Skip to main content

18. szám, 2021. május 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. április 26-május 1.

  • 219/2021. (V. 1.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 77. szám; 2021. május 1.; 2890. o. (PDF)
  • 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet a védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 77. szám; 2021. május 1.; 2890-2891. o. (PDF)
  • 9/2021. (V. 1.) KKM rendelet a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásának megállapításáról szóló 7/2021. (IV. 29.) KKM rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 77. szám; 2021. május 1.; 2892. o. (PDF)
  • 214/2021. (IV. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó horgászatra vonatkozó speciális szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 76. szám; 2021. április 30.; 2872-2873. o. (PDF)
  • 215/2021. (IV. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet, valamint a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 76. szám; 2021. április 30.; 2873-2874. o. (PDF)
  • 216/2021. (IV. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 76. szám; 2021. április 30.; 2874. o. (PDF)
  • 217/2021. (IV. 30.) Korm. rendelet a doktori értekezés benyújtására előírt határidőnek a veszélyhelyzet idején történő meghosszabbításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 76. szám; 2021. április 30.; 2875. o. (PDF)
  • 8/2021. (IV. 30.) KKM rendelet a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásának megállapításáról szóló 7/2021. (IV. 29.) KKM rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 76. szám; 2021. április 30.; 2884. o. (PDF)
  • 16/2021. (IV. 30.) HM utasítás egyes, az egészségügyi katonák és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottak jogállására vonatkozó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásával összefüggő kérdésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Hivatalos Értesítő; 2021. évi 20. szám; 2021. április 30.; 2076-2079. o. (PDF)
  • 3/2021. (IV. 30.) BM határozat a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet hatálybalépéséről, valamint a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozata kapcsán a sportrendezvényekre vonatkozó egyes szabályokról szóló 202/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet hatálybalépéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 74. szám; 2021. április 30.; 2750. o. (PDF)
  • 203/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet a koronavírus ellen védett személyek utazásával kapcsolatos rendelkezésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 73. szám; 2021. április 29.; 2675. o. (PDF)
  • 204/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 73. szám; 2021. április 29.; 2676. o. (PDF)
  • 7/2021. (IV. 29.) KKM rendelet védettségi igazolások kölcsönös elfogadásának megállapításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 73. szám; 2021. április 29.; 2718. o. (PDF)
  • 202/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozata kapcsán a sportrendezvényekre vonatkozó egyes szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 72. szám; 2021. április 29.; 2670-2671. o. (PDF)
  • 196/2021. (IV. 28.) Korm. rendelet a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes szabályainak veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 71. szám; 2021. április 28.; 2660. o. (PDF)
  • 197/2021. (IV. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a felsőoktatási intézményben a félév és a tanév időtartamának meghosszabbításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 71. szám; 2021. április 28.; 2660-2661. o. (PDF)
  • 198/2021. (IV. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egy részszakma megszerzésére irányuló eltérő szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 71. szám; 2021. április 28.; 2661. o. (PDF)
  • 199/2021. (IV. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 500/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 71. szám; 2021. április 28.; 2661-2662. o. (PDF)
  • 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 68. szám; 2021. április 26.; 2634-2638. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Péterfalvi Attila: nem jogszabályellenes a védettségi igazolás bemutatását kérni sem a szolgáltatóknál, sem a munkahelyeken

„ Nem jogszabályellenes az igazolás bemutatását kérni sem a szolgáltatóknál, sem a munkahelyeken – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

A kormány döntése szerint négymillió beoltott személy után várható az újraindítási lépések következő fokozata, amikor megnyitják a szolgáltatások széles körét azok előtt, akiknek van védettségi igazolványuk.

Ennek az ellenőrzése a beoltottak előtt megnyíló vendéglátóhelyek, szállodák vagy szabadidős létesítmények üzemeltetőjének, illetve a szolgáltatás nyújtójának a feladata – mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, és mindezt nem tartja jogszabályellenesnek.

„Adatvédelmi szempontból ez rendben van, mert jogszabályon alapuló, kötelező adatkezelés, ugyanis ha valaki igénybe kívánja venni a szolgáltatást, akkor be kell mutatnia az igazolást, viszont nem jár az adat rögzítésével” – tette hozzá.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról is beszélt, hogy a munkahelyeken is kérhetik a védettség igazolását, mert a munkavédelmi szabályok alapján a munkáltatónak kötelezettsége a biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtése.

„A kockázatértékelés lehet az alapja annak, hogy a munkavállalók vagy más személyek élet- és egészségvédelme kapcsán ezt a különlegesnek minősülő adatot, hogy valaki védett-e, rögzítheti a munkáltató, de csak az igazolás adattartalmának a rögzítésére jogosult. Ugyanakkor nem másolhatja le a védettségi igazolványt” – mondta Péterfalvi Attila.”

Forrás:
Védettségi igazolvány. Péterfalvi Attila is megszólalt a védettségi igazolványok ügyében; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2021. április 28.

Európai Bizottság – megállapodás a méltányos átállást támogató közszektor-hitelezési eszközről

„A Bizottság üdvözli az új közszektor-hitelezési eszközre vonatkozó bizottsági javaslat nyomán az Európa Parlament és a Tanács között ma kialakult politikai megállapodást. Ezzel a méltányos átállást támogató mechanizmussal kapcsolatos valamennyi javaslat tekintetében megállapodás született. A következő lépés, hogy az Európai Parlament és a Tanács hivatalosan is jóváhagyja a végleges szövegváltozatokat.

Az eszköz kifejezetten közigazgatási intézményeket céloz, és kedvező hiteleket biztosít olyan projektek számára, amelyek nem generálnak elegendő saját bevételt ahhoz, hogy pénzügyileg életképesek lehessenek. Az eszköz egyrészt az uniós költségvetésből folyósít támogatásokat (1,5 milliárd euró), másrészt az Európai Beruházási Bank (EBB) közreműködésével nyújt hiteleket (10 milliárd euró). A támogatásfinanszírozás kiegészíti az EBB biztosította hiteleket, így csökkenti a kedvezményezettek pénzügyi terheit, és egyúttal növeli az érintett beruházások vonzerejét. A kedvezményezettek az InvestEU program keretében célzott tanácsadást is igénybe vehetnek.

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős uniós biztos így fogalmazott: „Az eszköz kiemelkedően fontos szerepet játszik abban, hogy az európai régiók és közösségek segítséget kapjanak az éghajlatvédelmi átállás jelentette kihívások kezeléséhez. Az eszköznek köszönhetően bővülnek a méltányos átállási régiókban élők támogatására szolgáló, készségfejlesztést, új vállalkozások indítását és munkahelyteremtést célzó lehetőségek. A mindössze néhány nappal az európai klímarendelettel kapcsolatos megállapodást követően létrejött mai megállapodás igen jelentős előrelépés. Azzal, hogy enyhíti az átállás költségterheit, elősegíti, hogy az EU teljesíteni tudja 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljait. Várakozással tekintek a rendelet végleges elfogadása elé, hiszen az eszköz révén több finanszírozás jut majd az egységes átállásra, az érintett régiók és emberek pedig felkészülhetnek egy új kezdetre.”

Az európai zöld megállapodás végrehajtásának összefüggésében a közszektor-hitelezési eszköz azon régiók esetében járul hozzá a klímasemlegességhez szükséges átállásból adódó társadalmi-gazdasági kihívások kezeléséhez, amelyek a méltányos átállásra vonatkozó területi tervek értelmében a leginkább érintettek. Az eszköz kiegészíti a méltányos átállást támogató mechanizmus másik két pillérét, azaz a Méltányos Átállást Támogató Alapot (MÁTA), valamint az InvestEU program részét képező célirányos, méltányos átállási programot.

Az eszköz a következő hét évben összességében várhatóan 25–30 milliárd euró értékben fog közberuházásokat mozgósítani. A fő finanszírozási partner szerepét az Európai Beruházási Bank tölti be. Emellett a vonatkozó rendelet más finanszírozási partnerekkel folytatott együttműködésekre is lehetőséget nyújt, ha a források a jövőben esetlegesen bővülnének.

Az eszköz végrehajtása a Bizottság és az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség (CINEA) közvetlen irányítása mellett zajlik. A támogatásokat önálló projekteknek vagy kerethitel formájában juttatják célba.

A kompromisszum fő elemei a következők:

  • Források: egyrészt az uniós költségvetésből 1,525 milliárd euró értékben folyósított támogatások, másrészt az Európai Beruházási Bank (EBB) közreműködésével 10 milliárd euró értékben nyújtott hitelek.
  • Célkitűzés: közszektorbeli intézmények támogatása, hozzájárulva az uniós éghajlatvédelmi átállásból adódó társadalmi-gazdasági kihívások kezeléséhez a méltányos átállásra vonatkozó területi tervekben azonosított, legkedvezőtlenebbül érintett területeken.
  • A támogatások végrehajtására közvetlen irányítás mellett kerül sor.
  • A támogatásokat két lépésben ítélik oda: a nemzeti keretösszegeken belüli, pályázati felhívások nyomán esedékes támogatások odaítélését követően uniós szinten lehet majd támogatásra pályázni a fennmaradó források erejéig.
  • Az InvestEU programon belül a kedvezményezettek célzott tanácsadást vehetnek igénybe támogatható projektek előkészítéséhez, kidolgozásához és megvalósításához.
  • Munkaprogram határozza meg a projektek kiválasztására és rangsorolására vonatkozó pályázati feltételeket, amennyiben az igények meghaladják a nemzeti allokációk szerinti finanszírozási forrásokat.
  • Az odaítélési szempontokat a munkaprogramok fogják részletesen ismertetni, ezeket abban az esetben kell alkalmazni, ha a támogatható projektek száma meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat. Elsőbbséget élveznek a kevésbé fejlett régiók kedvezményezettjei.
  • A felek olyan horizontális alapelveket határoztak meg, amelyek valamennyi beruházás összefüggésében rögzítik az alapvető jogok, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség tiszteletben tartását, valamint az alkalmazandó szociális és környezetvédelmi elveket. Ezen elemek részét képezi a jelentős károkozás elkerülését célzó elv is.
  • A megállapodás nyomán növekszik a kevésbé fejlett régiókra alkalmazott támogatási komponens, amely a hitelkomponens 25%-át is elérheti.
  • Hasonlóképpen nagyobb arányú technikai segítségnyújtást vehetnek igénybe a kevésbé fejlett régiókban tevékenykedő projektgazdák.

A következő lépések

A politikai megállapodást tükröző jogszabályjavaslat technikai véglegesítését követően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia a szövegtervezetet, hogy a rendelet hatályba léphessen. Ezenfelül a MÁTA-rendeletet ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, továbbá a tagállamoknak be kell nyújtaniuk a méltányos átállásra vonatkozó területi terveket, melyeket a Bizottságnak jóvá kell hagynia. Az eszközhöz kapcsolódó első pályázati felhívások várhatóan 2021 második felében jelennek meg.

Háttér-információk

A közszektor-hitelezési eszköz a méltányos átállást támogató mechanizmus három pillérének egyikeként az EU klímasemlegességét 2050-re megteremtő európai zöld megállapodás részét képezi. A közszektor-hitelezési eszközre irányuló javaslatot a Bizottság 2020. május 28-án terjesztette elő. A méltányos átállást támogató mechanizmus másik két pillérét a MÁTA, illetve az InvestEU program részét képező célirányos, méltányos átállási program alkotja; a társjogalkotók az előbbiről 2020 decemberében, az utóbbiról az InvestEU-rendelet részeként 2021. március 17-én állapodtak meg.

A méltányos átállást támogató mechanizmus irányítási kerete a méltányos átállásra vonatkozó területi tervek köré szerveződik; ezeket a tagállamok készítik a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegességhez szükséges átállásban legkedvezőtlenebbül érintett területek és az e területeken társadalmi-gazdasági változásokat előmozdító beruházások azonosítására.

A méltányos átállásra vonatkozó területi tervek megléte a MÁTA és a méltányos átállást támogató mechanizmus többi pillére nyújtotta források programozásának, majd végrehajtásának alapvető feltétele. E terveket minden tagállam az érintett belső partnerekkel együtt és a Bizottsággal folytatott párbeszéd keretében dolgozza ki, biztosítva, hogy azok összhangban legyenek a regionális intelligens szakosodási stratégiákkal és a nemzeti energia- és klímatervekkel. A Bizottság a terveket a MÁTA-támogatást igénylő programokkal együtt fogadja el.

További információk

Méltányos Átállást Támogató Alap”

Forrás:
Az Európai Bizottság üdvözli a méltányos átállást támogató mechanizmus közszektor-hitelezési eszközére vonatkozó javaslattal kapcsolatos politikai megállapodást; Európai Bizottság; 2021. április 26.
Lásd még: Ideiglenes megállapodás a méltányos éghajlatvédelmi átállás támogatását szolgáló közszektor-hitelezési eszközről; Európai Unió Tanácsa; 2021. április 26.

Elindult a kis falvak vállalkozásainak újraindulását segítő program

„A mai naptól adhatják be pályázataikat a vállalkozások a Magyar falu vállalkozás-újraindítási programban. A szabad vállalkozási zónákban vagy 5000 fő alatti településeken működő mikrovállalkozások összesen 25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a program első körében.

„A Magyar Falu Programmal összhangban nyíló új pályázati lehetőségnek köszönhetően a kistelepüléseken élő lakosság egyre szélesebb körét tudjuk támogatni. Kiemelt célunk, hogy minden falusi ember életminősége javuljon, melynek érdekében a harmadik éve tartó Magyar Falu Program eddig tisztán hazai forrásból gazdálkodó 600 milliárd forintos költségvetése most először Európai Uniós forrásokkal is kiegészül” – emelte ki Gyopáros Alpár, modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

„Magyarország nem Budapest határában ér véget, hanem ott kezdődik igazán. Éppen ezért indítottuk útjára a kifejezetten kistelepülési vállalkozásoknak szóló Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programot, amely több szempontból is rendkívüli, hiszen a legkisebb hazai településeken, kisvállalkozások pályázhatnak a megerősödésüket szolgáló, 2-10 millió forint közötti támogatásra” – hangsúlyozta György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár. Hozzátette, a kormány célja, hogy a magyar vállalkozásokat megerősítve indítsa újra a gazdaságot.

Az összesen 25 milliárd forint keretösszegű Magyar falu vállalkozás-újraindítási programra 2021. április 30-tól lehet pályázatot benyújtani. A 2-10 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra az 5000 fő alatti településeken vagy szabad vállalkozási zónákban működő mikrovállalkozások pályázhatnak. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, a támogatás intenzitása maximum 70 százalék. Vagyis minden 100 forint beruházásnál 70 forintot átvállal az állam. A lehívható előleg mértéke 25 százalék.

A támogatható tevékenységek körét a mikrovállalkozások igényei szerint határozták meg, a támogatás új eszközök, gépek beszerzésére, valamint ingatlanberuházás megvalósítására, például üzletek vagy műhelyek építésére, bővítésére, korszerűsítésére és átalakítására fordítható. Részlegesen támogatható a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtésére, valamint gyártási licenc és know-how, illetve immateriális javak beszerzése és az információs technológia-fejlesztése is. A magyar vállalkozások megerősödésének egyik záloga a tanulás, ezért részlegesen elszámolható a képzés igénybevétele is. Emellett a pályázatban szintén részlegesen elszámolható bérköltség, sőt a projekt-előkészítés és projektmenedzsment tevékenység is. A pályázó vállalkozásoknak minimum 1 lezárt üzleti évvel kell rendelkezniük és állományi létszámuk minimum 1 fő lehet. A további részleteket a felhívás tartalmazza, amely a https://www.palyazat.gov.hu oldalon érhető el.”

Forrás:
Elindult a kis falvak vállalkozásainak újraindulását segítő program; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. április 30.

Megkezdődhet a magyar gazdaság újraindítása, a Pénzügyminisztérium benyújtotta a Konvergencia Programot

„A dokumentum idénre 4,3 százalékos, míg jövőre 5,2 százalékos növekedést jelez előre.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében jelentős források áramlottak a gazdaságba, amelyek egyaránt segítették a vállalkozásokat, családokat és munkavállalókat – áll a Konvergencia Programban, amely tájékoztatást ad a kormány gazdaságpolitikai céljairól, ismerteti a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat, különös tekintettel a koronavírus-válság hatásaira és az arra adott gazdaságpolitikai válaszokra.

A dokumentum rögzíti: a Gazdaságvédelmi Akcióterv eredményeire alapozva a kormány meghirdette a Gazdaság-Újraindítási Akciótervet, amelynek intézkedései hosszú távon is támogatják a magyar gazdaság növekedését. A beruházások és a versenyképesség növelését segítő költségvetési ösztönzők mellett a gazdaság teljesítményét segíti, hogy a 2021-2027-es időszakban több mint 40 milliárd euró új uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére – áll a dokumentumban. A növekedést támogatja, hogy az adópolitika továbbra is a munkát terhelő adók csökkentésére, a vállalkozások terheinek mérséklésére, az adóbeszedés hatékonyságának növelésére és az adórendszer egyszerűsítésére helyezi a hangsúlyt.

A program 2021-ben 4,3 százalékos, míg 2022-ben 5,2 százalékos növekedést valószínűsít, ezt követően a magyar gazdaság éves szinten 4 százalékot meghaladó mértékben bővülhet. A dokumentum 2021-re 7,5 százalékos, majd az azt követő évekre folyamatosan csökkenő hiánnyal számol, hozzátéve, hogy Magyarország államadóssága tovább csökkenhet, 2025-re előreláthatólag a bruttó hazai termék 73,1 százalékára mérséklődik.

Magyarország Konvergencia Programja itt elérhető.”

Forrás:
Konvergencia Program: megkezdődhet a magyar gazdaság újraindítása; Pénzügyminisztérium; 2021. május 1.

Súlypontáthelyezés a hazai fejlesztéspolitikában

„A 2014-2020-as uniós ciklusban Magyarország eddig a rendelkezésre álló források 62 százalékát hívta le Brüsszelből – derült ki az Európai Bizottság legfrissebb, április végi állapotot tükröző adataiból.
Korai lenne kongatni a vészharangot, hiszen a fejlesztési időszak hét plusz kétéves, azaz 2022 decemberéig kell elérni a 100 százalékot.

Az uniós átlag 59 százalék, hazánk a csehekkel holtversenyben a 12. helyet foglalja el. A visegrádi térség másik két tagja, Lengyelország 64 százalékkal a 10., Szlovákia viszont 48 százalékkal a sereghajtók egyike, e téren csak Horvátországot, Hollandiát és Dániát előzi meg.

Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a rá eső részből mostanáig 15,43 milliárd eurót folyósított, ami a 350-es forint-euró tervezési árfolyammal számolva 5400 milliárd forintnak felel meg. A kormány tavaly a forintgyengülésre reagálva két lépcsőben módosította a lehívásoknál alkalmazott kurzust, amely előbb 318,87 forintól 332,16-ra, majd 350-re emelkedett. Az eredmények alapján tapintható a súlypontáthelyezés a hazai fejlesztéspolitikában, hiszen négy hónap alatt mindössze 1 százalékponttal kúszott feljebb a lehívási mutató, míg a múlt év végén erős hajrával a novemberi 56 százalékról december végére 61 százalék lett.

Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a már korábban kifizetett előlegeken túl az uniós társfinanszírozású beruházások mögött álló fejlesztési számlák brüsszeli kiegyenlítése nem folyamatos, hanem időszakos. Ezzel együtt jelzésértékű, hogy míg Magyarország az év első négy hónapjában 61-ről csak 62 százalékra lépett előre, addig a közösségi átlag 55-ről 59 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a következő 20 hónapban 9,58 milliárd eurót, azaz – a 350-es váltásnál maradva – több mint 3350 milliárd forintot kell még átpréselni a rendszeren. Mivel tavaly az ország az összes forrás 19 százalékát hívta le egy naptári év alatt, a fennmaradó 38 százalék „hazahozatala” ezen a ponton nem irreális cél.
Nemcsak a 2014-2020-as ciklus zárását, hanem a 2021-2027-es nyitását is felülírta azonban a járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása.

A kormány eddig elsősorban állami eszközökkel igyekezett beruházásra és munkahely-teremtésre ösztönözni a vállalatokat, az Európai Bizottsággal pedig a helyreállítási alap felhasználásának tisztázása kapott prioritást. Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli látogatása során már egy héttel ezelőtt egyértelművé tette Ursula von der Leyennek, a bizottság elnökének, hogy a helyreállítási alapból Magyarország a neki járó 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással tervez, a 3384 milliárdos hitel felvételével egyelőre nem kíván élni. Ezzel együtt a tervezett márciusi start helyett, a következő hetekben várhatóan már valóban megjelennek az első 2021-2027-es vállalkozásfejlesztési pályázatok is.”

Forrás:
Súlypontáthelyezés a hazai fejlesztéspolitikában; Világgazdaság; Gyöngyösi Balázs; 2021. május 1.

Átalakul jövőre a támogatási rendszer, a hét régió közül háromban is megváltoznak a forráshoz jutás feltételei

„Az üres kézzel maradt Pest megyei vállalkozások lehetnek a támogatási rendszer átalakításának nyertesei, a központi régió cégei a beruházási projektjeik 50–70 százalékát is pályázati pénzből finanszírozhatják – értesült a Világgazdaság.

A regionális támogatás célja az egyes régiók gazdasági leszakadásának megakadályozása, egyúttal felzárkóztatásuk elősegítése, a támogatásra való jogosultság mértékét pedig az Európai Bizottság által jóváhagyott regionális támogatási térkép tartalmazza.
Márpedig a brüsszeli testület módosította a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus vonatkozásában jövő évtől alkalmazandó térképet.

A budapesti székhelyű piaci szereplők továbbra sem számíthatnak fejlesztési forrásokra, a fővároson kívül bejegyzett, Pest megyei vállalkozások annál inkább, ez egyben a fő változás. Merthogy a 2014–2020-as programozási időszakban a központi régió nagy részére ugyanúgy nulla százalék vonatkozott, mint Budapestre, 2022 januárjától viszont a Pest megyei nagyvállalatok 50, a középvállalkozások 60, a mikro- és kisvállalkozások pedig 70 százalékos támogatási intenzitással számolhatnak.

A Miniszterelnökséghez tartozó Támogatásokat Vizsgáló Iroda adatai szerint ez azt jelenti, hogy a központi régió piaci szereplői nem lesznek többé hátrányban, sőt, ők a legnagyobb nyertesei a pályázati rendszernek. Négy régióra, Dél-Dunántúlra, Észak-Magyarországra, továbbá Észak- és Dél-Alföldre cégméret szerint már eddig is az 50-60-70 százalékos szabály volt az irányadó. A fejlettebb Közép- és Nyugat-Dunántúlnál viszont a jövő évtől a 30-40-50 százalékos elbírálás lesz a jellemző, ami Közép-Dunántúlon kategóriánként 5-5 százalékpontos növekedést, Nyugat-Dunántúlon ugyanekkora csökkenést tükröz.
raktár

Ez egy rendkívül fontos változás, amelynek az előszele már az idén megjelenő pályázatoknál is észlelhető – reagált a Világgazdaságnak Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója. Rámutatott, hogy míg a 2014–2020-as ciklusban a vállalkozásoknak szóló egyik legfontosabb programból, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) teljesen kizárták a Pest megyében működő cégeket, addig a 2021–2027-es Ginop Pluszban már eltörölték ezt a korlátot. Igaz, ebben az évben továbbra sincs (vagy csak bizonyos Pest megyei településeken van) lehetőség regionális támogatást igényelni.

Hasonló dilemmával a keleti országrészben működő vállalkozóknak nem kell szembenézniük, hiszen az Európai Bizottság felmérése szerint továbbra is számottevő felzárkóztatásra van szükség ezekben a régió­kban, így marad minden az eddigi gyakorlat szerint.

Ugyanakkor Papadimitropulosz Alex szerint a Székesfehérváron, Veszprémben vagy Esztergomban működő, eddig aktívan pályázó cégek nem fognak örülni, hogy az alaptámogatás 35-ről 30 százalékra csökken a Közép-Dunántúlon. Az pedig, hogy a Győr–Szombathely–Zala­egerszeg-tengellyel jellemezhető Nyugat-Dunántúlon 25-ről 30 százalékra nő a minimális támogatási intenzitás, a Via Credit ügyvezetője szerint azzal magyarázható, hogy Budapest és Közép-Magyarország után a nyugati régiótól voltak a leginkább megvonva a támogatások az előző ciklusban.

A szakértő szerint fontos döntés, különösen Pest megyében, a nagyobb beruházások időzítése: ma, nulla igényelhető forrás mellett, vagy jövőre, akár 70 százalékos támogatással. Hozzátette: nem arról van szó, hogy a cégek pályázzanak-e, ha van rá bármilyen lehetőség – a válasz egyértelműen igen –, hanem arról, hogy ahol most nem érhetők el olyan mértékben a támogatások, mint majd 2022-ben, ott érdemes megfontolni, várjanak-e a jövő év eleji pályázatcunamira.”

Forrás:
Átalakul jövőre a támogatási rendszer; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2021. április 30.

Közigazgatási, politikai informatika

Koronavírus-járvány – Időpontfoglalás és más digitális egészségügyi szolgáltatások Dániában

„Egy Dániában élő olvasónk…elmesélte, hogy néz ki náluk az időpontfoglalás menete.

Összeomlás helyett sorban állás

„Itt Dániában az első naptól működnek ezek a sorakoztató rendszerek. Az adóhatóság már évek óta használja a beadások és visszatérítések idejére, amikor egyszerre 100 ezer ember is állhat virtuális sorba. Addig lehet mást csinálni, és a sorbaállító csilingel, amikor »kinyílt az ajtó«” – írta olvasónk.

„Ekkor 10 perc áll rendelkezésre, hogy az ember digitális aláírásával (személyi szám, általam választott kód, majd kódkártyáról bekért szám vagy mobilapplikációs ujjlenyomat/arcfelismerés) belépjen. Ekkor a rendszer tájékoztat, milyen vakcinát szántak nekem. Ha sikerül éppen szabad időpontot, azaz dózist találni, akkor ez megtehető (akár 180 kilométerre is.) Ezt lefoglalva később sms jön.”

Mint írta, ugyanígy érhető el a koronavírusteszt foglalása és az eredmény ellenőrzése is. Dániában ugyanis a viszonylag magas átoltottság ellenére rengeteget tesztelnek, mert a vírus terjedésének a monitorozását, a kontaktok mielőbbi felkutatását is a védekezés fontos elemének tartják. „Sőt, amikor a fodrászok néhány hete megnyithattak, az ő egyik online foglalóplatformjuk is megvette a ”queue-it„ szolgáltatást. Ott 45 percet vártam, hogy hajvágást foglaljak” – mondta.

Egyébként más országban is használják ezt a dániai vakcinaregisztrációhoz – és hajvágáshoz – bevetett sorbaállító szolgáltatást az oltások megszervezésében, például egy olasz régió, Puglia is.

Negatív teszttel is lehet lazítani

Olvasónk arról is írt, hogy milyen más digitális szolgáltatásokkal segíti az embereket az állam a járvány alatt. Új funkciókkal bővült a MinSundhed (Egészségem) nevű app, amelyben a háziorvosi eredményeken túl a legutóbbi koronavírusos teszteredmények is megtalálhatók. Emellett kapott az alkalmazás egy Coronapas (Koronaútlevél) fület is, ahol kiválasztható, hogy mi alapján jogosult az illető a belföldi koronaútlevélre: oltás vagy friss teszt negatív eredménye alapján, utóbbi esetben 72 órán át.

„Ezáltal április 21-től akár étterembe vagy bárba is mehetek beltéri kiszolgálással, nélküle csak takeaway vagy terasz. Ha a vakcináltságon alapuló útlevelet kérném le, akkor az jelenik meg, hogy a második oltásig ezt nem tehetem meg” – írta eddig egyszer oltott olvasónk.

Azaz Dániában csak a teljes védettséget adó második oltás után jár a védettséget igazoló okmány a vakcina alapján. Negatív teszttel azonban addig is kiváltható ideiglenesen, így a jogegyenlőség jegyében azok sincsenek kizárva az újrainduló szolgáltatásokból, akik még nem kapták meg mindkét adagot, vagy akár egyiket sem – ezért is fontos az országban elvégzett nagy számú teszt.

„Az antigénteszt átlagosa 30-60 perc alatt kerül bejegyzésre a digitális kórtörténetbe. A PCR pedig átlag 24-30 óra múlva” – írta olvasónk, hozzátéve, hogy ha valakinek nincs okostelefonja, akkor az igazolás akár ki is nyomtatható.”

Forrás:
Dániában élő olvasónk elmesélte, hogy néz ki egy jól működő vakcinafoglaló rendszer; Bolcsó Dániel; Telex.hu; 2021. május 1.
Lásd még: Queue-it (a cikkben említett megoldás)

A KIFÜ támogatja az európai hallgatói azonosító (European Student Identifier) létrehozását

„Az Európai Hallgatói Kártya Kezdeményezés részeként az Európai Bizottság 2021 júniusától kezdve digitális formában kívánja támogatni az Erasmus programhoz kapcsolódó összes szolgáltatást, mint például az Online Learning Agreement-et (OLA) és az Erasmus+ mobilalkalmazást. A digitalizálás alapvető része a hallgatók azonosítása, amely az eduGAIN-en keresztül fog megvalósulni.

A KIFÜ, mint az eduGAIN szövetség hazai képviselője és az eduID.hu szövetség magyarországi működtetője biztosítja, hogy az oktatás, kutatás és közgyűjtemények szereplői az intézményi hitelesítő adataikkal bejelentkezhessenek az eduGAIN szolgáltatásokba. KIFÜ segítséget kíván nyújtani az európai hallgatói azonosító (European Student Identifier) létrehozásához, ezáltal az Erasmus+ programhoz kapcsolódó hallgatói mobilitási szolgáltatások bevezethetőségéhez. Így az Erasmus+ szolgáltatások az eduGAIN azonosítást követően azonnal megkapják a felhasználók helyes identifikációjához és jogosultság kezeléséhez szükséges információkat.

Az eduID-hoz csatlakozott felsőoktatási intézmények az európai hallgatói azonosító helyes létrehozásával és az Erasmus+ szolgáltatáshoz szükséges attribútumok kiadásával kapcsolat itt találhatnak további információkat, illetve az intézmények eduID-ért felelős munkatársai keressék a KIFÜ eduID szakértőit az info@eduid.hu elérhetőségen keresztül, hogy segítséget tudjunk nyújtani a beállítás kapcsán.”

Forrás:
A KIFÜ támogatja az európai hallgatói azonosító (European Student Identifier) létrehozását; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2021. április 30.

Informatika, távközlés, technika

Kiberbiztonság: hogyan vigyázzunk az oltást követő igazolásra, illetve az oltási igazolványunkra?

„…Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet csapatának nevében szeretnénk minden koronavírus ellen beoltottnak, már regisztráltnak, vagy a jövőben oltást kapóknak a figyelmét felhívni, hogy az oltást követő igazolásról, illetve az oltási igazolványukról képet lehetőleg ne osszanak meg közösségi média felületeiken!
Ezen igazolások és igazolványok több olyan szenzitív adatot is tartalmaznak, melyek védelme és megtartása minden polgár számára kiemelt fontosságú kell, hogy legyen!
Személyes, és főként egészségügyi adataink ilyen jellegű megosztása komoly adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázatokkal járhat, ezek kezeléséről többek között külön jogszabályi elemek rendelkeznek, valamint adataink illetéktelen vagy rosszindulatú kézbe kerülése további fenyegetettségeket jelenthet!
A 2021. április 30-ai események kapcsán szomorúan tapasztaljuk többen ismerőseink körében a különböző közösségi médiás felületeinken, hogy rengetegen osztották meg az oltás tényét születési idő, TAJ-szám, elérhetőségek láthatóvá tételével. Tekintettel az elmúlt időszak szofisztikált adathalász kampányaira, ezeknek az adatoknak a megszerzése és rosszindulatú felhasználása igen komoly kockázatokat rejt!
Figyeljünk arra, hogy milyen adatokat osztunk meg magunkról, és erre figyelmeztessük rokonainkat, barátainkat, ismerőseinket is!”

Forrás:
NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet (NUPS CyberSec); Facebook; 2021. április 30.

Egy órán belül el kell távolítani a terrorizmust népszerűsítő tartalmakat – határozott az Európai Parlament

„A Parlament jóváhagyta a jogszabályokat, amelyek az internetes cégeket a terrorizmust népszerűsítő tartalmak egy órán belüli eltávolítására kötelezik.

Parlament április 28-án támogatta a terrorizmust népszerűsítő online tartalmak terjesztésének kezelésére vonatkozó új uniós jogszabályokat.

A Parlament prioritásai

Az online radikalizálódás elleni küzdelem jegyében a Parlament azt szeretné, ha az internetes vállalatok a nemzeti hatóságoktól kapott utasítás kézhezvételétől számított egy órán belül eltávolítanák a terrorizmust népszerűsítő online tartalmakat. Létfontosságú e tartalmaknak közzétételüktől számított néhány órán belüli eltávolítása, tekintettel azok terjedésének sebességére. Azokat a cégeket, amelyek következetesen és rendszeresen nem tartják be az előírásokat, a globális forgalmuk 4%-áig terjedő szankciókkal lehetne sújtani.

A képviselők fokozni akarják a közbiztonságot, ugyanakkor a szólásszabadság és a sajtószabadság védelmére is törekszenek. A képviselők egyértelművé tették, hogy az oktatási, újságírói, művészeti, kutatási vagy tudatosságnövelő céllal terjesztett tartalom a terrorizmus megelőzésére vagy ellensúlyozására nem minősül terrorista tartalomnak. Ahogy az érzékeny politikai kérdésekkel kapcsolatos vitatott vagy ellentmondásos nézetek sem. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a tárhelyszolgáltatóknak felhasználóbarát panasztételi mechanizmusokat kell létrehozniuk, és biztosítaniuk kell, hogy a panaszokat azonnal és teljes átláthatóság mellett kezeljék.

A képviselők ezenfelül kitartanak amellett, hogy a felhasználók által feltöltött tartalmakat tároló internetes vállalatokat, például a Facebookot vagy a YouTube-ot nem szabad a terrorista tartalmak proaktív azonosítására kötelezni, mivel az e platformok állítása szerint óriási terhet róna rájuk. Az információk nyomon követésének, illetve a jogellenes tevékenységre utaló tények aktív felkutatásának az illetékes nemzeti hatóság feladatának kell lennie.

A Parlament úgy véli továbbá, hogy sem kötelező szűrők, sem automatizált eszközök használatát nem szabad előírni, mivel az pontatlanságokhoz és ártalmatlan tartalmak „terroristaként” való megjelöléséhez vezethet.

Hogyan műkik a gyakorlatban?

Az uniós országoknak illetékes hatóságot kell kijelölniük, majd arról tájékoztatniuk az Európai Bizottságot, amely közzétenné valamennyi érintett szerv jegyzékét.

Amint a nemzeti hatóságok terrorista tartalmat észlelnek, az internetes platformok eltávolítási végzést kapnának, és egy órájuk lenne a tartalom törlésére vagy valamennyi uniós tagállamon belüli elérhetetlenné tételére.

A kisebb platformok támogatása érdekében a képviselők egyfajta előzetes értesítést javasolnak: azokkal a társaságokkal, amelyek még soha nem kaptak eltávolítási végzést, az illetékes hatóságnak 12 órával a tartalom eltávolítására vonatkozó első végzés kibocsátása előtt fel kellene vennie a kapcsolatot, és tájékoztatnia kellene őket az eljárásokról és a határidőkről.

Háttérinformáció

Az erre a rendeletre irányuló első javaslatot az Európai Bizottság 2018 szeptemberében terjesztette elő, az uniós vezetők júniusi kérését követően. A Parlament és a Tanács 2020. decemberben politikai megállapodásra jutott a kérdésről. Az Állampolgári jogi szakbizottság 2021. januárjában jóváhagyta a megállapodást.

További információk a terrorizmusról és az Európai Unióról:

További információ

”

Forrás:
Egy órán belül el kell távolítani a terrorizmust népszerűsítő tartalmakat; Európai Parlament; 2021. április 29.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Korszakos gazdaságpolitikai fordulat alakul az Egyesült Államokban, vége a félrevezető állam–piac ellentétnek?

„Joe Biden amerikai elnök 2 ezermilliárd dolláros infrastrukturális fejlesztési terve várhatóan vízválasztó pillanat lesz az amerikai gazdaság számára, egyértelműen jelezve, hogy magunk mögött hagytuk a neoliberális időszakot, illetve annak azon meggyőződését, hogy a piacok működnek a legjobban, és a legjobb megoldás az, ha a piacokat magukra hagyjuk. Bár a neoliberalizmusnak vége lehet, az kevésbé egyértelmű, hogy mi váltja majd fel.

Azok a kihívások, amelyekkel az Egyesült Államok és a többi fejlett gazdaság ma szembenéz, alapvetően különböznek azoktól, amelyek a 20. század első évtizedeiben érték ezeket a gazdaságokat. A száz évvel ezelőtti problémák a New Deal és a jóléti állam térnyerését okozták.
A mostani problémák – a klímaváltozás, a munkaerőpiac új technológiák miatti diszrupciója és a hiperglobalizáció – új megoldásokat követelnek.

A klímaváltozás kérdésében Biden terve elmarad a progresszív demokraták által pártolt Green New Dealtől, ám a zöldgazdaság terén jelentős beruházásokat – így például az elektromos járművek piacának támogatását, illetve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó más programokat is – tartalmaz. Ezzel Biden terve tekinthető minden idők legnagyobb amerikai törekvésének az üvegházhatású gázok csökkentésére.
A munkaerőpiac terén a terv a foglalkoztatás bővítését célozza meg a megfelelő mértékű bérek és juttatások biztosításával, fókuszálva többek között az infrastrukturális ágazatokra és a feldolgozóiparra.

A kormányzat szerepével kapcsolatos új gondolkodásmód ugyanolyan fontosnak tekinthető, mint az új prioritások. Sok elemző úgy tekint Biden infrastrukturális fejlesztési tervére, mint amely visszatérés a „nagy állam” koncepciójához. A Biden-csomag azonban nyolc évre szól, és az állami kiadások mértékét csupán a GDP 1 százalékpontjával emeli meg. Az infrastruktúra, a zöldátalakulás és a munkahelyteremtés terén az állami beruházásokra már régóta szükség van.
Még ha a Biden-terv semmi mást nem okozna, mint hogy nagy állami beruházási boomot idéz elő a nagyvállalatokra kivetett adókból finanszírozva, akkor is sok jót tenne az amerikai gazdaság számára.

A Biden-terv azonban ennél jóval többet tehet. Alapvetően alakíthatja át az állam szerepét a gazdaságban, illetve azt, hogy ez a szerep miként érvényesül. Az állam gazdasági szerepével kapcsolatos hagyományos szkepticizmus abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy a profit által motivált magánpiacok hatékonyak, míg a kormányzatok pazarlók.
A magánpiacok elmúlt évtizedekben megtapasztalt túlterjeszkedése – a monopóliumok térnyerése, a pénzügyi szektor könnyelműsége, a jövedelmek túlzott mértékű koncentrációja és a növekvő gazdasági bizonytalanság – azonban a magánszektor árnyoldalait tárta fel.

Függetlenül attól, hogy milyen specifikus területekről beszélünk – legyen szó a zöldtechnológiák támogatásáról, a high-tech gyártás hazai ellátási láncainak mélyítéséről vagy sikeres munkaerő-fejlesztési programok kiépítéséről –, a kormányzat nem állami szereplőkkel történő együttműködése kiemelt fontosságú. Mindezen területeken az államnak együtt kell dolgoznia a piacokkal és a magáncégekkel, illetve olyan más szereplőkkel, mint a szakszervezetek és a különböző közösségeket képviselő csoportok.
A múltban minden egyes túlzott kibillenés az állam és a piac egyensúlyában végül azt okozta, hogy utána az ellenkező irányba történt túlzott mértékű elfordulás. A Biden-terv megtörheti ezt a ciklikusságot.

Ha ezt sikerül elérnie, akkor az a példa lehet a legfontosabb és legtartósabb öröksége, amelyet a piacok és a kormányzat felé mutat arról, hogy miként kell egymást kiegészíteni, és nem felváltani.

Ebben a tekintetben nem érdemes úgy tekinteni a Biden-tervre, mint amely visszaállítja Amerika versenypozícióját a világban, különösen Kínával szemben. Sajnos maga az amerikai elnök is tehet arról, hogy kialakult ez az értelmezés. A csomag „a következő években győztes helyzetbe hoz majd minket a Kínával szemben zajló globális versengésben” – érvelt nemrégiben.

Politikailag csábító lehet, hogy ily módon propagálják az infrastrukturális fejlesztési tervet. Egy korábbi időszakban az a félelem, hogy az USA alulmarad a Szovjetunióval szemben a ballisztikus rakéták és az űrverseny terén, elősegítette az amerikai technológiai törekvések katalizálását.

Most azonban jóval kevesebb ok van ilyen félelmek keltésére. Ez elterelné a figyelmet a tényleges intézkedésekről: ha a terv növeli a jövedelmeket és a lehetőségeket az átlag amerikaiak számára, akkor érdemes megvalósítani, függetlenül attól, hogy milyen hatása lesz Amerika geopolitikai helyzetére.

Továbbá a gazdasági kérdések nem hasonlíthatók a fegyverkezési versenyhez. Egy erős amerikai gazdaságnak nem kellene fenyegetésnek lennie Kína számára, ahogy a kínai gazdasági növekedésnek sem kellene fenyegetnie Amerikát. Biden értelmezése eddig káros volt, mivel a jó hazai gazdasági elgondolásokat külföldön agresszív, zéróösszegű intézkedések eszközévé alakította. Neheztelhetünk Kínára, ha a Biden-tervvel szembeni védelmi intézkedésként tovább szigorítja az amerikai vállalatokkal szembeni korlátozásokat?
A Biden-terv átalakíthatja az Egyesült Államokat, és fontos követendő példa lehet a többi fejlett ország számára.

Ennek eléréséhez azonban el kell kerülnie a félrevezető állam–piac ellentétet és az idejétmúlt hidegháborús retorikát. Csak a múltbéli modellek elhagyásával vázolhat fel új, a jövőnek szóló víziót.”

Forrás:
Bidennek a jövőt kell erősítenie, nem a múltat helyrehoznia; Dani Rodrik; Világgazdaság; 2021. április 29.
A szerzőhöz: Dani Rodrik; Wikipédia
Dani Rodrik: A közgazdaságtan menő. A „lehangoló tudomány” erényei és gyengéi; Takács Olga; Közgazdasági szemle; 68. évf. 3. sz. (2021. március); 337-340. o. (PDF)

Vidéken is jobban rászoktak az elektronikus fizetésre

„Bár a pandémia nyomán felmerülő bizonytalanság a lakosságot komolyabb készpénztartalékolásra sarkallta, a fizetési forgalomban nagymértékben előretört az elektronikus fizetés. A növekedés hajtóereje – az MNB tanulmánya szerint – már nem a főváros.

A Covid–19-világjárvány kapcsán Magyarországon elrendelt két veszélyhelyzet idején a legtöbb fizetési mód forgalma esett, legerőteljesebben a kis értékű, 5000 forint alatti készpénzes fizetéseké – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a koronavírus-járvány pénzforgalomra és fizetési szokásokra gyakorolt hatását vizsgáló jelentésében, amelynek készítésekor a jegybanki adatok mellett a NAV online-pénztárgép-adatbázisát és egy 2020 őszén készült lakossági kérdőíves felmérés adatait is felhasználta. Az utazásokkal kapcsolatos általános óvatosság és a korlátozások miatt a leglátványosabban a külföldön lebonyolított fizetések csökkentek. A bankkártyás fizetések az elmúlt év második és negyedik negyedéve között 54–70 százalékkal zuhantak éves alapon, de a kártyás külföldi készpénzfelvételek is több mint 40 százalékkal estek a pandémia alatt.
A visszaszoruló készpénzhasználat a hazai kártyás pénzfelvételekre is rányomta a bélyegét: a tranzakciók száma éves alapon 2020 második negyedévében 24 százalékkal csökkent, de még a zárlatmentes harmadik negyedévben is a korábbi évek átlagát meghaladva, 8 százalékkal.

Ezzel szemben pénzforgalmi szempontból a koronavírus-járvány elhúzódásának egyértelmű nyertese az online kártyás fizetés volt. Az internetes vásárlások értéke – miközben a korlátozások miatt a fizikai kereskedőknél a fizetési tranzakciók száma a második negyedévben esett, és a negyedik negyedévben is csak szerény mértékben, 4 százalékkal bővült – a növekvő bázis ellenére még rá is tudott tenni az elmúlt évek 30 százalék feletti bővülésére.
Az online pénztárgépek adatai szerint a vásárlások értékének 40 százalékát már elektronikusan fizették a pénztáraknál.

A tranzakciók száma alapján tavaly 5 százalékponttal 22 százalékra emelkedett a kártyás fizetések aránya, a negyedik negyedévben pedig már 25 százalékra.
A kártyás fizetések aránya már nem Budapest-centrikusan nőtt, ugyanis a második negyedévtől Pest és Veszprém megye mutatta ezen a téren a legnagyobb dinamikát.

Ez vélhetően összefügg a home office-ban maradó agglomerációs lakókkal és a balatoni forgalom nyári emelkedésével. A jegybank felmérése szerint ugyanakkor a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon élők közel harmada jelezte, hogy a járvány miatt gyakrabban fizet elektronikusan, míg Kelet-Magyarországon csak a 12,7 százalékuk.

Érdekes kettősség figyelhető meg az átutalások terén. Miközben – jórészt az azonnali fizetési rendszer révén – a kis összegű (0–50 ezer forint közötti) átutalások száma tavaly tavasz óta minden hónapban nagymértékben, 5-10 százalékkal meghaladta a bázisadatokat, az egyedi átutalások száma pedig 2020-ban 3 százalékkal nőtt, addig a pandémiával függhet össze a vállalatokra jellemző csoportos átutalások (bérfizetések) és államkincstári (adófizetési) átutalások, míg a hiteltörlesztési moratóriummal a lakosság által használt csoportos beszedések (hiteltörlesztések, számlafizetések) 3-9 százalékos esése.
Az elektronikus csatornák jó teljesítménye ellenére a készpénzkereslet is jelentősen nőtt, éves összevetésben 9,7 százalékkal, azaz több mint 634 milliárd forinttal bővült a készpénzállomány.

Nagyot dobott a statisztikán, hogy – amint arról a Világgazdaság is beszámolt – 2020 márciusában nyolc munkanapon keresztül kiemelkedően nagy, 250 milliárd forintot meghaladó készpénzkiáramlást tapasztalt az MNB, ez a korábbi trendek alapján öt-hét hónap normál növekményének felelt meg. A nagyobb készpénzállomány egyértelműen a tartalékolást szolgálta, miután a készpénzes fizetési tranzakciók értéke éves összevetésben a tavaly áprilisitól 22,5, 12,2, illetve 18,2 százalékkal maradt el negyedévenként.

A jegybank szerint, bár több jel is arra mutat, hogy az elektronikus fizetés tavaly megszerzett pozíciói hosszabb távon megőrizhetők, sőt bizonyos lépések – a kereskedőknél az elektronikus fizetés kötelező biztosításának előírása, az azonnali fizetés épülő új szolgáltatások megjelenése – révén az arány tovább is nőhet, ettől függetlenül csak hosszabb távon állapítható majd meg, hogy a tavalyi növekedés mekkora hányada lesz tartós.”

Forrás:
Vidéken is jobban rászoktak az elektronikus fizetésre; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2021. április 28.
A koronavírus-járvány hatása a magyarországi pénzforgalomra 2020-ban; Deák Vivien, Nemecskó István, Végső Tamás, Bódi-Schubert Anikó; Magyar Nemzeti Bank; 2021. április 21. (PDF)

Alig jelentkeznek a természettudományos tanárképzésekre

„Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat, tehát kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén a tanárképző egyetemeken. Ráadásul a végzősök csak kisebb részéből lesz végül tanár, mondta Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (SZ2A) elnöke.

Az általános iskolák legalább harmadában van a kelleténél kevesebb a természettudományos tárgyakat oktató szaktanárokból.
Csak kémiatanárból országosan 2657 fő hiányzik. A budapesti gimnáziumok 38 százalékában, a szabolcsiak 68 százalékában dolgozik a szükségesnél kevesebb kémiaszakos. Nógrádban a kémiatanárhiány 70 százalékos. Miközben évente 120-140 kémiát oktató válik nyugdíjaskorúvá, 2020-ban összesen 42 hallgató kezdte meg kémiatanári tanulmányait Magyarország tanárképző egyetemein. Ha a tendencia így folytatódik, tíz-tizenöt év múlva nem lesz, aki kémiát tanítson a gyerekeinknek – mondta.
A helyzet legalább ennyire elkeserítő a fizikát, biológiát és földrajzot oktatók esetében is.

Az utóbbi időben a klasszikus tanári szakok, mint kémia-fizika, biológia-fizika, biológia-kémia alig tudtak elindulni a felsőoktatásban – mondta a Világgazdaságnak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. A természettudományos tantárgyakat tanító szaktanárok hiánya mögött sokszor az energiaszektor, az élelmiszeripar, az egészségügy elszívó hatása áll.
Az utóbbi idők intézkedése, például, hogy nemzeti alaptanterv (nat) szerint csökkennek az óraszámok, leginkább a természettudományos órák esetében érezhető – tette hozzá Horváth Péter.

Kiemelte, ugyanakkor a kevesebb tanóra miatt a biológia, fizika, földrajz területén jelentkező pedagógushiány valamiféle haladékot kapott így. Viszont, mivel a nat bevezetése felmenő rendszerben történik, a következő tanévben ezt tovább gerjesztheti a szaktanárhiányt, mert a 11-12 évfolyamon van biológia oktatás, az új nattal viszont a korábbihoz képest 9. évfolyamon is magas óraszámmal jelenik meg a biológia – mondta. Most ősszel még több biológia tanárra lenne szükség, a következő két évben pedig mérséklődhet a szaktanárhiány a természettudományok területén.

A városi iskolákban nem annyira érezhető, de a kisebb települések iskoláiban jelentős hiány van biológia, földrajz, kémia és fizika tanárból – mondta a Világgazdaságnak Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének elnöke. A kisebb települések iskoláiban előfordul, hogy évfolyamonként csak egy osztály van, ezért a természettudományos tantárgyakat oktató tanároknak nemcsak egy, hanem több iskolában is órát kell vállalniuk.

Átlagosan heti 6 órája van egy földrajztanárnak, ez borzasztóan kevés, és alig van olyan pedagógus, aki kétszakos. A felsőoktatás nem követi a nemzeti alaptanterv (nat) változásait, hiszen hamarosan bevezetik a természettudományos tárgyakat, de ilyen típusú pedagógusképzés egyelőre nincs a felsőoktatásban – mondta a PSZ megyei elnöke. Még képlékeny a természettudományos oktatás jövője, az új nat szerint tématerületek lesznek.

A PSZ megyei elnöke hangsúlyozta, a fiatal pedagógusok egyharmada marad a pályán két év gyakornoki munka után.
A fizetések alacsonyak, a kezdő bérek bruttó 200 ezer forint körül alakulnak, tíz év tanítás után is bruttó 335 ezer forintot kap egy pedagógus.

A tanárok fizetése egy átlagos diplomás bérhez képest 30-40 százalékkal alacsonyabb, ezt egyébként az OECD 2020-ban készült tanulmánya is megerősíti. Az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamán tanító tanárok bére 66 százaléka a diplomás átlagbérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot.
Amíg évente 600-700 természettudományos tárgyra specializálódott szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, 2020-ban alig 300 fiatal indult el természettudományos tanári szakon.
A tapasztalatok szerint sokan nem végzik el a képzést, illetve tanári diplomával a kezükben végül más pályára lépnek. Miközben az aktív tanárok átlagéletkora meghaladja az 50 évet, a pályakezdők aránya alig egy százalék.

Holtzer Péter szerint az egyre szélesebbre nyíló olló nem önmagában a természettudományos szakok tanárutánpótlására jelent veszélyt: néhány éves távlatban azzal fenyeget, hogy megszűnik a biológia, a fizika, a földrajz és a kémia iránt érdeklődő diákok aktív szaktanári támogatása. Ennek egyenes következménye, hogy általában kevesebben indulnak el a természettudományok felé, azaz kevesebb lesz az orvos, a mérnök, vagy a vegyész – ez pedig könnyen vezethet komoly szakemberhiányhoz a gazdaság számos tudásigényes ágazatában – figyelmeztet az SZ2A elnöke.

A kérdéseinkkel megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Oktatási Hivatalt is, de nem válaszoltak.”

Forrás:
Alig jelentkeznek a természettudományos tanárképzésekre; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2021. április 29.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. május 3.
Városdiplomácia 2.0 – az amerikai tapasztalatok

A globális koronavírus járvány ugyan még messze nem tekinthető legyőzöttnek, sok a kérdőjel (a földgolyó különböző részein felbukkanó, majd minden óvintézkedés ellenére rohamosan elterjedő mutánsokkal kapcsolatban, és az esetleges újabb hullámokat illetően); különösen az tűnik ma még bizonytalannak, hogy – valamilyen formában, pl., mint az influenza – a jövőben is velünk marad-e ez az új vírus? A politikusok mégis már a járvány utáni időkre készülnek, és ezen a téren nincsenek más helyzetben az egyes nagyvárosokat igazgató szakemberek sem. A globális térségek, jelentős világvárosok önálló nemzetközi kapcsolataiban rejlő lehetőségeket kutató szakemberek, a városdiplomácia elméleti és gyakorlati művelői aktív eszmecserével igyekeznek új stratégiákat kidolgozni a megváltozott helyzethez. A nemzetközi közdiplomáciai kutatás fontos műhelye, az amerikai USC Center on Public Diplomacy kerekasztal-sorozattal mozdította elő a szellemi alkotó munkát. A konferencia szezon negyedik eseményére a napokban került sor – természetesen online formában. Itt az észak-amerikai kontinens nagyvárosi vezetői, nemzetközi kapcsolatok építésével foglalkozó tisztségviselői vitatták meg a koronavírusos időszak nyomán előálló új helyzetet, és a nemzetközi munka lehetséges lépéseit.
Az elmúlt másfél év világkrízisének egyértelmű és legfontosabb következményeként a nagyvárosok nemzetközi kapcsolatépítő tevékenysége szinte egyik pillanatról a másikra túllépett a szokványos kulturális, illetve gazdaságfejlesztő fókuszon. A lakáskérdés, a (közegészséggel is összefüggő) oktatás-nevelés, de a klímakérdések, és természetesen mindenekelőtt a járványügy, közegészségügy magától értetődő módon épült be a városdiplomácia portfóliójába. A járvány utáni „új normalitás” időszakára készülve, az észak-amerikai városi szakemberek az alábbi négy kulcsterületet jelölték meg a nemzetközi kapcsolatépítés kívánatos új prioritásai között:
Az első és legfontosabb feladat az (még mindig) nem más, mint meggyőzni a városvezetés más tisztségviselőit arról, hogy a nemzetközi kapcsolatépítésnek valós, a városlakók életét közvetlenül érintő hozadéka van (lehet). Az USA városainak szempontjából nyilván jelentősége lesz a Biden-kormány elkötelezettségének arra, hogy a helyi önkormányzatok mozgásterét jelentősen megnövelje. Az elmúlt évek krízishelyzeteinek ugyanakkor nyilvánvaló következménye annak a felismerése, hogy a modern társadalmak előtt tornyosuló problémák egész sora (elsősorban természetesen az egészségügyi vészhelyzetek, de hasonlóan a klímaváltozás okozta problémák is, vagy akár az intenzívebbé váló nemzetközi terrorizmus) alapvetően városi szinten jelentenek gondot, ugyanakkor jól látható, hogy ezek nem kezelhetők hatékonyan helyi szinten. A pandémia jól mutatja, hogy a 21. század zsúfolt nagyvárosai különösen sérülékenyek, ugyanakkor a globális összekapcsoltság következtében képtelenek külön-külön szembenézni ezekkel a kihívásokkal.
A hatékony városdiplomácia feltételei között kiemelten fontosak az együttműködési infrastruktúrák, aktív nemzetközi hálózatok. Ezekből ma már jó néhány akad, a Strong Cities kezdeményezéstől a C40 hálózaton át az U20 networkig. Az eszmecserébe bekapcsolódott észak-amerikai városvezetők ugyanakkor egyöntetűen úgy vélik, hogy az összefogás intézményrendszerében még szűk keresztmetszetek mutatkoznak. Jelenleg ugyanis az ilyen városdiplomáciai hálózatok döntően a klímatémákra, illetve a migráció kérdéseire fókuszálnak csupán. Az Egyesült Államok városvezetői – nyilvánvaló összhangban az országban kitapintható társadalmi törésvonalakkal és dilemmákkal – a társadalmi befogadás, esélyegyenlőség, sokszínűség előmozdításának témáit is a hálózatszervező fókuszpontok közé emelnék. És persze, kiemelten, a közegészségügy, járványügy témáit is, többé-kevésbé az általános jóléti problémákkal szoros összhangban.
Az elhúzódó koronavírus járvány, a közvetlen egészségügyi válság mellett szélesebben értelmezett egzisztenciális krízissel sújtotta a városlakó közösségek jelentős részét Észak-Amerikában (is). A járvány okozta gazdasági visszaesés megfordítása, a krízis elültével, a városvezetések első számú feladata lesz az USA-ban és Kanadában egyaránt. A gazdaság fellendítése ezért a prioritások élén áll, ugyanakkor (az előző pontban már említett sajátos társadalmi-politikai törésvonalakkal és válsághelyzetekkel összhangban) az amerikai városvezetők és igazgatási szakemberek a „társadalmilag igazságos”, illetve „befogadó” (inkluzív) gazdasági helyreállításra helyezik a hangsúlyt. A szakemberek meggyőződése, hogy ezen a téren a városi igazgatások nemzetközi kapcsolatai, együttműködései különösen gyümölcsözőek lehetnek.
A politikai támogatás szerepe továbbra is meghatározó: azok a városok, ahol a városvezetés nem vált elkötelezett hívévé és támaszává a helyi önkormányzat nemzetközi kapcsolatépítő részlegének, ott a városdiplomáciai kezdeményezések rendre elsorvadtak, illetve eltűntek. A városvezetés támogatásának megszerzése tehát a járvány utáni időszak 2.0-ás városdiplomáciájában is kulcselem lesz.
Toward City Diplomacy 2.0; Sohaela Amiri; USC Center on Public Diplomacy; 2021. április 8.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Elindult a DW Magyar, a német állami „public diplomacy” szervezet magyar csatornája

Az európai térség közdiplomáciájának kétségtelenül egyik legszokatlanabb lépéseként elindította magyar nyelvű „adását” a Deutsche Welle, azaz a német állam kifelé sugárzó csatornája. Valójában inkább újraindításról lehet beszélni, ám ettől a lépés semmit sem veszít furcsaságából: hajdanán már sugárzott magyar nyelven adást a német szövetségi kormány külföldi propaganda intézményrendszerének zászlóshajója, ám ez még akkoriban történt, amikor – a hidegháborús szembenállás frontvonalainak – ellentétes oldalán állt a két ország. Az adás újraindításnak indoklása kétséget sem hagy a mögöttes szándékok alapvetően politikai jellegét illetően: Peter Limbourg, a német állami csatorna főigazgatója úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon a független média egyre nagyobb nyomás alatt áll, és ezért volt itt az ideje annak, hogy a Deutsche Welle visszatérjen az országba. Önmagában ugyanakkor az idegen nyelvű műsorsugárzás nem szokatlan sem a német gyakorlatban (ahol a magyar adás lesz a 31. idegen nyelvű műsora a csatornának), sem pedig a nemzetközi kapcsolatokban, ahol az ilyen csatornák a közdiplomáciai eszköztár legfontosabb elemei között szerepelnek. Ugyanakkor a politikai aktivizmus nyílt hirdetése a tévéadó céljaként mindenképpen szokatlan a nemzetközi gyakorlatban. A „sugárzás”, alkalmazkodva a változó tömegfogyasztási szokásokhoz és a költséghatékonysághoz, dedikált YouTube csatornán történik.
Elindult a DW Magyar, a Deutsche Welle magyar nyelvű YouTube-csatornája; Szalay Dániel; Media 1; 2021. április 28.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. május 3.
Győzelem és zéró bizalom: az amerikai kormányzat tervei a SolarWind-akciósorozat utáni világra

Az Egyesült Államok kormányzata „győzelmet” jelentett be a napokban a SolarWind-akciósorozat felszámolására indított, átfogó kormányzati intézkedések lezárásaként. Magunk is többször beszámoltunk Hírlevelünkben a tavaly év végén kirobbant kiberkémkedési botrányról, amelyben külföldi államhoz tartozó hackercsoportok rendkívül kiterjedt mértékben kompromittálták az USA számtalan kormányzati számítógépes rendszerét – a világ több száz, de vélhetően inkább több ezer óriáscégének és más intézményének hálózataihoz hasonlóan. A károkozás mértékének felderítésére, és természetesen lehetőség szerint a kármentésre (vagy legalább a további illetéktelen akciók megelőzésére) az Egyesült Államok kibervédelmi intézményrendszere kiterjedt, átfogó kampányt indított. Most az ellenlépés-sorozat (legalábbis annak nyilvános része) a jelek szerint lezárult, méghozzá egyfajta „győzelmi jelentéssel”. A téma legmagasabb rangú kormányzati felelőse, Anne Neuberger, a Kiberbiztonságér és Fejlett Technológiákért Felelős Helyettes Nemzetbiztonsági Főtanácsadó bejelentette, hogy a rendkívüli helyzet megoldására, a vészhelyzet elhárítására életre hívott két testület (Egyesített Koordinációs Csoport, UCG) sikeresen elvégezte küldetését. A SolarWind hackelés (illetve az ahhoz kapcsolódó Microsoft Exchange szerver feltörés) következményeinek további kezelése immár a szokványos ügymenet szerint, az erre hivatott rendes szervezeti keretek között zajlik majd.
A bejelentés néhány nappal követte azt a hivatalos kormányzati közlést, amely szerint a Biden-kormány formálisan is az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) elit kiberalakulatának tulajdonította a kiberkémkedési akciót (és az ahhoz kapcsolódó Elnöki Rendelet több szankciót léptetett életbe Oroszország ellen, beleértve diplomaták kiutasítását is). A két most megszüntetett UCG-t, azaz Egyesített Koordinációs Csoportot azzal a feladattal hozták létre a válság csúcspontján, hogy a kormányzat egészét átfogó módon hangolja össze a fellépést (kárfelmérést, és kármentést). Neuberger hangsúlyozta, hogy a hackerakció felgöngyölésében az amerikai szövetségi jelfelderítő ügynökség, az NSA példamutatóan működött együtt a kiberbiztonsági hatósággal a CISA-val. Felderítő és elhárító munkájuk keretében olyan innovatív eljárásokat dolgoztak ki (a megelőzésre és a kárelhárításra egyaránt), ami jelentősen hozzájárul majd a kormányzat egészét érintő ellenálló képesség megerősítésére.
Ennél az alapvetően „az ügy sikeresen lezárva” hangulatú bejelentésnél a SolarWind-akciósorozat vélhetően sokkal mélyebb nyomokat hagyott az amerikai kiberbiztonsági szervezetek tisztségviselőiben. Neuberger tájékoztatója után néhány nappal ugyanis, kevésbé feltűnő körülmények között, megszólalt egy másik illetékes is. John Sherman, az USA Hadügyminisztériuma informatikai vezetőjének álláspontja kevésbé hangzik ünnepélyesen – inkább kijózanítóan hat. Állítása szerint alapvetően új védekezési stratégiát és taktikát kell kidolgozni, mert számtalanszor bebizonyosodott mára, hogy az ellenfél hackerei „ott vannak már a legbelső védvonalakon belül”. Az új védelmi filozófia lényege tehát annak a feltételezése, hogy az ellenfél már bent van a rendszereinkben. Sherman szerint ennek megfelelően az ún. „zéró bizalom modell” olyan belső védelmi eszközökre támaszkodik, amelyek folyamatosan ellenőrzik, hogy egy adott eszköz, felhasználó, vagy szoftver az elvárásoknak megfelelően működik-e (azaz, nem került-e illetéktelen befolyás alá). Ez a koncepció élesen szakít az eddigi szokványos kiberbiztonsági filozófiával, ami alapvetően a rendszerekbe való illetéktelen behatolások megakadályozására fókuszált.
A koncepció elemei (illetve bizonyos formái) már a 2000-es évek eleje óta jelen vannak a szakmában. Ezek működését azonban többnyire sok félreértés kísérte. A mostani felfogás például semmiképpen sem irányozza elő a külső védelmi gyűrű (a periméter) felszámolását, ellenkezőleg. Valójában arról van szó, hogy az erős külső védelem mellé (amelyeket finoman szólva nem tart áthatolhatatlannak) újabb védekezési gyűrűket épít ki, immár a védeni kívánt rendszerek belsejében. A zéró bizalom tehát nem egy eszköz, vagy technika, hanem sokkal inkább egy védekezési filozófia.
SolarWinds, Microsoft Hacks Prompt Focus on Zero-Trust Security; The Wall Street Journal; 2021. április 26.
White House Winds Down Solar Winds, Exchange Cyber Teams; Brad D. Williams; Breaking Defense; 2021. április 21.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A Kaspersky kiberbiztonsági szakértői új kiberkártevő nyomára bukkantak: a szálak ezúttal a CIA-hoz vezetnek

A Kaspersky biztonságtechnológiai cég bejelentése szerint kutatói egy új kiberkártevő nyomaira bukkantak, és a kártékony kódot az amerikai CIA kiberműveleteihez találták kapcsolódónak. A rendellenes kódrészleteket egy 2019-ben megszerzett „kiberkártevő gyűjteményben” találták. Akkori vizsgálatuknál nem bukkant elő azonosság semmilyen ismert kártevővel; azonban a minták ismételt vizsgálata során olyan programozási mintázatokra, stílusokra és technikákra bukkantak, amelyek egyértelmű egyezést mutatnak a Lambert család által készített rosszindulatú programokkal. Lambert családnak hívják a Kaspersky mérnökei az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA ismertté vált kiberműveleteit. Ezek egy részét a WikiLeaks szivárogtatás keretében ismerte meg a világ: a Vault 7 csomagban nyilvánosságra került hacker eszközöket akkor a Symantec amerikai kiberbiztonsági cég egyértelműen a CIA-hoz kapcsolta. A Lambert, vagy más néven Longhorn – a Symantec és a Kaspersky egybehangzó véleménye szerint – egyértelműen egy APT, azaz állami hátterű kiberalakulat. A Kaspersky által most Bíbor Lambert (Purple Lambert) névre keresztelt malware a metaadatok szerint 2014-ben készült és legkésőbb 2015-ben vetették be. Alapvetően egy trójairól van szó, amelyet specifikus adatcsomagok aktiváltak, hátsó kaput nyitva a fertőzött rendszerekbe.
Security firm Kaspersky believes it found new CIA malware; Catalin Cimpanu; The Record; 2021. április 28.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Szakirodalom

Európai Bizottság: „Demográfiai Atlasz” nevű interaktív online eszköz az Európai Unión belüli demográfiai változások követésére és előrejelzésére

„A Bizottság bemutatta az uniós országokra kiterjedő, „Demográfiai Atlasz” nevű interaktív online eszközét, melyet a Közös Kutatóközpont (JRC) fejlesztett ki, és amellyel megjeleníthetők, nyomon követhetők és előrejelezhetők az Európai Unión belüli demográfiai változások.

Az atlasz gyors és egyszerű hozzáférést biztosít az uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten gyűjtött demográfiai adatok és ismeretek tárházához.

Az atlasz az Eurostat hivatalos statisztikáit és előrejelzéseit, illetve a JRC által rendelkezésre bocsátott, nagy térbeli felbontású új adatokat tartalmazza, valamint a demográfiai tendenciákat konkrét szakpolitikai területekhez kapcsoló tematikus történeteket mutat be.

Az eszköz segítségére lesz a kutatóknak a demográfiai változások értelmezésében és a demográfiai dinamikák előrejelzésében. A Demográfiai Atlasz egy dinamikus eszköz, amely a különböző szakpolitikák igényeinek megfelelően módosítható és kiterjeszthető, segítséget nyújt a társadalmi kohéziót előmozdító intézkedések kidolgozásához, és így az összes uniós polgár javát szolgálja. Az EU-n belüli demográfiai folyamatok jobb megértése révén a Bizottság a szakpolitikáit is hatékonyabbá teheti.

Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök így nyilatkozott: „A Demográfiai Atlasz segítségünkre lesz abban, hogy jobban megértsük a demográfiai folyamatokat. Az atlasz egy innovatív eszköz, melynek segítségével az uniós szakpolitikákat jobban a polgárok igényeihez tudjuk igazítani, ezáltal biztosítva, hogy senki se érezze magát hátrahagyva. Időszerű, megbízható és összehasonlítható demográfiai adatokkal fogja támogatni kezdeményezéseinket.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos hozzátette: „A Demográfiai Atlasz kiváló eszköz. Tökéletes példa arra, hogyan használhatjuk fel a jó minőségű adatokat. Számos lehetőséget látok az eszköz hasznosítására: a tantermekben például az atlasz segítségével a fiatalok többet megtudhatnak a régiójukról és Európáról, és részt vehetnek Európa jövőjének kialakításában.”

A Demográfiai Atlasz nyilvánosan hozzáférhető, és számos szakpolitikai területhez – többek között az egészségügyhöz, a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz, a szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, valamint a területi és kohéziós politikához – kapcsolódó tevékenységet támogathat.

Háttér-információk

A demográfiai változás egyike azon fő folyamatoknak, amelyek Európa jövőjét formálják. Európa népessége egyre öregszik, a munkaképes korú népesség pedig csökken. A főként munkavállalási és tanulási célú ifjúsági mobilitás egyszerre lehetőségeket és kihívásokat is jelent az európai városok és vidéki területek számára.

A JRC egy közelmúltban készített jelentése szerint 2015 és 2019 között 22,9 millió európai fiatal vált a munkaképes korú népesség részévé, míg ugyanebben az időszakban 26,6 millió munkavállaló érte el a nyugdíjkorhatárt: ez azt jelenti, hogy a munkaerőpiacról akár 3,8 millió munkavállaló is hiányozhat.

Bár a szakpolitikai intézkedések csak részben befolyásolhatják a demográfiai tendenciákat, elősegíthetik azt, hogy a demográfiai változások ne járjanak negatív következményekkel a gazdaságra, a termelékenységre, a társadalmi kohézióra vagy a demokratikus életre nézve.

2020 júniusában a Bizottság a demográfiai változások hatásairól szóló jelentés elkészítésével kezdte meg munkáját ezen a területen.

A ma bemutatott Demográfiai Atlasz azáltal támogatja a Bizottság erőfeszítéseit, hogy olyan objektív bizonyítékokat szolgáltat, melyek felhasználhatók három fontos politikai kezdeményezés – az idősödésről szóló zöld könyv, a vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőkép és az EU gyermekjogi stratégiája – előmozdításához.

Az eszköz későbbi kiadásai integrálni fogják a meghatározó demográfiai tényezőkre (például a születések számára, a halálozásra és a migrációs mérlegre) vonatkozó információkat, valamint az Eurostat EU-n kívüli területekre vonatkozó, legfrissebb előrejelzéseit azzal a céllal, hogy 2022-ben az eszköz már globális adatokat szolgáltathasson.

Ossza meg nézeteit és ötleteit az EU-n belüli demográfiai folyamatokkal kapcsolatban az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében.

További információk

Demográfiai Atlasz

A demográfiai változások hatása Európában

Migrációs és Demográfiai Tudásközpont

A Bizottság 2020. júniusi jelentése a demográfiai változások hatásairól”

Forrás:
A Bizottság interaktív eszközt hozott létre az EU-n belüli demográfiai változások nyomon követésére és előrejelzésére; Európai Bizottság; 2021. április 29.

Állami Számvevőszék: a közadatkereső rendszer jelen működése megtéveszti a felhasználókat, nem alkalmas a közadatok elérhetőségének biztosítására

„Indokolt a közadatkereső rendszer létjogosultságának, céljának és működésének felülvizsgálata a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülése, illetve az erre fordított közpénz célszerűségének és eredményességének értékelése szempontjából – erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék szakértői legfrissebb elemzésükben. A rendszer és működése áttekintése alapján az ÁSZ elemzői rámutatnak: a közadatkereső rendszer nem teljes körű és nem aktualizált adatállománya megtéveszti a felhasználókat, ezért a közadatkereső jelenleg nem alkalmas a céljának megvalósítására, a közadatok elérhetőségének biztosítására.
…
Az ÁSZ elemzői továbbá rávilágítanak arra, hogy a közadatkereső rendszer a működésében feltárt hiányosságok miatt nem eredményes és emiatt nem is lehet célszerű. A közadatkereső rendszerbe a közfeladatellátó szervezeteknek csak töredéke (egyötöde) regisztrált és közölt adatokat a rendszert működtető Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. felé. A közölt adatok számos esetben hiányosak és nem aktualizáltak, továbbá nem biztosított az adatok megbízhatósága és hitelessége sem. A közadatkeresőben lévő komoly adathiány miatt a közadatok elérhetősége mint cél nem teljesül. A nem teljes körű és nem aktualizált adatállomány megtéveszti a felhasználókat, ezért a közadatkereső nem alkalmas a céljának megvalósítására, a közadatok elérhetőségének biztosítására – húzzák alá az ÁSZ elemzői.
…
Mindezek miatt az ÁSZ elemzői szerint indokolt a közadatkereső rendszer létjogosultságának, céljának és működésének felülvizsgálata az Alaptörvényben foglalt közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülése, illetve az erre fordított közpénz célszerűsége és eredményessége szempontjából…”

Forrás:
Szükség van-e a közadatkereső rendszerre?; Pénzügyi Szemle; 2021. április 22.
A közadatkereső rendszer szerepe; Péter Ákos (szerkesztő); Állami Számvevőszék; 2021. április 21. (PDF)

Törvények, rendeletek

Az országos rendőrfőkapitány 12/2021. (IV. 30.) ORFK utasítása az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatokról

„…1. Az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás célja
2. Az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartásban (a továbbiakban: eModus) szereplő adatok kezelésének célja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatai ellátásának elősegítése.

2. Az eModus adatköre, valamint az ezzel kapcsolatos adatkezelési és üzemeltetési kötelezettségek
3. Az eModus az 1. mellékletben meghatározott bűncselekmények (a továbbiakban: modus tárgyú bűncselekmény) vonatkozásában tartalmazza
a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 91/A. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott adatokat;
b) az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok közül a szándékos bűncselekmény
elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, személyleírását, fényképét;
c) az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatokat;
d) az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat;
e) az ügyszámot, a tényállás megnevezését, elévülési idejét, az adatállományba történő bekerülésének idejét és az ügyben eljáró szervet.
4. Az eModus valamennyi szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott,
tetoválással rendelkező személy vonatkozásában tartalmazza
a) a 3. pont b) és e) alpontjában meghatározott adatokat;
b) a személyleírási és fényképadatok közül a tetoválás képét és leírását.
5. Az eModus adatkezelője az ORFK, az ezzel kapcsolatos feladatokat az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi
Elemző-Értékelő Főosztály (a továbbiakban: Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály) látja el.
6. Az eModus technikai üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Informatikai Főosztály látja el…”

Forrás:
Az országos rendőrfőkapitány 12/2021. (IV. 30.) ORFK utasítása az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatokról; Hivatalos Értesítő; 2021. évi 20. szám; 2021. április 30.; 2128-2136. o. (PDF)