Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár elmondta, miért van szükség kisebb bürokráciára

„„Ez a bürokrácia megöli az állam normális működését”, drága, ezért kisebb bürokráciára és kevesebb olyan emberre van szükség, aki a bürokráciából él – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítási javaslat vitáját megnyitó expozéjában elmondta: a parlament előtt fekvő, 110 törvény megváltoztatását tartalmazó előterjesztés alapján egyszerűsödhetnek az általános eljárási szabályok. Cél továbbá, hogy jelentős mértékben csökkenjenek az engedélyhez kötött tevékenységek, valamint az ügyintézési határidők.

Általános elvként rögzítette, hogy az állami hatóságoknak 60 napon belül el kell intézniük az ügyeket. Ez alól csak törvény adhat kivételt – mondta, hozzátéve: ha az állam 60 nap alatt nem intézi el az ügyet, visszajár az illeték az állampolgárnak – ha ingyenes volt, 10 ezer forint „kártérítés” jár –, aki ez esetben azt vélelmezheti, hogy a kérelmezett tevékenységet folytathatja.

Közigazgatási életpályamodell
A tárcavezető jelezte továbbá: hamarosan a Ház elé kerül egy olyan törvényjavaslat is, amely alapján január 1-jével – 10 milliárd forintos költségvetési határon belül – csökkennek, illetve megszűnnek bizonyos állami eljárási díjak.

Emellett kezdeményezni fogja a közigazgatási életpályamodell kialakítását, amely a területi közigazgatásban dolgozók bérviszonyait javítja majd átlagosan 30 százalékkal 2016. július 1-jével – közölte.

A Miniszterelnökség vezetője rámutatott ugyanakkor, hogy az állam által foglalkoztatottak aránya a térségben még mindig Magyarországon a legmagasabb, 22-23 százalékos. Példaként megjegyezte, hogy ezzel szemben Ausztriában ez az arány 11, míg Németországban 8 százalék.

Kritikusan említette meg továbbá, hogy ma Magyarországon egy vállalkozásnak évi 277 órányi munkára van szüksége az adószabályoknak való megfeleléshez.

A miniszter összegzése szerint az építésügy, az adóeljárások, az európai uniós pénzekhez való hozzáférés és az „emberekkel találkozó” közigazgatás területén szükséges mindenképpen a bürokrácia csökkentése.

Részek a magyar közigazgatás történetéből
Lázár János felszólalásában több részt is felelevenített a magyar közigazgatás történetéből. Egyebek mellett arról beszélt, hogy a legsikeresebb magyar állam az 1867–1914 között tevékenykedő volt, de kiemelte az első világháború utáni közigazgatási rendszert is, mert súlyos társadalmi válságokra tudott választ adni.

Megjegyezte ugyanakkor azt is: részben annak köszönhető a Kádár-rezsim 37 évig tartó regnálása, hogy „olyan tanács-, járási és közigazgatási törvények születtek, amelyek a politikai megrendelést teljesen kiszolgálva a rendszer stabilitását és működőképességét jelentették”.

Az 1990-ben létrejött közigazgatási, önkormányzati szisztémát a miniszter úgy jellemezte: sokkal több volt benne a demokratikus garancia, mint a hatékonysági szempont. Ez szerinte akkor teljesen érthető volt, de mára megváltozott a világ, és ma elsősorban olyan közigazgatást tart szükségesnek, amely az erős, modern állam feltételét jelenti, és lehetőséget ad a versenyképességre.”

Forrás:
Lázár elmondta, miért van szükség kisebb bürokráciára; mno.hu/MTI; 2015. október 6.

Egyszerűsödik az ügyintézés – Kovács Zoltán államtitkár a közigazgatás átfogó reformjáról

„A közigazgatás átfogó reformjának egyik legfőbb pillére az ügyfélközpontú szolgáltató közigazgatás megvalósítása, mondta Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár.

– A bürokrácia csökkentése, a gyors ügyintézés célja az államreform programnak, ami most folytatódik.
– A 2010-es kormányváltás után a kormány kettős célt tűzött maga elé: mind szervezetileg, mind az ügyintézésben erősödjön az állam, az állampolgárok érdekében. Folytatásaként a kormány 2014 novemberében döntött az Államreform II. program indításáról. Megkezdődött a munka a közigazgatási bürokrácia, a hatósági eljárásokért fizetendő díjak csökkentéséért.

– Az állami rezsicsökkentés keretében díjmentes lehet például a hatósági erkölcsi bizonyítvány, akár az ellopott, elveszett igazolványok pótlása.
– A bürokráciacsökkentés magában hordozza a hatósági eljárásokért fizetendő díjak csökkentését is. Az állami rezsicsökkentés keretében a kormány június 5. és augusztus 6. között konzultációt kezdeményezett az állampolgárokat és a vállalkozásokat terhelő fizetési kötelezettségek enyhítésére. 390 ezren töltötték ki a kérdőívet. Az állampolgárok által tett leggyakoribb javaslatok között szerepelt az ellopott, elveszett igazolvány pótlásának, a családi állapot változása miatt történő névváltozással összefüggő okmánycserének, a hatósági erkölcsi bizonyítványnak díjmentessé tétele. A vállalkozók az adóhatósági igazolás, a cégiratok készítésének ingyenessé tételét, valamint az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárások díjmentessé tételét javasolták.

– Erkölcsi bizonyítványt ritkábban igényelünk, igazolványt is ritkábban lopnak el.
– Az erkölcsi bizonyítványt évente három-négyszázezren kérik ki, ha ennek díját teljesen eltörölnék, több mint egymilliárd forint maradhatna az állampolgárok zsebében. Cél, hogy 2016-ban 10 milliárd forinttal – ez megfelel egy Pápa nagyságú város éves költségvetésének – csökkenjenek az igazgatási szolgáltatások díjai, valamint rövidüljenek és egyszerűsödjenek az ügyintézések.

– A közigazgatás átfogó reformja is folytatódik. Hány kormányablak működik az országban?
– A reform egyik legfőbb pillére és célja az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató közigazgatás megvalósítása, az ügyfélterhek csökkentése és egységesen magas színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások nyújtása. A 2011-ben 29 helyszínnel indult kormányablak program keretében országosan már 155 kormányablak áll az állampolgárok rendelkezésére. A közigazgatás fejlesztésének célja az állampolgárok mindennapjainak megkönnyítése, hiszen az állampolgároknak az államról alkotott képét alapvetően meghatározza az, amikor ügyeik intézése során kapcsolatba kerülnek az állammal. Az év végére további közel 100, a program eredményeként összesen 278 helyszínen lesznek elérhetően a kormányablakok nyújtotta szolgáltatások.

– Hányféle ügyet lehet intézni a kormányablakokban?
– Az induláskor intézhető mintegy 30 ügytípushoz képest a kormányablakok augusztus 15-től 423 ügyben nyújtanak ügyintézési lehetőséget. Kiemelt kormányzati célkitűzés, hogy a kormányablakokban intézhető ügyek száma növekedjen, meghaladja akár az ezret is. Az ügyintézők munkáját segíti az informatikai alapon működő, az Európai Unió támogatásával létrehozott Tudástár, amely az adott ügykörre vonatkozóan minden érdemi, az ügyintézéshez szükséges információt, jogszabályi hivatkozást tartalmaz. Az informatikai háttér fejlesztésére is kiemelt figyelem irányul, uniós forrásokat is bevonva új eszközök gyorsítják az ügyintézést. Itt még félúton vagyunk. A Digitális Nemzet Fejlesztési Program mentén megkezdődött az elektronikus ügyintézési modell kidolgozása, így a jövőben akár otthonról is lehet ügyet intézni. Ehhez szükséges, hogy a ciklus végére mind a 3,6 millió háztartásban elérhető legyen a széles sávú internet szolgáltatás.”

Forrás:
Egyszerűsödik az ügyintézés – Kovács Zoltán államtitkár a közigazgatás átfogó reformjáról; Balla Emőke; veol.hu; 2015. október 7.

Megjelentek a Vidékfejlesztési Program első pályázati felhívásai

Az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG) és az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása címmel jelentek meg azok a felhívások, amire elsőként pályázhatnak az aktív mezőgazdasági termelők a Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban.
A Miniszterelnökség október 7-én megjelent pályázati felhívásai a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatását és a környezet megóvását célozzák meg.

Az agrár-környezetgazdálkodási program keretében fontos cél a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a biológiai sokféleség megőrzését a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával.

A kedvezményezett aktív mezőgazdasági termelők öt éves kötelezettségvállalás mellett pályázhatnak. A most rendelkezésre álló keret mintegy 158,6 milliárd forint. Az AKG újdonsága, hogy a program forrásai degresszív módon kerülnek kifizetésre, mellyel a kormány egyértelműen a kis- és közepes gazdaságokat helyezi előtérbe.

A szántóföldi földhasználati kategória esetén a támogatás intenzitása 300 hektár nagyságú földterületig 100 százalék, 300 és 1200 hektár között 85 százalék, 1200 hektárt meghaladó terület esetében 50 százalék. Ezekkel szemben a gyep, a nád és az ültetvény földhasználati kategóriák esetén a támogatás intenzitása minden esetben 100 százalék.

Az ökológiai gazdálkodásra történő áttérést támogató felhívás a környezet megóvása, a termelők és fogyasztók egészségének védelme érdekében a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentését, és az élelmiszerbiztonság garantálását tűzte ki céljául. A most rendelkezésre álló keret mintegy 51,5 milliárd forint. A támogatás alá vont területnek el kell érnie minimum a táblánkénti 0,3 hektárt. A minimális művelési méretnek pedig áganként legalább 1 hektár nagyságúnak kell lennie. A támogatás feltétele az ökológiai gazdálkodás 5 éves fenntartása az átállás alatt levő és az átállt területeknél egyaránt.

Az érintettek a felhívásokra 2015. november 7. és 2015. december 7. között, kizárólag elektronikus úton nyújthatják be pályázatukat az MVH felületén, az mvh.gov.hu weboldalon. A kötelezettségeket 2016. január 1. és 2020. december 31. között kell teljesíteni.

Fontos újdonság továbbá, hogy a Miniszterelnökség az eddigiektől eltérő módon lehetőséget ad arra, hogy akik később szeretnének csatlakozni a programhoz, azok ezt 2017-ben is megtehetik.

A felhívás részéletes megismerésében és a pályázatok leadásában a szechenyi2020.hu weboldal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gondozásában megjelent kézikönyv, valamint a területileg illetékes falugazdászok adnak részletes tájékoztatást és segítséget.”

Forrás:
Megjelentek a Vidékfejlesztési Program első pályázati felhívásai; Miniszterelnökség; 2015. október 8.
VP-4-10.1.1-15 – Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés; Széchenyi 2020
VP-4-11.1.-11.2.-15 – Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása; Széchenyi 2020

Közigazgatás, politika

Fejéről a talpára kell  állítani az egészségügyet

„Sok minden mellett a törődés a betegekkel az, ami ma a leginkább hiányzik az egészségügyből – mondja Ónodi-Szűcs Zoltán, akit pénteken kért fel az ágazat vezetésére Orbán Viktor miniszterelnök. A leendő egészségügyi államtitkár a Magyar Időknek úgy fogalmazott: a valós igényekhez kell igazítani az egészségügyet, és ehhez a kormány minden ésszerű támogatást meg fog adni.

Az új egészségügyi államtitkár vezetésével a fejéről a talpára fogják állítani az egészségügyet – legalábbis ez derül ki a Magyar Időknek adott nyilatkozatából. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) eddigi főigazgatóját pénteken kérte fel az ágazat vezetésére Orbán Viktor miniszterelnök, miután közösen áttekintették, milyen változtatásokat kell végrehajtani az egészségügyben ahhoz, hogy valódi elmozdulás történjen a lakosság egészségi állapotában. A leendő egészségügyi államtitkár egyelőre nem kívánt részleteket elárulni arról, milyen konkrét lépések várhatók a következő hetekben, hónapokban.

Az egészségügy helyzetét a migránshelyzethez hasonlítva ugyanakkor úgy fogalmazott: sokan azért nem hajlandók szembenézni a valósággal, mert akkor azzal kezdeni is kellene valamit. Magyarországon húsz éve kerülgetjük a forró kását, nem merjük kimondani, amit tudunk. Ez pedig az, hogy az egészségügyi ellátások igénybevétele jelenleg nem a lakossági szükségleteket, hanem az intézményrendszer érdekeit tükrözi. A cél nem lehet más, mint hogy a lakosság érdekei legyenek az elsődlegesek, az ellátórendszernek pedig az ő igényeikhez kell igazodnia.

„Arra fogok törekedni, hogy egy ilyen egészségügyi rendszer álljon fel” – mutatott rá, hozzátéve: újra kell gondolni az ellátási lánc minden elemét. Ennek részeként előtérbe kell helyezni azokat a népegészségügyi programokat, amelyekben ugyan az intézményrendszer működtetői nem feltétlenül érdekeltek, de amelyekkel bizonyíthatóan jelentős javulás érhető el a lakosság egészségi állapotában. Emellett a krónikus ellátás újragondolásával is nagyon hamar fel kell készíteni az egészségügyet a lakosság gyorsuló elöregedésére, mert ez az égető probléma is megoldatlan jelenleg.

Azzal kapcsolatban, elegendőek-e a jelenlegi források egy új struktúra működtetéséhez, Ónodi-Szűcs Zoltán nem vitatta, hogy GDP-arányosan keveset költ az ország egészségügyre. A kérdés csak az, beleöntünk-e többletpénzeket az egészségügybe, és megvárjuk lesz-e hozadéka, vagy inkább a változás irányába mutató, azt generáló programokat indítunk, s ahhoz kérünk többlettámogatást. „Én az utóbbiban hiszek” – mondta. „Ha van haszna, a lakosság egészségi állapotában is mérhető hozadéka a változtatásoknak, és erre garanciákat tudunk adni, akkor a pluszforrások biztosításával kapcsolatban nyitott ajtókat döngetünk a kormánynál” – vélekedett. Ezzel egybecseng korábbi nyilatkozata: „Ha pluszpénzt akarunk hozni a rendszerbe, fel kell számolni mindazt, ami nem hatékony, nem működik, nem megfelelő üzemméretű és oda kell telepíteni, ahol gazdaságosan működtethető, hogy a legtöbb eredményt hozza, mégpedig a betegeknek.” Ónodi-Szűcs Zoltán azt is mondta: tisztában van vele, hogy az egészségügyi államtitkári pozíció nem tartozik a legtartósabb tisztségek közé, de számára nem a pozíció, hanem a feladat a fontos.”

Forrás:
Fejéről a talpára kell  állítani az egészségügyet; Magyar Idők; 2015. október 5.

Támogatható Pest megye különválása Budapesttől

„Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője…lapunknak beszélt arról is, hogy szerinte az okmányirodák és kormányablakok hálózatával sikerült közelebb vinni az ügyek intézését a polgárokhoz. A hivatalvezetőt…Pest megye és Budapest esetleges szétválásáról is kérdeztük.

– Négy éve működnek kormányhivatalok és kormányablakok Magyarországon. Milyenek a tapasztalatok?
– Praktikum – ez a szó írja le a legjobban a hivatalok működését. A cél az volt, hogy az állami feladatok egy helyre kerüljenek. Ez nem önmagáért megvalósított centralizáció, ahogy az ellenzék láttatja, hanem az államigazgatási ügyek hatékonyabb, gördülékenyebb intézése. A kormányhivatalok és a kormányablakok rendszerének az a lényege, hogy minden állami ügyet el tudjunk intézni egy helyen, egy időben. A visszajelzések pozitívak. Azt igazolják, hogy volt értelme az átalakításnak. Gyorsabb és olcsóbb lett az ügyintézés, az állam közpénzt spórol. Az első néhány évben több mint 60 milliárd forintot sikerült ezzel megtakarítani.

– Ezek szerint a korábbi rendszer lomha és pazarló volt?
– A korábbi nagy bürokratikus rendszert felszámoltuk. A kormányhivatalokat megelőzően, a korábbi struktúrában minden hivatalnak volt egy vezetője, annak legalább egy helyettese, rengeteg volt a szolgálati gépkocsi és a további vezetői poszt. A kormányhivatal létrejöttével egy vezető maradt, a szolgálati gépkocsik száma radikálisan csökkent, olcsóbb lett az infrastruktúra fenntartása. A legutóbbi, április elseje utáni intézkedés az volt, hogy a környezetvédelem és a bányakapitányságok is a kormányhivatalhoz kerültek. A vezetői létszám drasztikusan csökkent. Az 1,3 millió lakosú Pest megyében korábban 315 vezetői állás volt, ami mostanra 174-re csökkent, pedig egy 3000 fős hivatalról beszélünk. Természetesen az egyes vezetői posztokhoz nagyon nagy felelősség társul.

– Mikor nyílik meg az összes kormányablak?
– Közel 300 ablak fog működni az országban. Reményeink szerint 2016-ban mindegyiket át tudjuk adni. Fő szabály szerint minden járási székhelyen lesz, de vannak kivételek. És ezt most pozitív értelemben mondom. Például Pest megyében, Budaörsön is van kormányablak a járásközpont, Budakeszi mellett. Tahitótfaluban adtunk át néhány hete egy kormányablakot, ami szintén nem járási székhely. Itt a földrajzi adottság, a Szentendrei-sziget határozta meg a fejlesztést.

– És mi lesz az okmányirodákkal? Megmaradnak a 300 kormányablak átadása után is?
– Az okmányirodákat az önkormányzatoktól vettük át a járások megalakulásakor. Az elmúlt évtizedekben, 1990 után mindenki tapasztalhatta, hogy az állam folyamatosan feladatokat rakott az önkormányzatokra, de finanszírozást nem biztosított hozzájuk. Sokan emlékeznek rá, hogy régen a rendőrségre kellett menni útlevélért, jogosítványért, személyi igazolványért. Az 1990-ben megalakult önkormányzatok átvették ezeket a feladatokat, és létrehozták kezelésükre az okmányirodákat. Pedig az előbb említett feladatok döntő többsége nem önkormányzati feladat. Az állam a járások kialakításával visszavette ezt a feladatkört. Az okmányirodában továbbra is el lehet intézni mindent, amit eddig, a kormányablak pedig egy még szélesebb körű közigazgatási szolgáltatóegység.

– Nem lenne jobb, ha az internetes ügyfélszolgálatokat fejlesztenék?
– Sokak szerint ez a jövő. Nem szeretnénk azonban abba a hibába esni, mint egy korábbi kormány, amely számolatlanul költötte a pénzt, és a „tyúkólban” is internetet akart. A világhálós elérhetőség csak az egyik részét jelenti a megoldásnak. Három vonalon nyújtunk szolgáltatást. Az elektronikus ügyfélkaput folyamatosan fejlesztjük. Mindenhol és minden ügycsoportra szeretnénk internetes lehetőséget biztosítani. A lehetőségen van a hangsúly, mert sokan továbbra is ragaszkodnak a személyes ügyintézéshez. Ezekben az esetekben az okmányirodák és a kormányablakok nyújtanak teljes körű szolgáltatást. A harmadik pillér az ügysegédi rendszer, ami a legkisebb falvakban, tanyákon működik. A munkatársunk hetente akár többször is, megadott időben személyesen kimegy a településre, felvértezve a megfelelő informatikai és ügyviteli felszereléssel. Felveszi az igényeket, és néhány nap vagy egy hét múlva már a kész papírokkal, iratokkal tér vissza. Szó szerint a kapuig megyünk. Nem mi akarjuk megmondani, ki hogyan intézze az ügyeit. Mindegyik lehetőséget fejlesztjük. Fontos még, hogy a korábbi „röghözkötöttséget” is megszüntettük. Minden ügyet el lehet intézni a lakóhelyünktől távol, másik járásban is.

– Tud mondani olyan ügycsoportot, ahol a praktikumot a gyakorlatban is érzékelheti az ügyfél?
– Jó példa a működésre a hadigondozottak és hadiárvák ellátásáról szóló törvény végrehajtása. Az igénylők számára, akik ma már mind idősek, nagy könnyebbséget jelent, ha nem nekik kell utánajárniuk egy-egy hiányzó dokumentumnak. A hivatalok között ezt mi elintézzük. Szó szerint arra törekszünk, hogy ne az ügyfél, hanem a papír utazzon.

– Mit szól Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felvetéséhez, hogy 2021-től elválna egymástól Budapest és Pest megye?
– A probléma valós. A Demszky-korszakban a központi régióba érkező minden uniós pénzt szinte az utolsó fillérig elszívta Budapest. Majd a 2010-es kormány- és főpolgármester-váltással változott a helyzet. A központi kormányzat most úgy intézi a fejlesztési források elosztását, hogy míg a többi régiót döntően brüsszeli forrásokból fejleszti, addig a központit belföldiekből (mivel az uniós forrásokból egy brüsszeli döntés nyomán Pest megye nem részesülhet a főváros miatti fejlettségéből adódóan). A hátrányokat 2020-ig ezzel sikerült kiegyenlíteni, így semmilyen lemaradástól sem kell tartania a megyében élő 1,3 millió és a fővárosban élő 1,7 millió embernek. Ami a szétválást illeti, a Pest Megyei Kormányhivatal minden változást támogat, ami hozzájárul a megyében élők körülményeinek javításához és a megyei vállalkozások fejlesztéséhez. Az államszervezet megyei szintű közhivatalaként mindig is a kormány által meghatározott struktúrában hajtjuk végre állami feladatainkat.”

Forrás:
Támogatható Pest megye különválása Budapesttől; Baranyai Gábor; Magyar Idők; 2015. október 5.

Mennyire jó a szoros határidő a közigazgatásban?

„A közigazgatási hatósági eljárásokra jellemző, hogy legtöbbször a harminc napos ügyintézési határidő legutolsó napjára halasztják a döntést, ha pedig ekkor nem tudják az ügyet megoldani, hiánypótlást kérve még kitolják a döntés meghozatalát. A szoros határidők miatti állandó cselekvési kényszer mechanikussá teszi az ügyintézők munkáját és az indoklást hasonló ügyekben sokszor előre megfogalmazzák – mondták a Rádió Orientnek Szmetana György, Józsa Fábián és Gyergyák Ferenc szakértők.

Szakmai körökben sem egységes annak meghatározása, hogy ki tekinthető ügyfélnek. „A közigazgatás a közönségért van” – mondta Magyari Zoltán, de kit is nevezhetünk közönségnek, vagyis ügyfeleknek? Mint azt Szmetana György elmondta, ha visszamegyünk a történelemben, akkor az 1957. évi IV. törvény mondta ki, hogy „ügyfél az, akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti”. A szakértő szerint ugyanakkor a mára már végóráit élő A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) nem konkrétan az ügyfél fogalmát adja meg, hanem ügyfeleket kreál, tehát kiszélesítette a korábbi meghatározást. Szmetana szerint közérthetően az ügyfél az, „akinek egy adott közigazgatási ügyben joga, vagy jogos érdeke sérülhet, érdekét vagy jogát az ügy érinti”.

Gyergyák Ferenc hozzátette: az ügyfelek száma több ok miatt is folyamatosan bővül. Egyrészt változik a számuk amiatt, hogy a közigazgatás saját magának egyre nagyobb ügyfélkört alakít ki, másrészt viszont nemzetközivé vált a világ, ebből adódóan az egyes közigazgatási szerveknek nemcsak területi, de országos, külhoni ügyfelei is lehetnek. Józsa Fábián rámutatott, hogy a két világháború között, amikor is még nem ügyfelekről, hanem felekről beszéltek, három típust különböztettek meg: kérelmező, ellenérdekű és azonos érdekű ügyfeleket.

Magyari Zoltán azt mondta, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban nem egy harmadik személy, hanem a közigazgatási hatóság képviseli a közérdeket, akinek eredményorientáltsága miatt mindig fokozottan kiszolgáltatott az ügyfél. „Emiatt a közigazgatási eljárásjognak fontos elemét képezik azok a garanciális jogosítványok, amelyek ezzel az egyoldalú dominanciával szemben védelmet biztosítanak az ügyfélnek. Amennyiben az ügyfél a kérelmező, ő az ügy ura, hiszen a hatóság az ő magánérdekét szolgálja, ami történetesen egybe eshet a közérdekkel” – hívta fel a figyelmet Józsa Fábián.

Az alanyi jogosultságok és kötelezettségek arányát alaptörvényben nem szereplő alapjognak tekinti Gyergyák Ferenc. Mint rámutatott, van aki világéletében csak ügyfél, van aki munkája révén ügyintéző és ügyfél is lehet. „Az előbbiként mindig úgy kell bánnunk az ügyfelekkel, ahogy a másik oldalon mi is elvárnánk, hogy bánjanak velünk” – hívta fel a figyelmet.

Szmetana György véleménye szerint ugyan közhely, de minden törvény annyit ér, amennyi megvalósul belőle. A törvény adta keretek között tehát az ügyintéző legyen emberséges és a hatósági eljárás során keresse meg azt a megoldást, ami az ügyfél számára a lehető legkedvezőbb. „A mostani Ket. azonban nem ezen az elven működik” – véli. Józsa Fábián ugyanakkor rámutatott, hogy az ügyféli jogok, a hatósággal szembeni fellépési lehetőségek törvényileg rendelkezésre állnak, a problémát inkább abban látja, hogy az ügyintézési magatartás egymástól nagyon különböző lehet. Véleménye szerint pedig az sem jó, ha az ügyintéző mindig azt keresi, hogyan lehet az ügyfél kedvében járni, miközben megfeledkezik arról, hogy jogalkalmazó, tehát feladata a törvény előírásainak érvényesítése még akkor is, ha ez olykor kellemetlen.

További problémaként vetette fel Szmetana György az ügyintézési határidőt, ami révén általában mindig az utolsó pillanatra halasztják a döntést, aminek következtében a legtöbb esetben azt hiánypótlási kérelemre hivatkozva elnapolják. Józsa Fábián szerint a szoros határidők miatti további probléma, hogy sokszor előre meg van fogalmazva az indoklás, csak az adatokat írják át. „A túlzottan rövid határidők, az állandó cselekvési kényszer mechanikussá teszi az ügyintézést, kiöli az individuumot” – hívta fel a figyelmet a szakember. ”

Forrás:
Mennyire jó a szoros határidő a közigazgatásban?; OrientPress; 2015. október 6.

Csepreghy: Pest megye leválasztásáról és más fejlesztéspolitikai kérdésekről

„Közigazgatási átalakításra is szükség lesz ahhoz, hogy Pest megyét leválasszák a fővárosról. A Közép-Magyarország Régió határainak újragondolása a következő egy-két év feladata lesz Csepreghy Nándor szerint.

Egy-két éven belül el kell indítani azt a folyamatot, amelynek eredményenként Pest megye leválhat Budapestről – közölte lapunkkal Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikáció­ért felelős helyettes államtitkár. Jelezte, a régiós határok megváltoztatására az európai uniós szabályozás miatt a 2010-es kormányváltáskor nem volt lehetőség, 2020 után azonban – ha a kohéziós politika megmarad jelen formájában – élni kell ezzel a lehetőséggel. Brüsszel már ismeri azt kormányzati igényt, ami a Közép-magyarországi régió átalakítására vonatkozik, hiszen ezt hazánk többször jelezte az Európai Bizottságnak – magyarázta a helyettes államtitkár. Csepreghy Nándor szerint, ugyanis ma a régió határai egybeesnek a megye határaival, vélhetően közigazgatási átalakításra is szükség lesz.

Mivel az idei GDP-növekedésben jelentős szerepet játszik az uniós pénzek kifizetése, így ha a következő évben jelentősen csökken ennek mértéke, akkor az visszavetheti a gazdasági növekedést is. Ezért cél, hogy 2016-ban 2000 milliárd forintnyi támogatást fizessen ki a kedvezményezetteknek a fejlesztéspolitikai intézményrendszer – emelte ki. Ez az összeg Csepreghy Nándor szerint a különböző operatív programok megvalósított pályázataiból adódik majd össze.

A pénzfelhasználást gyorsíthatja, hogy az előző ciklus zárása után jelentős kapacitások szabadulnak fel az állami intézményeknél, az új, szolgáltató szemléletű támogatási rendszer pedig eléggé rugalmas ahhoz, hogy azonnal reagáljon azokra a kihívásokra, amelyek időközben merülnek fel. Akár egyes pályázati összegek átcsoportosításával is gyorsítható lesz az uniós pénzek felhasználása.
Az előző támogatási időszak zárása kapcsán Csepreghy jelezte: az előzetes számítások szerint 8800-8900 milliárd forintos kifizetett összeg mellett zárulhat le a 2007–2013-as fejlesztési ciklus, ebből 8200 milliárd forint az eredeti keretösszeg, amit 300-400 milliárd forinttal tovább növel az árfolyamváltozásból adódó nyereség. Az efölötti részt a nemzeti költségvetés terhére fizeti ki a kormány. Csepreghy Nándor szerint a százszázalékos pénzlehívást a még folyamatban lévő vitás ügyek sem veszélyeztetik. Ilyen például a Közgép több beruházása, amelyeket vizsgált az unió Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). A helyettes államtitkár szerint – bár a kormány még vitatja a zárójelentésben foglaltakat – az esetleges szankció sem csökkenti Magyarország nettó keretösszegét, csupán annyi történik, hogy a túlvállalási keretből kell átcsoportosítani más fejlesztésekre.”

Forrás:
Közigazgatási átalakítás várható; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2015. október 6.

Pénzesőt hozhat a válás Pest megyének

„Hosszú idő után esélyt kaphatnak az uniós felzárkózásra Pest megye gazdaságilag leszakadt részei, ha sikerül átrajzolni Közép-Magyarország régióhatárait és különválni a gazdag fővárostól.

Ma ugyanis Budapest és vele az agglomerációs területek annyira gazdagok, hogy emiatt a fővárossal közös régiót alkotó Pest megye már nem jogosult európai uniós területfejlesztési támogatásra – noha a megye távolabbi részein fekvő települések alaposan rászorulnának a brüsszeli infúzióra. Az elképzelések szerint a sanyarú éveknek vége lehet, ha sikerül megvalósítani a régóta dédelgetett szétválást.

Magyarország hét régiója közül területre Közép-Magyarország a legkisebb, de a lakosság számát és a megtermelt GDP-t tekintve messze a legtekintélyesebb, mégpedig a fővárosi “társbérlőnek” köszönhetően. Közép-Magyarország régiót ugyanis Pest megye és a gazdag Budapest kettőse alkotja, emiatt aztán a jóval szerényebb anyagi helyzetű megyei falvak szinte semmit nem profitálnak az uniós támogatásokból.

A valós gazdasági helyzetet egyáltalán nem tükröző régiós mutatók sajnos kezdetektől nem jogosították fel a megye vezetését a brüsszeli területfejlesztési támogatások lehívására. Nem véletlen, hogy Pest megyének már több mint egy évtizede érdeke lett volna elválni régiós társától, Budapesttől, ezért 2002-ben a 187 település népszavazást kezdeményezett erről a kérdésről, ám a Legfelsőbb Bíróság elutasította a kezdeményezést. Most azonban, az unió újabb hétéves költségvetési ciklusának elején ezt könnyen megtehetnék, minthogy most van rá alkalom, hogy kérelmezzék a régiós határok megváltoztatását.

Erre pedig minden oka megvan a megye vezetésének, még akkor is, ha egy EU-s felmérés szerint a húsz legelmaradottabb európai uniós régió között eddig is szerepelt már négy magyarországi. Az összesített adatok tanúsága szerint a legrosszabb helyzetben Észak-Magyarország van, ez a régió a negatív lista 8. helyére került, Észak-Alföld a 11. helyezett, Dél-Dunántúl Dél-Alfölddel együtt pedig holtversenyben a 12.

A valóságban persze a főváros nélkül bőven a “szegénységi listán” volna a helye Pest megyének is. Közép-Magyarország régió problémáját egyébként az az uniós szabály okozza, amelynek alapján csupán az unió átlagos fejlettségi szintjénél gyengébben teljesítő közigazgatási egységek részesülhetnek a felzárkóztatási támogatásokból. Budapest és Pest megye fejlettségi átlaga együttvéve az unió átlagához képest 100 százalék fölötti. A területfejlesztési keretből tehát ezért nem kaphat még az olyannyira elmaradott megyei terület sem, mint például az Ipoly menti térség, amely az uniós gazdasági fejlettségi szintnek az 50 százalékát sem éri el.

Szűcs Lajos, Pest megye miniszteri biztosa a Helyi Híradóknak elmondta, a kormány elhatározta, hogy bejelenti a régióhatárok megváltoztatásának igényét az Európai Uniónak.

“Azzal, hogy a budapesti lakónépesség lényegesen magasabb és az agglomeráció lényegesen fejlettebb, a jelenlegi 100 százalék fölötti mutatószámot nem tudjuk lejjebb hozni abba a 75 százalék alatti tartományba, ahonnan területfejlesztési támogatásért lehet pályázni. Már 1999 óta próbálunk változtatni a regionális besorolásokon és végrehajtani a különválást. 2002 után még népszavazást is kezdeményezett 187 település, amit a Legfelsőbb Bíróság elutasított. Ezután 2006-2007 környékén az érintett települések 90 százaléka kinyilvánította, hogy külön szeretne válni. 2010-ben, a kormányváltás környékén az MSZP kormányának még lett volna lehetősége, hogy kezdeményezze a különválást, de nem tette meg” – mondta Szűcs Lajos.

Most az ad alkalmat és esélyt a kezdeményezés véghezvitelére, hogy a hétéves uniós költségvetési ciklusok kezdete után egy-két évvel adódik lehetőségük az egyes országoknak a regionális besorolás megváltoztatására. Ennek kezdeményezésére sor fog kerülni, de egy uniós szabály szerint a régi támogatási forrásoknál többet nem lehet elosztani.

“Jelenleg ezen folyik a vita levélváltások formájában a minisztérium és az uniós bürokrácia között, hogy ez valóban fölülírhatatlan tény-e, vagy a következő hétéves ciklusban kaphat-e több forrást Pest megye, mint az előző tervezési ciklusban” – folytatta a miniszteri biztos.

Ha a Magyarországra jutó forrás kerete nem fog változni, akkor azt kell elosztani, ami van, vagyis a többi 18 megyének egy kicsivel kevesebb jut. Az 1 millió 200 ezer Pest megyeinek pedig ennek folytán több területfejlesztési támogatás jutna. Érdemes tudni, hogy Budapest és Pest megye adja az ország GDP-jének 40 százalékát. Ezt az itt működő mintegy 150 ezer vállalkozás termeli meg, ami azt is jelenti, hogy az ide irányított pénz további gazdaságfejlesztési lehetőséget biztosítana. “Igen, okozhat feszültségeket is, ha máshonnan kell elvenni a Pest megyének adandó többletforrást, de ez egy politikai döntésen múlik” – tette hozzá Szűcs Lajos.

Számos példa van már arra, hogy európai városok megtették ezt a különválást. Az agglomerációjától különálló régióhoz tartozik Bécs, Prága, Berlin, Madrid és Párizs is. Példa tehát van bőven.

“Most azt a lehetőséget vizsgálja a kormány, és ebben én is közreműködő vagyok, hogy ha esetleg uniós forrásból nem lehet megoldani Pest megye gazdasági fejlesztését, akkor hazai forrásból mit lehet tenni. Lázár János miniszter úr egy 100-150 milliárdos keretösszegről tett említést, amiből a hétéves ciklusban viszonylag sokat lehet segíteni a Pest megyei vállalkozásokon és településeken” – tudtuk meg Pest megye miniszteri biztosától.

Ez az összeg, vagy, ha ki tudják harcolni, az uniós támogatás elsősorban a gazdaságfejlesztést serkenti majd. A kormány úgy döntött, hogy a következő hétéves ciklusban a Magyarországra érkező uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani, amivel Magyarország gazdasági függetlenségét szeretné erősíteni.

Az esetleges fejlesztési pénzek átcsoportosítása a fővárosi forrásokat nem érintené, Pest megyében viszont kiegyenlítődési folyamat indulhatna meg. Az eldöntendő kérdés ezután már csak az maradna, hogy a megye fejlettebb térségeit fejlesszék tovább vagy a leszakadó térségeket zárkóztassák-e fel. Erre a miniszteri biztos európai példákra hivatkozva azt mondta: “Ha egy fejlett térséget tovább fejlesztenek, gazdasági húzóerejénél fogva a leszakadt térségeket is tudja segíteni. Én ezt fogom képviselni” – jelentette ki végül a Helyi Híradóknak Szűcs Lajos.”

Forrás:
Pénzesőt hozhat a válás Pest megyének; Híradó.hu; 2015. október 7.

Adóparadicsom, közpálinka, szociális fürdő és mosoda: jól működő önfenntartó falvak az ország hátrányos helyzetű területein

„Ökofalu, biofalu és önfenntartó falu. Három elnevezés, ami szinte ugyanazt a működési formát sejteti, de mégis valami mást takar. Ami biztos, hogy bármelyik típusba is sorolja magát a település, mindegyik formának az alapja a közösség, a közösségi tervezés, a közösségi együttműködés.

Magyarországon egyelőre 10-20 önfenntartó település működik.

Amíg az ökofalvak többsége önfenntartó, addig az önfenntartó falvaknak csak egy hányada ökofalu.

Az önfenntartó ökofalvak közé soroljuk a rekreációs célból is ismertebbeket, mint Gyűrűfű, Visnyeszéplak, Márihalom stb. Ezek a falvak többnyire nem a már ott élő lakosságra, hanem a közös cél érdekében a kiszemelt településre költözött erős közösségi identitású lakosságra épülnek.

Az északkelet-magyarországi, szatmári-beregi és zempléni települések önfenntartásra törekvése többnyire a települési önkormányzat gazdasági, politikai rendszerbeli ellehetetlenülésének, hátrányos infrastrukturális helyzetének és negatív társadalmi, népességi mutatóiknak, a fennmaradási, megélhetési vágynak köszönhetőek.

Az önfenntartás azt jelenti, hogy az adott település, a helyi önkormányzat vezetésével, mint közösség vezetővel, irányítóval a helyi természeti, gazdasági feltételeket, emberi erőforrásokat kihasználva önellátóvá válik.

Azok a falvak, települések, amelyek, a fentebb megfogalmazottakon túl még környezettudatos, fenntartható ökoszisztémát alakítanak ki, fenntartható technikai eszközöket használnak a megélhetéshez, azokat ökotudatos (önfenntartó) falvaknak nevezzük.

Önfenntartó települések
Az ország legismertebb önfenntartó települései az északkelet-magyarországi, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű településein találhatók. Az önfenntartásra törekvésnek a települések társadalmi adottságai (határ menti település, kedvezőtlen mezőgazdasági struktúra, összeomlott (könnyű)ipar, kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezet, munkanélküliség) az alapja.

Rozsály
Az egyik legismertebb önfenntartó település az ukrán-román határ mentén található Rozsály. A pozitívan értelmezett “józan paraszti gondolkodásra és gondoskodásra” épülő működés motorja az önkormányzat – mint ahogy a legnagyobb foglalkoztató is – és maga a polgármester, Sztolyka Zoltán. (Sajnos nem tudtuk elérni telefonon.) A faluban az a cél, hogy megtermeljék, ami megtermelhető, a helyi munkaerővel végezzék el azt a munkát, amit helyiekkel helyben el lehet végeztetni. A megtermelt javakból pedig ellátni a helyi intézményeket. A 90 hektáron működtetett szociális földprogramra épül a falu foglalkoztatási és önellátó programja.

Az önkormányzat a lakosság részére szociális jellegű szolgáltatásként állatokat tart (sertéseket, pónilovakat), szociális fürdőt és mosókonyhát működtet. Az “Adj egy méter esélyt” programjuk fontos eleme a jóléti (szociális) bolt, ahol a helyi gazdák közvetítői haszon nélkül árulják termékeiket.

Rozsálytól nem messze, ott, „ahol a kurta farkú malac is túr”, avagy a Túr folyó mentén található Túristvándi.

Túristvándi
Túristvándi önfenntartó programja hasonló a rozsályiakéhoz. A programot abból az alapelvből indították el, hogy vajon mennyi az a jövedelem, amit a családok megkapnak, megtermelnek, és ebből mennyi lehet az, amit meg tudnának tartani. Az önkormányzat állattartó telepén és az önkormányzat termőföldjein a közmunkások által elvégezett munka felett lehetőséget ad a családoknak, hogy önkormányzati földeken termeljenek, például uborkát.

A termeléshez szükséges vegyszereket, vizet, gépeket az önkormányzat biztosítja, viszont a fizikai munkát az adott család vállalja. Így például a mostani uborkaszezonban, a leszedett uborka vagy értékének 40%-a családoké lesz, 60%-át az önkormányzat értékesíti vagy hasznosítja. A kidolgozott modelljük fontos része, hogy a lakosságtól megkapják azt a bizonyosságot, hogy a családok a szükségleteiket helyi termékekkel elégítik ki, avagy a termelők biztosan számíthatnak a helyi felvevő piacra (is). Hasonlóan Rozsályhoz, az önkormányzati tulajdonokhoz tartozó területeken megtermelt növényekből és tartott állatokból biztosítják az önkormányzati intézmények ellátását.

Az önfenntartó programjuk egy új sikeres lépésének tűnik a falupiac kialakítása. Ezekben a falvakban nem működött önálló piac, mint a nagyobb városokban, egymás között működött a “házalás”, tej, tojás, állateladás, de piac nem volt. Ezzel az új lehetőséggel próbálja az önkormányzat elősegíteni a közvetítői haszonmentes kereskedelmet.

Komlóska
Komlóska az a település, amely átmeneti jegyeket őriz a fenntartható ökofalu és a fenntartható falvak között. A kedvelt turistaközponttól, a”Hutáktól” délre, a többségében ruszinok (ruszok) lakta település a II. világháború után infrastrukturális, “munkahelyhiányos” település lett. A történelmi, politikai és gazdasági okokból eredő megélhetési nehézségek miatt a munkaerőképes lakosság nagy része elköltözött a faluból. Ezt az állapotot fokozta, hogy fokozatosan csökkent a helyi önkormányzati normatíva, sőt voltak olyan évek is, amikor ez az érték egyenlő volt a nullával. A polgármester 2008-ban vezette be az adózási szabályok betartása mellett, hogy elengedi az önkormányzati adók nagy részét, abban az esetben, ha egy vállalkozás Komlóskára helyezi telephelyét vagy székhelyét. Így azok a vállalkozások, amelyek Komlóskára költöztek, mentesültek az iparűzési, az építmény-, az idegenforgalmi és a kommunális adó alól. Mondhatni adóparadicsomi állapotot teremtettek a vállalkozások számára. Mára 200 vállalkozás van a településen, amelyek a súlyadó befizetésével is jelentős bevételhez juttatják az önkormányzatot. A program működik mind a vállalkozók, mind az önkormányzat szempontjából. Az ide költözött vállalkozások jelentős összegeket takarítanak meg, életképesek maradnak, nem mennek csődbe, és nem utolsósorban nem hagyják el az országot.

Az adózási kiskapu érdekes eredményeket is teremt a településen, például igen magas lett az 1 főre jutó kamionok száma. A vállalkozások az adónemek közül a súlyadót fizetik, és így is jelentős bevételt generálnak a település számára.

Az adózási program bevezetése és megszilárdítása után az önfenntartás vált az önkormányzat feladatává. A közmunkaprogram kihasználásával az önkormányzat földjein zöldségeket, gyümölcsöket termelnek, amelyeket a közétkeztetésben használnak fel. A fával fűtött intézmények számára a tüzelőt a dolgozók gyűjtik össze. Komlóskán lehetett először hallani a közpálinkáról és a közlekvárról, amit a falu gyümölcseiből főznek.

A sokáig a termelésből kivont földek tökéletesek a biotermelésre, a visszaállított gyepterületek pedig kiváló gyógynövénytermőhelyek. A növénytermesztéshez vetőmagot is adnak a lakosságnak, az önkormányzati gépekkel pedig segítik a talaj előkészítését. Az állatállomány számának növelését úgy oldották meg, hogy családokhoz 50-200 db csirkét is juttattak, amihez megfelelő takarmánymennyiséget is adtak. A juttatásért cserébe a közben megnövekedett állatállomány 50%-át visszaszolgáltatja a család.

Mára a település egy hagyományaiban élő önfenntartó ökofalu, ahol nincs (statisztikailag biztosan) munkanélküliség.
A cikket az Expo Milano 2015. támogatta.”

Forrás:
Adóparadicsom, közpálinka, szociális fürdő és mosoda: jól működő önfenntartó falvak az ország hátrányos helyzetű területein; 365 környezettudatos ötlet; 2015. október 7.

Miniszterelnöki Programirodának hívhatják a jövőben az eddigi miniszterelnöki kabinetet

„Miniszterelnöki Programirodának hívhatják a jövőben az eddigi miniszterelnöki kabinetet, a kormányfő által közvetlenül irányított szervezeti egységet pedig államtitkár, és nem a szervezési kabinetfőnök vezetheti.

Erre tett javaslatot tegnap a parlament törvényalkotási bizottsága, amely több változtatást is elfogadott a minisztériumok felsorolásáról szóló és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjainak és az államtitkárok jogállásáról szóló törvények módosításához kapcsolódóan. Ezeknek megfelelően egyértelművé tennék azt is, hogy az általános politikai koordinációt ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető személy, vagyis a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszteri rangban látja el feladatát. Megírtuk, erre a posztra Orbán Viktor kormányfő Rogán Antalt kérte fel.

A bizottság elnöke, Gulyás Gergely az ellenzéki kifogásokra reagálva nemzetközi példákat hozott hasonló kormányzati struktúrákra, a takarékos működés pedig szerinte leginkább a döntéseken múlik.”

Forrás:
Miniszterelnöki programiroda a kabinet helyett; magyarhirlap.hu; 2015. október 9.

A digitális kompetenciák fejlesztése nélkül végérvényesen lemaradhatunk

„ Magyarország végérvényesen lemaradhat a nemzetközi versenyképességi versenyben a digitális kompetenciák fejlesztése nélkül – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Hódmezővásárhelyen.

Lázár János a Telenor Magyarország Zrt. Hipersuli programjának sajtótájékoztatóján kifejtette: a következő öt évben fejleszteni kell a gimnáziumi oktatás színvonalát, akár a felvételi visszaállítása árán is. A miniszter arra biztatta az oktatási intézményeket és a vállalatokat, hogy csatlakozzanak az államreform keretében történő informatikai fejlesztésekhez, amelyekre a következő években legalább egymilliárd eurós támogatást biztosít az Európai Unió.

Hangsúlyozta: a 2020-ig szóló Európai Digitális Menetrendben foglaltakat mihamarabb meg kell valósítani Magyarországon, ezért azt célozták meg, hogy 2018-ra minden háztartásban legyen szélessávú internet. Erre a kormány 200 milliárd forintot fordít, amelyből 130 milliárdot uniós forrásból biztosítanak – tette hozzá.

Lázár János közölte: az elmúlt években a kormány átalakította az iskolarendszer szervezeti kereteit és a fenntartói viszonyokat, a feladat most az, hogy versenyképes tartalommal töltse meg a kereteket. Magyarországnak, amely szegény ásványi anyagokban és gazdasági erőforrásokban, a tudásversenyre kell összpontosítania – jelentette ki.

Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkára elmondta: a magyar gyerekek teljesítménye a digitális kompetenciák terén nem megfelelő, amit megerősítenek az OECD felmérései is. Hangsúlyozta: meg kell tanítani a gyerekeket a biztonságos internethasználatra, de előtte fel kell készíteni a pedagógusokat is a modern informatikai eszközök használatára, a biztonságos internetezési lehetőségek oktatására. Ezért fontos, hogy a Hipersuli programon keresztül a pedagógus alapképzésben és a továbbképzésben is megkezdődött ennek a tananyagnak a kidolgozása.

Az államtitkár szólt arról is, hogy tesztelés alatt áll a nemzeti köznevelési portál, amelyre az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett tankönyvek és tananyagok digitális formában felkerülnek majd. A Hipersuli az internet biztonságos használatát és tanulásra alkalmazását szolgálja; a programot a Telenor Magyarország dolgozta ki az Emmivel és az OFI-val közösen.

Cristopher Laska vezérigazgató elmondta: a Telenor a társadalmi felelősségvállalás jegyében, az esélyegyenlőség megteremtése, a digitális szakadék csökkentése érdekében fogott bele a program kidolgozásába. Százötven önkéntesük foglalkozik a pedagógusok oktatásával a program keretein belül. A Telenor csak Csongrád megyében nyolcvanmillió forintot, Hódmezővásárhelyen tízmilliót költött a hipernethálózat fejlesztésére, a városban négy 4G állomást épített ki. A rendőrséggel együttműködve pedofilszűrűket fejlesztettek ki, az UNICEF-fel közösen pedig a digitális zaklatás elleni tudatosításért dolgoznak – sorolta.

A Hipersuli programhoz eddig az országban öt iskola csatlakozott, 350 diák számára tették elérhetővé az oktatásban a hipernetkapcsolattal rendelkező táblagépeket.

A hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskolában hét pedagógus irányításával nyolcvanhárom tanuló vesz részt a programban – mondta a sajtótájékoztatónak otthont adó intézmény igazgatója, Árva László.”

Forrás:
A digitális kompetenciák fejlesztése nélkül végérvényesen lemaradhatunk; Miniszterelnökség; 2015. október 8.

Veszprém megye 45 milliárd forint uniós forráshoz jut a 2020-ig

„A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrásból több mint 45 milliárd jut Veszprém megyére, amivel a megyék rangsorában a középmezőnyben tudhatja magát – jelentette ki pénteki veszprémi sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

Kovács Zoltán emlékeztetett, hogy míg az előző fejlesztési ciklusban 8200 milliárd forint származott uniós forrásból, addig a 2020-ig felhasználható összeg országosan 12 ezer milliárd forint.

Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) által meghatározott 7 prioritás közül öt esetben dönt a megyei önkormányzat összességében 45,1 milliárd forint sorsáról.

A kormány döntése szerint a pályázatokat 2017 nyaráig ki kell írni, ami azt jelenti, hogy versenyelőnybe kerülnek a magyar vállalkozások más országokéhoz képest, hiszen idejében megismerik és le is hívhatják a rendelkezésre álló összegeket – fogalmazott Kovács Zoltán. Polgárdy Imre elmondta: a megye által elosztható összegből a gazdasági infrastruktúra fejlesztésére 16,8 milliárd, gazdaságélénkítésre és településfejlesztésre 8,35 milliárd, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdálkodásra való áttérésre 11,3 milliárd, közösségi szolgáltatások fejlesztésére 3,5 milliárd, foglalkoztatás ösztönzésére 3,5 milliárd forint jut.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Veszprém 11,5 milliárd forint uniós támogatásban részesül a következő fejlesztési ciklusban, amit arra kívánnak felhasználni, hogy a dunántúli megyeszékhely továbbra is fenntartható, élhető, gyarapodó város legyen. Gazdaságfejlesztésre 3,2 milliárd, munkába járást segítő szolgáltatásokra 1,7 milliárd, népességmegtartó fejlesztésekre 2,1 milliárd, megújuló energiafelhasználás arányának növelésére 1,8 milliárd, közszolgáltatások fejlesztésére 0,9 milliárd, foglalkoztatás fejlesztésre közel 1 milliárd forint jut Veszprémben – részletezte Porga Gyula.

Hozzátette: az uniós források felhasználásának lehetősége komoly stabilitást jelent, de egyéb operatív programokra is pályázik majd a város, amelyekből a kulturális negyed megvalósítását, illetve a stadion rekonstrukcióját tervezik.”

Forrás:
Veszprém megye 45 milliárd forint uniós forráshoz jut a 2020-ig; Miniszterelnökség; 2015. október 9.

Megtartotta idei harmadik ülését a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum

„Az ülésen tájékoztató hangzott el Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár úrtól a közigazgatási bürokráciacsökkentésről szóló, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatról.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a bürokráciacsökkentés célja az ügyfélbarát ügyintézés, illetve a hivatali ügyintézési idő csökkentése. Mind a szakszervezetek, mind az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek alapvető egyetértésükről biztosították a Kormányzatot e törekvésében. Prof. dr. Patyi András, az Államreform Bizottság elnöke tájékoztatást adott a Bizottság eddigi működéséről.

Az elnök bejelentette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretein belül a közszolgálati életpálya bevezetése alapjaként új mesterszak indul. A területi közigazgatás átszervezése során optimalizálásra került az intézmények működése, és azok szervezeti felépítése. Az átszervezés keretében nagy lépést tett a Kormány a hatékony közigazgatás, és a “Jó Állam” koncepció megvalósítása irányába. A szakszervezeti és az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek sikeresnek, történelmi mértékű és történelmi értékű átalakításként értékelték ezt a kormányzati intézkedést.

Ezt követően került napirendre a közszolgálati életpálya modell előkészítésének aktuális helyzete, ahol a szakszervezetek és az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek javaslataikat ismertették. Szakmai beszámoló hangzott el a 2015 nyarán bevezetett Központi Érkeztetési Rendszer továbbfejlesztési irányairól, költséghatékonyságáról.
Megállapodás született a KÉF Szervezeti és Működési Szabályzatáról, melyet az ülés végén a résztvevők aláírtak.

A KÉF hatékony működésének érdekében munkatervet dolgoz ki, melyre a munkavállalói és az önkormányzati oldal megteszi javaslatait. Konszenzus született továbbá arról, hogy ezeket az egyeztetéseket a felek, a KÉF keretei között folytatják.”

Forrás:
Megtartotta idei harmadik ülését a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum; Miniszterelnökség; 2015. október 9.

Lázár János: meg kell könnyíteni az ügyintézést

„Jövő márciusra 278 új kormányablak lesz, január 1-jétől pedig számos eljárási díj csökken vagy megszűnik – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a “Kormányinfo 26 – Mit miért tesz a kormány?” című sajtótájékoztatón, melyet Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral tartott közösen.

Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a bürokráciacsökkentés első fontos lépéseként hivatkozott egy 110 törvény módosítását tartalmazó csomagra, amelynek tárgyalását a héten kezdte meg a parlament. Az általános ügyintézési határidők jelentősen rövidülnek, az államnak legfeljebb 60 napon belül el kell intéznie az ügyeket.

Közölte: jövő márciusra 278 új kormányablak lesz és további 10 milliárd forintot fordítanak a hivatalok felújítására, január 1-jétől pedig számos eljárási díj csökken vagy megszűnik. A jövőben ingyenes eljárások közé sorolta a diákigazolvány kiállítását, a felvételi eljárást, az erkölcsi bizonyítvány kiállítását, valamint a vállalkozóknak az adóhatósági igazolás és cégiratok kiállítását. Az a tervük – folytatta –, hogy az ellopott okmányok helyett az állam térítésmentesen állítsa ki az újakat, továbbá öröklés esetén a tulajdonjog bejegyzését is díjmentessé teszik.

A tárcavezető a tájékoztatón az adóeljárások egyszerűsítése mellett foglalt állást és azt mondta, folyamatos ellenőrzés és bírságolás helyett abból kell kiindulni, hogy az adózók jogkövetők.

Kérdésre elmondta: az eljárási díjak csökkentésére még ebben a hónapban javaslatot tesz a parlamentnek, novemberben pedig benyújtja azt a javaslatát, amely a közigazgatásban dolgozók jövő júliusban kezdődő, átlagosan 30 százalékos béremelését tartalmazza…

A miniszterelnök lezárta a kormányátalakítást
Egy másik kérdésre azt is kijelentette: a miniszterelnök lezárta a kormányátalakítást, mind személyi, mind szervezeti értelemben, a következő tíz napban végrehajtanak minden változást, megkapja a kinevezését az új miniszter és az új államtitkárok is…”

Forrás:
Meg kell könnyíteni az ügyintézést; Miniszterelnökség; 2015. október 8.

Orbán Viktor 120 milliárdos fejlesztési programról állapodott meg Kaposváron

„Több mint 120 milliárd forintos fejlesztési megállapodást írt alá Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Kaposváron Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármesterrel.

A kormányfő, aki a Modern városok program részeként látogatott Kaposvárra, a közös sajtótájékoztatón a megállapodásról kifejtette: a 67-es út négysávos autóúttá fejlesztésével – 77 milliárd forintból – Kaposvárt összekötik az ország gyorsforgalmi úthálózatával, ami legkésőbb 2019-re valósulhat meg teljes egészében.

Emellett megépül a somogyi megyeszékhely intermodális közlekedési csomópontja, felújítják a színházat, sportcsarnok és -uszoda létesül, és kempinget fejlesztenek. A miniszterelnök és a polgármester közműfejlesztésről is megegyezett.

A kormányfő, mielőtt a Kaposvárral kötött 122 milliárd forint fejlesztési forrást biztosító megállapodás részleteiről szólt volna, az aláírt szövegből idézett, mondván, ez jól meghatározza a Modern városok program célját, azaz “ezek a büszke városok, a 21. század nyertesei, a magyar vidék fejlődésének zászlós hajói legyenek, és a jövőben a legsikeresebb és legmodernebb európai városok közé tartozzanak”.

Orbán Viktor a programmal kapcsolatosan fontosnak nevezte, hogy ne Budapesten határozzanak arról, hogy mire van szükségük a városoknak, hanem arról helyben döntsenek.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a kormány az elmúlt években a “város válláról levett” ,19,3 milliárd forintnyi adósságot, továbbá az elmúlt 3-4 évben a központi költségvetésből különböző csatornákon keresztül 38,3 milliárd forint fejlesztési lehetőségekhez jutott a város, ami “magyar mércével mérve nagyon komoly teljesítmény, és egy nagy lehetőség is”.

Orbán Viktor a megállapodás főbb pontjait említve közölte: 2018-ra vagy 2019-re megépül a településeket elkerülő kétszer kétsávos gyorsforgalmi út Kaposvár és az M7-es autópálya között, 12 milliárdból elkészül a Kaposvári Közlekedési Központ, négymilliárdból megépült egy négyezer férőhelyes új sportcsarnok, valamint ugyancsak négymilliárdból egy új, fedett, tízpályás versenymedence, 800 néző befogadására alkalmas nézőtérrel, kilencmilliárdból megújulhat a Csiky Gergely Színház, a kórház déli tömbjének helyén 250 új parkoló és park lesz, a Kaposvár melletti Deseda-tónál kialakítanak egy háromcsillagos kempinget, valamint kétmilliárd forintot fordíthat a város közműfejlesztésre.

“Jó reményünk van arra, hogy a gazdasági kormányzat nem véti el az irányt, jó reményünk van arra, hogy a gazdasági növekedéshez szükséges további intézkedések az év hátralévő részében megszületnek, és így meglesznek azok a gazdasági alapok, hogy az itt aláírt megállapodás maradéktalanul megvalósulhasson” – mondta Orbán Viktor.

A fejlesztések ütemezésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta: a politikusoknak meghatározott időre szól a mandátuma, így a mostani kormányzati és önkormányzati ciklus alatt szeretnék befejezni a beruházásokat, vagyis azonnal munkához kell látni.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere szerint “várostörténeti pillanat” a most aláírt megállapodás, amelyről szólva úgy fogalmazott: “ma hosszú távra meghatároztuk városunk jövőjét, ma közelebb kerültünk céljaink eléréséhez, Kaposvár gyorsíthat, mert egyenesben van”.

Közölte: ez a megállapodás megadja annak a lehetőségét, hogy mindazok munkához juthassanak, akiknek ez ma még nem adatott meg. A legfontosabb cél, hogy Kaposváron “mindenki dolgozhasson, aki dolgozni akar” – szögezte le, hozzátéve: nemcsak a kaposváriaknak, hanem a környéken élők is, hiszen a Kaposváron dolgozók fele a város környékéről jár be.

“Erős város lett Kaposvár, csökkent a munkanélküliség, erősödött a gazdaság, és látványosan fejlődött városunk” – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: már meghatározták az elkövetkező évek fejlődési irányát is, amely szerint az élelmiszer-gazdaság, a gépipar és a turizmus fejlesztése az a három fő terület, amelytől az új munkahelyek létrejöttét várják.”

Forrás:
Orbán Viktor 120 milliárdos fejlesztési programról állapodott meg Kaposváron; Miniszterelnökség; 2015. október 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Közös fejlesztésbe fog az Uber és az észt adóhivatal

„Precedens értékű megállapodás született az Észt Adó- és Vámhivatal, illetve az Uber között. A megállapodás értelmében az Uber részt vesz egy egyszerűsített, digitális adóbevallási rendszer kifejlesztésében, melyet az észt egyéni vállalkozók használhatnak majd. A rendszer próbaüzeme 2016-ban indul. Ez a megállapodás jó példa lehet Európa többi országa számára is az Uber szerint.

Az észt adóhivatal bejelentette, hogy az Uberrel közösen új adóbevallási platformot fejleszt. A cél egy olyan modern, online felület kialakítása, amely az észt egyéni vállalkozók egyszerűsített adóbevallását támogatja.

Az Uber is beszáll
Az Uber és az észt adóhivatal közös munkacsoportja elsőként az Uber autós partnerein teszteli majd az új adóbevallási platformot, amely a tervek szerint 2016-ban indul. Az észtek azért választották az Ubert partnernek, mert a technológiai vállalatnak komoly tapasztalatai vannak a készpénzmentes digitális szolgáltatások terén szerte a világban.

Mark MacGann, az Uber regionális közpolitikai vezetője elmondta, hogy „Szeretnénk együttműködni más nemzeti hatóságokkal, hogy modern és hatékony megoldásokat találjunk közösen.”

Szerinte olyan megoldásokat kell találni, amelyekkel a fogyasztók és az állam egyaránt jól járnak, miközben a digitális gazdaság egyre növekszik. Az Uber ma kötött először partnerséget európai adóhatósággal.[Origo.hu]”

—-

„…A 2009-ben alapított Uber 2012–2013-ban kezdte meg nemzetközi terjeszkedését, ma a világ 60 országában van jelen, az EU területén 45 városban érhető el, köztük Magyarországon is, ahol taxiszolgáltatásnak minősítik a tevékenységet, így ez a szabályozás vonatkozik rájuk, míg az Uber technológiai szolgáltatónak tekinti magát.

Az uberesek adóztatása Magyarországon sem tisztázott. Amikor a sofőrök csatlakoznak a rendszerhez, tájékoztatják őket arról, hogy itt minden jövedelem adóköteles. Mindezzel együtt az Uber tisztában van azzal, hogy a jelenlegi jogszabályok nem egyértelműek a sofőrök adózásával kapcsolatban, például az adóíven nincs megfelelő rubrika erre. A cég a tiszta helyzet érdekében szorgalmazza a változtatást.[Világgazdaság]”

Forrás:
Az észtek inkább beszedik a pénzüket az Ubertől; Micskei Lajos; Origo.hu; 2015. október 8.
Az észt adóhivatal partnere lett az Uber; Világgazdaság Online; 2015. október 9.
Lásd még: ETCB and Uber collaborate in seeking solutions for the development of the sharing economy; Estonian Tax and Customs Board

Európai Unió: adatvédelem a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés során

„„A ma elért megállapodás rendkívül fontos, különös tekintettel arra a célkitűzésünkre is, hogy az év vége előtt végrehajtsuk az EU adatvédelmi reformját,” jelentette ki Félix Braz, Luxemburg igazságügyi minisztere, a Tanács soros elnöke.

A Tanács 2015. október 9-én megállapodott az adatvédelmi irányelvtervezetre vonatkozó tárgyalási álláspontjáról. Az irányelv célja, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmét a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, büntetőjogi szankciók végrehajtása vagy a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése céljából végzett adatkezeléssel összefüggésben. A tárgyalási álláspont elfogadása lehetővé teszi, hogy a luxemburgi elnökség az adatvédelmi csomag e részével kapcsolatban is megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. Az adatvédelmi csomag másik része az általános adatvédelmi rendelet, amelyről már megkezdődtek a tárgyalások a Parlamenttel, miután a Tanács 2015. június 15-én kialakította az álláspontját. Az Európai Parlamenttel tartandó első háromoldalú egyeztetés megszervezése már folyamatban van. Az intézmények célja az, hogy az év végéig a teljes adatvédelmi csomagra vonatkozóan megállapodás szülessen.

Az irányelv célja, hogy biztosítsa a személyes adatok magas szintű védelmét, valamint elősegítse a személyes adatoknak a bűnüldöző hatóságok közötti cseréjét az Európai Unión belül. A személyeknek a személyes adataik kezelésével összefüggésben történő védelme olyan alapvető jog, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Európai Unió működéséről szóló szerződés is rögzít.

Az új irányelvet mind a személyes adatok határokon átnyúló kezelésére, mind pedig a személyes adatoknak a rendőrség és az igazságügyi hatóságok általi, pusztán nemzeti szinten történő kezelésére is alkalmazni kell majd. „A hatály ily módon történő meghatározása alapvetően fontos ahhoz, hogy a mind a 28 tagállam állampolgáraira és hatóságaira kiterjedő, átfogó adatvédelmi keret jöjjön létre,” hangsúlyozta Félix Braz. A jelenlegi uniós előírások ugyanis csupán a személyes adatok határokon átnyúló továbbítását szabályozzák. Ez pedig nehézségeket okoz a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a rendőrségi együttműködés területén a rendőrség, valamint az egyéb bűnüldöző hatóságok számára. Az új szabályok várhatóan fokozni fogják az EU-n belüli rendőri és igazságügyi hatóságok egymás iránti kölcsönös bizalmát is.

Az irányelvtervezetben foglalt elvek összhangban állnak a jelenlegi szabályokkal. Ez a tagállamok azon lehetőségére is vonatkozik, hogy az irányelvben előirányzottaknál szigorúbb biztosítékokat írjanak elő. Az irányelvtervezet hatálya a jelenlegi szabályokhoz képest bővül a tekintetben is, hogy kiterjed a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése céljából végzett adatkezelésre is. A szabályok továbbra is alkalmazandók lesznek a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő továbbítására is. Az általános adatvédelmi rendelettel létrehozott felügyelő hatóság lehet illetékes az irányelv hatálya alá tartozó kérdések tekintetében is. Az új irányelv ezenkívül kártérítéshez való jogot is biztosít az érintettnek arra az esetre, ha a szabályok be nem tartásával folytatott adatkezelés következtében kárt szenvedett.”

Forrás:
Adatvédelem a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés során: A Tanács készen áll az EP-vel folytatandó tárgyalásokra; Európai Tanács; 2015. október 9.

500 millió forintot kaptak a vízügyi szervezetek informatikai fejlesztésekre

„Nagy mennyiségű informatikai eszközzel bővült a vízügyi szervezetek informatikai infrastruktúrája. Az informatikai fejlesztés megvalósulását az Európai Unió és a Magyar Kormány 500 millió forintot meghaladó támogatással segítette. A fejlesztés biztosítja a rendszerek közötti megfelelő minőségű online adatcserét, az érintett szervezetek távközlési költségeinek csökkentését és az e-kormányzat rend­szeréhez történő csatlakozást.

A projekt hosszú távú, stratégiai célkitűzése egy olyan hálózat létrehozása volt, mellyel az ország vízügyi szervezeteinek informatikai és távközlési hálózatai egységes formában kapcsolódnak a kormányzati informatikai rendszerekhez, hatékonyan és költségtakarékos módon vehetnek részt az e-kor­mányzat működésében.

A Földművelésügyi Minisztérium, illetve 2012 óta a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó Országos Vízügyi Főigazgatóság és a 12 Vízügyi Főigazgatóság összeköttetései nem szolgáltatták a szakmai elvárá­soknak megfelelő adatátviteli sebességet és nem tettek eleget a kormányhatározat által előírt Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz történő csatlakozás feltételeinek sem, ezért a fejlesztés megvalósítása elengedhetetlen volt.

Az új rendszerre történő áttérés biztosítja, hogy a kommunikáció olyan rendkívüli körülmények között is (pl. árvíz) működőképes maradjon, amikor a hagyományos hálózatok részben vagy egészben tönkremennek, ami alapvető követelmény, hiszen a vízügyi intézmények számára a kommunikáció és adatátvitel zavartalan működése különösen fontos a védel­mi tevékenységük során.

A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat VoIP megoldásának használatával a vízügyi szervezetek más intézmények felé irányuló távbeszélési költségei mérséklődnek, modernizálódik a hangalapú kommunikáció. A kormányzati intézmények közötti hívások ingyenesek lehetnek, a hálózatból kifelé irányuló hívások pedig helyi tarifával bo­nyolíthatók le.”

Forrás:
500 milliót kaptak a vízügyi szervezetek informatikai fejlesztésekre; OrientPress; 2015. október 9.

Megvalósult Magyarország belvízi veszélytérképezése

„Megvalósult Magyarország belvízi veszélytérképezése az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése” című projekt keretein belül

Az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése” (KEOP 2.5.0/B/09-12-2013-0001) című pályázat (továbbiakban ÁKK) keretein belül az árvízkockázat kezelés tervezés III. ütemében külön feladatrészként valósult meg a „Belvízi veszélytérképezés”. A projekt záró rendezvényére 2015. szeptember 28-án 10 órakor került sor a Lurdy Rendezvényközpontban, ahol az ÁKK 2014 Konzorcium részéről Bozán Csaba (NAIK ÖKVI) mutatta be a belvízi veszélytérképezés eredményeit és tapasztalatait.

Magyarország belvízi veszélytérképezését „Kedvezőtlen vízgazdálkodási állapotú mezőgazdaságilag művelt területek nagy felbontású belvíz-veszélyeztetettségi térképezése Magyarország síkvidéki területein (Alföld, Kisalföld, szórvány területek)” címmel az ÁKK 2014 Konzorciumot vezető VIZITERV Environ Kft. megbízásából a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztályának (ÖVKI) munkatársai készítették el.”

Forrás:
Megvalósult Magyarország belvízi veszélytérképezése; Országos Vízügyi Főigazgatóság; 2015. október 8.
KEOP – 2.5.0/B/09-12 – Vízgazdálkodási tervezés – Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése; Széchenyi 2020

A NAV megcsinálja helyettünk az adóbevallást

„Akár minden harmadik dolgozó ember helyett megcsinálná jövőre az adóbevallást a NAV, mondta az adóhivatal az MTI-nek. Azok kérhetik majd ezt, akik 2015-ben:

  • kizárólag munkáltatótól szereztek jövedelmet,
  • semmilyen kedvezményt nem érvényesítenek és
  • nem tesznek önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot.

Akik ezt szeretnék, azoknak a munkáltatói jövedelemigazoláson egy bizonyos jelöléssel kell 2016. január 31-ig nyilatkozniuk erről. Utána meg csak várni kell, illetve Ügyfélkapun meg is lehet nézni majd, hogy hogyan számolt nekünk a NAV.

A NAV szerint 1,6 millió olyan ember is lehet, aki semmilyen adókedvezményre nem jogosult vagy elfelejti, vagy nem akar élni vele, és megfelel a másik két feltételnek is. Ez nagyjából a legálisan dolgozó magyarok harmada. ”

Forrás:
A NAV megcsinálja helyettünk az adóbevallást; Index.hu; 2015. október 7.

Lejár a személyi igazolványa? Jövőre már ilyet kap kézhez

„Januártól a lejáró személyik helyett olyan új kártyát adnak ki, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a tb-kártyát és az útlevelet. Alapból ötezer forint, de széles a kedvezményezettek köre. PIN kód kell hozzá, ha elvész, letiltható, és az intézmények csak azokat az adatokat láthatják, amelyek rájuk tartoznak.

Januártól a lejáró személyi igazolványok helyett olyan új okmányt, kártyát adnak ki, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a tb-kártyát és az útlevelet. Ez lesz az elektronikus személyi igazolvány, az e-személyi, amely ujjlenyomatot is tartalmazhat, de ez nem lesz kötelező – hangzott el a Kossuth Rádió G7 című műsorában. A kártya fogadtatása meglehetősen vegyes: miközben az egyszerűsítést mindenki üdvözli, sokan bizalmatlanok, tartanak attól, hogy ha a plasztik elvész, a tulajdonos minden adata, komplett személyazonossága illetéktelen kezekbe kerülhet, mások a személytelenséggel nem tudnak mit kezdeni, megint mások meg szinte semmit vagy csak nagyon keveset tudnak az új igazolványról – derült ki az összeállításból.

Ki, mikor kapja meg?
Az új okmány neve személyazonosító igazolvány lesz, és majdnem úgy fog kinézni, mint a mostani kártyaalapú dokumentum, csak kap egy csipet, amelyben olyan azonosítók (adó-, taj-szám) szerepelnek, amelyeket most még külön kártyák, igazolványok tartalmaznak. Az új okmányt januártól felmenő rendszerben vezetik be, azaz 2016 januárjától már csak ilyen igazolvány lesz kiadható.

Mennyibe kerül?
Fő szabályként ötezer forint illetéket kell fizetni érte, de nagyon széles lesz a kedvezményezettek köre. Akinek például 2016. január 1-je után jár le a személyije, és az új igazolványt a korábbi lejárta előtt 60 napon belül igényli, annak csak 1500 forintba kerül majd, csakúgy, mint annak, aki még nem rendelkezett ilyen okmánnyal, a 12 éven aluli állampolgárok pedig minden esetben illetékmentesen juthatnak hozzá.

Csecsemőknek is lehet?
Személyazonosító igazolvány 0 éves kortól van, mindenki rendelkezik ilyennel, aki Magyarországon él – hívta fel a figyelmet a műsorban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) hatósági elnökhelyettese. Szalay László elmondta azt is: a magyar jogban 3-féle személyi azonosító igazolvány létezik: a személyazonosító igazolvány, az útlevél és a 18 éven felüliek esetében a kártya formátumú vezetői engedély, ezek közül kell legalább eggyel rendelkeznie valakinek. Nagyon sok csecsemőnek van is már útlevele vagy személyazonosító igazolványa – tette hozzá.

Tudják-e majd kezelni az intézmények?
A szakember hangsúlyozta: nem kell attól tartani, hogy az egyes intézmények január 1-je után nem fogják tudni kiolvasni az adatokat az új okmányból, azt ugyanis a piacon hozzáférhető olcsó eszközökkel megszólíthatóvá teszik, anélkül, hogy a biztonság csorbulna. Ezeket az eszközöket természetesen az intézményeknek be kell szerezniük, de ez csak néhány ezer, esetleg tízezer forintos tétel.

Ki látja az adataimat?
Az intézmények csak csak azokat az adatokat láthatják, amelyek rájuk tartoznak. Például az orvosi rendelőben nem látják majd az adóazonosítót, mert a csipnek ehhez a fiókjához nem lesz jogosultsága az egészségügyi személyzetnek. A választható ujjnyomat pedig csak a chipben létezik majd, semmilyen háttérnyilvántartásban nem lesz nyoma, így ha a tulajdonos nem akarja megosztani senkivel, senki nem is fogja megismerni, mert nincs adatpárja, ugyanakkor az okmánycsere folyamatát a rögzített ujjnyomat egyszerűbbé teheti – hívta fel a figyelmet Szalay László.

Mi van, ha elvész?
A szakember kiemelte: alaptalanok azok a félelmek, hogy ha a kártya elvész, adatainkhoz más is hozzáférhet, a bankokhoz hasonlóan a közigazgatás is fel lesz készülve az azonnali letiltásra, arról nem beszélve, hogy az új személyin lévő csip is csak PIN kóddal lesz megszólítható.

És mi lesz a jogsival?
A jogosítvány továbbra is önálló okmány marad, az ugyanis egy uniós jogharmonizált okmány, a tagországokban csak ezzel igazolható a vezetői jogosultság, nem váltható ki mással.

Az e-személyi nem NEK-kártya
A január 1-jétől bevezetendő új e-személyi azonosító igazolvány ugyan nem NEK-kártya, de tud NEK-kártya-befogadóként viselkedni, azaz elsődleges kártyaként több másodlagos kártya rátelepülhet – hangsúlyozta Szalay László. Az uniós támogatással kiépülő Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) célja, hogy minden kártyakibocsátó egységesen szabályozott és ellenőrzött rendszerben dolgozzék, a szolgáltatások köre pedig úgy bővülhessen, hogy ne kelljen új plasztikot kiváltani minden alkalommal.

A NEK egy olyan egységes arculatot, egységes technológiai platformot határoz meg, amelynek keretében egy kártyával több funkció is igénybe vehető, a rendszer pedig átjárható lesz – magyarázta a Kossuth Rádió G7 című műsorában Varga József projektvezető. Az első fecske a diákigazolvány volt, de hamarosan csatlakozik majd az országos és helyi közlekedés is. Kialakításra vár a városkártya-koncepció, és különböző oktatási intézmények, kulturális, gazdasági társaságok is csatlakozhatnak majd elfogadóként, azaz egy kártyával többféle szolgáltatási is igénybe vehető lesz, de ez a plasztik személyi azonosításra nem lesz alkalmas.

A KEKKH-ről
A KEKKH elsősorban közhiteles hatósági nyilvántartásokat vezet (személyi adat, lakcím, bűnügyi nyilvántartás, vezetői engedély, útlevél stb). Nagyon szigorú feltételek mellett – természetesen pénzért – a piaci szereplők is igényelhetnek a KEKKH-tól adatot, de gyakori például az is, hogy az érettségi találkozók megszervezésekor kérik a hivatal segítségét megtalálni az egykori diáktársakat. Az uniós pénzből épült, a kártyák számát csökkenteni hivatott NEK kialakítását a hivatal kezdeményezte. Az EU több tagállamában is létezik hasonló célú rendszer.”

Forrás:
Lejár a személyi igazolványa? Jövőre már ilyet kap kézhez; Híradó.hu; 2015. október 6.

Informatika, távközlés, technika

Intelligens városi infrastruktúra a közvilágítási rendszer hasznosításával

„ Az energiafogyasztás és a levegőszennyezés csökkentéséhez felhasználják a köztéri lámpákat. A fejlesztőcsapatnak magyar résztvevői is vannak.

Magyar résztvevői is vannak annak az okosváros-koncepcióba illeszkedő európai uniós projektnek, amelyre összesen 1,4 millió euró támogatás áll rendelkezésre. A BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéke (AUT), a British Telecom, a szintén brit Select Innovations Ltd. (EnLight), Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Pannon Pro Innovációs Kft. alkotta nemzetközi konzorciumnak 2015 és 2017 között kell felhasználnia a fejlesztési forrásokat. A Climate-KIC európai tudás- és innovációs közösség kutatási és fejlesztési projektjeinek sorába tartozó SOLSUN keretében intelligens városi infrastruktúrát alakítanak ki, a közvilágítási rendszer hasznosításával.

Speciális szenzorok
A fejlesztések elsődleges célja egy fenntartható okosváros-infrastruktúra kialakítása az energiafogyasztás csökkentésével és a levegőszennyezés mérséklésével. A városi közvilágítás oszlopaira szenzorokat helyeznek el, amelyek különféle paramétereket – levegőminőséget, fényerőt, energiafelhasználást, forgalmat stb. – mérnek. Az összegyűjtött adatokból, valamint az egyéb közlekedési és éghajlati paraméterekből kell aztán levonni a megfelelő következtetéseket, illetve megtenni a szükséges lépéseket.

A projektben Budapest Főváros Önkormányzata biztosítja a megoldás teszteléséhez szükséges helyet. A Móricz Zsigmond körtértől indulva a Fehérvári út lámpaoszlopaira helyeznek fel érzékelőket. Az EnLight a kültéri közvilágítás szakértője, különböző szenzorokkal, a szenzorok közti kommunikációt biztosító rendszerrel és eszközökkel járul hozzá a projekthez. A British Telecom nagyméretű, méretezhető háttérrendszere az összegyűjtött hatalmas adatmennyiség, a big data tárolását, feldolgozását, elemzését végzi majd. A Pannon Pro a Climate-KIC regionális képviselője.
A BME AUT-nak kettős szerepe van. Egyrészt ők fejlesztik azt a speciális, úgynevezett traffic sensort, amely a lámpaoszlopokra kerül fel, és amely megszámolja az elhaladó autókat, teherautókat, buszokat, villamosokat, kerékpárokat, gyalogosokat. Az érzékelők annyiban térnek el elődeiktől, hogy nem továbbítják a videófelvételt a központba későbbi feldolgozásra, hanem maguk, helyben végzik el a felvétel azonnali értékelését és a forgalomszámlálási műveletet, a központba pedig az eredményt küldik.

Brit részről olyan megoldással egészítik ki a rendszert, amelynek köszönhetően az eszközöket elegendő 500 méterenként elhelyezni, továbbá a megfelelő működéshez nem szükséges minden szenzort az internethez csatlakoztatni. Legfeljebb 64 érzékelő köthető speciális vezeték nélküli technológiával egybe úgy, hogy közülük csak egynek van internetkapcsolata, amin keresztül az összes begyűjtött adat a központba jut. Az EnLight folyamatosan dolgozik a hatótávolság növelésén, ami a rendszer városon kívüli alkalmazásánál bír nagy jelentőséggel.

Webes és mobilalkalmazások
A tanszék másik feladata a SOLSUN-hoz kapcsolódó webes és mobilalkalmazások fejlesztése, amelyek széles skálán mozognak, a felhasználói körtől függően. Az üzemeltetőknek például olyan eszközökre van szükségük, amelyekkel egy központi helyről vagy a terepen bárhol és bármikor monitorozhatják a közvilágítást, illetve szükség esetén be is avatkozhatnak a kültéri lámpák működésébe. Más alkalmazásokat igényelnek a városlakók, akik jellemzően mobileszközükön akarnak hasznos információkhoz jutni. A kerékpárosok számára például rendkívül fontos tudnivaló, hogy a város egyes pontjain milyen a légszennyezettség.

A projekt egyik fő célja – az energiamegtakarítás – úgy érhető el, hogy a lámpák nem világítanak mindig teljes fényerővel. A mért adatok alapján, a forgalomtól függően változhat a fényerejük; ha például éjszaka üres az utca, akár 40-50 százalékkal is csökkenthető a feszültség, amikor pedig megjelenik egy vagy több jármű, automatikusan erősödik a fény. Ehhez természetesen a mért adatoknak a lehető leghamarabb, tehát online be kell kerülniük a központi feldolgozórendszerbe, ahol a villámgyors kiértékelést követően történik meg a közvilágítás távoli szabályozása.

Képesség = keretrendszer + csapat
A BME AUT a SOLSUN projekt során saját fejlesztésű keretrendszert használ. Az úgynevezett SensorHUB képezi a kliensoldali adatgyűjtésnek, az adatok elemzésének és értékesítésének, továbbá az adatokra épülő alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztésnek az alapját, legyen szó a legkülönfélébb szakterületekről. E szakterületek (közlekedés, gyártósorok, egészségügy, okosváros stb.) az adatok jellegétől függően eltérnek egymástól, mindnek közös jellemzője azonban, hogy szenzorokon keresztül adatokat generálnak. Ezen adatok ugyanabba a keretrendszerbe, tehát a SensorHUB-ba tölthetők be, ott feldolgozhatók, onnan lekérdezhetők, majd az eredményekből különféle riportok készíthetők.

A keretrendszer segítségével a különböző szakterületekhez újrafelhasználható építőelemeket lehet készíteni, amelyek legószerűen illeszthetők egymáshoz. Mindennek a tetejére épülhetnek rá a legkülönfélébb webes és mobilalkalmazások.
– A keretrendszer mintegy kétéves munka eredménye. Célja kettős: egyrészt gyorsabbá teszi a fejlesztési folyamatot, másrészt alkalmazásával magas minőségű szoftverek születnek. A keretrendszer önmagában azonban kevés. Legalább olyan fontos, ha nem fontosabb a mögötte álló csapat. A csapatban három kategóriába sorolhatók a résztvevők. Két-három ember követi és elemzi a szakmai trendeket, ők a vízionálók. A második csoportba tartoznak a topkategóriás operatív megvalósítók. Ők mélyen ismerik a különböző informatikai technológiákat, összefogják az egyes területeket, ők a fejlesztők vezetői. Nálunk négy ilyen terület van: big data, háttérrendszerek, webes felületek, mobilkliensek. A harmadik csoportot a konkrét feladatok megvalósítói, oktatók és hallgatók képezik. Nagyon fontos, hogy itt mindenki tanul mindenkitől, az oktatói-hallgatói tudásáramlás tehát kétirányú, továbbá folyamatosan csatlakoznak új hallgatók a csapathoz. Ez a záloga annak, hogy a munkavégzés állandóan lendületben van. Ez a modell természetesen nem csupán a SensorHUB csapatot jellemzi, hanem tanszékünk egész működését. Alapvetően a csapat és a keretrendszer együttesének – amit mi képességnek nevezünk – köszönhető, hogy folyamatosan kapjuk a külső megbízásokat, időről időre nyerünk hazai és nemzetközi projekteket. Képzésünkbe tehát szervesen beépülnek a valós, ipari feladatok, amelyek sikeres megvalósítása természetesen anyagi előnyökkel is jár – mutatott rá Lengyel László, a BME AUT docense.

Innovációs díj – üzleti haszonnal
Szeptember végén két egyetemi kutatócsoport vehette át a BME Pro Progressio Alapítvány innovációs díját. A 2014-es kiváló innovációs teljesítményért járó elismerések egyikét a SensorHUB koncepció és keretrendszer című fejlesztés megalkotói kapták. A SensorHUB-ot több ipari és két European Institute of Innovation & Technology (EIT) Climate-KIC EU projekt keretében folyamatosan felhasználják. A projektek kézzelfogható feladatokat, innovatív fejlődést, nemzetközi kapcsolatrendszert és bevételt eredményeznek. A SensorHUB jelenleg is alapvető kutatási szolgáltatásinfrastruktúraként szolgál több akadémiai kutatás-fejlesztési projektben.

Kiválósági központ
Csaknem 400 ezer euró támogatással – a Műegyetem bázisán – okosváros kiválósági központot hoznak létre Magyarországon. A Horizon 2020 Teaming európai uniós kutatási program keretében a BME, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a berlini Fraunhofer Fokus és a chemnitzi Urban Software Institute konzorciuma kapta a feladatot. A projekt első fázisában ki kell dolgozni az üzleti terveket. A második fázisban – az üzleti tervek értékelése alapján – kilenc pályázat nyerhet. Ezután jöhet létre a kiválósági központ, majd indulhatnak el a konkrét tevékenységek, öt-hét évig jelentős, 15-20 millió euró uniós támogatással. A második pályázati forduló megnyeréséhez számottevő hazai kormányzati forrás is szükséges. A létrehozandó központ célja, hogy mind a hazai, mind a regionális okosváros-fejlesztésekhez komoly szakmai hátteret nyújtson. ”

Forrás:
Szenzorok a lámpaoszlopokon; Mallász Judit; Computerworld; 2015. október 8.
Lásd még korábbi cikkünket is.

Az okos városok fejlődése megállíthatatlan

„Október elején Győrben tartotta éves konferenciáját és szakkiállítását az Okos Jövő Innovációs Klaszter, a Széchenyi István Egyetem társszervezésében. Az esemény fő témája idén az okos technológiák alkalmazása az energetika és az okos városok fejlesztésének területén.

Borkai Zsolt, Győr polgármestere; Kara Ákos, infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár; és Dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora nyitotta meg a rendezvényt köszöntőbeszédével, majd az első nap délelőttjének főszereplői az energiapolitikai trendek voltak.

Dr. Lenner Áron Márk, belgazdaságért felelős helyettes államtitkár szerint az utóbbi évek technikai fejlődése komoly lehetőséget kínál arra, hogy Magyarország hosszútávon megteremtse energiafüggetlenségét, és a jelenleg 80% import kőolaj felhasználása helyett egyre nagyobb szerepet kapjon az elektromos közlekedés. Ennek támogatására jött létre az EU egyik első átfogó elektromobilitási stratégiája, a Jedlik Ányos Terv. A program célja ténylegesen megteremteni az elektromos mobilitás alapjait – törvényi és infrastrukturális szinten egyaránt. A program olyan elemekkel ösztönözné az elektromos járművek terjedését, mint az ÁFA tartalom mérséklése – vagy akár teljes elengedése – az út-, parkolási és behajtási díjak alóli mentesség, vagy a buszsávok használata.

Robert McNamara, a TechUK nevű szervezet társelnöke az Egyesült Királyságban épülő okos hálózatokkal kapcsolatos tapasztalatokat ismertette a közönséggel. Előadásában kiemelte, hogy a szervezet célja 2020-ra minden brit háztartásba eljuttatni az okosmérőket, amelyek segítségével lehetőség nyílik a fogyasztás optimalizációjára, amellyel végeredményben jelentős energiamegtakarítás érhető el. Számítások szerint az Egyesült Királyságban 19 milliárd fonttal lenne olcsóbb az okoshálózatok fejlesztése, mint a jelenlegi, hagyományos hálózatok ugyanolyan arányú megújítása.

Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke előadásában kiemelte, hogy Magyarország követi a nemzetközi trendeket az okos városok fejlesztésében. A szakember reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy a kelet-közép európai régióban Budapest kiemelkedő szerepet tölthet be az okos hálózatokkal kapcsolatos projektek terén. Ehhez a Okos Jövő Innovációs Klaszter folyamatos szakmai porondot kínál mind a gazdasági élet, mind a kormányzat szereplői számára.

Dr. Grabner Péter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal képviseletében beszélt a 2017-től kezdődő új árszabályozási ciklusról, valamint kiemelte, hogy bizonyos ügyféltípusok – például az előre fizetők, a késedelmes és rendszeres hátralékkal fizető ügyfelek – esetén eltérő problémák kezelésére jelenthet megoldást az új technológiák alkalmazása az energetikában.

A nap további részében a jövőbeli környezetünk volt az egyik fő téma, aminek keretében Dr. Szépszó Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat kutatója hangsúlyozta, hogy fontos felkészülni a klímaváltozásra, mivel 2050-ig nagyjából 1-3 C°-kal, míg az évszázad végére 4-5 C°-kal emelkedhet Magyarországon az éves középhőmérséklet. Dr. Kertész Miklós, az MTA tudományos főmunkatársa előadása szerint pedig a jövő nagy kihívásai a vízhez kapcsolódnak majd – kevesebb ivóvíz áll majd rendelkezésre, ugyanakkor több árvízre lehet számítani.

Dr. Varga Zoltán, a Széchenyi István Egyetem docense előadásában kiemelte, hogy az e-mobilitás területén jelentkező kihívásokat különböző időtávokban kell megoldani. A szakember által bemutatott előrejelzések szerint az elektromos áram leginkább középtávú megoldás, de hosszútávon a hidrogén üzemanyagcella jelentheti a jövő mobilitási megoldását.

A Jedlik Ányos Klaszter képviseletében Vörös Tamás ismertette a Jedlik Ányos Terv további részleteit, köztük a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket.

Gyenes Péter, a PwC senior menedzsere a jelen és a közeljövő trendjeibe engedett bepillantást, kiemelve a sharing ecomony és az M2M kommunikáció szerepét az okos városok fejlesztésében.

Szappanos Sándor, az E.ON Energiatermelő Kft. ügyvezető igazgatója szerint nagy kihívást jelent minden szolgáltató számára a fogyasztók szerepének változása, amint azok termelő, vagy részben termelő szerepben jelennek meg az energetika területén. A szakember ismertetett a közelmúltban, Győrben az E.ON segítségével megvalósult okos város projekteket, mint a Városindex, a Városszervíz, az okos közvilágítás, valamint az épület-energia menedzsment.

Az IBM iparági szakértője, Prikk János kiemelte, hogy új ipari forradalomban élünk, amelyben az emberek is szenzorokká válnak okos eszközeiken keresztül, amely nagyban segítheti az okos városok fejlődését. A szakember szerint fontos a szinergiák felismerése és kihasználása – például egy intelligens forgalomirányító rendszernek köszönhetően megszűnnek a dugók és gyorsabb lehet a vészhelyzeti reakció.

Kardos Eszter, az IP Systems termékmenedzsere az okos mérésről tartott előadást, amely az elosztóknál pontosabb méréseket és optimalizálást, a kereskedőknél extra profitot, míg a fogyasztóknál személyre-szabhatóságot és ellenőrizhetőséget eredményez.

A Cisco képviseletében Fulajtár József az okos városok kommunikációs architektúráját mutatta be a vállalat megoldásainak segítségével.

Az Okos Jövő Fórum második napját Csepreghy Nándor, a miniszterelnökséget vezető miniszter helyettese nyitotta meg, beszédében kiemelve az energiabiztonság kérdését, amelynek elérése érdekében először diverzifikálni szükséges Magyarország energiafüggőségét. Kijelentette továbbá, hogy a kormány tervei szerint a megújuló energiák használata a következő fejlesztési ciklusban 7-ről 15%-ra emelkedhet. A miniszterhelyettes ismertette továbbá, hogy a következő fejlesztési ciklusban 750 milliárd forintnyi forrás áll majd rendelkezésre innovációs célok megvalósítására, ami a korábbi érték háromszorosa.

Vígh Zoltán, az evopro BUS Kft. stratégiai tanácsadója a vállalat által fejlesztett moduláris busz bemutatása mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb károsanyag-kibocsátó jelenleg a transzport szektor. Krizsó Gergely, az AREUS Infokommunikációs Zrt. tanácsadója pedig az okos városok adatközpontjairól tartott előadást.

Musza István, a SAS Institute Kft. cégvezetője a dolgok internetéről szóló előadásában kiemelte, hogy a folyamatos innováció mellett a jelenlegi folyamatok optimalizálásáról, finomhangolásáról sem szabad megfeledkezni. Czinege Zoltán, a Persecutor Kft. energetikusa pedig az egyre több energiát használó adatközpontok energiafelhasználásának optimalizációjáról beszélt előadásában.

Dr. Almássy Kornél, a BKK Közút Zrt. vezérigazgatója bemutatta a vállalat által nemrégiben használatba vett statikus lézer mérési rendszert, amelynek segítségével minden eddiginél pontosabb képet kaphatnak a főváros infrastruktúrájáról. Először a négyes metrót, a rakpartokat, valamint a közúthálózatot térképezték fel az új módszerrel. Az új 3 dimenziós városmodell olyan új lehetőségeket tartogat, mint a precíz nyomvályú nyilvántartás, vagy akár a belógó faágak nyilvántartása. A BKK Közút jelenleg 1100 jelzőlámpát üzemeltet, amelyek működésének optimalizálásával folyamatosan javítható a közlekedés. Ehhez kapcsolódó fejlesztés lehet például az intelligens detektorok beépítése a lámpákba, amelyek az adott időszak forgalmi terheléséhez igazítják a működést. A fővárosban jelenleg 73 intelligens kamera és 347 db forgalomfigyelő kamera működik, amelyek rövidesen egy hálózatban segítik majd a hatékony közlekedést információk nyújtásával a központ számára.

Dr. Ferenczi Kristóf, az Andrékó Kinstellar ügyvédi iroda partnere előadásában hangsúlyozta, hogy az okos városok sok elemből állnak, amelyek szabályozása viszont eltérő. Gondoljunk csak az adatkezelés, az adatmegosztás, az elemzések és a végrehajtás szabályozásának eltéréseire.

Dr. Huszty Csaba, az Entel Kft. ügyvezetője a közeljövőben megjelenő 5G-s mobilhálózatról, valamint az alacsony energiafelhasználású LPWLAN hálózatokról tartott előadást, míg Kmethy Győző, a DLMS Felhasználói Szövetség elnöke a szabvány okos fogyasztásmérés területén történő felhasználását és lehetőségeit ismertette.

Monek Ferenc, az MVM NET Zrt. fejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a vállalat állami és professzionális felhasználásra kiépült M2M hálózata jövőre elérheti a 95%-os országos lefedettséget. A hálózat felhasználási lehetőségei között a szakember kiemelte a rendőrségi-, kormányzati- és honvédségi felhasználást, valamint az okosmérők kommunikációját.

A napot Szabó Ervin, a Prolan Zrt. vezérigazgató-helyettesének előadása zárta, aki az intelligens közvilágításról beszélt, kiemelve az olyan szolgáltatásokat, mint a lámpánkénti diagnosztika lehetősége a karbantartás-tervezés szolgálatában.

Az Okos Jövő Fórum 2015 keretében külön szekcióban sor került még a TÁMOP-4.2.1.C-14/1/KONV-2015-0005 keretében megvalósult Győri Tudás-Park című projekt záróeseményére is. Az előadásokon olyan, a program keretében megvalósult projekteket mutattak be az előadók, mint az egyetemen hibrid és elektromos járművek számára fejlesztett akkumulátor csomag vagy az intelligens mobil elektromágneses fiziológiai mérőkamra (IMEFM).”

Forrás:
Az okos városok fejlődése megállíthatatlan; BrandTrend; 2015. október 9.
Okos Jövő Fórum 2015

Újabb FEM projekt ellátására kapott megbízást a KIFÜ

„A KIFÜ portfóliója – a GSM-R projekt Felügyelő Mérnöki Szolgálatának (FEM) tapasztalatai, valamint az INTUT (Magyar Közút) FEM tapasztalatok alapján – újabb FEM projekt ellátására kapott megbízást a KÖZOP Irányító Hatóságtól.

A feladat a MÁV Zrt. és a MÁV Start Zrt. (röviden MÁV) működési folyamataiban, és azok informatikai támogatásában lévő hatékonyságnövelő lehetőségek kihasználására indított INKA (Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver és IT alkalmazás konszolidáció) projektjének felügyeletére irányul.

A KIFÜ ebben a projektben is hasznosítja az immár évek óta fejlődő, s egyre több európai uniós finanszírozású projektben szerzett projektmenedzsment és minőségbiztosítási tapasztalatait. A GSM-R-ben megkezdett, az INTUT-ban folytatódott, s most az INKA kapcsán továbbfejlesztett speciális FEM módszertan olyan független minőségbiztosítói szerepbe helyezi a KIFÜ-t, amelyben egyszerre hasznosítja az uniós projektek lebonyolítási tapasztalatait, valamint azokat a módszertanokat, amelyeket az informatikai projektek minőségmenedzsmentje terén évek óta fejleszt a szervezet.

Az INKA FEM, projektszerűen lebonyolításra kerülő minőség felügyelet, melynek során a módszertanokon túl hasznosíthatók az IT projektekben szerzett szakmai tapasztalatok, illetve a feladat ellátására kiírt közbeszerzési eljárásban nyertes alvállalkozók speciális SAP és IT ismeretei.

A KIFÜ FEM tevékenységét a sikerorientáltság jellemzi, hiszen feladatát elsősorban a felügyelt projekt megfigyelése, korai kockázat felismerése, valamint a projektek zökkenőmentes elszámolhatóságának érdekében kifejtett ellenőrző szerep jelenti. A FEM tevékenység során tanácsokkal látjuk el a megfigyelt projektet lebonyolító szervezetet, s ha szükséges, akkor a finanszírozó erős kontrolljának felhasználásával irányítjuk a kedvezményezettet a sikeres lebonyolítás érdekében. ”

Forrás:
Újabb FEM projekt ellátására kapott megbízást a KIFÜ; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2015. október 2.

Elindult a Nemzeti Smart City Platform megvalósítása

„Hogyan lehet bevezetni Magyaroszágot abba a “smart” korszakba, ahol a közigazgatás és a közszolgáltatások intelligens megoldásokkal működnek? “Nagyon sokat hallani manapság az intelligens városokról, felkapott téma mind a hazai médiában, mind külföldön. Azonban Magyarország adottságai sok mindenben mások, mint nyugati vagy keleti szomszédainké. Nem lehet általánosítani, hogy ami külföldön jó az nálunk biztosan jó lesz.” – kezdte prezentációját Kovács Zsolt, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. “Megpróbáltuk körbejárni, hogy a médiában gyakran hallható “smart világ” hogyan értelmezhető nálunk, merre kellene elindulniuk, milyen fejlesztéseket, hol érdemes elindítani, amivel a mindennapi életet lehet támogatni.”

Az okos szolgáltatások – legyen az közlekedési vagy egyéb – között fontos kapcsolatot képez a fizetés, az majd’ mindegyikben megjelenik valahol, ezért is érdekelt a területen a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 74 városban működtetnek mobilparkolást, ez biztosít egy országos keretet. Mivel látni akarták, hogy a majdan kifejlesztendő szolgáltatások üzletileg fenntarthatóak lesznek-e, a potenciális felhasználókat érdekli-e a dolog, végeztek egy országos reprezentatív közvélemény-kutatást több, mint 2000 fő részvételével. Kíváncsiak voltak arra, hogy az emberek mennyire ismerik az intelligens városok fogalmát, tudják-e mi az, és hogy ezen belül a különböző szolgáltatásoknak milyen az ismertsége, elfogadottsága, és mire volna az emberek szerint igény.

A megkérdezettek 14%-a, azaz közel 1,2 millió ember hallott már a “smart city” kifejezésről, és 37%-uk kedvezően tekint az ilyen fejlesztésekre. Viszont konkrét projektet említve már több, mint 60%-os arányban tartották azokat hasznosnak. A legfontosabb eszköz, a mobiltelefon már adott, mert itthon 8,5 millió embernek van, és ezek fele okostelefon – persze már nem is nagyon kapható más. Ezek többsége nem csak beszélgetésre használja készülékét, hanem alkalmazásokat is futtat. “Ez kinyítja az utat arra, hogy el lehet indulni egyéb szolgáltatások felé.” – mondta.

Azonban közel sem rózsás a kép: mivel a válaszadók többsége nem tartotta magát szakértő felhasználónak, illetve felüknek nincs is okostelefonja, őket előbb meg kellene tanítani használatukra, illetve adott esetben – főként az időseknél – el kell vonatkoztatni a mobiltelefontól és egyéb okos megoldásokat is ki kell majd dolgozniuk. 23 százalék egyértelműen elutasítja a smart megoldásokat; szerinte ezt el kell fogadni, együtt kell élni azzal, hogy van egy csoport, amelyik idegenkedik attól, hogy a felhőben tárolják vagy megosszák az adatait, és túl nagy biztonsági kockázatnak tartja ezt. Az is figyelmeztető jel, hogy a hazai parkolást és autópálya-matrica eladásokat működtető cég szolgáltatásait javarészt SMS-sel veszik igénybe, mindössze 17-20 százalék használ alkalmazást.

“Amikor elkezdtünk a smart city programmal foglalkozni célul tűztük ki, hogy próbáljunk meg olyan demonstrációs programokat létrehozni, amely túlmutat az elméleti alkotómunkán, és megpróbálja az embereknek kézzel foghatóan megmutatni hogy mire jók ezek az okos megoldások. Tervezünk egy intelligens parkolórendszert, ahol információkat lehet nyerni a szabad parkolóhelyek számáról és hogyan lehet oda elnavigálni, illetve tervezzük annak bemutatását hogyan lehet mobiltelefonnal közösségi közlekedést igénybe venni.” – mondta Kovács Zsolt.

“Az egészségügyi fejlesztéseket nagyon nagy arányban fontosnak tartják az emberek. Ma már elérhetők olyan technológiák, melyek például az idősek életét segítik. Egyik kollégánk pár hónapja vett a nagypapájának egy olyan órát, amellyel nyomon tudják követni hogy hol jár, mert időnként elkóborol otthonról. Beállítja a GPS koordinátákat, és ha a nagypapa kimegy az udvarról kap egy SMS-t és utána tudnak menni, vissza tudják hozni. De az is segítő megoldás lehet, ha az otthoni vérnyomásmérő adatait el tudjuk küldeni a háziorvosnak.” – említett néhány példát.

Következő lépésben az önkormányzatok igényeit akarják felmérni, hiszen mindenhol helyi projektek zajlanak. Ők maguk nem akarnak önkormányzati projekteket fejleszteni, hanem csak egy keretet adnak, hogy azokat könnyebben lehessen létrehozni. Fontos a különböző szolgáltatások közötti átjárhatóság, azaz hogy ne szigetszerű megoldások jöjjenek létre. Erre példaként a városkártyákat hozta fel, melynél nagy hátrány lenne, ha azok a közlekedésben nem alkalmazhatók. A városkártyák a helyi kedvezményeket is tudják kezelni, és akár arról is meg lehet bizonyosodni, hogy jogosan veszi azt az ember igénybe. (Tehát ha valahol nem lakik valaki életvitelszerűen, hanem csak kiadja albérletbe a lakását akkor adott esetben a kedvezmény sem biztos, hogy jár.)

Közigazgatási fejlesztéseknél legegyértelműbb célnak azt tartotta, hogy az embereknek ügyintézéshez ne kelljen elmenniük egy okmányirodába, hanem otthonról vagy akár mobilról is megoldhassák azt. Ehhez persze megfelelő azonosítás és fizetési lehetőség kell. A fejlesztésekhez EU-s támogatások is lehívhatók, uniós szinten viszont a legfőbb cél a környezetvédelem, hiszen kevesebb energiafelhasználással, hatékonyabban működhetnek a városok. Jelen pillanatban egy platformot terveznek, a munka felénél járnak. Jövőre indulhatnak az egységes elvekre épülő városi projektek, és már majd a gyakorlati megvalósításról tudnak beszélni, hiszen a pilotmegoldások után komplett városi rendszerek felépítése a cél.

A globális fizetési megoldásokkal kapcsolatban, mint a Google, a Samsung vagy az Apple Pay elmondta, hogy előbb-utóbb készülnie kell egy átjárhatóságot biztosító keretnek. “Nekünk az a szerepünk, hogy a közszolgáltatásokat kinyissuk, tegyük lehetővé azt, hogy egységes módon lehessen fizetni, ezeknek a szereplőknek meg az a feladatuk, hogy a felhasználókat ki tudják szolgálni, és hogyha tovább akarunk menni, akkor valahol el kell tudnunk kezdeni együttműködni. Hogy erre lesz-e például valamilyen EU-s koordináció, az még jó kérdés. Szerintem 5-8 éven belül ezek össze fognak érni.””

Forrás:
Itthon is van igény intelligens városi megoldásokra; SG.hu; 2015. október 7.
Elindult a Nemzeti Smart City Platform megvalósítása; Nemzeti Mobilfizetési Zrt.; 2015. október 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Németh Lászlóné és Szarka Zsolt a Magyar Posta megújulásáról

„…A Magyar Postánál létszámleépítés nem cél, mert bár a hatékonyságon lehet javítani a Posta és a takarékszövetkezeti hálózat integrációjával is, de a közműszolgáltatások postai megtámogatása egyúttal plusz feladatokat is jelent. Némethné szerint – a kiskereskedelmi tevékenységgel szemben – egyértelműen illik a Posta alapfunkcióiba, hogy bekapcsolódik a pénzforgalmi tevékenységet bonyolító szereplők körébe. Ez azt jelenti, hogy megkísérli kihasználni azt a fiókhálózatot, ami a legnagyobb forgalmazási potenciálok egyike, beszéljünk akár értékpapírokról, akár befektetési jegyekről.

Eközben olyan új és korszerű tranzakcionális szolgáltatásokat indít, mint például a csekkautomata, a QR kódos, internetes vagy éppen az ingyenes bankkártyás csekkbefizetés. Az államtitkár szerint ugyanígy a postai fiókhálózatban rejlő nagy lehetőség kihasználását jelenti az a már megkezdett folyamat, hogy a nemzeti közműszolgáltatás tevékenységéhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokba is bekapcsolják a postát. Ezek a változtatások pótolni tudják azt a bevételkiesést, amit a hagyományos postai tevékenységek, például a levélforgalom világszerte tapasztalt volumencsökkenése okoz. Ezek a változtatások egyúttal modernizálják és versenyképesebbé is teszik a Postát, ami azért fontos, mert a piacra belépő új szereplők a postai szolgáltatások köréből a leginkább profitot termelő részeket akarják átvenni, és így akarnak versenyezni a postával. Úgy látja, hogy az eddig megtett változtatások megfelelő válaszlépést jelentenek a versenytársakkal szemben…[Napi.hu]”

—–

„„Előremenekül” a Magyar Posta: miközben a hagyományos postai szolgáltatások forgalma csökken, modern újításokkal növelik a bevételeiket, emelik a színvonalat, és informatikai fejlesztésekkel csökkentik a költségeiket. Várhatóan elektromos autókat is használnak majd, és a bolti pénztáraknál is lehet majd csekket befizetni – mondta lapunknak adott interjújában Szarka Zsolt vezérigazgató.

Sokat jár postahivatalokba?
Magánemberként nem, hivatalból igen. A postán veszem át az ajánlott leveleket, más szolgáltatásokat inkább a Magyar Posta mobilalkalmazásával intézek, mint a csekkbefizetés. Hivatalaink szolgáltatáskínálatát úgy alakítjuk, hogy tudjuk: sokak előnyben részesítik a személyes ügyintézést, mások viszont nem szeretnének postára járni, annak ellenére, hogy már ritkán kell sorban állni… Az Első Nemzeti Közműszolgáltató ügyfélszolgálati pontjai is elérhetők már, egyre több helyen. A cél, hogy a posta hálózati kapacitását is minél jobban kihasználjuk.

Bár hivatalosan már egy ideje liberalizált a postai piac, mostanában jelenik meg a piacon az első versenytársuk. Nem félti a cégét?
A könnyű, 50 gramm alatti levelek esetében az új piaci szereplő engedélye Budapest területére korlátozódik, de működésüket még nem kezdték meg. A verseny minket is jobb munkára ösztönöz, ugyanakkor az országos hálózatunk és a Magyar Posta tradíciói komoly előnyt jelentenek. Kire bízzuk leveleinket, ha nem egy régóta ismert, hiteles, megbízható és számos helyen elérhető cégre?

Az új szereplő megjelenésével az állami szereplőknek közbeszerzésen kell majd kiválasztani a postai szolgáltatót?
Mindig az adott cégre érvényes szabályok szerint kell eljárni. Ha ilyen eljárásban kell versenyeznünk, akkor is tudunk nyerő ajánlatot tenni, hiszen legnagyobb ügyfeleink eddig is a hatékonyabb és versenyképes árazást várták el tőlünk. A Magyar Posta erőssége, hogy számos kiegészítő szolgáltatást is nyújt, kiszolgálva ügyfeleink minden igényét. Versenyképességünket minden téren meg kell őrizni, illetve ahol lehet, javítani kell.

A postavállalatokat Európa-szerte elmaradott és lassú böhömként tartják számon. Ez nem hátrány?
A tradíció és az innováció ötvözése, a több lábon állás és az ügyfélbarát kiszolgálás meghozza a gyümölcsét. Ma a Magyar Posta sokkal erősebb vállalat és brand, mint néhány éve volt. Az embereknek számos más utat is kínálunk, hogy befizethessék számláikat, van csekkautomata és mobiltelefonos alkalmazás is, utóbbiban követhető a csomagok útja – mindezeket értékelik az emberek. Hiszen nem kell igazodni a posták nyitva tartásához. Az, hogy jó állapotú járművek gurulnak az utakon, mind-mind javítják a Magyar Posta megítélését. Elkezdtük az elektromos autók tesztelését is annak érdekében, hogy csökkentsük a környezetszennyezést.

A csökkenő forgalom mellett az utóbbi években folyamatosan drágultak a postai szolgáltatások. Ha ez így megy, luxus lesz a levélfeladás, önök pedig veszteségesek lesznek?
A levél- és a csekkforgalom csökkenése folyamatos tendencia, de más az üteme ennek a lakossági, illetve az üzleti szegmensben. Utóbbiban számos ok miatt lassabb a csökkenés, de ezért mi is sokat tettünk a szolgáltatások modernizálásával. A fehér csekk több mint két évvel ezelőtti bevezetésével és számos új, elektronikus fizetési megoldással sikerült lelassítanunk a csökkenést. A csomagforgalom viszont tíz százalékot meghaladó mértékben nőtt az elmúlt két évben. Új termékeinknek, valamint szigorú gazdálkodásunknak köszönhetően továbbra is nyereségesek tudunk maradni. Jelenlegi pénzügyi eredményeink szerint az előző évinél magasabb nyereséget várok 2015-re.

Mégis, 2010 óta nem fizettek osztalékot a tulajdonosnak. Miért?
A vállalat szempontjából a tulajdonos által meghatározott stratégia megvalósítása, illetve a megtermelt eredmény a meghatározó értékmérő, ebből a szempontból az elmúlt két és fél év számai önmagukért beszélnek. Az osztalékról a tulajdonos, esetünkben az állam képviselője dönt, mi nyilván tehetünk javaslatot. Az elmúlt időszakban – amióta a Magyar Postát új menedzsment irányítja – maximálisan elismerték a vállalatcsoport modernizálása, illetve a liberalizált postai piacra való felkészülés érdekében tett erőfeszítéseinket, ezért a megtermelt eredményt a jövő érdekében fejlesztésre használhattuk fel. 2014-ben tizenötmilliárd forintot fordítottunk beruházásokra. Az új levélfeldolgozó gépsor, a kocsiflotta 2013-ban kezdődött megújítása és a posták folyamatos modernizálása, valamint az elektronikus szolgáltatások fejlesztése mind a jövőnk érdekében történő befektetés.

Ha csökken a forgalom és nagy a hálózat, akkor nőnek a fajlagos költségek. Mivel tudják ellensúlyozni mindezt költségoldalon?
Szervezeti változásokkal, például az irányítási területek létszámának 25 százalékos csökkentésével, a működési folyamatok átszervezésével szorítottuk le a költségeket. Komoly megtakarítás a kocsipark GPS-rendszere, amely a 2700 haszongépjármű-állományunknál már százmilliós megtakarítást jelenthet.

A csomagforgalom az online kereskedelemmel nyilván nő, de nagy versenytársak a futárszolgálatok. Fel tudják venni a kesztyűt?
Az MPL szolgáltatásain keresztül vagyunk versenyben, és jelentős fejlesztéseket tervezünk az eddigiek mellé. Míg 2008-ban 8 millió darab csomagot, addig idén ennek közel dupláját, kb. 15 millió csomagot fogunk kézbesíteni. A csomagkézbesítő automaták és a Mol-kutaknál működő PostaPontok sikeresek, a hálózatot pedig még az idén új partner bevonásával bővítjük. Fejlesztjük a csomagnyomkövető rendszert, a kézbesítőknél pedig hamarosan lesz Paypass kártyák elfogadására alkalmas terminál, hogy az utánvétes csomagokat helyben ki tudják fizetni a címzettek.

Mintegy fél éve lehet kártyás fizetésként csekket feladni a postákon, ám ha egy ajánlott levelet akarok feladni, azt nem tudom kártyával kifizetni. Meddig lesz így még?
Az, hogy a csekkbefizetés lehetővé vált kártyás fizetésként, egy sor jogszabály-módosításnak és a pénzügyi rendszereink fejlesztésének az eredménye. Több évtizedes restanciát dolgozott le a Magyar Posta ezen a területen, egyes pontokon mesterséges monopóliumokat is fel kellett számolni. Az év végére befejezzük ezt a munkát, és minden úgy működik majd, ahogy az ügyfelek elvárják. A csekkbefizetésnél a kártyahasználat nagymértékben növekedett, a korábbi 1-2 százalékos arányról három hónap alatt immár tíz százalékot tesz ki, ami mintegy 3 millió tranzakciót jelent. Elkezdjük telepíteni az olyan csekkautomatákat is, amelyek elfogadják a készpénzt is, a kézzel kitöltött csekkeket már most tudják olvasni.

Sok olyan szolgáltatásról beszélünk, amit nagyon értékel a városi ember. De mivel kedveznek a falusiaknak? Ott korán bezár a posta, sok helyütt nincs bankautomata, és nemigen esnek hasra a csomagfelvevő automatáktól sem.
A kistelepüléseken meglévő postahivatalokban is ugyanúgy fejlesztjük a pénzügyi szolgáltatásokat, ahogy a nagyobb városokban. Sok helyen a Magyar Posta az egyedüli szolgáltató, mert még takarékszövetkezet sincs az adott településen. Emellett a kiskereskedelmi egységeken keresztül is igyekszünk még hatékonyabban biztosítani a posta jelenlétét, jelenleg zajlik a mobil-postaautók felszerelése bankkártyás ingyenes csekkbefizetésre is alkalmas terminálokkal. Tárgyalunk kiskereskedelmi hálózatokkal is azért, hogy a csekkbefizetés lehetővé váljon a pénztáraknál is, hiszen ezzel rengeteg időt spórolunk meg az embereknek.

Jó két éve már postások is leolvasnak mérőórákat. Bejött ez a szolgáltatás?
Miután 2013 végén megvásároltuk a Díjbeszedő Holdingot, amelynek tevékenysége számos közműszolgáltatás nyújtása, például a mérőolvasás is. Rengeteg szinergiát tudunk kiaknázni. A mérőóra-leolvasás a díjbeszedőhöz kapcsolt tevékenység kell hogy legyen, a kézbesítők csak ott végzik ezt, ahol belefér az idejükbe. Ezzel teljes körű szolgáltatásokat tudunk kínálni a közműcégeknek, például az állami közműholdingnak is, hiszen a megnövekedett ügyfélszámra is megvannak a korszerű megoldások. Továbbá a Díjbeszedő és a Magyar Posta ma már egyesített nyomdája regionális szinten is kiemelkedő kapacitást biztosít, méghozzá egy vállalatban, az EPDB Zrt.-ben, és egy telephelyen.[nol.hu]”

Forrás:
Kitart a rezsicsökkentés, felveszi a kesztyűt a Posta; Napi.hu; 2015. október 5.
Hamarosan a boltokban is feladhatjuk a csekkeket; Varga G. Gábor; nol.hu; 2015. október 5.

Egyházi állásportált indított közösen hét szerzetesrend

„Egyházi állásportált indított csütörtökön egy konzorcium, amely hét, közoktatási intézményeket fenntartó szerzetesrendből áll. Az oldal oktatási, szociális és egészségügyi területen kínál állásokat – közölte a konzorcium vezetője, a Piarista Rend Magyar Tartománya. A közlemény szerint a www.egyhaziallas.hu oldalt elindító konzorciumot a piaristák mellett a Boldogasszony Iskolanővérek, a Congregatio Jesu (Angolkisasszonyok), az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya (jezsuiták), a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, valamint a Szalézi Intézményfenntartó alkotja, az általuk fenntartott iskolákban és óvodákban országszerte 15 ezer gyermek keresztény szellemű nevelése, oktatása zajlik.

Az oldalon a történelmi egyházak fenntartása alatt álló intézmények oktatási, szociális és egészségügyi területre szóló álláshirdetései olvashatók. A portált a közleményben hiánypótlónak nevezték, jelezve: eddig még senki nem nyújtott álláshirdetési szolgáltatást koncentráltan a vallásos értékrendet magukénak valló vagy erre nyitott álláskeresőknek, sem a történelmi egyházi fenntartású intézmények számára. A júniusban elindított úgynevezett bétaverzión az intézményi hirdetők száma megközelítette a százat, és csaknem 5300 felhasználója lett az oldalnak.

A kezdeményezést a közeljövőben a vallásos értékrendet magukénak érző cégek hirdetéseivel is bővíteni kívánják, ezzel is biztosítva az állásportál önfenntartó működését. A konzorcium tavasszal 180 millió forintos uniós támogatást nyert el intézményfejlesztésére, az állásportált is ennek keretében indították el.”

Forrás:
Egyházi állásportált indított közösen hét szerzetesrend; SG.hu/MTI; 2015. október 8.

Közösségi fizetési rendszert integrál Magyarország legismertebb apróhirdetési oldala

„Elsőként a Jófogás.hu oldalon fizethetnek egyenesen az apróhirdetések feladóinak a magyar vásárlók. Az eBayhez hasonló üzleti modell garanciát is nyújt: a pénzt a fizetési rendszert szolgáltató Barion a sikeres üzlet visszaigazolásáig csak befoglalja a vevő kártyáján.

A 800 ezer regisztrált felhasználóval bíró Jófogás.hu oldalon hamarosan közvetlenül egymás számára indíthatnak fizetést a piactér szereplői, méghozzá kártyadíj levonása nélkül. A rendszer az eladók számára garantálja, hogy a leütött tárgyak ellenértékét a vevő megtéríti, ugyanakkor a vásárlók számára is biztonságosabb lesz. A pénzügyi tranzakciót ugyanis az elszámolási rendszert szolgáltató Barion bonyolítja le, amely az összeget a fizetéskor csak befoglalja a vásárló bankkártyáján. Az áru ellenértéke pedig akkor kerül az eladó számlájára, ha a vevő visszaigazolta, hogy rendben átvette, amit megrendelt.

„Folyamatosan azon dolgozunk, hogy megkönnyítsük a felhasználóink életét, egyszerűbbé tegyük számukra az adásvételt, ezért már eddig is gondolkodtunk hasonló elszámolási rendszer bevezetésén, de nem létezett olyan cég az országban, amelyik ezt szolgáltatni tudta volna. A valódi közösségi gazdaságnak azonban új és innovatív megoldásokra van szüksége, mert a hagyományos fizetési módszerek nem elég gyorsak, és nem bátorítják eléggé sem az eladókat, sem a vásárlókat” – mondja Palocsay-Zubor Géza, a Jófogás.hu ügyvezetője.

A Barion alig egy hónapja mutatta be új fizetőkapuját, mely lehetővé teszi a közvetlenül egymás felé lebonyolított közösségi tranzakciókat. A rendszerben végrehajtott fizetések biztonságát garantálja, hogy a megadott adatokat kizárólag a cég kezeli, a Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján és felügyelete mellett. Így a vevők kártyaszámát vagy személyes adatait sem az eladók, sem a Jófogás.hu nem ismerik meg. A kényelmet emellett fokozza, hogy a kártyaadatokat csak egyetlen alkalommal kell begépelni, ezután akár egy gombnyomással lehet fizetni a Jófogás alkalmazásán keresztül.

A portál a kártyás fizetési hajlandóság növekedését és több kártyás tranzakciót vár az új rendszertől, amely várhatóan még ebben az élesedik az oldalon.”

Forrás:
Egymásnak fizethetünk a Jófogáson; DigitalHungary; 2015. október 9.

Törvények, rendeletek

A Kormány 1715/2015. (X. 6.) Korm. határozata az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program módosításáról

„A Kormány
1. elfogadja az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program módosításáról szóló javaslatot az Európai Bizottsággal történő hivatalos tárgyalások alapjául a következők szerint:
a) konvergencia és regionális versenyképesség célkitűzések közötti megosztási kulcs akként módosuljon, hogy az irányító hatóság projektenként – azok jellegétől függően – eltérő megosztási kulcsot alkalmazhasson,
b) „az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybe vétele a lakosság/vállalkozások körében” megnevezésű átfogó célhoz rendelt indikátor lakosságra vonatkozó kiinduló értéke 29%-ról „nem áll rendelkezésre adat” szövegre változzon,

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során a 1. pontban foglalt módosítások érdekében eljárjon,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon az 1. pontban elfogadott módosítási javaslatnak az érintett monitoring bizottság elé terjesztéséről, és az Európai Bizottság részére történő hivatalos benyújtásáról.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1715/2015. (X. 6.) Korm. határozata az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program módosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 144. szám, 2015. október 6.; 20228. oldal (pdf)