Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Deutsch Tamás: A visegrádi országok az Európai Unióhoz fordulhatnak az olcsóbb Internetért

„Az európai digitális felzárkózás felgyorsítása érdekében a kormány a visegrádi országokkal közösen kezdeményezheti az általános forgalmi adózásra vonatkozó uniós irányelv módosítását – mondta lapunknak Deutsch Tamás. A miniszterelnöki biztos kiemelte: a Digitális jólét program részeként a kabinet legkésőbb 2018-tól bevezet egy internet-alapcsomagot, aminek célja, hogy azok is igénybe vegyék az internetszolgáltatást, akik eddig nem tudták megfizetni azt. Tájékoztatása szerint módosulhat a büntető törvénykönyv annak érdekében, hogy önálló tényállásként jelenjen meg az internetes zaklatás.

A kormány az Európai Unióhoz fordul az internetszolgáltatás áfájának csökkentése érdekében – nyilatkozta lapunknak Deutsch Tamás, a Digitális jólét program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos. A politikus rámutatott: jelenleg az EU-s irányelv értelmében az internetezésre a legmagasabb mértékű áfa vonatkozik unió szerte. Ez azt jelenti, hogy ugyan az általános forgalmi adók mértékének meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik, de a szabály szerint az internetszolgáltatást minden esetben a legmagasabb mértékű áfa kell hogy terhelje.
Deutsch Tamás emlékeztetett, a kormány 2017. január 1-jétől 27-ről 18 százalékra mérsékli az internetadót. Ez kétféleképpen érhető el: az egyik megoldás, hogy Magyarország kivételt kér a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs bevezetése érdekében. A másik út pedig, hogy az európai digitális felzárkózás felgyorsítása céljából a kormány a visegrádi országcsoporttal közösen kezdeményezi az általános forgalmi adózásra vonatkozó uniós irányelv módosítását – hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki biztos.

Szavai szerint ezzel valamennyi uniós tagország számára megnyílna a lehetőség, hogy a saját áfarendszerében az internetezést a legmagasabb áfakulcs helyett kedvezményes áfakulcsba sorolja, ami összeurópai szinten az internetezés árának a csökkenésével, ezzel az internethasználat növekedésével járhat. Deutsch Tamás tájékoztatása szerint az áfa 18 százalékra csökkentése 14-15 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent az államnak, ugyanakkor hozzátette: az intézkedésnek már rövid távon forgalomnövelő hatása is lesz. Ez alapján egy-másfél éven belül az állam áfabevétele lényegét tekintve majdnem akkora vagy akár több is lehet, mint most – magyarázta.

A politikus a Digitális jólét program részleteit ismertetve azt hangsúlyozta: az elmúlt egy évtized folyamatait tekintve Európa a digitális átalakulásban lemaradt a világ másik két nagy gazdasági térségéhez, az észak-amerikai és az ázsiai régióhoz képest. A globális versenyben lemaradó Európán belül Magyarország a középmezőny végén foglal helyet. Hazánk helyzetét kétarcúság jellemzi: a hálózati fejlettséget illetően az európai élmezőnyben helyezkedünk el, ezenkívül a magyar gazdaságon belül a digitális gazdaság súlya kifejezetten figyelemre méltó. – Ugyanakkor a digitális írástudást tekintve a sereghajtók között vagyunk, ráadásul az állami szolgáltatások – az e-közigazgatás, egészségügyi szolgáltatások, oktatási rendszer digitalizálása – gyengesége is lerontja a digitális versenyképességi mutatóinkat – hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki biztos.

Emlékeztetett, Európában elsőként Magyarországon lesz minden háztartásban elérhető a „szupergyors” vezetékes internet, és bevezetnek egy internet-alapcsomagot. Utóbbival a kormány célja, hogy azok is igénybe vegyék az internetszolgáltatást, akik eddig azt nem tudták megfizetni. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta: fontos, hogy az alapcsomag technológiailag ne jelentsen visszalépést, vagyis ne egy kis sebességű hozzáférés legyen.

Az sem cél, hogy a már internetezők egy jóval szűkebb lehetőséget adó csomagot használjanak olcsóbban, mert ez csak az általuk elérhető szolgáltatások körét és minőségét szűkítené, illetve rontaná – mutatott rá Deutsch Tamás. A kormány tervei szerint ez az alapcsomag legkésőbb 2018-tól elérhetővé válik, de a miniszterelnöki biztos jó esélyt lát arra, hogy már 2017-től el tudják indítani.

Kitért arra is, hogy bár ma mintegy 2300 településen nincs ingyenes wifi, 2017–2018-ra a szolgáltatás mindenhol legalább egy közterületen és közintézményben elérhető lesz. Az eddigi számítások szerint ennek megvalósítása 4-500 millió forint költséggel jár majd. Ugyancsak a Digitális jólét program része, hogy minden oktatási intézményben – általános iskolában, középiskolában, szakképző és felsőoktatási intézményben – elérhetővé válik az épületen belül működő wifiszolgáltatás.

Deutsch Tamás ennek kapcsán megjegyezte: ma a magyar egyetemek, főiskolák európai összevetésben irigylésre méltó helyzetben vannak az internetellátottságot tekintve. Ugyanakkor ez csak a vezetékes internetszolgáltatásra vonatkozik, az épületeken belül a jó minőségű wifiellátás nincs biztosítva, így gyakori, hogy az előadókban, szemináriumi termekben, folyosókon nem lehet internetezni. A fejlesztés nagy beruházási és üzemeltetési költséggel jár, melynek felmérése az év közepére készül el.

A miniszterelnöki biztos a digitális oktatási stratégiáról szólva elmondta, Magyarország korábban arra helyezte a hangsúlyt, hogy a digitális fejlődés érdekében eszközökkel, hálózattal lássa el az intézményeket, valamint növelje az informatikaoktatás súlyát. Ezekre továbbra is szükség van, ugyanakkor a legfontosabbak a tanárok és a diákok, és Európában azok az országok bizonyultak sikeresnek, amelyek ezt belátták. – A digitális képzés során nem lehet kizárólag az informatikaórára építeni, hiszen ezekre az ismeretekre a biológia-, a magyar-, az idegen nyelvi, sőt a testnevelésórán is szükség van – jelentette ki Deutsch Tamás.

A politikus kulcsfontosságúnak nevezte a készülő gyermekvédelmi stratégiát, mivel a digitalizáció veszélyeket is rejt magában, amivel szemben fel kell vértezni a szülőket és a gyermekeket. Erre azért is szükség van, mert a 14 év alatti fiatalok 95 százaléka már belépett a digitális világba. Emlékeztetett: a magyar polgárok az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon során egyértelművé tették, hogy a büntető törvénykönyvben jelenjen meg önálló törvényi tényállásként az internetes zaklatás. – Bár a jogászszakmában ettől eltérő nézetek is vannak, álláspontunk szerint megalapozott a polgárok véleménye, ezért a kormány elé fogjuk terjeszteni a törvénymódosítást – mondta a kormánybiztos.

Kitért arra is, hogy 2016-ban elindul egy, a hét minden napján, napi 24 órában elérhető online ügyfélszolgálat, amely a már jelenleg is működő, 1818-as telefonos ügyfélszolgálat továbbfejlesztett változata lesz. Tájékoztatása szerint utóbbi egy magas szakmai színvonalú szolgáltatás, ennek ellenére a magyarok többsége, 58 százaléka nem is hallott még róla. Tavaly több mint egymillió ügyfél intézte ügyeit ezen a módon, ugyanakkor a megkeresések csupán 5-6 százaléka érkezett az interneten.

A startupok támogatásáról – amely ugyancsak a Digitális jólét program része – a miniszterelnöki biztos elmondta: ezzel a befektetői tevékenységeket kívánják ösztönözni, ezenkívül cél, hogy motiválják a csapatban való dolgozást, a kreativitás kiteljesítését. Úgy véli, Budapestnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy az előttünk álló évtized jelentős startupfővárosa legyen.”

Forrás:
A visegrádi országok az EU-hoz fordulhatnak az olcsóbb Internetért; Magyar Idők; 2016. március 5.

Zöld lámpát kapott az egészségügy átalakítása

„Ne keressenek hátsó szándékot, mert nincs – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, aki felszabadultnak tűnt a miniszterelnökkel folytatott tegnapi megbeszélését követően a Magyar Kórházszövetség XXVIII. Kongresszusának záró fórumán, Siófokon.

Zöld lámpát kapott az öt pont, az átalakítást célzó lépések központjában a betegbiztonság áll – jelentette be Ónodi, aki azt is hozzátette: a kellemetlen kérdések elől sem szaladnak el. Ennek jegyében – ha óvatosan is – igyekezett választ adni arra a kérdésre is, hogy mi lesz az egészségügyi háttérintézmények sorsa. Mint fogalmazott, a hatósági (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészégügyi Intézet, ÁNTSZ – Tisztifőorvosi Hivatal), a finanszírozási (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) és fenntartói (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) rendszert külön kell választani a minisztériumtól. Hozzátette azt is, a háttérintézmények struktúrájáról a kormány dönt, de tárgyalt a kérdésről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a megbeszélésen sikerült felmutatni az saját álláspontját, és „jól állunk” – mondta.

Ugyan nem kancellária lesz a kancellária, amelynek feladata elsősorban a területi egységenként 6–8 kórház betegellátási feladatainak összehangolása, de az egységek kialakítását és működését rendező törvények és rendeletek még az idén elkészülhetnek. A béremelést firtató kérdésre úgy reflektált, ha hozzányúlnak az idei költségvetéshez, illetve elkészül a jövő évi, már több lehetőség nyílhat. Hogy miért erőltetik az ágazati kollektív szerződés (ÁKSZ) megkötését, amikor annak – az Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása szerint – az egészségügyben nincs relevanciája, elsősorban azt hangsúlyozta, az ÁKSZ egyeztetésében részt vevő szervezetek nem tudják elképzelni az egyezség aláírását anélkül, hogy ne történne béremelés. Hangsúlyozta azt is, a kollektív szerződésre azért van szükség, hogy el tudjanak térni a most hatályos törvényektől az egészségügyi dolgozók javára, így tehát az ÁKSZ elfogadása mindenki érdeke. Mindezt Beneda Attila helyettes államtitkár annyival egészítette ki, jogtechnikailag még kérdés, hogyan lehet megkötni az ÁKSZ-t, de ennek kimunkálása is folyamatban van.

A bérekre jutó forrásokat, amelyek jelenleg külön soron érkeznek az intézményekhez, beemelik a súlypontba és a németpontba, így lehetővé teszik a bérgazdálkodást az ellátók számára, ez gyors beavatkozás a pénzügyi helyzet javítására – reagált a kódkarbantartást sürgető felvetésre az államtitkár. Hozzátette, dolgoznak az alulfinanszírozott HBCS-k díjának megemelésén a túlreprezentáltak kárára, a Nemzetgazdasági Minisztériummal pedig sikerült megegyezni abban, hogy a Többletkapacitás-befogadási Bizottsághoz érkező kérelmeket maradéktalanul befogadják az idén, erre az ágazati tartalékkeretből biztosítanak forrást.

Hovatovább a steril, egyszer használatos orvostechnikai eszközök forgalmazásába is igyekszik beszállni a büntetés-végrehajtás, amelynek 20 százalékos előnyt biztosítanak a közbeszerzéseknél, mint első helyen elfogadandó ajánlattevő – jegyezte meg egy hozzászóló a közönség soraiból, aki szerint persze össztársadalmi érdek, hogy a fogvatartottak hozzájáruljanak a rájuk fordított költségekhez, azonban mindez már a betegbiztonságot veszélyezteti. Az óvatosan fogalmazó Ónodi-Szűcs Zoltán válaszában inkább arra tért ki, hogy az ágazati közbeszerzési portál novembertől transzparenciát biztosít, és segíti az intézmények beszerzéseit.

Azt egyébként az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója, Németh László is elismerte, hogy el vannak maradva a közbeszerzésekkel, ám egyben azt is elmondta, már elkezdték a hátralékok „lekoptatását”.

A legkellemetlenebb kérdést – ráadásul kétszer – Szentes Tamás országos tisztifőorvos kapta, akinek arra kellett válaszolnia, mikor hozzák nyilvánosságra annak a tavalyi felmérésnek az eredményeit, amelyből kiderül, hogy milyen mértékben felelnek meg az ellátók a tárgyi és személyi minimumfeltételeknek? Mivel a kérdés alól kibújni végül nem sikerült, az országos tisztifőorvos azt mondta, a megindított közérdekű adatigénylés után a hivatal a jogszabályi határidőknek megfelelően ki fogja adni a dokumentumot.”

Forrás:
Szabad jelzés Ónodinak; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2016. március 4.

Közigazgatás, politika

A kormány várja a szakszervezeti és az önkormányzati oldal javaslatait a bürokráciacsökkentésre

„A kormány örömmel veszi a szakszervezeti és az önkormányzati oldal részéről a bürokráciát csökkentő konkrét javaslatokat – mondta Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum plenáris ülését követő sajtótájékoztatón.

Kifejtette: a kormányzat, a szakszervezeti és az önkormányzati oldal egyeztetésének legfontosabb témája a bürokráciacsökkentés volt. Tárgyaltak az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslatról, hiszen amikor az állam csökkenti a bürokráciát, fontos, hogy azt a munkaterhet, amely ennek következtében megjelenik, motivált és jól felkészült munkatársak lássák el – közölte. Ennek érdekében alkotta meg a Miniszterelnökség az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslatot, amelynek az egyeztetése zajlik, és e folyamat keretében volt lehetőség az alapelvekről tárgyalni a fórum ülésén – fűzte hozzá.

Kiemelte: a törvényjavaslat lehetőséget biztosít a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban foglalkoztatottaknak átlagosan 30 százalékos bérnövekedésre július 1-jei hatállyal, ez a mintegy 11 milliárd forint többletkiadás a költségvetésben rendelkezésre áll. Arról is tanácskoztak, hogy a szenioritás helyett teljesítményorientált elvárásrendszert alakítanak ki a közszolgálatban dolgozókkal szemben – közölte.

Latorcai Csaba beszámolt arról: megállapodtak, hogy mind a szakszervezeti, mind pedig az önkormányzati oldal további észrevételeket tehet, ezeket záros határidőn belül eljuttatja az előterjesztőknek, és a kormányzat nyitott a további egyeztetésre, ha szükséges.

Mint mondta, az egyes kormányzati háttérintézményekre vonatkozó kormányzati elképzelésekről is beszéltek. 91 háttérintézmény tekintetében kell a kormánynak döntést hoznia, és minden intézmény tekintetében három lehetőség közül választhat: változatlan formában tovább működteti az intézményt, illetve jogutóddal vagy jogutód nélkül megszünteti. Az egyik alapelv, hogy a hatósági feladatok a kormányhivatalokhoz kerüljenek, a másik, hogy az átalakításokat követően a korábbi bértömeg 80 százaléka állhat rendelkezésre a jogutód intézményeknél a jövőben – magyarázta. Hozzáfűzte: a kormány örömmel vesz a szakszervezeti és az önkormányzati oldal részéről további konkrét, a bürokráciát csökkentő javaslatot.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy tárgyaltak a Hauszmann-tervnek a budai Vár fejlesztésére vonatkozó elképzeléseiről. Ez egyrészt turisztikai, idegenforgalmi fejlesztést jelent, másrészt pedig arról döntöttek, hogy három minisztérium, a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium a Várba költözik – közölte.

Kiemelte: a kormány eltökélt abban a tekintetben, hogy további kulturális terek nyíljanak, bővüljön a kulturális kínálat a Várban, nem lehet arról szó, hogy kormányzati intézmény jelenlegi kulturális intézmény helyét foglalja el, így a már eddig is különböző hivatalok által használt infrastruktúrát foglalják el a minisztériumok. A szakszervezeteknek megnyugvást jelenthet, hogy az érintett tárcáknál dolgozók nem kerülnek rosszabb körülmények közé az áthelyezéssel – jegyezte meg.

Latorcai Csaba arra is kitért, hogy megállapították: a 2014-es kormányzati átalakításokat követően a minisztériumok humánerőforrás-helyzete stabilizálódott, most javaslatok készülnek arra, hogy miként lehet a bürokráciát a tárcák humánerőforrás-gazdálkodásában is csökkenteni.

Fehér József, a fórum munkavállalói oldalának ügyvivője elmondta: komolyan vették azt a felszólítást, hogy “ne balhézzunk, hanem tárgyaljunk”, és régóta vártak a mai egyeztetésre. Az utóbbi időben különböző létszámcsökkentési adatok váltak ismertté, és ezeket nem a sajtóból kell megismerniük, hanem a tárgyalóasztalnál – emelte ki. Úgy látja, most fontos tárgyalássorozatot indítottak el, folytatódnak az egyeztetések.

A most megismert állami tisztviselői törvényjavaslattal kapcsolatban több fenntartásuk is van, nincsenek meggyőződve arról, hogy valóban szükség van erre a törvényre, a béremeléshez nem feltétlenül kell új törvényt alkotni – jelentette ki. Közölte: a teljes kormánytisztviselői kört, vagyis nem csak a járási hivatalokban dolgozókat kellene érintenie a bérfejlesztésnek.

Azt is elmondta, hogy egyetértenek a bürokráciacsökkentéssel, fontos, hogy legyen egy átlátható szervezetrendszer, de azt kifogásolják, hogy innen akár 6-8 ezer ember munkát keressen, az elbocsátásuk “biztos, hogy nem szerencsés”.

Lipők Sándor, a fórum önkormányzati érdekvédelmi szövetségi oldalának képviselője arról beszélt, hogy az önkormányzati oldalnak nincs ellenvetése, megértik az átalakítás okait, szükségét és üdvözlik a béremelést, ugyanakkor kifogásolják, hogy a köztisztviselőknél ez nincs napirenden.”

Forrás:
A kormány várja a szakszervezeti és az önkormányzati oldal javaslatait a bürokráciacsökkentésre; Miniszterelnökség; 2016. március 2.

Törvénykezési helyek jöhetnek létre a járásbíróságok területén

„Törvénykezési helyek jöhetnek létre a járásbíróságok illetékességi területén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvények – az Országgyűlés által 2016. március 2-án tárgyalt – módosításával.
A szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, még Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslatról az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára elmondta, a törvénykezési helyek a járásbíróságok illetékességén belül új – egyfajta kihelyezett – szervezeti egységként jöhetnek létre.

Völner Pál közölte, a törvénykezési helynek nem jelölnek ki külön illetékességi területet, azt, hogy mely ügyekben jár el, az ügyelosztási rendben kell meghatározni.

Jelezte: a törvénykezési helyek létrehozását a bíróságok elnevezéséről szóló törvényben kell meghatározni. Indoklásként elmondta: az állampolgároknak és a gazdasági élet szereplőinek az a jó, ha vitás ügyeiket hozzájuk minél közelebb bírálják el. Hozzátette, a járások székhelyén működő járásbíróságok lehetőségeikhez képest biztosítják ezt a követelményt. Úgy folytatta: hozzá kell járulni ahhoz – ha egy körülírható ügy, illetve ügyfélcsoport miatt igény van rá –, hogy egy járáson belül egy másik városban is legyen olyan hely, ahol az állampolgárok pereit tárgyalják.

Völner Pál szerint a többlet helyismeret vagy akár a helyszíni tárgyalás egyszerűsödésével megalapozottabb és időszerűbb ítéletek is születhetnek. Azon véleményekre, miszerint a helyi viszonyok negatívan fogják befolyásolni a bírákat, az államtitkár jelezte: az igazságszolgáltatás nem áll meg járásbírósági szinten, a törvénykezési hely bevezetésével nem csorbul a jogorvoslati rendszer.”

Forrás:
Törvénykezési helyek jöhetnek létre a járásbíróságok területén; Igazságügyi Minisztérium; 2016. március 2.

Palkovics László: Új szervezet lép a Klik helyébe júliustól

„”Július 1-től valószínűleg megszűnik a centralizált irányítás, és egy olyan szervezetet hoznak létre, amely szolgáltatóként működik az iskolák felé” – nyilatkozta Palkovics László a Figyelőnek.

Az oktatásért felelős államtitkár elmondása szerint július 1-től egy másik szervezet létrehozására tesz javaslatot, amelynek más lesz a finanszírozása és a költségvetése is. Palkovics László a túlcentralizálást elvi hibának tartja, amit módosítani kell, de az egyelőre még nem dőlt el, hogy megyei irányítás váltja-e a jelenlegi rendszert.

“Több fajta opció létezik a fenntartói munkacsoportban, ezeket dolgozzuk ki. A megyei szint logikus lenne, mivel akkor az a közigazgatási rendszerhez illeszkedne. Viszont meg kell nézni magát a munkafolyamatot, hogy milyen rendszer kiépítését igényli. Valószínűleg szét kell választani a szakmai irányítást és a gazdálkodás kezelését. Azt gondolom, a megye túlságosan távol lenne egy kis falutól. De ez a kérdés még nem eldöntött” – mondta a Figyelőnek az államtitkár.

Azt kizártnak tartja, hogy az önkormányzatok visszakapják a jogosítványaikat, ugyanis véleménye szerint “a 2012 előtti rendszer megbukott”. Az igazgatók viszont “mindenképpen kapnak jogosítványokat”, de ezt nem részletezte.

Jenei Zoltánnal kapcsolatban, aki miniszteri biztosként segíti az intézményfenntartó gazdálkodási és szervezeti problémáinak megoldását, elmondta, hogy nem hagyja ott a Pécsi Tudományegyetem kancellári posztját, párhuzamosan látja el a két feladatot.”

Forrás:
Új szervezet lép a Klik helyébe júliustól; HVG.hu; 2016. március 3.

Lázár János támogatja újabb iskolák egyházi fenntartásba adását

„Sikertelen vállalkozásnak nevezte az iskolák fenntartásának és működtetésének az állam és az önkormányzat közötti megosztását Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki támogatja, hogy újabb oktatási intézmények kerüljenek a történelmi egyházakhoz.

A miniszter pénteken Hódmezővásárhelyen, a felújított Kertvárosi Katolikus Általános Iskola átadásán emlékeztetett arra, az alföldi város közgyűlése 2006-ban döntött arról, hogy talán legjobb iskoláját átadja az egyháznak.

Ezzel az önkormányzat felelősséget adott át, és felelősséget vár el. Ez a felelősség él a hétköznapokban, az iskolának van gazdája – tette hozzá.
Közben nagyon sok iskola esetében a pedagógustársadalom, sőt talán a diákok és a szülők is úgy érzik, nincs gazdája a bajnak. Az állam messzire van, az önkormányzat nem fenntartó, csak működtet vagy már azt sem – mondta a politikus.

Lázár János közölte, ezért bátorítja az oktatási kormányzatot és támogatja a miniszterelnököt abban, hogy a következő időszakban a köznevelés nehézségeinek megoldására még több iskola működtetését ajánlják föl a magyar történelmi egyházaknak. Ez korrekt feltételek mellett, a fenntartás vagyoni és anyagi feltételeit biztosítva történhet meg – szögezte le a miniszter.

A hódmezővásárhelyi Kertvárosi Katolikus Általános Iskola szomszédságában található, funkcióját vesztett, évekig üresen álló egykori Corvin szakközépiskola épülete 700 millió forintból újult meg, a kormány 600 millió és a Szeged-Csanádi Egyházmegye 100 millió forint összegű támogatásának köszönhetően. A rekonstrukciót követően több évtized után egy épületegyüttesben tanulhat az intézmény jelenleg mintegy félezer diákja…”

Forrás:
Lázár János támogatja újabb iskolák egyházi fenntartásba adását; Miniszterelnökség; 2016. március 4.

41. Kormányinfó, Lázár János aktuális kérdésekről

„…A kormány kész közreműködni az MNB-s vita megoldásában

Bár a kormánynak nem dolga, hogy állást foglaljon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) státusáról szóló vitában, de ha kell – Trócsányi László igazságügyi miniszteren keresztül – kész közreműködni a probléma megoldásában – közölte Lázár János.

A parlament kedden kivételes eljárásban korlátozta az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét.

Lázár János azt mondta, a kormány tiszteletben tartja, hogy a parlament milyen jogszabályokat fogad el a központi bank működéséről. Szerinte azonban nincs pont az ügy végén, ezért a kormány felajánlja segítségét a helyzet megoldásában. Kormányzati állásfoglalásra ugyanakkor – az alkotmányos berendezkedés miatt – nincs mód – tette hozzá.

A kabinet azt tartja helyesnek, ha az MNB-re olyan jogi szabályozás vonatkozik, mint a nem euróval fizető országok jegybankjaira – közölte a miniszter.

“Ami nem magánpénz, az közpénz” – kommentálta a közpénzügyi vitákat, jelezve ugyanakkor, hogy a közpénzre vonatkozó szabályok lehetnek különbözőek. Az ország pénzügyi biztonsága érdekében igenis lehet korlátozni a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát – jelentette ki Lázár János.

Utalt arra, hogy a postatörvény módosításánál – Péterfalvi Attilának, az adatvédelmi hatóság elnökének az aggályai után – is megtalálták a megfelelő megoldást.

Az MNB műtárgyvásárlásairól a tárcavezető úgy nyilatkozott: a nemzeti örökség megóvásában szükség van a jegybank anyagi forrásaira.

Elmondta azt is, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós keret pályázatainak 46 százalékát már meghirdették, s 2017. július 1-jéig valamennyit kiírják. Szerdáig 4151 milliárd forint értékben voltak kiírások, ez 167 pályázatot jelent.

A Miniszterelnökség vezetője kitért köznevelési kérdésekre is, közölve, hogy Palkovics László oktatási államtitkár húsvét után tesz javaslatot arra, milyen változások legyenek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésében. Lázár János azt azonban világossá tette: a kormány szerint az állam és az önkormányzatok közötti osztott felelősség elve megbukott. Azt is mondta, egyelőre nem határoztak arról, hol lesznek a döntési szintek, azt azonban megelőlegezte, hogy biztosan változik az iskolaigazgatók döntési kompetenciája, a megyék, járások felelőssége és a központi irányítás.

A pedagógussztrájk tervét firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta: a kormány tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás törvényes formáit.

Tájékoztatott továbbá arról, hogy a bürokráciacsökkentéssel összefüggésben tervezett 73 állami, kormányzati, központi hivatal és háttérintézmény felülvizsgálatának részeként Orbán Viktor miniszterelnök szerdán döntéseket hozott a nemzetgazdasági tárca és az Emberi Erőforrások Minisztériumának intézményeivel kapcsolatban.

Arról is faggatták, hogy az államháztartási törvény tervezett módosítása rendeleti költségvetésre ad-e lehetőséget. A politikus erre azt felelte: nem erről van szó, az előterjesztés arról szól, hogy a havonta felhalmozódó maradványt hogyan használhatja fel a kormány…”

Forrás:
Görögország bevándorlást akar rákényszeríteni Magyarországra; Miniszterelnökség; 2016. március 3.

Ráfizetnek a kórházak, ha ellátják a betegeket

„Tárgyalásokat kezdeményeznek az egészségügyi szervezetek a MÁK-kal a bérszámfejtéssel kapcsolatban, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak pedig azt magyaráznák el, hogy az egészségügy speciális ágazat – derült ki többek közözött a Magyar Kórházszövetség XXVIII. Kongresszusának csütörtöki rendezvényein.

Száztizenhat bekezdésben sorolta az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE), hogy mi a probléma a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerrel (KIRA), a levelet január közepén küldték el a Magyar Államkincstárnak (MÁK), azonban az állami hivatal főosztályvezetője, Lengyel Ferencné azt mondta, csak múlt héten találkoztak azzal. A másfél milliárd forintos, uniós támogatással létrehozott szolgáltatással, amelynek öt éves fenntartását és üzemeltetését vállalta a kormány, számos probléma adódott a novemberi bevezetés óta. Késlekedő kifizetések, értelmezhetetlen, negyven oldalas leporellókon kiadott fizetési jegyzékek, az intézmények felé olvashatatlan formában közölt adathalmazok, duplán terhelt munkaügyisek és bérszámfejtők a kórházakban – sorolta a problémákat Molnár Attila, az EGVE vezetője a MÁK képviselőjének, aki egyébként előadásában arról beszélt, hogy többszöri egyeztetések voltak a KIRA bevezetése előtt az intézményekkel, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, ami mindenkinek megfelel. Lapunknak azonban többen is úgy nyilatkoztak, hogy a megbeszéléseken megfogalmazott kéréseket végül figyelmen kívül hagyták az elektronikus bérszámfejtési rendszer felállításakor.

Miközben Lengyel Ferencné szerint a jelzett problémák egyéniek, akik korábban is elektronikus rendszert használtak, zökkenőmentesen álltak át a KIRA használatára, és az intézmények kellene módosítaniuk az ügyvitelen a problémamentes felhasználás érdekében, a hozzászólásokból és a termen olykor átfutó morajból úgy tűnt: a jelzett hibák generálisak. Egyébként az EGVE jelölt elnöke, Törökné Kaufmann Zsuzsanna a MedicalOnline-nak azt is elmondta, a 116 bekezdésből álló hibagyűjteményt mindössze nyolc intézmény panaszaiból állította össze január elején, a lista azóta is bővül, mert az ellátóktól folyamatosan érkeznek az észrevételek.

Egyéni, intézményenkénti tárgyalásokra nincs lehetőség, azonban ha a szervezetek összeállítanak egy szakértői csoportot, a MÁK kész tárgyalni a szükséges változtatásokról – mondta végül a kincstár főosztályvezetője. A kongresszus számviteli blokkjának elnöke, dr. Nagy Anikó, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója azt ígérte, hogy tagintézményeik között köröztetni fogják a felvetett kérdéseket, egyben mihamarabbi egyeztetést sürgetett a KIRA-ról, így csatlakozva az EGVE januári kezdeményezéséhez.

A rendszerhibák árát fizetik a kórházak?
Közbeszerzés mellőzése, nem megfelelően értékelt beszerzések, és a szerződések jogalap nélküli meghosszabbítása – leginkább ezek miatt a szabálytalanságok miatt vitte Közbeszerzési Döntőbizottság elé az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azoknak a kórházaknak az ügyét, amelyeknek 2008 és 2013 közötti gazdálkodását tavaly vizsgálták a számvevők. A döntőbizottság eddig közel nyolc millió forint bírságot szabott ki, azonban dr. Bűrös László ügyvéd a kongresszuson tartott előadásában azt mondta, a szankcionált kórházak további kiadásokra számíthatnak. Ugyanis az ügyeket polgári peres eljárás keretében gördítik tovább a bíróságokhoz, ahol a szabálytalanul megkötött szerződések értékének 10–15 százaléka szabható ki büntetésként. Az alperesek maximum a büntetés mértékének jogalapját vitathatják majd, ám a perköltségek is az intézményeket terhelik. A bírósági eljárásokban nagy különbségekre számít a szakember, mert egyelőre nincs az ilyen ügyeknek kialakult gyakorlata, és bár a két szerződő fél, a kórház és a beszállító együttesen áll az ítészek előtt, a beszállítók védekezhetnek azzal, hogy ők csak megrendelést teljesítettek.

A Közbeszerzési döntőbizottság egyébként az ÁSZ több bejelentését is érdemi vizsgálat nélkül utasította el, mert a kezdeményezés nem felelt meg az alapkövetelményeknek, ugyanis a számvevőszék, mint kezdeményező nem minden esetben tartotta be az eljárásjogi szabályokat. Bűrös László ezért azt javasolta az intézményeknek, hogy ha ÁSZ-vizsgálatot kapnak, valamennyi dokumentumot – jegyzőkönyvben rögzítve – egyszerre zúdítsák a számvevőkre, ugyanis ebben az esetben az eljáró hatóság nem hosszabbíthatja meg a vizsgálat megkezdésétől számított 30, illetve az újabb eljárási szabályok szerint 60 napos bejelentési határidőt minden alkalommal, amikor újabb iratokat kér be a vizsgált intézménytől.

Számos kórházi közbeszerzést egyébként a rendszerhibák miatt kénytelenek mellőzni az intézmények, az egyik neuralgikus pont a gyógyszerbeszerzés, a vényköteles szereket ugyanis nehéz specifikálni és közbeszerzés alá illeszteni. A közbeszerzések lefolytatását sok esetben az intézmények államosítása késleltette, ilyenkor a betegellátás biztosításának érdekében kénytelenek voltak a kórházak korábbi szerződéseiket meghosszabbítani.

Egyedül viszi a balhét a kórház
A tulajdonost és a fenntartót nem, csak az intézményeket hibáztatta a számvevőszék a feltárt szabálytalanságok miatt – mondta Sásdi Antal, a Péterfy Sándor Utcai Kórház Főigazgatója az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) közbeszerzési szekciójában. Lehetetlen elvárásokat is megfogalmaz az ÁSZ, amely szerint a kórházaknak például azokat a gyógyszereket is közbeszerzési eljárás keretében kellene megvásárolniuk, amelyeket háromévente legfeljebb csak egyszer, speciális betegeknél, esetlegesen használnak.

Aki vizsgál bennünket, nem tudja hogyan működünk – jegyezte meg dr. Svébis Mihály, az MKSZ új elnöke, legalábbis ez derült ki számára a számvevőszéki jelentésből, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatójaként nemrégiben kapott kézhez az. Egyébként a vizsgálat kezdetén felvetette a számvevőnek, hogy az intézmény tulajdonosát is vizsgálják-e, amire az volt a válasz, hogy azt nem tehetik.

Az ÁSZ vizsgálat, a közbeszerzések és államháztartási törvény problémáit érzik az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) is, ám azon túl, hogy a neuralgikus pontokat jelzik az államtitkárságnak, nem tehetnek túl sokat, hiszen a kórházfenntartó nem törvényalkotó – jegyezte meg dr. Izsák Anita, az ÁEEK közbeszerzési igazgatója.

A folyamatos rendszer-átalakítások közepette nehéz megfelelni a szabályoknak – jegyezte meg az ETOSZ-t képviselő Ascsillán Endre, aki szerint lehet, hogy az ÁSZ-vizsgálatok most lehetőséget adnak a szabályok átgondolására. Hangsúlyozta azt is, hogy az új közbeszerzési szabályok, amelyek értelmében nemcsak a legjobb ár, hanem a szolgáltatások minősége is döntési szemponttá válik, teret nyitnak az innovatív technológiák előtt az egészségügyben. Mint mondta, ha drágul is a beszerzés, hosszú távon mégis megtakarítást jelent, és a költséghatékony feladatellátást segíti az egészségügyben.

Egyeztetést kezdeményez az MKSZ az ÁSZ, az egészségügyért felelős államtitkárság, a kórházfenntartó, valamint a döntőbizottság bevonásával annak érdekében, hogy valamennyi résztvevő számára világossá váljon, milyen problémákat jelentenek a közbeszerzések az intézmények számára, rávilágítva a betegellátók speciális helyzetére, ahol sok esetben a szabályok maradéktalan betartása a betegek gyógyítását tenné lehetetlenné.”

Forrás:
Ráfizetnek a kórházak, ha ellátják a betegeket; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2016. március 4.

Irinyi-terv Magyarország újraiparosításáért

„Az Irinyi-terv célja, hogy megteremtse a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány iparstratégiáját bemutató sajtótájékoztatón.

A dokumentumban megfogalmazott program szerint Magyarország 2020-ra az unió legiparosodottabb államai közé tartozik majd.

Az Irinyi Jánosról elnevezett iparstratégia a fejlesztés fő irányait jelöli ki – tudatta Varga Mihály. Mint fogalmazott: az irányelvek megvalósításával a kormány tovább erősíti a nemzeti ipart, épít az innováció erejére, segíti az új munkahelyek létrejöttét, és támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességének növelését.

Az iparstratégia kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős szakminiszter kijelentette: ahhoz, hogy modernebbé váljon az ipari termelés szerkezete, és elmozduljon a magasabb hozzáadott értékű termelés felé, át kell állni az innováció vezérelt gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és a szakoktatásra kell támaszkodnia.

Varga Mihály kijelentette: a feldolgozóipar megfelelő ütemű bővülését új technológiák alkalmazásával, az energia- és anyaghatékonyságát növelésével, a területi egyenlőtlenségek megszüntetésével, a munkahelyteremtés ösztönzésével és a hazai erőforrások minél nagyobb mértékű hasznosításával lehet elérni. Mindemellett a tárcavezető hét kiemelten fejlesztendő területet is megnevezett, így a járműgyártást, a specializált gép- és járműgyártást, az egészségipart és -turizmust, az élelmiszeripart, a zöldgazdaságot, az infokommunikációs szektort, valamint a védelmi ipart.

A nagyszabású koncepció megvalósításához szükséges pénzeszközöket részben uniós, illetve állami forrásból biztosít a kormány – tájékoztatott Varga Mihály, arra is emlékeztetve, hogy a 2020-ig hazánk rendelkezésére álló 12000 milliárd forint uniós forrás 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítják.

Új eleme az iparfejlesztési támogatásoknak a nemzeti forrású nagyvállalati beruházási támogatás, amellyel a valós piaci teljesítményre és fejlődésre képes hazai nagyvállalatokat kívánja a kormány segíteni abban, hogy megőrizzék és erősítsék a már elért pozíciójukat.

A stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a bruttó hazai termékben (GDP) a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig – hangsúlyozta Varga Mihály. Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az ipar egyoldalú függését a járműgyártástól és a hozzá kapcsolódó beszállítói iparágaktól, meg kell erősíteni a többi ágazatot is, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítása érdekében – fejtette ki.

Az Európai Unióban a tervek szerint az ipari termelés arányát 2020-ra 20 százalékra növelik a jelenlegi 16 százalékról. Magyarországon a 30 százalékos arány eléréséhez évente átlagosan 7 százalékos ipari termelési növekedés szükséges, amihez az elmúlt években látott növekedési ütemet kell továbbra is biztosítani – szögezte le Varga Mihály.”

Forrás:
Irinyi-terv Magyarország újraiparosításáért; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. március 2.

Balog több lábra állítaná a köznevelést

„Az emberi erőforrások minisztere szerint több fenntartó kell a rendszerben: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ központja mellett, annak decentralizálásával, önálló költségvetési szervezetekkel mint fenntartókkal.

„Nem volt egyértelmű felelős 2010-ben”
A miniszter az iskolák állami kézbe adását azzal magyarázta, hogy a köznevelési rendszer fenntartásának sem minőségi, sem finanszírozási szempontból nem volt egyértelmű felelőse 2010-ben, az önkormányzati rendszer az összeomlás előtt állt. Balog Zoltán kijelentette: semmiféle megbízható adat nem létezett 2010-ben sem a tanárok számáról, sem arról, mennyibe kerül az oktatás fenntartása. Hozzátette: ennek eredményeként semmilyen bázisadat nem volt arról, hogy milyen finanszírozási igénye lehet az indítandó Kliknek. Ekkor alakult ki konszenzus arról, hogy az állam fenntartó szerepét erősíteni kell – hangsúlyozta a miniszter.

Emlékeztetett: a 2010-re 1264 milliárd forintnyi adósságot felhalmozó önkormányzatok képtelenné váltak az iskolarendszer fenntartására. Rámutatott arra is: a szocialista kormány csak a tizenharmadik havi fizetés elvételével évi 17 milliárd forintot vett el az önkormányzatoktól. Összesen 1127 iskolának szűnt meg az önállósága a szocialista kormányok idején és több mint 10 ezer tanár veszítette el a munkáját. A PISA-eredmények is súlyos romlást mutattak 2012-re a 2003-as eredményekhez képest – sorolta a problémákat.

„Szigorú egyközpontú rendszer kell”
Elismerte: valóban elképzelhető, hogyha egy rendszer szétesett, akkor a központosításban lehet, hogy tovább megy az ember, mint ahogy szükséges. A központosítás után valamilyen lazításra szükség van, de ahhoz, hogy felálljon a rendszer, nagyon szigorú egyközpontú rendszer kell – közölte.

El kell ismerni – folytatta – , hogy ezzel a “beszorították” a vezetői jogköröket, vagyis a vezetői felelősség ma már nem olyan egyértelmű, mint korábban volt, szükség van ennek a részbeni helyreállítására.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé. Jelezte, hogy a tanulók 17 százaléka jár kizárólag állami fenntartásban és működtetésben lévő iskolába. Követendő modellnek tartotta a Nemzetgazdasági Minisztérium által átvett intézmények rendszerét, amelyek 44 oktatási centrumba szerveződnek…”

Forrás:
Balog több lábra állítaná a köznevelést; Híradó.hu/MTI; 2016. március 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalmi egyeztetésen a Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzés érdekében című felhívás tervezete

„…Átfogó cél

A KÖFOP jelen felhíváshoz kapcsolódó átfogó célja a szolgáltatói szemlélet és az etikus működés megerősítése a közszolgálatban a közigazgatás emberierőforrás-gazdálkodásának fejlesztésén és a közszolgáltatások színvonalának javításán keresztül. Ezen célok megvalósításának támogatása a KÖFOP 2. prioritása keretében valósul meg.

A KÖFOP 2. prioritás 2. számú egyedi célkitűzése a közigazgatási folyamatok átláthatóságának javulását jelöli meg paradigmaváltást elősegítő, átláthatóság növelését szolgáló, valamint korrupciós kockázatot csökkentő fejlesztések által.

Az átláthatóság növelését szolgáló cél elérése érdekében a specifikus cél intézkedése által kijelölt egyik terület a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó államigazgatási szerv megerősítése a hatáskörébe tartozó vizsgálatok ellátásához szükséges humánkapacitás és technikai eszközpark fejlesztése által, valamint az integritásirányítási rendszer megerősítése, és az antikorrupciós irányú képzések, továbbképzések lefolytatása.

Jelen Felhívás a KÖFOP 2. prioritás 2. egyedi célkitűzéséhez igazodóan a korrupció megelőzés és integritás erősítése érdekében szükséges komplex fejlesztés-csomag megvalósítását hivatott biztosítani, amelyben a cél elérését kapacitásfejlesztés, szemléletformálás és a gyakorlati tapasztalatok feldolgozása szolgálja.

A Felhívás célja, tervezett fejlesztések
Jelen Felhívás keretében megvalósuló projekt célja a korrupció visszaszorítása komplex módon, a represszió (személyi és tárgyi feltételrendszer megteremtése, módszertani súlypontváltás), valamint a prevenció (képzés, tájékoztatási kampány, szervezetfejlesztés, kutatás) eszköztárát felhasználva.

A tervezett fejlesztések ezen feltételek megteremtését szolgálva az alábbi struktúrában kerülnek megvalósításra:
Humánkapacitás fejlesztése
A korrupció megelőzésben aktívan résztvevő, valamint a korrupciós kockázatnak kitett állomány képzésének célja az értékelvű, korrupciónak ellenálló szervezeti kultúra kialakítása. Ennek keretében hivatásetika, integritás és antikorrupciós témájú képzésekre kerül sor kormánytisztviselők, és a rendvédelemben dolgozók számára egyaránt. A képzések megfelelő színvonalát a kutatások eredményei alapján továbbfejlesztett tananyagok, és oktatási módszertanok biztosítják.

Szemléletformálás
A korrupció jelenségével kapcsolatos tudatosság és attitűd, valamint a korábbi kampányok hatékonyságának mérésére közvélemény-kutatás szolgál a különböző célcsoportok körében. Ezek alapján célzott tájékoztató kampányok kerülnek megszervezésre a különböző célcsoportokat (lakosság, kkv-k, közszféra, fiatalok) megszólítva személyes kapcsolatépítés, online kommunikáció és média eszközeinek segítségével.
A szemléletformálás részeként a nyílt kormányzás elveit támogató intézkedések végrehajtására is sor kerül, állampolgárok, önkormányzatok és az érintett állami és civil szervek bevonásával.

IT és felderítő infrastruktúra fejlesztése
A központi IT infrastruktúra fejlesztésének célja, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (továbbiakban: NVSZ), mint a korrupció megelőzésére és felderítésére kijelölt szervezet hatékonyságának fokozása megfelelő technikai háttér biztosításával.
Ennek keretében a központi nyílt, valamint zárt hálózati elérése lehetővé válik valamennyi NVSZ kirendeltségen. Bevezetésre kerülnek a modern adatbányászati technológiák, továbbá kialakításra kerül az integrált kapcsolat a szigetszerű telephelyek és a központ, valamint más adatbázisok közötti.
Az NVSZ információgyűjtő és elemző munkája során (kapcsolati rendszer felderítés) alapvető szakmai cél, hogy a rendelkezésre álló adatok olyan formában és rendszerben kerüljenek feldolgozásra, ami alkalmas arra, hogy a közvetlen személyi és tárgyi kapcsolatokat automatikusan felismerje, azokat értelmezhető és jól áttekinthető grafikus megjelenítés formában a védelmi tisztek elé tárja, és lehetőséget nyújtson az elemző tisztek számára a mélyebb korrupciós kapcsolatok felderítésére, időbeli és térbeli megjelenítésére.
A megfelelő információgyűjtéshez szükséges a meghatározott útvonalak, útszakaszok és földrajzi területek megfigyelését, az észleltek technikai eszközökkel történő rögzítését, az elkövetők tevékenységének nyomon követését és kontrollálását végző mobil kommunikációs egység működési feltételeinek megteremtése.
A szervezet működési hatékonyságának, a felderítések eredményességének fokozására kialakításra kerül pszichológiai laboratórium, multimédiás oktatókabinet, valamint beszerzésre kerül a védett állomány korrupciós veszélyezettségének mérésére szolgáló hangelemző szoftver.

Integritásfejlesztés
A jelenlegi jogszabályi környezet hatályosulásának vizsgálatával valamint szervezetfejlesztési intézkedésekkel és nemzetközi tapasztalatcserével (workshopokon, konferenciákon való részvétel) a hatékony jogalkalmazás, a legújabb antikorrupciós módszerek, eredmények elterjesztése a szervezeti korrupciós kockázatok csökkentése érdekében. A megszerzett tapasztalatok alapján a jogalkalmazást elősegítő útmutatók kerülnek kidolgozásra és eljuttatásra a jogalkalmazók részére…”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen a Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzés érdekében című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2016. március 3.
Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzés érdekében” (KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16); Széchenyi 2020

Informatika, távközlés, technika

Meghalt az email megalkotója

„74 éves korában meghalt Ray Tomlinson, az email atyja, írja a CNN. Tomlinson 1971-ben találta fel a mai értelemben vett elektronikus levelezést.
Az első üzenet pontos dátumára nem emlékezett az alkotó Tomlinson sem, de a lehetséges dátumok között októbertől decemberig minden felbukkan. A legelső üzenet egyébként valószínűleg „QWERTYUIOP” volt, vagy valami nagyon hasonló tesztszöveg, csupa nagybetűvel.

Az viszont biztos, hogy az első értelmes üzenet még nem a levél tartalmáról, hanem magáról a hálózaton küldhető elektronikus levél megalkotásáról szólt. A pontos tartalmát ennek sem ismerjük, de azt tudjuk, hogy utasítások voltak benne arról, hogyan kell használni a @ karaktert a felhasználónevek és szervercímek elválasztására.
Tomlinson 1971-ben vezette be a @ használatát az email címben a felhasználó nevének, illetve a számítógép azonosítójának elválasztására. A világ legelső elektronikus levélváltása aztán két egymás mellett lévő számítógép között történt, amiket az internet elődjén, az ARPANET-en kötöttek össze. Itt az email eredete mellett arról is írtunk, hogy ki küldte az első spamet>>>.

Tomlinson a Verge-nek arról beszélt, hogy az emailre azért is szükség volt, mert telefon volt már ugyan, de hangposta nem, és lényegében nem lehetett egyszerűen „üzenetet hagyni”. Az email ettől függetlenül még sokáig kevéssé elterjedt maradt, csak a személyi számítógépek, majd pedig az egyre szélesebb körben elérhető internet idején terjedt el, és vált nélkülözhetetlenné a 80-as évek végén, 90-es évek elején. [Ennek a bekezdésnek nem sok értelme van. Az email a korai Internet legfontosabb, legáltalánosabban használt alkalmazása volt. Maga az Internet volt a tudományos és katonai szférára korlátozva. Az üzleti alapú, mindenki számára elérhető Internet megjelenése maga után vonta, hogy mindenki elkezdett emailt használni, mert már mindenki használhatta az Internetet. Szerk.]”

Forrás:
Meghalt az email megalkotója; Index.hu; 2016. március 7.
Ray Tomlinson; Wikipédia
Ray Tomlinson, the inventor of email: ‘I see email being used, by and large, exactly the way I envisioned’; Jesse Hicks; The Verge; 2012. május 2.
Alternatív leírása a történteknek (1971 előtti fejlemények is): The History of Electronic Mail; Tom Van Vleck; 2001-2013.

A mi cégünk nem az uniós forrásokon csüng

Januárban 2015 vállalkozói példaképe lett Sméja Miklós. Cége, a Research Institute Hungary olyasmivel foglalkozik, amivel itthon senki más, de Európában is kevesen: digitalizálják a munkafelvételt az autószerelő műhelyekben. Néhány éve még a LogMeIn egyik mérnöke volt, ma viszont saját vállalkozásával a startupok tűzkeresztségét jelentő megtérüléshez, a break evenhez közelít egy rögös terepen.
Kérem, magyarázza el, mivel foglalkoznak, mintha 12 éves lennék.
Autószervizeknek fejlesztünk alkalmazást és robotot. Előbbit tabletre, utóbbi a munkafelvételt gyorsítja. Képzelje el, hogy javítani viszi az autóját. A szerviz átveszi az autót, és itt lép be a szoftverünk: az alkalmazás részletesen felméri az autó állapotát. Mielőtt telefonon egyeztet a szervizzel, átfogó, érthető és precíz riportot olvashat az okostelefonján, lát fotókat, és az is világos, melyik probléma milyen súlyos. Ha a tulajdonos annyira tudatos, hogy például minden gumicsere alkalmával készített ilyen felmérést, akkor később, amikor el akarja adni a kocsit, vastagon megtérül a ráfordítás, hiszen az autó életútja elektronikus formában dokumentált, ezért hiteles. A szerviz többletbevételre tesz szert, meg tudja különböztetni magát a piacon és folyamatosan szavatolja a minőségi munkát, az ügyfelek pedig nem is gondolkodnak más szervizben a következő alkalommal.

Nem tart tőle, hogy elveszi az autószerelők munkáját?
Semmiképp, sőt a szoftverünkkel magasabb színvonalon tudnak dolgozni. A tulajdonosok is jobban megértik, mi a baj, mit kellene javítani. A papíralapú ügyintézés digitalizálása már sok iparágban megtörtént, még a kormányhivatalokban is vonalkódon olvassák be a dokumentumokat. Ehhez képest vicc, hogy 2016-ban a szerelők papíron ikszelgetik, hol a hiba a kocsin. A mi eszközünkkel az eBayen, Amazonon és Uberen szocializálódott fiatalokat is el lehet érni – ők már igénylik az ilyenfajta kommunikációt. A családok második legértékesebb vagyontárgya az autó, szóval elég fontos a tárgyilagos és részletes munkalap. A mi módszerünkkel így mindkét fél jól jár.

Az előző munkahelye a LogMeIn. Akkor már világhírű volt, amikor eljött onnan?
Nem, én épp a tőzsdére lépés előtt mondtam fel.

Sosem bánta meg?
Dehogy, sőt nagyon jó kapcsolatban maradtunk. Ám míg ott tisztán szoftveres munkát végeztem, most azt látom, hogyan formál a csapat ötletből eladható terméket, össze is kell tartanom ezt a csapatot, nyakig benne vagyok az üzletfejlesztésben. Nagyon tisztelem, ahogy a LogMeIn dolgozik, de amivel most foglalkozhatok, nekem tízszer érdekesebb, mint az akkori területem.

Mi a távlati céljuk?
Azzal már nagyon elégedett lennék, ha a használtautó-portálokon megjelenne egy API gomb az adott autó szerviztörténetére. Az összes karcolásról, minden horpadásról az újrahúzott zománcrétegek alatt. Ehhez több százezer autót kell a mi rendszerünkkel digitalizálni, növelnünk kell a piaci súlyunkat – ez a mi nagy kihívásunk.

Mit gondol, a magyar startuplendületben mennyi puncs van még?
Én abszolút hiszek benne, szerintem ezt folytatni kell. Sokat tanulhatnánk Izraeltől. Pedig ott sem csak géniuszok születnek, hozzánk hasonló emberek élnek, akik hihetetlenül támogató atmoszférában kezdenek vállalkozni. Már nagyon várom, hogy itthon is beinduljon valami hasonló, jöjjenek még és még a programok, az elérhető pályázatok, menjen csak a pénz az inkubációba és az oktatásba. Ha a fiatalok támogatóbbnak éreznék a közeget, sorra örülhetnénk az akár a Preziéhez mérhető sikereknek.
Németországban induló cégként fél év alatt nyertünk forrást, itthon a három lezárt pénzügyi év híján akkor esélyünk sem volt. Így hát a Research Institute Hungary nem az uniós forrásokon csüng. De az is jó érzés, hogy a befektetők bíztak bennünk, és a saját munkánkkal jutottunk előre. Őrülten érdekes, amikor az ember olyat álmodik, amit első blikkre mindenki képtelenségnek tart. Aztán egy szép napon nagyot néznek – hoppá, talán mégsem volt ez akkora butaság. Személy szerint minden fiatalt arra biztatok, ha van ötlete, próbálja ki magát, merjen belevágni, és legyen kitartása végigcsinálni, amit elkezdett.”

Forrás:
A mi cégünk nem az uniós forrásokon csüng; Esze Dóra; Üzletrész; 2016. március 4.

A kritikus infrastruktúrák üzemeltetőit egyre több informatikai támadás éri

„…A kritikus infrastruktúrák világszerte egyre több fenyegetéssel néznek szembe. Az amerikai belbiztonsági minisztérium elmúlt évben közzétett egyik jelentése szerint a legtöbbször célkeresztbe kerülő iparnak az energetika számít. Ez esetben olyan kockázatokkal kell számolni, mint a kormányok által támogatott kibertámadások, a kiberkémkedés, a fejlett kártékony programok által okozott fertőzések, és nem utolsó sorban a fejlett perzisztens (APT) fenyegetettségek.

A legproblémásabb az olajipar
A Tripwire a napokban adta ki azt a tanulmányát, amelyben egy tavaly lefolytatott felmérés alapján összegyűjtötte, hogy az energetikai vállalatoknál milyen a kiberbiztonság helyzete, és miként sikerül tartani a lépést a fenyegetettségekkel. Sajnos az eredmények többnyire igencsak lehangolóak. A megkérdezett informatikai szakemberek 82 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt egy év során észrevehető mértékben nőtt a kibertámadások száma. 53 százalékuk szerint a növekedés nagysága elérte az 50-100 százalékot.

Az igazán aggasztó azonban az, hogy a válaszadó szakértők 69 százaléka elismerte, hogy korántsem biztos abban, hogy képesek detektálni az összes incidenst. Ráadásul figyelembe véve az információbiztonsági trendeket és az egyéb kutatásokat, vélhetőleg ők érzik reálisan azt, hogy mire is képesek a mindennapokban. (Tavaly is megannyi olyan incidens következett be, amelyekre csak hónapokkal később derült fény.)

Fontos megjegyezni, hogy a támadások növekvő száma még nem jelenti azt, hogy ezek az alvilági akciók közvetlenül veszélyeztetnék a kritikus infrastruktúrák működését, rendelkezésre állását. Arról ugyan nincsenek pontos információk, hogy a támadások hány százaléka érte el a (SCADA/ICS) vezérlőrendszereket, de a Tripwire szerint ezek száma nagyon csekély lehet. Az incidensek zöme inkább a vállalatok irodai részlegeit sújtotta. Persze ezeket sem lehet lebecsülni, hiszen – akár célzott adathalászat útján – e szervezeti egységektől is kikerülhetnek olyan bizalmas információk, amik további károkozások alapjául szolgálhatnak…”

Forrás:
Gázos a helyzet az energetikai vállalatoknál; Kristóf Csaba; Biztonságportál; 2016. március 4.
Lásd még: ICS-CERT 2015 Report: Critical Infrastructure Sector Sees Spike in Cyber Attacks; Maritza Santillan; Tripwire; 2016. január 20.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Összefoglaló a Smart City legutóbbi előadásáról: Okos Települések a gyakorlatban. Hogyan induljunk el? Az állam szerepe a megvalósulásban

„A Smart City rendezvénysorozat ötödik előadója Kulcsár Sándor a Lechner Nonprofit Kft. vezérigazgatói tanácsadója, egyben smart city vezetője volt. Kulcsár Sándor a Lechner Nonprofit Kft. bemutatását követően előadásában ismertette a Magyar Telekom szolnoki T-City programjának megvalósítását, annak tanulságait és sikereit.

Az előadásból kiderült, hogy hazánkban a Smart City megvalósításához a kritikus tömeget a megyei jogú városok jelentik. Ezalatt a méret alatt is szükséges „smart” településeket létrehozni, viszont ebben az esetben a településeket hálózatba kell szervezni. Ugyanakkor az „okos” városok megvalósulásánál az infokommunikációs, és technológiai rendszereknek, nem céloknak, hanem eszközöknek kell lenniük, melyek arra szolgálnak, hogy az ott élők mindennapjait tegyék könnyebbé. Így a technológia mellett nagy szükség van a humán tudományokra is a Smart City stratégiák kidolgozásánál. A stratégiáknak ezért fontos részük kell hogy legyen a kommunikáció, és az oktatás, melyek ha hiányoznak nincs értelme elkészíteni azt. Kulcsár Sándor emiatt külön kiemelte, hogy a Smart Cityk megvalósításánál az innovatív szolgáltatás, a kommunikáció, és az edukáció egyensúlya nagyon fontos.

Az előadást követő beszélgetésből kiderült, hogy az egyik legnagyobb problémát a lakossági igények felmérése jelenti, ugyanis a lakosság szubjektív érzetét nagyon nehéz lefordítani digitális nyelvre. Ugyanakkor mindez szükséges lenne ahhoz, hogy a valós igényeket közvetíteni lehessen a technológiaszállítók felé. Több megvalósított okos város projektelem éppen ennek a hiánya miatt ütközött buktatókba. Ezért szükséges lenne egy olyan módszertan kidolgozásra, melynek segítségével felmérhetőek lennének a helyi lakosok valós igényei.
A másik nagy probléma, hogy hazánkban a felnőtt lakosság nem bízik a technológiában, valamint az, hogy az Európai Unió országai között Magyarországon az egyik legnagyobb a digitális írástudatlanság.

A Smart Cityk jövőjét az úgynevezett „big data”, az adatok, információk másodlagos hasznosítása, végső soron kereskedelme jelentheti. Ennek jelenleg – elsősorban a személyiségi jogokra hivatkozva – kemény jogszabályi korlátai is vannak itthon. A beszélgetés során felszínre került az a kérdés is, hogy a Smart Cityk technológiai fejlődése nem idegeníti-e el majd a jövőben még jobban a társadalmat. Így szükség lenne az „okos” városok szociológiai vizsgálatára egyaránt.”

Forrás:
Összefoglaló a Smart City legutóbbi előadásáról: Okos Települések a gyakorlatban. Hogyan induljunk el? Az állam szerepe a megvalósulásban; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2016. február 19.
Kapcsolódó dokumentumok: Intelligens város – előadás (pdf)

2015-ben újabb 16%-kal nőtt az online kiskereskedelem

„Tovább bővült a hazai online kiskereskedelem, 2015-ben újabb 16%-os növekedéssel már mintegy 270 milliárd forint értékben vásároltunk terméket a világhálón keresztül. Még mindig a műszaki cikkek a legkeresettebbek, de jelentősen gyarapodott a szépség, egészség és a játék, kultúra termékek forgalmán belül is az online csatornák aránya – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatás-sorozatának idei első felméréséből.

16%-os bővülés
A hazai online kiskereskedelem 2015-ös forgalma elérte a 270 milliárd forintot, mely 16%-os bővülés az előző évhez képest.
Az egyes szektorok növekedési üteme ugyanakkor eltérő: a legnagyobb bővülést a szépség, egészség szektor érte el (20%-os növekedéssel), míg a legkisebb mértékben idén is a számítástechnika szektor tudott nőni, csupán 9%-ot.

Az olyan szektorok mint a divat, sport vagy a számítástechnika, növekedésüket elsősorban nem az online jelenlétük erősödésének köszönhetik, mivel bővülésük mértéke hasonlóan alakult a teljes kiskereskedelemre vetítve is. Ezzel ellentétben, 4 olyan szektor is van, ahol ugyan a teljes kiskereskedelem növekedése „csak” átlagos volt, az online viszont továbbra is dinamikusan bővül (játék, kultúra; műszaki cikk; szépség, egészség; otthon, kert). Ezekben a szegmensekben az online kereskedők számának ugrása és a termékek online vásárlásával szembeni bizalom növekedése magyarázza leginkább a bővülést.

sajtocikk_kep

Továbbra is leginkább műszaki cikket veszünk online – de jön föl a játék, kultúra is
A legnagyobb online kiskereskedelmi szektor továbbra is a műszaki cikkek szektora, mely 2015-ben 48 milliárd forint forgalmat bonyolított. Azonban a játék, kultúra területén 2015-ben arányaiban minden más szektornál gyorsabban terelődtek a vásárlók a hagyományos boltok polcaitól a webáruházak oldalaira.

Egyre kevesebb az új belépő, de még mindig sok az egyszeri vásárló
Tavaly hazánkban közel 2,5 millió ember vásárolt terméket valamilyen webáruházban, azonban 2015-ben az új belépők aránya már alig 4%-ra csökkent. Ennek fényében érdekes tény, hogy a webáruházak vásárlói közül a legtöbben – boltonként átlagosan 63% – tavaly csupán egyszer vásároltak az adott boltban. Tehát, a növekedés érdekében a kereskedőknek a jövőben inkább az eddig mindössze egyszer vásárló ügyfeleik visszacsábítására érdemesebb helyezniük a hangsúlyt.

A 10 legnagyobb webáruház uralja a piacot és diktálja a fejlődés irányát
Bár magyar nyelvű honlappal és forint alapú árazással közel 4200-4500 online kiskereskedő működik, a teljes forgalom 30%-át mégis a legnagyobb 10 kereskedő adja. Együttes online árbevételük tavaly közel 80 milliárd forint volt. A listán továbbra is kiemelt helyen szerepel az Edigital, az eMAG és a Mall.hu, ugyanakkor nagyot nőtt tavaly a Tesco online részlege is.

Erősödik az m-commerce
Az elektronikus fizetési megoldások továbbra sem tudnak látványosan teret nyerni, a teljes online forgalom csupán 16%-a realizálódik ilyen fizetési módok révén. Azonban a mobil alapú vásárlás terjedésének ez nem szab gátat, ugyanis az online vásárlók 1/3-a már vásárolt tavaly az interneten terméket, mobiltelefonja segítségével.”

Forrás:
2015-ben újabb 16%-kal nőtt az online kiskereskedelem; GKI Digital; 2016. március 3.

Szakirodalom

Megjelentek a magyar nyelvű EIP-AGRI kiadványok!

„Az Európai Bizottság által az EIP-AGRI, valamint a Horizont 2020 működésével kapcsolatban publikált kiadványok már magyar nyelven is elérhetőek az EIP Service Point oldalán. Ezen kiadványok közérthető módon nyújtanak tájékoztatást az EIP Hálózatán keresztül elérhető jó gyakorlatokról, innovatív megoldásokról és a lehetséges finanszírozási forrásokról.
A magyar nyelven elérhető kiadványok:

  1. Mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti innovációkhoz kapcsolódó Európai Uniós finanszírozási lehetőségek – pdf
  2. Finanszírozási lehetőségek a Horizont 2020 keretében – 2016-os pályázatok – pdf
  3. EIP-AGRI Hálózat – pdf
  4. EIP-AGRI Operatív Csoportok – Ötletből innovációt! – pdf
  5. EIP-AGRI – Innováció-támogató Szolgáltatások – pdf

A kiadványokból tájékozódhatnak a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti ágazathoz kapcsolódóan elérhető nemzeti és uniós szinten meghirdetett kutatás-fejlesztési és innovációs finanszírozási forrásokról. Az Európai Bizottság legnagyobb kutatási és fejlesztési (K+F) célú közfinanszírozási forrása a Horizont 2020, melynek 2016-2017-es Munkaprogramjában a mező- és erdőgazdálkodásra vonatkozóan három fő területen nyílik meg pályázati lehetőség: Fenntartható élelmezésbiztonság, Vidéki reneszánsz, Bio-alapú Innováció.

Ezen túl a kiadványok részletes tájékoztatást nyújtanak az Európai Bizottság által működtetett EIP-AGRI Szolgáltató Pont („Service Point”) céljáról, valamint az EIP-AGRI Hálózat működéséről. A magyar nyelvű kiadványok szemléltető ábrákkal, példaszerűen innovációs megoldásokkal, és hasznos tanácsokkal is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdák megismerjék az innováció alulról építkező megközelítését, kiemelve a tudásmegosztáson alapuló együttműködések jelentőségét.

Külön kiadvány ismerteti az innovatív projektek partnereit tömörítő Operatív Csoportok létrehozásának, működésének finanszírozási feltételeit.

Tudjon meg többet az EIP-AGRI-ról az Európai Bizottság már magyar nyelven is elérhető kiadványaiból!”

Forrás:
Megjelentek a magyar nyelvű EIP-AGRI kiadványok!; Földművelésügyi Minisztérium; 2016. február 29.
EIP-AGRI; Európai Bizottság

A 2014–2020-as kohéziós források felhasználásának hazai vállalásai az uniós kötelezettségek szorításában

„A 2014–2020-as programozási időszak jogszabályi kialakításában az Európai Bizottság eredeti szándéka a minőségi és hatékony felhasználás volt, amelynek eszközrendszerét hosszú előkészítési folyamat során dolgozták ki a tagállamokkal. A tematikus forrásallokációban és abszorpciós ütemezésben is szigorodott felhasználás nem segítette elő a tagállami sajátosságokhoz illeszkedő, rugalmasabb programkialakítást, sem annak időbeni előrehaladását. A tartalmi megoldásokban is korlátozott tagállamok még bonyolultabb, és előzetesen átláthatatlanabb feltételek közé szorultak, ugyanakkor az intézményrendszeri kialakítások tekintetében ez a szigor kevésbé tapasztalható. Utóbbi jelenség azonban sok esetben nem javítja a felhasználást, ha szélsőséges változtatásokkal vagy bonyolult kialakítással terhelt. A hazai programozási tartalmakat, és intézményrendszert az uniós elvárások és lehetőségek tükrében bemutató tanulmány láttatja azokat a szűk keresztmetszeteket, amelyek között Magyarországnak (is) maradnia kell a fejlesztési források elnyerése, és a nettó pozíció érvényesítése érdekében.”

Forrás:
A 2014–2020-as kohéziós források felhasználásának hazai vállalásai az uniós kötelezettségek szorításában; Győriné Szabó Gabriella; Köz-gazdaság, ISSN 1788-0696; 10 (4); 131-144. oldalak (pdf)

Az integritás koronatanúi

„A hatékony korrupcióellenes politikához mindenekelőtt szükség van valós tapasztalatokra. A Holland Belügyi Minisztérium égisze alatt megjelent “Prime witnesses? Case studies of staff assessments for monitoring integrity in the European Union” című jelentés célja, hogy előmozdítsa a korrupció elleni fellépést azáltal, hogy az integritás méréséhez kapcsolódó nemzetközi tapasztalatokat, gyakorlatokat mutat be. A jelentés ennek érdekében hat Európai Uniós ország, Belgium, Észtország, Hollandia, Horvátország, Magyarország és Lengyelország integritás felmérésének tapasztalatait, jó gyakorlatait teszi közkinccsé.

Napjainkban általánossá vált felismerés, hogy az integritás és korrupció ellenes elkötelezettség nagyban hozzájárul a jó kormányzáshoz és a kormányzatok iránti bizalom fenntartásához. Azonban önmagában a korrupcióellenes jogszabályok meghozása nem biztosítja, hogy azok teljes mélységig átitatják a közszférát, és azt, hogy minden közszférában tevékenykedő magatartására irányadó lesz. Sajnos az elfogadott szabályok és a mindennapok gyakorlata között egyes esetekben ellentmondás feszül. Ezt a rést a kormányzatok, államigazgatási szervek úgy tudják hatékonyan befoltozni, ha a jogszabályok érvényesülését, végrehajtását, az elért eredményeket rendszeresen monitorozzák és a tapasztalatokat döntéseikbe becsatornázzák.

Az eredményes integritás politika szükségességére számtalan jelentés és tanulmány felhívta a figyelmet azáltal, hogy bemutatta a korrupció közbizalom romboló, gazdasági növekedést fékező, és a polgárok jóllétét csökkentő hatásait. Ezek az elemzések jellemzően összehasonlítható nemzetközi adatokon nyugszanak, mint például a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe, a Világbank Kormányzás Világ Indikátora, Európai Bizottság Eurobarométer korrupciós felmérése. Bár a legtöbb ország rendelkezik integritást növelő célkitűzésekkel, politikával és küzd a korrupció ellen, mégis kevesebb erőfeszítést tesznek arra, hogy ezek eredményeit monitorozzák és értékeljék.

Az integritással, korrupcióval foglalkozó nemzetközi értékelések számos információforrást, így szakértői értékeléseket, vállalatvezetők és állampolgárok véleményét tükröző felméréseket, illetve jogi eljárásokra vonatkozó adatokat használnak. Magukat a közszolgákat azonban – a legmagasabb szinttől a beosztottakig – általában nem vonják be az információgyűjtésbe annak ellenére, hogy ők az integritás politika elsődleges alanyai. Ugyanis a közszférában dolgozók azok, akik közvetlenül érzékelik az integritás politika érvényesülését, továbbá az etikai kultúrát a szervezeteknél. Ők tehát olyan „koronatanúk” („prime witnesses”), akik segíthetik a tapasztalatokon alapuló integritás politika kidolgozását és eredményes megvalósítását.

A Holland Belügyi Minisztérium égisze alatt megjelent jelentés éppen ezért hiánypótló, hiszen a koronatanúk visszajelzéseire épülő integritás felmérésekről ad Európai Uniós kitekintést. A jelentésben önálló fejezetet képező magyar esettanulmány, melyet dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felügyeleti vezetője jegyez, az ÁSZ integritás felmérési gyakorlatán keresztül mutatja be az elmúlt években az integritással kapcsolatban felhalmozott hazai tapasztalatokat. A szerző kiemeli, hogy az évenként elvégzett kérdőíves felmérés hármas célt szolgál:

  • A költségvetési intézmények olyan kockázatainak azonosítását, amelyek integritásukat hátrányosan befolyásolják.
  • Bővíteni azon intézmények körét, amelyek elfogadják és egyben kialakítják az integritás alapú kultúrát.
  • Elősegíteni azt a szemléletváltást, hogy a magyar közszféra integritás alapú szervezeti működésre álljon át.

A fenti célok elérését szolgálja többek között az integritás kérdőív kialakítása, a kérdőív önkéntes kitöltése, az eredmények publikálása.

Az integritásfejlesztés magyar modellje mellett más országok gyakorlatának megismerése mindenképp látókör-szélesítő. Bár a jelentés összeállítói is elismerik, hogy az integritás alakulásának nyomon követésére nincs varázsrecept, azonban meggyőződésük, hogy a bemutatott hat ország integritás-monitorozási gyakorlata olyan példákat szolgáltat, amelyekből érdemes és lehet is tanulni. Egyfelől ezért nagy elismerés, hogy a magyar integritás felmérés módszertana és tapasztalatai megjelenhettek ebben a válogatásban, másfelől a másik öt ország integritásmérési és -fejlesztési gyakorlata ötleteket szolgáltathat a magyar felmérés céljainak minél eredményesebb és hatékonyabb eléréséhez.

A jelentés minden bizonnyal szélesebb nemzetközi figyelem érdeklődését is felkelti, ennek egyik első bizonyítéka, hogy a jelentést az OECD Integritás Fórum soron következő április 19-20-i ülése is megvitatja.”

Forrás:
Az integritás koronatanúi; Pénzügyi Szemle Online; 2016. március 3.
Prime witnesses? Case studies of staff assessments for monitoring integrity in the European Union; Government.nl

A hálózati kormányzás alapja a bizalom

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2016 márciusával egy új programsorozat vette kezdetét: a Leading Change Executive Forum elnevezésű nemzetközi rendezvény dr. Robert Kramer védnöksége alatt arra hivatott, hogy újfajta vezetői módszereket mutasson be a szakmai közönség számára. Első előadóként dr. Patrick Kennis, az Antwerp Management School dékánja látogatott az eseménynek otthont adó Orczy úti kollégiumba, ahol a hálózati kormányzás eredményességéről beszélt.

Mint mondta, a tavaly „Reszponzív és elszámoltatható kormányzás” címmel keltezett ENSZ-jelentés egy lényeges pontra világított rá: egy olyan világban, ahol összetett problémákra csak összetett válaszok adhatók, a hagyományos értelemben vett elszámoltathatósági követelmény nem tartható, mivel az egy központi irányító szerv jelenlétét feltételezi. A vertikális szemléletmód helyét egyre inkább átveszi a horizontális gondolkodás, ennek alapja pedig nem más, mint a bizalom.

Mégis mikor beszélhetünk hálózati kormányzásról? – tette fel a kérdést a dékán. Minden olyan esetben, amikor három vagy több jogilag autonóm szervezet közös munkája révén olyan eredmények látnak napvilágot, amelyeket a szervek egyenként nem volnának képesek produkálni. A megnövekedett eredményességnek azonban több előfeltétele is van: az érintett felek megosztják egymás között az információkat, az őt érintő részfeladatokat a legjobb tudásuk szerint végzik, továbbá nem törekednek dominanciára. A folyamathoz hozzátartozik ugyanis az is, hogy a feladat megosztása mellett az elért eredmények is a közösségé maradnak – azokat senki nem sajátíthatja ki. A jól működő hálózat ismérve, hogy szervezett, vagyis tagjai világos protokollt követnek nem túlságosan erős, vagy elnyomó szabályozás mellett, az egységességben a felek végig megtartják sokszínűségüket, illetve elismerik a társak bevonásának létjogosultságát, szükségességét és hatékonyságát – összegzett a szakértő.”

Forrás:
A hálózati kormányzás alapja a bizalom; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. március 4.
Responsive and Accountable Public Governance. 2015 World Public Sector Report; United Nations, Department of Economic and Social Affairs; 2015 (pdf)
Network governance; Wikipédia

Törvények, rendeletek

A Kormány 1096/2016. (II. 29.) Korm. határozata a „GSM-R rendszer kiépítés 2. üteme a magyarországi TEN-T vasúti törzshálózaton” című projektjavaslatnak az Európai Hálózat nanszírozási Eszköz 2015. évi pályázati kiírására történő benyújtásáról

„A Kormány
1. egyetért a „GSM-R rendszer kiépítés 2. üteme a magyarországi TEN-T vasúti törzshálózaton” című projektjavaslattal (a továbbiakban: projektjavaslat) az 1. melléklet szerint,
2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a projektjavaslatnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2015. évi pályázati kiírására történő benyújtásáról,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: azonnal
3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy készítsen előterjesztést a Kormány részére a projektjavaslat Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből nem finanszírozható költségeinek az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (a továbbiakban: IKOP) történő finanszírozásáról, illetve ha az IKOP-ból történő finanszírozást a Kormány nem támogatja, a projektjavaslat visszavonásáról.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: az Európai Bizottság döntését követően azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1096/2016. (II. 29.) Korm. határozata a „GSM-R rendszer kiépítés 2. üteme a magyarországi TEN-T vasúti törzshálózaton” című projektjavaslatnak az Európai Hálózat nanszírozási Eszköz 2015. évi pályázati kiírására történő benyújtásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 26. szám; 2016. február 29.; 1765-1766. oldalak (pdf)

A Kormány 1101/2016. (III. 3.) Korm. határozata a kormányzati célú hálózatok továbbfejlesztéséről, a fejlesztések ütemezéséről, összhangban a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával

„A Kormány egyetért azzal, hogy a kormányzati célú hálózatok további konszolidációja és kiterjesztése érdekében, a GINOP 2014–2020 kapcsolódó fejlesztéseivel összhangban, szükséges a megindított fejlesztések teljes körű befejezése, illetve új végpontok bekötése, ezért felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy ennek megvalósítása céljából a 2017. évi költségvetés terhére, költségvetési forrásból gondoskodjon 6330 millió forint biztosításához szükséges intézkedések megtételéről.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: 2016. július 1…”

Forrás:
A Kormány 1101/2016. (III. 3.) Korm. határozata a kormányzati célú hálózatok továbbfejlesztéséről, a fejlesztések ütemezéséről, összhangban a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával; Magyar Közlöny; 2016. évi 29. szám; 2016. március 3.; 3427. oldal (pdf)

A Kormány 1102/2016. (III. 3.) Korm. határozata a Nemzeti Tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakításáról

„A Kormány
1. a közlekedésbiztonság javítása, a közutak védelme és a tengelysúly vagy össztömeg tekintetében túlterhelt járművek közlekedésének visszaszorítása, ellenőrzésük hatékonyabbá tétele érdekében egyetért azzal, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.) nemzeti tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózatot (a továbbiakban: tengelysúlymérő-rendszer) valósítson meg;

2. egyetért azzal, hogy a tengelysúlymérő-rendszer a központi költségvetés terhére valósuljon meg…”

Forrás:
A Kormány 1102/2016. (III. 3.) Korm. határozata a Nemzeti Tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 29. szám; 2016. március 3.; 3427-3429. oldalak (pdf)

A Kormány 1107/2016. (III. 3.) Korm. határozata az NNG Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság magyarországi nagybefektetővel való stratégiai együttműködési megállapodás megkötéséről

„A Kormány felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, illetve az általa kijelölt személyt, hogy gondoskodjon a Magyarország Kormánya és az NNG Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 35–37.; cégjegyzékszáma: 01-09-891838) között kötendő stratégiai együttműködési megállapodás Kormány nevében történő aláírásáról.
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1107/2016. (III. 3.) Korm. határozata az NNG Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság magyarországi nagybefektetővel való stratégiai együttműködési megállapodás megkötéséről; Magyar Közlöny; 2016. évi 29. szám; 2016. március 3.; 3437. oldal (pdf)