Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Latorcai Csaba az „Államreform II”-ről

„Államreform II. címmel tartott előadást Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára. 2016. szeptember 28-30. között Balatonkenesén tartotta rendes őszi közgyűlését a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége.

A Kormány döntött az „Államreform II. — a bürokráciacsökkentés” programról, amelynek végrehajtásával a Miniszterelnökséget vezető Minisztert bízta meg, valamint több határozatban is célul tűzte ki a központi államigazgatás hatékony és versenyképes működésének kialakítását. Ennek jegyében felül kell vizsgálni a minisztériumi háttérintézményeket, és az egyes minisztériumok irányítása alatt álló központi hivatalokat. 2016. szeptember 1-i hatállyal megszűnt 14 költségvetési szerv, amit 2017. január 1-jétől további háttérintézmények követnek. 2017. március 31-ével pedig egy általános lakossági kifizetőhely jön létre az Államkincstáron belül, amelybe integrálásra kerülnek a nyugdíjbiztosítási, pénzellátási és a kincstári feladatok. Az intézkedésekkel párhuzamosan egy 44 milliárd Ft-os informatikai fejlesztés is zajlik az államigazgatásban, amelynek célja az elektronikus ügyintézés informatikai kereteinek a megteremtése. Mind az informatikai fejlesztések, mind pedig a háttérintézmények átalakítása a Miniszterelnökség koordinációjával zajlik le.

A Bizottság munkájához szervesen kapcsolódik a „Jó Állam jelentés”, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dolgozott ki. Ez a monitoring rendszer a magyar kormányzás és közigazgatás tevékenységének tart tükröt, felhívva a figyelmet a fejlesztendő területekre. Az Országgyűlés döntött a járási hivatalokban dolgozók béremeléséről, amely 2016. július 1-jétől lépett hatályba. A fővárosi és megyei kormányhivatalokban dolgozók illetményrendezése 2017. január 1-jével fog megtörténni.”

Forrás:
Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége őszi közgyűlése; Miniszterelnökség; 2016. szeptember 30.

Karas Monika: zavartalan, biztonságos piac és a fejlődés lehetősége kell

„Egy 21. századi modern szakhatóság feladata, hogy garantálja a piac zavartalan és biztonságos működését és a fejlődés lehetőségét – hangsúlyozta Karas Monika, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a tizenhetedik alkalommal megrendezett Internet Hungary konferencia keddi nyitónapján mondott köszöntőjében.

Az elnök kifejtette: nem haladni kihívás, hanem megállni. “Tudunk-e jó döntéseket hozni, amivel a technológiai fejlődést is elősegítjük és megfelelő határokat is ki tudunk jelölni, amelyeken belül biztonságban tudhatjuk magunkat” – tette föl a kérdést.

Hozzátette: azt, hogy a gépek értünk vagy helyettünk vannak, “mi döntjük el, mi húzhatjuk meg a határt”. Ebben a tudatosság, a megfelelő értékítélet és a mértékletesség kell, hogy vezéreljen mindenkit – jelentette ki.

Az NMHH a technikai fejlődés lelkes támogatója, nemhogy akadályokat nem gördít a haladás elé, hanem nap mint nap azon dolgozik, hogyan biztosítsa az utat annak, hogy az új műszaki megoldások valóban megkönnyítsék az emberek mindennapi életét – jegyezte meg Karas Monika.

Utalt rá: ezt a célt szolgálta, hogy nyáron értékesítették a 3400-3800 MHz-es spektrum egy részét, ezzel megnyitva az utat az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok hazai fejlesztése előtt. Így emelkedhet a szolgáltatás színvonala, ugyanakkor biztosítják azt is, hogy minden magyar egyenlő esélyekkel férhessen hozzá az információs javakhoz.

Másik közelmúltbeli intézkedésként említette a hatóság vezetője, hogy tízezer, gépek közötti kommunikációt lehetővé tevő telefonszám használatát adták ki, s e célra összesen tízmilliárd – a mainál jóval olcsóbban használható – mobiltelefonszámot különítettek el.

Hangsúlyozta, “az internet az információról, az adatokról változtatja meg a felfogásunkat”, az adat, az információ pedig “a 21. század olaja”, amely rengeteg üzleti lehetőséget rejt, és egyre több embernek ad munkát, megemlítve, hogy tavaly megduplázódott az adatbányászattal, -elemzéssel és -előállítással foglalkozók iránti munkaerőpiaci igény.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója a konferencián arról beszélt: tíz évvel ezelőtt a mainál sokkal nyugalmasabb és kiszámíthatóbb volt a ma radikálisan változó mobiltávközlési piac, amely ma már akkora erőt képvisel, hogy egész ágazatokat alakít át vagy tol háttérbe.

Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára azt emelte ki: az uniós tagállamok élmezőnyébe sorolja Magyarországot, hogy a hazai háztartások 72 számára érhető el a szupergyors, legalább 30 megabájtos [helyesen: 30 megabit/s, ami 3,75 megabájt/s. Szerk.] sávszélességű internet, márpedig azt nem engedhetjük meg, hogy egymillió háztartás kimaradjon a digitalizáció áldásaiból.

Hangsúlyozta: a 30 megabájtos [helyesen: 30 megabit/s, ami 3,75 megabájt/s. Szerk.] sávszélességet mindenkinek biztosítani kell, például azért, hogy ügyeit elektronikus úton intézhesse, s azt emelte ki: az újabb fejlesztések felét a piac magára vállalta, s a most kiépülő hálózatok “jövőálló fejlesztések”, hiszen évtizedekig használhatóak, kapacitásuk pedig tovább bővíthető.”

Forrás:
Karas Monika: zavartalan, biztonságos piac és a fejlődés lehetősége kell; Híradó.hu/MTI; 2016. szeptember 27.

Közigazgatás, politika

Önellátó önkormányzati gazdaságok: a helyi lehetőség

„A kis településeken létfontosságú, hogy legyen foglalkoztatás, amely megélhetést biztosít a helyieknek, segíti a lakosság helyben tartását. Önkormányzati kezdeményezésre létrejött kis gazdaságokat mutatunk be, amelyek nemcsak az önfenntartásra alkalmasak, hanem a piacon is képesek helytállni – olykor egyedi ötletek megvalósításával.

Rábaszentmiklóson (Győr-Moson-Sopron megye, 138 lakos) 2012-ben két hektáron kezdett gazdálkodni az önkormányzat, hét közmunkást foglalkoztatnak. Németh Szabolcs polgármester az MTI-nek elmondta: eleinte csak zöldségféléket ültettek, később egynyári virágok, legutóbb pedig a reformétkezésben is egyre népszerűbb, Közép-Amerikából származó édesburgonya termesztésébe fogtak 7 ezer négyzetméteren. A betakarítást szeptemberben kezdték el, a 2,5-3 kilogrammos gumókért sok vevő helybe megy. A gazdaság termékeit azonban főleg a térség piacain értékesítik, tavaly egymillió forint bevételre tettek szert ezzel. A közeli tervek között szerepel egy zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem létrehozása, ennek kialakítását még az idén elkezdik.

Hernádszentandráson (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 0,5 ezer lakos) szabadföldi és melegházi zöldségtermelést folytatnak, ehhez 2006-ban egy uniós pályázat elnyerése adott lökést. A feltételeket 70-80 millió forintból alakították ki 2,5 hektárnyi területen. Üveges Gábor polgármester elmondta: az elmúlt évben egy hektáron gyümölcsöst telepítettek, és elkészült egy feldolgozó üzem. Önálló értékesítési rendszert és partnerhálózatot építettek ki, a környező településeken öt éttermet és egy pékséget látnak el alapanyagokkal. Hűtőkamrát, napkollektoros aszaló berendezést helyeztek üzembe, létrehoztak egy 150 négyzetméteres polikarbonát melegházat is. Állandó munkát tudnak adni több embernek, közmunkások is munkalehetőséghez juthatnak.

Tamásiban (Tolna megye) 2011 óta 75 közfoglalkoztatott dolgozik a Startmunka program keretében működő önkormányzati gazdaságban. Összesen 58 hektáron termesztenek szántóföldi növényeket, zöldséget és gyümölcsöt, emellett van egy mangalicákat, hízósertéseket és baromfit nevelő állattartó telep is – mondta Varga Ágnes, a gazdaság vezetője az MTI-nek. Az összterületből hat és fél hektárnyi kertészetben szabadföldön burgonya, hagyma, fűszerpaprika, paradicsom és cékla, 11 fóliaházban pedig primőr zöldség terem. Szintén fólia alatt állítják elő a város közterületeire szánt egy- és kétnyári virágokat. A zöldségek egy részét a közétkeztetésben használják fel, más részét az önkormányzat Zöld Alma boltjában frissen értékesítik, illetve feldolgozzák. A gazdaság feldolgozójában savanyúságokat és néhány különlegességet, édes és csípős paprikalekvárt, céklacsatnit, lilahagymalekvárt készítenek. Terveik szerint jövőre a jelenleg élő állatként értékesített mangalicákat a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-vel együttműködve feldolgozzák, valamint kiépítik a fűtést a növényházakban.

Kiskunhalason (Bács-Kiskun megye) az önkormányzat közfoglalkoztatási programként hajléktalanokat foglalkoztató országos mintaprogramot indított tavaly márciusban. Ardai Tamás közfoglalkoztatási ügyintéző tájékoztatása szerint a program keretében részben konyhakertet művelnek, a megtermelt zöldségeket a programban jelenleg résztvevő tizenöt fő között osztják szét. Amikor nincs konyhakerti tennivaló, gyógynövények gyűjtését, feldolgozását végzik. Két homoktövis-, egy borsmenta- és egy levendulaültetvényt gondoznak, emellett vadgesztenyét, csalánt, hársfavirágot és galagonyát gyűjtenek. A fóliasátorban pedig palántákat és gyógynövény szaporítóanyagokat termesztenek. Egyelőre saját használatra állítanak elő mindent, de már folynak a tárgyalások a felvásárlásról. A távlati terveik között intenzívebb és minőségi termesztés, egy gyümölcsös, valamint egy kis feldolgozóüzem kialakítása szerepel. Ez utóbbi már el is kezdődött egy önkormányzati tulajdonú telephely felújításával.

A dél-alföldi régióban kender termesztésével próbálják munkához juttatni a közfoglalkoztatottakat. A Békés Megyei Kormányhivatal 2015-ben megalapította a Békés Megyei Ipari Kender Konzorciumot, amelyhez az idén már 25 önkormányzat csatlakozott, így a megyében jelenleg 63 hektáron folyik a kendertermesztés. Gajda Róbert kormánymegbízott az MTI-nek elmondta: jövőre 100 hektárra tervezik növelni a termőterületet. Az idén még főként a vetőmagtermesztésre fókuszáltak, emellett a növény egyéb részeit – előzetes megállapodás alapján – a nagylaki feldolgozóban dolgozzák fel, kötél, madzag és egyéb textilipari termék készül belőle. A kormányhivatal jelenleg textilipari, autóipari, élelmiszeripari és építőipari egyeztetéseket folytat a másodlagos feldolgozás kiszélesítése, ezáltal a jövedelmezőség növelése érdekében – mondta Gajda Róbert. Gyulán a növény gyógyszeripari felhasználását célozzák meg, Vésztőn pedig 10 hektáron az olajkészítésre állnának rá. A program megyeszerte csaknem 600 közfoglalkoztatottnak ad munkát – az egyéb mezőgazdasági munkák mellett. Szeretnék elérni, hogy jövőre a közfoglalkoztatottak mellett néhány gazda is bekapcsolódjon a projektbe. A projektet főként belügyminisztériumi és egyéb állami, Start-munkaprogramokra lehívható forrásokból finanszírozzák, az önkormányzatok a földterületeket biztosították a termesztéshez – mondta Sós Judit, a program gyulai koordinátora.

Borsfán (Zala megye) 2012-ben a közmunkaprogram keretében vágtak neki a zöldség-gyümölcstermesztésnek, akkor három közeli településsel összefogva, 61 millió forintos támogatást elnyerve kezdtek el gazdálkodni. Az idén 36 közfoglalkoztatott munkához juttatását vállalták, de a teljes létszámot nem tudják feltölteni, mert a településen és környékén a közeli városok munkaerőigényének köszönhetően – egyre kevesebben vannak munka nélkül. Horváthné Szirmai Szilvia jegyző az MTI érdeklődésére elmondta: többféle gyümölcsfát ültettek, termelnek bogyósgyümölcsöket, zöldségféléket, fűszernövényeket, mindezt nemcsak azonnali felhasználásra, hanem tartósításra, aszalásra, befőzésre, dzsemek készítésére is hasznosítják. A fahéjas alma, az aszalt körte és a szárított sárgarépa a legkedveltebb termékük. A közel 700 lakosú településen zöldségből és gyümölcsből mára önellátóvá vált az iskolai, óvodai és az időseknek szánt közétkeztetés, a néhány éve épült szárító-aszaló üzem jóvoltából pedig már némi bevételt is hoz a gazdálkodás – jelezte a jegyző. Hozzátette: évente több millió forintos megtakarítást jelent a település gazdálkodásában, hogy az önkormányzati konyhát a helyben termelt áruval látják el. Mivel pedig más települések konyhái is vásárolnak, és alkalmanként eladásra készülnek saját termékek, már némi bevételt hoz a mezőgazdasági tevékenység.

Mezőtúron (Jász-Nagykun-Szolnok megye) tejtermelő bivalytelep működtetésébe fogott az önkormányzat az olasz-magyar tulajdonú Italiagro Kft.-vel közösen. A mintegy 330 millió forintos beruházással kialakított telepet az idén májusban adták át. Herczeg Zsolt, Mezőtúr polgármestere az MTI-nek elmondta: a bivalytelepet a helyi önkormányzat által adott mintegy 5 hektáros telken alakították ki, ezzel a város is tulajdonrészt szerzett a gazdasági társaságban. Az önkormányzat a tulajdonában lévő mintegy 70 hektáros legelő fűtermését is értékesíti a vállalkozásnak – tette hozzá. A vállalkozás a nagy tejhozamra szelektált Mediterrán olasz bivalyfajta behozatalával a bivalytej magyarországi termelését, feldolgozását, illetve magas hozzáadott értékű tejtermékek, sajtok előállítását tűzte ki célul. A sajtgyártás hamarosan indul a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium tangazdaságában. A tervek között szerepel a mezőtúri telepen egy sajtüzem építése is. Takács Zoltán, a bivalytelep és a kft. irányítója az MTI-nek elmondta: a növendékekkel együtt 74 bivalyt gondoznak a telepen, később 250-300-ra növelik az állatok számát. A bivalytelep jelenleg öt embernek ad munkát.”

Forrás:
Önellátó önkormányzati gazdaságok: a helyi lehetőség; ETK Önkormányzati Klub; 2016. szeptember 30.

Napokon belül benyújtják a kormánynak a digitális startup stratégiát

„A Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos közlése szerint napokon belül benyújtják a kormánynak a digitális startup stratégia tervezetét; Deutsch Tamás erről az Internet Hungary konferencia keddi nyitónapján beszélt Siófokon.
Kiemelte: a célzott pénzügyi támogatás mellett a vállalkozói szellem és az együttműködés kultúrájának erősítését is magában foglaló stratégia egyik legfőbb eleme mostanra már megvalósult az induló cégekbe beszállók “angyalbefektetői adókedvezményének” bevezetésével, ami több milliárdos forráshoz juttathatja a hazai startupokat.

Deutsch Tamás a konferencián arról beszélt: a kormányzat a felnőttképzés és a felsőoktatás teljes rendszerének átalakításával kívánja megvalósítani az ágazatban érzékelhető munkaerőhiányt ellensúlyozó digitális exportfejlesztési stratégiát; egy kérdésre válaszolva azt mondta: érezhetően 2019-től csökkenhet a hazai informatikushiány.

A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta, hogy a digitalizáció olyan visszafordíthatatlan pozitív folyamat, amelynek hatásai az élet minden területén megjelennek, s amely a gazdasági verseny, a fejlődés és a szociális jólét egyik legfőbb ható- és hajtóereje.

Arról is szólt: határozott a kormányzati szándék arra, hogy Magyarország az első államok között legyen, ahol kiépülnek és megkezdik működésüket az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok, valamint arra emlékeztetett: a jövő év elejétől soha nem látottan alacsony szintre, 18 százalékra csökken az internetezés általános forgalmi adója, a kormányzatnak pedig az a célja, hogy egy évvel később már csak öt százalékos legyen ennek az áfája.

Utalt rá: a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi az újabb csökkentést, valamint a brüsszeli ígéret szerint akkorra már nemzetállami hatáskörben is végre lehet hajtani a mérséklést.”

Forrás:
Napokon belül benyújtják a kormánynak a digitális startup stratégiát; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program; 2016. szeptember 27.

Fizetésemelést követelnek a közszolgák

„Érdemi tárgyalásokat és fizetésemelést követel a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A szervezet elnöke erről az önkormányzatok napja alkalmából a Belügyminisztérium budapesti épülete előtt megtartott sajtótájékoztatón és demonstráción beszélt pénteken.

Hozzátette: örülnek ugyan annak, hogy – részben az ő fellépésüknek köszönhetően – a járási hivatali dolgozók keresetét rendezte a kormány, ugyanakkor ez “elfogadhatatlan és indokolatlan bérfeszültséget okoz”, aminek következménye az elvándorlás az önkormányzati hivatalokból.

A demonstráción, amelyen az MKKSZ elnöksége vett részt, a szervezet elnöke felidézte: két héttel ezelőtt azért sztrájkoltak az önkormányzati dolgozók, mert nyolc éve nem emelkedett a bérük, döntő többségük fizetése régen a hivatalos létminimum alatt van. Emellett a kistelepülések polgármestereinek “méltatlanul alacsony díjazása” miatt is felemelték szavukat.

“Sztrájkjaink sikeresek, de eredménytelenek voltak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért az önkormányzatok ünnepén ismételten követelik kollégáik fizetésének emelését és a korrekt életpálya-szabályozást, amelyhez elkészítették a saját törvényjavaslatukat is.

Boros Péterné szólt a hátrányos helyzetű települések önkormányzatairól is. Emlékeztetett arra, a helyi önkormányzatok európai chartája kötelezi az államot, hogy a pénzügyileg gyengébb helyi önkormányzatokat védje és az egyenlőtlen pénzügyi erőforrásokat kiegyenlítse.

Kitért arra, hogy az önkormányzatok napján az 1990-es első szabad önkormányzati választásokra emlékezik az ország. Ekkor születtek meg a “magyar nép valódi önkormányzatai” vagyonnal, saját iskolával, egészségügyi szolgálattal, művelődési intézményekkel, adóbevétellel. Ezek olyan értékek, amelyek megérdemlik az ünneplést – közölte.

Mára azonban – tette hozzá – sok minden megváltozott: a vagyon, a jogkör, a saját intézmények és a bevételek is erősen megfogyatkoztak.

“A helyi társadalom, a lakosság legközvetlenebb ügyei és érdekei kerülhetnek veszélybe, ha maradék feladataikkal működésképtelenné válnak az önkormányzatok hivatalai” – mondta az MKKSZ elnöke.”

Forrás:
Fizetésemelést követelnek a közszolgák; Híradó.hu/MTI; 2016. szeptember 30.

Közigazgatási, politikai informatika

Az orosz közigazgatás hazai szoftverek használatára vált át

„Az elnök nem kockáztatja Oroszország technológiai jövőjét: állami tulajdonú megoldásokra cseréli a kormányzat informatikai rendszereit, a Microsoftot is rengeteg bevételtől megfosztva.
Első körben 6 ezer, hamarosan pedig 600 ezer számítógép és szerver feladatait bízza állami tulajdonú cégre az orosz kormány. A döntés értelmében a Rostelecom PJC e-mailes és szoftveres megoldásait használják majd a hivatali munkát végzők, ez pedig a Microsoft számára is rossz hír, ugyanis mindezt a redmondi cég kárára is teszik – számolt be a Bloomberg…[HVG.hu]”

——

„A moszkvai városi vezetés úgy döntött, hogy a sok ezer önkormányzati számítógépen a Microsoft szoftvereit hazai fejlesztésűekre cserélik le, miután Vlagyimir Putyin elnök arra „kérte” az orosz állami szféra irányítóit, hogy mérsékeljék azt az informatikai függőséget, melyet az európai és amerikai programok használata idéz elő – írta meg helyi forrásokra hivatkozva a Bloomberg hírügynökség.

Első lépésként hatezer gépen a Microsoft Exchange Server és Outlook termékeit cserélik le a Rosztelekom (Ростелеком) szolgáltató levelezési platformjára – közölte Artyom Jermolajev, Moszkva városának informatikai vezetője. A folytatásban várhatóan körülbelül 600 ezer gépen és szerveren váltják ki az Office irodai csomagot egy új, az orosz Új Felhős Technológiák (Новые облачные технологии) nevű vállalkozás saját fejlesztésű programjával, a még gyakorlatilag tesztelés utolsó fázisában lévő a MojOfisszal (МойОфис), illetve tervezik a Windows lecserélését is.

Putyin elnök akkor hirdette meg a szoftvercsere programját, amikor a krími konfliktust követően az amerikai IT-vállalatok leállították fizetős szolgáltatásaikat Oroszországban. E függőség felszámolása érdekében a jelenleg 3 milliárd dolláros piacnak számító országból száműzni akarják az államigazgatásból többek között a Microsoft, az SAP és az Oracle termékeit. Ezzel párhuzamosan az elnök internetes tanácsadója – ahogy nevezni szokták: az „internetcár” –, a LiveInternet alapítója és vezetője, German Klimenko bejelentette, hogy az orosz internetes vállalkozások támogatása érdekében meg fogják emelni az amerikai technológiai vállalatok által fizetendő adót. Emellett jövőre feláll egy testület, melynek tagjai kormányzati szervezetek (többek között a Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat, illetve a Főügyészi Hivatal), melynek feladata az átállás ellenőrzése és serkentése lesz.

Az orosz kormányzati szervek jelenleg közel 300 millió dollárnak megfelelő rubelt költenek külföldi szoftverekre évente, ennél kb. 30 százalékkal lenne olcsóbb az orosz programok alkalmazása – közölte Nyikolaj Nyikiforov kommunikációs miniszter az újságírókkal. Épp ezért a minisztérium összeállított egy közel kétezer orosz szoftverterméket tartalmazó listát, hogy az állami szervek és állami tulajdonú vállalatok átállását segítsék.

Moszkvában már korábban is történtek lépések ez irányban, amikor a városi kamerarendszer vezérlését a Cisco termékéről átállították egy hazai szoftverre, illetve az állami hírügynökség, a Rosszija Szevodnya, valamint a moszkvai regionális önkormányzat elhagyta az Oracle adatbázis-kezelőjét, és a nyílt forrású PostgreSQL-t állították munkába…[IT café]”

Forrás:
Putyin száműzi a Microsoftot és társait, spórol vele 300 millió dollárt; HVG.hu; 2016. szeptember. 28.
Moszkva nem hisz a Microsoftnak; IT café; 2016. szeptember 28.

Szlovákia: frissítették a közigazgatás informatizálásának koncepcióját

„A közigazgatásnak nem csak a polgárok és a vállalkozók számára kellene minőségi szolgáltatást nyújtania, de a közhatalom más szervei számára is. Mindez a Közigazgatás informatizálásának nemzeti koncepciójából derül ki, amelynek aktualizált verzióját ma fogadta el a kormány. A beruházásokért és informatizálásért felelős kormányalelnök, Peter Pellegrini által benyújtott anyag az állam 2020-ig tartó informatizálásával foglalkozik.

A jelenlegi koncepció az informatizálás 2008-ban jóváhagyott koncepcióban lefektetett elveiből, a közigazgatás integrált információs rendszer kiépítettségéből, a megvalósult fejlesztési projektekből és tevékenységekből indul ki. Az anyag azonban kibővült a jelenlegi trendekkel, megszerzett tapasztalatokkal és az információs-kommunikációs technológiák fejlődésének köszönhető lehetőségekkel.

A koncepció szorosan ráépül a Digitális szolgáltatások kiszélesedésével és az új generációs hozzáférési hálózatokkal foglalkozó 2014-2020-as évekre meghatározó stratégiai dokumentumra, amely részletesen elemzi a szlovákiai közigazgatás informatizálásának helyzetét a világ többi részével összehasonlítva, a Társadalom Informatizálása Operatív Program eredményeire, illetve a 2007 és 2013 közötti tapasztalatokra. A koncepció számára kiindulási pontot jelentenek az elmúlt időszak jogszabályai is.

Az előterjesztés indoklása szerint a koncepció új rendszerszerű és koordinált megközelítést hozhat a közigazgatás informatizálása területén elsősorban azzal, hogy nem csak az integrált információs rendszer központi kiépítettségére irányul, de a központi szabályok által meghatározott köteles személyek informatizálásával is foglalkozik. Mindezt úgy teszi, hogy a közigazgatás ne csak a polgárok és a vállalkozók számára nyújtson minőségi szolgáltatást, de a közhatalom más szervei számára is, akár határokon átívelően is.

A megközelítés megváltozását a közigazgatás stratégiai architektúrájának bevezetése is támogatja, mint a közigazgatási információs rendszerek és a hozzá tartozó részek architektúrájának rendszeres modellezésének és karbantartásának eszköze. Mindennek lényege, hogy a közigazgatásnak, mint harmonikus egésznek történjen meg az informatizálási fejlesztése.”

Forrás:
Frissítették a közigazgatás informatizálásának koncepcióját; Bum.sk; 2016. szeptember 28.
Lásd még: eGovernment in Slovakia; Európai Bizottság; 2016. február (pdf)

A „Nyílt Kormányzat Megvalósítási Modellje”, ahogy Bécs városa látja

„Bécs önkormányzata, valamint az osztrák önkormányzatok nonprofit közigazgatási kutatóintézet, a KDZ megjelentette a nyitott kormányzat megvalósítását bemutató modelljét. A német és angol nyelven is elérhető kiadvány leírja a stratégia öt lépését, és gyakorlati ajánlásokat fogalmaz meg politikusoknak és köztisztviselőknek a nyitott kormányzat megvalósítására.
A modellt megjelenése óta több mint tízezren töltötték le, más közigazgatási szervezetek is felhasználják, Ausztriában és külföldön, a nyílt kormányzati kezdeményezéseik alapjául.
A nyitott kormányzati modell megvalósításának modelljének alapja az „An Open Government Maturity Model for Social Media-Based Public Engagement” című tanulmány, amely két amerikai kutató munkája, amelyet alaposan továbbfejlesztettek. A bécsi városvezetés által kezdeményezett fejlesztésben a KDZ – Zentrum für Verwaltungsforschung (oszták önkormányzatok kutatási és tanácsadó központja) volt a város partnere a stratégia kialakításában.
Az eredetileg belső dokumentumként született stratégiai anyagot aztán továbbfejlesztették és publikálták, abból a célból, hogy a szélesebb közvélemény is betekintést nyerjen a javaslatokba. Ezért a dokumentumot a „Szellemi Közkincs Nevezd meg! 3.0” (Namensnennung 3.0 Österreich (CC BY 3.0 AT)) licenc felhasználásval tették gyakorlatilag szabadon elérhetővé és felhasználhatóvá.

og-implementation-model

Forrás:
Vienna, KDZ release Open Government Implementation Model; Adrian Offerman; Joinup; 2016. szeptember 19. az ismertetés Hegedűs Tamás munkáján alapszik
Lásd még: UPDATE: Open Government Implementation Model; KDZ – Zentrum für Verwaltungsforschung; 2016. szeptember (jelenleg a 3.0 változatnál tartanak)
Creative Commons Namensnennung 3.0 Österreich (CC BY 3.0 AT), ugyanaz magyarul Creative Commons Nevezd meg! 3.0 Unported (CC BY 3.0)
Megoszthatod — másolhatod és terjesztheted a művet bármilyen módon vagy formában
Átdolgozhatod — származékos műveket hozhatsz létre, átalakíthatod és új művekbe építheted be bármilyen – akár üzleti – célra is.
A jogosult nem vonhatja vissza ezen engedélyeket míg betartod a licenc feltételeit.
Az alábbi feltételekkel:
Nevezd meg! — El kell ismerni az eredeti jogtulajdonost, hivatkozni kell a felhasználást szabályozó licencre, jelezni kell, ha változtatások voltak. Mindez bármilyen ésszerű módon elvégezhető, de ez nem jelentheti az eredeti licenctulajdonos egyetértését.
Nincsenek további megkötések — Nem szabhatsz meg más jogi vagy technológiai korlátozásokat melyek megakadályoznának bárkit abban hogy ezen licenc által engedélyezett bármely tevékenységeket folytassák.”

Elindult a TehetségKapu portál

„A tehetségek felismerését, kiválasztását és fejlesztését célozza segíteni a www.tehetsegkapu.hu oldal, amelyet szerdán mutattak be Budapesten.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a TehetségKapu portál indulása alkalmából tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a tehetség gondozása közös ügy, abban a családoknak, a pedagógusoknak, az iskoláknak, a szakembereknek, a civil partnereknek és azon állampolgároknak is szerepük van, akik az adó egy százalékával járulnak hozzá ehhez az ügyhöz.
A TehetségKapu oldal létrehozásával a tehetséggondozás ügyét, a tehetségek felismerését, az eligazodást, a családokat, a gyermekeket, a tehetséggondozásban közreműködő szakembereket, pedagógusokat szeretnék segíteni – mondta.
A portál szándékaik szerint segít a tehetségek azonosításában, fejlesztésében és a legmegfelelőbb programok, mentorok megtalálásában.
Az oldalt a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásával valósították meg.

Novák Katalin kitért arra, hogy idén és jövőre is 2,8 milliárd áll rendelkezésre a Nemzeti Tehetség Programra, s évente 300-350 ezer tehetséges gyermeknek tudnak támogatást nyújtani a programon keresztül.
Beszámolt arról is, hogy minden eddiginél többen éltek az adó egy százalékának felajánlásával a Nemzeti Tehetség Program javára, idén 351 ezer adózó döntött így, 5,4 százalékkal több a tavalyinál.

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár rámutatott: a tehetséggondozásban elsődleges szerepe van a pedagógusnak, hogy felismerje a tehetséget, és aztán ezzel tudjon úgy sáfárkodni, hogy az ne vesszen el.
Ehhez a szükséges módszertant is birtokolniuk kell a pedagógusoknak – mondta, hozzátéve: a pedagógus-továbbképzés átalakítása zajlik, 2018-tól szeretnék ezt más alapokra helyezni.
Az államtitkár kitért az Arany János Tehetséggondozó Programra is, amely értékelése szerint kifejezetten jól működik, a kormány a szükséges forrásokat biztosítja. A programot tovább erősítenék – tette hozzá.
Közlése szerint 12 milliárd forintot fordítottak az elmúlt időszakban informatikai fejlesztésekre, ez az összeg csaknem 50 milliárdra nő majd.

A tehetséggondozás a középiskola végén nem zárul le, folytatódik az egyetemeken, s elemi érdek, hogy e hallgatóknak valódi alternatívát kínáljanak a hazai egyetemeken is. Ezt célozza az Új Nemzeti Kiválósági Program, amely a középiskolában magas teljesítményt nyújtókat segíti. A program első ösztöndíjai már szeptembertől elérhetőek – mondta, és reményét fejezte ki, hogy a 2,2 milliárdos keret növelhető lesz a jövőben.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese hozzátette: a portál kialakítása előtt mintegy ötezer pedagógust kérdeztek meg a tehetséggondozáshoz való viszonyáról.
A tehetségazonosításra rengeteg kérdőívet töltöttek fel, a rendszer ugyanakkor önkéntes, nem kötelező, de bíznak abban, hogy sokan élnek majd a lehetőséggel.
A jövő tanévre egy a portálon regisztrált tanuló az online kérdéseken végighaladva megkaphatja tehetségprofilját, azaz azt, hogy mennyire motivált, az egyes területeken mennyire tehetséges. Össze tudják kapcsolni a mentorokat, az intézményeket és a tehetségeket is egymással, valamint jól működő nyári táborok, szakmai hetek ajánlására is lehetőség van az intézmények számára.

A sajtótájékoztató végén stratégiai együttműködési megállapodásokat írt alá az Emmi, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája képviselője.”

Forrás:
Elindult a TehetségKapu portál; Híradó.hu/MTI; 2016. szeptember 28.

Informatika, távközlés, technika

Elindult a „Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel” című felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése

„A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az épületállomány energiahatékonyságának javítását. A cél elérését a Kormány a kis- és középvállalkozások együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:

  • a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket jelen Felhívás keretében 3 millió Ft és 50 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban, valamint 3 millió Ft és 50 millió Ft közötti kedvezményes kamatozású kölcsönben (a továbbiakban: kölcsön) részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig;
  • a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek jelen Felhívás keretében a megítélt vissza nem térítendő támogatás legfeljebb 50%-ának megfelelő támogatási előleget biztosít.

A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:

  • projektjük megvalósításával hozzájárulnak a primer energia felhasználás csökkentés és a megújuló energiaforrás-felhasználás növelés céljának eléréséhez;
  • a kapott vissza nem térítendő támogatáson és kölcsönön felül önerőből finanszírozzák a projektet;
  • a vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában támogatói okiratot, illetve a kölcsönre vonatkozóan kölcsönszerződést kötnek;
  • a fenntartási időszak végéig a projektet működtetik, valamint a kapott kölcsönt a kölcsönszerződésben foglalt feltételeknek megfelelően törlesztik.

Forrás:
VEKOP-5.1.1-5.1.2-16 Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel; Széchenyi 2020; 2016. szeptember 27.

Kaposvár okos város szeretne lenni

„Modern, még élhetőbb várossá válhat Kaposvár a következő években. A megyeszékhely olyan digitális fejlesztéseket tervez, melyek segítségével nem csak kényelmesebbé, hanem környezettudatosabbá is válnak a kaposváriak mindennapjai.

– Kaposvár célja, hogy okos város, úgynevezett Smart City legyen, ezáltal megkönnyítve a somogyi megyeszékhely lakóinak életét – mondta Szita Károly polgármester az Internet Hungary konferencián, Siófokon. Kiemelte:-A város már ráállt erre az útra, hiszen a Kapos Holding Zrt. elektronikus ügyfélszolgálata egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A lakók a távfűtéssel, szemétszállítással, valamint a víz- és csatornaszolgáltatással kapcsolatos ügyeiket sorban állás nélkül, otthonról, kényelmesen elintézhetik. Emellett a helyi buszközlekedést könnyítik a megállókban kihelyezett digitális táblák, ahol az utasok az adott járat menetrendjéről tájékozódhatnak. Az okos buszmegállókon túl a városi közvilágítás korszerű led lámpáit hamarosan rendszerbe kötik, így forgalmat számlálhatnak, valamint mérhetik a levegő szennyezettségét is. Ezekhez hasonló fejlesztéseket tervez a városvezetés a következő években, de a továbblépéshez az informatikai rendszereket kell korszerűsíteni, hangsúlyozta Szita Károly…[Kaposvár Most]”

——–

„Az önkormányzat döntése értelmében a Jedlik Ányos Terv keretében a város öt „A” típusú gyorstöltő telepítéséhez igényel pályázati támogatást. Ezekkel a gyorstöltőkkel 4-8 óra alatt tölthetők föl az autók. A berendezések a Domus Áruház melletti parkolóban, az Ady utcai közterületi parkolóban, az Agóra előtti parkolóban, a Somogy Áruház parkolójában, az Irányi Dániel utca felőli oldalon és a Színház Park Budai Nagy Antal utca felőli oldalán kapnának helyet. Egy töltő létesítésére két és fél milliós támogatás igényelhető, így az öt töltőre valamivel több mint 12 millió forintos igényt nyújthat be Kaposvár. Ám az előzetesen bekért árajánlatok alapján a kivitelezéshez önrész biztosítása szükséges, ugyanis a támogatás nem elegendő a megvalósításhoz. A saját forrás előreláthatólag tízmillió forint.

Az öt gyorstöltőn kívül két további, 25-30 perces villámtöltőt is létesítene a város TIOP-támogatással, méghozzá a Nostránál és a sportcsarnoknál. A hét töltőre összesen nagyjából 30 millió forintot költene Kaposvár. Szita Károly polgármester reményei szerint a hét töltőállomásból öt jövő nyárra, a többi az év végére elkészül. A holtoltsek.hu szerint az országban eddig 55 elektromos töltőállomás van, ebből csaknem 30 Budapesten. Somogyban eddig egy van Fonyódon a Torony étteremnél, s kettő Siófokon, a Hotel Azúrnál és a Városházánál.

Kaposváron a kaposvári közműszolgáltatók közül elsőként a Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. állított üzembe elektromos autókat tavaly decemberben. A zöld rendszámos autók márciustól Kaposváron is ingyen parkolhatnak. Magyarországon ma körülbelül 700, tisztán elektromos meghajtású gépkocsi van üzemben. Az adatok szerint a legtöbb tisztán elektromos autót a Nissan és a BMW értékesítette a hvg.hu szerint, a járművek ára felszereltségtől függően 8-15 millió forint közötti, ám a kisebb autók között vannak ennél olcsóbbak is. A kormány ebben az évben 2 milliárd forintot biztosít tisztán elektromos hajtású járművek beszerzésének támogatására. A támogatás a bruttó vételár 21 százaléka, maximum 1,5 millió forint, ezt magánemberek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, civil szervezetek, helyi önkormányzatok, köztestületek és költségvetési szervezetek egyaránt igényelhetik.[sonline.hu]”

Forrás:
Kaposvár Most; 2016. szeptember 29.
Hét töltőállomás épül a zöldautóknak Kaposváron; Márkus Kata; sonline.hu; 2016. szeptember 27.

„Okos” áramellátás a Dél-Dunántúlon

„Lakossági energiatermelés, elektromos autók, hatékonyabb hálózatüzemeltetés. Mik a feltételei a rendszer létrejöttének? (x)

A XX. századi villamos energiaellátás alapját a több tíz vagy száz MW teljesítményű erőművek által termelt, majd az országos hálózaton szétosztott villamos-energia jelentette. A legnagyobb energiatermelő a 2000 MW beépített teljesítményű paksi atomerőmű, ami az ország áramfogyasztásának közel 40%-át fedezi termelésével. A hálózatot az atomerőmű mellett számos nagyobb szén-, gáz-, olaj- és biomassza tüzelésű erőmű is táplálja. Az elmúlt évtizedekben azonban megjelentek olyan új energiatermelési technológiák – pl. napelemek, szélturbinák, korszerű gázmotorok – amelyek lehetővé tették a gazdaságos energiatermelést a nagyobb fogyasztók számára is. A technológiák további korszerűsödése, a piaci árak csökkenése és a pályázati támogatások a kisebb fogyasztók, háztartások számára is elérhetővé teszik reális időtávú megtérülést, így egyre több kistermelő jelenik meg a rendszerben.

A fogyasztók tehát termelőkké is válnak egyben. Mivel a fogyasztók által termelt energia feltáplálása a hálózatba adott volumen felett műszaki akadályokba ütközik, ezért fontos kérdés a megtermelt energia helybeni tárolásának kidolgozása (pl. szivattyús tárolás, sűrített levegős tárolás, üzemanyag cellák). A tárolásra jó megoldást jelentenek az elektromos gépjárművek is, amelyek a kisebb fogyasztású – ún. völgyidőszakokban – töltenek, csúcsidőszakokban pedig vissza is táplálhatnak energiát a hálózatra. Az okos hálózatok fogalmához tartozik az okos mérés is, amely során a fogyasztók energiafogyasztásukról általában 15 percenként kapnak információt, így egyes berendezések pazarló működtetésébe azonnal beavatkozhatnak, észlelhetik a meghibásodásokat és ütemezhetik fogyasztásuk adott részét az olcsóbb völgyidőszakra.

Utóbbi megoldás kezdetleges formában már a bojlerek kapcsolóórás bekötésével, „éjszakai áram” használatával már régen megjelent. Az okos hálózat tehát nagyon összetett fogalom, amely együtt kezeli az energiahatékonyság, a közlekedési rendszerek és a mindezeket támogató infokommunikációs fejlesztések kérdését. Segítségével az ellátás költséghatékonyabbá, magasabb minőségűvé válik, és nem mellékesen csökken a környezetterhelés mértéke is. Kiépítéseinek feltételeit vizsgálja Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ), a SET-UP című nemzetközi projekt (Interreg Europe program) magyar partnereként.

Hazai kihívások
Az okos hálózat Magyarország szempontjából azért kiemelten fontos, mert hazánkban ilyen rendszerek nem működnek, azonban Európa magas megújuló erőforrás alapú energiatermeléssel jellemezhető országaiban már megtalálhatók. A DDRFÜ angol, francia, litván, portugál és spanyol tapasztalatokhoz biztosít hozzáférést a 2016. április 1. – 2021. március 31. között megvalósuló SET-UP projekt segítségével. Magyarországon az első lépés a vonatkozó jogalkotási dokumentumok, energiapolitikai stratégiák formálása.

Mivel ehhez fontos a termelők, technológia-szolgáltatók és fogyasztók igényeinek megismerése is, a DDRFÜ kiemelt szerepe a projekten belül a fogyasztók bevonása az okos hálózatok fogalmának és lehetőségeiknek megismertetése révén. Az okos hálózatok kialakításával-működtetésével kapcsolatos gazdasági modellek, valamint a kapcsolódó finanszírozási források számbavétele nélkül azonban ezeknek a hálózatoknak a kiépítésére nincsen reális esély, így a projekt partnerei a finanszírozás kérését is vizsgálják. 2016 őszén a DDRFÜ elkészíti a fenti témákkal kapcsolatos dél-dunántúli, illetve magyarországi helyzetelemzést.

Együttműködés magyar szereplőkkel az okos hálózatokért
A nemzetközi tapasztalatcsere fórumait a SET-UP projekt konferenciái és munkamegbeszélései jelentik, amelyek közül a 2016. októberi angliai találkozó a gazdasági modellek áttekintésére koncentrál. Annak érdekében, hogy a kidolgozott modellek meg is valósuljanak, a SET-UP projekt nagy hangsúlyt helyez a kapcsolódó politikák és források kezeléséért felelős intézmények bevonására, ezért Magyarországon a DDRFÜ az energetikai beruházásokat keretbe foglaló Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programot (KEHOP) irányító Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) közösen dolgozik a projekten. A DDRFÜ rendszeresen egyeztet továbbá a villamos energia piac szereplőivel is, amelyek tapasztalatai nélkülözhetetlenek az okos hálózatok jövőbeli hazai kialakításához. A velük történő eszmecsere a projekt által szervezett magyarországi rendezvényeken valósul meg, amelyre első ízben 2016. októberben kerül sor Budapesten.

A projekt eredményeiről folyamatos tájékoztatás olvasható a http://www.interregeurope.eu/set-up/, angol nyelvű honlapon.
A SET-UP projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg az INTERREG EUROPE Programon belül.”

Forrás:
„Okos” áramellátás a Dél-Dunántúlon; bama.hu; 2016. október 2.
SET-UP Smart Energy Transition to Upgrade Regional Performance

Az Európai Bizottság utolsó figyelmeztetése Magyarország és 18 további tagország számára: a nagyobb szélessávú lefedettség érdekében hajtsák végre az árcsökkentésre vonatkozó szabályokat

…2. Digitális egységes piac

Indokolással ellátott vélemények
Digitális egységes piac: A Bizottság 19 tagállamot szólít fel arra, hogy a nagyobb szélessávú lefedettség érdekében hajtsák végre az árcsökkentésre vonatkozó szabályokat.

Az Európai Bizottság arra kérte fel Ausztriát, Belgiumot, Bulgáriát, Ciprust, Csehországot, az Egyesült Királyságot, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Horvátországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Portugáliát, Szlovákiát és Szlovéniát, hogy hajtsák végre a nagy sebességű hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket (a 2014/61/EU irányelvnek megfelelően; lásd a témában készült sajtóközleményt itt).

Ezek a szabályok a meglévő fizikai infrastruktúra különböző ágazatok (energia, szállítmányozás stb.) közötti megosztását és újrafelhasználását célozzák meg, és végrehajtásuk nyomán a nagy sebességű internetkapcsolat bővítési költsége várhatóan akár 30%-kal csökkenhetnek. A Bizottság 2016 márciusában hivatalos értesítést küldött minden olyan tagállam számára, amely addig nem ültette át azt a nemzeti jogszabályokba, ezután közülük többen is jelezték a Bizottság felé, hogy teljes mértékben végrehajtották az irányelv rendelkezéseit. Az árcsökkentésre vonatkozó szabályok az Európai Bizottság által nemrégiben javasolt stratégiai hálózatfejlesztési célkitűzéseket segítik (lásd a témában készült sajtóközleményt itt).
Ezek a célkitűzések a következők:

  • 2025-re minden főbb társadalmi-gazdasági tényező (például iskolák, egyetemek, kutatóközpontok, közlekedési csomópontok, a digitális technológiákra támaszkodó vállalatok, illetve valamennyi közszolgáltató, beleértve többek között a kórházakat és a hivatalokat is) rendkívül nagy – gigabites – sebességű kapcsolattal rendelkezzen (amely másodpercenként 1 gigabit adat letöltését/feltöltését teszi lehetővé a felhasználók részére);
  • minden európai háztartás, legyen az vidéki vagy városi, legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító, és Gbps-re bővíthető kapcsolattal rendelkezzen;
  • valamint minden városi terület, így a főútvonalak és a vasútvonalak is megszakításmentes, 5G-s lefedettséggel, azaz a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek ötödik generációs változatával rendelkezzenek.

Köztes célként 2020-ig valamennyi uniós tagállam legalább egy nagyvárosában kereskedelmi forgalomba kell hozni az 5G-s technológiát.
A tagállamoknak 2016. január 1-jei határidővel kellett a nemzeti jogszabályokba ültetniük az irányelvet. A Bizottság az ezt nem teljesítő 19 tagállamnak a mai nappal küldi az utolsó figyelmeztetést. Ezeknek az országoknak jelenleg két hónapos határidő áll rendelkezésükre arra, hogy értesítsék a Bizottságot az intézkedések uniós törvényeknek megfelelően történő nemzeti jogszabályokba ültetéséről; ennek hiányában a Bizottság az uniós kötelezettségszegési szabályzat szerint az Európai Bíróság elé terjesztheti azokat és pénzügyi szankciókat indítványozhat…”

Forrás:
Szeptemberi kötelezettségszegési eljárási csomag: a legfontosabb döntések; Európai Bizottság; MEMO/16/3125; 2016. szeptember 29.
Lásd még: Kevesebb építkezés = olcsóbb széles sávú internet. A Bizottság szabályokat javasol a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentésére; Európai Bizottság; 2013. március 26.

Októberben startol a Központi Okos Mérés Zrt. (KOM) országos mintaprojektje

„Októberben startol a Központi Okos Mérés Zrt. (KOM) országos mintaprojektje. E teszt során kell kiderülnie, hogy mely felhasználói körben és milyen célra érdemes okosmérőket telepíteni. A projekt közel 21 millió euróba kerül, mindezt az unió fizeti.

„Körülbelül húszezer okosmérőt telepítünk, főleg a villamosenergia-, kisebb részben a földgáz-, illetve a víz- és távhőiparágban. Már az év eleje óta vizsgáljuk, hol és milyen fogyasztókkal induljon a teszt, illetve, hogy a felhasználók mit várnak az okosméréstől. Lakossági ügyfelekkel csak önkormányzatokon keresztül dolgozunk, mert az ő esetükben már támaszkodhatunk a hazai energiaszolgáltatók által elvégzett, hasonló vizsgálatok tapasztalataira” – válaszolt a Világgazdaságnak a KOM Zrt. vezérigazgatója. Vöő Kristóf közlése szerint a KOM olyan partnereket von be a kísérletbe, amelyeknél jelentős energiamegtakarítás, és ezzel szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés érhető el. Ilyenek a közintézmények, az irodaházak vagy az egyetemi campusok. A kibocsátáscsökkentés feltétele is volt az uniós pénz felhasználásának.

Az EU elvárja, hogy ahol ésszerűnek ígérkezik az okosmérés használata, ott be is vezessék az ügyfelek legalább 80 százalékánál. Ám az ésszerűség nem csak alacsonyabb összegű számlát jelent, a beruházásnak meg is kell térülnie. „Itt a hasznosságot és a megtérülést össztársadalmi szinten kell vizsgálni. Várható előny, ha az egyenletesebbé váló felhasználás révén kisebb teher nehezedik a rendszerirányítóra, vagy, ha egy épület épületgépészeti és más berendezéseinek működését összehangolják, optimalizálják” – magyarázta a vezérigazgató.

A KOM-nak az össztársadalmi szempontból leghasznosabb forgatókönyvet kell kidolgoznia az okosmérés bevezetésére. A társaság ezért megvizsgálja négy különböző árú és tudású technológia hazai életképességét is. A drágább, felhasználónként mintegy 60 ezer forint beruházási igényű rendszerek a legokosabbak, ezek részt vehetnek a rendszerszintű szabályozásban. Ezek használói az általuk megtermelt energiát a piacinál drágábban adhatják el az energiakereskedőknek. A kevésbé okos, főként távleolvasásra alkalmas mérők 10 ezer forint körüliek. A velük mért adatok alapján újfajta tarifák kínálhatók a fogyasztóknak, akik spórolhatnak, ha a megfelelő (alacsony tarifás) idősávhoz igazítják fogyasztásukat. A rendszer figyelmeztető jelzést is adhat a pazarlásról, például csőtörés esetén.”

Forrás:
Bevetnek húszezer okosmérőt; Világgazdaság Online; 2016. szeptember 29.

A hírközlési szolgáltatások árainak és kínálatának alakulása 2016 első félévében

„Az év első 6 hónapjában összességében lényegében nem változtak az árak a hírközlési szektorban. A félév végén mindössze 0,1%-kal voltak magasabbak a hírközlési árak, mint az előző év végén a nemzetgazdasági fogyasztói árszint 1,2%-os növekedése mellett. A roamingdíjak csökkenése hívásindítás esetén 4%-tól egészen 74%-ig terjedt, de a hazai átlagos telefonálási díjszintben ez minimális változást hozott.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rendszeresen figyelemmel kíséri a hírközlési szolgáltatások árainak és kínálatának alakulását. A hatóság idén augusztusban 2016 I. félévére vonatkozóan elemezte a hírközlési piac egészének áralakulását, valamint a legnagyobb vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatók, illetve internetszolgáltatók legnépszerűbb díjcsomagjainak tarifáit és választékát.

A KSH statisztikái szerint az év első 6 hónapjában összességében lényegében nem változtak az árak a hírközlési szektorban. A félév végén mindössze 0,1%-kal voltak magasabbak a hírközlési árak, mint az előző év végén a nemzetgazdasági fogyasztói árszint 1,2%-os növekedése mellett. Az előző év azonos időszakához mért havi árindexek ugyan kismértékű (mintegy 2%-os) áremelkedést mutatnak, ez a növekedés azonban a 2015 második félévében lezajlott árnövekedés áthúzódó hatásából ered.

A vizsgált félév legjelentősebb változása az volt, hogy a roamingdíjak az európai szabályozás szerint jelentősen módosultak. 2016. április 30-a után a roamingdíjak két elemből tevődnek össze: az adott díjcsomaghoz tartozó, belföldi, hálózaton kívüli díjból és az egységesen szabályozott és maximált mértékű roamingtöbbletdíjból (pl. hívásindításnál 19,23 Ft/perc). A két elem összege azonban nem haladhatja meg az április 30-a előtt alkalmazott díjat (amely pl. hívásindítás esetén 72,8 forint volt). 2017. június 15-től pedig majd csak a belföldi díjakat számíthatják fel a szolgáltatók, a roamingtöbbletdíjakat csak kivételes és indokolt esetekben.

A hatóság megállapította, hogy a mobilszolgáltatók májustól az új roamingtarifákat alkalmazzák. A roamingdíjváltozás hatására az előfizethető mobiltelefonos díjcsomagok döntő többségénél mérséklődtek a roamingpercdíjak. A hívásindítás esetén 4%-tól egészen 74%-ig terjedt a csökkenés mértéke. A roamingdíjak mérséklése ugyanakkor nem vezethetett jelentősebb árszintcsökkenéshez, hiszen a hazai átlagos telefonálási szerkezetben a roaming hívások aránya csekély.

Az év első hat hónapjában – a roamingdíjakon túl – csak az Invitel változtatott díjtételein, csupán egyetlen hangdíjcsomagjának havidíjait módosította: az elektronikus ügyintézést havidíjcsökkentéssel ösztönözte, míg a hűségvállalással kötött előfizetések havidíját megnövelte. Ugyanakkor változatlan árak mellett a Magyar Telekom és a Vodafone megduplázta egyes mobiltelefon-tarifacsomagjainak adatforgalmát.

A díjcsomagkínálatot tekintve sem történt jelentős átrendeződés a félév során. A hangszolgáltatók közül az Invitel, a Vodafone és a Telenor vezetett be új díjcsomagokat és zárt le régieket, valamint egyes opciókat, a Magyar Telekom pedig szűkítette portfólióját. A mobilinternet-ajánlatok körét a Vodafone bővítette HomeNet csomagjával, az Invitel pedig lecserélte vezetékes kínálatát a hasonló árú és feltételű új Kolibri családra.”

Forrás:
A hírközlési szolgáltatások árainak és kínálatának alakulása 2016 első félévében; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2016. szeptember 30.

Az innovációs célú közbeszerzésre hívta fel a figyelmet az NKFI Hivatal rendezvénye

„A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az innovatív és fenntartható épületrekonstrukciós megoldások iránti igény, valamint az innovatív kkv-k ilyen tárgyú közbeszerzéseken elért sikerarányának növelését célzó uniós kezdeményezéshez kapcsolódva, innovációs szolgáltatásai részeként rendezett szakmai fórumot Szentendrén.
Az NKFI Hivatal a versenypályázati portfólió felhívásai mellett innovációs szolgáltatásokkal, például a tapasztalatcsere elősegítésével is erősíteni kívánja az innovatív kkv-k és az új technológiák közbeszerzését tervező szervezetek együttműködését. A közel száz érdeklődőt, többek között önkormányzatok képviselőit és építőipari szakértőket is vonzó esemény előadói rámutattak, miként alkalmazható az innovációs célú közbeszerzés módszertana a középületek innovatív rekonstrukciója során, valamint a korábban már megvalósult hasonló projektek – például a rendezvénynek helyszínt adó szentendrei ÉMI Építőipari Tudásközpont – gyakorlati tapasztalatait és az ilyen közbeszerzésekkel kapcsolatos európai jó gyakorlatokat is ismertették. A fórum arra is lehetőséget kínált, hogy a résztvevők a közbeszerzések jelenlegi magyar szabályozása és az innovatív technológiák közbeszerzésével kapcsolatos uniós kezdeményezés javaslatai közötti összhang megteremtésének lehetőségeit megvitassák.

A rendezvényen részletesen bemutatták az uniós (Supporting Public Procurement of Building Innovative Solutions, PROBIS) projektet, melynek célja egy olyan gyakorlati keretrendszer kialakítása, amely az innovatív építőipari megoldások és termékek alkalmazásának elterjedését és piacosítását támogatja elsősorban a középületek modernizálása során. Az olasz, magyar, svéd és spanyol szervezetekből álló konzorcium négy demonstrációs projektet készít elő, ezek megvalósításának középpontjában környezetvédelmi, energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokat hasznosító innovációk hasznosítása áll, összesen mintegy 4 millió euró értékben. Köztük egy lombardiai projektben már a nyertesek kiválasztása zajlik két középület felújítására.

A magyar fél demonstrációs projektje a Miskolci Vízmű Kft. központi irodaépületének épületenergetikai rekonstrukciójára vonatkozó beruházás, amelyről idén augusztusban jelent meg közbeszerzést megelőző előzetes tájékoztató a TED uniós közbeszerzési portálon. Olyan újszerű műszaki megoldások alkalmazása a cél, amelyek jobb teljesítmény, gyorsabb megtérülés, alacsonyabb életciklus-költség és beruházási költség, valamint kedvezőbb energetikai besorolás elérésére kínálnak alternatívát.

A PROBIS projektbe, elsősorban koordinációs és tájékoztatási feladatokat vállalva kapcsolódott be 2014-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jogelődje, a Nemzeti Innovációs Hivatal. Ennek költségeire az intézmény összességében 27 millió Ft (90 ezer euró) közvetlen támogatást nyert az Európai Bizottság Versenyképesség és Innováció keretprogramjában (Competitiveness and Innovation Framework Programme, CIP), amelynek célja az innovatív termékek piaci megjelenésének és elterjedésének elősegítése a közbeszerzések során, többek között olyan csoportok létrehozásával, amelyek az innovatív megoldásokat beszerző intézményeket, településeket fogják össze határon átnyúló, együttműködő hálózatokként megvalósuló projektekhez, innovációs célú közbeszerzési eljárások (PPI – Public Procurement for Innovation) keretében.

A rendezvény részletes programja az alábbi linken érhető el: http://nkfih.gov.hu/hirek/hivatal-rendezvenyei/probis-innovacio-celu.

Letölthető anyagok
Előadások
Lorencz Kinga: A Probis projekt bemutatása PDF (700 KB)
Dr. Hubai Ágnes: A tenderfolyamat szakmai kérdései

Háttéranyagok
Procurement of building innovation solutions – leporello PDF (255 KB)
Procurement of building innovation solutions PDF (665 KB)”

Forrás:
Az innovációs célú közbeszerzésre hívta fel a figyelmet az NKFI Hivatal rendezvénye; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2016. szeptember 30.
Lásd még: Innovation Procurement; Európai Bizottság

Társadalom, gazdaság, művelődés

Megjelent a GINOP-1.3.3-16 „Beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatása” kitöltő programja

„Elérhető a honlapon a Széchenyi 2020 keretében megjelent GINOP-1.3.3-16 Beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatása kitöltő programja.

Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:

  • a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 300 millió Ft és 1000 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig;
  • Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek KKV-k esetében a támogatás legfeljebb 50%-ának, nagyvállalat esetében a támogatás legfeljebb 25%-ának megfelelő előleget biztosít, de az a konzorcium egészére vonatkozóan nem haladhatja meg 500 millió Ft-ot.

A támogatási kérelmet benyújtó konzorciumok az együttműködés keretében vállalják3, hogy:

  • projektjük megvalósításával hozzájárulnak a KKV-k beszállítói képességének fejlesztéséhez.
  • a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet,
  • integrátor vállalatként képzési-tanácsadási, szervezetfejlesztési tevékenységgel fejlesztik a konzorciumban részt vevő beszállító(ka)t, és beszállítói audit elvégzésével visszamérik annak eredményét,
  • beszállítóként a versenyképességük javítása érdekében részt vesznek beszállítói auditon, majd az integrátori fejlesztő programban való részvételt követően új audit keretében visszamérik a beszállítói készségeik javulását,
  • igazolják, hogy a projekt megvalósítása során, vagy az azt követő évben valódi beszállítói tevékenységre kerül sor a felek között,
  • az integrátor vállalatnál – amennyiben a támogatási kérelem benyújtásakor ilyen nem volt – beszállítói kapcsolatokat koordináló munkakör kerül létesítésre

…”

Forrás:
Megjelent a GINOP-1.3.3-16 Beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatása kitöltő programja; Széchenyi 2020; 2016. szeptember 29.

Megjelent a Digitális kompetencia fejlesztése című felhívás (EFOP-3.2.4)

„A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Digitális kompetencia fejlesztése” című (EFOP-3.2.4-16 kódszámú) felhívás. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 34,94 milliárd Ft.
Jelen felhívás keretében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség konzorciuma nyújthat be támogatási kérelmet.
A támogatási kérelem benyújtása 2016. október 14-től 2016. november 2-ig lehetséges.

Jelen felhívás célja a minőségi és méltányos köznevelési rendszer kialakítása és a munkaerőpiacon/felsőoktatásban/egész életen át tartó tanulásban való sikeres részvétel elősegítése a társadalom és a munkaerőpiac által elvárt digitális kompetenciák elsajátításának támogatásán keresztül.
Jelen felhívás átfogó céljait az alábbi részcélok szolgálják:

  • a korszerű informatikai infrastruktúra biztosítása a köznevelési intézmények számára;
  • a pedagógusok tanórai IKT eszközhasználatának a támogatása IKT eszközök biztosításával;
  • a tanulók digitális kompetenciáinak a fejlesztése, különösen a matematikai, természettudományos, informatikai és műszaki pályákra való felkészüléshez szükséges keretek biztosítása.

A projekt közvetlen célcsoportja:

  • A konvergencia régiók nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 7. § (1) szerinti nevelési-oktatási intézményei (kivéve óvoda, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési- oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény, szakképző iskola)
  • valamint a Nkt. 20. § (1) szerinti többcélú intézmények
    • egységes iskola vagy összetett iskola
    • közös igazgatású köznevelési intézmény
    • általános művelődési központ
  • valamint az intézmények pedagógusai, tanulói

…”

Forrás:
Megjelent a Digitális kompetencia fejlesztése című felhívás; Széchenyi 2020; 2016. szeptember 29.

Sikeres a hazánkban egyedülálló duális gépészképzés

„Sikeres volt a hazánkban egyedülálló duális gépészképzés első éve Szombathelyen. Az egyetemen indított, és főként a gyakorlati oktatáson alapuló szakon a meglévő 62 mellett idén újabb 47 diák kezdi meg tanulmányait. Az eddigi hat nagy cég mellé pedig újabb öt társul gyakorlati helyként.

Az egyedülálló hároméves képzést hat nagy cég támogatásával indította a Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi központja. A hangsúly a gyakorlati oktatáson van.

Az első tanévben nyolcvan hallgató kezdett a duális gépészszakon, az idei szemeszterre 62-en maradtak az évfolyamból.

Horváth Béla szakfelelős a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta: eddig két vállalati gyakorlaton vettek részt a tanulók. A duális képzés sokkal több munkát jelent a hallgatóknak, ugyanis évente 22 hét vállalati gyakorlatot is teljesíteniük kell.

A duális képzésben részt vevő diákok jóval magasabb ösztöndíjat is kapnak, mint társaik – ezzel is garantálva, hogy majdan az anyacégnél helyezkednek el. Nyugat-Dunántúlon ugyanis több száz mérnök hiányzik a mechatronika és gépgyártás területén.

Az újszerű képzésben az is egyedülálló, hogy a leendő munkatársakat már a cégeknél működő munkafolyamatokra is megtanítják. Éppen ezért maguk a vállalatok is részt vettek a tananyagfejlesztésben.”

Forrás:
Sikeres a hazánkban egyedülálló duális gépészképzés; Híradó.hu/Kossuth Rádió; 2016. szeptember 28

A digitális gazdaságban tízezrek kellenének azonnal

„Szinte nincs olyan tájékoztató, szakmai fórum, konferencia a hazai infokommunikációs szektorban, amelyen nem játszik meghatározó szerepet a szakemberhiány témája, illetve az, hogyan lehet orvosolni ezt a problémát. Arra vonatkozóan több becslést is lehetett hallani, hogy mennyi informatikus, szoftverfejlesztő tudna szinte azonnal elhelyezkedni itthon.
Számuk meghaladhatja a 20 ezret, és bár ma már mindenki látja, hogy nagy a baj, egyelőre kevés előrelépés történt. Az már néhány éve megfigyelhető, hogy az ágazat vállalkozásai igyekeznek előremenekülni. Felsőoktatási intézményekkel, sőt már középiskolákkal is kialakítanak együttműködéseket, de vannak olyan iparági kezdeményezések, amelyek az általános iskolásokkal is igyekeznek megismertetni és megszerettetni az informatika világát, illetve a sztereotípiákat ledöntve a nőket is próbálják becsábítani erre a területre. Az előremutató próbálkozások közé tartozik a Kutatók Éjszakája, amit éppen ma tartanak, és az IKT ágazat cégei számára újabb lehetőséget kínál, hogy megteremtsék az utánpótlás alapjait.

Ahhoz azonban, hogy érdemben kezelhessük a problémát, az állam jelentős közreműködésére van szükség, és nem csak a köz- és felsőoktatási rendszer átalakításával, de a felnőttképzés helyzetbe hozásával is. A héten rendezett Internet Hungary egyik előadója mutatott rá, hogy az alacsony hozzáadott értékű összeszerelő munkák helyett a magas hozzáadott értéket képviselő, „nem rutinizálható” munkahelyekre kell összpontosítania napjainkban egy országnak, ha versenyképes akar maradni. A felnőttképzés pedig arra ad lehetőséget, hogy egy gazdaság gyorsan reagáljon a változó globális igényekre, ezért lenne minél fontosabb annak fejlesztése.

Az persze egyértelmű, hogy a munkaerőpiac kínálati oldalán megjelenők közül nem alkalmas mindenki arra, hogy informatikussá képezzék át. Azt is látni kell azonban, hogy vannak olyan kódírási tevékenységek is, amelyek inkább csak megfelelő szakmai alapokat igényelnek, és nem kimagasló tudást, kreativitást és sok esetben intuíciót, így azoknál be lehetne vetni a frissen átképzetteket is, arról nem is beszélve, hogy ezzel új perspektíva nyílhat meg számukra.

A szoftverfejlesztés, a felhőalapú megoldások, a hatalmas adatmennyiség hatékony kezelése mind olyan terület, amelyen óriási beruházások nélkül is komoly eredményeket lehet elérni. Az új technológiák esetében éppen ezért van keresnivalójuk a tőkeerősnek egyáltalán nem nevezhető magyar vállalkozásoknak is, feltéve, hogy hozzá tudnak férni a megfelelő szakemberekhez, tehetségekhez, és meg tudják tartani őket.

Hogyan oldható meg az informatikushiány?
Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft., ügyvezető igazgatója
A szoftverfejlesztési piacról általánosságban is elmondható, hogy munkaerőhiánnyal küzd, de van néhány felkapottabb technológia, amelyekben még nagyobb kihívást jelent szakembereket találni, mint például az analitika vagy a felhőalapú megoldások. A vonzó munkáltatói márka hozzásegít minket, hogy megtaláljuk azokat a kollégákat, akikre a fejlesztéseinkhez szükség van. A kevésbé vonzó cégek már nagyobb bajban vannak, és erre a problémára az lehet a megoldás, ha nő az informatikai képzésben végzettek száma és tudása is. A megfelelő oktatási rendszer mellett fontos, hogy legyen egy pozitív hangulat, folyamatos tájékoztatás a lehetőségekről, hogy a fiatalok szívesen válasszák a mérnöki, informatikai pályát.

Magyari Andrea, az NNG Kft. HR-vezetője
Az NNG aktív szerepet vállal az IT-szektorban évek óta érezhető szakemberhiány elleni küzdelemben. A tapasztalt és tehetséges szakemberek felkutatásán és bevonzásán túl erősen hiszünk az úgynevezett „early attraction” aktivitások közép- és hosszú távú eredményeiben. Támogatunk például olyan kezdeményezéseket, amelyek pályaválasztás előtt állók, valamint a nők körében népszerűsítik a programozói szakmát, ilyen többek között a Skool. Egy évvel ezelőtt pedig elindítottuk saját fizetett gyakornoki programunkat szoftverfejlesztők részére, mellyel az a célunk, hogy házon belül neveljük ki az utánpótlást. Az idei évben együttműködést kötöttünk a Codecoollal, ahol informatikai képzést nyújtanak pályaváltók számára is.

Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) főtitkára
Rövid távon két eszköz lehetséges: a rövid ciklusú intenzív képzések szélesítése, melyek keretében 4-18 hónap alatt különösebb előképzettség nélkül ezrek juthatnak versenyképes jövedelemhez informatikai állásban elhelyezkedve, valamint a munkaerőimport. 3-4 éves távlatban jelentős eredményt hozhat, ha az informatikai szakképzést sikerül gyökeresen átalakítani. A felsőoktatásban többszörösére kell emelni a felvettek számát, csökkenteni a lemorzsolódást és interdiszciplináris képzéseket kell indítani. Szoros együttműködésre van szükség a szakmával, az oktatási rendszernek jobban át kell éreznie a piaci igényeket, és elengedhetetlen a széles körű pályaorientációs kommunikáció és a szakma presztízsének növelése.

Palkovics László , az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára
A kormány azért kezdett a felsőoktatás és a szakképzés átalakításához, mert azok korábban nem voltak összehangolva szorosan a munkaerőpiaci igényekkel. Cél, hogy a magyar egyetemek, főiskolák felvegyék a lépést az informatikai és digitális fejlődéssel. Az informatikai képzési területen a 2016/2017. tanévben már 372 hallgató számára biztosít duális képzési helyet 11 felsőoktatási intézmény 84 partnerszervezettel együttműködésben, ami mintegy hétszer több, mint az előző tanévben. A nem duális képzésekre is nőtt idén a felvettek száma. A szakmaszerzés is könnyebb lett, valamint a kormány munkaerő-mobilitási támogatásokat léptet életbe 2017-től, ezenkívül vizsgálja a járulékok fokozatos csökkentésének lehetőségét is.

Szentkuti Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója
Az informatikushiány kizárólag az oktatási intézmények és az iparági szereplők közös fellépésével oldható meg. Ehhez pedig elengedhetetlen az oktatási infrastruktúra folyamatos fejlesztése, amelyet a Microsoft a programozás oktatásával és az egyetemek, valamint a közép- és általános iskolák, tanárok és diákok számára biztosított ingyenes szoftverekkel támogat. A digitális tudás korunkban szinte egyenlő a versenyképességgel, ezért a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedését és az informatikushiányt az oktatás támogatásával tudjuk a leginkább segíteni hosszú távon. Ez elengedhetetlen, ha lépést kívánunk tartani a fejlett országok gazdaságait már meghatározó technológiai forradalommal.”

Forrás:
Tízezrek kellenének azonnal; Kalocsai Zoltán; Világgazdaság Online; 2016. október 2.

Szakirodalom

A Szépség és a Szörnyeteg – közigazgatás és vállalat

„A Walt Disney-mesefeldolgozás szegénylánya és elvarázsolt királyfija mindig önmaguk valósága és annak látszata közötti ellentmondással küzdenek. Pontosabban azzal a képpel, milyenként külső erők láttatni akarják őket. A mi régiónkban a közigazgatásra és a vállalatra gyakran osztanak hasonló szerepeket. A régvoltnak tűnő szocializmusban az állami vállalat a közösségi érdek elsődlegességének kifejezője volt a kárhoztatandó magántulajdonnal szemben. A rendszerváltást követően viszont a privatizált gazdasági társaság gyorsabb fejlődését a magántőke szerephez jutásától lehetett okkal várni az állami tulajdonban volt és rossznak minősült formációkkal ellentétben. Manapság látván, hogy az állami vagyon körének kiterjesztése mellett egyre több „nemzetgazdasági szempontból” kiemelt beruházás áll megvalósítás alatt, a kormányzat egyes vállalkozásokkal ún. stratégiai megállapodásokat köt, továbbá egész közszolgáltató ágazatok nemzeti ellátó vállalatokra hárítása van soron, még a régmúlt szocializmus állami vállalatai és az államigazgatás változó viszonyai is eszünkbe juthatnak. Nyilván a különbségek
keresése okán.

Témánk a közigazgatás és a vállalat viszonya, kifejezetten és csak az állami feladatellátás körében…”

Forrás:
A Szépség és a Szörnyeteg – közigazgatás és vállalat; Horváth M. Tamás; Állam- és Jogtudomány; 2016/1.; 24-39. oldalak (pdf)

A francia helyi önkormányzati rendszer átalakulása napjainkban

„A francia közigazgatás a világ nagy közigazgatási rendszereinek egyik modellképző eleme, ezért fejlődésének trendjei, eredményei kihatással lehetnek a világ közigazgatásának fejlődésére, illetve a közigazgatás-tudományra egyaránt. E közigazgatási rendszernek számos olyan jellemzője van, melyek történetileg kialakulva ma is meghatározzák alapvető vonásait. Ilyen jellemző mindenekelőtt a forradalmi időkben kialakult jakobinusi centralizáció és annak napóleoni továbbfejlesztett és napjainkig érvényesülő változata. Ebben a centralizált közigazgatásban a helyi önkormányzatok államszervezetben elfoglalt helye, rendeltetése és alkotmányos mozgástere is sajátosan alakult. A más történelmileg kialakult rendszerekhez képest szűkebb autonómiával rendelkező rendszert több nagy decentralizációs reform is érintette az elmúlt évtizedekben, de ezek nem hoztak igazi áttörést. A napjainkban tetőzött újabb, ún. harmadik nagy decentralizációs reform számos újdonsággal szolgál és alapvetően megváltoztatni hivatott a helyi igazgatás egészének térszerkezetét. A korábban a helyi önkormányzatiság bázisának számító települési szint elveszíteni látszik jelentőségét, a súlypontok a kötelezően létrehozandó társulási, illetve annak sajátos változatára, a nagyvárosi szintre helyeződnek. Ennek megfelelően változik a helyi önkormányzáshoz való kollektív jog érvényesülésének színtere is. A változások szintén érintik a területi önkormányzatokat is, melyeknek nem csupán a kiterjedése változik az országrésznyi „nagyrégiók” létrehozásával, hanem jogállásuk is, általános hatáskörük felszámolásra került és a jövőben csak a törvényben meghatározott célfeladatokat láthatják el. A reformnak kiemelt területe a főváros és agglomerációja igazgatásának új alapokra helyezése, szintén kötelező társulási alapon. A helyi önkormányzati rendszeren belüli integrációs mechanizmusok azonban nem minősíthetők decentralizációnak, hanem sokkal inkább a helyi önkormányzatiság átértékelésének, annak összes elvi és alkotmányos összefüggéseivel együtt.”

Forrás:
A francia helyi önkormányzati rendszer átalakulása napjainkban; Balázs István; Állam- és Jogtudomány; 2016/2.; 16-39. oldalak (pdf)

Elkészült az Internetes Jogtudományi Enciklopédia egyeztetett címszólistája

„Csaknem hároméves előkészítő munka, számos műhelyvita és még több közvetlen egyeztetés nyomán elkészült az Internetes Jogtudományi Enciklopédia egyeztetett címszólistája. A projekt a Jogtudományi Intézet legjelentősebb vállalkozása, amelynek célja a magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának minél szélesebb közönséghez való eljuttatása. A projekt honlapjáról letölthetők a projektterv részletei, a címszólisták és a szerzői útmutató

Forrás:
Elkészült az Internetes Jogtudományi Enciklopédia egyeztetett címszólistája; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet; 2016. szeptember

Hatáselemzés a gyakorlatban – a Világbank kézikönyve

„A Világbank második kiadásban jelentette meg a „Hatáselemzés a gyakorlatban” (Impact Evaluation in Practice) c. kézikönyvét. A kézikönyv átfogó és könnyen érthető módon mutatja be a hatáselemzést, szakpolitika-alkotóknak és gyakorlati fejlesztési szakembereknek egyaránt. Az első kiadás 2011-ben jelent meg, és vált széles körben használttá tudományos és fejlesztési műhelyekben egyaránt. A könyv valós példák sokaságával mutat be gyakorlati útmutatást a hatáselemzések megtervezéséhez és megvalósításához. Az olvasó elsajátíthatja a hatáselemzést és annak legjobb használati módját a tényalapú (evidence-based) tervezésű programokhoz és szakpolitikákhoz. A frissített kiadás tartalmazza az értékelő programok legújabb technikáit, valamint magába foglalja a legkorszerűbb megvalósításhoz szükséges tanácsokat is, csakúgy, mint ahogy példák és esettanulmányok széles körét. Új anyagokat közöl a kutatási etikához és együttműködésekhez is. A kézikönyv négy részre osztható:

  • Az 1.rész azt taglalja, hogy mit értékeljünk és miért.
  • A 2.rész bemutatja a fő értékelési módszereket.
  • A 3.rész ismerteti az értékelések menedzsment-folyamatait.
  • A 4.rész áttekintést ad mintaelemzésekről és adatgyűjteményt biztosít.

Az esettanulmányok a hatáselemzések különböző alkalmazását mutatják be. A könyv elektronikusan kapcsolódik online elérhető használati útmutatókhoz, beleértve kérdések és válaszok, valamint alkalmazott esetek bemutatását is. A frissített kiadás értékes forrást jelenthet azoknak, akik nemzetközi fejlesztési szervezetekben, egyetemeken vagy szakpolitika-alkotóként dolgoznak, és biztosan akarnak építeni arra, ami valóban működik a fejlesztésben.
A kiadvány egyik méltatója szerint ez a különleges könyv kritikus időben érkezett meg. A hatáselemzés iránti igény növekvőben van, és szükség van annak technikai támogatására. Alapvető forrás lehet értékelőknek, társadalmi programokhoz, minisztériumoknak és döntéshozóknak, bizonyított eljárásokat használva. Növekvő mértékben lehet fontos a nemzetközi fejlesztési közösségnek a szegénység csökkentése és a 2030-as Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításának.
*
A könyv tartalma:

  1. Miért értékelünk?
  2. Az értékelés előkészítése
  3. Oksági következmények és ellenérvek
  4. Véletlenszerű kiosztás
  5. Változtatható eszköztár
  6. Regresszió-számítás megtervezése
  7. Különbség az eltérésekben
  8. Illeszkedés
  9. Módszertani kihívások megválaszolása
  10. Többrétű programok értékelése
  11. Az értékelési módszertan kiválasztása
  12. A hatáselemzés menedzselése
  13. A hatáselemzés etikája és tudományos háttere
  14. Az eredmények terjesztése és hatása a szakpolitikákra
  15. Minta választása
  16. Az adekvát adatforrások megtalálása
  17. Összegzés
  18. Esettanulmány az egészségügyi információs rendszer programról (HISP)

Forrás:
Impact Evaluation in Practice – Second Edition; Inter-American Development Bank and World Bank; 2016. szeptember 13. – az ismertetés Hegedűs Tamás munkája (szabadon letölthető pdf-ben)

Törvények, rendeletek

A Kormány 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelete a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről

Forrás:
A Kormány 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelete a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről; Magyar Közlöny; 2016. évi 149. szám; 2016. szeptember 30.; 70250-70251. oldalak (pdf)

26/2016. (IX. 30.) KKM utasítás a közérdekű adatoknak, a közérdekből nyilvános adatoknak, valamint a jogszabálytervezeteknek és szabályozási koncepcióknak a Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján történő közzétételéről, valamint a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítési rendjének szabályairól

Forrás:
26/2016. (IX. 30.) KKM utasítás a közérdekű adatoknak, a közérdekből nyilvános adatoknak, valamint a jogszabálytervezeteknek és szabályozási koncepcióknak a Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján történő közzétételéről, valamint a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítési rendjének szabályairól; Hivatalos Értesítő; 2016. évi 48. szám; 2016. szeptember 30.; 4588-4603. oldalak (pdf)