Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Infotér Konferencia 2018 – 2018. október 10. (első nap)

Főelőadások

09:45 Köszöntő
* Soltész Attila, elnök, Informatika a Társadalomért Egyesület
* Hári Lenke, alpolgármester, Balatonfüred

10:00 Főelőadás
* Schanda Tamás János, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium

10:20 Főelőadás
* Rékasi Tibor, vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt.

10:40 Security in the Age of Cloud
* Erik Slooten, CEO, IT Services Hungary

11:00 Főelőadás
* Kara Ákos, infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium

11:20 Kávészünet

11:45 Főelőadás
* Bernáth Tamás, elnök-vezérigazgató Magyar Fejlesztési Bank

12:00 Főelőadás
* Amanda Nelson, vezérigazgató, Vodafone Magyarország

12:15 Főelőadás
* Martinovic Boris, Director of Public Policy, Mastercard

12:30 Főelőadás
* Somkuti András, a Docler Csoport elnöke, az e-aláírás specialista Netlock ügyvezetője

12:45 Főelőadás
* Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium

13:00 Főelőadás
* Szabó Zoltán Attila, vezérigazgató, NISZ Zrt.

13:20 Főelőadás
* Hetényi Márk, vezérigazgató-helyettes, MKB Bank

13:35 Főelőadás
* Wasilewski Maciej, elnök-vezérigazgató, TELMEX Zrt.

13:45 Főelőadás
* Dr. György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium

14:05 Ebéd

DMS ONE e-ügyintézés színpad: a sorban állás vége – a digitális evolúció mérföldkövei és a hatékony e-szolgáltatások

15:00 Önkormányzati ASP iratkezelési tapasztalatai – visszajelzések az első év után
* Kiss Péter, projektvezető, NISZ Zrt.
* Bognár Tamás, dokumentumkezelési tanácsadó, DMS One Zrt.
* önkormányzati jegyző

15:30 Az önkormányzati ASP-hez interfésszel csatlakozó önkormányzatok kihívásai
* Dombai Gábor, projektgazda, Kincsinfo Kft.
* Tóth Tünde, informatikai igazgató, Budapest Főváros XII. kerületi Hegyvidéki Önkormányzat
* Kovács Tamás, dokumentumkezelési tanácsadó, DMS One Zrt.
moderátor: Varga László, szakmai igazgató, DMS One Zrt.

15:55 Szünet

16:10 Az elektronikus ügykezelés jövője – fejlesztések az elektronikus ügyintézés és az iratkezelés terén
* Dr. Dávid Róbert, főosztályvezető, Belügyminisztérium
* Pándi Boglárka, termék- és szolgáltatásfejlesztési osztályvezető, NISZ Zrt.
* Varga László, szakmai igazgató, DMS One Zrt.
moderátor: Kiss Péter, projektvezető, NISZ Zrt.

16:40 Generációváltás az iratkezelő szoftverek piacán – a 3/2018. BM rendelet
* dr. Kissné dr. Szabó Krisztina, osztályvezető, Belügyminisztérium

17:00 GDPR a közigazgatásban – 2018-as új szabályok az adatkezelés és az adatvédelem terén
* dr. Bodó Attila Pál, főosztályvezető, Emberi Erőforrások Minisztériuma

17:20 Szünet

17:35 Automatizált megoldás az EHR kezelésében: új EHR specifikus funkciók az iratkezelő rendszerben
* Barcsánszky Péter, főosztályvezető, Oktatási Hivatal
* dr. Tafferner Tamás, szakmai tanácsadó, Oktatási Hivatal

17:55 Rendelkezem – rendelkezési nyilvántartás a gyakorlatban
* Pándi Boglárka, termék- és szolgáltatásfejlesztési osztályvezető, NISZ Zrt.
* Varga László, szakmai igazgató, DMS One Zrt.
* Igaz András, projekt igazgató, Molaris Kft.

18:25 Elektronikus dokumentumhitelesítés elektronikus azonosítással – az AVDH használata a gyakorlatban
* Kiss Péter, projektvezető, NISZ Zrt.
* Bognár Tamás, dokumentumkezelési tanácsadó, DMS One Zrt.

KIFÜ-színpad: A magyarországi digitalizáció szolgálatában – az állami infrastruktúra-hálózatok jelene és jövője

15:00 Köszöntő
* Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselője

15:10 Bevezető előadás: KIFÜ a digitalizáció szolgálatában
* Szijártó Zoltán, elnök, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

15:25 Digitális Jólét Gerincháló jelene és jövője
* Mohácsi János, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

15:40 Diákháló program
* Kun József, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

16:00 Az állami infrastruktúra-hálózatok működtetése és környezete
* Kongó Krisztián, elnökhelyettes, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

16:15 Az NTG jelene, jövője – kitekintés a KHP fejlesztésére
* Bancsics Ferenc, Belügyminisztérium

16:35 Kávészünet

17:00 Kerekasztal-beszélgetés: digitális infrastruktúra fejlesztése – a hálózatok szerepe a közigazgatásban
* Kovács Brigitta, Innovációs és Technológiai Minisztérium
* Bancsics Ferenc, Belügyminisztérium
* Kongó Krisztián, elnökhelyettes, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
moderátor: Szijártó Zoltán, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

17:50 SZIP projekt: tapasztalatok, tanulságok
* Debreceni Győző, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

18:10 HPC (Szuperszámítógép és innováció)
* Kiss Zoltán, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

18:30 Záróbeszéd
* Szijártó Zoltán, elnök, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

NISZ pódium

15:00 Szolgáltató szemléletű közigazgatás, e-szolgáltatások blokk: köszöntő
* Szabó Zoltán Attila, vezérigazgató, NISZ Zrt.

15:15 A Belügyminisztérium stratégiai céljai az e-közigazgatás fejlesztése terén
* Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium

15:30 Az e-ügyintézés jövője, továbbfejlesztési lehetőségek
* Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
* Szabó Zoltán Attila, vezérigazgató, NISZ Zrt.
* Vágujhelyi Ferenc, elnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
* Nagy Zoltán, helyettes államtitkár, Miniszterelnökség
* Dr. Sors László, államtitkár, Nemzeti Adó- és Vámhivatal
* Dr. Karlócai Balázs, vezérigazgató, IdomSoft Zrt.
* Kratochwill Péter, ügyvezető igazgató, Kopint-Datorg Kft.

16:00 Az e-ügyintézés evolúciója
* Fedorkó Tamás, szolgáltatásfejlesztési és termékmenedzsment igazgató, NISZ Zrt.

16:15 e-közigazgatási szolgáltatások a gyakorlatban (Cégkapu, SZÜF, e-Papír)
* Pándi Boglárka, termék- és szolgáltatásfejlesztési osztályvezető, NISZ Zrt.

16:30 Kormányzati ügyfélvonal az ügyfelek szolgáltatában
* Nagy Lajos, integrált közszolgáltatások ágazati igazgató, NISZ Zrt.

16:45 Szünet

17:00 eSzemélyi, a fejlődés nem áll meg
* Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium

17:15 Fejlesztések a közösség szolgálatában blokk: eSzemélyi, a fejlődés nem áll meg
* Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
* Both András, vezérigazgató-helyettes, Idomsoft Zrt.
* Szabó Bálint, főosztályvezető, Állami Egészségügyi Ellátó Központ
* Nagy Attila József, vezérigazgató, Debreceni Közlekedési Zrt.
* Fedorkó Tamás, szolgáltatásfejlesztési és termékmenedzsment igazgató, NISZ Zrt.

17:45 Kormányzati Adatközpont és infrastrukturális konszolidáció
* Ádám Csongor, kiemelt fejlesztések ágazati igazgató, NISZ Zrt.

18:00 Digitalizált bíróságok – videokonferencia rendszer a hatékonyabb bűnüldözés érdekében
* Dömötör Csaba, projektmenedzsment igazgató, NISZ Zrt.
* Dr. Péter Zoltán János, bíró, Országos Bírósági Hivatal

18:20 IT és kiberbiztonsági kihívások a szolgáltató szemszögéből
* Dr. Kovács Zoltán, elektronikus információbiztonsági igazgató, NISZ Zrt.

18:30 ICT és kiberbiztonsági kihívások a közigazgatásban
* Dr. Kovács Zoltán, elektronikus információbiztonsági igazgató, NISZ Zrt.
* Dr. Krasznay Csaba, adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
* Dr. Muha Lajos, informatikai biztonsági vezető, Magyar Államkincstár
* Dr. Bencsik Balázs, intézetvezető, Nemzeti Kibervédelmi Intézet
* Dr. Balla Ferenc, vezérigazgató, Pro-M Zrt.

15:00 Szekciók

Gazdaság digitalizációja
* Both Vilmos, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
* Dobos Balázs, főosztályvezető, Innovációs és Technológiai Minisztérium
* Greinstetter Balázs, gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium
* Juhász Levente, CEE public policy manager, Google
* Kaszás Zoltán, vezérigazgató, T-Systems Magyarország Zrt.
* Kelemen Csaba, főosztályvezető, innovációs és Technológiai Minisztérium
* Kott Ferenc, elnök, Magyar Kereskedelmi Kamara, informatikai kollégium
moderátor: Soltész Attila,

Kiberbiztonsági eredmények, tervek a kormányzatban
* dr. Bencsik Balázs, igazgató, Nemzeti Kibervédelmi Intézet
* dr. Horváth Katalin, ügyvéd, Sár és Társai Ügyvédi Iroda
* Dr. Muha Lajos, informatikai biztonsági vezető, Magyar Államkincstár
* Nemes Dániel, elnök, Biztributor
* Prof. Dr. Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora
moderátor: Frész Ferenc, vezérigazgató, Cyber Services

Fintech – a jövő bankja, együttműködés az ICT startup cégekkel
* Csányi Péter, ügyvezető igazgató, OTP Bank
* Kerekes Antal, partner, PwC
* Pecsenye Roland
* Pereczes János, ügyvezető igazgató, MKB Fintechlab
* Vinnai Balázs
* Mastercard képviselője
moderátor: Dobos Attila

Siker és mobilitás (MOB-IT)
Felvezető előadás: Szávai Gyula, territory manager, Hewlett Packard Enterprise
Kerekasztal-beszélgetés
* Kerpen Szabolcs, enterprise solutions sales manager, Samsung Magyarország
* Nagy Norbert, ügyvezető igazgató, Stanton Chase
* Dr. Németh István, rektorhelyettes, Eötvös Loránd Tudományegyetem
* Szávai Gyula, territory manager, Hewlett Packard Enterprise
* Szekeres Viktor, ügyvezető igazgató, Gloster Infokommunikációs Kft.
* Szőcs Árpád, ügyvezető, mProve Solutions Kft.
* Dr. Zsuffa Ákos, ügyvezető, Learning Innovation
moderátor: Kádár-Csoboth Péter

Az adat és információ, mint termelési tényező az agráriumban
Felvezető előadás: Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár, Agrárminisztérium
Kerekasztal-beszélgetés
* Fekete Gábor, vezérigazgató, Lechner Tudásközpont
* Dr. Radics Kornélia, elnök, Országos Meteorológiai Szolgálat
* Ugron Ákos Gábor, vezérigazgató, VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.
* Tarr Zoltán, IoT projekt vezető, Invitech
* Varga Péter, szakértő, Digitális Jólét Program
* Darabos Tamás, főigazgató, Nemzeti Agrárkamara képviselője

Adatmenedzsment a közigazgatásban – ma és holnap – Magyary színpad
* Dr. Csiszér Gábor, főosztályvezető, Innovációs és Technológiai Minisztérium
* Éberling Tamás, country manager Hungary, Veritas
* Jobbágy László, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
* Kocsis Ádám, szolgáltatási vezérigazgató-helyettes, IdomSoft Zrt.
* Pajna Sándor, vezérigazgató, eKözig Zrt.
* Reményi Csaba, cégvezető, Oracle
* Prof. Dr. Risztics Péter, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
* Sikolya Zsolt, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
moderátor: dr. Sántha György, elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

V4 kerekasztal-beszélgetés – Visegrad Fund támogatásával
Felvezető előadás: Nanna-Louise Wildfang Linde, a kormányzati és jogi ügyek közép-kelet európai vezetője, Microsoft
* Igor Wzos
* Miroslav Jurik
* Pavel Nacovsky
* Piotr Fuglewitz
* Szemerey Samu, smart city szakértő, Lechner Tudásközpont
moderátor: Madarász Csaba

16:25 Kávészünet

16:50 Szekciók

Fintech – blockchain lehetőségei és veszélyei
* Csabai Csaba, crypto-blogger
* Benedek Péter, szakértő, Digitális Jólét Program
* Kalocsai Kornél, elnök, Blockchain Magyarország Egyesület
* Molnár Ferenc, Debreceni Tudományegyetem
* Dr. Tuan Anh Trinh, vezető, Corvinus Fintech Center
* Vágujhelyi Ferenc, elnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Moderátor: Sík Zoltán Nándor, alelnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

Lányok és az IT pálya
* Bábel Gabriella, megbízott ügyvezető igazgató, Microsoft Magyarország
* Bertus-Farkas Ágnes, IT Project Coordinator, IT Services Hungary
* Jákob Rebeka, Budapesti Corvinus Egytem, gazdaságinformatikai szak
* Szabó Kíra, balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium
* Sziebig Andrea, főszerkesztő, IT Business
Moderátor: Rendes Alina, Innovációs és Technológiai Minisztérium

Elektronikus ügyintézés az ASP rendszerben
A szekciót megnyitja: Csampa Zsolt, önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
Az önkormányzati e-ügyintézést bemutatja: Krucsó Balázs, ASP 2.0 projektvezető, Magyar Államkincstár
Kerekasztal-beszélgetés
* Babák Mihály, polgármester, Szarvas Város
* dr. Dávid Róbert, E-közigazgatási főosztályvezető, Belügyminisztérium
* Keringer Zsolt, osztályvezető, Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
* Krucsó Balázs Gábor, ASP 2.0 projektvezető, Magyar Államkincstár
* dr. Rupp Zoltán, projektigazgató, NISZ Zrt.
moderátor: Urbán Viktor

Mobilitás – technológiák
* Dr. Bokor László, egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék
* Dr. Budai J. Gergő, vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes, Vodafone Magyarország
* Dr. Dabóczi Kálmán, vezérigazgató, BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
* Huber Krisztián, társelnök, Okos Jövő Innovációs Klaszter
* Vitézy Dávid, főigazgató, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
moderátor: Kulcsár Sándor

Helyzeti intelligencia, térinformatikai válaszok korunk kihívásaira, drónokról kicsit másképpen
Felvezető előadások
* Deák Márton, távérzékelési projektvezető, Lechner Tudásközpont: A drónok szerepe az építészet és településrendezés és a három dimenziós városmodellezés területén
* Török Ágnes, repülésbiztonsági elemző, Légtér.hu: A helyzeti intelligencia, ami nélkül a drón nem találja a helyét
* Dr. Szabó Gergely, adjunktus, Debreceni Egyetem/HUNAGI: Mit tudnak a drónok még?
Kerekasztal-beszélgetés
* Barkóczi Zsolt, elnök, HUNAGI Magyar Térinformatikai Társaság
* Dr. Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
* Láng István, főigazgató, Országos Vízügyi Főigazgatóság
* Molnár Zsolt, ügyvezető, Rotors and Cams Kft.
* Somorjai Gergő, Collmot Kft.
* Tuzson Gergely, elnök, Drónpilóták Országos Egyesülete
* Veron Zsolt, főosztályvezető, Innovációs és Technológiai Minisztérium Repülőtéri és Légiforgalmi Hatósági Főosztály

Digitális diplomácia – Kárpát-medencei és regionális potenciálok– Magyary színpad
* Erdélyi Rudolf, Digitális Jólét Program
* Dr. Varga Judit, európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
* Erik Pajtinka, Faculty of Political Sciences and International Relations, University of Matej Bel, Banska Bystrica
* Menczer Tamás, tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkár, Külgazdasági és Külügyminisztérium
* Wagner Péter, vezető kutató, Külgazdasági és Külügyi Intézet
Moderátor: dr. Nyáry Gábor, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Digitális transzformáció: megnyugtató megoldások a felforgató technológiák okozta kihívásokra
Előadások
* Frankó-Csuba Dea, CEO, Spark Institute at IBS: A jövő szervezete, a jövő vezetője
* Dobó Mátyás, új generációs termékmenedzsment vezető, Invitech
* Csillag Dávid, informatikai igazgató, Szerencsejáték Zrt.: Digitális transzformáció: buzzword vagy valóság?
* Kozma Zsolt, vállalati kapcsolatok igazgató, UPC Magyarország
Beszélgetések
* Czibók Zoltán, ügyvezető igazgató, DXC Technology
* Dobó Mátyás, új generációs termékmenedzsment vezető, Invitech
* Kristóf Péter, szakértő, Informatika a Társadalomért Egyesület
* Krégl Klementina, T-Systems Innováció vezetője
* Koltai Zoltán, COO, eAircraft Hungary
* Frankó-Csuba Dea, CEO, Spark Institute at IBS
* Somkuti András, a Docler Csoport elnöke, az e-aláírás specialista Netlock ügyvezetője

1. Napi záró programok
19:00

E-sport
Előadás: Hodozsán Dániel, Egy nemzetközi e-sport torna online közvetítése (e-sport esettanulmány)
Kerekasztal-beszélgetés: Merre tart a hazai e-Sport?
* Biró Balázs, Magyar E-sport Szövetség
* Deutsch Tamás, elnök, MTK
* Gergely István, ügyvezető elnök, Budapest Honvéd
* Siklósi Csaba, ügyvezető, Lagardére Sports Hungary Kft. (Groupama Aréna)
* Tóth László, elnökségi tag, Nemzeti Versenysport Szövetség…”

Forrás:
Infotér Konferencia 2018

Infotér Konferencia 2018 – 2018. október 11. (második nap)

Főelőadások

09:00 Köszöntő
* Biró Albert, főtitkár, Informatika a Társadalomért Egyesület

09:15 Nyitóelőadás
* Németh Szilárd István, parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes, Honvédelmi Minisztérium

09:35 Főelőadás
* Dunai Péter, főtitkár, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

09:55 Főelőadás
* Fáy András, country manager, Airbus DS Communications

10:15 Főelőadás
* Tuzson Bence, közszolgálatért felelős államtitkár, Miniszterelnökség

10:30 Digitális gazdaság – kitörési pont Magyarország számára
* Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company Magyarországi Irodavezető Partner, és a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja

DMS ONE e-ügyintézés színpad: a sorban állás vége – a digitális evolúció mérföldkövei és a hatékony e-szolgáltatások

11:00 Az elektronikus ügyintézés bevezetésének szervezetfejlesztési aspektusai
* Mohácsi Mónika, tanácsadó, eGov Tanácsadó Kft.

11:30 Az űrlapok új generációja: az iForm
* dr. Balaskó Sándor, üzletág igazgató, Kopint-Datorg
* Krucsó Balázs Gábor, ASP 2.0 projektvezető, Magyar Államkincstár

12:00 e-Papír az állampolgárok kényelmééért
* Erdős István, főelőadó, Országos Rendőr-Főkapitányság

12:20 Szünet

12:35 Postázzunk több tízezer levelet borítékolás nélkül – a Magyar Posta új elektronikus szolgáltatásai
* Váradi András, projektmenedzser, Magyar Posta Zrt.

12:55 Gazdálkodás és az elektronikus ügyintézés
* Walter Krisztián, kereskedelmi igazgató, Griffsoft Zrt.

Szekciók

11:00 Kormányzati e-szolgáltatások előadások
* Pálffy Ilona, elnök, Nemzeti Választási Iroda
* Papp Gergely, termékmenedzsment divízióvezető, IdomSoft Zrt.

eHealth
* Fürjes Balázs, ügyvezető igazgató, EIT Health InnoStrars
* Hajmássy Gábor, kiemelt ügyfélkapcsolati menedzser, HP Inc.
* Srágli Attila, projektigazgató, Állami Egészségügyi Ellátó Központ
* Dr. Szócska Miklós, igazgató, Digitális Egészségtudományi Intézet, Semmelweis Egyetem
* Zala Mihály, kibervédelmi üzletág vezető, Associate Partner, EY

Település és vidékfejlesztés – kormányzati blokk
Felvezető előadó: Martini Réka, ügyvezető igazgató, Stratégiai Divízió, Magyar Fejlesztési Bank
Kerekasztal-beszélgetés
Dr. Gál András Levente, szakmai vezető, Digitális Jólét Program
Martini Réka, ügyvezető igazgató, Stratégiai Divízió, Magyar Fejlesztési Bank
Schmidt Jenő, elnök, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
Szita Károly, elnök, Megyei Jogú Városok Szövetsége

Közgyűjtemények digitalizációja
* Dr. Cseri Miklós, főigazgató, Skanzen
* Jobbágy László, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
* Ráduly György, igazgató, Nemzeti Filmarchívum
* Répászky Lipót, CEO, Nemzeti Audiovizuális Archívum
* Szemerei Péter, elnökségi tag, Informatika a Társadalomért Egyesület

Határon átívelő projektek – lehetőségek
* Csuhaj V. Imre, elnök-vezérigazgató, Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.
* Dubniczki Kitti, stratégiai tervező, Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI)
* Erdélyi Rudolf, Digitális Jólét Program
* Ligetfalvi Gábor, vezérigazgató, HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt.

Az azonnali fizetés – mi változik? Előadások
* Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, vezérigazgató, GIRO Zrt.: Az Azonnali Fizetési Rendszer, hogyan változtatja meg a pénzügyi szektort és az életünket?
* Varga Róbert, befektetési vezető, Generali Biztosító Zrt.: Modern fizetések program
* Chornitzer Péter, üzleti vezérigazgató-helyettes, Diákhitel Központ Zrt.: Az azonnali fizetési rendszerben rejlő lehetőségek

Agilis és digitális: a legjobb gyakorlatok
Előadások
* Both András, vezérigazgató-helyettes, Idomsoft Zrt.
* Fehér Péter, igazgató, Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézet: Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban. Tények és trendek
Kerekasztal-beszélgetés
* Both András, vezérigazgató-helyettes, Idomsoft Zrt.
* Fehér Péter, igazgató, Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézet
* Krégl Klementina, T-Systems Innováció vezetője
* Mácz Ákos, szakértő, Digitális Jólét Program
* Szini Domokos, kormányzati igazgató, Dell EMC

Szekciók

12:00 Kormányzati e-szolgáltatások
* Fedorkó Tamás, ágazati igazgató, NISZ Zrt.
* Hatvani István, főosztályvezető, Miniszterelnökség
* Jacsó Tamás, szakértő, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
* Matyóka Zoltán, alelnök, Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

Állami és piaci szervezetek információbiztonsági kihívásai, sikerprojektek
Felvezető előadások: Dr. Balla Ferenc, vezérigazgató, Pro-M Zrt.
Symmetria Magyarország képviselője
Kerekasztal-beszélgetés
* Dr. Balla Ferenc, vezérigazgató, Pro-M Zrt.
* Csendes Balázs, Security & Response Leader CEE, IBM Hungary
* Fejérváry Gaál Balázs, F5 business DEVELOPMENT manager
* Kádár Sándor, ügyvezető, Innomatrix Services Kft.
* Rakoncza Zsolt, Regional Manager, Fortinet
* Taró Viktor, presales manager, Samsung Magyarország
moderátor: Inter Computer Zrt. képviselője

Települési gyakorlatok, megoldandó kérdések
Felvezető előadás: dr. Zsombok László, polgármester, Monor Város – Okos Monor Projekt
Nyírő András, Ecorys – Alsómocsoládi projekt – Okos öko-szociális falvak pilot projekt
Kerekasztal-beszélgetés
* Bodon Ildikó, vállalati szolgáltatások igazgató, UPC
* Dicső László, polgármester, Alsómocsolád
* Kovács Katalin, igazgató, Kaposvár Megyei Jogú Város
* Kunfalvi Zoltán, szakértő, Digitális Jólét Program
* Dr. Zsombok László, polgármester, Monor Város
* Mastercard képviselője
moderátor: Kulcsár Sándor

Mesterséges intelligencia
* Grad-Gyenge László, CEO, CREO Group
* Mike Szabolcs, szakértő, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
* Poór Károly, ICT divizió vezető, MNKH Zrt.
* Szirtes Gábor, Black Sheep Intelligence (BSI), kutatási vezető
* Tari Fruzsina, osztályvezető, Innovációs és Technológiai Minisztérium
* Microsoft Magyarország képviselője
moderátor: Dobos Attila

Az azonnali fizetés – mi változik? Kerekasztal-beszélgetés
* Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, vezérigazgató, GIRO Zrt.
* Pereczes János, ügyvezető, MKB Fintechlab
* Varga Róbert, befektetési vezető, Generali Biztosító Zrt.
* Chornitzer Péter, üzleti vezérigazgató-helyettes, Diákhitel Központ Zrt.”

Forrás:
Infotér Konferencia 2018

Közigazgatás, politika

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) javaslatai a Magyar Falvak Program kialakításához

„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Modern Falvak Munkacsoportja által, százhatvan szakértő közreműködésével a Magyar Falvak Program kialakítását elősegítő évi 400 milliárd forint forrásigényű szakmai javaslatcsomagot adott át 2018. szeptember 25-én Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke Gyopáros Alpár Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos részére a budapesti TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban.

A Modern Falvak Program (a Modern Falvak Program elnevezésesét a Kormány a munkacsoport tevékenységének ideje alatt Magyar Falvak Programra módosította) meghirdetését követően, 2018. júliusában a TÖOSZ a folyamatok meggyorsítása érdekében szakértők, önkormányzati szövetségek, szervezetek bevonásával munkacsoportot hozott létre, hogy beavatkozási javaslatot állítson össze, amely biztosítja az egyedi fejlesztési utak tervezését és megvalósítását. A munkába bekapcsolódott a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakértői is. A munkacsoportban több mint száz önkormányzati vezető és szakember dolgozott együtt és elkészítették a ma átadott javaslatcsomagot.

Az előzetes helyzetfeltárás és az eddigi programok tapasztalatai alapján a munkacsoport által nyolc tématerület került azonosításra, ahol azonnali és a következő fejlesztési ciklus érintő strukturális beavatkozások tervezése, előkészítése szükséges:

  • letelepedés,
  • helyi közösségek – okos vidék,
  • megélhetés,
  • infrastruktúra,
  • közösségi közlekedés,
  • közszolgáltatások,
  • együttműködés – helyi menedzsment,
  • fejlesztési programok.

A Program a javaslatokat a helyben maradás és a falura költözés elengedhetetlen alapjait tartalmazó pillérrendszerbe csoportosította. A javaslatok és az azonnali beavatkozások többsége már meglévő rendszerekhez kapcsolódnak, amelyek könnyen és kis költségráfordítással bevezethetők. A résztvevő szakértők kiemelt erőforrásként kezelték a szinergiát, a programok egymásra épülését.

A javaslat szerint az egymáshoz közel lévő településeknek össze kell fogniuk a programok megvalósítása érdekében és közös tervezés után lehet megtalálni az egy gazdasági térséghez tartozó települések egymást kiegészítő funkcióit, amely a hosszú távú és kiszámítható programozás révén biztos jövőt teremt az odaköltözőknek.

A népesség megtartást és betelepülést szolgáló főbb pillérek: Lakhatás, elérhető munkahelyek, jövedelem biztosítása a betelepülők és a helyben maradók részére, a térségben elérhető köz- és egyéb szolgáltatások, aktív helyi közösségek, térségi együttműködéseket támogató fejlesztések, térségi együttműködés.”

Forrás:
TÖOSZ javaslatcsomag a Kormány részére; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2018. szeptember 25.
Magyar Falvak Program javaslatok, 1.2 verzió (PDF)

Hétszázféle felesleges ügyintézés szűnhet meg

„A kormányablakoknál intézhető 2500 féle ügyből eddig hétszáz olyan ügytípust találtunk, amelyek feleslegesnek tűnnek – jelentette ki a közszolgálatért felelős államtitkár a felújított járási hivatal átadásán szerdán.
Tuzson Bence elmondta, ezekben az ügyekben jogszabály írja elő a bejelentési kötelezettséget, azonban a keletkezett adattal az állam nem kezd semmit, illetve előfordul, hogy ugyanabban az ügyben, ugyanannál a hivatalnál többféle iratot kell benyújtani.

„Arra törekszünk, hogy a következő időszakban egységes és jól működő kormányhivatali rendszer jöjjön létre, ahová az embereknek egyre kevesebb ügy miatt kelljen betérni” – fogalmazott az államtitkár.

Kancz Csaba kormánymegbízott összegzése szerint az oroszlányi korszerűsítés egy komplex program része, melyben a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal egymilliárd forintot meghaladó forrást nyert el közhivatalok energetikai korszerűsítésére, kilenc helyszínen.

Eddig Esztergomban, Komáromban, Oroszlányban, Tatán és Tatabányán újítottak fel földhivatalokat, valamint a járási foglalkoztatási osztályok épületeit. A legtöbb helyen szigetelték az épületet, új nyílászárókat építettek be és szabályozható fűtést alakítottak ki, valamint napelemeket szereltek fel.

A programban érintett összes intézmény energiamegtakarítása évente 326 tonnával csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az éves villamosenergia-megtakarítás meghaladja az 1,3 millió kilowattórát, amely jelentős mértékben csökkenti a fenntartási költségeket.”

Forrás:
Hétszázféle felesleges ügyintézés szűnhet meg; KEMMA.hu; 2018. szeptember 26.

A bürokráciacsökkentést tovább kell folytatni a közigazgatásban

„A bürokráciacsökkentést tovább kell folytatni a közigazgatásban – hangzott el a Kilényi Géza egyetemi kutatóműhely rendezvényén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az idén márciustól működő kutatócsoport első ütemben az állami eljárások racionalizálásának alapkérdéseit vizsgálja. A kutatás eddigi eredményeit „A hazai közigazgatási eljárás és eljárási jog karakterisztikája” című kötetben foglalták össze.

Kilényi Géza az elmúlt fél évszázad egyik legmeghatározóbb magyar közigazgatás-tudósa volt Imre Miklós intézetvezető szerint. A rendezvény levezető elnöke kiemelte, hogy a kutatóműhely névadója a közigazgatási eljárásjog és az alkotmányjog területén alkotott igazán maradandót. A 80-as évek végén igazságügyminiszter-helyettes, majd az újonnan megalakított Alkotmánybíróság alapító tagja is volt. Imre Miklós szerint az egyetemi kutatóműhely egyik fő célja Kilényi Géza szellemi hagyatékának ápolása.

Az államról való gondolkodásban fontos változás történt 2010 óta Orbán Balázs szerint. A Miniszterelnökség államtitkára elmondta, hogy a korábbi neoliberális szemléletet felváltotta egy új államfilozófiai alapvetési rendszer, amelynek fontos jellemzői között van a cselekvő, alkotó kormányzás, a szolgáltató állam, valamint a hatékonyság és a dereguláció. Ennek a szemléletnek az alapja az új Alaptörvény elfogadása volt, de fontos lépésnek tekinthető az önkormányzati reform és az adósságállomány átvállalása, valamint a közigazgatással kapcsolatos különböző strukturális reformok. Az államtitkár az utóbbiak között említette a kormányhivatalok rendszerének kiállítását, a kormányablakok létrehozását és a minisztériumi háttérintézményi logika átgondolását. „Az átalakulás folyamatos, de a rendszer ma már kezd üzemszerűvé válni”- tette hozzá Orbán Balázs, aki szerint azonban van még tennivaló a közigazgatásban is. Az államtitkár úgy látja, hogy tovább kell növelni a kormányablakokban intézhető ügyek számát, meg kell újítani a közigazgatási eljárásjogot, új alapokra kell helyezni a közigazgatási bíráskodást és folytatni kell a megkezdett bürokráciacsökkentést. Hozzátette azt is, hogy a következő időszak egyik fontos feladata a közigazgatásban dolgozók bérrendezése, amely várhatóan már a következő évtől elkezdődhet majd.

Kilényi Gézával kapcsolatos személyes élményeit, benyomásait osztotta meg az érdeklődőkkel köszöntő beszédében Koltay András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, mint egykori tanítvány elmondta, hogy a neves jogtudós egyetemi előadásain mindig tömegek voltak, ami szakmai tudása mellett jellegzetes előadói stílusának is köszönhető volt. „Kilényi Géza hidat képezett két világ között”- tette hozzá Koltay András, aki szerint ez a fajta hídemberi szerepe nyilvánult meg a 80-as évek végén miniszterhelyettesi és alkotmánybírói munkája során is. Elhangzott, hogy a neves jogtudós a sorok között láttatni engedte a valóságot, a mögöttes történetet is. Ugyanakkor mindig a tételes pozitív jogból indult ki és elítélte a fikciós szemléletet. Az NKE rektora szerint a névválasztás nagy felelősséget jelent a kutatóműhely számára, de minden lehetőség adott arra, hogy kiváló munkát végezzenek a kutatók.

Kilényi Géza hídember szerepéről szólt előadása első részében Patyi András is. A Kilényi Géza egyetemi kutatóműhely vezetője elmondta, hogy a neves jogtudós össze tudta kapcsolni az alkotmányjog tudományát és a közigazgatás-tudományt, valamint az elvi szintű tudományos gondolkodást és a tételes jogon alapuló jogászi gondolkodást. Patyi András szólt a bürokráciafogalom kialakulásáról és történeti változásáról is. Elhangzott, hogy manapság sokszor pejoratív értelemben használjuk azt és inkább a bürokratizmust értjük alatta, ami ellen küzdeni kell. Elhangzott az is, hogy amikor bürokráciacsökkentésről beszélünk, akkor egy munkamozzanatokból összeálló feladatról van szó. „A közigazgatásban dolgozó számára feladatnak minősül minden egyes munkamozzanat, amit végre kell hajtania. A feladattömeg mozgatása részben az eljárási törvényekből, részben az államháztartási jogszabályokból fakad”- fogalmazott Patyi András, aki hozzátette, hogy az eljárási szabályok egyszerűsítését vállalta magára az Államreform Bizottság. A kutatóműhely vezetője elmondta azt is, hogy az állami eljárásokból fakadó bürokrácia azonban nem azonosítható a közigazgatási eljárási törvénnyel.

„A közigazgatási eljárást és az állam működését komplexitásában kell szemlélni: átfogóan kell vizsgálni a közigazgatás eljárásait, működését, mint egy nagy élő emberi szervezetet, hiszen minden mindennel összefügg, a szervek is csak együtt képesek működtetni az egészséges szervezetet”- mondta előadásában Boros Anita egyetemi docens. A kutatásvezető szerint a közigazgatás tevékenysége nem korlátozódik a szűkebb értelemben vett közigazgatási (hatósági) szervek által ellátott feladatokra, hanem annál sokkal szélesebb térben mozog. „Ez azt jelenti, hogy az állam működésének, a közfeladatok ellátásának teljes spektrumát kell górcső alá venni ahhoz, hogy lássuk, melyek az államtól elvárt kívánalmak, és ezeket miként, milyen eszközökkel, milyen eljárási szabályok kidolgozása mentén lehet teljesíteni”- tette hozzá Boros Anita. Elhangzott, hogy az állami eljárások racionalizálásának alapkérdései kapcsán is két szegmens van a kutatás fókuszában: a klasszikus közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog, valamint a nem klasszikus közigazgatási eljárások hatékonysága. Eddigi kutatásaik során vizsgálták a hazai közigazgatási eljárásjogi kodifikáció három nagy generációját és beazonosították azok karakterisztikus jegyeit. Elvégezték a törvények normaszövegének összehasonlító elemzését, valamint létrehoztak egy közigazgatás eljárásjogi szakirodalmi adatbázist is, mintegy kétezer tudományos folyóirat-tanulmány feldolgozásával. A kutatómunka alapján a közigazgatási hatósági eljárás szabályozásával kapcsolatban megfogalmazták, hogy nemcsak az eljárás, de a teljes jogrendszer megszilárdulását szolgálná a stabilitás, a kiszámíthatóság és a jogalkotói fegyelem. A megfelelő szabályozás önmagában nem elegendő: az eljárások hatékonyságához szükséges a jogalkalmazók támogatása, megbecsülése, továbbképzése is.

A konferencián szó volt még többek között a közigazgatási eljárás szabályozásának nemzetközi modelljeiről, a közigazgatási eljárási kódexek hatályának szabályozási karakterisztikájáról, az eljárásjogi alapelvek, az alapeljárás szabályozásáról, valamint a közigazgatási hatósági döntések és a jogorvoslati, valamint a végrehajtási szakasz karakterisztikus jegyeiről is”

Forrás:
A közigazgatási eljárási jogot vizsgálják; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. szeptember 26.

Közigazgatási, politikai informatika

Egységes európai ügyfélkapu létesül az Európai Unió egésze számára

„A Tanács 2018. szeptember 27-én rendeletet fogadott el az egységes digitális kapu létrehozásáról…Az irányelv elfogadására az Európai Parlamenttel júniusban elért megállapodást követően került sor. Az új ügyfélkapu az online információkhoz és eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz biztosít majd hozzáférést magánszemélyeknek és társaságoknak egyaránt.

Margarete Schramböck, digitális és gazdasági ügyekért felelős osztrák szövetségi miniszter: Az egységes digitális kapu azon magánszemélyeknek és vállalatoknak kínál további hathatós eszközt, akik, illetve amelyek élnek a mozgás szabadságával és azzal a joggal, hogy valamely más tagállamban letelepedjenek. Az online információk és eljárások mindenki számára egyformán könnyen hozzáférhetővé válnak. Ez a digitális egységes piac előnyeinek további ékes példája.

Főbb elemek
Az egységes digitális kapu a már meglévő „Európa Önökért” elnevezést fogja használni, és tartalmazni fog egy, az Európa Önökért portálba integrált közös felhasználói felületet. A felhasználóbarát felület az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhető lesz majd. Az új kapu több olyan hálózatot és szolgáltatást fog integrálni, amelyet nemzeti és uniós szinten annak érdekében hoztak létre, hogy a határokon átnyúló tevékenységeket segítsék.

A felület központi hozzáférési pontként szolgál majd az EU-n belüli mozgás szabadságának gyakorlására vonatkozó információkhoz, és teljes körű, megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít majd számos online eljáráshoz. A kapu azon az elven alapul, hogy ha egy eljárás elérhető valamely tagállam állampolgárai számára, akkor annak más tagállamok állampolgárai számára ugyanúgy hozzáférhetőnek kell lennie.

Egyes kulcsfontosságú közigazgatási eljárások mind a tagállamon belüli, mind pedig a határon túli felhasználók számára online elérhetők lesznek. Ezek olyan helyzetekre vonatkoznak, amelyek üzleti tevékenység végzéséhez, munkavállaláshoz, tanuláshoz vagy egyik helyről a másikra költözéshez kapcsolódnak. Ilyen például a tartózkodást igazoló okmány kikérése, a diákhitel vagy tanulmányi juttatás iránti kérelem, a tudományos címek elismerése, az európai egészségkártya beszerzése, a gépjármű nyilvántartásba vétele, nyugdíj igénylése és a munkavállalók nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való bejelentése.

Az új kapu elősegíti majd az adminisztratív terhek csökkentését. Általános szabályként az egységes digitális kapu az egyszeri adatszolgáltatás elvén fog alapulni, azaz a polgároknak és a vállalkozásoknak ugyanazt az információt csak egy alkalommal kell benyújtaniuk a közigazgatási szervek részére.

A kapu működését a Bizottság által – a tagállami közigazgatási szervekkel együttműködésben – kidolgozott technikai eszközök fogják támogatni.

A következő lépések
A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek most alá kell írnia az elfogadott rendeletet. Az aláírt szöveg megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd az azt követő huszadik napon hatályba lép.

Annak érdekében azonban, hogy valamennyi nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervnek több ideje legyen az alkalmazkodásra, a hatálybalépés után az adott rendelkezésektől függően kettő, négy vagy öt év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kialakítsák az összes releváns információ és eljárás online elérhetőségét.

Háttér
A Bizottság 2017. május 2-án benyújtotta az egységes digitális kapu kidolgozására irányuló javaslatát.

A kezdeményezés a polgárok és a vállalkozások azon igényének tesz eleget, hogy könnyebben hozzá tudjanak férni információkhoz, eljárásokhoz, segítséghez és problémamegoldó szolgáltatásokhoz.

A digitális egységes piaci stratégia elismeri, hogy jobban ki lehetne elégíteni a polgárok és a vállalkozások igényeit mind a saját országukban, mind pedig határokon átnyúló helyzetekben azzal, ha kiterjesztenénk és integrálnánk a meglévő európai portálokat, hálózatokat, szolgáltatásokat és rendszereket és hozzákapcsolnánk azokat egy egységes digitális ügyfélkapuhoz.

A rendelet a „Megfelelési csomag” része, amelybe beletartozik az egységes piaci információs eszközről szóló javaslat és a belső piaci díjmentes problémamegoldó weboldal, a SOLVIT továbbfejlesztését célzó intézkedések.

A rendelet szövege (PDF – jelenleg nem elérhető)
Kapcsolódó ülések

Forrás:
A Tanács elfogadta az egységes digitális kapuról szóló rendeletet, amely az információkhoz és az eljárásokhoz való online hozzáférés javítását hivatott szolgálni az EU egészében; Európai Tanács; 2018. szeptember 27.

7 milliárd forintból valósul meg a földmegfigyelési információs rendszer

„Megvalósítási szakaszába lépett a földmegfigyelési információs rendszer (fir) projekt, amelynek kialakítására a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezette konzorcium 7 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült – mondta Pócza András, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) főosztályvezetője szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

A főosztályvezető kiemelte, hogy Magyarország az uniós tagsága révén résztulajdonosa annak a világszínvonalú műholdcsaládnak, amelyet a Copernicus programban fejleszt Európa. A program elérhetővé teszi a földmegfigyelési nyers adatokat, amelyek feldolgozása már az országok feladta. Ezt szolgálja a fir-projekt is – tette hozzá.

Rámutatott, hogy a földmegfigyelési adatok a nemzetgazdaság számos területén kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen az online elérhető, naprakész űrfelvételek segítségével egyebek között nyomon követhető a bolygó állapota, az épített környezet, valamint a természeti folyamatok és a krízishelyzetek is.

A projekt célja elsősorban olyan közszolgáltatások minőségének javítása, amelyek az állami intézmények eljárásait teszik hatékonyabbá. A fir a földmegfigyelési adatok előfeldolgozását minden esetben elvégzi, így a partnerszervek már a feldolgozott információhoz jutnak hozzá. A szolgáltatás automatizált, és bármikor valós időben elérhető lesz – tette hozzá.

Rudan Pál, a projekt szakmai vezetője tájékoztatása szerint a KIFÜ irányítása alatt álló, 2019. október 31-ig tartó projektben konzorciumi tagként vesz részt a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ Zrt.) és Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH). A projekt szakmai felügyeletét az ITM látja el.

Ismertette, hogy a projektben létrehoznak egy földmegfigyelési adatközpontot és egy földmegfigyelési operatív központot, amelyek adatokat biztosítanak majd egy e-Föld elnevezésű portálnak. A fir alkalmas lesz egyebek között a jégzajlás megfigyelésére, erdőtűz észlelésére, árvízi elöntés-, valamint felszínborítás-vizsgálatra, növényzet-analízisre és a földfelszín mozgásának vizsgálatára is.

Szijártó Zoltán, a KIFÜ elnöke kiemelte, hogy a projekt az infrastruktúra létrehozása mellett a digitális gazdaságot is támogatja majd, bővül vele az állami digitális szolgáltatások köre.

Dömötör Csaba, a NISZ Zrt. igazgatója elmondta, hogy a zrt. egyedülálló szolgáltatáscsomagot biztosít a projekt megvalósításhoz. A fir egyszerre veszi igénybe a kormányzati adatközpont felhő- és hoszting-szolgáltatását, amelynek alapján magas biztonsági követelményeknek megfelelő környezetben nyílik lehetőség a speciális számítási kapacitást biztosító eszközök elhelyezésére.

Fekete Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatalának főosztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a fir létrehozásának több előnye van a hazai téradat-szektor számára. A hivatal szerepe a firben az űrfelvételek feldolgozásával kapcsolatos szakmai tapasztalatok megosztása mellett kiterjed a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer támogatására és a parlagfű információs rendszer működtetésére, illetve a terület alapú támogatások ellenőrzésére.[Magyar Idők]”

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vezette konzorcium 7 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció keretében. A Copernicus Európai Földmegfigyelési Programba illeszkedő projekt célja, hogy a közigazgatás és a társadalom szereplői számára hasznos, naprakész műholdas földmegfigyelési adatokat szolgáltató, egységes és integrált rendszer valósuljon meg.

Az Európai Unió zászlóshajó programja, a Copernicus földmegfigyelési program az EU tagállamai finanszírozásában és koordinálásában, az Európai Űrügynökség üzemeltetésében és fejlesztésében valósul meg. A program keretében a világ legnagyobb, globális földmegfigyelési adatszolgáltatásra kifejlesztett műholdas flotta, a Sentinel műholdak kerültek felbocsátásra. A Copernicus eredményeképp a Föld teljes területére már mintegy 10 millió űrfelvétel érhető el, és összességében véve százszorosan több adat fog keletkezni, mint a korábbi programokban összesen. Magyarországon is az űrfelvételek felhasználása, értéknövelt információ előállítása kizárólag egy ágazati rendszereken túlmutató, egységes kormányzati ernyőképesség, a FIR kialakításával lehetséges. A FIR adatait a nemzeti felhasználók, főképp az államigazgatás munkatársai felé e-ügyintézési szolgáltatások formájában fogja továbbítani.
A földmegfigyelési adatok különösen a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízügy, környezetvédelem, honvédelem, katasztrófavédelem területén bírnak kiemelt jelentőséggel, hiszen az online elérhető, naprakész űrfelvételek segítségével például nyomon követhető a művelés alá vont területek és az erdőborítottság nagyságának változása vagy akár a belvíz által elöntött területek nagysága is. A FIR kiemelkedő képességfejlesztést fog jelenteni a folyamatos műholdas operatív adatszolgáltatásban és döntéstámogatásban, melynek révén létrejön a Földmegfigyelési Operatív Központ.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) irányítása alatt álló projektben konzorciumi tagként vesz részt a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NISZ Zrt.) és a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH). A projektben együttműködő partner a BM Országos Vízügyi Főigazgatóság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a NÉBIH, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálata. A projekt szakmai felügyeletét az Innovációs és Technológiai Minisztérium látja el.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
A projekt elnevezése: Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása
A projekt azonosító száma: KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00050

További információ a projektről: Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása[KIFÜ]”

Forrás:
7 milliárd forintból valósul meg a földmegfigyelési információs rendszer; Magyar Idők/MTI; 2018. szeptember 26.
Megvalósítási szakaszba lépett a FIR projekt; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2018. szeptember 27.

2019 végéig kötelező lesz a papír alapú felírási igazolás (E-recept, EESZT)

„Döntés született arról, hogy az e-recepthez 2019 végéig kötelező lesz papír alapú felírási igazolást adni minden betegnek, derül ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara szeptemberi elnökségi üléséről szóló tudósításból.

Dr. Bartus György, dr. Horváth-Sziklai Attila és dr. Hankó Zoltán vett részt az EESZT-vel kapcsolatban gondos előkészítés után, az államtitkárságon történt szeptember 14-i megbeszélésen – olvasható a kamara honlapján. Az elnök beszámolt, hogy döntés született arról: 2019 végéig kötelező lesz papír alapú felírási igazolást adni minden betegnek. A felírási igazolás formáján az EESZT és a NEAK illetékesei között még egyeztetések vannak, de úgyszintén döntés született, hogy a felírási igazoláson olyan változtatásokat hajtanak végre, hogy a papírvényt és a felírási igazolást se az orvos, se a beteg, se a gyógyszertár ne téveszthesse össze.

Döntés született olyan fejlesztésekről is, amelyek garantálják, hogy a vényíró programokkal csak létező gyógyszereket, megfelelő indikációban és engedélyezett támogatási kulccsal lehessen felírni. Az őszi jogalkotási programban várhatóan megnyitásra kerül az Eüak törvény is annak érdekében, hogy az expediáláskor a gyógyszertár láthassa, ha az adott e-receptet máshol már kiváltották.

Az EESZT-hez kapcsolódó hír, hogy elindul az e-recept rendszer társadalmi szintű ismertetése, amelyhez az EESZT vezetői a kamara területi szervezeteinek közreműködését kérték. Az előkészítő munka itt is elindult.

További részletek és témák a kamara elnökségi üléséről

Forrás:
E-recept: 2019 végéig kötelező lesz a papír alapú felírási igazolás; Medical Online; 2018. szeptember 25.

Problematikus dicsőség: Indiáé a világ legnagyobb biometrikus adatbázisa

„Az 1,3 milliárd indiai állampolgár többsége már rendelkezik személyi igazolvánnyal, amelyhez íriszminta és ujjlenyomat is hozzá van rendelve.

Az indiai legfelsőbb bíróság jogszerűnek minősítette azt a gyakorlatot, hogy az indiai igazolványok számos biometriai adattal ötvözhetők. Mindez azt jelenti, hogy az Aadhaar nevű igazolványprogram, amelynek keretében egymilliárd ember biometrikus adatait tárolják, folytatódhat, a mostani döntésnek köszönhetően ez elől minden jogi akadály elhárult. Korábban számos keresetet nyújtottak be a projekt ellen, többek között azt hozták fel ellene, hogy megsérti a magánélethez fűződő jogot. A bírók viszont úgy ítélték meg, hogy ez a jog megfelelő módon védve van. Néhány korlátozást ugyanakkor jóváhagytak. Az Aadhaarhoz tartozó 12 jegyű szám nem köthető össze a felhasználók bankszámlájával és a mobiltelefonszámával, ráadásul annak megadását nem követelhetik sem a magántulajdonban lévő cégek, sem az iskolák. Az adószámmal való összekötést viszont az öt bíró többsége az indiai alkotmánnyal összeegyeztethetőnek találta.

A szegény emberek számára a digitális személyazonosság igazolása rendkívül fontos, az életük függhet tőle. Az 1,3 milliárd indiai állampolgár többsége már rendelkezik Aadhaar személyi igazolvánnyal, amelyhez 12 jegyű szám tartozik. Az utóbbihoz vannak hozzárendelve az illető személyes és biometrikus adatai, például az íriszmintája és az ujjlenyomatai.

Az Aadhaarot 2009-ben vezették be, hogy megakadályozzák a szociális támogatásokkal kapcsolatos visszaéléseket és csalásokat. Narendra Modi miniszterelnök kormánya 2014 óta van hivatalban és jelentős mértékben kiterjesztette a programot, ami miatt egyre több szolgáltatás esetében tették kötelezővé az igazolványok használatát. Azonban a rendszer bevezetésével kapcsolatos problémák oda vezettek, hogy a szegény indiaiaknak hirtelen szükségük lett egy biometrikus igazolványra ahhoz, hogy hozzájuthassanak a támogatott rizshez. Aktivisták úgy vélték, hogy emiatt következett be néhány éhhalál is. Emellett hackerek is többször hozzáférést szereztek az adatbázishoz. Néhányan pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy megfigyelési állam jön létre Indiában.”

Forrás:
Indiáé a világ legnagyobb biometrikus adatbázisa; SG.hu; 2018. szeptember 29.
Szerkesztői megjegyzés: A „problematikus dicsőség” jelző itt a projekt biztonsági problémáinak szól (bár társadalmi problémákat is felvet). Lásd: Aadhaar; Wikipédia illetve UIDAI’s Aadhaar Software Hacked, ID ; HuffPost; 2018. szeptember 11. és The World’s Largest Biometric ID System Keeps Getting Hacked; Motherboard; 2018. január 8.

Informatika, távközlés, technika

Magyar-osztrák-szlovén tudásközpont épülhet a közös határ mentén

„Kétoldalú, magyar-osztrák együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Stájerország kormányának képviseletében Barbara Eibinger-Miedl miniszter az elektromos, összekapcsolt és önvezető járműipari szolgáltatások fejlesztéséről és teszteléséről.
A dokumentumban a felek megerősítik szándékukat a Zala megye és Steiermark közötti kapcsolatok elmélyítésére és meghívják Maribor régióját a közös projektekben való együttműködéshez az új és innovatív technológiák elterjedése érdekében. A miniszterek megegyeztek, hogy ösztönzik egy európai szinten is elismert tudásközpont kiépítésének elősegítését a Graz-Zalaegerszeg-Maribor régióban.

A projektben részt vevő országok egyetértenek abban, hogy a digitalizáció és a dekarbonizáció kulcsfontossággal bír a jövőbeni biztonságos, hatékony és fenntartható mobilitási rendszer megalkotásában. Továbbá leszögezték, hogy az együttműködés megvalósításához minden eddiginél nagyobb szükség van a regionálisan koordinált programokra, a közös kutatás-fejlesztésre, illetve a szabályozás összehangolására. A miniszterek üdvözölték, hogy a magyarországi Autóipari Próbapálya Zala Kft. és az osztrák Alp.Lab Kft. már együttműködik egymással.

A szándéknyilatkozat aláírása szervesen illeszkedik az Európai Unió egyik fő célkitűzéséhez, mely az e-mobilitás és az önvezető járművek elterjedését szorgalmazza.”

Forrás:
Tudásközpont épülhet a határ mellett; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. szeptember 28.

Mesterséges intelligencia – kínai és amerikai fölény

„A technológiáról szóló sanghaji világkonferencián szinte csak ez a két ország képviseltette magát.

A rendezvényt Liu He kínai miniszterelnök-helyettes, a helyi kabinet gazdasági kérdésekért felelős legfontosabb embere nyitotta meg. Az eseményen jelen voltak az Alibaba, a Tencent, a Baidu, a Huawei és a Xiaomi vezetői, a Google alelnöke, az Amazon és a Microsoft vezető menedzserei, Nobel-díjas tudósok, valamint a Stanford, a Berkeley és a Cambridge Egyetem vezető mesterséges intelligencia kutatói. Az előadások a technológia jövőbeli alkalmazásával foglalkoztak az egészségügy, a közlekedés, a kereskedelem, a logisztika, a mezőgazdaság, a közigazgatás, az igazságügy és a pénzügyi rendszer területén.

Liu He megerősítette, hogy szívesen látják a külföldi cégeket azért, hogy a kínai mesterséges intelligencia piacon fektessenek be. Ugyanakkor rámutatott, hogy a technológia kétélű fegyver, amelyhez közös erőfeszítésekre van szükség azért, hogy minimalizálni lehessen a negatív következményeket. Meglepő módon kiemelte, hogy a magánéletét védő szabályok éppúgy fontosak, mint a „szabad gondolkodás” azért, hogy több innovációra kerülhessen sor. Jack Ma, az Alibaba alapítója a kevesebb szabályozás mellett érvelt és közölte, hogy az államnak azt kell tennie, ami a dolga, míg a vállalatoknak azt, ami az ő feladatuk.

Kína egyre fontosabb szerepét támasztja alá, hogy a Szilícium-völgy népes küldöttséggel képviseltette magát és nem volt hiány bejelentésekből. A Microsoft és az Amazon új fejlesztési központokat akarnak nyitni a metropoliszban. A Sensetime pedig – amely jelenleg a legértékesebb mesterséges intelligencia vállalkozás a világon és amely arcfelismerő technológiával foglalkozik – az év eleje óta együtt dolgozik az MIT kutatóival. A Google mesterséges intelligencia vezetője csatlakozni fog a pekingi Tsinghua Egyetem tanácsadó testületéhez. A webes konszernt egyébként kiemelt vendégként kezelték, Jay Yagnik, a Google alelnöke például Robin Li, a Baidu vezérigazgatója előtt léphetett színpadra és a Tencent mellett az egyetlen cég volt, amely külön pavilonnal rendelkezett.

Az európai kutatók júniusban összefogást sürgettek, mert attól tartottak, hogy nem tudnak majd lépést tartani az amerikai óriáscégekkel és a kínai projektekkel. Több mint 550 európai mesterséges intelligencia kutató elindította a Confederation of Laboratories for Artificial Intelligence in Europe (CLAIRE) nevű kezdeményezést. A szakértők megállítanák a jelenlegi trendet és a kontinenst egy olyan hellyé tennék, amelynek nincs szégyenkeznivalója sem Amerikával, sem Ázsiával szemben.
Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy Európát egyedül az SAP képviselte, de kizárólag a helyi irodavezetője révén. Európai egyetemek sem voltak jelen. Ez a távolmaradás pedig a JEDI kezdeményezést életre hívó André Loesekrug-Pietri szerint komoly hiba. Szerinte mi, európaiak azt hirdetjük a világ többi része felé, hogy etikusan kell bánni a technológiával, de míg mások cselekedtek, addig mi nem. Európa nem csupán a mesterséges intelligencia fejlődésének a dimenzióját becsüli alá, hanem mindenekelőtt e fejlődés sebességét.

Sanghaj a következő években 15 milliárd dollárt akar befektetni különböző mesterséges intelligencia projektekbe és egy teljesen digitalizált okosvárost is felépítene. Ezt a tervet mutatták be a helyi vezetők. Az elképzelés része, hogy a városban közlekedő 50 000 taxi közül az év eleje óta néhány százat felszereltek a belső tükörre helyezett videokamerákkal, amelyek a közlekedést ellenőrzik. Amennyiben a készülék látószögén belül egy autós szabálytalanul vált sávot, akkor a kamera jelzi az esetet a rendőrség adatközpontjának, amely a vétkes nevére büntetést állít ki.

A helyi rendőrség már négy kerületben alkalmaz a körözések során arcfelismerő drónokat, amelyek a felszerelt készülékeikkel nem csupán a gyalogosok arcvonásait hasonlítják össze a körözési fotókon szereplő személyek arcvonásaival, hanem az esetek 90 százalékában pontosan állapítják meg az illető nemét, korát és súlyát is.

Sanghaj az idősek ápolása területén is kísérletezik új IT-rendszerekkel. Április eleje óta az egyik városrészben a nyilvános higiéniai állomások segítségével biztosítják több tízezer nyugdíjas ellátását. Az érintettek testtömegindexével, vérképével, légzésszámával és alvási szokásaival kapcsolatos adatok egy központi adatbázisba kerülnek. A kísérletben résztvevő személyek folyamatosan okosórát hordanak, amely minden változást jelez. A lakásaikban mozgásszenzorokat, füstjelzőket és mérőeszközöket szereltek fel, amelyek a velük vagy a hozzátartozóikkal kapcsolatos anomáliákat (kicsordult a víz a mosogatóból, egy órája nem hagyták el a vécét stb.) jelzik.

Az információk összegyűjtésére egy új adatcsere-centrumot hoznak létre. A hivatalnokok egy központi monitorszobában valós időben láthatnak majd mindent, ami a városban történik: a folyók aktuális káros anyag-értékeit éppúgy, mint a konténerek feltorlódását a kikötőben és az egyes utcasarkokon elhelyezett szemetek mennyiségét.

Dong Tao, a Credit Suisse ázsiai menedzsere szerint Kína fogja uralni a mesterséges intelligenciát, mert az ázsiai országban nincsen komoly adatvédelem, ezáltal a vállalatok viszonylag szabadon tevékenykedhetnek, s ez előnyös pozícióba juttathatja az ezzel foglakozó társaságokat és az államot a mesterséges intelligencia, illetve a Big Data területén. Példaként említette a Tencent technológiai konszernhez tartozó WeChatet, amely naponta 7 milliárd fotót dolgoz fel és ezzel komoly előnybe kerülhet a képfelismerés területén.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia – Kína és az USA dönt a jövőről; SG.hu; 2018. szeptember 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Adatforradalom a sportban: ez az új legális dopping?

Hely: BME Q épület, B szárny, 402-es terem (QB402), 1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.
Idő: 2018.10.25. 18:00 – 2018.10.25. 20:00

Sok szeretettel hívunk minden érdeklődőt a HTE Távközlési Szakosztály szervezésében a HTE Távközlési Klub következő összejövetelére. A rendezvény nyilvános.
A klub témája:

Adatforradalom a sportban: ez az új legális dopping?

Kérdezni ér! A vitaindító előadásokat a Távközlés Klub hagyományainak megfelelően egy moderátor által vezetett kérdések és válaszok blokk követi, a rendezvény pedig kötetlen beszélgetéssel fog véget érni.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bacsárdi László
HTE Távközlési Szakosztály, elnök”

Forrás:
Adatforradalom a sportban: ez az új legális dopping?; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE); 2018. szeptember

Miért alakítanak ki cégek saját közösségi munkatereket (coworking spaces)?

„A Harvard Business Review oldalán megjelent egyik elemzésben a szerzők arra a kérdésre keresik a választ, hogy miért hoznak létre megállapodott vállalatok is olyan, közösségi munkavégzést szolgáló tereket, amelyeket eredendően szabadúszók együttműködésére találtak ki. A bevezetésként említett példában a francia távközlési szolgáltató, az Orange ezt az új működési formát – a „coworking” továbbgondolásával – „corpoworking” néven említi, kifejezve azt a lényeges vonását, hogy a munkatársak vállalaton kívüli emberekkel dolgozhatnak együtt és tanulhatnak tőlük. A közösen használt munkaterek emelkedő trendjét mutatja, hogy mintegy 19 ezer hasonló kezdeményezésről tudunk világszerte. A tapasztalatok szerint sikeres a működésük: jobb és gyorsabb munkavégzést tesznek lehetővé, nagyobb elégedettséggel és elkötelezettséggel. A legtöbb ilyen közösségi munkatér a távközlési és informatikai szektorban bukkant fel, de más ágazatoknak is hasznára válhat, legyen szó akár autógyárakról vagy biztosító társaságokról. Az elemzésben említett, közösségi munkatereket biztosító WeWork ügyfélköre az elmúlt egy év alatt 370%-kal nőtt – ezeknek mintegy a negyede vállalati érdekeltség, köztük olyan élenjáró óriásokkal is, mint az IBM, az UBS vagy a Facebook.

A szerzők a közösségi munkatereknek két alaptípusát azonosították. A „nyitott házak” olyan formát jelentenek, amelyekben a cégek közösségi szinten elérhető kényelmi szolgáltatásokat biztosítanak – egyesítve a munkaterek, a kávézók, az alkotóközösségek és a gyártóműhelyek (fab labs) jellemzőit, gyakran a vállalat márkaépítésének részeként. Fő céljuk, hogy megnyerjék a cégen kívüli helyi tervezőket, és tanulhassanak tőlük. Egy másik típust jelent a „kemping” – ezek cégen belüliek, meghívásos alapon működnek, és céljuk, hogy olyanoknak is lehetővé tegyék a közös munkát, akiknek a vállalati hierarchia és a szervezeti rendből fakadó korlátok miatt erre nem volna lehetőségük. Ezek ideiglenes szerveződések, jellemzően egy-egy konkrét cél elérése érdekében. Tapasztalatok szerint ebben a formában gyakran egy hét alatt megvalósulhatnak olyan projektek, amelyek amúgy több hónaposak lennének.

A vállalati közösségi munkaterek célja jellemzően három nagy csoportba sorolhatók: átalakítás, innováció és a jövő biztosítása. Az átalakítás során ezek a kezdeményezések mintegy „trójai falóként” viselkedhetnek, szétfeszítve a hagyományos szervezeti kereteket, teret adva az újszerű megoldásoknak. Az innovációs célok elérése érdekében különböző érdekelteket és érintetteket vonnak be konkrét feladatok megoldására, jól felszerelve speciális eszközökkel és módszertanokkal. A jövő-biztosítást szolgáló kezdeményezések nyitott végűek, céljuk új ötletek és kapcsolatok generálása.

A közösségi munkaterek igénybe vevői széles skálán mozognak rang, szerepkör és szervezeti kötődés szerint. Jellemzően csak pár hónapig vannak jelen, majd átadják helyüket más szereplőknek. Ez a forgóajtó-szerű működés a friss meglátások és a szakértelem folyamatos áramlását teszi lehetővé. A sikeres működés érdekében alkalmazottak, start up vállalkozások, egyéni vállalkozók, szabadúszók, kutatók és akár tudósok is együttműködhetnek, a munkatér típusának függvényében. Míg a „nyitott házak” szinte mindenki számára elérhetőek, a „kempingek” körültekintő átvilágítás után válogatja résztvevőit. A válogatás szempontjai közül kiemelkedő jelentősége van a kulturális illeszkedés képességének, ami a kezdeményezőkészségben, nyitottságban, bátorságban, bizalomban és egyfajta családias légkör megteremtésében nyilvánul meg.

A sikerben a közösségi vezetőknek kulcsszerepe van. De hasonlóan fontos a terek fizikai kialakítása is, amiben például fontos jellemző a rögzítettség kerülése – a táblák, a bútorok, de még a falak is elmozdíthatók, átalakíthatók. Fontos, hogy a közösségi munkaterek elrendezésüknél fogva is lehetővé tegyék a véletlenszerű találkozásokat és felfedezéseket, a folyamatos lehetőséget a társalgásra, tudásmegosztásra, együttműködésre.

A kutatás során nehézséget jelent, hogy nehéz mérni a közösségi munkaterek hasznosságát, így a megtérülési mutatóikat is. Az elemzők jobb híján kombinált mérőszámokkal vagy olyan puha értékelésekkel dolgoznak, mint az elégedettségi vagy elkötelezettségi mutatók. De el is halaszthatják a mérhetőség kérdésének megválaszolását a jövőbe, amikor már várhatóan esettanulmányok sokasága áll majd rendelkezésre.

Végül a szerzők három nagy alapelvet emelnek ki a vállalati közösségi munkaterek előnyeinek kiaknázása érdekében. Az első a célok tisztázása mindjárt a folyamat elején, a második a közösségi vezetők kulcsszerepe. Harmadikként említik azt, hogy ne legyen „túlgondolt” a tervezés – a résztvevőket fel kell hatalmazni arra, hogy maguk alakíthassák a teret, keresztülvágva a szokott bürokratikus akadályokat.”

Forrás:
Why Companies Are Creating Their Own Coworking Spaces; Gabor Nagy, Greg Lindsay; Harvard Business Review; 2018. szeptember 24.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. október 1.

Kiberháború – ahol nincsenek többé szabályok
Nagyjából két éve álhírekről, befolyásolási akciókról, információs hadviselésről szóló vélt, vagy valós értesülésektől hangos a világsajtó. Az ember már-már hajlamos azt gondolni, hogy tényleg valami egészen új, és egy-két jól körülhatárolható szereplőhöz kapcsolható jelenségről van itt szó. Mi sem áll távolabb ettől. Teoretikus kutatók már évek óta a geopolitika „ötödik dimenziójaként” definiálják a kiberteret. Ami – éppen úgy, mint a szárazföld, a tengerek, a légtér, és maga a világűr is –az egymással rivalizáló, egymással konfrontálódó, egymással hadakozó hatalmak és erők játéktere. Fontos kitétel, hogy nem csak a szokványos értelemben vett „hatalmak”, tehát országok, államok néznek itt egymással farkasszemet. Ellenkezőleg! A kibertérben zajló konfrontációk, küzdelmek egyik legjellemzőbb vonása az aszimmetrikus jelleg: hagyományos állami struktúrákkal, szervezetekkel itt sokszor államisággal nem rendelkező ellenfelek – terrorszervezetek, bűnözői csoportok, vagy akár egyének – veszik fel a harcot, ráadásul nem is eredménytelenül. Mert a háború ebben az új dimenzióban már jó ideje zajlik. Olyan akciók formájában, amihez képest az egyes politikai eseményekhez (választásokhoz, népszavazásokhoz) kapcsolódó internetes trollkodás, automatizált propaganda-szórás csak ártatlan játszadozásnak tűnhet. A háttérben egész országok informatikai rendszereit – vagy azok kritikus elemeit – megzavaró támadások kísérleteiről mesélnek a kiberbiztonsági szakértők. Vannak persze sikeres és ismertté vált esetek is, mint például az iráni atomprogramot évekkel, talán évtizedekkel visszavető vírustámadás. A közel-keleti ország urándúsítóit tönkretevő digitális Stuxnet kártevő bevetése azóta is az egyik iskolapélda arra, hogy miféle ütközetek várhatók ezen a 21. századi virtuális csatatéren. Ahol még a hadviselő felek sem ismertek! A Stuxnet mögött amerikai és izraeli támadókat sejtenek, de biztosat még nyolc év elteltével sem lehet tudni.
A „digitális dimenzió”, a rejtett, vagy legalábbis nehezen áttekinthető kiber-hadszintér másik különösen jellemző vonása ugyanis az, hogy a hagyományos nemzetek közötti fegyveres konfliktusokban szokásos és elfogadott szabályok itt aligha érvényesek. Sőt, nyugodtan mondhatjuk: ez egy olyan csatatér, ahol többé nincsenek mindenki által elfogadott és betartott játékszabályok. Az igazi veszély pedig ebben rejlik, vélik sokan. Éppen ezért, a közös (nemzetközileg elfogadott) szabályozást sürgető szakértők már évekkel ezelőtt nekiláttak valamiféle egységes értelmezési keretek kialakításának. Biztonsági szakemberek, jogászok 2013-ban az észt fővárosban szövegezték meg a digitális tér Genfi Egyezményének becézett ún. Tallini Kézikönyvet. Ez a dokumentum éppen arra tett első kísérletet, hogy értelmezze, definiálja a kibertérben zajló küzdelmek alapvető paramétereit. Meghatározza azt: mi tekinthető egyáltalán „támadásnak” a digitális térben? Mik azok a célpontok, amelyek elektronikus megzavarása, károsítása, veszélyeztetése „kibertámadásnak” tekintendő? Az eredeti dokumentumban egyébként még kevés szó esett a dezinformációs kampányokról, vagy a választásokba való internetes beavatkozásokról. Éppen az új fejlemények hatására, 2017-ben megszületett a Tallini Kézikönyv 2.0-ás változata, amely már pontosabban körüljárja az újabb helyzeteket. Itt már a választások megsértése egyértelműen a szuverenitás elleni támadásnak minősül akkor, ha a „belepiszkálás” igazolható célja az adott rendszer megdöntése volt. A baj azonban – teszik hozzá a témával foglalkozó szakemberek -, hogy a hatályos nemzetközi szabályozás (ahogy mondani szokták, a „nemzetközi jog”) továbbra is emberöltőkkel ezelőtti kategóriákban – tehát például „igazi” fegyverek eldördülésében – gondolkozik háború, vagy béke tekintetében.
In Cyberwar, There Are No rules; Tarah Wheeler; Foreign Policy; 2018. szeptember 12.

Expanzióban az észt Külügy – fókuszban a kereskedelem és a digitális diplomácia
Az észt kormány most beterjesztett, 2019-es költségvetése jelentős fejlesztéseket irányoz elő a balti állam külügyi tárcájánál. A minisztérium jövőre kevés híján 74 millió euróból gazdálkodhat majd, és a megnövelt büdzséből mindenek előtt a külföldi állomáshelyek számának bővítésére fordítanak majd. Észtország külképviseletet nyit jövőre az Egyesült Arab Emírségekben. Az USA nyugati partvidékén pedig egy új konzulátus segíti majd az északi ország üzletembereit, turistáit. Számunkra persze ennél is fontosabb, hogy az észt Külügyminisztérium újra meg kívánja nyitni budapesti képviseletét. Sven Mikser külügyminiszter egyértelművé tette azt is, hogy az itteni állomáshelynek kifejezetten stratégiai szerepkört szánnak. A tervek szerint ugyanis az budapesti nagykövetség a balkáni térség jó részét is „lefedi” majd, képviselve országát Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Macedóniában is.
A fejlesztések kulcsszava a kereskedelemi diplomácia, hangsúlyozta az észt politikus. „A magyar piacban komoly lehetőségeket látunk, és célunk, hogy maximálisan éljünk ezekkel a lehetőségekkel”. A másik fókuszterület jövőre a kiberdiplomácia és a digitális diplomácia lesz a balti államban. A cél azonban, ezeken a területeken is, elsődlegesen az észt vállalkozások, nemzetközi kooperációk támogatása, segítése lesz majd.
Minister says next year’s budget helps strengthen Estonia’s foreign service; The Baltic Times; 2018. szeptember 27.

Amerikai külpolitikai tanácsadóhoz szegődött a brit digitális diplomácia korábbi vezetője
A washintoni székhelyű Clyde Group egyike az USA dinamikusan fejlődő kommunikációs ügynökségeinek. A hivatalos öndefiníció szerint „butik ügynökség” egy olyan – amerikai fogalmak szerint kisvállalkozás -, amely a PR világ mára globálissá vált nagy cégeivel ellentétben nem a mindenre kiterjedő, teljes vertikumú szolgáltatásokban, hanem az egészen specializált minőségi kínálatban látja a versenyelőny lehetőségét. A kormányoknak, civil szervezeteknek, kereskedelmi ügynökségeknek, politikai szereplőknek tanácsot adó cég „egyedi narratívák” kialakításával, a láthatóság növelésével segíti ügyfeleit a „geopolitikai témákban való boldogulásban”. A megfogalmazás, a geopolitikai fókusz kiemelése jól mutatja a vállalat üzleti „csapásirányát”. Ez az egyedi hangsúly a jelek szerint most tovább erősödik. A cég ugyanis egy új „globális kapcsolatépítési” tanácsadással erősíti kínálatát. Az új szolgáltatási terület jellegéről sokat elárul, hogy a divíziót a vállalat frissen szerződtetett alelnöke, Scott Nolan Smith fogja vezetni. Smith az e-külpolitika meghatározó szakmai műhelyének, a Digital Diplomacy Coalition-nak az egyik alapítója. Új posztján nem csupán elméleti tudását kamatoztathatja majd jó eséllyel, de nagy adag gyakorlati tapasztalatot is. Az elmúlt évek e-diplomáciai fejlesztéseiben személyesen is kulcsszerepet játszott szakember ugyanis korábban a washingtoni Brit Nagykövetség digitális diplomáciai vezetőjeként dolgozott.
O’Dwyer’s. The Inside News of PR & Marketing Communications; 2018. szeptember 28.

Párbeszéd a hálózatos világban – nyilatkozik az ENSZ Közösségi Média Igazgatója
Az előbbi hírben említett Nolan Smith érdekes interjúval mutatkozott be új pozíciójában. A nemzetközi kapcsolatok digitalizálódó világában ugyanis szinte sohasem esik szó egy – semmiképpen sem jelentéktelen – szereplőről: az ENSZ-ről. Nancy Groves, az Egyesült Nemzetek Közösségi Média Igazgatója úgy véli: mind gyakrabban esik szó a közösségi platformokon a világszervezet munkájáról, természetesen elsősorban egyes „nagy ügyek”, pl. a globális felmelegedés kapcsán. Ugyanakkor a tájékozottság elmélyítése ezeken a médiumokon különösen indokolt, hiszen a felhasználók gyakran még azzal sincsenek tisztában, hogy ki is áll az egyes intézkedések, határozatok mögött. A világszervezet közösségi média részlege alapvetően az egyes konkrét, specializált témák közérthetővé tételét tekinti feladatának. A hordozó közeg lehetőségeihez szabva, rövid, de világosan megfogalmazott „magyarázatokat” gyártanak. A cél, hogy az éppen aktuális témákhoz hátteret adjanak, illetve biztosítsák a megértéshez szükséges összefüggéseket. Természetesen erősen támaszkodnak a vizuális eszközök erejére: előszeretettel használják a fényképek, videók kommunikatív elehetőségeit.
A Közösségi Média Igazgatóság, a feladat nagyságához és összetettségéhez illeszkedő, komoly szervezetre támaszkodhat. Mintegy 60 szakember dolgozik a részlegen, az újságírás, a kommunikáció megannyi részterületének szakértői. A soknyelvűség alapkövetelmény a divízió outputjában. Ennek megfelelően 9 nyelven szolgáltatnak közösségi média tartalmakat, és nyelvenként legalább két főállású munkatárs kizárólag az adott nyelvű tartalmak előállításáért felel.
Az ENSZ újmédia részlege, a ma már „hagyományosnak” tekinthető platformok mellett új, innovatív eszközökkel is kísérletezik. Különösen nagy lehetőséget látnak a virtuális valóság alkalmazásában: az elmúlt években több figyelemre méltó VR-filmet gyártottak (persze, nagy televíziós, vagy médiacégekkel koprodukcióban). Virtuális bepillantást engedtek nézőiknek a krízisövezetek mindennapjaiba. Egy másik VR-film az ENSZ békefenntartó misszióinak sokszor veszélyes munkáját mutatta különösen átélhető formában. Egészen speciális alkalmazásai is akadnak a virtuális technológiáknak: ennek az eszköznek az életszerűségével, személyes átélhetőségével készítik fel például a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt megjelenő szemtanukat a várható eljárásra.
Az emergens technológiák alkalmazásának egy másik ígéretes területe a robotizált tájékoztatás, illetve ügyfélszolgálat. A chatbotoktól, azaz a mesterséges intelligencia alapú beszélgető alkalmazásoktól például komoly eredményeket várnak, nem csupán a gyakori kérdések megválaszolásában, de akár kampányüzenetek továbbításában is.
Engaging a Connected World. Q&A with Nancy Groves, UN Head of Social Media; Scott Nolan Smith; Clyde Group; 2018. szeptember 28.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS
Veale, Tony – Cook, Mike (2018): Twitterbots. Making Machines that Make Meaning. Cambridge-London, The MIT Press
Az előző cikkünk zárógondolata tulajdonképpen átvezet mai könyvajánlókhoz. Magyarországon ugyan nem túlságosan elterjedt, ám a világban töretlen népszerűségnek örvend a közösségi média ökoszisztéma „kistestvére, a Twitter. A digitális diplomácia világában mindenképpen. Vezető politikusok, miniszterek, diplomaták, követségi médiások előszeretettel használják ezt a mikroblogot gyors, nagy erejű, széles elérésű kommunikációs csatornaként, és jelentőségét jól mutatja, hogy az e-külkapcsolatok egyik közkeletű elnevezése – „Twitter-diplomácia”.
A jelek szerint azonban nem árt némi óvatosság. Ha a felhasználó, akinek most felkeltettük az érdeklődését, fiókot nyit a Twitteren, tallózni kezd a hírfolyamokban, érdekes megszólalókat kezd el figyelni – könnyen meglepetés áldozatává válhat! Előfordulhat ugyanis, hogy az a „szakértő”, akinek a közleményeit követni kezdjük, vagy „aki” egyre-másra lájkolja az üzeneteinket – az valójában egy speciális alkalmazás, egy Twitterbot csupán. Az erre a hétre ajánlott könyv, a dublini kompjúter tudós, Tony Veale, és Mike Cook mesterséges intelligencia szakértő izgalmas munkája ezeket a számítógépes szoftvereket mutatja be, amelyek hamarosan szinte kibogozhatatlanul fonódnak bele Twitteren folyó eszmecseréinkbe.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. szeptember 24-szeptember 28.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Informatikai és audioviz.eszközök beszerzése-I.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/184
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás/2015 KÉ
Közzététel dátuma: 2018.09.24.
Ajánlatkérő: Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.01.
A közbeszerzés mennyisége: –
All in one PC (asztali számítógép) mindösszesen: 74 db
– Switch: 14 db
– LCD Tv + fali konzol: 4 db
– IP kamera + mennyezeti konzol: 2 db
– Projektor + mennyezeti tartókonzol: 2 db
– Motoros vetítő vászon: 2 db
– Falra szerelhető aktív hangszóró + konzol: 8 db
– Hangkeverő: 2 db
– Vezeték nélküli mikroport szett: 2 db
– Vezeték nélküli kézi mikrofon szett: 2 db
– Szerver: 1 db
– LCD monitor: 1 db
Lásd bővebben

3D technológiájú eszközök, szoftverek, IT eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/185
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás
Közzététel dátuma: 2018.09.25.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.06.
3D technológiájú eszközök, szoftverek és IT eszközök beszerzés a Pécsi Tudományegyetem GINOP-2.3.2-15-2016-00022 jelű pályázata keretein belül a közbeszerzési dokumentációban meghatározott paraméterekkel, az alább részletezett 22 ajánlati részben.
Lásd bővebben

Liget szintű IT rendszer kiviteli terv elkészítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/186
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Közzététel dátuma: 2018.09.26.
Ajánlatkérő: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.29.
Keretmegállapodás alapján a LIGET projekt keretében érintett park és épületek informatikai rendszereinek „kulcsrakész” kivitelezéséhez szükséges teljeskörű tervezés elvégzése kiviteli gyártmányterv szinten, az alábbiak szerint:
– Tervezési feladatok: Koncepció terv felülvizsgálata, aktualizálása; Tervezési program módosítására vonatkozó javaslattétel; LIGET IT rendszer kiviteli gyártmányterv elkészítése;
– Épületek kiviteli- vagy gyártmányterveinek homogenizációja a Liget IT rendszer kiviteli tervhez illeszkedően
– Tervezői művezetés.
Mennyiség:
A Liget Budapest projekt keretében megvalósuló:
– 9 épület (Országos Restaurálási és Raktározási Központ, Olof Palme Ház, Dózsa György úti mélygarázs, Magyar Zene Háza, Magyar Innováció Háza, Fővárosi Városligeti Színház, Néprajzi Múzeum, Új Nemzeti Galéria, a Városliget Zrt. irodaháza),
– 2 adatközpont (Hermina úti „A site” adatközpont, a Néprajzi Múzeum épületében létrehozásra kerülő ”B site”),
– összesen 5500 informatikai végpont, melyből 450 park végpont kiépítési lehetőség
– 700 db WIFI AP (ebből 160 parkban elhelyezett WiFi adó telepítési pont),
– és az ezekhez kapcsolódó teljeskörű informatikai szolgáltatásokat biztosító informatikai rendszerek (adathálózat, informatikai üzemeltetési központ, virtuális kiszolgáló környezetek, redundáns adattároló egységek (storage), centralizált üzemeltetés és szolgáltatás támogató rendszerek, IT biztonsági megoldások) tervezése.
A rendelkezésre álló keretösszeg: nettó 250.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Informatikai beszerzés 3 rt EFOP-4.2.1-16-2017-00
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/186
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás
Közzététel dátuma: 2018.09.26.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.26.
II.1.4) Rövid meghatározás:
„Informatikai fejlesztés a Széchenyi István Egyetem EFOP-4.2.1-16-2017-00024 projektjében adásvételi szerződés keretében (3 részterület)”
1. rész Szerverfejlesztés
Openstack alapú hibrid felhő infrastruktúra kiépítése, ami a következő elemeket tartalmazza:
9 db compute node szerver
3 db admin és 1 db control node szerverek;
1 db elsődleges SAN tároló, 190TB nettó kapacitással, 10Gbps iSCSI csatlakozással;
Mentési infrastruktúra 1 db mentő szerverrel, 1db szalagos mentőegységgel 1db másodlagos SAN tárolóval, ami 63TB nettó kapacitású;
Rack szekrény és LAN switch-ek az eszközök elhelyezéséhez és összekapcsolásához;
Windows szerver, Virtualizációs, mentési és SAN menedzsment szoftverek; Rendszer integrációs szolgáltatások, amelyek magukba foglalják az eszközök összeszerelését, üzembe helyezését, konfigurálását és oktatását. Garancia rendelkezésre állás, szoftverkövetés műszaki leírás szerint.
2. részterület: Hallgatói informatikai eszközbeszerzés
2 db szerver merevlemez: 7200 RPM; kapacitás: minimum 4Tb; Átmeneti tároló: legalább 64MB; SATA III csatlakozó
2 db nagyteljesítményű szimulációs számítógép:
1 db mérőlaptop,
55 db monitor a számítógépekhez:
3. rész Projektorok beszerzése
15 db projektor „egységcsomag” beszerzése,
Lásd bővebben

Megyei központok rendszereinek kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/187
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás/2015 KÉ
Közzététel dátuma: 2018.09.27.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.19.
A közbeszerzés rövid ismertetése: A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint ajánlatkérő az alárendeltségébe tartozó megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, mint megyei központok energetikai, informatikai és biztonságtechnikai rendszerének kialakítása tárgyában kér ajánlatokat.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredménytájékoztató – „Az EFOP-1.9.6 azonosítószámú, „Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések” megnevezésű kiemelt projekt keretein belül licencek és üzemeltetés-támogató eszközök beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/184
Közzététel dátuma: 2018.09.24.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.; Nádor Rendszerház Kft.
„Az EFOP-1.9.6 azonosítószámú, „Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések” megnevezésű kiemelt projekt keretein belül licencek és üzemeltetés-támogató eszközök beszerzése”
A beszerzés célja, tárgya, főbb jellemzők, mennyiségi adatok:
HISCOM rendszer licenc bővítés (univerzális), 8 CPU core, InterSystems technológián futó komponense k bővítésére. Nyertes ajánlattevő feladata továbbá a termékek leszállítása is.
Cikkszám: HISCOM-eH66-ENS-EXT-8CORE
Termék megnevezése: HISCOM rendszer bővítő node licenc (univerzális, Ensemble/Cache komponensek, 8 CPU core)
Darabszám: 4
Követelménye k a HISCOM rendszer licenc bővítéssel kapcsolatosan:
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 565.745.600,- Ft
Lásd bővebben

KÖZPONTI KGFB ADATBÁZIS (KKTA) RENDSZERFEJLESZTÉSE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/184
Közzététel dátuma: 2018.09.24.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: ArgonSoft Informatikai Szolgáltató Kft
A nyertes ajánlattevő feladata szerződés keretében a Magyar Nemzeti Bank KKTA rendszerének szoftverfejlesztési támogatásának biztosítása, fejlesztői erőforrás nyújtása.
A támogatás nyújtása az egyedi megrendelések alapján történik opcionálisan, az évente felmerülő új igények megvalósítására, a kifejlesztett KKTA rendszer továbbfejlesztésére, módosítására vagy más informatikai rendszerekkel összekapcsolására a műszaki követelményspecifikációban és a szerződésben részletesen meghatározottak szerint.
Mennyisége: nettó 23.622.000,- Ft keretösszeg kimerüléséig, de legkésőbb 2019.12.31. napjáig
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/184
Közzététel dátuma: 2018.09.24.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: META CONSULTING Üzletviteli, Gazdasági és Számítástechnikai Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
WhereScape dobozos szoftver (4 user licence egy év időtartamra), vagy azzal műszakilag egyenértékű adatbázis tervező/fejlesztő szoftver négy felhasználó számára szükséges licence és első éves követésének beszerzése. A beszerzésre kerülő szoftvert négy felhasználó három környezetben (fejlesztői, teszt és éles környezet) fogja használni.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.200.000,- Ft
Lásd bővebben

4 DB HD ENG KAMERASZETT ÉS KIEGÉSZÍTŐK BESZERZÉSE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/185
Közzététel dátuma: 2018.09.25.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Rexfilm Broadcast és Kommunikációs Rendszerek Kft.
Ajánlatkérő jelen beruházás keretében kapacitásának bővítéséhez kíván 4 db kamkorderes ENG kameraszettet és egyéb kiegészítő eszközöket beszerezni (adásvételi szerződés keretében) azzal, hogy a szállítandó eszközök a meglévő eszközpark bővítését és kiegészítését szolgálják, ezért a műszaki leírásban megjelölt termékeknek teljes mértékben kompatibilisnek kell lennie Ajánlatkérő meglévő rendszerével.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 79.910.330,- Ft
Lásd bővebben

Űrfelvételek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/185
Közzététel dátuma: 2018.09.25.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Nyertes ajánlattevő: GeoIQ Térinformatikai Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
„Magyarország területére vonatkozó, közeli infravörös és vörösél-sávot tartalmazó nagyfelbontású űrfelvételek beszerzése kettő időablakban” a műszaki leírásban részletezettek szerint.
Magyarország teljes területére vonatkozó, 2018. 04. 20. – 2018. 06. 10. között (1. időablak) és 2018. 07. 01. – 2018. 08. 15. között (2. időablak) készült, közeli infravörös (Near-Infrared, NIR) és vörösél- (Red Edge) sávot tartalmazó űrfelvételek szállítása. Az űrfelvételek készítésének mindkét időablakban Magyarország teljes területére kell kiterjednie.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 53.995.000,- Ft
Lásd bővebben

Ertáj – sérülékenység vizsgálat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/186
Közzététel dátuma: 2018.09.26.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NETI Informatikai Tanácsadó Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Ajánlatkérő által fejlesztetett rendszerek sérülékenységvizsgálata a ‘Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása’ című KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00025 azonosító számú projekt keretében” a műszaki leírásban részletezettek szerint.
A vizsgálatot 8 db rendszeren kell elvégezni, összesen 10 db vizsgálati körben, ajánlatkérő döntése alapján produktív vagy tesztkörnyezetben, a műszaki leírásban foglalt követelményeknek megfelelően.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Digitális Tanterem – eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/187
Közzététel dátuma: 2018.09.27.
Ajánlatkérő: Mohácsi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
„Digitális Tanterem kialakításához, digitális pedagógia bevezetéséhez szükséges IT eszközök és oktatást segítő játékok beszerzése, valamint kapcsolódó szolgáltatások megrendelése az EFOP_3.2.3-17 „Digitális környezet a köznevelésben” című projekt keretében”.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.567.312,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Digitális oktatási környezet fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/184
Közzététel dátuma: 2018.09.24.
Ajánlatkérő: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Ajánlatkérő az EFOP-3.2.3-17-2017-00053 projektben a műszaki specifikációt módosítja, ezért a közbeszerzési eljárás a jelen tartalommal nem folytatható le. Erre való tekintettel, a Kbt. 113. § (1) bekezdés szerinti nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelen a Kbt. 75.§ (2) bekezdés a) pontja alapján, mert a szerződés megkötése, a projekt finanszírozása jelen műszaki tartalommal nem lehetséges.
A szerződés megkötését megtagadták.
Lásd bővebben

Bookkeeping
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/184
Közzététel dátuma: 2018.09.24.
Ajánlatkérő: Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
1. rész:
HUSKROUA ENPI Program kapcsán:
• A 2017. évre vonatkozó könyvvezetési és beszámoló készítési feladatok
• A 2018. évre vonatkozó könyvvezetési és beszámoló készítési feladatok
2. rész:
HUSKROUA ENPI Program kapcsán Technikai Segítségnyújtás projektekkel összefüggően:
• 1 db pénzügyi ellenőrzési jelentés és 1 db audit-vélemény a 2017. évre vonatkozóan
• 1 db pénzügyi ellenőrzési jelentés és 1 db audit-vélemény a 2018. évre vonatkozóan
3. rész:
HUSKROUA ENPI Program kapcsán:
• 1 db projektek kockázatelemzésen alapuló mintavételezés útján történő ellenőrzés és Éves Mintavételes Ellenőrzési Jelentés elkészítése a 2017. évre vonatkozóan
• 1 db projektek kockázatelemzésen alapuló mintavételezés útján történő ellenőrzés és Éves Mintavételes Ellenőrzési Jelentés elkészítése a 2018. évre vonatkozóan
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Valamennyi részajánlat (1-3.) vonatkozásában kötbérterhes teljesítési határidőként jelenik meg a 2018. augusztus 31-e. Figyelemmel arra, hogy az eljárás lezárására (összegezés kiküldésére) még nem került sor, továbbá arra, hogy a Kbt. 131.§ (6) bekezdése alapján az összegezés kiküldésének napját követő 10 napos időtartam lejártáig a szerződést nem lehet megkötni, megállapítható, hogy jelen eljárás eredményeként a szerződés megkötésére valamennyi részajánlat tekintetében csak a 2018. augusztus 31-i teljesítés határidő lejártát követően kerülhetne sor.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Vállalkozási szerződés az „Aktív piaci kivezetés” munkaerőpiaci program komplex szakmai megvalósítására
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/185
Közzététel dátuma: 2018.09.25.
Ajánlatkérő: OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés ismertetése:
Az „Aktív piaci kivezetés” program célja, hogy azok, akik az utóbbi egy éven belül csak közfoglalkoztatásban kaptak munkalehetőséget, önálló elhelyezkedésükhöz szükséges személyi tulajdonságaik korlátozottak, demotiválhatók a munkavégzésre, egy központi munkaerőpiaci program keretében komplex szolgáltatási és felkészítést elősegítő támogatási programelemek révén segítséget kapjanak a nyílt piaci elhelyezkedésükhöz.
Szerződés/rész odaítélésre került:s nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A tárgyi közbeszerzési eljárás 1., 2. és 3. része a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy a tárgyi eljárás valamennyi részében kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Magyar fiatalok a Kárpát-medencében – Magyar Ifjúság Kutatás 2016

„2016-ban sorban az ötödik nagymintás ifjúságkutatásra került sor Magyarországon és a Kárpát-medencei nagyobb magyar régiókban, így Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján. A 15–29 évesekre vonatkozó Magyar Ifjúság Kutatás 2016 során számos kérdéskörrel foglalkoztunk, amelyek többsége összehasonlításra érdemes, így a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok körében egyaránt vizsgálható. Az összesen 12 ezer megkérdezett fiatal részvételével készült reprezentatív kutatás a fiatalok megismerését célzó szakmai munkának számos elemzési lehetőséget kínál. Ennek első lépései a 2017-ben megjelent magyarországi és külhoni gyorsjelentések voltak. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmánykötet a következő ezen lépések sorában, amely már elérhető elektronikusan is.

A projekt vezetőjeként – a 2012-es kutatás során alkalmazott gyakorlatnak megfelelően – a tanulmánykötettel megnyílik a lehetőség a kutatás adatbázisainak és az alkalmazott kérdőíveinek használatára kizárólag nonprofit, oktatási és kutatási célra! Ahhoz, hogy Ön is használhassa ezeket, most sem kell mást tennie, mint adatigénylő e-mailt írni az iroda@kutatopont.hu e-mail címre.[Kutatópont]”

„Négy évente készül el a 12 ezer hazai fiatalt vizsgáló, reprezentatív Magyar Ifjúság Kutatás. A 2016-os eredményeket mostantól olvashatjuk összefoglaló kötetben, ami túl nagy meglepetéseket nem okoz, de sok feltételezést megerősít a magyar fiatalok digitális eszközökhöz való hozzáállásával kapcsolatban is.
Megjelent a Magyar Ifjúság Kutatás 2016-os eredményeit összefoglaló kötet, amelyet a héten a Budapesti Corvinus Egyetemen mutatott be a szerkesztést végző Székely Levente, a tanulmányok szerzőivel közösen. A nagymintás, 12 ezer fiatal (15-29 éves) megkérdezésével készülő, reprezentatív vizsgálatot a kutatók négyévente végzik el, így most éppen az előző kutatási szakasz lezárulásánál és az új kezdeténél tartunk. A vizsgálat széles körben méri a fiatalokat például a társadalmi mobilitás, oktatás, karrierpálya, kapcsolatok, kultúra, politika szempontjából, de ahogy a könyvbemutatón is többször visszatértek rá a szerzők, a digitális világ fiatalokra gyakorolt hatása egy kiemelkedően fontos terület, amelyet a kötetben Székely Levente és Aczél Petra foglal össze a „Magyar világ 2.0 – Fiatalok és az új média” alfejezetben.

Döbbenetesen nőtt az okostelefonok szerepe
Az infokommunikációs technológia jelenléte természetesen tovább növekedett a magyar fiatalok életében, míg 2004-2008 közt az otthoni internet vált általánossá, addig 2012-2016 közt az okostelefonok. Ez a jelenség pedig a mindennapi tevékenységeket is befolyásolja a kapcsolattartástól a tanuláson és a munkán át a szabadidő-eltöltésig – foglalja össze a gyorsjelentés is. A 2016-os adatok szerint a fiatalok 29 százaléka dolgozik olyan helyen, ahol a technológia intenzív használata szükséges. Továbbá 85 százalék otthonában van számítógép, de az is egyértelmű, hogy az internet már „levált a számítógépről”, hiszen ennél sokkal több eszközről elérhető.

A legfontosabb eszköz nyilván az okostelefon, amellyel 2012-ben még csak a fiatalok 31 százaléka rendelkezett, de 2016-ban viszont már 85 százaléka, és az eszközökhöz 70 százaléknak kapcsolódott internet-előfizetése is – ami arányaiban szintén nagy ugrás a 2012-es fele-fele arányhoz képest. Emellett pedig 57 százalék rendelkezik saját laptoppal, 25 százalék tablettel, 12 százalék játékkonzollal és 6 százalék birtokában van valamilyen okosóra vagy más aktivitásmérő is. Ezzel párhuzamosan viszont látható, hogy a fiatalok saját birtokában lévő számítógépek, PC-k aránya négy év alatt 63-ról 55 százalékra lecsökkent, hiszen már nem ez a hozzáférés elsődleges módja.

Érdemes itt pár mondatot ejteni róla, hogy bár az internet elterjedtségét gyakran „szinte teljesként” emlegetik, de valójában még mindig 170 ezer magyar fiatal egyáltalán nem fér a hálóhoz. Ezen belül is egyrészt a regionális fejlettséggel párhuzamosan növekszik az ellátottság, vagyis a nyugati országrész és a központi régió kiemelkedő eredményt mutat, míg Észak-Alföld és Észak-Magyarország erősen elmarad (20 százalékponttal) az országos átlagtól. „A település típusa erőteljes különbségekre világít rá. A fővárosban és a falvakban élők között szinte ugyanolyan jelentőségű szakadék van, mint a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettségnél tapasztaltak esetében.” – írja a tanulmány.

Másrészt pedig az internetpenetráció az anyagi jóléthez köthető, mivel a szubjektív bevallás szerint gond nélkül élők vagy beosztással jól kijövők 96-97 százalékának van otthoni hozzáférése, és használják is naponta az internetet, viszont az arány a jóléttel csökken, így a nélkülözők közül már csak 36 százaléknak van napi szintű netes hozzáférése. Az újabb technológiák pedig túlnyomó többségben a városias településeken, a kedvezőbb régiókban és a magasabb iskolai végzettségű családokban vannak jelen. Ahogy a kutatók is megjegyzik, a digitális bennszülött kifejezést éppen ezért érdemes körültekintően használni, hiszen közel sem mindenhol adottak a digitális eszközökhöz és az internethez a feltételek.

Tényleg csökken a tévénézés aránya
Párhuzamosan a digitális eszközök és az internet terjedésével a média szerepe is megváltozott a hétköznapokban, hiszen már a szabadidő kétharmadában jelen van a digitális média. A változás érthető módon az analóg média, főleg a tévénézés kárára történt, melyre külföldi kutatások kapcsán már rámutattunk. A kutatásból pedig pontosan láthatjuk, hogy a magyar fiatalok körében is az internet vette át a vezető szerepet, melyet naponta 88 százalék használ, míg televíziót csak 63 százalékuk néz napi szinten.

Jól látható a hazai kutatásból azaz évek óta tartó folyamat is, hogy a videós tartalmak leváltak a televízióról, így már csak 48 százalék néz videókat televíziókészülékeken, akár például filmeket, klipeket vagy híradókat. A magyar fiatalok további 35 százaléka használja erre a számítógépet vagy laptopot és 7 százalék a mobiltelefont. Ez az arány 2016 óta mostanra valószínűleg még jobban eltolódott a telefonok felé, de azt is érdemes hozzátenni, hogy a kérdés az elsődleges fogyasztásra és nem a kizárólagosságra vonatkozott. A tévé és az internet mellett a rádió inkább csak heti médiumként jelenik meg, míg a nyomtatott sajtónál legnagyobb a távolmaradók aránya.

Metodológia
Az ezredforduló óta sorban az ötödik alkalommal készült el a 2016-os nagymintás és reprezentatív Magyar Ifjúság Kutatás 12 ezer fő megkérdezésével. A 15-29 éves korosztályra irányuló vizsgálatot a Kutatópont Intézet végezte el az Új Nemzedék megrendelésére. A 12 ezer főből 8 ezer fiatal képezi a magyarországi és további 4 ezer fő a határon túli magyar mintát. A vizsgálat az élet valamennyi területén mérte a fiatalokat, közülük az újmédiára vonatkozó kérdések csak egy csoportot jelentettek. A kutatás legfőbb eredményeit az 500 oldalas „Magyar fiatalok a Kárpát-medencében: Magyar Ifjúság Kutatás 2016” című könyv foglalja össze, melynek a kutatók 2018. szeptember 24-én tartották a bemutatóját. Az adatokhoz a kutatók elméletileg hozzáférést kapnak, de ehhez nyilvános linket nem találtunk, azt valószínűleg a Kutatóponton keresztül lehet igényelni.[HWSW.hu]”

Forrás:
Magyar fiatalok a Kárpát-medencében – Magyar Ifjúság Kutatás 2016; Kutatópont; 2018. szeptember
170 ezer fiatal nem fér hazánkban internethez; Habók Lilla; HWSW.hu; 2018. szeptember 27.
Magyar fiatalok a Kárpát-medencében – Magyar Ifjúság Kutatás 2016 (PDF – a kutatási jelentés)

Lechner Tudásközpont: statisztikai adatokon alapuló területi vonzóképességi monitoring adatplatform, valamint bizalomkutatási eredmények

„A Lechner Tudásközpontban megrendezett szemináriumon mutatták be az Attractive Danube nemzetközi projekt statisztikai adatokon alapuló közös és hazai területi vonzóképességi monitoring adatplatformját, valamint az Első Magyar Felelősségteljes Innováció Egyesület projekthez kapcsolódó nemzetközi boldogság és bizalomkutatásának eredményeit.

Nagy volt az érdeklődés a Lechner és az Első Magyar Felelősségteljes Innováció Egyesület által közösen megrendezett Attractive Danube szeminárium iránt, amelyen döntéshozók, kutatók és az egyetemi szféra képviselői vettek részt. Dr. Sik András, a Lechner térbeli szolgáltatások igazgatójának köszöntője után Dr. Udvari Beáta (EMFIE) ismertette az Attractive Danube nemzetközi projekt céljait, melyek közül az egyik legfontosabb a partnerországok, partnerrégiók közötti szándéknyilatkozat elfogadása – ez biztosítja a projekt keretében létrejött területi vonzóképességi monitoring platformok hosszú távú használatát. Ezt követően Jaschitzné Cserni Tímea térségi tervező (Lechner) az előttünk álló 2021-2027-es programozási ciklus tervezett prioritásainak fényében hangsúlyozta a határ menti és transznacionális adatharmonizáció fontosságát, a lokális szintre vonatkozóan is. A helyi szintű statisztikai adatok egyeztetése a környező nemzetállamokkal nem csupán az EU belső határrégiói, hanem az egész Duna Régió kohéziójának előmozdítását is támogatja. Ez az Európai Bizottság számára hangsúlyos téma lesz az elkövetkező években, ugyanakkor a magyar kormány deklarált Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési céljaihoz is nagyban hozzájárul.

Kiss István, a Lechner Tudásközpont által vezetett „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” KÖFOP projekt keretében megvalósuló Nemzeti Fejlesztési Potenciáltérkép (NFPT) alprojektvezetője ismertette az alkalmazás működési elvét és használatának előnyeit. Az alkalmazás célja a fejlesztéspolitikai döntéshozatal támogatásán felül a befektetéshez ideális helyszín kiválasztásának támogatása, a települési potenciál jövőbeni hasznosításának segítése és a beruházási folyamat egyszerűsítése.

Vaszócsik Vilja vezető térségi tervező (Lechner) a döntéstámogató modell gyakorlati alkalmazási lehetőségeit tárta fel az érdeklődők előtt. A modell alkalmas egy térség területhasználatát érintő, tervezett beavatkozások komplex hatásainak előrejelzésére, a várható konfliktusterületek feltárására és döntési alternatívák összehasonlítására. A program második felében Dr. Udvari Beáta az Attractive Danube nemzetközi projekt során alkalmazott „puha” elemzési módszerek bevetésével végzett boldogság és bizalomkutatás eredményeibe engedett betekintést, majd Dr. Nagy András téradat-elemzési szakértő, a projekt statisztikai adatokon alapuló közös és hazai területi vonzóképességi monitoring adatplatformjáról (TAMP és CO-TAMP) tartott interaktív előadást.

Prezentációk (PDF):

Forrás:
Régiós együttműködés a Duna régió vonzóképességéért; Jaschitzné Cserni Tímea; Lechner Tudásközpont; 2018. szeptember 27.

Szempontok a városi kormányzási elméletekhez Budapest, Bécs, Prága és Varsó közigazgatási helyzetének összehasonlítása alapján

„A városi kormányzás (urban governance) szemléletmódja az utóbbi évtizedekben népszerű kutatási témává nőtte ki magát. A kutatások középpontjában elsősorban az állami és privát szereplők együttműködése, valamint a városrégiós kormányzáskérdéskörei állnak, arról azonban lényegesen kevesebb szó esik, hogy a városok milyen tágabb jogi-közigazgatási környezetbe ágyazódnak, illetve hogy ennek milyen hatása lehet a városi kormányzás egyéb aspektusaira. Az urban governance elméleteinek nagy része a nyugati (főként angolszász) nagyvárosokban tapasztaltakra épül, más térségek nagyvárosainak kormányzási jellemzőire ugyanakkor csekély a rálátásunk. E kutatási deficitre reagálva a tanulmány négy közép-európai főváros – Budapest,Bécs, Prága és Varsó – állami közigazgatási struktúrába való beépülését, belső kormányzási viszonyait (a főváros-kerület viszonyrendszert), valamint ezek 1990 óta történt változásait mutatja be. A több tekintetben hasonló fővárosok vizsgált közigazgatási jellemzői jelentős mértékben eltérnek egymástól. Budapest szinte minden vizsgálati szempont alapján élesen elkülönül a többi várostól, míg Bécs, Prága és Varsó közigazgatása több tekintetben hasonlít egymásra. A lengyel főváros Budapesthez hasonló kormányzási rendszerének közelmúltban történt radikális megváltoztatása figyelemreméltó fejlemény lehet a magyar fővárosra nézve. A négy város összehasonlítása nemcsak arra mutatott rá, hogy a városi kormányzási vizsgálatoknak számba kell venniük a városok közigazgatási környezetét, hanem egyúttal arra is, hogy Budapest kormányzása további kutatásokat igényel.”

Forrás:
Szempontok a városi kormányzási elméletekhez Budapest, Bécs, Prága és Varsó közigazgatási helyzetének összehasonlítása alapján; Hilbert Bálint; Tér és Társadalom; https://doi.org/10.17649/TET.32.2.2840; 32. évf., 2. szám, 2018 (PDF)