Skip to main content

47. szám, 2015. november 23.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Nincs több sorbanállás a közműcégeknél! Elindult az online változásbejelentés

„Ugye Ön is utál órákat várakozni egy közműcég irodájában pusztán néhány adat átíratásáért, ha mondjuk elköltözött vagy felvette férje nevét? Erre a teljesen értelmetlen időpocsékolásra kínál egy egyszerűen, online elvégezhető ügyintézést magánszemélyek és cégek számára egyaránt a Széchenyi Tőkealap-kezelő legújabb pártfogoltja, ahol immár 100 közüzemi szolgáltatónál végezhet ügyintézést néhány kattintással.

Egy széles körben jelenlévő ügyintézési igényre kínál korábban nem létező megoldást egy miskolci startup a Széchenyi Tőkealap 63 millió forintos tőkebefektetésének köszönhetően. A DeltaRegister új honlapja, a változásbejelentő.hu az egy helyen elintézhető, ún. egykapus online közműátírást és adatváltozások bejelentését teszi lehetővé mind magánszemélyek, mind cégek számára. A vállalkozás már közel 100 közüzemi szolgáltatóval való ügyintézést tesz lehetővé, és az elérhető szolgáltatói kör további bővítését tervezi.

A cég elsősorban azoknak ajánlja szolgáltatását, akik nem kívánnak bonyolult nyomtatványok kitöltésével bajlódni, nincs idejük a hosszú személyes vagy postai ügyintézésre. A rendszerben minden adatot csak egyszer kell megadni, és az egyes szolgáltatók által kért nyomtatványok egyszerűen kitölthetők és elektronikusan beküldhetők. A honlap a nap 24 órájában otthonról, okos telefonról és táblagépről is elérhető.

A felhasználók a rendszeren keresztül összesen közel száz közüzemi szolgáltatóval léphetnek kapcsolatba, köztük díjbeszedőkkel, gázszolgáltatókkal, hulladékkezelőkkel, kéményseprő-ipari közszolgáltatókkal, távhőszolgáltatókkal, villamosenergia-szolgáltatókkal, illetve víz- és csatornaszolgáltatókkal. A fejlesztők nagy hangsúlyt fektetnek a rendszer hitelességére és biztonságára: elektronikus aláírással látnak el minden dokumentumot, amelyek hiteles elektronikus példányai bármikor elérhetők a rendszerben.

Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő és legperspektivikusabb piaci területe ma az elektronikus szolgáltatásnyújtás, az SZTA befektetését fogadó induló vállalkozás egy jelenleg még nem létező, ám széles körben igénybe vehető szolgáltatást indít el ezen a területen – írja közleményében az SZTA. Célja, hogy egyszerűsítse, gyorsabbá és kényelmesebbé tegye az ügyintézést mindazon magánszemélyek számára, akik például költözés utáni közműátírással, házasságkötés vagy válás utáni névváltoztatás bejelentésével szeretnének élni, illetve azon cégek számára, amelyek székhelye vagy telephelye megváltozásának, cégneve módosításának bejelentését szeretné elintézni.

Az induló vállalkozás az eddigi fejlesztések inkubálását végző eGov Tanácsadó Kft. projektcége. A tanácsadó cég az elektronikus ügyintézés területén ma Magyarország egyik legtapasztaltabb piaci szereplője, több saját fejlesztésű e-ügyintézési szolgáltatást fejlesztett már ki. A DeltaRegister csapata tehát több éves, jelentős szakmai tapasztalattal a háta mögött fogott bele az új szolgáltatás megvalósításába. Az IT fejlesztések lezárásához és a kezdeti működési költségek finanszírozásához az SZTA fektetett be 63 millió forint értékű kockázati tőkét, amelyhez további magántőke is társul. A befektetés a tervek szerint 9 főnek teremt munkahelyet a következő két évben.[profit7.hu]”

—–

„Tavaly összesen 515 ezren jelentették be, hogy megváltozott a lakóhelyük (ebbe a hatalmas számba beletartoznak azok is, akik többször költöztek egy év alatt). 2014-ben 38 700-an házasodtak össze, sokaknak ezzel megváltozott a nevük is.

Bár sok mindent el lehet intézni online vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, az adatváltozás még mindig sok macerával jár. Például egy csomó szolgáltatónál – például a közműcégeknél – be kell jelenteni az új nevet, vagy az új lakhelyet. Számítások szerint a lakossági oldalon évente mintegy 150-200 milliárd forint társadalmi költség keletkezik abból, hogy az emberek bejelentik a különféle szolgáltatók felé az életviszonyaikban bekövetkezett változásokat (születés, halál, névváltozás, címváltozás, telefonszám/e-mail változás, gépjárműcsere).

Szolgáltatói oldalon évente mintegy 35-50 milliárd forint ez az ügyfélszolgálati költség. Azaz ennyibe kerül a rezsiszolgáltatóknak, hogy fogadják és feldolgozzák az ügyfelek életviszonyaiban bekövetkezett változásokat.

Számítások szerint egy ügyintézés átlagosan két óra – az átlagjövedelemből és a munkaórákból számítva -, ez összesen 2700 forintot jelent (és ebbe még nincs beleszámolva az utazási költség)…Az oldalon egy közmű átírása alapáron 1 795 forintba kerül, az adatváltozások bejelentése 295 forint. [Pénzcentrum]”

Forrás:
Nincs több sorbanállás a közműcégeknél; profit7.hu; 2015. november 19.
Megváltozott a lakcímed? Ennyibe kerül, ha mindent el akarsz intézni; Pénzcentrum; 2015. november 17.

Közigazgatás, politika

Budapest és Pest megye 2020-tól szétválhat

„…Bejelentette: a kormány jóváhagyta Budapest és Pest megye fejlesztésekhez kapcsolódó szétválását 2020-tól. Hangsúlyozta: a kabinet a szétválás módjáról nem döntött, abban döntő szavuk lesz a Pest megyei településeknek, az érintett embereknek. A lehetőségek között említette a kettéválást, de azt is, hogy Pest megye települései a szomszédos megyékhez kapcsolódjanak…”

Forrás:
Lázár János sajtótájékoztatója; Miniszterelnökség; 2015. november 19.

Kötelező elektronikus számlázás, online pénztárgépek és EKÁER

„…A magyar kormány nemzeti hatáskörben már 2010-től számos olyan jogintézményt, illetve intézkedést vezetett be, amelyekkel hatékonyan vette fel a harcot a feketegazdaság ellen – mutatott rá Varga Mihály. Két intézkedésről, az online kassza, illetve az elektronikus áruforgalmi rendszerről (EKÁER) szólva elmondta: míg az előbbi a feketeértékesítést akadályozhatja meg, addig az EKÁER annak szabhat gátat, hogy a kereskedők igazolatlan eredetű árut szerezzenek be és adjanak tovább ügyfeleiknek, vagy éppen fiktív árukereskedelem után igényeljék vissza az áfát – tette hozzá a tárcavezető.

Kijelentette: a 2014. évi áfa bevételek 300 milliárd forintos növekményéből mintegy 180-190 milliárd forint az a rész, amely nemcsak a gazdasági növekedésnek, a fogyasztás bővülésének, hanem a gazdaság fehéredésének tudható be.

Az EKÁER-gyakorlattal kapcsolatban Varga Mihály közölte: 2015. szeptember 20-ig több mint 48 ezer vállalkozás regisztrált. Az idei adatok szerint az áfabevételek mintegy 7 százalékkal, 140 milliárd forinttal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, és ebben az online pénztárgépek mellett az EKÁER-nek is jelentős szerepe van. Az új rendszer sikerét mutatja emellett az a nagy nemzetközi érdeklődés is, amely az elmúlt hónapokban iránta megmutatkozott – tájékoztatott a miniszter.[Nemzetgazdasági Minisztérium]”

—-

„…Az elektronikus adatok feldolgozása nyomán hatékonyabb lett az ellenőrzés, és ennek van preventív hatása is: nagyobb az önkéntes adófizetés. Nem csak a kereskedelemben, de a beszállítóknál is tapasztalnak fehéredést – kérik a költségszámlát a boltosok. A fehéredés jele, hogy az adófizető vállalkozások most nagyobb megrendeléseket kapnak az építőiparban, a húsiparban de a zöldségtermelésben is. A miniszter megerősítette: a kormány „bizonyos szolgáltatók” estében szintén előírja majd az online pénztárgépek alkalmazását. Varga a felsorolásban a gépjárműszervizeket, a wellness-szolgáltatókat, a pénzváltókat és a taxisokat említette meg, hangsúlyozva, hogy utóbbiak szövetségei maguk kérték a bevezetést.

A kormány a jövőben az elektronikus számlázást is bevezeti, hiszen így az adóhivatal napra készen tudja majd figyelni a könyveléseket – ezzel meg lehet akadályozni, hogy a nemzetközi áfacsalók egy kiürített céget hagyjanak maguk után.

A miniszter ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a fordított áfa bevezetése jelent igazán hatékony fellépést, hiszen a csalásokra lehetőséget ad minden olyan termék, ahol az egyedi azonosítás nehézkes (élelmiszerek, cukor, gabona). A kabinet azért küzd, hogy a rendszer alkalmazása az államok szuverén döntése legyen – emelte ki…[Világgazdaság Online]”

Forrás:
Magyarország példát mutat az áfacsalók elleni küzdelemben; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. november 19.
Varga: jöhet a kötelező elektronikus számlázás; Világgazdaság Online; 2015. november 19.

A „közigazgatási perrendtartás koncepciója” címmel tartottak konferenciát Szegeden

„Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által létrehozott „Az önálló Közigazgatási Perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott munkacsoport” és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok közös szervezésben „A közigazgatási perrendtartás koncepciója” címmel öt helyszínen országos konferencia-sorozat indult. A konferencia-sorozat negyedik állomása Szegeden, az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium székhelyén került megrendezésre a Szegedi Törvényszék dísztermében, 2015. november 20. napján.

A közigazgatási perrendtartás megalkotása kiemelkedő jelentőségű a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának a fejlődésében. Ezt fémjelzi a konferencia iránti rendkívüli érdeklődés. A rendezvényen az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium tagjai mellett a Szegedi Törvényszék Polgári Kollégiumának tagjai vettek részt, valamint az ügyészség, az ügyvédi kamara, a Szegedi Tudományegyetem Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke is képviseltette magát. A konferencia közel 100 fő részvételével zajlott.

A konferenciát dr. Cséffán József kollégiumvezető nyitotta meg, a moderátori feladatokat dr. Figula Ildikó kollégiumvezető-helyettes látta el.

Nyitóelőadásában dr. Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke (képünkön) hangsúlyozta, hogy ma már természetesnek tekintjük, a közigazgatásnak bírói ellenőrzés alatt kell állnia, illetve ha lehet, a bírói kontroll még kiterjedtebb lehet. A közigazgatás feletti erős bírói kontroll megteremtése iránti igény azonban nem volt mindig ennyire egyértelmű. A közigazgatási perrendtartás kodifikációja során ma már, nem a közigazgatási bíráskodásnak a létjogosultsága a kérdés, hanem a jogalkalmazást foglalkoztató kérdések, hogy mely bíróság, milyen összetételben és milyen terjedelemben vizsgálhatja a közigazgatás cselekményeit, vagyis nem kell-e tartani attól, hogy „sok lesz a per, és kevés a közigazgatás”.

Jelenleg több a kérdésünk, mint a válaszunk azzal kapcsolatban, hogy pontosan mely ügyek elbírálása is fog közigazgatási bírósági hatáskörbe tartozni. A konferenciák nagyon hasznosak a válaszok megfogalmazásához, de végső soron a törvényszövegnek kell érdemi és stabil iránymutatást adnia a felülvizsgálható aktusok pontos körére, a közigazgatási bíróság nem ítélkezhet önmagában sem esetjog, „döntvények”, sem jogelméleti fogalmak alapján.

Előadta, hogy az Országos Bírósági Hivatal alapvetően támogatja egy Közigazgatási Felsőbíróság felállítását, amely kiemelt jelentőségű, illetve speciális ügyekben jár. Nem támogatja és a módosítást szükségtelennek és a pertartam csökkentése szempontjából kifejezetten károsnak tartja a társasbíráskodás főszabály szerinti bevezetését. közigazgatási jogkörben okozott kár Kételyeket fogalmazott meg a hivatalbóli eljárás és az anyagi pervezetés koncepciójával szemben.

A nyítóelőadást követően dr. Handó Tünde elnök asszony, dr. Demjén Péter, az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott OBH munkacsoport elnöke, kollégiumvezető és dr. Cséffán József kollégiumvezető sajtóbeszélgetésen ismertette az új perrendtartás lehetséges hatásait a sajtó munkatársaival.

A közigazgatási perrendtartás kodifikálásának helyzetéről, az elfogadott szabályozási elvekről, irányokról dr. Füzi-Rozsnyai Krisztina miniszteri biztos, valamint Prof. Dr. Kengyel Miklós egyetemi tanár tartott részletes, informatív előadást.

A közigazgatási perjogi kodifikációval kapcsolatos jogalkalmazói igényekről dr. Figula Ildikó az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezető-helyettese, a közigazgatási perjog alapkérdéseiről dr. Kalas Tibor a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma kollégiumvezetője, a közszolgálati jogviták eljárásjogban elfoglalt helyéről dr. Tálné dr. Molnár Erika a Kúria kollégiumvezető-helyettese, a közhatalmi jogkörben okozott kár elbírálásának vitás kérdéseiről dr. Pribula László a Debreceni Ítélőtábla tanácselnöke, tanszékvezető, habil. egyetemi docens, a normakontroll eljárások szabályozásáról dr. Balogh Zsolt kúriai bíró tartott igényes, rendkívül érdekes előadást.

A rendezvény záró eseményeként pódiumvitára került sor dr. Figula Ildikó kollégiumvezető-helyettes, dr. Füzi-Rozsnyai Krisztina miniszteri biztos, dr. Pribula Lászlótanszékvezető és dr. Pál Zoltán a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája közreműködésével. A pódiumvita során különösen a közigazgatási társasbíráskodás, a bíróság reformatórius jogkörével kapcsolatos jogalkalmazási és szabályozási kérdések kerültek megvitatásra.”

Forrás:
A „közigazgatási perrendtartás koncepciója” címmel tartottak konferenciát Szegeden; Országos Bírósági Hivatal; 2015. november 21.

A vezetők közel felét elbocsátották a Vidékfejlesztési Hivatalnál

„A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) korábbi vezetőinek 40-45 százalékától vált meg a szervezet annak érdekében, hogy megelőzzék a korábbi időszakban tapasztalt visszaéléseket – közölte a Magyar Időkkel Gyuricza Csaba, a hivatal elnöke. Tájékoztatása szerint már gazdabarát működésre álltak át, és idén a közvetlen támogatások keretéből 200 milliárd forintot tudnak eljuttatni a magyar gazdálkodókhoz. Emellett az előző uniós költségvetési ciklus zárásaként további 90-100 milliárd forintot utalhatnak a kedvezményezetteknek a vidékfejlesztési programból.

– Székfoglalójakor azt mondta, eljött a tiszta kezek és bevarrt zsebek időszaka. Eszerint kimondható, hogy korábban a korrupció része volt a hivatal működésének?
– Azokkal az ügyekkel, amelyek korábban árnyékot vetettek a hivatal működésére, egyszer s mindenkorra szeretnénk leszámolni. Ez pedig nem csak a szavak szintjén igaz: az elmúlt hónapokban jelentős átalakítások zajlottak a szervezeten belül.

– Például milyen konkrét ügyek esetében vontak felelősségre dolgozókat?
– Ezek az ügyek jórészt a nyilvánosság előtt is ismertek. Elsősorban a területalapú támogatásokkal kapcsolatos visszaélésekről van szó. Itt a vádirat szerint egy bűnszervezet próbált a támogatásokkal visszaélni, amelynek sajnos több vezető MVH-s munkatárs is a tagja volt. Szerencsére a próbálkozást még a kísérleti fázisában sikerült megakadályozni, ami a szigorú belső ellenőrzési és informatikai rendszernek köszönhető.

– Ha jól emlékszem, annak idején titkosszolgálati nyomozás derített fényt az MVH-s csalássorozatra. Ezek szerint a belső ellenőrzési rendszer nem működött túl jól, ahogyan más esetekben sem tudta megakadályozni a visszaéléseket. Magunk pedig tényfeltáró cikkekben mutattunk rá, hogy a gépbeszerzési pályázatoknál is sok esetben jutottak jogosulatlanul milliárdokhoz egyes cégek, például úgy, hogy le sem gyártott gépeket számoltak el, amelyeket az MVH-s munkatársak létezőként igazoltak vissza. Hol tart az elszámolás ezekben az esetekben?
– Mivel több ügy is rendőrségi szakaszban van, ezért a részletekről nem beszélhetek. Ráadásul arra, hogy az előző vezetés alatt hogyan számoltak el a visszaélésekkel, nyilván nem volt ráhatásom. Én annyit tudok tenni, hogy ahol a visszaélés gyanúját látom, azonnal megteszem a szükséges intézkedéseket. Az utóbbi hónapokban jelentősen szigorítottuk a belső ellenőrzést, s a hivatal is jelentős átalakításon van túl.

– Az MVH munkatársai közül hányat vontak felelősségre az elmúlt másfél-két évben a korábbi visszaélések miatt?
– A területalapú támogatásokkal kapcsolatos csalássorozatban összesen 84 személy ellen emelt vádat az ügyészség. Ebből hárman a hivatal vezető beosztású alkalmazottai voltak. Kinevezésem óta a szükséges esetekben lecseréltem a vezetőket. Összességében a kulcspozíciók 40-45 százalékában megtörténtek a cserék.

– A személycseréken kívül történt-e valódi felelősségre vonás, vagy a kirúgott vezetők otthonuk kényelmében élvezhetik a megszerzett milliárdokat?
– Azt le kell szögezni, hogy az itt dolgozó 1800 munkatárs tisztességesen végzi a dolgát.

– Ezt nem vontuk kétségbe.
– Nagyon sok ember nagyon sok pénzzel dolgozik a szervezetben, és tudjuk, hogy ahol sok pénz és sok ember fordul meg, ott a korrupció is felütheti a fejét. Nekem vezetőként az a dolgom, hogy ezt megakadályozzam. A személycserék mellett számos féket iktattunk a rendszerbe, hogy a visszaélésekre minél gyorsabban fény derüljön. Így bukott ki az a mintegy 127 hamis bizonyítvány és oklevél is, amelyekkel a fiatal gazda pályázatok kapcsán próbáltak jogosulatlanul pénzt szerezni az érintettek. A csalás gyanúja az ügyintézés során kiderült. Bár nagyon jelentős többletmunkát igényelt, egyenként felkerestük az oktatási intézményeket, és belföldi jogsegély keretében kértük a dokumentumok eredetiségének igazolását. Az ilyen pluszfeladatok is a bevarrt zsebek elvéhez kötődnek.

– Ugyancsak a hivatalba lépése utáni első nyilatkozataiban említette, hogy célja a gazdabarát hivatal kiépítése. Hogyan valósul meg a támogató hivatal elképzelése?
– Az MVH-t sikerült úgy átalakítani, hogy mára európai szinten is az egyik legjobb hivatal lehetünk, ami az ügyfélközpontúságot illeti. Ez irányú legfontosabb intézkedésünk, hogy minden esetben ahol a jogszabályok erre lehetőséget adnak – még elbírálás előtt tájékoztatást küldünk a gazdának, ha a beadott kérelmével problémák merültek fel. Az egységes kérelmeknél például csaknem 40 ezer elektronikus levelet küldtünk ki az ügyfeleknek és jeleztük a formai hibákat, a hiányzó dokumentumokat. Változtattunk a korábbi szankcióorientált ellenőrzéseken is. Partneri viszonyt igyekeztünk kiépíteni az ellenőrök és a gazdálkodók közt. Ennek része az is, hogy a revizorokat egy kommunikációs tréningen felkészítettük az esetlegesen felmerülő élethelyzetek kezelésére, a túlterheltségen pedig 60 új ellenőr felvételével enyhítettünk. Ezenkívül az ügyfélszolgálatot is teljes egészében átalakítottuk, hiszen sokszor jogosan érte az a vád a hivatalt, hogy gyakorlatilag elérhetetlen. Decentralizáltuk a rendszert, a megyei kirendeltségek segítségével mára 85 százalék feletti a hivatal elérhetősége. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy a gazdabarát hivatal csak akkor lehet eredményes, ha hivatalbarát gazdákkal dolgozhatunk együtt.

– Milyen a hivatalbarát gazda?
– Egy hivatal akkor lesz gazdabarát, ha a tisztességes pályázókat támogatja, ugyanakkor nagyon sokan még mindig úgy érzik, hogy a támogatások, amelyekhez rajtunk keresztül hozzájutnak, automatikus juttatások. Ugyanakkor ezek a források nem alanyi jogon járnak, hanem lehetőséget jelentenek, amit akkor kap meg a gazda, ha megfelel bizonyos feltételeknek. Sokan nehezen fogadják el, hogy ez nem nyakló nélküli pénzosztást jelent. A forrásokat tehát felkészült módon érdemes megpályázni, a kiírt pályázati feltételek betartásával.

– Az idei év kettős kihívást jelent az MVH-nak, egy teljesen új agrártámogatási rendszer mellett elindulnak az új vidékfejlesztési program pályázatai, ráadásul még az előző európai uniós ciklust is le kell zárni. Ez utóbbi feladattal hogyan állnak?
– Valóban nagyon összetett feladatot jelent a 2015-ös év. Ha ezen eredményesen át tudunk lendülni, akkor már túl sok meglepetés nem érhet bennünket. Azok a beruházások, amelyek nem valósulnak meg az előírt határidőben, több esetben az ügyfelek miatt akadtak el, értelemszerűen nem tudunk támogatást kifizetni. Nagy valószínűséggel nem lehet majd kijelenteni, hogy egyetlen fillért sem hagyunk az uniónál, hiszen rajtunk kívül álló okok is vannak, amelyek esetenként nem teszik lehetővé teljes támogatási összegek kifizetését. December végéig még hozzávetőlegesen 90-100 milliárd forintot kell kifizetni a 2007–2013-as időszak forrásaiból azon kedvezményezetteknek, akik megvalósították beruházásaikat, és el is tudtak számolni.

– Az idei év számos változást hozott a közvetlen támogatásokban is, a gazdálkodók a korábbi egységes rendszer helyett most több elemből álló támogatást kaphatnak. Mennyire volt zökkenőmentes az átállás?
– A hivatal felkészült az új rendszerre, a kérelmek beadását pedig épp azért toltuk ki egy héttel, hogy a gazdálkodóknak is több idejük legyen kérelmeiket benyújtani. Igyekeztünk úgy dolgozni, hogy október közepén el tudjuk indítani az előlegek kifizetését. Ez valóban nagy szó, hiszen az unió 28 tagállama közül csupán négy országban fizetnek előleget az idén a gazdálkodóknak. Ráadásul – magyar javaslatra – a korábbi 50 százalék helyett 70 százalékos arányban. Szintén sikernek könyvelhető el, hogy a korábbi időszakhoz képest jóval több, összesen nyolc jogcímnél indítottuk meg a kifizetést, amire eddig még nem volt példa. Ebben a törekvésünkben természetesen az is nagy szerepet játszott, hogy az előlegekkel is megpróbáltuk a válságban lévő tejágazatot támogatni.

– Mikor zárulhatnak le a kifizetések?
– Vannak olyan jogcímek, amelyeket már kifizettünk. A cél az, hogy november végéig az előlegeket eljuttassuk azoknak a gazdálkodóknak, akik erre jogosultak, akiknél az ellenőrzést le lehetett folytatni, illetve akiknél semmilyen problémát nem találtak az ellenőrök. December elsejével pedig kezdődik az új támogatási időszak egyik újdonságának számító kistermelői támogatás kifizetése is. Közel 50 ezer gazdálkodót érint az átalánytámogatás. Bár karácsonyra vélhetően nem mindenkihez érkezik meg az összeg, a cél azonban az, hogy a jövő év elejére mindenki hozzájusson a teljes támogatáshoz.

– Mekkora összeg kerülhet még az idén a gazdálkodókhoz az említett nyolc jogcím keretében?
– A teljes agrártámogatás ez évi keretének legalább az ötven százalékát még az idén ki tudjuk fizetni. Ilyen módon 200 milliárd forintot juttatunk el a magyar gazdálkodókhoz előleg vagy megkezdett végkifizetés formájában.

– A Miniszterelnökség határozott célja, hogy 2017 végéig az összes pályázatot meghirdessék. Felkészült a hivatal erre a tempóra?
– Én is szeretem, ha a feladatokat megfelelő gyorsasággal tudjuk elvégezni. A mi dolgunk a már kiírt pályázatok befogadása, lebonyolítása, ellenőrzése és a kifizetések teljesítése.”

Forrás:
A vezetők közel felét elbocsátották a Vidékfejlesztési Hivatalnál; Köpöncei Csilla, Dénes Zoltán; Magyar Idők; 2015. november 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Országos nyilvántartási rendszer készült a szociális ellátásokról

„Központi nyilvántartási rendszer készült a különböző szociális ellátásokról; az informatikai fejlesztésnek köszönhetően jobban követhető lesz, mely területeken van szükség fejlesztésekre, ezáltal pedig javulhat a szolgáltatások minősége – közölte a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.

Czibere Károly az uniós projektet lezáró rendezvényen felidézte, az elmúlt 25 évben a szociálpolitikai döntéshozók alapvetően egy-másfél éves adatokat kaptak, míg mostantól naprakész nyilvántartás alapján tervezhetnek. Jelezte: a rendszerben látják, hogy hányan várnak egy adott szolgáltatásra, így mostantól az igényeknek megfelelően tudnak bővíteni.

Az államtitkár elmondta: öt éve egy másik – a szociális szolgáltatások modernizációját célzó – projekt is elindult, amely a mostani nyilvántartási projekt módszertanát alapozta meg. A két uniós projektre összesen 3,4 milliárd forintot fordítottak.

Czibere Károly azt hangoztatta, hogy az új, korszerű elektronikus nyilvántartási rendszer alapvetően újíthatja majd meg a szakpolitika fejlesztését, a szolgáltatások minőségét, valamint a szabályozási környezetet.

Közölte, keresik annak a lehetőségét is, hogyan lehet nemcsak a szűk szakma, hanem a szélesebb közvélemény számára is átláthatóvá tenni az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat. Arról beszélt, a cél az, hogy az állampolgárok könnyen megtalálhassák a maguk, illetve például az idős vagy fogyatékossággal élő családtagjuk számára a szükséges szolgáltatásokat.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat naponta mintegy 500-600 ezren veszik igénybe, ez pedig azt jelenti, hogy – a családtagokat is beleszámítva – több millió embert érintenek a különböző ellátások.

Az új rendszerben egyebek mellett nyilvántartják majd a segélyeket és a támogatásokat, a szociális szolgáltatókat, a különböző szolgáltatásokat igénybe vevőket, továbbá naprakész nyilvántartása lesz az örökbefogadási rendszernek. Így látható lesz az is, ha valaki több helyen is igénybe vesz vagy kíván igénybe venni egy adott szolgáltatást.

Az egyes szociális nyilvántartási rendszereket a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal működteti. Ezeknek a rendszereknek jelenleg több mint 33 ezer felhasználójuk van, köztük az Emmi, a megyei kormányhivatalok, a települési önkormányzatok, a szociális szolgáltatásokat nyújtó fenntartók és intézményeik, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok.

A zárórendezvényre készült tájékoztató szerint a projekt célja az volt, hogy fejlesszék a szociális ágazat működésének modernizációjához, az ágazati szolgáltatások átlátható működéséhez, ellenőrzéséhez, tervezéséhez, a döntéstámogatáshoz szükséges központi elektronikus szolgáltatásokat.”

Forrás:
Országos nyilvántartási rendszer készült a szociális ellátásokról; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2015. november 17.

Megújult az MVH honlapja

„Gyuricza Csaba a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke valamint Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár sajtótájékoztatón mutatta be az MVH megújult honlapját.

A „gazdabarát” hivatal megvalósításának jelentős állomásához érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, amikor elindítja megújult honlapját. Célunk, hogy a gazdák minél könnyebben, egyszerűbben intézhessék ügyeiket, és ennek része a korszerű, megújult weboldal megvalósítása és elindítása- mondta Gyuricza Csaba.

Az új honlap kialakításánál arra törekedtünk, hogy egy modern, felhasználóbarát és könnyen áttekinthető oldalt hozzunk létre. Ennek végeredménye egy szerkezetében, formájában és tartalmában is megújult, korszerű weboldal. Az új internetes felületen az egyszerűbb kezelőfelületnek köszönhetően a felhasználók minden tartalmat könnyebben és gyorsabban érhetnek el.

A portál a háttérben a legmodernebb technológiát használja, amely eleget tesz a XXI. század informatikai kihívásainak. A megújult honlap az IIER2 projekt keretében készült el, több mint másfél éves fejlesztés eredménye.

Az alapvető célok között szerepelt a weboldal belső adminisztrációs folyamatainak, kezelhetőségének felgyorsítása és egyszerűsítése. Míg a korábbi honlap főoldalát megnyitva 14 menüpont és 44 dokumentum- vagy honlaphivatkozás fogadta a látogatót, addig a menü- és tartalomkonszolidációnak köszönhetően mindössze 7 menüpont teszi sokkal átláthatóbbá és egyszerűbbé az információk elérését.

Az új portál megjelenésében dinamikusan alkalmazkodik a modern mobileszközökhöz. A weboldal a korábbihoz képest könnyebben használható, intelligens keresővel rendelkezik, amely akár arra is képes, hogy rögzítse a keresési mintákat és felismerve a szavakat, javaslatot adjon olyan kifejezésre, amellyel megfelelő találatokat kaphat a felhasználó – hangsúlyozta Gyuricza Csaba.

Az MVH megújult honlapjának egyik lényeges eleme az új látvány. Törekedtünk a modern, progresszív arculat kialakítására, a szellős tipográfiára és a kiemelt tartalmak közzétételekor a nagy képi elemek használatára. A weboldal színvilágában is az eddiginél derűsebb, élénkebb. Több kép, videók színesítik majd a portált – tájékoztatott az MVH elnöke.

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, hogy egy kifizető ügynökség esetében a tájékoztatás, az információhoz való hozzáférés nagyon fontos, ennek pedig lényeges eleme a honlap, amit időről-időre az új követelményeknek megfelelően meg kell újítani. Mindez azért is húsba vágó a gazdák számára, mert a legtöbb gazdálkodó valamilyen jogcímen támogatást vesz igénybe. A forrásokhoz való hozzáférésben az eligazodás egyik fontos eszköze az MVH honlapja.”

Forrás:
Megújult az MVH honlapja!; Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal; 2015. november 18.
EKOP-1.2.24 – Az MVH Integrált irányítási és Ellenőrzési Rendszerének kiterjesztése (IIER2) és felkészítése a 2014-20-as KAP ciklus követelményeinek kiszolgálására; Széchenyi 2020

Megújult a Kúria internetes honlapja

„ Dr. Darák Péter Elnök úr kezdeményezésére és vezetői jóváhagyásával megvalósítottuk a Kúria internetes honlapjának új arculati megújítását és fejlesztését.
Ez a munka a tervezéstől a végleges forma kialakításáig mintegy tíz hónapot vett igénybe. Az esztétikai megújítás a magyar oldalra, az angol nyelvű felületre, valamint az akadálymentesített oldalra egyaránt vonatkozott.

A megújult honlap kialakításának legfontosabb célja a Kúria szakmai tevékenységének minél szélesebb körű bemutatása, imázsának növelése; a szakmai munkájában rejlő értékek megjelenítése; a hazai és nemzetközi együttműködéseink továbbfejlesztése volt. Emellett nagy hangsúlyt kapott egy letisztult, elegáns, jól strukturált, ezért könnyen átlátható, dinamikus, felhasználóbarát website megvalósítása, amely képekkel, videókkal változatosan illusztrálja és egészíti ki a szöveges tartalmakat.

A tervezésnél figyelembe vettük a honlap látogatottsági statisztikája alapján átgondolt, tematikus blokkokra osztott új menüszerkezetet, az előkészítés során frissen kiválogatott felhasználható képanyagot, az időközben elkészült kúriai arculati kézikönyvnek a honlap megújításához szükséges részét – a logót, a betűtípusokat, a színkódokat, és a tesztszerver hozzáférési adatait.
A tervezés során a megváltoztatásra szánt honlap tartalmi elemeit átemeltük az új honlapba, de új tematikus blokkokat hoztunk létre; előirányoztuk a blokkok tartalmait jellegzetesen kifejező fotóval való megjelenítést, és a képi információk címszavakkal történő kiegészítését; létrehozattunk egy nyitó oldalt, és ahol célszerűnek láttuk, megváltoztattuk az almenüpontok sorrendjét. Ügyeltünk arra, hogy a website domináns színei legyenek összhangban a Kúria logójának színeivel. Célul tűztük ki a responsive design-t, azaz hogy a weboldal lehetőség szerint egységesen jelenjen meg mobiltelefonon, táblagépen és az asztali számítógépeken.

A megújított honlap a teljes körű esztétikai látványon kívül tehát, az alábbi újdonságokat is tartalmazza:

  • nyitó oldal
  • szöveges keresők
  • akadálymentesített változat
  • aktualitások (főoldalon az utolsó tíz közlemény megjelenítése, folyamatos frissítése)
  • új tematikus blokkok: hatályos iránymutatások, fotók – videók – hanganyagok
  • a Kúria Jogi Szakkönyvtára (a Kúriáról menüponton belül elhelyezett) almenüpont
  • a Kollégiumok sajtóközleményeinek egységes formai megjelenítése
  • a Kúria felsővezetőinek egységes bemutatása (új portréfotók)
  • képgaléria (több és új fotó)

Ezúton ajánljuk szíves figyelmükbe a megújult honlapot, abban a reményben, hogy az újdonságok elnyerik az Önök tetszését is! Látogassák minél többször a www.kuria-birosag.hu weboldalt!”

Forrás:
Megújult a Kúria internetes honlapja; Országos Bírósági Hivatal; 2015. nov. 19.

Elindult az Okosportál

„A TÁMOP 3.1.2-B projekt zárókonferenciáján indult el a köznevelési rendszer idei legnagyobb innovációja, az Okosportál. A konferencián bemutatásra kerültek a projekt további eredményei is.

Kaposi József (főigazgató – OFI) köszöntőjében a tankönyvek, munkafüzetek kipróbálásáról, kísérleti program megvalósításáról beszélt. Mint mondta: nagy innováció valósult meg a 3.1.2-B projekt keretében a köznevelésben. Az Okosportál indulása csak a kezdő pillanat, hiszen folyamatosan fejlődő, bővülő tudásbázis jött létre. A Portál formális és nonformális tereken egyaránt használható, platformfüggetlen eszköz, amely nagy segítség a pedagógusoknak. Előadása végén köszönetet mondott a projekt munkatársainak a feladatok magas színvonalon történő megvalósításáért.

Halász Gábor (egyetemi tanár, tudományos tanácsadó – OFI) „A tanárok bevonása a tartalomfejlesztésbe” című előadásában kiemelte a gyakorlati tapasztalatok, iskolák, tanárok, széles társadalom, felsőoktatás bevonásának fontosságát a kísérleti programba. Mint mondta, magát a kísérleti programot is tesztelték a szakiskolai könyv fejlesztésében. A kipróbálást egy olyan kutatás kísérte, ami kvantitatív és kvalitatív dimenzióval is rendelkezett, ez lehetővé tette a tapasztalatok széleskörű értékelését. Mint mondta, sokféle pedagógiai gyakorlat létezik, amik nagyon eltérő módon működnek, ezeket csak ilyen programok keretében lehet megismerni. A kísérleti programban nem 2-3 szakértő bírálja el a tankönyveket, mint korábban, hanem több ezer pedagógus, ami minőségi változást eredményez. Az eszközfejlesztés mellett fontos a pedagógusok képességeinek fejlesztése is. A pedagógusok tanulásának hatékony módszere például a gyakorlatközösségek kialakítása. Halász Gábor szerint a kísérleti tankönyvfejlesztési program jelentősen hozzájárult az átfogó innovációs tudásmenedzsment-rendszer kialakításához.
…
Dr. Főző Attila (digitális pedagógiai szakértő – Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.) előadásában a digitális oktatás fontosságát hangsúlyozta, nemzetközi kontextusban hasonlította össze az Okosportált és más külföldi kezdeményezéseket. Mint mondta, az Okosportál komplex kezdeti készlettel indult, korszerű megközelítés jellemzi, sokféle igényt kielégít.

Balog Zoltán (miniszter – EMMI) elmondta, hogy az Okosportál hasznos a tanulók, tanárok és szülők számára. Mivel a digitális tér a gyerekek számára valóságos élettér, itt kommunikálnak, játszanak, tanulnak, ez hatással van a gondolkodásukra, kognitív képességeikre ezért erre a köznevelést érő kihívásra remek válasz a Portál. Magyarországon az internethasználat az európai átlag szintjén van, de a digitális kompetencia alacsonyabb, mint az EU-s átlag. A tapasztalat pedig az mutatja, hogy a digitális világ valódi felfedezéséhez digitális tudatosságra van szükség. A biztonságos és egyre bővülő tartalmakkal rendelkező Portál legfontosabb feladata a digitális kompetencia fejlesztése és a tudásmegosztás elősegítése.

Czunyiné dr. Bertalan Judit (köznevelésért felelős államtitkár – EMMI) beszédében kiemelte, a cél, hogy mindenhova eljuthasson a tudás, ehhez lehet hasznos eszköz a Portál. Az Okosportál lehetőséget ad arra, hogy tartalmakat biztonságosan, egyéni tanulási utakba rendezve adjunk át. A portál nem cél, hanem segítség a gyermeknek, akit motiválni kell; segítség a szülőnek, akit generációk választanak el a gyermektől, segítség a felzárkózónak, tehetségeseknek, segítség a magyar kultúra közvetítésében – emelte ki a köznevelésért felelős államtitkár.

Ormosi Viktor (kormányzati üzletág igazgató – Microsoft Magyarország Kft.) elmondta, a Microsoft célja, hogy az infokommunikációs megoldásokkal jobbá tegye az emberek életét. Másfél éven keresztül 50 szakértő dolgozott a Portálon, amely illeszkedik a Microsoft oktatás-fejlesztési filozófiájába, amelynek része például az innovatív tanár program is.

Kojanitz László és Merényi Ádám bemutatta az Okosportál működését, milyen megoldások segítik a Portál használatának elsajátítását.

A délutáni plenáris előadások sorát Kojanitz László (szakmai vezető – OFI) nyitotta meg, aki a tartalomfejlesztés új modelljét mutatta be. Mint mondta, a projekt célja volt a tanulásra és alkotásra ösztönző tanítási-tanulási környezet kialakítása; a tanítást és tanulást elősegítő módszertani újdonságok beépítése az új kerettantervekhez készülő taneszközökbe; valamint az IKT eszközök eredményes és széleskörű használatához szükséges feltételek megteremtése. A hároméves fejlesztés alatt a nyomtatott és a digitális tartalmak együttes kialakítása történt meg. A kísérleti tankönyvfejlesztés folyamatának és tapasztalatainak bemutatása mellett az Okosportál kialakításának folyamatát is ismertette…”

Forrás:
Elindult az Okosportál; Ludas Viktor. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet; 2015. november 12. (letölthetőek a konferencia előadásai is)
Lásd még: TÁMOP 3.1.2-B/13-2013-0001; Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és TÁMOP-3.1.2-B/13 A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése; Széchenyi 2020

Informatika, távközlés, technika

Több ezer notebook és több száz tablet talál gazdára Nyíregyházán

„„A szupergyors internet, a notebookok és a táblagépek biztosítása nem cél, hanem eszköz, a Digitális Magyarország nem a gépekről, hanem az emberekről szól” – jelentette ki Solymár Károly Balázs az infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nyíregyházán, a helyi Digitális Magyarország Programiroda ünnepélyes megnyitóján.

Az eseményen Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere ismertette a november 16-án megnyíló lakossági eszközosztási pályázatot, amelynek keretében 5000 notebookot és 1000 tabletet igényelhetnek térítésmentesen a megyeszékhelyen és a járásban élők.

Solymár Károly Balázs hangsúlyozta: „A Digitális Magyarország program eszköztámogatásának a célja az életminőség javítása. Az átfogó kormányzati projekt lényege, hogy az emberek tudjanak bánni a számítógéppel, gyorsabban találjanak munkahelyet, kényelmesebben, akár otthonról intézhessék hivatali ügyeiket, könnyebben tartsák a kapcsolatot családtagjaikkal és barátaikkal határon innen és túl.”

A nyíregyházi alprogramban a kormány 1,7 milliárd forint költségvetési forrást biztosít a megyeszékhelyen és a járásban megvalósított komplex fejlesztésekre. Ennek egyik fontos lépése a lakossági eszközosztási pályázat, amelyről Kovács Ferenc polgármester elmondta: az infokommunikációs eszközökre 2015. november 16-ától december 30-áig lehet pályázni egy webes felületen, személyesen a programirodában vagy az eMagyarország Pontokon. A polgármester szerint az elbírálás során előnyt élveznek azok az állampolgárok, akiknek egy tablet vagy egy notebook beszerzése önerőből különösen nagy erőfeszítést okozhat, így a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a nyilvántartott álláskeresők, vagy az aktív időskorúak. A digitális írástudás ösztönzésére a pályázat feltételként írja elő, hogy a nyertesek részt vesznek egy gyakorlati informatikai tudást nyújtó alapképzésben.

A Digitális Magyarország program eddig soha nem látott mértékű fejlesztéseket céloz meg 2020-ig a hazai digitális gazdaság, a szupergyors internet, az e-ügyintézés és a digitális készségek területén. A lakossági eszközosztási pályázat mellett Nyíregyházán és a környező településeken eddig 13 iskolát szereltek fel olyan eszközökkel, amelyek megkönnyítik a tanulók tömeges rácsatlakozását az internetre. Megnyílt két új, egységes felszereléssel ellátott kormányablak, a Nyíregyházi Főiskolát pedig teljes WIFI-lefedettséggel látták el. A helyi vállalkozások a Széchenyi 2020 program augusztus végén indult pályázataiból informatikai korszerűsítéseket támogató uniós forrásokhoz juthatnak (GINOP 3.2.1.), és fokozatosan bevezetik az intelligens városi szolgáltatásokat is (városkártya, kültéri információs pultok és padok, kamerarendszer, Smart City portál). A Magyar Telekom költségén az év végéig Nyíregyháza minden háztartása számára elérhetővé válik a 30 Mbit/s sebességű, „szupergyors” internet.”

Forrás:
Több ezer notebook és több száz tablet talál gazdára Nyíregyházán; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. november 16.
Lásd még: DNFP – település-központú kísérleti alprogram – Nyíregyháza; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

Feszített tempóban halad a 450 MHz-es LTE hálózat kiépítése

„Európában egyedülálló, a világ élvonalához tartozó technológiával, feszített tempóban, folyamatosan halad a hazai LTE450 mobilhálózat kiépítése. A rendszerszállító Huaweitől érkezett első 70 bázisállomás telepítése novemberben fejeződik be. A következő, 185 bázisállomást tartalmazó szállítmány pedig még e hónap végéig megérkezik. A hálózat 2016. március végére eléri a hatósági szerződésben vállalt 95 százalékos lefedettségi állapotot.

Folyamatosan telepítik a bázisállomásokat a hazai LTE450 mobilhálózaton, annak országos lefedettsége jelenleg eléri a 25 százalékot. A rendszerszállító Huaweitől érkezett első 70 bázisállomás telepítése novemberben fejeződik be. A következő, 185 bázisállomást tartalmazó szállítmány pedig még e hónap végéig megérkezik, így a projekt megvalósítása feszített tempóban, folyamatosan haladhat tovább.

Az MVM NET Zrt. az Antenna Hungáriával és a Huawei-jel karöltve Európa első olyan negyedik generációs, vagyis LTE hálózatát építi a 450 Mhz-es frekvencián, amely úgynevezett MIMO technológiát használ. Utóbbi forradalmasítja a jelátvitelt és a korábbi megoldásokhoz képest jobb adatforgalmat biztosít a hálózaton belül. A MIMO technológia kétszeres sávszélességet garantál a hagyományos LTE technológiához képest, így a Magyarországon épülő hálózat valódi innovációnak számít a kontinensen.

Az LTE450 projekt elsődleges célja a kormányzati és iparági igények kiszolgálása. A kormányzati célú felhasználás potenciális célcsoportját az államigazgatási szervezetek, önkormányzatok, egészségügyi intézmények, készenléti szolgálatok, oktatási intézmények, továbbá az egyéb, állami érdekeltségű vállalatok, valamint a kereskedelmi szektor érintett szegmensei alkotják.

A jelenlegi munkatempó mellett ma úgy látjuk, jövő év március végéig tartható a hatósági szerződésben vállalt 95 százalékos országos lefedettség megvalósítása – mondta el Krénusz Kornél, az MVM NET Zrt. vezérigazgatója a sajtó képviselői előtt. Hozzátette, optimizmusra ad okot, hogy a rendszer több sikeres tesztelésen átesett és számos kormányzati célú alkalmazásra már használják is teszt üzemmódban. A vezérigazgató azt is elmondta, az LTE450 mobilhálózat az MVM NET által működtetett Nemzeti Távközlési Gerinchálózat részeként a jövőben is elsősorban közcélú feladatokat lát majd el, így közbiztonsági, elektronikus kormányzati, járási hivatalok elektronikus ügyintézési feladatainak ellátásában segít majd. Az MVM NET által kiépített hálózatnak tehát nem célja a lakossági mobiltelefonálási szükségletek kielégítése.

Kápolnai András, az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy az Antenna Hungária, mint a vezeték nélküli hálózatok állami kompetencia-központja, több területen, így a bázisállomások helyszíneként szolgáló tornyaival, mikrohullámú összeköttetések biztosításával, illetve a berendezések installálásával és üzembe helyezésével is részt vállal az LTE450 projektben, így bizonyítva sokoldalú felkészültségét és tapasztalatát a mobilhálózatok telepítése és működtetése terén.

Zheng Weifeng, a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója a projekt kapcsán aláhúzta, az LTE 450 MHz-es technológia használatával Magyarország a távközlési ipar élvonalába tartozik. A frekvenciatartomány és a hozzá tartozó hálózati, végfelhasználói eszközök egyre népszerűbbek a világon, mert jóval kevesebb bázisállomás kell egy LTE450 hálózat kiépítéséhez, a jelek terjedési mutatói jobbak mint az eddig használt frekvencia tartományok esetében, a rendszer gyorsabban telepíthető és kiváló fel- és letöltési sebességre képes. A hálózatban működő végfelhasználói eszközök, terminálok száma azonban korlátozottabb, lakossági alkalmazása behatárolt.”

—-

„Március végére pedig az MVM NET eléri a frekvenciapályázaton vállalt 95 százalékos lefedettséget is.

Feszített tempóban halad a 450 MHz-es LTE hálózat kiépítése – jelentette be kedden délelőtt az MVM NET Zrt. Jelenleg 70 bázisállomást épített ki az Antenna Hungária, a projekt generálkivitelezője. Ezzel jelenleg 25 százalékos lefedettségnél tartanak. A rendszerszállító Huawei még ebben a hónapban 185 új egységet ad át, a jelenleg tesztüzem alatt álló hálózat januártól üzemszerűen működhet majd.

2016 elejétől a tervek szerint mintegy 70 százalékos lefedettség mellett az egyszámjegyű utak és a nagyobb városok területén már zavartalan lesz a szolgáltatás, a frekvenciapályázaton vállalt 95 százalékos országos szintű elérést pedig jövő március végére érik el. A teljes lefedettséghez 350-400 adótoronyra lesz szükség (tehát jóval kevesebbre, mint a már meglévő hazai megoldások esetében), melyek között nem szerepel zöldmezős beruházás, azaz főleg betelepüléssel és más, állami infrastruktúrák felhasználásával jönnek létre az LTE450 bázisállomásai.

A MIMO (Multiple Input Multiple Output) technológia révén a végponti eszközök felé is többcsatornás kommunikáció valósul majd meg, így kétszerezi meg az elérhető sávszélességet az MVM NET. A lakossági felhasználás erősen behatárolt, de a projekt elsődleges célja nem is ez, hanem a kormányzati, államigazgatási, rendvédelmi, katasztrófavédelmi szervek, illetve az iparági M2M megoldások kiszolgálása.

A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat részeként az LTE450 mobilhálózat elsősorban közcélú feladatokat lát majd el, így közbiztonsági, elektronikus kormányzati, járási hivatalok elektronikus ügyintézési feladatainak ellátásában segít majd. Újságírói kérdésre az MVM NET Zrt. képviselője elmondta, hogy rövidtávon nem cél az online kasszák ebbe a rendszerbe integrálása.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2013 decemberében írta ki pályázatát a 450MHz-es frekvenciasáv kihasználatlan, szabad blokkjaira, melynek nyerteseként 2014. március közepén az MVM NET Zrt-t hirdette ki. A frekvenciahasználatra vonatkozó hatósági szerződést 2014. április 30-án írták alá, ezután megkezdődött a projekt előkészítése. A tulajdonos MVM Zrt. közgyűlése 2014. december 12-én hagyta jóvá leányvállalata, az MVM NET Zrt. számára a 450MHz-es frekvenciasávban működő LTE 450 mobil adatátviteli technológián alapuló országos hálózat kiépítését.

A nagyjából 12,8 milliárd forintos projekt első szakaszában tapasztalható csúszások és a technológiai váltás (CDMA->LTE) miatt a vállalt határidőre (2015. december 31.) biztosan nem készülnek el a munkálatok, emiatt az NMHH már két ízben bírságolta is az MVM NET-et de az eddig kirótt 12 milliós büntetés ellenére a vállalat bizakodó és a kedvük is töretlen. Az üzleti terv alapján 8,5 év alatt térülhetnek meg a beruházások.”

Forrás:
Folyamatosan halad az LTE450 mobilhálózat kiépítése; MVM Net; 2015. november 17.
Januártól élesben működik az LTE450; Szűcs Péter; IT café; 2015. november 17.
Lásd még: MIMO; Wikipédia

Ingyen kapják a tanárok az Office 365-öt

„Csütörtöktől több mint 150 ezer tanár és oktató ingyen használhatja a Microsoft felhőalapú Office 365 programcsomagját öt személyi számítógépen, illetve további öt különböző mobileszközön, legyen az táblagép vagy okostelefon – jelentette be a köznevelésért felelős államtitkár sajtótájékoztatón, Budapesten.

Czunyiné Bertalan Judit elmondta, a négymilliárd forint értékű ajándék lehetőség a tanároknak. Ahhoz, hogy valaki jó tanár legyen, a munkafeltételeket is közelíteni kell a jó tanítási környezethez, ezt célozza a mostani fejlesztés is – jegyezte meg.

Minden tanár évi 26 ezer forint értékű szoftvercsomagot használhat díjmentesen, a Word, Excel, Powerpoint és más alkalmazások offline vagy online módon is elérhetővé válnak a számukra. A tanároknak az Educatio Nonprofit Kft. webes felületén kell regisztrálniuk a letöltéshez.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy csütörtökön gazdasági szereplőkkel tárgyalt, akik elmondták: számukra mint leendő munkaadók számára problémát jelent a fiatal munkavállalók informatikai ismereteinek, számítógépes tudásának és az ehhez kapcsolódó digitális intelligenciának a hiánya. Válaszul Czunyiné Bertalan Judit közölte, a kormányzat részéről határozott előrelépések vannak e téren. Példaként említette az úgynevezett Okosportált [Nemzeti Köznevelési Portál. Szerk.], amely nemcsak a tanulást támogató rendszerben, hanem az otthoni tanulásban is segítséget nyújt.

Hozzátette: a Tiszta szoftver program néven elindult kezdeményezés révén bizonyos alapprogramok ingyenes hozzáférését tudják biztosítani, ezt terjesztik ki a tanárok számára is. Ezek az alapprogramok az államtitkár közlése szerint olyan evidens alkalmazások, amelyekkel kapcsolatban a munkáltatók elvárják, hogy azokat egy iskolai végzettség birtokában a fiatalok készség szinten tudják használni.

Kiemelte, a fejlesztés illeszkedik a kormányzat által kitűzött célokhoz, a többi között a Digitális Magyarország programhoz, amelynek révén 2018-ig remélhetőleg valamennyi háztartásban elérhető lesz a szélessávú internet. Addig is – mondta – szükséges az iskolarendszer felkészítése és az, hogy ezek az alapprogramok elérhetőek legyenek azok számára, akik ezekkel dolgoznak.

Gyetvai Árpád, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a Tiszta szoftver programhoz 2014 decemberétől minden felsőoktatási hallgató hozzáfér, a mostani fejlesztés pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a programban a köznevelésben dolgozó 130 ezer tanár mellett részt vegyenek a felsőoktatásban oktatók is. Mindez 25 ezer oktatónak biztosít lehetőséget, a felhőalapú szolgáltatás esetükben mintegy 600 millió forint értéket meghaladó szerződést jelent.

Ormosi Viktor, a Microsoft Magyarország kormányzati üzletágának igazgatója arról beszélt, hogy a magyar gazdaság versenyképessége nagyban múlik a diákok tudásának a versenyképességén, amihez elengedhetetlenek az infokommunikációs megoldások: a digitális írástudás megismerése, a digitális készségek fejlesztése. Hozzátette: az oktatás olyan közszolgáltatás, amelynek terén egyre nagyobb a verseny, fontos, hogy a magyar diákok, tanárok ebben részt tudjanak venni, és hozzáférjenek ezekhez az infokommunikációs megoldásokhoz.”

Forrás:
Ingyen kapják a tanárok az Office 365-öt; Híradó.hu/MTI; 2015. november 19.

Itt lehet hiteles internetsebességet mérni

„Már több mint 125 ezer látogató járt az indulása óta eltelt három hónapban az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szelessav.net oldalán, ahol az internet sebességét lehet lemérni.

A hatóság Kommunikációs Igazgatósága közölte, hogy ezen az oldalon a felhasználók már több mint 31 ezer regisztrált szoftveres mérést végeztek el, míg a nem regisztrált szoftveres mérések száma ennek többszöröse. Hozzátették, hogy az NMHH mérőautói napi tíz órában folyamatosan járják az országot, és eddig közel 44 millió hatósági mérést hajtottak végre, amelyekkel ellenőrzik a mobilhálózatok le- és feltöltési sebességét, a késleltetési időt (válaszidőt), valamint feltérképezik és megrajzolják Magyarország rádiófrekvenciás lefedettségét.

Úgy fogalmaztak: a független, szakmailag megbízható méréseket nemcsak a hatósági munkatársak végzik, hanem lehetőség van arra, hogy az érdeklődők saját otthonukban vagy más felhasználói végpontokon rögzítsék a tapasztalt internetszolgáltatási jellemzőket.

A nemzetközi trendek alapján kifejlesztett országos minőségmérési szolgáltatást fogyasztóvédelmi céllal indította útjára augusztusban az NMHH.

A felhasználóktól származó mérési eredmények számának növelésére a hatóság két hete indította el nyereményjátékát, amelyen egy iPad táblagépet és a pulzusmérőtől a kerékpársisakig további 154 ajándékot osztanak szét. A nyereményjátékba december 1-ig még be lehet kapcsolódni. A hatóság azt írta, hogy az összegyűjtött objektív mérési adatok segítségével minden internetező könnyen összehasonlítható, valós információk alapján választhat internetszolgáltatót, és ellenőrizheti az előfizetői szerződésében leírt minőségi paraméterek teljesülését, így például a ténylegesen elérhető vagy a garantált netsebességet.

A játékkal az NMHH célja az, hogy bővítse a felhasználók hírközlési ismereteit, és tudatosítsa a szolgáltatások igénybevételekor érvényesíthető jogaikat – írták a közleményben.”

Forrás:
Itt lehet hiteles internetsebességet mérni; Híradó.hu/MTI; 2015. november 18.

Smart Transport – Smart City (előadás)

„Meghívó

Kedves Kolléga!

Szeretettel várjuk a Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei csoportjának és az MTA KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály soron következő Smart City rendezvénysorozatának beszélgetéssel egybekötött előadására!

Előadó
Dr. habil. Horváth Balázs
tanszékvezető
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék
Smart Transport – Smart City

Helyszín: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály
Cím: 9022 Győr, Liszt Ferenc utca 10.
Dátum: 2015. december 08. 15:00 óra

Kérem, hogy a részvételi szándékát legkésőbb 2015. december 4-ig jelezze az alábbi oldalon!

Üdvözlettel:
Keresztes Sándor, MUT Győr-Moson-Sopron megyei csoport, elnök
Dr Lados Mihály, MUT Győr-Moson-Sopron megyei csoport, alelnök
Jóna László, MUT Győr-Moson-Sopron megyei csoport, titkár”

Forrás:
A MUT GYMS megyei csoportjának soron következő Smart City rendezvénysorozatának beszélgetéssel egybekötött előadása; Magyar Urbanisztikai Társaság

Meg fog ugrani a felhő alapú adatforgalom

„A felhő alapú adatforgalom átlag feletti, ötszörös növekedése várható a kelet-közép-európai régióban. A Cisco a globális felhőalapú és adatközponti forgalommal kapcsolatos trendeket vizsgálta. A kutatás adatai szerint 2019 végére a globális felhő alapú adatforgalom több mint négyszeresére, 2,1 zettabájtról 8,6 zettabájtra növekszik, amely négyötödét teszi ki a teljes adatközponti forgalomnak. Mindeközben a globális adatközponti forgalom a vizsgált időszakban háromszorosára, 3,4 zettabájtról 10,4 zettabájtra bővül, ami nagyjából megfelel annak, mintha a világ valamennyi lakosa (2019-ben 7,6 milliárd ember) 26 hónapig folyamatosan online zenét hallgatna, vagy két és fél napig HD felbontású filmeket streamelne.

A felhő alapú adatforgalom növekedését leginkább a mobileszközök felhőigénye, a vállalatok számára elérhető nyilvános felhőszolgáltatások népszerűségének gyors növekedése, valamint a privát felhőben egyre jobban terjedő virtualizáció generálják. A gép-gép közötti (M2M) kapcsolatok szintén komoly adatforgalom-növelő tényezővé válhatnak a jövőben.

A Cisco előrejelzése szerint az Internet of Everything (IoE), amely eszközök, adatok, folyamatok és emberek összekapcsolását jelenti, az adatközpontok és a felhő alapú megoldások adatforgalmára is komoly hatással van. Az IoE alkalmazások által generált adatforgalom 2019-re eléri az 507,5 zettabájtot évente, ami 49-szer több, mint az adatközponti forgalom mértéke (10,4 zettabájt). A tanulmány előrejelzése szerint egy 1 millió lakosú okosváros 2019-re 180 millió gigabájt adatot generálhat naponta.

Jelenleg a felhasználók eszközein tárolt adatok 73 százaléka a számítógépeken található, azonban 2019-re az adatok többségét más eszközökön (okostelefonok, táblagépek, M2M modulok) tárolják majd. A Cisco előrejelzése szerint, a tárolt adatok mennyiségének emelkedésével, a fogyasztók számára elérhető felhő alapú tároló megoldások iránt is megnövekszik a kereslet. 2019-re az otthoni internetfelhasználók 55 százaléka – több, mint 2 milliárd felhasználó – használ majd valamilyen felhőalapú tárolási szolgáltatást (ez a szám 2014-ben 42 százalék volt).”

Forrás:
Meg fog ugrani a felhő alapú adatforgalom; SG.hu; 2015. november 19.
Lásd még: Global Cloud Index (GCI); Cisco
Cisco Says Cloud Traffic To Quadruple By 2019, Driven By Consumers, Mobility and IoT; Gil Press; Forbes; 2015. október 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Versenyfelügyeleti eljárás indulhat az online szálláshely-közvetítők ellen

„A Magyarországról is elérhető nemzetközi online szálláshely-közvetítők generálják a piaci versenyt, de ez nem érezhető a magyar tulajdonú társaságoknál, ezért versenyfelügyeleti eljárás indulhat ellenük a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálati jelentésének összefoglalója szerint, amely kedden került fel a versenyhatóság honlapjára.

A 2010-től napjainkig terjedő időszakot felölelő jelentés megállapítja: az online szálláshely-közvetítők összekötik a szálláshelyeket a fogyasztókkal, a kínálatot a kereslettel. A piacot transzparenssé teszik azzal, hogy a kínálat általuk összehasonlíthatóvá válik. Mégis felvetődik a jogsértés lehetősége, mivel Magyarországon az egyes közvetítők között nem alakult ki árverseny, továbbá a szálláshelyek árai minden csatornán azonosak voltak – áll az összefoglalóban.

A GVH a problémát az úgynevezett árparitási klauzulákban látja. Ezek lényege az, hogy a szálláshely – az online szállásközvetítővel kötött megállapodásában – vállalja, hogy más értékesítési csatornán keresztül sem értékesíti szobáit az online szállásközvetítőnek megadott áraknál alacsonyabb áron. Ennek a kikötésnek egy szálláshely úgy tud megfelelni, hogy szobáinak árát – az adott időszakban – minden értékesítési csatornán egységessé teszi.

A jelentés szerint az árparitás kikötése nemcsak a nemzetközi, de a nagyobb hazai szállásközvetítők szerződéseiben is megtalálható volt a vizsgálati idő kezdetén. Az árparitás a magyar szállásközvetítői piacon a nemzetközi szereplők révén terjedt el és a magyar piaci szereplők többsége is megalakulásától kezdve követte azt.

Az ágazati vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen árparitást tartalmazó, jelentős szállásközvetítővel kötött szerződés is ahhoz vezethet, hogy az egész piacon, minden értékesítési csatornán egységessé válnak a szálláshelyek árai.

Európa számos országában versenyjogi szempontból vizsgálták a paritásos kikötéseket, s kiderült: a joggyakorlat jellemzően arra irányul, hogy a szállásközvetítők úgynevezett szűkített paritást vezessenek be. A paritásos kikötéseket csak a német versenyhatóság és a francia jogalkotó utasította el teljes egészében. A szűkített paritás lényege: a szállásközvetítők azt írják elő, hogy a szálláshelyek a saját honlapjukon megjelenített feltételeknél ne adjanak kedvezőtlenebb feltételeket a szállásközvetítőknek. A többi foglalási csatornára nem terjed ki a paritási kötelezettség.

A GVH álláspontja illeszkedik a nemzetközi eljárások megállapításaihoz: a paritásos kikötések teljeskörű használata – az árak standardizálásával – korlátozhatja a piaci versenyt. Ezért a magyar versenyhatóság is a szűkített paritást támogatja. A cél az, hogy az egyes értékesítési csatornákon eltérők legyenek az árazási stratégiák. Ennek eredménye az, hogy a szálláshely-közvetítők – a jutalékuk terhére – akciókat hirdetnek és az árakban is versenyeznek egymással.

A GVH-vizsgálat megállapította, hogy a magyar online közvetítők nem szűkítették a paritást úgy, mint a piac nemzetközi szereplői tették. Amennyiben ez a magatartásuk nem változik – a versenytorzító piaci gyakorlat miatt – versenyfelügyeleti eljárás indulhat ellenük.

A jelentés tervezete ide kattintva letölthető PDF formátumban.”

Forrás:
Versenyfelügyeleti eljárás indulhat az online szálláshely-közvetítők ellen; Turizmus Online; 2015. november 18.

Az e-fizetésben is szigorítás jöhet a terrortámadások után

„A banki rendszer viszonylag jól kontrollálható, de számtalan egyéb mód van a pénzek mozgatására.

Az Európai Unió bel- és igazságügyi miniszterei ma egy rendkívüli ülésen Brüsszelben megállapodtak arról, hogy a jövőben szigorítani kell az előrefizetett (prepaid) bankkártyák felhasználásának, a külföldön dolgozók pénzátutalásának, illetve a Bitcoinban történő tranzakcióknak ellenőrzését, hogy a lehetőség szerint gátolják a terrorszervezetek működésének finanszírozását.

A miniszterek közösen sürgetik az Európai Bizottságot (EB), hogy fokozzák az ellenőrzést az összes pénzügyi tranzakciónál, melyek nem a banki rendszeren belül történnek – az elektronikus/névtelenül történő utalásoktól kezdve a nemesfémekkel történő tranzakciókig. Hangsúlyozzák, hogy a szigorított ellenőrzés megvalósításának gyakorlati lépéseit haladéktalanul ki kell dolgozni, és érvénybe kell léptetni.

A döntés alapvetően érinti mindazon vállalkozásokat, amelyek a banki rendszeren kívül végeznek (főképp elektronikus) pénzügyi tranzakciókat. A javaslat kitér egyébként minden olyan tevékenységre – mint például a műtárgyak kereskedelme –, amelyről feltételezhető, hogy közvetetten vagy közvetlenül hozzájárulhat a terroristák tevékenységének finanszírozásához.

Az EB hajlik erre, legalábbis az alapján, hogy nemrég közölték, hogy vizsgálatot indítottak, melyben azokat a pénzügyi tranzakciós módokat vizsgálják felül, amelyekről feltételezhető, hogy a terrorszervezetek felhasználhatják saját céljaikra.”

Forrás:
Az e-fizetésben is szigorítás jöhet a terrortámadások után; Dajkó Pál; IT café/Reuters; 2015. november 20.
Conclusions of the Council of the EU and of the Member States meeting within the Council on Counter-Terrorism; Európai Tanács; 2015. november 20.

Jelentős változások várhatóak a Jeremie-programban

„Várhatóan fél évvel meghosszabbítják a startup-ok támogatására létrehozott, lassan kifutó Jeremie-programot, de annak folytatásában is számos változásra lehet számítani – tudtuk meg a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). Abban nagyjából összhang van a piaci szereplők között, hogy min kellene módosítani. Vannak, akik szerint az induló vállalkozások egész finanszírozási rendszerét a fejéről a talpára kell állítani.

Az új, hamarosan induló Jeremie-program kialakítása még folyik, azt a jelenlegi tervek szerint 2016 első felében hirdethetik meg a tőkealap-kezelők számára, melyek így 2017-ben kezdhetik meg befektetési tevékenységüket – szól az új információ.

Az új tőkeprogramok célzottabb fókuszúak lesznek, a középpontban a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; illetve a kkv-k versenyképességének a növelése lesz. Azt is megtudtuk, hogy az eddigiekhez képest eltérő keretösszeggel, feltételrendszerrel, működési struktúrával fognak elindulni az új programok, az MFB szerint lehetőség lesz egy „szélesebb vállalati kört lefedő és piackonformabb tőkeprogramokat elindítani”. A pontos részletek egyelőre kidolgozás alatt vannak, ám azt már lehet tudni, hogy lehetőség lesz az érettebb életszakaszban lévő vállalkozások támogatására, nem éves periódusokhoz kötött, azaz rugalmasabb ütemű finanszírozás jöhet, ahogy várhatóan alacsonyabb lesz a magántőke elvárás is a korai szakaszú befektetéseknél.

Az MFB-től megkérdeztük azt is, hogy várható-e a mostani befektetési időszak meghosszabbítása. A válasz szerint a jelenlegi szándék szerint a futó programokban résztvevő tőkealapok idén év vége helyett 2016 május végéig hajthatnának végre befektetéseket. Végleges döntés azonban még nincs, hiszen az ehhez szükséges hazai jogszabályi háttér még nincs készen…”

Forrás:
Jelentős engedmények jönnek a Jeremie-programban; Dzindzisz Sztefán; VS.hu; 2015. november 20.

Szakirodalom

A jogállamiság mérése indexek segítségével

„A közbeszédben és a szakirodalomban is gyakran elhangzanak olyan átfogó kijelentések, hogy a jogállamiság helyzete „romlik” vagy éppen „javul”. A jogállamiság kialakult dogmatikája és a nemzetközi standardok alapján jogászként egy-egy konkrét jogi változásra vonatkoztatva ugyan rendszerint valóban meg tudjuk mondani, hogy az javulás-e vagy romlás, de ha számos és egymással részben ellentétes irányú változással szembesülünk, akkor az összegzett változási irány megállapítása már gyakran önkényesnek tűnik. A hagyományos jogászias eszköztáron túl ilyenkor érdemes inkább társadalomtudományi módszerekhez folyamodnunk, amelyekkel számszerűsíthetőek a változások. Az ezzel kapcsolatos módszertani kérdéseknek kiterjedt nemzetközi szakirodalma van, és a jogállamiság mérésére is számos indexet használnak már különféle intézmények Európában és az USA-ban is (pl. Freedom House, Bertelsmann Stiftung, Világbank, World Justice Project). A jelen írás a fogalmi előkérdések, az adatfelvétel, az adatok aggregációja, az eredmények értelmezése, valamint az országok és időállapotok közti összehasonlítás során felmerülő főbb módszertani nehézségekbe nyújt bevezetést.”

Forrás:
A jogállamiság mérése indexek segítségével; Jakab András; Pázmány Péter Katolikus Egyetem; Pázmány Law Working Papers, 2015/12; 2015 október (pdf)

Városi válaszok a globális gazdasági kihívásokra és technológiai trendekre, különös tekintettel az intelligens városok modelljére

„Az elektronikusan letölthető kötet a globálisan jelentkező trendek fényében foglalkozik a területi és városi fejlődéssel, városfejlesztéssel, tervezéssel, külön figyelmet szentelve a technológiai trendek kínálta lehetőségeknek. Az új technológiák megjelenése átszabhatja a városok és régiók fejlesztésének, tervezésének és működtetésének módjait, ezzel forradalmasítva az urbanisztikai gyakorlatot.

Az European Council of Spatial Planners vezetőinek közreműködésével létrejött angol és magyar nyelvű kötet szerzői különböző országok és szakterületek gyakorlatának képviselői.

A 21. században a világ globális átrendeződésével összefüggésben a városok szerepe és általában a területiség a gazdaságban egyre inkább felértékelődik. Ma már a városok fejlesztése, tervezése és irányítása során is a tágabb közegben megnyilvánuló, gyakran globálisan jelentkező változásokra kell reagálni, legyen szó a klímaváltozásról, a tőke globális mobilitásáról, a gazdaság telephelyeinek versenyéről, migrációs folyamatokról vagy éppen a technológiai újításokról.

Az újraértelmezendő urbanisztikai tevékenység egyre inkább a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokra és lehetőségekre való terület alapú reagálás képességévé válhat, miközben e szakterület határai pl. gazdaságfejlesztésétől, területfejlesztésétől vagy akár a közösségfejlesztésétől elmosódnak.”

Forrás:
Városi válaszok a globális gazdasági kihívásokra és technológiai trendekre különös tekintettel az intelligens városok modelljére; Salamin Géza (szerkesztő); Magyar Urbanisztikai Társaság; 2015. november 19. [Tanulmányok angolul és magyarul, pdf-ben]

Az e-kereskedelem gyökerestől átformálja a beszerzések piacát

„Egyre több ipari vásárló közvetlenül a gyártótól szerzi be a termékeket – derül ki a UPS 719 beszerzési szakértő bevonásával készített tanulmányából. Ez és a B2B (business to business) e-kereskedelemmel kapcsolatos elvárások az értékesítési modelljeik átalakítására kényszerítik a disztribútorokat.

A tanulmány szerint már a gyártók 65 százaléka kikerüli az ipari disztribútorokat, és további 30 százalékuk fontolgatja azt, hogy közvetlenül a gyártótól vásároljon. Ez azt jelzi, hogy amennyiben az ipari disztribútorok meg akarják őrizni piaci pozícióikat, ki kell használniuk az e-kereskedelmi csatornák teljes potenciálját.

Kiderül az is, hogy az európai ipari készletbeszerzők 42 százaléka online beszerzéseken költi el büdzséjének több mint felét. A válaszadók háromnegyede jelezte továbbá, hogy más, felhasználóbarátabb weboldallal és jobb ügyfélszolgálattal rendelkező disztribútorhoz vinné a költéseit.

Amint az ár- és minőségi sztenderdek találkoznak, a beszerzők olyan kereskedőket keresnek, akik jobban illenek az elvárásaikhoz – mondta Scott Aubuchon, a UPS Europe marketingért felelős alelnöke. Akár azért, mert kényelmesebben használható weboldaluk van, jobb szolgáltatást nyújtanak, vagy egyszerűen gyorsabban válaszolnak a termékkel kapcsolatos kérdésekre. Ezért a disztribútoroknak a piaci pozíciójuk megőrzése érdekében át kell alakítaniuk értékesítési modelljüket, és tökéletes szolgáltatást kell nyújtaniuk.

A felmérésben részt vevő ipari beszerzők 78 százaléka azt is elvárja disztribútoraitól, hogy több helyszíni, eladás utáni szolgáltatást kínáljanak, mint például az adott eszköz beüzemelését, javítását vagy karbantartását. Ezért jövőbeli sikerükben kulcsfontosságú lesz, hogy hozzáadott értékkel bíró szolgáltatásokat nyújtsanak.”

Forrás:
Az e-kereskedelem gyökerestől átformálja a beszerzések piacát; Világgazdaság Online; 2015. november 20.
e-Commerce is profoundly reshaping B2B industrial buying landscape; UPS; 2015. október 15.
UPS 2015 Industrial Buying Dynamics study – Evolution of the Europe distributor value proposition. Study of the behaviors, preferences and perceptions of industrial products buyers in Europe; UPS; 2015 (pdf)

Centralizációs lépések – az erős állam eszméje

„Az elmúlt öt évben szemtanúi lehettünk az állam szerepéről és feladatáról szóló gondolkodás szignifikáns megváltozásának. Az elméleti diskurzus középpontjában a New Public Management (NPM) ideáljának, illetve az ennek időnként szinonimájaként használt „good governance” elméletnek az elvetése, és ezzel párhuzamosan a neoweberiánus állameszmény előtérbe kerülése, illetve a „good government” jelszava állt. Az új teoretikus megközelítéseket hamarosan tettek is követték, azaz megkezdődött a közigazgatás reformja, illetve a közszolgáltatások rendszerének átalakítása Az elképzeléseket a 2011 júniusában bemutatott Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program volt hivatott keretbe foglalni, azonban – ahogyan arra Navracsics Tibor, akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter is rámutatott – a központi államigazgatás átalakítása már 2010 júliusában megkezdődött az új minisztériumi rendszer kialakításával (Navracsics, 2013: 53).

Az alábbi bejegyzésben első lépésként röviden felvázolom a neoweberiánus elmélet leglényegesebb elemeit, majd ezt összevetem a közigazgatási rendszer és a közszolgáltatások átszervezésének megvalósulásával. Az írással azt az állítást igyekszem alátámasztani, amely szerint a hazai reformok valójában nem egyeztethetőek össze a neoweberi elképzelésekkel…”

Forrás:
Centralizációs lépések – az erős állam eszméje; Szilágyi Emese; KOZJAVAK.HU, MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport; 2015. november 8. (pdf)

Törvények, rendeletek

Egy adatbázisba kerül összes egészségügyi adatunk

„A kormány jelöli ki azt a szervezetet, amely a jövőben a betegek adatait tartalmazó ágazati informatikai rendszert, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) működteti – tartalmazza egyebek között a kormány honlapján olvasható törvénytervezet.

A több egészségügyi és társadalombiztosítási törvényt módosító tervezet szerint az EESZT-hez kötelező csatlakoznia minden olyan szolgáltatónak, amelyet – szerződés alapján – az Egészségbiztosítási Alap finanszíroz. A rendszer tagjai a gyógyszertárak, az állami mentőszolgálat, valamint a szakminiszter által rendeletben meghatározott államigazgatási szervek és egyéb szervezetek is. Más szolgáltatók önként csatlakozhatnak a rendszerhez.

A felhasználók – köztük a magánszemélyek – azonosítót kapnak, ezzel tudnak belépni a rendszerbe. Az elektronikus adatigénylés ingyenes, aki papíron kéri a saját egészségügyi adatait, annak fizetnie kell érte.

Az EESZT része a központi eseménykatalógus. Abban kell rögzíteni az egészségügyi ellátási esemény megjelölését, típusát, időpontját és időtartamát. Emellett rögzíteni kell a szolgáltató nevét, valamint az ellátást végző személy – és a közreműködő – nevét. Az adatok megőrzési ideje 25 év, az érintett halálát követően még 5 évig meg kell őrizni az adatait.

Az EESZT másik része az egészségügyi profilokat tartalmazza. A profil az érintett egészségi állapotával, kórelőzményével, valamint az egyes beavatkozásokkal kapcsolatos adatokból áll. Ezeket a kezelő-, illetve a háziorvos tölti fel. Az érintett jogosult megtiltani, hogy ezeket az adatait a kezelőorvosa vagy a háziorvosa rögzítse.

Az EESZT harmadik része az egészségügyi dokumentáció nyilvántartása. A szolgáltatók ide küldik meg az egészségügyi ellátás során keletkezett következő dokumentumokat: a fekvőbeteg-szakellátásban kiállított zárójelentést, a járóbeteg-szakellátásban kiállított ambuláns lapot, a szövettani és patológiai leleteket, a laborleleteket, a képalkotó diagnosztikai ellátások leleteit, továbbá a műtéti leírásokat.

A képalkotó diagnosztikai eljárással készített felvételek bárhonnan hozzáférhetők elektronikusan. Az EESZT lehetővé teszi elektronikus konzílium lefolytatását is.”

Forrás:
Egy adatbázisba kerül összes egészségügyi adatunk; híradó.hu; 2015. november 20.
Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezete; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2015. november 20. (zip-fájl)

A miniszterelnök 101/2015. (XI. 20.) ME határozata a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökének és alelnökének felmentéséről, valamint új elnök és alelnök kinevezéséről

„A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 120. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva
Bódi Gábor Imrét a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét és
Biró Albertet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács alelnökét e tisztségéből
– 2015. november 20-ai hatállyal – felmentem, egyidejűleg
Vágujhelyi Ferencet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökévé
és Sik Zoltán Nándort a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács alelnökévé
– 2015. november 21-ei hatállyal, négyéves időtartamra – kinevezem.
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
A miniszterelnök 101/2015. (XI. 20.) ME határozata a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökének és alelnökének felmentéséről, valamint új elnök és alelnök kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2015. évi 179. szám; 2015. november 20.; 22543. oldal (pdf)

Változik a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata

Forrás:
A belügyminiszter 31/2015. (XI. 19.) BM utasítása a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 29/2014. (XII. 31.) BM utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2015. évi 57. szám; 2015. november 19.; 6384-6396. oldalak (pdf)