Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. június 15-június 19.
  Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
• Operatív törzs a gazdaságvédelemért
  Tárgyszavak: adminisztratív terhek csökkentése, gazdaságpolitika, Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOP), kórházi adósságállomány, koronavírus-járvány — gazdasági hatások, közigazgatási egyszerűsítés, Magyarország, Varga Mihály
• Az új mindennapok szabályai
  Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország

Közigazgatás, politika

• Állandóság és megújulás a továbbképzésben – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
  Tárgyszavak: digitális oktatásügy, e-learning, Egyéni Tisztviselői Kompetenciamérési rendszer, közigazgatási felsőoktatás, közigazgatási továbbképzés, közszolgálati továbbképzés, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézet
• Fél évvel meghosszabbodnak a lejárt okmányok
  Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, okmányok, ügyintézés, veszélyhelyzet
• Automatikusan meghosszabbodnak az építési engedélyek
  Tárgyszavak: építési engedélyek, építésügyi igazgatás, koronavírus-járvány, Magyarország, veszélyhelyzet

Közigazgatási, politikai informatika

• Megmarad az e-receptek egyszerűsített kiváltási módja
  Tárgyszavak: digitális egészségügy, digitális recept, e-recept — szabályozás, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), Emberi Erőforrások Minisztériuma, koronavírus-járvány, Magyarország, távgyógyászat, telemedicina
• Digitális sorban állást segítő innováció a Magyar Vöröskeresztnél
  Tárgyszavak: digitális ügyfélkiszolgálás, Gulyás Tibor, Kardos istván, Magyar Vöröskereszt, Magyarország, szoftverfejlesztés
• Elindult a weboldal a budapesti Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kidolgozásába bekapcsolódó állampolgárok számára – ITS 2027
  Tárgyszavak: állampolgári részvétel, Budapest, digitális kormányzati szolgáltatások, Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS), közigazgatási stratégiák, közigazgatási társ-alkotás, Magyarország, önkormányzati informatika, önkormányzati webhelyek, urbanisztika, városfejlesztés
• Bemutatták a német kormány megbízásából fejlesztett kapcsolatkövető alkalmazást
  Tárgyszavak: adatvédelem, digitális kormányzati szolgáltatások, egészségügyi mobilalkalmazások, kapcsolatkövetés, koronavírus-járvány, mobilfejlesztés, Németország
• Azonnali fizetésen alapuló rendszert vezettek be a szegedi önkormányzatnál
  Tárgyszavak: Azonnali Fizetési Rendszer (AFR), Csongrád megye, digitális fizetési szolgáltatások, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, önkormányzati informatika, önkormányzati vállalatok, Szeged, SzegedPlay
• Hiánypótló térképi szolgáltatást indít év végétől a Lechner
  Tárgyszavak: 2014-2020, adatpolitika, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális térképészet, KÖFOP-1.0.0, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Magyarország, nemzeti téradat-infrastruktúra, Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép (NTA), térinformatika, uniós társfinanszírozású projektek
• Re-open EU: a Bizottság új honlappal segíti az EU-n belüli utazás és idegenforgalom biztonságos újraindítását
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Európai Unió, idegenforgalmi informatika, koronavírus-járvány, központi közigazgatási webhelyek, kulturális örökség digitalizálása, turisztikai informatika, utazási információk

Informatika, távközlés, technika

• A Facebook nem szeretne hatalmat gyakorolni, ki akar maradni a politikai vitákból
  Tárgyszavak: álhírek, digitális platformok szabályozása, Facebook, közösségi média, Mesterséges Intelligencia (MI) — politika, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás, technológiai fejlődés — társadalmi-gazdasági hatásai, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
• Hatékonyabb kommunikáció Magyarország legforgalmasabb vasútvonalain – Sikeresen befejeződött a magyarországi GSM-R hálózat kiépítésének első fázisa
  Tárgyszavak: 2014-2020, Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer (ERTMS), Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS), fejlesztéspolitika, GSM-R, IKOP-2.1.0, közlekedési informatika, mobilkommunikáció, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, uniós társfinanszírozású projektek, vasúti informatika

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. június 22.
  Tárgyszavak: digitális diplomácia, digitális kormányzati szolgáltatások, Egyesült Államok, Európai Digitális Diplomáciai Hálózat, Európai Unió, geopolitika, India, Kína, koronavírus-járvány, Németország, puha hatalom, soft power
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. június 15-június 19.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• A közigazgatás digitális átalakulásának hatásvizsgálata az Európai Unióban
  Tárgyszavak: digitális átalakulás (DX), digitális innováció, digitális kormányzat, közigazgatás-tudomány, szervezés- és vezetéstudomány
• FinTech: újgenerációs pénzügyi technológiák (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga)
  Tárgyszavak: digitális gazdaság, digitális pénzügyek, fintech, Magyarország, újgenerációs pénzügyi technológiák
• Az európai zöld megállapodás (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga)
  Tárgyszavak: éghajlati válság, Európai Unió, európai zöld megállapodás, fenntartható fejlődés
• A számontartott nemzet címmel exkluzív térképalbumot ad ki a KSH és a KSH Könyvtár
  Tárgyszavak: gazdaságtörténet, közigazgatás története, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), KSH Könyvtár, Magyarország, népesedés története, térképészet

Törvények, rendeletek

• Kormányhatározat a 2020–2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiáról
  Tárgyszavak: 2014-2020, automatizált döntéstámogatás, digitális kormányzati szolgáltatások, fejlesztéspolitika, integrált kockázatkezelési rendszer, Jó Állam Mutatók, Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP), közigazgatási korrupció, Magyarország, Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, Nemzeti Védelmi Szolgálat, uniós társfinanszírozású projektek

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. június 15-június 19.

2020. június 16.

281/2020. (VI. 16.) Korm. rendelet a határátlépésre vonatkozó különös szabályokról szóló 263/2020. (VI. 6.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzet Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 143. szám; 2020. június 16.; 3640. o. (PDF)

2020. június 17.

2020. évi LVII. törvény a veszélyhelyzet megszüntetéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 144. szám; 2020. június 17.; 3652. o. (PDF)

2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 144. szám; 2020. június 17.; o. (PDF)

282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3767. o. (PDF)
Lásd még: 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről

283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a járványügyi készültség bevezetéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3767. o. (PDF)

284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3768-3794. o. (PDF)

285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3795. o. (PDF)

286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3795-3796. o. (PDF)

287/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet az egészségügyi készlet állagának megóvása érdekében szükséges intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3797-3798. o. (PDF)

288/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet az ellenőrzött bejelentés alkalmazásából kizárt ügyek meghatározásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3799. o. (PDF)

289/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök meghatározásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3800-3801. o. (PDF)

290/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a munkahelyvédelmi bértámogatással kapcsolatos egyes kérdésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3802. o. (PDF)

291/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3802-3806. o. (PDF)

292/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal kapcsolatban nagykövetségek kijelöléséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3807. o. (PDF)

293/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3807-3809. o. (PDF)

16/2020. (VI. 17.) BM rendelet a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal kapcsolatos eljárásról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3810. o. (PDF)

21/2020. (VI. 17.) EMMI rendelet egyes, az emberi erőforrások minisztere feladatkörébe tartozó miniszteri rendeleteknek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3811-3813. o. (PDF)

7/2020. (VI. 17.) IM rendelet a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendeletnek és az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő módosításáról szóló 3/2020. (IV. 21.) IM rendeletnek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3813-3814. o. (PDF)

19/2020. (VI. 17.) ITM rendelet a veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos egyes közlekedési képzésekkel összefüggő szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3816-3817. o. (PDF)

9/2020. (VI. 17.) KKM rendelet a járványügyi készültségi időszakban nemzetközi viszonosság alapján belépésre jogosultság, valamint a korlátozott sávban történő határátlépés körébe tartozó államokról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3818. o. (PDF)

1324/2020. (VI. 17.) Korm. határozat a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozat visszavonásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3819. o. (PDF)

1325/2020. (VI. 17.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat egészségügyi dolgozókra való alkalmazásának felfüggesztéséről szóló 1103/2020. (III. 14.) Korm. határozat módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3819. o. (PDF)

41/2020. (VI. 17.) ME határozat a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvény, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, valamint a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló 2020. évi LX. törvény hatálybalépéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 145. szám; 2020. június 17.; 3820. o. (PDF)

2020. június 19.

Az agrárminiszter 20/2020. (VI. 19.) AM rendelete a koronavírus járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről
Magyar Közlöny; 2020. évi 147. szám; 2020. június 19.; 3838-3840. o. (PDF)

Az agrárminiszter 23/2020. (VI. 19.) AM rendelete a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus világjárvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nagyvállalatokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében az agrárgazdasághoz kapcsolódó hitel- és garanciakonstrukciókkal kapcsolatos intézkedésekről
Magyar Közlöny; 2020. évi 147. szám; 2020. június 19.; 3857-3860. o. (PDF)

Operatív törzs a gazdaságvédelemért

„…– Megszűnt a veszélyhelyzet, véget ért idehaza a járvány első hulláma. A március óta eltelt időszak történései több különböző mutatóval, mérőszámmal is leírhatók, ilyen például a kiadások összesítése. Mennyit költött az állam eddig a vírus elleni védekezésre?
– Hamar egyértelművé vált, hogy az anyagi erőforrásokat két területre kell összpontosítanunk. Mindennél fontosabb az emberéletek megóvása, így az egészségügyi jellegű kiadások fedezésére a kormány kialakította a járvány elleni védekezési alapot. Gondolni kellett ugyanakkor a gazdaság, a munkahelyek megóvására is, ami szintén komoly összegeket igényelt, ezért jött létre a gazdaságvédelmi alap. A járvány elleni védekezési alapba 633 milliárd forintot irányítottunk, ebből eddig 480 milliárdot használtunk fel. Az alapból fedeztünk minden egészségügyi beszerzést, így például a maszkok, a védőfelszerelések és a lélegeztetőgépek megvásárlását, de egyebek mellett a kiskunhalasi járványkórház felépítésének költségeit is. A gazdaságvédelmi alap 923 milliárd forintjából eddig 904 milliárdot használtunk fel, egyik részét a munkahelyek megóvására, másik részét új beruházások támogatására fordítottuk. Hozzáteszem: ezek csupán a legszűkebb értelemben vett védekezési kiadások, az összegben nincs benne például az ideiglenes adó- és járulékkedvezmények, -mentességek költsége vagy éppen a hitelmoratórium hatása. Csak az utóbbi 2000 milliárd forintot hagy azoknál az adósoknál, akik úgy döntöttek, hogy nem fizetik idén hitelüket. Összességében 9000 milliárd forintot, a bruttó hazai termék, a GDP húsz százalékát fordítjuk a válság egészségügyi és gazdasági hatásainak kezelésére.
…
– Szakértők szerint ősszel jöhet – ha jön egyáltalán – a vírus második hulláma. Milyen tartalékokkal készülnek egy esetleges újabb járványidőszakra?
– A jövő évi költségvetésben is elkülönítettünk két alapot. A gazdaságvédelmi 2500 milliárd forintos lesz. Ebből a tételből folytatjuk az idén megkezdett programokat, és olyan beruházásokat – sok más mellett útfelújításokat – finanszírozunk majd, amelyek munkahelyeket teremtenek, megrendelést garantálnak a hazai cégeknek. A 2021-es egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap 3000 milliárd forintot tartalmaz. Az összeg nemcsak a szükséges egészségügyi készletek és gépek beszerzésének költségeit fedezheti, hanem – az ágazat dolgozóinak béremelése mellett – különféle egészségügyi beruházások ráfordításait is. A tervünk ugyanis az, hogy megszüntetjük Magyarország kiszolgáltatottságát, ehhez pedig az kell, hogy a legfontosabb eszközöket, készülékeket a jövőben a hazai gyártók is kellő mennyiségben előállíthassák.

– Ön éppen a válság kirobbanása előtt foglalkozott részleteiben is a folyton újratermelődő kórházi adósságok ügyével, hiszen több tucat olyan céggel tárgyalt, amely nem kapta meg időben valamely egészségügyi intézménytől a leszállított áru ellenértékét. Hogyan lehet elejét venni annak, hogy állandóan adósságot halmozzanak fel a kórházak?
– Nyilvánvaló, hogy az eddigi helyzet nem tartható fenn. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy a kórházak adósságát az állam átvállalta, akár még meg is emelte az egészségügyi intézmények rendelkezésére álló összeget, ám a probléma nem szűnt meg: évről évre újabb több tíz milliárdos adósság keletkezett. Eljött az idő arra, hogy átalakítsuk a struktúrát, ennek mikéntjét a belügyminiszter és az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője dolgozza ki. A kérdéshez azonban annyit hozzá kell tennem, hogy a kórházi adósságok rendszeres kialakulása alapvetően torzította az egészségügyi beszállítók piacát. Kiszorultak például olyan kisebb magyar vállalkozások, amelyek nem tudtak hosszú hónapokat várni a pénzükre. Terveink között szerepel az egészségügyi beruházások támogatása, ami ezen a helyzeten is változtathat. A beszállítókkal folytatott év eleji tárgyalásainkon közel negyven olyan vállalkozással kerültünk kapcsolatba, amelyek most bővítik kapacitásukat vagy éppen új szereplőként jelennek meg a jövőben.
…
– Idén számíthatnak az idősek az év végén valamilyen extra juttatásra?
– A kérdésre korai lenne válaszolni, még csak júniust írunk, ebből a szempontból pedig a szeptemberi, októberi adatok számítanak lényegesnek. Azt ugyanakkor rögzítenem kell, hogy számításaink szerint idén zsugorodni fog a magyar gazdaság, mégpedig nagyjából három százalékkal. A költségvetési hiány – a korábbi évekkel ellentétben – három százalék felett lesz: 3,8 százalékkal számoltunk, de megeshet, hogy a mutató ezt is meghaladja végül. Államadósságunk szintén növekedhet, az év végére újra a GDP hetven százaléka fölé emelkedhet. Ilyen helyzetben elsősorban a munkahelyek megtartására, a gazdaság stabilizálására összpontosíthatunk.
…
– Ez azt is jelenti, hogy pillanatnyilag nincs napirenden az egy számjegyű szja, vagyis az, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát tíz százalék alá csökkentsék?
– …Az egy számjegyű szja-ról nem tettünk le, szerepel a hosszú távú terveink között. Jelenleg azonban a gazdaság újraindítása a legfontosabb. A hazai vállalkozások helyzetének javításáért ugyanakkor érdemi lépéseket teszünk, létrehozzuk például a gazdaságvédelmi operatív törzset, rövid elnevezéssel a GOP-ot.

– Mi lesz ennek az új szervezetnek a feladata, és kik lesznek a tagjai?
– A GOP – amely már a jövő héten megtarthatja alakuló ülését – nyolc-tíz állami hatóság, szervezet, például az adóhivatal, a fogyasztóvédelem és az államkincstár képviselőit tömöríti majd. Azért éppen őket, mert a GOP azt a feladatot kapja, hogy azonosítsa és számolja fel azokat az adminisztratív szabályokat, amelyek fékezik az újraindítást, akadályozzák a vállalkozások tevékenységét, megnehezítik a hétköznapi ügymenetet. Azt tapasztaljuk, hogy a magyar közigazgatás nemegyszer fékező erőt jelent, nem pedig előre lendítő tényezőt.

– Kissé erős kifejezés, bár a hazai vállalkozások legnagyobb része bizonyára egyetért önnel.
– Előfordul, hogy a közigazgatás szereplői belekényelmesednek helyzetükbe, és úgy gondolják, a dolgok megfelelően haladnak, nem kell semmin változtatni, minden maradjon így. A nemzetközi kimutatások ugyanakkor arról árulkodnak, hogy versenyképességünk javításában vannak még lehetőségek. Ötszázalékos gazdasági növekedést céloztunk meg, ehhez pedig, bár fontosak, de önmagukban nem elegendők az akár ezermilliárdos állami támogatások. El kell végezni az aprómunkát, létkérdés, hogy a gazdaságot gátló adminisztratív szabályokat kiiktassuk. Ez lesz a GOP feladata…”

Forrás:
Operatív törzs a gazdaságvédelemért; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2020. június 20.

Az új mindennapok szabályai

„”

Forrás:
A járvány második hulláma már enyhébb lehet; Szilágyi Anna; Magyar Nemzet; 2020. június 19.

Közigazgatás, politika

Állandóság és megújulás a továbbképzésben – Nemzeti Közszolgálati Egyetem

„A módszertani újítások és a bevezetett szolgáltatások bemutatására az elmúlt évek fejlesztései alapján egy tematizált programkatalógus készült az NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézetében. A dokumentum – amelyet valamennyi tisztviselőhöz és minisztériumi vezetőhöz eljuttatnak – egy helyen nyújt részletes leírást a közszolgálati továbbképzési programokról, a szakirányú továbbképzési szakokról, az önfejlesztési lehetőségekről, továbbá a közigazgatási szakmai anyaggal bővített, nyelvvizsgára felkészítő, valamint az új szervezetfejlesztési, vezetői készségfejlesztő programokról és szolgáltatásokról. A témáról Klotz Balázzsal, az intézet igazgatójával beszélgettünk a Bonum Publicum legutóbbi számában.

Milyen tartalmi és módszertani újítások történtek az elmúlt időszakban a továbbképzési rendszerben?

A tartalmi újítások magja az Egyéni Tisztviselői Kompetenciamérési rendszer, amely szakértő tisztviselők munkája eredményeképpen jött létre. Ennek az a jelentősége, hogy a tisztviselőknek lehetőségük nyílik kompetenciáik felmérésére egyrészt önértékeléssel, másrészt gyakorlati feladatok megoldásán keresztül, így pontos képet kaphatnak a különböző közszolgálati, személyes vagy vezetői kompetenciáik jártassági szintjéről. Az éves képzési terv elkészítésekor így a számukra leginkább megfelelő fejlesztést nyújtó képzési programokat tudják felvenni, amelyeket egyébként a ProBono-rendszer is felajánl számukra. Programkínálatunk tehát a kompetencianómenklatúrához illeszkedik, a képzések pedig olyan technikai-módszertani megoldásokkal bővültek, mint például a videóprezentáció, a szimuláció, az oktatófilm, az e-szeminárium, illetve az egyéni és csoportos tutorálás. Az ismeretek elsajátítását esettanulmányok, önálló interaktív feladatok, átfogó kérdések, jogesetek teszik izgalmassá.

Mennyire vannak felkészülve a továbbképzés szereplői a „digitális oktatásra”?

A közszolgálati továbbképzésben 2014 óta alapvetően e-learninges módszertanú programokkal oktatunk, amely észszerű és célszerű megoldás is egyben. 151 képzésünkből 121 e-learning képzés, ez tehát mintegy 80 százalékos arányt jelent. Az általunk képzett 75 ezer tisztviselő eredményes oktatása nyilvánvalóan a tantermi keretek közül kilépve valósítható meg. A visszajelzések a rendszer sikerességéről tanúskodnak. A tisztviselők tehát egy már régóta stabilan működő, de folyamatosan fejlesztett e-keretrendszerben végzik el a képzéseket, az újonnan kialakított szolgáltatásokat azonban a jelenleg ismert és népszerű közösségi oldalak működési elve szerint építettük fel, így segítve a megismerést és az eligazodást. Mindig is hitelességünk egyik kulcsaként tekintettünk az oktatók kiválasztására és fejlesztésére, amelynek érdekében az új képzési formák, módszertanok bevezetésekor külön képzéseket is szerveztünk. A jelenléti képzések szerepét ugyanakkor nem alábecsülve a tapasztalatok, a szakmai érvek és az új kihívások mentén az ideális egyensúly megteremtésére törekszünk az e-learning képzések dominanciája mellett. Blended learning képzéseink e-learning része a tudás szemléletes, gyakorlatias átadására fókuszál, míg a jelenléti része főként az esetgyakorlatok, a szituációs helyzetek terepe. Így ötvözzük a lehetőségeket, és sokszorozzuk a hatékonyságot.

Miért pont az NKE? – teszik fel a kérdést a kiadványban. Mi az igazi előnye és unikuma ennek a képzésnek?

2012 óta az Nemzeti Közszolgálati Egyetem felel a közszolgálati továbbképzési rendszer tartalmi és módszertani fejlesztéséért, megújításáért. Ez idő alatt rengeteg tapasztalat és számos jó gyakorlat gyűlt össze. A közigazgatás hatékonyságának növelése érdekében az egyéni fejlesztési igényekre is reagáló, feladat- és gyakorlatorientált képzéseket dolgoztunk ki. Mindemellett pedig olyan oktatói-szakértői bázis alakult ki, amely egyfajta biztosíték a minőségre, a naprakészségre és a fejlődésre. A technológiai-informatikai háttér, illetve a hálózati és kommunikációs kapacitások bővítése, továbbá az e-learning-gyártás szintén a legújabb elvárásoknak megfelelve valósult meg. Olyan komplex továbbképzési rendszerről van szó tehát, amely a gyakorlatra, az élményszerűségre helyezi a hangsúlyt, mérhető fejlődést biztosít, és motivál a tanulásra. Ugyanilyen fontos, hogy a professzionális oktatói-szakértői bázis révén egyúttal a szakszerű, pontos, aktuális tartalomra is garanciát jelent.

Mire számíthatnak azok, akik most, a járványügyi helyzet idején jelentkeznek?

A járványhelyzet a továbbképzési rendszert csekély mértékben befolyásolja. A kínálat kisebb részét képező jelenléti képzéseket természetesen nem tudjuk megtartani, ám ahol lehetőség nyílik – például a közigazgatási vizsgákra felkészítő kurzusok esetében –, videó-előadásokkal váltjuk ki azokat. A legtöbb képzés már e-learninges keretek között zajlik, így alapvetően nem észlelnek változást a tisztviselők. Bár a jelen helyzetre senki, így mi sem számítottunk, mégis tudatos lépés volt részünkről, hogy korábban is már eleve az online oktatási módszerek felé nyitottunk. Ezek előnyei maguktól értetődőek: a tisztviselők nincsenek helyhez és időhöz kötve, hanem maguk határozhatják meg a tanulási folyamat ütemezését, és megtapasztalhatják az élményszerű tanulás örömét.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói is hozzáférhetnek ezekhez a továbbképzési anyagokhoz? Ajánlhatók-e számukra is ezek a képzések?

Az e-learning tananyagaink a távoktatási munkarendre való áttérést követően az egyetemi hallgatók számára a Ludovika Egyetemi Kiadó honlapján hozzáférhetőek egy egyszerű regisztrációt követően. A kurzusok témái a közszolgálat klasszikus területei mellett (hatósági ügyek, közpénzügyek, jog és közigazgatás) a digitális világ (blockchain, e-hitelesítés, kibervédelem) és a kompetenciafejlesztés (együttműködés, csapatépítés, asszertivitás) területeit is széleskörűen átfogják. Jóllehet ezek a tananyagok nem képezik a számonkérés részét, mégis érdekesek a hallgatók számára, hiszen az ismeretek feldolgozása interaktív keretek között történik, segítve a hallgatók tudásának elmélyítését és rendszerezését.”

Forrás:

Állandóság és megújulás a továbbképzésben; Zavodnyik Blanka; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. június 15.

Fél évvel meghosszabbodnak a lejárt okmányok

„ A kormány száznyolcvan nappal meghosszabbította a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, vagy annak megszűnését követően 15 napon belül lejáró okmányok érvényességét. Az erről szóló törvényjavaslat elfogadásával egyéb jelentős könnyítések is életbe lépnek, amelyek nem csak a kényelmes, hanem a hatékonyabb és gyorsabb ügyintézést szolgálják.

A koronavírus járvány elleni eredményes védekezés részeként a kormány meghosszabbította a veszélyhelyzet alatt lejáró okmányok érvényességi idejét annak érdekében, hogy a járvány ideje alatt csökkentse az ügyfélszolgálaton a személyes találkozások számát. A bevezetett intézkedések eredményeként kormányablakok ügyfélforgalma a veszélyhelyzet ideje alatt mintegy 2,4 millióval kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában.

Az állampolgárok kényelme, továbbá az ügyfél-ügyintéző találkozások további csökkentése érdekében Magyarország Kormánya minden, a magyar hatóságok által kiállított, a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, valamint a veszélyhelyzet megszüntetését követő 15 napon belül lejáró hivatalos okmány érvényességi idejét a veszélyhelyzet megszűnését követő 180 napig meghosszabbítja. Ez azt jelenti, hogy a 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejáró okmányok Magyarország területén 2020. december 15-ig érvényesek. Az intézkedés vonatkozik a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idejére is, azonban a letelepedési, tartózkodási, bevándorlási engedélyekre ettől eltérő szabályok vonatkoznak. A veszélyhelyzet ideje alatt több mint 660 ezer okmány érvényessége járt le, azonban az új kormányrendeletnek köszönhetően így kellő idő áll az állampolgárok rendelkezésére, hogy kényelmesen intézhessék okmányaikkal kapcsolatos ügyeiket.

Jelentős könnyítés továbbá, hogy a legtöbb elkészült okmányt – a veszélyhelyzet lejártát követően is – postai úton kézbesítik az ügyfeleknek, azokért tehát nem szükséges bemenni kormányablakokba.

Annak érdekében, hogy kevesebb alkalommal legyen szükség a kormányablakok felkeresésére, a kormány a vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyintézést is egyszerűsíti. A jövőben például már a vezetői engedély kiállítására irányuló adatlappal is lehet Magyarországon járművet vezetni az új jogosítvány kézhezvételéig, de legfeljebb 30 napig. Ennek köszönhetően az ügyfelek a lejárt okmányukat már az igénylés alkalmával le tudják adni, ehhez nem kell ismét befáradniuk a kormányablakba.

Támogatva a vidéken és a kistelepüléseken élő állampolgárok ügyintézését újra indulnak a mobil Kormányablak buszok. A szolgáltatással, valamint a menetrendekkel kapcsolatos aktuális információk a kormanyablak.hu oldalon érhetők el, így az ügyfelek előre tervezhető módon, akár helyben is intézhetik a kormányablak ügyfélszolgálatokon intézhető ügyeiket.”

Forrás:
Fél évvel meghosszabbodnak a lejárt okmányok; Miniszterelnökség; 2020. június 19.

Automatikusan meghosszabbodnak az építési engedélyek

„ A gazdaság újraindítása és a koronavírus-járvány következményeinek mérséklése érdekében meghozott kormányzati intézkedések sorába illeszkedve automatikusan meghosszabbodnak a veszélyhelyzet ideje alatt, illetve a veszélyhelyzet végétől számított fél éven belül lejáró építési engedélyek.

Az Országgyűlés 2020. június 16-án elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, amely számos, építési tevékenységgel kapcsolatos adminisztratív enyhítést rögzít, ezzel is segítve a szektor résztvevői, így az építőipari beruházók, építési vállalkozások számára az újraindulást, meglévő munkavállalóik megtartását és új munkahelyek teremtését. Az új enyhítések célja, hogy a járványhelyzet ideje alatt lelassult, esetleg abbamaradt beruházások a lehető leggyorsabban, fölösleges adminisztrációs terhek nélkül folytatódhassanak, illetve újraindulhassanak.

Azok az elvi építési keretengedélyek, valamint végleges építési, telepítési vagy bontási engedélyek, amelyeknek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben járt le, külön erre irányuló kérelem nélkül is, automatikusan meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított egy évvel, azaz 2021. június 18-ig. Azok az engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított egy évvel hosszabbodnak meg.

Hasonló enyhítések vonatkoznak az egyes örökségvédelmi tárgyú hatósági engedélyekre is. Így azon régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben járt le, külön kérelem hiányában is meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 365 nappal, illetve azok az engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel automatikusan meghosszabbodnak. Ugyanez a változás érvényes a vasúti törvény és a villamos energiáról szóló törvény alapján kiadott építési engedélyekre is.

Az érvényesség automatikus kitolódásától függetlenül a későbbiekben az ügyfél is kérelmezheti az engedély további meghosszabbítását, amennyiben erre a veszélyhelyzet előtt megszokott módon jogszabályi szerinti lehetősége van.”

Forrás:
Automatikusan meghosszabbodnak az építési engedélyek; Miniszterelnökség; 2020. június 19.

Közigazgatási, politikai informatika

Megmarad az e-receptek egyszerűsített kiváltási módja

„A telemedicinális ellátások lehetősége is megmarad a veszélyhelyzet után is, a telemedicinás ellátás az EESZT-ben rögzített ellátási eseményként jelenik meg.

Az Országgyűlés döntése értelmében a veszélyhelyzet megszűnését követően is – időkorlát nélkül – megmarad az e-receptek egyszerűsített kiváltási módja, amelyhez a beteg taj-számának megadása mellett a kiváltó személyazonosságának hitelt érdemlő igazolására van szükség – közölte az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint a telemedicinális ellátások lehetősége is megmarad a veszélyhelyzet után is, így az ellátás sajátosságait és orvosszakmai indokoltságát figyelembe véve továbbra is lehet a beteg távollétében előszűrést végezni, diagnózist vagy terápiás javaslatot felállítani, távmonitoringot folytatni, gyógyszert rendelni, vagy védőnői gondozást ellátni távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.

Kitértek arra is: az Országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszűnését követő időszakra vonatkozó speciális jogszabályi rendelkezéseket. Ezek között több az egészségügyi ellátást érintő változás, az Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) korábbi szabályozását módosítja. Így a telemedicinás ellátás az EESZT-ben rögzített ellátási eseményként jelenik meg.

A most elfogadott szabályozás a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig van érvényben, azonban felhatalmazó rendelkezés biztosítja a kormánynak annak lehetőségét, hogy szükség szerint rendeletben szabályozza a telemedicinális ellátások feltételeit – áll a közleményben.”

Forrás:
Megmarad az e-receptek egyszerűsített kiváltási módja; Weborvos.hu; 2020. június 19.

Digitális sorban állást segítő innováció a Magyar Vöröskeresztnél

„ Digitális sorban állást vezet be a Magyar Vöröskereszt a véradásnál, illetve az egészségügyi vizsgáztatásnál egy díjazott szoftver támogatásával – jelentették be csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a hazai innovációs szektor jól teljesített a koronavírus-járvány elleni védekezés során, a többi között járványmatematikai modell kidolgozásával, vagy a maszkgyártás beindításával.

Ezt az is mutatja, hogy az Európai Unió #EuvsVirus elnevezésű innovációs versenyén, amelyen 20 ezer aspiráns vett részt, két fődíjat és négy egyéb díjat is elhoztak magyar vállalkozások.

A díjazottak egyike a Linistry Zrt., amely éppen a digitális sorban állást kidolgozó innovációjáért kapta az elismerést – mondta a politikus.

Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója arról szólt: a járvány idején nagyon fontossá vált, hogy az egészségügyi kockázatokat csökkentő szolgáltatásokat vezessenek be.

Ez különösen érvényes két legnagyobb ügyfélforgalmú tevékenységükre, a véradásra és a jogosítvány megszerzéséhez szükséges egészségügyi vizsgáztatásra, mert a biztonságos környezettel egyaránt óvják saját munkatársaikat és ügyfeleiket is.

Ezt a biztonságot erősíti a digitális sorban állás lehetősége is – vélekedett a főigazgató.

Kövesdán Gyula a Linistry Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a kutatások szerint egy ember életében mintegy fél évet tölt el tétlen sorban állással.

Ezt az időt csökkentheti jelentősen az a szoftver, amelynek alkalmazásával az üzleti felhasználók forgalomnövekedést érhetnek el – mondta a vezérigazgató.

A szoftver gyakorlatilag egy digitális sorszámhúzó, ám a felhasználónak nem kell az ügyintézés helyszínére elmennie a sorszánért, hanem a szoftver segítségével letöltheti azt, majd a programban nyomon követheti, hogy várhatóan mikor kerül sorra, és erről értesítést is kap.

Vagyis azt az időt, amelyet a helyszínen tétlen várakozással töltene el, másra fordíthatja.”

Forrás:
Digitális sorban állást segítő innováció a vöröskeresztnél; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. június 18.
Lásd még: Linistry Zrt.

Elindult a weboldal a budapesti Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kidolgozásába bekapcsolódó állampolgárok számára – ITS 2027

„A nyitottság, együttműködés és részvétel jegyében új honlapot hozott létre a Fővárosi Önkormányzat, melyen bárki elmondhatja, hogy szerinte minek és milyen irányba kellene a leginkább fejlődnie Budapesten.

2020-ban új fordulatot vesz a tervezés folyamata Budapesten. A város fejlesztésének alapja a különböző szektorok közötti együttműködés, egy digitális részvételi platformon történő közös munka lesz. Az Okos Város módszertant alkalmazva, a fővárosi tervek kidolgozása során az koordinátor irodák kapcsolatot teremtenek a projektek érintettjei között, akik egy erre a célra létrejött digitális térben, később pedig párhuzamosan szakági tematikus munkacsoportokban (pl. lakhatás, klímavédelem, közlekedés) fogalmazhatják meg véleményeiket, céljaikat, elvárásaikat a fejlesztésekkel kapcsolatban. A város működésének átalakítása tehát nemcsak elviekben igazodik a városlakók és a vállalkozók elképzeléseihez, hanem velük együtt szeretnénk kijelölni a legfőbb irányokat és beavatkozási területeket. Ezzel a céllal készült el az its2027.budapest.hu oldal, ahol amellett, hogy a tervezés folyamatáról lehet tájékozódni, kérdőívek kitöltésével máris be lehet csatlakozni a tervezésbe.

A közös (jogszabályilag egyébként Integrált Településfejlesztési Stratégia [ITS] néven futó) munkában bárki részt vehet, és olyan fontos dolgokban mondhat véleményt, mint például a Duna partjainak szorosabb kapcsolódása a városhoz, a tömegturizmus problémáinak kezelése, vagy akár új közparkok létesítése.

Sok fejlesztés megvalósítása továbbra is a rendelkezésre álló fejlesztési források függvénye lesz, amin a jelenleg kialakult gazdasági válsághelyzet nehezít. Keressük azokat az eszközöket, beavatkozásokat, amitől a város otthonosabb, szerethetőbb lesz, amit a város fejlődését fontosnak érző partnereinkkel együtt megvalósíthatunk.

A stratégia tehát nem más, mint annak összegzése, hogy a kitűzött jövőkép elérése érdekében a következő 6-7 év alatt – a rendelkezésre álló erőforrások, lehetőségek és társadalmi igények figyelembe vételével – milyen utat, milyen beavatkozásokat és eszközöket választunk, hogy azzal a lehető legjobb, legkívánatosabb eredményt értjük el – ha lehet, a leghatékonyabban.

Az újonnan választott városvezetés elkötelezett egy élhető, zöld, versenyképes és szolidáris Budapest mellett, ahol a városlakók, civil és szakmai szervezetek is aktívan beleszólhatnak a városfejlesztés ügyeibe, és részt vehetnek a tervezési folyamatokban. Fontos tehát, hogy minél többen elmondják véleményüket, javaslatukat a város jövőjével kapcsolatban. Hogyan szolgálhatja Önt jobban Budapest?

Ötletét, véleményét vagy javaslatait már most várjuk a smartbp@budapest.hu email címre, az its2027.budapest.hu címen pedig a tervezés folyamatáról és a részvétel lehetőségeiről lehet tájékozódni.”

Forrás:
Elindult az ITS 2027 weboldala; Budapest.hu; 2020. június 17.
Tervezzük meg együtt Budapestet!

Bemutatták a német kormány megbízásából fejlesztett kapcsolatkövető alkalmazást

„Bemutatták kedden Berlinben a német szövetségi kormány megbízásából fejlesztett kapcsolatkövető okostelefon-alkalmazást, amely figyelmezteti használóját, ha fertőzésveszéllyel járó kapcsolatba került az új típusú koronavírus egy igazolt hordozójával.

A Corona-Warn App nevű új fejlesztés ugyan nem az első okostelefon-alkalmazás a koronavírus ellen, „de biztos vagyok benne, hogy a legjobb” – mondta Helge Braun kancelláriaminiszter.

Az alkalmazás letöltése és használata „kis lépés a felhasználónak, de nagy lépés a világjárvány elleni küzdelemben” – tette hozzá a miniszter.

Kiemelte, hogy az alkalmazás adatvédelmi szempontból is kifogástalan, „adattakarékos” – a felhasználóról a lehető legkevesebb információt gyűjtő – módon működik és biztonságos, használata pedig teljesen önkéntes.

Az alkalmazás akkor riasztja a felhasználót, ha legalább 15 percen keresztül 2 méteres távolságon belül tartózkodott telefonjával egy olyan igazolt fertőzöttel, akinél ugyancsak volt okostelefon, rajta az alkalmazással, amelyben rögzítette, hogy pozitív eredményt mutat a koronavírus-tesztje. A riasztott felhasználó így tudhatja, hogy elkaphatta a vírust, és az értesülés arra sarkallhatja, hogy megvizsgáltassa magát. A remények szerint ez nagyban hozzájárul majd a fertőzési láncolatok megszakításához.

Az alkalmazást az első tervek szerint már áprilisban be kellett volna vezetni, de adatvédelmi kérdések körüli viták miatt elhúzódott a fejlesztés. A kormány végül szakított is viták miatt megosztottá vált fejlesztői közösséggel, és két új partnert, a Deutsche Telekom távközlési és az SAP szoftverfejlsztő óriáscéget bízott meg a munka irányításával. A fejlesztésben részt vett egy sor további szereplő, köztük a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI).

A német sajtóban ismertetett szakértői vélemények szerint az alkalmazás akkor lehet sikeres, ha a lakosság számottevő része, lehetőleg a többsége használja. Az ARD országos köztelevízió egy június elején készíttetett közvélemény-kutatása szerint a Németországban élők 42 százaléka hajlandó letölteni és használni egy fertőzésveszélyre figyelmeztető okostelefon-alkalmazást, 39 százalék pedig nem hajlandó erre. A választókorú népességre reprezentatív országos felmérésben megkérdezettek 16 százalékának nincs okostelefonja, a többiek nem tudtak vagy nem akartak válaszolni…”

Forrás:
Bemutatták a német kormány megbízásából fejlesztett kapcsolatkövető alkalmazást; Hír TV/MTI; 2020. június 16.

Azonnali fizetésen alapuló rendszert vezettek be a szegedi önkormányzatnál

„Az országban elsőként Szegeden vezetnek be az önkormányzati cégeknél azonnali fizetési rendszeren (AFR) alapuló, az MNB szabványainak megfelelő QR-kódot használó megoldást – közölte Nagy Sándor (Momentum) városfejlesztési alpolgármester hétfőn.

A politikus a SzegedPay-nek elnevezett rendszert bemutató sajtótájékoztatón azt mondta, a szegedi közgyűlés négy évvel ezelőtt fogadta el az okosváros koncepciót, amelynek egyik központi eleme volt a készpénzmentes fizetési megoldások elterjesztése.

Ennek első eleme volt az iskolai ebédbefizetést és -megrendelést lehetővé tevő Etelka-rendszer elindítása, azt már a szülők 70 százaléka használja, majd az országban elsőként bankkártyás parkolóautomatákat telepítettek, amelyeknél tavasztól már a kényelmi díj fizetése nélküli start-stop rendszer is működik, emellett az összes tömegközlekedési járművön lehet kártyával jegyet vásárolni – közölte az alpolgármester.

A következő lépésként az önkormányzati tulajdonú Ritek Zrt. – a város számlavezető bankja a Raiffeisen közreműködésével – egy az azonnali fizetési rendszer adta lehetőségeket hasznosító megoldást fejlesztett a városi cégek számára.

A cégek webshopjában vásárlóknak a fizetés megkezdése előtt egy az MNB által szabványosított adattartalmú QR-kód jelenik meg, amelyet a vevőnek saját bankja telefonos alkalmazásával kell beolvasnia. A tranzakció adatainak ellenőrzését követően a vevő az alkalmazásban jóváhagyja az átutalást, ami 5 másodpercen belül teljesül is – ismertette a rendszer működését Nagy Sándor.

A megoldást elsőként a Szent-Györgyi Albert Agóra vezette be, ahol a nyári táborokat fizethetik ki így a szülők, néhány napon belül a Sport és Fürdő Kft.-nél is elindul ez a fizetési mód, majd az Etelka-rendszert is bővítik ezzel a lehetőséggel – tudatta az alpolgármester.

Június végéig tesztüzemben a Raiffeisen bank lakossági ügyfelei használhatják a SzegedPay-t, júliustól pedig más pénzintézetek kliensei számára is elérhető a rendszer – mondta.”

Forrás:
Azonnali fizetésen alapuló rendszert vezettek be a szegedi önkormányzatnál; Róth Balázs; Szeged Ma; 2020. június 16.

Hiánypótló térképi szolgáltatást indít év végétől a Lechner

„Minden jól működő nemzeti téradat-infrastruktúra elengedhetetlen része egy alaptérkép szolgáltatás, a nemzetközi trendekhez igazodva Magyarországon is folyik ennek a kifejlesztése a Lechner Tudásközpontban. A kor igényeinek megfelelő, a szakmai szervezetek és más térképfelhasználók számára is hiánypótló országos téradat-szolgáltatás 2020 végétől lesz elérhető.

Egyre több példát látunk téradatinfrastruktúra-szolgáltatások létrehozására és működtetésére, megnőtt az igény a téradatok szabványos szerkezetben és felületeken, hálózati szolgáltatásokon keresztüli elérésére. Bár a környező országokban már létezik egységes, állami adatokon alapuló online nemzeti térképi szolgáltatás, ennek hazánkban megvalósuló változata eddig váratott magára. A nemzetközi példákból látható, hogy minden nemzeti téradat-infrastruktúrának és geoportálnak része – az ortofotók és más nélkülözhetetlen térképi rétegek mellett – egy egységes geometriai alapot képező ún. alaptérkép. Ennek létrehozására költséghatékony megoldás, ha az államigazgatás kezelésében lévő téradatokból állítunk elő egy folyamatosan frissíthető, karbantartható, úgynevezett Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép adatbázist (NTA 1.0). A Lechner Tudásközpont ennek első országos, egységes adatokból felépülő formáját fogja a közeljövőben bevezetni és szolgáltatni, ami hiánypótló a hazai szakmai és egyéb, térképeket felhasználó szervezetek számára is. A Lechner Tudásközpont tehát egy olyan interneten elérhető – 1:10.000-es méretaránynak megfelelő adattartalmú – térinformatikai alaptérképet publikál majd, amely a felhasználók számára a legfontosabb információkat tartalmazva segíti a tájékozódást.

Az alaptérkép felhasználási lehetőségei igen széles körűek. Hozzájárulhat az egyes közigazgatási informatikai rendszerekbe épített térképi rétegek minőségének javításához. Az alaptérkép által, az egyes kormányablakoknál vagy kormányhivataloknál intézhető közigazgatási eljárások során mind az ügyintéző, mind az ügyfél egységes, megfelelő minőségű országos térképet használhat. Ez egyrészt növeli az ügyintézés hatékonyságát, másrészt áttekinthetőbbé, megbízhatóbbá teszi a közigazgatási eljárások egyes térbeli adatokon alapuló lépéseit is. A közigazgatásban használt térképi webes felületek alaptérképeként kiválthatja Google Mapset, az OpenStreetMapet, vagy más nemzetközi alaptérkép szolgáltatásokat. Mindezeken túlmenően bármely szakági tevékenység kiegészítő alaptérképe lehet, amely elősegítheti az adott adatrétegek értelmezését a térinformatikai alaptérképen történő térbeli elhelyezés által.

Az NTA 1.0 tartalmazza a közigazgatási és fekvéshatárokat, a belterületi tömbhatárokat, a generalizált épülethatárokat, a közlekedési és vízhálózatokat, a felszínborítási kategóriákat, a földrajzi neveket és a domborzatot. A térkép főbb rétegei egységesítve, könnyen értelmezhető – topográfiai térképeken, egyéb széles körben használt térképeken ismert – stíluselemekkel ellátva kerülnek publikálásra. A cikkben közölt, a fejlesztésből kis ízelítőt adó ábrák az aktuális prototípust mutatják be. Mivel a munkafolyamat még nem fejeződött be a végleges megjelenés ettől jelentősen eltérhet. A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép 1.0 szolgáltatása 2020 végétől lesz elérhető.

A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép 1.0 az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül…”

Forrás:
Hiánypótló térképi szolgáltatást indít év végétől a Lechner; Kristóf Dániel, Oláh Róbert, Olasz Angéla, Kovács Iván, Pesti Monika; Lechner Tudásközpont; 2020. június 17.

Re-open EU: a Bizottság új honlappal segíti az EU-n belüli utazás és idegenforgalom biztonságos újraindítását

„A Bizottság ma elindítja az Európán belüli utazás és idegenforgalom biztonságos újraindítását támogató, Re-open EU elnevezésű internetes platformot. A platform valós idejű tájékoztatást nyújt a határok helyzetéről, valamint a tagállamokban elérhető közlekedési és idegenforgalmi szolgáltatásokról. A „Re-open EU” honlapon egy helyen megtalálhatók lesznek a tagállamoktól származó gyakorlati információk az érvényben lévő utazási korlátozásokról, közegészségügyi és biztonsági intézkedésekről (például a fizikai távolságtartásra és a maszkviselésre vonatkozó előírásokról), valamint az uniós és nemzeti turisztikai ajánlatokról. Segítségével az európai polgárok felelősségteljes és megalapozott döntéseket hozhatnak nyaralásuk és utazásaik tervezésekor, figyelembe véve a koronavírus-járványból fakadó, továbbra is meglévő kockázatokat.

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hangsúlyozta: „A heteken át tartó kijárási korlátozások után újra megnyílnak az EU belső határai. A ma elindított uniós honlap révén az utazók könnyen hozzáférhetnek az információkhoz, és így nagyobb bizalommal és biztonsággal tervezhetik és bonyolíthatják utazásaikat. A honlap emellett segíti a kisebb éttermek és szállodák tulajdonosait, valamint az európai városokat, hogy ötleteket merítsenek a máshol bevezetett innovatív megoldásokból.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért, valamint a Közös Kutatóközpontért (JRC) felelős európai biztos kijelentette: „Európa hatalmas és gazdag kulturális öröksége az egyik legfőbb közös kincsünk. Mivel azonban az elmúlt hónapokban nem volt lehetőség utazni, és a legtöbb helyszín zárva volt, a válság súlyos károkat okozott a kulturális és idegenforgalmi ágazatnak. A „Re-open EU” platform naprakész, alapvető információkkal segít, hogy újra biztonságosan indulhassunk Európa felfedezésére.”

A „Re-open EU” platform részét képezi a Bizottság 2020. május 13-i idegenforgalmi és közlekedési csomagjának, amelynek célja az, hogy helyreállítsa az utazásba vetett bizalmat az EU-ban, illetve segítse az európai turizmus biztonságos újraindítását a szükséges egészségügyi óvintézkedésekkel összhangban. Az új platform, amely mobilbarát változatban (webalapú alkalmazásként) is elérhető lesz, alapvető kiindulási pontként szolgálhat mindenki számára, aki az EU-n belül utazik, mivel egy helyen gyűjti össze a Bizottságtól és a tagállamoktól származó naprakész információkat. A felhasználók interaktív térkép segítségével böngészhetik az egyes uniós tagállamokra vonatkozó országspecifikus információkat, aktuális híreket és tanácsokat. A platform könnyen elérhető lesz alkalmazáson vagy weboldalon keresztül, és az EU 24 hivatalos nyelvén áll rendelkezésre.

A platform tájékoztatást ad a támogatói utalványrendszerekről is, amelyek keretében a fogyasztók azzal támogathatják kedvenc szállodáikat vagy éttermeiket, hogy az újranyitás után beváltható utalványt vásárolnak egy jövőbeli tartózkodásra vagy étkezésre, így támogatva az európai vendéglátóipari ágazatot a korlátozások feloldásáig és a határok újbóli megnyitásáig. A támogatói utalványok abban segítik a vállalkozásokat, hogy később nyújtandó szolgáltatások értékesítésével hidalják át a bevételek kiesését. Az ügyfél által befizetett összeg közvetlenül a szolgáltatóhoz kerül. A honlap létrehozásával a Bizottság segíteni szeretné az érintett vállalkozások és az erre nyitott ügyfelek jobb összekapcsolását, különösen a külföldi utazások esetében.

Végezetül Európa digitális kulturális platformja, az Europeana elindítja a Discovering Europe elnevezésű honlapot, amely az Európa legfőbb nevezetességeit ábrázoló műalkotásokat és fényképeket gyűjti össze. Emellett az Europeana Pro platformon online turisztikai fórum jön létre a kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek számára az EU-n belüli turizmust támogató kezdeményezések megismeréséhez.

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK

A Bizottság 2020. május 13-án elfogadott, a 2020-tól kezdődő időszakra szóló idegenforgalmi és közlekedési csomagja keretében bejelentette egy olyan honlap létrehozását, ahol az utazók minden releváns információt megtalálnak az EU-n belüli biztonságos utazáshoz. A Bizottság bejelentette, hogy felkarolja a támogatói utalványok rendszerét is, illetve együttműködik a nemzeti hatóságokkal és a helyi idegenforgalmi szervezetekkel és vállalkozásokkal, hogy minél több hasonló kezdeményezés szülessen és terjedjen el.

Az idegenforgalomért felelős miniszterek május 20-i videokonferenciájukon megvitatták az e célra létrehozandó uniós platform kérdését, és széles körben támogatták a kezdeményezést. A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által kifejlesztett „Re-open EU” platform valós idejű adatokkal szolgál mintegy 30 közlekedési, közegészségügyi és idegenforgalmi mutatóra vonatkozóan, a tagállamoktól származó információk alapján, melyeket az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai egészítenek ki.

A Bizottság 2020. június 11-én ismertette az EU-ba irányuló utazási korlátozások június 30. utáni, részleges és fokozatos feloldására vonatkozó ajánlásait, és felszólította a tagállamokat, hogy június 15-ig szüntessék meg a szabad mozgást érintő korlátozásokat és a belső határellenőrzéseket, tekintettel az EU-n belüli egészségügyi helyzet javulására, valamint a tagállamokban bevezetett, a fizikai távolságtartásra vonatkozó és egyéb egészségügyi intézkedésekre.

A „Re-open EU” honlapon a Bizottság hasznos tájékoztatást ad a különböző tagállamok idegenforgalmi kínálatáról, illetve az olyan uniós fellépésekről, mint az intelligens turizmus európai fővárosai, a „kiemelt európai turisztikai célterületek” (EDEN) és az Európa Kulturális Fővárosa program.

További információk

Re-open EU honlap
Europeana
Discovering Europe
Europeana Pro
Idegenforgalmi és közlekedési csomag
Közlemény az EU-ba irányuló, nem alapvető fontosságú utazásokra vonatkozó ideiglenes korlátozás alkalmazásának harmadik értékeléséről
Európai Fogyasztói Központok – segítségnyújtás és tanácsadás az európai fogyasztók számára
Az Európai Bizottság koronavírus-reagálási honlapja”

Forrás:
Re-open EU: a Bizottság új honlappal segíti az EU-n belüli utazás és idegenforgalom biztonságos újraindítását; Európai Bizottság; 2020. június 15.

Informatika, távközlés, technika

A Facebook nem szeretne hatalmat gyakorolni, ki akar maradni a politikai vitákból

„A társaság ki akar maradni a politikai vitákból.

Az 1960-ban született Yann LeCun, a Facebook mesterséges intelligencia kutatásért felelős vezetője, a párizsi kutatóközpont (FAIR) első embere, aki gyakorlatilag a technológia egyik keresztapjának számít. A gépi tanulással kapcsolatos munkásságáért 2018-ban két kollégájával, Yoshua Bengióval és Geoffrey Hintonnal megosztva megkapta az informatikai Nobel-díjnak számító Turing-díjat. A New York-i Egyetemen dolgozó elismert szakember és a csapata többek között olyan szoftvereket fejlesztenek ki, amelyek alkalmazásával valaki a kiterjesztett valóság segítségével egy egész testet beborító jelmezbe bújhat, illetve képes megérteni egy szöveg jelentését. Jelenleg pedig egy olyan programon dolgoznak, amely automatikusan felismeri a Covid-19-ről terjedő álinformációkat és azokat megjelöli.

„Minden új technológia esetében ott van az emberekben a félelem, hogy össze fogja zavarni a társadalmi viszonyokat. S a technológia pontosan ezt is teszi, de többnyire jó irányba változtatja meg a világot. A mesterséges intelligencia esetében ez a félelem nagyobb, mert azt a sci-fi filmek gerjesztik, de a valóság teljesen más. A technológiából hiányzik az a dolog, amit mi józan észnek nevezünk, ebből a szempontból nagyon korlátozott képességekkel rendelkezik. A mesterséges intelligencia esetében ezért sokkal inkább attól kellene félnünk, hogy nem elég jól működik” – fejtette ki a kutató.

LeCun hozzátette, hogy a New York-i Egyetemmel közösen regionális előrejelzési modelleket fejlesztettek ki a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Ezek a modellek segítenek a kórházaknak, hogy felmérjék az erőforrásaikat, például, hogy hány intenzív ágyuk és egészségügyi maszkjuk van. A modellt jelenleg New Jerseyben alkalmazzák. Egy hasonló megoldást dolgoztak ki a Bécsi Egyetemmel közösen is.

A Facebook mesterséges intelligencia kutatásért felelős vezetője kitért arra is, hogy a felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy minden egyes fotó és videó, amit a Facebookra vagy az Instagramra feltöltenek, másodpercek alatt átfut egy képfelismerési rendszeren, amely összehasonlítja azokat az illegális tartalmak adatbázisában szereplő felvételekkel. Ilyen módon kiszűrhetők például az egészségügyi maszkokkal kapcsolatos tisztességtelen ajánlatok, a terrorszervezetek tartalmai, valamint a gyermekmolesztálási és a pornográf anyagok is. Ezek miatt az érintett bejegyzések törölhetők.

A szakértő hangsúlyozta, hogy természetesen ez a technológia politikai célokra is felhasználható, éppen ezért ügyel az óriáscég kiemelten arra, hogy a politikai vitákban egyik fél oldalára se álljon. Különösen igaz volt ez az elmúlt hónapokban. A Facebook nem szeretné gyakorolni a hatalmát, még akkor sem, ha egyébként ezt megtehetné. A társaság felelősségteljesen kezeli a technológiát.

Minden megoldás használható jó és rossz célokra, például autók felismerik a mesterséges intelligencia segítségével, hogy egy gyermek szaladt az úttestre és lefékezik a járművet. Az ilyen fékrendszerek naponta megmentenek életeket és az ő kutatásain alapulnak. De ugyanígy az elnyomó rezsimek is alkalmazhatják a tömeges arcfelismerést – szintén a mesterséges intelligencia bevonásával, s ezáltal követhetnek bizonyos embereket. A demokratikus intézmények erejétől függ, hogy a technológiát miként alkalmazzák. E használatról a társadalomnak kell döntenie és a kutatóknak ebben bízniuk kell. Tudósként nincs joga arra, hogy a nyilvánosság elől alapvető ismereteket zárjon el csak azért, mert fél az esetleges negatív következményektől.

„Nem fejlesztek fegyvereket és nem veszek részt titkos projektekben. A New York-i Egyetem professzoraként a kutatásomat az amerikai védelmi minisztérium is finanszírozta. De az eredményeket nyilvánosságra hoztam, az pedig kibővítette az emberiség tudását és ez csak jó lehet. A Facebooknak hasonló etikai felfogása van, ezért is szeretek a vállalatnál dolgozni. Egyébként úgy kerültem oda, hogy Mark Zuckerberg többször is felhívott, hogy szeretne egy mesterséges intelligencia kutatóközpontot létrehozni. Először azt válaszoltam neki, hogy nem tudok neki segíteni. Nem akartam New Yorkból elköltözni és az akadémiai környezetben akartam maradni.”

„Néhány hónappal később ismét felhívott és azt mondta: azt akarjuk, hogy te csináld ezt meg. Akkor azt feleltem, hogy lenne néhány feltételem. Az egyik az volt, hogy a New York-i Egyetemen maradhassak, a másik pedig, hogy mindent, amit kutatok, nyilvánosságra hozhatok. Ez utóbbi meg is valósul, többnyire nyílt forráskód alatt. Csak így lehet a legjobb kutatókat összegyűjteni. Amennyiben valakinek azt mondjuk, hogy: gyere, dolgozz nekünk, de nem árulhat el semmit a munkájáról, akkor azzal tönkretesszük a karrierjét. A mesterséges intelligencia felgyorsult fejlődése csak a nyílt kutatásokkal lehetséges. Azután, hogy mi ezt megtettük, a Google is megnyitotta a technológiával kapcsolatos kutatásait.”

„A Facebook és a különböző egyetemek között rendkívül sok megállapodás van, viszont a cég csak nagyon kevés szabadalommal rendelkezik, azokkal is csak azért, hogy levédje magát. Vannak olyan cégek, amelyek nagyon titkolóznak a kutatásaikat tekintve, de nem árulok el neveket. Legyen elég annyi, hogy az összes társaság közül, amelyikkel dolgom volt, a Facebook a legkellemesebb” – szögezte le a professzor.”

Forrás:
A Facebook nem szeretne hatalmat gyakorolni; SG.hu; 2020. június 20.
Facebook AI

Hatékonyabb kommunikáció Magyarország legforgalmasabb vasútvonalain – Sikeresen befejeződött a magyarországi GSM-R hálózat kiépítésének első fázisa

„ Az Európai Unió a vasúti közlekedési rendszerek egységesítése és országok közötti átjárhatóságának megteremtése, valamint a személy- és teherszállítás hatékonyabbá és versenyképesebbé tétele érdekében döntött az európai nemzetközi vasúti folyosókon az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer (ERTMS) bevezetéséről.

A már több uniós tagállamban működő GSM-R kommunikációs rendszerhez csatlakozó magyarországi GSM-R hálózat folyamatosan kiváltja a heterogén és egyre nehezebben üzemeltethető analóg vasúti rádiós rendszereket, így kiépítése komoly és előremutató változásokat hoz a magyarországi vasúti közlekedésben. A projekt első fázisának megvalósulásával a Magyarországon áthaladó két nagy nemzetközi vasúti folyosó (É-D Hamburg-Bécs-Budapest-Athén, DNY: Lyon-Trieszt-Ljubljana-Budapest) kommunikációs rendszere válik egységessé és átjárhatóvá. Mindez egyben azt is jelenti, hogy bármely ország vasúti szerelvénye úgy tud közlekedni a tagországok vasúti folyosóin, hogy útját nem akadályozza a kommunikációs rendszerek különbözősége.

Az Európai Uniós támogatással megvalósuló projekt kedvezményezettjeként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a legforgalmasabb vasúti folyosókon, így például a budapesti agglomeráció számos vonalán, illetve a Budapest–Székesfehérvár, a Budapest–Hegyeshalom, a Győr–Zalaegerszeg–Bajánsenye, a Budapest–Szolnok–Püspökladány, a Szolnok–Lökösháza, valamint a Sopron–Szentgotthárd vonalak mentén építette ki a szolgáltatást. A beruházás első fázisának sikeréhez a vasúttársaságok aktív közreműködése is hozzájárult. A kiépített rendszer a magyar állam tulajdona, üzemeltetését a MÁV és a GySEV végzi.

A projekt eddig megvalósult szakaszában Magyarországon két GSM-R központ működik geo-redundáns elrendezésben, azaz földrajzilag egymástól eltérő helyszínen, külön hálózaton, így bármilyen üzemzavar, vagy természeti katasztrófa esetén megoldható az üzemfolytonosság biztosítása. A két központ több mint 150 kültéri és 30 beltéri bázisállomással kapcsolódik egymáshoz szintén redundáns módon, és fedi le a mintegy 1000 km hosszú vasútvonalat és valamennyi állomást. A vasútüzem támogatására egy új diszpécser rendszer épült ki mintegy 210 irányítói és állomási terminállal. A helyszínek korszerű összeköttetéséhez közel 1100 km hosszan optikai hálózat létesült, nagyrészt alépítményben. Az optikai hálózaton nagy kapacitású IP/MPLS átviteli hálózatot alakítottak ki, mely nem csak a GSM-R hálózat forgalmát, hanem a vasúttársaságok egyéb, forgalomirányításhoz kapcsolódó kommunikációját is képes kiszolgálni.

A projekt keretében a teljes hálózat központi felügyeletére létrehozott üzemeltetést támogató rendszer (OSS) tervezése és üzembehelyezése, valamit az üzemeltetéshez szükséges műszerek beszerzése is megvalósult. Emellett minden központi elem (infrastruktúra és technológia) méretezésénél kiemelt szempont volt, hogy ezek kapacitása elegendő legyen a GSM-R rendszer további kiterjesztéséhez (II. fázis).

A GSM-R rendszer szállítását és a rendszer integrálását a Kontron Transportation Hungary Kft. (korábbi nevén: Kapsch CarrierCom Kft.) és az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. alkotta konzorcium végezte a NISZ Zrt. közbeszerzési eljárása nyerteseként, a Széchenyi 2020 program keretében az IKOP-2.1.0-15-2016-00003 azonosítójelű, és „GSM-R rendszer beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások” nevű, az Európai Unió Kohéziós Alapjából vissza nem térítendő támogatás formájában finanszírozott projektben. A fejlesztés 2020 februárjában sikeresen lezárult és az eredeti szerződéses áron valósult meg…

Háttér

GSM-R + ETCS = ERTMS
A GSM-R (Global System for Mobile Communications – Railway) rendszeren egyszerre bonyolítható le a biztosítóberendezések és a vasúti járművek közötti adatkommunikáció, valamint a vasúti személyzet hangbeszélgetései. A GSM-R hálózatok közötti roaming szolgáltatás részeként a szerelvényeken használt berendezések a határokon automatikusan állnak át a másik ország rendszerére. Az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer (ERTMS) a GSM-R rendszerből és az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszerből (ETCS) áll.”

Forrás:
Hatékonyabb kommunikáció Magyarország legforgalmasabb vasútvonalain – Sikeresen befejeződött a magyarországi GSM-R hálózat kiépítésének első fázisa; Bitport.hu; 2020. június 17.
(A cikk ugyan hirdetés, de fontossága miatt érdemes elolvasni.)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. június 22.

„Hatástalan a kínai ’Wolf Warrior diplomácia’” – állítja a Yale-en készült friss tanulmány

Erőteljes a törekvés a nyugati világ külpolitikai elitjei körében, hogy szakmai érvekkel is megtámogassák állításukat: az utóbbi hetek asszertív fordulatot jelentő kínai diplomáciai hangneme (tehát az, hogy a kínai diplomaták élesen visszautasítják az offenzív nyugati narratívákat) nem csupán hatástalan, de egyenesen kontraproduktív. Szakértők, diplomaták és újságírók sulykolják most már egy ideje ezt a (saját megfogalmazásuk szerint) „konszenzust”, csak valahogy éppenséggel a meggyőző erő hiányzott mindeddig ebből az érvelésből.

Mint emlékezetes, a 2019-2020-as év fordulója az USA és a Kínai Népköztársaság közötti mind jobban elmélyülő konfrontációt hozta el. Ami kereskedelmi háborúskodásnak indult, az hamar technológiai rivalizálássá fajult. Egyre kevésbé fedi azonban bármi is a konfliktus igazi lényegét: a stratégiai szembenállást, a globális hegemóniáért folyó küzdelmet a pozícióját őrizni akaró Amerika, és az immár egyértelmű kihívóként porondra lépő Kína között. Láttuk azt is: aki abban reménykedett, hogy az év elején felbukkanó, majd egyre gyorsabb ütemben szétterjedő koronavírus világjárvány legalább a vész időszakára háttérbe szorítja majd az új geopolitikai háborúságot, az csúnyán félreértette a hatalom és a hatalmi politika természetét. Éppen ellenkezőleg: az egészségügyi világválság újabb lendületet adott a szembenálló felek küzdelmének, amit most már egyre gyakrabban neveznek „új hidegháborúnak”. Ennek az egyre kíméletlenebb háborúságnak természetesen az információs terek jelentetik a frontvonalát. Az amerikai (és hozzá szorosan felzárkózó nyugati) információs harcosok új lehetőséget, nagy erejű muníciót láttak a koronavírus járvány körülményeiben. Egymás után születtek meg és árasztották el a világsajtót és az online kommunikációs tereket a támadó narratívák: elsőnek a „kínai vírus” mese (vagy másként: „az élőállat piacok mocskos viszonyaiban tenyésző kórokozók” meséje) került világforgalomba, ami erős rasszista felhangokkal igyekezett sugallni, hogy Kína egy elmaradott, primitív, sőt barbár világ, s mint ilyen alkalmatlan a vezető szerepre. Nem sokkal később – amikor látni lehetett, hogy a várakozások ellenére Kína megfékezi a járvány terjedését – újabb narratíva bukkant fel, hogy aztán a sajtó és a közösségi média „erősítőin” keresztül szétterjedjen: „Kína gátat vet ugyan a járványnak, de ezt a személyes szabadság súlyos korlátozásával”. Röviden ez volt a „de milyen áron” meséje. (Igazság szerint már ezt megelőzően felbukkant, bár csak egészen rövid időre, ennek a témának egy másik nézőpontú változata, ami úgy hangzott: „a liberális demokráciák fittyet hánynak a járványnak”, a tömeges nyugat-európai megbetegedésekkel és halálozásokkal azonban ez hamar lekerült a napirendről.) Az információs hadszíntéren néhány héttel később már újabb narratíva jelentette a fegyvert: Kína ugyanis, amint sikerült ellenőrzés alá vonnia a járványt, már lassult a megbetegedések és halálozások üteme, segélyszállítmányokat és orvosokat küldött a rendkívül súlyos helyzetben levő Olaszországba, Szerbiába. Azokba a nyugati és csatlakozni akaró országokba, amelyek hiába folyamodtak segítségért saját közösségükhöz. A soft power akcióhoz gyorsan csatlakozott Oroszország is (ahol akkor még nem robban ki az igazi vészhelyzet). Ekkor újabb (és különösen összehangolt akciókban terjesztett) narratíva zárkózott fel a korábbiak mellé: „a kínaiak ócska használhatatlan bóvlit sóznak a világra, ráadásul pénzt is kérnek az áruért cserébe”. (Ennek az offenzív mesének a keletkezését és terjesztését is különösen jól dokumentálták az óta, erős NATO-kötődésű amerikai propaganda szervezetekhez kötve az akció elindítását.) Ez a központi téma sem uralta azonban néhány hétnél tovább a kommunikációs tereket. A következő nagyobb (több csatornán át és tartósabban terjesztett) offenzív narratíva a „kínaiak nem szóltak időben” téma köré épült fel. Lényege az volt, hogy a kínaiak (pontosabban, érdemes felfigyelni, mert itt már gyakran a „kínai kommunista párt” szóhasználattal éltek a „kínaiak” helyett) felelőtlen, szándékos, ártó cselekedettel nem figyelmeztették időben a világot, és így valójában ők sodorták veszélybe az egész emberiséget”. (Az ilyen támadó mesék egész koncepcióját, működését jól jelzi: a valóságban amikor már javában tombolt Kínában a járvány, és az ügy rendkívüli súlyossága jól ismert volt, Olaszországban akkor korzóztak az emberek, politikusaik biztatása mellett, a kávéházakban, Portugáliában akkor feketéllett a tengerpart a jó időben strandra induló tömegektől, Spanyolországban akkor biztatott százezres tömeget a nőnapi felvonulásokon való részvételre az egészségügyi miniszter és Amerikában akkor intézte el Trump elnök a fenyegetést azzal, hogy az csak egy „kis nátha”. Nagy-Britanniában és Svédországban pedig a járvány nekilendülte után döntöttek úgy, hogy a tömeges megbetegedéssel elérhető „nyájimmunitás” a követendő stratégia.) Kezdeti próbálkozások után aztán, néhány héttel ezelőtt került ki a kommunikációs terekbe az utolsó nagy narratíva: ez a „vuhani víruslabor” témája. Gyakorlatilag tehát az fogalmazódott meg, és terjedt az információs csatornákon, hogy a járványt veszélyes kórokozókkal kísérletező, ráadásul a biztonságra nem ügyelő, és ezt az ügyet még el is titkoló kínaiaknak „köszönheti” az egész világ.

Az egyes nyugati narratívák valóságtartalmát, „igazságát” itt most nem vizsgáltuk; önmagában sokat mondó a kommunikációs kampány lépcsőzetes struktúrája, az újabb és újabb központi sztorik köré felhúzható narratíva-építés. Amit most érdemes megemlíteni az az: az itt felvázolt információs hadjárat félideje környékén (talán kicsit előbb is) hirtelen megváltozott a kínai kommunikáció tartalma, és különösen stílusa, attitűdje. A korábban jellemző magyarázó, tárgyszerűségre törekvő, higgadtan fogalmazó, tehát markánsan védekező jellegű kínai kommunikációt felváltotta egy fogalmazásában nem kertelő, élesen visszavágó mondandó. Azaz, a kínaiak az addigi defenzív kommunikációt egy offenzív ellen-narratívára cserélték. Elsősorban a diplomáciai közlési csatornákon (ahol ráadásul markáns képviselőket kapott az új attitűd és stílus egy tehetséges, fiatal szóvivői csapat képében), de villám gyorsan tovagyűrűzött a közösségi média tereibe is, az ún. „népi diplomácia” közegébe. Ez az ellen-narratíva, illetve maga a harcias hozzáállás szimbolikus nevet is kapott a kínai mozi ipar néhány évvel ezelőtti „Wolf Warrior” című sikerfilmjéről: az igaztalannak tartott, manipulatív szándékúnak elkönyvelt nyugati narratívákkal bátran szembeszálló, és a kínai érdekeket a történetmesélés nemzetközi hadszínterein is védelmező diplomatákat keresztelték el „farkas harcosoknak”. A nyugati diplomácia megdöbbenése nagyjából ahhoz a sokkhoz volt mérhető, amit az olasz országutakon robogó, segélyszállítmányt szállító orosz katonai konvoj látványa váltott ki tavasszal. Diplomaták, külügyi szakemberek, külkapcsolati újságírók hitetlenkedtek, mondván: a kínaiak mindig olyan szelídek, csendesek, olyan „diplomatikusak”, olyan unalmasan jellegtelenek voltak. Ezt a harcias (finomabban fogalmazva „asszertív”) diplomáciai hozzáállást egyszerűen nem tudták hová tenni, és értetlenségüket, ellenérzésüket abban a konklúzióban foglalták össze: ezzel az új stílussal, új nyelvezettel, új attitűddel a kínai diplomácia csak veszít. A „világ közvéleményét” ugyanis, állították, ez a „farkas harcos diplomácia” csak még jobban maga ellen hangolja.

Lényegében ezt a vélekedést látszik erősíteni, tudományos érvekkel is megalapozni az amerikai Yale Egyetem Politikatudományi Tanszékén most készült kutatási anyag. A tanulmány (ami egy felmérésen alapszik) használhatóságát azonban csökkenteni látszik a vizsgálat megtervezésének néhány kulcsmozzanata. Az attitűd-vizsgálathoz az amerikai kutatók indiai alanyokat választottak ki. Ráadásul kizárólag angolul beszélő személyeket válogattak be a mintába az ország mintegy 1,4 milliárd lakójából. A kutatási tervvel kapcsolatos alapprobléma jól látható: Kínának jelenleg India az első számú regionális riválisa, geopolitikai ellenfele (és ez a belátható jövőben feltételezhetően tovább élesedik majd). Tekintve, hogy az utóbbi években nem csupán Kína „jelentkezett be” immár sokkal aktívabb nemzetközi szerepkörre, de a vele határos India is öles léptekkel halad a nagyhatalmi státusz elérése felé, ezért ez a primér (egzisztenciális rivalizáláson alapuló) viszony kettejük között nyilvánvalóan erősen meghatározza az egymással kapcsolatos attitűdöket is. Röviden: nem biztos, hogy éppen az indiai közvélemény körében végzett felmérés ad jó támpontot arra nézve, hogy milyen az offenzív kínai diplomáciai eredményessége a „nemzetközi közösség” körében. (Illetve: erősen valószínűsíthető, hogy egy ellenséges attitűd nem feltétlenül a virusjárvány kínai kommunikációs módozatainak a következménye az indiai közvélemény körében.) A mintaválasztás további torzítást eredményezhet, hiszen korántsem biztos, hogy az angolul beszélők jól reprezentálják a szubkontinens csaknem másfél milliárdos népességének külpolitikai értékítéletét. Olyannyira, hogy maga a yale-es kutatás is aláhúzza: a kínai „Wolf Warrior diplomácia” elutasítása döntően a liberális városi népességcsoportokat jellemzi még Indiában is; a konzervatív szemléletűek azonban alapvetően azonosulnak a kínai „farkas harcosok” lekötelezetten nacionalista attitűdjével.

A Yale Egyetem kutatása tehát egyértelmű válaszokat aligha ad, ám a téma valóban fontos és vizsgálatra méltó. Saját hipotézisünk az, hogy a kínai diplomácia ilyen markáns stílusváltása fontos, lényegi mozzanat, ami a külpolitikai stratégia jelentős elmozdulására utalhat. A jelenséget ezért szeretnénk még tovább vizsgálni, és az elkövetkező hetekben bemutatni azt is: hogyan látják maguk a kínaiak a „farkas harcosok” porondra lépését. A kormányzati tisztségeket viselők, elsősorban a külügyi igazgatás kulcsembereinek a véleménye mellett nem lényegtelen az sem: mit jelent a Wolf Warrior mentalitás a kínai állampolgároknak? Azoknak, akik a közösségi média tereiben egyre aktívabb szereplői maguk is a szakmában előszeretettel „3. lépcsős” („Track 3”) diplomáciának nevezett népi külkapcsolat építésnek.
How Public Diplomacy Builds China’s Soft Power; Daniel C. Mattingly, James Sundquist; Yale University, Department of Political Science; 2020. május 26. (PDF)

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Digitális Diplomáciai Hálózat kiépítését tervezi a német külügyi tárca

Amikor Németország, július 1-én átveszi az Európai Unió soros elnökségi posztját, nagy tervekkel vág neki a féléves feladatnak a külkapcsolatok terén is. Ne feledjük: bár formálisan „nem számít”, hogy az Unió egy-egy vezetője melyik tagországból érkezik, azért bizonyos természetes kapcsolófások óhatatlanul kitapinthatóak az általuk képviselt európai programok, és hazájuk politikai napirendjének fontos pontjai között. Már pedig, ez a mostani EU Bizottság éppen a közös kül- és biztonságpolitika terén szeretne számottevő elmozdulást. Von der Leyen elnök tavaly őszi beiktatásakor ígéretet tett a „geopolitikus EU” koncepciójára, és Josep Borell „külügyminiszter” egyenesen úgy fogalmazott, hogy az EU-nak „meg kell tanulnia az erő nyelvén beszélni”. A hatalom dimenziói közül pedig, ebben ma már lassan egyetértésre jutnak a szakértők, egyre jobban meghatározó a kibertér, a digitalizáció elsődleges terepe. Nyilván a koronavírus világjárvány kényszerű intézkedései, villámgyors technológiai átállásai is közrejátszanak abban, hogy a német EU-elnökség egyik kulcsterületének a nemzetközi kapcsolatok európai intézményrendszerének további digitalizálását tekinti. Egészen pontosan: az elnökség vázlatos munkaterve három központi témát jelöl meg. Klímaváltozás, koronavírus járvány és digitalizáció. Ez utóbbi csomóponthoz kapcsolva hirdetik majd meg az „Európai Digitális Diplomácia” megteremtését, értve ezen az Unió külügyi szervezetének IKT-alapú kiteljesítését. Konkrét intézkedésként irányozza elő a német terv egy európai „Digitális Diplomáciai Hálózat” megteremtését, amely eredményes szereplő lehet az USA és Kína technológiai szereplőivel való rivalizálásban.
Digital Diplomacy: States Go Online; Philipp Grüll; Euractiv; 2020. június 16.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. június 15-június 19.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

EFOP informatikai eszköz 1-2. rész
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/114
Közzététel dátuma: 2020.06.15.
Ajánlatkérő: Dunaújvárosi Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.26.
Adásvételi szerződés informatikai eszközök beszerzése tekintetében az EFOP-3.3.7-17-2017-00007 és EFOP-3.11.1-17-2017-00004 pályázatokhoz kapcsolódóan a Dunaújvárosi Tankerület intézményeiben.
Lásd bővebben

DDoS védelmi rendszer kapacitásának bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/114
Közzététel dátuma: 2020.06.15.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.13.
A Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer kapacitásának bővítése, hardver és szoftver elemeinek gyártói szolgáltatás előfizetése és gyártói támogatása.
Lásd bővebben

Virtuális stúdió és Quantel rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/114
Közzététel dátuma: 2020.06.15.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.10.
Adásvételi és szolgáltatási szerződések keretében a Virtuális stúdió és Quantel rendszer fejlesztése kettő rész-ajánlattételi lehetőséggel (I. rész MTVA 5. stúdió Thoma Tracikg rendszerének, Vizrt rendszert használó Virtuális stúdiójának (VR) fejlesztése; II. rész MTVA részére 68 darab munkaállomás beszerzése a quantel hírrendszer kliens amortizációs csere érdekében) a II.2.4) pontban és közbeszerzési dokumentumokban (KD) foglaltak szerint.
Lásd bővebben

Microsoft OVS licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/116
Közzététel dátuma: 2020.06.17.
Ajánlatkérő: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.30.
Microsoft szoftver licencek biztosítása szoftver bérleti szerződés keretében 12 hónap időtartamra, OVS bérleti konstrukcióban.
Lásd bővebben

AgrometeoK+F rendszer összefüggésfeltárás,tervezés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/116
Közzététel dátuma: 2020.06.17.
Ajánlatkérő: Szent István Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.29.
Ajánlatkérő a „Versenyképességi és Kiválósági Együttműködési” VKE_17 pályázat kapcsán „Új agrár-meteorológiai információs rendszer fejlesztése környezet, – növényvédelmi és élelmiszer-biztonsági céllal” című 2017-1.3.1-VKE-2017-00009 számmal K+F projektet valósít meg.
A közbeszerzési eljárás a fenti projekt a „Dinamikus növényorvosi algoritmusokat futtató szakértői keretrendszer Kísérletek kiértékelése, eredmények validálása és a modell rendszer továbbfejlesztése”, valamint a „Dinamikus növényorvosi algoritmusokat futtató szakértői keretrendszer Rendszerintegráció és tesztelés K+F projekt lezárása, hasznosíthatósági tervezés, projektzárás” III. mérföldkővének jelen bekezdésben megnevezett két munkaszakasza kapcsán igénybe vett szolgáltatási feladatok beszerzésére irányul.
Lásd bővebben

felhívás – TÜSZ kis- és közepes seb. fénymásolókoz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/117
Közzététel dátuma: 2020.06.18.
Ajánlatkérő: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.01.
Megrendelő a szerződés megkötésével az üzemeltetési területén működő multifunkciós (MFP) eszközök teljes körű üzemeltetését kívánja biztosítani. „Teljes körű Üzemeltetési szolgáltatáson” (a továbbiakban: TÜSZ) az alábbiakat kell érteni: Szolgáltató működőképes állapotban tartja a Konica Minolta bizhub C224e és Xerox B7030 típusú eszközöket. A szolgáltatás magában foglalja a gyártó által előírt időszakos karbantartások elvégzését, az üzemszerű használat során bekövetkező meghibásodások javítását és a szükséges kellékanyaggal (toner, dob, stb. kivéve papír) történő ellátást.
Lásd bővebben

AKR – licenc és terméktámogatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/117
Közzététel dátuma: 2020.06.18.
Ajánlatkérő: Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.15.
Ajánlatkérő az NTAK rendszer NAV irányába történő adatszolgáltatását az Adóügyi Kommunikációs Rendszer (a továbbiakban: AKR) integrációjával valósította meg a rendszer kialakításakor. Az AKR elengedhetetlen szerepet tölt be a szálláshelyektől érkezett adatcsomagok hosszútávú és hiteles archiválásában, valamint a NAV felé történő továbbításában. Jelen beszerzésben az Adóügyi Kommunikációs Rendszer – beleértve a hosszútávú archiválásért felelős LTV modult és az NTAK specifikusan testreszabott funkcionalitást – használatára jogosító licenc és kapcsolódó terméktámogatás (amennyiben felmerülő alkalmazás hiba kódszintű, úgy a termék gyártójának kell a hiba elhárítását elvégeznie) valamint rendszerfrissítések használatára vonatkozó jog (szoftverkövetés) beszerzését kívánja az Ajánlatkérő lebonyolítani.
Lásd bővebben

Hálózatsemlegesség mérőrendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/117
Közzététel dátuma: 2020.06.18.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.13.
Lásd bővebben

Részvételi felhívás – HungaroControl kábelezés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/117
Közzététel dátuma: 2020.06.18.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.03.
HungaroControl Zrt. székhelyén valamint rádió-, navigációs-, és radarállomásain és egyéb jelenlegi és jövőbeni szolgáltatási helyszínein üzemelő gyengeáramú kábelezési és adatközponti infrastruktúrájának karbantartása, bővítése, fejlesztése, támogatása, a Műszaki leírásában specifikált feladatok ellátása maximum nettó 350.000.000,- Ft keretösszeg erejéig.
Lásd bővebben

FORRÁS üzemeltetés és fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/118
Közzététel dátuma: 2020.06.19.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.17.
Ajánlatkérőnél 2012.évben került sor a Magyar Államkincstár által elfogadott integrált ügyviteli-pénzügyi Forrás.NET rendszer (FORRÁS) bevezetésére, speciális alrendszereinek kialakítására. Jelen beszerzés célja, hogy biztosított legyen az ajánlati felhívásban és szerződéstervezetben meghatározott következő időszakra is a FORRÁS valamennyi alrendszerének, moduljának és a kapcsolódó szakrendszerek megfelelő működése Ajánlatkérőnél a szükséges üzemeltetési, támogatási és fejlesztési szolgáltatások további biztosítása által.
Lásd bővebben

EESZT licencek és gyártói támogatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/118
Közzététel dátuma: 2020.06.19.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.17.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számára az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT-hez) kapcsolódó Hiscom (1. rész), Liferay (2. rész), ESET, Axway, Pleasent, Balabit, Cisco, Yubikey, One Identity, Fortinet, Microsoft (3. rész) rendszerek licencének, illetőleg gyártói támogatásának biztosítása.
Lásd bővebben

Légi felderítés – AF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/118
Közzététel dátuma: 2020.06.19.
Ajánlatkérő: Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.16.
Az eljárás tárgya: Vidéki pollenterhelés okainak feltérképezésére irányuló légi felderítés. A felderítés valamennyi magyarországi megyére vonatkozik, melyek 6 régióba kerültek csoportosításra, ennek megfelelően 6 részre lehet ajánlatot tenni
Lásd bővebben

NMKH-Irodatechnikai berendezések és kellékanyagok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/118
Közzététel dátuma: 2020.06.19.
Ajánlatkérő: Nógrád Megyei Kormányhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.02.
Irodatechnikai berendezések és kellékanyagok beszerzése a GINOP-5.1.1-15-2015-00001, GINOP-5.2.1-14-2015-00001, GINOP-5.3.10-17-2017-00001, GINOP-6.1.1-15-2015-00001, TOP-5.1.1-15-NG1-2016-00001, TOP-6.8.2-15-ST1-2016-00001, TOP-5.1.2-15-NG1-2016-00001, TOP-5.1.2-15-NG1-2016-00002 projektekben.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató 2 SZKT parkolójegy-kiadó automaták
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/114
Közzététel dátuma: 2020.06.15.
Ajánlatkérő: Szegedi Közlekedési Kft.
Nyertes ajánlattevő: DBM Banktechnikai és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
8 db új parkolójegy-kiadó automata
A 8 db automatához továbbá 4 db érme cserekazetta Ajánlatkérő igénye.
Az automatákra telepítve kell biztosítani továbbá azon szoftvereket, amelyekkel a berendezések Ajánlatkérő meglévő parkolási rendszerébe integráltan üzembe helyezhetők.
opciós jog: ajánlatkérő a 8 db mennyiségen felül további 4 db parkolójegy-kiadó automatára a Ptk. 6:225. § (1) bekezdése szerinti vételi jogot köt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Audioguide készülékek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/115
Közzététel dátuma: 2020.06.16.
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Nyertes ajánlattevő: MIKROPO Vizuáltechnika Korlátolt Felelősségű Társaság
250 db audioguide készülék adásvételére, szállítására, tartalomfejlesztésére és telepítésére vonatkozó vállalkozással vegyes adásvételi szerződés.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 61.400.000,- Ft
Lásd bővebben

„Digitális vetítőberendezések beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/115
Közzététel dátuma: 2020.06.16.
Ajánlatkérő: Budapest Film Forgalmazó és Moziüzemi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: CinemaNext Hungary Kft.
1.rész.: Puskin Mozi – Metropolis terem:
1 db DCI rendszerű 2K felbontású vetítőgép, DLP fejjel, 1 db DCI szerver és kijátszóeszköz, 1 db DCI rendszerhez csatlakoztatható audio moziprocesszor Dolby Surround 5.1/7.1 rendszerű mozitermi lehallgatáshoz
2.rész: Tabán Mozi – Fellini terem
1 db DCI rendszerhez csatlakoztatható audio moziprocesszor Dolby Surround 5.1/7.1 rendszerű mozitermi lehallgatáshoz
3.rész: Corvin Mozi – Korda terem
1 db DCI rendszerhez csatlakoztatható audio moziprocesszor Dolby Surround 5.1/7.1 rendszerű mozitermi lehallgatáshoz, 5 db „Cinema” felhasználásra készült hangerősítő berendezés
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.770.921,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/115
Közzététel dátuma: 2020.06.16.
Ajánlatkérő: Miniszterelnöki Kabinetiroda
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Digitran Hungária Digitális Transzformáció Zrt.;MEDIA NETWORKS Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Közbeszerzés tárgya: Digitális tartalom készítéséhez szükséges informatikai eszköz és szoftver beszerzés
Mennyisége:
1. rész: PC-k, notebookok és kiegészítők beszerzése: 4 db PC, 1 db PC, 8 db notebook, 2 db notebook, 2 db notebook, 13 db monitor, 4 db notebook táska, 8 db notebook táska, 6 db asztali hangfal, 4 db külső merevlemez, 10 db USB elosztó, 5 db mobil akkumulátor, 4 db NAS merevlemez, 1 db NAS
2. rész: Szoftverek beszerzése: 15 db MICROSOFT OFFICE 365 PERSONAL HUN OEM (3 év /1 felhasználó), 15 db Avast Business Antivirus (3 év / 1 eszköz), 12 db Adobe All Apps (3 év / 1 felhasználó)
3. rész: Szerverek beszerzése: 2 db fogadó videó szerver, 2 db küldő videó szerver és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 37.165.624,- Ft
Lásd bővebben

ASP Hagyatéki leltár rendszer egyedi fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/115
Közzététel dátuma: 2020.06.16.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Komunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft.
Az ajánlatkérés célja, hogy az Eü tv. és Hetv. módosításainak alapján a halottvizsgálati bizonyítvány, elektronikus formában a Kincstár által működtetett ASP Hagyatéki leltár szakrendszerbe elektronikusan átvehető és feldolgozható legyen. Azaz a jogszabályi változásoknak megfelelően a Hagyatéki szakrendszer alkalmas legyen az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus formában történő fogadására, automatikus iktatására, és az ügyintézés megindítására.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.800.000,- Ft
Lásd bővebben

HW-SW katalógus szerinti szoftverek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/116
Közzététel dátuma: 2020.06.17.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: TRANS-EUROPE CONSULTING Szolgáltató és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Keretszerződés az MVM Csoport és a csoporton kívüli szerződéses partnerek HW-SW katalógus szerinti szoftverek (Adobe szoftverek, Think-Cell License szoftverek, CorelDRAW Graphics Suite szoftverek, és TeamViewer szoftverek) beszerzésére.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 101.323,- EUR
Lásd bővebben

Tájékoztatás eljárás eredményéről – Szakképző intézmények rádiófrekvenciás tervezési feladatainak ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/116
Közzététel dátuma: 2020.06.17.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Sagemcom Magyarország Kft.
A Diákháló programba tartozó Szakképző Wi-Fi projekt célja a szakképzési intézmények korszerű és egységes vezeték nélküli hálózati infrastruktúrájának kialakítása, a Wi-Fi ellátottságának biztosítása. A keretmegállapodásos eljárás Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján versenyújranyitással lefolytatott második részét követően megkötött tervezési szerződés.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 229.620.000,- Ft
Lásd bővebben

Poszeidon support-táj. az elj. eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/117
Közzététel dátuma: 2020.06.18.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
NISZ Zrt. jelenlegi 8 darab ügyfélszervezete részére történő terméktámogatói szolgáltatás nyújtá-sa, név szerint:
a. Pénzügyminisztérium, b. Emberi Erőforrások Minisztériuma, c. Agrárminisztérium, d. Innovációs és Technológiai Minisztérium, e. Bethlen Gábor Alapítvány, f. Igazságügyi Minisztérium, g. Belügyminisztérium, h. Miniszterelnöki Kormányiroda
-Jogszabálykövetési és support szolgáltatások szerződés hatályba lépésétől 2020. december 31. napjáig.
-Igény szerinti módosítási, támogatási feladatok ellátása 500 lehívható óra terhéig (fix rész: 350 óra, opció: 150 óra)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Park.automaták beszerzés,üzembe hely.,karbantartá
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/117
Közzététel dátuma: 2020.06.18.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: C-WARE Korlátolt Felelősségű Társaság
1. Nyertes ajánlattevő feladata mindösszesen 76 darab parkoló automata beszerzése, leszállítása, telepítése és üzembe helyezése, műszaki jellegű folyamatos üzemeletetése (karbantartása) az általa készített telepítési tervnek megfelelően.
2. A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata közigazgatási területén 76 db parkoló automatából álló parkolási rendszer üzemkész állapotának biztosítása, rendszám alapú on-line parkolás – összekötve a parkolás ellenőrzési szoftverrel – biztosítása, karbantartása, eseti hibaelhárítása, vandalizmusból eredő rongálások javítása, szükség szerinti áttelepítések elvégzése az Ajánlatkérő külön megrendelései alapján.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 278.920.000,- Ft
Lásd bővebben

VEKTOR fejlesztése és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/117
Közzététel dátuma: 2020.06.18.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: Fornax ICT Infokommunikációs Megoldások Kft.
A fejlesztés célja a NAV hatáskörébe került végrehajtási feladatok informatikai hátterének megújítása egy, a hatékony végrehajtási feladatvégzést biztosító, a tömeges feldolgozást automatizmusokkal, az ügyintézői munkavégzést gyorsabb információ megjelenítéssel támogató rendszer (VEKTOR: Végrehajtási Eljárást Koordináló és Támogató Operatív Rendszer) és e rendszer működéséhez szükséges adattárház funkciók megvalósításával. Az eljárás tárgya: VEKTOR fejlesztése és támogatása a NAV részére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.900.000.000,- Ft
Lásd bővebben

ESB licenszek 2020 – eredmény tájékoztató hird.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/117
Közzététel dátuma: 2020.06.18.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: itelligence Hungary Informatika Kft.
Licenszkövetési megállapodás ESB licenszek beszerzésére az MVMI Zrt. részére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 143.881.920,- Ft
Lásd bővebben

Történelem tematikájú weboldal fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/117
Közzététel dátuma: 2020.06.18.
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Nyertes ajánlattevő: ICD 2000 Számítástechnikai és Hirdetési Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő részére a közbeszerzési dokumentum részét képező műszaki leírásban részletezett emlekpontok.hu weboldal backend és frontend oldali fejlesztési szolgáltatásának megrendelése a dokumentációban megfogalmazott követelményeknek és paramétereknek megfelelően. A részletes műszaki leírást a Közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a szerződéstervezet tartalmazza.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 68.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Binex flow rendszer üzemeltetése,továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/118
Közzététel dátuma: 2020.06.19.
Ajánlatkérő: Debreceni Intézményműködtető Központ
Nyertes ajánlattevő: „T-SOFT MÉRNÖKIRODA” Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő birtokában lévő, 33 óvodai intézmény 49 telephelyén, 51 db iskolai intézményben és 12 bölcsődei intézményben a gyermek és dolgozói étkeztetési feladatokat kezelő BinexFlow Közétkeztetési Rendszer ASP szolgáltatás keretében történő üzemeltetése, felhasználói támogatása, jogszabálykövetése, megrendelői igényeknek megfelelő továbbfejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 33.464.000,- Ft
Lásd bővebben

EMIR alkalmazás fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/118
Közzététel dátuma: 2020.06.19.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Visoft Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási szerződés keretében az Egységes Mérésügyi Informatikai Rendszer fejlesztése, azon belül a hírközlési sugáregészségügyi modul továbbfejlesztése, spektrum monitoring célú szimuláció kiterjesztése, továbbá térképkeretrendszer csere és háttér informatikai fejlesztések
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 70.450.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó nyíl.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/115
Közzététel dátuma: 2020.06.16.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Nyertes ajánlattevő: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
Elnevezés: Személy- és munkaügyi nyilvántartó rendszer
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.468.300,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes átláthatósági hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/117
Közzététel dátuma: 2020.06.18.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: GIRO Zrt.
BKR azonnali elszámoláshoz kapcsolódó teljesítési szolgáltatások nyújtása
Klíringtagok azonnali teljesítési számláinak vezetése, e körben a Klíringtagok transzfer megbízásainak valós idejű, jegybankpénzben történő teljesítése és az azonnali teljesítési számlák javára/terhére történő átvezetésének kezdeményezése, ideértve az azonnali hitelkeret terhére történő fedezetbevonást.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 97.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Visszavonás – PC, Notebook 2 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/116
Közzététel dátuma: 2020.06.17.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Adásvételi szerződés asztali számítógépek és monitorok szállítására a Fővárosi Vízművek Zrt. részére, az alábbiakban részletezettek szerint: 120 db asztali számítógép (desktop), 120 db Monitor, 100 db Notebook
Az eljárás eredménye:
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő a Kbt. 53. §-ának (1) bekezdése alapján, ezen szakasz (2) bekezdésének alkalmazásával visszavonja az eljárást megindító ajánlati felhívását, amely körülményről az ajánlatételi határidő lejárta előtt az EKR rendszeren keresztül tájékoztatást küldött valamennyi Érdekelt Gazdasági Szereplő részére.
Lásd bővebben

Global Distribution System archit. implementálás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/118
Közzététel dátuma: 2020.06.19.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Megnevezés: GDS fejlesztői licenc (hieararchikus topológia) az ujjnyomat és okmányolvasó perifériák kezeléséhez
Az eljárás eredménye: Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Az Idomsoft Zrt. részére a beszerzést szükségessé tévő, azt finanszírozó szerződés megkötése tekintetében akadályok merültek fel, az nem került megkötésre, így az Idomsoft Zrt-nek nincs lehetősége jelen beszerzés tárgyában szerződni, a jelen eljárás keretében megvalósítandó feladat elvégzésre nincs szüksége.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A közigazgatás digitális átalakulásának hatásvizsgálata az Európai Unióban

„Az EU közös kutatóintézetének (JRC) honlapján megjelent nagy tanulmány (Assessing the impacts of digital government transformation in the EU) a közigazgatás digitális átalakulásának empirikus értékelésére tesz kísérletet, saját értékelési modellt dolgozva ki rá. A JRC2030 stratégiával összhangban értékeli, hogy a digitális technológiákat is felhasználva a közigazgatás hogyan alakítja át a közszolgálati irányítási rendszereket, különös tekintettel a térinformatikai adatok újszerű megközelítésére és a mesterséges intelligencia alkalmazására a szakpolitikai tervezésben és szolgáltatásnyújtásban. A tanulmányt jegyző kutatók a kutatás korábbi fázisának eredményére támaszkodva fejlesztették ki értelmezési keretüket a hatásvizsgálathoz, amit jelen kutatás esettanulmányainak tapasztalatai alapján továbbfejlesztettek. Az empirikus kutatások és esettanulmányok ilyen módon az értékelési keretrendszer tesztjeként is szolgáltak, különböző fázisokban lévő, eltérő környezetben működő kezdeményezések közvetlen és közvetett hatásainak felmérésekor. A fő cél az volt, hogy azonosítsák a digitális szakpolitikai beavatkozások sikeres megvalósításának hajtóerőit és korlátait. A négy esettanulmány közül az egyik a litvániai Tvarkau Vilniu volt, amelyik a városvezetés munkájának támogatására kifejlesztett, az állampolgároktól származó információk összegyűjtési folyamatát egyszerűsítő platform működését és hatásait értékelte. A másik a testre szerelt kamerák rendőrségi vonatkozásait vizsgálta az Egyesült Királyságban. A harmadik két olasz város iskoláinak környezetbarát kezdeményezése kapcsán értékelte a játékosítás és az oktatás hatását a fenntartható mobilitást támogató projektben. A negyedik esettanulmány a digitális közszolgáltatások bevezetésének a magánszféra védelmére és a közbizalomra gyakorolt hatását vizsgálta Németországban és Spanyolországban a közlekedés, az egészségügy, a biztonság és a választások területén.

A kidolgozott értékelési keretrendszer meghatározza a digitális innováció közintézményekre gyakorolt hatásának elemzéséhez szükséges dimenziókat és alapelemeket, amelyekkel egyben a társadalmi, gazdasági és politikai hatásokat is értékelni lehet. (Mivel a tanulmányt 2020 márciusára már lezárták és publikálták, a koronavírus hatását nem tudták figyelembe venni az elemzésben. Az előszóban ugyanakkor a szerkesztő megjegyzi: a közszolgálati innováció szempontjából nem csak válságnak, hanem lehetőségnek is lehet – sőt, kell – tekinteni a járványhelyzetet.) A tanulmány a digitális átalakulást úgy definiálja, mint ami radikális változást hoz a kormányzati-közigazgatási működésben, számos járulékos következménnyel együtt, beleértve külső és belső folyamatokat, struktúrákat is. A meglévő infokommunikációs technológiákat az új adatvezérelt technológiákkal, alkalmazásokkal kombinálja, és új keretek közé helyezi a szervezeti és kognitív gyakorlatokat. Felöleli a közszolgálati innováció különböző formáit a szakpolitikai ciklusok és szolgáltatás-nyújtások különböző fázisaiban a környezet-specifikus közhaszon növelésére olyan kapcsolódó célokkal, mint a hatékonyság, hatásosság, elszámoltathatóság és átláthatóság növelése. Mindezt azzal a céllal, hogy polgárcentrikus szolgáltatásokkal és szakpolitikákkal erősítsék a társadalom bevonását és a közbizalom erősítését. A digitális átalakulás értékelésére a szerzők az ún. „DigiGov-F” keretrendszert dolgozták ki, amelynek segítségével a rendszerezik és újraértelmezik a digitális közigazgatási átalakulást a közszolgálati innováció fogalmi körében.

Grafikusan ábrázolva a DigiGov-F keretrendszert, annak közepén öt vörös körben a digitális közigazgatási kezdeményezések lépései vannak: a közhasznú érték (public value), a stratégia, a tervezés, a megvalósítás és a hatások. Ezekre a lépésekre külső és belső tényezők egyaránt hatnak. Ilyen külső hatás a környezet felől érkező igények és nyomások, az intézményi jellemzők és szintek, valamint a szervezetek közötti, befolyással bíró hálózatok. Belső tényezők a digitális innováció alaptulajdonságai, az új technológiai kombinációk, az erőforrások és az irányítás átstrukturálása, valamint a kultúra, a megismerési és viselkedési rutinok „újrakeretezése”.

A négy esettanulmány önmagában persze kevés ahhoz, hogy általános, átfogó jellegű következtetéseket vonjunk le belőlük, de ahhoz elég, hogy érdekes javaslatokat és hipotéziseket lehessen megfogalmazni. A négy esetből levonható legfontosabb tanulságokat összesen húsz megállapításban foglalták össze, amit a szerzők hét fő kategóriába csoportosítottak, a kutatás hét fő tanulságaként. Ezek a következők:

1. Az automatizáció és az azonnali nyereség elérésének korlátai. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát használó automatizációból valódi előny fakadjon, szükség van a szervezetek és a kultúra új keretek közé helyezésére, a hatásokat pedig nehéz szektoronként szétválasztani, inkább rendszerszinten érdemes értékelni. A szerzők kiemelik, hogy a technológiai képességek nem fordulnak át önmaguktól lehetőségekbe. Az emberi közreműködés gépekkel való helyettesíthetőségének mértéke általában túlértékelt, ennélfogva az automatizációnak a munkahelyek számát fenyegető hatása is túlbecsült – inkább átalakítja a munkaköröket, mint megsemmisíti.
2. A befektetések és a dinamikus nézőpont fontossága. A törekvések duplikációja és szolgáltatási csatornák rétegzése inkább növeli, mint csökkenti a közköltségeket. Az új szolgáltatások új igényeket is generálnak, így a szolgáltatások javítása iteratív fejlesztéssel valósítható meg. Nagyobb hangsúlyt kell tenni az erőfeszítésekre és befektetésekre, biztosítva a szükséges visszajelzési köröket is a digitális átalakulás dinamikus és iteratív folyamatához igazodva.
3. Az „újrakeretezés” perspektívájának megerősítése. Az esettanulmányok megerősítik a Digi-Gov-F keretrendszerben megfogalmazott újrakeretezés (új keretek közé helyezés) fontosságát a kognitív folyamatok, a szervezeti kultúra és magatartás területén.
4. A legitimitás és a bizalom stratégiai fontossága és kettős természete. Az új technológiákban meg van a potenciál ahhoz, hogy használatukkal erősíteni lehessen a közbizalmat a jól működő közigazgatás révén, ugyanakkor hozzájárulhat a bizalom sérüléséhez is, különösen a magánszféra védelme és a személyes adatok terén, aminek megelőzéséhez megfelelő jogi szabályozásra és garanciákra, valamint világos kommunikációra, átláthatóságra van szükség.
5. Nagyobb figyelem szükséges a felhasználók befogadókészségére és a digitális megosztottság új formáira. Tapasztalatok szerint a felhasználói befogadás nem következik automatikusan a legjobb mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások alkalmazásából. Az új technológiák a digitális megosztottságot is újratermelhetik, ezért külön figyelmet kell fordítani a befogadhatóságra, a fogalmi és kognitív rutinok új keretek közé helyezésére.
6. Az állampolgári részvétel, a nyitott közigazgatás és a társ-alkotás realista értelmezése. A közügyektől való távolodás és az alacsonyabb politikai részvételi arány általános trend a fejlett demokráciákban, amit nem lehet egyszerűen az új technológiák bevetésével megfordítani.
7. A nem-pénzügyi hatások jelentősége. Az esettanulmányok igazolják, hogy a digitális átalakulás eredménye nem csak a hatékonyságban és a termelékenységben mutatkozik meg, hanem a legitimitást és átláthatóságot is erősítik. Az olasz esettanulmányban a tanulási és tanítási folyamatokra is hatással volt, miközben tanárnak és diáknak egyaránt javította digitális készségeit.

Az értékelés során a Digi-Gov-F modellje jól használhatónak bizonyult, ugyanakkor a tapasztalatokból kiindulva szükségessé vált a kiegészítése is. Új „dobozt” kaptak a befektetések és erőfeszítések, a szolgáltatás-nyújtás és a felhasználói befogadás.

Fontos fejlesztés a modellben, hogy a digitális kezdeményezések terén nem csupán az egyes fázisok elkülönítése történik meg, hanem a fázisok közötti folyamatok iterativitásának kiemelése is. A legitimitás és bizalom pedig nem csak eredményként jelentkezik, hanem hajtóerőként és segítő hatásként is.”

Forrás:
Assessing the impacts of digital government transformation in the EU. Conceptual framework and empirical case studies; Gianluca Misuraca (szerk.); Publications Office of the European Union; 978-92-76-19005-9 (online); DOI: 10.2760/40285; 2020 (PDF)

FinTech: újgenerációs pénzügyi technológiák (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga)

„Jelen Infojegyzet ismerteti az újgenerációs pénzügyi technológiák (FinTech) fogalmát. Röviden áttekinti továbbá a hazai FinTech helyzetét, majd bemutatja a koronavírus várható hatását a terület fejlődésére.”

Forrás:
FinTech: újgenerációs pénzügyi technológiák; Rajczy István; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2020/51.; 2020. június 2. (PDF)

Az európai zöld megállapodás (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga)

„Jelen Infojegyzet az Európai Bizottság által 2019. december 11-én benyújtott „Az európai zöld megállapodás”című közlemény céljait és az azóta benyújtott további javaslatokat mutatja be,időrendi sorrendben. ”

Forrás:
Az európai zöld megállapodás; Elekházy Nóra; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2020/55.; 2020. június 11. (PDF)

A számontartott nemzet címmel exkluzív térképalbumot ad ki a KSH és a KSH Könyvtár

„A statisztikai hivatal is emléket állít a trianoni eseményeknek

A Központi Statisztikai Hivatal és a KSH Könyvtár a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján „A számontartott nemzet” címmel exkluzív térképalbumot jelentet meg, amely a magyar történelem nyolc évtizedét öleli fel és mutatja be térképi ábrázolásokon keresztül. A kiadvány gerincét a tematikus tanulmányok mellett a Hivatal 1867 és 1945 között működő térképészeti osztálya által készített térképek képezik, amelyek jelenleg a KSH Könyvtár állományában találhatók meg.

Számos, eddig még nem publikált térképet tartalmazó, valamint tudományos ismeretterjesztő tanulmányokkal is kiegészített térképalbum jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal és a KSH Könyvtár közös gondozásában. A nyolc évtizedet felölelő kiadvány statisztikai adatok, elemzések segítségével tekint vissza hazánk Trianon előtti és utáni időszakára, és mutatja be azokat a változásokat, amelyek az ország társadalmi és gazdasági életében bekövetkeztek.

A több mint 250 térkép értelmezését és történeti kontextusba helyezését szöveges részek segítik, amelyek egyúttal a fontosabb események, folyamatok és tendenciák magyarázatát is tartalmazzák. A tizenhárom fejezetre tagolódó kötet többek között a közigazgatás, a népmozgalom, a gazdaság, a közlekedés és az idegenforgalom területén bekövetkezett változásokat szemlélteti…”

Forrás:
A számontartott nemzet címmel exkluzív térképalbumot ad ki a KSH és a KSH Könyvtár; Központi Statisztikai Hivatal; 2020. június 4.
A kötete megrendelése
Tartalomjegyzék (PDF)
Mintaoldalak (PDF)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a 2020–2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiáról

„…1. melléklet az 1328/2020. (VI. 19.) Korm. határozathoz

A 2020–2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtásának intézkedési terve

1. A belügyminiszter – a miniszterelnök kabinetfőnöke és a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek bevonásával – készítse el az e-közigazgatási fejlesztések tervezése és megvalósítása során érvényesítendő egységes korrupciómegelőzési szempontrendszert, és biztosítsa annak folyamatos érvényesülését.
Felelős: belügyminiszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke, a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek
Határidő: 2021. szeptember 30.

2. A belügyminiszter kísérleti projekt keretében intézkedjen egyes – a hatáskörébe tartozó – eljárások vonatkozásában automatizált döntéstámogató rendszer kifejlesztéséről a döntéshozatali folyamat átláthatóságának és ellenőrizhetőségének javítása, valamint ezáltal az eljárás korrupciómentességének biztosítása érdekében.
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2021. december 31.

3. A belügyminiszter – a pénzügyminiszter bevonásával – készítse el egy olyan informatikai rendszer koncepcióját, amely a belső kontrollrendszer, különösen az integrált kockázatkezelési rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen, a folyamatmodellek egységes kezelését és a szervek közötti megosztását támogatja.
Felelős: belügyminiszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2021. december 31.
Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program
…
6. A belügyminiszter
a) korrupciós bűncselekményi esettár formájában foglalja össze a bűnügyi bizonyítási metodikákat és tapasztalatokat a bűnüldöző és az igazságszolgáltatási szervek, továbbá az oktatási intézményeik részére,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2022. június 30.
Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program

b) a szervezzen képzést a nyomozó ügyészek számára a titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök rendvédelmi szervek által alkalmazott gyakorlatáról.
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2022. június 30.
Forrás: Belső Biztonsági Alap

7. A belügyminiszter – a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek bevonásával – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével a korrupciós és integritási kockázatokkal fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezése érdekében
a) hozzon létre online adatgyűjtési felületet, és végezzen adatfelmérést az államigazgatási szervek körében,
Felelős: belügyminiszter, a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek
Határidő: 2021. június 30.
Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program

b) gondoskodjon az a) alpont szerinti adatfelmérés eredményének elemzéséről,
Felelős: belügyminiszter, a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek
Határidő: kétévente, első alkalommal 2021. december 31.
Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program

c) tegye alkalmassá a Nemzeti Védelmi Szolgálat központi kockázatelemzési szakrendszerét az a) alpont alapján gyűjtött adatok kezelésére, majd a Nemzeti Védelmi Szolgálat építse be a szakrendszerébe az a) alpont alapján gyűjtött adatokat.
Felelős: belügyminiszter, a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek
Határidő: szakrendszer alkalmassá tétele 2020. december 31., adatok beépítése 2022. június 30.
Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program
…
14. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a hazai korrupciós helyzet kiegyensúlyozott és a valóságnak megfelelő értékelése érdekében, az Állami Számvevőszék iránymutatásának figyelembevételével, a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével dolgozza ki a korrupcióérzékelés mérésének nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő, a Jó Állam Mutató rendszeréhez igazodó módszertanát.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2021. december 31.
Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program…”

Forrás:
A Kormány 1328/2020. (VI. 19.) Korm. határozata a 2020–2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv elfogadásáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 147. szám; 2020. június 19.; 3861-3864. o. (PDF)