Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Mi mennyi 2018-ban?

„Mi mennyi?
A Tolna Megyei Kormányhivatal munkatársai évről évre elkészítik a „Mi mennyi?” című kiadványukat. Összeállításunkban a 2018. évi dokumentum mellett elérhetőek a 2010. évig visszamenőleg a „Mi mennyi?” füzetek, segítve ezzel a témában való tájékozódást.”

Forrás:
SzocOkos – Mi mennyi?; SzocOkos; 2018. január 8.
Mi mennyi 2018-ban?; Tolna Megyei Kormányhivatal, Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály; 2018. január 8.
Munkabérek, illetmények, nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások, támogatások, keresetpótló juttatás, munkaadók és munkavállalók által fizetendő közterhek, adósávok, adókedvezmények…Jogszabályi háttér és összegek

Már több mint kétmillió e-személyi van a lakosságnál

„Már a lakosság negyede rendelkezik a két éve igényelhető e-személyivel, s egyre bővülnek hozzá kapcsolódó szolgáltatások is.
Az elektronikus személyazonosító igazolvány 2016. januári bevezetésétől eltelt két év alatt 2,683 millió új típusú igazolványt kérelmeztek. Az emberek leggyakrabban a személyazonosságuk igazolására használják az okmányt, de a személyes adatok kiolvasását támogató rendszerek használata is egyre meghatározóbb – közölte a Világgazdasággal a Belügyminisztérium (BM). Ezt támasztja alá, hogy az elektronikus aláírást igénylők száma folyamatosan növekszik: 2016-ban 67 350, 2017-ben 123 037 igénylés érkezett, ma már több mint 190 ezer elektronikus aláírással ellátott e-személyi van forgalomban. Az okmánycsere egyébként bárki számára elérhető és ingyenes – hangsúlyozták a BM-nél.

Az okmányhoz kapcsolódó utazási funkció pilotjelleggel már elérhető a MÁV-nál: a Budapest–Pusztaszabolcs és Budapest–Székesfehérvár vasútvonalon, valamint a debreceni helyi tömegközlekedési vállalat, a DKV járatain lehet az okmányhoz bérletet rendelni, így már nincs szükség a papíralapú termékre. Az e-személyi úti okmány funkciója a reptereken is használható határátlépésnél, a zsilipkapus rendszereknél. Ezzel gyorsabb és gördülékenyebb lehet az átlépés.

Tavaly novemberben az egészségügyi szervezetek (kórházak, szakrendelők, háziorvosi rendelők, patikák) 83 ezer kártyaolvasót kaptak, de a kapcsolódó informatikai fejlesztések még folyamatban vannak. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint várhatóan 2018 első negyedévében elkészül a szükséges informatikai háttér, és azután az egészségügyi dolgozóknak lehetőségük nyílik arra, hogy az e-személyiről olvassák ki a társadalombizosítási azonosítót.

A tajkártya azonban még jó darabig biztosan nem szűnik meg. Ennek egyik oka, hogy az e-személyihez kapcsolódó szolgáltatások önkéntesek, másrészt érvényben vannak olyan 2016 előtt kiadott személyi igazolványok, amelyeket 65 év felettieknek már lejárat nélkül adnak – márpedig az egészségügyi szolgáltatás igénybe vevői között ők túlreprezentáltak. Aki azonban e-személyivel rendelkezik, kiválthatja a tajkártya használatát minden kártyaolvasóval felszerelt szolgáltatónál.

Az említetteken kívül hozzávetőlegesen 4100 rendőr rendelkezik az adatok olvasására alkalmas applikációt futtató mobileszközzel, és a múlt év végén a NAV minden ügyfélszolgálatát is felszerelték kártyaolvasóval.

A hivatalos szerveken kívül bárki vásárolhat kártyaolvasót, aki az okmányhoz elektronikusaláírás-tanúsítványt is igényel, s így otthonról is létrehozhat hitelesített dokumentumokat. Az elektronikus ügyintézés terjedésével arra lehet számítani, hogy bővülni fog ennek a funkciónak a használata. A BM-nél nagyobb fennakadásokról nem tudnak, ám a múlt héten az V. kerületi kormányablakban úgy tájékoztattak, hogy december közepe óta alig tudják az ügyfelek e-aláírás-regisztrációját hitelesíteni.”

Forrás:
Már több mint kétmillió e-személyi van a lakosságnál; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2018. január 11.

McKinsey: a kormányok öt fő feladata a digitális állam felépítésében

„A McKinsey saját oldalán közzétett elemzésének bevezetőjében rámutat arra, hogy a széleskörű digitális közszolgáltatások biztosítása több országban már nem csupán törekvést jelent. Észtországban például már csak a házasságkötés, a válás és az ingatlan adás-vétel igényel személyes jelenlétet az ügyintézésben, minden más digitálisan is intézhető. Más élenjáró országokban is jellemző, hogy a hatóságok olyan elánnal építik digitális szolgáltatásaikat, mint ahogy a vezető technológiai cégek dobják piacra új termékeiket, a felhasználók igényeire szabva. Ez azonban önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy magán a hatósági intézményrendszeren belül is megváltozzanak a munkafolyamatok és a gondolkodásmód. Ahhoz, hogy ez is teljesüljön, aktív kormányzati részvételre van szükség. A McKinsey kutatásai és globális tapasztalatai révén őt fő feladat teljesítését látja szükségesnek a közszféra digitális átalakításához:

  • átfogó digitális stratégia és célrendszer kialakítása;
  • közös IT-platform kialakítása;
  • technikai sztenderdek definiálása;
  • a változások támogatása jogalkotással;
  • a hatóságok segítése pilot-projektekkel a kritikus digitális képességek felépítéséhez.

A tíz európai országra kiterjedő kutatás (Magyarország nem volt köztük) tapasztalatai azt mutatják, hogy ahol a kormányzat elkötelezte magát ezekre, és azokat jól végezte el, ott komoly eredményeket értek el a digitális közszolgáltatások adaptálásában. A McKinsey szerint a legjobb eredmények ott mutatkoznak, ahol ezeknek a feladatoknak a végrehajtását egy erre létrehozott központi kormányzati szervezet irányítja.

1. feladat: világos digitális stratégia és célkitűzés
A kormányzatoknak a digitalizációból három fő előnye származik: javuló állampolgári tapasztalatok, magasabb termelékenység és hatékonyság, jobb szakpolitikai eredmények. Ahhoz azonban, hogy ezeket az eredményeket elérje a kormány, nagyszámú hatóság és intézmény munkájára kell támaszkodnia, amelyek mindegyikének megvan a saját prioritása, kapacitása és menetrendje. Ahhoz, hogy a kitűzött célokat elérjék, fókuszált és szinkronizált módon kell működniük, amihez világosan és egyszerűen megfogalmazott átfogó vízióra van szükségük. Jó példaként említik a dán gyakorlatot, amely során kimondták: „Ne legyen több nyomtatott űrlap és levél”. A digitális átalakítás folyamatában résztvevők közül többen elmondták, hogy ez az egyszerű üzenet sokat segített a célok első szintjének elérésében, ami után tovább lehetett lépni a fejlesztésben.

2. feladat: közös IT-platform biztosítása
A digitális közszolgáltatások könnyebben bevezethetők és menedzselhetők, ha a jellemző funkciók és összetevők minden hatóság számára elérhetők „újrahasznosítható építőelemként”. Költségessége és bonyolultsága miatt nem jó megoldás, ha minden hatóság maga próbálja a saját forrásaiból és eszközeivel felépíteni a maga digitális infrastruktúráját. A kormányoknak ezért fontos szerepe lehet abban, hogy közös IT-felületeket építsenek fel, amelyet minden hatóság használni tud. A McKinsey szerint három olyan alkalmazás van, ahol ez különösen fontos lenne: az elektronikus azonosítás, a digitális szolgáltatások könnyű elérése és a hatóságok közötti zökkenőmentes adatáramlás. Az elsőre német példát említenek, ahol a közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges digitális kártyát okostelefonos alkalmazással váltották fel, ami után megugrott az e-azonosítások száma. A könnyebb hozzáférhetőségben segítenek a centralizált elérési pontok, amelyek a földrajzi akadályok leküzdésében segítenek, vagy éppen felhasználóbarát legördülő menük használata. Az akadálytalan adatáramlás legfőbb akadálya az érzékeny adatok adatvédelmi korlátozása, ami miatt minden hatóságnak újra és újra el kell kérnie azokat a polgároktól. Ahhoz, hogy az adatvédelmi szempontoknak is megfelelő módon lehessen az adatáramlást biztosítani a hatóságok között, a közös technológiai platform biztosítása mellett szükséges az adatok felhasználásának szabályozása és az érzékeny adatok védelmének biztosítása. E gyakorlatban ismét csak Észtország jár az élen.

3. feladat: technikai sztenderdek felállítása
Az államigazgatási rendszerek rendszerint rendkívül heterogén összetételű informatikai rendszereket építenek fel. A kormányoknak az interoperabilitás érdekében szükséges lefektetnie technikai követelményeket, alapelveket és útmutatókat a rendszerek fejlesztéséhez. A jó példát ezúttal Finnország biztosította, ahol a közigazgatás számára egy nemzeti szervezeti architektúra (enterprise architecture) funkciót dolgoztak ki jogszabályi úton. Németországban pedig egyetlen kormányzati felhőbe próbálják az összes közigazgatási és közintézmény adattárolását átmozgatni, komoly megtakarítást remélve a jelenleg 1300 adatközpont és szerverszoba konszolidálásával.

4. feladat: a változások segítése jogalkotással
A hatóságok természetüknél fogva jobban rámozdulnak a fejlesztésekre, ha erre jogszabály kötelezi őket, egyben útmutatást is adva a megvalósításhoz. Külön lökést adhat ehhez az Európai Unió 2018 májusában életbe lépő adatvédelmi szabályozása, amelynek hazai adaptálásához Dániában állandó bizottságot hoztak létre. Feladata annak megoldása, hogy az uniós szabályozást úgy ültessék át a nemzeti jogrendszerbe, hogy ne jelentsen szükségtelen akadályt a hatóságok digitális innovációs tevékenysége elé.

5. feladat: pilot projektek születésének és a kritikus képességek kiépítésének támogatása
A kormányzati szervek állandó problémája, hogy nem tudják megszerezni és megtartani a megfelelő informatikai tudással rendelkező szakembereket, ami miatt erősen rászorulnak külső szolgáltatók munkájára. A kormányok javíthatnak ezen a helyzeten azzal, ha segítik a házon belüli digitális kezdeményezések megszületését, amelyekkel felépíthetik a szükséges digitális képességeket az intézményrendszeren belül. Jó példaként az amerikai gyakorlatot említve, ahol magán a Fehér Házon szervezetén belül működik a United States Digital Service (USDS), mintegy 200 szoftverfejlesztő mérnököt, felhasználói élményt javító tervezőt és termékmenedzsert alkalmaznak arra, hogy segítsék a szövetségi ügynökségeket digitális szolgáltatásaik fejlesztésében. Ennek eredményeképpen több ügynökség is „világítótorony” jellegű sikertörténetet könyvelhetett el magának.

Az öt fő feladat megvalósítását nagymértékben segítheti, ha a kormányon belül létrehoznak egy központi szervezetet a digitalizáció támogatására (a sokat emlegetett észt kormányzati gyakorlatban például egy 130 fős hatóság végzi el ezt a feladatot), amely segít egyrészt a közigazgatáson belüli koordináció megteremtésében, másrészt abban, hogy – megfelelő hosszúságú mandátum esetén – a választási ciklusok ne törjék ketté a megkezdett fejlesztési folyamatokat.”

Forrás:
Digitizing the state: Five tasks for national governments ; Matthias Daub, Axel Domeyer, Julia Klier, Martin Lundqvist; McKinsey & Company; 2017. november

Közigazgatás, politika

Több mint 609 milliárd forinttal növelte bevételét a NAV

„Több mint 609 milliárd forinttal növelte bevételeit a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) 2017-ben az előző évhez képest – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Az államtitkár szerint ezt úgy sikerült elérni, hogy tavaly jelentősen csökkentek az adóterhek. Ugyanakkor ez igazolta a kormány adópolitikáját: alacsonyabb adóteherrel nagyobb teljesítményt, nagyobb bevételt lehet elérni.

Hozzátette, a gazdaság jó teljesítménye és az adóhatóság új filozófiája – segítőkész és támogatóbb – is hozzájárult, ahhoz, hogy az emberek jobban teljesítik adózási kötelezettségeiket.

„Ki lehet mondani, hogy a csökkenő adókkal és egy támogatóbb adóhatósággal jobb lett az adómorál Magyarországon” – hangsúlyozta.

Kitért arra is, 2017-ben több mint 800 milliárd forintnyi kedvezményt kaptak a vállalkozók, az adózók és a családok, amit kiegészített további 400 milliárd forintnyi járulékcsökkenés, és 56 milliárd forinttal csökkentek a szolgáltatások és élelmiszerek áfakulcsai.

A társasági adókulcs 9 százalékra csökkent, ami jelenleg a legalacsonyabb Európában (ez 127 milliárd forintnyi adókiesését jelent), ugyanakkor a családi és egyéb kedvezmények mértéke eléri az 50 milliárd forintot – sorolta az államtitkár.

„Bízni kell az emberekben, hogy az alacsonyabb adóterhet megfizetik önkéntesen és nem próbálják kijátszani” – mondta.”

Forrás:
Több mint 609 milliárd forinttal növelte bevételét a NAV; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. január 10.

Tájékoztató a Szolgáltató Kormányhivatal Modell bevezetésének lépéseiről (Veszprém megye)

„Amint arról 2017. április 3. napon a Veszprém Megyei Kormányhivatal honlapján hírt adtunk, a KÖFOP 1.0.0 – VEKOP-15-2016-00041 „A szolgáltató kormányhivatali és közigazgatási modell” című projekt keretében 2017. évtől a Veszprém Megyei Kormányhivatalban is bevezetésre kerül a Szolgáltató Kormányhivatali Modell. A Modell bevezetésének célja minőségi közszolgáltatás nyújtása a különböző hatósági eljárásban résztvevő ügyfeleknek, az önkormányzatoknak, a vállalkozásoknak és civil szervezeteknek. A Modell a Hivatal belső működési rendjében nagy hangsúlyt helyez a szervezet általános működési kultúrájára, az emberi erőforrás gazdálkodásra.

A Modell megvalósításának első lépéseként megtörtént a módszertan szerint kiválasztott járásokban a hatósági eljárásban résztvevő természetes személyek és a vállalkozások képviseletében eljáró ügyfelek, az önkormányzatok, valamint megyei szinten a vállalkozások és civil szervezetek elvárás- és elégedettség felmérése, valamint a munkatársak körében a szervezeti kultúra és szolgáltatói attitűd felmérés. Az elmúlt hetekben megtörtént az információk feldolgozása, a megkérdezettek nyilatkozatai, véleménye alapján elkészültek a zárótanulmányok, a Kormányhivatal Szolgáltató Stratégiája, valamint az abban megfogalmazott szolgáltatói kultúrát fejlesztő célok alapján a 2017-2018. évekre szóló Cselekvési Terv.

A Hivatal ügyfelei, partnerei, továbbá a munkatársak által adott válaszok figyelembevételével, a Cselekvési Tervben foglaltak szerint a következő időszakban megvalósuló fejlesztések célja az ügyfelekkel és partnerekkel fennálló kapcsolatrendszer erősítése, az ügyfél tájékoztatási rendszer bővítése részben az ügyfélfogadás helyszínein, de elektronikus formában is, az ügyfélszolgálati helyiségek fejlesztése az elektronikus ügyintézéshez való hozzáférés, a többcsatornás tájékoztatás szélesítése, az ügyintézés zavartalansága, az ügyfelek komfortérzetének javítása érdekében, az ügyfél-elégedettség erősítése, a külső és belső nyilvánosság bővítése, a munkatársak kezdeményezéseinek ösztönzése, az ügyintézés feltételeinek magasabb szintű biztosítása, a célorientáltság erősítése.

Bízunk abban, hogy a 2017. decembertől kezdődően megvalósuló fejlesztések jelentős, az ügyfelek, partnerek és a munkatársak részéről is érezhető pozitív változást eredményeznek, és hozzájárulnak a kormányhivatali működés szolgáltató jellegének erősítéséhez.”

Forrás:
Tájékoztató a Szolgáltató Kormányhivatal Modell bevezetésének lépéseiről; Veszprém Megyei Kormányhivatal; 2018. január 9.

Letöthetőek a Belügyminisztérium Önkormányzati Hírlevelének 2017. évi számai

„Az összes fájl (PDF-ben), tömörített állományként.”

Forrás:
Önkormányzati Hírlevél 2017; Belügyminisztérium; 2018. január 10. (ZIP – 14.42 MB)

További 1236 önkormányzat kap 17,9 milliárdot fejlesztésre

„Az eddigi 454 településen felül további 1236 önkormányzat kap 17,9 milliárd forintot az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatására kiírt 2017-es pályázat keretében – közölte a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Pogácsás Tibor elmondta, hogy az önkormányzati intézmények, sportlétesítmények, utak és hidak felújítására, karbantartására vonatkozó pályázatot 2017-ben is kiírták, és a beérkező 1835 pályázatból 454 települést tudtak támogatni két lépésben mintegy 7,5 milliárd forinttal.

Az év végén a tartalékokból és a maradványpénzekből lehetőség nyílt arra, hogy további önkormányzatokat támogassanak. Tehát az eredetileg benyújtott pályázatok alapján további 1236 önkormányzat 17 milliárd 897 millió forintos támogatást kap, így három ütemben összesen a mintegy 3200 önkormányzat fele, 1690 részesül ilyen költségvetési támogatásban – közölte hozzátéve, hogy a hónap során folyamatosan készítik elő a támogatások utalásához szükséges dokumentumokat.

Pogácsás Tibor hangsúlyozta: nagyon sok kistelepülésnek nagyon komoly előrelépést jelenthet azt, hogy például az orvosi rendelőjét, közösségi házát vagy az önkormányzati hivatal épületét felújíthatja. Továbbá ez a forrás jelentős támogatást ad az utak felújítására is, és nem csak a kistelepüléseknek, hanem akár egyes fővárosi kerülteknek is. Mint megjegyezte, az elmúlt években nem volt arra példa, hogy budapesti kerület is kapjon ebből a forrásból.

Pogácsás Tibor szólt arról is, hogy az önkormányzatok működése stabil, és – mint mondta – a számok azt mutatják, hogy mind több megtakarítással rendelkeznek a települések, gyakorlatilag már harmadik, negyedik éve az önkormányzati szféra zárszámadáskor többlettel zár.

Az önkormányzati bérlakás-fejlesztésre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: úgy gondolja, belátható időn belül lesz stratégia arra, hogy épüljenek bérlakások az önkormányzatok területén, akár önkormányzati bérlakások is.”

Forrás:
További 1236 önkormányzat kap 17,9 milliárdot fejlesztésre; Belügyminisztérium; 2018. január 11.

Az építőipari áremelkedések miatt komoly gondok elé néznek a nyertes uniós társfinanszírozású pályázatokkal rendelkező települési önkormányzatok

„A gond az, hogy az uniós pályázatok benyújtásakor becsült költségek az építőipari árrobbanás miatt mostanra jelentősen megnövekedtek, a különbözet kifizetésére pedig nincs pénze az önkormányzatoknak. De ha lenne, vagy adna nekik a kormány, az EU-nak is jóvá kellene hagynia a módosításokat, addig viszont nem tudnak büdzsét készíteni, amiért meg az Államkincstárral gyűlhet meg a bajuk.

Az 51 millióból 75 millió lett a bölcsődénk kivitelezésének ára – mondja elképedve Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere. Az történt a településen, ami feltehetően több száz önkormányzatnál: elnyerték a Területfejlesztési Operatív Programban a százmilliókat, de a pályázatok beadása óta eltelt időben óriásit drágult a kivitelezés: az építőanyagok, illetve a béremelések miatt a munkaerő is jóval többe kerül. „Azt hallottam egy vállalkozótól, hogy a fővárosban biztonsági őrök vigyáznak az építkezéseken dolgozókra, mert csak bekiált valaki egy összeget, aztán a munkások ott hagynak csapot-papot” – meséli Molnár, utalva arra, hogy a munkaerőhiány miatt is drágult a kivitelezés. Most, bár előlegként a kormány már el is utalta a szép summát az önkormányzatok számlájára, de senki nem mer hozzányúlni, még a közbeszerzéseket sem írják ki, pedig a legtöbb esetben már szeptember, októberre el is kellene készülniük a beruházással. Abszurd helyzet állt elő: van is pénzük, meg nincs is.

Mi az a TOP és mi a gond vele?
Nagy pénzesőt ígért a kormány 2017-re, meg is jött, 5114 pályázatot támogatott az irányító hatóság tavaly, a területfejlesztési operatív programok (TOP) jelentősebb része építési beruházás. Ezek, mivel a pályázatokat évekkel ezelőtt adták be az önkormányzatok, mostanra legalább 15-30 százalékkal drágultak. A TOP-os pályázatok 100 százalékos támogatásúak, az uniós eljárásrend szerint nem lehet csak úgy, hasra ütésre kiegészíteni az elnyert összegeket. Több polgármester vakargatja a fejét, és bosszankodik, mert ők időben benyújtották a pályázataikat, de az egész pályázati struktúra átszervezése miatt állt a bírálat, tavaly kezdték kiszórni a százmilliókat, sokan decemberben jutottak a pénzhez.

Csak bűvöljük a pénzt
„Összeültünk éppen tegnap a mérnökkel, próbáltunk itt-ott lecsípni, lefaragni, de a bölcsőde ára így is csak ötmillióval lett kevesebb” – magyarázza Molnár Róbert. „Hiába változtattunk az alapozás módján, a burkoláson, a falakon, nem lett sokkal kisebb az összeg” – teszi hozzá Molnár.

A legtöbb polgármester nem vállalta ugyan, hogy névvel elmondja, hogyan is állnak a tervezett építkezések, de azért elmesélték, hogy egy helyben topognak, mert a 100 százalékos támogatású pályázatot nem tudják kiegészíteni, erre nincs pluszpénzük, de ha hitelt akarnának szerezni, azt sem lehet, hiszen szigorúan korlátozza az önkormányzati törvény, mikor, mennyi kölcsönt vehetnek fel…

Sürgős döntés kell, mert a költségvetést is le kell adni
„Addig nem is írunk alá semmilyen kivitelezői szerződést, amíg nem látjuk, honnan lesz pluszpénz” – magyarázza Molnár Róbert Kübekházán, a pályázati pénzekkel együtt 350 milliós költségvetésű (pályázatok nélkül 200 millió) falu nem tud lecsípni egy fillért sem az építkezésre, így legfeljebb a kormány segítségére várhatnak.

Ráadásul, a településeknek február végéig a költségvetésüket is el kell készíteniük, ha azt nem adják le időben, abból is baj lesz, még az Államkincstár blokkolja a pénzüket a végén. Itt van éppen a csanádpalotai eset, ahol tavaly akkor indult el a lavina, amikor nem készítették el határidőre a zárszámadást.

Csongrád megyében már a megyei önkormányzat gyűjti az adatokat. „Ismerjük a problémát, és felmérjük, hogy melyik településen mekkora híja van a beruházásoknak” – erősítette meg Kakas Béla, a megye fejlesztéseit is kezelő Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke. A térség fejlesztési biztosa, B. Nagy László, a Fidesz parlamenti képviselője szerint is sínen vannak a dolgok, igaz, legalább fél év kell, mire rendeződhet az ügy: „Akár az állam egészíti ki a hiányzó összegeket, akár az önkormányzatok teszik hozzá a pénzt, mindenképpen az Európai Unióval kell egyeztetni ahhoz, hogy a 100 százalékos támogatást ki lehessen pótolni.” Szentgyörgyi Pál, Szeged gazdasági alpolgármesterének információi szerint az eljárásrend ad lehetőséget pótfinanszírozás igénylésre, amennyiben a túllépés nem haladja meg a 15 százalékot. „Ha 30 százaléknál is többre rúg a drágulás, ahhoz már kormányhatározat kell – tette hozzá a szakember, de szerinte ezt az eljárásrendet még nem próbálták ki, így nem tudni, hogy működik-e.

Ha a kormány vállalná magára a pályázati kiegészítést, az meg akkora összegre rúgna, hogy csak becsülni lehet a több százmilliárdos összeget. Arról nem is beszélve, ha valóban az Európai Unió engedélye kell, és arra fél évet kell várni, akkor hogyan készítenek a települések költségvetést február végére?…”

Forrás:
Nagy bajba kerültek a települések, miután nyertek egy halom pénzt fejlesztésre; Szlavkovits Rita; HVG.hu; 2018. január. 12.

Véleményezhető a megújított nemzeti KFI stratégia

„Az NKFI Hivatal a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs közösség képviselői, valamint az érintett tárcák közreműködésével jelentést készített a Kormány által 2013-ban elfogadott Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) félidős értékeléséről. Ebben számba veszi a 2020-ra elérni tervezett célok érdekében tett intézkedéseket, valamint ajánlásokat téve összegzi azokat a hosszú távú folyamatokat, amelyek kihívások elé állítják a szakpolitika döntéshozóit és a nemzeti innovációs rendszer szereplőit.
A 2013 óta bekövetkezett változások tükrében elkészült közbenső értékelés és felülvizsgálat nyomán – testületi és szakértői véleményezés, valamint tárcaközi egyeztetés eredményeképpen – megújított dokumentum most a vonatkozó jogszabály szerinti társadalmi véleményezés keretében véleményezhető.

A Kormány az Európa 2020 uniós stratégiához kapcsolódó nemzeti KFI Stratégiát egy 2013-as kormányhatározattal fogadta el, amelyben kijelölte a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítmény növelésére irányuló középtávú célkitűzéseket és cselekvési irányokat. A dokumentum 2013-as elfogadása óta sok körülmény megváltozott, számos hazai és globális folyamat befolyásolja a kitűzött célok elérését. Ezek feltérképezése teszi szükségessé a reális helyzetelemzést, és a fenntartható fejlődést szolgáló cél- és ösztönző-rendszer finomhangolását.

A KFI stratégia megújításának folyamata
A tanácsadó testület több ülésen vitatta meg a megújítás fő irányait, fókuszcsoportos megbeszéléseken elemezte egy-egy terület problémáit, a lehetséges megoldásokat és jó gyakorlatokat, majd részletes véleményt írt a készülő és elkészült anyagokról. Az NKFI Hivatal az érintett szaktárcákat bevonva – az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium delegált képviselői révén – kért és kapott javaslatokat a készülő munkaanyagok egyes részeihez és a tárcáktól kapott észrevételeket a stratégia tervezetébe beépítette. A KFI törvény alapján létrehozott Innovációs Testület 2017. december 14-i ülésén egyhangúan társadalmi egyeztetésre javasolta a megújított Stratégiát. A dokumentum készítése során folyamatos módszertani konzultáció folyt az Európai Unió Közös Kutatóközpontjának szakértőivel (Joint Research Centre, az Európai Bizottság tudományos szolgáltató szerve és egyben az Unió tudományos és technológiai referencia intézete). A dokumentum épít az OECD KFI szakpolitikai módszertanaira és a jelentéseire.

A KFI Stratégia megújításának előkészítési platformjai
A többlépcsős megújítási folyamat eredményeként elkészült jelentés tartalmazza a közbenső értékelés és felülvizsgálat következtetéseit, valamint javaslatokat a célrendszer módosítására.

A következő lépés a nyilvános társadalmi konzultáció, amely során bárki véleményt nyilváníthat: az NKFI Hivatal a kfistrategia@nkfih.gov.hu címen várja a kutatói-fejlesztői közösség és az érdeklődők véleményét, észrevételeit, javaslatait a közzétett dokumentummal kapcsolatban. A véleményeket, észrevételeket javasolt a letölhető véleményezési sablonban továbbítani a megadott e-mail címre.”

Forrás:
Véleményezhető a megújított nemzeti KFI stratégia; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2018. január 12.
Összes dokumentum tömörített fájlban (ZIP)

Közigazgatási, politikai informatika

2021-re el kell érni, hogy a legtöbb bevallást elektronikusan a NAV készítse el

„El kell érni, hogy 2021-re a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) elektronikusan készítse el a magánszemélyek és a vállalkozások adózással kapcsolatos bevallásának döntő hányadát – mondta Tállai András abból az alkalomból, hogy a kőbányai kormányablakban is megnyitották az adóhivatal ügyfélszolgálatát.
Kedden Budapesten egyszerre hét kormányablakban kezdte meg a munkát az adóhivatal ügyfélszolgálata.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kiemelte: idén tavasszal már 1,4 millió adózó állampolgárnak a NAV készítette el elektronikusan az adóbevallását úgy, hogy azzal semmi teendőjük nem volt.

Tállai András rámutatott: a NAV által indított program végén országosan 91 kormányablakban lehet majd adóügyeket intézni a NAV ügyfélszolgálatai révén.

Tállai András elmondta: a NAV egyre nagyobb hangsúlyt helyez az ügyfélbarát ügyintézésre, arra, hogy az adóhivatal mindenben segítse az adózó állampolgárokat, hogy ők a lehető legkényelmesebben, a legkevesebb idő ráfordításával intézzék adóügyeiket.

Az államtitkár elmondta: a jövőben a NAV ügyfélszolgálati hálózata jelentősen bővül, 180 helyen várja majd az adófizetőket, köztük országosan a 91 kormányablakban működő NAV-kirendeltségben.

Az államtitkár jelezte: a főváros szerepe fontos a NAV szempontjából is: Budapesten él a legtöbb adózó állampolgár, és itt fizetik be a legtöbb adót is az országban.

György István, Budapest Főváros kormánymegbízottja elmondta: Budapesten 28 kormányablak áll az ügyfelek rendelkezésére, 2017-ben a fővárosi kormányablakokat több mint 2,5 millió ügyfél kereste fel, akiknek közel 3 millió ügyét intézték el, a fővárosi kormányablakok mintegy 4,5 millió határozatot hoztak az állampolgárok ügyeinek intézése során.

Jelezte: a kormányablakoknak köszönhetően az állampolgárok a lakóhelyükhöz közel, egységes, korszerű környezetben, magas színvonalon intézhetik az állammal kapcsolatos ügyeiket.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kiemelte: országosan mintegy 15 millió ügyet intéznek évente a kormányablakokban. Hozzátette: 2019-ben „jelentős ugrás” várható az államigazgatásban, 2019-től az állampolgárok az okostelefonjaikról is intézhetik majd az államigazgatással kapcsolatos teendőiket, mindeközben megmaradnak a személyes ügyintézés lehetőségei is.”

Forrás:
2021-re el kell érni, hogy a legtöbb bevallást elektronikusan a NAV készítse el; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. január 9.

Az e-egészségügy gyermekbetegségei Szlovákiában

„ Nem valami fényes az e-Health rendszer indulása, de az orvosok azt mondják, nem is lepődtek meg ezen.
Az új rendszer lényege röviden az, hogy a beteg kórlapjához és leleteihez elektronikus formában azonnal hozzá tud férni bármelyik orvos, akit felkeres. Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszer tényleges beindítása még hónapokig eltarthat, de az orvosok szerint a betegellátás folyamatos lesz.

Az e-Health bevezetésével megbízott Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) elégedett az előkészítéssel. „Az e-Health a legnagyobb projekt az egészségügyben, ráadásul nagyon sokféle rendszert és orvosi rendelőt kell összehangolnunk” – írta lapunk kérdésére Diana Dúhová, az NCZI munkatársa. Állítja, mindent megtettek a rendszer sima elindítása érdekében. A rendszerhez 264 egészségügyi intézmény, 13 ezer rendelő, 110 ezer egészségügyi dolgozó csatlakozik hamarosan, ők összesen 73 féle informatikai rendszert használnak. Ezekhez kellett igazítani az új elektronikus rendszert. Dúhová szerint mindent megtettek az egészségügyi dolgozók tájékoztatásáért is.

Az orvosok korántsem látják ennyire rózsásnak a helyzetet, továbbra sem tudják, mikor fog tényleg működni a rendszer. „Sok orvos még nem kapta meg a rendszerbe való belépéshez szükséges azonosító kártyát, vagy a hozzá tartozó PIN-kód hiányzik, sok esetben a kódot csak egy hónap késéssel kaptuk meg – mondta lapunknak Mariám Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke. – Nem tapasztalunk különösebb aktivitást az NCZI részéről sem, hogy mielőbb csatlakozzunk a rendszerhez. Egyelőre várunk.” Bár Šóth tesztelte a rendszert, azt nem tudja, hogy élesben mire lesz képes. Abban bízik, hogy a jövő héten már pontosabb információik lesznek, sok orvos ugyanis az utolsó napokban kapta meg a szükséges kártyát. Bízik benne, hogy júniusra, az átmeneti időszak végére teljes mértékben működőképes lesz a rendszer. Állítja, az átmeneti időszak nem befolyásolja a betegellátás”

„Hosszabb adminisztráció, részlegesen működő rendszer, amely nem minden beteg és orvos esetében lesz használható – ezt látják egyes orvosok az e-Health januári beüzemelése után.
Jana Bendová orvos blogjában elemezte az e-Health működését a beteg szempontjából.
A rendszer működésének egyik legnagyobb problémája szerinte az, hogy nem minden beteg esetében fog működni. Ehhez ugyanis az kell, hogy a betegnek legyen csippel felszerelt személyi igazolványa, ez azonban 2022-ig nem mindenki számára kötelező, pontosabban addig tart majd, amíg minden korábban kiadott személyi igazolvány lecserélődik.

Újabb probléma szerinte, hogy nagyon sok orvos nem kapcsolódik a rendszerhez, pedig erre törvény kötelezi őket. A jogszabály azonban egy kiskaput is hagyott, ha objektív okokból nem tud kapcsolódni az orvos a rendszerhez, akkor nem kap bírságot. „A törvény azonban nem mondja ki, hogy mi számít objektív oknak” – mondja Bendová. Szerinte ilyen oknak könyvelheti el azt is, ha az orvos idősebb, és egyszerűen nem tudja kezeli a számítógépet.

Ján Kaňuch orvos szerint rontja a rendszer hatékonyságát, hogy a szakorvosok automatikusan nem tudnak bejutni az általános orvosok rendszerébe, így minden betegnek ki kell nyomtatni a beutalót, ami tartalmazza azokat az adatokat, amivel ezt a szakorvosok megtehetik. Ki kell nyomtatnia azonban az orvosi jelentést is arra az esetre, ha a szakorvos nem jutna hozzá elektronikusan.

A rendszerért felelős Egészségügyi Információk Nemzeti Intézete (NCZI) szerint azonban a rendszer működőképes, és fokozatosan kapcsolódnak hozzá az orvosok.”

Forrás:
Az e-egészségügy gyermekbetegségei; Új Szó; 2018. január 3.
E-Health – még mindig sok a probléma; Lajos P. János; Új Szó; 2018. január 10.

Szakmai kérdőjelek az EESZT kapcsán

„A jelen problémái mellett az egyelőre inkább a jövőt jelentő megoldásokról is beszéltek az eHealth Konferencia „Kórházi informatika új kihívásai” című szekciójának résztvevői. Az előadásokból többek között kiderült az is, mitől lesz okos egy kórház, illetve hogyan járulhat ehhez hozzá az EESZT.

Hatalmas összegeket költünk állami és európai uniós forrásokból e-egészségügyi fejlesztésekre, azonban ahogyan arra Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának dékánhelyettese rámutatott, ezek a projektek óriási nehézségekkel küzdő közegbe érkeznek. A dékán előadásából kiderült, hogy az egészségügyi ellátórendszer struktúrája korszerűtlen, fragmentált és fenntarthatatlan, hiányzik az ellátásszervező funkció, ami miatt pedig nincs betegútelemzés és hatékony betegirányítás. Sinkó Eszter szerint nemzetközi összehasonlításban keveset költünk az egészségügyre, és a források felhasználásának hatékonysága sem megfelelő. A kórházigazgatók sincsenek könnyű helyzetben a Semmelweis Egyetem dékánja szerint, hiszen kiszolgáltatottak egyrészt az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK), mint fenntartónak (ami a bürokratikus eljárásrendek és a központi döntéshozatal miatt lassú reakciókat eredményez); másrészt pedig a saját dolgozóiknak is az elképesztő méreteket öltő munkaerőhiány miatt, ráadásul megnehezíti az újítások bevezetését, ha a személyzet idegenkedik azoktól.

Egységes stratégia kellene
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) számos területen komoly javulást hozhat (úgymint az orvos–beteg kapcsolat megújulása, a felesleges vizsgálatok kiszűrése, a betegút-menedzselés és -elemzés megvalósulása, az orvostechnológiai újítások gyorsabb becsatornázása), Sinkó Eszter azonban több aggasztó tényezőre is rámutatott. Többek között arra, hogy egészségpolitikai szinten az adatok felhasználása és elemzése az ÁEEK szerepköre (lesz), kérdés azonban, hogy ez mennyire indokolt, illetve a szervezetnek van-e erre apparátusa. A dékán jelezte azt is, hogy a kórházakban, a szakrendelőkben és az alapellátásban dolgozók számára egyelőre nincs kényszerítő vagy ösztönző erő arra, hogy az elérhető adatokat használják is a betegek érdekében. Az elsődleges információk alapján úgy tűnik, hogy az új rendszerrel nem váltják ki az OEP-nek (ma már a NEAK-nak) és más szereplőknek történő jelentéseket, azaz nem valósul meg az eredeti célkitűzés, miszerint egycsatornás adatgyűjtés legyen.

Sinkó Eszter hangsúlyozta azt is, hogy már most ki kellene találni a jövőt az egészségügyben, ehhez azonban egységes ágazati stratégiára lenne szükség, hogy értelmezni lehessen, merre kell továbblépni, és össze lehessen kapcsolni a különböző előremutató kezdeményezéseket.

Intelligens kórházak
Az egyértelmű, hogy a technológiai fejlődés a következő években egyelőre nehezen elképzelhető változásokat hoz az egészségügyben is. Nagy István, a Gottsegen György Kardiológiai Intézet informatikai osztályvezetője előadásában az intelligens egészségügy perspektíváit vázolta. Mivel itthon még nem létezik okos (smart) kórház, ezért egészen új távlatokat nyit meg ennek létrehozása, hiszen a nulláról indulva, a legjobb gyakorlatokat lehet alkalmazni. Persze kérdés, hogy mitől lesz egy kórház intelligens. Nagy István szerint az ilyen intézményeket alkotó, összekapcsolódó rendszerek egysége egyidejűleg szolgálja a magasabb szintű költséghatékonyságot és a magasabb színvonalú egészségügyi ellátást, a minőségi szolgáltatások elérését. Az infrastruktúra-menedzsment megoldásoknak köszönhetően csökkennek a fenntartási és üzemeltetési költségek, de a gyógyítás szakmai területén is törekszenek a költséghatékonyságra az okos kórházban. Ez a gyakorlatban többek között a humánmenedzsment során nyilvánul meg, valamint az eszközhasználat jó megszervezésében, illetve a hatékony adatkezelésben.

Nagy István kitért arra is, hogy az ellátásban közvetlen szerepet játszó elektronikus eszközökben, információs rendszerekben, mobil készülékekben a mesterséges intelligencia alapú megoldások használata is szükséges, de elkerülhetetlen a nagy sebességű hálózatok kialakítása, valamint a mobil- és az IoT-eszközök bevetése.
A gazdálkodási és a betegkiszolgálási rendszerek fejlődése újabb kihívásokat eredményez az integrált intézményi informatikai működés terén, de megvalósítása – és különösen az okos eszközök rendszerbe integrálása – egyben megnyitja az intelligens kórházak létrehozásának távlatait is, mutatott rá Nagy István. A szakember hozzátette, hogy ehhez a folyamathoz járul hozzá és emeli országos szintre a rendszerek közötti automatizált együttműködést az EESZT szolgáltatásrendszere, amely felépítésében már a nagyvállalati szektorban bevált szolgáltatásbusz modelljét valósítja meg.

Az Egyesített Szent István Szent László Kórház okos kórház koncepciójáról számolt be Berenczei Rezső, az intézmény informatikai vezetője, aki elmondta, hogy terveik szerint hét nagy területen valósítanak meg fejlesztéseket. A program keretében smart building megoldásokat vetnek be; a gazdálkodási és egészségügyi szakrendszerek területén egyaránt lesznek változások, de figyelmet fordítanak a betegellátást és elégedettséget szolgáló rendszerekre is, valamint az üzemeltetés informatikai támogatására. A projekt részeként alkalmazásfejlesztést is megvalósítanak, illetve okos orvosi eszközöket – elektronikus kórlapot, elektronikuslázlap-rendszert – vezetnek be.”

Forrás:
Szakmai kérdőjelek az EESZT kapcsán; IT Business; 2018. január 10.

Cégkapus problémák a táppénzigénylésnél

„2017.12.31-ig az igényérvényesítéshez szükséges ügyfélkapus regisztráció papíralapon kinyomtatva és aláírva személyesen vagy postai úton volt benyújtható, a sikeres regisztrációt követően pedig a táppénzigényt jelentő foglalkoztatói igazolás ÁNYK nyomtatvány segítségével ügyfélkapun keresztül volt megküldhető a kormányhivatalhoz (Ebtv. 61.§ (5) és 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet, – továbbiakban Ebtv.vhr. – 38.§ (4)).

A rendelkezést 2018.01.01-vel – az elektronikus ügyintézés szabályainak változásaival összhangban – hatályon kívül helyezték. Jelenlegi jogszabályi környezetben az egyéni vállalkozók ügyfélkapun keresztül, a cégek pedig cégkapun keresztül küldhetnének be, de az ONYF által rendszeresített java alapú ÁNYK nyomtatványba beépített kézbesítési cím a KR kiterjesztésű fájlt eleve hibás állományként kezeli és e-mail cím hibára hivatkozással visszautasítja.

Az ügyfélkaput szabályozó, már hatályon kívül helyezett kormányrendelet (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=148205.329457) 16.§ (6) bekezdéses szerint csak a személyes adatokat lehet a viszonyazonosítás körébe bevonni. Az e-mail cím nem személyes adat, az e-mail cím nem „azonosít”, az e-mail címeket a MÁK sem tarthatná nyilván! Az egészségbiztosítási informatika terén sajnos történtek az elmúlt években hasonló biztonsági túlkapások, az e-mail címen múló azonosítás is ilyen volt.

Összefoglalva: az alig egy éven belül az OEP, aztán a NEAK által felügyelet táppénzigénylés az ONYF-hez került átszervezésre, a MÁK viszont jelenleg nem tartja be a rá vonatkozó előírásokat, mert cégkapun keresztüli befogadást nem is alakított ki, pedig a rendeletből és a törvényből egyértelműen ez következik (Ebtv. vhr. 1.§ (1)).

A sajnálatos átmeneti helyzetben jelenleg több beküldési módozat is él:

  • A foglalkoztató sikeresen tud beküldeni a korábbi ügyfélkapus regisztrációjával. Amennyiben azonosítási, vagy más regisztrációs hiba, vagy a regisztráció hiánya miatt visszautasítást kap, az a beadvány nem jut el a kormányhivatalhoz, az automatikus informatikai vizsgálatot végző, MÁK ellenőrzés alatt álló szerverek és szoftverek hibás működésére vonatkozóan még nem érkezett válasz, nyilvános sajtóközlemény se jelent meg.
  • A foglalkoztató közvetlen e-mailben küldi el a beadványát az ügyintézőnek, pl. a XIII kerületi kormányhivatalnál erre az e-mail címre: bfkheb@ebf.bfkh.gov.hu, vagy közvetlenül az ügyintéző e-mail címére.
  • Személyes ügyintézés keretében egyes ügyintézők átveszik és iktatják a kérelmet.

A válaszban használt hivatali rövidítések a következők voltak:
OEP = Országos Egészségbiztosítási Pénztár (megszűnt)
NEAK = Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
ONYF = Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (megszűnt)
MÁK = Magyar Államkincstár…”

Forrás:
Problémák a táppénzigénylésnél; Ruszin Zsolt; Magyar Könyvelők Országos Egyesülete; 2018. január 13.

Digitális kormányzat – az informatika szerepe a közigazgatás fejlesztésében (NKE/Corvinus, konferencia angolul)

„Date: 16 January 2018
Venue: Corvinus University of Budapest, Fővám tér 8. Lecture Hall III (ground floor).

Digital transformation is revolutionizing our society to the core, challenging the effectiveness of previously developed policies in a broad range of areas as well as the role and function of the public sector overall. The conference focuses on the challenges and possible applications of ICT solutions in public service and deals with the latest developments in the field. New technologies, ICT solutions provide new approaches for government as well amongst other in the area of public services or through new methods of citizens’ engagement. Traditional boundaries between governments and the public are also changing. The conference will particularly focus on, but not limit itself to, the following topics:
– Digital transformation and the public service
– Mobile Government solutions
– Data Science in government: big data, open data and database aspects
– Information architectures
– Intelligent systems in public service
– Legal and regulatory aspects of digital government.

The conference addresses public sector practitioners and policy makers, industry professionals and academia alike. The disciplines covered are primarily information sciences, law and administrative science.

PROGRAM:
8:45 – 9:15 Registration
9:15 – 9:30 Andrea Kő: Research overview
9:30 – 10:00 Roland Traunmuller: Digitalization as challenge for eGovernment
10:00 – 10:20 Péter Fehér – Zoltán Szabó: Digital transformation and the public service
10:20 – 10:40 Coffee break
10:40 – 11:00 Tamás Molnár: Usability and acceptance factors of mGovernment systems
11:00 – 11:20 Csaba Csáki: Questions of quality in open data: not a simple technical challenge
11:20 – 11:40 Péter Racskó: Application of blockchains in the public sector
11:40 – 12:00 Iván Futó: Possible applications of AI tools – expert systems in a Tax Office
12:20 – 12:40 Anton Manfreda: International cooperation in digital transformation”

Forrás:
Digital Government – The Role of ICT in the Public Service Development; National University of Public Service/Corvinus University; 2018. január (PDF)

GDPR – Önkormányzatok adatvédelmi feladatai a felkészülés során (konferencia)

„A GDPR 2018. május 25. napjától alkalmazandó, így eddig az időpontig valamennyi adatkezelőnek egységbe kell hozni adatkezeléseit a rendelettel. A rendelet alkalmazásai jelentős változást hoznak a mai szabályokhoz képest! Az önkormányzatok új feladatok előtt állnak! Ideje felkészülni ezekre!

Az esemény célja mindenekelőtt az, hogy átfogó képet nyújtson az adatkezelők, jogászok és jogalkalmazók számára ahhoz, hogy megfelelő módon és időben felkészülhessenek az Európai Unió által elfogadott Általános Adatvédelmi Rendeletet (General Data Protection Regulation – GDPR) alkalmazására.

A konferencia napján az előadások közötti szünetekben és a rendezvény végén is lehetőség nyílik konzultációra.

Időpont: 2018. január 29., 9:00 – 17:00
Helyszín: Hunguest Hotel MILLENIUM

Program
9.00-10.40 Mi fán terem a GDPR? – alapelvek, jogalapok, érintett jogai, főbb változások önkormányzati szemszögből
Előadó: Dr. Nagy Dóra Adriána, ügyvéd, LL.M., adatvédelmi szakjogász

  • Mit is jelent a felkészülés a gyakorlatban?
  • Mennyiben változnak a jogalapok?
  • Az önkormányzat és polgármesteri hivatal kapcsolata adatvédelmi szemszögből: ki az adatkezelő? Milyen megoldások vannak?
  • Változnak a jogalapok: milyen jogalapokra hivatkozhat egy önkormányzat?
  • Alapelvek változásai. Melyek azok az alapelvek, amelyeket az adatkezelés során figyelembe kell venni a jövőben?
  • Tágabb érintetti jogokat hoz magával a GDPR: mik ezek és hogyan lehet nekik megfelelni
  • Hogyan értelmezendőek a törvényi felhatalmazáson alapuló adatkezelések? Mi lesz a jövőben?

10.40-11.00 szünet

11.00- 12.30 Az adatkezelő és az adatfeldolgozó növekvő kötelezettségei a GDPR alapján
Előadó: Dr. Lojek Levente, ügyvéd, Bovard Adatvédelmi Kft.

  • Tájékoztatási kötelezettség – Mikor, milyen formában, és kinek kell tájékoztatnia az érintetteket?
  • Adatfeldolgozók kiválasztásának szempontjai, és az adatkezelő felelőssége
  • Adatvédelmi incidensek kezelésének szabályai
  • Mi az adatvédelmi incidens bekövetkeztekor követendő eljárás?
  • Az adatvédelmi tisztviselő jogállása, feladatai, kiválasztásának szempontjai.
  • Növekedő adminisztrációs terhek, avagy a nyilvántartási kötelezettség teljesítése.
  • Adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatásának módszertana.
  • Adatvédelmi bírság, érintetti jogorvoslat
  • NAIH eljárás

12.30-13.30 ebéd

13.30-15.00 Adatbiztonság és adatvagyonleltár
Előadó: Kocsis Tamás, adatbiztonsági szakértő
Az előadás a tárolási szintig tartó adatvagyonleltár létrehozását és naprakészen tartását járja körül. Az előadás igyekszik segítséget nyújtani a GDPR által támasztott adatbiztonsági követelmények hatékony és fenntartható teljesítéséhez.

  • Az adatvagyon leltár fogalma
  • Az adatvagyonleltárba besorolt és minősített adatok és az információbiztonság kapcsolata
  • Milyen adataink vannak? Hol tárolódnak? Ki, mire, hogyan használja őket?
  • Megfelelő kontroll-intézkedések az adatok mellé
  • Az adatok védelme

15.00- 15.15 szünet

15.15.-17.00 Hello Data – IT biztonsági feladatok az önkormányzatoknál
Előadó: Gilincsek Szabolcs, gdpr.info.hu

  • Alapvető IT biztonsági feladatok
  • Atipikus munkavégzések
  • Papír alapú adatvédelem
  • Hozzáférésmenedzsment és jelszókezelés
  • Eseménynaplózás
  • Konkrét szektorokat érintő példák és jó gyakorlatok az IT biztonságban

Forrás:
GDPR – Önkormányzatok adatvédelmi feladatai a felkészülés során; Infoszféra; 2018. január

Informatika, távközlés, technika

A túlságosan magas fogyasztói árak miatt állami mobilszolgáltató jöhet

„Két opció lehetséges: új piaci szereplő létrehozása vagy valamelyik meglévő felvásárlása.
A magyarországi távközlési piacon túlságosan magasak a fogyasztói árak, a megoldást egy állami mobilvállalat létrehozásában látja a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Nem szabad lemondani az állami tulajdonú mobilszolgáltató létrehozásáról a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Lázár János Hódmezővásárhely-Szikáncson, egy lakossági fórumon beszélt a távirati iroda tudósítása szerint arról, hogy korábban a privatizáció miatt voltak óriásiak a gáz- és villanyszámlák, a rezsicsökkentést pedig azért lehetett végrehajtani, mert ezek a cégek részben állami tulajdonba kerültek. Fontos eredménynek nevezte, hogy sikerült állami kézbe venni az 1994 és 1998 között privatizált közműszolgáltatásokat.
Állami tulajdonban lévő mobilszolgáltató viszont nem működik, ami Lázár szerint azért volna fontos, mert a széles sávú internet közösségi alapszolgáltatás.

Amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat, a következő ciklusban újra megpróbálkozna a nemzeti tulajdonú mobilszolgáltató létrehozásával. A tapasztalatok szerint ugyanis minél hátrányosabb helyzetben van egy település, annál rosszabb a távközlési szolgáltatás minősége. A miniszter közölte azt is, hogy a kormány a lehető legtöbb közigazgatási szolgáltatást szeretné elektronikusan intézhetővé tenni, összesen 170 milliárd forintot fordítanak erre a célra.

A miniszter által felvetett téma nem számít újdonságnak, a kormány már régóta drágállja a hazai távközlési szolgáltatásokat. Habár az árak pontos, nemzetközi összehasonlítása a megszámlálhatatlan tarifacsomag miatt nem egyszerű, annyi biztos, hogy a hazai díjszabások valóban a legmagasabbak között vannak. Emellett viszont figyelembe kell venni azt is, hogy a világ egyik legjobbja a magyarországi mobil- és vezetékes hálózat lefedettsége és minősége.

Alapvetően kétféleképpen jöhet létre állami távközlési vállalat. Egyfelől új cég alapítása merülhet fel, és erre már volt is példa 2012-ben. Az MPVI Mobil Zrt. konzorciumként jött létre, amelyben az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az MFB Invest pénzintézet 45-45 százalékos részesedéssel összesen félmilliárd forinttal, a Magyar Posta pedig 10 százalékkal vett részt. A cég azonban soha sem kezdte meg a szolgáltatást, mert a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a 12,7 milliárd forintos frekvenciavásárlását. Az MPVI Mobil meg is szűnt 2013 végén, amikor a két nagybefektető kiszállt, a fennmaradó hányad pedig beolvadt a Magyar Posta Zrt.-be.

A másik lehetőség a közműszolgáltatás területén végbementek példájára a felvásárlás, ami mellett szól, hogy a viszonylag kicsi és telített piac­ra nehéz volna új cégnek belépnie. A piacvezető Magyar Telekom kétséges, hogy eladósorba kerülne, a Telenor és a Vodafone viszont kevésbé jó helyzetben van. Mindkét cég kivonulásáról merültek már fel iparági pletykák és azok cáfolatai is. Szóba jöhet esetleg a Digi vagy a NordTelekom felvásárlása is. Utóbbi kapcsán az elmúlt hetekben felröppent a hír, hogy a CIG vagy az Appeninn szállna be, ám ezt később hivatalosan cáfolták.”

Forrás:
Állami mobilszolgáltató jöhet; Magyar Idők; Somogyi Orsolya; 2018. január 13.

Automatizált ügyfélszolgálat: csevegő robotokat alkalmaz a KLM a közösségi médiában

„A holland légitársaság a mesterséges intelligencia terén élenjáró DigitalGenius-szal közösen hozott létre automatizált válaszokat, amelyek általános, visszatérő ügyfélszolgálati kérdésekre képesek válaszolni emberi beavatkozás nélkül. Ennek köszönhetően az ügyfélszolgálati munkatársaknak több idejük jut a bonyolultabb ügyek kivizsgálására, és az ügyfelekkel való kapcsolattartásra. A KLM az első légitársaság, amely az emberi munkaerőt ötvözi a mesterséges intelligenciával a Twitteren, Messengeren és WhatsAppon.

A KLM több mint 130 000 említést kap hetente a közösségi média felületeken, és ez a szám folyamatosan növekszik amióta a WhatsAppon is lehet kérdezni a légitársaságtól. 250 fős ügyfélszolgálati csapat folytat le átlagban heti 30 000 beszélgetést. Jellemzően öt-hat kérdés merül fel a beszélgetés alatt, amelyeknek egy része a tapasztalatok alapján mesterséges intelligenciával is megválaszolható.

A DigitalGenius szolgáltatásával a megkeresések 50%-át tudta lefedni a légitársaság az elmúlt másfél évben. A rendszer tanul az ügyfélszolgálati munkatárs reakcióiból, és idővel egyre okosabb lesz. Ezidáig a munkatárs döntötte el, hogy megfelelő -e a rendszer válasza, és emberi döntés volt az is, hogy elküldhető -e az adott felületen az ügyfélnek. Mostantól a rendszer képes lesz automatikusan eldönteni, hogy képes -e megválaszolni a feltett kérdést, anélkül, hogy egy munkatárs ezt eldöntené helyette. Ezzel a lépéssel az ügyfélszolgálati dolgozóknak több idejük jut a vevők teljes körű kiszolgálására.

A mély tanulási és természetes nyelvi feldolgozási képességekkel ellátott megoldást a DigitalGenius fejlesztette ki. Az alapot képző algoritmusok az ügyfélszolgálat meglévő adataiból tanulnak, így beépíthető az adott vállalat meglévő szoftverébe.”

Forrás:
Innovatív digitális funkció a KLM-nél; Computerworld; 2018 január 12.
Lásd még: DigitalGenius

I. SZÉKELYDATA adatvizualizációs pályázat

„Meghirdetjük az I. SZÉKELYDATA adatvizualizációs pályázatot! A pályázat célja az adatfeldolgozás és adatvizualizáció népszerűsítése iskolások és friss egyetemista fiatalok körében.

Benyújtási határidő: 2018.04.01

Fődíj: 1000 RON (~220 EUR)
Legjobb adatelemzés: 500 RON (~110 EUR)
Legszebb adatvizualizáció: 500 RON (~110 EUR)

A díjak Csala Dénes adományai.
További díjak, felajánlások, adományok javaslatára egyének és cégek jelentkezését várjuk a mail@csaladen.es címen.

A pályázat célja az adatfeldolgozás és adatvizualizáció népszerűsítése iskolások és friss egyetemista fiatalok körében.
A teljes pályázati kiírást, feltételeket, esetleges módosításokat, adatsort és bármilyen más ezzel kapcsolatos hírt a SZÉKELYDATA blogon nyilvánosságra hozunk. Fenntartjuk a szabályzat bármikori megváltoztatásának jogát.
A pályázatra bárki jelentkezhet aki 1994.01.01 után született. Ezt az esetleges díjátvételkor igazolni kell.
A pályázatra NEM jelentkezhetnek adatelemzői és/vagy adatvizualizációs tevékenységet teljes idejű munkakörben folytató fiatalok. Ezt az esetleges díjátvételkor igazolni kell.
A pályamunkákat 5-tagú szakmai zsűri bírálja el. Ennek összetételét a SZÉKELYDATA blogon nyilvánosságra hozzuk.
A pályamunkákat két kategóriában pontozzuk: adatanalízis minősége (content) és vizualizáció szépsége (beauty). A Kantar Information is Beautiful Awards szolgál útmutatóul minőségben.
Nincsenek megkötések a beadott pályamunkát illetően: lehet statikus vagy interaktív adatvizualizáció, infografika, videó.
Egy pályázó több pályamunkát is benyújthat.

A pályázatra nyelv/állampolgárság, illetve bármilyen nemű hovatartozástól függetlenül bárki jelentkezhet. Ellenben a benyújtott pályamunka nyelve magyar, román vagy angol lehet. A nyelvnek nincs jelentősége az elbírálás során.

Adatok
A pályázat során mindenkinek ugyanazzal az adatsorral kell dolgoznia. Az adatsor elérhető a https://szekelydata.csaladen.es/verseny/data.json címen.

Az adatok a Hol vagytok székely(földi)ek? SZÉKELYDATA blogbejegyzés alapjául szolgáló, nagyobb székelyföldi településeken született személyek Facebook-hálózatának bővített változata.”

Forrás:
I. SZÉKELYDATA adatvizualizációs pályázat; SZÉKELYDATA; 2018. január

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) KlimAdat klímakutató projektje keretében új szuperszámítógépet adták át

„Hatalmas lépést tettünk az éghajlatváltozás hazai hatásainak feltérképezése terén a ma átadott új szuperszámítógéppel – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára a KlimAdat projekt nyitórendezvényén szerdán, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) székházában.

V. Németh Zsolt kijelentette: cselekvő zöldpolitikára és szemléletformáló fejlesztésekre van szüksége az országnak, hiszen a klímaváltozás hatásait napról napra jobban érezni; melyek ráadásul nem csupán felejthető időjárási kellemetlenségekben merülnek ki, de a levegő tisztasága, az energetikai infrastruktúra, a vízgazdálkodás, az élővilág dinamikája, a fajok elterjedése, valamint az ökoszisztéma szerkezete is mind függő viszonyban vannak a klímaváltozással. Ezekre a problémákra mielőbbi megoldást kell találnunk – hangsúlyozta az államtitkár – Ma egyetlen felelős ország és kormányzat sem teheti meg, hogy ne vessen számot azzal, miként segítheti állampolgárainak alkalmazkodását e változásokhoz. A nagyteljesítményű Apollo szuperszámítógép átadásával most leraktuk az alapjait annak, hogy az FM háttérintézményeként tevékenykedő OMSZ a jövőben a közép-európai régió meteorológiai szolgálatai között vezető szerepet töltsön be – tette még hozzá V. Németh Zsolt.

Az eseményt Dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke nyitotta meg. Az elnök asszony leszögezte: a klímaváltozásnak már a mindennapi életünk során is tapasztalható jelei vannak, így különösen fontos, hogy a kutatások segítségével olyan megoldások szülessenek, amelyek segítik az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülést, azok mérséklését. Köszöntőt mondott Czinege Anett, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese is, aki kiemelte: Magyarország az Európai Unió és a hazai költségvetés társfinanszírozásából a KEHOP program keretében jelentős összegeket fordít a fenti célok megvalósítására.

Ezután átadták azt a nagyteljesítményű szuperszámítógépet, mely mostantól a klímamodellezési feladatokban segíti az OMSZ szakembereit.
A KlimAdat projekt célja egy komplex, részletes meteorológiai adatokkal feltöltött térinformatikai adatbázis-rendszer kialakítása, amely objektív háttérként segíti az alkalmazkodással kapcsolatos tervezést és döntéshozatalt.

A szerdai rendezvény a projekt első hivatalos eseménye volt, mely alkalomra rövid ismertető anyag készült a legfontosabb célkitűzések és tervek összefoglalásával.[FM]”

„A projekt címe: Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodell-szimulációk elvégzésével és reprezentatív adatbázis fejlesztésével
A projekt neve: KlimAdat
Azonosító: KEHOP – 1.1.0-15-2015-00001
A projekt időtartama: 2016. május 31. – 2020. december 31.
A projekt a Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos tervezés, informatikai és monitoring fejlesztés témájú Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében valósul meg.
A támogatás összege: 709.312.682 Ft
A támogatás mértéke: 100%

Kedvezményezett: Országos Meteorológiai Szolgálat. [OMSZ]”

Forrás:
Új szuperszámítógép a klímakutatás szolgálatában; Földművelésügyi Minisztérium; 2018. január 12.
KlimAdat projektnyitó és szuperszámítógép-átadó rendezvény – január 10.; Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ); 2018. január 5.
KlimAdat; Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)
Klímamodellezés; Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)
KEHOP-1.1.0 – Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos tervezés, informatikai és monitoring fejlesztés; Széchenyi 2020

e-magyar.hu

„Az e-magyar.hu rendszer a magyar nyelv gépi elemzésének alapvető eszközeit tartalmazza egy integrált, szabványos keretben. Olyan eszközöket adunk közre, amelyek külön-külön és rendszerbe szervezve is hasznosak a magyar nyelvű szöveggel, beszéddel foglalkozó kutatók, intelligens alkalmazást fejlesztők és a nagyközönség számára is. Ezek az eszközök nélkülözhetetlen infrastruktúrát nyújtanak a magyar nyelv digitális elemzésére, a magyar digitális nyelvhasználat támogatására.

A magyar nyelv számítógépes elemzése nem (csupán) a nyelvészek érdeklődését szolgálja. A digitális kommunikáció korában manapság laptopok, tabletek és főleg okostelefonok segítségével érintkezünk egymással, és kommunikálunk egyre inkább gépi rendszerekkel. Mindez azonban továbbra is emberi nyelven történik, ami feltételezi azt, hogy ezeknek az eszközöknek és gépi rendszereknek nyelvileg is okosodniuk kell ahhoz, hogy hasznos segítőink legyenek. A távlati cél az, hogy a gépi rendszerek, alkalmazások értsenek a nyelvünkön. Bár ettől még távol vagyunk, de az itt közreadott eszközök az első lépést jelentik ebben az irányban. Nélkülük nem születhetnek magyar nyelvű intelligens alkalmazások, és tágabb értelemben nélkülük nem lehetséges felzárkóztatni a magyar nyelvet a digitális térben a nagy támogatottsággal rendelkező nyelvekhez.

Fontos cél volt, hogy az elemző eszközöket nyílt forráskóddal szabadon elérhetővé tegyük a kutatás-fejlesztés és az ipari felhasználás számára. A szakmai felhasználók, fejlesztők mellett a technológiai kérdésekben járatlan kutatók illetve a nagyközönség igényeit két módon is igyekszünk kiszolgálni. Egyrészt a honlapon üzemeltetünk egy webszolgáltatást, amely az oldalra bemásolt szövegeket elemzett alakban adja vissza. Az összetettebb elemzést igénylők az e-magyar.hu eszközöket beépülő modulként használhatják a nemzetközileg is ismert GATE nyelvelemző rendszerben. (Erről a lehetőségről további részletek itt találhatók).

Az e-magyar.hu rendszer a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült a 2015-ben kiírt infrastruktúrafejlesztési pályázat keretében. A munkálatok a pályázat kedvezményezettje, a Nyelvtudományi Intézet koordinálásával széleskörű együttműködés keretében folytak, melyben részt vett a hazai nyelvtechnológia számos vezető kutatás-fejlesztő műhelye. A kifejlesztett új infrastruktúra továbbfejlesztette, szabványosította és integrálta a különböző műhelyekben készült eszközöket.

Az infrastruktúra két részből áll. Az egyik rész az írott szöveg elemzésével foglalkozik (részletesebben lásd itt), a másik rész a beszédfeldolgozást segíti egy beszédadatbázissal és beszédelemző modulokkal (további információ itt). A munkálatokat Váradi Tamás koordinálta, a szövegfeldolgozó részt Oravecz Csaba, a beszédfeldolgozási munkát Kornai András irányította.”

Forrás:
e-magyar.hu Digitális Nyelvfeldolgozó Rendszer
Az e-magyar rendszer GATE környezetbe integrált magyar szövegfeldolgozó eszközlánca; Sass, Bálint és Miháltz, Márton és Kundráth, Péter; In: XIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia (MSZNY2017). Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport, Szeged, pp. 79-90. ISBN 978-963-306-518-1 Szeged, 2017. január 26–27. (PDF)

Az Európai Bizottság 1 milliárd eurót kíván beruházni világszínvonalú európai szuperszámítógépekbe

„Az Európai Bizottság ma ismertette arra vonatkozó tervét, hogy a tagállamokkal közösen egy világszínvonalú európai szuperszámítógép-infrastruktúra kiépítésébe fog beruházni.

A szuperszámítógépekre az egyre bővülő adatmennyiség feldolgozásához, valamint a társadalom számára több olyan területen előnyökkel járó szolgáltatások biztosításához van szükség, mint például az egészségügyi ellátás, a megújuló energiák, a gépjárműbiztonság vagy a kiberbiztonság.

A mai lépés döntő fontosságú az EU versenyképessége és az adatgazdaságban való függetlensége szempontjából. Az európai tudósok és ipari ágazatok napjainkban egyre növekvő mértékben az EU-n kívül dolgozzák fel adataikat, mivel az EU-ban rendelkezésre álló számítógépes adatelőállítási idő nem elégíti ki a szükségleteiket. A függetlenség ebből eredő hiánya kockázatot jelent a privát szférát, az adatvédelmet, az üzleti és kereskedelmi titkokat, valamint az adatok feletti rendelkezési jogot, különösen az érzékeny alkalmazásokat illetően.

Egy új jogi és finanszírozási struktúrára – az EuroHPC közös vállalkozás – ezért egy világszínvonalú, nagyteljesítményű számítástechnikai (HPC) infrastruktúrát kíván felállítani, kiépíteni és megvalósítani egész Európára kiterjedően. A struktúra támogatni fog ezenfelül egy, a technológiák és az informatikai eszközök (hardverek), valamint a szuperszámítógépeken futtatni kívánt alkalmazások (szoftverek) kifejlesztésére irányuló kutatási és innovációs programot.

Az EU a jelenlegi többéves pénzügyi keretből mintegy 486 millió euróval támogatja az EuroHPC megvalósítását, amelyhez a tagállamoktól és a társult országoktól hasonló mértékű hozzájárulás várható. 2020-ig összesen mintegy 1 milliárd eurós közbefektetésre lehet számítani; ehhez járulnak majd a kezdeményezés magánszektorbeli tagjainak természetbeni hozzájárulásai is.

Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke a következőket mondta: „A szuperszámítógépek a digitális gazdaság motorjai. A verseny igen nagy, és az Uniónak még be kell hoznia elmaradását: a szuperszámítógépek ranglistáján nem szerepelünk még az első tíz között. Az EuroHPC vállalkozással az európai kutatóknak és vállalkozásoknak világszinten élenjáró szuperszámítógépes kapacitást kívánunk biztosítani 2020-ig, hogy fejlődést tudjanak elérni olyan technológiák terén, mint a mesterséges intelligencia, és ki tudjanak építeni mindennapos jövőbeli alkalmazásokat az egészség, biztonság és a mérnöki tudományok területén.”

Mariya Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos a következőket tette hozzá: „A szuperszámítógépek már jelenleg is kulcsszerepet játszanak a legfontosabb fejlesztéseknél és innovációknál számos, az európai polgárok mindennapi életét közvetlenül érintő területen. Hozzájárulnak a személyre szabott gyógyászat kifejlesztéséhez, az energiatakarékossághoz és az éghajlatváltozás elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez. Egy jobb európai szuperszámítógépes infrastruktúra kiterjedt munkahelyteremtési lehetőségeket kínál, valamint döntő tényező az ipar digitalizálása és az európai gazdaság versenyképességének növelése szempontjából.”

A szuperszámítógépek előnyei
A nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) a legfontosabb tudományos és társadalmi kihívások – mint például a betegségek korai felismerése és kezelése, illetve a személyre szabott és precíziós gyógyászaton alapuló új terápiák kifejlesztése – megértésének és megválaszolásának kiemelten fontos eszköze. A HPC-t kiváltképpen súlyos természeti katasztrófák megelőzésére és kezelésére is használják, különösen a hurrikánok útjának előrejelzésére vagy földrengés-szimulációkra.

Az EuroHPC-infrastruktúra által az európai ipar, és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jobban hozzáférhetnek a szuperszámítógépekhez, ami segíteni fogja őket innovatív termékek kifejlesztésében. A nagyteljesítményű számítástechnika használata egyre jelentősebb hatást gyakorol az iparágakra és a vállalkozásokra azáltal, hogy jelentősen lecsökkenti a terméktervezési és -előállítási ciklusokat, felgyorsítja az új anyagok tervezését, minimálisra csökkenti a költségeket, növeli az erőforrás-hatékonyságot, továbbá lerövidíti és optimalizálja a döntéshozatali eljárásokat. Például a gépjárműgyártás ciklusai a szuperszámítógépeknek köszönhetően 60 hónapról 24 hónapra rövidülhetnek.

A nagy teljesítményű számítástechnika a nemzetbiztonság és a honvédelem szempontjából is alapvető fontosságú, amennyiben segíti az összetett titkosítási technológiák kifejlesztését, a kibertámadások nyomon követését és az azokra való reagálást, valamint a hatékony kriminalisztikai vagy nukleáris szimulációk kifejlesztését.

A kutatás és az innováció találkozása az infrastruktúrával
A mai kezdeményezés megteremti a közös beruházások lehetőségét a vezető európai szuperszámítógépek és a nagy adathalmazok infrastruktúrájának létrehozása terén. Az EuroHPC közös vállalkozás célja, hogy 2022–2023-ra (száz milliárd millió vagy 1017 másodpercenkénti számítást végző), pre-exa nagyságrendű teljesítményt nyújtó rendszereket szerezzen be, valamint támogassa uniós technológián alapuló, (egy milliárd millió vagy 1018 másodpercenkénti számítást végző) exa nagyságrendű teljesítményt nyújtó rendszerek kifejlesztését.

A közös vállalkozás a következőket foglalja magában:

  • két világszínvonalú pre-exa nagyságrendű teljesítményt nyújtó szuperszámítógép és legalább két közepes teljesítményű (másodpercenként körülbelül 1016 számítás elvégezésére képes) szuperszámítógép beszerzése és működtetése, valamint 2020-tól hozzáférés biztosítása ezen gépekhez a köz- és magánszektorbeli felhasználók széles köre számára.
  • A nagyteljesítményű számítástechnikára irányuló kutatási és innovációs program: célja az európai szuperszámítógépes technológia fejlesztésének támogatása, ideértve az alacsony energiafelvételű európai mikroprocesszor-technológia első generációját, valamint az exa nagyságrendű teljesítményre képes európai gépek tervezésében való részvételt, továbbá az alkalmazások bővítését, a készségek fejlesztését és a nagyteljesítményű számítástechnika szélesebb körű használatát.

Az EuroHPC közös vállalkozás 2019–2026-ig fog működni. A tervezett infrastruktúra a tagok közös tulajdonát fogja képezni és azok a működtetésében is közösen fognak részt venni; tagjai első körben az EuroHPC-nyilatkozatot aláíró országok (lásd alább), valamint tudományos és ágazati magánszereplők. Az együttműködéshez további tagok bármikor csatlakozhatnak, megfelelő pénzügyi hozzájárulás függvényében.

Háttér-információk
A Bizottság az együttműködés által érintett területen 2012 óta ösztönöz kezdeményezéseket, többek között a következőket:

  • az Európa iparának digitalizálására vonatkozó stratégia keretében 2016. április 19-én indított Európai számításifelhő-kezdeményezés, amely egy világszínvonalú HPC-, adat- és hálózati infrastruktúrára támaszkodó, nagy adathalmazokból álló vezető európai ökoszisztéma kiépítésére összpontosít
  • a 2017. március 23-án, hét tagállam – Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország – részvételével Rómában megrendezett digitális napon aláírt EuroHPC-nyilatkozat, melyhez 2017 folyamán Belgium, Szlovénia, Bulgária, Svájc, Görögország és Horvátország is csatlakozott. Ezek az országok megállapodtak abban, hogy egy páneurópai integrált, exa nagyságrendű teljesítményt nyújtó szuperszámítógépes infrastruktúrát építenek ki; a többi tagállamot és társult országot pedig ösztönzik az EuroHPC-nyilatkozat aláírására.

További információk
Kérdések és válaszok
Tájékoztató a HPC használatát illusztráló példákkal és egyéb releváns dokumentumokkal

Forrás:
A Bizottság 1 milliárd eurót kíván beruházni világszínvonalú európai szuperszámítógépekbe; Európai Bizottság; IP/18/64; 2018. január 11.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Műhelykonferencia a Magyar Nemzeti Helynévtár fejlesztésének lehetőségeiről

„A Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI) a Magyar Nemzeti Helynévtár (MNH) gondozásával és bővítésével foglalkozó kutatócsoporttal közösen rendezett az MTA Könyvtár és Információs Központjában műhelykonferenciát 2017. december 11-én, amelyen áttekintették az MNH továbbfejlesztésének lehetőségeit.

Dr. Strausz Péter, a MANYSI főosztályvezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az MNH fejlesztésének nemzeti identitásunk erősítése szempontjából is fontos voltának elismerése mellett a névtani kutatások egészének is érdemes a korábbinál nagyobb figyelmet szentelni. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a rendezvény első lépése egy, a névtani kérdésekkel foglalkozó szakmai közösségek közötti, azokat összefogó egyeztetés-sorozatnak. Hoffmann István DSc egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének koordinálásával működő kutatócsoport vezetője, a műhelykonferencia levezető elnöke tudománytörténeti bevezetőjében ismertette a helynévtárak összeállítására irányuló korábbi erőfeszítéseket. Ezt követően Tóth Valéria DSc egyetemi tanár mutatta be a Magyar Nemzeti Helynévtárat jelenlegi formájában, majd dr. Bárth János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa az Erdélyi Helynévtörténeti Adattár jellemzőiről és használhatóságáról beszélt. Dr. T. Szabó Csilla, az Erdélyi Múzeum Egyesület nyelvész kutatója az erdélyi helynévkutatás jelenlegi állapotáról tartott előadást. Dr. Török Tamás, a Komáromi Selye János Egyetem docense és dr. Bauko János, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense a Felvidék helynévkutatásának aktuális feladatait foglalta össze. Dr. Sebestyén Zsolt, a Nyíregyházi Egyetem docense előadásában a kárpátaljai helynevek vizsgálatának fontosságát és sürgősségét hangsúlyozta. A hallgatóság ezt követően megismerhette a délvidéki magyar helynévkutatás jelenlegi helyzetét is.

Az előadások után Hoffmann István felvázolta az MNH teljessé tételét célzó tervezett kutatás részleteit, a szükséges személyi és anyagi feltételeket. Strausz Péter zárszavában örömét fejezte ki, hogy az elhangzott előadások jól átgondolt koncepcióról tanúskodnak, és jelzik a különböző tudományos műhelyek közötti együttműködést, melynek további szélesítésére tett javaslatot. Hangsúlyozta emellett, hogy a MANYSI a rendelkezésére álló eszközökkel támogatni fogja a Magyar Nemzeti Helynévtár teljessé tételére irányuló kutatás megvalósulását.”

Forrás:
Műhelykonferencia a Magyar Nemzeti Helynévtár fejlesztésének lehetőségeiről; Magyar Nyelvstratégiai Intézet; 2017. december 13.

Digitális egészségügy: előnyök és hátrányok

„A digitális egészségügyi piac 2020-ig több mint a kétszeresére nőhet.

A klinikák és az egészségügyi vállalatok új digitális módszereket tesztelnek, melyek többek között a betegek adatainak elemezésében segíthetnek. Mindez javíthat a kutatásokon és a páciensek kezelésén. A jövő gyógyításában számos dolog elképzelhető, például olyan tabletták, amelyek a gyomorban való feloldódás után jeleket küldenek a korrekt gyógyszerbevételről vagy a szemnyomást mérő kontaktlencsék, amelyek segítenek megelőzni a zöldhályogot. A digitalizálás komoly esélyeket kínál a betegek, az orvosok és a cégek számára, ugyanakkor az adatvédelem szempontjából jelentős kockázatokat hordoz magában.

A Roland Berger tanácsadócég becslései alapján a digitális egészségügyi piac 2020-ig több mint a kétszeresére fog nőni és az értéke eléri majd a 200 milliárd dollárt. Mindez részben annak köszönhető, hogy a befektetők hatalmas összegeket invesztálnak olyan cégekbe, amelyek egészségügyi, főként okostelefonhoz kapcsolódó alkalmazásokat fejlesztenek ki. Ezek a programok képesek mérni a testhőmérsékletet, a vérnyomást, elkészíteni az első diagnózist és felajánlani a felhasználónak az orvos felkeresését. Thilo Kaltenbach, a Roland Berger partnere közölte, hogy az elektronikus betegakták hatékonyabbá tehetik a kezeléseket és rövid távon akár 80 milliárd dollárral is csökkenthetik az egészségügyi rendszer költségeit.

A kórházak és az egészségügyi kutatások egyre több adatot generálnak. Folyamatosan nő a röntgenfelvételek, az orvosi papírok és a laborértékeket felvonultató papírok száma. Azonban az adatoknak csak egy nagyon kis részét kötik össze egymással, ezért a pácienseknek szinte valóságos kanosszát kellett járniuk, amíg végre megfelelő diagnózist kapnak. Gyakran hiányoznak az összehasonlítható esetek és a hosszú távú tapasztalatok. A betegadatcsere segíthet a kutatóknak abban, hogy jobban megértsék a problémákat, ez pedig mindenképpen szükséges az új megelőző és diagnózis-eljárásokhoz, valamint terápiákhoz.

Az SAP szerint a kórházakban több tonnányi adat van, amelyek önmagukban egyáltalán nem használhatók. Amennyiben ezeket össze lehetne kötni és elérhetővé tenni az orvosok számára, akkor javítani lehetne a krónikus betegek kezelésein. Ugyanakkor meg kell akadályozni azt, hogy a tőkeerős vállalatok a személyes egészségügyi információkon alapuló üzleti modellt építhessenek fel és alkalmazhassanak a saját nyereségük növelése miatt.”

Forrás:
Egészségesebbek lehetünk az adatainknak köszönhetően; SG.hu; 2018. január 13.

Négy játékban lehet nevezni a V4 Future Sports Festival-ra, a visegrádi országok első, pénzdíjas e-sportbajnokságára, és a kapcsolódó konferenciára

„Szerdától lehet regisztrálni a V4 Future Sports Festivalra, a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) közötti első, pénzdíjas e-sportbajnokságra és -konferenciára.

„V4 Future Sports Festival a magyar e-sportot Európa, sőt a világ térképére felhelyező rendezvény” – mondta az esemény szerdai sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, mint a rendezvény egyik szervezője. Hozzátette: a sport digitalizálódása javában zajlik, és az elmúlt évtizedben „gyökeresen átalakította” a sport minden részét. „Ennek az egésznek az e-sport a zászlóshajója, amely Magyarországon nagy, erős és összetartó közösséget hozott lére” – folytatta Deutsch Tamás. Kiemelte: Magyarországon rendszeresen egymillió ember játszik videojátékkal, az aktív e-sportolók száma pedig a 250 ezret is meghaladja. Az e-sport az egyik legnagyobb ütemben fejlődő tevékenység a világon, aki kimarad most ebből, az lemarad – nyilatkozta.

Az esemény másik szervezője, az Egymillióan a magyar esportért Egyesület elnöke, Bíró Balázs elmondta: a fesztivált két budapesti helyszínen, a BOK Csarnokban és a Körcsarnokban rendezik meg, a konferenciát pedig a Sofitel Budapest Chain Bridge szállodában. Mindkét eseményre ingyenes, de regisztrációhoz kötött a belépés. A fesztivál honlapja, a v4futuresports.eu szerdán 20 órától lesz elérhető, a nemzeti kvalifikációs versenyekre itt lehet jelentkezni. Magyarország első világszínvonalú e-sport tornáján a négy visegrádi ország e-sportolói egyéni és klubcsapat szinten, négy játékban és számos sportágban nevezhetnek – hangsúlyozta Bíró Balázs. Hozzátette: a területi selejtezőket követően csapatsportágban (League of Legends, Counter-Strike Global Offensive) és egyéniben (Clash Royale, FIFA18) két-két, pénzdíjas versenyben rendeznek döntőket a budapesti fesztiválon. A rendezvényt technológiai újdonságok kiállítása, szimulátorok, robotfoci és drónbemutató, valamint koncertek színesítik.

Cseh László olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó elárulta: tíz évvel ezelőtt a PC-ről állt át a konzolos játékosok közé, és leginkább az autós szimulátorokat szereti, de a lövöldözős is a kedvencek közé tartozik nála.”Igazából persze minden jöhet, bár a stratégiai játékokat kevésbé érzem magaménak” – mondta az e-sport társadalmi védnöke, aki szerint egy profi e-sportlónak legalább annyit, ha nem több időt kell gyakorolnia, mint neki a vízben. Számomra viszont kikapcsolódásnak tökéletes – hangsúlyozta Cseh.

A visegrádi négyek közötti első e-sportbajnokságot és -konferenciát március 23-25-én rendezik meg. A „Jövő sportja – a sport jövője” szlogennel induló nemzetközi sportesemény összdíjazása egymillió euró (313 millió forint) lesz.”

Forrás:
Négy játékban lehet nevezni a V4 Future Sports Festivalra; Origo.hu/MTI; 2018. január 10.
Sportolásra buzdít, de e-sportolókat képez a Lenovo Legion Honvéd Esport Akadémia; GameStra; 2018. január 12.

Adatgazdaság konferencia 2018. január 31-én Budapesten, az IVSZ szervezésében

„Az adat a 21. század olaja és egyben a gazdaság új pénzneme. De valójában honnan juthat egy vállalkozás adatokhoz? Hogyan hasznosíthatja azokat? Milyen technológiai megoldások állnak rendelkezésére és milyen jogszabályoknak kell megfelelnie eközben? Sokszor mondjuk, hogy Amerika a lehetőségek országa. De mindez az adatgazdaságra is elmondható, hiszen az pedig az új lehetőségek gazdasága. Itt kopogtat az ajtónkon és rajtunk múlik, hogy beengedjük, bekapcsolódunk és megfelelően alkalmazkodva üzleti sikerek felé törünk, vagy tudomást sem véve a digitális kor és a 4. ipari forradalom diktálta fejlődési szükségletekről, lassan lemaradunk versenytársainktól.

Ismerd meg az adatgazdaságban rejlő lehetőségeket, gyere el az IVSZ által szervezett nemzetközi adatgazdaság konferenciára! Az egynapos angol nyelvű konferencia segít eligazodni az adatgazdaságban, bemutatja a technológiai és emberi tényezőket, sőt az első blokk végén még a „Mennyibe is kerül mindez nekem?” kérdésre is választ ad. Az adatok kezelésével kapcsolatos jogszabályok ismerete és megfelelő alkalmazása egyre több vállalkozás és szervezet számára tartogat feladatokat. A konferencia második blokkja a leggyakrabban előkerülő jogszabályi buzzword-ök – mint például a kibervédelem vagy a GDPR – mögé tekint be és hozza közelebb ezeket a résztvevőkhöz. A konferencia záró blokkja pedig szemezgetve az első két blokk témaköreiből konkrét esettanulmányokat vonultat fel és szó esik majd a finanszírozási lehetőségekről is.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb információért, a pontos programért és regisztrációért kérjük látogass el a rendezvény honlapjára: http://ivsz.hu/data-economy-conference/

A konferenciát az IVSZ az Európai Bizottság által támogatott EuDEco projekt keretén belül rendezi meg.”

Forrás:
Data is the new oil; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2018. január

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 15.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Kiberdiplomácia, a digitális kor nemzetközi közösségének építőköve
A szakzsargon kényes terület, és különösen így van ez a rohamléptekkel digitalizálódó nemzetközi kapcsolatokban. Láthattuk, hétről hétre, hogy a „digitális diplomácia”, vagy „e-diplomácia” különösen sűrűn használt fogalmán általában a külképviseleti munka és az informatikai forradalom eszköztárának (a Világhálónak, és főleg a közösségi médiumoknak) egyfajta találkozási pontját értik a tudósok és a gyakorlati szakemberek egyaránt. Most egy érdekes tanulmányt mutatunk be, amely egy rokonfogalmat jár körül: a kiberdiplomáciát.
A terep itt is az informatika, az Internet, és a rajta keresztül mindenhová elérő közösségi alkalmazások digitális tere, és a szereplők is – a technicizálódó külügyi apparátusok gárdája – részben azonosak. A legfontosabb elem itt maga a tér, amelyről ma már annyi szó esik a közbeszédben is: „kiberkémkedés”, „kibertámadások”, „haktivizmus”, „Internet-cenzúra”, vagy éppen „net semlegesség” – csupa olyan kifejezés, fogalom, amely mindennapossá vált a tömegtájékoztatásban. Egyértelmű a helyzet: a kibertér immár megfordíthatatlanul a politikai vetélkedések, érdekek és érdekellentétek, konfliktusok területévé vált. Míg korábban számítástechnikai szakértők szakmai párbeszédének kizárólagos terepe volt ez a világ, a kibertér politizálódásával megjelentek (és mind nagyobb szerepet kapnak) a diplomaták is.
A kiberdplomácia tehát – az ún. Angol Külkapcsolati iskola definíciója szerint – a kibertérben, vagy pontosabban, a kibertérrel kapcsolatosan folytatott diplomáciai tevékenység. Amiről itt szó van az a diplomácia eszköztárának felhasználása arra, hogy az egyes országoknak a kibertérrel kapcsolatos nemzeti érdekeit érvényre juttassák.
A kiberdiplomáciát tehát döntően szakdiplomaták művelik (és ez egy markáns különbség a digitális diplomácia sokszereplős folyamataihoz képest), bilaterális viszonyrendszerben (mint pl. az USA és Kína közötti, kiberproblematikával kapcsolatos tárgyalások), illetve multilaterális formátumban, pl. az ENSZ specializált fórumain. A diplomáciai munka partnerei között azonban itt is szükségszerűen feltűnnek nem állami szereplők: a digitális technológiai szektor óriásvállalatainak vezetői, vagy a kibertér szabályozásával kapcsolatban tevékeny civil szervezetek.
Összegezve tehát: míg a „digitális diplomácia” jellemzően az informatika új eszköztárát használatba vevő, és ezen eszközök segítségével a hagyományos külképviseleti-külkapcsolati munkát forradalmi módon átalakító tevékenységet takarja, addig a látszólag szinonímaként használatos „kiberdiplomácia” döntően az új digitális terek problematikájának kezelésére szolgáló nemzetközi kapcsolati tevékenységeket jelzi.
Cyber-diplomacy: the making of an international society int he digital age; Andre Barrinha, Thomas Renard; Egmont Royal Institute for International Relations; 2018. január 8.

A hálózatok ereje. A befolyásolás új modellje
Az elmúlt másfél év világpolitikai eseményei sok meghökkentő újdonsággal szolgáltak, de ami alapvetően rázta meg a hagyományos eliteket, az annak a felismerése volt, hogy a sajtó korábban mindenhatónak gondolt képviselői mára elveszítették befolyásuk jókora részét.
A korábban istenített média sztárok, vagy a csodálattal szemlélt sajtóorgánumok befolyásoló képessége rövid idő alatt szinte a semmivé foszlott, hála a közember gyökeresen megváltozott információ fogyasztási szokásainak. Régen a helyzet egyszerű és egyértelmű volt: a közösségek tagja a média elitek véleményét kereste, illetve fogadta el. Mivel ezek a sajtószervezetek lényegében monopolizálták az emberekkel való közvetlen kapcsolatépítést, ezért riválisuk sem nagyon akadhatott (leszámítva persze egymást).
A közösségi média platformok, illetve a mindig mindenhol elérést biztosító okostelefonok tömeges elterjedése gyökeresen felforgatta ezt a kényelmes képletet: ettől kezdve lényegében mindenki mindenhol kapcsolatba léphet szinte mindenkivel. És ami kiderült: az emberek legszívesebben olyan emberekkel lépnek kapcsolatba, akik hozzájuk hasonlóan vélekednek a világ átfogó, vagy éppen partikuláris dolgairól.
A hirtelen partvonalon kívülre került hagyományos média persze nem adta fel: új, digitális stratégiák születtek, és jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy befolyásoló erejüket transzformálhassák az új – nyílt – közösségi média platformokra. És ezek az erőfeszítések látványosan kudarcot vallottak.
Ennek oka pedig döntően az új, zárt közösségi hálózatok rohamos felemelkedésének tudható be. A zárt hálózatok olyan izolált közösségeket jelentenek, amelyek csakis belülről befolyásolhatók. Ezek a közösségek mára elég erőssé, kiterjedtté váltak ahhoz, hogy ellen tudjanak állni a kívülről érkező befolyásolási kísérleteknek. Lényegében ilyen zárt hálózatok virágoznak a Facebookon, vagy a WhatsApp nevű platformon is. A felhasználók jelentős része ma már ezekben a zárt közösségekben, hálózatokban beszerzett információt fogyaszt szinte kizárólagosan. Ezek a zárt közegek – amelyeket az angolszász sajtó előszeretettel nevez információs silóknak – szigetként különülnek el egymástól, lényegében minimálisra csökkentve (vagy teljesen eliminálva) az egyes csoportok közötti információ áramlást. Ebben az új felállásban és közegben az információ fogyasztását alapvetően a személyes preferenciák motiválják és irányítják, szinte teljességgel kirekesztve a hagyományos média elitek beleszólási lehetőségét.
Mindez azt jelenti, hogy ha valaki befolyásolni szeretné a közvéleményt, akkor ehhez valahogyan be kell hatolnia ezekbe a zárt információs körökbe, „oda kell mennie az emberekhez”. Mert az emberek ma már nem igen jönnek a sajtóorgánumokhoz a hírekért. És ez bizony rossz hír a hagyományos sajtónak.
The New Network Effect. A Model for Influence; Philip Hall, Jordan Bach-Lombardo; USC Center on Public Diplomacy; 2018. január 8.

A CIA-s barátok szóltak, hogy meg kéne egy kicsit szellőztetni…
Az információ nagyon sokrétű, és felettébb sokszínű világának azonban vannak olyan szereplői is, amelyeket még a sajtóbirodalmak szereplőinél is érzékenyebben érint az információfogyasztási „ökoszisztéma” drámai átalakulása. Az információ kezelését szakmaként művelő hírszerző szervezetek ugyanakkor a civil, sajtópiaci szereplőknél lényegesen gyorsabban észreveszik a kihívásokkal kéz a kézben járó, kínálkozó lehetőségeket is.
Az amerikai (és egyben természetesen a nemzetközi) zenei világ egyik ünnepelt sztárja, Moby különös felkérésről számolt be a minap, „Everything was Beatutiful and Nothing Hurt” című új albumának megjelenése alkalmából. A lemezpromóciós interjúban a zenész, szokásához híven kitért politikai meggyőződésének felvillantására is, és ennek kapcsán megemlítette: néhány már visszavonult, illetve ma is szolgáló CIA-ügynök barátja nagyon aggasztó részleteket árult el neki Trump állítólagos orosz kapcsolatairól. Megerősítették neki, hogy Trump lényegében az oroszok ügynöke, az Egyesült Államok elnöke tehát valójában az oroszok ágense. Az amerikai információs szervezetek ilyen jellegű „kiszivárogtatásairól” szóló hírekkel persze ma már Dunát lehetne rekeszteni, nem is ez ennek az ügynek az igazán érdekes része. A zenész azonban még azt is elmondta: ezek a CIA-s barátai ennek kapcsán megkérték őt, hogy – ha már úgyis olyan nagy követő tábora van az Interneten – egy „kicsit megszellőztethetné már ezeket a híreszteléseket” a közösségi média platformjain. Az eset jól mutatja, hogy korunk „digitális diplomáciájában” mennyire képlékenyek a határvonalak az egyes szereplők, ügyek, nemzeti és nemzetközi aspektusok között. Egy sikeres zenész, a rajongói oldalain keresztül, egy a nemzetközi kapcsolatokat drámai mértékben érintő témában kommunikálhat akár nemzetközi közönséggel is, méghozzá saját, egyéni szájíze szerint. Am persze, mint látjuk, találkozhat azért mások „ízlésével” is.
Fentebb említettük: ma már egyértelműen látszik, hogy az emberek nagyobbik része a Világháló zárt (közösségi) hálózataiban keringő információkat fogyasztja elsősorban. Azt is említettük: az egyes felhasználók ma már szinte csak akkor érhetők el, ha valaki képes „behatolni” a közösségi média ezen zárt köreibe. Ehhez az egyes hálózatok egy-egy tagját környékezhetik meg, de van ennél sokkal hatásosabb (és költséghatékonyabb) módszer is. A közvélemény befolyásolásának korábbi monopóliumáról nem szívesen lemondó szereplők – államiak és magánosok – az ilyen közösségi hálózatokat nagymértékben mozgatni, befolyásolni képes véleményvezéreket, a közösségi platformok úgy nevezett „influencereit” igyekeznek megkörnyékezni. Ez, mint a zenei világból felcsípett hír mutatja, nem is olyan nehéz. De, hogy hatásos-e? Az persze már a jövő zenéje.
CIA friends asked Moby to spread word of Trump-Russia collusion on social media; RT.com; 2018. január 13.

A tudománydiplomácia és az országimázs: a brit-orosz kapcsolatok
A tudománydiplomácia az államok külkapcsolati tevékenységének mind népszerűbb elemévé kezdi kinőni magát. Ez nyilván nem véletlen. Világunkban, amelyet különösen meghatároz a „modernitás”, a modernség eszméjének piedesztálra emelése, a progresszióhoz mindig szervesen kötődő tudomány különösen kézenfekvő, és már-már szinte elegáns eszközt kínál a közdiplomácia művelői számára.
A tudománydiplomáciának azonban van még egy – többnyire kevéssé hangsúlyozott – jellegzetessége is: olyan terület, olyan eszköz ez, amely – ha a szükség úgy diktálja – különösen alkalmas egy ország imázsának formálására is. Ahogy ezt a brit-orosz kapcsolatok alakulása is jól tükrözi.
Az orosz országimázs hagyományos pillérei az orosz klasszikus kultúra világszerte ismert és elismert elemei: az irodalom, a balett, a klasszikus zene. Az utóbbi évek erőteljesebb érdekérvényesítő politikája, illetve az ezzel kapcsolatos (mindenekelőtt a digitális befolyásolásra vonatkozó) nyugati vádak miatt kicsit „megkopott” ezen imázsépítő eszközök ereje. Ennek ellensúlyozására alkalmas eszköz lehet azonban a tudomány, mint diplomácia eszköz felhasználása is. Egy friss tanulmány szerzője a brit-orosz kapcsolatok viszonylatában vizsgálta: mennyire emelték be a tudomány témáját a két ország közti dialógus fenntartásába, a feszültségek enyhítésébe, a közelmúlt eseményei (mindenekelőtt a Brexit-szavazás) nyomán átrendeződő nemzetközi térben az egyes nemzeti érdekek érvényre juttatásába.
Az elmúlt néhány évben látványos erősödést mutatott a Nagy-Britannia és Oroszország közötti kulturális kapcsolatok rendszere: 2014. óta minden év jelentős kétoldalú kulturális eseménysorozatot generált. (Érdemes felfigyelni rá: pedig éppen ez az az esztendő, amikor az ukrajnai válsággal kapcsolatos orosz szerepvállalás miatt látványosan megromlott Oroszország és a nyugati szövetség közti viszony!) 2014-ben a Brit-Orosz Kulturális Év című rendezvénysorozat nyitotta a sort, majd két évre rá a Nyelv és Irodalom Éve programjaival folytatódott a közös kulturális eseménysorozat. Tavaly pedig a Brit-Orosz Tudomány és Oktatás Éve nevű nagyívű rendezvénysorozat szolgálta a két ország közötti kapcsolatépítést. A szervező intézmények között olyan rangos szereplőket találunk, mint a Royal Society, a British Council és természetesen a moszkvai Brit Nagykövetség, illetve a másik oldalról az Orosz Tudományos és Oktatási Minisztérium, az Orosz Alapkutatási Intézet, illetve a londoni Orosz Nagykövetség. A tavalyi rendezvénysorozat egyik kiemelt programja a nagyhírű moszkvai MGIMO Egyetemen szervezett konferencia volt, amely „Napjaink tudománydiplomáciája. Az orosz és brit tapasztalatok.” címen igyekezett elméleti alapvetést is adni az egyébként rendkívül színes éves programnak. Az érdeklődést jól jelzi, hogy mindkét ország magas rangú politikai és nagy presztízsű tudományos közszereplőkkel képviseltette magát, jelezve, hogy a konferenciát nem csupán egy protokoláris eseménynek szánták.
Az éves program egyik legfontosabb – és a digitális térben tovább élő – eleme az orosz fiatalokat megcélzó „British Scientist” elnevezésű, különleges oktatási projekt elindítása volt, mutatva egyben a tudománydiplomácia egyik legígéretesebb irányát: a fiatal generációk bevonását.
Science Diplomacy and Nation Branding: UK-Russia Relations; Olga Krasnyak; USC Center on Public Diplomacy; 2017. december 4.

A francia startupok hatalomátvétele a CES 2018 innovációs kiállításon
A tudománydiplomácia szokatlan, de kétségtelenül látványos – és vélhetően hatásos – formáját űzik a franciák is. A fogyasztási technológiák legrangosabb nemzetközi vásárán, a januárban megrendezett CES 2018-on szinte taroltak a feltörekvő francia technológiai vállalatok. A számok önmagukban is imponálók: Franciaországból 274 startup kiállító érkezett az eseményre, aminél több (szám szerint 280) csupán az innováció hazájának számító Egyesült Államokból érkezett.
Ráadásul a fejlődési tendenciák is figyelemre méltók: idén 50%-kal több induló vállalkozás jelentkezett be Franciaországból, mint a tavalyi esztendőben, erősítve a francia kezdeményezőkészség, találékonyság, tudomány és fejlesztés hírnevét. Nem csak a résztvevők számaránya dicsérte a franciákat: hiszen a díjazott termékekkel büszkélkedő kiállítók között is szép számmal képviseltették magukat. Változatos fejlesztésekkel, amelyek élén a sztár persze idén a robotika volt:
Blue Frog Robotics (családi segítő robot)
CamToy (kutyákra felügyelő robotpásztor)
Lancery Energy Storage (okos fűtőtest)
MyBus (jegyautomata applikáció)
Quista (intelligens szúnyogcsapda)
CES 2018: French Tech Startups are Taking Over Innovation Exhibit; Jean Baptiste Su; Forbes; 2018. január 9.

SZAKMAI MŰHELYEK – Az Izraeli Külügyminisztérium digitális diplomáciai fejlesztőrészlege
A digitális diplomácia élvonalában – egyéni kutatók személyében és intézményi műhelyek formájában egyaránt – ott találjuk Izrael Államot. E heti számunkban az egyik legfontosabb szakmai központot, az Izraeli Külügyminisztérium kötelékében működő Kutatási és Fejlesztési Részleget szeretnénk röviden bemutatni olvasóinknak. Ez a szervezeti egység felel ugyanis Izraelben az informatikával „forradalmasított” diplomácia technológiai hátteréért, a mostanában néha már egyenesen „algoritmus alapú diplomáciának” is nevezett külkapcsolati tevékenységekért. Éppen e példa mutatja egyébként azt is: a digitalizáció a diplomáciában korántsem valami csillogó játék csupán.
A szokatlan – és a hozzáértők szerint a maga nemében páratlan – szervezeti egységet az izraeli külügyi szolgálat fiatal hivatásos diplomatája, Elad Ratson alapította 2015-ben. A korábban országa több nagykövetségén PR-, illetve kommunikációs beosztásokban dolgozó szakember azt a feladatot kapta: dolgozzanak ki olyan innovatív eszközöket, amelyekkel sikerrel vehetik fel a harcot a 2010-es évektől felerősödő, Nyugat-Európa számos nagyvárosát sújtó antiszemita erőszakkal. Ratson eredeti számítástechnikai (programozói) végzettségére támaszkodva, ám ugyanakkor gyakorló diplomata tapasztalatait is kamatoztatva látott neki az ország külpolitikai céljait segítő digitális eszköztár kifejlesztésének. Ez alapvetően egy teljesen újszerű szoftverfejlesztéssel indult. „Olyan alapszintű algoritmusokkal kezdtünk kísérletezni, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy gátolják az erőszakos agitáció, a gyűlöletbeszéd terjesztését a közösségi médiumokban, illetve amelyek elősegítik a pozitív üzenetek továbbítását a felhasználókhoz.” – fogalmazta meg Ratson a kezdeti időszak feladatait. A részleg, akár az üzleti világ bármely fejlesztő cége, a valós élet konkrét problémáira keresi a megoldást. Különösen sikeresnek bizonyultak azok a fejlesztések, amelyek a világháló, a közösségi médiumok forgalmát figyelik, keresve a gyűlöletbeszédre, erőszakra buzdításra utaló jeleket. Nem különben fontos feladata a Digitális Diplomáciai Kutatási és Fejlesztési Részlegnek olyan alkalmazások fejlesztése, amelyekkel az erőszakos információk terjesztését ellensúlyozni lehet. E területen a pozitív üzenetek felerősítését lehetővé tevő szoftverekre büszke különösen az első igazgató: ennek példája a ma is aktívan működő israelretweeted.me/join projekt, amely az országhoz kötődő pozitív információk terjesztéséhez kínál (automatizált) eszközt.
A részleget, 2017. nyarától, a szintén hivatásos diplomata Yoav Adler vezeti, igazgatói beosztásban, aki korábban a Minisztérium gazdaságdiplomáciai részlegének innovációs csoportját vezette.
Using algorithms to achieve digital diplomacy; Belgrade Initiative 4 Digital Public Diplomacy
Elad Ratson; LinkedIn
Yoav Adler; LinkedIn

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Szakirodalom

Az Ipar 4.0 komplexitása, I-II. rész

„Kétrészes tanulmányunk célja, hogy egy összetettebb megközelítéssel meghaladjuk a negyedik ipari forradalomról szóló szokásos elemzéseket. Mindezt rendszerszemléletben tesszük, azaz az ipar 4.0 és a digitális gazdaság kérdését a társadalmi-gazdasági rendszer szerkezetével összevetve vizsgáljuk. Azokra a területekre és összefüggésekre koncentrálunk, ahol már most érzékelhetők a változások. Az I. rész áttekinti az ipar 4.0 és a digitális gazdaság mibenlétét, vázolja az európai ipar jelenlegi helyzetét, rámutat a főbb tendenciák mozgató mechanizmusaira.
Bemutatjuk, hogy megkerülhetetlen az ipar 4.0 komplexitásának mélyebb feltárása, amire a II. részben teszünk kísérletet. Bizonyos átváltások, szinergiahatások és nem szándékolt következmények ugyanis arra intenek, hogy az érzékelhető változások mellett változtatásokra is szükség van. Megfogalmazzuk az intelligens gazdasági kormányzás néhány elvi minimumkritériumát, amivel az ipar 4.0 és a digitális gazdaság kibontakozása fenntarthatóvá tehető.*”

Forrás:
Az ipar 4.0 komplexitása – I. ; Kovács Olivér; Közgazdasági Szemle; 64. évf. 7-8. sz., 2017. július-augusztus; DOI: http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2017.7-8.823; 823-851. oldalak (PDF)
Az ipar 4.0 komplexitása – II. ; Kovács Olivér; Közgazdasági Szemle; 64. évf.; 9. sz., 2017. szeptember; DOI: http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2017.9.970; 870-987. oldalak; (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: Sajnálatos módon a II. részben az Ipar 4.0 kibontakoztatásához szükséges specifikus intézkedések teljesen háttérbe szorulnak a digitális gazdasággal kapcsolatos, a közgazdasági ortodoxia jegyében fogant, általános eszmefuttatások miatt.

A blokklánc filozófiája, avagy a fennálló társadalmi rendek felülvizsgálatának kényszere

„…Forradalom zajlik, infokommunikációs technológián alapuló forradalom, amely jól láthatóan különbözik minden eddigi forradalomtól, mind céljában, mind eszközrendszerében. Ez a forradalom, bár technológián alapul, de nem technológiai. Azaz nem a technológiát reformálja meg, hanem a technológia felhasználásával egész életünket, lehet, hogy évszázados, évezredes bevett társadalmi berendezkedéseinket változtathatja meg…

Mi az a blockchain?
Visszatérve a fenti kérdésre, mi is az a blockchain, vagy blokklánc? Ezt és a kapcsolódó fogalmakat mindenképpen meg kell értenünk ahhoz, hogy a fenti állítások, ha nem is teljes mértékben bizonyíthatók, de minimum valószínűsíthetők legyenek. A fogalmak megértése nélkül nem érthető meg sem a filozófia, sem annak hatásai. Ezért ezeket a fogalmakat, a technológiai innováció ezen elemeit nem informatikai, jogi, vagy gazdasági szaknyelven, hanem remélhetőleg mindenki számára érthetően kívánjuk leírni.

A blockchain egy informatikai fogalom, legalábbis mai felfogásunk szerint. Azt jelenti, hogy különböző adatokat ún. blokkokba foglalunk. Egy blokkban maximált menynyiségű adat tehető be. Az így „blokkosított” adatokból képezünk egy, csak erre az adathalmazra jellemző, de a teljes befoglalt adatnál lényegesen rövidebb ellenőrző kódot (hogy mi ez, és hogyan készül, a későbbiekben szólunk). Ezek után a következő blokk elejére ezt a kódot építjük be, majd csak utána jön a többi adat, ami ezt a bizonyos következő blokkot alkotni fogja, és így tovább. Így végül is ebből az adatoknak egy adott láncolata keletkezik, amelyre az a jellemző, hogy ami adat ebben a láncolatban szerepel, az nem változtatható meg visszamenőleg sem direkt, sem véletlenül, mert akkor az egész blokklánc logikailag „borul”. Ebből tehát az következik, hogy az az adat, amely a blokkláncba bekerül, az valamilyen módon hitelesnek tekinthető és tekintendő.

Konklúzió
A szerző megítélése szerint a blockchain mint innováció csak az utolsó csepp volt egy olyan innováció halmazban, amely mára már egy önfenntartó ökoszisztémát alkot. Ez az önfenntartó ökoszisztéma viszont jó táptalajként, és finanszírozási alapként szolgálhat további innovációknak, és lehet, hogy pár év múlva már nem az információ sűrűségről, hanem az innováció sűrűségről fognak szólni a hírek.

A fentiek alapján azonban további meggyőzés nélkül is látszik, hogy valamit lépni kell. De mit és merre, ezt még senki sem tudja. Egymásnak ellentmondó vélemények, nyilatkozatok látnak napvilágot, miközben a háttérben egy új, gazdasági, társadalmi, sőt politikai elit kialakulása rajzolódik ki. Mindez globálisan, határokon, nemzeteken átívelően. De a blockchain forradalmát hasznossá is lehet tenni. Ahhoz, hogy kiderüljön, hogy az államigazgatásnak, a politikai és gazdasági szabályozóknak, az egyes állami szereplőknek mit kell tenniük ehhez, még nem világos. Sem nálunk, se sehol a világon. Ami viszont látszik az az, hogy – mint minden anarchiának – a nagy szabadság, az állami főhatalom hiánya egyben negatívuma is. Hiszen, ha egyrészt nincs főhatalom, amelyet igénybe muszáj venni akkor, ha pl. adózni kell, ugyanúgy nincs, aki megvédje a szereplőket, igazságot szolgáltasson, jogbiztonságot adjon akkor, ha egyes szereplők vitába keverednek, netán meglopják őket…Mindezekért nálunk, Magyarországon is komolyan kell venni a blockchain filozófiáját, mind a gazdasági és politikai szereplőknek, mind a szabályozóknak, mind a közigazgatásnak.”

Forrás:
A blockchain filozófiája, avagy a fennálló társadalmi rendek felülvizsgálatának kényszere; Sík Zoltán Nándor; Új Magyar Közigazgatás; 2017. évi 4. szám; 37-56. oldalak (PDF)
Lásd még: Blockchain a közigazgatásban; Vágujhelyi Ferenc; Új Magyar Közigazgatás; 2017. évi 3. szám; 64-70. oldalak (PDF)

Kontrolling a közigazgatásban

„A közigazgatás döntései a legellenőrzöttebb döntések akár Magyarországon, akár az egész ismert világon. Több állami és civil szervezet hivatott erre az ellenőrzésre. A lényeg, hogy az ellenőrzések minden esetben egy befejezett közigazgatási aktust követően történnek. Vagyis az ellenőrzés már csak azt tudja megállapítani, hogy döntés helyes volt vagy sem. A 2011. évi törvényi változások lehetővé tették, hogy nem csak a közigazgatási döntések utólagos ellenőrzésére legyen lehetőség, hanem a közigazgatási folyamat teljes egészében, a kezdetektől a befejezésig – a jogszerűség, a szakmai követelményeknek megfelelő eljárás – ellenőrizhető legyen. Azonban szükség esetén, az eljárás folyamatában bekövetkező hiba, vagy tévedés helyén – még a végső közigazgatási döntés meghozatala előtt – az erre létrehozott szervek beavatkozzanak a folyamatba és a törvényes, elvárható szakmai döntés meghozatalát lehetővé tegyék, illetve elősegítsék. A kontroll ellenőrzést jelent. A controlling nem pusztán egy folyamat elemeinek – működés közbeni – ellenőrzését jelenti. A kontrolling tulajdonképpen egy pontosan meghatározott folyamat, tudatos – csak az adott folyamat eredményes működése szempontjából lényeges, előre meghatározott pontjain történő – adatgyűjtés, elemzés és szükség esetén beavatkozás – korrigálás a folyamat menetébe.
A beavatkozás nem a konkrét mérési helyen történik – ahol a hibát észlelték –, hanem megkeresik a folyamat azon pontját, ahol a hiba kialakulása elkezdődött és ott avatkoznak be a folyamatba és térítsék vissza a megfelelő irányba….”

Forrás:
Kontrolling a közigazgatásban; Bajor Tibor; Új Magyar Közigazgatás; 2017. évi 4. szám; 30-36. oldalak (pdf)

Elérhető az Információs Társadalom 2017/3-as lapszáma

„Elsőként mindjárt kiemelésre érdemes lapalapítónk, Z. Karvalics László és a blokklánc (blockchain) technológia hazai evangélistájának, Nagy Gábor Dániel közös (és monumentális) tanulmánya, amely a napjainkban hallatlan népszerűségnek örvendő, ám a közbeszédben és a különböző híradásokban az új technológiák esetében sokszor tapasztalható sekélyességgel kezelt blokklánc-világ alapfogalmait, történetét, természetét és friss fejleményeit mutatja be, ám azt egy sokkal tágabb, a társadalomi makroevolúció kontextusába helyezve. A szerzők álláspontja szerint ha a blokkláncot (a legkézenfekvőbb, a kriptovalutákra koncentráló megközelítés mögé nézve) mint háttértechnológiát vizsgáljuk, akkor a kétoldalú értékcserét intézményi (állami-pénzintézeti) kontroll nélkül is hitelessé és biztonságossá tévő megoldásegyüttesnek valójában rendkívüli jelentősége lehet társadalmunk átalakulásban, olyan, amelyhez hasonlót eddig csak egyetlen egyszer tapasztaltunk a világtörténelemben, a városiasodás és a hierarchizált társadalmak kialakulásának időszakában. Lapunk tervei között szerepel, hogy a jövő év során kiemelten foglalkozzunk a blokklánc-technológiával, az élet különböző területein abban rejlő transzformációs potenciállal, ezért a tanulmány egyfajta vitaindítóként is szolgál, ezúton bátorítunk minden, a témával foglalkozó, vagy foglalkozni kívánó érintettet, hogy reflexiókkal, saját elméletekkel, akár szűkebb szakterületen szerzett tapasztalatokkal gazdagítsa az Információs Társadalom lapjain a témával kapcsolatos gondolkodást.

A lapszám két további tanulmánya „örökzöld” kérdésekkel foglalkozik. Koltay Tibor a sokszor és sok formában felmerülő információs túlterhelés (information overload) kialakulásának okait és történetét mutatja be, elemzése azonban kitér arra is, hogy miként enyhíthetők a jelenség szimptómái, technológiai jellegű, de még inkább társadalmi természetű megközelítések adta eszközök (új írástudások, a személyes információkelés vagy új információs viselkedési normák) segítségével.

Az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődésének és elterjedésének köszönhetően gyakran felmerülő kérdés, hogy ha szinte minden információ rögzítésre és megőrzésre kerül, és bárhol, bármikor elérhető lesz, akkor mi szükségünk van még archívumokra? Különösen igaz ez annak fényében, hogy az egymást követő archívumi paradigmák domináns információs műveleteinek elemzése alapján elmondható, a mai internetalapú szolgáltatások az archívumi intézmények összes fő funkcióját (legalábbis az alapvető információs műveletek szintjén) tömeges méretekben replikálják. Székely Iván ezeknek a paradigmáknak és a jelen trendjeinek áttekintése kapcsán arra a megállapításra jut, hogy az archívumokat nem fenyegeti a megszüntetés vagy a funkcióvesztés veszélye. Ennek oka az intézményi tradíciók mellett az archívumok a kontextus megőrzésében és a fizikai példányok őrzésében betöltött szerepe, valamint intézményi felelősségük, melyek a jövőben is fontos társadalmi, jogi és igazgatási igény maradnak.

Olvasás közben rovatunk első darabja szintén egy némileg rendhagyó írás. 2015 nyarán egy teljesen új társadalomelméletet tartalmazó könyv jelent meg Dénes Tamás és Farkas János munkájának köszönhetően, melyről lapunk is közölt recenziót (2016/1). A mű a két szerző 12 éves levelezésének és sokévtizedes barátságának eredménye, és már az elméletalkotás során felmerült az alkotókban, hogy az aprómunka dokumentációját (afféle werkkönyvként) szintén sajtó alá rendezik. 2017-ben Dénes Tamás szerkesztésében, e-book formában jelent meg a „Gondolati rímpárok egy társadalomelmélet megszületéséről” című kötet, melyet a társszerző, Farkas János professzor már nem érhetett meg. Fabó Edit írásával, amely a közös gondolkodás legérdekesebb pillanatait villantja fel, így a 2016 nyarán elhunyt tudósra is emlékezünk.

Az oktatás és az informatika kapcsolata mindig is kiemelt érdeklődésre tartott számot, és az Információs Társadalom hasábjain is igyekszünk minél többször foglalkozni a témával. Jelen lapszámunkban Kristóf Zsolt recenzióját közöljük Buda András IKT és oktatás Együtt vagy egymás mellett? című könyvéről, melynek talán legfőbb értéke a kötetben található tanulmányokból kibontakozó időrendiség, a trendek és változások megragadása a szerző által elvégzett kutatások alapján. Végezetül pedig egy beszámolót olvashatnak az Európai Agrárinformatikai Szövetség (EFITA) legutóbbi konferenciájának eseményéről.

2017. XVII. évf. 3. szám
Teljes lapszám megtekintése vagy letöltése: PDF

Tartalomjegyzék

Tanulmányok
Blokklánc és társadalmi makroevolúció
Z. Karvalics László, Nagy Gábor Dániel
Bitcoin-őrület, a kriptovaluták burjánzása, új aranyláz – ha átengedjük magunkat a szalagcímek szóhangulatának, akkor könnyen tűnhet úgy, mintha újra a múlt század kilencvenes éveinek kipukkanással fenyegető dotcom-lufijának időszaka tért volna vissza. Ha azonban magát a blokkláncra (blockchain) keresztelt háttértechnológiát tesszük nagyító alá, kiderül, hogy a kétoldalú értékcserét intézményi (állami-pénzintézeti) kontroll nélkül is hitelessé és biztonságossá tévő megoldásegyüttesnek valójában rendkívüli jelentősége van: meghatározó szerepet játszhat egy olyan, páratlan horderejű társadalmi átalakulásban, amelyhez hasonlót eddig csak egyetlen egyszer tapasztaltunk a világtörténelemben, a városiasodás és a hierarchizált társadalmak kialakulásának időszakában, tíz-tizenkétezer éve. Az emiatt társadalmi makroevolúciós fogalmakkal értelmezhető átalakulás kirakós játékában még sok hiányzó elem van, de a blokklánccal egy újfajta társadalmi kontrollviszony alapvető infrastrukturális eleme született meg. Tanulmányunk a blokklánc-világ alapfogalmait, történetét, természetét és friss fejleményeit ennek a kontextusnak a fényében kívánja értelmezni.
PDF

Egy „örökzöld téma”: az információs túlterhelés
Koltay Tibor
Az információs túlterhelés jelensége korunk „információs betegsége”, amely számtalan területen és változatos módon okoz nehézséget. A tanulmány egyaránt kitér a túlterhelés kialakulásának okaira és történetére. Nagy súlyt helyez annak tárgyalására, hogy miként enyhíthetők szimptómái technológiai jellegű és (főként) társadalmi természetű megközelítések adta eszközökkel. Az előbbiek szinte kizárólag az információépítészet megoldásai közül kerülnek ki, míg az utóbbiaknak három főbb útja van. Talán a legelterjedtebb az „új írástudások” propagálása, oktatása és alkalmazása, de élhetünk a személyes információkezelés eszközeivel, vagy követhetjük az új típusú információs viselkedési normákat is, amelyek elsősorban a Lassú Mozgalom (Slow Movement) elveire és gyakorlatára épülnek.
PDF

Kellenek-e archívumok a digitális korban?
Székely Iván
Az archívumi elmélet és gyakorlat jelentős kihívásokkal szembesül, amiben kiemelt szerepe van az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődésének és elterjedésének. A mai “digitális forradalom” közegében az információs szuperhatalmak és a techno-optimista vizionáriusok jóslatai szerint minden információ rögzítésre és megőrzésre kerül, és bárhol, bármikor elérhető lesz. Az egymást követő archívumi paradigmák domináns információs műveleteinek elemzése azt mutatja, hogy a mai internetalapú szolgáltatások az archívumi intézmények összes fő funkcióját tömeges méretekben replikálják, legalábbis az alapvető információs műveletek szintjén. Mindezen fejlemények ellenére a szerző úgy érvel, hogy a digitális korban az archívumokat nem fenyegeti a megszüntetés vagy a funkcióvesztés veszélye, és nem csupán az intézményi tradíciók miatt, hanem a kontextus megőrzésében és a fizikai példányok őrzésében betöltött szerepük, továbbá intézményi felelősségük miatt, ami a jövőben is fontos társadalmi, jogi és igazgatási igény marad.
PDF

Olvasás Közben
Az együttgondolkodás emlékezete
Fabó Edit
Ismertető Dénes Tamás és Farkas János: Gondolati rímpárok egy társadalomelmélet megszületéséről (Szerzői kiadás, Budapest, 2017, 519 oldal, ISBN: 9789631285918) című könyvéről.
PDF

Az infokommunikációs technológiák szerepe napjaink oktatásában
Kristóf Zsolt
Recenzió Buda András: IKT és oktatás Együtt vagy egymás mellett? (Belvedere Meridionale Kiadó, Szegedi Egyetem, 2017, 206 oldal, ISBN: 9786155372681) című könyvéről.
PDF

Konferenciabeszámoló
Az infokommunikációs eszközök jövője a mezőgazdaságban
Csótó Mihály
Beszámoló az Európai Agrárinformatikai Szövetség 2017. évi konferenciájáról (2017 EFITA WCCA Congress, Montpellier, Franciaország, 2017. július 2-6.).
PDF

Forrás:
Elérhető az Információs Társadalom 2017/3-as lapszáma; Infónia/Gondolat; 2018. január 12.
2017. XVII. évf. 3. szám

Az Internet hazai megjelenése, II. rész

„[Sikerült egy nemzetközi kapcsolatot is kialakítani Ausztria felé, és ezzel megszületett a nemzetközi csomagkapcsolt adathálózat Magyarországon.]…Ez persze még messze nem internet, de nagy lépés volt abba az irányba, hogy az itthoni szellemi kapacitásokkal is ki lehet alakítani számítógép-hálózatokat. Az MTA SZTAKI-ban, az IIF program támogatásával, ezzel párhuzamosan elkészült egy, az X.25 hálózaton működni képes levelezőrendszer is, az ELLA. Az ELLA levelezőszervere egy IBM nagygép volt (ez ma már milyen furcsán hangzik), ehhez Martos Balázs és Tétényi István fejlesztette ki a CS-BOX interfészt az X.25 hálózat felé. Így történhetett, hogy az elektronikus levelezés hamarabb megindulhatott Magyarországon, mint hogy internet kapcsolatunk lett volna.

Az IIF program végül is 1989 végén sikeresen lezárult, a szocialista országok közül elsőként Magyarország rendelkezett kiterjedt csomagkapcsolt hálózattal. Ugyanakkor a nyugati országok kutatóhelyeit már elérte az internet, s természetes volt az igény, hogy ebbe hazánk is bekapcsolódjon. A COCOM tilalom azonban továbbra is érvényben volt, még egy útválasztót, azaz routert sem lehetett behozni az országba. 1990-ben azonban hazánkat felvették az EARN, a European Academic Research Network tagjainak a sorába, s ez utat nyitott néhány apró lehetőségnek. 1990 októberében egy pályázati forrásból sikerült bérelt-vonali kapcsolatot kiépíteni a linzi egyetem és a SZTAKI között, s ezen keresztül hozzáférhettünk az EARN/BITNET nemzetközi kutatói hálózathoz. Nagy sebességekre senki ne gondoljon, ez a kapcsolat 9600 bit/s sebességgel működött, de kinyitotta a világot a hazai kutatók számára.

Az első internet-kapcsolat megteremtéséhez ez a bérelt vonali kapcsolat adta meg a lehetőséget, azonban két problémát meg kellett még oldani. Az egyik az volt, hogy a linzi egyetemen a bérelt vonalra ne csak az EARN/BITNET forgalma, hanem az IP-forgalom is felkerülhessen. Ezt a feladatot Pásztor Miklós oldotta meg, aki az elkészült csatolót egyszerűen a bőröndjében vitte ki Linzbe, és telepítette a bérelt vonal túlvégére. A csatoló az X.25 hálózaton keresztül mind az EARN/BITNET, mind az IP-forgalmat be tudta hozni, így a technikai lehetőség adott volt az első hazai internet-kapcsolat – ami a sebességet illeti, meglehetősen fapados – megteremtésére. Ez azonban nem volt elég, rá kellett venni az Egyesült Államok kutatási hálózatokért felelős illetékeseit is, hogy rácsatlakozhassunk az internetre, ami még ekkoriban korántsem volt olyan nyilvános, mint manapság.

A „.hu” nemzeti domain hivatalosan már 1990. november 7-én bejegyzésre került, s a bejegyzés után – akkor még Amszterdamban – a hazai névszerver is elkezdett működni, de a tárgyalások elhúzódása miatt csak 1991. október 7-én – hazai idő szerint – hajnali két órakor lett bejegyezve az első hazai domainnév, a sztaki.hu. Ezek után pedig nem sokkal eljött a hazai internet elindulásának a pillanata: a ma már történelmi jelentőségű 192.84.225.1 IP-címen megindult a magyarországi forgalom, Horváth Nándornak köszönhetően ekkor már itthoni névszerverrel.

A sikeres indulás persze sok megoldandó kérdést is hamar előhozott. Az első, hogy az X.25 feletti IP-átvitel ugyan a kezdeti időben megfelelő volt, de mégiscsak előbb-utóbb át kellett térni a tiszta IP-átvitelre. A második, hogy meg kellett valósítani a nagyobb sávszélességű nemzetközi kapcsolatot, hiszen várható volt, hogy a domain nevek számának a növekedésével a 9600 bit/s nyilván nevetségesen szűk kapacitássá fog válni. A harmadik pedig, hogy létre kellett hozni egy olyan pontot, ahol a hazai belső forgalom úgy tud lebonyolódni, hogy ne kelljen kimennie Európába vagy Amerikába, és ott visszafordulnia.

Az első problémára a már teljesen IP-alapon működő HBONE hálózat létrehozása adta a megoldást. Ennek az első kezdeménye a Széchenyi-hegyi centrummal működő 2 Mbit/s-os mikrohullámú kapcsolatrendszer volt a BME, a KFKI és az IIF között. A BME az időközben az egyetemek közötti optikai körgyűrű segítségével az ELTE és a BKE ellátását, illetve a szegedi József Attila Tudományegyetem bekapcsolását is megoldotta. 1994-re már hat vidéki csomóponttal rendelkezett a HBONE, és nemzetközi csatlakozása is 256 kbit/s-ra nőtt. 1995-ben pedig a HBONE Városház utcai csomópontja és Bécs között egy 2 Mbit/s-os összeköttetés épült ki az EuropaNET-hez, melyet közösen, fele-fele alapon használt az akadémiai közösség, illetve a Matáv.

Erre szükség is volt, mert a domain nevek száma ugyan az első évben csak néhánnyal nőtt, de 1994 végére már 45 hálózat csatlakozott az internetre Magyarországon. 1996 elején pedig megindult a hatalmas fejlődés, ekkor már év elején 400, áprilisban pedig több mint 500 domain név üzemelt hazánkban. Több helyen is létesültek nemzetközi kapcsolatok (KFKI, BKE, BME). A hazai forgalomkicserélés kérdése tehát nem várathatott tovább magára.

Erre Martos Balázsék azt a javaslatot tették, hogy a HBONE egyik csomópontja legyen a hazai forgalomkicserélés piaca, s ezt a londoni LINX és az amszterdami AMSIX mintájára nevezzék BIX-nek (Budapest Internet eXchange). Eleinte a BIX egy, a Cisco-tól ajándékba kapott Catalyst 2900-as kapcsoló volt, amit a Városház utcai épületben helyeztek el, mivel oda futottak be a legnagyobb sávszélességű összeköttetések. A BIX ebben a formájában 1996 februárjában indult el. Amikor később megalakult az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT), akkor az újonnan létrejött szolgáltatók részéről felmerült az igénye egy üzletileg semleges helyszín üzemeltetésének, ráadásul a kapacitásokat is jelentősen növelni kellett. Így született meg a gondolat, hogy a BIX költözzön át a Victor Hugo utcába, s kerüljön az ISZT kezelésébe.

Hát eddig a történet a kezdetekről. Sok minden maradt ki belőle, lehet, hogy néhányan másként is emlékeznek egyes részletekre, de egy biztos: nagy elszántságot igényelt a szereplők részéről, hogy még akkor belevágtak az indulásba, mikor embargós elemeket nem lehetett behozni Magyarországra. Sokat tanultak az önálló fejlesztésekkel, s bár ma már nem vehetik fel a versenyt a néhány nagy gyártóval, nem is ez a dolguk, de a kezdetek tapasztalata, a megszerzett ismeretek és nemzetközi kapcsolatok itt vannak velünk, és sokat segítettek abban, hogy ma már azon dolgozhassunk, hogyan válhat lehetővé minden háztartás számára a 30 Mbit/s-os internet hozzáférés 2018-ra.”

Forrás:
Az internet hazai megjelenése; Bartolits István; NMHH Médiatanács, Médiatudományi Intézet; 2015. július 17.
Első rész: Az Internet hazai megjelenése, I. rész

Törvények, rendeletek

Belügyminisztérium Információátadási Szabályzata

Forrás:
BM Információátadási Szabályzata; Belügyminisztérium; 2018. január 9. (PDF)