Skip to main content

45. szám, 2014. november 10.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Kormány 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozata az Államreform Bizottság felállításáról

„1. A Kormány áttekintette az „Államreform II. – a bürokráciacsökkentés programja” (a továbbiakban: Program) egyes intézkedéseit és megállapította, hogy egyetért
a) az állami humántőke reformjával, így
aa) a fegyveres szervek tagjaira vonatkozó életpályamodell kidolgozásával és bevezetésével;
ab) az állami szférában foglalkoztatottak létszámának – az ellátott állami feladatok függvényében történő – intézményi szintű felülvizsgálatával, majd a tapasztalatok alapján közszolgálati
életpályamodell kidolgozásával és bevezetésével;
ac) a személyi szakmai átjárhatóság megteremtésével, általános ügyintézési képességgel bíró személyi állomány kialakításával;
ad) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításával;

b) az állami szolgáltatások reformjával;

c) az állami ügyintézés reformjával, így különösen
ca) a kormányablakok – mint az állam és polgárai közötti találkozási pont – országos hálózatának kiépítésével;
cb) az állampolgárok és a vállalkozások széles körét terhelő fizetési kötelezettségeket keletkeztető adminisztratív terhek radikális egyszerűsítésével vagy megszüntetésével;
cc) az új közbeszerzési irányelveknek megfelelő elektronikus közbeszerzési rendszer kialakításával;
cd) az európai uniós források felhasználási rendjének újraszabályozásával;

d) a területi közigazgatás átalakításának folytatásával, így
da) a szakigazgatási szervek működési és szervezeti kereteinek hatékonyabbá tételével;
db) a kormányhivatali szervezetrendszeren kívül eső területi államigazgatási szervek – ide nem értve a rendvédelmi és adóigazgatási szerveket – kormányhivatalokba történő integrálásával;

e) a jogszabályok deregulációs célú felülvizsgálatával.

2. A Kormány a Program végrehajtásáért felelős miniszterként a Miniszterelnökséget vezető minisztert jelöli ki.

3. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján a Program egyes intézkedéseinek tudományos és társadalmi megalapozására javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenység elvégzésére létrehozza és működteti az Államreform Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság).

4. A Kormány felkéri a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát a Bizottság elnöki feladatainak ellátására.

5. A Bizottság tagjait a Miniszterelnökséget vezető miniszter kéri fel.

6. A Bizottság elnöke és tagjai a Bizottságban végzett tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek.

7. A Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, a feladatai ellátása során jogosult – személyes adatnak nem minősülő, működésével összefüggő – információt kérni a hatáskörrel rendelkező szervezetektől.

8. A Bizottság elnöke a Bizottságon belül munkacsoportot hozhat létre.

9. A Bizottság működésével kapcsolatos döntés-előkészítési, ügyviteli és titkársági feladatokat a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára látja el.

10. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

————–

„Az Államreform Bizottság elnöke:
Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora

Az Államreform Bizottság tagjai:
1. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter
2. Pintér Sándor belügyminiszter
3. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
4. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere
5. Trócsányi László igazságügyi miniszter
6. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
7. Domokos László elnök, Állami Számvevőszék
8. Vukovich Gabriella elnök, Központi Statisztikai Hivatal
9. Dancsó József elnök, Magyar Államkincstár
10. Naszvadi György volt államtitkár
11. Parragh László elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
12. Kovács Árpád elnök, Költségvetési Tanács
13. Jávor András elnök, Magyar Kormánytisztviselői Kar
14. Füredi Károly nyugalmazott államtitkár…”

Forrás:
A Kormány 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozata az Államreform Bizottság felállításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 150. szám, 2014. november 4.; 14804. oldal (pdf)
Az Államreform Bizottság tagjainak névsora elérhető a kormany.hu-n; Miniszterelnökség; 2014. november 5.

A Kormány 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről

„…I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre
(1) E rendeletet kell alkalmazni a 2014–2020 programozási időszakban

  1. az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: ERFA),
  2. az Európai Szociális Alapból (a továbbiakban: ESZA),
  3. a Kohéziós Alapból (a továbbiakban: KA),
  4. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA),
  5. az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (a továbbiakban: ETHA), [az a)–e) pontban foglaltak továbbiakban együtt: ESB-alapok],
  6. az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből,
  7. az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből és
  8. a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból származó források terhére történő kötelezettségek vállalására, a programok tervezésére, végrehajtására, nyomon követésére, továbbá a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásban, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő szervezetekre, a támogatást igénylőkre és a támogatásban részesülőkre.

(2) E rendeletet nem kell alkalmazni az ERFA-ból származó, az Európai Területi Együttműködés programjaiból nyújtandó támogatásokra.
(3) A pénzügyi eszköz vonatkozásában a 39. §, 45–72. §, 75–91. §, 95–147. §, 152–155. §, 175–177. §, 175–180. §, 192–199. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználásának tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg…”

Forrás:
A Kormány 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről; Magyar Közlöny; 2014. évi 151. szám, 2014. november 5.; 14838-15089. oldalak (pdf)

A Kormány 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozata a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” megvalósításáról

„A Kormány egyetért a magyar infokommunikációs szektor fejlesztési irányait, céljait meghatározó Nemzeti Infokommunikációs Stratégia végrehajtásával, annak négy pillére – digitális kompetenciák, digitális gazdaság, digitális infrastruktúra, digitális állam – intézkedéseivel, és ennek érdekében

1. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége, ezen belül a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányítása keretében a Kormány informatikával és e-közigazgatással kapcsolatos politikája egységes megvalósításának összehangolásával és biztosításával
a) irányítsa a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtását,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2018. december 31-ig folyamatosan
…
c) folytassa le a Digitális Nemzet Fejlesztési Programmal kapcsolatos szakmai érdekegyeztetéseket a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácson keresztül, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács bevonásával;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2018. december 31-ig folyamatosan

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy

a) gondoskodjon a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásának koordinációjáról,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2018. december 31-ig folyamatosan

b) gondoskodjon a Digitális Nemzet Fejlesztési Program Programiroda felállításáról a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség közreműködésével,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal
…
3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, a belügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Digitális Nemzet Fejlesztési Program Szupergyors Internet pillérének megvalósítása érdekében
a) gondoskodjon
aa) az újgenerációs hálózati lefedettség országos szintű adatbázisának és alapszintű térképes megjelenítésének elkészítéséről,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2015. március 31.
ab) az újgenerációs hálózati lefedettség országos szintű megjelenítése mellett az alacsonyabb sávszélességet biztosító országos szintű lefedettség adatbázisának és alapszintű térképes
megjelenítésének elkészítéséről,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2015. november 30.
ac) az elektronikus közműnyilvántartás eredményeit figyelembe véve – a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság elnökének bevonásával – olyan országos szintű, folyamatosan frissülő, térinformatikai alapú elektronikus hírközlési nyilvántartás fejlesztési és működtetési koncepciójának kidolgozásáról, amely alkalmas a Digitális Nemzet Fejlesztési Program Szupergyors Internet pillére tervezési és ellenőrzési feladatainak teljes körű támogatására,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter belügyminiszter
Határidő: a fejlesztési és működtetési koncepció kidolgozására: 2014. december 31.
a fejlesztés megvalósítására: 2016. november 30.
…
c) gondoskodjon – a kormányzati célú és az újgenerációs hálózatok fejlesztésének összehangolása tekintetében a belügyminiszter és az érintett miniszterek bevonásával – részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről, amely az újgenerációs szélessávú hálózati infrastruktúra kiépítésére irányuló pályázati keretrendszer kidolgozását, a jogszabályi környezet akadálymentesítésének lehetőségeit, a technológia-semleges hálózati fejlesztések összehangolását, a versenysemlegesség és a versenytorzító hatások elkerülését, valamint a szolgáltatási, üzleti és üzemeltetési modell kidolgozását is magában foglalja,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2015. március 31.

d) készítse el a hálózati adatbázis és a megvalósíthatósági tanulmány alapján az újgenerációs hálózatok fejlesztését célzó pályázati felhívást, és a kormányzati célú hálózatok hasznosítási és felhasználási módjának meghatározása érdekében szükség szerint gondoskodjon a belügyminiszter bevonásáról;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2015. június 30.
…
5. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával a 3. pont c) alpontja szerinti feladat kapcsán az építésügyi jogszabályok egyszerűsítése, az eljárások egykapussá tétele, valamint a nemzetgazdasági miniszter bevonásával az építésügyi eljárási illetékek mérséklése érdekében készítsen elő jogszabály-módosítási javaslatot;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2015. május 31.
…
6.
…
b) a 3. pont c) alpontja szerinti feladat kapcsán vizsgálja felül a jogszabályi környezet akadálymentesítésével összefüggésben – a versenyképesség további növelése érdekében – az adók és hatósági díjak rendszerét és indokolt esetben készítsen elő jogszabály módosítási javaslatot,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2015. május 31.
…
7. a Digitális Nemzet Fejlesztési Program Digitális Közösség és gazdaságfejlesztés pillérének megvalósítása érdekében
a) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy dolgozza ki – a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – az intelligens városi szolgáltatások elterjesztéséhez kapcsolódó koncepciót,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2015. március 31.

b) az a) pontban foglaltak megvalósítása érdekében felhívja
ba) a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program, valamint
bb) a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretében a szükséges forrást biztosítsa,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2015. március 31.

c) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában rögzítettekkel összhangban készítsen és nyújtson be a Kormány számára részletes projekttervet bemutató előterjesztést a digitális gazdaság fejlesztését célzó szükséges intézkedésekről,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2015. március 31.
…
8. felhívja a belügyminisztert, hogy – a Digitális Nemzet Fejlesztési Program E-közigazgatási szolgáltatások pillérének megvalósítása keretében – az állam által az állampolgárok számára nyújtandó elektronikus közigazgatási szolgáltatások minél szélesebb körben történő elérhetővé tétele, a vállalkozások számára nyújtandó közigazgatási szolgáltatások 2020-ig történő teljes körű elektronizálása, valamint e szolgáltatások igénybevétele tekintetében az elektronikus forma kötelezővé tétele érdekében
a) a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával dolgozza ki és terjessze a Kormány elé a már meglévő, illetve kialakítás alatt álló állami infokommunikációs rendszerelemekre építve, az egységes logikai és műszaki platformon kialakítható elektronikus ügyintézési szolgáltatások széleskörű elterjesztését lehetővé tevő elektronikus közigazgatási keretrendszer koncepcióját, beleértve a megvalósításhoz szükséges intézkedéseket, határidőket és felelősöket rögzítő akciótervet,
Felelős: belügyminiszter
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2014. december 31.

b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával készítse elő és terjessze a Kormány elé – a kormányablak-ügyfélforgalmi statisztikákat is figyelembe véve – az elektronikusan intézhető ügyintézési szolgáltatások kiterjesztésének ütemezését, ezen belül az egyes ütemek során fejlesztendő szolgáltatások kijelölését rögzítő akciótervet;
Felelős: belügyminiszter
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2015. február 28.

9. a Digitális Nemzet Fejlesztési Program Digitális kompetencia pillérének megvalósítása érdekében
a) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy készítsen elő és terjesszen a Kormány elé megvalósíthatóságot célzó koncepciót a feladatkörét érintő elektronikus közszolgáltatásokat illetően az egészségügy, a köznevelés, a felsőoktatás, és a nyilvános könyvtárak és könyvtári szolgáltató helyek országos digitális működtetésének infrastruktúrájára, valamint a digitális kompetenciák fejlesztésére és ezek finanszírozására vonatkozóan,
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2015. március 31…”

Forrás:
A Kormány 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozata a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” megvalósításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 152. szám, 2014. november 6.; 15142-15145. oldalak (pdf)

Közigazgatás, politika

Ezt tervezi az állam a Postával – interjú Németh Lászlónéval

„A Magyar Postának az e-közigazgatás részévé kell válnia, de nagyon fontos a takarékszövetkezeti integrációval való még szorosabb együttműködés és a nemzeti közműszolgáltató tevékenységébe való bekapcsolódás is – mondta a Napi.hu-nak Németh Lászlóné nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár.

– Az államnak – a kispostákon közigazgatási ügyintézést lehetővé tévő Postai Agorán, a központi címregiszter kialakításán és a hibrid kézbesítési és konverziós rendszer bevezetésén túl – milyen tervei vannak még a Magyar Posta Zrt.-vel?
– A Postának az e-közigazgatás részévé kell válnia és ott aktív szerepet betöltenie – ezt szolgálja a három új funkció. Ha pedig további döntések születnek arról, hogyan akarjuk kiterjeszteni az elektronikus közigazgatási rendszert, e három projekt tapasztalatai alapján lehet majd az irányt megszabni.

A pénzforgalomnak is aktív részese kell, hogy legyen a Posta. Azokkal a stratégiai együttműködésekkel, amelyekről a Napi.hu-nak adott interjúban Szarka Zsolt vezérigazgató is beszélt, fel tudtuk építeni azt a kapcsolatrendszert, amellyel mindez fejleszthető. Részben az FHB-s kapcsolatra gondolok, de fontos terület a takarékszövetkezeti integrációval való még szorosabb együttműködés is. Az, hogy a postahelyeken lehetőség lesz az állami szolgáltatások mellett pénzügyi szolgáltatások igénybe vételére is, azért fontos, mert nincs minden településen takarékszövetkezeti kirendeltség. A két hálózat – a Postáé és a takarékszövetkezeteké – együtt olyan rendszer, amely bárhol igénybe vehető. Egy adott takarékszövetkezet termékeinek hozzáférhetőségét nyitjuk ki jobban azzal, hogy hozzákapcsoljuk a környéken elérhető postákat.

Komoly kihívás lesz a Posta számára a nemzeti közműszolgáltató tevékenységébe való bekapcsolódás is. Ezt kétféle szempontból kell megközelíteni. Egyfelől ígéretet tettünk magunknak, hogy az a közműszolgáltató, amit felépítünk, a lehető leghatékonyabban működi majd. Ez úgy lehetséges, ha minden, az állam számára rendelkezésre álló eszközt kihasználunk. Ilyen eszköz a Posta: ott van mindenütt, az ügyfélszolgálatok működtetésére tökéletesen alkalmas. Másfelől ezzel értelmes feladatot adunk a Postának, hiszen a hagyományos levélforgalom csökken – persze nem csak Magyarországon. Olyan tevékenységgel kell tehát kiegészíteni a Posta működését, ami illik a társaság tradícióihoz és méltó helyének megőrzéséhez. Az nem megoldás és méltatlan is, ha a postákon csokit, plüssmacit árulnak.

– A Postai Agora projekt 100 százalékos uniós támogatásból valósult meg, félmilliárd forint értékben. Más fejlesztésekhez is lesz EU-forrás?
– Az uniós források következő hétéves periódusára az operatív programok jóváhagyása most zajlik, ez november közepére fejeződhet be. Az e-közigazgatásnál számítunk az EU-támogatásokra, de a többi tevékenység nem feltételen igényel uniós forrást. Ha tudunk EU-támogatást hozzárendelni a fejlesztésekhez, az nagyon jó, de például az új funkciókat kiszolgáló ablakok kialakítása önmagában postai finanszírozásban is megéri.

– A 40 kistelepülés után a városokban is megjelennek majd a közigazgatási ügyintézésbe bekapcsolódó posták?
– Arról, hogy a különféle hálózatokat hogyan kapcsoljuk össze, zajlanak az egyeztetések, de konkrétumok még nincsenek. Először azt kell megnézni, milyen lefedettséget biztosít a takarékszövetkezetek és a Posta hálózata, a többi kormányzati döntés lesz.”

Forrás:
Ezt tervezi az állam a Postával – interjú Németh Lászlónéval; Napi.hu; 2014. november 3.

Alapjogokat sérthetnek a biometrikus azonosítók

„A biometrikus rendszerek alkalmazásából következő adatok kezelése olyan többletinformációval járhat, amiből különleges adatnak minősülő következtetéseket lehet levonni, éppen ezért használatuk szigorú törvényi szabályozást igényel – mondta el a Rádió Orientnek Péterfalvi Atilla. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke leszögezte, a legfontosabb cél, hogy alkalmazásuk során az állampolgárok alapjogai ne sérüljenek.

A technológia fejlődésével egyre inkább terjednek a biometrikus rendszerek, mert bizonyos azonosítók sokkal biztonságosabbak, mint a hagyományosak, ilyen lehet az ujjlenyomat, az arcképfelismerés, a vénaszkenner vagy az írisz-azonosítás. A biometrikus adatok kezelése azért vet fel adatvédelmi kérdéseket, mert olyan többletinformációval járhat, amiből akár különleges adatnak minősülő következtetéseket is le lehet levonni – hívta fel a figyelmet Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint éppen ezért sokkal inkább érinti az állampolgárok magánszféráját, mint egy hagyományos azonosítási mód.

Ennek okán az elnök rádiónkban kifejtette, jogszabály-módosítást kezdeményezett az igazságügy-miniszternél, amiben arra tesz javaslatot, hogy külön kerüljön megfogalmazásra a biometrikus adat fogalma és a kezelésére nézve külön szabályokat alkossanak.

A hatóság ezen eszközök alkalmazásakor azt vizsgálja, hogyha biometrikus azonosításra kerül sor, akkor az megfelel-e a szükségesség-arányosság-alkalmasság hármas kritériumának, ugyanis csak úgy, mint a hagyományos adatkezelések kapcsán, kizárólag ezek teljesülése esetén sérthet alapjogot a technikai eszközök alkalmazása. Péterfalvi azonban hozzátette, a biometrikus azonosítók alkalmazása esetén még ezeken a kritériumokon túl azt is vizsgálja a hatóság, hogy az azonosításnak létezik-e alternatívája.

Magyarországon még nem üzemel biometrikus azonosításon alapuló arcfelismerő rendszer közterületen – cáfolta a sajtóban megjelent értesüléseket Péterfalvi Attila. Amennyiben azonban bevezetésükre sor kerül, használatukat az elnök szerint külön törvényben, szigorú szabályok mentén kellene lefektetni. „Ebben a tekintetben megfelelő garanciákat kell majd biztosítani annak érdekében, hogy az állampolgárok ne gondolhassák, hogy tömeges megfigyelésről van szó” – szögezte le az elnök.

Mint azt rádiónkban kifejtette, az adatvédelmi hatóság azt a fajta azonosítási módot tartja kevésbé beavatkozónak a magánszférába, ahol a biometrikus azonosító kódját (sablont) egy olyan kártya tartalmazza, ami az állampolgárnál van, hiszen akkor a kártyán lévő adatot hasonlítja össze például az ujjlenyomattal. Ezzel elkerülhető, hogy egy külön adatbázisban kezeljék a személyek adatait, mint például a ferencvárosi stadion esetében.”

Forrás:
Alapjogokat sérthetnek a biometrikus azonosítók; OrientPress; 2014. november 2.

A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei

„Konferencia és kerekasztal beszélgetés, 2014. november 13. [A konferencia előzetes regisztrációhoz kötött, amelynek 2014. november 3-a volt a végső határideje, de mindenképpen érdemes tudni az eseményről.]

Előzetes regisztrációhoz kötött: http://www.mnvh.eu/node/593261

Az esemény fővédnöke: Pierre RABHI, biogazdálkodó, filozófus, író, az Oasis en tous lieux („Oázis mindenütt”) elv megalkotója.
Közreműködik, többek között: Pascal CHEVALIER a Montpellier III. Egyetem tanára, a vidék és helyi fejlesztések mesterképzés társ szervezője, a CNRS földrajz és területfejlesztés részleg kutatója.

2014 a Családi Gazdálkodás Nemzetközi Éve.

Franciaország és Magyarország egyik célkitűzése a családi gazdaságok támogatása.

A konferencia célja a két ország közötti tapasztalatcsere az « új gazdálkodási módok », az önkormányzatok szerepe és a közvetlen értékesítési láncok kialakítása tekintetében, egy fenntarthatóbb világ kialakítása érdekében.

A konferencia legfontosabb témái

  • Nemzeti, helyi, önkormányzati stratégiák: technikai, gazdasági és jogi eszközök bemutatása,
  • Rövid ellátási láncok és közétkeztetés: nehézségek, megoldások, alternatívák
  • Az európai források hatása a fenntartható mezőgazdaságra
  • A Vidékfejlesztési Program (2014-20)REL tematikus alprogramja

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással.

Filmvetítés
17h: Philippe BORREL, Urgence de ralentir (Sürgősen lassítsunk !) (85 perc, 2014)
A rendező részvételével.
Vannak, akik nem rohannak minden áron, hanem hagynak maguknak időt. A dokumentumfilmrendező, Philippe Borrel Európában, az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában és Indiában forgatott olyan kezdeményezésekről, helyi közösségekről és civilekről, akik egy másfajta gondolkodásmódon alapuló életformát követnek.
Francia nyelven magyar hangalámondással.”

Forrás:
Környezetvédelmi hónap – A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei; Francia Intézet és A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei KONFERENCIA; Kislépték
Pierre Rabhi; (sajtóanyag, pdf)
Helyi élelmiszer és rövid ellátási lánc; Európai Vidékfejlesztési Hálózat

Gyorsítanák a közbeszerzést

„A tavasszal született uniós közbeszerzési irányelvek alapján elkészült az új magyar közbeszerzési törvény koncepciója, amely gyorsítani, egyszerűsíteni és jogszerűbbé akarja tenni az eljárásokat – a koncepció szerdán került fel a kormány honlapjára.

Az Államreform Bizottság által megtárgyalt koncepció kiemeli: a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó, az Európai Bizottsággal (EB) kötött partnerségi megállapodásban – a bizottság véleménye alapján – az szerepel, hogy az uniós források felhasználásának előfeltételeként meghatározott követelményeket a közbeszerzések terén Magyarország nem teljesíti. Magyarországnak ezért intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a közbeszerzési rendszere megfelelően működjön.

Az EB kritikaként fogalmazta meg, hogy bár a jogszabályi környezet alapvetően megfelel az uniós irányelveknek, de a jogalkalmazás, az uniós jog elveinek a tényleges érvényesülése komoly problémákat vet fel. Ezek körébe tartozik, hogy a közbeszerzésekben nagyon sokszor csak egy ajánlattevő van, a verseny hiánya pedig magas árakhoz vezet. A verseny hiányának egyik fő okaként az ajánlatkérők által alkalmazott versenykorlátozó feltételeket jelölte meg az EB.

Az új törvény három uniós irányelven alapul. Ezek egyike a korábbi irányelvet helyezi hatályon kívül, a második a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai közbeszerzéseket, míg a harmadik a koncessziókat szabályozza. [Elérhetőségük a cikk végén. Szerk.]

Ezeket a nemzeti jogba legkésőbb 2018. október 18-ig kell átültetni, de fő szabály szerint az átültetési időpont korábbi, 2016. április 18.

A koncepció az új törvény középpontjába az eljárások egyszerűsítését, gyorsítását helyezi. Így javítaná a közbeszerzések előkészítését, csökkentené az ajánlattételi határidőket, ingyenessé és elektronikusan letölthetővé tenné a tender dokumentációkat. A referenciát – automatikusan – a beszerzés becsült értékének a háromnegyedéhez kellene igazítani, és igazolások helyett elég lenne nyilatkozatokat csatolni az ajánlatokhoz.

Csak a nyertes ajánlattevőnek kellene az igazolásokat beszerezni és benyújtani.

Az ajánlatok értékelésénél fontos, hogy előnyt élvezzenek a hazai áruk és szolgáltatások, valamint a helyi vállalkozások is. Nem az ár, hanem a gazdaságilag és társadalmilag legelőnyösebb ajánlat lenne a nyertes. Az energiafelhasználásnál például a teljes életciklusra jutó mennyiség lenne az értékmérő. Végül előnyt élveznének a csökkent munkaképességű személyeket foglalkoztató ajánlattevők.

A közbeszerzés intézményrendszere változatlan maradna. A Közbeszerzési Hatóság továbbra is az Országgyűlés alá tartozna. A koncepció szerint a hatóság szervezetében működő Közbeszerzési Döntőbizottságnak (Kdb) szemléletet kell váltania, hogy ne csak nyelvtanilag értelmezze a közbeszerzési jogszabályokat, hanem a szakmai, költségvetési, támogatási mögöttes tartalmat is vizsgálja döntéseinél.”

Forrás:
Gyorsítanák a közbeszerzést; Napi Gazdaság Online; 2014. november 5.
KONCEPCIONÁLIS JAVASLAT az Európai Unió 2014 tavaszán elfogadott közbeszerzési tárgyú új irányelveinek hazai jogba történő átültetésére és új közbeszerzési törvény elfogadására; Miniszterelnökség;
Lásd még: Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve ( 2014. február 26. ) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve ( 2014. február 26. ) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve ( 2014. február 26. ) a koncessziós szerződésekről EGT-vonatkozású szöveg

Egyszerűbb és gyorsabb lesz az állampolgárok ügyintézése

„Az államigazgatási reform célja a hatékonyabb, olcsóbb és kevesebb bürokráciával járó közigazgatás megteremtése – jelentette ki Dr. Kovács Zoltán, egy szerdai szakmai fórumon. A területi közigazgatásért felelős államtitkár szólt arról is, hogy a kormányablakok számának bővülésével egyszerűbb és gyorsabb lesz az állampolgárok ügyintézése.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület szervezésében „Önkormányzatok és állam” címmel szakmai konferenciát tartottak Balatonfüreden. A területi közigazgatásért felelős államtitkár „Az állam és az önkormányzatok együttműködése” címmel tartott előadásában rámutatott, hogy a 2010-ben megalakult kormány egyik kiemelt célkitűzése volt a közigazgatás átalakítása, hatékonyságának növelése, az eddigieknél szervezettebben, ellenőrzöttebben és költségtakarékosabban működő területi államigazgatás megteremtése.

Véleménye szerint ennek egyik legfontosabb, eleme a járások kialakítása volt. Mint mondta harminc év szünet után, új szervezeti rendben, ismét létrejöttek a járások, többek között azzal a céllal, hogy integrálják az államigazgatás járási szintű szerveit, és csökkentsék a bürokráciát. Ennek értelmében a korábban az önkormányzatok által ellátott államigazgatási ügyek egy részét a járási hivatalok vették át – fogalmazott az államtitkár.

Szólt arról is, hogy a közigazgatásban az állam és az önkormányzat tevékenysége két fő ponton ér össze: az egyik a törvényességi felügyelet, a másik a járási rendszer felállítása. A törvényességi felügyeletet, a közel 3200 helyi önkormányzat jogszerű működése felett, a megújított közigazgatási rendszer alappillérei, a fővárosi és megyei kormányhivatalok gyakorolják.

Mint mondta, a járás az állam legalsóbb szintű területi és szervezeti egysége, a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében.

Egyes feladatokban a járási hivatalok, más esetben a képviselő-testület vagy a jegyzők járnak el. Ennek oka, hogy bizonyos helyi szintű információkat igénylő hatáskörök, illetve a képviselő-testület rendeletalkotási jogköréhez kötött támogatások esetében, indokolt a feladatnak, a településnél vagy a jegyzőnél történő megtartása.

Véleménye szerint ezért szoros együttműködésre van szükség a települési önkormányzatok és a járási hivatalok között. Felmerül, hogy az önkormányzatoknál maradt államigazgatási hatáskörök közül még többet átadjanak a járási hivataloknak – tette hozzá Kovács Zoltán. Az államtitkár arra is kitért, hogy a közigazgatás megújításának másik legfontosabb eleme a Kormányablakok megnyitása.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormányablakok az állampolgároknak elérhető közelségben biztosítják az egyablakos ügyintézést, mind szélesebb számú ügykörben. A korábban széttagolt, párhuzamosan működő területi szervek irodái helyett, egy helyen lehet ügyet intézni. Kiemelt hangsúlyt kap az ügyfelek adminisztratív terheinek, és ilyen irányú költségeinek csökkentése. A kormányablaknál beadott kérelmek továbbítása, a tájékoztatás, a hiányosságok helyszíni pótlása egyszerűsíti és gyorsítja az eljárást. Végső cél az elektronikus ügyintézés széleskörű megteremtése – zárta beszédét Dr. Kovács Zoltán.”

Forrás:
Egyszerűbb és gyorsabb lesz az állampolgárok ügyintézése; Miniszterelnökség; 2014. november 7.

2015 elejére Kecskemétre költözhet a vidékfejlesztési államtitkárság

„Várhatóan jövő év elejétől már Kecskeméten működik a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkársága, írja a Magyar Nemzet.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy ez a költözés azért fontos, mert így a vidék sorsáról nem a fővárosból, hanem vidéken dönthetnek. Elmondta, hogy a költözés bejelentése után az államtitkárság mostani munkatársai közül sokan jelezték, nem kívánnak lakóhelyet változtatni, ezért egyesek a tárcán belül, esetleg más minisztériumnál kerestek egyéb feladatot, mások pedig távozásukat fontolgatják.

A vidékfejlesztési államtitkárság egy korábban is irodaként működő épületbe költözik. Ahogy arról szeptemberben beszámoltunk, egy augusztusi kormánydöntés szerint az államtitkárság egy évek óta üresen álló épületegyüttesbe költözik, a volt tüdőkórház és a volt csecsemőotthon épületeibe, a Lórántffy utcába. Csak az épület átalakítása, felújítása 300 millió forintba kerül, de a Kormányzati Információs Központ közölte, hogy „az átalakítás végleges költségei a tervezés után lesznek konkrétabbak”. A költözéshez az első lépés már megtörtént: a kecskeméti képviselő-testület pár héttel ezelőtt már módosította a terület besorolását.

A kecskeméti államtitkárságon 110-en fognak dolgozni, a Kormányzati Információs Központ szerint egy részük Kecskemét környékéről, mások – a jelenlegi munkatársak közül – vállalták, hogy ott is folytatják a munkát. Azt azonban nem árulták el, hogy százalékosan hányan vállalták, illetve utasították vissza a költözést.

Kurucz Éva kormányszóvivő június 6-án jelentette be, hogy a miniszterelnök és hivatala 2016. március 15-ig a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a karmelita kolostor épületébe költözik, több tárca székhelye pedig vidéki városokba kerülhet.”

Forrás:
2015 elejére Kecskemétre költözhet a vidékfejlesztési államtitkárság; Index.hu; 2014. november 7.

Folytatódik az új típusú kormányablakok kialakítása

„ Az egyablakos ügyintézés lehetősége egyre több állampolgár életét könnyíti meg, ezért folyamatosan bővül az integrált ügyfélszolgálatok száma. Jász-Nagykun-Szolnok megyében ebben az évben már három második generációs Kormányablak fogadja az ügyfeleket. A jövő héten újabb okmányiroda átalakítása indul el.

A Szolnoki Járási Hivatal Szolnoki Okmányirodájának belső átalakítása november 10-én, hétfőn kezdődik. A beruházás során akadálymentesítés és belsőépítészeti munkálatok történnek, amelyek a Széchenyi krt. 22. szám alatti épület földszintjét érintik.

Az okmányiroda az átalakítás alatt változatlan ügyfélfogadási idővel a helyiség emeletén várja az ügyfeleket…”

———–

„Teljes körűen akadálymentesített, okmányirodai szolgáltatásokkal is rendelkező kormányablakok kialakítását kezdik meg a kivitelezők. Kisteleken, a Járási Hivatalban jelenleg működő okmányiroda újul meg és bővül új szolgáltatásokkal, míg Szegeden a Megyeházi kormányablak kerül új környezetbe és kap új funkciókat.

Október 27-én megtörtént a szerződéskötés, így a kivitelezők nekiláthatnak további két új típusú, okmányirodai feladatokat is ellátó, teljes körűen akadálymentesített kormányablak kialakításának. A Csongrád Megyei Kormányhivatal 390 millió forint uniós támogatást nyert a TIOP – 3.3.1/A-12/2 – „A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: akadálymentesítés” című pályázat keretében.

A megyében tervezett 16 helyszínből kettő készült el eddig: az egyik Szegeden a Tesco Extra áruházban, a másik Mindszenten működik. Újabb közbeszerzési eljárások lefolytatása után, most Kisteleken a Járási Hivatalban és a szegedi Megyeházán kezdődik el az építkezés. Kisteleken hét munkaállomás, és egy fotófülke, a Megyeházán 8 munkaállomás és egy fotófülke kialakítását végzik el a szakemberek. A munkák várhatóan jövő év januárjában fejeződnek be, de addig is működik mindkét helyszínen a már megszokott szolgáltatás.

A Kisteleki Járási Hivatal okmányirodája november 10-e, hétfőtől csökkentett létszámmal, de a megszokott ügyfélfogadási rendben várja ügyfeleit az átalakítás ideje alatt. Csupán a pénteki napon lesz rövidebb a nyitva tartás: november 7-én csak 8-tól 10 óráig lesz ügyfélfogadás.

A Megyeházán a jelenlegi büfé területén alakítják ki az új munkaállomásokat, a vendéglátó egység a későbbiekben a kormányablak mostani helyén működik majd tovább. A mindennapi ügyintézést az átalakítás nem fogja zavarni.

Az új ügyfélszolgálatok mindenki számára megközelíthetők, használhatók lesznek: az akadálymentesítés során parkolók, rámpák, széles ajtónyílások, alacsony ügyintézői pultok készülnek, indukciós hurokkal, vezetősávval, öninformációs terminállal és játszósarokkal lesznek ellátva. ”

Forrás:
Folytatódik a Kormányablakok átalakítása; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal; 2014. november 7.
Folytatódik az új típusú kormányablakok kialakítása Csongrád megyében; OrientPress; 2014. november 7.

Az új polgármester átvilágítaná Szentendrét

„A szentendrei városvezetés legfontosabb feladata a 2013. decemberi ülésen elhalasztott, a Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközponttal is kapcsolatos adósság-elszámolás újra napirendre tűzése lesz – emelte ki a Rádió Orient műsorában Verseghi-Nagy Miklós, a város új polgármestere, aki elmondta, hogy a hatékony működés érdekében megkezdik a hivatal teljes pénzügyi átvilágítását.

A két és félhónapos kampányt több mint száz fős csapat segítette – tudtuk meg Szentendre új polgármesterétől, aki ebben az időszakban a kapcsolatfelvételtől kezdve, a szervezési feladatokon át sok segítséget kapott személye, céljai, elképzelései megismertetésében. Eredményes volt a kommunikáció: a visszajelzések a közös beszélgetések is formálták a következő öt év együtt megvalósítandó programját.

A választások eredményeként a tíz egyéni Fidesz-KDNP által támogatott képviselőjelöltből kilenc jutott be a testületbe, ez az eddigihez képest egy szavazókerülettel kevesebb, de összességében így is kétharmados többségük van a kisváros 15 fős képviselő-testületében a Fidesz-KDNP képviselőinek.

Az október 22-ei alakulógyűlésen a testület új struktúrát alakított ki: három alpolgármestert választottak, egy általános, egy városfejlesztési és egy kulturális ügyekkel foglalkozót. A megváltozott struktúrának megfelelően szükség volt a szervezeti és a működési szabályzat átalakítására, melyet a testület egyhangúlag fogadott el. A testület munkáját három bizottság segíti a kötelező Pénzügyi Ellenőrző és Jogi Bizottság mellett. A Polgármesteri Hivatal felépítésében is az alpolgármesteri struktúra fog tükröződni.

A közeljövő legfontosabb feladata a 2013. decemberi ülésen elhalasztott, a Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközponttal is kapcsolatos adósság-elszámolás újra napirendre tűzése és a jogszerű működéshez szükséges, pénzügyi területre kiterjedő átvilágítás. Emellett a megüresedett jegyzői tisztségre is pályázatot kel kiírniuk – fűzte hozzá a városgazda.

Zajlik ugyanakkor a hosszú távú tervezés is, az új csapat összeállítása új stratégia mentén. A tervek között szerepel új kommunikációs csatornák kiépítése, valamint online és papíralapú lakossági konzultációs platform létrehozása is. Az infrastrukturális beruházásoknál ugyanúgy, mint akár a köztéri szobrok esetében is fontos a közvélemény, a polgárok igényeinek felmérése. A képviselő-testületi üléseken a személyes érdeklődés csak mérsékelt, a közügyekről inkább a médián keresztül tájékozódnak a város lakói. Ezért törekednek új kommunikációs csatornák kiépítésére: szeretnénk interneten is nyomon követhetővé tenni a városvezetés munkáját – mondta Verseghi-Nagy Miklós.

‘Alapvető fontosságú az infrastruktúra és a városüzemeltetés rendbetétele , hiszen ez a záloga a jövőbeni tervek megvalósulásának. Szeretnék Szentendrén összehangolt kulturális tevékenységekkel nagyobb idegenforgalmat generálni. Célunk egy mindenki számára vonzó város kialakítása a testület, a bizottságok, egyesületek és a szentendrei polgárok közreműködésével úgy, hogy ezen szereplők mindegyike ott kapcsolódhasson be a munkába, ahol a leghatékonyabban tud segíteni’ – zárja a beszélgetést Szentendre polgármestere.”

Forrás:
Az új polgármester átvilágítaná Szentendrét; OrientPress; 2014. november 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Elindul a FAIR pályázatkitöltő rendszer

„Szerda délutántól indul a 2014-2020-as uniós pályázati források elérését lehetővé tevő informatikai rendszer, a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR) azaz a pályázati elektronikus ügyintézés felülete – jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára.

Az egységes informatikai rendszer segít majd abban, hogy egyetlen, személyre szabott felület segítségével tudják a pályázók kezelni a pályázatokhoz, projektekhez kapcsolódó különböző feladatokat; elsőként a FAIR az október 10-én meghirdetett első 9 pályázat beadását támogatja – jegyezte meg. Kiemelte: a rendszer legnagyobb újítása, hogy összeköttetésben áll néhány közhiteles adatbázissal – NAV, Cégbíróság, Földhivatal – így ezek segítségével automatikusan tudja lekérni a pályázó elektronikusan a szükséges dokumentumokat.

Szavai szerint az új informatikai rendszer lehetővé teszi, hogy Magyarországon olyan pályázati rendszer működjön, amely valóban reagál a pályázói érdekekre. Hozzátette: a felület külső, fizetett segítség nélküli pályázást tesz lehetővé, a korábbi 600 adatmező helyett 300-ra csökkent a kitöltendő felület egy-egy pályázat esetén, és tovább fog csökkenni. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy a fejlesztéspolitika az előző, 2007-2013-as időszakinál sokkal inkább pályázóbarát legyen, a konkrét fejlesztési javaslatokat beépítik majd a pályázati modulok közé.

A rendszer átalakításának másik fontos célja az volt, hogy igazságos pályázati rendszer működjön, így a FAIR minden regisztrált felhasználó számára egy időben teszi lehetővé a pályázást a kitöltőprogram segítségével. A pályázók adott esetben egy elutasítást követően tisztában vannak a döntés pontos okával – fűzte hozzá. Kérdésre elmondta, hogy egységesen 30 napos határidők kitűzésében gondolkoznak a pályázat megjelenése és a beadás között.

Laposa Tamás, a Miniszterelnökség fejlesztési-informatikai főosztályának osztályvezetője elmondta: a felület papírmentes ügyintézést tesz lehetővé. Egyetlen oldalt, az adott vállalkozás nyilatkozatát kell kinyomtatni, de ha a pályázó rendelkezik elektronikus aláírással, akkor a teljes igénylési folyamat papírmentesen intézhető – emelte ki. Az informatikai rendszer külső felülete segíti a támogatások könnyű elérését, egy kattintással egy adott pályázat minden adata elérhető. Ismertetése szerint a regisztráció egyszerű, öt-tízperces, és személyre szabott ügyintézést tesz lehetővé.”

Forrás:
Elindul a FAIR pályázatkitöltő rendszer ; Miniszterelnökség; 2014. november 4.

Új alapokon a környezetvédelmi adatszolgáltatás

„Több mint 2 milliárd forintból újul meg a Földművelésügyi Minisztérium Országos Környezetvédelmi Információs Rendszere (OKIR), amely a környezet terhelésével és állapotával kapcsolatos adatokat tárolja. A rendszer elsődleges feladata, hogy segítsen nyomon követni a környezet állapotát, valamint összegyűjti, feldolgozza és nyilvántartja az igénybevételi és terhelési adatokat.

Az OKIR egy nagy volumenű informatikai fejlesztés keretében újul meg, amely elektronikus alapokra helyezi a környezethasználók adatszolgáltatását. A jövőben az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) keretprogrammal, Ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani ezeket az adatokat.

A fejlesztés megteremti a gyors, hatékony, olcsó és környezetbarát ügyintézés feltételeit, emellett a hatóság munkáját is megkönnyíti. Az OKIR internetes felülete pedig segít tájékoztatni a közvéleményt hazánk környezeti állapotáról. Egyebek mellett olyan kérdésekre kaphatnak majd választ, hogy egy adott vállalkozás milyen kibocsátásokkal terheli a környezetét, egy konkrét helyen milyen környezeti kibocsátásokkal kell számolni, vagy például egy terület szomszédságában milyen ipari üzemek vannak, és tevékenységük milyen kibocsátással jár.

A megújult OKIR 2015. január 1-től kezdi meg működését. Az ügyfelek november 15-ig szolgáltathatnak adatokat a régi rendszerben, az eddigi hagyományos módon. Jövő évtől már kizárólag elektronikusan, ügyfélkapun keresztül zajlik az adatszolgáltatás. ”

Forrás:
Új alapokon a környezetvédelmi adatszolgáltatás; Földművelésügyi Minisztérium; 2014. november 6.

Okostelefonról is elérhető már az OEP megújult honlapja

„Könnyen átlátható, felhasználóbarát felépítés és megújult funkciók jellemzik az OEP új honlapját. Korszerű, modern megjelenése, és letisztult arculata szintén megkönnyíti a felhasználók számára a naprakész információk és dokumentumok között a tájékozódást. A honlap elérhető okostelefonokról és táblagépekről is.

„Az OEP új honlapjának elsődleges célja, hogy megkönnyítse a lakosság, az egészségügyi szolgáltatók és a szakma képviselői számára a tájékozódást, valamint az ügyek intézéshez szükséges információk és nyomtatványok elérését.” – mondta Dr. Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója.

A lakosság az új honlapon könnyen tájékozódhat az egészségbiztosítás pénzbeli és egészségügyi ellátásainak teljes köréről: a táppénzről, a gyermekápolási táppénzről, a terhességi-gyermekágyi segélyről, a gyermekgondozási díjról, továbbá a baleseti táppénzről és az utazási költségtérítésről. Ezen kívül részletes információt találnak az egészségügyi, háziorvosi és szakellátásról, a méltányosságból kérhető ellátásokról és a segélyről is.

A honlapon elérhető az új Nyomtatványtár is, ahol az egészségbiztosítási ügyek intézéshez szükséges nyomtatványok, űrlapok és iratminták mind letölthetőek közérthető kitöltési útmutatókkal kiegészítve. Mindez megkönnyíti és felgyorsítja a lakossági ügyintézést, csakúgy, mint egy másik, az egyes tájékoztatókban szereplő új funkció, amely lehetővé teszi, hogy az irányítószám alapján rá lehessen keresni az ügyintézés pontos helyszínére és az elérhetőségekre.

Az egészségbiztosítási szolgáltató partnereknek is könnyebb lesz tájékozódniuk a jövőben, az ő számukra egy külön a szakmának létrehozott aloldalon gyűjtötte össze az OEP a releváns információkat. Nekik is segítséget nyújt a Nyomtatványtár, hiszen az összes releváns dokumentum és finanszírozáshoz szükséges űrlap letölthető és könnyen elérhető a honlapon.

A sajtó munkáját is megkönnyíti az új weboldal: a kiemelt hírek, információk, sajtóanyagok, valamint a lényeges, napirenden szereplő kérdések külön-külön blokkokban a főoldalon szerepelnek a gyors elérés érdekében.”

Forrás:
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleménye: Elindult az OEP új honlapja; Országos Egészségbiztosítási Pénztár; 2014. november 3.

Kamerával az önkormányzatban: Alsónémedi lekörözte a briteket

„A britek augusztusban fogadták el azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok bármikor és bármilyen médium segítségével tudósítsanak az önkormányzati ülésekről. Bármilyen furcsa is ez, a magyar jog már nagyon régóta lehetővé teszi ezt, így most mi köröztük le a Nyugatot.

A brit kormány honlapján található 10 érdekesség közt az új, „tudósításhoz való jog”-ról azt olvashatjuk, hogy a törvény alapjául szolgáló korábbi jogszabályt még Margaret Thatcher terjesztette elő még kezdő parlamenti képviselő korában. A törvény azt engedélyezte, hogy az újságírók írásban tudósíthassanak az önkormányzatok üléseiről. Egészen augusztus 6-ig ez a törvény volt életben, így épp időszerű volt a frissítése: végre lehet Facebookra és Twitterre is írni az épp zajló ülésekről. Sőt, videókat is lehet felvenni és megosztani.

Erik Pickles brit önkormányzati miniszter szerint a helyi demokráciának szüksége van a helyi újságírókra és bloggerekre, hogy ők tudósítsanak és elemezzék az önkormányzat munkáját. Az emberek pedig egyre inkább a digitális felületeken olvassák a híreket, így az új, tudósításhoz való joggal a független sajtó védelme is erősödik az önkormányzati fenntartású újságokkal szemben.

A K-Monitor egyik partnere a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott „Adatozz okosan” program keretében a Civil Kapocs, egy alsónémedi szervezet, amelynek tagjai 2012 óta rögzíti és vágatlanul teszi hozzáférhetővé YouTube-csatornáján a képviselő-testületi és bizottsági ülések felvételeit. Az ülések felvételei mellett a saját honlapjukon az ülések meghívóját és az előterjesztéseket is közreadják.

Juhász Zoltánt, a szervezet vezetőjét kérdeztük arról, nem ütköztek-e ellenállásba amiatt, hogy felvételeket készítenek az ülésekről. A képviselők és a bizottsági tagok csak eleinte ódzkodtak, a kamera jelenléte később teljesen természetessé vált. Az 1990-ben érvénybe lépett önkormányzati törvény világosan leírja, hogy a kép- és hangfelvétel készítésének joga hozzátartozik a széleskörű nyilvánosság megteremtéséhez. Juhász szerint ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy a munkájuknak pozitív hatása van, és összességében az önkormányzatban dolgozóknak is hasznos, mert a felvételeket fel lehet használni például az ellentmondások tisztázásánál.

Alsónémedi egy körülbelül ötezer lakosú nagyközség Pest megyében, itt már annyira megszokták az önkormányzatban, hogy jön a Civil Kapocs, hogy egyszer még meg is várták a pár percet késő felvételkészítőket. A lakosoknak is jó hozzáférést jelent az önkormányzati munkához a Civil Kapocs videó és jegyzőkönyv archívuma, az emberek, ha nem is nézik végig, de azért átpörgetik a gyakran 1-2 óra hosszú felvételeket is, hogy megnézzék az érdekesebb részeket. Egy ülést általában 70-80 alkalommal néznek meg, a nagyobb érdeklődést vonzó helyi ügyeknél (ilyen volt például a temető felszámolásának története) ennek többszörösére nőtt a nézettség.

A brit jogszabály megváltozása kapcsán megkérdeztük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot arról, hogy a magyar törvények is lehetővé teszik-e azt, hogy az interneten, közösségi médiában azonnal megossza valaki, mi történik egy önkormányzati képviselői vagy bizottsági ülésen. Azt válaszolták, hogy a nyilvánosságra vonatkozó szabályozás ugyanúgy érvényes ebben az esetben is, kivéve, ha zárt ülésről van szó. De ez Nagy-Britanniában is így megy, a zárt ülésről nem lehet tudósítani, viszont azt előre be kell jelenteni, és csak megfelelő indokkal lehet csak zárttá tenni egy ilyen, közügyeket érintő megbeszélést…”

Forrás:
Kamerával az önkormányzatban: Alsónémedi lekörözte a briteket; Le Marietta; K-Blog; 2014. november 7.

Big data utópia

„ Hogyan válik Szingapúr az adattudomány világközpontjává, milyen hatással lesz a Big Data a városállam társadalmára, gazdaságára, üzleti életére?
„Más forrásokkal ellentétben, az adatot nem fogyasztjuk el használat közben. Pont fordítva: minél többet használjuk, minél gyakrabban megosztjuk, annál értékesebb. Adatok és adatelemzés alapozzák meg, hogy egyre intelligensebb nemzetté fejlődünk, használatuk célja az állampolgárok életminőségének javítása”, nyilatkozta bő fél éve Prabir Sen, Szingapúr épp akkor kinevezett vezető adattudósa.

Steve Leonard, a helyi Infokom Fejlesztési Hatóság (IDA) igazgatója szerint az „intelligens adatelemzés” szolgáltatja a legfontosabb problémák, például az egészségügy kezeléséhez nélkülözhetetlen ismeretanyagot. Releváns információk kigyűjtése és pontos értelmezése döntő fontosságú működő üzleti megoldások tervezéséhez.

A főszereplők
A két vélemény tökéletesen rímel az IDA tavaly bejelentett kezdeményezéseire a közös bigdata-elemzőközpont a tároló-, virtualizáció-, felhő- és információbiztonsági megoldásairól ismert multinacionális EMC-vel, innovációs központ a Palo Alto Networks-szel stb.

A szakterület meghatározó külföldi szereplői közül a Palantir és a Spire markáns jelenléte ösztönző hatással lehet az egyébként is dinamikusan növekvő helyi internetes startup-ökoszisztémára. A japán e-kereskedelmi óriás Rakuten a vásárlók profilírozását és a célzott marketinget támogató fogyasztáselemző-laboratóriumot alapított Szingapúrban, az ellátáslánc-tervezésre, kockázatkezelésre és üzleti előrejelzésekre összpontosító Deloitte, a nemzeti, elektronikus, egészségügyi nyilvántartás feldolgozásában társpartner Accenture, valamint a Institute of High Performance Computinggal (a „szuperkomputeres” intézettel) együttműködő Rolls-Royce szintén komolyan érintett a szakterületi beruházásokban.

Az eGov2015 program keretében az IDA létrehozott egy nyilvános portált is, ahol 60-nál több kormányügynökség, köztük a Szárazföldi Közlekedési Hatóság és a Munkaügyi Minisztérium 8700 nem szenzitív adatsora/gyűjteménye érhető el, megkönnyítve cégek és magánszemélyek hozzáférését. Dolgozhatnak vele, a fejlesztők külön oldalon programozói interfészekkel írhatnak rá adatvizualizáló és más alkalmazásokat, kutatásokhoz használhatják.

Utópia?
A kezdeményezések deklarált célja, hogy a virágzó délkelet-ázsiai városállam, a földkerekség több felmérésben kimutatott „legbehálózottabb” városa, a big data vezető ázsiai csomópontjává (hubjává), tágabb értelemben „globális ict-fővárossá” fejlődjön. Az alapok és a lehetőségek adottak: az állam és a magánszféra minden lehetőséget megteremt, Szingapúr a világ tíz legnyitottabb, legversenyképesebb és leginnovatívabb gazdaságának egyike, adattárolási és kezelési szempontból egyaránt biztonságos a környezet.

Felmérések alapján a hat (analitikai szolgáltatások, bankok, kommunikációs technológiák, biztosítás, gyógyszeripar, olaj és gáz) kulcsfontosságú szektorban dolgozó adatelemzők száma az összesen 7700 munkahelyet eredményező – évi 3,8 százalékkal növekszik 2010 és 2015 között, és 2017-ig további 2500 szakember várható. Az adattudomány évi 7,8–13,3 milliárd dollár többletet generálhat az ország gazdaságának.

A technikai tudás és szakterület ismerete mellett a kulturális kontextus szintén fontos szerepet játszik az analitika hatékony alkalmazásában, a „megérzések” piaci hasznosításában. A multikulturális hagyományairól, állandóan csúcson pörgő üzleti életéről és gigászi bevásárlóközpontjairól ismert Szingapúr ezért is ideális terep termékek és szolgáltatások big data alapú feltérképezésére.

Disztópia?
Az IDA és a Szingapúri Számítógép Társaság (SCS) nyílt és ingyenes havi találkozókat szervez a témakörben, amelyeken vállalkozók, befektetők, kutatók, fejlesztők, adatelemzők és -szakértők, üzleti felhasználók mutatják be legfrissebb eredményeiket, termékeiket, vitatják meg elképzeléseiket. Júliusban az egyik előadó megjegyezte, hogy a big data szakszerű használatával olvasni tudnak a fogyasztók elméjében.

Pontosan ez az „elmében olvasás” a terület legnagyobb potenciális veszélye. Az elektronikus útdíj-rendszerhez frissen bevezetett műholdas helyazonosítás, az egész városállam bekamerázása és a kapcsolódó „intelligens megfigyeléstechnológia-beruházások (például arcfelismerés), közösségi hálózatok adatainak feldolgozása, illetve ezek együttes használata a közjó mellett más célokat is szolgálhat; disztópia jöhet big data utópia helyett. (Nagyon úgy néz ki, hogy a globális népesség túlnyomó többségét egyáltalán nem érdekli, hogy az életét vásárlási előnyök nyújtása fejében tágra nyitja bárki előtt, aki „kéri”. Ameddig ez így van, addig a big data trend töretlenül folytatódhat. – IT Business szerk.) ”

Forrás:
Big data utópia; Kömlődi Ferenc; IT Business; 2014. november 9.
Lásd még: Info-communications Development Authority of Singapore (IDA)
IDA International
eGov2015 Masterplan (2011-2015); Info-communications Development Authority of Singapore (IDA)
Singapore Government’s first Chief Data Scientist Prabir Sen on his new role and goals; Kelly Ng; Asia Pacific FutureGov; 2014. augusztus 15.

Informatika, távközlés, technika

Infokommunikációs szakmai díjakat adtak át

„A nemzeti fejlesztési miniszter szakmai díjakat és miniszteri elismeréseket adott át az október 23-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan 2014. október 28-án, Budapesten.
…
Puskás Tivadar-díj:
A hazai infokommunikáció előrehaladása érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő szakmai tevékenységének, illetve életútjának elismeréseként,
1. Sikolya Zsoltnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Szakértői Tanácsadó Testület szakértőjének.
…
„A Hírközlésért Érdemérem” szakmai érem: a hírközlés érdekében végzett magas színvonalú, eredményes munkája elismeréseként
1. Göndör Lászlónak, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projektvezetőjének.

„Az Információs Társadalomért szakmai érem”: az informatika szakterület, a számítástechnikai kultúra, valamint az információs társadalom fejlesztése érdekében végzett magas színvonalú, eredményes tevékenység elismeréseként
1. Biró Albertnek, az MVM Net Távközlési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatói tanácsadójának;
2. Soltész Attilának, az Infotér Egyesület elnökének…”

Szerkesztőség: Gratulálunk kollégánknak, Sikolya Zsoltnak! További eredményes munkát és jó egészséget kívánunk!

Forrás:
Szakmai díjakat és miniszteri elismeréseket adott át Seszták Miklós; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. október 28.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium : Szakmai díjak (pdf)

Laufer Tamás: A kormány és a digitális világ

„A kormányfő annyit ígért, hogy a netadó nem lesz jövőre, jogtechnikai kérdés az eredeti javaslat visszavonása is. Ami fix, hogy konzultációt indít a kormány. Mi az az adószint, amit az IVSZ, illetve az infokommunikációs ágazat még el tud képzelni, el tudna viselni?
Laufer Tamás: Bármit el tudok képzelni, de ebben a kérdésben elfogadni csak azt tudom, ha az adóváltozás szintje nulla vagy az alatti, de szerintem ebből az egészből végül nem lesz semmi.

hvg.hu: Miből gondolja ezt? Hiszen az IVSZ is csak a médiából értesült arról, hogy van ilyen kormányzati elképzelés, márpedig, ha valakinek, önöknek előzetesen mégiscsak tudniuk kellett volna erről. Vagy nem?
L. T.: Mi voltunk az első szakmai szervezet, amely nagyon élesen és erősen megfogalmazta azokat a szakmai szempontokat is, amelyek alapján az internetadó bevezetése nem indokolt. Mi nem azt mondtuk, hogy nem tetszik az internetadó, hanem azt, hogy mik azok a szempontok, amik miatt mi lehetetlennek tartjuk ennek a bevezetését.

hvg.hu: Az IVSZ által megfogalmazott szakmai reakció, illetve a később Chris Mattheisen e-mail fiókjából elküldött tiltakozás kérdése egy dolog. A másik meg az, hogy miközben az IVSZ jó egy évtized óta rendre olyan vezetést választ meg a szervezet élére, amely a mindenkori kormánnyal nemcsak hogy képes szót érteni, de ha úgy tetszik: „be is van kötve” a megfelelő kormányzati, döntéshozói körökbe, az legalább is árulkodó, hogy mindenkivel egyszerre, az újságból tudták meg, hogy ez a terve a kormánynak.
L. T.: E tekintetben két dolgot érzékelek. Az egyik, hogy maga az infokommunikációs iparág köszöni szépen, jól van. El is vagyunk könyvelve úgy, hogy mi vagyunk a „jól vagyunk” ágazat, mert még a 2008-as válság óta is folyamatosan, minden negyedévben tudtunk növekedni. A szoftveripar évente legalább 20 százakkal képes növekedni, és az ágazat legnagyobb problémája, a még nagyobb növekedés gátja az emberhiány. Van egy komplex innovációs projektünk, ami lassan végre a célegyenesbe ér, és kézzelfogható hatással lesz a felsőoktatásra és a felnőttképzésre, és a sorolhatnám még tovább.

A másik jelenség, amivel szembesülünk, hogy a regnáló kormánynak (is) technológiafóbiája van. Ez bizonyos szempontból globális jelenség, mert a Közel-Keleten is bebizonyosodott, hogy még az ottani diktatúrák számára sem kontrollálható mindaz, ami a webkettővel előidézhető. Ezzel párhuzamosan a távközlési szektorra jellemző, hogy multinacionális vállalatok dominálják, amivel szemben Magyarország próbálja megvédeni a saját érdekeit. Ebből a gyakorlatban a húzd meg, ereszd meg politikája érvényesült; az, hogy egyik nap lehet szapulni ezeket a cégeket, de másnap valamit adni kell nekik azért, hogy ezt elviseljék – ha másként nem, hát Brüsszel képes betartatni bizonyos dolgokat.

A technofóbiát az okozza, hogy a kormány az informatikát a kontrollálhatatlanságban az egyik alapvető tettestársnak látja, többek között azért, mert a (média)globalizációval a dolgok nem tarthatók szűk keretek között. Mi szakmai szervezetként ebben az ügyben annyit tehetünk, hogy megmutatjuk, hogy félelmeken túl ez az ágazat mekkora potenciált, lehetőséget jelent az országnak és a benne lakó embereknek is.

hvg.hu: Azért hangzik furcsán a keserűsége, mert emlékszem rá, hogy amikor Orbánék még ellenzékben voltak, önök remekül szót értettek nem egy mai kormányképviselővel. Sőt, az IVSZ elnökké választását ön részben annak is köszönhette, hogy egy nyelvet beszél az akkori informatikai főemberrel, Nyitrai Zsolttal, és bejáratos volt a Fidesz informatikai köreibe…
L. T.: Sőt, 2006-ban a Fidesz infokommunikációs tagozatában is meghallgattak, részese voltam e területen az egész kormányzati elgondolás kialakításának is. A ma érvényes Nemzeti Infokommunikációs Stratégia fejezeteit, sőt, a Nemzeti Digitális Cselekvési Terv gazdaságra vonatkozó fejezeteit lényegében az IVSZ írta meg. Mondhatom, hogy a gondolatainkat átvette a kormányzat, és helyeselte is a programjainkat.

A probléma az, hogy a megértés csak szóban van meg. A helyeslés, hogy a mi ágazatunk nemzetgazdaságilag fontos, hogy egyike a húzóágazatoknak, számtalanszor elhangzik, de amikor a tettekre kerülne sor, sokszor tapasztaltunk és tapasztaljuk, hogy ezzel ellentétes hatások érvényesülnek.

hvg.hu: Mondana példát?
L. T.: Az innovációt támogató programot 2010-11-ben indították el, eleve nehezen tudtuk elérni, hogy ebbe a szoftverfejlesztés mint az innovációs terület része, bekerüljön. A baj továbbra is az, hogy a kormány szerint a szoftver az nem termelés, hanem szolgáltatás. Ez nonszensz, ez a kormányzat fétise, amivel nem tudunk mit kezdeni. Finnországban eközben épp most vette át a minden idők legnagyobb adófizetője címet egy szoftvercég két vezetője, akik egy mobiljátékkal futottak be.

hvg.hu: Ha ezt ilyen start után, négy évig nem sikerült a fejekben elrendezni, akkor mitől várja, hogy ez egyszer mégiscsak csak sikerül?
L. T.: A kormány elfogadta a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát. Az abban leírtakkal az IVSZ szinte 100 száz százalékig egyetért. Vannak persze viták, azt nem tartjuk helyesnek, hogy az infokommunikációs fejlesztési keretek felosztásakor kiderült, hogy a tényleges informatikai gazdaságfejlesztésre közvetlenül alig néhány 10 milliárd forintot forgatna be az állam az EU-s fejlesztési pénzekből, miközben éppen ez a terület képes minden egyes befektetett összeget a sokszorosával megtéríteni. Magyarországon ma az éves szoftverexport 300 milliárd forint körül van, és 20 százalék feletti az éves növekedés. Erre lehet azt mondani, hogy mindez csak a magyar gazdaság 1 százaléka, de hozzáadott értékben ez ennek az ötszörösére képes, aminél több hozamot rendszer nemigen produkál rajtunk kívül.

Az oktatásba különböző programjavaslatokat adunk be, ott vagyunk, tárgyalunk, elfogadnak tárgyalófélként, de azt vesszük észre, hogy a nemzeti alaptantervben bár vastagon az áll, hogy az informatikai oktatás direkt és indirekt módon is nagyon fontos, a kerettantervekben ebből nem látunk viszont semmit. Kevesebb óraszámot látunk, meg azt, hogy az iskolákban még mindig a táblázatkezelő programokkal akarnak foglalkozni, nem pedig az újfajta technológiákkal. Nem számít extrémnek az sem, hogy ma akár egy budai iskolában is tanítanak Windows grafikus kezelőfelületet papírjegyzetből, amit kikérdeznek.

Mi meg – az ágazat – arra várunk a folyamat végén, hogy évente legalább 10 ezer olyan ember jöjjön ki a rendszerből, akiket azonnal alkalmazni tudnánk. Ez így nem fog menni. A nagyobb baj az, hogy ez a termelőerő már 10 éve, minden évben hiányzik e területről. Egyszerű matematika: ha egy évben egy ilyen dolgozó 15-20 millió forintot tud hozzáadni a termeléshez, akkor az évente 150-200 milliárd forint. Ennyi esik ki évente potenciálisan a GDP-ből. És ez megy 10 éve.

hvg.hu: Ezzel szembe viszont most az tehető, hogy a kormány 25 milliárd forintnyi netadót gondol-gondolt beszedhetőnek az iparágtól.
L. T.: Ez egész egyszerűen nevetségesnek tűnik.

hvg.hu: Visszajutottunk oda, hogy az IVSZ miért nem tudott előzetesen a netadóról…
L. T.: Ez a döntés is úgy született, hogy azt nem a szaktárca kezelte, nem náluk dőlt el, hogy bejelentik. Nem az a kérdés, hogy az IVSZ miért nem tudott róla. Érdemes azon elgondolkodni, hogy az egész netadóról miért nem tudott előzetesen a területet stratégiai szinten kezelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. És miért nem tudott róla a Miniszterelnökség sem? Ugyanúgy nem tudtak róla, ahogy a közműadóról sem, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium elő nem állt vele.

hvg.hu: Az ördög ügyvédjeként felteszem a kérdést: Mi a baj szakmailag a netadóval? Elvégre forgalomalapú, mint a telefonadó, szét lehet teríteni az egész népességre, ennél fogva úgy hozhat jelentős bevételt az államkincstárnak, hogy egy-egy felhasználóra vetítve nem jelent teljesíthetetlen tehertételt.
L. T.: Az internetnek a telefonálás adatforgalmi szempontból egy szinte marginális, elenyésző része. Fel kell fogni végre, hogy a mobiltelefonálás és az internet között nincs meg a hivatkozott konvergencia, mert az internet nem a telefonról, hanem egyre inkább az üzleti felhasználásról, big data-ról, felhőről szól. Arról, amik esetenként is több terabájtnyi adatmennyiségeket mozgatnak. Ma, ha egy orvos egy komolyabb kezelésre felkészül, például elemzést készít arról, hogy egy adott daganatot hogyan lehet a legjobb módszerrel kezelni, akkor a CT-ben több száz olyan felvétel sorakozik, ami egyenként több mint 30 MB méretű. Ha az orvos ezeket küldözgeti oda-vissza és összehasonlítgatja azokat más adatállományokkal, hogy a munkáját tisztességgel elvégezze, az internetadóval terhelten elinternetezi a kórház egész éves költségvetését.

Az már kiindulási pontnak is téves, hogy a távközlési és informatikai piacot egyben, pusztán az adatforgalom alapján ésszerűen meg lehet regulázni, mert mindkettő más dinamizmusok alapján működik. A távközlés egy szigorúan szabályozott szektor, mely a rendes adófizetési kötelezettségein túl az egész előző kormányzati ciklust valamilyen extraadókkal terhelten húzta végig. Nevezhetők bárhogy, de tény, hogy miattuk a fejlesztések és beruházások visszafogására volt szükség. E cégek ráadásul rövid idő alatt több mint 200 milliárd forintot fizettek be az államkasszába a mobilfrekvenciákért, és mert azt az ígéretet is megkapták, hogy eztán hagyják őket fejlődni, és jobb szolgáltatásokat kidolgozni.

Ha az a döntés született, hogy ez egy fontos, támogatandó terület, mert a tudás, az oktatás, a munka és a mindennapok részévé válik, és hogy ezzel támogatják a versenyképességet és foglalkoztatottságot, akkor annál nagyobb bűnt nemigen tudok elképzelni, minthogy egy adó kivetésével azt üzeni a kormány, hogy ez neki mégsem fontos annyira. Az informatikai cégeket egy ilyen adó eleve kevésbé versenyképessé tenne az európaiakkal szemben, és a magyar vállalkozót arra kényszeríti, hogy akkor is inkább külföldre menjen, ha csak tartalomszolgáltatást végez, mert az úgy olcsóbb lehet.

hvg.hu: Mi következik most? Beszáll-e az IVSZ proaktívan a kormány meggyőzésébe?
L. T.: Ettől rosszabb a helyzet, mert az egész netadó felvetése azt mutatja, hogy bár eddig úgy tűnt, mégsem értették meg egyes döntéshozói szinteken az internet és a technológia lényegi pontjait. Elő lehet keresni, a Nemzeti Fejlesztési Stratégiába beleírták, hogy „az Európai Unión belüli, illetve a világméretű versenyben Magyarország akkor lehet eredményes, ha az ágazat további lendületes fejlődését akadályozó tényezőket átgondoltan és következetesen lebontja, kiaknázza a szektorban rejlő hatalmas közvetlen és közvetett potenciált”. Célként van deklarálva, hogy minél hatékonyabban és gyorsabban be kell vezetni az egész országban a társadalmi, a vállalkozói és állami szempontok miatt is fontos szélessávú internetet.

Nekünk nem védekezni kell, hisz azt mi bizonyítani tudjuk, hogy rendszeresen növünk. Azt próbáljuk megértetni, hogy mi egy jó példa vagyunk. Többek között arra is, hogy miért érdemes itt maradni ebben az országban ahelyett, hogy Németországba, Egyesült Királyságba vagy USA-ba vándorolna valaki. A kormány a netadó tervével nem velünk, hanem saját magával szemben foglalt állást. Így ezt saját magukkal kell tisztázni – mi példákat fogunk felmutatni újra és újra.”

Forrás:
A kormánynak technológiafóbiája van; Szabó M. István; HVG.hu; 2014. november 4.

Pálinkás József: szeretnénk, ha Budapest felkerülne a szoftverfejlesztés világtérképére

„Kiemelt területnek tartja a kormányzat a kutatás-fejlesztést és az innovációt, ezért jelentősen több pénzt biztosít a kapcsolódó pályázatokra – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos. Pálinkás József hozzáfűzte: a kabinet 70-80 milliárd forintos támogatást ad, az uniótól pedig száz milliárd forintra lehet számítani.

„Magyarország termelési központtá tételével párhuzamosan a kormánynak fontos az, hogy Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs központtá is váljon. Ennek meg kell teremteni a törvényi, intézményi és finanszírozási feltételeit is, ezért nyújtotta be a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a törvényjavaslatot, amely létrehozza azt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, amely általános felelősséggel bír és kormányzati cikluson átnyúlóan visel felelősséget a magyar kutatásért, fejlesztésért, innovációért. Létrehoz egy elkülönített állami pénzalapot, amely a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap nevet viseli majd, ilyen módon egy forrásból támogatja az alapkutatásokat, az alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket és az innovációt. Ezen kívül koordinálja a strukturális alapokból az elkövetkező években Magyarországon a kutatásra, fejlesztésre, innovációra fordított összegeket. Ilyen módon uniós forrásból nagyjából évi 100 milliárd forintról, magyar forrásból évi 70-80 milliárd forintról beszélünk” – hangsúlyozta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos.

Pálinkás József kiemelte az egészségipari kutatásokat, fejlesztéseket, „amihez hozzátartoznak azok az alapkutatások, amelyek a betegségek okait derítik fel, azok a gyógyszeripari kutatások, amelyek konkrét gyógyszereket fejlesztenek ki és azok az informatikai fejlesztések is, amelyek óriási lehetőségeket nyitnak meg. Fontosak Magyarország számára az energetikai, a járműipari fejlesztések, és ma az informatika a húzóágazata a gazdaságnak, Magyarország ezen a területen jól áll, és szeretnénk, ha Budapest egy szoftverfejlesztő központ lehetne. Ehhez a Magyarországon szoftverfejlesztéssel foglalkozó nagyvállalatok és a szoftverfejlesztéssel foglalkozó akadémiai kutatóközpontok olyan együttműködését kívánjuk létrehozni, amely Budapestet a szoftverfejlesztés világtérképére helyezi.””

Forrás:
Pálinkás József: szeretnénk, ha Budapest felkerülne a szoftverfejlesztés világtérképére; Inforádió; 2014. november 5.

A fejlett távközlési infrastruktúra erősíti a versenyképességet

„ A fejlett távközlési infrastruktúra erősíti az ország versenyképességét, a szélessávú mobil-ellátottság tíz százalékos növekedése 1 százalékos hazai össztermék (GDP) növekedést eredményez – mondta el Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója csütörtökön Stockholmban az MTI-nek, az Ericsson éves üzleti innovációs fórumán.

Hozzátette: nélkülözhetetlen, hogy fejlett infokommunikációs rendszerek és szélessávú hálózatok legyenek Magyarországon, mivel így az emberek sokkal jobb minőségű, digitalizált megoldásokhoz, szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, és a szolgáltatók is könnyebben elérhetik a felhasználókat ezen keresztül – mondta. Ha a szélessávú ellátottság 1 százalékkal nő, 3,8 százalékkal több startup, új vállalkozás indul – tette hozzá.

A világ összes mobilhívásának 40 százaléka ericssonos hálózatokon fut keresztül – mondta az Ericsson Magyarország ügyvezetője. Hozzátette: ha abból indulunk ki, hogy minden gerinchálózati termékhez van magyarországi fejlesztés, akkor elmondható, hogy a világon szinte nincs olyan mobilhívás, amelyben ne lenne magyar mérnöki hozzáadott érték. Az Ericsson Magyarország küldetésének tekinti a természettudományos, mérnöki, informatikus képzés erősítését – jelentette ki Jakab Roland. Ezek a képzések perspektivikus jövőt adnak a fiataloknak, mivel globálisan is nagy a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban, robbanás előtt áll az egész terület – tette hozzá. A jövőben szinte minden iparágnak, többek között az autóiparnak, egészségügynek, oktatásnak, szállítmányozásnak saját, egyedi infokommunikációs megoldásra lesz szüksége. Már annak a nemzetközi kommunikációja is, hogy Magyarország kiemelt figyelmet fordítana a természettudományos képzésre, több külföldi befektetőt vonzhat az országba – jegyezte meg.

Az Ericsson Magyarország 1700 munkavállalót foglalkoztat Magyarországon, amelyből a kutatás-fejlesztési (K+F) központban 1200-an, 400-an az alkalmazott mérnöki szolgáltató központban dolgoznak – mondta. A K+F központban az innovációs lánc minden eleme megtalálható az alapkutatástól az alkalmazott kutatáson át az ipari fejlesztésig. Az ország gazdasági növekedésének egyik kulcsa a K+F-ben rejlik – hangsúlyozta Jakab Roland.

Az Ericsson Magyarország 1992 óta működik együtt a Budapesti Műszaki Egyetemmel, ahol ekkor létrehozták a rendkívül sikeres nagysebességű hálózat laboratóriumot. Itt még egy komplex hardver tervező laboratórium is van, amelyben az első magyar kisműhold, a Maszat-1 is megszületett – mondta. Ezen kívül az ELTE-n egy kommunikációs hálózatokkal és egy szoftvertechnológiával foglalkozó laboratóriumot is működtetünk – tette hozzá.

Az Ericsson először 1911-ben jött Magyarországra, Budapesten a Fehérvári úton alapított telefongyárat. Később kivonult a vállalat, de a hatvanas évektől már Ericssontól licenszelt technológiával modernizálták a magyarországi telefonhálózatot, majd 1990-ben megalakult az Ericsson Magyarország, amely részt vett a magyar távközlési hálózat fejlesztésében, az új technológiák elsőként való bevezetésében. A legutóbbi a negyedik generációs (4G) mobil mobilszolgáltatások kiépítésére is az Ericsson kapott megbízást 2012 elején. ”

Forrás:
A fejlett távközlési infrastruktúra erősíti a versenyképességet; STOP/MTI; 2014. november 7.

L. Simon László és Seszták Miklós az Infotér 2014-en

„L. Simon László azokról a dilemmákról beszélt előadásában, amelyekkel a kormányzati munkában is érdemes lesz foglalkozni. „A kormányzat számára nem csak az a fontos, hogy milyen módon küzdünk az internet-penetrációban való belső hátrányunk ellen, nem csak az a fontos, hogy hány háztartásban van szélessávú internet, hogy hány közintézményben lesz ingyenesen elérhető wifi. Az is fontos, hogy az interneten elérhető tartalmaknál az oktatásban el tudjuk-e azt érni az előttünk álló évtizedekben, hogy mindenképpen használjanak minőségi tartalmakat. Az is fontos, hogy a magyar nemzeti kultúra és örökség szempontjából meghatározó értékeket mi digitalizáljuk és mi tároljuk őket a saját szervereinken. Az is fontos, hogy minél több adóbevételt tartsunk az országon belül és azt visszaforgassuk az iparágba, ilyen módon képezve újabb adóbevételeket, valamint az is fontos kell hogy legyen, hogy valamiféle valóságos referenciaként bíró tartalmak szolgálják az élethosszig tartó tanulást” – fogalmazott az államtitkár.”

———

„ Magyarország fenntartható gazdasági növekedésének egyik legfontosabb húzóereje lehet az infokommunikációs szektor további erősödése – hangsúlyozta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az Informatika a Társadalomért Konferencián tartott előadásában, Balatonfüreden.

Seszták Miklós hozzátette: a kormány az IKT-iparágra nemcsak a nemzetgazdaság egyik lehetséges kitörési pontjaként tekint, hanem olyan eszközrendszerként, amely képes elősegíteni, hogy az ország állampolgárai jobb, kényelmesebb és tartalmasabb életet éljenek. A miniszter előadásában rámutatott: az infokommunikáció térnyerése a vállalkozásokat új lehetőségekhez, új piacokhoz juttatja, hatékonyabb működést eredményez, a felszabaduló erőforrások pedig újabb fejlesztéseket és további munkahelyek létrejöttét segítik elő. A fejlesztési tárca vezetője szerint a hazai IKT-szakma világszínvonalú felkészültségét számos projekt dicséri. Mint mondta: „Fejben nagyok vagyunk.”

A fejlesztési miniszter emlékeztetett: Magyarország egy körültekintően előkészített programmal indul neki a 2014-től 2020-ig tartó uniós költségvetési időszaknak, amely egyaránt szem előtt tartja a szakmai és állami szereplők érdekeit, és a társadalmi igényeket. Az infokommunikációs fejlesztésekre a GINOP-ban rendelkezésre álló források hasznosításában a 2014 februárjában elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégia szolgál majd sorvezetőül.

Seszták Miklós kitért arra is: minden további fejlődési irány kiindulópontja, ezért a kormány kiemelt célként kezeli, hogy 2018-ig minden háztartás számára váljon elérhetővé a másodpercenkénti 30 megabites sávszélességű internet. Annak érdekében, hogy ehhez növekvő felhasználói igény is párosuljon, szükség van a digitális írástudás további fejlesztésére. A miniszter sikeres példaként említette a Digitális Közösség programot, amely Miskolcon és vonzáskörzetében több mint tizenhétezer pályázónak segített abban, hogy megtegyék az első lépést a digitális tudás megszerzéséhez.

A fejlesztési miniszter arról is tájékoztatott, hogy Magyarország elindult, és rendkívül jó eséllyel van versenyben a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union – ITU) soron következő, éves telekommunikációs világtalálkozója, az ITU Telecom World 2015 megrendezési jogáért. Az esemény az infokommunikációs szakterület egyik legnagyobb érdeklődéssel övezett, világméretű rendezvénye.

A kormány a szakma jelen lévő szereplőivel közösen olyan országot épít, amely végre szinkronba kerülhet a világ technológiai trendjeivel – zárta előadását Seszták Miklós.”

Forrás:
Minőségi tartalmakat kell biztosítani az oktatásban; Weninger Andrea; Kultúra.hu; 2014. november 6.
Infotér – „Fejben nagyok vagyunk”; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. november 6.
Infotér Konferencia 2014 – Dr. Seszták Miklós miniszter nyitóelőadása ; Infotér; 2014. november 8. (videó )

Kara Ákos: A szélessáv eljuttatása minden háztartásba a legfontosabb informatikai célkitűzés

„ A legfontosabb kormányzati szándék és vállalás az informatika területén ebben a kormányzati ciklusban a szélessávú fejlesztés, a kapcsolódó pályázatot jövő nyáron tervezi kiírni a szakminisztérium – jelentette ki Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár Balatonfüreden.

Az Infotér konferencián 2014. november 6-án tartott záróelőadásában az államtitkár elmondta: a szélessáv ma már alapvető közmű, amely egyúttal a munkaalapú társadalom alapeleme is, hiszen a munkahelyek egyre nagyobb hányadában elvárás az informatikai jártasság. Kara Ákos arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentős szemléletváltás indult el ezen a téren, az infokommunikáció világa közelebb került az emberekhez: egyre többen látják és érzik az előnyeit, és emiatt egyre többen használják.

Célunk, hogy a jövőben azok is naponta vegyék igénybe az internetet, akiknél ez jelenleg még elképzelhetetlennek tűnik – közölte az államtitkár. Kara Ákos együttműködésre, közös gondolkodásra kérte fel a szakma állami, önkormányzati és piaci képviselőit annak érdekében, hogy hatékony eszközökkel lehessen segíteni azokat, akik jelenleg nem rendelkeznek digitális készségekkel. Együttes erővel kell növelni az informatikai eszközök, az internet társadalmi elfogadottságát, befogadását a hátrányos helyzetű emberek körében.

Fontos közös feladat az is, hogy az infrastrukturális háttér megteremtésével párhuzamosan kialakuljon a szélessávú elérés iránti kereslet, és csökkenjenek a szociális egyenlőtlenségből fakadó hátrányok az internethasználók körében.

A szaktárca ennek érdekében 2015 tavaszára elkészíti az országos szélessáv térképet, pontosan beazonosítja a szélessávval le nem fedett területeket. Ezt követően – egy részletes megvalósíthatósági tanulmányra alapozva – írja majd ki a fejlesztési pályázatot 2015 nyarán.

A fejlesztések révén újabb 1-1,6 millió háztartás számára válhat elérhetővé a szélessávú internet. A kormány emellett mintegy 600 ezer főt elérő, digitális készségekkel nem rendelkező felnőtteket célzó motivációs, szemléletformáló programot is indít. További célzott programok és támogatások révén 8000 kis- és középvállalkozás léphet be az infokommunikációs eszközök használói közé. A Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként továbbfejlesztik a több mint 1600 eMagyarország Pontot, míg az egyetemekkel és a vállalkozásokkal közösen megoldást dolgoznak ki a munkaerőpiacról hiányzó 10 ezer informatikus pótlására.”

Forrás:
A szélessáv eljuttatása minden háztartásba a legfontosabb informatikai célkitűzés; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. november 7.

Laufer Tamás: Izgalmas időket élünk

„Izgalmas időket élünk Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke szerint: az elmúlt hetek megmutatták, hogy az internet mindenki számára fontos. „Az internet a jövő, de valójában a jelen” – mondta. Laufer Tamás szerint Európa és Magyarország csak versennyel tud nyerni, olyan vállalatokkal szemben is, mint az Amazon, a Google, a Facebook vagy az Alibaba. Túlélőcsomagokra van szükség, és legalább hazai pályán egyenlő feltételek mellett kellene elindulni. A legsikeresebb IT-bevezetések közé tartozik az e-útdíj projekt, amely 10 milliárd forintot hoz havonta.

Az online pénztárgépes rendszerben az elvárás 70 milliárd volt éves szinten, de már az első évben meghaladta a 100 milliárdos bevételt. A nemzeti mobilfizető rendszer és a robotzsaru rendszer is példának számít. Laufer Tamás számos példát mondott az internet és az infotechnológia térnyerésére: körülbelül 40 százalékkal nő az internet mérete évente. 2016 márciusában el fogjuk érni az 1 zetabyte mérete. A zeta: 10 a 21-ediken. 2013 és 2018 között ötszörösére nőhet majd az adatforgalom. A világegyetemben 10 a 30-adikon mennyiségű atom van. 2018-ban annyi machine to machine kapcsolat lesz, mint amennyien a Földön vagyunk. Az informatika és az internet alkalmazása az egyetlen sikeres út lesz a gazdaság és számos társadalmi terület számára. Az oktatásban kihagyhatatlan lesz. Az amerikai diákon 30 százaléka legalább egy tantárgyat távoktatással végez. Távnövér, távorvos, ügyfélszolgálatosok, adminisztratív munkakörök, kereskedők, mind ott vannak az online világban. Harmincezer éve és 1900 körül is 45 év volt az elérhető emberi életkor. Száz év alatt megduplázódott ez a szám. „Többet akarunk élni, jobban akarunk élni, ezért teszünk mindannyian a magunk eszközeivel.” Laufer szerint a modern traktor akár magától is mehetne, de még ül benne egy ember. A drónok, szenzorok, robotok számos területen részt vesznek a termelésben. Laufer Tamás úgy látja: „Nem lehet szigetszerű gazdaságban gondolkodni, a nulladik naptól versenyben vagyunk.” Az EU hatalmas munkanélküliséggel küzd, bizonyos régiókban ötven százalék körüli a munkanélküliség. Eközben az informatika területén tízezrek, százezrek hiányoznak munkaerőként. Laufer elismerte: nehéz jó embereket képezni, majd azokat itthon tartani. De azért jó a környezet: alacsony a társasági adó és az szja. Zárszavában leszögezte: az informatika élhető világot ad.”

Forrás:
Laufer Tamás: Izgalmas időket élünk ; Infotér; 2014. november 7.

Tízezer betöltetlen állás az informatikában?

„Nagy a munkanélküliség az Európai Unióban, Magyarország is nagy kihívásokkal küzd. Becslések szerint az EU-ban 900 ezer, Magyarországon mintegy 10 ezer betöltetlen állás lehet az informatikában. De honnan vannak a becslések? És mit lehet tenni a helyzet javítása érdekében? Erről vitatkozott a balatonfüredi Infotér Konferencián Dr. Odrobina László, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium; Laufer Tamás, elnök, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; Both Vilmos, IKT üzletág vezető, Századvég; Bőthe Csaba, ügyvezető igazgató, IT Services Hungary Kft; Vinnai János, társelnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Informatikai Kollégium és Dr. Nádai László, államtitkári főtanácsadó, Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Laufer Tamás szerint az IVSZ összehívta a legnagyobb fejvadász cégeket, a velük való egyeztetések alapján rajzolódott ki, hogy mintegy 10 ezer programozó hiányzik a piacról. Milyen hátránya származik a nemzetgazdaságnak ebből a hiányból, és milyen előnye származna? Laufer szerint a multinacionális cégek sok száz vagy ezer embert felvennének, ha tudnának. Tízezer szakember 150-200 milliárd forintot tudna termelni. És ezek csak az akut igények: a tízezer csak egy belépő szint. A beszélgetésen elhangzott: a tízezer informatikus akár a 150-200 milliárd kétszeresét, háromszorosát is megtermelnék. Van egy shortage gap, de van egy skills gap is: akik jelen vannak, esetleg pont mást tudnak, mint amire szükség van. Szükség van gyors tréningekre, amikben át lehetne képzelni a szakembereket. Van egy probléma: lehetne több embert képezni, de fontos látni, hogy milyen szaktudásra van szükség, és ezt az egyetemek és az iparági szereplők együtt tudják átlátni. Szükség van a valódi nyelvtudásra is, nem csak angolra, hanem németre vagy esetleg távol-keletire is. Vissza kell csábítani a külföldre ment kollégákat, de jó lenne külföldieket is Budapestre vonzani. Az Iparkamara képviselője részéről elhangzott: egy iparági szereplő több mint ötven fővel szeretett volna bővülni rövid idő alatt, de nem tudott, ezért más helyet keres – és magával vinné az eddigi dolgozóit is. „Ez elgondolkodtató.” Mindez a világgazdasági szinten is egy probléma, de Magyarországnak ebben a helyzetben kell előre lépnie, viszont eddig általában csak a problémákról tudunk csak beszélni.

Főtanácsos: fontos téma a skills gap. Ő informatikusként végzett a BME-n, vezetett dékánként informatikai kart. Amerikai példa alapján megújította volna az oktatást, de vitába keveredett az idősebb kollégákkal. „Az a helyzet, hogy nem azt tanítjuk informatika címén 2014-ben, amit az informatika jelent ma a világban. Senkin nem segítene, ha a mai oktatási rendszerből kikerülne 10 ezer informatikus – csak a diplomás munkanélküliséget növelnék”. Az egyetemi oktatóknak végre kell hajtaniuk egy szemléletbeli átalakulást. A beszélgetésen arról is szó esett: az informatika egy iparág, amely nagyon gyorsan változik, minden évben van egy változás. A kamara markánsan azt mondja, hogy az informatika bizonyos területein nagy hiány van, és ezt pillanatnyilag az okj-típusú képzések nem pótolják. Szükség lenne akár négy féléves képzésekre is.

Kikből állhatna ez a tízezer új informatikus? Egy több ezer fős cégnél belépő szintű emberektől a nemzetközi szintű rendszerépítőkig mindenkire szükség van. Középiskola után akár egy kétéves képzéssel munkát találhat magának egy informatikai szakember. És alapvetően a családi miliőt is olyanná kell tenni, hogy a digitális világ már jelen legyen. A szülőknek is van felelőssége. Az iskolákat is fel kell már szerelni a megfelelő eszközökkel. Újra fogjuk termelni a szakemberhiányt, amíg az előző lépcsőfokokat kihagyjuk. A 21. századi igényeknek kell megfelelni, miközben az oktatási rendszerünk nagyjából a száz évvel ezelőtti tematikát ismétli. Gyerekkortól be kell vezetni a játékos informatikát, a logikus gondolkodást.

A kormányzat a szakképzést úgy állította fel, hogy állandóan párbeszédben álljanak a munkaerőpiaccal. A helyzet az, hogy olyan helyzet alakult ki, amikor a tanárok nincsenek tisztában a változásokkal. Pedig olyan tudást kellene átadniuk, amivel a diák, hallgató később el tud helyezkedni. Az informatika alapvetően egy „szexi” dolog, és Magyarországon be lehet futni egy nemzetközi karriert. Szisztematikusan kell végigmenni a reformokkal a teljes oktatáson, hogy a megfelelő módon pótoljuk és töltsük fel a hiányzó tízezernyi munkahelyet.”

Forrás:
Tízezer betöltetlen állás az informatikában?; Infotér; 2014. november 8.

Vitézy Dávid: Infokommunikációs forradalom a közlekedésszervezésben

„Bekapcsolta a Google az új szolgáltatását: mostantól a FUTÁR valós idejű információi is megjelennek a Google térképén – jelentette be csütörtökön Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az Infotér Konferencián, Balatonfüreden. Ugyanis egy széles körű megállapodás eredményeként a BKK FUTÁR adatait és a Google rendszereit összekötöttük. Ennek köszönhetően az eddigi – kizárólag menetrend szerinti adatok alapján történő – utazástervezés helyett a rendszer a valós forgalmi helyzet, a BKK műholdas nyomkövetési rendszere, a FUTÁR alapján azt mutatja, hogy ténylegesen mikor ér az adott megállóba egy-egy jármű, és hogy valóban melyik a leggyorsabb útvonal A-ból B-be. Ezenkívül a BKK INFO szöveges információi is láthatók majd.

Budapest a világtérképen
Nemcsak a saját applikációnkat fejlesztettük, nemcsak egy saját rendszert alakítottunk ki mind a weben, mind pedig a mobilapplikációkon, hanem a Google rendszerében is hozzáférhetővé tettük adatainkat. Elkötelezettek vagyunk a nyílt adathozzáférés irányába. Három évvel ezelőtt a BKK volt az első – a tömegközlekedésben mindmáig az utolsó is, sajnos –, amely nyilvánossá tette teljes menetrendi adatbázisát mindennap frissítve, teljes körű hozzáféréssel. Ennek köszönhetően számos menetrendi utazástervező applikáció létezik, melyek ma még nem a valós időben működnek, azaz nem a járművek műholdas mozgását, hanem csak a menetrendi információkat mutatják. Eddig minden applikációfejlesztő ingyen hozzájuthatott a menetrendi információkhoz. Ezt most kiterjesztjük, és a tömegközlekedési járművek valós idejű mozgását is nyilvánosan hozzáférhetővé tesszük egy adatfolyamon keresztül. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a Google használhatja adatainkat ingyen, hanem azok alapján bármilyen fejlesztő készíthet különböző kreatív applikációkat – hangsúlyozta Vitézy Dávid.

Waze
A vezérigazgató hozzátette: Budapest a harmadik nagyváros Európában – Barcelona és Riga után – amelyik megállapodott a jelenleg legnépszerűbb közúti utazástervezővel, a Waze-zel is. Az egyezség megszületett, már a technológiai fejlesztés tart, vagyis a felhasználók által bevitt adatokon túl a BKK-tól hivatalos úton is a BKK INFO összes közúti közlekedési információja ebben a rendszerben jelenik meg néhány héten belül.

Vitézy Dávid részletesen beszámolt előadásában az elmúlt évek fejlesztéseiről. Mint elmondta: „amikor a tömegközlekedésről beszélünk, azt kell látnunk, hogy az informatika mára az ágazatban nem csak irodai rendszereket támogató háttérrendszer, nem kiegészítő része a mindennapi működésünknek. “Az elmúlt évek munkájának eredményeként eljutottunk oda, hogy minden egyes tömegközlekedési járművünk valamilyen informatikai rendszer része” – mondta a BKK vezérigazgatója. Vitézy Dávid példaként említette, hogy az elmúlt időszakban érkezett több száz busz már rendelkezik olyan utastájékoztató és a műholdas nyomkövető rendszerrel, amely a FUTÁR-ba kapcsolódik. Beszélt továbbá az M2-es és az M4-es metróról, amelyek vonalán egy korszerű biztosítóberendezés irányítja a vonatok közlekedését és az utastájékoztató rendszereket. „Minden ágazatunkban az informatika átszövi a működésünk minden eszközét. Nincs olyan projektünk, nincs olyan ágazatunk, nincs olyan fejlesztésünk, amelynek a végén nem jelenik meg valamilyen informatikai kapcsolódás” – tette hozzá.
…
MOL Bubi
A vezérigazgató elmondta: elindítottuk 2014 őszén a MOL Bubi közbringarendszert, amely nagyobb részben volt informatikai, mint kerékpár-beszerzési projekt. A késedelme is nagyobbrészt informatikai okokra vezethetjük vissza. Már a késedelmen és az ebből eredő nehézségeken túl vagyunk: a MOL Bubi sikerrel elindult, a szeptember 8-ai átadása óta semmilyen üzemzavar nem történt, naponta több mint 4000 használattal lassan elérjük a 200 ezer bérlést. Mint mondta, döntöttünk arról, hogy a rendszert további több mint húsz állomással bővítjük 2015 tavaszán; ígéretünkhöz híven ezt a vállalkozótól beszedett késedelmi kötbérekből valósítjuk meg.

A konferencia tematikájára utalva Vitézy Dávid kifejtette: a MOL Bubi a mi szempontunkból nézve nagyobb részben egy informatikai rendszer. A problémák, a nehézségek, a fejlesztési kihívások, egyáltalán a feladatok 95 százaléka nem a kerékpárok jól ismert mechanikus részeiből és működéséből fakad, hanem informatikai rendszeréből, ahogy azt illesztenünk kell a különböző számlázási vagy éppen tájékoztatási rendszereinkhez.

Mint a vezérigazgató emlékeztetett arra: a BKK FUTÁR applikációjában és a FUTÁR-os utazásszervező rendszerben már a MOL Bubival is terveztünk. Ez azt jelenti, hogyha két pont között nem a tömegközlekedés a leggyorsabb alternatíva, hanem egy zöld bicikli igénybevétele, akkor most már ezt ajánlja az integrált rendszer, amelyben mindegyik bicikliállomás telítettsége is látszik.

Nem sok ilyen van Európában – mondta Vitézy Dávid. „Az, hogy a fővárosnak a BKK az integrált közlekedésszervezője, és az összes közlekedési ágazattal foglalkozunk, lehetővé teszi azt is, hogy a különböző közlekedési módok között integrált szolgáltatásokat nyújtsunk. Így például az utazásszervezésben a MOL Bubi a tömegközlekedési tervezőrendszerünk részévé vált, vagy például ügyfélközpontjainkban már ma is a teljes regisztráció és MOL Bubi kártyakiváltási folyamata megtörténik. A MOL Bubi informatikai rendszere mára jól vizsgázott, és megbízhatóan működik.”

FUTÁR
„Mára a FUTÁR (Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszer) elkészült és magas megbizhatósággal működik, egy új informatikai alaprendszert adott a budapesti tömegközlekedésnek, és amellett, hogy tájékoztat, a forgalomirányítást is új alapokra helyezte. A diszpécserek valós időben, folyamatosan frissítve látják az az összes felszíni tömegközlekedési jármű műholdas helyzetét. Sőt nemcsak látják, hanem ha bármilyen eltérés van a menetrendtől, akkor a diszpécser azonnal riasztást kap, és be tud avatkozni. A szóbeli kommunikációt pedig Magyarország első nem hatósági felhasználású digitális rádiókommunikációs TETRA-rendszere biztosítja Budapesten és régiójában. Ez kizárólag a járművezetők és a diszpécserek kapcsolattartását szolgálja” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

„Budapesten 263 csomópontban, fontosabb felszíni megállókban találhatók meg a monitorok és a kijelzők, az alujárókban pedig a színes monitorok és a LED kijelzők. Ezek valós idejű tájékoztatást adnak a következő járatok érkezéséről a műholdas nyomkövető rendszerünk segítségével, és ami nagyon fontos, hogy bármilyen zavar vagy kiesés történik, azonnal tudunk tájékoztatást adni részben futószöveggel, részben pedig hangosbemondó segítségével. A FUTÁR diszpécserközpontjából kollégáink az összes, azaz nagyjából 2300 jármű utasterébe kiküldhetnek fölvett vagy helyben rögzített MP3-fájlokat, és meghatározott földrajzi zónában, időpontban adott gyakorisággal vagy konkrét pont elérésekor ezt rendszeresen lejátszatni. Ezt a 23 csomópontban is meg tudják tenni. Korábban ez egyszerűen elképzelhetetlen lett volna, hiszen eddig egyedileg kellett minden egyes mikrofonba külön kivezényelni a hangot, és helyben, a csomópontban lehetett csak vezérelni az adott hangosítóberendezéseket. Tehát az 1960-as, 1970-es évek technológiájából ugrottunk át a XXI. századba” – fejtette ki.

„Azt a fajta élő ügyfélkapcsolati megközelítést, amit a FUTÁR lehetővé tesz, kiterjesztettük az élő, személyes kapcsolatra is: megszűnt a nagyobb belvárosi csomópontokban a régről ismert rácsos kis pénztárablak, amelyik mögött a pénztáros szinte nem is látszott. Mára korszerű ügyfélközpontok jelentek meg, melyek IT-projektek is, még ha nem is tűnnek annak. Egy hatvan pénztár rendszer helyett Budapest fontosabb csomópontjaiban jelenünk meg a Deák téren, a Kelenföldi pályaudvaron, a Keleti pályaudvarnál, most épül Kőbánya-Kispesten, de jelen vagyunk a reptér két terminálján is. Ezeken a helyeken bankkártyával is lehet fizetni, és angolul beszélő kollégáink tájékoztatást és térképeket adnak, valamint kiszolgálják az ügyfeleket. Ezeket egészítik ki az új automaták.

BKK-automaták
„Az értékesítési stratégiánk másik nagyon fontos eleme a legkésőbb 2015 első hónapjáig megjelenő 300 új jegy- és bérletkiadó automata, melyek közül 215 darabot már használnak ügyfeleink. Jelenleg a teljes értékesítési forgalmunk harmadát ezek az automaták bonyolítják. Ez azért nagy szó, mert ezeket március végén, az M4-es metró átadásakor helyeztük ki az utcára, illetve az új metró állomásaira. Fél év alatt a teljes értékesítési forgalmunk, azaz egy közel évi 60 milliárdos tömegközlekedési árbevétel harmadát tudtuk áthelyezni XXI. századi értékesítési csatornákra. Ezek az automaták érintőképernyősek, elfogadnak bankkártyát és papírpénzt is az érmén kívül, és az összes fontosabb csomópontban jelen vannak.

A régi, kizárólag a pénztárakra és a teljesen működésképtelen, csak érmét elfogadó és jegyet kiadó automatákra épülő BKV-s rendszert lecseréltük. A pénztárak és a nem működő automaták helyett 300 megbízható, bérletet is kiadó, bankkártyát is elfogadó jegy- és bérletautomata, a fontosabb csomópontokban pedig a személyes ügyfélkiszolgálást lehetővé tévő korszerű ügyfélközpontok jelentek meg.

A bevételi adatainkban mindez tükröződik: 2010-ben a budapesti tömegközlekedés jegyárbevétele 49,5 milliárd forint volt, 2014-ben pedig meghaladjuk majd az 58 milliárd forintot úgy, hogy közben 10 százalékkal olcsóbb a bérlet. Azaz egy árcsökkentéssel, ám a szolgáltatási színvonal javításával és az értékesítési csatornák bővítésével 15 százalékos bevételnövekedést tudtunk elérni, ami igazolja a stratégia helyességét” – hangsúlyozta a BKK vezérigazgatója.

Valós idejű utazástervezés
Vitézy Dávid kijelentette: „a rendszer iránti elkötelezettséget az segíti, ha átláthatóvá tesszük a működést. Ugyanúgy, ahogy az emberek szeretik követni, hogy egy repülő az égben merre tart, és nézik egy program segítségével, mi ugyanezt létrehoztuk a budapesti tömegközlekedésben. Az összes felszíni járat valós mozgása műholdas nyomkövetéssel látható a http://futar.bkk.hu címen, illetve a BKK FUTÁR mobilapplikációnk segítségével. Azontúl, hogy ez látható és érdekes, lehetővé teszi a valós idejű utazástervezést is. Ma már nemcsak a menetrend alapján tudunk útvonalajánlatot adni az ügyfeleinknek, hanem azt az információt is azonnal meg tudjuk osztani, ha egy járaton éppen zavar, késés vagy terelés van. Szeptember közepe óta 233 ezer felhasználó vette igénybe, és összesen körülbelül félmillióan látogatták meg a weboldalt. De alapvetően nem a webalapú megoldásban hiszünk, hanem a mobilapplikációban.”

„A BKK FUTÁR applikáció a bevezetése után a legsikeresebb magyar ingyenes alkalmazás volt mindhárom, azaz az iOS, az Android és a Windows Phone platformon is. Egy hónap alatt 70 ezren töltötték le. Ezzel is lehet utazást tervezni valós időben, követhető vele az összes felszíni tömegközlekedési jármű, illetve azok az információk, amelyek egy megállóban található kijelzőn követhetők, az okostelefonokon is elérhetők” – fejtette ki.

„Egy másik mobilapplikációnk is van BKK INFO néven, ami a kötöttpályás zavarokról és egyéb buszterelésekről ad információt. Ez főleg azoknak jó, akik nem tervezik meg mindennap az utazásukat, mert általában azonos útvonalon járnak, de szeretnének tudni arról, ha valahol valami váratlan esemény történik. Ebben az applikációban föl lehet iratkozni egy-egy járatra, és ha bármilyen zavar történik, a fődiszpécser automatikusan rögzíti a rendszerben, átkerül a BKK INFO-ba, így azonnal olvasható a weboldalunkon és kiküldünk egy push üzenetet a feliratkozott ügyfeleknek. Az elmúlt másfél évben 4,8 millió ilyen üzenetet küldtünk ki, és összesen 26 ezer az olyan ügyfelünk száma, aki feliratkozott valamelyik járatra, amelyről információkat kér és kap” – hangsúlyozta.

Már közúti információk is
Az előzőhöz kapcsolódóan Vitézy Dávid elmondta: „informatikai alapra helyeztük a régi Fővinform működését az azt fölváltó új BKK INFO új közúti modullal. Lényegében most már nem az a fő tevékenység, hogy a rádióban bemondják a kollégák a közlekedési dugókat, hanem egy informatikai rendszerben rögzítenek minden információt, ami a közúti hálózatról érkezik; legyen szó akár egy tervezett csatornaépítésről vagy egy pillanatnyi forgalmi zavarról. Ezek egyrészt elérhetők a http://kozut.bkk.hu oldalon, de a Google Mapsnek is átadjuk ezeket az adatokat, tehát a Google térképén is követhetők, illetve most fejlesztjük hozzá a mobilapplikációt. Ezekhez az adatokhoz bármelyik médiatermék bármikor hozzáférhet, és a legfontosabb híreket be tudja mondani, illetve bárki ezen a térképes felületen rákereshet az általa választott útvonalra, hogy megnézze, milyen közúti zavarok vannak.

Elektronikus jegyrendszer
A legfontosabb informatikai fejlesztésünk a jövőre nézve a FUTÁR kiegészítője, az elektronikus jegyrendszer lesz. Ez összhangban van a most folyó fejlesztésekkel, hiszen a jegyautomatákat is úgy tervezték, hogy egy pillanat alatt átalakíthatók legyenek chipkártya-érvényesítésre. Ezt a projektet a Fővárosi Önkormányzaton kívül az EBRD finanszírozza legnagyobbrészt. Egy több mint egyéves beszerzési eljárás eredményeként Tarlós István főpolgármester részvételével megkötöttük a vállalkozási szerződést, tehát tovább jutottunk, mint bárki az elmúlt 25 évben – amióta Budapest megpróbálta megvalósítani az elektronikus jegyrendszert. A projekt mára a kivitelezési szakaszába jutott. A Scheidt & Bachmann nevű német vállalkozás nyerte el a megvalósítás jogát, de természetesen számos magyar vállalkozás részt vesz majd a projektben. A teljes elektronikus jegyrendszert 2017-re kell megvalósítani – számolt be a jövőbeni tervekről Vitézy Dávid.

„Ez nemcsak informatikai beruházás, hanem egy jelentős kivitelezési, építési munka is. A célunk, hogy évente ötmilliárd forint bevételnövekedést érjünk el a rendszer segítségével. Ennek része, hogy minden metróállomáson beléptetőkapus rendszert vezetünk be, tehát a jegyeket nem személyesen ellenőrzik, hanem olyan elektronikus kapuk, amelyeken csak a megfelelő chipkártyás érvényesítés után lehet a metróba jutni. A főbb hévállomások is kapnak ilyent. A kapukon kívül minden tömegközlekedési járművön le kell cserélnünk a leolvasókat, hiszen új, a chipkártyaolvasásra alkalmas rendszert kell telepítenünk.

A világon az első ötben lesz Budapest a nagyvárosok közül, amelyik egy teljesen szerveralapú jegyrendszert valósít meg. Ez azt jelenti, hogy nem maga a kártya, hanem a szerverünk lesz minden adat forrása. A rendszer a folyamatos adatkommunikációra épül majd. Ezzel válik lehetővé egy nagyon rugalmas rendszer létrehozása, amely képes lesz arra is, hogy érintésmentes bankkártyákat elfogadjon. Tehát amikor a rendszer teljes körűen kiépül, egy érintésmentes bankkártyával kinyílik majd a metrókapu, de a buszon lehet majd vele fizetni.

Ha valaki nem közvetlenül bankkártyával utazik, hanem kiváltja a BKK-s kártyát, akkor erre egyenleget feltölteni már mobilapplikáción, telefonos ügyfélszolgálaton vagy interneten keresztül is tud. Bérletes ügyfeleink számára ez annyiban jelent majd könnyebbséget, hogy csak egyszer kell egy kártyát kiváltani, utána annyiszor töltenek rá újabb összeget (bérletet), ahányszor szeretnének. Mindezt úgy, hogy nem kell sorban állniuk, nem kell sehova sem menniük, illetve ha elhagyják a kártyájukat, nem a bérletüket vesztik el, mint ma, hanem ha letiltják azt, visszakaphatják az egyenleget egy másik kártyán. Ha pedig kiutaznak a városból, egy egyedi új terméket sokkal egyszerűbb lesz hozzácsatolni. A Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósulásával abban bízunk, hogy a diák-, a nyugdíjas- és egyéb kedvezmények ellenőrzése is jóval egyszerűbb lesz, és ezt a kettőt tudjuk majd integrálni.

Ami jegyeket illeti, az sokkal izgalmasabb. Egy időalapú jegyrendszert vezetünk be, ami azt jelenti, hogy az átszállást nem fogjuk újabb jegy megváltásával “büntetni”. A jegyrendszernek ez a jellegzetessége megszűnik. Tehát ha valaki félórás jegyet érvényesít, akkor fél órán belül annyiszor száll át, ahányszor szeretne. Ami nagyon fontos: már nem kell azon gondolkodni a bonyolult tarifarendszerben, hogy melyik felel meg a legjobban. Ha annyit utazott, hogy három utazást kell kiszámláznunk, akkor azt tesszük; ha annyit, hogy jobban megérte volna egy napijegy aznap, akkor pedig annak az összegét. Tehát mindig az ügyfél jár a legjobban. Ezen az elven működik majd a bankkártyás fizetőrendszer is: a nap végén annyit számlázunk, amennyit az ügyfél utazott. Ha pedig valaki kivált egy BKK-s kártyát, akkor egy egyenleget kell majd feltölteni, és ebből tud majd utazni” – fejtette ki a vezérigazgató.

Mint Vitézy Dávid elmondta: a rendszer legnehezebb része az informatikai fejlesztés, ezenkívül a metrókapuk kiépítése komoly biztonsági és kivitelezési munka. 2300 járművünkön kell összesen 10 ezer jegykezelőt telepíteni, valamint 800 beléptetőkaput telepítünk az 55 állomáson. Hatszáz hordozható kézi készüléket kapnak a felszíni járatokon dolgozó jegyellenőreink, mert kapukkal nem lehet ezeken a vonalakon a megállókat lezárni. Hatvanötmillió kártyát fogunk kibocsátani, hiszen a jegyek is kártyaalapúak lesznek. Valamint egy teljesen új backoffice – mobiltelefonos és internetes – informatikai rendszert alakítunk ki 2017-ig.

Teherforgalmi ellenőrzés
A BKK vezérigazgatója kiemelte, sikerült informatikai alapra helyeznünk a teherautók behajtást Budapestre. Korábban is kellett, és most is kell fizetniük a fővárosba érkező teherautóknak. Bizonyos utakról kitiltjuk őket, más utakon pedig sávos díjrendszert alkalmazunk, mely arra ösztönzi a teherautó-vezetőket, hogy aki teheti, kerülje el a várost az M0-son, aki pedig bejön, lehetőleg csak a főutakat használja, és minél kisebb teherautóval menjen egyre beljebb a városba, hogy ne zavarja a lakókat, ezzel is minimalizálja a környezeti és zajterhelést. Ez a rendszer a BKK létrejötte előtt úgy működött, hogy személyesen kellett fizetni, és személyesen az ellenőrök intették le az utak szélén a teherautókat, majd csak ezután kérdezték meg telefonon, hogy a jármű rendelkezik-e engedéllyel. Ez most megszűnt: a regisztráció interneten keresztül történik a Teherforgalmi Online Behajtási Információs rendszeren (TOBI) keresztül, és az e-útdíjnál alkalmazott megoldással rendszámfelismerős gépjárművek ellenőrzik az utak mentén a teherautókat, majd automatikusan indítják el a szabálysértési eljárást, ha valaki engedély nélkül hajt be kamionnal a városba.

Összegzés
Vitézy Dávid vezérigazgató az előadása végén kiemelte: míg korábban egy alaprendszer nélkül kellett építkeznünk, most már a FUTÁR és majd az elektronikus jegyrendszer olyan informatikai alapot ad, hogy nagyon egyszerűen, fix sztenderdek szerint tudjuk megrendelni az új járműveket, hiszen a kijelzőknek, a jegykezelőknek, minden egyes perifériának egy világosan meghatározott és már működő rendszerrel kell kommunikálnia. Nemcsak egy utastájékoztató vagy értékesítési rendszert hoztunk létre tehát, hanem a budapesti közösségi közlekedés informatikai alapját, működésének informatikai környezetét tudtuk megteremteni az elmúlt években.”

Forrás:
Infokommunikációs forradalom a közlekedésszervezésében – Budapest a világ élvonalában; Budapesti Közlekedési Központ; 2014. november 8.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Google is fizetni fog Spanyolországban

„Jövő januártól jogdíjat kell fizetnie az internetes keresőprogramokat működtető szolgáltatóknak azon kiadóknak és szerzőknek, amelyeknek, akiknek a szövegeiből tartalmakat vesznek át.
A spanyol parlament elfogadta a szellemi tulajdon védelméről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében 600 ezer euróig terjedő pénzbírsággal sújtják azokat a szolgáltatókat, amelyek illegális letöltéseket tesznek lehetővé, egyben szigorítják a szellemi tulajdon védelmének ellenőrzését.

A törvénymódosítást, amelyet főként a kiadóvállalatok szorgalmaztak, csak Mariano Rajoy miniszterelnök konzervatív Néppártja szavazatainak köszönhetően sikerült a parlamentben keresztülvinni. A baloldali pártok szóvivői és a kulturális élet képviselői bírálták a Spanyolországban „Google-adónak” nevezett új szabályozást, amely szerintük korlátozza a sajtószabadságot, és csupán a nagy távközlési vállalatoknak kedvez.

A Google csalódottságának adott hangot a törvénymódosítás elfogadása miatt. A cég szóvivője szerint az olyan szolgáltatások, mint amilyen a Google News, hozzájárulnak ahhoz, hogy a kiadók az interneten keresztül is bővítsék olvasótáborukat. A Google tanulmányozza, hogy milyen válaszlépéseket tehet az új szabályozással összefüggésben.

Még a parlamenti szavazás előtt élesen bírálta a kormány szándékát Jeff Javis amerikai újságíró, író, újmédia-szakértő. „Ha Spanyolország adót vet ki az internetre, ki akar majd itt befektetni?” – tette fel a kérdést szerdán egy madridi rendezvényen.

Az új spanyol szabályozás „szükségtelen” és „veszélyes”, és „nagyon súlyos következményekkel fog járni az internet szabadságára és nyitottságára” – jósolta Javis. Spanyolország „internetidegen területté” fog válni. „A módosított törvény fokozatosan megöli a médiacégeket, mert senki sem lesz hajlandó jogdíjat fizetni átvett tartalmakért” – figyelmeztetett. ”

Forrás:
A Google is fizetni fog Spanyolországban; Híradó.hu; 2014. november 1.

A bankok vetélytársaivá válnak az IT-óriások

„A pénzintézetek nem igazán voltak felkészülve arra, hogy mi történik, ha az Apple, a Facebook vagy a Google belép a piacra. A bankok közül sok nem a digitális csatornák kiépítésével foglalkozik, hanem a hagyományos értékekre, például a bankfiókokban lévő személyes kapcsolattartásra, törekszik. A Fraunhofer Társaság által megkérdezettek 70 százaléka mondta azt, hogy különböző módon akar kapcsolatba lépni a pénzintézetével és a használt kommunikációs csatornától (bankfiók, online, mobil) függetlenül jó szolgáltatást szeretne kapni.

Claus-Peter Praeg szakértő úgy nyilatkozott, hogy a bankok többsége rosszul készült fel a digitális fenyegetésekre. Egyrészt hiányzott náluk a megfelelő stratégia, mert az illetékesek nem ismerik ki magukat ebben a témában vagy azt hiszik, hogy elég egy online bankolási oldal és egy mobil alkalmazás. Másrészt pedig a vezetők annyira az operatív üzlettel vannak elfoglalva, hogy egyszerűen más dolgokat tartanak fontosnak. Mindezek miatt csak idő kérdése volt, hogy mikor jelenik meg a területen a Facebook és az Apple. Utóbbi szeptember elején mutatta be a Pay nevű szolgáltatást, amit alig egy hónap után már több mint 500 pénzintézet támogatott.

Praeg szerint a bankoknak önálló egységeket kellene alapítaniuk, amiket ki kellene ragadni a hagyományos struktúrából és így innovatív szolgáltatásokat fejleszthetnének ki. Ezen az úton indult el az Erste Bank, amely két évvel ezelőtt megalapította az Erste Hubot, majd a saját BeeOne nevű startupot. A Hub saját alkalmazások és új pénzügyi termékek, illetve szolgáltatások létrehozását teszi lehetővé, míg az s Lab nevű közösségi platformon a fejlesztési folyamatokba bevonják a felhasználókat és az ügyfeleket is.

Peter Bosek, az Erste Bank vezetője hangsúlyozta, hogy az a legnagyobb kockázat, hogy a Google, a Facebook és az Apple megjelennek ezen a piacon a saját eszközeikkel és az intelligens alkalmazásaikkal, illetve interfészeikkel, eközben pedig a bankok gyakorlatilag infrastruktúra-szolgáltatókká válnak. Számukra és az egész ágazat számára az a legfontosabb, hogy kapcsolatban maradjanak az ügyfeleikkel, mind a fiókokon, mind a digitális csatornákon keresztül. Az ügyfélnek pedig csupán az a lényeg, hogy a pénzintézetét minél egyszerűbben elérje.

Az Accenture tanácsadó cég szerint 2020-ig a hagyományos bankok hozamaik több mint 30 százalékát elveszíthetik és ezeket az új piaci szereplők szerezhetik meg. Francisco Gonzalez, a BBVA spanyol nagybank vezetője közölte, hogy a Google, a Facebook, az Amazon és más nagy informatikai cégek belátható időn belül komoly változásokat fognak hozni a pénzügyi szektorban. Azok a bankok, amelyek nem készülnek fel erre a helyzetre és az új vetélytársakra, gyakorlatilag megszűnhetnek. A pénzintézetek számára a legnagyobb konkurenciát a különleges alkalmazások jelentik, amelyek segítségével bárki otthonról könnyen és gyorsan intézheti a pénzügyeit.”

Forrás:
A bankok vetélytársaivá válnak az IT-óriások ; SG.hu; 2014. november 3.

Egyelőre mégsem válik részvénytársasággá a Cseh Posta

„Leállítja a százszázalékosan állami kézben lévő Cseh Posta részvénytársasággá alakítását jövő héten a cseh kormány. Ebben állapodott meg Andrej Babis pénzügyminiszter és Martin Elkén, a posta igazgatója – közölte a közszolgálati cseh hírtelevízió pénteken.

Bohuslav Sobotka miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a kormány most az intézmény, a postai szolgáltatások stabilizálására összpontosít majd. A postahivatalok hálózatát állítólag nem fogják csökkenteni. A miniszterelnök szerint a posta stabilizációját a postai törvény módosítása is elősegíti, így a jövőben több pénzhez jut az intézmény.

Részleteket a Cseh Posta jövőjével kapcsolatban nem hoztak nyilvánosságra.

Milan Chovanec belügyminiszter korábban azt közölte, hogy a postai hálózat fenntartása évente körülbelül 2,4 milliárd koronába kerül.

A Cseh Postának országszerte körülbelül 3300 fiókja van. A posta tavalyi forgalma nagyjából 20 milliárd koronát tett ki, az adózott nyereség 300 millió korona.

A postai szolgáltatások forgalmának értéke tavaly Csehországban körülbelül 13 milliárd koronára rúgott. A forgalom 60 százalékát a klasszikus levelek, képeslapok és a két kilogrammnál könnyebb csomagok tették ki. A korábbi tervek szerint a teljes szolgáltatást nyújtó postahivatalok számát a közeljövőben 2100-ra tervezték szűkíteni. A terv ellen az érintett települések több alkalommal is tiltakoztak.

A Cseh Posta versenytársai tavaly, a csehországi postai szolgáltatások teljes körű liberalizációjának első évében, a levélküldemények két százalékát és a csomagküldés négy százalékát hódították el az állami cégtől – közölte a Cseh Telekommunikációs Hivatal korábban.”

Forrás:
Egyelőre mégsem válik részvénytársasággá a Cseh Posta; HVG.hu/MTI; 2014. november 7.

Gumicsizma helyett internet

„ Sokszor nem is a termék előállítása a legnehezebb a mezőgazdaságban, hanem annak jó áron történő értékesítése. Az internetes kereskedelem azonban ebben is segíthet
Magyarországon a mezőgazdasági kistermelők zöme úgynevezett integrátorokon keresztül adja el áruját, legyen az növény vagy haszonállat. Ennek oka elsősorban a tőkehiány: az integrátor biztosítja a vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert és tápot. Cserébe előre rögzített, a szabadpiacinál jóval alacsonyabb áron vásárolja fel a terményt, a felnevelt haszonállatokat.

Szabad a piac
A szabadpiacon azonban nehezen talál egymásra eladó és vevő, és sokszor alakulnak ki hosszú értékesítési láncok. Ennek végén az ár már akár többszöröse is lehet annak, amit a termelő kapott, de a haszon máshol csapódik le.

Ezeket a láncokat kívánta lerövidíteni Németh István és Bóné Tímea, amikor két évvel ezelőtt meglapították a Magro online piacteret, amely kimondottan a mezőgazdasági termékekre specializálódott. „Igyekszünk a hazai mezőgazdaság teljes vertikumát lefedni, úgy az árufajtákat, mint a szereplőket illetően. A nyilvános ajánlatok erősítik a versenyt, és végső soron ez a piac minden szereplője számára előnyös”, mondja Németh István, az online piactér mögött álló cég ügyvezetője.

Működésük elején azokat a termelőket célozták elsősorban, akik már amúgy is használták a számítógépet és az internetet; ez sem olyan szűk réteg a gazdák között, mint sokan gondolnák. Újabban roadshow-kon keresik a friss tagokat, és szorosan együttműködnek a szakmai szervezetekkel (gazdakörökkel, terméktanácsokkal) is. A sok munka már kezdi meghozni gyümölcsét: jelenleg 6500 a regisztrált tagjaik száma, ami havonta 100–200-zal nő.

Indexre tették
A Magro sok tekintetben úgy működik, mint bármilyen online piactér. A kereskedni kívánóknak regisztrálniuk kell, többféle előfizetési modell és szint közül választhatnak, a szolgáltatási körök folyamatosan bővülnek), és a cégadatok ellenőrzése után megtehetik ajánlataikat.

Számtalan árufajtával lehet kereskedni a piactéren: gabonafélékkel, élő állatokkal a méhtől a struccig, zöldségekkel, gyümölcsökkel, takarmányokkal, termékekkel a gyapjútól a mézig. Ezeknek nem mindegyike sztenderdizálható, így egy-egy ajánlat elfogadása után szükség lehet arra, hogy a vevő az üzletkötés előtt személyesen is szemügyre vegye az árut. Ha szükséges, a szállítókkal online is meg lehet egyezni .

Bóné Tímea más funkciókra is felhívja a figyelmet. Nem csupán vételi ajánlatokat lehet tenni, de a rendszer párosíthatja a vételi és eladási ajánlatokat, majd ezekről emailben vagy sms-ben értesítheti a feleket, megkönnyítve az üzlet létrejöttét. Az ajánlatokat látva akár versenyeztethet is a szállító vagy a vevő, hogy a számára legkedvezőbb árat érje el. A legmagasabb szintű előfizetéshez jár fizetési garancia is, vagyis az eladó biztos lehet abban, hogy hozzájut áruja ellenértékéhez.

Olyan módon is használják az oldalt, amire az alapítók nem is számítottak. A havi 40-45 ezer látogató egy része nem kereskedési céllal nézi meg a Magro.hu-t, hanem csak az árakról tájékozódik, de más csatornán kíván venni vagy értékesíteni. Ez indította arra Németh Istvánt, hogy létrehozza a Magro Gabonaindexet (MGX-et), amely a piactérre feltöltött gabonaeladási és vételi ajánlatok, valamint a megvalósult tranzakciók alapján képződik, naponta egyszer. Az index alakulásából jól kirajzolódnak a havi és éves trendek is.

Levetkőzni a szégyellősséget
„Úgy érezzük, sikerült némi szemléletváltást hoznunk a magyar mezőgazdasági kereskedelembe”, összegzi a tapasztalatokat Bóné Tímea. Volt már rá példa, hogy egy nagyobb vételi igény kiszolgálására összefogott, és együtt tett ajánlatot több gazda, akik külön-külön nem tudták volna a kívánt mennyiséget leszállítani.

Ezzel együtt még bőven van tere az előrelépésnek. A szakértő szerint a gazdák többsége még mindig „szégyellős”: ha kínálnak is valamit eladásra, passzívan várnak, amíg a vevő megkeresi őket, nem tesznek további lépéseket, hogy a lehető legjobb áron adják el árujukat.”

Forrás:
Gumicsizma helyett internet; IT Board; 2014. október 31.

Szakirodalom

Elérhetőek a 2014. október 16-i eKormányzat Műhelykonferencia (W3C és SZTAKI) anyagai

„…

  1. Johann Hoechtl – Peter Parycek (Donau Universität Krems): From e-Government to Open Government – angol nyelvű előadás [PPT]
  2. Pethő András (újságíró): Közadatok használata az újságírásban [PPTX] (1 MB)
  3. Tóth István János (Korrupciókutató Központ Budapest – CRCB): Szöveges adatoktól a strukturált adatbázisig: a korrupciós kockázatok mérésére és a magyar közbeszerzési adatok nyilvánossá tételére irányuló erőfeszítések [PDF] (2,1 MB)
  4. Dr. Kovács A. Tamás (NHIT): Személyre szabott szolgáltatások az új eKormányzati szabályozásban
  5. Kolesár András (FÖMI): Térinformatikai adatbázistól a téradat-infrastruktúráig: európai körkép [PDF] (9,4 MB)
  6. Le Marietta (K-Monitor): Tisztább közéletért a kormányzattal és a kormányzat nélkül [PDF] (1 MB)
  7. Reszkető Petra (Budapest Institute): Átlátható költségvetés? [PDF] (4,2 MB)
  8. Madarász Csaba: Kormányzás a polgárainkkal – kitekintés a határainkon túlra [PPT]
  9. Micsik András (MTA SZTAKI): Share-PSI 2.0 projekt – Közös szabványok nyílt adatok és állami szektor információk közzététele számára [PDF] (1 MB)

A műhelykonferencián készült fotók itt megtekinthetők.”

Forrás:
eKormányzat Műhelykonferencia és Budapest Open Knowledge Meetup – 2014. október 16.; W3C Magyar Iroda/MTA SZTAKI

Törvények, rendeletek

A kormány határozata társadalmi stratégiákról

„A Kormány
1. elfogadja a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II.-t, Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiáját, a Köznevelés-fejlesztési stratégiát, továbbá a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiát (a továbbiakban együtt: stratégiák);
2. felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a stratégiák megvalósításában érintett további minisztereket, hogy a stratégiákban meghatározott célok elérését szolgáló eszközöket építsék be a szakpolitikai tevékenységeikbe és tegyék meg az e célok eléréséhez szükséges intézkedéseket.
Felelős: emberi erőforrások minisztere feladatkörükben érintett miniszterek
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1603/2014. (XI. 4.) Korm. határozata a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II., Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája, a Köznevelés-fejlesztési stratégia, továbbá a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia elfogadásáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 150. szám, 2014. november 4.; 14805. oldal (pdf)

A Kormány 1612/2014. (XI. 4.) Korm. határozata a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszere kiterjesztésére irányuló informatikai rendszerfejlesztési projekt (IIER2) forrásbiztosításáról

„A Kormány
1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az EKOP 1.2.24 – „Az MVH Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszerének kiterjesztése (IIER2) és felkészítése a 2014–20-as KAP ciklus követelményeinek kiszolgálására” projekt megvalósításához szükséges források biztosításához 1 464 000 ezer forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 13. EU Önerő Alap jogcímcsoport terhére, a Kvtv. 1. melléklet XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 5. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal cím javára az 1. melléklet szerint,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter, földművelésügyi miniszter, nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

2. az 1. pont szerint biztosított előirányzat felhasználásakor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt mentesíti az 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat 1. pontjában előírt beszerzési tilalom alól.
Felelős: földművelésügyi miniszter
Határidő: folyamatos”

Forrás:
A Kormány 1612/2014. (XI. 4.) Korm. határozata a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszere kiterjesztésére irányuló informatikai rendszerfejlesztési projekt (IIER2) forrásbiztosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 150. szám, 2014. november 4.; 14815. oldal (pdf)
EKOP-1.2.24 – Az MVH Integrált irányítási és Ellenőrzési Rendszerének kiterjesztése (IIER2) és felkészítése a 2014-20-as KAP ciklus követelményeinek kiszolgálására ; Széchenyi 2020