Skip to main content

36. szám, 2017. szeptember 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

96. Kormányinfó: a magyar hivatalokban kőkeményen kell dolgozni

„…Közölte egyúttal: folyamatban van az oktatási kerekasztal újjászervezése, hiszen a következő negyedév egyik fontos oktatáspolitikai feladata az új nemzeti alaptantervvel kapcsolatos szakmapolitikai egyeztetés.
…
A tárcavezető jelezte azt is, hogy azt javasolják a parlamentnek: azokon a településeken, ahol nincs érvényben tiltás vagy kiemelt vízvédelmi feladat, ott 80 méter mélységig ingyenesen, engedély nélkül lehessen kutat fúrni. Ez az ország 88 százalékát érinti – tette hozzá. Minden településen meg lehet mondani, hogy milyet lehet, erről az önkormányzatoknak a vízvédelmi hatóságokkal együttműködve kell rendeletet hozni.

Lázár János arról is tájékoztatott: 152 kistelepülési önkormányzat fejlesztéseihez járulnak hozzá; ez egyebek mellett utak, járdák, óvodák, játszóterek megújítását teszi lehetővé. Meghosszabbítják a településképi kézikönyvek elkészítésének határidejét is, erre október 31. helyett december 31-ig lesz lehetőségük az önkormányzatoknak.
…
Arra a felvetésre, hogy sajtóhírek szerint 2023-tól csak a közszolgálati egyetemen szerzett államtudományi diplomával lehetne bizonyos államigazgatási vezetői állásokat betölteni, a miniszter úgy reagált: még nincs végső döntés, de a kormány szerint olyan rendszert kell kialakítani, amelyben bizonyos álláshelyeknél alkalmazási feltétel, egyes helyeken pedig előny lenne az államtudományi egyetemi diploma.

A magyar hivatalokban kőkeményen kell dolgozni
Megkérdezték arról, hogy egy volt kormányhivatali vezető arról nyilatkozott: szerinte Fideszhez közeli emberekkel töltötték fel a vidéki kormányhivatalokat. „Ez hülyeség” – kommentálta a nyilatkozatot Lázár János, visszautasítva, hogy 35 ezer embert illetően bármi ilyen felmerülhetett volna.

Aki ma járási vagy kormányhivatalban dolgozik, annak kőkeményen kell dolgoznia – emelte ki. Úgy fogalmazott: „3500 embert küldtem el ebből a rendszerből és 2000 vezetői álláshelyet szüntettem meg. Itt arra hely, levegő meg pénz, hogy valaki lógjon meg lófráljon, és sxxgnyalás alapján boldoguljon”, nincsen.

Egy másik, a bürokráciacsökkentést érintő kérdésre egyetértett azzal, hogy kisebb állami szektorra és kevesebb, közpénzből foglalkoztatott munkavállalóra van szükség a következő években…”

Forrás:
Fizesse ki az EU a magyar határvédelmi költségek felét!; Miniszterelnökség; 2017. augusztus 31.

Közigazgatás, politika

Készülnek a településképi arculati kézikönyvek

„Mi az, amitől otthon érezzük magunkat ott, ahol lakunk? – tették fel a kérdést a magyarországi települések, melyek saját lakóik közreműködésével mutatják be lakhelyük szellemiségét a júniusi kormányrendeletnek megfelelően. Az arculati kézikönyv ugyanis nem egy száraz, keretek közé szorított irattömeget vár el a polgármesteri hivataloktól, hanem azoknak a közös élettereknek az ábrázolását, ahol a lakók otthon érzik magukat, amelyekre a közösség identitása épül.

Legyen szó egy híres budapesti kerületről vagy egy apró, viszonylag ismeretlen községről, október 1-jéig minden magyar településnek alkalma lesz bemutatni, mitől különleges az ő közösségük. A kis faluk identitását adó építészeti különlegességektől a főváros műemléki nevezetességek bemutatásáig szinte minden olyan jellegzetes épületet és közösségi területet felsorakoztatnak a közösségek, melyekkel méltán büszkélkedhetnek. Emellett azokról a segítségre szoruló épületekről is beszámolnak, melyek megszépítésével tovább erősíthetik a közösség összetartó erejét.

Már csak másfél hónapjuk van a magyarországi helységeknek saját kézikönyvet készíteni lakóhelyük sajátos, egyedi arcának, különösképpen védendő értékeinek bemutatására. Az Országgyűlés még júniusban fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely településenként egymillió forintot biztosít a könyvek elkészítéséhez, így még a kisebb, tízezer lakos alatti közösségek is támogatást kapnak az országos projektbe való csatlakozáshoz.

Nem mindegy, milyen házat építünk
Az elmúlt néhány évtized építészeti szempontból is rengeteg változást eredményezett hazánkban. Egyre több magyart ihlet meg egy nyaralás alatt megpillantott romantikus falusi ház vagy egy impozáns mediterrán villa különleges vonása, hangulata. A nagyvilági hatások az építészet számára rengeteg esztétikus vonást kölcsönöztek, de ezek a különleges épületek sokszor kilógnak a sorból, túlságosan elütnek a település összképétől.

Az önmegvalósítás sokszor nem párosul a helység identitásának tiszteletével, így a kormány egy olyan rendeletet hozott, melynek segítségével a helységek szelleméhez illő stíluselemekkel teli könyvek készülnek. A kézikönyvek nem csupán az építkezni vágyóknak szólnak: a kormány reményei szerint egy olyan káprázatos összeállítást is tartalmaznak, amelyek biztos turisztikai és innovatív előnyt jelenthetnek minden helység számára.
…
„A jelen üzen a jövőnek”
A brosúrák az építészek számára is kulcsfontosságú információkat tartalmaznak. Olyan triviális szabályokat fektetnek le, mint hogy palóc ház mellé nem építünk mediterrán villát, de az építészeti normák mellett a környezetet és a település természeti adottságait is figyelembe veszik.

A települések arculati kézikönyvei minisztériumi utasításra készülnek el, de a projekt azért is különleges, mivel a lakosságot is bevonják a könyv elkészítésébe. Ha valaki úgy érzi, hogy otthona méltán képviselheti a települését, szabadon beküldhet egy képet és egy rövid leírást a ház történelméről és építészeti stílusjegyeiről. A helyieknek építészeti fórumokat tartanak az elképzelt tartalmakról, így a megszokottnál több szerepük van lakhelyük képviseletében.

Az építészeti fórumokon gyakran elhangzik a projekt mottója: „a jelen települése üzen a jövő településének”, hiszen a kézikönyvek valójában azért készülnek, hogy általuk bemutassák, hogyan is lehetne megőrizni azokat a stílusjegyeket, amelyek a falut identitását adják, miközben rögzítésre kerülnek azok az értékek is, melyeknek védelme prioritást élvez.

Augusztus végi rohamra számítanak
Az arculati kézikönyv és a településképi rendelet célja az, hogy a közösségek hatékonyan óvják meg környezeti kultúrájukat és fejlesszék azt. A kormány reményei szerint a kézikönyv sokaknak segíthet saját lakóhelyük megismerésében, de az építtetőknek is számos hasznos tanáccsal szolgálhat abban, hogy milyen házat húzhatnak fel a különböző városokban, falvakban.

Bár az október 1-jei határidő sok helyen problémákat okoz, a települések sorra küldik be a véleményezési szervezetekhez az elkészült könyveket. A finanszírozási háttér késői megismerése akadályokat jelentett a munkaszerződések megkötésében, de a településeknek még mindig van két hónapjuk a végleges verzió megalkotásához. A kisebb településeknek megszavazott támogatások folyósítása egy összegben, augusztus végén nettó finanszírozással történik, így a nyár végén kissé felgyorsulnak az események.

A településeknél erős a kompetenciahiány, így sokan külsős cégeket vesznek fel a határidő teljesítésére. Ezek a cégek szöveges tartalmakat előállító szerzőket, vizuális tartalomért felelős fotósokat, és értelemszerűen tördelőket és grafikus-szerkesztőket alkalmaznak, akik a brosúra megalkotásáért felelősek. Őket az adott településekhez delegálják, és segítségükkel összepárosítják a szakemberek nyújtotta tudást az elvárt igényekkel.

Bár a kézikönyvek beküldéséről csak augusztus végére ígérnek tájékoztatást a véleményezési szervezetek, sok kisebb településnél már érződik, hogy alaposan bele kell húzniuk, ha még a határidő lejárta előbb akarják beküldeni a könyveket.

A projekt, ami az országos rendeletet ihlette
Az első ilyen típusú kiskönyv ötlete Krizsán András Ybl-díjas építész fejében született meg, aki 2010-ben kézikönyvet adott ki a Balaton-felvidéki építészetről.

Az útmutató a Balaton-felvidék sokszínű építészeti értékeit, hagyományait, éghajlati, földrajzi sajátosságait, rokokóba hajló vakolathímes parasztházainak igazi szépségét segített megismerni. Jól áttekinthető, közérthető rajzok segítségével illusztrálta a követendő példákat, de kitért a kerülendő formák bemutatására is. Elsősorban hagyományos épületek példáin mutatta be a tájegység építészeti karakterét, de mai funkciójú házak esetében is fontos tanulságokkal szolgált.

Fókuszban az identitás és a harmónia
Az építészetet szokás megfagyott zeneként emlegetni. És valóban nagyon sok hasonlóságot találhatunk egy zenemű és az építészet között. Az építészet sokszínűségét adja a változatos utcák, terek, épületek sokasága, mint egy zenekarban a sokféle hangszer: vonósok, fúvósok, ütős hangszerek. Ugyanakkor, ha ezek egymásra tekintet nélkül zenélnek, lehet külön-külön még szép dallam is, amit játszanak, de az összkép hamis. Ugyanígy a házak is lehetnek eltérőek egymástól, más rendeltetésűek, de ha nincsenek tekintettel egymásra, zavaros, élhetetlen környezetet alakítanak ki – olvasható a projekt esszenciáját bemutató településképi arculati kézikönyv digitális mintájában.

Az arculati kézikönyvek az épített és élő környezet közti harmóniáról szólnak, de kulturális tájékoztatóknak is lehet tekinteni őket, hiszen nem merev szabályokra épülnek, hanem a helyi különlegességek és szépségek megőrzésének céljából készülnek. A kézikönyv segítség kíván lenni: a település bemutatásával, az értékek megismertetésével és az útmutató résszel tárja fel az épített környezet szépségeit. Bevezeti az olvasót az építészeti értékek tárházába, hogy olyan házat tudjon építeni, ami valódi büszkeséggel töltheti el, és a település képéhez illeszkedik, azt ízléssel viszi tovább.

Az ajánlások nem tekinthetők kötelező jellegűnek, a céljuk nem a tervezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, hanem éppen a valós értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása. Az unalomig másolt, giccses, sokszor import klónok helyett a település karakteréhez illeszkedő választási lehetőségek bemutatása, a nem diktált, valódi szabadság megismertetése.

A kézikönyv nem egy merev, lezárt egész, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő kezdeményezés kíván lenni, ahogy a település története sem befejezett, hanem folyamatosan továbbíródik. Ezért ha újabb szép ház születik, az bekerülhet, sőt be is kell, hogy kerüljön a könyvbe, hogy ezáltal büszke lehessen rá építtetője, tervezője, kivitelezője és a település egyaránt.”

Forrás:
Üzenjünk a jövőnek: ősszel bemutatkozik az összes hazai település; Híradó.hu; 2017. augusztus 21.
Szerkesztői megjegyzés: Módosulnak a határidők! Lásd: Kitolták a településképi arculati kézikönyvek megalkotásának határidejét

Ügyintézés helyben – kormányablak nyílt Füzesgyarmaton

„Átadták pénteken a füzesgyarmati kormányablakot, ami a városháza földszinti részén kapott helyet. A jövőben heti harminc órában négy ügyintéző áll az ügyfelek rendelkezésére négy munkaállomáson: három helyen okmányirodai, egy helyen egyéb ügyek intézhetők.

– Fontos döntés született akkor, amikor arról határoztak, hogy az okmányirodából kormányablakot hozzanak létre – mondta Bere Károly. Füzesgyarmat polgármestere kiemelte, a város jelentős gazdasági és turisztikai szerepet tölt be a térségben. Egyértelmű volt, hogy egy ilyen településnek szüksége van kormányablakra, hogy a helyiek helyben intézhessék ügyeiket.

A hitelesség napjának nevezte a péntekit dr. Takács Árpád. A Békés megyei kormánymegbízott emlékeztetett, februárban megígérték, hogy még idén megnyílik a kormányablak Füzesgyarmaton. Kiemelte: a jó állam az ígéreteit betartó állam. Békés megyében a füzesgyarmatival együtt jelenleg 14 kormányablak működik, azokban idén eddig 207 ezer ügyfél jelent meg.

– 2011-ben kezdődött el egy folyamat, ennek eredménye egy nyitott, együttműködő, partnerségre alapuló közigazgatási rendszer, amelynek köszönhetően gyorsan és hatékonyan intézhetők az ügyek – fogalmazott dr. Takács Árpád. Kitért arra is, hogy mindig az ügyintézők előtt lévő ügy a leglényegesebb, és hogy az az ember a legfontosabb szereplő a történetben, aki döntést hoz.

– A Bere Károly polgármester vezette Füzesgyarmat megtette a szükséges lépéseket ahhoz, hogy kormányablak legyen a városban. Füzesgyarmat szerepe felértékelődött, nemcsak turisztikai és gazdasági központ, hanem immár közigazgatási is – mondta a kormánymegbízott.

– Magyarország kormánya jó döntést hozott – fűzte hozzá dr. Kovács József országgyűlési képviselő. Mint mondta, az emberek az ügyeiket lakhelyükhöz közelebb, egyszerűbben és rugalmasabban intézhetik immár. Korábban többen azt sem tudták, hova kell fordulni ügyes-bajos dolgaikkal, ma viszont már köztudott: a kormányablakhoz.

Példaértékű összefogás eredménye az okmányirodából létrejött füzesgyarmati kormányablak – hangsúlyozta Détárné Molnár Andrea szeghalmi járási hivatalvezető. XXI. századi színvonalon, XXI. századi körülmények között számítanak az ügyfelekre – nemcsak Füzesgyarmatról, hanem Bucsáról és Kertészszigetről is, valamint a Hajdú-Bihar megyei Darvasról, Sárrétudvariból és Biharnagybajomból egyaránt.”

Forrás:
Ügyintézés helyben – kormányablak nyílt Füzesgyarmaton; Licska Balázs; beol.hu; 2017. szeptember 1.

Napirenden Budapest környezetvédelmi programja és zöldinfrastruktúra-koncepciója

„A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésen jóváhagyhatja Budapest 2017 és 2021 közötti időszakra vonatkozó környezeti programját, valamint a főváros zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepcióját.

A Budapest 2017 és 2021 közötti időszakra szóló környezeti programja által kijelölt feladatok között szerepel – a többi között – az árvízvédelmi rendszer fejlesztése, a mértékadó árvízszint megemelkedéséből adódó feladatok elvégzése, a fővárosi önkormányzat felelősségi körébe tartozó területek kármentesítése, valamint a budapestiek fűtési gyakorlatának “reformja”, a távfűtési rendszer bővítése, kapcsolva hőszigetelési programokhoz.

A javasolt feladatok között szerepel további P+R parkolók létesítése, a környezetbarát közlekedés erőteljes támogatása a kerékpárút-hálózat fejlesztésével és az elektromosjárműtöltő-hálózat kiépítésével, a közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése, valamint az üres közterületi fahelyek betelepítése.

A dokumentum szerint 2015-ben a főváros területének átlagos zöldfelület-intenzitása 52,5 százalék volt, ez magában foglalja a művelésből kivett, beépített területek zöldfelületeit is.

Más hasonló léptékű európai nagyvárossal összevetve Budapest közepesen ellátott közhasználatú zöldfelületekkel. A városban átlagosan egy emberre körülbelül 14 négyzetméter városi zöldfelület jut, amelyből 6 négyzetméter közpark, közkert. Ennek térbeli eloszlása egyenetlen, a belvárosi térség különösen zöldfelület-hiányos – olvasható az előterjesztésben.

A dokumentum szerint Budapest éghajlati viszonyainak alakulásában is egyértelműen megjelenik a globális klímaváltozás: 1901 és 2014 között, 114 év alatt, 1 Celsius fokos emelkedés mutatható ki az évi középhőmérséklet alakulásában.

Ezzel párhuzamosan a napfénytartam évi összege az 1970-es évek kezdetétől növekedést mutat. A besugárzás erősödése tovább fokozza a városlakók hőérzetét – mutattak rá.

Mint írták, Budapest levegőjét a 2015. évi éves átlageredmények alapján az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat a nitrogén-dioxid és a szálló por esetében szennyezettnek, az ózonra tekintettel kiválónak. A dokumentum szerint a főváros környezeti problémái közül az egyik legjelentősebb a magas zajterhelés, amely károsan befolyásolja az emberek közérzetét, életminőségét és egészségét. A fővárosi zajterhelés elsődleges forrása a közúti közlekedés.

Budapesten a lakosság mintegy 38 százaléka 65 decibel (dB) feletti zajszinttel terhelt, ami már egészségkárosító hatásúnak tekinthető – áll az előterjesztésben.

A fővárosi közlekedésről azt írták, hogy a közösségi közlekedésen belül a környezetbarátnak tekinthető kötöttpályás közlekedés aránya mintegy 57 százalék, továbbá folyamatosan növekszik a kerékpárral közlekedők száma, köszönhetően ez elmúlt évek fejlesztéseinek. Ugyanakkor a magántulajdonban levő benzinmotoros járművek üzemanyag-felhasználásának 2007-2013 közötti csökkenése megállt, 2014-ben kismértékű emelkedés volt tapasztalható, az áru- és személyszállításában használt dízeles járművek által felhasznált üzemanyag mennyiségében pedig az előző évek mértékét meghaladó növekedés figyelhető meg.

Rámutattak arra is, hogy az elmúlt években a Duna vízszintje többször is megközelítette az eddig regisztrált legnagyobb árvízszintet, és az árvízvédelmi művek több szakaszon “magasság-hiányosak”, állapotuk sok helyen rossz.

Az összefoglaló helyzetértékelés szerint “Budapest különböző területei eltérő mértékben terheltek, de általánosan megállapítható, hogy a javuló részfolyamatok eredményei mellett Budapesten még az összes környezeti elem – talaj, víz, levegő – szennyezettsége tapasztalható”.

Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója – mint a benyújtott előterjesztésben olvasható – átfogó, rendszerszemléletű dokumentum, amely mérleget von az elmúlt 10-15 év városfejlesztési történéseiből, összefoglalja a zöldfelületekkel, illetve a zöldinfrastruktúrával kapcsolatban felmerülő kormányzati, fővárosi, kerületi és társadalmi feladatokat, továbbá rövid és hosszú távú fejlesztési célokat fogalmaz meg az élhetőség, a fenntarthatóság, a környezettudatosság erősítése érdekében.”

Forrás:
Napirenden Budapest környezetvédelmi programja és zöldinfrastruktúra-koncepciója; Híradó.hu/MTI;
Javaslat „Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója” elfogadására;
Javaslat Budapest 2017–2021. időszakra szóló települési környezetvédelmi programjának jóváhagyására
Javaslat Budapest 2016. évi Környezeti Állapotértékelésének elfogadására

Kitolták a településképi arculati kézikönyvek megalkotásának határidejét

„Módosította a kormány a településképi arculati kézikönyvek (TAK) és településképi rendeletek (TER) megalkotására kitűzött október elsejei határidőt. Mindkét dokumentumot 2017. december 31-ig alkothatják meg az önkormányzatok – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 96. Kormányinfón.

Sok önkormányzatnál javában folyik a településképi arculattal kapcsolatos munka, zajlanak a lakossági fórumok és a kézikönyvek összeállítása. A téma összetettsége miatt azonban sok település nem tudja tartani az eredetileg kitűzött október elsejei határidőt, ezért azt kérték a kormánytól, hogy biztosítson több időt a feladat teljesítésére – ismertette Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány méltányolta az önkormányzati érdekképviseletek kérését és a korábban megadott időpont helyett három hónappal későbbre, 2017. december 31-ig tolta ki a TAK és a TER elfogadásának határidejét.

Korábban a Rádió Orienten Dusa Zsuzsanna állami főépítész elmondta, hogy a településképi arculati kézikönyvet az önkormányzat megbízásából vagy a polgármesteri hivatal, vagy külsős szakembergárda készíti el. Alapvető funkciója, hogy bemutatja a településképi jellemzőket, és így valójában a szemléletformáló eszköz szerepét tölti be az által, hogy feltárja és ismerteti a településrészek arculati jellemzőit.

A szakértő rámutatott: noha óriási feladat, és az önkormányzatok plusz teherként élhetik meg, mégis szerencsésebb, ha a lehetőséget próbálják meglátni a feladatban. Ugyanis ha valóban maga az önkormányzat készíti el az arculati kézikönyvet a főépítész irányításával, aki szakmailag összefogja a feladatot, akkor meg tud valósulni az a fajta együttműködés az önkormányzat, a lakosság és a civil szervezetek között, aminek során valódi szakmai és társadalmi konszenzus áll majd a kézikönyv és a településképi rendeletek mögött. Ennek biztosítására a partnerséggel kapcsolatos szabályozás is némileg szigorodott.”

Forrás:
Kitolták a településképi arculati kézikönyvek megalkotásának határidejét; OrientPress; 2017. szeptember 1.

A cégek 40 százaléka lett megbízható adózó

„A második negyedéves rangsoroláskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az 538 ezer magyarországi cég közül 208 ezernek adta meg a megbízható státuszt, e vállalkozások kaphatják kézhez az általános 75 napnál 30 nappal korábban a visszaigényelt általános forgalmi adót – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
Kiemelte: 2018-tól a jó minősítésű adózóknál további 15 nappal, 30 napra rövidül az áfa kiutalási határidő.

A második negyedéves rangsoroláskor mintegy 295 ezer vállalkozás került az átlagos kategóriába, míg kockázatos minősítést majd 34 ezer cég kapott – tette hozzá Tállai András.

Kérdésre az államtitkár elmondta: ha egy cég kockázatos minősítést kap, de rendezi tartozását, akkor már a soron következő minősítéskor kikerül ebből a kategóriából. Több vállalkozás él is a lehetőséggel, és igyekeznek mielőbb kikerülni a szigorúbb szabályokkal, szankciókkal járó minősítésből. Az első negyedévhez képest a másodikban mintegy két és félezerrel csökkent a kockázatos cégek száma.

A tavaly debütált cégbesorolási rendszer lényege, hogy az adóhivatal negyedévente három kategóriába sorolja a Magyarországon működő gazdálkodókat – emlékeztetett Tállai András.

Megbízható, jó minősítést kaphat az a társaság, amely időben és pontosan befizeti az adót, kockázatosnak pedig azok a vállalkozások számítanak, amelyek súlyosan megszegik az előírásokat. Általános minősítést az kap, amelyik nem sorolható se a megbízható, se a kockázatos adózók közé – magyarázta az államtitkár.

A korábbi visszautalással egyszerre jár jól a vállalkozás és a költségvetés is. Az adóbefizetések ugyanis időben és hiánytalanul megérkeznek az államkasszába, a cég gyorsan hozzájut az összeghez. Az első rövidebb idejű kiutalás márciusban történt, akkor nagyjából kétszázmilliárd forintot utalt ki a NAV a megbízható cégeknek – ismertette.

Tállai András kiemelte: a megbízható cégek adóhatósági ellenőrzése nem tarthat tovább 180 napnál, továbbá bevallási, bejelentési hiányosságok esetén a NAV előbb tájékoztatja az érintett céget a problémáról, és büntetést csak akkor szab ki, ha a vállalkozás nem reagál a felszólításra.

A bírságok is alacsonyabbak e cégeknél: a kiszabható mulasztási, vagy adóbírság felső határa az általános szankció 50 százaléka lehet. Ezek mellett a jó minősítésű társaságoknak – kisebb elmaradásra – évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus fizetési könnyítés jár, mégpedig pótlékmentesen – tette hozzá.”

Forrás:

A cégek 40 százaléka lett megbízható adózó; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. augusztus 19.

A második adókonzultáción fókuszban az e-számla és az új adóeljárási törvény

„Az idén ősszel tartja az adóhivatal a második adókonzultációt, amelyen több fontos témakört vitat meg az adószakma; az idei év két kiemelt témája a már tesztelhető e-számla, és az öt hónap múlva hatályba lépő új adóeljárási törvény lesz – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Tállai András hozzátette: az adókonzultáció kiváló alkalmat teremt arra, hogy a szakma elmondhassa véleményét, ismertethesse tapasztalatait.

Kiemelte: a nyáron elindult az illegális szféra tevékenységének visszaszorításáért kialakított legújabb rendszer, az elektronikus számlázás tesztüzeme. Az éles üzemig – jövő év július 1-ig – ugyan még van idő, de az átállás megkönnyítése érdekében szükség van a lehető legszélesebb körű szakmai egyeztetésre, amelyre az őszi adókonzultáció teremt lehetőséget.

Piaci tapasztalatok már vannak, mert mintegy 200 cég regisztrált az online számla tesztoldalán – fejtette ki az államtitkár. Hozzátette, hogy az egyéves felkészülést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a lehető legtöbb szolgáltatással segíti, de az adókonzultáció eredményeként a NAV szolgáltatásai akár bővülhetnek is.

Tállai András elmondta: ősszel a parlament elé terjesztik az adóeljárást szabályozó új törvényjavaslatot, amely a legaktuálisabb témája lesz az idei adókonzultációnak. Érdemi észrevételek érkezhetnek az adóhivatal új szolgáltatásával, a kezdő vállalkozások féléves, ingyenes mentorálásával, támogatásával kapcsolatosan is.

Az államtitkár a lakosságot érintő könnyítések közül az automatikusan járó pótlékmentes részletfizetés összeghatárának a duplájára emelését emelte ki. A magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak 2018-tól már félmillió forintos tartozásig jár évente egyszer a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény – fűzte hozzá.

Az adminisztrációs terhek enyhítéséről elmondta: az idén már az adóhivatal készítette el mintegy négymillió állampolgár személyi jövedelem-adóbevallását, és 2018. január elseje után a cégek jövedéki adóbevallását is a hatóság állítja majd ki. Az adózást kísérő papírmunka csökkentése Tállai András szerint ezután is az egyik legfontosabb téma lesz.

Tállai András emlékeztetett: először tavaly tartott adókonzultációt a NAV, amelyen a gazdasági tárca és az adóhivatal mellett a Magyarországon működő adótanácsadó cégek és több tucat adószakember vett részt. A múlt évi rendezvény sikeres volt, az állam több témakörben is megismerhette a szakmai szereplők tapasztalatait, egyúttal olyan megfontolandó ötletek is elhangoztak a hozzáértőktől, amelyek bármikor hasznosíthatók a fontosabb adóügyi változások kialakításakor – fűzte hozzá.”

Forrás:
A második adókonzultáción fókuszban az e-számla és az új adóeljárási törvény; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. augusztus 27.

Mindenkinek jobb, ha a NAV csak segít

„Ősszel kerül a parlament elé az adóeljárások legtöbb lényeges pontját meghatározó új kódex. Az adózás rendjéről szóló törvény tervezetét nemrégiben vitára bocsátotta a kormányzat, a szaktárcához több javaslat, észrevétel is befutott – erről beszélt a Magyar Időknek adott interjújában Tállai András.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője, a nemzetgazdasági miniszter helyettese elmondta: a készülő jogszabály több, európai léptékkel is egyedülálló megoldást tartalmaz majd, a hivatal például – mentorálás keretei között – segítséget nyújt a kezdő vállalkozások elindulásához.

Erről szólva kifejtette: gyakorta jelent gondot, hogy a kezdő gazdasági szereplők nem tudják, pontosan mit vár el tőlük a jogrend, emiatt pedig akár zátonyra is futhat az egyébként haszonnal kecsegtető ötlet. A jelenség a magyar gazdaság versenyképességét is befolyásolhatja. Az adóhivatal ugyanakkor ismeri azokat a tényezőket, amelyek problémát, nehézséget okozhatnak a kezdő vállalkozásoknak. Ezt szem előtt tartva a NAV a jövőben szóban vagy írásban tájékoztatást nyújt majd minden érdeklődőnek a kezdeti adókötelezettségekről, a szükséges információkról. Ezek után fél éven keresztül személyre szabott segítséget is kaphatnak a vállalkozók az adóhivataltól. A miniszterhelyettes úgy vélekedett: az állam, a hatóság és az adófizetők is akkor járnak a legjobban, ha a NAV több erőforrást fordíthat a segítségnyújtásra, mint a szankcionálásra.

Tállai András kitért arra is, hogy a gazdasági szereplők működését az alacsony adó is nagyban segítheti. Emlékeztetett: az EU-ban Magyarország szedi a legalacsonyabb társasági adót. Utalt emellett arra is, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójába az elmúlt fél évben majdnem ötvenezren léptek be, így már nagyjából minden negyedik hazai vállalkozás katázik. Eközben idén megduplázódott a kivások, vagyis a kisvállalati adó szerint adózók száma.”

Forrás:
Mindenkinek jobb, ha a NAV csak segít; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. augusztus 30.

Új feladatok kerülnek a NAV-központba

„Számos ponton módosítja az adóigazgatást a Nemzetgazdasági Minisztérium új rendelettervezete. Halad a korral a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a szervezeti feladatok is tisztulnak.
Több adózással és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) kapcsolatos rendeletet módosítana a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Vannak a módosítási javaslatnak közérdeklődésre számot tartó pontjai. Egyebek mellett bővülni fog a NAV kényszerítő eszközeinek köre. Ez a szokásos ügyeket természetesen nem befolyásolja. Egy hétköznapi adóellenőrzés során biztosan senkinél sem lesz sokkoló, maroklőfegyver vagy gyorsbilincs.

Ezek az eszközök akkor kerülnek elő, amikor a hatóság eleve fegyveres szervként száll ki. Tipikusan ilyenek azok az esetek, amikor bűnözőkön ütnek rajta, például maffiaszerűen működő áfacsalókon, jövedéki termékekkel nagyüzemi méretekben visszaélőkön, számlagyárakon. Vagyis sem a balatoni büféseknek, sem a milliárdos árbevételű kereskedőcégeknek nem kell a továbbiakban sem attól tartaniuk, hogy fegyverrel felszerelkezve szállna ki hozzájuk a NAV.

Ha lassan is, de a NAV is halad a korral, jövőre kiiktatja a kommunikációból a faxot, és elektronikusan vagy személyesen, esetleg papíralapon lehet tárgyalni a hatósággal.

Más szempontból látszik érdekesebbnek az adóhivatal szervezeti felépítésének átalakítása. A módosító javaslatok között az szerepel, hogy a jövőben a transzferárazással kapcsolatos ügyintézést nem a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság végzi, hanem a NAV Központi Irányítása. Az indoklás szerint a javaslat a NAV átszervezéséhez igazodó pontosításokat tartalmaz. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott tájékoztatás értelmében a 485/2015. (XII. 29.) kormányrendelet szerint idén januártól a központ felel a szokásos piaci ár megállapításáért, s az átvett feladatkörök a tervezet szerint a transzferárazás ügyeivel bővülnek majd. A mostani szabályozást az indokolta, hogy ellentét feszült a kormányrendelet és az ugyancsak hatályban lévő NGM-rendelet között, most ezek összhangját teremtik meg.

A központi irányítás olyan országos szintű és irányítású feladatokért felel, mint a kiválasztási rendszer működtetése, a hatósági iránymutatások kidolgozása (hogyan kell a hatóságnak értelmeznie adott jogszabályt, milyen elvek szerint kell eljárnia adott típusú ügyekben), bizonyos felügyeleti intézkedések vagy felülellenőrzések. Ezekből az látszik, hogy leegyszerűsítve emberekkel, cégekkel nem foglalkozik a központi irányítás, arra ott vannak a területi igazgatóságok.

Az olcsóbb és hatékonyabb NAV-koncepcióba beleférhet az irányítási szintek további csökkentése, ám kérdésünkre a minisztérium cáfolta, hogy napirendre került volna az, hogy a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság beolvadna a Központi Irányításba. A Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság egyik legfontosabb feladata a kiemelt adózók ellenőrzése, azon cégeké, amelyek voltaképpen az adóbevételek javát biztosítják. Egyes vélemények szerint ugyanakkor egy ilyen szervezeti változástól az ügyek intézése nem változna – továbbra is ugyanazok a NAV-képviselők végeznék a vizsgálatokat, ők szállnának ki a cégekhez, mint eddig –, csak a döntési lánc rövidülne, ráadásul ennek a fontos területnek a munkájára és igényeire jobban rálátna a vezetés.”

Forrás:
Új feladatok kerülnek a NAV-központba; F. Szabó Emese; Világgazdaság; 2017. augusztus 25.

A megújításra szoruló egészségügyi alapellátás számára kínál új működési szisztémát a svájci modell

„A megújításra szoruló alapellátás számára kínál új működési szisztémát a svájci modell, amelyről Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt, a program egészségpolitikai elemzéseket és javaslatokat megfogalmazó munkacsoportjának vezetőjét kérdeztük.

Bár a svájci alapellátási modell négy praxisközössége év végéig változatlan felállásban folytathatja a munkáját, közben megkezdődött a program eredményeinek kiértékelése, majd ezek alapján egy, a kormánynak címzett ajánlás megfogalmazása. Azt már lehet tudni, hogy ez utóbbi mit tartalmaz majd?
Első lépésben, más földrajzi egységek bevonásával országos modellprogram kialakítását, majd a rendszer általánossá tételét tartjuk az elért eredmények alapján indokoltnak. Kalkulációink szerint az országos kiterjesztés sem kerül 35-37 milliárd forintnál többe. Ez az összeg az éves alapellátási költségvetés alig negyede.

Ez a végső konklúzió, de kezdjük az elején. Az alapellátás a háziorvosi kar elöregedése miatt két-három éven belül kritikus helyzetbe kerül, miközben a nemzetközi szervezetek folyamatosan kritizálják a hazai egészségügyi ellátórendszer teljesítményét – elegendő talán a kiugróan magas korai halálozásra hivatkozni –, s ez alól az alapellátás sem kivétel. Mire kínál megoldást a modellprogram?
A modellprogram többek között bemutatott egy olyan új működési szisztémát, amelynek keretében az egyes orvosok nem egymástól elszigetelten, magányos végvári harcosként, szakmailag és emberileg évtizedekre magukra hagyva kénytelenek dolgozni. Egyrészt azért, mert a praxisközösség orvosai között is óhatatlanul kialakul egyfajta szakmai, emberi kapcsolat, együttműködés, másrészt azzal, hogy új szakemberek – dietetikusok, gyógytornászok, egészségpszichológusok, népegészségügyi szakemberek, segédegészségőrök – kapcsolódnak be a munkába, felszámolódik a magukra hagyatottság. Az új rendszer tehát felülírja a jelenlegi működési logikát, s a népegészségügyi-egészségfejlesztési kompetenciák megjelenésével immár emelt szintű szolgáltatások nyújtására alkalmas gyógyító csapatként kezeli a praxisközösségeket. A döntéshozók természetesen konkrét kérdésekre konkrét válaszokat várnak tőlük, s mi ezeket igyekeztünk is csokorba szedni. Ezek közül talán az egyik legfontosabb, hogy vajon e kísérlet csökkentette-e a hátrányos helyzetű térségekben tapasztalható hozzáférési egyenlőtlenségeket. Ezzel kapcsolatban fontos eredményekről tudunk beszámolni. A négy praxisközösséghez összesen mintegy 30 ezer felnőtt biztosított tartozott, akiknek a 80 százaléka vett részt az egészségiállapot-felmérésben. Ez nemzetközi szinten is kiugró teljesítménynek számít! Ugyanakkor 2014 és 2016 között a többletszolgáltatások – dietetika, gyógytorna, egészségpszichológia – keretében 5565 csoportfoglalkozásra került sor, amelyeken összesen 114 684-en vettek részt. Némileg leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az érintett, közel 42 ezer felnőtt és gyermek átlagban 3-3 foglalkozásra nevezett be. Fontos megjegyezni azt is, hogy míg az ilyen jellegű programok látogatottsága általában az induláskor magas, s később csökken a résztvevők száma, a praxisközösségekben ez pont fordítva történt: eleinte kevesen jelentkeztek, s ahogy „elment” egymás között a foglalkozások híre, többen és többen jelentkeztek.

Ha pénzt, paripát és fegyvert várnak a döntéshozóktól, akkor azok joggal teszik fel a kérdést, hogy a valóban imponáló részvételi számok mellett milyen lényegi változás történt az érintettek egészségi állapotában az elmúlt évek során?
Válasszuk ezt a kétfelé. A cél részben az volt, hogy változzon meg a kliensek, illetve az egészségügy szereplőinek attitűdje. Mindkét csoport esetében jó irányba történő elmozdulásokat regisztrálhattunk. Az orvosok, ápolók, védőnők lényegesen többet tudnak a betegeikről, illetve a kliensekről, miközben megtanultak – ahogy korábban már említettem – emelt szintű alapellátás nyújtására alkalmas csoportban dolgozni. Ami pedig az érintett lakosságot illeti, érdekes tapasztalatokra tettünk szert. Egyes élelmiszerboltokban például megjelentek olyan egészségesebb élelmiszerek, amelyekre korábban nem volt igény, de mivel ezeket az árukat elkezdték egyre többen keresni, a boltvezetők nem tehettek mást, megrendelték. Persze nem méregdrága, full biókra kell gondolni, hanem megfizethető, egyébként akár régóta kereskedelmi forgalomban lévő élelmiszerekre. Az attitűdöt illetően két területen tapasztaltunk jelentős változást, az alkoholfogyasztásnál és a dohányzásnál. Speciális lakosságcsoport, s krónikus betegek körében mértük a kedvező változást, de itt sem szabad arra gondolni, hogy az érintettek rögvest eldobták a poharat és a cigarettát. Igyekeztek csökkenteni az elfogyasztott alkohol, az elszívott dohány mennyiségét, illetve vannak olyanok is, akik megpróbálták abbahagyni e káros szenvedélyüket. A viselkedés, a szokások változásán túl természetesen vannak konkrét, az egészségi állapot javulását mutató adataink is. A debreceni egyetem kutatóinak vizsgálata szerint a magas vérnyomás, valamint a 40–54 év közötti kliensek diabéteszgondozása szignifikáns javulást mutat, míg a pécsi egyetem kutatói azt tapasztalták felméréseik során, hogy a gyógytorna eredményeként javult a résztvevők fizikai aktivitása, illetve a dietetikusok munkájának betudhatóan csökkent az erre nyitott kliensek BMI-je, vércukorszintje, illetve haskörfogata. Azzal persze tisztában kell lenni, hogy az ilyen jellegű változások tömegessé válásához – tehát, amikor az embereknek megváltozik a saját egészségi állapotukért érzett felelősségük, egészségtudatosabbá válnak – kevés két-három év, ehhez folyamatos, kitartó csapatmunkára van szükség.

Kezdetben voltak olyan félelmek – különösen az egészségiállapot-felmérés kapcsán –, hogy a praxisközösségek betegek tömegét irányítják majd az egyébként is várólisták alatt fuldokló járóbeteg-szakellátásba. Igaznak bizonyultak ezek a fenntartások?
Bennünket is meglepett, de nem tapasztaltunk ilyet. Bár a háziorvos-beteg találkozások száma nőtt – többek között az úgynevezett prevenciós rendelés megjelenése okán –, a szakellátásokat nem terhelte meg túlságosan a program, sőt: a helyben dolgozó gyógytornászok és egészségpszichológusok munkájának eredményeként kimondottan csökkentek az ilyen irányú szakellátási beutalások. Egyetlen területen volt némi növekedés, a laborbeutalások száma valóban emelkedett, de ez nem okozott jelentős többletkiadást a laborkasszának, a labordiagnosztikai ellátások német pontszáma nem nőtt jelentősen, mivel relatíve olcsó vizsgálatokat rendeltek. Azt persze nem tudni, hogy máshol miként alakulna ez a mutató. A hátrányos helyzetű térségekben ugyanis most az történt, hogy a modellkísérlet során felhozták őket egy átlagos praxis szintjére, hiszen korábban a járó- és a fekvőbeteg-szakellátás igénybevétele szempontjából alulreprezentáltak voltak. Ami pedig a program költséghatékonyságát illeti, a népegészségügyi szempontból igen fontos infarktus és stroke esetében kimutatható ezeknek az eseményeknek a relatív kockázatcsökkenése, ennek pedig jelentős egészség-gazdaságtani kihatása van.

A modellkísérlet résztvevői nyilván 2017 után is folytatnák a programot, de ez rajtuk kívülállóan pénz és politikai akarat kérdése. Választások előtt senki sem szeret a rögzült rendszereken változtatni.
Parancsszóra nem fog menni, szerintem szigorúan önkéntes alapon képzelhető el a program kiterjesztése. Úgy vélem, hogy amikor a praxisközösségben dolgozó háziorvosok száma átlép egy kritikus szintet, akkor már a lakosság kérdezi meg a saját doktorától, hogy náluk miért hiányoznak a máshol elérhető ingyenes szolgáltatások. Ami pedig a pénzt illeti, egyelőre még van olyan uniós forrás, amelyből finanszírozható egy ideig az országos alapellátási modellprogram felé való menetelés, ezt követően azonban kétségtelenül a kormányon és a parlamenten a sor, hogy az egykori Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a jelenlegi Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő többletforrást rendeljen az alapellátás finanszírozásához. Végső soron azonban ennek a bizonyos 35-37 milliárdnak az előteremtése a központi költségvetésen múlik.”

Forrás:
Végvári harcosok helyett gyógyító csapat; Horváth Judit; Medical Online; 2017. augusztus 31.

Az egészségügyben a változtatás irányát nem lehet vitatni, de a lakosság nem mindig érzékeli a kedvező változást

„Az egészségügyben tett kormányzati intézkedések irányát nem lehet vitatni, de vitának természetesen van helye – mondta az egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön egy budapesti fórumon.

Ónodi-Szűcs Zoltán az Egészségügy 5 dimenzióban című szakmai konferencián azt mondta, ez a kormány bátran nyúlt az egészségügyhöz, sok minden változott. Arra kért mindenkit, hogy kritikáját úgy fogalmazza meg, hogy az a betegek bizalmát ne ingassa meg az ágazatban.

Az államtitkár elismerte, hogy a lakosság nem mindig érzékeli a kedvező változást. A változtatásoknál a betegek érdekeit, a betegbiztonságot kell előtérbe helyezni az ellátórendszer érdekeivel szemben – tette hozzá.

Kitért arra, hogy az Egészségbiztosítási Alap költései 2010 óta folyamatosan emelkednek, idén is 200 milliárd forintot meghaladó összeggel fog növekedni az egészségügyi költés, ami a GDP 0,6-0,7 százalékát jelenti. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette: úgy véli, nem lehet csak a költések emelésével javítani a lakosság megítélését az egészségüggyel kapcsolatban.
Az államtitkár beszélt az ágazati béremelésről, a rezidensi ösztöndíjakról és a szakdolgozóknak kiírt Mihalicza-ösztöndíjról, valamint arról, hogy mára már nem az orvoshiány az igazi gond, hanem a szakdolgozók hiánya. Utalt arra, hogy míg 2010-ben 845 orvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolást, addig tavaly 396-an.

Úgy vélte, társadalompolitikai kérdés, hogy az egészségügyi bérek hol helyezkednek el a társadalmi rangsorban. Elismerte, hogy van még teendő a bérek rendezésében, és az érdekvédőkkel további tárgyalások lesznek.

Ónodi-Szűcs Zoltán előadásában kitért az alapellátásra, úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évek nyertese az alapellátás volt, több mint 70 százalékkal emelkedett a finanszírozása. „Ez nem elegendő, de jelentős az előrelépés” – mondta.

Az államtitkár kitért arra, hogy a népegészségügyi témaköröket újra kell gondolni, vannak akciótervek e területre. Például szűrőbuszok beszerzését és a vastagbélszűrés kiterjesztését tervezik az év végéig; a védőnői szolgálatról szóló koncepció kidolgozása folyamatban van.

Az Egészséges Budapest Programról szólva Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, a program már nemcsak egy új kórház felépítéséről szól, hanem Budapest egészségügyi ellátásának újraszervezéséről. Sok száz milliárdos programról van szó, és nem lehet 8-10 évnél előbb befejezni – jegyezte meg.

Az államtitkár azt mondta, nem ismer olyan feszültségforrást, amit ez a kormány hozott volna létre, tehát nem most kezdett el a társadalom elöregedni, nem most lett drágább az orvostechnológia, és nem most kezdődött az elvándorlás sem.

A gondok örököltek, és csak azt lehet ennek a kormánynak felróni, hogy az intézkedéseivel milyen sebességgel számolja fel az örökölt problémákat – fogalmazott az egészségügyért felelős államtitkár.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára, korábbi egészségügyi miniszter előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy vissza kell állítani a szabad szellemi foglalkozású orvoslást, és elengedhetetlen az orvoslás presztízsének visszaállítása is, továbbá a magánforrások bevonása nélkülözhetetlen az ágazatba.

Kiemelte, szükség lenne önálló egészségügyi tárcára, mint mondta, ezt a kérdést végig kell gondolni.”

Forrás:
Ónodi-Szűcs: az egészségügyben a változtatás irányát nem lehet vitatni; Magyar Idők; 2017. augusztus 31.

Közigazgatási, politikai informatika

„Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése (KKIR3)”: tovább egységesítik a közigazgatás informatikai rendszereit

„A NISZ Zrt. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség konzorciuma a 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásban részesült, az adminisztratív terhek csökkentése konstrukció keretében. A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító számú „Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése (KKIR3)” elnevezésű projekt keretében folytatja a közigazgatási szervezetek informatikai rendszereinek korszerűsítését. A fejlesztés idő- és költségmegtakarítást eredményez a kormányzati intézmények számára.

A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító számú „Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése (KKIR3)” elnevezésű projekt keretében folytatja a közigazgatási szervezetek informatikai rendszereinek korszerűsítését. A fejlesztés idő- és költségmegtakarítást eredményez a kormányzati intézmények számára.

Megvalósítási szakaszba lépett a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00020 azonosítószámú, Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése (KKIR3) megnevezésű európai uniós finanszírozású projekt.

A projekt elsődleges célja, hogy a magyar kormányzati informatikai rendszer működése egységessé váljon. Ezt elsősorban az e-ügyintézés technológiai hátterét adó informatikai környezet továbbfejlesztésével, az infokommunikációs szolgáltatások korszerűsítésével és egységesítésével, a mindenkori minisztériumi szervezeti változásokat rugalmasan követő infokommunikációs szolgáltatások fejlesztésével éri el.

Az ügyintézés elektronizálásának térnyerésével egyre több papíralapú folyamat kerül digitális alapokra, ami ugrásszerűen növeli a mozgatandó, illetve tárolandó adatok mennyiségét. A kormányzati intézményekben jelenleg használt elektronikus kommunikációs formák nem alkalmasak az egyre növekvő méretű állományok, adat-, hang- és képfájlok költséghatékony megosztására, karbantartására és biztonságos tárolására. Ezen feladatok központosított ellátásával jelentős költségcsökkenés érhető el. Mindezek mellett az intézményi munkavégzést segítő, többféle, de hasonló funkciókat ellátó alkalmazások egységesítése is költségmegtakarítást eredményez.

A Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése (KKIR3) projektet a Széchenyi 2020 program keretében valósítja meg a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) mint projektvezető és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), mint a műszaki és projekt minőségbiztosítási feladatok ellátója. A megítélt támogatás összege 2.500.000.000 forint, amelyet az Európai Szociális Alap, valamint Magyarország költségvetése finanszíroz a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében.

A projekt tervezett befejezése: 2018. december 31.

A projektről bővebb információ info@nisz.hu.”

Forrás:
Tovább egységesítik a közigazgatás informatikai rendszereit; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2017. augusztus 30.
Lásd még: KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – Az adminisztratív terhek csökkentése; Széchenyi 2020

Célzott kampány a német választásokon – a politikai informatika és a „Big Data” szerepe

„A DW riportja szerint a 2017-es német parlamenti választási kampány újdonságát jelentik azok a fajta célzott kampánytechnikák, amelyek a nagy adatmennyiségek informatikai feldolgozásán alapulnak. Bár maguk a kampányfelelősök cáfolják mind a „Big Data”, mind a személyre szóló kampányüzenetek (microtargeting) használatát, a kampányban igénybe vett mobil-alkalmazások legalábbis közel állnak ahhoz, amit az amerikai választásokon így neveznek. A megnevezésekkel és kategorizálásokkal kapcsolatos óvatosság egyik oka a szigorúbb német szabályozás. Az Egyesült Államokban megengedett az, hogy – legalábbis a regisztrált választók körében – a kampánycsapatok személyes adatokhoz is hozzájussanak, és ezt akár kereskedelmi célú személyes adatbázisokkal is összekapcsolják. Ilyen módon hatalmas, személyes azonosításra alkalmas adatbázis állítható össze a szavazók nevével, telefonszámával és szavazói előéletével, ami lehetővé teszi célzott üzenetek eljuttatását, az adott választó preferenciái szerint differenciálva.

Ezzel szemben Németországban nem csak a személyre szóló adatgyűjtés tilos, hanem a háztartások szintjén végzett adatrögzítés is. A legkisebb engedélyezett minta négy háztartást jelent. Ez nem teszi lehetővé az üzenetek személyre szóló célzását, de az egyes választókörök feltérképezésére alkalmas. A „microtargeting” minősítéssel kapcsolatos bizonytalanság oka, hogy a „mikro” nem feltétlenül kell, hogy egyént jelentsen – irányulhat szavazók egy kisebb csoportjának azonosítására is. A kritikusok szerint ez a gyakorlat árt a választások transzparenciájának, támogatói viszont a szűkös erőforrásokra hivatkoznak, amit az ilyen módon szerzett információkkal hatékonyabban tudnak felhasználni. (Hogy ez utóbbi előny magukon a pártokon kívül kinek jelentene nyereséget, arról nem szól az írás – szerk.) A módszer a demokráciával kapcsolatos alapvető kérdéseket is felvet, mivel minden további nélkül előfordulhat, hogy például ugyanaz a politikai erő az egyik célcsoportnak migránsbarát, míg egy másik célcsoportnak migrációellenes üzenetet fogalmaz meg, ami – bár ezt a riport ilyen élesen nem fogalmazza meg – a képviseleti demokrácia egyik fontos alapját, az adott programpont képviseletére való felhatalmazást kérdőjelezi meg. Előfordulhat ugyanis, hogy választók egyik csoportja teljesen ellentétes politikai célok miatt szavaz az adott politikai erőre, mint egy másik csoport.

A németországi pártok a mobilos alkalmazásokat az „ajtótól ajtóig” kampányolás során alkalmazzák. A lakásokba becsöngetve, a kampányanyagok átadása után az applikáció segítségével rögzítik, hogy elutasítóan vagy rokonszenvvel fogadták az üzenetet és a reklámanyag átadását, valamint a meglátogatott választó nemét, becsült életkorát és a beszélgetés során felmerült kérdéseit. (Az alkalmazás egyben a kampányolók hatékonyságát is méri és értékeli.) A CDU által használt „Connect17” alkalmazás első tesztjei mindenesetre jól sikerültek: az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választás során – a korábbiaknál nagyobb részvétel mellett – a párt mintegy 7 százalékponttal tudta növelni a szavazatokban kifejezett támogatottságát.”

Forrás:
CDU, SPD and Greens use big data to target Bundestag voters; Amien Essif; Deutsche Welle; 2017. augusztus 26.
Lásd még: Wahlkampf in der Grauzone: Die Parteien, das Microtargeting und die Transparenz; Ingo Dachwitz; netzpolitik.org ; 2017. szeptember 1.
Apps im Wahlkampf: So mobilisieren die Parteien ihre Wähler; Samuel Held; mobilbranche.de; 2017. szeptember 1.
Bundestagswahl 2017: Stimmenfang durch Microtargeting im Interne; Gabriela Keller, Kai Schlieter; 2017. augusztus 28.
Connect17
connect17 – Der Kampagnenservice von CDU und JU

Még két hónap, és élesben is működésbe lép az egységes egészségügyi informatikai rendszer

„Még két hónap, és élesben is működésbe lép az egységes egészségügyi informatikai rendszer, amely egyaránt megkönnyíti a betegek életét és az orvosok munkáját. Mivel itt gyűjtik majd az összes betegadatot, biztonsági szempontból is folyamatosan vizsgáltatják a rendszert, hogy bármilyen támadást el tudjanak hárítani.

Az egészségügyi szolgáltatók szeptem­bertől szabadon csatlakozhatnak az egységes ágazati informatikai rendszerhez (hivatalos nevén az Elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez – EESZT). Két hónap múlva pedig már minden, közpénzből finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak – kórháznak, háziorvosnak, patikának – ebbe a felhőalapú rendszerbe kell feltöltenie a betegekkel kapcsolatos információkat, vizsgálati adatokat, beutalókat, recepteket stb. Ezzel követhetővé válik, hogy aki orvoshoz megy, arról – a megfelelő jogosultságok birtokában – azonnal tudják, milyen gyógyszereket szed, milyen érzékenysége, allergiája van, vagy milyen betegségei, műtétei voltak korábban. Elkerülhetők lesznek majd az ismételt, felesleges vizsgálatok, és a betegnek nem kell a leleteit, röntgenfelvételeit magával vinnie. Mindezzel gyorsabbá és biztonságosabbá válik az ellátás.

Vartus Gergely, az EESZT miniszteri biztosa a Magyar Időknek elmondta: a társadalombiztosítóval szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók minden segítséget megkapnak az Állami Egészségügyi Ellátóközponttól (ÁEEK) ahhoz, hogy gyorsan és könnyen eleget tehessenek a törvényi kötelezettségüknek. A csatlakozáshoz nem kell semmilyen új szoftvert vagy eszközt beszerezni, a folyamatot pedig egy elektronikus felület is segíti. A rendszert használó orvosoknak, asszisztenseknek ugyanakkor szükségük lesz elektronikus személyi igazolványra, ezt érdemes mielőbb kiváltaniuk. Az ÁEEK már megrendelte az e-személyik olvasásához szükséges 90 ezer kártyaolvasót, ebből 28 ezret már ki is szállítottak, szeptember közepére pedig mindenütt ott lesznek.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez nincs szükség e-személyire, azonban mindenkinek érdemes átgondolnia, milyen információkhoz engedélyez hozzáférést. Alapbeállítás szerint a kezelőorvos bármilyen információhoz hozzáférhet, kivéve az érzékeny adatokat, például a pszichiátria ellátással vagy a nemi betegséggel kapcsolatosakat. Önrendelkezni az www.eeszt.gov.hu oldalon az ügyfélkapun belépve és a tajszámot megadva lehet. Akinek nincs ügyfélkapuja, a kormányablakoknál kérhet segítséget. Vartus Gergely tájékoztatása szerint eddig mintegy nyolcezren módosították az alapbeállításaikat.

A világszerte egyre gyakoribb kibertámadások miatt logikus a kérdés: mennyire lesznek biztonságban ezek a személyes információk? Ezzel kapcsolatban Szabó Bálint, az EESZT szakmai vezetője hangsúlyozta: a rendszert az adatvédelmi szempontból a legmagasabb, 5-ös fokozatú biztonsági osztályba sorolták, és kialakí­tása során figyelembe vették az adatvédelmi hatóság ajánlásait. Az EESZT minden eseményt naplóz, rögzíti a felhasz­náló adatait, a hozzáférés idejét, típusát, sikerességét és az érintett egészségügyi dokumentumot. A betegek adataihoz tehát csak az arra jogosultak férhetnek hozzá, és ők is csak a szükséges mértékben, illetve mélységben. Hozzátette: informatikai biztonsági szempontból folyamatosan vizsgáltatják a rendszert, és azon vannak, hogy bármilyen támadást el tudjanak hárítani.”

Forrás:
Hatékonyabb lesz az ellátás; Haiman Éva; Magyar Idők; 2017. szeptember 2.
Lásd még: EESZT Információs portál

A magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő honlap indult az erdélyi magyaroknak

„A magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő honlap elindítását jelentette be Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón, melyet Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével közösen tartott.

A két alakulat által közösen létrehozott Választás.info honlapon a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos információkat közölnek, és a regisztráció több változatát ajánlják fel az internetes oldal látogatóinak. A honlapon a személyes, illetve telefonos regisztráció választása az EMNT valamely irodájába, illetve telefonszolgálatához, az internetes és a postai úton történő regisztráció a Nemzeti Választási Iroda honlapjára irányítja az érdeklődőket.

Sándor Krisztina elmondta: eddig mintegy 570 ezer erdélyi magyar szerzett magyar állampolgárságot is, közülük mintegy 510 ezren nagykorúak. A választási iroda nyilvántartása szerint azonban csak közel 129 ezer személy szerepel a választói névjegyzékben. Hozzátette: az EMNT irodahálózatába bármilyen ügyben betérő személyek számára felajánlják a segítséget a regisztrációhoz is, és a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés online aláírásához is.

Szilágyi Zsolt kijelentette: a regisztráció és a magyarországi szavazáson való részvétel nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy, ezért arra kérik az erdélyi magyar állampolgárokat, hogy akár az EMNP, akár a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) segítségével regisztráljanak. Az RMDSZ és az általa működtetett Eurotrans Alapítvány korábban a Regisztráció.ro honlapot hozta létre ugyanerre a célra. A politikus megjegyezte: a választásra épp Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az évében kerül sor, és a regisztrációval, valamint a szavazással az erdélyi magyarság azt üzenheti, hogy a százéves szétszakítottság ellenére is együtt van a magyar nemzet…”

Forrás:
Könnyebben regisztrálhatnak a választásokra az erdélyi magyarok; Híradó.hu/MTI; 2017. augusztus 31.
választás.infó – a magyarországi választásokról az Erdélyben élő magyar állampolgároknak; EMNP
Választások 2018. – Regisztráció; RMDSZ

Informatika, távközlés, technika

A 2018/19-es tanév végére minden köznevelési intézményben lesz szélessávú internet

„Legkésőbb a 2018/19-es tanév végére Magyarország minden köznevelési, szakképzési intézményébe eljut a szupergyors internetszolgáltatás a nagy sávszélességű adatátviteli lehetőséget biztosító kapcsolaton keresztül, valamint az épületen belüli wifi-rendszerek is kiépülnek – hangsúlyozta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos Székesfehérváron.
Az Alba Innovár digitális élményközpontot bemutató sajtóeseményen Deutsch Tamás kiemelte, hogy a fejlesztések hátteret biztosítanak majd a digitális oktatásnak, amihez az alapot a digitális oktatási stratégia adja. A stratégia az oktatás teljes digitálizációját elősegíti, ehhez hasonló kevés van a világban – tette hozzá.

A miniszterelnöki biztos elmondta, hogy a internethálózat fejlesztései már zajlanak. Megjegyezte, ezzel párhuzamosan javítják az intézmények eszközellátottságát is, mert modern eszközök híján nem lehet élményközpontú oktatást megvalósítani.

Deutsch Tamás közölte, hogy az eszközfejlesztési pályázat eredményhirdetése heteken belül várható, több tízezer digitális eszközt juttatnak el az intézményekbe.

A biztos rámutatott arra, hogy a modern eszközök mellett ugyanannyira fontos a pedagógusok digitális pedagógiai tudásának, kompetenciájának gyarapítása is. Éppen ezért a több mint 130 ezer, köznevelésben dolgozó pedagógus közül 40 ezren már a most induló tanévben képzéseken vesznek részt: a tanfolyamokon laptopot is kapnak, amit használni tudnak majd mindennapi munkájuk során.

Deutsch Tamás úgy fogalmazott, hogy a jövő iskolája érdekes és digitális, mert már ma is „digitális bennszülöttek” ülnek a padokban, akiknek „technológiai univerzumban zajló oktatással” lehet élményszerűvé tenni az iskolát.

A szeptemberben nyíló Alba Innovár digitális élményközpontról elmondta, hogy vélhetően az egész országban elterjedő jó gyakorlat lesz, amihez lehetőségeihez mérten a kormány is minden anyagi és egyéb segítséget megad. Hozzátette: első körben a megyei jogú városokban működő, digitálissá váló iskolák munkáját kiegészítő élményközpontok kialakítását támogatják, amelyek létrehozása a piaci szereplők, a civilek és az önkormányzatok részvételével valósulhat meg.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, hogy az Alba Innovár jól illeszthető a Digitális Jólét Programhoz. Az élményközpont létrehozásának ötletével a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány kereste meg az önkormányzatot, amely támogatta annak létrehozását.

A városvezető megemlítette, hogy nagy igény van a központra a diákok körében, a szülők és a tanárok pedig szeretnék jobban megérteni tanítványaik „digitális világát”. Elmondta, a digitális kompetenciák fejlesztésére a város gazdasági szereplői felől is „erőteljes nyomás” volt érzékelhető.

A tervek szerint szeptembertől tanórai keretek között ingyenes programokat kínálnak a város 4-5 ezer diákja számára, részben a város, részben a támogatók jóvoltából.

Az önkormányzat márciusi közleménye szerint a digitális élményközpont létrehozását 225 millió forinttal támogatta Székesfehérvár, a támogatás három évre biztosítja a fiataloknak az ingyenes hozzáférést a központ informatikai és technikai programjaihoz.

A fiatalok digitális kompetenciájának fejlesztését szolgáló élményház terveit az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége készítette, a megnyitásához szükséges beruházást, az eszközparkot a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány hozta létre.

Az élményközpontban működik kiállítási tér, alkotótér és médiaműhely. A létesítményben helyet kap a többi közt a robotika és a mikroszámítógépek világa is.”

Forrás:
A 2018/19-es tanév végére minden köznevelési intézményben lesz szélessávú internet; Digitális Jólét Program Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. augusztus 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elektronikus stratégiát alkot az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ)

„Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége nem lobbiszervezet, hanem inkább kompetenciaközpont lenne – mondja Veres Mihály, a szervezet elnöke, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója. A szövetség elektronikus fizetési stratégiát dolgoz ki az ügyfélbiztonság növelése és a túlszabályozás megelőzése érdekében, hogy elkerüljék az olyan balul sikerült eseteket, mint a BKK-e-jegyé.

Mi hozta az ötletet, hogy szükség van a szövetségre?
Sok más szakmai szervezettel szemben az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) elsősorban nem lobbiszervezet lenne, hanem egy olyan szakmai közösség, amely koncentrált kompetencia alapján jogosult véleményt formálni és segíteni akár a kormányzati szerveket is a jogalkotásban. Tagjaink között olyan intézmények találhatók, amelyek érdekeltek az elektronikus, illetve a mobilfizetés hódításában, így kereskedelmi bankok és telekommunikációs szolgáltatók. Tagunk a hazai elektronikus átutalásokat bonyolító, a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában álló Giro Zrt. mellett több állami vállalat, például a Magyar Posta Zrt. vagy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NM) is. Hisszük, hogy e kör megfelelő szakmai alapot ad arra, hogy hatékonyan támogassuk azt a kormányzati koncepciót, amely az olcsóbb, biztonságosabb, a feketegazdaság visszaszorításában komoly eredményeket felmutató, és még többel kecsegtető elektronikus fizetés mind szélesebb elterjesztését szolgálja.

Nem hiányoznak e körből például a kártyatársaságok?
Az EFISZ szervezet nyitott, akik egyetértenek célkitűzéseinkkel és elfogadják a normáinkat, csatlakozhatnak. Az induláskor azonban érthetően azok hozták létre a szervezetet, akik szorosabban működtek együtt: amikor az ötlet felvetődött, először közvetlen partnereinket kerestük meg.

Az irányításban mekkora szerepet kap az NM?
A szervezet teljesen demokratikus, nincs független irányító szerep. Ugyanakkor az a kompetencia és tapasztalat, amelyet az állami cégben felhalmoztunk, megosztható a közjó érdekében. Nekünk kell egy ilyen nemzeti ügy élére állnunk, hiszen elsőként mi építettünk ki és üzemeltetünk országos mobilfizetési rendszert. Társaságunk modelljének és szolgáltatásainak – a mobilparkolásnak, az e-matrica és a HU-GO mobiltelefonos értékesítésének – hároméves sikeres működése is példázza, hogy van olyan útja a fejlesztésnek, amellyel az ügyfelek és a szolgáltatók is jobban járnak. A szervezet minden tagja komoly innovációt indított el a területén. Ha ezeket összekapcsoljuk, és hatékony együttműködéseket alakítunk ki, akkor talán felgyorsíthatjuk az elektronikus fizetés terjedését.

A számok egyre kedvezőbbek, ám a lemaradásunk még mindig jelentős a nyugat-európai vagy éppen a skandináv mutatóktól az elektronikus fizetés terén. Mi hozhat áttörést?
Az egyik ilyen talán a közösségi közlekedés lehet. Az említett országokban ma már általános a közlekedési kártyák vagy elektronikus, digitalizált menettérti jegyek és bérletek használata. A közlekedés révén nagyon széles körhöz juthat el az elektronikus fizetés. Ha a felhasználók látják, hogy a megoldás gyors és biztonságos, gyorsabban leküzdhetik még meglévő fenntartásaikat, és talán más területeken is élnek az elektronikus fizetés lehetőségével. Jelentősen segítheti az elektronikus fizetés terjedését más közszolgáltatások elektronizálása is.

Ehhez persze az kell, hogy ne legyenek olyan bizalomleépítő esetek, mint legutóbb például a BKK e-jegyével kapcsolatban.
Épp itt lehet rendkívül fontos szerepe az EFISZ-nek. A fővárosi eset jó példa lehet, hogy nem elég átgondoltan fejlesztésbe fogni, mindig szükség van újabb és újabb tesztre, szakmai véleményezésre is. A bizalomerősítés kapcsán felhívom a figyelmet arra, hogy küszöbön áll a PSD2 fizetési szabvány európai és magyarországi bevezetése, valamint az itthon alkalmazandó azonnali átutalás. Ezek kapcsán leginkább arról lehet olvasni, hogy 2018-tól applikációk tömegei kínálnak az eddigieknél nagyobb élményt a fizetési rendszerek igénybe vevőinek, de itt önmérsékletre intenék: a fogyasztói élmény egy dolog, de itt most az emberek pénzéről van szó. Az új, modern technológiák megjelenésével új értelmet nyer és elsődlegessé válik a biztonság, hogy a tranzakciók során az emberek adatai vagy pénze ne kerüljön illetéktelen kezekbe. Az EFISZ csak olyan szervezeteket kíván a tagjai közé engedni, amelyek kiemelten kezelik az ügyféladatok és a fizetési tranzakciók biztonságát. Létre kívánunk hozni egy etikai kódexet is, amely reményeink szerint az EFISZ-tagság egyfajta minőségi védjegyévé is válik. A legnagyobb feladat az elektronikus fizetési stratégia megalkotása, amelyet jövő év végére szeretnénk összeállítani és bemutatni a kormánynak.

Lesz rá fogadókészség?
Ez leginkább attól függ, hogy mi, tagok milyen színvonalú munkát mutatunk addig fel, mennyire lesz egyértelmű a koncepció mögötti kompetencia. Az EFISZ feladata kettős lesz. Egyrészt változtatnia kell a régi beidegződéseken, mert a digitális technológia eddigi tapasztalatai alapján nem biztos, hogy a jelenlegi folyamatokat kell átültetni, „elektronizálni”. Ki kell használni az új lehetőségeket, de abban is komoly lehet a felelősségünk – és ehhez kell az etikai, szakmai kódex megalkotása –, hogy a jogalkotót szakmai álláspontokkal támogassuk a reális középút megtalálásában: ne lendüljön át az inga, és ne születhessen olyan szabályozás, amely az ésszerű és szükségszerű fejlesztéseket megakadályozná az elektronikus fizetés területén.”

Forrás:
Elektronikus stratégiát alkot a szövetség; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2017. szeptember 2.

Folytatódik az Attractive Danube műhelysorozata: „Területi Vonzóképességi Monitoring Platform” workshop Budapesten

„Az ATTRACTIVE DANUBE következő eseménye szeptember 13-án lesz a Lechner Tudásközpontban. A szakmai műhelysorozat budapesti eseményén többek között a területi vonzóképesség mérésére alkalmas indikátorok kialakításán dolgoznak majd a szakemberek az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszer (TeIR) nyújtotta lehetőségek gyakorlati hasznosításával.

A Lechner Tudásközpont folytatja az ATTRACTIVE DANUBE nemzetközi projekt keretében zajló műhelysorozatát, amelynek a szegedi workshopot követő második állomása Budapesten lesz 2017. szeptember 13-án. A hazai, területi vonzóképességi monitoring adatplatform kialakítására irányuló szakmai eszmecsere a téma iránt érdeklődő kutatók, civil szervezetek, valamint az üzleti és kormányzati szféra képviselőivel folytatódik.

A workshop délelőtti témája a területi vonzóképesség mérésére alkalmas indikátorok felvázolása, a területi vonzóképesség digitalizációhoz és biztonsághoz fűződő kapcsolata, valamint az Okos Város településértékelési rendszer bemutatása. A rendezvény második felében a résztvevők gyakorlati oktatás keretében sajátíthatják el az adatplatformhoz szorosan kapcsolódó Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszer használatával kapcsolatos tudnivalókat.

Időpont: 2017. szeptember 13. 10 óra
Helyszín: Lechner Tudásközpont, Budapest, Budafoki út 59. E/3.

Program:
9:45 – 10.00 Regisztráció
10.00 – 10.15 Területi vonzóképesség a Duna Régióban és hazánkban – Jaschitzné Cserni Tímea (Lechner Nonprofit Kft.)
10.15 – 10.30 Digitalizáció és területi vonzóképesség – Zuti Bence (EMFIE)
10.30 – 10.45 Biztonság vs. területi vonzóképesség – Mogyorósi Balázs (EMFIE)
10.45 – 11.00 Okos város=vonzó város? Az Okos Város településértékelési rendszer bemutatása – Szemerey Samu (Lechner Nonprofit Kft.)
11.00 – 11.15 kávészünet
11.15 – 12.45 Brainstorming
12.45 – 13.45 Ebéd
13.45 – 15.30 TeIR oktatás – Nagy András (Lechner Nonprofit Kft.)”

Forrás:
Folytatódik az Attractive Danube műhelysorozata; Lechner Tudásközpont; 2017. augusztus 23.
Lásd még korábbi cikkeinket: Okos, fenntartható és bevonáson alapuló növekedés: indul az ATTRACTIVE DANUBE projekt és Vonzó Duna Régió – Területi Vonzóképességi Monitoring Adatplatform workshop Szegeden

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. szeptember 4.

Trendek és ellentétes fejlődési irányok a digitális diplomácia területén
A technológiai fejlődés kettős potenciálja – teremtő, illetve pusztító ereje – érvényesül az államközi kapcsolatok hagyományos terepe, a diplomácia világában is. Két, egymással ellentétes „mega trend” bontakozik. Egyfelől a szédítő technológiai akcelerációnak hála, növekszik a külügyi apparátusokra nehezedő nyomás, hogy megismerjék a digitális technológiákban rejlő új potenciálokat; hogy átlássák: a technológiai környezet melyik ösvényeit célszerű követni, és végül hogy stratégiákat dolgozzanak ki arra, hogy hogyan állíthatók ezek az új eszközök a külpolitikai célok szolgálatába. A fejlesztés kulcsterületei: az átfogó digitális ökoszisztémák irányába történő elmozdulás; a proaktív fejlesztések; a központosított rendszerektől a laza hálózatok felé történő nyitás. Erősödni látszik ugyanakkor egy a fentivel éppen ellentétes átfogó trend is: külügyi döntésközpontok egy részében erősödik a kétely, hogy vajon a digitalizációért fizetendő ár arányos „nyereségnövekedést” hozna. Aggályokat vet fel a digitalizált diplomácia emocionális jellegének erősödése, és nem különben a technicizált kapcsolattartás „elgépiesedésének” veszélye.
Trends and Counter-trends in Digital Diplomacy

Túlélheti-e az Internet fenyegető veszélyeit a digitalizációval szárnyakat kapó diplomácia koncepciója?
Az Internet mindenkit bevonó, mindent összekapcsoló, minden problémát megoldó erejébe vetett naív hit már a múlté. Sokasodnak a fellegek, ahogy a digitális világ veszélyei felszínre kerülnek. Mindenekelőtt mára nyilvánvaló lett: az információ expanziója nem csupán áldás; a mindent elborító adatáradat a legsúlyosabb fenyegetést jelentheti a feldolgozásra (tárolásra, megosztásra) ilyen ütemben képtelen emberiségnek. Az információ-özönvíznél is súlyosabb problémát jelent a manipulatív fellépések robbanásszerű erősödése: a világhálón, és különösen a közösségi médiumokban a félretájékoztatás, tudatos félrevezetés, dezinformálás, hamisítás szövevényes ökoszisztémái kezdenek kiépülni. Az online manipuláció jellegzetes „haditechnikai eszközei”: a trollok, a botok és a hackerek. Szélsebes terjedésük alapjaiban fenyegetheti a digitális technológiai eszköztárra építő diplomáciai törekvéseket is. A digitalizáció előnyei azonban túl értékesek ahhoz, hogy, védekezésül, „kiöntsük a fürdővízzel együtt a gyereket is”.
Can Public Diplomacy Survive the Internet?

A digitális diplomácia technológiai sírásói: robotok, üvegházak és dezinformáció
A digitális technológiákat mind erőteljesebben alkalmazó közdiplomáciára leselkedő újszerű veszélyeket az USA Külügyminisztériumának illetékes tanácsadó testülete járta körül egy friss tanulmányában. A dokumentum külön érdekessége, hogy (egyik) szerzője Markos Kounalakis, a korábbi budapesti USA-nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis férje.
A külügyi szakembereknek és szervezeteknek az alábbi négy területre fókuszálva kell felvenniük a harcot e fenyegetésekkel: fel kell tárni azt, hogy hogyan manipulálhatók a közösségi média platformok (és persze, hogyan védhetők meg); jobban meg kell ismerni a webes analitikák természetét (ezek egy része ugyanis különösen könnyen manipulálható); a kapcsolatrendszereknél törekedni kell a többcsatornás (hagyományos és digitális, régi és újonnan kialakított, baráti és ellenséges partnerekkel fenntartott stb.) megoldásokra; az információs térben való működésre vonatkozó viselkedési normákat kell kialakítani (és elfogadtatni partnerekkel és ellenfelekkel egyaránt).
Can Public Diplomacy Survive the Internet? Bots, Echo Chambers and Disinformation (pdf)

Nagykövetségek a Világhálón. Számít a külcsín
A diplomácia hagyományosan a „látvány nyelvén beszél”: klasszikus formájában épületekkel, ruhákkal, ceremóniákkal közvetítette a küldő állam kultúráját, befolyását, nagyságát, hatalmát. A digitalizált diplomáciában ezt a szerepkört részben a nagykövetségek webhelyei vették át. Gyakran ez az a pont, ahol egy külföldi először találkozik a küldő országgal. A követségi webhelyek vizsgálata ugyanakkor mindeddig nem kapott kellő figyelmet. Pedig ezek (a közösségi médiumok korában is) fontos eszközök: még kényelmesen elérhető, de már megfelelően magas szintű („hivatalos”) kommunikációs csatornaként az állampolgári kommunikációban erős preferenciát élveznek. A jól felépített nagykövetségi webhelyek közös jellemzője: tekintetbe veszik a célközönség sajátos Internetes szokásait; szöveges és képi történetmeséléssel hatékonyan közvetítik a küldő ország kultúráját, értékeit; kiegyensúlyozott (mértéktartó) retorikát alkalmaznak.
Embassy Websites. First Impressions Count

Néhány meggondolatlan gombnyomás a mobilon, és kitörhet a háború. Íme, a digitális diplomácia szép új világa!
Tom Fletcher őszinte csodálója a londoni orosz nagykövetség közösségi médiásainak. Az orosz követség twitter üzenetei legendásak: lényegre törőek, gyorsak, kemények. A figyelem felkeltésében, és persze az orosz külpolitika céljait szolgáló üzenetek terjesztésében kiemelkedő szerepet kaptak az utóbbi időben. Márpedig Fletcher nem akárki a szakmában: Tony Blair, David Cameron egykori főtanácsadója, hajdanán maga is nagykövet, a twitter diplomácia (42 éves) nagy öregje. Úttörő szerepet játszott abban, hogy a közösségi média bevonuljon a merev és távolságtartó diplomácia világába. A sikeres twitter-jelenléthez Fletcher szerint három dolog szükséges: hitelesség, az olvasók bevonásának képessége és céltudatosság. Hangsúlyozza: egy nagykövet a digitális világban is meg kell, hogy őrizze a méltóságát. Senki sem vár el cirkuszi szereplést egy diplomatától. Azt viszont igen, hogy – a publikum változatos rétegeihez fordulva a közösségi médiumokban – személyes mondandója, egyfajta „elmesélendő története” legyen. A közösségi média gyökeresen megváltoztatja az életünket, és adott esetben a halálunkat is: Fletcher könnyen elképzelhetőnek tart egy olyan forgatókönyvet, ahol néhány meggondolatlan diplomáciai twitter üzenet nyomán eldördülnek majd akár a fegyverek is.
Getting it Wrong Could Start a War: Welcome to the Age of Digital Diplomacy

André Goodfriend visszatért – eredeti szakterületére.
A hazai sajtó élénk érdeklődéssel kommentálta, hogy az USA budapesti nagykövetségének egykori ügyvivője, André Goodfriend e hónaptól az USA Külügyminisztériumának digitális diplomáciával foglalkozó részlegét irányítja Washingtonban. A külügyi szakember – akinek magyarországi működése erősen megosztotta a közvéleményt és a politikát egyaránt – korábbi szakterületéhez tér ezzel a kinevezéssel vissza: a múltban vezető tanácsadóként dolgozott már az Office of eDiplomacy irodán.
Az amerikai Külügy Igazgatási Államtitkárságán (Under Secretary for Management) belül működő Informatikai Iroda (Bureau of Information Resource Management) digitális diplomáciai részlegét (eDiplomacy) 2003-ban hozták létre. Feladata, hogy olyan digitális platformokat hozzon létre (és működtessen), amelyek innovatív, korszerű eszközöket biztosítanak az amerikai külügyi apparátusnak a hatékony belső együttműködés előmozdítására, a belső újító tevékenységre, a szakmai képzésekre.
André Goodfriend igazgató lett a Trump-féle külügyben
US Department of State, IRM’s Office of eDiplomacy

A héten olvastuk: nyílt adatok, nyílt kormányzat – 2017. szeptember 4.

Elfogadták a német kormányzat első Nyílt Kormányzati Cselekvési Tervét
15 feladat (kötelezettség) van megjelölve az átláthatóság és nyílt innováció növelésére, a közigazgatási működés hatékonyságának növelésére.
Erster Nationaler Aktionsplan 2017-2019 (pdf)
First National Action Plan 2017-2019 (pdf)
Háttér:
Open Government Partnership (OGP)
A szövetségi kormány webhelye, háttéranyagok, a németországi konzultáció állomásai.
First German National Action Plan for more Transparency and Open Government
Cikk a Nyílt Kormányzati Kezdeményezés webhelyéről.
Warum diese Initiative? Arbeitskreis OGP Deutschland
A német civil szervezetek, tudományos intézmények, társadalmi szervezetek és magánszemélyek nyílt kormányzati együttműködése, amely tevőleges részese volt a közigazgatási dokumentum kialakításának.

Bulgária bővíti a szabadon hozzáférhető adatainak körét
149 adatkészletet fognak megnyitni a nyíltadat-portál segítségével. Elsősorban közlekedési, önkormányzati (ezen belül is költségvetési, pénzügyi) adatokat.
Bulgaria to add 149 data sets to Open Data portal

Megnyílt Szicília nyíltadat-portálja
A szicíliai regionális kormányzat tevékenységével összefüggő adatok érhetők el, egyebek mellett API segítségével. Az olasz nemzeti metaadat-profilt (DCAT-AP_IT v1.0) használják. Jelenleg 24 adatkészletük van, ezek szám a közeljövőben nőni fog.
Sicily launches Open Data portal
Portale open data della Regione Siciliana
Linee Guida per i cataloghi dati. (DCAT-AP_IT v1.0). Agenzia per l’Italia Digitale

Csehországban felmérték a nyílt adatok hatását
A hivatalos kiadvány a Cseh Nemzeti Nyíltadat-portál adatkészleteinek társadalmi, gazdasági, környezeti és politikai hatását mérte fel, nemzetközi módszertant használva, független szakértők által. Minden évben meg fogják ismételni.
Czech Republic publishes Open Data impact study

Írország: új digitális kormányzati stratégia, új nyíltadat-stratégia, új egészségügyi nyíltadat-portál
Az új digitális kormányzati stratégia négy kiemelt területének egyikét alkotják az átláthatóság és innováció szolgálatába állított nyílt adatok.
Minister of State O’Donovan announces eGovernment Strategy 2017-2020
eGovernment Strategy 2017–2020 (pdf)
A nemzeti nyíltadat-portál 2014-es indulása óta jelentős fejlődésen ment át. Jelenleg 96 szervezet 5.200 adatkészletet érhető el a segítségével. Az új stratégia célja, hogy az elkövetkező években a világ egyik vezető országa legyen Írország ezen a területen.
Publication of ‘Open Data Strategy 2017-2022’
Open Data Strategy 2017 – 2022 (pdf)
Data.gov.ie (a portál)
Megnyílt az ír egészségügyi szektor nyíltadat-portálja. 300 adatkészlet: egészségügyi statisztika, várólisták, e-egészségügy.
eHealth Ireland Open Data Portal launched
eHealth Ireland Open Data Portal

Közigazgatási hackathon Csehországban, 2017. szeptember 15-16-án
A cseh közigazgatás – Statisztikai Hivatal, Távközlési Hatóság, Pénzügyminisztérium, Számvevőszék, Belügyminisztérium – és egy-egy felsőoktatási és civil szervezet van a rendezők között.
Hackathon veřejné správy

Szakirodalom

Megkezdődött a Magyary-hagyaték digitalizálása

„2017. augusztus elején megkezdődött a Magyary-hagyaték digitalizálása. A gondosan őrzött hagyaték jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén található. Az ELTE és az NKE 2015 novemberében kötött együttműködési megállapodást Magyary Zoltán szakmai hagyatékának feldolgozására.

A digitalizálási munkálatokat az NKE Magyary Zoltán Szakkollégium igazgatója és tagjai – Horváth Attila, illetve Kerekes Kitti és Szabó Roland – végzik egy KÖFOP-os forrásból beszerzett Zeta Comfort szkenner segítségével. A nagy teljesítményű készülék gyors és kényelmes szkennelést tesz lehetővé, de a hozzávetőlegesen 17 ezer oldalnyi anyag digitalizálása így is hónapokat vesz majd igénybe. A mintegy 1500 tételt számláló gyűjtemény rendkívül sokrétű: a Magyary előmenetelével kapcsolatos iratoktól (pl. egyetemi tanári, illetve kormánybiztosi kinevezés) kezdve a különféle előadásvázlatokon, újságcikkeken, fotókon, brosúrákon és meghívókon át egészen a Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetre vonatkozó anyagokig és a jogtudós levelezéséig számos közérdeklődésre számot tartó dokumentum képezi részét a hagyatéknak – egyben messzemenőkig megerősítve a Magyary sokoldalúságáról élő képet. Az örökség legszomorúbb darabja kétségtelenül Magyary és felesége búcsúlevelének eredeti példánya. Az archívum különösen értékes részei közé tartoznak a különböző – esetenként hat-hét négyzetméternyi! – térképek és szervezeti ábrák. Egyes dokumentumok esetén a keletkezés a helye és/vagy időpontja sajnos már csak valószínűsíthető. A digitalizált anyagok teljes egészében hozzáférhetőek lesznek az NKE fejlesztés alatt álló tudásportálján, ezáltal Magyary életműve könnyebben és még teljesebb módon megismerhető lesz az utókor számára.”

Forrás:
Megkezdődött a Magyary-hagyaték digitalizálása; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. augusztus 28.

Elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának kiépítéséhez a felhasználói elvárások feltárása

„Az elektromos járművek töltőinfrastruktúra fejlesztésének megalapozásához töltési keresleti igénymodellt, a töltési helyszínek kijelölését támogató módszert és információs rendszer fejlesztési modellt dolgoztunk ki. Ezen feladatoknál meghatározó lépés volt a felhasználói igények feltárása kérdőíves kikérdezéssel. Lakóhely típusonként határoztuk meg a használók közlekedési szokásait és elvárásait az elektromos járművek üzemeltetésével, azon belül elsősorban a jármű töltésével kapcsolatban. A kérdőíves felmérésben közel 500-an vettek részt az ország minden területéről. A kérdőív eredménye alapján meghatároztuk, hogy először hol és kik körében várható az elektromos járművek elterjedése. Meghatároztuk, hogy mely jellemzők befolyásolják egy töltőállomás kihasználtságát és melyek az ideális töltőállomás paraméterei felhasználói szemszögből. Végül a kérdőív segítségével az elektromos járművet használókat támogató információs rendszerrel szemben támasztott felhasználói követelményeket is meghatároztuk.”

Forrás:
Elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának kiépítéséhez a felhasználói elvárások feltárása; Csiszár Csaba, Csonka Bálint; Közlekedéstudományi Konferencia, Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék, Győr; ISBN 978-615-5298-96-7; 2017; 376-385. oldalak (pdf)

Elektromos autótöltés árazása: melyik üzleti modell lesz a befutó?

„Magyarországon az elektromos gépjárművek közterületen való töltése jellemzően egyelőre ingyenesen, az egyes szolgáltatók és önkormányzatok közcélú töltőpontjain keresztül történik. Nyilvánvaló, hogy ez nem maradhat így, hiszen a piaci szereplők csak abban az esetben vesznek majd részt a töltőállomások villamos energiával való ellátásában, amennyiben ennek körében profitot tudnak realizálni. De vajon melyik üzleti modell lesz a befutó az elektromos töltőállomások üzemeltetésének területén?

A közelmúltig publikált adatok alapján a Magyarországon használatban lévő elektromos töltőállomások száma 200 körüli. Nemrégiben a Kormány támogatási programot indított a töltőinfrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek körében az önkormányzatok és állami tulajdonú intézmények normális és nagykapacitású töltőállomások létesítésére, valamint elektromos gépjárművek beszerzésére pályázhatnak. A közzétett kormányzati tervek szerint az autópályák mentén, illetve a megyei jogú városokban telepített mintegy 150 villámtöltő berendezés fogja képezni a hazai elektromobilitási töltőinfrastruktúra alapját. Fontos, hogy az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU Irányelv alapján az itthon telepített töltőállomásoknak kompatibilisnek kell lenniük az Európai Unió más országaiban működő töltőkkel annak érdekében, hogy az európai rendszer „roaming” szolgáltatások keretében is igénybe vehető legyen a felhasználók által.

1. Az elektromos gépjárművek töltésének árazási módozatai
A benzinkutakon autóikat benzinnel vagy gázolajjal megtankoló felhasználók könnyen eligazodnak az ár- és mennyiség adatokon, mivel az üzemanyag értékesítése a jól ismert forint/liter alapon, egységes standardok alapján, könnyen összehasonlítható árakon történik. De mi a helyzet az elektromos hajtású gépjárművek töltésével, illetve például a kilowattóra (kWh) alapú elszámolással? Ezen a téren korántsem ilyen tiszta a kép. A jelenleg működő elektromos töltőállomások nem képeznek egységes rendszert, többféle üzleti megoldás él egymás mellett, és valószínűleg a felhasználói preferenciák alapján fog eldőlni, hogy melyik üzleti modell lesz az uralkodó ebben a piaci szegmensben.

Világszerte jelenleg az alábbi elszámolási módozatokkal találkozhatunk a közúti elektromos gépjárművek töltése körében:

  • az elektromos töltők egy része óra vagy perc alapú elszámolást alkalmaz, amely nem veszi figyelembe, hogy az adott elektromos gépjármű mennyi villamos energiát vesz fel egységnyi idő alatt;
  • más töltőállomások a kWh alapú elszámolást alkalmazzák;
  • vannak töltőállomások, ahol töltésenkénti díjat számítanak fel (‘per session fee’);
  • egyes töltőállomások havi vagy éves előfizetési díjat fizettetnek a felhasználókkal, melyet követően korlátlan mennyiségű villamos energia tölthető a gépjárműbe (‘all-you-can-eat model’);
  • van, ahol a töltőhely elfoglalásáért külön díjat kérnek;
  • és végül vannak az ingyenesen használható töltőállomások, amelyek használatához gyakran egy kötelezően alkalmazandó mobil applikáció kapcsolódik.

Az elektromos gépjárművek elterjedésével a felhasználók számára elsődleges fontosságú lesz a fenti árazási mechanizmusok megértése, főleg abban az esetben, ha a különböző elektromos töltők üzemeltetői különböző árazási és elszámolási módszereket fognak alkalmazni. Az alábbiakban vázlatosan ismertetjük a főbb árazási megközelítések jellemzőit.

1.1 „Perces” elszámolás
Azon töltőállomások közül, amelyek díjat számítanak fel, meglepő módon a legtöbb idő alapú elszámolást alkalmaz a kWh alapú elszámolás helyett. Ennek alapján – ha a veszteséget elhanyagolhatónak tekintjük – a standard 6,6 kW-os kapacitású töltővel rendelkező elektromos gépjárműbe egy óra alatt 6,6 kWh villamos energia tölthető be. Ha az egyszerűség kedvéért azt mondjuk, hogy 100 forint egy óra töltés, akkor a 100 forintot elosztva 6,6-tal 15 forintot fizettünk egy kWh villamos energiáért. Azonban néhány elektromos gépjármű és a plug-in hybridek jelentősen része 3,3 kW-os töltővel rendelkezik a standarddá vált 6,6 kW-os berendezéstől eltérően. A perces elszámolás ez esetben azt jelenti, hogy azonos árért csak feleannyi villamos energiát vesz át a 3,3 KW-os töltővel rendelkező gépjármű, így ez az elszámolási módozat kedvezőtlen az ilyen gépjárművek tulajdonosai számára.

Vannak olyan külföldi példák is, hogy a töltőállomás számlálója addig „forog”, amíg a gépjármű csatlakoztatva van a töltőhöz. Ez esetben előfordulhat, hogy az akkumulátor már teljesen feltöltésre került, de mivel a gépjármű még csatlakoztatva van a töltőállomáshoz, a számla tovább növekszik a perces elszámolás miatt.

1.2 kWh alapú elszámolás
A kWh alapú elszámolás esetén a gépjárműbe töltött villamos energia mennyisége után fizet díjat a felhasználó. Ez az árazási mechanizmus jelenik meg a lakossági villamosenergia-fogyasztás körében is, így talán ez lenne a legjobban követhető árazási megoldás a hazai felhasználók számára. Kérdés, hogy az általános villamos energia tarifákhoz hasonlóan lesz-e eltérő ár a közúti töltőállomásokon annak alapján, hogy csúcsidőszakban, völgy vagy mélyvölgyi dőszakban (az éjszakai órákban) töltjük a gépjárművünket.

1.3 Töltésenkénti elszámolás
Külföldön egyes gyorstöltők esetén gyakori a töltésenkénti elszámolás is, amely általában egy töltés céljából való csatlakozás díját jelenti függetlenül a betöltött villamos energia mennyiségétől. Ilyen elszámolás esetén kedvezményt járhat abban az esetben, ha a fogyasztó egy bizonyos tagsági- vagy időszakos átalánydíjat fizet a töltőhálózat részére.

1.4 Otthoni töltés
Az otthoni töltés során a felhasználó értelemszerűen a lakossági tarifán fizeti meg az elektromos járművébe töltött villamos energia ellenértékét, így a fogyasztás és ennek költsége könnyen nyomon követhető. Az otthoni töltés – mivel nem kerül közbeiktatásra egy elektromos töltőt üzemeltető vállalkozás – valószínűleg mindig olcsóbb lesz, mint a közterületi töltés, azonban sokkal több időt vesz igénybe, mint egy villámtöltő használata.

1.5 Ingyenes töltés
Valamennyi alternatíva közül a felhasználó számára nyilvánvalóan az ingyenes töltés a legkedvezőbb.

Példaként említhető, hogy a Tesla Supercharger töltőállomások ingyenesek a Tesla gépjárművek tulajdonosai számára, itt viszont a tulajdonosok a gépjármű árában, illetve adott esetben a nagyobb teljesítményű akkumulátor (85 kWh) árában előre megfizetik a Supercharger töltőállomás használatának díját. Vannak olyan külföldi példák is (Texas, USA), hogy a közműszolgáltató éjszaka adja ingyen az áramot elektromos gépjárművek töltésének céljára. Magyarországon eddig egyes önkormányzatok, illetve a nagyobb villamosenergia-szolgáltatók létesítettek ingyenesen használható elektromos töltőket.

A fenti árazási módozatok értékelése mellett természetesen a fogyasztóknak azt is számításba kell venniük az elektromos gépjárművük megvásárlásakor, hogy az mennyi kWh energiát „fogyaszt” 100 km megtételekor. Illetve az is mérlegelendő – a környezetvédelmi szempontoktól függetlenül –, hogy az elektromos gépjármű magasabb vételára és a töltés költségei hogyan viszonyulnak a hagyományos gépkocsik költségeihez.”

Forrás:
Elektromos autótöltés árazása: melyik üzleti modell lesz a befutó?; Simon Gábor; Advocatus, DLA Piper; 2017. augusztus 29.

Budapest Településképi Arculati Kézikönyv

„…egyeztetési anyag…”

Forrás:
Budapest Településképi Arculati Kézikönyv; 2017. június 26. (pdf)

3D ingatlan-nyilvántartás – A jövő telekkönyve

„Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. A föld alatti és földfelszín feletti létesítmények – parkolóházak, közlekedési csomópontok, telekommunikációs infrastruktúra – azonosítása iránti igény növekedése ugyanis szükségszerűvé teszi a kétdimenziós rendszer háromdimenziósra cserélését.
Tradícionálisan az ingatlanjog és az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályrendszer rendkívül statikus és nem igazán tekinthető a jogi innováció színterének. Azonban az aktuális ingatlanfejlesztési trendek, valamint a föld alatti és földfelszín feletti – gyakran egymást fedő és keresztező – létesítmények (műtárgyak) azonosítása és nyilvántartása iránti egyre növekvő igény a magyar törvényhozást a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás magyarországi bevezetésére sarkallja, amelyre várhatóan 2020. január 1-jén kerül sor.

A 3D ingatlan-nyilvántartás szükségessége
Különösen a nagyvárosok ipari, kereskedelmi és lakóingatlanai iránti növekvő kereslet következtében az ingatlanfejlesztők a rendelkezésre álló földterület alatti és feletti tér egyre kiterjedtebb felhasználására törekszenek.

Ezen trend eredményeként a többszintű épületszerkezetek mellett a fejlesztők gyakorta többszintű közlekedési és szállítási csomópontokat és parkolóházakat építtetnek akár a földfelszín felett, akár az alatt, így biztosítva az épületek könnyű megközelítését. A földfelszín alatti és feletti tereket ezen kívül egyre gyakrabban veszik igénybe elektromos, víz- vagy gázvezetékek, valamint telekommunikációs infrastruktúra kiépítésére.

Mindez azzal járhat, hogy számos – egymást gyakran fedő és keresztező – létesítmény kerül elhelyezésre ugyanazon a telken. Ugyanakkor a jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer nem alkalmas az ilyen létesítmények vonatkozásában fennálló tulajdonjog és egyéb jog, illetőleg teher terjedelmének egyértelmű feltüntetésére.

Az ezen helyzetből adódó viták felmerülésének lehetősége nagymértékben ösztönzi a háromdimenziós (3D) objektumok (létesítmények) jogi elismerését, amely által lehetővé válna az ilyen földfelszín felett vagy alatt elhelyezkedő tárgyak (létesítmények) ingatlan-nyilvántartási és térképi adatbázisokban történő önálló feltüntetése és nyilvántartása. A háromdimenziós objektumok felett fennálló egyértelműen beazonosítható és elkülönülő tulajdonjog elismerése következtében ezen objektumok a gazdasági forgalomban hitelbiztosítékul szolgálhatnának, amely ösztönzőleg hatna a hitelnyújtásra és gazdasági növekedést eredményezne.

Jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer
A jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartás 1972-ben egységesített ingatlan-nyilvántartási rendszerként került bevezetésre. Az egységes adatbázis integrált formában ötvözi a kataszteri térképi adatbázist és az ingatlan-nyilvántartást és 1997 óta az egész ország területén elektronikusan elérhető.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény alapján az ingatlan-nyilvántartás egy olyan rendszer, amely tartalmazza a Magyarországon található összes földrészletet és egyéb önálló ingatlant, ideértve többek között épületeket, pincéket, föld alatti garázsokat és társasházi öröklakásokat is.

Geometriailag a magyar ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kétdimenziós, néhány kivételtől eltekintve. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a hazai ingatlan-nyilvántartási rendszerben nincs mód a valóságban háromdimenziós objektumok és azokon fennálló jogok ingatlan-nyilvántartási térképen való feltüntetésére; így többek között nincs lehetőség annak ingatlan-nyilvántartási feltüntetésére sem, hogy egy teher (például szolgalmi jog) egy többszintes épületnek csak az egyik emeletét, nem pedig a teljes épületet terheli. Ugyanis a földhivatal ilyen “körülhatárolt” terhet nem képes az épület tulajdoni lapjára bejegyezni.

Kvázi háromdimenziós esetek a jelenlegi ingatlan-nyilvántartásban
Az ingatlan-nyilvántartási rendszerünk kétdimenziós jellege ellenére találkozhatunk néhány kivételes esettel, amikor a földfelszín alatt vagy felett létesített objektumok és létesítmények az ingatlan-nyilvántartásba önálló ingatlanként kerülhetnek bejegyezésre.

Ilyen kvázi háromdimenziós eset például az egy társasházon belül elhelyezkedő lakások önálló ingatlanként, külön helyrajzi szám alatti nyilvántartása; ugyanakkor megjegyzendő, hogy ezen külön helyrajzi számok a társasház alatti földrészlet helyrajzi számából származtathatóak és kifejezetten ahhoz kapcsolódnak. Továbbá a társasházi lakások geometriai jellemzőit – a társasház létesítésekor a földhivatalhoz benyújtandó – társasházi alapító okirat, valamint a társasház valamennyi szintjéről készített méretarányos kétdimenziós alaprajz tartalmazza.

Ezen túlmenően a jelenlegi szabályozás lehetőséget nyújt egyes föld alatti létesítmények (pincék, garázsok stb.) külön helyrajzi szám alatti nyilvántartására is, feltéve hogy a létesítmények közeli kapcsolatban állnak az adott földrészlettel.

Fontos kiemelni, hogy e néhány kivétel ugyanakkor továbbra is a kétdimenziós ingatlan-nyilvántartási térképen kerül megjelenítésre, így azok nem nyújtanak teljeskörű megoldást az
ingatlanfejlesztési trendek fentiekben említett kihívásaira.

A 3D ingatlan-nyilvántartás tervezett bevezetése
Az ingatlanfejlesztők és az egész országot behálózó infrastruktúrával rendelkező közműtársaságok irányából jelentkező erősödő nyomás hatására a magyar jogalkotó 2012. májusában új földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt fogadott el. E törvény előrevetíti a 3D ingatlan-nyilvántartás koncepcióját azzal az elsődleges céllal, hogy meghatározza az állam alapfeladatait egy olyan háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási rendszer jövőbeni bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges jogi és műszaki követelmények kidolgozását illetően, amelyben az ingatlanok és egyéb háromdimenziós objektumok, valamint az azokhoz kapcsolódó jogok pontosan azonosíthatóak és önállóan bejegyezhetőek. Ezen 3D ingatlan-nyilvántartás bevezetését a jelenlegi szabályozás 2020. január 1-jére teszi.

A 3D ingatlan-nyilvántartás koncepciójának rögzítése, valamint az azzal kapcsolatos általános követelmények meghatározása mellett az új törvény iránymutatást ad a háromdimenziós ingatlanok fogalmi meghatározása tekintetében is, amely a 3D ingatlan-nyilvántartás bevezetésével szükségképpen bekerül az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénybe. A törvényben előrevetített fogalom alapján azon földfelszín alatti és feletti műtárgyak, létesítmények és építmények tekinthetőek önálló ingatlanoknak és jegyezhetőek be az ingatlan-nyilvántartásba külön tulajdoni lapon, amelyek minden részén azonosak a tulajdoni (vagyonkezelői) viszonyok.

Előreláthatólag a 3D ingatlan-nyilvántartás a hazánkban jelenleg is létező keretrendszerben kerülne működtetésre. Erre tekintettel a bevezetéshez szükséges jogi és geometriai feltételeket – az adatok közötti esetleges ellentmondás elkerülése érdekében – egyszerre szükséges kidolgozni és bevezetni.

A megvalósítás kihívásai
A 3D ingatlan-nyilvántartás zökkenőmentes bevezetése érdekében bizonyos kérdések még válaszra várnak. Ide tartozik többek között a megfelelő műszaki feltételek létrehozása, a 3D földmérési és térképészeti eljárások jogszabályi kereteinek lefektetése, valamint a jelenleg két dimenzióban működő infrastruktúra új, 3D módszerre adaptálása.
Ezen túlmenően a 3D objektumok jogi terei közötti kapcsolódásokat, átfedéseket és keresztezéseket és az ezekkel összefüggésben keletkező jogokat mind jogilag, mind műszakilag le kell modellezni.

Mindemellett komoly kihívást jelent a számos földrészlet felszíne alatt illetőleg felett áthaladó 3D létesítmények külön helyrajzi számmal történő ellátása is (pl. közműlétesítmények, alagutak és telekommunikációs vezetékek), hiszen ezen létesítmények a felszínen általában több földrészletet érintenek, így azok nem kapcsolhatóak egyértelműen egyetlen meghatározott földrészlethez (ellentétben a társasházi lakásokkal).

Végül, az ingatlan-nyilvántartás egységes jellege miatt a szükséges jogi és műszaki előfeltételek előkészítése sokkal bonyolultabb, mivel az ingatlan-nyilvántartásba bevezetendő 3D kataszteri térképadatoknak meg kell egyeznie a már létező 2D kataszteri térképekkel és tulajdoni lapokkal is.

Mi várható a jövőben?
Tekintettel az aktuális ingatlanfejlesztési trendekre és a földfelszín alatt vagy felett elhelyezkedő létesítmények, valamint az ezekre vonatkozó tulajdonjog és egyéb jogok jelenlegi nyilvántartásával kapcsolatos nehézségekre, a 3D ingatlan-nyilvántartás bevezetése elkerülhetetlen. Ugyanakkor kétdimenziós jellege miatt a hagyományos magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy szimbiózisban kerüljön működtetésre a jövő háromdimenziós térképi adatbázisával.

A hiányosságok ellenére megvalósíthatónak tűnik a 3D ingatlan-nyilvántartás hazai bevezetése az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályrendszer folyamatban lévő felülvizsgálatát követően figyelemmel a hazai ingatlan-nyilvántartás többfunkciós jellegére és arra, hogy az már most is tartalmaz háromdimenziós jellegű ingatlanokat (mint például a társasházi lakások) és elháríthatatlan műszaki akadályok nem állnak az új rendszer útjában.

A jogi háttér felülvizsgálata folyamán sort kell keríteni a háromdimenziós térképi adatbázissal megbirkózni képes jogi környezet részletszabályainak kidolgozására és vitájára, amely folyamat kivételes lehetőséget biztosíthat az érdekelteknek arra, hogy hatással legyenek a jövő ingatlan-nyilvántartását szabályozó jogi keretrendszer egyes kérdéseire.”

Forrás:
3D ingatlan-nyilvántartás – A jövő telekkönyve; Boncok Bettina, Kui Szilárd; Advocatus, DLA Piper; 2017. ausgusztus 23.

Törvények, rendeletek

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tájékoztatói ügykezelői és közszolgálati alap- és szakvizsgákról

„

  • A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tájékoztatója az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről
  • A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tájékoztatója a közigazgatási alapvizsga követelményrendszeréről
  • A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tájékoztatója a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről

”

Forrás:
Hivatalos Értesítő.; 2017. évi 42. szám; 2017. augusztus 31.; 4212-4242. oldalak (pdf)

Az Electool Közbeszerzési Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről

„…Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az Electool Közbeszerzési Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság államot megillető társasági részesedése felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összessége gyakorlójának 2020. december 31-ig a Miniszterelnökséget jelölöm ki.

2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 18 órakor lép hatályba…”

Forrás:
Az Electool Közbeszerzési Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről; Magyar Közlöny; 2017. évi 133. szám; 2017. augusztus 22.; 18560. oldal (pdf)

Tájékoztató a pilóta nélküli légijárművek (drónok) használatának szabályairól

Forrás:
Tájékoztató drón használat szabályairól; Közlekedési Hatóság, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. augusztus 30. (pdf)

1567/2017. (VIII. 28.) Korm. határozat a NAV 2.0 A Megújulás Stratégiai Programjának Cselekvési Tervéről

„A Kormány
1. elfogadja a NAV 2.0 A Megújulás Stratégiai Programjának Cselekvési Tervét (a továbbiakban: Cselekvési Terv);

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a Cselekvési Terv megvalósításához 2017. évben szükséges 4 milliárd forint fejlesztési forrásnak a központi költségvetés XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezetében történő biztosításáról;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: felmerülés ütemében

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy készítsen jelentést a Kormány számára a Cselekvési Terv előrehaladásáról és a 2017. évi feladatok végrehajtásáról, továbbá számoljon be a Cselekvési Terv végrehajtása érdekében elvégzendő további feladatokról.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2018. március 31.”

Forrás:
1567/2017. (VIII. 28.) Korm. határozat a NAV 2.0 A Megújulás Stratégiai Programjának Cselekvési Tervéről; Nemzeti Jogtár
Magyar Közlöny; 2017. évi 136. szám; 2017. augusztus 28.; 19361. oldal (pdf)

1568/2017. (VIII. 28.) Korm. határozat az elektronikus fizetési módok elterjedése érdekében javasolt lépésekről

„A Kormány
1. a bankkártya-elfogadó helyek számának bővítése érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a telepítési támogatás szabályozásának részleteit dolgozza ki,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. augusztus 31.

2. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (1) bekezdésében és 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 2400,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. Központi kezelésű előirányzatok cím, 1. Rendkívüli kormányzati intézkedések alcím terhére, az 1. melléklet szerint.
Az átcsoportosítás tekintetében
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal
Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2018. június 30…”

Forrás:
1568/2017. (VIII. 28.) Korm. határozat az elektronikus fizetési módok elterjedése érdekében javasolt lépésekről; Nemzeti Jogtár
Magyar Közlöny; 2017. évi 136. szám; 2017. augusztus 28.; 19362-19363. oldalak (pdf)

22/2017. (VIII. 25.) NFM utasítás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Internet Laboratóriumának működéséről

„…1. § Az utasítás hatálya a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által működtetett internetes laboratórium (a továbbiakban: IT laboratórium) által végzett ellenőrzésekre terjed ki.

2. § (1) Az egyes vizsgálatok lefolytatását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságának Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztályán (a továbbiakban: FSEF) kijelölt laborfelelősei végzik. Szükség szerint – például a vizsgált terület specialitására tekintettel – az ellenőrzésbe egyéb munkatárs is bevonható.
(2) A vizsgálatok névtelenségének biztosítása céljából minden vizsgálati készülék különálló, egyedi internet-hozzáféréssel rendelkezik.

3. § (1) Az ellenőrzést végző személyek feladata, hogy fogyasztóvédelmi szempontból rendszeresen figyelemmel kísérjék az internetes értékesítést végző honlapokat, applikációkat és azok működését. Amennyiben fogyasztói jogokat sértő weboldal észlelésére kerül sor, úgy ezen weboldal fogyasztóvédelmi hatósági eljárás megindításra alkalmas módon, a szükséges mellékletekkel együtt dokumentálásra kerül.
(2) A dokumentálást követően az FSEF gondoskodik a fogyasztóvédelmi hatósági eljárás megindítása céljából összeállított anyagnak – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 33/2014. (X. 10.) NFM utasításban meghatározott eljárási rend betartásával – az elsőfokú eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fogyasztóvédelmi hatóság részére való megküldés előkészítéséről…”

Forrás:
22/2017. (VIII. 25.) NFM utasítás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Internet Laboratóriumának működéséről; Nemzeti Jogtár
Hivatalos Értesítő; 2017. évi 41. szám; 2017. augusztus 25.; 4095-4101. oldalak (pdf)
Lásd még: 23/2017. (VIII. 25.) NFM utasítás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Internet Laboratórium által végzett próbavásárlások elszámolásáról; Nemzeti Jogtár
Hivatalos Értesítő; 2017. évi 41. szám; 2017. augusztus 25.; 4102-4108. oldalak (pdf)