Skip to main content

43. szám, 2012. október 24.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Lázár János támogatja, hogy megszűnjön a kötelező lakcímnyilvántartás

„Lázár János szerint a választási regisztráció bevezetésével párhuzamosan radikálisan csökkenteni kell az állami információbirtoklást, ezért a Miniszterelnökséget vezető államtitkár támogatja Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető javaslatát, amely szerint nincs szükség kötelező lakcímnyilvántartásra Magyarországon.

Lázár János egy keddi háttérbeszélgetésen újságírói kérdésre, a választási eljárási törvénnyel kapcsolatban beszélt arról, hogy álláspontja szerint a választási regisztráció bevezetésével párhuzamosan az állam által birtokolt információ mennyiségét radikálisan csökkenteni kell. Úgy vélte: az információs önrendelkezési joghoz ilyen volumenű népesség-nyilvántartás, lakcímnyilvántartás nem tartozhat hozzá.

Közölte: ezért „maximálisan” támogatni tudja Rogán Antal indítványát, és a kormányon belül is azt az álláspontot képviseli, hogy „az állami információbirtoklást jelentősen vissza kell metszeni, és több lehetőséget kell adni arra, hogy én magam eldöntsem, például a feliratkozással, hogy milyen információt adok át az államnak”.

Rogán Antal az ATV vasárnapi műsorában beszélt arról, hogy szerinte nincs szükség kötelező lakcímnyilvántartásra Magyarországon, az államnak nem kell nyilvántartania senkinek a lakcímét, ez a helyi önkormányzatok feladata lehet. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette, hogy szeretne egy ilyen indítvánnyal élni a parlamentben.

Lázár János a sajtóbeszélgetésen arra is kitért, hogy szerinte még legalább két hét kell, amíg a választási eljárási törvény részletei eldőlnek. Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási regisztráció miatti belpolitikai vita mellett van egy technikai kérdés is, a határon túliak levélben való szavazása tekintetében. Ezzel kapcsolatban „nagy feladványnak” nevezte, hogy ezt hogyan lehet megoldani sok helyen ellenséges jogi környezetben.”

Forrás:
Lázár János támogatja, hogy megszűnjön a kötelező lakcímnyilvántartás; Miniszterelnökség; 2012. október 16.

Totális ellenőrzést akar az állam a cégek felett

„A jövőben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal minden vállalat gazdálkodását ellenőrizhetné, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve részesedéssel bír – feltéve, hogy az Országgyűlés elfogadja a közigazgatási és igazságügyi miniszter friss előterjesztését.

A hivatalos indoklás szerint a cél a közpénzekkel való gazdálkodás fegyelmének megszilárdítása: az említett cégek jelentős állami forrásokat használhatnak fel, ráadásul úgy, hogy e szervezeteknél az állami kontroll a kívánatosnál kisebb mértékben érvényesül.

A javaslat alapján a Kehi minden olyan vállalatnál ellenőrzést folytathat, amelyben az állam részesedéssel rendelkezik, függetlenül annak mértékétől. Jelenleg csak a stratégiailag kiemelt, többségi állami tulajdonban lévő társaságokhoz mehetnek ki a Kehi munkatársai, a módosítóval akár a Richter, a Mol vagy a Magyar Telekom ajtaján is csöngethetnek. Nem is akármilyen felhatalmazással, a hivatal ugyanis hozzáférhet az üzleti és gazdasági titkokhoz is.

A Navracsics Tibor közigazgatási miniszter által jegyzett javaslat szerint előzetesen nem kell értesíteni a vállalatokat a vizsgálatról, azok nem élhetnek fellebbezéssel ellene. Ha pedig nem működnek együtt a Kehivel, akkor akár az adószámukat is felfüggeszthetik.

Az ügyben kerestük az előterjesztőt, hogy értelmezésünket alátámasszák. Keddre ígértek választ, kormányzati körökből azonban megerősítették lapunknak, hogy jól értjük a beterjesztett javaslat lényegét.

Minthogy az államháztartásról szóló törvény más paragrafusai értelmében a Kehi az ellenőrzés során az adatszolgáltatásra kötelezett cég bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi dokumentumhoz és az informatikai rendszerek archív és élő adatállományához is, adódik a kérdés: az állam, mint egy a tulajdonosok közül, olyan információkhoz juthat-e a jövőben, amelyekhez (adott esetben nagyobb üzletrésszel bíró) tulajdonostársai nem, vagyis sérül-e a részvényesek közti egyenlő elbánás elve?…”

Forrás:
Totális ellenőrzést akar az állam a cégek felett; Marnitz István, Varga G. Gábor; Népszabadság; 2012. október 16.

Angyalföld az Alkotmánybíróságig megy az iskoláiért

„Alkotmánybírósághoz fordul Angyalföld testülete, mivel a nemzeti köznevelésről szóló törvény több paragrafusa is sérti az önkormányzatok helyi közügyek intézéséhez való jogát.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88.§ (4)-(5) bekezdése alapján a költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait.

Az előbbi rendelkezések ugyancsak utalnak arra, hogy az egyházi, valamint az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók által ellátott nevelési, nevelési-oktatási feladatok központi költségvetési finanszírozása az állami, önkormányzati fenntartású intézményekkel azonos mértékben történik.

Ugyanakkor a fenti rendelkezések nem 2013. január 1. napon, hanem 2013. szeptember 1. napon lépnek hatályba.

A XIII. kerületi önkormányzat a nemzeti köznevelési törvénnyel kapcsolatos alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz. Az önkormányzat szerint a törvény több paragrafusa sérti az Alaptörvény több cikkét, s vele a jogállamiságot és az önkormányzatoknak a helyi közügyek intézéséhez való jogát. A törvény például minden más jogi személynek, és a magánszemélynek is megengedi a köznevelési intézmény fenntartását, kivéve a helyi önkormányzatnak. Ez a korlátozás indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tanulás szabadságát is, hiszen kizárja a helyi önkormányzat részvételét e folyamatból, annak ellenére, hogy önként vállalt feladatként részt vehetne ebben a tevékenységben.

A törvény rendelkezései sértik az önkormányzati jogosítványokat, így a település közösségének saját ügyeiben való eljárási jogát és az önkormányzati tulajdonosi és döntési jogosultságokat is. Sérülnek az önkormányzat jogai azáltal is, hogy a fenntartott intézményrendszerének sorsa bizonytalanná válik.

Mint arról korábban beszámoltunk, a XIII. kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy megtartja a jelenleg önkormányzati fenntartású általános iskoláit és gimnáziumait. Az angyalföldi képviselő-testület szerint a „közszolgálat” jegyében elrendelt, mindenre kiterjedő állami felügyelet számlákat kifizető gondnoki pozícióba fokozza le az önkormányzatokat. Eddigi fenntartóként jó gazda módjára gondoskodott a rá bízott 4.600 általános iskolásról és 1.850 gimnazistáról – vélik a kerületi képviselők, akik meggyőződéssel vallják: fenntartóként jobban tudják szolgálni a lakosságot.

Tóth József polgármester a képviselő-testület megbízásából szeptember elején felhívással fordult polgármester kollégáihoz: csatlakozzanak a XIII. kerület iskolamegtartó kezdeményezéséhez.

A polgármester levélben fordult Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez is, melyben tájékoztatta a képviselő-testület döntéséről. Kérésük megfontolását és mérlegelését javasolta, mellékelve 31 indokot arra, hogy az iskolák továbbra is az önkormányzatok fenntartásában maradhassanak.”

Forrás:
Angyalföld az Alkotmánybíróságig megy az iskoláiért; Népszabadság; 2012. október 16.

Módosították a költségvetést: több ingatlan kerülhet az önkormányzatokhoz

„Módosította az Országgyűlés hétfőn az idei költségvetést, így ötről tizenötmilliárd forintra emelkedett az a keretösszeg, amekkora értékben az állam ingyenesen vagyonelemeket adhat át az önkormányzatoknak.

A négy kormánypárti képviselő által jegyzett javaslatot 302 igen szavazattal, egy ellenében, 42 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Az előterjesztés szerint az összeg megemelése azért szükséges, mert a korábban meghatározott keretet idén már szinte teljes mértékben felhasználták, ugyanakkor a települési önkormányzatok folyamatosan nyújtanak be igényléseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az indoklásban arra is utaltak, hogy tavaly az idei összeg duplája, tízmilliárd forint volt az e célra felhasználható összeg.

Azt, hogy az állam a helyi önkormányzatok vagy többcélú kistérségi társulások feladatellátásának elősegítése érdekében ingyenesen átruházhatja egyes vagyonelemeinek tulajdonjogát, a vagyontörvény teszi lehetővé.

Ékes József, a javaslatot jegyző fideszes képviselők egyike, a törvényjavaslat múlt heti vitájában felhívta a figyelmet arra is, hogy az így megszerzett vagyontárgyakat – jellemzően ingatlanokat, iskolákat, szociális épületeket, sportlétesítményeket – 15 évig nem idegeníthetik el a helyhatóságok, így azok továbbra is közcélokat szolgálnak majd.

Az államháztartási törvény 2012. január 1-jén hatályba lépett módosítása alapján az ingyenes átadások a büdzsé hiányát nem növelik, ugyanakkor az átadások nyomán jelentkező megtakarítások csökkentik a központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos kiadásait – olvasható az előterjesztés indoklásában.”

Forrás:
Módosították a költségvetést: több ingatlan kerülhet az önkormányzatokhoz; HVG.hu/MTI; 2012. október 15.

Ismét Kormányzati Karrier Expo a Millenárison

„Október 27-én, szombaton ismét Regeneráció – Kormányzati Karrier Expo lesz a Millenárison. Az immár hagyománnyá vált rendezvényt idén harmadszor rendezi meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az expó célja a közszolgálati, kormányzati, közigazgatási munka és karrierlehetőségek bemutatása a fiatalok számára. Idén is bemutatkoznak a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint pódiumbeszélgetések is lesznek.

A karrier expó jó alkalom arra, hogy a pályakezdő, illetve pályaválasztás előtt álló fiatalok személyesen tegyék fel az őket foglalkoztató kérdéseiket a közigazgatásban dolgozóknak vagy akár a jelenlévő állami vezetőknek.

Az idei rendezvényen hatvankét standon várják az érdeklődő fiatalokat a minisztériumok, az államtitkárságok és a kormányzati háttérintézmények képviselői, így be lehet tekinteni az ismert és kevésbé ismert kormányzati hivatalok munkájába. A hagyományokhoz híven az expó egyúttal nemzedéki konferencia lesz, pódiumbeszélgetések követhetőek majd több témában, például a közigazgatás kulisszatitkairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, a családpolitikáról és a tehetséges fiatalok lehetőségeiről.

A fiatalok megnyerésére különleges programokat is bevetnek, a Honvédelmi Minisztérium médiakamionjában ki lehet próbálni például egy repülőgép-szimulátort, továbbá lesz katonai rendész közelharc-bemutató, katonazenekar, afgán sátor is.

A ReGeneráció programnak nagy szerepe van abban, hogy ma már egyre több fiatal gondol a közigazgatásra mint lehetséges életpályára. A program kezdeményezője Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, az induláskor hangsúlyozta, hogy a közigazgatás megújításához nagy szükség van a jól képzett, dinamikus, a hazájuk iránt elkötelezett fiatalokra.

Ezért a kormány a közszolgálati személyzeti politikában tudatosan nyitott a fiatalok irányába. 2010 őszén a KIM a rendszerváltás óta első alkalommal rendezte meg a Kormányzati Karrier Expót, amelyre már az első évben 8000 fiatal látogatott ki, majd 2011-ben is nagy siker volt a rendezvény. Így a kezdetben rendhagyónak számító kezdeményezés jó eséllyel hagyománnyá válhat.

Szintén a fiatalok bevonására két éve elindult a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program, amelynek köszönhetően eddig közel félezer fiatal kapott már lehetőséget arra, hogy szakmai gyakorlaton vegyen részt a hazai, illetve a külföldi közigazgatásban. Minden évben Közigazgatási Nyílt Napot és ReGeneráció tábort is hirdet a minisztérium, amelyre szintén többszörös a jelentkezés. Szeptemberben pedig megkezdte az első tanévet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely a legfontosabb bázisa lesz a közszolgálatban dolgozók utánpótlásának, szakmai továbbképzésének.

A harmadik Regeneráció – Kormányzati Karrier Expo 2012. október 27-én, szombaton 10 és 16 óra között várja a fiatalokat a budapesti Millenáris Park D épületében. További információk a facebook.com/regeneracio oldalon találhatóak.

Forrás:
ReGeneráció – Kormányzati Karrier Expo ismét a Millenárison (+ videó); Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. október 17. 

Új feladatot kap Lázár János

„November elsejétől a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János látja el a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft. szakmai felügyeletét – derült ki a Magyar Közlöny legutóbbi számából.

A Kormányszóvivői Iroda az MTI-t szerdán arról tájékoztatta, hogy jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára felel a Széchenyi programiroda nonprofit kft. működésének szakmai felügyeletéért, de ez a feladat november elsejétől Lázár Jánoshoz kerül.

A Széchenyi programirodákat az Új Széchenyi Terv megvalósításának elősegítésére hozta létre a kormány. Az irodák ellátják a pályázók és kedvezményezettek helyi támogatását a fejlesztési források felhasználásának elősegítése érdekében. Az irodák működtetésére a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft.-t jelölték ki.”

Forrás:
Új feladatot kap Lázár János; HVG.hu/MTI; 2012. október 17.

Még ebben a parlamenti ciklusban az Országgyűlés elé terjesztik a meteorológiáról szóló törvényjavaslatot

„A Vidékfejlesztési Minisztérium azt tervezi, hogy még ebben a parlamenti ciklusban az Országgyűlés elé terjeszti a meteorológiáról szóló törvényjavaslatot. Fazekas Sándor miniszter ezt a szocialista Szabó Imre írásbeli kérdésére válaszolta. Jelezte, hogy a törvénytervezet kidolgozását megkezdték a tárcánál.

Azt szeretnék, hogy a meteorológiai tevékenységről egy szakmailag teljes mértékig megalapozott jogszabály szülessen, amely tartalmazza a meteorológiai tevékenységet végző személyek jogait és kötelezettségeit, illetve a meteorológiai előrejelzés és a veszélyjelzés végzésének feltételeit, továbbá a meteorológiai szolgáltatás és operatív kutatás anyagi alapjainak egyértelmű biztosítását – olvasható a válaszban.

A parlamenti honlapon elérhető tájékoztatásában Fazekas Sándor felidézi, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat működésének szabályait most kormányrendelet állapítja meg, de az annak életbe lépése óta eltelt idő, valamint a bekövetkezett változások indokolttá teszik a jogszabály felülvizsgálatát.

„A hazai meteorológia körülbelül 140 éves hagyományra épülő, rendkívül kiterjedt tudáshalmazt felölelő önálló diszciplína, a mindennapi élet szerves része, a gazdaság és gazdálkodás fontos befolyásoló tényezője, a jövő problémáinak megoldásában komoly szerepet játszó tudomány és erőforrás” – írta a tárcavezető.”

Forrás:
Orbánék rendet tennének a meteorológusoknál; HVG.hu/MTI; 2012. október 15.
K/8615 Tervezik-e a meteorológiai törvény elkészítését még ebben a parlamenti ciklusban?; Szabó Imre; 2012. október 2. (pdf)
8615/1 írásbeli válasz interpellációra/kérdésre; Fazekas Sándor; 2012. október 15. (pdf)

Fél év alatt csak néhány tucat ügy a Kúria önkormányzati tanácsán

„Joghézagot érzékel az egyéni jogvédelemben a Kúria önkormányzati tanácsa, ezért úgy vélik, bővíteni kellene az indítványozók körét – hangzott el a legfelsőbb bírói fórumon tartott sajtóbeszélgetésen.

Az év elejétől az önkormányzati rendeletek normakontrollját már nem az Alkotmánybíróság (Ab) végzi az alaptörvény alapján, hanem a Kúria önkormányzati tanácsa, törvények alapján. A több tízezer önkormányzati rendeletből fél év alatt mindössze néhány tucatnyinak a felülvizsgálatát kezdeményezték az új bírói fórum előtt. Az indítványok között van építés- és lakásüggyel, szociális ellátással, helyi adókkal és közterület-használattal kapcsolatos önkormányzati rendelet.

Az április 1-jén létrejött háromtagú tanács elnöke Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője, két bírája pedig Marosi Ildikó és Balogh Zsolt, korábban mindketten az Alkotmánybíróságon dolgoztak.

Balogh Zsolt a sajtóbeszélgetésen elmondta: „megváltozott az 1989-es elképzelés”, amely szerint minden jogszabály – nemcsak a törvények, hanem a különféle alacsonyabb rendű jogszabályok, például rendeletek – vizsgálata az Ab-hoz tartozik, és minden egyedi államigazgatási határozat, konkrét ügyben született hatósági döntés felülvizsgálata a közigazgatási bírósághoz. Ez a szabályozás létrejötte óta szakmailag vitatott volt, sokak szerint az önkormányzati rendeletek jogszabályok ugyan, de felülvizsgálatukat praktikusabb a közigazgatási bíróságokhoz telepíteni.

„Nem kis alkotmánybíráskodás”, hanem az európai gyakorlatban sok évtizede jól bevált közigazgatási bíráskodás, amit a Kúria önkormányzati tanácsa végez. Feladata az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálata konkrét ügyekkel kapcsolatban – mondta Marosi Ildikó.

A tanács megsemmisítheti a törvénysértőnek ítélt önkormányzati rendeleteket, ha pedig mulasztásos törvénysértést állapít meg, rendeletalkotási kötelezettséget írhat elő az önkormányzatnak szoros, 30-60 napos határidővel. A tanácsnak az elé kerülő ügyekben 90 vagy legfeljebb 120 napon belül kell döntenie.

„Egyelőre nincs ügydömping” – jegyezte meg Balogh Zsolt.

A tanács létrejötte óta eltelt fél évben mindössze néhány tucatnyi önkormányzati rendelet felülvizsgálatát kezdeményezték, továbbá a hatáskörváltozás miatt átvettek az Ab-tól mintegy félszáz korábbi hasonló ügyet. Figyelembe véve azonban, hogy az évi mintegy 200 új törvénnyel kapcsolatban az Ab-hoz hány indítvány érkezik, a több tízezer önkormányzati rendelettel összefüggésben a vártnál kevesebb indítvány érkezett a Kúriára, aminek többféle oka lehet – mondta a szakember.

Az új jogintézményt jelenleg csak a kormányhivatalok, illetve a konkrét perekben önkormányzati rendeleteket alkalmazó bírák vehetik igénybe oly módon, hogy a Kúria önkormányzati tanácsához fordulnak a rendelet törvényességének kérdésében. Ez a lehetőség azonban egyelőre még a jogi közvélemény és az indítványozásra jogosultak körében sem eléggé ismert. Ráadásul a bírák általában nem szeretnek „kiszólni” a rájuk bízott eljárásokból, amennyire lehet, igyekeznek önállóan megoldani a jogvitákat. A kormányhivatalok pedig a jelenlegi időszakban nyilvánvalóan leterheltek az önkormányzati rendszer jelentős átalakítása, a járások létrehozása miatt – mondta a bíró.

Marosi Ildikó hozzátette: álláspontja szerint azért is kevés az ügy, mert hiányzik az indítványozói körből a közvetlenül érintett állampolgár. Jelenleg ezek az emberek vagy a kormányhivatalhoz fordulhatnak, vagy a bírósághoz. A bíró fordulhat a Kúriához, ha ő törvénysértőnek tartja az alkalmazandó önkormányzati rendeletet. Az érintett embereknek arra nincs lehetőségük, hogy a kifogásolt önkormányzati rendeletet közvetlenül a Kúria előtt támadják meg.

Ez joghézag az egyéni jogvédelemben. Nyitni kell az indítványozói kört – véli Balogh Zsolt. Szerinte az érintett állampolgárok mellett az alapvető jogok biztosának kellene még lehetőséget adni arra, hogy az önkormányzati rendeletek ügyében a Kúriához fordulhasson.

Az eddig elbírált ügyek közül a kúriai háttérbeszélgetésen felvetődött az az Érpatakon megalkotott szabályozás, amely a szociális segély, lakhatási támogatás feltételéül szabja, hogy a kérelmező és a vele egy háztartásban élők betartsák az alapvető higiéniai normákat, azaz tisztálkodjanak. A rendelet hivatkozik „a többségi társadalom elvárásaira”. A tanács a rendelet több pontját megsemmisítette. A hírek szerint van olyan önkormányzati rendelkezés is, amely pénzbüntetéssel szankcionálja a kirívóan közösségellenes magatartások között például a főtéren „elkövetett” csókolózást.

Mindezek az esetek felvetik a magánszféra autonómiájának és a közhatalom szabályozási körének dilemmáját, például azt, hogy egy helyi önkormányzat milyen mértékig szólhat bele az emberek, családok magánéletébe – vélekedtek a szakemberek.

Marosi Ildikó felvetette azt is: egyelőre kérdéses, hogy a tanácsnak mennyire van lehetősége az önkormányzati autonómia oltalmazására a végrehajtó hatalommal szemben, amire jogállami keretek között szükség van, hiszen a végrehajtó hatalom csak szűk körben írhat elő kötelezettségeket a helyi hatalom számára. Az európai jogfejlődés iránya pedig egyértelműen az, hogy a közigazgatási bíráskodás idővel nem csupán az önkormányzati, hanem az államigazgatási rendeletalkotás felülvizsgálatára is kiterjed.”

Forrás:
Büntetnék a főtéren „elkövetett” csókolózást?; Népszabadság/MTI; 2012. október 21.

A járási hivatalok vezetésére Budapesten túljelentkezés van

„A járási hivatalok kialakítása másként működik Budapesten, mint az ország többi részében. Nagyobb népsűrűség, tagoltabb struktúra: Palich Etelka,Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatója a januárig elvégzendő szakmai feladatokról beszélt a Rádió Orient műsorában.

Palich Etelka néhány hónapja vette át a Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatói beosztását, azzal az előnnyel, hogy előtte is a kormányhivatalnál dolgozott. Ahogy az interjúban kifejtette, menedzsertípusú vezetőnek tartja magát, aki igyekszik a szakmai tudást megérteni, támogatni és együtt gondolkodni a kollégáival. A vezetői hatáskört arra használja, hogy a dolgozók tapasztalataikat minél jobban kamatoztathassák, minél megfelelőbb környezetben dolgozhassanak.

A közigazgatás átalakításának gyors üteme benne a szakigazgatási szervek integrációja kimerítette a közszolgálatban dolgozókat, mindenkinek a maximumot kellett nyújtania. Az elköteleződés továbbra is magas szintű, azonban fáradtabbak, fásultabbak, de már látják a célt, éppen ezért is fontos, hogy az ügyfelektől és a vezetőktől is megkapják a szükséges, pozitív visszajelzéseket. A folyamatos változás miatt a kollégáinak újabb és újabb feladatokban kellett kipróbálniuk magukat, és mindig helyt álltak, ezért megilleti őket az elismerés. A jó szó, a dicséret egy vezetőnek mindig a rendelkezésére áll ezzel élni kell- hangsúlyozta a főigazgató.

A kormányablakok Budapesten is jól működnek és rendkívül népszerűek, főleg a munkaidőhöz igazított nyitva tartásuk miatt. Az ügyintézők csapata felkészült és rendkívül motivált, kiválasztásukra és képzésükre nagy gondot fordítottak. Több ügykörben jártasak, általában fiatalok, diplomások, több nyelven folyékonyan beszélnek-mutatta be a kormányablakok tevékenységét Palich Etelka.
A járások kialakítása a fővárosban másként alakul majd, mint vidéken. A már meglévő huszonhárom kerület határaihoz alkalmazkodtak a járások kijelölésekor, így huszonhárom körzet (kerületi hivatal) jön januárban létre. A munkatársak átadás-átvételénél nagy segítségükre van a humánpolitikai osztály és a járási biztosok munkája. Mivel a járások államigazgatási feladatokat végeznek, ezért a képzési követelmények mások, magasabbak: azonban igyekeznek minden kollégának megfelelő munkát találni-nyugtatta meg a közszolgálatot ellátókat a rádió vendége.

A hivatalok vezetéséről szólva elmondta, hogy túljelentkezés volt, aljegyzők is jelentkeztek a megpályázható állásokra.

A közigazgatás megváltozása, fejtette ki a főigazgató asszony, dominóelv-szerűen több területen is kifejti majd hatását. Olyan jelentős csomópontokat érint, amelyek más területekre is hatással vannak. Az átadás-átvételi szerződések előkészítésekor például minden önkormányzatnak át kell gondolnia a saját működését, annak fenntarthatóságát, logikáját. A konfliktushelyzetek feltárásában és tisztázásában segítségükre vannak a biztosok, a szakmai munka átadásában és koordinálásában pedig a jegyzők. A politikai kommunikációt a kormánymegbízottak látják el a polgármesterrel.

A közigazgatás reformjainak célja, hogy az átalakítások legfőbb haszonélvezője az állampolgárok legyenek. A január elsejével nyitó kerületi járási hivatalok minőségileg nívósabb közigazgatást eredményeznek majd, működésükhöz pedig szakmai anyagok előkészítésével is hozzájárul a kormányhivatal. Nem csak az infrastruktúrát, hanem az önkormányzatok eljárásrendjét, szakmai koncepcióját is feltérképezik, hogy segítsék a leendő járási hivatalok munkáját-zárta szavait a fővárosi kormányhivatal főigazgatója.”

Forrás:
A járási hivatalok vezetésére Budapesten túljelentkezés van; OrientPress; 2012. október 13.

Magyary városában Magyary nyomdokain

„A közigazgatás átszervezéséről, a tatai járási hivatal kialakításáról, a járási hivatalban ellátandó feladatokról tartott közmeghallgatást a polgármesteri hivatal dísztermében Török Ádám, a megyei kormányhivatal főigazgatója és Michl József, Tata polgármestere. Nagy volt az érdeklődés, sokan állva voltak kényszerűek hallgatni Michl József megnyitó szavait a közmeghallgatáson.

Török Ádám tartalmas előadásában elmondta, hogy vidéken százhetvenöt, a fővárosban huszonhárom kerületben működik majd a járási hivatal 2013. január elsejétől. Megyénkben hat hivatalt állítanak fel, a tatai mintegy 40 ezer állampolgár ügyes-bajos dolgait intézi majd.

– Nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelniük a járási hivatalok munkatársainak, csak diplomával dolgozhatnak ezen a fontos közigazgatási helyen – hangsúlyozta Török Ádám, majd a kormányablakok jelentőségéről is beszélt. Ezek szerint 64 ügyet lehet ezeken a helyeken majd intézni, Tatán például 15 kolléga várja az ügyfeleket délelőttönként, aztán délutánonként ugyanannyi. Lesznek ügysegédek is, akik a járáshoz tartozó településeken „veszik fel a rendeléseket”, pontosabban intézik a polgárok ügyeit, ezzel is mentesítve őket a tatai székhelyre utazástól.

– A modern magyar közigazgatás kiötlőjének, Magyary Zoltánnak Tata a szülővárosa, és mindenképpen a nagy előd útmutatásait kell követni. Ő dolgozta ki a korszerű járási rendszert, voltaképpen arra épül a mai megújulás. Célunk, hogy városunkban legyen a legjobban működő járási hivatal a megyében – összegezte a sikeres fórum tapasztalatait Michl József.”

Forrás:
Magyary városában Magyary nyomdokain; Izsáki Éva; Tata Város Önkormányzata/MTI Önkormányzati Sajtószolgálat; 2012. október 20.

Újabb járási megállapodás született

„Vinnai Győző, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője október 16-án írta alá a járási megállapodást Kemecse Város polgármesterével, Lipők Sándorral.

A megállapodás értelmében Kemecse városa 2013. január elsejétől járási székhellyé alakul, ezzel együtt pedig Kormányablak is nyílik a településen.

A járási hivatalok a megyei Kormányhivatal szervezeti egységeként fognak működni, és két részből épülnek fel. Az egyik része a törzshivatal lesz, ami a működésért fog felelni, míg a másik a szakigazgatási szervekből fog kialakulni. Ez utóbbi látja majd el a szakmai, hatósági feladatokat és a hozzájuk tartozó ügyintézést. Ide tartoznak a földhivatali, munkaügyi, szociális igazgatási, családtámogatási, népegészségügyi, állategészségügyi és építési ügyek.

A járási hivatal azonban szeretné majd ott is biztosítani az ügyintézést, ahol most nincs okmányiroda, így kormányablak sem lesz. Ezeken a településeken kirendeltség fog működni, itt az ügyfelek hétfőtől péntekig elérhetik a járási hivatal kormánytiszviselőit (az ügysegédeket), akik az ügyiratokat elviszik a legközelebbi kormányablakba, majd az ügyintézés után visszaviszik a kirendeltségekbe. Ilyen kirendeltség ott lesz, ahol az ügyfelek és az elintézendő ügyek száma indokolja az állandó ügyfélszolgálati jelenlétet.

A járási rendszer kialakításának célja a hivatali ügyintézések gyorsabbá és egyszerűbbé tétele, így az állam közelebb kerülhet az állampolgárokhoz.”

Forrás:
Újabb járási megállapodás született; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal; 2012. október 17.

Megjelent a helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása” című, ÁROP 1.1.22 kódszámú kiemelt felhívás dokumentációja. A rendelkezésre álló keretösszeg 180 000 000 forint.
A projektjavaslat benyújtására 2012. október 17. és 2012. november 17. között van lehetőség.
…
A kiemelt projekt arra irányul, hogy átfogó helyzetképet adjon az önkormányzati hatáskörben lévő helyi közszolgáltatások ellátásáról, az átalakítás első tapasztalatairól, ezzel segítséget nyújtson a szükséges végrehajtási jogalkotáshoz, a finanszírozási rendszer kialakításához, illetve az önkormányzatok helyi szolgáltatás-szervezési reformlépéseinek megalapozásához, valamint a helyi közszolgáltatások országos szintű nyilvántartását, komplex értékelhetőségét és a kapcsolódó pénzügyi tervezést szolgáló információs rendszer létrehozásához.

A projekt keretében át kell tekinteni a helyi, térségi közfeladat-ellátás nemzetközi trendjeit, hazai helyzetét, a vonatkozó közpolitikai, ágazati fejlesztési irányokat és a tényleges hazai működési körülményeket, aktuális gyakorlatot, amelyek alapján meghatározásra kerülnek a rendszer finomhangolására és továbbfejlesztésére irányuló javaslatok.

Az elvégzett vizsgálatok alapján a következő témakörökben szükséges a projektnek hasznosítható javaslatokat megfogalmaznia:

  • a feladatellátás térbeli kapacitásbeli optimalizálása, ehhez kapcsolódó tervezési módszerek,
  • a szolgáltatásszervezés célszerű kereteinek meghatározási szempontjai a főbb szolgáltatási területeken,
  • a szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításának modelljei,
  • a feladat megszervezésének szervezeti, intézményi összefüggései,
  • a feladatellátás költségei, a mérés módszerei,
  • a költség-tervezéshez és monitoringhoz szükséges információs rendszer alapjai, továbbá
  • a feladatellátás finanszírozási szerkezete, beleértve a működés, a fenntartás és a fejlesztés finanszírozás összhangját.

A projekt főbb elemei:

  • Az önkormányzati közszolgáltatási területre vonatkozó szakirodalom, nemzetközi, uniós dokumentumok, irányelvek, a hazai joganyag és ágazati koncepciók, stratégiák áttekintése, szakértői értékelése, nemzetközi benchmarkingja.
  • A közszolgáltatásokra vonatkozó adatbázisok feltérképezése, a hiányzó információs szükséglet azonosítása.
  • A helyi közszolgáltatási-önkormányzati feladatrendszer ellátásának, helyzetének, sajátosságainak a meglévő adatbázisok és eredeti adatfelvétel alapján történő elemzése.
  • Felmérés lebonyolítása a szolgáltatásokat igénybe vevő lakossági minta alapján a szolgáltatásokkal kapcsolatos szükségletekről, véleményekről.
  • Empirikus mélyelemzések, esettanulmányok készítése az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának konkrét körülményeiről, problémáiról.
  • Az egyes önkormányzati közfeladatok ellátására és finanszírozására vonatkozó modelljavaslatok kidolgozása és szakmai körökkel való megvitatása.
  • A feltárt eredmények alapján a közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan kidolgozott költségmérési és tervezési módszertan két önkormányzat esetében kísérleti jelleggel való kipróbálása annak érdekében, hogy a mintaprojektek eredményei alapján a módszertan esetleges korrekciója, finomhangolása megtörténhessen.

Mintavétel:
A jogszabályelemzés, és a kérdőíves lakossági és jegyzői felmérések az önkormányzati közszolgáltatások (a hatósági munkát nem beleértve) teljes országos rendszerét lefedik. Ezzel szemben az egyes közszolgáltatási területeken készítendő esettanulmányok reprezentatívak lesznek annak érdekében, hogy kellő mélységig lehessen a szolgáltatás megszervezésének körülményeit, feltételeit elemezni. Csak mélyebb elemzésekkel lehet ugyanis állást foglalni a közfeladatok differenciált telepítésének, az optimális területi hatókör, kapacitás kérdésében, illetve abban is, hogy a közfeladat ellátásának előírt szakmai feltételeinek szabályozása, finanszírozási, szervezeti keretei hogyan racionalizálhatóak.
A reprezentativitásnak földrajzi, település típusbeli illetve ágazati szempontból is érvényesülnie kell.
A mintában szereplő településtípusok, térségek: aprófalvak, 1000-2000, 2000-5000, 5000-10000, 10000-30000, 30000-50000, 50000-100000, lakos közötti és 100000 feletti települések, a kistérségek, megye.
A javaslatok szerinti modellezésre kettő, területi kiterjedés és lélekszám szerint eltérő településen is sor kerül.

A közszolgáltatások felmérésének módszere és szempontjai
A felmérés egyrészt a rendelkezésre álló statisztikai adatforrásokra, kormányzati, illetve a kormányhivatalokon keresztüli adatgyűjtésekre, másrészt eredeti empirikus elemzésekre épül. A statisztikai adatfeldolgozás, empirikus tényfeltárás mellett sor kerül az adott közszolgáltatási területekre vonatkozó nemzetközi szakirodalom, közpolitikai dokumentumok, elemzések feldolgozására…”

Forrás:
Megjelent a helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása érdekében kiírt felhívás; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. október 17.
Kapcsolódó dokumentumok

Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban

„2012. január 1-jével hatályba lépett az Infotv. A legfőbb jogalkalmazó, a NAIH elnöke, valamint elismert adatvédelmi szakemberek a könyvvel és a konferenciával azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a törvényt jogászok és adatvédelmi szakemberek számára, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre választ adva értelmezzék.

A konferencia végén az előadók konzultáció keretében vállalkoznak a fontosabb szektorok (a munkaviszony, az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a hitelintézetek, a biztosítók, a direkt marketing, a közvélemény-kutatás, a piackutatás, a közszolgáltatók, az egészségügy, a kamerás megfigyelés, a tudományos kutatás és az állami alapnyilvántartások) adatkezelési kérdéseinek megválaszolására.

Rendezvény ideje: 2012-11-27 10:30:00
Helyszín: Danubius Hotel Gellért, 1111 Budapest, Szent Gellért tér 1.

Előadók: Péterfalvi Attila, Szabó Endre Győző, Sziklay Júlia, Somogyvári Katalin, Révész Balázs, Freidler Gábor

Tematika:
10.00-10.30 Regisztráció

10.30-11.00 Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének megnyitója
Az adatvédelem története Magyarországon, az első adatvédelmi törvény és annak végrehajtása, jogfejlődés az adatvédelmi biztos jogalkalmazói gyakorlata alapján. Az új törvény előzményei, megalkotása, eddigi főbb tapasztalatai; az európai rendeleti szabályozás esélye. A törvény lényegesebb alapelvei, különös tekintettel a célhoz kötöttség elvére.

11.00-11.40 Szabó Endre Győző, elnökhelyettes, NAIH
Az adatkezelés szabályai, az adatkezelés jogalapja, különös tekintettel az új jogalapokra. Az EU adatvédelmi irányelvében meghatározott jogalapok közvetlen hatálya és alkalmazása. A NAIH jogállása, eljárása, vizsgálatainak típusai; a hatósági eljárás megindítása; határidők, szankciók és bírságok az eljárásban; a hatóság határozatainak felülvizsgálata; az adatvédelmi nyilvántartás új rendszere.

11.40-12.00 Sziklay Júlia, főosztályvezető, NAIH
Adattovábbítás külföldre, a vonatkozó hazai és uniós szabályozás.

12.00-12.30 Somogyvári Katalin, osztályvezető, NAIH
Az információszabadság jelentése, tartalma, a közérdekű adatok köre, és kezelésük szabályai. Az adatok közzététele és kérelemre történő kiadása, a közérdekű adatokkal kapcsolatos perek.

12.30-13.30 Ebéd- és kávészünet

13.30-14.00 Révész Balázs, főosztályvezető, NAIH
Az adatvédelmi hatóság vizsgálati eljárása és az adatkezelők főbb kötelezettségei (adatvédelmi felelős, adatvédelmi szabályzat, adatbiztonság).

14.00-15.00 Freidler Gábor, ügyvéd
Az új adatvédelmi törvény gyakorlati jelentősége, az új szabályok alkalmazása az egyes szektorális adatkezelésekben, különös tekintettel a munkaviszonyra, a bankok és biztosítók adatkezelésére.

15.00-16.00 Konzultáció az előadókkal
(Az előadók a konzultáció során vállalkoznak adatkezelési kérdések megválaszolására többek között az egészségügy, az állami nyilvántartások, a bűnügyi adatkezelés, a reklám és direkt marketing, a piackutatás, a hírközlés, a térfigyelő kamerázás, és a tudományos kutatás területéről.)”

Forrás:
Jegyző és Közigazgatás; 2012. október 19.

Közigazgatási, politikai informatika

E-közigazgatás: nagy gond a szereplők motiváltságának hiánya

„A magyar e-közigazgatás nemzetközi összehasonlításban nem áll rossz helyen, a fejlesztésekben nem járunk a sor végén. Nagy problémát jelent azonban a szereplők motiváltságának hiánya. A Rádió Orient műsorában Tózsa István elmondta, az önkormányzatok nem érdekeltek az új szolgáltatások megalkotásában. A Corvinus és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora emellett a közigazgatás szintjeiről és a felgyorsult technológiai fejlődés gondjairól beszélt.

A közigazgatásban időről időre törvényszerűek az újítások – idézte a Rádió Orient műsorában Lőrincz Lajos akadémikust Tózsa István. A Corvinus és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora a közigazgatás történetének alapvető változásairól beszélt. „A nyomtatás, az írógép és az indigó feltalálása jelentős szervezeti átalakulásokat indított el a közigazgatásban. A következő nagyobb állomás, úgy tűnik nem a számítógép – az intelligens írógép –, hanem az internet megjelenése. Az elektronikus közigazgatás az internetre alapozó technikák becsatornázása a közigazgatási munkafolyamatokba” – emelte ki a vendég.

Az e-közigazgatás az információs társadalom közigazgatása. Az átállás minden országban, az adott régió gazdasági fejlettségétől és a közönség igényszintjétől függően szükségszerűen be fog következni. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, a magyar gyakorlatban nem tapasztalható az e-közigazgatás széleskörű alkalmazása, így az ügyfelek nem is várják el annak elterjedt jelenlétét.

Az Európai Unió 4 fejlettségi fokozatot vezetett be a közigazgatásban. Az információ szintjén a szolgáltatásokról ismeretek jelennek meg az interneten. Az interakciós minőségben egyoldalú kommunikációra van lehetőség, az ügyfél bizonyos dokumentumokat tölthet le. A tranzakciós szinten már kétoldalú a párbeszéd: az ügyfél megszólíthatja a hivatalt, a szervezet pedig érdemi választ adhat. A transzformációs fokozatban pedig már megvalósul a teljes körű elektronikus ügyintézés. Az unió 2007-től egy újabb elemet, a targetizációs szintet is bevezette. Itt a hivatal szólítja meg az ügyfelet, a helyi önkormányzat figyelmeztet a határidőkre, nem csak a kötelezettségekre, hanem a kedvezmények igénybevételi lehetőségeire is. Tózsa professzor hangsúlyozta, hogy a szintek között szakadékok vannak, a hivatalokon belül csendes „szervezeti” ellenállás a jellemző, ahogy ez minden esetben megtörténik a szervezet belső struktúráját „fenyegető” bármilyen külső hatással szemben.
„A magyar e-közigazgatás nemzetközi összehasonlításban nem áll rossz helyen, a fejlesztésekben nem járunk a sor végén” – hangsúlyozta a professzor, aki problémaként a motiváció hiányát emelte ki. „A szereplők nem érdekeltek az új szolgáltatások megalkotásában, nem motiváltak a modernizációban” – mondta. Hozzátette, a felgyorsult technológiai fejlődéssel sem tudunk lépést tartani.

„Lehetséges, hogy amire majd megvesszük a modern rendszereket, azok már meghaladottak lesznek. Hiába vannak saját fejlesztéseink, mégis külföldről kényszerülünk majd innovációt venni. Várhatóan akkor vezetjük be az újdonságokat, amikor a külföldi technológia azt meghaladta” – zárta szavait a Corvinus és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora.

A beérkezett kérdésekre adott válaszok:

1. Ön szerint az egységes kártyarendszer és a további informatizáltság miatt nem lesz e jóval kevesebb tisztviselőre szükség a közigazgatásban?
Szlovákiában a múlt héten bocsájtottak el 5000 közalkalmazottat, aminek nem a közigazgatási modernizáció volt a kiváltó oka, hanem az állam kiadásainak a csökkentése és az uniós, IMF megfelelési kényszer. Az, hogy az e-közigazgatás nem hozza magával automatikusan az elbocsájtásokat, annak a jelenleg elvileg elérhető legmagasabb szintű technológiai alkalmazása a bizonyítéka: a virtuális valóság post-internetes alkalmazásában minden ügyfélszolgálatos tisztviselő „avatárja” mögött egy valódi személynek kell állnia. A költségcsökkenés abban jelentkezik, hogy ezeknek a tisztviselőknek nem kell a munkahelyükre utazniuk, elvileg bárhonnan végezhetik az ügyfélszolgálatot. A back office ügymenetek között a postgraduális képzések, meetingek esetében válik szükségtelenné a személyes megjelenés a valós idejű virtuális interaktivitás mellett, ami szintén költségkímélést jelent – természetesen létszámleépítés nélkül.

2. A szakértő szerint hol állunk mi az európai mezőnyben az e-közigazgatás területén?
Nem állunk rossz helyen. Ha a CLBPS (Common List of Basic Public Services) EU által ajánlott elektronikus közszolgáltatás fejlesztési listájának szolgáltatásait egyenként értékeljük országonként, hogy hol milyen fejlettségi (interakciós) szinten érhetők el, akkor a 27 EU ország között Magyarország általában minden évben a második harmad végén helyezkedik el, vagyis a 15-18. helyeken. Ehhez azonban, el kell mondanom egy ma is érvényes, cca. 3500 évvel ezelőtti történetet: amikor Trója ellen hadba szólították a görögök az egyes királyságokat, a ciprusi királyhoz (Kynaros-hoz, aki az érthetőség kedvéért Adonis apja volt), Menelaos és Odysseus hajózott el személyesen. A ravasz Kynaros 100 db, katonákkal megrakott hajót ígért Ciprus nevében. (Ez olyan, mintha ma egy tagország bejelentené az Uniónak, hogy az összes CLBPS e-szolgáltatást a legmagasabb szinten teljesíti.) Ám, amikor a gyülekező helyre megérkeztek a hajók, Odysseus-ék (az Európai Unió) meglepődve látták, hogy a ciprusi túljárt az eszükön; csak egyetlen hajó érkezett ugyanis Ciprusból, s annak a kapitánya 99 db, terrakotta katonákkal megrakott kis játékhajót bocsájtott a vízre, hogy ígéretüknek eleget tegyenek. Vagyis teljesítjük az elvárásokat, csak éppen a szolgáltatásokat nem nagyon használják, kvázi használhatatlanok, mint a játékhajók Trója ellen. De, hogy ne legyek ilyen pesszimista, azért hozzá kell tennem, hogy a hajó – már az egyiptomi sírkamrákban is állandó kellék volt, ugyanis – minden esetben egy másik dimenzióba való utazás eszköze volt, ilyen értelemben azért ezek a „látszat” szolgáltatások is elősegítik az információs társadalom közigazgatásának, az e-közigazgatásnak a terjedését.

3. Igazgatásszervező vagyok. Ajánlja e nekem az IT vonalon a továbbfejlődést?
Az előbb hosszan válaszoltam. Most rövid leszek: feltétlenül, sőt ezt ajánlom leginkább a közigazgatáson, közszolgáltatásokon belül. Ez olyan, mint amikor az írógép feltalálása idején valaki megkérdezte volna, hogy megtanuljon-e gépelni? (Nem akartam olcsó poénokat elsütni, de – ha már itt tartunk – Kádár János is írógépszerelő volt eredetileg.) Komolyra fordítva a szót, nemcsak a közigazgatás, az egész gazdaság virtualizálódik, és ez IT a javából.”

Forrás:
E-közigazgatás: nagy gond a szereplők motiváltságának hiánya; OrientPress; 2012. október 8.

Biometrikus segélyezési rendszert tesztelnek

„A MasterCard bevezette az első olyan betéti kártyaprogramot, mely biometrikus azonosítást használ – közölte a nemzetközi kártyatársaság.

Az azonosítás beszédhang-felismerés és ujjlenyomatminta alapján történik. A leendő kártyabirtokos a kártyaigénylésnél biztosítja ezeket az adatokat, amelyeket a plasztik a csipen tárol. A biometrikus azonosítás elsősorban olyan fizetési környezetben fontos, ahol gyakori a visszaélés, a bankkártya nem jogszerű használata, például az állami segélyek, nyugdíjak, juttatások elosztásakor.

A Dél-Afrikai Köztársaságban tesztelik
Az első ilyen program a Dél-Afrikai Köztársaságban indult el, ahol az állami öregségi, rokkantsági nyugdíjakat valamint egyéb segélyeket ma már biometrikus betéti kártya segítségével osztják ki. A biometrikus azonosításnak akkor van szerepe, amikor a segély a bankkártyára kerül, ekkor kell ujjlenyomatot és hangmintát adnia a kártyabirtokosnak. A rendszer így biztosítja azt, hogy a pénz valóban ahhoz jusson el, akinek szánták.

A dél-afrikai kormány reméli, hogy az új kártyák jelentős segítséget nyújtanak majd a visszaélések és a jogosulatlan használat visszaszorításában.

Jó az embereknek, jó az államnak?
Dél-Afrikában jelenleg alakítják át a szociális juttatások rendszerét. A MasterCard közlése szerint a program 2012. márciusi indulása óta több mint 3 millió dél-afrikai kapott biometrikus kártyát. Jövő márciusra pedig több mint 10 millió jogosult – a teljes lakosság mintegy egyötöde – kapja majd ilyen bankkártyára a segélyeket, juttatásokat.

A dél-afrikai országban eddig súlyos problémát jelentett, hogy a segélyeket más vette fel, így a teljes kifizetések több mint egynegyede került illetéktelenekhez. A MasterCard becslése szerint az új rendszer az állam veszteségét közel 50 százalékkal csökkentheti.”

Forrás:
Biometrikus segélyezési rendszert tesztelnek;

Informatika, távközlés, technika

Péterfalvi a hackertámadásokról: „felértékelődtek a személyes adatok”

„Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint az egyik magyarországi cég honlapjának feltörése, az ott regisztrált felhasználók különböző adatainak közzététele azt bizonyítja, hogy a személyes adatok felértékelődtek. Péterfalvi Attila az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében arra figyelmeztetett, hogy az eddig megszokott eljárások, intézkedések nem minden esetben nyújtanak megfelelő védelmet a fenyegetésekkel szemben.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azután adott ki közleményt, hogy a hírek szerint szombaton egy török hackercsoport feltörte a Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt. által üzemeltetett promóciós internetoldalt, több mint ötvenezer felhasználó személyes adatait ellopta és nyilvánosságra hozta. Az esettel kapcsolatban a NAIH arra hívta fel a feltört oldalon regisztráltak figyelmét, hogy az ott használt jelszavukat, ha azt más weboldalakon is használják, haladéktalanul változtassák meg.

Péterfalvi Attila szerint az idézett hír és számos más eset is „sajnálatos bizonyítékát adja”, hogy a személyes adatok iránti érdeklődés nő. A NAIH elnöke utalt arra, hogy a hackerek tette bűncselekménynek minősül. Péterfalvi Attila azt is közölte: a rendelkezésére álló információk alapján egyelőre nem világos, hogy a támadás célpontjául szolgáló személyes adatok miért voltak elérhetőek az interneten keresztül, és miért nem titkosították a jelszavakat.

„A hatóság óva int minden hasonló adatkezelési tevékenységet végző szervezetet attól, hogy nem megfelelő adatbiztonság miatt hasonló támadások könnyű célpontjává váljon. Az eset tanulsága, hogy az eddig megszokott eljárások, intézkedések nem minden esetben nyújtanak megfelelő védelmet a fenyegetésekkel szemben: a technikai fejlődés lehetőségeit a védelem során is hasznosítani kell” – írta a hatóság elnöke.

Az adatvédelmi biztos tájékoztatása szerint a NAIH vizsgálja az eset körülményeit, és a további lehetséges intézkedéseket, továbbá „bízik abban, hogy a török hatóságok fellépnek az eset felderítése és a további bűncselekmények megelőzése érdekében”.

Az origo.hu tudósított arról szombat délután, hogy a Cyberwar News nevű hackerportál közölte: a Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt. által üzemeltetett 3d.pepsi.hu címen működő oldal helyén – amelyen eredetileg egy nyereményjáték volt elérhető – a Maxney nevű török hackercsapat üzenete fogadta a látogatókat. A feltörésről az Anonymous hackercsoport magyar részlege adott hírt a Facebook-csoportjában.”

Forrás:
Péterfalvi a hackertámadásokról: „felértékelődtek a személyes adatok”; HVG.hu/MTI; 2012. október 15.

Magyarországi Web Konferencia 2012 az Óbudai Egyetemen

„Október 20-án, szombaton, az Óbudai Egyetemen (1034 Budapest Bécsi út 96/b), kilenc órakor megnyitja kapuit a 2012-es Magyarországi Web Konferencia. Az egész napos rendezvényen a legújabb webes trendekkel és technológiákkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A rendezvény célja: útmutatást adni – nem csak – a webes szakmákban dolgozók számára.

A web jelenleg népszerűbb, színesebb mint valaha. A felhasználható eszközök, technológiák és módszerek egyre gyorsabb ütemben fejlődnek. A mobilok és a tévék bekapcsolódásával ma már a legtöbb ember életének részévé vált. A témakör legjelentősebb hazai konferenciája reggel kilenckor regisztrációval kezdődik, majd tíz órától egészen délután ötig, három teremben az előadók bemutatják a webes technológiák és trendek jelenét valamint várható jövőjét. Az előadások a webes technológiák szinte teljes mai skáláját lefedik: a JavaScript-től a szerver oldali megoldásokon át HTML5-ig, a mobil alkalmazásoktól a klasszikus PC-s környezeten át a tévék világáig.

A részletes program megtekinthető itt. A konferencia hagyományosan kiemelkedő lehetőséget biztosít a kapcsolatépítésre is, hiszen a regisztrációk száma már meghaladja a 650 főt. A rendezvényen való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött, jelentkezni október 19-e, délután öt óráig lehet.”

Forrás:
Magyarországi Web Konferencia 2012 az Óbudai Egyetemen; MTA SZTAKI; 2012. október 15.

Tömeggyilkosságot is el lehet követni a pacemakerek hekkelésével

„Ijesztő demonstrációt tartott az oroszországi Ruxcon Breakpoint hekkerkonferencián Barnaby Jack amerikai biztonsági szakértő (ő volt az, aki két éve a Las Vegas-i Black Hat hekkertalálkozón élőben mutatta be, hogyan kell egy ATM-et kifosztani). Jack az életmentő orvosi készülékek biztonsági réseire próbálta felhívni a figyelmet, teljes sikerrel: azt mutatta be, hogyan lehet 10-15 méterről, egy szál laptop segítségével manipulálni egy szívritmusszabályozó készüléket, és ezzel akár megölni a pacemakert használó áldozatot. „Lehetséges olyan vírus írása, ami a szó szoros értelmében tömeggyilkosságot követ el” – sokkolta a közönséget a hekker.

Jack állítása szerint a pacemakerek szoftvere aránylag könnyen felülírható, vezeték nélküli kapcsolaton, 10-15 méter távolságból, és halálos áramütés adható le a szívre, vagy akár úgy manipulálható a szívritmusszabályozó működése, hogy fokozatosan adagolja a hibás jeleket, így a használójának halála természetesnek tűnhet. Az is elképzelhető, és technikailag 100 százalékig lehetséges, hogy valaki a pacemakereken futó alapszoftvert, a firmware-t frissítő szervert fertőzze meg, és a frissítésben rejtsen el rosszindulatú kódot. Így az adott cég által gyártott összes szívritmusszabályozó használóját gyakorlatilag egyetlen gombnyomással ölheti meg a hekker.

A konferencián több biztonsági szakértő is ostorozta a kórházak informatikai felkészültségét, elhangzott, hogy sok esetben 10-15 éves, frissítés nélküli rendszereket használnak ezek az intézmények, sok esetben még Windows 95-ös alapokon, amelyeket ősrégi vírusok is képesek megfertőzni.

A pacemakerhekkelés nem az első eset, hogy orvosi berendezések távolról történő szoftveres manipulálásával egy vírus, vagy rosszindulatú programozó potenciális gyilkossá válhat. Tavaly egy biztonságtechnikai szakértő hasonló sérülékenységeket mutatott be a cukorbetegek életét megkönnyítő inzulinpumpákban.”

Forrás:
Tömeggyilkosságot is el lehet követni a pacemakerek hekkelésével; Index.hu; 2012. október 19.

5 milliárdért épít megújuló energiaforrásokra alapozott szerverközpontot a Synergon

„Megújuló energiaforrásokra alapozott térségi szerverközpontot épít a Synergon Magyarországon. A cég szerint hiány van ezekből, a létesítmény pontos helyéről még nem döntöttek.

A Budapesti Értéktőzsde honlapján olvasható tájékoztatás szerint zöldmezős beruházással Tier 3-as besorolású adatközpontot hoz létre a Synergon annak érdekében, hogy a jövőben Magyarországon lehessen a térség legfejlettebb, megújuló energiaforrások hasznosítása révén működtetett szerverközpontja. A jövőbeni adatközpont alternatívenergia ellátásáról és a projekt előkészítéséről együttműködési megállapodást írt alá a cég és a PannErgy.

A vállalat vezetése áttekintette a jelenlegi adatközponti piaci lehetőségeket, amely alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a jövőben az adatközponti szolgáltatás az infokommunikációs piac egyik meghatározó színtere lesz. Az elemzés megállapította, hogy a meglevő hazai és regionális kapacitások mellett létjogosultsága van mind energetikai, mind pedig elhelyezési és üzemeltetési szempontból fejlettebb parkok kialakításának. A piacon ismert problémák megoldása érdekében a társaság első körben egy 2000 m2-es, majd a későbbiek során akár 5 000 m2-ig bővíthető szolgáltató-semleges létesítmény létrehozását célzó projekt előkészületeit tette meg.

A vizsgált adatparki megoldások közül egy a zöldmezős beruházásra épülő projekt mellett tették le a voksukat. A vezetés tárgyalta a már meglévő és üzemelő adatközpontok valamelyikének megvásárlását is, azonban az elemzések azt mutatták, hogy mind a bővíthetőségi szempontok, mind pedig az energia ellátási alternatívák tekintetében kedvezőbb lehetőség egy új, a korábbi kötöttségektől mentes, a mai kor követelményeinek és a jövőbeni energetikai szempontoknak is megfelelő beruházás.

A Tier 3-as besorolású szerverközpont energiaellátását, illetve hűtését a zöld-technológia elveknek megfelelően, megújuló energia hasznosítása révén valósítaná meg a társaság, melyet a PannErgy mérnökei dolgoznak ki. A tervek szerint a 2013. tavaszán vagy nyarán induló zöldmezős beruházás értéke elérheti a 18 millió eurót is, melynek finanszírozását részben pályázati forrásokból, részben banki finanszírozásból, másrészt saját erőből kívánják fedezni. Az adatközpont létrehozásának tervezése, és a létesítmény helyének kijelölése során a Synergon figyelembe veszi a Magyarországon meglévő nemzetközi száloptikai hálózatokat, illetve azokat a szinergiákat is, amelyek energiatermelő lehetőségek során keletkezhetnek. A szóba jöhető helyszínek körét a társaság már jelentősen szűkítette, hamarosan döntenek a végső tranzakcióról is.

„Több ügyfelünk jelezte az elmúlt egy év során, hogy saját szerverszobáját, vagy a meglévő bérelt adatparki tárolóhelyét másikra cserélné, amennyiben olcsóbbat és biztonságosabbat kínálnának számára. Az igények jelentkezését követve megvizsgáltuk a Tier 3-as besorolású adatparkokat Európában, és azt tapasztaltuk, hogy jelenleg hiány mutatkozik a távközlési szolgáltató-semleges (carrier neutral) adatközponti tárolóhelyek terén. Megállapítást nyert, hogy Magyarország az egyik legkedvezőbb hely egy új létesítmény megépítésére, mert ésszerű költségszint mellett kiválóan képzett műszaki személyzet áll rendelkezésre, és az infrastruktúra is megfelelő szintű.Fontos érv még, hogy az ország Európa térképén központi elhelyezkedésű, így szolgáltatásunkkal kaput nyithatunk kelet felé is – nyilatkozta Rácz Imre, a vállalat ügyvezető igazgatója. ”

Forrás:
5 milliárdért épít szerverközpontot a Synergon; SG.hu; 2012. október 22.
Lásd még:
Data center tiers, Wikipédia
Tier Classifications Define Site Infrastructure Performance; Uptime Institute (pdf)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális menetrend: bizottsági konzultáció a távközlési piacokra vonatkozó ajánlásról

„Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményezett abból a célból, hogy naprakésszé tegye azoknak az érintett nagy- és kiskereskedelmi távközlési piacoknak a jelenlegi jegyzékét, amelyekre az uniós távközlési jogszabályoknak megfelelően a 7. cikk szerinti eljárás alkalmazandó (lásd MEMO/10/226). Ezek közé tartoznak többek között a telefonhálózathoz való kiskereskedelmi hozzáférés és a nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés elnevezésű piacok. Az érintett piacokat felsoroló jegyzék segítségével a nemzeti szabályozó hatóságok összehangolt módon végezhetik piacaik szabályozását. A jegyzék felülvizsgálata során figyelembe veszik majd a jelentősebb piaci és technológiai változásokat, így például az internetalapú alkalmazásokat és szolgáltatásokat, a hálózatok és szolgáltatások különböző típusai közötti konvergenciát, valamint a nagy sebességű internetes hálózatok és szolgáltatások fejlődésével kapcsolatos tendenciákat. A kapott eredmények alapján a Bizottság naprakésszé teszi az érintett piacokra vonatkozó jelenlegi ajánlását, amelynek utolsó frissítésére 2007-ben került sor. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a konzultáció keretében 2013. január 8-ig nyújtsák be válaszaikat.

Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Ahhoz, hogy a szabályozás kialakítása során kizárólag a tartós strukturális versenyproblémákra és a beruházások előmozdítására összpontosíthassunk, naprakész tudással kell rendelkeznünk az ágazatot érintő technológiai változások terén.”

A kérdőív célja, hogy segítségével feltérképezhetővé váljanak a jelentősebb technológiai trendek, és mód nyíljon az érdekeltekkel folytatott konzultációra az érintett piacok és az ezek alkalmazási körét tartalmazó jelenlegi jegyzék felülvizsgálata, valamint az adott esetben a jegyzékbe felvételre kerülő piacok, többek között a tagállami szinten szabályozott piacok és a transznacionális piacok kapcsán.

A konzultáció a felülvizsgálati folyamat első szakaszát jelenti. Az eredmények alapján, és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC), valamint a tagállamok képviselőiből álló, tanácsadói feladatokat ellátó hírközlési bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság módosított ajánlást fogad majd el.

Előzmények
Az uniós távközlési szabályoknak megfelelően a Bizottság ajánlást fogad el a szabályozott elektronikus hírközlési szektoron belüli érintett termék- és szolgáltatáspiacokról, majd ezt rendszeres felülvizsgálatnak veti alá (lásd IP/07/1678). Az ajánlás meghatározza azokat a piacokat, amelyek alapvetően előzetes szabályozás alá tartoznak. A nemzeti szabályozó hatóságok feladata a nemzeti piacok rendszeres ellenőrzése és a Bizottság ezzel kapcsolatos tájékoztatása az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás keretében. Ez az eljárás egy olyan konzultációs és értesítési mechanizmust jelent, amelynek keretében a nemzeti távközlési szabályozók kötelesek előzetesen értesíteni a Bizottságot és az uniós tagállamok távközlési szabályozó hatóságait olyan esetekben, amikor a piacot érintő problémák kiküszöbölésére szolgáló intézkedések bevezetését tervezik. A Bizottság 2003 óta több mint 1300 ilyen értesítést ellenőrzött.

A mostani a Bizottság érintett piacokról szóló ajánlásának második felülvizsgálata. A Bizottság első ajánlása 2003-ban született, majd 2007-ben módosult, hogy kiterjedjen az alábbi elnevezéseket viselő egy kiskereskedelmi és hat nagykereskedelmi piacra is: helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés, híváskezdeményezés helyhez kötött telefonhálózatból, hívásvégződtetés helyhez kötött egyedi telefonhálózatban, nagykereskedelmi hozzáférés a helyi hurokhoz, nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés, bérelt vonalak nagykereskedelmi végződtetési szegmensei, beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobilhálózatokban.

Hasznos linkek
A nyilvános konzultációhoz kapcsolódó dokumentum az alábbi weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news-redirect/8788”

Forrás:
Digitális menetrend: bizottsági konzultáció a távközlési piacokra vonatkozó ajánlásról; Európai Bizottság, sajtóközlemény ( IP/12/1105); 2012. október 16.

Sokakat érint: jövőre már így számlázhatunk

„Magyarországon egy év alatt 620 millió bizonylatot állítanak ki, ennek csupán a három százaléka elektronikus, a többit kinyomtatják. A változással olcsóbb és gyorsabb lehet az eljárás.

A papír, a boríték, és az ajánlott feladás költsége körülbelül 400 forint. A számla internetes küldése, vagyis az e-számla sincs ingyen, de jóval olcsóbb, küldeményenként 40 forint. Az e-számla megérkezéséről ráadásul azonnal értesül a küldő is – derül ki az M1 Híradó összeállításából.

Az e-számlázásnak jelenleg szigorú informatikai követelményei vannak. Olyan speciális programok kellenek a számlák létrehozásához és tárolásához, ami a vállalatoknak általában nincs, ezért külső cégekre bízzák ezt a feladatot. A jövő évi adótörvények azonban lazítanának ezeken a feltételeken.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Híradónak elmondta: nagyon sok egyszerűsítő lépést tartalmaz a januártól tervezett változtatás, és egyértelműsíti majd az elektronikus számlázást, tehát a vállalkozók számára könnyebb, egyszerűbb, érthetőbb lesz a rendszer.

A tervek szerint az e-számla bármilyen formátumú lehet, és egy egyszerű e-mailban is el lehet majd küldeni, így nem feltétlenül kell közvetítő céget használni. Az e-számláknak csupán három alapelvnek kell megfelelniük. Linczmayer Szilvia, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivője szerint ezek az eredetiség, a hitelesség, és az olvashatóság.

Ha az országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, az adózó döntheti el, hogy hogyan tesz eleget ezeknek a feltételeknek. A könnyítéstől azt várja a kormány, hogy a mostaninál jóval többen választják majd az elektronikus számlázást.”

Forrás:
Sokakat érint: jövőre már így számlázhatunk; Híradó.hu; 2012. október 21.

Mindenhol elérhető lesz az érintésmentes fizetés

„2013-tól kizárólag érintés nélküli fizetésre képes terminálokat helyez ki az OTP és az ügyfelek által lecserélt régi bankkártyák helyett is ilyet adnak. A technológia a fesztiválokon már bizonyított.

Az érintés nélküli fizetés jövőjéről tartott közös sajtótájékoztatót az OTP Bank és az ACE Telekom internetszolgáltató – utóbbi biztosította négy nagy nyári fesztivál ehhez kapcsolódó műszaki hátterét. Benyó Péter, az OTP Bank termékfejlesztési vezetője elmondta, hogy 2009-ben kezdték meg az érintés nélküli fizetés bevezetését, akkor a hazai piacon elsőként jelentkeztek ilyen kártyával. Ennek oka az volt, hogy a hagyományos termékek terén – mint a hitel- és a debitkártyák – majdnem teljes telítettséget ért már el a magyar piac, ezért új utakat voltak kénytelenek keresni. A hagyományos plasztikokból már 9 millió van a magyar piacon, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag mindenkinek van egy folyószámlához kapcsolódó kártyája.

A további bővülés érdekében újabb felhasználási lehetőséget kerestek a kártyák számára, amire az impulzusszerű vásárlások bevonása jó lehetőséget jelentett. Olyan helyeken is megjelenhettek így a kártyák – például az újságárusító trafikokban vagy a fesztiválokon – ahol egyébként korábban elvétve lehetett leolvasóval találkozni. A technológia ugyan teljesen új, de üzletileg nincs változás, csupán a fizetés nagyfokú gyorsítását jelenti a kártyalehúzás és a PIN kód megadásának kihagyása.

A cégnek az MNB jelentése szerint közel 60%-os részesedése van az érintés nélküli piacon, és közlésük szerint kb. negyedmillió ember birtokol általuk kiadott érintés nélküli fizetésre képes kártyát. Azonban mivel az újonnan kibocsátott kártyáik közül mind ilyen, ezért jól tervezhető a növekedés, várakozásaik szerint jövő évre elérik az egymilliós darabszámot. Ezzel egy nagyon szűk elit európai klub részese lehet Magyarország, hiszen nálunk jóval népesebb nyugati országokban sincs ennyi, a régióban pedig kiemelkedőnek számítunk.

Azonban ebből az is következik, hogy mivel nem új ügyfeleket vonzanak be, hanem a meglévők kapnak ilyen kártyát ezért ők sokszor nem is tudnak róla, hogy erre is jó az új kártyájuk. Ennek tudatosítására folyamatos kampányokkal és promóciókkal próbálják majd a technológiát megismertetni…”

Forrás:
Mindenhol elérhető lesz az érintésmentes fizetés; SG.hu; 2012. október 18.

Útdíjtender: Négyen tehetnek ajánlatot

„Felszállt a fehér füst az elektronikus útdíjtenderen: az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. a péntek esti órákban eldöntötte, hogy a sorban álló hat cég közül néggyel kezd tárgyalni a 6300 kilométer közutat lefedő díjrendszer szállításáról.

A 42 milliárd forint keretösszegű közbeszerzés következő szakaszában, papírforma szerint jövő szerdán a T-Systems Magyarország Zrt., a Getronics Magyarország Kft., a Kapsch Trafficom AG és a Kapsch Telematic Services Kft. párosa, valamint a China International Telecommunication Construction Corporation csapata állhat rajthoz. A döntés nem ment könnyen. Erre utal, hogy az ÁAK felrúgta a saját maga szabta határidőket: lapunk úgy tudja, a sztrádatársaság pénteken levélben arra kérte a pályázókat, hogy szakembereik 18 óráig „álljanak rendelkezésre”.

Az ajánlati dokumentációt azonban a jelzett időpontig egyetlen pályázó sem kapta kézhez. Az ÁAK Váci úti központjában még az esti órákban is tárgyaltak. A vita arról folyt, hogy a szlovák Towercom Infrastructure A. S. részt vehet-e a tender következő szakaszában. A részvételi jelentkezésekor leadott dokumentumok hiányosságainak pótlására négy pontban felszólított cég a hírek szerint nem tudta maradéktalanul teljesíteni a pályázat feltételeit. Egy, a megkövetelt szakmai tapasztalattal és végzettséggel rendelkező szakembert a társaság egy új, a jelentkezéskor megjelölt konzorciumi tagok sorában nem szereplő cég révén „hozott volna” csapatába.

Az új szereplő bevonásához azonban az ÁAK nem járult hozzá, álláspontja szerint erre a hiánypótlás keretében nincs lehetőség. Az útdíjtender jelentkezési szakaszának eredménye végül este nyolc óra után született meg. Az eredetileg versenybe szállni készülő nyolc cég közül a már korábban kizárt EFKON AG, a csütörtökön önként visszalépő Hungarian Motorway Konzorcium, és a Towercom csapata mellett még egy pályázó esett ki. A hírek szerint a referenciák hiánya lett a veszte az olasz IMET S.p.A.-nak is.”

Forrás:
Útdíjtender: Négyen tehetnek ajánlatot; Népszabadság; 2012. október 20.

Szakirodalom

Járásaink a statisztikák tükrében

„Elkészült a KSH online elérhető adatbázisa a járások és a járásokhoz tartozó települések legfontosabb statisztikai adatairól. Az adatok 2010-es állapotot tükröznek és a főbb területi, illetve demográfiai mutatókra vonatkoznak. Az adatbázis statisztikai alapegysége tehát a járás és a hozzájuk tartozó települések. A közzétett adatok (alap- és származtatott adatok) által egy általános képet kaphatunk ezen új közigazgatási egységek relatív népesség- és településföldrajzi viszonyairól. Az alábbi tömör, számszerű jellemzésben és a mellékelt térképeken ezeket a főbb mutatókat vesszük górcső alá. Jelen esetben nem célunk a mélyrehatóbb vizsgálat, az összegyűjtött adatokat egyszerű matematikai műveletekkel elemezzük és ábrázoljuk tematikus kartogramokon, melyek az egyes téregységek abszolút és relatív helyzetére, illetve nagyobb térségi tendenciákra is rávilágítanak.

A járások népessége 2010-ben és népességének változása 2001–2010 között

Nagyfelbontású térkép megtekintése

A járások átlagos népességszáma (a budapesti kerületeket is beleszámítva) 50 000 fő körüli, a népesség területi eloszlása – egy-két érthető gócterülettől eltekintve – nagyjából homogénnek mondható. Legnépesebb a Miskolci (251 422 fő), a Debreceni (221 138 fő) és a Szegedi (206 839 fő) járás, legkisebb lakónépességű a Bélapátfalvi járás (8831 fő). A legnépesebb budapesti járás 144 992 fő lakossal a 11. kerület (Újbuda), legkevesebb lakosa pedig a 23. (soroksári) kerületnek van (20 004 fő).

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

A népesség változása a 2001–2010-es időszakra vonatkozóan ugyancsak viszonylag egységes képet mutat: sajnálatosan kevés kivétellel a népességfogyás jellemzi leginkább az ország térségeit. A fogyás mértéke nyilvánvalóan az aprófalvas térségekben dominál, ehhez hozzájön az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régió egy-egy nyúlványa. Legnagyobb fogyás Mezőkovácsháza, Bátonyterenye, Sátoraljaújhely, Tab és Cigánd járásait érintette. Intenzív népességnövekedést a budapesti agglomeráció (pl. Szigetszentmiklós, Budakeszi, Dunakeszi, Gödöllő), Pécs, Szeged, Debrecen, valamint a Közép-magyarországi régió és – Székesfehérvár kivételével – Fejér és Veszprém megye, illetve a nyugati határvidék preferáltabb térségei mutattak. 2001–2010 között a mezőkovácsházai járásban volt a legmagasabb a népességfogyás (15,8%), ahol 2010-ben a halálozások száma az élveszületések közel háromszorosa volt.

A járások népsűrűsége
Magyarország átlagos népsűrűsége 107 fő/km2 (2010 – adatforrás: TeIR). A 175 vidéki járásból (a budapesti kerületek járásait nem számolva) 41 járás (23%) népsűrűsége mutat átlag feletti értéket. Érthető módon az erősebb népességkoncentráció a budapesti agglomeráció városai (Szentendre, Dunakeszi, Gödöllő, Szigetszentmiklós, Érd, Martonvásár stb.) és a legnagyobb vidéki (megyei jogú) városaink (Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Tatabánya, Győr, Szombathely stb.) köré szerveződő járásokban mutatkozik. Utóbbiak kivétel nélkül agglomerációval (Győr, Miskolc, Pécs), agglomerálódó térséggel (Szombathely), vagy nagyvárosi településegyüttessel (Debrecen, Nyíregyháza, Szeged) rendelkeznek.

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

Legnagyobb népsűrűségű a Dunakeszi járás (több mint hétszerese az országos átlagnak), a vidék legsűrűbben lakott járása pedig a Pécsi járás (az országos átlag közel háromszorosa). A legritkábban (50 fő/km2 alatt) lakott járások kisebb tömböket alkotva mutatkoznak. Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének egyáltalán nincs ilyen legritkábban lakott térsége. Ez a kategória legnagyobb arányban (nem számban) Somogy megyében jelentkezik (területének 60%-a „legritkábban lakott” térségtípusba sorolható).

A járások demográfiai helyzete a népsűrűség, öregedési index, vándorlási különbözet, természetes fogyás és a népességváltozás tükrében
Domokos T. – Kulcsár L. 1999. munkájában alkalmazott, összesített demográfiai index módszerrel, a rendelkezésünkre álló 2010-es statisztikai mutatók segítségével megvizsgáltuk a járások demográfiai helyzetét. A korábbi vizsgálat mintájára olyan összetett mutatót képeztünk, ahol a demográfiai helyzetet kifejező mutatók (népsűrűség, öregedési index, vándorlási különbözet, természetes szaporodás, népességváltozás) negatív tartományait vettük figyelembe. Ha az adott probléma jellemző volt a járásra 1-et, ha nem, 0 értéket kapott. Az összesített demográfiai index az alábbi értékeket vette irányadónak: népsűrűség kisebb, mint 50 fő/km2; öregedési index nagyobb, mint 100; vándorlási különbözet negatív, természetes szaporodás negatív (=természetes fogyás); a népességváltozás 2001–2010 között (2001=100%) negatív. Az egy járáshoz tartozó minimális összesített problémaszám (index) így 0, a maximális érték 5 lett. Hét járás – a Budakeszi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Szentendrei, Szigetszentmiklósi és a Pilisvörösvári – összpontszáma 0 lett, ezen járások demográfiai helyzete kifejezetten pozitív (magas népsűrűség és alapvetően odavándorlás jellemzi, a fiatal népesség aránya meghaladja az idősekét, természetes szaporodása pozitív előjelű és a nevezett tíz éves időintervallumban lakónépessége növekedő tendenciát mutatott). Ezzel szemben az ország többi járásában a demográfiai mutatók közül legalább egy, de a térségek túlnyomó részében legalább 3 mutató negatív értéket mutatott.

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

A térképen jól kirajzolódik a budapesti agglomeráció pozitív demográfiai helyzete. Ennek a térségnek öregedési indexe 100 alatti, és amint azt korábban láttuk, az elmúlt 12 évben lakónépessége is intenzíven növekedett. Mindemellett a vándorlási különbözet pozitív értéke is kiugróan magas (köszönhetően a szuburbanizációs folyamatoknak): pl. Szigetszentmiklósi járás 998 fő; Érdi járás 1010 fő, Budakeszi járás 1482 fő; Gödöllői járás 1659 fő, Bp. 11 kerület 5565 fő. Valamivel kisebb mértékben ugyan, de pozitív előjellel kirajzolódni látszik egy közép-magyarországi folt, valamint az M7-es, illetve M1-es autópályák tengelye, és nyugaton az É-D irányú határszél. A legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetben a korábban már említett aprófalvas térségek (közülük is inkább Vas és Baranya megye), illetve a népsűrűség alakulását bemutató térkép területi helyzetképén is kirajzolódó alföldi területek vannak. A legnagyobb problémát az elöregedő népesség (pl. Bélapátfalvi, Lenti, Pétervásárai járás), a magas elvándorlás (pl. Kalocsai, Mezőkovácsházai, Karcagi, Szeghalmi járás) és összességében a fogyatkozó népességszám jelenti. 2010-ben hazánk öregedési indexe 112,6 (vagyis 1,126) volt, 2012-ben a becslések szerint ez 116,5-re növekedett. A járások nagy része (114 db, 57%) ezt a 2010-es országos értéket meghaladja. A maradék 85 országos átlag alatti.

A járások településsűrűsége

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

Magyarország teljes lakosságának 25%-a él apró- és kisfalvakban, elsősorban Vas, Baranya, Zala, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Legnagyobb településsűrűség tehát a tradicionálisan aprófalvas térségek járásaiban mutatható ki. A településkoncentráció (100 km2-re jutó települések száma) a Siklósi (8), Zalaegerszegi (8), Szikszói (8), Lenti (8), Sellyei (8), Encsi (8), Záhonyi (8), Körmendi (7), Szentlőrinci (7), Kőszegi (7), Bólyi (7), Fehérgyarmati (7), Zalaszentgróti (7), Letenyei (7), Sásdi (7), Pécsváradi (7), Pilisvörösvári (7), Sümegi (7), Komlói (7), Szigetvári (7), Putnoki (7), Devecseri (7) és Sátoraljaújhelyi (7) járásokban ölti a legnagyobb mértéket. Legkisebb (1-nél nem nagyobb) településsűrűségű egységek kivétel nélkül az alföldi járások közül kerülnek ki, köztük is a sort az egykori alföldi mezővárosok járásai zárják, mint pl. Debrecen (0,4), Hajdúböszörmény (0,4), Hódmezővásárhely (1), Karcag (1), Kiskunfélegyháza (1), Nagykőrös (1) stb.

Városok száma és a városlakók aránya a járásokban

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

A városok száma járásonként átlagosan 2. Többségükben azonban (79 járásban) 1 város található, melyek egyúttal a járásközpontnak felelnek meg. Kiugró számú város mindössze három helyen, a Szigetszentmiklósi és a Miskolci (6-6 város) és a Gödöllői (5 db) járásban van.

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

A városlakók aránya 100%-os a Debreceni és a Hajdúböszörményi járásokban, mivel e járások települései (Debrecen és Hajdúsámson, illetve Hajdúböszörmény és Hajdúdorog) városi rangot viselnek, ráadásul Debrecen, Budapest után hazánk második legnépesebb városa (harmadik Szeged, negyedik Miskolc, ötödik Pécs, hatodik Győr). Ez az arány ugyancsak magas – 90% feletti – a Dunakeszi (98%), Mezőtúri (94%), Hódmezővásárhelyi (94%), Vecsési (92%), Gyomaendrődi (90%), Szeghalmi (90%) és Szigetszentmiklósi járásokban is. Látható, hogy míg a Gödöllői járás városainak száma nagy, a városlakók aránya valamivel jobban elmarad az „élmezőnytől” (63%), addig a népes Szeged és Pécs városához tartozó, kevéssé városodott járások városlakóinak aránya szintén 85% feletti.

A járásközpontokban lakók aránya

Nagyfelbontású térkép megtekintése pdf formátumban

A járásközpontokban lakók arányát bemutató kartogramra tekintve több helyen érvényesülni látszik a járásközpontok népességtömörítő mivolta. A legmagasabb (80% feletti) arány Debrecen (94%), Nagykörös (86%), Pécs (83%), Szeged (82%), Hódmezővásárhely (82%) és Kiskunfélegyháza (80%) járásközpontokban tapasztalható. Nyilvánvalóan abban a 79 járásban, ahol csak egy város található (pl. Debrecen és Hódmezővásárhely), ez az arány megegyezik a városlakók arányával. A felsoroltak közül tehát Nagykőrös és Kiskunfélegyháza járásközpontok relatíve jelentősek saját területükön belül, hiszen mindkettő egyedüli város a saját járásában, és alacsony településszámuk révén településsűrűségük is minimális (1 település/100km2). A járásközpontok közül arányaiban legkevesebben Göncön (10%), Rétságon (12%), Szobon (12%), Pétervásárán (12%) és Fonyódon (14%) laknak – ezek többségükben viszonylag magas (4 település/100 km2 feletti) településsűrűséggel jellemezhető térségek.”

Forrás:
Járásaink a statisztikák tükrében; Endrődi Judit, Horváth Balázs; Térport; 2012. október 18.

A magyar lakosság vélekedése a fizetési megoldások biztonságáról

„Felmérésünk szerint a hazai lakosság a bankkártyát tartja a legbiztonságosabb elektronikus fizetési megoldásnak. A bankkártya biztonságosságáról való pozitív vélekedés közvetlenül a hagyományos fizetési megoldások, a sárga csekk és a készpénz biztonságossága után következik. Elemzésünk egyik legfontosabb megállapítása ugyanakkor az, hogy elsősorban nem biztonsági okai vannak a korszerűbb, elektronikus fizetési megoldások kevésbé intenzív használatának, de az ilyen irányú félelmek szerepe nem hanyagolható el teljesen, különösen az internetes fizetési megoldások esetében. A fizetési megoldásokkal kapcsolatos biztonságérzet elsősorban az ismertséggel és a használattal van kapcsolatban. Azaz a fogyasztók azokat a megoldásokat tartják biztonságosabbnak, amelyeket ismernek és használnak, amelyeket nem ismernek, és kevésbé használnak, azoknak a biztonságosságát is alacsonyabb szintre értékelik. Így a készpénzmentes elektronikus fizetési megoldások intenzívebb használatát leginkább az ismeretek bővítésével lehet elérni, ezzel együtt pedig a használók biztonságérzete is magasabb lesz. A fizetési megoldásokkal kapcsolatos ismeretek átadását a lakosság túlnyomó többsége a saját számlavezető bankjától várja…”

Forrás:
Biztos, ami biztos! A magyar lakosság vélekedése a fizetési megoldások biztonságáról; Divéki Éva, Listár Dániel; MNB-szemle; 2012. október; 7-27. oldalak (pdf)

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

„A kötet célja a 27 EU-tagállam közigazgatási rendszerének komparatív irányultságú bemutatása. E nagy volumenű vállalkozás – a benne rejlő összes nehézség ellenére – lehetőséget ad arra, hogy ne csak a közigazgatás valamely részterületéről kaphasson az olvasó információkat, hanem az egyes államok teljes közigazgatási rendszerei saját hazai történelmi és politikai kontextusukban nyerhessenek megvilágítást, s ez a tárgyalásmód teszi lehetővé a rendszerek egymással való egybevetését, és fejlődési tendenciáik érzékeltetését is.

A vállalkozás legnagyobb erénye teljeskörűségében és összehasonlító jellegében rejlik, mivel ilyen irányú kutatás még a legfejlettebb közigazgatásokat tömörítő OECD és IIAS keretei között sem folyt az elmúlt két évtizedben. A tizenöt szerző harminc tanulmányát bibliográfiák, részletes tartalomjegyzék valamint számos ábra és táblázat teszi még használhatóbbá.
970 oldal
ISBN: 9789632952161
Complex Kiadó, 2011”

Forrás:
Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása; Szamel Katalin, Balázs István, Gajduschek György, Koi Gyula; Complex Kiadó

Törvények, rendeletek

Előterjesztés: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról

„…Átmeneti szabályok az új Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséig

A KIM társadalmi egyeztetésre bocsátja az új Büntető Törvénykönyvről hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló javaslatát. Az előterjesztést még nem tárgyalta a kormány, ezért nem tekinthető a kormány álláspontjának.
…
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedésekhez kapcsolódóan a büntetőeljárás menetében is indokolt egy olyan új kényszerintézkedés beiktatása, amely – a bűncselekmény további megvalósulásának a megakadályozása érdekében – ideiglenes jelleggel akadályozná meg az adathoz való hozzáférést. A kényszerintézkedés elrendelésére a bíróság jogosult. Az új intézkedés és kényszerintézkedés végrehajtására első helyen a tárhelyszolgáltatók lesznek kötelezve. Végső esetben kerülhetne sor az ún. „blokkolásra”, ha a tárhelyszolgáltató nem teljesíti az adat-eltávolítási kötelezettségét vagy annak joghatósági akadálya áll fenn, de az adattartalomhoz való hozzáférést a magyar felhasználók részéről meg kívánjuk akadályozni. A blokkolás elrendelésére mind a büntetőeljárás keretében, mind az eljárást lezáró érdemi határozattal elrendelt intézkedés végrehajtási szakaszában sor kerülhetne. Kényszerintézkedésként csak meghatározott bűncselekményi körrel (gyermekpornográfia, terrorcselekmény, állam elleni bűncselekmények) összefüggésben lenne elrendelhető. Az eljárás befejezését követően a végrehajtási szakban is elrendelhető a blokkolás, a fokozatosság elvét követve akkor, ha a jogsértő adattartalmat a tárhelyszolgáltató bírság kiszabása ellenére nem távolította el, vagy a végrehajtás érdekében benyújtott jogsegély kérelem nem vezetett eredményre. A blokkolás elrendelése ellen jogorvoslatnak van helye. A blokkolás teljesítésére a hozzáférést biztosító közvetítő szolgáltatók, vagyis az elektronikus hírközlési szolgáltatók lennének kijelölve. A blokkolás végrehajtásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködik és a végrehajtás érdekében a bíróság által elrendelt blokkolásokról egy adatbázist hoz létre, amelyhez a hírközlési szolgáltatók csatlakozni kötelesek, ezzel biztosítható a gyors és egységes végrehajtás. A blokkolás ténylegesen súlyosabb beavatkozást jelent, mint a tartalom eltávolítása, ugyanakkor e nélkül az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának hatékonysága kérdéses, és jól körülhatárolt feltételek mellett kialakítható ennek jogállami megoldása…
…
Az előterjesztés október 26-ig véleményezhető a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu email címen.”

Forrás:
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. október 16. (zip fájl)

Előterjesztés: 2012. évi … törvény az elektronikus információbiztonságról

„Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban éreztették hatásukat az információs rendszereket érintő olyan események, amelyek a kormányzat és a lakosság figyelmét is felhívták az információs rendszerek, valamint az ezekben kezelt elektronikus információk sebezhetőségére. Az ezen események hatására esetlegesen bekövetkező működési zavarok, a rendszerek, információk ideiglenes kiesése, megsemmisülése, vagy sérülése jelentős kihatással vannak a lakosság mindennapi életére, a gazdaság, a közigazgatás hatékony működésére.

Felismerve az információs rendszerek veszélyeztetettségét az elmúlt időszakban több olyan szakmai találkozó is volt, amely az ún. kibervédelem hatékony megszervezésére irányult. 2012. szeptemberének elején a Nemzeti Biztonsági Felügyelet második alkalommal szervezte meg a hazai és NATO-s, EU-s társszervezetek, az gazdasági és a tudományos élet képviselőinek bevonásával a II. Információbiztonság és Kibervédelem című konferenciáját, melyet szeptember közepén a Belügyminisztérium nemzetközi, tudományos szakmai találkozója követett „Változó környezet, változó biztonság – Kiberfenyegetések napjainkban” címmel, , amely felvezető eseménye volt a 2012. október 4-5-én a Közigazgatási Minisztérium – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet közreműködésével – és a Külügyminisztérium társszervezésében megrendezett Budapesti Kibertér Konferenciának.

A Budapesti Kibertér Konferencia kiemelt célja az volt, hogy ráirányítsa a politika, a szakemberek, a közigazgatás, az üzleti és a tudományos szféra figyelmét az együttműködés és az információmegosztás fontosságára, a , a megelőzés kiemelt szerepére és az elektronikus védelem kialakításának szükségességére.

A felmerült igényekhez igazodva a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette és közigazgatási és társadalmi egyeztetésre bocsátotta az elektronikus információbiztonságról szóló – a Kormány 2012. évi II. félévi jogalkotási tervében is szereplő – törvény tervezetét.

A törvényjavaslat az elektronikus információs rendszerek nemzetközi normáknak is megfelelő szabályozásával és felügyeleti rendszerének létrehozásával, az elektronikus információs rendszereket működtető szervezetek jogainak és kötelezettségeinek meghatározásával teremt új jogi környezetet.

Az előterjesztés célja az információ biztonságának érdekében a megelőzés-észlelés-reagálás-eseménykezelés, az ún. CIA alapelv felhasználásával gondoskodni a lehetséges biztonsági események megelőzéséről, az elektronikus információs rendszerek védelmi képességeinek folyamatos szinten tartásáról és a bekövetkezett biztonsági események kezeléséről.

A törvény mindezek közül a költséghatékony védelem megteremtése érdekében az elektronikus információs rendszerek védelme során kiemelt szerepet szán a megelőzésnek, mely biztosítja, hogy a szervezetek már a korai szakaszban elkerüljék és megakadályozzák a veszélyhelyzetek kialakulását. A törvény hatálybalépését követő első évben elvégzendő állapotrögzítés a szervezetek részére többletköltséggel nem jár, a minőséget javító és a biztonságot fokozó költségek az elérendő osztályhoz és szinthez igazodva fokozatosan, tervezhető módon jelentkezhetnek.

Az észrevételeket 2012. október 21-ig várjuk a kormanyiroda@kim.gov.hu e-mail címen.”

Forrás:
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. október 16. (pdf)

Újabb hivatalos ügyek intézése egyszerűsödhet

„Előterjesztés: egyes törvényeknek az anyakönyvi eljárások, az állampolgársági eljárások és a személyiadat- és lakcímnyilvántartással összefüggő eljárások Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról.

Újabb hivatalos ügyek intézése egyszerűsödhet

Újabb hivatalos ügyek intézése lesz egyszerűbb a KIM által előkészített javaslattal. Az állampolgárok adminisztrációs terheinek csökkentését célzó Egyszerűsítési Programmal összhangban egyszerűsödik az ügyintézés az anyakönyvi, az állampolgársági, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartással összefüggő eljárások során. Az előterjesztés jelenleg még tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.

Az előterjesztés elfogadása esetén az anyakönyvi, az állampolgársági, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartással összefüggő eljárásokban várható változás. Ezek eredményeként például főszabály szerint nem kell a személyazonosító igazolvány kiadásához anyakönyvi kivonatot bemutatni, egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé az előterjesztés az egyes anyakönyvi és a személyiadat- és lakcímnyilvántartási ügyekben. Az előterjesztés csökkenti az ügyfél személyes megjelenésével járó ügyintézési alkalmak számát, emellett javaslatot tesz két eljárás megszüntetésére: a három hónapon túli külföldi tartózkodás bejelentése, valamint a három hónapon túli külföldi tartózkodásból történő visszatérés bejelentése eltörlésére.

Az anyakönyvekkel kapcsolatos ügyintézést jelentősen gyorsítja és könnyebbé teszi a tervezett jogszabály-módosítás. A belföldi jogsegély esetén az anyakönyvvezetők a biztonságos Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer (ASZA) elektronikus rendszeren keresztül is megküldhetnek olyan, meghatározott anyakönyvi iratokat, amelyek esetében nem szükségesek a papír alapú változathoz kapcsolódó biztonsági intézkedések.

Az állampolgársági ügyek és eljárások tekintetében is lényeges, az ügyfelek adminisztratív terheit csökkentő megoldásokat tartalmaz az előterjesztés. A közérthetőbb és egyszerűbb formanyomtatványok kialakítása, az ügyintézési határidő csökkentése vagy az egyszerűsített honosítással érintett személyek esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételével kapcsolatos új ügyfélbarát szabályok ugyancsak segítik a kiemelt kormányzati célok teljesülését.

A különböző hatósági eljárásokat felülvizsgáló Egyszerűsítési Program a közigazgatási reform része, melynek következtében 2013 közepére összesen több mint 200 ügyben kívánja egyszerűsíteni a lakosság életét a kormány. A program eredményeként több százmillió forintos nagyságrendben csökkennek majd a családok, háztartások terhei. A program indítását tavaly rendelte el a kormány a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként. Célja, hogy a lakosságot érintő hatósági eljárásokat felülvizsgálja és a különböző ügyek intézésével járó, az állampolgárokra háruló adminisztrációs terheket csökkentse. Az egyszerűsítés során igyekeznek a felesleges bürokráciát kiiktatni az eljárásokból, s elérni azt, hogy kevesebb papírmunka, kevesebb nyomtatvány, kevesebb sorban állás, minél egyszerűbb ügyintézési folyamat segítse az állampolgárokat és egyúttal magasabb sebességi fokozatba kapcsolja magát a közigazgatást is.

Az észrevételeket október 19-én munkaidő végéig várjuk a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu email címen.”

Forrás:
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. október 16. (zip fájl)

A járási hivatalok működésének finomhangolására 70 kormányrendelet módosításáról döntött a kormány

„A járási hivatalok működésének finomhangolására 70 kormányrendelet módosításáról döntött a kormány – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága szerdán az MTI-vel.

Jelenleg a kormányhivatalok részeként működő járási hivatalok szakigazgatási szervei illetékességi területének megállapításán dolgoznak. Minden járásban lesz például járási gyámhivatal, ugyanakkor lesznek olyan szakigazgatási szervek, amelyek több járásra kiterjedően látják majd el feladatukat. Az informatikai rendszerek összehangolása miatt a földhivatalokban és munkaügyi kirendeltségekben fokozatos lesz az átállás, teljes körű átállás a jövő év második felétől valósulhat meg – fejtették ki.

A járási hivatalok részei lesznek a jelenleg még a fővárosi és megyei kormányhivatalok helyi, körzeti szervei, amelyeknek az illetékességét ezért a járásokhoz kell igazítani. A járási hivatalokban jövőre hat szakigazgatási szerv kezdi meg működését: a járási gyámhivatal, járási építésügyi hivatal, járási népegészségügyi intézet, járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, járási munkaügyi kirendeltség és járási földhivatal. Míg gyámhivatal minden egyes járási hivatalban lesz, az építésügyi hivatal több járásra kiterjedően fog eljárni.

Továbbá a kistérségi népegészségügyi intézetek és kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok szintén két-három járás területén fogják ellátni a feladataikat 2013. január 1-jétől – tették hozzá.

Az államtitkárság közleménye szerint jelenleg csaknem 170 munkaügyi kirendeltség működik az országban. Mivel ezek száma változatlan marad, így a munkaügyi kirendeltségek is több járásra kiterjedő hatáskörrel járnak majd el. Az ehhez szükséges informatikai fejlesztés 2013 júliusára készül el. A szintén több járásra kiterjedő illetékességgel rendelkező körzeti földhivatalok informatikai fejlesztése fokozatosan, 2013. szeptember 30-ig valósul meg.

A jogszabályok átállításával párhuzamosan folyamatos a párbeszéd a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a polgármesterek, képviselő-testületek, jegyzők között annak érdekében, hogy 2013. január 1-jével a járási hivatalok zökkenőmentesen megkezdhessék működésüket, és az átállás a települések eddigi ügyfélszolgálatában se okozzon fennakadást – fogalmazott az államtitkárság közleményében, megjegyezve, hogy országszerte a napokban kötik meg az átadás-átvételi megállapodásokat a kormányhivatalok a képviselő-testületekkel, és ezzel együtt tisztázzák a még közösen megoldandó hátralévő feladatokat.”

Forrás:
70 kormányrendeletet módosított a kormány; HVG.hU/MTI; 2012. október 17.
A Kormány 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelete a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2012. évi 138. szám; 2012. október 17.; 24094-24127. oldalak (pdf) (A járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetek székhelye, illetékességi területe, valamint a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok területi illetékessége, járásokként, a mellékletben.)

Kell a személyi is az orvosnál

„…Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetéhez jövő csütörtökig várják a véleményeket. A javaslatcsomaggal többek között az egészségügyről szóló, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényeket módosítanák.
…
Előírnák továbbá, hogy a jövőben egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a tajkártya mellett a személyazonosság igazolására alkalmas arcképes igazolványt is kötelező legyen bemutatni. A kormány hatásvizsgálata szerint ugyanis mivel a tajkártya nem arcképes igazolvány, továbbá személyazonosság igazolására sem alkalmas, a gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy ugyanazzal a tajkártyával többen veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.”

Forrás:
Kell a személyi is az orvosnál; [origo]; 2012. október 19.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezete; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2012. október 18. (zip fájl)