Skip to main content

3. szám, 2014. január 20.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Nagykanizsa több mint kétmilliárd forintos megmaradt adósságát vállalta át a kormány

„Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára közölte: az állami adósságkonszolidáció keretében Nagykanizsa több mint kétmilliárd forintos megmaradt adósságát vállalta át a kormány.

Az adósságátvállalás után felszabaduló forrásokból az utakat és a turizmust fejlesztené Nagykanizsa – jelentette ki Cseresnyés Péter, a város Fidesz-KDNP-s polgármestere sajtótájékoztatón.

Kifejtette, hogy több lépcsőben mintegy hétmilliárd forint adósságtól szabadult meg Nagykanizsa. Az adósságra idén 640 millió forintot kellene a városnak fordítania – tette hozzá.

Mint mondta, 2002 után, a szocialista kormányok miatt alakult ki nagy adósságállományuk az önkormányzatoknak, mert egyre több feladatot szabott ki rájuk az állam, de nem biztosította azokhoz a forrásokat. A 2010-es kormányváltás idejére 1200 milliárd forintra emelkedett ez a teher, ezért a kormány úgy döntött, hogy magára vállalja a főként fejlesztésekre költött önkormányzati hitelek finanszírozását.

Az ötezer lakosúnál kisebb településeknél már első körben a mintegy 500 milliárd forintot kitevő adósság száz százalékát vette át az állam, illetve a megyei önkormányzatok csaknem 180 milliárd forintos hitelterheit. A nagyobb települések esetében 2012 végén – teherviselő képességüktől függően – adósságaik 40-70 százalékát vállalta át az állam, a múlt év végén pedig a fennmaradó hitelek konszolidációjáról is döntött.

Bitay Márton Örs szerint a felszabaduló forrás további lendületet és fejlesztési lehetőségeket ad Nagykanizsának is. Emlékeztetett arra, hogy az adósság átvállalásán felül a zalai város 2012-ben 950 millió, tavaly 700 millió forint egyedi kormányzati támogatásban is részesült, illetve további 1,1 milliárd forintot kapott európai uniós pályázatainak önrészéhez.

Cseresnyés Péter polgármester hangsúlyozta: Nagykanizsa felelősen gazdálkodott, nem volt kirívóan magas a hitelállománya, amúgy nem működésre, hanem kizárólag fejlesztésekre vette igénybe. Úgy fogalmazott: soha nem látottan stabil most már a város költségvetése, s a felszabaduló forrásokat további fejlesztésekre fordíthatja.

Az MTI kérdésére részletezte: egyebek mellett a leromlott utak felújítására, az ipari terület bővítésének lehetőségére és infrastruktúrájának fejlesztésére fordítanának a megmaradó forrásokból. A mostani uniós költségvetési ciklus elképzelései közé tartozik egy konferencia- és wellness-turizmusra alkalmas szálloda megépítése, a térség bevonásával turisztikai fejlesztések, például kerékpárutak megvalósítása, de egy déli elkerülő út és vasútfejlesztés is szerepel a tervek között.”

Forrás:
Az utakat és a turizmust fejlesztené Nagykanizsa; Vidékfejlesztési Minisztérium; 2014. január 14.

Baja 3,2 milliárdos maradék adósságát vállalja át a költségvetés

„Az önkormányzati adósságrendezés második ütemében Baja 3,2 milliárd forint maradék adósságát vállalja át a központi költségvetés – jelentette be Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hétfőn Baján.

A politikus hangsúlyozta: Zsigó Róbert polgármester vezetésével Baja önkormányzata fájdalmas lépések sokaságát vállalta azért, hogy a 2010-re felgyűlt adósságállományt kezelni tudja és a felelős gazdálkodást megteremtse.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter szólt arról, hogy az önkormányzati adósságállomány komoly kockázati tényező volt a központi költségvetésben, mert sok szempontból nehezítette a tervezést, illetve a felelős költségvetési politika folytatását.

Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány alapvető célként tűzte ki, hogy 3 százalék alatt tartsa a GDP-arányos költségvetési hiányt, ezzel is megteremtve a stabil növekedés költségvetési alapjait.

„Ezt a célt elértük 2013-ban, amikor az európai uniós tagságunk óta először megszüntették Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást” – tette hozzá.

Navracsics Tibor utalt arra, hogy a 2010-ben megalakult kormány tudta, hogy sok területen új fejezetet kell nyitni ahhoz, hogy Magyarország az európai gazdasági térségben meginduló növekedés után „jó növekedési esélyekkel” rendelkezzen.

Egyik ilyen intézkedésnek nevezte a közigazgatási rendszer átalakítását, mert az 1989-90-ben kialakított közigazgatási rendszer „már versenyképességet hátráltató tényező volt”.

A miniszterelnök-helyettes elmondta: a közigazgatás reformja során kiemelt területként tekintettek az önkormányzatok és az állam együttműködésére, mert az önkormányzatok és a központi kormányzat „nem ellenfelei, nem vetélytársai egymásnak, hanem partnerei”.

Fontos lépésnek nevezte a kormányzat és az önkormányzatok közötti feladatok pontos elhatárolását, mert csak ezután lehetett „tiszta lapot nyitni” a kormányzat és az önkormányzatok közötti kapcsolatrendszerben.

Az 1990 óta eltelt 20 év egyik szomorú tendenciájaként értékelte, hogy a kormányok egyre több feladatot adtak át az önkormányzatoknak, azonban ezek egyre kisebb hányadát finanszírozták a központi költségvetésből.

Az önkormányzatok előtt két választási lehetőség volt, az egyik, hogy nem látták el a feladatot, vagy alacsonyabb színvonalon végezték el, mint korábban, illetve megpróbálták biztosítani a pótlólagos finanszírozását a feladatellátásnak – utalt az önkormányzatok kényszerből választható lehetőségeire.

Navracsics Tibor hátrányosnak nevezte, hogy az önkormányzatok eleinte a vagyonukat élték fel, és ezt forgatták be a feladatellátásba, majd egyre nagyobb hiteleket vettek fel. Zsigó Róbert, Baja polgármestere, a Fidesz szóvivője közölte: amikor 2010-ben átvette a város vezetését, szembesültek a magas hitelállománnyal.

Szólt arról, hogy a város nehéz anyagi helyezte ellenére a megkezdett beruházásokat befejezték, és az újonnan indult fejlesztésekhez is megteremtették a költségvetési forrást. Hangsúlyozta: részben az önkormányzat szigorú gazdálkodásának eredményeként, valamint a kormány támogatásával stabillá vált a város költségvetése, a következő időszakra pedig komoly pénzügyi mozgástérrel rendelkeznek.

A költségvetés rendbetételét azért is fontosnak tartja a polgármester, mert 2014-ben indul az Európai Unió új költségvetési ciklusa, amely segítséget jelenthet a város fejlődése szempontjából.”

Forrás:
Baja 3,2 milliárdos maradék adósságát vállalja át a költségvetés; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. január 13.

A TÖOSZ elnöke szerint újratermelődhet az adósság a településeken

„A TÖOSZ elnöke szerint újratermelődhet az adósság a településeken, mert nem csökkentik a költségeket.

„Többen a fejüket verik a falba annak a 22 városnak a vezetőiből az adósságkonszolidáció kapcsán, amelyek egyáltalán nem adósodtak el” – nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő közölte: ezek a települések meghúzták költségeiket, többször is mindent átszerveztek, hogy beleférjenek költségvetéseikbe, pedig most nekik is jól jönne, ha átvállalnák tőlük a mintegy 200-300 millió forintos adósságot.

Február 28-ig zárul le az adósságkonszolidáció újabb köre, amelyben a 278, ötezer főnél népesebb település megmaradt mintegy 430 milliárdos adósságot is átvállalja az állam. Az önkormányzatoknak januárban kell adatot szolgáltatniuk adósságelemeikről. A korábbi átvállalásokkal együtt összesen 1304 milliárd forintot konszolidált az állam. Schmidt Jenő szerint a központi büdzsének a konszolidáció a törlesztő részletekkel, a kamatokkal 8-10 évre évente mintegy 100 milliárdos költséget jelent.

Nemrég közölték, hogy Budapest agglomerációjában Gyál 1,35 milliárd, Pécel 1,9 milliárd, Vecsés 853 millió, Gyömrő 454 millió, Maglód 445 millió, míg Üllő 365 millió forint adósságtól szabadul meg. Salgótarján idén 1,1 milliárd, Kecskemét 6,9 milliárd, Zalaegerszeg 965 millió forint, Veszprém 2,2 milliárd, Veszprém 2,2 milliárd forintnyi tartozástól mentesül. Komárom-Esztergom megye településeitől februárig 20,5 milliárdot, Csongrád megyében 30 milliárdot vállalnak át.

Navracsics Tibor tegnap Baján járt az adósságkonszolidáció kapcsán, ahol a település 3,2 milliárd forintnyi maradék adósságát vállalja át az állam. A közigazgatási és igazságügyi miniszter korábban azt mondta: az önkormányzatok többségénél nem felelőtlenségük, hanem ellenkezőleg, felelős magatartásuk miatt adósodtak el, mivel növekvő feladataikhoz nem kaptak elég forrást.

Schmidt Jenő szükségtelennek tartja az adósságkonszolidáció újabb körét, amelynek nincs gazdasági racionalitása. A TÖOSZ elnöke szerint az állami átvállalások korábbi körei szükségesek voltak, mivel akkor a forráshiány miatt a működésre fordított hiteleket konszolidálták, amelynek mértéke elérte a 800 milliárdot. Most főként olyan települések adósságát vállalják át, ahol jelentős adóbevételek vannak. Az átvállalás újabb versenyelőnyt jelent számukra, Budapesten például a bruttó hazai termék 80 százalékát termelik meg. Több település saját erős beruházásokat végzett hitelekből, amelyek soha sem térültek meg.

A TÖOSZ elnöke attól tart, hogy a következő években újra termelődhet az adósság, mivel az újabb konszolidációban érintett települések nem hajtanak végre költségcsökkentést. Egy tavaly év végi kormányrendeletben egyes városok külön támogatásokat kaptak (akár 1-1,5 milliárdot is), hogy kifizessék szállítói kötelezettségeiket, folyószámlahiteleiket. Schmidt szerint, ahol nincs jelentős adóbevétel (mintegy 2800 településen), ott továbbra is baj lehet a finanszírozással.”

Forrás:
Fejüket verik a falba a nem eladósodott polgármesterek; Világgazdaság Online; 2014. január 14.

Ebben a ciklusban 20 milliárd forint fejlesztési pénz jutott Veszprémnek

„Az elmúlt három és fél év alatt 20 milliárd forint fejlesztési pénz jutott Veszprémnek – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Veszprém újra a térképen című sajtótájékoztatóján csütörtökön.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter, Veszprém megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselője azért tartott összegzést, mert az idei választásokon ugyanott indul országgyűlési képviselői tisztségért. „Úgy tisztességes, hogy elszámoljunk azzal, hogy hogyan gazdálkodtunk a mandátumunkkal az elmúlt három és fél évben” – mondta, utalva arra, hogy Porga Gyulával (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármesterével közösen fogalmaztak meg célokat. Így az életminőség javítását, a város turisztikai vonzerejének és nemzetközi ismertségének növelését – sorolta.

A megyei Csolnoky kórházban 2010 óta két ütemben – először a koraszülött- és a gyermekosztály, valamint a betegfelvételi rendszer fejlesztésével, majd az onkológiai központ kialakításával – 5,7 milliárd forintos fejlesztés valósul meg, főként Európai Uniós forrásokból.

Nőtt a város turisztikai vonzereje olyan attrakcióknak köszönhetően, mint például az állatkerti fejlesztések. Februártól pedig 1,2 milliárd forintért elefántparkot, madárházat és más látványosságokat alakítanak ki – tette hozzá Navracsics Tibor.

Turisztikai szempontból is fontos, hogy a város könnyen megközelíthető legyen, ezért megkezdődött a 8-as út felújítása és négysávossá fejlesztése Székesfehérvár és Veszprém között, december 15-étől pedig csúcsidőben átlagosan félóránként közlekednek a vasúti járatok Veszprém és Budapest között – mondta.

Szólt arról is, hogy Veszprém belvárosában két régi kúriát újítanak fel, ahol majd a járási hivatalt helyezik el.

Veszprém nemzetközi ismertségét növelte, hogy az elmúlt időszakban három miniszterelnök-helyettesi találkozót és négy közép-európai igazságügyi miniszteri találkozót rendeztek itt – emelte ki Navracsics Tibor.

Porga Gyula arról beszélt, hogy a közlekedés színvonalának javítása érdekében körforgalmat építettek a megyeszékhely legforgalmasabb kereszteződésében, s hamarosan egy másikba fognak a kórház környékén, 10 kilométernyi új kerékpárutat, 190 férőhelyes parkolóházat hoztak létre, és felújították Veszprém belvárosát, vele a sétálóutcát is. Veszprém a környező településekkel és turisztikai szereplőkkel együttműködve fejlődik, és térségi központjává vált az időközben létrehozott Bakony-Balaton idegenforgalmi összefogásnak – folytatta a polgármester.

Az önkormányzati fejlesztések nyomán a vállalkozások is fejlődtek: 2010-hez képest 2013-ra 15 ezerrel nőtt a városban eltöltött vendégéjszakák száma és 120 új szálláshely jött létre. A város számos elismerést kapott az elmúlt években például klímapolitikájáért, továbbá a legbiztonságosabb megyeszékhely, valamint kerékpárosbarát és idősbarát város lett – sorolta Porga Gyula.

Az elmúlt három és fél évben 20 milliárd forint fejlesztési pénz érkezett Veszprémbe, ami több, mint a település éves költségvetése (16 milliárd forint) – összegzett Navracsics Tibor.”

Forrás:
Ebben a ciklusban 20 milliárd forint fejlesztési pénz jutott Veszprémnek; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. január 16.

Nyíregyháza maradék adósságát is átvállalja az állam

„Nyíregyháza fennmaradó, mintegy 6,53 milliárd forintos adósságát is átvállalja az állam – közölte Hende Csaba sajtótájékoztatón a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen csütörtökön.

A honvédelmi miniszter elmondta: tavaly év végén 18,67 milliárd forint volt a nyírségi nagyváros adóssága, amelyből első lépésben mintegy 12,1 milliárd forintot vállalt át az állam a kormány döntése alapján. Ennek folytatása a második lépcsőben a fennmaradó 6,53 milliárd forintos adósságkonszolidáció.

Amennyiben nem történt volna meg az adósságátvállalás, akkor 2,8 milliárd forint lett volna az az összeg, amit a város költségvetéséből az adósság törlesztésére kellett volna fordítania – közölte a miniszter.

Hozzátette: február végéig minden magyar település megszabadul a maradék adósságától és kikerülhet abból az adósságcsapdából, amelybe a Gyurcsány-Bajnai kormány hibájából kerültek.

Hende Csaba emlékeztetett, 2002-ben olyan vidék- és önkormányzat-ellenes politika zajlott, ami újabb és újabb feladatokkal terhelte meg az önkormányzati rendszert anélkül, hogy ehhez a szükséges forrásokat hozzárendelték volna. A települések rá voltak kényszerülve vagyonuk felélésére és az eladósodásra, emiatt 2005 és 2010 között a négyszeresére nőtt a magyar települések adósságállománya.

Az adóssághegy, amely 2010-re „maga alá temette” Nyíregyházát és a többi települést, meghaladta az 1200 milliárd forintot – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: ezzel a „vidékromboló” politikával szemben a kormány mindent megtesz azért, hogy valamennyi önkormányzat tiszta lappal kezdhesse a gazdálkodását.

Nyíregyháza ezután a gazdaságfejlesztésre, a foglalkoztatási programokra koncentrálhat, de több pénz juthat szociális programokra, a közbiztonságot javító intézkedésekre is – fejtette ki Hende Csaba. Az adósság átvállalásáért cserébe a kormány azt kéri az önkormányzatoktól – folytatta a miniszter – , hogy készítsenek el egy gazdaságfejlesztési- és növekedési tervet, amelyben bemutatják a településük jövőképét és a lehetséges kitörési pontokat.

„A kormány intézkedéseinek köszönhetően immár kijelenthetjük, hogy bekövetkezett a gazdasági fordulat. Tartós, sőt, várakozáson felüli a gazdasági növekedés” – fogalmazott Hende Csaba. A miniszter a Brüsszel által 2014-re prognosztizált öt százalékos gazdasági növekedési adatra utalva elmondta, a brüsszeli elemzők túlságosan optimistán ítélik meg a magyar gazdaság növekedési potenciálját.

Az a Magyarország, amely az előző szocialista kormányok tevékenysége miatt 2010-ben Európa „beteg embere” volt és a szakadék szélén állt, mára a pozitív növekedési számadatokról vitázik Brüsszellel – mondta a miniszter. A rezsicsökkentésnek és az adócsökkentésnek köszönhetően a munkavállalók zsebében több pénz maradt, a vállalkozások versenyképességét pedig foglalkoztatási programokkal, az uniós források maximális kihasználásával, új forráselosztási rendszerrel, valamint olcsó hitelekkel segítette a kormány – sorolta Hende Csaba.

Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere a tájékoztatón elmondta, a meglévő bankhitelek mellett 4,6 milliárd forint kifizetetlen számlát örökölt a jelenlegi városvezetés, amely összeget éppen a helyi és megyei kis- és középvállalkozásoknak nem fizetettek ki.

A polgármester kiemelte, a kormány segítsége nélkül nem lehetett volna konszolidálni a város adósságát, mivel a nagymértékű eladósodás miatt már nem volt hitelképes a város. Kovács Ferenc közlése szerint az adósság a helyi adóbevétel mintegy egyharmadát tette ki.

Petneházy Attila fideszes önkormányzati képviselő a tájékoztatón hangsúlyozta, új időszámítás kezdődik a város életében. Vinnai Győző (Fidesz-KDNP) megyei kormánymegbízott arról szólt, az adatok szerint a megyében 200 ezren dolgoznak, ez a szám pedig új foglalkoztatási csúcsot jelent.

A 229 megyei település több mint háromnegyede küszködött adóssággal, Nyíregyháza mellett Tiszalökön például 325, Tiszavasváriban 272, Ibrányban 100, Nyírteleken pedig 17 millió forint adósságot vállal át az állam – közölte a kormánymegbízott.”

Forrás:
Nyíregyháza maradék adósságát is átvállalja az állam; Honvédelmi Minisztérium; 2014. január 16.

A feladatfinanszírozási rendszer finomhangolására van szükség

„Az önkormányzati feladatfinanszírozási rendszer finomítására, egy új támogatási fejlesztési rendszerre, a települések gazdálkodásában szerepet vállaló személyek felelősségének szabályozására, valamint több forrásra van szüksége az önkormányzati szférának a jövőben – erről a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára beszélt csütörtökön Budapesten.

Tállai András az Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencián a Duna Palotában az elmúlt négy év eredményeiről valamint elképzeléseikről számolt be önkormányzati és kormányzati tisztviselők előtt. Azt hangoztatta, nagy eredménynek tartja, hogy az átalakítás során sikerült megőrizni az önkormányzati alapértékeket, így ma minden településnek saját önkormányzata, választott polgármestere, vagyona valamint rendeletalkotási lehetősége van.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a finanszírozási rendszer átalakításával párhuzamosan lényegében megszűntek az önkormányzati rendszer adósságterhei, ugyanakkor sikerült új fejlesztéseket indítani, a korábbiakat pedig befejezni.

Közölte, a feladatfinanszírozási rendszert tovább kívánják finomítani, és emlékeztetett arra is, hogy az idei évtől több területen, így például már a gyermekétkeztetésben is feladatfinanszírozást vezetnek be a korábbi normatív alapú támogatás helyett.

Arról is beszélt, hogy 2014-től a korábbi „önhiki” (önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása) helyett bevezetik a „mükit”, az önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló hasonló támogatást. Utalt arra, hogy 2014-re erre a célra 38,6 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben.

Emlékeztetett arra is, hogy az önkormányzati hitelfelvételhez már kormányengedély szükséges. Elmondta, 2012-ben 75 „ügyletet” (egy önkormányzatnak több ilyen ügylete is lehetett) engedélyeztek összesen 57,1 milliárd forint értékben, míg tavaly 86-ot, 19,4 milliárd forint értékben.

Érzékeny kérdésnek nevezte az adósságkonszolidációból kimaradt 1167 település helyzetét. Közölte, 2014-től négy éven át évente 10 milliárd forintot különítenek el „kárpótlásként” a korábban jól gazdálkodó, el nem adósodott önkormányzatok számára a költségvetésben.

Jelezte, még nem döntöttek arról, milyen formában kapják majd meg ezek az önkormányzatok ezeket az alapvetően fejlesztési célú forrásokat.

Tállai András azt mondta, meg kell akadályozni, hogy az önkormányzatok újra eladósodjanak, ugyanakkor arról is beszélt, szükség van újabb fejlesztésekre is. Jelezte, az új rendszer sem zárja ki az újabb hitelfelvételeket.

Ezzel összefüggésben elmondta, erősíteni akarják az önkormányzati gazdálkodásáért való személyi felelősségi rendszert. Úgy fogalmazott, olyan érzékeny szabályozás kell, ahol a megválasztott vezetőknek is érezniük kell felelősségüket, hogy ne hozzanak olyan felelőtlen döntéseket, melyekkel évtizedekre eladósíthatják az önkormányzatokat.”

Forrás:
A feladatfinanszírozási rendszer finomhangolására van szükség; Belügyminisztérium; 2014. január 16.

Hatmilliárdnyi adósságot vállal át az állam Dunaújvárostól

„Dunaújváros megmaradt, 5,84 milliárd forintos adósságállományát is átvállalja az állam – közölte az emberi erőforrások minisztere a városban.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy tavaly mintegy 11 milliárd forintot már „hozott a városnak”. Most a fennmaradó adósságot is átvállalja az állam tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a kormány számára már az első adósságátvállalás előtt is világos volt, hogy a települések további fejlődésének gátja az adósságteher és a kapcsolódó kamattörlesztések. Ezért az országosan 1200 milliárd forintos adósságállományból első körben 880 milliárd forintot vállalt át az állam, február közepéig a többit is átvállalja – mondta.

A miniszter kiemelte: az adósságrendezésért cserébe azt várják, hogy a települések saját fejlesztéseikre koncentráljanak, és közben ne legyen újabb adósságuk. Úgy vélte, hogy a fejlesztéseket lehetőség szerint helyi és környékbeli vállalkozásoknak kell elvégezni, mert így erősödhet meg a helyi gazdaság.

Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, a város volt fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a kormány megszabadította az országot az IMF-hiteltől, majd a településeket az adósságuktól. Jelezte, hogy „a kormány jóvoltából” július közepétől már NB1-es labdarúgó mérkőzések megrendezésére is alkalmas lesz a stadion. 600 millió forintból befejezik az évekkel korábban elkezdett beruházást, elkészül a villanyvilágítás, beléptető rendszert építenek ki, valamint újrafüvesítik a pályát – mondta.

Úgy vélte, hogy a paksi erőmű tervezett bővítése miatt szükséges a térségben a műszaki- és mérnökképzés megléte, amelyhez az önállóan működő Dunaújvárosi Főiskola további fejlesztése kell. Ebben is kérte a kormányzat segítségét.

Cserna Gábor (Fidesz) polgármester szerint a miniszteri bejelentésnek óriási jelentősége van, az önkormányzatnak pedig felelősséggel kell bánnia a most megkapott lehetőséggel. Hozzátette: a következő 7-8 évben a már beindult gazdaságélénkítő fejlesztések mellett továbbiak indítását tervezik. Jelezte, hogy tárgyalásban vannak különböző cégekkel, amelyek munkahelyeket hozhatnak a városba, de ugyanilyen fontosnak nevezte a helyi kis- és közepes vállalkozások bevonását a település életébe.

A városközpont most tartó felújításával kapcsolatban megjegyezte: „acélvárosból polgári város lesz Dunaújváros”, amely a mai kor igényeit kielégítő városközponttal és sok hiányzó funkcióval bővül idén.

Galambos Dénes Fejér megyei kormánymegbízott közölte, hogy a megye 108 települése közül 85 településnek volt adóssága, összesen több mint 500 milliárd forint. Megemlítette, hogy a mostani kormánydöntéssel a dunaújvárosi járás városai közül Pusztaszabolcs 20 millió, Ercsi 34 millió forint adósságtól szabadult meg.”

Forrás:
Hatmilliárdnyi adósságot vállal át az állam Dunaújvárostól; Híradó/MTI; 2014. január 16.
[A cikk végén szereplő 500 milliárdos összeg nyilvánvalóan tévedés!]

Konferencia: Az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvény koncepciója

„Az Országos Bírósági Hivatal és a Szegedi Ítélőtábla január 17-én 10 órai kezdettel, „Az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvény koncepciója” címmel konferenciát rendezett a Szegedi Ítélőtábla dísztermében.

Dr. Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnökének köszöntője után dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelyen – többek között – dr. Harangozó Attila, a Kommunikációs Munkacsoport tagja, dr. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, dr. Hack Péter, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék vezetője is tartott előadást, míg a tanácskozást dr. Hilbert Edit, a Kommunikációs Munkacsoport vezetőjének szavai zárták.

A tanácskozás szünetében dr. Handó Tünde elmondta: nagyon sok probléma merült fel a tárgyalások nyilvánosságával és az adatok védelmével a személyiségi jogok tekintetében. Az Országos Bírósági Hivatal a bíróságok nyitottságát szeretné erősíteni, de hiányoznak az ehhez szükséges jogszabályok és jó gyakorlatok. Ezért kezdeményezte az OBH egy adatkezelési és tájékoztatási törvénykoncepció kidolgozását. A törvényhozás a parlament dolga -. hangsúlyozta -, az OBH viszont azon dolgozik, hogy feltérképezze, mik a legnagyobb gondok és hiányosságok. Ebben a hivatal számít a sajtó segítségére is.

Dr. Hack Péter arról beszélt, hogy a XXI. században egy bírósági tárgyalás, köszönhetően a kommunikációs technika fejlődésének, sokszorosan több emberhez jut el, mint valaha. A tájékoztatás területén az egész világban hatalmas változások mennek végbe, megjelent az online média, ami lehetővé teszi, hogy a teremben ülők mellett egy időben akár százezrek is pontos információkhoz jussanak egy-egy tárgyalásról. A nagyobb nyilvánosság egyértelműen a bíróságoknak kedvez, hiszen bizonyított tény, hogy minél többen és jobban megismerik az ítélkezési munkát, annál nagyobb a bizalom a bíróságok munkája iránt.”

Forrás:
Sok a probléma az adatok védelmével; Promenád.hu; 2014. január 17.

Tumultus a Pest megyei földhivatalokban

„Heti öt nap helyett heti egy napra redukálták januárban az ügyfélfogadást a Pest megyei földhivatalokban, mert nem győzik a sok földhasználati bejelentés feldolgozását.

Bosszankodnak az ügyvédek, a Budakörnyéki Járási Földhivatal ugyanis heti ötről egy napra csökkentette az ügyfélfogadási napok számát – jelezte egy olvasónk, aki szintén ügyvéd, és kedden dolga végezetlenül kellett távoznia a hivatalból. Mint megtudtuk, a korlátozás az összes járási földhivatalt érinti Pest megyében, és január 13-tól január 31-ig csak hétfőn fogadják az ügyfeleket.

A korlátozásra a Pest megyében keletkezett nagyszámú földhasználati bejelentés feldolgozásának meggyorsítása érdekében van szükség – indokolta az intézkedést a Pest Megyei Kormányhivatal. Hozzátették viszont, hogy a Budakörnyéki Járási Földhivatal Lurdy-házban lévő kirendeltségén az ügyfélfogadás változatlan januárjában is, a hét minden napján valamennyi Pest megyei lakos igénybe veheti az ügyfélszolgálatot, ha szüksége van rá. Február 1. napjától kezdődően a járási földhivatalok újra a megszokott rendben fogadják ügyfeleiket.

A kerteket is be kell jelenteni
Azt, hogy miért keletkezett ekkora tumultus Pest megyében, nem sikerült kiderítenünk. A jelenleg hatályos törvényi rendelkezések alapján valamennyi földhasználónak földhasználati bejelentést kell tennie (mégpedig területi korlát nélkül). Földhasználó a törvény szerint az, akinek termőföldje van és annak használatát nem engedte át más részére. Ha valaki bérbe vesz földet, azt is be kell jelenteni, a használat megkezdésétől számított 30 napon belül. Bejelentést kell tenni a külterületi (ide értve a zártkerteket is) és belterületi termőföldként nyilvántartott földekről is (utóbbi lehet például szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep, kert, nádas és fásított terület művelési ágban).

A földhasználatot egyébként már tavaly április 30-ig be kellett jelenteni, de mivel sokan nem tették meg, még tavaly szeptember 30-ra tolták ki a határidőt. Ez volt a legutóbbi érvényes határidő, de valószínűleg sokan kicsúsztak ebből is. A bejelentést elmulasztó földhasználót felszólítják, és ha 30 napon belül nem tesz eleget a felszólításnak, megbírságolják. A bírság mértéke a föld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona értékének ezerszerese, de nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás legkisebb összegénél, ami jelenleg tízezer forint.

Mire jó ez az egész?
A Pest Megyei Kormányhivatal magyarázata szerint a földhasználat bejelentésének célja a földhasználati nyilvántartás teljes körűvé tétele és egyben egy központi földhasználati adatbázis létrehozása, aminek eredményeképpen a hazánkban rendelkezésre álló termőföldterületek használata átláthatóvá válik, és ellenőrizni lehet majd a mező- és erdőgazdasági földekre vonatkozó szerzési korlátozásokat. A tavaly júliusban kihirdetett mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint idén május 1-jétől csak legfeljebb egy hektár földet vehet az a magyar vagy uniós állampolgár, aki nem minősül földművesnek.

A földműves kritériumait első látásra nem könnyű teljesíteni. A törvény szerint ugyanis az tekinthető földművesnek, akinek vagy mezőgazdasági, vagy erdészeti végzettsége van, vagy ha ez nincs, akkor legalább 3 éve mezőgazdasággal, erdőgazdasággal foglalkozik Magyarországon, és igazolni tudja, hogy ebből árbevétele származott.”

Forrás:
Minimumra vágták az ügyfélfogadást a földhivatalokban; HVG.hu; 2014. január 17.

Továbbra is problémák vannak a kórházak működésében

„ Teljesíthetetlen szakmai minimumfeltételek, folyamatosan növekvő hiány, szétszakadt ügyeleti ellátás, koncepcionális válság képe rajzolódott ki az Önkormányzati Egészségügyi Napok mai szimpóziumán elhangzott előadásokból.

Az egészségügyi intézmények számos osztálya még a könnyített szakmai minimumfeltételeknek sem felel meg, elsősorban humán erőforrás oldalról – mondta előadásában Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke, a Veszprém megyei Cholnoky Ferenc Kórház főigazgató- főorvosa. Az EU-s fejlesztések a központi régión kívüli térségekben az infrastruktúrát lényegesen javították, azonban az ország közepén e téren is jelentősek az elmaradások. Az új szakmai minimumrendeletnek való megfelelést, illetve a hiányosságok pótlását a tisztiorvosi hivatal ellenőrizheti, és dönthet intézmények, vagy osztályok bezárásáról, ám kérdés, hogy erre a választás tájékán sor kerülhet-e – vetette fel az előadó.

A szakmai minimumrendelet betartása amúgy már 20 éve teljesíthetetlen kihívásnak tűnik az egészségügyi számára, fennállása alatt teljes körűen soha nem sikerült ez, ugyanakkor a számtalan módosítás nyomán már teljesen áttekinthetetlenné is vált a rendszer, ami az ellenőrzését is lényegesen megnehezíti – derült ki az előadásból. A HR problémák mindenesetre olyannyira feszítőek, hogy Rácz Jenő szerint van olyan szakma, amelynek az ellátáshoz az előírások szerint háromezer orvosra lenne szükség, ehhez képest 600 a szakorvosi létszám, és minden második közülük nyugdíjas.

Vezető kórház forrás nélkül
Folyamatosan nyílik az olló a Szent János kórház bevételei és kiadásai között. Míg 2007-ben 8,5 milliárd forintot költött a kórház éves szinten, 2013-ra a kiadás 34 százalékkal növekedve 11,5 milliárd forintra rúgott, ugyanakkor a bevétel ugyanezen idő alatt csaknem 9 milliárd forintról mindössze 16 százalékkal növekedve 10,4 milliárd forintra emelkedett, a GDP nominális bővülése pedig ez idő alatt meghaladta a 22 százalékot – emelte ki előadásában Kázmér Tibor, a Szent János kórház főigazgatója, rámutatva arra az ellentmondásra, hogy mindeközben a forrás nélküli intézménynek a nagytérségi ellátásban vezető szerepet szántak. Az egyre növekvő finanszírozási rés pedig szerinte központi elosztással nem pótolható, mindenképpen plusz forrásra van a szükség a fenntartható működéshez.

Nyulasi Tibor, a Szent János kórház orvosigazgatója az ügyelet anomáliáira hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, a beosztás nem követi a térségi elvet, a sürgősségi osztályok és a betegeket véglegesen ellátó osztályok köszönő viszonyban sincsenek egymással. Az akut sebészeti ügyeletről úgy vélte, szétszakított és áttekinthetetlen. Egy példával élve kifejtette, ha egy XVIII. kerületi lakos akkor este lesz rosszul, amikor a Szent János kórház a soros, akkor a mentőnek oda kell szállítani, de ha peche van, akár reggelig mentőzhetnek vele a különböző intézmények között. A megoldást abban látná, ha a területileg illetékes kórház folyamatos ügyeletet biztosítana.

A kiegészítő biztosítások alól kihúzták a talajt
A jelenlegi forrás nem elég arra, hogy minden, mindjárt és mindenhol elérhető legyen, azonban ha nem határozzák meg pontosan, hogy a közfinanszírozott ellátás milyen szolgáltatási csomagra terjed ki, akkor egyfelől teret adnak a rendszer egészére károsan ható hálapénznek, másfelől a kiegészítő biztosítás alól is kihúzzák a talajt, hiszen ha „minden jár” nem érdemes biztosítást kötni – hangsúlyozta előadásában Szilvási István, a Semmelweis Egyetem Nukleáris Medicina tanszékének vezetője.

Gondolatkísérletnek azt javasolta, fél évre függesszék föl a társadalombiztosítást és az orvostechnológia fejlődését ahhoz, hogy kiderüljön, mi mennyibe kerül valójában az egészségügyben. A szolgáltatási csomag definiálása mellett alapvető a plusz forrás bevonása, és annak tisztázása, hogy a közfinanszírozott ellátórendszerben nincs profitérdekeltség – tette hozzá az előadó.”

Forrás:
Nagy bajban a kórházak – itt a figyelmeztetés; Napi.hu; 2014. január 14.

Törölték a KIM által kifogásolt, pedofil tartalmú honlapot

„Törölték azt a fiatalkorú magyar lányok fotóival vélhetően visszaélő honlapot, amely miatt vizsgálatot kezdeményezett a hatóságoknál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), a tárca ettől függetlenül az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordul.

Az MTI megkeresésére a tárca közölte, tudomásuk van arról, hogy a weboldal már nem elérhető, ettől függetlenül levélben fordultak az Országos Rendőr-főkapitánysághoz, és annak kivizsgálását kérik, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, a büntetőeljárás megindítását kérik.

Balatoni Mónika, a tárca társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján közölte, a két napja a gyerekeket érő iskolai és internetes zaklatás visszaszorítása érdekében indult, Az internet nem felejt elnevezésű program készítői olyan weboldalt találtak a világhálón, amelyen csak fiatalkorú magyar lányok valamilyen közösségi oldalon közzétett és onnan lementett fényképei találhatók.

Az államtitkár által szerdán megnevezett honlapon közzétett képek – szavai szerint – erősen szexuális tartalmúak. Az érintettek teljes nevét, életkorát, valamint közösségi profiljának közvetlen elérhetőségét is közzétették. A szexuális tartalmú képeket feltételezhetően az érintettek tudta nélkül, gyakorlatilag ellopták az említett oldal szerkesztői, vagy a lányok fotóit az oldal felhívására küldték be. Az említett oldalon több 14 évesnél fiatalabb lány fotóját is közzétették.

Balatoni Mónika közölte, személyes adattal visszaélés, ha olyan adatokat tesznek mindenki által hozzáférhetővé, amelyeket eredetileg csak az érintett által engedélyezett ismerős kör érhetett el. Szerdai sajtótájékoztatón az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy ha valaki ehhez hasonló weboldalt talál, akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Internet Hotline oldalán tehet – akár névtelenül is – bejelentést.”

Forrás:
Törölték a KIM által kifogásolt, pedofil tartalmú honlapot; Híradó/MTI; 2014. január 16.
Hatósági vizsgálatot kezdeményez egy pedofil tartalmú honlap miatt a KIM; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. január 15.

Nemzedékváltás mellett kultúraváltásra is szükség van a közigazgatásban

„Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program célja a nemzedékváltás mellett a kultúraváltás is volt – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, amikor köszöntötte a program csaknem 100 végzős fiatalját pénteken a Parlamentben.

Mint elmondta: a gyakornoki program sikeres teljesítését igazoló dokumentummal immár azon 500 fiatal közé tartoznak, akik a program 2011-es megindítása óta részt vesznek a közigazgatás megújításában.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: 2010-ben a Regeneráció programsorozat megindításával az volt a kormányzat célja, hogy a magyar közigazgatásban az intézményi és jogszabályi megújulás mellett egy nemzedéki megújulás és ezzel együtt egy kultúraváltás is megtörténjen. Ez utóbbi azonban egy hosszabb folyamat – tette hozzá.

A tárcavezető szerint fontos, hogy a magyar közigazgatás, szakítva a róla alkotott, sokszor téves elképzelésekkel és a rossz hagyományokkal, beidegződésekkel ne egyszerűen egy merev hatóságként, jogalkalmazó, aktatologató hatóságként működjön, hanem egy olyan érzékeny intézményrendszer legyen, amelynek minden intézménye és kormánytisztviselője a legfőbb célnak tartsa, hogy a polgárt és ne általában a polgárokat szolgálja.

Ezért gondolták, hogy szükség van a magyar közigazgatás nemzedéki megújítására és egy olyan közigazgatási ösztöndíj programra, amely nem csak a hazai, hanem nemzetközi tapasztalatokra is épít. Immár a harmadik évfolyam fejezi be a programot, európai tapasztalatokkal, idegen nyelvek ismeretével, most ezt éles helyzetben is kamatoztathatják – tette hozzá.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években pozitív agyelszívással próbálkoztak a magyar közigazgatásban ezzel az ösztöndíj programmal, ami jól zajlik. A parlament másfél kilométeres körzetében 5-6 ezer kormányzati tisztviselő dolgozik, így az 500 fiatal egy majdnem 10 százalékos vérfrissítést jelent – tette hozzá.

Mint elmondta: egy cég válságmenedzselése is nehéz, ám egy ország megújítása, versenyképesebbé tétele sokkal nehezebb és összetettebb, ám erkölcsileg magasabb szintű feladat.

Az államtitkár minőséginek nevezte a programot, hiszen a magyar gyakornokoknak jó híre van a külföldi fogadó államokban, akiket visszavárnak. A minőséget az a 70 mentor is garantálja, akik folyamatosan segítik a fiatalokat és figyelemmel követik további boldogulásukat is. Ugyancsak a magas minőséget biztosítja, hogy a programra nyilvános pályázaton keresztül lehet bejutni és jelentős a túljelentkezés.

Biró Marcell, a KIM közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt három évben a közigazgatásban dolgozók átlagéletkora csökkent, mert sikerült a fiatalok számára vonzóbbá tenni ezt a területet. A közigazgatásban dolgozó fiatalok visszajelzései is azt mutatják, hogy megtalálták számításaikat.

A program folytatódik, a következő 7 éves EU-s költségvetési ciklusban célkitűzésük, hogy további 1000 fővel növeljék az ösztöndíjasok számát – jelentette be az államtitkár. Az elsajátított ismeretek, a tapasztalatok, a talpraesettség és az elkötelezettség a fokmérője annak, hogy a közszolgálatba dolgozók jól végzik-e a munkájukat – fogalmazott Biró Marcell.

Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnöke, mint a program szervezéséért felelős vezető beszédében fontosnak nevezte, hogy a náluk gyakornokoskodó fiatalokat januártól kormánytisztviselői státuszban tudják alkalmazni. Kiemelte, hogy a csaknem 500 végzett fiatal több mint 90 százaléka munkát is kapott a közigazgatás rendszerében.”

Forrás:
Nemzedékváltás mellett kultúraváltásra is szükség van a közigazgatásban; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. január 17.

Szekszárdtól kétmilliárdos adósságot vállal át a kormány

„Szekszárd teljes, több mint kétmilliárd forintos adósságát átvállalja a kormány – ismertette Hende Csaba szerdán a tolnai megyeszékhelyen. A honvédelmi miniszter a sajtótájékoztatón elmondta: az adósságrendezés második körében Szekszárd 2 milliárd 352 millió forintos, míg 2012-ben, az első ütemben 3 milliárd 529 millió forintos adósságát vállalta át a kormány.

A szekszárdi önkormányzat ezzel évente 300-350 millió forintos kötelezettségtől mentesül, és ezt az összeget fejlesztésekre fordíthatja – tette hozzá.

A miniszter megjegyezte azt is, hogy a szekszárdi önkormányzat felelősen gazdálkodott, így 2012-ben 1,1 milliárd forinttal gyarapodott a vagyona.

Kérdésre válaszolva Hende Csaba elmondta: a kormány arra utasította a belügyminisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az uniós források elosztásánál kompenzálják azokat az önkormányzatokat, amelyek nem vettek fel hiteleket, és ezért nem tudtak fejlesztéseket végrehajtani.

Ács Rezső (Fidesz-KDNP), Szekszárd alpolgármestere arról beszélt, hogy a 2006-tól felvett hitelek révén 12 milliárd forintos fejlesztés valósult meg, illetve van folyamatban a városban, köztük a megyeszékhely egészséges ivóvízzel ellátása. Az adósságátvállalással felszabaduló forrásokból további fejlesztésekre nyílik lehetőség például a belvárosban, a sportközpontban, valamint az idegenforgalomban.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az önkormányzati tulajdonú cégeknek, a Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft.-nek és a Szekszárdi Diákétkeztetési Kft.-nek összesen 1,4 milliárd forintos kötelezettsége van. „Ez nem az önkormányzati hitelállomány része, de ezt a kört is felül fogják vizsgálni” – jelentette ki.

Forrás:
Szekszárdtól kétmilliárdos adósságot vállal át a kormány; Honvédelmi Minisztérium; 2014. január 16.

Fontos stratégiai partnerek az önkormányzatok

„A kormány az elmúlt években folyamatosan stratégiai partnernek tekintette az önkormányzatokat, és a jövőben is arra koncentrál, hogy a települések fejlesztései ne álljanak le, hanem a tervek szerint megvalósuljanak – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken Szolnokon, az önkormányzati adósságkonszolidációról tartott sajtótájékoztatóján.

Amikor 2010-ben a Fidesz átvette az állam irányítását, hamar világossá vált, hogy a felhalmozódott adósággal valamit kezdeni kell, „mert az ország egyébként nem tud egyről a kettőre jutni” – emlékeztetett a politikus. Ezért indult el az elmúlt három évben egy konszolidáció, amelynek keretében nemcsak az állam adósságának növekedését állították meg és fordították vissza, hanem sikerült segíteni a devizahitel csapdájába került embereknek, és komoly lépések történtek azért is, hogy a településeket megszabadítsák adósságterhüktől – mondta Varga Mihály.

A miniszter – miközben felidézte az önkormányzati adósság átvételének lépéseit – jelezte: eddig az 1200 milliárd forintos adóssághalmaz 880 millió forintos részét vették át, és most február végéig a maradékot is rendezik. Ezután jön majd a „hogyan tovább” időszak, mert az nyilván örömteli helyzet, ha az önkormányzatnak nincs adóssága, de ha a fejlesztésekre is kevesebb pénze van, akkor az nehézséget jelent – fogalmazott Varga Mihály.

Ezért 2014-től átszervezik az európai uniós támogatások felhasználását és így a kormány is sokkal közvetlenebbül fog részt venni a pénzek elosztásában. Lehetővé teszik, hogy a megyék is uniós támogatásban részesüljenek, így több olyan operatív program lesz, amelyhez megyei forrásokat társítanak – mondta a miniszter. Ismertetése szerint az első tervezési szakasz elkészült, és például Jász-Nagykun-Szolnok megye a 2014 és 2020 közötti időszakban 54 milliárd forintos területfejlesztési forráshoz juthat hozzá.

Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere bejelentette: a kormányzat a korábbi 13,7 milliárd forintnyi adósság átvállalása után most 6,7 milliárd forintot vállal át az önkormányzattól, amely ezt követően teljesen megszabadul adósságterhétől.”

Forrás:
Fontos stratégiai partnerek az önkormányzatok; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. január 18.

Szeged 14 milliárdos adósságát is átvállalta a kormány

„A tavalyi mintegy 40 milliárd forintos konszolidáció után Csongrád megye fennmaradó adósságát is rendezi a kormány – jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter 2014. január 16-án, Szegeden.

A tárcavezető elmondta: míg 2002-ben – az első Orbán-kormány utolsó évében – az önkormányzatoknak alig volt tartozása, 2005 és 2010 között adósságállományuk a négyszeresére nőtt. A jelenlegi kormány kezdettől fogva egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy Magyarország gazdasági helyzetét stabilizálja.

A több lépésből álló konszolidáció első ütemében – 2012 elejétől kezdve – az állam átvette a megyei önkormányzatoktól a közintézmények működtetését és átvállalta a megyék közel 200 milliárd forintnyi adósságát. A második ütemben, szintén 2012-ben, a kormány rendezte az összes kistelepülés adósságát országosan 74 milliárd forint értékben. Csongrád megyében ez 40 milliárd forintos konszolidációt jelentett. A harmadik ütemben a nagytelepülések tartozásának 40-70 százalékát vette át az állam. Ekkor országos szinten összesen 610 milliárd forintos önkormányzati tartozástól szabadultak meg a városok. Ebben a körben Csongrád megye települései összesen 39 milliárd forintos adósságuktól mentesültek, amiből 14 milliárd forintot tett ki Szeged tartozása.

Németh Lászlóné bejelentette: február végéig minden magyar település megszabadul maradék adósságától is, az állam még a télen összesen 420 milliárd forint tartozást rendez. Szeged városának fennmaradó, 14 milliárd forintot kitevő hiteltartozását is konszolidálja a központi költségvetés.

A kormány a magyar gazdaság motorjaként tekint a helyi gazdaságfejlesztésre, az idén kezdődő európai uniós pénzügyi ciklusban e célra fordítja a Magyarországot megillető források 60 százalékát. E törekvéshez illeszkedik a közvetve és közvetlenül 400 munkahelyet teremtő nagyberuházás, az ELI lézeres kutatóközpont felépítése is.”

Forrás:
Szeged 14 milliárdos adósságát is átvállalta a kormány; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. január 16.

1,2 milliárd forintos tartozástól mentesül idén Mosonmagyaróvár

„A tavalyi 1,9 milliárdos rendezés után a város fennmaradt adósságát is átvállalja a kormány – jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter 2014. január 17-én, Mosonmagyaróváron.

Németh Lászlóné kiemelte: február végéig minden magyar település megszabadul a maradék adósságától is. Az állam idén összesen 420 milliárd forint önkormányzati tartozást rendez.

A jelenlegi kormány a kezdetektől fogva egyik legfőbb feladatának tekintette Magyarország gazdasági helyzetének stabilizálását. A több lépésből álló adósságrendezés során az összes kistelepülés adósságát rendezte 2012-ben. Győr-Moson-Sopron megyében ez 3,3 milliárdos tartozás átvállalását jelentette. A következő ütemben a nagytelepülések tartozásának legalább 40 százalékát vette át az állam. A megye városai ebben a körben összesen 18,5 milliárd forintos adósságtól mentesültek, amiből 1,9 milliárd forintot tett ki Mosonmagyaróvár tartozása.

Az adósságrendezés tiszta lapot, biztos alapot teremt a települések számára. A helyi gazdaság fejlesztése a kormányzati szándékoknak megfelelően így valóban motorja lehet Magyarország gazdasági növekedésének.”

Forrás:
1,2 milliárd forintos tartozástól mentesül idén Mosonmagyaróvár; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. január 17.

Kormánymegbízott: kedvező a közigazgatási reform megítélése

„A Közpolitikai Kutatások Intézete felmérést végzett a közigazgatási reformok hatásairól. Az eredményekről Erdős Norbert megyei kormánymegbízott elmondta, a lakosság és a közigazgatási szakemberek alapvetően kedvezően fogadták a kormányhivatalok létrehozását.

A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a kormány az önkormányzatokról leválasztotta az államigazgatási feladatokat. A önkormányzatoktól átvett személyek jelentős része a változások egyik hatásaként pozícióját biztosabbnak érzi és hajlandó magát továbbképezni is.

Erdős Norbert kiemelte, a közigazgatás színvonalának megítélése, a megyei kormányhivatalok iránti bizalom javult. A fordulat jelentős részben a polgárok személyes tapasztalatainak köszönhető. A diplomások különösen kedvezően fogadták a közigazgatási reform polgárbarát intézkedéseit.

A kormánymegbízott hangsúlyozta, a közigazgatási szakemberek körében a munkakörülményeikkel kapcsolatos elégedettség is fokozatosan nő. A megkérdezettek a munkahely biztonságát értékelik a legmagasabbra. A többség az egységesítést és az ésszerű struktúra létrehozását tartja az átalakítás legfőbb előnyének, a közigazgatás egyre vonzóbb a pályakezdő fiatalok számára.”

Forrás:
Kormánymegbízott: kedvező a közigazgatási reform megítélése; beol.hu; 2014. január 16.

Közigazgatási, politikai informatika

Szélessávú Internet és mobil közigazgatási szolgáltatások

„A korszerűsítéseknek és az átszervezéseknek köszönhetően a kormányzati informatikai szolgáltatások költségei éves szinten több mint 20 milliárd forinttal csökkentek – jelentette ki Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár 2014. január 16-án, Budapesten, az EFO 2014 – Egyszerűsített Foglalkoztatás Bejelentés ingyenes mobilalkalmazást bemutató sajtótájékoztatón.

Vályi-Nagy Vilmos elmondta: a kormány 2010-ben azzal a céllal vágott bele az informatikai átszervezésekbe, hogy olcsóbbá és hatékonyabbá tegye az állam működését. A folyamat első lépése az informatikai konszolidáció volt. A kormány a fejlesztésekhez új pályázati rendszert hozott létre, amely számottevően – egyes esetekben akár 1-2 évvel – lerövidítette a beruházások előkészítésének és lebonyolításának időtartamát – hangsúlyozta az államtitkár. A gyorsításnak köszönhetően a korábbi évekhez képest ugrásszerű javulással már 42 milliárd forint értékben valósulhattak meg informatikai beruházások 2013-ban. A korszerűsítéseknek és az átszervezéseknek köszönhető nagyarányú költségcsökkenés elsősorban a kormányhivataloknál és az okmányirodáknál jelentkezett.

A kormány határozott törekvése, hogy a hazai lakosság számára teljes hozzáférést biztosítson a szélessávú internethez. Ezen a téren Magyarország úttörő helyzetben van, mert az eddigi fejlesztések alapján ez a cél várhatóan már 2018-ban, két évvel az uniós határidő lejárta előtt megvalósul – közölte Vályi-Nagy Vilmos. A lakosság és az ország versenyképességének fokozása érdekében a kormány kiemelten kezeli az informatikai fókuszú kutatási-fejlesztési projekteket és a digitális tudás fejlesztését a hátrányos helyzetű régiókban. Mindkét területen komoly előrelépések történtek tavaly a CERN-Wigner együttműködés megvalósításával és a miskolci Digitális Közösség program elindításával.

Az államtitkár fontos kormányzati célként említette a lakossági fogyasztás erősítését az informatika terén. Emiatt mind nagyobb figyelmet kapnak a különböző mobilalkalmazásokban rejlő lehetőségek, amelyekkel tovább gyorsítható és egyszerűsíthető az ügyintézés. A szaktárca támogatja, hogy a most bemutatott applikációt mihamarabb továbbiak követhessék majd.

Az EFO 2014 – Egyszerűsített Foglalkoztatás Bejelentés nevű, ingyenes mobilalkalmazást a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) a Budapesti Műszaki Egyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások tanszékének (BME) szakembereivel együttműködésben fejlesztette ki. Az Android és iOS platformokon elérhető applikáció célja az idény-jellegű vagy átmeneti foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyik leggyakoribb tranzakció egyszerűbbé tétele. Az „EFO 2014” mobilalkalmazás segítségével a vállalkozások adminisztratív terhei jelentősen csökkennek, a foglalkoztatások bejelentése a vonatkozó szabályozások maradéktalan betartásával gyakorlatilag várakozás nélkül történhet meg.

Az új mobilalkalmazás tehermentesítheti az évente mintegy 300 ezer foglalkoztatás-bejelentéssel kapcsolatos hívást fogadó Kormányzati Ügyfélvonalat. A hívások számának csökkenése hosszabb távon lehetővé teszi a kormányzati call center erőforrásainak átszervezését, az egyéb ügyfélszolgálati feladatok magasabb színvonalú és hatékonyabb ellátását.”

Forrás:
Teljes hozzáférés a szélessávú internethez akár már határidő előtt; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. január 16.
Lásd még:
Mobilalkalmazás segíti a foglalkoztatás-bejelentést

Módosul az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)

„A Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóság 2013.szeptember 29-én kezdeményezte az Európai Bizottság felé az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) módosítását, melyet a Bizottság a C(2013)9288 számú határozatával 2013. december 17 -én elfogadott.

A elfogadott módosítás értelmében az országos kihatású projektek esetében az EKOP forrás konvergencia és regionális versenyképesség célkitűzések közötti megosztási kulcsa (allokációs kulcs) módosult a 86,61%-13,39%-os arányról 70%-30%-os arányra az alábbiak szerint:

A 2013.11.30–ig költségnyilatkozatba kerülő elszámolási tételek esetében a 3. prioritásra eső összeg az adott intézkedés költségének 13,39%-a, míg a fennmaradó hányad (86,61%) a tartalmilag érintett 1. vagy 2. számú prioritási tengelyt terheli.

A 2013.12.01-től költségnyilatkozatba kerülő elszámolási tételek esetében az EKOP fenti módosításának megfelelően a 3. prioritásra eső összeg az adott intézkedés költségének 30%-a, míg a fennmaradó hányad (70%) a tartalmilag érintett 1. vagy 2. számú prioritási tengelyt terheli.

A módosítás értelmében az EKOP keretében 2013.12.01–ét követően benyújtott költségnyilatkozatokban szereplő kifizetések esetében már az új számlamegbontási arányt szükséges használni.

A módosítás a megvalósítás alatt álló EKOP támogatási konstrukciók esetében is alkalmazandó, ezért valamennyi érintett EKOP projekt támogatási szerződésén az allokációs kulcsok módosítása egyoldalú támogatási szerződés módosítás keretében átvezetésre kerül. A folyamatban lévő ügyek esetében, az elektronikus rendszerben szereplő adatok és a papír alapú dokumentumok eltérésekről ezen dokumentum rendelkezik.

Tájékoztatjuk a Projektgazdákat, hogy a módosítás alkalmazása érdekében a 2014. január 15-e előtt jóváhagyott kifizetés igénylések esetében a technikai módosítás az elektronikus rendszerben központilag megtörténik. A 2014. január 15-e után beérkezett kifizetés igénylések, valamint a 2013-ban beérkezett, de hiánypótlás miatt 2014. január 15-ig jóvá nem hagyott kifizetési igénylések esetében a Közreműködő Szervezet a korábbi allokációs kulcsnak megfelelően megbontott igényléseket már nem fogadja el, illetve a beérkező, illetve a jóvá nem hagyott dokumentációt a fenti technikai okból elutasítja. Az elutasított kifizetés igényléseket az új allokációs kulcsnak megfelelő módosítással szükséges ismételten benyújtani. A támogatási szerződés módosítását követően a korábbi allokációs kulcs alapján megbontott kifizetés igénylések, illetve számlák nem nyújthatóak be.

Kérjük, a kifizetés igénylések benyújtása esetén a fentiek figyelembevételét!

Ezen közlemény egyúttal módosítja azon felhívások és útmutatók allokációs kulcsra vonatkozó részét, amelyek a módosítás fenti hatálya értelmében érintettek. ”

Forrás:
Közlemény az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program módosításáról; Új Széchenyi Terv; 2014. január 17.

Továbbfejlesztik az állásközvetítő európai információs rendszert

„Tényleges, a jelenleginél sokkal szélesebb körű, országok közötti állás- és munkaerő-közvetítő rendszerré kívánja fejleszteni az Európai Bizottság a már húsz éve működő, EURES nevű információs hálózatot és internetes portált.

Az EURES 1993 óta közvetít álláskeresőkre és a munkalehetőségekre vonatkozó információkat valamennyi tagországban, valamint Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben és Svájcban. A rendszer alapvetően két lábon nyugszik. Részint, az említett 32 európai országban több mint 850 tanácsadó igyekszik az EURES adataira is támaszkodva a más tagországbeli álláslehetőségeket, illetve munkavállalókat keresők számára az egymásra találást elősegíteni. Részint pedig, az adatfolyamokat és megkereséseket közös internetes rendszerbe foglaló portálon van mód akár közvetlenül is keresést folytatni, illetve ajánlattal felkínálkozni.

Mint a pénteken közzétett továbbfejlesztési javaslatot kísérő bizottsági közlemény emlékeztetett rá, már jelenleg is évente mintegy 150 ezer ilyen „egymásra találást” segít elő, (ebből 100 ezerre tehető a portálon keresztül létrejött kapcsolatfelvétel száma). Az Andor László foglalkoztatási biztosa által ismertetett bizottsági javaslat kapcsán azonban az eddigi rendszer egy sor hiányosságára is rámutattak.

Így mindenekelőtt arra, hogy az információs rendszer ma még távolról sem tekinthető teljesnek: a nemzeti szinten ismertté vált álláslehetőségek – uniós átlagban – kevesebb, mint harmada kerül csak fel jelenleg az EURES honlapra. Ráadásul, az internetes felületek bonyolultsága, a különböző országokban alkalmazott formátumokban esetenként fennálló illeszkedési eltérések és általában az informatikai rendszer nehézkessége miatt az igénybevétel eddig sokak számára riasztó volt, miközben effektíve hiányzott az egymás számára hasznos-érdekes adatok automatikus összekapcsolásának a lehetősége.

A továbbfejlesztett EURES ezt mind orvosolni fogja – ígérte sajtóértekezletén Andor László foglalkoztatási EU-biztos. A végső cél, hogy elérjék: a rendelkezésre álló állások és munkavállalók mind teljesebb köre bekerüljön az adatbázisba, még hozzá olyan egyszerűsített, és a rendszer egészében egymáshoz illeszkedő módon, hogy a különböző országokban felrakott önéletrajzok (CV-k), és a közzétett álláslehetőségek között a megfelelő paraméterek egyezősége esetén, a potenciális kapcsolat lehetősége mintegy automatikusan kiugratható legyen.

Sok más további szolgáltatást is kínálni fog a továbbfejlesztett rendszer. Így például állást keresők számára szabadon hozzáférhető információkat biztosítanak az általuk megcélzott európai ország foglalkoztatási szabályairól, munkaerő-piaci adottságairól, lakhatási feltételeiről. További fontos adottság, hogy mindezen információk forgatásában nemcsak az állami szolgálatok, hanem a magán munkaügynökségek és munkaközvetítők is részt vehetnek, azáltal, hogy ők is az EURES részeivé válnak.

A kép teljességéhez tartozik, hogy a pénteki bejelentés nem előzmény nélküli. A Bizottság a tökéletesítések egy részére már 2012 végén javaslatot tett, amelyek végrehajtása tavaly a tagországok többségében meg is kezdődött. A mostani bejelentés az akkor megkezdett munkát készül kiteljesíteni, és egységes rendszerbe foglalni.

Andor László pénteki sajtóértekezletén mindezek kapcsán kifejtette: a Bizottság két féle formában járulhat tevékenyen hozzá a minél szabadabb európai munkavállaláshoz. Egyrészt azzal, ha fellép a nemzetállami korlátozások és diszkriminatív intézkedések ellen. Másrészt pedig, ha hatékony és felhasználóbarát módon elősegíti a lehetőségek, jogok és feltételek minél szélesebb körű tudatosítását. A hatékonyságában megerősített EURES értelemszerűen az utóbbit igyekszik majd szolgálni.”

Forrás:
Továbbfejlesztik az állásközvetítő európai információs rendszert; Bruxinfo;2014. január 17.
EURES – Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja; Európai Bizottság

Elérhető az Adatbázisok Online 1.4-es keresője

„A Magyar Nemzeti Levéltár egyik leglátogatottabb internetes felülete az Adatbázisok Online. Itt egy helyen megtalálható és kereshető az MNL Országos Levéltárának 27 adatbázisa. Az egységes keresőfelület révén egyetlen keresőszó beírásával találatokat kaphatnak a felhasználók a levéltár legrégebbi iratai, a Mohács előtti oklevelek, és az MSZMP jegyzőkönyvei közül is.

Naponta átlagosan 4-600 keresés történik a rendszerben, az indulás óta elvégzett több, mint 115.000 keresés összesen közel 47 millió találatot eredményezett. Az Elektronikus levéltári rendszer és a hozzá kapcsolódó egységes Levéltári Portál 2013. október 1-jei elindulása óta az AOL látogatottsága 50%-kal növekedett.

Folyamatosan bővül azoknak az adatbázisoknak a köre, ahol a leíró adatok mellett az iratok digitalizált képe is megjeleníthető a felületen, a két nagy összeírást még idén a címereslevelek fogják követni. Már most is megtalálhatók az MNL 20 megyei levéltára által készített 158 különféle tájékoztatási célú adatbázis alapadatai: cím, leírás, terjedelem, elérhetőség, stb.

Az AOL eddigi történetének egyik legnagyobb megújulásán ment keresztül a közelmúltban. A korábbi nyitóoldalt, amelyen az összes, 185 adatbázis egyszerű felsorolása volt található, az 1.4-es változatban felváltotta egy új, az adatbázisokat kategóriákba soroló felület. Így az érdeklődők már a keresés kezdetén szűkíthetik a vizsgálandó adatbázisok körét, korszakok, irattípusok, levéltárak vagy akár a történelemtudomány ágai szerint. Természetesen megtartottuk a szűkítés nélküli, minden adatbázisra kiterjedő keresési lehetőséget is.

Elkészült továbbá mind a 185 adatbázis tárgyszavakkal történő ellátása. Az adatbázisokat legjobban ismerő, sokszor azok megalkotásában kiemelkedő szerepet játszó munkatársaink igyekeztek a lehető legtöbb, a kutatást segítő tárgyszót hozzárendelni az egyes segédletekhez. A rendszerben jelenleg 510 tárgyszó található, de ez a szám a jövőben bizonyosan változni fog, egyrészt az átfedések, azonosságok folyamatos szűrése, másrészt pedig a feldolgozó munka újabb és újabb eredményei által.

Az MNL-ben megvalósítási szakaszában tart „Az új Magyar Nemzeti Levéltárban vezetett hiteles és tájékoztatási célú nyilvántartásokkal összefüggő migrációs és adattisztítási feladatok” című ÁROP projekt. Ennek elsődleges feladata a 20 megyei levéltár nyilvántartásának adattisztítása és betöltése az „E-levéltár” projekt keretében az MNL OL-ben már bevezetett új levéltári nyilvántartó rendszerbe. Emellett a projekt második szakaszában, jövő év júniusáig, elkészítésre kerül a megyei levéltárak 158 tájékoztatási célú adatbázisának migrációs terve is. Így reményeink szerint hamarosan arról adhatunk majd tájékoztatást, hogy az AOL keresőjében nem csak az OL 27 adatbázisa kutatható, hanem egyre több és több megyei segédlet is.”

Forrás:
Elérhető az Adatbázisok Online 1.4-es keresője; Magyar Nemzeti Levéltár; 2013. december 11.
Adatbázisok Online;
ÁROP-1.A.4 – Nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása; Új Széchenyi terv

Félmilliárdos fejlesztés a foglalkoztatást támogató informatikai rendszerben

„Befejeződött a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos feladatellátásokat támogató informatikai rendszer kiépítésének újabb szakasza. A komplex és integrált Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer (RSZR) fejlesztését az Európai Unió közel félmilliárd forinttal támogatta, a munkát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végezte. A fejlesztés eredményeként jelentősen felgyorsult az információcsere a különböző feladatokat végző hatóságok között.

A komplex rehabilitáció 2012-es szervezeti átalakításának egyik fontos eleme volt az elektronikus kapcsolat kiépítése a feladatok ellátásában résztvevő hatóságok között. A 2012. július 1-jén létrejött új rehabilitációs hatóságok feladatellátását egyetlen komplex és integrált rendszer, a Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer támogatja. A fejlesztés új szakasza közel félmilliárd forintos európai uniós támogatásból, 2013 februárjában kezdődött. A kiadott sajtóközlemény szerint a projektben dolgozó szakemberek munkájának eredményeként a szakigazgatási feladatok támogatására egy korszerű, szolgáltatás-orientált architektúrával rendelkező, ügymenet-támogatást biztosító, központi, komplex és integrált informatikai rendszer jött létre.

A fejlesztés gyors információtovábbítási lehetőséget biztosít a feladatellátásban érintett hatóságok, a NAV, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és az RSZR rendszerei között. Az információk gyors cseréje gördülékenyebbé teszi az ügyintézést is. A Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóság a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal „szakrendszeri informatikai fejlesztése” című pályázatát 499 930 400 Ft összeggel támogatta. A projekt az Új Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.”

Forrás:
Félmilliárdos fejlesztés a foglalkoztatást támogató informatikai rendszerben; SG.hu; 2014. január 17.
EKOP 1.1.13 – A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakrendszeri informatikai fejlesztése; Új Széchenyi Terv

Mobilalkalmazás segíti a foglalkoztatás-bejelentést

„A NISZ Zrt. és a BME közös fejlesztésének célja az idény-jellegű, illetve átmeneti foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyik leggyakoribb tranzakció egyszerűbbé tétele. Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésére eddig csak telefonon, illetve az Általános Nyomtatványkitöltőn keresztül volt lehetőség, miközben az ilyen típusú ügyintézés jellemezően az irodai környezettől távol, a munkavégzés helyszínén történik.

Az „EFO 2014” mobilalkalmazás segítségével egy-egy bejelentés átlagosan 20 másodpercet vesz igénybe, így használatával a mezőgazdasági, turisztikai és vendéglátó ipari vállalkozások adminisztratív terhei jelentősen csökkennek, a foglalkoztatások bejelentése hatékonyan, gyakorlatilag várakozás nélkül, a vonatkozó szabályozások maximális betartása mellett valósulhat meg. Az új mobilalkalmazás jelentős mértékben tehermentesítheti a Kormányzati Ügyfélvonalat, mely évente mintegy 300 000 foglalkoztatás-bejelentéssel kapcsolatos hívást fogad. A hívások számának csökkenése hosszabb távon lehetővé fogja tenni a kormányzati call center erőforrásainak átszervezését, mely hozzájárul a többi ügyfélszolgálati feladat magasabb színvonalú és hatékonyabb ellátásához. Az „EFO 2014” által feldolgozott és továbbított adatok utólag ellenőrizhetők és visszakereshetők, de az alkalmazás saját maga is kontrollálja a bevitt információkat, így például az adóazonosítók és a TAJ számok integritás-ellenőrzését is elvégzi.

A mai napon tartott sajtótájékoztatón Szabó Zoltán Attila, a NISZ Zrt. vezérigazgatója elmondta: „Társaságunk a tavalyi év végén több olyan fejlesztést – e-Levéltár, GOV CA – zárt le sikeresen, melyek az államigazgatási informatika területén innovációnak tekinthetők. Az idei évben nagy hangsúlyt fektetünk a már megépített rendszereken futó új fejlesztések kialakítására, ennek a folyamatnak az egyik állomása a mai napon bemutatott, ingyenesen használható „EFO 2014” mobilalkalmazás is. Társaságunk 2014-ben tovább folytatja a kormányzati infokommunikáció konszolidációját, ennek keretében megvalósítjuk és lezárjuk az idén befejezéshez érkező fejlesztési projektjeinket, illetve a 2014-2020-as időszakra szóló új, a GINOP struktúrájára épülő projekteket indítunk el.”

Az „EFO 2014” használatához speciális ismeretekre vagy előzetes tudásra nincs szükség, mivel az adatok Android vagy iOS platformos okos telefonnal egyszerűen beküldhetők az Ügyfélkapun keresztül a NAV felé, a sikeres küldésről pedig azonnal visszaigazolás érkezik az alkalmazás felületén keresztül. Az „EFO 2014” alkalmazást 2013. november vége óta több mint 2000 felhasználó töltötte le az alkalmazástárakból, és a felhasználói visszajelzések alapján kifejezetten magas, 4.6-os átlagpontszámú értékelést kapott a lehetséges 5 pontból. Az alkalmazás fejlesztése mindössze 2,4 millió forintot igényelt, az összeget a BME részére biztosított, a fejlesztéshez használt eszközök megvásárlására fordították a projekt résztvevői. Az EFO 2014 sikerére alapozva a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a Budapesti Műszaki Egyetem az elkövetkező időszakban több közös fejlesztés indítását is tervezi.

További részletek: www.nisz.hu/efo”

Forrás:
Mobilalkalmazás segíti a foglalkoztatás-bejelentést; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.); 2014. január 16.
Lásd még:
Szélessávú Internet és mobil közigazgatási szolgáltatások

Dr. Csapodi Márton – A SZEÜSZ-rendszer megvalósításának státusza

„Nagyjából másfél éve vannak hatályban azok a jogszabályok, melyek a SZEÜSZ-világot megteremtették. Dr. Csapodi Márton, a KIM E-Közigazgatási Főosztályának e-közigazgatási szakértője a sajtónyilvános szakmai napon tartott előadásában ennek a világnak egy lényeges szeletéről: az állam által kötelezően nyújtandó Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatásokról beszélt.”

Forrás:
Dr. Csapodi Márton – A SZEÜSZ-rendszer megvalósításának státusza; Infotér.eu videó!; 2014. január 5.

Informatika, távközlés, technika

Mi a helyzet a Futárral?

„Az évtized legfontosabb közlekedési fejlesztésének nevezete a BKK a Futárt (forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer), ám a nyár óta nem nagyon hallani róla semmit.* Megkerestük hát a rendszer szállítóját-fejlesztőjét, hogy megkérdezzük, hogy áll most a rendszer. Dobos Attila, a SYNERGON Informatika Nyrt. vezérigazgatója nem csak az aktuális helyzetről beszélt, de a fejlesztés történetéről is, meg persze arról is, mik okozták a csúszásokat és milyen kritikus pontja lehet még a munkának.

– A FUTÁR-ról 10-ből 9 budapestinek a tavasszal felszerelt kijelzők jutnak az eszébe. És hogy még mindig nem látják rajta, mikor jön a villamos…
– Igen, nagyon sokan azt hiszik, hogy a FUTÁR az pusztán a közterületi kijelzőket jelenti, pedig egy nagyon összetett rendszerről van szó, aminek két fő feladata van. Az egyik a tájékoztatás – többek közt a köztéri kijelzőkön keresztül –, de a rendszer bevezetésével több mindent is a Futár irányít majd. Látjuk a járművek utasterében, kiírja a buszra, hogy hányas és hova megy, ad majd információkat a mobiltelefonos alkalmazásoknak. A másik terület talán még fontosabb, bár ebből az utasok kevesebbet látnak. A Futáron keresztül történik a jármű forgalom szervezése és irányítása, a Futár teremt élő kapcsolatot a diszpécser központok és a járművek között, a Futár rögzíti valamennyi jármű fogyasztását, még a kerekek fordulatszámát is, vagy hogy mikor, merre, milyen sebességgel közlekedett a jármű. Ezzel lehet optimalizálni a forgalmat, megszervezni egy járatpótlást, optimalizálni a működési költségeket, de ez alapján számolják el a gépjárművezetőket is. A rendszer ezen funkciói már ma is működnek.

– És miért nem működik az a része, amellyel az utasok nap mint nap találkoznak?
– A csúszás több tényezőből tevődik össze. Az a Futár története számunkra 2010-ben kezdődött. Akkoriban persze még a BKV-ról volt szó és értelemszerűen 2009-es követelményekről, igényekről. Megjelent a tendert: mintegy 7 milliárd forintos fejlesztés, közel 4 milliárd forint uniós támogatással. Ez már akkor is követelményeiben egy rendkívül összetett rendszer volt, nyugodtan mondhatjuk, hogy a maga nemében egész Európában a legkomplexebb. Összehasonlításképp: az egyik több mint tíz éve épülő európai nagyváros forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszere még mindig nem tudja azt, amit a budapesti tavasszal már igen: ott csak a járművek közlekedési ütemét garantálja a szolgáltató – vagyis, hogy x percenként jön egy járat –, a Futár viszont átszállási garanciával dolgozik. Ez azt jelenti, hogy ha az összes viszonylatban működésbe lép a rendszer, akkor pontos útvonalat tervezhetünk vele, pontos menetidővel, amiben átszállások is vannak. A megrendelő 2009-ben tehát összeállított egy 2271 sorból álló funkciólistát, amelyben részletesen megfogalmazták az igényeiket. Erről aláírtuk a szerződést 2010-ben. A kivitelezés közben kénytelenek voltunk több partnerrel szerződést bontani, mert a munkájuk a szerződésben vállalt kötelezettségeik ellenére nem felelt meg az elvárásoknak. Ma elmondhatjuk, hogy a kellemetlen döntések helyesnek bizonyultak – jelenlegi partnereink teljesítik az elvárásokat. Amint közleményeinkben megjelent, közel félmilliárdos kötbérkövetelést el is ismertük – és ennek a nagy részét továbbterheljük az azt okozó beszállítóknak, vagyis ez nekünk nem jelent nettó veszteséget.

– Mi volt még az oka a csúszásnak?
– A munka nagy része az eredeti terveknek megfelelően haladt. Megterveztük és átépítettük a diszpécserközpontot, megterveztük és kiépítettük a teljes rádiós rendszert Budapesten, 14 telephelyen a WIFI-elérést, melyeknél a ki- és beálló buszok automatikusan feltölthetik a menetrendet és a menet közben gyűjtött adatokat. Ezek után jött a közterületi kijelzők telepítése, és ez volt az első olyan pont, ahol nehézségekbe ütköztünk. Ugyanis mind a 263 darab közterületi kijelzőt – amelyeknek a megrendelő jelölte ki a helyszínét –, engedélyeztetni kellett az összes közműszolgáltatóval. Összesen 11 ezer szakhatósági engedélyt kellett beszereznünk, ezek pedig nem mindig jöttek meg időre. Közben folyamatosan változtak az igények is, például teljesen új busztípusok jelentek meg.

– Ez miért jelentett problémát?
– Egy autóbuszba belekerülnek a fedélzeti eszközök: egy rádió, OBU (on board unit), benne GSM-modul, egy WIFI-modul, GPS, touchscreen, mikrofon a vezetőfülkébe, kijelzők az utastérbe, egy antenna és még sorolhatnám. Ezek beépítéséhez kis túlzással át kell kábelezni a járműveket. A Futár nem egy dobozos termék. Minden busztípusnál máshogy lehet elhelyezni ezeket a berendezéseket, máshonnan tudunk venni a áramot, máshogy férnek el a kijelzők stb. Amikor a munkát elkezdtük, még nem számolhattunk azzal, hogy lesznek új Citarók, Volvók, Van Hoolok. Amelyeknél még az sem mindegy, melyik gyártósorról jöttek le. Nekünk minden típusra el kell készítenünk a típustervet, a próbaszerelést, amit azután a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a BKK és a BKV ellenőrei megnéznek, jóváhagynak és ha lefutották próbaüzemet, akkor engedélyezik a sorozatszerelésüket. Utána szúrópróba szerűen ellenőrzik az elkészült járműveket. Az újonnan érkezetteken például van kijelző –amihez egyedileg kellett fejleszteni az illesztést. Időközben leselejteztek buszokat is, ezekről le kellett szerelnünk a rendszert és áttelepíteni az új buszokra.

– Jól értem, hogy van olyan busz, amelyen már működött a Futár, de le kellett szerelni?
– A járműpark folyamatosan változik – úgy gondolom teljesen természetes, hogy a kivonásra kerülő járművekből a rendszert át kell építeni az újakba.

– És nem lehetett azzal előre számolni, hogy a rendszer beindulásig ezeket kivonják a forgalomból?
– Mi darabszámra szerződtünk, több, mint 1600 gumikerekes jármű felszerelését vállaltuk. Amit kaptunk a megrendelőtől, azokat szereljük meg. De előfordult ilyen köztéri kijelzővel is: letelepítettük, azután megszűnt az adott járat, vagy áthelyezték a megállót, így nekünk is át kellett tennünk a kijelzőt. Ez természetes, a budapesti közösségi közlekedés egy állandóan mozgásban lévő rendszer – ez egy folyamatos munka. Ugyanakkor a gumikerekes járművek szerelését már befejeztük, rajtuk már megy a Futár.

– Akkor miért láthatjuk még mindig ilyen kevés köztéri kijelzőn a járatokat?
– Minden köztéri kijelző le van telepítve, mindegyik működőképes. Az hogy aktuális adatokkal, vagy teszt adatokkal üzemel, az egy másik kérdés. Nagyjából hétről hétre egyre több kijelző kezd éles üzemben működni. Ugyanis a BKK, teljesen logikusan, viszonylatokat kapcsol be. Azokon a viszonylatokon, ahol a Futárral felszerelt járművek járnak, ott már egyre több helyen éles adatokkal működnek a kijelzők. Ami jelenleg folyik, az a villamosok szerelése.

– És miért nem lehet bekapcsolni a villamosokat?
– Mintegy 110 villamos van kész az 570-ből, vagyis itt közel húsz százalék készült el. Folyamatosan szerelünk, több kocsiszínben. Úgy gondolom napról-napra emelkedni fog a rendszerbe illesztett villamosok száma is.

– Hogy áll a többi területen a FUTÁR?
– A forgalomirányítás a FUTÁR-ról megy. Üzem közben álltunk át, és sem akkor, sem azóta nem állt le kritikus hibával a rendszer. A 2271 soros funkciólistából összesen három sorról folyik még egyeztetés. Ezekről is hamarosan döntés születik A WIFI-hálózat működik, a rádiós rendszer működik. A megrendelő Minden EU-s pénzt határidőre le tudott hívni és fel tudott használni. Ebből a szempontból vállalható, hogy a projekt sikeres.

– Mi a végső határidő?
– 2014. március 31. Addig mindennek mennie kell.

– És menni fog?
– Ha rajtunk múlik, akkor igen…”

Forrás:
Most akkor mi a helyzet a Futárral? A rendszer, ahogy a fejlesztő-szállító cég látja – interjú; Zubreczki Dávid; Urbanista blog; 2014. január 16.
Lásd még:
BKK: már 130 megállóban kapcsolták be a Futár-kijelzőket

Lázár: 2018-ra széles sávú internetnek kell lennie minden háztartásban

„Az államtitkár.szerint az internet segítheti a munkavégzést, egyszerűbbé teszi a köz- vagy akár az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

2018-ra széles sávú internetnek kell lennie minden magyar háztartásban, ez a kormány egyik célja a következő négy évre – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető államtitkár pénteken Csanádalbertin.

Lázár János az ötszáz lakosú Csongrád megyei településen, a községházán rendezett lakossági fórumon, mintegy száz ember előtt azt mondta, hogy nem lehet annyi buszjáratot indítani vagy olyan közel hozni a szolgáltatásokat a kistelepülésekhez, amely versenyképes lenne az infokommunikációs technológiával.

A világháló használatához szükséges eszközök egyre olcsóbbak lesznek, és az ehhez nélkülözhetetlen ismeretek is alapkészségé válnak. Egyre többen vannak, akik otthonról intézik ügyeiket, fizetik be a gáz- vagy villanyszámlát, ráadásul ezzel megtakarítást is tudnak elérni – tette hozzá.

A kistelepülések számára kulcskérdés a gyors internetelérés kiépítése, amellyel közelebb lehet hozni a világot az itt élőkhöz. Az internet segítheti a munkavégzést, egyszerűbbé teszi a köz- vagy akár az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést – hangsúlyozta az államtitkár.

Ahhoz, hogy a széles sávú internet eljusson minden háztartásba, négy év kemény munkára és több száz milliárd forintos beruházásra van szükség, de a program előkészítése már folyik – mondta Lázár János.”

Forrás:
Lázár: 2018-ra széles sávú internetnek kell lennie minden háztartásban; Híradó/MTI; 2014. január 17.

BKK: már 130 megállóban kapcsolták be a Futár-kijelzőket

„A főbb csomóponti megállókban felszerelt Futár-kijelzők fele már pontos információkat nyújt arról, hogy melyik járat mikor érkezik a megállóba – mondta pénteken a BKK vezérigazgató-helyettese. Somodi László szerint pénteken 68 megállóban kapcsolják be a kijelzőket.

A fővárosban összesen 263 megállóban szereltek fel kijelzőt, ezek közül 130-ban már láthatják az utasokat, mikor érkeznek a következő járatok. Budapesten ötezer megálló van, ezért nem mindegyiknél tudtak felszerelni kültéri vagy beltéri kijelzőket – magyarázta a BKK vezérigazgató-helyettese.

Somodi László emlékeztetett, hogy 2295 járművet szerelnek fel a forgalomirányításhoz és az utastájékoztatáshoz is szükséges fedélzeti egységgel, de a villamosok felszerelése a vártnál lassabban halad, előre nem látható műszaki nehézségek és a közlekedési hatóság engedélyezésének elhúzódása miatt.

A már felszerelt autóbuszokon és trolibuszokon automatikus lett az utastájékoztató rendszer, a forgalomirányító diszpécserek pedig pontos információkat kapnak arról, hol van az adott jármű, a 15 másodpercenként frissülő, GPS-alapú helymeghatározásnak köszönhetően.

A rendszer képes arra is, hogy harminc csomópontban beavatkozzon a lámpaprogramba, és előnyben részesítse a közösségi közlekedési eszközöket.

A projekt lezárása a Synergonnal kötött szerződés szerint március 31-e, ha ez nem teljesíthető, akkor a BKK kötbérezi a kivitelezőt. Most 92 százalékos a műszaki megvalósulás, a rendszer stabil, a kivitelező egyelőre nem jelezte, hogy ne tudná tartani a március 31-i határidőt – mondta a BKK vezérigazgató-helyettese.

Somodi László szerint a rendszer fejlesztésére többféle lehetőség lesz később: növelni lehet a fedélzeti egységek számát, a BKV-nál működő belső rendszert is integrálni lehet, tetszőlegesen bővíthető azon csomópontok száma, amelyekben működik a lámpabefolyásolás, az elektronikus jegyrendszer adatforgalmát is elbírja a Futár projekt adatforgalma, illetve a modernebb járművek műszaki diagnosztikai adatait is el lehet küldeni, ha erre igény van.

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója újságírói kérdésre hozzátette: a Volánbusz egyes agglomerációs járatait is be lehetne vonni a Futárba, de ez egy újabb ütem része lehet.

A HÉV-üzem integrálásáról azt mondta: a csepeli vonal, valamint a szentendrei vonal egy része rendelkezik olyan modern biztosítóberendezéssel, amelyből kinyerhetők az adatok, a többi viszonylaton viszont még a diszpécserek sem tudják, hogy hol vannak a szerelvények. Hozzátette: a két rendszer illesztési költsége több százmillió forint is lehet, de a következő években szeretnék a HÉV-eket is integrálni a rendszerbe.

A Futár részét képezi egy okostelefonos mobilalkalmazás fejlesztése. Vitézy Dávid szerint ez kétlépcsős fejlesztés: az első részben a BKK Info oldalán regisztrálók azonnali értesítést kapnak a telefonjukra, ha a kedvencnek jelölt vonalakon bármilyen fennakadás van. A végleges alkalmazásban ezen a funkción kívül egy útvonaltervező is helyet kap majd, amely az aktuális forgalmi helyzet alapján készít terveket.

A projekt megvalósításának teljes költsége 6,7 milliárd forint, ebből 4 milliárd forint uniós támogatás.

Dobos Attila, a SYNERGON vezérigazgatója is azt mondta az Urbanista blogon olvasható interjúban, hogy március 31-ére az egész rendszernek működnie kell, és „ha rajtuk múlik”, akkor működni is fog.

Az 570 budapesti villamosból körülbelül 110-ben szerelték fel a Futárhoz kapcsolódó eszközöket, így az utastájékoztató rendszert vagy az érintőképernyős berendezést a vezetőfülkében. Folyamatosan dolgoznak, több kocsiszínben, és napról-napra emelkedik majd a rendszerbe illesztett villamosok száma is – ígérte.”

Forrás:
BKK: már 130 megállóban kapcsolták be a Futár-kijelzőket; HVG.hu/MTI; 2014. január 17.
Lásd még:
Mi a helyzet a Futárral?

Bánóczy Zoltán: A világ legjobb analitikai konferenciáját szeretnénk megcsinálni

„Idén negyedszer rendezik meg Galyatetőn a Superweek konferenciát, ami nemzetközi hírre tett szert az évek alatt. A Superweeket kitaláló és szervező Bánóczy Zoltán emailben válaszolt a Mandiner.startup kérdéseire. Bánóczy elárulta, miért változott a rendezvény fókusza, és azt is elmondta, milyen lemaradást lát a magyar digitális iparban.

Mennyiben változott a Superweek koncepciója az első, 2011-es konferenciához képest?
A lehetőségeink lettek inkább mások azóta, a cél állandó; minden évben a világ legjobb analitikai konferenciáját szeretnénk megcsinálni – talán idén tényleg sikerül. Már 2012-ben is beleszagolhattunk Galyán a friszkói levegőbe, megmérhettük magunkat világviszonylatban, idén azonban nekem is minden reményemet beteljesíti a program.

A koncepcióváltást arra értem, hogy eleinte erős keresőoptimalizálási meg PPC lába is volt a konferenciának, ma meg minden az analitikáról szól. Ennyire megváltozott ez alatt a néhány év alatt az online piac? Vagy erre a tudásra van a legnagyobb igény?
A program összeállítása valahol az én ízlésem alakulását követi; úgy távolodott az érdeklődésem az egyéb PPC/SEO lábaktól, ahogy az az évek során a programon látszik. De talán nem is az én ízlésemről van itt szó, hanem a világ errefelé haladt, miközben itthon érdeklődés középpontjában többnyire az áll, hogy hogyan tudok első lenni arra a „vásárlás” kulcsszóra? Nagyon csúnyán és kétségbeejtően le van a hazai piac maradva, úgy rugdossák ki alólunk a stokedliket a regionális versenytársaink, hogy öröm nézni – mármint nekik.

Kikből áll a közönség? Mekkora részt tesznek ki azok, akik évről évre visszajárnak?
20 ország vezető webes szakemberei, középvezetői és elemzői. Az első három évben 50-60% volt a visszajárók aránya – ám idén túlnyomó többségbe kerültek a külföldi látogatók, akik között sok az új.

Mitől változott meg a hazai résztvevők aránya a teljes közönségben? Kevesebben lettek, vagy csak a külföldi részvétel ugrott meg?
Valahogy mintha az egyre erősödő analitikai vonal más közönséget vonzana; a hazaiak kevesebben, a külföldiek egyre többen kezdtek lenni.

Mi az, ami miatt más országokból is sokan jelentkeznek résztvevőnek?
Az előadók és program. Olyan szakemberek tartanak egész napos, ún. Google Analytics Qualified Individual, hivatalos bizonyítványt is adó tréningeket, akik a GA születésénél bábáskodtak és alig évente fordulnak elő Európában. Érkeznek előadók a San Francisco-Seattle-Minneapolis háromszögből, Európa több országából és Indiától Izraelig.

Az idei programban kik a legnagyobb nevek?
Nagyon durva a szakember-koncentráció, de nyilván Avinash Kaushik a húzónév. Előadnak egy olyan webes részterület kiemelkedő képviselői, mely webes részterület a digitális ipar rendező elve és motorja lesz a következő években.

2012-ben volt Superweek Romania is, Sinaiában. Mi lett a román próbálkozással?
Gyönyörű hegyvidéki helyszínen, Bukaresttől másfél órányi autóútra, a Kárpát-hegység gerincén sikerült 2012. október 23-24-én tartani az első romániai rendezvényt, amit tavaly nagy bánatunkra nem tudtunk újra megvalósítani. A mostani galyatetői programszervezés hatalmas energiákat kötött le, de majd idén!”

Forrás:
Bánóczy Zoltán: A világ legjobb analitikai konferenciáját szeretnénk megcsinálni; Balogh Ákos Gergely; Mandiner.startup; 2014. január 19.
Superweek 2014

Hatalmas adatlopás Dél-Koreában: húszmillió ügyfél érintett

„Legalább húszmillió dél-koreai banki ügyfél személyes adatai juthattak illetéktelen kezekbe az ország egyik legsúlyosabb adatlopása következtében – közölte a szöuli pénzügyi felügyelet vasárnap.

Az ötvenmilliós országban nagyjából húszmillióan rendelkeznek hitelkártyával, ezért feltételezések szerint gyakorlatilag minden gazdaságilag aktív dél-koreai személyes adatai kiszivároghattak. Illetéktelen kezekbe jutott az érintettek neve, telefonszáma, lakcíme, TAJ-száma, hitelkártyaszáma és bankszámla-kivonatuk is. Az áldozatok között miniszterek és hírességek is vannak.

Az üggyel kapcsolatban letartóztatták a KCB hitelminősítő intézet egy dolgozóját, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő lopta el az adatokat hitelkártya-cégektől, amelyeknél elemzőként dolgozott. Emellett három telefonos marketingcég vezetőit is őrizetbe vették, akiket a lopott személyes adatok megvételével vádolnak.

Dél-Koreában az utóbbi években egyre jelentősebb méreteket öltött a személyes adatok ellopása és az azokkal való telefonos és internetes visszaélés. Az előző hónapban a Citibank koreai leányvállalatának egy munkatársát vették őrizetbe, aki a vádak szerint 34 ezer ember személyes adatit lopta el. Tavaly két koreai hackert azzal gyanúsítottak meg, hogy 8,7 millió ember személyes adatait szerezte meg telefoncégektől. 2011-ben két súlyos eset is történt: júliusban a Cyworld közösségi oldal 35 millió felhasználójának adatait lopták el hackerek, novemberben pedig az ország legjelentősebb játékfejlesztőjétől, a Nexontól szivárgott ki 13 millió ember adata.”

Forrás:
Hatalmas adatlopás: húszmillió ügyfél érintett; Híradó/MTI; 2014. január 19.

Megölheti az internetes gazdaságot a netsemlegesség megtörése

„Az egész világon növekszik a feszültség az internet- és a tartalomszolgáltatók között. A friss amerikai döntés az előbbieket hozta kedvezőbb helyzetbe.

Óriási visszhangot keltett az Egyesült Államokban, hogy egy fellebbviteli bíróság tegnap érvénytelennek mondta ki azt a szövetségi szabályozást, mely a szolgáltatók számára a netsemlegesség (net neutrality) betartását írta elő: ez a követelmény azt jelenti, hogy szolgáltatói oldalról minden közvetített bit egyenlő, a közvetítő nem tehet különbséget minőség és forrás szerint, vagyis (a lényeget megfogva) a szolgáltató semmilyen indokkal nem tehet rá plusz díjakat bizonyos tartalmak továbbítására, mindenkinek azonos feltételeket kell biztosítania.

Ahogy a The Wall Street Journal rámutat elemzésében: ez a döntés egyrészt semmissé teszi a többek között a Google által közvetlenül is támogatott Barack Obama egyik hangsúlyos és teljesített választási ígéretét, mely a netsemlegesség garantálását jelentette, másrészt tovább élezi a küzdelmet a nagy, globális méretekben is meghatározó tartalomszolgáltatók (pl. a Google, a Hulu, a Netflix stb.) és az internetszolgáltatók között. E rég folyó vita tétje, hogy a szolgáltatók a kiemelt forgalomgenerálókként számon tartott netes cégektől magasabb díjakat szednének, arra hivatkozva, hogy a főként az általuk nyújtott szolgáltatások növelik a terhelést, ezért kiemelt mértékben járuljanak hozzá a hálózatfejlesztés költségeihez.

A szolgáltatói érvelés elsőre logikusnak is tűnhet, ám a netsemlegesség megtörése beláthatatlan következményekkel járhat: amennyiben a szolgáltatók saját hatáskörben dönthetnek a különféle tartalmak közvetítési sebességéről, akkor az a helyzet állhat elő, hogy a taksát megfizetők tartalmai gyorsan érnek el a fogyasztókhoz, az ennek ellenállók, illetve erre nem képesek szolgáltatásai pedig sokkal lassabban. Ezzel nemcsak egy erős diszkriminatív eszközt kapnának a szolgáltatók a kezükbe – mellyel önös érdekeik érvényesítése érdekében akár vissza is élhetnének –, hanem az internet egyik nagy hozadékát tennék semmissé, a kisvállalkozások lehetőségét a gyors előretörésre (egy startup vagy egy kkv nyilván nem tudná megfizetni az esetlegesen megemelt díjat, így viszont a mostani helyzethez képest versenyhátrányba kerülne), hiszen a hozzáférési sebesség a szolgáltatók jóindulatán, egyedi döntésein múlna.

A jelenleg érvényben lévő amerikai szabályozást a távközlési felügyelet (Federal Communications Commission – FCC) 2010-ben fogadta el, és ebben kimondják, hogy szolgáltatói oldalról tilos megkülönböztetni a hálózaton áramló adatokat. A Washington D.C. fellebbviteli bírósága által most lezárult eljárást az egyik legnagyobb amerikai szolgáltató, a Verizon kezdeményezte. A bíróság döntésében arra hivatkozott, hogy az internetszolgáltatás az FCC felfogásával szemben „nem ugyanolyan közösségi szolgáltatás”, mint a „hagyományos” telekommunikációs szolgáltatások vagy például a vasút, ezt az FCC nem mondhatja ki, ezért nem is alkalmazhatják azokat az egyenlősítő szabályokat, mint azoknál, emellett információközvetítő szolgáltatásnak minősítették a netszolgáltatást, erre viszont nem terjed ki a távközlési felügyelet illetékessége.

A szolgáltatói érvelés elsőre logikusnak is tűnhet, ám a netsemlegesség megtörése beláthatatlan következményekkel járhat: amennyiben a szolgáltatók saját hatáskörben dönthetnek a különféle tartalmak közvetítési sebességéről, akkor az a helyzet állhat elő, hogy a taksát megfizetők tartalmai gyorsan érnek el a fogyasztókhoz, az ennek ellenállók, illetve erre nem képesek szolgáltatásai pedig sokkal lassabban. Ezzel nemcsak egy erős diszkriminatív eszközt kapnának a szolgáltatók a kezükbe – mellyel önös érdekeik érvényesítése érdekében akár vissza is élhetnének –, hanem az internet egyik nagy hozadékát tennék semmissé, a kisvállalkozások lehetőségét a gyors előretörésre (egy startup vagy egy kkv nyilván nem tudná megfizetni az esetlegesen megemelt díjat, így viszont a mostani helyzethez képest versenyhátrányba kerülne), hiszen a hozzáférési sebesség a szolgáltatók jóindulatán, egyedi döntésein múlna.

A jelenleg érvényben lévő amerikai szabályozást a távközlési felügyelet (Federal Communications Commission – FCC) 2010-ben fogadta el, és ebben kimondják, hogy szolgáltatói oldalról tilos megkülönböztetni a hálózaton áramló adatokat. A Washington D.C. fellebbviteli bírósága által most lezárult eljárást az egyik legnagyobb amerikai szolgáltató, a Verizon kezdeményezte. A bíróság döntésében arra hivatkozott, hogy az internetszolgáltatás az FCC felfogásával szemben „nem ugyanolyan közösségi szolgáltatás”, mint a „hagyományos” telekommunikációs szolgáltatások vagy például a vasút, ezt az FCC nem mondhatja ki, ezért nem is alkalmazhatják azokat az egyenlősítő szabályokat, mint azoknál, emellett információközvetítő szolgáltatásnak minősítették a netszolgáltatást, erre viszont nem terjed ki a távközlési felügyelet illetékessége.”

Forrás:
Megölheti az internetes gazdaságot a netsemlegesség megtörése; Dajkó Pál; IT café; 2014. január 15.
Egy amerikai bíróság eltörölte a netsemlegesség-szabályozást; Híradó/MTI; 2014. január 15.

Magyar fejlesztés: tudja hol mérnek az utakon

„Az ingyenes okostelefonos alkalmazást győri fiatalok fejlesztették ki, a felhasználók száma egyre bővül, és már újabb tervek vannak.

2012-ben kezdték meg győri fiatalemberek a sebességmérőket előrejelző Traffi Hunter alkalmazás fejlesztését, többféle okostelefonra, és ma már 145 ezer ilyen készüléken van ott a praktikus, ingyenes applikáció. A fejlesztők úgy érzik, bár a piacon vannak már hasonló programok, mégis hiányt pótolnak az alkalmazással.

Az ötletgazda, Borbély Roland a Hajnal-tájban elmondta, nem traffipax-blokkolóról, hanem hivatalos, legális alkalmazásról van szó, amelynek három fő információforrása van: a hivatalos fix traffipaxlista, a police.hu-ra felkerülő előzetes sebességmérési tervezetek és a felhasználói jelentések.

Az egész ország területén működő alkalmazás figyelmezteti az autósokat, nehogy belefussanak egy olyan pontba, amelyről előre tudni lehet, hogy ott lesz. A Traffi Hunter városon kívül 5-20 kilométeres körből, városon belül 300 méter és 3 kilométer között jelzi az előre bejelentett sebességmérőt.

Az egyetemistáknak újabb terveik is vannak: szeretnék újabb funkciókkal bővíteni az alkalmazást, például baleset-jelentésekkel, hogy egy autópályán ne alakuljon ki nagy dugó.”

Forrás:
Magyar fejlesztés: tudja hol mérnek az utakon; Híradó; 2014. január 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Új szolgáltatóközpont nyílt Budapesten

„Szolgáltatóközpontot hozott létre Budapesten a brit Computacenter Plc., a befektetés értéke mintegy 1,2 millió euró, csaknem 360 millió forint.

A cég budapesti irodáját Mike Norris, az angol vállalat vezérigazgatója és Berényi János, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke adta át kedden.

A központban induláskor 50 magyar, több nyelven beszélő munkavállalót alkalmaznak, akik számát 2015 végére 250-re kívánnak növelni. Ezt követően pedig a tervezett létszám várhatóan tovább nő, és eléri az 500 főt, ami további 1,2 millió eurós befektetést jelent majd. Az informatikai szolgáltatásokkal foglalkozó brit cég múlt évi árbevétele 3,5 milliárd euró, több mint 100 milliárd forint volt.

Mike Norris, a szolgáltatóközpont átadását megelőző sajtótájékoztatón azt mondta, a cégnek 14 ezer alkalmazottja van szerte a világban. Közülük 4 ezren foglalkoznak távoli elérésű, telefonos szolgáltatás nyújtásával. A budapesti iroda munkája élesben a jövő hét hétfőjén kezdődik meg.

A vezérigazgató szerint a cég árbevételének mintegy 32 százalékát teszik ki a különböző szolgáltatásokból, például az adatközpontok működtetéséből származó bevételek. A fennmaradó bevételi hányadot a hardver- és szoftvereladások adják.

A cég választása a most átadott iroda működtetésére azért esett Budapestre, mert a magyar munkaerő jól képzett, sokrétű a technológiai tudása és több nyelvet is ismernek a dolgozók – közölte. Ez utóbbi volt az egyik legfontosabb szempont. Mindezt figyelembe véve, ezért is várható a budapesti iroda bővítése. A tervek szerint 2015 végére a cég budapesti szolgáltató központjában már 250-en dolgoznak.

Berényi János szerint tavaly sikeres évet zárt a HITA. A múlt évben, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal közreműködésével, mintegy 1,2 milliárd euró külföldi befektetés érkezett Magyarországra, szemben az 2012-es 700-800 millió euróval szemben. A 2013-as mintegy 360 milliárd forintos, a HITA által támogatott befektetések nyomán mintegy 7 ezer új munkahely jött létre Magyarországon.

Emellett a HITA exportfejlesztési tevékenysége is jelentős – mondta Berényi János. A hivatal a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) is segített a piacra jutásban. Hozzátette, azoknak a cégeknek, amelyeket a HITA segített a külpiacokra való jutásban, tavaly mintegy 420 millió euró többletbevétele volt.

Ezt a teljesítményt az idén szeretné a HITA legalább megismételni, illetve azon dolgozik, hogy az említett bevételek a lehetőség szerint növekedjenek – mondta a HITA elnöke.”

Forrás:
Magyar központot nyitott egy brit cég, százakat venne fel; HVG.hu/MTI; 2014. január 14.

Nielsen: csaknem öt órát tévéztek naponta az emberek tavaly, év végén

„Naponta átlagosan 4 óra 57 percet tévéztek az emberek október és november között, a Nielsen Közönségmérés adatai szerint, pontosan ugyanannyit, mint egy évvel korábban. A tévézők nagyobb arányban választották az általános szórakoztató, közszolgálati és filmcsatornákat, mint az előző év azonos időszakában – derül ki kutatásukból, amelynek eredményét kedden juttatták el az MTI-hez. Csökkent a kereskedelmi tévék együttes közönségaránya, de még mindig ezeket nézik a legtöbben.

A gyermekek naponta átlagosan 3 óra 30 percet tévéztek a vizsgált időszakban, 16 perccel többet, mint egy évvel korábban, beérve a 18-49 éves korcsoportot, amelynek 3 óra 30 perces tévézési ideje egy perc híján ugyanannyi, mint az előző évben.

Az 50 évesek és idősebbek átlagosan 6 óra 24 percet töltöttek a televízió előtt, 5 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Tavaly október és december között az országos kereskedelmi csatornák együttes közönségaránya a teljes népesség körében csaknem 29 százalékos volt, mintegy 6 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év ugyanezen időszakában.

Az általános szórakoztató csatornák részesedése mintegy 18 százalék, a közszolgálati csatornáké pedig majdnem 16 százalék volt. Ez mindkét típus esetében több mint 2 százalékpontos növekedést jelent egy év alatt.

Ennél kisebb mértékben emelkedett a filmcsatornák részesedése a nézett időből: közönségarányuk több mint 9 százalék, a gyerekcsatornáké 5, a hírcsatornáké 4, az ismeretterjesztő csatornáké csaknem 5, a sportcsatornáké majdnem 3, a zenecsatornáké megközelítőleg 3, az életmódcsatornáké pedig több mint 2 százalék volt.”

Forrás:
Nielsen: csaknem öt órát tévéztek naponta az emberek tavaly, év végén; Infotér/MTI; 2014. január 14.

Videós ügyfélszolgálat a Magyar Telekomnál

„A Magyar Telekom Videó Call Center szolgáltatást indított, amelynek segítségével videóhívással lehet kapcsolatba lépni az ügyintézővel, és lehetőség van készülékvásárlásra is – közölte a cég.

Az ügyintéző beszélgetés közben meg tudja mutatni a készüléket, amelyet az ügyfél megrendelhet, és ugyancsak láthatóvá teszi az ügyfél számára az ügyintézés, megrendelés folyamatát.

A szolgáltatáshoz az ügyfélnek megfelelő internetkapcsolattal, böngészővel és optimális képernyőfelbontással kell rendelkeznie, és amennyiben az ügyfél is látható kíván lenni, web-kamera is szükséges az igénybevételhez.

A szolgáltatás díjmentes, azonban adatforgalmat generál, amely szolgáltatótól és tarifacsomagtól függően költséggel járhat.”

Forrás:
Videós ügyfélszolgálat a Magyar Telekomnál; Híradó/MTI; 2014. január 18.

Milyen lesz a jövő vállalata?

„A legnagyobb kihívás a hatékony működés érdekében a vállalati kultúra megváltoztatása, nem elég az eszközparkot modernizálni, hanem a munkavállalók és felsővezetők gondolkodásmódját is az újfajta megközelítéshez kell igazítani – hangzott el egy Magyarország piacvezető vállalatainak szakértői és vezetői részvételével rendezett kerekasztal beszélgetésen, ahol a szakemberek a jövő munkahelyeit és a jövő munkavállalóit érintő kérdéseket feszegették.

A digitális kor nagy átalakulásokat hozott és újakat vetít előre a munkavégzés terén is. A digitális forradalom szemléletváltást igényel a vállalati kultúrában, valamint a munkáltatói és munkavállalói bizalom megteremtésében. A témakör szakértői: Somorjai Éva, a Magyar Telekom Nyrt. HR vezérigazgató-helyettese, Szelecki Zsolt, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának vezetője, Szakács Balázs, a Ustream Business Intelligence Managere, Márton Miklós, a Kürt Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese és Bánki Tamás, a független Linkedin szakértő, arra keresték a választ, hogyan befolyásolja a technológiai vívmányok használata a munkavégzést, hogyan alakul át a jelen nagyvállalata az új lehetőségek birtokában és a kihívásokra reagálva, azaz milyen lesz a jövő vállalata?

A szakértők egyetértettek abban, hogy a rugalmas munkavégzés hatékony, a modern eszközök alkalmazására pedig szükség van, de különböző szempontok szerint közelítették meg a technológia szerepét a jövő munkahelyének kialakításában. Somorjai Éva, HR vezérigazgató-helyettes, a folyamatos innováció és a hatékonyságnövelés lehetőségét emelte ki „A Magyar Telekomnál célunk a hosszútávon fenntartható vállalat megteremtése, lépést tartunk és implementáljuk az innovációs fejlesztéseket a munkavégzésben, mint például a távmunka és a virtuális toborzás”.

Szelecki Zsolt, a PwC Magyarország szakértője elmondta, hogy egy frissen elkészült tanulmány alapján a felsővezetők 35 százaléka az innovációban látja a jövőt és mintegy 81 százalékuk szerint a következő időszakban leginkább a technológia fogja befolyásolni a munkavégzést. „Egy versenyképességre törekvő vállalat nem maradhat ki ebből a digitális forradalomból, folyamatos fejlesztésre és fejlődésre van szükség minden iparágban.”- tette hozzá a szakértő.

A résztvevők megismerhették a Ustream sikertörténetét is, amely az egyik leginnovatívabb, teljes mértékben a modern technológiára épülő magyar startup. „Vállalati kultúránkat a szabadszellemű, rugalmas megközelítés jellemzi. Számos esetben előfordul például, hogy egy munkavállalónk és feletesse más-más kontinensen élnek, mégis kialakul köztük a virtuális együttműködés, és a bizalom, így hatékony csapatként tudnak működni.” – mondta Szakács Balázs, a Ustream Business Intelligence Managere.

Fontos szempont a modern technológiára épülő, felhő-alapú rendszerek használatakor a vállalati adatok védelme. „A mobilitás miatt adataink fokozott veszélynek vannak kitéve, ezért az adatbiztonság a mobil eszközök, a közösségi média, illetve minden virtuális technológia és folyamat bevezetése tekintetében rendszer-szintű megközelítést tesz szükségessé a modern vállalatok életében. Fel kell mérni az új lehetőségek kockázatait, nem elegendő az incidensek utólagos kezelése.” – tette hozzá Márton Miklós, a Kürt Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese. Számos változás várható a toborzás területén is. Mint azt Bánki Tamás, a Linkedin szakértő elmondta, a kiválasztási folyamat és a kapcsolatépítés eszközeként a közösségi felületek kerülnek a középpontba.

A kerekasztal résztevői egyetértettek abban, hogy a technológia nagyban befolyásolni fogja a munkavégzést. Az innovatív megoldások alkalmazásával a folyamatok optimalizálhatóak, így az üzleti célok elérhetővé válnak, a vállalati hatékonyság és munkavállalói elégedettség pedig pozitív irányba változik. A legnagyobb kihívást mégis abban látják, hogy a hatékony működés érdekében a vállalati kultúrán is változtatni kell, nem elég az eszközparkot modernizálni, hanem a munkavállalók és felsővezetők gondolkodásmódját is az újfajta megközelítéshez kell igazítani, hogy megvalósuljon a digitális világban is a bizalom.

Forrás:
Milyen lesz a jövő vállalata?; jobline.hu; 2014 január 17.

Szakirodalom

Tanulmányok a magyar közszféráról

„Köllő János, Telegdy Álmos: Előszó. Tanulmányok a magyar közszféráról 493-499 [691.73 kB – PDF] A Közgazdasági szemle e havi száma annak a munkának az eredményét mutatja be, amely az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi intézet által vezetett, az OTKA által finanszírozott három és fél éves, A közszféra munkaerőpiaca című projektben folyt. A közszféra sokféle okból tarthat számot a munkaerő-piaci folyamatokat kutató közgazdászok érdeklődésére. először is nagy mérete miatt: Magyarországon itt dolgozik az alkalmazásban állók hozzávetőlegesen harminc százaléka, az összes foglalkoztatott egynegyede. Másodszor: a nők, az alacsonyan képzettek és a diplomások kiemelkedően magas aránya miatt a közszféra kereseti szintjének és állásvesztési kockázatának hullámzásai erősen befolyásolják a nemek közötti munkaerő-piaci egyenlőtlenségeket, az általános béregyenlőtlenséget és az oktatás megtérülési rátáját. Harmadszor, a közszféra a legtöbb országban a Max Weber-i modelltől való fokozatos távolodás után is viszonylag biztonságos, kiszámítható pályát kínál, számos területen tisztviselői elköteleződést követelve, ugyanakkor a társadalmi hasznosság érzetét kínálva, és ez sajátos, a munkavállalói preferenciákat feltáró szelekciós mechanizmusokat indít el. Végül, a közszférának van a legnagyobb szerepe a munkaerő újratermelésében. ami végső soron a jövő kulcsa.
…
Altwicker-Hámori Szilvia, Lovász Anna: Köz- és a magánszféra kereseti különbségei Magyarországon, 2002-2008. Javíthat-e hosszú távon a közalkalmazottak relatív helyzetén egy 50 százalékos béremelés? 500-522 [3.41 MB – PDF] …
Köllő János: A közszféra bérszintje és a magánszektorból átlépők szelekciója 1997-2008 között 523-554 [2.55 MB – PDF] …
Telegdy Álmos: A közszféra és a vállalatok bérei közötti átterjedési hatás Magyarországon 555-578 [1.31 MB – PDF] …
Varga Júlia: A közalkalmazotti béremelés hatása a tanárok pályaelhagyási döntéseire 579-600 [1.00 MB – PDF] …
Elek Péter, Szabó Péter András: A közszférából történő munkaerő-kiáramlás elemzése Magyarországon 601-628 [1.41 MB – PDF]…”

Forrás:
Közgazdasági Szemle; 60. évf. 5. sz. (2013. május) [Elektronikus Periodika Archívum, OSZK]

Felhő alapú rendszerek törvényes ellenőrzési módszerei vizsgálata I-II.

„Napjaink kommunikációs szokásait nagymértékben meghatározzák az Internetes kommunikációt biztosító felhő alapú rendszerek. Ezek azok a mindenki számára elérhető, akár csekély számítástechnikai tudással is használható, olcsón, sokszor ingyenesen igénybe vehető rendszerek, szolgáltatások, amelyek ma már szerves részét képezik mindennapi életünknek (pl. Facebook, Gmail, Dropbox, Twitter, Skype stb.) Ezen rendszerek törvényes ellenőrzésének igénye a felhasználás ütemével arányosan nő. A cikksorozat első része áttekinti az említett rendszerek törvényes ellenőrzésének kihívásait, majd publikus forrásokból elérhető információkra alapozva jellemző példákat mutat be külföldi nemzetbiztonsági szolgálatok és rendvédelmi szervek által használt módszerekre. A második rész megvizsgálja a törvényes ellenőrzéshez rendelkezésre álló technikai lehetőségeket, felállítja az ezek elemzéséhez szükséges szempontrendszert, majd az így kialakított szempontrendszer alapján elvégzi azok elemzését.”

Forrás:
Felhő alapú rendszerek törvényes ellenőrzési módszerei vizsgálata I. rész; Hadmérnök; VIII. Évfolyam 3. szám – 2013. szeptember (pdf)
Felhő alapú rendszerek törvényes ellenőrzési módszerei vizsgálata II. rész; Hadmérnök; VIII. Évfolyam 3. szám – 2013. szeptember (pdf)

Törvények, rendeletek

A nemzetgazdasági miniszter utasítása az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport létrehozásáról

„…1. § Az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoportot (a továbbiakban: ÁBK MCS) az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) működteti. Az ÁBK MCS az államháztartási belső kontrollrendszer fejlesztési feladatainak áttekintését, összehangolását, harmonizációját, koordinációját támogató, illetve a szükséges további fejlesztések előkészítését végző szakmai egyeztető fórum…”

Forrás:
A nemzetgazdasági miniszter 2/2014. (I. 13.) NGM utasítása az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport létrehozásáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 2. szám, 2014. január 13.; 49-51. oldalak (pdf)

A Kormány 1012/2014. (I. 17.) Korm. határozata a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságról

„1. Az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéspolitika végrehajtásának összehangolása érdekében a Kormány a fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati döntések megalapozott előkészítése és a Miniszterelnökség központi koordinációs tevékenységének ellátása érdekében – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján – javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő, koordináló szervként Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságot (a továbbiakban: FKB) hoz létre.
…
5. Az FKB javaslatot dolgoz ki, állást foglal a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (a továbbiakban: NFK) számára a hosszú- és középtávú fejlesztési és tervezési feladatokról, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervekről, az operatív programokról, azok végrehajtásáról, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításáról, valamint e témakörökben indokolt szabályozásról. Ennek keretében különösen:

  1. megtárgyal és döntési javaslattal lát el az 1. pontban meghatározott tárgykörben minden, az NFK döntését igénylő fejlesztéspolitikai tárgyú, illetve fejlesztési, tervezési és végrehajtási dokumentumot,
  2. döntési javaslattal látja el az operatív programok, valamint az akciótervek és az irányító hatóságok munkaterveinek elfogadásáról és módosításáról szóló dokumentumokat,
  3. a fejlesztéspolitikával való összhang megteremtése és a központi koordináció biztosítása érdekében megtárgyalja és véleményezi a Kormány döntését nem igénylő ágazati fejlesztési terveket, programokat, stratégiákat,
  4. megtárgyalja és döntési javaslattal látja el a kiemelt projektek nevesítéséről szóló előterjesztéseket,
  5. megtárgyalja és döntési javaslattal látja el az egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokat, ideértve azt is, ha a projekt elszámolható összköltsége a költségnövekménnyel együtt az egymilliárd forintot meghaladja,
  6. véleményezi a nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat,
  7. véleményezi a fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket, a komplex programokat, az operatív programok kiemelt projektjeit,
  8. javaslattal látja el a projektkiválasztás elbírálási szempontjait, az eljárásrendi szabályokról és utasításokról szóló dokumentumokat,
  9. nyomon követi az irányító hatóságok munkatervének megvalósulását, azok végrehajtásáról tájékoztatást kérhet,
  10. részt vesz a fejlesztéspolitikai célok teljesülése érdekében történő jogszabály módosítás előkészítésében,
  11. a fejlesztések végrehajtásáért felelős szervezetektől beszámolót kérhet, és intézkedési javaslatot fogalmazhat meg,
  12. összehangolja az európai uniós források – ideértve az európai uniós agrár- és vidékfejlesztési alapokat is – eredményes felhasználásával kapcsolatos feladatokat,
  13. véleményezi az akcióterv és a munkaterv intézkedéseivel elérni kívánt célokat, azok mérhető indikátorait, a lehetséges kedvezményezettek körét, a támogatás formáját, mértékét, a támogatható tevékenységet, a támogatni tervezett projektek számát és a támogatási értéket, és ezek éves ütemezését (azaz a pályázati kiírások paramétereit),
  14. állást foglal a pályázati elbírálási szempontokról és a pályázatok mechanizmusáról,
  15. véleményezi a közreműködő szervezetek kialakításának, kiválasztásának módszerét, feltételrendszerét, nyomon követi tevékenységüket, e szervezetektől rendszeresen beszámolót, tájékoztatót kérhet,
  16. véleményezi az EU Önerő Alapból történő támogatás céljából benyújtott kérelmek elbírálásáról szóló, döntésre előkészített dokumentumot,
  17. az európai uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztések összehangolása érdekében adatot kérhet a hazai fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztésekre vonatkozóan,
  18. nyomon követi a Támogatásokat Vizsgáló Iroda munkáját.

…”

Forrás:
A Kormány 1012/2014. (I. 17.) Korm. határozata a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságról; Magyar Közlöny; 2014. évi 4. szám, 2014. január 17.; 501-502. oldalak (pdf)