Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A több mint ötmilliárdos Nemzeti Adatvagyon Szolgáltatásfejlesztés (NAVASZ) projekt keretében kapcsolják össze a közhiteles nyilvántartásokat

„Mintegy 5,419 milliárd forintból fejleszti az Idomsoft Zrt. vezette konzorcium a három fő közigazgatási nyilvántartási rendszercsoportot idén év végéig, a Nemzeti Adatvagyon Szolgáltatásfejlesztés (NAVASZ) projekt a Széchenyi 2020 programban uniós támogatással valósul meg – jelentette be Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Hozzátette: a fejlesztés lényege, hogy a közigazgatási szervezetek nem saját nyilvántartásokat építenek és fejlesztenek, hanem a közhiteles adatbázisokból kapják meg a legfrissebb adatokat. A projektben létrejövő fejlesztések átláthatóbb ügyintézést, a közigazgatási intézményi kör számára biztonságosabb adatkezelést tesznek lehetővé. Kiemelte: az e-ügyintézésnek az állampolgárokról kell szólnia, akik a fejlesztés eredményeképpen még könnyebben, gyorsabban és egyszerűbben intézhetik majd hivatalos ügyeiket.

Ignácz István nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár ismertette: az igazgatási ügyek az élethelyzetekhez igazodnak majd, azaz például az okmányok elvesztése esetén egy ügyintézéssel lehet majd pótolni mindent, a korábbi több eljárás helyett. Mintegy 186 ezer, jogosultsággal rendelkező használja Magyarországon a közhiteles nyilvántartásokat a közigazgatási oldalról. Jelenleg több mint 40 ügyet lehet elektronikusan intézni, ez jelentősen bővül majd: a NAVASZ projekt ezeket a nyilvántartásokat – személyiadat- és lakcím-, közúti közlekedési- és okmány-nyilvántartásokat, valamint az azokat kezelő szakrendszereket aktualizálja. Így nem fordulhat majd elő az, hogy ugyanannak a személynek más helyesírással szerepeljen a neve például a földhivatali nyilvántartásban, mint a lakcímnyilvántartásban – mondta.

A főbb intézkedések közé sorolta az együttműködésre kötelezett hatóságok közötti kapcsolattartás megkönnyítését. Az emberek a gyorsabb és olcsóbb közigazgatást fogják mindebből érezni, egy helyen szeretnék elérhetővé tenni valamennyi ügytípust – tette hozzá.

Arató Dávid, a konzorciumot vezető IdomSoft Zrt.vezérigazgatója közölte: új személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szakrendszer jön létre, bővülni fog az ügyfelek által jelenleg is elektronikusan intézhető ügyekben a használható ügyintézési csatornák és ügyek száma. Példaként említette, hogy könnyebben lesz kezelhető az indító adat megadása, az e-személyi vagy személyi szám megadásával a szükséges űrlapok automatikusan kitöltődnek a személyes adatokkal. Bevezetik az elektronikus lakcímbejelentést, az ügyek köre kibővül a tartózkodási hely bejelentésével, hosszabbításával, és egyebek között az érvényesség-ellenőrzéssel is. A közlekedési nyilvántartás megújításával és továbbfejlesztésével pedig egyebek között a járművek első forgalomba helyezését online lehet majd intézni.

A konzorciumban a Belügyminisztérium általános szakmai irányítóként és a hatósági feladatok végrehatójaként vesz részt, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) minőségbiztosítási feladatokat lát el, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. főleg alapinfrastruktúra fejlesztésekkel járul hozzá – ismertette Arató Dávid. A fejlesztések olyan minőségi változást eredményeznek, mint amilyen a nyomógombos telefonokról az okostelefonra váltáskor következett be – mondta a vezérigazgató.”

Forrás:
Több mint ötmilliárd forintból fejlesztik a közigazgatási nyilvántartási rendszereket; Belügyminisztérium; 2018. február 20.

Egy okosabb okosváros – platformszolgáltatás Torontóban

„Toronto keleti részén, az Ontario-tó partján elterülő városrészt ma a beton és a szemét uralja. Vízművek és áramszolgáltatók, parkolóterületek, tél hajótárolók és hatalmas silók uralják a tájképet. Az egész terület leromlott állapotú, rosszul kihasznált és szervezett. Az MIT Technology Review ugyanakkor egy olyan kísérletről számol be, amelyben a Google anyavállalata, az Alphabet egyik cége, a Sidewalk Lab kezdett bele egy olyan ambiciózus terv megvalósításába, amelynek eredményeképpen a városrészt a világ egyik leginnovatívabb városi környezetévé alakítanák át. Ebben a vízióban vezető nélküli buszjáratok helyettesítenék a magánautózást; okos közlekedési jelzések szabályoznák a járművek, kerékpárosok és gyalogosok forgalmát; robotok szállítanák a hulladékot és a postai leveleket a földalatti csatornákban; valamint moduláris épületekkel szolgálnák ki a tervek szerint egyre növekvő számú népességet és cégeket.

A 2000-es évek elejétől az okosvárosok divatos törekvésnek számítanak, a modern informatikai technológiát használva fel az energiafelhasználás és a szennyezés csökkentése, a hatékonyabb közlekedés-szervezés érdekében, gazdag bérlőket vonzva az adott területekre. Országok sora, közük Kína, Dél-Korea vagy éppen az Egyesült Arab Emírségek fejlesztőket bíztak hatalmas területek átalakítására, a lepukkant városrészek vonzóvá tételére. Az elemzés szerint ezek nagy részében az eredmények elmaradtak a szárnyaló ambícióktól. A 2015-ben alapított Sidewalk Lab ugyanezt a hullámot igyekszik meglovagolni, az információs technológiát használva fel a városi problémák kezelésére, azzal a sajátossággal, hogy ebben szorosan együttműködik a helyi közösséggel, a technológiai megoldásokat a helyi igényekre szabva. Nem csak arra törekedve, hogy 100 évre meghatározzák a város jövőbeli arculatát, hanem hogy már rövidtávon is Toronto meglévő vitalitásához és karakteréhez kapcsolódjanak. Az említett környék, Qayside lett a Sidewalk első nagy projektje, egy olyan 12 acre (kb. 5 hektár) nagyságú területen, amelyet a szövetségi, tartományi és városi önkormányzatok által közösen fenntartott Waterfront Toronto ügynökség tulajdonol, a várakozások szerint mintegy ötezer embernek adva ottont a jövőben – siker esetén kiterjesztve a projektet szomszédos területekre is.

A projektben az önvezető járműveknek döntő szerepe lesz. A precíz navigáció és a közlekedési szabályok következetes betartása miatt többek közt azzal az előnnyel, hogy keskenyebb utak is elegendők lesznek a közlekedésre, több teret hagyva a járdáknak és parkoknak. A közlekedés ilyen irányú fejlesztése becslések szerint hatezer dollárt takaríthat meg a helyben élőknek. Mindennek kulcsa a felszíni mozgások rendszeres és pontos érzékelése, monitorozása. Az adatközpontú megközelítés a hosszú távú tervezést is segíti, gyors és költséghatékony változást eredményezve, a helyben élők zavarása nélkül. A Waterfront Toronto és a Sidewalk Lab megegyezése alapján az első szakasz már elindult, az építkezések jövő évben kezdődhetnek.

Egy számítógépes technológiai hátterű cégtől nem meglepő módon, a Sidewalk az okosvárosokat az okostelefonok módjára fejlesztené, amelyben saját maga csak a platformot és az alapvető eszköztárat biztosítaná, a fejlesztések nagy részét külső szereplőkre bízva. Ez a megoldás abban is segíti a céget, hogy a Föld bármely könnyen a helyi igényekre szabhatják a szolgáltatásokat.

A mindenütt jelen lévő érzékelők és a hatalmas mennyiségű gyűjtött adat természetesen adatvédelmi aggályokat is kelt sokakban. Nem csak a közlekedési folyamatokat mérik és dolgozzák fel, hanem az épületek kihasználtságát, az elfolyó szennyvíz mértékét, de még a szemetesek telítettségét is. A Sidewalk az aggodalmakra azzal felelt, hogy a gyűjtött információkat nem kapcsolják össze a Google rendszereivel (miközben annak térképes és felhőszolgáltatásait természetesen felhasználják), az adatokat pedig nem személyhez köthetően mérik. Példaként említve a gyalogos forgalom mérését, ahol vagy lézer-alapú távérzékelővel vagy alacsony felbontású kamerával mérik, amelynek során nem lehet egyéneket azonosítani. A megbízásnak mindenesetre része, hogy a cégnek megnyugtató válaszokat kell adnia a helyben élők aggodalmaira, amelynek érdekében – akár a városházán is – nyilvános vitákat, szakértői kerekasztalokat és tervezői versenyeket szerveznek a következő hónapokban.

A Waterfront Toronto vezetője szerint Quayside nem lehet gazdag emberek enklávéja vagy elszigetelt technológiai folyosó. Olyan megoldást keresnek, amely mindenki számára élhető helyet biztosít a munkára, kikapcsolódásra és családi életre, világviszonylatban is követhető mintát ajánlva az okosváros-fejlesztésekhez.”

Forrás:
A smarter smart city; Elizabeth Woyke; MIT Technology Review; 2018. február 21.
Lásd még: Sidewalk Lab
Sidewalks Lab; Wikipédia
Sidewalk Toronto
Alphabet Is Trying to Reinvent the City, Starting With Toronto; Aarian Marshall; Wired; 2017. október 19.
When a Tech Giant Plays Waterfront Developer; Laura Bliss; CityLab; 2018. január 9.
Google wants to run cities without being elected. Don’t let it; Jathan Sadowski; The Guardian; 2017. október 24.

Közigazgatás, politika

Bürokratikus terhek csökkentése: hónapok helyett akár néhány nap alatt elvégezhető február elejétől a gázkészülékek cseréje

„Hónapok helyett akár néhány nap alatt elvégezhető február elejétől a gázkészülékek cseréje – mondta a Miniszterelnökség kabinetügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.
Bartal Tamás azt mondta, a kormány ésszerű szabályokat vezetett be a gázkészülékek cseréjére, mostantól egyáltalán nem szükséges az elosztócég közreműködése a cserefolyamatban.

Ha a cserével együtt a gázvezetéket is át kell alakítani, akkor ezentúl a tervező ellenőrzi és igazolja, hogy a terveknek megfelelően kivitelezték-e a munkát. Mivel a folyamatból kivettek egy “felesleges szereplőt”, egyszerűsödött az eljárás – tájékoztatott.

“Ez azt jelenti, hogy Magyarországon körülbelül hétmillió embert és több százezer céget érint (…), és mindenre vonatkozik, főzőlapokra, cirkó kazánokra, kombi cirkókra, tűzhelyekre” – mondta.”

Forrás:
Hónapok helyett akár néhány nap alatt elvégezhető február elejétől a gázkészülékek cseréje; Miniszterelnökség; 2018. február 19.

Új kormányablakot adtak át a Nyugati pályaudvaron

„A kormányzat közigazgatás-fejlesztési terveinek megfelelően már 270 kormányablakban intézhetik ügyeiket az emberek, 29 városban – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a budapesti Nyugati pályaudvaron, ahol új kormányablakot adtak át.
Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy a MÁV integrált állomás- és ügyfélszolgálat-fejlesztési programja keretében már 6 vasútállomáson működik kormányablak és további 7 megnyitását tervezik, köztük március 31-én a budapesti Keleti pályaudvaron. Ezáltal hasznosan eltölthetik a várakozási időt az utazók a vasútállomáson – mondta.

A fejlesztés további eleme az informatikai rendszer megújítása, amelynek nyomán 2019-ben már összekapcsolódnak a kormányhivatalok a többi között a földhivatali vagy a közlekedési-hatósági ügyintézési rendszerrel. Fontos elemnek tartják az esztétikus környezet kialakítását is – fűzte hozzá.

Az államtitkár közölte, a kormányablakokban már 1500 fajta ügytípus kezelésére nyílik lehetőség. Ennek köszönhetően az elmúlt évben csaknem 15 millió ügyet intéztek a kormányablakokban az emberek, ami a területi közigazgatás ügyfélszámának kétharmada – mondta Kovács Zoltán.

György István, a főváros kormánymegbízottja kiemelte, hogy Budapesten már 29 kormányablak működik, vagyis több kerületben kettő is. Ezeknek az elmúlt évben több mint 2,5 millió ügyfelük volt.

Pál László, a MÁV stratégiai vezérigazgató-helyettese hasznosnak nevezte, hogy a program keretében nem csupán új kormányablakok jönnek létre, hanem megújulnak a többnyire városképi jelentőségű, sokszor leromlott állapotú vasúti épületek is.

A Nyugati pályaudvaron az ügyfélszolgálatot a Ceglédi váróban alakították ki. Az épület 435 millió forint felhasználásával újult meg az Európai Unió Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programja (IKOP) keretében.”

Forrás:
Új kormányablakot adtak át a Nyugati pályaudvaron; Miniszterelnökség; 2018. február 20.

Megjelent az Önkormányzati Hírlevél 2018. évi 2. száma

Tartalom
A Belügyminisztérium önkormányzati tématerületen, európai uniós támogatással megvalósuló egyes projektjeinek előrehaladásáról

  • Záró konferencia sorozat a KÖFOP-2.3.3-VEKOP-16-2016-00001 „Helyi versenyképességfejlesztési kutatási program” című kiemelt projekt eredményeinek bemutatásáról
  • A LIFE Program Éghajlat-politikai Alprogramja keretében megvalósuló első magyar projekt
  • Az „Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II.” című, KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 azonosítószámú kiemelt projekt előrehaladása
  • Záró Konferencia a KÖFOP-2.3.1-VEKOP-16-2016-00001 „Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése” című kiemelt projekt eredményeinek
    bemutatásáról

Szerkesztői rovat

  • Felhívás a települési önkormányzatok jegyzői részére a 379/2015 (XII. 8.) Korm. rendelet által előírt adatszolgáltatási kötelezettségről

Forrás:
Önkormányzati Hírlevél 2018. évi 2. szám; Belügyminisztérium; 2018. február 20. (PDF)
Lásd még: LIFE-pályázatok; MFK Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

A közigazgatási hatósági eljárásjog új kódexe, az Általános közigazgatási rendtartás, nem ördöglakat

„2018. január 1-jén hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárásjog új kódexe. Tanfolyam.

Miért volt szükség az alig több mint tíz éves Ket. lecserélésére?
Miben más az Ákr., mint a Ket. volt?
Hogyan változtak meg, illetve alakultak át a már többé-kevésbé megszokott eljárásjogi jogintézmények?
Melyek az Ákr. új jogintézményei?
És végül: hogyan kell (máshogy) olvasni az új kódexet?

Előadó: Dr. Hajas Barnabás egyeteni docens
Időpont: március 9. péntek 14:30-19:30
Helyszín: PPKE JÁK E3 előadó
A tanfolyam díja: 15,000 Ft + ÁFA / fő, Pázmányos oklevéllel, vagy ha egy munkáltatótól legalább hárman jönnek, 12,000 Ft + ÁFA /fő.”

Forrás:
Az Ákr. nem ördöglakat; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar; 2018. február

Növelnék az egészségügyi közbeszerzések hatékonyságát

„Az egészségügyi tárgyú közbeszerzési eljárások hatékonyságának növelése érdekében szervezett szakmai konferenciát a Közbeszerzési Hatóság csaknem 350 felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ) részvételével február 22-én.
Több mint 90 milliárd forintra nőtt az egészségügy területén lebonyolított közbeszerzési eljárások összértéke. A megvalósult közbeszerzések orvosi felszerelések, gyógyszerészeti termékek, egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos építési beruházások és egészségügyi oktatási szolgáltatások beszerzésével járultak hozzá a magyar egészségügyi intézmények modernizálásához – derül ki a Közbeszerzési Hatóság közleményéből.

Az ágazat kiemelt jelentősége miatt a Közbeszerzési Hatóság tapasztalatait egy kifejezetten az egészségügyi beszerzések során észlelt problémákra koncentráló konferencia keretében osztotta meg hazai közbeszerzési szaktanácsadókkal. A rendezvény keretében szó esett a kórházak által tapasztalt problémákról, a Közbeszerzési Döntőbizottság által megfigyelt tipikus jogsértésekről.

„A Közbeszerzési Hatóság aktív szerepet vállal a hazai közbeszerzési szakemberek felkészültségének naprakészen tartásában, a továbbképzésben, e célból szervezünk rendszeresen konferenciákat, workshopokat. Az egészségügy egy kiemelt terület a közbeszerzési piacon belül, illetve jellegét tekintve is, éppen ezért szenteltünk egy külön rendezvényt a témának” – hívta fel a figyelmet Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke”

Forrás:
Növelnék az egészségügyi közbeszerzések hatékonyságát; Világgazdaság; 2018. február 22.
“Lássunk tisztán az egészségügyben!” konferencia; Közbeszerzési Hatóság; 2018. február

Közigazgatási, politikai informatika

Az un. „egyszer elég” elv jegyében elfogadták az adminisztratív terhek enyhítéséről szóló törvényt Szlovákiában

„A fizikai és jogi személyek adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a hatalmi szervek kötelezése arra, hogy gyűjtse és használja a közigazgatás információs rendszerében nyilvántartott adatokat – ezek a fő céljai annak a törvényjavaslatnak, amelyet Peter Pellegrini, a beruházásokért és informatizációért felelős kormányfőhelyettes hivatala terjesztett elő, és amelyet szerdán hagyott jóvá a kormány.

A törvényjavaslat az ún. „egyszer elég” elvből indul ki, amelynek lényege, hogy a hivatal összegyűjti és fokozatosan kiegészíti azokat az adatokat, amelyekhez van hozzáférése, ezáltal pedig a polgároknak nem kell ugyanezt még egyszer dokumentálniuk.

„Már novemberben, mikor ezt a törvényt bemutattuk, háborút hirdettünk a bürokrácia ellen Szlovákiában” – jelentette ki Pellegrini. “Felmentjük az embereket a különféle iratok leadása alól, amelyekre lassan minden lépésben szükségük van, ha valamit változtatni akarnak az életükben vagy a vállalkozásukban” – magyarázta a törvény célját a kormányfő-helyettes.

Pellegrini hivatalának kommunikációs osztálya közölte, hogy a jogszabály, amely csökkentené az adminisztrációs terheket a közigazgatás információs rendszereinek felhasználásával, 167 törvény, 68 rendelet, 8 intézkedés és 12 kormányrendelet megváltoztatását hozza magával, amelyek arról szólnak, hogy a polgároknak és a vállalkozóknak az említett iratokat le kell adniuk nyomtatott formában.

Az információs rendszerek közé a jogi személyek és vállalkozók, illetve a hatalmi szervek nyilvántartása tartozik, valamint az ingatlan-nyilvántartási rendszer és a bűnügyi nyilvántartás. A törvény 2018. július 1-jén lép érvénybe.”

Forrás:
Elfogadták az adminisztratív terhek enyhítéséről szóló törvényt; Bumm.sk; 2018. február 21.

Eddig csaknem kétszer annyian kérték sms-ben adóbevallásukat a NAV-tól, mint tavaly ilyenkor

„Péntekig mintegy 350 ezren kérték papíralapú szja-bevallási tervezetük postázását a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), idén is az sms a legnépszerűbb, a kérelmezők 70 százaléka így fordult az adóhatósághoz – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
Tállai András felidézte, az e-szja projektje 2018-ban tovább bővült, idén egymillióval több, mintegy 5 millió bevallási tervezetet készít a hivatal. Ezek elektronikusan elérhetők lesznek március 15-e után az ügyfélkapun keresztül. Akinek nincs ügyfélkapuja, március 19-ig kérheti a papíralapú bevallási tervezetének postázását – jelezte.

Az ügyfelek sms-ben, űrlapon, levélben vagy nyomtatványon, illetve telefonon is fordulhatnak a NAV-hoz.

Idén már a munkáltatók helyett is a NAV számol – emelte ki az államtitkár. A 360 ezer mezőgazdasági őstermelőnek és áfás magánszemélynek a munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelme szerepel a bevallási tervezetben, csak a saját tevékenységükből származó jövedelemmel kell kiegészíteniük azt.

Tállai András arra is emlékeztetett, hogy az egyéni vállalkozóknak hétfőn éjfélig kell benyújtaniuk jövedelemadó-bevallásukat.

Számítások szerint a vállalkozók fele az utolsó napokra hagyta a kitöltést – jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve, hogy az érintett egyéni vállalkozói körtől mintegy 300 ezer bevallást vár a hivatal, ehhez képest február 23-ig 126 ezer érkezett.

A NAV a magánszemélyek válláról már levette a bevallás kitöltésének terhét. Az adózásban a bürokrácia-csökkentés itt nem áll meg, a cél, hogy 2021-ben a vállalkozások csaknem minden bevallás-tervezetét az adóhivatal készítse el – hangsúlyozta Tállai András.”

Forrás:
Eddig csaknem kétszer annyian kérték sms-ben adóbevallásukat a NAV-tól, mint tavaly ilyenkor; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. február 25.

Elkészült Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár közigazgatás-történeti adatbázisának legfrissebb, kibővített, internetes változata

„Az elmúlt évtizedekben az ország több megyei levéltárában is látványos eredményeket felmutató közigazgatás- és hivataltörténeti kutatásoknak lehettünk tanúi, így a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban is. Az archontológiai adatbázis első változata – mely a megye vezető tisztségviselőinek nevét, hivatali beosztását és annak évkörét tartalmazta – 2013 tavaszán vált a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. A több mint 2600 tisztviselő adatai immáron életrajzokkal és fényképekkel kibővítve, önálló internetes oldalon válnak mindenki számára hozzáférhetővé. Az adattár sajtónyilvános bemutatóján Dr. Kállai Mária kormánymegbízott is részt vett.

Az elmúlt évtizedekben az ország több megyei levéltárában is látványos eredményeket felmutató közigazgatás- és hivataltörténeti kutatásoknak lehettünk tanúi. Dr. Fülöp Tamás, az NJE tudományos-rektorhelyettese beszélt az előzményekről, hiszen levéltári igazgatósága idején vette kezdetét az a több éves kutatómunka. Ennek eredményeként 2013 tavaszán minden érdeklődő számára hozzáférhetővé vált a megye vezető tisztségviselőinek nevét, hivatali beosztását és annak évkörét tartalmazó internetes archontológiai adatbázis első változata; majd később önálló kötetben is megjelent a Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története (1876-1990) c. monográfia.

Az igazgatóváltást követően a levéltári dokumentumok feltárása folyatódott.

Mint azt Csönge Attila igazgató elmondta, a munka eredményeként az 1876 és 1990 közötti megyei, járási, városi és az 1950 és 1990 közötti községi vezető tisztségviselők adatai immáron életrajzokkal és fényképekkel kibővítve, önálló internetes oldalon válnak mindenki számára hozzáférhetővé.

Főispánok, alispánok, járási főjegyzők, polgármesterek, tanácselnökök, vb titkárok és egyéb tisztségek viselőinek életrajzzal, esetenként fényképekkel kibővített bemutatását találjuk meg itt, hogy közös történelmünket, megyénk múltját jobban megismerhessük. Dr. Kállai Mária kormánymegbízott köszönetet mondott a munkában részt vevő levéltárosoknak, akik egyéb hivatali teendőik és szakmai kötelezettségeik mellett jelentős alapkutatást végezve igyekeztek minél teljesebb körben feltárni és megírni az adatbázisban szereplő tisztviselők életrajzait, míg a háttérben a levéltár elavult informatikai rendszerének modernizációja zajlott. Továbbá köszönet illeti azokat az állampolgárokat is, akik e kutatómunkához önzetlen segítséget nyújtva – az életrajzi adatok pontosításával, személyes iratok és fényképek közreadásával – teljesebbé tették a közigazgatás-történeti adatbázist –tette hozzá a kormánymegbízott.”

Forrás:
Elkészült Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár közigazgatás-történeti adatbázisának legfrissebb, kibővített, internetes változata; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal; 2018. február 21.
Jász-Nagykun-Szolnok megye archontológiája 1876-1990. Ingyenesen elérhető a közigazgatás-történeti internetes a; Magyar Nemzeti Levéltár, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár; 2018. február 21.
Archontológia. Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási tisztségviselői 1876-1990; Magyar Nemzeti Levéltár, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (A megye közigazgatás-történetét feltáró tanulmányok és az ahhoz kapcsolódó tisztviselői adatbázis)

Informatika, távközlés, technika

A Bluetooth lehet a mobilfizetés úttörője mondta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója

„A Bluetooth-technológia áttörést hozhat a mobilfizetési megoldások területén – közölte az InfoRádió Okosvilág című műsorában a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.
„Az a víziónk, hogy a jövő városaiban ezeket a különféle okosmegoldásokat nagyon sok esetben mobiltelefonos eszközzel vesszük igénybe” – mondta Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója. A fizetéseknél elterjedt NFC-technológiák mellett kísérleteznek a Bluetooth nyújtotta lehetőségekkel is – tette hozzá.

A cég vizsgálja, hogy milyen lehetőségei vannak az elektronikus kártyák mobiltelefonba történő költöztetésének. Egy olyan városkártyamodellen dolgoznak, melynek már nem a plasztikkártya az alapja, hanem szolgáltatások és az okostelefon.

Léteznek alacsony energiaigényű megoldások, például jelenleg is fut pilot projektje a cégnek, melyben Bluetooth Beaconök segítségével sugároznak adott területen információt a fizetős parkolásról. Az NFC-vel ellentétben ez a technológia szinte minden telefonban megtalálható – hangsúlyozta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.”

Forrás:
A Bluetooth lehet a mobilfizetés úttörője; Czwick Dávid; Infostart/InfoRádió; 2018. február 23.

Jó hír: lassult a magyar mobilnet!

„Már csak az ötödik leggyorsabb a világon a magyar 4G mobilhálózat az OpenSignal legfrissebb jelentése szerint. Az előző néhány alkalommal végig a dobogón voltunk, tavaly az első félévi két felmérés során kizárólag Szingapúrban és Dél-Koreában mértek nagyobb átlagsebességet. Ezúttal viszont a két ázsiai ország mellett Hollandia és Norvégia is elénk került.

Ráadásul az előzés oka nem csak az, hogy utóbbi két államban fejlesztették a hálózatokat, hanem az is, hogy itthon lassult a mobilnet. Az átlagos 4G letöltési sebesség februárban másodpercenként 39,18 megabit volt (Mbps), miközben tavaly nyáron még 42 fölötti értéket mértek.

A lassulást a 4G-használat elterjedése magyarázza. A letöltési sebesség ugyanis elég sok mindentől függ. Természetesen fontos, hogy mennyire kiépített a hálózat, milyen gyorsan vezetik be a fejlesztéseket, új technológiákat a szolgáltatók, de sokat számít az is, hogy egyszerre mennyien lógnak éppen a mobilneten. Minél többen használnak ugyanis egy hálózatot, az egyes felhasználóknak annál lassabb lesz a szolgáltatás (ha minden mást változatlanul hagyunk).

Magyarországon pedig éppen ez változott. Volt egy erős karácsonyi szezon, amikor sokan vettek 4G-képes okostelefont, és a szolgáltatók is elkezdtek egyre nagyobb adatforgalmat biztosító csomagokat kínálni – foglalta össze röviden az utóbbi hónapok fejleményeit egy iparági forrásunk. Ezek pedig mind abba az irányba hatnak, hogy egyre többen és egyre többet mobilneteznek.

Ezt erősíti meg az OpenSignal egy másik mutatója is, amely azt jelzi meg, hogy milyen arányban férnek hozzá a felhasználók a 4G hálózathoz. Most februárban ugyanis a felhasználók már közel 90 százalékban használtak 4G-t, miközben másfél éve ez még a 80 százalékot sem érte el.

A mobilnet lassulása épp ezért ágazati szakértők szerint teljesen természetes folyamat, és nem is igazán jelent gondot. Normál használat mellett ugyanis nincs szükség olyan sebességre, amire egyébként most is képesek a hazai hálózatok, nagy felbontású filmek letöltésére pedig viszonylag kevesen használják a mobilnetet.”

Forrás:
Lassult a magyar mobilnet; Jandó Zoltán; G7; 2018. február 21.
The State of LTE (February 2018); OpenSignal; 2018. február
Szerkesztői megjegyzések: 1. A mobiltelefonos internethasználat mellett egyre gyakoribb lesz az, hogy a különböző számítástechnikai eszközök (asztali gép, noteszgép, táblagép) is a mobilinternetet használják – vagy egy okostelefonon, vagy egy mobil routeren keresztül. Ezért aztán, bár tökéletesen igaz, hogy „nagy felbontású filmek letöltésére pedig viszonylag kevesen használják a mobilnetet”, de ez a helyzet gyorsan változik.
2. A használat erősen függ az áraktól is! Az árak pedig erősen függenek a piaci versenytől. Vagy annak hiányától…

Ipar 4.0? Van hozzá támogatás! – a GINOP 3.2.6 pályázathoz kapcsolódó üzleti lehetőségekről az IVSZ-nél

„Az IVSZ Fejlesztési és EU források munkacsoport 2018. február 13.-án tartott ülésén ismertette a GINOP 3.2.6 pályázathoz kapcsolódó üzleti lehetőségeket.

A konstrukció lényege, hogy a feltételeknek megfelelő kkv-k Ipar 4.0 fejlesztésekre akár 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak. Az összeget a legmodernebb informatikai, gyártástechnológiai szoftverek és eszközök beszerzésére fordíthatják, ez pedig komoly üzleti potenciált jelenthet a kkv-k ezen szükségleteit kielégíteni képes tagvállalataink számára is.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától érkező szakértő ismertette, milyen feltételeknek kell eleget tennie a pályázó kis és közepes vállalatoknak a támogatás elnyeréséhez:

  • olyan vállalkozások pályázhatnak, melyek statisztikai létszáma min. 10 fő, éves árbevétele pedig eléri a 100 millió forintot
  • a forrás olyan fejlesztésekre szerezhető meg, amely az ipar 4.0 gyártó és informatikai eszközök, szoftverek és tanácsadás témakörbe tartozik, továbbá gyártó eszközök költségeire (legfejlebb 40%-ig), valamint az ezekhez kapcsolódó képzésekre és bérekre lehet igényelni
  • a Big data, M2M, IoT és szenzorok, szimuláció, virtuális és kiterjesztett valóság, robotika, kognitív technológiák, PDM/PLM, APS és MOM/MES és egyéb emelt szintű rendszerek bevezetése önállóan támogatható
  • a támogatás mértéke legfeljebb 100 millió forintban van meghatározva, mely vissza nem térítendő.
  • A támogatásért cserébe vállalni kell, hogy az átlagos éves nettó árbevétel eredmény növekedése (legalább 7% a bázisévhez képest), vagy üzemi (üzleti) tevékenység eredmény növekedés az elnyert (vissza nem térítendő) támogatás értékének legalább 20%-ának mértékéig terjed.
  • Az eDFV (emeltszintű Digitalizációra felkészült vállalkozás) minősítéssel a GINOP-3.2.6-8.2.4 kódjelű, emelt szintű vállalati (ipari) digitalizációt támogató pályázatban is +5% vissza nem térítendő támogatás szerezhető, így elérve a maximális 40%-ot, illetve minősítés megléte esetén további plusz értékelési pontok is szerezhetőek. A GINOP-3.2.2-8.2.4-16 kódjelű komplex vállalati infokommunikációs fejlesztéseket támogató pályázat hasonló szisztémára épül, DFV (digitálisan felkészült vállalkozás) minősítéssel plusz támogatási százalék (+5%) kapható.

Ha további információra lenne szükséged a pályázattal kapcsolattal akkor látogass el erre a weboldalra.

A találkozó további részében a munkacsoport vezető bemutatta a munkacsoport által véleményezett DJP hitel és tőkeprogram anyagainak eredményeit, valamint áttekintették a budapesti és pest megyei támogatási lehetőségeket. Az ülés előtt a vezető találkozott az NFM szakértőivel, és erről is beszámolt a megjelenteknek.

A találkozón meghatározták a 2018-as fókusz területeket, melyek között helyet kapott a DJP pénzügyi programjának monitorozása, a GINOP 3. finomhangolása, a visszatérítendő konstrukciókról tudás- és jó gyakorlat megosztás. Szak- és fejlesztéspolitikai szinten pedig az innovációs és smart támogatások rendszerének módosítása, valamint új pozíció papírok elkészítse fog kiemelet figyelmet kapni.

Az ülés napirendjének utolsó pontja a tisztújítás volt. A jelenlévők egybehangzóan támogatták Magyari Donátot, az eddigi munkacsoport vezetőjét, hogy folytassa munkáját a következő időszakban is. Amennyiben elsőként szeretnél értesülni a továbbiakban is a pályázati lehetőségekről, keresd Tátrai Zsófia munkacsoport koordinátort (tatrai.zsofia[@]ivsz.hu) és csatlakozz a Fejlesztési és EU Források Munkacsoporthoz!”

Forrás:
Ipar 4.0? Van hozzá támogatás!; IVSZ; 2018. február 15.
A GINOP-3.2.6 Pályázat ismertetése (MKIK); IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért; 2018. február 19. (prezentáció)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Személyi kölcsön igénylése: hét perc

„Januárban már a személyi kölcsönök folyósításának 17 százaléka mobilapplikáción keresztül történt a CIB Banknál. Az év hátralévő részében tovább nőhet az online igénylés részaránya a CIB várakozásai szerint.

Gyorsan megkedvelték a mobiltelefonos applikáció segítségével igényelhető személyi kölcsönt a CIB Bank ügyfelei: a bevezetés óta eltelt bő fél év alatt több mint kétezer alkalommal folyamodtak okostelefonon a hitelért. Az idei év első hónapjában a személyi kölcsönök folyósításának 17 százaléka már az új csatornán keresztül valósult meg.

Hogyan működik?
A banknál számlát vezető ügyfelek személyre szóló ajánlatot kapnak a CIB Bank mobilalkalmazásban, és ha érdekli őket a lehetőség, néhány lépésben igényelhetnek személyi kölcsönt az ajánlatban szereplő összeg erejéig. A folyamaton végighaladva akár hét perc alatt megtörténik az automatikus bírálat és az igényelt hitelösszeg folyósítása az ügyfél CIB Banknál vezetett bankszámlájára.

A bank tapasztalatai szerint a mobilappon keresztül indított kérelmeknél az átlagos igényelt összeg valamivel alacsonyabb a fióki csatornánál megszokottnál, most 1,2 millió forint környékén mozog. Ezzel együtt az eddigi legkisebb és legnagyobb összegű igénylés – 300 ezer és ötmillió forint – megegyezik az ezen a csatornán igényelhető legkisebb és legnagyobb összeggel.

Innovatív, gyors, kényelmes
A mobilapplikáción keresztül igényelhető és akár hét perc alatt folyósított személyi kölcsön iránti növekvő érdeklődés azt mutatja, hogy az ügyfelek egyre nagyobb arányban nyitottak az innovatív, gyors és kényelmes ügyintézést segítő megoldásokra. A CIB Bank részben az online igénylési folyamatnak, részben pedig a tartósan alacsony kamatkörnyezetnek és a minimálbér idei növekedésének köszönhetően az idei évre is erős, húsz százalék körüli volumennövekedésre számít a személyi kölcsönök piacán.”

Forrás:
Személyi kölcsön igénylése: hét perc; Hunyor Erna Szofia; Híradó.hu; 2018. február 23.

Nem kapkodnak a kkv-k a digitális fejlesztési támogatásért

„Kitörési pont az Ipar 4.0 technológiák bevezetése a hazai kkv-k számára, mégsem tülekednek az ezt segítő támogatásért. Bár több hónapja pályázható a Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása című pályázat, ez idáig mégis csak 6 darab pályázati kérelmet iktathatott be a kiírás kezelője.
Nincs nagy sorban állás a vállalkozások a Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása pályázatán, holott annak célja, hogy Ipar 4.0 és IoT megoldásokat alkalmazó kis- és középvállalati (kkv) réteg jöjjön létre Magyarországon. E paradigmaváltás támogatására a pályázat bekerült a Széchenyi 2020 programba, GINOP-3.2.6-8.2.4-17 kódszámmal, 3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási kerettel, és 3,5 milliárdos kedvezményes hitelkerettel. A nyertesek a támogatást a legmodernebb informatikai, gyártástechnológiai szoftverek és eszközök beszerzésére fordíthatják – ismerteti közleményében az Opten céginformációs szolgáltató.

Az enyhe érdeklődés azért meglepő, mert a pályázók körének meghatározása a hazai vállalkozások széles rétegét fedi le. Ami visszatartó erőt jelenthetett a kkv-k számára, azok a támogatás felhasználásával járó kötelező vállalások – vélik az Opten szakértői.

A nyerteseknek vállalniuk kell, hogy a projektmegvalósítás befejezési évét követő második üzleti évben az átlagos éves nettó árbevétel növekedésük eléri az átlagosan legalább 7 százalékos növekményi szintet a bázisévhez képest. Vagy a projektmegvalósítás befejezési évét közvetlenül követő második üzleti évben az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének abszolút értéken számított növekedése eléri az elnyert vissza nem térítendő támogatás értékének legalább 20 százalékát. Ezen felül pedig vállalják, hogy legalább 5 fő állandó foglalkoztatottat alkalmaznak a projekt megvalósítási helyszínén, legkésőbb a projekt megkezdésétől a fenntartási időszak végéig.

Mivel ez a pályázat kedvezményes hitellel kombinált, ezért a projekt hitel részére a pályázónak biztosítékot is kell nyújtania, ami szintén több céget tántoríthatott el az indulástól. Indokolt ugyan, de szintén nem ösztönzi a pályázást a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének és benyújtásának előírása.

Az Opten közleményében végül megjegyzi, a kkv-knak 2018. március 29-ig van még lehetőségük, hogy pályázzanak az elnyerhető maximális 100 millió forintos vissza nem térítendő támogatás, és a szintén maximálisan elérhető 100 millió forintos 1 százalékos kamatozású hitel odaítélésének reményében.”

Forrás:
Nem kapkodnak a kkv-k a digitális fejlesztési támogatásért; Világgazdaság; 2018. február 22.

Már csak 90 nap van az európai adatvédelmi rendelet hatályba lépéséig

„Még kilencven napjuk van a cégeknek arra, hogy felkészüljenek a Közös Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR) végrehajtására, a minden EU-tagállamra kötelező jogszabály hatályba lépését követően az előírásokat súlyosan megsértők jelentős adatvédelmi bírsággal sújthatók – hívja fel a figyelmet a KPMG.

A rendelet minden olyan adatra kiterjed, amely egy természetes személyt azonosít, illetve amely által egy természetes személy azonosítható. A rendelet alapján személyes adatnak minősülnek az online azonosítók, mint például a jelszavak, a cookie ID-k és az IP címek. A KPMG kiemelte, az új rendelet szerint az adatkezelőnek igazolnia kell, hogy megfelelően kezeli az adatokat. Ennek alapja az adatvédelmi nyilvántartás, valamint a belső adatkezelési szabályok megléte.

A GDPR életbe lépése után a vállalatok szélesebb körében kell majd adatvédelmi tisztviselőt kinevezni, illetve incidenskezelési rendszert működtetni arra az esetre, ha az adatkezelésbe hiba csúszik, és az adatok biztonsága sérül – mutat rá a tanácsadó cég. A kiemelt adatkezelésnek minősülő tevékenység indítása esetén adatvédelmi hatástanulmányt is kell készítenie az alkalmazónak, amit jóvá kell hagyatnia a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal. A KPMG szerint ebbe a körbe esnek az ügyféladatbázisok, térfigyelő kamerák, a munkahelyi teljesítményösztönző rendszerek, a profilalkotásra alkalmas eszközök is.

A közösségi jogszabály rendkívül súlyos szankciókat állapít meg a rendelkezéseit megsértő cégekre, a kiróható bírság alapesetben a cég árbevételének 2 százaléka, de kirívóan súlyos adatvédelmi incidenseknél vagy visszaesőknél akár 4 százalék is lehet.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke nemrégiben egy konferencián arról beszélt, hogy az Európai Unióban május 25-től alkalmazni kell az új egységes adatvédelmi szabályozást, az Európai Bizottság a nemzeti hatóságoktól státuszjelentést is kér arról, hogyan állnak a GDPR alkalmazásához szükséges felkészüléssel. Ha nem születnek meg a szükséges jogszabályok, akkor akár kötelezettségszegési eljárást is indíthatnak az adott ország, illetve országok ellen – jegyezte meg. A NAIH elnöke szerint 2020-ra évente ezermilliárd euróra becsülik a személyes adatok újrahasznosításának értékét. Ennek kapcsán megjegyezte: sok szolgáltatás azért ingyenes, mert az emberek a személyes adataikkal fizetnek érte.”

Forrás:
Már csak 90 nap van az európai adatvédelmi rendelet hatályba lépéséig; SG.hu/MTI; 2018. február 23.
Lásd még: Az EU új adatvédelmi rendelete szigorítja a törvényi követelményeket. Önök felkészültek a megfelelőség biztosítására?; KPMG; 2018. február 24.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. február 26.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Kompjúter diplomácia. Az e-külpolitikai fejlődési pályák a török kutatók szemével
Törökországot, ahogy szoktuk, rendszerint valahová Európa „peremére” helyezzük. Rosszul tesszük! A geopolitikában, geostratégiában kutató szakemberek már jó ideje felfigyeltek török egyetemi műhelyek, külpolitikai intézetek teljesítményére, ami az ország különleges helyzetét, elhelyezkedését ismerve persze nem is meglepő. Most szeretnénk tágítani ezen a perspektíván, bemutatva azt, hogy szűkebb vizsgálódási terepünk, a digitális diplomácia témája is otthonos terepet jelent a török kutatói gárda fiatalabb generációja számára.
Az egyik ígéretes szakember, Akin Ünver nemzetközi kapcsolatokat tanít a Kadir Has Egyetemen. Specializációja – számunkra különösen érdekes módon – az informatika módszerek alkalmazása a diplomáciai folyamatokban, illetve az informatikával támogatott krízis kommunikáció. Fontos kutatóhelyen is otthonosan mozog azonban az oktatás mellett: a nemzetközi kapcsolatok törökországi kutatásának egyik központjában, az EDAM-on vezeti a lehetséges kiberalkalmazásokat vizsgáló szakcsoportot. E kutatóbázis jelentette meg, tavaly év végén Ünver tanulmányát, amely figyelemre méltó összegzése a török szakértői gárda digitális diplomáciával kapcsolatos nézőpontjának.
A tanulmány címe, „Kompjúter diplomácia.”, már önmagában is felkelti az érdeklődésünket, hiszen ezzel a terminussal még nem sokszor találkozhattunk. Vajon csak szinonima? Egyszerű (divatos) nyelvi fordulat? Vagy valami sajátos, szokatlan nézőpont megfogalmazása? Mindenesetre a szerző általános koncepcióját illetően már jó eligazodást nyújt az írás alcíme: „Külpolitikai kommunikáció az algoritmusok és az automatizáció korában”. Ünver tehát, hasonlóan sok kutatóhoz – és persze gyakorlati szakemberhez – elsősorban a kommunikatív mozzanatra helyezi a hangsúlyt. Magyarán, a közdiplomácia tömegtájékoztatási folyamatainak digitalizálódását tekinti vizsgálódása tárgyának.
Rögtön az elején felhívja a figyelmet egy különös ellentmondásra: a diplomácia hagyományos szférája cseppet sem „természetes” terepe a közösségi média körül szerveződő, digitális kommunikációnak. És ezt – technológiai optimizmustól túlfűtött korunkban és közegeinkben – ritkán hallhatjuk! A diplomácia állami, hierarchikus szerveződésű, aprólékosan szabályozott struktúrái és folyamatai egyfajta Prokrusztész-ágyat jelentenek a közösségi médiakommunikáció anarchisztikus, nyitott, sokszereplős formáinak.
Éppen ezért Ünver szerint a „diplomácia” és a „digitalizáció” összekapcsolódása korántsem valamiféle szerves találkozás; ellenkezőleg: a kényszer szülötte. Nézete szerint a digitális diplomácia felemelkedése egy – sokszor kicsit megkésett – állami reakció, amellyel a digitális térben rohamosan eljelentéktelenedő „hivatalos” struktúrák igyekeznek visszaszerezni korábbi meghatározó szerepüket.
Mérföldköveit e folyamatnak az ún. Arab Tavasz eseményei, illetve az Occupy mozgalmak hasonlóan közösségi média központú megmozdulásai jelentették. Hasonlóan fontos lökést adott a digitális diplomáciai útkereséseihez az ún „állampolgári újságírás” (citizen journalism) megerősödése.
A diplomáciai folyamatok digitalizálása ugyanakkor különleges kihívásokat jelent az azokaz szervező állami központok számára. Soha nem látott helyzetet teremt elsőként az, hogy az államélet legtitkosabb információinak egy része (méghozzá nagy tömege) az online tereken át halad most már. Másfelől a digitális összekapcsolódás révén megsokszorozódott a „külkapcsolatok” szélesen vett terébe belefolyó szereplők száma. Ugyanakkor hatalmasra duzzadt az információs folyam, amelyen belül az egyes államilag kommunikálni kívánt információelemek utaznak. Az állami külpolitikák hagyományos közkommunikációs elemei (imázsépítések, átfogó PR-kampányok) belefulladnak a világhálón hömpölygő információba. Amelynek ráadásul egy része (talán egyre számottevőbb része) különféle formájú félrevezető, vagy álhír.
Computational diplomacy; Akin Ünver; EDAM; 2017. november (PDF)

A WhatsApp diplomáciai eszközzé vált
A jeles izraeli szerző három évvel ezelőtt végzett átfogó felmérést a diplomáciai testületek tagjai között, amelyben azok okostelefon-használati szokásait igyekezett feltérképezni. Ilan Manor már akkor felfigyelt arra a jelenségre, hogy a külképviseleti testületek tagjai körében – ami a diplomáciai közegen belül folytatott kommunikációt illeti – a WhatsApp emelkedett ki az egyik legfontosabb platformként. A vizsgálat során néhány érdekes alkalmazási területet sikerült azonosítania. Előszeretettel használták például a WhatsApp csoportokat az ENSZ-fórumokon történő kezdeményezések összehangolására. A nagykövetek egy része szívesen kezdte alkalmazni ezt az eszközt arra, hogy megossza kollégáival az egyes kezdeményezésekkel kapcsolatos álláspontokat, illetve az álláspontok pillanatnyi alakulását; ennek folyományaként alkalmi ügykoalíciókat kötöttek egymással az egyes ENSZ-fórumokon való szavazásokat megelőzően.
A nagykövetek egy (növekvő) része ugyanakkor a kiküldő külügyminisztériummal folytatott kétoldalú kommunikációra is egyre szívesebben használta a WhatsApp alkalmazást: az eszköz lehetővé tette, hogy a követendő pozíciók aktualizálásáról akár egy-egy ülés közepette, vagy a szavazási folyamatok alatt is információt cseréljenek a megbízottak.
Végül pedig egy harmadik területe is alakulni kezdett a mobilalkalmazás növekvő használatának: a nagykövetek egy része előszeretettel kezdte alkalmazni a WhatsApp-ot más nagykövet kollégáival folytatott informális jellegű, de jelentős hivatali témákat érintő egyeztetéseiben.
Az izraeli kutató most rövid tanulmányban tette közzé az azóta eltelt időszak fejleményeit. Legfontosabb megállapítása az, hogy mára a WhatsApp egyértelműen a digitális diplomáciai gyakorlat bevett eszközévé vált. Szerepe elsősorban két területen nyilvánvaló: a konzuli munkában, illetve a multilaterális diplomáciai kapcsolatépítésben.
A WhatsApp különösen jól használható eszköznek bizonyult az ún. konzuli krízishelyzetek kezelésénél. Az érintett nagykövetségek (ill. konzulátusok) az üzenetküldő alkalmazás segítségével krízismenedzselő hálózatokat állíthatnak fel a nagykövetek és a bevonandó követségi részlegek között. Ez a hálózat lényegében egy WhatsApp csoport formájában szerveződik és működik, gyakorlatilag valós időben megosztva és értékelve hálózat tagjai között a releváns információkat, és az azokra alapozott cselekvési lépéseket. Az alkalmazás vonzerejét külön is növeli a diplomaták körében, hogy a végfelhasználók összekapcsolása titkosító algoritmusokra alapozva történik.
A másik terület, ahol a gyakorló diplomaták visszajelzései szerint különösen aktívvá vált a WhatsApp alkalmazás használata, az a multilaterális kapcsolatok terepe. Itt a lényeg nem feltétlenül a kialakított WhatsApp csoportok puszta száma, hanem a csoportok minősége. A nemzetközi szervezeteknél (jellemző módon az ENSZ-nél) dolgozó diplomaták egybehangzó véleménye szerint a WhatsApp csoportok különösen alkalmas eszközt kínálnak arra, hogy az ember „benne legyen az információs körforgásban”. Egyfajta diplomáciai tudásmegosztó, tudásmenedzselő klubként tekintenek ma már a mobiltelefonos csoport-alkalmazásra. Olyan eszközként, amely nem csak az információk keringetésében, a tudástermelésben segít, hanem egyben a társadalmi-szakmai presztízs, az informális szakértői státuszpozíciók kiépítésében is kulcsszerepet játszhat.
The Evolution of WhatsApp as a Diplomatic Tool; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2018. február 20.

Propaganda a digitális korban
Az álhírek témája – megint! Úgy tűnik, ez nem maradhat most már ki az összefoglalóinkból, hiszen a jelek szerint nem marad ki a híradásokból sem. Ezúttal a digitális diplomáciai kutatások doyenje, az Oxfordban tanító Corneliu Bjola professzor témába vágó cikkét mutatjuk be, amelyet a tekintélyes Global Affairs kiadója most elektronikusan is hozzáférhetővé tett.
Az írás, Bjola programadó szerepköréhez igazodva, egyfelől tömör összegzés, másfelől a továbblépést kijelölő irányadás.
Mi az, amit tudunk? – teszi fel elsőnek a kérdést a szerző. Mindenekelőtt azt, hogy a közösségi média hátán a propaganda – méghozzá az államilag támogatott (state-sponsored) propaganda – korábban sohasem látott mennyiségben öntötte el a befogadók közösségeit és egyedeit. Tudjuk továbbá azt, hogy a propaganda alapvető, laswell-i ismérve, miszerint az „a kollektív attitűdök befolyásolása az azokaz érintő lényeges szimbólumok manipulálása révén” – változatlanul érvényes. Ami megváltozott, az a manipulálás módja. A tartalmak algoritmus alapú terjesztése, a hagyományos média-szűrők és ellenőrző „kapuőrök” kikapcsolása folytán a propaganda gyorsabban terjed, mélyebbre ér el, érzelmileg erősebben töltött, és ugyanakkor jóval ellenállóbb is. Ráadásul, nem csak a hogyanokra, de a miértekre is tudjuk a választ Bjola szerint: a digitális propaganda különösen alkalmas nem-katonai eszköz a geopolitikai célok és törekvések elérésére. Tehát: az információ fegyverként való felhasználása a digitális propaganda révén alkalmas arra, hogy egyes államok a globális hatalmi pozícióikban meglevő erőaszimmetriákat ellensúlyozzák.
Mi az, amit nem tudunk? – lép most tovább a szerző. Az álhírekre, dezinformálásra, propagandára vonatkozó nyugati kutatói-politikai állásfoglalások magabiztos közegében már a kérdésfeltevési is kissé meghökkentő. Hát, még Bjola válasza! Minden résztudásunk ellenére sem tudjuk bizonyosan azt, hogy valójában hatásos-e a digitális propaganda – állítja a szerző. Az ún. visszhangkamrák terjedése nyilvánvalóan bizonyítható, ahogy a politikai polarizáció növekedései is egyértelműen összefüggésbe hozható a digitális propaganda erősödésével. Ami azonban sokkal nehezebben bizonyítható az az, hogy ezek a digitális hatások hogyan módosítják a nekik kitett emberek véleményét és viselkedését. A propaganda hatásának mérése természetesen sohasem volt könnyű feladat, mindenesetre jobb mérési módszertanokat célszerű kidolgozni, ha ténylegesen látni akarjuk ezeket az összefüggéseket.
Mi volna hát a teendő? – teszi fel az utolsó kérdést a Nagy-Britanniában oktató román szakértő. Mindenekelőtt azt kellene kitalálnunk, hogyan szálljunk szembe a szisztematikus dezinformálásra épülő kampányokkal. Nevezetesen azt kellene megvizsgálni, hogy az olyan védekező mechanizmusok és eljárások, mint amilyenekkel például az EU East StratCom Task Force elnevezésű „dezinformáció-elhárító” egysége próbálkozik, vajon elegendőek-e a digitális propaganda feltartóztatására? Az ilyen defenzív stratégiák ugyanis, miközben alkalmasak lehetnek a dezinformálás tényének leleplezésére, valamint a manipulálás digitális csomópontjainak leleplezésére, ugyanakkor jellegüknél fogva nem képesek megváltoztatni a közbeszédet.
Bjola azt javasolja, hogy ragadjuk kézbe a kezdeményezést. Egyfelől speciálisan kifejlesztett algoritmusokat vethetnénk be a dezinformációs hálózatok felfedésére, és működésük megbénítására. Másfelől egy átfogó, robusztus „stratégiai narratívát” kellene kidolgozni és terjeszteni, ami egy pozitív alternatívát sugallhatna a közvélemény felé az egyes külpolitikai helyzetekre.
Propaganda in the digital age; Corneliu Bjola; Global Affairs; vol. 3. 2017 – Issue 3; 2018. február 23.

Az Indonéz Külügyminisztérium felkarolja a digitális diplomácia és a mesterséges intelligencia témáját
„A diplomatákkal kapcsolatban alapkövetelmény, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó körülményekhez és környezethez. Mivel ma a digitális világban élünk, elengedhetetlen, hogy a diplomaták, különösen, ha vezető pozícióban vannak, hatékonyan alkalmazzák a technológia kínálta lehetőségeket.” – nyilatkozta a napokban Pak Odo, az Indonéz Külügyminisztérium Diplomata Felsővezető-képző Intézetének igazgatója. A szakember, a digitális diplomácia elkötelezett híve és propagálója, bepillantást enged az általa vezetett képzési egység „digitális kurzusainak” felépítésébe.
A vezető diplomaták – akik értelem szerűen nem a X, Y, Z generáció, vagy a millenáris korcsoport tagjai közül kerülnek ki – intenzív képzésen vesznek részt a közösségi médiumok használatát illetően. Miközben még némi programozási alapismeretek elsajátítására is kitér a tanfolyam, a képzés – és ezt az igazgató nyomatékosan hangsúlyozza – alapvetően szemléletbeli váltást szeretne előidézni. A vezető diplomatáknak, akik a nemzetközi kapcsolatok egy egészen más közlés- és kapcsolattartási rendszerében szocializálódtak, meg kell például tanulniuk tömören kifejezni gondolataikat. Úgy, ahogy az a közösségi média, a Facebook, vagy különösen a 140 karakternyi lehetőséget adó Twitter használatakor nélkülözhetetlen.
Miközben az igazgató hangsúlyozza a közösségi médián kapcsolatot építő és tartó diplomaták felelősségét, felhívja a figyelmet az online térben folyó információtömegek szűrésének elengedhetetlenségére is. A digitális alkalmazásokra építő diplomácia ugrásszerűen megnövekedett kommunikációjának bonyolítása kézi erővel aligha képzelhető el. Az indonéz képzési igazgató éppen ezért különösen nagy fontosságot tulajdonít a mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő lehetőségeknek.
Indonesia’s Ministry of Foreign Affairs embraces digital diplomacy and artificial intelligence; The Australia-Indonesia Centre; 2018. február 20.

Krokodil Dundee a jelek szerint nem öregszik
Az 1980-as évek hallgatag, acélos izmú, ám szelíd derűjű ausztrál mozihőse visszatért! Méghozzá egy hatalmas, és a digitális kommunikáció valamennyi technológiai lehetőségét is csatasorba állító reklámkampány központi alakjaként, vagy ahogy a vájtfülűek mondják: „arcaként”. Krokodil Dundee, a kőkemény, jóravaló „vidéki ausztrál fickó” kapja azt a szerepet, hogy jelentőset lendítsen hazája idegenforgalmi iparán. Az ausztrál turisztikai szakemberek elsősorban az amerikai vendégek szívének meghódítását tartják feladatuknak.
A 28 millió (amerikai) dollárnak megfelelő összegből felépített, és a tervek szerint három éven át tartó ország-promóciós kampánynak az amerikai Super Bowl játékokra időzített központi eleme az a videofilm, amely a Krokodil Dundee életérzést hivatott feleleveníteni, újraformálni, és ismét sikerre vinni. A film, amelyben Krokodil Dundee fia látogat az USÁ-ba, a hajdani mozisiker elemeit bőségesen felhasználó „ál-filmelőzetesként” mutatja be a déli földrész legismertebb kulturális „termékét” – és persze rajta keresztül Ausztráliát.
A kampány – ne lepődjünk meg – jelentős vitákat váltott ki. A bírálók egy része a befektetett hatalmas (állami) összegeket tartja indokolatlannak, mások sérelmesnek tartják, hogy az országimázs kampány ilyen „közhelyes” elemek köré épülve igyekszik bemutatni egy ennél sokkal magasabb kultúrájú, gazdag és sokszínű országot. Ráadásul, a nyugati, elsősorban angolszász világ közhangulatához igazodva, kritikus hangok ostorozták azt az alapvető kampányötletet, hogy a hajdanában nagysikerű, ám ma szemmel egyértelműen „szexista, rasszista, homofób és transzfób” Krokodil Dundee jelenítse meg napjaink Ausztráliáját.
Az ausztrál idegenforgalmi ipar dinamizálására, számottevő fellendítésére életre hívott állami szervezet, az országimázs kampányt megrendelő és levezénylő Tourism Australia kormányhivatal azonban ritka józansággal, de legalábbis pragmatizmussal állt a kérdéshez. Meggyőződésük az, hogy a külföldiek, a potenciális turisták az egyszerű, közismert szépségekért, élvezetekért keresik fel országukat, és egy rövid reklámfilmben csakis sarkított, jól érthető elemekkel lehet hatékonyan felkelteni a figyelmet. Márpedig erre, vélik a marketing szakemberek, Krokodil Dundee-nél keresve sem találhatnának megfelelőbb embert.
Selling a „lovable” Australia to the US; Trevor Marshallsea; BBC; 2018. február 9.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS
Roberts, Margaret E. (2018): Censored. Distraction and Diversion inside China’s Great Firewall. Princeton-Oxford, Princeton University Press
Látjuk lépten-nyomon, hogy a digitális diplomácia koncepciója lényegében a külpolitikai célokat szolgáló közkommunikációban kínál alapvető áttörést. Az alapfeltevés az, hogy az információtechnológiák, a világháló szélsebes terjedése minőségileg új, és mennyiségileg szinte beláthatatlan méretűre duzzasztott, ráadásul jórészt kétirányú kommunikációs kapcsolódást teremthet az államok külpolitikai apparátusai, és a számukra fontos külföldi közvélemények között.
Így van ez akkor is, ha a digitális diplomácián elsősorban a közösségi médiahasználattal modernizált követségi kapcsolatrendszert értjük, de akkor is, ha a jórészt a háttérben futó, „algorítmus alapú” diplomáciát értjük, ahol speciálisan kifejlesztett programok segítségével gyakorolhatnak befolyást a célcsoportokra – sokszor azok tudta nélkül.
Bármi legyen is a mód és az eszköz, egy közös van bennük: a digitális diplomácia bármely formája és módszere csakis akkor működhet, ha szabad (lényegében korlátozások nélküli) elérés biztosítható a megcélzott országok online használóihoz.
Látjuk ugyanakkor azt is, hogy az egyes államok – nagyhatalmak és éppen erőhiánnyal küszködő kisállamok egyaránt – növekvő ellenszenvvel figyelik a világháló eme korlátozatlan „anarchiáját”, és egyre hatékonyabb lépéseket tesznek e számukra kedvezőtlen helyzet „orvoslására”.
Ennek egyik korántsem új keletű módszere az online cenzúra valamilyen formájának alkalmazása. A napokban megjelent „Cenzúrázva.” című könyv a kínai hatóságok internet- felügyeleti és korlátozó tevékenységét veszi szemügyre. A téma önmagában is érdekes, hiszen ilyen jellegű információk, ilyen rendezett formában aligha kerülhettek a nagyközönség elé – éppen a kínai hatóságok határozott és meglehetősen eredményes kontrolláló tevékenysége következtében.
Roberts ugyanakkor bemutatja –részben a kínai internetről begyűjtött, részben a felügyeleti hatóságoktól kiszivárgott információk alapján -, hogy az egyébként viszonylag könnyen kijátszható cenzúrázó intézkedések is, végső soron, milyen hatékonyak a szabad információ-forgalom korlátozásában. A könyv legfontosabb állítása éppen ez: a kínai hatóságok által gyakorolt cenzúra nem törekszik arra, hogy lehetetlenné tegye a (hatóságok által nem kívánatos) információk elérését. Hanem úgy igyekszik célt érni, hogy számottevően megnöveli az információ eléréséhez szükséges időt és költségeket.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. február 19-február 25.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

„A Nemzeti Védelmi Szolgálat IT fejlesztési és hálózati rekonstrukciója projekt eszközeinek és licenceinek beszerzése” – Tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő: 2018/35
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Humansoft Kft.;T-Systems Magyarország Zrt.;T-Systems Magyarország Zrt.;T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 301.227.800,- Ft
Lásd bővebben

Ajánlatkérőnél működő LIBRAVR rendszer adatainak az SAP ERP rendszerbe való migrálása vállalkozási szerződés keretében
Közbeszerzési Értesítő: 2018/35
Ajánlatkérő: KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.
Nyertes ajánlattevő: LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 27.552.000,- Ft
Lásd bővebben

TE – Felszámolói Nyilvántartó Rendszer (FNYR) elnevezésű adatbázis-kezelő, hatósági nyilvántartás-vezetési tevékenységet támogató adatbázis-kezelő szoftver létrehozása
Közbeszerzési Értesítő: 2018/35
Ajánlatkérő: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Virgo Systems Informatikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 26.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – A KAPELLA 2 rendszerrel kapcsolatos keretszerződéses jelleggel történő továbbfejlesztési tevékenység ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/35
Ajánlatkérő: VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.
Nyertes ajánlattevő: PEGACONSULT Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 35.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – A KAPELLA2 Menetvonal-igénylő Informatikai Rendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő: 2018/35
Ajánlatkérő: VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.
Nyertes ajánlattevő: Realogic Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 36.080.000,- Ft
Lásd bővebben

TE – „Elektronikus Értékesítési Rendszer alkalmazásszintű üzemeltetésének fejlesztői és szakértői támogatását biztosító feladatok (support) ellátása”
Közbeszerzési Értesítő: 2018/36
Ajánlatkérő: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Virgo Systems Informatikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 23.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Microsoft új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése – eredmény
Közbeszerzési Értesítő: 2018/36
Ajánlatkérő: MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SeE Enterprise e-Solutions Kereskedelmi és Szolgáltató Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.698.035,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai biztonsági, védelmi rendszerek és támogatásuk – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő: 2018/37
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.827.300,- Ft
Lásd bővebben

Oracle hardvertámogatás (JÉ, 2018)
Közbeszerzési Értesítő: 2018/37
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Sysman Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül). 45.260.000,- Ft
Lásd bővebben

(TAER) Nagyteljesítményű multifunkciós eszközök beszerzése és üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő: 2018/37
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zrt.
Nyertes ajánlattevő: BRAVOGROUP RENDSZERHÁZ Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 791.440.625,- Ft
Lásd bővebben

Eljárás eredményéről szóló tájékoztató keretmegállapodás alapján [Külső szakértői és tanulmányírási szolgáltatások beszerzése] Közbeszerzési Értesítő: 2018/37
Ajánlatkérő: Külgazdasági és Külügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: HBH Stratégia és Fejlesztés Kft.;HBH Stratégia és Fejlesztés Kft.;HÉTFA Elemző Központ Kft.;HBF Hungaricum Gazdasági, Tanácsadó és Szolgáltató Kft.;Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata;HÉTFA Elemző Központ Kft.;HBF Hungaricum Gazdasági, Tanácsadó és Szolgáltató Kft.;Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata;HÉTFA Elemző Központ Kft;HBF Hungaricum Gazdasági, Tanácsadó és Szolgáltató Kft.;HBH Stratégia és Fejlesztés Kft;Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 57.898.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – A Fontium 2.0 informatikai rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó szakértői fejlesztői keret beszerzése 3 éves időtartamra
Közbeszerzési Értesítő: 2018/37
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Symmetria Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 444.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás eljárás eredményéről: „A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Egységes Infrastruktúra (EI) környezetbe történő migrálásához és üzemeltetéséhez szükséges adatbázis kezelő licencek beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő: 2018/37
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: TIGRA Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül). 8.783.990,- Ft
Lásd bővebben

Integrált Gazdálkodási és Ügyviteli rendszer biztosítása szoftver szolgáltatás keretében
Közbeszerzési Értesítő: 2018/38
Ajánlatkérő: Debreceni Intézményműködtető Központ
Nyertes ajánlattevő: Magyar Közigazgatásfejlesztési Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 53.520.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – Ügyfél kiszolgálás támogatási, integrációs és távoktatási modulok bevezetése, EKEIDR rendszerhez illesztése,valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása vállalkozási szerződés keretében
Közbeszerzési Értesítő: 2018/38
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.094.749.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről-EKEIDR infrastruktúrájának kialakításához szükséges eszközök beszerzése 2 részben
Közbeszerzési Értesítő: 2018/38
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Getronics Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 7.142.168,- Ft
Lásd bővebben

Adattárház és kiaknázó licenszek szállítása, tervezése, implementációja, integrációja, bevezetése, a bevezetés projektvezetése, oktatása, valamint próbaüzemi támogatási szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/38
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.099.998.100,- Ft
Lásd bővebben

HP eszközök garancia kiterjesztése – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő: 2018/38
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.684.400,- Ft
Lásd bővebben

Székesfehérvár – Tele Élettel! programportál működtetése, fejlesztése és népszerűsítése_Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő: 2018/39
Ajánlatkérő: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Absurd Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Lásd bővebben

Ajánlati/Részvételi felhívások

MNB Hatósági vizsgáztató rendszerének továbbfejlesztése és támogatása (KBF/11/2018)_ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő: 2018/37
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.04.03
Lásd bővebben

A digitális tachográf rendszerben használatos tachográf-kártyák megszemélyesítése, kézbesítése, valamint a tanúsítvány kiadó feladatainak ellátása (ajánlati felhívás)
Közbeszerzési Értesítő: 2018/39
Ajánlatkérő: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.03.28.
Lásd bővebben

Az MNB Komplex Felügyeleti Informatikai Rendszerének (KOFIR) kialakítása, bevezetése és támogatása, a szükséges licencek biztosítása KBF/851/2017 – EMF
Közbeszerzési Értesítő: 2018/39
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.04.10.
Lásd bővebben

Készpénzmentes elszámolási rendszer bevezetése a BGYH Zrt. üzemeltetésében lévő fürdők kereskedelmi egységeiben
Közbeszerzési Értesítő: 2018/39
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.03.29.
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

ÖNEGM funkcionális továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő: 2018/36
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Tekintettel arra, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig nem nyújtottak be ajánlatot, az eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (1) bekezdésének a) pontja alapján.
Lásd bővebben és ÖNEGM (Önkormányzati Előirányzat-gazdálkodási Modul)

A héten olvastuk: szoftverrobotok, robotic process automation (RPA), mesterséges intelligencia a digitális szervezetben – 2018. február 26.

Hogyan is nézne ki a Közigazgatás 4.0?
A digitalizáció és a szoftverrobotok (robotic process automation) forradalmasítani fogják a közigazgatást – de a végeredmény attól függ, hogy hogyan döntünk, hogy hogyan használjuk őket. A legfontosabb kihívás nem műszaki jellegű, hanem az a lényege, hogy a robotokat hogyan integráljuk a munkahelyi folyamatokba, a döntéshozatalba és a szervezeti kultúrába.
Számos közigazgatási folyamat ideális jelölt az automatizálásra, mert szabályok követésén alapulnak, törvényi és hivatali előírásokon nyugszanak, rutin feladatok sorából állnak.
Public Service 4.0: What Might It Look Like?; Civil Service College, Szingapúr

Az alkalmazott mesterséges intelligencia és a közigazgatás
A dán helyzet ismertetése, tervezett alkalmazási területek.
Applied AI in Public Administration; Innovation Center Denmark, Silicon Valley
[A cikk gazdája a dán technológiapolitika előretolt állomása a Szilícium-völgyben.]

Nem könnyű kiaknázni a szoftverrobotok alkalmazásában rejlő lehetőségeket
Sok vállalkozás számára nem könnyű elérni, hogy a robotic process automation (RPA) kezdeményezésekben előirányzott költségcsökkentési előirányzatokat elérjék. Az angol tanácsadó cég cikke az általuk azonosított okokat veszi sorra.
Organisations are struggling to deliver the full benefits of RPA technology; Consultancy.uk

A szoftverrobotok gazdaságos, megtérülő alkalmazásának nehézségei
A példák pénzügyi területről vannak (wealth management).
Elusive Returns for Robotic Automation, Part I: Why No ROI?; Financial Services Storytelling

Mítoszok a szoftverrobotok alkalmazásáról
Megpróbálják elválasztani az indokolatlan marketing állításokat, hogy a bevezetés eredményes és megtérülő legyen.
Busting 8 Robotic Process Automation Myths; CMSWire

Intelligens folyamatautomatizálás: a mesterséges intelligencia alkalmazásának négy szintje
A szoftverrobotok (RPA, robotic process automation) az ismétlődő rutinfeladatok gyors, pontos végrehajtására specializálódtak. Ennek következtében nem tanulnak, nem alkalmasak döntési helyzetekben tanulni a tevékenységüket felügyelő embertől. Ennek a problémának a feloldása a mesterséges intelligencia alkalmazására vár. Ez az intelligens folyamatautomatizálás.
Intelligent Process Automation: The 4 Levels of AI-Enablement; Cognilytica

Vajon eljön-e a mesterséges intelligencia harmadik tele?
A mesterséges intelligencia telének azokat az időszakokat hívjuk, amikor a túlzott igéretek és a csekély valóságos teljesítmény miatt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások válságba kerültek. Idáig kétszer fordult ez elő. A cikk megpróbálja megtalálni az érveket, hogy most miért lesz más a történet.
Will There Be Another AI Winter?; Cognilytica

Szakirodalom

A magyar közigazgatási jogtudomány aktuális kérdései (konferencia)

„A konferencia a KRE ÁJK Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhelye, a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című kiemelt projekt „Digitalizációtól a személyességig” című projektje keretében valósul meg.

A konferencia időpontja: 2018. március 2., 9.00 óra
A konferencia helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Zrínyi terem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

PROGRAM:
Bevezető előadás:
09:00 – 09:20 Rixer Ádám (egyetemi tanár, KRE ÁJK, Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője): A magyar közigazgatási jogtudomány vizsgálatának lehetséges szempontjai

1. Rész – A közigazgatási jogtudomány helyzete: hatások és kölcsönhatások
Levezető elnök: Csáki-Hatalovics Gyula (egyetemi docens, KRE ÁJK)
9:20 – 09:40 Chronowski Nóra (habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék vezetője): A magyar közjogtudomány helyzete – általánosságban
9:40 – 10:00 Nagy Marianna (egyetemi tanár, ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője): Az egyéb tudományok hatása a közigazgatási jogtudományra
10:00 – 10:20 Horváth M. Tamás (kúriai bíró, egyetemi tanár, DE ÁJK Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék vezetője): A közigazgatásra vonatkozó kutatások jogi és jogon túli dimenziói
10:20 – 10:50 Vita, hozzászólások
10:50 – 11:10 Szünet

2. Rész – A dogmatika aktuális kérdései
Levezető elnök: Varga Zs. András (alkotmánybíró, egyetemi tanár, PPKE JÁK Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője)
11:10 – 11:30 Tamás András (NKE, Professor Emeritus): A magyar közigazgatási dogmatika fogalma egykor és ma
11:30 – 11:50 Patyi András (egyetemi tanár, NKE rektora): A közeljövő dogmatikai feladatai
11:50 – 12:10 Hoffman István (habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK): Az Alkotmánybíróság szerepe a közigazgatási jogi dogmatika fejlesztésében
12:10 – 12:30 Kovács András (kúriai bíró, habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK): A Kúria dogmatika-fejlesztő tevékenysége
12:30 – 12:50 Tamás Dóra (egyetemi adjunktus, ELTE BTK; vezető terminológus, OFFI Zrt.): A jogi és közigazgatási szaknyelv a fordítás és terminológia szemszögéből
12:50 – 13:20 Vita, hozzászólások
13:20 – 14:00 Ebéd

Kérjük, hogy részvételi szándékát az alábbi linken szíveskedjen jelezni 2018. március 1-ig: Magyar közigazgatási jogtudomány aktuális kérdései

Forrás:
A magyar közigazgatási jogtudomány aktuális kérdései c. konferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. február (PDF)

Megjelent az Információs Társadalom legújabb száma: 2017. XVII. évf. 4. szám

Teljes lapszám
Teljes lapszám megtekintése vagy letöltése PDF

Tartalomjegyzék
Tanulmányok
Virtuális valóság az oktatásban – Ment-e a VR által az oktatás elébb?
2016-ot ugyan a virtuális valóság évének nevezték (virtual reality, VR), de a technológia áttörését mégsem hozta el. Az elmaradt siker is fontos jelzés arra, hogy érdemes a VR társadalmi érvényességének komplex kérdésével, kihívásaival foglalkoznunk. Jelen tanulmány ennek egy speciális területére, az oktatási célú VR-ra összpontosít. Miközben kutatása már az 1990-es évek közepétől megélénkült, legalábbis a nemzetközi színtéren, a próféciákkal és várakozásokkal szemben a legutóbbi időkig nem látunk lényegi változást az oktatási célú VR terjedésében (sem). Habár a tudományos vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a VR hatásai az oktatás hatékonyságára, a tanulás eredményességére alapvetően pozitívak, egyebek mellett a technológia ára, a szükséges infrastrukturális feltételek, a digitális szakadék(ok) és a hiányzó kompetenciák egyelőre hátráltatják érvényesülését a pedagógiai stratégiákban. A tanulmány bemutatja az oktatási célú VR-ral kapcsolatos meghatározó elméleteket, kutatási témákat, kitér a VR és a tanulás módszertani összefüggéseire, a technológia tervezésének szempontjaira és az oktatási VR időszerű kihívásaira. Egyúttal bemutatja az oktatói célcsoportban a VR alkalmazásával kapcsolatban az utóbbi években végzett felmérések eredményeit, annak érdekében, hogy az oktatási VR aktuális helyzetéről reális képet nyújtson.
Aczél Petra PDF

Okos város: trendtémák és koncepciók
Tanulmányunk célja globális látleletet adni az aktuális okos város trendtémákról és koncepciókról a legnépszerűbb nyilvános, kollaborációs dokumentációk alapján. A témát először a tudományos szakirodalom változó hangsúlyainak rövid összefoglalása vezeti fel. Ezt követően kormányzati, üzleti és egyetemi-kutatási együttműködések dokumentumai alapján egy szisztematikus összeállított korpusz bemutatására kerül sor. Az elemzési módszertan ismertetése után kvantitatív szövegelemzésre és szöveg alapú kapcsolatháló-elemzésre kerül sor az aktuális trendtémák kimutatásához. Végül a korpuszban legtöbbet hivatkozott koncepciók rövid ismertetése következik. A végeredmény egy olyan összegzés, mely ajánlásokat fogalmaz meg az okos város tervezéshez a tudományos szakirodalom, a legnépszerűbb és legkeresettebb, széles nyilvánosságnak szóló, összefoglaló dokumentációkban megfogalmazott aktuális trend témák, illetve a kutatási korpuszon legtöbbet hivatkozott városkoncepciók alapján.
Fehér Katalin PDF

A mesterséges intelligencia: egy új létréteg kialakulása?
A tanulmány a mesterséges intelligencia utóbbi évtizedekben megfigyelhető, növekvő erejének elemzésére az eddigi evolúciós ugrások ontológiai leírását veszi alapul, elsősorban Nicolai Hartmann nyomán. Az emberi értelmi struktúrák növekedésével Hartmann a szellemi létréteg fizikai, biológiai és a lelki-tudati létrétegek fölé épülését, és ezzel együtt az ezek általi hordozottságát emelte ki. A tanulmány elemzései szerint a mesterséges, gépi értelem növekvő ereje az eddigiekben ezt csak fokozta, de új létrétegként nem emelkedett az eddigi emberi lét négy létrétegű szerkezete fölé. Ám ha a többek által prognosztizált önszerveződő mesterséges intelligencia tényleg kialakulna a jövő évtizedeiben, akkor ez egy új evolúciós ugrásként érintené a földi evolúció eddigi létrétegeit. A tanulmány hipotézise szerint azonban ez nem lenne leírható az eddigiek után egy újabb létréteg többi fölé épüléseként, hanem csak a függetlenné vált értelmi létréteg közvetlen fizikai-mechanikai létre való ráutaltságaként.
Pokol Béla PDF

Az adattudatosság szintjei és útjai
Az adatrobbanásból nem egyedül a kereskedelmi szektor profitál, mivel növekvőben van azoknak a nonprofit kezdeményezéseknek, illetve kormányzati intézkedéseknek a száma, melyeknek középpontjában a civilektől jövő adatok begyűjtése áll. Publikációmban szeretném szemléltetni az adattudatosság különböző kontextusait: az adatvédelem és a magánszféra értelmezésével kezdem, majd bemutatom, hogy milyen kutatások vizsgálták a magánszféra kérdéseit. Ahhoz, hogy megértsük, milyen skálán mozog az adattudatosság, a két végletet kell megismerni, vagyis egyfelől azokat a nemzetközi kezdeményezéseket, melyek arra irányulnak, hogy civilek járuljanak hozzá személyes adataikkal egy társadalmi ügy vagy probléma megoldásához, másfelől ugyanígy fontos azoknak a negatív implikációknak a vizsgálata, melyek a fogyasztókat elriasztják a személyes adataik kiadásától. A viselkedésalapú adatok megosztását a földrajzi, kulturális, gazdasági, történelmi tényezők mellett befolyásolhatja, hogy egy adott ország vállalati, kormányzati, szakmai szervezetei mennyire készítik fel az állampolgárokat a digitális forradalomra. Írásomban ezért áttekintést adok arról is, hogy Magyarországon a hatóságok, a civil szféra és a szakmai szervezetek milyen mértékben foglalkoznak a változó világ kihívásaival.
Benkő Lívia PDF

Háttér
Társadalmi fejlődés, információtechnológia és az ábrázolás nehézségei
Előzetes kommentárok Ian Morris tanulmányához
Z. Karvalics László PDF

Az információs társadalom klasszikusai
Az információtechnológia civilizációs pályája: mérés és osztályozás
Ian Morris a társadalmi fejlődés (social development) fogalmával az emberi közösségek képességét fejezi ki „dolgok elintézésére” a világban. Az így értelmezett társadalmi fejlettség mérhető és összehasonlító állapotokat jelent, térben és időben. Morris 4 tényező (az energiafelhasználás, a társadalmi szerveződés, az információtechnológia és a hadviselő kapacitás) kvantifikálásával megszerkesztett indexét kifejtő könyvéből az információtechnológiára vonatkozó, a többihez hasonlóan a Kelet és a Nyugat összehasonlítására épülő fejezetet fordítottuk le. Úttörő okfejtései és becslései remek kiindulópontok, hogy újraértékeljük és alaposan végiggondoljuk az információtechnológia helyét és „küldetését” a beavatkozásképesség, a cselekvési hatékonyság szempontjából. A tanulmányt Z. Karvalics László bevezetésével közöljük.
Morris, Ian PDF

Konferenciabeszámoló
MI mit tud? – Beszámoló a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 11. DE! konferenciájáról
Képes Gábor PDF

Forrás:
2017. XVII. évf. 4. szám; INFONIA Alapítvány, Gondolat Kiadó; 2018. február

Megugró egészségügyi kiadások

„Évente átlagosan 4,1 százalékkal nőnek majd az egészségügyi kiadások 2017 és 2021 között világszerte. A magasabb költés ugyanakkor nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi eredményeket, az egészségügyi szolgáltatóknak valószínűleg továbbra is csökkenő nyereséggel és növekvő költségekkel kell számolniuk. A kezelés helyett a megelőzés kerül előtérbe, amelynek eredményeképpen az egyszerű „betegek” helyett megszületnek a szolgáltatásokról jól tájékozott „egészségügyi fogyasztók”. A digitális technológia pedig lehetőséget teremt majd a páciensek személyesebb ellátásra is, derül ki a a Deloitte egészségügyi szektorra vonatkozó tanulmányából.

Míg 2012 és 2016 között évente átlagosan 1,3 százalékkal nőttek az egészségügyi kiadások, addig a 2017 és 2021 közötti időszakban ez az érték már 4,1 százalék lesz, amelynek hátterében az elöregedő és növekvő létszámú társadalom, a kezelések fejlődése, a feltörekvő gazdaságok teljesítménye, valamint a dráguló munkaerő áll – derül ki a Deloitte egészségügyi szektorra vonatkozó elemzéséből. A jelentés azonban hangsúlyozza, hogy a költés szintjének emelkedése nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi eredményeket. Ezt jól mutatja az is, hogy a GDP-hez mérten az Egyesült Államokban a legmagasabb az egészségügyi költések aránya az OECD országok között – 2016-os adatok szerint 16,9 százalék –, azonban a várható élettartam vonatkozásában csak a lista második felében található. Magyarország ebben a mutatóban 7 százalékkal a vizsgált 33 OECD ország közül a 29-30. helyen áll, Szlovákiához hasonlóan.

A Deloitte tanulmánya szerint az egészségügyi szereplőknek 2018-ban a következő kihívásokkal kell szembenézniük a technológiai szempontból fejlettebb, okosabb egészségügyi szolgáltató szektor tervezése során:

Csökkenő nyereség a bizonytalan és változó egészségiparban: Az egészségügyi szolgáltatóknak valószínűleg továbbra is csökkenő nyereséggel és növekvő költségekkel kell számolniuk. 2020-ra a világ legnagyobb régióinak összesített egészségügyi költése várhatóan eléri a 8,7 billió USD-t a 2015. évi 7 billió USD-hez képest. A csökkenő nyereség ellentételezésére számos egészségügyi szervezet új költségcsökkentési intézkedéseket vezet be és új bevételi források után néz.

Stratégiai elmozdulás a mennyiségtől a minőség felé: Az egészségügy folytatja az elmozdulást a szolgáltatásért fizetett díj (FFS) szerinti díjazástól az eredmény- és értékalapú fizetési modellek felé. A fejlett egészségügyi rendszerekben a szektor szereplői a kezelés helyett a megelőzést hangsúlyozzák, amelynek eredményeképpen az egyszerű „betegek” helyett megszületnek a szolgáltatásokról jól tájékozott „egészségügyi fogyasztók”.

Reakció az egészségpolitikára és a komplex szabályozásra: Az utóbbi idők kibertámadásai nyomán nagyobb hangsúly került az adatok védelmére és biztonságára. A digitális egészségügy kihívást jelent a kormányzatok, egészségügyi rendszerek, és biztosítók számára, hiszen egyre több adatot kell összegyűjteniük, elemezniük és tárolniuk, miközben ügyelniük kell a jogszabályi megfelelésre, etikára és kockázatokra is.

Exponenciális technológiák felfedezése a költségek csökkentése, a hozzáférés növelése és az ellátás javítása érdekében: Az exponenciális technológiák segítségével az ellátás kevésbé költségessé, hatékonyabbá, és globális szinten jobban hozzáférhetővé válik. A demográfiai és gazdasági tendenciák a fejlett technológiával ötvözve máris előrejelzik, hogyan fog működni a jövő kórháza munkaerő, méret és tervezés tekintetében. Éppen ezért a szereplőknek a digitális technológiák figyelembevételével kell tervezniük stratégiai befektetéseiket az emberi erőforrás, folyamatok és infrastruktúra terén.

Fókusz az ügyfeleken és a betegek tapasztalatainak javításán: A személyes szolgáltatások elsődleges fontosságúvá váltak a fogyasztók számára, és a technológia azt is lehetővé teszi, hogy ők is aktívabbak legyenek a döntéshozatal során. A szolgáltatóknak és kifizetőknek érdemes kihasználniuk a digitális trendeket, hogy személyesebb ellátást nyújtsanak, javuljon a kommunikáció, és javítsák a betegek tapasztalatait és a technológiát bevonják a kutatás, diagnózis, kezelés és utógondozás területére is.

A jövő munkaerejének alakítása: A negyedik ipari forradalom nyomán a digitális technológia, robotika és egyéb automatizált eszközök rengeteg lehetőséget kínálnak az egészségügy jelenlegi és jövőbeli munkaerőproblémáira – amennyiben a szektor szereplői nyitottak lesznek erre.”

Forrás:
Megugranak az egészségügyi kiadások; Deloitte; 2018. február 23.
2018 Global health care outlook. The evolution of smart health care; Deloitte (PDF)

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése növeli a kockázatát annak, hogy rossz célokra fogják használni

„Az AI gyors előretörése növeli a kockázatát annak, hogy a technológiát rossz célra: automatikus hackertámadásokra, önvezető autók balesetének előidézésére, a kereskedelemben kapható drónok célzott fegyverként való alkalmazására használják fel.

Tizennégy intézmény, köztük a Cambridge-i, Oxfordi és Yale Egyetem 26 kutatója szerdán nyilvánosságra hozott innen letölthet tanulmányában aggodalmának adott hangot amiatt, hogy autoriter államok, bűnözők és magányos támadók visszaélhetnek az új technológiával.

Az AI rossz célú használata küszöbön álló veszélyt jelent a digitális, fizikai és politikai biztonságra, mivel lehetővé teszi a nagyméretű, pontosan célzott, nagy hatékonyságú támadásokat – írták tanulmányukban, amelyben a következő öt évben valószínűsíthető fejleményekre összpontosítottak.

“Valamennyien egyetértünk abban, hogy a mesterséges intelligenciának sok pozitív alkalmazási lehetősége van. A szakirodalom azonban hiányos annak rossz célú felhasználásáról” – magyarázta Miles Brundage, az Oxfordi Egyetem emberiség jövőjét kutató intézetének szakembere.

A mesterséges intelligencia számítógép használatával hajt végre olyan emberi intelligenciát igénylő feladatokat, mint a döntéshozatal, szöveg, beszéd vagy vizuális képek felismerése. A technikai lehetőségek tárházát nyitja meg, de heves vitákat váltott ki az elmúlt években arról, hogy az általa megvalósítható tömeges automatizálás jelentősen növelheti-e a munkanélküliséget és más szociális hátrányokat.

A mintegy százoldalas tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy az AI alkalmazása csökkentheti a végrehajtott támadások költségeit emberi munkát, szakértelmet igénylő esetekben. Olyan új támadási formák kerülhetnek felszínre, amelyek eddig egyetlen ember által kivitelezhetetlenek voltak, vagy olyan támadási formák, amelyek kihasználják magának a mesterséges intelligenciának a sérülékenységét.

A tanulmány készítői áttekintették az eddigi tudományos kutatásokat az AI jelentette biztonsági kockázatokról, és együttműködésre szólították fel a kormányokat, politikai és műszaki szakembereket ezen veszélyek elhárítására.”

Forrás:
Ellenünk fordíthatják a mesterséges intelligenciát; Híradó.hu/MTI; 2018. február 21.
The Malicious Use of Artificial Intelligence: Forecasting, Prevention, and Mitigation; Future of Humanity Institute (University of Oxford), Centre for the Study of Existential Risk (University of Cambridge), Center for a New American Security, Electronic Frontier Foundation, OpenAI; 2018. február (pdf)
Lásd még: What’s missing from the Malicious Use of Artificial Intelligence report?; Jon Collins; Gigaom; 2018. február 21.
Here are some of the ways experts think AI might screw with us in the next five years; James Vincent; The Verge; 2018. február 20.
Terrorbotok, dróneltérítések, kamu nagybácsik: vészjósló jelentés a mesterséges intelligencia veszélyeiről; Bodnár Zsolt; Qubit; 2018. február 23.

Törvények, rendeletek

A belügyminiszter 5/2018. (II. 23.) BM rendelete az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtásához szükséges kapcsolódási, műszaki, technológiai, biztonsági előírásokról, követelményekről és a hitelesítési rendről szóló 53/2015. (IX. 24.) BM rendelet módosításáról

„Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 21. § (2) bekezdés a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtásához szükséges kapcsolódási, műszaki, technológiai, biztonsági előírásokról, követelményekről és a hitelesítési rendről szóló 53/2015. (IX. 24.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

2. § A BM rendelet 5. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

1. melléklet az 5/2018. (II. 23.) BM rendelethez
„5. melléklet az 53/2015. (IX. 24.) BM rendelethez
A megszemélyesítés műszaki, technológiai, informatikai és biztonsági követelményei…”

Forrás:
A belügyminiszter 5/2018. (II. 23.) BM rendelete az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtásához szükséges kapcsolódási, műszaki, technológiai, biztonsági előírásokról, követelményekről és a hitelesítési rendről szóló 53/2015. (IX. 24.) BM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 25. szám; 2018. február 23.; 1040-1042. oldalak (PDF)

3/2018. (II. 21.) BM rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről

„…I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § E rendelet hatálya
a) a közfeladatot ellátó szervekre (a továbbiakban: szerv) és
b) a szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftver (a továbbiakban: ISZ) megfelelőségét jogszabály szerint tanúsító szervezetek iratkezelési szoftvertanúsító tevékenységére terjed ki.

2. § (1) E rendelet rendelkezéseit a minősített adatok kezelését biztosító ISZ-ekre a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az ISZ a maradandó értékű elektronikus iratok levéltári átadását külön jogszabályban foglaltak szerint biztosítja.
(3) E rendelet rendelkezéseit az iratkezelési szoftvernek nem minősülő, iratnyilvántartási funkciót is ellátó szakrendszerek tekintetében is alkalmazni szükséges.
(4) E rendelet rendelkezéseit a bíróságnál alkalmazott iratkezelési szoftverekre és szakrendszerekre a bírósági eljárási, ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló szabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) Az ISZ külön jogszabályban foglalt követelmények szerint biztosítja az ISZ és az általa tárolt iratok és metaadatok tekintetében a sértetlenség, bizalmasság és rendelkezésre állás követelményét…”

Forrás:
3/2018. (II. 21.) BM rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről; Nemzeti Jogszabálytár
A belügyminiszter 3/2018. (II. 21.) BM rendelete a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről; Magyar Közlöny; 2018. évi 23. szám; 2018. február 21.; 984-1019. oldalak (PDF)