Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A járási hivatalok adják a jövőben az építési engedélyt, újra lesznek típustervek
Tárgyszavak: általános közigazgatási rendtartás, Balaton, digitális kormányzati szolgáltatások, E-építési keretrendszer, e-építésügy, építésigazgatás, építésügy, építészet, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., járási hivatalok, jegyzők, közadatok, Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP), közigazgatási nyilvántartás, Lechner Tudásközpont Területi, Magyarország, Nemzeti Beruházás-előkészítési Alap, Nemzeti Településpolitika, okos város, szerzői jogok, településfejlesztés, térinformatika, területrendezési tervek, urbanisztika
Tanulmány Magyarország EU tagságának eddigi eredményességéről
Tárgyszavak: 2007-2013, Állami Számvevőszék, gazdaságpolitika, pénzügyi fejlesztési keret, statisztika, uniós forrásfelhasználás, uniós források

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A járási hivatalok adják a jövőben az építési engedélyt, újra lesznek típustervek

„Átalakítják az építésügyet – megjelent az erről szóló határozat.

Egyebek mellett ezeket tartalmazza az építésügy átalakításáról szóló kormányhatározat, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Az érintett minisztereknek jövő év március végéig kell a kijelölt feladatokról elkészíteniük a jelentésüket. A Miniszterelnökséget vezető miniszternek pedig az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását 2017. október utolsó napjáig kell jelentenie a kormánynak.

A határozat mellékleteként szereplő intézkedési terv azzal indul, hogy – az ügyintézés hatékonyabbá tétele érdekében – az általános építésügyi hatósági hatáskört a jegyzőtől a járási hivatalba kell integrálni. Ennek a jogszabályi hátterét jövő év végéig kell megteremteni.

A legfeljebb 160 négyzetméter hasznos alapterületű, pince, földszint és tetőtérből álló lakóépületnél az építésügyi hatóság „tudomásulvételi eljárást folytat le”, amennyiben nem kell bonyolult szakkérdést eldöntenie. Ilyen eljárást eddig a használatbavételnél alkalmazott a hatóság.

A lakosság a jövő év végétől Nemzeti Mintaterv-katalógusból választhat lakástervet. Ezek a tervek tájegységi karaktert hordoznak, a kormány 100 millió forintot irányoz elő ezek elkészítésére. A mintatervek tételes anyag- és munkaidő ráfordítást is tartalmaznak majd. A rendszerváltásig az Építésügyi Tájékoztató Központ (ÉTK) adott ki típusterveket, amelyeket csak a telekre kellett adaptálnia az építésznek. Ezek engedélyezése gyorsított eljárásban történt.

Az intézkedési tervben szerepel az is, hogy az érintett szakmai szervezetek bevonásával ki kell alakítani a tervezőkre és az építőipari kivitelezőkre vonatkozó felelősségbiztosítási keretrendszert. A reális költségbecslési adatok támogatása érdekében pedig – az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. bevonásával – ki kell dolgozni és üzemeltetni kell a kötelező, tételre bontott költség-adatszolgáltatást.

Szerepel a határozatban az is, hogy a külterületeken élő családok és ott működő családi gazdaságok és vállalkozások segítése érdekében ki kell dolgozni a Magyarországi tanyák és zártkertek programot. Emellett a külterületi építkezések jelenlegi rendezetlen állapotát – komplex módon – szabályozással és támogatással kell keretek közé szorítani.”

Forrás:
A járási hivatalok adják a jövőben az építési engedélyt, újra lesznek típustervek; ma.hu/MTI; 2015. szeptember 7.
A Kormány 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozata az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról; Magyar Közlöny; 2015. évi 123. szám; 2015. szeptember 4.; 19109-19121. oldalak (pdf)

Tanulmány Magyarország EU tagságának eddigi eredményességéről

„Az Állami Számvevőszék a tanulmányában átfogóan bemutatja a Magyarország részére különböző jogcímeken és céllal juttatott uniós források és az uniós tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét és gazdasági hatását, az egyes Operatív Programok és prioritásaik pénzügyi és szakmai előrehaladása indikátorainak teljesülését. Magyarország számára az EU-tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult és ez a jelleg a tagság első évei után tovább erősödött.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, amelynek törvényben meghatározott feladata a „jó kormányzás” támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett, ellenőrzési tapasztalatai alapján, vagy azokból fakadóan elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá és célja, hogy felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

Az EU tagság pénzügyi vonatkozásai, a Magyarország részére különféle jogcímeken és céllal juttatott források volumene, felhasználása a gazdasági fejlődésben betöltött kulcsfontosságú szerepe miatt folyamatosan jelentős közérdeklődésre tartanak számot. Az EU tagság 10 éves évfordulója és a hétéves EU költségvetési időszak 2013 végével történő lezárása indokolta a Magyarország részére juttatott közösségi támogatások összefoglaló értékelését.

Az ÁSZ tanulmánya bemutatja a 2007-2013. évi EU költségvetési időszakban Magyarországnak jutatott közösségi támogatásokat és az EU tagságból származó egyéb gazdasági előnyöket. Szintén összefoglalóan mutatja be a Magyarország EU tagságával járó befizetéseket, azok összetételét, illetve a tagsággal járó gazdasági hatásokat. A tanulmány megközelítése újszerű, célja az uniós forrásfelhasználás eredményességének mérése, a hazai gyakorlatban először alkalmazva az eredményszemléletű megközelítés követelményeit, elemzési eljárásait.

A 2004-2014 közötti időszakban az ország európai uniós pénzügyi mérlege nettó 8 088,9 Mrd forint volt, ami 10 679,9 Mrd forint kapott támogatás és 2 591,0 Mrd forint hazai hozzájárulás különbségéből adódott. Magyarország a 2007-2013 közötti időszakban – több más EU tagországhoz hasonlóan – nem tudta teljes mértékben felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Így azok egy része nem tudta segíteni a fő célok teljesítését: a gazdasági növekedés élénkülését és a foglalkoztatás bővülését.

Magyarország, hazai kiegészítő költségvetési forrásokkal kibővített 2007-2013 közötti pénzügyi fejlesztési kerete elérte a 11 908,2 Mrd forintot (tervezési árfolyamon), ebből a vállalt hazai hozzájárulások mértéke 2 024,3 Mrd forintot (átlagosan 17 %-ot) tett ki. A Kohéziós Alapok forrásainak összege ebben az időszakban – a hazai költségvetési hozzájárulásokkal együtt – 8 204,9 Mrd forint (69 %) volt, ami a regionális fejlesztéseket, az elmaradott régiók fejlődését és a szociális felzárkóztatást szolgálta. Az uniós fejlesztési keret másik részét (30 %-át) a vidékfejlesztésre szánt források és a közvetlen agrárpiaci támogatások alkották.

A fejlesztési források felhasználása jelentős intézményi költségeket igényelt. Az állami költségvetés éves uniós-intézményi működési kiadásai 2003-2013 között 40-60 Mrd forint/év között mozogtak.

A Gazdaságfejlesztési és Regionális Operatív Programok munkahely-teremtési hatása jelentősen felülmúlta a várakozásokat és kiemelkedett a többi fejlesztési indikátor közül. Az Nemzeti Stratégiai Referencia Keret forrásaiból mintegy 3 182,9 Mrd forintot, a teljes kifizetett összeg 76,7%-át fordították beruházásokra. A nem tőke jellegű kifizetések túlsúlya jellemezte a képzésekre irányuló, egyúttal a társadalmi megújulással, valamint az államreformmal kapcsolatos programok, prioritások kifizetéseit.

A közszféra részaránya a teljesített kifizetésekből, – 2013. október végégén, az NGM adatai szerint –, 72,2%, közel 3 000 Mrd forint volt. Az uniós fejlesztési források felhasználásában négy operatív programnál, amelyek a társadalmi infrastruktúra fejlesztését és a környezetvédelmi beruházásokat támogatták, a közszféra részesedése a felhasználásból meghaladta a 85%-ot.

A hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását, a regionális különbségek csökkenését a fejlesztési források – a kiemelkedő kifizetési, felhasználási arányok ellenére –, csak részben enyhítették, de elősegítették több régió, így a dél-alföldi, az észak-alföldi, a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli lemaradásának csökkenését. Az 1 főre jutó GDP értékének változása tekintetében azonban két régiónál, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli esetében tovább nőttek a területi fejlődésbeli különbségek.

A 2007-2013 közötti időszakban a hazai foglalkoztatási és a beruházási indikátorok időarányosan kedvező teljesülése, és a tagállamok között az egyik legnagyobb GDP-arányos támogatás-felhasználás (15,8%) mellett a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest. Az EU-támogatások nagysága nem bizonyult elégségesnek a növekedési pálya felgyorsításához.

A jelenleg még megvalósítás alatt álló projektekre fókuszáló széleskörű szervező tevékenység felgyorsítása – kiemelten a nagyobb és jelentősebb projektekre – és a kormányzati erőfeszítések esélyt adnak arra, hogy 2016-ban a közösségi támogatások végleges elszámolásakor ne vagy csak minimális mértékben legyen forrásvesztés.

A teljes tanulmány elérhető az ÁSZ honlapján ide kattintva, a kapcsolódó mellékletek és függelékek pedig ide kattintva.”

Forrás:
Tanulmány Magyarország EU tagságának eddigi eredményességéről; Állami Számvevőszék; 2015. szeptember 9.
Tanulmány a 2007-2013. évi EU költségvetési időszakban Magyarország részére juttatott közösségi támogatások összefoglaló bemutatásáról, értékeléséről; Állami Számvevőszék; 2015. augusztus (pdf)
Mellékletek és függelékek a 2007-2013. évi EU költségvetési időszakban Magyarország részére juttatott közösségi támogatások összefoglaló bemutatásáról, értékeléséről című tanulmányhoz; Állami Számvevőszék; 2015. augusztus (pdf)

Közigazgatás, politika

Számos szabálytalanságot tárt fel az Országos Mentőszolgálat lezárult ellenőrzése

„Számos szabálytalanságot tárt fel az Állami Számvevőszék az Országos Mentőszolgálatnál. Az ÁSZ megállapította, hogy 2008 és 2013 között a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, valamint szabálytalanságok voltak a pénzügyi-, illetve vagyongazdálkodás területén is.

A központi alrendszer egyes intézményei ellenőrzése keretében az Országos Mentőszolgálat (OMSz) 2008 és 2013 közötti pénzügyi- és vagyongazdálkodása szabályszerűségét is értékelte az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az OMSz 1948-ban alakult, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Közfeladata a jogszabályok szerinti mentési tevékenység, a mentés állami mentőszolgálatként való ellátása.

Az irányító szervek (EüM, NEFMI, EMMI) az OMSz-re vonatkozó alapítói, irányítószervi és ellenőrzési jogosultságokat részben szabályszerűen látták el. A minisztériumok ellenőrzési jogosultságukat szabályszerűen gyakorolták, ugyanakkor nem rögzítettek, nem érvényesítettek és nem kértek számon a jogszabályokban meghatározott, a közfeladat ellátásához, az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket.

Az ellenőrzött időszakban (2008-2013) az OMSz belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése az összevont értékelés szerint nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak – állapította meg az ÁSZ. A belső kontrollrendszer elemei közül nem megfelelő minősítést kapott a kontrollkörnyezet kialakítása, a kontrolltevékenység kialakítása és működtetése, valamint az információs és kommunikációs rendszer, továbbá részben megfelelő minősítést kapott a kockázatkezelési rendszer és a monitoring rendszer kialakítása és működtetése.

Az OMSz pénzügyi gazdálkodása az ellenőrzött időszakban részben volt szabályszerű – tárta fel az ÁSZ. Elemi költségvetése és az előirányzatok megállapítása 2008 és 2011 között nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezáltal a költségvetések megalapozottsága, végrehajthatósága nem volt megállapítható. Az intézmény folyamatos fizetőképessége 2012-2013-ban, az év végére vonatkozó kedvező likviditásmutatók ellenére, nem volt teljes körűen biztosított.

A bevételi és kiadási előirányzatok felhasználása során a gazdálkodási jogkörökhöz előírt kontrollok nem működtek megfelelően. A rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások kiadási előirányzat és a dologi kiadások előirányzatának felhasználása, valamint a pénzeszközátadások teljesítése az ellenőrzött mintatételek értékelése alapján nem volt szabályszerű az ellenőrzött időszakban.

Az OMSz vagyongazdálkodása részben volt szabályszerű az ellenőrzött időszakban – állapította meg az ÁSZ. Az OMSz vagyona a 2008. évi 11 967,3 M Ft-os záró értékről 2013. év végére 12 255,5 M Ft-ra, 2,4 %-kal növekedett. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatásköröket az SZMSZ-ekben általánosan meghatározták, ugyanakkor a vagyongazdálkodási tevékenység az ellenőrzött időszakban nem volt teljes körűen szabályozott és a gyakorlatban is szabálytalanságokat tárt fel az ÁSZ ellenőrzése, elsősorban a leltározás és nyilvántartás területén.

Az Állami Számvevőszék az OMSz főigazgatójának fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre intézkedési tervet kell készítenie. ”

Forrás:
Lezárult az Országos Mentőszolgálat ellenőrzése; Állami Számvevőszék; 2015. szeptember 8.

Országszerte 400 ponton lesz elérhető a Magyar Fejlesztési Bank

„A jövőben 3 budapesti és 397 vidéki helyszínen igényelhetik a vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank által közvetített visszatérítendő EU-s forrásokat és a bank saját hiteltermékeit.

A Széchenyi 2020 EU-s fejlesztési programban a Kormány jelentősen megemelte a vállalkozások számára elérhető források arányát. Több pénz jut a gazdaság fejlesztésére, azonban a felhasználási szabályok is átalakultak ezzel párhuzamosan.

Az állam egyre több olyan fejlesztést támogat, amelyben a vissza nem térítendő támogatások mellett, kiegészítve a vállalkozások önerejét, megjelennek a visszatérítendő források is. Utóbbiak kezelését az MFB végzi, amely közbeszerzés keretében választja ki az ebben résztvevő partnereket az ősz folyamán.

A visszatérítendő támogatások elosztásának új rendszerében a Magyar Fejlesztési Bank a hazai hitelintézeti rendszer meglévő fiókhálózatán belül 400 úgynevezett MFB Pontot hoz létre, és szakít azzal a közvetítői rendszerrel, ami az előző uniós ciklusban működött.

Az új modellben az MFB saját maga szerződik majd a pályázókkal és saját kockázatára finanszíroz, míg a kiválasztott partnerek a kihelyezéshez kapcsolódó részfeladatokat, valamint a kihelyezett állományok ellenőrzését és kezelését segítő egyes résztevékenységeket végezik az MFB számára.

Az MFB Pontok ütemezetten kerülnek kialakításra; a megyeszékhelyektől a kisebb települések felé haladva az ország teljes területén elérhetőek lesznek, minden korábbinál nagyobb lefedettséget biztosítva a visszatérítendő támogatások szétosztásához.

Az új rendszer megfordítja a támogatásigénylés eddigi logikáját, hiszen a vállalkozókat és fejlesztési igényeiket ismerő helyi szereplők testre szabott ajánlatot tudnak tenni a kis családi vállalkozásoktól kezdve a közepes nagyságú cégekig. A forráshoz jutás folyamata átláthatóbb, egyszerűbb, gyorsabb lesz.

Jelentős pénzügyi segítséget jelent a vállalkozásoknak, hogy a finanszírozás költségeinek meghatározó részét uniós forrásból, nem pedig az ügyfélkamatból fedezik, amelynek köszönhetően a pénzügyi eszközök kamata történelmi mélypontra süllyed.

A vállalkozások az MFB Pontokon a pénzügyi tanácsadás mellett hitelprogramokra kiterjedő szolgáltatásokat is kaphatnak, az MFB lényegében teljes pénzügyi termékkínálatát is elérhetővé teszi számukra. Az MFB saját ponthálózatán belül az új banki termékek a jövőben szinte azonnal, egy időben, azonos színvonalon és egységes szabályok szerint válnak elérhetővé az érdeklődők számára.

A Kormány korábban már bejelentett döntése szerint 2017. június 30-ig megjelenik a Széchenyi 2020 összes pályázata. A visszatérítendő források teljes körű elérhetősége és egyszerűsített adminisztrációja nagy mértékben segítheti a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés céljait.

A Kormány célja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank a következő 7 évben az EU-s támogatásokkal együtt mintegy 1000 milliárd forint forrást közvetítsen a vállalkozások számára, ezzel is javítva az ország gazdasági szereplőinek versenyképességét.”

Forrás:
Országszerte 400 ponton lesz elérhető a Magyar Fejlesztési Bank; Miniszterelnökség; 2015. szeptember 9.

Megjelenik az árampiacon a nemzeti közműszolgáltató januárban

„A gázpiac után az árampiacon is megjelenik az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. 2016 januárjában, a tervezett ütemezést tartani tudják – mondta Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az államtitkár felidézte, hogy a kormány és az RWE májusban aláírt szándéknyilatkozata alapján egyebek mellett 2016 januárjában átveszik az Elmű-Émász egyetemes szolgáltatási üzletágát.

Folyamatban vannak tárgyalások egy másik, a lakossági áramszolgáltatásban részt vevő céggel is – mondta el.

Ezek a tárgyalások lehetővé teszik annak az ígéretnek a betartását, hogy 2016 januárjában az árampiacon is megjelenjen a nemzeti közműszolgáltató – hangsúlyozta Németh Lászlóné.

Az államtitkár emlékeztetett, egy évvel ezelőtt született meg a kormányzati döntés a nemzeti közműszolgáltató létrehozásáról.

Az ENKSZ először a földgázellátásban kezdte meg a lakossági szolgáltatást a Főgáz bázisán.

A nemzeti közműszolgáltató szakmai irányítása alatt álló Főgáz 2016 végére több mint 3 millió ügyfelet lát majd el, átveszik a lakossági gázszolgáltatási piacról kivonuló E.on, GDF Suez és Tigáz ügyfeleit – hangsúlyozta az államtitkár. Kitért arra, hogy augusztustól a Főgáz látja el a Magyar Telekom egyetemes szolgáltatásra jogosult lakossági földgázfelhasználóit, ezzel csaknem 60 ezer fogyasztó került át sikeresen a nemzeti közműszolgáltatási rendszerbe.

A távfűtés a legbonyolultabb és leghosszabb átállási időt igénybe vevő eleme a közműszolgáltatói rendszernek, itt az előkészítési folyamatnál tartanak – ismertette az államtitkár.

Németh Lászlóné kiemelte azt is: fontos lépés lesz az egységes szolgáltató központ kialakítása, amely ellátja majd az egyetemes szolgáltatások olyan fontos, költségigényes részeit, mint például az ügyfélszolgálatok működtetése, a számlázások vagy a hátralék kezelése.

Az államtitkár hangsúlyozta: a nemzeti közműszolgáltatóról szóló koncepció kialakításánál célként fogalmazták meg a rezsicsökkentést megtartását, illetve ha lehetséges, továbbvitelét. Ugyanakkor legalább ennyire fontos a szolgáltatási színvonal javítása és ennek fenntartása – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta: módosító javaslatot készítettek elő a gázmérőcserékről.

Júniusban döntött a kormány arról, hogy a gázmérőcserét ingyenessé teszi az egyetemes szolgáltatásra jogosultaknál. A kormányrendelet módosításával bővítenék ezt a kört – közölte.

Horváth Péter János, az ENKSZ elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a társaság feladata az egységes országos közműszolgáltatási rendszer kiépítése és költséghatékony működtetése. Ennek az integrációnak a legfontosabb pozitív hatása a magas szolgáltatási színvonal garantálása, a rezsicsökkentésen alapuló kedvező tarifarendszer fenntartása, az egységes számlázási rend biztosítása, valamint az egyszerű és egységes ügyintézés feltételeinek megteremtése.

Kiemelte: a közműszolgáltató szakmai irányítása alatt álló Főgáz rendelkezik azokkal a gázszerződésekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a hozzá átkerülő fogyasztók ellátása folyamatos és biztonságos legyen.

Az ENKSZ alaptőkéje 1 milliárd forint, és további 14 milliárd forint tőketartalék áll rendelkezésre, ennek túlnyomó többsége a tervezett befektetésekre és fejlesztésekre van félretéve – közölte az elnök-vezérigazgató.”

Forrás:
Megjelenik az árampiacon a nemzeti közműszolgáltató januárban; Miniszterelnökség; 2015. szeptember 9.

Harmadával csökkenhet a kormányhivatal rezsiköltsége Zalában

„Idén hét kormányhivatali épület energetikai felújítását végzik el Zala megyében, aminek köszönhetően éves szinten várhatóan 50 millió forinttal csökkennek a rezsiköltségek. „Ezzel az eddigi kiadások 35 százalékát takarítjuk meg” – mondta el a Rádió Orientnek Rigó Csaba. A kormánymegbízott rámutatott, az így megspórolt pénzt olyan fejlesztésekre lehet fordítani, amelyek megkönnyítik az állampolgárok ügyeinek intézését.

Korszerűsítik a kormányhivatal épületeit
Idén várhatóan hét kormányhivatali épület újul meg Zala megyében, amelyek elengedhetetlenek az államigazgatás újraszervezéséhez – fogalmazott Rigó Csaba. Mint mondta, a hatékony gazdaság csak úgy képzelhető el, ha jól működő állam áll mögötte. Ennek egyik feltétele a humánerőforrás, amely megbízható és lojális kollégákból áll, a másik pedig az, hogy az állam a rá bízott vagyonnal megfelelően gazdálkodjon. „A használt épületek korszerű energetikai felújításával csökken a rezsi, így a fennmaradó pénzt olyan fejlesztésekre tudjuk fordítani, amelyek az állampolgárok megelégedettségét szolgálják” – mutatott rá a kormánymegbízott. Zala megyében a felújításnak köszönhetően – amely az épületek ablakcseréjét, hőszigetelését, napkollektoros energiaellátását jelentik – éves szinten közel 50 millió forinttal csökken a kormányhivatal rezsiköltsége. „Ezzel az összes rezsikiadás 35 százalékát takarítjuk meg” – mondta.

A program keretében Zalaegerszegen megújult a Megyeháza épülete, amely még 1939-ben épült, s azóta számos állami szervnek adott otthont, 2011 óta pedig itt található a kormányhivatal székhelye. Emellett felújították a Göcseji utcában található épületet, amely számos főosztály és járási osztály telephelye, Nagykanizsán pedig a járási hivatalt korszerűsítették.

A pályázat kibővítésének köszönhetően azonban még további négy épület felújítását végezhetik el a megyében. Így a Mártírok útján található hivatal, a Zalaegerszegi, a Keszthelyi és a Lenti Járási Hivatal épületét vonták be a programba. Ezek átadása az ősz folyamán várható.

Egy kormányhatározatnak köszönhetően ezzel nem ér véget a hivatali épületek korszerűsítése. „Idén november 30-ig kell felmérnünk mind a 46 épületet, amelyek közül el kell dönteni, melyik az a 18, ahol érdemes elvégeztetni az energetikai felmérést. Ezt követően kiválasztunk 10 épületet, amelyen el is végzik a felújítást” – mondta Rigó Csaba, hozzátéve, hogy a kivitelezésre bő egy évük áll majd rendelkezésre.
…
Bővül a kormányablak-hálózat
Zala megyében a hat járási székhely közül eddig három helyszínen nyitottak kormányablakot – Zalaegerszegen, Lentiben és Zalaszentgróton – további egy településen, nevezetesen Hévízen az önkormányzat hozzájárulásával nyílt ügyfélszolgálati iroda. A maradék három járási székhelyen – Keszthelyen, Letenyén és Nagykanizsán – pedig ősszel nyílik kormányablak.

A kormányablakokban intézhető ügykörök számának növelése hónapról hónapra bővül. Az internet világában azonban az is fontos, hogy az állampolgárok különböző eszközökkel el tudják intézni ügyeiket – mutatott rá a kormánymegbízott, hozzátéve, hogy ez a fejlesztés még gyerekcipőben jár. „Először össze kell hangolnunk az informatikai rendszereket. Ezen a téren nagy hiányosságok vannak, amiket a mi felelősségünk pótolni annak érdekében, hogy az állampolgárok egyszerűnek tűnő kéréseit teljesíteni tudjuk” – emelte ki. Rámutatott: minden egységesítési törekvés – így az egységes kártyarendszer bevezetése is – az ügyek intézésének megkönnyítését tűzte ki célul. ”

Forrás:
Harmadával csökkenhet a kormányhivatal rezsiköltsége Zalában; OrientPress; 2015. szeptember 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Központosították az ingatlan-nyilvántartást

„A korábban a 119 földhivatalban nyilvántartott adatok a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által üzemeltetett központi adatbázisba kerültek – mondta Fekete Gábor, a FÖMI főigazgatója.

A földtulajdon nyilvántartásáért felelős Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a FÖMI 1 milliárd 517 millió forint uniós támogatásból valósította meg a központi adatbázis létrehozásához szükséges informatikai fejlesztést – tette hozzá a főigazgató.

Csökken az ügyintézés ideje
A fejlesztés céljai között sorolta fel Doroszlai Tamás, a FÖMI osztályvezetője a gyorsabb ügyintézést, az elektronikus adatszolgáltatást valamint a költséghatékonyságot is. Az eredmény egyebek mellett az lett, hogy az egyes földhivatalok a központi adatbázishoz kapcsolódnak, onnan nyerik és oda továbbítják az adatokat.

Megvalósult a naprakész közhiteles földügyi nyilvántartás, a nagy tömegben érkező ügyek elintézésének az ideje csökkent – mondta az osztályvezető.

Az arra jogosult földmérő vállalkozások pedig a Takarnet nevű elektronikus adatszolgáltatási rendszeren keresztül a nap 24 órájában juthatnak hozzá a földmérési adatokhoz, térképekhez – tette hozzá az osztályvezető.

Doroszlai Tamás a következő lépések között sorolta fel, hogy az új rendszer kapcsolódjon az ügyfélkapuhoz, illetve megvalósuljon az elektronikus fizetés is.”

Forrás:
Központosították az ingatlan-nyilvántartást; Origo.hu/MTI; 2015. szeptember 9.

Magyarok is telefonos alkalmazást fejlesztenek a menekülteknek

„Több országban bevált módszer lett, hogy telefonos alkalmazásokat fejlesztenek a menekültek számára, hogy ellássák őket megérkezésükkor a legfontosabb információkkal, így elkerülhetőbb a káosz, és mindenki könnyebben juthat a szükséges ellátáshoz. A nyugati példák után a Migration Aiddel közösen fejlesztenek hasonló magyarországi alkalmazást – írja a 444.hu.

Számos példát találni a nyugati országokban a menekültek lehető legszéleskörűbb segítésére, kihasználva a technológiai lehetőségeket. A menekültek legfontosabb eszköze az okostelefonjuk lett, ezzel navigálnak több országon keresztül, de így értesülnek a legfontosabb hírekről is. Berlinben és Drezdában civil és egyetemi fejlesztők közösen alkottak jogi kisokost, szálláshelykeresőt, vagy fuvart biztosító autósokat is találhatnak az applikációk segítségével.

A 444 szólaltatta meg a Migration Aid szóvivőjét, aki beszámolt a már elérhető alkalmazás alapfunkcióiról. Zsohár Zsuzsannáék célja, hogy az információk lehetőleg ne utoljára a menekültekhez jussanak el, értesüljenek az éppen folyamatosan változó, rájuk vonatkozó jogszabályokról, de tudathatnak a menekültekkel olyan alapvető információkat is, hogy Magyarországon iható a csapvíz. Egy hírfolyam is tartozik az alkalmazáshoz, így egyből értesülhetnek például azokról az esetekről, ha az osztrák hatóságok lezárnák a határt, vagy ha a vonatok indulási rendje megváltozna.”

Forrás:
Magyarok is telefonos alkalmazást fejlesztenek a menekülteknek; HVG.hu; 2015. szeptember 11.

Herman Ottó Intézet: hagyományőrzés az e-térben

„Csaknem egymilliárd forintos európai uniós támogatással a hagyományőrzést innovatív technológiák segítségével támogató projekt indult a Herman Ottó Intézet vezetésével – közölte a konzorciumot vezető Herman Ottó Intézet főigazgatója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Csaknem egymilliárd forintos európai uniós támogatással a hagyományőrzést innovatív technológiák segítségével támogató projekt indult a Herman Ottó Intézet vezetésével – közölte a konzorciumot vezető Herman Ottó Intézet főigazgatója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Mezőszentgyörgyi Dávid elmondta: a projektet a Hagyományok Háza, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Zempléni Múzeum és Balatonkenese város önkormányzatával közösen valósítják meg az ország három kiemelt régiójában. Várhatóan több tízezer embert mozgatnak meg a Budapestet és Közép-Magyarországot, Tokaj térségét és a Balatoni régiót érintő hagyományőrző programjaikkal, amelybe a térségi és helyi múzeumokat, tájházakat, alkotóházakat is bevonnak.

Hozzátette: a megújult intézet számára kiemelten fontos programban várhatóan november végéig egyebek között egységes, a hagyományőrzést támogató informatikai portálrendszert alakítanak ki, amely folyamatosan frissül.

Tárlatvezető mobil applikációkat hoznak létre a három régióban, amelyek oktató, szórakoztató módon interaktív résztvevőkké teszik a közönséget és beszereznek a múzeumi munkát segítő mobil eszközöket, tableteket is. A források 54 százalékát a Hermann Ottó Intézet kapta, a Zempléni Múzeum 16, Balatonkenese 15, a Hagyományok Háza csaknem 7, a BGF pedig 9 százalékkal rendelkezik – ismertette a részleteket.

A rendezvényeken a kézműves termékek mellett a kézműves élelmiszerek is megjelennek, a divattal, a hagyományos, népi zenével és tánccal, valamint az építészettel együtt. Beszprémy Katalin, a projekt szakmai vezetője, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének szakmai vezetője elmondta: a kiemelt fejlesztési térségekben számos szakmai konferenciát, rendezvényt és a hagyományos iparágak elterjesztését célzó ingyenes képzést szerveznek.

Kutatási programokat is megvalósítanak a népi kézművességben és a hagyományos kézműves iparágakban, kreatív iparban tevékenykedők bevonásával – jegyezte meg. Elmondta azt is, hogy megvizsgálják a hagyományőrzés helyzetét a közoktatásban, a kulturális fogyasztásban és megcélozzák a fiatalabb generációt a rendezvényeikkel, játszóházakkal, mesterségbemutatókkal.”

——–

„A jövő generációjának hagyományokhoz való kötődését, múltunk emlékeinek megismertetését, a jelenkori körülményekhez igazodó alkalmazását segíti a Herman Ottó Intézet konzorciumban megvalósuló projektje.

A Herman Ottó Intézet és konzorciumi partnerei nyitó konferencián mutatták be szeptember 9-én az „Innovatív technológiák meghonosítása hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projektet. A TÁMOP-3.2.15-15-2015-0001 kódjelű program résztvevői arra vállalkoznak, hogy egy olyan kreatív megoldásokkal tűzdelt modern eszköztárat hozzanak létre, amellyel élvezetesen, érdekesen képesek a lehető legszélesebb társadalmi rétegeket elérni, megszólítani a hagyományok ismertsége és művelése érdekében.

A projektbemutató konferenciát Szakáli István Loránd nyitotta meg. „Napjainkban az egyik legnagyobb kihívást jelenti, hogy múltunk emlékei hogyan mutathatóak be a ma embere számra? A technológia gyors fejlődése kikényszeríti, hogy ezek az e-térben is hatékonyan jelenjenek meg, olyan kreatív környezetben, amely érdekesen, gyorsan, megbízható és elérhető módon képes az információk gyűjtésére, rendszerezésére és bemutatására. A hagyományainkhoz tartozó értékek csak akkor lesznek értékelhetőek a jövő generációja számára, ha biztosítani tudjuk, hogy a róluk szóló információk kényelmesen és korszerűen legyenek elérhetőek.” – mondta el az agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár.

A projekt végéig a Herman Ottó Intézet irányításával egy átfogó, informatív, a hagyományőrzés szellemiségét és küldetését tükröző, ám hatékonyan, egységesen és megbízhatóan működő informatikai keretrendszert alakítanak ki. Többek között alapvető cél egy olyan portálrendszer létrehozása, amely a folyamatosan frissülő, aktuális és értékes webes jelenlétet fenntartja, értékes információkat, széleskörű tájékoztatást nyújt a felhasználók számára. Mobil applikációkat készítenek, amelyek tárlatvezető, oktató, szórakoztató, a játékos adatgyűjtést támogató alkalmazások lesznek. Emellett a jelenlegi és jövőbeli kutatók, érdeklődők, munkatársak és egyéb látogatók naprakész tájékozódását egy egységes honlap létrehozása, azaz egy új, központi technikai rendszer, megfelelő külsővel, átlátható navigációval és elvárt szolgáltatásokkal segíti – mondta el Mezőszentgyörgyi Dávid.

A Herman Ottó Intézet főigazgatója hozzátette: a projektet a Hagyományok Háza, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Zempléni Múzeum és Balatonkenese Város Önkormányzatával közösen valósítják meg az ország három kiemelt régiójában. Várhatóan több tízezer embert mozgatnak meg a Budapestet és Közép-Magyarországot, Tokaj térségét és a Balatoni régiót érintő hagyományőrző programjaikkal, amelybe a térségi és helyi múzeumokat, tájházakat, alkotóházakat is bevonják.

Beszprémy Katalin, a projekt szakmai vezetője, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének szakmai vezetője elmondta: a kiemelt fejlesztési térségekben számos szakmai konferenciát, rendezvényt és a hagyományos iparágak elterjesztését célzó ingyenes képzést szerveznek. A rendezvényeken a kézműves termékek mellett a kézműves élelmiszerek is megjelennek, a divattal, a hagyományos, népi zenével és tánccal, valamint az építészettel együtt.”

Forrás:
Hagyományőrzést támogató projekt indult a Herman Ottó Intézet vezetésével; Híradó.hu/MTI; 2015. szeptember 9.
Hagyományőrzés az e-térben; Hermann Ottó Intézet; 2015. szeptember 10.
TÁMOP-3.2.15-15 – Hagyományőrzés az országosan kiemelt térségekben; Széchenyi 2020

Informatika, távközlés, technika

Lezárult az EDR projekt megvalósítása

„A konzorciumi tagok képviseletében a Pro-M Zrt. sajtótájékoztató keretében mutatta be az „Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer fejlesztése” kiemelt projektben elért eredményeket. A projekt modernizálta és kibővítette a készenléti szervek által használt országos, zárt láncú rádió-távközlési hálózatot. A projekt során üzembe állított 23 új bázisállomással a felhasználói igényeknek megfelelően javult az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) hálózat lefedettsége és kapacitása.

Az EDR rendszer bővítése projekt – melyben a KIFÜ 2014 óta folyamat minőségbiztosítóként vett részt – eredményeképp bővült a hálózat kapacitása és a lefedettsége főként a schengeni határszakaszok mentén. A fejlesztések emellett tovább növelték a hálózat katasztrófatűrő-képességét, valamint megfelelő infrastruktúrát teremtettek ahhoz, hogy a hálózat országos szinten akár 100 ezer felhasználót is kiszolgáljon. Az új bázisállomások kiépítése mellett a projekt során 200 db diszpécser munkaállomást cseréltek le modernebb, a tevékenység-irányítási feladatokat támogató számítógépes munkahelyre a rendőrség tevékenységirányító központjaiban. A projekt részét képezte a központi tevékenység-irányítási dokumentáló rendszer fejlesztése is.

Az EDR elsődlegesen a készenléti szervek (rendőrség, mentőszolgálat, katasztrófavédelem) számára készült magas rendelkezésre-állású, megbízható, országos rádió-távközlő rendszer. A 2015. augusztus 31-én lezárult fejlesztéssel javul az EDR rendszer használhatósága, könnyebbé, hatékonyabbá és biztonságosabbá válik a készenléti-rendvédelmi szervek munkája. A projekt az EKOP-2.2.7-2013-2013-0001 számú pályázat útján 3 milliárd forint összköltségből, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

Kapcsolódó projektek:
EDR fejlesztés – Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer (EDR) fejlesztése”

Forrás:
Lezárult az EDR projekt megvalósítása; Pro-M Zrt./Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2015. szeptember 9.
EKOP-2.2.7 Az Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer (EDR) fejlesztése; Széchenyi 2020

Magyar szoftver 1,7 milliárd embernek

„Bő egy év alatt több mint ötszáz fővel nőtt a Nokia Networks Kft.-nél dolgozók száma, a társaság bevétele pedig közel negyedével bővült tavaly. A cég fejleszti a világ leggyakrabban használt magyar termékét, most épülő új irodaházukban pedig az ország legnagyobb kutatás-fejlesztési központját alakítják ki.

A múlt évben közel negyedével, 21,4 milliárd forintra nőtt a Nokia Networks Kft. bevétele, a cég forgalmának több mint 95 százalékát adta az export. Robbanásszerű fejlődés tapasztalható a legfejlettebb piacokon a negyedik generációs mobilszolgáltatások területén – Japánban, Dél-Koreában, az Egyesült Államokban egyre inkább közműként tekintenek erre –, ez pedig kedvező piaci környezetet teremt a Nokia hazai leányvállalata számára, amely a 3G-s és 4G-s mobilhálózatok központi elemeivel is foglalkozik – nyilatkozta lapunknak Zagyva Béla, a társaság ügyvezető igazgatója. A magyar társaság egyik fő terméke a Mobile Switching Server, amely összekapcsolja az előfizetőket, gyakorlatilag arról gondoskodik, hogy az indított hívások a megfelelő helyre érkezzenek. „A teljes mértékben Magyarországon fejlesztett megoldás a világ leggyakrabban használt magyar terméke, 1,7 milliárd mobil-előfizető csatlakozik rá, és ez a világ egyik legösszetettebb szoftvere” – közölte Zagyva Béla.

A Nokia előrejelzése szerint 2020-ra egy előfizető naponta átlagosan egy gigabájt adatforgalmat bonyolít majd le, a csomóponti utak kapacitása ezerszeresére nő, a késleltetés pedig egy milliszekundum alá csökken. Ez utóbbi azért rendkívül fontos, mert bár már most is a gépek egymás közötti kommunikációja adja a forgalom nagy részét, a jövőben ez még inkább így lesz, és például az önmagukat irányítani képes autók elterjedése esetén nagyon nem mindegy, hogy milyen késéssel jutnak el a szükséges információk egy adatközpontba vagy éppen a járművekhez.

A középtávú prognózis alapján a következő években talán még nagyobb szükség lesz a Nokia hazai leányvállalatánál fejlesztett szoftverre. Éppen ezért a cégnél úgy döntöttek, hogy a jelenlegi erőforrások jobb kihasználásának érdekében új, 2017 elejére elkészülő központba költöztetik a hazai érdekeltséget. „Az új létesítményt kimondottan számunkra építik, és ez a válság óta a legnagyobb, folyamatban lévő irodapiaci projekt Budapesten. Az épületben helyet kap az ország legnagyobb kutatás-fejlesztési központja, illetve az egyik legnagyobb tesztlaborja is” – számolt be a fejlesztésről a Nokia Networks ügyvezető igazgatója. A Corvin-negyednél épülő új központ képes lesz kiszolgálni a cég igényeit akkor is, ha a mostani ütemben bővül az ott dolgozók száma. A létszámfejlesztési tervekről pontos részleteket ugyan nem árult el Zagyva Béla, azt azonban elmondta, hogy tavaly május óta 550 fővel gyarapodott a Nokia hazai érdekeltségénél dolgozók száma. A magyar részleg egyike a finnországi központú vállalat 11 globális technológiai központjának. A teljes létszám 1900 fölött van, ebből a kutatás-fejlesztési területen most 1400-an dolgoznak. További jelentős tevékenység a regionális pénzügyi szolgáltató központ, de a humánerőforrás-kezelésben is régiós szerepe van a magyar leánycégnek.

A finn Nokia a távközlési hálózati megoldások egyik legnagyobb szállítója világszinten, a társaság piaci pozíciójának erősítése érdekében 15,6 milliárd euróért megveszi az Alcatel-Lucentet. Az ügyletet az amerikai és az európai uniós hatóságok már jóváhagyták, a tranzakciót várhatóan a jövő év első felében zárják le.”

Forrás:
Magyar szoftver 1,7 milliárd embernek; Szerző: Kalocsai Zoltán; Világgazdaság Online; 2015. szeptember 9.

A Huawei és az Antenna Hungária vehet részt az MVM NET LTE450 hálózatának kiépítésében

„A Huawei Technologies Hungary rendszerszállítóként, az Antenna Hungária Zrt. generálkivitelezőként vehet részt az MVM NET Zrt. LTE 450 technológiára épülő országos lefedettségű hálózatának kiépítésében. A hálózat elsősorban a kormányzati célú távközlési igényeket szolgálja ki, létrehozása nagymértékben hozzájárul a digitális közszolgáltatások fejlesztéséhez Magyarországon.

A Magyar Kormány stratégiai partnere, a kínai székhelyű Huawei Technologies mobil- és telekommunikációs eszközöket, professzionális szervereket és adattárolókat, valamint hálózati berendezéseket gyártó vállalat, rendszerszállítóként vehet rész az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. LTE450 technológiára épülő országos lefedettségű hálózatának kiépítésében. A Huawei a világ egyik vezető következő generációs LTE hálózat szállítója, elsőként ez a cég létesített 450-es frekvencia tartományban működő LTE (Long Term Evolution, negyedik generációs vezeték nélküli, gyors adatátviteli technológia) mobil kereskedelmi távközlési szolgáltató hálózatot Finnországban.

A projekt határidőre és megfelelő minőségben történő elkészülésére garanciát jelent az együttműködésben generálkivitelezőként részt vevő Antenna Hungária Zrt., amely az állami tulajdonú hálózatok konszolidációjának köszönhető szinergialehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben ki tudja használni.

A rendszerszállító és a generálkivitelező partnereket versenyeztetési eljárás keretében, több jelentkező közül választották ki.

A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) üzemeltetésével 2012. óta az MVM NET végzi a kormányzati célú távközlési tevékenységek biztosítását. A korszerű, nagy kapacitású és kimagasló megbízhatóságú optikai gerinchálózat immáron mobil technológiával is kiegészül.

A Digitális Nemzet Fejlesztési programban megfogalmazott kormányzati célokkal összhangban a nemzeti tulajdonban lévő távközlési cég szolgálja majd ki a gépek közti kommunikációra (machine-to-machine, m2m) vonatkozó kormányzati igényeket, valamint lehetővé teszi az okos mérési szolgáltatások létrejöttét. A 450 MHz-es frekvencia tartomány egyik legnagyobb előnye, hogy a magasabb frekvencia tartományokhoz képest lényegesen kevesebb bázisállomással teszi lehetővé a teljes országos szolgáltatási lefedettséget, így alacsonyabb költséggel és rövidebb idő alatt telepíthető.

A Magyarországon most kiépülő technológia valódi innovációnak számít, hiszen ilyen fejlett 4G hálózat eddig még nem épült Európában. Az LTE MIMO típusú technológia ugyanis forradalmasítja a jelátvitelt és a korábbiaknál is jobb adatforgalmat biztosít a hálózaton belül. Az MVM NET által életre hívott hálózat már most több, mint 30 százalékos országos lefedettséggel rendelkezik. A rendszer több sikeres tesztelésen átesett és számos kormányzati célú alkalmazásra használják is próba üzemmódban. A teljes hálózati készültséget – a frekvenciahasználati szerződésben vállalt 95 százalékos területi lefedettséget – a hálózat várhatóan 2016 márciusában érheti el. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett 1,5 év helyett a teljes LTE 450 hálózat mindössze 8 hónap alatt készülhet el.[MVM NET]”

———

„Az MVM Net tavaly tavasszal nyerte meg a 450 megahertzes sáv hasznosítási jogát, arra április utolsó napján szerződött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH). Akkor még rohamtempóban kívánták megépíteni a hálózatot. Később módosították a projektet, ez elsősorban M2M-igényeket (gépek, tehát például a takarékosabb energiafelhasználás érdekében gáz- vagy villanyórák, valamint a központ; a kamionok útdíj-regisztrációs egységei; esetleg az online pénztárgépek közötti) kiszolgáló hálózaton a modernebb LTE-technológiát vettek célba, ami növelte a költségeket is. Végül az anyavállalat decemberben adta áldását a beruházásra.

Az MVM Net a zöld jelzésre jelentős csúszásba került, hiszen a frekvenciasáv használatáról szóló szerződés szerint már az év elejére biztosítania kellett volna az adatátvitelt az egy számjegyű utak mentén és kilenc nagyvárosban. A késedelmek miatt a hatóság 12 millió forintra büntette meg az állami céget, és előírta, hogy idén június végéig milyen lefedettséget kell elérnie, valamint hogy a cég december 31-ig biztosítsa a szolgáltatást az ország összes egy számjegyű útján.[IT café]”

Forrás:
A Huawei és az Antenna Hungária vehet részt az MVM NET LTE450 hálózatának kiépítésében; MVM NET; 2015. szeptember 10.
Márciusra készülhet el a „negyedik mobilhálózat”; IT café; 2015. szeptember 10.

Főinformatikusból stratéga

„Az IT-környezet mélyreható változása lehetőséget nyújt az informatikai vezető számára, hogy a hagyományos IT-üzemeltetői szerepből kilépve a vállalat teljes üzleti stratégiájának alakítójává váljon.

Manapság a szervezeteken belül az IT-részleg megy át a legnagyobb átalakuláson, köszönhetően annak, hogy az informatikai termékek és szolgáltatások futtatásához, illetve nyújtásához használt platformok, valamint az informatikusok hatékony munkavégzéséhez szükséges szakértelem jelentősen megváltozott. Mindezeken túlmenően az informatika integrálódik a vállalatok többi tevékenységébe, és „üzlet az üzletben” modell szerint működik a szervezeten belül, olvashatjuk egy, a Skillsoft által támogatott tanulmányban, amelynek alapján áttekintjük, miképpen változik meg ezzel összhangban az informatikai vezető szerepe.

A szerepváltásra a legnagyobb hatással a technológiák és az üzleti környezet változásai vannak, amelyek arra ösztönzik a CIO-kat, hogy a céges informatikai rendszer üzemeltetőiből a vállalatvezetés partnereivé váljanak az üzleti és innovációs stratégia megalkotásában.

Az elmúlt pár évben alapvetően megváltozott annak a módja, ahogyan az IT-szolgáltatások eljutnak a vállalati felhasználókhoz. Immár a cégek informatikai költségvetésüknek jelentős részét fordítják a felhő alapú alkalmazásokra ahelyett, hogy házon belül használt hardverekre és szoftverekre költenék a pénzt. A CIO feladata immár nem csupán a költségek lefaragása és a „minél többet kihozni, minél kevesebből” elv alkalmazása, hanem aktív szerepet kell játszania a vállalkozás egésze számára fontos bevételnövelésben is. A korábban a háttérben tevékenykedő IT mára a vállalkozás frontvonalába került, és egyre több CIO foglalkozik az ügyfelek jobb megismerésével annak érdekében, hogy javítsa cége szolgáltatásainak színvonalát. Ennek megfelelően a fókusz a technológiákról és a beszállítókról áttevődik a vállalat termékeit és szolgáltatásait megvásárló ügyfelekre. A fejlett technológiák alkalmazása versenyelőnyhöz juttatja a szervezetet, de csak akkor, ha az ügyfeleik igényeinek minél magasabb szintű kielégítésére használják őket. Az informatika révén a vállalatok az üzleti egységek által irányított szervezetekből a vásárlói elvárások által vezérelt szervezetekké válnak.

Teljesen átalakuló környezet
Ami a változó platformokat illeti, régebben egyszerűen be lehetett azonosítani az informatikai eszközöket, míg a mai platformok különféle technológiák, eszközök és szolgáltatások együttesei, amelyek magukban foglalják a mobil- és a felhő alapú informatikát, a közösségi médiát, valamint a nagy adattömegek kezelését és elemzését.

A mobileszközök és -szolgáltatások jelentősége rendkívül megnőtt az elmúlt évtizedben. Azon túlmenően, hogy a CIO-knak színvonalas mobilfelhasználói élményt kell nyújtaniuk az ügyfelek számára a mobilberendezések széles körén, a vállalaton belül komoly terheket ró rájuk a saját eszközhasználatot (BYOD) szabályozó irányelvek betartatása.

Ugyancsak jelentős platformváltozást idéz elő a felhő alapú számítástechnika megállíthatatlan terjedése. Annak érdekében, hogy az IT-részleg képes legyen kezelni mind a hagyományos, mind az innovatív informatikai tevékenységeket, a változásokhoz való gyors alkalmazkodóképességgel kell rendelkeznie, és felkészültnek kell lennie a felhő alapú szolgáltatások bevezetésére. Az utóbbiak rengeteg terhet levesznek a házon belüli informatikai infrastruktúráról, és a felszabadult erőforrások segítségével új informatikai projektek valósíthatók meg.

A működés során hatalmas, feldolgozásra váró adattömegek keletkeznek, a CIO-knak meg kell találniuk a legjobb módját annak, hogy az ezekben megbúvó értékes háttérinformációkat lefordítsák az üzlet nyelvére a gyors döntéshozatal elősegítése érdekében. Hasonlóan fontos a közösségi média és a hozzá kapcsolódó technológiák alkalmazása, amelyek már forradalmasították az ügyfélszolgálatokat, s további lehetőségeket kínálnak a vásárlók elégedettségének és elköteleződésének fokozása terén.

IT-üzemeltetés mint üzleti tevékenység
A szervezeti változások és az innováció motorjaként funkcionáló IT-részlegnek erős, sokoldalú üzleti vállalkozásként kell működnie a cégen belül, és hatékonyan kell közvetítenie a cégvezetés felé az információtechnológia értékeit. A legtöbb CIO és informatikus műszaki háttérrel, illetve végzettséggel és kevés üzleti tapasztalattal rendelkezik, ami megnehezíti az IT-részlegek kommunikációját a vállalat többi üzleti egységével. Ezért a CIO-knak jó személyes kapcsolatot kell kialakítaniuk vezetőtársaikkal, lebontva minden meglévő korlátot köztük és a C-csapat többi tagja között. Világossá kell tenniük a vállalatvezetés számára, hogy az irányításuk alá tartozó részleg IT-szolgáltatásai az összes üzleti egység hasznára válnak. A többi vezetővel kialakított gyümölcsöző partneri viszony eredményeképpen tud az IT-részleg értéket termelni a teljes szervezetnek a felmerülő üzleti problémákra kidolgozott innovatív megoldások révén.

A CIO-kat sokszor nem üzleti vezetőknek, hanem műszaki szakembereknek tekintik. Ennek a beskatulyázásnak a megszüntetésére a CIO-knak vissza kell vonulniuk a napi tevékenységek irányításától, meg kell tanulniuk a feladatok delegálását helyettesüknek, illetve beosztottaiknak, és az IT-részleg üzleti vonatkozásaira, a vállalatnál betöltött innovatív szerepére kell összpontosítaniuk.

Tökéletesítőből befolyásoló és átformáló
Az IT-részleg megalapozott, értéket termelő üzletággá alakítása révén a CIO a vállalkozást átformáló vezetővé léphet elő a digitális technológiák elterjedésének köszönhetően. Az IT-szakember szerepén túllépve ő és informatikusai az üzleti tevékenységek tervezőivé válnak, akik aktívan keresik annak a módját, hogy miképpen hasznosíthatják az innovatív technológiákban rejlő lehetőségeket. A CIO képes lesz olyan technológiai megoldások bevezetésére, amelyek megszüntetik az egymástól elszigetelt adattárakat, elősegítik a vállalati csapatok közötti együttműködést, javítják az ügyfelek elégedettségét és lehetővé teszik a vásárlókkal való, minden korábbinál szorosabb kapcsolat kialakítását. Az utóbbi érdekében az IT-részleg az üzleti tevékenységek során összegyűjtött adatok elemzésével segíti az ügyfelek jobb megismerését, a viselkedési minták azonosítását, a trendek előrejelzését, valamint a termékek és szolgáltatások nyereségességének meghatározását.

A digitális átalakulás egyfajta digitális zavart okozhat a szervezetben, ennek elkerülése a CIO feladata, akinek át kell vennie az irányítást, tanácsadóként vezetnie kell a többieket a folyamat során. Az agilis, előre gondolkodó IT-részleget felépítő, sikeres CIO, aki a vásárlók által ösztönzött innovációra összpontosít, az egész szervezet fejlődését pozitív irányban befolyásoló vezetővé válhat.”

Forrás:
Főinformatikusból stratéga; Mészáros Csaba; Computerworld; 2015. szeptember 10.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kihívót kap a Magyar Posta: megkezdte működését a City Mail Hungary Kft.

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) június 5-én jóváhagyta a City Mail Hungary Kft. engedélykérelmét az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatások nyújtására, mert a cég megfelelt valamennyi jogszabályi követelménynek. A szolgáltató szeptember 1-jén kezdte meg e tárgyú tényleges szolgáltatási tevékenységét Budapesten.

Az NMHH június 5-én engedélyezte a szolgáltatónak, hogy Budapest közigazgatási határain belül – a City Mail Kft. kérelmében megjelölt területen – a 2 kg alatti levélküldemények vonatkozásában engedélyhez kötött postai szolgáltatási tevékenységet is végezzen, az eddigi bejelentés alapján végezhető postai szolgáltatási tevékenységeinek (futárposta-szolgáltatás, expressz postai szolgáltatás, egyéb postai, futárpostai tevékenység) ellátása mellett. A szolgáltató szeptember 1-én kezdte meg tényleges szolgáltatási tevékenységét, amelyet írásban bejelentett a hatóságnak.
A szolgáltató egyedi szerződéskötés alapján olyan gazdálkodó szervezet számára vállalja a közönséges levélküldemények felvételét, továbbítását és a címzettek számára a kézbesítését, amely éves szinten legalább 20.000 db levélküldemény feladását rendeli meg. Ez alapján a nem könyvelt küldeményeket nagy tömegben feladó szervezetek (pl.: bankok, közüzemi szolgáltatók) leveleit a jövőben nem csak a Magyar Posta Zrt.-én, hanem az engedély alapján működő City Mail kézbesítőjén keresztül is megkaphatják a fogyasztók.

A City Mail Hungary Kft. azután nyújtott be a hatósághoz újabb engedélykérelmet májusban, miután az NMHH a szolgáltató korábbi kérelmét áprilisban elutasította, mivel a szolgáltatás feltételei – ÁSZF-jei, eszköz- és tárgyi feltétek – akkor még nem voltak biztosítottak. Az újabb szolgáltatói engedélykérelmet az NMHH pozitívan bírálta el, mert a szolgáltató pótolta korábbi hiányosságokat, és így megfelel a törvény által előírt összetett követelményeknek.

Mi az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatás?
A jogszabály értelmében három típusú postai szolgáltatás létezik: 1. az egyetemes postai szolgáltatás (ezt a szolgáltatást földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó számára köteles nyújtani az ország egész területén a szolgáltató); 2. egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatás (itt pályázhatnak a Postát kihívó vállalkozások például a levelek postaládába történő kézbesítése területén); 3. egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás (például futárposta-szolgáltatás, expressz postai szolgáltatás, nemzetközi EMS-szolgáltatás). Egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásnak, az olyan postai szolgáltatásnak minősül, amely nem tartozik a nem egyetemes szolgáltatások (futárposta, expressz szolgáltatás, nemzetközi EMS szolgáltatás és jelentős hozzáadott értéket képviselő speciális többletszolgáltatások közül legalább egyet magába foglaló postai szolgáltatás) közé, és a postai szolgáltató nem az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség alapján nyújtja.

Az ügyfelek védelmében szigorúak a feltételek
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (posta törvény) kimondja, hogy postai szolgáltatást kizárólag az a gazdálkodó szervezet nyújthat, amely szerepel az NMHH postai szolgáltatókról vezetett nyilvántartásában. Ehhez pedig meg kell felelni a jogszabályi feltételeknek, amelyek az átlátható működésre vonatkoznak és a szolgáltatás biztonságát garantálják. A posta törvényben foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatási piacra történő belépési korlátot nagyon magasra helyezték a törvényhozók, amelynek ellátásbiztonsági és fogyasztóvédelmi okai vannak. Az alapvető postai szolgáltatásokkal szemben elvárható, hogy az egész ország területén a fogyasztók azonos feltételek mellett tudják igénybe venni.[NMHH]”

——

„Második nekifutásra megkapta a postapiaci megjelenésre vonatkozó engedélyt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól a dubaji hátterű City Mail Hungary Kft. A döntés értelmében a Magyar Posta ott kaphat versenytársat a legfeljebb 50 grammos küldemények kézbesítésében, ahol a legjobban fáj – azaz a komoly üzleti hasznot hozó nagy városokban. Az állami cég egyetemes szolgáltatóként ugyanakkor a későbbiekben is köteles lesz ellátni a levélkézbesítést a piaci szempontból nem vonzó kisebb településeken.

Két évvel a magyar postai szolgáltatást szabályozó törvények uniós jogharmonizációja – azaz a piac liberalizációja – után kihívója akadhat a Magyar Postának: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lapunk megkeresésére közölte, hogy kiadták az „egyetemes helyettesítő szolgáltatás nyújtására” vonatkozó engedélyt a City Mail Hungary Kft. nevű társaságnak. A döntés értelmében csak a cégen múlik, hogy mikor jelenik meg a fogyasztók előtt, ami egyszersmind komoly érvágást jelenthet a bő harmincezer embert foglalkoztató állami postának.

Hazánk 2013. január elsejével léptette hatályba az új postatörvényt, amely összhangban az európai uniós előírásokkal immár nemcsak a nagyobb küldemények piacán engedi egyéb szolgáltató megjelenését, hanem a legfeljebb ötvengrammos levélküldemények szállításánál, kézbesítésénél is. Ez ugyanakkor igen jelentős veszélyt jelent a Magyar Postára nézve. Egy új belépő elméletileg megteheti ugyanis, hogy „mazsolázzon” a hazai piacon, és csak a nagy nyereséggel kecsegtető térségekben – a fővárosban és az agglomerációban, esetleg a megyeszékhelyeken – jelenjen meg. Ezek a régiók nemcsak a nagy lakosságszám és az aránylag kicsi terület miatt jelentenek nagy üzletet, hanem azért is, mert a különböző távközlési vagy közüzemi szolgáltatók központjai is itt találhatók. Ezen társaságok számlalevelei havonta több millió küldeményt jelentenek. Az állami posta mint egyetemes szolgáltató ugyanakkor köteles fenntartani a napi szintű küldeménykézbesítést a kisebb városokban, falvakban is. Azaz ha egy új versenytárs lefölözi a küldeménypiacot, úgy a kieső hasznot kizárásos alapon adóforintokból kell pótolni.

A City Mail Hungary már egy ideje próbálkozik az NMHH-nál az engedélyek megszerzésével. A társaság kérelmét idén áprilisban elutasította a hatóság, mivel az több kritériumnak nem felelt meg: hiányoztak a megbízható – Budapest teljes közigazgatási területén kézbesítést ellátó – teljesítőképességéhez szükséges feltételek, a szolgáltatás tárgyi feltételei és az általános szerződési feltételek sem voltak összhangban a jogszabályi rendelkezésekkel.

A City Mailről egyébiránt nem sokat tudni: a társaság weboldalán olvasható adatok szerint az anyacéget 2008-ban alapították Dubajban, a hazai leányt pedig 2011-ben jegyezték be. Több vállalati ügyféllel – OTP, Samsung, Coca-Cola, Danone, Nokia, Hyatt, Digi – rendelkezik, szolgáltatásaik között pedig megtalálható a postafiók biztosítása, a direkt posta, illetve dokumentumok, küldemények intézményen belüli, telephelyek közötti szállítása. (Még 2014-ben a Digi megbízásából a társaság küldeményeket kézbesített, a tevékenységet azonban az NMHH határozata alapján fel kellett függesztenie, mivel ez egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő tevékenységnek minősül.)

A Portfolió.hu-n korábban megjelent összeállítás szerint a magyar leánycég két belföldi magánszemély, Sebők Sándor és Kanta László, egy külföldi társaság, a Dr. Max Iann Invest Gmbh, két magyar cég, a NET54 Kft. és az ADC Investment Kft, valamint a Dr. Szatmári Sándor Ügyvédi Iroda tulajdonában áll. A City Mail hazánkon kívül Szerbiában, Oroszországban, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben van jelen. A Céginfo adatai szerint a társaság márciusban adóhivatali végrehajtás alatt állt. A City Mailt lapzártánkig nem sikerült elérni. Amint bármit megtudunk céljaikról, a piaci megjelenés időpontjáról, valamint a szükséges munkaerő és infrastruktúra biztosításáról, közöljük…[Magyar Nemzet]”

Forrás:
Megkezdte működését a City Mail Hungary Kft.; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2015. szeptember 9.
Kihívót kap a Magyar Posta; Bodacz Péter; Magyar Nemzet; 2015. szeptember 8.

Felkészülten várja az új versenytársat a Posta

„A Magyar Posta állja a versenyt a piacon, és felkészülten néz szembe az új szereplőkkel – reagált az új versenytárs megjelenésére a társaság.

A Magyar Posta célja, hogy a könnyű levelek liberalizált piacán is megőrizze piacvezető pozícióját – közölte a társaság annak kapcsán, hogy szolgáltatási engedélyt kapott a dubaji hátterű City Mail Hungary.

Jelezték: a Magyar Posta sikerének hátterében az az új stratégia áll, amely 2013 óta meghatározza a vállalati vezetés fő irányvonalát, s egyik legfontosabb alappillére a folyamatos innováció. Ennek eredményeként a Magyar Posta csoport már 2014-ben is rendkívül nyereséges évet zárt, az elért 2,8 milliárd forintos konszolidált adózott eredmény mellett teljesült a 2014-2018 közötti időszakra vonatkozó stratégiai terv időarányos része mind az összesített pénzügyi tervek, mind pedig az egyes üzletágak vonatkozásában.

A vállalat a posta intézményéhez kapcsolódó hagyományos értékek megőrzése mellett folyamatosan megújul: az elmúlt években bővítette termékportfólióját, jelentős beruházásokkal korszerűsíti infrastruktúráját, a hatékonyság növelése érdekében pedig akvizíciókat hajtott végre. Számos termékkel vagy szolgáltatással elsőként a Posta indult el a magyar piacon: ilyen az összes sárga és fehér csekk befizetésére alkalmas csekkautomata-hálózat, az ügyintézést megkönnyítő funkciókkal ellátott mobil applikáció, a QR-kóddal ellátott – és így okostelefonnal készpénzkímélő módon kiegyenlíthető – csekkek, vagy a félszáz darabot számláló csomagautomaták országos hálózata.

A Magyar Posta ezen felül évente a piaci átlagot meghaladó forgalmat bonyolít le a belföldi futár-, expressz és csomagszolgáltatások terén, így az ún. CEP-, azaz a kiscsomag-piacon több mint 30 százalékos piaci részesedéssel piacvezetőnek számít.

A komplex szolgáltatáspaletta újrahangolásának, az e-kereskedelem kiemelt fejlesztésének és az egyedülálló logisztikai kapacitásnak köszönhetően a Magyar Posta állja a versenyt a piacon, és felkészülten néz szembe az új szereplőkkel.

Felgyorsult a Posta
A fejlesztések során fontos cél volt a postai ügyfélkiszolgálás felgyorsítása is, ezért a munkaerő-kapacitást valamennyi postán a mért ügyfélforgalomhoz, valamint a várható forgalomfelfutáshoz igazították. Ennek eredményeként a 7 percen belül kiszolgált ügyfelek aránya folyamatosan emelkedik, ez az arány csaknem 3 százalékot javult az előző évhez képest, a 7 percen belül kiszolgált ügyfelek aránya július végén több mint 80 százalék volt.

Az átlagos várakozási idő pedig ezzel párhuzamosan csökken. 2015. első félévében az átlagos várakozási idő 4 percre rövidült, ami csaknem 20 másodperces javulást jelent a 2014-es adatokhoz képest.

Érdemes a postán ügyeket intézni, ugyanis a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez, valamint egy csomag vagy levél feladásához például átlagosan alig több mint 4 perc alatt hozzájuthatnak az ügyfelek, míg a csekkbefizetés elintézéséhez való hozzáférés átlagosan három és fél percre rövidült. (Cikkünk megjelenését a Magyar Posta támogatta.)”

Forrás:
Felkészülten várja az új versenytársat a Posta; Napi.hu; 2015. szeptember 8.

Visszaszorulóban az offshore termelési mód

„ A UPS kutatása szerint sok európai high-tech cég viszi közelebb gyártását a felhasználókhoz

Az európai high-tech cégek jelentős növekedésre számítanak iparágukban, és már most készülnek is erre, mikor ellátási láncaik kiépítésénél a tényezők szélesebb körét veszik figyelembe – derül ki a UPS logisztikai vállalat ötödik, évente kiadott „Change in the (Supply) Chain” (CITC) kutatásának európai eredményeiből.

Átstrukturálódás
A UPS megbízásából, az IDC Manufacturing Insights által végzett kutatás arra az eredményre jutott, hogy míg ugyan a high-tech cégek továbbra is kapacitásaik külföldre telepítésével csökkentik munkaerő-költségeiket, az offshoring mellett egyre többen élnek az úgynevezett „rightshoring” lehetőségével is. A válaszadók 38 százaléka mondta azt, hogy gyártó telephelyeiket a kereslet jelentkezésének helyéhez közelebb telepítik.

A „nearshoring” – mely a termelésnek vagy az összeszerelésnek a kereslet helyéhez közel való telepítését jelenti – egyre népszerűbb, ahogy a cégek növelik szolgáltatásaik minőségét, csökkenteni igyekeznek készleteik tranzitidejét és növelni a termékek minőségbiztosítását. A high-tech logisztikai döntéshozók 35 százaléka tervezi nearshoring stratégia kialakítását – ami 9 százalékponttal több mint a 2013-ban megfigyeltek. Az európai válaszadók 54 százaléka már két vagy több évvel ezelőtt közelebb is vitte gyártóbázisát a kereslet helyéhez, 34 százalékuk pedig ugyanezt tette idén.

Az európai cégvezetők több mint fele (56 százaléka) stratégiájának részeként tekint a „rightshoringra”. Ez a stratégia több faktort vesz figyelembe annak eldöntésénél, hogy milyen közel legyen a beszerzés a gyártás, a raktározás és a disztribúció helyéhez.

Míg a UPS növekedést lát mind a nearshoring, mind a rightshoring terén, az offshoring, vagyis az a stratégia, mely a termelést vagy összeszerelést az olcsó munkaerő helyére viszi, továbbra is meghatározó marad: 59 százalék használja ezt a stratégiát.

Az iparági export növekedése folytatódik; új lehetőségek kibontakozóban
A kutatás szerint a globális és európai high-tech exportnövekedési kilátások erősek. A válaszadók 39 százaléka a jelenlegi ütemű növekedést vár az elkövetkező két évben, 19 százalékuk pedig még gyorsabbat.

A high-tech cégek sikeresen beléptek számos növekvő piacra. Az európaiak 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már jelenleg is ad el terméket Kínában, 41 százalék Indiában, illetve 31 százalék Brazíliában. A top három célpiac, melyekre az európai high-tech cégek idén terveznek belépni: Brazília, India és Dél-Kelet Ázsia.

Európa: 3D nyomtatás
A kutatás azt is megmutatta, hogy a high-tech cégek egyre több feltörekvő piacra törnek be, és vizsgálják a 3D nyomtatás alkalmazásának lehetőségeit új tervek és prototípusok létrehozásához.

A válaszadók 66 százaléka rendelkezik valós tapasztalatokkal a 3D nyomtatás terén, 28 százalékuk még csak most kezdi megérteni a technológiát. Jelenleg a 3D nyomtatást még leginkább a fejlesztési ötletek ösztönzésére használják egy-egy termék tervezésénél. A legfőbb előnyök a gyorsabb termékfejlesztés és előállítás. Európában a válaszadók 70 százaléka használja a 3D nyomtatást új termékek tervezésére és 63 százalékuk cserealkatrész-gyártásra, míg világszinten ez utóbbi mindössze 24 százalék.”

Forrás:
Visszaszorulóban az offshore termelési mód; IT café; 2015. szeptember 8.

Átlagosan 15 százalékkal nő a tömegközlekedési jegyek értékesítéséből származó árbevétel az elektronikus jegyrendszer bevezetésével

„A tapasztalatok szerint átlagosan 15 százalékkal nő a tömegközlekedési jegyek értékesítéséből származó árbevétel az elektronikus jegyrendszer bevezetésével a német Scheidt&Bachmann vállalat felmérése szerint.

A budapesti e-jegyrendszer kiépítésének tenderét elnyerő cég nyolc városban kiépített rendszerének adatait alapul vevő felmérése alapján azokban a városokban, ahol bevezették az e-jegyrendszert, drasztikusan csökkent a jegy nélkül utazók száma, az egyszer használatos papírjegyek helyére lépő tartósabb műanyagkártyák pedig észrevehető mértékben csökkentik a kiadásokat.

Hraboczki Márton, a Scheidt & Bachmann Hungary ügyvezető igazgatója rámutatott: az e-ticket rendszer igazságosabb, illetve sok esetben fajlagosan olcsóbb, mert az utazási idővel vagy távval arányosan fizetnek az utazók. A fejlesztések nyomán az eddig használatban lévő menetjegyek egy részét felváltják az időalapon működők, amelyekkel egy adott időkereten belül akárhányszor át lehet szállni, nem kell újabb jegyet érvényesíteni, a rendszer a rövidebb utazásokért kevesebb összeget számít fel – fejtette ki.

Az elektronikus jegyrendszer egyik fontos hozadéka a város hatékonyabb utazásszervezése is, hiszen egy e-jegyrendszer bevezetésével mérhetővé válik, hogy az egyes útvonalakat milyen gyakran és hogyan használják az utasok, vagyis hol érdemes járatsűrítésekre és fejlesztésekre koncentrálnia a közlekedési vállalatnak – olvasható a tájékoztatásban.”

Forrás:
Nagyon megérné az elektronikus jegyrendszer; SG.hu/MTI; 2015. szeptember 9.

Levéltárba kerülnek a Magyar Rádió történelmi értékű dokumentumai

„Az MTVA Központi Irattára folyamatosan adja át a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának a Magyar Rádió történeti értékű dokumentumait. Az átadás első időpontja 2015. szeptember 10-e. Az első alkalommal átadásra kerül mikrofilmen a Magyar Rádió Hírei 1945-1983, a Magyar Rádió Műsordokumentumai 1947-1959, és a Magyar Rádió személyi dossziéi 1945-1958 közötti időszakból. Ezenfelül 16.300 műsorboríték is átkerül a rádió hangarchívumából, a két forrásgyűjtemény csak együtt kutatható.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára biztosítja a dokumentumok őrzését és kutathatóságát. A források feldolgozottsága lehetővé teszi, hogy a történészek és érdeklődők szinte azonnal megkapják a kért dokumentumokat. A történeti iratok átadása folyamatosan történik, a rádió vezetőtestületeinek iratanyagával és az elnökségi dokumentumokkal.”

Forrás:
Közlemény; MTVA Sajtóosztály (Facebook); 2015. szeptember 10.

Szakirodalom

„Új Közmenedzsment és munkaügyi kapcsolatok a magyar közszolgálatban” (szakmai fórum)

„Meghívó
Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Tudományos Bizottságának Munkaügyi Kapcsolatok Albizottsága és a Corvinus Egyetem Közgazdálkodás és Közpolitika valamint Emberi Erőforrások Tanszékei közös szakmai fórumára, melyet
„Új Közmenedzsment és munkaügyi kapcsolatok a magyar közszolgálatban”
címmel rendeznek, 2015. szeptember 21.-én 10 órai kezdettel a Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának az Akvárium-teremben (Budapest, IX. Közraktár u. 4-6., I. emelet)

Merre tart a magyar közigazgatás átalakítása? Mennyiben érvényesül az Új Közmenedzsment felfogás az átalakulás során? Ebbe az irányba mutatnak-e az állásbiztonság meggyengítését, a közigazgatás politikus vezetőinek bővülő döntési lehetőségeit biztosító munkajogi változások? Ha igen, milyen veszélyekkel járnak e folyamatok? Vagy éppen fordítva, esetleg éppen a hagyományos érdem-alapú közszolgálathoz való visszatérés tanúi lehetünk az ígért életpálya modellek bevezetésével? Avagy inkább a két irányzat valamiféle kompromisszumaként a neo-weberi közigazgatás kialakítása folyik a közszolgálati ethosz felélesztésével? Mit valósítottak meg céljaikból a felállított hivatásrendi Karok? Hogyan működik a közszolgálati érdekegyeztetés akár a változtatások bevezetése során, akár a közszolgálati illetményrendszerek megállapítása kérdésében? Milyen szerepe van ezekben a döntésekben a közszolgálatban működő szakszervezeteknek? Segítik-e a bevezetett változások a szakszervezeteket, hogy ellássák érdekvédelmi feladataikat?

Kiindulópontul Dr. Linder Viktória és Dr. Gajduschek György az Új Közmenedzsment tapasztalatait áttekintő tanulmánya kínálkozik, melyet 2007-ban késztettek a Nemzeti ILO Tanács részére „A versenyszféra foglalkoztatási feltételeinek és humánpolitikai módszereinek alkalmazása a közszférában” címmel. A tanulmány – a nemzetközi tapasztalatok mellett – elsősorban a szocialista-liberális kormányok alatt bevezetett változtatások elemzésére fókuszál – legfeljebb a mai olvasata lehet az, hogy az általuk feltárt veszélyek mára valósággá váltak. Mennyiben lehet igaz ez a feltevés, a témával foglalkozó szakértők hogyan látják ma a közigazgatás helyzetét?

A tervezett program:
10:00 A szakmai rendezvény megnyitása – Neumann László levezető elnök
10: 10 – 10:45 Dr. Linder Viktória (NKE): A versenyszféra foglalkoztatási feltételeinek és humánerőforrás gazdálkodási módszereinek alkalmazása a közszolgálatokban.
10: 50 – 11:25 Dr. Berki Erzsébet (MMKT): Munkaügyi kapcsolatok, érdekegyeztetés a közszolgálatban és egyes szegmenseiben
11: 30 – 11:55 Dr. Kártyás Gábor (PPKE- JÁK): Létrák és csúszdák – hatékonysági és mérlegelési elemek az illetményrendszerben
12:00 -13:00 Felkért hozzászólók (Dura Mirjam és dr. Mélypataki Gábor) referátumai és szakmai vita

A szakmai fórumon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet kérjük a miskolcmunkajog@gmail.com, e-mail címre küldeni szeptember 16.-ig.”

Forrás:
Meghívó; Magyar Tudományos Akadémia, Emberi Erőforrások Tudományos Bizottság, Munkaügyi Kapcsolatok Albizottság; 2015. szeptember 3. (pdf)
Lásd még: A versenyszféra foglalkoztatási feltételeinek és humánpolitikai módszereinek alkalmazása a közszférában; Linder Viktória, Gajduschek György; 2007 (pdf)

KSH: nőtt az internet és a mobiltelefon előfizetések száma

„2015 II. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma megközelítette a 12 milliót. Ezen belül a havidíjas előfizetések növekedése tovább folytatódott, aránya 56% volt. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 44%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Tovább növekedett az internet-előfizetések száma: 2015. II. negyedév végén megközelítette a 7,7 milliót, ennek kétharmada mobilinternet-előfizetés volt.

Kapcsolódó adatok
Táblázatok
Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Információ, kommunikáció
Tájékoztatási adatbázis − Információ, kommunikáció”[KSH]”

———-

„Az internet-előfizetések száma 13 százalékkal nőtt, így megközelítette a 7,7 milliót, a mobiltelefon-előfizetések száma pedig 181 ezerrel, 1,6 százalékkal bővült a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

A jelentés szerint, az előzetes adatok alapján, a megfigyelt távközlési szolgáltatók (internet, kábeltelevízió, telefon) távközlési tevékenységéből származó idei második negyedévi nettó árbevétele 204,9 milliárd forint volt, folyó áron 0,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elért 203,4 milliárd forintot.

Az idei második negyedév végén a mobiltelefon-előfizetések száma 11,8 millió, míg a vezetékes fővonalak száma 3,075 millió volt, utóbbi csaknem 3 százalékkal bővült éves szinten. Kiemelték: a mobiltelefon-előfizetéseken belül a havidíjas előfizetések száma meghaladta a 6,6 milliót, ez 5 százalékos növekedést mutat 2014 második negyedévéhez képest. A feltöltő kártyás előfizetések száma azonban 134 ezerrel, aránya pedig 1,8 százalékponttal csökkent.

Az adatforgalom idén 13 300 terabyte volt, 44 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A tavalyi második negyedév óta küldött SMS-ek száma 4,1, az MMS-eké 9,7 százalékkal csökkent, ami a KSH szerint az okostelefonokon használható helyettesítő alkalmazások elterjedésével van összefüggésben.

A mobilról indított hívások száma a vizsgált időszakban lényegében stagnált (2,1 milliárd), a mobiltelefonálással töltött összes percidő (5,2 milliárd) azonban 7,1 százalékkal bővült a tavalyi év második negyedévéhez képest. Az április-júniusban terjedő időszakban egy előfizetésre átlagosan 437 percnyi beszélgetés jutott, ez naponta átlagosan 4,8 perc telefonálásnak felelt meg – tették hozzá.

A vezetékes hálózatból indított hívások száma 7,4, időtartama pedig 5,9 százalékkal csökkent a tavalyi év második negyedévéhez képest.

Kifejtették: a piac egyre inkább koncentrálódik, ugyanis az előfizetések – amelyeknek 81 százaléka egyéni, 19 pedig üzleti – több mint 93 százalékát 7 szolgáltató kezeli.

A mobilinternet 17 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A mobilinternetes adatforgalom 9,9 ezer terabyte volt, 38 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Az idei év második negyedévében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bevétele meghaladta a 627 milliárd forintot, ami 6,9 százalékos növekedésnek számít az előző év azonos időszakához képest, a 4 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások értékesítésből származó folyó áron számított bevételek révén – olvasható a jelentésben.[Híradó]

Forrás:
Távközlés, internet, 2015. II. negyedév; KSH; 2015. szeptember 11. (pdf)
KSH: nőtt az internet és a mobiltelefon előfizetések száma; Híradó.hu/MTI; 2015. szeptember 11.

Agrárinformációs rendszerek

„…A könyv a fontosabbnak ítélt számítástechnikai és kommunikációs témakörök áttekintése mellett az agrárgazdaság fontosabb szereplőinek információs és kommunikációs kapcsolatait, valamint információs rendszereit mutatja be. Ismerteti a kommunikációs kapcsolatok funkcióit, a működő rendszereket, valamint a felhasználói szempontból szükséges információtechnológiai hátteret. Az agrárinformációs rendszerek iránt jelentős igény van globális, regionális, nemzeti és közösségi szinten és a vállalkozások szintjén. Ugyanakkor a rendszerekben gyűjtött és tárolt mezőgazdasági információk/adatok különböző érdekeket szolgálva problémákat okoznak, mivel az adatok sok esetben nem hozzáférhetőek, a rendszerek nem kapcsolódnak egymáshoz, tartalmuk gyakran egymást átfedik. Többek között ezért is egyre inkább szükség van az integrált információs rendszerekre az agrárgazdaság minden szintjén.

A hatékony információs és kommunikációs technológiák (IKT) egyre szélesebb körű alkalmazása a világ számos részén már bizonyította és igazolta, hogy alkalmazása jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket nyújt helyi, nemzeti és globális szinten. Az elmúlt négy évtizedben tanúi lehettünk a technológiai innovációnak az alkalmazások számos területén.

A mezőgazdasági információs rendszerek egyre fontosabb erőforrás tényezők, amelyek szorosan kapcsolódnak a többi termelési tényezőhöz, mint például a föld, a munkaerő, a tőke és a vezetői képesség, vagyis kezeli az azokra vonatkozó adatokat, információkat. A termelékenység is vitathatatlanul javítható a releváns, megbízható és hasznos információk és ismeretek felhasználásával. Ezért nagy szükség van a kutatásból, oktatásból, szaktanácsadásból és más forrásokból származó információk bővítésére és terjesztésére a gazdálkodók felé, hogy így jobb döntéseket tudjanak hozni, kihasználják a piaci lehetőségeket, és kezelni tudják termelési rendszereik folyamatos változását. Ezért szükség van arra, hogy megismerjük az adott mezőgazdasági információs rendszerek felépítésének alapelveit, kezelését és működésmódját. Vannak azonban korlátozó tényezők a mezőgazdasági információs rendszerek és különösen a kommunikációs hálózatok alkalmazásában a gazdálkodók körében. Így szükség van ezen jelentős problémák folyamatos csökkentésére, beleértve azokat a mechanizmusokat, amelyek az információs rendszerek közötti kölcsönhatásokban, a rendszerekben, és tevékenységükben jelentkeznek. Pontosabban a gazdák és a különböző szervezetek közötti kapcsolatok, a tájékoztatási igények és követelmények olyan kérdések, amelyeket folyamatosan figyelemmel kell kísérni…”

Forrás:
Agrárinformációs rendszerek; Herdon Miklós, Kapronczai István, Szilágyi Róbert; Debreceni Egyetemi Kiadó; ISBN 9789633185032; 2015 (pdf/epub/mobi)

Az átláthatósági indexek problémái

„A különböző átláthatósági (transparency) indexek általánosan elfogadott fokmérőivé váltak a kormányzati teljesítmény és a demokrácia nemzetközi mérésének. Három amerikai professzor tanulmányában azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi átláthatósági indexek többsége meglehetősen szubjektív, és csak korlátozottan alkalmazható tudományos munkák alátámasztására. A kizárólag a médiaszabadságot és pluralizmust vizsgáló indexek helyett/indexeket kiegészítendő egy gazdasági átláthatóságot vizsgáló indexre is javaslatot tesznek. Véleményük szerint, amíg nem történik meg objektívebb átláthatósági mutatók kialakítása, addig kifejezetten kontraproduktív lehet a jelenlegi mutatók használata.

Az átláthatóság (transparency), amely tágan értelmezve a kormányzati információk szabad áramlását jelenti a választók felé, az elmúlt évtizedekben fontos nemzetközi fokmérőjévé vált a kormányzati tevékenység értékelésének. Sőt, az átláthatóság mérése a demokrácia állapotának egyik legfontosabb mutatójává is vált. A jelenleg használt átláthatósági indexek azonban nem mentesek a komoly kritikáktól sem. James Holleyer, a University of Minnesota professzora, B. Peter Rosendorff, a New York University professzora és James Raymond Vreeland, a George Town University professzora tanulmányukban éppen ezekkel kapcsolatban fogalmaznak meg kritikát. A tanulmány második felében pedig kísérletet tesznek egy új, a korábbiaknál objektívebb átláthatósági index megalkotására.

Az átláthatósági indexek problémái
A szerzők véleménye szerint a nemzetközi átláthatósági indexek többsége vagy a médiaszabadság érvényesülését, vagy a médiaelérést vizsgálja. Az első megközelítésre a legjobb példa a Freedom House éves sajtószabadság jelentése. A jelentés elkészítéséhez az adott országban élő szakértőket kérik meg, hogy egy 0-tól 100-ig terjedő skálán értékeljék az ország médiatörvényeit, a politika médiára gyakorolt befolyását, illetve a médiastruktúra sokszínűségét. A második megközelítésre jó példa a Világbank újságpéldányszám indexe, amely az 1000 főre jutó napilapok számát vizsgálja egy adott országban. A kutatók szerint bár ezen indexek egyszerű nemzetközi összehasonlítást tesznek lehetővé, ezért – főként a sajtó körében – nagyon népszerűek, szubjektivitásuk miatt tudományos kutatások számára nem alkalmasak. A Freedom House indexe például kimerül abban, hogy néhány ismert személyt megkérdeznek a médiafüggetlenség állapotáról. Ez a gyakorlat a szerzők szerint a lekérdezés módszeréből adódóan csak szubjektív eredményt adhat, arról nem is beszélve, hogy nem nyújtanak megoldást a médiaelérés mérésére. Példának Szomáliát hozzák fel, amely 1994 óta több pontot is javított a médiaszabadság indexén annak ellenére, hogy az országban mindössze két napilap található, amelyek el sem jutnak a lakosság többségéhez. A Világbank indexével pedig az a probléma, hogy nem tesz kísérletet a médiaszabadság vizsgálatára. A szerzők Kuvaitot említik példaként, amely rendszeresen jól szerepel az indexben, hiszen számos napilap jelenik meg az országban, azonban az már nem derül ki a számokból, hogy a napilapok többsége az emír tulajdonában van, aki kényesen cenzúrázza az őt kellemtelenül érintő híreket.

A fentiek mellett a szerzők szerint létezik még néhány olyan átláthatósági index is, ami kísérletet tesz a politikai intézmények vagy jogszabályok vizsgálatával mérni a kormányzati átláthatóságot. Kifejezetten népszerű például az információs szabadságról szóló törvények meglétét és milyenségét vizsgálni. A szerzők szerint azonban az ilyen mutatók csak a fejlett demokráciákban alkalmazhatók sikeresen, hiszen csak itt találhatóak ilyen törvények, ahol nagyon kevés a kockázata annak, hogy az országok kifejezetten rossz eredményeket kapjanak. Arról nem is beszélve, hogy a világ országainak többsége nem demokratikus berendezkedésű, és így nem is vizsgálható megfelelően, a közöttük lévő különbségek pedig nem mérhetőek. A kutatók tehát arra következtetésre jutnak, hogy a jelenleg használt átláthatósági mutatók szubjektívek, vagy korlátozott használhatósággal rendelkeznek, és így nem alkalmazhatók tudományosan igényes munkák megalapozására. A fentiekre tekintettel a tanulmány készítői kifejezetten veszélyesnek tartják az átláthatósági indexek jelenlegi népszerűségét.

A gazdasági átláthatóság fontossága
Az átláthatósági mutatók komoly problémái miatt a szerzők kísérlet tesznek egy új index létrehozására. A legkomolyabb hiányosság szerintük az, hogy az átláthatósági indexek egyáltalán nem tesznek kísérletet a kormányzatok gazdasági átláthatóságának vizsgálatára. Pedig a kormányzati gazdasági adatok nyilvánossága fontos fokmérője a kormányzati teljesítménynek. Ha egy ország titkolja a világ és saját közvéleménye elől gazdasági teljesítményét és költségvetésének adatait, akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy az országban magas a korrupció, és a demokrácia sem lehet elég fejlett. Ugyanis a választók a megfelelő gazdasági adatok ismerete nélkül nem képesek megfelelően megalapozott döntést hozni a választásokon. Ráadásul a gazdasági adatok többségét a média sem vizsgálja, hiszen túl nagy erőbefektetésbe kerül a kinyomozásuk. Ezért a szerzők olyan átláthatósági mutatót dolgoztak ki, amely eszközként szolgálhat a kormányzatok gazdasági átláthatóságának mérésére.

Az új index kialakításához a Világbank világfejlesztési indikátorait használják fel. A Világbank minden évben 1265 különböző gazdasági mutatót gyűjt be tagországaitól, illetve az ENSZ szakosított szerveitől. A szerzők ezeknek a változóknak a körét különböző kritériumok alapján 240-re csökkentik és csak ezen adatokat használják fel saját indexük megalkotására. Véleményük szerint az így létrehozott új index objektív alapon könnyen mérhetővé teszi az országok hajlandóságát arra, hogy megosszák gazdasági adataikat, vagyis az országok gazdasági átláthatóságát növeljék. Négy fejlődő ország, Tanzánia, Szomália, Vietnám és Argentína 1980 és 2010 közötti adatait megvizsgálva arra a következtetésre jutnak, hogy saját indexük sokkal jobban méri az országok demokratikus fejlődésének alakulását és korrupciójának mértékét, mint az eddig használt átláthatósági mutatók. A szerzők azonban tisztában vannak azzal, hogy a gazdasági átláthatóság a kormányzati átláthatóságnak csak egy aspektusa. Tehát a kormányzatok átláthatóságának valódi vizsgálatához továbbra is szükséges lenne a jelenleginél objektívebb médiaszabadságot, illetve a politikai intézményeket és a jogi környezet vizsgáló átláthatósági mutatók kialakítása. Csak ezek megléte után lehet valóban sikerrel mérni az országok átláthatóságának mértékét. A jelenlegi mutatók használata szubjektivitásuk miatt pedig akár káros hatásokkal is járhat, hiszen valójában nem megfelelő országokat állíthatunk be követendő példaként, míg más országokról szubjektív elemekből kiindulva kaphatunk kedvezőtlenebb besorolást. ”

Forrás:
Az átláthatósági indexek problémái; Századvég Ötletműhely
Measuring Transparency; Hollyer James R., Rosendorff B. Peter, Vreeland James Raymond; Political Analysis; 2014, Volume 22, Issue 4, Pp. 413-434

Törvények, rendeletek

A Kormány 1643/2015. (IX. 10.) Korm. határozata az Országos Széchényi Könyvtár feladatellátásához kapcsolódó intézkedésekről

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy az Országos Széchényi Könyvtár informatikai rendszerének középtávú stabilizálásához 174,0 millió Ft egyszeri forrás biztosítása szükséges a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében, és felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az emberi erőforrások minisztere bevonásával – gondoskodjon a szükséges forrás rendelkezésre állásáról;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter emberi erőforrások minisztere
Határidő: azonnal

2. egyetért az Országos Széchényi Könyvtár megújításának szükségességével, ennek érdekében felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy gondoskodjon az Országos Széchényi Könyvtár hosszú távú stratégiájának kidolgozásáról, melynek részeként be kell mutatni a hosszú távú informatikai fejlesztésre, valamint a folyamatos működtetésére vonatkozó terveket, költségigényeket, továbbá a nemzeti könyvtár elhelyezésére vonatkozó alternatívákat.
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2015. szeptember 30.”

Forrás:
A Kormány 1643/2015. (IX. 10.) Korm. határozata az Országos Széchényi Könyvtár feladatellátásához kapcsolódó intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2015. évi 126. szám; 2015. szeptember 10.; 19434. oldal (pdf)

Kormányrendelet az e-kártyával összefüggő ügyekről

„…1. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„1. § A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását vezető szerv kijelölése
6/A. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását vezető szervként a Kormány a KEKKH-t jelöli ki.”

2. Egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
2. § Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a következő 5/b. alcímmel egészül ki:
„5/b. Az állandó személyazonosító igazolványhoz kapcsolódó elektronikus aláírás szolgáltatáshoz tartozó elektronikus aláírás hitelesítési szolgáltatást nyújtó szerv
7/C. § A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatóként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.”

3. Záró rendelkezések
3. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.”

Forrás:
A Kormány 255/2015. (IX. 10.) Korm. rendelete a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet e-kártya megvalósításához szükséges kijelölésekkel összefüggő módosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 126. szám; 2015. szeptember 10.; 19407. oldal (pdf)

A Kormány 1601/2015. (IX. 8.) Korm. határozata Magyarország III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről

„1. A Kormány a Nemzeti Energiastratégiában kitűzött energiahatékonysági célok elérése érdekében…
a) elfogadja Magyarország III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét (a továbbiakban: Cselekvési Terv), valamint a mellékletét képező közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó nemzeti tervet és felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Cselekvési Tervet és mellékleteit haladéktalanul küldje meg az Európai Bizottság számára;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
A Kormány 1601/2015. (IX. 8.) Korm. határozata Magyarország III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről; Magyar Közlöny; 2015. évi 125. szám; 2015. szeptember 8.; 19313. oldal (pdf)

A Kormány 1602/2015. (IX. 8.) Korm. határozata az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervről

„A Kormány
1. – figyelemmel a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozatban foglaltakra – elfogadja az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervet és elrendeli annak végrehajtását, valamint elrendeli a cselekvési terv közzétételét a kormányzati portálon;

2. felhívja az érintett minisztereket, hogy biztosítsák a Nemzeti Energiastratégia és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia – mint szakpolitikai keretrendszer – végrehajtása során a megújuló energiaforrásokról, energiahatékonyságról, ásványvagyon-hasznosításról, távhő-fejlesztésről, szemléletformálásról és energetikai kutatás-fejlesztésről szóló, továbbá egyéb, későbbiekben meghatározandó cselekvési tervek mint eszközrendszerek összhangját, valamint erre legyenek figyelemmel a cselekvési tervek felülvizsgálata, az egyéb ágazati stratégiák, finanszírozási és területrendezési szempontok kialakítása során is…”

Forrás:
A Kormány 1602/2015. (IX. 8.) Korm. határozata az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervről; Magyar Közlöny; 2015. évi 125. szám; 2015. szeptember 8.; 19314-19316. oldal (pdf)

37. szám, 2015. szeptember 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek