Skip to main content

9. szám, 2012. február 27.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Folyik a küzdelem a járások körül

„…A kabinet tavaszi törvényalkotási programja szerint a KIM februárban terjesztené be a parlament elé a járások feladatait és jogkörét megszabó törvényjavaslatot, a határokat viszont elég június 30-ig megszabni. A döntés azért is csúszhat, mert nemcsak a kormánypárti frakciókban, de a kormányon belül is éles viták folynak még a javaslatról.

Olvadó biztosíték
A nyomást látva Navracsics Tibor még a tárca eddigi legfontosabb alapelvét is kész feladni. Korábban ugyanis leszögezte, hogy a 175-ös szám kőbe van vésve, ha a képviselők, polgármesterek új körzetet követelnek, vegyék figyelembe, hogy ez egy másik járás megszűnését eredményezheti. Február 15-én viszont az mno.hu-nak azt mondta, a járások száma csak a társadalmi egyeztetés első szakaszában volt fix, mert tartott tőle, hogy már az elején „szétrobban a vita”.

Az év elején bemutatott javaslat miatt nemcsak a kormánypárti frakciók berzenkednek. A társadalmi vita rengeteg javaslatot eredményezett. Két héttel ezelőtt Csonka Ernő, a minisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek azt mondta, a januári egyeztetés alatt 775 kezdeményezés futott be a KIM-hez: ezekben 400 település jelezte, hogy más járásba akar kerülni, a kérések harmada pedig arra vonatkozott, hogy tegyék máshova a központot.
…
Vakrepülés a térkép felett
A fideszes képviselők azért is tiltakoznak a KIM tervei ellen, mert a parlamenti frakcióban az a hír terjedt az egri tanácskozáson, hogy a minisztérium kiszervezte egy céghez a járási felosztás kialakítását. A hvg.hu kérdéseire küldött válaszlevelében a közigazgatási tárca azt írta, a járási koncepció kidolgozását a Hétfa Elemző Központ Kft. végezte el 23,6 millió forintért.

A Hétfa honlapján elérhető tanulmány szerint a KIM vezetőinek felkérésére készítették a vizsgálatot 2011 márciusa és szeptembere között. A Hétfa szociológus, közgazdász, geográfus kutatói a tanulmányban többször jelezték, úgy kellett a modelleket felvázolniuk, hogy fogalmuk sem volt, mit akar a kormány a járásokkal kezdeni: nem tudták, milyen feladataik lesznek és mennyi pénzből fognak működni.

Ugyanakkor közvélemény-kutatásukra hivatkozva arra is figyelmeztették a tárcát, hogy a lakosság nem hajlandó 20 kilométernél többet utazni az ügyei intézéséért. Ezért, ha a kormány azt szeretné, hogy valóban magukénak érezzék a járásokat, ha ügyfélbarát bürokráciát akar, akkor ez több iroda felállítását igényli, ami sok pénzbe kerül.

„Adatbázist készítettünk arról, hogy a hazai igazgatásnak milyen egységei vannak, és azok hol találhatók, mekkora az egyes hivatalok vonzáskörzete és mennyire fedik egymást. Ilyen felmérés korábban nem volt” – mondta a hvg.hu-nak Csite András. A Hétfa kutatási igazgatója szerint nem ők készítették a minisztérium honlapjára kikerült beosztást, az elemző intézet négy változatot készített – 104-es, 160-as, 221-es és 342-es felosztást ajánlva –, a minisztérium pedig a kutatásaikat felhasználva saját maga alakította ki a 168 járásból álló rendszert. A Hétfa és a KIM térképeit összehasonlítva látható, hogy a tárcánál átrajzolták az elemzők beosztását, ráadásul a kutatóintézet Budapest körzetesítésével egyáltalán nem foglalkozott.

Ki fizeti a révészt?
Ha a minisztérium valóban polgárbarát igazgatást akar, akkor legalább 250 központot kellene kijelölnie, különben a járások túl nagyok lesznek, a lakosok pedig túl sokat kellene, hogy utazzanak – szögezi le a Hétfa tanulmánya. Egy kormányzati forrás szerint ilyen sok járás 100 milliárdos összegbe kerülne, hiszen ha a kabinet ragaszkodik az egyablakos ügyintézéshez, akkor több, most még a nagyvárosokban lévő irodát (földhivatalt, munkaügyi központot, okmányirodát) kellene kitelepíteni.

A közigazgatási tárca január elején viszont a Magyar Nemzet internetes oldalával azt közölte, az átalakításra csak 15-20 milliárd forint van. Egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás szerint a pénzhiány szerepet játszott abban, hogy végül 168 vidéki járást rajzoltak meg a minisztériumban. Szerinte ha a kormány úgy dönt, hogy a járási hivatalokba vonja kisebb ügyek intézését is – így az anyakönyvezést, a házasságkötéseket, a szociális ügyek kezelését –, akkor az rengeteg kellemetlenséget okoz majd az utazni kényszerülő polgároknak, akik eddig helyben intézték ezeket az ügyeket (a KIM 2010-es adatai alapján a helyi jegyzők, hivatalnokok 11 millió ügyet intéztek). Csite András, a Hétfa igazgatója a hvg.hu-nak elmondta, nemcsak pénzügyi gondokat okozna 250 járás kialakítása: a közgazdász szerint Magyarországon legfeljebb 100-150 olyan város van, amelynek van vonzáskörzete és tömegközlekedési szempontból is alkalmas a járásközpont szerepére. Ugyanakkor Csite szerint abban már minden kutató és döntéshozó egyetért, hogy az 1990-ben kialakított 3200 önkormányzati hivatalt nem érdemes, ésszerűtlen fenntartani.

A KIM-et kritizáló polgármestereket nemcsak a körzethatárok kialakítása zavarja, attól jobban tartanak, hogy az iskolák és az egészségügyi intézmények államosítása mellett a hivatali funkcióikat is elvonják tőlük és a forrásokkal együtt a járási kormányhivatalokhoz telepítik – teljesen kiüresítve ezzel az 1990-ben kialakított önkormányzati rendszert. A hvg.hu által megkeresett polgármesterek szerint ezzel értelmét veszítenék a 2004 után létrejött – jelentős pályázati pénzekből kialakított – önkéntes társulások, kistérségek is.
…
A legfontosabb frontvonal most nem az ellenzék, illetve a parlamenten kívül a településeken is egyeduralkodó kormánypártok között húzódik, hanem a Fideszen belül. A fideszes politikusok leginkább azért bírálják a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a határokat tartalmazó terv kidolgozásába sem vonták be őket. A kormány szeptember 1-jén – a Jó Állam nevet viselő program keretében – rendeletben határozta meg a határok kialakításának alapelveit, ám a hvg.hu által megkeresett településvezetők azt mondták, januárban szembesültek először a minisztérium terveivel. A KIM sajtóosztálya ezzel szemben válaszlevelében azt írta, a terv kidolgozását egy 1000 fő bevonásával végzett vizsgálat előzte meg, ráadásul e-mailben megkeresték az összes önkormányzati hivatalt, ám a kérdéseikre csak a jegyzők 13 százaléka válaszolt. A felmérést végző Hétfa tanulmányában az olvasható, hogy a jegyzők kétharmada ellenzi a járások kialakítását, többen pedig jelezték, félnek, nem látják, mit akar a kormány, ezért inkább nem nyilvánítanak véleményt. Az is igaz, hogy a jegyzői hatáskört érinti a terv, végső soron pedig tömegesen szűnnek meg majd a jegyzői munkahelyek.

Miközben az önkormányzati szövetségek, polgármesterek, vidéki parlamenti képviselők több fórumon kritizálják a tervezetet, a kormányon belül is folynak viták – ezért nem tette még világossá a kabinet, hogy milyen feladataik lesznek a járásoknak. Az egyeztetésre rálátó, név nélkül nyilatkozó közigazgatási szakember a hvg.hu-nak azt mondta, teljesen más szempontokat részesít előnyben a KIM és másokat a Belügyminisztérium (BM). Míg a közigazgatási tárca elsősorban a kormányzati, államigazgatási funkciókra – munkaügyi központok, földhivatalok, okmányirodák – koncentrál, a BM az oktatás, a közmunka, a szociális és egészségügyi feladatok járási szintű centralizálására törekszik. Kormányzati források szerint a miniszterelnök inkább a BM államosító terveit támogatja, ami tovább kuszálja a helyzetet, hiszen a polgármesterek által támadott Navracsics tervei ebből a szempontból inkább az önkormányzatok érdekeit szolgálják.

A kormány máris késésben van: a területi közigazgatásért felelős államtitkár két hete még azt ígérte, február 10-ig benyújtják a törvénycsomagot, ami cikkünk megjelenésekor még nem volt fent a parlament honlapján. A közigazgatási miniszter múlt hét szerdán azt nyilatkozta, a vitákat, feszültségeket látva egyeztetnek még egy kört a képviselőkkel és az önkormányzati szövetségekkel.”

„…Határ a csillagos ég
A járásokat úgy kell kialakítani, hogy a hivatalok a lakosság számára elérhetőek legyenek, ne kelljen sokat utazniuk az ügyes-bajos dolgaik elintézése miatt – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Lázár János, mit vár a KIM-től a kormánypárti frakció.

A képviselőcsoport vezetője szerint arról már döntés született a Fideszben, hogy az előzetes tervekkel ellentétben nem 7, hanem a kerületek számával megegyező 23 járást kell létrehozni a fővárosban. A politikai és a szakmai elvárások miatt jelentős mértékben megdrágulhat a közigazgatási reform – egy kormányzati forrás szerint akár 100 milliárd fölé futhat –, pedig a KIM január elején a Magyar Nemzetnek még azt közölte, az átalakításra csak 15-20 milliárd forint jut.

Az önkormányzati vezetők nemcsak a körzetek száma, a határok esetenként furcsa, a közlekedési és földrajzi adottságokat figyelmen kívül hagyó meghúzása miatt idegesek, hanem a járási funkciók meghatározása miatt is. A közigazgatási tárca mostanáig nem tette közzé, hogy milyen szerepet szán a járásoknak, viszont a frakción belüli egyeztések során nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes állami funkciók – a nagyobb városokban elérhető földhivatalok, munkaügyi központ – „letelepítése” mellett számos, jelenleg az önkormányzatoknál lévő ügyintézés „feltelepítésére”, azaz elvonására is sor fog kerülni 2013-tól.

Kiürülő önkormányzatok, növekvő bürokrácia
Információink szerint a képviselőkkel közölték a kormány szakemberei, hogy a jövőben járásokhoz kerülnek az okmányirodák, a hagyatéki, az anyakönyvi, a házasságkötési és a gyámügyek. Bár az építési engedélyeztetés első foka az önkormányzatoknál maradhat, a másodfok szintén a járási hivatalokhoz kerül. Forrásaink szerint ez azért is bosszant több fideszes önkormányzati politikust, mert az önkormányzatiság kiüresedésétől tartanak. A szabálysértési ügyek már áprilistól átkerülnek a fővárosi, megyei kormányhivatalok hatáskörébe, az oktatási és az egészségügyi intézmények államosításával pedig a települések ezeket a feladataikat – és velük a milliárdos állami normatívákat – is elveszítik.

Az igazgatási funkciók elvonása után már csak az egyes szociális ügyek és a település-üzemeltetés marad az önkormányzatoknál. Míg a nagyobb településeken, várásokban a helyi tömegközlekedés fenntartása, a vagyongazdálkodás jelentős feladatokat ró továbbra is a hivatalokra, a kisebb falvak önkormányzatai – illetve a köztük létrejött kistérségi társulások – a járási rendszer kialakításával lényegében teljesen kiürülnek majd.

Ez további forráselvonást jelenthet az önkormányzati szektorban, hiszen az igazgatási feladataikra most pénzt kapnak az államtól. Az egyik fideszes képviselő – aki egyben önkormányzati vezető is – a hvg.hu-nak azt mondta, az igazgatásra, ügyintézésre kapott pénz a kisebb településeken a költségvetésnek akár 40-60 százalékát is kiteheti, így az állami fenntartású járások kialakítása nagy érvágást jelenthet.

„A polgármesterek büszkék arra, hogy hány embernek adnak munkát. Nyilván most a feladatokkal a munkaerőt is átirányítják a járási hivatalba” – hívta fel egy másik szempontra a figyelmet a kormánypárti politikus. Ugyanakkor a képviselő szerint a települési hivatalok dolgozók közül az államigazgatási, ügyintézési feladatok mellett kifejezett önkormányzati teendőket is ellátnak (például megírják a képviselőtestületek elé kerülő határozattervezeteket). Így a járások kialakítása akár a bürokrácia növekedésével is járhat, hiszen az áthelyezett dolgozók helyére a települések újabb munkatársakat kell majd felvegyenek. „Téved, aki azt gondolja, hogy az igazgatási ügyintézés önkormányzati feladat. Kényszerből került 1990 után az éppen létrehozott önkormányzatokhoz, mert 1984-ben megszűntek a járások, és az államnak pedig nem volt apparátusa az ügyintézésre” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz-frakció egyik jogász-szakpolitikusa.

Információink szerint az önkormányzati politikusok most azért lobbiznak a kormánypárti frakcióban, hogy a gyámsági, hagyatéki vagy anyakönyvi ügyintézést ne telepítsék ki a helyhatóságok épületeiből – még ha papíron a járásokhoz kerülnek is. Ám ez tovább drágítaná a reformot, hiszen a feladatok és a dolgozók átvétele mellett a központi költségvetésnek még irodahelyiségeket is bérelniük kéne az önkormányzatoktól.”

Forrás:
HVG.hu, 2012. február 20.
HVG.hu, 2012. február 21.
Folyik a küzdelem a járások körül, ETK Önkormányzati Klub, 2012. február 21.

Ragaszkodnának a járáshoz a kerületi vezetők

„A lakossághoz közeli ügyintézés miatt javasolják a kerületenkénti járási körzetek kialakítását a budapesti polgármesterek – derül ki a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) elnökségének leveléből, amelyet a napokban juttattak el Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási miniszterhez.

Az MTI birtokába került levél szerint a kerületi önkormányzatok a lakosok otthonához közeli, rugalmas ügyintézés megteremtésére törekedtek az elmúlt időszakban, s ezt szeretnék a továbbiakban is biztosítani.

A dokumentum a városrészek vezetőinek álláspontját ismertetve arról is beszámol, hogy országosan átlagban hatvanezer ember tartozna egy járáshoz, míg ha három-négy kerületből alakulna egy járás, akkor Budapesten átlagosan 250 ezer ember ügyei tartoznának egy központhoz.

A BÖSZ azt javasolja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM), hogy minden kerületben alakítsanak ki körzeti kormányhivatalt kormányablakkal. Ezek a jelenlegi polgármesteri hivatali épületek valamelyikében jöhetnének létre, ami indoklásuk szerint költségtakarékos és hatékony lenne.

A kerületi vezetők azon az állásponton vannak, hogy a városfejlesztési tervekkel is szorosan összefüggő elsőfokú építéshatósági jogkörök, továbbá a környezetvédelmi igazgatás maradjanak önkormányzati hatáskörben. Utóbbit egyebek mellett az allergén növények elleni hatékony fellépés miatt, illetve a zajpanaszok kapcsán is indokoltnak tartják.

Hasonlóképp vélekednek az anyakönyvi igazgatásról is, amelyet a városrészek szintén maguknál tartanának, többek között azért, mert állampolgári esküt a polgármestereknél lehet tenni.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn jelentette be, hogy lefolytatták a fővárosi járások kialakításáról szóló egyeztetéseket, az észrevételeket pedig továbbítják a kormánynak. A fővárosban a KIM tervezete szerint hét járás jönne létre, de az MTI információi szerint javaslat készülhet egy nyolcadik kialakításáról is.

A tervek szerint 2013. január 1-jével létrejövő járásoknak – vagyis az állam legkisebb területi államigazgatási egységeinek – a kialakításáról szóló társadalmi egyeztetés során – amelyet a KIM folytatott le – több mint 750 javaslat érkezett. Ezek közül több száz irányult arra, hogy egy adott település másik járáshoz tartozzon, illetve eltérő járási székhely kialakítására.”

Forrás:
Ragaszkodnának a járáshoz a kerületi vezetők, MNO.hu/MTI, 2012. február 21.

Járásközpontok kialakítását kezdeményezi a határhoz közeli településeken az EMNP

„Járásközpontok kialakítását kezdeményezi a határhoz közeli magyarországi településeken az EMNP. A szervezet Bihar megyei vezetői megkeresték a magyar kormány képviselőit, akiktől szóbeli ígéretet kaptak, hogy ha nem is alakítják járásközponttá Biharkeresztest, egy kihelyezett kormányablakot mindenképpen működtetni fognak a határ menti városban.

Szilágyi Ferenc, az EMNP érmihályfalvi elnöke elmondta, hogy a elsősorban azért kezdeményezte elsősorban Biharkeresztesen, Létavértesen és Nyírábrányban mindezt a párt, hogy megkönnyítse az emberek ügyintézését, mivel már nem csak a magyarországi magyar állampolgárok anyakönyvi és okmány irodai ügyeit kell ellássák mostantól kezdve, hanem a határon túli, határ menti magyar állampolgárok dolgait is.

Zatykó Gyula, az EMNP partiumi régióelnöke szerint nemzetpolitikai szempontból azért lenne fontos mindez, mert minél közelebb tennék a Trianoni határhoz, annál jobban megerősítenék a mai magyarországi határokat. Ha járásközpont alakulna ki Biharkeresztesen, az egyfajta végvárként is működhetne.”

Forrás:
Járásközpontok kialakítását kezdeményezi a határhoz közeli településeken az EMNP, erdély ma/Kossuth Rádió, 2012. február 22.

Navracsics Tibor: lehet 23 járás Budapesten

„Ha a fővárosi polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal, akkor „meghajlik” az akaratuk előttük, ám igyekszik meggyőzni őket, hogy nem ez a legjobb megoldás – mondta el Navracsics Tibor a Hír TV-nek, kitérve arra is, hogy nem szeretné, ha a járási hivatalokat aktív parlamenti képviselők vezetnék.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn közölte, hogy a budapesti kormánypárti képviselők, akik polgármesterek is egyben, ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban a Hír TV kedd esti műsorában kifejtette: „ha a budapesti kerületi polgármesterek gyomra ezt beveszi, hogy 23 polgármesteri hivatal és 23 polgármester mellett 23 kormányhivatal és 23 kormányhivatal-vezető jöjjön létre, és ez a közigazgatás racionalizálásába az ő részükről belefér, akkor én meghajlok az ő erejük előtt. Ők pont 22-vel vannak többen, mint én”. Hangsúlyozta ugyanakkor, abban bízik, sikerül meggyőznie a kerületi polgármestereket, hogy nem ez a legjobb megoldás. Hozzátette: a Budapestre tervezett hét járási körzet – amennyit a közigazgatási tárca eredetileg javasolt – nincs kőbe vésve.

Kitért arra is, szeretné, ha a járási hivatalokat nem aktív országgyűlési képviselők, hanem szakemberek vezetnék. „Nem szeretném, ha elrontanánk ezt a közigazgatási reformot egyesek egyéni ambíciói vagy egyéni sértettsége miatt” – fogalmazott.

A bírák nyugdíjazásának uniós kritikájára adott magyar válaszról szólva a tárcavezető kifejtette: a terveik szerint az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal elnöke minden évben meghatározna egy olyan státuszszámot – az „önkényes kiválasztás” elkerülése érdekében -, amelyet a „továbbszolgáló” bírák tölthetnének be pályázat útján. Ezt a megoldást egyébként általánossá tennék az egész közszférában…”

Forrás:
Navracsics Tibor: lehet 23 járás Budapesten, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. február 22.

Óriási átalakulás a pályaudvarokon

„Húsz vasúti pályaudvaron létesülhet kormányablak – közölte Gál András Levente kormánybiztos és Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója egy csütörtöki háttérbeszélgetésen. A vasúttársaság vezetője arra számít, hogy a szükséges támogatási szerződések aláírása után nagyjából másfél év alatt valósulhatnak meg a beruházások.

Gál elmondta, hogy a járási székhelyen kívüli kormányablakok létesítésével világos lesz mindenki számára, hogy az államigazgatási ügyek nem kerülnek távolabb az állampolgároktól. A rendezvényen kifejtették ugyanakkor, hogy a pályaudvari kormányablakok létrehozásához először meg kell oldani az utasellátók „félresikerült privatizációját”, amely minden fejlesztés akadálya, ugyanis a vasútállomásokra tervezett beruházások a Resti Zrt. nélkül nem tudnak haladni.

Mára azonban „reális közelségbe” jutottak azok a tárgyalások, amelyek eredményeképpen a MÁV meghatározó tulajdonossá válhat a Restiben, és fejleszthet – mondta Gál, megjegyezve, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is megvizsgálta a privatizációs szerződést, amely több aggályt is felvet. Úgy néz ki, heteken belül aláírásra kerül egy megállapodás a Resti és a MÁV között, amely révén a nemzeti vagyont meg lehet őrizni – tette hozzá.

Ingatlanokat adnának át
Szarvas kifejtette, hogy a MÁV a tervek szerint a Resti Zrt. 85 százalékát vásárolná ki, ha meg tudnak állapodni egy elfogadható árban, összeget azonban nem kívánt mondani. A vezérigazgató arról is tájékoztatott, hogy első körben 26 pályaudvart vizsgáltak meg a lehetséges helyszínek közül, és végül 20-at választottak ki. A MÁV-vezető az MNO kérdésére a húsz pályaudvar közül, ahol kormányablak létesülhet, példaként említette a három nagy budapesti pályaudvart, a székesfehérvári, a győri, a veszprémi, a nagykanizsai, a nyíregyházi, a miskolci és a debreceni állomást. Megjegyezte, később további pályaudvarok is bekerülhetnek a projektbe.

Szarvas arról is szólt, hogy rengeteg fölös területtel rendelkeznek, így minden olyan ingatlant, amely nem szükséges a vasút működtetéséhez, átadnának minden „épeszű” célra. Az ingatlanok kereskedelmi célú hasznosításáról úgy vélekedett, hogy ezzel terhet is vesz magára a vasúttársaság, mivel az utóbbi években nem folytattak ilyen tevékenységet.”

Forrás:
Óriási átalakulás a pályaudvarokon, Kovács András, mno.hu, 2012. február 23.

Soha nem tartozott ennyivel az állam

„Az államigazgatás „nyakába szakadtak” a megyei önkormányzatok tartozásai, a költségvetési intézmények lejárt adóssága 49,9 milliárd forint.

Januárban minden idők csúcsát megdöntve 49,9 milliárd forintra ugrott a költségvetési intézmények lejárt adóssága, miután az államigazgatás „nyakába szakadtak” a megyei önkormányzatok, illetve azok számlatartozásai – írja a Napi Gazdaság a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva.

Az összes adósság 58,9 százaléka, 29,9 milliárd forint jelentkezett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetnél. Az orvos-egészségügyi centrummal rendelkező egyetemek 5,2 milliárd forinttal tartoznak, a megyéktől átvett egészségügyi intézmények adóssága eléri a 18,4 milliárd forintot. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozó közigazgatási hivatalok 11,6 milliárd forint adósságot halmoztak fel.

A kincstár adatai szerint az összes adósságon belül januárban az állammal szemben fennálló tartozás 5,5 milliárd forint volt, míg a kifizetetlen szállítói tartozások elérték a 44,3 milliárd forintot. A 60 napon túli tartozások összege 10,8 milliárd forint, s 49,9 milliárd forint összes adósság alig tizedét, 5,2 milliárd forintot sikerült átütemezniük a közigazgatási intézményeknek.”

Forrás:
Soha nem tartozott ennyivel az állam, Híradó.hu/MTI, 2012. február 24.

Jöhetnek az antikorrupciós felügyelők?

„A korrupciós kockázatokra figyelő antikorrupciós felügyelők alkalmazását javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közszférában a korrupcióellenes javaslatcsomagjában.

A pénteki Magyar Nemzetet Sponga István, az ÁSZ osztályvezető főtanácsosa arról tájékoztatta, hogy a jogalkotóknak címzett dokumentumot az ÁSZ korrupciómegelőzési kutatásának részeként állítják össze. A veszteségek visszaszorításának lehetséges módozatairól szóló összefoglaló – a tervek szerint – a következő hónapban készül el.

A lap közlése szerint az ÁSZ a büntetőrendelkezések további szigorítása helyett az állami, önkormányzati szervezetek belső felépítésének és szabályrendszerének átalakítását szorgalmazza.

Sponga István a Magyar Nemzetnek beszámolt arról, hogy felméréseik alapján a köz- és államigazgatási intézmények háromnegyedében hiányzik az alkalmazottak magatartási útmutatója. Főleg a kisebb önkormányzatok, szervezetek, a pénzhiány miatt, a belső ellenőrzési feladatokra külső céget bíznak meg. Az ÁSZ osztályvezető főtanácsosa megjegyezte: a közszféra ötöde legtöbbször nem ír ki álláspályázatot, és számos szervezetnél nem követelnek nyilatkozatot arról, hogy az alkalmazottnak nincs összeférhetetlenséget jelentő érdekeltsége.

Minden közintézménynél szükség lenne úgynevezett integritásfelelősre, aki figyelné a korrupció szempontjából fontos területeket: a személyzeti politikát, ellenőrizné a pénzügyeket, hozzá futnának be a belső jelentések és hozzá fordulhatnának a vesztegetést észlelő alkalmazottak.

A Magyar Nemzet cikke szerint az ÁSZ folytatja a korrupciós kockázatok vizsgálatát az integritás projekt keretében. Január közepén hatezer hatóság, önkormányzat, iskola és hivatal kapta meg a 155 pontból álló elektronikus iratot, s a felmérés március közepén fejeződik be. A közeljövőben a vizsgálatot kiterjesztik az állami és az önkormányzati vállalatokra is.”

Forrás:
Jöhetnek az antikorrupciós felügyelők?, HVG.hu/Magyar Nemzet/MTI, 2012. február 24.

A magyar közigazgatás újra fejlődésnek indult

„Ma már látjuk, hogy a magyar közigazgatás újra fejlődésnek indult, ezt támasztja alá az is, hogy a mai nappal másodszor indul el a MKÖ Program – hangsúlyozta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken, a program megnyitóján.

Navracsics Tibor köszöntőjében azt mondta: az esemény örömteli voltát a nyerteseken túl azok érezhetik át, akik tavaly is jelen voltak. Amikor két évvel ezelőtt eldöntötték, hogy lesz egy, a közigazgatással foglalkozó minisztérium is, reménykedtek annak sikerességében – idézte fel a miniszter, majd hozzátette: ma már láthatják, hogy a magyar közigazgatás újra fejlődésnek indult.

A cél az volt, hogy a magyar államot úgy újítsák meg, hogy az a nemzeti érdekeket, a „Jó Állam” kialakítását szolgálja – húzta alá a tárcavezető. Vissza kell adni a magyar államnak azt a rangot, hogy a közösséget szolgálja és a közösség jövőjével foglalkozzon – fogalmazott.

Navracsics Tibor leszögezte: a közigazgatás megújításának stratégiai jelentőségű része a MKÖ Program. A résztvevő fiatalok magas szintű idegennyelv-ismerettel rendelkeznek, hazai és európai uniós szakmai tapasztalatokra tesznek szert, a megszerzett tudást pedig itthon kamatoztatják majd – mondta a miniszter, majd hozzátette, nagy szükség van rájuk.

Gál András Levente kormánybiztos a fiataloknak azt tanácsolta, hogy „kötelező irodalomként” tanulmányozzák az Alaptörvényt, a Magyary-programot, illetve a befogadó minisztérium szervezeti rendszerét.

Háttér:
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2012. március 1-jén második alkalommal indítja el a 2011-ben elsőként meghirdetett Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programot, melyet közel 250 fiatal diplomás teljesített sikeresen, akik ennek eredményeképpen ez év elejétől a hazai közigazgatásban dolgoznak. A Programot végzettek között volt 24 roma származású, illetve 22, már korábban is valamely közigazgatási intézmény munkatársaként dolgozó fiatal.

Az ösztöndíjprogram célja, hogy a hazai közigazgatásnak megfelelően képzett, szakmailag elhivatott, mind hazai, mind külföldi közigazgatási tapasztalattal egyaránt rendelkező utánpótlást biztosítson.

Az MKÖ Programra 700-an jelentkeztek. Közülük került ki az a szerencsés 150 fiatal, akik megkezdhetik munkájukat valamely hazai minisztériumban vagy háttérintézménynél. A Programba 35 év alatti, magyar állampolgárságú, felsőfokú végzettséggel, valamint tárgyalóképes angol vagy német, vagy francia nyelvtudással rendelkező fiatalok jelentkezését várták. A kiválasztást a Nemzeti Közigazgatási Intézet szakértő munkatársai végezték egy többfordulós kiválasztási folyamatban, melynek része volt egy motivációs interjú, AC (assessment center) és egy idegen nyelvi szintfelmérés. A kiválasztásnál szempont volt az adott jelentkező közszolgálati munka iránti elkötelezettsége és rátermettsége, idegen nyelv ismeretének szintje, valamint a minisztériumok és más fogadóintézmények középtávú munkaerő igénye.

A Programban résztvevő ösztöndíjasok 2012. március 1-től december 31-ig egy 10 hónapos gyakorlatot teljesítenek, ebből 8 hónapot a hazai közigazgatás egyik intézményében, 2 hónapot pedig külföldön, egy európai uniós ország minisztériumában vagy más közigazgatási intézményében. A külföldi programszakaszra szeptember és október hónapokban kerül sor, a novembert és decembert ismét a hazai fogadóhelyükön töltik az ösztöndíjasok, akik szakmai fejlődését a program teljes ideje alatt mentorok segítik, ezen kívül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében közigazgatási alapismereti képzésen és készségfejlesztő tréningeken is részt vehetnek az ösztöndíjasok.

A program eredményes teljesítése esetén a közigazgatás lehetőséget biztosít a kormánytisztviselői karrier megkezdésére.
228/2011. (X. 28.) Korm. rendelet a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjról
Az MKÖ Program honlapja: www.kozigosztondij.gov.hu”

Forrás:
Március elsejétől ismét indul a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. február 24.

A BM-ben három 206-os szoba van

„Vérfrissítést hajtanak végre a közigazgatásban; évről évre 1-2 száz, nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett, nyelveket beszélő diplomás titán váltja az államapparátusból távozókat.

Egy kicsit olyan ez, mint amikor valaki ápolja a kertjét, és látja, hogy gyökeret ereszt egy virág, amit ültetett – fogalmazott a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program „évnyitóján” Navracsics Tibor tárcavezető, aki a közigazgatási rendszer 2010-ben kezdődött átszervezésével munkatársaival csak a magot vetette el, de úgy látja, egyre több jel utal arra, hogy a végre fejlődésnek is indul. A kormányfő helyettese leszögezte: a cél az volt, hogy a magyar államot úgy újítsák meg, hogy ne párt- vagy csoportérdekeket, hanem valódi nemzeti érdekeket szolgáljon.

– Nehéz ez manapság, amikor a mindennapi cinizmus lengi be a vélekedést a közigazgatás dolgozóival kapcsolatban, azokkal szemben, akikről gyakran azt tartják, „jobb dolgot nem tudtak kitalálni maguknak” – hangsúlyozta. Az általa missziónak nevezett program stratégiai része lesz az államigazgatás megújításának, mivel a benne részt vevők magas szintű szakmai tudást hoznak magukkal.

A programot kormánybiztosként figyelő Gál András Levente – már csak a létszám miatt is – hadsereghez hasonlította az államigazgatás dolgozóit, amiben szükség van a vérfrissítésre, hogy megsokszorozódjon a bent lévő állomány energiája. Mint elmondta, a tananyag három alapja a magyar alaptörvény, a Magyary program közigazgatási reformot érintő vaskos fejezetei („grafikusan erős, nem kell megijedni”), valamint az adott minisztérium szmsz-e, amiről Gál sajnálatos tapasztalata, hogy a tárcák jelenlegi dolgozói mintha nem igazán ismernék.

Rétvári most vette észre
Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára egyfajta „vitam et sanguinem!”-ként tekint a pályakezdők leendő munkálkodására. – A számítógépetekkel és az e-mail címetekkel kell harcolnotok az országért – jegyezte meg. – A főnökötök maga az állam lesz, ennél nagyobbat aligha lehet választani. Tőletek bátorságot várunk, hogy merjetek másként gondolkodni – folytatta. Külön hangsúlyozta, hogy a kormány a korábbi leépítések ellenére is fokozott eltökéltségét jelzi az ösztöndíj-lehetőséggel. – Tízmillió embert kell szolgálnunk, az ő pénzükből vagyunk itt. A ti munkátok tízmillió ember javában ölt testet – így Rétvári, aki még e napon is tanult újat: a Belügyminisztérium épületében például három 206-os szoba van.

A Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatója, Koltányi Gergely a program menetét szedte pontokba, megemlítve, hogy hangsúlyos helyen fog szerepelni a készségfejlesztés és az EU-s szakismeretek átadása. – Lesznek mentorok is, hogy a nehezén át tudjanak lendülni a nehézségeken – mondott egy jó hírt a kezdőknek, elmondva végül, hogy 15 nap „pihenőidő” (szabadság) jár a 10 hónapos időszakra.

250-en teljesítették
A KIM tavaly meghirdetett Magyar közigazgatási ösztöndíj programját 250 diplomás fiatal teljesítette sikeresen, akik ennek eredményeképpen ez év elejétől a hazai közigazgatásban dolgoznak. A végzettek között huszonnégyen roma származásúak.

Idén 150, a közszolgálat iránt érdeklődő, idegen nyelveket jól beszélő diplomás fiatal kezdheti meg szakmai gyakorlatát valamely minisztériumban vagy háttérintézménynél. A programban részt vevő ösztöndíjasok ez év márciusától december 31-ig egy tíz hónapos gyakorlatot teljesítenek, ebből 8 hónapot itthon, kettőt pedig az EU közigazgatásában. A KIM feltett célja, hogy a hazai közigazgatásnak itthon is, külföldön is tapasztalatot szerzett, hasznos utánpótlást biztosítson.

Egy ösztöndíjast a program ideje alatt havi nettó 130 ezer forinttal támogatnak.

Az ösztöndíjprogramra hétszázan jelentkeztek, közülük került ki az idén pályát kezdő 150 fiatal. Jelentkezési feltételként a 35 év alatti életkort, a magyar állampolgárságot, a felsőfokú végzettséget, illetve tárgyalóképes angol, német vagy francia nyelvtudást szabták a tárcánál. A kiválasztást a Nemzeti Közigazgatási Intézet többfordulós rendszerben végezte el, szempont volt a minél magasabb szintű nyelvtudás, a közigazgatási feladatok iránti elkötelezettség és bizony az egyes tárcák várható munkaerőigénye.

2012-es MKÖ-kvóták
BM: 15 fő
HM: 1
KIM: 34
Külügyminisztérium: 4
Nefmi: 24
NFM: 24
NGM: 24
VM: 21
Miniszterelnökség: 3
Összesen: 150”

Forrás:
A BM-ben három 206-os szoba van, Bucsy Levente, mno.hu, 2012. február 24.

Egy kaposvári nyugdíjas lett a somogyi Kormányablak 5000. ügyfele

„2011. január 3-i indulása óta immár több mint ötezer somogyi ügyfélnek segítettek a Kormányablak munkatársai. Az 5000. ügyfelet Juhász Tibor Somogy megyei kormánymegbízott személyesen köszöntötte, akit ez alkalomból egy emléklappal és az Alaptörvény bekötött példányával ajándékozott meg.

A Somogy Megyei Kormányablakban 2011-ben az ügyfelek összesen 4225 (2511 ügykörbe tartozó, 1717 ügykörön kívüli) ügyet intéztek, összesen 667 konkrét kérelmet nyújtottak be.

A leggyakrabban intézett ügykörbe tartozó ügyek: ügyfélkapu létesítés, utazási költségtérítés, családi pótlék és GYES igénylés. Legújabban pedig a devizahitelesek és aktuálisan az elektronikus felvételizők keresik fel az Integrált Ügyfélszolgálatot. A legforgalmasabb továbbra is a 10.00-11.00 valamint a 14.00-15.00 óra közötti időszak. Tendenciaként állapítható meg, hogy az induláshoz képest folyamatosan nőtt az ügykörbe tartozó ügyek aránya, a kezdeti kb. 30-60%-os arányhoz képest megfordult az arány, s éves átlagban nagyobb arányú az ügykörben intézett ügyek száma (59%), ami azt mutatja, hogy egyre inkább tájékozódtak az ügyfelek a Kormányablak tevékenységére vonatkozóan.

Február közepére érte el az ügyfélszám az ötezret. Egy kaposvári nyugdíjas férfi külföldi utazásához váltotta ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, mely alkalomból a sajtó nyilvánossága előtt Juhász Tibor Somogy megyei kormánymegbízott köszöntötte és ajándékozta meg – tudatta a megyei kormányhivatal honlapja.”

Forrás:
Egy kaposvári nyugdíjas lett a somogyi Kormányablak 5000. ügyfele, OrientPress, 2012. február 24.

Közigazgatási, politikai informatika

Önkormányzati informatika

„Jelenleg az önkormányzatok informatikai támogatottsága rendkívül heterogén. Sokat segítene a kisebb önkormányzatoknak, ha a sokéves huzavona után végre elindulna az ASP-központ fejlesztése. A pályázat kiírása rövidesen várható.

Jóllehet már több éve napirenden van, hogy az önkormányzatok – elsősorban a kisebbek – ne egyedileg alakítsák ki informatikai környezetüket, hanem szolgáltatásként vehessenek igénybe különféle informatikai alkalmazásokat, a tervezett ASP-központ egyelőre nem működik. Időről időre különböző koncepciók születtek, ám azok egyike sem jutott el a megvalósítás fázisába. A jelenlegi kormány úgy döntött, hogy felülvizsgálja a korábbi koncepciót, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a Magyar Államkincstár (MÁK), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), valamint a Belügyminisztérium (BM) közreműködésével új koncepciót dolgoz ki. A munka mostanra gyakorlatilag befejeződött; a pályázatot várhatóan néhány héten belül kiírják.

Megvan rá a pénz
– Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program egyik célkitűzése, hogy az önkormányzatok informatikai igényeinek kiszolgálására alkalmazásszolgáltató központ jöjjön létre. A koncepció kidolgozásával azonban meg kellett várnunk az önkormányzatok szerkezeti átalakulását szentesítő, tavaly év végi parlamenti döntést. Az önkormányzati törvény egyik fontos, új eleme, hogy olyan, a kormányzattal közös informatikai rendszernek kell működnie, amely lehetővé teszi az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését. Elképzelhető, hogy az önkormányzati ASP-központ látja majd el a központilag előírt feladatokat is, de az sem kizárt, hogy valamelyik állami szervezet által működtetett informatikai rendszerhez kell csatlakozniuk az önkormányzatoknak a kötelező adatszolgáltatás végett. Ez a kérdés még nem dőlt el, ám praktikusnak tűnik, hogy ha már egyszer létrejön egy önkormányzati ASP-központ, akkor az szolgálja ki az önkormányzatok minden igényét, beleértve a kötelező és a választható alkalmazásokat is – tájékoztatott Fekete Gábor, a KIM helyettes államtitkára.

Az ASP-központ megtervezésére, felépítésére és beindítására jelenleg 2,35 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre. Azon önkormányzatok, amelyek csatlakozni kívánnak a központhoz, összesen 3,5 milliárd forintra (Regionális Operatív Program) pályázhatnak. Az így elnyert pénzből illeszthetik meglévő rendszereiket, adatbázisaikat az ASP-központhoz, megoldhatják az oktatást, az új szolgáltatások bevezetését stb.

Segítség, főleg a kicsiknek
A három érintett tárca folyamatosan egyeztet, hogy az új önkormányzati törvénynek megfelelően milyen alkalmazási területeket érdemes bevonni a központba. A pillanatnyi állás szerint azon hatósági jellegű feladatok, amelyek korábban ugyan az ASP-koncepció részei voltak, ám az új törvény értelmében járási vagy megyei szintre tevődtek át, kikerültek a koncepcióból. Nagyobb hangsúlyt kapnak azonban a gazdálkodással összefüggő alkalmazásterületek (helyi adók, ingatlankataszter, vagyonkataszter stb.), amelyek mind a költségvetés, mind az önkormányzati gazdálkodás szempontjából fontosak. A tervek között szerepel az elektronikus számlakibocsátás és -befogadás is. Elképzelhető, hogy az ASP-központ részeként létrejön egy olyan adatbázis, amelyben minden, a felügyeleti szervek számára fontos önkormányzati adat (az összes önkormányzaté!) megtalálható majd. Központi szolgáltatásként különféle portálfunkciókat, webes publikációs felületet is kínálna a rendszer.

Az ASP-központ a kis- és közepes méretű önkormányzatoknak jelent majd alapvető változást. Azoknak a szervezeteknek, amelyek eddig a saját források és a szükséges kompetencia hiánya miatt kiszolgáltatott helyzetben voltak. Még ma is vannak olyan önkormányzatok, amelyek alig rendelkeznek informatikai eszközökkel.

A nagyobb önkormányzatoknál általában sokkal jobb a helyzet. A főváros egyes kerületeinek, valamint a megyei jogú városoknak kiemelkedően jó alkalmazásportfóliójuk van. Adott esetben európai szintet meghaladó elektronikus nyilvántartásokkal, szolgáltatásokkal, webes megoldásokkal is találkozhatunk.

Kinyíló Ügyfélkapu
– Nem előnyös, hogy óriási eltérések vannak az egyes önkormányzatok között. Célunk az egységesítés, az állampolgárok minél teljesebb kiszolgálása. Itt jegyzem meg, hogy a közigazgatási törvény legutóbbi módosítása értelmében a kormányzati elektronikus szolgáltatások köre nem merül ki az Ügyfélkapu által kínált lehetőségekben. Várhatóan áprilisban készül el az a jogszabály, amely pontosan meghatározza a további kormányzati elektronikus szolgáltatások körét, illetve azt, hogy milyen adatokat, milyen szabvány szerint kezelnek majd. Kinyílik tehát a központi rendszer – hívta fel a figyelmet Fekete Gábor.

A nyitás fontos eleme, hogy az állampolgárok a jövőben nemcsak az Ügyfélkapun keresztül azonosíthatják magukat, hanem más csatornákon is hozzáférhetnek a központi rendszerhez. Az új jogszabályi környezet megteremti a lehetőségét a tényleges online ügyintézésnek is.

– Az új szabályozási környezetet önkormányzati szinten is ki kellene használni. Erre azonban a kis önkormányzatok egyáltalán nincsenek felkészülve, de még a nagyoknak is sokat kell fejlődniük, hogy élni tudjanak az új lehetőséggel. A vállalkozások egyre jobban kihasználják a különféle elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, mind többen nemcsak elindítanák, hanem le is szeretnék zárni a folyamatokat online módon, adott esetben párbeszédes formában. A kormányzatnak és az önkormányzatoknak tehát sürgősen lépniük kell ilyen irányban – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Extrák extra díjazásért
– Természetesen a nagyobb önkormányzatoknál elért eredményeket senki nem akarja megsemmisíteni. Sőt, a meglévő perspektivikus megoldásokat akár be is fogadhatja az új ASP-központ, amely így a kötelezően megvalósítandó feladatok ellátásán kívül többletszolgáltatásokat is kínálhatna. Már több megyei jogú város jelezte is, hogy vannak jól bevált alkalmazásaik, amelyeket szívesen felajánlanának az ASP-központ számára. Az már más kérdés, hogy a pluszszolgáltatásokat milyen konstrukcióban vehetik igénybe az önkormányzatok – vélekedett Fekete Gábor.

Az alapszintű szolgáltatások várhatóan térítésmentesek lesznek, de az opcionális szolgáltatásokért bizonyára fizetni kell. Szintén díj ellenében lehet majd magasabb szintű rendelkezésre állást vagy további extra szolgáltatásokat vásárolni.

Skálázható rendszer
A tavaly év végén elfogadott önkormányzati törvény 2013. január 1-jén lép hatályba, a részletkérdéseket szabályozó további rendeletek kidolgozása folyamatban van. A helyzet tehát pillanatnyilag még nem teljesen tisztázott, és ez nehezíti az ASP-modell kidolgozását.

– A koncepció értelmében egyetlen, teljesen integrált, komplex alkalmazásportfólióval rendelkező ASP-központ kiépítését tervezzük, a szükséges igazgatás- és folyamatszervezési feladatok végrehajtását követően. A BM, a KIM és a Kincstár bevonásával konzorciumot hozunk létre, az érintett minisztériumok ezen keresztül tudják majd érvényesíteni felügyeleti és hatósági elvárásaikat. A munka jelenlegi állása szerint arra számítunk, hogy március elején megjelenhet a pályázati felhívás. Terveink szerint április elejére el tudjuk készíteni és be tudjuk adni a megvalósíthatósági tanulmányt. Ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség befogadja azt, és megítéli a támogatást, elindulhat a közbeszerzési pályázat a szállítók kiválasztására, és 2012 őszén akár alá is lehet írni a szerződést a nyertes pályázóval. Reményeink szerint 2014. január 1-jén működésbe léphet az ASP-központ – fogalmazott Polgár Pál, a koncepciót kidolgozó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) projektigazgatója.

A fejlesztések első fázisban a közép-magyarországi régióra fókuszálnak, az itt szerzett tapasztalatok alapján történik majd az országos kiterjesztés egy második fázisban. Ennek megfelelően olyan, skálázható technológiákban gondolkoznak, amelyek lehetővé teszik a bővítést, akár a felhasználók számát, akár a számítási és tárkapacitást, valamint a sávszélességet tekintve.

– Egyaránt szívesen fogadunk nyílt és zárt, tehát szállítóhoz kötött rendszereket. A nyílt rendszerek elsősorban az operációs rendszerek és a fejlesztőeszközök terén jöhetnek szóba. Mindazonáltal tisztában vagyunk vele, hogy egy ekkora volumenű rendszer esetében a nyílt forráskódú megoldások sem teljesen ingyenesek. Ugyanakkor az ASP-központnál kiemelten fontos elvárás a nagy biztonság, mind a tárolt adatokat, mind a stabil működést tekintve. A nyílt forráskódú eszközöket tehát ebből a szempontból is szigorú vizsgálat alá kell venni – mutatott rá Polgár Pál.

Befogadó főváros
A Fővárosi Önkormányzat önálló egységként működő Közszolgálati Hivatala helyzete és mérete dacára sem játszik szakirányítói szerepet az önkormányzatok informatikai rendszereinek kialakításában, működtetésében. Farkas László, a Fővárosi Önkormányzat Informatikai Főosztályának vezetője szerint probléma, hogy gyakorlatilag nincs koordináció, legyen szó akár a beszerzésekről, akár a szakmai érdekek képviseletéről. Az utóbbi időben ugyan vannak ilyen irányú kezdeményezések, de eredményekről még korai lenne beszélni.

– A Fővárosi Önkormányzat a legnagyobb önkormányzati szervezet, ezért inkább a mi informatikai rendszerünkbe lehetne a többieknek betagozódni, nem pedig nekünk kellene csatlakoznunk egy másik, központi rendszerhez. Informatikai környezetünk, többszörösen redundáns, nagy sávszélességű távközlési vonalaink alkalmasak a befogadó szerepre. Néhány kisebb önkormányzathoz kapcsolódó belső szervezet számára egyébként már most is kínálunk szolgáltatásokat, azaz kvázi ASP-ként működünk – fogalmazott Farkas László.

Középpontban a hálózatbiztonság
A Fővárosi Önkormányzatnál az elmúlt évben felmérték az informatikai helyzetet. Célul tűzték ki egy centralizált, jól menedzselt, a központi rendszerektől a végfelhasználókig terjedően mindent jól láttató, felügyelt rendszer kiépítését. Ennek érdekében a hálózatbiztonság megteremtéséhez nélkülözhetetlen beszerzések álltak a középpontban. Komplett tűzfalcserét hajtottak végre, a VPN-eket és a külső kapcsolatokat egy mederbe terelték; ezzel sikerült a korábbi anomáliákat felszámolni. Ezenkívül folytatták a szerverkonszolidációt. A korábbi, több gyártótól származó 41 fizikai szervert 6 robusztus IBM szerverrel váltották fel.

Jelenleg a Városház utcában 1400 munkatárs használja nap mint nap a számítógépes rendszert, de a valós felhasználószám – az alkalmanként ott dolgozó képviselőkkel, politikusokkal, tanácsadókkal, szakértőkkel és újságírókkal együtt – meghaladja a 2000-et. Az új tűzfal és a mögötte lévő szolgáltatáspark, kiegészítve a szükséges biztonsági intézkedésekkel, lehetővé teszi a távoli hozzáférést is.

Tavaly a Fővárosi Önkormányzat 1,3 milliárd forintot költött informatikára, alapvetően gépbeszerzésekre, licencvásárlásokra, a rendszer fenntartására, valamint a kopó- és fogyóanyagok pótlására. Szoftver- és rendszerfejlesztésre alig-alig futotta a keretből.

– Megítélésem szerint a főváros informatikai rendszerét 3-4 év alatt lehetne teljesen rendbe tenni. Ehhez a munkához évente durván 2 milliárd forintra lenne szükség – vélekedett Farkas László.

Idén nagy hangsúlyt fektetnek a távközlési infrastruktúra bővítésére, fejlesztésére. Egyre több munkatársnak van szüksége a távoli hozzáférésre, így magasabb szintre kell emelni a VPN típusú eléréseket és a mobilszolgáltatásokat. A szigetszerű alkalmazások helyett egy központi alkalmazást, címtárat, adatbázis-kezelőt stb. képzelnek el, amihez a margaréta szirmaihoz hasonlóan kapcsolódhatnak a jogosult felhasználók. A 2012-es költségvetésről még nem döntött a közgyűlés.

Vegyes kép
Európai szinten az önkormányzati informatikai rendszerek rendkívül vegyes képet mutatnak. Vannak országok, ahol a modell meglehetősen centralizált, és központilag írják elő, hogy az egyes önkormányzatok milyen rendszereket használhatnak, másutt nem ezt a gyakorlatot követik. Több országban működik ASP-központ. Általánosságban elmondható, hogy az Európai Unióban az állam komoly szerepet vállal az önkormányzatok informatikai igényeinek kielégítésében. Ezzel szemben Magyarországon eddig nem érvényesült központi vezérelv. Ennek köszönhetően az önkormányzatok informatikai háttere jelenleg rendkívül széttagolt és heterogén. Az eddigi fejlesztéseket az önkormányzatok zömében saját vagy pályázati forrásból végezték; volt, ahol nagyobb, másutt kevesebb sikerrel.”

Szerkesztői megjegyzés:
Általánosságban nem mondható el, hogy az Európai Unióban az állam komoly szerepet vállal az önkormányzatok informatikai igényeinek kielégítésében. Számos esetben az önkormányzati szövetségek maguk intézik ezeket. Akár így, akár úgy történik az önkormányzatok informatikai igényeinek kielégítése, az üzleti modell a lényeg.

Forrás:
Önkormányzati informatika, Mallász Judit, Computerworld, 2012. február 20.

Nagyon sikeresnek értékelik a közszektor térképészeti adatmegosztási programját Angliában

A 2000. szervezet csatlakozott már a Public Sector Mapping Agreement (PSMA) néven futó programhoz, amely az Ordnance Survey (az angliai FÖMI) és az ország közszektorát képviselő kormány között köttetett meg. Az úttörő jelentőségű megállapodás 2011. áprilisában lépett érvénybe. Tíz évre szólóan lehetővé teszi, hogy Anglia és Wales közszektorának intézményei használhassák a központilag finanszírozott térinformatikai adatbázisokat. A megállapodás lehetővé teszi az ismételt felhasználást, valamint az adatokkal való kollaboratív munkát is.

A központi közigazgatás, helyi önkormányzatok, állami egészségügy, rendőrség, a közszektor csaknem minden szervezete jogosult csatlakozni. A becslések szerint eddig 15 millió fontnyi megtakarítást értek el a megállapodás segítségével.

Forrás:
Sharing of national geographic data programme hailed as major success, Rachel Fielding, PublicTechnology.net, 2012. február 10.
Public Sector Mapping Agreement (PSMA) for England and Wales

Minden osztrák adóhivatali kirendeltségen aktiválják a mobiltelefonos digitális aláírást

A mobiltelefonos digitális aláírást, ami az osztrák digitális személyi igazolvány (Bürgerkarte) mobiltelefonos változata, 2009. decemberében vezették be Ausztriában. Két évvel később, hogy a személyi jövedelemadóval kapcsolatos ügyintézést könnyebbé tegyék, Ausztriában az Adóhivatal minden irodájában ingyen aktiválják a mobiltelefonos digitális aláírást.

Az állampolgárnak az aktiváláshoz csak egy arcképes hivatalos igazolványt (például útlevél) kell magával vinnie a mobiltelefonon kívül.

A mobiltelefonos digitális azonosító az internetes azonosításhoz rendelkezésre álló módszerek közül az egyik legbiztonságosabb. Felhasználóbarát, teljes értékű, minősített aláírásokkal rendelkező digitális személyazonosító eszköz. Használata nem igényel kártyaolvasót, vagy bármilyen szoftver telepítését, csak a mobiltelefon SMS-szolgáltatását. Aktiválás után a tulajdonosa számos elektronikus szolgáltatást vehet igénybe, jogilag érvényes aláírással tud dokumentumokat aláírni. Így otthonának kényelmét élvezve tudja a FinanzOnline (az adóhivatal digitális portálja) szolgáltatásai segítségével jövedelemadójával kapcsolatos ügyeit intézni.

Háttér
Az állampolgári kártya minősített elektronikus aláírást tartalmaz, amely jogi értelemben egyenértékű a személyes, kézzel írt aláírással. Számos formában áll rendelkezésre, mert nem egy adott műszaki megoldáshoz kapcsolódik, nem igényel egy adott kártyatípust. A hordozó közege a legtöbb esetben egy elektronikus kártya, vagy egy mobil telefon.

Forrás:
AT: Activation of the mobile signature in all Austrian tax offices, ePractice.eu, 2012. február 7.
Lásd még:
Mobile phone signature, Digital Austria
FinanzOnline (németül)
SendStation.at (németül)
Handy-Signatur (németül)

Sikeres a facebookos körözés

„A hannoveri rendőrség 2011 márciusa óta már nyolc letartóztatást foganatosított a „facebookos hajtóvadászat” segítségével.

A Fahndung via Facebook programban a helyi rendőrség egyenesen a közösségi oldalra tölti fel a körözött személyek fotóit és fantomképeit, így a lakosság nemcsak az esti híradóban, néhány másodpercre találkozhat a képekkel. A program sikerét azonban a bűnelkövetők letartóztatása mellett az is jelzi, hogy a hannoveri rendőrség Facebook-oldalát majdnem százezer ember lájkolja – maga a város félmilliós.

S bár az ötlet olyan népszerűnek bizonyult, hogy többen javasolták országos bevezetését, természetesen akadtak ellenzői is. Például Németország adatvédelmi biztosa januárban két hétre azzal az indokkal állította le a „hajtóvadászatot”, hogy egy hivatalos körözéssel kapcsolatos információkat tilos egy olyan szerveren tárolni, amely fizikailag nincs a körözést kiadó állam területén. A hivatalos információk azóta kizárólag német szervereken érhetőek el, a Facebookra pedig csak linkek kerülnek ki. A legtöbb kritikus azonban valójában attól fél, hogy egy rosszul emlékező tanú leírása alapján rosszul elkészített fantomkép miatt a program digitális boszorkányüldözésbe csaphat át.

A magunk részéről Alsó-Szászország adatvédelmi biztosával értünk egyet, aki a Zeit.de-nek azt nyilatkozta, hogy „egy modern és a jövőre hangolt rendőrség nem kerülheti meg a közösségi oldalakat”.”

Forrás:
Sikeres a facebookos körözés, Hír24, 2012. február 16.

Informatika, távközlés, technika

Fellebbezések a 900 MHz-es frekvencia-árverés után

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatala még tavaly augusztusban indította el a 900 MHz-es frekvenciasáv árverési eljárását. Az idén január 31-i eredményhirdetést követően 15 nap állt rendelkezésre a fellebbezések benyújtására. Ez az időszak lezárult.

Az NMHH nemzetközi árverés keretében értékesítette a 900 MHz–es tartományban nyújtható, 10,8 MHz-nyi frekvenciahasználati jogosultságokat. A frekvenciasávon a nyertesek a technológia-semlegesség figyelembe vételével, GSM, UMTS, LTE, valamint WiMAX technológián alapuló mobilinternet-szolgáltatást biztosíthatnak ügyfeleik számára.

Az árverés eredményeként az eddig háromszereplős mobilpiacra új szolgáltató léphet. A Magyar Posta Zrt.-Magyar Fejlesztési Bank Invest Zrt.-Magyar Villamos Művek Zrt. konzorciuma az 5 MHz-es „A” blokkon túl opciót szerzett további frekvenciablokkok megvásárlására is az 1800 MHz-es, valamint a 2100 MHz-es frekvenciasávokban. Az EGSM sáv további 5,8 MHz-nyi frekvenciáját, azaz a „B” és a „C” blokkok tartományait a Vodafone Magyarország Zrt., a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor Magyarország Zrt. nyerte meg.

A januári döntéssel kapcsolatban a három, már a piacon lévő mobilszolgáltató a Magyar Telekom, Telenor és a Vodafone fellebbezett. A fellebbezések alapvetően az új, piacra lépő szereplőnek az árverési eljárásban történő részvételi lehetőségét, valamint az új belépő számára biztosítandó belföldi roamingszolgáltatás előírását vitatják.

A beérkezett fellebbezések alapján másodfokú eljárás indul. A döntést az NMHH elnöke a hírközlési elnökhelyettes hatáskörébe delegálta. A másodfokú döntés meghozatalára 45 nap áll rendelkezése. Amennyiben a hatóság a korábbi döntést helyben hagyja, akkor az új, negyedik mobilszolgáltató leghamarabb áprilisban kezdheti el működését.”

Forrás:
15 nap állt rendelkezésükre a 900 MHz-es frekvencia-árverés résztvevőinek fellebbezés benyújtására, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2012. február 20.

Németországban e-mail jön, ha késik a vonat

„A Deutsche Bahn (DB) olyan kiegészítő szolgáltatásokat vezetett be, amelyek követendő példát jelenthetnek más vasúttársaságok számára is.

A DB több új szolgáltatással is előrukkolt. Ezek egyike, hogy az utasok azonnal tájékoztatást kapnak elektronikus úton arról, ha késik egy vonat vagy bármilyen fennakadás van valamelyik vasútvonalon. Amennyiben egy vonat több mint tíz percet késik, vagy bármilyen üzemzavar támad, illetve baleset történik, úgy minden utast e-mailben értesít a vasúttársaság rendszere. Emellett a felhasználók megkapják egy olyan oldal linkjét is, amelyben szerepelnek az egyéni utazási kapcsolataik és a megfelelő útmutatások, sőt, ha szükséges, akkor az illető még alternatív útvonaltervet is kaphat. „Az ügyfeleink mindig azt mondják, hogy mennyire fontos, hogy a megfelelő időben hozzájussanak az üzemzavarokkal kapcsolatos információkhoz. Örülünk, hogy ezzel az első lépéssel hozzájárulhatunk az aktív utastájékoztatáshoz” – jelentette ki Ulrich Homburg, a DB személyszállításért felelős vezetője.

Üröm az örömben ugyanakkor, hogy a kiegészítő szolgáltatást egyelőre csak azok az utasok vehetik igénybe, akik regisztrálták magukat a DB honlapján és online vásároltak meg legalább egy vasúti jegyet. A DB azonban azt tervezi, hogy a szolgáltatást fokozatosan kiterjeszti a többi utasra is, így azok is kaphatnak majd e-mailes értesítést, akik az automatákban vásárolták meg a jegyüket. A rendszert az év végére építik ki teljesen.

Mathias Hüske, a DB internetes szolgáltatásaiért felelős munkatársa elmondta, hogy minden regisztrált utas bejelölheti, hogy akar-e e-mailes értesítéseket kapni vagy sem. A szakember hozzátette: azért esett a választásuk az e-mailre, mert az SMS-ben való értesítés drágább lett volna, igaz, úgy több embert érhettek volna el. Ráadásul egyelőre tesztelni akarják a megoldást és arra kíváncsiak, hogy mennyire megbízható ez a rendszer és hol szorul módosításokra. Holger Krawinkel, a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetségének (VZBV) közlekedési szakértője úgy reagált a hírre, hogy személy szerint annak örülne a legjobban, ha egyáltalán nem késnének a vonatok, de ez egy mindenképpen figyelemre méltó lépés a vasúttársaság részéről.

Emellett bevezették azt a lehetőséget is, hogy bárki immár a PayPal rendszerén keresztül is vásárolhat a bahn.de honlapon vasúti jegyeket. „Ezzel egy másik kérésének teszünk eleget. A PayPal az egyik vezető internetes fizetési szolgáltatás, így az ügyfeleink egy további kényelmes fizetési alternatívát is választhatnak” – közölte Homburg.”

Forrás:
Németországban e-mail jön, ha késik a vonat, SG.hu, 2012. február 22.

Írországban nő nagyobbra a Microsoft felhője

„A redmondi vállalat felhőszolgáltatásai iránt Európában is egyre nagyobb kereslet mutatkozik, ezért új adatközpontot épít Dublinban. Minden eddiginél „sűrűbb” elrendezése hatékonyabb kihasználtságot eredményez.

A Microsoft bejelentése szerint az Office 365, Windows Live, Xbox Live, Bing és Windows Azure egyre erőteljesebb terjedése miatt új, nagy teljesítményű adatközpontra van szükség az európai piac számára. Már épül is az extra-hatékonynak szánt „felhőcentrum”, amelyre összesen 130 millió dollárt költ a vállalat.

Sok jó szerver kis helyen is elfér
Az új adatközpont a Microsoft ma is működő, dublini létesítményének szomszédságában épül: a közlemény szerint a munkálatok már megkezdődtek, bár a befejezés és üzembe állítás dátumáról még nincs hivatalos információ. A tervek szerint a legújabb adatközpont a meglévő méretének egyharmadán terül majd el, ám a benne dolgozó szerverek száma, pontosabban sűrűsége jóval nagyobb lesz a legújabb hűtési és energiafelügyeleti megoldásoknak köszönhetően…
…
Üvöltő szelek
A legfrissebb trendeknek megfelelően az új adatközpont is erősen támaszkodik a külső hideg levegőre, így jobb hatékonyság érhető el az energiafelhasználás terén. Amennyiben a külső hőmérséklet túl magasra szökne, egy másodlagos rendszerben víz hűtené le a beáramló levegőt. A hideg időszakokban pedig a szerverek között áthaladó, felmelegedett levegőt is kihasználnák, ennek segítségével fűtenék az épület egyes részeit.”

Forrás:
Írországban nő nagyobbra a Microsoft felhője, Bátky Zoltán, Bitport.hu, 2012. február 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fellázadtak a világ kutatói

„Már több mint hatezer kutató csatlakozott a tudományos lapok egyik legnagyobb kiadója, a holland Elsevier ellen szervezett bojkotthoz. A kiadó ellen annak üzleti stratégiája miatt indul lázadás a tudósok között. Azt követelik, hogy ne kelljen többé horribilis összegeket fizetniük, ha valaki hozzá akar férni azokhoz a tudományos eredményekhez, amelyek közpénzen születtek. A bojkotthoz számos magyar kutató is csatlakozott, többek között a Semmelweis Egyetem vezetősége és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai is.

Az Elsevier kiadó elleni tiltakozás a cambridge-i egyetem matematikusa, Timothy Gowers blogbejegyzéséből indult ki. Gowers január 21-én jelentette be a blogján, hogy többé nem publikál semmilyen, Elsevier által kiadott folyóiratba, és bírálni vagy szerkeszteni sem fog semmilyen, ezekben megjelent tanulmányt. Gowersnek a kiadó zsarnoki üzletpolitikájából lett elege.

A publikációk előállítása tehát nem jár költséggel, a kiadónak szinte csak a tördelőket – és nyomtatott lapok esetében a nyomdát – kell fizetnie, illetve persze fenntartania egy terjesztői hálózatot. Ehhez képest az Elseviernek jelentős bevétele van a lapokból, mivel az egyetemeknek, a könyvtáraiknak és a kutatóintézeteknek muszáj előfizetniük ezekre, ha tájékozottak akarnak maradni, illetve ha kutatni akarnak (egy tudományos kutatáshoz jellemzően szükség van más kutatók eredményeire is).

Az Elsevier több ezer tudományos folyóiratot ad ki kizárólagosan, melyekben számos tudományág legfrissebb eredményeinek publikációi szerepelnek (a kiadóé például a rangos Trends lapcsalád és a The Lancet című orvosi lap). Ha valaki el akarja érni ezeket, akkor a legolcsóbb lehetősége az, hogy drágán vesz egy lapcsomagot a kiadótól. Az Elsevier ugyanis úgy árulja lapjait, mint a kábeltévé-társaságok a tévés előfizetéseket: a sok intézmény számára megkerülhetetlen lapokhoz hozzácsapnak több, kevésbé értékes folyóiratot. Az intézeteknek, egyetemeknek nincs más választásuk, mint megvenni a drága csomagokat számos olyan termékkel, amikre igazából nem lenne szükségük. Ráadásul a borsos ár az internet korában még kevésbé érthető, ma már a legtöbb kutatási eredmény online formában is elérhető. A folyóiratokra előfizető intézményeknek sok esetben a szerzői jogért is fizetniük kell, amelyeket az 1880-ban alapított kiadó birtokol. (Egyébként a többi nagy tudományospublikáció-kiadó is hasonló elvek szerint működik.)

A tudás ára
A Timothy Gowers blogposztján felbuzdulva február elején 34 matematikus megfogalmazott egy kiáltványt, amelyben leírják, bojkottálják a „rendszert, amelyben a kereskedelmi kiadók a matematikusok ingyen munkájából és a kutatóintézmények könyvtárainak előfizetési díjából termelnek profitot egy olyan szolgáltatásért cserébe, amely mára feleslegessé vált”. A felhívás megjelenése után létrehozták „A tudás ára” című oldalt, ahol a kutatók minden tudományterületről csatlakozhatnak az Elsevier elleni tiltakozáshoz, és bejelölhetik, hogy csak publikálni nem fognak a kiadó lapjaiban, vagy pedig a szerkesztői és bíráló tevékenységet is megtagadják. A bojkotthoz péntek estig már több mint 6300-an csatakoztak, a sajtó már „akadémikus tavaszként” emlegeti a mozgalmat.

Fizetnek, hogy megjelenjenek
A tudományos szakfolyóiratok, közlönyök kiadása több százmillió dolláros üzlet az Elseviernek, a cég majdnem húszmilliárd dollárt érő vállalat. A siker egyik oka, hogy a kiadónak szinte semmibe sem kerül a tartalom, a tudományos publikációk sajátos üzleti modellje miatt. A kutatásokat leíró tanulmányokért az azokat közlő tudósok nem kapnak pénzt, hiszen az ő érdekük, hogy megjelenjenek az eredményeik – sőt, sokszor még a szakcikkek szerzőinek kell több száz, vagy akár több ezer dollárt fizetniük (például színes ábrák, grafikonok beszúrásáért). Ráadásul a tanulmányok szerkesztői, elbírálói sem kapnak honoráriumot, szinte minden esetben ingyen dolgoznak ők is (bírálónak lenni egyfajta szakmai rangot is jelent).
…
Magyarok lázadnak a keresztapa ellen
A bojkotthoz neves magyar kutatók is csatlakoztak, többek között a Semmelweis Egyetem rektora, dr. Tulassay Tivadar, és rektorhelyettese, dr. Kellermayer Miklós. A rektor a szerkesztői, a rektorhelyettes pedig a szerkesztői és a bírálói munkát tagadta meg. Dr. Blázovics Anna, az egyetem Farmakognózia Intézetének igazgatója elmondta, hogy a kiadó az egyetem számára már elfogadhatatlanul nagy összegeket kért a publikálásért cserébe.

Lovász László matematikus is csatlakozott a külföldi kollégái által indított mozgalomhoz, sőt a bojkottot elindító kiáltványt aláíró 34 kutató egyike volt. A Wolf-díjas, Kiotó-díjas, Bolyai-díjas Lovász most az ELTE-n kutat, de korábban tanított a Yale-en, és a Microsoft matematikai kutatóintézetében is dolgozott. Lovász sem publikálást, sem szerkesztést nem vállal az Elsevier-lapoknál.

Az online petícióhoz csatlakozó magyar kutatók között vannak még a Szegedi Tudományegyetem munkatársai is, akik az egyetem Klebelsberg Könyvtárának főigazgató-helyettesétől, dr. Kokas Károlytól kaptak értesítést a bojkottról.

Kokas az EISZ, vagyis az Elektronikus Információszolgáltatás program Bizottságának az alapító tagja, így közelről ismeri az Elsevierrel folytatott csatározásokat. Szerinte egy tárgyalás a kiadóval leginkább a Keresztapa egy jelenetéhez hasonlít, és kötelességének érezte, hogy minden kapcsolatát tájékoztassa a petícióról. Az Indexnek azt is elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek az előfizetett Elsevier-kiadványok fele is elegendő lenne, de csak így, csomagban férhetnek hozzá a létfontosságú információkhoz.”

Forrás:
Fellázadtak a világ kutatói, Index.hu, 2012. február 19.

Történelmi lépés az informatika-történetben: bokrétaünnep Szegeden

„Elérte legmagasabb pontját az épülő Agora, azaz a szegedi Csodák palotájának szerkezete. A hagyományokhoz híven csütörtökön délután bokrétaünnepséget rendeztek az IKV egykori telephelyén épülő tudományos és kulturális központban, amely otthont ad majd az NJSZT vezetésével készülő informatika-történeti gyűjteménynek is.

– Öt hónap alatt, az alapkő letétele óta lenyűgöző épület nőtt ki a földből – mondta elismerően Botka László polgármester a szerkezetkész épületben a kivitelezők és a beköltözésre váró intézmények vezetői előtt.

A városvezető szerint minden remény megvan arra, hogy határidőre, szeptember 15-re teljesen kész legyen az épület és beköltözhessenek leendő lakói. A 2 milliárd forintból megvalósuló központban – elkészülte után – a szegedi kutatásokat és tudományos eredményeket mutatják majd be. Az impozáns épület kialakításához az európai unió 1 milliárd 700 millió forintos támogatást nyújt, a város önrésze pedig 365 millió forint.
A szegedi Csodák palotáját a közbeszerzési eljárás nyertese, a KÉSZ Építő Zrt. szeptember közepére építi fel a Kálvária sugárút–Jósika utca–Londoni körút–Gogol utca által határolt területen.

A négyszintes, 6700 négyzetméteres épületnek hármas funkciója lesz: ide költözik a Százszorszép Gyermekház és a Szegedi Tudományegyetem Informatóriuma és az NJSZT informatika-történeti kiállítása. Emellett az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával közösen látványlaboratóriumokat alakítanak ki, ahol a természettudományok törvényszerűségeit, érdekességeit ismerhetik meg a Tisza-parti városban tanuló vagy idelátogató diákok, felnőttek.

A korábban az IKV telephelyeként működő tömbbelsőben az épület mellett egy 1700 négyzetméteres parkot is kialakítanak, feszített vízfelületű látványmedencével, 78 gépkocsi számára épül parkoló, lesz rendezvénytér, klímatorony és gyepesített domb, amelynek rézsűjén nézőtérszerűen kialakított padsorokon lehet majd pihenni.

Botka László polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy az új, intelligens épületben korszerű és környezetbarát energetikai megoldásokat alkalmaznak. Az épület hűtését és fűtését hőszivattyúk és napkollektorok biztosítják majd, a felhasznált villamos energia egy részét pedig napelemek termelik.

Az ünnepség végén a városvezető, valamint az épületbe beköltöző partnerek – a SZTE, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság – és a kivitelező képviselői szalagokkal ékesítették fel a bokrétát, amelyet daruval emeltek fel a 15 méter magas épület tetejére.”

Forrás:
Történelmi lépés az informatika-történetben: bokrétaünnep Szegeden, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), 2012. február 20.

Brüsszel felfüggeszti az ACTA-megállapodás ratifikálását célzó erőfeszítéseket

„Az Európai Unió kereskedelempolitikájáért felelős bizottsági tag elmondta, hogy az EU luxembourgi bíróságával vizsgáltatják meg, vajon összeegyeztethető-e az ACTA az uniós joggal. A megállapodás célja az internetes kalózletöltések megfékezése, ellenzői az internet szabadságát féltik. Karel De Gucht szerint fő célja, hogy nemzetközi normákat hozzon létre a szellemi tulajdonjogok megerősítésére, ami egyébként az uniós jogrendszerben már megtörtént.

A megállapodás tokiói aláírása óta sok országban viharos tiltakozást váltott ki, főként az internetet használó fiatalok körében. Magyarországon is több fórumon bírálták a dokumentum tartalmát. De Gucht elmondta: „ennek a vitának tényeken kell alapulnia és nem félretájékoztatásokon vagy rémhíreken, amelyek uralják a közösségi honlapokat és blogokat.”

Az internetes kalózkodás és csalás 200 milliárd eurós veszteséget okoz világszerte, és emiatt nagyszámú munkahely is elvész az unió számára – emelte ki De Gucht. Hangoztatta, hogy meggyőződése szerint a megállapodás nem korlátozza az internet szabadságát, amelynek biztosítását ő maga is kulcsfontosságúnak tartja.

De Gucht emlékeztetett arra, hogy a megállapodás már az Európai Parlament és az EU-tagországok nemzeti kormányai elé került jóváhagyásra. Úgy vélte azonban, teljesen részletes és átfogó információkkal akkor fognak rendelkezni, ha az uniós bíróság kizárólag jogi alapon, függetlenül megvizsgálja annak tartalmát.”

Forrás:
Brüsszel felfüggeszti az ACTA-megállapodás ratifikálását célzó erőfeszítéseket, Hír24/MTI, 2012. február 22.

Mandalat: kulturális örökségünk ingyen és digitálisan

„Átfogó, ingyenesen hozzáférhető rendszer készül a magyar kulturális örökség digitális bemutatására. A Mandalat névre keresztelt projektről csütörtökön a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek konferenciát, amelyen Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta: a művelődéspolitika fő terepe ma a nemzeti örökség digitalizációja és annak mindenki számára elérhetővé tétele.

A konferencia időszerűségét az adja, hogy megszületett a Mandalat rendszere – mondta el az MTI-nek Fórizs Zoltán, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főigazgató-helyettese. „Több mint féléves előkészítés, kutatás eredménye, hogy megszületett egy közös adatpolitikai koncepció, amely a digitális közgyűjteményi, közművelődési tartalmakat, valamint a digitális formában megjelenő művészeti tartalmakat egy rendszerben tudja összefogni” – magyarázta a főigazgató-helyettes, hozzátéve: az adatokat a Mandalat nem „elveszi”, hanem a tárolás helyére irányítja majd a felhasználót.

„Az adatok közös felületen lesznek megjeleníthetőek, ennek bemutatására jött létre ez a konferencia” – szögezte le Fórizs Zoltán, aki a terv jelentőségét abban látja, hogy az okostelefonok, tabletek révén mindenki a „zsebében hordozhatja” majd Magyarország teljes kulturális örökségét. A vezető az MTI-nek elmondta: leghamarabb az év második felében lesz készen az új rendszer tesztverziója. Szőcs Géza államtitkár a konferencián tartott előadásában leszögezte: a nemzetet nyitott hálózatnak tekintik, amely a családi viszonyrendszerre hasonlít.

„A régi családi fényképek, levelek, emléktárgyak megfelelője a kulturális örökség. A nemzeti kulturális örökség a nemzeti önazonosság lényege” – vélekedett az államtitkár, hozzátéve, hogy az új művelődéspolitika legfontosabb eleme, hogy a digitalizáció révén minden magyar állampolgárnak átnyújthatják a teljes magyar nemzeti kulturális örökséget. Kiemelte: az anyag gondozásával, szerkesztésével, segédletekkel lehetővé teszik, hogy az „irdatlan mennyiség” ne bátortalanítsa el a felhasználót.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a közgyűjteményeknek el kell fogadniuk: az általuk gondozott kulturális adatok nem az övéik, hanem az osztatlan magyar nemzet tulajdonát képezik. „Azt is tudniuk kell, hogy ma már a közgyűjtemény nemcsak fizikai térben létezik, hanem a virtuálisban is, és kulturális kínálatával ott verseng a magyar és külföldi gyűjteményekkel” – fogalmazott.

Szőcs Géza a Mandalat születését azzal is indokolta, hogy a digitalizációval, az internet elterjedésével ma az emberiség az írásbeliség megjelenéséhez, majd a nyomtatott szöveg megjelenéséhez hasonlatos „cezúrához” érkezett.

Horváth Iván, az ELTE egyetemi tanára előadásában arról beszélt, hogy az internet nem a megőrzés, hanem a szétosztás feladatát tudja ellátni. „Ami az interneten van, azt elpusztultnak kell tekinteni” – állította, hozzátéve ugyanakkor, hogy a hatékony megőrzés csak a sokszorozás révén érhető el. Mint rámutatott, a digitális megőrzésnek még mindig a papír a versenytársa, az elektronikus adattárolók hatékonysága, tartóssága csak évszázadok múlva derül ki.

A Mandalatról elmondta, a legfontosabb feladat hatékony narratívára felfűzni a hatalmas adathalmazt, mert enélkül nem fogják használni az emberek.

A konferencián Szakadát István, a Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense tartott előadást a Nemzeti névterek kialakításának koncepciója címmel, Fonyódi Krisztián, a Szépművészeti Múzeum Digitális Archívumának vezetője a digitális kulturális örökség kezelésének európai irányait ismertette, Golden Dániel, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársa pedig a Fenntartható digitális kultúra címmel osztotta meg gondolatait.”

„A MaNDA „A nemzeti kultúra továbbélése a digitális technológia korában” című dokumentumot készített, amelyet Mandalatnak neveztek el. A létrehozók szavaival élve azért kapta ezt a mulatságos nevet, hogy emlékeztessen a nyelvújítás korának termékeny vitáira. Ugyanebből az okból kapta a Mandalat a 0.9-es verziószámot, jelezve, hogy csak a közgyűjtemények szakembereivel való megbeszélések nyomán, az ő véleményük figyelembevételével készülhet el az 1.0-ás, végleges kiadás.

Egy ilyen megbeszélés színhelye lesz a Petőfi Irodalmi Múzeum Díszterme február 23-án csütörtök délelőtt 10 órától, ahová várják a közgyűjteményi szakembereket.

A Mandalat-terv itt olvasható: http://work.mandarchiv.hu/mandalat”

Forrás:
Mandalat: kulturális örökségünk ingyen és digitálisan, HVG.hu/MTI, 2012. február 23.
A MANDALAT‐TERV. Konferencia a magyar digitális kulturális örökség jövőjéről, Magyar Levéltárosok Egyesülete

Mégis folytatódik a Tisztaszoftver-program

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arról tájékoztatta az Indexet, hogy sikerült megállapodniuk a Microsofttal a Tisztaszoftver program további sorsáról. Bár konkrét szerződést még nem írtak alá, az elvi megállapodás megszületett, így további egy évig még biztosan maradhatnak a Windowsok a közoktatásban. A pontos részletekről későbbre ígértek tájékoztatást. A Microsoft kérdésünkre elmondta, örömükre szolgál, hogy 2012-ben is megfelelő súllyal vehet részt a magyar oktatási rendszer munkájának támogatásában.

A cég korábbi közleménye szerint a cég vezetése és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már január óta tárgyal a Tisztaszoftver-programról. Korábban az NFM csak annyit közölt a program weboldalán, hogy a licencszerződés március elsején lejár, ezért az iskoláknak vissza kell váltaniuk a korábbi frissítési alapra, vagy pedig egyéb, nyílt forrású megoldásra. Egy kormányhatározat is született az ügyben, amely megerősítette, hogy megszűnik az együttműködés a két fél között.

Milliárdos üzlet
A Tisztaszoftver program nemcsak egy, az ország informatikai infrastruktúráját alapvetően befolyásoló szerződéscsomag, hanem milliárdos üzlet is egyben. Fogadtatása sosem volt egyértelmű. Először még az előző Orbán-kormány állapodott meg licencekről a Microsofttal: 2001-ben a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága kötött három évre szóló szerződést a vállalattal. Az akkori Campus szerződés alapján az összes felsőoktatásban tanuló és oktató licencelhetett Windowst munkahelyi, illetve otthoni gépeire is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint Microsoft szoftverei 2010-ben 1,5 milliárd, 2011-ben 1,13 milliárd forintba kerültek. Az elmúlt tíz évben az állam közel 12 milliárd forintot fizetett ki erre a célra…

Konkrétan a Tisztaszoftver programot 2004-ben indította el az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, ekkor a már meglévő Campus meghosszabbítása mellett megkötötték a School szerződést is, amely a középiskoláknak biztosított – bizonyos feltételek, korlátozások mellett – Microsoft-szoftvereket.

2007-ben is megújították a Microsoftot monopolhelyzetbe hozó szerződést. Akkor Hiller István kulturális miniszter látványosan lobbizott az amerikai cég mellett, többek között ennek köszönhetően tömegek csatlakoztak a céggel kötött állami szerződések meghosszabbítása elleni tiltakozó akcióhoz. A tiltakozók szerint a pályázati kírás az olyan feltételekkel, mint a 20 éves piaci tapasztalat, vagy több milliárdos forgalom, a Microsoftot hozta helyzetbe.”

Forrás:
Mégis folytatódik a Tisztaszoftver-program, Index.hu, 2012. február 24.

Könyvelők: ezer sebből vérzik a kamarai regisztráció

„A kamarai regisztráció egyes műveletei ütköznek az azt elrendelő jogszabállyal, a számviteli és adózási előírásokkal. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara olyan adatokat kér, amire nincs jogszabályi felhatalmazása – írja a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete sajtóközleményében több problémát is felsorol.

Mivel a regisztrációs díj nem közteher, mert nem az államháztartást illeti, ezért a közteherré minősítés meglátásuk szerint ütközik a kamara közhatalmi hatáskör hiányával. A regisztrációt elrendelő törvény nem beszél arról, hogy az MKIK a kamarai adószámot használhatná, a nyomtatvány szerint a nyilvántartást mégis e szerint vezetik, jogszabályi felhatalmazás nélkül.

A törvény nem említi a kapcsolattartási adatok rögzítését, a nyomtatvány ezt mégis kötelező adatként kéri be.

Az MKIK például kötelező adatként jelöli meg a gazdálkodó vezetőjének mobiltelefon számát is. A törvény viszont cégszerűen aláírt adatlapról beszél, a felettes jogszabályok miatt a meghatalmazott útján való eljárásról is rendelkezni kellene, ez azonban hiányzik. A törvény nem beszél arról sem, hogy be kellene jelenteni a bankszámlaszámot, mégis a kamara ezt kötelező adatként kéri be.

Miután a díj nem közteher, arról számlát kellene kiállítani, még akkor is ha azt általános forgalmi adó nem terheli. Ilyen esetben egy számviteli bizonylat is elegendő, azonban ezt nem a befizető állítja ki magának a bankszámlakivonat által, hanem azt az MKIK részéről kellene azt kibocsátani.

Az MKOE felhívja a figyelmet, hogy a kamarai regisztráció elmulasztásának nincs jogszabályi szankciója. A regisztráció kapcsán befizetendő ötezer forintot 2012. március 31-ig kell átutalni, vagy az MKIK területi irodáiban biztosított „sárga” csekken befizetni.”

Forrás:
Könyvelők: ezer sebből vérzik a kamarai regisztráció, HVG.hu/MTI, 2012. február 25.

A német alkotmánybíróság elzárta a PIN-kódokat és jelszavakat a nyomozóhatóságok elől

„Németországban az alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte pénteken azt a jogszabályt, amely hozzáférést biztosít a nyomozóhatóságoknak az állampolgárok PIN-kódjaihoz és különböző jelszavaihoz.

A karlsruhei testület szerint a távközlésről szóló törvény vonatkozó rendelkezése sérti az állampolgárok információs önrendelkezési jogát. Az ítélet alapján a hatóságok csak bírósági engedéllyel kérhetnek ki szolgáltatóktól PIN-kódot vagy jelszót – például mobiltelefonhoz vagy email-fiókhoz -, bírói felhatalmazás nélkül pedig kizárólag olyan esetben, amikor az előzetes engedély beszerzésével járó késedelem elháríthatatlan kárt vagy veszélyt okozhat.

A törvényhozásnak 2013 júniusáig kell az alkotmánybírósági döntésnek megfelelő új jogszabályt alkotni. A hatályos rendelkezés addig alkalmazható, azzal a korlátozással, hogy az adatokat csak abban az esetben szabad kikérni a szolgáltatótól, ha erre a büntető perrendtartásról szóló törvény vagy egyéb jogszabály is felhatalmazást biztosít.

Az eljárást adatvédelmi aktivisták kezdeményezték még 2005-ben. Az alkotmánybíróság a kifogásolt szabályok egy részét helybenhagyta, ennek alapján továbbra is kötelező a név, a lakcím és a születési idő megadása a kártyás előfizetéses rendszerben működő telefonszolgáltatás igénybe vételéhez.”

Forrás:
A német alkotmánybíróság elzárta a PIN-kódokat és jelszavakat a nyomozóhatóságok elől, Népszava, 2012. február 24.

Szakirodalom

Adatvédelem a digitális korban

„…az Európai Bizottság által kezdeményezett új adatvédelmi szabályozás…, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy a mostaninál egyértelműbb szabályokkal biztosítsa az internethasználók adatainak a korábbinál erősebb védelmét. Az új jogszabályok többek között megszüntetik az európai adatvédelmi előírások töredezettségét, amely a jelenleg érvényes, vonatkozó uniós irányelv eltérő értelmezéséből és gyakorlati átültetéséből fakad. Az új szabályozás – amely még tárgyalási szakaszban van – biztosítani kívánja, hogy az egyének könnyebben hozzáférhessenek majd saját adataikhoz, és továbbíthassák személyes adataikat a különböző szolgáltatók között (az adathordozhatóság joga). A jogszabály előírná az online közösségi hálózati szolgáltatások számára, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az általuk gyűjtött és feldolgozott személyes adatok mennyiségét, illetve hogy az alapbeállítások szerint az adatok ne legyenek nyilvánosak. Emellett biztosítaná a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot („the right to be forgotten”), amelynek értelmében az adatkezelők kötelezettsége, hogy töröljék az adott személyek személyes adatait, ha az érintett személy kifejezetten kéri azok törlését, és nincs jogos indok a megtartásukra.

A Bizottság által előterjesztett javaslatról még megállapodásra kell jutniuk az uniós intézményeknek, az új szabályozás várhatóan 2-3 éve múlva lehet hatályos az uniós országokban. Az adatvédelmi jogszabályok reformjával kapcsolatban eligazítást nyújt a Bizottság rövid magyar nyelvű ismertető brosúrája, akit részletekbe menően érdekel az új javaslat, a Bizottság ezen oldalán keresztül megtalál minden lényeges információt a jogszabályokról.”

Forrás:
Ne hagyd, hogy lemeztelenítsen az internet! – adatvédelem a digitális korban, Európa Pont, 2012. február 23.

Törvények, rendeletek

Aktuális uniós adatvédelmi dokumentumok

Forrás:
A magánélet védelme az összekapcsolódó világban 21. századi európai adatvédelmi keret COM(2012) 9 final, A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, Brüsszel, 2012. január 25. (pdf)
Javaslat a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (általános adatvédelmi rendelet) {SEC(2012) 72 final SEC(2012) 73 final} COM(2012) 11 final, Az Európai Parlament és a Tanács rendelete, Brüsszel, 2012. január 25. (pdf)
A hatásvizsgálat összefoglalása, amely a következő dokumentumot kíséri :
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (általános adatvédelmi rendelet), valamint
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a személyes adatok bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából történő, hatóságok általi feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről, és az ilyen adatok szabad áramlásáról {COM(2012) 11 final SEC(2012) 72 final} SEC(2012) 73 final, Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum, 2012. január 25. (pdf)

Új szabályozást fogadott el az Európai Bizottság a közszolgáltatások állami támogatására

Az év első hónapjában jelentek meg azok a jogi anyagok, amelyek az Európai Bizottság 2011. december 20-i döntését részletezik. A döntés tárgya az volt, hogy egy adott állam milyen feltételek mellett támogathatja a közszolgáltatást nyújtókat úgy, hogy az nem torzítja a versenyt – ahogy azt a Bizottság felfogja.

A Jogi Fórum összefoglalója:
„Módosította az Európai Bizottság kedden azokat a szabályokat, amelyek alapján az Európai Unióban állami támogatás nyújtható az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz.

Joaquín Almunia versenypolitikai biztos közlése szerint a szabályok korszerűsítésével az a cél, hogy a tagállamok a legjobb minőségű közszolgáltatásokat biztosíthassák polgáraik számára a jelenlegi válságos időszakban is. A brüsszeli bizottság feladata ugyanakkor az is, hogy megakadályozza az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozások túlkompenzációját, és ezáltal biztosítsa a piaci versenyt és a munkahelyeket, valamint a szűkös állami források hatékony felhasználását – tette hozzá a spanyol biztos.

Az új szabályok szerint a szociális szolgáltatásokhoz nyújtott támogatást ezentúl nem kell bejelenteni a bizottságnak. Az ide tartozó szolgáltatások a tartós ápolás-gondozás, a gyermekgondozás, a munkaerőpiac hozzáférhetősége és a munkaerőpiacra történő ismételt belépés, a szociális lakáshoz juttatás, valamint a kiszolgáltatott csoportok gondozása és társadalmi befogadása.

A többi közérdekű szolgáltatás csak akkor mentesül a bejelentési kötelezettség alól, ha az azt végző cégeknek nyújtott kompenzáció összege kevesebb mint évi 15 millió euró. Az ennél nagyobb támogatást viszont a jövőben alaposabb vizsgálatnak vetik alá.

A bizottság javasolt egy minimális értékküszöböt is, amely alatt az állami segítség nem is minősül állami támogatásnak. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások esetében a csekély összegű támogatás összeghatárát hároméves időszak alatt nyújtott 500 ezer euróban határoznák meg. Erről a javaslatról véglegesen tavasszal döntenek.”

Forrás:
Új szabályozást fogadott el az Európai Bizottság a közszolgáltatások állami támogatására, Jogi Fórum, 2011. december 20.
Állami támogatás: A Bizottság új szabályokat fogadott el az általános gazdasági érdekű szolgáltatások állami támogatásával kapcsolatban, sajtóközlemény, Európai Bizottság, 2011. január 20.
A Bizottság közleménye az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról, Európai Bizottság, 2012. január 11.
2012/21/EU: A Bizottság határozata ( 2011. december 20. ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (az értesítés a C(2011) 9380. számú dokumentummal történt), Európai Bizottság, 2012. január 11.
A Bizottság közleménye – A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (2011), Európai Bizottság, 2012. január 11.
A Bizottság webhelye erről a témáról:
Legislation > Services of General Economic Interest (SGEI), Legislation in force, European Comission