Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Már valamennyi magyarországi településen biztosított az elektronikus önkormányzati ügyintézés az Önkormányzati Hivatali Portálon keresztül

„Már valamennyi magyarországi településen biztosított az elektronikus önkormányzati ügyintézés az Önkormányzati Hivatali Portálon keresztül – jelentették be a csaknem 18 milliárd forintos uniós program keddi, budapesti rendezvényén a projektet megvalósító szervezetek vezetői.

Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkára a projektet sikeresnek nevezte és azt mondta, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően a http://e-onkormanyzat.gov.hu oldalon keresztül a polgárok a hivatalok felkeresése, sorban állás, papírok kitöltése, beadása nélkül kezdeményezhetik 150-nél is több ügy intézését. Elektronikusan intézhető például a szociális támogatás igénylése, a hagyatéki, birtokvédelmi eljárás kezdeményezése, de a májusi határidejű helyi iparűzési adó ügyeit is már ezen keresztül intézhetik a polgárok.

Csampa Zsolt Az önkormányzati ASP (Application Service Provider, magyarul alkalmazás-szolgáltató) rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése című konferencián elmondta, 2015-ben indították a programot, két lépcsőben. Előbb az önkormányzatok önkéntes részvételével, majd teljes, országos kiterjesztéssel.

A projekt céljai közé tartozik az önkormányzati feladatellátás egységesítése, ehhez az állam központi informatikai támogatást, szoftvereket, alkalmazásokat biztosít számukra. Az ASP-projekt polgárokat közvetlenül érintő része az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése.

Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elektronikus ügyintézés nemcsak kényelmes és költséghatékony, hanem ma már a társadalom döntő része számára elvárt szolgáltatás is, ugyanúgy, ahogy jogos igény az is, hogy otthonról intézhessük pénzügyeinket is, akár magánemberként, akár vállalkozóként.

Bancsics Ferenc, a NISZ Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az új portál dizájnja nem véletlenül hasonlít a megújuló magyarorszag.hu oldalra, hiszen az állampolgárok számára nincs különösebb jelentősége annak, hogy ügyüket a központi vagy a helyi közigazgatás részeként intézik. Kitért arra is, hogy az ügyek jó részét űrlapokon lehet elindítani, de a portálon keresztül lehetőséget biztosítanak még a “szabad szöveges” ügyindításra (epapir.gov.hu) is, ami a korábbi levélbeni megkereséseket válthatja ki.

Spaller Endre, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese közölte: kampányt indítanak az elektronikus önkormányzati ügyintézés népszerűsítésére. Egyebek mellett tájékoztató cikkeket jelentetnek meg helyi lapokban és animációs filmeken mutatják be, milyen egyszerű az ügyintézés. Az új rendszer előnyének mondta, hogy gyors, kényelmes, közvetlen, környezettudatos, és azt, hogy a portálon keresztül folyamatosan követhető az adott ügy állása. Ha a program ismertté válik, akkor az önkormányzati ügyfélszolgálatok kongani fognak az ürességtől, hiszen minden hivatalos ügyet online bárhonnan elindíthatják a polgárok – fogalmazott.

A konferencián kiosztott háttéranyagban egyebek mellett az áll, hogy a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezetett konzorcium 17,883 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott.”

Forrás:
Minden településen biztosított az elektronikus önkormányzati ügyintézés; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség/MTI; 2019. április 30.

Interaktív Mesterséges Intelligencia kiállítás a Mesterséges Intelligencia Koalíció szervezésében

„Látogasd meg Európa első interaktív Mesterséges Intelligencia kiállítását a Mesterséges Intelligencia Koalíció szervezésében! Gyere el és próbáld ki, hogy hol tart a Mesterséges Intelligencia ma! Nézd meg, hogyan ismer fel érzelmeket, ad személyiségleírást, vezet robotokat, érti meg amit beszélsz, vagy épp csökkenti a sorok hosszát a boltokban!
A kiállítás teljesen ingyenes, mindenhol több dolgot is kipróbálhatsz és a saját élményeiden keresztül értheted meg, hogy a mesterséges intelligencia nem egy misztikus scifi, hanem már ma elérhető hétköznapi realitás. Valóban a jövő technológiája, de ma kell megérteni, hogy ki lehessen használni a benne lévő lehetőségeket.

A kiállítók:
BME-VIK-MIT
Clementine
Dmlab
Energofish Kft
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Ericsson Magyarország Kft.
FAMPATH.COM
Hallatlan Alapítvány / GLACCES
IBM
Microsoft
Monster Code Hungary Kft.
MTA Nyelvtudományi Intézet
Multilogic Kft
Nokia
Robert Bosch Csoport
SpeechTex Kft.
T-Systems Magyarország Zrt.
Ultinous Kft.
Vodafone Magyarország
WaterScope Zrt.

Időpont: 2019. május 9. 10:00-17:00
Helyszín: Budapest 1117, Magyar tudósok körútja 2., Infopark, BME Q épület, aula”

Forrás:
Mesterséges Intelligencia Kiállítás; Mesterséges Intelligencia Koalíció; 2019. április-május (Facebook)

II. Állami Vállalatok Állásbörzéje – 2019. május 15.

„Május 15-én második alkalommal szervez állásbörzét a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ), Budapest Főváros Kormányhivatala és a MÁV-csoport közösen. A rendezvényen 31 vállalat, rendvédelmi és honvédelmi szervezet több mint 2200 betölthető állást kínál a munkavállalóknak.

A KSH adatai szerint 2019. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 497 ezer fő volt, 62 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Az állami szektorban 100 ezer munkavállaló dolgozik, de a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatból több mint 8 ezer fő hiányzik. A foglalkoztatottság ugyan növekszik, azonban egyre szűkül a munkaerőpiac, a nyugdíjba vonulók utánpótlását nehéz biztosítani, ugyanakkor az állami vállalatok egymással is versenyeznek a megbízható munkaerő megtartásáért. A főszervező STRATOSZ elnökségi tagjai az állami vállalatok első számú vezetői, így első kézből értesülnek a társaságok életében felmerült problémákról, azok megoldási lehetőségeiről. Arra törekszik, hogy egyfajta kapocsként koordinálja tagvállalatai, a kormányzati és a munkavállalói szervezetek közötti hatékony együttműködést.

Az állami szférában tapasztalható munkaerőhiány csökkentése érdekében a STRATOSZ, Budapest Főváros Kormányhivatala és a MÁV-csoport közösen május 15-én, szerdán 11 és 18 óra között második alkalommal szervezi meg nagyszabású állásbörzéjét. A rendezvényt pódiumbeszélgetések színesítik, amelyek során az érdeklődők megismerhetik a vállalatok által nyújtott előnyöket és karrierlehetőségeket, továbbá lesz önéletrajz-írási és álláskeresést támogató tanácsadás.

Milyen előnyöket kínálnak az állami vállalatok?
Az állami társaságok juttatási rendszere a magánszektorral szemben nagyobb mozgásteret tesz lehetővé. Az állami szféra hosszú távú és kiszámítható munkahelyet biztosít, a vállalatok az elhangzott ígéreteknek megfelelően kötik meg a munkaszerződéseket. A multinacionális cégekkel szemben kisebb a fluktuáció, mert kevesebb nyomás nehezedik a munkavállalókra. Az állami vállalatok számítanak a frissdiplomásokra is, akiknek sokszínű karrierutakat kínálnak, lehetőséget adva a szakmák közötti átjárhatóságra, az új ismeretek elsajátítására.

Milyen végzettséggel pályázhatóak a meghirdetett pozíciók?
A kiállító vállalatok alapfokú állami iskolai végzettséggel, középfokú OKJ-s és szakképesítéssel is keresnek munkatársakat, de szakmunkás végzettséggel rendelkezőknek, érettségizetteknek, technikusi végzettségűeknek, friss diplomásoknak, valamint gazdasági és HR-szakértőknek is kínálnak állásokat.

Mely szervezetek vesznek részt az állásbörzén?
Aeroplex Kft., Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., BKK Zrt., BKV Zrt., Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokság, Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt., ÉNYKK Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, GYSEV Zrt., HungaroControl Zrt., Információs Hivatal, Készenléti Rendőrség, KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., KNYKK Középnyugat- magyarországi Közlekedési Központ Zrt., Közbeszerzési Hatóság, Magyar Fejlesztési Bank, Magyar Honvédség, Magyar Posta Zrt., Malév GH Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV SZK Zrt., MÁV Zrt., MÁV-HÉV Zrt., MÁV-START Zrt., MVM Group, Országos Rendőrfőkapitányság, Szerencsejáték Zrt., Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.,VOLÁNBUSZ Zrt.

A MÁV-START, a GYSEV és a Volán társaságok 50 százalékos alkalmi menettérti kedvezményt biztosítanak mindazoknak, akik vonattal és busszal indulnak az állásbörzére. A rendezvény idején a Magyar Vasúttörténeti Park programjai ingyenesen látogathatóak.”

Forrás:
Jön az Állami Vállalatok Állásbörzéje; OrientPress; 2019. május 3.
Facebook

Közigazgatás, politika

162 bíró jelentkezett át a közigazgatási bíróságokra

„2019. április 30-áig nyilatkozhattak a közigazgatási és munkaügyi ügyszakos bírák arról, hogy a 2020. január 1-jétől megalakuló közigazgatási bíróságokon folytatják-e a munkájukat, vagy a rendes bírósági szervezetben maradnak.

A nyilatkozatok szerint a Fővárosi Közigazgatási Törvényszékhez 67 bíró, a Budapest Környéki Közigazgatási Törvényszékhez 18 bíró, a Debreceni Közigazgatási Törvényszékhez 12 bíró, a Győri Közigazgatási Törvényszékhez 9 bíró, a Miskolci Közigazgatási Törvényszékhez 8 bíró, a Pécsi Közigazgatási Törvényszékhez 8 bíró, a Szegedi Közigazgatási Törvényszékhez 10 bíró, míg a Veszprémi Közigazgatási Törvényszékhez 10 bíró jelentkezett át.

A Kúria közigazgatási ügyszakos bírái közül 17 bíró tett nyilatkozatot arról, hogy jövőre a Közigazgatási Felsőbíróságon teljesít majd szolgálatot. Ugyanitt folytatja pályáját a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának 3 bírája is.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságokra beosztott 225 főből, összesen 120-an kérték az áthelyezésüket valamely közigazgatási törvényszékre. A jelenlegi törvényszéki szintről további 22 fő jelentkezett át a közigazgatási törvényszékekre.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságokon maradó bírók 2020. január 1-jétől törvényszéki szinten folytatják tovább az ítélkező tevékenységüket. A törvényi rendelkezések szerint ezen időponttól a munkaügyi ügyeket elsőfokon a törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák bírálják el. Ezen szervezeti változások előkészítésével a rendes bírósági szervezeten belül a bírósági elnökök és az OBH által alapított „Átmenet Projekt” foglalkozik.

A Közigazgatási Felsőbíróság, valamint a közigazgatási törvényszékek induló bírói létszámát az igazságügyért felelős miniszter határozza majd meg. A további, betöltendő álláshelyekre a bírói pályázatok ennek alapján kerülnek meghirdetésre 2019. július 15-ig, melyeket a Közigazgatási Felsőbíróság – 2019. június 15-ig megválasztott – elnökéhez kell benyújtani.

A közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási bíróságokra vonatkozó tájékoztató oldalán ide kattintva érhető el.”

Forrás:
162 bíró jelentkezett át a közigazgatási bíróságokra; Magyarország Bíróságai; 2019. május 3.

2018 a digitális fejlesztések éve volt – összbírói értekezlet a Kecskeméti Törvényszéken

„Nagyszabású digitális fejlesztés zajlott az elmúlt évben a Kecskeméti Törvényszéken – hangsúlyozta az összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatón a Kecskeméti Törvényszék elnöke. Dr. Bicskei Ferenc kiemelte a távmeghallgatást, az elektronikus kapcsolattartást, illetve azokat a mobil informatikai eszközöket is, amelyeket a bíráknak, titkároknak biztosított az Országos Bírósági Hivatal. A digitális kapcsolattartás a jövő – tette hozzá.

A Kecskeméti Törvényszék elnöke az infrastrukturális fejlesztésekről szólva elmondta: az OBH támogatásának köszönhetően mindenhol felújított tárgyalótermek állnak az ügyfelek és a bírósági dolgozók rendelkezésére.

Dr. Vajas Sándor, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese a Kecskeméti Törvényszéken ítélkező 117 bíró magas színvonalú munkáját méltatta, kiemelve: az épületek felújítása és az eszközfejlesztés mellett a szubjektum is rendkívül fontos. Ezért hirdeti meg az OBH 2016 óta évről-évre a Megtartó Programot.

Az OBH elnökhelyettese elmondta: 2019-ben a család – karrier – egészség áll a fókuszban. Kiemelten fontos lesz a családbarát munkahelyek és a komfortosabb munkakörnyezet kialakítása, a dolgozói tudásgyarapítás és helyi kezdeményezések támogatása. A bírósági dolgozók óvodai – bölcsődei támogatást kaphatnak, egészségi szűrővizsgálatokon vehetnek részt, de ingyen belépőket is igényelhetnek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe is.

A családbarát intézkedések az ügyfelek szempontjából is elsődlegesek. A családjogi perek ugyanis országos szinten a járásbíróságok ügyeinek több mint 50 százalékát teszik ki, de a kisebbeknél – mint Sárbogárdon, Dunaújvárosban vagy Bicskén – akár a 70 százalékot is elérhetik. Nagyon érzékeny ügycsoportról van szó, amely komoly odafigyelést igényel – emelte ki az OBH elnökhelyettese, ezért fontos változás például a nyomtatványok lerövidítése, amely nagyban megkönnyíti az ügyfelek dolgát.

A Kecskeméti Törvényszék eredményes évet zárt. Az új Büntetőeljárási törvény szellemében megtartott előkészítő ülések 75,5 százalékában határozat született, és az ügy befejeződött, ezzel a törvényszékek viszonylatában a másodikak. A befejezett polgári ügyek számának csaknem 38 százaléka az új Pp. hatálya alá tartozik, ezzel az országos átlag felett teljesítettek. Kiemelkedő eredmény az is, hogy az első fokú gazdasági peres ügyeket tekintve 2018-ban 34 százalékkal több ügyet fejeztek be, ami kimagaslóan az országos átlag felett van. Az időszerűségi mutatók is példaértékűek: a járásbíróságokon ötödével csökkent a 2 éven túli polgári peres ügyek száma.

Dr. Kiss Gabriella, a Szegedi Ítélőtábla megbízott elnöke elsőként a táblabíróság és a törvényszék közötti szoros szakmai kapcsolatot emelte ki. A Szegedi Ítélőtábla megbízott elnöke a tavalyi év eredményekeit sorolva kiemelte: a büntető ügyszakban nőtt a helybenhagyás aránya, a hatályon kívül helyezett ügyek száma pedig a felére csökkent.

A civilisztikai ügyszakot érintően dr. Kiss Gabriella elmondta: kevesebb ítélet megváltoztatására került sor az ítélőtáblára felterjesztett ítéleteket illetően, a határozatok minősége, logikai felépítése pedig az ügyfelek számára is egyre inkább közérthető.”

Forrás:
2018 a digitális fejlesztések éve volt – összbírói értekezlet a Kecskeméti Törvényszéken; Magyarország Bíróságai; 2019. április 24.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében Kibervédelmi Akadémiát hoznak létre

„A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program további céljairól, valamint az eddig elért eredményekről is beszámolt Benkő Tibor honvédelmi miniszter április 30-án, kedden, egy budapesti sajtóbeszélgetésen.
A tárcavezető az eseményen elmondta: a kormány döntése értelmében erős, ütőképes honvédség épül, amely a térség meghatározó hadereje lesz. Rámutatott, hogy a közbeszédben és a sajtóban főként a technikai beszerzések voltak az utóbbi időben előtérben a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kapcsán, ám annak középpontjában az ember, a katona áll. Benkő Tibor a kiképzés, az oktatás és az innováció fontosságát hangsúlyozta. „A technika és a modern fegyverzet nem sokat ér azok nélkül, akik legjobb tudásuk birtokában használni is tudják azokat” – mondta, példaként említve a Magyar Honvédség helikopterflottájának modernizációját, az új Airbus forgószárnyasok beszerzését, amelyhez legalább 100-120 pilótára lesz szükség. Ennek érdekében már tavaly elindították Szolnokon a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen keretein belül működő hazai pilótaképzést.

A honvédelmi miniszter kifejtette, hogy a folyamatos kutatás érdekében hozták létre az MH Modernizációs Intézetet, míg a kibervédelmi feladatok ellátására Szentendrén kezdi meg a közeljövőben működését a Kibervédelmi Akadémia.

A tárcavezető kitért a hazafias, honvédelmi nevelésre, a fiatalok megszólításának fontosságára is. „A jelenben kell építkeznünk a jövőért. A hazafias honvédelmi nevelés szerves része a honvédelmi programnak” – hangsúlyozta. A fiatalabb korosztály számára a Honvédelmi Sportszövetség, az egyre nagyobb létszámmal működő honvédelmi táborok, a laktanyai és egyéb honvédségi nyílt napok kínálnak lehetőséget, míg a középiskolások előtt napjainkra több ajtó is nyitva áll a honvédség felé. A honvédelmi alapismeretek közismereti képzést már számos középiskolában a tanterv szabadon választható részeként indították el, a nyolc városban működő honvéd kadét ágazati szakképzés pedig az altiszti utánpótlást biztosítja. Az altisztképzés másik iránya a kadétprogram mellett az OKJ-s szakképzés. Benkő Tibor kiemelte: a legmagasabb szintű katonai előképzés a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban zajlik, ahol példaértékű eredményeket érnek el a növendékek. Az iskola sikere arra ösztönzi a tárcát, hogy a közeljövőben két másik városban is hasonló intézményt hozzanak létre.

A miniszter a tisztképzés rendszerével kapcsolatban elmondta, hogy a jövőben még nagyobb lesz az átjárhatóság a katonai és polgári képzések között. A polgári életben tanult fiatalok a tiszti alaptanfolyam elvégzése után vállalhatnak munkát a honvédségnél, míg a katonai alapképzésben részesültek polgári mesterképzésen vehetnek részt. A felsőfokú külföldi tanulmányok és képzések kapcsán rámutatott: az elmúlt 4 év folyamán csaknem 200 magyar tiszt és altiszt vett részt több szemeszterből álló képzésen a világ számos, nagy múltú intézményében. „Van kivel eredményt elérni, kiváló szakembereink vannak” – mondta a miniszter.

Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a vártnál is sikeresebben működik, köszönhetően a biztos anyagi háttérnek. Hozzátette: a tavalyi évben a kormány a GDP tervezett 1,07 százaléka helyett elérte az 1,4 százalékot a védelmi kiadások tekintetében, így komoly esély van rá, hogy az előírt 2 százalékot már 2024 előtt teljesíteni tudja hazánk.”

Forrás:
Középpontban a katona; Honvédelmi Minisztérium; 2019. május 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0) projekt: Önkormányzati ügyintézés online

Önkormányzati ügyintézés online
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezetett konzorcium 17,883 milliárd Forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és KözszolgáltatásFejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Adminisztratív terhek csökkentése” tárgyú felhívásának keretében. „Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0)” elnevezésű kiemelt projekt fejlesztéseinek köszönhetően az ország valamennyi településén biztosított az önkormányzati ügyek online intézésének lehetősége az Önkormányzati Hivatali Portálon (https://e-onkormanyzat.gov.hu) keresztül.

Évente számos hivatalos ügy miatt keressük fel a helyi önkormányzatot: adóügyek, szociális támogatási kérelem benyújtása, születési anyakönyvi kivonat kikérése, vagy akár újonnan nyílt szálláshely nyilvántartásba vétele miatt is intézkednünk szükséges. Ezek a tevékenységek eddig jellemzően a személyes ügyintézések közé tartoztak és automatikusan a hivatali nyitva tartáshoz való alkalmazkodás, a végtelennek tűnő sorban állás és a lassú, papíralapú ügyintézés képe társult hozzájuk. A projekt keretében megvalósult Önkormányzati Hivatali Portál ezt a képet hivatott megváltoztatni.

Az Önkormányzati Hivatali Portálra (https://e-onkormanyzat.gov.hu) kattintva az ország bármely pontjáról, bármikor, kényelmesen, online intézhető több mint 150 különféle ügy, az ipari és kereskedelmitől a birtokvédelmi és hagyatéki ügyeken át a szociális támogatásig. Továbbá a portálon közvetlenül elérhető, egy úgynevezett e-Papír szolgáltatás (epapir.gov.hu), aminek a segítségével szinte bármilyen ügyben benyújtható kérelem.
Az ügyfélkapuval, e-személyivel vagy a részleges kódú telefonos azonosítással történő bejelentkezést követően kényelmesebbé és gyorsabbá válik az ügyintézés, ugyanis a közhiteles nyilvántartásokban rögzített személyes adatok már automatikusan kitöltve jelennek meg a kiválasztott űrlapokon. Az önkormányzati ügyek nem csak indíthatóak a portálon, hanem követhetőek is, illetve a tárhelyen elérhetőek a beküldött űrlapok másolatai.

Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0) projektet a Széchenyi 2020 program keretében valósítja meg a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) mint projektvezető, a Belügyminisztérium, mint a projekt szponzora és a szakmai – műszaki feladatok ellátói, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.), az Idomsoft Zrt. a Magyar Államkincstár, a Kincsinfo Nonprofit Kft., a Kopint-Datorg Kft. (KDIV). A megítélt támogatás összege 17.883.612.976 Forint, amelyet az Európai Szociális Alap finanszíroz a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében.

További információ kérhető:
asp@kifu.gov.hu

Forrás:
Önkormányzati ügyintézés online; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2019. április 30. (.pdf)

Online egyeztető felület segíti a megyei területrendezési tervezést

„Online felületre kerül a megyei területrendezési tervek egyeztetése. Április 30-tól az eddig papírt és adathordozókat használó folyamat helyett a terveket véleményező szervezetek a Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) egyeztető modulját használhatják.

A Lechner Tudásközpont fejlesztésének eredményeként az E-TÉR folyamatosan bővül, így a Tájékoztató modul mellett 2019. április 30-tól elérhetővé vált az Egyeztető modul is, mely biztosítja a megyei területrendezési tervek egyeztetésére vonatkozó 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet által előírt elektronikus felületet. A megyei területrendezési tervek egyeztetésének biztosításán túl a platform célja a terület- és településrendezéssel, illetve terület- és településfejlesztéssel összefüggő egyeztetés, tájékoztatás és tervezés teljes folyamatának elektronikus és egy helyen való támogatása.

Az E-TÉR Tájékoztató modul Beta alkalmazásában már március 18-tól elérhetők az Országos Területrendezési Terv, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve térképes mellékletei. Az országos, valamint a két kiemelt térség szerkezetét alaptérképpel bemutató interaktív térképek a települések kereshetőségével, a rétegek átlátszóvá tételével és együttes megjelenítési lehetőségével teszik egyszerűbbé a térségi tervezéssel, valamint a településtervezéssel foglalkozó szakemberek mindennapjait.

A rendszer Egyeztető moduljának használatával a jogszabályban meghatározott szervezetek – regisztrációt követően – automatikus értesítést kapnak a véleményezendő területrendezési dokumentumokról. Az online felület a beérkezett észrevételeket a területrendezési tervet készítő (megbízó önkormányzat és a tervező) számára is strukturáltan jeleníti meg, ezzel átláthatóbbá téve az egyeztetés folyamatát. A véleményekre adott tervezői válaszokat a véleményezők visszakereshetik, így a korábbi gyakorlattal szemben az észrevételt adó szervezetek értesülnek javaslataik sorsáról. Az előzetes egyeztetések (előzetes tájékoztatás, környezeti értékelés tematikája) lebonyolításának elektronizálásával az érintettek időmegtakarítása növekszik, illetve online ügyintézéssel végezhető a hivatalos és civil véleményezés. Az egységes és országos léptékű rendszer által, hogy az egyeztetendő tervdokumentációk egy helyen, azonnal elérhetőek lesznek, és nem kell a korábbi sokszorosítással, postai költségekkel sem számolni.

Az E-TÉR Béta verziójú egyeztető modulját elsőként az érintett megyei önkormányzatok ismerhették meg április 25-én. A Lechner Tudásközpont szakemberei bemutatták a rendszer használatát, hangsúlyozták a rendszerbe történő regisztráció fontosságát, majd a résztvevőkkel, mint elsődleges felhasználókkal megvitatták a különböző észrevételeket és javaslatokat. Hangsúlyozták, hogy a rendszer indulását követő időszakban is tovább folyik a felhasználói észrevételek gyűjtése és megfelelő szintű kezelése, mely egy közösen elfogadott és támogatott alkalmazást eredményez.

Az E-TÉR rendszer összes érintett moduljának és funkciójának 2019. végére tervezett indulásakor a település- és területrendezést és a település- és területfejlesztést is egyaránt támogatni hivatott. A március 18-al indult tájékoztató modulnak általános tájékoztató szerepe van, az április 30- al indult modul pedig “csupán” területrendezés megyei egyeztetését támogatja. Tekintettel arra, hogy a településrendezés a területrendezés eredményeire épít, annak szabályozási kereteit adja, fontos kiemelni, hogy a mostantól támogatott megyei egyeztetés sok új tervezési feladatot generál a települések felé. Ezzel összefüggésben az E-TÉR rendszer településeket támogató funkciói a megyei tervezések lezárulta után lesznek elérhetőek.

A fejlesztés alatt lévő további funkciók eredményeként kialakuló rendszer alkalmas lesz a tervek tartalmának elemzésére, a különböző hierarchia szinten és időben egymással történő összehasonlítására, a tervi és valós beépítés közti különbség feltárására, mely által a döntéshozó szervezetek (minisztériumok, megyei és települési önkormányzatok) s szakmai tervezők által végzendő monitoring tevékenység időigénye jelentősen csökken.

A Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer Egyeztető modulja az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül.”

Forrás:
Online egyeztető felület segíti a megyei területrendezési tervezést; Lechner Tudásközpont; 2019. május 3.

Térképezd fel Magyarországot! Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazás a KSH honlapján

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazása a legfontosabb statisztikai mutatók területi jellemzőinek bemutatására szolgál. A magyar és angol nyelvű program segítségével szemléletes térképek készíthetők a hivatal honlapján, 19 témakör összesen 222 mutatójából. A térképek adatai minden évben egyszer, november végén frissülnek.

A legfontosabb statisztikai mutatók területi jellemzőinek összehasonlítását teszi lehetővé a KSH szemléletes és látványos Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazása. A magyar és angol nyelven is használható alkalmazásban jelenleg 19 témakör összesen 222 mutatója szerepel.

Az alkalmazás területi adatok térképi ábrázolására, adatok lekérdezésére, illetve az adatokhoz kapcsolódó módszertani információk elérésére nyújt lehetőséget. A mutatók időbeli összehasonlíthatósága biztosított, az idősorok ugyanis egységes módszertan szerint tartalmazzák az adatokat. A letölthető és ábrázolható adatok döntő többsége 2012-től áll a felhasználók rendelkezésére, emellett a 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás, a 2017. évi Ültetvény Összeírás és a 2011. évi Népszámlálás adataiból képzett mutatók is elérhetők az alkalmazásban. A mutatók egységesen az utolsó elérhető év közigazgatási beosztásának megfelelően szerepelnek az alkalmazásban.

A térképi ábrázolás alapvetően négy területi szinten – regionális, megyei, járási és települési – lehetséges, azonban néhány mutató esetében lehetőség van a települési szintnél részletesebb bontású, ún. rácshálós térkép készítésére is. A közigazgatási határokat tartalmazó térképekhez további térképrétegek (például légifotó, OpenStreetMap) és feliratok is rendelhetők.

Az alkalmazásban szereplő adatokat egy alkalommal, minden év november végén frissítjük.

Az adatlekérdező ablakban az adott mutató két lépésben – az első legördülő menüben az adatkörök, míg a másodikban az azokon belül elérhető egyes mutatók – választhatók ki. A lekérdezést szűkíteni lehet egy vagy több területegységre, ebben az esetben kizárólag ezen területegység(ek) adatai jelennek majd meg a térképen. Tematikus térképek készítésénél a felhasználók megadhatják, a választott statisztikai mutatót milyen színezéssel, hány kategória szerint és milyen osztályozási módszerrel kívánják csoportosítani. A kategóriák száma három és tíz között módosítható, illetve négyféle osztályozási módszer választható.

Keresőmező segítségével lehetőség van egy-egy területegység név szerinti keresésére. Az adott területegységről az egér bal gombjának segítségével jeleníthetők meg a legfontosabb alapinformációk (neve, megyéje/régiója, a választott mutató értéke és mértékegysége).

A honlapunkon jelenleg az alkalmazás béta verziója érhető el. Felhasználóinknak magas minőségű és hasznos szolgáltatásokat kívánunk nyújtani, ezért az Ön véleménye nagyon fontos számunkra. Kérjük, ossza meg az alkalmazással kapcsolatos észrevételeit közvetlenül a Megjegyzés küldése gombra kattintva.

Alkalmazás az alábbi linken elérhető: https://map.ksh.hu/timea/?locale=hu

Forrás:
Térképezd fel Magyarországot! Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazás a KSH honlapján; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. április 17.

Amszterdam-Miskolc – nemzetközi távmeghallgatás emberkereskedelem bűntette miatt indult büntetőeljárásban

„„A rendszer kiválóan működött, melyet mi sem igazol jobban, hogy az elköszönéskor a holland megkereső hatóság is nagyon elégedett volt. Bátran állíthatom, hogy mind technikailag, mind eljárásjogilag a ViaVideo rendszer egy nagyszerű újítás, mely nagyban hozzájárul az eljárások sikerességéhez és az új büntető eljárásjogi törvény alapelveinek érvényesüléséhez.” – mondta dr. Takács Bálint, a Szerencsi Járásbíróság bírósági titkára, akivel egy nemzetközi távmeghallgatás tapasztalatiról beszélgettünk.

Milyen ügyben tartott nemzetközi távmeghallgatást?
Emberkereskedelem bűntette miatt indult büntetőeljárásban kereste meg az Amszterdami Bíróság a Szerencsi Járásbíróságot, egy szerencsi lakost kellett a perben tanúként kihallgatni. Mivel a Szerencsi Járásbíróságon még nem alakították ki a távmeghallgatási rendszert – az ún. Via Video rendszert -, ezért a meghallgatást a Miskolci Törvényszék erre alkalmas tárgyalótermébe tűztem ki. A tanúnak óriási könnyebbség, hogy nem kellett egészen Amszterdamig utaznia, a rendszer segítségével könnyedén és gyorsan lebonyolítottuk a meghallgatást.

Milyen előkészületek előzték meg a távmeghallgatást?
Az európai nyomozási határozat átvételét követően az Amszterdami Bírósággal közvetlenül felvettem a kapcsolatot a távmeghallgatás érdemi és technikai részleteinek egyeztetése céljából. Az egyeztetés során kiderült, hogy a megkereső holland bíróság már kirendelt az eljárásához tolmácsot, így a későbbiekben a technikai és eljárásjogi egyeztetések – az eljárás gyorsítása érdekében – a megkereső hatósággal már a tolmácson keresztül történtek. Ezt követően a Miskolci Törvényszékkel egyeztettem a tárgyalótermek használata miatt, valamint felvettem a kapcsolatot a Miskolci Törvényszék informatikai osztályvezetőjével, akivel előzetesen áttekintettük a meghallgatás technikai részleteit.

Végül a megkereső bírósággal véglegesítettük a meghallgatás időpontját, a videokonferencia tesztüzemének időpontját és a meghallgatás teljes eljárásának menetét.

A rendszer használatának melyek a legnagyobb előnyei?
Az államok közötti távmeghallgatás egy gyors és költséghatékony eljárás. Ennek köszönhetően egy magyar állampolgárnak nem kell külföldre utaznia, illetve a külföldön tartózkodó személy, ha idézést kap, nem kell hazautaznia Magyarországra. Elegendő elmennie a lakóhelyéhez közeli bíróságra. A rendszer további előnye, hogy rögzíti az elhangzottakat, ezért lehetőség van arra is, hogy a videofelvételről ismét megtekinthető legyen a tanúvallomás. Így a későbbiekben a kihallgatott személy mimikája és beszéde is részleteiben ellenőrizhető lesz. Az államok közötti távmeghallgatás valóban egy nagyon hatékony eljárás.
A távmeghallgatási rendszer 1600 kilométeres távolság esetén is tökéletesen biztosította a tárgyalótermekben helyet foglalók közötti élő és azonnali kommunikációt. A rendszer használatával az ítélkezés tértől és időtől függetlenné válik, így legyen az belföldi vagy külföldi meghallgatás vagy kihallgatás, a rendszer nagyban elősegíti a jövőben az eljárások gyors és hatékony lefolytatását.

Hogyan sajátította el a Via Video rendszer használatát? Az elméleti és gyakorlati felkészülésben ki segítette?
Sokat segített a megismerésben a Miskolci Törvényszék informatikai osztályának vezetője, valamint a Szerencsi Járásbíróság informatikusa, ahogy az igazgatási vezetők és a kollégák is minden kérdésemre készséggel válaszoltak. A nemzetközi távmeghallgatás nagyfokú szervezést igényel, nagyon összetett.”

Forrás:
Nemzetközi távmeghallgatás Szerencsről – Interjú dr. Takács Bálinttal, a Szerencsi Járásbíróság bírósági titkárával; Magyarország Bíróságai; 2019. április 30.

Informatika, távközlés, technika

Elnököt választott az IVSZ Közgyűlése

„Az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért éves közgyűlésén Laufer Tamást választották meg a szervezet elnökévé, aki sorozatban negyedik elnöki ciklusát kezdheti meg.

Laufer Tamás beszédében hangsúlyozta, hogy az IVSZ tagjainak nagy része továbbra is informatikai vállalkozás, mégis egyre több tagtárs képviseli a korábbi „non-IT” szektort; olyan pénzügyi, agrár, vagy akár az ingatlanok területén működő cégek, amelyek felismerték a technológiai fejlesztések és a digitális transzformáció fontosságát.
Ők minden bizonnyal a digitalizáció hiteles és hatékony képviselete miatt csatlakoztak hozzánk, de ezzel egyúttal ők maguk is hitelesítik azt, hogy az IVSZ immár: Szövetség a Digitális Gazdaságért – tette hozzá az IVSZ elnöke.

Laufer Tamás szerint a szövetség úgy lehet még sikeresebb, ha az elnökség tagjai személyes hitelességükkel és szakértelmükkel is hozzájárulnak az egyre szélesedő technológiai alkalmazási területeken azonosított feladatok megoldásához. Abbéli szándékát is hangsúlyozta, hogy a következő ciklus első felében az elnökségi tagok még aktívabbak legyenek a digitalizáció kritikus területein, ezzel is támogatva az IVSZ Iroda és az eddig is sikeres munkacsoportok munkáját.

A szervezet elnöke szerint IVSZ-nek el kell érnie, hogy a digitalizációval kapcsolatos szabályozási, közpolitikai és fejlesztéspolitikai lépések ténylegesen katalizálják vállalataink fejlődését.

Fő feladatomnak az elnöki ciklus első felében azt tekintem, hogy az új szerkezet kiépüljön, és az iroda hatékonyan tudja támogatni az új működést. Reményeim szerint ezt követően hátrébb léphetek, hogy 10 évnyi elnökség után átadjam a stafétát egy olyan új vezetőnek, aki osztja a fentiekben megfogalmazott víziót, és a szövetség hiteles vezetőjeként folytatja a megkezdett munkát – tette hozzá Laufer Tamás.

A Közgyűlés legfontosabb döntései
Az elnökválasztás mellett a Közgyűlés elfogadta a 2018-as beszámolót, illetve a 2019-es költségvetést. A Közgyűlés a fentieken kívül elfogadta az Alapszabály, a tagdíjszabályzat, valamint a Társult tagságra vonatkozó rendelkezések változásait is. Ezek értelmében a közgyűlés döntött a TEÁOR kódokból fakadó korlátozások feloldásával kapcsolatban, aminek következtében minden olyan cég csatlakozhat az IVSZ-hez, amely elsősorban nem az IKT iparághoz kötődő tevékenységet folytat, de a digitális gazdaság alakításában tevékenyen részt vesz.

A társult tagság intézménye nem változik: az IVSZ továbbra is várja azokat a nonprofit szervezeteket, egyetemeket, illetve az ágazatban szereplő olyan állami, szakmai intézményeket, amelyek társult tagként vennének rész a Szövetség munkájában és aktivitásukkal hatással szeretnének lenni a döntésekre, folyamatokra.

Az éves tagdíj változásait a Közgyűlés szintén megszavazta. Ennek értelmében 2020-tól a tagdíjszámítás alapjául szolgáló, az előző lezárt év iparűzési adóalap 0,14%-os szorzója 0,12%-ra csökken. Az éves tagdíj maximális mértéke a mikro és KKV tagok esetében továbbra is évi 650 ezer forint, a nagyvállalati tagok esetében pedig (a csökkenő szorzó mellett) ez az összeg évi 900 ezer forintra emelkedik.

A tagok döntöttek a Tiszteletbeli Elnöki tisztség létrehozásáról, mely címet az a személy kaphatja meg, aki legalább két teljes egymást követő választási cikluson keresztül eredményesen vezette a Szövetséget. ”

Forrás:
Elnököt választott az IVSZ Közgyűlése; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2019. május 2.

A digitális világ eszközeivel vonzana fiatalokat a Magyar Honvédség – Digital Soldier 2.0 konferencia

„A virtuális világ haderőre optimalizált alkalmazásait, ezen megoldások biológiai alapjait, de a magyar haderő legújabb kézifegyvereit is megismerhették az érdeklődők a Digital Soldier 2.0 elnevezésű konferencián, a Stefánia Palotában. A rendezvény egyik legfőbb célja: megnyerni a digitális kor fiataljait a honvédelem ügyének. Az eseményen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honvédtisztjelölt hallgatói és kutatói is részt vettek.

Milyen lesz a jövő hadserege? Hogyan működhet együtt egy katona a mesterséges intelligenciával és a robotokkal? Hogyan alkalmazhatók a virtuális megoldások egy bevetés során? A katonát a fókuszba állító konferencia ezekre a kérdésekre kereste a választ. A már szolgálatban lévő honvédtisztek, a tisztjelöltek, de a honvédkadétok is testközelből ismerhették meg azoknak az alkalmazásoknak a katonai felhasználási lehetőségeit, amelyek talán már otthonaikban is rendelkezésre állnak, de főleg játékcélokra. A berendezések egyike egy olyan lábtartóval felszerelt félgömb, amelyben helyet foglal a felhasználó, aki felvesz egy VR szemüveget, aminek segítségével például egy autós játék világába képzelheti bele magát. Egy távirányító segítségével pedig akár 360 fokban is pöröghet, és akár 50 fokban meg is döntheti magát. Böröndi Gábor altábornagy szerint ennek az eszköznek komoly szerepet szán a Honvédség, például a toborzások során, hiszen a fiatalokat ezzel lehet leginkább megnyerni. A Magyar Honvédség Parancsnokságának parancsnokhelyettese előadásában arról beszélt: a rohamos technikai fejlődés a hadviselés átalakulását hozza magával. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kiemelt prioritása a fiatalok elérése és a hazai védelmi ipar feltámasztása. Ennek köszönhetően egyre korszerűbb fegyverek és védelmi megoldások állnak majd rendelkezésre, amelyek a katonák kognitív képességeinek fejlesztését is szükségessé teszik. Mint elhangzott: a katonák egyéni mentális felkészítésének és csapatszintű mentális összehangoltságának megteremtésére egy olyan szoftvert fejlesztettek ki, amely képes a nyers EEG jelekből lemodellezni az agyféltekék pontos és valós idejű működését, és ezt vizuálisan is a felhasználó elé tárni. Az alkalmazás segítségével akár tréningek is tervezhetők.

A konferencián bemutattak egy olyan szimulációs programot is, amely helyet kapott az amerikai hadsereg Navy Seal különleges műveleti erő felkészítő programjában is. Vécsey Zsadány, a programot fejlesztő kaliforniai cég képviselője elmondta: a virtuális valóság technológiák jelentős sebességgel fejlődnek, a hadsereg mellett az üzleti szektor is alkalmazza ezeket. Online vezetés-fejlesztés szimulációjukat a Navy Seal parancsnokok képzési programjában alkalmazzák, hiszen az a vezetői magatartás és módszerek oktatására használható.

A konferencián szó volt még a katonai teljesítmény neurotechnológiai fejlesztéséről, az ember-gép szimbiózisról és olyan high-tech technológiákról, amelyek térbeli vizuális szimulációra alkalmasak. Ezekről a Bonum Publicum magazinban olvashatnak majd további részleteket.”

Forrás:
A digitális világ eszközeivel vonzana fiatalokat a Magyar Honvédség; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. május 3.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Félelmekből előnyök – megkerülhetetlen az informatikai felhő a magyar gazdaság digitalizációjában

„Budapest, 2019. április 30. – A magyar nagyvállalati vezetők 72 százaléka szerint a digitalizáció olyan forradalom az üzleti életben, ami túlmutat minden korábbi nagy változáson – derül ki a Microsoft Magyarország megbízásából készített nagyvállalati felhőkutatásból. A Bell Research által készített kutatás szerint a száz PC-nél többet használó vállalatok körében a felhős megítélése átlépett egy lélektani határon. Egyre nagyobb számú azon vezetők aránya, akik szerint a mindennapi üzleti folyamatok természetes eszköze a felhő. A megkérdezett cégek 88 százalékánál a céges rendszereket a munkatársak elérik mobil eszközökről.

Globális trenddé vált a mobilitás az üzleti életben, a digitalizáció pedig olyan kritikus üzleti kihívásokra képes választ adni, mint a szakemberhiány, a versenyképesség vagy épp az új üzleti lehetőségek kihasználásának lehetősége – ez derült ki a Microsoft, az IVSZ és a BellResearch közös 2019-es vállalati felhőkutatásából, amelyet idén megújított módszerrel készített a Bell Research. A közelmúltban elkészült Magyar Infokommunikációs Jelentés számainak másodelemzését ezúttal vállalati vezetőkkel készített interjúkkal egészítették ki a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia ismertségéről és megítéléséről.

Mobilitás, az általános munkakörnyezet
A megkérdezett vezetők cégeinek 88 százalékénál mobilról hozzá lehet férni a céges rendszerekhez és alkalmazásokhoz, mivel a cégeknél egyre több a laptop és egyre kevesebb az asztali munkaállomás. Ez az igény napirenden van azoknál a cégeknél is, amelyeknél egyelőre nem elérhetők a rendszerek mobil eszközökről. A távmunka a munkaerőhiány közepette üzleti értelemben is rendkívül fontossá vált.

A megkérdezett üzleti döntéshozók ma már egyre jobban ismerik a felhőszolgáltatásokat és tudják, hogy a felmerülő problémákra is választ jelentenek. Az üzleti döntéshozókkal készített interjúkból egyértelműen az derül ki, hogy a kis számú, de felhőt elutasító vezető cégénél és magánéletében is jelen vannak a felhőszolgáltatások – az azonban előfordul, hogy nem tudnak róla.

„A mobilizáció és a felhő használata a digitális transzformáció fontos állomása. A 2019-es felhőkutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy Magyarországon is megtörtént az asztali munkaállomások, mint munkakörnyezet trónfosztása! Ez a folyamat zajlik például az olyan nagyvállalatoknál is, mint a MOL, ahol hat hónap alatt több ezer dolgozó állt át a virtuális és mobil munkakörnyezetre” – mondta a felhőkutatás alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője.

A vállalatok 74 százalékánál a belső működés javítása és a versenyképesség fokozásának igénye befolyásolja az informatikai fejlesztéseket, az anyacég rendszerkövetelményei csak a 53%-uknál volt szempont. A vállalatok kétharmadánál a szakmai szempontok felülkerekednek a pénzügyieken, amikor egy IT-beruházási döntés megszületik a cég felsővezetésében. A megkérdezettek a felhővel kapcsolatos döntések pénzügyi megtérülését és indokoltságát már alig-alig kérdőjelezik meg. A felhő releváns válasz a mindennapi üzleti problémákra, nem drága és megtérül – ez az általános vélekedés.

Félelmekből előnyök
A félelmeket illetően is átlépett egy lélektani határt a magyar nagyvállalati kör, amely az egyre javuló tájékozottságnak köszönhető. Miközben a technológiával szemben fenntartásokkal viselkedő vezetők eddig az adatbiztonsági kérdésektől, a magas költségektől, a technológiai függéstől és az internetkapcsolat fennakadásaitól tartottak leginkább, az idei kutatásból egyértelműen az látszik, hogy a felhőt megismerő üzleti döntéshozók épp ezeket a faktorokat emelik ki előnyként: hogy a felhő biztonságos, rugalmas és rendelkezésre állása jobb, mint a lokális IT-megoldásoké.

A felhő előnyeit illetően egyre több vállalati felsővezető hozza fel a bevezetés gyorsasága és a költségek tervezhetősége, vagy éppen alacsony volta mellett egyre fontosabb érvként a munkatársak terhelésének csökkentését és a munka-magánélet egyensúlyának javítását. Valamint azt, hogy bizonyos felhő megoldások által olcsón lehet hozzáférni speciális szaktudáshoz.

A rugalmas és használatarányos költségű konstrukciók is javítják a felhőszolgáltatások megítélését. A válaszadók 37 százaléka gondolkodik használatarányos konstrukciókban, miközben 45 százalék a fix, tervezhető költségű konstrukciókkal kalkulál, amikor IT-szolgáltatásokkal tervez. 14 százalékuk még nem tud választani, tehát nem látják tisztán a használatarányos modell rugalmasságát és az abban rejlő előnyöket. Ma a legversenyképesebb megoldás, azok közül, amit a cégek igénybe vehetnek.

AI – ismerethiány a fejlődés gátja
Minden tizedik nagyvállalatnál működik valamilyen AI-megoldás – derül ki a kutatásból. Az AI elterjedtsége és ismerete még messze nem áll a felhő szintjén. Félinformációk és tévedések jellemzik a cégvezetők AI-tudását – húzza alá a kutatás. Általános vélekedés például, hogy kizárólag a gyártási folyamatok automatizációját jelenti a mesterséges intelligencia. A tévhitek oka a kutatás szerint, hogy a döntéshozók úgy érzik, nincsenek olyan üzleti problémáik, amelyek az AI lehet a válasz. Valójában azonban ez egy hamis érzet, ami a tájékozatlanságból és a lehetőségeket beépítő gondolkodásmód hiányából táplálkozik.

Magyarországon is vannak sikerprojektek: a Waberer’s International például a kamionok fuvarszervezését állította át kézi táblázatokról mesterséges intelligencián alapuló tervezésre, s ezzel 5 százalék kihasználtság-javulást ért el. A Praktiker webshopjában az AI megoldás folyamatosan tanulja, hogy a több ezer, sokszor apró árucikkükre hogyan keresnek rá a felhasználók s ezzel gyorsítja, teszi hatékonyabbá a vásárlási folyamatot.

„Az AI nem jövő, nem sci-fi, hanem a jelen. Olyan mértékben tudja tehermentesíteni az embereket, amilyenre még nem volt példa. Ma még a felsővezetők luxusnak, túl drágának gondolják az AI-megoldásokat pedig itt is lehet használatalapú konstrukciókat választani. Az üzleti területek számára ezért az AI-t meg kell tölteni konkrét üzleti tartalommal: bemutatni megoldott problémákat, elért üzleti előnyöket. Fontos, hogy a döntéshozók a saját problémáikat, kihívásaikat megfogalmazzák, és digitális válaszokat tudjanak adni – kilépve a jelenlegi keretekből, megoldásokból” – mondta a kutatás kapcsán Bábel Gabriella a Microsoft nagyvállalati üzletágvezetője.”

Forrás:
Félelmekből előnyök – megkerülhetetlen a felhő a gazdaság digitalizációjában; Microsoft News Center; 2019. április 30.

„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – a Digitális Légifelvétel Archívumról

„„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – írja Radnóti Miklós otthonunkról, Magyarországról. A fentrol.hu oldalon lassan öt éve kalandozhatunk hazánk érdekes, vagy szívünknek kedves tájain légi felvételek segítségével. Gondolta volna bárki, hogy a hazai vadállomány felmérésében segítséget adhatnak a repülőgépről készített felvételek? Vagy hogy milyen jó szórakozás a véletlennek köszönhetően rögzített pillanatok között olyat találni, ami valamiért különleges, mint a Parlament árnyéka a Dunán, az épülő Erzsébet híd, vadászgépek felülnézete, vagy éppen egy működő körhinta egy település főterén?

Az egykori Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) légifilmtárának adatbázisából összeállított online térképes weboldal, a fentrol.hu százezer képnél is nagyobb légifotó-állományának segítségével hazánk tájain böngészhetünk, életünk helyszíneire pillanthatunk rá madártávlatból. 2019. április 1-jétől a távérzékelési és térinformatikai feladatokkal együtt a FÖMI Légifilmtára is a Lechner Tudásközponthoz került, így már nem csak lentről, építész-perspektívából készült képekkel, de “fentről”, levegőből rögzített fotóritkaságokkal is találkozhatnak a Lechnert követő olvasók, az idén már ötéves légi felvétel adatbázisnak köszönhetően. A Légifilmtárban Magyarország összes településéről található legalább egy légi felvétel, amely 1959 és 2007 között készült. A fentrol.hu-n ezek közül jelenleg 141 262 db található és a digitális archívum folyamatosan bővül. A weboldalt mindenkinek érdemes felkeresni, aki szeretné félévszázados felülnézeti képeken keresgélni, hol lakott a nagymamája, hol van a szülei háza, kedvenc nyaralóhelye, vagy az iskolája.

A Digitális Légifelvétel Archívum online weboldala 2014 júliusában indult egy uniós program támogatásával. A projektnek köszönhetően ugyanis lehetőség adódott, hogy az akkor már ötven éve gyarapodó Légifilmtár hatalmas, negatív és dia alapú gyűjteménye a digitalizálás segítségével az interneten keresztül mindnyájunkhoz eljuthasson. A nagyszabású vállalkozás keretében a FÖMI munkatársai hozzáláttak a 400 000 darabot meghaladó analóg képállomány digitalizálásához. A cél az volt, hogy a már elektronikus formában is elérhető képeket bárki letölthesse az oldalról. A letöltés nem kerül pénzbe, és a kiválasztott kép megrendelése után a megadott email címre két fájl is érkezik, egy nagyfelbontású és egy kisebb, de jó minőségű és könnyebben kezelhető .png fájl.

–Addig, hogy egy légi felvételtől eljussunk a fentrol.hu oldalról letölthető fotóig négy lépést kell megtennünk. – mondta el Takács Krisztián, a fentrol.hu szerkesztője, aki térinformatikusként dolgozik a Lechner Tudásközpontban (és korábban a FÖMI-ben) és a kezdetektől fogva jelen volt a virtuális galéria megteremtésénél. – Olyan ez, mintha a képek újjászületnének a digitális világban, ezért első lépéseként, ahogyan az újszülötteket is, anyakönyvezni kell őket: alapadataik bekerülnek egy nyilvántartó adatbázisba. Ezt meta-adatozásnak nevezik. Aztán jön a georeferálás, amikor a képelemekhez koordinátákat rendelünk és pontosan meghatározzuk, hogy azok milyen földrajzi-vetületi rendszerben értelmezhetők. Ezután megtisztítjuk a filmeket és végül beszkenneljük őket.

Amikor 2012-ben hozzákezdtünk az Digitális Légifelvétel Archívum kialakításához, legelőször a legrosszabb állapotú légi felvételekhez nyúltunk, ezeket igyekeztünk megmenteni. Ez a munka több mint 60 ezer felvétel állagmegóvását és digitalizálását jelentette. Ezek a képek kerültek fel először a honlapra. A hátralévő, nagyjából 400 000 analóg felvétellel pedig azóta is dolgozunk, félévenként átlagosan 8-10 000 új képet tudunk feltölteni a fentrol.hu-ra, a projekt keretében kialakított infrastruktúrának köszönhetően. Mára több mint 140 000 felvétel között keresgélhetnek az érdeklődők. A fotók javarésze fekete-fehér, de kb. 30 000 darabnyi színes is található közöttük, amelyekből 18 000 már a weboldalon is elérhető.

– A felhasználóknak lehetőségük van a légi felvételek helyzetének pontosítására, eltolhatják, forgathatják a képeket illetve megváltoztathatják a képek méretarányát. Hozzá is szólhatnak az egyes felvételekhez. A georeferálás népszerűsítésére több pontgyűjtő játékot is rendeztünk. Kifejezetten lelkes a törzsközönségünk, a térképészet és a repülés szerelmesei aktív használói oldalunknak. Rajtuk kívül időről időre új georeferálók is felbukkannak, akik segítségével mostanra már több mint 50 000 kép helyzetét sikerült még pontosabbá tenni. Játékos kedvű felhasználóink, akik jeleskednek a pontgyűjtésben, a játékok végén műhelylátogatáson vehetnek részt Bosnyák téri székházunkban, ahol bepillanthatnak a digitalizálás és georeferálás kulisszái mögé – tette hozzá a szakértő.

Az oldal első látásra is elképesztő mennyiségű légi felvételét a Fentről blog próbálja tematizálni, emészthetővé tenni. A blogon az oldallal kapcsolatos hírek és aktualitások mellett érdekes példák, történetek hozzák közelebb az olvasókhoz a légi fényképezéssel és légi filmekkel kapcsolatos témákat. Például a blog válogatásában látható jégzajlás a Dunán, vagy a vadetetők köré gyűlő szarvasok, őzek a mezőn, melyek apró legófigurának tűnnek csupán, vagy számtalan egyéb sztori mellett olvasható egy légi felvételezést végző repülőgép tragédiája. A térképen a blog irányítása nélkül véletlenszerűen kalandozó látogatónak is fantasztikus kalandokban lehet része találomra bele-bele nagyítva egy-két képbe. Láthat színes csónakokat ringani a Velencei-tó vizén, futballpályát a bevásárlóközpont helyén a Móricz Zsigmond körtér mellett, vagy az egykori Lovit egy másik pláza helyén a Keleti pályaudvar mellett, mezőt, néhány parasztházzal a Pók utcai lakótelep helyén Óbudán, illetve olyan intézményeket az ország bármely pontján, amelyek a felvétel készültekor még javában működtek, mára azonban rég lebontották őket.”

Forrás:
„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj”; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2019. április 30.

Smart City Strategy Index 2019: Bécs az élen

„Egyelőre csak bő másfélszáz város rendelkezik okosváros-stratégiával, és azok között is nagyítóval kell keresni az átfogó koncepciókat.

Egy frissen publikált kutatás szerint van még mit tenni a világ városvezetőinek a települések felokosításában. A német Roland Berger tanácsadócég által összeállított Smart City Strategy Index 2019 tanulmány megállapításai azért is érdekesek, mert rendelkezésre állnak a két évvel ezelőtti felmérés eredményei is, így kiderül, mennyit fejlődött a világ – ha egyáltalán…

Bécsnek büszke vára
Az informatikai hálózatokkal és megoldásokkal felturbózott települések elméletben egy sor, egyre nagyobb kihívást jelentő problémára (energiafogyasztás, közlekedési dugók, környezetszennyezés stb.) adhatnának megfelelő, vagy legalább részleges választ. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy ezek a fejlesztések a világ legtöbb pontján még a kanyarban sincsenek. A legújabb adatok szerint nagyobb városok alig tizedének létezik már okosváros-stratégiája.

A szám szerint 153 vizsgálat alá vont úttörő város közül Bécs kapta a legmagasabb indexet, azaz a szomszéd főváros rendelkezik a legátfogóbb tervvel. Az elsőséget egységes keretstratégiájával és innovatív mobilitási, környezeti, oktatási, egészségügyi és közigazgatási megoldásaival, valamint az egyes projektek előrehaladását ellenőrző rendszerével érdemelte ki a Roland Berger szakértői szerint. A lista második helyén London szerepel, ugyanakkor az élharcos metropoliszok többségét Ázsiában kell keresni.

Bécs magas pontszámát többek között fejlett e-egészségügyi szolgáltatásai indokolják, emellett pedig az első német nyelvű város, amely elérhetővé tette a közigazgatási adatokat. Londonban az utcai lámpákat és a padokat olyan funkciókkal szerelték fel, mint például az ingyen wifi, a levegő minőségét mérő szenzorok és az elektromos járművekhez szükséges töltőállomások. Szingapúrban most vezetik be a SingPass nevű digitális felismerő rendszert [A szingapúri digitális kormányzati szolgáltatások használatához szükséges digitális személyazonosító. 2003 óta épül ki folyamatosan. Szerk.], intelligens közvilágítást telepítenek, autonóm buszokat állítanak forgalomba és a távgyógyászattal kísérleteznek.

Duplázva se sokat haladtunk előre
A két évvel korábbi adatokkal összehasonlítva egész látványos a fejlődés. Míg a 2017-es tanulmányban csak 87 várost tudtak vizsgálni, a mostani 153 jelentős előrelépésnek tűnik. Probléma viszont az, hogy az egyes városok lefektetett stratégiai dokumentumai között jelentős különbségek akadnak mind az érintett területek, mind a minőség tekintetében. Valóban integrált, tehát egy okos város üzemeltetéséhez szükséges minden lényeges elemet magában foglaló stratégiával például a metropoliszok alig tizede rendelkezik. Ráadásul a stratégia megléte még önmagába semmit nem garantál, a legfontosabb dolog a megvalósítás (lenne).

Az anyagot publikáló tanácsadócég kommentárja szerint a sikeres végrehajtáshoz egy olyan központosított döntéshozó szervre van szükség, mint Londonban a Digitális Vezető pozíciója vagy Bécsben az Okos Város Ügynökség. Így egy helyen összpontosulnak a technikai kompetenciák és központilag vezérelhetők a különböző projektek, miközben ezzel egy időben ezek a szervek koordinálják a sokszor eltérő városi, szolgáltatói, megoldás-szállítói és kormányzati érdekeket is. Egy okosváros-stratégia esetében a siker egyik kulcsa az összes résztvevő csoport koordinálása, míg egy másik a világos jogi keretfeltételek megteremtése – véli a Roland Berger.[Bitport.hu]”

„…Egy Okos Városnak integrált stratégia kell
A világos Okos Város stratégiával rendelkező városok száma csaknem megduplázódott az elmúlt két esztendő során, 87-ről 153-ra emelkedve, de még ezen városok 90 százaléka sem rendelkezik valóban integrált stratégiával. Ráadásul a stratégia csak az első lépés, ami igazán számít az a megvalósítás.

Hiányos a stratégiák megvalósítása
Még mindig rengeteg tennivaló van ugyanakkor a stratégiák megvalósítás terén. „Ez gyakran azonban nem a stratégiára és annak hibáira vezethető vissza, hanem arra, hogy nincsenek tisztázva a felelősségek és hiányzik egy megfelelő szakértelemmel felruházott irányító funkció, ami a projektet előmozdíthatná” – jegyezte meg Schannen Frigyes.[Prim Online]”

Forrás:
Bécs az okosvárosok fellegvára; Bitport.hu; 2019. május 2.
Okos Város Index: Bécs és London a globális rangsor élén; Prim Online; 2019. május 2.
Integrated thinking and central coordination are key to successful Smart City strategies; Thilo Zelt; Roland Berger; 2019. március 7.
Think:Act. The Smart City Breakaway; Roland Berger; 2019. március (.pdf)

A cégek 47 százaléka tervez automatizáló, digitalizáló fejlesztést

„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) felmérése szerint a válaszoló cégek 47 százaléka tervezi, hogy a következő három évben automatizálás vagy digitalizálás jellegű fejlesztést hajt végre.
A MKIK GVI kutatása 6781 vállalat megkérdezésével vizsgálta, hogy a magyarországi cégeket milyen mértékben érintheti az automatizáció, a vállalatok hogyan viszonyulnak az új technológiák bevezetéséhez, illetve a munkavállalók mekkora része végez a jelenlegi tudás szerint automatizálható feladatokat munkája során.

A kamara közleménye szerint a vállalatok 32 százaléka nem vezetett be az utóbbi három évben automatizálás vagy digitalizálás jellegű fejlesztést, és ezt nem tervezi a következő három évben sem.

A válaszadók 26 százaléka nem tudta megmondani az okát, hogy miért nem hajtottak vagy hajtanak végre ilyen típusú fejlesztést.

A válaszadók 14 százaléka a vállalkozásnál tapasztalható forráshiányt, 10 százalékuk pedig a túl magas költségeket jelölte meg okként. A válaszadók mindössze 3 százaléka jelezte, hogy nem ismernek olyan technológiákat, amelyek bevezethetőek lennének a cégnél, 3 százalékuknál pedig nincsenek megfelelő szakemberek a szükséges technológiák üzemeltetéséhez.

A nem automatizáló vállalkozások 2 százalékánál gondolják úgy, hogy túl bonyolult lenne egy ilyen innováció bevezetése, 1 százalékuk pedig túl kockázatosnak gondolja a befektetést.

A felmérés kimutatta, hogy a magyar cégek automatizációs potenciálja magasnak mondható, a vállalatok több mint 80 százalékánál legalább három feladatkört lehetne elvben automatizálni.

A magas automatizációs potenciál ellenére a vállalkozások közel 40 százalékánál az utóbbi három évben nem volt innováció jellegű ráfordítás.

A kutatás szerint az innovációt bevezető cégek további 37 százaléka legfeljebb az árbevétel 2 százalékát fordította ilyen jellegű kiadásra, és kevesebb, mint negyedük számolt be arról, hogy 2 százalék feletti innovációs ráfordítása volt.

Kimutatták, hogy az elmúlt három évben az innovációra nem költő cégek aránya a kisvállalkozások között a legmagasabb, innováció bevezetése pedig a részben vagy egészében külföldi tulajdonú cégekre volt inkább jellemző.

A cégek az automatizálás és digitalizálás jellegű fejlesztések esetében elsősorban a termelésre koncentrálnak. Az ilyen fejlesztéseket végrehajtó vállalkozások 45 százaléka a termelés és szolgáltatásnyújtás területén automatizált vagy digitalizált, míg 34 százalékuk az adminisztrációban, szintén 34 százalék pedig a számvitel és pénzügy területén.

Az automatizáló vállalatok körülbelül negyede fejlesztett a logisztika és szállítás területén, 22 százalékuk a vállalatmenedzsment, 21 százalékuk pedig a marketinghez és értékesítéshez tartozó folyamatok esetében digitalizált. A vevőszolgálat esetében a válaszadó vállalkozások 15 százaléka vezetett be automatizálást vagy digitalizálást – közölték.”

Forrás:
A cégek 47 százaléka tervez automatizáló, digitalizáló fejlesztést; KamaraOnline; 2019. április 30.

A robotizáció drasztikus reformot kényszeríthet a munkaerőpiacra

„Középtávon a technológiai fejlesztések a ma ismert állások közel felére hatással lehetnek.

A következő években a munkahelyek 14 százaléka megszűnhet, 32 százaléka pedig jelentősen átalakulhat a digitalizációval, technológiai fejlődéssel az OECD friss előrejelzése szerint. A kormányoknak ezért már most lépniük kell annak érdekében, hogy a munkaerőpiac drasztikus átalakulásával ne a dolgozó járjon rosszul. Idetartozik egyebek mellett a bérszínvonal csökkenése, ám Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára lapunknak azt hangsúlyozta: itthon kedvezőek maradhatnak a munkaerőpiaci folyamatok.

Számos, már ma is munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban akár középtávon a jelenleginél is kevesebb munkavállalóra lehet szükség, az előrejelzések szerint az automatizáció komplett ágazatokban válthatja ki az élőmunkát. A várakozások szerint a technológiai fejlődés komolyan veszélyezteti a takarítókat és a kisegítőket, az összeszerelő üzemek szalagmunkásainak állását, a mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazottak munkaköreit, a robotok konkurenciát jelenthetnek a gépkezelőknek, a bányászoknak, az építőipari munkásoknak.

Azonban a negyedik ipari forradalom fejlesztései mellett is nélkülözhetetlen lesz a jövőben a menedzserek, a tanárok, a jogászok, a kis- és középvezetők, a vezérigazgatók, a tudósok, a mérnökök és az informatikusok tudása, de a közigazgatásban, az adminisztrációban sem váltják fel tömegesen a robotok az élőmunkát. A technológiai forradalom már tart, ám a robotok által leginkább veszélyeztetett munkakörökben dolgozóknak sem kell egyelőre aggódniuk, mivel a folyamat nem máról holnapra megy végbe, akár évek, évtizedek is kellenek az új berendezések hadrendbe állításához. A szakemberek abban egyetértenek: már most fel kell készülni a munkaerőpiac teljes átalakulására.

A kormányoknak már most el kell kezdeniük a felkészülést a digitalizáció, a technológiai fejlődés, valamint a robotizáció hatásaira, mivel a robbanás­szerű fejlődés drasztikusan átalakítja a munkaerőpiacot – derül ki a 36 tagállamot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss előrejelzéséből. A szervezet szerint ezért egyre inkább elkerülhetetlen az élethosszon át tartó tanulás, a felnőttképzés modernizálása, a szociális védelem erősítése, valamint a dolgozói kompetenciák folyamatos növelése.

A munkavállalói korú lakosság aránya egyre gyorsabb ütemben csökken a következő években, évtizedekben, ugyanakkor a technológiai fejlődés nem olyan arányban lehet képes kiváltani az élőmunkát, mint ahogy sokan várják. Annak érdekében, hogy a folyamatok miatt ne emelkedjen a munkanélküliség, ne romoljon a dolgozók életszínvonala, illetve a munkavállalók képesek legyenek lépést tartani az elvárásokkal, a nemzeti kormányoknak már most fel kell készülniük az új szabályok kialakításával. Az OECD szerint a szociális párbeszéd erősítése is nélkülözhetetlen, mivel a munkáltatókkal kötött megegyezések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a digitalizációnak ne a dolgozó legyen a kárvallottja.

Az OECD ugyanakkor óvatos: szerintük mindössze a munkahelyek 14 százaléka szűnhet meg a digitalizáció hatására, s az állások 32 százalékánál kell gyökeres változásokkal szembesülni. A demográfiai folyamatok miatt a következő években jelentősen nő az idősek aránya: míg 1980-ban száz emberből húsz volt 65 év feletti, napjainkra közel 30-an vannak, míg 2050-re csaknem 60-an lesznek.

Várhatóan csökken a részmunkaidőben, szezonálisan foglalkoztatottak aránya, ellenben felértékelődnek a teljes munkaidős pozíciók. Éppen ezért a nem teljes munkaidőben dolgozók szociális biztonságára lényegesen nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Az előrejelzések szerint az alacsony bérszintű munkahelyek aránya valamelyest nő a folyamat során, míg a közepes színvonalú állások aránya drasztikusan csökkenhet. Nálunk ugyanakkor ez a folyamat éppen ellentétes, és nem valószínű, hogy jelentős fordulat következne be.

– Az OECD jelentése is jól mutatja, hogy hazánkban egyre jobban emelkednek a keresetek, ami a magyar családok anyagi helyzetét érdemben javítja – közölte lapunkkal Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár.

A tagállamok többségében az alacsony fizetésű állások gyarapodtak, ezzel szemben a közepes bérszintű munkahelyek aránya az OECD-tagállamok közül Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben, mintegy tíz százalékponttal az elmúlt években. A folyamatok kedvezően hatottak a fiatalok munkaerő-­piaci helyzetére is: több mint tíz százalékponttal csökkent a középfokú végzettségű fiatalok körében az alacsony bérezésű foglalkoztatás, továbbá hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben – 26 százalékponttal – a közepes bérszintű foglalkoztatás valószínűsége.

A Pénzügyminisztérium államtitkára arra is figyelmeztetett, hogy a világszervezet legfrissebb, 2018-as adatai szerint 69,3 százalékos volt Magyarországon a foglalkoztatottak aránya, ami már meghaladja az OECD 68,4 százalékos átlagát. A foglalkoztatottsági ráta növelésé­ben óriási eredményt tud felmutatni hazánk, mivel 2010-ben még jelentősen elmaradtunk az akkor 64,4 százalékos munkavállalási aránytól, ugyanis abban az időszakban az 55 százalékos mutatónkkal az utolsó előtti helyen voltunk a tagállamok közül. Még ennél is jelentősebb eredményeket értünk el a munkanélküliség visszaszorításában: az OECD-tagországok közül a 2018-as 3,7 százalékos rátánkkal jelenleg a hatodik pozíciót foglaljuk el, míg 2010-ben az állástalanok aránya még 11,2 százalék volt, és ezzel a 29. helyen álltunk a 36 tagország közül – tette hozzá Bodó Sándor.”

Forrás:
A robotizáció drasztikus reformot kényszeríthet a munkaerőpiacra; Nagy Kristóf; Magyar Nemzet; 2019. május 5.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. május 6.

Választások a világ legnépesebb demokráciájában: az álhírek Indiát sem kímélik
India választ – folyamatosan. Számunkra Európában kicsit szokatlan, de az országgyűlési választások lebonyolítása a világ legnépesebb demokratikus társadalmában nem egy (esetleg, külföldön élő honfitársak voksainak begyűjtésével még további néhány) napos esemény, hanem egy több mint egy hónapra elhúzódó, és összesen 7 szakaszból felépülő hosszú és bonyolult procedúra. A szavazási április 11-én vette kezdetét, és e hónap 19-éig tart, ám folyamat végső lezárására még csaknem további egy hetet kell várni, a beérkezett szavazatok összeszámlálása miatt.

Ami nem véletlen: India kontinensnyi méretű államának (ami, tudjuk, államait jelenti valójában) összesen mintegy 900 millió szavazásra jogosult polgára járul az urnákhoz ebben az időszakban. A nagyságrend, európai mércével, szinte felfoghatatlan. Ráadásul ez a hatalmas demokratikus elektorátus egy erősen kiélezett politikai küzdelem mérlegét készül most megvonni. Narendra Modi kemény harcos hírében áll, és a kormányon levő miniszterelnök mindent elkövet azért, hogy újabb terminusra hosszabbítsa mandátumát. Elemzők azt mondják: ez a törekvés egyébként sem esélytelen. Modi, aki a gazdaság rendbetételének az ígéretével került a feltörekvő geopolitikai „nagyszereplő” vezetői posztjába, meglehetős eredményeket tudott felmutatni kormányzásának elmúlt évei alatt. A mögötte álló hindu-nacionalista Bharatija Dzsanata Párt jó eséllyel szerezheti meg a kormányzás felelősségét. Sokan azonban úgy vélik, ez a vallási és etnikai feszültségek riasztó növekedéshez vezethetne a sok kultúrájú, vallásilag és etnikailag is sokszínű szubkontinensen. Modi kihívója, a Kongresszus Párt élén álló Rahul Gandhi azonban még okozhat kellemetlen meglepetéseket a korábbi voksolásokhoz képest is rendkívül kiélezett választási küzdelemben.
Ez a kampány ugyanis már egyértelműen a közösségi média megnövekedett szerepéről szól. És ennek megfelelően, a korszellemhez igazodva, az online eszközökön, elsősorban a közösségi média platformjain terjedő álhírek és dezinformációk okozzák a legtöbb fejtörést. India nem csupán területét, és persze mindenek előtt népességét tekintve igazi óriás. Nem csak a gazdasága hatalmas, nem csupán a – nukleáris arzenállal is rendelkező – fegyveres ereje teszi őt figyelemre méltó világszereplővé. Valójában a számítástechnika, az informatika egyik jól ismert nagyhatalma is, és az utóbbi években a közösségi média használat terjedése rohamosnak írható le. A diplomácia elemzőinek már jó ideje feltűnt: India a külkapcsolatok digitalizációjában is vezető pozíciót igyekszik kivívni magának. Modi miniszterelnökségével ez a modernizáció további lendületet kapott, és a digitális és mobil technológiák alkalmazása nem szorítkozik csupán a külpolitika fő formálóira (noha Modi elismerten az egyik legtöbbet posztoló, twitterező államférfi a világpolitika porondján). Az indiai külpolitika jól kiépített webhelyekből, Facebook és Twitter fiókok hálózatából, dedikált YouTube csatornából kiterjedt, és jókora követői bázissal büszkélkedő digitális diplomáciai ökoszisztémát épített ki az elmúlt évek során.

A közösségi média használat az ország belpolitikai életében is meghatározó jelenséggé nőtte ki magát az elmúlt fél évtizedben. A közösségi médiahasználat ráadásul koránt sem szorítkozik a legműveltebb, technokrata városlakó rétegekre, hanem a társadalmilag továbbra is erősen differenciált India szerényebb anyagi képességű választópolgárainak is beépült a mindennapjaiba. A számok, a nagyságrendek ezen a területen is szinte felfoghatatlanok. Indiában mintegy 1,14 milliárd aktív mobil telefon előfizetőt tartanak számon, de a 300 millió aktív használóval a Facebook-lakók globális táborában is egyértelműen India áll az élen. Ettől nem sokkal marad el a WhatsApp közösségi üzenetcserélő hálózatának népszerűsége: az aktív használók száma eléri a csaknem negyed milliárdot.

Az utóbbi három év globális fejfájásának okozója, a fake news jelenség sem kerüli el, természetesen, az indiai kibervalóságot, sőt. A híresztelések, tudatosan gyártott és terjesztett álhírek ugyanakkor különösen veszélyesek lehetnek egy etnikai és vallási törésvonalak által szabdalt társadalomban. A közösségi média platformjain terjesztett álhírek nyomán kirobbant véres zavargások intenek erre, például a tavalyi évből. Az Indiai Választási Bizottság a hírek szerint nem sok sikerrel igyekezett megállapodni a technológiai óriáscégekkel a kampány előtti időszakban. A techno-cégek persze maguk is érzik a lépéskényszert; a felemás megoldások keresésének jegyében a jelentősebb közösségi médiaüzemeltetők egy „Önkéntes Választási Etikai Kódex”-et állítottak össze az online viselkedés szabályozására. A Választási Bizottság vezetői azonban meglehetősen szkeptikusak az eredményességet illetően. A közösségi média platformok szinte korlátlan lehetőséget kínálnak az online szubverzióra, véli a szervezet egyik volt igazgatója. A jogilag kényszerítő szankcionálás lehetősége nélkül a Választási Bizottság aligha tudja kikényszeríteni a médiában terjedő álhírek visszafogását. Az ellenérdekeltség pedig erős. A kormányzó BJP párt hagyományosan innovatív és aktív közösségi média használatát az újabb siker egyik zálogának tekinti. A régi dicsőségét visszaszerezni akaró rivális, a Kongresszus Párt azonban hasonlóan aktív az online terekben. A küzdelem tehát kiélezett; nem tudni ki lesz a győztes, sokan azonban attól félnek a vesztes a legnépesebb demokrácia lehet.
Before India’s Election Voters Feed on False Information; Rishabh R. Jain; AP News; 2019. április 19.

Hosszúra nyúlt vajúdás: tovább késik az amerikai State Department kiberrészlegének felállítása
Amilyen fontos feladatai lennének a világ vezető hatalmának kiberpolitikai intézkedéseit a globális térben is képviselni, érvényesíteni tudó szervezeti egységnek – olyan nehezen látszik megszületni ez az ügyosztály. Az Amerikai Külügyminisztériumból ez év elején szivárgott ki utoljára információ a kiberdiplomáciai tevékenységért felelős szervezet kialakításáról. A koncepció egyébként is hónapokra, sőt lassan évekre visszanyúló vajúdás nyomán látszott megszületni. Az előző esztendőben kidolgozott, benyújtott, és félig már elfogadott jogszabályt felülírva, idén januárban új kétpárti jogszabály tervezetet terjesztettek a Kongresszus elé a régóta húzódó, és roppant jelentőségű szervezeti átalakulás elindítására. A tervezet, a minisztériumban korábban több részleg között is szétaprózott feladatrészek összefogására egy Nemzetközi Kibertér Politikai Hivatal felállítását irányozta elő. Az egy évvel korábban beterjesztett eredeti javaslathoz képest (amely elnyerte a Kongresszus jóváhagyását, de amelyet a Szenátus végül elakasztott) az új törvénytervezet markánsabb szerepkört írna elő az amerikai kiberpolitika nemzetközi főképviselője számára, amit jól jelez, hogy a szervezeti egység élén új hivatalnok, a Kiberpolitikai Nagykövet áll majd. Ha majd egyszer áll. Tavasz végén ugyanis, a minisztérium információs és kutató műveleteinek vezetője megemlítette, hogy a nemzetközi Kiber Ügyosztály „egyelőre még mindig a felállítás fázisában” toporog.
State Department in Planning Phase for Cyber Bureau; Foreign Policy; 2019. február 28.

KÖNYVSZEMLE: Új, magyar nyelvű kézikönyv az országmárkázásról. Papp-Váry Árpád: Országmárkázás. Versenyképes identitás és imázs teremtés. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2019.
Mindig öröm, ha a szakirodalmak terén egy régi adósság törlesztéséről számolhatunk be, illetve ha egy nagyon várt, nagyon fontos alapmunka kerül végre a kezünkbe magyar nyelven is. A mind erősebben digitalizálódó, az online világhoz szélsebesen hasonuló public diplomacy, a közdiplomácia egyik fontos terepe az országimázs építés. A téma fontossága alig hangsúlyozható eléggé, ezért igazi eseményként könyveltük el, hogy a napokban megjelent a problémakörhöz kapcsolódó első magyar nyelvű összefoglaló. A Metropolitan Egyetem dékánja – aki a tudományszervezés mellett aktív és sikeres oktató is – a napokban jelentette meg „Országmárkázás. Versenyképes identitás és imázs teremtése” című átfogó kézikönyvét.
Az országmárkázás (country branding) lényegében a márkázás (branding) technikai alkalmazása országokra, és ezáltal az ország reputációjának javítása, ami nagyobb versenyképességet, azaz több bevételt jelent. Míg az országmárkázás gyakorlati alkalmazásával szinte mindenhol, a fejlődő és a fejlett országok is foglalkoznak, addig az elmélet csak lassan zárkózik fel ehhez. Az országmárkázás jelentősége abban áll, hogy egy jó országmárka számos fontos területre lehet pozitív hatással: a turizmus ösztönzésén túl erősíti a befektetéseket, az exportot, támogatja a diplomáciai törekvéseket, valamint növeli az állampolgárok büszkeség-érzetét is. A téma emellett az egyre élesedő világgazdasági versenyben, a kereskedelmi háborúban is aktuális.
Országmárkázás címmel írt könyvet Papp-Váry Árpád; Kreatív; 2019. április 26.
Országmárkázás; Papp-Váry Árpád blogja

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. április 29-május 3.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Tájékoztató az eljárás eredményéről

EESZT-ESET, Liferay, Hiscom support 2019 beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/81
Közzététel dátuma: 2019.04.29.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számára az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT-hez) kapcsolódó ESET, Liferay, Hiscom rendszerek gyártói támogatásának, illetve licenceinek megújítása. A megjelölt rendszerek folyamatos biztonsági frissítése és verziókövetése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 134.169.400,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/81
Közzététel dátuma: 2019.04.29.
Ajánlatkérő: MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Nokia Solutions and Networks TraffiCOM Kft.
Szolgáltatási keretszerződés távközlési szolgáltatások beszerzése tekintetében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 563.857.956,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése 2019, eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/81
Közzététel dátuma: 2019.04.29.
Ajánlatkérő: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
I. rész
Számítógép-alkatrészek és monitorok (pl. merevlemez, SSD meghajtó, hálózati kártya, hálózati adattároló, Belső számítógépes tápegység, számítógépes billentyűzet, számítógépes egér, pendrive) – maximum 12.000.000 Ft + ÁFA keretösszeg erejéig.
II. rész
Laptopok, asztali PC-k maximum 30.000.000 Ft + ÁFA keretösszeg erejéig (tervezett mennyiség: 45 db)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/81
Közzététel dátuma: 2019.04.29.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HUNGUARD Számítástechnikai-, informatikai kutató – fejlesztő és általános szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Megbízási szerződés keretében az MFB Zrt. pénzügyi szolgáltatási tevékenysége, valamint az azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer zártsági megfelelőségére vonatkozó tanúsítási eljárás lefolytatása a 42/2015. (III.12.) Korm. rendelet alapján.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.862.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/82
Közzététel dátuma: 2019.04.30.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Indra Navia AS
A következő elemeket kell szállítani:
a. Az Operatív A-SMGCS rendszer minden számítógépének cseréje
b. A Teszt A-SMGCS rendszer minden számítógépének cseréje
c. ADS-B interfész kialakítása
d. Vaisala AviMet interfész kialakítása
e. AGL interfész kialakítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 655.000,- EUR
Lásd bővebben

„Számítástechnikai hardver eszköz beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/82
Közzététel dátuma: 2019.04.30.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; PROCOMP Számitástechnikai és Elektronikai Korlátolt Felelősségü Társaság
Nyertes Ajánlattevő feladata Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal részére 2 részfeladatban számítástechnikai hardver eszközök szállítása az alábbiak szerint: 1. részfeladat: „SSD meghajtók beszerzése” Szállítandó termék: 400 db Samsung 860 EVO vagy azzal egyenértékű SSD meghajtó. 2. részfeladat: „Memória modulok beszerzése” Szállítandó termék: 250 db Kingston KCP316ND8/8 vagy azzal egyenértékű memóriamodul.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.344.200,- Ft
Lásd bővebben

Könyvvizsgálat beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/82
Közzététel dátuma: 2019.04.30.
Ajánlatkérő: NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.
A NIPÜF cégcsoport könyvvizsgálói feladatának ellátása 2019-20-21 évekre vonatkozóan.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése a PTE részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/82
Közzététel dátuma: 2019.04.30.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft; Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.058.017,- Ft
Lásd bővebben

24 klt. helikopter-fedélzeti EDR berendezés besz.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/82
Közzététel dátuma: 2019.04.30.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.772.752,- Ft
Lásd bővebben

Eredeti és utángyártott tonerek szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/82
Közzététel dátuma: 2019.04.30.
Ajánlatkérő: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: ManOPen Irodatechnikai Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.255.338,- Ft
Lásd bővebben

Közbeszerzési tanácsadási/FAKSZ feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/82
Közzététel dátuma: 2019.04.30.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: OPEION STÚDIÓ Tanácsadó és Produkciós Korlátolt Felelősségű Társaság
Megbízási keretszerződés közbeszerzési tanácsadási és a 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói feladatok ellátása tárgyában az alábbiak szerint:
A megbízási keretszerződés keretösszege: 30 000 000 Ft + ÁFA (a közbeszerzés mennyisé-ge/értéke), amely keretösszeg tekintetében az Ajánlatkérő (AK) legalább 70 %-os lehívási arányt vállal. Az uniós értékhatárt elérő, illetve az uniós értékhatár alatti közbeszerzések beszerzési tár-gyai: árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése. Az eljárások tervezett (indikatív) száma: 40 darab, amelyek legalább 50 %-a uniós eljárásrendben kerül lefolytatásra és ezek legalább 50 %-a (10 darab eljárás) uniós támogatásban fog részesülni.
Ellátandó feladatok:
– közbeszerzési eljárások teljeskörű, valamennyi eljárási cselekményre kiterjedő lebonyolítása az eljárás előkészítésétől kezdve annak befejezéséig
– a lebonyolított/lebonyolításra kerülő közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan:
– a 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § 5.1. alpontja szerinti, a Korm. rendelet 21. §-ban foglaltaknak megfelelő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység ellátása,
– közbeszerzési szerződések módosításában történő közreműködés,
– a közbeszerzési eljárások és szerződésmódosítások külső szervezetek általi ellenőrzése során történő közreműködés (320/2015. (X.30.) Korm. rendelet, 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet)
– a közbeszerzési eljárások lefolytatásával kapcsolatos adminisztratív és közzétételi feladatok ellátása,
– az adott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó közbeszerzési-jogi tanácsadás;
– az adott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó közbeszerzési-jogi állásfoglalás készítése;
– jogorvoslati eljárások során az ajánlatkérői képviselet ellátása,
– a jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos perekben az ajánlatkérői képviselet támogatása.
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

EÖÁH AR üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/81
Közzététel dátuma: 2019.04.29.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Nyertes ajánlattevő: Hungarocom Híradástechnikai Kft
AR üzemeltetés és hibajavítás támogatás
Üzemeltetés támogatási és hibajavítás támogatási feladatok ellátása a műszaki leírásban részletezettek szerint, a szerződés időtartama alatt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 106.172.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóság Kbt. 137. § (2) bek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/81
Közzététel dátuma: 2019.04.29.
Ajánlatkérő: Miskolci Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata a jelenleg használt NEPTUN rendszerelemek support szolgáltatásainak biztosítása, valamint a jelenleg már létező,vagy a későbbiekben a NEPTUN rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetése és ezekhez kapcsolódó support szolgáltatás nyújtása a Dokumentációban meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Informatikai és audiovizuális eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/81
Közzététel dátuma: 2019.04.29.
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Ajánlatkérő részére a Közbeszerzési dokumentum részét képező Műszaki leírásban tételesen felsorolt szoftverek, informatikai és audiovizuális eszközök adásvétele és szállítása a megkötésre kerülő Adásvételi keretszerződés alapján, a kiadott egyedi megrendelésben foglaltak, valamint az Ajánlatkérő igényei szerinti mennyiségben és minőségben, a dokumentációban megfogalmazott követelményeknek és paramétereknek megfelelően.
A közbeszerzés keretösszege: nettó 47 200 000 Ft
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján, kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

“adActa” rendszer támogatási szolgáltatás-eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/82
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Eljárás fajtája: Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Értesítőben történt közzététele nélkül odaítélt szerződés az alább felsorolt esetekben Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
Közzététel dátuma: 2019.04.30.
Ajánlatkérő: MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A tárgyalásos eljárás jogcíme a Kbt 98.§ (2) bekezdés c) pont szerinti jogcím. A rendszert a Felek között korábban létrejött, Vállalkozási szerződés keretén belül hozta létre és adta át a szoftver létrehozója. Az átadott szerzői mű (informatikai szoftver) napi alkalmazásához szorosan kapcsolódnak a jelen beszerzéssel beszerezni kívánt szolgáltatások, azzal elválaszthatatlanul összefüggenek. A szoftver és a rendszer kizárólagos szerzői jogtulajdonosa az e-Corvina Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 64-66.). Az adActa szoftverhez az MKK Zrt időbeli korlátozás nélküli, nem kizárólagos felhasználói jogosultsággal rendelkezik egyidejűleg 250 felhasználóra. A jelen eljárás tárgya az MKK Zrt. által használt „ad Acta” elektronikus iratkezelő- és dokumentum nyilvántartó alkalmazás felhasználási jogának folyamatos biztosítása, támogatása, egyedi, a működési környezetbe illesztéshez szükséges fejlesztések megvalósítása, és további 50 licensz biztosítása.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A Kbt 75.§ (1) bekezdés a) pontja, az ajánlattételi határidőben nem érkezett ajánlat.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Hogyan építsünk türelmes (állami) befektetési bankot az innovatív gazdaság támogatására?

„A Project Syndicate hasábjain a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato (akinek több tanulmányát is ismertettük már hírleveleinkben) szerzőtársával, Laurie Macfarlane-nel mutatja be a UCL IIPP oldalán közzétett tanulmányukat az újonnan felállítandó Skót Nemzeti Fejlesztési Bank küldetésorientált keretrendszeréről (A mission-oriented framework for the Scottish National Investment Bank). Mint írják, a 2008-as válság megmutatta, hogy számos finanszírozási gyakorlat támogatja ugyan a növekedést, de nem fenntartható módon és nem a társadalom javára. Azóta a bankok eszközállománya globális szinten mintegy 40 ezer milliárd dollárral bővült, de a fenntartható növekedést ezzel együtt sem sikerült elérnünk.

A szerzők ennek okaként rámutatnak, hogy a tőke nem semleges: jelentős különbség van a reálgazdaság finanszírozásába befektetett tőke, valamint a rövidtávú nyereségre törekvő spekulatív tőkebefektetés között. Az elemzés szerint előbbiből többre, utóbbiból kevesebbre lenne szükség. Korunk nagy kihívásainak – mint a klímaváltozás vagy a társadalom elöregedése – megválaszolásához pedig sürgető szükségünk van arra, hogy megtaláljuk a módját az okos, bevonáson alapuló és fenntartható befektetéseknek. Ennek egyik megoldását a jól megtervezett és jól irányított köztulajdonú – legtöbbször állami – befektetési bankok (public investment banks) jelenthetik.

A kereskedelmi finanszírozásban alapvető probléma, hogy új, innovatív területeken a befektetések kockázatosak, és ha megtérülnek, akkor is jellemzően lassan, a bankok pedig nehezen kötelezik el magukat ilyen hosszú távon megtérülő befektetések mellett. Ezért a hosszú távon megtérülő, türelmes finanszírozásban (patient finance) az állami és más közintézményeknek hagyományosan fontos szerepük van. Olyan technológiai áttörésektől kezdve, mint maga az Internet megalkotása, olyan környezeti kihívásokig, mint a klímaváltozás elleni küzdelem, a közfinanszírozásnak eddig is jelentős szerepe volt. A köztulajdonú bankok lehetnek állami intézmények, de akár többoldalú államközi együttműködésen alapulók is, mint amilyen az Európai Befektetési Bank (European Investment Bank, EIB). Mivel ezek a bankok nincsenek a rövidtávú megtérülés nyomása alatt, képesek hosszútávú finanszírozást biztosítani, nagyobb hangsúlyt téve a szélesebb társadalmi és környezeti célok megvalósulására, ami a kockázatok és az elért nyereség értékelésében is a kereskedelmi bankokétól eltérő megközelítést feltételez.

Mostanáig az állami vagy államközi befektetési bankok főleg infrastrukturális beruházásokra vagy az anticiklikus gazdaságpolitikát segítő hitelezésre fókuszáltak. Ma viszont többen is elmozdultak abba az irányba, hogy küldetésorientált alapon vállaljanak szerepet alapvető társadalmi és környezeti kérdések megválaszolásában is. Ennek érdekében több országban is új állami befektetési bankot alapítottak, amelyek egyike a Skót Nemzeti Befektetési Bank. Mivel egy állami befektetési bank léte önmagában nem jelent garanciát a sikerre, a szerzők az UCL IIPP kebelén belül végzett korábbi elemzéseikre is alapozva (mint amilyen a 2018 februárjában publikált „State investment banks and patient finance: An international comparison”) 18 hónapon át segítették a skót kormányt a tervezés és a megvalósítás munkájában. Ennek eredménye lett az itt ismertetett, úttörő jelentőségű kutatási jelentés is.

A szerzők elemzéseik összegzése szerint a hatékony működés érdekében az állami befektetési bankoknak négy fontos irányelvet kell betartaniuk.

  • Először is alapvető fontosságú a siker szempontjából a bank mandátuma. A sikeresen működő intézményekre az jellemző, hogy széleskörű felhatalmazással bírnak gazdasági célok széles skálájának támogatására, az előtérbe kerülő prioritások megválaszolására. Tovább növeli a hatékonyságot, ha a bankok a kormányzati szakpolitikákkal összhangban lévő konkrét küldetést finanszíroznak. Azok az intézmények, amelyek csak olyan tágan értelmezett – valójában irány nélküli – célokat támogatnak, mint a gazdasági növekedés vagy a versenyképesség, gyakran csak a már piacon lévő cégeket segítik megszokott üzletmenetük folytatásában.
  • A második fontos irányelvet új nyomon követési és értékelési keretrendszerek kidolgozása jelenti, amivel meg tudják ragadni a merész, katalizátorhatású befektetések tovagyűrűző hatását. Ez egyben azoknak a kritikáknak az élét is elveszi, amelyek szerint az ilyen bankok kézi vezérléssel választják ki a nyerteseket vagy éppen kiszorító hatást eredményeznek a piacon. Az új keretrendszereknek a befektetési bankok sikerét elsősorban az új, innovatív tevékenységek megjelenésével és az ebben betöltött katalizátorhatással érdemes értékelnie.
  • A harmadik irányelv az alkalmazottakra vonatkozik. Egy állami befektetési bankban a munkatársak általában összességében szélesebb körű tapasztalattal és kapacitásokkal rendelkeznek, mint egy kereskedelmi bankban – a pénzügyi ismereteken túl jelentős mérnöki és természettudományos tudással is felvértezve. Ennek eredményeképpen a befektetési döntéseket bővebb feltételrendszer alapján tudják meghozni, mintha csak a pénzügyi és piaci kritériumokat mérlegelnék, és alkalmasabbak a társadalmi és környezeti hatások értékelésére is.
  • Végül a hatékony irányítás (governance) is kulcsfontosságú. Ennek hiányával magyarázható több olyan gyakori probléma, amelyekkel összekapcsolni szokás az állami befektetési bankokat, mint például a rossz pénzügyi menedzsment vagy különböző érdekcsoportok érvényesülése a döntéshozatalban. Ennek elkerülése érdekében szükséges, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki a politikai reprezentáció és a független döntéshozás között. Mivel egy állami befektetési bank alapesetben is a demokratikus elszámoltathatóság alapján működik, és ideális esetben a kormányzati szakpolitikákkal összehangoltan finanszíroz projekteket, a szerzők szerint a vezetésnek szabad kezet kell kapnia határozott, jól megalapozott hosszútávú döntések meghozatalához, a bank mandátumának megfelelően, a napi politikai befolyásolástól mentesen.

Összegzésképpen a szerzők megállapítják: egy jól felépített és irányított állami befektetési bank erőteljes katalizátora lehet a befektetés-vezérelt növekedésnek, amihez Skócia is közelebb került az új intézmény létrehozásával. Működésének nyomon követése, a tapasztalatok feldolgozása más országok számára is érdekes és hasznos lehet.”

Forrás:
How to Build a Patient Investment Bank; Mariana Mazzucato, Laurie Macfarlane; Project Syndicate; 2019. március 28.
New IIPP report sets out a mission-oriented vision for the Scottish National Investment Bank; UCL Institute for Innovation and Public Purpose; 2019. március 22.
A mission-oriented framework for the Scottish National Investment Bank; Mariana Mazzucato, Laurie Macfarlane; UCL Institute for Innovation and Public Purpose; Working Paper, IIPP WP 2019-02; 2019. március 21.
State investment banks and patient finance: An international comparison; UCL Institute for Innovation and Public Purpose; Working Paper, IIPP WP 2018-01; 2018.február 23.
Lásd még:
Mariana Mazzucato; eGov Hírlevél (korábbi cikkeink)

Rozsnyai Krisztina előadása: „A közigazgatási perrendtartás alkalmazásának első tapasztalatai”

„Rozsnyai Krisztina (ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék): „A közigazgatási perrendtartás alkalmazásának első tapasztalatai”
Időpont: 2019. május 9., 10:00–12:00
Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza JTI Tanácsterem, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4., T.0.25. (T épületszárny fszt. 25.)
Nyelv: magyar
Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Hungler Sárának.”

Forrás:
Rozsnyai Krisztina előadása: „A közigazgatási perrendtartás alkalmazásának első tapasztalatai”; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet; 2019. május

Megjelent a Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 2017/4. száma

Válogatás a tartalomból

Lajos Cs. Kiss – Wie ist staatstheoretische Grundlagenforschung möglich? Entwurf und Strategie
„A magyar államtudomány jelenlegi helyzetében elkerülhetetlenné vált az államelméleti kutatás paradigmatikus irányzatainak kritikai áttekintése, s az európai államtani hagyományhoz szorosan kapcsolódva a kutatás új irányának, koncepciójának, alapfogalmainak a kidolgozása. A kutatás végcélja az állam reflexív elméletének a megalkotása, amely egyszerre a tárgy (állam) és a tárgy megfigyelőjének (államtudomány) az elméleteként épül fel, s ebben a formában az államtudományok metaelméleteként szolgál. A tanulmány azon a meggyőződésen alapul, hogy az állam reflexív elmélete csak alapkutatások keretében dolgozható ki.”
(.pdf)

Kártyás Gábor – A közszolgálati életpályák jogi szabályozása. Felelősségi jogviszonyok a közszolgálatban (köztisztviselők, közalkalmazottak, köztulajdonban lévő munkáltatóval munkajogviszonyban álló munkavállalók)
„A tanulmány célja a közszférában dolgozók felelősségi rendszerének kritikai elemzése. Az állami alkalmazottakkal szembeni felelősségi szabályokkal kapcsolatos általános követelmények felvázolása után a tanulmány részletesen elemzi az etikai, a fegyelmi és a kárfelelősség szabályait, külön kitérve a közalkalmazottak, a közszolgálati tisztviselők, valamint a köztulajdonban álló munkáltatók munkavállalóinak jogállására. Az elemzés rámutat, hogy a hatályos magyar szabályozás számos ellentmondással terhelt, és javaslatokat fogalmaz meg a felelősségi rendszer koherensebbé tételéhez.”
(.pdf)

Kovács György – A magyar közgazdasági gondolkodás kezdetei és a konzervatív gazdaságfelfogás I. rész – A kameralizmus és a korai magyar közgazdasági gondolkodás
„A tanulmány közgazdasági elmélettörténeti szempontból vizsgálja meg, hogy a 18. század vége és a 19. század közepe közötti időszakban a főáramú nyugat-európai közgazdasági iskolákkal szemben a közép-európai térségben milyen alternatív közgazdasági megközelítések fogalmazódtak meg, és ezek hogyan tükröződtek a korabeli magyar közgazdasági gondolkodásban. A 18. századi Nyugat-Európa közgazdasági gondolkodásában a felvilágosodás szellemi alapjain bontakozott ki a fiziokratizmus és a klasszikus közgazdasági iskola, egyrészt intézményesítve az akadémiai közgazdaságtudományt, másrészt felváltva a korábbi merkantilista gazdaságpolitikai megközelítéseket. Mindezzel párhuzamosan a közép-európai térségben, a német nyelvterületen már a 17. század végétől megjelenik a kameralista gazdaságpolitika, amely a 18. század első felétől az egyetemi szférában is intézményesül s egészen a 19. század közepéig uralja a régió közgazdasági felfogását. Tanulmányunk első része a 18. század végétől a reformkorig vizsgálja a hazai közgazdasági gondolkodást, bemutatva a külföldi hatások érvényesülését, a kameralista diskurzus megjelenését, illetve rámutatva arra, hogy a sajátos magyar társadalmi rendszer és gazdasági kihívások miként vezettek sajátos konzervatív közgazdasági gondolatok megjelenéséhez.”
(.pdf)

Kun Attila – A közszolgálati jogviszony alanyai, különös tekintettel a tisztviselő jogállására
„A dolgozat célja, hogy feltérképezze a közszolgálati jogviszony „munkavállalói” oldalának jogállásával, alanyi pozíciójával kapcsolatos főbb szabályozási dilemmákat és tendenciákat, azaz megvizsgálja a közszolgálat személyi állományának alakulását − illetve alakítását − meghatározó főbb körülményeket. A dolgozat megkísérli elvi igénnyel meghatározni és lokalizálni a közszolgálat személyi állományát: egyrészt a klasszikusnak tekinthető elméletek, másrészt az uralkodó nemzetközi trendek, harmadrészt a statisztikák, negyedrészt a magyar jogrendszer − közszolgálati jogon belüli, illetve azon kívüli − szerkezete, ötödrészt pedig a közszolgálat emberképe tükrében. Bár a dolgozat megkerülhetetlennek, adottnak és nemzetközi trendekbe is illeszkedőnek fogadja el a személyi állomány mind fokozottabb fragmentálódását, következtetéseiben mégis megkísérel elméleti igényű szabályozási opciókat felvetni a közszolgálati a személyi állomány jogállásának valamelyest egységesebb rendezésére nézve is.”

(.pdf)

Mélypataki Gábor – A civil közszolgálat terjedelmének határai
„A tanulmány célja, hogy bemutassa a civil közszolgálat területét. Ehhez meg kell vizsgálnunk azokat a határokat, amelyek elválasztják a munkajogtól és a hivatásos közszolgálattól. Ez a tanulmány az egyik első lépése egy posztdoktori kutatásnak, amely a közszolgálat munkaügyi kapcsolataival foglalkozik. Először a vizsgált terület kijelölése szükséges. Ebben az esetben azonban több probléma is felmerül. Az egyik legfontosabb, hogy „mozgó határokról” beszélünk. Az állam közszolgálati tevékenysége ugyanis nem korlátozódik csak a közigazgatásra. A munkaügyi kapcsolatok erőssége pedig összefüggésben azzal, hogy munkaviszonyról vagy közszolgálati jogviszonyról beszélünk-e. A közszolgálati jogviszonyokban nehezebben érvényesíthetőek a munkaügyi kapcsolatok.”
(.pdf)

​​Koi Gyula – Egyed István és a magyar közigazgatási jogtudomány
„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megrendezte 2016-ban az Egyed István Emlékévet. Jelen tanulmány Egyed István (1886–1966) és munkássága helyét veszi vizsgálat alá a magyar közigazgatási jogtudományban. A munka Egyed professzor életművére fordít kiemelt figyelmet. A cikk történeti visszatekintő módszert alkalmaz elsődleges és másodlagos források alapján. Az első rész a professzor életművét mutatja be, és általánosságban utal műveire; a második rész pedig a másodlagos irodalomban meglévő véleményeket foglalja össze. Az esszé harmadik része Egyed egyes fontos munkáit elemzi. A konklúzió, hogy e konzervatív szerző és munkássága jelen korunkban kiemelten fontos.”
(.pdf)”

Forrás:
Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 2017/4.; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. április 26.
Az egész folyóirat letöltése (.pdf)

Meghívó Mike Károly Szelíd kapitalizmus c. könyvkéziratának műhelyvitájára

„Szeretettel meghívjuk Mike Károly, a HÉTFA tudományos főmunkatársának Szelíd kapitalizmus – A szabad együttműködés rendje című, készülő kötetének megjelenés előtti tudományos műhelyvitájára. A kézirat ide kattintva olvasható.

„Hogyan működik az a gazdasági rend, amelyet „piacgazdaságnak” vagy „kapitalizmusnak” szokás nevezni? Mik a lényegi mechanizmusai? Hogyan állnak össze ezek a mechanizmusok káosz helyett renddé? Miben áll a rendszer sikere vagy a kudarca? E könyv célja, hogy friss szemlélettel próbáljon meg válaszolni a közgazdaságtannak ezekre az alapkérdéseire. Amellett érvel, hogy a piacgazdaság megkülönböztető jegyei nem az önérdekkövetés és a verseny, hanem a (szigorú) kölcsönösség és a csere formáját öltő együttműködés. Ebből a „csereközpontú” nézőpontból vizsgálja meg a magyar piacgazdaságot, pontosabban annak egy igen fontos szeletét: a kis- és közepes vállalkozások világát.”

Felkért hozzászólók: Szalai Ákos és Szepesi Balázs

A műhelyvita időpontja: május 14. 16.00-18.00

Helyszíne: HÉTFA Kutatóintézet könyvtárszoba (1051 Budapest, Október 6. u. 19. IV. em./ 2.)

A terem befogadóképessége korlátozott, ezért a rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük, a safferzsuzsanna@hetfa.hu emailcímen jelezze, május 7-ig.”

Forrás:
Meghívó Mike Károly Szelíd kapitalizmus c. könyvkéziratának műhelyvitájára; HÉTFA Kutatóintézet; 2019. április 30.