Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

„Utazás a digitális állam körül” – e-közigazgatási úti beszámoló az elmúlt 10 évről

„Ebben az írásban az információs forradalomba lassanként átnavigáló magyar közigazgatás elmúlt évtizedben megtett útjára tekintek vissza, amelynek egyik apropóját a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) fennállásának 10. évfordulója adja.

A másik szempontból egy efféle „úti beszámoló” azért is aktuális lehet, mert a 2014-ben felállított Államreform Bizottság több mint fél évvel ezelőtt hozzálátott a hazai eljárásjogi szabályozás átfogó megreformálásához. Utóbbi – más kódexek mellett – a Ket.-et is érinti, továbbá nyilvánvaló módon kell, hogy foglalkozzon az elektronikus ügyintézés szabályozásának újragondolásával, ezáltal az elektronikus közigazgatás és a digitális állam kérdéseivel.

A címben elrejtett hajós hasonlat persze nem lenne teljes, ha írásomban nem foglalkoznék azzal a kérdéssel, hogy a közel egy évtizednyi utazás során végül hová is sikerült megérkezni, továbbá ha a hajóorrban állva nem vetnék pillantást a távolabbi horizontra is.

Mindenekelőtt azt fontos leszögezni, hogy ez az utazás tartott olyan hosszú ideig, hogy eközben a társadalmi és gazdasági környezet körülöttünk lényegesen megváltozzon. Az út a „boldog békeidőkben” kezdődött, most pedig remélhetőleg már túl vagyunk a század első nagy gazdasági válságán, amelyre az európai országok nagy hányada egyfelől az államok gazdasági szerepvállalásának megerősítését és a közigazgatás hatékonyságának növelését fogalmazta meg válaszként.

Másfelől a fejlett világ a korábbiaknál is nagyobb hangsúly helyezett az infokommunikáció és digitális technológiák adta lehetőségek kiaknázására, valamint a kutatás-technológiai és innovációs célú állami kiadások növelésére. Európai uniós szinten ugyancsak jelentős változást jelent a Digitális Egységes Piac kialakításának célként való megfogalmazása.

2005 és 2015 között nagy valószínűséggel a magyar közigazgatásban sem csupán annyi történt, hogy egyes igazgatási eljárások elektronikus támogatást kaptak, ugyanis egyre jobban látható módon az állam működésének egésze is megváltozott. A technológia ma már nem csak kívülről támogatja a kialakított eljárásokat, hanem egyre inkább immanens kerete azoknak, amelyben tehát a régebb óta bejáratott folyamatokat sok esetben egészen másként kell újradefiniálni.

Számomra az az egyik nagy kérdés, hogy a hazai közigazgatási elit és a politikai döntéshozók mikor jutnak hasonló felismerésekre, és még inkább az, hogy a teljes államreform folyamatot mikor illesztik bele az új digitális keretekbe…”

Forrás:
„Utazás a digitális állam körül” – e-közigazgatási úti beszámoló az elmúlt 10 évről; Sántha György; Új Magyar Közigazgatás; 2015/3.; 69-78. oldalak (pdf)

OECD: a rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét

„A rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét és általában rosszabb iskolai eredményekkel van összefüggésben – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális jelentéséből.

Az OECD nemzetközi tanulói tudásszint-vizsgálatok – köztük az általa szervezett PISA-teszt – eredményeire támaszkodva vizsgálta az oktatási célú technikai eszközök hatásait.

A szervezet szerint azoknak az oktatási rendszereknek a diákjai, amelyek sokat áldoznak az információs és kommunikációs technológiákra, “nem mutatnak észrevehető fejlődést” az olvasás, a matematika, illetve a tudományok terén – adta hírül a BBC News.

Az amerikai Gartner informatikai és távközlési piackutató vállalat szerint évente 17,5 milliárd fontnak megfelelő összeget fordítanak világszerte az iskolai technológiák fejlesztésére.

Az OECD jelentése szerint azok a tanulók, akik nagy rendszerességgel használnak számítógépet az iskolában, rosszabb eredményeket érnek el, míg a számítógépet mérsékelten – heti egy vagy két alkalommal – használó diákok “valamivel jobban teljesítenek”, mint a számítógépet ritkán használó társaik.

Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint a tanteremben alkalmazott technológiák elvonhatják a diákok figyelmét, és azt eredményezhetik, hogy a tanulók egyszerűen kimásolják az internetről az “előre elkészített” házi feladatokat.

A mutatók szerint “egyetlen olyan ország sincs, ahol a diákok többsége rendszeresen használja az internetet az iskolában és ezzel együtt javul a diákok teljesítménye”.

Az iskolai internethasználatban élen járó hét ország közül háromban – Ausztrália, Új-Zéland és Svédország – állapítottak meg “jelentős hanyatlást”, és három esetében – Spanyolország, Norvégia és Dánia – stagnálást a diákok olvasási képességeink terén.

Ezzel szemben azok az országok és városok, amelyekben a legalacsonyabb az iskolai internethasználat mértéke – Dél-Korea, Sanghaj, Hongkong és Japán – a legjobbak között vannak a nemzetközi teszteken.

Schleicher szerint ugyanakkor az eredmények nem a technológiával segített pedagógia ellen hangolnak, hanem a jelenleginél jóval hatékonyabb oktatási módszerek kidolgozását sürgetik.[Prím]”

——-

„Az iskolák informatikai fejlesztése és a korszerű technológiai eszközök használata egyáltalán nem javítja a diákok teljesítményét – állítja az OECD nemzetközi gazdasági szervezet legújabb felmérése. Andreas Schleicher, a párizsi székhelyű csoport oktatási igazgatója szerint az informatikai eszközök oktatási célú alkalmazása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a tanulási folyamat megkönnyítése helyett inkább csak elvonja a diákok figyelmét.

A tegnap nyilvánosságra hozott jelentés több mint hetven országban hasonlította össze a tanulók iskolai teljesítményét és az oktatási intézmények informatikai kultúráját. Az eredmény egészen meglepő, hiszen azokban az államokban, ahol sokat költenek az informatikai fejlesztésre és a tömegoktatás kereteinek bővítésére, a diákok teljesítménye messze elmarad a várttól.

– A legjobban teljesítő oktatási rendszerek Kelet-Ázsiában vannak, ahol óvatosan integrálják a számítógépeket a hagyományos oktatási folyamatba – állítja Schleicher. A PISA-felmérés, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja alátámasztja az oktatási igazgató által mondottakat, hiszen a korlátlan iskolai internet-hozzáférést biztosító országok diákjai sokkal rosszabb eredményeket érnek el. Ausztrália, Svédország és Dánia is azok közé az államok közé tartozik, ahol a tanulók órákat töltenek iskolai internetezéssel, azonban ez nem mutatkozik meg a problémamegoldó képességükön. Magyarországon egy diák átlagosan fél órát tölt online az iskolában, ami az európai országok között a hatodik legmagasabb eredménynek mondható. Ezzel párhuzamosan a magyar diákok teljesítménye a PISA-jelentések alapján elmarad a többi OECD-ország átlagától.

– A kutatás egyik leginkább csalódást keltő eredménye, hogy a technológia falakat emel a tanulók közé – hangoztatja az OECD oktatási igazgatója, hozzátéve, hogy ma már túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, ki milyen high-tech eszközökkel rendelkezik. Szintén az okostelefonok, tabletek és laptopok káros hatásáról tanúskodik az a walesi kutatás, amely szerint ötből egy gyerek csak azért kel fel éjszakánként, hogy megnézze, kapott-e új Facebook-üzenetet vagy posztoljon a Twitter mikroblogon. A szintén tegnap közzétett felmérés értelmében azok a tinédzserek, akik éjjel felébrednek, válaszolnak egy-egy üzenetre, illetve frissítik profiljaikat, sokkal inkább hajlamosak a stresszre és depresszióra, mint társaik…[Magyar Idők]”

Forrás:
OECD: a rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét; Prím hírek/MTI; 2015. szeptember 16.
Az Internet nem javítja a diákok teljesítményét; Magyar Idők; 2015. szeptember 16.
Computers ‘do not improve’ pupil results, says OECD; Sean Coughlan; BBC News; 2015. szeptember 15.
Students, Computers and Learning : Making the Connection; OECD; 2015. szeptember 15. és a jelentés letöltése egyben és fejezetenként
New approach needed to deliver on technology’s potential in schools; OECD; 2015. szeptember 15.

Közzétették a Horizont2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram 2016-2017. évi munkaprogram tervezeteit

„Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága közzétette a Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram 2016-2017. évi munkaprogram tervezeteit a Horizont2020 weboldalon és a Participant Portal-on.

A munkaprogramokat a jelenlegi, nem végleges állapot szerint tették közzé a potenciális pályázók tájékoztatására. A programok elfogadására előreláthatóan 2015. október közepén kerül sor. A munkaprogramoknak csak az elfogadást követően lesz kötő erejük, azt megelőzően az Európai Bizottság módosíthatja azokat.

A 2016-2017. évi munkaprogram tervezetek a jelenlegi, jóváhagyás előtti állapot szerint:
02. FET 2016-2017
03. MSCA 2016-2017
04. Infrastructures 2016-2017
05. LEIT Introduction 2016-2017
05i. LEIT-ICT 2016-2017
05ii. LEIT-NMBP 2016-2017
05iii. LEIT-Space 2016-2017
08. SC1-Health 2016-2017
09. SC2-Food 2016-2017
10. SC3-Energy 2016-2017
11. SC4-Transport 2016-2017
12. SC5-Climate Action 2016-2017
13. SC6-Inclusive Societies 2016-2017
14. SC7-Secure Societies 2016-2017
16. SWAFS 2016-2017
17. Cross-Cutting Activities 2016-2017
Euratom 2016-2017

Forrás:
Közzétették a Horizont2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram 2016-2017. évi munkaprogram tervezeteket; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2015. szeptember 11.
Draft work programmes 2016-17; Horizon2020

Közigazgatás, politika

Minden ügyet három napon belül kivizsgálnak

„A szociális ellátórendszer átalakulásával a VII. Kerületi Hivatal közel ezer aktív korúak ellátásával kapcsolatos ügyet vett át az önkormányzattól. A Rádió Orientben Pók Tiborné hivatalvezető rámutatott, az ügyfelek részletfizetési kedvezményt is kérhetnek, továbbá különleges esetben méltányosságot alkalmazhatnak.

A 2015-ös integráció jelentős módon érintette a VII. Kerületi Hivatalt: betagozódtak a szakigazgatási szervek, átalakult az osztályszerkezet. A Rádió Orientben Pók Tiborné elmondta, annak ellenére, hogy az egyik legkisebb hivatalt vezeti, az ügyfélforgalom a lakosságszám és az elhelyezkedés miatt igen jelentős. „Az ügyfélelégedettségi kérdőívek tapasztalatai pozitívak: a kitöltők 80 százaléka nagyon elégedett munkánkkal, havonta csak 1-2 panasz érkezik” – hozzátette, minden ügyet legkésőbb 3 napon belül kivizsgálnak.

Egy 2015. júniusi törvénymódosítás hatására a hadigondozottak jövedelmi értékhatár nélkül egyszeri térítésben és havi járadékban részesülhetnek – emelte ki a hivatal feladatainak egyikét Pók Tiborné. A hivatalvezető hozzátette, nekik is segít az egyedülálló Hivatal Házhoz megy elnevezésű akció: „Már 2013-ban megalkottuk ezt a lehetőséget, amely azóta is nagyon népszerű.”

Átalakult a szociális ellátórendszer
Az aktív korúak ellátása két részre osztható, a foglalkoztatás helyettesítő és az egészségkárosodási támogatásra. A szociális ellátórendszer átalakulásával 2015 márciusában a hivatal közel ezer darab ilyen ügyet vettek át az önkormányzattól. Pók Tiborné rámutatott, az ügyfelek részletfizetési kedvezményt is kérhetnek, továbbá különleges esetben méltányosságot alkalmazhatnak.

Novemberben nyílik a kormányablak
Az erzsébetvárosi polgármesteri hivatalban működött az okmányiroda, amelyet jelenleg alakítanak kormányablakká – mondta a rádióban Pók Tiborné. Hozzátette, a munkálatok megkezdését követően a munkatársak a frissen átadott 8. kerületi kormányablakban látják el feladataikat. A hivatalvezető kiemelte, várhatóan november végén nyílik meg a kerület saját integrált ügyintézési pontja.”

Forrás:
Minden ügyet három napon belül kivizsgálnak; OrientPress; 2015. szeptember 17.

Információs napok az ÁROP-1.A.3-2014 kódszámú pályázat kedvezményezettjei számára

„A Miniszterelnökség tájékoztató rendezvényeket szervez 2015. október 1-jén és 2015. október 2-án a „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” című (ÁROP-1.A.3-2014 kódszámú) pályázat kedvezményezettjei számára.

A tájékoztató napok célja, hogy segítséget nyújtsanak a kedvezményezetteknek a pályázati útmutatóban bemutatott szakmai, pénzügyi, és adminisztratív feltételek értelmezésében, a kifizetés és projektzárás folyamatának megértésében, a kifizetési kérelmek könnyebb összeállításában.

A pályázói tájékoztató napokon történő részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A jelentkezések rögzítése érkezési sorrendben történik, a terem befogadó kapacitásáig tudjuk fogadni azokat.

A rendezvény helyszíne Székesfehérvár és Szolnok. A program az alábbi mellékletben érhető el.

Forrás:
Információs napok az ÁROP-1.A.3-2014 kódszámú pályázat kedvezményezettjei számára; Széchenyi 2020; 2015. szeptember 16.
ÁROP-1.A.3-2014 – Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban; Széchenyi 2020; 2014. augusztus 4.

Egyszerűsödnek a hivatali eljárások

„…A miniszter[Lázár János. Szerk.] a tájékoztatón arról is beszámolt, hogy az ügyintézési eljárások lerövidítésére tesz javaslatot jövő héten az Országgyűlésnek.

A határidőkre, a tartalmi kérdésekre és a szükséges dokumentumokra vonatkozó szabályozás megváltoztatásával átrendezik egyebek mellett az engedélyezési és felülvizsgálati eljárásokat. A cél, hogy bármilyen ügyet legfeljebb hatvan napon belül el lehessen intézni – közölte.

Megerősítette azt is, hogy 10 milliárd forint értékben csökkennek az ügyintézési díjak…”

Forrás:
A határzár az egyetlen hatékony védekezés; Miniszterelnökség; 2015. szeptember 17.

Visszavennék az iskolák működtetését

„Több mint harminc település kezdeményezte az idén, hogy átvállalhassa a Kliktől a helyi iskolák működtetési jogait, ám az érintettek több mint felének kérelmét elutasították – értesült lapunk. Mint kiderült, a feladatot csak szigorú feltételekkel lehet visszavenni az államtól; aki nem tudja bizonyítani, hogy van elég adóbevétele, arra nem bízzák rá az iskolákat, bármennyire szeretné.

Egyre-másra jelentették be az önkormányzatok az elmúlt pár hónapban, hogy gazdasági megfontolásból a mostani tanévtől visszavennék az államtól, vagy éppen átadnák az államnak a tulajdonukban lévő köznevelési intézmények működtetését. Ismeretes, az állami fenntartású iskolákat alapesetben a háromezer fő feletti lélekszámú településeken az önkormányzat, a létszámhatárt meg nem haladó településeken pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) üzemelteti. Ettől a fő szabálytól azonban el lehet térni, fontos azonban, hogy a működtetési, üzemeltetési költségekbe a feladatról lemondó önkormányzatoknak is be kell szállniuk.

Akik saját kézbe vennék a működtetést
A központilag megszabott hozzájárulás mértékével pedig nem mindenki elégedett: Pásztó például azért szerette volna visszavenni az érintett ingatlanok működtetését, mert évente 144 millió forintos hozzájárulást fizet, ám a feladatot a polgármester szerint saját erőből 30 millióval olcsóbban is el tudná végezni. Fertőd önkormányzata úgy számolt, éves szinten 11 millió forintot takaríthat meg, ha saját kézbe veszi a két alapfokú oktatási intézményének üzemeltetését, míg Bátaszék és Siklós önkormányzata körülbelül 30-35 millióval költ többet évente, mint amennyi saját bevallásuk szerint feltétlenül szükségesnek tartanának.

Lapunk megkeresésére a Klik közölte: 2015-ben a háromezres lélekszámot meg nem haladó települési önkormányzatoktól összesen 32 kérelem érkezett a működtetés átvállalására. – A 2012-ben engedélyezett 55 önkormányzatból 26 nyilatkozott úgy, hogy a továbbiakban is maga működtetné iskoláit, illetve 6 új igény is érkezett – írták. Szándékát azonban a kérelmezők többsége nem tudta beteljesíteni: a Kliktől úgy tudjuk, a 32-ből 13 önkormányzat kérelme kapott támogatást, míg 19 önkormányzat beadványát elutasították.

Mi alapján bírálják el a kérelmet?
Hogy mi alapján és ki bírálja el a kérelmeket, az már Rétvári Bence egyik képviselői válaszából derül ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MSZP-s Kiss Lászlónak írta meg, hogy a működtetés alóli felmentésről, annak átvállalásáról és a fizetendő hozzájárulás összegéről együttesen dönt az oktatásért, a helyi önkormányzatokért, illetve az államháztartásért felelős miniszter egy – a három tárca szakértőiből álló – tárcaközi bizottság javaslata alapján.

Az elbírálás minden esetben a települések gazdasági és jövedelemtermelő képességeitől függ, a miniszterek döntésének megváltoztatására pedig semmilyen jogszabály nem ad lehetőséget. Rétvári Bence hangsúlyozta: értékeléskor figyelembe veszik például, hogy az adott település igényelt-e rendkívüli támogatást és/vagy rendkívüli szociális támogatást, de nézik azt is, milyen a város vagy község adóerő-képessége. Ha az egy főre jutó adóerő-képesség 18 ezer forint alatti, vagy meghaladja ugyan, de a település igényelt rendkívüli támogatást az adott, vagy a megelőző évben, akkor a kérelmet automatikusan elutasítják – mutatott rá az államtitkár.”

Forrás:

Visszavennék az iskolák működtetését; Csókás Adrienn; Magyar Nemzet; 2015. szeptember 19.

Ezermilliárd forintot hagyunk feleslegesen az adóhivatalnál

„Jóval több pénzt utalnak át az adófizetők az államnak, mint amennyit a jogszabályok alapján kellene. Az adóhivatal a múlt hónap végén összesen ezermilliárdos túlfizetést tartott nyilván, másfél millió magánszemély mellett majdnem négyszázezer cég is rótt le feleslegesen kisebb-nagyobb összegeket. Némelyek ugyanakkor hosszú időn keresztül sem tesznek semmit pénzük visszaszerzéséért.

Nehéz eltalálni, pontosan mekkora összeget kell az adóhivatalnak közteher gyanánt átutalni – erre lehet következtetni a hatóság augusztusi statisztikájából. Eszerint a múlt hónap végén nem kevesebb, mint ezermilliárd forintnyi túlfizetést tartott nyilván a szervezet, az adófizetők tehát ennyivel róttak le többet a kelleténél. A summa tizede, százmilliárd forint magánszemélyektől származott, míg a gazdasági élet hazai szereplői kilencszázmilliárddal fizettek be többet aktuális kötelezettségeiknél. A polgárok, az egyéni vállalkozók rendszerint a személyi jövedelemadónál, az evánál és az egészségügyi hozzájárulásnál tévesztik el a pontos értéket, a vállalkozások pedig leginkább a forgalmi, a társasági vagy a szociális hozzájárulási adó ügyében esnek túlzásba. Előfordul emellett az is, hogy a munkáltatók több jövedelemadót vonnak le és fizetnek be alkalmazottaik béréből.

A túlfizetéshez vezető okok – a tapasztalatok szerint – változatosak, sokfélék lehetnek. Egyesek biztosra akarnak menni, mások viszont azért fizetnek be többet adó címén, mert egyszerűen elszámolják magukat. S az is megeshet, hogy némelyek a szabályok értelmezésé­ben követnek el hibát. Talán meglepő, de az adatok szerint a túlfizetés ügyével kifejezetten sokaknak kell foglalkozniuk: kisebb-nagyobb összegeket másfél millió magánszemély és megközelítőleg négyszázezer cég rótt le az utóbbi időben feleslegesen, esetleg idő előtt. Pénzt tehát majdnem kétmillió adózó várhat vissza az adóhatóságtól.

– A túlfizetést az érintettek visszakérhetik – ezt már a (NAV) szóvivője mondta a Magyar Idők érdeklődésére. Kis Péter András ugyanakkor felhívta rá a figyelmet: a pluszban lerótt összegek visszatérítését csak – törvényben – meghatározott ideig kérelmezhetik a cégek és a magánszemélyek. Akármilyen ok is vezessen a túlfizetéshez, az minden ügyben azonos, hogy az érintetteknek a szükséges lépések megtételéhez öt év áll a rendelkezésükre. Az időszak számítása kapcsán pedig jó tudni, hogy a periódus annak az esztendőnek az utolsó napján kezdődik el, amelyikben a pénzt az adófizető az első alkalommal igényelhetné vissza.

Az adóhivatal szóvivőjénél ezek után arról érdeklődtünk, mi történik akkor, ha az ötéves időszak eltelik. A pluszban lerótt összeg végérvényesen elvész, másképpen fogalmazva: visszavonhatatlanul az államé lesz? – Bizonyos esetekben igen – felelt Kis Péter András, majd megjegyezte: két eset képzelhető el. Ha az adózónak – az elévülés időpontjának másnapján – van köztartozása, úgy túlfizetését beszámítják, fizetnivalója így csökkenhet, esetleg el is tűnhet. Amennyiben viszont nincs kiegyenlítetlen kötelezettsége, az adóhivatal törli a túlfizetést, így az elévülés után pénz semmilyen keretek közt nem járhat vissza a magánszemélynek, a gazdasági szereplőnek. Ezek alapján érdemes megvizsgálni, hogy az adófizetők figyelmetlensége, feledékenysége, esetleg nemtörődömsége nyomán – az elévülések miatt – évről évre mekkora összegekhez jut a közkassza. Vagyis mennyi pénzt adunk oda mindenféle kötelezettség nélkül. Két esztendővel ezelőtt, 2013-ban például összesen 5,3 milliárd forintot ajándékoztak az adófizetők ilyen formán az államnak. Tavaly a summa alacsonyabb volt, de így is kitett 2,7 milliárd forintot, az idei, év közepéig kiszámított tétel pedig további másfél milliárdra rúgott.

Kevesebb mint három esztendő alatt tehát nagyjából tízmilliárd forinttal gazdagodott így az államkincstár.”

Forrás:
Ezermilliárd forintot hagyunk feleslegesen az adóhivatalnál; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2015. szeptember 19.

Lemondott az OEP főigazgató-helyettese

„Az államtitkár után újabb „erős embert” veszített az egészségügy, a MedicalOnline információja szerint ugyanis lemondott dr. Gajdácsi József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egészségügyi főigazgató-helyettese.

Mint ismert, Gajdácsi József nevéhez fűződik annak a finanszírozási módszertannak a kidolgozása, amely megyei szintre delegálta volna a források és kapacitások lakosságarányos szétosztását. A tavalyi év végén nyilvánosságra hozott anyaggal kapcsolatban több szakmai szervezet jelezte: számos sebből vérzik. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozata az OEP útmutatójának visszavonását sürgette, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) pedig azt hangsúlyozta, hiba lenne a Semmelweis terv alapján kialakított egészségügyi térségek és progresszivitási szintek felszámolása. Az év eleji felzúdulásban egyedül a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István intett türelemre, mert úgy vélte, „még minden megváltozhat”. Most úgy tűnik, neki lett igaza.

A sokat vitatott módszertan értelmében – amely az egészségügyért felelős államtitkárság struktúraátalakítási terveit is megalapozta – a kórházak integrációjáról január utolsó hetében kezdtek egyeztetni azok a testületek, amelyekben az ÁEEK, az OEP, az ÁNTSZ és az érintett intézmények és egyetemi klinikák vezetői kaptak helyet. Később a menedzsmenteknek kellett számot adniuk arról, hogyan kívánják megtartani az akkor még április 1-jére tervezett konszolidációt követően kórházaik a nullszaldót. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár az év elején még arról beszélt, február végéig eldől, hogy az áprilisban induló új struktúrában melyik intézmény milyen szerepre számíthat, bár az ágazati szereplők akkor úgy vélték, a döntéshozó lehetetlenül rövid időt hagyott az átalakításra. Az év elején mértékadó egészségügyi közgazdászok is úgy fogalmaztak: az OEP módszertana magában hordozza a kudarc lehetőségét és fennáll annak lehetősége, hogy elbukik – ami azóta be is következett, hiszen hiába is ígérte az államtitkár, a módszertanra alapozott struktúraváltás sem valósult meg; hiába dolgoztak azon hónapokig a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok, majd később a gazdasági szakembereket tömörítő grémiumok.

Mint azt a MedicalOnline megtudta, a lemondott vezető szabadságát tölti, külföldre utazott, így lapunk számára nem volt elérhető. Az OEP sajtóosztályának vezetője sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta értesülésünket, amelyet azonban több forrásunk is megerősített. A lemondás oka nagy valószínűséggel a módszertan bukása volt, ezt tovább tetézte, hogy a kórházak adóssága az év végére – a júniusi, 60 milliárd forintos konszolidáció ellenére is – várhatóan eléri majd a hatvan milliárd forintot. Így az egészségügyi főigazgató-helyettes körül beszűkült a tér, ezért nem volt más választása, mint lemondani pozíciójáról.”

—–

„Félreértésen alapul és valótlanságokat tartalmaz a dr. Gajdácsi József főigazgató-helyettes távozásáról szóló, „Lemondott az OEP főigazgató-helyettese” című cikk, közölte szerkesztőségünkkel az OEP főigazgatója.

Főigazgató-helyettes Úr egy évvel ezelőtt kezdeményezte azokat az egyeztetéseket, amelynek célja az volt, hogy a jövőben minél hatékonyabban tudja összehangolni az OEP-nél végzett stratégiai munkáját a tudományos életbe való továbblépéssel. Akkor született egy megállapodás közte és az OEP főigazgatója között, amelynek értelmében egy év elteltével átterelődnek a hangsúlyok a tudományos fokozat megszerzésére és Főigazgató-helyettes Úr kevesebb részt vállal majd a mindennapi operatív feladatokból, és lemond kormánytisztviselői jogviszonyáról.

Elismerve eddig végzett munkáját és képességeit, főigazgatói tanácsadóként, stratégiai kérdésekben továbbra is részt vesz az OEP munkájában. Céljuk, hogy a közösen elkezdett munkát tovább folytassák, és a közösen kialakított programot továbbfejlesztve segítsék az egészségügy érdemi előrelépését.

Budapest, 2015. szeptember 18.
Dr. Sélleiné Márki Mária, főigazgató, Országos Egészségbiztosítási Pénztár”

Forrás:
Lemondott az OEP főigazgató-helyettese; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2015. szeptember 17.
Az OEP továbbra is számít a főigazgató-helyettes munkájára; MedicalOnline; 2015. szeptember 18.

Megszűnik az építési engedélyezés

„Foglalkoztam már korábban az építésügyben várható változásokkal, és a témával kapcsolatban komplex elképzelésekkel bíró mérnökegyesület öt plusz egy javaslatát is közzétettem ezen a felületen. A múlt héten végre megjelent az a kormányhatározat, amelyből kiolvasható az építésügy átalakításának iránya. A feladattal megbízott Lázár János és csapata láthatóan felkészült előkészítő csomagot tett le az asztalra, a dokumentum az építésügy és az építőipar valódi problémáit feszegeti és ezekre keresi a választ.

A 1567/2015. (IX. 4.) számú kormányhatározat az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról Orbán Viktor által aláírt, melléklettel együtt tizenkét oldalas dokumentum, amely megnevezi az egyes feladatok felelőseit, meghatározza az egyes munkák költségvetési igényét, és határidőket jelöl ki. Az irat előzménye a Miniszterelnökségen keresendő: a BM-től átkerült építésügy ugyanis új szereplők irányítása alá tartozik, akik szemmel láthatóan korszerűbb, könnyedebb, átláthatóbb, egyúttal a felelősségi köröket egyértelműbben meghatározó jogszabályi környezetet szeretnének látni az ágazatban.

Az iratot olvasgatva olyan érzésem volt, mintha a készítői szintén olvasták volna a témával foglalkozó korábbi írásokat itt, az MNO felületén. A határozat alapját egy országjáró körút és az ott szerzett tapasztalatok adták – egy ilyen fórumon részt vettem magam is, és az volt a benyomásom, hogy Lázár valóban komolyan vette a rábízott feladatot. Bár elsőre furcsának tűnhet, miért ilyen érdekes az építésügy a kormány számára, megvan erre az egyszerű magyarázat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis világossá tette ezeken a találkozókon, hogy a magyar bürokrácia három legnagyobb területének egyikéről van szó, amelynek egyszerűsítésében – és az ezen keresztül talán könnyebben felpörgő ágazatban – a költségvetés számára százalékokban kifejezhető potenciál van.

Mivel senki nem szereti a hónapokig húzódó építésügyi hatósági eljárásokat, a téma népszerűséget is hozhat, ha az egyszerűsítés jól valósul meg. Márpedig itt drasztikus egyszerűsítésről van szó. Mindenki felkaphatja a fejét például arra, hogy ha elkészül a most előírt jogszabály, akkor 160 hasznos négyzetméter alatt egyszerű tudomásulvételi eljárás keretében lehet majd építési engedélyhez jutni. Mivel a többség számára ez a lépték lakhatás céljára bőven elég, kijelenthetjük, hogy csak ez az egy intézkedés gyökeres átalakulást hozhat magával, ha tényleg megvalósul. Hogy a tudomásulvételi eljáráshoz milyen szintű tervek lesznek szükségesek, most még persze nem tudható. Mindenesetre elgondolkodtató az életszerű osztrák gyakorlat, ahol egyetlen nagyméretű papíron kell beadni a rajzokat, amit a hatóság az építési helyszínen, az összes érdekelt jelenlétében egyszeri aktussal jóváhagy vagy elutasít.

A határozat várhatóan legvitatottabb, legtöbb kérdést felvető pontja lesz az építészszakma részéről a Nemzeti mintaterv katalógus elkészítésére vonatkozó miniszterelnöki utasítás. Kötelező lesz a mintatervek használata vagy fakultatív? Egyszerűbb eljárás vonatkozik-e egy mintaterv alapján beadott kérelemre, mint egy egyedi tervre? Hogy egyeztethető össze a mintatervek léte a következő pontokban megfogalmazott olyan alapvetésekkel, mint a tervezői minimáldíjszabás bevezetése, a tervezői szerződések tartalmának és a felelősségi köröknek meghatározása vagy a minőségi tervek kiválasztására vonatkozó határozatok? Ki fogja a mintaterveket kidolgozni? Ha már készítünk ilyeneket, ennek az egyetlen korrekt módja az lenne, ha a szakmai érdekképviseletek bevonásával, titkos pályázatokon keresztül választanák ki a regionális kulturális szempontokat figyelembe vevő terveket.

Több előbb említett pont alapján is úgy tűnik, hogy az építészszakma felelőssége, egyúttal munkájának értéke növekedni fog, de rögtön felmerül kérdésként az is, hogy a mintatervekkel megkerülhetők lesznek-e az amúgy drágábbá váló építészek. Aki nem akar vacakolni a házával, az kér egy mintatervet, beadja, és kész, vagy a mintatervek helyszínre adaptálása lesz az építészek feladata? És utóbbi esetben ezt a tevékenységet fogják az építészek államilag meghatározott díjszabás ellenében végezni, vagy a teljesen általuk kitalált, egyedi házak tervezését? A mintatervek fogalma manapság, amikor minden eddiginél magasabban van az önálló hozzáadott érték iránti vágy az alkotók részéről, könnyen kiverheti a biztosítékot az építészek körében. Az erre vonatkozó elképzelést nem ártana kormányzati részről mielőbb kifejteni, így megelőzhető, hogy az egész strukturális reformot eleve elutasítsák a szakmagyakorlók.

A határozatból persze sok minden más is kiderül. Hiánypótló például, hogy megnevezik a jó minőségű építéshez elengedhetetlenül szükséges feladatköröket: úgy tűnik, a generáltervező, a felelős tervező, az építésügyi igazgatási szakértő és a beruházás-lebonyolító megkerülhetetlen szereplők lesznek a jövőben. Módosítani és egyszerűsíteni szeretnék az építésügyi eljárások elektronizálását – ezek szerint a korábban a BM-ben kidolgozott e-napló rendszer és ÉTDR jelen formájában nem egészen váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

A külterületekre való építésre vonatkozó szabályokat „Magyarország adottságainak és településfejlesztési potenciáljának hosszú távú biztosítása érdekében” komplexen kívánják megváltoztatni. Az irat sejteni engedi, hogy megengedőbb lesz a szabályozás, ami egyfelől üdvös, hiszen ilyen és hasonló fejlesztések könnyebben valósulhatnak meg, másfelől muszáj felhívni a figyelmet arra, hogy a külterületek miatti nehezebb ellenőrizhetőségre tekintettel igen komoly szabályozást igényel, ha az évtizedek óta jellemző hazai sufnituning jellegű kerti építéseket szeretnék megakadályozni.

Programterv készül végre az építőipari szakoktatásra, aminek szükségességét saját fapadlózói szakképesítésem során szerzett tapasztalataimmal és építészként egyes kivitelezésekre érkező szakemberek felkészültségét látva csak alátámasztani tudom. Érdekesség, hogy jövő évtől évi százmillió forintból népszerűsíti az építészeti kultúrát a Miniszterelnökség, s a tér- és környezetkultúra, illetve környezetesztétika bekerül az alapoktatási rendszerbe.

A dokumentum számos további javaslatot tartalmaz, a struktúrabeli átalakítások azonban jelen pillanatban talán kevésbé érdekesek, hiszen az építtetőt nem igazán érdekli, hogy egyszerűbbé váló építési ügyét a jegyző vagy a járási hivatal intézi. Feltehetően szintén kevésbé érdekes a szélesebb közönség számára, hogy az állami ingatlanokról milyen kataszter készül, milyen országos struktúrában dolgoznak majd a főépítészek, gyorsulni, egységesedni és egyszerűsödni fog-e a településrendezési eszközök készítésének folyamata, a területrendezési tervek készítését országosan készítik-e elő és digitális felületen összehangolják-e, vagy az, hogy ingyenesen elérhető lesz az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis és az állami topográfiai adatbázis a tervezők számára.

Mindennek elvégzése egy európai színvonalú ország számára régóta hiánypótló és szükséges feladat, de ha valóban el akarják végezni, akkor elképzelhető, hogy az építésügyben dolgozó hivatalnokok száma egy ideig nemhogy csökkenni, de növekedni fog. A most közzétett dokumentum szerint a tervezett intézkedések apropóját az ország versenyképességének javítása és a jelen uniós költségvetési ciklus forrásainak hatékonyabb felhasználása adja.”

Forrás:
Megszűnik az építési engedélyezés; Őrfi József; Magyar Nemzet; 2015. szeptember 17.

Kabinetfőnök harcra buzdít, a vákuum üvölt, az egészségügy körbejár…

„Az elmúlt években sem sikerült változtatni azon, hogy szürkezónás döntések és a szakmai érveket lesöprő politikai érdekek határozzák meg az egészségügyi ágazat sorsát – derült ki a XVII. Járóbeteg Szakellátási Konferencia Egészségpolitikai Fórumán Balatonfüreden.

Talán a legkevesebb szó éppen a járóbeteg szakellátásról esett a fórumon, a beszélgetés inkább a kórházak adóssága, a finanszírozás elégtelensége, a források hatékonyabb felhasználása, és az egyre égetőbb humánerőforrás-hiány körül folyt, így megint csak azok a kérdések kerültek terítékre, amelyeken húsz éve rágódik az ágazat, valaki a közönség soraiból meg is jegyezte: „unom”.

Nagyobb ütemben növekszik a kórházak adóssága, mint a korábbi időszakban – foglalta össze Velkey György, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, miután Sinkó Eszter egészségpolitikai elemző, a beszélgetés moderátora az újra felgyülemlő, immár 37,2 milliárd forintra rúgó kórházadósságról kérdezte a kerekasztal résztvevőit. Míg korábban a fekvőbeteg ellátók tartozása hárommilliárd forinttal gyarapodott havonta – folytatta az elnök –, a 60 milliárd forintos konszolidáció kifizetése óta 4–4,5 milliárd forinttal növekszik egy hónap alatt. Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója próbálta azzal menteni a helyzetet, hogy felvetette, az adósság tartalmazza az utófinanszírozású uniós pályázatok jelenleg mínuszként jelentkező költségeit, ám az MKSZ elnöke nem dobott mentőövet: a tételben ez az összeg nem szerepel.

Bizonygatni kell a valóságot
Ha a kórházak csak úgy juthatnak többletforráshoz, hogy adósságot mutatnak fel, akkor a menedzsmentek – alkalmazkodva ehhez – fel is fogják mutatni a hiányt, hiszen az a dolguk, hogy minél több pénzhez juttassák az intézményüket – világította meg a növekvő adósság egyik okát Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke. Elmondta azt is, hogy a struktúra átalakításához pénz kell, csupán a hatékonyság növelésével nem lehet a szükséges összeget megtakarítani. A rendszerben változást elérni csak a szereplők pénzügyi ösztönzésével lehet, amihez többletforrás kell – értett egyet az ÁEEK főigazgatója az elnökkel, azonban Ónodi-Szűcs Zoltán azt is hozzátette: nem elég pénzt kérni, világos célkitűzések mentén azt is el kell mondani: mire fordítják a többletet. A kórházfenntartó vezetője egyébként a panelbeszélgetésben több ízben is hangsúlyozta: amikor véleményét elmondja, magánemberként szólal meg, és nem főigazgatóként, ám olykor nehéz volt követni, mikor melyik szerepében szólal meg éppen. Úgy vélte egyébként, végig kellene gondolni azt is, hogy a most rendelkezésre álló pénzből milyen struktúrát lehet fenntartani.

Mindent visz a politika
A szükségletek elosztása, a források felhasználása jelenleg nem az ellátottak, hanem a struktúra érdekei mentén történik. Jól példázza ezt, hogy a nagy beszállítói háttérrel rendelkező kórházaknak nagyobb a lobbiereje az adósságrendezésben, mint a sokkal kisebb beszállítói körrel rendelkező járóbeteg szakellátóknak. Ónodi szerint szakmai kérdésekben is a politika dönt, amikor például polgármesterek követelnek ágyakat olyan ellátásokhoz, amelyek szakmailag nem alátámaszthatóak. Abban mindenki egyetért, hogy fejnehéz az ellátórendszer, a politika művészete az lenne, hogyan tudják ezt úgy lebontani, hogy mind az ágazatban dolgozók, mind pedig a betegek jobban járjanak. Megjegyezte: „erre a képletre nem sokan tudják a választ, én magam sem”.

Minderre példaként Sinkó Eszter a tapolcai kórház esetét hozta fel, ahonnan 2010 és 2014 között kapacitásokat vontak el, majd ezek visszaállítása politikai okokból történt, ami azt bizonyítja, a politika saját lobbierejével olyan ellátásokat hoz be a rendszerbe, amelyek sem szakmailag, sem a finanszírozás szempontjából nem elfogadhatóak. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint, ha az ágazati szereplők azt akarják, hogy ne a politikai szintéren dőljenek el az ügyeik, minden szakmai szervezet vezetőjének minden egyes ügyben meg kell nyilvánulnia.

És előkerült a foci
Az összes visegrádi országban volt már megmozdulás az egészségügy érdekében, ami a lobbi egyik módszere – jegyezte meg Lehoczky Péter, a Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. A politika csak az erőből ért – jegyezte meg Sinkó Eszter is, és Velkey György is úgy vélte, a lakosság figyelmét kell felhívni az ellátórendszer lehetetlen helyzetére, és így nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Ha a hangos kiabálásnak nem is, az észérveknek helyt adunk – igyekezett a nem túl forró hangulatot gyorsan lehűteni Nagy Szilárd, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kabinetfőnöke, aki kevésbe hisz abban, hogy a lakosságra bízzák azokat a döntéseket, amelyeket az egészségpolitikának kell meghoznia. Ugyanakkor arra bíztatta az ágazat szereplőit, hogy lobbizzanak saját érdekükben, és észrevételeiket ne csak az államtitkársághoz, hanem a parlamenti frakciókhoz, a miniszterelnökséghez és a miniszterelnökhöz is juttassák el, ugyanis mint mondta: az államtitkárság focipályáját a kormány rajzolja meg. Azt azonban ő is megfogalmazta, a kormány számára is neuralgikus pont az egészségügy, hiszen míg honvédelmi minisztert és sportállamtitkárt egy, illetve két nap alatt találtak, az egészségügy vezetésére négy hete nem tudnak kijelölni senkit. Egyelőre még az is kérdés, hogy az új államtitkár vajon vállalja, hogy lerajzolja a saját pályáját, vagy elfogadja a kormányét, mint ahogyan az is, hogy van-e elég felhatalmazása az államtitkárnak például arra, hogy a 60 milliárdos konszolidációs csomaghoz struktúraátalakítási terveket is csatoljon, amely a deficit újratermelődését megakadályozza. Összefoglalóan ismét azt kérte: „juttassátok el javaslataitokat a döntéshozókhoz, és megtartva a szabályos formákat, harcoljatok”.

Ki mondja meg merre tovább?
Az ÁEEK elődjének, a sokak által kisgömböcnek hívott szervezetnek volt lehetősége arra, hogy ellátásszervezési kérdésekben véleményt nyilvánítson, ez a szerep ma nem adott – magyarázkodott a közönség soraiból kérdezőknek Ónodi-Szűcs Zoltán, aki éppen ezért a központ vezetőjeként betegutakról, ágyszámokról nyilatkozni nem tudott. „Zombor Gábor is jégen táncolt, amikor döntéseket hozott” – erősítette meg a kabinetfőnököt Ónodi, aki úgy gondolta, többek között az OEP és az ÁEEK hatáskörének szétválasztásáról sem az államtitkár döntött, hanem valamiféle külső nyomás hatására alakult át ily módon az intézményi háttér. Ráerősített a kórházfenntartó vezetőjének szavaira Sinkó Eszter is, aki megjegyezte: az OEP az elmúlt egy évben nem élt a hozzá delegált ellátásszervezési funkciójával. A rendszerből hiányzik a döntéshozó – nem csak azért, mert most éppen nincs államtitkár – ezért nincsenek irányok, a szakmapolitikai kérdésekkel senki nem foglalkozik, így az utóbbi időben „üvöltő vákuum” alakult ki ezen a szinten.

A finanszírozási, módszertani és ellátásszervezési kérdések megválaszolatlanul maradtak, hiszen az OEP – ahogy tavaly – idén sem képviseltette magát a fórumon, bár annak főigazgatóját, Sélleiné Márki Máriát felkérték a részvételre – számolt be Lehoczky Péter, a Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke, hozzátéve, a főigazgató asszony a meghívásra küldött válaszában azt is jelezte: munkatársait sem kívánja delegálni az egészségpolitikai panelbe.”

Forrás:
Kabinetfőnök harcra buzdít, a vákuum üvölt, az egészségügy körbejár…; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2015. szeptember 18.

Két kormányablakot adtak át Nyíregyházán

„Az idén márciusban bejelentett Digitális Magyarország című infokommunikációs fejlesztési program összekapcsolódott a kormányablak-rendszerrel, a kormányablakokban 2015 végéig negyven ügytípus elektronikus intézésére is lehetőség lesz – mondta el Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter 2015. szeptember 9-én.

A kormány célja, hogy olajozottan működő, ügyfélközpontú közigazgatást építsen ki, és felzárkózzon a 21. századi technikai követelményekhez – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, hogy a kormányablakokhoz forduló ügyfelek több mint 45 százalékánál öt, 44 százalékuknál pedig tizenöt percen belüli az ügyintézési idő.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hangsúlyozta, a kormányablakokban – amelyek száma év végére országosan eléri a 278-at és amiből 22 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fog működni – már több mint 400 ügytípust lehet intézni.

Az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépésekor az egyik legfontosabb feladataként a közigazgatás megújítását tűzte ki célul. Megvalósult a megyei területi középszint integrációja, a járások létrehozása, a járási kirendeltségek és az ügysegédek rendszerének kialakítása is. Az ügyintézés fejlődése egy másik területen, a Digitális Nemzet Fejlesztési Programban is tetten érhető, az állam ugyanis abban gondolkodik, hogy a naponta használt okostelefonokat miként tudná “becsatornázni” az állami ügyintézésbe. Ehhez szükséges a szélessávú internet kiépítése, amit a ciklus végéig 3,5 millió háztartásban, 100 milliárd forint feletti beruházással biztosít majd a kormány.

Kovács Zoltán elmondta, ebben az évben országosan mintegy 1 millió 700 ember kereste fel a kormányablakokat, az intézmény ismertsége 55 és 60 százalék közötti a 2011-es 20 százalékos adathoz képest. Beszédében ugyanakkor fontosnak nevezte az informatikai rendszerek összekapcsolását, az ügyek otthonról történő, online ügyintézését, a vállalkozók számára pedig olyan lehetőségek biztosítását, hogy ne kelljen az idejüket a hivatalokban tölteni. A következő hónapban olyan törvénymódosításokat terjesztenek az Országgyűlés elé, amelyek például a bürokrácia csökkentését, az engedélyhez kötött eljárásoknál a bejelentés lehetőségét tartalmazzák, ezek mellé jön majd az állami rezsicsökkentés is.

Az ünnepség után Seszták Miklós és Kovács Zoltán a városi és megyei önkormányzat tisztségviselői, országgyűlési képviselők és a térségi kormányhivatal vezetői jelenlétében adta át a korábbi városi okmányiroda helyén létesített új, valamint a 2011 óta a Hősök terén működő, felújított kormányablakokat.”

Forrás:
Két kormányablakot adtak át Nyíregyházán; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. szeptember 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Futár-projekt: csődbe megy a Synergon cége

„Csődeljárási kérelmet adott be a Fővárosi Törvényszékre a Synergon Informatika kizárólagos tulajdonában álló Synergon Integrator Rendszerszolgáltató, tette közzé a BÉT honlapján kedden az anyacég.

A Synergon közleménye szerint a társaság likviditási problémái alapvetően a Futár-projekt kivitelezéséből erednek. A felmerült műszaki problémák megoldásának és a kényszerű alvállalkozó-váltásoknak a többletköltségei, valamint a rendkívüli mértékű kötbérek jelentős többletterhet róttak a társaságra, olyan likviditási problémát okozva, hogy annak megoldásához jelentős reorganizáció és a hitelezőkkel történő csődegyezség szükséges a társaság további működésének biztosítása érdekében.

A projekthez korábban a csoport többi vállalata is jelentős pénzügyi erőforrásokat biztosított. A társaság számára likviditási problémát okozott az is, hogy az OKF elállt az OKF Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósága bevetési rendszerével kapcsolatos vállalkozási szerződéstől, és az idén zárult perben a társaságot jogerősen 180 millió forint megfizetésére kötelezték.
Az elállás oka a társaság cseh alvállalkozójának hibás teljesítése volt. A társaság pert indított az alvállalkozóval szemben 200 millió forint megfizetésére, de amíg ez nem zárul le jogerősen és a követelés nem végrehajtható, a társaság az OKF-nek nem tud fizetni.

Közleményükben azt írják, hogy az anyavállalat napi működésére a leányvállalat által kezdeményezett csődeljárásnak nincs közvetlen hatása. A társaság a csődeljárás alakulásától függően vizsgálja a leányvállalat, mint befektetés értékét, és ha a befektetés leértékelésére kerül sor, az az anyavállalat számára is veszteséget okoz és saját tőkéjét is csökkentheti.”

Forrás:
Csődbe megy a Synergon cége; Index.hu; 2015. szeptember 15.

Közadatok interoperabilitása: alapszókészlet, helytudatos adatok – műhelykonferencia: Berlin, 2015. november 25-26.

„A nyílt adatok hatékony és sikeres használata nagyban függ azok elérhetőségétől, valamint a legtöbb esetben egymással való interoperabilitásuk mértékétől. A Share-PSI 2.0 projekt (EU FP7) ötödik, egyben utolsó műhelykonferenciája a közadatok interoperabilitása témát járja körbe, többek között az alapszókészlet, helytudatos adatok szempontjából (Berlin Workshop: Maximising interoperability — core vocabularies, location-aware data and more).

A projekt maga egy európai tematikus hálózat az állami szektorban megvalósuló nyílt adatok használatára vonatkozó politikákkal kapcsolatos kezdeményezések és tapasztalatok megosztására. Mint minden Share-PSI műhelykonferenciának, a berlini rendezvénynek is célja a jó gyakorlatok összegyűjtése elsősorban az állami szektor információira összpontosítva, de a kulturális örökség, a gazdasági és tudományos adatok is figyelmet kapnak. A jó gyakorlatokat maga a Share-PSI 2.0 projekt kodifikálja olyan nemzetközi szabványügyi szervezetekkel karöltve, mint a World Wide Web Konzorcium (W3C), az Open Geospatial Consortium (OGS) és az Open Group.

A november 25-26-án tartandó műhelykonferencián való részvétel ingyenes. A rendezvényre előadóként vagy szekcióvezetőként is lehet jelentkezni, ennek részletei valamint további információ a Műhelykonferencia honlapján található.”

Forrás:
Közadatok interoperabilitása: alapszókészlet, helytudatos adatok – műhelykonferencia: Berlin, 2015. november 25-26.; W3C Magyar Iroda (MTA SZTAKI); 2015. szeptember 9.

Ha késve is, de javul az OEP informatikai rendszere

„Közel egy éves késéssel, október végén felállhat az az új informatikai rendszer, amely a többi közt heti 30 millió beavatkozás elszámolását könnyíti meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) számára. Csaknem 200 kórházat univerzális kártyaolvasó készülékekkel szerelnek fel.

A közbeszerzések elhúzódásával magyarázta a projekt csúszását dr. Pálosi Mihály főosztályvezető, aki az „Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása” (EKOP 2.3.7) elnevezésű uniós program felelőse. Mint mondta, a pályázatot eredetileg tavaly decemberben kellett volna lezárniuk, de a csúszások miatt csak idén október 30-án adják át. Arról már Árki Kornél, az OEP informatikai főigazgató helyettese beszélt, hogy a projekt a pénztár informatikai hátterének megerősítését és finanszírozói feladatainak támogatását szolgálja.

Az uniós források lehetővé tették az infrastruktúrafejlesztést, így másodlagos adatközpontot hozhattak létre, amivel egy esetleges katasztrófahelyzetben is megoldott az adatok biztonsága. Az eddig nem létező DR site-ot – amelynek része például az egészségbiztosítási nyilvántartás is – egy, az elsődleges adatközponttól (az OEP épületétől) távol eső, védett telephelyen alakították ki. A projekt keretében alakították ki a két adatközpont közötti kommunikációs kapcsolatot, valamint kicserélhették az OEP adatközpontjának több mint tíz éves, műszakilag elavult szünetmentes egységeit is. A rendszer biztonságát erősíti a külső kapcsolatok védelmi szintjének erősítése, és számos alkalmazásfejlesztés szolgálja a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalához (KEKKH) való csatlakozást.

Ez utóbbi fejlesztésnek azért is van különös jelentősége, mert már folyamatban van a projekt másik infrastruktúrafejlesztési ága, amelynek keretében közel 200 fekvőbeteg ellátót szerelnek fel olyan kártyaleolvasó készülékekkel, amelyek a nem kompatibilis kártyák adatait is elektronikus TAJ-ra tudják fordítani. A KEKKH adatbázisával fennálló kapcsolat gyors jogosultság-ellenőrzést tesz lehetővé akkor is, ha a betegnél csak személyi igazolvány, útlevél, vagy külföldiek esetében tartózkodási engedély kártya van.

A magyar közigazgatás legnagyobb adattárháza az OEP-é, amely nemcsak az egészségügy szereplőinek, hanem az állampolgárok számára is információs adatbázist jelent, amelyben megtekinthetik ellátási eseményeiket. A folyamatosan növekvő igények kiszolgálásának érdekében önálló alprojekt szolgálta a hardver és szoftver infrastruktúra megújítását. Az alprojekt célja egy Vezetői Információs Rendszer (VIR) kialakítása is, amely döntéshozatali támogatást biztosít a kórházi menedzsmentnek – számolt be Árki Kornél.

Míg néhány e-egészségügyi fejlesztéssel – kisebb nagyobb határidőcsúszásokkal – már elkészültek a szakemberek, azok működése nagyban függ attól, hogy mikor áll fel végre az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) infrastruktúrája. A felhő alapú, nagy megbízhatóságú informatikai struktúrának már egy éve működnie kellene, azonban a projekt átadás-átvétele, a program lezárása még várat magára, így számos informatikai fejlesztés előnyét még nem élvezheti az ellátórendszer. Mint azt Pálosi Mihály a MedicalOnline kérdésére válaszolva elmondta, az OEP közigazgatási projektje is csatlakozik majd az EESZT-hez, az ehhez szükséges csatlakozási pontokat kialakították, ám a projekt nem az e-Health, hanem a közigazgatási informatikai fejlesztések csoportjába tartozik. Éppen ezért a rendszer önállóan is működőképes, tesztelése folyamatban van, egyes alprojektjei pedig – így például az adattárház – már működik. Árki Kornél hozzátette, az államigazgatási szervek közül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mellett az OEP az első, amely csatlakozott a KEKKH-nál működtetett Összerendelési Nyilvántartáshoz.”

Forrás:
Ha késve is, de javul az OEP informatikai rendszere; MedicalOnline; 2015. szeptember 16.
EKOP-2.3.7 – Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása; Széchenyi 2020

Elindul az állami vagyonelemek elektronikus értékesítése

„Az állami vagyon költségtakarékos, értékmegőrző felhasználása mellett a magyar kormány kulcsfontosságúnak tartja a közös tulajdon hatékony, gyors értékesítését, ezért a vagyontörvény módosításával lehetővé tette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elindítsa elektronikus árverési portálját – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az e-licit felület ünnepélyes átadásán.

Az átláthatóságot és a nyilvánosságot teljes körűen biztosító rendszert az államtitkár és Dr. Halasi Tibor, az MNV Zrt. igazgatóságának elnöke indította el.

Magyarország kormányának döntése értelmében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. együttműködésében 2015. szeptember 16-án elindult az állami vagyonelemek elektronikus értékesítése. Az Elektronikus Aukciós Rendszer olyan online árverési felület, amelyen a magyar állam tulajdonában álló, az állami feladat ellátásához nem szükséges vagyontárgyakra lehet licitálni.

A költséghatékonyság mellett a rendszer nagy előnye, hogy a hagyományos eljárásoknál sokkal gyorsabb, rugalmasabb és olajozottabb értékesítési folyamatokat tesz lehetővé. Az e-arveres.mnv.hu oldalon ügyfélkapus regisztrációt követően lehet licitálni.

Fónagy János az eseményen kiemelte: „A rendszer működésével valóra válhat az a kormányzati cél, hogy az állami vagyontárgyakat nagy tételben, rugalmasan értékesíthessük, és a bevételt a köz javára fordíthassuk.”

Dr. Halasi Tibor a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „A rendszerről elmondható, hogy a XXI. század elvárásainak megfelelő technológiát alkalmaz, költséghatékonyabb és gyorsabb, mint az eddigi módszerek. A vevőjelöltek szélesebb köréhez juthat el, ezáltal erősítve a versenyt az értékesítések során.””

Forrás:
Elindul az állami vagyonelemek elektronikus értékesítése; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. szeptember 16.

A Pulzus Projekt előrehaladása

„Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ az egészségügyi informatikai fejlesztési projektjei előrehaladásának ismertetése során az Európai Uniós támogatással készülő TÁMOP-6.2.3-12/1-2012-0001 Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis-és alkalmazás fejlesztés projektje ismertette a júniusi projekt indító sajtótájékoztatót követő eseményeket és beszámolt az elért előrehaladásról.

A fejlesztés eredményeképpen létrejön az egészségügyi adatok jelentős részét érintő egységes adattárház szerkezet és nagyszámú lekérdezés és egészségügyi mutató válik az egészségügy vezetése és a kutatók, egészségügyi elemzők, szakközgazdászok számára elérhetővé.

A projekt megvalósulása jelentős lépés a tudományosan megalapozott, adatokra és mérési eredményekre épülő döntéshozatali folyamatok támogatásának sorában.

További információ kérhető:
Peer Mariann /Projekt koordinátor
telefon: 06 30 567 1330
e-mail: peer.mariann@aeek.hu

Forrás:
Pulzus projekt előrehaladása; Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)/MTI; 2015. szeptember 16.
TÁMOP – 6.2.3./12/1 Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés; Széchenyi 2020

Az olasz hadsereg LibreOfiice-ra és ODF-re vált

„Az olasz hadsereg áttér a LibreOffice és az ODF (Open Document Format). A hadügyminisztérium a következő másfél év során 150 ezer munkaállomásra fogja telepíteni a LibreOffice irodai szoftvert. Ez a második legszámosabb telepített LibreOffice-rendszer. Az átállást az Associazione LibreItalia – a LibreOffice elterjesztéséért dolgozó olasz szervezet – jelentette be 2015. szeptember 15-én.

A projekt kezdete 2015. októbere és előreláthatóan 2016. decemberében fog befejeződni. Az átállásért a LibreItalia és a hadügyminisztérium a felelős. A civil szervezet oktatók kiképzésével segíti a folyamatot, a minisztérium onlájn oktatási anyagokat fejleszt ki. Ezek nyilvánosak lesznek, szerzői közkincsként (Creative Commons). Mindezt egy megegyezés rögzíti, amelyet az olasz hadsereg informatikai vezetője és a civil szervezet elnöke írt alá.

A törvény szerint
A közszféra digitális átalakításért felelős olasz kormányzati szervezet (Agenzia per l’Italia digitale – AGID) üdvözölte a megállapodást, és reméli, hogy további szervezetek fogják követni a példát. A civil szervezet rámutatott, hogy az átállás egyenes következménye annak a 2012-ben elfogadott törvénynek, amely a szabad és nyílt forráskódú szoftver használatát teszi alapértelmezetté az olasz közigazgatásban. A hadügyminisztérium a központi közigazgatás első olyan intézménye, amely eleget tesz ennek. Számos regionális, tartományi és városi önkormányzat már LibreOffice-t használ: Emilia Romagna régiója; a tartományok közül: Perugia, Cremona, Macerata, Bolzano és Trento; a városok közül: Bologna, Piacenza és Reggio Emilia.

Európában nem az egyedüli
A projekt európai mértékben is az egyik legnagyobb ilyen vállalkozás. A vezető hely a francia belügyminisztériumot illeti, itt 240 ezer asztali gépen használnak LibreOffice-t. Ezt követi az adóhatóság, a külügyi szervezet, az agrárközigazgatás, a pénzügyigazgatás, valamint a csendőrség a maga 72 ezer gépével.”

Forrás:
Italian military to switch to LibreOffice and ODF; Gijs Hillenius; Joinup, Európai Bizottság; 2015. szeptember 15.

Simplificar: új portál Portugáliában a bürokratikus terhek csökkentéséért

„A portugál kormányzat elindította a Simplificar nevű portált. Szeretnének segítséget kapni a közigazgatás modernizációjához és egyszerűsítéséhez. A portál segítségével az állampolgárok és vállalkozások megjelölhetik, hogy ha a szabályozást túlzónak tartják, illetve megoldási javaslatokat is tehetnek. 2015. szeptember 4-e óta működik. Rendszeres akciók lesznek a túlzó bürokratikus szabályozás felderítésére. Indulásnak az élőállatokkal kapcsolatos rendelkezések egyszerűsítéséről (vállalkozások), illetve a lakásfelújítás szabályzásának könnyebbé tételéről (állampolgárok) lehet véleményt mondani.

A portálnak van egy WikiLegis nevű része, itt a létező törvényeket lehet módosítani (kiegészíteni), illetve új törvényeket javasolni.

A webhely biztosítja, hogy minden javaslatot, megjegyzést, hozzászólást, szavazási végeredményt a megfelelő közigazgatási szervezethez fogják továbbítani.

A Simplificar Program három alapelve[angolul. Szerk.]:

  • Csak egyszer kérdezni: 2015, májusa óta az állampolgároktól nem kérhető olyan információ, amely már megtalálható valamely állami nyilvántartásban
  • Alapvetően digitális: 2014. májusa óta a portugál közszolgáltatásokat elérhetővé kell tenni onlájn , hacsak valamilyen okból ez nem lehetetlen
  • Eggyel több-eggyel kevesebb: Az új szabályozás következtében keletkező minden eurónyi új terhet ellensúlyozni kell a terhek ugyanolyan mértékú csökkentésével, más szabályozási területeken.

Forrás:
New portal aims to reduce bureaucracy in Portugal; Gijs Hillenius; Joinup, Európai Bizottság; 2015. szeptember 11.
Lásd még: Simplificar és Foi hoje lançado o site simplificar; Agência para a Modernização Administrativa; 2015. szeptember 4. és National Simplification Programme (Simplex Nacional); ePractice.eu; 2012. július 4.

Informatika, távközlés, technika

Internet Hungary 2015, 2015. szeptember 29-30.

„… A kétnapos szakmai konferencia céljai:

  • a digitális ökoszisztéma nemzetközi és hazai trendjeinek elemzése, az információs társadalom és a digitális gazdaság magyarországi megerősítése érdekében tett kormányzati, piaci és civil erőfeszítések és programok bemutatása;
  • az internet és a mobilinternet felhasználási területeinek, legújabb alkalmazásainak bemutatása, és annak elemzése, hogy ezek miként járulnak hozzá a munkavállalók, a vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképességéhez, az esélyegyenlőséget és az életminőséget javító tényezővé;
  • a digitális transzformációban, az internet által elérhetővé vált ipari, mezőgazdasági, egészségügyi és oktatási alkalmazások hatékony alkalmazásában rejlő üzleti és társadalmi lehetőségek elemzése a szolgáltatói és felhasználói oldal véleményének szintetizálásával;
  • szakmai, tudományos, üzleti és személyes kapcsolatok építése és elmélyítése.

A programkínálat hihetetlenül gazdag. Két napig, öt teremben, rengeteg és változatos tematikájú előadás. Az alábbi válogatás az eGov Hírlevél tartalmi szempontjai szempontjai szerint készült:

2015. szeptember 29., kedd

  • Megnyitó – Karas Mónika (NMHH, Magyarország)
  • Egy lépéssel a piac előtt – Drew Banks (Prezi.com, Amerikai Egyesült Államok)
  • Meghatározó távközlési trendek és kihívások az üzleti szférában – Király István (Vodafone, Magyarország)
  • Szupergyors internet: stratégiai célok és konkrét lépések a digitális infrastruktúra fejlesztésében – Solymár Károly (NFM, Magyarország)
  • Versenyben a világgal – László Csaba (KPMG, Magyarország)
  • Egységes digitális piac – Horváth Szabolcs (EU Bizottság, Magyarország)
  • A központi kormányzati infokommunikációs szolgáltatói modell előnyei és kihívásai – Szabó Zoltán Attila (NISZ, Magyarország)
  • Önkormányzati ASP – Rupp Zoltán (NISZ, Magyarország)
  • Összenő, ami összetartozik. Kormányzati hálózatok integrációja – Bancsics Ferenc (BM, Magyarország)
  • Kormányzati adatközpontok és e-közigazgatás – Ádám Csongor (NISZ, Magyarország)
  • A GINOP IKT-pályázatai – Kelemen Csaba (NFM, Magyarország)
  • Szupergyors Internet Projekt – Debreceni Győző (NFM, Magyarország)
  • Internetkon – Deutsch Tamás (Magyarország)
  • Alternatív Internet (Wi-Fi) hálózatok telepítése – Bartolits István (NMHH, Magyarország)
  • Lesz nekem frekvenciám hozzá! A szabad, engedélyes és a nem kiosztott WiFi frekvenciák helyzete és jövőképe – Vári Péter (NMHH, Magyarország)
  • A digitális infrastruktúra üzleti modelljei – Angeli János (BiX, Magyarország)
  • BIX és adatkicserélés bővítése Magyarországon – Bálint Zoltán (Giganet, Magyarország)
  • Mobil vs. vezetékes hozzáférés – Baló György (Magyarország), Bálint Zoltán (Giganet, Magyarország), Dárdai Mária (UPC, Magyarország), Kis Gergely (eNet, Magyarország), Kövesi Gabriella (Magyar Telekom, Magyarország), Zelena Gergely (AccessPoint, Magyarország)
  • Mit tanulhatunk a zeneipar drámai átalakulásából? – Horváth László (USA, Magyarország)
  • Internetszolgáltatók mint televíziós műsor és tartalomterjesztők? – Kolosi Péter (RTL Klub, Magyarrszág)
  • Ki a felelős a tartalom tartalmáért? – Bartóki-Gönczy Balázs (NMHH, Magyarország)
  • OTT vagyunk már?! A neutrális internet üzleti modelljeinek vizsgálata – Baló György (Magyarország), Bartóki-Gönczy Balázs (NMHH, Magyarország), Pataki Tamás (ITT-OTT, Magyarország), Rajki Annamária (Magyar Telekom, Magyarország), Schneider Henrik (Antenna Hungária, Magyarország), Sebestyén László (NMK, Magyarország), Tarr János (Tarr Kft., Magyarország), Televíziós társaság képviselője (Magyarország), Ökrös Gergely (MKHSZ, Magyarország)

A konferencia teljes programja (pdf)

Helyszín: Hotel Azúr – Siófok, Erkel Ferenc u. 2/C.”

Forrás:
Internet Hungary 2015

Fontos adatügyi konferenciák lesznek ősszel

Crunch Practical Big Data Conference
Időpont: október 28-30., helyszín: Millenáris Park, 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.
honlap: crunchconf.com

A Prezi egyik előremutató szokása, hogy nemzetközi szinten is kimagasló előadókkal hoz össze szakmai konferenciákat Budapestre. Az első big data konferenciájukat ősszel tartják olyan előadókkal, melyeket a nemzetközi adatos világban nagyágyuk. Ilyen előadókat hallgatni eddig leginkább a youtube-on tudtunk, nagyon erős élmény lesz őket egyben, ennyire koncentráltan találkozni velük. Egyenőre még csak az előadók listáját tudjátok böngészni, javaslom nézzétek át; ezt látva azok fognak lelkesedni, kik nemzetközi technológiai környezetben, startupokban, technológiai cégekben ülnek, de nyilván mindenki számára nyitott a konferencia.

Budapest BI Fórum
Időpont: október 13-15., helyszín: Hotel Mercure Buda, 1013 Budapest, Krisztina krt. 41-43.
honlap: budapestbiforum.hu

A komoly hagyományokkal bíró Budapest BI Fórumot már nem kell bemutatni, évek óta szoktunk közvetíteni róla. Amíg itt sincs fent a teljes program érdemes a korábbi évek felhozatalán ellenőrizni, mennyire illik hozzánk a konferencia szellemisége. Az a szakmai összejövetel kifejezetten a hazai data science világát célozza – ehhez hazai és nemzetközi előadókat vonultat fel. Külön kiemelném a kapcsolódó workshopokat, képzéseket is.

Ráadás – ApacheCon
Az Apache: Big Data európai szintű konferenciát tart szeptember 28-30 között – már a program átlapozása is tanulságos és magában inspiráló.
Helyszín: Corinthia Hotel, Budapest”

Forrás:
Őszi inspiráció – Budapest legfontosabb konferenciái az adatok világából; Adatbányászat Blog; 2015. szeptember 19.

Társadalom, gazdaság, művelődés

e-kereskedelem és Online Fizetés Műhelykonferencia és Budapest Open Knowledge Meetup – 2015. október 21.

„A W3C Magyar Iroda e-kereskedelem és online fizetés témában műhelykonferenciát rendez 2015. október 21-én, 15.00-tól az MTA SZTAKI-ban (1111 Budapest, Kende u. 13-17.).

A műhelykonferencia gyakorlati oldalról, az e-kereskedelem jelenlegi tapasztalataira helyezve a hangsúlyt az alábbi témákból válogat:

  • e-kereskedelem és online fizetés IT vonatkozásai
  • e-kereskedelem és online fizetés jogi vonatkozásai
  • adatcsere és adatbiztonság
  • tapasztalatok, felmérések, best practice
  • open data és e-kereskedelem

Lehet még jelentkezni rövid előadásra vagy bemutatóra, amennyiben valakinek e-kereskedelem témában érdekes témája, projektje van.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni Virág Évánál lehet az office@w3c.hu címen.

A műhelykonferenciát követően 19.00-21.00-ig a Budapest Open Knowledge Meetup-ra kerül sor.

További információ és részletes program hamarosan elérhető lesz honlapunkon.”

Forrás:
e-kereskedelem és Online Fizetés Műhelykonferencia és Budapest Open Knowledge Meetup – 2015. október 21.; W3C Magyar Iroda (MTA SZTAKI); 2015. szeptember 18.

Okos városi megoldásokkal készül Debrecen

„Kellemes kényelmes városokban élni, ahol jó ötletek könnyítik a lakosság életét. Debrecen modern, okos városi szolgáltatásokat kíván nyújtani az ott élőknek. A tervekről a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék konferenciáján hallottunk, de a témáról külön is megkérdeztük az előadót.

A smart cityt legtöbbször okos, intelligens városnak fordítják, én a kínaiak által használt bölcs, tanul és az ügyes szavakkal helyettesíteném a smart jelentését. Élhető várost értek alatta, hatékony, fenntartható fejlesztéseket, erkölcsös, okos, igazságos, egészséges várost vizionálok. A smart városra jellemző, hogy hatékony megoldásokkal bővíti infrastruktúráját, megújítja szolgáltatásait, fejleszti a menedzsmentet, stimulálja a helyi gazdaságot, a fenntartható fejlődést. Szemléletemben fontos, hogy a smart city-gondolkodás illeszkedjen a város stratégiájába és intelligens megoldásaival segítse azt – mondta Póser Zoltán, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ Nonprofit Kft. (EDC Debrecen Urban and Economic Development Center) ügyvezetője.

Mi az alapja a városok intelligenssé, élhetővé fejlesztésének?
A smart város három pilléren nyugszik: a hatékony városmenedzsmenten, a fejlesztésekre felkészült lakosságon és az ezeket segítő informatikai, infrastrukturális rendszereken. Például ha egy óvoda tetejére napelemet raknak, az hatékony városmendzsmentet feltételez, mely zöld beruházása modern infrastruktúrát eredményez, és csökkenti a település rezsijét. Akkor lesz teljes a smartmegoldás, ha a harmadik pillér, a lakosság is felkészült lesz az újításra, például a város kifüggeszt egy LCD televíziót, és a lakosok figyelemmel kísérhetik, hogy mennyi a megtakarítás a napelemek által. Sok város az informatikából indul ki, csak azt fejleszti, mert azt gondolja, hogy attól lesz smart a település. A világ vezető smart városaiban – Barcelonában, Koppenhágában, Helsinkiben, Amszterdamban, Szingapúrban – sokkal szélesebb körű smartfejlesztést végeznek, s élhetőbb tőle a város. Megvalósítják az ötleteiket, kipróbálják, még akkor is, ha tízből nyolc nem sikerül. Például terveznek egy új applikációt, és meglátják, hogy használják-e a városlakók, vagy nem. Így tettek például Londonban. A városi tömegközlekedési vállalat GPS-t szerelt minden járművére, és összegyűjtötte közlekedési adatait, majd feltöltötte a weblapjára. Egy hónapon belül 450 alkalmazást fejlesztettek rá a cégek. A piac szűrte ki, hogy melyek maradtak életben.

Turizmus Online: Melyik alkalmazás népszerű itthon is?
Okostelefonra telepíthető például a Waze nevet viselő applikáció, amely használatával a képernyőn látható a megadott város térképe, és az applikációt használó autósok járműveinek átlagsebessége. Tehát ha látjuk, hogy négy kilométeres óránkénti sebességgel haladnak az autók bizonyos utcákon, tudjuk, hogy ott dugó alakult ki, és nem arra megyünk, hanem egy másik utat választatunk a GPS-szel. A működést ösztönzi, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat megosztja közlekedési adatait a Google-lel, és az autósok is Google-alapú GPS-rendszert használnak. Az egyre több adatból a rendszer optimalizálja az utakat, segítve ezzel a forgalmi dugók elkerülését.

Milyen témák köré csoportosítja Debrecen az intelligens városi fejlesztéseket?
A közlekedés mellett fontos ide sorolni a városi szolgáltatásokat, a digitális írástudást, az energiagazdálkodást, a közbiztonságot, az egészségügyet és a sportot is. A közbiztonság intelligenssé tétele nem csak a települések bekamerázását jelenti. A kamerarendszert össze lehet kötni a belügyminisztérium adatbázisával, és kiszűrni például a lopott autókat. Az egészségügyi okos megoldások célja, hogy a beteg optimálisan járja végig gyógyulása útját. Az egyik nagy amerikai szoftvervállalat 2008-ban készített elektronikus betegkártyát, melyen rajta volt a beteg kórtörténete, és létrehozta a virtuális asztalt az orvosi rendelőkben. Ezeken át áramlanak a leletekkel kapcsolatos információk. A sport terén a sportolókat lehet felszerelni okos eszközökkel. Ha az úszó csuklóján lévő érzékelő méri a sebességét, akkor az edző pontosan figyelemmel követheti aktuális eredményét, tapasztalatait beépítheti az edzéstervbe, használhatja az utánpótlás-nevelésben és a közsportban. Ez nem újdonság, az argentin labdarúgó, Messi testén minden meccsén érzékelők vannak, követik mozgását, amit beépítenek az edzésprogramjába. A fejlesztések egyszerűbb formája például a Margitszigeten a futókörnél lévő óra, mellyel a futók követhetik teljesítményüket. Ez kis dolog, de sokat jelent az embereknek. Az energiagazdálkodás optimalizálását elősegítik a napkollektorok, napelemek. Csökkentheti a települések energiafelhasználását, ha érzékelővel vannak felszerelve az épületek. Hiszen az adatokból látható, hogy mennyit fogyasztanak a velük üzemeltetett berendezések, és ha túlfogyasztás tapasztalható, megkereshető a baj oka és orvosolható. A városi szolgáltatások példájaként megemlítem a londoni közösségi közlekedés online vásárolható jegyeit és a turistákat, lakosokat segítő applikációkat.

Itthon mely városok járnak élen a smart megoldásokban?
Miskolcon tudtommal egy európai uniós programon dolgoznak, Nyíregyházát kiemelten támogatja a kormányzat ebben, de Keszthelyen, Győrben és Pécsett is voltak kezdeményezések. Debrecenben másfél milliárd forintot különítettünk el a város területfejlesztési forrásaiból programokra, melyből modern szolgáltatást akarunk nyújtani a városlakóknak. Februárban választott meg a közgyűlés a gazdaságfejlesztési cég vezetőjévé, az elmúlt fél évben összehangoltuk a város stratégiáját és a smart city-gondolkodást. Ilyen fontos cél Debrecennek a digitális írástudás fejlesztése. Azért van ennek jelentősége, mert a városba betelepülni kívánó befektetők egyik fontos kritériuma a képzett humán erőforrás, különösen az informatikai ismeretek és a nyelvtudás terén. Jó helyzetben van Debrecen, az egyetem és a középiskolák képzik a digitális világban tájékozódni tudó fiatalokat. Természetesen ezt is lehet tovább fejleszteni, és vannak még olyan lakosok, akik nem mozognak otthonosan a számítógépek világában. A gazdasági fejlesztések miatt képezni kell magukat, hogy jobb munkát, több fizetést kapjanak, magasabb életszínvonalon éljenek. Többek között azért is, hogy a befektetni szándékozó cégek ide települését ösztönözze az önkormányzat, a lakosság alanyi jogaként határozta meg a digitális írástudást megszerzését.”

Forrás:
Okos városi megoldásokkal készül Debrecen; Császi Erzsébet; Turizmus Online; 2015. szeptember 15.

Fókuszálva kell kiválasztanunk azokat az innovációkat és piacokat, ahol valóban erősek vagyunk

„Fókuszálva kell kiválasztanunk azokat az innovációkat és piacokat, ahol valóban erősek vagyunk – véli a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója, Ducsai-Oláh Zsanett.
Ducsai-Oláh Zsanettel az Internet Hungary konferencián szeptember 29-én kedden 17.30-tól a Startup Comedy szekcióban fórumbeszélgetésen vesz részt, amely „Hogyan segít az állam a startup-oknak?” címmel éppen az innovatív cégeknek nyújtott számos állami program lehetőségeit veszi sorra.

– Mi az a legfontosabb pont, amelyben a startupoknak segíteni tud egy állami-kamarai vállalkozás?
– A TiJöttök! elnevezésű kezdeményezés szervezőjeként sok évnyi tapasztalatot szereztem a fiatal vállalkozók igényeiről, lehetőségeiről és – úgy gondolom – kihívásaik jó részét is ismerem. Véleményem szerint az induló innovatív cégek számára az egyik legfontosabb az ötletük, kezdeti termékük validációja, illetve ezzel összefüggésben a piacuk megtalálása. A hazai startupok esetében ennek ráadásul a nemzetközi közegben van igazán értelme.

– Milyen stratégia mentén kell Ön szerint elindulni?
– Konkrétan meg kell vizsgálnunk, hogy mely területeken tudunk igazán sikeresek lenni a világban. Fókuszálva kell kiválasztanunk azokat a konkrét vállalatokat, innovációkat, illetve ágazatokat, piacokat, ahol valóban erősek vagyunk. Ebben a munkában ad nagyon fontos visszajelzéseket az említett nemzetközi validáció. A Magyar Nemzeti Kereskedőház pedig éppen ebben tud segíteni.

– Melyek a legfontosabb területek?
– Az okos városok és az energiahatékonyság, az agrárinformatika, az egészségügyi területek, a gépipar vagy a dizájn, illetve a környezettechnológiák lehetnek többek között azok, ahol a hazai vállalkozások nemzetközi viszonylatban is jól teljesítenek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más területekről ne várnánk startupokat, hiszen minden egyes ötlet, projekt és pilot érdemes arra, hogy megpróbáljon a világpiacra lépni.

– Az államnak e szerint nincs kiemelt szerepe?
– Bizonyos pontig igen, hiszen a pilot projektek gazdáinak sokszor egy kiállításon, tanulmányúton való részvételhez nincs meg a szükséges erőforrása és ezt a kulcsfontosságú tapasztalatot nem tudják, vagy nem is igazán szeretnék megszerezni. Ez nem mindig pénzkérdés.

– Az elmúlt években rengeteg program segített az innovációs projekteknek üzleti és állami szinten is. Hogyan értékeli ezeket?
– A startup területével nemrég kezdtünk részletesen foglalkozni, így inkább a jövőbeni programokra koncentrálnék. Azt gondolom ugyanakkor, hogy most egyfajta vízválasztóhoz érkeztünk, hiszen meg kell vizsgálni, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami nem. Az eddigi kezdeményezésekből szerencsére sok jó projekt nőtt ki, amelyek közül sokkal mi is üzleti kapcsolatban állunk.

– Hogyan működik a Kereskedőház induló cégeket segítő új programja?
– A most induló kezdeményezés gyakorlatilag egy felhívás, egy lehetőség a nemrég indult, innovatív vállalkozások részére, mely a Design Terminállal szoros együttműködésben valósul meg. Ennek keretében fontos nemzetközi szakkiállításokon, konferenciákon, hasznos tanulmányutakon vehetnek részt partnereink. Az ezzel kapcsolatos munkát a Kereskedőházon belül a nemrég felállított Technológia- és Tudástranszfer Igazgatóság koordinálja.

– Más állami szervek, így például a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) is támogat induló cégeket különböző programokkal. Van egyeztetés?
– Természetesen, több szervezettel szorosan együttműködünk a startupok segítésében is, törekszünk arra, hogy elkerüljük a párhuzamosságot. Mi a külpiaci jelenlét megalapozásában, a hidak felépítésében vagyunk erősek. A világ 29 országában rendelkezünk helyi képviselettel, de hálózatunk lényegében a világ összes országában tud segíteni az üzletszerzésben.

– Vannak konkrétan az MNKH-hoz kapcsolódó innovatív projektek is?
– Természetesen. Mongóliában például hatvan hektáron, zöldmezős beruházással egy teljes okos város projektet valósítunk meg főkoordinátorként, több partnerrel együtt. Itt a magyar cégek smart city megoldásai kiemelt szerepet kapnak, többek között az energiahatékonyság, az okos mérés vagy a megújuló energiák terén. De érdemes kiemelni Dél-Amerikát is. Például Argentínában az egészségipar és a kapcsolódó informatikai beruházásokban való magyar részvétel erősítése a célunk. Kolumbiában pedig egy helyi, fontos informatikai vállalkozással partnerségben vannak izgalmas lehetőségeink.

– Máshol is el tudunk adni magyar innovációt a világban?
– A már említetteken kívül például Afrikában és Ázsia bizonyos térségeiben vannak esélyeink a vízkezelés-víztisztítás vagy a már említett agrárinnovációk területén, hiszen mindkettőben hagyományosan erős a magyar műszaki tudás, tapasztalat. Pálinkás Józseffel, az NKFIH vezetőjével egyetértek abban, hogy ott kell segítenie a magyar innovációt az államnak, ahol egyedit, különlegeset és főképp hosszú távon is megalapozható üzleti értéket tudunk nyújtani. A legfőbb szempont pedig az innováció piacképessége. A cégeket hozzásegítjük a nemzetközi bemutatkozáshoz, üzlet és kapcsolatépítéshez olyan startup központokban, mint a Szilícium-völgy, Tel-Aviv vagy Szingapúr.

– Melyek az eddigi főbb eredmények?
– Idén is számos fontos kiállításon vettünk részt, olyan országokban is, amelyre talán kevés figyelem jut, pedig egy-egy hazai vállalkozói körnek nagy üzleti lehetőségeket tartogat. Ilyen például Thaiföld, Malajzia, Mianmar, Burma, Algéria, Ghána és Dél-Amerika több országa is…”

Forrás:
Ducsai-Oláh Zsanett: Fókuszálnunk kell!; Halaska Gábor; DigitalHungary; 2015. szeptember 17.

„Az épített örökség és a településkép a mai használat jegyében” – konferencia

„XIII. Országos Szakmai Konferencia és Találkozó

„Az épített örökség és a településkép a mai használat jegyében” – a Magyarországi Tájházak Szövetsége XIII. Országos Szakmai Konferenciája és Találkozója

2015. október 1-3., Balassagyarmat-Terény

Részletes program és jelentkezési lap.”

Forrás:
XIII. Országos Szakmai Konferencia és Találkozó; Magyarországi Tájházak Szövetsége

Szakirodalom

Elkészült az Akadálymentes Gazdag Webes Alkalmazások (WAI-ARIA) 1.0 magyar fordítása

„Örömmel értesítjük az info-kommunikációs akadálymentesítés iránt érdeklődőket, hogy a W3C Magyar Iroda közreműködésével elkészült a WAI-ARIA 1.0 magyar fordítása. A dokumentum a fogyatékkal élő felhasználók által is elérhető dinamikus, interaktív webes tartalmak létrehozását segítő műszaki szabvány.

A fordítással kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat várjuk az office@w3c.hu e-mail címre.”

Forrás:
Elkészült az Akadálymentes Gazdag Webes Alkalmazások (WAI-ARIA) 1.0 magyar fordítása; W3C Magyar Iroda (MTA SZTAKI); 2015. április 14.

A területi államigazgatás 2015. évi integrációjáról

„2015. április 1-jével az Országgyűlés és a Kormány döntései alapján jelentős változáson ment keresztül hazánk területi államigazgatása. A következő cikkben megpróbáljuk röviden
felvázolni azokat az előzményeket, amelyek az átalakításokat indokolták, valamint a legfontosabb változásokat és hatásaikat…
Szerzők:
Dr. Kovács Zoltán, területi közigazgatásért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
Dr. Pilz Tamás, főosztályvezető, Miniszterelnökség, Területi Közigazgatás-fejlesztési Főosztály”

Forrás:
A területi államigazgatás 2015. évi integrációjáról; Új Magyar Közigazgatás; 2015/3.; 61-68. oldalak (pdf)

A szociális tárgyú önkormányzati rendeletek 2015. évi felülvizsgálatának margójára I-II.

„Jelen írás alapjául a szociális tárgyú önkormányzati rendeletek 2015. évi felülvizsgálatához kapcsolódó – a megyei kormányhivatalok által megvalósított – törvényességi felügyeleti
célvizsgálat Bács-Kiskun megyére vonatkozó megállapításai szolgáltak, melynek tárgyában a megyei összefoglaló részjelentést a szerző készítette el. Az alapul fekvő cikk a kapcsolódó rendeletalkotások koncepcionális kereteinek tekintetében megragadható egy-egy lényeges – és adott esetben problematikus – tényező bemutatására szorítkozik. Tekintettel arra, hogy a közeljövőben több települési önkormányzat esetében is várhatóak – az utólagos hatásvizsgálatok nyomán – rendeletmódosítások, így az egyes szociális ellátási típusok felülvizsgálat utáni részletkérdéseivel a soron következő lapszámban foglalkozik a szerző…
Az alábbiakban olvasható cikk – a 2015. évben szükséges felülvizsgálatokat követő szociális tárgyú önkormányzati rendeletalkotások koncepcionális kereteinek bemutatását tartalmazó írást követően – a tárgyi rendeletekben foglalt két új jogintézmény, úgymint a települési támogatás és a rendkívüli települési támogatás tekintetében lefektetett szabályozások elemzésére vállalkozik a Bács-Kiskun megyei települési önkormányzatok vonatkozásában…”

Forrás:
A szociális tárgyú önkormányzati rendeletek 2015. évi felülvizsgálatának margójára I.; Kovács Endre Miklós; Új Magyar Közigazgatás; 2015/2.; 76-83. oldalak (pdf)
A szociális tárgyú önkormányzati rendeletek 2015. évi felülvizsgálatának margójára II.; Kovács Endre Miklós; Új Magyar Közigazgatás; 2015/3.; 85-93. oldalak (pdf)

Fejlesztő állam – egy letűnt világ nyomában (?)

„A 2007-2009-es válság óta elhúzódó gazdasági recesszió nyomán újra reneszánszát éli a fejlesztő államokra való hivatkozás. Írásunkban a szakirodalom áttekintése és rendszerezése alapján felvázoljuk a fejlesztő állam hagyományos értelmezését. Ehhez az eredeti, Johnson-i fejlesztő állam megközelítéséből indulunk ki, majd vizsgálatainkat a kelet-ázsiai (kifejezetten északkelet-ázsiai) országokra kiterjesztve felvázoljuk a fejlesztő állam klasszikus modelljét. A klasszikus fejlesztő állam koncepciót elhelyezzük abban a speciális kontextusban, amelyben működött és sikereket ért el, majd rámutatunk a korlátaira, és a bukás okaira is. Mindezzel célunk annak a nemzetközi szakirodalomban jelenlevő konszenzusnak a demonstrálása, hogy a fejlesztő állam klasszikus (északkelet-ázsiai) modellje tér és idő függvényében működőképes volt, de a modell nem másolható, a megváltozott körülmények között (jelentős módosítások nélkül) más országokban nem alkalmazható.”

Forrás:
Fejlesztő állam – egy letűnt világ nyomában (?); Ricz Judit; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet; Műhelytanulmányok, 108. (2015) 1–53.; 2015. május (pdf)

Megjelent az angol kormányzati útmutatás az ODF 1.2-re váló áttéréshez

„A dokumentum, nem tájékoztató jellegű, hanem a 2014-ben elhatározott kormányzati átállás végrehajtásának támogatása a célja. Vannak benne ismereterjesztő részek, és vannak az informatikai vezetők és közbeszerzési tisztviselők számára készült részletes technikai információk.”

Forrás:
UK government publishes ODF guidance; Gijs Hillenius; Joinup, Európai Bizottság; 2015. szeptember 8.
Open Document Format (ODF): guidance for UK government; Cabinet Office; 2015. szeptember 7.

Törvények, rendeletek

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének 5/2015. (IX. 18.) SZTNH utasítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjának működéséhez szükséges tevékenység szervezeti, szervezési és eljárásrendjéről

„…Az utasítás célja
1. § Az utasítás célja, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által fenntartott és üzemeltetett honlap információs szolgáltató szerepével összefüggésben jelentkező feladatok elvégzéséhez szervezeti, szervezési és eljárásrendi szabályokat biztosítson, és rendezze az ezzel kapcsolatos tevékenység felelősségi szintjeit…”

Forrás:
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének 5/2015. (IX. 18.) SZTNH utasítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjának működéséhez szükséges tevékenység szervezeti, szervezési és eljárásrendjéről; Hivatalos Értesítő; 2015. évi 47. szám; 2015. szeptember 18.; 5498-5502. oldalak (pdf)