Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Országos ügyintézési hálózattal elindult a nemzeti közműszolgáltatás
Tárgyszavak: állami közműszolgáltatás, ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., FŐGÁZ, Horváth Péter, Laczó Sándor, Magyar Posta, Magyarország, Miniszterelnökség, Németh Lászlóné, nemzeti közműszolgáltató, Szarka Zsolt,ügyfélszolgálatok
Több százmilliárd forint jut turisztikai fejlesztési programokra a következő uniós ciklusban
Tárgyszavak: 2014-2020, fejlesztéspolitika, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), idegenforgalom, Magyarország, Nemzetgazdasági Minisztérium, Ruszinkó Ádám, Terület- és Településfejlesztési Operatív program (TOP), turisztika, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), Vidékfejlesztési Program (VP)
Hat témaköre lehet a netkonzultációnak
Tárgyszavak: Deutsch Tamás, digitális jártasság, Internetről szóló nemzeti konzultáció, kis- és középvállalkozások, KKV, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyarország, megfizethető Internet, Parragh László, szélessávú Internet

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Az internet, a tér és az új gazdaság Budapesten
Tárgyszavak: Budapest, digitális gazdaság, földrajztudomány, közgazdaságtan, Magyarország, telephelyválasztás, vállalatgazdaságtan, városok
Lesz-e a jövőben elég munkahely?
Tárgyszavak: felmérés, foglalkoztatottság, jövőkutatás, munkaügy, robotika, társadalmi-gazdasági előretekintés, technika társadalmi hatásai
A közjavak térbelisége
Tárgyszavak: fenntartható fejlődés, földrajztudomány, közjavak, regionális tudományok, tulajdonviszonyok, urbanisztika, várostervezés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Országos ügyintézési hálózattal elindult a nemzeti közműszolgáltatás

„Németh Lászlóné államtitkár nyitotta meg az Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz tartozó FŐGÁZ új postai ügyfélszolgálatát Pécsett. A Miniszterelnökség államtitkára ezzel szimbolikusan átadta a nemzeti közműszolgáltatás országos ügyfélszolgálati hálózatát. A Magyar Postával történő együttműködés eredményeként az országos lakossági gázszolgáltatóvá vált FŐGÁZ újabb 132 postai kirendeltségen tudja fogadni fogyasztóit, ügyintézési helyeinek száma majdnem a duplájára nőtt. A legújabb ügyfélszolgálat megnyitásán, Németh Lászlóné mellett, Horváth Péter, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója, valamint dr. Laczó Sándor, a FŐGÁZ Zrt. vezérigazgatója is részt vett.

„Fontos mérföldkőhöz érkezett a nemzeti közműszolgáltatás kialakításával kapcsolatos, tavaly ősszel megkezdett munka. A nemzeti közműszolgáltatáson belül az állami FŐGÁZ Magyarország első és egyetlen, országos lefedettségű egyetemes szolgáltatójává vált. Április elsejétől 300 ügyfélszolgálaton várja a FŐGÁZ a jelenlegi és az átjelentkezni kívánó ügyfeleket” – mondta Németh Lászlóné a Baranya megyei székhelyen tartott sajtótájékoztatón. Az államtitkár hozzátette: „Az egykapus ügyintézéssel, az összevont számlával kapcsolatos elképzelések, vagy a fogyasztók pénztárcáját kímélő gázmérő-csere hosszú távon mind több ember számára teheti vonzóvá az állami közműszolgáltatást.”

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) engedélye alapján a FŐGÁZ egyetemes szolgáltatási tevékenységét áprilistól az egész országban, bárki számára elérhetővé tette. Az állami közműcég az új ellátási területeken a Magyar Posta kijelölt kirendeltségein fogadja az ügyfeleket. Az állami postavállalat a FŐGÁZ számára már eddig is 153 helyszínen nyújtott ügyintézési szolgáltatást, ami most újabb 132 helyszínnel bővült, vagyis közel megduplázódott. Az új szolgáltatási területen ez a megyei jogú városok esetén 16 állandó ügyfélszolgálati irodát, a járási székhelyeken 79 fiókirodát és további 37 egyéb ügyfélszolgálati pontot jelent.

„Az elmúlt egy hónap intenzív munkájának eredménye, hogy az ENKSZ-hez tartozó FŐGÁZ gázszolgáltatói tevékenységének országos kiterjesztésével megteremtettük a szabad szolgáltató-választás lehetőségét. A fogyasztók az ország bármely pontján saját belátásuk szerint gázszolgáltatót válthatnak, és dönthetnek arról, hogy csatlakoznak a nemzeti közműszolgáltatáshoz, és igénybe veszik magas színvonalú, hozzáadott értékű szolgáltatásainkat. Ennek egyik fontos eszköze a hatékony, elérhető ügyfélszolgálat, amely ezennel országosan is megkezdi működését” – emelte ki Horváth Péter, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A kormányzati szándéknak megfelelően a februárban megalakult ENKSZ feladata a rezsicsökkentés tartóssá tétele és továbbvitele, az állami közműszolgáltatás megszervezése és központi irányítása a földgáz-, majd a villamos-energia- és a távhőszolgáltatás területén.”

Forrás:
Országos ügyintézési hálózattal elindult a nemzeti közműszolgáltatás; ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.; 2015. április 2.

Több százmilliárd forint jut turisztikai fejlesztési programokra a következő uniós ciklusban

„Mintegy 230 milliárd forint uniós támogatás jut turisztikai fejlesztési programokra a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, ugyanakkor a turisztikai vállalkozások külön is pályázhatnak például energetikai fejlesztésekre, kedvezményes hitelre és oktatási programokra – mondta el Ruszinkó Ádám turisztikáért felelős helyettes államtitkár a Turizmus és Profit konferencián, Budapesten.

Ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (Ginop) 120 milliárd forint, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (Top) 100 milliárd forint, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (Vekop), valamint a Vidékfejlesztési Operatív Programra szintén 10 milliárd forint jut – tette hozzá.

A Ginop forrásaira kis- és középvállalkozások (kkv) pályázhatnak, a rendelkezésre álló összegből egyebek mellett tematikus hálózatok (zarándok- és természetjáró utak) építhetők, természeti és kulturális örökséghelyszínek tehetők vonzóbbá, valamint egyik kiemelt terület a gyógyvízkutatás támogatása. A társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmus kialakításáért felelős Top-ban az önkormányzatok a támogatottak, a vidékfejlesztési programban pedig a falusi turizmus szolgáltatói érdekeltek. Az első turisztikai témájú pályázatok nyár elején várhatók – mondta.

A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy az előző 2007-2013-as uniós ciklusban összesen 1119 támogatott projekt volt, amelyből eddig 893 valósult meg, 313 milliárd forint támogatást ítéltek meg, amelyből 309,8 milliárd forintra szerződtek, és 238 milliárd forintot ki is fizettek.

A koferencián Ruszinkó Ádám 2014 legjobb turisztikai szolgáltatóinak adott át elismeréseket…”

Forrás:
Több százmilliárd forint jut turisztikai fejlesztési programokra a következő uniós ciklusban; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. április 8.

Hat témaköre lehet a netkonzultációnak

„Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Infokommunikációs Kollégiumával folytatott szakmai egyeztetése után elmondta, hogy világosan látszanak a kérdéssor-javaslat témakörei. Ezek között említette a megfizethető internetszolgáltatást, a digitális kompetenciák fejlesztését, a világháló mindenki számára elérhetővé tételét, a felhasználók és adataik védelmét, a technológiának a gazdaság fejlesztését támogató felhasználását, valamint azt, hogy minél több színvonalas tartalom és szolgáltatás legyen elérhető ilyen módon.

A gazdasággal kapcsolatos lehetséges témakörök között említette a miniszterelnöki biztos a startup cégek támogatását, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások bevonását a szélessávú internethálózat fejlesztésébe, a kisebb cégek internetes jelenlétének támogatását uniós forrásból, valamint azt, hogy milyen adócsökkentésekkel lehetne támogatni az internet használatának magyarországi elterjedését.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy az alapvető infokommunikációs eszközök alkalmazásában Magyarország az uniós mezőny utolsó harmadában van; a cégek 61 százalékának van honlapja, 85 százalékuk használ szélessávú internetet, míg a közösségben ez a két mutató 73, illetve 90 százalék. Az MKIK elnöke hangsúlyozta: elsősorban szemlélet-, illetve gondolkodásmódbeli váltásra van szükség, amit támogat is a kamara. Azt mondta, egy mikro-vagy kisvállalkozás lemaradásának oka lehet, hogy a tulajdonos számára idegen eszköz az internet, amely ma úgy válik elengedhetetlen eszközzé a mindennapokban, ahogy a 19. és a 20. század fordulóján a villamos áram.

Deutsch Tamás közölte továbbá: a jövő hétre áll össze a konzultációra bocsátani javasolt húsz kérdés, a lista pedig egy újabb egyeztetési kör után, április végén kerül a kormány elé, majd májustól minden, 14. évét betöltött magyar polgár véleményt nyilváníthat e témában.”

Forrás:
Hat témaköre lehet a netkonzultációnak; InternetKon; 2015. április 8.

Közigazgatás, politika

2,5 milliárdba kerülne a kistelepülések vezetőinek béremelése

„Jelenleg több száz kistelepülési vezető gyakorlatilag közmunkásbérért dolgozik, ráadásul a polgármesteri fizetéseket a helyi bevételekből vagy a maradék állami támogatásból kell finanszírozni.

Jelentősen emelkedhetne az 1500 lakosnál kisebb és az 5-10 ezer fő közötti települések polgármestereinek fizetése egy törvénymódosító indítványnak köszönhetően, ami a Világgazdaság számításai szerint mintegy 2,5 milliárd forint éves költséggel járna, és a mintegy 3200 önkormányzatból 2266 polgármestert érintene kedvezőbben.

Az újság keddi cikke szerint legjobban a legkisebb települések vezetői járnának, ahol a javaslat 50 százalékos béremelésnek felelne meg, míg az 1500-5000 fős települések irányítói 25 százalékos növekedést éreznének.

Jelenleg több száz kistelepülési vezető gyakorlatilag közmunkásbérért dolgozik, ráadásul a polgármesteri fizetéseket a helyi bevételekből vagy a maradék állami támogatásból kell finanszírozni – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

Egy 500 fő alatti kistelepülésen, ahol nem vetettek ki helyi adókat, a most javasolt havi 224 ezer forint polgármesteri fizetést nyilvánvalóan csak a feladatok ellátására érkező állami támogatásból lehet finanszírozni, ami 4 millió forint, így több mint a felét elvinné a bér.

A TÖOSZ elnöke szerint a polgármesteri bérek összegének be kellene kerülni az önkormányzatok feladatfinanszírozásába, és a települések által fenntartott intézmények számát és feladatait is figyelembe kellene venni a fizetések megállapításakor. Az elnök úgy véli, a legjobb megoldás az eredeti – azaz a 2014-es módosítás előtti – állapot visszaállítása lenne.”

Forrás:
2,5 milliárdba fájna a kistelepülések vezetőinek béremelése; HVG.hu/MTI; 2015. április 7.

A leggyakrabban kommunális és a helyi iparűzési adót vetnek ki a települési önkormányzatok

„A 3178 települési önkormányzat közül összesen 3135 helyhatóságnál van valamilyen helyi adó, a leggyakrabban megállapított helyi adónem a magánszemélyek kommunális adója és a helyi iparűzési adó – erről Belányi Márta, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszélt a témában rendezett konferencián.

A hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár a törvényességi felügyeleti informatikai rendszer adatai alapján bemutatta: építményadót 892, telekadót 503, magánszemély kommunális adóját 2250, idegenforgalmi adót 784, helyi iparűzési adót 2767 település vezetett be.

A helyi önkormányzatok felett gyakorolt törvényességi felügyeleti tevékenységről elmondta: azt a jogalkotó a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe utalta. A döntések jogszerűségi vizsgálata során a kormányhivatalok azt ellenőrzik, hogy megfelelő eljárásrendben történt-e a rendeletek elfogadása, de felléphetnek mulasztások esetén is, amire korábban nem volt lehetőség.

Belányi Márta a törvényességi felügyelet kiemelt részének nevezte a helyi adórendeleteket, amelyeknél mind a döntéshozatali eljárást, mind a norma tartalmát vizsgálhatják a kormányhivatalok.

A helyi adórendeletek megállapításának szabályairól szólva azt mondta: eljárási szempontból a kormányhivatalok azt vizsgálják, hogy a jogalkotási törvénynek, illetve a helyi szabályozásnak – a szervezeti és működési szabályzatnak – megfelel-e a rendelet.

Kitért arra, hogy a jogalkotási törvény hatásvizsgálatot ír elő a rendeletalkotónak, annak a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásokra, a környezeti és egészségügyi következményekre, az adminisztratív terhekre és a döntés szükségességére is ki kell terjednie. A törvény az elfogadott helyi normák utólagos vizsgálatát is előírja, ami szintén jegyzői hatáskör. Az eddigi tapasztalatok alapján jellemző formai szabálysértésnek nevezte a helyettes államtitkár az előzetes hatásvizsgálat hiányát.

A tartalmi vizsgálatokról szólva kiemelte, hogy azt ellenőrzik: a rendelet megfelel-e az alaptörvényben foglalt elveknek, valamint a keretet adó helyi adótörvénynek.

Helyi adó bevezetésekor az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz kell igazítani – hangsúlyozta a Belányi Márta.

Kitért a települési adóra is, amelyet a helyi adóktól eltérő felhatalmazás alapján rendelhet el a helyi önkormányzat olyan adótárgyra, amelyre nem terjed ki törvényi közteher hatálya, de nem lehet az adó alanya állam, önkormányzat és vállalkozó.

Beszámolt arról is, hogy a törvényességi felügyelet szakmai irányításáért felelős tárca erre az évre is betervezett kormányhivatali célellenőrzést, amelynek során a helyi önkormányzatoknak az üdülőingatlanokkal összefüggő szabályait kívánják áttekinteni.

Székely László, az alapvető jogok biztosa köszöntőjében azt mondta, állandó, folyamatos panaszok tárgyát képezik a helyi adórendeletek, és előrevetítette: ez várhatóan így lesz a települési adók esetében is, ahogyan már érkezett panasz a települési adó kivethetőségéről is.

Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntőjében azt mondta: bár a jogtudósok évtizedek óta foglalkoznak az adórendszer működési sajátosságaival, ez a fajta figyelem nem irányult eddig a helyi adókra. Hozzátette: a konferencia felhívhatja a figyelmet arra, hogy a legális és illegális adóelkerülési technikák a helyi adók világában is tetten érhetők.

Az elnök a Kúria elmúlt három évének gyakorlatát ismertetve azt mondta: a bírói fórum önkormányzati tanácsa elé kerülő ügyek egy jelentős része a helyi adókat érinti. Felidézte: 2012-ben az elsőként felmerült kérdés az volt, hogy mennyiben kell a közteherviselés kötelezettségének igazodnia az adózó teherbíró képességéhez. A Kúria akkor egy eseti döntésében kimondta, hogy az az adómérték, amely évente a vagyonérték 60-70 százalékát teszi ki, súlyosan aránytalan, mert belátható időn belül felemészti az adótárgyat. A másik fontos elv, amelyet a Kúria rögzített, hogy a teherviselési képesség arányában való hozzájárulás funkcióját nem teljesíti a helyi adó abban az esetben, ha egy jól körülhatárolható adóalanyt céloz, tehát nem általános jellegű.

A 2013-ban a Kúria elé került normakontrollügyekről szólva azt mondta: szintén az adó elkobzó jellege került előtérbe, de emellett megjelent egy újabb nézőpont, a hátrányos megkülönböztetésé is. Hangsúlyozta annak az elvnek a kimondását, hogy az adózó akkor teljesítőképes, ha a vagyonadó mértéke nem „oldódik el” az adótárgy értékétől.

A Kúria az adóterhelés mértékének abszolút voltát is vizsgálta, ennek során kimondta, hogy a tételes adó évi mértéke a négyzetméterenkénti 10 forint esetében nem tekinthető eltúlzottnak.

A múlt év döntései közül kiemelte a telekadó koncepcionális kérdéseit érintőeket, illetve a helybenlakást mint mentességi vagy kedvezményi jogcímet érintőt. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: a Kúria különbséget tett a telekadó és építményadó között és kimondta: a telekadó esetében nem lehet legitim módon alkalmazni ezt a mentességi okot, de az építményadó esetében erre jogszerű lehetőség van, de csak életvitelszerű tartózkodás esetén.”

Forrás:
A leggyakrabban kommunális és a helyi iparűzési adót vetnek ki a települési önkormányzatok; Miniszterelnökség; 2015. április 8.

„Mindent megteszünk, de óvodást nem tudunk csinálni”

„A kistelepülések koporsójába üthetnek újabb szöget az óvodabezárások – mondja a problémával küzdő bonyhádi kistérség több polgármestere is. Úgy vélik, ha az intézményekre lakat kerül, még azok a fiatalok is el fogják hagyni a falvakat, akik korábban csak ott tudták elképzelni az életüket. Ha viszont nincs fiatal, a falvak elöregedése, végül elnéptelenedése elkerülhetetlenné válik.

Elköltöző fiatalok, kiüresedő falu. Ilyen rémképektől tart többek között Klein Mihály, Kisdorog polgármestere is, aki szerint a kistelepüléseknek a rendszerváltás óta egyre nagyobb problémákkal kell megküzdeniük. A település első embere portálunknak leszögezi: semmiképpen nem akar politizálni, a gondok szerinte nem most kezdődtek, hanem a rendszerváltáskor, és abban, hogy ide jutottak a kistelepülések, mindegyik párt hibás. Mint mondta: az csak az egyik probléma, hogy folyamatosan nyirbálják a költségvetésüket, ennél sokkal nagyobb baj, hogy a környező munkahelyek, az állami gazdaságok, a téeszek a rendszerváltást követően mind megszűntek. Ha pedig nincs munkahely, akkor azok a fiatalok, akik továbbtanultak, nyilván nem fognak visszajönni, és nem itt fognak családot alapítani – teszi hozzá. Ha pedig nincs fiatal, nincs gyermek sem, aminek viszont egyenes következménye, hogy az intézmények fenntartása is egyre nehezebbé válik.

Kisdorogon korábban már megszűnt az iskola, most pedig az óvoda megtartásáért küzdenek. Ha nem lesz több óvodáskorú gyermek, akkor a falunak előbb-utóbb szembe kell néznie a ténnyel, hogy valamit – civil szervezetek, helyi sportközösségek támogatását, vagy akár az óvodai konyhát – meg kell szüntetni ahhoz, hogy megmaradhasson az óvoda.

Mint a polgármester az MNO-nak elmondta, annak, hogy az óvoda normatívát kapjon, törvényi feltétele, hogy az intézményben két óvónő és egy dada dolgozzék. Ahhoz, hogy ezt veszteség nélkül kigazdálkodhassa a település, minimum 23 gyermekre lenne szükség, így tudna kijönni az óvoda nullára. Ha a gyereklétszám 23 alá csökken, akkor az önkormányzatnak pénzt kell átcsoportosítania, ám ez a feladatalapú finanszírozás miatt – a pénzt egy bizonyos célra kapja a település, és azt csak arra lehet felhasználni – már nem lehetséges.

A legtöbb kistelepülésen nemhogy 23, de még nyolc gyermek sincs, amivel viszont a polgármester szerint veszteség nélkül lehetetlen fenntartani az óvodát. Ha viszont nincs a településen óvoda, akkor valahogy meg kell oldani, hogy a gyerekek eljussanak a szomszéd településre, ahol még egyelőre működik ilyen intézmény. Igen ám, de a gyermekek szállítása sem egyszerű feladat, szigorú biztonsági feltételeknek kell megfelelni. Nem beszélve arról, hogy a kisbuszt is meg kellene venni, kísérőt és sofőrt is ki kellene fizetni. A polgármester szerint még ennél is nagyobb probléma, hogy hároméves gyermekeket kell kiragadni a közvetlen környezetükből.

A minimumlétszám és a népességmegtartó erő
Kisdorognál is nagyobb gondokkal küzd a szomszéd település, Bonyhádvarasd, ahol értesüléseink szerint több héttel ezelőtt egy képviselő-testületi ülésen bejelentették az óvoda bezárását. Kérdéseinkkel megkerestük a falu első emberét is, de Csibi Zsolt nem akart nyilatkozni, így a település volt polgármesteréhez, Csaba Józsefnéhez fordultunk, aki azt mondta, hogy az óvoda bezárásáról szóló hír nem kacsa, de egyelőre a májusi beíratástól teszik függővé, hogy biztosan lakat kerül-e az intézményre.

Csaba Józsefné, aki 20 éven keresztül volt a település polgármestere közölte: a köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a 13 fős minimumlétszám helyett akár nyolc gyerekkel is működtethető legyen az intézmény, ha „a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad”. Ez esetben a kormányhivataltól kell a településnek engedélyt kérnie. A volt polgármester elmondta, ezt az engedélyt még ő maga intézte, meg is kapták a 2013–2014-es, 2014–2015-ös és a 2015–2016-os tanévre is. A polgármester azért is döbbent meg az óvoda bezárásának hírét hallva, mert a következő tanévre is meglenne az engedélyezett gyereklétszám: tízen járnának az óvodába.

A volt polgármestertől megtudtuk, hogy több óvodása is lenne a falunak, csak sajnos az elmúlt években 4-5 család külföldre költözött gyerekestül, mert nem tudták fizetni a felvett devizahiteleket. A házak nagyon olcsók, az elmúlt két-három évben több fiatal is költözött a településre, de Csaba Józsefné szerint ha nem lesz óvoda, a faluba költözést százszor meggondolja majd a fiatalság. Úgy gondolja: nem fogadható el az az érv, hogy az intézmény finanszírozása ráfizetéses. „Persze, hogy az: az oktatáshoz mindig hozzá kell tenni, így volt ez az elmúlt 20 évben is” – így a városvezető. Az óvoda szerinte nem termelő, hanem szolgáltató vállalat, és ami nagyon fontos: népességmegtartó erő. Ha nem lesz óvoda, a fiatalok elmennek, akkor viszont a lakossági létszámra is kevesebb pénzt fognak kapni, még nagyobb bajban lesz a település.

A volt polgármester sajnálja a nemrégiben felújított, gyönyörű óvodát, amelynek a falai között évekkel ezelőtt 54 gyermek is ricsajozott. Az óvoda jelenleg két óvónőnek hat órában és egy dajkának teljes munkaidőben ad munkát. A volt polgármester a jelenlegitől úgy értesült, hogy ha valóban lakat kerülne az intézményre, akkor egy óvónőt és egy dajkát átvenne a bonyhádi óvoda, a másik óvónővel egyelőre még nem tudni, mi lesz. A település egyébként 2007-ben arra kényszerült, hogy bezárja az 1992-ben felépített iskoláját is.

Ahol a polgármester a szállító
A bonyhádvarasdi szülők természetesen nem maradnak magukra: a kisdorogi polgármester már felajánlotta, amennyiben az ő óvodájukba szeretnék íratni a bonyhádvarasdi óvoda megszűnését követően a szülők a gyermekeiket, abban az esetben lízingelnének egy buszt, és a polgármester szállítaná háztól házig a gyermekeket minden reggel egy óvodai dolgozó kíséretében. Ezzel csak egy probléma van: a szülők egyelőre úgy nyilatkoznak, hogy majd ők megoldják, és nekik egyszerűbb, ha a gyermekeiket magukkal viszik Bonyhádra, a szülők többsége ugyanis ott dolgozik. Klein Mihály szerint a varasdi óvoda bezárását Kisdorog is nagyon megérezné, mivel a varasdi óvodások étkeztetését is ők látják el, egészen pontosan a polgármester viszi a gyerekeknek saját gépkocsival és benzinnel minden áldott nap az ebédet, amiből évente egymillió forint bevétele származik a településnek. Jelenleg hatmilliós hiánnyal küzd Kisdorog, és ha ezt az étkeztetésből származó bevételt is elveszítik, akkor nem fogják tudni fenntartani a konyhát sem, ami újabb hatalmas kiesést jelentene.

Ahol a polgármester a játékgyártó
Csak az óvónők bérére költünk, minden mást – játékok gyártásától a karbantartásig – megpróbálunk falun belül megoldani – árulta el Izmény polgármestere, Kelemen Ferenc, aki esténként saját kezével gyárt játékokat a helyi óvodának. Az 518 fős településen jelenleg 18 óvodáskorú gyermek él, akit másfél óvónő és egy dadus nevel napközben, amíg a szülők dolgoznak. Jövő szeptemberben sajnos már csak tíz gyermek marad, így a fenntartás már nem lesz ilyen egyszerű. „Mindent meg fogunk tenni, hogy az óvodánk megmaradjon, de óvodást nem tudunk csinálni” – mondta a polgármester.

„Jó lenne, ha a nyugdíjasok is beszállnának, és több lenne a gyerek”
Hiába teszi lehetővé a köznevelési törvény, hogy a 13 fős minimumlétszám helyett akár nyolc gyerekkel is működtethető legyen az óvoda, ha egyszerűen nem tudják fenntartani az intézményt – véli Simon László, Kismányok polgármestere, aki lapunknak elmondta, hogy a településnek évente 6 millió forintjába – a költségvetés háromnegyed részét felemésztve – kerül az óvoda. 2014-ben 12 főről 8 főre csökkent gyereklétszám, ezért a 350 fős zsákfalu polgármestere és képviselői úgy döntöttek, hogy nem tudják tovább fenntartani az intézményt: 2014. szeptember elsejétől egyelőre szüneteltetik az óvodai ellátást. A gyermekek szállításáról az önkormányzat gondoskodik, mindennap a négy kilométere található bonyhádmajosi óvodába szállítják őket. A kisbusz bérlése havonta 140 ezer forintjába kerül a településnek. Most saját buszt szeretnének vásárolni, amihez a térség országgyűlési képviselőjétől kértek segítséget.

Hogy megmenthessék az intézményt, arra is gondoltak, hogy az óvoda fenntartását átadják a német önkormányzatnak, de egyelőre ez lehetetlen feladatnak tűnik a költségek miatt: egy 24 férőhelyes óvodát nyolc fővel üzemeltetni kivitelezhetetlen a polgármester szerint. Ráadásul idén öt óvodás fog elballagni, és egy új gyermekkel nő a csoportlétszám, vagyis négy gyermek lesz mindössze szeptembertől. Az elkövetkező két évben nem lesz óvodás a faluban. Amikorra viszont újra lenne „utánpótlás”, addigra az a négy gyermek iskolás lesz már.

A téli megbetegedések idején előfordult olyan is, hogy egy dada és egy gyermek járt két hétig az óvodába. A polgármester szerint, ha megtelik a faluban található 13 üres ház, és lesz 10-11 óvodás korú gyermek, akkor van esély arra, hogy újra működjön az intézmény, de előfordult, hogy korábban is szüneteltették már a településen. Akkor úgy sikerült újraindítaniuk, hogy szakértői állásfoglalást kértek arról, hogy 12 gyerek mellé biztosan szükséges-e a törvényi előírás szerinti két óvónő és egy dada. Ezt követően egy óvónővel, illetve egy másik félállásban dolgozó munkatárssal, valamint egy dadával működtették az intézményt. „Jó lenne, ha a nyugdíjasok is beszállnának, és több lenne a gyerek” – mondta Simon László.

Luxus ennyi gyerekkel óvodát vinni
Az önkormányzatok szerint nagy luxus pár gyermekkel működtetni egy több férőhelyes óvodát: a villany és a fűtés ugyanannyiba kerül akkor is, ha száz és akkor is, ha tíz gyermek zsibong a falak között – mondta lapunknak Verba Attiláné. A Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógia tagozatának vezetője elárulta, hogy Csongrád megyében, Árpádhalom is hasonló cipőben jár: hiába tekinti a polgármester a szívügyének az álomszép helyen lévő, felújításra váró óvodát, nyolc gyermekkel ott sem tudják működtetni az intézményt. Pedig minden térbeli feltétel adott, hatalmas az udvar, de sajnos nincs rá pénz, és a játékok sem felelnek meg az uniós feltételeknek. A pénzhiányon túl további nagy gond még a gyermekhiány és a munkanélküliség a vezető szerint, aki az elmúlt években azt tapasztalta, hogy a nagyobb városokban inkább stagnál a gyereklétszám, sőt valahol némi növekedés is megfigyelhető. Nem mondható el ugyanez a falvakra, ahol sajnos a bevételek korlátozottak, és nagy a munkanélküliség is. Verba Attiláné elmondta: ellátatlanul természetesen nem maradhatnak a gyerekek, pláne most, hogy 2015 szeptemberétől hároméves kortól kötelező lesz az óvoda.

164 857 óvodaköteles 380 273 férőhelyre
A kistelepülések óvodafenntartási gondjai kapcsán megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságát is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit javasolnak azoknak a polgármestereknek, akik mindent megtennének azért, hogy a település gyermekei helyben járjanak óvodába. Érdeklődtünk továbbá arról is, hogy a létszámhiány problémájára gyógyír lehet-e az óvodakötelesség hároméves korhatárra módosítása, és hogy ez a változtatás hány plusz gyermeket jelent majd szeptembertől.

2014 májusában Lázár János a nagylaki önkormányzat testületi ülésén azt mondta, hogy jó lenne, ha a kistelepülések óvodái átmenetileg felmentést kaphatnának a minimális létszámot előíró szabályok alól az intézmények megmentése érdekében. Lázár szerint az átmeneti felmentésre csak néhány évig lenne szükség, amíg az Orbán-kormány családpolitikai intézkedéseinek pozitív hatásai jelentkeznek. Lázár ugyanitt azt javasolta, hogy meg kellene vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy a határ menti települések iskoláiba és óvodáiba a határon túli magyarok állandó bejelentett magyarországi lakcím nélkül is beírathassák a gyermekeiket. Megkérdeztük a minisztériumtól, hogy hol tartanak most ezek a javaslatok. Kérdéseinkre érkezett válaszukat módosítás nélkül közöljük:

Jelenleg, azaz a 2014/2015. nevelési évben hatályos jogszabályok értelmében óvodakötelesek száma – azaz az 5 és 6 évesek száma – összesen: 164 857 fő. A 2014/2015. nevelési évben rendelkezésre álló férőhelyek száma összesen 380 273. A köznevelésről szóló törvény értelmében az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Ettől a főszabálytól eltérően, a település lélekszámától függetlenül az óvodában, bizonyos feltételhez kötötten lehetőség van arra is, hogy olyan gyermek is felvételre kerülhessen, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti (attól a naptól számítva, amelytől a jogviszonyát megkezdheti az óvodában). Az óvoda intézménytípus mellett másik lehetőség, hogy többcélú intézményt, azaz egységes óvoda-bölcsőde intézménytípust létesítenek a kistelepülési önkormányzatok (ha bölcsőde fenntartására helyben nem kötelezettek), így öt fő olyan gyermek is ellátható, aki az óvodai jogviszony megkezdése idején kétéves. Az állami költségvetés a köznevelési törvényben biztosított felhatalmazással összhangban mindkét fent említett esetben biztosítja megfelelő forrást is. Arról, hogy az önkormányzatok, köztük a települési önkormányzatok élnek-e a köznevelési törvény által biztosított jogokkal, a települési önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek.

Férőhely tehát bőven van, már csak több gyermek kellene, és akkor megoldódna a kistelepülések problémája.”

Forrás:
„Mindent megteszünk, de óvodást nem tudunk csinálni”; Konopás Noémi; mno.hu; 2015. április 9.

Több mint 4000 közfoglalkoztatott dolgozott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál 2015 januárjában

„Több mint 4000 közfoglalkoztatott dolgozott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál 2015 januárjában – derül ki a Belügyminisztérium adataiból.

A Belügyminisztérium március 25-én indította el a közfoglalkoztatási portálját, melyen a munkáltatóknak és a közmunkásoknak is szóló hasznos információk mellett havi statisztikák is elérhetőek a legnagyobb közfoglalkoztatókkal együtt.

A 2015 januári adatok szerint hazánkban havi átlagban 180,1 ezer közfoglalkoztatott volt, akiket kimagasló mértékben két szervezett foglalkoztatott.

A Nemzeti Művelődési Intézetnél 4522 közmunkás volt, ami megegyezik a tavaly decemberi adattal.

Ellenben év elején a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) 1650 közmunkást vett fel a BM adatai szerint. Így januárban már 4028 közmunkás volt a KLIK-nél, vagyis a második legnagyobb foglalkoztató volt a központ.

A KLIK arról tájékoztatta az mfor.hu-t, hogy intézményeikben a közfoglalkoztatottak egyrészről technikai munkaköröket látnak el, mint takarító, karbantartó, portás, adminisztrátor, másrészről pedig pedagógiai asszisztensi, vagy például szabadidő szervezői feladatokat végeznek, amennyiben az előírt végzettségi és szakképzettségi követelményeknek megfelelnek.

A legnagyobb foglalkoztatók listáját vizsgálva elmondható, hogy a területi vízügyi igazgatóságok is szép számmal adnak munkát a közfoglalkoztatottaknak, de a MÁV Zrt.-nél is 1388 dolgozót találhatunk ilyen pozícióban.

Ami az önkormányzatokat illeti, Miskolc vonzásában 1126-an, Komlón 1080-an, Salgótarjánban 1126-an, Pécsen pedig 999-en dolgoznak. Miskolc esetében egyébként az adatok arról árulkodnak, hogy 181 fős „leépítés” volt decemberről januárra.

Nem sok új pozíció nyílt
Az újonnan létrejött közmunkás állások szempontjából a január meglehetősen gyenge volt, hiszen összesen a decemberi 99 157 hely után mindössze 41 744 új közmunkás lehetőség nyílt a munkanélküliek számára.

Ebből is a legtöbb Borsod megyében, több mint 7000, ami viszont ennél is érdekesebb, hogy hiába tekinthető jóval egészségesebbnek a munkaerőpiac Budapesten például a nehezebb helyzetű észak-magyarországi régiókhoz képest, a második legnagyobb számban itt jelentettek be új közmunkás pozíciót, majdnem 6000-t.

Ezzel szemben 300-nál is kevesebb új lehetőség nyílt az érintetteknek Tolna, Komárom, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében.”

Forrás:
Rengeteg közmunkás lepte el a Klik-et; Székely Sarolta; mfor.hu; 2015. április 7.

Adókivetési dömping jöhet jövőre

„Jövőre akár a jelenleginél ötvenszer több település szánhatja rá magát különböző vagyoni típusú adók kivetésére – tudta meg a Napi Gazdaság.

Elsősorban a vagyoni típusú adók dömpingszerű kivetésére lát esélyt a következő évben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő. A tavalyi törvénymódosítás értelmében az önkormányzatok által újonnan bevezethető települési adók nem terhelhetnek olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik. További rendeletalkotási korlát, hogy a települési adók alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó. Egyéb akadályt ugyanakkor a jogszabály a helyhatóságoknak nem állapít meg. A törvény életbe lépése óta a települések mindössze 0,3 százaléka, azaz mintegy 100 önkormányzat élt a lehetőséggel és terhelte meg a lakosságot földadóval vagy útadóval – mondta Schmidt Jenő a Napi Gazdaságnak. A települések között van Balatonfüred, Csopak, Somogytúr, Karád, Balmazújváros, Mikepércs, Rábapaty, Szalapa, Kisvásárhely, Súr és Nagykeresztúr. A földadó ugyanakkor még nem állta ki a „törvényességi próbát”, vagyis a városok felettes szervei, a kormányhivatalok több esetben is vizsgálják, hogy a jogszabályoknak megfelelően kötelezik-e a magánszemélyeket ezen pénzek befizetésére.

A kormányhivatalok eddig egyelőre csak apróbb kifogásolnivalót találtak a helyi földadókkal kapcsolatban, alapvetően nem problémásak a kivetésről szóló helyi rendeletek. A jogértelmezés ugyanakkor nem mindenhol egységes. Adószakértők szerint a leginkább megoldásra váró feladat annak tisztázása, hogy azokra a saját földjüket művelő tulajdonosokra, akik a terület után egy 2014-es törvény szerint kötelező, hektáronkénti háromezer forintos kárenyhítési hozzájárulást – tehát közterhet – fizetnek, az önkormányzat kivethet-e földadót. Elméletben a földet bérbe adóknak is mentesülniük kell a helyhatóságok generálta kötelezettség alól, hiszen ők a bérleti díj után személyi jövedelemadót fizetnek. Amennyiben a kormányhivatalokon külön-külön átmennek a földadóügyek, az önkormányzatok akár 10-15 százaléka is élhet jövőre a kivetés lehetőségével. A nagyjából 300 település így jövőre összesen 15 milliárddal bővítheti saját kasszáját.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségénél (MÖSZ) hasonlóan látják a jövőt. Gémesi György elnök szerint az önkormányzatok idén még – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – elsősorban az eddigi helyi adókkal (építmény, ingatlan, telek, iparűzési) operálnak. Jövőre azonban ez nagymértékben változhat, és a nagyobb adóerő-képességgel bíró települések újabb és újabb terheket vethetnek ki immáron települési adó formájában: többnyire a működési kiadások és a fejlesztések után kell majd többet fizetni (például útépítés) – mondta a Napi Gazdaságnak a MÖSZ elnöke. Minderre, azaz újabb és újabb adók kivetésére egyebek között a parlament által kissé félregondolt önkormányzati feladatfinanszírozás miatt lesz szükség, amit a szociális feladatok márciusi átstrukturálása egyre sürgetőbbé tesz – hangsúlyozta Gémesi.

Az állam ugyan egyre több feladatot vesz át a városoktól, a feladatfinanszírozás szaldója ettől még mínuszban van – tette hozzá Gémesi, aki egyben Gödöllő polgármestere is. A szociális feladatok átalakításával az önkormányzati szektor összességében 40 milliárd forint deficittel nézhet szembe már idén. Korábban az önkormányzatok által ellátott szociális feladatokra biztosított forrás 100 milliárd forint volt, ehelyett most mindössze 60-70 milliárdot (ennek egy része pályázat formájában elérhető) kapnak a helyhatóságok, holott feladataik nem a pénzelvonással arányosan mérséklődtek – vázolta Gémesi György.”

Forrás:
Adókivetési dömping jöhet jövőre; Tóth Kata; Napi Gazdaság Online; 2015. április 7.

„A romák és közigazgatás kapcsolata Magyarországon” – konferencia

„A Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék és a Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely
tisztelettel meghívja Önt
„A romák és közigazgatás kapcsolata Magyarországon” című műhelyvita és TDK-konferencia rendezvényére.

A Roma jogvédelem a gyakorlatban című kurzushoz és a Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely égisze alatt korábban megkezdődött kutatásokhoz kapcsolódó, a romák és a közigazgatás kapcsolatát feldolgozó majdani angol nyelvű utókiadvány fejezeteit bemutató, az ott leírtakat vitató, átbeszélő műhelyvita célja a téma rendszerező, alapkutatás jellegű áttekintése, a főbb területek katalogizálásával, illetve a további kérdések, lehetséges kutatási irányok tisztázásával. A műhelyvita, illetve TDK-konferencia a maga nemében egyedülálló, elsőként tesz kísérletet a téma ilyetén megragadására, ideértve az angol nyelvű utókiadványt is.

Minden kedves érdeklődő oktatót és hallgatót szeretettel várunk!

Helyszín: Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, 1042 Budapest, Viola u. 2-4., Kari Tanácsterem (Mfszt 10.)
Időpont: 2015. április 16. 14 óra

Program:
14:00 Köszöntő – Dr. habil. Rixer Ádám

14:05-14:30 Történeti áttekintés – Prof. Dr. Stipta István

14:30-14:45 Az alkotmányos keretek, különös tekintettel a diszkrimináció kérdéskörére – Dr. Szabó Annamária Eszter

14:45-15:00 A romák és a központi közigazgatás kapcsolatának főbb színterei – Dr. habil. Rixer Ádám

15.00-15:15 Az önkormányzatok szerepe a gyermekvédelemben – Balogh Felícia Laura

15:15-15:30 A nemzetiségi önkormányzatok megújulásának lehetőségei – Dr. Móré Sándor

15.30-15.45 Vita

15.45-16.00 Kávészünet

16:00-16:15 Romák a közigazgatás személyi állományában – áttekintés – Dr. Linder Viktória

16:15-16:30 Romák a rendőrség személyi állományában – Szabados Kinga

16.30-16:45 Roma programok finanszírozása; forrásteremtés, pályázati lehetőségek és intézmények – Dr. habil. Birher Nándor

16.45-17:00 Elektronikus közigazgatás és roma felzárkóztatás – Dr. Csáki-Hatalovics Gyula és Dr. Ravasz Péter

17.00 Vita/Zárszó – dr. habil. Rixer Ádám”

Forrás:
„A romák és közigazgatás kapcsolata Magyarországon” – konferencia; Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar

250 éves a Dei delitti e delle pene – Konferencia Cesare Beccariáról

„A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszéke az Országos Kriminológiai Intézet és a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság
tisztelettel meghívja Önt a 250 éves a Dei delitti e delle pene – Konferencia Cesare Beccariáról című tudományos konferenciára.

Időpont: 2015. április 22. (szerda), 10:00 óra
Helyszín: Országos Kriminológiai Intézet épülete, 1122 Bp., Maros u. 6/A I. Pusztai terem

Részvétel: ingyenes, de regisztrációhoz kötött, kérjük egyidejűleg a konferencia@kre.hu illetve a rendezveny@okri.hu e-mail címen szíveskedjenek jelentkezni 2015. április 13-ig.”

Forrás:
250 éves a Dei delitti e delle pene – Konferencia Cesare Beccariáról; Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar (részletes program pdf-ben)

Az egyik leglátványosabb kormányablak működik Kaposváron

„Az ország egyik legszebb kormányablaka, Somogy megye második integrált ügyintézési pontja több mint 114 millió forintból valósult meg – a Rádió Orient műsorában Neszményi Zsolt mutatta be az új államigazgatási helyszínt. Jelenleg már zajlik a siófoki kormányablak kivitelezése, valamint a nagyatádi közbeszerzése, a jövőben pedig a járási kormányablakok mellett Kaposváron további két ügyintézési ponttal számolnak – tette hozzá.

Az ország egyik legszebb és leglátványosabb kormányablakát adta át Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Kaposváron. A január 30-ai dátum különösen fontos a közigazgatási reformban: ezen a napon összesen 26 integrált ügyintézési pontot adtak át az ország különböző pontjain. A Rádió Orient műsorában Neszményi Zsolt kormánymegbízott elmondta, így már közel 100, pontosan 97 kormányablak szolgálja az ügyfelek kényelmét. „Az új kormányablak 17 kollégája 13 munkaállomáson dolgozik. A kormányablak a kormányhivatal világos és tág terében kapott helyet” – a projekt több mint 114 millió forintból, a kormányablakok esélyegyenlőségének megteremtésére irányuló központi pályázatból és a rendkívüli keretből valósult meg.

Az ünnepélyes átadáson a Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett többek között Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, Mátrai Márta az Országgyűlés háznagya, továbbá a térség országgyűlési képviselője is részt vett. Lázár János nyitóbeszédében a kormányhivatalra jövőben háruló többletfeladatokról és a megnövekedő szerepről beszélt. „A közszolgáltatások állami átvétele, valamint a szociális segélyezés átalakulása jelentősen érinti a rendszert” – hangsúlyozta a kormánymegbízott.

Neszményi kiemelte, Somogy megyében a kaposvári a második befejezett kormányablak. Jelenleg zajlik a siófoki kormányablak kivitelezése, valamint a nagyatádi közbeszerzése. A jövőben a járási kormányablakok mellett Kaposváron további két ügyintézési ponttal számolnak: a polgármesteri hivatal okmányirodájában és a vasútállomáson létesülhet újabb hivatal. A kormánymegbízott hozzátette, emellett az elektronikus ügyintézés megteremtése terén még bőven van feladatuk. „A hardverekkel viszonylag jól állunk, azonban a szoftverek oldalán előre kell lépnünk.”

„Somogy megye minden településére elér az államigazgatás” – Neszményi Zsolt elmondta, a 246 településből álló megyét 40 ügysegéd járja. Fő törekvés, hogy minden héten minden településen lehetőség legyen az ügyintézésre. A jelenlegi rendszer fenntartása mellett a szociális hatáskörök bővítésével nőhet az ügysegédek feladata – zárta szavait a vendég.”

Forrás:
Az egyik leglátványosabb kormányablak működik Kaposváron; OrientPress; 2015. február 5.

Dél-Baranya aprófalvaiban a segélyezési rendszer átalakítása nem okozott zavarokat

„A szokott időben és összegben kapták meg a támogatásokat a dél-baranyai aprófalvakban a rászorulók– tájékoztatták tudósítónkat, azaz a segélyezési rendszer átalakítása nem okozott zavarokat. Ám a Magyar Faluszövetség elnöke szerint csak egy-két év múlva derül ki, mit jelent a gyakorlatban, hogy az állam a szociális ellátások egy részét az önkormányzatokra hagyta.

Egyelőre nem okozott nagyobb a gondot az önkormányzatoknak a szociális támogatások rendszerének átalakítása – állítja Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke. Március 1-jétől több segélyezési forma – így a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a méltányossági közgyógyellátás és a méltányossági ápolási díj – kikerült a szociális törvényből, és a helyhatóságok dönthetik el, hogy most már esetleg kizárólag saját forrásból milyen támogatásokat nyújtanak. Változatlanul a központi büdzséből fedezik viszont többek között a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, az időskorúak járadékát, a tartósan beteg hozzátartót gondozó személyek ápolási díját, illetve a közgyógyellátás költségeit.

Fenntartások
A döntéssel negyven-ötvenmilliárd forintnyi többletkötelezettséget hárítottak át az önkormányzati szférára – nyilatkozta korábban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere. Igazából ezzel az a nagyjából hét-nyolcszáz település jár rosszul, ahol a helyi adókból az átlagosnál nagyobb bevétel keletkezik. Azok a helyhatóságok pedig, amelyeknél egy főre számítva 12 ezer forintnál kevesebb folyik be, a segélyekre fordított tavalyi összeget megkapják. Erre a célra 35 milliárdot különítettek el, amelyből részben automatikusan, részben pályázati úton juthatnak pénzhez az önkormányzatok.

Az máris látszik, hogy a városokban igyekeznek fenntartani a korábban állami forrásból fedezett támogatási formákat, bár ennek elég nagy ára van: egy ötven-hatvanezres településen emiatt százmilliós nagyságrendű többletkiadással kell számolni. De a magasabb adóerőképességgel rendelkező községeknek szintén saját zsebből kell fedezniük a segélyeket. Szentkirály is e körbe tartozik, és a nem egészen kétezer lelkes faluban az idén várhatóan húszmilliót kell kifizetni támogatásként – tudtuk meg a polgármestertől. A 290 milliós büdzséhez képest ez ott nem elhanyagolható összeg.

Rendszertanulás
Az új rendszer kapcsán Szabó Gellért kijelentette: panaszt még nem hallott egyetlen kollégájától sem, de sok a bizonytalanság, hiszen egyes támogatásokat, ha azokat korábban állapították meg, az év végéig változatlanul az állam fizeti. Így szerinte a tényleges költségek csak jövőre derülnek ki. A települések ezért is óvatosak, például Szentkirályon csak az első fél évre állapítják meg, ki milyen segélyre jogosult. Ha pedig a költségek túl nagyra nőnének, módosítják majd a helyi rendeletet.

A polgármester szerint az sem számít kivételesnek, hogy az önkormányzatok egyes korábbi, ma már nem kötelező támogatási formákat megszüntettek. Több helyi rendeletből egyébként ez ki is derül, hiszen van olyan község, ahol csak lakhatási támogatás, rendkívüli települési támogatás és köztemetés igényelhető, míg a nagyobb városokban akár tucatnyi címen is kérhetnek a helybeliek segélyt. Ugyanakkor van olyan kisváros, ahol éppen a lakhatási támogatást vették ki a rendszerből, ami mindjárt tízmilliós megtakarítás.

Van viszont, ahol új támogatási formákat vezetett be az önkormányzat. Így Körmenden eddig nem volt fűtési támogatás, mostantól van: havi nyolcezer forintig lehet ezt kérni a téli időszakban. A vasi kisvárosban 2015 márciusától az újszülöttek is kapnak egyszeri, húszezer forintos támogatást, s ez alanyi jogon jár minden Körmenden bejelentett csecsemőnek, függetlenül attól, hogy milyen a család szociális helyzete.

Szabó Gellért úgy véli, idő kell ahhoz, hogy az új szabályozáshoz alkalmazkodjanak, ezért igazából egy-két év múlva derül ki, működőképes-e a rendszer. Hangsúlyozta: az önkormányzatok feladata, hogy megtalálják az egyensúlyt a rászorulók ellátásának kényszere és a bevételszerzési lehetőségek között. Épp ezért nem tartja kizártnak, hogy egyre több településen döntenek majd a földadó bevezetése mellett.

Nincs panasz
Tudósítónk pár száz lelkes baranyai aprófalvakban érdeklődött, hogy a rászorulók mit vettek észre a változásból. Arrafelé sokan aggódtak amiatt, hogy nem tudják majd az önkormányzatok előteremteni a segélyek kifizetéséhez szükséges pénzt, hiszen ezeken a településeken az aktív korúak 30–90 százaléka közmunkás és álláskereső, így nagy a szükség. Az első hónapban egyelőre sehonnan sem érkezett panasz a segélyek elmaradása miatt.

Megkérdeztük mintegy féltucatnyi, hátrányos helyzetű falu lakóit, és valamennyien azt mondták, hogy a szokott időben és összegben kapták meg a támogatásokat. Magyarmecskén egy asszony is csupán amiatt morgolódott, hogy nem pályázták meg a lakhatási támogatást, mivel azt hallották, hogy ez a segélyforma megszűnik. Most meg arról értesült, hogy mégiscsak van ez a támogatás, ezért a jövő hónaptól az ő családja is igényli azt.”

Forrás:
Rendben rendszert váltottak; Lencsés Károly, Ungár Tamás; NOL.hu; 2015. 04. 11.

Újraszabják Jászberény költségvetését

„Újratárgyalják Jászberény költségvetését a második félévben amiatt, hogy az állam beavatkozásával a város megszabadulhat 750 millió forintos kötelezettségétől, amely egy vesztes per miatt hárult volna rá – mondta Szabó Tamás, Jászberény polgármestere szombaton.

A kormány a héten döntött arról, hogy az állam átvállalja a Dalkia céggel szembeni 750 millió forintos kötelezettséget, ezt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be még csütörtökön – emlékeztetett Pócs János országgyűlési képviselő szombaton, a Jászberényben megnyílt képviselői iroda avatóján.

Pócs János az MTI-nek felidézte: a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház 2008-ban végrehajtott átalakítását követően, az addig üzemeltetési szolgáltatóként jelen lévő Dalkia pert indított a várossal szemben. A 2010-ben elindult pereskedés az idén azzal zárult, hogy a bíróság – perköltséggel és kamatokkal együtt – mintegy 750 millió forint megfizetésére kötelezte a város önkormányzatát.

A város vezetése jelezte a határozat kihirdetését követően, hogy saját forrásból ezt a kötelezettséget nem tudja teljesíteni, ezért állami segítségnyújtást kért.
Pócs János hangsúlyozta: ha a város bajban van, az az egész kistérségre negatív hatást gyakorol, ezért döntött úgy a kormány, hogy megoldja a problémát.

Az országgyűlési képviselő kitért arra is, hogy kérésére a jelenlegi városvezetés feljelentést tett jelentős vagyoni hátrány okozása miatt ismeretlen tettes ellen. Hozzátette: indítványozta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) és az Állami Számvevők (ÁSZ) vizsgálatát az ügyben.

Szabó Tamás polgármester a kormány döntésével kapcsolatban elmondta: a bejelentés egyelőre a kötelezettség átvállalásáról szólt, forrását szintén a kormány fogja meghatározni.”

Forrás:
Újraszabják Jászberény költségvetését; HVG.hu/MTI; 2015. április 11.

A modern államkincstár megteremtéséről beszélt Varga Mihály

„A Magyar Államkincstár megújításáról, ügyfélorientált szolgáltató és információs központtá alakításáról is beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Budapesti Corvinus Egyetemen április 9-én tartott szakmai konferencián.

A miniszter szerint a Magyar Államkincstárnak a következő időszakban szolgáltató jellegre kell átállnia, míg jelenleg a magyar államháztartás legfontosabb számlavezetője és információs központja. Azon túl, hogy pontosan vezeti a kormányzathoz tartozó intézmények, önkormányzatok számláját, törekedni kell arra, hogy olyan többlet segítséget nyújtson a intézmények működéséhez, amellyel utóbbiak gazdálkodása átláthatóbb, fegyelmezettebb és sokkal tervezhetőbbé válik – mondta.

Emlékeztetett, hogy bizonyos szempontból már működik az intézményesített szolgáltatói jelleg, jelenleg 54 kincstári értékesítési ponton vásárolhatnak magánszemélyek állampapírokat. A kincstár összesen 700 milliárd forintnyi állampapírt értékesít, a következő hónapokban több új értékesítési pontot nyitna a kormány.

Varga Mihály beszámolt arról is, hogy az államkincstárnál összegyűlt adatok biztosítják a költségvetési tervezéshez szükséges információs hátteret, az elmúlt néhány hónap forgalmi adatait, a különböző számlavezetéssel kapcsolatos tapasztalatokat. A kormány szándéka, hogy a költségvetés megalapozottsága a feladat alapú finanszírozás irányába mozduljon.”

Forrás:
A modern államkincstár megteremtéséről beszélt Varga Mihály; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. április 9.

Közigazgatási, politikai informatika

1000 új munkaállomásból álló informatikai fejlesztés az Országos Bírósági Hivatalnál

„Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében közel 200 millió Ft értékben szerez be 781 db tárgyalótermi, 219 db irodai munkaállomást és 219 db irodai monitort. Az 1000 új munkaállomásnak köszönhetően javulhat az informatikai biztonság, illetve a bírósági ügyintézés is gyorsabbá válhat. Az erről szóló megállapodást ma írták alá a nyertes konzorcium képviselőjével.

A mintaprojektnek minősített Svájci-Magyar Együttműködési Program célja a bíróságok fizikai és informatikai biztonságának elősegítése, az ügyfelek biztonságérzetének javítása, illetve a hatékonyabb ügyintézést elősegítő adatbázis-kapcsolatok kialakítása.

A Svájci Hozzájárulásból megvalósuló „A bíróságok ellátása biztonságot növelő berendezésekkel és informatikai alkalmazásokkal” című projekt során lezárult a „Munkaállomások beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárás. Ennek keretében a legjobb ajánlatot a Delta Systems Kft-t, a Delta Services Kft-t, illetve az Invitel Technocom Kft-t tömörítő konzorcium tette 192.570.543 Ft-os vállalási árral.

Az OBH elnökének kiemelt stratégiai célja a tárgyi feltételek biztosítása, ezért a szerződés szerint az Országos Bírósági Hivatal 781 db tárgyalótermi, 219 db irodai munkaállomást és 219 db irodai monitort szerez be. A korszerű informatikai eszközöknek és munkaállomásoknak köszönhetően a XXI. századi elvárásoknak megfelelő informatikai biztonság valósulhat meg, illetve a bírósági ügyintézés gyorsabbá és egyszerűbbé válhat.

A munkaállomások beszerzéséről szóló szerződést dr. Kis Gergely, az Országos Bírósági Hivatal Projektirodájának főosztályvezetője és Szűcs Norbert, a Delta Systems Kft. igazgatója írta alá.

A projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásában valósul meg.
Az ünnepélyes aláírásról szóló képek ITT tekinthetők meg.

Bővebb információ:
http://www.birosag.hu/eu-projektek/svajci-hozzajarulas
http://projektjeink.birosag.hu/20140815/sh-922-biztonsagnovelo-projekt
www.svajcihozzajarulas.hu
http://www.swiss-contribution.hu”

Forrás:
1000 új munkaállomásból álló informatikai fejlesztés az Országos Bírósági Hivatalnál; Országos Bírósági Hivatal; 2015. április 7.

Távdiagnosztikai rendszer segíti a háziorvosokat

„Korszerű távdiagnosztikai rendszer segíti a jövőben a háziorvosokat: az úgynevezett transztelefonikus EKG (TTEKG) abban segít, hogy szívpanaszok esetén a lehető leggyorsabb és legpontosabb diagnózishoz juthassanak.

Balogh Sándor, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) alapellátási és ellátásszervezési főosztályának vezetője elmondta, 130 ilyen készüléket már használnak a háziorvosok. Az igényeket folyamatosan mérik fel, és az eszközre pályázni lehet majd – tette hozzá. A Magyar Stroke Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága és az OTH főosztálya összegzése szerint a fejlesztés abból a szempontból is nagy jelentőségű, hogy az eszköz a Magyarországon súlyos népegészségügyi problémát jelentő agyi érkatasztrófa, szélütés (stroke) megelőzésében is fontos szerepet játszhat. Az időben felismert szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció kezelése megelőzheti az agyi érelzáródást, amely súlyos esetekben bénuláshoz, halálhoz is vezethet.

A „Szívőr” egy hordozható, kicsi EKG-készülék, amely mobil technológiával képes kommunikálni a kardiológiai centrum fogadó-értékelő központjával, ahol az ügyeletes kardiológus a nap 24 órájában készenlétben állva azonnal megkapja az eredményt, percek alatt kiértékeli, és dönt a teendőkről. A rendszer az alapellátásban gondozásra, követésre és nehezen diagnosztizálható esetek felismerésére is alkalmazható, a háziorvosi, szakorvosi és ügyeleti ellátókat is segíti abban, hogy szívpanaszok esetén a lehető leggyorsabb és legpontosabb diagnózishoz juthassanak – közölték.

A háziorvos például indokolt esetben kiadhatja betegének a készüléket azzal, hogy ha bizonytalan panaszai vannak, „szívdobogást”, rendszertelen szívműködést érez, akkor azonnal, akár otthonról is küldhet EKG-eredményt közvetlenül a szívcentrumba, a gyors diagnózis pedig akár életmentő lehet. A készülék használata rendkívül egyszerű, bárki percek alatt el tudja sajátítani, és enyhe rosszullét esetén is könnyű használni.

A korszerű távdiagnosztikai rendszert a közelmúltban vezették be az Országos Mentőszolgálatnál. Mára az ország összes mentőautóját felszerelték TTEKG-készülékkel, és az elmúlt időszakban már csaknem húszezer jelküldést, -értékelést végeztek. A rendszer segíti a mentőket a legmegfelelőbb kórház megválasztásában, a betegút lerövidítésében, vagyis javítja a betegellátás gyorsaságát, eredményességét.

Magyarországon évente több mint negyvenezer ember kap stroke-ot, legnagyobb részük agyi érelzáródás miatt. A szélütés minden korosztályt érinthet. A stroke a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések után a harmadik leggyakoribb halálok, évente 18 ezren halnak meg valamilyen agyi katasztrófában Magyarországon. Szélütéskor az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik, ennek következtében az agy egyes részei elhalnak, ezért van kiemelt jelentősége a megelőzésnek. Az első stroke-on átesett betegek esetében másodlagos megelőzésről beszélhetünk, ennek azért van jelentősége, mert az első szélütés után tízszer nagyobb az esélye egy újabb agyi katasztrófának.”

Forrás:
Távdiagnosztikai rendszer segíti a háziorvosokat; HVG.hu/MTI; 2015. április 8.
Lásd még: Lakossági információk és szakmai információk

A YouTube-on oktatna a NAV

„A jövőben saját YouTube csatornán keresztül tájékoztathatja az adózókat a NAV, amennyiben a kormány is rábólint a javaslatra.

A legkorszerűbb technológiai eszközöket is be kell vetnie a NAV-nak az adózók elérése érdekében, legalábbis erről tanúskodik a Figyelő birtokába került kormányzati javaslat, amely az Egyesült Királyság adóhatósága (HMRC, Her Majesty’s Revenue and Customs) által alkalmazott megoldásokat tekinti követendőnek, miszerint legyen minél gördülékenyebb az összeköttetés és az információáramlás az adózók és az adóhivatal között. Ennek érdekében a YouTube-on saját csatornán keresztül tesz közzé rövid videókat a HMRC, melyek ingyenesen hozzáférhetők és közvetlen, gyors módon nyújtanak tájékoztatást gyakran felmerülő kérdésekben. E videók leginkább a munkáltatókat célozzák meg és a foglalkoztatással összefüggő információkat tartalmaznak. Vannak továbbá a jogvita-rendezési módszereket taglaló anyagok, de a megfelelő vállalati struktúra kialakításához is segítséget nyújtanak az ismertetők. Ugyanígy konkrét adónemekről, például az áfáról szerezhetnek bővebb ismereteket a felhasználók – írja a Figyelő.

Ha a brit vonalat követné a NAV, akkor webináriumokon oszthatják az adóhatóság alkalmazottai az igét a vállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak. A brit hatóságnál ezek az előadások általában fél órás felvételekből állnak, de lehetőség van élő kommunikációra is, gyors kérdés-felelet formájában. A webináriumokat előzetes regisztrációt követően, ingyenesen lehet igénybe venni. Olyan e-learning oktatási anyagok is várhatóak a tervezet szerint, melyek az ügyfél által kívánt tempóhoz igazodva mutatnak be egy-egy témát, és akár okostelefonon is elérhetőek lennének a megfelelő applikáció segítségével, amely az adóügyi határidők betartására is figyelmeztetne.”

Forrás:
A YouTube-on oktatna a NAV; HVG.hu; 2015. április 8.
Lásd még: az Egyesült Királyság adóhatósága a YouTube-on

Beletörik a közvetlen demokráciába az EU bicskája?

„Bárki fordulhat petícióval az Európai Bizottsághoz, de nem várt nehézségekkel kell megküzdenie.

Szeretné, ha az Európai Unió többet tenne a szegénység felszámolásáért? Még csatlakozhat az európai polgári kezdeményezéshez, amely szeretné rávenni az Európai Bizottságot (EB), hogy foglalkozzon az üggyel. Ha sikerül hét EU-s országból egymillió aláírást összegyűjteni, az EB a programjára tűzheti a kérdést.

Az európai polgári kezdeményezés
Az európai polgári kezdeményezés jogalkotási javaslat előterjesztésére kéri az Európai Bizottságot olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az Unió hatáskörébe tartozik a jogszabályok alkotása. A polgári kezdeményezést a 28 uniós tagország közül legalább 7-ből származó, legkevesebb 1 millió uniós polgárnak kell támogatnia. A 7 tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást. Magyarországon ez a minimális szám 15750 fő .

Sajnos ez nem egyszerű. Három éve lehet azzal a kéréssel fordulni az Európai Bizottsághoz, hogy vegyen a napirendjére égető európai ügyeket. Az eddig beadott 51 polgári kezdeményezésből 20 már az első körben elhasalt, mert az EB kijelentette, hogy nem kompetens a kérdésben. A kérvényt, hogy a Bizottság azonnal állítsa le az Egyesült Államokkal a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, élből visszautasították. A válaszában arra hivatkozott az EU javaslattevő-végrehajtó szerve, hogy az kívül esik a hatáskörén. A kezdeményezőknek azt javasolták, hogy az Európai Ombudsmanhoz vagy az Európai Bírósághoz forduljanak.

Hasonló sorsra jutott az a kezdeményezés, hogy az Európai Unió himnuszát hivatalosan eszperantó szöveggel énekeljék.

Tizenkét kezdeményezés esetében úgy ért véget a gyűjtési időszak, hogy nem sikerült elérni a küszöbértéket: egymillió aláírást, vagy a tagállamonként megkövetelt minimumot.

Olyan ötletek nem kaptak elég támogatást, mint hogy legyen 30 km/h a sebességkorlátozás lakott területen belül, vagy hogy az Európai Bizottság indítson párbeszédet a „feltétel nélküli alapjövedelem” bevezetéséről. Úgy látszik, hogy a könnyűdrogok legalizálásért indult kampány sem tudott elég támogatót mozgósítani. Csak Lengyelországban sikerült összegyűjteni a megfelelő számú aláírást, ahogy ezen a térképen látszik.

Mi sikerült?
Az 51-ből háromnak sikerült egymilliós támogatást szerezni:
* a magzatvédelmi előírások szigorítását kérők,
* az az indítvány, hogy a víz és szennyvízelvezetés mindenki számára közszolgáltatás legyen
* és az állatkísérletek megszüntetéséért küzdő petíció.

Az első kettőre meg is érkezett a válasz a Bizottságtól: részletes leírások formájában, hogy eddig is már mit tett le az asztalra az érintett ügyekben. A magzatvédelem kérdésében nem foglalt állást a testület, csak a kutatás fontosságát hangsúlyozta, valamint kijelentette, hogy az EU-finanszírozás nem használható fel új őssejtvonalak létrehozására, sem olyan kutatásra, amely embriók elpusztításával jár – akkor sem, ha ez őssejtekhez jutás céljából történik.

A polgári kezdeményezések népszerűtlensége éppen abban rejlik, hogy nem kötelezi jogalkotásra az EU-s intézményeket. Mindössze az írja elő, hogy a Bizottságnak hivatalosan meg kell vitatnia a kérdést, és bizottsági közlemény formájában közzé kell tennie erre vonatkozó válaszát.

Carsten Berg, az EU-s petíciók reformjáért küzdő aktivista egy februári beszédében keményen kritizálta a rendszert: „A polgári kezdeményezés szabályainak felhasználóbarátoknak kellene lenniük, és arányban kellene állniuk azzal, hogy milyen jogi hatást fejtenek ki. Egyik elvárás sem teljesül. A polgári kezdeményezés nem változtatja me a jogot. Nem hoz döntéseket. A Bizottságnak még cselekednie sem kell” – mutatott rá. Eltántorító lépésnek nevezte azt, hogy túl sok személyes adatot kér el a rendszer. Semmi szükség nincs rá, hogy az aláírók személyi igazolvány számát is meg kelljen adni, ami a szabály néhány tagállamban, mondta.

Az Európai Bizottságban is látják, hogy az ötlet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a szakadék továbbra is tátong az állampolgárok és az EU-s intézmények között. A rendszer megújítását ígérik, és első lépésként egy kérdőív kitöltésére kérik a polgári kezdeményezés weboldalára látogatókat.”

Forrás:
Beletörik a közvetlen demokráciába az EU bicskája?; Index.hu/EUrologus blog; 2015. április 10.

Informatika, távközlés, technika

Az NMHH is beszáll a UPC-ügybe: eljárás indulhat a leállás miatt

„Információgyűjtésbe kezdett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság azzal kapcsolatban, hogy a múlt hét végén egy ideig bizonyos online tartalmak nem voltak elérhetők a UPC Magyarország internet előfizetői számára. Az előzetes tájékozódás eredményétől függően hatósági ellenőrzés vagy egyéb hatósági eljárás is indulhat.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) érdeklődését is felkeltette, hogy a múlt héten elérhetetlenné váltak a UPC ügyfelei számára az RTL Csoport és a közmédia internetes felületei – derül ki a Világgazdaság érdeklődésére az NMHH részéről adott válaszból. A hatóság tájékoztatása szerint a két fél közötti (a szolgáltatás leállását a UPC és az Externet közötti adatkicserélés megszűnése okozta) nagykereskedelmi adatcserére vonatkozó szerződés tartalmáról a felek szabadon, kereskedelmi alapon állapodhatnak meg, az ilyen típusú megállapodások jelenleg nem tartoznak a szabályozotti körbe. Az NMHH lapunk kérdésére jelezte azt is, mivel az ügy a felhasználók által megkötött internet szolgáltatásra irányuló előfizetői szerződésekre is hatással lehet, az eset teljes körű vizsgálata részletes elemzést igényel. Az NMHH az ügy hátteréről további információt gyűjt az érintett szolgáltatóktól, és ennek fényében hoz döntést arról, hogy szükségesek-e egyéb intézkedések, és okozott-e a korlátozás az egyes előfizetői szerződések tekintetében jogsértést. Az elemzés eredményétől függően hatósági ellenőrzés vagy egyéb hatósági eljárás is indulhat.

A múlt hét végén rövid ideig az RTL Csoport és a közmédia weboldalai elérhetetlenek voltak a UPC ügyfelei számára. Az ügy múlt csütörtökön robbant, és másnap délután már visszaállt a régi helyzet, azonban az érintett felek igen eltérő magyarázatokkal álltak elő. A UPC egyszerű műszaki problémaként tálalta az esetet, a társaság közlése szerint az adatforgalmuk optimalizálását célzó változtatást hajtottak végre, a problémát pedig az okozta, hogy az érintett médiacégek oldalainak kiszolgálói részéről nem történt meg az adatforgalom átterelése megfelelő tranzitútvonalakra. Bár a kábelcég nem nevesítette közleményében, egyértelműen az Externet Nyrt.-re gondolhattak, amelynek szolgáltatásán keresztül érhetők el a két médiacég online tartalmai. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű.

Nagyjából másfél éve a Liberty Global, a UPC anyavállalata úgy döntött, hogy módosítja, milyen díjkategóriában szerepel a BIX-ben (Budapest Internet Exchange – budapesti adatcserélő központ), ezt követően pedig megszűnt az a kötelezettsége, hogy ingyen és jó minőségben biztosítsa más cégek számára az online forgalom kicserélését. Vagyis ha felmondják a szerződésüket egy másik szolgáltatóval, az utóbbi vállalkozás a BIX-en keresztül már nem tudja eljuttatni a forgalmat a hálózatukra a régi módon. Erre jelenleg három alternatívája van, vagy drága és jó minőségű nemzetközi internet kapcsolatot vásárol, vagy olcsóbb, gyengébb minőségűt, illetve közvetlen adatkicserélésben is megállapodhatnak a felek, azonban ennek is lenne plusz költsége.

A múlt heti esetben az Externet nyilván nem volt hajlandó arra, hogy az eddigiekhez képest többletköltséget jelentő megoldást válasszon, ráadásul ezt tulajdonképpen egyedüliként kellett volna megtennie a BIX-en jelenlévő cégek közül. Nem véletlen, hogy a társaságnál egy egészen más megközelítésből látták a helyzetet, és a UPC lépése kapcsán a netsemlegesség kérdését vetették fel.

Védik a fogyasztókat
Az NMHH közlése szerint a hatóság elnökének múlt hét csütörtökön bejelentett és augusztus 1-jén hatályba lépő, az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló új rendelete kitér a UPC-s szolgáltatás-leálláshoz hasonló esetekre is. Az új rendelet célja, hogy átláthatóbb szabályozási környezet alakuljon ki a hírközlési piacon az egyéni szerződések módosításai kapcsán és növelje a fogyasztók tájékozottságát a szolgáltatók számára előírt kötelező tájékoztatás révén.”

Forrás:
Az NMHH is beszáll a UPC-ügybe: eljárás indulhat a leállás miatt; Kalocsai Zoltán; Világgazdaság Online; 2015. április 9.

Budapesten tartják az idei telekommunikációs világkonferenciát

„Az ENSZ infokommunikációs szakosított szervezete, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) ez év őszén a magyar fővárosban tartja telekommunikációs világkonferenciáját (Telecom World) – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

Szijjártó Péter a Budapesten akkreditált nagykövetek és a külföldi diplomaták előtt arról beszélt, hogy a világban végbemenő politikai, gazdasági és biztonsági változások mellett fontos szerepe van a gyorsan zajló technológiai változásoknak. Különösen igaz ez az infokommunikáció területére – tette hozzá.

A változásokhoz való alkalmazkodásra minden országnak ki kell alakítani saját stratégiáját, hogy a győztese és ne a vesztese legyen ezeknek a változásoknak. Magyarország 2010-ben állt egy olyan fejlődési pályára, amelynek nyomán képes profitálni a változásokból, és a változási folyamat győztesei közé került a világban – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

Az eseményen Szijjártó Péter és Houlin Zhao, az ITU főtitkára aláírta az ITU Telecom World 2015 rendezvény – amelyet ez év október 12-15. között rendeznek Budapesten – lebonyolításáról, szervezéséről és finanszírozásáról szóló megállapodást.

A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: Magyarország törekvése az, hogy a technológiai változásoknak ne csak követője, hanem alakítója is legyen. Példaként hozta Puskás Tivadar és Neumann János munkásságát, a telefónia, illetve a számítástechnika fejlődésének megalapozásában. Mindezek alapján jogos az az elvárás, hogy a magyar szakemberek aktív szereplői legyenek a világban végbemenő technológiai változások folyamatainak különösen az infokommunikáció és a digitális technológia területén.

Jelezte: a magyar emberek – nemzetközileg is ismert – kreativitásának fényében különösen megtisztelő Magyarország számára,hogy az idén fennállásának 150 éves évfordulóját ünneplő ITU ez év ősz világkonferenciáját a magyar fővárosban rendezi meg. Az eseményre mintegy 5-6 ezer résztvevőt várnak. A fórum a magyar szakemberek és vállalkozások számára komoly lehetőséget jelent arra, hogy megmutassák a világnak e téren elért eredményeiket, szaktudásukat, valamint újabb erőforrásokat vonjanak be a fejlődésbe.

Közölte: a telekommunikációs konferencia témakörei főként a digitális város és a digitális otthon köré szerveződnek. Emellett azonban szó lesz még az 5G megoldásokról, valamint a Big Data által nyújtott lehetőségek kiaknázásáról is.

Megemlítette: Magyarország fontosnak tartja a multilaterális diplomáciát – fontosabbnak mint korábban -, mivel ez fontos erőforrás a kétoldalú kapcsolatokban is, valamint a magyar gazdaság teljesítményének javításában. Ezért is házigazdája Magyarország évről-évre több jelentős nemzetközi eseménynek. Az ország fejlődésének fontos területe az info- és telekommunikáció, amelynek fejlesztési irányait a nemzeti infokommunikációs stratégia jelöli ki. Ennek legfontosabb célkitűzése a digitális Magyarország létrehozása – mondta, hozzátéve, hogy a kormány a cégekkel kötött stratégiai megállapodásai közül 11-et infokommunikációs vállalkozással kötött. Magyarország célja ugyanis, hogy az EU-ban az infokommunikációs távközlési területen az élvonalba tartozzon.

Houlin Zhao azt hangsúlyozta, hogy a 150 éves, 193 tagországot tömörítő ITU a korábbinál nagyobb intenzitással kívánja bevonni munkájába a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint az eddiginél is több figyelmet kíván fordítani a különböző infokommunikációs területeken az innovációra, a fejlesztések támogatására.”

Forrás:
Budapesten tartják az idei telekommunikációs világkonferenciát; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2015. április 9.

Meglepő, de nem a tisztán elektromos autóké a jövő

„Bár az elmúlt években a gyártók sorra jöttek ki a tisztán elektromos hajtású autóikkal, úgy tűnik, hogy a vásárlók mégsem akarnak majd teljes egészében lemondani a hagyományos üzemanyagokról, és az öszvér megoldás, a plug-in hibridek felé [konnektorból (is) tölthető, hibrid elektromos autó. Szerk.] fordulnak.

Bár tavaly még az elektromos autók eladásai túlszárnyalták a plug-in hibridekét, nagyon úgy tűnik, hogy a közeljövőben ez megváltozik – írja az Autonews.

Tavaly a számok még úgy néztek ki, hogy a tisztán elektromos kocsik eladásai Európában 73 százalékkal nőttek és elérték a 58 200 darabot. Ezzel szemben a plug-in hibridek 26 százalékkal nőttek és 39 500 darabos piaccal büszkélkedhetnek. Ezek alapján a fenti állítás furcsának tűnik, iparági szakértők mégis azt gondolják, hogy az igény meg fog nőni azokra az autókra, amelyekkel rövidebb távon (pl. munkába vagy bevásárolni) töltéssel és tisztán elektromos hajtással mehetünk, azonban ha utazunk, akkor ott lesz a hagyományos autókra jellemző hosszú hatótávolság. Ráadásul a gyártók egyre másra jönnek majd ki plug-in hibrid autóikkal, így a válaszék is nőni fog.

Európában elsősorban a VW csoport, a BMW és a Mercedes jeleskedik a plug-in hibridek gyártásában, de persze más gyártók is kínálnak ilyen megoldásokat. A Toyota Priusból, amelynek neve sokáig egyet jelentett e hibridekkel, szintén kínál plug-in kivitelt és a Volvo sem igazán akar kimaradni a piacból.

Persze sokan esküsznek csak elektromotorral hajtott autókra is, főleg Európa gazdagabb részén. A legnagyobb piacuk Norvégia, de Franciaország, Németország és Nagy-Britannia viszonylag nagy számban szívja fel ezeket a kocsikat (a nagy szám persze viszonyítás kérdése).

Talán nem meglepő, hogy a legnépszerűbb típus Európában a Nissan Leaf (ilyennek járnak a XII. kerületben kátyúkat ellenőrizni) volt, amelyet a Mitsubishi Outlander PHEV követett.

Az IHS Automotive iparági szakértője szerint már idén, de legkésőbb jövőre, a globális plug-in hibrid gyártás leelőzheti az elektromos autókét, 2020-ra elérheti az 1,35 milliót, 2025-re pedig a 2,7 milliót. Ezzel szemben a tisztán elektromos kocsik gyártókapacitása 2020-ban 1 millió körül jár majd.”

Forrás:
Meglepő, de nem a tisztán elektromos autóké a jövő; 2015. április 10.
Lásd még: EVs under pressure as plug-ins rise in Europe; John Stanley; Automotive News Europe; 2015. április 10.
Hibridautó; Wikipédia

Az ITU főtitkára a távközlés világa előtt álló célokról

„Az ENSZ infokommunikációs szervezete, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) az év egyik legnagyobb rendezvényét, a Telecom World kiállítást és konferenciát Budapesten rendezi meg október 12-15. között. Az erről szóló megállapodás aláírására érkezett hazánkba Houlin Csao, az ITU főtitkára, akivel a Smartmobil 2015 konferencia kávészünetében beszélgettünk a világ előtt álló célokról, a Google távközlési törekvéseiről.

Milyen problémákat kell megoldani az ITU-nak a következő években?
Nagyon elégedettek vagyunk a távközlési és informatikai eszközök elmúlt évtizedbeli terjedésével, de még mindig rengetegen nélkülözik az internetelérést. Az elszigetelt vidéki területeken nem lehet élvezni a mobiltelefonok előnyeit. Ez hatalmas kihívás, az iparág és a kormányok is nehezen lépnek előre. 2020-re az a célunk, az emberi lakosság fele az internetre csatlakozzon. Most körülbelül 25 százaléknál járunk.

Ezt hogyan fogjuk elérni?
A mobilszélessáv a legjobb felhasználási módja a rendelkezésünkre álló szűkös frekvenciaspektrumnak. Új ötletekre is szükség van, hogy lefedjünk minden területet. Az iparág cégei szorgalmasan keresik a megoldásokat, de mi arra ösztönözzük őket és a globális szervezeteinket, hogy vegyék fel a kapcsolatot a kis és közepes vállalatokkal, akik sokat segítenek, mert jól ismerik a piacukat. Főleg az alkalmazásgyártókra számítunk, akik talán csak néhány emberből állnak. Az Alibabát és a Youtube-ot is néhány fiatal alapította, és lassan erősödtek meg.

Mi a helyzet a fejlett világgal? Ott a wifinek lehet szüksége újabb frekvenciákra, mert kezdenek telítődni a csatornák.
Általában mindenkinek szüksége van rá, főleg a városokban, ahol nagyon telített a spektrum. Újabb és újabb technológiák igényelnek valamilyen rádiós kapcsolatot, ilyenek például a dolgok internetére csatlakozó eszközök is. Ez a kérdés a Genfben idén novemberben megrendezendő rádiótechnológiás konferencián (WRC) kerül terítékre.

Mi a különbség az ITU budapesti konferenciája és a barcelonai mobilkongresszus között?
Barcelona egy iparági rendezvény, amit a mobilszolgáltatók segítenek megrendezni, ott jelen van a Google és a Facebook is. Egyre zsúfoltabb, alig találok hotelszobát és nem tudok szabad taxit fogni. Ott azonban nem jelenik meg mindegyik állam képviselője, ők az ITU rendezvényét látogatják.

Jó hogy említette a Facebookot és a Google-t, mert már ez a két cég is beszállt a távközlésbe, léggömbökről és napelemes repülőkről akarnak internetet vinni a távoli vidékekre. Ők nagyon megváltoztatták az iparágat?
Egy dolgot ők sem kerülhetnek el: távközlési infrastruktúrát kell használniuk, hiszen az biztosítja a kapcsolatot az internethez. Spektrumra is szükségük van, ha rádión akarnak adatot küldeni a felhasználók felé. Nincs más választásuk, mint hogy ők is részt vegyenek és hallassák a hangjukat a rádiós konferencián. Azt fontos tudni, hogy idén már a Google is felvételt nyert az ITU tagságába.

Az új iparágakban eleinte csak használják az infrastruktúrát, hogy azon felfuttassák az üzletüket, de mostanra rájöttek, hogy a jelenlegi infrastruktúra nem elegendő nekik, tovább kell fejleszteni. Három lehetőségük van: vagy növelik az együttműködést a távközlési szolgáltatókkal, vagy egyszerűen felvásárolják őket és maguk válnak távközlési céggé, vagy pedig kifejlesztenek valami egészen új dolgot. Egyetlen dolog nem változik, az hogy jó infrastruktúra kell. Régen tipikusan csak a távközlési cégek költöttek erre, de most már a Google és mások is erre törekednek. Növelik az infrastruktúra biztonságát, kapacitását, minőségét. A korábbi harc, úgy tűnik, lecsengett, és a webes cégek inkább együttműködnek a távközlési iparral, mert belátták, hogy a plusz befektetésekkel mindenki jól jár.

Már mindenki elkezdett az 5G hálózatokról beszélni, pedig ezt a mobilhálózati szabványt csak 2019-ben fogják véglegesíteni. Elég gyors az ITU tempója?
Nagyon gyorsak vagyunk! Nagyon gyorsak vagyunk!

Van mód arra, hogy hamarabb legyenek elérhetők az új hálózatok?
Ezek természetes folyamatok, és nem érdemes nagyot előre ugrani. A korábbi hálózatok kiépítésének ugyanis meg kell térülnie, addig nem senki sem fog új megoldásokra költeni. Azért érzékelhető némi gyorsulás is: a 3G szabványát 2000-ben fogadták el, a 4G-t pedig 12 évvel később, 2012-ben érkezett meg. Az 5G-re ehhez képest már csak 7 további évet kell várni, hiszen várhatóan 2019-ben véglegesítjük.”

Forrás:
Véget ér a harc a Google és a távközlési cégek között; Tóth Balázs; Index.hu; 2015. április 10.

Ellenőrizné az internetet a francia kormány

„A terrorizmus elleni harc jegyében a francia kormány erőteljesebben akarja ellenőrizni az internetet. A néhány hete a parlament elé benyújtott, a kémelhárításról szóló törvényjavaslat alapos együttműködésre kötelezné a távközlési és az internet szolgáltatókat. Az internet-szabadság védelmezői szerint a szocialista kormány alapvető emberi jogokat készül lábbal tiporni.

A Charlie Hebdo című szatirikus hetilapnál és a párizsi kóserboltnál elkövetett januári gyilkosságok óta a francia kormány az internet fokozottabb ellenőrzésével akarja visszaszorítani a terrorizmust. A francia belügyminiszter egy kormányzati szervezet által készített felmérésre hivatkozva hónapok óta hangoztatja, hogy az uniós országokból származó terroristák 90 százaléka internetes tartalmak olvasása után döntött a radikalizálódás mellett.

Ezt az állítást sokan vitatják, ám végül is ez adta a fő indokot annak a törvényjavaslatnak az elkészítéséhez és indoklásához, amelyet a kormány március közepén terjesztett a parlament elé, és amelynek részletes vitája várhatóan április 13-án kezdődik el. A törvényszöveg egyik újdonsága abban áll, hogy az a távközlési és internet szolgáltatókat a korábbiakhoz képest sokkal szorosabb együttműködésre kényszerítené a hatóságokkal.

E cégeknek egy korábbi törvény alapján hatósági kérésre már most is közölniük kell a kémelhárítással a terrorista tevékenységgel gyanúsított személyek internetes kapcsolódási adatait, és azokat egy évig tárolniuk kell. A törvénymódosítás ezt a tárolási határidőt öt évre hosszabbítaná meg, ám az igazi újdonságot az jelenti, hogy a titkosszolgálatok ezentúl azonnal, az adott internetszolgáltató hálózatán keresztül juthatnának hozzá az őket érdeklő személyes adatokhoz.

Sőt, a potenciális terroristák megelőző felkutatását egy úgynevezett fekete doboz is segítené, melyet a hatóságok a szolgáltatóknál helyeznének el, és amely egy különleges algoritmus segítségével tulajdonképpen az internetes forgalmat szűrné, más szóval „hallgatná le”.

A javaslat egy másik eleme arra kötelezné az internet szolgáltatókat, hogy egy automatizált eljárás segítségével maguk derítsék fel a hatóságok által gyanúsként meghatározott „internetes magatartásokat”, az eredményről pedig jelentést kellene küldeniük a nyomozóknak. A gyanús magatartás fogalmát a szöveg nem részletezi, de ez alatt az elemzők szerint a hatóságok által megfigyelt internetes tartalmak gyakori látogatását kell érteni.

Vagyis a Franciaországban működő távközlési és internet szolgáltatók számára a törvény egy úgynevezett felügyeleti kötelezettséget írna elő, amely egyszerű miniszterelnöki utasításra és mindenféle bírói „beavatkozás” nélkül kerülne aktiválásra. Az internet-szabadság védelmezői szerint ez a lehetőség a legsúlyosabb hatalmi túlkapásokhoz, például a kormány politikai ellenfeleinek a megfigyeléséhez is elvezethet.

A belügyminiszter viszont úgy véli, hogy visszaélésre nem lesz mód, mert ezt a fajta információgyűjtést egy a jövőben felállítandó szakmai testület, a Kémelhárítási technikákat ellenőrző országos bizottság fogja felügyelni.

A különböző emberi jogvédő szervezetek, köztük az Amnesty International már hetek óta kampányolnak a törvényjavaslat ellen, ám nem túl nagy eredménnyel. Ennek az oka az, hogy a felmérések szerint a januári franciaországi merényletek óta a franciák többsége támogatja az internet fokozottabb ellenőrzését, elfogadva akár azt is, hogy az esetleg saját szabadságuk korlátozását is maga után vonhatja.”

Forrás:
Ellenőrizné az internetet a francia kormány; S. Ráduly János; Inforádió; 2015. április 9.

A napenergiából származó áram rövidesen teljesen versenyképessé válik a hagyományos módon előállított energiával

A hálózati ár-egyenlőségnek, grid-parity-nek hívják azt az árszintet, amikor a napelemmel termelt áram ára megegyezik a hagyományos áramszolgáltatói árakkal, vagy egyenesen olcsóbb azoknál. Ez nem utópia, az előállítási költségek hihetetlen csökkenése teszi lehetővé. Az elmúlt nyolc évben évente átlagosan 15 százalékkal csökkentek a napenergiára alapozott energia előállítási költségei. A következő 4-5 évben további 40 százalékos csökkenés várható. A hálózati ár-egyenlőség már mai is valóság sok országban a háztetőkre szerelt (nem szubvencionált!) napelemes panelek esetében. Európában például a következő országok esetében igaz ez: Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Hollandia. A kőolaj alacsony ára nem változtat ezen a tényen. Nagyjából két éven belül általános lesz a hálózati ár-egyenlőség.

Forrás:
Deutsche Bank report: Solar grid parity in a low oil price era; Deutsche Bank; 2015. március 10.
F.I.T.T. for investors : Crossing the Chasm : Solar Grid Parity in a Low Oil Price Era; Deutsche Bank; 2015. február 27. (pdf)
Lásd még: The Global Renewable Energy Boom: How Australia is missing out; Climate Council of Australia; 2015. március 20. (pdf) (egyben kiváló áttekintés a nemzetközi helyzetről is)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elutasították a Posta lehetséges konkurensének engedélykérelmét

„Egyelőre úgy tűnik, hogy a Magyar Posta potenciális riválisai képtelenek megfelelni a levélkézbesítés hazai szabályainak és elvárásainak, ugyanis az NMHH elutasította az arab tulajdonosi hátterű City Mail Hungary Kft. engedélykérelmét is. Így a 2013-as postai liberalizáció ellenére az állami vállalat továbbra is egyedüli szereplő a könnyű levelek piacán. A hatóság indoklása szerint a City Mail gyakorlatilag a piacra lépés semelyik szabályának nem felelt meg: sem a tárgyi, sem az általános szerződési feltételeknek. A tárgyi feltételek közé a postai szolgáltatóhelyek, felvételi és kézbesítési pontok, ügyfélszolgálati helyek, gépjárműpark és egyéb technikai eszközök tartoznak. Mivel a cég Budapesten tevékenykedett volna, ezért a törvény szerint a fővárosban például mintegy hetven hivatalt kellett volna felállítania, ugyanis a jogszabály harmincezresnél nagyobb településeken harmincezer lakosonként legalább egy kézbesítési pontot ír elő. Igaz, hogy az üzleti ügyfeleknek nem kell postahivatal. Mivel a 15 napos fellebbezési határidő még nem telt le, ezért az elutasító döntés konkrét tartalma még nem nyilvános. Az biztos, hogy a tavaly decemberben induló eljárás során a hatóság hiánypótlásra is felhívta a City Mail-t, amelynek a társaság eleget is tett. Ennek ellenére végül nem kaptak engedélyt.

Meglehetősen furcsa cégről van szó. Legutóbbi beszámolója szerint 2011 óta aktívak, három belföldi és egy külföldi magánszemély, valamint két cég tulajdonában áll, ellenben 2013-ban nem volt bevétele és alkalmazottja sem. Már korábban sem volt felhőtlen a viszonya a hatósággal, ugyanis az NMHH még 2014 áprilisában megtiltotta a cégnek, hogy a Digi számlaleveleit kézbesítse. Csehországban úgy látszik, hogy kevésbé szigorúak a szabályok. A teljes postai piac a cseheknél is 2013-ban nyílt meg a magánszektor előtt. A Cseh Posta versenytársai azóta a levélküldemények mintegy két százalékát és a csomagküldés négy százalékát hódították el az állami cégtől.

A City Mail már a második cég, amelyik hiába akart a Magyar Posta riválisa lenni. Az első kérelem még 2013-ban a Feibra Kft-től érkezett, de a cég számviteli eljárásait nem találta kellően áttekinthetőnek az NMHH. A cég 2005 októbere óta az Osztrák Posta tulajdona volt, de március 31-én eladták Varga Tibornak, aki 2005-től már volt a Feibra ügyvezetője. Jelenleg még a rivális szórólapterjesztő cég, a DMH Magyarország Lapterjesztő Kft. értékesítési igazgatójaként is szerepel a cég honlapján. A DMH-nak pedig a PANNON Lapok a tulajdonosa.

Az osztrákok kivonulást indokolhatja, hogy a társaság ugyan piacvezetőnek mondja magát a címzés nélküli küldemények, reklámanyagok területén, de 2012-ben és 2013-ban is jelentős veszteséget produkált csökkenő, mintegy kétmilliárd forintos nettó árbevétel mellett. Eredetileg a postai liberalizációnak köszönhetően a piacra belépő cégek árbevételéből számított hozzájárulásból kompenzálták volna a Magyar Postát, amiért egyetemes szolgáltatóként veszteséges tevékenységet is kell végeznie. A kötelező feladatokból fakadó milliárdos többletterheit rivális hiánya miatt azonban az államnak kell kiegyenlítenie.

Beindult a FoxPost is
A csomagpiacon azonban szépen szaporodnak a Magyar Posta konkurensei. Manapság ritka, de az előre bejelentett időpontban, vagyis április 7-én beindult a FoxPost Zrt., amely 51 csomagautomatát telepített Budapesten és vidéken. Bengyel Ádámtól, a FoxPost Zrt. vezérigazgatójától megtudtuk, hogy jelenleg már 6 webáruházzal kötöttek szerződést, de más cégekkel is folyamatosan tárgyalnak. Jelenleg 21 alkalmazottjuk van, de még nem teljes a létszám. Úgy kalkulálnak, hogy a mintegy 2 millió eurós beruházás 5 év alatt térülhet meg.”

Forrás:
Egyedül maradt a Posta; Vég Márton; Világgazdaság Online; 2015. április 9.

3 milliárd forint volt a mobilfizetési rendszer forgalma

„A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által működtetett Nemzeti Mobilfizetési Rendszer (NMFR) forgalma meghaladta a 2,94 milliárd forintot az idei és első negyedévében – közölte a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.

A rendszeren keresztül megvalósult mobilparkolási fizetésekből, autópálya e-matrica és HU-GO viszonylatijegy-értékesítésből származó bevételek összességében 7 százalékkal nőttek az előző negyedévhez képest. A mobilparkolásból származó forgalom 1,897 milliárd forintot ért el 2015 első három hónapjában, szemben a tavalyi év utolsó negyedévének 1,776 milliárd forintos bevételével. A rendszer 4 millió 363 ezer mobilparkolási tranzakciót bonyolított az idei első negyedévben.

Az autópálya e-matricából és HU-GO TopUp és viszonylati jegy értékesítéséből 1,047 milliárd forint bevétel származott, ez közel 10 millió forinttal magasabb az előző negyedévinél. A vásárlások száma 213 ezer volt az év első három hónapjában.

Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója a közleményben kifejti, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 2015 januárjában elindította az országos Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) kialakítását, amely a közösségi közlekedés intelligens rendszereivel együtt valósul meg. Hozzátette, hogy a NEJP idei évi elindulásával „Európában egyedülálló, országosan egysége,s a közösségi közlekedést is kiszolgáló jegyrendszer valósul meg.””

Forrás:
3 milliárd forint volt a mobilfizetési rendszer forgalma; SG.hu/MTI; 2015. április 11.

Vitézy Dávid fél évet kapott rá, hogy kidolgozza, hogyan kellene a MÁV-ot és a Volánt összehangolni

„…Feljebb lépésnek számít egyébként BKK-vezérből miniszteri biztossá válni?
Nem azzal a megközelítéssel vezettem a BKK-t, hogy merre lehet továbblépni, nem ezen gondolkodtam, és mivel szerettem a budapesti közlekedés fejlesztésén dolgozni, nem kerestem a továbblépés lehetőségét. Másfelől az is igaz, hogy a helyközi közlekedés, a GYSEV, a MÁV és a hét regionális busztársaság több járatot, több utast, több dolgozót, nagyobb jegybevételt, nagyobb földrajzi kiterjedést jelent. De itt nem operatív cégvezetésről van szó, hanem egy olyan koncepciót kell elkészítenem fél év alatt, hogy hogyan lehet ezeket a szolgáltatásokat javítani, fejleszteni.

Elég lesz a fél év?
Most a feladatom, hogy az országos buszos és vasúti közlekedés összehangolására, a szolgáltatások fejlesztésére egy koncepciót elkészítsek. Erre elég a fél év. Arra is elég lesz, hogy egy hosszú egyeztetési folyamatot lefolytassunk a nagyobb városok, a nagy ipari központok, az összes közlekedési cég vezetőivel.

Valami kis konkrét példát szeretnénk hallani, miről is szól majd a koncepció.
Hadd kezdjem onnan, hogy az uniós forrásoknak köszönhetően a vasúti ágazatban több mint ezermilliárd forint fejlesztés lesz ebben az évtizedben. Ez több, mint az elmúlt ötven évben bármikor.

Szükség is van rá.
Így van, óriási volumenű vasútvonal-fejlesztések történnek, két év múlva Budapestről Siófokra nem tart két óráig eljutni, már 70 perc is elég lesz.

Már megijedtünk, hogy az esztergomi vasútvonalat fogja említeni, hogy két év múlva elkészül.
A balatoni példát valószínűleg többen ismerik. Ezek a vonalfejlesztések kiegészülnek állomásfejlesztésekkel, új motorvonatokkal. Tehát infrastruktúrában óriási előrelépés történik és várható a következő években is. Ehhez az utazásszervezésben, az utastájékoztatásban, a jegyértékesítésben, egyáltalán az egész szolgáltatásban egy új szemléletet kell meghonosítani.

Most ott tartunk, hogy ha az ember el szeretne menni Budapestről Rióba vagy Tokióba, és beírja ezt valamelyik internetes keresőbe, akkor 4-5 másodperc alatt kiválaszthatja a különböző légitársaságok ajánlatai közül a neki legmegfelelőbbet. Ehhez képest, ha beírja, hogy Budapestről mondjuk Lovasberénybe szeretne utazni, akkor a MÁV keresője nem tud mondani semmit, mert Lovasberényben nincsen vasút, a Volán keresője pedig csak a buszokat mutatja több átszállással, de a legjobb, vonattal kombinált buszos megoldást nem dobja ki.

Tehát egy egységes keresőrendszer készül, valamiféle új Futár rendszer?
Ha úgy tetszik, igen, ez szükséges, de országos megközelítésben. Olyan integrált rendszerre fogok javaslatot tenni, ami nemcsak a legjobb Budapest–Lovasberény utat mutatja meg az interneten vagy egy okostelefonon, hanem egyből meg is lehet venni rá a kombinált jegyet és nem kell minden átszállásnál újra sorbaállni jegyért. Az egész rendszer ésszerűsítéséhez az kell, hogy a tarifarendszer, a jegyértékesítés, a menetrendi keresés és adatbázis egységes alapra kerüljön országosan.

Néhány helyen Magyarországon már van hasonló jó példa, de a bevált gyakorlatokat mindenütt meg kellene honosítani. Vas megyében a helyi vasúttársaság, a GYSEV és a helyi Volán közös bérleteket hozott létre, közös utastájékoztatásra törekszik. Kelet-Magyarországon jól működő ütemes vasúti menetrend van, amihez tudnak tervezetten csatlakozni a buszok. De ezek szigetszerűek: ezekből az egyedi jól működő példákból országos rendszereket kell létrehozni.

Mikor legutóbb Borsodban jártam, a helyi Volán járatain azt tapasztaltam, hogy vannak utasok, akik folyamatosan aggódtak, hogy hol kell leszállni, mert nem ismerték a környéket és nem volt kijelző, ami mutatta volna, merre tart a busz, és olyan automatikus megállóbemondás sem, mint amit a fővárosi tömegközlekedésben néhány éve a Futárral bevezettünk. Veszprém megyétől Heves megyéig többször találkoztam olyan utassal, aki bankkártyával próbált volna fizetni, mert nem volt nála elég készpénz vagy megfelelő címlet, de nem tudott, mert nem volt terminál egyetlen buszon sem. Ilyen esetekre gondolok például, amikor azt mondom: a nagyon fontos vasútfejlesztések, állomásfejlesztések, vonatbeszerzések mellett a tömegközlekedési szolgáltatást is átfogóan meg kell újítani.
…
Orbán Viktor korábban beismerte, hogy a MÁV reorganizációja egy olyan projekt, amibe beletört a kormány bicskája. Hogy látja, mik a MÁV modernizációjának legfőbb akadályai?
Kétségtelenül voltak olyan reorganizációs elképzelések, amik nem valósultak meg, de az elmúlt két évben jelentős átalakításon esett át a MÁV. Összevonták a MÁV szétszabdalt és bürokratikus káoszba fulladt háttércégeit, de nem csak a belső szervezetben volt előrelépés, hanem ha kimegy az ember a vasútállomásra, akkor is látja ezt. Jobb az utastájékoztatás, korszerű kijelzők, érthető hangosbemondó, jegyautomaták jelentek meg számos állomáson. Tíz évvel ezelőtt egészen szörnyű állapotú szerelvények közlekedtek, és fel sem merült reális alternatívaként a vasút például az elővárosi közlekedésben. Most, hogy korszerű motorvonatok vannak, a vasút egésze egyszerűen olyan versenyképességi helyzetbe került, hogy sok viszonylatban át fogja venni a vezető szerepet az elővárosi közlekedésben.

A vasútnak prioritása kell legyen az országos közlekedési hálózatban, és a buszoknak erre kell ráépülniük. De ennek feltétele, hogy a MÁV és Volánok is megértsék: amit ők nyújtanak, az egy egységes közszolgáltatás. Hogy ez hány cégben és milyen szervezeti struktúrában valósul meg, nagyon fontos onnan belülről nézve, de nem az utasnak. A lényeges közpolitikai cél, hogy autó nélkül bárki utazhasson bármely két magyar település között, és ehhez egy egységes, kombinált buszos és vasúti szolgáltatást kapjon. A Volán és a MÁV közpénzből ne versenyezzen egymással, hanem közösen kínálják a legjobb szolgáltatást. Ez az ország gazdasági versenyképességéhez, a munkaerő mobilitásához, a belföldi és külföldről érkező turizmus sikeréhez egyaránt kulcsfontosságú.
A rendszer ma azok számára érthető és használható könnyen, akik rendszeresen használják egy adott útvonalon – más térségekből érkező utasok, pláne egyébként autózó vagy külföldi utasok számára sokszor átláthatatlan, hogy és miként tudnak egy utat megtenni vidékre busszal vagy vonattal, hogy és hol kell átszállni, jegyet venni.

A Nemzeti Közlekedési Holding ötlete teljesen elhibázott volt, vagy csak a megvalósításba csúszott probléma?
Még nincs olyan kiérlelt javaslat, amit meg tudnék osztani, de alapvetően azt gondolom, hogy a menetrend, a tarifarendszer, a szolgáltatásszervezés szintjén fontos az egységesítés. Hogy a szervezeti struktúra milyen, a Volánok külön, a MÁV alatt vagy egyben vannak, arról lehet sok vitát folytatni, de a szolgáltatás nem ettől lesz egységes. A budapesti buszközlekedésben például már a Volánbusz is jelen van, és számos magántulajdonú buszszolgáltató jelent meg az elmúlt évek tendereztetései nyomán a BKV mellett, mégis azt látjuk, hogy egy összehangolt menetrend van, egy bérlet kell a buszokra, ugyanúgy kiírja mindegyiket a Futár-kijelző, és így tovább. Ez egy példa arra, hogy az, hogy egy szolgáltatás egységes, nem függ attól, hány társaság működteti, ha átgondolt és mélyreható a megrendelői szabályozás.

Ezzel együtt azt a kérdést, hogy a Volánok strukturálisan jól működnek-e, és van-e további átszervezési teendő, ezt ki fogjuk nyitni, erre is ki fog térni a munkám.

Ha lejár a féléves megbízatása, mi lesz a koncepcióval, illetve önnel?
Hogy utána milyen feladatom lesz, nem tudom, nem arra koncentrálok. Ha azon gondolkoznék, hogy majd milyen pozícióban szeretnék ülni, ezt a koncepciót nem lehetne megcsinálni úgy, hogy ne az elmúlt 25 évben mindig blokkoló szervezeti részérdekek kerekedjenek felül. Én kívül állok ezeken a rendszereken, nem vagyok sem a MÁV-nak, sem a Volánoknak közvetlenül vezetője, felügyelője, napi operatív munkájának részese. És valószínűleg nem is lehetne úgy jól elkészíteni, ha így lenne. Hogy utána hogyan folytatódik ez a munka, meglátjuk. Nyilván attól is függ, hogy a készülő koncepciót milyen ütemezéssel, hogyan fogadja el a minisztériumi vezetés és a kormány.

Nézzük az utas szemszögéből. Mikor veszi észre az utas az első változásokat, úgy szoktak fogalmazni, ha minden jól megy?
Ha minden jól megy, az egyszerűbb, de több szolgáltató együttműködését igénylő kérdésekben, mint például az egységes menetrendi kereső, nagyon gyorsan, néhány hónap alatt eredményt lehet elérni. Tehát akár fél év alatt el lehet jutni oda, hogy egységesen meg lehessen tervezni Budapestről Orosházára az utazást, és az összes lehetséges buszos és vasúti alternatíva megjelenjen a mobiltelefon képernyőjén vagy a számítógépen.

A magyarban az élmény szónak van egy ilyen vidámparki vagy wellnessfürdős áthallása, de az ügyfélélmény nagyon fontos alapja kell legyen a szervezésnek. Az angolban a customer experience kifejezést, ami ezt legjobban írja le talán, minden közlekedési közszolgáltatás kapcsán alapelvként használják, mi sokkal kevesebbet beszélünk erről itthon.

Hogy egy másik ágazatot, de mégis közlekedést hozzak példának: a légitársaságok az elmúlt évtizedekben elérték, hogy megvan az a típusú ügyfélélmény, hogy az utas mindig tisztában van vele, hogy jut el úti céljához, mik az alapvető szabályok, és Európa bármely táján utazik, az alapvető utazási környezet, a jegyváltás és az utazás folyamata, az ügyfélélmény lényegében azonos, és ami nagyon fontos: a szolgáltatás könnyen megérthető és hozzáférhető. Nem kell bonyolult menetrendeket tanulmányozni, jól működnek a keresők, a honlapok végigvezetik az utast a lépéseken, egyértelműek a szabályok, még ha néha okoznak is bosszúságot.

Ezt a típusú kiszámíthatóságot, könnyű megérthetőséget, szolgáltatásbiztonságot kell a teljes tömegközlekedésben létrehozni, nem lehet az, hogy eltérőek vagy nehezen érthetők a csatlakozási, tájékoztatási és tarifarendszerek alapjai egy országon, sőt, akár egy megyén belül is. Azért nehéz tehát az időzítésre mit mondani, mert ez egy szemlélet, amit be kell építeni a mindennapi döntésekbe. Azt hiszem, a BKK sikere abban is rejlik, hogy az elmúlt években a fővárosi közlekedésfejlesztésben ezt az ügyfélélmény-szemlélet megjelent, az automatáktól a Futáron át a Bubiig számos ponton – épp a napokban jelent meg a statisztika: 2014-re, négy év alatt ezzel a szemlélettel 10 százalékkal olcsóbb bérletárak mellett húsz százalékot nőttek a budapesti jegybevételek. Van az országos közlekedésben is potenciál az ügyfélélmény-alapú megközelítéssel.

Bármilyen módon a biciklis közlekedés szempont a koncepció kidolgozásakor?
A kerékpárút-építés, az infrastruktúra fejlesztése nem tartozik a feladataim közé, annyiban viszont mindenképpen foglalkozni kell a más közlekedési módokkal tömegközlekedési szempontból is, hogy sok helyen a vasúti főhálózat megközelítését és elhagyását egyénileg oldják meg az emberek. Például hogy biciklivel meg lehessen közelíteni a vasútállomásokat, és ott lehessen hagyni biztonságosan azokat, ez egy fontos cél, és ezt a fejlesztések során garantálni kell.
…
Mi a véleménye az Uberről?
Amitől ezek az applikációk igen sikeresek, az pontosan ugyanaz az ügyfélélmény-megközelítés, amiről a MÁV és a Volán, a BKK kapcsán beszéltem. Arra építenek, hogy van egy nagyon egyszerűen hozzáférhető applikáció, ahol telefonálás nélkül tudok kocsit hívni, azonnal látom, ki jön értem, milyen autóval, milyen útvonalon, hol tart, és azt is, mikor ért oda. Az egésznek az alapvető szolgáltatásbiztonsága nagyon magas, könnyen kezelhető és könnyen hozzáférhető és ez a versenyelőnye. Persze van, ahol árban olcsóbbak, mint a taxi – vannak országok, ahol drágábbak –, de ez az alapvető ügyfélélmény az, ami a különbséget jelenti. Azt gondolom, a taxicégeknek érdemes lehet ebből tanulniuk.

Tarlós István úgy nyilatkozott, nem tetszik neki, hogy az uberesek semmit nem fizetnek.
Vannak országos és helyi szabályok, amit mindenkinek be kell tartania. Most készül a minisztériumban egy kormányrendelet, ami szabályozza a kérdést.

De mi is Vitézy Dávid feladata?
Vitézy Dávidot Seszták Miklós február 1-től „a közösségi közlekedési szolgáltató cégek, különösen a Volán társaságok működésével kapcsolatos jövőbeli lehetséges irányokat tartalmazó koncepció kidolgozásáért felelős miniszteri biztossá″ nevezte ki. Feladata

A közösségi közlekedési közszolgáltatások hatékonyabb összehangolása érdekében szükséges intézkedések feltérképezése;

a közösségi közlekedési szolgáltatásokat ellátó köztulajdonú társaságok működésére vonatkozó jövőbeli lehetséges irányokat tartalmazó koncepció kidolgozása;

a közösségi közlekedési tarifarendszer egységesítése és ügyfélbarátabbá tétele;

a munkavállalók közösségi közlekedéssel történő munkába járásának elősegítése érdekében történő javaslatok kidolgozása.

Mandátuma július végéig szól, helyettes államtitkári fizetést kap.”

Forrás:
Forradalmat ígér a belföldi közlekedésben; Panyi Szabolcs, Tenczer Gábor; Index.hu; 2015. április 10.

Tesco: kiderült, melyik városban lesz még házhoz szállítás

„Budapest és Szeged után újabb nagyvárosban indítja el Online Bevásárlás szolgáltatását a Tesco. A Pénzcentrum értesülései szerint Győrben folytatja a házhoz szállítási terjeszkedését az áruházlánc.

Győrben terjeszkedik házhoz szállítási szolgáltatásával a Tesco. A Pénzcentrum információi szerint a dunántúli nagyvárosban hónapokon belül megjelenhetnek az áruházlánc teherautói.

Az Online Bevásárlás elnevezésű szolgáltatást 2013 márciusában indította el a Tesco Budapesten, három hónappal később pedig Szegeden is.

A győri telephelyekre egyébként már keresnek új munkatársakat, online bevásárlási munkatárs és kiszállítási munkatárs pozíciókba. A munkavégzés helyeként a Tesco győri hipermarketének címe van megadva – ez pedig azt jelentheti, hogy ezt az áruházat fejlesztik/alakítják át úgy, hogy alkalmas legyen az online rendelések kiszolgálására. Az is valószínűsíthető, hogy az áruházban átvételi pont is lesz: ez a szolgáltatás már több nagy Tescóban is működik. A vevő online leadja a rendelést, az áruház által előre összeállított csomagot pedig gyorsan és egyszerűen átveszi a boltban.

A munkakör betöltéséhez azonban nem szükséges német nyelvtudás – ez azt valószínűsíti, hogy az áruházlánc a győri telephelyről nem szállít majd Ausztriába.

Az áruházlánc jelenleg 599 és 299 forint közötti áron szállít házhoz, a a vevők több ezer termék közül választhatnak, például friss élelmiszereket, fagyasztott termékeket, italokat, egészségügyi, szépségápolási és tisztálkodási szereket, valamint háztartási termékeket is. A házhoz szállítás népszerűségét mutatja, hogy kedden este legkorábban péntek délre tudtunk volna szállítást kérni Budapestre.

A vasárnapi zárva tartás új szabályozása azonban ezt az üzletágat is érintette: konkrétan nem szállítanak házhoz a hét utolsó napjain.

A konkurencia egyelőre lemarad
Úgy tűnik, a Tescónak egyelőre nem akad jelentős konkurense az online élelmiszer/fogyasztási cikk-házhoz szállításnál. Budapesten a G’Roby rendelkezik jelentős kapacitásokkal, de a nagy piaci szereplők – például az Auchan vagy a Spar – még kivár a netes piacra lépéssel. Nemrég az Aldi is cáfolta, hogy az online nyitást tervezi.

A számok egyébként azt mutatják, hogy a hazai online vásárlás évek óta töretlenül fejlődik, folyamatosan emelkedik az online boltok száma, az interneten elérhető termékek köre, a vásárlást kipróbálók száma, illetve azok internetes aktivitása. Ma már az internetes vásárlás nem csak a fiatalok kiváltásága, hiszen mind a közép korosztály, mind az idősebbek jelentős súlyt képviselnek a vásárlók körében. Az internetes vásárlást először próbálók szintén nagyobb arányban jelennek meg az 50 év felettiek körében, mint a fiataloknál.

Hol laknak a magyar netes vásárlók?
Budapest: 21%, megyei jogú város: 21%; egyéb város: 33%, község, falu: 24,8%, tanya: 0,3%. Forrás: GKI Digital/Árukereső.hu

Az online vásárlás területi koncentrációja is megszűnt már, nem csak a budapestiek élnek ezzel a lehetőséggel, sőt a vásárlók közel négyötöde már vidéki lakos. Továbbra is igaz azonban, hogy az internetes vásárláshoz szükséges eszközök és szolgáltatások költsége miatt, elsősorban a rendszeres jövedelemmel rendelkezők jelentik az online vásárlás bázisának magját.”

Forrás:
Tesco: kiderült, melyik városban lesz még házhoz szállítás; Orosz Márton; Pénzcentrum; 2015. április 8.

Szakirodalom

Az internet, a tér és az új gazdaság Budapesten

„Napjaink városi gazdaságában a cégek földrajzi pozíciója mellett internetes jelenlétük is kiemelt jelentőségre tett szert. A tanulmány célja az internet mint térjellemzőket mutató valóság és a földrajzi tér közötti összefüggések feltárása az új gazdaság cégeinek telephelyválasztásán keresztül. A tanulmány kiindulópontja, hogy egy adott cégnek nemcsak a földrajzi térben érzékelhető telephelye (például irodája) van, hanem az internetes térben is van érzékelhető pozíciója. Ez utóbbit az internetes keresőoldalak találati listájában lévő helyezéssel lehet legegyszerűbben és leginkább relevánsan meghatározni, hiszen a találati listákon való jó helyezésért harc folyik a cégek között.

A tanulmány először tisztázza az új gazdaság fogalmi kereteit, és bemutatja az ehhez tartozó konkrét tevékenységek lehatárolási lehetőségeit a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján. Ezt követően az internetes kulcsszóalapú kereséssel felépített adatbázist mutatja be, és a különböző tevékenységű cégcsoportok internetes jelenlétét általánosságban jellemzi. Végül az adatbázisban szereplő cégek földrajzi és internetes koordinátái alapján kiszámolt standardizált távolságok meghatározása után elemzi a két távolságtípus közötti korrelációs összefüggéseket, és bemutatja a vizsgálat konklúzióit.

A kutatás legfőbb eredménye, hogy ki lehetett mutatni az új gazdaság cégeinek eltérő térbeli stratégiáit a városon belül és az interneten. Létezik olyan cégcsoport, mely mind a földrajzi, mind a virtuális térben központi helyzetre törekszik. Más ágazatok vagy csak a földrajzi, vagy csak az internetes térbeni központi pozícióra tesznek hangsúlyt. E különböző stratégiák hatása miatt az új gazdaság összességére a kutatás nem talált szignifikáns összefüggést a földrajzi és internetes központi pozíció között.”

Forrás:
Az internet, a tér és az új gazdaság Budapesten; Baji Péter; Tér és Társadalom; 28. évfolyam, 2014/4; 117-137. oldalak (pdf)

Lesz-e a jövőben elég munkahely?

„A nemzetközi tudományos közélet egyik legforróbb vitatémája, hogy a technológiai fejlődés negatívan hat-e majd a foglalkoztatottságra. A kutatók nagyjából fele-fele arányban érvelnek mindkét szcenárió mellett. Az érveik fontosak számunkra, ugyanis a vita nem a jövőkutatás egyik homályos leágazása, hanem a ma közpolitikai döntések hosszú távú helyességét meghatározó egyik alapkérdés.

A Pew Research Center az Amerikai Egyesült Államok egyik legjelentősebb kutatóintézete, amely jellemzően közvélemény-kutatásokat, a demográfiai változásokkal kapcsolatos vizsgálódásokat és egyéb, empirikus adatokon alapuló szociológiai kutatásokat végez. Saját magát az intézet – a think tank elnevezés mintájára – fact tankként definiálja, amellyel szintén arra utal, hogy célja nem a közpolitikai kérdésekben való állásfoglalás, hanem a döntéshozatalhoz szükséges tények előállítása. Egy Aaron Smith és Janna Anderson által jegyzett, AI, Robotics, and the Future of Jobs című friss tanulmányukban arra keresték a választ, milyen kapcsolat fedezhető fel a technológiai fejlődés és a munkanélküliség között. Több mint 2500 szakértőt kérdeztek meg, részben az egyetemi szférából, részben a magánszektorból. A felvetés láthatóan erősen megosztotta a szakembereket. A válaszadók 52 százaléka úgy vélte, a folyamatban lévő technológiai robbanás nem jár együtt a foglalkoztatottság csökkenésével és a munkanélküliség növekedésével, 48 százalékuk viszont az ellenkező álláspontot képviselte.

Abban a megkérdezettek döntő többsége egyetértett, hogy a folyamatok nem ugyanúgy fognak végbe menni a világ összes országában. A kevésbé fejlett országokban az előrevetített események nyilvánvalóan évtizedes késéssel fognak jelentkezni. Ráadásul a történelemben nagyon jelentős az előre nem látható események hatása; a 70-es évek olajválsága például jelentős hatást gyakorolt a megújuló energiaforrások iránti keresletre. Abban is egyetértés volt, hogy a világ jelenlegi oktatási rendszerei nem készítenek fel arra az innovatív és önálló kritikai gondolkodásra, amely az új világrendben a tudás és a siker valódi fokmérője lehet. Érdekes módon − a technológiai fejlődés és a munkanélküliség közötti összefüggés megítélésétől függetlenül − a szakértők döntő többsége abban is egyetértett, hogy a tömegtermelés hatására megnő a kereslet az egyedi készítésű, manufaktúra jellegű termékek iránt, így ezek a szektorok hosszú távon is sikeresen élhetik túl a változásokat.

A technológiai fejlődés foglalkoztatottságra gyakorolt negatív hatását tagadók történelmi példák alapján érveltek amellett, hogy a fejlődés és az automatizálás inkább növeli a foglalkoztatottságot. Igaz, az ipari forradalomtól a gyártósor megjelenésig többször is megtörtént már, hogy a technikai fejlődés nagy tömegek fő munkalehetőségét szüntette meg. Míg a XIX. századig a népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozott, a XX. század elején már az iparban, jelenleg pedig a szolgáltató szektorban tevékenykedik. Ezek a folyamatok rövid távon valóban növelték a munkanélküliséget, hosszú távon azonban több új állást teremtettek – hangsúlyozza a szakértők szóban forgó része. Az innováció a régi foglalkozások megszűnése mellett ráadásul mindig új munkalehetőségeket is teremt. Ma már nincs szükség széles körben lópatkolókra, viszont annál több webdesigner kerestetik.

A másik érv szerint vannak olyan foglalkozások, amelyeket csak emberek láthatnak el, vagy amelyek ellátásában az emberek jobbnak bizonyulnak a gépeknél. A gépekből például továbbra is hiányozni fog az empátia, így a nagyfokú emberi érintkezést igénylő munkák sincsenek veszélyben, de az olyanok sem, amelyek gyors reakciót vagy válságkezelést igényelnek.

A technológiai fejlődés következtében negatív foglalkoztatási adatokat vizionálók szerint ez a tendencia már ma is megfigyelhető. Az Egyesült Államokban például a 70-es évek óta nem volt ilyen magas a munkanélküliség, amiben persze a válság is szerepet játszott. A jelenlegi technológiai változások ráadásul sokkal gyorsabbak és radikálisabbak, mint a korábbiak. Új tendencia az is, hogy míg a korábbi innovációk főként az alulképzettekre voltak hatással, a jelenlegi változások a magasan képzetteket is hátrányosan érinthetik. A jelenlegi technológiai fejlődés ezért sokkal jelentősebb társadalmi feszültségekhez vezet, a gyors fejlődés jobban kiélezi a társadalmi különbségeket. Mindezek következtében akár az is előfordulhat, hogy rendkívüli módon elvékonyodik a középréteg, és a társadalom végleg két pólusra szakad.

Mennyivel van mindennek több jelentősége a jelenben, mint a béljóslásnak? A válasz egyértelmű: a kérdés eldöntése számos, hosszú távú közpolitikai döntés megalapozásához járulhat hozzá, mindenekelőtt természetesen az oktatási és a szakképzési rendszer átalakításával összefüggésben. A gyermekeket valóban fel kell készíteni a modern kor kihívásaira. Arra persze mindeközben figyelni kell, hogy az innovatív, önálló, kreatív gondolkodás alapja a tudásszomj felkeltése, nem pedig a szisztematikus tudásszerzés mint érték totális tagadása.

Az oktatással kapcsolatos kérdéseken túl a technológiai fejlődésnek a foglalkoztatásra, illetve a munkanélküliségre gyakorolt hosszú távú hatása politikai oldaltól függetlenül is értelmezhető: Magyarországon ugyanis ugyanúgy figyelembe kell venni a jobboldali kormányzat politikája egyik zászlóshajójának tekintett közfoglalkoztatási programokkal, mint a baloldal radikális társadalom- és szociálpolitikai átalakítási javaslataival összefüggésben. Mindkettő a hazánkban korábban rendkívül rossz foglalkoztatottsági adatokra is igyekszik reagálni, de míg az előbbi inkább a helyzet megszüntetésére, utóbbi a kedvezőtlen állapot társadalmi hatásainak csökkentésére koncentrál. Függetlenül attól, hogy melyik hozzáállás áll a szívünkhöz közelebb, a Pew Research Center által felvetett kérdés mindannyiunk életét meg fogja határozni a következő néhány évtizedben. [A szerző a a Századvég kutatási igazgatója. Szerk.]”

Forrás:
Lesz-e a jövőben elég munkahely?; Orbán Balázs; Napi Gazdaság Online; 2015. április 10.
AI, Robotics, and the Future of Jobs; Aaron Smith, Janna Anderson; Pew Research Center; 2014. augusztus 6.

A közjavak térbelisége

„Tanulmányom célja egy hazánkban eddig kevés érdeklődést kiváltó tudományos irányzat, a közjavak kutatásának bemutatása, különös tekintettel a társadalom térbeliségét vizsgáló diszciplínákkal való kapcsolódási lehetőségek azonosítására. A definíciós kérdéseket követően áttekintem a közjószágkutatás történelmi előzményeit és időben változó hangsúlyait. Külön foglalkozom a társadalmi közjavakkal, valamint azokkal az új kutatási eredményekkel, amelyek az irányzat alapvető koncepcionális kérdéseinek újraértelmezését tették szükségessé. A tudásközjavak példáján részletesen ismertetem a közjavak lehatárolásához, valamint normatív megítéléséhez és társadalmi konstruáltságához kapcsolódó elemzési nehézségeket.

A tanulmány második fele a közjavak térbeliségére összpontosít. Elsőként a közjavak földrajzi lehatárolásának dilemmáin, valamint léptékfüggésén keresztül azonosítom a közjavak térbeli kormányzása során fellépő nehézségeket. Ezután behatóan foglalkozom a városi közjavakkal. A közterek kérdését a közbiztonsági diskurzus, valamint a szimbolikus térfoglalás gondolatköre mentén tekintem át, a várostervezési vonatkozásokra is kitérve. A városi alapinfrastruktúra kapcsán pedig bemutatom a földrajzi tér különböző pontjain egyszerre jelentkező alul- és túlhasználat problémáját. Utóbbit regionális szinten is felvázolom az alapoktatás területi egyenlőtlenségein keresztül, míg a tudományos eredmények hozzáférési problémáira utalva rámutatok a társadalmi közjavak globális léptékű vizsgálatának relevanciájára.

Munkám kiemelt célja olyan új vizsgálati kérdések azonosítása a hazai tudományos kutatások számára, amelyek elemzése hozzájárulhat a közjavak térbeliségének pontosabb megértéséhez, a közjószágkutatás térelméleti megalapozásához, valamint a magyarországi területi kutatásokban a kurrens nemzetközi témák fokozódó átvételéhez és ezek eredményeinek gyakorlati hasznosításához…”

Forrás:
A közjavak térbelisége; Gyuris Ferenc; Tér és Társadalom; 28. évfolyam, 2014/4; 15-39. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

Ennyi plusz pénzhez jutnak a közszolgák

„A kormány a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak idei bérkompenzációjának finanszírozására 22 milliárd 294 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el, az erről szóló határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Ezt a jövedelemkiegészítést 2012-től vezették be a közszférában, az adójóváírás megszűnésének ellentételezésére. A kompenzáció forrása a költségvetés Miniszterelnökség fejezetében elkülönített céltartalék.

A legnagyobb tételt a gyógyító-megelőző ellátás területén dolgozók kapják, 3 milliárd 768 millió forint összegben.

Az egyetemek és főiskolák alkalmazottaira 1 milliárd 943 millió, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra 1 milliárd 775 millió forint jut.

A rendőrség részesedése 1 milliárd 737 millió, a honvédségé pedig 1,1 milliárd forint.

A fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok pedig 1 milliárd 259 millió forinthoz jutnak.

Az egymilliárdnál kisebb tételekből a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részesedése 720 millió, a bíróságoké 348 millió, míg az ügyészségeké 123 millió forint.

A személyi juttatásokon felül külön tétel még a munkaadókat terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó, amely az előbbiek több mint egyharmada.

A KSH jelentése szerint a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, tavaly mintegy 217 ezren részesültek az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló kompenzációban. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan havi 9700, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen. Idén januárban az összeg 9600, illetve 9100 forint volt.”

Forrás:
Ennyi plusz pénzhez jutnak a közszolgák; Napi Gazdaság Online; 2015. április 10.
A Kormány 1206/2015. (IV. 9.) Korm. határozata a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációjához szükséges előirányzat-átcsoportosításról; Magyar Közlöny; 2015. évi 48. szám; 2015. április 9.; 4749-4759. oldalak (pdf)

A Kormány 95/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség feladataival kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról

„A Kormány
az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 3. §-sal egészül ki:
„3. § A KIFÜ gazdasági szervezettel rendelkezik.”

2. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A KIFÜ alaptevékenysége körében, az egyes hazai finanszírozású, valamint az európai uniós társfinanszírozású, különösen informatikai tárgyú kiemelt ágazati fejlesztési projektek – a nemzetbiztonsági és honvédelmi feladatok támogatása érdekében végzett fejlesztések kivételével – központosított tervezése és lebonyolítása érdekében:
a) az európai uniós vagy hazai forrásból megvalósuló projektekben projektgazdaként, konzorciumvezetőként, valamint a projektgazda vagy a konzorciumvezető kérésére konzorciumi tagként vagy más, nem kedvezményezetti szerepkörben vesz részt. A KIFÜ ennek keretében a projektmenedzsment és független minőségbiztosítási feladatok ellátásáról, a pénzügyi elszámolások szabályszerűségéről gondoskodhat, és egyéb, a projektek sikeres lebonyolítását támogató szakértői feladatokat láthat el;
b) a Kormány döntése alapján, vagy az ágazati miniszterek vagy az érintett költségvetési szervek felkérésére közreműködik a költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott egyes ágazati infokommunikációs tartalmú fejlesztések, projektek megtervezésében és megvalósításában;
c) megállapodás alapján projektmenedzsment módszertan szolgáltatásokat nyújt más közigazgatási szervek részére;
d) ellátja az állami felügyelő mérnöki feladatokat azokban az infokommunikációs tartalmú projektekben, amelyekben a támogatási források felhasználásának elsősorban műszaki szempontból való ellenőrzésére felügyelő mérnök kerül kirendelésre;
e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

(2) A KIFÜ közfeladatai körében az információs társadalom fejlesztésével, ezen belül kiemelten a digitális írástudás fejlesztésével, az eMagyarország Pontok hálózat szakmai koordinálásával kapcsolatos feladatokat lát el, felügyeli és koordinálja az eTanácsadók munkáját.

(3) A KIFÜ alaptevékenységéhez kapcsolódóan képzési, valamint az információs társadalom fejlesztésével és az eMagyarország Pontok hálózat szakmai koordinálásával kapcsolatos felnőttképzési tevékenységet végez.”

3. § Az R. 5. § c)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A KIFÜ részt vesz:)
„c) az infokommunikációs tartalmú projektjavaslatok megvalósításának előkészítésében;
d) infokommunikációs tartalmú közigazgatási projektmenedzsment irányelvek és módszertan kidolgozásában;
e) szakmai támogatás nyújtásával az informatikáért felelős miniszter, valamint az e-közigazgatásért felelős miniszter feladatainak ellátásában, így különösen az intézményi projektfelügyelet kialakításában, működtetésében, illetve a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia megvalósításában.”

4. § A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programról szóló 5/2011. (II. 3.) Korm. rendelet 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/A. § Az Intézet közfeladatai körében az információs társadalom fejlesztésére vonatkozó, folyamatban vagy fenntartási időszakban lévő projektek kezelésével kapcsolatos feladatokat lát el.”

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba…”

Forrás:
A Kormány 95/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség feladataival kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 48. szám; 2015. április 9.; 4716-4717. oldalak (pdf)

15. szám, 2015. április 13.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek