Skip to main content

27. szám, 2013. július 1.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Szakmai konferencián mutatkozott be a közigazgatás új teljesítményértékelési rendszere

„A rendezvényen Dr. Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára köszöntőjében elmondta: a közigazgatásban zajló teljesítményértékelés megújítása a Magyary Program által meghirdetett közszolgálati életpálya egyik kiemelt eleme, mely most „elemelkedik az íróasztaltól”.

Beszédében hangsúlyozta, az új struktúra segíti a vezetők munkáját, a hátteret biztosító informatikai rendszer csökkenti a bürokratikus terheket, biztosítja a vezetők megfelelő tájékoztatását, ugyanakkor számítanak az informatikai támogatást használók visszajelzéseire is.

Dr. Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnöke beszédében kifejtette: A Jó Állam számára kiemelt jelentőségűek az olyan kezdeményezések, melyek a személyzetfejlesztést szolgálják. Ismertette: az értékeltek száma 175.000 fő, értékelők száma: 13.500 fő lesz, mely a civil közigazgatás, a honvédelmi és a rendvédelmi dolgozók állományából tevődik össze. Elmondta, a rendszer alapvető célja, hogy a közszolgálati tisztviselők teljesítményének javítása révén a munkájuk végzéséhez szükséges kompetenciákat fejlessze, és ezzel hathatósan hozzájáruljon a szervezet célkitűzéseinek eléréséhez. Kifejtette, hogy a közszolgálati egyéni teljesítményértékelés évente két alkalommal elektronikus formában történik a közszolgálat egészénél kiépített, közös módszertani alapokon nyugvó rendszer segítségével. Dr. Csonka Ernő olyan évente ismétlődő, formális keretek között zajló vezetői tevékenységnek nevezte a felépített rendszert, amelynek során az értékelő vezető meghatározza a teljesítményértékelés kötelező, valamint ajánlott elemeit, valamint ezeket méri, illetve értékeli és erről az értékelt személy részére érdemi visszajelzést ad. Zárszavában elmondta, a kölcsönösségen alapuló teljesítményértékelés mindenkit segít abban, hogy munkáját elkötelezetten a legjobb tudása szerint tudja végezni a Jó Állam kialakításában is.

A konferencián a résztvevők megismerhették a teljesítményértékelési folyamatot támogató szoftvert, annak jogszabályi környezetét valamint a teljesítményértékelés elméleti és módszertani hátterét is.”

Forrás:
Szakmai konferencián mutatkozott be a közigazgatás új teljesítményértékelési rendszere; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. június 25.

Minden szervezet változik, a Városháza sem kivétel

„Több olvasónk is érdeklődött, igaz-e a hír, hogy több vezető munkatárs távozott, vagy fontolgatja a távozását a polgármesteri hivataltól. Kétségtelen tény, hogy a közigazgatás átalakítása és az önkormányzatok feladatainak szűkítése több területen is azt jelenti, hogy a munkatársak egyre kevesebb szakmai kihívással kerülnek szembe, és elveszítik a fejlődés lehetőségét.

Minden szervezet változik időről időre, vannak folyamatok, amelyek gyorsítják, vannak, amelyek lassítják ezt. A múlt század első éveiben egy kockás papíron ki lehetett számolni, a közigazgatásban elhelyezkedő hivatalnoknak milyen előmenetele lesz, és milyen vagyoni helyzetben fog nyugállományba vonulni. Az effajta biztonság mára teljesen eltűnt életünkből. A jelenleg az átalakítását megélő közigazgatásban dolgozók is szembesülnek kihívásokkal, új lehetőségekkel, egyáltalán nem meglepő, ha az önkormányzatiság szerepvesztése nyomán új érvényesülési lehetőséget keresnek.

Noha a fejlesztésekkel foglalkozó Beruházási Iroda, a pályázatírással foglalkozó Innovációs Iroda munkatársai ma még nem érzik az önkormányzati feladatok csökkenését, ez a közeljövőben bizonyosan változni fog. Ezzel együtt sem a Beruházási, sem az Innovációs Iroda vezetője nem távozott a polgármesteri hivatalból, folyamatosan végzik a várost szolgáló feladataikat. Ugyanakkor Makó aljegyzője valóban leköszönt hivataláról, mivel szakmailag tovább kívánt lépni. Saját elhatározásából egy olyan új munkahelyre kerül, ahol a már említett kihívásokkal nap mint nap szembesülni fog.

Csak véletlen egybeesés, hogy az aljegyző mellett a vagyoncsoport vezetője is távozott a közelmúltban. Mivel a vagyongazdálkodás feladatai alig változtak, esetében nem az átalakuló közszféra, hanem személyes indokok állnak a háttérben. Makó önkormányzata – ahogy eddig is – nyilvános pályázatot ír ki a távozó kollégák megüresedett helyére.”

Forrás:
Minden szervezet változik, a Városháza sem kivétel; Makó város önkormányzata/MTI ÖS; 2013. június 26.

Zalában már a kormányablakok megnyitására készülnek

„A járások kialakítása Zalában is komoly feladat elé állította a helyi vezetőket. A Keszthelyi és a Zalaszentgróti Járási Hivatal vezetői, Varga Andrea és Molnár Szilárd a hivatali feladatok mellett beszámoltak turisztikai programjaikról is beszámoltak a Rádió Orient műsorában. A német és angol nyelv mellett a hivatalokban már kötelező lesz az orosz nyelv tudása is, ugyanis csak az idei évben már több mint 50 ingatlant vásároltak meg orosz anyanyelvű állampolgárok.

A Zalaszentgróti a legkisebb járás a megyében, 20 önkormányzat tartozik hozzá, de a feladatok ugyanazok, a szolgáltatás színvonala nem maradhat el a többitől – hangoztatta Molnár Szilárd. „Kicsik vagyunk, de lelkesek.” Igaz ez a turisztikai rendezvényekre, a vendégszeretetre és a segítőkészségre, hisz a dunai árvízhez egy nap alatt 48 ember jött össze és indultak segíteni. Ez a megye önkénteseinek egyharmada volt – mondta nem kis büszkeséggel a hivatal vezetője. Ötletekben sincs hiány, rendeznek Puszika-Oszika flúgos futamot, csigafesztivált, öreg traktorok fesztiválját, hogy csak néhányat említsünk.

Varga Andrea intenzíven részt vett a járások kialakításának előkészítésében, nagy segítséget jelentett a 21 év tapasztalat, amit a közigazgatásban szerzett, de segítségére voltak a megyei kormányhivatal vezetői is. Mint elmondta 50 település tartozik hozzájuk, neki a Keszthelyi és a Zalaszentgróti járás kialakítása volt a feladata. Sikerként említette, hogy tavaly október 12-ig minden önkormányzattal meg tudott állapodni.

Zala megye aprófalvas település ez egy sajátosság, másik ilyen meghatározó szempont a Balaton és Hévíz, ahol tavaly egymillió vendégéjszakát töltöttek a turisták. Keszthely egyetemi város, ez is külön feladatokat ró a hivatalra, a sok külföldi ingatlantulajdonos és persze a sok nyaraló, akik időnként itt veszik észre, hogy lejárt valamelyik hivatalos okmányuk. Szerencsére országos illetékességgel rendelkeznek, ezek cseréjét is meg tudják oldani.

Zalaszentgróton is egy 30 éve megszüntetett struktúrát kellett újraindítani. Az önkormányzatok eredményes együttműködése révén sikerült úgy létrehozni a járási hivatalt, hogy az állampolgárok észre sem vették az átszervezést. Sikeresen létrehozták az ügyfélbarát hivatalt – mondta a járás vezetője.

Keszthelyen régen is a mostani volt a járási hivatal épülete, ami gyönyörű műemlék épület, bár felújításra szorul. A kollégák az önkormányzatoktól kerültek ide, garantált a régi fizetésük. A fiatalok is ambiciózusak és új életpálya modellt biztosít számukra a kormány. Munkájukhoz végig nagy segítséget kaptak a Kormányhivatal munkatársaitól – emelte ki Varga Andrea.

A Keszthelyi Járási Hivatal a 3. legnagyobb a megyében, ahol egyébként 6 járás van. Keszthely és Hévíz is hozzájuk tartozik. 53000 állampolgárt szolgálnak ki, 107 tisztviselővel. 6 járási szakigazgatási szerv működik náluk, több túlterjed a saját területükön, ilyen a népegészségügyi és építési hivatal. A Védelmi hivatal vezetői tisztét is a rádió vendége, Varga Andrea látja el, így a katasztrófavédelemmel és a rendőrséggel is állandó kapcsolatban van. A hivatal vezetője elmondta, hagyományosan szép ünnepe a városnak a Múzeumok éjszakája, napi kapcsolatban van az igazgatókkal és minden segítséget megadnak nekik. Persze készülnek a balatoni nyári fesztiválokra is, de több településen is végeláthatatlan rendezvények lesznek, ahová mindig meghívják és felkérik a megnyitásra, így belelát az önkormányzatok életébe.

Zalaszentgróton is a járási vezető látja el a védelmi bizottság vezetői feladatát, melyet többször össze kellett hívni a szélsőséges időjárás, az ár-és belvíz miatt. Élenjáró a járás az önkéntesek megszervezésében is, hisz első nap 48 főt tudtak indítani az árvízi védekezésre. Programok szervezésében is találékonyak. A Zala völgyi kultúrtivornyán irodalmi, kulturális műsorok várták az érdeklődőket. Nagy népszerűségnek örved a flúgos futam, amikor saját készítésű tutajon, csónakon lecsorognak a Zala folyón. A rendezvény tavaly több mint 800 főt mozgatott meg – mondta el Molnár Szilárd.

Varga Andrea elmondta, 21 évet már ledolgozott a közigazgatásban, példásan jó a viszonya a hivatalvezetőkkel, a két város Keszthely és Hévíz polgármesterével napi kapcsolatban van. Hasonlóan jó viszonyt ápol a bíróság és az ügyészség vezetőjével is, sőt egy egyházi alapítványt is vezet. Munkájában mint eddig is, a kihívások motiválják. Szerinte a reform első jelei már érződnek, egy tisztább megbízhatóbb közélet van kialakulóban.

Közeli feladat a Kormányablak megnyitása: 2 Keszthelyen, 1 Hévízen, erre a munkára jelenleg is képezik a szakembereket. 363 kormányablak lesz az országban és 2582 ügytípust intéznek – jelenleg erre készülnek, fejezte be a tájékoztatást Varga Andrea. Zalaszentgróton is 2014. január 1-én megnyílik a kormányablak és munkahelyi kirendeltség is létrejön.” Az ügyfél az első, mi mindenben segítünk” – zárta szavait Molnár Szilárd. ”

Forrás:
Zalában már a kormányablakok megnyitására készülnek; OrientPress; 2013. június 26.

Egy közigazgatási reformot sosem lehet lezárni

„A közigazgatás folyamatos fejlődésben van, az igazgatási szerveknek naprakésznek és fejlesztésre nyitottnak kell lennie. A járási hivatalok és a kormányablak-rendszer kiépítése e célok kiteljesítése. A kormányablakok informatikai tudásbázis, ügyfél- és gyermekbarát működés révén nemzetközi színvonalat képviselnek. A járási hivatalok nemcsak a térségi foglalkoztatásban, hanem az ügysegédek révén a hétköznapi ügyintézésben is jelen vannak – ismertette Dr. Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár.

A közigazgatásra jellemző a nyitottság, a mindig újabb javaslatok, reformok befogadása. A járási hivatalok kialakításban is a kormányzat párbeszédre törekedett: „voltak törvény és kormányrendelet-tervezetek, melyeket társadalmi és szakmai közigazgatási egyeztetésre bocsátottunk. Már a tervezés fázisában folyamatos lehetőséget adtunk arra, hogy a szakma és az érdeklődők is jobbító szándékú javaslataikat megtegyék”- nyilatkozott Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár. „Egy közigazgatásnak mindig ki kell elégíteni az aktuális piaci, gazdasági követelményeket, igazodnia kell az állampolgárok igényeihez, amelyek folyamatosan fejlődnek”- tette hozzá Zöld-Nagy. A területi közigazgatás átalakítása a járási rendszer kiépítésével, illetve a közeljövőben kiteljesedő kormányablakok hálózatával tekinthető akár teljesnek is, de a folyamat ezzel nem zárul le.

A KIM helyettes államtitkára a közigazgatási szervek között megvalósuló kommunikációról és egyeztetésről kérdezve elmondta, a fővárosi, megyei kormányhivatali rendszer által működtetett államigazgatási kollégium adja az intézményesített csatornát, amely összegyűjti és közvetíti a Minisztérium felé a gyakorlati kérdéssekkel összefüggő koncepciókat, reform elképzeléseket. A KIM igyekszik szabályozással, illetve külső módszertani útmutatók kiadásával reagálni ezekre a javaslatokra. Rendszeres kormánymegbízotti, főigazgatói, főosztályvezetői értekezletek ülnek össze azért, hogy ne csak a hivatalos véleményezésre, de személyes egyeztetésre is legyen lehetőség. „Úgy nem alkotunk jogszabályt, hogy előtte nem kérdeztük meg azokat, akik ezeket végre fogják hajtani” – jelentette ki a helyettes államtitkár.

A járási hivatalok vezetőinek felelőssége, hogy megfelelő kapcsolatot létesítsenek az adott térség munkáltatóival. Ennek érdekében kormánymegbízottak feladatul kapták, hogy ahol szükséges „társadalmasítsák” a hivatali elöljárókat, azaz segítsék a bevezetésüket a közéletbe. „Egyrészt mivel konkrét feladataik és hatásköreik vannak a foglalkoztatás tekintetében, másrészt mint a térségi államigazgatási vezetőinek tisztában kell lenniük minden folyamattal.” A kormánymegbízottak és velük együtt a kormányhivatalok fontos szerepet töltenek be a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások koordinációjában, így járulva hozzá a munkahelyteremtéshez. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a közmunkaprogram mellett példa a sikerre a legó manufaktúra üzembe állítása is.

A járási hivatalok és jegyzői hatás- és feladatkörök közti határ meghúzása hosszas szakmai disputa eredményeképp történt. Így ma már egyben kezelik a gyámhatósági, szociális és szabálysértési ügyeket is, akár lehetőséget teremtve egy adott térség komplex szociális térképének kialakítására. A munkaügyi központok szervezetileg is össze tudtak kapcsolódni járási hivatalok működésével.

A járási hivataloknál komoly képesítési előírások vannak, az ágazati feladatokhoz az alapképesítésen túl további szakmai elvárásokat kell teljesíteniük a tisztviselőknek. Ez üres státuszokhoz vezetett egyes régiókban, nehezítve a hivatalok minőségi működését. „Nagy a fluktuáció az önkormányzati és járási hivatalok között is, hiszen a munkavégzés sok szempontból elég hasonló”- tette hozzá Zöld-Nagy Viktória.

Az olyan településeken, melyeken nincsenek járási kirendeltségek ügysegédek adnak tájékoztatást, nyomtatványok, kérelmek előkészítését végzik. Az ügysegédek munkájáról a helyettes államtitkár így tájékoztat: „Akinek az életkoránál, vagy egyéb szociális okok miatt nincs arra lehetősége, hogy hivatalba menjen, és ott ügyet intézzen, azokhoz elmegy az ügysegéd és próbál minden olyan ügyben felkészülten segíteni, ami egyébként a településen élőket mindennapjaikban érintheti.”

A kormányablakok rendszerének és ügykörének bővítése komoly logisztikai kihívás elé állítja a kormányhivatalokat. A szükséges ismeretek elsajátítása, az ügyintézők beiskolázása csökkenti a munkaerő létszámát a hivatalokban. Helyettesítés a hatósági főosztályokról érkezik, hogy az ügyfeleket ne érje hátrány az ügyintézésben. Közel 6800 kormánytisztviselő részesül a kormányablak-képzésben, mely javarészt e-learning alapú távoktatásban zajlik. Július 1-től 87 új ügykörrel bővülnek a kormányablakok, amely várhatóan éves szinten kettő-háromszázezer ügyet jelent majd. Ez még elmarad a 2014. január elsejével induló komoly bővítéstől, amely már 2500-ra növeli az ügykörök számát, s várhatóan milliós nagyságrendűre az ügyekét. A nyári fejlesztések révén tesztelik az új rendszert, így mérve fel a jövőre szükséges ütemezést. „Senkitől sem várható hogy 2500 hatósági eljárást pontosan, jogszabályi szinten tudjon”- mondta Zöld-Nagy Viktória. Ezért informatikai eszközökkel, tudásbázis kiépítésével könnyítik meg a kormányablak-ügyintézés folyamatát.

A kormányablak-képzésben nagy hangsúlyt fektetnek az ügyfelek fogadásának, kiszolgálásnak megfelelő módjára. Protokoll-képzés mellett konfliktuskezelésre is felkészítik az ügyintézőket, s törekednek a kiégés elleni védekezésre is, hiszen ennek aránya igen magas az ügyfélszolgálati területen.

A családosokra, kisgyermekes anyákra is nagyobb figyelmet fordítanak a közigazgatási ügyintézésben: a kormányablakoknál baba-mama szobákat, játszósarkokat működtetnek, s célkitűzés, hogy minél szélesebb körben ezt elterjesszék, a későbbi bővítéseknél is tervezik kialakításukat.”

Forrás:
Egy közigazgatási reformot sosem lehet lezárni; OrientPress; 2013. június 26.

Folyamatos az önkormányzati belső kontrollok ellenőrzése

„Az Állami Számvevőszék újabb négy településen – Dunapataj, Kétegyháza, Ősi és Tarnabod – zárta le az önkormányzatok belső kontrolljainak ellenőrzését és hozta nyilvánosságra a jelentéseket. Az ÁSZ hangsúlyozza, hogy a megfelelően kiépített és működtetett belső kontrollrendszer jelentősen hozzájárul a korrupciós kockázatok csökkentéséhez. Közben a közelmúltban újabb 20 településen indultak meg az ellenőrzések.

Az Állami Számvevőszék közreműködik a korrupciós kockázatok és a korrupció elleni fellépés hatékony és eredményes eszközeinek beazonosításában, alkalmazásában, továbbá használatuk elterjesztésében, az integritás alapú közigazgatási kultúra kialakításában. Az ellenőrzés megtervezése során kiválasztott kulcskontrollok hangsúlyos szerepet játszanak az integritás szempontjából lényeges csalás és korrupciós kockázatok megelőzésében, illetve feltárásában is, ezáltal a lezárult ellenőrzésekkel hatékonyabbá és eredményesebbé válhat a korrupció elleni fellépés, illetve a korrupciós kockázatokkal szembeni védettség.

A belső kontrollrendszer kiépítése és működtetése nélkül nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása. Az Állami Számvevőszék 2012-ben és 2013-ban úgynevezett pilot (próba) jelleggel települési önkormányzatoknál végzett a belső kontrollrendszerre irányuló ellenőrzéseket, amelynek keretében a Bács-Kiskun megyei Dunapataj, a Békés megyei Kétegyháza, a Veszprém megyei Ősi, valamint a Heves megyei Tarnabod települések esetében zárult le az ellenőrzés. Utóbbi az ellenőrzött időszakban a Tarnazsadány-Tarnabod Körjegyzőséghez tartozott.

Az ellenőrzések célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzatok a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakították-e ki a belső kontrollrendszereiket, megfelelően működtették-e a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő szakmai teljesítésigazolás és utalvány ellenjegyzés kontrolltevékenységeit, valamint biztosították-e a belső ellenőrzés szabályos és eredményes működését.

Dunapataj, Kétegyháza, Ősi és Tarnabod ellenőrzése
Az ellenőrzések során az ÁSZ megállapította, hogy az összesített értékelés alapján a belső kontrollrendszer kialakítása egyik település esetében sem volt megfelelő. Ez kockázatot jelent az önkormányzati tevékenységek szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtása során – hívja fel a figyelmet a jelentésekben az ÁSZ.

A pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő kontrollok működésének megfelelősége Dunapataj önkormányzata esetében kiváló, a többi három önkormányzat (Kétegyháza, Ősi, Tarnabod) esetében viszont gyenge volt. A számvevőszéki ellenőrzés az ellenőrzött tételek vonatkozásában a rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján kár bekövetkeztére utaló adatot, tényt – Tarnabod kivételével – nem állapított meg, azonban a kulcskontrollok jogszabályi előírásoknak nem megfelelő, gyenge működése miatt Kétegyházán, Ősiben és Tarnabodon fennáll a hibák bekövetkezésének kockázata – áll a jelentésekben.

Az ellenőrzések során az ÁSZ megállapította, hogy a belső ellenőrzés működése 2009 és 2011 között egyik önkormányzatnál sem volt eredményes. Kétegyházán, Ősiben és Tarnabodon azért nem, mert a belső ellenőrzés szabályozása és működése az összegző értékelés alapján az ellenőrzött időszak egészét tekintve a jogszabályi előírásoknak nem felelt meg; Kétegyházán továbbá a meghatározottak közül legalább két területen nem végeztek ellenőrzést, és a javaslatok hasznosításáról nem intézkedtek.

Ősiben a belső ellenőrzések során a belső kontrollok kialakításának és működésének hiányosságait teljes körűen nem tárták fel, és nem javították ki; Tarnabodon belső ellenőrzést nem végeztek, ezáltal nem tárták fel a belső kontrollrendszer kialakításának elmaradását és a gazdálkodásban kulcsszerepet betöltő belső kontrollok kialakításának és működésének hiányosságait.

Dunapataj önkormányzatánál a belső ellenőrzés működése a jogszabályi előírásoknak ugyan megfelelt, azonban a meghatározottak közül legalább két területen nem végeztek ellenőrzést, továbbá a belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetéséről, a javaslatok hasznosításáról nem intézkedtek.

Az Állami Számvevőszék három település esetében (Kétegyháza, Ősi, Tarnabod) a polgármesternek és az illetékes jegyzőnek, Dunapataj esetében pedig csak a jegyzőnek tett javaslatokat a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére, valamint a hiányosságok kijavítására. Az ellenőrzött szervezetek vezetőinek az Állami Számvevőszékről szóló törvény rendelkezései alapján intézkedési tervet kell készíteniük.

További önkormányzatoknál zajlik a belső kontrollok ellenőrzése
A most lezárult ellenőrzésekkel együtt február közepe óta már 28 önkormányzat belső kontrolljairól szóló jelentést hozott nyilvánosságra az Állami Számvevőszék és jelenleg 10 településen van folyamatban, valamint a közelmúltban további 20 településen indult meg a belső kontrollrendszerek kialakításának, az egyes kontrolltevékenységeknek és a belső ellenőrzés működésének ellenőrzése. Az elkészült jelentések teljes terjedelemben az interneten a www.asz.hu oldalon érhetők el.”

Forrás:
Folyamatos az önkormányzati belső kontrollok ellenőrzése; Állami Számvevőszék; 2013. június 25.

Az ÁSZ kiszáll a problémás településekre

„Az Állami Számvevőszék minden kockázatos településre mielőbb el kíván jutni – közölte Domokos László elnök.

Az Állami Számvevőszék célja, hogy minél előbb eljusson azokra a településekre, amelyeken felmerül annak kockázata, hogy nem hatékonyan költik el a közpénzeket.

Erről Domokos László, az ÁSZ és a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete (MPGEKE) elnöke beszélt újságíróknak az MPGEKE Adóellenőrzési Szakosztályának csütörtökön Győrben megrendezett szakmai konferenciája előtt.

Győr-Moson-Sopron megyében már tartottak egy „nagy, átfogó, holisztikus ellenőrzést”, amely a megyei önkormányzat mellett a két megyei jogú várost érintette, az ellenőrzés pedig alacsonyabb szinten, a kisebb településeknél is folytatódik „a kockázatok mentén”.

„Nem célozhatjuk meg azt természetesen, hogy mindenhová eljussunk, ezért a jó gyakorlatokat is próbáljuk bemutatni, hogy tanuljon egyik település a másik hibájából, és ezáltal javítsa a helyzetet” – fogalmazott a számvevőszék első embere, hozzátéve: ez a megoldás esélyt ad arra, hogy négy évnél ritkábban kelljen megjelenniük minden településen.

„A közpénzvédelem szempontjából az a legfontosabb, hogy mindenhol, ahol káresemény, helytelen pénzköltés, pazarlás történhet, oda viszont négy évnél gyakrabban is eljussunk” – jegyezte meg Domokos László, aki szerint a mai modern ellenőrzési rendszerek nem feltétlenül kívánják meg a személyes jelenlétet.

Korábban létezett olyan rendszer, amelyben minden vállalathoz ellenőrt telepítettek, de ez költséges volta miatt azért sem célszerű, mert ez a szakember az ottani rendszer részévé válik – mondta. Hozzátette: az ÁSZ ezt a feladatot most országosan mintegy félezer emberrel látja el.

Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese arról beszélt: Győr-Moson-Sopron erős gazdasági háttere miatt nagyon előnyös tulajdonságokkal „megáldott megye”, ugyanakkor a határok megszűnése komoly feladatok elé állítja munkatársaikat.”

Forrás:
Az ÁSZ kiszáll a problémás településekre; HVG.hu; 2013. június 27.

Pesti Imre: Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő a közigazgatás átalakítása

„A kormánymegbízott szerint ezen a területen is elindult a jó és hatékony állam megteremtése.

Pesti Imre szerint nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő az az átalakítás, amely a közigazgatás területén zajlik. Erről a kormánymegbízott a Fidesz Magyarország jobban teljesít címmel rendezett konferenciasorozatának záró rendezvényén beszélt pénteken a fővárosban. Pesti Imre megállapítása szerint ezen a területen is elindult a jó és hatékony állam megteremtése, Magyarország itt is jobban teljesít.

Felidézve a közigazgatás átalakításának történetét kitért a kormányhivatalok létrehozására, és azt mondta: nemcsak az integrációt kellett megvalósítani, hanem önállóan gazdálkodó szervezeteket kellett létrehozni. Mint mondta, személy szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál megvalósított átalakításokra a legbüszkébb, illetve arra, hogy a védelmi bizottságok a kormányhivatalokhoz kerültek.

Szólt arról, hogy a kormányablakokban jelenleg 63-féle ügyet lehet intézni, számuk július 1-jétől 149-re, 2014-től pedig várhatóan több mint 2500-ra emelkedik.

A kormánymegbízott felidézte a járások létrehozását is, majd kifejtette: a jó állam szolgálatában „empatikus közszolgák” intézik az ügyeket a polgárok megelégedésére.

Rétvári Bence a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára azt mondta: a közigazgatás gyorsabb fokozatba kapcsolt az átalakításokkal. Hatékony, jól működő államra, átlátható közigazgatásra van szükség – hangsúlyozta az államtitkár, egyúttal emlékeztetve rá, hogy maga a kormányprogram is érinti ezt a területet. Ha jól működik a közigazgatás, a polgárok is hisznek a jogállamban – összegezte.

Kiemelte: alázattal kell az állampolgárok felé fordulniuk a közigazgatásban dolgozóknak, az emberek ugyanis nem passzióból járnak okmányokért.
Kitért arra is, hogy 2010-ben konszenzus volt arról, a közigazgatás rendszerével „valamit kezdeni kell”, csak az irányokban mutatkozott eltérés.

Amikor átvették a közigazgatást, gyakorlatilag le volt fejezve a rendszer, hiszen a Gyurcsány-kormány megszüntette a közigazgatási államtitkári posztot, és megyei szinten is hiányzott a törvényességi ellenőrzés. Ennél is nagyobb probléma volt, hogy az emberek nem bíztak a közigazgatásban, morálisan lesújtó állapotban volt a rendszer – jegyezte meg.

A kormány nem vallja azt a korábbi meggyőződést, hogy a piaci megoldások alkalmazhatók ezen a területen is. Mi közszolgáltatást végzünk, ez nem verseny, ez együttműködés, ez szolgálat – fogalmazta meg Rétvári Bence.

Idén április 30-áig lezárult a közigazgatás eljárási egyszerűsítési program, sok 100 milliót spóroltak meg az embereknek. Emellett 548 törvényt fogadtak el, deregulációs folyamatot indítottak el, utóbbi részeként 460 törvényt, 1966 kormányhatározatot helyeztek hatályon kívül. Kétéves programot fogadtak el továbbá a korrupció visszaszorítására – sorolta fel, és szólt a gyermekbarát igazságszolgáltatás ügyében tett lépésekről is.

Az átalakításokat részletezve kitért még arra is, hogy ötmillió üggyel csökkentették az önkormányzatok ügyterhét.

Jávor András, a kormánytisztviselői kar vezetőjeként azt mondta: rendkívül fontos, hogy olyan jellemű emberek dolgozzanak ebben a karban, akik valóban elkötelezettek. A közigazgatás megújításában mérföldkő volt a közszolgálati törvény elfogadása, amely rendelkezett a kormánytisztviselői kar létrehozásáról is – emelte ki, hozzátéve, a kar létrehozása sikertörténet. Szólt arról is, hogy a kormánytisztviselők száma 80 ezer körül van.”

Forrás:
Pesti Imre: Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő a közigazgatás átalakítása; Hiradó.hu; 2013. június 28.

3480 forintot szánt az állam Kübekháza működtetésére

„Kübekháza – Feladatalapú finanszírozásként 3480 forintot kapott erre a hónapra az államtól Kübekháza. A megalázó összeget a polgármester visszaküldte. Az államkincstártól érkező pénzből – jelen esetben 3 mozijegy árából – kellene egy hónapig működtetni a települést rezsistől, segélyestől, útjavításostól.

Az önkormányzatot megillető állami támogatás: 3480 forint. Erről kapott banki értesítést Kübekháza önkormányzata, ennyivel támogatta az állam egy havi költségeiket. A faluban hónapok óta látszik, hogy az anyagi összeomlás közeleg, két hónapjuk is volt, amikor egy fillér állami juttatás nem érkezett a kincstártól. A mostani, megalázó összegű utalással azonban betelt a pohár.

– Kübekháza képviselő-testületének csütörtök esti döntése értelmében péntek reggel visszaküldtük a kormánynak az önkormányzatunk e havi 3 478 forintos nettó finanszírozásának összegét. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy Magyarország kisfalvai (nem egyedi a mi esetünk) ezt érdemlik – írta közösségi oldalán Molnár Róbert polgármester.

Mint arról korábban beszámoltunk, adósság átvállalás fejében a kormány olyan megszorításokat hajtott végre az önkormányzati szektorban idén januártól, melynek köszönhetően az eddiginél is rosszabb helyzetbe kerültek. Több millió forinttal kapnak kevesebbet havonta, mint amennyi a fenntarthatósághoz kellene. A tartalékok pedig kimerültek.

– Az SZJA elvonása, valamint a gépjárműadó 60 százalékának és az iparűzési adó 20 százalékának elvesztése Kübekháza esetében évi 32 millió forint veszteséget okoz. Mindemellett a 6 órás közmunka programba 30 százalékos önerőt kell tennünk – szemben Hódmezővásárhellyel, melynek napi 8 órás programját száz százalékban támogatja a kormány – mely újabb 5 milliós kiadás. Ilyen megvonások mellett kapjuk feladatfinanszírozásként ezt a nevetséges összeget – háborgott a polgármester.

Az államtól érkező támogatásból látják el az önkormányzatok az úgynevezett kommunális feladatokat, vagyis a bérek és járulékok kifizetésén túl minden költséget ebből finanszíroznak. Ebbe az útjavítás éppúgy beletartozik, mint a fűnyírás, a segélyek kifizetése, a falu rezsiköltségei, a szegények étkezési hozzájárulása vagy éppen a futó pályázatok önereje. Az állam ezekre a feladatokra szánt Kübekháza esetében egy hónapra 3478 forintot.

– Ebben a hónapban még ki tudjuk fizetni a béreket. Aztán csak remélni tudjuk, hogy egy nemrégiben megalkotott új rendeletnek köszönhetően kapunk kiegészítő támogatást – mondta Molnár Róbert, aki az állami támogatás visszapostázásának költségét mindenesetre saját zsebéből fizette.”

Forrás:
3480 forintot szánt az állam Kübekháza működtetésére; Timár Kriszta; Délmagyarország napilap; 2013. június 28.

Komoly pénzügyi gondok az egészségügyben

„A nemzetgazdasági tárca és az egészségügyért felelős államtitkárság képviselője sem ment el csütörtökön a kórházi adósságrendező fórumra, amelyet az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) és más kórházi beszállítók hívtak össze. Csak ígéretet kaptak egy későbbi nem nyilvános tárgyalásra.

A cégek egyezségre akartak jutni a kormányzattal az adósságok rendezéséről. A kórházak április végén már 52 milliárd forinttal tartoztak az orvosi eszközök és egyéb gyógyításra használt anyagok, gyógyszerek szállítóinak. Ez már valamivel több is, mint amekkora az egész tavalyi adósság volt. A helyzet már nemcsak a beszállítókat fenyegeti csőddel, hanem közvetve a betegellátást is veszélyezteti – mondta Tamás Viktor, az OSZ alelnöke.

A cégek az eszközök raktárra szállításától számítva átlagosan 270 nappal később jutnak hozzá a pénzükhöz, azaz háromnegyed évet finanszíroznak meg előre, miközben az áfát és egyéb adókat ezeknek a cégeknek is határidőre meg kell fizetniük. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy a bankok már nem is hajlandók finanszírozni, anélkül viszont ők sem képesek alapanyagot vásárolni, s hiába szabadulnának az adósságtól, az már a faktoráló cégeknek sem kell. A korábbiakkal ellentétben az állami adósságok mostanra már behajthatatlanok.

A pénzügyi csőd szélére sodródott vállalkozásoktól viszont elvárják, hogy időre fizessék meg a közterheket, csakhogy annak fedezete már az államnál van. Az alelnök szerint a tagvállalataik azt szeretnék, ha az államháztartáson belül a cégek követeléseit és az általuk fizetendő közterheket „összevezetnék”, valamint a kórházakkal szemben fennálló igazolt tartozások mértékéig az állam tekintsen el a közterhek befizetésétől. A szövetség a sajtón keresztül azt kérte a döntéshozóktól, hogy az Egészségbiztosítási Alap 30 milliárdos többletbevételét osszák ki az intézményeknek, hogy azok mielőbb rendezhessék tartozásaikat.

Azt javasolják, hogy július 30-ig kapjanak 15-20 milliárd forintot az intézmények, a maradvány megmaradó részéből pedig augusztustól növeljék meg a beavatkozások díját, és lazítson a kormány az ellátható betegek számát korlátozó kvótán. Szerintük ugyanis a mostani finanszírozási díjak már rég nem fedezik az ellátás költségeit, csak az intézmények eladósodását szolgálják. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke megerősítette: erősen forráshiányosak az ellátók. S mint mondta: miután nem volt fedezete a kórházak működtetésében az inflációnak, valamint a kötelező minimálbér-emelésnek, a rendszer a hatékonysági tartalékait is fölélte.

Mostanra már eljutottak a falig. Így már nemcsak a mostani feszültség enyhítésére, de az egészségügynek hosszabb távon is pénzre van szüksége. Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke jelezte, örülnek az egészségügyi dolgozók béremelésének, de tudni kell, hogy az nem ágazati szintű intézkedés volt, mert azok, akik a gyógyításban dolgozókat szolgálják ki – például bérelszámolók, munkaügyisek, konyhások, szerelők, a kórházak működéséhez nélkülözhetetlen emberek –, egyetlen fillér pluszpénzt sem kapnak.”

Forrás:
A kormány nem tárgyal a kórházak adósságáról; Danó Anna; Népszabadság; 2013. június 28.

Kritika: Okmányirodai katasztrófaturizmus

„Októberig még sokat kell aludni. Akkor egyszerűsítenek sok közigazgatási eljárást. Vajon addig maradnak a tömegjelenetek az okmányirodáknál? Az egyik államtitkár eközben arról értekezik, jól sikerült az átszervezés, kevesebb ember végzi el ugyanazt a munkát.

Azt tanácsolnám a közigazgatás illetékes szakembereinek, legyenek néhány napig katasztrófaturisták a budapesti okmányirodákban. Meg fognak lepődni. Ízelítőül néhány példa. A XII. kerületi okmányiroda hétfőn este nyolcig van nyitva, de fél négykor már nincs sorszám. Tömeg viszont van. Kedd reggel ismét tömeg, utcán kígyózó sorban. Az eligazító magyarázata: túl jó helyen van az okmányiroda, így mindenki ott akar ügyet intézni. Sorszámot előre nem adhat, csak az adott napra. Kedd délután, XIII. kerület, Visegrádi úti központi okmányiroda. Reggel nyolctól este nyolcig nyitva. Tömeg van itt is, a sorszámot osztó gép háromkor letakarva, aznapra már nem osztanak. Néhányan azért próbálkoznak a pultnál. Ez az iroda is „túl jó helyen van”?

Pár héttel ezelőtt arról értekezett a közigazgatási és igazságügyi parlamenti államtitkár, hogy jól vizsgázott az átalakított közigazgatás. Ajjaj, mi lenne, ha rosszul vizsgázott volna? Mint kiderült, az átszervezés egyik eredménye, hogy az ügyek intézésében immár hatezerrel kevesebben, azaz tízezren dolgoznak. Tehát erről van szó! – kombinálhat a laikus, a tömegjelenetekkel tarkított okmányirodák láttán.

Egyik oldalon megtakarítunk, a másik oldalon meg pazarolunk. Az állampolgárok ideje nem kalkulációs tényező. Kiszámolta már valaki, mibe kerül az ilyen átalakítás? Ahol emberek tömegei – éves szinten tíz-, százezrei – napokat kénytelenek olyan ügyek elintézésével tölteni, amelyek amúgy pár percbe beleférnének? Mennyi munkaóra, szabadság megy így kárba, miközben közigazgatási vonalon hangzik a győzelmi jelentés a sok-sok megtakarításról?

Tételezzük fel, hogy a mostani tumultuózus jelenetek a nyár számlájára írandók – azaz ilyenkor akar mindenki utazni, és ehhez kell az útlevél. (Ez persze már nem igaz, hiszen az EU-tagállamokba és még egy-két országba személyi igazolvánnyal is mehetünk.) Ha így lenne, akkor az állampolgárbarát megoldás az lenne, ha rugalmasan meghosszabbított munkaidővel, vagy rugalmasan beállított plusz munkatársakkal állnák a hivatalok a rohamot. Már csak azért is, mert az ügyek jó részének elintézése illetékköteles, vagyis a polgár fizetne, ha el tudná intézni ügyeit. A sok illetékből pedig váratlanul nagy bevétele keletkezhetne a kasszának. Azért váratlanul, mert feltehetően a közigazgatás emberei nem számoltak ilyen nagy nyári rohammal. Ha számoltak volna, remélhetőleg nem hagynák, hogy az állam polgárai – akiknek az adójából a hivatalnokokat is eltartják – órákat, napokat szerencsétlenkedjenek a jól átszervezett közigazgatásban.

Általában is igaz: nem sokat ér az olyan korszerűsítés, amely az állami kiadások szintjén kimutatható megtakarítással jár, ámde a polgárokat idő- vagy pénzpocsékolásra kényszeríti. Az ilyen korszerűsítésnél makrogazdasági haszonról nem, kárról inkább lehet beszélni. Ez akkor derül ki, ha az illetékesek mindkét oldallal számolnak, és még a korszerűsítés előtt végigmodellezik a folyamatot. Ha nem, akkor maradnak a győzelmi jelentések, szenvedő emberekkel. A hivatalvezetők bizonyára látják, hogy baj van. Ám ha saját hatáskörben plusz munkaerőt állítanak be, oda a kimutatott megtakarítás. Inkább várnak, talán abban reménykedve, hogy a botrány híre a magasba is elér, s onnan elrendelik, kezeljék ezt a problémát helyi szinten, rugalmasan. Ha meg fent nem látnak, nem hallanak, csak beszélnek, akkor meg úgyis mindegy.

A VG Online április 30-án azt írta: októberre megszűnhet az ügyfelek tortúrája az okmányirodákban. Sok ügy intézését egyszerűsíteni fogják. Mennyit is kell még addig aludni, vagy sorban állni? És még egy utolsó kérdés: nem lehetett volna fordítva? Előbb egyszerűsíteni, utána átalakítani?”

Forrás:
Okmányirodai katasztrófaturizmus; Kocsi Ilona; Világgazdaság; 2013. június 28.

Pécs: ügyek ezrei négy helyen

„Jövő héttől az eddigi 63 helyett már 150 ügyet intézhetünk a pécsi kormányablaknál, a Nagy Lajos király útján, de év végéig megvalósul a teljes egyablakos ügyintézés is a városban. Ráadásul nem egy, hanem rögtön négy helyen.

Év végére valósulhat meg, hogy elegendő lesz egy helyre bemennünk, és szinte minden, közigazgatással, állammal kapcsolatos ügyben el tudjuk intézni, amit csak akarunk. A kormány gyakorlatilag 2010 óta dolgozik a témában, s mára elérték, hogy az eddigi 63 helyett már 150 ügyben lehessen felkeresni a kormányablakokat; Pécs esetében a Nagy Lajos király útit.

– A legnépszerűbbek a családtámogatási típusú ügyek (gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, családi pótlék igénylése), az ügyfélkapu regisztráció, valamint az utazási költségtérítés iránti kérelmek, de a kormányablakban sokan egyszerűsített honosítást is kérelmeznek – mondja Hargitai János megyei kormánymegbízott. Szerinte jelentős ügyforgalmat generálnak az államigazgatási, hatósági ügyekben (anyakönyvi igazgatás), de gyakran más jogág területéhez tartozó kérdésekben is.

A forgalom tovább nőhet az újabb ügyekkel. Ezek közt említhetők az általános panasz-beadványok, bejelentések átvétele, az építésigazgatási hatáskörökbe tartozó kérelmek, bejelentések elektronikus formában való átvétele és feltöltése, a kereskedelmi igazgatás feladatkörébe tartozó bejelentések, engedélyezések iránti kérelmek bevétele és továbbítása.

– Az év végére állhat fel az úgynevezett egyablakos ügyintézés, amikor is közel 2500 ügykörben állnak a kormányablak munkatársai az ügyfelek rendelkezésére. Jelenleg zajlik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében a megyeszékhelyen biztosított kormányablak-ügyintézők képzése – mondja Hargitai.

Pécsett a tervek szerint négy helyen nyílik kormányablak: a Kossuth Lajos téren, a jelenlegi okmányiroda helyén, az Aidinger u. 43. alatt Kertvárosban, a volt gyógyszertár épületében, emellett a Szántó Kovács János u. 1. alatt, a Pécsi Tudományegyetem épületében és az Indóház téren, a vasútállomásnál is lesz kormányablak az év végétől.

– Mindegyik helyen, ahogy most a Nagy Lajos király útján is, reggel nyolc és este nyolc között fogadjuk az ügyfeleket – teszi hozzá Hargitai.

Az országban egyébként több mint 300 helyszínen lesz kormányablak. Ehhez jelenleg több mint hatezer, elsősorban okmányirodai munkatárs képzése zajlik, akik a kormányablakokban fognak dolgozni. Eddig a korábbi 33 szakigazgatási szervből 14-et integráltak a kormányhivatalokba.”

Forrás:
Pécs: ügyek ezrei négy helyen; Korb Zoltán; Pécsma; 2013. június 26.

Stratégiai partnereknek szervezett konferenciát a KIM

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Parlamenti Államtitkári Kabinet a részvételi törvény utólagos hatásvizsgálatáról szervezett konferenciát csütörtök délelőtt. Közlemény.
Az eseményre a minisztériumok stratégiai partnerei, valamint a stratégiai partnerséget kötő minisztériumok voltak hivatalosak. A rendezvényt Rétvári Bence államtitkár nyitotta meg. Köszöntőjében az érdekképviselet fontosságáról beszélt, mely mára már a jogalkotás fontos részévé vált. Beszédében hangsúlyozta: fontos fenntartani a jó viszonyt a szervezetekkel, hogy egy aktív párbeszédfórum alakulhasson ki. Mindannyian a közjót szolgáljuk, közös a célunk is: minőségi törvényt akarunk alkotni. Azzal, hogy egy partner aláírja a partnerségi szerződést a minisztériummal, felelősséget vállal véleményének elmondására.

Az államtitkár beszédének végén jelezte: a konferencia célja, hogy a kapcsolat még élőbbé váljon, a szervezetek személyesen is elmondhassák észrevételeiket, majd azokat a későbbi munka során figyelembe vehessék a jogalkotók. Az eseményen többek között felszólalt még Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, az Amerikai Kereskedelmi Kamara képviseletében Dávid Péter ügyvezető igazgató és dr. Orosz Gábor, a Magyar Védjegy Egyesület ügyvezetője Gláser Tamás, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői.

A stratégiai partnerség egy olyan politikai berendezkedés, amely elősegíti az állampolgárok állami döntéshozatalban történő részvételét. A stratégiai partnerségről szóló törvény 2011. január 1-jén lépett hatályba. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elsőként az Amerikai Kereskedelmi Kamarával kötött szerződést, a későbbiekben pedig további számos szervezet vált a KIM stratégiai partnerévé.”

Forrás:
Stratégiai partnereknek szervezett konferenciát a KIM; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. június 27.

Közigazgatási, politikai informatika

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. új informatikai rendszert vezet be

„ Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. új informatikai rendszert vezet be.

Ennek köszönhetően egy megbízható adatbázis áll majd rendelkezésre a hulladékgazdálkodás országos terveinek kidolgozásához, és amely hiteles uniós adatszolgáltatást is lehetővé tesz.

Vámosi Oszkár, az állami tulajdonú OHÜ ügyvezetője a Hulladékgazdálkodási Navigáció Országos Rendszerét (HUNOR) bemutató hétfői sajtótájékoztatón kiemelte: a beruházás 900 millió forintos európai uniós támogatással valósul meg az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében. Hozzáfűzte, a HUNOR-t várhatóan még ez év végén üzembe helyezik.

Vámosi Oszkár kifejtette: a projekt keretében olyan informatikai bázist, teljes körű vállalatirányítási rendszert építenek ki, amely az OHÜ hatékonyabb működtetéséhez és a fejlesztésekhez is jó alapot biztosít. Hozzátette: reméli, lesz lehetőség a HUNOR továbbfejlesztésére is, már csak azért is, mert a projekt tervezése óta bővültek az OHÜ feladatai is.

A HUNOR elektronikus adatkapcsolatot biztosít az államigazgatással, a kormányzat érintett szervezeteivel is, így – a naprakész adatok alapján – hozzájárul a hulladékgazdálkodási ágazatot érintő döntések még megalapozottabb előkészítéséhez, meghozatalához – mondta az ügyvezető.

Az új informatikai rendszer emellett a hulladékgazdálkodás területéről, piacáról folyamatos és pontos adatokkal, igény szerint feldolgozott információkkal látja el a Vidékfejlesztési Minisztériumot, a társszervezeteket és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt.

Bodnár László, az OHÜ projektmenedzsere is hangsúlyozta, hogy az átfogó hulladékgazdálkodási szakrendszer támogatja egyrészt az OHÜ feladatainak teljesítését, emellett sok olyan adathoz jutnak, amelyek később a hulladékgazdálkodás minden szereplője számára fontosak lehetnek. Kifejtette: a HUNOR-nak köszönhetően mind az OHÜ, mind szerződéses partnerei áttérhetnek a papíralapú bevallásokról az elektronikus alapúakra.

A HUNOR az OHÜ szerződéses partnereinek egy nyomon követő rendszert is biztosít, amely a flottamenedzsment szerepét is betölti – mondta Bodnár László. Hozzáfűzte, hogy egy korszerű flottamenedzsment és az ahhoz kapcsolódó rendszer kialakítása több tízmillió forintba is kerülhet, ha egy cég saját maga akarja beszerezni és működtetni az ehhez szükséges szoftvert és hardvert. Ezzel szemben mind az informatikai rendszert, mind a mobileszközöket az OHÜ valamennyi szerződéses partnere számára térítésmentesen biztosítja.

Az OHÜ-höz beérkezett információkat, így például a szelektív hulladék szállítási útvonaladatait, a fuvarozás más paramétereit a partnerek is megkapják, és saját maguk ellenőrizhetik, kiértékelhetik, hogy a gépjárművek a tervezett időpontban valóban az előre meghatározott területen jártak-e és gyűjtötték össze a hulladékot – jelezte Bodnár László.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy mintegy 400 járművet szerelnek fel ellenőrző rendszerrel. Az OHÜ sajtóközleménye szerint a flottamenedzsment alkalmazásával – a piaci tapasztalatok alapján – 10-25 százalék költségcsökkentést lehet elérni, ami hasznos lehet minden vállalkozásnak.”

Forrás:
A hulladékgazdálkodást teszi hatékonyabbá az OHÜ új rendszere; Hiradó.hu; 2013. június 24.
EKOP-1.2.4 – Elektronikus Hulladékgazdálkodási rendszer; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Bizonytalanság az önkormányzatoknál az új államháztartási számviteli rendszer miatt

„ 2014-től átszabják az államháztartási számviteli rendszert. A váltás gondot okozhat azoknak a kisebb önkormányzatoknak, amelyek eddig elavult informatikai programokkal könyveltek, és most az ingyenes központi rendszerre várnak. Az állami ASP-projekt országos elindítása ugyanis éveket csúszhat.

A helyhatóságokat érintő könyvelési és beszámolási változásokat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11) kormányrendelet (az új ÁHSZ) írja elő. A részletszabályokat (végrehajtási rendeletet) még nem alkották meg. Bár közeleg a határidő, de a januári módosításokról egyelőre csak általános információkat lehet tudni, részletes iránymutatások és szakmai anyagok még nem állnak rendelkezésre. A magyar állam a váltást egy uniós direktíva miatt már régóta tervezi, és most úgy tűnik, hogy 2014-től valóban elindul az új szisztéma – összegezte Miklósy Miklós, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. vállalatirányítási rendszerek üzletágának vezetője.

Az új számviteli rendszerhez a korábbi tervek szerint egy ingyenes központi IT-megoldást is biztosítana az állam. A központi rendszer használata nem kötelező, a helyhatóságok önkéntesen csatlakozhatnak a programhoz. A tervezett ASP-projektben (Application Service Providing – alkalmazásszolgáltatás) az állam informatikai szolgáltatóközpontokat hozna létre, és a központi szervereket, programokat az önkormányzatok interneten keresztül, felhőalapon tudnák elérni.

A Saldo szakértője elmondta: jelenleg az ASP-projekt kísérleti stádiumára van csak uniós forrás. Ez alapján egy évvel a számviteli változások után, 2015-ben a közép-magyarországi régióban 20-30 önkormányzatnál kísérleti jelleggel vezetnék be a szolgáltatást. Az országos rendszer a legoptimálisabb esetben is csak 2016-ban indulhat, de ez elhúzódhat akár 2017-2018-ig is. Az országos kiépítéshez ugyanis további uniós forrás szükséges. Erről azonban csak később születhet döntés, hiszen a tagállamok jelenleg a 2014-től 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklus tervezésével vannak elfoglalva.

Milyen szolgáltatásokat építenének be a központi programba?

  • gazdálkodási rendszer
  • önkormányzati adórendszer
  • ingatlanvagyon-kataszter rendszer
  • iratkezelő rendszer
  • önkormányzati portál rendszer
  • ipari és kereskedelmi rendszer

Elavult programokkal küzdenek a hivatalok
A Saldo tanácsadó cég tapasztalatai szerint a kisebb önkormányzatokból létrejött közös hivatalokban a Magyar Államkincstár ingyenes, DOS-alapú rendszereit használják a főkönyvi könyvelésre és a beszámolókészítésre. Gyakran emellett más, szigetszerűen működő, önálló programokkal is dolgoznak. „Ezek az IT-megoldások elavultak, a 15-20 évvel ezelőtti technikának felelnek meg: többnyire nincsenek integrálva, nincs közöttük, illetve az Excellel és az internettel adatkapcsolat. Emiatt többszöri az adatbevitel, és házon belül általában hosszas egyeztetések is szükségesek a lehetséges kinyerhető adatokról” – sorolta a leggyakoribb problémákat Miklósy Miklós.

Ezek a rendszerek a 2014-től bevezetendő új számviteli és beszámolási feladatokkal már nem tudnak megbirkózni. A szakértő szerint az állami IT-programmal kapcsolatban egyelőre kérdéses, hogy a rendkívül elavult DOS-alapú alkalmazásokba megpróbálnak-e új algoritmusokat építeni. Ez informatikai szempontból ugyanis problémás, ráadásul ehhez további uniós források kellenének, vagy a tervezett ASP-től vonna el pénzt és erőforrásokat…”

Forrás:
Nagy a bizonytalanság az önkormányzatok „felhősítésénél”; FN24; 2013. június 24.
Az államháztartási számvitelt érintő változások (2013); Jog a hétköznapokban; 2013. február 21.

Családtámogatások folyósítása egyszerűbben

„Az anyasági támogatásra, gyermekgondozási segélyre (GYES-re) vagy más családtámogatási ellátásra jogosult személyek számára fontos, hogy az állami támogatásokat pontosan, a lehető legkevesebb adminisztrációs akadály mellett kapják meg.

A Magyar Államkincstár 2013. április 1-jén elindította az új, korszerű, a családtámogatási ellátások folyósítását kezelő TÉBA rendszert. Az elmúlt hónapokban több mint 400 ezer ügyet dolgoztak fel, ebből közel 93 ezer az új igény. A családtámogatási ellátások valamelyikére jogosult állampolgárok 2013 májusában már az új informatikai rendszer közreműködésével kapták meg az ellátásokat, ez 1,5 millió családtámogatási ellátáshoz kapcsolódó ügyet jelent.

Az új informatikai rendszerre való átállással átalakult a teljes családtámogatási ügyviteli folyamat; 4,5 millió állampolgár és 3,3 millió ügy adata került az új rendszerbe, több mint 500 ügyintéző képzése valósult meg.

Az ügyfelek számára is kézzelfogható értéket jelent a TÉBA bevezetése, ugyanis csökkent az ellátások igényléséhez szükséges adattartalom, egyszerűsödtek a nyomtatványok és felére csökkent a csatolandó dokumentumok száma is.

A fejlesztés eredményeként megváltozott a kincstári ügyintézés, az ellátások megállapítása, az ügyfelek adatai pedig egységes adatbázisba kerültek.

Fontos kiemelni, hogy az adatkezelés új módja elősegíti a jogosulatlan ellátások hatékony kiszűrését is, ami jelentős költségvetési megtakarítást eredményez.

A fejlesztés 1,6 milliárd forint összegű európai uniós társfinanszírozással jött létre az Új Széchenyi Terv E-közigazgatás Operatív Program keretében, a projektgazda a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt álló Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség volt. A szoftverfejlesztési feladatokat fővállalkozóként a T-Systems Magyarország Zrt. végezte.”

Forrás:
Családtámogatások folyósítása egyszerűbben; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. június 24.
TÉBA – Családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése (EKOP-1.2.6-2008-0001); Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
EKOP – 1.2.6 – A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Digitális menetrend: nyílt szabványokkal évente 1 milliárd eurót takarítana meg a közigazgatás

„A Bizottság a mai napon új szakpolitikát tett közzé, mellyel a hatóságoknak kíván segítséget nyújtani annak megelőzéséhez, hogy függő viszonyba kerüljenek egy információs és kommunikációs technológiai szállítótól. A „technológiai bezáródás elleni” új megközelítést alkalmazó ajánlásokat követve az európai közigazgatás évente több mint 1,1 milliárd eurót takaríthatna meg. A nyílt pályázati eljárások például több ajánlattevőt vonzhatnak, akik előnyösebb ajánlatokat tehetnek (a szerződés értéke általában 9%-kal csökken, ha az ajánlattevők száma a kétszeresére nő).

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „A nyílt szabványok növelik a versenyt, fokozzák az innovációt, és pénzt takarítanak meg. A mai napon közzétett útmutató segítséget nyújt a nemzeti hatóságoknak, hogy minden lehetőséget megragadhassanak az innováció és a hatékonyság érdekében.”

Az adófizetők pénztárcája szempontjából kedvezőbb, ha az ikt-rendszerek beszerzése során adott márkájú információs és kommunikációs technológia, eszköz, rendszer vagy termék helyett szabványokat írnak elő. Sok szervezet azonban nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, hogy el tudja dönteni, mely szabványok fontosak az ikt-igényei szempontjából, vagy attól tart, hogy a váltás túl magas azonnali költségekkel járna és adatvesztéshez vezetne. Ennek következtében a szervezetek egy adott ikt-rendszer vagy egy adott szállító foglyává válnak.

A szabványok szélesebb körű alkalmazása emellett a közigazgatási rendszerek közötti adatcserét is megkönnyíti, így az állampolgároknak csak egyszer kell megadniuk adataikat valamennyi közigazgatási hivatal számára; mindez pedig elősegíti a határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatásokat is, amelyekre a polgároknak és a vállalkozásoknak akkor van szükségük, ha az EU-ban utaznak/munkát vállalnak/tanulnak/üzletet kötnek.

A mai napon közzétett útmutató célja, hogy segítséget nyújtson az állami szervezetek azon tisztviselőinek, akik az információs és kommunikációs technológiai rendszerek és szolgáltatások beszerzéséért felelősek. Az útmutató összesíti azokat a fő elveket, amelyek biztosítják az ikt-rendszerek együttműködését, és lehetővé teszik, hogy a polgárok hatékony szolgáltatásokat vehessenek igénybe; a dokumentum így támogatja az országokat, régiókat és alkalmazási ágazatokat az átfogó ikt-stratégiák kidolgozásában. Emellett segítséget nyújt számukra a meglévő szabványok tisztességes és átlátható módon történő értékeléséhez, hogy a stratégiájukat legjobban támogató szabványokat tudják kiválasztani, és elkerülhessék a „bezáródást”. Az útmutató szerint a hosszú távra való tervezés segítséget jelenthet abban, hogy a „technológiai bezáródás” kialakulására hajlamosító rendszereket szabványokon alapuló alternatívákkal váltsák fel; a rendszerek cseréjénél ez ellensúlyozhatja a magasabb kezdeti költségeket. Végül pedig az útmutató „használatra kész” gyakorlati iránymutatást is nyújt a közbeszerzési tisztviselőknek, akik így könnyebben foghatnak neki az új kezdeményezéssel járó feladatoknak.

A hatóságoknak az átállási folyamat során való támogatása érdekében az Európai Bizottság találkozókat fog szervezni a hatóságok, az információs és kommunikációs technológiákat szállító ágazatok, a szabványügyi szervezetek és a civil társadalom képviselőinek részvételével, ahol az állami szervezetek tanulhatnak egymástól, megoszthatják egymással a kialakuló bevált gyakorlatokat, megvizsgálhatják a közös problémákat, és közös megoldásokra tehetnek javaslatot.

Háttér
Az európai digitális menetrend problémaként azonosította a „technológiai bezáródást”, és kötelezettséget vállalt arra, hogy útmutatást ad az ikt-szabványosítás és a közbeszerzés közötti kapcsolatra vonatkozóan, ezzel segítséget nyújtva a hatóságoknak a szabványok jobb felhasználásához a hatékonyság ösztönzése és a „bezáródás” csökkentése érdekében. A Bizottság a mai napon közleményt tesz közzé, melyet egy bizottsági szolgálati munkadokumentum kísér: ez utóbbi gyakorlati útmutatót tartalmaz arról, miként használhatók fel jobban a szabványok a közbeszerzések terén, különösen a közszférában.

Hasznos linkek
A nyílt szabványok a digitális menetrendben

Digitális menetrend – 23. intézkedés: Útmutatás az ikt-szabványosításról és a közbeszerzésről

A nyílt szabványokkal kapcsolatos elvek – Egyesült Királyság

A nyílt szabványokkal kapcsolatos elvek – Hollandia
…
Digitális menetrend”

Forrás:
Digitális menetrend: nyílt szabványokkal évente 1 milliárd eurót takarítana meg a közigazgatás; Európai Bizottság; IP/13/602, 2013. június 25.
Against lock-in: building open ICT systems by making better use of standards in public procurement; Európai Bizottság; COM(2013) 455 final, 2013. június 25. (pdf)
Guide for the procurement of standards-based ICT — Elements of Good Practice; Európai Bizottság; SWD(2013) 224 final, 2013. június 25. (pdf)

Egységes elektronikus iratkezelési rendszert vezettek be a közigazgatásban

„Június végén lezárul az „Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelés megvalósítása” című projekt, amelynek keretében egy korszerű, gazdaságos, a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelő, egységes, központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszert vezettek be nyolc minisztériumban, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nél.

A projektet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányításával a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. alkotta konzorcium valósította meg.

A kormányprogram egyik kiemelkedő célja a közigazgatás megújítása, azon belül olyan korszerű informatikai rendszerek kiépítése, melyekkel csökkenthető a papíralapú dokumentumkezelés (e-kormányzás, állami adatbázisok összeköttetése, adminisztrációs feladatok automatizálása).

A projekt egy olyan rendszer bevezetését tűzte ki célul, amely egységesíti a tagolt irat- és dokumentumkezelést a minisztériumokon belül és azok között, továbbá növeli az irat- és dokumentumkezelés hatékonyságát, és gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé.

Az új rendszer elősegíti a minisztériumokon belül a digitális aláírás, valamint a digitálisan aláírt, eredeti formátumot (nem digitalizált) alkalmazó munkafolyamatok terjedését, kiterjeszti az irat- és dokumentumkezelés használatát az ügyintézői körre is, és elősegíti az érintett szervezeteknél a teljesen elektronikus, digitalizált kép alapú ügyintézés kialakulását. A rendszer használatával az egyes szervezeteknél elektronikusan egyszer már rögzített (iktatott, elektronikusan aláírt és / vagy digitalizált) iratok másik szervezethez történő átadásával és a releváns adatok újrarögzítése nélküli ügyintézésével megvalósul a minisztériumok között az informatikai rendszerek együttműködése.

Az egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer hozzájárul a közigazgatás belső erőforrásai felhasználásának és a költségek csökkentéséhez (irattárolási kapacitás, kézbesítési költségek és a postázási időigény csökkentése, papír-megtakarítás, üzemeltetési költségek mérséklése, az informatikai rendszerek minisztériumok közötti hatékonyabb együttműködése).

A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával 941.451.625 forint támogatásból valósult meg 2011. szeptember 1-jétől 2013. június 30-ig.”

„Az Új Széchenyi Terv keretében és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával 941 millió forintból valósul meg a június végi határidőre az „Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer” elnevezésű közigazgatási projekt.
…A rendszer informatikai szállítója a hasonló dokumentumkezelési projektekben jártas SDA DMS Zrt. volt.

A projekt lezárulását bejelentő mai sajtótájékoztatón Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a kezdőlökést a legutóbbi kormányváltás után 2010-ben végrehajtott közigazgatási átszervezés adta. Az akkor összevont minisztériumokban nagy számú és egymástól eltérő dokumentumkezelési rendszert kellett összehangolni, akkor született meg az igény ezek egységesítésére. A kormányprogramban ennek nyomán már kiemelt szerepet kapott a közigazgatás megújítása, az e-kormányzás, az állami adatbázisok összeköttetése, az adminisztrációs feladatok automatizálása.

Szigetrendszerek helyett
A most átadott egységes megoldás léphet a korábbi szigetrendszerek helyébe. Az új rendszer elősegíti a minisztériumokon belül a digitális aláírás elterjedését is, illetve az elektronikus irat- és dokumentumkezelés szélesebb körű használatát, beleértve az ügyintézői kört is. A mostani bevezetés a közigazgatásban dolgozók közül több ezer ember munkáját érinti.

Fekete Gábor emlékeztetett rá, hogy a projekt további célja a hatékonyságjavítás és a gyorsabb ügyintézés. Az előbbinél az előzetes számítások szerint a rendszer teljes bevezetésével 20 százalékkal csökkenhet a papírfelhasználás. A minisztériumok közötti iratmozgásokhoz kapcsolódó postázás elektronikus útra terelése gyorsítja a folyamatokat és megtakarítja a kézbesítési költségeit. Az sem elhanyagolható, hogy az iratok és egyéb dokumentumok elektronikus tárolásával jelentősen csökkenhetnek ezek tárolási költségei is.”

Forrás:
Egységes elektronikus iratkezelési rendszert vezettek be a közigazgatásban; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. június 25.
Egységes és elektronikus iratkezelés a hazai közigazgatásban; Bitport.hu; 2013. június 25.
EKOP-3.1.2 – Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelés megvalósítása; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Közhiteles címregiszter készül

„Új, hiteles címregiszter rendszer épül, amelynek alapját nyitórendezvény keretében mutatták be a projekt megvalósításában résztvevő szervezetek. A korszerűbb, pontosabb közhiteles címnyilvántartás elengedhetetlen a közigazgatási feladatok gyorsításához, egyszerűsítéséhez, a teljes lakosságot érintő adminisztrációs folyamatok rövidítéséhez. A projekt megvalósítása 950 millió forintba kerül, melynek 85%-át az Európai Unió finanszírozza.

Magyarországon a közigazgatás jelenleg nem rendelkezik egységes, közhiteles, az ország valamennyi címét lefedő cím-adatbázissal. A címek, a különböző címnyilvántartások változtatásai és a kapcsolódó folyamatok nem egységes módon készültek. A rendelkezésre álló információk szerint jelenleg a mester nyilvántartás hiányából, illetve a különböző szervezeteknél végrehajtott párhuzamos feladatokból adódóan a címnyilvántartásban mintegy 5 200 000 cím karbantartását szükséges elvégezni. Ez komoly adminisztrációs terhet jelent a közigazgatásra és az állampolgárokra nézve is.

Az „Államreform Operatív Program” keretében megvalósítandó közhiteles címregiszter kialakítása c. projekt célja a címkezelés egységes jogszabályi környezetének, igazgatási folyamatainak megteremtése, továbbá, hogy egységes, teljes és közhiteles címregisztert hozzon létre Magyarországon, ezzel lényegesen megkönnyítve az adminisztratív folyamatokat. Hosszú távon a korszerűsítés lezárása után a közigazgatásban jelenleg használt többféle, egymást átfedő címadatbázist leváltja az újonnan kialakított egységes nyilvántartás, amely kézzelfogható előnyöket jelent a mindennapi adminisztrációban.

A projekt első lépéseként a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban és postai cím-adatbázisban szereplő címek felmérésre, összevetésre kerülnek, valamint a szükséges mértékben helyszíni felmérés is történik a lehető legteljesebb magyarországi cím-adatbázis előállítása érdekében. Ezzel párhuzamosan kerül kialakításra a címregiszter rendszer, illetve történik a címregiszter, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás közötti kapcsolat fejlesztése.

A projektet megvalósító konzorciumi tagok, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), és a Magyar Posta Zrt. szoros együttműködésben kezdték meg a munkafolyamatokat az új rendszer létrehozásához, de szakmai támogatást nyújtanak a projektben érintett olyan szervezetek is, mint a Belügyminisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A címregiszter nyilvántartás adatai közvetlen vagy közvetett módon lesznek elérhetőek a közigazgatás szereplői részére és fokozatosan válnak az egyes nyilvántartások referencia adataivá. Az új címregiszter várhatóan egységes felületet biztosít majd az adatok bevitelére és közvetlen kapcsolatban fog állni az ingatlan-nyilvántartással, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartással.

A mindenkori adatminőséget a címkezelés egységesítése fogja biztosítani. Ezzel a szabályozott kerettel biztosítható a közigazgatás hatékonyabb működése, az állampolgárok felé jobb minőségű közszolgáltatások biztosítása és ezzel párhuzamosan növelhető az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás is.”

Forrás:
Közhiteles címregiszter készül; Vidékfejlesztési Minisztérium; 2013. június 25.
ÁROP-1.2.12 – Közhiteles címregiszter kialakítása; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

E-számlázás a közbeszerzésben: újabb lépés a végpontok közötti e-beszerzés és e-kormányzat felé Európában

„Az Európai Bizottság ma irányelvjavaslatot terjesztett elő az e-számlázásról a közbeszerzések terén. Ezt egy közlemény kíséri, amelyben a Bizottság felvázolja elképzeléseit a közbeszerzési folyamat teljes körű digitalizálásáról, az úgynevezett „végpontok közötti e-beszerzésről”.

Az e-számlázás fontos lépés a digitális menetrend egyik prioritása, az európai papírmentes közigazgatás (e-kormányzat) felé, és jelentős gazdasági és környezetvédelmi előnyökkel kecsegtet. A Bizottság becslései szerint az e-számlázás közbeszerzésben való bevezetésével uniós szinten akár 2,3 milliárd EUR megtakarítást is el lehetne érni.

Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos kijelentette: „Az Európai Bizottság prioritásként kezeli annak biztosítását, hogy az uniós közigazgatások korszerűek legyenek és hatékonyan működjenek. Az e-beszerzésre és különösen az e-számlázásra történő átállás jelentős megtakarításokat eredményezhet, és mind a kormányok, mind a belső piacon tevékenykedő vállalkozások ezreinek dolgát megkönnyítheti. A papíralapú ügyintézésről a teljesen automatizált számlázásra történő átállás a számlafogadás költségeit 30–50 EUR-ról 1 EUR-ra csökkentheti. Ez értékes és hasznos megtakarítás a jelenlegi gazdasági helyzetben. A közszférának – legnagyobb megrendelőként – vezető szerepet kell vállalnia az e-közbeszerzés kiaknázásának ösztönzésében.”

A kezdeményezések kulcselemei:
E-számlázás
A közbeszerzésekben megvalósuló elektronikus számlázásról szóló irányelvtervezet javaslatot tesz az európai e-számlázási szabvány kialakítására, amely a várakozások szerint javítani fogja a különböző, főként nemzeti szintű e-számlázási rendszerek interoperabilitását.

További célja a jogbizonytalanság és a túlzott összetettség kiküszöbölése, valamint azon gazdasági szereplők megóvása a működési többletköltségektől, akik jelenleg tagállamonként eltérő elektronikus számlákat kénytelenek használni. Emellett hozzá fog járulni az e-számlázás jobb kihasználásához Európában. Ez jelenleg igen csekély mértékű: csupán az összes számla 4–15 %-át teszi ki.

Végpontok közötti beszerzés
A végpontok közötti beszerzésről szóló közlemény tágabb összefüggésbe helyezi a közbeszerzésben megvalósuló e-számlázásról szóló irányelvtervezetet, és körvonalazza a közbeszerzési folyamatról alkotott bizottsági elképzeléseket. Feltérképezi az e-közigazgatás és az e-számlázás végrehajtásának jelenlegi helyzetét az EU-ban, és kijelöli azokat a területeket, amelyeken a végpontok közötti beszerzésre való átállás érdekében további intézkedésekre van szükség:

  • A közbeszerzésben az e-számlázás szabály legyen, ne pedig kivétel;
  • A szabványosítási munka előmozdítása;
  • A végpontok közötti beszerzés nemzeti stratégiáinak kialakítása;
  • A bevált gyakorlatok megosztása.

A közlemény alapul fog szolgálni a közbeszerzési folyamat további digitalizálására vonatkozó esetleges jövőbeni kezdeményezésekhez.

Háttér-információk:
Az Európa 2020 stratégia egyik pillérét alkotó európai digitális menetrend a modern és versenyképes uniós gazdaság nélkülözhetetlen elemeként határozza meg az e-kormányzatot és a digitalizált egységes piacot. E kereten belül a Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett az uniós közbeszerzések digitalizálása érdekében. 2011 végén a közbeszerzés jogi kereteinek korszerűsítésén belül (IP/11/1580) a Bizottság arra vonatkozó javaslatot tett, hogy EU-szerte tegyék kötelezővé az elektronikus tájékoztatást, a beszerzési dokumentációhoz való elektronikus hozzáférést és a pályázatok elektronikus benyújtását. A közbeszerzési szabályok e felülvizsgálatáról szóló tárgyalások már a végső szakaszban vannak.

2012 áprilisában tették közzé az e-beszerzési stratégiáról szóló közleményt (IP/12/389), amelyben ismertették az e-beszerzésre történő átállás stratégiáját. A Bizottság 2010-ben jelentette meg „Az elektronikus számlázás előnyeinek kiaknázása Európában” című közleményét, amely arra buzdította a tagállamokat, hogy vezessék be az e-számlázást és orvosolják a meglévő e-számlázási rendszerek interoperabilitásának hiányából fakadó problémákat. Emellett felszólította a tagállamokat, hogy 2020-ig tegyék az e-számlázást a számlakiállítás standard módjává. Az Európai Tanács 2012-ben szólalt fel az e-számlázás előmozdítása érdekében, az Európai Parlament pedig hangot adott véleményének, miszerint az e-számlázást 2016-ra kötelezővé kellene tenni a közbeszerzésben. E felhívásoknak és a rendszer kínálta előnyöknek köszönhetően 2012 októberében a második egységes piaci intézkedéscsomag (IP/12/1054) a tizenkét kulcsfontosságú intézkedés egyikeként jelölte meg a közbeszerzésben megvalósuló e-számlázásra irányuló javaslatot.

A közbeszerzések kezelése elsődleges jelentőségű a költségvetési konszolidáció jelen helyzetében. A termékekre, munkára és szolgáltatásokra fordított állami kiadások az EU GDP-jének 19 %-át teszik ki, így a hatékonyabb kezelés jelentős mértékben hozzájárulhat a közkiadások hatékonyságának átfogó javításához. A hatékony közigazgatás az uniós gazdaság versenyképességének kulcsfontosságú összetevője. A Bizottság 2012-es és 2013-as éves növekedési jelentésében az öt prioritás egyikeként határozta meg a közigazgatás korszerűsítését. A közbeszerzések reformja, a közigazgatás digitalizálása, az adminisztratív terhek enyhítése és a fokozott átláthatóság egytől egyig a növekedést serkentik.

A végpontok közötti e-beszerzésre való átállás mindezen előnyöket megvalósíthatja, sőt, továbbiakat is generálhat: a piaci szereplők számára jelentős megtakarításokat és egyszerűsítéseket eredményezhet, ösztönözheti az innovációt és lendületet adhat a közigazgatás egyes területeinek szerkezeti újragondolásához. Emellett elősegítheti a kkv-k közbeszerzésekben való részvételét azáltal, hogy enyhíti az adminisztratív terheket, javítja az üzleti lehetőségek átláthatóságát és csökkenti a részvételi költségeket.

Következő lépések
Az e-számlázásról szóló bizottsági javaslatot jóváhagyás céljából a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament elé terjesztik.

Lásd még: MEMO/13/614

Az EU közbeszerzési politikájáról az alábbi internetcímen talál további információt:
http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/index_en.htm
http://ec.europa.eu/internal_market/payments/einvoicing/index_en.htm”

Forrás:
E-számlázás a közbeszerzésben: újabb lépés a végpontok közötti e-beszerzés és e-kormányzat felé Európában; Európai Bizottság; IP/13/608, 2013. június 26.
E-invoicing in public procurement: another step towards end-to-end e-procurement and e-government in Europe – frequently asked questions; Európai Bizottság; MEMO/13/614, 2013. június 26.

Informatika, távközlés, technika

Behozná az európai felhőszolgáltatások lemaradását az EU

„ Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy a gazdaság egészében elterjedtebbé váljon a számítási felhő használata. Szakértőkkel oszlatnák el az emberek és a cégek jelenlévő aggályait.

Amikor lájkolunk valamit a Facebookon, megnézzük a leveleinket a GMailen vagy feltöltjük a fájljainkat egy képmegosztóra akkor számítási felhőt használunk. Európában sokkal súlyosabbak a jogi, adatvédelmi akadályok a technológia előtt, mint az Egyesült Államokban, ezért kontinensünk nagyon lemaradt ezen a téren. Az EU most szerződésminták kidolgozásával segítené a vállalkozásokat. Olyan szakértőket keresnek, akiknek feladata lesz a számítási felhővel kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó biztonságos és méltányos szerződési feltételek meghatározása. Azt várják tőlük, hogy segítsenek a fogyasztók és a vállalkozások aggályainak eloszlatásában.

„A szerződésjog a számítási felhőre vonatkozó stratégiánk fontos részét képezi. A felhőben rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásával 2020-ig további 2,5 millió munkahely jöhet létre Európában, és évente megközelítőleg 1%-kal növelhetjük az uniós GDP-t” – nyilatkozta Vivane Reding uniós jogérvényesülési biztos. „A számítási felhőre vonatkozó szerződéseket övező bizonytalanság hátráltathatja a határokon átnyúló kereskedelmet. Mivel igen összetett területről van szó, kikérjük a szakértők véleményét, mielőtt a soron következő lépésekről döntenénk.”

Amellett, hogy azonosítják a bevált gyakorlatokat és az általános szerződési feltételeket, megvizsgálják a számítási felhőre vonatkozó szerződések személyesadat-védelmi szempontjait is. A szakértők a számításifelhő-szolgáltatókat, a fogyasztókat és a kisvállalkozásokat, a tudományos szférát és a jogi szakembereket képviselik majd. Munkájuk hozzájárul a számítási felhőre vonatkozó bizottsági stratégiához, amelynek célja, hogy megkönnyítse a számítási felhővel kapcsolatos szolgáltatások Unión belüli meghonosítását és fejlesztését.”

Forrás:
Behozná az európai felhőszolgáltatások lemaradását az EU; SG.hu; 2013. június 25.
A Bizottság biztonságos és méltányos szerződési feltételek meghatározására kéri a szakértőket a számítási felhő alkalmazásának fellendítése érdekében;Európai Bizottság; 2013. június 21.

Meglepetés: jogszerű a francia és a máltai telekomadó

„Ma két olyan ügyben is döntést hozott az Európai Unió Bírósága, mely precedenst teremthet a magyar távközlési különadó ügyében is, amivel kapcsolatban kötelezettségszegési eljárás keretében szintén bírósági eljárást kezdeményezett hazánk ellen az Európai Bizottság.

Az engedélyezési irányelvvel nem ellentétes sem az elektronikus hírközlési szolgáltatókra Franciaországban kivetett különadó, sem a mobiltelefon–szolgáltatásokat terhelő máltai jövedéki adó – állapította meg mai ítéletében, illetve normakontrolljában az Európai Unió Bírósága. Mindez azt jelenti, hogy a két tagállamnak nem kell visszafizetnie az adót az érintett vállalkozások számára, hiszen azt jogszerűen szedték be. Az ítélet precedensértékű lehet a magyar távközlési különadó ügyében is, mely szintén bírósági szakaszban tart.

Precedens
Az első számú ügy alapját az adta, hogy Franciaországban 2010 óta az elektronikus hírközlési szolgáltatókra kivetett különadó terheli a felhasználók által fizetett előfizetési díjakat és egyéb összegeket. A Bizottság keresete szerint e különadó ellentétes az irányelvvel, mivel az olyan igazgatási díjat képez, amelyet a szolgáltató tevékenységéhez vagy forgalmához kapcsolódó tényezők alapján, és nem a felhatalmazási rendszer tényleges költségei függvényében vetnek ki. Ezenkívül a Bizottság úgy véli, hogy ezen adó – ellentétben az irányelv követelményeivel – nem a nemzeti szabályozó hatóság tevékenységeinek finanszírozására szolgál. A Bizottság – mivel úgy ítélte meg, hogy a különadó nincs összhangban az irányelvvel – kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a Bíróság előtt Franciaország ellen.

A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy az irányelvben foglalt igazgatási díjak díjjellegűek, és kizárólag azt a célt szolgálhatják, hogy fedezzék az engedélyek kibocsátásával, intézésével, ellenőrzésével és az elektronikus hírközlésre vonatkozó általános felhatalmazás rendszer végrehajtásával kapcsolatos igazgatási költségeket. Következésképpen az olyan adó, amely tekintetében az adóztatandó tényállás az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacára való belépést lehetővé tevő általános felhatalmazási eljáráshoz kapcsolódik, az irányelv értelmében vett igazgatási díjnak minősül, és csak az abban meghatározott feltételek mellett vethető ki.

A Bíróság azonban megállapítja, hogy a szóban forgó adó esetében az adóztatandó tényállás nem kapcsolódik sem az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacára való belépést lehetővé tevő általános felhatalmazási eljáráshoz, sem pedig a rádiófrekvencia – vagy számhasználati jogok megadásához. Ezen adó ugyanis a szolgáltató azon tevékenységével áll kapcsolatban, amely során az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt a franciaországi végfelhasználóknak.

Nem általános adóztatás
A testület indoklásában megállapítja továbbá, hogy a vitatott adót nem vetik ki Franciaországban minden általános felhatalmazással, rádiófrekvencia-licenccel vagy számhasználati joggal rendelkező szolgáltatóra, hanem csak azokra, melyek az elektronikus hírközlési piacon már szolgáltatást nyújtanak a végfelhasználóknak. A magyarországi ügyben a fenti két megállapítási tételnek lehet a leginkább nyomatéka, a magyar távközlési szektort érintő, a kormány által az iparági szereplőkre 2010-ben kivetett különadó ugyanis hasonló elven épült fel.

Az Európai Unió Bírósága ma egy másik ügyben is állást foglalt: a Máltai Alkotmánybíróság a helyi mobiltávközlési szolgáltatókra kivetett 3 százalékos jövedéki adó kapcsán kért normakontrollt a szervezettől. A máltai jövedéki adó felépítése hasonló a Magyarországon 2012 nyara óta létező telefonadóhoz, azzal a fontos különbséggel, hogy az adót a szigetországban az előfizetők fizetik meg, a szolgáltatóra pedig csak a beszedési szerep hárul. Hazánkban a telefonadó – mely kapcsán szintén indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen – adóalanya ezzel szemben a távközlési szolgáltató, és a cégeknek tavaly ősz óta kifejezetten tiltott mindenféle ilyen jellegű adóteher áthárítása a lakosságra.

A Bíróság a máltai ügyben megfogalmazott álláspontjában lényegében a Franciaország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet indoklását ismétli, hozzátéve, hogy amennyiben a kivetett jövedéki adó fogyasztói adó, úgy nem ellentétes a vonatkozó irányelvvel. A Bíróság szerint az olyan adó, amely tekintetében az adóztatandó tényállás nem az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacára való belépést lehetővé tevő általános felhatalmazási eljáráshoz kapcsolódik, hanem a szolgáltatók által nyújtott mobiltelefon-szolgáltatások használatához, és amelyet e szolgáltatások felhasználói viselnek, nem minősül az irányelv értelmében vett igazgatási díjnak.

A Magyarország kontra Bizottság ügyben legkorábban jövőre várható ítélethozatal az Európai Unió Bíróságán.”

Forrás:
Meglepetés: jogszerű a francia és a máltai telekomadó; Koi Tamás; HWSW.hu; 2013. június 27.

EU: az internet gyakran lassabb, mint ahogy hirdetik

„A kutatás célja, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a szolgáltatók hirdetési trükközéseire.

Az Európai Bizottság (EB) ma közleményben ismertette egy általuk megrendelt tanulmány eredményeit, mely bizonyítja azokat a véleményeket és feltételezéseket, melyek szerint az EU-ban az internetszolgáltatók a széles sávú kapcsolatoknál nem biztosítják azokat a le- és feltöltési paramétereket, melyeket az előfizetői szerződések reklámjaiban ígérnek: a felmérés azt állapította meg, hogy átlagosan csak az ígért érték 74 százalékát érik el a valós adatok. (A témáról egyébként az IT café nemrég közölt egy hosszabb elemző írást.)

Neelie Kroes, az EB digitális menetrendért felelős alelnöke a kutatást kommentálva elmondta, hogy ez a felmérés az első valóban hivatalos kimutatás arról, hogy az unió államaiban jelentős különbség van az ígért, illetve a valósan szolgáltatott teljesítmény között a széles sávú internetkapcsolatoknál. Az eltérések országonként változnak, és a legtöbb esetben különféle hirdetési trükköknek köszönhetőek (a legegyszerűbb ezek közül az, amikor nem a garantált minimumot, hanem az elérhető maximumot jelenítik meg a reklámokban). Kroes asszony az eredményeket újabb bizonyítéknak tartja arra, hogy szükséges egy egységes európai távközlési piac, hogy többek közt a fogyasztók is hatékonyabban tudják érvényesíteni jogaikat.

A tanulmány fő megállapításai:

  • a leginkább megbízható a kábeles kapcsolat, itt az ígért letöltési sebességnek (24 órás mérést tekintve) átlagosan 95 százalékát kapják az előfizetők, míg például az xDSL-alapúaknál ez az arány csak 64,3 százalék, az FTTX-nél pedig 84,4 százalék
  • abszolút adatok: az összes országot és az összes technológiát nézve az európai átlag letöltési sebesség széles sávon csúcsidőben (reggel héttől este 11-ig, hétköznap) 19,47 Mb/s (kábel: 33,1 Mb/s; FTTx: 41,02 Mb/s; xDSL: 7,2 Mb/s)
  • a feltöltési sebesség esetében kisebb az eltérés az ígérttől: ez átlagosan 88 százaléka a hirdetettnek, az összes megoldást nézve az átlagérték 6,2 Mb/s – FTTx: 19,8 Mb/s; kábel: 3,68 Mb/s; xDSL: 0,69 Mb/s átlagban

A kutatás 2012 márciusában zajlott, összesen 9104 résztvevővel, akiknél több mint hárommilliárd mérést végeztek el. Az EB 2014 végéig folytatja a felmérést, és még két éves jelentéssel készülnek. A részvételhez még várnak önként jelentkezőket az EU 27 tagállamából (plusz Horvátországból, akik napokon belül tagok lesznek, illetve Izlandról és Norvégiából), akiknek postáznak egy mérőeszközt.”

Forrás:
EU: az internet gyakran lassabb, mint ahogy hirdetik; IT café; 2013. június 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elindult az Ortvay adatbázis

„A Pozsonyi Kifli városunk leghíresebb történetírójáról elnevezett online adatbázist helyezett üzembe az interneten. Az adatbázisban megtalálható interaktív térkép segítségével pillanatok alatt megtalálhatjuk Pozsony jelenlegi és egykori utcáinak és tereinek, rangosabb épületeinek magyar és német nyelvű megnevezéseit. Információt szerezhetünk a helyszínek történelméről, régi pozsonyi képeslapokat és fotográfiákat nézegethetünk, korabeli újságokat és könyveket olvasgathatunk.”

Forrás:
Elindult az Ortvay adatbázis; Pozsonyi Kifli; 2013. január 10.

A cseh gyerekek fele tapasztalt internetes molesztálást

„Többnyire szóbeli támadásokról volt szó. A gyerekek több mint hét százaléka lett az interneten vagy a telefonon keresztüli zsarolás áldozata – állapította meg az olmützi Palacky Egyetem pedagógiai tanszéke és a Seznam.cz internetes portál közös felmérése.

A felmérés során, amelynek eredményét a pénteki cseh sajtó hozta nyilvánosságra, az egész országban mintegy 4000 általános iskola több mint 21 ezer tanulóját kérdezték meg.

„A molesztálás megszokott formáiról a gyerekek nem szólnak a felnőtteknek; erre azokban az esetekben kerül sor, amikor a gyerekek tanácstalanok. Például ha zsarolják vagy megfélemlítik őket” – kommentálta a felmérés eredményét Kamil Kopecky, az egyetem szakoktatója.

A felmérésből kiderült: a gyerekek 75 százaléka természetesnek tartja, hogy az interneten nyilvánosságra hozza teljes nevét és e-mail címét. A gyerekek több mint egynegyede nyugodtan elküldené bárkinek saját fényképét, miközben nincs tudomása arról, hogy éppen a fényképekkel lehet a leginkább visszaélni.

A megkérdezett gyerekek 7 százaléka feltette az internetre mezítelen fotóját, és 9 százalékuk ilyen fotót másnak is elküldött. A gyerekek 12 százaléka találkozott már azzal, hogy mezítelen fényképüket másvalaki tette fel a világhálóra. Ezeknek a jelenségeknek a legfőbb oka a szórakozás és az egymással kommunikáló partnerek közti fényképcsere.

Vadidegen személyekkel a gyerekek 53 százaléka kommunikált az interneten. Több mint egynegyedük ismeretlent is felvett a barátai közé. A gyerekek 36 százaléka bármikor kész volt a személyes találkozóra internetes partnerével. A gyerekek majdnem 44 százalékát felkérték ilyen találkozóra, és a megszólítottak fele megjelent a megadott helyszínen – közölte Martin Kozísek, a Seznam.cz biztonsági menedzsere.

A felmérés szerint a gyermekek egyharmada őszinte, igazat mond az internetes kommunikáció során. Internetes partnereinek eközben csak a megkérdezett gyerekek 2,5 százaléka hisz.”

Forrás:
A cseh gyerekek fele tapasztalt internetes molesztálást; Hiradó.hu; 2013. június 28.

Gyorsuló ütemben rohasztjuk műveltségünket

„Az Egyesült Államokban a lakosság negyede már 6 éve sem olvasott el egy könyvet egy év alatt. A trend Európában is folytatódik, a fiatalok többségét maximum a képregények és a magazinok kötik le. Műveltségi szintünk csökkenésének ára több száz milliárd dollárban mérhető évente.

A gyerekek kevesebbet olvasnak, mint 7 évvel ezelőtt. A Nemzetközi Műveltségi Szövetség tavaly év végén készített felmérése azt mutatta, hogy a fiatalok a regények mellett immár képregényeket, magazinokat is alig olvasnak, sőt már interneten sem hajlandóak művelni magukat. Szinte hihetetlen, de minden ötödik megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy szégyellné, ha egy barátja könyvvel a hóna alatt látná. Tízből csupán hárman válaszolták azt, hogy szabadidejükben szívesen elővennének egy könyvet.

Az olvasásra hajlandó gyerekek közel fele leginkább hetilapokat, sci-fit olvas. A felnőtt korúak sem fogékonyabbak a „magas kultúrára”: a New York Times bestseller listájának éllovasai között Justin Bieber popsztár, Jessica Alba színésznő és a Jersey Shore trash reality egyik ikonjának, Snookie-nak a papírra vetett gondolatait találjuk. A tudományos-fantasztikus Alkonyat-sorozatból (Twilight) eddig több mint 100 millió példányt adtak el, szegény Stephen King az asztal alá bújhat a szám hallatán. A világhírű író egész pályafutása alatt jegyzett példányszámának másfélszereséről van szó. Az Ipsos és az AP által még 2007-ben végzett kutatás szerint az amerikai lakosság negyede egyetlen könyvet sem olvasott el az előző év során.

A szövetség elnöke a tavalyi felmérés láttán arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2005 óta komoly mértékben romló olvasási statisztika egyértelműen mutatja a fiatalok műveltségi szintjének csökkenését. „Meg kell állítani ezt a folyamatot, ehhez kormányzati segítségre van szükség. El kell érni, hogy minden gyerek napi minimum tíz percet áldozzon az idejéből olvasásra” – véli Jonathan Douglas. Tanácsa nem csupán kulturális szempontból védhető.

Egy alapítványi kutatás szerint 1200 milliárd dollárnyi felesleges kiadást jelent a globális gazdaságnak a Föld lakosságának alacsony műveltségi szintje.

Az ország, ahol megszűnt az olvasás
Az manapság már csak keveseknél veri ki a biztosítékot, hogy papír alapú könyveket alig olvasnak az emberek. Az e-könyvek eladása az Egyesült Államokban például már 2 éve meghaladta a nyomtatottét, de jelzésértékű, hogy a digitális olvasás iránt is egyre kevésbé érdeklődnek az emberek. A mért adatok szerint az USA-ban 9,3 százalékkal esett az eladott kötetek száma, míg Spanyolországban 10,3-mal. A New York Times márciusban „Az ország, ahol megszűnt az olvasás” címmel írt kendőzetlen nyíltsággal a mexikói könyvfogyasztás egészen elképesztő állapotáról. Az egyetlen ország, ahol növekedett a könyvpiac, India. Itt 16 százalékkal értékesítettek több könyvet a legutóbbi felmérés óta.

(Forrás: washingtonpost.com, publishingperspectives.com, nytimes.com)”

Forrás:
Gyorsuló ütemben rohasztjuk műveltségünket; Gabay Balázs; Magyar Nemzet; 2013. június 29.

Szakirodalom

Szilágyi Ferenc: Közigazgatás a Partiumban – a honfoglalástól napjainkig

„A Partium Kiadó gondozásában megjelent kötet az államigazgatás és a társadalmi élet megszervezésében kiemelkedő szerepet játszó közigazgatási térfelosztást vizsgálja a Kárpát-medence olyan kiemelkedő fontosságú magyar-román érintkezési területén, mint a történelmi Erdély és a mai Magyarország területe között elterülő „Partium”, mely régió a történelem folyamán többször képezett konfliktusos helyzetet a két náció között.

A Partium fogalmának és a partiumi régió meghatározásának szempontjából a kötet hiánypótló. A múltban, nem íródott olyan nagy lélegzetvételű régióleírás, mint például a Székelyföld esetében Orbán Balázs műve, amely mindenki számára elfogathatóan határozná meg a régió kereteit és lényegét. Ezt a hiányt kívánja pótolni jelen kötet, amely természetesen más kutatási módszereket alkalmaz, mint Orbán Balázs grandiózus műve. Mégis ugyanaz a cél lebeg a szerző szeme előtt: mindenki számára kézzel foghatóvá tenni szülőföldünket. Ily módon a kötet „megrajzolja” a Partium földrajzi határait, bemutatva az itt élők identitástudatának evolúcióját a kezdetektől a jövőben bekövetkezendő változásokig.

A szerző tágan értelmezi a közigazgatási földrajz fogalmát, hiszen a témához szorosan nem kapcsolódó, mégis azzal összefüggő régészeti, településtörténeti, demográfiai, statisztikai, választási földrajzi fejezetek is találhatók benne, amelyek a tulajdonképpeni téma más tudományterületekkel történő összekapcsolódását jelentik.

A kötet nemcsak a kutatóknak szól, hanem mindenkinek, aki itt él és ragaszkodik e helyhez, és akiben tudatosul ez a regionális identitás. A könyv azok számára is hasznos lehet, akik áthatóbb képet akarnak alkotni a Partiumról.

Szilágyi Ferenc könyvét a Szent László Napok keretében, 2013. június 29-én, 15 órai kezdettel mutatják be a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében. A kötetet méltatja: Demeter Szilárd, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa.”

Forrás:
Szilágyi Ferenc: Közigazgatás a Partiumban – a honfoglalástól napjainkig; Biharország; 2013. június 26.

Trendetlenség

„Általában az amerikai média-trendekről áll a legtöbb adat a rendelkezésünkre, de óriásit tévedhetünk, ha ezek közvetlen lefordításával próbálkozunk.

Az információbőséggel mindig az a baj, hogy mindig másra vonatkozik, mint amivel éppen foglalkozom. Konkrétabban: Gyönyörű tanulmányokhoz, kutatási jelentésekhez férek hozzá, de ezek szinte kivétel nélkül az amerikai, esetleg a brit piacra vonatkoznak. Van, amikor elegendő kicsinyíteni, arányítani, de a legtöbb esetben valamilyen speciális átváltási kulcsra lenne szükség. (Ilyen persze nem létezik.)

Sovány vigasz, de ezzel a problémával nem vagyok egyedül. A Reuters Institute kutatói úgy gondolták, hogy ideje túllépni a búsongáson, és alaposan megvizsgálták, miben különböznek a brazil, az európai és a japán emberek digitális médiafogyasztási és hírmegosztási szokásai a viszonylag jól ismert amerikai szokásoktól. (A jelentés Brazília esetében hangsúlyozza, hogy csak a városias területekkel foglalkoztak, Európát vizsgálva külön megjegyzés nélkül is természetes, hogy a kutatás csak a „civilizált” országokra (Dánia, Franciaország, Anglia, Olaszország, Spanyolország) terjedt ki.)

A legerősebb trend mindenhol ugyanaz: a mobilos (telefonos és táblagépes) hírfogyasztás elképesztő sebességű és megállíthatatlan térhódítása. Itt igazából nincsenek nagy eltérések. Az USA-ban 11%-ról 16%-ra, Angliában (Egyesül Királyság) 8–ról 16-ra, Németországban 5-rő 10%-ra nőtt egy év alatt a táblagépes hírfogyasztás aránya.

Meglepően nagyok az eltérések a kommentelési hajlandóságban. Brazíliában az emberek 38 százaléka válaszolt úgy, hogy szívesen kommentálja a híreket. A másik szélsőérték Japán (7%), de nem sokkal beszélgetősebbek a németek sem (8%). (Vajon mi hol lennénk, ha minket is kérdeztek volna?)

Minden jel arra mutat, hogy a kommentelés kultúrafüggő. A déli országokban, ahol barátságosabbak, közvetlenebbek az emberek, nagyobb a hozzászólási hajlandóság, mint a ridegebb, távolságtartóbb északi kultúrákban. (Megint kérdem, hol vagyunk mi, a „fél-ázsiai” népség?)

Az emberek ragaszkodnak megrögzött szokásaikhoz. Miközben a megkérdezettek 50 százaléka továbbra is vásárol halott fákból készülő sajtótermékeket, csak 5 százalékuk hajlandó digitális újságért pénzt fizetni.

A fizetési hajlandóság az Egyesül Királyságban a leggyengébb. Ez nem annyira a skótoknak, mint inkább az erős BBC-nek és az ingyenesség mellett elkötelezett, nagyon magas színvonalú Guardiannak köszönhető. ”

Forrás:
Trendetlenség; Pécsi Ferenc; Médiablog; 2013. június 27.
Reuters Institute Digital News Report 2013 : Tracking the Future of News; Nic Newman, David A. L. Levy (szerk.); Reuters Institute for the Study of Journalism; 2013. június 20 (pdf)

Törvények, rendeletek

KIM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatáról

„…1. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységei (a továbbiakban: törzshivatal), ágazati szakigazgatási szervei (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) és a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből álló járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalai (a továbbiakban együtt: járási hivatal) (a továbbiakban: Kormányhivatal) Egységes Iratkezelési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a mellékletben foglaltak szerint határozom meg…”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 20/2013. (VI. 25.) KIM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2013. évi 31. szám, 2013. június 25.; 4851-4946. oldalak (pdf)

A Kormány 2013. II. félévi munkatervéről

„…1. A Kormány 2013. júliusi ülései
…
1.2. Előterjesztés a Külügyminisztérium meglévő nyílt informatikai eszközeinek, hardver- és szoftver összetevőinek karbantartása, felügyelete, üzemeltetése, részleges rendszergazdai támogatása szolgáltatás ellátására vonatkozó pályázathoz kapcsolódóan a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdés a) pontja szerinti minősítéséről
Felelős: KüM
…
2. A Kormány 2013. augusztusi ülései
…
2.10. Előterjesztés a kormányablakok rendszerének fejlesztésével összefüggésben egyes törvények módosításáról
Felelős: KIM
…
3. A Kormány 2013. szeptemberi ülései
…
3.4. Előterjesztés a kormányablakokról szóló Korm. rendeletről
Felelős: KIM
…
4. A Kormány 2013. októberi ülései
…
4.8. Előterjesztés a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosításáról
Felelős: KIM
4.9. Előterjesztés az állami nyilvántartások összehangolásáról szóló törvényről
Felelős: KIM
4.10. Előterjesztés a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: KIM
4.11. Előterjesztés az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: KIM
…
5. A Kormány 2013. novemberi ülései
…
5.15. Előterjesztés az állami nyilvántartások összehangolásával kapcsolatos végrehajtásról szóló Korm. rendeletről
Felelős: KIM
…
5.26. Előterjesztés az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról
Felelős: VM…”

Forrás:
A Kormány 1354/2013. (VI. 24.) Korm. határozata a Kormány 2013. II. félévi munkatervéről; Magyar Közlöny; 2013. évi 104. szám, 2013. június 24.; 55608-55612. oldalak (pdf)

Módosul a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programról szóló rendelet

„…A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programról szóló 5/2011. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § Az Intézet közfeladatai körében – az e célból rendelkezésére bocsátott forrás terhére – az információs társadalom fejlesztésével, ezen belül kiemelten a digitális írástudás fejlesztésével, az eMagyarország hálózat szakmai koordinálásával kapcsolatos feladatokat lát el.”

Az R. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A rendelet 6/A. §-a
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.),
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.””

Forrás:
A Kormány 240/2013. (VI. 30.) Korm. rendelete a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programról szóló 5/2011. (II. 3.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 111.szám, 2013. június 30.; 63207. oldal (pdf)