozása érdekében kutatóintézeti szakmai tanulmány készült, amely sokrétűen tárta fel a járások történelmi előzményeit, s európai gyakorlatait. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ennek alapján dolgozta ki az államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztására irányuló szakmai javaslatait. A járási rendszer kialakítása része a területi közigazgatás átfogó reformjának, amelynek finanszírozásához a kabinet döntése alapján nyolc uniós forrást csoportosítanak át. A járások székhelyeit és a járások illetékességi területeit Kormányrendelet fogja meghatározni, amelyet 2012. június 30-ig alkotnak meg. A kormányhivatalok részéről a lehatárolás véleményezése befejeződött, a kialakuló 6 járásból álló struktúra, és a várhatóan kiépítésre kerülő települési ügysegédek rendszere biztosítani fogja, hogy a járási hivatalok szervezeti egységeként működő járási kormányablakok kialakítása tegye lehetővé, hogy az ügyfelek a hivatali ügyintézés lehetőségéhez gyorsan és egyszerűen hozzáférjenek.

A kistelepülésen élők nem kerülnek hátrányba az intézkedéssel, ügysegédek útján lehetőség lesz helyben is minden ügykört kezdeményezni. Továbbá folyamatban van az e-közigazgatási lehetőségek bővítésének felmérése, amely tovább egyszerűsíti az állampolgárok ügyeinek intézését. 2012. március 13-án a polgármesterek számára összehívott értekezleten is tájékoztattuk a települések vezetőit, az ismert és várható változásokról, és válaszoltunk a felmerült kérdésekre.”

Forrás:
A kormányhivatal minden beérkezett véleményt fontosnak tart – interjú Rigó Csabával, Zala Megye Kormánymegbízottjával, Belföldi hírek, 2012. március

A 2012-es év kihívásokkal teli

„A 2012-es év mind a gazdálkodás, mind a működtetés területén ad majd feladatokat és kihívásokat, de jó csapattal dolgozunk – mondta lapunknak Czunyiné dr. Bertalan Judit Komárom-Esztergom megye kormánymegbízottja.

– A megyei önkormányzatok intézményei januártól a Kormányhivatalhoz tartozó Megyei Intézményfenntartó Központokhoz kerültek. Milyen feladatok elé néz ennek kapcsán 2012-ben a megyei Kormányhivatal?
– Az Országgyűlés 2011. november 21-ei ülésnapján fogadta el azt a törvényt, ami a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények átvételéről rendelkezik. A törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint a megyei intézményfenntartó központ 2012. január 1-jével kezdte meg a működését önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként, így a kormányhivatal szervezetétől függetlenül működik. Az egyetlen kapcsolódási pont a kormányhivatalok és az intézményfenntartó központok között a kormánymegbízott személye, hiszen a központ vezetője a jogszabályban meghatározott hatásköreit, jogait, és feladatai a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. 2012-ben a kormányhivataloknak kiemelkedő feladatuk az intézményfenntartó központokkal kapcsolatosan nincsen, a szervezet önállóságából adódóan, természetesen a kormányhivatal munkatársai folyamatosan segítséget nyújtanak a központ munkatársainak részére, amennyiben igény van rá. A szervezet tényleges indulását megelőzően azonban 2011 novemberében és decemberében a kormányhivatalokra jelentős többletfeladat hárult azért, hogy az intézményfenntartó központok zökkenőmentesen kezdhessék meg tevékenységüket 2012. január 1-jével.

A megyei önkormányzattal történt alapos előkészítés és együttműködés is segített abban, hogy január 1-jével az átvett feladatellátásban semmilyen zavar, vagy probléma nem merült fel. A munka azóta is folyamatos, az intézmények működése, a feladatellátás kiegyensúlyozott. Természetesen a 2012-es év mind a gazdálkodás, mind a működtetés területén ad majd feladatokat és kihívásokat, de jó csapattal dolgozunk.

– Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablak forgalma, népszerűsége?
– 2011. január 3-tól első körben mintegy 30 ügyben nyílt lehetősége az ügyfeleknek a kormányablakban történő ügyintézésre, ez mára már több mint 60 ügykört jelent. Az ügyfélszolgálat működésének első szakasza a januári időszaktól az októberi ügykörbővítésig tartott. Ebben az időszakban a statisztikai adatok alapján átlagban napi 25-30 ügyfél kereste fel a tatabányai Kormányablakot. Az ügyek nagy részében az ügyindítások mellett tájékoztatást kértek közigazgatási ügyekben, és az aktuális kormányzati döntésekkel kapcsolatos, nem hatáskörbe eső területek is megjelentek. A Magyary program részeként 2011. október 15.-étől az ügyfelek újabb 31 ügykör kapcsán terjeszthetnek elő kérelmeket, tehetnek meg bejelentéseket. Az elmúlt közel egy év tapasztalatai alapján elmondható, hogy az ügyfelek egyre inkább élnek a Kormányablak ügyfélbarát, napi 12 órás nyitvatartási idejével. A közvetlen és közvetett tapasztalatok, visszajelzések nagyon pozitívak mind az ügyfelek, mind a mi részünkről. Jelenleg dolgozzuk fel az ügyfél-elégedettségi kérdőíveket, amelynek eredményeit, tapasztalatait természetesen a még magasabb színvonalú ügyintézés érdekében igyekszünk beépíteni a szolgáltatásba. Az ügyfélszám alakulása folyamatosan növekvő tendenciát mutat a 2011. januári kezdés óta. 2012. január hónapban átlagosan már mintegy 50 ügyfél kereste fel az Integrált ügyfélszolgálatot. Ezt a növekedést nem elsősorban az új ügykörök eredményezték, inkább köszönhető a lakosság körében egyre ismertebbé váló Kormányablaknak, polgárbarát kiszolgálásnak.

A hivatalba érkező megkeresések és a visszajelzések alapján a kormányablakban dolgozó kollégáinknak is köszönhetően, pozitív a megítélése az ügyfélszolgálatunknak.

– A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a járások kialakításáról szóló koncepciójának társadalmi egyeztetésre bocsájtották. Komárom-Esztergom megyében hogyan alakult a járási rendszer?
– Komárom-Esztergom Megyében 6 járás kialakítására került sor Esztergom, Tata, Tatabánya, Komárom, Oroszlány, Kisbér központtal. A társadalmi egyeztetés során 4 érdemi észrevétel érkezett, ebből egy további új járási székhely kialakítására tett javaslat volt, a többi 3 pedig a járás-határoknál lévő települések szomszéd járáshoz tartozását kérte. A kormány határozott álláspontja, hogy a járásszékhelyek száma nem növelhető. Új járásszékhelyek csak a tervezet szerint meglévő székhelyek rovására kerülhetnek kialakításra. A települések igényével kapcsolatban figyelembe vételre került a lakosság véleménye, az önkormányzat véleménye az ellátandó államigazgatási feladatok köre, valamint a 2 érintett járás székhelye polgármestereinek véleménye is. Mindezek alapján új járásszékhely kialakítására a megyében sem kerülhetett sor, 2 változás igény realizálódott Császár az tervezett Oroszlányi helyett a Kisbéri járáshoz került, Süttő pedig nem a Tatai, hanem az Esztergomi járáshoz tartozik majd. De meglévő okmányirodai pontokon Kormányablakokat terveztünk, így Dorogon, Nyergesújfalun és Bábolnán.

Ennek előkészítő munkáit is már a KIM-mel közösen és az érintett települések vezetőivel közösen megkezdtük, annak érdekében, hogy az átszervezést a lakosság csak minimális mértékben érzékelje és az előzetes tájékoztatással is segítsük az indulást.”

Forrás:
A 2012-es év kihívásokkal teli – interjú Czunyiné dr. Bertalan Judittal, Komárom-Esztergom megye kormánymegbízottjával, Belföldi hírek, 2012. március

Ismét ReGeneráció – Közigazgatási Nyílt Nap a KIM-ben

Április 13-án, pénteken második alkalommal nyitja meg kapuit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az érdeklődő fiatalok előtt. A nyílt napra ellátogató diákok találkozhatnak a minisztérium államtitkáraival és kormánytisztviselőivel, előadásokat hallgathatnak meg a KIM kiemelt projektjeiről, játékon vehetnek részt, és csatlakozhatnak a közigazgatás kulisszatitkait feltáró körsétákhoz.

Az eseményt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter nyitja meg. A programok reggel 9-től délután 3 óráig tartanak. A nap folyamán előadást tart többek között Gál András Levente kormánybiztos, Mihalovics Péter miniszteri kabinetfőnök valamint Répássy Róbert államtitkár is.

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyre 2012. április 3 – 12. között van lehetőség a nyiltnap@kim.gov.hu címen. További információk a facebook.com/regeneracio oldalon találhatóak.

Tavaly több mint 600 fiatal látogatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyílt napjára. A KIM ismeretterjesztő céllal nyitotta meg kapuit. A rendezvény a közigazgatás megújítását, megfiatalítását célzó ReGeneráció program része (a Kormányzati Karrier Expóhoz és a ReGeneráció Nyári Táborhoz hasonlóan).”

Forrás:
Ismét ReGeneráció – Közigazgatási Nyílt Nap a KIM-ben, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. április 5.

„Többszintű kormányzás”, nemzetközi konferencia

„A közigazgatási rendszer átalakításával számos helyi önkormányzatokat érintő kérdés van napirenden, amelyek megvitatására a Magyar Önkormányzatok Szövetsége – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és az Európai Unió Régiók Bizottsága vezető képviselőinek részvételével – „Többszintű kormányzás” címmel, nemzetközi konferenciát szervez április 19-én, a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Egy jól működő, demokratikus rendszer kialakításához és működtetéséhez a többszintű kormányzás gyakorlati alkalmazása elengedhetetlen. A cselekvések hatékonyságának és ismertségének biztosításához valamennyi szereplő részvétele szükséges. Ez csak akkor valósul meg, ha a helyi önkormányzatok valódi partnerekként és nem csupán közvetítőként lépnek fel. A „Többszintű kormányzás” konferencia célja a közigazgatás aktuális kérdéseinek megvitatása, a partnerségben működő többszintű kormányzás lehetőségeinek, feladat-és hatáskörmegosztás európai uniós tagállami példáinak megismerése tapasztalatcsere keretében.

Napjainkban a helyi közigazgatási reformot érintő aktuális kérdéskör a járások kialakítása, amellyel összefüggésben érdemi, szakmai egyeztetés szükséges a települési önkormányzatokkal a feladat- és hatáskörök szétválasztásáról, az önkormányzati hivatalok és a létrehozandó járási hivatalok közötti feladat átadás módjáról és ütemezéséről. Ezzel összefüggésben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselője tart előadást, míg az Európai Unió Régiók Bizottságának vezető képviselői a többszintű kormányzás alkalmazásának német, belga és angol tapasztalatait osztják meg a hallgatósággal.

A konferencia programja:

9.30 – Érkezés, regisztráció

10:00 – Köszöntők

10.10 – A közigazgatás átalakításának aktuális kérdései, járások kialakítása (Dr. Navracsics Tibor, Közigazgatási és Igazságügyi miniszter)

10.40 – Feladat- és hatáskörmegosztás Németországban, gazdasági, társadalmi és területi kohézió, a többszintű kormányzás alapelveinek alkalmazása (Michael Schneider /DE/, EPP elnöke Európai Unió Régiók Bizottsága)

11:00 – Többszintű kormányzás kultúrája, partnerség, jó gyakorlatok (Luc Van den Brande /BE/, EPP, CIVEX bizottság elnöke Európai Unió Régiók Bizottsága)

11.20 – Kávészünet

11:40 – Jobb jogalkotás, szabályozás, a többszintű kormányzás lehetőségei, tapasztalatok az Egyesült Királyságban (Lord Graham Tope /UK/, Lordok Háza tagja, ALDE, CIVEX tag – Európai Unió Régiók Bizottsága)

12:00 – Decentralizált együttműködés, helyi közigazgatás reformja (Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere)

12.20 – Kérdések, válaszok

13.00 – Összegzés

13:15 – Ebéd

A konferencia időpontja: 2012. április 19.

A konferencia helyszíne: Gödöllői Királyi Kastély

Regisztráció: fax: 0628/ 529-254, e-mail: mosz@godollo.hu”

Forrás:
A többszintű kormányzás európai uniós gyakorlata, Magyar Polgármester Online, 2012. április

Járások: legfeljebb 30 kilométert kell utazni

„2013 végére kiépítik a kormányablakok országos rendszerét, ahol az állampolgárok teljes körűen intézhetik majd az ügyeiket.

A fővárosi és a megyei kormányhivatalokhoz kerülnek a szabálysértési ügyek, és a leendő járási székhelytelepüléseken is lesznek szabálysértési ügyintézők – jelentette ki Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az m1 Ma reggel című műsorában.

Mint mondta: azok az államigazgatási feladatok, melyeket eddig a jegyző végzett, átkerülnek a járási hivatalokhoz.

Beszélt arról is: 168 járást terveznek létrehozni vidéken, Budapesten pedig vagy 7-8-at, vagy kerületenként egyet hoznak létre. Harminc kilométernél nem kell többet utaznia annak, aki a járási székhelyre akar eljutni – tette hozzá.

Mint mondta: pikk-pakk mindent el lehet majd intézni a kormányablakoknál, országos kiépítésüket 2013 végére ütemezik. Véleménye szerint ezzel átláthatóbb lesz a magyar közigazgatási rendszer. Az államigazgatási feladatokat az állami szervezetrendszeren – járási hivatal, kormányhivatal – keresztül látják el. Óriási segítségnek minősítette azt, hogy az ügyfeleknek nem kell beutazniuk a megyeszékhelyre, nem kell megkeresniük, hol van a földhivatal, a nyugdíjfolyósító ügyfélszolgálata, hanem elég eljutni egy kormányablakhoz akár a járási székhelyen, akár a legközelebbi településen.

Szakembert szeretne látni a végrehajtó hatalom járási szintjének élén – szögezte le Szabó Erika, aki egyben reményét fejezte ki, hogy 2013 előtt az összes szakmai kérdés nyugvópontra juthat.”

Forrás:
Járások: legfeljebb 30 kilométert kell utazni, Hirado.hu, 2012. április 6.

Senkinek nem kellenek – romokban a megyei múzeumok

„Az egyébként is forráshiányos helyi önkormányzatokra tukmálná a kormány a megyei múzeumok fenntartási kötelezettségét, ami ellen az érintettek nyílt levélben tiltakoztak. A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége elnöke szerint sok helyen végük lehet az intézményeknek. Van, ahol már a fizetés sem érkezik meg időben.

„Már csak a rossz lehetőségek közül lehet választani” – mondta Kálnoki-Gyöngyössy Márton azzal kapcsolatban, hogy a megyei múzeumok fenntartásának jogát helyi önkormányzatoknak adná a kormány. Így 19 megyei múzeum mintegy száz intézményét fenyegeti a bezárás veszélye, ugyanis ha a fenntartást a helyi önkormányzat nem veszi át, akkor valószínűleg megszüntetik az intézményt.

A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége elnöke azt mondta: két rossz lehetőség közül inkább annak örülne, ha a fenntartási jog a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz (Nefmi) kerülne. Ugyanez történt a levéltárakkal is, a kormány a múlt héten döntött arról, hogy kezelésüket május 1-jétől a Nefmi veszi át. A finanszírozás ezzel ugyan megoldódni látszott, ugyanakkor Kálnoki-Gyöngyössy szerint a minisztérium fenntartói szerepét azzal kezdte, hogy kapásból, „egy tollvonással” megszüntette a levéltárak szervezeti önállóságát.

Hammerstein Judit, a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár múlt pénteki sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, „nem volt szerencsés, hogy a fenntartói és szakmai felügyeleti jogok két külön minisztériumhoz tartoztak”, ezért volt a döntés. A kormány szerdai döntése szerint a Magyar Országos Levéltárból és az abba szervezetileg integrálódó megyei levéltárakból alakul meg június elsején a Magyar Nemzeti Levéltár.

Drágább lesz
Míg a levéltárakat centralizált szervezetbe olvasztották, a múzeumoknál éppen ellentétes folyamat zajlik, ami a fenntartók szerint szakmailag indokolatlan. Kálnoki-Gyöngyössy Márton szerint a jelenleg létező Megyei Múzeumi Szervezet több intézményt foglal magába, így egyes feladatokat komplex módon, költséghatékonyabban lát el, mert nem kell minden múzeumban restaurátort, kiállítás szervezőt és egyéb munkatársakat foglalkoztatni. Az elnök véleménye szerint a megyei gyűjtemények fenntartása drágább lesz, ha települési önkormányzatokhoz kerülnek. „Senki nem kér több pénzt, csak a meglévő forrásokat” – mondta ugyanakkor Kálnoki-Gyöngyössy, aki hangsúlyozta: a magyarországi műtárgyaknak közel felét birtokolják a vidéki múzeumok.

„Minden megyében van legalább egy igazán jól működő, sok látogatót vonzani képes múzeum” – mondta az elnök, aki példaként említette Heves megyében az Egri Várat. Kálnoki-Gyöngyössy arról tájékoztatott, hogy az ilyen úgynevezett „húzó” múzeumok bevételeivel tudják kompenzálni a megyékben más intézmények fenntartási költségeit. „Ha felosztják ezeket a települések között, lesz, aki nagyon jól jár, és lesz, akit hátrányosan érint majd az átszervezés. „Egy százötven fős település hogyan fog eltartani egy múzeumot?” – tette fel a kérdést az elnök.

Újvári Mária restaurátor, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének Zala megyei elnöke szerint csütörtökig nem kapták meg márciusi bérüket a Pest megyei múzeumok dolgozói, de felröppentek olyan hírek is, miszerint az áprilisi béreket és az utazási hozzájárulásokat sem kapják majd meg a dolgozók. Kálnoki-Gyöngyössy ezt rosszindulatú feltételezésnek nevezte. Az igazgató arról tájékoztatott, hogy a béreket csütörtökön hiánytalanul kiutalták a munkavállalóknak, így a legrosszabb esetben is másnapra mindenki megkapja a neki járó juttatást, az utazási hozzájárulások igényét pedig minden hónap tizedikéig szokták összegyűjteni, ezek kifizetése is folyamatban van. Idén a fenntartói támogatás csaknem felére csökkent, 307 millió helyett csupán 141 millió forintot kapnak a Pest Megyei Intézményfenntartó Központtól. „Kevés pénzünk van, de a dolgozók béreit minden esetben tisztességesen kifizettük” – fogalmazott a Pest Megyei Múzeumok igazgatója.

A fejük felett döntenek
Cserhalmi Henriett szakszervezeti vezető szerint a restaurátorok munkája is veszélybe kerül: „Az önkormányzatoknak nem lesz pénze arra, hogy erre fizessen embereket, így a műemlékek állapota is folyamatosan romlik majd. Nem gondolom jó megoldásnak a portugált, ott úgy lehet bejutni a múzeumba, hogy az önkormányzattól elkérjük a kulcsot, megnézzük a műtárgyakat.”

Véleménye szerint az segíthetne, ha megerősítenék a megyei múzeumokat, mert ők tudják összefogni a megye összes kiállítóhelyét. Bár korábban az állami normatíva nem fedezte a teljes költséget, de a megyei önkormányzatok kiegészítették azt. Mostanra ez a normatíva hiányzik – mondta az elnök. Cserhalmi Henriett hangsúlyozta: írásban folyamatosan próbálnak kapcsolatot tartani a kormánnyal és megoldást találni az egyelőre kilátástalan helyzetre. „Mindig jelen vagyunk a kulturális bizottság ülésén, de úgy érezzük, nincs beleszólásunk a döntésbe, elnéznek a fejünk felett” – mondta a szakszervezeti vezető.

A minisztérium fogadkozik
Megkeresésünkre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium úgy reagált: 2011 és 2012 fordulóján a megyei önkormányzatok által fenntartott kulturális intézmények állami kézbe vételével és a fenntartás-működtetési feladatok ellátásának megyei intézményfenntartó központokra ruházásával a konszolidációs folyamatnak csak az első része zárult le. Bálint Ágnes, a Nefmi sajtóreferense szerint elkerülhetetlen, hogy az állami szerepvállalás mértékét az ország jelenlegi gazdasági teherbíró képességének realitásaihoz igazítsák. Optimistán úgy véli, mindeközben szem előtt tartják, hogy a vidék kulturális ellátottsága a külső kényszer ellenére se sérüljön.

Az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának ellenőrző albizottsága már márciusban is tárgyalt a vidéki múzeumok sorsáról, melynek során több alternatívát is megvitattak. A szóvivő elismerte, hogy a lehetőségek között felmerült egy olyan is, amely átruházná az intézmények fenntartását a települési önkormányzatokra.”

Forrás:
Senkinek nem kellenek – romokban a megyei múzeumok, Faigl Zoltán, HVG.hu, 2012. április 5.

Törvénymódosítás: mi lesz az iskolák, gyerekek sorsa?

„Az átalakulások és átszervezések időszakát élik a magyar önkormányzatok. Az intézményeiket, így az iskoláikat is, átvette, illetve átveszi az állam, és különösen a kistelepülések veszíthetnek sokat a korábbi súlyukból. Az általános iskolai rendszer átalakításával kapcsolatban különösen sok a bizonytalanság.

A tavaly decemberben elfogadott köznevelési törvény nem ad teljesen biztos kapaszkodókat azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a sorsuk a kétezer lakosúnál kisebb települések iskoláinak, a részletszabályozást elvégző végrehajtási rendeletre viszont még várni kell. A kérdést az teszi igazán fontossá, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye 78 településéből 36 tartozik ebbe a kategóriába.

— Több olyan munkaanyag is napvilágot látott az utóbbi hónapokban, ami arról szól, hogy az iskolák államosítása után ezeken a kistelepüléseken nem lesz felső tagozatos képzés — osztotta meg a nyilvánossággal Szászberek ezzel kapcsolatos gondját Alapi József polgármester. — Mi Besenyszöggel és Jászboldogházával közös iskolatársulásban tartjuk fenn az iskolánkat, és ez a társulás nagyon jól működik. Nagyon sajnálnánk, ha az új helyzetben gyakorlatilag megszűnne az iskolánk, hiszen iskola nélkül nehéz helyzetbe kerülnek a kistelepülések: elveszítik pedagógusaikat, a falu értelmiségének jelentős részét, és a gyerekeink már általános iskolás korukban más településhez kötődnének. Az iskolák bezárása nagy csapás lenne a kis falvaknak.

A szászbereki polgármesterhez hasonlóan vélekedik az 1700 lakosú Jászboldogháza első embere, Szűcs Lajos is.

— Boldogházának mindig nagyon fontos volt az iskolája — mondta el lapunknak. — Az önkormányzat soha nem sajnálta az anyagiakat arra, hogy a település gyerekeinek színvonalas oktatásban legyen részük. Sokat tettünk az elmúlt években ezen a területen. Most Jászalsószentgyörggyel vagyunk iskolatársulásban, de miután a közigazgatás átszervezése után külön járásba kerülünk, az együttműködésnek valószínűleg vége lesz. Összesen 185 gyerek jár most az iskolánkba, ebből 60 bejáró a környékről. Felelősséget érzünk mindegyikükért, és bízunk benne, hogy 2013 után sem kell elengednünk a kezüket.

Tomajmonostora alig hétszáz lelkes település, mégis több mint 160 diák tanul az általános iskolájában. Ahogy a polgármester mondja, a helyiek egyöntetűen szavaztak az iskolájuk mellett, s mindenképpen szeretnék megtartani intézményüket.

— Amikor 2006-ban polgármester lettem, összesen 73 gyerek járt az iskolába — emlékezik Fazekas Szabolcs polgármester. — Később, a Gyurcsány-kormány döntése alapján, a kisiskolák fennmaradásának feltétele az lett, hogy társuláshoz kellett csatlakozniuk. A következő évben, a további megszorító intézkedések következtében nem indíthattunk ötödik osztályt. Szinte egyik napról a másikra lépett életbe egy olyan rendelkezés, hogy 23 fős létszám alatt nem lehet osztályt indítani. Hozzánk huszonketten jártak volna… A diákok egy része Tiszaszentimrére került, mások Tiszafüredre. A következő tanévben viszont gyakorlatilag minden gyereket visszahoztak hozzánk a szülők.

Mára eljutott a tomaji iskola odáig, hogy több környékbeli településről, összesen négy busszal ingáznak hozzájuk a diákok. Újraszervezték az egész oktatást, elismert szaktekintélynek számító tanárokat hoztak ide. Az óvodai nagycsoporttól az alsó tagozat befejezéséig minden kisgyermeknek lehetősége nyílik rá, hogy ingyenes úszásoktatáson vegyen részt. Már első osztálytól tanulhatnak a diákok angolt és informatikát, zene-, illetve és táncoktatások közül választhatnak, az alapítványuknak köszönhetően pedig minden gyermek ingyenesen táborozik nyaranta egy hétig.

— A szakmai fejlesztések mellett természetesen az is lényeges, hogy ésszerűsítettük az intézmény működését — teszi hozzá a polgármester. — A 2006-os negyvenmillió forintos hiány ma már nem létezik. Akkoriban csak a fűtésszámla hétmillió forintra rúgott. Most azzal a fával fűtünk, amit a közmunkások szednek össze év közben a település tisztítása, karbantartása idején. Az iskolai konyhára való élelmiszer jelentős részét szintén helyben termeljük meg. Saját iskolánkat működtetjük és fejlesztjük, gazdaságosan tudjuk üzemeltetni, ezt viszont az állam nem tenné meg. Így mindenképpen azon dolgozunk, hogy vissza tudjuk majd venni az általános iskolát. Ha erre mégsem lenne lehetőségünk, akkor egyházi vagy alapítványi működtetést is el tudok képzelni. Nekünk fontos az iskola a létért való küzdelemben, és úgy gondolom, hogy az állam egy ilyen szituációban a legrosszabb gazda lenne.

Jászszentandrás visszaszerződné az iskoláját
Jászszentandrás Jászivánnyal közös társulásban tartja fenn általános iskoláját, és kíváncsian várja a helyzet letisztulását. Banka Ferenc, a 2500 lakosú település polgármestere lapunknak elmondta, hogy mindenképpen vissza szeretnék szerződni teljes fenntartásba az intézményüket, hiszen az elmúlt években egy jól felszerelt, korszerű iskolát alakítottak ki a településen. Saját erőből, nagyon erős közösségi összefogással, sok társadalmi munkával. Jelenleg 200 gyerek tanul az intézmény 8 évfolyamának 9 osztályközösségében. Közöttük nemcsak jásziványi diákokkal, hanem más, környező települések gyerekeivel is.
— Jelenleg még nem látunk tisztán, és az iskolafenntartással kapcsolatos kérdéseinkre még nem születtek pontos válaszok — tette hozzá Banka polgármester. — Már egyeztettünk a kormányhivatallal, és az első adandó alkalommal kezdeményezzük intézményünk visszaszerződését önkormányzati fenntartásba. ”

Forrás:
Törvénymódosítás: mi lesz az iskolák, gyerekek sorsa?, Új Néplap (szoljon.hu), 2012. április 7.

Közigazgatási, politikai informatika

Több mint háromezren mondták el véleményüket a Jó Állam Fórumon

„2012. március 31-én éjfélig tehették meg az állampolgárok javaslataikat és felvetéseiket a Jó Állam Fórumon, harminc, mindenkit foglalkoztató témában, mint például a család- és ifjúságpolitika, az egészségügy, az élelmiszerügy, a foglalkoztatás, a közigazgatás, a rendvédelem, a sport, a környezetvédelem, a helyi önkormányzatok, a klímapolitika, az építésügyek és a társadalmi felzárkózás.

A Kormány 2012. január 30-án indította el a Jó Állam Fórumot, ahol közel két hónapon keresztül várták az állampolgárok javaslatait és felvetéseit az állam működésével kapcsolatban. A fórum (www.joallam.kormany.hu) egy olyan konzultációnak tekinthető, melynek során a közigazgatás működését érintően, az állampolgárok javaslatait és felvetéseit várták. A közigazgatás újjászervezéséhez és szemléletváltásához is kapcsolódó kezdeményezés több hasonló nemzetközi példa –például: az angol “Spending Challenge” nevű kezdeményezés – alapján indult el.

A külföldi jó gyakorlatokat alapul véve tehát a cél az volt, hogy az állampolgárok – anonim módon, illetve e-mail címük megadásával – megoszthassák tapasztalataikat és véleményüket az állam működésének javítása érdekében. A honlap lehetőséget biztosított arra is, hogy természetesen moderált keretek között, a fórumozók egymás véleményére is reagáljanak. Az így beérkezett észrevételeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóinak és hallgatóinak segítségével dolgozzák fel és továbbítják az illetékes tárcákhoz.

A beérkezett felvetéseket figyelembe veszik a kormány közigazgatás-fejlesztési programjának, a Magyary Programnak a 2012-es kiadásában, továbbá az e-mail címüket megadó fórumozók az adott témakörre vonatkozó, értékelő összeállítást kapnak majd 2012. június közepéig.”

Forrás:
Több mint háromezren mondták el véleményüket a Jó Állam Fórumon, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. április 1.

Mobil eszközök és közigazgatás – interjú Vályi-Nagy Vilmossal

Vitai Miklós: Hogyan hat az informatika konzumerizációja Magyarország infokommunikációs stratégiájára?
Megjelent az igény a mobileszközökről igénybe vehető államigazgatási szolgáltatások iránt, és lesznek is ilyenek, de fejlesztésüket több szempontból is alaposan át kell gondolni.

– Miért kell ezt átgondolni? Nem egyértelmű, hogy a mobilitás felé megy a világ?
– Magyarországon az internetelérésre képes okostelefonokat és a táblagépeket még csak a lakosság néhány százaléka használja. Nem igazán érné meg csak azért fejleszteni elektronikus szolgáltatásokat, hogy ez a néhány százaléknyi réteg hozzáférjen. Ennek csak költségei lennének, gyakorlati haszna nagyon kevés. Egyébként a tapasztalatok szerint a lakosság ma sem használja ki a rendelkezésére álló elektronikus ügyintézési csatornákat.

– De azért készülnek a mobil ügyintézési lehetőségek megvalósítására?
– Intenzíven vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy milyen szolgáltatásokat kínálhatnánk okostelefonokra, és ezekhez milyen alkalmazásokat lehetne fejleszteni. Házon belül most zajlik egy kísérleti projekt. Ha ez lezárul, megtudjuk, hogy a megfogalmazott elképzelések közül mit érdemes megvalósítani, melyek nem fizetődnének ki soha.

– Milyen szempontok szerint válogatnak az elképzelések közül?
– Közigazgatási oldalon három esetben van értelme egy-egy nagyobb fejlesztésnek: amikor ennek eredményeképpen lényegesen rövidíthető az ügyintézési idő; ha az eljárási folyamathoz kapcsolódó költségek jelentősen csökkenthetők; vagy pedig akkor, ha az eljáráshoz szükséges élőmunka-szükséglet csökkenthető. Csak akkor vágunk bele a fejlesztésbe, ha ezen feltételek közül legalább egy, de inkább kettő teljesül.

– Mi lenne intézhető mobileszközökről?
– Nem a klasszikus ügyek, hanem inkább az időpontfoglaláshoz, információkéréshez vagy ezekhez hasonló egyszerűbb eljárások. De szóba jöhet például az is, hogy hol van ügyintézési pont egy nagyvárosban, és itt már a helymeghatározás is bejön a képbe.
Számos eljárást viszont egyszerűen nincs értelme mobilon is elérhetővé tenni. Egyrészt okostelefon elég korlátozottan alkalmas hosszabb, összetettebb, sok adatot igénylő űrlapok kitöltésére, másrészt pedig nem sok olyan ügy van, amelynek elintézése ne várhatna addig, amíg a felhasználó számítógép közelébe kerül.

– Maga az államigazgatás mennyire ad teret a mobil munkavégzésre?
– Ez egyre fontosabbá válik, mert a közigazgatási munka is felgyorsult, és az ügyintézés jelentős része az elektronikus levelezésen keresztül zajlik. Az emaileket egyre többen olvassák a telefonjukon is, de ezen túl is mind több hatóság és mind több kolléga dolgozik mobileszközökkel, például közúti vagy helyszíni ellenőrzések során, nemegyszer belső fejlesztésű alkalmazásokkal.

– Van erre valamiféle központi szabályozás?
– Semmilyen központi megkötés vagy előírás nincs, minden intézmény a saját belátása szerint élhet a mobil munkavégzési lehetőségekkel, és vonhatja be az általa biztosított vagy akár saját tulajdonú okostelefonokat, táblagépeket a munkába. Szintén saját hatáskörben kell gondoskodni az információbiztonságról is.

– A sokszínű mobilvilágban hogyan lehet biztosítani a kompatibilitást, az együttműködést?
–Ezért is született az a kormányhatározat, amely a nyílt dokumentumformátumuk használatát írja elő. Előfordul, hogy egy-egy bonyolultabb Word- vagy Excel-dokumentum nem nyitható meg és olvasható rendesen a mobileszközökön. Az ODF használata például ezen is segít.

Vályi-Nagy Vilmos [hogyan használja személyesen a mobil eszközöket] Természetesen én is használok mobileszközöket, van noteszgépem, a kormányzat által biztosított iPadem és saját iPhone-om (hamarabb volt meg, mint az iPad). A munka jellegétől, az elolvasni vagy megírni kívánt anyag hosszától függ, hogy melyiket használom. Az iPhone inkább csak egy-egy email megválaszolására alkalmas, hosszabb anyagokat az iPaden olvasok, de ha több oldalt kell megírni, a noteszgépet veszem elő.

Ma már el se tudnám képzelni a munkámat mobileszközök nélkül. Nemcsak rólam van szó, szerintem a közigazgatás munkája is drámaian lelassulna, ha a dolgozók nem tudnák azonnal megnézni a leveleiket, elérni a szervereken tárolt dokumentumokat. És ez nemcsak a vezetőkre igaz, hanem az alsóbb ügyintézői szintekre is. De folyamatosan érzem mindennek a hátulütőit is. Állandóan el- és utolérhetőek vagyunk, a hét minden napján, a nap 24 órájában. Számolatlanul jönnek a levelek, bennük üzenetek, kérések és utasítások, amelyekre szinte azonnal reagálni kell. A mobileszközöknek „köszönhetjük”, hogy a szabadidőnket és a hétvégénket is sokszor fel kell áldozni, de ebből kilépni nem lehet, amíg ezen a poszton dolgozik az ember.”

Forrás:
IT Business, 2012. április 1.

Változhat a beszámolók ellenőrzése a céginformációs szolgálatnál

„Az elektronikusan letétbe helyezett számviteli beszámolók adattartalmát a céginformációs szolgálat elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével, eseti jelleggel megvizsgálná – egyebek mellett ezt tartalmazza a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendelettervezete, amely a kormány honlapján jelent meg.

Ha a céginformációs szolgálat azt állapítaná meg, hogy a beszámoló benyújtása nem volt jogszerű, erről – a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidő elteltét követő 20 napon belül – értesítené adóhatóságot.

A 2009-ben hozott rendeletet módosító tervezet másik szabálya azt írná elő, hogy a céginformációs szolgálat – a beérkezése után – informatikailag ellenőrzi a beszámolókat. Ennek lényege: összevetnék a beszámolóban szereplő cégjegyzék- és adószámot a cégjegyzék adataival. Ha a számok azonosak, a beszámolót befogadná a szolgálat, ha különböznek a számok, akkor erről haladéktalanul elektronikus értesítést küldene a beszámolót beküldő személynek. Ekkor a beszámolót úgy kellene tekinteni, mintha nem nyújtották volna be.”

Forrás:
Változhat a beszámolók ellenőrzése a céginformációs szolgálatnál, HVG.hu/MTI, 2012. április 3.

Informatika, távközlés, technika

A Microsoft is részt vesz a Linux-kernel fejlesztésében

„A redmondi társaság neve először bukkant fel azon a listán, amely a Linux legnagyobb fejlesztőit sorolja fel. Mindez néhány évvel ezelőtt még alighanem elképzelhetetlen lett volna.

A Linux Foundation által kiadott Linux Development Report nevű dokumentumban feltüntetik azokat a cégeket és szervezeteket, amelyek a legnagyobb mértékben járultak hozzá a Linux-kernel továbbfejlesztéséhez. A Top10-ben olvasható többek között a Red Hat, az Intel, a Novell, az IBM, a Texas Instruments, a Broadcom, a Nokia, a Samsung, az Oracle és a Google neve. Emellett megtalálható még az AMD, a Fujitsu, az Atheros Communications, a Freescale és a Microsoft neve is.

Az alapítvány az összeállításban azt tüntette fel, hogy a Linux-kernel 2.6.36-os verziója óta – egészen a 3.2-es kiadásig – hány módosításra került sor és ezek kiknek a nevéhez fűződnek. Kiderült, hogy a Microsoft munkatársai a Linux forráskódjában eddig 688 változtatást hajtottak végre. Ugyan ez csupán az összes módosítás 1 százalékának felel meg, de így is figyelemre méltó eredmény. Emellett a kernelcsoport tagjai 2174 olyan változtatást vizsgálnak, amit a Microsoft fejlesztői kezdeményeztek. Ez a szám az összes módosítási javaslat 1,1 százalékát teszi ki. Összehasonlításul: a Red Hat nevéhez a Linux-kernel módosításainak 10,7 százaléka köthető. Ez az arány az Intelnél 7,2 százalék.

A legtöbb változtatás a forráskódnak azokat a területeit érinti, amelyeket a konszern különösen támogathat. Ide tartoznak például azok a megoldások, amelyek lehetővé teszik a Linux használatát a Microsoft virtualizációs rendszerei mellett. A jelentésben ismertté vált az is, hogy tavaly több, mint ezer fejlesztő vett részt a Linux-kernel módosításában. A szakemberek 75 százaléka már nem egyetemi vagy főiskolai hallgató, illetve hacker, hanem olyan szoftverfejlesztő, akik különböző vállalatok alkalmazottai. “A Linux-közösség a világ legjobb szoftverfejlesztő tehetségeinek globális, professzionális hálózata” – áll a dokumentumban.”

Forrás:
A Microsoft is részt vesz a Linux-kernel fejlesztésében, Berta Sándor, SG.hu, 2012. április 5.

Az angol kormány a teljes webes és távközlési forgalmat ellenőrizni akarja

„A ZDNet értesülései szerint a brit kormány a hétvégén jelenti be új, a szigetország teljes internetes és telefonforgalmának megfigyelését és ellenőrzését lehetővé tévő törvényjavaslatát. A szakemberek szerint valószínű, hogy az Európai Bizottság (EB) még a hatályba lépés előtt „levadássza” a jogszabályt.

Az ellenzői által csak brit „Patrióta Törvényként” emlegetett szabályozás lehetővé tenné a hírszerzés számára, hogy az Egyesült Királyság valamennyi lakosának telefonhívásait, e-mailforgalmát, közösségi profiljait és böngészési szokásait monitorozhassák.

Az Egyesült Királyság már ma is a világ legszigorúbban ellenőrzött országa; a bűnüldöző szervek többek között elektronikus rendszámellenőrző rendszereket és az internetes adatforgalom ellenőrzését lehetővé tévő ISP DPI technológiákat is használhatnak – nem beszélve az egész országot behálózó térfigyelő kamerarendszerekről. Nem véletlen, hogy a kritikusok szerint a törvény elfogadása olyan, a személyiségi jogok szempontjából a „gonosz birodalmának” tartott országok sorába lökné Nagy-Britanniát, mint Kína, Burma vagy Oroszország.

Megfigyelők szerint valószínű, hogy a törvényjavaslatot az Európai Unió illetékes szerve is megvétózza majd. A jogszabály alapvetően ellentmondana az EU készülő adatvédelmi szabályozásának, így az EB különféle biztosítékokhoz, köztük az ellenőrzési lehetőségek korlátozásához kötheti a jóváhagyását…”

Forrás:
Az EB elkaszálhatja a brit “Patrióta Törvényt”, Dávid Imre, Computerworld, 2012. április 5.

Februárban is nőtt a digitálistelevízió-előfizetések száma hazánkban

„…Februárban a gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók előfizetőinek 59,5 százaléka vett igénybe digitális szolgáltatásokat az egy hónappal korábbi 59,1 százalékhoz képest.

A digitális előfizetéseken belül februárban 701 ezerről 712 ezerre nőtt a kábeltelevízióra vagy IPTV-re előfizetők száma. A műholdas szolgáltatást 921 ezren vették igénybe, a MinDig TV Extra szolgáltatásnak pedig 54 ezer előfizetője volt a hónap végén.

A vizsgált hónapban, a gyorsjelentésben szereplő szolgáltatók adatai szerint, 24,7 százalékról 25,1 százalékra nőtt a digitális kábeltévére vagy IPTV-re előfizetők aránya. A vezeték nélküli előfizetések részesedése nem változott, februárban is 34,4 százalékon állt. Az analóg kábeltelevíziós szolgáltatásra előfizetők aránya folyamatosan csökken, ez az érték egy hónappal korábban 40,9 százalék, most 40,5 százalék volt…”

Forrás:
Televíziós gyorsjelentés – 2012. február, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2012. április 6. (pdf)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Júliustól gyorsabb lesz a banki forintátutalás

„Idén júliustól gyorsabb lesz a banki forintátutalás. Ahogy a pénzintézetek átállnak a gyorsabb elszámolási rendszerre, az elküldött pénz napon belül fog megjelenni a kedvezményezett számláján. Az átállás után a kisvállalkozók a határidő napján is ráérnek adót fizetni, és a külföldön nyaraló gyereknek is sokkal egyszerűbb lesz pénzt küldeni, ha lefogyott a számlája.

Idén július 1-jétől a jelenlegi egy nap helyett legfeljebb négy óra kell az elektronikus forintátutaláshoz, a változás a belföldi átutalásokat érinti. Az MNB korábbi tájékoztatása szerint az új rendszerben a lakosság, illetve a vállalkozások pénzgazdálkodása jelentősen könnyebbé válik, hiszen a napon belül megkapott pénzt még aznap újabb fizetésekre lehet majd felhasználni. Ezzel megszűnik a jelenleg egy napig „utazó” pénzen realizált kamatjövedelem, amivel évente körülbelül ötmilliárd forinttal több marad az ügyfelek zsebében.

A bankok közötti verseny is fokozódik. Eddig ugyanis sok bank azzal tudta házon belül tartani ügyfeleit, illetve újakat becsábítani, hogy azt mondta, így a kedvezményezettek az utalásokat napon belül megkapják. A jövőben ez az előny megszűnik, ezzel a módszerrel tehát nem lehet majd ügyfeleket más pénzintézetektől átcsábítani, vagy megtartani.

Vannak bankok, amelyek már el is kezdték a változás kommunikálni. A napokban például a K&H bank ügyfelei kaptak tájékoztatást arról, hogy „kedvező változás várható a belföldi forint átutalások teljesítésében”, és ha valaki „elektronikus úton (elektronikus banki rendszeren vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül) indítja belföldi forint átutalási megbízását”, akkor a pénz még aznap, a bank szerint „jellemzően négy óra alatt” teljesül a tranzakció.

Így utalunk most
Az átutalások gyorsulása egy technikai változtatásnak köszönhető. A mostani rendszerben a bankokban a nap folyamán összegyűlt megbízásokat zárás után (délután négytől hajnali kettőig egy számukra meghatározott időpontban) beküldik a pénzforgalmat lebonyolító Giro Zrt.-hez. Ott feldolgozzák a megbízásokat és reggel hatig átadják a Magyar Nemzeti Banknak az adatokat.

A tényleges pénzcserét az MNB végzi, hiszen a bankok ott vezetik forintszámlájukat. Ez úgy történik, hogy megterhelik annak a banknak a számláját, melyből az utalást végezték és egyúttal küldenek egy üzenetet a másik banknak, hogy melyik számlára kell jóváírni az összeget. A folyamat utolsó lépése, amikor a bankok reggel lekérdezik az adatokat a Girótól, és jóváírják az összeget az adott számlákon.

Az új rendszerben az utalások egyes ügyfeleknek előbb, másoknak utóbb teljesülnek. Ennek oka, hogy naponta 4-6 utalási ciklus lesz meghatározott időpontokban. Aki rögtön egy utalási ciklus lezárulása után küld pénzt, annak órákat kell várnia a következő bankközi utalási ciklusig, a pénz tehát később érkezik meg. Aki viszont az elszámolási ciklust közvetlenül megelőzően küld pénzt, annak az utalása akár fél-egy órán belül is teljesül majd.”

Forrás:
Negyedév, és jön a napon belüli átutalás, Index.hu, 2012. április 4.

Internetes konzultáció a magyar nyelv védelméről

„A magyar nyelv értékeinek megőrzésére és gazdagítására várja a szakmai szervezetek és magánszemélyek ötleteit, elképzeléseit a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Kultúráért Felelős Államtitkársága a www.magyarnyelvert.hu honlapon.

Az államtitkárság hétfői közleménye felidézi, hogy az Országgyűlés tavaly szeptemberben nyilvánította a magyar nyelv napjává november 13-át, a magyar nyelvet hivatalossá tévő 1844. évi II. törvénycikk szentesítésének dátumát. Tavaly novemberben országszerte és határainkon túl számos ünnepséget tartottak, a magyar közmédia is megemlékezett a jeles napról. “Az országgyűlési határozat 3. pontja fölkéri a kormányt, hogy a szakmai és társadalmi nyilvánosság bevonásával vizsgálja meg nemzeti nyelvünk használatának helyzetét, s ennek alapján készítsen elő intézkedési tervet a magyar nyelv értékeinek védelme, korszerű továbbfejlesztése és népszerűsítése céljából” – olvasható a közleményben.

A helyzetkép elkészítésének érdekében a NEFMI Kultúráért Felelős Államtitkársága a nyelvhasználatért felelősséget viselő intézmények és szervezetek képviselőiből egyeztető fórumot hívott össze. A fórum ajánlásait figyelembe véve munkacsoportok alakultak, amelyek rövid összefoglalókat készítettek a nyelvhasználat egyes területeiről. A www.magyarnyelvert.hu honlap az országgyűlési határozat által megkívánt szakmai és társadalmi konzultációt szolgálja – közölte az államtitkárság.”

Forrás:
Internetes konzultáció a magyar nyelv védelméről, SG.hu/MTI, 2012. április 2.

Az évtized adatvédelmi problémája az okostelefonos geolokáció

„A földrajzihelyzet-meghatározásra épülő szolgáltatások népszerűsége töretlen és egyre növekszik, de ezzel együtt szaporodnak az aggályok is.

Az okostelefon-tulajdonosok közel 60 százaléka használja a készülék nyújtotta geolokációs alkalmazásokat, annak ellenére, hogy ezekkel kapcsolatban közismertek az adatvédelmi és adatbiztonsági aggályok – áll a biztonsági kérdésekkel foglalkozó nonprofit szervezet, az ISACA friss jelentésében.

A kutatók a múlt hónapban ezer felhasználót kérdeztek meg, és a jelentés fő megállapítása, hogy a tulajdonosok leginkább két kockázattól tartanak: egyrészt, hogy a hirdetők illetéktelenül jutnak hozzá adataikhoz, másrészt pedig amiatt aggódnak, hogy a földrajzi információk kiszivárgása veszélyeztetheti személyes biztonságukat. Ez utóbbi megállapításnak különös súlyt adott egy nemrég kirobbant botrány, mivel erős kritikák értek egy beszédes nevű alkalmazást (Girls Around Me).

A Computerworld által megkérdezett szakértők egyike kissé értetlenkedve kommentálta a riportot, mivel ahogy a kutatók, ő sem érti, hogy az ismert kockázatok mellett miért osztják meg a felhasználók az érzékeny adatnak számító tartózkodási helyet, holott ezzel könnyű visszaélni, akár profilozásra való felhasználással, akár valamilyen más, közvetlen módon. A szakértők szerint nagy valószínűséggel a technológia újdonsága és csábító lehetőségei győzik le a felhasználók szkepticizmusát.

A felmérés egyik igen fontos és messzire mutató megállapítása, hogy bár egyre ismertebbek a geolokációs szolgáltatások adatvédelmi kockázatai, és egyre többen aggódnak is ezek miatt, a felhasználók közel felének fogalma sincs arról, hogy az érdekelt cégek hogyan és milyen adatokat gyűjtenek, illetve osztanak meg. Pedig, állítja az ISACA egyik vezetője, gyűjtenek és kereskednek az adatokkal, sőt – ahogy a The New York Times minapi riportja rámutatott – egyre nagyobb arányban kerülnek ezek az adatok a hatóságokhoz, például a rendőrséghez.

Mivel ezek a szolgáltatások egyébként valóban nagyon hasznosak, arra semmiképp sem lehet számítani, hogy visszaszorulnának, ám az adatbiztonságot csak az teremtheti meg, ha az érintett alkalmazások fejlesztői, terjesztői, kezelői, vagyis a folyamat összes résztvevője teljesen átlátható módon és szigorú szabályok által megkötve végzi tevékenységét.”

Forrás:
Az évtized adatvédelmi problémája az okostelefonos geolokáció, Dajkó Pál, IT café, 2012. április 4.

Szakirodalom

A hazai vállalatok nyitottsága az elektronikus beszerzésre

„…A korábbi eredményeken okulva, valamint a kérdőívelemzés kiterjesztésével azt kívánták felmérni, hogy az elektronikus beszerzés iránti nyitottság növekedett-e hazánkban, illetve milyen egyéb összefüggések fedezhetők fel a beszerzési szervezet, a beszerzés vállalati kapcsolatai, valamint az elektronikus beszerzés értelmezésében az egyes válaszadóknál. A kutatás továbbra is eltér a hagyományos megoldásoktól, azaz nem kívánja vizsgálni a hazai vállalati honlapok elterjedtségét, azonban a korábbiaktól eltérően több információtechnológiával kapcsolatos információt kér a válaszadóktól. A cél a belső vállalati folyamatok, a vevő-szállító kapcsolatok, az informatikai háttér elektronikus beszerzéssel való kapcsolatának felismerése. Meg szeretnék tudni, hogy az elektronikus beszerzés milyen hatékonyságnövelési lehetőséget hordoz és a hazai információs társadalmi fejlettség figyelembevételével mennyire nyitottak erre a beszerzők és a pályázók…”

Forrás:
A hazai vállalatok nyitottsága az elektronikus beszerzésre, Tátrai Tünde és Fábián Boglárka, Vezetéstudomány, 42 (2. különszám), 97-105. oldalak, ISSN 0133-0179 (pdf)

Élenjáró magyarországi internetes vállalkozások fejlődése az üzleti modell nézőpontjából

„Ph.D. kutatásom célja az élenjáró magyarországi internetes vállalkozások fejlődésének az üzleti modell megközelítés alkalmazásával való vizsgálata volt. Az ezt megalapozó elméleti keret három fő területe az üzleti modell megközelítés, az internetes üzleti modellek szakirodalma, valamint az internetes üzleti modellek eredményes alkalmazásával összefüggő kulcsfeltételek elméleti alapjai. Az üzleti modellt értekezésemben olyan vezetői eszközként határozom meg, amely elemek egymással összefüggő rendszereként megmutatja az értékteremtés alapelveit és e „választások” kapcsolatát (értékajánlat modell), az értékteremtésben résztvevők hálózatát (architektúra modell), továbbá az értékteremtést fenntartó bevételek forrását és áramlását (bevételi modell). E definíció mentén tekintettem át az internetes üzleti modellel kapcsolatos elvi választási lehetőségeket. Az internetes üzleti modellek „beválását” alapvetően meghatározó feltételrendszer megértését a társadalmi beágyazottsággal, a technológia-befogadással, az információ- és a hálózat-gazdaságtannal, a tranzakciós költségekkel, az értékláncokkal és értékhálózatokkal, a stratégiai információrendszerekkel, valamint a stratégiai innovációval kapcsolatos elméleti megközelítések segítették. A szakirodalom nyitott kérdései alapján kutatási kérdéseimnek két fő csoportja alakult ki: – Hogyan használható fel az üzleti modell módszertan az élenjáró magyarországi internetes vállalkozások működési logikájának, értékteremtésük összefüggéseinek bemutatásához, megértéséhez? – Az internetes üzlet szakirodalomban leírt feltételrendszere mennyiben magyarázza az élenjáró magyarországi internetes vállalkozások üzleti modelljének alakulását?”

Forrás:
Élenjáró magyarországi internetes vállalkozások fejlődése az üzleti modell nézőpontjából, értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, 2011. (pdf)

A Bölcsek szemügyre veszik a Népi Enciklopédiát

A Wikipédia a Világháló tíz leglátogatottabb helyeinek egyike és a tájékoztatási információ legfontosabb forrása az Interneten. Gyors sikere nyomán tudósok százai kezdték vizsgálni a szócikkeit, kommunikációs és közösségi dinamikáját – a legkülönfélébb tudományterületek szempontjai szerint. A tanulmány egy eljárásrendet mutat be a Wikipédiával foglalkozó tudományos kutatás módszeres feltérképezésére (szakirodalmi felülvizsgálat – literature review). A cél az, hogy elemezzék a kutatási irányzatokat és lefektessék a jövőbeli kutatások alapjait. Feltérképezik, hogy milyen kutatásokat folytattak; milyen kutatási kérdéséket fogalmaztak meg, ezek közül melyeket válaszoltak meg, melyek a megválaszolatlan kérdések; milyen elméleteket és módszertani megközelítéseket használtak a Wikipédia tanulmányozása során. Az eljárásrend a módszeres feltérképezésre használatos módszeres szakirodalmi felülvizsgálat metódusát követi. A kutatás nem befejezett, idáig több mint 2000 tanulmányt dolgoztak fel. A kutatásnak van egy webhelye (Wikilit), ahol az összes azonosított tanulmány kivonata megtalálható. Ezek közül 70-et vetettek alá részletesebb elemzésnek.

Forrás:
The People’s Encyclopedia Under the Gaze of the Sages: A Systematic Review of Scholarly Research on Wikipedia, Chitu Okoli-Mohamad Mehdi-Mostafa Mesgari-Finn Årup Nielsen-Arto Lanamäki, 2012. március 13.

A világ tudásának földrajzai – interaktív kiadvány

„…A tudományos műhely a világ ismeretanyagának földrajzát (Geographies of the World’s Knowledge) vázolta fel szövegekkel és grafikonokkal ismertetve az információ terjedését a digitális korban. A munka az internethasználatot, a Wikipediát, a kutatásokat és a Google felhasználói tartalmat veti össze.

Jelzi az olyan régiók aránytalan dominanciáját, mint az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán. A tankönyv innovációs újdonsága abban rejlik, hogy a kutatást interaktív formában, az Apple iBook formátumában jeleníti meg.

Az e-tankönyv az oxfordi diákok oktatásához készült, de bárki számára letölthető. “Ez olyan formátum, amely könnyebben hozzáférhetővé teszi a kutatásokat, és könnyen befogadható, anélkül, hogy le kellene butítani. Éppen ellenkezőleg, az új tankönyv interakcióra bátorítja az olvasót, azzal, hogy eldönthetik, mit a akarnak tudni, mennyire mélyen és részleteiben akarnak elmerülni a témában” – hangsúlyozta Mayer-Schonberger.

A professzor szerint a digitális kiadványnak nem feladata a nyomtatott könyv másolása, meg kell kísérelnie kialakítani saját grammatikáját és szerkezetét. “Még fel kell fedeznünk az új interaktív médium nyelvét. Szakítanunk kell az ismeretek közvetítésének kitaposott útjával” – mondta…”

Forrás:
Oxford halad a korral, Inforádió/MTI, 2012. április 4.
Oxford launches free interactive course book, Sean Coughlan, BBC News, 2012. március 26.
Oxford Internet Institute Produces Its First Interactive iBook of Research, Oxford Internet Institute,, 2012. március 22.
Geographies of the World’s Knowledge, Graham, M., Hale, S. A. and Stephens, M., Oxford Internet Institute in cooperation with Dr. Corinne M. Flick and the Convoco Foundation 2011 (pdf)
A kiadvány ibooks formátumban, letölthető az iTunes segítségével, csak iPad-on olvasható (iOS 5, iBooks 2 szoftvert használva).

Törvények, rendeletek

T/6585. számú törvényjavaslat a közadatok újrahasznosításáról

„…A javaslat a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003. november 17-i az Európai Parlament és Tanács 2003/98/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja…”

Forrás:
T/6585. számú törvényjavaslat a közadatok újrahasznosításáról, Magyarország Kormánya, 2012. március 30.

Kormányhatározat a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről

„A tiszta közélet és a jó állam megteremtése érdekében a Kormány a következő határozatot hozza:
1. A Kormány, tudatában annak, hogy a korrupció visszaszorítása közös társadalmi ügyében az állami szervekre különös felelősség hárul, kinyilvánítja a korrupció visszaszorítása iránti elkötelezettségét. A Kormány egyetért azzal, hogy a korrupció visszaszorításából valamennyi állami szervnek ki kell vennie a részét, ennek elsődleges terepe a szervezet korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítése. A Kormány elkötelezi magát, hogy minden eddiginél határozottabban fellép a korrupció minden formája ellen. Így saját tevékenységével kíván példát mutatni a társadalom valamennyi tagjának a korrupció visszaszorítása közös munkájában való részvételre, és az azért való közös társadalmi felelősségvállalásra.
2. A Kormány elfogadja a korrupció elleni kormányzati cselekvés kereteinek meghatározására a határozat Mellékletében foglalt korrupció-megelőzési programot…”

Forrás:
A Kormány 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozata a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról, Magyar Közlöny, 2012. évi 41.szám, 8079-8113. oldalak (pdf)

Kormányhatározat bizonyos vidékfejlesztési támogatási és kifizetési kérelmek feldolgozásának meggyorsítására

„…2. a belügyminiszter, a nemzeti fejlesztési miniszter valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter egyidejű bevonásával mérje fel azon lehetőség megteremtését, hogy a Helyi Akció Csoportok munkaszervezete, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által ellátott, a LEADER Helyi Akciócsoportok feladat ellátásához az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás részletes feltételeiről szóló 30/2012. (III. 24.) VM rendelet 2. § (1) bekezdés j) pontja szerinti, a támogatási és kifizetési kérelmek feldolgozásával, értékelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásába milyen módon vonhatóak be a megyei önkormányzatok hivatalai vagy a 2013-tól megalakuló járási hivatalok;
Felelős: vidékfejlesztési miniszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter
nemzeti fejlesztési miniszter
belügyminiszter
Határidő: 2012. június 30.
3. tegye meg a szükséges intézkedéseket az egyszerűsítés végrehajtására vonatkozó jogszabályok indokolt módosítása tekintetében;
Felelős: vidékfejlesztési miniszter
Határidő: 2012. szeptember 30.
4. a kötelezettség vállalással terhelt, de a támogatási rendszer sajátosságaiból eredően esetlegesen felhasználásra nem kerülő forrásokat mérje fel.
Felelős: vidékfejlesztési miniszter
Határidő: 2013. december 31.”

Forrás:
A Kormány 1102/2012. (IV. 5.) Korm. határozata az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló nemzeti vidékfejlesztési program végrehajtásával kapcsolatos feladatokról, Magyar Közlöny, 2012. évi 40. szám, 2012. április 5., 8025. oldal (pdf)

Kormányhatározat a megyei múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények további fenntartásáról, valamint a települési önkormányzatok kötelező kulturális feladatairól

1. A Kormány
1.1. egyetért azzal, hogy a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) alapján állami tulajdonba és fenntartásba került múzeumi, könyvtári, levéltári, közművelődési feladatot ellátó költségvetési szervek 2012. április 1-jétől a 2011. december 31-i állapotnak megfelelő önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő gazdálkodási besorolásuk szerint működjenek tovább;
1.2. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az 1.1. pontban foglaltak megvalósításához szükséges jogszabály-módosítást készítse elő;
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: azonnal
1.3. elrendeli munkacsoport megalakítását a települési önkormányzatok kötelező kulturális feladatai szakmai tartalmának kidolgozására;
Felelős: nemzeti erőforrás miniszter
nemzetgazdasági miniszter
belügyminiszter
Határidő: azonnal
1.4. egyetért azzal, hogy a Törvény alapján állami tulajdonba és fenntartásba került közművelődési intézmények, közművelődési feladatokat ellátó alapítványok, közalapítványok és gazdasági társaságok állami feladatait a jövőben a nemzeti erőforrás miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv lássa el;
1.5. egyetért azzal, hogy a Törvény alapján állami tulajdonba és fenntartásba került megyei könyvtárak és megyei múzeumok, valamint kulturális és közgyűjteményi feladatokat ellátó alapítványok, közalapítványok és gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: megyei múzeumok és könyvtárak) a megyeszékhely megyei jogú városok fenntartásába kerüljenek;
1.6. egyetért azzal, hogy a megyei múzeumok tagintézményei elsődlegesen a területi elhelyezkedésük szerint illetékes települési önkormányzatok fenntartásába kerüljenek;
1.7. egyetért azzal, hogy az 1.5. és 1.6. pont szerinti intézmények – a feladat ellátásához rendelkezésre álló feltételek egyidejű átadásával – a nemzeti erőforrás miniszter irányítása alá kerüljenek annak érdekében, hogy a fenntartói feladatok átadásához szükséges egyeztetéseket, megállapodások megkötésének előkészítésére irányuló tárgyalásokat a nemzeti erőforrás miniszter folytassa le az érintett önkormányzatokkal;
Felelős: nemzeti erőforrás miniszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2012. április 30.”

Forrás:
A Kormány 1094/2012. (IV. 3.) Korm. határozata a megyei múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények további fenntartásáról, valamint a települési önkormányzatok kötelező kulturális feladatairól, Magyar Közlöny, 2012. évi 38. szám, 7046-7047. oldalak (pdf)

Kormányrendelet Magyarország Kormánya és az OECD közötti közigazgatás-fejlesztési keretmegállapodás kihirdetéséről

„…1. cikk
CÉL, HATÁLY
1.1 Az OECD–Magyarország Partnerség a Közigazgatási Reform Programban (a továbbiakban: a projekt) célja,hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: a minisztérium) részére tanácsadást biztosítson a „Magyary Program – Közigazgatás-fejlesztési Keretstratégia, 2011–2014” támogatásához. A program a kulcsfontosságú jó kormányzati politikák tervezéséhez, irányításához és megvalósításához szükséges kapacitásokat, folyamatokat és struktúrákat kezeli a versenyképes gazdaság és összetartó társadalom stratégiai jövőképének támogatásának érdekében. A tanácsadás és elemzés a jó nemzetközi gyakorlatok összehasonlító kontextusába helyezve történik, megerősítve a tudásalapot a jól célzott reformok támogatásához, valamint segítve a kormányt a reformok igazolásában.
1.2 A projekt öt építőelemből áll:
1. számú építőelem: Stratégiai tervezés és programozás
2. számú építőelem: A közigazgatási eljárás egyszerűsítése és az egyablakos ügyintézés
3. számú építőelem: Korrupció elleni küzdelem
4. számú építőelem: A kiválasztott kormányzati kérdések felülvizsgálata
5. számú építőelem: Rövid áttekintő értékelés a korrupcióellenes erőfeszítésekről
1.3 A minisztérium 542,000 euró önkéntes hozzájárulást fizet az OECD részére, ezzel támogatva az OECD – Magyarország Partnerség a Magyarországi Közigazgatási Reform Programban megnevezésű projektet a jelen megállapodással összhangban.

2. cikk
AZ ÖT ÉPÍTŐELEM
2.1 A projekt végrehajtása öt építőelem felhasználásával történik. Szemináriumsorozat kerül megrendezésre az alábbiakban meghatározottak szerint, a tanácsadás célja pedig
– a végrehajtási stratégiák és politikák kialakításának megerősítése vagy finomítása, nemzetközileg elismert szaktudás biztosításával; továbbá
– néhány OECD-tag közigazgatási hivatalaiban összegyűjtött megfelelő nemzetközi tapasztalatok és gyakorlatok megosztása.
2.2 Az OECD Titkársága, nemzetközi szakértők, valamint politikai szakemberek feladata a szakmai műhelyek megszervezése, a know-how és a szakértelem biztosítása.
Az alábbi építőelemek a felsorolás sorrendjében kerülnek „beépítésre”, ám átfedések előfordulhatnak a sajátos feladatok és kérdések függvényében. Amennyiben alkalmazható és lehetséges, a szemináriumok egymást követő sorozatokban, blokkosítva kerülnek megrendezésre. A projektre rendelkezésre álló teljes időkeret a megállapodás aláírásától számítva 23 hónap.
1. számú építőelem: Stratégiai tervezés és programozás
– Az OECD elvégzi a „Magyary Program – Közigazgatás-fejlesztési Keretstratégia, 2011–2014” felülvizsgálatát nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve, a kulcsfontosságú kérdéseket rövid diagnosztikai jelentésben fejti ki, ami Magyarország részére azonnali stratégiai visszacsatolást nyújt reformjainak ütemtervére vonatkozóan; valamint előkészíti a kiválasztott kormányzati kérdések későbbi felülvizsgálatát (4. számú építőelem).
– Egynapos szeminárium a köztisztviselők és politikusok közti kapcsolatról.
– Egynapos szeminárium a komplex rendszerek politikai eszközökkel történő befolyásolásáról.
2. számú építőelem: A közigazgatási eljárás egyszerűsítése, egyablakos ügyintézés
– Egynapos szeminárium a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről – lehetőségek, eszközök és folyamatok, intézményi keretek, a siker feltételei.
– Kétnapos szeminárium az egyablakos ügyintézésről – az intézményi keretrendszer legjobb gyakorlatai, vonatkozó feltételek, a háttérfolyamatok sorba rendezése és kezelése.
– Áttekintő elemzés a kiválasztott OECD tagállamokban működő egyablakos ügyintézés alkalmazásának nemzetközi szintű tanulságairól.
– Tanácsadás nyújtása az egyablakos ügyintézés létrehozásáról, kidolgozásáról, megvalósításáról és ellenőrzéséről hatékonyság és hatás szempontjából.
3. számú építőelem: Korrupció elleni küzdelem
– Egynapos szeminárium a korrupció megelőzéséről szóló, a köztisztviselőket és a nagyközönséget egyaránt megcélzó tájékoztató kampányról.
– Egynapos szeminárium a bejelentők védelméről a gyakorlatban.
– Egynapos szeminárium a köztisztviselők etikai kódexének mindennapos használatáról és alkalmazásáról.
– Tanácsadás nyújtása a korrupcióellenes stratégia kidolgozásáról, alkalmazásáról és ellenőrzéséről.
4. számú építőelem: A kiválasztott kormányzati kérdések felülvizsgálata
Az OECD a korábbi építőelemek és egyéb vonatkozó elemzések eredményeinek felhasználásával végez felülvizsgálatot a kiválasztott kormányzati kérdésekben a magyar központi közigazgatás területén. A cél az ebben a vonatkozásban az eddigi magyar fejlesztések (sikerek és kihívások) bemutatása, valamint hogy kihangsúlyozzuk a jó kormányzás különféle elemeinek fontosságát és szinergiáit a kormánystratégia egészének támogatása, valamint ugyanezen stratégia hatékony végrehajtása érdekében. Ennek eredményeképp születik meg a jelentés és a konkrét javaslatok.
5. számú építőelem: Rövid áttekintő értékelés a korrupcióellenes erőfeszítésekről
Az építőelem célja a korrupcióellenes keretrendszerhez kapcsolódó helyzet rövid áttekintése 21 hónappal a projekt megkezdését követően; célja a fejlesztések számba vétele, valamint lehetséges kiigazítások felvetése. Ez az értékelés a korábban elvégzett munkán alapul. Ehhez misszió keretében végzett információgyűjtés szükséges, és további segítségnyújtás a következtetések értelmezéséhez…”

Forrás:
A Kormány 62/2012. (IV. 2.) Korm. rendelete Magyarország Kormánya és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közötti közigazgatás-fejlesztési keretmegállapodás kihirdetéséről, Magyar Közlöny, 2012. évi 37. szám, 2012. április 2., 6933-6939. oldalak (pdf)