Skip to main content

29. szám, 2013. július 15.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Kontrát: a konszolidáció a települések fejlődését szolgálja

„Több önkormányzati alkalmazott foglalkoztatásának finanszírozását kérték balatoni települések vezetői Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkártól pénteken azon a csopaki ünnepségen, amelyen az önkormányzati adósságátvállalásról szóló miniszterelnöki bizonyságlevelet vették át.

Kontrát Károly felidézte: 1724 ötezernél kevesebb lakosú település 84,8 milliárd forintos adósságát vállalta át az állam; az ötezresnél nagyobb lélekszámú településekkel együtt ez az összeg 695 milliárd forintot tesz ki. Reményét fejezte ki, hogy a konszolidáció a települések fejlődését szolgálja.

Az államtitkár az önkormányzati adósságátvállalásról szóló miniszterelnöki bizonyságlevelet adott át Balatonakali, Vászoly, Palóznak, Dörgicse, Barnag, Balatonhenye és Csopak képviselőinek.

Csopak és Balatonakali polgármestere, Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP) és Koncz Imre (független) arra hívta fel az államtitkár figyelmét, hogy a Balaton-parti települések polgármesteri hivatalában az ellátandó feladatokhoz képest kevés az olyan alkalmazott, akinek a foglalkoztatását finanszírozza az állam.

Felvetették: az újonnan felálló önkormányzati rendszerben az állandó lakosságszámhoz viszonyítva állapítják meg a szükséges hivatali létszámot, a nagy idegenforgalmat bonyolító balatoni településeken nem vették figyelembe a nyaraló és az időszakos vendégek által generált feladatokat.

Ambrus Tibor az MTI-nek elmondta: az állam hét hivatali dolgozót finanszíroz a csopaki polgármesteri hivatalban, de – mivel a kétezer lakosú település lélekszáma a nyári szezonban tízezerre nő – kénytelenek 15 embert foglalkoztatni; nyolc dolgozót saját forrásaikból fizetnek.

A nyaralótulajdonosok számos építéshatósági feladatot adnak a Balaton-parti településeknek, jelentős az átmenő és nyaralóforgalom is – sorolta a polgármester a pluszlétszám szükségességének okait.

Kontrát Károly elmondta: új rendszerről van szó, a tapasztalatokat még most gyűjtik. A polgármesterek felvetését akceptálhatónak nevezte, és ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a problémát.”

Forrás:
Kontrát: a konszolidáció a települések fejlődését szolgálja; Belügyminisztérium; 2013. július 6.

Hat éve 250 ezer forint kifizetése is gondot okozott a falunak…

„Tudatosan, egy cél felé tartva történik minden a településen legyen szó fejlesztésről, közigazgatás átszervezésről. Az atomerőmű bővítésére akarnak felkészülni, s otthont nyújtani az új munkaerőnek.

Rövidesen befejezik a települést átszelő út felújítását Tengelicen. Az átadást nyár végére tervezik. A munkálatok nyomai „mögött” is látható, határozottan megszépül a főutca, „javul a településkép”. Szélesebb, szebb, biztonságosabb az út, ami néhol már alkalmatlan volt a párhuzamos közlekedésre. Most készülnek az egységes kapubejárók, jövőre pedig – már elhatározták – fásítanak.

Az előrelátás nemcsak ebben jellemzi a faluvezetést, cikluson átívelő fejlesztési koncepciót készítettek. Ennek utolsó előtti jelentős állomása az út felújítása. A következő a legnagyobb értékű önkormányzati ingatlan, a sportcsarnok tetőrekonstrukciója lesz. A beruházást eredeti elképzelés szerint sajáterőből tervezték megvalósítani, de most úgy tűnik, kormányzati forrást kaphatnak rá. Gáncs István polgármester azt mondja, azok a települések, amelyek nem részesültek konszolidációban, igényelhetnek 20 millió forintot. Ezt most megtették, ha elnyerik, ez a pénz fedezi a héjazatcserét a csarnokon.

Négy éve nincs hitele az önkormányzatnak. Míg 2007-ben a 250 ezer forint értékű iskolatej kifizetése is gondot okozott, most nem jelent problémát tízmilliós beruházások megvalósítása. Ehhez – húzza alá a faluvezető – nagyon szigorú rend kellett, ami annyit tesz, hogy minden tízezer forint feletti kiadásról tudnia kell a polgármesternek. Létrehoztak egy mini kincstárat, azaz az összes intézményvezető egyeztet a kiadásokról. Nincs készpénz kifizetés az önkormányzatnál, a kötelezőn túl nincsenek segélyek, csak az kaphat, aki ledolgozza.

– Nálunk csak és kizárólag törvénytisztelő állampolgároknak van maradása – hangsúlyozza Gáncs István. Aki ezt nem tartja be, azzal szemben nagyon szigorúan lép fel a falu lakossága, vezetése. Az összefogás, együttműködés egyébként is jellemzője a tengelici gondolkodásmódnak. – Borzasztóan sok a civil munka, amit megköszönni sem tudok – jegyzi meg a polgármester.

A sportot, a kultúrát kiemelten támogatja az önkormányzat, főállású művelődésszervező gondoskodik tartalmas programokról. Nemsokára befejeződik a szőlőhegyi művelődési ház nyílászáróinak cseréje, a megújult polgármesteri hivatalt éppen a héten adták át. Előzőleg már felújították az egészségházat, az óvodát, az általános iskolát és a faluházat. Mindezt úgy, hogy nincs egyetlen kifizetetlen számlája, egy fillér adóssága sem az önkormányzatnak, a település anyagi helyzete stabil. A kiegyensúlyozott gazdálkodás mellett vezérelv a szolgáltató-központú gondolkodás. Az önkormányzat Gáncs István szavai szerint abszolút vállalkozó- és lakosságbarát.

Egy kiút kínálkozik, az atomerőmű bővítése
– Az európai uniós forrásokhoz mi kicsik vagyunk, egyedül egyetlen település sem képes megújulni, számunkra egy kiút van, az atomerőmű bővítése – mondja Gáncs István. – Mi hosszú távon gondolkodunk e vezérelv mentén. A fejlesztésekre fordított források nagy része az atomerőműből, a Jövőnk Energiája alapítványtól, a radioaktív hulladékkezelőtől származik. A pénzt önerőként használtuk fel, megsokszoroztuk, az infrastruktúrát fejlesztjük belőle. Nem véletlenül döntöttünk úgy, hogy a paksi járáshoz akarunk tartozni, a paksi közlekedést akarjuk fejleszteni. Amikor majd eljön az ideje, lesz mit letennünk az asztalra, tudunk mit ajánlani, abban bízunk, hogy 20-30 család ideköltözik jelentős szellemi tőkét magával hozva.”

Forrás:
Hat éve 250 ezer forint kifizetése is gondot okozott a falunak…; teol.hu; 2013. július 5.

Barrosóék elfogadták az uniós pénzek magyar felhasználásának tervét

„Elfogadta az Európai Bizottság a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak forrásainak tervezéséről szóló Magyarország Partnerségi Megállapodásának első változatát – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára.

Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy a jövőre induló új tervezési időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani Magyarország. A legtöbb forrás, a jelenlegi duplája – 2014 és 2020 között várhatóan mintegy 1200 milliárd forint – a foglalkoztatás ösztönzésére jut. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forintot fordítana a kormány – ismertette az államtitkár.

A magyar kormány várhatóan 2013 novemberében nyújtja be a partnerségi megállapodást, ezt követi majd a formális egyeztetés az unióval, és a kabinet azzal számol, hogy 2014 első negyedévében-félévében elfogadhatja az Európai Unió (EU) a megállapodást és az operatív programokat – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.”

Forrás:
Barrosóék elfogadták az uniós pénzek magyar felhasználásának tervét; HVG.hu/MTI; 2013. július 9.

Új korszak előtt az önkormányzatok

„Lezárult a magyarországi települések kétharmad részét, összesen 1956 önkormányzatot érintő adósságkonszolidáció – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden Veszprémben, amikor önkormányzati adósságátvállalásról szóló miniszterelnöki bizonyságleveleket adott át nyolc Veszprém megyei település polgármesterének.

Navracsics Tibor a polgármesterek előtt kijelentette: a feladat- és adósságátvállalás egyaránt egy új korszak kezdetét jelzi, ahol tisztességes partneri viszonyban állnak az önkormányzatok az állammal. Kiemelte még, hogy az állam és az önkormányzatok partnerek: mindkettőnek célja az állampolgárok jólétének biztosítása.

Nem áldozat, és nem felajánlás
A miniszterelnök-helyettes elmondta: az adósságátvállalás a költségvetésnek nem áldozat, az önkormányzatok részéről nem felajánlás, hanem egy stabil viszonyokat biztosító partnerség kezdete. Közölte azt is, hogy a legutóbbi választások után a kapott felhatalmazást egyfajta kötelezettségként értelmezték, mégpedig arra, hogy a következő négy évben a lehető legtöbb helyen változást érjenek el. Navracsics elárulta: úgy gondolja, hogy a demokratikus átmenet idején kidolgozott megoldások ugyan „tisztességgel teljesítették hivatásukat”, de 2010-re már életképtelenek lettek, amit jól mutat az önkormányzatok körül kialakult helyzet.

Átgondolják a szerepeket
Az önkormányzatok egyre több feladatot kaptak, miközben folyton kevesebb pénz jutott rájuk, így azok eladósodtak – hangzott el a tájékoztatón. A politikus hozzátette még, hogy 2011–12-re sikerült a költségvetés gazdálkodását stabilizálni, de az önkormányzati adósságok miatt a hiány túllépte a tervet. Emiatt vizsgálja és szervezi most át a kormány az önkormányzatok feladatait.

Így néz ki az önkormányzati adósságátvállalás
A Belügyminisztérium pénteki összesítése szerint 278 ötezer fős lakosság feletti település közül 48-tól az adósság 40 százalékát, 92 településtől a 70 százalékát vette át az állam. A konszolidációra tervezett 610,3 milliárd forint több mint kétezer szerződést vált ki. Ezek közül a legtöbb, 1527 szerződés forintalapú. Frankalapú adósságról 370 szerződést vállal át az állam, ennek összege 1,8 milliárd frank, vagyis több mint 420 milliárd forint. Euróalapú szerződésből 949 millió eurót, mintegy 276 milliárd forintot érint a konszolidáció, ezeket 118 szerződés tartalmazza.”

Forrás:
Új korszak előtt az önkormányzatok; Magyar Nemzet/MTI; 2013. július 9.

Stratégiai partnerségi megállapodásokat kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

A megállapodásokat Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára írta alá nyolc szakmai szervezet képviselőivel 2013. július 11-én, Budapesten. A minisztérium a stratégiai partnereket közvetlenül bevonja az ágazati jogszabályok előkészítésébe. A kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó szervezetek véleményének kikérésével és beépítésével jó minőségű, az életviszonyoknak megfelelő szabályozások alkothatók meg.

A fejlesztési minisztérium egy-másfél éves előkészítés után első körben a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségével, a Logisztikai Egyeztető Fórummal, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozók Ipartestületével, a Magyar Gasztronómiai Szövetséggel, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületével, a Magyar Mérnöki Kamarával, a Magyar Útügyi Társasággal és a Megújuló Energia Platformmal kötött megállapodást. A stratégiai partnerek köre a jövőben tovább bővülhet.

A megállapodások célja, hogy a szakmai, társadalmi szervezetek szerteágazó tapasztalatainak figyelembevételével közérthető, hatékonyan alkalmazható előírások születhessenek a gazdasági élet szabályozása során.

A minisztérium a meghatározott tárgykörökben készült tervezeteket legkésőbb a kormányzati szervekkel való egyeztetés megkezdésekor megküldi a stratégiai partnernek. Az együttműködő szervezetek maguk is javaslatot tehetnek jogszabályok elkészítésére. A véleményezésre megkapott anyagok közül kiválaszthatják azokat, amelyekről közvetlen egyeztetést kérnek. A stratégiai partnereknek törekedniük kell arra, hogy az adott jogterülettel foglalkozó más szervezetek észrevételeit összegyűjtsék, és a minisztériumnak átadják.

Fónagy János köszöntőjében elmondta: a kormányzat a közös célok kijelölése mellett hosszú távú eredményekre törekszik. A fejlesztési tárca is azokkal a gazdasági szereplőkkel keresi tehát az együttműködést, akik távlatosan terveznek. A kiszámítható, megalapozott és tartós fellendülés az összefogás erejére támaszkodva érhető el. A mérnököktől a fuvarozókig, a tervezőktől a kivitelezőkig mindenkinek a saját területén kell kialakítania a legalkalmasabb kereteket arra, hogy kifelé érdekeiket képviselve, befelé pedig szabályozó-kiegyenlítő funkciót ellátva, partnerré tudjon válni a nemzeti érdekérvényesítés folyamatában.”

Forrás:
Stratégiai partnerségi megállapodásokat kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. július 11.

Varga Mihály: jelentős lehetőséghez jut az ország az uniós gazdaságfejlesztési támogatásokkal

„Magyarország a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel visszafizetése után az európai uniós gazdaságfejlesztési források bekapcsolásával jelentős lehetőséghez jut a 2014 és 2020 közötti időszakban – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten a Vállalkozásfejlesztési Tanács ülésén, ahol a következő hétéves időszak Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programjának (GINOP) tervezetét ismertette.

Varga Mihály emlékeztetett: 2014-től a gazdaságfejlesztési programok kapnak prioritást, és Magyarország a számára rendelkezésre álló mintegy 7000 milliárd forint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné költeni. A GINOP keretében használják majd fel az összes forrás csaknem 40 százalékát – mondta Varga Mihály.

Hangsúlyozta: cél, hogy olyan gazdaságfejlesztési programok legyenek 2014 és 2020 között, hogy egy forint támogatás további 2-3 forintot mozdítson meg; ez is hozzájárulhat a magyar gazdaság stabil növekedési pályára állításához. Varga Mihály az ülésen elmondta, hogy a támogatási programok elkészítésének szakmai irányítása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) az NGM-hez került. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság (EB) július elsején elfogadta a magyar Partnerségi Megállapodás első tervezetét, amely tartalmazza a legfontosabb fejlesztési és támogatási irányelveket.

Varga Mihály kiemelte, hogy ezen a „szűrőn” Magyarország mellett eddig csak Finnország és Szlovákia jutott át. A miniszter a Vállalkozásfejlesztési Tanács ülésén egyúttal társadalmi egyeztetésre bocsátotta a GINOP tervezetét, kiemelve, hogy széles körű szakmai konzultáció kezdődik a hazai szakmai szervezetekkel. Ezután a Partnerségi Megállapodást novemberben nyújtják be az operatív programokkal (op) együtt, és az EB 2014 első negyedévében fogadhatja el a megállapodást és az operatív programokat.

Varga Mihály szólt arról is, hogy a pályázatokat már a Partnerségi Megállapodás végleges aláírása előtt is kiírhatják, ugyanakkor ha a bizottság mégsem fogadja el a megállapodást vagy az op-ket, akkor a hazai költségvetést terhelik a költségek. A miniszter kifejtette: az ország lehetőségei jelentősen nőnek a valutaalap hitelének törlesztése után, és párhuzamosan a gazdaságfejlesztési támogatási eszközzel az ország jelentős lehetőséghez jut.

Kiemelte: miközben Magyarország csökkenti az államadósságot, és az adósságtörlesztésből források szabadulnak fel gazdaságfejlesztési célokra, az uniós források is segítik a gazdasági növekedést. Varga Mihály ismertette, hogy a legtöbb forrás – várhatóan mintegy 1200 milliárd forint – a foglalkoztatás ösztönzésére jut 2014 és 2020 között; ez az összeg duplája a jelenleginek.

A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forintot fordítana a kormány. A harmadik legtöbb forrás – közel 900 milliárd forint – közlekedésre, míg több mint 800 milliárd forint – a jelenlegi keret háromszorosa – az energiahatékony gazdaságra jut, míg kutatás-fejlesztésre és innovációra több mint 700 milliárd forint lesz várhatóan, a jelenlegi duplája.

Elmondta azt is, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás 11 tematikus célkitűzés mentén, a jelenlegi 16 operatív program helyett 9 operatív program keretében tervezi a források felhasználását.

A GINOP operatív programnak 7 prioritása lesz: a kkv-k versenyképességének és növekedési potenciáljának, valamint a tudásgazdaságnak a fejlesztése, az infokommunikációs fejlesztések támogatása, a célzott munkahelyteremtés és -megőrzés, a foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése, a pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése, valamint a technikai segítségnyújtás.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az ülésen kiemelte: nagy lehetőség nyílik meg a magyar gazdaság előtt a következő uniós fejlesztési időszakban. A magyar gazdaság leggyengébb pontja a beruházás, és mivel egyébként a többi gazdasági mutató jó, akkor a konjunktúra beindulásával és az uniós források belépésével fenntartható pályára kerülhetnek a beruházások a következő két-három évben. A kutatás-fejlesztés (k+f) a fenntarthatóság olyan eleme, ami tartós versenyképesség növekedést jelent – mondta Parragh László.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke kifejtette: tanulni kell az előző időszak hibáiból, időben tájékoztatni kell az érintetteket, hogy mielőbb elindulhassanak a kifizetések, mivel a 2007-2013-as időszak első két-három évében ez nem volt jellemző.

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a kkv-szektorban a vállalkozói generációváltást segíthetik a források. A fiatalok vállalkozási hajlandósága alacsony Magyarországon, ezért olyan programokat kellene tervezni, hogy a már működő, de utánpótlás miatt megszűnő vállalkozások átadhassák tapasztalataikat a fiataloknak.”

Forrás:
Varga Mihály: jelentős lehetőséghez jut az ország az uniós gazdaságfejlesztési támogatásokkal; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2013. július 11.

Teltház a KIH teljesítményértékelési konferenciáján

„Minden hely elkelt a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által rendezett A közszolgálati teljesítményértékelés gyakorlati megvalósítása című konferenciáján, csütörtök délelőtt. Az rendezvény célja, hogy felkészítse a résztvevőket a közszolgálati teljesítményértékelés gyakorlati megvalósítására, illetve hogy megismerkedjenek a folyamatot támogató szoftver működésével, használatával.

Az előzetesen regisztráltaknál jóval többen érkeztek a KIH Múzeum utcai épületében, így csak közel negyedórás csúszással sikerült elkezdeni a az ÁROP 2.2.5 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban”című kiemelt projektjének szakmai konferenciáját. A rendezvényt Imre Miklós a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal személyügyi igazgatásért felelős elnökhelyettese nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy a megteremteni kívánt jó állam egyik fontos eleme a megfelelően felkészített közszolgálati személyi állomány. Ezt fogja segíteni a Közszolgálati Teljesítménymenedzsment Rendszer (TÉR), melynek célja a hatékony, EU-konform közigazgatási tevékenység elősegítése. Továbbá egy olyan HR-rendszer kialakítása és működtetése, amely hozzájárul a szervezeti struktúraváltás felgyorsításához, és elősegíti egy ösztönző jellegű, ügyfélorientált szolgáltatás, azaz a szolgáltató állam megvalósítását. A KIH módszertani központként segíti ezt a munkát. Ez a teljesítményértékelés elsősorban vezetői feladat, ami informatikai támogatással valósul meg. Az új rendszer a jövőben alkalmas lesz arra, hogy a közel 150 ezer kolléga értékelését jól és hatékonyan végre tudja hajtani – tette hozzá a személyügyi igazgatásért felelős elnökhelyettes.

Imre Miklós emlékeztetett rá, a magyar közigazgatás napjainkban hatalmas átalakuláson megy át, és a folyamat sikeressége szintén a jó szakembereken múlik. Az új közigazgatási rendszer kiépítésekor figyelembe kellett venni, hogy a piaci logika elsöpörte a korábbi zárt közszolgálati rendszert. Azonban az új magyar közigazgatás kialakításakor a zárt és a nyílt közszolgálati rendszer értékeinek ötvözését kell végrehajtani, a két szisztéma előnyeit kell egybegyúrni. Ezt a logikát követi a Magyary-program is. Imre végül köszönetet mondott minden kollégájának, akik ebben a munkában részt vesznek, név szerint is kiemelve Arany Mónika főosztályvezetőt, és Lóczy Péter szakmai főtanácsadót.

A megnyitó után a konferencia első felében Arany Mónika a teljesítményértékelés elméleti hátterét világította meg, míg Lóczy Péter A közszolgálati egyéni teljesítményértékelés jogszabályi környezetéről tartott előadást. Az ebédet követően a vezetők és a HR-munkatársak külön, szekcióülések keretében ismerkedhetnek meg az teljesítményértékeléssel, mint vezetői tevékenységgel illetve a teljesítményértékelési folyamatot támogató szoftver működésével és használatával. ”

Forrás:
Teltház a KIH teljesítményértékelési konferenciáján; OrientPress; 2013. július 11.

A Miniszterelnökség fogja irányítani a fejlesztéspolitikát

„Beindult a készülődés az új EU-s pénzosztási rendszer körül. Ahogy az Index kedden megírta, eldőlt: a pénzosztás ellenőrzése már augusztustól a Miniszterelnökséghez kerül, a Lázár János vezette hivatalban lesz a központ.

Az igazán izgalmas kérdés azonban az lesz, hogy a 2014-ben induló új EU-s ciklusban ki felügyeli majd a pénzosztást. A konkrét pályázatok kiírásait valószínűleg az egyes minisztériumok intézik majd, ám a Miniszterelnökség kulcspozíciója megmaradna. Ahogy most az NFÜ-t, úgy később a minisztériumi pályáztatásokat is onnan ellenőriznék.

Persze az egész csak a 2014-es választás után látszik majd pontosan. Mindenesetre akármilyen is lesz a következő kormány, a most lefektetett alapokat nehéz lesz komolyan felforgatni, mert minden intézményi változást el kell fogadtatni az Európai Bizottsággal is, ami nem megy gyorsan. A mostani átalakításokról Lázár már hónapok óta tárgyal Johannes Hahn fejlesztési biztossal.

A pénzt érdemes minél gyorsabban elkezdeni költeni: az elmúlt hét év egyik fontos tanulsága, hogy egyáltalán nem könnyű lemeríteni a keretet (nagyon sok pénz maradt még a mostani ciklusban is a rendszerben, idén 1500, jövőre 1700 milliárd forintot kellene elkölteni), és minden késlekedés megbosszulja magát. Így újranyitni az intézményi tárgyalásokat sosem szerencsés.

Ez most fokozottan igaz lesz, mert a pénzosztás ellenőrzése megszigorodik a következő ciklusban, a tagállamok póráza rövidebb lesz, és a bizottság könnyebben tarthat vissza pénzeket, mint eddig. Pedig már most is vannak ilyen bajai Magyarországnak.

Pont az intézményi átszervezés nehézkessége miatt nem nyúlt az Orbán-kormány a 2006-ból megörökölt rendszerhez, amelynek központjában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) volt. Az NFÜ-t azért hozták létre, mert a Medgyessy-kormány idején úgy tűnt, hogy a minisztériumok alkalmatlanok az EU-s pénzek elköltésére. 2014-től azonban visszatérnének mégis a minisztériumi elosztáshoz.

Az NFÜ-t azonban nem lehet bezárni jövőre. Az idén elmúló támogatási ciklust csak 2015 végén kell lezárni. Így az NFÜ legalább addig mindenképpen megmarad. A mostani ciklusban annyi a változás az NFÜ-nél, hogy a fejlesztési minisztérium helyett a Miniszterelnökség gyámsága alá kerül. Hogy a 2014-2020-as pénzek elköltésében lesz-e szerepe, az továbbra sem világos, de valószínűbb, hogy inkább nem lesz.

Nagy harcok dúltak a háttérben
Az NFÜ 2015 végéig tartó nélkülözhetetlenségével érveltek többek között az ügynökség megtartása mellett lévők, az utóbbi hónapok kormányzati csatározásaiban. Azt mondták, nincs elég szakember, hogy a minisztériumok és az NFÜ is foglalkozzon pályáztatással.

Idén év elején úgy tűnt, hogy biztos, hogy vége az NFÜ-nek, de tavasz elejére mintha kiegyenlítődtek volna az erőviszonyok. Terjedni kezdett egy olyan változat, hogy az NFÜ megmarad valamilyen koordinációs intézménynek, és a minisztériumokkal együttműködő társfőosztályok alakulhatnak ott ki.

“Jelentős harcok dúlnak az intézményrendszer körül” – mondta Molnár Ferenc, az előkészítésben részt vevő századvéges szakember még április 10-én, egy közgazdasági fórumon. Az NFÜ megtartása mellett érvelők arra is emlékeztettek, hogy 2006-ban, az utolsó évben, amikor még a minisztériumok osztották a pénzt, a támogatások 7,5 százaléka ment el adminisztrációra. Az NFÜ létrehozása után viszont már csak 3,5 százalék.
…
Pénzköltési arányok
Cséfalvay Zoltán államtitkár kedden bejelentette, hogy az Európai Bizottság elfogadta a tervezésről szóló megállapodás első változatát. Ez magyarul azt jelenti, hogy az a 109 oldalas tanulmány, amit a gazdasági minisztérium írt arról, hogyan kellene elkölteni a 2014-2020 között ide érkező kb. 6000 milliárd forintot, az tárgyalási alapnak jó lesz.
…
A kormány egyik sokat ismételt szövege, hogy 60 százalék megy majd gazdaságfejlesztésre, ez lesz végre a legfontosabb. Csakhogy a mostanra elbukott NFÜ-s vezetők magánbeszélgetéseken azt állították, hogy eddig meg 59 százalék ment erre.

Nehéz itt statisztikákat felállítani, hiszen alig lehet eldönteni, hogy egy-egy pályázat pontosan miről szól, egyáltalán a gazdaságfejlesztést és az infrastruktúra építését például szét lehet-e választani, mondjuk az oktatást mikor lehet ide számolni.

Az jól látszik, hogy a kkv-knak szánt közvetlen támogatás, és a leginkább őket célzó munkahelyteremtési támogatás együtt kb. 30%-át fedné le a teljes keretnek.

Cséfalvay konkrét összegekre fordítva ilyen elosztásról beszélt kedden:
1200 milliárd forint: foglalkoztatás ösztönzés
1100 milliárd forint: kkv-k versenyképessége
900 milliárd forint: közlekedés
800 milliárd forint: energiahatékonyság
700 milliárd forint: K+F, innováció
Az, hogy a tervet nem az NFÜ-nél vagy a fejlesztési tárcánál, hanem az NGM-ben írják, szintén arra utal, hogy a mostani intézményrendszer az új kifizetéseknél alapvetően megváltozik majd.”

Forrás:
Ezentúl Lázár osztja a pénzt; 444.hu; 2013. július 11.

Kormányablak a pályaudvarokon

„A Keleti és a Nyugati pályaudvar műemlék épületében kialakítandó kormányablak tervezésére írt ki közbeszerzési eljárást a MÁV.

A győztes vállalkozás dolga lesz az engedélyezési és kiviteli ajánlati terv, az árazott és árazatlan költségvetési kiírás elkészítése, s minderre a szerződés megkötésétől számítva fél éve lesz. Az a cég adhat be ajánlatot, amely az előző három évben a műemléki épületekre vonatkozó tervezési munkákból átlagosan legalább nettó 7 millió forint árbevételt ért el. A MÁV a megbízást uniós forrásból finanszírozza. A nyílt eljáráson az ajánlattételi határidő augusztus 12-én jár le – írja a Napi Gazdaság.”

Forrás:
Kormányablak a pályaudvarokon; Magyar Közlekedés; 2013. július 11.

Így fizette ki a kormány az önkormányzatok adósságait

„…Az állam tavaly kifizette az 5000 fő alatti települések adósságát, idén pedig döntött arról, hogy az 5000 fő fölötti települések adósságának mekkora részét vállalja át.

Mint ahogy már korábban beszámoltunk, a kormány az egyedi alkuk során számos esetben sutba dobta az általa lefektetett elveket. Az adósságátvállalás mértékét az egyes települések esetében az egy főre jutó iparűzési bevételek (úgynevezett adóerőképesség) és a lélekszám függvényében határozták meg a hasonló nagyságú települések adóerőképességének átlagához viszonyítva. Miután a törvény rögzítette azt is, hogy a kiszámolt mértéktől egyedileg el lehet térni, a 40, 50, 60, 70 százalékos átvállalás-mértéknek nem volt túl sok értelme.

Egyedi döntések születtek tehát, különösen, ami a nagy adósokat illeti. A 223 település közül 94-nek nagyobb volt egymilliárdnál az átvállalt adósság mértéke. De a koncentrációt jelzi, hogy az ötmilliárd forintnál nagyobb segítséget kapott 15 önkormányzat közül 12-nek tízmilliárd forintnál is több támogatást szavazott meg a kormány.

Abszolút értékben a legnagyobb nyertesek: Budapest 104,06 mrd (60 százalék), Pécs 29,22 mrd (70 százalék), Miskolc 25,66 mrd (70 százalék), Debrecen 18,072 mrd (65 százalék), Hódmezővásárhely 15,65 mrd (60 százalék), Szeged 14,075 mrd (50 százalék) és Kaposvár 13,98 mrd (70 százalék, a meglévő hitelállomány arányában)

Ha érdekli a lista, ezen a linken szabadon böngészhető.”

Forrás:
Így fizette ki a kormány az önkormányzatok adósságait; HVG.hu; 2013. július 12.

Lezárult a közszolgálati teljesítményértékelési rendszert (TÉR) bemutató konferenciasorozat

„2013. július elsején lépett hatályba a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I.21.) Korm. rendelet, melynek gyakorlati megvalósulása, a közszolgálati teljesítményértékelési rendszer mutatkozott be egy módszertani konferenciasorozaton.

A rendezvényen Dr. Imre Miklós a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal személyügyi igazgatásért felelős elnökhelyettese köszöntőjében elmondta: a közigazgatás meghatározó elemei a szervezet, a feladat, és az eljárások mellett kiemelkedő fontossággal bír a személyzetfejlesztés, melynek egyik módszertani központjául a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt nevezte meg.

Beszédében kitért rá, hogy az ÁROP 2.2.5 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt keretében kialakított teljesítményértékelési rendszer része a hatékony EU konform közigazgatás kialakításának, hiszen a projektnek is víziója az ügyfélbarát Szolgáltató Állam megvalósulása. Az egyik legfontosabb újításának nevezte, hogy az eddigi zárt előremeneteli rendszer helyébe egy új a piaci logika alapján felépített struktúra került, mely a globális krízis tanulságaira is alapozva készült, ezért a korábbi tapasztalati rendszer egyes elemeit is megtartotta. A két szemlélet előnyeinek ötvözéséből sikerült a Magyary Program logikáját követő teljesítményértékelési rendszert felépíteni.

Dr. Imre Miklós ismertette: a rendszert mindhárom hivatásrendben szolgálatot teljesítők számára bevezetik, így az értékeltek száma hozzávetőlegesen 175.000 fő, az értékelők száma nagyságrendileg 13.500 fő lesz, a civil közigazgatás, a honvédelem és a rendvédelem állományából. A beszéd zárásaként az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy a TÉR egyben az új közszolgálati életpálya egyik meghatározó eleme lesz a jövőben.

A konferencián a résztvevők megismerhették a teljesítményértékelési folyamatot támogató szoftvert, annak jogszabályi környezetét valamint a teljesítményértékelés elméleti és módszertani hátterét is.”

Forrás:
Lezárult a közszolgálati teljesítményértékelési rendszert (TÉR) bemutató konferenciasorozat; Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal; 2013. július

Közigazgatási, politikai informatika

Infokommunikációért felelős helyettes államtitkárt neveztek ki a fejlesztési tárcánál

„2013. július 1-jei hatállyal dr. Solymár Károly Balázst nevezték ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkárának. A helyettes államtitkárság a minisztériumon belül az Infokommunikációért felelős Államtitkárság alá tartozik.

Dr. Solymár Károly Balázs 2003-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. Az elmúlt tíz évben az infokommunikációs szakterületért felelős minisztériumoknál dolgozott. 2010 óta vezette a fejlesztési tárca Informatikai Szabályozási és Szervezési Főosztályát.

A helyettes államtitkár felel az e-gazdaság fejlesztés, az információstársadalom-fejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés és az iparpolitika irányításáért. Emellett a közigazgatás informatikai fejlesztését, a központi és területi közigazgatás informatikai együttműködését is koordinálja.”

Forrás:
Infokommunikációért felelős helyettes államtitkárt neveztek ki a fejlesztési tárcánál; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. július 4.

Elektronikus ügyintézés a kormányablakokban is

„A „Jó állam” koncepció szerint megújuló kormányablakok jelentős minőségi változást hoznak majd a mindennapi ügyintézésben. A legújabb Magyar Közlönyben megjelent kormányablakokkal összefüggő kormányrendeletek módosítása eredményeképpen a jelenlegi papír alapú iratforgalmat jelentős mértékben fel fogja váltani az elektronikus irat-továbbítás a kormányablakok megnyitását követően. Újdonság lesz az elektronikus kapcsolattartáson alapuló interaktív virtuális ügyfélszolgálat, ami egy minőségileg új szolgáltatás, ahol az ügyfél élvezheti a személyes kiszolgálás előnyeit anélkül, hogy fizikailag be kellene mennie a hivatalba.

Ha az elektronikus csatornán távolról lép kapcsolatba az ügyintézővel az ügyfél, onnan is teljes körű személyes kiszolgálást kap. A hagyományos ügyintézéshez hasonlóan időpontot lehet foglalni, de nem kell beutazni a hivatalba, hanem számítógépen kép/hang kapcsolattal lehet ügyet intézni, ha az ügyfél rendelkezik elektronikus azonosítással. Mindezzel az ügyek jelentős részének távoli intézése biztosítható, ami különösen a fiatalabb nemzedéknél egyre jobban tehermentesítheti a fizikai irodai terhelést.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy lassú az átállás az elektronikus ügyintézésre, mivel az ügyfelek változatlanul igényt tartanak a személyes ügyintézési szolgáltatásra. A Kormány számára fontos, hogy minden módon elérhetőek legyenek a közigazgatási szolgáltatások az állampolgárok számára, ezért az egyes –személyes, elektronikus, virtuális és telefonos – kommunikációs és ügyintézési csatornák fejlesztése párhuzamosan történik.

Az új típusú ügyintézési forma egyrészt lehetővé teszi az ügyfelek által igényelt személyességet, ugyanakkor az elektronikus ügyintézéssel gyorsan és hatékonyan intézhetik majd az állampolgárok a hatósággal kapcsolatos ügyeiket – akár otthonról is. Ezzel mind az állam, mind az ügyfél jelentős időt és pénzt takarít meg.”

Forrás:
Elektronikus ügyintézés a kormányablakokban is; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. július 5.

A papírmenetes közigazgatásé a jövő

„A gyors, hatékony és precíz ügyintézés érdekében a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretében elektronikus fejlesztéseket kezdeményez a közigazgatás. A csökkenő bürokrácia és papírfogyasztás felé tett lépéseket az Ügyfélkapu és a kormányablakok működése jelzi. Legújabb változás, hogy hivatali ügyintézés során maguk dönthetik el az ügyfelek, hogy milyen módon kívánják azonosítani magukat, valamint milyen formában várják az értesítést az őket érintő határozatokról. A Rádió Orient műsorában Fekete Gábor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára beszélt a dokumentumkezelés átalakításáról.

Fekete Gábor 23 éve dolgozik a közigazgatásban, eleinte önkormányzati feladatkörben, majd a központi közigazgatás több nagy szervezeténél is közreműködött. Az e-közigazgatási helyettes államtitkárság működéséről elmondta, két irányban fejti ki tevékenységét. Egyrészt szabályozó feladatkörrel bír, vagyis a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó projektek működési kereteit határozza meg. Ebben az Unió többi tagországának hasonló területen létrehozott jogi, szakmai anyaga szolgál iránymutatóként. Ezenkívül feladata az Államreform Operatív Programhoz, illetve az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programhoz kapcsolódó projektek kivitelezése. A helyettes államtitkárság hatáskörében zajlik az elektronikus iratkezelés központi közigazgatásban történő megvalósítása is.

„A jó állam egyben hatékony is” elv jegyében a helyettes államtitkár megállapította: „ha azt akarjuk, hogy a közigazgatás ne a papírgyártás és a bürokrácia fellegvára legyen, akkor olyan elektronikus megoldásokkal kell dolgoznunk, ami ahhoz vezet, hogy egyrészt precízebben intézzük az ügyeket, másrészt ne kényszerítsünk rá olyan beadványokat, kérelmeket az állampolgárokra és a vállalkozókra, ami megkerülhető lenne egy jobban szervezett, elektronizált közigazgatással.”

2010-ben megkezdődött a kormányablak-rendszer kiépítése. Ez az első látványos reformlépés a korszerű és hatékony közigazgatás megvalósításában. „A cél az volt, hogy minél nagyobb időkeretben tudjuk kiszolgálni az állampolgárokat. A legjobb ilyen lehetőség az elektronizálás, amikor 0-24 órában tudnak elérni bennünket” – hangsúlyozta Fekete Gábor. Az online vásárlás és az internetbank korában a lakosság már igényt támaszt arra, hogy a modern technológia által nyújtott gyorsabb és praktikusabb megoldásokkal élhessen a közigazgatási ügyintézésben is.

A hatékony és magas színvonalon működő közigazgatásban csökkenni fog a papírfogyasztás is. „A költséghatékonyság magában foglalja, hogy sokkal nagyobb mennyiségű eljárást tudunk pontosabban végigvinni.” A fejlesztések szemléltetésére hozott példa az egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési projekt keretében végbemenő elektronizáció: az ügyfél dokumentumát első lépésben beszkennelik, és onnantól már digitális formátumban él tovább a közigazgatás rendszerében. Így nincs szükség arra, hogy az iratot egy másik szervnél újra beiktassák, mert az már automatikusan lezajlik. A járási- és kormányhivatalokban folyó projekt része az új eljárások kifejlesztése mellett az infrastrukturális elemek bővítése is: rendszerek, eszközök cseréjét is finanszírozza.

Szintén példaértékű az elektronikus mérlegbeszámoló rendszer működése. Már három éve folyik a vállalkozások éves beszámolóinak 100%-ig elektronikus ügyintézése: az ügyfélkapun keresztül elküldött dokumentummal járó pénzügyi terhelés-jóváírás is teljes mértékben virtuálisan zajlik, a visszaigazolásig, lehetséges publikációig bezárólag. „Csak ez az egy központi racionalizálás azt jelenti nekünk, hogy 500-600 folyóméternyi irat keletkezése többé nem okoz problémát. Régebben ezzel több tucatnyi munkatárs foglalkozott, most összesen három.” – mutatott rá helyettes államtitkár.

Európai összehasonlításban hazánk a középmezőnyben található informatikai szempontból, ám komoly hangsúlyt fektetünk a felzárkózásra. Fekete Gábor kiemelte, hogy a szélessávú internet lefedettség mutatóiból és bizonyos elektronikus szolgáltatások – mint például az Ügyfélkapu –, látogatottságából is kitűnik, hogy hazánk jó úton jár. A cél azonban az, hogy olyan tagországok példáját követve valósítsunk meg fejlesztéseket, melyek már sikerrel megalkották a belső szabályozást célzó keretrendszereiket, illetve gyakorlottan működtetik az e-közigazgatási megoldásaikat, mint Portugália, Észtország és Ausztria. Új tendenciák felé haladunk offline ügyintézés területén is, valamint azt tapasztaljuk, hogy az online felületek világában már sokkal interaktívabb lesz az ügyintézés – fűzte hozzá Fekete Gábor.

A személyi azonosításban szintén várhatók változások az új központi nyilvántartás közeljövőben történő felállításával. Lehetőséget akarunk biztosítani az állampolgároknak, hogy maguk dönthessék el, miként szeretnék tartani a kapcsolatot a közigazgatással. Bár a biometrikus azonosítás bevezetése még várat magára, az új nyilvántartás szerint az állampolgár rendelkezése alapján az általa megjelölt személyi azonosítók révén (pl.: személyi szám, TAJ-kártya, adószám stb.) azonosítják adott hivatali ügyében. Ennek értelmében tehát választhatunk, hogy e-mailben, Ügyfélkapun keresztül, vagy éppen SMS-ben kérünk értesítést az ügyeinket érintő határozatokról.”

Forrás:
A papírmenetes közigazgatásé a jövő; OrientPress; 2013. július 9.

Mindent összegyűjtenek, amit lehet

„Kevesen ismerik annyira az amerikai titkosszolgálatok működését, mint Gordon Adams, aki Bill Clinton elnöki időszaka alatt a szervezetek költségvetéséért felelt. A szakember szerint folytatódni fognak az adatgyűjtések.

Adams 1993 és 1997 között dolgozott a Fehér Ház költségvetési irodájában. Hozzá tartoztak az amerikai titkosszolgálatok költségvetése és a nemzetbiztonsági célú kiadások. A birtokába jutott adatok és a hatalmas költségek ösztönözték Buying National Security: How America Plans and Pays for Its Global Role and Security at Home című könyve megírására, amely 2009-ben jelent meg. A szakember jelenleg külpolitikai professzorként a washingtoni School of International Service oktatója.

„A Prism ügyhöz kötődő leleplezések egyáltalán nem leptek meg. A 2001. szeptember 11-i merényletek után az országunk teljes paranoiát fejlesztett ki. Mindenütt veszélyeket látunk és a titkosszolgálatokban senki sem akar bűnhődni azért, hogy ha még egy ilyen támadás történik. A 2001-ben George W. Bush által bevezetett Patriot Act elengedte egy „titkosszolgálati bürokráciaszörny” pórázát, amit már alig lehet határok közé szorítani. A titkosszolgálatok minden olyan információt összegyűjtenek, amit technikai szempontból lehet. E munka során a szolgálatok már ahelyett, hogy a gyanúsítottakra koncentrálnának, inkább mindent összegyűjtenek és később elemzik a megszerzett információkat. Azt, hogy ennek során az ártatlan emberek szabadságjogait megsértik, gyakorlatilag egy vállrándítással elintézik. S mindehhez jön az, hogy az USA még mindig úgy érzi: ő felel a globális biztonságért. Ezek az összetevők alkotják a totális túlreagálás tökéletes receptjét” – jelentette ki Gordon Adams.

A szakember hangsúlyozta: arról nincs tudomása, hogy az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) külföldön ipari kémkedést végezne. Az amerikai kormány ugyanakkor ezeket a vádakat mindig tagadta és fel volt háborodva, ha a külföldi titkosszolgálatok ellopták az amerikai konszernek technológiáit. Azt nem lehet konkrétan tudni, hogy az NSA vagy a többi szervezet mekkora költségvetésből gazdálkodik. Ennek oka, hogy a 16 jelenlegi amerikai titkosszolgálat büdzséje titkos. Csupán azt lehet tudni, hogy az összes szervezet tavaly 75,4 milliárd dollárból gazdálkodott. A becslései alapján ennek az összegnek az egynegyedét kapja meg az NSA.

Az is titkos, hogy az USA mennyit költ kiberkémkedésre. Az ismert viszont, hogy Obama a Pentagon jövő évi kibervédelmi költségvetését 24 százalékkal növelte, így az eléri majd a 4,7 milliárd dollárt. S ehhez jön még az FBI, az NSA és a többi titkosszolgálat büdzséje. Hozzátette: nagyon meglepné, hogy ha az internet ellenőrzésére és az ellenséges kibertámadások kivédésére fordított összeg 10 milliárd dollárnál kevesebb lenne.

„Mind a 16 titkosszolgálat elkészíti a költségvetési tervezetét, amit utána benyújt a védelmi minisztériumnak. A Pentagon költségvetési irodája megvizsgálja ezeket, majd a dokumentumokat egyetlen anyaggá fűzik össze és továbbítják a Fehér Ház költségvetési irodájának. Ez az összefűzött dokumentum landolt korábban az én asztalomon. A különböző módosítások után az anyagot továbbküldik a kongresszusi bizottságoknak, amelyek titokban tárgyalnak róla. Végül az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa úgy szavaz, hogy nem tudja, mit tartalmaz a csomag. A véleményem szerint ez a hatalmas megfigyelési apparátus nem csak teljesen túlzott mértékű, de egyúttal veszélyt jelent a demokráciára nézve is. A titkosszolgálatoknak a gyanús személyekkel kellene foglalkozniuk, a működésüknek átláthatóbbnak kell lenniük és fontos, hogy felelősségre lehessen őket vonni a tetteikért. Barack Obama amerikai elnök azt mondta: az NSA csak metaadatokat gyűjt és nem a kommunikáció tartalmára kíváncsi. De ezek a metaadatok is rossz kezekbe kerülhetnek. Az amerikai titkosszolgálatok története megmutatta, hogy túl sok hatalom és túl kevés ellenőrzés mindig visszaélésekhez vezet. Nem számítok arra, hogy Obama visszatáncol, ellenkezőleg. Túl nagy a nyomás rajta amiatt, hogy tovább növelje a kiberháborús befektetéseket. Én ezt nagyon veszélyesnek tartom. Minél agresszívebb módon harcol a világhálón az USA, annál veszélyesebb lesz a kiberháború. Mondok egy hasonló dolgot: világszerte azért alkalmaznak nagyon ritkán biológiai fegyvereket, mert a gyártásuk és a használatuk egyaránt halálos lehet. Nagyon nehezen ellenőrizhetők és ez a kiberfegyvereknél is így van. Amennyiben mi ennek ellenére pusztító vírusokat vetünk be a világban, akkor ezek nagyon gyorsa ellenünk fordulhatnak. Ennek a felismeréséhez nem kell szakértőnek lenni. Aki halálos betegséget hoz létre, az gyorsan maga is megfertőződhet” – szögezte le végül Gordon Adams.”

Forrás:
Mindent összegyűjtenek, amit lehet; Berta Sándor; SG.hu; 2013. július 9.

Big Data megoldás segíti a holland árvízvédelmet

„Az IBM bejelentette a Digital Delta program elindítását, amely Big Data elemzéssel járul hozzá az árvízvédelem fejlesztéséhez és a holland vízgazdálkodási rendszer optimalizálásához.

A kezdeményezés célja a katasztrófák és a környezetkárosodás megakadályozása, de a rendszer 15 százalékkal csökkentheti a vízügyi feladatok költségeit is. A közlemény szerint a holland lakosság 55 százaléka veszélyeztetett területen él. Egy-egy árvíz az állampolgárok mindennapi életén túl hatással lehet a vállalkozásokra, a mezőgazdaságra is. Az országban évente akár 7 milliárd eurót is elköltenek vízügyi feladatokra, az árvizek, az aszály vagy épp az alacsony vízállás kezelésére. Ezek a költségek gyors intézkedés hiányában további 1-2 milliárd euróval nőhetnek 2020-ig.

A hathatósabb védekezés és eredményesebb megelőzés érdekében jött létre a június végén bejelentett Digital Delta program – az IBM, a holland Vízügyi Minisztérium, a Delflandi Vízügyi Igazgatóság, a Deltares Tudományintézet, valamint a Delfti Egyetem együttműködésével. A program célja a vízgazdálkodás fejlesztése a különféle forrásokból származó vízügyi adatok integrálásával, elemzésével és megosztásával. Alapját egy intelligens, felhőalapú rendszer alkotja, amely az IBM Intelligent Operations for Water szoftverére és Smarter Water Resource Management megoldására épül.

A program során felálló új felügyeleti rendszer olyan problémákra keres megoldást, mint az ivóvíz minőségromlása, a szélsőséges időjárás, vagy az árvíz- és aszályveszély. Pontos modelljei abban segítik a holland hatóságokat, hogy optimális döntéseket hozzanak például a víz tárolásával, elvezetésével kapcsolatban, vagy megakadályozzák a sós víz és szennyezések ivóvízbe szivárgását, illetve a szennyvíz túlfolyását.

A rendszer fontos jellemzője, hogy az adatok azonnal megoszthatók a szervezetek és hivatalok között, a vizuális adatmegjelenítés és a részletes elemzések valós idejű információkat biztosítanak a vízügyi szakemberek számára. A hatóságok megakadályozhatják a katasztrófákat vagy a környezetkárosodást, koordinálhatják a szükséges lépéseket, és akár 15 százalékkal csökkenthetik költségeiket. A Digital Delta hosszú távon a teljes vízgazdálkodás hatékonyabb működését teszi majd lehetővé.

A programban résztvevő partnerintézmények célja, hogy maximálisan kihasználják az új technológiákat. A Delfti Műszaki Egyetem számára az IBM Intelligent Water szoftver biztosít majd hozzáférést az időjárás-előrejelzésekhez, a valós idejű érzékelők adataihoz, a domborzattal és az általános infrastruktúrával kapcsolatos információkhoz. Így pontosabban és gyorsabban ütemezhetők a karbantartási munkák, csökkennek a költségek és megakadályozhatják az alagutak, épületek és utcák víz alá kerülését. A vízügyi minisztérium és a helyi vízügyi hatóságok feladata lesz a vízháztartási adatok kezelése, megosztása és a víztárolás javítása a száraz időszakokban, hogy megelőzzék a mezőgazdasági károkat. A HydroLogic kutatócsoport az IBM a Delflandi Vízügyi Igazgatósággal együttműködve egy méretezhető, korai áradásra figyelmeztető módszert fejleszt ki, amely integrálja a valós idejű mérési adatokat, az időjárási és vízrendszer-szimulációs modelleket.”

Forrás:
Big Data megoldás segíti a holland árvízvédelmet; SG.hu; 2013. július 11.

Finisben az elektronikus levéltár

„Július 10-12-én, Badacsonyban tartják a Fiatal Levéltárosok Egyesületének V. Tudományos Nyári Táborát, melynek első napján bemutatták az Elektronikus levéltár fejlesztésében eddig elért eredményeket és felvázolták az elektronizált folyamatoknak köszönhető, új kihívásokat.

A Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) alkotta konzorcium 2008 óta dolgozik az Elektronikus levéltár megvalósításán. A 2013-ban megvalósuló projekt költségvetése 2,9 milliárd forint, ami 100 %-ban Európai Uniós támogatás. A projekt célja, hogy lehetőséget biztosítson nagy mennyiségű elektronikus iratanyag pontos, naprakész nyilvántartására, feldolgozására, közzétételére és tartós megőrzésére. A levéltárakban őrzött dokumentumok maradéktalan archiválása nemzeti érdek, így a projekt eredményessége szempontjából kiemelkedően fontos, hogy a választott hardver-megoldás biztosítsa a történelmi dokumentumok minőségi megőrzését. A rendszer központi infrastruktúrájának kialakítására kiírt közbeszerzési eljárást 2012-ben a T-Systems Magyarország Zrt. nyerte el.

A projektben felhalmozódó tudás és a megszülető eredmények a levéltáros szakma számára hosszú távra szólnak. Az évente megrendezett konferencia célja az elektronikus levéltár megismertetése az egyetemi hallgatókkal és a fiatal, pályakezdő levéltárosokkal. Tóth Péter, a NISZ Zrt. projektigazgatója nyitóelőadásában kiemelte, hogy az E-levéltár gyakorlati használatával a kutatók számára végre elérhetővé válnak Magyarországon is a 21. század igényeihez illeszkedő szolgáltatások.

Tavaly a Magyar Országos Levéltár és a 20 megyei levéltár integrációjával létrejött a Magyar Nemzeti Levéltár. A közeljövőben sor kerül a megyei nyilvántartási állományok teljes körű migrációjára, ami előrevetíti a projekt folytatásának szükségességét, az elért eredmények széles körű kiterjesztését.

„A közeljövő feladata lesz, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyekkel a megyei levéltárak is képesek lesznek az illetékességi körükbe tartozó iratképző szervek elektronikus állományait átvenni és megőrizni. A Magyar Nemzeti Levéltár további célkitűzése, hogy a jövőben minél több dokumentumot tudjon online módon a kutatók és érdeklődők részére szolgáltatni, mind az Országos Levéltár, mind pedig a megyei levéltárak iratanyagából” – mondta el az első napon előadásában Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója.

A minden részletre kiterjedő előkészítés és tesztelés után, mára kézzelfogható közelségbe került a komplex Elektronikus levéltári rendszer 2013. szeptemberi átadása. A hazai levéltárak idén ősszel használatba vehetik Európa egyik legfejlettebb, levéltári nyilvántartási és kutatási célokat szolgáló informatikai rendszerét.”

Forrás:
Finisben az elektronikus levéltár; Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2013. július 10.
Az e-Levéltár projekt adatlapja

Részben visszatér az írógépekhez az orosz titkosszolgálat

„Az orosz titkosszolgálatok a titkos információk védelme érdekében fokozottan előnyben részesítik a hagyományos írógépeket, tekintettel a számítógépes kémkedésre – írta csütörtökön az Izvesztyija.

Az orosz napilap beszámolója szerint az egyik titkosszolgálat, az államfő és a kormány tagjainak biztonságáért felelős Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSZO) nemrég 20 írógépet rendelt. A különösen kényes dokumentumokat ezentúl kizárólag papíron fogják tárolni, nem pedig elektronikus adathordozókon.

Ez a gyakorlat Oroszországban nemcsak a titkosszolgálatoknál, hanem a védelmi és a polgári védelmi minisztériumban is szokásos. Nyikolaj Kovaljov, a belső elhárításért felelős Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt vezetője azt mondta a lapnak, hogy bevett szokás a titkos információk kézírásos lejegyzése is.

A titkosszolgálatok azt is fontosnak tartják, hogy minden egyes írógépnek saját egyedi billentyűzete legyen, eltérően a sorozatban gyártott nyomtatóktól. Így minden egyes dokumentum egy bizonyos írógéphez köthető – írta az orosz napilap.”

Forrás:
Visszatér az írógépekhez az orosz titkosszolgálat; HVG.hu/MTI; 2013. július 11.

Digitális kutatóterem a Állambiztonsági Szolgálatok levéltárában

„Digitális kutatótermet alakítanak ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában szeptemberre; a változás az iratvédelem mellett a kutatók jobb kiszolgálását is segíti majd.

Az átalakítás érdekében a levéltár júliusban bezár, szeptemberben pedig már az országban egyedülálló, kizárólag elektronikus kutatóhelyekkel felszerelt galériával bővülve nyit meg újra. A földszinten a papír alapú iratok kutatása többé-kevésbé a jelenlegi formájában működik tovább – tájékoztatta az MTI-t pénteken a Történeti Levéltár kutatószolgálata.

Mint a közleményük emlékeztetett, a Történeti Levéltár őrzi az egyik legkutatottabb magyarországi irategyüttest, kutatóterme szinte folyamatosan túlzsúfolt. A szocialista kor állambiztonsági iratai az évtizedes folyamatos használat során ráadásul rendkívül rossz állapotba kerültek, számos dosszié biztos pusztulásra lenne ítélve a jelenlegi kutatási gyakorlat mellett.

Az intézmény évek óta végzi a legkeresettebb iratok szkennelését, jelenleg már több mint kétmillió oldalnyi digitalizált iratállomány áll rendelkezésre. Mindez mostanáig csak a belső munkafolyamatokat segítette, a későbbiekben azonban a folyamatosan bővülő digitális iratanyag a gyorsabb és hatékonyabb kutatást szolgálhatja.

A digitalizált példányok használata egyszerre több kutató számára is lehetővé teszi majd ugyanazon iratanyag használatát, az iratok nem rongálódnak tovább az állandó használatban, a levéltár állományvédelmi kapacitásait pedig hosszú távú iratmegőrzési programjának megvalósítására fordíthatja.

A már digitalizált és szükség esetén elektronikusan anonimizált dossziék esetében csökkenthető lesz a várakozási idő is, így a kutatók alkalmanként nagyobb mennyiségű forrásanyaghoz juthatnak hozzá, a teljes kutatóterem légkondicionálásával pedig a kutatók jobb körülmények között dolgozhatnak.

A digitális iratanyagok kutatása esetében is érvényes marad azonban az a szabály, amely szerint a kutatók nem jogosultak saját eszközzel másolatot készíteni az iratokról – hangsúlyozza a levéltár közleménye.”

Forrás:
Digitális kutatóterem a Állambiztonsági Szolgálatok levéltárában; Népszabadság; 2013. július 12.

Informatika, távközlés, technika

Kicsi a magyar cloudpiac, de gyorsan nő

„…Költségcsökkentés helyett rugalmasságot várnak a felhőktől

Egy regionális felmérés szerint a felhőszolgáltatások irányi igény fő hajtóereje a telepített rendszereknél nagyobb rugalmasság és skálázhatóság, Magyarországon is ezt emelték ki a legtöbben azok közül, akik már használnak cloudszolgáltatásokat vagy tervezik ezek bevezetését. A második fő érv Magyarországon a mobilitás támogatás, ezt követi a költséghatékonyság, a kiszervezhetőség, illetve a partnerekkel történő együttműködés támogatása, mint fő érvek. Érdekes módon az alacsony költség és a gyors implementáció nem ennyire vonzó érv a magyar cégeknél.
…
Kicsi a piac, de gyorsan nő
A felhős rendszerek piaca Magyarországon egyelőre elég kicsi: az IT-költések alig 1 százalékát adja ez a szegmens, ugyanakkor messze a legnagyobb növekedést produkálja, a következő években 30-40 százalékos lehet az éves növekedés üteme, így 2017-re a teljes forgalom a tavalyi 3 milliárd forintot megközelítő forgalom 6-7-szeresére emelkedhet, mondta el Balicza Gábor. Ez a növekedési ütem csak a vállalati mobil megoldásokéhoz mérhető.

A cloudra fordított költések túlnyomó többségét jelenleg még a nyilvános felhők viszik el, ezt pedig a szoftverszolgáltatások dominálják, majd az infrastruktúraszolgáltatások (pl. Amazon) következnek, a platformszolgáltatásokra fordított kiadások a legalacsonyabbak. Az IDC szerint a leginkább kommunikációs és csoportmunka-szoftvereket vesznek igénybe a magyar cégek a felhőből (pl. Google Apps, Office 365), a második legnépszerűbb felhős alkalmazáscsoport a CRM, ami legtöbbször a SalesForce.comot jelenti, a harmadik pedig a biztonság (levélszűrés, spamszűrés). Szoftverszolgáltatásokra tavaly összesen 1,6 milliárd forintot költöttek a magyar cégek, állítja az IDC.

A HP szerint a magyar cégek elsősorban a privát felhőket részesítik előnyben, vállalat által megkérdezett CIO-k 56 százaléka legalábbis ebben látja vállalatának felhős jövőjét, miközben a nyilvános és hibrid megoldásokra 22-22 százalék szavazott. Az IDC szerint tavaly a privát felhőkre fordított kiadások 600 millió forintot tettek ki.”

Forrás:
Kicsi a magyar cloudpiac, de gyorsan nő; Bodnár Ádám; HWSW.hu; 2013. július 08.

Hova szálljanak a felhők?

„Minden nemzetközi felmérés azt mutatja, hogy dől a befektetők pénze a cloud alapú informatikai megoldásokat szolgáltató cégekbe. Kevesebb szó esik ugyanakkor arról, hogy kik lehetnek e szolgáltatások felhasználói, és vajon mennyi pénzt remélhetnek tőlük az ágazat szereplői. A SymantecIT bizalmi indexe azt mutatja, hogy furcsa módon a kisebb kkv-k lehetnek a cloud-szolgáltatás igazi ügyfelei, ők azonban nem sok pénzt szánnak erre a célra.
…
Az innovatív technológiák és megoldások a kkv-szektor egészének jelentős versenyelőnyt biztosítanak, de a felhő alapú megoldások a kisebb cégeknek jelenthetnek nagyobb segítséget. Ennek alapvető oka, hogy a komplex számítástechnikai megoldások jelentős beruházást és szaktudást igényelnek, és ez már nem fér bele „garázscégek” életébe és költségvetésébe. Ezen a ponton válhat érdekessé számukra a házon belüli megoldásoknál sokkal jobb kapacitáskihasználtságot biztosító cloud-technológia, hiszen a nagy összegű beruházásoknál érdemesebb lehet költségként elszámolni a felhő alapú szolgáltatásokat, még akkor is, ha ez külső szakember igénybevételével járhat.

Csakhogy ehhez a kisebb kkv-k tulajdonosainak attitűdjét, IT-hoz való viszonyulását át kell hangolni. Ennek a kulcsa a hit és a bizalom. Hit, hogy a technológia nem ördögtől való, és nemcsak egy „hype”, hanem valós üzleti potenciál, és bizalom, hogy a szolgáltató az adatokat bizalmasan kezeli, és az adatszivárgás ellen minden erejével fellép.

Az elmúlt időszak megfigyelési botrányai (pl. a legutóbbi Prism-ügy) azonban éppenséggel nem a bizalmat erősítik – miközben az EU-ban és az Egyesült Államokban számos ígéretes törvényi és szabályozási kezdeményezés indult el az adatszivárgás megakadályozása érdekében.”

Forrás:
Hova szálljanak a felhők?; Sallai György; Világgazdaság; 2013. július 11.

Helyi tévék: „gőzerővel” digitálisra

„Az ország középső területén július 31-én áll le a hagyományos analóg műsorszórás, a médiahatóság milliókkal támogatja a digitális átállást. A szóvivő szerint „gőzerővel” készülnek.

A médiatanács 11 helyi tévének ítélt meg együttesen 72 millió forintos támogatást a digitális átállás technikai költségeihez – tájékoztatta Zsuppán Attila, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatója az MTI-t vasárnap. A pályázat harmadik fordulójának eredményéről e heti ülésén döntött a Médiatanács, ennek megfelelően a következő 11 vidéki televízió kapott együttesen 72 millió forintos támogatást: Csaba TV, Fehérvár Televízió, Ózdi Városi Televízió, Szombathelyi TV, Nyíregyházi Városi Televízió, Tapolca Városi Televízió, Salgótarjáni Városi Televízió, Vásárhelyi Televízió, Gyöngyösi Városi Televízió, Miskolci Városi Televízió, Egri Városi Televízió.

Zsuppán Attila emlékeztetett arra, hogy az ország középső területén július 31-én áll le a hagyományos analóg műsorszórás. Az érintett lakosság mellett a helyi földfelszíni analóg módon sugárzó tévék is gőzerővel készülnek a digitális átállásra. Ahhoz, hogy a technológiai váltás zökkenőmentes legyen, az NMHH a lakosság mellett a helyi televíziókat is támogatja, amelyek a Médiatanács pályázatán nyerhetnek forrást a digitális átálláshoz szükséges berendezéseik beszerzéséhez.

A kommunikációs igazgató kiemelte: az NMHH célja egyrészt az, hogy az átállás után senki se maradjon televízióadás nélkül, másrészt fontos szempont, hogy a nézők az országos csatornák mellett kedvelt helyi információforrásaikhoz is hozzájussanak. Ezért támogatják a helyi tévéket abban, hogy minél hamarabb térjenek át a digitális sugárzásra.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Magyar Média Mecenatúra programban áprilisban írt ki 312 millió forintos keretösszegű pályázatot a helyi televíziók digitális átállásának támogatására. A pályázaton helyi analóg földfelszíni frekvenciát használó jogosultsággal rendelkező televíziók indulhatnak, amelyek médiaszolgáltatási szerződésükben legalább napi 20 százalék közszolgálati tartalom sugárzását vállalták, vagy korábban részt vettek a televíziós közéleti magazin-, illetve hír- és kulturális magazinműsorok gyártását finanszírozó pályázaton. Egy beruházásra legfeljebb 8 millió forint támogatást lehet igényelni. A támogatásból a helyi kereskedelmi és közösségi televíziók digitális átállást szolgáló berendezéseket és csatlakozó kiegészítő eszközöket vásárolhatnak. A Médiatanács egyszeri hozzájárulása révén a helyi audiovizuális szektor pályázati nyertesei számára lehetővé válik, hogy jobb minőségben, a legmodernebb technológiával sugározzák adásaikat – hangsúlyozta Zsuppán Attila.”

Forrás:
Helyi tévék: „gőzerővel” digitálisra; Népszabadság/MTI; 2013. július 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kiállnak az e-könyv kölcsönzésért a holland könyvtárak

„A kiadók harcolnak az elektronikus könyvek kölcsönzése ellen, de a könyvtárak próbapert indítottak.

A kiadókat aggasztja, hogy mi lesz az elektronikus könyvek üzletével, ha azok kölcsönözhetők is? A könyvtárak pedig próbálják kihasználni az elektronikus könyvkölcsönzés előnyeit, hiszen minden eddiginél olcsóbban és kényelmesebben juthatnak vele ügyfeleik olvasnivalóhoz és a nagy raktárak helyett elég néhány szerver. A hollandiai könyvtárak egyesülete elébe ment a várható pereskedésnek és próbapert indított, egyszer s mindenkorra tisztázandó a dolog jogállását.

A holland szerzői jogi törvény rendelkezik ugyanis a hagyományos könyvek esetében arról, hogy azok a kiadó és szerző engedélye nélkül kölcsönzésbe adhatók legyenek, itthon is ez a gyakorlat érvényes. Ha ezt az előírást a bíróság a próbaügy kapcsán következetesen alkalmazhatónak találja az e-könyvekre is, akkor a kölcsönző intézmények rengeteg felesleges engedélykérés és egyeztetés terhe alól mentesülnek, nem kell minden esetben a jogtulajdonosok engedélyét kérniük – és azok nem tagadhatják meg műveik kölcsönzésre bocsátását.

A per apropóját az adta a hollandok számára, hogy oktatási miniszterük, Jet Bussemaker állásfoglalása szerint a kölcsönbe adás szabadsága csak a papír alapú könyvekre vonatkozik. A bíróság tisztázza majd a vitatott helyzetet.

Kiadói oldalról persze elsőre érthető az aggodalom, hiszen ki fogja megvenni a könyveiket, ha egyszer szinte ingyen elérhetők kölcsönzés útján? Csakhogy vannak ellenérvek, sőt ellenkező tapasztalatok, hiszen a hagyományos, papíralapú könyvek könyvtári kölcsönzése egyáltalán nem tette tönkre a könyvpiacot, akkor miért lenne ez másként az elektronikus olvasnivalókkal? Jelenleg a nagyobb kiadók korlátozzák a könyvtárak e-könyv ellátását, ami kifejezetten vissza is üthet számukra, hiszen ha valamihez nem juthatnak hozzá az érdeklődők legálisan, akkor megeshet, hogy illegálisan próbálkoznak. Másrészt a kisebb elektronikus könyvkiadók nem ilyen szégyenlősek, ők örömmel adnak el kölcsönzői példányokat, ami hosszú távon komoly előny lehet számukra, és a nagyok merevsége a kisebb, de alkalmazkodóbb vállalkozások malmára hajthatja a vizet.

Itthon sem ismeretlen az elektronikus kölcsönzés, például a Magyar Digitális Könyvtárat és a Goethe Intézet könyvtárát is használhatjuk interneten keresztül.”

Forrás:
Kiállnak az e-könyv kölcsönzésért a holland könyvtárak; Egri Imre; IT café; 2013. július 10.
Dutch public libraries are commencing a test case on e-lending; Future of Copyright; 2013. június 18.

Közösségi kereskedési platformok és a devizakereskedelem

„A közösségi kereskedési platformokon a sikeres, sok-sok követővel rendelkező tagok csak a jutalékból milliós nagyságrendű bevételre tehetnek szert. Szégyenkezni nincs okunk, több magyar is található a világ élvonalában.

Egyre nagyobb szereplővé válnak a piacon a közösségi kereskedési platformok, a világ legnagyobb ilyen oldalán, az eTorón már több mint 80 millió tranzakciót bonyolítottak idén, de a ZuluTrade nevű oldal 500 ezer ügyfele is több mint 500 milliárd dollárt mozgatott meg az elmúlt év során.

Kövesd a sikereseket!
A közösségi kereskedési platformokon (melyek szinte kizárólag devizával foglalkoznak) a tagok tranzakciói nyilvánosak, a szereplőket az oldal teljesítményük s különböző mutatók alapján rendszerezi, sorba állítja. A sikeres kereskedők, brókerek − hasonlóan a többi közösségi oldalhoz − hamar sok követőre tesznek szert, akik árgus szemekkel figyelik, milyen ügyletet köt „gurujuk”. Sőt, a legjobbakat nem csak egyszerűen figyelik, hanem valódi pénzzel automatikusan utánozzák is a csoport tagjai − erre a rendszerbe épített funkciók könnyen lehetőséget adnak. A legnépszerűbb brókert a ZuluTrade-en több mint 8 ezer ügyfél bő 8 millió dollárnyi valódi tőkéje követi. Az eTorón a legnépszerűbb tag az elmúlt fél évben kötött 283 ügyletből mindössze két alkalommal veszítő, hat hónap alatt 56 százalékos hozamot elérő caraj51 nevű felhasználó üzleteit több mint 11 ezren másolják.

A magas hozam persze önmagában keveset jelent, hisz az elképzelhető, hogy magas kockázattal is párosult. Ennek eldöntéséhez a rendszerek részletes statisztikákat szolgáltatnak, de talán ezeknél is több információt hordoz a közösség értékelése. A „guruk” ráadásul a követők után jutalékot is kapnak, ami akár havi 10 ezer dollárra is rúghat.

Focibíró az élen
A legnépszerűbb magyar szereplő az eTorón jelenleg a mirugabi nevű user, akit már több mint ezren másolnak. A civilben futballbíróskodó kereskedő az elmúlt év során közepes kockázatot vállalva több mint 300 százalékos hozamot generált, ügyletei 95 százalékban nyereségesek voltak.

A Zulutrade-en is akad magyar a legsikeresebbek között. A Wall Streat nevű felhasználó saját bevallása szerint 7 éve hivatásos kereskedő. Lenyűgöző, hat hónap alatt 200 százalék közeli tőkearányos megtérülést hozó teljesítménye sokaknak felkeltette érdeklődését, jelenleg 547 ember több mint félmillió dollárnyi befektetésre váró tőkével másolja ügyleteit.

Gyorsan elpártolhatnak a követők
Nála is népszerűbb volt pár éve a Zulutrade-en az akkoriban Gringo néven szereplő Árgyelán Gábor, aki lapunknak elmondta, a csúcson közel 2500-an követték tanácsait mintegy 2,5 millió valódi dollárral, ami után a kapott jutalék elérte a havi egymillió forintot. Mint bevallotta, akkori sikeréhez a rendszer furcsa rangsorolási algoritmusa is hozzájárulhatott, hiszen 15 hét alatt a világon a negyedik legtöbbek által követett bróker (az oldal szóhasználatában szignálszolgáltató) lett − pedig mindössze bő egyéves piaci tapasztalat állt a háta mögött.

Sajnos amilyen gyorsan jött a siker, olyan gyorsan el is múlt, egyetlen nagyobb kilengés az euró/forint árfolyamban ugyanis jelentős veszteségeket okozott „ügyfeleinek”, akik a korábbi jó teljesítmény ellenére órák alatt elpártoltak tőle. A követők ráadásul nem várták el, hogy saját pénzét is kockáztassa, „csapatára” úgy tett szert, hogy egy fillérnyi valódi pénzt sem tett kezdetben a rendszerbe, pusztán sok sikeres ügyletet tanácsolt a tagoknak.

Az eToro statisztikái szerint jobban teljesítenek azok, akik a „guruk” tanácsait követik, az ilyen ügyletek 85 százaléka volt ugyanis nyereséges, szemben az egyénileg kötött 55 százalékos aránnyal.

Mi is az a közösségi kereskedés?
A közösségi kereskedési oldalakat úgy kell elképzelni, mintha egy internetes devizakereskedő platformot kereszteznénk a Facebookkal. Az oldalon keresztül végrehajtott tranzakcióinkat minden szereplő láthatja, s ha sikeres ügyleteket kötünk tömegével (akár csak „játék pénzzel” is), akkor egyre előrébb kerülünk a rendszer által összeállított rangsorban, s tevékenységünk talán mások figyelmét is felkelti − olyanokét, akik valódi pénzüket szeretnék minél gyorsabban és minél jobban megsokszorozni, s ebben tőlünk várják a segítséget.

Ha jól teljesítünk, beállítják, hogy az általunk indított kötéseket saját számlájuk terhére ők is végrehajtsák. Ha ily módon nő követőink száma, akkor előrébb kerülünk a rangsorban, ami ismét csak újabb követőket vonzhat. A követőink valódi pénzes ügyletei után pedig a szolgáltató előre meghatározott jutalékot utal át számlánkra a hó végén − feltéve, hogy nyereségesen zártuk az adott hónapot.”

Forrás:
Milliós havi fizetés – ők a magyar devizaguruk; Mezősi Tamás; Napi Gazdaság; 2013. július 10.

Ősszel indul a Futár

„Sokat várnak a BKV új forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszerétől, amely 6,7 milliárdból valósul meg.

A Futár projekt elavult szakmai standardok mentén valósul meg, így működtetése évi 1,8 milliárd forintot emészt majd fel. Ráadásul az átadás is csúszik – hangzott el a BKV legutóbbi felügyelőbizottsági ülésén. – Ez az állítás teljesen alaptalan, mi ilyen szakmai álláspontot nem ismerünk – tájékoztatta lapunkat a projektgazda Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A Futár (forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer) projekt egy integrált közösségi közlekedési informatikai rendszer, összköltségvetése 6,7 milliárd forint, amely az Új Széchenyi Terv keretében európai uniós támogatással valósul meg. A BKK szerint a rendszer budapesti kiépítése jól halad, a különböző járműszerelések és az utcai kijelzők üzembe helyezése gőzerővel folyik.

A BKV jelenleg két elavult, több mint 20 éves, korszerűtlen forgalomirányítási rendszert használ, amelyek között nincs megfelelő átjárás. A Futár teljes mértékben kiváltja ezt. Az új rendszer stabil szoftverrel működik, így nem igényel komolyabb karbantartást, valamint arra is alkalmas lesz, hogy az üzemeltetők – jelenleg a BKV és a VT Transman – szerződésben vállalt szolgáltatásait nyomon kövesse és ellenőrizze.

A BKK reményei szerint az új forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer segítségével valóban elérhető lesz az egyenletes, menetrend szerinti járműkövetés, és jóval gyorsabb lehet a váratlan eseménynél való beavatkozás. A járművezetők, az utasok és a forgalomirányítók közötti többoldalú, valós idejű kommunikáció révén a BKV valóban képes lesz alkalmazkodni a változó közlekedési feltételekhez. A járműveken a következő megállót bemondó rendszer minden járművön automatikus lesz, és nem a járművezető odafigyelése, hanem a műholdas pozíció alapján mondja majd a géphang a megállókat. Ráadásul ha késik vagy nem jár a következő megállóba várt villamos, erre még a buszon figyelmeztetik az utasokat.

Egy régi, elavult rendszert váltunk le a Futárral – válaszolta lapunk kérdésére a BKK. A professzionális rendszer bevezetésének fővállalkozója egyébként a Synergon Integrator Kft., míg a rendszer alapjait és legfőbb elemeit alvállalkozójaként egy világszinten jegyzett szállító, a német IVU Traffic Technologies AG biztosítja. A cég széles körű referenciával rendelkezik a világban, így az IVU berendezéseit használják Londonban, Berlinben és Hollandiában is. A londoni rendszer innovatív megvalósításával idén díjat is nyertek a genfi világkonferencián. A közterületi kijelzők a német Lumino GmbH hasonlóan világszínvonalú, karbantartást nem igénylő, kiváló referenciákkal – például Berlin és sok más német város, Rotterdam, Moszkva, Szentpétervár stb. – rendelkező termékei.

Az üzemeltetési költségek pontos összege egyelőre nem ismert. Ezt csak a pontos ajánlat ismeretében tudja majd a fővárosi közlekedési holding megmondani. Előzetes számításaik szerint legfeljebb százmilliós nagyságrendű lesz a rendszer működtetésének éves költsége. A rendszer nyújtotta pluszszolgáltatások várhatóan az utasszám növekedését eredményezik, ami pluszbevételt hozhat a BKV-nak – teszi hozzá a BKK. A kiadások egyébként a központi hardver- és szoftverrendszer, illetve a járműfedélzeti eszközök és a külterületi kijelzők, valamint a független rádiós rendszer és végponti eszközök üzemeltetéséből adódnak össze.

A Futár megvalósítására rendelkezésre álló pénzügyi források évek óta változatlanok, így a rendszer képességeit pénzügyi okok nem befolyásolták – cáfolta a BKK azt a felvetést, miszerint a szakmai, műszaki tartalom a források szűkülésének eredménye. A Fővárosi Közgyűlés mindenesetre májusi ülésén sietve tárgyalta meg és hagyta jóvá a Futár projekt befejezéséhez szükséges és még hátralévő fejlesztési feladatok elvégzéséhez szükséges 1,8 milliárd forint forrás biztosításáról szóló előterjesztést. György István főpolgármester-helyettes a sietség okát firtató kérdésre azt válaszolta: „Még két hét is rengeteget számít. Az európai uniós támogatás elvesztését semmiképpen sem szeretnénk megélni…”

A támogatási szerződést 2009 júniusában kötötték meg, az átadás határidejét akkor 2013. június 30-ban határozták meg. Az átadás azonban őszre csúszik. Ennek feltétele ugyanis, hogy a járműveket felszereljék a valós idejű tájékoztatást biztosító fedélzeti egységgel. Ez eddig több mint 1300 busz, illetve trolibusz esetében történt meg, de szeptember 20-ig a többi járművön – a buszok és a trolibuszok mellett a villamosokon – is elvégzik a munkát. A projekt látványosabb elemeinek számító 263 darab megállóhelyi, csomóponti utastájékoztató berendezések 95%-át már kihelyezték a közterületekre. A szeptemberi határidőre a maradék 15 kijelző is a helyére kerül.”

Forrás:
Ősszel indul a Futár; Szalai Anna; Népszabadság; 2013. július 9.

Mi lesz az e-jeggyel? Késik a hitelszerződés

„Mégsem írják alá a nyáron az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez szükséges hitelszerződést. Holott a BKK május végén még magabiztosan állította, hogy az eredeti ütemterv szerint, az igazgatóság és a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyását követően 2013 nyarán aláírják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó kontraktust.

A 20 milliárd forint összköltségű rendszer kiépítéséhez 16 milliárdnyi hitelt nyújtó EBRD képviselői ugyan a hét elején is tárgyaltak Budapesten a részletekről, ám az ügylethez egyelőre nem járult hozzá a Fővárosi Közgyűlés. Lapunk információi szerint a BKK vezetősége nem tart attól, hogy a projektet a busztenderhez hasonlatos támadás érje Tarlós István, illetve kabinetje részéről. A beruházás továbbra is élvezi a városvezetés támogatását.

Erre utal szerintük, hogy az EBRD-vel folytatott egyeztetéseken Bagdy Gábor és György István főpolgármester-helyettesek is részt vettek. A csúszás oka abban kereshető, hogy a városatyák június vége helyett a hónap közepén tartották rendes ülésüket, amikorra a kontraktus szövege még nem állt készen. A következő ülés pedig szeptemberben lesz.

Az EBRD vár, neki nem sürgős. A főváros viszont jövőre – legalábbis részlegesen – bevezetné az elektronikus, időalapú jegyrendszert, amelytől évi ötmilliárd forint pluszbevételt várnak. A szerződés aláírásának késlekedése egyelőre nem hátráltatja a projektet. A fővárosi közlekedési holding már megindította az előminősítési eljárást a majdani tenderen indulni szándékozó cégek számára. A kiírás szerint a projekt egy szerverközpontú, nyílt szabványú elektronikus jegyrendszer kifejlesztését, szállítását, üzemeltetését és karbantartását célozza meg Budapesten, illetve az elővárosokban.

A BKK ehhez kapcsolódóan 2100 autóbuszra, villamosra és trolibuszra, 64 HÉV-állomásra és 55 metró- és HÉV-állomásra vásárolna jegyérvényesítő berendezést, illetve utóbbiakhoz beléptetőkapukat is. Összességében 9000 darab smartkártya-olvasó és hárommillió darab smartkártya, valamint 700 darab hordozható kézi ellenőrző készülék szállítása válik szükségessé. Ezenfelül ajánlatot várnak a jegyeladási, az ügyfélszolgálati rendszerre és tájékoztatási megoldásokra, a fentiek háttértámogatását biztosító (back-office) rendszer kidolgozására, illetve a meglévő BKK rendszerekkel való összekapcsolásra.

A megvalósítás időtartama várhatóan három év. A szerződés magában foglalja majd a rendszer tízéves üzemeltetését és karbantartását is. Az ajánlatokat július végéig várják. A szállítói tendert a hitelszerződés megkötése után írják ki, de csak az előminősítésen sikeresen szereplő cégek indulhatnak.

Hitel nélkül azonban semmi sem lesz. Mint emlékezhetünk az EBRD már korábban módosíttatta az önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közötti keretmegállapodást. Az előírt változtatások a korábbinál hátrányosabb helyzetbe hozták az önkormányzatot, így például bekerült az önkormányzat objektív kárfelelősségének megállapítása, illetve a BKK kötelezettségének korlátozása és rögzítették a felmondási szabályokat.

A hitel elsődleges fedezete a menetdíjbevételek évi ötmilliárd forintos növekedése, bár az EBRD külön biztosítékot is kért. Ha a bevételnövekedés mégsem elég az adósságszolgálathoz, akkor a BKK az önkormányzat által – bank által bejegyeztetett új passzus alapján – biztosított közlekedésszervezői forrás terhére törleszti majd a hitelt. A tavaly decemberben aláírt előmegállapodásban foglaltak szerint a bank közvetlen hozzáférést kap a BKV–BKK számlájához, így nem fizetés esetén egyszerűen leemelheti az összeget.

A végleges szerződés aláírásához a csaknem négymilliárd forintos önrészt is elő kell még teremtenie a fővárosnak. Egyelőre csak szóban, költségvetési tételként csak 2014–2015-ben kell számolnia ezzel az összeggel. Ha szeptemberben valóban aláírják a hitelszerződést, akkor év végére lezárulhat a szállítói tender.

A BKK felhívására jelentkezett négy gyártó beléptetőkapuinak tesztelése mindenesetre már június elején megkezdődött a 3-as metró Corvin negyed megállójánál. Az új rendszert jövő évtől 2016-ig fokozatosan vezetnék be, végül a BKK által megrendelt valamennyi járatra kiterjesztik.”

Forrás:
Mi lesz az e-jeggyel? Késik a hitelszerződés; Szalai Anna; Népszabadság; 2013. július 11.

Szakirodalom

Taylorizmus a közigazgatásban. Az organikus állam és a jó kormányzati menedzsment kérdései Magyary Zoltán munkásságában

„A jelen tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen szerepet játszott a két világháború közötti közigazgatásban a modern üzemvezetés és menedzsment befolyása. A tanulmány azt vizsgálja, miként értékelték a korabeli közigazgatási gondolkodók, különösen az utóbbi években újra felfedezett Magyary Zoltán meghirdetett reformprogramjában a „scientific management”, majd a Fayol által kidolgozott üzemszervezési és vállalatvezetési alapelveket, illetve ezek átültethetőségét az államigazgatás területére. A munka szintén kitér Magyary államfelfogására, melyre nagy hatást gyakorolt a korabeli Közép-Európában virágkorát élő hivatásrendi gondolkodásmód.”

Forrás:
Taylorizmus a közigazgatásban. Az organikus állam és a jó kormányzati menedzsment kérdései Magyary Zoltán munkásságában; Zachar Péter Krisztián; 2013. július 2. (pdf)

Érdemes-e újra felfedezni a hivatásrendiséget?

„Az előadás arra keresi a választ, vajon a két világháború között megszületett hivatásrendi gondolat tartalmaz-e olyan elemeket, melyek mai formába öntve hozzájárulhatnak a posztmodern utáni emberiség társadalmi és gazdasági problémáinak megoldásához. Be kívánja mutatni, a magyar hivatásrendi gondolkodók (szociológusok, jogászok, gazdasági szakemberek) teoretikus munkásságának azon szeletét, mely a jelenkor számára is hasznosítható üzenettel bír. Mindemellett röviden azt is elemezni kívánja, milyen esélyei lehetnek az újrafelfedezett és újragondolt hivatásrendiség gyakorlati alkalmazásának.”

Szerkesztői megjegyzés:
Adalék a címben feltett kérdéshez: „…Dr. Imre Miklós ismertette: a rendszert mindhárom hivatásrendben szolgálatot teljesítők számára bevezetik…” (a közszolgálati teljesítményértékelési rendszerről szólva), lásd korábbi cikkünket
Forrás:
Érdemes-e újra felfedezni a hivatásrendiséget?; Strausz Péter; 2013. július 2. (pdf)

A városirányítás kihívásai

„Jelen cikk a helyi szinten ellátandó közfeladatokkal kapcsolatos azon tendenciákat igyekszik bemutatni, melyek a piacosított helyi közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági, hatékonysági és demokratikus problémákra keres megoldásokat. A helyzet kezelésére számos településen éltek a visszaszervezés lehetőségével, amely viszont alapvető intézményi változásokat kell, hogy hozzon városirányításban.
…
Az ezredfordulót megelőző időszak a közszféra visszahúzódásának, illetve szisztematikus lebontásának időszaka volt, a magánszolgáltatók számtalan formában kaptak lehetőséget arra, hogy a közösség elvárásainak megfelelő feltételekkel nyújtsanak bizonyos alapvető szolgáltatásokat. Napjainkban ehhez hasonlóan globális mértékű az a felismerés, hogy ez a piacosítás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért a világ különböző országaiban számos település, illetve állam gondolta újra a folyamatot. Az már az eddigi tapasztalatok alapján is kimondható, hogy a privatizáció nem visszafordíthatatlan. Lényeges hangsúlyozni azonban, hogy itt nem arról van szó, hogy a már megtett úton vissza kellene fordulni és az eredeti állapotokat visszaállítani. Sokkal inkább arról van szó, hogy a közszolgáltatások intézményi hátterének újratervezésével új célokat kell kijelölni: meg kellene erősíteni a demokrácia, az igazságosság és a fenntarthatóság fogalmát és eszközöket kell ezek mögé rendelni. Ehhez pedig új utak (és partnerek) is kellenek, de ezek még nem bejáratottak, ezért alapvető fontosságú a már lezajlott projektek szisztematikus értékelése, annak érdekében, hogy a magánszférából a közösség irányításába kerülő közüzemi szolgáltatás minél előbb alkalmas legyen ennek a többdimenziós célrendszernek megfelelő stratégiai és operatív döntéseket meghozni és végrehajtani.”

Forrás:
A városirányítás kihívásai; László Csaba; 2013. július 2. (pdf)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat az ÁROP 2011–2013. évekre szóló akciótervének módosításáról, a tartaléklistáról, és az ÁROP 2009–2010. évekre szóló akcióterve módosításáról

„A Kormány
1. megállapítja az Államreform Operatív Program (a továbbiakban: ÁROP) 2011–2013. évekre szóló akciótervét az 1. melléklet szerint, a 3. prioritáson szükséges többletkötelezettség-vállalás jóváhagyásával,

2. elfogadja a 2. mellékletben meghatározott projektek az ÁROP kiemelt projektjeiként történő nevesítését, és hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága a támogatási szerződést azokra megkösse,

3. megállapítja az ÁROP 2011–2013. évekre szóló akciótervének tartaléklistáját a 3. melléklet szerint,

4. törli az ÁROP 2009–2010. évekre szóló akciótervéből a 4. melléklet szerinti konstrukciót,

5. egyetért azzal, hogy az ÁROP-1.2.11/A azonosító számú konstrukció keretéből az érintett megyei önkormányzatok megyénként 10 millió forintot a regionális fejlesztési ügynökségek bevonásával a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben foglalt tervezési feladataik ellátása céljából használjanak fel,

6. egyetért azzal, hogy az ÁROP-1.2.11/A azonosító számú konstrukció keretéből a Balaton Fejlesztési Tanács 100 millió forintot az általa ellátandó területi tervezési feladatokra használja fel,

7. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a 6. és 7. pontban megjelölt konstrukció felhívásának az ott meghatározottak szerinti tartalommal történő módosításáról…

8. visszavonja az Államreform Operatív Program 2011–2013. időszakra szóló akciótervének módosításáról, az Államreform Operatív Program tartaléklistájáról szóló 1071/2013. (II. 21.) Korm. határozatot…”

Forrás:
A Kormány 1428/2013. (VII. 10.) Korm. határozata az Államreform Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének módosításáról, az Államreform Operatív Program tartaléklistájáról, és az Államreform Operatív Program 2009–2010. évekre szóló akcióterve módosításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 118. szám, 2013. július 10.; 64057-64070. oldalak (pdf)

A kormány rendelete a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról

„…2. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A KIFÜ alaptevékenysége körében, az egyes hazai finanszírozású, valamint az európai uniós társfinanszírozású különösen informatikai tárgyú kiemelt ágazati fejlesztési projektek – a nemzetbiztonsági és honvédelmi feladatok támogatása érdekében végzett fejlesztések kivételével – központosított tervezése és lebonyolítása érdekében:
a) az európai uniós vagy hazai forrásból megvalósuló projektekben projektgazdaként, konzorciumvezetőként, illetve a projektgazda vagy a konzorciumvezető kérésére konzorciumi tagként vagy más, nem kedvezményezetti szerepkörben vesz részt; a KIFÜ ennek keretében a projektmenedzsment és független minőségbiztosítási feladatok ellátásáról, a pénzügyi elszámolások szabályszerűségéről gondoskodhat, illetve felügyelőmérnöki és egyéb, a projektek sikeres lebonyolítását támogató szakértői feladatokat láthat el;
b) a Kormány döntése alapján, vagy az ágazati miniszterek vagy az érintett költségvetési szervek felkérésére közreműködik a költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott egyes ágazati (különösen központi közigazgatási, önkormányzati igazgatási, egészségügyi, oktatási, vidékfejlesztési, foglalkoztatási) fejlesztések megvalósításában;
c) megállapodás alapján projektmenedzsment módszertan szolgáltatásokat nyújt más közigazgatási szervek részére; d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.”

3. § Az R. 5. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(A KIFÜ részt vesz:)
„d) a közigazgatási projektmenedzsment irányelvek és módszertan kidolgozásában;
e) szakmai támogatás nyújtásával az informatikáért felelős miniszter, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter feladatainak ellátásában, így különösen az intézményi projektfelügyelet kialakításában, működtetésében.”

4. § (1) Az R. 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megvalósítani tervezett projekteknél a KIFÜ önállóan, vagy amennyiben a KIFÜ a konzorciumvezető – a projektek eredményeként megvalósuló informatikai fejlesztések használóival, hasznosítóival (a továbbiakban: befogadó intézmények) együtt a közreműködő szervezettel kötendő támogatási szerződéssel, az EU-s és más nemzetközi támogatások elnyeréséhez szükséges pályázattal, vagy a Kormány részére készített előterjesztéssel gondoskodik a fejlesztésekhez szükséges forrás megszerzéséről.
(3) A konzorciumi formában megvalósított projekteknél a KIFÜ mint konzorciumvezető (kivételes esetben, mint konzorciumi tag) látja el a projektmenedzsment feladatokat. A projektek során megvalósult fejlesztések jövőbeli fenntartásáról és üzemeltetéséről a befogadó intézmények gondoskodnak az irányító miniszterek rendelkezése szerint. A befogadó intézmények a projekt fizikai megvalósítását követően, a fenntartási időszak első napjától kezdődően kötelesek az informatikai fejlesztések tulajdonjogának vagy vagyonkezelői jogának az átvételére. Az intézmények az átvételt megelőzően kellő időben gondoskodnak az átvett vagyonelemek fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges költségvetési források rendelkezésre állásáról.”

2) Az R. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A KIFÜ az európai uniós forrásból társfinanszírozott projektekhez kapcsolódó rendszerek fenntartásában, üzemeltetésében – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a befogadó intézményekkel kötött megállapodásban foglaltak szerint vehet részt. Befogadó intézmény hiányában a projektekhez kapcsolódó rendszerek fenntartását, üzemeltetését a KIFÜ végzi.”…”

Forrás:
A Kormány 268/2013. (VII. 11.) Korm. rendelete a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 119. szám, 2013. július 11.; 64157-64158. oldalak (pdf)

38/2013. (VII. 12.) HM utasítás a bélyegzőellátásról és a bélyegzők használatáról

Forrás:
A honvédelmi miniszter 38/2013. (VII. 12.) HM utasítása a bélyegzőellátásról és a bélyegzők használatáról; Hivatalos Értesítő; 2013. évi 34. szám, 2013. július 12.; 6047-6057. oldalak (pdf)