Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Lázár: új működési modell bevezetését tervezi a kormány a közszolgáltatásoknál
Tárgyszavak: Csongrád megye, Hódmezővásárhely, közszolgáltatások, Lázár János, Magyarország, non-profit üzleti modell, rezsicsökkentés
A lényeg az, hogy az állam jól helyezze ki az uniós forrásokat
Tárgyszavak: 2007-2013, 2014-2020, európai uniós források, európai uniós források kifizetése, fejlesztéspolitika, forráskihelyezés, forráslehívás, Lázár János, Magyarország, Miniszterelnökség
Intézményátszervezés és más aktuális kérdések
Tárgyszavak: Bács-Kiskun megye, Digitális Nemzet Fejlesztési Program, intézményátszervezés, Irinyi-terv, Kecskemét, Lázár János, Magyarország, Miniszterelnökség, szakápolási otthonok, személyszállítási szolgáltatások, Uber, újraiparosítás

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár: új működési modell bevezetését tervezi a kormány a közszolgáltatásoknál

„Új működési modell bevezetését tervezi a kormány a szennyvíz-, ivóvíz-, gáz-, áramszolgáltatás, a távfűtés, hulladékkezelés és a közétkeztetés területén – jelentette ki Lázár János kedden Hódmezővásárhelyen.

A kormány hosszú távú változásokat tervez, amelyek célja, hogy ezeket a szolgáltatásokat non-profit jelleggel biztosítsa az állam – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Csúcsi olvasókörben tartott lakossági fórumán.

A kabinet szeretné, ha a szolgáltatók állami kézbe kerülnének vagy az állam felügyelt piacokon működnének – hangsúlyozta a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus mintegy százötven fős hallgatósága előtt.

Ha ezeken a területeken magáncég akar működni, tudomásul kell vennie, hogy a lakosság kiszolgálásán nem termelhet profitot – közölte a miniszter.

Lázár János szerint ez fogja megvédeni az embereket attól, hogy a rezsi irreálisan emelkedjen. Hozzátette: ha jól szervezik meg ezeket a szolgáltatásokat, az további csökkentést is lehetővé tehet.

Egy, a várólistákkal kapcsolatos kérdésre válaszolva a politikus kifejtette, annak idején a Fidesz ellenezte azok bevezetését, mivel az egészségügyi ellátások időbeli eltolása a fizetős szolgáltatások felé terelheti a páciensek egy részét. A kormány döntése nyomán a rendszer változott, a súlyos betegség gyanúja esetén a vizsgálatot soron kívül kell elvégezni.

Bizonyos területeken sikerült előrelépéseket elérni, részben annak a 600 milliárd forintnyi fejlesztésnek köszönhetően, melyet az elmúlt években a kórházak, egészségügyi gépek, műszerek, beszerzésére fordítottak – mondta Lázár János.

A politikus hangsúlyozta, egyszerre kell emelni a béreket és fejleszteni az infrastruktúrát egy olyan társadalomban, amely betegebb mint az európai átlag. A betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés sajnos gyerekcipőben jár Magyarországon – emelte ki.

Az évi 120 ezres halálozást 5-10 ezerrel csökkenteni lehetne egészségtudatosabb életmóddal – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő, példaként a tüdőrák és a béldaganatok szűrését említve, amellyel radikálisan mérsékelhető lenne az ezek miatt bekövetkező halálesetek száma.”

Forrás:
Lázár: új működési modell bevezetését tervezi a kormány a közszolgáltatásoknál; Híradó.hu; 2016. február 9.

A lényeg az, hogy az állam jól helyezze ki az uniós forrásokat

„Lázár János szerint nem az a lényeg a mostani uniós költségvetési ciklusban, hogy az állam kihelyezze az uniós forrásokat, hanem az, hogy jól helyezze ki azokat.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről hétfőn Budapesten, egy szakmai egyeztetést megelőzően beszélt.

A rendezvényen a különféle szakmai – kereskedelmi és ipari, gazdasági, agrár- és vidékfejlesztési – szervezetek, valamint a vállalkozókat és a munkáltatókat tömörítő, továbbá önkormányzati és településfejlesztési érdekképviseletek vezetőivel egyeztettek a kormány képviselői a 2007-2013 közötti európai uniós fejlesztési időszak zárásáról, tapasztalatairól, valamint a 2014-2020-as programozási időszak feladatairól.

Lázár János kifejtette: Magyarország nagy sikert elkönyvelve tudta lezárni az első fejlesztési időszakot. Az ország 106 százalékos lehívási aránnyal zárta a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklust. Lengyelország valamivel 100 százalék fölött teljesített, Szlovákia 80-90 százalék közötti, és Csehország is hasonló lehívási arányt ért el, eközben Románia 70 százaléknál kevesebb pénzügyi lehetőséggel élt. Magyarország tehát a V4 államok között a legjobb eredménnyel, és az EU kohéziós országai között az egyik legjobb eredménnyel fejezte be a mögöttünk hagyott fejlesztési ciklust – emelte ki.

Rámutatott: ezt nem tudták volna megvalósítani, ha a társadalmi szereplők nem támogatják a kormányt, és nem kényszerítik arra, hogy 2012-2013-ban váltson modellt, elsősorban a bürokrácia csökkentése, a gyorsabb kifizetések érdekében. Ez a kényszer a gazdaság szereplőitől, az önkormányzat világából jött, hogy teljesen más rendszerben osszák fel az uniós pénzeket – jelezte a miniszter.

Lázár János elmondása szerint három hónappal ezelőtt új típusú munka kezdődött el, amelyben az uniós pénzek elosztását szolgáltatásnak tekinti a kormány. Nem a kormánynak, hanem az uniós pénzek címzettjeinek kell elégedettnek lenniük – szögezte le.

„Hiába írunk ki önkormányzatok számára, gazdasági vállalkozások és társadalmi szereplők számára forrásokat, ha ők nem elégedettek a kiírt forrásokkal, vagy a felhasználás módjával és menetével” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Kiemelte: ezért akarják az egyeztető mechanizmust létrehozni, és már második alkalommal azért találkoztak a résztvevőkkel, hogy folyamatosan érdemi visszajelzéseket kapjon a kormány arról, hogy áll az uniós pénzek kiírása, felhasználása.

Az is fontos visszajelzés lesz, hogy a kormány hogyan tudja egy új rendszerben, 30-50 százalékos előleggel minél hamarabb forráshoz juttatni a vállalkozókat, a pályázatok nyerteseit – mondta a miniszter.

A 2016-os év legnagyobb újítása az előleg biztosítása, akár már a támogatási szerződés megkötésekor – emelte ki. A miniszter szerint továbbá 700 milliárd forint visszatérítendő támogatást már az idén ki kellene osztani, vagy legalább elindítani.

A kormány célja, hogy 2018-2019-re nagy lendületet adjon az európai uniós forrásokkal a magyar gazdaságnak – mondta.

Lázár János rámutatott: a kormány letett néhány sarokkövet a folyamatban. Ezek között említette, hogy 2017. július 1-jéig az összes pályázatot szeretnék megjelentetni. 3700 milliárd forintról szóló pályázat már megjelent, hamarosan további 2900 milliárd forintról is megjelennek a felhívások, az idei évben már érdemi előrelépést lehet tapasztalni. A kormány azt tervezi, hogy 2018 második felében, illetve 2019 elejére ki is fizeti ezeket az uniós pénzeket.

Kitért arra, hogy folyamatos monitoringra is szükség van a rendszerben, amit nemcsak az ipar és kereskedelem szereplőivel, hanem például a történelmi egyházakkal együtt valósítanak meg a társadalmi felelősségvállalási programok keretében…”

Forrás:
A lényeg az, hogy az állam jól helyezze ki az uniós forrásokat; Miniszterelnökség; 2016. február 8.

Intézményátszervezés és más aktuális kérdések

„…A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta azt is, meg kell vizsgálni, ki miatt vannak hiányosságok, ki miatt nincs kréta, WC-papír az iskolákban, a fenntartó állam vagy az üzemeltető önkormányzatok miatt. Ha az önkormányzatok nem tudják megoldani, meg kell fontolni az üzemeltetés állami kézbe vételét – jelezte.

Úgy fogalmazott: nem a felelősséget akarják elhárítani, de ha egy önkormányzat számára nehézséget okoz az üzemeltetés, akkor jobb, ha „az önkormányzatok kiterítik a lapjaikat”, elmondják, hogy ez meghaladja a képességeiket, forrásaikat. Az államnak pedig meg kell vizsgálni azt a lehetőséget, hogy átveszi az üzemeltetést – közölte.
…
Tíz intézmény sorsáról még vita van
Mintegy tíz háttérintézmény sorsáról zajlik még az egyeztetés a minisztériumokkal a megszüntetendő 73 hivatal közül – mondta a Kormányinfón a miniszter.

Lázár János hangsúlyozta: a tárcáknak a következő napokban, hetekben azt kell megválaszolniuk, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket nem a minisztériumokban kell elvégezni.

A vitatott háttérintézmények esetében vizsgálják, hogy az átszervezés nem hátráltatná-e az uniós források kifizetését, mely feladatokat vehet át a felsőoktatás, mely kutatóintézeteknek kell államiként működniük, de szempont az is, hogy az átalakítás hogyan illeszkedik egy-egy államtitkár szakmapolitikai elképzelésébe – mondta a miniszter. Hozzátette: a háttérintézményeknél számítani kell a vezetői létszám csökkentésére. Megismételte: az a cél, hogy a kormányzás minisztériumokban, kormányhivatalokban és járási hivatalokban működjön.

Elmondta azt is, hogy az átalakítások miatt először a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot (KÉF) hívják össze, és lesz az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsnak (OKÉT) is ülése. Beszámolt arról is: zajlik az állami cégvezetők fizetési besorolása, olyan bérszinteket alakítva ki, amelyek megegyeznek a V4-ek átlagával.
…
A „digitális nemzet” fejlesztési koncepcióról is tárgyalt a kabinet – tudatta a miniszter, emlékeztetve: 2018-ra négymillió háztartásban szeretnének szélessávú internet-hozzáférést biztosítani, valamint kiépíteni egy az állami szervezeteket és a gazdaságot is segítő gerinchálózatot.
…
A postai adatszolgáltatás szabályozásának változtatását érintő felvetésre úgy felelt: az egyetemes szolgáltatást továbbra is nyilvánosan kell végeznie a postának, ám a társaság versenyképessége úgy őrizhető meg, ha a piaci szolgáltatásával kapcsolatos adatait megőrzi.
…
Foglalkoztak az újraiparosítást célzó Irinyi-tervvel – fűzte hozzá, megjegyezve: a miniszterelnök kecskeméti látogatása is ennek jegyében zajlott. A kabinet megállapította azt is: jól áll a minisztériumok költözése, akárcsak a budai várbeli építkezések.

Kérdésre válaszolva az egészségügyi intézmények profiltisztításával indokolta azt, hogy a kórházak ápolási osztályai, krónikus belgyógyászatai helyett úgynevezett szakápolási otthonokban láthatják el a jövőben az erre szorulókat. Lázár János szerint erről szakmai konszenzus van, és a jövőben is mindenkit ellátnak, csak nem az egészségügyi, hanem a szociális kasszát terhelik vele.
…
Közölte azt is, hogy az Uberrel kapcsolatos kormányhatározat-tervezetet február 24-én tárgyalja a kabinet…”

Forrás:
Fokozódik a migrációs nyomás Magyarországon (Kormányinfó 39 ); Miniszterelnökség; 2016. február 11.

Közigazgatás, politika

Nemzetközileg is sikeres képzésrendszereket alakított ki a KSZF

„Egy mozgalmas és változatos évet zárt a Belügyminisztérium Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatósága (a továbbiakban: KSZF), és 2016 is hasonlóan eseménydúsnak ígérkezik a szervezet életében. Dános Valér a KSZF főigazgatója többek közt az új kiválasztási rendszerről és a vezető-, illetve trénerképzésekről is beszélt a Rádió Orient hallgatóinak.

2016. január 15-én tartja évértékelő állománygyűlését a KSZF, mely a „3 t”, azaz a tudás, a teljesítmény és a tapasztalat jegyében egy kifejezetten sikeres évet tudhat maga mögött. Nem csak a rendvédelem, de a civil közigazgatás területén belül is a szervezet gondozza a közszolgálati egyéni teljesítményértékelési rendszereket (a továbbiakban: TÉR), továbbá működteti a TÉR Centrumot, a központosított webes alkalmazás központját. A tavalyi integrációval elsősorban átjárhatóságot és azonos szemléletmódot igyekeztek kialakítani a honvédség, a rendvédelem és a civil közigazgatás között, miközben a vezetők képzéseit is megvalósították. A 2014 őszétől a KSZF-hez került Közigazgatási Személyzetfejlesztési Igazgatóság eredményesen, hatékonyan, és identitását megtartva épült be a szervezetbe.

Az új kiválasztási rendszer egyik alappillére a vezetői utánpótlási adatbankba való bekerüléssel járó kvalifikációs vizsga lebonyolítása, a másik pedig a rendvédelmi szerveknél rendszeresített vezetői beosztások arra alkalmas személyekkel való betöltését szolgáló vezető-kiválasztási eljárás. A tudományos megalapozottsággal 2014-ben kidolgozott új vezető-kiválasztási módszertan három napos eljárás, amely alapján az egyes rendvédelmi szerveknél a vezetői beosztások betöltése egységes szemlélet alapján összeállított, a különböző szervezeti sajátosságokat is figyelembe vevő kiválasztási eljáráson való sikeres részvételt követően történhet.

A KSZF szakértői színvonalas tréner és coach képzéseket is szerveztek rendvédelemi és közigazgatási szakemberek számára. Kezdetben nyolc tréner végezte – évente 2000-3000 fő beiskolázásával – a kijelölt rendvédelmi állomány tervszerű vezetővé képzését. A heteken belül tréneri tanúsítványt szerző szakemberekkel együtt hamarosan harminchat főre emelkedik már ez a szám, ezáltal közel ezer fő képzésére lesz évente lehetőség. A rendvédelmen belüli trénerképzésre a nagyobb szervezetek köréből is érkeztek – a több, mint egy évig tartó oktatásra-, jelöltek. A kurzust elméleti, hospitáló és co-tréneri etapokból állították össze. Hasonló szakaszokban zajlott a coach képzés is, amely által kettőről hamarosan tizenkét főre fog bővülni a coach-ok száma.

Megújult a vezetőképzési rendszer is. A KSZF szakemberei a jelenlegi vezetőképzési struktúrát az elmúlt 15 év alatt folyamatosan fejlesztették, ennek eredményeként alakult ki a jelenleg működő kétszintű kooperatív-szituatív vezetési stílust középpontba helyező, kompetencia alapú, egymásra épülő moduláris gyakorlatorientált, tréning jellegű vezetőképzés, amely a középvezetők rendészeti vezetővé képzését és a felső-vezetők rendészeti mestervezetővé képzését foglalja magába. A jelenlegi rendszerben a trénerek nyolc helyett már tizenhárom alapkompetenciát mérnek, miközben az alkompetenciákra is külön figyelmet fordítanak, tekintettel arra, hogy az eltérő vezetői munkakörök más és más kompetencia kombinációt igényelnek. A blended learning módszer alkalmazása is előtérbe került, ezáltal a szakemberek az egy-egy jelöltről rendelkezésre álló a közel 1100 információ alapján a készségfejlesztésre és az egyénre szabott kompetencia fejlesztésre jobban tudnak fókuszálni.

A kiválasztási rendszer, és az arra épülő vezetőképzés iránt nemzetközileg is nagy az érdeklődés, emiatt a munkatársak igény szerint folyamatosan szervezik a külföldről érkező delegációk fogadását illetve kiutazások lebonyolítását.

A Rádió Orient műsorából kiderült, hogy a KSZF és a Belügyminisztérium szakemberei különböző pályázatoknál konzorciumi partnerek, ezáltal napi kapcsolatot ápolnak, miközben a vezetőképzésben és a szakmai továbbképzésben is támogatják egymás munkáját.

A KSZF és Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai szintén szoros együttműködést valósítanak meg a tisztképzés, a tudományos munkák és a létesítendő Rendészettudományi Doktori Iskola kapcsán.

A KSZF alapvető szervezési tevékenységébe tartozik továbbá a személy- és vagyonőr, a fegyveres biztonsági őr, a biztonságszervező, a közterület-felügyelő és a migrációs ügyintéző szakképesítések vizsgáinak magas színvonalú végrehajtása. A feladatban résztvevő szakemberek jó kapcsolatot tartanak fent a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara munkatársaival.

A KSZF alkalmazottai az aktuális témakörökben szervezett konferenciákra a Magyar Tudományos Akadémia érintett szakembereit mindig meginvitálják.

A KSZF szakértői az Erasmus program keretein belül világszerte tartanak előadásokat, szakmai látogatásokat.

A „Budenz-program” (Tegyünk együtt a biztonságunkért! – Biztonságos életre nevelési program) is komoly kihívások elé állítja a KSZF-et és a partnereit, ugyanis még ők sem számítottak arra, hogy a budapesti általános iskolák mintegy fele érdeklődést mutat a bűnmegelőzési program iránt. A hatalmas létszám miatt az elsődleges céllá a pedagógusok felkészítése vált, amelynek menetét – aminek eredményeképp mintegy 5000 tanárhoz szeretnének eljutni a fővárosban – februárig igyekeznek kidolgozni úgy, hogy a rendőrségi szakembereknek a jövőben csak egyfajta mentorként, segítőként kelljen részt vennie a programban.

Amint a fentiekből kiderül 2016-ban a Főigazgatóság munkatársai továbbra is széleskörű szakmai feladatokat fognak ellátni. Dános Valér főigazgató tájékoztatást adott arról, hogy az új esztendőben a legnagyobb szakmai kihívást a KÖFOP programok megalapozása jelenti, valamint hasonlóan kiemelkedő feladat lesz a munkakör alapú rendszerre való átállás, továbbá a kormányzati személyi döntéstámogató rendszer kimunkálása is. A főigazgató reményei szerint az év végére elkészítik a korrupció megelőzési projektet is, amelynek az előkészítése igencsak biztató.”

Forrás:
Nemzetközileg is sikeres képzésrendszereket alakított ki a KSZF; OrientPress; 2016. február 10.

Egy ötéves program a közigazgatás átszervezése

„Egy ötéves program a közigazgatás átszervezése, egyértelmű a cél, kevesebb hivatal és kevesebb bürokrata. Abban az elavult rendszerben, amit örököltünk, sok a teendő. Szét kell választani a feladatokat, amelyeket az államnak mindenképp el kell látnia. Például a hatósági-végrehajtási feladatokat azoktól a kutatási feladatoktól, melyeket egy egyetem, vagy más független intézmény is elláthat. Ez zajlik most – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 Ma reggel című műsorában.

Sok-sok szkeptikus megnyilatkozást lehetett hallani az elmúlt években, például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átalakítása kapcsán. Ez az elmúlt két év sikeresen megvívott feladata volt. A minisztériumokba tagolva egy hatékonyabb, célszerűbb rendszer jött létre, mely segítheti az uniós forrásfelhasználást – tette hozzá.

Elismerte, az átszervezés következménye lehet, hogy kevesebben fognak majd dolgozni ezeken a területeken, de szerinte az országban sok helyen már olyan strukturális munkanélküliség van, melynek köszönhetően a jól képzett szakemberek el fognak helyezkedni. Ez ütemezetten és szervezetten a magyar gazdaság javát szolgálja majd – szögezte le…”

Forrás:
Kovács Zoltán: érzik a magyarok a veszélyt; Híradó.hu; 2016. február 12.

A projektmenedzsment cégek a hatékony forrásfelhasználás kulcsszereplői lehetnek

„A Miniszterelnökség azt szeretné, ha a jövőben a projektmenedzsment cégek strukturáltan tudnának hozzájárulni a fejlesztéspolitika sikereihez – mondta el Csepreghy Nándor miniszterhelyettes a Kormány által kezdeményezett pénteki szakmai egyeztetésen, amelyen 11 projektmenedzsment cég képviseltette magát.
A jövőben rendszeresen ülésező fórum célja, hogy aktív párbeszédet alakítson ki a 2020-ig tartó fejlesztési időszakról az uniós források koordinációjáért felelős Miniszterelnökség és a gyakorlati tapasztalattal rendelkező piaci szereplők között.

Az egyeztetésen Csepreghy Nándor miniszterhelyettes elmondta, a kihívás most nagyobb, mint 2007-2013 között, hiszen nemcsak a rendelkezésre álló forrásokat kell lehívnia az országnak, hanem olyan értéket kell a pénzeszközök segítségével létrehoznunk, amely megteremti a 2020 utáni növekedés alapját. Ennek a küldetésnek a teljesítése során számít a jövőben a Kormány a témában jártas piaci szereplők konstruktív együttműködésére, amely még hatékonyabbá és célzottabbá teheti a forráslehívást.

Az egyeztetésen elhangzott, a pályázati rendszer átalakításakor számos érdemi javaslat került beépítésre a rendszer alapjául szolgáló szabályozási és informatikai kérdésekben, a cégek által tett szakmai észrevételek pedig a jövőben még strukturáltabb keretek között érvényesülhetnek majd. A szakmai fórumra a jövőben negyedévenkénti rendszerességgel kerül sor. A mai találkozó része annak a párbeszédnek, amelyet a Miniszterelnökség indított a gazdasági élet képviselőivel, így a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamarával vagy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével.”

Forrás:
A projektmenedzsment cégek a hatékony forrásfelhasználás kulcsszereplői lehetnek; Miniszterelnökség; 2016. február 12.

Péterfalvi szerint aggályos a postatörvény-javaslat

„Nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek a parlament elé terjesztett, postatörvényt módosító javaslat – derül ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke által a parlament illetékes bizottságaihoz pénteken megküldött véleményből.

Péterfalvi Attila kiemelte: a postai szerződésekben a közpénzek felhasználására vonatkozó információk az alaptörvény szerint is közérdekű adatok, ezért a javaslat, amely kivenné őket e körből, alkotmányellenes. Továbbá az előterjesztés aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét. Ugyanakkor szerinte állami tulajdonú cégeknél is fennállhat „méltányolható érdek” az üzleti adatok, információk titokban maradásához…”

Forrás:
Péterfalvi szerint aggályos a postatörvény-javaslat; Pilhál Tamás; mno.hu; 2016. február 13.
Lásd még: K-Monitor; 2016. február 11.

Trócsányi László: A kodifikáció több, mint egyszerű jogalkotás

„A kodifikáció több lenne, mint egyszerű jogalkotás, a jó kodifikátor nem mellőzheti a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát, és folyamatos feladata a hatályos szabályozás felülvizsgálata is – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. február 11-én Szegeden.
A Szegedi Tudományegyetem alkotmányjog professzoraként is dolgozó szakember a Vladár Gábor egykori jogtudós és igazságügyi miniszter emlékére rendezett konferencián kifejtette: jelenleg jogalkotási dömping van. 1938-ban, amikor Vladár Gábor az igazságügyi tárcánál a jogszabály-előkészítést vezette, 39 törvényt fogadott el az Országgyűlés, 2015-ben ez a szám 230 volt. Hozzátette: a jogszabályok szaporodása világjelenség.

A politikus szerint veszélyeket rejt, ha a jogszabály túl tág kereteket határoz meg, ez a jogegység és végső soron a jogbiztonság rovására mehet, de a túl részletes szabályozás is járhat ilyen hatással, ha nehezen lesz beilleszthető a jogrendszer egészébe.

Trócsányi László úgy fogalmazott, örök dilemma, hogy mit kell, érdemes törvényben, sarkalatos törvényben – vagy éppen az alaptörvényben – szabályozni, és mit elegendő alacsonyabb jogforrásra bízni. A törvények inflálódása ugyanis súlyos veszély.

A miniszter hangsúlyozta, a jogalkotás akkor jó, ha terv szerint zajlik, a jogszabályok születését előkészítés, egyeztetés előzi meg. Ugyanakkor ad hoc jogalkotásra is szükség lehet – mondta, példaként említve a 2015 tavaszán kirobbant brókerbotrányt. Hozzátette: az azonnali jogszabályok elfogadása esetén viszont a hibázási lehetőség is nagyobb.

A politikus közölte, a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata fontos, nem mellőzhető feladat. A jogszabály a mindennapi életben rögzül, a jogalkotónak figyelnie kell, hogy az elfogadott jogszabály beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, szükséges korrekciókat végrehajtani vagy sem.

Trócsányi László rámutatott, a polgári törvénykönyv (Ptk.) két éve lépett hatályba, ez valóban nem nagy idő. A jogalkotónak azonban figyelnie kell a jogalkalmazói tapasztalatokra. Egyszerre kell tekintettel lennie a kódex állandósága mellett szóló érvekre és a gazdasági szereplők új igényeire. A jogalkotó felelőssége, hogy az ilyen vitákban kellő megfontolás után helyes és mértékletes döntést hozzon. A gazdaságélénkítés nemzeti érdek, meg kell vizsgálni, hogy ez a jogrendszerben milyen magánjogi szabályok elfogadása révén valósítható meg – mondta az igazságügyi tárca vezetője.

A miniszter kitért arra is, az új jogszabályok mellett folyamatos feladat a hatályos jogszabályok felülvizsgálata, a jogalkotó ezzel válaszolhat a jogalkalmazói visszajelzésekre, és alakíthat ki átlátható jogszabályi környezetet. Ez utóbbi fontos eszköze a dereguláció, a normatartalmukat veszített szabályok hatályon kívül helyezése, valamint a szabályozás egyszerűsítése.”

Forrás:
A kodifikáció több, mint egyszerű jogalkotás; Igazságügyi Minisztérium; 2016. február 11.

A helyi gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatást támogató uniós pályázatok jelentek meg

„Újabb négy, közvetlenül a helyi gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás bővítését támogató pályázati felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, együttesen 59,6 milliárd forint értékben – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára pénteken az MTI-t.

A helyi gazdaságfejlesztést segítő pályázat 5,6 milliárd forintos keretösszegére támogatási kérelmeket önállóan és konzorciumvezetőként kizárólag a megyei jogú városok önkormányzatai nyújthatnak be.

A felhívás kiemelt célja az önkormányzatok és az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások kisléptékű termék-előállításhoz kapcsolódó logisztikai fejlesztéseinek támogatása. Eredményeként a helyi mezőgazdasági termékek helyi piacokra való hatékony eljuttatását, a helyi termékek értékesítési csatornáinak infrastrukturális támogatását szolgáló agrárlogisztikai beruházások valósulhatnak meg – hívta el a figyelmet az államtitkár.

A települési önkormányzatok közétkeztetési feladatai ellátásának a helyi alapanyagokra alapozott továbbfejlesztéséhez szükséges infrastruktúra és eszköz fejlesztése is megvalósulhat a nem vidéki térségekben – tette hozzá.

A társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztést támogató felhívás keretösszege 21 milliárd forint, erre önállóan és konzorciumvezetőként szintén kizárólag a megyei jogú városok önkormányzatai pályázhatnak.

A konstrukció keretében a helyi és térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt jelentő kulturális, épített vagy természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére nyílik lehetőség, a helyi gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás növelése érdekében.

Elsősorban azok a helyi, illetve a térségi jelentőségű fejlesztések nyerhetnek el támogatást, amelyek nem részei országos vagy nemzetközi hálózatoknak, de a térségben, illetve a helyben tartózkodás idejét meghosszabbító lehetőséget jelentenek – hangsúlyozta Rákossy Balázs.

A barnamezős területek rehabilitációjára összesen 6,4 milliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat. Célja a vállalkozások és befektetők, valamint a lakosság számára vonzó, környezetileg fenntartható városi környezet, települési arculat kialakítása.

Az intézkedés elsősorban infrastruktúra-fejlesztéseket támogat, amelyek javítják a települések általános környezeti állapotát, segítik fenntartható fejlődési pályára állításukat, továbbá hozzájárulnak a települések lakosságának megtartásához. Kizárólag a megyei jogú városok önkormányzatai jogosultak támogatási kérelmet benyújtani.

A zöld város kialakítását támogató felhívás 26,6 milliárd forintos keretösszeggel elsősorban azokat az infrastruktúra-fejlesztéseket segíti, ahol a beruházások során olyan technológiákat, módszereket alkalmaznak, amelyek környezet- és természetvédő módon biztosítják a település működését.

Fontos, hogy a kialakított városi közterületek alkalmasak legyenek a családok és a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltéséhez, és a fejlesztések a városi zöld környezet megteremtéséhez is hozzájáruljanak. Erre a felhívásra szintén a megyei jogú városok önkormányzatai jogosultak pályázni – ismertette az államtitkár.”

Forrás:
A helyi gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatást támogató uniós pályázatok jelentek meg; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. február 12.
Megjelent a „Helyi gazdaságfejlesztés” című felhívás; Széchenyi 2020; 2016. február 12.
Megjelent a Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés című felhívás; Széchenyi 2020; 2016. február 12.
Megjelent a megyei jogú városok számára a Barnamezős területek rehabilitációja című felhívás; Széchenyi 2020; 2016. február 12.
Megjelent a megyei jogú városok számára a Zöld város kialakítása című felhívás; Széchenyi 2020; 2016. február 12.

Társadalmi egyeztetésen Az új közszolgálati életpályához kapcsolódó személyzeti utánpótlás című felhívás tervezete (KÖFOP-2.1.6)

„…Átfogó cél
A KÖFOP jelen Felhíváshoz kapcsolódó átfogó célja a szolgáltatói szemlélet és az etikus működés megerősítése a közszolgálatban a közigazgatás emberierőforrás-gazdálkodásának fejlesztésén és a közszolgáltatások színvonalának javításán keresztül. Ezen célok megvalósításának támogatása a KÖFOP 2. prioritása keretében valósul meg.

A KÖFOP 2. prioritás 1. számú specifikus célkitűzése a közszolgálati életpályák feltételeinek biztosítását jelöli meg a szolgáltatói szemléletű feladatellátáshoz szükséges kompetenciákat nyújtó, az életpályamodellnek megfelelő emberi erőforrásmenedzsment-rendszer bevezetése, a közszolgálati életpálya elemeinek kidolgozása és bevezetése, valamint a rendvédelmi életpálya elemeinek kidolgozása által.

Jelen Felhívás keretében megvalósuló fejlesztés a közszolgáltatások magas színvonalának biztosítását célzó intézkedéshez illeszkedően kidolgozásra és bevezetésre kerül a megfelelő tisztviselők kiválasztásához, hatékony és eredményes kiválasztási folyamatok megteremtésével és egy vonzó, a belső mobilitást támogató közszolgálati életpálya modell…”

Forrás:
Az új közszolgálati életpályához kapcsolódó személyzeti utánpótlás (KÖFOP-2.1.6-VEKOP-16); Széchenyi 2020; 2016. február 11.
Pályázati dokumentum letöltése (.docx)

Program kidolgozása a vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokrácia csökkentésére – KÖFOP-2.3.5-VEKOP-16

„…Fejlesztés indokoltsága
A KÖFOP Magyarország versenyképességének javításához, a versenyelőny elérésében kulcsszerepet játszó gazdaságélénkítéshez elsődlegesen az adminisztratív terhek csökkentésével kíván hozzájárulni. A vállalkozásokat érintő bürokrácia és adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét Magyarország több nemzetközi összehasonlító elemzésben elért eredménye is alátámasztja (pl.: World Competitiveness Online, Doing Business Report). Ezek alapján látható, hogy Magyarország az elektronizált, hatékony és ügyfélbarát közszolgáltatások vonatkozásában versenyhátrányban van a fejlett országokhoz képest.

Az állampolgárok és vállalkozások igényeit megfelelően kielégítő, elvárásaiknak megfelelő szolgáltatások biztosításához, és ezáltal a versenyképesség javításához szükség van a közigazgatás munkamódszereinek folyamatos korszerűsítésére. A KÖFOP is megállapítja, hogy a közigazgatás egyes területei több évtizede szinte változtatás nélkül alkalmazott munkamódszerrel és igazgatásszervezési technológiával működnek. Noha a 2010-2014 közötti időszakban jelentős előrelépések történtek e terén (átalakításra került a jogszabályi, szervezeti és irányítási háttér), az alkalmazott hagyományos bürokratikus folyamatokra épülő munkamódszer átalakítása továbbra is kihívást jelent.

Az ügyintézési idő és az adminisztratív terhek csökkentését célzó szakpolitikai beavatkozások (jogszabályok, eljárások egyszerűsítése, az ügyintézéshez kapcsolódó folyamatok átszervezése) megalapozottságának biztosítása érdekében a KÖFOP további célirányos, elemző kutatások végrehajtását is szükségesnek tartja. Annak érdekében, hogy a közigazgatási szolgáltatások rendszere az ügyfelek számára is érzékelhető módon újuljon meg, ezen kutatások során a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ügyféligények kvalitatív felmérésére.
…
A teljes körű elektronizáltság és a közigazgatási szervek közötti kooperáció összehangolásának hiánya mellett az érintettek fejlesztésekbe történő bevonásának hiányára is visszavezethető. Az ügyintézés menetének kialakítása sokszor nem az érintett felek megfelelő szintű bevonásával történt, így sok esetben nem a valódi igényekre, problémákra adtak választ a fejlesztések, többször nem a leghatékonyabb megoldások születtek.

A közigazgatási szolgáltatások szükségletalapú fejlesztését nehezíti az ügyféligények felmérését szolgáló kutatások, illetve az érintettek aktív bevonásával történő közös tervezési gyakorlatok végrehajtásához szükséges módszertani ismeretek, készségek és szemléletmód hiánya.

Annak érdekében, hogy a vállalati szektorhoz kapcsolódó bürokráciacsökkentési kezdeményezések elérjék hatásukat, és az érintettek számára érezhetően egyszerűbbé és követhetőbbé váljon az ügyintézés, nem elegendő az eljárások, szabályozási koncepciók pusztán szakmai szempontokat követő felülvizsgálata és átdolgozása, hanem az ügyfelek nézőpontjából is meg kell vizsgálni a problémát. Alaposabban meg kell ismerni az ügyfél szokásait, elvárásait, tapasztalatait, ahol lehetséges közvetlenül is be kell vonni az adott szolgáltatás fejlesztésébe.

A projekt ehhez kíván hozzájárulni olyan, az egyszerű kérdőíves megkérdezéseken túlmutató, a közszférában ritkán alkalmazott innovatív szolgáltatásfejlesztési módszerek (user journey mapping, user diary, service safari) kipróbálásával és elterjesztésével, melyek növelik a közigazgatási szolgáltatások szükségletalapú fejlesztésének hatékonyságát.

Az érintett felek aktív és közvetlen bevonása nem csak az ügyfelek igényeinek alaposabb megismerését teszi lehetővé, hanem az ügyfelek és a közigazgatás közötti kapcsolatot, egymás szempontjainak megértését és elfogadását is erősíti…”

Forrás:
KÖFOP-2.3.5-VEKOP-16 A Vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokrácia csökkentési program kidolgozása; Széchenyi 2020; 2016. február 12.

Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program – KÖFOP-2.3.3-VEKOP-15

„…Helyi közszolgáltatásokon jelen Felhívás keretében azokat a közszféra által szervezett közcélú szolgáltatásokat értjük, amelyek jellemzően települési vagy legfeljebb járási szinten érhetőek el, települési/járási szintű szereplő irányítása alatt, feladatellátásban áll (pl.: óvodai helyek, alapfokú egészségügyi alapellátás, környezet-egészségügy, helyi közösségi közlekedés, helyi közlekedésszervezés, helyi közvilágítás biztosítása stb.).
…
A helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program fő célterületei a következők:

Közszolgáltatási minőség-fejlesztés: a helyi közszolgáltatások minőségének javítására irányuló eszközök, módszerek fejlesztése, létező jó gyakorlatok azonosítása, adaptációs/implementációs
lehetőségeinek feltárása;

Feladatellátás-szervezés: a helyi közszolgáltatások biztosításával összefüggő feladatméretezési és szervezési módszerek, gyakorlatok fejlesztésének elméleti megalapozása, szolgáltatási
hatékonyságjavítási lehetőségek, megoldások azonosítása;

Költségvetés és gazdálkodás: a helyi közszolgáltatások finanszírozásával és a kapcsolódó erőforrások felhasználásával összefüggő tervezési, kontroll és monitoring megoldások fejlesztési
lehetőségei, optimalizációs lehetőségek feltárása;

Kompetencia és képességek: az önkormányzati feladatok ellátásához és a helyi versenyképesség növeléséhez szükséges tudáskörök, kompetenciák és képességek feltárása és elemzése, a vonatkozó fejlesztési fókuszterületek, lehetőségek és eszközök azonosítása;

Helyi gazdaságfejlesztés: helyi gazdaságfejlesztést támogató önkormányzati eszközrendszer fejlesztési lehetőségei, befektetés- és beruházás-élénkítési megoldások azonosítása, elemzése, helyi közszolgáltatások kiterjedésének, minőségének és a gazdaság fejlődésének kapcsolata, összefüggései.

A kutatási program célterületein végrehajtott kutatások, illetve azok elemei típusuk szerint lehetnek: (1) felmérések; (2) (hatás)elemzések és értékelések; (3) elméleti és gyakorlati modelljavaslatok; (4) jó gyakorlatok;(5) esettanulmányok; (6) módszertan- és eszközfejlesztések; (7) véleménykutatások…”

Forrás:
KÖFOP-2.3.3-VEKOP-15 Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program; Széchenyi 2020; 2016. február 12.

Régiós innovációs konferenciát rendez Magyarország

„A piaci, kormányzati és tudományos szektorok összefogásával régiós innovációs konferenciát rendez Magyarország március 8. és 10. között.
A tervek szerint évente megrendezendő szakmai fórumon a szervezők szorosabbra szeretnék fűzni az üzleti, kormányzati és civil szféra közötti régiós együttműködést az innováció és a kutatás-fejlesztés területén.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztató szerint a háromnapos budapesti esemény témái között szerepelnek a kutatás-fejlesztés gazdasági hatásai, az innováció szociális, oktatási és munkaerőpiaci dimenziói, valamint a tartalomfogyasztás átalakulása, a közösségi vállalkozások, a közszolgáltatások és a városi infrastruktúra jövője, illetve az új technológiák hordozta biztonsági kockázatok is.

A think.BDPST konferencia innovációs stratégiai fórumként kívánja elősegíteni a közép-európai régió fejlesztését. A méretgazdaságosság miatt a visegrádi országokat jelentő Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország csak együttműködve tud kiemelkedő eredményeket elérni a globális innovációs piacon – fejtette ki a közleményben Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.

Magyarországon jelenleg a GDP 1,4 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, az évtized végére azonban 1,8 százalék körüli részarány a cél, ennek eléréséhez elengedhetetlen a visegrádi innovációs együttműködés elmélyítése.

A visegrádi országokban egyelőre elmarad a kis- és középvállalkozások innovációs teljesítménye az uniós átlagtól. Az EU-ban a kisvállalkozások átlagosan 30, a közepes cégek mintegy 50 százalékához kapcsolódik valamilyen innovációs teljesítmény. A régióban azonban – Csehország kivételével – ennek nagyjából a fele teljesül, Magyarországon 12 és 26 százalék az arány.

A think.BDPST konferenciát az Antall József Tudásközpont szervezi, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzetközi Visegrádi Alap, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal együttműködésével, a rendezvény főtámogatója az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., fővédnöke Tarlós István, Budapest főpolgármestere.”

Forrás:
Régiós innovációs konferenciát rendez Magyarország; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2016. február 11.
think.BDPST
Lásd még: A régió legnagyobb innovációs fórumát rendezzük meg; mno.hu; 2015. október 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Komoly problémák az Erzsébet-program internetes regisztrációjánál

„Elvileg múlt hét csütörtök óta lehet jelentkezni az Erzsébet-programban meghirdetett, nagycsaládosoknak, nyugdíjasoknak és fogyatékossággal élőknek szóló üdülésekre, de a program Facebook-oldalán olvasható kommentek, és több olvasónk visszajelzései alapján is úgy tűnik, hogy a rendszer alig működik.

A leggyakoribb panaszok alapján úgy tűnik, hogy

bonyolult a belépés: a szerver sorba állítja a jelentkezőket, és 15 igénylő/perc sebességgel dolgozza fel az igényléseket. Az átlag igénylőszám 4000 körüli. Nagyjából percenként jön az értesítés, hogy „Hiba a szerverrel való kommunikáció közben”.

Ha a belépés sikerül, még akkor sincs a pályázó biztonságban: többen számoltak be arról, hogy kidobta őket a rendszer, és így a sor végére kerültek.

A rendszer véletlenszerűen használja fel az adatokat (pl. átírja a születési dátumot, vagy szól, hogy nem jó az e-mail cím, még akkor is ha az már tíz éve használatban van).

A feltöltendő nyilatkozat csak a sikeres belépés után tölthető le, és kell hozzá két tanú aláírása is. Ez ugyanakkor már csak akkor derül ki, amikor a nyilatkozatot már feltöltötte a pályázó.

Ha nincs hirtelen kéznél a két tanú, akkor baj van, de erre előre sehol nem hívják fel a figyelmet.

Sok más panasz is előfordult ezeken kívül, és olyan kommentelők is vannak, akiknek gond nélkül ment a pályázás. Sokan azt is megjegyezték, hogy korábban sokkal egyszerűbben lehetett pályázni, egyeseknek pedig az a baja, hogy szerintük nem tisztességes a nyugdíjasokkal szemben, hogy csak a neten lehet pályázni, ráadásul ehhez nyomtatni és szkennelni is kell.

Az oldalt üzemeltető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál rákérdeztünk, hogy
* miért van az, hogy ennyire túl van terhelve az online rendszer,
* mi az oka annak, hogy ennyire nehéz a regisztráció,
* és hogy miért csak online lehet regisztrálni.

A válaszokat közöljük, ha megkaptuk őket.”

Forrás:
Index.hu; Stubnya Bence; 2016. február 8.
Lásd még: Egyszerűsödött a pályázatok beadásának folyamata; Erzsébet-program; 2016. február 7.

Menesztették a NAV informatikáért felelős szakfőigazgató-helyettesét

„…A héten azonnali hatállyal és indokolás nélkül leváltották Király Zoltánt, az adóhivatal központi irányításának informatikai szakfőigazgató-helyettesét – írja a Magyar Nemzet, a lap szerint a NAV-nál ez a legmagasabb informatikai pozíció.

A napilap szerdán írt arról, hogy a múlt héten 1200 dolgozónak mondtak fel az adóhatóságnál, de a 23 ezer fős szervezet karcsúsítása a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által korábban jelzett 2300 fős, azaz 10 százalékos határig mehet el…”

Forrás:
HVG.hu; 2016. február 12.

Társadalmi egyeztetésen a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása (KÖFOP-2.1.5) című felhívás tervezete

„…Átfogó cél
Jelen felhívás a KÖFOP 2. prioritás 1. specifikus céljához, azaz a szolgáltatói szemléletű feladatellátáshoz szükséges kompetenciákat nyújtó, az életpályamodellnek megfelelő emberi erőforrásmenedzsment-rendszernek a közigazgatás kulcsterületein történő bevezetéséhez illeszkedik. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása projekt a 2.1.2. intézkedés megvalósulását, azaz a közszolgálati életpályák feltételeinek biztosítását tűzte ki célul.

A fejlesztés indokoltsága
Közszolgálati adatokat az egyes szerveknél vezetett közszolgálati nyilvántartások tartanak nyilván – egy személyügyi döntéstámogató rendszer ezen nyilvántartásokból kaphat adatokat, melyhez a központi adatigények meghatározása szükséges. A központi adatigények jelenleg nem egységes rendszert alkotnak, azokat a kiszámíthatatlanság jellemzi. Következésképpen kevéssé vannak fix, a döntéshozók által rendszeresen igényelt és – döntéseik megalapozásához – felhasznált adatok. Ugyanakkor teljesen váratlan, nagyon speciális adatigények is jelentkezhetnek, amelyeket rövid határidővel szükséges kielégíteni. Mindez annak ellenére alakult így ki, hogy már a kilencvenes években kialakítottak egy előre meghatározott adatigények kielégítését szolgáló közszolgálati adatrendszert (KÖZIGTAD). A KÖZIGTAD 2006-ig szolgált a közszolgálati adatok központi adatbázisaként, az adatbázis adatköre, annak frissítési gyakorisága azonban folyamatosan csökkent. Adattartalma átfogó és viszonylag jó képet adott a közszolgálat általános jellemzőiről. Az adatbázis megszűnését követően jóval szűkebb adattartalommal, eseti, de a szervek teljes körét érintő adatfelvételekre hagyatkozva működött az e-KÖZIGTAD, majd a Közszolgálati Statisztikai Adatrendszer, amely jelenleg is gyűjt és tárol adatokat.

A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer (KSzSzR) a minisztériumok közszolgálati alapnyilvántartásának centralizált üzemeltetését végzi, s ennek köszönhetően a lehető legszélesebb körben képes lenne adatokat szolgáltatni statisztikai feldolgozások készítéséhez. A KSzSzR ugyanakkor nem terjed ki a közigazgatás, de még az államigazgatás egészére sem, pusztán a minisztériumokra, vagyis nem alkalmas egy közszolgálati adattár kiváltására és nem tudott beépülni a szervek szintjén a napi személyügyi tevékenységbe.

A KÖZIGTAD fejlesztésével párhuzamosan időközben kiépült az Államkincstár Illetményszámfejtő rendszere (MÁK KIRA), mely számos közszolgálati adatot tartalmaz, annak köszönhetően, hogy az illetményszámfejtésbe építetten tartja nyilván a különösen fontosnak tekinthető létszám- és béradatokat. A KIRA adatai ugyanakkor nem teljes körűek. Becslések szerint a korábbi KÖZIGTAD adatbázis adattartalmának kb. 60%-át fedi le, illetve vannak olyan szervek, amelyek kimaradnak a központosított illetményszámfejtésből.

Más közigazgatási szervek is gyűjtenek közszolgálati adatokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a korábbi Nemzeti Munkaügyi Hivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által végzett adatgyűjtéseket kell kiemelni. Közös jellemzőjük, hogy csak szűk adatkörre nézve képesek adatot szolgáltatni, így a jól működő döntéstámogató rendszerhez szükséges adatok jelentős része hiányzik ezekből a statisztikákból. Az adatokat a mindenkor hatályos közszolgálati szabályozástól eltérő rendszerezettségben dolgozzák fel. Minden esetben valamilyen módon statisztikai jellegű, vagyis aggregált adatot közölnek, ami csak az adott szempontból alkalmazható.

A fentiek alapján jelenleg tehát nem áll rendelkezésre olyan integrált, funkcionálisan hatékonyan működő és kellően letisztult informatikai platform, amelyben komplex rendszer keretében elérhetőek a közszolgálati személyügyi tevékenység ellátásához szükséges adatok s egyéb szakmai információk. Ténylegesen lehetővé kell tenni, hogy a közszolgálat emberi erőforrás-gazdálkodása felett valódi rendszerirányítás valósuljon meg könnyen és költséghatékonyan alkalmazható módon, vezetői szintű hozzáférésekkel, rendszerszintű statisztikákkal és modellezési lehetőséggel (pl. előmenetel, fluktuáció, korfa), figyelembe véve különösen a hivatásrendek közötti átjárhatóságot is…”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása című felhívás tervezete; Széchenyi 2020; 2016. február 11.
Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása (KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16) (.docx)

Informatika, távközlés, technika

A digitális átalakulás stratégiai szemléletű támogatása az informatikai vezetők meghatározó feladata

„Hiába az informatika igazgatása a feladatuk, aktív szerepet kell vállalniuk a CIO-knak (Chief Information Officer) vállalatuk üzleti stratégiájában. Ezzel a meglehetősen általános mondattal összegezte egy amerikai felmérés a CIO-k legfontosabb feladatát. A CIO.com közel hatszáz informatikai vezetőt kérdezett meg az Egyesült Államokban.

A stratégiai szerepkört betöltő informatikai vezetőknek szoros kapcsolatot kell kiépíteniük az üzlettel, és magát az IT-t is üzleti megközelítésben kell irányítaniuk. A transzformációs szerepkör ennél visszafogottabb, elsősorban a technológiai lehetőségek feltárásával és innovációval segíti a digitális transzformáció zökkenőmentességét, valamint az operatív irányítást is magára vállalja. Azok a CIO-kat, melyeknek tevékenysége a hagyományos operatív irányításra szorítkozik, a funkcionális jelzőt kapták a felmérés készítőitől.

A nemzetközi helyzet fokozódik
A felmérés szerint a CIO-k feladata ugyanis egyre bonyolultabb. Egyfelől ők kell legyenek a vállalatok digitális átalakulásának motorjai. Másfelől pedig ott van egy számtalan taktikai kihívás az egyre kifinomultabb kibertámadások elleni védekezéstől a felhős migráción át az agilis projektekig,

Bár a digitális transzformáció kifejezéssel leírt jelenségegyüttest nehéz megfogni, hatása egyértelműen megmutatkozik. Sokan erre vezetik vissza – legalábbis részben –, hogy a Fortune 500-s lista tagjainak 52 százaléka kicserélődött 2000 óta, az viszont már egyértelműen annak tudható be, hogy rövid időn belül szakmák tűnhetnek el. És az átalakulás hiába hoz létre új szakmákat és munkahelyeket, ha közben többszörösét szünteti meg.

Mindez egyértelműen jelzi: a CIO feladatköre és döntéseinek hatása egyre jobban túlnyúlik az IT-n.

Mindenkivel szót érteni
Míg korábban az informatikai vezető – különösen ha az informatikai rendszereknek kulcsszerepe volt a vállalat alapvető üzleti tevékenységében – egyfajta elefántcsonttoronyban érezhette magát, ez a kvázi védettsége megszűnt. Ráadásul már nem csak a menedzsment többi tagjával (marketing, értékesítés, fejlesztés stb.) kell tartania a kapcsolatot, hanem nyitnia kell kifelé is, azaz a külső ügyfelekkel is kapcsolatba kerülnek.

A válaszadók nagy többsége (közel 90 százalék) mindezt úgy összegezte, hogy egyre nagyobb kihívást jelent a CIO szerepkör betöltése. Több mint kétharmaduk szerint egyébként a legnehezebb megtalálni az egyensúlyt az innováció, a működési hatékonyság és a biztonság között.
…
Stratégiai vezetőnek lenni kifizetődő
Nagyban segíti a CIO munkáját, ha képes magát stratégiai vezetőként pozicionálni. Ehhez azonban jól kell egyensúlyozni az üzleti és informatikai stratégia között. Úgy tűnik, távlatilag azok a CIO-k, akik felvállalják a stratégiai és transzformációs szerepkört, jobban megtalálják a számításukat mind anyagi, mind szakmai szempontból, mint azok, akiknek a szerepköre funkcionális szinten marad, azaz csupán az IT-irányításra korlátozódik.
…
A teljes jelentés egy kattintásnyira tölthető le.”

Forrás:
Nem zárkózhat elefántcsonttoronyba a CIO; Bitport.hu; 2016. február 12.

Digitális világgazdaság: merre érdemes tovább menni?

„…Frank Buytendijk, a Gartner kutatásért felelős alelnöke az IVSZ digitális átalakulást körüljáró konferenciáján próbált átfogó képet adni arról, hogy az ismert piackutató cég szerint melyek a leginkább valószínű eshetőségek a következő 20-25 évre, a társadalmi kapcsolatok digitalizációja milyen világot eredményezhet.
…
Amelyhez jelenleg a legközelebb állunk, az a digitális nagyvállalatok (digital big business, DBB). Itt az anyagi háttér és a politikai tőke miatt többnyire multinacionális részvénytársaságok és kormányok határozzák meg a digitális interakciók jellegét. A versenyszféra „ha nem fizetsz a termékért, te vagy a termék” koncepcióra épülő kvázi-ingyenességet használja ki, hogy elképesztő mennyiségű személyes jellegű adatot gyűjtsön össze és halmozzon fel, ami alapján aztán egyre hatékonyabban tudja szolgálni hirdetői és részvényesei érdekeit. Az állami vezetés pedig hatalmi státuszára támaszkodva, és elsősorban azt megerősítendő, nem pedig állampolgárai életminőségének javítása érdekében használja fel a modern informatikai lehetőségeket.

Ez a változat a mostani trendek borúlátó extrapolációja, amely a lakosság számára számos kényelemmel („ingyenesség”), de sok negatívummal (totális adatintegráció, termékké válás) is jár. Könnyen belátható, hogy a fenti célok nem igazán egyeznek a jónak, hasznosnak minősíthető társadalmi célokkal.

A digitális bazár az első eshetőség ellentéte. Ez a teljes technológiai demokratizáció állapota, ahol rengeteg kis cég és az emberek nagy része is aktívan hozzájárul a fejlődéshez, az innovációs kultúra nagyon erős, rengeteg a kitörési lehetőség. A jövőkép a dolgok internetére épül, de ebből a változatból hiányzik az a fajta rend, ami a DBB modellt jellemzi. Így ugyan a fejlődés szempontjából ez a legkívánatosabb státusz, számolni kell azzal a „káosszal”, amit egy ilyen társadalmi berendezkedés okozhat.

A digitális vadnyugat a vállalati és állami [ellenőrzésre] adott zsigeri válaszreakció. Ebben a jövőben az emberek megelégelik a mindent átható adatgyűjtést és megfigyelést, a reklámok áradatát, azt, hogy digitális játékszerekké válnak. A hozzáállás radikális változása azt eredményezné, hogy a társadalom jelentős része a mostanihoz képest informatikailag jóval képzettebb lenne, de ezt a tudást nem fejlődésre, hanem minél hatékonyabb védőburok felhúzására fordítaná. A szakemberek, befektetők figyelme a hatékony összezavarás (obfuszkáció), elrejtés, titkosítás felé fordulna, nem az igazi értékteremtésre. Az irány hatalmas zajt eredményezne a digitális világban, ahol versenyt futna egymással a vállalatok és kormányok szűrési hatékonyságának növelése a zajgenerálás eszközeinek fejlődésével – a folyamat összességében destruktív, és egyik félnek sem jó.

A legoptimistább jövőkép a digitópia, azaz a digitális utópia, ahol a technológia, az informatikai összekapcsolódás a társadalmi infrastruktúra gerince. A nagyvállalatok motivációi mindenki számára transzparensek és társadalmilag legalábbis nem károsak lennének, az adatok feletti rendelkezési jog pedig visszakerülne az emberek kezébe. A személyhez köthető adatok felhasználásához a tulajdonos beleegyezése kellene, viszont a kommunikáció, az élet digitális része nagyrészt globális és univerzális platformokon zajlana, ami magában hordozza a kulturális diverzitás csökkenését, azaz a monokultúra lehetőségét…”

Forrás:
Digitális világgazdaság: merre érdemes tovább menni?; Voith Hunor; HWSW.hu; 2016. február 12. [A cikkhez érdekes infografikák tartoznak, megtekinthetőek az eredeti oldalon!] Lásd még: Digitális transzformáció: a digitalizáció társadalmi hatásai és következményei; IVSZ (konferencia)
Digitális transzformáció; mediainfo.hu; 2016. február 12.

Viharfelhők a Szilícium-völgy felett

„Nehéz időszakon mennek keresztül az olyannyira sztárolt amerikai technológiai startupok, és ennek következtében komoly változások is mennek végbe a mélyben. Egyre fontosabb ugyanis, hogy a befektetőket valóban megtermelt nyereséggel csábítsák magukhoz.

Számos technológiai startup, melynek értékeltsége már elérte az egymilliárd dolláros álomhatárt (vagyis „unikornissá” vált), egyre küzd a további tőkebevonással, mivel a befektetők kezdenek aggódni a valódi értékek miatt.

Ráadásul ma már ott tartunk, hogy az iparági pletykák szerint a 2016-os év egyenesen a „halott unikornisok” éve lehet – írja a Business Insider. Mindazonáltal a Goldman Sachs ügyvezető igazgatója és elnöke, Gary Cohn úgy látja, hogy ez a riadalom kifejezetten jó dolog.

A pozitív változás abban áll – mondja Cohn –, hogy az elmúlt hónapokban változásnak indult a Szilícium-völgy klasszikus mantrája, amely szerint csak növekedni és növekedni kell bármi áron. Ahogy pedig ez kezd eltűnni, átveszi a helyét az a felfogás, miszerint nyereségesnek kell lenni, és be kell biztosítani a pénzkeresetet, illetve a fenntartható üzleti modellt.
…
Cohn szavai mögött az áll, hogy számos nagy startup hatalmas mennyiségű tőkét vonzott az elmúlt időszakban, miközben egyes esetekben ezek a cégek egyáltalán nem termeltek nyereséget.
A befektetőket tehát egyre inkább izgatja, hogy az impozáns növekedési és értékeltségi számok mögött milyen valós érték húzódik meg.”

Forrás:
Változás előtt az unikornisok világa; Investor.hu; 2016. február 13.
Lásd még: Doomed-i-corns: Unicorns Seemingly Reach a Tipping Point; Connie Loizos; TechCrunch; 2016. február 10.
‘The Great Reset’: Venture capitalists and startups have shifted from greed to fear; Biz Carson; Business Insider UK; 2016. február 13.
The Great Tech Freakout: An Overview; Connie Loizos; TechCrunch; 2016. február 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Rekord mennyiségű csomagot szállított a Magyar Posta 2015-ben

„Minden eddigi rekordot megdöntve, 2015-ben 15,7 millió csomagot szállított a Magyar Posta, ami 2,2 millióval több, mint a 2014-es volumen.

A Magyar Posta Logisztika (MPL) 35 százalékos piaci részesedéssel a belföldi csomag, futár és expressz (CEP) piac piacvezető szolgáltatója. 2015-ben 15,7 millió csomagot szállított a Magyar Posta, ami 2,2 millióval több, mint a 2014-es volumen, és jelentősen meghaladja a piac éves növekedési mértékét. E mellett a nemzetközi forgalomban a Magyar Posta által kezelt csomag és árutartalmú regisztrált levél – mely nemzetközi elektronikus kereskedelemben gyakran alkalmazott áruküldési forma – együttes mennyisége 2015-ben megközelítette az 5 milliót.

Tavaly a webáruházakkal való szerződésállományát tekintve is jelentősen javította pozícióját a posta, a szerződésállomány 30 százalékkal több az előző évhez képest.

A Magyar Posta egyedülálló módon, a piaci igényekhez igazodva négyféle csomagátvételi lehetőséget biztosít az ügyfelek számára. A házhoz kézbesítés, a postán történő átvétel, a MOL PostaPonton és a csomagautomatán keresztül történő átvétel mellett 2015 november óta már 115 Coop PostaPonton is átvehetőek a küldemények. A Magyar Posta tehát ebben a tekintetben is piacvezető, hiszen összesen több mint 2800 fix átvételi ponttal rendelkezik.

A Magyar Posta 2014-ben elsőként lépett piacra csomagautomatákkal, amelyek kihasználtsága folyamatosan emelkedik. Elsősorban a webáruházakból történő rendelések esetében népszerű ez az átvételi forma. A legkedveltebb automaták a bevásárló központokban és hipermarketekben találhatók. A megrendelők jellemzően a csomagautomatába történő elhelyezést követő első napon veszik át küldeményeiket.

A csomagméretek tekintetében leggyakrabban a kisméretű csomagokat veszik át az automatákon keresztül az ügyfelek, zömében 14.00-16.00 óra között.

A legforgalmasabb nap pedig általában a csütörtök. A csomagautomatáknál lehetőség van az utánvételes küldemények átvételére és csomagfeladásra is az automatákba épített POS terminálok segítségével. Az automatában található bankkártya elfogadó terminál valamennyi chipes és mágnes csíkos VISA, VISA Electron, Mastercard, Maestro vagy American Express bankkártyát kezeli. A Magyar Posta tervei szerint 2016-ban újabb funkciókkal bővíti a Posta csomagautomatákat.

A Magyar Posta a csomagkézbesítőket 2015 év végén POS terminálokkal látta el, így a megrendelt áruk értékének átvételkor történő kiegyenlítésére már készpénzmentes fizetési megoldást is biztosít, amely kártyás vásárlási tranzakciónak minősül.

Logisztikai fejlesztések
A Magyar Posta az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a logisztikai terület fejlesztésére. 2013 óta összesen csaknem 600 gépjárművet cserélt le, ebből 2015-re esett 80 tehergépkocsi üzembe helyezése. A posta 2015-ben továbbá 200 új motorkerékpárt és több mint 1100 új kerékpárt helyezett üzembe. A Magyar Posta gépjárműparkjának megújítására a tavalyi évben összesen csaknem 700 millió forintot fordított, amelyet teljes egészében saját forrásból finanszírozott. A korszerűsítésnek köszönhetően a Posta 3700 gépjárműből és motorból álló flottájának életkora 10 évről 8 évre, 9500 kerékpárból álló flottájának életkora 8 évről 6 évre csökkent. A Magyar Posta járművei 2015-ben több mint 80 millió kilométert tettek meg, ez annyit jelent, mintha kétezerszer- megkerülték volna a Földet.

2013-ban a vállalat autói műholdas járműkövető rendszerrel lettek felszerelve az optimálisabb járatszervezés és a hatékonyságnövelés érdekében. Ennek a járatoptimalizációs rendszernek köszönhetően nemcsak a flotta működési és üzemanyag költsége csökkenthető, hanem egyúttal a szállítással járó környezetterhelés is. A Magyar Posta Zrt. mint az ország egyik jelentős járműparkkal rendelkező vállalata, a környezettudatos vezetési stílust és járműhasználatot belső képzések keretében igyekszik beépíteni a vállalati kultúrába, és kiemelt figyelmet fordít a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. A Társaság környezetvédelem iránti elkötelezettségét mutatja, hogy 2008–2015 között több mint 20 százalékkal csökkentette a tevékenységéből eredő CO2-kibocsátást.

A Magyar Posta 2015-ben elektromos autókat és motorokat is tesztelt. Az autókat csomagkézbesítési feladatok ellátására, a motorokat futárpostai területen használta a Társaság. A tesztelés eredményeinek értékelése jelenleg is tart, a kapott adatok függvényében hoz döntést a Magyar Posta arról, hogy bővíteni kívánja-e elektromos járművekkel gépjárműflottáját.”

Forrás:
Rekord mennyiségű csomagot szállított a Magyar Posta 2015-ben; Magyar Posta Zrt.; 2016. február 8.

Magyarország: az Uber együttműködést ajánl egy online jövedelembevallási rendszer kifejlesztésére

„Az Uber együttműködést ajánl egy online jövedelembevallási rendszer kifejlesztésére – áll többek közt abban a VS által megismert levélben, amelyet az Uber még január végén küldött Seszták Miklós fejlesztési miniszternek. Fónagy államtitkár szerdán azt mondta, hogy a cég minden együttműködést megtagadott.

A január 29-én kelt levélben a cég azzal magyarázza a kapcsolatfelvételt, hogy „számos téves információ jelent meg a sajtóban az Uberrel kapcsolatban”. A Rob Khazzam regionális és Fekete Zoltán magyarországi ügyvezető igazgató jegyezte levél ezért megoldási javaslatokat ajánlott Seszták Miklósnak.

Ilyen javaslat volt, hogy Uber együttműködést ajánlott egy online jövedelembevallási rendszer kifejlesztésére, amely az elképzelések szerint a megosztáson alapuló gazdaság – sharing economy – szereplői által generált bevételek adóztatását könnyítené meg (az Uber magát ugye utazásmegosztó alkalmazásként definiálja). Ennek részleteit nem fejtették ki bővebben, ám azt hangsúlyozták, hogy ehhez hasonló együttműködésben vannak jelenleg is az észt adóhatósággal [Egészen pontosan egy hasonló alkalmazás együttes kifejlesztésén dolgoznak együtt. Szerk.], illetve ha a magyar kormány rábólintana az ötletre, akkor ezzel Magyarország régiós vezetővé válna a jövedelembevallás digitalizációjában.

Az adózási kérdésekre válaszul azt írták a levelükben, hogy az autóspartnereik vállalták, hogy eleget tesznek az adófizetési kötelezettségnek. Az Uber azt is kiemelte, hogy február elsejétől csak az használhatja a platformjukat, aki feltölti a rendszerükbe a vállalkozói adószámát – ez korábban finoman szólva sem volt jellemző – illetve, hogy e-számlát fognak kiállítani minden utazást követően. Ezt egyébként a cég már be is vezette, ám a számlával kezdetben gondok voltak. A múlt pénteki NAV és Uber közötti egyeztetés után azonban Fekete Zoltán azt ígérte, hogy a következő hetekben javítják a hibákat.

A cég arra is felhívta a figyelmet, hogy az Uber a jövőben csak olyan autóspartnereknek engedélyezné a platform használatát, akik minden szakmai követelménynek eleget tesznek: így nemcsak az adózási kérdéseknek, hanem a gépjárművizsga, személyszállítói vizsga és a szigorúbb úgynevezett PÁV II-es vizsgának is – ez utóbbi szükséges ahhoz, hogy valaki személyszállítási szolgáltatást végezzen. A levél szerint mára már több száz partnerük megfelel ezeknek a követelményeknek, és „jelentős erőfeszítéseket” tesznek azért, hogy „ez a szám rohamosan növekedjen”.
Az Uber azt írja, hogy a rendszerükön zajló minden utazás biztosítva van Magyarországon 5 millió dollár – vagyis közel másfél milliárd forint – értékben.

A levél azzal zárul, hogy mindezek fényében egy találkozót kérnek Seszták Miklóstól, hogy részletezzék javaslataikat. Úgy tudjuk ez a találkozó azóta sem jött létre, ám az Uber képviselői a múlt héten találkoztak az NGM és a NAV képviselőivel.

A levél azért is érdekes, mert Fónagy János parlamenti államtitkár szerdán éppen azzal indokolta részben a hatóság jóval szigorúbb fellépését – belengették a rendszám elvételét és egy közel egymillió forintos bírságot is –, hogy az Uber központja minden együttműködést megtagadott, letiltották a szolgáltatást ellenőrizni kívánó NAV-osok bankkártyáit, mondhatni „agresszív” volt a magatartásuk. A taxisokat egyébként nem győzték meg Fónagy ígéretei, ők továbbra is az alkalmazás teljes beszüntetését szeretnék elérni.”

Forrás:
Ezt a levelet írta Sesztáknak az Uber; Dzindisz Sztefán; VS.hu; 2016. február 12.
Lásd még: ETCB and Uber collaborate in seeking solutions for the development of the sharing economy; Estonian Tax and Customs Board (ETCB); 2015. október 9.

Jelentés a feltörekvő középvállalkozások versenyképességéről

„…Magyarországon 2014-ben több mint 506 ezer kkv cég működött, amely több mint 1,7 millió alkalmazottat foglalkoztatott. Ez a vállalati szektorban foglalkoztatott összes munkavállaló 70 százalékát teszi ki. Az európai uniós átlaghoz képest Magyarországon hangsúlyosabb a középvállalkozások által hozzáadott gazdasági érték szerepe.

A Deloitte elkészített egy úgynevezett Versenyképességi Indikátor Jelentést, melyben feltörekvő középvállalatokat (fkv) kérdezett meg a versenyképességüket befolyásoló tényezőkről – változásmenedzsmentről, kockázatkezelési módszerekről, utódlásról, emberierőforrás-menedzsmentről és ügyfélszerzésről.

A feltörekvő középvállalatok olyan dinamikusan növekedő cégek, amelyek a TOP500 legnagyobb vállalatot követik, és éves árbevételük meghaladja az 1 milliárd forintot…[HVG.hu]”

—-

„…Főbb megállapítások

Optimista hangulat: a feltörekvő középvállalatok nagy többsége (90%) kedvezőnek ítéli meg jelenlegi helyzetét – különösen igaz ez a Közép-Magyarországon működő cégekre. A jövőre nézve 47% optimista – további fejlődést, növekedést várnak.

A válság már kevésbé érezteti a hatását: a vállalatvezetők által megjelölt legfontosabb kihívások már a növekedés, nem pedig a túlélés kérdéskörébe tartoznak.

Pozitív irányú átalakulás a piacon: a vállalkozások mintegy ötöde esett át az utóbbi öt évben jelentősebb szervezeti átalakuláson – és ezen cégen 40 százalékát pozitív történések következtében szervezték át.

Aktív törekvések a fejlődés irányába: az FKV-k leginkább az ügyfélszerzés és a minőségi munkaerő felkutatása terén szeretnének fejlődni a felrajzolt FKV-problématérkép alapján.

Mérsékelt innováció: a szektor még mindig csak mérsékelten innovatív, bár érzékelhető fejlődés ezen a területen.

Magányos harcosok klubja: jellemzően önállóan néznek szembe a problémákkal a vállalkozások, még akkor is, ha az adott esetben külső tanácsadó igénybevétele lenne indokolt. A többség (53%) még mindig nem vesz igénybe külső szakértőtői segítséget tanácsadó cégektől, ügynökségektől.

Égető HR-kérdések: Minden második cég nehezen talál munkatársat bizonyos pozíciókba, minden ötödik cég számára pedig minden keresés nehézséget jelent.

Fókuszban a szabályozói kockázatok: a tulajdonosok a vállalkozásukat fenyegető elsődleges kockázatként a törvényi szabályozásnak (adó, jog, pénzügy) való megfelelést tekintik.

Marketing nélkül próbálnak életben maradni: A KKV-k 56 százaléka még weboldallal sem rendelkezik, 29 százalékuk pedig semmilyen marketing tevékenységet nem végez.

Egyre több családi vállalkozás nyitott a vezetési feladatok átadására külső fél számára: a családi vállalkozások már 14 százaléka nyitott arra, hogy a tulajdonosi pozíció megtartása mellett a menedzsment-feladatokat külső fél kezébe adja.

Alacsony kockázatérzékelés: a szektorra jelentős kockázatfelvállalási hajlandóság jellemző, a kockázatok minimalizálására tett törekvések eszköztárából a tudatos tervezés még mindig sok helyen hiányzik.

Alacsony tudatosság az információbiztonság területén: még mindig rendkívül alacsony a tudatosság szintje az információbiztonság területén, csupán a cégek 14 százaléka kezeli ezt önálló problémakörként.

…[Deloitte]”

Forrás:
Az ígéretes magyar vállalatok több mint felének még weboldala sincs; HVG.hu; 2016. február 13.
Versenyképességi Indikátor Jelentés : Feltörekvő középvállalatok; Deloitte; 2016. február 9. (pdf)

A munkavállalók rémálmát hozhatják a nyakunkra az Uber és társai

„A magyarországi Uber vs. Taxi-konfliktus értelmezése megrekedt azon a szinten, hogy a taxisok kihalófélben levő őshüllők, akik nem képesek tartani a lépést a korral. De valójában sokkal többről szól a történet, aminek ez csak az első fejezete: a sharing economy lassanként mindenhova beszivárogva szétfeszíti a munka világának kereteit, ami idővel mindannyiunkat érinteni fog. Hívei szerint korszerű és hatékony, de emellett egyre többen tartanak tőle, hogy csak a kapitalizmus legvadabb időszaka próbál új köntösben visszamászni az ablakon. Közösségi vagy kizsákmányoló lesz az új gazdaság?

A sharing economynak – magyarul megosztáson alapuló közösségi gazdaságnak – nevezett modell csak néhány éve bukkant fel, de máris rengeteg pénz és ember mozog a területen, ami jól mutatja az így szerveződő cégek sikerességét. Hiába nézik őket mindenhol ferde szemmel a hatóságok, úgy tűnik, a már több mint 50 milliárd dollár értékűre becsült Ubert és a többi hasonló céget nem fogják csak úgy betiltani. Ezek a vállalkozások ugyanis nagyon ügyesen alkalmazkodnak a rendszerhez – tulajdonképpen újra feltalálták a kapitalizmust, elég nyers formájában.

Az már más kérdés, hogy ki fog ezzel jól járni. Az innovációt meglovagoló cégek szerint persze mindenki: szabad munkavállalók rugalmas időben dolgozhatnak, csökken a munkanélküliség, közben az emberek és a cégek is gazdagodnak. De van egy másik olvasata is a fejleményeknek, ami nem fest ilyen rózsás jövőt. Eszerint az új munkaszervezésnek semmi köze a nevében hirdetett megosztáshoz, vagy a magyar fordításban használt közösséghez, a lényege inkább a munkavállalói jogok lebontása 21. századi eszközökkel, és a folyamat többek számára hoz kiszolgáltatottságot, mint felszabadulást.

Annyi biztosnak látszik, hogy a sharing economy velünk marad a következő évtizedekben, ezért nem árt számot vetni vele, hogyan alakíthatja át az erőviszonyokat cégek és államok, munkaadók és munkavállalók között.
…
Korábban a munkaviszony minkét oldalán egymást személyesen ismerő emberek vagy jogi személyek álltak, jó esetben érvényes szerződéssel. A sharing economyban állandóan cserélődő szereplők közt folyik az üzlet, akik közé ráadásul beékelődik egy alkalmazás. Az app egyrészt a munkaszervezést megreformáló technológia innováció. Másrészt megnyitja az utat a klasszikus munkáltató nélküli munkavállalás kiterjesztése előtt is, ennek minden előnyével és hátrányával együtt.

Magyarországon még annyira kezdeti fázisban van a dolog, hogy érdemesebb megnézni az amerikai tapasztalatokat. Ahol a közösségi gazdaság már nem az újdonság erejével hat, elég vegyes kép rajzolódik ki munkavállalói élményekből, a különböző negatív olvasatokkal tele van az angolszász sajtó. Az Uber példájánál maradva úgy fest, a cég taktikája a kezdeti beetetésen alapszik. Eleinte jó bért ad alacsony fuvardíjak mellett, majd amikor már kiépült egy stabil felhasználói- és sofőrkör, elkezd visszavenni a kezdeti ígéretes feltételekből.
…
Az ilyen húzásokban az a legjobb, hogy a cégeknek nem is kell hozzá bértárgyalni, mivel munkaszerződés híján az összes fék hiányzik a rendszerből. A bércsökkentést szinte észrevétlenül végrehajthatják, mondjuk úgy, hogy ráküldenek egy frissítést az appra, ami után már kevesebb marad a dolgozó zsebében.
…
A sofőrködés-futárkodás az utcákon zajlik, többnyire kocsival, és a városban furikázás közben egy csomó minden – akár baleset is – történhet. A szűk határidők miatt mindenki rohan, gyakran csak úgy fér bele az emberek és csomagok időre kézbesítése, hogy közben szabálytalankodunk, tilosban állunk meg. A következményekért mindenki maga felel, ahogyan azért is, hogy ha kiesik a munkából, legyen félretéve pénz, legyenek biztosításai, nyugdíj-előtakarékossága és minden más, ami alkalmazottként eleve adott.
…
Az atipikus foglalkoztatási formák terjedését nem a sharing economy hozta magával, az csak jól ráült egy amúgy is meglévő hullámra a változó munkaerőpiacon. A munkásmozgalmak által kiharcolt munkavállalói jogok és juttatások, a fizetett szabadság, társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultság, a kollektív érdekérvényesítés, a munkahelyi balesetbiztosítás alapnak számítottak a huszadik században, de már jó ideje csökken azok száma, aki bejelentett munkával, kiszámítható jogokkal és jövedelemmel rendelkeznek. Ennek sok oka van, de az egyik éppen a vállalatok törekvése, hogy faragjanak a költségeikből.
…
A “megosztáson alapuló gazdaság” cégei ugyan nem osztanak meg semmit, viszont egy nagyon életképes és agresszívan terjeszkedő modellt kínálnak a munkáltatóknak arra, hogy lerázzák magukról a foglalkoztatással járó hagyományos terheket. Ráadásul képesek voltak az egészet úgy csomagolni, hogy a többség észre sem veszi, hogy a változás nem az ő érdekében történik… ”

Forrás:
A munkavállalók rémálmát hozhatja a nyakunkra az Uber és társai; Előd Fruzsina; Index.hu; 2016. február 13.

Szakirodalom

Veszélyes máris hozzányúlni a Ptk-hoz – Vékás Lajos a Mandinernek

„- Meglepődött, amikor a Jogászegylet elhívta egy vitára arról, hogy az igazságügyi minisztérium a Ptk. átfogó módosítása készül?
– Nagyon meglepődtem. Egy polgári törvénykönyvet nem egészen két esztendő után nem szoktak módosítani. Különösen nem, ha ennek nincs is igazán jogos oka.
…Egy ilyen bonyolult kódexet, amely tizenkét évig készült, amelynek elfogadását a kormány és az Országgyűlés részéről széleskörű szakmai viták előzték meg, nem lehet két év után vagy pláne egy év után módosítani, vagy akár csak a felülvizsgálatát megkezdeni. Kivéve, ha valami olyan óriási hibát követett volna el az Országgyűlés, a kormány – ami mellesleg azonos a jelenlegivel – és az előkészítő szerkesztő bizottság, hogy mondjuk nem lehetne házasságot kötni, vagy felbontani, nem lehetne kft-t alapítani, vagy nem lehetne végrendelkezni. De ilyenekről nem ad hírt a minisztériumi anyag.

– Nem, a minisztérium arra hivatkozik főleg a zálogjog és a hitelezés kapcsán, hogy a gyakorlat nem alkalmazza ezeket az új szabályokat. Úgy tűnt, mintha Bodzási Balázs, az IM helyettes államtitkára önnek üzent volna, amikor azzal érvelt: nem a gazdasági viszonyok fognak egy elvont törvénykönyvhöz alkalmazkodni, hanem a jogszabályokat kell a gazdasági élet viszonyaihoz igazítani. Mit gondol erről?
– Azt gondolom, hogy a helyettes államtitkár úr – nekem egykori tanítványom – ne üzengessen nekem. Én se üzengetek neki. Ezeket a szabályokat – egész konkrétan például a zálogjogi szabályokat – nem egy lombikban találtuk ki, és nem is egy egyetemi kutatószobában. Ezt igenis olyan emberek közreműködésével alkottuk meg, akik benne vannak az üzleti életben. És megvitattuk olyanokkal, akiknek ez a mindennapi kenyerük: tehát a Bankszövetséggel, a jelzálogbankok képviselőivel – akik különösen érdekeltek a zálogjogi témakörben –, és ők is azt mondták, hogy ez elfogadható. Nyilvánvaló, hogy nekik volt egy számukra kedvezőbb opciójuk is, amit mi a kompromisszumkeresés közepette nem fogadtunk el; és úgy gondolják, hogy ha a minisztérium erre hajlandó, akkor ők most miért ne vigyék keresztül, amit annak idején nem tudtak. De emögött gazdasági érdek, netalán társadalmi érdek nincs. Meggyőződésem, hogy a módosítás mögött – és ez a javaslat többi részére is vonatkozik – tulajdonképpen egy viszonylag szűk érdekcsoport érdeke húzódik meg.

„Az önálló zálogjognak nem sok köze van a lakáshitelezéshez”
– Azzal érvelt a helyettes államtitkár és a felszólaló banki szakemberek – és a mostani kormányzati intézkedésekből is mintha ez látszana –, hogy itt az a cél, hogy a lakásépítést és az ingatlanpiacot felpörgessék; és ehhez az is kell, hogy a hitelezés menjen, mert az emberek nem fognak lakásokat venni, ha nem kapnak hitelt. Tehát azért akarják az önálló zálogjogot visszahozni, mert úgy gondolják, hogy anélkül a bankok nem mernek vagy nem akarnak hitelezni. Ön viszont „életveszélyesnek” nevezte ezt az ötletet. Miért?
– Az önálló zálogjognak nem sok köze van a lakáshitelezéshez. Az önálló zálogjog a magyar jogba csak a kilencvenes években importált intézmény, és a lényege, hogy eltér a zálogjog alapvető tulajdonságától, nevezetesen a járulékosságtól. A zálogjogra alapvetően az jellemző, hogy van egy tartozás, és annak biztosítására vagy az adós, vagy neki valakije zálogjogi biztosítékot ad a hitelező – rendszerint bank – számára. Ez a zálogjog alapesete. Az önálló zálogjog eltér ettől: az önálló zálogjog lényegében a már megszerzett zálogjog elzálogosítása egy harmadik személynek. Így a járulékosság megtörik, és gyakorlatilag minimum két zálogjogot egy ingatlan biztosít. Ennek ez a veszélye: ha egy dominó fölborul ebben a láncolatban, akkor borul az egész.
…
„Mindenkinek minden ingóságát nyilvántartásba venni nem lehet.”
– A hitelbiztosítéki nyilvántartás volt a másik erősen kritizált jogintézmény a vitán. Ezt most meg szeretnék szüntetni és visszahozni a régi, közjegyzők által vezetett zálogjogi nyilvántartást. Hogyan kell ezt gyakorlatilag elképzelni? Milyen ingó dolgokat szoktak elzálogosítani, és hogy lehet egy ingó dolgot egyedileg megjelölni egy ilyen nyilvántartásban?
– Pontosan ez a probléma lényege. A közjegyzők azzal érvelnek, hogy ők és csak ők tudnak közhiteles nyilvántartást vezetni a zálogjogról. Erre nekem az a válaszom, hogy ők sem tudnak. Egyszerűen az ingó dolgokra vonatkozó terhekről – például a zálogjogról – nem lehet közhiteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartást korábban valóban a közjegyzők vezették, és ezt ők fájlalják, hogy most már nem kell feltétlenül hozzájuk rohangálni. De lehet egyébként most is közjegyzői okiratot csináltatni egy zálogjogról, nincs megtiltva. Csak meg lehet oldani enélkül is. A lényeg, hogy az úgynevezett közhiteles nyilvántartás, az egy mese: se a hitelbiztosítéki nyilvántartás, se a közjegyzői zálogjogi nyilvántartás nem lehet közhiteles, ez fogalmilag kizárt.
…
Tehát a közjegyzők érvelése alapvetően téves, és a közjegyzői nyilvántartás visszakívánása az ő érdekük. Sajnálom, hogy az új hitelbiztosítéki nyilvántartás az ő érdekeiket ennyiben sérti, de ennek is megvan az oka: az új Ptk. célja ugyanis az volt, hogy adminisztrációs terhek és külön költségek nélkül lehessen hitelezni. Ezt akarja megvalósítani a mai hitelbiztosítéki nyilvántartás.
…
– Az ingatlannyilvántartással kapcsolatban az is tervben volt az új Ptk. kidolgozásakor, hogy bírói hatáskörbe kerüljön ennek a vezetése a földhivatalok helyett. Ez miért lett volna jobb és miért nem valósult meg?
– Ezt valóban szerettem volna és most is szeretném. De az Igazságügyi Minisztériumnak a nagy reform-csomagjában nem szerepel most se, mint ahogy akkor sem tudták ezt keresztülvinni, noha nyomatékosan javasoltuk. Mégpedig azért, mert az ingatlan-nyilvántartásban komoly értékű ingatlanoknak a tulajdonjogi helyzetét tüntetik fel, és bármilyen vita esetén a bírósági garanciát biztosítani kell. Piti ügyekben fordulhatok bírósághoz – mondjuk, ha valamilyen szabálysértésért megbüntetnek, akkor tízezer forint miatt is. De hogy valakinek a harmincnyolcmilliós lakására vonatkozó bejegyzést hogy rendezi a földhivatal, azt csak nagyon körülményesen lehet bíróság elé vinni. Minden jogállamban a földhivatali nyilvántartás fölött van egy közvetlen bírósági felügyelet – volt nálunk is 1972-ig. Akkor ezt megszüntették – most már nem érdemes rá visszatérni, hogy miért –, de ez egy súlyos hiba volt. Mi a Ptk. előkészítése során egyik fő célkitűzésnek tekintettük, hogy térjünk vissza ezen a téren a jogállami követelményekhez – ezt nem valósították meg és most se akarják láthatóan korrigálni ezt a hibát. Pedig ez sokkal fontosabb garanciális szempont, mint a közjegyzők közreműködése az ingókra vonatkozó zálogjognál.

„A magyar magánjogban semmi magyar nincs, vagy édeskevés”
– A hitelbiztosítéki nyilvántartásra még azért térjünk vissza, mert Bodzási Balázs államtitkár részéről végső érvként még az is elhangzott a jogintézmény ellen, hogy idegen a magyar jogi hagyományoktól és ez egy „angolszász import”. Mennyire meggyőző a magyar jogi hagyományokra hivatkozni, amikor a magánjogunk jelentős részben a német rendszer átvételére épít? Érdemes az ilyen „importot” kikérnünk magunknak?
– A magyar magánjogban – aminek én évtizedek óta a tanára vagyok és nagyon szeretem változatlanul – semmi magyar nincs, vagy édeskevés. A magánjog egy univerzális terület és természetesen a magyar jog kreatív módon fölhasználja a külföldi elemeket. Az önálló zálogjog – mint már szóba került – egy német találmány, de ezen kívül azt, hogy mondjuk a jelenlegi zálogjogi rendszerben mi az angolszász, már nem tudnám olyan könnyen beazonosítani. Mindenesetre számomra ez az érvelés a magánjog világában nem vehető komolyan.
…
„Nem is akartam komolyan venni, hogy itt tényleg egész szerződéstípusokat meg akarnának szüntetni. Ez teljesen elvetemült ötlet.”
…
–A biztosítéki célú engedményezéssel kapcsolatban: arról is szó volt, hogy kiveszik a Ptk-ból vagy legalábbis módosítják a faktoringot. De ha kivesznek egy szerződéstípust a Ptk-ból, attól még én köthetek olyat.
– Persze, hogy köthet. Ezt én nem is akartam komolyan venni, hogy itt tényleg egész szerződéstípusokat meg akarnának szüntetni. Ez teljesen elvetemült ötlet. A szerződési szabadság bizonyos tilalomfák között úgyis mindent megenged. Tulajdonképpen ami a Ptk-ban van, az egy kínálat a szerződési jogban. Ezt lehet csinálni, ezt mi kitaláltuk, de ha nekik jobb ötletük van, a szerződési szabadság keretében azt csinálnak, amit akarnak. Ez mindig is így volt egyébként.
…
– Akkor ön szerint legfeljebb ilyen apró, nyelvi és szórendi hibák vannak a Ptk-ban?
– Én azt mondom, hogy a Ptk. majdnem két éves gyakorlata nem hozott ki olyan problémákat, ami miatt most módosítani kell. Remélem, hogy ilyen hibákat nem is fog kihozni a gyakorlat. Ez a kis szórendi hiba mindenesetre jogértelmezéssel egyszerűen megoldható. Ez egy nagyon jó pánikkeltő dolog volt – más ehhez hasonlót egyébként még nem hallottam.
…
Itt jutok el tulajdonképpen a summájához ennek az egésznek. A koncepcionális kérdéseket eldöntötte először hosszú, részletes viták után a kodifikációs bizottság. Utána eldöntötte a kormány, aztán eldöntötte az Országgyűlés. Mindez három évvel ezelőtt történt, amikor elfogadták a törvényt, és két éve sincs még, hogy hatályban van. Koncepcionális kérdéseket egy polgári törvénykönyvvel kapcsolatban nem lehet kétévente újrakezdeni. Az igazságügyi minisztérium eljárásában ezt látom az alapvető hibának. Ez lehet, hogy valakinek az érdekét sérti, de egy koncepcionális kérdés megváltoztatásához nagy-nagy társadalmi problémáknak kell jönnie.

– És ha mondjuk 10 vagy 15 év múlva tényleg kiderülne, hogy vannak olyan szakaszok, amik nem váltak be, akkor el tudná képzelni, hogy azt mondja: oké, ezeket módosítsuk?
– Természetes, hogyne tudnám elképzelni! Az élet azért gyorsan halad. Még azt se mondanám, hogy 10-15 év, lehet, hogy 5-10 éven belül kiderülnek dolgok. De én azt tartom alapvetően hibásnak és a jogbiztonságot veszélyeztető filozófiának, hogy ezt most két év múlva újra elő lehet venni és újra lehet a kártyákat keverni. Ez még akkor is hiba volna, ha jobb koncepciót tudnának csinálni most, mint két vagy három évvel ezelőtt. De a zálogjog példája és a hitelbiztosítéki nyilvántartás példája is mutatja, hogy ezek nem jobb koncepciók! Ellenkezőleg: ezek adott esetben rossz, vagy kifejezetten veszélyes koncepciók.”

Forrás:
Veszélyes máris hozzányúlni a Ptk-hoz – Vékás Lajos a Mandinernek; Bakó Beáta; Mandiner.jog; 2016. február 11.

Hogyan viselkednek a magyar facebookozók a legújabb felmérés szerint?

„Elkészült a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és az NRC kutatása, amely átfogó képet ad arról, hogy milyen trendek rajzolódnak ki jelenleg a Facebook által jelentősen meghatározott online tartalomfogyasztásban, azaz a hírek és más internetes tartalmak olvasásában, megosztásában.

Ha már Facebook, akkor mindennapi használat: az aktív felhasználók négyötöde egy napot sem hagy ki az oldal nézegetése nélkül, további 8% maximum heti 1 napot tölt el a közösségi oldal használata nélkül. A szokásokat, a felhasználói intenzitást, a funkciók kihasználásának volumenét és a fogyasztott tartalmak típus- és témakörbeli széleskörűségét jól meghatározza az oldalon eltöltött idő alapján való heavy, medium és light felhasználói besorolás. A heavy, tehát intenzív felhasználók körében felülreprezentáltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak, míg a light, tehát kevésbé intenzív felhasználóknál a férfiak, a felsőfokú végzettségűek, illetve a harmincasok felé billen a mérleg nyelve.

Az aktív böngészéssel töltött idő egyébként naponta átlagosan 86 perc – hétköznap pár perccel kevesebb, hétvégi napokon pedig picit több. A csúcsidőszak tekintetében sincs nagy differencia a munkanapok és szünnapok között: az esti órákban ülnek neki a felhasználók legnagyobb arányban az oldal böngészésének.

Természetesen minél több időt tölt valaki az oldalon átlagosan, annál valószínűbb, hogy okostelefonját is használja. A mobileszközökön való facebookozás egyébként elsősorban időtöltésként, unaloműzésként kap hangsúlyt a felhasználók életében: utazáskor, várakozáskor minden második, de még elalvás előtt is minden harmadik felhasználó nyomkodja e célból készülékét. Érdekesség, hogy mára a mobileszközök használatának skillje már elérte azt a szintet, hogy az aktív tevékenységek (lájkolás, kommentelés, megosztás) ugyanannyira jellemzők okostelefonról vagy tabletről, mint laptopról, vagy asztali számítógépről. A passzív (nézelődés, hírfolyam görgetése, stb.) facebookozás viszont valamivel jellemzőbb a PC-ről történő használat alkalmával, tehát a felhasználói aktivitást – interaktivitást – elsősorban már nem a használt eszköz, hanem az éppen facebookozásra fordított idő és a multitasking tevékenység másik komponense befolyásolhatja.

További meglepő eredmény, hogy – bár a facebookozási „csúcsidő” munkaidő után, az esti órákra tehető, mégsem veszik át ilyenkor a PC-ktől a stafétát a mobileszközök.

A Facebook tagok nem csak ismerőseik, vagy egyéb, kifejezetten az oldalra szerkesztett tartalmakat fogyasztanak a hírfolyam görgetésekor: kétharmaduk lájkolt be, vagyis követ valamilyen internetes portált, blogot.

A portálok Facebook-jelenléte egyébként annál is inkább indokoltnak, sőt javasoltnak tűnik, hogy 46% bevallása szerint van olyan oldal, amit csak Facebookon keresztül követ, 58%-nak pedig olyan, amit többnyire a közösségi oldalon néz, s csak ritkán látogatja magát a portált vagy blogot. Tízből kilenc felhasználó vallja, hogy továbbkattint ha egy hírfolyamban megjelenő cikk felkelti az érdeklődését, s a hírportálok, blogok tartalmai meglehetősen nagy aktivitást is generálnak, hiszen a lájkolás, és a tovább osztás igen széles körben jellemző az ilyen tartalmak esetében – akárcsak a kommentek elolvasása mind a portálon, mind a közösségi oldalon megjelenő ajánlónál.

A Facebook-használat a felhasználók életének számos területén tölt be meglehetősen fontos szerepet: mind kommunikációjukhoz (49%), mind informálódásukhoz (40%), mind pedig szórakozásukhoz (43%) használják az oldalt. A kommunikáció szerepét egyébként a „közvetlen” kommunikáció erősíti elsősorban, a kommentelés jóval kevésbé jellemző, s ha a csevegést nem tekintjük információszerző tevékenységnek, már ezen a ponton kimondhatjuk: az oldal funkciója elsősorban a szórakoztatás, s az informálódás csak ez után következik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a szívesen látott tartalmas sorában első helyen a vicces tartalmak szerepelnek (66%), melyet a zene (55%) követ, s a „tudomány, technika” kategória (45%) csak a harmadik helyre került. A felhasználók 70%-a egyébként egyetért az állítással, hogy facebookozni jó szórakozás, igaz, direkt módon csak 56% állítja, hogy az információszerzéssel szemben a kikapcsolódás a fontosabb.

A facebookozók nehezebben szólalnak meg, inkább a puhább megnyilvánulásokat preferálják: tetsző tartalmak esetén leginkább jellemző reakció a lájkolás (86%), melyet a megosztás (61%) követ, s csak 55%-kal fordul elő, hogy kommentel is. Ha viszont nem tetsző tartalommal találkoznak, 39%-uknál előfordult már, hogy törölte, illetve 52%-uknál, hogy letiltotta a nem tetsző tartalmat posztoló ismerőst.

A legtöbbek által követett oldalak között vegyesen vannak hírportálok (Index, Nők Lapja Cafe, HVG) és a Facebookra specializálódott oldalak (Tibi atya, Mindenegybenblog), amely csoportok nem válnak el élesen a felhasználók értékelésében. A leghitelesebbnek ítélt oldalak között például az első az Index (18% szerint), de a receptneked.hu és Tibi atya is 12% illetve 10% szerint a leghitelesebbek közé tartozik.

A kutatást az MTE megbízásából, az NMHH Médiatanácsának finanszírozásával az NRC készítette.

A kutatás teljes anyaga letölthető ezen a linken.”

Forrás:
Hogyan viselkednek a magyar Facebookozók? Itt vannak a legújabb trendek és eredmények; Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) 2016. február 11.

Törvények, rendeletek

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról

„…1 . §
A postai szolgáltatásokról szóló 2012 . évi CLIX. törvény 53 . § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :
„(4) A postai szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Az egyetemes postai szolgáltatás keretében létrejött postai szolgáltatási szerződésekre vonatkozó adatokat kivéve nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak az egyetemes postai szolgáltató szolgáltatási szerződései, továbbá az egyéb olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatala az egyetemes postai szolgáltató vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna . Aránytalannak kell tekinteni a sérelmet különösen akkor, ha az adat megismerése bármely piaci versenytárs számára indokolatlan előnyt jelenthet.”…”

Forrás:
T/8829 A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról; Országgyűlés; 2016. február 9. (pdf)

A Kormány 1038/2016. (II. 10.) Korm. határozata a Modern Városok Program keretében Magyarország Kormánya és a megyei jogú városok önkormányzatai között első ütemben kötött együttműködési megállapodásokkal összefüggő intézkedésekről

„A Kormány a 2015. év folyamán a Modern Városok Program keretében 13 megyei jogú város – Sopron, Eger, Zalaegerszeg, Miskolc, Pécs, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Nagykanizsa, Érd, Kaposvár, Nyíregyháza és Szombathely – önkormányzatával kötött együttműködési megállapodást (a továbbiakban: Megállapodások). Az első ütemben kötött Megállapodásokban foglaltak eredményes megvalósítását elősegítve minden érintett város esetében külön kormányhatározat (a továbbiakban: kormányhatározatok) rögzítette – a felelősök és a határidők kijelölésével – az egyes fejlesztési célok és programok megvalósításával összefüggő kormányzati feladatokat. A Kormány a Megállapodásokban meghatározott célkitűzéseket megerősítve, valamint a vállaltak teljesítése és az ehhez szükséges kormányzati feladatok ütemezett végrehajtása érdekében

1. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – a kormányzati tevékenység összehangolásáért való feladat- és hatáskörében – gondoskodjon a Megállapodásokban, illetve a kormányhatározatokban meghatározott feladatok végrehajtásának koordinálásáról;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos

2. felhívja a kormányhatározatokban felelősként megjelölt minisztereket, hogy gondoskodjanak a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel történő, az 1. pont szerinti feladat ellátásában való közreműködésről és együttműködésről, ennek érdekében a kormányhatározatok szerint a felelősségükbe tartozó – a Megállapodások végrehajtását szolgáló – feladatokra vonatkozóan, illetve a feladat- és hatáskörüket érintően adjanak meg minden szükséges tájékoztatást és segítséget a Miniszterelnökséget vezető miniszter részére;
Felelős: a kormányhatározatokban felelősként megjelölt miniszterek
Határidő: folyamatos

3. az 1. mellékletben határozza meg az első ütemben kötött Megállapodásban foglaltak megvalósítását szolgáló 2016. évi forrásigényeket;

4. felhívja a kormányhatározatokban felelősként megjelölt minisztereket, hogy határozzák meg a Megállapodásokban foglaltak ütemezett megvalósításához szükséges
a) 2016. évi forrásigényeket azon feladatok végrehajtására vonatkozóan, amelyekre vonatkozóan az 1. mellékletben nem került rögzítésre forrásigény,
b) 2017. évi forrásigényt, és a forrásigényről – a 2. pontban meghatározottakkal összhangban – tájékoztassák a Miniszterelnökséget vezető minisztert;
Felelős: a kormányhatározatokban felelősként megjelölt miniszterek
Határidő: haladéktalanul, legkésőbb 2016. február 26-ig

5. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon – a Miniszterelnökséget vezető miniszter közreműködésével – a Megállapodásokban foglaltak végrehajtásához
a) 2016. évben szükséges költségvetési forrás ütemezett biztosításáról a XI. Miniszterelnökség költségvetési fejezetben az 1. mellékletben 2016. évre meghatározott forrásigény figyelembevételével,
b) gondoskodjon – a Miniszterelnökséget vezető miniszter közreműködésével – a Megállapodásokban foglaltak végrehajtásához 2017. évben szükséges, a 4. pont b) alpontja alapján meghatározásra kerülő költségvetési forrás XI. Miniszterelnökség költségvetési fejezetben önálló előirányzaton történő biztosításáról a 2017. évi központi költségvetés előkészítése és tervezése során;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: az a) alpont tekintetében a felmerülés ütemében folyamatosan a b) alpont tekintetében a 2017. évi központi költségvetés tervezése keretében felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy negyedévente tájékoztassa a Kormányt a Megállapodások végrehajtásáról.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos, első alkalommal 2016. március 31. napjáig…”

Forrás:
A Kormány 1038/2016. (II. 10.) Korm. határozata a Modern Városok Program keretében Magyarország Kormánya és a megyei jogú városok önkormányzatai között első ütemben kötött együttműködési megállapodásokkal összefüggő intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2016. évi 16. szám; 2016. február 10.; 839-856. oldalak (pdf)

7. szám, 2016. február 15.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek