Skip to main content

6. szám, 2012. február 6.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Kiemelt Projektek Menetrendje – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Azonosító kód Kiemelt címe Keret (Mrd Ft) Kiemelt tervezési felhívás kiadásának várható időpontja
ÁROP Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása 0,80 2012. január
ÁROP Roma felzárkózás módszertani támogatása 1,00 2012. január
ÁROP Kormányhivatalok szervezetfejlesztése 2,10 2012. január
ÁROP Járási államigazgatás rendszerének megtervezése 0,30 2012. január
ÁROP A közigazgatási idegen szaknyelvi fejlesztési rendszer létrehozása 0,33 2012. január
ÁROP Közigazgatási Vezetői Akadémia 0,30 2012. január
DAOP Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés 4,50 2012. január
DDOP Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása 3,00 2012. január
ÉAOP Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés 10,82 2012. január
EKOP A szakrendszereknek (beleértve az igazságszolgáltatást is) a módosult követelményeknek való megfeleléshez szükséges fejlesztéseket szolgáló kiemelt projekt keret 1,90 2012. január
EKOP – Földhivatali folyamatok ügyfélközpontú átalakítása és ahhoz szükséges korszerűsítése 1,50 2012. január
EKOP Központi Illetmény Számfejtési rendszer 1,50 2012. január
ÉMOP Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés 9,50 2012. január
NYDOP A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése 5,34 2012. január
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése 2,80 2012. január
TÁMOP Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése 13,00 2012. január
TÁMOP Újra tanulok 20,10 2012. január
TÁMOP A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások 7,31 2012. január
TÁMOP Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése 1,86 2012. január
TÁMOP Tanulási partnerségek a foglalkoztathatóság javításáért 2,00 2012. január
TÁMOP Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben 1,52 2012. január
TÁMOP Szociális szolgáltatások modernizációja, központi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása 1,64 2012. január
TIOP Javítóintézeti ellátás biztosítása fiúk részére a Dunántúlon 2,25 2012. január
ÁROP Ügyfélszolgálati eljárások, élethelyzetek kidolgozása 0,50 2012. február
ÁROP Új közigazgatási életpálya 1,00 2012. február
ÁROP Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálata 0,20 2012. február
ÁROP A közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata 0,30 2012. február
ÁROP E-közigazgatási stratégiai irányítás megújítása a központi közigazgatásban 0,09 2012. február
ÁROP Állami jogérvényesítési eszközrendszer korszerűsítése konstrukció koordinációja 0,10 2012. február
ÁROP Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása 0,20 2012. február
EKOP Önkormányzati ASP központ felállítása 2,35 2012. február
EKOP Ügyfélkapcsolat-fejlesztés kiemelt projekt 2,00 2012. február
EKOP Háttér konszolidáció kiemelt projekt 2,00 2012. február
KDOP Kiemelt projektjavaslat Dunaújváros MJV Belvárosi akcióterületénmegvalósuló városrehabilitációjára 1,80 2012. február
TÁMOP A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése 3,75 2012. február
TÁMOP A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése 4,67 2012. február
TÁMOP Diagnosztikus mérések fejlesztése 0,74 2012. február
TÁMOP Pedagógusképzés, továbbképzés 16,37 2012. február
TÁMOP XXI. Századi közoktatás fejlesztéskoordináció 2.ütem 7,26 2012. február
TÁMOP Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés 1,00 2012. február
TÁMOP Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban 0,95 2012. február
TÁMOP Koragyermekkori (0-7 év) program 2,50 2012. február
TÁMOP Nemzeti Kiválóság Program
A1: Hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program		 1,00 2012. február
TÁMOP Nemzeti Kiválóság Program
A2: Hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program		 5,50 2012. február
TÁMOP Nemzeti Kiválóság Program
B1 Campus Hungary
K+F projektekhez és képzéséi programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése országos program		 1,30 2012. február
TÁMOP Nemzeti Kiválóság Program
B2 Campus Hungary
K+F projektekhez és képzéséi programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése konvergencia program		 3,80 2012. február
TIOP Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer – Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése 2,10 2012. február
ÁROP Civil szervezetek működési környezetének javítása 0,35 2012. március
ÁROP Önkormányzati feladatok felülvizsgálata 0,38 2012. március
ÁROP Közigazgatási tevékenységek költségalapú meghatározása 0,30 2012. március
EKOP Kormányhivatalok műszaki-gazdasági integrációja 1,00 2012. március
EKOP Központi HR rendszer továbbfejlesztése 2,00 2012. március
EKOP Az integrált ügyfélszolgálatok interoperabilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása 4,80 2012. március
EKOP Teljeskörű ügyfélazonosítás 1,30 2012. március
EKOP – Web alapú agrárstatisztikai információs rendszer kialakítása és összeköttetése 0,20 2012. március
EKOP – Az Építésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO) komplex működését biztosító településrendezési tervek digitalizálása 0,85 2012. március
EKOP – Az e-közmű pilot projekt megvalósítása 0,05 2012. március
EKOP – Nyilvántartások, szakrendszerek közötti interoperabilitás megteremtése 0,80 2012. március
EKOP – eKirendeltség projekt 0,40 2012. március
EKOP A katasztrófavédelmi informatikai rendszerek döntéstámogató szerepének és biztonságának növelése 1,50 2012. március
EKOP A Rendőrség elektronikus feldolgozó rendszerének korszerűsítése a KMR régióban. 2,00 2012. március
KMOP Budai Várbazár 6,50 2012. március
TÁMOP Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése 11,70 2012. március
TÁMOP A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése 3,00 2012. március
TÁMOP Népegészségügyi és egészségfejlesztési kampányok támogatása 1,20 2012. március
TÁMOP Pilot jellegű szűrőprogramok(védőnői méhnyakszűrési, illetvevastagbélszűrési programok) országos kiterjesztésének támogatása 1,00 2012. március
TÁMOP Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködés támogatása 11,40 2012. március
TÁMOP Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakításának, fejlesztésének szakmai, módszertan támogatása 0,60 2012. március
TÁMOP Az autizmussal élő emberek életminőségét támogató, országos lefedettségű szakmai tanácsadó hálózat kiépítése 0,80 2012. március
TÁMOP Központi szociális információs fejlesztések 2,11 2012. március
TÁMOP Látássérült emberek elemi rehabilitációs szolgáltatásainak továbbfejlesztése 1,20 2012. március
TÁMOP Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban 2. ütem 1,00 2012. március
TÁMOP Esélyegyenlőség és Integráció III. szakasz 2,64 2012. március
TIOP Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban II. szakasz 1,19 2012. március
TIOP Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer – Központi informatikai rendszerek fejlesztése az intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztésének biztosításához – Intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztése 4,20 2012. március
TIOP VILÁGSÁTOR – Multifunkcionális roma közösségi és kulturális központ infrastrukturális feltételeinek kialakítása 1,70 2012. március
TIOP A kistérségekben a közösségi szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 10,40 2012. március
TIOP A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: az elemi rehabilitáció infrastrukturális feltételeinek kialakítása 3,00 2012. március
ÁROP Közhiteles címregiszter kialakítása a konvergencia régiókban 0,80 2012. április
ÁROP Közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés és azokról tájékoztatás 0,30 2012. április
ÁROP Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása 0,27 2012. április
EKOP Határon túli magyarságot szolgáló közigazgatási szolgáltatások kifejlesztése 1,00 2012. április
EKOP E-befogadás 1,00 2012. április
EKOP A szakrendszereknek (beleértve az igazságszolgáltatást is) a módosult követelményeknek való megfeleléshez szükséges fejlesztéseket szolgáló kiemelt projekt keret 1,90 2012. április
EKOP Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer 3,25 2012. április
EKOP Postai agóra 0,50 2012. április
EKOP Adózói életúttal kapcsolatos információk elérhetővé tétele 1,00 2012. április
EKOP Adóigazgatási szakrendszerek integrációja 1,50 2012. április
EKOP Központi és egyéb közbeszerzési és beszerzési folyamatokat támogató ASP rendszer 2,00 2012. április
EKOP Mobil szélessávi elérés a rurális területeken 0,15 2012. április
EKOP Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése 2,00 2012. április
EKOP Egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása 0,80 2012. április
EKOP Sajátszámlás nyugdíjjárulék kezelés ügyfélkapcsolati fejlesztése 1,30 2012. április
ÁROP Adatok, információk szolgáltatásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata 0,38 2012. május
ÁROP Pénzügyi igazgatás folyamatainak és szabályozásának átalakítása 0,78 2012. május
ÁROP Az állami vagyonnyilvántartás teljes körűségének és adatminőségének vizsgálata 0,41 2012. május
TÁMOP TÁMOP 3.2.14 Nemzeti Kulturális Térinformációs Rendszer létrehozása (Kulturális GPS) 0,50 2012. június
TÁMOP „Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerőpiaci integráció megalapozása” program szakmai és módszertani támogatása 0,11 2012. június
TÁMOP Szociális képzések rendszerének modernizációja 3,20 2012. június
TIOP Nemzeti Kulturális Térinformációs Rendszer Szolgáltató és Tanácsadó Multifunkcionális Módszertani Központja infrastruktúrájának kialakítása 1,60 2012. június
ÉAOP Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – 2. ütem 3,00 2012. július
ÉMOP Miskolc belváros rehabilitáció II. ütem 1,00 2012. július
TÁMOP Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer bevezetésének támogatása – módszertan- és képzésfejlesztés az eTAJ rendszerhez kapcsolódóan 1,00 2012. szeptember
TÁMOP Az elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje 2,29 2012. szeptember
TIOP Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer – Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítése 3,00 2012. szeptember
TIOP A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése 3,99 2012. szeptember

Forrás:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

A járások a Jó Államot viszik közelebb az állampolgárokhoz

„A járási rendszer kialakításával az állam közelebb kerül az állampolgárokhoz – fogalmazott Csonka Ernő területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkár pénteken, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei polgármesteri fórumon, ahol a járási közigazgatási rendszer kialakításával kapcsolatos feladatokról tartott előadást.

Csonka Ernő kifejtette, a járási rendszer a területi közigazgatási rendszer átalakításának integráns és fontos része. A 2010-ben rendkívül széttagolt területi közigazgatás a Közigazgatási Hivatalok, majd a Kormányhivatalok felállításával a hatékonyság, az egységesség és költséghatékonyság felé indult el – mutatott rá. A Kormányablak hálózat a Jó Államot jeleníti meg, és több mint háromszáz helyszínen lesz képes az állampolgárokat kiszolgálni. Az átalakítás lényege, hogy az állam közelebb kerüljön az állampolgárokhoz – hangsúlyozta, hozzátéve: ezt szolgálja majd a járási rendszer létrehozása is.

A helyettes államtitkár elmondta, tévhit az, hogy a járások a kistérségek szerepét vennék át, hiszen illetékességi területükben és funkciójukban is eltérnek egymástól. A járás feladata az eddig a települési jegyzőkhöz telepített állami feladatok ellátása lesz – tette egyértelművé.

A járások kialakításának fontos lépése volt a vasárnap lezárult társadalmi egyeztetés, amelyre 757 észrevétel érkezett, melyek feldolgozása után kerülhet a kormány elé a tervezet. Csonka Ernő kiemelte, a kormány deklarált alapelve, hogy az állampolgároktól nem kerülhet távolabb az ügyintézés helyszíne, és a kistelepülések sem kerülhetnek hátrányba a rendszer kialakításával. A járási rendszer kialakításának folyamata 2013. január 1-én zárulhat le – tette hozzá.

Bekényi József, a Belügyminisztérium Önkormányzati Feladatok Főosztályának főosztályvezetője az új önkormányzati törvényt mutatta be a fórum résztvevőinek. Kiemelte, hogy a rendszer átalakítására elsősorban azért volt szükség, mivel korábban a közfeladatok elosztása az állam és az önkormányzatok között nem volt tisztázott. A Kormányhivatalok kialakításával és az önkormányzati szektor reformjával most sikerült koherens, jól finanszírozható rendszert alkotni – mutatott rá.

Háttér
A megyei polgármesteri fórumot évente a Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szervezi, melynek keretében az önkormányzatok képviselői, polgármesterei aktuális önkormányzatokat érintő kérdéseket vitatnak meg. A mostani fórum a járási rendszer kialakításához kapcsolódó több hónapos konzultáció-sorozat egyik állomása is egyben.”

Forrás:
A járások a Jó Államot viszik közelebb az állampolgárokhoz, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. február 3.

Az állam legkisebb területi közigazgatási egysége a járás

„A közigazgatás lényeges átalakítása történik most, létrejöttek a megyei közigazgatási hivatalok, megalakultak a kormányhivatalok, amelyek 14 szakigazgatási szervet integrálnak – fogalmazott előadásában Szabó Erika, a TÖOSZ polgármesteri fórum sorozatának keretében Cserkeszőlőn, csütörtökön.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szervezésében megtartott fórumon Szabó Erika hangsúlyozta: a kormányhivatalok anyagi szempontból is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, mivel jóval olcsóbb a működésük. Az önkormányzatoknál lévő közszolgálati feladatokat 20 év után veszi vissza az állam, méghozzá úgy, hogy nagyobb hangsúlyt kaphassanak a helyi ügyek – mutatott rá a területi közigazgatásért felelős államtitkár, példaként hozzátéve, hogy a megye is új feladatot kap: a területfejlesztést.

2013. január 1-jén a járások létrehozásával indul az év. Cél, hogy az év végére elinduljon az egyablakos ügyintézés. Minden olyan településen lesz kormányablak, ahol eddig okmányiroda működött – nyomatékosította, hozzáfűzve: a régi okmányirodákat lehetőség szerint felfejlesztik kormányablakokká. A kormányablakok diplomával rendelkező munkatársai egyéves továbbképzéssel külön szakmát kapva kormányhivatalnokok lesznek.

Szabó Erika arról is tájékoztatott, hogy akik eddig az okmányirodákban dolgoztak, azok most köztisztviselőből kormánytisztviselővé fognak válni. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a kistelepüléseken élőknek nem kell majd bemenni a járási központokba, mert munkatársat, vagy közös munkatársat alkalmaznak majd helyben a jelenlegi tervek szerint.”

Forrás:
Az állam legkisebb területi közigazgatási egysége a járás, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. február 2.

Tavaly hétezren keresték fel a szegedi kormányablakot

„Közel ezerszáz egyszerűsített honosítási kérelmet nyújtottak be eddig a szegedi és a hódmezővásárhelyi kormányablakoknál, de a folyamatosan bővülő ügyfélkör miatt egyre többen keresik fel őket. Körülbelül tizenhétezer ügyben jártak el vagy adtak tájékoztatást a tavaly év eleji megnyitásuk óta.

Tavaly január harmadika óta lehet ügyeket intézni, illetve tájékoztatást kérni a megyeházán megnyitott kormányablaknál. Az ügyfélszolgálat vezetője, Mezeyné Harangozó Ildikó arról tájékoztatott, hogy az induláskor 29 ügykörük volt, később tájékoztatásra további tizet kaptak. Március 15-étől az egyszerűsített honosítás is a kormányablakoknál intézhető, illetve az egyéb állampolgársági ügyek. „A következő nagy lépés október 17-e volt, amikor 31 új ügykört kaptunk. A 2013. július 1-jei teljes kormányablaknyitásig folyamatosan fog bővülni tevékenységi körünk, akkorra várhatóan már több mint 200 lesz” – tette hozzá.

Szegeden tavaly kereken hétezer klienst fogadtak, akik több mint 15 ezer ügyet intéztek a kormányablaknál. A megyei adatokat tekintve elmondható, hogy Hódmezővásárhelyen és Szegeden több mint tizennégyezren keresték fel az ügyfélszolgálatokat, s több mint ezerszáz egyszerűsített honosítási kérelmet nyújtottak be eddig.

A legtöbb honosítási kérelmet péntekenként nyújtják be
A kormányablak munkatársainak sikerült jó kapcsolatot kialakítaniuk a határon túli magyar szervezetekkel, elégedettek az ügyintézésünk gyorsaságával és színvonalával egyaránt. A korábban náluk járt ügyfelek pedig folyamatosan küldik hozzájuk rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket.
…
Egyre több ügykör, növekvő ügyfélszám
Nagyon sokan úgy keresik fel a kormányablakot, hogy nem tudják pontosan, hova kellene fordulniuk ügyeik intézéshez, ezért kimondottan hasznosnak tartják, hogy itt tájékozódhatnak. Mezeyné Harangozó Ildikó közölte, a kezdetektől fogva sokan nyitnak ügyfélkaput, sok a családtámogatási ellátásokra irányuló kérelemmel, illetve ezek igénybevételének módjáról való tájékoztatás folyik a szegedi kormányablaknál. De intéznek náluk vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos ügyeket, és nagy az érdeklődés az e-hiteles és nem hiteles elektronikus tulajdoni lapok iránt is.

„Február 15-éig lehet a tavaszi érettségi vizsgákra jelentkezni a CSMKH Oktatási Főosztályánál. A tavalyi évben is nagyon sok érettségire jelentkezőnek segítettünk az űrlapok kitöltésében, illetve a kérelem mellékleteinek összeállításában” – tájékoztatott. Október közepétől újabb 31 ügykört kaptak a kormányablakok, ezek közé tartoznak a fogyasztóvédelmi panaszok, melyekkel karácsony körül sokan keresték őket. Fogyatékossági támogatást is lehet kérelmezni, illetve kivételes nyugellátásemelést és egyszeri segélyt.

Március 31-éig a rokkantnyugdíjasok komplex felülvizsgálatot és rehabilitációs kártyát is igényelhetnek a kormányablakoknál. Mezeyné Harangozó Ildikó hangsúlyozta, ez utóbbi nyilatkozat azoknak fontos, akik nem kapták meg az erről szóló tájékoztatót, amennyiben ugyanis valamelyik érintett nem nyilatkozik erről, megszűnhet a rehabilitációs ellátása.

Tavaly szeptember óta több mint nyolcszázan igényelték Szegeden az Alaptörvényt, s előfordul az is, hogy a házaspárok mindkét tagja kér önálló példányt. Januártól pedig már a díszkiadásra is adtak le rendeléseket a megyeházán működő kormányablaknál.”

Forrás:
Tavaly hétezren keresték fel a szegedi kormányablakot, SZEGEDma, 2012. február 3.

Jogszabályalkotás az információs társadalomban

„…Nyugodtan állíthatjuk, hogy a nagy közigazgatási informatikai szakrendszerek specifikációit – alapvetően – a jogszabályok képezik, pl. KET – Közigazgatási hatósági eljárás, adótörvények, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény stb., hogy csak találomra említsünk néhányat. A KET valójában leír egy, ill. több munkafolyamatot, hogyan kell az egyes hatóságoknak általában az „ügyeket” intézni (work-flow). Az adótörvények megadják az egyes adónemek kiszámításának algoritmusait, míg a harmadik említett törvény – többek között – egy HR rendszerben rögzítendő elveket fogalmaz meg.

Ezek után azok számára, akik ezeket a rendszereket fejlesztik, egyáltalán nem mindegy, milyen minőségű az a specifikáció melyből dolgozni kell.

A továbbiakban elsősorban informatikai oldalról vizsgáljuk a kérdést.

Nézzük meg kicsit részletesebben a Magyary Program alapján a minőségi jogalkotás definícióját az előbb említett szempontból.

A színvonalas jogszabályszerkesztés, úgy gondolom, a korrekt fogalom definíciókkal és az ennek megfelelő fogalomhasználattal kezdődik.

Tudnék mutatni a közelmúltból is olyan jogszabályt, amely szövegében előzetesen nem definiált fogalmakat használt, melyek helyes értelmezése ennek megfelelően kétséges. Az informatika ma már tudja támogatni a fogalmak helyes kezelését az ontológiaszerkesztők eszközeivel. Persze, amennyiben ilyen eszközt használunk, az hosszadalmasabbá teheti a jogszabály elkészítését. Előbb-utóbb azonban szükséges lesz ezekre, amennyiben egységesíteni szeretnénk a jogszabályainkat. Azonos fogalomnevek alatt ugyanis gyakran nem ugyan azt értjük az egyes jogszabályokban.

A jogszabályok logikai és formai szerkezetének egységesítéséről – elvileg – egy korábbi IRM rendelet (61/2009) gondoskodott, melyet módosított a KIM 19/2010-es rendelete, amit viszont tovább módosított a 43/2011-es KIM rendelet. Ennek konzekvens alkalmazása az egységes jogszabály feldolgozást, tárolást és visszakeresést segítené, amennyiben nem lennének olyan kivételek, mint pl. pontosan a 2010. évi CXXX. a jogalkotásról szóló törvényben is van, ahol az 5§ (1) szakasz pontjainak jelölése (1a), (1b). Ezt a fajta jelölést a korábban idézett rendeletek nem ismerik, helyesen 1) vagy a), ill. 2) vagy b).

Egy újabb fontos pont a jogszabályok nyelvezete. Örökös probléma a határozatok szövegezése olyan módon, hogy azt az ”egyszerű honpolgár” is megértse, mivel a határozatok indoklásában leginkább egy eléggé „bikkfa nyelven” megfogalmazott jogszabályra történik hivatkozás. Az intézkedő hatóság persze csak tette a dolgát Az már csak hab a tortán, hogy időnként a jogszabályokban a „vagy” és az „és” használata nem a matematikában szokásos értelemben történik.

A jogszabály szövegei gyakran túlságosan bonyolultak, hatalmas körmondatokat tartalmaznak, ezért nehezen értelmezhetők és a végén pedig nem is konzisztensek (vagy akár rekurziót is tartalmaznak, lásd pl. 2001.évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról!). Sajnálatos, hogy a 61/2009-es IRM rendeletben megtalálható előírás, miszerint egy bekezdés legfeljebb három mondatot tartalmazhat, a KIM módosító rendeletével törlésre került. Kár, de hát amúgy sem tartották be.

Az ostor érdekes módon, a szabályozással érintetteken kívül, az informatikusokon csattan, akiknek egyértelmű folyamat leírásokat, vagy számítási algoritmusokat kell készíteni, gyakran ésszerűtlenül rövid határidőn belül, miközben az eredeti körmondatokat rövidebb, de tartalmilag velük ekvivalens egyszerűbb mondatokra bontják. Ezt persze a jogalkotó is megtehetné, kissé jobban strukturálva mondandóját. Érdemes ilyenkor Hollandiára gondolni, ahol a jogszabály tervezet készítése során – a hatályba léptetéshez – figyelembe veszik a szükséges informatikai ráfordítás igényét is.

Egyes, már jelenleg is rendelkezésre álló informatikai eszközök sokat segíthetnek a problémák megoldásában. A produkciós rendszerek, vagy a szakértő rendszerek magas szintű nyelvezetükkel jól támogatják a jogszabályok átírását velük azonos szemantikájú, könnyen áttekinthető és végrehajtható „programokká”, melyek egyben megmutatják az egyes jogszabály részek egymástól függését, a nem definiált pontokat (fogalmakat), miközben lehetőséget biztosítanak bizonyos hatásvizsgálatokra, vagy alternatív megoldásokra is.

A fejlettebb változatok, a jogszabály „végrehajtása” során lehetővé teszik az eredeti szövegkörnyezetben történő figyelését is a végrehajtás – következtetés – menetének.

Az itt leírtak sokak számára nem jelentenek újdonságot, azonban hazai alkalmazásuk, annak ellenére, hogy már (még) a 80-as, 90-es években jelentős nemzetközi eredményeik voltak a hazai iskoláknak, várat magára.

Ami az ilyen eszközök használatánál valós probléma, hogy nyilván időigényesebb lehet egy születő jogszabálynál párhuzamosan használni a korábban említett eszközöket, viszont az eredmény konzisztens, dokumentált és végrehajtható programmal rendelkező jogszabály lesz.

Azt is le kell szögezni, hogy a fent leírtak elsősorban normatív szabályozásra érvényesek, legyen az törvény, rendelet, de akár csak valamilyen „házi” szabályzat.

Nem hiszem ugyanis, hogy a kínai példát kívánnánk követni, ahol a büntetőügyek gyorsabb – „automatizált” – lefolytatására is használják a szakértő rendszereket. ”

Forrás:
Jogszabályalkotás az információs társadalomban, Futó Iván, IT Business, 2012. február 2.

Duplázta ügyfélforgalmát a Pest Megyei Kormányhivatal

„Öt hónap alatt megduplázta ügyfélforgalmát a Pest Megyei Kormányhivatal, február 1-jén a 20 ezredik ügyfelet fogadták a legnagyobb ügyfélforgalommal rendelkező érdi Kormányablakban.

Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja Hetényi Krisztinának – aki 20 ezredik ügyfélként vette igénybe a kormányablak szolgáltatásait – nyújtotta át február 1-jén az emléklapot és az Új Alaptörvény egyik példányát az érdi kormányablakban. Krisztina GYES-t, GYED-et intézett az ügyfélszolgálaton, aki azt mondta szívesen jön ide, mert itt egy helyen és gyorsan lehet elintézni több ügyet is-tudatta a kormányhivatal honlapján.

A megyében jelenleg működő három kormányablakban – Cegléden, Érden és Vácott – összesen 17 937 ügyfelet fogadtak és 21 467 ügyben intézkedtek a szakemberek 2011-ben. Az ügyfélforgalmi adatok alapján a tavaly október közepei ügyfélkör bővülést követően mérhetően megnövekedett az ügyfelek száma – mondta Tarnai Richárd.

A kormánymegbízott a tavalyi ügyfélforgalommal kapcsolatban elmondta, a legnépszerűbb ügytípusok a Pest megyei kormányablakokban a családtámogatási ellátások voltak, és nagyon sokan regisztráltak az ügyfélkapun is, de az Új Széchenyi Terv, a TAJ kártya igénylés és az egyéni vállalkozás ügyköreiben is jelentős érdeklődés mutatkozott.”

Forrás:
Duplázta ügyfélforgalmát a Pest Megyei Kormányhivatal, OrientPress, 2012. február 2.

Hat járás lesz Tolna megyében

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a járások kialakításáról szóló koncepciójáról tartott sajtótájékoztatót László-Varga Zsuzsanna, a Tolna Megyei Kormányhivatal főigazgatója és dr. Sümegi Zoltán, Tolna Város polgármestere. A sajtótájékoztatón a főigazgató hangsúlyozta: az államigazgatás legalsóbb szintű területi szintjét jelentő egységek kialakításának társadalmi egyeztetése zajlik, amelynek célja, hogy felszínre hozza a problémákat, amelyekre az előkészítés időszakában lesz idő megoldásokat találni, vagy azokat továbbgondolni és a szükséges változtatásokat végrehajtani.

A járások száma országosan 168, Budapesten 7 körzet kerül kialakításra. A járások bővítésére nincs mód. Tolna megyében Szekszárd, Paks, Tamási, Dombóvár, Bonyhád és Tolna székhelyekkel jönnek létre a járások. Ezzel bővülnek Tolna megye lehetőségei, hiszen az eddigi öt kistérség helyett hat járás fog működni – emelte ki László-Varga Zsuzsanna, aki hozzátette: az átalakítás célja az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása, az államigazgatási ügyek járási kormányhivatalokhoz történő telepítésével. A főigazgató néhány példát sorolt fel, a jegyzőktől a kormányhivatalokhoz kerülő ügyekről: anyakönyvi igazgatás, személyi okmányok, útlevél ügyintézés, hagyatéki ügyintézés, építésügyi, közlekedési igazgatás, gyámügyek. Azzal, hogy az államigazgatási feladatok ellátását az állam maga szervezi, nem lesz nehezebb az ügyintézéshez történő hozzáférés, sőt, egységes színvonalon, a jelenlegi okmányirodák alapjain országosan több mint 300 helyen működnek majd kormányablakok. A cél, hogy 2013 végére egyablakos rendszerben minden, az állammal kapcsolatos ügyet a kormányablakokban intézhessenek az állampolgárok. Néhány település, a tolnai járással kapcsolatos észrevételére a főigazgató asszony elmondta: az átalakítás az államigazgatási feladatok ellátásának újjászervezését jelenti. A járási kormányhivatalokban önkormányzati ügyeket nem intéznek, viszont minden olyan állami szolgáltatás, amit az állam eddig is biztosított a polgármesteri hivatalokon vagy az okmányirodákon keresztül, a jövőben is biztosított lesz. Ügyfélszolgálatokon vagy ügyintézőkön keresztül történik az ügyek felvétele, hogy ne kelljen mindenkinek a járási székhelyre utaznia. A problémákra az előkészítés időszakában lesz idő megoldásokat találni, vagy azokat továbbgondolni és a szükséges változtatásokat végrehajtani – hangsúlyozta a főigazgató.

Dr. Sümegi Zoltán polgármester kiemelte: élő, évszázados kapcsolatok kötik Tolnát azokhoz a településekhez, akik nem kívánnak a tolnai járáshoz tartozni, ezért nem érti a tiltakozások okát. Hozzátette: az önkormányzatok településirányítással kapcsolatos munkáját és az eddigi együttműködéseiket nem érinti az átalakítás. A város a kiépült infrastruktúrájával és komoly tapasztalatokkal rendelkező közigazgatási szakembereivel képes magas színvonalon ellátni a járási államigazgatási feladatokat.”

Forrás:
Hat járás lesz Tolna megyében, Tolna Megyei Kormányhivatal, 2012. január 27.

A kormányhivatal „áttörte a falat”

„Debrecen – Szakigazgatási szerveknek nevezik a kormányhivatalt alkotó állami szervezeteket, amelyek közé tartozik a volt ÁNTSZ-től (ma népegészségügy) a munkaügyön át az egészség- és nyugdíjbiztosítóig összesen 16 szervezet (lásd a felsorolásban). Élükön az államot helyben megszemélyesítő kormánymegbízott áll: Hajdú Bihar megyében Rácz Róbert. A kormányhivatal megalakulásakor a célokról és a tervekről, most egy év tapasztalatairól kérdeztük.

Gördülékenyebb szakhatósági eljárást ígért. Kérem, mondjon példát arra, hogy egy korábban nagyon bonyolult eljárás ma milyen egyszerűen intézhető.
Rácz Róbert: Azt gondolom, hogy a korábbinál gyorsabban, a szakigazgatási szervek szükségszerű együttműködésével, és kevésbé bürokrata szemlélettel dolgozunk. Sokat beszélgetek erről a kollégáimmal, s elmondom: vannak olyan területek, ahol nem engedhetünk a jogszabályok betartásából (munkaügy, fogyasztóvédelem, népegészségügy stb.), de számos más területen hagyjuk nyugodtan élni, dolgozni az embereket. Szó nincs arról, hogy most majd mindenki azt csinál, amit akar! A kötelezettségeket komolyan kell venni, de bizonyos területeken nem kívánunk erre a folytonos jelenlétünkkel, a gyakori ellenőrzéseinkkel figyelmeztetni. Felelős magatartást, önkéntes jogkövetést várunk el. Viszont aki bármilyen okból fennakad (például egy munkavédelmi előírás elhanyagolásából következő baleset vagy konyhai ételmérgezés alkalmával) annak az eddiginél komolyabb következményekkel kell számolnia. Meg vagyok róla győződve, hogy ezáltal működőképesebb lehet az ország. Lehet, hogy így kevesebb bevétel származik bírságból, de, ha annál is kevesebbet költünk ellenőrzésre, akkor mindenki jól jár. És közben folyamatosan gyűjtjük a javaslatokat az ésszerűtlen rendelkezések, fölösleges előírások kiiktatására, az olcsóbb, hatékonyabb megoldásokra. Ez a lista az ország többi kormányhivatalában is duzzad, s szerintem hamarosan át fogja törni a falat: foglalkozni kell vele a jogalkotónak.

A célok egyikeként megfogalmazták, hogy legyen sokkal olcsóbb az állam ezen szervezetinek működése. Mennyit sikerült megtakarítani azt elmúlt évben?
Rácz Róbert: Amíg a szakigazgatási szervek önállóan működtek, az úgynevezett dologi kiadások költsége együttvéve elérte az 1,4 milliárd forintot, tavaly pedig sikerült megoldani 700 millió forintból – anélkül, hogy csökkentettük volna a létszámot, s emiatt lenne mondjuk kevesebb a telefonszámla vagy a papírhasználat. De az addigi 17 épület helyett most 10-ben vannak az irodáink, s míg azelőtt – ahogy egy kollégám mondta, mindenre volt pénz, most meghatároztuk az elkölthető összeget: benzinre, telefonszámlára, eszközfelhasználásra – mindenre. Amikor panaszkodnak a kollégák, hogy már alig bírnak kijönni a keretből, azt mondom: jó pályán vagyunk.
…
Sok pénzt és energiát fektettek a kormányablak kialakításába, ahol több ügyet közvetlenül intézhetünk, illetve tanácsokkal, szakszerű útbaigazítással segítenek. Elégedett a kormányablak teljesítményével? Mikor és hol nyílnak majd hasonlók a megyében?
Rácz Róbert: Jobban örülnék, ha az esti órákban is növekedne az ügyfélforgalom, de belátom, nagyon lassan megy át a köztudatba, hogy nem kell a munkahelyről elkérezkedni vagy szabadságot kivenni, mivel a kormányablak munkanapokon este 8-ig rendelkezésre áll. Ez, sajnos, nincs kihasználva. Egyébként növekszik lassan a forgalom. Nem baj, hogy nincs tumultus, úgy kevesebb idő jutna a minőségi kiszolgálásra. 2013-tól a megyében még legalább kilenc, de lehet, hogy ennél több kormányablak is működik majd, ugyanis minden járási székhelyen lesz egy.
…
A kormánymegbízott politikai funkciót tölt be egy hatalmas állami apparátus élén, amelynél most 10 százalékkal kellett csökkenteni a létszámot. Ilyenkor magyarázkodás nélkül meg lehet válni a politikailag más elveket hirdető munkatársaktól. Megtörtént?
Rácz Róbert: Mondok néhány számot. Egy év alatt a 16 szakigazgatási szerv vezetőinek a fele sem cserélődött le. A távozók egy része nyugdíjba ment, a többiek helyett szakmai okból kerestünk mást, de az utóbbiak ötnél nincsenek többen. Az 1300 körüli létszámból pedig összesen legfeljebb 20-30 helyen volt váltás. Ennyit a tavalyi „tisztogatásról”. A mostani létszámcsökkentéskor pedig minden egyes döntést a szakigazgatási szervek vezetőire bíztam, és tőlem egyikük sem hallott sem nevet, sem utalást arra, hogy kitől kellene megválni.”

Forrás:
A kormányhivatal „áttörte a falat” – Interjú Rácz Róberttel, haon.hu, 2012. január 30.

Kihívást jelent a járási rendszer kialakításának előkészítése

„A Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetőjét, Dr.Szabó Sándor kormánymegbízottat kérdeztük a helyi Kormányhivatal előtt álló feladatokról és Kormányablak tapasztalatairól.

– Milyen feladatok elé néz 2012-ben a megyei Kormányhivatal?
– Több szempontból is rendkívül nehéz éven vagyunk túl: a kormányhivatali integráció a törzshivatal mellett a szakigazgatási szervek számára is komoly átállási, alkalmazkodási feladatokat jelentett. Ehhez társult a januári tíz százalékos létszámleépítés, melynek során kettős szorításba kerültünk: egyszerre kell megfelelni a költségvetési elvárásoknak, valamint a szakmai munkával szemben támasztott követelményeknek.

Mindemellett 2012. január 1-jén az állam átvette a megyei önkormányzati intézményrendszert, ezzel párhuzamosan – a Kormányhivatal mellett – létrejött a Megyei Intézményfenntartó Központ. Ez utóbbi szervezet feladata az intézmények működtetésével, vagyongazdálkodásával összefüggő teendők ellátása. Húsz intézményről és 1600 közalkalmazottról van szó, akiknek meghatározó a szerepük a területi szintű (szociális-, közoktatási- és közgyűjteményi) szakellátások biztosításában. Itt – az ellátottakra, ápoltakra, tanulókra, stb. tekintettel – az átállás még érzékenyebb, fokozott figyelmet igénylő feladat lesz, ami szintén meglehetősen kedvezőtlen pénzügyi-költségvetési környezetben zajlik.

További kihívást jelent a járási rendszer kialakításának előkészítése: Nógrád megyében várhatóan hat járás jön létre 2013. január 1-jén, az ehhez kapcsolódó egyeztetési, tervezési feladatokat a Kormányhivatalon belül ma már önálló munkacsoport végzi.

Ugyanígy a 2012. év kiemelt programja lesz az alap- és középfokú közoktatási intézmények átvétele, az ehhez az integrációhoz kapcsolódó személyi, szervezeti feltételek megteremtése.

Összességében tehát a 2012. esztendő sem tűnik eseménytelenebbnek, mint a megelőző év.

– Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablak forgalma, népszerűsége?
– A Kormányablak ügyfélforgalma az elmúlt hónapokban – az indulás időszakához képest – növekvő tendenciát mutat. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a napi ügyfélforgalom ötven százalékos emelkedése figyelhető meg 2011. év utolsó negyedében. Megemlítendő az is, hogy 2011. december 15-én sor került az 5.000. ügyfél köszöntésére is.

A pozitív irányban emelkedő népszerűség egyik indoka az lehet, hogy október közepétől harmincegy új ügykörrel bővült a kormányablak által nyújtott szolgáltatások köre, másrészt betudható annak is, hogy az év során ezen új jogintézmény egyre ismertebbé és elterjedtebbé vált az állampolgárok számára, mára már úgymond beépült a mindennapi köztudatba.

Az ügyfélbarát szolgáltatásunk eredményeként – tekintettel arra, hogy minden típusú hatósági ügyben igyekeznek a kollégák az ügyfelek rendelkezésére állni, függetlenül attól, hogy az jogszabály alapján a kormányablak feladat- és hatáskörébe tartozik –e – nagyszámú visszatérő ügyféli körrel büszkélkedhetünk.

– Ahogy említette, ősszel bővült a kormányablakokban intézhető ügyek száma is. Miket lehet most intézni és melyek a legnépszerűbbek? Melyekre lenne még esetleg igény?
– A Kormányablakokban intézhető ügyek skálája rendkívül széles körű. Bejelentést lehet tenni parlagfű fertőzött ingatlanról, kérelmet lehet előterjeszteni a fogyatékossági támogatás igényléséhez, őstermelői igazolvány kiadásához, természetes fürdővíz fürdési célú engedélyezéséhez, családi gazdaság nyilvántartásba vételéhez, a kivételes nyugellátás-emeléshez kapcsolódóan, stb. Az ügyfelek leginkább az ügyfélkapu létesítésével, utazási költségtérítés, családi pótlék, anyasági támogatás, EU kártya, TAJ kártya, Alaptörvény igénylésével, gyógyszertámogatáshoz kapcsolódó, méltányosságból adható egyszeri segély iránti illetve fogyatékossági támogatás iránti kérelmekkel összefüggésben keresik fel a kormányablakot.

Az állampolgárok több esetben érdeklődnek a kormányablaknál a családtámogatási ellátások folyósításával összefüggő igazolások kiadásával, valamint az egészségbiztosítási jogviszony rendezésével kapcsolatos kérdésekben. Az említettek vonatkozásában jelen pillanatban segítséget nem tudnunk nyújtani – a szükséges technikai rendszerek, feltételek hiánya miatt – , ám bízunk abban, hogy rövid idő belül ezen ügyféli igények is kielégítést nyernek.”

Forrás:
Kihívást jelent a járási rendszer kialakításának előkészítése – interjú Dr.Szabó Sándor kormánymegbízottal, Belföldi hírek, 2012. február 3.

Újabb feladatok az államnak

„Hamarosan számos jogszabályi változás lép életbe, amely minden települést, önkormányzatot érint. Megyénk 3. sz. választókerületének 17 polgármesterét kerekasztal egyeztetésre hívta hétfőn Paszab községbe dr. Karakó László országgyűlési képviselő, hogy tájékoztatást adjon ezekről a várható változásokról.
…
Javaslatok a járásokról
– A paszabi egyeztetésen szóba kerültek a járások kialakításával kapcsolatos önkormányzati vélemények, amelyeket a képviselő-testületek továbbküldtek az illetékesekhez. Felvetődött például, hogy legyen ibrányi járás is is, hiszen a városban minden adott ahhoz, hogy járási székhely lehessen. Volt olyan javaslat, hogy Tiszavasvári helyett Tiszalök legyen a járási székhely, hiszen régebben is betöltötte ezt a tisztséget, s a környező településekről könnyebben megközelíthető, mint Tiszavasvári. Természetesen ahol eddig okmányirodák működtek, azok a továbbiakban is működni fognak egyablakos ügyintézéssé fejlesztve azokat.

Szabadon társulhatnak
– A kerekasztal egyeztetésen szó volt arról is, hogy 2 ezer létszám feletti településeken önálló polgármesteri hivatalokban folytatódik majd helyben az önkormányzati feladatok intézése. A 2 ezer lélekszám alatti települések szabadon társulhatnak, hogy elérjék a szükséges létszámot. Esetükben lesz polgármester, megmarad a képviselőtestület is, de majd csak egy helyen működik önállóan hivatal. Ezek a kistelepülések a szabad társulás során nem léphetik át a megyehatárt, ugyanakkor nem szükséges a mellettük lévő településsel társulniuk.

Óvják az értékeket
A tervezett változtatások nagymértékben érintik majd Paszabot is.
– A paszabi önkormányzat számára az jó hír, hogy az iskola működtetését átveszi az állam, hiszen nagyon sok kiadással kellett számolnunk a közoktatás terén, így ez a megoldás nekünk segítség lesz – mondta Tajthy Péter, Paszab polgármestere. – Sokkal nagyobb felkészülést jelent a csatlakozás kérdése, hiszen mivel 2000 fő alatti község vagyunk, csatlakoznunk kell valakihez. Ezt természetesen úgy szeretnénk megoldani, hogy a lakosság semmit ne vegyen észre. Nálunk is működni fog a polgármesteri hivatal, de már nem lesz önálló gazdálkodású, s a dolgozói létszám is csökkenni fog. Arra törekszünk, hogy maradjon meg a községben minden intézmény, még akkor is, ha nem lesz önálló, ha más lesz a működtető. Számunkra ilyen érték az óvoda, az iskola, a tájház – tette hozzá a település vezetője.
…
– Egyelőre nem tisztázottak az átadás-átvétel feltételei. Nem tudni, pontosan „mit visz” az állam, hogyan hat majd mindez a bevételek alakulására. Bár az önkormányzatoknak elméletileg lehetősége van visszaszerződni, ezt nem javasolták a kistelepüléseknek a minisztérium illetékesei. Több Tiszavasvári és Ibrány térségében található település jelezte más irányú szándékát a járások kialakítására vonatkozó kormányzati elképzelésekkel szemben. Ibrány polgármestereként arra számítok, hogy a járási rendszer kialakításával a jelenlegi appartátus száma csökkenni fog, ugyanakkor bízom benne, hogy a mert jelentős számú feladattal együtt számos megfelelő képzettséggel rendelkező, rátermett szakember is a járáshoz kerül. A településvezetőknek több ideje jut ezentúl a helyi feladatok megoldására. Én annak idején dolgoztam már járási irányítás alatt tanácselnökként. Nem volt ez ördögtől való akkor sem, és most sem az, csak fel kell készülni rá… – fogalmazott Berencsi Béla.

Miért pont Tiszavasvári?
– Örömmel értesültünk róla, hogy a törvénytervezet szerint városunkban kapna otthont az új államigazgatási központ, a járás. Egy évtizedek óta kialakult rendszer legitimizálására kerülne ezzel sor, mivel 20 éve választókerületi központként, a kistérségi társulás székhelyeként, az egészségügyi szakellátás, szociális alap- és szakellátások tekintetében is, valamint számtalan államigazgatási feladat kistérségi vagy több településre kiterjedő hatáskör gyakorlójaként (pl.: telepengedélyezés, működési engedély, panasz ügyek, gyámhivatali eljárások, okmányirodai feladatellátás, kiemelt építésügyi hatósági feladatok) olyan speciális feladatellátásban veszünk részt – árulta el megkeresésünkre dr. Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere, majd így folytatta: a kialakult rendszer mellett a Tiszavasvári járásközponttá minősítése mellett szól az is, hogy a körzet legnagyobb lélekszámú települése, itt található a megyei munkaügyi központ kirendeltsége, a rendőrkapitányság székhelye, valamint a köztestületi tűzoltóság, több településre kiterjedő feladattal.

Oktatási szempontból is Tiszavasvári a térség ifjúsági központja, gimnáziumával, szakközép- és szakiskolájával, akkreditált nyelvvizsga helyével, illetve a térség egyetlen bölcsődéjével. Több önkormányzati épületben is otthonra találhat az új járási hivatal, amennyiben a tervekből valóság lesz.”

Forrás:
Újabb feladatok az államnak, Szabolcs Online, 2012. január 31.

Egységesen mérik majd a közszolgákat

„A közszolgákra vonatkozó integrált Közszolgálati Teljesítménymenedzsment Rendszer létrehozása folyamatban van. Az ágazatok képviselőivel közös munka keretében készül a módszertan, amely alapján 2012 első félévében meghatározzák a képzéselveket. Az új rendszer 2012. július 1-jétől indul, központi módszertani támogatással – derül ki Navracsics Tibor közigazgatási miniszter válaszából, amelyet Lamperth Mónika képviselői kérdésére adott. A kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre vonatkozó törvényi keretek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX-es törvénybe épültek be, a részletszabályokat kormányrendelet tartalmazza majd.

A kabinet szerint ugyanis a kormánytisztviselői, a rendészeti és a katonai életpálya-modellek kialakításához egységes elvi és módszertani alapon álló, de az érintett szervezetek sajátosságaihoz igazodó, rugalmas keretrendszert szükséges felépíteni és működtetni. Ennek megfelelően olyan moduláris szerkezetű teljesítményértékelési rendszert tervezünk, amelynek vannak kötelező – valamennyi közigazgatási, rendészeti és honvédelmi szervezetre nézve egységesen érvényes -, valamint ajánlott – az érintett szervezetek munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőinek döntése alapján, szabadon felhasználható – moduljai – írta a miniszter. A kötelező modulok a közigazgatási, rendvédelmi és honvédelmi szervtípusoktól független értékelési elemként valamennyi szervezetben alkalmazandók lennének.

A teljesítményértékelés eredménye lehetőséget nyújt majd a fejlesztésre (képzések, továbbképzések, vezetőképzések), a tehetségmenedzsment alkalmazásra, az életpálya tervezésére (szakértői és vezetői utánpótlási adatbankok) illetve a jogkövetkezmények érvényesítésére (előresorolás, címadományozás, elismerések, jutalmazás), ugyanakkor alapot adhat a nem megfelelő munkavégzés szankcionálására, a felelősségre vonáshoz is – olvasható a válaszban.”

Forrás:
Egységesen mérik majd a közszolgákat, Domokos László, Napi Gazdaság, 2012. február 4.

Az állam az üzleti élet egyik legfőbb segítője

„Ahhoz, hogy Magyarország ismét emelkedő pályára álljon, újra kellett írni az ország struktúráját. Ma már a legfőbb feladat a stabilizáció és a konszolidáció megteremtése – hangsúlyozta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szombaton, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán tartott előadásában.

Navracsics Tibor emlékeztetett: eddig, ha üzletről volt szó az állam „rosszként” jelent meg, és egyszerűen meg kellett szokni. Ma is sokan mondják, hogy az államnak el kéne tűnnie a gazdasági életből – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: a kormánynak az a célja, hogy az államot az üzleti élet legfontosabb szövetségesévé, segítőjévé tegye.

Egy politikai közösség intézményrendszere úgy tud hatékonyan működni, ha a hatalmi ágak elválasztása érvényesül, de ugyanakkor ezek szövetségesként is segítik egymást – mutatott rá a miniszter. Felidézte: Wekerle Sándor életművéből is egyértelműen kiderül, hogy az üzlet, felelős költségvetési politika, politikai döntéshozatal és irányítás, közigazgatás nem egymással szemben álló dolgok.

A miniszter úgy fogalmazott: sem a hatalmi ágak, sem a politikai gondolatok nem zárhatóak „karanténba”. Egy ember nem lehet csak a pénzügypolitika, vagy a döntéshozás rabja, hiszen ezek szinergiájának megteremtése, a tanulságok megosztása a leghasznosabb.

A magyar állam akkor végzi jól a dolgát – folytatta a miniszter-, ha azt a közjó érdekében teszi, valamint ha megteremti a gazdaság számára a fejlődés alapját, a stabilitást. Emellett minden társadalom közjójának az alapját két elv, a verseny és a szolidaritás harmóniája kell, hogy képezze.

A közjóval kapcsolatban Navracsics Tibor azt mondta, hogy az állam annyival több, az éppen győztes párt „zsákmányánál”, hogy az államnak van egy erkölcsileg is magasabb rendű célja: az államnak az egész nemzet, a közjó érdekében kell cselekednie. A kormányzati politikának mindenkor a nemzet célját kell szolgálnia – tette hozzá a miniszter.

A stabilitás megteremtése a legfontosabb az állami feladat- húzta alá a miniszter -, hiszen a gazdaság vergődik stabilitás nélkül, kiszámíthatatlanná válik. Ehhez szükség van egy erős államra, amely betartatja azokat a szabályokat, amelyekre szükség van egy erős piacgazdaság megteremtéséhez – nyomatékosította Navracsics Tibor.

A verseny és szolidaritás kapcsán a miniszter kiemelte: a versengés soha nem válhat leszámolássá, hiszen mögötte ott kell lennie a szolidaritásnak. Minden kormányzati politika csak akkor lehet hatékony, ha versenyelvű, de a szolidaritással teremti meg a verseny stabilitását.

Navracsics Tibor felhívta a figyelmet, hogy mindezen célok elérése, valamint az eddigi átalakítások is meghaladhatják a magyar nemzet erejét, ezért kiemelten fontos, hogy az Európai Unióval szoros partnerségben kell ezeket a feladatokat elvégezni, hiszen csak Európával együtt lehetünk erősek. Azok a viták, amelyek az EU-ban is zajlanak, azt mutatják, hogy európai szinten is új utakat kell keresni – fogalmazott a miniszter.

A Magyary-programról, a közigazgatás átalakításáról Navracsics Tibor elmondta: az állam egyre egyszerűbbé és hatékonyabbá válik az állampolgárok számára. Az államigazgatási szervezetrendszer felére csökkent, hiszen 649 szervezetből, 318 lett. Megyei szinten létrejöttek a kormányhivatalok, ezáltal egy összehangolt államigazgatás is kialakult. A kormányablakokban pedig ma már több mint 60 ügytípust intézhetnek el az állampolgárok, egy helyen. Hozzátartozik az egyszerűsítéshez az is, hogy az elmúlt időszakban 1140 országgyűlési határozatot, valamint 3000 kormányhatározatot helyeztek hatályon kívül – tájékoztatott Navracsics Tibor.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes kiemelte a közszolgálati életpálya integritásának megteremtését, ami többek között azt jelenti, hogy „az államot szolgáló hivatásokat nem szabad egymástól kasztszerűen elválasztani”. Tehát – folytatta -, kell egy közös tudásalapot is létrehozni, így az államot szolgálók életük későbbi szakaszában átléphetnek egy másik foglalkozásba – tette hozzá Navracsics Tibor.

A kormányfő helyettese aláhúzta: a járási rendszerek kialakításával államigazgatási egységek jönnek létre, nem önkormányzati egységek, az önkormányzatok megmaradnak az ország minden településén. A rendszer kialakítása megmozgatta a közvéleményt, hiszen több mint 750 észrevétel érkezett a járási határokkal kapcsolatban – tájékoztatott Navracsics Tibor, majd nyomatékosította: konszenzusos megoldásra törekednek.”

Forrás:
Az állam az üzleti élet egyik legfőbb segítője, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. február 4.

Új településtípussal módosítaná a járási rendszert az MSZP

„Járási jogokkal felruházott települési státusz létrehozását javasolja Hajdú-Bihar megyében az MSZP – közölte Csige Tamás, a párt megyei elnöke és megyei önkormányzati frakcióvezetője kedden.

„A feladatok integrációja és koordinációja mellett (…) területi aránytalanságok jellemzik” a „járások területi kiosztását” – írta a politikus azzal a tervezettel kapcsolatban, amelyet a kormány a közigazgatási reform újabb állomásaként hozott nyilvánosságra.

„A tervezet csak bizonyos esetekben veszi figyelembe a történelmi hagyományokat, és több esetben szakít a már működő kistérségi működési elvvel” – tette hozzá. Csige Tamás szerint Hajdú-Bihar megye településszerkezete indokolttá teszi a járási jogokkal felruházott települési státusz létrehozását.

Szerinte ezzel biztosítható lenne a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyegyenlősége (okmányiroda, járóbeteg-szakrendelés, munkaügyi központok, falugazdászok). Így feloldhatóvá válna a Nyíradony – Vámospércs; a Derecske – Létavértes; a Hajdúnánás – Polgár; a Hajdúböszörmény – Hajdúdorog település részvételével kiosztott járások problémája – írta az MSZP hajdú-bihari elnöke, Hajdúdorog polgármestere.

Javaslatuk az, hogy a felsorolt települések közül, amelyeknek jelentős vonzáskörzete van, kialakulna a vámospércsi, a létavértesi és a polgári járás, míg a többi város – Nyíradony, Hajdúnánás, Derecske, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény – önállóan járási jogokkal felruházott városként szervezhetné meg a közszolgáltatási feladatok ellátását, természetesen a megyei kormányhivatal irányítása mellett…”

Forrás:
Új településtípussal módosítaná a járási rendszert az MSZP, HVG.hu/MTI, 2012. január 31.

Meddig ér a kutya farka? – avagy milyen a jó jogszabály

„A magyar jogszabályalkotás színvonala erősen közepes alatti. A gyors jogszabályalkotás gátolja a minőség előállítását” – a Rádió Orient műsorában Gyergyák Ferenc értékelte a magyarországi kodifikációs folyamatokat. Az Új Magyar Közigazgatás főszerkesztője Dudás Ferenc közigazgatási szakértő műsorában elmondta, a jó jogszabály átlátható és a közvélekedéssel is egybeesik. Gyergyák a közigazgatási rádió Kodifikációs Akadémiájában számos rossz és jó gyakorlatot osztott meg a hallgatókkal.

A kodifikáció kezdetben csak a törvénykönyvek összeállítását jelentette, azonban napjainkban a központi és a helyi jogalkotást is ide értjük. Gyergyák Ferenc a Rádió Orient műsorában elmondta, a központi jogszabályok csupán a keretet adják meg, amelyet a helyi önkormányzat rendeletei töltenek meg tartalommal. Az Új Magyar Közigazgatás főszerkesztője kiemelte, az emberek az államhoz leginkább a helyi jogalkotáson keresztül kapcsolódnak.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége a kodifikátorok képzéséről is beszélt. Gyergyák elmondta, az alapokat felsőoktatási intézményekben, majd szakirányú képzéssel lehet elsajátítani. Hozzátette: sajnos Magyarországon nincsenek klasszikus értelemben vett kodifikációs iskolák. Továbbá kiemelte, a jogi ismeretek elsajátítása mellett a szakmában elengedhetetlen a logika, a rendszerszerűség, a tervszerűség, a folyamatos továbbképzés és az évtizedes gyakorlati tapasztalat. „Fontos megemlíteni, hogy nem létezik hibátlan jogszabály. A kodifikátor legfőbb célja az alkalmazhatóság és a hibák minimalizálása”.

A kodifikátornak nem szabad szerepet tévesztenie – hangsúlyozta Gyergyák. A kodifikátor feladata a jogalkotó által meghatározott cél eléréséhez szükséges szabályozás, résszabályozás kidolgozása. „Alternatívákat kell készíteni, amelyek döntéshelyzetbe hozzák a jogalkotót” – foglalta össze. A műsor házigazdája, Dudás Ferenc hozzátette: a jogalkotónak is nagy felelőssége van. „A dolgok megfelelő működéséhez felelősségérzet és azonosulás szükséges” – mondta a közigazgatási szakértő.

Gyergyák a hatásvizsgálat kérdéskörét is érintette. Az előzetes szükségességi vizsgálat célja az indokolatlan jogalkotásnak bürokratikus akadályt állítani. Az előzetes hatásvizsgálati eljárások ritkaságának két oka van véleménye szerint: az idő hiánya, illetve az, hogy a jogalkotó nem minden esetben kíváncsi az eredményre – összegezte a főszerkesztő.

A Rádió Orient vendége kiemelte, a magyar jogalkotás színvonala nem kielégítő. „A helyzetet erősen közepes alattinak ítélem meg. A parlament gyors jogalkotási dömpingjében nem is lehet jó minőséget előállítani” – mondta. Gyergyák a helyi kodifikáció szintjét jobbnak látja. „A helyi rendeletek alkotói több információval rendelkeznek, emellett közvetlen visszacsatolást is kapnak döntéseikről.”

Dudás Ferenc műsorának vendége pozitív és negatív jogalkotási példákat is említett. „A jó jogszabály átlátható, áttekinthető és a közvélekedéssel is egybeesik. A rossz rendelkezés ezzel ellentétben túlszabályozott, túlmagyarázott és a túlzott szakszerűség miatt értelmezhetetlen. Erre példa egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei községi helyi állattartási rendelet, amely kimondta:’… a pajtában a viharlámpát olyan magasra kell akasztani, hogy azt se ember, se állat a farkával le ne verje.”

Forrás:
Meddig ér a kutya farka? – avagy milyen a jó jogszabály, OrientPress, 2012. február 3.

Új kihívások a közigazgatás-tudományban: Lőrincz Lajos emlékkonferencia

„Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 1118 Budapest, Ménesi út 5., Magyary Zoltán terem
Időpont: 2012. február 6. (hétfő)

9.00-9.10 Megnyitó
Prof. Dr. Patyi András rektor, NKE

9.15– 9.20 Köszöntő
Prof. Dr. Lamm Vanda MTA lev. tagja, intézetigazgató, MTA

9.20–9.30 Lőrincz Lajos munkássága, emlékezés a professzor érdemeire
Dr. Szamel Katalin (CSc) főiskolai tanár, NKE

Moderátor: Dr. Máthé Gábor (CSc), egyetemi tanár, NKE

9.30–9.50 Alkotmány és közigazgatás
Dr. habil Varga Zs. András (PhD), tanszékvezető, legfőbb ügyész helyettese, PPKE JÁK, Legfőbb Ügyészség

9.50–10.10 Jogállam és közigazgatás
Dr. Tamás András, professzor emeritus, egyetemi tanár, NKE

10.10–10.30 Közigazgatási bíráskodás
Prof. Dr. Patyi András rektor, NKE

10.30-10.50 Kávészünet

Moderátor: Dr. Imre Miklós (C.Sc), rektorhelyettes, NKE

10.50–11.10 A közigazgatási szervek jogalanyisága
Dr. habil. Fazekas Mariann tanszékvezető, egyetemi docens ELTE ÁJK

11.10–11.30 Új tendenciák a szervezés és menedzsment területén
Dr. habil. Fábián Adrián, egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem

11.30–11.50 Területi közigazgatás
Dr. habil Balázs István, tanszékvezető, egyetemi docens, Debreceni Egyetem ÁJK

11.50–12.50 Ebédszünet

Moderátor: Dr. György István, docens, NKE

12.50-13.10 Közigazgatási tendenciák az EU-ban
Dr. Verebélyi Imre (DSc) egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem

13.10-13.30 Közigazgatási eljárás
Dr. Boros Anita (PhD), docens, NKE

13.30-13.50 Összegzés és zárszó
Dr. Kis Norbert, NKI főigazgató”

Forrás:
Új kihívások a közigazatás-tudományban: Lőrincz Lajos emlékkonferencia, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Közigazgatási, politikai informatika

Internetes továbbképzést javasol a rendőröknek az ombudsman

„Szabó Máté szerint a magyar rendőrség még nincs felkészülve a 21. század infokommunikációs kihívásaira; az alapjogi biztos közleményében, egy nemzetközi projekt tapasztalatai alapján, arra hívta fel a figyelmet: a rendőrségnek a közösségi portálokon is képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan kommunikáljon az interneten szerveződő tömegdemonstrációk mozgatóival.

A közlemény szerint a GODIAC-projekt egyik legfontosabb célja annak kidolgozása, miként lehet alkalmazni az új infokommunikációs technológiát arra, hogy konstruktív párbeszédet, „közrendvédelmi partnerséget” eredményezzen a rendőrök és a szintén elsődlegesen a virtuális térben hálózatokat alkotó tüntetők között a közrend megzavarásának és a tüntetések elfajulásának megelőzésében.

A projektben az ombudsman munkatársai két éve aktívan részt vesznek és az új felismeréseket a magyarországi demonstrációk vizsgálatában is hasznosítják.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a közleményben kitér arra, hogy jelenleg négy demonstráció rendőri kezelésének körülményeit elemzik a biztos munkatársai. „Vizsgálják a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalban az aktivisták „irodafoglalásával”, a 2011. december 23-i Kossuth téri tüntetéssel, az MTVA épülete előtti éhségsztrájkkal, valamint 2012. január 2-án az Operaház előtti tüntetésekkel kapcsolatos rendőrségi jogalkalmazási gyakorlatot”.

Mint írták: folytatódik az a vizsgálatsorozat, amelyre még Sólyom László korábbi köztársasági elnök 2007-ben ombudsmanná jelölésekor kérte Szabó Mátét. Az ombudsman 2008-ban a gyülekezési jog érvényesülését vizsgáló projektet indított, és munkatársaival azóta is rendszeresen foglalkozik a tüntetések és más tömegrendezvények rendőri kezelésének alapjogi problémáival mind panaszok, mind hivatalból indított vizsgálatok alapján.

A közleményben rögzítették azt is, hogy a tüntetések egyre többször lépik át a nemzeti kereteket, miközben változnak és fejlődnek a tüntetési taktikák is. A demonstrációk nemzetközivé válásával szükségessé vált a rendőri tudás „nemzetköziesítése” is.

Hozzátették: egész Európában kihívást jelent, hogy a rendőrségnek egyfelől garantálnia kell a biztonságot, másfelől viszont lehetővé kell tennie, hogy az állampolgárok szabadon gyakorolhassák a jogaikat. Ennek támogatására jött létre 2009-ben a GODIAC-projekt 11 országból 20 partnerszervezet – rendészeti szervek és kutató, illetve oktatási intézetek, valamint az ORFK és az alapvető jogok biztosának – részvételével.

Az ombudsmani hivatal közlése szerint az eredményeket és felismeréseket összegző legutóbbi, svédországi konferencián a témák között szerepelt, hogy a 21. század tömegtüntetéseinek egyik újdonsága a közösségi oldalak használata a megmozdulások szervezésében. A rendőrségnek tehát az ilyen oldalakon – mint a Facebook vagy a Twitter – is képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan kommunikáljon az interneten szerveződő tömegdemonstrációk mozgatóival.

A hivatal megállapítása szerint az ilyen módszerek a magyar rendőrség eszköztárában még nem szerepelnek, sőt, a GODIAC-projektben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a közösségi oldalak közvetítő lehetőségei egyelőre még nem tudatosultak a magyar rendőrségi gyakorlatban. A londoni rendőrség, a Metropolitan Police például a közösségi oldalakon aktívan kommunikál a rendezvények ideje alatt is, és csaknem 1600 bejegyzése van a Twitteren. Ezzel szemben a Magyar Rendőrség nevű felhasználó mindössze 14 bejegyzést tett közzé, a legutóbbit 2010 februárjában – mutatott rá a hivatal.”

Forrás:
Internetes továbbképzést javasol a rendőröknek az ombudsman, Népszabadság/MTI, 2012. február 2.
Lásd még:
The Godiac Project

Üresen kong Citzalia

„Hamarosan indul az EU közösségi projektje, amelynek segítségével a polgárok betekintést nyerhetnek az Európa Parlament életébe.
Citzalia néven, valószínűleg a jövő hónapban indul el az EU új közösségi projektje, melynek célja, hogy megismertesse az Európa Parlament munkáját és képviselőit a unió polgáraival. Habár a tavaly óta készülő szolgáltatás még hivatalosan nem indult el a honlap már elérhető és regisztrálni is lehet. A Citzalia egy virtuális Európa Parlament, amelyet szabadon bejárhatnak a felhasználók, betekintve a képviselők munkájába, virtuális újságot írhatnak, megvitathatják az uniós ügyeket, vagy éppen saját indítványokat dolgozhatnak ki és nyújthatnak be. A virtuális tevékenység mellett a fejlesztők ígérete szerint a felhasználóknak lehetősége lesz valódi parlamenti képviselőkkel is találkozni és kapcsolatot teremteni a hálózaton keresztül.

Megjelenésében a Citzalia leginkább a Facebook egyik virtuális játékához hasonlít, izometrikus 3D megjelenéssel, a felhasználó saját igényeihez szabható választható avatarral. A közeg az Európa Parlament épülete, ahol szinte mindenhová szabad bejárása van a polgároknak, illetve bizonyos helyeket, mint a sajtószoba vagy a fordítók irodája csak egyes képességek elsajátítása után kereshetnek fel. Eszerint a Citzalia nem különbözik az egyéb közösségi hálózatokban megtalálható játékoktól, folyamatos részvételt igényel, amellyel a karakter fejleszthető. Ha a megrendelő és a programozók elképzelései valóra válnak, akkor a virtuális világ az európai demokrácia gyakorlásának új színtere lehet…Nem ez az első kísérlet az EU-ban a polgárok és képviselők kapcsolatának javítására a virtuális térben, négy évvel ezelőtt már elindult a Myparl.eu nevű oldal fejlesztése, ami a képviselők virtuális kapcsolattartását segítette volna elő, ám a fejlesztést alig 5 hónappal a bejelentés után leállították.”

Lássuk mit mond a hivatalos szöveg:

„A Citzalia az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságának megbízásából jött létre, a ESN (European Service Network)-nek egy virtuális, 3D-s interaktív oldal létrehozására irányuló javaslata eredményeként.

A Parlament célja olyan javaslatok társfinanszírozása volt, melyek “egy olyan innovatív honlap kifejlesztésére és közzétételére irányulnak, mely kreatív módszereket használatával kelt érdeklődést és tudatosítja az Európai Parlament szerepét”.

Az ESN-nek egy virtuális Parlament létrehozását célzó javaslatára az új 3D-s társadalmi platform megalkotásának innovatív ötlete miatt esett a választás. A Citzalia költségvetése 275.000 €. Ennek az összegnek 75%-át a Parlament biztosítja támogatás formájában. Ilyen támogatások egyes nem kereskedelmi jellegű projektek finanszírozására igényelhetők. Az összeg fennmaradó 25%-a magától az ESN-től származik, mely a projektben való hitünket és az aziránt való elkötelezettségünket bizonyítja.

Az ESN ügyvezető igazgatója, Koenraad Tommissen, támogatta a támogatás iránti kérelmet, annak ellenére, hogy az nem jelent kereskedelmi nyereséget a cég számára. “Én egyszerűen csak segíteni szeretnék annak a lehetővé tételében, hogy az emberek egy, az ESN által kifejlesztett eszköz segítségével kommunikálhassanak az Európai Parlamenttel kapcsolatban” mondta.

A Parlament társfinanszírozási támogatási feltételei szerint a Citzaliának tárgyilagos, pontos és aktuális tájékoztatást kell majd nyújtania a tevékenységéről. Ugyancsak a Citzalia feladatai közé tartozik majd:

  • A polgárok felvilágosítása és tájékoztatása az Európai Parlament szerepéről, mint demokratikus úton megválasztott európai intézmény, valamint annak döbtéshozatali eljárásairól
  • A Parlament által hozott döntéseknek az európai polgárok mindennapi életére gyakorolt hatásának kihangsúlyozása
  • A Web 2.0 technológia használata az egyazon országban élő, vagy különböző tagországokban tartózkodó polgárok közötti kommunikáció elősegítésének érdekében. Egy olyan platform létrehozatala, mely lehetővé tenné a Parlamentben már megvitatott vagy megvitatásra váró kérdésekről való eszmecserét.
  • Szabad és nyílt, politikailag elfogulatlan és pártatlan vita szorgalmazása, az alapvető etikai normák viták közbeni tiszteletben tartásának biztosítása mellett.

Citzalia segítségünkre lesz mindezen célok elérésében. Ezek mind szükséges elemei egy szabad és nyílt hálózati fórumnak. Egyazonáltal, az oldal oktatási eszközként is szolgál, mely hasznos lehet tanárok és újságírói oktatási intézmények számára.

Michael Fallise, a Citzalia vezető fejlesztő-elemzője szerint a projekt ötlete az első szociális hálózati platformok egyikének a 2000-es évek elején való kifejlesztésének tapasztalatából született. Ehhez hozzájárult egyik kollégájával, Erwan Martinnal való beszélgetése is egy cigarettaszünet alkalmával.

“Mivel felhasználói felületekre szakosodtam és magam is terveztem már néhány videójátékot, mindig szerettem volna kifejleszteni egy új módot az internetes oldalakon való navigációra” mondja Michael. “Egy, a klasszikus, navigációs linkeket tartalmazó weboldaltól eltérőt. Szerettem volna valami vizuálisabbat, akárcsak a cyberpunk novellákban. Az Európai Parlament pályázati felhívása lehetőséget nyújtott ennek az ötletnek a megvalósítására.

Elmondása szerint a virtuális 3D fogalmat eszköznek tekinti az egyedülálló módon való információkereséshez. “Feltéve, hogy a virtuális Parlament épülete egy honlap, az épület minden helyisége egy oldal; minden ajtó egy kapcsolódási pont ezek között a szobák illetve oldalak között. Minden szoba tartalmaz információt vagy valamilyen alkalmazást, tárgyak vagy bútorok formájában.
…
Ebből a kezdeti koncepcióból kiindulva fejleszti ki az ESN 15 tagú csapata a Citzaliát, melyet egy vidám helynek szán az EU 27 tagállamának polgárai közötti hálózat és az interkulturális párbeszéd kialakítására.”

Szerkesztői megjegyzés:
Nehéz civilizált szavakat találni erre a pénzpocsékolásra…

Forrás:
Üresen kong Citzalia, Kiss Gábor, IT Business, 2012. február 3.
A kezdetek…, citzalia blog, 2010. szeptember 14.

Elektronizálják az építésügyi engedélyezési eljárást

„A Belügyminisztérium (BM) nettó 148,35 millió forintért szerződik a HUMANsoft Kft.-vel az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerének uniós forrásból történő megvalósítására – írja a Napi Gazdaság csütörtöki számában.

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzésre négy ajánlat érkezett, a nyertes mellett az eKÖZIG Zrt. és a Konasoft Project Tanácsadó Kft. közös ajánlattevőké, az Ulyssys Számítástechnikai Kft.-é, valamint a User Rendszerház Kft. és a Quattrosoft Kft. közös ajánlattevőké – ismerteti a lap az uniós közbeszerzési értesítőre hivatkozva.

Az elektronikus dokumentációs rendszer központi adatbázis alapú, internetes elérésű rendszer, amely az ország bármelyik településén lakó építtető számára lehetőséget biztosít az építésügyi hatósági engedélykérelem és mellékleteinek elektronikus benyújtására, valamint teljes körű elektronikus ügyintézési támogatást nyújt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban közreműködő hatóságok számára.”

Forrás:
Elektronizálják az építésügyi engedélyezési eljárást, ECHO TV, 2012. február 2.

Informatika, távközlés, technika

Egyre többen használják a MÁV wifijét

„Egyre többen használják a vonatokon kiépített wifit, az elmúlt időszakban az adatforgalom havonta 30-40 százalékkal nőtt – közölte a MÁV START Zrt. csütörtökön. A közlemény szerint a MÁV tervezi az InterCity vonatokon az ingyenes wifi bővítését, és több konnektort is kiépítenek.

Tavaly szeptembertől több vonatán is díjmentesen biztosítja utasainak a MÁV a vezeték nélküli internetelérés lehetőségét. A vasúttársaság tapasztalatai és mérései alapján egyre többen veszik igénybe a szolgáltatást, és a felhasználók által letöltött adatmennyiség is folyamatosan nő: az első négy hónapban több mint 510 gigabájt volt az adatforgalom. Eddig legtöbben egyszerre 240-en csatlakoztak egyidejűleg, átlagosan pedig naponta 150-en interneteztek. Egy kocsira nézve 30 fő a rekord.

A legtöbben péntekenként és vasárnaponként utaznak az érintett a vonatokon, így ezeken a napokon a legnagyobb a szolgáltatás igénybevétele is. A netezők háromnegyede laptopot és netbookot, a többi utazó okostelefont használ.

Vezeték nélküli internetelérésre jelenleg tíz InterCity kocsiban van lehetősége az utasoknak, ezek a járművek Budapest-Keleti pályaudvar, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen és Budapest-Nyugati pályaudvar viszonylatában, a Délibáb InterCity, a Borsod InterCity, a Kócsag InterCity és a Sajó InterCity szerelvényekben közlekednek.

A MÁV 2011 novemberéberi kérdőíves felmérése igazolta, hogy valós az igény a wifire a vonatokon, a szolgáltatást igénybevevők 44 százalékának nincs mobilinternet-hozzáférése és más vonatokon is szívesen használna vezeték nélküli internetet.”

Forrás:
Egyre többen használják a MÁV wifijét, Index.hu/MTI, 2012. február 2.

Sikeres volt a 900 MHz-es frekvenciasáv értékesítése

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) sikeresen értékesítette árverés keretében a 900 MHz-es frekvenciasávot. A nyertes négy szolgáltató összesen csaknem nettó 44 milliárd forintos összeget ajánlott a frekvenciákért. A kiírási feltételek kialakításakor az NMHH kiemelt célja volt, hogy a verseny élénkítése érdekében, megteremtse annak feltételeit, hogy egy új szolgáltató is piacra léphessen. A jövőben ez pozitívan hathat a szolgáltatások színvonalának emelkedésére, és elősegítheti az előfizetők érdekeinek fokozottabb érvényesülését.

Az NMHH nemzetközi árverés keretében értékesítette a 900 MHz–es tartományban nyújtható, 10,8 MHz-nyi frekvenciahasználati jogosultságokat. A frekvenciasávon a nyertesek GSM, UMTS, LTE, valamint WiMAX rendszerű – rádió- és távközlési szolgáltatásokat biztosíthatnak ügyfeleik számára.

Az árverés eredményeként az eddig háromszereplős piacra új szolgáltató léphet. A Magyar Posta Zrt. – Magyar Fejlesztési Bank Invest Zrt. – Magyar Villamos Művek Zrt. konzorciuma az 5 MHz-es „A” blokkon túl, opciót szerzett további frekvenciablokkok megvásárlására is az 1800 MHz-es, valamint a 2100 MHz-es frekvenciasávokban. Az EGSM sáv további 5,8 MHz-nyi frekvenciáját, azaz a „B” és a „C” blokkok tartományait a Vodafone Magyarország Zrt., a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor Magyarország Zrt. nyerte meg.”

„A újólag piacra lépő szolgáltatót 2014 végéig szigorúan előírt hálózatépítési kötelezettség terheli. Ugyanezen dátumig a konzorcium nem értékesítheti tovább a most elnyert frekvenciákat. Az új hálózattal először a főváros belső kerületeit kell lefedni, majd – 2014 végéig – sorban következnek a 30 ezernél több lakosú települések. A három meglévő mobilszolgáltató, valamint az új szereplő kereskedelmi alapon köthet egymással roamingszerződést. Az együttműködés kötelező, az NMHH csak végső esetben avatkozik a folyamatba.”

Forrás:
Sikeres volt a 900 MHz-es frekvenciasáv értékesítése, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2012. január 31.
Új, állami tulajdonú szereplő a mobilpiacon, Mallász Judit, Computerworld, 2012. január 31.

Évekig várhatnak újabb frekvenciákra a szolgáltatók

„Tegnap sikerrel zárult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság EGSM frekvenciaaukciója, melynek eredményeként új szolgáltató léphet a hazai piacra, emellett a már piacon lévő három operátor csekély mértékben bővítheti frekvenciakészletét. Az újabb, értékes frekvenciák árverezése évek múlva lehet csak esedékes.

Könnyen lehet, hogy évekig várhatnak a magyarországi mobilszolgáltatók arra, hogy újabb, nagyobb elérésű, vagy éppen nagyobb sávszélességű mobiladat-szolgáltatás biztosítására alkalmas frekvenciablokkhoz hozzájuthassanak akár aukció, akár tender útján. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kialakítás alatt álló spektrumgazdálkodási politikájában lapunk információi szerint mégis összekötve szerepel a 800 MHz-es, úgynevezett digitális hozadék sáv, valamint a 2,6 GHz-es sáv szabad, illetve később felszabaduló blokkjainak értékesítése.

Együtt mennek vásárra
A Magyarországon jelenleg működő mobilszolgáltatók éppen tegnap jutottak hozzá az EGSM frekvenciasáv összesen 10,8 MHz-nyi szabad blokkjából 5,8 MHz-hez (a fennmaradó 5 MHz-nyi frekvenciát a negyedik piaci belépő kapja), miután sikeresen zárult az NMHH 900 MHz-es frekvenciaárverése, mely a hatóság történetének első ilyen jellegű frekvenciaértékesítési kísérlete volt. Az EGSM sáv értékesítése hosszú idő óta váratott magára, az Európai Unió évekkel ezelőtt kötelezte a tagállamokat arra, hogy tegyék lehetővé a mobilszolgáltatók számára, hogy a 900 MHz-es tartományban hangszolgáltatás mellett adatszolgáltatást is nyújthassanak ügyfeleiknek.

A most lezárult frekvenciaaukció egyik következménye éppen az lehet, hogy a mobilszolgáltatók a 900 MHz-es sávban elindítják a 3G-s adatszolgáltatást, a feltételek azonban korántsem egyenlőek, bár a szolgáltatók közel egyenlő arányban rendelkeznek frekvenciakészlettel a tartományban. A legjobb helyzetbe a Vodafone Magyarország került az aukció után, a cégnek ugyanis egybefüggően áll rendelkezésre 10 MHz-nyi frekvencia, másrészt a piros szolgáltatónak van a legkevesebb hang ügyfele, így több frekvenciát tud biztosítani az adatszolgáltatásra, amivel biztosítható az országos 3G-s lefedettség a 900 MHz-es tartományban.

A szolgáltatók számára az aukció után rendelkezésre álló frekvenciakészlet ugyanakkor éppen hogy elég ahhoz, hogy az UMTS és GSM hangszolgáltatást egyszerre biztosítsák ebben a tartományban. Egy 2010-es hatósági meghallgatáson Marchart Pál, a Vodafone vezérigazgató-helyettese még úgy érvelt, nem biztos, hogy elegendő lesz 1,8-2 MHz-nyi további spektrum a szolgáltatóknak, elsősorban a kiterjedt határzóna miatt. Hasonló véleményen volt Drozdy Győző, a Telenor egykori vezérigazgató-helyettese, jóllehet a szolgáltatóknak tavalyelőtt (is) nyilvánvaló érdekük volt, hogy a szabad frekvenciakészlet új szereplő kezébe adása ellen érveljenek.

LTE-dilemma
Az NMHH spektrumgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó meghallgatásán az operátorok felszólaló képviselői emellett hevesen ellenezték, hogy a 2,6 GHz-es sáv szabad blokkjainak értékesítését összekössék a 800 MHz-es digitális hozadék frekvenciák értékesítésével. A két sáv közül elméletileg mindkettő ugyanarra a célra használható: míg a magasabb frekvenciasáv az LTE szolgáltatás városi üzemeltetését teszi lehetővé nagy kapacitású, nagy sávszélességű mobiladat-hálózat kiépítésén keresztül, addig a digitális hozadék sávok a vidéki területek költséghatékony lefedését biztosíthatják.

Lapunk információi szerint könnyen elképzelhető, hogy mégis ez a forgatókönyv fog megvalósulni, ami azt eredményezheti, hogy a mobilszolgáltatók akár évekig nem juthatnak hozzá olyan frekvenciakészletekhez, melyek révén fejlettebb szolgáltatásokat tudnak nyújtani, több ügyfélnek. A HWSW úgy tudja, hogy az NMHH aktuális spektrumgazdálkodási terveiben a két sáv értékesítése egy eljárási szinten szerepel, az újabb árverés, illetve tender időpontja pedig a digitális átállással kapcsolatos számos bizonytalanság miatt teljesen homályba vész…”

Forrás:
Évekig várhatnak újabb frekvenciákra a szolgáltatók, Koi Tamás, HWSW.hu, 2012. február 1.

Kérdések a pécsi rendszerösszeomlás körül

„… a múlt héten egy karbantartási folyamat miatt összeomlott a pécsi egyetem informatikai rendszere, és ennek következtében egy viszonylag kritikus időszakban – az előző félév lezárása, illetve a következő félév megszervezésének napjaiban – gyakorlatilag a teljes ügyintézés megbénult (helyi tapasztalataink szerint a most már teljes mértékben az informatikai rendszertől függő ügyintézők ez idő alatt jószerivel semmit nem tudtak dolgozni, kávézással töltötték az időt).
…
Értesüléseink szerint a legnagyobb problémát a levelezőrendszer leállása okozta, mivel az adott időszakban küldött levelek nem érkeztek meg, illetve ezekről nem készültek mentések sem. Hogy ilyesmi előfordulhatott, az köszönhető egyrészt egy olyan központi rendszer kialakításának (a PTE 2010-ben állt át a korábbi, többféle rendszerről az Exchange-re), mely önmagában sem jónak, sem rossznak nem minősíthető, viszont a centralizált működtetés következtében erős függés jött létre, ami azzal járt – mint a jelen esetben –, hogy ha az informatikai rendszerbe nincs beépítve egy megbízható és széles körű backup, vagyis biztonsági mentés, akkor egy, a mostanihoz hasonló rendszerösszeomlás komoly adatvesztéssel járhat.
…
Még egy nagyon fontos részletet kell felidézni, talán a leglényegesebbet, ami arra utal, hogy – talán pénzügyi okokból – komoly hiányosságok voltak, vannak a backup-rendszerben. Csillik László ugyanis elmondta, hogy az egyetemnek alapvetően korszerű infrastruktúrája van, a mostanihoz hasonló hiba ritkán fordul elő, de a PTE-nek szűkös forrásai okán eddig nem volt pénze biztonsági szerver- és tárolórendszer vásárlására és üzembe helyezésére. E 120-140 millió forintos beruházásra a természettudományi kutatóközpont építésével párhuzamosan, fél éven belül sor kerül, módot adva a teljes körű mentésre, az ilyen nagyságú intézmények működésére jellemző hatalmas adatállomány védelmére. Az informatikai igazgató kitért rá, hogy a szerverhiba okai mellett vizsgálják munkatársak felelősségét is. Felmerült ugyanis, hogy a kisebb rendszereket érintően többen elmulasztották bizonyos dokumentumok kötelező mentésének gyakorlatát.”

Forrás:
Kérdések a pécsi rendszerösszeomlás körül, Dajkó Pál, IT café, 2012. február 3.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Facebookozó alkalmazottak

„Háromszor aktívabbak voltak tavaly az irodában dolgozók a közösségi hálózatokon, mint egy évvel korábban.

Nemrég látott napvilágot az a tanulmány, melyet az információbiztonsággal foglalkozó Palo Alto Networks tett közzé a vállalati hálózatokon történő közösségi terek és böngészőalapú file-megosztások használatáról. Az amerikai felmérés szerint mintegy 300 százalékos növekedés volt tapasztalható a 2010-es év második feléhez képest az aktív közösségi hálózati használat tekintetében, ideértve a posztolást, az alkalmazások telepítését és használatát stb. A tavaly április és november közötti időszakot felölelő kutatás több mint 1600 vállalat bevonásával készült.

Többé nem az a kérdés, hogy vajon használják-e a közösségi tereket és megosztanak-e állományokat munkaidőben az alkalmazottak, hanem az, hogy milyen gyakran és milyen céllal teszik. „Az adatokból tisztán látható, hogy az emberek aktívan élnek a lehetőségekkel.” – mondta René Bonvanie, a Palo Alto Networks vezető marketingese – „A vállalatok számára alapvető fontosságú szabályozni a kérdést, meg kell határozniuk, hogyan lehet biztonságosan, a cégre nézve nem hátrányosan felhasználni az ezekben rejlő lehetőségeket úgy, hogy közben a produktivitás a lehető legmagasabb szintű legyen, és a vállalati hálózatok és azok felhasználói védettek legyenek a közösségi terekből érkező fenyegetésekkel szemben.”

Jó példázza a jelenséget a Twitter-használati szokások változása: éves szinten 700 százalékkal nőtt a munkaidőben, munkahelyről való böngészése Észak-Amerikában. A közösségi terek céges sávszélességigénye 2010 októberében még csak 5 százalékot tett ki, 2011 decemberében ugyanakkor már átlagosan egy adott vállalat rendelkezésére álló sávszélességének 25 százalékát „falta fel”. Ugyanilyen proliferáció figyelhető meg a file-megosztó oldalakat illetően is: a vizsgált cégek 92 százalékánál mutatták ki használatukat, összesen 65 különböző változatról számolhatott be a tanulmány. Egy cégnél átlagosan 13 különböző webes szolgáltatásra bukkantak a kutatók.

Minden megállapítás közül talán a legfontosabb, hogy a céges forgalomellenőrzés meglehetősen szűklátókörű. Noha a 80-as TCP port megfigyelése fontos feladat a webes alkalmazások szűrése miatt, ennek jelentősége csökkent. A Palo Alto Networks kutatása szerint az ezen a kapun keresztülhaladó adatfolyam mindössze a teljes sávszélesség 32 százalékát generálta; az összes, internettel kommunikáló alkalmazásnak pedig csupán 25 százaléka használta a 80-as TCP portot. Matt Keil, a felmérést végző vállalat vezető kutatási elemzője szerint a nem webalapú adatforgalom és alkalmazás-használat jóval jelentősebb annál, mint ahogyan azt a legtöbb ember hiszi.”

Forrás:
Facebookozó alkalmazottak, Computerworld, Szilágyi Szabolcs, 2012. január 31.
Application Usage and Risk Report (8th Edition, December 2011) (regisztráció után letölthető)

Keresd a helyit: online adatbázis indult 2600 élelmiszertermelőről

„A helyi élelmiszerek fogyasztásának ösztönzésére több mint 2600 hazai élelmiszertermelő elérhetőségeit tartalmazó nyilvános, helyi termelői adatbázist hoztak létre termelői szervezetek az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának támogatásával.

A keresdahelyitkampany.hu oldalon elérhető online adatbázis a VAN alapítvány „Keresd a helyit!” elnevezésű közösségi programjának egyik eleme.

Az alapítvány közleményében azt írta: a szemléletformáló, komplex kommunikációs kampány a helyi élelmiszerek fogyasztására ösztönöz Magyarország hat vidéki régiójában.

A 2011 decemberében elindított „Keresd a helyit!” program fő célja, hogy informatív és szemléletformáló módon – a fogyasztók, a termelők és a helyi gazdaság szempontjait egyaránt hangsúlyozva – hívja fel a figyelmet a helyi élelmiszerek fogyasztásának fontosságára.

A kampány elsődleges célja, hogy változatos és a közvéleményt széles körben elérő kommunikációs eszközök és csatornák bevonásával ismertesse meg a helyi termékek fogyasztásának előnyeit, például munkahelymegtartó és gazdaságélénkítő hatásukat, illetve azt, hogy célba juttatásuk alacsonyabb környezetterheléssel jár.”

Forrás:
Keresd a helyit: online adatbázis indult 2600 élelmiszertermelőről, HVG.hu/MTI, 2012. február 1.

Az interneten tovább repül a Malév

„Kilenc éve repül az interneten a valódi, immár megszűnt légitársaság létező járatain, az aktuális meteorológiai viszonyoknak megfelelő körülmények között a virtuális Malév mintegy száz pilótája a Microsoft Flight Simulator nevű szoftvere segítségével – mondta az [origo]-nak Petrovszki Gábor, az interneten életre keltett légitársaság elnöke.

A számítógépen való repülést biztosító szimulátor mellett a Malév Hungarian Airlines Virtual (Malév VA) életre keltéséhez egy magyar fejlesztésű légiforgalmi irányítószoftverre is szükség van. A EuroScope nevű programot ugyancsak emberek kezelik, akik a PC-hez csatolt mikrofonon keresztül adják ki az utasításokat a való életben előírt szabályok szerint a kibertérben repülő pilótáknak.

Néha valódi Malév-pilóták is repültek velük
Petrovszki elmondta, hogy a virtuális légitársaság járatain időnként a Malév pilótái is felbukkantak, bár sokkal többen voltak azok, akik a szimulátoros előéletet követően végül tényleg pilótává váltak. A Malév VA tisztségviselőjének tapasztalatai szerint egy valódi gépen repülő pilótának már nem nyújt akkora élményt a szimulátorozás, mint egy olyan embernek, aki korábban csak számítógépen vezetett repülőt, de a platform kiválóan alkalmas például a rádióforgalmazás módjának megtanulásához.

A légitársaság virtuális reprodukciójához a szimulátorszoftverek mellett a tavaly óta Liszt Ferenc néven ismert Ferihegyi repülőtér, illetve az ismertebb fővárosi épületek modelljeit kellett elkészíteni. Ez utóbbit a szitárművészként ismert, de szimulátorok iránt érdeklődő Kozma András készítette el, de számos lelkes szimulátorrajongók munkája áll a Malév virtuális légi flottája mögött is.
…
Vasárnap búcsúznak a valódi Malévtól
A Malév Virtual tagjai vasárnap délután úgy fognak elbúcsúzni a nemzeti légitársaságtól, hogy flottájuk gépeivel elrepülnek az írországi Shannonba, ahová a Malév lízingelt repülőgépeit is visszaszállítják a napokban. Petrovszki Gábor az [origo]-nak elmondta, hogy a Malév VA légitársaság végig a Malév engedélyével, sőt a légitársaság munkatársainak szakmai segítségével működött, és nincs tudomásuk arról, hogy a világon másutt működne hasonló, a valóságban már nem létező cég az interneten.

A légitársaság emlékének megőrzése miatt nem tervezik, hogy leállítsák a virtuális Malévet: egyelőre a téli menetrend szerint repülnek, de mivel már birtokukban van a tervezett nyári menetrend, annak paramétereire is át fognak tudni állni. Ha azonos néven nem indul új magyar légitársaság, a jelenlegi adatok ismételt felhasználásával fognak repülni a jövőben – az oldtimer kategóriába átsorolt gépekkel.”

Forrás:
Az interneten tovább repül a Malév, [origo], 2012. február 4.

Konferencia a TÁMOP 3.1.1. „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projektjéről

„Konferencia Bonyhádon, 2012. február 9-én
2012. február 9-én délután a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium ad otthont annak a konferenciának, amely az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) TÁMOP 3.1.1. „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projektjének eredményeit mutatja be. A Kutató Tanárok Országos Szövetségének tagjai az OFI számos projektjének megvalósításában vettek részt szakértőként illetve szakmai partnerként.

A konferencia a kiemelt projekt néhány érdekes eredményének, produktumának bemutatására vállalkozik.

Helyszín:
Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium, Bonyhád, Kossuth L. u. 4.

Időpont:
2012. február 9. csütörtök 13.00-16.00

A részvétel ingyenes.

Jelentkezési határidő: 2012. február 8.

A regisztráció e-mailben történik, a lippai.edit@ofi.hu címre várjuk a részvételi szándék jelzését, név és munkahely megjelölésével.

A konferencia programja

13.00-13.10: Köszöntés, megnyitó
Gáspár Attila, 8.2. elemi projekt témavezető

13.10-13.30: Korszerű tudásmenedzsment a közoktatás szolgálatában
Gáspár Attila, 8.2. elemi projekt témavezető

13.30-13.50: A virtuális tanulási környezet módszertani lehetőségei az oktatásban és az iskolamenedzsmentben
Lippai Edit, 8.2. elemi projekt kutató

13.50-14.10: Tanulás és hálózat, mint az iskolafejlesztés eszköze
Dr. Szabó Mária, 6.5.2-es elemi projekt témavezető

14.10-14.30: Bemutatkozik az Olvasás Portál
Bilicsi Erika, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum munkatársa

14.30-14.50: Tanító Tér program bemutatása bonyhádi példákon keresztül
Dr. Varga Attila, 6.7.2-es elemi projekt témavezető

14.50-15.15 – Kávészünet

15.15-16.00: Workshopok
1. Réti Mónika: Felfedeztető tanulás
2. Medvey Tamás: Tudásmenedzsment eszközök használata a gyakorlatban
3. Beszélgetés a témavezetőkkel a plenáris előadásokon elhangzott témákról

Kérjük, hogy amennyiben igényt tartanak nagyobb példányszámban ingyenes kiadványainkból, a regisztrációs e-mailben jelezzék.

Kiadványainkról, projektjeinkről bővebben tájékozódhat itt: http://tamop311.ofi.hu/kezdolap

Facebook elérhetőségünk:

Tanító Tér projekt: http://www.facebook.com/tanitoter

Tudásmenedzsment projektek: http://www.facebook.com/infografika.ofi.hu és http://www.facebook.com/video.ofi.hu

Tanulás és hálózat projekt: http://www.facebook.com/tanulas.halozat”

Forrás:
Konferencia Bonyhádon, 2012. február 9-én, Kutató Tanárok Országos Szövetsége

Cenzúra vagy cégmentés? 1. rész

„Ön- vagy közveszélyes a vélemény? Bajtársi vita.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója utasítást adott ki a közösségi média használatáról, „Facebook-szabályzatot”alkotott. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége az alkotmányos jogok súlyos megsértését emlegeti.

Dr. Mártai István főigazgató az OMSZ „jogos gazdasági érdekei, jó hírneve védelme, valamint a beteg-, az adatvédelmi és a kegyeleti jogok maradéktalan érvényesítése érdekében” arról tájékoztatta valamennyi munkatársát, hogy szükség esetén betekint a közösségi oldalakon („facebook, iwiw, mentőállomások honlapjai, nyilvános fórumok stb.”) közzétett véleményébe, valamint a megosztott egyéb médiatartalmába.

A 30 napra mindenhol kifüggesztett főigazgatói utasítás egyebek mellett arra hívja fel a „bajtársnők és bajtársak” figyelmét, hogy a közösségi oldalakon közölt vélemények nem sérthetik a munkáltató jó hírnévhez fűzött alapvető jogát, gazdasági érdekeit, nem tartalmazhatnak olyan információkat, amelyek sérthetik a betegek személyiségi, kegyeleti jogait. A főigazgató szerint a jó hírnév megsértésének számít például a „valós tényeknek hamis színben való feltüntetése, a munkáltató megítélésének ártó szándékú befolyásolása, egyéni vélemény, álláspont, minősítés közösségi véleményként vagy tényként történő beállítása”. A mentődolgozók természetesen nem szivárogtathatnak ki szolgálati titoknak minősülő információkat, körleveleket, szabályzatokat, belső levelezéseket és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatokat. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az OMSZ telephelyein vagy munkavégzés közben film- és hangfelvételt készíteni főigazgatói jóváhagyás nélkül tilos.

A dolgozóknak aláírásukkal kell igazolniuk, hogy az utasítást tudomásul veszik. A főigazgató aznap írta utasítását, amikor szóvivője bejelentette: eljárást indítottak a magatehetetlen betegeket fényképezgető mentősök ügyében. Mint arról korábban beszámoltunk, ismeretlen mentősök az elmúlt hónapokban magatehetetlen betegeket fényképeztek, és a fotókat humorosnak, gúnyosnak szánt kommentárokkal töltötték fel egy közösségi oldalra.
…
A szakszervezeti vezető az alkotmányos jogokat félti
A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége kifogást nyújtott be az OMSZ-főigazgató utasítása ellen „véleménykérésének elmulasztása, valamint a mentődolgozók alkotmányos jogaik súlyos megsértése miatt”. Az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint az alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, éppen ezért a főigazgató utasítását indokolatlannak és jogsértőnek tartja.

„A szövetség is egyetért azzal, hogy a betegjogokat és az OMSZ jó hírnevét védeni kell, amihez szabályozás kell, de nem ilyen. Nem elfogadható, ha ezt úgy próbálják elérni, hogy sértik vagy korlátozzák a bajtársak véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogait” – nyilatkozta portálunknak Kusper Zsolt, aki egyébként nem írja alá a dokumentumot. Az elnök – egyebek mellett – azt kifogásolja, hogy az utasításból nem derül ki, az OMSZ mit tekint „jogos gazdasági érdekének”, mit takar a „munkáltató megítélésének ártó szándékú befolyásolása”. Azzal sem ért egyet, hogy teljes mértékben megtiltják a képek készítését és azok feltöltését az internetre. Úgy véli, ezzel megfosztják az alkalmazottakat attól, hogy büszkék lehessenek munkájukra, eredményeikre. Szintén elutasítja, hogy a közpénzek felhasználásáról hallgatniuk kelljen a mentőknek. Szerinte „egy ilyen pont beiktatása nyilván az Országos Mentőszolgálatnak sem lehet érdeke, ugyanis ahol nincs probléma a közpénzek felhasználásával, ott szükségtelen bármilyen adatot titkolni ezzel kapcsolatban”. Az Országos Mentőszolgálat vezetésének küldött levélben a szakszervezet szükségtelennek nevezte az intézkedést, mivel az „részben csupán jogszabályok tartalmának ismertetése, szükségtelen deklaráció, más részben pedig egyszerű – sok esetben alaptalan – fenyegetés az állomány számára, mivel a vonatkozó jogszabályok eddig is lehetővé tették a jogsértések elkövetőivel szembeni törvényes fellépést”. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége egyébként kész egyeztetni az ügyben, amennyiben azonban az nem vezet eredményre, bírósághoz fordul.

A szabályzat megfelel a jogszabályoknak
Természetesen megkerestük az Országos Mentőszolgálatot. Győrfi Pál szóvivő kérdésünkre, hogy mi indokolta a szervezet saját „Facebook-szabályzatának” megalkotását, azt írta: „A mentődolgozók munkájuk során olyan adatok, információk birtokába jutnak, melyek közzététele, nyilvánosságra hozatala sértheti a betegek jogait vagy más érintettek személyiséghez fűződő jogait. Ugyancsak fontos szempont, hogy – mivel az Országos Mentőszolgálat feladata az állampolgárok alapvető biztonságával összefüggő, életmentő szolgáltatás biztosítása – hitelesség látszatát keltő, ám megalapozatlan, egyéni vélemények tényként való beállításával, közzétételével a mentőszolgálat közalkalmazottai ne gyengítsék a lakosság mentőkbe vetett bizalmát, hiszen az sok esetben a beteg gyógyulásának, sőt túlélésének is alapfeltétele.”

Győrfi Pál hangsúlyozta, – hasonlóan más szervezetekhez, munkáltatókhoz – fontos feladatnak tekintik „a média, a nyilvánosság tájékoztatásának szabályozását, a jogszerű és hiteles kommunikáció biztosítását”.

„Az említett szabályzat az Országos Mentőszolgálat dolgozóira vonatkozik, belső használatra készült. A szabályzatban foglaltak minden szempontból megfelelnek a jelenleg érvényes jogszabályoknak, melyek felsorolását a szabályzat V. pontja részletesen tartalmazza” – írta válaszában a szóvivő…”

Forrás:
Cenzúra vagy cégmentés?, FN24, 2012. február 1.

A radikális jobboldal webes hálózatai

„Kevés olyan előadás van, amelyet némi aggodalommal várok, de a Tóth Zoltán és Jeskó József által megtartott prezentáció ilyen volt. Utólag azt mondom: feleslegesen, mivel félelmeim nem igazolódtak be. Szakmai előadást hallhattunk, amely teljes egészében nélkülözte a napi politikát.

Előadóink bevezetőjükben elmondták, hogy felkeltette érdeklődésüket, hogy egy, a 2000-es évek elején még egyetemi diákszervezet hogyan válhatott 10 év alatt a 2. vagy 3. legnagyobb párttá. Feltűnő volt a neten való erőteljes jelenlétük is. Adódott a kérdés, hogy összefügg-e a kettő, és ha igen, hogyan? Hálózatelemző kutatásukkal erre adtak választ.

Tóth Zoltán, a Prezi munkatársa az informatikai oldalát mutatta be az elemzésnek, mely szerinte egy olyan projekt, amely linkeken keresztül térképezhető fel. Elindultak tehát néhány site-ról, amelyek biztosan jobboldalhoz köthetők, mint például a Szent Korona Rádió, a Kurucinfo, a Hatvannégy Vármegye, a Magyar Sziget, illetve a Jobbik honlapjairól és megnézték manuálisan, hogy hova mutatnak linkek az adott oldalról. A lánc követése során azt találták, hogy azok egy zárt hálózatot rajzoltak ki, amely mintegy 300 weboldalt foglal magába. Egy adott site fontosságát a rá mutató linkek száma adja meg. Választott módszerük lehetővé tette azt is, hogy a kapcsolatok feltérképezése közben a tartalmi részeket is megfigyelhessék. Ennek alapján négy kategóriát tudtak elkülöníteni: a kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozók csoportját, a hírportálokét, a zenekarokét, és a politikai témájúakét.

Következő lépésben rekonstruálták a hálózat időbeli fejlődését, így bizonyítva a robbanásszerű növekedést. Ehhez azonban ismerni kellett, hogy melyik oldal mikor keletkezett. Ez néhány esetben nehézséget jelentett, mivel másodszintű szervereken voltak, így nem tudták lekérni a domain regisztrációs idejét. Szerencséjükre nem sok ilyen volt. Az eredményül kapott megközelítőleg 300 oldalt sémamentes adatbázisba, CSP-be rakták, majd Phyton segítségével szűrést végeztek, hogy ábrázolhassák eredményeiket. A hisztogramokat egy francia fejlesztésű open source szoftverrel állították elő.

Ezután a kapott eredményből levont következtetéseket Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa mondta el. Véleménye szerint az ábrák egyértelműen mutatják, hogy 2005 és 2008 között robbanásszerű fejlődés jellemezte a radikális jobboldal webes megjelenését. E tekintetben kiemelkedik a 2006. év, amikor jelentős felfutás észlelhető az akkori politikai-társadalmi háttér hatására. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy akik virtuálisan kapcsolatot teremtenek egymással, azok a valóságban is megteszik ezt.

Kutatásuk eredményként egy zárt, de a sporttól a zenéig az élet minden területét lefedő világot találtak, amely tulajdonképpen egy netes szubkultúra tükörképe. Ebben a közösségben az összetartozás élményét egyedül a piaci verseny tudta felülírni. Figyelembe véve, hogy a webes hálózatoknak van társadalmi megfelelése, így kézenfekvő az a megállapítás, amely azt mondja ki: Minél erősebb a webes háttér, annál erősebb az ilyen elveket felkaroló párt is. Elmondható tehát, hogy a politikai megjelenéshez, illetve növekedéshez szükséges a webes háttér.

A kérdésekre válaszolva két előadónktól megtudhattuk, hogy a vizsgált weboldalak 99%-a élőoldal, mindössze egy-két kivétel esetében nem látható frissítés. Egy másik érdeklődő a közösségi oldalak szerepéről szeretett volna többet megtudni, de kérdése megválaszolatlan maradt, mivel ebben az esetben már illegális szinten kellett volna embereket lenyomozni, amelyet – érhető okokból, két előadónk nem vállalt.

Le a kalappal tehát Tóth Zoltán és Jeskó József előtt, akik egy roppant kényes témát kellő szakmaisággal, ugyanakkor a laikusok számára is érthetően tálaltak!”

Forrás:
Tóth Zoltán és Jeskó József: A radikális jobboldal webes hálózatai, Szulágyi Krisztina, MeetOFF, 2012. január 31.

Lecsapott a NAV – vége az ingyen filmletöltéseknek?

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által felderített szerzői jogokat érintő bűncselekmények java része a kisebb hamisítások körébe tartozik, összességében néhány száz millió forint értéket képviselve − tavaly óta kizárólag a NAV foglalkozik ezekkel, korábban a VP és a rendőrség megosztva nyomozott. Az összesen 3,5 milliárd forint elkövetési érték nagyobb részét 2011-ben nem is az ilyen típusú bűncselekmények tették ki, hanem az internetes kalózkodás különböző területein elkövetett visszaélések. Tavaly 11 ilyen esetben végzett felderítést és nyomozást a NAV, az elkövetési érték pedig 2,5 milliárd forint volt. Vagyis ezeknek átlagosan több mint 225 millió forint az elkövetési értéke, míg a többi ügynek kevesebb mint 200 ezer forint.

Nem véletlen, hogy a NAV az ilyen ügyekre külön osztályt alakított ki. Az osztály több illegális szervert foglalt le, ezek olyan weboldalakhoz kapcsolódtak, amelyek szerzői joggal védett tartalmakat tettek elérhetővé. Olyan csoportot is felszámolt a NAV, amely illegális felvételeket dolgozott át s látott el magyar szinkronnal. Ezzel jelentősen csökkent a magyar szinkronnal illegálisan forgalomba kerülő premier filmek száma. Az oldalak bevétele az előfizetésekből keletkezett − egy nagyobb, 50 ezer felhasználó által látogatott oldal, amelyen ötezer filmhez lehetett hozzáférni, tízmillió forint bevételt produkált 670 millió forint vagyoni hátrányt okozva.

A lefoglalt szervereken a legtöbb tartalom film volt, nagyjából húszezer. Emellett 12 ezer szoftver, játék és e-könyv, valamint kilencezer zenei művet találtak a nyomozók. Az éves működés során a NAV tapasztalatai szerint olyan webszerverek is megszűntek, amelyek ellen nem is nyomoztak. Elsősorban olyan oldalak után kutattak, amelyek emelt díjas sms-ért vagy átutalásos fizetés ellenében kínálták a tartalmakat. Az ilyen szerverek számának csökkenésével együtt megnőtt az úgynevezett torrent- és linkelős weboldalak keresettsége. Itt közvetlenül nincs illegális tartalom a szervereken, csak fájlcsere történik, ám ezzel a torrentelés esetlegesen bűnsegédi magatartásnak minősülhet…”

Forrás:
Lecsapott a NAV – vége az ingyen filmletöltéseknek?, F. Szabó Emese, Napi Gazdaság, 2012. február 1.

MIDEM 2012 – A jogvédőknek is üzent az EU képviselője

„A MIDEM zenei konferencián és kiállításon felszólalt az illetékes EU-biztos munkatársa, aki kitért az EU várható jövőbeli terveire, egyúttal bírálta a szerzői jogvédő társaságokat is.

Kerstin Jorna, Michel Barnier belső piacokért felelős európai uniós biztos helyettes kabinetfőnöke beszédében kiemelte, hogy a szerzői jogvédő társaságoknak a kalózkodás elleni küzdelem helyett több energiát kellene a licencmegállapodások kötésére fordítaniuk. A politikus megjegyzése szerint a szerzői jogsértőket üldöző ügyvédeknek nincs elég idejük az új szolgáltatókkal folytatott licenctárgyalások gyors lezárására.

A rendezvényen Jorna bejelentette, hogy szeptemberre teljesen megújul az EU szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokra vonatkozó irányelve (IPRED), ugyanakkor arról még nem született döntés, hogy a dokumentumba bekerülnek-e büntetőjogi szankciók. Valószínűnek tűnik, hogy nem, ugyanis Jorna szerint a cél a szolgáltatókkal és a pénzügyi cégekkel való együttműködés, ráadásul az Európai Parlament az IPRED első változatának elfogadásakor is a büntetőjogi szankciók ellen szavazott.

Egy újabb irányelvet is ki akarnak dolgozni, ami megteremtheti az európai szerzői jogvédő társaságok európai munkájának keretfeltételeit, így minden ilyen szervezet egyenlő feltételek mellett végezhetné a tevékenységét. Az új irányelvben világosan szabályoznák a digitális licencek határokon átnyúló piacát. Elképzelhető, hogy az Európai Bizottság úgy dönt, hogy ki kell alakítani egy európai licencadatbázist. Jelenleg már két ilyen projekt van, a Harmonia, illetve az ICE nevű adatbázisokat két egymással konkuráló szerzői jogvédő csoport hozta létre.”

Forrás:
MIDEM 2012 – A jogvédőknek is üzent az EU képviselője, Berta Sándor, SG.hu, 2012. február 5.

Szakirodalom

Digitális megosztottság

A tanulmány a háztartások és egyének közötti digitális megosztottságot vizsgálja az IKT-eszközök használatának statisztikai elemzésével. 18 európai ország, Korea és Kanada adatait elemzik két lépcsőben. Először a szerzők megpróbálták közelebbről meghatározni és megérteni azokat a tényezőket, amelyek megkülönböztetik a megosztottság két szélén állókat. Ezután megkísérlik az Internet használatában megfigyelt eltéréseket összekötni a háztartások és egyének gazdasági-társadalmi jellegzetességeivel.

Forrás:
Montagnier, P. and A. Wirthmann (2011): Digital Divide: From Computer Access to Online Activities – A Micro Data Analysis, OECD Digital Economy Papers, No. 189, OECD Publishing, 2011. december 20. (pdf)

Törvények, rendeletek

A nemzeti fejlesztési miniszter 2/2012. (I. 27.) NFM utasítása a kommunikációs és nyilatkozati rendről

„…III. Fejezet
Az elektronikus kommunikáció

10. A minisztérium honlapja
11. § (1) A minisztérium honlapja a központi kormányzati honlap-rendszer keretein belül működik. A KFO feladatai közé tartozik a tartalom frissítése, archiválása, a honlapra felkerülő információk gyűjtése, rendszerezése, megjelenítése, a sajtóanyagok, képek, videók, angol nyelvű tartalom feltöltése.
(2) A KFO feladata a honlapon található rendezvénynaptár folyamatos töltése a minisztérium nyilvános rendezvényeivel kapcsolatban. A kormany.hu oldalhoz kapcsolódva a kiemelten fontos témák megjelenítése érdekében, az adott szakterület kezdeményezése esetén a KFO mikro-weboldalt hozhat létre. A mikro-weboldal tartalmi frissítése a szakterület feladata.
(3) A közérdekű adatok, a közérdeklődésre számot tartó egyéb nyilvános adatok honlapon történő rendszeres frissítése a KFO feladata a minisztérium belső munkatársai felé kijelölt kapcsolattartó útján.
(4) Elektronikus külső kommunikációra csak olyan információ esetében van lehetőség, amelyet az információ (adott dokumentum) létrehozataláért (előkészítéséért) felelős szervezeti egység vezetője, illetve a KFO vezetője jóváhagytak, és amely elektronikusan rendelkezésre áll.
(5) Az olyan információkat, amelyeknek közzétételét jogszabály írja elő, a vonatkozó külön utasításban foglaltaknak megfelelő formában és módon kell a honlapon nyilvánosságra hozni.

11. Intranet
12. § (1) A minisztériumon belüli nyilvánosság eszköze a minisztérium intranet portálja. Az oldal és a kapcsolódó belső hírlevél felügyelete és a tartalomfrissítés koordinálása a KFO feladata, az oldal tartalmi töltése az adott menüpont tartalmat felügyelő főosztály feladata.
(2) Az intraneten publikálni kívánt információkat a szakterületek írásban jelzik a KFO részére, megfelelő formátumban elektronikusan elküldve (excel, pdf, word), vagy adathordozón átadva. A KFO a tartalmakat rendszerezi, és a beérkezéstől számított három munkanapon belül a webmester segítségével felölti az intranet felületre, majd visszajelzést küld a feltöltést kezdeményezőnek. Az egyes menüpontokat felügyelő főosztályok kijelölt Intranet kapcsolattartó útján, strukturáltan juttatják el a feltölteni kívánt, előzetesen az egység vezetője által jóváhagyott anyagokat a KFO kapcsolattartójához.
(3) Kiemelt jelentõségű és sürgősségű hírek esetén lehetőség van az azonnali publikálás kérésére is. Ez esetben a beérkezést követően az adatok a leghamarabb, legfeljebb négy munkaórán belül feltöltésre kerülnek.
(4) A KFO kizárólag a KFO részére eljuttatott adatok megfelelő formában és időben történő feltöltéséért felelős, az anyagok tartalmáért nem. A tartalomért az átadó egység felel teljes körűen. Amennyiben a publikálni kívánt anyag szerzője a KFO, akkor mind a feltöltésért, mind a tartalomért a KFO felel.
(5) A minisztérium belső hírlevele az egyes szakterületek és a minisztérium vezetése által megjelölt, a minisztérium belső rendezvényeivel kapcsolatos híreket, információkat, képeket jeleníti meg. A hírek összegyűjtését, strukturálását, valamint a havi rendszerességgel megjelenő hírlevelek összeállítását és terjesztését a KFO végzi, egyeztetve azt a Humánpolitikai Főosztállyal.

12. Mikro-weboldalak létrehozása
13. § (1) A kormányzati honlap-rendszer keretében létrehozható önálló tematikus ún. mikro-weboldal (microsite), amelyeket a KFO koordinál. A létrehozási igényt az illetékes szakterületírásban jelzi a KFO számára az ún. Microsite igénylési dokumentum kitöltésével. A KFO a beérkező igénylést követően elindítja az igényelt aldomain és domain nevek regisztrációját, és megküldi a szükséges segédanyagokat a kijelölt kapcsolattartó részére.
(2) A szakterület a mikro-weboldal tartalmát képező, minisztériumi vezető által jóváhagyott anyagokat átadja a KFO részére. A kép- és videó anyagok kapcsán elvárás a jogtiszta tulajdon és a forrás megnevezése.
(3) A mikro-weboldalhoz a szükséges arculati elemeket (egyszerűbb arculatnál fejléckép és egyéb esetben egyedi háttér, menügombokkal úgynevezett „skin”) a szakterület részletes iránymutatása alapján a KFO grafikussal elkészítteti. A végleges arculati megjelenést a szakterület hagyja jóvá.
(4) A tartalomfeltöltést követően az élesítést megelőzően szükséges minisztériumi vezetői jóváhagyás, illetve a KFO részéről arculati, formai jóváhagyás. A szakterület által kijelölt szerkesztők jogosultságot kapnak a mikro-weboldal szerkesztéséhez. A mikro-weboldalt igénylő szakterület felelős a teljes tartalomért, mely kiterjed az élesítés előtti nyelvi és tartalmi ellenőrzésre is a magyar és az idegennyelvi verziók esetében egyaránt. A tartalomfeltöltést kizárólag az igénylőlapon megadott szakterület által kijelölt személyek végezhetik, az oktatást követően.”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 2/2012. (I. 27.) NFM utasítása a kommunikációs és nyilatkozati rendről, Hivatalos Értesítő, 2012. évi 5. szám, 2012. január 27., 595-601. oldalak (pdf)