Skip to main content

44. szám, 2012. október 29.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Orbán Viktor javaslata az önkormányzatok adósságcsapdából való kimentésére

„Orbán Viktor miniszterelnök javaslata az önkormányzatok adósságcsapdából való kimentésére függetlenségük helyreállítása érdekében.

1. A kis lélekszámú, 5 ezer fő alatti települések esetében az országos állomány 8%-a körül lévő adósságállomány oszlik meg körülbelül 1.700 település között. Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak.

Az átvállalás 1.673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd forint, a hiteleké 62,2 milliárd forint.

2. A nagyobb lélekszámú, 5 ezer fő feletti települések esetében az adósság – az állami feladatátvállalással közel arányos mértékben való – részleges és differenciált mértékű átvállalására van mód. Az 5.000 fő feletti települések adósságállományát átlagos 40%-os mértékben vállalja át a központi kormányzat. Ez az a mérték, amely tükrözi a feladat átvételének arányát.

Az átvállalás konkrét mértéke differenciált lesz az önkormányzati saját bevételi képesség alapján.

Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt. Ennek megfelelően, amennyiben egy 5.000 fő feletti önkormányzat egy főre jutó – fentiek alapján képzett – mutatószáma a településkategória átlagának:

• 100%-ával egyezik meg, vagy meghaladja azt, adósságállománya 40%-os mértékben kerül konszolidálásra. Ez 134 önkormányzat, 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok ebbe a kategóriában vannak. (Példák: Budakalász, Sárvár)
• 75%-a és 100%-a közé esik, adósságállománya 50%-os mértékben kerül konszolidálásra. Ez 54 önkormányzat 145,1 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Pápa, Szigetvár)
• 50%-a és 75%-a közé esik, adósságállománya 60%-os mértékben kerül konszolidálásra. Ez 57 önkormányzat 79,4 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Törökszentmiklós, Gyula)
• 50%-át sem éri el, adósságállománya 70%-os mértékben kerül konszolidálásra. Ez 38 önkormányzat 45,6 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Komló, Isaszeg)

Az elgondolás alapján az 5.000 fő feletti önkormányzatok esetében tehát összesen 514,9 milliárd forint adósságállománya kerül átvállalásra. Ehhez hozzászámítva az 5.000 fő alatti önkormányzatok esetében a teljes körű átvállalás végrehajtását, mindösszesen 1.956 önkormányzat 612,1 milliárd forintnyi adósságát vállalja át a központi kormányzat.”

Forrás:
Orbán Viktor javaslata az önkormányzatok adósságcsapdából való kimentésére; Miniszterelnökség; 2012. október 27.

Vészharangot kongat az önkormányzatokért Kósa Lajos

„Januárban működésképtelenné válhat az önkormányzati rendszer, ha a kormány nem dönt sürgősen az 1200 milliárdos adósságállomány részleges konszolidációjáról. Kósa Lajos és más önkormányzati vezetők azt javasolják, ne legyen általános az adósságátvállalás, és a konszolidáció után állítsák saját lábára az önkormányzati rendszert.

A helyhatóságok adósságállományának konszolidációját sürgetik az országos önkormányzati szövetségek vezetői, akiket szerdán hívott össze tanácskozásra Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Kósa szerint az önkormányzatok finanszírozásának átalakítása azt eredményezi, hogy veszélybe kerül a rendszer működőképessége.

A bankok Kósa szerint annak idején, a hitelek folyósításakor egy sor olyan pénzügyi mutatót vettek figyelembe, ami januártól megváltozik, így a pénzintézetek akkor sem tudnának további hiteleket nyújtani, ha akarnának. A meglévő, 1200 milliárd forintra rúgó hitelállomány megújításának lehetősége nélkül pedig az önkormányzatok csődbe mennek – mondta Kósa.

„Ha november közepéig nem születnek meg a szükséges döntések, akkor január 1-jétől furcsa helyzetek állhatnak elő” – sürgette a döntést Dancsó József, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke. Kósa szerint az önkormányzati vezetők egyetértettek abban, hogy az önkormányzati finanszírozást zárttá kell tenni, vagyis a települések saját bevételeinek fedezniük kell a kiadásokat.

A 3200 magyar önkormányzat közül körülbelül 500 nem adósodott el, vagy azért mert túl kicsi hozzá, vagy pedig azért, mert „úszik az iparűzési adóbevételben” – mondta Kósa, aki szerint olyan rendszert kell kitalálni, amely nem bünteti ezeket a településeket sem. „A legnagyobb hiba az lenne, ha egy normát állapítana meg a jogalkotó, és annak, aki alatta van, elengedik az adósságát” – mondta erről Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke, aki szerint egyedi döntésre van szükség minden konszolidáció esetében.

Kérdésre válaszolva Kósa azt mondta, minden település alkalmas lenne arra, hogy a pénzügyileg zárt rendszerben működjön, ha más nem azért, mert terveik szerint lennie kellene valamilyen kiegyenlítésnek is. Ez azt jelentené, hogy minden önkormányzat beletesz valamennyit a saját bevételeiből egy kalapba, amit aztán előre meghatározott elvek szerint újraosztanának. Így biztosítva lenne, hogy a legkisebb település is működőképes legyen.

Kósa Lajos kérdésre azt mondta: a nemzetgazdasági tárca már megkereste az önkormányzati szövetségeket, hogy adatokat kérjen tőlük, tehát tudnak róla, hogy a kormány is készül valamire. A hvg.hu kérdésére a polgármester úgy fogalmazott: az adósságkonszolidáció nem rontaná a központi költségvetés fedezetét, hiszen például az állam elvonhatná azokat a forrásokat az önkormányzatoktól, amelyekből fizethető a törlesztés.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban a hvg.hu-nak arra utalt, hogy esetleg az átvállalt önkormányzati adósságokat a kormány állampapírokra cserélné, így összességében nem nőne az államadósság. Kósa erre azt mondta: az a kormányra tartozik, hogyan kezeli meg a konszolidált hiteleket, az önkormányzatoknak az a fontos, hogy mielőbb döntés szülessen.”

Forrás:
Vészharangot kongat az önkormányzatokért Kósa Lajos; HVG.hu; 2012. október 24.

A magyar közigazgatási reform volt a londoni OECD konferencia egyik témája

„Neves nemzetközi fórumon, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakmai konferenciáján mutatták be a magyar közigazgatási reformot. Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az OECD meghívására Londonban, a tagállamok közigazgatási vezetőinek éves találkozóján, 34 ország képviselői előtt ismertette a magyar közigazgatási reformot, az eddigi eredményeket és a tervezett intézkedéseket.

Biró Marcell a szakmai találkozón tartott előadásában kitért a közigazgatási szervezetrendszer átalakítására, a deregulációra és a közigazgatási eljárások egyszerűsítésétől várt eredményekre is. Elmondta, hogy a Kormány célja, hogy az államot, a közigazgatást közelebb hozza az emberekhez, ennek egyik kézzelfogható lépése, hogy országszerte még 300 további helyen nyílik Kormányablak 2014-ig, ahol az állampolgárok lakóhelyükhöz közel, egy helyen intézhetik ügyeiket.

Az OECD már korábban felfigyelt a magyar közigazgatási reformra, s jelezte, hogy szívesen együttműködik a magyar kormánnyal. A szakmai együttműködést stratégiai megállapodás rögzíti a nemzetközi szervezet és a KIM között, amelynek értelmében a stratégiai tervezés, a közigazgatási eljárások egyszerűsítése, a korrupció elleni küzdelem és a kormányzati belső koordináció módszertana területeken szoros az együttműködés. A Magyary Közigazgatás-fejlesztési Program rendkívüliségét a nemzetközi szervezet abban látja, hogy más országok közigazgatás-fejlesztési programjaihoz képest Magyarországon széles körűen, a teljesség igényével fejlesztik a közigazgatást, ezáltal egyfajta know-how-t tud átadni másoknak.

A programról előzmények/bővebben: http://magyaryprogram.kormany.hu/index”

Forrás:
A magyar közigazgatási reform volt a londoni OECD konferencia egyik témája; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. október 24.

Kormányzati döntés készülődik az önkormányzati adósságállomány ügyében

„A Magyar Államkincstár frissen publikált adatai szerint a helyi önkormányzatok adósságállománya meghaladja az 1500 milliárd forintot. Ebből több mint ezermilliárd forint hosszú lejáratú kötelezettség, nagyjából fele-fele arányban kötvénykibocsátásból, illetve hitelből származik. A rövid lejáratú kötelezettségekben viszonylag kis arányt képvisel a hitel, 445 milliárd forintból 110 milliárdot. A présből nem nagyon lehet szabadulni, főleg úgy, hogy a törlesztések most fordulnak komolyra: a hitelek mellett a kötvények visszafizetése is megkezdődik.

Figyelni kell a költségvetési hatásokra
Idén legalább 200 milliárd forintnyi adósságot kell az önkormányzatoknak megújítani, ezt illetve az egész adósságállomány felét konszolidálhatja a kormány – írta hétvégi számában a Magyar Nemzet. Hogy ez milyen formában történik, az egyelőre nem ismert – mondta el lapunknak Kuti Ákos, az Equilor elemzője. Az elemző szerint elképzelhető, hogy államkötvény-kibocsátással fedezi le az önkormányzati adósságokat az ÁKK, amivel az önkormányzati adósságállomány az államadósság részévé válhat. (Az unió felé elszámolt ESA típusú konszolidált adósság tekintetében ez nem hozna változást, hiszen annak része az önkormányzati adósság is.)

Önkormányzatok éves törlesztési kötelezettsége (Mrd Ft) 
2012 2013 2014 2015 2016
Forintalapú 40,8 46 42,4 31,7 26,8
Devizalapú 34,3 51,8 47,3 52,2 49,2
Ebből euró 12,3 17,6 16,6 15,7 16,1
Ebből svájci frank 22 34,2 30,6 36,5 33,1
Összesen 109,4 149,6 136,9 136,1 125,2

Forrás: MÁK

Konkrét tervekről egyelőre nem hallani, így nem tudni azt sem, hogy teljes vagy csak részleges adósságátvállalásban gondolkodik a kormány – mondja Kuti. A szakértő szerint leghamarabb jövőre történhet meg a konszolidáció, míg a tervezet körvonalait legkorábban novemberben jelenthetik be. Az Equilor szerint a piaci szereplők várnak egy ilyen típusú bejelentést, ami egyfelől pozitív hír lenne, hiszen a tömeges önkormányzati csődök elkerülését jelentené. Másfelől a költségvetési hatásokra is érdemes lesz odafigyelni – tette hozzá Kuti.

Újabb terheket kapnak a bankok?
Logikus lépés lenne az önkormányzati hitelek átvállalása, miután a feladatokat már átvette az állam – teszi hozzá Török Bálint, a Buda-Cash szakértője. Az összkép a lépéssel nem fog változni, mivel az adósság az államháztartáson belül marad, viszont egy átvétellel a központi költségvetés alrendszereinek részévé válna az önkormányzati adósság, ami segíthet lekövetni az ottani folyamatokat. Kérdés inkább a folytatás, mivel az állam átveszi a hitelezők felé meglévő kötelezettségeket, ezzel viszont javul az alkupozíciója, és elképzelhető, hogy ezt a feltételek módosítására akarja majd használni – tette hozzá Török.

Vannak olyan önkormányzatok, amelyek abból a bevételi forrásból, amivel rendelkeznek, nem tudják kigazdálkodni a felhalmozott hitelek törlesztését, ezért várható volt, hogy az államnak kell közbeavatkozni – véli Samu János, a Concorde elemzője. Konkrét bejelentés híján egyelőre csak találgatások vannak arról, mit tehet ebben a helyzetbe a kormány, teljesen átvállalja-e az adósságot, vagy például a magánszemélyeket segítő árfolyamgáthoz hasonlóan megosztja a terheket a hitelkibocsátó bankokkal. Mivel nem automatikus az állami beavatkozás (hiszen az önkormányzati adósság mögött nincs állami garancia) ezért az adósságátvállalást is eseti alapon hajtható végre.

Elképzelhető azonban egy olyan megoldás is, hogy a hitelgáthoz hasonlóan a devizahitelek éves törlesztésének terheiből vállal át a kormány közösen a bankokkal, ami a 700 milliárd forintnyi önkormányzati deviza adósság esetében évi ca. 70 milliárdos törlesztési kötelezettséget jelent. Ha – tegyük fel – ennek harmadát vállalná át a kormány, harmadát a bankokra hárítaná, az éves szinten 25-25 milliárd forintnyi kötelezettséget eredményezne a költségvetés (illetve a bankszektor) számára. A tervezetről konkrétumokat ugyanakkor nem tudni – mondja Samu – ezért erről csak találgatni lehet.

Kaptak már segítséget a települések
Mint ismert a kormány más fronton is segítené az önkormányzati rendszer gazdálkodását: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten jelentette be, hogy a kormány bevezeti a közműadót, amit az építményadó kiterjesztéseként szedhetnek be az önkormányzatok. Ettől 30 milliárd plusz forráshoz juthatnak a települések. A kormány a múlt heti kiigazítások részeként döntött a helyi iparűzési adó alapjának szélesítéséről, amitől további 35 milliárdos bevételt remélnek a kormányzati tervezők.

A 2013-as költségvetés tervezésekor az önkormányzati alrendszer idei hiányát 150 milliárd forintra, a 2013-as deficitet pedig 60 milliárd forintra várta az NGM. A most bejelentett intézkedésekkel így jövőre akár nullszaldóra is kijöhet az egyenleg (változatlan költségvetési támogatás esetén), ugyanakkor az idei hiány is várhatóan jelentősen elmarad a nyár elején várt 150 milliárdtól.

Kormányzati döntés készülődik
Van alapja a piaci pletykáknak – közölte Napi Gazdaság Online-nal egy a kormányhoz közel álló forrásunk, ám döntés még nem született az ügyben. Információink szerint az esetleges (részleges) kötvényátvállalásról, vagyis a önkormányzatok konszolidációról közeljövőben megszülethet a döntés.

A Magyar Nemzet múlt szombati száma szerint több száz milliárdos konszolidációra kerülhet sor, ám a teljes konszolidáció kizárt…”

Forrás:
Komoly bejelentésre készül kormány – államosítással a tömeges csőd ellen; Gerőcs Tamás; Napi Gazdaság; 2012. október 24.

Politikai kontroll és gazdasági hatékonyság

„Vajon a kiszervezés lehet az a varázsszer, mely egyszerre csökkenti a költségeket és javítja a kormányzati munka hatékonyságát? Vagy csak a politikai akarat még teljesebb végrehajtását segítik elő a kiszervezések? Az Egyesült Királyságban is vitatkoznak a kérdésről.

Nagy-Britanniában a The Confederation of British Industries (CBI) friss jelentése szerint 20 milliárd font megtakarítást lehetne elérni – a színvonal rombolása nélkül – csak azzal, hogy a közszféra feladatait kiszerveznék piaci szereplőknek. Teljesen pontos adatok nincsenek, de az elemzésekből kiderült, hogy mára a kórházi biztonsági szolgálatokat 48%-ban, az iskolai étkeztetés pedig közel 30%-ban végzik az állammal szerződésben álló külsős cégek. Az fent említett becsült összeg egyébként úgy jött ki, hogy megvizsgálták a CBI tagok könyveit, ők hány fontot képesek megtakarítani egyes tevékenységeik kiszervezéssel, majd összevetették a közszolgálattól kiszervezhető szolgáltatások listájával és elkészítették a „mi lenne ha” költségvetést.

Sokan felhívják azonban a figyelmet, hogy ez a 20 milliárdos várható megtakarítás túlzó lehet több szempontból is: első buktató, hogy a papír mindent elbír, de gyakorlatban nem minden kiszervezhető, valamint egyáltalán nem biztos hogy hatékonyabb megoldás a kiszervezés. A nagyobb cégek tapasztalataiból az szűrhető le, hogy az összetett, több osztály összehangolt munkáját igénylő feladatok kiszervezése kockázatos. Egy másik veszélyforrás, ha egy nagy projekt kritikus elemeit kiszervezzük, és abból csak egyet nem „szállítanak” időben, az egész csúszhat, vagy akár be is fuccsolhat. Jó példa lehet erre a Boeing balszerencséje: mikor egy fontos komponenst szállító cég csak napokra volt a csődtől, az óriásvállalat kénytelen volt azonnal felvásárolni azt feltornázott áron, hogy tartani tudják a határidőket.

A CBI tanulmányában azt feltételezi, hogy a különböző szolgáltatásokon egyenként is lehet spórolni, nem számol azzal a ténnyel, hogy a nagyobb projektek ellátása összehangolt és nagy apparátust igényel, amit nem jó feldarabolni. A koordinálás hiányát megsínyli a hatékonyság is, erre talán jó példa az angliai buszközlekedés. A helyi járatok zömét profitorientált cégek üzemeltetik, és ez meg is látszik a menetidők hiányos összehangolásában, melynek eredményeképpen évek óta csökken az utasok száma.

A koncepció a kormányzati feladatok kiszervezése mögött abban rejlik, hogy ezáltal a közszolgálat arra koncentrálhat, amihez a legjobban ért és a gyengeségeit átvállalja egy piaci cég, így kombinálva a köz- és magánszféra erősségeit.

Úgy tűnik tehát, hogy a CBI jelentése nem vette teljes mértékben figyelembe a kiszervezésnél felmerülő problémákat. Érdemes ugyanakkor helyén kezelni a kiszervezés lehetőségét is: megfelelő szabályzás és feltételek mellett hasznos lehet, de meggondolatlanul nem érdemes kiszervezni tevékenységeket és várni a csodára. Könnyen lehet, hogy a közszférának több terhet jelent megtanulni, hogy mikor és hogyan szervezzék ki bizonyos feladatukat, mint ha elvégeznék azt házon belül.

Mit is jelent az „outsourcing”?
Egy üzleti funkció vagy szolgáltatás megvásárlása külső felektől nem újdonság a fejlett ipari társadalmakban, a jelenség a 21. század Amerikájában került igazán reflektorfénybe. John Kerry a 2004-es elnökválasztási kampányban az egyre nagyobb mértéket öltő outsourcing-ot kritizálta, mert ez sokszor munkahelyek és munkaeszközök (és befizetett adók) elvesztését jelent az anyaországban, ezesetben az Egyesült Államokban. Az Európai Unióban is megfigyelhető a folyamat, de ez Magyarország szempontjából pozitív, mivel mi inkább befogadó országnak számítunk az alacsonyabb bérköltségek miatt, így vonzó célpontjai lehetünk egy nyugati vállalatnak. A válság alatt sem csökkent a kiszervezések száma, ezt mutatja, hogy csak Lengyelországban 10 ezer munkahely jött létre ennek köszönhetően.

Szót kell még ejteni az ún. „co-sourcing”-ról. Ez annyiban tér el a hagyományos outsourcing-tól, hogy egy adott feladatot elvégzünk házon belül, de emellett kiadjuk egy független külsős cégnek is, ezzel segítve az auditot. Jellemzően hatékonyság-vizsgálatokra célszerű használni, de növelheti az átláthatóságot és elszámoltathatóságot is.”

Forrás:
Politikai kontroll és gazdasági hatékonyság; Horváth Krisztián; Mos Maiorum; 2012. október 24.
Lásd még:
Outsourcing (Wikipédia)
Insourcing (Wikipédia)

Változás jön: állami monopólium lesz az időjárás-jelentés

„Új törvény készül, amely növeli az állami szerepvállalást a meteorológia területén, hogy a meteorológiai szolgálat ne legyen kiszolgáltatva a piaci viszonyoknak.

Az időjárás-előrejelzés monopólium, nagyon szűk ugyanis az a kör, amely az időjárási adatokat pontosan mérni, értékelni, elemezni tudja, prognosztizálni tud belőle. Hatalmas műszaki felszerelés, számítógépes kapacitás, műholdas rendszerek szükségesek mindehhez, a pontos információ óriási érték, hangsúlyozta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Hozzátette, az új törvény kimondja, hogy a meteorológiai adatok begyűjtése állami szerep, amelyet az állam finanszíroz, és nem támogatja, hogy magánmeteorológiai társaságok elemzéseket adjanak. Azokat a visszás helyzeteket is igyekszik kiküszöbölni a törvény, hogy a megszerzett adatok alapján a másod-, harmad-, sokadik közlés az elemzéseket eladhassa és magánhasznot termelhessen belőle. A magántársaságok ugyanis nem rendelkeznek saját mérőhálózattal, hiszen ennek hatalmasak a költségei. Nem véletlen, hogy a világ meteorológiai szolgálatai nemzetközi szervezetekbe tömörülnek. Magyarország is egymilliárd forint körüli összeget fizet éves tagdíjként egyetlen ilyen szervezetben való részvételért, azért, hogy megkapja a globális és európai szintű adatokat, amelyekből a Magyarországra vonatkozó előrejelzések elkészíthetők.

Eddig kormányrendelet szabályozta a meteorológiai működést, de a rendelet kevésnek bizonyult, a szakma régóta vár a törvény megszületésére, magyarázta az államtitkár. A törvényi szabályozás presztízskérdés is, jelzi a szakma súlyát, emellett a meteorológia, a légkörkutatás, a környezetvédelem ügye napjainkra felértékelődött.

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak jelenleg működési költségeinek felét kell saját erőből előteremtenie. Illés Zoltán kiemelte, a törvényi szabályozással arra törekszenek, hogy ezen a területen minél nagyobb legyen az állami szerepvállalás, s az OMSZ ne legyen kiszolgáltatva a piaci viszonyoknak, ne kelljen az információkat eladnia a bevételei növelése végett.

A magyar társadalomnak olyan meteorológiai szolgálatra van szüksége, amely állami kézben van, és nagyobbrészt az állam finanszírozza – tette hozzá az államtitkár.”

Forrás:
Változás jön: állami monopólium lesz az időjárás-jelentés; Híradó.hu; 2012. október 25.

Problémák a meteorológiai adatok hasznosításának tervezett szabályozása körül

„A meteorológiai alapadatok az állam nehezen megszerzett tulajdonát képezik, azokból magánhasznot ne lehessen szerezni – mondja az államtitkár. Alapvető tévedés: az adóforintokból létrehozott közérdekű adat a miénk, azon ne állami szervek üljenek, hanem használjuk azokat fel a lehető leghatékonyabban – mondjuk mi.

Illés Zoltán környezetügyi államtitkár csütörtöki rádióinterjújában a tervezett meteorológiai törvény koncepcióját ismertetve lényegében bejelentette a meteorológiai alapadatok piacának államosítását, egyben növelni javasolja a meteorológiai szolgálat működése állami finanszírozásának arányát…

„Az időjárás-előrejelzés monopólium, nagyon szűk ugyanis az a kör, amely az időjárási adatokat pontosan mérni, értékelni, elemezni tudja, prognosztizálni tud belőle. Hatalmas műszaki felszerelés, számítógépes kapacitás, műholdas rendszerek szükségesek mindehhez, a pontos információ óriási érték.” Ez természetesen igaz, azonban önmagában nem érv semmire: a magas belépési korlát miatt fennálló természetes monopóliumot jogi eszközökkel megerősíteni részben felesleges, ahol meg amúgy lehetne verseny (az alapadatokat elemezni tudó meteorológusokat meg tudja fizetni a piac is), ott kifejezetten káros, mert a szolgáltatás szintje ezzel hosszú távon bizonyosan romlik.

„Azokat a visszás helyzeteket is igyekszik kiküszöbölni a törvény, hogy a megszerzett adatok alapján a másod-, harmad-, sokadik közlés az elemzéseket eladhassa és magánhasznot termelhessen belőle. A magántársaságok ugyanis nem rendelkeznek saját mérőhálózattal, hiszen ennek hatalmasak a költségei.” Nem világos, hogy ez a helyzet önmagában attól visszás-e az államtitkár szerint, hogy magánhaszon keletkezik, vagy amiatt is, hogy az így keletkezett elemzések megbízhatatlanok. Az utóbbin az OMSZ alapadatainak hozzáférhetősége éppen hogy segítene, a magánhaszon megszerzése pedig mindaddig, amíg az a közérdeket nem veszélyezteti, meg egyenesen kívánatosnak tűnik, minthogy az természetesen gazdasági növekedést és adóbevételeket generál. Ennél is nagyobb kérdés, hogy hogyan lehetne monopolizálni az elemzések készítésének és eladásának a jogát: ha közzéteszi valaki a blogján vagy elmondja egy tévéműsorban, hogy szerinte szép idő lesz, akkor megbírságolják? Hol a határ az elemzés és az időjóslás között?

„[A] világ meteorológiai szolgálatai nemzetközi szervezetekbe tömörülnek. Magyarország is egymilliárd forint körüli összeget fizet éves tagdíjként egyetlen ilyen szervezetben való részvételért.” Ez, illetve a mérőhálózat üzemeltetésének magas költsége kifejezetten arra lenne érv, hogy ezeket a költségeket megossza az állam a piaci szereplőkkel.

Megoszthatná ugyanis, mint ahogy ezt tette ténylegesen eddig is. A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény ráadásul éppen most teremtette meg a keretet arra, hogy az egyszerű, a KiMitTudon is megtehető közérdekű adatigénylésnél jóval szorosabb együttműködést, magasabb szintű állami szolgáltatást feltételező adatátadások kiszámítható rend szerint működjenek. Az uniós irányelvből átvett koncepció e törvény rendszerében arra épül, hogy például egy meteorológiai magáncég ugyan a hajára kenhetné a tizenöt napos határidővel közérdekű adatigénylésre ingyenesen kiadott hőmérsékleti és légnyomásadatokat, viszont átláthatóan és diszkriminációmentesen, az előállítás költségeinél öt százalékkal nem nagyobb díjért folyamatos hozzáférést kapna ugyanezen adatokhoz. Egy ilyen rendszer magyar viszonyok között akkor is előrelépés lenne, ha az átlátszó amúgy sokkal jobban örülne annak, ha az üzleti értékkel bíró állami adatvagyon minél nagyobb része lenne online hozzáférhető (ami még mindig nem zárná ki az üzleti felhasználás díjhoz kötését). A törvény azonban üres, mint egy kagylóhéj: a még ki nem hirdetett végrehajtási rendelet mondja majd meg, hogy mely területekre kötelező azt alkalmazni, és aligha lesz köztük olyan, ahol ma működő piac hasznosítja az állami adatvagyont.

A meteorológiai adatokat mindenesetre már ki is húzhatjuk a listáról, pedig ez igazából nem lesz jó ám senkinek. Az OMSZ szabadul ugyan a konkurenciától, amikor az előrejelzéseit adja el, azonban az adatait nem értékesíti, így egy másik piacot elveszít. Egy komoly magánvállalkozás ehhez képest az előrejelzéshez szükséges adatokat máshonnan, például külföldről is megszerezheti, s ha mégis készít elemzéseket, azokat alighanem közzé is tudja majd tenni, legfeljebb ezt nem magyar domainen teszi. A tilalmak azonban nyilván így is átalakítják a meteorológiai előrejelzések piacát, a piacon lévő – a szolgáltatásuk fejlesztésébe eddig tőkét fektető – magánvállalkozások mellett elsősorban a várható időjárásra kíváncsi adófizetőket sújtva. Nem elég ugyanis, hogy csak a met.hu-ról származó elemzéseket olvashatja mostantól, hanem ezentúl nagyobb mértékben kell majd magát a szervezetet is finanszíroznia.

Fontos lépés, amikor felismeri az állam, hogy az általa kezelt (de persze egyáltalán nem az állami szerv által tulajdonolt) adat kiemelkedően értékes. Még fontosabb lépés lenne ugyanakkor, hogy ezt az adatot ezzel a lendülettel ne próbálja meg elzárni a fiók mélyére, ugyanis annak célja – pláne, ha sok-sok közpénzből jött létre – az, hogy használják.”

Forrás:
Felhők jönnek Magyarországra; Átlátszó blog; 2012. október 27.

Elvárás a meteorológiai tevékenység átszervezése

„Hazai és nemzetközi szakmai elvárás, hogy a meteorológiai tevékenységet, az ezt lefedő komoly infrastruktúrát, a rendszer működési, szervezeti, anyagi hátterét Magyarországon is törvény rendezze. A Meteorológiai Világszervezet (WMO), amelynek hazánk is tagja, évek óta javasolja a tagállamoknak, hogy ezt a fontos tevékenységet jogi keretek közé tereljék.

A modern meteorológia számítása, a XIX. század második fele óta – a magyar intézet 1870-ben alakult – jelentős fejlődésen ment át a szakma, szükségessé vált a tevékenységi és felelősségi körök szabályozása. Nem tisztázottak például az állami és a magán szerepvállalás lehetőségei és korlátai, a finanszírozás szükségessége és bázisa, a jogok és kötelezettségek. De legalább ennyire fontos, hogy az élet- és vagyonvédelmet biztosító veszélyjelzési, riasztási tevékenység is jogilag meghatározott, követhető felelősségi rendben történjen. A Meteorológiai Világszervezetnek ebben a kérdésben is határozott állásfoglalása van: mindenhol a nemzeti meteorológiai szolgálat legyen az egyetlen hiteles hang.”

Forrás:
Elvárás a meteorológiai tevékenység átszervezése; Vidékfejlesztési Minisztérium; 2012. október 27.

ReGeneráció a nemzedéki megújulásért a Millenárison

„Nemcsak intézményi, jogszabályi és professzionális, hanem nemzedéki megújulás is zajlik a közigazgatásban – mondta Navracsics Tibor miniszter a ReGeneráció – kormányzati karrierexpó 3.0 című rendezvényt megnyitva szombaton Budapesten, a Millenárison.

A közigazgatási tárca vezetője úgy fogalmazott: fiatalodik a közigazgatás. Példaként említette a közigazgatási minisztériumot, ahol közlése szerint a kormánytisztviselők kétharmada negyvenévesnél fiatalabb, több idegen nyelven beszélő szakember.

Navracsics Tibor azt mondta, a közigazgatás korántsem olyan szürke, poros aktákkal teli és unalmas szféra, mint ahogyan azt sokan a közigazgatáson kívül próbálják beállítani.

A közigazgatásban dolgozni küldetés – emelte ki, rámutatva: akik a közigazgatásban dolgoznak, azok a közjóért tevékenykednek, és nem a saját, személyes érdekeiknek vetik alá az egyéb céljaikat, munkájukat.

Kitért arra is, hogy a karrierexpó az elmúlt három évben rendezvénysorozattá nőtte ki magát, nyílt napokkal és regeneráció táborral.

A miniszterelnök-helyettes közlése szerint a szombati rendezvényen több mint 70 standon, a minisztériumok és háttérintézmények mellett a velük stratégiai partnerségben lévő civil szervezetek is jelen vannak.

Hidas János, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) vezetője a hivatal létrehozását felidézve hangsúlyozta: egyfajta mintaprojektként szeretnék megmutatni a többi tárca számára, hogyan lehet ésszerűsíteni, egyszerűsíteni és hatékonyabbá tenni az igazgatási folyamatokat.

Kitért arra, hogy kisebb korrekciók várhatók a szintén harmadik alkalommal meghirdetendő közigazgatási ösztöndíjprogramban. A keretek megmaradnak, a hazai és külföldi program után ismét egy hazai programrész zárja majd a tíz hónapos ösztöndíjat. Megfogadva ugyanakkor több külföldi nagykövetség kérését, kicsit hosszabb lesz a program külföldi része, és a legvégén vizsgát tesznek majd a nyertes ösztöndíjasok.

A kiosz
tott tájékoztatófüzet adatai szerint tavaly csaknem 700 jelentkező közül 150 ösztöndíjast választottak ki, ők jelenleg két hónapos külföldi szakmai gyakorlatukat töltik.

A szombati rendezvényen az érdeklődők kerekasztal-beszélgetéseket hallhatnak a közigazgatás működéséről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, a családpolitikáról. A honvédelmi tárca emellett egész nap különleges programokat kínál, így lesz lézeres biatlonlövészet, fegyver- és eszközbemutató, afgán ruhákat és használati tárgyakat lehet megnézni, és honvéd olimpikonokkal is találkozhatnak a kilátogatók.”

Forrás:
ReGeneráció a nemzedéki megújulásért a Millenárison; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. október 27.

Benyújtották a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényjavaslatot

„Benyújtotta szombaton a kormány a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által jegyzett javaslat megalkotását azzal indokolták, hogy a jogszabályok eddig még nem rendelkeztek arról, hogy a települési önkormányzatok és társulásaik fenntartásában működő köznevelési intézmények, az ott tanuló diákok és az ott dolgozók, továbbá a települési önkormányzatoknál foglalkoztatott, a köznevelés helyi irányítását ellátó közszolgálati tisztviselők hogyan, milyen szabályok alapján kerülnek át az önkormányzati fenntartású köznevelési intézménnyel egy időben az intézményfenntartó központhoz. A javaslat rögzíti, hogy az érintett intézmények 2013. január 1-jével – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással – állami fenntartásba kerülnek.

A központ foglalkoztatotti állományába kerülnek az adott intézményben, valamint a 2013. január 1-jétől állami köznevelési alapfeladatnak minősülő feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben és a köznevelési törvényben meghatározott nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak. Szintén a központ állományába kerülnek a technikai dolgozók, ha a települési önkormányzat 2013. január 1-jétől az intézményt nem működteti – olvasható a javaslatban.

Január 1-jétől a központ foglalkoztatotti állományába tartozók 2012 decemberére járó illetményének, munkabérének és egyéb járandóságának, valamint azok közterhének megfizetése – meghatározott kivétellel – a központ feladata.

A javaslat szerint az önkormányzati fenntartó tulajdonában lévő, az intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő egyéb eszközöket, felszereléseket – a központ ingyenes használatába kerül. A javaslat kitér arra, hogy a települési önkormányzati társulás állami köznevelési alapfeladatot 2013. január 1-jétől nem láthat el.

Az önkormányzati fenntartóknak 2013. január 1-jei hatállyal módosítaniuk kell az általuk fenntartott többcélú intézmény, korai fejlesztést és gondozást alapfeladatként ellátó bölcsőde, fogyatékosok ápoló, gondozó otthona és gyermekotthon alapító okiratát úgy, hogy az intézmény ettől az időponttól állami köznevelési alapfeladatot ne lásson el.

A települési önkormányzati társulás tagjainak egymás között el kell számolniuk a 2013. január 1-jétől állami köznevelési alapfeladat ellátását szolgáló, a társulásba – annak létrehozásától kezdve – bevitt vagyonnal. Megállapodást kell kötniük továbbá egymással az általuk fenntartott intézményben foglalkoztatott technikai dolgozók és egyéb alkalmazottak 2013. január 1-jétől történő tovább foglalkoztatásáról és az európai uniós társfinanszírozású projektekben vállalt kötelezettségek teljesítésének egymás közötti megosztásáról.

A javaslat azt is tartalmazza, hogy ha az intézményt 2013. január 1-jétől a települési önkormányzat működteti, akkor a működtetésére vonatkozó jogok és kötelezettségek tekintetében a települési önkormányzatot kell jogutódnak tekinteni.

2013. január 1-jétől állami köznevelési alapfeladat ellátására a települési önkormányzatnak nemzetiségi önkormányzattal, nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartóval kötött közoktatási megállapodásában vagy köznevelési szerződésében a települési önkormányzat helyébe a központ lép.

A törvényjavaslat az állami, a központ fenntartásába kerüléssel kapcsolatos szabályok mellett rendelkezik a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába kerülő azon szakképzési feladatot ellátó intézmények átvételéről is, amelyek a tárca szakképzési feladataival állnak összefüggésben.”

Forrás:
Iskolák államosítása: benyújtották a törvényjavaslatot; Napi Gazdaság/MTI; 2012. október 27.

NGM: az önkormányzatok mentése a hiányt nem érinti

„A konszolidált államháztartási hiányt és a konszolidált államadósságot nem érinti az önkormányzatok adósságának átvállalása – közölte a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) és az OTP elemzői stábja, amely az MTI megkeresésére vázolta, hogy mi lehet a hatása az önkormányzati hitelek állami átvállalásának.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen jelentette be: összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól.

Közölte: az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben, „szőröstül-bőröstül” átvállalja az állam. A Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Kormányszóvivői Iroda MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint az országos adósságállomány körülbelül nyolc százaléka oszlik meg mintegy 1700 ilyen település között. „Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak” – írták.

Orbán azt is bejelentette a tanácskozáson, hogy az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi az állam, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként – az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján – számolják ki az adósságátvállalást.

A hiányt nem érinti
Az MTI kérdéseire az NGM Kommunikációs Titkársága hangsúlyozta, hogy az önkormányzati adósságátvállalás sem az uniós módszertan szerinti hiányt, sem az államadósságot nem érinti, mivel az államháztartáson belüli tranzakcióról, nem pedig az államháztartáson kívüli szervezettől történő adósságátvállalásról van szó.

Az OTP Bank elemzői úgy vélték: az önkormányzati adósság kérdése a válság kitörése óta egyre égetőbb probléma, ami a mostani bejelentés szerint megnyugtatóan lezárul. Az önkormányzati adósság egy részének központi kormányzat általi átvállalása a konszolidált államháztartási hiányt és a konszolidált államadósságot nem érinti. A konszolidált államháztartás kamatkiadása ugyanakkor előretekintve kedvezőbben alakulhat, mert a hiteleket a központi kormányzat kedvezőbb feltételekkel tudja majd refinanszírozni. Az önkormányzati adósságkonszolidációval kapcsolatban eddig megismert információk alapján elképzelhető, hogy az nem ró további terhet a bankrendszerre.

Az OTP elemzői szerint előretekintve jelentősen csökkenti az önkormányzati adósság újratermelődésének valószínűségét, hogy az önkormányzati törvény értelmében a helyhatóságok nem tervezhetnek költségvetésükbe működési hiányt, valamint a stabilitási törvény életbe lépésével idén január elsejétől kezdődően kormányzati engedély szükséges éven túli önkormányzati hitelfelvételhez.

A Magyar Bankszövetség a bejelentéssel kapcsolatban annyit közölt: vizsgálják a miniszterelnök bejelentésének lehetséges hatásait, és később alakítják ki álláspontjukat.”

Forrás:
NGM: az önkormányzatok mentése a hiányt nem érinti; Napi Gazdaság/MTI-Eco; 2012. október 27.

Késnek a kórházi tenderek – Nem állt össze a gyógyszerlista

„Földgázt és mobiltelefon-szolgáltatást már biztosan, de villamos energiát, gyógyszert, orvosi eszközt, fertőtlenítőszert, biztosítást is központi közbeszerzéssel vásárolnak az államosított kórházaknak. A nagy mennyiségű vásárlásoktól több tízmilliárd forint megtakarítást remélnek, ám a legtöbb tendert még meg sem hirdették. A gáz-közbeszerzés az egyetlen, amely lezárult: mint a Világgazdaság megtudta, november 1-jétől 2013. július 1-jéig a Fővárosi Gázművek biztosítja az állami egészségügyi intézmények földgáz-ellátását.

Az elektromos áramnál kilowatt óránként 25-50 forintos, a földgáznál 20 százalékos, a gyógyszereknél és az orvostechnikai eszközöknél szintén 20-25 százalékos árcsökkenést lehet elérni a központosított közbeszerzések révén – legalább is az állami kórházakat fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szerint.
Ez azonban csak becslés, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYT) elnöke, Hankó Balázs már tavasszal elárulta, hogy bár azt tudják, hogy 2010-ben például 118,8 milliárd forintért 26 millió doboz orvosságot vásároltak az intézmények, de hogy milyen arányban jutottak például rabatt vagy adomány címén ingyen-gyógyszerekhez, fogalmuk sincs.

Nem véletlen, hogy jóllehet 111 állami kézben lévő egészségügyi intézménynél összességében egészen bizonyosan spórolni lehet azzal, ha az orvosságokat nagy tételben vásárolják meg, egyelőre azt az úgynevezett alaplistát sem sikerült összeállítani, amely a kórházakban leggyakrabban használt orvosságokat tartalmazza. A GYEMSZI tájékoztatása szerint a várhatóan 40-60 készítményt magában foglaló lajstromot az OGYT állítja össze, és heteken belül nyilvános lesz. Az év elején még úgy terveztek, hogy az első gyógyszer-tendereket nyár végén, ősz elején kiírják.

A kórházak működéséhez ugyancsak nélkülözhetetlen és jelentős tételt képviselő orvostechnikai eszközöknél sincs még meg az alaplista, az várhatóan novemberre készül el. Egy tavaszi kormányrendelet egyelőre tizenegy orvosi eszközt sorol fel, amelyet már központilag kell az állami kórházaknak beszerezniük. Ezek között röntgen-kontrasztanyagok, orvosi kesztyűk és egyszer használatos fecskendők, illetve injekciós tűk is megtalálhatók. A lista bővülésével az új közbeszerzési eljárásokat is kiírják.

A gáz-közbeszerzés az egyetlen, amely lezárult: mint a Világgazdaság megtudta, november 1-jétől 2013. július 1-jéig a Fővárosi Gázművek biztosítja az állami egészségügyi intézmények földgáz-ellátását. A villamos-energia központi megvásárlásához egyelőre a műszaki specifikáció, az ajánlati felhívás, és ajánlattételi dokumentáció tervezete készült el – tudtuk meg a GYEMSZI-től.
Az intézetnél hozzátették: a nyílt közbeszerzési eljárást októberben meghirdetik, az áramot várhatóan februártól kapja mind a 111 egészségügyi intézmény ugyanattól a szolgáltatótól. Az államosított kórházak épület- vagyon-, gépjármű- és egyéb biztosításaira lapunk értesülései szerint szintén idén központi közbeszerzést írnak ki.
Az egyetlen, már lebonyolított – igaz, nem csak kórházakra vonatkozó – tender a mobiltelefonos szolgáltatásokról szólt: az állami kórházaknak a Magyar Telekom hálózatát kell használniuk mobiltelefonozásra.

Nyertesek és vesztesek
A központi közbeszerzéseknek lesznek nyerteseik, de veszteseik is, hiszen a kórházak rendkívül eltérő áron jutottak hozzá eddig az energiához, a gyógyszerhez – ezt többször is hangsúlyozták a téma szakértők. Akik arra is figyelmeztetnek, hogy az ár korántsem a legfontosabb tényező akkor, amikor gyógyító intézmények alapvető igényeit kell folyamatosan és megbízható minőségben kielégíteni.”

Forrás:
Késnek a kórházi tenderek – Nem állt össze a gyógyszerlista; Világgazdaság; 2012. október 26.

A jobbak között van Magyarország a belső piac működése terén

„A BruxInfo kérésére megküldött európai bizottsági adatok szerint Magyarország ellen jelenleg 22 kötelezettségszegési eljárás zajlik a belső piac egységét célzó jogszabályok nem megfelelő átültetése vagy alkalmazása miatt. Ezek többsége a környezetvédelmi, igazságügyi, közlekedési és adójogszabályok helytelen átvétele miatt indult, de van közöttük energiaügyi, szolgáltatási és mezőgazdasági „kihágás” miatt indult eljárás is.

Kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság indíthat egy uniós tagállam ellen, ha úgy látja, hogy az a tagállam valamely törvénye nem illeszkedik az uniós jogi keretbe, vagy kifejezetten ellent is mond az EU-jogszabályoknak. Az Alapszerződésben lefektetett rendelkezések szerint az eljárásnak három szakasza van. Az első fázisban a Bizottság felszólító levelet (letter of formal notice) küld a tagállamnak, amelyben felhívja a kormány figyelmét a lehetséges jogsértésre, és magyarázatot, valamint cselekvést kér a kabinettől.

Ha az adott kormány válasza nem megfelelő, és nem hajtja végre a kért módosításokat, a Bizottság indokolással ellátott véleményt (reasoned opinion) küld a tagországnak. Ahogy a felszólító levélnél, itt is legfeljebb két hónapot adhat a Bizottság a megfelelő válaszra. Ha ez után sem történik semmi, a Bizottság az Európai Bíróságtól kérheti a tagállam elmarasztalását. A Bíróság döntéseinek be nem tartása esetén pedig a Bizottság jogában áll, hogy pénzbüntetés kiszabását kérje a tagállamra.

A BruxInfó szerkesztőségének eljuttatott listából kitűnik, belső piaci jogszabályok megsértése miatt jelenleg öt eljárás van bírósági szakaszban. A legfrissebbek ezek közül a bírói munkavégzés felső korhatárának leszállítása és az adatvédelmi biztos függetlenségének ügye. Itt az Európai Bíróság verdiktjére vár a Bizottság és a kormány.

Csakúgy, mint a 2010 őszén bevezetett távközlési adó kapcsán, amellyel összefüggésben ugyancsak a luxemburgi testület mondja majd ki a végső szót. Az Európai Bíróság előtt van az a 2007 óta (!) kifogásolt ügy is, amely szerint Magyarország nem ültette át határidőre az EU-n kívüli országok állampolgárainak huzamosabb magyarországi tartózkodása esetén alkalmazandó jogszabályokat, amely alapján a Bizottság szerint diszkriminatív adóterheket vethet ki Magyarország a külföldiekre.

2008 óta zajlik eljárás az első vasúti csomag egyes rendelkezéseinek nem megfelelő átvétele miatt is.

Az indokolással ellátott véleményekre kiküldött magyar válaszokra vár, vagy a már megküldött válaszokat elemzi az Európai Bizottság 7 ügyben. Ezek közül is talán a legismertebb a pálinkafőzés jövedéki adómentességének ügye, amely kapcsán a Bizottság többször kijelentette már, hogy belső piaci jogszabályokba ütközik, és diszkriminatív az, ahogyan a többi szeszes itallal szemben a pálinka lepárlása adómentes. Az ezzel kapcsolatos jogszabály 2010 nyarán szavazta meg a parlament.
…
Szeptemberben számolt be arról a BruxInfó, hogy kiegészítést küldött a Bizottság a közjegyzők nemzetiségi korlátozásával összefüggésben korábban indított eljárás kapcsán a testület. Brüsszel azt kifogásolja, immár hatodik éve, hogy a magyar jog szerint csak magyar állampolgár lehet Magyarországon közjegyző, ezzel is szerinte korlátozva a szolgáltatások szabad áramlásának elvét és a külföldieket abban, hogy közjegyzők legyenek Magyarországon.

Az eljárás második szakaszában van az online szerencsejáték-piac korlátozása miatt indított eljárás is. A hatályos szerencsejáték-törvénnyel gyakorlatilag az európai uniós csatlakozás óta megszegi az EU-jogszabályokat Magyarország – állítja a Bizottság, az ugyanis korlátozza a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást a piacon. Ugyancsak a szolgáltatások szabad áramlását sérti Brüsszel szerint az úgynevezett közös jogkezelő szervezetek működésének magyarországi szabályozása.
…

Kötelezettségszegési eljárás indult 2011-ben a közszférától származó információk újrafelhasználásának módja miatt, 2009-ben pedig azért, mert uniós jogellenesnek véli a Bizottság a gyermekek egyik szülő általi megszöktetésével foglalkozó törvényt.

Adós Magyarország a postai liberalizáció rá is vonatkozó szabályainak teljes körű alkalmazásával, a Bizottság szerint a szolgáltatók piacra lépésének engedélyezése továbbra is korlátozó jellegű. Emiatt is felszólító levelet küldött a testület 2009-ben.

Nem tartja megfelelőnek Brüsszel az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú légiközlekedési egyezményt sem, az Oroszországgal meglévő légiszolgáltatási egyezmény pedig az EU szerint nem vág egybe az uniós légiközlekedési joggal.

Az év elején pedig a tojótyúkok ketrecének méretére és felszerelésére vonatkozó uniós jogszabályok nem megfelelő átvétele miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország, és további 10 tagállam ellen a Bizottság. A testület jelenleg is vizsgálja a magyar választ.

EU-átlag
A belső piac területén folyó 22 kötelezettségszegési eljárással Magyarország a középmezőnyben, a 11. helyen szerepel a magyar és az uniós jog megfeleltsége terén. A belső piaci eredménytáblából kitűnik, a magyar átültetési arány elérte a 2007-ben az Európai Tanács által kitűzött 1 százalékos célt. Ez azt jelenti, hogy a belső piac területén hatályban lévő uniós jogszabályok mindössze 0,6 százalékát nem alkalmazza, vagy nem alkalmazza megfelelően Magyarország.

Jelenleg 16 tagország van, amely 1 százalék alatt teljesít. Közülük is Lettország, Málta (0,1%), Észtország (0,2%), valamint Dánia és Írország (0,3%) a legeminensebb. A lista másik végén pedig Olaszország szerepel 2,4 százalékos megfelelési rátával. Olaszország ellen jelenleg 69 kötelezettségszegési eljárás folyik a belső piaci jogszabályok kapcsán.

Görögország 68 jogszabályt nem alkalmaz megfelelően, Belgium pedig 64-et.”

Forrás:
A jobbak között van Magyarország a belső piac működése terén; BruxInfo; 2012. október 17.

Közigazgatási, politikai informatika

Az új építési ügyintézés : ÉTDR – érvek pro és kontra

„Az engedélyköteles építési terveket januártól alapvetően nem személyesen vagy postán, hanem elektronikus úton küldhetjük be. Aki azt hiszi, hogy ez magyarul beszkennelt tervek e-mailezését jelenti, az téved: az ügyintézés sokkal jobban fog hasonlítani egy közösségi oldalra, mint a hagyományos levelezésre…a terveket feltöltöm, aztán megoszthatjuk (vagy csak egy részét osztjuk meg), mások kommentelhetik, beleszerkesztgetnek, bejelölhetnek rajta ezt-azt.

Hogy hogyan működik (illetve nem működik) a papír alapú rendszer azt láthattuk az előző posztban. Az új modell, amit röviden ÉTDR-nek (ijesztőbben Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszernek) hívnak, leginkább abban fog különbözni a mostanitól, hogy nem kell beküldeni a terveket. Sem postán, sem e-mailben. A hivatalban meg nem küldözgetik tovább egyik iktatóból a másikba. Ehelyett mi feltöltjük, ők pedig megosztják az érintettekkel…

Miért jó ez?

1. Olcsóbb lesz beadni a terveket
Ennyi tulajdonképpen elég is lenne a legtöbb ügyfélnek, minden további érv és ellenérv felesleges. Nem olcsó mulatság kinyomtatni és sokszorosítani a terveket annyi példányban, ahányban az egyes hatóságok megkövetelik. Ez már egy családi ház esetében is több tízezer forint, szóval el lehet képzelni, milyen kiadást jelenthet egy „komolyabb” épület esetében.

2. Több milliárd megtakarítás az államnak
…
Jelenleg csak a hivatalok közti „aktatologatás” postaköltsége (!) 1,5 milliárd forint évente. És akkor ebben még benne sincs a nyomtatás, a boríték stb., és ami a legértékesebb: az erre pazarolt munkaórák száma. Úgy mindenestől 4,8 milliárd forintra becsülik az ÉTDR bevezetéséből származó megtakarítást. Évente.

3. Egyszerre többen is tudnak dolgozni vele
Ez nem csak azért jó, mert gyorsabb lesz az ügyintézés, mivel nem kell az egyik szakhatóságnak a másikra várnia. Legalább ennyire fontos, hogy ha az egyik fél olyat „javít” bele, amiről a másiknak is tudnia kell, akkor arról automatikusan értesül az érintett…

4. Láthatjuk, hol tart az ügyünk
…
Az ÉTDR-ben elvileg a feltöltés után a jogosultak ellenőrizhetik, mi történt már a tervekkel, hol tart az ügyintézés.

5. Mindenki csak az őt érintő részt nézheti meg
A hagyományos rendszerben mindenkinek, akinek jóvá kellett hagynia valami apróságot, megnézhette az egész tervet. Ez már egy családi háznál is zavaró lehet, de mondjuk egy fontos cégközpontnál pláne az. Ezentúl az egyes érintettek csak a rájuk vonatkozó részletekbe tekinthetnek bele. Mondjuk a leendő szomszéd kaphat egy homlokzatot, esetleg egy látványtervet, de a pincém beosztásához semmi köze – azt a részt nem osztjuk meg vele. A korlátozás természetesen időleges is lehet: a szükséges személyek kapnak egy jelszót, ami a határidő leteltével lejár. Logikus: onnantól kezdve semmi közük hozzá, mi van a falak mögött.

6. Kényelmesebben ellenőrizhetjük mások terveit
Ha mondjuk, van egy ingatlanom a Rózsadombon, de Gyenesdiáson élek, és érdekel, hogy mit tervez a pesti szomszéd, akkor nem kell elutaznom a világ végére a II. kerületbe, hanem otthon a számítógépemen is megnézhetem a terveket. Ugyanígy közszemlére lehet tenni egy tervezett ház homlokzatát minden érintettnek. Vagyis, ha ingatlant szeretnék vásárolni egy utcában, akkor ellenőrizhetem az ÉTDR-ben az adott környéket és kiderül, miben mesterkednek arrafelé.

Mi a baj vele?

1. Az építészeknek nem lesz hozzá cucca
Bevallom, először nem értettem, ez miért probléma, mert ma már szinte mindenki számítógépes programmal tervez. A végeredményt feltölteni valahova számomra sokkal egyszerűbbnek tűnik, mint kinyomtatni, sokszorosítani, beborítékozni stb. Aztán szembesültem azzal, hogy az építészek harmadának állítólag nincs még e-mail-címe se! Mondjuk, ezt egyszerűen nem hiszem el, de ha csak a fele igaz, akkor is ijesztő adat, mert ha szkennelgetni kell a kormányhivatalokban, akkor megette a fene az egész újítást. És akkor még arról nem is beszélve, hogy a digitális világban jártas ügyfeleknek sem lesz egyszerű a dolog. Ahogy az előző poszthoz kommentelte ügyelő: „nálunk naponta 25x elmegy a net – ha van, akkor is lassú -, ilyenkor kezdheted az egész menetet elölről”.

2. A hivataloknak nincs hozzá cucca
Szintén ügyelő írja a kommentjében: „ismerve a hivatalok gépparkját: 12-15 éves számítógépek, 1 db A4-es scenner 15-20 emberre, pici monitor”

3. A terveket nem lehet majd áttekinteni monitoron
…
Bár szőnyeg alá söpörni az ellenérveket nem szabad, azért az érvek egyértelműen a bevezetés mellett szólnak. Főleg úgy, hogy az építészek munkájának alig 2%-a engedélyköteles – vagyis ennyit lesz majd kötelező elektronikus útra terelni…”

Forrás:
Az új építési ügyintézés inkább fog hasonlítani egy közösségi oldalra, mint az e-mailezésre. ÉTDR – érvek pro és kontra; Urbanista; 2012. október 24.
Lásd még:
Hónapokig húzódó ügyek, százezres befizetések, milliós félreértések. Mi a baj a jelenlegi építési engedélyeztetéssel?; Urbanista; 2012. október 9.
Megjegyzés:
Nagyon érdemes elolvasni az olvasói hozzászólásokat is!

Közlemény az ÁROP, EKOP projektek döntés-előkészítési eljárásrendjének változásáról

„A 4/2011 (I.28) Kormányrendelet 176/2012. (VII. 26) Kormányrendelettel módosított intézkedései érintik a pályázatok döntés-előkészítési eljárásrendjét.
A módosított rendelet hatályon kívül helyezte a Döntés-előkészítő Bizottság alkalmazásának szabályait és megerősítette, hogy a projektjavaslatról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség dönt. Mindezek értelmében azon konstrukciók esetében, melyek pályázati útmutatóinak kibocsátása 2012. július 29-ét megelőzően megtörtént, de a döntés ezen határnapig nem született meg, valamint azon konstrukciók esetében, melyek pályázati útmutatói 2012. július 29-ét követően kerültek meghirdetésre, Döntés-előkészítő Bizottság nem kerül felállításra.”

Forrás:
Közlemény az ÁROP, EKOP projektek döntés-előkészítési eljárásrendjének változásáról; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. október 24.

A Kormány elfogadta a Konzuli törvény módosításáról szóló javaslatot

„Magyarország Kormánya elfogadta a Konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló javaslatot.

A javaslat megnyitja az utat az uniós partnerek konzuli szolgálataival való szorosabb együttműködés előtt, illetve megteremti a jogszabályi hátteret a magyar külképviseleteken zajló informatikai-technikai fejlesztések adta lehetőségek teljes kihasználásához, így a konzuli szolgálat feladatkörébe tartozó eljárások hatékonyságának további fokozásához is.

Azzal, hogy a magyar állampolgárok az eddiginél könnyebben jelenthetik majd be előzetesen külföldi tartózkodásukat a konzuli szolgálatnak, szélesedik a konzuli érdekvédelem eszköztára, hatékonyabbá válik a válsághelyzetek kezelése. A tervek szerint a bejelentést a konzuli szolgálat honlapján keresztül elektronikus formában, illetve az Ügyfélkapu segítségével is meg lehet majd tenni.”

Forrás:
A Kormány elfogadta a Konzuli törvény módosításáról szóló javaslatot; Külügyminisztérium; 2012. október 26.

Informatika, távközlés, technika

Változtatna a frekvenciapályázatok felülvizsgálatán egy módosító javaslat

„Módosítaná az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvényekről szóló javaslatot a parlament kulturális és sajtóbizottsága.

Az Országgyűlés honlapján található módosító javaslat az indoklás szerint az első fokon eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz telepítené a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárásokban hozott hatósági határozatok bírósági felülvizsgálatát. A javaslat garanciális szempontból biztosítja továbbá a rendes jogorvoslat lehetőségét az elsőfokú bírósági határozattal szemben – olvasható az indoklásban.

Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést október elején nyújtotta be Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselő.

A törvényjavaslat egyebek mellett jövedelemadó-mentessé tenné a digitális átálláshoz nyújtandó állami támogatást a szociálisan rászoruló háztartások esetében. A képviselők javasolják azt is, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató ne számolhasson fel külön díjat például a számla kiállításáért, függetlenül annak formátumától, illetve a számla befizetéséért, függetlenül a befizetés módjától.

Az előterjesztés benyújtása után az MSZP üdvözölte a fogyasztóvédelmi szabályokat, a frekvencia-árverés kapcsán ugyanakkor kifogásolta, hogy a javaslat megszüntetné a hatósági határozatokkal szembeni többfokozatú jogorvoslatot, mindössze a Kúria vizsgálhatná felül azokat.”

Forrás:
Változtatna a frekvenciapályázatok felülvizsgálatán egy módosító javaslat; HVG.hu/MTI; 2012. október 24.

Itt az új trend: BYOD, avagy dolgozz a saját gépeden

„Magyarországon is a következő évek egyik legfontosabb trendje lehet a BYOD. Nőhet az igény a következő években az iránt, hogy az alkalmazottak munkahelyükön is használni tudják saját eszközeiket. Bár a kezdeményezés a munkavállalóktól indult, a számukra kedvező trendet a cégek is könnyen meglovagolhatják.

A vállalati informatika egyik legfontosabb trendje a következő években egyértelműen a „Hozd a saját eszközöd” (Bring Your Own Device – BYOD) lehet – legalábbis ez derül ki az ágazati szereplők és a piackutatók által a közelmúltban készített felmérésekből. A Cisco egy nemrégiben közzétett – kilenc országra kiterjedő, 18 különböző informatikai iparág közel 4900 döntéshozójának megkérdezésével készített – elemzése szerint tízből kilenc cég már most is lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak valamilyen formában használják saját eszközeiket munkahelyükön, a jövőben azonban a BYOD akár a cégek IT-ról alkotott képét is átalakíthatja.

A kutatás szerint a vállalatok 63 százaléka arra számít, hogy a következő két év során növekedni fog a vállalati hálózatokhoz csatlakozó munkavállalók tulajdonában lévő eszközök száma, s ezt támasztja alá a Cisco előrejelzése is, amely szerint 2014-ben egy alkalmazottra átlagosan 2,8 vállalaton belül is használt kütyü jut majd, szemben a tavalyi 2,3-mal.
Ugyanezt mutatja a Kaspersky napokban kiadott elemzése is. Az IT-biztonsági megoldásokat gyártó orosz cég 22 országot érintő felméréséből az derült ki: az informatikai szakemberek 72 százaléka vélekedik úgy, hogy a BYOD a vállalati működés több területére is komoly hatással lehet. A társaságok nagyjából fele tervezi, hogy meglovagolja az új trendet, és arra ösztönzi a munkavállalóit, hogy saját eszközeiket használják a mindennapi munkavégzés során, de a BYOD iránt egyelőre kevésbé fogékony cégek is elkerülhetetlennek tartja a tendenciát.

A saját készülékek munkahelyi használatának gyors térnyerését egyértelműen a mobil eszközök rohamos terjedése hajtja. A globális táblagéppiac a legfrissebb előrejelzések szerint a következő öt esztendőben átlagosan évi 26 százalékkal bővülhet, s várhatóan kétszámjegyű növekedést mutatnak majd az okostelefon-eladások is. Ennek fényében nem meglepő, hogy a Solutions & Market prognózisa szerint az alkalmazottak által használt mobil eszközök száma két év alatt több, mint duplájára emelkedhet, s az idei szűk 150 milliót követően 2014-ben már elérheti a 350 milliót is.

A vállalati és munkavállalói igény növekedése természetesen az ilyen technológiák piacának is komoly lökést adhat a következő években. Tavaly a Markets & Markets piackutató adatai szerint BYOD és egyéb vállalati mobilitáshoz köthető megoldásokra világszerte összesen 67,2 milliárd dollárt költöttek a cégek, 2017-re azonban ez a szám elérheti a 181,4 milliárdot, ami a következő bő fél évtizedre évi 15 százalékos növekedést vetít előre.

Ágazati szakértők várakozásai szerint a globális trendeknek megfelelően alakulhat a BYOD elterjedése Magyarországon is. Szabó Péter a T-Systems Magyarország Zrt. szenior termékkonzulense a Világgazdaságnak elmondta: bár hazánkban egyelőre nem különösebben elterjedt a saját eszközök vállalati használata, a cégek láthatóan itthon is kezdik felismerni, hogy hosszabb távon elkerülhetetlen az, hogy az alkalmazottak saját gépeiken is dolgozzanak. A folyamatot ráadásul Magyarországon is erősítheti a táblagépek és az okostelefonok gyors terjedése: az IDC előrejelzései szerint a hazai tabletpiac az idén értékben 43 százalékkal bővülhet, az átlagárak érezhető esése miatt azonban darabszámban ennél is jóval nagyobb lehet a növekedés, az okostelefonok pedig már abszolút dominálják a mobilpiacot, hiszen a szolgáltatók tapasztalatai szerint az eladott készülékek 90 százaléka ilyen típusú.

Bár az igény elsősorban az alkalmazottak, s ezen belül is a jobb minőségű, magasabb árkategóriás saját készülékkel rendelkező felső vezetők részéről jelentkezik, a vállalatok – különösen a nyugati országokban – ha már így alakult, igyekszenek rájátszani erre a folyamatra, s lehetőség szerint akár a teljes vállalatra kiterjeszteni azt – jelezte Szabó Péter. Ennek oka egyszerűen az, hogy a BYOD komoly költségcsökkentést tesz lehetővé a cégek számára, hiszen amennyiben az alkalmazottak saját gépükön dolgoznak, a vállalat ezen eszközök beszerzését, támogatását és szervizelését is megspórolhatja.

Itthon egyelőre elsősorban a nagyobb vállalatok esetében merült fel az igény arra, hogy biztosítsák a munkavállalók tulajdonában lévő eszközök céges IT-rendszeren belüli használatát. Mivel ezek a vállalatok jellemzően saját informatikai infrastruktúrával rendelkeznek, gyakran megpróbálják házon belül megoldani ezt a feladatot is, Szabó Péter szerint azonban a jövőben inkább az lesz jellemző, hogy külső szolgáltatóra bízzák az alkalmazotti készülékek vállalatai rendszerbe történő beépítését.

Ennek magyarázata egyrészt az, hogy az IT-outsourcing hazánkban is egyre nagyobb méreteket ölt, s bár a felhő alapú szolgáltatásokkal szemben a magyarországi vállalatok egy része még mindig bizalmatlan, most már azért egyre többen szerveznek ki komplett feladatokat, felismerve az ebben rejlő költségcsökkentési lehetőségeket. Másrészt azonban fontos látni azt is, hogy a BYOD bármennyire is előnyös folyamat a vállalatok számára, komoly biztonsági kockázatokat rejt, hiszen amennyiben a vállalat nem körültekintő, adatszivárgáshoz vezethet, vagy akár az is előfordulhat, hogy az alkalmazott a teljes vállalati rendszert megfertőzi saját gépéről. A külső szolgáltatók, amelyek jellemzően komplett csomagokat kínálnak a cégeknek, ezeket a problémákat személyre szabottan képesek kezelni, a T-Systems Magyarországnál például a vékony kliens használata kifejezetten ezt a célt szolgálja.

Új szegmens
A felsővezetők azon igényét, hogy munkahelyükön is használhassák saját eszközeiket a nagy személyi számítógép és mobil-telefongyártók is felismerték. Ezek a cégek sorra jönnek ki olyan jellemzően felső árkategóriás készülékekkel, amelyekkel kifejezetten a top menedzsereket célozzák meg, s amelyek egyszerre alkalmasak szabadidős tevékenységre, és munkavégzésre. Szakértők szerint kifejezetten kedveltek lehetnek a jövőben azok a készülékek, amelyek valamilyen módon táblagépből billentyűzettel rendelkező eszközzé alakíthatóak.

Innovációs központ
A T-Systems Magyarország és a Cisco az előbbi társaság Budafoki úti épületében október elején avatta fel új innovációs központját, amelynek egyik első fontosabb projektje épp a BYOD-hoz köthető. A FutureZone névre keresztelt központ amellett, hogy a Cisco megoldásain alapuló szolgáltatásokat fejleszt, bemutatóközpontként is működik. Fontos feladata az is, hogy megszervezze a kidolgozott megoldások piaci bevezetését.

Az egységben jelenleg folyó munka elsősorban az új hálózati technológiák cloud alapú megoldásaira épít, míg a közeljövő projektjei között a zöld IT, a biztonságos wifi illetve az informatika innovatív egészségügyi alkalmazása szerepelnek.

Miután azonban a T-Systems Magyarország megítélése szerint hazánkban a BYOD már olyan fázisban van, hogy be lehet mutatni a potenciális ügyfeleknek, 2012-re tulajdonképpen ezt, illetve ehhez kapcsolódóan a piac fejlesztését tűzte ki elsődleges célul a két vállalat.”

Forrás:
Itt az új trend: BYOD, avagy dolgozz a saját gépeden; Világgazdaság; 2012. október 25.

Erről szól majd 2013 a vállalati informatikában

„A mobil eszközök, a közösségi alkalmazások, a cloud megoldások és az információfeldolgozás, illetve ezek egymásra hatása alakítja jövőre a technológiai trendeket a vállalati informatikában – áll a Gartner elemzésében.

Miközben idén várhatóan 1,7 százalékkal, jövőre már ennek több mint duplájával, 3,8 százalékkal bővülhet az informatikai piac világszinten – nyilatkozta a CNBC-nek adott interjújában a Gartner alelnöke. A kutatócég szerint a 2013-ban körülbelül 3800 milliárd amerikai dollárra hízó IT-piacon a költéseket alapvetően négy tényező és azok egymásra hatása fogja befolyásolni. Ezek közé tartoznak a mobil eszközök, a közösségi megoldások, a cloud szolgáltatások és az információ minél pontosabb feldolgozására, elemzésére fejlesztett analitikai termékek.

Megérett a változásra ■ A felsorolt négy pillérben tulajdonképpen semmi újdonság nincs, hiszen ezek a technológiák és megoldások évek óta a szállítók zászlajára vannak tűzve. Ami miatt a jövő év mégis áttörést hozhat, hogy ezek az egyre jobban terjedő alkalmazások, termékek immár ténylegesen és gyökeresen átalakítják a vállalati informatika képét.

A Gartner legutóbbi elemzésében meghatározta azt a 10 legfontosabb informatikai trendet, megoldást is, amelyekre a cégeknek mindenképpen oda kell figyelniük jövőre, mert ha csak 2014-ben akarnak felkapaszkodni a vonatra, akkor az már lehet, hogy késő lesz.

A TOP10 technológiai trend 2013-ban a Gartner szerint:

  1. Harc a mobil eszközök között
  2. Mobil alkalmazások és HTML5
  3. Személyes cloud szolgáltatások
  4. A dolgok internete (bővebben lásd cikkünket)
  5. Hibrid IT és cloud computing
  6. Stratégiai szintű big data
  7. Üzleti döntésekre konvertálható analitika
  8. Memórián belüli adatfeldolgozás elterjedése
  9. Integrált ökoszisztémák
  10. Vállalati alkalmazásboltok

Aki kimarad, lemarad ■ A lista élén rögtön két mobilos téma szerepel, de lejjebb is találunk teljesen vagy részben ehhez kötődő címszavakat. Az okostelefonok és a táblagépek elterjedése immár nem jóslat, hanem tény, olyannyira, hogy az új eszközök máris elkezdték erodálni a hagyományos számítógépek piacát. A kutatócég szerint jövőre a mobil eszközök lesznek a web elérésre használt legfontosabb eszközök, és a legtöbb vállalatnál két év múlva már a tabletek és okostelefonok lehetnek az elsődleges munkaeszközök a laptopok és hagyományos asztali gépek helyett. Nyilvánvaló, hogy ez teljesen felborítja az évtizedek óta a PC köré épített vállalati informatikai architektúrákat, munkafolyamatokat.

A másik slágertémát a cloud megoldások szolgáltatják. A számítási felhő nem csupán az adatok elérésenek módját, de a helyét is befolyásolja, így a vállalatoknak az adatbiztonsági kérdésektől a jogszabályi megfelelésig számos új problémára kell választ találniuk. A cloud szolgáltatások a szintén sok évtizede szinte változatlanul fennálló szállító-ügyfél kapcsolati relációt is alaposan felborítják, eltolják vagy éppen teljesen felszámolják a korábbi viszonyban meglévő függőségi elemeket.

Az üzleti adatok mennyiségének robbanásszerű növekedését és azok formai sokszínűségét szokás Big Data névvel illetni. Ez a jelenség a Gartner szerint a teljes gazdaságra is hatással lesz, mert az információt bevétellé fordíthatják a vállalatok, és egyre több cég hoz létre ebből a célból külön elemzéssel foglalkozó osztályokat. Mindez a cég becslései szerint több millió új munkahelyet teremthet az elkövetkező esztendőkben.

Természetesen nem lehet kihagyni a buzzwordök sorából a közösségi megoldásokat sem. Itt vállalati szinten a belső és külső kommunikáció átalakításától kezdve az ügyfélkapcsolatkezelő rendszerek megváltozásán át a megnövekedett marketinges és PR-es eszköztárig terjed a feladatok és kiaknázható lehetőségek sora.”

Forrás:
Erről szól majd 2013 a vállalati informatikában; Bitport; 2012. október 26.
Gartner Identifies the Top 10 Strategic Technology Trends for 2013; Gartner; 2012. október 23.

A UPC Direct miatt fájhat a médiahatóság feje

„A héten újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, ezúttal az EU-s médiaengedélyeztetési eljárás nem megfelelő alkalmazása miatt.
Újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, írja a bruxinfo.hu. A lap információi szerint az Európai Unió végrehajtó szerve azért indított eljárást hazánk ellen, mert a médiaengedélyeztetési irányelvet nem megfelelően alkalmazta az illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az ügy egy EU-s tagországban működő műholdas szolgáltató panaszára indult, mely a határokon átnyúló szolgáltatások szabad áramlására hivatkozva kért regisztrációt az NMHH-tól, a hatóság azonban ezt megtagadta. Úgy tudjuk, az érintett cég a UPC Direct S.a.r.l.

A szervezet arra hivatkozva nem regisztrálta a szolgáltatót, hogy az nem rendelkezik magyarországi telephellyel, illetve nincs magyar leányvállalata, így többek közt a magyar társasági- és adójogszabályok nem vonatkoznak rá. A bruxinfo szerint a magyar törvények ezt nem tiltják, de az illetékes hatóság támaszthat pótlólagos feltételeket – ez esetben azonban mindezt feltételezhetően az EU-s joggal ellentétesen tette az NMHH.

A Bizottság álláspontja szerint összességében a magyar médiaengedélyeztetési rendszer nem felel meg az európai uniós előírásoknak, különös tekintettel az alapszerződés 56-os cikkelyére, valamint az engedélyeztetési irányelv 3-as és 6-os cikkelyére. Ez utóbbiak azt írják elő, hogy „a tagállamoknak biztosítaniuk kell az elektronikus kommunikációs szolgáltatások szabad nyújtását”, másrészt pedig azt, hogy a tagországi hatóságok bejelentési kötelezettséget előírhatnak, de adminisztratív jellegű döntésre (pl. telephely létrehozására) nem kötelezhetik a szolgáltatót.

A bruxinfo nem említi, hogy melyik európai szolgáltatóról van szó, lapunk értesülései szerint ugyanakkor nem új szereplő panaszolta be a hatóság eljárását, hanem egy, a magyar műsorszóró piacon már évek óta jelen lévő cég, a UPC Direct. A vállalat a hazánkban élő előfizetőket kiszolgáló műholdas szolgáltatók közül 2009 óta egyedüliként külföldi székhellyel és adószámmal rendelkezik – a cég ebben az évben vonta össze európai részlegeit egyetlen luxemburgi anyacégbe.

Úgy tudjuk, hogy a UPC Direct tavaly nyújtott be regisztrációs kérelmet a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, előbbi azonban megtagadta a regisztrációt. A műsorszóró hazai működését ez semmilyen szinten nem érinti, az előfizetők azonban problémás esetekben nem fordulhatnak a hírközlési hatósághoz, az NMHH hivatalból sem indíthat hatósági eljárást a szolgáltató ellen.”

Forrás:
A UPC Direct miatt fájhat a médiahatóság feje; Koi Tamás; HWSW.hu; 2012. október 25.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Indokolt a Big Data-jelenség körüli felhajtás

„A jelenlegi gazdasági környezet mellett az átalakulóban lévő fogyasztói magatartás, valamint az adatok változatossága, növekvő mennyisége és gyors áramlása is új helyzet elé állítja a vállalatokat világszerte.

Minderre megoldást kínálnak az analitikai eszközök, azonban a túlélés illetve a növekedés érdekében a szervezeteknek már most el kell kezdeniük alkalmazkodni ehhez az új trendhez – világított rá a napokban megrendezett SAS Fórum Magyarország 2012 című szakmai konferencia, amely arra is választ adott, hogy miért valóság, és nem csupán hype a mostanában olyan sokat emlegetett Big Data jelenség. A rendezvény rámutatott, hogy az analitikai eszközök nem csak a magánszektor szereplőinek munkáját segíthetik, hanem hatékonyan támogathatják a közszféra számos területét, beleértve a kormányzati döntéshozatalt is.

Napjainkban a technológiai innovációknak – például a mobiltelefonoknak, hűségkártyáknak, intelligens mérőeszközöknek és a közösségi médiának – köszönhetően folyamatosan hatalmas mennyiségű strukturált és strukturálatlan adat jön létre, ugyanakkor még az adatrobbanás elején járunk. A közösségi hálózatok egyelőre gyerekcipőben járnak, például Európában mintegy 30% a Facebook-felhasználók aránya – mondta el Mark Torr, a SAS Global Technology Practice igazgatója. Torr azt is kiemelte, hogy a világ alapjában véve változik meg, és ez a folyamat nagyon gyors.

A holnap vásárlója mindent megváltoztat, hiszen olyan korban születik, ahol az internet mindenhol jelen van, a valós idő a normál idő, csaknem minden kommunikáció digitálisan és publikusan zajlik, és az azonnali személyre szabás elvárt, nem pedig választható. Az ilyen felfogás szerint élő fogyasztók mindennapjai – például kommunikáció, közlekedés és tranzakciók – során rengeteg, a jelenleginél is jóval több adat keletkezik majd.

Ezekből az adatokból azonban csak akkor jön létre érték, ha a szervezetek elemzik a rendelkezésükre álló hatalmas adatmennyiséget, és az így nyert információk birtokában kihasználják az ebből adódó lehetőségeket. Ugyanakkor ebben a környezetben nem egyszerű biztosítani, hogy a megfelelő információ, a megfelelő helyen, a megfelelő időben legyen. Akkor beszélünk Big Data jelenségről, amikor az adatok meghaladják egy szervezet hagyományos adatbázis-tárolási vagy feldolgozási képességét.

A fenti változások új trendeket eredményeznek az analitikában is, amely nagyteljesítményű eszközeivel átalakítja az üzleti folyamatokat. Az aktuális helyzetben kell optimális megoldást találni, és annyira gyorsan változik a világ, hogy a 3-5 éves idősorokon történő adatbányászati modellezés, előrejelzés gyakran nem elégséges. Ma már nincs idő arra, hogy egy szervezet napokig várjon egy komplex elemzésre. A versenyelőny biztosításához azonnali, vagy legalábbis nagyon gyors döntések szükségesek, sokszor helyben, az adott megbeszélésen.

A gyorsabb munka jobb minőséget is jelenthet, ugyanis ha az elemzés rövidebb időt vesz igénybe, a szakemberek több mindent kipróbálhatnak, és megbizonyosodhatnak arról, hogy helyes modellt állítottak fel, így megalapozottabbá válhatnak a döntések. Továbbá „ha a rutin döntések gyorsabban meghozhatók, a felszabaduló időben a cégek olyan stratégiai kérdésekkel foglalkozhatnak, mint például a fejlesztések” – emelte ki Musza István, a SAS magyarországi cégvezetője a konferencián.

A nem strukturált adatokban rejlő információra is szükség van – ilyen adatok például a közösségi médiából, fórumokból, blogokból, e-mailekből származó szöveges adatok. Bizonyos tanulmányok szerint egy szervezeten belül elérhető információk minimum 75%-a strukturálatlan adat, és ez az arány valószínűleg növekedni fog a közösségi média térnyerésével. Az analitikai eszközökkel ebben az adathalmazban megtalálhatók a jellemző témák, feltérképezhetők a kapcsolati hálók, trendek tárhatók fel a véleményekben, érzületekben, és elemezhető az egyes felhasználók befolyása, de akár a call centerbe beérkező hívások is.

A konferencián Mark Torr arra is felhívta a figyelmet, hogy a „nagy adat” ma már a teljes analitikai életciklusra hatással van, ezért a szűk keresztmetszetek elkerülése érdekében a szervezeteknek Big Data stratégiában kell gondolkodniuk. A jövő pedig közelebb van, mint gondolnánk, ezért a cégeknek a túlélés és a növekedés érdekében el kell kezdeniük alkalmazkodni ehhez a trendhez. Ebben segítségükre lehetnek a nagyteljesítményű analitikai eszközök, amelyek akár több milliárdnyi adatsor esetén is képesek biztosítani, hogy egy szervezeten belül ne robbanjon fel a Big Data bomba.

A nagy mennyiségű adatok kiaknázásában rejlő lehetőségekkel és kihívásokkal a közszféra szereplői is szembesülnek – az ő munkájukat, beleértve a kormányzati döntéshozatalt is, szintén hatékonyan támogathatják az analitikai megoldások. Jó példa erre a mikroszimuláció, amellyel modellezhető, hogy az egyes intézkedések milyen hatást gyakorolnak a gazdasági egységek – például egyének vagy háztartások – szintjén.”

Forrás:
Indokolt a Big Data-jelenség körüli felhajtás; SG.hu; 2012. október 25.
SAS Fórum 2012

Nem csak traktoroznak, neteznek is a gazdák

„Magyarországon is egyre nyilvánvalóbb, hogy az informatika a modern mezőgazdasági üzemek szerves részévé válik. Ehhez csak az első lépés az, hogy a gazdák egyre intenzívebben használják az internetet információforrásként. Ebben már jól állnak a magyar gazdák – állítja egy felmérés.

Online média a barázdában ■ A Kleffmann Group 2004 óta készít országos reprezentatív felméréseket a magyar gazdák internethasználati szokásairól. Az idei kutatásból – melyben 2000 gazdát kérdeztek meg – kiderül, hogy jelenleg a magyar gazdák több mint 60 százaléka használja az internetet – ez megfelel a felnőtt lakosság országos átlagának. Körükben az internetpenetráció az utóbbi öt évben közel másfélszeresére, 44 százalékról 62 százalékra nőtt. Érdekes adat, hogy az internetet használó gazdák művelik a magyar szántóföldi terület 85 százalékát.
…
A kutatás 2008. óta azt is vizsgálja, hogy milyen céllal használják az internetet a gazdálkodók, mely agrár-weboldalakat ismerik, és azokat milyen gyakran látogatják. Ebben sok változás történt az elmúlt években. Az internetet használó gazdálkodók közel háromnegyede napi rendszerességgel böngészik és e-mailezik.

A nethasználatnak többségüknél szakmai céljai is vannak, bár a netezési szokásokban lényeges különbségek vannak a gazdálkodók iskolai végzettsége és a gazdaság mérete függvényében, sőt az egyes régiók között is számottevő különbségek mutatkoznak.

A hatóság az úr ■ Bár az állam által üzemeltetett mezőgazdasági oldalak a legnépszerűbbek, a szabályozási vagy pályázati hírek mögé folyamatosan zárkózik fel a szakmai információk gyűjtése, amiről az Agroinform.hu portál ismertségének növekedése tanúskodik. A netező gazdák többsége a hatósági oldalakat ismeri és rendszeresen látogatja is.

A mezőgazdasági információs portálok közül azonban egyelőre az Agroinform az egyetlen, amelynek ismertsége összemérhető a hatósági weboldalakéval. Számszerűsítve: kétharmada ismeri a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapját és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal weboldalát, míg az Agroinform.hu agrárportál szántóföldi területre vetítve 60 százalék fölötti ismeretséggel áll a lista harmadik helyén, majd az Agrarkamara.hu és a Mezohir.hu következik, megközelítve az 50 százalék körüli ismertséget.”

Forrás:
Nem csak traktoroznak, neteznek is a gazdák; Bitport.hu; 2012. október 25.

Beszélgetés helyett netezünk

„Kevesebb szervezést igényel, gyorsabb, és egyszerűbb is interneten keresztül kommunikálni, épp ezért sokan inkább a kapcsolattartás virtuális változatát választják – ez derül ki a Sonda Ipsos 24 országra kiterjedő felméréséből. Az összesített, valamint a többi ország adatait megnézve Magyarországon nem is olyan rossz a helyzet, itthon a többség ragaszkodik a személyes társasági élethez.

Minél fiatalabb valaki, annál inkább ápolja személyes kapcsolatait az interneten keresztül. Az Y generációhoz tartozó korosztály, vagyis a 31 év alatti fiatalok negyede inkább chatel és e-mailezik a barátaival, mintsem személyesen találkozna velük.

A Sonda Ipsos több mint 19 ezer embert faggatott arról, többet beszélnek-e ismerőseikkel online, mint offline. A válaszadók 19 százaléka állítja, hogy számára az internet a barátokkal való kapcsolattartás elsődleges terepe. Különösen a fiatalok, a 31 év alattiak élik társadalmi életük nagy részét a neten, és meglepő módon inkább a lányok vannak ezzel így.

Az úgynevezett X generáció tagjai, vagyis a 32-45 év közöttiek 19 százaléka is inkább a neten keresztül kommunikál az ismerőseivel, míg a 46–64 éves, baby-boomernek nevezett korosztálynak csupán a 15 százaléka ápolja szociális kapcsolatait online.

A hazai helyzet azonban megnyugtató: a megkérdezett 1001 emberből mindössze 54-en állították, hogy jobban kedvelik a neten keresztüli kommunikációt.

Nálunk is főleg a fiatalok aránya magasabb, azonban számuk messze elmarad az összesített értéktől. 27 fiatal vallotta azt, hogy inkább chatel vagy e-mailezik a személyes találkozó helyett, és érdekes módon kétszer annyi lány válaszolta ezt, mint fiú.

Magyarországon egyébként az idősebbek, 46 és 64 év köztiek nyitottabbak az újfajta kommunikációs eszközökre, mint a 32 és 45 év közti korosztály.

Az adatokat elemezve kijelenthetjük, hogy főleg a nők ápolják személyes kapcsolataikat a neten, és azt is, hogy valószínűtlen, hogy az interneten töltött idő mennyisége a jövőben mérséklődne.

A kutatás inkább sugallja, hogy a közeljövőben az idősebbek is egyre fogékonyabbak lesznek a modern világra.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a mintavételezési módszer valamelyest torzítja az eredményeket, hiszen valószínűleg az, aki online válaszol meg egy ilyen kérdőívet, többet is használja a netet.”

Forrás:
Beszélgetés helyett netezünk; Népszabadság; 2012. október 28.

Nyolc magyar cég Közép-Európa ötven leggyorsabban fejlődő technológiai vállalata között

„Közép-Európa ötven leggyorsabban fejlődő technológiai vállalata közé az idén nyolc magyar cég jutott be. Közülük viszont csak egy, a szoftverfejlesztéssel foglalkozó Capture Informatikai és Tanácsadó Zrt. tudott a tízes élbolyba bekerülni.
…
Verbó Zoltán, a Deloitte Technology Fast 50 programjának vezetője szerint a magyar tulajdonú technológiai vállalkozások idén is jól szerepeltek a régiós versenyben, ami mindenekelőtt a jó ötleteiknek, és legalább ekkora részben azok üzletileg sikeres megvalósításának köszönhető. Óriási szerepe van a sikerekben a hazai vállalkozások szakértelmének: a rangsort kísérő vállalatvezetői felmérés válaszadói egyetértettek abban, hogy régió-szerte a tehetséges munkatársak megtartása és tudásuk fejlesztése az egyik legnagyobb feladat és kihívás is egyben a technológiai szektorban.
…
Iparágak tekintetében a szoftver (27 cég) és internetes (7 cég) vállalkozások kerültek az 50-es lista élére. Őket követték a távközlési-hálózatépítő cégek, (17 cég) illetve két másik szektor képviselői. A múlt évhez hasonlóan a tíz leggyorsabban növekvő vállalat közül hat az internetes, négy pedig a szoftvercégek közül került ki….”

Forrás:
Szoftverfejlesztő start-up a leggyorsabban növekvő magyar cég; Bitport.hu; 2012. október 25.

Folyamatosan keresi a nyelveket beszélő informatikusokat az ITSH

„Az IT Services Hungary dolgozóinak létszáma elérte a napokban a 3000 főt, mondta el a vállalat mai sajtótájékoztatóján Bőthe Csaba ügyvezető igazgató. Az ITSH a T-Systems International csoportban ICT-szolgáltatói központ funkciót lát el: budapesti, debreceni, szegedi és pécsi telephelyein főként az anyavállalat – a Deutsche Telekom AG – és a cégcsoport nemzetközi ügyfelei számára.

„Az elkövetkező években, dinamikus növekedést irányoztunk elő. E terv eléréséhez a külföldi, globális ügyfeleknek nyújtott outsourcing szolgáltatások növelése mellett szeretnénk széleskörű nemzetközi tapasztalatunkat kamatoztatva, a T-Systems Magyarországgal szoros együttműködésben egy, a jelenleginél markánsabb hazai ügyfélkört is kiszolgálni. A kooperáció alapjait a külföldi T-Systems cégeknél bevált modell szolgálja: az értékesítést és ügyfélkapcsolatot ellátó T-Systems Magyarország alvállalkozójaként a kompetenciaterületeinkre koncentrálva végzünk költséghatékony ICT szolgáltatói tevékenységet partnerünk ügyfelei számára.”

Elengedhetetlen a nyelvtudás
A mai eseményen elhangzottak szerint Magyarország továbbra is vonzó a nemzetközi szolgáltatóközpontok létesítése szempontjából, hazánk versenyképességét ugyan számos tényező rombolta az utóbbi időben ezen a területen, például a kiszámíthatatlan jogi és gazdasági környezet. Szakképzett munkaerőből ugyanakkor megfelelő a kínálat, bár a nyelvtudáson lenne mit javítani. A tavaly Magyarországon felsőoktatásban végzettek harmada azért nem kapott diplomát, mert nem rendelkezett a szükséges nyelvvizsgával, mondta el Papp László, a Gartner hazai képviseletének vezetője.

A nemzetközi informatikai szolgáltatóközpontok elsősorban az angolul beszélő informatikai szakembereket keresik, de az ITSH-nál a német anyavállalat és a nagy német ügyfélkör miatt a németül beszélőkre is folyamatosan magas az igény – a vállalatnál egyes továbbképzési programok németül zajlanak például. A vállalat rendkívül tudatos HR-stratégiával keresi azokat az informatikusokat, akik számára vonzó egy multinacionális hátterű szolgáltatóközpont: a magyar szakemberek szívesen választják ezeket a cégeket, mivel a stabilitás és a fizetés mellett például nemzetközi karrierlehetőséggel kecsegtetnek.

A beszélgetésen megszólalók egybehangzó véleménye szerint a hazai informatikai felsőoktatás megfelelő elméleti hátteret ad a hallgatóknak, de az intézményekből kikerülő diákok erőteljes gyakorlati képzésre szorulnak – egy sikeres szakmai gyakorlat elvégzése komoly munkaerőpiaci előnyt jelent a későbbiekben. Az ITSH számos olyan oktatási programmal rendelkezik, amelyeket kifejezetten a friss diplomásokra szabtak, ilyen a Train IT, az IT Services Akadémia, valamint a nyári szakmai gyakorlat lehetősége, mondta Forgács Judit, az IT Services Hungary HR-igazgatója

Magabiztosak a magyar IT-sek, ha álláskeresésről van szó
Sziber Éva, az Aon Hewitt humánerőforrás-tanácsadó vállalat magyarországi Employer Branding szakterület vezetője egy közel 26 ezer fős hazai felmérés eredményeit ismertetve kitért rá, a nyelveket beszélő magyar informatikusok meglehetősen magabiztosak az álláskeresés során, vagyis tisztában vannak vele, hogy milyen munkaerőpiaci értéket képviselnek és hogy mekkora is az ilyen szakemberek iránt a kereslet. A pályakezdő és tapasztalt dolgozók ugyanakkor nem csak stabil pozíciót és megfelelő fizetést várnak el a munkahelyüktől, hanem szakmai fejlődési lehetőséget is keresnek, illetve szeretnek innovatív környezetben dolgozni, ahol a személyes ambícióikat is kibontakoztathatják, új dolgokat hozhatnak létre.

A fiatal IT-sek munkakeresési szokásaira egyre jellemzőbb a személyes kapcsolatok használata, a fiatalok már nem annyira álláshirdetésekre vagy állásbörzékre építenek, amikor a karrierjük előremozdításáról van szó – emellett egyre felértékelődik a cégeknél az „employer bradning” szerepe, a vállalatoknak egyre fontosabb, hogy jó színben tüntessék fel magukat a potenciális munkavállalók előtt. Az ITSH az Aon Hewitt legutóbbi felmérése szerint a harmadik legvonzóbb informatikai munkahely Magyarországon a Microsoft és az IBM mögött, amit tudatos HR stratégiával ért el.

Sziber elmondta, Magyarországon növekszik, de továbbra is alacsony a munkaerő belföldi mobilitása, a külföldi viszont kimondottan magas, vagyis a hazai szakemberek szívesen költöznének külföldre akár több évre is, ha a munkahelyük azt kívánja, de az országon belüli költözési hajlandóságuk alacsony.

Irány Pécs!
Bőthe Csaba a beszélgetés végén kifejtette, a vállalat a jövőben további bővülést tervez, elsősorban a nemrég megnyitott pécsi központjába keres szakképzett munkaerőt. A rövid távú cél a pécsi telephelyen dolgozók számának 800 fő közelébe növelése.”

Forrás:
Folyamatosan keresi a nyelveket beszélő informatikusokat az ITSH; Bodnár Ádám; HWSW; 2012. október 26.

Szakirodalom

Globalizáció és fejlesztő állam : A nemzetközi rezsimek változásának hatása a fejlesztő államra

„Dolgozatunk kiindulópontja a fejlesztő állam modellje, mely a kelet-ázsiai államok sikeres fejlesztéspolitikájának elméleti magyarázatát nyújtja. Ezen országok sikeres fejlesztéspolitikáját sokan, sokféleképpen értelmezték. Jelen esetben a klasszikus fejlesztő államot feldolgozó irodalomból indulunk ki, mely egy államközpontú, a fejlődésgazdaságtan internalista ágához tartozó koncepciót jelent. Eszerint a kelet-ázsiai államok fejlődési sikereiket két tényezőnek köszönhetik. Egyfelől sikerül kiválasztani a megfelelő szelektív iparpolitikai megoldásokat, melyek segítségével egy sikeres importhelyettesítést, majd egy egyre építő exportorientációs politikát tudtak folytatni. Mit sem ért ez azonban a másik összetevő nélkül. Szükség volt ugyanis egy kellően erős államra, mely sajátos intézményrendszerén keresztül sikeresen tudta beépíteni iparpolitikájába a piac jelzéseit, miközben független is tudott maradni attól. Ezt nevezi Evans a beágyazott autonómia koncepciójának. Dolgozatunk fő célja annak bemutatása, vajon tényleg kizárólag csak belső okoknak köszönhető-e a fejlesztő állam sikere, vagy esetleg kell keresnünk külső okokat a siker mögött? Dolgozatunk központi állítása az, hogy a fejlesztő állam modelljének sikeressége mögött elengedhetetlen tényező a kedvező világgazdasági környezet, illetve az, hogy ezen világgazdasági környezet megváltozásával a fejlesztő államnak is szükségszerűen át kell alakulnia.”

Forrás:
Globalizáció és fejlesztő állam : A nemzetközi rezsimek változásának hatása a fejlesztő államra; Vigvári, Gábor; Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola; 2012. június 15. (pdf)

Törvények, rendeletek

BM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről

„…1. A Ksztv. 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján Hajzer Károly r. ezredest, a BM Informatikai Főosztály vezetői munkakörének ellátása mellett, miniszteri biztosnak kinevezem.
2. A miniszteri biztos kinevezése az utasítás hatálybalépésétől legfeljebb hat hónapra szól.
3. A miniszteri biztos feladata az Egységes Segélyhívó Rendszer (a továbbiakban: ESR) tervezésének és megvalósítása előkészítésének az irányítása, az ezzel összefüggő döntések koordinálása, továbbá a Robotzsaru integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru) fejlesztésével és egyes kormányzati szerveknél, valamint az ügyészségeken és a bíróságokon történő alkalmazása bevezetésével, illetve kiterjesztésével kapcsolatos teendők szervezése és végrehajtásuk felügyelete.
…
6. A miniszteri biztos feladatainak ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, így különösen a titkársági teendőket a Belügyminisztérium Informatikai Főosztálya biztosítja.
7. A miniszteri biztos a feladatát a Belügyminisztérium kabinetfőnökével, valamint az ESR létrehozásával összefüggő feladatai tekintetében az országos rendőrfőkapitánnyal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójával és az Országos Mentőszolgálat vezetőjével, a Robotzsaru fejlesztésével összefüggő feladatai tekintetében a fejlesztésbe bevont kormányzati szerv vezetőjével, továbbá az Országos Bírói Hivatal és a Legfőbb Ügyészség illetékes vezetőivel együttműködve látja el…”

Forrás:
A belügyminiszter 44/2012. (X. 24.) BM utasítása miniszteri biztos kinevezésérõl; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 47.szám; 8167. oldal (pdf)

NFM utasítás az egységes működési kézikönyvről

„A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 5. § d) pontjában foglalt jogkörömben eljárva – a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 4. pontjára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:…”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 26/2012. (X. 24.) NFM utasítása az egységes működési kézikönyvről; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 47.szám; 8170-8328. oldalak (pdf)

Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

Bár nem kifejezetten a közigazgatási informatika a témája, de tekintve, hogy az Európai Unió életünk szinte minden területét meghatározza, ezért fontos és érdekes ismerni az alapdokumentumokat. Ez a változat egészen friss, most jelentették meg.

„AZ OLVASÓHOZ

Ez a kiadvány az Európai Unióról szóló szerződésnek és az Európai Unió műkö­déséről szóló szerződésnek valamint jegyzőkönyveiknek és mellékleteiknek a 2007. december 13-án Lisszabonban aláírt, és 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés által bevezetett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát tartalmazza. A kiadvány tartalmazza továbbá a Lisszaboni Szerződést elfogadó Kormányközi Konferencia záróokmányához csatolt nyilatkozatokat.

Emellett a kiadvány tartalmazza az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegy­zőkönyvet módosító jegyzőkönyv szerinti módosítást.

Ez a kiadvány tartalmazza az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourg-ban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által ünnepélyesen kihirdetett Alapjogi Chartáját (HL C 303., 2007.12.14., 1. o.). Ez a szöveg kiigazítva átveszi a Charta 2000. december 7-én kihirdetett változatát, és 2009. december 1-jétől, a Lisszabon Szerződés hatálybalépésének időpontjától kezdődően, annak helyébe lép. Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értel­mében a 2007-ben ünnepélyesen kihirdetett Charta a Szerződésekkel megegyező jogi kötőerővel bír.

Ez a kiadvány tájékoztató jellegű és nem alapozza meg az Európai Unió intézmé­nyeinek felelősségét.”

Forrás:
Az Európai Unió Hivatalos Lapja; C326, 55. évfolyam, 2012. október 26. (pdf)
Angol változat

Uniós határozat az Egyesült Királyság által a Royal Mail Group javára végrehajtani tervezett intézkedésről

„…2.1. Háttér: az Egyesült Királyság postai ágazatának liberalizálása
(11) Az Egyesült Királyság a bejelentett intézkedéseket a postai szolgáltatásokra vonatkozó szélesebb körű szakpolitiká­jának összefüggésébe helyezi, és hangsúlyozza, hogy az RMG stratégiai szerepet tölt be az egyetemes postai szol­ gáltatások folyamatos ellátásának biztosításában.
(12) Az Egyesült Királyság kormányának szakpolitikáját a postaszolgáltatási törvény (3) (a továbbiakban: 2011. évi postaszolgáltatási törvény) határozza meg, amely 2011. június 13-án részesült uralkodói jóváhagyásban. A törvény egy Richard Hooper által vezetett független felül­ vizsgálat (a továbbiakban: Hooper-jelentések) (4) ajánlásait valósítja meg, és összefoglalva:
i. új kereskedelmi résztevékenységek bevezetése és új tőke beinjektálása céljából lehetővé teszi a magán­szektor befektetését az RMG-be;
ii. lehetővé teszi a korábbi nyugdíjhiánynak az Egyesült Királyság kormányára való átruházását, így a válla­ latnak egy kisebb, teljes mértékben finanszírozott programja marad (a továbbiakban: a nyugdíjhiány elengedése);
iii. egyértelművé teszi, hogy a Post Office Limited (a továbbiakban: POL, az RMG kiskereskedelmi ága) nem kerül eladásra, hanem állami tulajdonban marad;
iv. utat nyit a postai szolgáltatási ágazat szabályozásának modernizálása előtt; valamint
v. munkavállalói részvényprogramot ír elő, amely akkorra, amikorra az Egyesült Királyság kormánya eladja az RMG-ben való teljes részesedését, az RMG tőkéjének legalább 10 %-ára fog kiterjedni…”

Forrás:

A Bizottság határozata (2012. március 21.) az Egyesült Királyság által a Royal Mail Group javára végrehajtani tervezett SA.31479. (2011/C) (ex 2011/N) számú intézkedésről; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 279, 55. évfolyam, 2012. október 12.; 40-68. oldalak (pdf)

Az Európai Bizottság határozata a Németország által a Deutsche Post AG javára nyújtott intézkedésről

Régen kezdődött ügy…

„…I.1.1. Az eljárás megindításáról szóló 1999. évi határozat és a 2002. évi nemleges határozat
(1) A United Parcel Service (a továbbiakban: UPS) 1994-ben panaszt nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy a Deutsche Bundespost POSTDIENST (a továbbiakban: POSTDIENST) jogellenes állami támogatásokban részesült…”

Forrás:
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2012. január 25.) a Németország által a Deutsche Post AG javára nyújtott C 36/07. (korábbi NN 25/07.) sz. intézkedésről; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 289, 55. évfolyam
2012. október 19.; 1-55. oldalak (pdf)