Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Újabb szakaszába léphet az elektronikus ügyintézés, megvalósítási szakaszba lépett a „Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ) továbbfejlesztése, bővítése, bevezetése” kiemelt projekt
Tárgyszavak: 2014-2020, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-ügyintézés, Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER), fejlesztéspolitika, Idomsoft Zrt., Időszaki Értesítési Szolgáltatás (RÉR), Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP), közigazgatási háttérszolgáltatások, Magyarország, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, Összerendelési Nyilvántartás (ÖNY), Rendelkezési Nyilvántartás (RNY), Részleges Kódú Telefonos Azonosítás (RKTA), szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, szeüsz, uniós társfinanszírozású projektek

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Újabb szakaszába léphet az elektronikus ügyintézés, megvalósítási szakaszba lépett a „Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ) továbbfejlesztése, bővítése, bevezetése” kiemelt projekt

„A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezette projekt keretében továbbfejlesztett Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatásokkal (SZEÜSZ) biztosítható az elektronikus ügyintézés hatékonyságának növelése, az adminisztratív terhek csökkentése. Az 1,207 milliárd forint európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztések révén a lakosság és a vállalkozások, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szervek költséghatékonyabban és kényelmesebben intézhetik ügyeiket.

2017. december 11-én aláírt támogatási szerződéssel megvalósítási szakaszába lépett a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – 2016 – 00027 azonosítószámú projekt, amelynek célja a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások körének bővítése, a hozzáférés javítása, átlátható, egyszerűen kezelhető és a felhasználói igényekhez igazodó szolgáltatások nyújtása a lakosság, a vállalkozások, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szervek számára.

A fejlesztések az alábbi, már korábban létrehozott és jelenleg működő szolgáltatásokat érintik:

Összerendelési Nyilvántartás (ÖNY)

Rendelkezési Nyilvántartás (RNY)

Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER)

Részleges Kódú Telefonos Azonosítás (RKTA)

Időszaki Értesítési Szolgáltatás (RÉR)

A fejlesztést kivitelező konzorcium infokommunikációs technológiai lehetőségekre támaszkodik, így az elektronikus szolgáltatásoknak nem csak a mennyiségét, de a minőségét is javítja, ami közvetve hozzájárul az állampolgárok életminőségének javításához.

A projekt kiemelt célja az is, hogy felhívja mind a lakosság, mind a vállalkozók figyelmét a megújult szolgáltatások előnyeire. A projekt költségvetése 1,207 milliárd forint, vissza nem térítendő támogatás, melyet a Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosít…[NISZ]”

—

„Idén januártól jogszabály írja elő, hogy a közigazgatási intézményeknek át kell térniük az elektronikus ügyintézésre. Ennek részeként indult el az a projekt, amely a tervek szerint az év végén zárulhat le.

Bővítenék is, egyszerűsítenék is
A megbízást a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezette konzorcium nyerte el, amelynek tagja még az Idomsoft és a Kormányzati informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), utóbbi szervezet a projekt minõségbiztosító partnere. Az 1,2 milliárd forint európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztések révén bővülnek a valamilyen szinten már rendelkezésre álló e-ügyintézési szolgáltatások, célja továbbá ezek átláthatóbbá tétele és kezelésük egyszerűsítése.

Ezek nyomán az e-ügyintézésben érintett lakosság és a vállalkozások, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító állami és önkormányzati szervek költséghatékonyabban és kényelmesebben intézhetik az ügyeket. Az eddigi szigetszerű működési modellt szabványos központi e-szolgáltatások váltják fel – emelte ki a projektindító tájékoztatón Szikora Attila projektvezetõ.

Fejlesztendő ötös
Elhangzott, hogy a fejlesztések az alábbi, már korábban létrehozott öt szolgáltatást érintik.

A kifelé láthatatlan szolgáltatásnak minősülõ Összerendelési Nyilvántartás (ÖNY) az e-közigazgatási szervekhez fordulók azonosítását szolgálja. A fejlesztés az adatszolgáltatás hatékonyságát javítja.

A Rendelkezési Nyilvántartás (RNY), ami például az okmányirodákban zajló hivatalos dokumentumokkal kapcsolatos ügyintézésekre vonatkozó ügyfélmeghatalmazásokat jelenti, 2015-től magánszemélyek számára már hozzáférhető. A fejlesztés ezt terjeszti ki a vállalkozásokra is, amelyek ezt januártól már élesben használhatják.

A 2011-tõl élő Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) meglévő moduljait kényelmi funkciókkal korszerűsítik tovább a projekt keretében, és az a későbbiekben többnyelvű felülettel is bõvül.

Hivatali ügyeket 2015-től lehetett már telefonon is intézni, de ahhoz előtte az ügyfélnek az okmányirodában kellett személyesen regisztrálnia magát erre a szolgáltatásra. A Részleges Kódú Telefonos Azonosítás (RKTA) regisztrációja a jövőben online módon is elérhető lesz.

Az ötödik szolgáltatási elem az Idõszaki Értesítési Szolgáltatás (RÉR), amely a bankszámlakivonatokhoz hasonlóan rendszeres időszakonként tájékoztatást küld az ügyfélnek a korábbi ügyintézési lépéseiről. A rendszer ezt ma még emailben teszi meg, a cél, hogy a jövőben biztonságosabb értesítési csatornákon, például ügyfélkapus tárhelyen keresztül jusson el a szükséges információ.

Lesz kampány is
A projekt a továbbfejlesztések mellett foglalkozik a SZEÜSZ-höz csatlakozó szervezetek számára kidolgozandó módszertannal. Továbbá kiemelt cél az is, hogy felhívják mind a lakosság, mind a vállalkozók figyelmét a megújult szolgáltatások elõnyeire. Ennek érdekében 2018 második felében a szolgáltatások népszerűsítését célzó edukációs kampány indul.[Bitport]”

Forrás:
Megvalósítási szakaszba lépett a „Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ) továbbfejlesztése, bővítése, bevezetése” kiemelt projekt; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2018. március 2.
Kényelmesebbé válhat az e-ügyintézés; Sági Gyöngyi; Bitport.hu; 2018. március 2.

Közigazgatás, politika

Itt a NAV új szolgáltatása, az utólagos adótraffipax: március 13-án indulnak az eljárások

„Márciusban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legújabb szolgáltatásával, az utólagos adótraffipaxszal a foglalkoztatás szabályszerűségét vizsgálja kiemelten – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az MTI-nek.
Az utólagos adótraffipax lényege az önkéntes jogkövetésre ösztönzés, éppen ezért az adóhivatal az ellenőrzés megkezdése előtt egy hetet biztosít a hibák javítására, a bejelenteni elmulasztott alkalmazottak bejelentésére, illetve a bevallani elmulasztott adó összegének megfizetésére – emlékeztetett.

A kockázatelemzők már megkezdték az érintettek kiválasztását a foglalkoztatotti bejelentések, a kifizetői bevallások, valamint az adóhivatal rendelkezésére álló egyéb információk alapján. Így például az a vállalkozás biztosan számíthat ellenőrzésre, ahol az online kasszák adóhivatalhoz érkező adatai alapján egyértelműen látszik, hogy egyszerre nyolc pénztárgépbe is ütnek bevételt, azonban csak két munkavállaló van bejelentve – jegyezte meg Tállai András.

A foglalkoztatói bejelentések szabályossága mellett az adóhivatal azt is figyelemmel kíséri, hogy a dolgozók megkapták-e a 8 százalékkal megemelt minimálbért, illetve a 12 százalékkal magasabb összegű garantált bérminimumot. Ellenőrzésre azok a vállalkozások is számíthatnak, amelyek minimálbér alatti bért fizetnek alkalmazottaiknak, de a NAV rendelkezésére álló adatok, ennek indokoltságát nem támasztják alá.

A kockázatelemzők rostáján fennakadtak esetében az adóhivatal dönt a további eljárásról. Szándékos adóeltitkolás esetén ellenőrzésre, kisebb hibák esetén támogató eljárásra számíthatnak az érintettek – közölte az államtitkár.

Tállai András kiemelte, hogy az eljárások csak március 13-án indulnak. A rendelkezésre álló több mint egy hetet érdemes kihasználni, mert ilyenkor még szankciómentes a hibajavíthatás – húzta alá. A munkaügyi szankciók mellett egymillió forintos mulasztási bírságra kell, hogy számítson az alkalmazottját feketén foglalkoztató vállalkozó, többek között ezért is célszerű minden érintettnek mielőbb rendezni munkavállalóinak jogviszonyát. Amellett, hogy a bejelentéssel elkerülhetőek a súlyos szankciók, a dolgozók érdekét is ez szolgálja, mivel csak a legálisan foglalkoztatott alkalmazottaknak jár a táppénz és a nyugdíj – jegyezte meg az államtitkár.”

Forrás:
Márciusban újabb adózói kör a jogkövetésre ösztönző utólagos adótraffipax fókuszában; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. március 4.

Adófórum összefogással az adózás új rendjéről

„Teltház előtt tartott közös tájékoztatást a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete, valamint a NAV az adóeljárás és az egyes adótörvények 2018. évi változásairól. A Krisztina körúti székházba szervezett fórumon egyéni konzultációra is lehetősége nyílt a vállalkozóknak.

„Egy-egy adófizetési határnapon gyakran emlegetik a vállalkozók a régi mondást: „Adjuk meg a királynak, ami a királyé”. De nem mindegy, mennyit és hogyan” – kezdte bevezetőjében Marjay Gyula, a VOSZ BPMRSZ elnöke, aki egyben a rendezvény szakmai moderátora is volt. „Fontos ismernünk a megújuló adójogszabályokat, amelyek a vállalkozók számára több kedvező lehetőséget is rejtenek, ami segít a „mennyit” és „hogyan” szócska értelmezésében. De nem titkolhatjuk el azt sem, hogy esetenként még növelik a bürokráciát, amit egyik vállalkozó társunk sem szeret.”

Krisán László BKIK elnök hangsúlyozta, hogy az ilyen és hasonló rendezvények szervezésében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szeretne élen járni, ezzel is segítve a vállalkozói lét mindennapjait. Üdvözölte, hogy az adóeljárás módosításában a NAV egy „új arca” kezd megjelenni, a barátságosabb, vállalkozó barát. Ennek egyik eleme az indulást segítő mentorálási program, amelyben a kamara is szívesen vállal feladatot, hogy minél több kezdő vállalkozás élhessen a lehetőséggel.

Dr. Kiss Zoltán, a BKIK GSZT elnöke rövid köszöntőjében elmondta, hogy a több éve élő együttműködési megállapodás alapján a NAV rendszeres tájékoztatókat tart a vállalkozók részére, ami jelentős segítsége nyújt a tevékenységük során.

Czinege Attila, a NAV Ellenőrzési szakfőigazgatója az adózás rendjében történő változások közül az ellenőrzésben megjelenő újdonságokat, valamint a NAV új feladatait ismertette. Ez utóbbinál részletesen elmondta a mentorálás szabályait, nevezetesen, hogy a kezdő vállalkozásoknak egy felhívó levelet küld az Adóhivatal majd ezt követően, ha visszajelentkeznek, hogy élni kívánnak a lehetőséggel, akkor 6 hónapon keresztül tanácsadással, képzési fórumokkal állnak a kezdők rendelkezésére. Érdekes dologra világított rá. Ha az érintettek megismerik az adózás, könyvelés rendszerét, még a könyvelők munkája is felértékelődhet a vállalkozók szemében. Javasolja, hogy jelentkezzenek vissza a megszólítottak. Már nem riogatás célját szolgálja az a kifejezés, hogy: „Mentoráljon Téged a NAV!” Szólt még az elektronikus ellenőrzési rendszer jogintézményéről, ahol minden irat elektronikusan oda-vissza továbbítható. Külön felhívta a figyelmet, hogy idéntől az adóellenőrzések semmi módon nem tarthatnak egy évnél tovább, sőt a megbízható adózóknál és az egyéni vállalkozóknál 180 napon túl.

Dr. Bokor Csaba, a NAV Jogi szakfőigazgatója folytatta az Adózás rendjéről szóló törvény (ART), valamint az Adóigazgatási rendtartásról szóló tv (AIR) változásainak ismertetését. Elsősorban az adózói képviselet módosulásáról, majd az elektronikus kapcsolattartás kötelezővé tételéről szólt. Ez utóbbinál fontos megjegyezni, hogy 2018-tól a társaságok kizárólag elektronikusan tarthatják a kapcsolatot a Hivatallal, de még átmenetileg befogadnak papír alapú kérelmeket, fellebbezéseket, észrevételeket. De ez záros határidejű lesz.

Elmondta még, hogy a teljes végrehajtásért kijelölt hatóság 2018-tól a NAV, ahol a pénzkövetelések behatásán túl a meghatározott cselekmények kikényszerítése is az ő feladatuk. Az ellenőrzésekhez kapcsolódó változásoknál kiemelte, hogy abban az esetben, ha az adózó elfogadja az Adóhivatal ellenőrzési határozatát és lemond a fellebbezés lehetőségéről, a kiszabott bírság felét el fogják engedni.

Az elektronikus ügyintézés rejtelmeiről Tóth Gábor a NAV Adóügyi Főosztály főosztályvezető helyettese tartott előadást. Az erről szóló jogszabály a 2015.évi CCXXII. tv, amely idén január 1-jén lépett hatályba. Megtudtuk, hogy a központi ügyfél-regisztrációs nyilvántartás (KÜNY) innentől az ügyfélkapus kapcsolattartást jelenti, de ami a legfontosabb, hogy alapértelmezetten az államnak a gazdálkodó szervekkel elektronikusan kell tartani a kapcsolatot és fordítva is igaz. Csak tárhelyeken keresztül kommunikálhatunk a jövőben. Arról is értesültek a jelen lévők, hogy mi is az az „e-papír”, ami szintén ügyintézésre szolgál olyan esetben, melyhez nem tartozik sablon nyomtatvány. Külön tájékoztatást adott a cégkapu működésének mikéntjéről, valamint, hogy a cégeknek szabályozni kell majd az ide érkező levelek hozzáférhetőségét.

A közönség soraiban ülők egyetértettek abban, hogy mindezt még komolyan tanulmányozni kell, amihez komoly segítséget jelentnek az ilyen és hasonló továbbképzések.

A szünetben a vállalkozók konzultálhattak a megjelent előadókkal, valamint akár egyedi ügyekről tárgyalhattak a NAV Fővárosi Igazgatóságainak és Pest megyei Igazgatóságának vezetőivel, vezető-helyetteseivel. Ennek a lehetőségnek is sokan örültek.

A szakmai délután második felében a személyi jövedelemadó, a járulékok, a KATA, a KIVA, a TAO és az ÁFA változásairól tartottak előadást a NAV szakemberei.

Harkai Réka, a NAV Tájékoztatási osztályvezetője az SZJA változásoknál az elektronikus SZJA bevallás lehetőségére, valamint az őstermelők és az adószámos magánszemélyek felé történő kiterjesztésre hívta fel a figyelmet. A törvény módosításából olyan érdekességeket emelt ki, mint például, hogy a hivatali célú magángépkocsinál már a közeli hozzátartozó gépkocsija is elszámolható, de meglétét már nem a kötelező biztosítási csekkel, hanem a törzskönyvvel, vagy lízingszerződéssel kell igazolni. Hogy a saját célra fuvarozó munkavállalóknál (gépkocsivezető, árukísérő) is elszámolható 2018-tól napi 3000 Ft kiküldetési napidíj adómentesen. Továbbá, hogy a munkáltató is átvállalhatja dolgozója diákhitelének törlesztését a minimál bér 20%-áig. Kedvező módon a dolgozók részére adómentesen adható lakáscélú támogatások összege is.

A népszerű adónemről a KATA-ról és a járulékok változásáról Dr. Kiss Mariann, a NAV főreferense beszélt, aki a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek kedvező adózását és járulékmentes kifizetéseinek lehetőségét is ismertette.

Nagy Attila főreferens az ÁFA törvény módosításáról, ezen belül is kiemelten a július 1-jétől bevezetésre kerülő on-line számlázásról szólt. A 100.000 Ft feletti ÁFA tartalommal rendelkező számlákat számlázó szoftvernek kell beküldenie egy portálon keresztül a NAV részére. A kézi számlát írók sem járnak jobban, mert nekik manuálisan kell majd felrögzíteni ezen bizonylatokat a kiállítástól számított 5 napon belül, de ha az ÁFA tartalom eléri az 500 ezer forintot, akkor a kiállítást követőn. Ezzel a komoly adminisztrációs teherrel akarja a jogalkotó arra ösztönözni a vállalkozókat, hogy minél többen térjenek át a gépi számlázásra.

A késő estébe nyúló fórum végé a jelenlévők további konzultációs kérdésekkel fordultak az előadók felé.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a résztvevők munkáját, segítőkészségét!”

Forrás:
Adófórum összefogással; Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara; 2018. március 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Teljes és költséges kudarc a kanadai szövetségi közigazgatás új bérszámfejtési rendszere

„…Úgy néz ki, hogy bezárja a kanadai kormány a hektikusan működő központosított bérszámfejtő rendszert – írja a Bloomberg, de addig még 1 milliárd kanadai dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon nagyjából 200 milliárd forintot kell kifizetnie a fenntartására és az okozott hibák elsimítására. A Phoenix projektet tíz évvel ezelőtt Kanada akkori miniszterelnöke indította el, hogy centralizálja az a közszféra bérszámfejtő rendszerét. A pályázatot végül az IBM nyerte el, hogy rendszerintegrátorként bevezesse és támogassa az Oracle szoftverének működését. A rendszer végül 2016-ban indult el élesben, pár hónappal a mostani miniszterelnök, Justin Trudeau hivatalba lépését követően.

A nagy várakozásokkal és komoly összegekkel megtámogatott rendszer azonban rengeteg problémát okozott már a rajtot követően, volt akinek sokkal többet vagy kevesebbet utalt, de olyan is akadt, aki emiatt egyáltalán nem kapott fizetést. Több mint 260 ezer szövetségi köztisztviselő a mai napig félelemben él, hogy nem kapja meg havi juttatását. Előfordult, hogy valaki visszautasította az előléptetését vagy a nyugdíjazását, mert bármilyen változás a fizetésben még nagyobb problémát okozhat. Még két évvel a projekt élesben indulását követően is rengeteg a probléma, a legutóbbi adat szerint 384 ezer „normál munkameneten túli pénzügyi tranzakciót”, például túlfizetési visszatérítési kötelezettséget tart számon a program – erről részletesebben ezen az irányítópulton lehet tájékozódni.

A kormányzati dolgozókat képviselő egyik legfőbb szakszervezet elnöke, Debi Daviau szerint a kialakult helyzet miatt főleg a projektért felelős, vezető kormányzati tisztviselők okolhatók, akik úgy döntöttek, hogy a rendszer élesben is elindulhat – annak ellenére, hogy egyértelmű jelek utaltak a hiányosságaira, például az IBM figyelmeztetése, hogy sokkal több tesztelésre lenne szükség. A szakszervezeti elnök azonban az IBM felelősségét is firtatja, miért nem akadályozta meg a rendszer éles indulását, mikor tisztában volt a problémákkal. Daviau meglátása szerint a kormányzat szerződése túl megengedő volt az IBM-mel szemben, mely szerint a vállalat akkor is folytathatja a munkát, ha egyértelműen nem megfelelően teljesítette a feladatot.

Az IBM tagadja, hogy bármiben is hibás lenne, közlése szerint teljesítette a szerződésbe foglalt kötelezettségeit, a szoftver „rendeltetésszerűen működik”, és a vállalat a kormánnyal partnerségben tovább folytatja a munkát, hogy a projekttel kapcsolatos hibák megoldódjanak – az Oracle nem nyilatkozott a kérdésben. Az államkincstár elnöke hozzátette egy szenátusi bizottsági ülésen, hogy szerinte a vállalatnak kötelessége lenne segíteni a program javítását, és belátni, hogy a kormány nem csak egy a fontos ügyfelek közül, hanem reputációs is kérdés lenne számára a helyzet megoldása. Azonban az IBM-nek már nem ez az első botrányba fulladt kormányzati projektje, amiből nem jött ki teljesen vesztesen, az ausztrál Queensland államban teljesen hasonló bérszámfejtési rendszer projektje is csődöt mondott 2013-ban. Ott a jelentés szerint főleg a kormányzat hibázott, de azt is megjegyezi, hogy nem az IBM-t kellett volna választani a munkára.

Ebben az esetben a kormány 1200 bérszámfejtőt bocsájtott el az ország különböző pontjainak részlegeiről, hogy helyettük 500 olyan munkatársat vegyen fel, akik a központi helyszínen a Phoenix rendszert és kormányzati bérszámfejtési igényeket kezelik. A kanadai általános könyvvizsgáló megállapítása szerint az új munkavállalók nagy része eleve nem volt elég képzett a munkához és sokat kellett túlórázniuk is. Maga a szoftver, az Oracle PeopleSoft programjának erősen módosított változata nem volt eléggé felkészítve a közszolgálati dolgozók béreinek bonyolultságára, például a parti őrség tisztjei vagy a börtönőrök egyedi fizetési szabályaira [egyedi munkarendejük, milyen rend szerint alakul a műszakbeosztásuk. Szerk. ] – összesen 80 ezer szabályt kellett volna kezelni a rendszernek és 34 másik humán erőforrás rendszerből fogadni az adatokat, amihez több mint 200 egyedi (custom-built) program készült. A rendkívül összetett problémáról ebben az auditban lehet részletesen olvasni. A rendszerszintű nehézségeken kívül érdemes hozzátenni, hogy az IBM maga is problémákkal küzd és folyamatos leépítést végez az utóbbi években, az amerikai szakértőket jellemzően indiai és kelet-európai kiszolgáló központokra váltja le.

Végül a kanadai kormányzat úgy döntött, kiváltja a rosszul működő IBM-Oracle megoldást egy másik rendszerrel, de addig is 431 millió kanadai dollárt kell költenie a rendszer fenntartására, ami hozzáadódik az eddig elköltött 460 millió kanadai dollárhoz a Phoenix üzemeltetésére és az általa generált problémák javítására. Nehéz lenne megmondani, hogy mi lesz ennek a vége és mennyivel lehet eredményesebb egy újabb hasonló központi rendszer. Az IDC elemzői szerint a Phoenix tipikus esete volt a kormányzati költségmegtakarítási törekvésnek, ami nem volt eléggé megfontolt, és nem látta be, hogy a rövidtávú megtakarítás ígérete gyakran illúzió. Más vállalatok vissza is utasították a túl összetettnek tűnő projektet, az IBM viszont az elvállalása mellett döntött, úgyhogy vállalni kellene a következményeit.”

Forrás:
Megfizet Kanada a becsődölt központi bérszámfejtő rendszer miatt; Habók Lilla; HWSW.hu; 2018. március 2.
Canada to Scrap IBM Payroll Plan Gone Awry Costing C$1 Billion; Gerrit De Wynck; Bloomberg; 2018. március 1.

Végéhez érkezik a területi vonzóképességi monitoring adatplatform kialakítására irányuló szakmai eszmecserék eredményeként létrejött műhelysorozat

„A végéhez érkezett a Lechner Tudásközpont szervezésében, az ATTRACTIVE DANUBE nemzetközi projekt keretében zajló műhelysorozat, amelynek harmadik, záró rendezvénye Budapesten lesz 2018. március 7-én. A hazai, területi vonzóképességi monitoring adatplatform kialakítására irányuló szakmai eszmecserék eredményeként létrejött a nemzetközi, valamint a hazai szintű platform is. A rendezvény fő célja a területi vonzóképességi indikátorokat tartalmazó térinformatikai alkalmazás bemutatása az érdeklődő kutatók, civil szervezetek, valamint az üzleti és kormányzati szféra számára.

A workshop témája lesz továbbá a projekt ismertetésén túl a bizalom és boldogság attraktivitáshoz fűződő kapcsolata, valamint a projektben résztvevő partnerországok adataiból képzett egységes vonzóképességi indikátorok esetében alkalmazott módszertan bemutatása is. A résztvevők saját laptopon maguk is kipróbálhatják, véleményezhetik az alkalmazást.

A rendezvény időpontja: 2018. március 7. 10 óra

Helyszín: Lechner Tudásközpont, Budapest, Budafoki út 59. E/3. (Ügyféltér)

Program:

9:45 – 10.00 Regisztráció
10.00 – 10.15 Területi vonzóképesség a Duna Régióban és hazánkban – Jaschitzné Cserni Tímea (Lechner Nonprofit Kft.)
10.15 – 10.45 Közös- és nemzeti vonzóképességi adatplatform bemutatása –Nagy András (Lechner Nonprofit Kft.)
10.45 – 11.00 Attraktivitás mérésének további lehetőségei (bizalom- és boldogságkutatás) – Mogyorósi Balázs (Első Magyar Felelősségteljes Innováció Egyesület)
11.00 – 11.15 Kávészünet
11.15 – 12.00 Adategyeztetési módszertan bemutatása – vita
12.00 – 13.00 Ebéd
A workshopon a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, jelentkezési szándékát március 5-ig jelezze Jaschitzné Cserni Tímeánál a timea.cserni@lechnerkozpont.hu e-mail címen.”

Forrás:
ATTRACTIVE DANUBE műhelysorozat; Jaschitzné Cserni Tímea; Lechner Tudásközpont; 2018. március 1.

Informatika, távközlés, technika

SMART 2018 – Szakfórum az okos mérés, – hálózatok, – otthonok és okos városok körül (2018. március 27.)

„A nap elnöke: Kudor Attila , társelnök, Okos Jövő Innovációs Klaszter
9.00
Az IIR és a nap elnökének köszöntője

9.15
Az IoT szerepe az okos mérés evolúciójában

Meghatározó társadalmi változások az elmúlt évtizedekben és napjainkban
Az internet, mint egyfajta új „közmű”
Mit akar a fogyasztó? Az emberek viszonya az energetikai kérdésekhez – elvárások, sztereotípiák, igények
Miért nem terjedt el az okos mérés? 8-10 éves visszatekintés, törekvések, kihívások, eredmények
Új irányok a kapcsolódó szabályozói és technológiai területeken – Energia Unió, smart home, intelligens épület, elektromos közlekedés, stb.
IoT a dolgok evolúciója, hogyan kapcsolódhat ezekhez az okos mérés?
Előadó: Szász Lajos, üzletfejlesztési szakértő, E2 Hungary Zrt.

9.50
Villamosenergia tárolók helyzete, jövőbeni szerepe, szabályozói kihívások
Előadó: Dr. Grabner Péter, energetikáért felelős elnökhelyettes, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

10.30 Kávészünet

11.00
Az Intelligens Hálózat Mintaprojekt tapasztalatainak bemutatása
Előadó: Központi Okos Mérés Zrt. képviselője

11.40
A közcélú hálózatok kihívásai és jövője

Középtávú energetikai feltevéseink
Jelenlegi kihívások; E-mobilitás és prosumerek hatásai
Lehetőségek, jövőkép; Energia tárolás, szabályozható POD-ok, Smart Grid
Összegzés
Előadó: Hajdú-Benkő Zoltán , osztályvezető, Hálózati Innovációs Osztály, NKM Áramhálózati Kft.

12.20
A jövő elosztó hálózata

Az E.ON smart projektjei
Előadó: Veisz Imre, hálózati stratégiai vezető, E.ON Hungária

12.50 Ebédszünet

13.50
Közcélú energiatároló telepítési tapasztalatai

A hálózati célú energiatárolás szerepe, alkalmazhatósága, nemzetközi példák ismertetése
Az E.ON feszültségszabályozásra alkalmas tárolási megoldásának bemutatása
Gyakorlati tapasztalatok és jövőbeni lehetőségek
Előadó: Táczi István, Hálózati Innovációs Osztály, E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.

14.10
Okos hálózat, tudatos adatvédelem. A GDPR szépségei és kihívásai

Mit jelent a GDPR megfelelés? Mit jelent az, hogy megfelelő? Mikor nem megfelelő? – A GDPR legfontosabb előírásai. Adatvédelmi jogi kérdések
Hogyan lehet megfelelő? – A GDPR legfontosabb előírásai. Információbiztonsági kérdések
Mivel igazolható, hogy megfelelő? – Gyakorlati kérdések
Feladatok és szerepek 2018. május 25. előtt és után – Gyakorlati kérdések
A GDPR szépségei és kihívásai – Tudatossági szemlélet
Előadó: Dr. Hári Anita, jogtanácsos, MVM BSZK Zrt.

14.50
Smart Home fejlesztések
Előadó: Okos Jövő Innovációs Klaszter képviselője

15.20 Kávészünet

15.40
Smart City esettanulmány I.: Győr
Eddigi tapasztalatok, fejlesztések, jövőbeni tervek
Előadó: Demeter Gábor, stratégiai tervező, Stratégiai Csoport, Városfejlesztési Osztály, Településfejlesztési Főosztály, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

16.10
Smart City esettanulmány II. : Debrecen
Megvalósult és jövőbeli projektek
A Waze Connected Citizens Programjához csatlakozás
Népszerűsítés
Belvárosi egyirányúsítás kampány
Adatokon alapuló fejlesztési lehetőségek
Előadó: Mátyus László , S mart City vezető szakértő, EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ

16.40 A szakfórum vége”

Forrás:
SMART 2018 – Szakfórum az okos mérés, – hálózatok, – otthonok és okos városok körül; IIR Magyarország; 2018

Elindult az első magyar blokkláncverseny

„Már lehet jelentkezni a Block Knights Contest 2018-ra, a nevezéseket március 18-ig várják a szervezők.

Elindult Magyarország első blokklánc technológiára épülő megoldásokat felvonultató versenye, a Block Knights Contest 2018., melyet a Blockchaineum és a Corvinus Fintech Center szervez a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem közreműködésével.

Az első teljes Kárpát-medencei régióra meghirdetett verseny célja, egyrészt, hogy megismerhetővé tegye a blokklánc technológia sokszínűségét, másrészt, hogy teret adjon a jövőbe mutató ötleteknek, megközelítéseknek, megoldásoknak, egyúttal a benevezett csapatok összemérjék tudásukat. A nevezés ingyenes, ötletgazdák, startupok, egyetemisták és kezdő, fiatal vállalkozók jelentkezését várják a bajvívásra a szervezők.”

Forrás:
Elindult az első magyar blokkláncverseny; Világgazdaság; 2018. március 1.
Lásd még: Block Knights 2018; Blockchaineum

Új szakma születőben: az e-autótöltő-szerelő

„A közlekedési kultúra átalakulása és ezzel együtt az elektromos autók fokozódó népszerűsége ma már megkérdőjelezhetetlen. Az EVvolumes.com értékesítési adatbázis szerint 2017-ben a tisztán elektromos gépjárművek a hálózatról tölthető járművek eladásainak 66 százalékát tették ki világszerte. Hazánkban a villanyautózás most kezd elterjedni, és a további fejlődés egyik fontos előfeltétele a megfelelő töltési infrastruktúra. Az autó- és villamosipari szakembereknek új ismereteket kell elsajátítaniuk, hiszen az újfajta közlekedési eszközrendszerek megkövetelik tőlük, hogy egy személyben értsenek a villamos- és az információtechnológiához is. A közterületi és otthoni töltési megoldások fejlesztésében élen járó Schneider Electric Magyarországon az iparági szereplők között elsőként karolta fel ezt a témát, és tart ingyenes képzést villanyszerelő szakemberek számára az elektromosautó-töltőállomások megfelelő beszereléséről és beüzemeléséről.

Az elektromos autózás tömeges elterjedéshez elengedhetetlen többek között a megfelelő és egyben korszerű töltési infrastruktúra, elsősorban a hosszabb távú közlekedés szempontjából. A KPMG 1000 vezető autóipari szereplő körében elvégzett kutatása szerint a megkérdezettek 62 százaléka a gyenge infrastruktúrát említette az elektromos autók lehetséges végzeteként. Ennek elkerülésére a minél több töltőpont mellett a villamos hálózat fejlesztésére is szükség van, hogy az alkalmas legyen mind a lakosság, mind a vállalatok számára telepített eszközök megfelelő ellátására.

A felhasználók szempontjából a két legkritikusabb pont az elektromos autózásban az egy feltöltéssel megtehető maximális táv és az akkumulátorok feltöltésének időtartama. A jelenlegi jogszabályi kereteknek köszönhetően hazánkban közterületen jelenleg ingyenesen tölthetők ezek a gépjárművek. Ettől függetlenül az otthoni, megfelelő töltés a meghatározó, hiszen a villanyautók a technológia adottságai miatt jóval előrelátóbb használatot követelnek meg, mint belsőégésű társaik. Ennek egyik lényegi pontja a nap végi, huzamosabb ideig tartó töltés. Ha ugyanis a kocsi nem kerül fel éjszakára a töltőre, akkor nagy valószínűséggel a következő nap már nem tudjuk használni, vagy nagy nehézségek árán reggel újra kell tervezni az útvonalat, és nem mellesleg a másnapi programot.

Nem minden háztartás van azonban felkészülve elektromos autó kiszolgálására. Fontos észben tartani, hogy a hagyományos háztartási aljzatokat nem arra tervezték, hogy minden éjjel öt-hat vagy akár tíz órán keresztül nagy teljesítményeket (2-3 kW) vigyenek át. Tartós használat mellett viszont a háztartási fali aljzat hamar tönkremegy, jó esetben lekapcsol a védelem, rosszabb esetben pedig tűz keletkezhet.

Éppen ezen okok miatt nem ajánlott háztartási aljzatról tölteni az elektromos autót, helyette érdemes otthoni töltőegységet beszerezni, ennek beszereléséhez pedig szakembert hívni, akire rábízhatjuk a saját és szeretteink életét. Ehhez viszont a piacnak szakképzett munkaerőre van szüksége, amiből jelenleg kevés áll rendelkezésre. Oktatást csak a villamos mérnököknek és tervezőknek kínálnak, kizárólag villanyszerelőknek nem elérhető. A Schneider Electric ezért Magyarországon elsőként indított oktatást a villanyszerelők számára, hogy kiképezze őket az elektromosautó-töltőállomások szerelésére. A képzés szerves része a technológiáról, a különféle típusú és teljesítményű töltőkről, a műszaki paraméterekről szól, de segítséget nyújt a töltőállomások kiválasztása kapcsán, illetve bemutat villanyszerelői praktikákat és hasznos tippeket a bekötésről, a védelemről és a programozásról is….A képzéseknek köszönhetően mintegy 250 villanyszerelő lesz az országban, akik oklevéllel rendelkeznek majd arról, hogy alkalmasak elektromosautó-töltőberendezés bekötésére.”

Forrás:
A Schneider Electric ingyenesen képez villanyszerelőket; Computerworld; 2018 március 2.

Hamarabb lehet 4G a Holdon, mint Vászolyon

„A Nokia, a Vodafone és a PTScientists jelenleg is azon dolgoznak, hogy LTE-kapcsolatot vigyenek a Holdra. Ezzel lehet, hogy néhány magyar települést is megelőznek lefedettség terén.

Miközben a világ nagy része a következő-generációs 5G-s hálózatok indulására készül, addig egyes cégek azon (is) dolgoznak, hogy újabb és újabb területeken aknázzák ki a 4G-s technológiát. A jelek szerint ebből a szempontból nemsokára jobb választás a Holdon élni, mint például a Veszprém megyei Vászolyon.

A Nokia, a Vodafone és a PTScientists például azon munkálkodik, hogy LTE-rendszert hozzon létre a Holdon. Ez teszi majd lehetővé a holdjárók számára, hogy HD-s videót sugározzanak a Hold felszínéről a Földre, sok-sok adattal együtt.
…
Eközben a Vodafone, a Telekom és a Telenor lefedettségi térképe szerint ez a helyzet Veszprém megye egy kedves kis falujában:

”

Forrás:
Hamarabb lehet 4G a Holdon, mint Vászolyon; Harangi László, Bátky Zoltán; PC World; 2018 március 1.
Lásd még: 4G found on Moon; Kat Hall; The Register; 2018. február 27.
Szerkesztői megjegyzés: A gyors magyarországi hálózatfejlesztések miatt nem biztos, hogy fél év múlva is ugyanez lesz a helyzet.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ceglédbercel az első okos falu

„A nyilvános internet elérési pontok létesítésétől a közbiztonság javításán át a helyi vállalkozások fellendítéséig sok pozitív hatása lehet az Invitech Solutions okos falu programjának. Az informatikai és telekommunikációs megoldásszállító pilot programja a Pest megyei Ceglédbercelen fut, ahol már saját applikációja is van a településnek. Ezzel a helyiek és az idelátogató vendégek is mindenről időben értesülnek, ami fontos a falu életében. A társaság célja, hogy a városokban zajló fejlesztései mellett a kisebb településen élők számára is elérhetőek legyenek a digitalizáció előnyei.

Az Invitech Solutions nemrégiben adta át a főváros teljes egészét lefedő IoT-hálózatát, és más városi projektjei mellett egy kisebb településen is együttműködik a helyi önkormányzattal. Az újszerű kezdeményezés nem titkolt célja, hogy elősegítse az okos falvak magyarországi elterjedését. A négyezer lakosú Ceglédbercel számára fontossá vált a régió híreinek, a lakosok számára érdekes és hasznos információk minél hatékonyabb célba juttatása, valamint a közbiztonság, és az itt élők komfortérzetének javítása. A megoldásszállító első körben egy nyolc egységből álló Full HD kamerarendszert épített ki a településen, amelyek a helyi rendőrség és polgárőrség ügyeleteihez továbbítják a frekventált közterületek képeit. A társaság emellett a két leglátogatottabb helyszínen WiFi hotspotot is létesített. Ezután merült fel annak lehetősége, hogy kipróbálják, miként lehetne kialakítani egy még komplexebb rendszert a községben, felhasználva a cég okos megoldásokkal kapcsolatos tapasztalatait. A következő lépés így egy mobilalkalmazás kifejlesztése volt, amely mind a helyieknek, mind az idelátogató turistáknak nagy segítségére lehet a szükséges információk megszerzésében, legyen szó a helyi vállalkozók szolgáltatásairól vagy a település programkínálatáról.

„Az okos falu program úgy indult, hogy közös ötletelésbe kezdtünk a kisebb települések vezetőivel arról, miként lehetne számukra is elérhetővé tenni a digitalizáció által nyújtott előnyöket. Ceglédbercel ebben úttörő szerepet vállalt, a velük folytatott együttműködés rengeteg ötletet inspirált, amelyeket más településeken is sikerrel alkalmazhatunk. Célunk, hogy a nagyobb városok mellett a vidék is profitáljon fejlesztéseinkből, ezáltal is csökkentve a digitális szakadékot város és falu között. A kistelepülések egyedi adottságaira és elképzeléseire szabott megoldásokat kell kialakítanunk, figyelembe véve persze lehetőségeiket is” – nyilatkozta Marton László, az Invitech Solutions vállalati és kormányzati igazgatója.

A következő lépés, amitől valóban okos faluvá válhat a község az, hogy környezeti szenzorok kihelyezésével egy IoT-hálózat (IoT: interneten keresztül összekapcsolt, irányított eszközök) is kiépíthető lesz a falu számára. Az érzékelőkből álló hálózat segítségével energiahatékonyabbá válhat a közvilágítás, de például a gépjárműforgalom alakulásáról is hasznos adatokhoz lehet majd hozzájutni. A tervek között szerepel töltők kihelyezése is az egyre terjedő elektromos autók számára. Az itt megállók az ingyenes WiFi és az applikáció segítségével pedig mindent megtudhatnak a településről, és szolgáltatásokat is igénybe vehetnek amíg autójukat töltik. Ez azonban csak egy példa az applikáció használatára, hiszen az alkalmas lehet lakossági vélemények begyűjtésére akár szavazás formájában, vagy közérdekű információk azonnali közlésére, akár riasztás jelleggel. További fontos lehetőség, hogy a rászoruló, idős lakosok jelzést tudnak majd adni egészségügyi vagy biztonsági vészhelyzet esetén. A lakosok kényelmét szolgálja majd a közösségi tér funkció is, amelynek segítségével időpontot lehet foglalni a helyi szolgáltató intézményekhez.

„Településünk a lehetőségeihez mérten megpróbálja minél szélesebb körben alkalmazni a modern telekommunikációs és informatikai megoldásokat. Az Invitech Solutions segítségével lépésről lépésre haladva honosítjuk meg településünkön az okos megoldásokat. Az információáramlás és a közbiztonság terén már érezzük a kedvező hatásokat, de a végső cél az, hogy az itt élők komfortérzetét tovább növeljük és turisztikai szempontból is egyre vonzóbbá váljunk” – mondta Török József, Ceglédbercel polgármestere.

Az Invitech Solutions az alkalmazást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel szorosan együttműködő AutSoft Kft-vel közösen fejlesztette ki. A Ceglédbercel App már iOS és Android felhasználók számára is elérhető, a helyi lakosok visszajelzései alapján pedig további funkciókkal is bővítik majd hamarosan.”

Forrás:
Ceglédbercel az első okos falu; mmonline.hu; 2018. február 28.
Lásd még: Okos falu lett Ceglédbercel; Ceglédi Városi Televízió; 2018. március 2.

Digitális kisebbségivé válás: Izlandon sokan úgy érzik, hogy az anyanyelvük végveszélybe került

„A nemzethalállal kapcsolatos herderi jóslattól való félelemnek nagy hagyományai vannak nálunk is, de most Izlandon érzik úgy sokan, hogy az anyanyelvük végveszélybe került. A felelős az angol nyelv terjedése, ezért is érdekes éppen a brit Guardianben angolul olvasni az izlandi nyelv visszaszorulásáról.

A riport szerint a gyerekek és a fiatalok között az izlandi egyre inkább teret veszít. Gimnáziumi tanárok arról számolnak be, hogy a diákok egymás között sok helyen már főleg angolul beszélnek, a nyelvi teszteken pedig a jóval kisebbek ugyan bólogatnak a felmutatott kártyák láttán, hogy tudják, mi az, na de nem izlandiul.

A fő felelős a digitalizáció lenne, az, hogy a Youtube-ot és a filmeket a Netflixen már angolul nézik, a közösségi médiát is elsősorban angolul használják, vagyis a gyerekek digitális anyanyelve már az angol.

„Ez a digitális kisebbségivé válás, amikor a való világban többségi nyelv a digitálisban kisebbségivé válik” – idézi a lap Eiríkur Rögnvaldsson izlandi nyelvészprofesszort.

Az izlandi nyelv sikeresen túlélt önálló állam nélkül is: előbb norvég, majd bő fél évezredig a dán korona uralma alatt, most azonban attól félnek, hogy az okostelefonokkal és az angollal szemben le kell tennie a fegyvert.

Miközben máshol a többnyelvűség egyértelműen pozitív cél, itt már akut problémát is jelent, főleg, hogy Izlandon alig 340 ezren élnek. Ilyen kis célcsoportra a nagy techóriásoknak nem éri meg túl sokat feccölni a nyelvi fejlesztésekbe: bár a Google-nek (állítólag annak köszönhetően, hogy az egyik fontos fejlesztőjük izlandi) van izlandi nyelvfelismerője, a többi nagynál elég bénán működnek az izlandi nyelvű funkciók. A megoldást a reykjavíki kormány többek között egy nyílt forráskodú nyelvi digitalizációs programtól reméli.

Egy nemzetközi tanulmány szerint 21 európai nyelvet fenyeget a digitális kihalás; legrosszabb helyzetben az államnyelvek közül az izlandi mellett a máltai, a lett és a litván van eszerint. Arról, hogy miért is fontos az anyanyelvi digitalizáció, Bolyai-díja elnyerése után É. Kiss Katalin nyelvészprofesszor beszélt az Indexnek.”

Forrás:
Egy európai államnyelv épp most sorvad el az angol miatt; Index.hu; 2018. február 27.
Lásd még: Icelandic language battles threat of ‘digital extinction’; Jon Henley; The Guardian; 2018. február 26.
Hacker News

Újabb mérföldkőhöz érkezett az Idősügyi Infokommunikációs Program

„Az Idősügyi Infokommunikációs Program sikeres pilot időszakát követően a Kormány 2017. év eleji határozatában döntött a program közel 480 hátrányos helyzetű településre történő kiterjesztéséről. A program megvalósításáért a nemzeti fejlesztési miniszter a felelős, aki a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) közreműködésével gondoskodik az idősek informatikai eszközeinek beszerzéséről és a projekt technikai feltételeinek biztosításáról.

A projekt szponzora, Jeneiné Dr. Rubovszky Csilla miniszteri biztos által ismertetett országos felmérés szerint a digitális eszközök elsősorban az idősek magányérzetének csökkentéséhez, az ellenük irányuló bűncselekmények megelőzéséhez és az egészségük megőrzéséhez járulhatnak hozzá.

A program 5000 szociálisan hátrányos helyzetű, egyedül élő, valamint egészségkárosodott idős számára biztosít laptopot ingyenes internetszolgáltatással. Az eszközök használatát közel 1000 segítő mutatja be a célcsoportnak és napi szinten tartja velük a kapcsolatot. A KIFÜ a megvalósításhoz szükséges beszerzések lebonyolítását 1 322 910 020 Ft forrás felhasználásával végzi.

Első körben 5000 laptop, valamint a hozzátartozó hangfalak és egerek beszerzésére és leszállítására került sor 2017. december 15-ig. A laptopokhoz ez év március 15-ig minden idős számára saját, önálló mobilinternetelőfizetést is biztosít a KIFÜ.

Szintén a projekt elemeként 110 db hordozható szívdiagnosztikai eszköz beszerzése valósult meg, amelyek a program helyi koordinációs feladatait ellátó településközpontokra kerültek leszállításra. Az EKG eszközök képesek gyors, alapvető kardiológiai ellenőrzést végezni, amellyel előre felismerhetővé és megelőzhetővé válnak a szívet vagy keringést érintő megbetegedések. Az eszköz több tízezer időshöz is eljuthat, így növelve a kardiológiai megbetegedések pozitív kimenetelét.

Az év elején lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként 2018 márciusában 1000 db aktivitást figyelő, vészjelző karperecet is kapnak a programban érintett idős személyek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság közreműködésével.

Az eszközök biztosításán túl a Kormány kiemelt hangsúlyt fektet az idős emberek képzésére is. A Digitális Jólét Koordinációs Központ szervezésében idén százezer 65 év feletti személy szerezhet számítógép- és internethasználattal kapcsolatos alapismereteket vagy mélyítheti el tudását tizenkétszer kétórás időkeretben. Az 1,2 milliárd forintos kormányzati forrásból finanszírozott képzéseken az ország különböző pontjain élő idősek 2018. december 31-ig vehetnek részt.”

Forrás:
Újabb mérföldkőhöz érkezett az Idősügyi Infokommunikációs Program; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2018. március 1.

Áldás vagy átok? A teljesen digitális fizetés világa

„Egyetlen állam sem tart ott a készpénz nélküli társadalom kiépítésében, mint Svédország. A digitális fizetési kultúrának ugyanakkor komoly kockázatai is vannak.

Svédországban még a helyi hajléktalanok sem készpénzért árulják az ottani Fedél nélkült, a Situation STHLM-et. Az árusítók előveszik az okostelefonjukat és a kártyaleolvasó készüléküket, s az adományozó eldöntheti, hogy a hitel- vagy bankkártyájával fizet, esetleg egy mobilalkalmazáson keresztül. De ugyanez a helyzet már a sörözőkben, a kávézókban, a múzeumokban, a parkolási automatáknál, egy buszjegy vásárlásakor, sőt, még a nyilvános vécéknél is. Nagyon sok bolt és szolgáltató már eleve el sem fogad készpénzt. A forgalomban lévő papírmennyiség 57 milliárd svéd korona, a készpénz-átváltási kvóta 20 százalék alá süllyedt. Ezzel szemben Magyarországon évek óta nő a készpénzforgalom; a kormány által rájuk kivetett tranzakciós adót és a pénzügyi különadókat a bankok csak ügyfeleiktől tudják beszedni, akik így érthető módon igyekeznek visszaszorítani a velük való kapcsolatot.

Pedig rengeteg előnye van az elektronikus útra terelésnek: a készpénz kezelése és őrzése borzasztó drága, a boltokban – főleg érintéses kártyákkal – gyorsabb és biztonságosabb a fizetés, és az embereknek nem kell készpénzt magukkal vinniük, így el sem lophatják azt. S még valami: tíz évvel ezelőtt 110 bankrablásra került sor Svédországban, míg tavaly már csak 5-re. A svédek már az 1990-es években sok hitelkártyával rendelkeztek. A bankok a 2000-es évek közepén kezdték bezárni a fiókjaikat, ezzel párhuzamosan számos bankautomatát is leszereltek. Stockholmban például 20 SEB (Skandinaviska Enskilda Banken) bankfiók van, amelyek közül már csak kettő tart készpénzt. Nálunk az AXA Bank volt ilyen, míg át nem vette az OTP: hiába ment be az ember a fiókjukba, se kivenni, se betenni nem tudott pénzt.

Leif Trogen, a Svéd Bankszövetség pénzügyi infrastruktúra részlegének a vezetője elmondta, hogy az övék egy technika iránt lelkesedő társadalom, amely hisz a digitalizálás előnyeiben. A svédek az átlagosnál jobban bíznak a politikában és a pénzügyi szférában, ami alapfeltétele egy készpénz nélküli társadalomnak. Jelenleg Svédországban évente 3,5 milliárd kártyás tranzakcióra kerül sor és további 1,5 milliárd tranzakciót bonyolítanak a Swish nevű népszerű mobilfizetési alkalmazás segítségével.

A hitelintézetek természetesen örülnek a fejleményeknek, hiszen nem kell készpénzt tartaniuk, ezzel pedig költséget takaríthatnak meg. Emellett jól keresnek a tranzakciókat terhelő díjakon és az internetes szolgáltatásokat használó embereken, ráadásul értékes adatokat kapnak ügyfeleik fizetési szokásairól. További előny a bankok számára, hogy a felhasználók a készpénz eltűnése miatt már nem tudják magukat függetleníteni a különböző kiadásoktól, kamatoktól és illetékektől. A Riksbank, vagyis a Svéd Központi Bank ráadásul saját kriptovalutát is bevezetne. Így azok, akik nem rendelkeznek hitelkártyával és nem használnak mobilfizetési szoftvereket sem, kaphatnának egy kriptovaluta-számlát a jegybanknál, ezáltal pedig könnyen integrálhatók lennének a készpénz nélküli fizetés területén.

Björn Eriksson, az Interpol egykori elnöke 72 éves és a hagyományos pénz megtartása mellett kampányol. Érvelése szerint készpénz nélkül Svédország kiszolgáltatott lesz és támadhatóvá válik, hiszen más államok vagy hackerek akciókat indíthatnak a pénzügyi rendszere ellen és az egész országot destabilizálhatják. Az aggodalmak nem alaptalanok, hiszen már most is virágzik a skandináv államban a kártyacsalás és a személyazonosság-lopás, s egyetlen más európai uniós tagországban sem nőtt ennyire erősen a digitális csalások száma.

Az 58 éves Christina Pilar az Uppsala melletti 8000 lakosú Knivstában üzemelteti a Grekens nevű vendéglátóhelyet. Nincs sem hitelkártyája, sem okostelefonja, azt szereti, ha az emberek készpénzben fizetnek. Mindezt azzal indokolta, hogy zavarná, ha az állam és a bankok beleláthatnának abba, hogy hol, mikor és mennyiért vásárolt meg különböző termékeket. S persze feltette a kérdést: szép és jó a digitális fizetés, de mi lesz, ha a rendszer nem működik? Akkor az emberek hogy fognak vásárolni és fizetni a szolgáltatásokért? S volt már példa arra, hogy az élet őt igazolta: bement hozzá egy vevő, aki a megrendelt pizzáért kártyával akart fizetni, de a leolvasó éppen nem működött. Az illetőnél nem volt készpénz, így éhes maradt.

Svédországban 2015-ben intenzív vita kezdődött a témában. Björn Eriksson, akkor a „Nyílt kártyákkal” („Korten pa bordet”) című anyagban bírálta a készpénz nélküli fizetést támogatók érveit. A nézőpontja az volt, hogy a lakosság készpénzellátása alapvető demokratikus jog, ráadásul a bűnözők átpártolnak a bank- és a hitelkártya-csalásokra, továbbá a bankautomaták sem higiénikusabbak az érméknél és a papírpénzeknél. A szervezetet a kisvállalkozók és a vidéki régiók érdekképviseletei egyaránt támogatják.”

Forrás:
Veszélyes is lehet a készpénz nélküli élet; SG.hu; 2018. március 1.

Új mentorprogram indul magyar startupoknak

„Elkezdődött a Duna-régióra kiterjedő Accelator program hazai pilotprojektje a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség vezetésével, amelynek szakmai támogatója a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. A két hónapos akcelerátorkör személyre szabott segítséget biztosít egy szilárd üzleti koncepció kialakításához, amit a program végén a résztvevők ismertethetnek a potenciális befektetőkkel. Az első körre már lehet jelentkezni, a határidő 2018. március 19.

A Danube Interreg program keretében elindult a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és a Széchenyi Tőkealap-kezelő által létrehozott új akcelerátorprogram, az Alba Accelerator. A részt vevő csapatok, illetve korai fejlődési szakaszban lévő mikro- és kisvállalkozások a két szervezet tapasztalt szakértőitől, továbbá külsős szakemberektől kapnak mentorálást olyan területeken, mint a szellemi tulajdon, az üzleti tervezés, a piackutatás, a vállalkozásindítással kapcsolatos jogi kérdések és a marketing.

A két hónapos program során a résztvevők elsajátítanak a kockázatitőke-befektetések megpályázásához szükséges minden ismeretet és képességet. Az akcelerátorkör végére rendelkezésükre áll majd egy tapasztalt mentorok és szakemberek közreműködésével kialakított üzleti koncepció, valamint a program utáni hat hónapra szóló részletes akcióterv is. Ez utóbbiakat a program végén be is mutathatják több a hazai piacon aktív tőkebefektetőnek. A résztvevők segítséget kapnak a potenciális tőkebefektetőkkel folytatott tárgyalásokhoz, a felkészüléshez is, mind a tartalom, mind az előadási technika terén.

Ötleteket is várnak
Az Alba Accelerator program már várja azokat a startupokat, ötleteket, amelyek jelenleg még ötlet fázisban vannak, de a következő pár hónapban szeretnék első körös befektetők, üzleti angyalok előtt bemutatható koncepcióvá gyúrni azt.

A jelentkezőknek egy rövid jelentkezési űrlapon kell ismertetniük üzleti ötleteiket. A termékre vagy szolgáltatásra, a potenciális vásárlókra, a konkurenciára és a csapatra vonatkozó kérdésekkel egyaránt lehet találkozni. Az űrlapon arról is tájékoztatást kell adni, hogy jelenlegi milyen státuszban van a projekt, és hogy mit vár a jelentkező a programtól.”

Forrás:
Új mentorprogram indul magyar startupoknak; Hunyor Erna Szofia; Híradó.hu; 2018. március 2.
Alba Accelerator

Chatbotok és mesterséges intelligencia – sokba kerülhet, ha cégének nincs digitális ügyfélszolgálata

„A digitális forradalom az ügyfélszolgálatok munkáját is átalakítja, hiszen egyre terjednek a chatbotok, az automatizált hívások és a mesterséges intelligenciával működő rendszerek. Az új technológiák hiánya pedig hamar megbosszulhatja magát: az előrejelzések szerint 2019-re bevételük 25 százalékát is elveszíthetik azok a cégek, amelyek nem fordítanak kellő figyelmet a digitalizációra.

A technológiai fejlődés a vállalati ügyfélszolgálatok működésére is erős hatással van. Az emberi erőforrás igénye csökken, míg a rengeteg új digitális csatorna – például a weboldalak, mobilalkalmazások vagy a közösségi média – kiszolgálására való igény egyre csak nő, amely szükségszerűvé teszi az új, modern megoldások alkalmazását – hívta fel a figyelmet Bortnyák Adorján, a Geomant ügyvezető partnere, az Evolution konferencián.

Nem bírjuk a várakozást
Egy vásárlónak ma már nem feltétlenül kell felemelnie a telefont, ha segítséget szeretne, hiszen, ha ellátogat az adott cég honlapjára, egyből felugrik a chat vagy videóhívás lehetősége, de akár a közösségi oldalakon keresztül is írhat üzeneteket vagy hozzászólásokat. Az ügyfél akkor lesz elégedett, ha minél hamarabb és minél kényelmesebb módon kaphat választ a kérdéseire, nem várakoztatják, a róla szóló információkat pedig nem kell sokszor elmondania – ideális esetben egyszer sem, hiszen azok már az azonosítás pillanatában rendelkezésre kellene, hogy álljanak.

„Az ügyfélkiszolgálás területén az lehet igazán sikeres, aki ezeket a csatornákat egyszerre kezeli, az általuk megszerzett tudást és információkat pedig összesíti, levonja a következtetéseket, amelyeket a következő ügyfél-interakciónál már hasznosítani is tud – ezt pedig a leghatékonyabban chatbotok, automatizált hívások, és mesterséges intelligencia segítségével lehet elérni” – hívja fel a figyelmet Bortnyák.

Versenyelőnyt jelent a technológia
Az előrejelzések szerint 2019-re a chat aránya a jelenlegi hatról 16 százalékra, míg a közösségi média aránya 4-ről 9 százalékra emelkedik – a két terület így az ügyfélkiszolgálás már 25 százalékát fogja kitenni. Akik nem készülnek fel ezeknek a csatornáknak a kiszolgálására, elveszíthetik azon ügyfeleiket, akik ezeket tartják a legkényelmesebb kommunikációs formának, ezáltal pedig bevételük akár negyedétől is eleshetnek. Ezzel szemben azok a cégek, amelyek egyszerre több csatornát – ezáltal pedig az ügyfeleiket is – hatékonyan szolgálnak ki, nagy versenyelőnyt szerezhetnek.

Az automatizáció nemcsak az emberi erőforrás helyettesítésében nagy segítség, hanem – megfelelő technológiai megoldások használata esetén – adatok összesítésében, ezáltal pedig rendkívül sok lényeges következtetés levonásában lehet a hasznunkra. Az ügyfélszolgálatokra jellemző ugyanis, hogy rengeteg adat áll rendelkezésükre, ám éppen nagy mennyisége miatt nem tudnak vele mit kezdeni a cégek. Egy mesterséges intelligencia egy behajtó cég esetében például a korábbi telefonhívások alapján mintákat tud gyűjteni, és fel tud állítani olyan statisztikákat, amelyek pontosan megmondhatják, hogy melyik korosztályt a nap melyik szakában érdemes keresni, illetve, hogy ki mikor, milyen régi, milyen jellegű tartozást hajlandó a leginkább kifizetni.”

Forrás:
Sokba kerülhet, ha cégének nincs digitális ügyfélszolgálata; Hunyor Erna Szofia; Híradó.hu; 2018. március 2.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. március 5.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
A „digitális diplomáciától” a „diplomácia digitalizációja” felé.
Az informatizálódó diplomáciai szakma és gyakorlat lelkes (és ez esetben ez nem csupán üres fordulat: valóban lelkes) kutatója, az izraeli Ilan Manor egy érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet legutóbbi publikációjában. A januári hágai szakmai konferencia is egyértelművé tette: a digitális diplomácia fejlődési irányainak kitapintásához elsőként vissza kell kanyarodnunk az alapokhoz: magához a terminológiához! Mert, hogy a „digitális” diplomácia szóösszetétel rohamos elterjedésével, és kiterjedt használatával lassan eltűnt a lényeg. Ahogy a téma egyik nagy öregje, a holland Clingendael intézet vezető kutatója, Shaun Riordan fogalmazott a minap: a „digitális diplomácia”, azzal, hogy lassan már mindent jelentett, valójában kezdett semmit sem jelenteni.
A „digitális” mind inkább a közösségi média alapú szinonímájává kezdett válni a diplomáciai gyakorlatban, ami nem is csoda: a diplomaták, külügyi szakemberek a Facebook és a Twitter (könnyen csatasorba állítható) eszközeit kezdték elsőnek beépíteni mindennapi rutinjukba. Persze, speciális szaktudásokra itt is szükség volt, megjelentek hát az egyes digitális részlegek a minisztériumokon, nagykövetségeken belül. És a „digitális” szép lassan utat vesztett! A közösségi médiát kezelő kollégák a posztolás kedvéért kezdtek bejegyzéseket írni, megosztani, nem pedig egy távlati stratégiai cél érdekében.
Eminens teendő, véli Manor, hogy a „digitális”-t ténylegesen integráljuk a „diplomáciá”-ba. Elsőként egy szemléletbeli váltásra van szükség: a digitális platformokat olyan eszköznek kell tekinteni, amelyek „offline” (vagy, ha úgy tetszik, hagyományos) diplomáciai célokat szolgálnak. A tevékenységek ilyen holisztikus szemléletéhez kell igazodnia a szervezetnek, illetve a szervezeti egységek napi gyakorlatának. Fontos lépés a különálló digitális részlegek bevonása a „hagyományos” diplomáciai szervezeti egységek munkájába. A követségi digitális tisztviselőnek alaposan ismernie kell a külképviselet valamennyi részének és egységének tevékenységét. Az egyes részterületek – például a konzuli egység, vagy a gazdaságdiplomáciáért felelős részleg, esetleg a diaszpóra-kommunikációs követségi szakemberek – konkrét működési igényeihez igazodva kell a digitális részlegek munkatársainak megtalálniuk és kidolgozniuk a korszerű ICT-eszközöket is felhasználó alkalmazásokat. A digitális szervezeti egység és a többi részleg között egy folyamatos, napi rutinokban is testet öltő digitális kollaborációnak kell megvalósulnia.
A legfontosabb feladat tehát az, hogy a digitális eszközök munkába állításával előre meghatározott, és utólagosan mérhető külpolitikai célok teljesülését támogassuk meg. A szemléletbeli és szervezeti változásoknak pedig, szerencsés esetben, tükröződniük kell a szóhasználatunkban is, a valamiféle önmagában is megálló „digitális diplomácia” helyett inkább a „digitalizált diplomácia” elnevezést részesítve előnyben.
How to Re-integrate #DigitaL into Diplomacy; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2018. február 26.

Újragombolni a kabátot: a digitális világhoz alakított diplomácia
A dilemmák, kérdések másfelé is izgatják a szakembereket. Érdekes adalékot kínál ehhez a fentebb is idézett (és nyilván még sokáig és sokfelé gyűrűző) koncepcionális útkereséshez a Diplomatic Courier egy közelmúltbéli cikke.
A szerző – látatlanban is osztva Manor meggyőződését – kétséget sem hagy a felől, hogy a közösségi média látványos platformjait és applikációit felhasználó digitális diplomácia sem más, mint a jó öreg, hagyományos diplomácia új, korszerű támogató eszközrendszere. Amely a kapcsolatépítés és kapcsolattartás szédítő kiterjesztésével, a közvetlen tömeges párbeszéd lehetőségével hatalmas potenciált rejt – de ugyanakkor sohasem látott (sőt, sohasem gondolt) kihívásokat, veszélyeket is tartogat. És itt egy szokatlan (bár, ha jól megnézzük, nem is olyan ismeretlen) fogalmat dob be a szerző: Ana Rold (a Diplomatic Courier alapítója, egyben a Northeastern University tanára) nem az internet nyitottságában rejlő veszélyektől félti a hagyományosan diszkréció-alapú diplomáciát. Nem is az önmagában és önmagáért létező „techno divat” elhatalmasodásától óvná az ICT-forradalmat megnyergelő külkapcsolati munkát, mint előző cikkünk szerzője, Ilan Manor.
Rold úgy véli: az egymással viaskodó, egymást létében tagadó alternatív valóságok megteremtésének a képességével valami merőben újszerű, és rettenetesen veszélyes fegyvert kínál a digitális technika a diplomáciának. Példa pedig bőven akad az elmúlt évek eseményeiből. Ott van például a krími válság: miközben az amerikai diplomácia az orosz agresszióról terítette – képekkel, szöveggel, infografikákkal – az álláspontját, addig a digitális térben ugyancsak aktív orosz külpolitika mindenféle intervencióról szóló állítást határozottan visszautasított. Álláspontját hasonlóan bőségesen megtámogatva képekkel, hangfelvételekkel, Twitter üzenetekkel és azok megosztásával.
Hasonló, alternatív valóságértelmezések formájában zajló diplomáciai összecsapásokat produkált egyebek mellett a hosszan elhúzódó szíriai konfliktus is. Amelyben az egyik nagyhatalom diplomáciájának digitális ökoszisztémája egy könyörtelen zsarnokkal szemben hősies küzdelmet folytató nép szembenállásaként festette le az eseményeket, és narratívájának alátámasztására fényképekkel, videókkal, szövegekkel árasztotta el a közösségi média platformjait. Amivel szemben egy másik nagyhatalom egy tökéletesen más valóságot festett le: olyat, amelyben a nyugati világ hatalmai által támogatott, könyörtelen terroristák borítanak lángba és pusztulásba egy távoli országot. Az előzőével szögesen szemben álló narratívájának alátámasztására aztán ez a nagyhatalom is bőségesen árasztotta a közösségi média csatornáin át a képi- és szöveges tartalmakat.
A tanulság tehát az: az a potenciál, amellyel a Facebook, vagy a Twitter – a tömeges elérés, a szélsebes reagálás, az azonnaliság ígérete révén – forradalmasíthatja a nemzetközi kapcsolatokat, egyben az értelmes párbeszéd halálát is okozhatja. A tét nagy, a jövő egyelőre nyitott.
Reshaping Diplomacy for the Digital World; Ana C. Rold; Diplomatic Courier; 2018. február 27.

Választások: Olaszország is belevetette magát a dezinformáció elleni küzdelembe
Jelentős demokráciák választási hadjáratait immár elképzelni is nehéz az álhírek, a dezinformáció, a választók manipulálása nélkül. Vagy, legalábbis, az ezekről szóló, ezekkel riogató híradások nélkül. Most éppen Olaszország van soron, és a fősodratú sajtóban sorjázni kezdtek a feltárt – a tömegtájékoztatásban, de még inkább a közösségi média csatornáin felbukkanó – híresztelések. Azaz, éppen hogy nem sorjáznak: mindössze két nyilvánvaló álhír szerepel a felsorolásban, ami a józan szemlélőben aligha kelti a mindent elborító (és, természetesen, egy külföldi hatalom által szervezett) manipulációs hadjárat képzetét, különösen egy ekkora méretű, és ilyen társadalmi-politikai megosztottságú országban, mint Olaszország.
Az olasz hatalmi körök azonban nem akartak semmit a véletlenre bízni, ezért – más európai országokhoz hasonlóan – már a parlamenti választások közeledtével napirendre vették a dezinformáció témáját. Ahogy más országokban is, itt is a technológiai (internetes-, szolgáltató-, illetve különösen a közösségi média) cégek területén vélték fellelni a megoldást. Matteo Renzi miniszterelnök egyenesen azt nyilatkozta tavaly novemberben, hogy az itáliai demokrácia sorsa a nagy közösségi média-szolgáltatók, elsősorban a Facebook együttműködési hajlandóságán múlik. Ahogy az lenni szokott, a nagy digitális óriásvállalatok nem késlekednek meghallgatni a kibertérbeli viszonyok miatt aggódó kormányzatok kéréseit – legyen szó az USA, vagy akár Oroszország, netán Kína korlátozásokat sürgető igényeiről.
A Facebook a választások előtti hónapban rukkolt elő, kizárólag olaszországi felhasználói számára, egy speciális „tényellenőrző” (fact-checking) alkalmazással. A beépített program feladata az, hogy segítsen azonosítani és leleplezni a Facebook hírfolyamába belekerülő „álhíreket”. Ahogy az más hasonló kezdeményezéseknél is történt, a hírellenőrzést itt is a felhasználók bejelentései, illetve külső hírellenőrző cégek tevékenysége nyomán történik. Míg azonban a Facebook (vagy más közösségi média platformok) hírellenőrző rendszereinél a leleplezett „álhír” nyilvános megjelölésével zárul a folyamat (tehát, valamilyen szimbólummal, zászlócskával, esetleg a „Hamis!” szóval jelölik meg a valótlannak tartott információt), addig a mostani olaszországi rendszernél egy lépéssel tovább mentek.
Abban az esetben, ha a külső tényellenőrző cég valótlannak talál egy hírt, akkor egy rövid korrekciós cikket írnak róla. Ezt közzéteszik saját honlapjukon, amelynek az elérési linkjét eljuttatják a Facebooknak. A Facebook cég pedig, az így megkapott korrekciós anyagot „kapcsolódó hír” jelzéssel ellátva felteszi az eredeti, kétségbe vont igazságtartalmú hír mellé (miközben az „álhírnek” minősített anyagot a Facebook kereső algoritmusa automatikusan hátrébb sorolja). Azok a felhasználók pedig, akik megosztanak egy álhírnek minősített információt, figyelmeztetést kapnak a Facebook cégtől arról, hogy az általuk terjeszteni kívánt tartalom hamis, egyben javasolják nekik, hogy olvassák el a kapcsolódó „leleplező” információt is.
Az igazi probléma persze annak eldöntése, hogy egyáltalában mi az „igaz”, és mi a „hamis”? És az ilyen egyszerű megoldásokkal kapcsolatban óhatatlan az emberben a szkepszis. Az utólagos ellenőrzést végző olasz cég vezetője is siet leszögezni: ők csupán azt vizsgálják, hogy valami valós, vagy valótlan-e – csak a tényszerűséget nézik, a politikai állásfoglalásokra nincsenek tekintettel.
Italy Scrambles to Fight Misinformation Ahead of Its Elections; Yasmeen Serhan; The Atlantic; 2018. február 24.

A közösségi média erejével: kis-, közepes- és nagyhatalmak digitális közdiplomáciája Dél-Koreában
Különösen örömünkre szolgál, ha valóban úttörőnek számító cikkekre, gondolatokra hívhatjuk fel olvasóink figyelmét. Most is egy ilyen írás látott napvilágot, ráadásul a nyugati szakemberek által kevésbé követett ázsiai szaksajtóban.
Byung Jong Lee, a szöuli Szungmjong Női Egyetem fiatal kutatója figyelemre méltó tanulmányban járta körül a hazájában akkreditált külföldi nagykövetségek közösségi média tevékenységét, illetve a közvéleményben kiváltott visszhangjukat. Furcsa, hiszen annyira nyilvánvaló a téma, de hasonló vizsgálatokban nem bővelkedik a szakirodalom!
A dolgozat, ahogy az illő, megfelelő alapossággal mutatja be a „hátteret”: egyfelől a digitális közdiplomácia alapvető koncepcióját, célrendszerét, intézményes eszközparkját, illetve mindezek fejlődési ívét. Érdemes felhívni a figyelmet arra is: ha valaki a szakterület tömör, de alapos áttekintésére szeretne vállalkozni, ennél a tanulmánynál ilyen szempontból sem talál sok jobbat.
Az igazi szakmai újdonságot azonban a tulajdonképpeni elemző részek jelentik. A szerző nyolc Szöulban működő külföldi nagykövetséget választott ki: a hivatalosan egyedüliként létező szuperhatalmat, az USÁ-t, valamint négy jelentős hatalmat (Nagy Britanniát, Németországot, Japánt, és Franciaországot), továbbá két középhatalmat (Ausztráliát és Kanadát), és végezetül a hatalmi szempontból legfeljebb „kisebbnek” tekinthető (bár a szerző által, vélhetően leginkább gazdasági teljesítménye, ill. presztízse alapján szintén a középhatalom kategóriába sorolt) Svájcot.
A szerző néhány egyszerű (és nyilvánvaló) de alapjában rendkívül érdekes kutatási kérdést tett fel a kiválasztott külképviseletekkel kapcsolatosan:
Első kérdésként azt tette fel: milyen közösségi média alapú közdiplomáciai gyakorlatot folytatnak az illető külképviseletek Dél-Koreában?
Ezen belül: milyen jellegzetességekkel írhatók le az illető nagykövetségek Facebook oldalai?
Továbbá a nagykövetségi Facebook oldalak milyen közdiplomáciai funkció (közdiplomáciai terület) támogatására fókuszálnak?

Második fő kérdésként annak vizsgálatát tűzte ki, hogy a koreai közvélemény hogyan fogadja a külföldi nagykövetségek közösségi média tevékenységét, hogyan reagál arra?
Ezen belül specifikusan meg kívánta vizsgálni azt, hogy a koreai felhasználók reakciói hogyan csoportosíthatók az egyes közdiplomáciai fókuszterületek vonatkozásában?
Továbbá vizsgálat tárgyává tette azt is, hogy milyen eltérések mutatkoznak a koreai közvélemény reakcióiban az egyes külföldi országok követségei Facebook oldalai vonatkozásában?
A vizsgálat megállapította, hogy valamennyi kiválasztott nagykövetség kifejezetten aktív közösségi média tevékenységet folytat a Facebook oldalán. Lényegében valamennyi vizsgált platform koreai nyelven tette közzé tartalmait, ami az elérés szempontjából kulcsfontosságúnak bizonyult. Forgalmuk mennyisége párhuzamba állítható az anyaország nagyságával, valamint a Dél-Koreával fenntartott kapcsolatuk intenzitásával. A koreai közvélemény érdeklődése is hasonló arányosságokat, illetve párhuzamosságokat mutat.
Social Media-based Public Diplomacy in Korea; Asian Communication Research; vol 14., No. 2. (PDF)

Hiteles történetmesélőknek áll a zászló a digitális kor diplomáciájában
Az Egyesült Arab Emirátusok jelenleg éppen zajló irodalmi fesztiváljának egyik érdekes rendezvényeként két fiatal diplomata, a házigazda ország volt franciaországi nagykövete, Omar Saif Ghobash, valamint a brit külügyet képviselő Thomas Fletcher, szintén volt nagykövet beszélgetett egymással a digitális diplomácia sajátos terepéről – a gyakorló diplomata szemszögéből nézve.
Mindkét beszélgető sietett leszögezni: a szelfiken, feltűnő Twitter-üzeneteken, bombasztikus Facebook-posztokon nyugvó digitális világ felszínességének nem lehet köze az igazi diplomáciai munkához, függetlenül az alkalmazott eszközöktől. Megerősítették azt is: a hitelesség alapvető követelmény; másfelől megengedhetetlen a saját személyiség előtérbe tolása. A diplomata, akár közösségi médián keresztül, akár máshogy – mindig a küldő ország külpolitikai céljait szolgálja.
A brit diplomata ugyanakkor hangsúlyozta: a közösségi média platformokon keresztül zajló kommunikációnál elengedhetetlen feltétel, hogy egy koherens narratíva (magyarul mondhatnánk: egy világos, átgondolt mondanivaló) álljon az egyes – néha az eszközök jellegzetességei folytán is széteső – üzenetek, közlés-morzsák mögött. Persze, maga a részvétel, az online diplomáciai terekben levő jelenlét önmagában is kulcsfontosságú; onnét ma már egyszerűen nem lehet, nem szabad kimaradni. Ugyanis, az ilyen digitális űröket villám gyorsan kitöltik mások, például az extrémizmus hangadói.
Sok szakértő véli úgy: a közösségi médiumok egyre nyilvánvalóbb jellegzetessége az, hogy az azonos véleményeket felerősítő „visszhangkamrákként” működnek, és ezzel a társadalmak polarizációját, bezárkózását segítik. Ehhez képest meglepőnek tűnhet az arab diplomata álláspontja. Ghobas ugyanis azt emelte ki: számára a közösségi média éppen ahhoz ad újszerű eszközt, hogy a markánsan más véleményen levők álláspontját is megismerhesse, illetve saját véleményét az azzal ellentétes állásponton levőkhöz eljuttathassa.
Diplomats need narrative tone in digital age; Sherouk Zakaria; Khaleej Times; 2018. március 3.

Kína és a tudás geopolitikája. Ki nevet a végén?
Történészek, és nyomukban ma már politikai elemzők is mind sűrűbben hangoztatják: az ún. hosszú időtartalmakat, az évszázadokon átívelő fejlődési íveket tekintve Kína lesz, előbb vagy utóbb, a nagy globális nyertes.
Általában a gazdasági teljesítőképességet, a demográfiai potenciált, és különösen a katonai erőt tekintve szokás ezeket a lehetséges fejleményeket latolgatni. Mi azonban egy másik, kevésbé szokványos, de véleményünk szerint legalább ennyire sorsdöntő mozzanatra szeretnénk felhívni a figyelmet: az emberi tudáshoz (tudástermeléshez, tudásgazdasághoz, tudásmenedzseléshez) kapcsolódó aspektusok, lehetséges mérőszámok és mutatók alakulását is érdemes figyelembe venni.
Szűkebb vizsgálódási területünk, a digitális diplomácia, a XXI. századi külpolitizálás szempontjából különösen releváns ez a téma, lévén a tudás az országok vonzerejét megtestesítő ún. soft power egyik nagyfontosságú tényezője. Már pedig Kína, minden jel szerint, ezen a területen is kezdi befogni globális versenytársait.
A tekintélyes Nature c. szaklap januári számában hívta fel a figyelmet egy alig ismert fejleményre: Kína ugyanis, most először, túlszárnyalta a korábbi világelső USÁ-t az Elsevier Scopus-ban (a világ egyik legtekintélyesebb adatbázisában) közreadott tudományos cikkek számát illetően. Persze, az USÁ-ban publikált cikkek fontossága még mindig vezető, mondják, ám a kínai szakcikkek hivatkozási indexe csaknem 40%-kal növekedett az elmúlt fél évtizedben. Azaz: a kínaiak nem csak sokat, de egyre fontosabbakat is publikálnak a tudomány világában.
Csodák persze, különösen a tudomány világában, nincsenek! Az elemzők ugyanis arra is rámutattak: Kína K+F beruházásai ma már rohamtempóban zárkóznak fel az amerikai tudományos befektetések mellett, kutatás-fejlesztésben ma már a stabil második helyet foglalva el a világranglistán. Az ehhez kapcsolódó valamennyi mutató, például a szabadalmak számának alakulása, szintén a gyors ütemű kínai felzárkózást mutatja.
Sokat elárul az oktatás helyzete is: ma már a legtekintélyesebb QS 2017-es egyetemi világrangsorban Kína az összesített felsőoktatási teljesítményeket illetően a 6. helyen áll a világban, ami még egy évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.
Az utóbbi években a tudományos kutatóintézetek, agytrösztök gombamód szaporodnak Kínában, és ma már az ország külpolitikai erőfeszítéseinek integráns eszközeiként szerepelnek. Általánosságban is elmondható: a tudáshoz, szélesen értelmezett tudástermeléshez kapcsolódó témák a kínai nemzeti márkaépítés kiemelkedően fontos elemei közé emelkedtek, legyen szó az űrkutatásról, az informatikáról, a robotikáról, a kiberbiztonságról, a fenntarthatóságról, a mesterséges intelligenciáról, vagy éppen a kvantumfizikáról.
Ennek a rendkívül sokrétű, szerteágazó, de mégis összefüggő nemzeti politikának már most érnek a gyümölcsei. De, ha valamire, akkor a társadalmi tudásra érvényes, hogy a stratégiai gondolkodás, a szívós kitartás a siker záloga. Két dolog, amiben a kínaiak különösen erősek.
China and the geopolitics of knowledge. Winning the long game; Dawisson Belém Lopes; The Diplomat; 2018. február 27.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS
A diplomácia evolúciója. A Place Branding and Public Diplomacy tematikus különszáma
Gyakorta adunk számot, ismertetésünk végén, a legfrissebb publikációkról, témánkba vágó érdekes szakkönyvekről. Mostani „Könyvszemle” rovatunkban azonban egy kakukktojás bújt el, de csak részben!
Ugyanis szokásunkkal ellentétben nem könyv, hanem egy folyóirat került a szemlébe. Igaz az is: a Place Branding and Public Diplomacy c. szaklap tematikus különszámáról van szó, ráadásul a szemlézett periodika vastagságát tekintve is közelíti egy könyv méreteit.
A 2018. februári különszám „A diplomácia evolúciója” címmel ad közre egy csokornyi tanulmányt. A bő féltucatnyi írás összességében arra vállalkozik, hogy bevezesse a „fejlődés” koncepcióját, mint a közdiplomácia tanulmányozásának releváns eszközét. Ez az evolúció egyfelől abban a fejlődési folyamatban mutatkozott meg, melynek során a diplomácia apránként összhangba került a közdiplomácia kommunikatív és koordinatív potenciáljával. Másfelől az evolúció azoknak a buktatóknak e felismerését is jelentette, amelyek integráns részei a közdiplomáciának, még akkor is, ha az egyre újabb technológiákkal sietve túllépnek rajtuk.
The evolution of diplomacy; Place Branding and Public Diplomacy; Special Issue, 2018 February, Vol. 14., Issue 1.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: szoftverrobotok, robotic process automation (RPA), mesterséges intelligencia a digitális szervezetben – 2018. március 5.

Öt mítosz a kognitív technológia és a mesterséges intelligencia alkalmazásáról
A Deloitte cég 250 nagyvállalati vezetőt kérdezett meg, akik már elkezdték használni ezeket az eszközöket vállalataik életében. Az ő válaszaikra alapozva fogalmazták meg az öt tévképzetet, amalyek ellen érvelnek.
1. A kognitív technológiák alkalmazásának lényege az emberi munka kiváltása.
2. Az 1-es pontból következik, hogy az emberi munkaerő által betöltött állások nagy veszélyben vannak.
3. A pénzügyi előnyök csk hosszútávon jelentkeznek.
4. A mesterséges intelligencia lehetőségeit túlhangsúlyozzák, ennek kudarc lesz a vége.
5. A kognitív technológia csak igazán nagyszabású projektre alkalmazható.
5 Myths About Cognitive; Deloitte/Wall Street Journal

Mit is jelent a kognitív automatizálás?
A szerző szerint a vállalati működéssel kapcsolatban az kerül előtérbe, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket, hogyan lehet úgy megalkotni, hogy az emberi értelmet modellezik, az emberi döntéshozatal lehetőségeit terjesztik ki és finomítják. Azaz messze nem pusztán a hatékonyság fokozásáról van szó.
The New Edge: Unpacking Cognitive Automation; Forbes

A robotic process automation (szoftverrobotok – RPA) áttekintése
Ahhoz hasonlóan, ahogy a fizikai robotok automatizálják egy futószalag mellet dolgozó munkáját, a szoftverrobotok a vállalati informatikai rendszerek működésével kapcsolatos azon feladatokat váltják ki, amelyeket emberek végeznek, például az adatbevitelt és az adatfeldolgozást.
An overview of Robotic Process Automation; Medium

Az ügyfélkiszolgáló és az irodai robotok közötti különbség
Irodai robot: emberi közbeavatkozás nélkül dolgozik, szerveren alapszik
Ügyfélkiszolgáló robot: emberi felügyeletet igényel, ugyanazon az asztali gépen fut, amelyet az emberek használnak
The difference between Front Office and Back Office Robots – and why this is important to understand; Software Robotics

A hangalapú digitális segédek
Ezeket társalgási interfészeknek nevezi a cikk. A természetes nyelv formákat (beszéd vagy szöveg) értelmezik, a társalgási és nyelvtani szerkezetek megértésével, a mesterséges intelligencia alkalmazásával (amelyeket a háttérrendszerek biztosítanak). Megpróbálják megérteni az emberi törekvéseket, és legjobb tudásuk szerint támogatni ezeket.
The Cognilytica Voice Assistant Benchmark; Cognilytica

A legjobb szoftverrobot-architektúra titkai
A vállalkozások célja a szoftverrobotok alkalmazásával az, hogy a kötött szabályokon alapuló ismétlődő feladatokat költséghatékonyan automatizálják. A megtérülés azonban erősen függ attól, hogy a megfelelő szoftverrobot-architektúrát alkalmazzák-e.
How to create the best RPA architecture; SearchCIO

Szakirodalom

Megválaszolandó jogi kérdések az okosvárosok adatvezérelt szabályozásában és kormányzásában

„A Social Science Research Network (SSRN) az adattudományok jogi vonatkozásait bemutató, megjelenés előtt álló kézikönyv egy fejezetét közli teljes terjedelmében. A fejezet az okosvárosok adatvezérelt szabályozásának és kormányzásának jogi kérdéseit boncolgatja, miután részletekbe menően mutatja a közszféra adatgazdálkodásának fogalmait, folyamatait és az adatvezérelt szabályozásban, városirányításban rejlő lehetőségeket. Leírja azokat a gyakorlatokat, ahogy az okosváros-megoldásokat alkalmazó városvezetés hogyan alkalmazza az információs technológiákat adatgyűjtésre és -feldolgozásra polgárairól, a közlekedésről, a várostervezésről vagy éppen a hulladékgazdálkodásról. Ennek során az adattudományok, a nagy adatbázisok (big data), a mesterséges intelligencia (AI), a Tárgyak Internete (IoT) és előrejelző elemzések segítségével törekednek a közszolgáltatások és a döntéshozatal hatékonyságát javítani. Ennek során ugyanakkor visszatérő problémák, megoldandó kihívások is jelentkeznek. A technológiai megoldások nem mindent megoldó csodaszerek, és önmagukban még nem feltétlenül vezetnek valóban jobb döntéshozatalhoz és szolgáltatásokhoz. De a jó esetben valóban realizálható eredmények és a hatékonyságjavulás is jogi konfliktushelyzetek sorát idézheti elő, von maga után kísérőjelenségként. Ennek során a közigazgatási jog olyan alapelvei is sérülhetnek, mint a jogbiztonság, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság vagy az indokolási kötelezettség. A jogi természetű kihívásokat az elemzés a következőképpen csoportosítja.

Az adatvezérelt szabályozás és kormányzás viszonylag új jelenség, ami gyakran egészen más világban mozog, mint a közigazgatás hagyományos jogszabályi keretei, így a kettő gyakran elszakad egymástól, és a jog nem ad megfelelő választ a felmerülő kérdésekre. Az egyik lehetséges probléma a közjogi szabályozás merevsége és feldaraboltsága, ami az okosvárosi jellegű fejlesztések útjában is állhat. Egy metropolisz esetében például egy okos megoldásokat alkalmazó kerékpárúthálózat fejlesztése megakadhat azon, hogy a több helyi önkormányzatot magába foglaló terület számos testületének és ügynökségének a döntéseire lehet szükség a megvalósításnál, ami jelentősen lassítja a folyamatot. A döntéshozatalban pedig adatvezérelt folyamatok esetén legitimációs problémák merülhetnek fel, mivel a jogalkotók feltételezése szerint a döntéseket emberek hozzák, és nem gépek, a közfeladatok delegálhatóságát pedig szigorú keretek közé szorítja. Márpedig egy gépi tanuláson alapuló algoritmus alkalmazása úgy is értelmezhető, hogy a döntéshozók egy harmadik félre delegálják magát a jogi érvényű döntést is.

Az okosvárosok digitális szolgáltatásait és döntéstámogató rendszereit gyakran magáncégek biztosítják, kiszervezett tevékenységként, ami adott esetben legitimációs és más típusú problémákat vet fel. A kiszervezések alapvető oka az, hogy a köztisztviselők jellemzően nem rendelkeznek a digitális megoldásokhoz szükséges jártassággal, így ezt a fajta tudást a városok piaci szolgáltatásként vásárolják meg maguknak. Felmerül ugyanakkor, hogy a szolgáltatást végző cégek az algoritmusok beállításakor mennyire tudnak semlegesek maradni. Nagy lehet a kísértés ugyanis arra, hogy a beállításokkal a végeredmény tartalmát is saját elképzeléseik, érdekeik mentén térítsék el. Az elemzés rámutat arra, hogy a közszolgáltatások privatizációjának és kiszervezésének immár több évtizedes tapasztalata is azt mutatja, hogy az ilyen megoldások gyakran veszélyeztetik a közérdeket és a közjót, korlátozzák az elszámoltathatóságot. A polgárok bevonása és aktív részvétele javíthatná az átláthatóságot, de ez is jellemzően olyan internetes platformokon keresztül valósul meg, ahol az információáramlást maguk a platformtulajdonosok is befolyásolhatják. A nagyobb bevonás ellenére emiatt az emberekben inkább az az érzés erősödik, hogy nem képesek az adatvezérelt folyamatok ellenőrzésére.

Ezzel összefüggő probléma, hogy az adatvezérelt szolgáltatások a városban élőket inkább fogyasztóként, mint polgárként kezelik. A részvétel sokszor nem is önkéntes: a döntéseket befolyásoló információk gyakran gépi érzékelőktől származnak, amelyek működésével az emberek gyakran nincsenek is tisztában, ahogy az elfogadott beleegyezési formulák tartalmával sem. Az adatgyűjtésben való – gyakran passzív – részvétel mozgatórugója akár az attól való félelem is lehet (különösen a kevésbé fejlett országokban), hogy ennek híján kizárják magukat a közszolgáltatásokból. A közszolgáltatások piacosítása, így a polgárok fogyasztóként kezelése felveti azt a problémát is, hogy míg a piaci körülmények versenyt feltételeznek, így azt is, hogy a fogyasztó több szolgáltató közül választhat, ez a közszolgáltatásoknál legtöbbször nem áll fenn. A kínált megoldások emiatt sem feltétlenül az egyének szükségleteit tükrözik, inkább egyenmegoldásokat jelentenek, és társadalmi enklávékat hoznak létre. A köztestületek feladata ráadásul – a vállalatokkal szemben – nem a profitmaximálás, hanem a közérdek érvényre juttatása, ami szükségszerűen érdekkonfliktushoz vezethet. További problémát jelenthet, hogy az adatvezérelt szolgáltatások, miközben látszólag nagyobb befolyást adnak a polgároknak a döntésekre, egyben kívánatosnak tartott irányokba is noszogathatják őket, ami adott esetben hasznos lehet, ugyanakkor az egyéni döntési szabadság tekintetében komoly kérdéseket vet fel.

Végül az átláthatóság és elszámoltathatóság hiányának problémáját említi az elemzés, mint ami fokozottan jelentkezik az adatvezérelt adminisztratív folyamatokban. Egy gépi algoritmus által hozott döntés esetén eleve problémás a döntés indoklásának – a jogbiztonság egyik garanciájának – biztosítása. A személytelenné tett döntés egyben azt is nehezen láthatóvá teszi, hogy milyen szempontok milyen súllyal vezettek a döntéshez, és a felelősséget is elkeni, hibák esetén pedig az elszámoltathatóságot rontja. Az adatvezérelt szabályozás és kormányzás egyik legnagyobb kihívását annak elkerülése jelenti, hogy a használt algoritmusok – a szándéktól akár függetlenül is – elfogultságot és a diszkriminatív gyakorlatot erősítsenek, ami egész csoportok kirekesztéséhez is vezethet. Ez különösen súlyos jogsérelemhez vezethet például a gépi előrejelzéseken alapuló megelőző rendőri intézkedéseknél.

A tanulmány néhány korai szabályozási jó gyakorlat bemutatása mellett célként fogalmazza meg, hogy az okosvárosok szolgáltatásainak fejlesztése mellett hangsúlyt kell tenni azokra a kutatásokra, amelyekből kiderül: a megoldások hogyan hozhatók összhangba a jó kormányzással, és azzal, hogy a polgárokat jogokkal rendelkező egyénként, és ne fogyasztóként vagy egyszerűen adatgyűjtés tárgyaiként kezeljék.”

Forrás:
Data-Driven Regulation and Governance in Smart Cities; Sofia Ranchordas, Abram Klop; Social Science Research Network (SSRN); 2018. február 25. [letölthető PDF-ben a fenti oldalról kiindulva] A tanulmány meg fog jellenni a következő könyvben: A. Berlee, V. Mak, E. Tjong Tjin Tai (Eds), Research Handbook on Data Science and Law (Edward Elgar, 2018); University of Groningen Faculty of Law Legal Studies Research Paper Series

Az e-közigazgatás szakmai fokmérői

„Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének Államreform Központja által végzett Jó Állam-kutatások egyik fő célkitűzése az értékalapú közigazgatási teljesítmény minél jobb megértése és számszerűsítése. Ezt a célt szolgálta a Jó Állam Jelentés Hatékony közigazgatás fejezetének szakértői által megrendezett Az e-közigazgatás szakmai fokmérői című workshop. Ennek keretében tudományos műhelyek, elméleti és gyakorlati szakértők járultak hozzá kritikai észrevételeikkel, tanácsaikkal és mérésmódszertani tapasztalataikkal a 2018-as jelentés fejlesztéséhez.

Nemzetközi kitekintésként, a műhelymunka első programpontjaként Csótó Mihály, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének vezető kutatója az Európai Bizottság megbízásából készített, az elektronikus közigazgatás állapotát évente vizsgáló felmérést (eGovernment Benchmark Report), valamint a többek között ennek eredményeit is felhasználó, a közösségi digitális szakpolitikák előrehaladásának nyomon követésére megalkotott DESI (The Digital Economy and Society Index) mutató legújabb adatait és módszertanát mutatta be.

Az előadó ismertette a DESI összetevőit, azok súlyát, illetve az elektronikus közigazgatásra vonatkozó indikátorait. Fontos következtetésként hangzott el, hogy elsősorban nem a rangsorban elfoglalt hely, hanem az ország e téren mért teljesítményének időbeli változása jelenthet érdemi információt a tagállamok számára a fejlesztéseik értékeléséhez. Továbbá bemutatásra kerültek a legutóbbi, 2017 decemberében napvilágot látott eGovernment Benchmark Report főbb megállapításai, eredményei, kiemelt hangsúlyt fordítva a közelmúltban a felmérés módszertanában bekövetkezett változásokra, illetve azok értékelésére. Ezt követően a résztvevők megvitatták, hogy mik a mérésmódszertan korlátai, elegendő-e csupán felhasználói oldalról vizsgálni a kérdéskört, illetve mik azok a keretek, amelyek között a mutatók alkalmasak a fejlesztéspolitikai célok mentén történő előrehaladás értékelésére.

A workshop második felében a Jó Állam Jelentés Hatékony közigazgatás fejezetének e-közigazgatás, digitális állam, közigazgatási informatika témaköréhez kapcsolódó mutatóinak alkalmazhatóságát vitatták meg a résztvevők. Dr. Kádár Krisztián, a Hatékony közigazgatás munkacsoport vezetője a bevezetőjében ismertette azokat az alapelveket, irányvonalakat, amelyek mentén összeállították az indikátorkészletet. Majd ezek figyelembevételével mutatóról mutatóra haladva értékelték a résztvevők a Jó Állam Jelentés releváns fejezeteit. Kiemelendő, hogy a rendezvényen nagy számban, széles szakmai spektrumot lefedve képviseltették magukat a téma elismert elméleti és gyakorlati szakemberei, akik építő észrevételeikkel hatékonyan járultak hozzá az indikátorrendszer továbbgondolásához. A résztvevők egyetértettek abban, hogy fontos lenne az állami működés belső adminisztratív terheinek mérése és beemelése a mutatók közé, ami aláhúzza a munkacsoport és az NKE ÁKFI Mérési és Módszertani Iroda tervezett ügyfél- és szervezeti oldali adminisztratívteher-méréseinek fontosságát.

A rendezvény sikerességét, a hatékony szakmai együttműködést látva az NKE ÁKFI Mérési és Módszertani Iroda további workshopok megszervezését tervezi a Jó Állam-kutatások továbbfejlesztése érdekében.

A szakmai workshop a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.”

Forrás:
Az e-közigazgatás szakmai fokmérői; Brecsok Anna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. március 1.

A projektfinanszírozás kockázata – nemzetközi és hazai tapasztalatok

„A projektfinanszírozás kockázatelemzése, ennek módszertana az elmúlt két évtizedben a volumenek ugrásszerű növekedésével párhuzamosan fejlődött. A tanulmány célja, hogy összefoglalja a projektek speciális kockázati szerkezetét, a kockázatelemzési megközelítéseket és piaci adatok alapján bemutassa a projektek kockázati jellemzőit és tanulságait. Nemzetközi empirikus elemzések, valamint a hazai, nyilvános, banki adatok feldolgozása alapján bemutatja és elemzi az elmúlt évek legfontosabb nemzetközi és magyar piaci tendenciáit, kockázati jellemzőit, csődstatisztikákat, megtérüléseket, a legfontosabb tanulságokat. Következtetésként szerepel, hogy a projektfinanszírozás számos fontos kockázati tulajdonságában eltér a normál vállalati hitelezéstől. Élesen elkülönül a kivitelezés és a működési szakasz kockázata, amelyet a kockázati modellek nem emelnek ki. A magyar adatok igazodnak a nemzetközi tapasztalatokhoz és alátámasztják a projektfinanszírozás nagyobb kockázatát. A default-statisztikák a normál vállalati hitelekhez képest sokkal kedvezőtlenebb képet nyújtanak, amely a teljes magyar bankrendszer átlagos csődstatisztikáit is súlyosan lerontotta.”

Forrás:
A projektfinanszírozás kockázata – nemzetközi és hazai tapasztalatok; Walter György; Pénzügyi Szemle; 2017/4.; 549-567. oldalak. (PDF)

Kritikai észrevételek a magyar vidékfejlesztésről a vidékföldrajz szempontjából

„A vidéki területek felzárkóztatása mind Európában, mind hazánkban az egyik legfontosabb fejlesztési és társadalompolitikai kérdés. Azonban a vidékről alkotott
tudományos felfogások, szakmai elképzelések, felmerülő problémák és ebből következően a fejlesztési célok is országonként, régiónként eltérők lehetnek, így az egyedi kihívásokra nehéz egységes válaszokat adni. Kutatásaink alapján úgy látjuk, hogy az elmúlt évtizedekben alkalmazott uniformizált elvek és merev szabályozási keretű támogatási rendszerek,
illetve a kialakult fejlesztési gyakorlatok hazánkban nem jártak sikerrel. Nem vitatjuk, hogy számos területen születtek eredmények és a vidékiség sok szempontból felértékelődött, ugyanakkor a rurális lokalitások egy része elvesztette életképességét. Tanulmányunkban statisztikai módszerekre és empirikus tapasztalatokra építő elemzéssel rávilágítunk a vidéki térségek eltérő és egyenlőtlen helyzetére, bizonyos településcsoportok leszakadására, az életkörülmények változása és a gazdasági fejlődés alapján. Emellett kritikai észrevételeket teszünk az eddigi ellentmondásos vidékfejlesztési gyakorlathoz, amely sok esetben tehetetlennek bizonyult a valós problémák megoldásában, illetve új szemléletű ajánlásokat fogalmazunk meg a szakpolitikai diskurzusok számára, azok tartalmi bővítése céljából.”

Forrás:
Kritikai észrevételek a magyar vidékfejlesztésről a vidékföldrajz szempontjából; Farkas Jenő Zsolt, Kovács András Donát; Területi Statisztika; 2018; 58: (1); 57-83. oldalak (PDF)

Versenyjog és mesterséges intelligencia

„A digitális piacok életünkben való térhódításával az Európai Unió is felismerte, hogy az egységes piac eszméjét csak a digitális piacok egységesítésével valósíthatja meg, ezért létrehozta a Digital Single Market nevű programot. Ennek keretében az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága (DG COMP) egyre többször vizsgálódik a digitális piacokon és a versenyjogászok között is egyre inkább fókuszba kerül az újszerű versenykörnyezetre való felkészülés. A cikkben leginkább az algoritmusok és a big data kapcsán felmerült kérdéseket tárgyalom. Az előbbihez kapcsolódóan a felelősségi kérdések, az utóbbi esetében pedig a fúziós politika és az erőfölénnyel való visszaélés bemutatására törekszem.

Algoritmusok, algoritmusok mindenhol… Az életünk jelentős része az online világban (vagy talán inkább annak segítségével) bonyolódik: legyen szó a családi nyaralás megszervezéséről, bevásárlásról vagy a barátokkal való kommunikációról – esetleg hírek olvasásáról. A felhasználók számára megjelenített felület mögött algoritmusok milliói futnak, amelyek keresési igényeinket, kíváncsiságunkat kiszolgálják – mégis meglepően keveset tudnak működésükről az átlagemberek, de még sok esetben az őket megalkotó programozók is.

Habár ez általában nem merül fel a mindennapi használat során, valójában a fogyasztók meglehetősen kiszolgáltatottak a keresőmotorok és árazási algoritmusok (pricing algorithms) sokak számára nem világos optimalizációjának.

A versenyhatóságok az elmúlt években egyre jobban felfigyelnek a technológiai iparágak fejlődésének problémáira is, amelyek az algoritmusok elterjedése mellett a big data miatt merültek fel.
…
Az OECD 2016-ban big data-val, 2017-ben pedig algoritmusokkal kapcsolatos versenyjogi kihívásokról tartott, illetve fog tartani majd konferenciát. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikai biztosa pedig 2017 tavaszán beszélt a német versenyhatóság konferenciáján az algoritmusok uralta világ versenyjogi kérdéseiről, ahol kijelentette, hogy a vállalatok „nem bújhatnak el a programok mögé”, ha versenyjogi felelősségről van szó.

Ugyanakkor a versenyjog szabályait nem a gépek, hanem az emberek által megkötött összejátszásokra modellezték. Habár a füstös pókertermekben kötött kartellek ősképe óta a vállalatok összejátszásai sokat finomodtak, az emberi tényező (hiba) továbbra is fontos fegyver a versenyhatóságok kezeiben – gondoljunk például az engedékenységi kérelem intézményére, ahol szintén nem a dezertőr stratégiát folytató algoritmusok jelentkezését várják.

Kérdés tehát, hogy az előre beharangozott szigorú versenypolitikát lehetséges és egyáltalán érdemes-e végrehajtani a jelenlegi szabályozási keretek mellett. Előadásomban a versenyhatóságokat, versenyjogászokat érő újszerű kihívásokat foglaltam össze: hogyan alakul a versenykorlátozó megállapodásokért való felelősség a jövőben? Milyen lehetséges válaszokat adhatnak a versenyhatóságok az új kihívásokra? Egyáltalán van-e új kihívás, vagy a versenyjog jelenlegi eszközei elegendőek az újabb „ipari forradalom” szabályozására? Milyen veszélyeket rejt magában az algoritmusokra épülő verseny a fogyasztók számára és hogyan függ ez össze a big data-val?

A tanulmány az elhangzott előadásra támaszkodik: célja inkább a felmerülő kérdések összegzése, mint azok mélyreható elemzése.
…
Az egyik legátfogóbb megoldási javaslatot Németország 2017 márciusában tette közzé. A javaslat alapján egy „Digitális Hatóság” létrehozását tervezik, amely jelentős antitröszt hatáskört is kapna. Ez a hatóság a német versenyhatóság és a német hírközlési hatóság (Bundesnetzagentur) hatásköreit egészítené ki és a tervek szerint a folyamatos monitorozás által már korán tudna reagálni a versenyjogsértő magatartásokra (duális, proaktív versenyjog). Ezen kívül a tervben szerepel az ideiglenes intézkedés elrendeléséhez szükséges bizonyítási szint (erőfölény megléte) rögzítése is. Ennek értelmében már nem kellene megvárni a vizsgálat lezárultát, hanem a versenyjogsértő magatartás gyanúja mellett már lehetséges lenne ideiglenes intézkedést alkalmazni. A fogyasztói megtévesztést a hatóság saját jogon szankcionálhatja majd.
…
A problémákat két témakörre osztva eltérő szabályozási válaszokat láthattunk.

Egyfelől az algoritmusok és a felelősségi kérdések körében a közeljövőben (kivéve, ha hirtelen egy jelentősebb ügy felmerül) a felvetett problémákat és az arra adott válaszokat áttekintve a szabályozás nem mutat változást. Richard Whish nemrég úgy foglalt állást, hogy nem szükséges az algoritmusok terén egyelőre szabályozási változásokat bevezetni,[49] illetve ezt az álláspontot képviselte Margrethe Vestager is.

Más a helyzet a big data, fúziók és erőfölény kapcsán, ahol már több változtatás (német és osztrák versenytörvény) is történt. A versenyjogot érintő kritikák többsége szerint a szabályozásnak ebben a tárgykörben el kell mozdulnia a tisztán ár-alapú megközelítéstől, és komolyabban kell vennie, valamint a vizsgálati szempontrendszerbe integrálnia a network effect-eket, valamint viselkedés alapú diszkriminációt (behavioral discrimination). A fogyasztók által használt szolgáltatások többsége ugyanis már közvetlen ellentételezés nélkül történik, és a látszólagos verseny ellenére a fogyasztók bizalmi érzete az, ami meggátolja őket a váltásban, és amelynek kialakításába a nagy vállalatok rengeteg pénzt és időt fektetnek. Ez pedig, ahogy Ezrachi és Stucke kiemelik, olyan piacralépési korlátot, más esetekben pedig erőfölényt jelent, amely számokban nehezen mérhető, és amelyeket így például az összefonódási kérelmek elbírálása esetén a jelenlegi tesztek nem tudnak figyelembe venni.”

Forrás:
Versenyjog és mesterséges intelligencia; Rudi Alexandra; arsboni; 2018. március 2.

10. szám, 2018. március 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom