Skip to main content

48. szám, 2011. november 28.

Tartalomjegyzék

INFOTÉR (Informatika a Társadalomért) Konferencia 2011

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

INFOTÉR (Informatika a Társadalomért) Konferencia 2011

Az információs társadalomról vitáznak Balatonfüreden

„„Informatika a Társadalomért” címmel tartanak konferenciát Balatonfüreden, ahol beszéltek a kormányzati informatikáról, szélessávú internetről és szabályozási kérdésekről. A közigazgatás, a vállalkozások, kutatók-oktatók, szakmai szervezetek részvételével kedden kezdődött eseményen több mint 140 előadó és 800 résztvevő vitatja meg az információs társadalom építésének legfontosabb kérdésköreit.

Khalil Rouhana, az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiaügyekért felelős főigazgatója felszólásában elmondta, hogy Magyarország jól áll a vezetékes szélessávú internet elérésében az uniós átlaghoz képest, de az Európai Digitális Menetrendnek vannak olyan elvárásai, amelyeket nem teljesített megfelelően. Emlékeztetett rá, hogy a tavaly elfogadott digitális menetrend egyik célkitűzése, hogy 2020-ra mindenki számára elérhető legyen a másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internet kapcsolat, illetve az, hogy az európai háztartások fele legalább másodpercenként 100 megabit sebességű előfizetéssel rendelkezzen.

Khalil Rouhana a magyarországi szélessávú lefedettséget jónak nevezte, azonban úgy vélte, a meglévő infrastruktúrát nem használják elegen. Hozzátette: a digitális menetrend célkitűzései közül Magyarország az e-közszolgáltatások, a digitális felzárkóztatás, és a digitális egységes piac minden területén az uniós átlag alatt teljesített. Közlése szerint a kormányzati szolgáltatások internetes elérhetősége a vállalkozások számára nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban problémát jelent. Itthon a lakosság mindössze 35 százaléka intézi a közügyeit online, miközben az európai uniós átlag 41 százalék.
…
Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke szerint a kormányzati informatika konszolidálódott, s ezek a lépések nemzetgazdasági szinten is kimutatható megtakarítást hoztak az elmúlt egy évben. Kiemelkedőnek nevezte a kormányzat szabványosítás irányába tett első lépéseit, amelyeket a nemzeti egységes kártyarendszer testesít meg. Az informatika nem egy fontos terület, amellyel a kormányzatnak foglalkoznia kell, hanem egy minden területet átszövő horizontális feladat, ezért ma már nem az a mérvadó, hogy külön minisztere vagy kormánybiztosa legyen a területnek, sokkal fontosabb, hogy minden tárca az informatika vívmányait felhasználva lássa el a munkáját.

A szakmai szervezet eredményes és hatékony együttműködést vár a minisztériumokon belül az infokommunikációs feladatok ellátásával megbízott tisztségviselőktől. Soltész Attila közölte, mindenki az informatikát érintő operatív programok (REKOP, ÁROP) végrehajtására figyel. A közigazgatásra az idő rövidsége miatt nagy nyomás nehezedik, ami miatt a feladatokhoz a legkomolyabb operatív irányítás szükséges. Az egyesület nem támogatja, hogy a források strukturálatlanul kerüljenek az iparágba, mert ez újabb piaci és társadalmi torzulást eredményezhet. Szólt arról is, hogy a közbeszerzés még mindig megújulásra vár, mert nem szolgálja sem az iparág, sem a társadalom érdekeit.
…
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a konferencián tartott előadásában az informatika fontosságát hangsúlyozva emlékeztetett: az idén januárban az Európai Bizottság internetes támadás miatt a szén-dioxid kvóták kereskedelmének felfüggesztésére kényszerült, amikor a cseh nemzeti regiszterből eltűnt 475 ezer európai uniós kibocsátási egység, és más nemzetekkel együtt összesen 30 millió euró értékű kvótát loptak el ismeretlenek. A támogatások igénylése, és az uniós pályázatok miatt fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdák ismerjék a számítástechnika vívmányait. Kiemelte, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetésével a mezőgazdaságban duplájára nőtt az idényjellegű foglalkoztatottak száma, mert a gazdák ügyfélkapun, vagy telefonon is eleget tehetnek bejelentési kötelezettségüknek.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke elmondta, hogy most zajlik a 900 MHz-es és a 26 GHz-es frekvenciák értékesítési eljárása, s emellett cél az is, hogy a hatóság a következő négy év során további 1200 MHz-nyi frekvenciát tegyen elérhetővé az új technológiák és alkalmazások számára. Mindez az információs társadalom megteremtésének, így a gazdasági versenyképesség növelésének, a felzárkózásnak elengedhetetlen feltétele – hangsúlyozta. Szavai szerint „ennek érdekében több ponton” igyekeznek beavatkozni; így például a fogyasztókat és a piacot védő lépése mellett a mobilpiacot érintően áprilisban életbe léptette a hatóság a frekvenciadíj-rendeletet, amely a beruházásokat korlátozó korábbi díjszabás helyébe lépett.
…
Szalai Annamária szerint a „használati oldalon rengeteg még a tennivaló”, ha fel szeretnénk zárkózni az EU szintjére. Éppen ezért az általa vezetett hatóság – miként fogalmazott – „ezen a területen sem tétlen”. Az infrastrukturális fejlesztések támogatása a hatóság feladatköre, így itt közvetlen szabályozói eszközökkel is hatást tud gyakorolni a folyamatokra. Az interhasználat támogatása viszont nem tartozik az NMHH feladatkörébe, így ezen a területen főként a társadalmi felelősségvállalás különböző formáit szorgalmazzák. Ehhez rendelkezésükre állnak fogyasztóvédelmi eszközök is, de ilyen eszköz például a szeptember 22-én indult internetes hotline szolgáltatásuk, amely az internethasználók jogvédelmét segíti.
…
Szalai Annamária a vezetékes szélessávú internetes infrastruktúra kiépítettségét illetően elmondta, hogy 2010 közepén 3076 település volt „lefedve” szélessávú internettel, 98 volt lefedetlen, 417 településen pedig csak egy szolgáltató működött.

A mobil szélessávú internet hazai terjedésére vonatkozóan úgy fogalmazott, a lefedettség, illetve a több szolgáltató közötti választás lehetősége lényegében három régióra szorítkozik; Közép-Magyarországra, Észak- és Dél-Alföldre. Összességében 1694 településen nincs mobil szélessávú internetes lehetőség, 799 településen pedig csak egy szolgáltató van. Szalai Annamária hangsúlyozta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság célkitűzése, hogy folytassa a 2010-ben és 2011-ben megkezdett utat, s lépésről lépésre megteremtse azt a jogi, technológiai környezetet, amelyben a szolgáltatók egészséges piaci versenyfeltételek között fejleszthetik szélessávú hálózataikat.”

Forrás:
Az információs társadalomról vitáznak Balatonfüreden, SG.hu/MTI, 2011. november 22.

Vissza az oldal tetejére

Infotér konferencia – Soltész Miklós: egységes informatikai rendszerre van szükség a szociális ellátásban

„Egységes és átlátható informatikai rendszerre van szükség a szociális ellátások területén – mondta Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán Balatonfüreden az Infotér konferencia (Informatika a társadalomért) második napján tartott előadásában.

Hangsúlyozta: azzal kellett ugyanis szembesülni másfél évvel ezelőtt, hogy például egy önkormányzati ügyintézőnek „fogalma nincs” arról, milyen ellátásokat kap a segélyért, támogatásért vagy bármilyen más segítségért hozzá forduló ügyfél, illetve annak családja.

Rámutatott: azokat a „szanaszét futó adatbázisokat”, amelyek részben fellelhetők a kincstárnál, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál, a nyugdíjbiztosítónál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, illetve az önkormányzatoknál, egységesíteni kell.

Soltész Miklós közlése szerint a teljes körű szociális ellátások összege meghaladja az 1000 milliárd forintot, ami 7-8 százaléka az éves költségvetésnek. Egy hónapban körülbelül kétmillió esetben fizetnek ki családi pótlékot, és ez éves szinten 360 milliárd forintos kiadást jelent – tette hozzá. Lakásfenntartási támogatást 2010-ben 340 ezer esetben fizettek ki, gyermekvédelmi kedvezményben pedig 600 ezer gyermek részesült. Mindebben nincsenek benne a nyugdíjbiztosítónál kifizetett összegek és az egészségügyi kassza támogatásai – jegyezte meg.

Rendet kell tenni, mert „az nem megy”, hogy közpénzekből sokszor nyomon követhetetlen támogatások „folynak ki” – hangsúlyozta az államtitkár, rámutatva, hogy három lépésben átalakítják, azaz átláthatóvá és egységessé teszik a rendszert.

Az első lépés a szociális szolgáltatásokat, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokat érinti, azok informatikai egységesítését jelenti, második lépésként pedig ezt összekötik a kincstárnál lévő rendszerrel, majd a szociális segélyezés rendszerét kötik össze az első kettővel.
Ha mindez megtörténik, akkor egy önkormányzati ügyintéző vagy bármely hivatalban dolgozó ember egy-egy kérelem elbírálásakor, határozat kiadásakor pontos képet tud alkotni az adott kérelemező vagy család helyzetéről – fogalmazott az államtitkár.

Soltész Miklós hangsúlyozta, hogy 2012. január 31-ig a nyilvántartást fenntartók képviselőinek ügyfélkapu-regisztrációt kell szerezniük, február végéig pedig az engedélyeseknek a nyilvántartásukban szereplők adatait kötelezően rögzíteniük kell a rendszerben. Március 1-jétől a napi jelentési kötelezettség minden engedélyes számára fennáll és kötelező – tette hozzá, hangsúlyozva: ezen a napon lép életbe az új rendszer.

A rendszerbeli hibákat, tévedéseket június 15-ig kell jelezni vagy kijavítani, viszont július 1-jétől már normatívamegvonás vagy -csökkentés lehet a mulasztások következménye.”

Forrás:
Infotér konferencia – Soltész Miklós: egységes informatikai rendszerre van szükség a szociális ellátásban, hír3hu, 2011. november 23.

Vissza az oldal tetejére

Hoffmann: az informatika fontos eszköz, de a cél az emberközpontúság

„Az oktatási államtitkár fontos eszköznek nevezte az informatikát, ugyanakkor az emberközpontúságot hangsúlyozta az Infotér (Informatika a társadalomért) konferencián szerdán Balatonfüreden.

Hoffmann Rózsa az oktatáspolitikai döntések informatikát érintő kérdéseiről szólva elmondta: az informatika a húsz évvel ezelőtt kiadott tantervekben nem jelent még meg, vagy csak nagyon lassan „szivárgott be” a közoktatásba, és a felsőoktatásban még mindig gyéren szerepel.

Az államtitkár példaként említette, hogy egyes tanárképző intézményekben még mindig krétával táblára írva tanítják a jövő generáció tanárait az informatikai eszközök használatára. A digitális nyelv elsajátítása társadalmi elvárás, amelyet fel kell gyorsítani – mondta, hozzátéve, hogy ez az informatikai tanagyagban is megjelenik majd. Az új, munkára épülő közoktatási rendszerben a tartalmi előírást is magába foglaló Nemzeti Alaptanterv szolgálja majd az egységes nemzeti és egyetemes műveltség kialakítását – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.

Hozzátette: ebben az informatikai tudás tantárgyleírása és módszertana is megjelenik, amelynek célja, hogy a gyerekek a mindennapi tanulásban, életükben használni tudják a legmodernebb eszközöket. Ezt az új közoktatási törvény külön fejezete szabályozza.

Kiemelte, hogy az oktatáspolitikai döntések meghozatalához rendelkezésre álló adatbázis hiányos, például nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy az ország 150 ezer pedagógusa közül hánynak van otthon számítógépe. Szólt arról is, hogy az Új Széchenyi Terv egyik fontos projektje lesz a tanárok személyi számítógéppel való ellátása…”

Forrás:
Hoffmann: az informatika fontos eszköz, de a cél az emberközpontúság, Prim Online, 2011. november 23.

Vissza az oldal tetejére

Szócska: Közhiteles és értékelt törzsadatok szükségesek

„Az egészségügyi informatikában közhiteles és értékelt törzsadatokra van szükség – mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán Balatonfüreden, az Informatika a társadalomért elnevezésű konferencián.

Szócska Miklós szerint az nem megoldás, hogy van kétszáz informatikai rendszerünk, s annak is a nagyobb része „ki van szervezve”. Mint mondta: azt szeretnék, hogy a fejlesztések úgy menjenek végbe, hogy a megújuló rendszerek üzembiztonsága „ne kiszervezett megoldásokon múljék”.

Az államtitkár elmondta: már működik a Katéter-Mónika elnevezésű informatikai rendszer, amelyben „egymásra rétegezték” a különböző adatbázisokat; így például az OEP finanszírozási adatait, a mentőszolgálat és különböző intézmények adatait. A következő lépésben létrehozzák az emberi erőforrás monitoring-rendszert – mondta az államtitkár, aki hangsúlyozta azt is: nem a korábbi rendszertől megörökölt nyilvántartások táblázatait „teszik tisztába”, hanem „be fogják kötni” a munkáltatókat és a települési önkormányzatokat is.

Szócska Miklós emlékeztetett: korábban jogszabály tiltotta, hogy személyazonosításra alkalmas módon tartsák nyilván az emberi erőforrást. A pályázati rendszereknél nem lehetett követni, mi van a diplomásokkal – vetette fel. Mindezen változtatni kellett, és „Katéter-Mónika” már számos kérdésre „tudja a választ”.

Közhiteles és értékelt törzsadatokra van szükség – tudni kell például, hogy hány kórház vagy hány támogatott gyógyszer van –, valamint arra, hogy lehetőség szerint mindenki egy adatbázisból dolgozzon – hangsúlyozta Szócska Miklós. ”

Forrás:
Szócska: Közhiteles és értékelt törzsadatok szükségesek, medicalonline.hu/MTI, 2011. november 23.

Vissza az oldal tetejére

Honvédelem az információs térben

„A Honvédelmi Minisztérium is képviseltette magát az „Infotér 2011” elnevezésű, nagyszabású konferencián, amelyet november 21–23. között rendeztek Balatonfüreden. Márki Gábor, a minisztérium védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára és dr. Szarka Gábor, a tárca kabinetfőnöke egyaránt egy-egy szekcióülésen vettek részt.

A konferencia első napján Szarka Gábor A közigazgatás újraszervezése − a Magyary-programtól az önkormányzati törvényig című szekcióülésen kifejtette, hogy ahol lehet, ott a honvédelmi tárca is kapcsolódik az új közigazgatás-fejlesztő programokhoz. Megemlítette, hogy a haderő új humánstratégiája például szorosan összefügg a Magyary-program életpályamodell-konstrukciójával.

A kabinetfőnök elmondta, hogy 2012. január elsejétől a katonák számára is megszűnik a korkedvezményes nyugállományba vonulás lehetősége, és ebből adódóan új életpályamodellt alakít ki a Honvédelmi Minisztérium.

Szarka Gábor hangsúlyozta: össze kell hangolni a civil közigazgatásban dolgozók, a szolgálati jogviszonyban álló katonák és a rendvédelem területén dolgozók életpályáját, és meg kell találni azokat a közös csatlakozási pontokat, amelyek ezt a három területet átjárhatóvá teszik.

„A második karrier lehetőségét szeretnénk biztosítani a katonák számára a közigazgatásban. Olyan jól felkészült szakemberekről van szó, akik nyelveket beszélnek és számos egyéb téren is komoly tapasztalatokkal és tudással rendelkeznek” – fogalmazott a kabinetfőnök.

A konferencia második napján Márki Gábor az Informatikai biztonság a kormányzatban elnevezésű szekcióülésen arról beszélt, hogy a vezetők biztonságtudatossági szintjének emelése is szükségszerű.

A védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár beszédében kitért arra, hogy napjainkban is zajlik a minisztériumban a kibervédelmi stratégia kidolgozása. Véleménye szerint minél hamarabb egy nemzeti szintű, egységes stratégiát is ki kellene dolgozni. Emellett emlékeztetett arra, hogy a kibervédelem terén a fizikai védelem szintén nagyon fontos, ez mindennek az alapja.

Végül Márki Gábor elmondta: a NATO december 13-15-én rendezi a kibervédelmi hadgyakorlatát.”

Forrás:
Honvédelem az információs térben, Katonahírek, 2011. november 23.

Vissza az oldal tetejére

Gyenge a magyar e-kormányzat, erős a széles sáv

„Az idén második alkalommal rendezték meg november 22-23-án Balatonfüreden az Informatika a Társadalomért Egyesület és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) szervezésében az Infotér konferenciát, melyen a magyar információs társadalom építésében résztvevők teljes körét meghívták: a közigazgatást, a cégeket, a civil társadalom képviselőit, a kutatói-oktatói szektort, valamint magas rangú hazai és nemzetközi közigazgatási tisztviselőket és szakembereket.
…
A magyar e-kormányzat még igencsak harmatos

Az informatika ma már nem egy a fontos kormányzati feladatok közül, hanem egy mindent átszövő horizontális feladat – mondta a témáról Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke a konferencia megnyitóján. Éppen ezért nem kell, hogy a területnek „saját” minisztere legyen, sokkal inkább az egyes minisztériumoknak kötelessége, hogy érdemben és magas szinten foglalkozzanak az informatika kérdéseivel. (Ez a hozzáállás szembetűnően összecseng azzal a lépéssel, hogy nemrég a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megszüntette az önálló informatikai államtitkárságot.)

A rendezvényen Khalil Rouhana, a nagy uniós projekt, a Digitális Menetrend magyarországi nagykövete a jelenlegi helyzetről elmondta, hogy a hét pilléren nyugvó 101 akciótervből tíz a tervezett ütemezésnek megfelelően lezárult, egy akcióterv megvalósítása a tervezettnél gyorsabban halad, hat pedig késésben van.
…
Az e-kormányzati szolgáltatások elérhetősége hazánkban jócskán elmarad az EU átlagától. Rouhana előadásában rámutatott: a vállalkozások hozzáférése az e-kormányzati szolgáltatásokhoz a leggyengébb terület, a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások körét pedig jobbára az online elérhető kérdőívek teszik ki. Éppen ezért a vállalkozások maguk modernizálják az infrastruktúrát, a kormánynak elmaradása van e területen. Az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos kihívások között említette Rouhana azt, hogy meg kell teremteni a szolgáltatások nyitottságát, és átláthatóságát, erősíteni kell a civil és az üzleti használatot. Ezen túl bővíteni kell a szolgáltatások körét, illetve javítani a szolgáltatások minőségét. (Épp a múlt hét keddjén történt meg, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal [MVH] informatikai rendszere egy pályázati határidő lejártakor egy ebben a szegmensben viszonylag csekélynek mondható terhelés – összesen hatezer pályázatról lehet szó – nyomán összeomlott.)

Széles sáv: a magyarok ötöde fér hozzá legalább 30 Mbps-os hálózathoz
A széles sávú infrastruktúra elterjedése önmagában még nem fejt ki kedvező hatást a nemzetgazdaságra, ehhez szolgáltatások is kellenek – jelentette ki Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, aki hozzátette, hogy szabályozói eszközökkel igyekeznek javítani az infrastrukturális lefedettséget, ösztönözni a befektetéseket és a piaci versenyt.
…
A széles sávú mobilinternet-szolgáltatásokról szólva Szalai Annamária elmondta: ma Magyarországon elsősorban Közép-Magyarországon, valamint az Alföldön jellemző, hogy az előfizetők három szolgáltató közül választhatnak. Azokon a területeken, ahol szigetszerűen hiányzik a mobilinternetes lefedettség, illetve ott, ahol csak egy szolgáltató van, hatósági eszközökkel kell megteremteni a verseny lehetőségét.

A beruházás ösztönzésben jelentős szerepe van az NMHH-nak: a hatóság idén áprilisban tette közzé a frekvenciarendeletet, megteremtette a 900 MHz-es frekvencián a széles sávú adatátvitel lehetőségét, elindította az E-GSM tendert, valamint az NMHH másik pályázatával a 2,6 GHz-es frekvencián is megjelenhetnek a széles sávú adatátviteli szolgáltatások. A vezetékes szolgáltatások piacáról szólva Szalai Annamária emlékeztetett a hatóság piacelemzési határozataira, amelyekkel lehetőséget biztosítottak az alternatív szolgáltatóknak az inkumbensek hálózataihoz való hozzáférésre…”

Forrás:
Gyenge a magyar e-kormányzat, erős a széles sáv, Dajkó Pál, IT café, 2011. november 23.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatás, politika

TÖOSZ: veszélyben az önkormányzatok tulajdona

„A TÖOSZ szerint az ingyenes önkormányzati vagyonátadás igazságtalan mindazon helyi közösségekkel szemben, amelyek saját hozzájárulásukkal gazdagították a közvagyont és saját fejlesztéssel teremtettek olyan önkormányzati vagyont, amely a kiegyensúlyozott gazdálkodásukat segíti.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöksége keddi ülésén megdöbbenésének és értetlenségének adott hangot a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának vezetői által beterjesztett javaslattal, a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló T/5005. számú törvényjavaslat 27. cikkével kapcsolatban, mely szerint a helyi önkormányzati tulajdont december 31-ig át kell adni az államnak, vagy más helyi önkormányzatnak. Az alkotmány december 31-vel ugyan hatályát veszti, viszont egyik bekezdése, amely szerint a helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő ingyenes átadásáról törvény rendelkezhet, még két évig hatályban marad.

Ez a sajátos „alkotmányos megoldás” lehetővé a TÖOSZ szerint lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok tulajdonát törvénnyel az állam, vagy másik helyi önkormányzat tulajdonába adják ingyenesen, miközben az alaptörvény szerint tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
…
A TÖOSZ továbbra is fenntartja korábbi álláspontját, amely szerint amennyiben kötelező önkormányzati feladatot átadnak egy másik önkormányzatnak, vagy az állami szervnek, abban az esetben a feladatellátáshoz szükséges vagyon átadásával egyidejűleg térítsék meg az értéknövelő beruházást, az állami juttatáson kívüli önkormányzati hozzájárulást, a feladat ellátást terhelő hitelt és kötvény visszafizetési kötelezettséget.

Az ingyenes vagyonátadás igazságtalan mindazon helyi közösségekkel szemben, amelyek saját hozzájárulásukkal gazdagították a közvagyont és saját fejlesztéssel teremtettek olyan önkormányzati vagyont, amely a kiegyensúlyozott gazdálkodásukat segíti…”

Forrás:
TÖOSZ: veszélyben az önkormányzatok tulajdona, HVG.hu, 2011. november 23.

Vissza az oldal tetejére

Csongrád megye: akár 40 milliós is lehet a megtakarítás

„A kormányablakok kialakítása sikertörténetként könyvelhető el, nagy lehetőség az olcsó és hatékony közigazgatás megszervezésére. A Csongrád Megyei Kormányhivatal az intézményi és működésbeli racionalizációt követően több száz milliós megtakarítást ért el. Ez a jövőben a megyében akár tovább is növekedhet – a Rádió Orient műsorában Polner Eörs, a Csongrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója számolt be hivatala eredményeiről.

A kormányablakok és az integrált ügyfélszolgálat kialakítása sikertörténetként könyvelhető el, a közigazgatás történetében eddig példa nélküli próbálkozás. A Rádió Orient műsorában Polner Eörs, a Csongrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója elmondta, a megyében eddig több mint 13 ezer ügyfél fordult meg a hivatalban.

A kormányablak a növekedés politikájának és a jó államnak a megvalósulása – hangsúlyozta a főigazgató. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, ez a csírája a további átalakítási folyamatoknak. ‘A jövőben a járásokon keresztül a kormányhivatal kinyújtja csápjait a kistelepülések felé. A folyamatból még sok van hátra, azonban jó az irány’ – tette hozzá.

A konszolidációs törvény elfogadását követően a jövőben várható a megyei önkormányzatok integrációjának gyakorlati megtervezése. A szociális, kulturális és oktatási intézmények átvételét a megyei átadó bizottság irányítja, majd az új rendszert a megyei intézményfenntartó központ koordinálja. ‘Az átalakítás nagy szerepet hárít a pénzügyi és a humánpolitikai főosztályra. Szerencsére jelentős gyakorlatunk van az átvételben: 2010 októbere és decembere között sok tapasztalatot szereztünk a szakigazgatási szervek beintegrálásakor. A pozitív példákat vesszük alapul a mostani átalakítás során’ – emelte ki Polner Eörs.

A főigazgató elmondta, korábban helyi politikai érvek befolyásolhatták a döntéshozatalt. A kormányhivatalok azonban feladat-finanszírozottak, így csak szakmai döntéseket hozhatnak. ‘Az átalakítás emellett lehetőség arra, hogy a közigazgatás olcsóbban és jobban működhessen. A helyi ingatlanok racionalizálásával, illetve saját karbantartó és takarító vállalatunk kialakításával az idei évben eddig 250-300 millió forintot spóroltunk meg. Emellett formabontó próbálkozásként az adatátviteli hálózatunkat is modernizálni szeretnénk szorosan együttműködve a kormányzati törekvésekkel. A megtakarítások éves szinten akár további negyvenmillióval is nőhetnek ‘ – beszélt a közigazgatási rádió vendége a racionalizálás anyagi következményeiről.

‘Az önkormányzati törvénymódosítást még nem fogadták el, azonban biztos, hogy a kistelepülési önkormányzatok tovább fognak működni. A megszűnésről szóló hírek légből kapott félelmek’ – oszlatta el az esetleges kétségeket a főigazgató. Polner Eörs kiemelte, a járási hivatalok felállásának időpontját a politika határozza meg. ‘Mind a 2012-re előrehozott, mind pedig az eredeti 2013-as időpont jó megoldás lehet’ – tette hozzá.

A rádió vendége hangsúlyozta, a magyar közigazgatást a jegyzők viszik a hátukon. ‘A kormányhivatal kiemelten segíti a jegyzők munkáját, hiszen a közigazgatás mindenképp számít rájuk. A tervezett állami feladat átszervezés pozitívumként értékelhető, hiszen több idejük lesz önkormányzati feladataik ellátására.’”

Forrás:
Csongrád megye: akár 40 milliós is lehet a megtakarítás, OrientPress, 2011. november 23.

Vissza az oldal tetejére

Merre mennek a megyék?

„ Az intézményfenntartás helyett fejlesztési funkciókat szánnak a megyei önkormányzatoknak.
A parlament által hétfőn este elfogadott törvénymódosítások révén szabaddá vált az út a megyei önkormányzatok intézményeinek és az intézmények működtetésével kapcsolatos vagyon állami tulajdonba adása előtt. A mind ez idág a megyék által fenntartott egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, közgyűjteményi intézményeket január 1-jétől a megyei kormányhivatalok által irányított szervezet fogja működtetni.

„Óriási kihívás lesz”
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy milyen szerepük lesz a jövőben a megyei önkormányzatoknak és az azok felett regnáló választott megyei közgyűléseknek. Ez a kérdés felvetődött a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés legutóbbi ülésén, ahol a vagyonátadás-átvételről a kormánnyal kötött megállapodás (szándéknyilatkozatról) is tárgyalt a testület.
Dr. Mengyi Roland, a megyei közgyűlés elnöke a megyei önkormányzatiság átalakításával kapcsolatos kormányhatározatra hivatkozva azt mondta, hogy olyan új feladatokat kap majd a testület amely mindenképpen „óriási kihívás lesz a megyei önkormányzat számára”.

Mondandójából kiderült, hogy például a megyei közgyűlés átveszi a regionális fejlesztési tanács eddigi munkáját és fejlesztési pályázati pénzek elosztásáról is fog dönteni. A kormányhatározat értelmében a jövőben a megyei önkormányzat feladatkörébe fog tartozni, és a megye alapvető szerepet fog betölteni az egységes fejlesztéspolitika kialakításában, feladata lesz többek között a foglalkoztathatóságot javító és a munkahelyteremtést ösztönző intézkedések területi alapjainak megteremtése, a természeti környezet védelme, a megyei ivóvíz minőség-javítási és szennyvízkezelési programok összehangolása.

Az idegenforgalom fejlesztése érdekében ki kell alakítani, és el kell fogadni a megyei turisztikai koncepciót és programot, fel kell tárni a megye idegenforgalmi értékeit. A civil ügyekben együtt kell működni a szervezetekkel, különösen a fogyasztóvédelmi, az idősek, az ifjúság és a fogyatékosok érdekeit védő, valamint az esélyegyenlőség megteremtését segítő civilszervezetekkel.

Mennyi lesz a létszám?
Azt még nem lehet tudni, hogy a jelenleg mintegy 100 főt foglalkoztató megyei önkormányzati hivatal dolgozói létszáma hogyan alakul januártól. Az intézmények működtetésével foglalkozókat – információink szerint – a megyei kormányhivatal hasonló munkakörbe átveszi.”

Forrás:
Merre mennek a megyék?, Borsod Online, 2011. november 23.

Vissza az oldal tetejére

Figyelik a fontosabb nagyvállalkozásokat

„Veszprém – Ez év augusztusában lépett életbe az a törvénymódosítás, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó-szervezetek csődeljárásának és felszámolásának szabályairól rendelkezik.

A módosítás célja, hogy ezen szervezetek esetében a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvényben az általános szabályoktól eltérő eljárásrend érvényesülhessen. Ennek köszönhetően azok a nagyvállalkozások, amelyek közszolgáltatásokat látnak el, közszerződéseket teljesítenek, nemzetgazdaságilag jelentős tevékenységet folytatnak, adósságaik rendezése, a hitelezőikkel való megegyezés kiemelt ügyként valósul meg, felszámolásuk hatékonyabb szakmai ellenőrzés mellett történik – áll a kormányhivatal közleményében.

A fenti gazdasági társaságok csőd- és felszámolási eljárásában vagyonkezelőként, illetve felszámolóként egy állami tulajdonú, állami felszámolócég, a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. jár el mostantól. Ehhez kapcsolódóan valamennyi kormányhivatal – köztük a Veszprém megyei is – feladata az, hogy a hónap végéig feltárja: a megyében működő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodószervezetek körében van-e olyan, amelynél csődeljárást vagy felszámolási eljárást kezdeményeztek, illetve olyan információ merült-e fel, amely alapján adott cég végzetes fizetésképtelenségi helyzetére lehet következtetni.

A hatékonyabb végrehajtás érdekében a jövőben a kormányhivatal folyamatosan nyomon követi e gazdasági társaságokkal kapcsolatos eseményeket is.”

Forrás:
Figyelik a fontosabb nagyvállalkozásokat, naplo-online.hu, 2011. november 17.

Vissza az oldal tetejére

Újratervez félúton a kormány, oda-vissza költözik a hivatal

„ Beköltözött a közelmúltból múzeumként ismerhető volt vármegyeházára, s a minap visszaköltözött a kaposvári megyeházára a megyei önkormányzati köztisztviselők egy része.

Ha hozzátesszük, hogy néhányan vélhetően harmadszor is költöznek majd, vissza a múzeumba, ne csodálkozzunk, ha a munkavállaló akkurátusan összeállított doboz mellett ülve várja a kiszámítható jövőt. Mindezek után aggódva kereshetnénk a rendszert a nagy somogyi közigazgatási költözőshowban, kételkedve a tervezés pontosságában. Pedig a tervek érthetőek voltak. Ám az év elején intézményfenntartásra berendezkedő megye kezdett költözni, és a minapi döntés után egy területfejlesztő megye fejezte be a költözést.

Januárban egy kilencvenes létszámú megyei apparátus, és annak közgyűlése döntött úgy: olcsóbbak lesznek a somogyiak számára, ha a 350-400 embernek is alkalmas megyeháza helyett összehúzzák magukat a múzeumi dolgozókkal. Akik emiatt kiszorultak „A’ Közjónak” emelt klasszicista épületből, azok a Fő utca 101-es volt nyomdaépületében kaptak helyet, ez az épület elkészül egy hét múlva, tájékoztatott szerdán Vörös Tamás megyei főjegyző. A Fő utca 10-es múzeumban egy-két hét múlva folytatódhatnak a munkák, melyek kifizetése a megyék ismert – s a kormánykommunikáció miatt épp emiatt államilag megoldott – anyagi helyzete miatt akadozik információnk szerint. A megyék saját bevétele még a négyezer alkalmazott bérfizetésére sem elegendő Gelencsér Attila elnök minapi nyilatkozata szerint, de ezt erősíti az önhiki-pályázatokra utaltság, és a dolgozói juttatások olykori késedelmessége is.

Az év közben hozott kormánydöntés átírta a 195 millió forintos, s már rövid távon megtakarító megyei költözés logisztikailag amúgy is összetett elképzelését. Vörös Tamás elmondta: a változások mélységükben az 1990-es folyamatokhoz hasonlíthatók, de azok a mostaniaknál lassabbak voltak. Most nagy kihívás, hogy az oda-, majd visszaköltözött közoktatási szakemberek segítsék a megyei intézményátadás gördülékenységét.

Eldőlt: a megyei-kormányhivatali ad hoc átadó bizottság nem fejezi be a munkáját december végén. A munkatársak pedig egy-két hónapig „átdolgozva” segítik a két hivatalt, nehezen mondható meg ugyanis, melyiknek lesznek végül az alkalmazottjai. Közoktatási, szociális és egészségügyi jártasságú köztisztviselőre a területfejlesztésben is szükség lehet majd. Ahhoz azonban egy kormány- és egy parlamenti döntés még mindig hiányzik, hogy kiderüljön: a területfejlesztő megye mekkora költségvetéssel, s benne milyen feladatokkal és hány arra alkalmas köztisztviselővel gyűrheti föl az ingujját a nagy lokális területfejlesztés előtt.
…
A somogyi kormányhivatal összlétszáma a januári alapításkor 811 volt. Jelenleg 943, bővülés a munkaügyi központ állományában történt, tudatta szerkesztőségünkkel szerdán a kormányhivatal. Az államigazgatási szervek létszámának megállapítása a Kormány hatásköre, így erről nem tudnak információval szolgálni, tették hozzá. Keddi információink szerint jelentős, 5500-as elbocsátás várható az államigazgatásból, s ez minisztériumok mellett a kormányhivatalokat is érinti.”

Forrás:
Újratervez félúton a kormány, oda-vissza költözik a hivatal, Balassa Tamás, Somogy Online, 2011. november 24.

Vissza az oldal tetejére

Jobban izgatja a közszférát a halállista, mint a végtörlesztés

„Felmérték-e a közhivatalokban a devizahitelesek számát, érintheti-e a köz- és kormánytisztviselői kart a végtörlesztés munkáltatói támogatása? Ezt tudakoltuk névtelenséget kérő forrásainktól.

– Végtörlesztés, kutyát nem érdekel! Állása lesz-e januártól, ez foglalkoztat mindenkit. – Megyeházi és kormányhivatali forrásaink szerint, és nem minden ok nélkül, ez az általános hangulat uralja a megyei önkormányzat és a kormányhivatal apparátusát manapság. A devizahiteleket valóban felmérték a munkáltatók: nagyjából a munkavállalók negyedét húzza lefelé az elszabadult árfolyam pénzügyi ingoványa.

A végtörlesztéssel nyerhet, akinek lesz munkája, akinek nem lesz, mindent elveszíthet.

Információnk szerint a januártól majd a kormányhivatalban működő Megyei Intézményirányító Központ – aminek vezetőjéül a hírek szerint Bátori Zsoltot, a megyei önkormányzat humánszolgáltatási főosztályvezetőjét nézték ki –, a megye 80-85 munkatársát veszi át.

Viszont 100-110 dolgozónak ezzel egyidőben felmondanak. A januárban 811 munkavállalóval elindult kormányhivatal létszáma mára 943-ra nőtt, a növekmény a munkaügyi központnál keresendő. A létszámot a központi kormányzat 20 százalékkal kívánta faragni, ami megközelítette volna a kétszáz főt, ezt sikerült a feladatok nagyságrendjére hivatkozva jócskán mérsékelni.
– A halállisták már mindenütt elkészültek – mesélte a mindenki által ismert nyílt titkot egy hivatalnok –, és aki rajta van, keresztet vethet a munkájára. Aki marad, annak sem mindegy, megszűnik-e az akár több évtizedes jogviszonya és új szerződést ajánlanak számára a kormányhivatalban, mert ezzel akár nyolc hónapos végkielégítést bukik.

De lehet, hogy a jogviszony folyamatos lesz. Az áthelyezések a vezetői megbízások visszavonásával is járhatnak, amivel akár a bruttó bérük felét is elveszíthetik a közszolgák. Hírek szerint mindenesetre kevesebb vezető viszi majd az ügyeket az új megyei területfejlesztésben, ami alátámaszthatja a kormány saját háza táján tervezett kiadáscsökkentő törekvéseit.”

Forrás:
Jobban izgatja a közszférát a halállista, mint a végtörlesztés, Balassa Tamás, Somogy Online, 2011. november 25.

Vissza az oldal tetejére

Államigazgatás: mi lesz 2013 után?

„…Végül csak egy ablak maradhat
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes korábbi látogatása után a napokban Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár érkezett a vasi megyeszékhelyre, hogy testközelből is szemügyre vegye a vasi kormányablak működését. A Szombathely, Hunyadi út 45. szám alatti irodára később várhatóan még nagyobb szerep hárul, ugyanis a jövőben megszűnnek az egykor önálló szakigazgatási szervek (például a földhivatal, vagy a nyugdíjigazgatóság) ügyfélszolgálati részlegei. Ezzel valósulhat meg a tényleges egyablakos ügyintézés, amikor az állampolgároknak csak a kormányablak címét kell megtanulniuk, s ott minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet el tudnak intézni.
…
Mi vár ránk 2013-tól?
Az államtitkártól megkérdeztük, mi vár ránk 2013 után? Nos, az elsődleges feladat a járások létrehozása, ezek lesznek a legkisebb államigazgatási területi egységek. Az államigazgatási és a helyi önkormányzati feladatokat elválasztják egymástól: a polgármesteri hivatalok a helyi közügyekhez szükséges háttérmunkát végzik majd. A kistelepüléseken pedig a járási hivatal szervezi meg, hogy milyen időtartamban és mikor küldi ki az ügyintézőket.

2013-ra egyébként országosan már körülbelül 300 kormányablakot nyitnak. A feladatra várhatóan 5-6 ezer új ügyintézőt tanítanak ki. Elsősorban a diplomás, nyelvtudással rendelkező munkaerőt keresik. További érdekesség, hogy a már a rendszerben dolgozó ügyintézők négyhetes képzést teljesítettek.

Rákérdeztünk, tervezik-e Szombathelyen újabb kormányablak megnyitását. Szabó Erika azt mondta, 2013-ra minden megyei jogú városban több kormányablak is lesz, helyszín szempontjából elsősorban a vasútállomást, illetve az egyéb, igazán forgalmas csomópontokat tartanák ideálisnak.

Végül, nem kerülhettük meg a megyei vagyonátadás ügyét sem, melyben január 1-től és azt megelőzően is főszerep jut a kormányhivataloknak. „A megyei önkormányzatok konszolidációja is a kormánymegbízott feladata lesz. A megyei fenntartású intézmények átvételéről az országgyűlés hétfőn fogadta el a törvényt. Egyelőre ezer kérdésünk van. Nem tudjuk, hogy a megkezdett uniós pályázatokat az intézmények hogyan folytathatják. Nincsenek végleges információk az intézményfinanszírozásról, de arról sem, hogyan kapják a fizetésüket azok a közalkalmazottak, köztisztviselők, akik átkerülnek a kormányhivatalokhoz.”

„A számtalan kérdés megválaszolásán öt munkacsoport dolgozik. Fontos, hogy a megyei önkormányzat elnökének, valamint a kormánymegbízottnak minél előbb meg kell kezdenie a tárgyalásokat, mert január 1-től az összes intézménynek és a megyei önkormányzatnak is tovább kell működnie.” – mondta az államtitkár a nyugat.hu-nak.”

Forrás:
Államigazgatás: mi lesz 2013 után?, Nyugat.hu, 2011. november 25.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Újabb tízmilliárdért vesz szoftvereket az állam

„Tárgyalásos, kétfordulós közbeszerzésen kíván 10,5 milliárd forintért szoftver licenceket beszerezni a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság – a felhívás a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

A 10,5 milliárd forint egy olyan keretösszeg, amelyből a központosított közbeszerzésre kötelezett állami szervezetek, valamint az önként csatlakozó intézmények által korábban beszerzett szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, verzió-követésére, cseréjére, valamint új szoftverlicencek beszerzésére és a kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére nyílik lehetőség.

Az idén nyáron már lefolytatott egy hasonló nagyságú szoftverbeszerzési tendert a főigazgatóság: júliusban nettó tízmilliárd forint értékben kötött keretmegállapodásokat az Oracle- vagy azzal egyenértékű adatbázis-kezelő szoftverek, fejlesztőeszközeik, valamint kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére kiírt központosított közbeszerzés győzteseivel.
A most beszerzendő szoftverek listáját a nettó 100 ezer forintért megvásárolható dokumentáció tartalmazza. Ajánlatot az tehet, akinek az előző három év mindegyikében elérte a szortver licencek értékesítéséből származó árbevétele a 200 millió, illetve a 20 millió forintot a kiírás két részére.

A múlt évből az első résznél legalább egy 30 milliós, míg a másodiknál egy 3 milliós referenciát kell felmutatni…”

Forrás:
Újabb tízmilliárdért vesz szoftvereket az állam, Napi Gazdaság, 2011. november 26.

Vissza az oldal tetejére

Végrendeletek elektronikus nyilvántartása Németországban

A német Szövetségi Közjegyzői Kamara kezelésében a jövő év elején kezdi meg működését a végrendeletek központi, elektronikus nyilvántartása.

A nyilvántartásból azt lehet megtudni, hogy az elhunyt végakaratát (végrendelet, örökösödési szerződés) hol őrzik. Az illetékes bíróság és a végakaratot őrző hely automatizált módon kap információt Szövetségi Közjegyzői Kamarától arról, hogy a végrendelkező elhunyt.

Forrás:
Bundesnotarkammer startet Testamentsregister für Deutschland, Gerald Viola, eGovernment Computing, 2011. november 23.

Vissza az oldal tetejére

Nemzetközi kooperációs börze az e-kormányzati szolgáltatásokat kínálók számára Bécsben, Ausztriában

„A 2012-es Nemzetközi Kooperációs Börze keretein belül a világ minden tájáról érkező, e-kormányzati szolgáltatást kínálók számára lehetőség nyílik arra, hogy kapcsolataikat kibővítsék és új üzleti partnereket találjanak. A rendezvényre 2012. január 26-án Bécsben, az Osztrák Gazdasági Kamaránál kerül sor.

Az e-kormányzat a modern és hatékony közigazgatás szinonimája. Az európai Digitális Agenda keretein belül az Európai Unió azon dolgozik, hogy 2015-re 2 állampolgárból egy és 5 vállalatból 4 igénybe vegye az e-kormányzati szolgáltatásokat.

A hivatalok közigazgatási folyamatait és a vállalkozások, illetve állampolgárok alkalmazási területeit optimálisan egymáshoz kell igazítani ahhoz, hogy a súrlódásmentes együttműködést biztosítani lehessen. Az Európai Bizottság aktuális, e-kormányzatról szóló benchmarking jelentése szerint Ausztriában az alapvető e-kormányzati szolgáltatások már 100%-ban elérhetőek. A vállalatok több mint 75%-a használ különböző online szolgáltatásokat a közigazgatásban és egyre több állampolgár válik elektronikus ügyféllé. Ezzel Ausztria élen jár Európában. Ennek megfelelően az osztrák vállalatok nagy tapasztalatokkal rendelkeznek sikeres e-kormányzati projektek koncepciójának kidolgozásában, kiépítésében, alkalmazásában és üzemeltetésében.

A 2012-es Nemzetközi E- Kormányzati Kooperációs Börze a világ minden tájáról azokat a szolgáltatókat és lehetséges vevőket célozza meg, akik az alábbi súlyponti területeken tevékenykednek, illetve kiegészítő termékeket kínálnak:

  • Online űrlap generátorok
  • Központi jegyzék (ZMR, telekkönyv, cégjegyzék)
  • Identifikáció (pl. az un. e-card az állampolgárok részére stb.)
  • Használhatóság és hozzáférhetőség (WAI)
  • Többnyelvű tanácsadás (szakértői rendszerek)
  • Biztonságos kommunikáció és archiválás (pl. bíróságok elektronikus levelezése)
  • Elektronikus beszerzés
  • Elektronikus egészségügy és telemedicina

A Nemzetközi Kooperációs Börze 2012. január 26-án, Bécsben a Gazdasági Kamaránál kerül megrendezésre. A rendezvényről további információkat, beleértve a regisztrációt, programot, online időpont egyeztetéseket a többi résztvevő céggel (B2B-találkozók) stb. a rendezvény honlapján találhatóak.”

Forrás:
Nemzetközi kooperációs börze az e-kormányzati szolgáltatásokat kínálók számára Bécsben, Ausztriában, Advantage Austria, 2011. november 17.

Vissza az oldal tetejére

E-kormányzati hírek és érdekességek külföldön, 2011. november 28.

Open Government : OpenData Nutzen für Verwaltung, Wirtschaft & Gesellschaft (pdf)
Dr. Peter Parycek, MScZentrum für E-Governance, Donau-Universität Krems, 2011. november 24. (pdf)
Prezentáció a nyílt adatok közigazgatási, gazdasági és társadalmi felhasználásról (német/angol keveréknyelven)

Mehr partizipative Demokratie und Rechenschaftspflicht der Regierungen durch Open Data?
open3at , Robert Harm, Netzwerk zur Förderung von OpenSociety, OpenGov und OpenData in Österreich, 2011. november 23.
Vajon a nyílt adatok nagyobb részvételi demokráciához és kormányzati elszámoltathatósághoz vezetnek? A blogbejegyzés osztrák szerzője angol példa alapján kétli, hogy a felforgató műszaki eljárások automatikusan felforgatnák a hatalmi viszonyokat is.

Schweizer Accessibility-Studie 2011 (pdf)
Eine Studie der Schweizerischen Stiftung zur behindertengerechten Technologienutzung „Zugang für alle”, 2011. november 14.
A svájci közszektor webhelyeinek elemzése a hozzáférhetőség szempontjából.

The Future of Ticketing (pdf)
Greater London Authority, 2011. november 16.
Kritikai vélemény az elektronikus jegyrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos törekvésekről.
Transport for London’s plans for contactless tickets ‘unconvincing,’ says committee
Guardian Government Computing, 2011. november 18.

HR/EU: Adoption of decision on eGovernment development for 2011-2015 to align with EU standards
ePractice.eu 2011. november 25.
Horvátország e-kormányzati célkitűzései a 2011-2015 közötti időszakra.

Citizens’ engagement in policymaking and the design of public services (pdf)
Politics and Public Administration Section, Department of Parliamentary Services, Parliament of Australia, 2011. augusztus 1.
Állampolgári részvétel a politika alakításában és a közszolgáltatások megtervezésében. Ausztrália Szövetségi Parlamentjének elméleti és gyakorlati összefoglalója a témáról.

Personally Controlled Electronic Health Records Bill 2011
Ausztrál törvény az egészségügyi adatokról (elfogadás alatt), 2011. november 23.

NSW Government ICT Strategic Framework – DRAFT for consultation (pdf)
Új-Dél-Wales (Ausztrália) szövetségi állam infokommunikációs stratégiájának konzultációs dokumentuma, 2011. november 24.

Open Public Services White Paper (pdf)
Az angol kormány tervei a közszolgáltatások fejlesztésére, 2011. július 11.

‘Finland- nation of innovation’
A szerzők összefoglalják, hogy szerintük miért innovációs igazi hazája Finnország, 2011. november 24.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

Nagy az érdeklődés a felhőszolgáltatások iránt

„…Milyen az érdeklődés országszerte a felhőalapú megoldások iránt?
B. P. − Változó érdeklődést tapasztalunk az ország különböző részein, de mindenhol elmondható, hogy lényegesen többen nyitottak a felhőalapú megoldásokra, mint akár csak egy-két évvel ezelőtt.
F. K. − Az elmúlt években az ajánlatkérések megközelítőleg kétharmadánál merült fel a pályázati finanszírozás igénybevételének lehetősége, ez idén a töredékére csökkent. Ezzel párhuzamosan megjelentek olyan ajánlatkérők, akik kifejezetten szolgáltatásként igénybe vehető rendszert keresnek, de ma még az a gyakoribb, hogy mi ajánljuk ezt egy további konstrukcióként.
…
Mi után érdeklődtek a legjobban a konferenciák résztvevői, és milyen válaszokat kaptak a kérdéseikre?
B. P. − A legtöbb kérdés arra irányul, hogyan lehet a megoldásokat kipróbálni, és hogy az ő konkrét problémáira melyik alkalmazásunk nyújthat megoldást. Az első kérdésre nagyon könnyű a válasz, a felhőmegoldások egyik előnye, hogy mivel nincs szükség helyi infrastruktúrára, az alkalmazások a legkisebb beruházás nélkül is azonnal használatba vehetők. Mivel biztosítunk 30 nap ingyenes kipróbálási lehetőséget, minden kockázat nélkül belevághat bárki. A másik gyakori kérdésre már nehezebb a válasz. Tudni kell, hogy a felhőinformatika kulcsa a méretgazdaságosság, ez viszont úgy használható ki maximálisan, ha a felhasználók széles körét ugyanaz az infrastruktúra szolgálja ki. Miközben − a közhiedelemmel ellentétben − ennek a biztonsági aspektusai ma már kiválóan kezelhetők, ugyanakkor a felhasználók egyedi igényeit kiszolgáló speciális testreszabási lehetőségek némiképp korlátozottak.
…
Ön szerint szükséges-e állami, EU-s támogatás a felhőinformatika terjedésének felgyorsítására?
F. K. − A szoftverfejlesztők és -szállítók feladata az, hogy korrekt és széles körben alkalmazható szolgáltatásokat fejlesszenek a piaci igényeknek megfelelően. Az EU-s támogatás segíthet abban, hogy ezek még könnyebben elérhetővé váljanak. Ebben segít a GOP-3.4.1, amely a szállítókat támogatja a szolgáltatások kialakításában, akik a támogatást tovább tudják adni kedvezmény formájában a végfelhasználóknak, így gyorsabban terjedhet a koncepció.
B. P. − Azon EU-pályázatok, amelyek a kkv-k technológiai fejlesztéseit támogatják, ma sajnos diszkriminálják a felhőszolgáltatásokat. Ha egy kkv például CRM-rendszer használatával szeretné javítani a versenyképességét, akkor kaphat támogatást hardver és szoftverlicenc-vásárlás mellett a bevezetésre, testre szabásra, oktatásra is. Ha mindezt korszerűbb és költséghatékonyabb módon felhőből szeretné használni, a bevezetési, testre szabási és oktatási beruházására nem kaphat egy fillér támogatást sem.
B. J. − A gazdaságfejlesztési támogatásoknak a működő vállalkozási tevékenységekre és a korszerűsítésekre kell fókuszálniuk, nem pedig eszköztulajdonlásra. Egy hatékonyan alkalmazott szoftverszolgáltatás támogatása jó döntés, valóban versenyképességet javító támogatás lenne. Ezzel szemben a szolgáltatás-igénybevétel támogatását a jelenlegi pályázatok többszörös logika mentén nem támogatják. Az igazsághoz tartozik, hogy amíg a szoftverszolgáltatáshoz szükséges szerverháttér részben adott, részben külföldről is jól bérelhető, a megfelelő alkalmazások még nem nagyon születtek meg, melyeket a magyar és európai környezetben jól lehetne használni. Ezek kifejlesztését lesz érdemes támogatni.

A támogatásokon kívül mire lenne igazán szükség a további fejlődéshez?
F. K. − A további fejlődéshez arra lenne szükség, hogy a végfelhasználói oldalon is megjelenjenek a felhőinformatikát támogató konstrukciók. A kkv-knak jelenleg nyújtott, informatikai fejlesztésre igénybe vehető pályázatok mind beruházásalapúak, és ez évek óta nem változik. Látszik, hogy már felismerték a programok összeállítói is a felhőinformatika fontosságát, de még csak egy óvatos fél lépést tettek előre, és olyan, mintha haboznának továbbmenni ezen az úton. Az óvatosság az újdonságok esetében részben érthető, de az informatikában olyan gyorsan történnek a dolgok, hogy könnyű lemaradni.
B. P. − Az üzleti modell pályázati pénzek nélkül is nagyon erős, még akkor is jobban jár a vállalat a felhőszolgáltatással, ha így elesik a pályázati támogatástól. A legnagyobb szükség arra lenne, hogy a cégek döntéshozói mind nagyobb számban érezzék meg az idők szelét. Minden racionális szempont a felhőszolgáltatások mellett szól, mégis sokan vannak még, akik lelkileg nem tudják elfogadni, hogy az ő adataik ne a sarokban lévő, megfogható szerverben legyenek. Jó lenne, ha nem mindenki a saját kárán tanulná csak meg, hogy ez nemcsak költség-, de biztonsági szempontból is tíz-húsz évvel mögötte jár annak, amit a felhő ma nyújtani tud. Aki előbb vált, versenyelőnyt szerez, amire ma nagy szüksége van a magyar vállalatoknak…”

Forrás:
Nagy az érdeklődés a felhőszolgáltatások iránt, SG.hu/Napi Online, 2011. november 23.

Vissza az oldal tetejére

A 20-as, 30-as és 70-es után jöhetnek az 50-es mobilszámok

„Gyakorlatilag biztosra vehető, hogy rövidesen meg kell barátkozzunk egy új mobil előhívószám alkalmazásával, a küszöbön álló frekvenciaaukció, illetve a virtuális mobilszolgáltatók megjelenése miatt bővülhet a mostani triumvirátus. A 20-as, 30-as és a 70-es mobilszámok után belátható időn belül feltűnhetnek az első olyan mobil hívószámok Magyarországon, melyek az 50-es előhívót, szakmai nevén SHS-t, vagyis szolgáltatás- és hálózatkijelölő számot használják. Az új számmezőt mindenképpen kiosztja az ebben illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a kérdés már csak az, hogy ki lesz a jogosult.

A hazai mobilpiac jövőre mindenképpen új szereplővel, vagy szereplőkkel bővül: a Vodafone Magyarország szeptemberben jelentette be, hogy a Tesco Globál Áruházak Zrt.-vel közös céget alapítva virtuális mobilszolgáltatást indít a jövő év első felében. Ez a szolgáltató lesz az első igazi virtuális mobilszolgáltató hazánkban, mely saját ügyféladminisztrációt és autentikációt végez, valamint önálló jogi személyként szerződik. A piacbővítésre további lehetőséget ad, hogy az NMHH hosszú felkészülési szakaszt követően augusztusban közölte, frekvenciaaukción hirdeti meg a 900 MHz-es E-GSM sáv szabad blokkjait, mellyel elvben lehetővé válik, hogy a piac új, a már meglévő szolgáltatóktól teljesen független, saját infrastruktúrával rendelkező szolgáltatóval bővüljön…”

Forrás:
A 20-as, 30-as és 70-es után jöhetnek az 50-es mobilszámok, Koi Tamás, HWSW.hu, 2011. november 22.

Vissza az oldal tetejére

Otthon Nyomtatott Jegy

„A MÁV-START 2011 novemberében kibővítette az internetes menetjegy-vásárlási szolgáltatását az otthoni jegynyomtatás lehetőségével. Az új funkció az online jegyvásárláshoz használt e-Ticket rendszerben a vásárlási folyamat részeként lesz elérhető, így a szolgáltatásra már regisztrált utasaink automatikusan választhatják menetjegyük otthoni kinyomtatását is.

Az otthoni jegynyomtatás mindössze néhány egyszerű lépést követően megtörténhet:

  • Válassza ki úti célját és az Önt megillető kedvezményt online vasúti menetrendünkben
  • Jelölje be, hogy otthoni jegynyomtatást szeretne
  • Adja meg a számlázási címet (a vásárlásról elektronikus számlát kap)
  • Adja meg nevét és születési dátumát
  • Ellenőrizze le, hogy a megfelelő vonatra szól-e a jegye,
  • Majd a fizetés után, a kapott pdf-dokumentumból nyomtassa ki a menetjegyét!

A jegy pdf formátumban áll elő, A4-es méretben, és egy kétdimenziós pontkód tartalmazza az utazáshoz és jegykezeléshez szükséges információkat. Fontos tudni, hogy az otthon nyomtatott jegyek névre és vonatra szólnak, és a személyazonosságot a fedélzeten jegykezeléskor igazolni kell. A kinyomtatott jegyen szerepelnek a kiválasztott vonatok is, indulási és érkezési idővel. Vásárlásáról minden esetben elektronikus számlát kap a regisztrált számlacímére.

Fontos tudnivaló, hogy a jegy csak belföldi viszonylatra, és csak a kiválasztott vonatra érvényes, tehát bérlet jellegű vagy menettérti jegyek, illetve nemzetközi menetjegyek nem vásárolhatók otthoni nyomtatással, azonban élőállat- és kerékpárjegy igen.”

Forrás:
Otthon Nyomtatott Jegy, MÁV-Start, 2011. november

Vissza az oldal tetejére

Kezdődhet a komplex elektronikus jegy- és bérletkiadó rendszer kialakítása

„A Pannon Volán Autóbusz-közlekedési Zrt. sikeresen pályázott az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Dunántúli Operatív Program támogatási rendszeréhez. „A Pannon Volán Zrt. szolgáltatási színvonalának erősítése és az utastájékoztatás fejlesztése” című pályázata 656,5 millió forint támogatásban részesült. A projekt teljes költsége megközelíti a 829 millió forintot, a különbözetet, 172,5 millió forintot a társaság saját forrásból fedezi. Az autóbusz-közlekedési társaság a pályázatában olyan rendszerkoncepciót dolgozott ki, amelynek megvalósulásával a szolgáltatást igénybe vevő utasok számára egyértelműen és kimutathatóan javul a szolgáltatás színvonala. A fejlesztés célja egy komplex elektronikus jegy- és bérletkiadó rendszer bevezetése, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása.

A megvalósuló utaskiszolgálás része a dinamikus utastájékoztatás, az e-ticketing rendszer, a fedélzeti számítógép és forgalomirányítási modul. A dinamikus utastájákoztatás keretében a Pécsi Autóbusz-állomáson 24 kétoldalas, LCD kijelzős információs táblát helyeznek el, a váróterembe egy-egy központi vizuáltábla kerül, amelyek jelzik a meghatározott intervallumban induló és érkező autóbuszjáratokat, s létrejön az audiovizuális utastájékoztatási központ. Ugyancsak a dinamikus utastájékoztatás részei lesznek az egyéb digitális eszközök – tájékoztató monitorok, piktogramok, feliratok –, s a hangosítás fejlesztése.

A Pannon Volán Zrt. autóbuszain fedélzeti utastájékoztatás valósul meg: 230 darab front- (a szélvédőnél) és oldalkijelző, valamint a buszok utastereibe 300 beltéri kijelző tábla kerül. A társaság valamennyi helyközi menetrend szerinti, azaz 310 autóbuszába fedélzeti számítógépet – amelyek menetjegy- és bérletkiadó, valamint chipkártyás rendszert üzemeltető eszközök is lehetnek –, s ugyanennyi kártyakezelőt, valamint fedélzeti GPS és kommunikációs eszközt helyeznek el.

Az e-ticketing rendszer részeként 30 ezer előperszonalizált, szabványos, érintésmentes chipkártya kerül forgalomba, egy feltöltő automatát helyeznek el a Pécsi Autóbusz-állomáson, kialakítják a tranzakció-kezelő központot, s továbbfejlesztik a jelenlegi jegy- és bérlet elővételi rendszert. A projekt keretében új forgalomirányító rendszer, s a szükséges háttér- és alrendszerek jönnek létre.

A társaság a komplex elektronikus jegy- és bérletrendszer, az ehhez tartozó infrastruktúra kialakítására idén tavasszal közbeszerzési pályázatot írt volna ki, időközben azonban kiderült, hogy hazánkban Nemzeti Egységes Kártya (NEK) kerül kibocsátásra, amelynek része lesz az egységes utazási kártyarendszer is.

A NEK koncepció kialakítása elkészült, a társaság ehhez igazodva kiegészítette a pályázatát, ezt követően sor kerülhetett a közbeszerzés kiírására, amelynek eredményhirdetése október 26-án megtörtént. A Pannon Volán Zrt. szolgáltatási színvonalának erősítése és az utastájékoztatás fejlesztése” című pályázat nyertese a budapesti székhelyű Daten-Kontor Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. lett. A fejlesztés – amelynek első lépéseként a jegykiadó rendszerek cseréje valósul meg – még ebben az esztendőben elkezdődik.”

Forrás:
Kezdődhet a komplex elektronikus jegy- és bérletkiadó rendszer kialakítása, Pannon Televízió, 2011. november 24.

Vissza az oldal tetejére

GPS-szel irányítják majd a csődbe ment BKV-t ?

„ Két év múlva indul az elektronikus jegyrendszer a fővárosban 2014-ben már így bocsátaná ki az éves bérleteket a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) – jelentette be az Infotér 2011 konferencián Vitézy Dávid, a társaság vezérigazgatója. A fővárosban jön a GPS alapú forgalomtervezés, és a fix kamerákkal megvalósítják a teherautók belépési díjfizetését is. Négy éven belül a budapesti forgalomirányítás olyan lehet, mint amilyen ma Londonban.

Újra lesznek beengedőkapuk a metróban
A BKK saját munkacsoportot alakított az elektronikus jegyrendszer előkészítésére, a jelenleg készülő megvalósíthatósági tanulmány 2012 elején kerül a fővárosi közgyűlés elé, így jövőre már sor kerülhet a rendszerszállító kiválasztását célzó tender kiírására. A központi rendszer fejlesztése 2013-ig megvalósulhat, az első elektronikus bérletet így már 2014 kibocsáthatja a főváros közlekedés-szervezéséért felelős BKK – jelentette ki Vitézy Dávid. A jelenlegi tervek szerint 2014-ben szerelhetik fel a fővárosi járműveket a fedélzeti jegyérvényesítő egységekkel, 2016-ig pedig megvalósulhat a teljes budapesti metrórendszer bekapuzása is.

A londonihoz hasonló rendszer lesz Budapesten is
A budapesti elektronikus jegyrendszerben érintésmentes kártyákat használnak majd az utasok a mai papírjegyek és -bérletek helyett. Az utasmédia lehet egy harmadik fél által kibocsátott kártya is, így bankkártyák, vagy bankkártyát emuláló mobiltelefonok, illetve NFC-képes mobileszközök is használhatók lesznek majd „jegyként” a fővárosi közösségi közlekedésben. Vitézy Dávid hangsúlyozta: a világtrendeknek megfelelően nyílt rendszerben valósítanák meg a budapesti elektronikus jegyrendszert: a rendszerelemek önmagukban lehetnek zártak, de nyílt protokoll alapján kell kommunikálniuk.

A BKK elektronikus rendszere a tervek szerint kapcsolódik majd a Nemzeti Egységes Kártyarendszerhez is, így lényegesen könnyebb lesz a nyugdíjas és diákjegyek ellenőrzése. Az utasok közvetlen az interneten is válthatnak majd jegyet, a londoni Oyster (pay-as-you-go) kártyarendszerhez hasonlóan pedig teljesen szerveralapú lesz a budapesti rendszer, tehát a kártyákra semmilyen adatot nem írnak majd…”

Forrás:
GPS-szel irányítják majd a csődbe ment BKV-t ?, Privátbankár.hu, 2011. november 24.

Vissza az oldal tetejére

Digitális táblán jelzik Sopronban és Győrben, mikor jön a busz

„Már működik Sopronban az autóbusz-hálózat elektronikus tájékoztatási rendszere, Győrben pedig megkezdték a buszmegállókba kihelyezett információs oszlopok és a helyi járatú autóbuszokra telepített informatikai eszközök tesztüzemét.

Sopronban a napokban fejezték be a háromhetes tesztüzemet, amelynek végére a jegyforgalom tizede az újonnan kihelyezett automatákon keresztül zajlott, a vásárlások harmadában pedig bankkártyával fizettek az utazók – mondta Pócza Mihály, a Kisalföld Volán Zrt. vezérigazgatója.

A buszok külsejére és belsejébe telepített utastájékoztató rendszer része a kijelzők mellett a hangos információs szolgáltatás. A berendezések bármikor használhatóak utasszámlálásra, eközben folyamatosan nyomon tudják követni a járművek hét fontos adatát, köztük a fogyasztást és az olajnyomást – tette hozzá.

Pócza Mihály megemlítette: több magyarországi városban működnek már a soproni rendszer egyes elemei, de ilyen teljességében sehol nem építették ki a szolgáltatást.

Korábban azt közölték, hogy a 370 millió forintos összköltségű, részben európai uniós forrásokból finanszírozott fejlesztéssel tíz jegy- és bérletárusító automatát állítanak fel, amelyeknél bankkártyával is lehet fizetni, és 28 buszon helyeznek el fedélzeti számítógépet, belső utastéri kijelzőt valamit a hangos tájékoztatást lehetővé tevő rendszert.

Sopronban – korábbi tájékoztatás szerint – hét jármű kapott „zöldútkérő rendszert”, öt pedig olyan utasszámláló berendezést, amely segítheti a forgalomtervezést. Emellett ötven elektronikus tájékoztató táblát szerelnek fel olyan gombbal, amely azt segíti, hogy azokat vakok, gyengén látók is használhassák.

Az utazók a megállókban mobil interneten vagy WAP-on keresztül is tájékozódhatnak arról, mikor ér oda a következő busz. Üzemzavar esetén a sofőr azonnal jelezheti a problémát az irányító központnak.

Győrben is elindult az utastájékoztató rendszer éles tesztüzeme. December elejéig azt a szakemberek már a mindennapi működésben ellenőrzik. A jegykiadó automaták is működésre készek, de ezeket csak pár napos belső tesztelés után használhatják az utasok.

Győrben a szakemberek több mint száz, helyi járatú autóbuszba szerelték be a szükséges technikai eszközöket, valamint a GPS-alapú fedélzeti számítógépeket, így a központ mindig tudja, hogy az egyes járművek merre haladnak. Az utasok hangos és képes tájékoztatást kapnak a következő megállóról, az átszállási lehetőségekről. Huszonnégy megállóba kerültek ki digitális információs oszlopok, amelyek a járművek mindenkori földrajzi helyzete és sebessége alapján jelzik, mikor érkezik meg az adott helyre a következő busz.

A jövő héten indul a „zöldútkérés” éles tesztelése is Győrben, a város öt kereszteződésében – olvasható az erről szóló közleményben.”

Forrás:
Digitális táblán jelzik Sopronban és Győrben, mikor jön a busz, HVG.hu/MTI, 2011. november 24.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nem lesz 2013-tól elektronikus útdíj

„Nem lehet 2013-tól bevezetni a használatarányos útdíjat, az idő túl szűk a megvalósításhoz. A megszűnéssel fenyegetett útadó viszont maradhat. A bevezetés időszükséglete másfél év lenne − ismerte el Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a Napi Gazdaság Online kérdésére.

Az államtitkár a Translog Connect konferencián hozzátette: jelenleg többféle koncepciót vizsgálnak, amelyek között van olyan is, ami fél év alatt bevezethető volna. Az elektronikus útdíjrendszer − amilyen például Szlovákiában és Ausztriában is működik − azonban nem ilyen. A Napi Gazdaság által korábban megkérdezett szakemberek úgy vélték: minimális az esélye annak, hogy a Széll Kálmán tervben foglaltak szerint vezessék be a tehergépjárművek esetében a használatarányos fizetést.”

Forrás:
Nem lesz 2013-tól elektronikus útdíj, Index.hu/Napi Gazdaság, 2011. november 24.

Vissza az oldal tetejére

Mobilos játékosok, játékos mobilok

„Az okostelefonokra letölthető, mobil alkalmazásokat árusító online áruházak legnépszerűbb termékei jelenleg a mobiljátékok. A felhasználók leginkább az ügyességi és a logikai játékokat kedvelik, amelyek egyúttal közösségi szórakozást is kínálnak. Magyarországon 2011. augusztus végén 2,4 millió használatban lévő okostelefon volt, ami 25%-a a teljes 9,6 milliós használatban lévő mobiltelefon állománynak – derül ki a GKIeNET – T-Mobile: Jelentés az internetgazdaságról kutatásából.

A játékos dönt, nem a készülékgyártó
A mobiljátékok a ’90-es évek második felétől kezdve jelentősen hozzájárultak egy-egy mobil készülék kitörő sikeréhez, vagy gyors bukásához. A játékosok számára az igazi áttörést mégis az okostelefonok megjelenése hozta el a korábbinál komplexebb grafikai és számítási igényű programok futtatásának lehetősége miatt. A játékfejlesztők kreativitásának szabadjára engedéséhez viszont még szükség volt egy olyan környezetre, ahol nem a készülékgyártók, hanem a fogyasztók választhatják ki az általuk leginkább kedvelt játékokat. Ezt a szabadságot az egyes mobil platformokhoz kötődő alkalmazás boltok hozták el, ahol a játékfejlesztőknek csak be kell tartani azokat a kereteket, amit a platform tulajdonosok elvárnak.
…
Egyre több az okostelefon
A mobil-játékok itthon is gyorsan terjednek köszönhetően az egyre nagyobb okostelefon penetrációnak. Mobiltelefonon a készülék tulajdonosok 26%-a játszik rendszeresen (hetente legalább egyszer) a legtöbb játékos a 18-49 év közötti népesség körében van – igaz, a 18 év alatti lakosságra vonatkozóan nem lehet pontosan megmondani, hogy hány fő játszik mobiltelefonnal (a gyerekeknél lévő készülék szerződés szerint a szülő tulajdonában van).

A GKIeNET-nél nyilvántartott adatok alapján 2011. augusztus végén a magyar lakosság 84%-a használt mobiltelefont, a felnőtt (18+) lakosságon belül pedig 6,8 millió fő nevén van mobiltelefon. A teljes, aktív mobiltelefon állomány 9,6 millió db (ez a szám nem összekeverendő az aktív SIM kártyák számával), míg a használatban lévő okostelefonok száma megközelítőleg 2,4 millió db, vagyis a teljes használatban lévő mobilkészülék állomány 25%-a. 2011-ben az új mobilkészülék eladásokon belül az okostelefonok aránya éves átlagban várhatóan 40% körül alakul (idén várhatóan 2,2-2,5 millió mobiltelefont adnak el itthon, ebből 900 ezer-1 millió az okostelefonok száma).”

Forrás:
Mobilos játékosok, játékos mobilok, KGIeNET, 2011. november 24.

Vissza az oldal tetejére

250 milliárd dollár értékű a világ hackerpiaca

„Egy amerikai szakember merész vállalkozásba fogott, amikor hónapokkal ezelőtt tanulmányozni kezdte a világ legnagyobb hackeroldalát, a Hackforums.net-et. A célja a hackerek által alkalmazott üzleti modellek megértése volt.

„A Hackforums.net a világ legnagyobb hackerfóruma, ahol negyedmillió hacker fordul meg rendszeresen. A portált 2006-ban alapították és a látogatottsága évente 150 százalékkal nő, ugyanis egyre többen, különösen fiatalok érdeklődnek a hackelés iránt, mivel ez egy kifizetődő üzlet.
…
A szakember ezután a hackerek által használt üzleti modellekre tért ki. Elmondta, hogy becslések szerint a hackerpiac jelenleg 250 milliárd dollár értékű. Számos olyan programozó van, aki eszközök kifejlesztéséből és eladásából él, ráadásul még támogatást is kínálnak a megoldásokhoz. Amennyiben valakinek problémája van az adott szoftverrel, elég csak kapcsolatba lépnie a fejlesztővel. A második csoportba a bérlők tartoznak. Ők azok, akik különböző programok segítségével megszerzik az ellenőrzést az emberek számítógépei felett, majd felépítenek egy botnet hálózatot. Ezt utána bérbe adják különböző csoportoknak. Egy évvel ezelőtt az iráni hadsereg egy sor ilyen botnetet adott bérbe és az üzleten nagyon sok pénzt keresett. A harmadik csoportba sorolhatók a brókerek, akik a bank- és hitelkártya-adatokkal kereskednek. Az Amex-adatok 8, a Visa-információk 6 dollárba kerülnek, de az Egyesült Államokban egy komplex csomag darabonként mindössze 2 dollárért megvehető. Végül a negyedik csoportba tartoznak azok a hackerek, akik egyes folyószámlákat törnek fel…”

Forrás:
250 milliárd dollár értékű a világ hackerpiaca, Berta Sándor, SG.hu, 2011. november 27.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

Írország: Közszolgálati Reform Terv

Megjelent az ír kormány Közszolgálati Reform Terve, amely más kormányzati kezdeményezésekkel együtt integrált egészet fog alkotni.

A Reform Terv öt fő területet határoz meg:

  • az ügyfelek kiszolgálása minden tevékenység központi eleme;
  • új és innovatív szolgáltatásnyújtási módok (csatornák) maximális használata;
  • radikális költségcsökkentés;
  • új módon vezetni, szervezni és dolgozni;
  • erősen összpontosítani a végrehajtásra.

Ügyfelek szolgálata:

  • Új Közszolgálati Kártya kifejlesztése, hogy az állampolgárok könnyen és többfajta elérési mód segítségével férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz 2012-től kezdve.
  • Az egészségügy területén sikeresen működő teljesítményi információs rendszer kiterjesztésének megfontolása. (A Healthstat nevű rendszer az ír állami egészségügyi rendszer teljesítményével kapcsolatos információk adatbankja.)
  • A diákok számára megítélt ösztöndíjak esetén egyetlen hatóság fogja az ügyeket intézni, onlájn kérvényezés segítségével.

Innovatív szolgáltatásnyújtás:

  • Már elindították a GOV.IE központi webportált, amely több mint 300 közszolgáltatást tesz onlájn elérhetővé. A jövőben építeni fognak erre.
  • A Tervben meghatároztak más elektronikus szolgáltatásokat is, így az első szavazók regisztrációját és a fixyourstreet.ie (úthibák onlájn bejelentése) webhely elindítását.
  • Meg fogják javítani a közszolgálati szervezetek közötti adatmegosztást és egy valódi, integrált megközelítést fognak kifejleszteni.

Költségek csökkentése:

  • Ésszerűsíteni fogják az ingatlanvagyonunkat, csökkentik a fenntartási költségeket és pénzzé tesznek ingatlanokat.
  • Fel fogják gyorsítani a közbeszerzés reformját, és összevonják az informatikai infrastruktúrát.
  • A nem-alapvető folyamatok vagy szolgáltatások esetén, ahol ez megvalósítható, új szervezeti, működési (business) modellek lehetőségét fogják megvizsgálni.

A Közszolgálat működésének megváltoztatása:

  • A működés áramvonalasítása, a felesleges tevékenységek megszüntetése céljából 2012-ben elkezdik és 2015-re befejezik a közös szolgáltatások kialakítását a Közszolgálaton belüli személyzeti munka, bérelszámolás és társadalombiztosítás területén.
  • Áramvonalassá teszik a tevékenységet a szervezeti folyamatok megjavítása és a közös szolgáltatási modell megvalósítása segítségével a Közszolgálat minden szektorában.
  • Megjavítják a teljesítmény irányítását, a szervezetek és az egyének esetében egyaránt, és az alulteljesítést kezelni fogják.

A Közszolgálati Reform hatékony megvalósításának biztosítása:

  • Hangsúlyozott törekvés, hogy a megvalósítás a megadott időn belül történjen.
  • A most kiadott Közszolgálati Reform Terv alapján a minisztériumok és fontosabb kormányzati szervezetek saját terveket fognak kidolgozni.
  • A reformot a kormány mellett létrehozott kormánybizottság vezeti a Pénzügyminisztérium belül működő operatív hivatalra támaszkodva.
  • Ez utóbbi hivatal saját programigazgatóval és a megvalósításért felelős személyi állománnyal rendelkezik.

Szerkesztői kiegészítés
Közös szolgáltatás: Amikor egy nagy szervezeten belül az egyes szervezeti egységek elkülönült részlegeit egyetlen központi, a szervezeti egységeket kiszolgáló központba vonják össze. Általában a szervezet alapvető feladatait támogató részlegeket szokás összevonni: könyvelés, bérelszámolás, fenntartás, informatika, személyzeti osztály, ügyfélszolgálat. Fontos, hogy az új központ és az általa kiszolgált szervezetek között szerződéses viszony jön létre. Szolgáltatási szerződés keretében, meghatározott összegért szolgáltatnak. Egyfajta belső kiszervezésről van szó.
Lásd: Shared services, Wikipédia (angol)

Forrás:
Public Service Reform Plan, Department of Public Expenditure and Reform, 2011. november 17. (pdf)
Public Service Reform Announcements, Address by Minister for Public Expenditure and Reform, Brendan Howlin, T.D.
HealthStat – Improving Performance

Vissza az oldal tetejére

A kormányhivatalok szerepe a magyar tanügyigazgatásban

Forrás:
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Oktatási Főosztály, Filep Miklós főosztályvezető, 2011. november 25. (ppt)

Vissza az oldal tetejére

A hazai pénzforgalom számokban 2011. november

„A készpénzmentes pénzforgalomban való részvétel alapfeltételének számító fizetési számlák száma 2010-ben tovább nőtt, ezek egyre nagyobb aránya (61%) pedig már az interneten keresztül is elérhető. Az elszámolási forgalomban a legjelentősebb fizetési mód az átutalás, melynek forgalma 2010-ben csak kisebb mértékben nőtt. A tranzakciók negyedét a pénzforgalmi szolgáltatók belső forgalma adta. A további két jelentős fizetési mód az elszámolási forgalomban a csoportos átutalás, melyet elsősorban intézményi ügyfelek vesznek igénybe, és a csoportos beszedés, mellyel főleg kisebb értékű tranzakciókat bonyolítanak le.
…
A bankkártyát elfogadó hálózat fejlesztése folytatódott, a készpénzfelvételi berendezések (ATM) száma kisebb, a vásárlásra alkalmas terminálok (POS) száma nagyobb mértékben nőtt. A kereskedői elfogadóhelyek számának növelése az egyre kisebb méretű üzletek bekapcsolásával folytatódott, itt azonban jelentős a lemaradás, az üzletek nagy részében továbbra sem lehet kártyával fizetni. A kártyás fizetési lehetőség kiépítését jelentősen befolyásolja a fizetésikártya-üzletágban alkalmazott bankközi jutalék (interchange) mértéke. A jutalék jelenlegi szintje mellett a kisebb kereskedők nem tudják kigazdálkodni a kártyaelfogadás költségeit, és ez a nagyobb kereskedők számára is jelentős költséggel jár.

Az elmúlt időszakban a fizetési kártyákkal kapcsolatos fontos esemény a csipmigráció ütemének jelentős gyorsulása, melynek hatására szinte az összes terminál és a kártyák közel kétharmada (61,5%) már csipesített. ez a folyamat kedvező hatással lehet a kártyás visszaélések visszaszorítására, melyek száma azonban jelenleg sem magas. A visszaélések nagy része továbbra is a nemzetközi forgalomban, és elsősorban hamisított kártyákkal történik.
A mobiltelefonnal végrehajtott fizetési tranzakciók száma továbbra is alacsony a többi fizetési módhoz képest. A mobiltelefonos fizetésekre felhasználható egyenlegek száma tovább nőtt 2010-ben, ezeken jellemzően továbbra is átlagosan alacsony összegek állnak rendelkezésre a vásárlásra. A mobiltelefonos vásárlások száma csökkent az elmúlt évben, míg az így elköltött pénz értéke nőtt. ezen belül a mobiltelefonnal közvetlenül összefüggő vásárlások száma csökkent, míg a szolgáltatásvásárlások száma és értéke is emelkedett.

A hazai pénzforgalmi piac egyik jelentős szereplője a Magyar Posta, mely kiterjedt fiókhálózatának köszönhetően a lakosság nagy részét érheti el. A pénzforgalmi szolgáltatások között egyelőre elsősorban a papíralapúak találhatóak meg nála. A posta elsőszámú szolgáltatása a készpénz-átutalási megbízások teljesítése, melyek forgalma az elmúlt években csökkenő trendet mutat. ennek oka lehet a válság és a számlák kifizetésének elmaradása mellett a fizetési szokások lassú átalakulása is, melynek köszönhetően egyre többen váltanak át a papíralapú fizetési módokról azok elektronikus alternatíváira. A jelentős sárgacsekk-forgalom mellett a nyugdíjak nagyobb része is a postán keresztül kerül kifizetésre. Az elektronikus szolgáltatások felé tett első lépés a bankkártyás fizetés lehetőségének megteremtése, ennek jelenlegi árazása azonban nem segíti annak széles körű elterjedését.”

Forrás:
A hazai pénzforgalom számokban 2011. november, Magyar Nemzeti Bank, 2011. november 23. (pdf)
Chipesítés: az MNB a készpénzmentes fizetésről, Meixner Zoltán, Computerworld, 2011. november 25.

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

2011. évi CLIV. törvény a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről

Forrás:
2011. évi CLIV. törvény a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről, Magyar Közlöny, 2011. évi 139. szám, 2011. november 25., 33314-33341. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Kormányhatározat az Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programról

„A vállalkozások adminisztratív terheinek nagymértékű csökkentése elengedhetetlenül szükséges a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének javításához, ezért a Kormány megerősíti azt a célkitűzését, hogy a vállalkozások adminisztratív terheit 500 milliárd forinttal kívánja csökkenteni.

Ennek érdekében a Kormány
1. elfogadja a számára bemutatott, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programot (a továbbiakban: Program), egyben felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy koordinálja annak végrehajtását, és a kormányzati munka során folyamatosan érvényesítse a vállalkozói adminisztrációs terhek csökkentésének alábbi alapelveit:
a) Versenyképes szabályozás – a kormányzati lépések törekedjenek a vállalkozások közvetlen adminisztratív terheinek csökkentésére, az igazgatási működés irritáló elemeinek visszaszorítására, a hatósági gyakorlatból következő vállalkozói kockázat csökkentésére, a szabályozási környezet stabilitásának és kiszámíthatóságának növelésére, a gazdaság kifehérítését ösztönző szabályozás kialakítására. A jogalkotás és a jogalkalmazás során legyen számon kért elvárás a vállalkozók számára minél egyszerűbb, stabilabb, kiszámíthatóbb, illetve alacsonyabb idő- és költségigényű igazgatási gyakorlat kialakítása.
b) Egyértelmű elvárások – a vállalkozások megbízható hivatalos tájékoztatáshoz jussanak arról, hogy tevékenységüknek, döntéseiknek milyen feltételei, következményei vannak, illetve lehetnek az állam és szervei részéről.
c) Duplikációk megszüntetése – érvényre kell juttatni azt a korábban megfogalmazott célt, hogy az állami szerveknek egyszer megadott információt ne kelljen újra megadni, azokat a hatóságok, igazgatási szervek egymástól vegyék át.
d) Elektronizálás – az állam fogadja el a vállalkozások működésének elektronikus dokumentálását, és adatszolgáltatási kötelezettségeinek elektronikus úton történő teljesítését olyan módon, hogy az elektronikus megoldásokra ne vonatkozzanak szigorúbb előírások, mint azok papír megfelelőire.
e) Bizalom a tisztességnek – a tisztességes működésüket felelősségvállalással, prudens működéssel, megfelelő eljárásokkal igazoló cégek az állammal való kapcsolat során nagyobb bizalmat feltételező eljárásban részesülhessenek.
f) Minimálisan szükséges védelem és maximálisan szükséges garancia – a vállalkozói működéssel kapcsolatos állami elvárások (jogkövetés, biztonság, adófizetés stb.) érvényesítése során az állam szüntesse meg és ne írjon elő a szükséges védelmet és garanciát biztosító feltételeket meghaladó előírásokat.
g) Torz ösztönzők kikapcsolása – a hatóságok intézményi anyagi érdekeire épülő gyakorlatok kerüljenek kivezetésre a bürokrácia növeléséhez kötődő formális és informális ösztönzők megszüntetésével.
…
3. nagy jelentőséget tulajdonít a Program kiemelt intézkedéseinek, ezért kifejezetten felhívja az érintett minisztereket azok teljes körű, az 1. mellékletben szereplő ütemterv szerinti végrehajtására; ennek keretében
a) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy teremtse meg a feltételeit annak, hogy a munkavállalók alkalmazásához kapcsolódó minden rendszeres hatósági adatszolgáltatás egyetlen adatlapon teljesíthető legyen;
…
c) felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy tegye meg egy olyan e-vállalkozás kereteinek létrehozásához szükséges intézkedéseket, amely az állammal szembeni minden adminisztratív kötelezettségének eleget tud tenni egy egységes, ügyfélbarát, elektronikus felületen keresztül;
…
i) felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az állam által szolgáltatott nyilvános céginformációk körének bővítése érdekében, különös tekintettel a megszűnt, illetve felszámolt cégekre vonatkozó adatokra;
…
4. felhívja a nemzetgazdasági minisztert a Programban szereplő, az adó- és járulékrendszerhez kapcsolódó vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedések teljes körű, az 1. mellékletben szereplő ütemterv szerinti végrehajtására, ideértve különösen
…
d) a standard elektronikus számlaformátum kialakításához és elterjesztéséhez szükséges intézkedések végrehajtását,
…
7. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert a Programban szereplő, a pályázati eljárásokhoz kapcsolódó vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedések teljes körű, az 1. mellékletben szereplő ütemterv szerinti végrehajtására, ideértve különösen
a) a pályázati információs rendszer tájékoztatási funkcióinak bővítését,
b) annak a feltételeinek a megteremtését, hogy a pályázat keretében ne kelljen állami társszerveknél már rendelkezésre álló igazolásokat benyújtani,
c) a pályázatok elbírálásához kapcsolódó határidők rövidítését;
…
8. felhívja a vidékfejlesztési minisztert a Programban szereplő, a vidékfejlesztési pályázati eljárásokhoz kapcsolódó vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedések teljes körű, az 1. mellékletben szereplő ütemterv szerinti végrehajtására, ideértve különösen
a) az ÚMVP és ÚSZT eljárásrendjei harmonizációjának megteremtését, a sablonizálható – formalizálható szabályok alapján történő – projektkiválasztásból a bonyolult fejlesztési feladatok elhatárolását, ez utóbbinál a pályázati rendszerre való mielőbbi áttérés lehetőségeinek vizsgálatát, feltételeinek (informatikai, humán) megteremtését, a Ket. alapú eljárások alkalmazási területeinek optimalizálását, az ÚMVP miniszteri rendeletekkel történő részletszabályozásainak minimális szintre szorítását,
b) az ügyfélszolgálati rendszer elérhetőségének javítását,
c) az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás lehetőségeinek fejlesztését;
…
10. felhívja a vidékfejlesztési minisztert a Programban szereplő, az agrárgazdaság szabályozásához kapcsolódó vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedések teljes körű, az 1. mellékletben szereplő ütemterv szerinti végrehajtására, ideértve különösen
…
c) a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos adatbázisok használatának korszerűsítését,
…
14. felhívja a közigazgatási és igazságügyi és a nemzeti fejlesztési minisztert a Programban szereplő, az államműködés elektronizálására irányuló intézkedések teljes körű, az 1. mellékletben szereplő ütemterv szerinti végrehajtására, ideértve különösen
a) hozzáférés biztosítását az állami szervek számára az állami adatbázisokhoz annak érdekében, hogy olyan adatokat, amelyekkel állami szerv már rendelkezik, ne lehessen újra bekérni a vállalkozásoktól, folytatva az 1133/2011. (V. 2.) Korm. határozat végrehajtását,
b) a vállalkozások elektronikus adatszolgáltatási, számlázási, fizetési és iratarchiválási gyakorlatának bővítésére irányuló intézkedéseket,
c) a vállalkozások számára az állami előírásokat és azok eljárási, adminisztratív teljesítésének módját teljes körűen, a vállalkozások valós élethelyzeteihez igazodva bemutató, egységes internetes vállalkozói portál kialakítását, folytatva az 1133/2011. (V. 2.) Korm. határozat végrehajtását;
…

1. melléklet az 1405/2011. (XI. 25.) Korm. határozathoz
Az Egyszerű Állam Programban szereplő intézkedések felelősségi és ütemezési rendje
…
5. Adóadminisztrációhoz kapcsolódó elektronikus ügyintézés egyszerűsítése, továbbfejlesztése. A vállalkozások minden adózással kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni kizárólag elektronikus úton az elektronikus ügyintézés továbbfejlesztésével, egyszerűsítésével, felhasználóbarátabbá, ügyfél-orientáltabbá tételével.
NGM, NFM 2012. szeptember 1.
…
32. A pályázónak ne kelljen állami társszerveknél már rendelkezésre álló igazolásokat benyújtania, ezt a Közreműködő Szervezet tudja ellenőrizni az adatbázisokból. (ÚSZT)
NFM, VM 2012. január 1., 2012. március 15.
38. Ügyfélszolgálati-rendszer felülvizsgálata, elérhetőség javítása. (ÚMVP)
VM 2012. március 15.
39. Elektronikus feltételek megteremtése (ÚMVP):
a) elektronikus ügyintézés lehetőségeinek fejlesztése, különös tekintettel a társszerveknél rendelkezésre álló igazolások elérhetőségére [Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MEPAR), állattenyésztési azonosító rendszerek (TIR, ENAR), TAKARNET, földhasználati nyilvántartás, VKSZI nyilvántartás]; b) elektronikus formában vezethető nyilvántartások körének lehetőség szerinti bővítése;
c) IIER nyomonkövethetőségének, adatszolgáltatási rendszerének, működtetés hatékonyságának javítása.
VM 2012. szeptember 1.
…
69. E-vállalkozás: Az e-vállalkozás kereteinek létrehozásával a vállalkozók az állammal szembeni minden kötelezettségének eleget tudnak tenni egy egységes, ügyfélbarát, elektronikus felületen keresztül, a rendszeres és életszerű adatszolgáltatás (pl. számlák leadása) minimálisra szűkíti a cég adatszolgáltatási kötelezettségeit, a megfelelő ügyféltámogatás megszünteti az adminisztrációs kockázatokat.
KIM, NFM, NGM 2013. január 1., 2013. július 1.
70. Elektronikus adatszolgáltatás lehetőségeinek bővítése
– A hatóságok és szervek számára legyen kötelező az adatbekérések és adatszolgáltatások ügyfélbarát elektronikus formáinak teljes körű bevezetésére intézkedési terv kidolgozása és megvalósítása úgy, hogy az adatigénylések 90 százaléka 2014-re, teljes köre 2016-ra elektronikusan teljesíthető legyen.
KIM, NGM, NFM 2013. január 1., 2013. április 1.
71. Elektronikus másolat hiteles megőrzése – Lehetővé válik az üzleti működéshez kapcsolódó papír dokumentumokról hiteles elektronikus másolat készítése, és az elektronikus másolat hiteles megőrzése úgy, hogy az eredeti papír példányt nem kell megőrizni.
NFM, KIM, NGM 2012. május 1.
72. Pénzügyi ösztönzők az új adat bekérés és a papíralapú adatszolgáltatás csökkentésére: a papíralapú adatbekérés költségei évente csökkenő mértékben lesznek tervezhetők/elismerhetők a hatóságok és igazgatási szervek számára, a hatósági vezetők jövedelem-kiegészítésekor szempont lesz, hogy mennyiben sikerült a bekért adatokat csökkenteni.
KIM, NGM, minden érintett tárca 2012. július 1.
73. Állami adatbázisok interoperabilitásának növelése: megteremtődnek az állami adatbázisok interoperabilitásának szabályozási, szervezeti és technikai feltételei (adatszolgáltatási rendszer megújítása 3/2).
NFM, NGM, KIM 2013. július 1.
74. Az elektronikus aláírás használati lehetőségeinek bővítése érdekében áttekintésre, aktualizálásra és egyszerűsítésre kerülnek a vonatkozó szabályok.
KIM, NFM, NGM 2012. május 1.
75. Minden hatósági eljárásban használni lehet az elektronikus fizetési rendszert (EFER), így lehetővé válik a bankkártyás, illetve internetbankos fizetés.
KIM, NFM, NGM 2012. január 1.
76. Elektronikus számlázás használatának egyszerűsítése, ösztönzése érdekében megtörténik a releváns jogi környezet egyszerűsítése, tisztázása, és az állami vállalatokon keresztül az állam aktív példát mutat az e-számlázás használatában.
KIM, NFM, NGM 2012. május 1.
77. Vállalkozói portál létrehozása, amely a vállalkozók számára az állami előírásokat és azok eljárási, adminisztratív teljesítésének módját teljes körűen, megbízhatóan, naprakészen, közérthetően mutatja be, és amelyhez a vállalkozók valós élethelyzeteihez igazodó egységes internetes felület és ügyfélszolgálati hátteret is kapcsolódik.
…
A végrehajtás részletes ütemezése megtalálható a Programban, a táblázat a főbb mérföldköveket tartalmazza, legtöbb intézkedésnél, amelynél több határidő is megjelölésre került, ott az első a Kormány által történő elfogadást, míg a második a hatálybalépést jelöli.”

Forrás:
A Kormány 1405/2011. (XI. 25.) Korm. határozata a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programról, Magyar Közlöny, 2011. évi 139. szám, 2011. november 25., 33385-33401. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére