Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Nemzetközi szemle


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Kormányablak nyílt az újbudai Tescoban

„„Biztos vagyok benne, hogy az ügyintézéssel hamarabb fognak végezni a polgárok, mint a vásárlással” – fogalmazott Rétvári Bence parlamenti államtitkár a 11. kerületi kormányablak átadása után, az Új Buda Center bevásárlóközpontban kedden. Pesti Imre kormánymegbízott megnyitó beszédében elmondta, a továbbiakban mintegy 35 új típusú iroda megnyitását tervezik.

Az okmányirodai ügyekkel együtt már 265 ügytípust lehet intézni az újbudai Tescoban átadott kormányablakban, ahol három munkaállomásnál várják a polgárokat 8-tól 20 óráig. Az átadó ünnepségen Rétvári Bence hangsúlyozta, most értek el a közigazgatás reformjának végéhez. A jogszabályok átalakításával együtt pedig szemléletet is váltottak, hiszen az adófizetők láthatják, pénzükből az ő hétköznapijaikat tették könnyebbé. Azért is alakítanak ki bevásárlóközpontokban ilyen integrált irodákat, mert minél közelebb szeretnék vinni az államigazgatást a lakossághoz.

A közigazgatási tárca államtitkára elmondta, az irodákat fiatal magyar dizájnerek alakították ki, ezért elérik bármelyik nagy cég ügyfélszolgálatának színvonalát. Hangsúlyozta, az akadálymentesített hivatalokban egy iPad segítségével 24 órás jeltolmács szolgálat áll a fogyatékkal élők rendelkezésére.

Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott emlékeztetett, az ügyfél-elégedettségi mérés alapján 2013-ban a válaszolók 94 százaléka mondta, hogy nincs nehezítő körülmény ügyintézése során a régi típusú kormányablakokban. A jellemző várakozási idő pedig kevesebb, mint 5 perc volt a fővárosban. Közölte, Budapesten mintegy 35-40 ügyfélszolgálati pont nyitását tervezik, ahol az év végére már 2500 feladatkörben nyújtanak segítséget a munkatársak. A XI. kerületi kormányablak a főváros hatodik integrált kormányzati ügyfélszolgálata, idén tavasszal pedig még további három nyílik Budapesten: Csepelen, a 13. kerületben és az Andrássy úton.

Simicskó István, Újbuda országgyűlési képviselője és Szabolcs Attila, Budafok polgármestere beszédükben egyaránt üdvözölték, hogy olyan helyen jönnek létre a hivatalok, ahol az emberek egyébként is megfordulnak mindennapjaik során.”

Forrás:
Kormányablak nyílt az újbudai Tescoban; OrientPress; 2014. március 4.

A Nyíradonyi Kormányablakban 30 ezren intézhetik hivatalos ügyeiket

„Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára jelenlétében nyitották meg március 3-án Nyíradonyban a második generációs kormányablakot. A Nyíradonyi Járási Hivatalban működő Nyíradonyi Kormányablak reggel 8 órától este 8 óráig tart nyitva. Itt több mint 30 ezren intézhetik hivatalos ügyeiket.

A Nyíradonyi Kormányablak ünnepélyes megnyitóján Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a Debrecen Televíziónak elmondta: az a cél, hogy több mint kétezer ügyet lehessen intézni a kormányablakban, ne kelljen keresgélni, hogy melyik szakigazgatási szervnek hol van az ügyfélszolgálata, mikor tart nyitva. Mindent egy helyen, a kormányablakban lehessen majd intézni.

Rácz Róbert megyei kormánymegbízott hozzátette, Hajdú-Bihar megyében azt szeretnék elérni, hogy mindenütt, ahol okmányiroda működött korábban vagy működik most, legyen kormányablak. Ez egy-két év alatt meg is valósítható.

Tasó László, Nyíradony polgármestere a megnyitón elmondta: tapasztalatai szerint a lakosok elégedetten tapasztalják, hogy nem kell mindenért a megyeszékhelyre utazni. Bárhol, ahol a kormányablakok megnyílnak, örömmel fogják tapasztalni az emberek, hogy a közigazgatás átalakításának rendszere jól vizsgázik – tette hozzá Tasó László.

A Nyíradonyi Járási Hivatalban működő Nyíradonyi Kormányablak reggel 8 órától este 8 óráig tart nyitva. Itt több mint 30 ezren intézhetik hivatalos ügyeiket. ”

Forrás:
A Nyíradonyi Kormányablakban 30 ezren intézhetik hivatalos ügyeiket; OrientPress; 2014. március 4.

Tovább tart a patthelyzet az adatvédelem körül

„További szakértői szintű egyeztetést tartott szükségesnek az EU igazságügyi miniszteri tanácsa kedden Brüsszelben az asztalon lévő adatvédelmi jogszabály vitájában. Ezzel végkép irreálissá vált Viviane Reding azon reménye, hogy a júniusi ülésen általános tanácsi megközelítés születhessen, utat nyitva a jogszabály év végéig történő véglegesítéséhez.

„Orientációs jellegűnek” minősítette a keddi brüsszeli vitát a magyar delegációt vezető Navracsics Tibor, igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, aki szerint igazából csak abban volt konszenzus a résztvevők körében, hogy „itt most semmiről sem tudunk még megállapodni”.

Bizottsági részről nagy ambíciókkal készültek az ülésre: Reding januárban szűk körű egyeztetést tartott az idei, egymást követő görög és olasz EU-elnökségek, valamint az EP illetékeseivel, és egyfajta „menetrendet” vázolt fel a tervbe vett adatvédelmi jogszabály idei elfogadására.

A igazságügyi és alapjogi EU-biztos ebben azt szerette volna, ha a mostani igazságügyi EU-tanácsülésen részleges egyetértés alakul ki a tagországok között a csomag néhány eleméről – köztük a decemberben adott formában megbukott egyablakos ügyintézésről intézkedő részről -, majd pedig a júniusi miniszterin (tehát már az európai választások után) véglegesítenék a tagállamok „általános megközelítését” a csomag egészéről. Júliusban aztán a második féléves olasz elnökség már ez alapján kezdhetné az egyeztetést a Parlament és Bizottság képviselőivel („trialógus”), utat nyitva az előtt, hogy lehetőleg még az év végéig lezárják az egészet.

Navracsics ehhez képest a keddi találkozó után is „egyelőre a jövő ködébe veszőnek” minősítette a jogszabálytervezet körüli viták lehetséges alakulását. Mint elmondásából kitűnt, lényegében ugyanazon problematikus pontok mentén volt ezúttal is egyfajta helybenjárás, mint decemberben, meg sok tekintetben a megelőző hónapokban is. A két legvitatottabb kérdést változatlanul a majdani jogszabály formája – rendelet, vagy irányelv? -, valamint a területi illetékesség meghatározása (az „egyablakos ügyintézés” mibenléte) jelentette.

Forrásaink szerint – és ezt a keddi ülés után a magyar miniszter is megerősítette – az országok többsége változatlanul határozottan berzenkedik a rendeleti forma ellen, mivel attól tartanak, hogy ez 28 ország között csak nagyon súlyos, és alapvetően “lefelé nivelláló” kompromisszumok árán lehetséges, ami tehát végeredményben a már meglévő nemzeti előírások felvizezését eredményezheti. Ez utóbbi érvet Navracsics ezúttal is megismételte, hangoztatva, hogy Magyarország nem kíván engedni magas szintű adatvédelmi rendszeréből, márpedig egy esetleges rendeleti forma éppen egy ilyen irányt vetítene előre. Az is kitűnt, hogy pillanatnyilag a tagországok közül leginkább Lengyelország támogatná csak a rendeleti megoldást, meg persze az ötletgazda Európai Bizottság.

A magyar miniszter ugyanakkor jelezte, hogy elviekben és nem kizárható módon a magyar érvelés esetleg kész lenne megfontolni azt a köztes német megközelítést, amelyik egyfajta szűkített értelmezést adna a rendeleti forma kiterjedésének. E szerint a rendeletek mindenkire kötelező jellege csupán a piaci szereplőknél – így például nagy cégeknél – érvényesülne, míg a közszférában a tágabb értelmezésre módot adó irányelves formát alkalmaznák.

Nem történt elmozdulás az adatvédelmi jogszabály másik kiemelt kérdéskörénél, az úgynevezett egyablakos ügyintézés kapcsán sem. Ez utóbbinak megosztó jelleggel ismét előjött azon adottsága, amit sokan úgy jellemeznek, hogy jelenlegi formájában a rendszer tulajdonképpen nem is egy ablakból állna. Az igazi egyablakosság azt jelentette volna, hogy abban az esetben, ha egy „adatalanynak” (állampolgárnak) problémája van valamely adatkezelő szolgáltatóval, akkor vonatkozó panaszát egyetlen adatvédelmi hatóságnál megtehesse. A jelen formában ez azonban kevéssé életszerű. Szakértők utalnak arra a példára, hogy ha valamely vidéki állampolgárnak gondja támad a Facebook-kal, mert szerinte visszaéltek az általa megadott személyi adataival, akkor az aligha fog Dublinban – a Facebook regisztrált európai székhelyén – angolul eljárást indítani ügye védelmében.

Bizottsági részről mindezt azzal korrigálták, hogy az „adatalanyok” bármely tagországban – így értelemszerűen saját hazájukban is – benyújthatnák panaszukat a helyi adatvédelmi hatóságánál, és annak lenne kötelessége ügyfele érdekében eljárni a szolgáltató székhelye szerinti ország hatóságánál. (A „székhely” a főtevékenység szerinti székhelyet jelenti.) Ezzel viszont az ablaknak már két szárnya volna, ráadásul a dolog további problémákat is felvet.

A módosított javaslat ugyanis azt is előírja, hogy amennyiben az ügyfél nem elégedett az illetékes hatóság válaszával, és/vagy intézkedésével, akkor az utóbbi döntését kizárólag az említett – székhely szerinti – ország bíráságán lehet megtámadni.

Viták forrását jelenti az is, hogy a különböző nemzeti hatóságok közötti jogvita rendezésére megteremtenék az Európai Adatvédelmi Bizottságot. Ennek kapcsán – mint az a kérdés tavaly decemberi nyilvános vitájából is kitűnt – végkép elágaznak az álláspontok, elsősorban a tekintetben, hogy milyen erős jogosítványa legyen e testületnek. A magyar vélemény például egyelőre kategorikus elveti azt az elképzelést, amelyik kizárólagos jogkört biztosítana a szolgáltató fő európai székhelye szerinti hatóságnak.

Összességében, a csomag egészét tekintve, azzal arányosan, ahogy szakértői szinten egyre jobban elmerülnek az egyes részintézkedések lehetséges feltételeiben és következményeibe, szakértők szerint úgy lassul le egyre inkább a folyamat. Brüsszeli források ennek kapcsán megjegyzik, hogy ez távolról sem meglepő: amikor az 1995-ös irányelvet alkották – és ez még az „internet előtti kor” volt! -, akkor 12 tagországok mellett is négy évig tartott a vita. Jelenleg, egy sokkal komplikáltabb, összetettebb világban, a „digitális korban”, huszonnyolc tagállam mellett akarta a Bizottság elérni, hogy az új jogszabály másfél-két év alatt megszülessen.

Gondok az európai ügyész körül is
Navracsics Tibor a keddi ülés után beszámolt arról is, hogy a kiemelt témák között szerepelt a leendő európai ügyészi intézmény pontos működési formájának a meghatározása is. Döntés itt sem született, de a jelek szerint annyi elmozdulás érezhető, hogy a többség láthatóan egyfajta kollégiumi struktúrában tartaná kivitelezhetőnek a majdani végső rendszert.

Az Európai Bizottság eredetileg az uniós költségvetéssel, illetve az unós források felhasználásával kapcsolatos ügyek kezelésére javasolta az európai ügyész jogintézményét. Mindmáig nem sikerült azonban mindenki számára megnyugtatóan tisztázni ez utóbbi optimális hatáskörét. A vélemények eltérése láttán tavaly év végén már az sem tűnt lehetetlennek, hogy Brüsszel esetleg felveti a megerősített együttműködés lehetőségét. Ezt azonban – lévén, hogy ilyen eszközhöz csak legvégső esetben, minden más forma kimerítése után szabad nyúlni – a tagországok többsége ma még nem tartja időszerűnek.

A kollégiumi struktúra arra kínálhatna keretet, hogy a nagyobb volumenű csalási ügyekben itt járjanak el, míg a kisebb témákat továbbra a nemzeti ügyészi szervezetek kezelnék. De még ha ilyen alapon esetleges volna is haladás, a dolog akkor is számos aknát rejt még magában. Navracsics Tibor például utalt arra, hogy az európai ügyészi rendszer intézményesülése sok tagországokban – így Magyarországon is – alkotmányos problémát is felvet, illetve alkotmánymódosítást tehet majd szükségessé. Felmerül például az a kérdés, hogy az ügyészség alkotmányban biztosított függetlensége miként lesz majd összeegyeztethető egy „külső” ügyészi csatornával.

A vita mindenesetre egyelőre e tárgyban is folytatódik. ”

Forrás:
Tovább tart a patthelyzet az adatvédelem körül; BruxInfo; 2014. március 4.

Megyejárás: merre tovább, Baranya?

„A következő hét esztendő során a megyében megvalósítandó terveket tartalmazó területfejlesztési koncepciót ismertették a baranyai közgyűlés vezetői a harmadik megyejárás alkalmával.

– Mivel az Európai Unió 2014–2020 közötti költségvetési időszakának tervezését segítő megyei területfejlesztési részdokumentumok elkészítése, majd pedig a Baranya területén megvalósítandó projektek összeállítása is új szakaszába lépett, úgy éreztük, hogy ezeket a folyamatokat ismét közel kell vinnünk a baranyai emberekhez – indokolta Tiffán Zsolt, a megyei közgyűlés fideszes elnöke a harmadik megyejárás szükségességét. – Az egyes állomásokon bemutattuk a területfejlesztési koncepciót és a környezeti hatásvizsgálatot is, úgy érezzük, a megyejárás sikeres volt – tette hozzá.

A fórumok témája a területfejlesztés megújított rendszere, a térségek következő esztendőkre szóló fejlesztési lehetőségei, valamint a politikus által említett megyei területfejlesztési koncepció és környezeti hatásvizsgálat bemutatása volt.

A szóban forgó tervek az unió most kezdődött tervezési ciklusánál jóval távolabb mutat, Baranya 2030-ig szóló fejlesztési irányait határozza meg. Az elkészült munkaanyagba azokat a javaslatokat, észrevételeket is beépítették, amelyeket az előző megyejárás alkalmával vetettek fel a járások meghatározó szereplői.

Egyben ez is volt a céljuk a korábbi fórumoknak.

– Nem döntünk az emberek feje felett, ezért is fontos volt, hogy megismerjük a véleményüket. Baranya megye csak akkor lehet erős, ha egy széles körben folytatott, konszenzuson alapuló területfejlesztési koncepcióval rendelkezik, ehhez pedig szükség volt a konzultációkra. Azt kerestük, hogyan tudunk összefogni a helyiekkel, hogyan tudjuk egységesen közös érdekeinket képviselni. Jelenlegi nehéz helyzetéből kimozdítva fejlődési pályára kell állítani Baranyát, de tudjuk jól, ez nem megy egyik napról másikra. A rendelkezésre álló uniós források teljes lehívása a cél, ezek döntő hányadát a gazdaság élénkítésére, munkahelyek teremtésére fordítjuk – mondta Tiffán Zsolt.

Többek között a családi gazdaságok megerősítése, a versenyképes ágazatok fejlesztése lehet a megye fellendítésének kulcsa.

A területfejlesztés aktuális kérdéseiről, feladatairól és eseményeiről egy most indult új weboldal, a www.fejlodobaranya.hu felkeresésével kaphatnak további, részletes információkat az érdeklődők, s egyben projektötleteiket is eljuttathatják.

Milliárdok múlnak rajta
A megyei önkormányzatok egyik legfontosabb feladata a területfejlesztés. Ennek sarokkövei a terület- és vidékfejlesztési koncepciók. Az unió következő költségvetési ciklusa idén kezdődik és 2020-ig tart. A megyei koncepciók a Nemzeti Fejlesztési Tervbe épülnek, az uniós forrásokat ezek megvalósításához lehet majd felhasználni. Hogy mekkora összeghez juthat Baranya, azt még nem tudni, de nyilvánvaló, hogy több tízmilliárd forintról van szó. Éppen ezért van valóban kiemelt jelentősége a megyejáráson is tárgyalt koncepcióknak, hiszen akár évtizedekre eldőlhet, milyen fejlődési irányt vesz Baranya. Például, hogy mondjuk a turizmusfejlesztés vagy az ipar, esetleg más kap-e hangsúlyt – vagyis egyfajta értékválasztásról van szó.

A támogatások szempontjából szintén különösen fontos, hogy életképes projektekkel álljon elő Baranya, mert ez az előfeltétele annak, hogy azok a Nemzeti Fejlesztési Tervbe is bekerüljenek, s ezzel esély nyíljon a megvalósításukra.

A cikk a Megyei Önkormányzat támogatásával készült.”

Forrás:
Megyejárás: merre tovább, Baranya?; bama.hu; 2014. március 3.

Tarnai Richárd: házhoz visszük az ügyintézést

„A helyi lobbi hatására ügyintézési pont került Dunavarsányba, a kormány pedig adósságkonszolidáció keretében átvette a szigetszentmiklósi járáshoz tartozó település 700 milliós hitelét. A kisváros adottságairól Bóna Zoltán polgármester és Tarnai Richárd kormánymegbízott beszélgetett a Rádió Orient műsorában. Tarnai kiemelte, a 12 órán át nyitva tartó ügyintézési pontok felváltják az okmányirodákat, és az állampolgárok kapujáig viszik a szolgáltatásokat.

Dunavarsány a területi államigazgatás megújítása során a szigetszentmiklósi járáshoz került. A település tipikus agglomerációs kisváros, a főváros centrumától 20 kilométerre fekszik. Az évek során folyamatos infrastruktúrabővülés, valamint a helyi lakosok számának emelkedése volt jellemző. A két városrészből, Nagyvarsányból és Kisvarsányból álló településen jelentős a sváb kisebbség, így német nemzetiségi önkormányzat is működik itt. „Békés, nyugodt fejlődés zajlik a településen, itt nincsenek politikai csatározások. Közel 40 aktív civil szervezet működik a városban. A fejlődés ellenére meg tudtuk őrizni a vidéki mivoltot” – Bóna Zoltán kiemelte, a helyi ipari parknak és egy japán beszállító cégnek köszönhetően a településnek nincsenek anyagi gondjai. A polgármester hozzátette, a korábbi 700 milliós fejlesztési hitelt a kormány átvállalta az adósságkonszolidáció keretében.

A szigetszentmiklósi járás településén korábban nem volt okmányiroda, az államigazgatási szolgáltatások megjelenése a polgármesteri lobbinak köszönhető. Tarnai Richárd kiemelte, a kormányzat igyekszik alkalmazkodni a helyi lakosok igényeihez – ennek köszönhető a dunavarsányi járási kirendeltség felállítása. Bóna Zoltán polgármester hozzátette, a hivatal nemcsak települését, hanem az egész mikrotérséget kiszolgálja. „Az országos média mellett helyi csatornákon is tájékoztattuk a lakosságot a változásokról. Az eddig eltelt 13-14 hónapban még nem érkezett panasz az átalakítással kapcsolatban.”

Tarnai szerint a mindennapi életet teszi egyszerűbbé a közigazgatás átalakítása: kevesebb időt kell a hivatalban tölteni, emellett a kitöltendő papírok száma is csökken. Az egyablakos ügyintézéssel és az ügyek egyszerűsödésével párhuzamosan a tiszta felelősség elve alapján jobban elválnak egymástól az állami és az önkormányzati feladatok. A közvélemény kutatások alapján az ügyfelek 81 százaléka 30 percnél kevesebbet utazik a hivatalba, valamint 26-ról 36 százalékra nőtt a színvonallal elégedettek aránya – tette hozzá a kormánymegbízott.

Pest megyében elsőként vezették be valamennyi járási székhelyen a 8-től 20-ig tartó ügyfélfogadási időt. A kormánymegbízott elmondta, az állampolgárok érzik, hogy az átalakítás értük van. „Nem kell szabadságot kivenni az ügyintézéshez, akár zárás előtt 10 perccel is elintézhető a jogosítvány meghosszabbítása. A szolgáltatást egészen a polgárok kapujáig vittük’ – fogalmazott Tarnai.

A kormányablak-rendszer kialakítása során az okmányirodákat fokozatosan váltják fel az integrált ügyintézési pontok. A korábban intézhető 169 ügy helyett a jövőben több mint 2000 esettípust rendezhetünk egy helyszínen. A Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja elmondta, folyamatosan csúsztatják össze az állami kézbe került okmányirodákat a kormányablakokkal. Az új ügyintézési szolgáltatás egyik jó példája a vecsési bevásárlóközpontban nyitott ügyintézési pont. „Lehet, hogy furcsán hangzik, de a bevásárlás során az olaj és a cukor mellett egy jogosítványt is azonnal szerezhetünk” – emelte ki a vendég.”

Forrás:
Tarnai Richárd: házhoz visszük az ügyintézést; OrientPress; 2014. március 5.

Régi elnökkel, más tagokkal, jogokkal, feladatokkal – újjáalakult a Balaton Fejlesztési Tanács

„Továbbra is dr. Bóka István a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke, döntöttek a testület tagjai a szervezet pénteki ülésén

Azért kellett újraválasztani a szervezet vezetőjét, mert megváltozott a 17 éve működő tanács tagsága, illetve a tagok delegálási rendje. A szervezeti és működési szabályzat (szmsz) szerint mostantól a 11 fős testület tagja a három érintett megyei közgyűlés elnöke, a közgyűlések egy-egy delegáltja – megyénkből Lasztovicza Jenő és Nagy Jenő -, az ágazati operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek képviselői (négy fő), valamint a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője. Varga Mihály plusz képviselője Bóka István, aki eddig a kormány kinevezett képviselőjeként volt a BFT tagja és elnöke. A füredi polgármestert egyhangúlag választották újra elnökké.

Az szmsz módosulásával a tanács feladatai és hatáskörei közül kimaradt például, hogy „vizsgálja és értékeli a térség és környezete vonatkozásában a társadalmi, gazdasági és ökológiai helyzetet”. Helyette bekerült, hogy a „térséget érintő tudományos kutatások eredményeit figyelemmel kíséri, alkalmazásukat elősegíti, a területfejlesztési célú tudományos kutatás és fejlesztés főbb irányaira javaslatokat, ajánlásokat fogalmazhat meg”. Ugyancsak kikerült az is, hogy „kidolgozza a térségi területfejlesztési koncepciót és programot, annak dokumentumait”, valamint az is, hogy „véleményezi a kiemelt üdülőkörzetet érintő területfejlesztéssel kapcsolatos koncepciókat és programokat, terveket, pályázati kiírásokat és pályázatokat”.”

Forrás:
Régi elnökkel, más tagokkal, jogokkal, feladatokkal – újjá alakult a Balaton Fejlesztési Tanács; Siófoki Napilap; 2014. március 4.

Újabb kritika a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséről

„A Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) átvilágító miniszteri biztos lesújtó eredménnyel zárult vizsgálata után Áder János köztársasági elnök testvére, az Emmi főosztályvezetője is nagy tanulmányban elemezte a rendszer működését, és tarthatatlannak ítélte a rendszer mostani, túlközpontosított formáját – írta az Index. A belső tanulmányok célja a még hatékonyabb működés, és az ezek alapján hozott intézkedések beépülnek a központ mindennapi működésébe – reagált az Emmi.

A Kliket ugyan az igazságos és egyenlő hozzáférést biztosító intézményrendszer kialakítása érdekében hozták létre, de az eddigi tapasztalatok „szükségessé teszik a Klik működésének racionalizálását” – írja az Index szerint tanulmányában Pölöskei Gáborné, azaz Áder Annamária, aki fél éve vezeti az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) intézményfejlesztési főosztályát.

Az Index birtokába került tanulmány szerint a Kliknél „a jelenlegi szervezeti rendszerben nem különülnek el kellően a feladatok, keverednek a hatáskörök, az erős centralizálás működési nehézségeket eredményez. Egy ilyen nagy rendszernél, amely közvetlenül 120 000 pedagógus munkáját kell, hogy támogassa, valamint a tanulók mindennapjaira hatással van, fontos a pontos feladat meghatározása, a felelősségi, feladatszintek jó elhelyezése.”

Az átalakítási javaslat szerint teljesen újra kell gondolni a 2012-ben kialakított 198 tankerület szerepét. Jelenleg ugyanis mindegyikben párhuzamosan foglalkoznak az általános iskolákkal, a gimnáziumokkal, a felnőttoktatással, a gyógypedagógiával és az alapfokú művészeti iskolával.

A megyei szintű tankerületek pedig ezenkívül ellátják még a szakképzési, a szakszolgálati és a kollégiumi területek felügyeletét is. Pölöskeiné azt indítványozza a miniszternek, szabják át a Kliket úgy, hogy az alapfokú oktatás ügyei a járási tankerületekhez kerüljenek, a középfok, a szakképzés és a kollégium területe pedig a megyei szintre koncentrálódjanak.

A tanulmány szerint a Klik pénzügyi működtetését sem sikerült eddig rendszerszinten kialakítani. Komoly problémát jelent hatékonysági szempontból, hogy a gazdálkodási szervek távol kerültek az iskoláktól. Az átalakításkor ezért kell majd egy középszintű irányítási szint, ahol pénzügyi döntések is születhetnek. A dokumentum élesen kritizálja az EU-s források minisztériumi felhasználását is, amely e szerint keszekusza, átláthatatlan, működésképtelen struktúrát fest le.

Nem ez az első eset, hogy az Emmin belül is kritizálják a Kliket – idézi fel az Index. Szabó Balázs miniszteri biztos, aki Balog Zoltán minisztertől kapott megbízatása alapján 2013 végén több hónapon át vizsgálta a Kliket, súlyos, a szervezet vezetését sem kímélő megállapításokat írt le összefoglaló jelentéseiben.

Emmi: a Klikről szóló tanulmányok célja a még hatékonyabb működés
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik) készült belső tanulmányok célja a még hatékonyabb működés, és az ezek alapján hozott intézkedések beépülnek a központ mindennapi működésébe – reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az Index cikkére. Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték: az Emberi Erőforrások Minisztériuma annak érdekében, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a lehető leghatékonyabban működjön, több szempontból vizsgálta a szervezet tevékenységét. A Klik az ország legnagyobb munkáltatójaként egy előzmény nélküli szervezet, ezért szükség van a működésével kapcsolatos tapasztalatok folyamatos, több szempontú elemzésére, vizsgálatára, esetleges korrekciójára – rögzítették.

A tárca rámutatott: a belső használatra készült tanulmányok célja, hogy még hatékonyabbá tegyék a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működését. Az elkészült munkaanyagok alapján meghozott intézkedések már eddig is beépültek és a jövőben is beépülnek a központ mindennapi működésébe – jelezték.”

Forrás:
Áder testvére átszabná a Kliket; HVG.hu; 2014. március 5.
Reagálás a sajtóban megjelent, a KLIK működését elemző tanulmányra; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. március 5.
Korábbi cikkeink a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról

Közigazgatási reformban Európa éllovasai lehetünk

„ Magyarországnak jó esélyei vannak arra, hogy a közigazgatási reformban Európa éllovasa legyen, hiszen az OECD már referenciaként ajánlja a többi ország számára a magyar közigazgatási reformot – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Partnerségi program konferencián Veszprémben csütörtökön.

A megyei kormányhivatalban megrendezett tanácskozáson a közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: a 2014-2020 közötti fejlesztési időszak nagy feladata a közigazgatási reform befejezése lesz.

Az ezután következő technológiai fejlesztések révén Európa éllovasai közé tartozhatunk a közigazgatási reformok területén – jelentette ki Navracsics Tibor.

A miniszter beszélt arról, hogy 2010-ben azért volt szükség a közigazgatás reformjára, mert az nem volt hatékony, mivel egyszerre akarta megvalósítani az önkormányzatiságra és az államigazgatásra jellemző sajátosságokat. De míg a helyi döntésekben részt kell, hogy vegyen a polgár, addig az államigazgatásban a racionalitás és a gyorsaság a fontos – mutatott rá Navracsics Tibor, akinek szavai szerint e kettő nem egyeztethető össze, ezért döntöttek a feladatmegosztás között és hoztak létre az önkormányzatokkal szorosan együttműködő, de tőlük független államigazgatási rendszert.

A tárcavezető szólt a kormányhivatalok, a járási hivatalok, a kormányablakok hasznosságáról. Úgy értékelte, a ma már jól működő intézményrendszert korszerűsíteni, fejleszteni kell az új technológiák bevezetésével.

Kovács Zoltán megyei kormánymegbízott köszöntőjében a Magyary Programot méltatva azt mondta, a múlt században a program olyan mérvadó közigazgatási változásokat alakított ki, amelyekhez azóta is visszanyúlhatunk.

A Partnerségi Program célja a Magyary Program, a Jó Állam koncepció és a közigazgatás-fejlesztés eredményeinek megismertetése a projekt célcsoportjaival: a lakossággal, a lakosságon belül kiemelten az egyetemistákkal, valamint a kormánytisztviselőkkel. Szakmai fórum biztosít majd lehetőséget arra, hogy összegyűjtsék a kormánytisztviselők javaslatait a 2014-2020-as EU-s tervezési időszak során megvalósuló közigazgatás-fejlesztési programokhoz.”

Forrás:
Közigazgatási reformban Európa éllovasai lehetünk; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. március 6.

Partnerségi Program

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányhivatali konferenciasorozata Veszprémbe látogatott csütörtökön.
A Partnerségi Program célja a Magyary program, a Jó Állam koncepció és a közigazgatás-fejlesztés eredményeinek megismertetése a lakossággal.

Dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott köszöntő beszédében elmondta, hogy a Magyary program a múlt században olyan mérvadó közigazgatási változásokat alakított ki, melyekhez még ma is visszanyúlhatunk. Ennek jegyében született meg ez a konferenciasorozat, amelyet már az ország több kormányhivatalában megrendeztek.

Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint négy évvel ezelőtt kevesen gondolták, hogy sikeres lesz az országos közigazgatás teljes spektrumának megújítása. A fontos alkotmányjogi, közigazgatási és szakpolitikai változások az 1990-1994 közti időszakban nagyjából megtörténtek és működni is kezdett egy új közigazgatási rendszer a demokratikus Magyarországon, azonban ez a rendszer hatékonyság szempontjából nem mindenben felelt meg az elvárásoknak.

Ma már mondhatjuk, hogy nem is felelhetett meg. Egyrészt az önkormányzati igazgatás világából inkább ismerős bevontság és részvétel teendőit, másrészt pedig az államigazgatás üzemszerű működéséből ismert hatékonyságának elvét próbálta egyszerre érvényesíteni. Egy komplex közigazgatásnak természetesen mindkét ismérvet fel kell tudnia mutatni, azonban érdekéből adódóan máshova kell helyezni a hangsúlyokat. A helyi közösségek ügyeinek és vitáinak eldöntésénél hangsúlyosabb a bevontság, ezzel ellentétben az államigazgatási ügyintézésnél nagyobb részben igényli a hatékonyságot. Bármilyen irányba is húzzuk el a hangsúlyt, a másik elv érvényesülése csorbul.

Dr. Navracsics Tibor szerint meg kellett határozni egy új feladatmegosztást, és szükség volt egy az önkormányzatoktól független, ám azokkal partneri viszonyban lévő államigazgatási területi egység és intézményrendszer kialakítására. Ez a döntés magával hozta a megoldást is, hiszen az elmúlt négy év folyamán az egymást követő lépések eredményeként mára egyértelműen kialakulóban van egy hatékony államigazgatási intézményrendszer. A jogszabályi környezet átalakítása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy olyan korszak küszöbén állunk, ahol a meglévő intézményi megoldások korszerűsítése és technológiai fejlesztése az elsődleges cél.

Sokan beszélnek a közigazgatási kultúra megváltozásáról, ami a miniszterelnök-helyettes szerint azt jelenti, hogy a közigazgatásban dolgozók éreztessék a mindennapi ügyintézés során a polgárokkal azt, hogy a mi urunk a polgár, aki a pénzéből és befizetett adójából tartja el ezt a rendszert. Ennek a változásnak vannak kulturális komponensei, hiszen az empátia, a tolerancia, az odafigyelés, az alaposság, a rugalmasság és a szakszerűség az, ami érezteti az emberekkel a megbecsülést.

A fejlődésnek vannak technikai aspektusai is, hiszen azok az informatikai fejlesztések és az a tárgyi környezet, ami körülveszi a közigazgatást, ami kényelmesebbé teszi az ügyintézést, ugyancsak a polgárok megbecsülését mutatja. A következő négy év egyik nagy feladat az, hogy befejeződjön a közigazgatási reform. Az intézményi és jogszabályi keretek kialakítása után most a technológiai fejlesztések révén ne csak felzárkózzunk Európa élvonalához, hanem annak egyik első országa is legyünk. Dr. Navracsics Tibor szerint erre jó esélyeink is vannak, hiszen az elvégzett munkák után az OECD referencia anyagként fogadta el a magyar közigazgatási reformot.

A konferencián bemutatásra került a Magyary program következő négy évre szóló tervei és a tudatos internethasználatról tájékozódhattak az érdeklődők. ”

Forrás:
Partnerségi Program; Csepely Máté; Vehir.hu; 2014. március 6.

A magyar és a svéd közigazgatás iránt érdeklődnek a kínaiak

„A három éve indult kormányablak-rendszer 2014 tavaszára 70 második generációs kormányablakot fog számolni – a hálózat pedig az év végére válhat teljessé. Az új ügyintézési helyszínek felállításával párhuzamosan zajlik a személyi állomány képzése, a vízügyi hatóságok kezelésében lévő állami tulajdonelemek vagyonrendezése, valamint a közigazgatási reformok hírének nemzetközi terjesztése. A Rádió Orient műsorában Virág Rudolf miniszteri biztos példaként egy szubszaharai, valamint egy kínai delegáció látogatásának részleteiről számolt be.

A 2011. január 1-jén indult kormányablak-hálózat kiépítése azonos mérce szerint azonos ügyintézési színvonalat biztosít az állampolgároknak. A közel 30 intézhető ügytípus 3 év alatt fokozatosan növekedik, a jövőben a 2500-at is meg fogja haladni. Az elsőgenerációs kormányablakok egy része beépül az új típusú ügyintézési pontokba, másik részük pedig kivezetődik. Virág Rudolf kiemelte, a jelenleg működő kormányablakok közel fele térben és informatikailag nem megfelelő – ez igazolja a beépülést. „A 3 éve indult közigazgatási projekt áprilisra 70 új kormányablakot fog számolni, 2014 év végére pedig megközelítjük a kitűzött számot” – a miniszteri biztos hozzátette: a területi államigazgatás megújulásával párhuzamosan zajlik az ügyintézők képzése.

A közigazgatási reform alapelve a meglévő okmányirodai bázis felhasználása volt. Emellett 2 GYSEV és 20 MÁV pályaudvaron is létesülnek ügyintézési helyszínek. Virág Rudolf kiemelte, az új helyszínek létrehozása a MÁV rendszerében futó projektekhez igazodik. Véleménye szerint a forgalmas csomópontokon kialakított kormányablakokkal jelentős minőségbeli javulás lesz a szolgáltatásban.

A Rádió Orient műsorának vendége a kormányablak-rendszer kialakítása mellett a vízügyi társulások kezelésében lévő állami tulajdonelemek vagyonrendezésére is kitért. Az elmúlt években kiemelt feladattá vált a nagy állami vagyoni tömbök rendbetétele – ennek egyik állomása a vízügyi igazgatóságok áttekintő, felmérő munkája. „A félév végére befejeződő folyamat az első csomagban 23 ezer ingatlant tekint át. A kezelésben lévő vagyonelemek állami kézbe vételével áttekinthetőbb lesz a vízügyi szervek mozgástere, valamint az állam hosszútávon hatékonyabban tudja fenntartani a műszaki létesítményeket” – Virág Rudolf hozzátette, a vízügyi igazgatóságok átvilágító munkája után a vagyonelemeket a földhivatalok nyilvántartásába vezetik át.

A járási hivatalok újjászületésével az állam a polgárokhoz közelebb került, saját maga végzi el feladatait. A miniszteri biztos rámutatott, ennek ellenére továbbra is vannak olyan hatáskörök, amelyek helyismeretet, valamint az önkormányzati képviselőtestület hozzáértését igénylik. Az osztott hatáskörök rendszere az elmúlt év tapasztalatai szerint működőképes, sok esetben szükséges a méltányossági alapú kivételrendszer. Virág Rudolf hozzátette, a két szereplő együttműködése nagyon szoros, hiszen sok esetben egy épületben található az önkormányzat és a járási hivatal. A szervek kooperációját a Norvég Alap projektje is segíti: a Belügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részvételével működő munkacsoport február végén kezdte munkáját. A miniszteri biztos csiszolandó területként a szervezetszociológiai kérdéseket, a feladat- és hatáskörök megosztását, valamint a dologi eszközök kezelését nevezte meg.

A magyar közigazgatási átalakítás az európai országok mellett számos más, többek között ázsiai és szubszaharai állam kíváncsiságát felkeltette. Virág Rudolf példaként egy 3-4 napos konferenciát emelt ki, amelynek keretében jeles afrikai politikusok látogattak Magyarországra. Emellett az unió és Kína közötti közigazgatási együttműködés révén márciusban magas szintű delegáció érkezik hazánkba. „Az uniós tagállamok közül csak hazánkba és Svédországba látogatnak el a kínai politikusok. Az esemény hatalmas lehetőség arra, hogy fizikailag megmutassuk intézményi reformjainkat” – a miniszteri biztos hozzátette, a svéd közigazgatástól is számos dolgot tanulhatunk, többek között, hogy hogyan lehet konfliktusok nélkül megújulni.”

Forrás:
A magyar és a svéd közigazgatás iránt érdeklődnek a kínaiak; OrientPress; 2014. március 7.

Felelősebben gazdálkodnak-e majd az önkormányzatok?

„A kormány átvállalta az önkormányzati szektor adósságát, és azt várja, hogy felelősebben gazdálkodnak majd a települések. Azok, akik eddig sem szórták a pénzt, most vesztesnek érezhetik magukat. Szakértők szerint a kormány megtakarítást érhet el az adósságátvétellel, az önkormányzatok viszont pénzszűkével nézhetnek szembe.

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára
Szigorítás
A kormány a helyi önkormányzatok gazdasági stabilitásának megteremtéséért a kötelező feladatok finanszírozásának elsődlegességén alapuló feladatellátási és -finanszírozási rendszert valósított meg. Ahhoz, hogy az új rendszerben a közszolgáltatások megfelelő színvonalú biztosítását ne nehezítse az adósságtörlesztés, az állam konszolidálta a települések adósságát. Szigorodtak a kötelezettségvállalási szabályok: az adósságot keletkeztető ügyleteikhez a kormány hozzájárulása kell. Azokat engedélyezik, melyekből származó kötelezettség a futamidő végéig egyetlen évben sem haladja meg a település saját bevételeinek felét. Ezen intézkedések nagyban elősegítik a felelősségteljesebb gazdálkodást, mely remélhetően hosszútávon is biztosítható.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab polgármestere
Tartalékolás
Újabb eladósodási hullám nem lesz. A nagyobb városok a továbbiakban is kapnak majd hiteleket, néha működésre is. Sok pénz felszabadul, nem kell költeni tőketörlesztésre, kamatfizetésre, kérdés mennyire tudnak ellenállni a nem kötelező feladatok ellátásának valamint fenntarthatósági kritériumoknak. Az államháztartásnak naprakészen kell követnie a rendszer finanszírozását, hogy bele tudjon nyúlni, ha szükséges. Kérdéses, mennyi szabadon elkölthető pénzt hagynak a nagy adóbevétellel rendelkezőknél, mennyit számolnak be a feladatellátásba. Az új uniós ciklusban sok fejlesztési forrás várható, ezekből beruházás csak 1,5-2 év múlva lesz, így érdemes tartalékolni, főként eszközökre, mert nem lesznek külső források.

Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza
Kamatcsökkenés
Az adósságátvétel haszna, hogy az állam olcsóbban jut forrásokhoz, mint az önkormányzatok, így a kamatkiadások mérséklődéséből profitálhat a költségvetés. Az új szabályozással az önkormányzatok csak engedéllyel adósodhatnak el. Korábban számottevő frankhitelt vettek fel az önkormányzatok, ami miatt nehéz helyzetbe kerültek, most az ilyenfajta kockázatok csökkentek, így nincs számottevő esélye csontvázak kialakulásának a költségvetésben erről az oldalról nézve. Ugyanakkor megvan az esélye annak, hogy a finanszírozás csökkentése miatt egyes városvezetések több helyi adót vethetnek ki. Az utóbbi időben már megszaporodtak a helyi adók, ami nem biztos, hogy független a szigorú hitelfelvételi korlátoktól.

Szabó Gellért , a Magyar Faluszövetség elnöke
Felelősség
Pillanatnyilag nagyon jó és fontos a döntés. Partra segített településeket, amelyek közül sok önerőből nem tudott volna kievezni az adósság tengeréből. De a távlatos kérdés, hogy felelős gazdálkodásra serkent-e. Tudatosul-e, hogy a felelőtlenség mindannyiunk kontójára megy? Fontos lesz-e mindenkinek, hogy elsősorban a saját lehetőségei közt fejlessze a települését, vagy néhányan kapnak bátorítást, hogy kockázatokba menjenek bele? Ez viszont gazdasági filozófia, egyéni erkölcsi értékrend kérdése, amiben pedig balekok és dörzsöltek nem igazán tudtak szót érteni egymással. Az állam legyen jó gazdája az önkormányzati rendszernek, és az eladósodást főként okszerű finanszírozással tartsa kézben.

Sóvágó László, Hajdúszoboszló polgármestere
Tragédia
Nagyon ellene vagyok az adósságátvállalás erkölcsi sugallatának, ez egy tragédia. Aki fegyelmezetten gazdálkodott, azt kellemetlen helyzetbe hozzák azzal, hogy összesen ígérnek 50 milliárdot nekik, több bizonytalan évre elosztva, ahol pedig eladósodtak, azokat 1350 milliárddal segítik. Pedig nem azért nem lett adósság, mert a polgármestereknek szegényes lett volna a fantáziájuk, mire költsenek. Mindenki másképp gazdálkodott volna, ha tudjuk, hogy átvállalják az adósságot. Ráadásul azt mondták, hogy először a kétezer fő alatti települések kapják meg a támogatást, a többiek majd utánuk, ha maradt még forrás. Félő, hogy ez csak időhúzás, játék a számokkal, és nincs meg a feltétele a konszolidációnak”

Forrás:
Felelősebben gazdálkodnak-e majd az önkormányzatok?; Világgazdaság Online; 2014. március 7.

A kormányablakok is a közigazgatás megújítását szolgálják

„A Partnerségi programról rendeztek konferenciát a Fejér Megyei Kormányhivatalban. Átadták a megyét, járásokat ábrázoló térképeket is.

A konferenciasorozat célja a Magyary Program, a Jó Állam koncepció és a közigazgatás-fejlesztés minél szélesebb körben történő megismertetése. A programokkal és a tanácskozásokkal pedig azt szeretnék elérni, hogy még jobbá, hatékonyabbá tegyék a közigazgatási munkát, hangsúlyozta köszöntőjében Galambos Dénes kormánymegbízott, a megyei kormányhivatal vezetője. Mint mondta, ezt szolgálják a járási hivatalok épületeiben nyílt és nyíló kormányablakok is. A közigazgatás megújítását szolgáló program névadójától, Magyary Zoltán professzortól idézett. Többek között azt, hogy közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, mint az emberek és a nemzet szolgálata.

A Közigazgatás és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Répássy Róbert elmondta: a kormány célja, hogy a közigazgatás még szolgáltatóbb legyen, még inkább igazodjon az élet realitásaihoz. A legfontosabb kérdések eldőltek, világossá tették a területi közigazgatási szervek rendszerét, feladatait. A legutolsó lépés a kormányablakok nyitása, melyek bevásárló központokban is működhetnek, és ez mindenképp új szemléletet jelent. Az államtitkár átadta a kormánymegbízottnak és a járási hivatalok vezetőinek a megyét, járásokat ábrázoló térképeket.

A Magyary Program 2014-2020 közötti elemeit Lévai Zsuzsa, a minisztérium szakmai vezetője ismertette. Kiemelte, hogy a jó állam koncepciójának lényege, hogy ne akadályt gördítsenek az állampolgárok elé, hanem segítsék őket, a feladatok meghatározásával, a szervezettel, eljárással, személyzettel.”

Forrás:
A kormányablakok is a közigazgatás megújítását szolgálják; Szabó Zoltán; feol.hu; 2014. március 7.

Közigazgatási, politikai informatika

Az állam a Welt 2000 Kft. tulajdonosa március elsejétől

„Az állam a Welt 2000 Kft. tulajdonosa március elsejétől – közölte Csepreghy Nándor vasárnap az MTI érdeklődésére.

Az MTI a 444.hu szombati cikke nyomán kereste meg Csepreghy Nándort. A portál azt írta, hogy Galambos László eddigi tulajdonos és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár szombaton aláírták annak a Welt 2000 Kft.-nek az eladásáról szóló szerződést, amely Magyarország EU-csatlakozása óta tartja karban a brüsszeli fejlesztési pénzek pályáztatását kezelő szoftvert, az EMIR-t.

Csepreghy Nándor a vásárlás tényét megerősítette az MTI-nek, és azt mondta: március elsejétől már az állam a kft. tulajdonosa.

A vételár kevesebb mint az egy évre vonatkozó fejlesztési költség, amit eddig az állam fizetett. Évente több mint egymilliárd forintot fordított az állam az informatikai rendszer folyamatos fejlesztéseire – közölte.

Csepreghy Nándor emlékeztetett: a kormány 2013 második felében azt a döntést hozta, hogy az európai uniós és a hazai fejlesztési pénzek kiosztásában minden olyan tevékenységet, ami a 2007 óta felépült fejlesztési rendszerben kiszervezésben működött – akár a pályázatok kiértékeléséről, akár az informatikai rendszer működtetéséről van szó – a közszférán belül fogja tartani.

Az EMIR irányítja annak a több száz embernek a napi munkáját, aki ebben a rendszerben részt vesz, és aki ezt a rendszert ismeri, olyan információhoz juthat, ami adott helyzetben őt versenyelőnybe hozhatja más piaci szereplőkkel szemben. Ezért döntött arról a kormány, hogy mindenképpen közszférán belül kell működnie ennek a feladatnak – magyarázta Csepreghy Nándor.

Megjegyezte, két megoldás állt a kormány előtt: vagy felépít egy saját rendszert, vagy egy vételi ajánlatot tesz a meglévő rendszer tulajdonosának.”

Forrás:
Az állam a Welt 2000 Kft. tulajdonosa március elsejétől; Miniszterelnökség; 2014. március 2.

Tabletekkel gyorsítja a mentést a Vöröskereszt

„Homokzsákkal körbevett házból mentették az embereket, miközben táblagéppel regisztrálták a lakókat és mobilneten továbbították az adatokat.

A Vöröskereszt sajtótájékoztatója rendhagyó körülmények között zajlott, hiszen budapesti székházuk udvarán egy katasztrófahelyzetet szimuláltak. Az udvarra nyíló ablakok köré homokzsákokat raktak, és az előterét vízzel töltötték fel. A mentésre szoruló lakóknak a segítségül érkező szakemberek először mentőmellényeket nyújtottak be, majd egy pallón át kimenekítették őket, miközben egy járókeretes nénike hangos jajgatással színesítette a showt.

A lényeg nem ez a – egyébként szokványos – mentési akció volt, hanem hogy közben egy kollégájuk tablettel regisztrálta a lakókat, egy alkalmazásban bejelölte a már üres házakat, illetve jegyzetelte a még szükséges teendőket. Eddig mindezt papíron végezték, annak minden hátrányával együtt. A hordozható számítógépen futó program a Synaptel Kft. fejlesztése, egy munkaerő irányítási alkalmazás, amiben az űrlapokhoz hangfelvételek és fotók csatolhatók, hely és időbélyeggel ellátva. A lokális rögzítés mellett mindezt azonnal mobilneten át egy központi szerverre továbbítják. Ehhez a Telenor támogatása nyújt segítséget, mely amellett, hogy vállalta, hogy egy krízis esetén a Vöröskereszt által kijelölt térségekben növeli mobilhálózatának kapacitását, egyben 50 tabletet is adományozott a szervezetnek.

A „kimentett” lakókat a kihűlést megakadályozó fóliába csavarták, majd a befogadóállomásra kísérték, ahol felvették adataikat és esetleges egyedi igényeket. A digitalizált adatok egy irányítási központba futnak be, ahol azonnal ki tudják értékelni az információkat, gondoskodnak a segélyek elosztásáról és a kárfelmérésről, és persze tájékoztatják a helyszínen tartózkodó egységeket. A látványos, és szándékosan bulváros bemutató utáni sajtótájékoztatón elhangzott, hogy mind a tárolt, mind a továbbított adatok titkosítva vannak. A Synaptel támogatásának értéke mintegy évi 5,8 millió forint.”

Forrás:
Tabletekkel gyorsítja a mentést a Vöröskereszt; SG.hu; 2014. március 4.

Kutatószobát nyitott a KSH Szegeden

„A kutatóknak már nem kell felmenniük Pestre, hogy a statisztikai célra kezelt részletes adatállományokon saját belátásaik szerint elemzéseket végezzenek.

A főváros után már Szegeden is lehetőség nyílik a statisztikai adatok tudományos célú vizsgálatára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szegedi főosztályának épületében nyílt kutatószobában. A KSH központjában 2008 májusában nyílt meg a statisztikai adatok tudományos célú kutatásának helyet adó kutatószoba, ahol az egyedi statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok szigorú betartása mellett férhetnek hozzá a tudományos szakemberek a közvetlen azonosításra alkalmatlanná tett adatállományokhoz. A kutatók itt a statisztikai célra kezelt részletes adatállományokon saját belátásaik szerint elemzéseket végezzenek.

A szakembereknek így olyan mélységű elemzések elvégzésére van lehetőségük, amelyek a KSH kiadványaiban, illetve honlapján elérhető adatok alapján nem lehetségesek. A budapesti kutatószobában eddig közel negyven témában végeztek kutatást, elsősorban az egyetemi és tudományos élet képviselői. Jelenleg hét kutatható témakör érhető el térítés nélkül, és egyedi állományok létrehozására is adott a lehetőség. A KSH fejlesztéseinek köszönhetően a szakembereknek már nem kell személyesen felkeresniük a KSH központjában kialakított kutatószobát, a távoli hozzáférési rendszer révén a szegedi főosztály épületéből is igénybe vehetik a szolgáltatást.”

Szerkesztői megjegyzés:
Nem lenne illő dolog egy jelentős erőfeszítést felelőtlenül kritizálni. De, 2011-ben talán annál azért többre lenne szükség, hogy „a szakembereknek már nem kell személyesen felkeresniük a KSH központjában kialakított kutatószobát, a távoli hozzáférési rendszer révén a szegedi főosztály épületéből is igénybe vehetik a szolgáltatást.” Az Internet használatára támaszkodva, a nyílt adatok elképzelését megvalósítva, ezt a lehetőséget minden számítógépről elérhetővé kellene tenni.
Forrás:
Kutatószobát nyitott a KSH Szegeden; Híradó.hu/MTI; 2014. március 5.

Már tesztelik a Microsoft kormányzati felhőszolgáltatását

„A Microsoft megkezdte felhős szolgáltatása, az Azure kormányzati igényekre szabott verziójának (Windows Azure Government Cloud) tesztelését – írta meg az amerikai cég ügyeiben bennfentesnek számító Mary Jo Foley a ZDNet oldalán.

Ahogy az IT café is beszámolt róla tavaly nyáron, a Microsoft „Fairfax” kódnéven hozott létre egy variánst, melyet az iowai és a virginiai adatközpontokból menedzselnek megbízhatósági teszten átesett amerikai alkalmazottak, szoros együttműködésben a kormányzati szervekkel.

A teszt jelen állapotában még zártkörű, a belsős információk szerint a közeljövőben egy korlátozott nyitottságú nyilvános tesztfázis következik majd, hogy egy egyelőre még meg nem határozott időpontban élesben is futhasson a szolgáltatás.

Greg Myers, a Microsoft szövetségi kapcsolataiért felelős vezetője azt írta a hivatalos blogban március 4-én, hogy a kormányzati felhőszolgáltatás különösen védett lesz, mivel minden egyéb szolgáltatási rétegtől elszigetelik – fizikailag és logikailag egyaránt –, üzemeltetésében pedig csak olyanok vehetnek részt, akik megfelelnek az alapos nemzetbiztonsági szűrésnek.

A Microsoft már jelenleg is szolgáltat a kormányzati szférának felhős megoldásokat, de még nem mindig speciálisan rájuk szabottakat, de a kormányzati Office 365, illetve egy tárhelyszolgáltatás kialakítása után most már az Azure-nak is lesz egy különleges változata.”

Forrás:
Már tesztelik a Microsoft kormányzati felhőszolgáltatását; Dajkó Pál; IT café; 2014. március 6.

Informatika, távközlés, technika

Horizont 2020 támogatások: 15 milliárd euró az első két évre

„Az Európai Bizottság december 11-én közzétette az Európai Uniónak a 2014-2020 közötti időszakra 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező kutatási és innovációs programjának, a „Horizon 2020”-nak (magyarul Horizont 2020, vagy H2020) a keretében a 20142015. évekre vonatkozó első pályázati felhívásait.

Az első két évben a 15 milliárd eurót meghaladó finanszírozás célja Európa gazdaságának egyre fokozottabb tudásalapúvá tétele, illetve megoldást találni az emberek mindennapi életének kulcskérdéseire. Összesen 151 pályázati felhívás részletes információi érhetők el a program egységes ügyfélkapuján, a „Participant Portal”-on keresztül. A 2014. évi pályázati felhívásokra elkülönített keret mintegy 7,8 milliárd eurót tesz ki. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) a december 13-án megtartott budapesti rendezvényén, az „AirTN projekt workshop – H2020 Közlekedési Info Nap” című konferenciáján a NIH munkatársai tájékoztatást adtak a Horizont 2020 munkaprogramjáról is.

Három alappillérre épülő H2020 Az Európai Bizottság most először finanszírozási prioritásokat is kijelölt az elkövetkező két évre, s ennek köszönhetően várhatóan az uniós kutatási politika iránya világosan körvonalazódik a kutatók és vállalkozások előtt. A Horizont 2020 keretprogramot részletesen bemutató Csuzdi Szonja, a NIH külkapcsolati főosztályvezető-helyettese kiemelte, hogy a 78,9 milliárd eurós összköltségvetésű H2020 finanszírozása három fő pillérre épül. Ebből az Unió tudományos pozíciójának a megerősítését szolgáló „Kiváló tudomány” 24,4 milliárd eurót (a költségvetés 31 százaléka) kap, az EU ipari innovációban betöltött helyét megerősíteni hivatott „Ipari vezető szerep” pillér 17 milliárd euróval (22 százalék) részesül, a minden európait érintő „Társadalmi kihívások” megoldására 29,7 milliárd eurót (38 százalék) szánnak, a fennmaradó rész pedig főként kutatóközpontok megerősítését szolgálja.

Kiváló tudomány A „Kiváló tudomány” prioritás 24,4 milliárd eurós keretéből 13,09 milliárd eurót az Európai Kutatási Tanács (EKT) a legkiválóbb tudósok támogatására fordítja, 2,6 milliárd eurót a jövőbeli és feltörekvő technológiákra költenek, a Marie Sklodowska Curie cselekvésekre szolgáló 6,1 milliárd euróból pedig fiatal kutatóknak biztosítanak ösztöndíjat. Ennek a pillérnek a 2014es költségvetése 3 milliárd euró, amelyből 1,7 milliárd eurót az EKT oszt el, a Marie Curie ösztöndíjakra pedig 800 millió euró jut.

Ipari vezető szerep Az EU az ipari vezető szerepre vonatkozó prioritásnál abból a meggyőződésből indult ki, hogy a kulcsfontosságú technológiákba való stratégiai beruházások – ilyenek az infokom, a korszerű gyártás vagy a nanotechnológia – megerősítik a meglévő és fejlődő szektorok innovációját. Erre a prioritásra 17,015 milliárd eurót fordít a H2020, amelyből 13,5 milliárd euróval az alap- és ipari technológiák területén akarnak vezető szerepet biztosítani, 2,8 milliárd euró jut a kockázatfinanszírozásra, 616 millió eurót pedig a KKV-kban történő innovációra költenek. Az idei évben 1,8 milliárd eurót szánnak Európa ipari vezető szerepének a megerősítésére.

Itt kap helyet az innovatív KKV-k segítése, valamint az innovatív K+F+I cégek és projektek kockázatfinanszírozása. Vadonatúj elem az induló vállalkozások (startupok) támogatása, amelyen belül három fázist különböztetnek meg. Az első körben 50 000 eurót adnak a legkisebbeknek a reményteljes ötletek kidolgozására, a második fázisban 2,5 millió eurós felső értékhatárig terjedő összeget szánnak a jelentős innovációs potenciált felvonultató cégek K+F demonstrációjára és külpiacra jutására, míg a harmadik fázis az innováció piacosítására vonatkozik.

Társadalmi kihívások Az Unió meggyőződése, hogy innováció nélkül nem lehet eredményeket elérni az állampolgárokat és a társadalmat érintő ügyekben – például az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, az energetika vagy a közlekedés területein –, illetve tesztelni az ígéretes megoldásokat.

A 30,9 milliárd eurós költségvetésből 7,4 milliárd eurót fordítanak egészségügyre, 3,8 milliárd eurót élelmezésbiztonságra, 5,9 milliárd eurót energiára, 6,3 milliárd eurót közlekedésre, valamint 3,08 milliárd eurót az éghajlatváltozás következményeinek a felszámolására költenek. A legfontosabb társadalmi kihívások megoldására 2014-ben 2,8 milliárd euró jut.”

Forrás:
Horizont 2020 támogatások: 15 milliárd euró az első két évre; Műszaki szemle – Technika – 2014. 02. 26. (6. oldal) [Nemzeti Innovációs Hivatal nyomán]; 2014. február 27.

A korai jó színvonal miatt ilyen gyenge ma a Sulinet

„Az egyetemi hálózat szintjének elérése a cél a középiskolák internetkapcsolatánál. A 100 megabit sok helyen még álom, és figyelni kellene az eMagyarország-pontokra is.

„Az elmúlt hat-nyolc évben annyira hátul kullogtunk, hogy ennél hátrébb már nem is lehetne” – kezdte a Sulinet+ projekt bemutatását a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet igazgatója, Nagy Miklós. „Ennek oka, hogy a köznevelési intézmények magyarországi szélessáv-fejlesztésének a kezdetén jó pozícióba kerültünk. Ezzel szemben a hazai felsőoktatási, kutatási szféra információs infrastruktúrája közel 20 éve Európa élvonalához tartozik, mind nagy sávszélességü kapcsolatok, mind eszközök terén.”

„Régi elképzelés az egységes oktatási hálózat, mely 1997-ben indult egy a köznevelési intézményekre kidolgozott koncepcióval. Magyar Bálint ezt akkoriban nagy örömmel fogadta, ámde egy pillanat alatt megjelentek a hiénák, a nagy távközlési vállalatok, amik gyorsan elérték, hogy lesöpörjék azt az asztalról. Rendkívül gazdaságos és nagyon olcsó megoldást ajánlottunk és helyette egy 2,2 milliárdos működési költségű másik megoldást választottak. Később sikerült a T-Commal – mely a fő haszonélvezője volt a Sulinet akkori hálózati ügyeinek – megállapodnunk, hogy azt az 500 iskolát, melyet méregdrágán, ISDN-nel kiszolgáltak, ezt a számot felbővítsük – hiszen akkor is 5600 iskola volt – 3200-ra, és a sávszélességet is egy bizonyos mértékig emeljük.” – mondta az igazgató.

„Ez a helyzet konzerválva maradt egészen 2003-2004-ig, akkor jött egy új Sulinet-koncepció, teljesen más, amikor négy távközlési vállalat másokat is bevonva egy nagy konglomerátumban komplex szolgáltatást nyújtott. Ez nagy ugrás volt, akkor korszerűnek mondható 4/1 megabites ADSL-kapcsolatokat hoztak létre. Ezt az állapotot örököltük meg, és döntött úgy a kormány, hogy az NIIFI hálózati rendszeréhez integráltan képzeli el a jövőben a köznevelési/közoktatási intézményeket. Ez lendületet adott, hiszen már megvolt a gerinchálózatunk gyakorlatilag korlátlan sávszélességgel, kapacitással. Első lépésként arról kellett gondoskodnunk, hogy azokat az eszközöket, melyeket bügykölgettek, néhol kézzel forrasztottak – elképesztő állapotok vannak egyébként az iskolákban – lecseréljük. Ennek a cseréjéről szól a programunk.”

Mohácsi János igazgatóhelyettes, hálózatért felelős munkatárs elmondta, hogy mérföldkőhöz érkezett a projektjük, a végponti eszközök már több, mint felét telepítették. Mindehhez összesen 1,3 milliárd forint támogatást használnak fel, 2014 végéig fejezik be. Fontos célként emelte ki, hogy a felsőoktatás számára kidolgozott szolgáltatásaik minél hatékonyabban tudjanak megjelenni a közoktatásban is. Legalább 5 évig működőképes, akár gigabites sávszélességet is kezelni tudó routereket szerelnek fel. Ennek ellenére a sávszélesség továbbra is jelentős probléma, 2014-2020 között a dolgot prioritásként kell kezelni, hogy az iskolák 100 megabitre való bővítése megvalósítható legyen. Dolgoznak azon, hogy például Miskolcon vagy Debrecenben helyileg kapcsolódjanak az iskolák a nagysebességű gerinchálózatra. A 4500 megújítandó Sulinet kapcsolatból tavaly 1052-t bővítettek fel minimum 8 megabites ADSL-re, az idei év első felében további 962-t 50/20-ra, ősszel pedig indul a sávszélesség emelés második fele a maradékkal.

„Időarányosan jól állunk, azonban meg kell jegyezni, hogy a közgyűjtemények is kapcsolódtak az NIIFI hálózatához. Ezek az NIIFI életében mindig is meghatározóak voltak, legalább annyira, mint az egyetemek, ugyanis a kettő olyan szimbiózisban él, ami nem elválasztható. Az egyetemi- és közkönyvtári kör átjár egymásba. Annak idején, amikor kitalálták az eMagyarország koncepciót, akkor ezen pontok jelentős részét könyvtárakban helyezték el. Ezek az eMagyarország pontok annak idején virágzó pályát futottak be, mindaddig, amíg volt ennek finanszírozása. Azután a pénz csökken, mert mint úgy általában mindennél, a beruházás-rész még jól működik, de amikor már működési költség is megjelenik, akkor már baj van.”

„Indulásnál, kb. 5-6 évvel ezelőtt közel 1800-1900 pont létezett, ma ezek száma 1600. Lelkes társadalmi munkások működtetik ezeket az ország jövője szempontjából meghatározó helyeket, ugyanis tudni kell, hogy Magyarországon a digitális írástudatlanság közel a lakosság 50%-át érinti, mégpedig elsősorban az elmaradott térségekben. Ezeknél nagyon fontos lenne a továbblépés, mivel a kormány az összes háztartást internetre szeretné kötni, és ezt a több millió embert meg kellene tanítani a használatára.” Nagy Miklós megemlítette még a miskolci ingyen laptop példaprojektet, mely alapján mind a 12 megyeszékhelyen hasonló indul majd, salgótarjáni következő állomással. Közlése szerint a tapasztalatok alapján ennek hatásfoka nőni fog, a cél a következő 4-8 évben életet lehelni az internetbe. ”

Forrás:
A korai jó színvonal miatt ilyen gyenge ma a Sulinet; SG.hu; 2014. március 05.
Korábbi cikkeink a Sulinetről

70%-kal nőtt a globális adatátviteli forgalom egy év alatt

„2012 negyedik negyedéve és 2013 negyedik negyedéve között a mobil adatátviteli forgalom 70%-kal nőtt, az LTE-előfizetések száma elérte a 200 milliót. Az Ericcson közleménye szerint a mobil-előfizetések összesített száma – beleértve 2013 negyedik negyedévének adatait is – kb. 6,7 milliárd volt. Ebből 109 millió az új előfizetés, amelyek a negyedik negyedév során adódtak hozzá az összesített adathoz. Az előfizetők tényleges száma pedig kb. 4,5 milliárd, mivel számos előfizető több előfizetéssel is rendelkezik. 2013 negyedik negyedévében a globális mobilpenetráció 92%-os volt. Kína és India egyenként az új előfizetések nettó értékének kb. 20%-át adta, ez közel 20 millió új előfizetést jelent. A mobil előfizetések száma kb. 6%-kal növekedett az előző év ugyanezen időszakához képest, és 1,5%-kal az előző negyedévi adatokhoz képest.

2013 negyedik negyedévében a mobil szélessávú előfizetések száma kb. 150 millióval, összesen 2,1 milliárdra emelkedett; ez 40%-os növekedést mutat az előző év ugyanezen időszakához képest. A WCDMA- és HSPA-előfizetések száma kb. 70 millióval nőtt; az LTE-előfizetések száma pedig kb. 40 millióval, ezzel elérve a 200 milliós összesített értéket. A GSM használatát magában foglaló előfizetések összértéke 100 millióval növekedett, míg a csak GSM-előfizetések mérsékelt értéket mutatnak. Az okostelefon-előfizetéseket illetően továbbra is erőteljes globális növekedés tapasztalható; annak ellenére, hogy egyes térségekre (például Észak-Amerika) mérsékelt növekedési ütem jellemző.

2013-ban kb. 1 milliárd okostelefon értékesítésére került sor. Az okostelefonok a 2013 negyedik negyedévében értékesített mobiltelefonok összértékének közel 60%-át tették ki. (Ez az érték 2012 negyedik negyedévében kb. 45% volt.) Az összes mobiltelefon-előfizetés kb. 30%-a kapcsolódik okostelefonokhoz, azaz ezen a területen még jelentős növekedési lehetőség látható.

A fenti ábra a globális havi adat- és hangforgalom összesített értékét mutatja. Kiderül belőle az adatátviteli forgalom jelentős növekedése és a hangforgalom mérsékelt növekedési üteme. A mobil adatátviteli előfizetések száma gyorsan nő; ez nemcsak az adatátviteli forgalom bővülését alapozza meg, hanem az előfizetésenkénti átlagos adatmennyiség folyamatos növekedését is. 2013 harmadik és negyedik negyedéve között az adatátviteli forgalom 15%-kal nőtt. Meg kell említeni azonban, hogy piacok, térségek és szolgáltatók szerint a forgalmi szint jelentősen eltér.

Ezeket a méréseket az Ericsson több éven keresztül végezte, kereskedelmi hálózatok jelentős méretű bázisának bevonásával, amelyek együttesen a világ összes térségét lefedik. Ezért az adatok reprezentatív alapot szolgáltatnak a mobilhálózatok teljes forgalmának kiszámításához az egész világon.”

Forrás:
70%-kal nőtt a globális adatátviteli forgalom egy év alatt; SG.hu; 2014. március 6. [A cikkhez grafikonok is tartoznak. A hivatkozott weboldalon megtekinthetők.]

Társadalom, gazdaság, művelődés

Felkerültek a netre a régi magyar népszámlálási adatok

„Hivatalosan szerdától hozzáférhetőek az 1784 és 1996 közötti hazai népszámlálási kiadványok, de tesztüzemben már most is elérhetőek a képek.

A projekt résztvevői ma közölték, hogy szerdán, 2014. március 5-én a magyarországi történeti népszámlálások kiadványainak összesen 128 ezer oldala szabadon hozzáférhetővé válik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtár honlapján. A Népszámlálási digitális adattár (Néda) a KSH Könyvtár és az Arcanum Adatbázis Kft. együttműködésével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

A népszámlálások felbecsülhetetlen értékű információval szolgálnak az adott időszak társadalmi viszonyairól. Adataik nélkülözhetetlenek a gazdasági és politikai döntéshozók, a társadalomtudósok, a gazdaság-, népesség-, társadalom- és helytörténészek munkájához. A népszámlálások anyaga felöleli többek között az alapvető családszerkezeti, foglalkozási, kisebbségi, felekezeti és infrastrukturális adatokat az országostól a települési szintig. Ezek együttes, közös felületen történő szolgáltatása a magyar társadalom fejlődésének jobb megértését teszi lehetővé.

A hazai népszámlálási adatok összegyűjtését, rendszerezését, feldolgozását és publikálását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végzi 1867-es megalakulása óta. „Vezéreszméül lebegett ez ügyben az országos magyar királyi statistikai hivatal előtt, hogy minél kimerítőbb, egyúttal oly alakú müvet készítsen, mely ne csupán számból álljon, hanem azonkívül, hogy részletes számaiban alapúl szolgálhasson a kormányintézkedéseknek, és forrásmű legyen a tudományos kutatóra nézve, egyúttal haszonnal legyen lapozható a nagy közönség által is” – írta Keleti Károly, a hivatal alapító atyja az 1870. évi népszámlálási adatokat összefoglaló kötet bevezetőjében.

A Néda a XVIII. és a XX. század vége között megtartott magyarországi népszámlálások és mikrocenzusok összesen 362 kötetét közli több mint 128 ezer oldalon. A gyűjteményt a teljesség igénye nélkül kiegészítették néhány, a külföldi népszámlálások anyagából a KSH által készített összeállítással.

A képes adatbázis már tesztelhető a http://konyvtar.ksh.hu/neda oldalon.”

Forrás:
Felkerültek a netre a régi magyar népszámlálási adatok; IT café; 2014. március 4.

Telített piacon dolgozik, ha bérügyvitellel foglalkozik

„ Magyarországon először készült összehasonlításra, trendek megismerésére alkalmas kutatás a bérügyvitel – azaz a bérszámfejtő alkalmazások szolgáltatások – piacáról. A kutatást lefolytató IDC Hungary közelmúltban publikált tanulmánya szerint a magyar piac is vevő a legkorszerűbb IT-alapú megoldásokra. Ezen a piacon is hódítanak az általános bűvszavak: mobilitás, üzleti HR-menedzsment, webes dolgozói és vezetői önkiszolgáló rendszerek, SaaS-alapú (Software as a Service) megoldások.

A piacon az IDC szerint magas a penetrációja az bérügyviteli alkalmazásoknak. Éppen ezért a növekedési lehetőségeket elsősorban ezen az új szolgáltatásoknak a kialakítása jelentheti az alkalmazások fejlesztő piaci szereplőknek.

A bérügyviteli outsourcing piac növekedése jóval dinamikusabb, mint az alkalmazásfejlesztési piacé. Ennek hátterében a kihelyezés iránt növekvő nyitottság és a mérsékelt penetráció áll. Itt tehát van tere a további fejlődésnek és növekedésnek.

A tanulmány külön vizsgálta a bérügyviteli alkalmazás piacot és a bérszámfejtési outsourcing piacot. A bérügyviteli alkalmazások piaca az IDC szerint 2012-ben még szerény mértékben, 1,7 százalékkal bővült. Az erre fordított költések 3,55 milliárd forintot tettek ki. Tavaly azonban már zsugorodott az erre fordított összeg: az előzetes adatok alapján 0,3 százalékkal.

Költséges az utánkövetés
2012-ben összesen 2 millió 959 ezer dolgozó bérét bérszámfejtették dobozos alkalmazásokkal (ez az előző évhez képest 0,9 százalékos bővülést jelentett). 2013-ban ennél nagyobb, az előzetes adatok alapján 1,3 százalékos bővülés következett be annak ellenére, hogy a hazai piac egésze zsugorodott. A növekedés elsősorban a foglalkoztatás bővülésének köszönhető.

A bérszámfejtési alkalmazásokra fordított költés döntő hányadát, 81 százalékát tették ki a karbantartási, utánkövetési díjak, miközben a licencekre a 15 százalékát, a szoftverbérlet pedig csupán 4 százalékát költötték.

Ez utóbbi is a magas penetrációra utal, amelyen korlátozottak a növekedési lehetőségek. A piaci szereplőknél éppen ezért felértékelődött az ügyfélmegtartás és a változó ügyféligények kiszolgálása az alkalmazások továbbfejlesztésével.

A piaci igények alapján középtávon a termékfejlesztés elsősorban a HR menedzsment funkciók fejlesztését, a webes felhasználói funkciók kialakítását és az alkalmazások mobil elérését foglalják magukba. A vezetői információs, adatelemzési, lekérdezési igények iránti igény is érezhetően növekszik, ami új fejlesztési irányt nyit a bérügyviteli alkalmazások fejlesztésében.

Őrizzük meg, amink van!
Egy konszolidált piac szereplői elsősorban a status quo fenntartására törekednek, az árbevétel növelése másodlagos cél, sokkal fontosabb a nyereségesség növelése vagy szinten tartása. Az agresszív piacszerzési lépéseket – például egy erős árverseny generálását – a meghatározó szereplők többsége nem tartja célravezetőnek. Sokkal inkább látnak piacszerzési lehetőséget a piac alsóbb szegmenseinek intenzívebb megcélzásában és a kisebb alkalmazásfejlesztőkkel történő intenzívebb versenyben látnak.

A bérszámfejtési alkalmazások piaca egyébként koncentrált – állítja az IDC. A tanulmány szerint a tíz legnagyobb szereplő uralja a piac 88,4 százalékát.

Egyre népszerűbb lenne az outsourcing?
2012-ben mintegy 496 ezer munkavállaló bérszámfejtését végezték outsourcingban. Ennek a piacnak az értéke közelített a 9,4 milliárd forinthoz. A növekedés elsődleges oka, hogy általánosan megnövekedett kiszervezési hajlandóság. Ezt azonban a költségoptimalizálási és felelősségmegosztási megfontolás, az anyavállalatok erősödő kiszervezési stratégiája generálta. Ugyanakkor az is kedvezően befolyásolta a piacot, hogy a szolgáltatók nyitottak a kisebb ügyfelek irányába is. Ennek függvényében akár szép eredménynek is tekinthető 2013-ban 3,4 százalékos bővülés.

A piac erősen töredezett. Sok eltérő elsődleges profilú (pl. könyvviteli auditáló, adótanácsadó és egyéb pénzügyi szolgáltató stb.) cég nyújt bérszámfejtési szolgáltatást. Az IDC úgy látja, az ilyen jellegű, több éves és tervezhető bevételt jelentő, szolgáltatások szerepe felértékelődik. Azaz a piac szereplői növekvő figyelmet szentelnek az üzletfejlesztésben és a szakmai kompetenciájuk fejlesztésében a bérügyviteli területnek.

Összességében azonban a házon belüli bérszámfejtést végző cégek aránya magas: a közepes vállalatok körében 63,3 százalék, a nagyvállalati körben 80 százalék. Van tehát tere a növekedésre a bérügyviteli outsourcingnak.”

Forrás:
Telített piacon dolgozik, ha bérügyvitellel foglalkozik; Bitport; 2014. március 5.

Együttműködik az OTP és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.

„A Nemzeti Mobilfizetési Rendszer megvalósításának fontos részét képezi a Nemzeti Mobilfizetési Zrt., és az OTP Bank között született szakmai partnerségre és a közszolgáltatások minőségét javító mobilfizetési megoldások fejlesztésére irányuló együttműködési megállapodás.

A közszolgáltatások készpénzkímélő, felhasználóbarát fizetési lehetőségeit országosan egységes platformon keresztül biztosító Nemzeti Mobilfizetési Zrt., és a legnagyobb hazai hitelintézet együttműködése ugyanis az egyik stratégiai pillérét képezi az idén induló Nemzeti Mobilfizetési Rendszer okostelefonok térhódításával lépést tartó, bankkártya alapú szolgáltatásai fejlesztésének.

A megállapodás részeként a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és az OTP Bank áttekintik a vállalataiknál keletkező, a mobilfizetés szempontjából releváns információkat és kialakítják közös és kölcsönös felhasználásuk módjait, valamint együttműködnek abban is, hogy egységes tartalmú, a mobilfizetés időszaki eredményeit bemutató kommunikációs anyagok kerüljenek publikálásra.

A különféle közszolgáltatásokhoz kapcsolódó mobilfizetési termékek tartalmát és formáját közös munkacsoport keretében határozzák meg, feldolgozzák a közös munka során keletkező információkat, illetve javaslatokat fogalmaznak meg és projekt terveket készítenek elő a megállapodásban megfogalmazott célok elérése érdekében.

„Örömmel kötöttük meg az OTP Bankkal azt a megállapodást, melynek keretében lehetőségünk nyílik a legnagyobb hazai hitelintézettel partnerségi kapcsolat kialakítására. Társaságunk az elmúlt hónapokban megkezdte a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer stratégiájának kialakítását, amelynek megvalósításába az OTP Bankon kívül más együttműködő feleket is be kívánunk vonni. A Nemzeti Mobilfizetési Rendszer első körben a közlekedéshez kapcsolódó közszolgáltatások mobilfizetését biztosítja országosan egységes platformon keresztül, így közeli terveink között szerepel a közösségi közlekedés mobilfizetésének megvalósítása is, amely a felhasználók számára nemzetközi mércével nézve is egyedülálló megoldást fog kínálni a magyarországi készpénzkímélő fizetési megoldások terén” – nyilatkozta Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.”

Forrás:
Együttműködik az OTP és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.; Pavlovic Jovan; Computerworld; 2014. február 27.

Jöhet a mobilos e-útdíjfizetés

„Már teszteli a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. az e-útdíjfizetéshez használható mobilalkalmazást, áprilisban élesedhet a megoldás. Legkésőbb júliusban elindítják saját mobil parkolási rendszerüket, amely középtávon akár a díjak csökkenését is eredményezheti.

Már elkezdték a használatarányos elektronikus útdíjrendszerhez kapcsolódó mobilfizetési megoldás tesztelését, a próbaüzem várhatóan márciusban le is zárul – mondta el a Világgazdaság érdeklődésére Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NMF) vezérigazgatója. Az Android és iOS operációs rendszereken futó megoldás várhatóan áprilisban élesedik majd, így az e-útdíj fizetésre kötelezett fuvarozók ekkortól vásárolhatnak viszonylati jegyeket az applikáció segítségével. Az elektronikus útdíjrendszerben ma is adott az a lehetőség, hogy regisztráció nélkül, a világhálón keresztül vegyenek viszonylati jegyet. A hamarosan elérhetővé váló mobilos alkalmazás pedig annak a sémáját követi majd, így az útvonal megtervezésével, a jármű paramétereinek megadásával lehet majd fizetni az úthasználatért, a díjat bankkártyával lehet kiegyenlíteni – közölte Veres Mihály.

Az NMF vezetőjének elmondása alapján jelenleg a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer kialakításán dolgoznak, amelynek csak egyik eleme a mobilos e-útdíjfizetés. A rendszer keretein belül legkésőbb július elsejéig el kell indulnia az egységes mobil parkolási megoldásnak, illetve az autópálya használat díjának fizetésére szolgáló e-matrica szolgáltatásnak is.

„A mobil parkolásnál integrátor szerepet játszik a cégünk az önkormányzatok által működtetett parkolási társaságok, illetve a mobilfizetési szolgáltatást nyújtó vállalkozások között” – vázolta a konstrukciót Veres Mihály. A szakember hozzátette, az NMF köt majd szerződést a parkolási cégekkel, és rajtuk keresztül állnak majd kapcsolatban a szolgáltatók. Az új rendszer megkönnyíti majd a mobilfizetési megoldást kínáló vállalkozások helyzetét, hiszen így nem kell külön összeköttetést kialakítaniuk valamennyi parkoló-társasággal. A vezérigazgató várakozásai szerint az új konstrukció eredményeként tovább nőhet azon parkolási cégek száma, amelyek mobilfizetési lehetőséget is kínálnak, hiszen egyszerűbb és olcsóbb lesz csatlakozni a rendszerhez, sőt akár időszakosan is be lehet vezetni azt, egy-egy nagyobb esemény, vagy a nyári szezon alkalmával. A megoldás Veres Mihály szerint ösztönözheti az innovációt, élénkítheti a versenyt és középtávon akár a parkolási díjak csökkenését is eredményezheti. Az integráció megvalósításához szükséges informatikai megoldást már egyeztették a legjelentősebb mobilfizetési szolgáltatókkal, amelyek várhatóan március végén el is kezdik a rendszer tesztelését. Az NMF a mobilparkolás után fizetendő kényelmi díj egy részéből fedezi majd a kiadásait.

Májusban kezdik az autópálya-használat díjának mobilos kifizetésére szolgáló megoldás belső tesztelését, a bevezetés ütemezése azonban függ attól is, hogyan tudnak megállapodni a viszonteladókkal. Jelenleg 6 céggel tárgyalnak, de már jelentkezett olyan piaci szereplő, amely korábban nem kínált ilyen lehetőséget – tette hozzá Veres Mihály.

Az NMF vezetője a középtávú tervek kapcsán elmondta, hogy két nagyobb rendszer megvalósítására készülnek. Megkezdték a közösségi közlekedésben használható elektronikus jegyrendszer fejlesztésének előkészítését, illetve kidolgoznának egy mobilos fizetési megoldást a közigazgatás számára is.

Bővülő csapat
A 2012. október 15-én alapított, teljes mértékben állami tulajdonban lévő Nemzeti Mobilfizetési Zrt. a múlt évben mintegy 200 millió forintos keretből gazdálkodott. Az idén is hasonló nagyságrendű kiadással számolnak, amit azonban az év második felében beinduló szolgáltatások, illetve ezek költségvonzata növelhet. A társaság a tervek szerint fokozatosan termel majd nyereséget – mondta el Veres Mihály vezérigazgató. A vállalatnál jelenleg 16-an dolgoznak, az év végére a létszám 30 fősre nő.”

Forrás:
Jöhet a mobilos e-útdíjfizetés; Kalocsai Zoltán; Világgazdaság Online; 2014. március 6.

Szakirodalom

Heves területfejlesztés: 2030-ig előre

„Heves megyében 2030-ig próbálták előrelátni az ott élők, vajon milyen megyét szeretnének maguknak. Egy használható módszertannal zajlott kutatás eredményeként nagy szükségük lesz a „társadalmi marketingre” – s meglehet, hogy nem csak Hevesben van így…

Az EU 2007–2013 közötti költségvetési periódusának vége felé közeledve a kormány a területfejlesztési törvény módosításával napirendre tűzte a megyei szintű területfejlesztési koncepciók kialakítását 2013 végéig. Miután a területfejlesztés során minimálisan a következő EU-költségvetési periódus végéig (azaz 2020-ig) kell gondolkodni, figyelembe kell venni a várható gazdasági, politikai és társadalmi változásokat, valamint a megyéken belüli térségi különbözőségeket is.

Ezek a szempontok felértékelik a komplex kistérségi stratégiákra alapuló, koordinált fejlesztéseket, és a „bottom-up” jellegű (alulról felfelé szerveződő) területfejlesztési stratégiák kidolgozását.

A 2014–2020 közötti EU-s költségvetési időszakban előtérbe kerül a multifund-alapú támogatási rendszer, mely a komplex, integrált kistérség-fejlesztési stratégiákat preferálja. Ezen belül kiemelt prioritásnak minősülnek a környezeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjai a gazdaságfejlesztéssel összhangban.

A hazai közigazgatás átalakítása (járások megjelenése, települési önkormányzati feladatok átcsoportosítása), valamint a munkahelyteremtés prioritása felértékeli a faluszövetkezetek, a helyi gazdaság, a szociális gazdaság kiépítésének fontosságát. Ehhez kapcsolódva a kistérségi (járási) szinten összehangolt projektek megvalósítása válik lényegessé.

Ebbe a vonulatba illeszthető be a növekvő támogatású közmunkaprogram, mely – ha a foglalkoztatási célú szociális gazdaság (szociális vállalkozások) irányába mozdulna el – a megyei területfejlesztési koncepciókba ágyazott kistérség-fejlesztési stratégiák hatékony megvalósítását is szolgálhatná.

A Heves megyei önkormányzat a megye két tudásközpontját (az egri Eszterházy Károly Főiskolát és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolát) kérte fel 2012 szeptemberében, hogy közreműködjenek a területfejlesztési koncepció elkészítésében. Ennek kapcsán került sor a megye hét kistérségében a helyi véleményformálók („helyi elit”) részvételével megszervezett helyszíni találkozókra.

Erős a hiányérzet
A tapasztalat szerint hihetetlenül erős a lakosság hiányérzete, mert a helyi szinten megfogalmazott és konkrét problémákra hatékony megoldásokat célzó javaslataik rendre elhalnak az államigazgatás különböző szintjein, és nem kapnak döntéshozói támogatást.

A fenntartható területi fejlesztés megalapozása nem csak egy szokványos stratégiai fejlesztési koncepciót jelent, mert a fenntartható kistérségekre alapuló fejlesztési programoknak nagyon fontos helyi társadalom- és gazdaságépítő funkciója is van. Amíg egy adott kistérségben kidolgozzák, megvitatják, elfogadják a programot, régen elfeledett erők ébrednek újjá. A résztvevők rájönnek, hogy problémáik, kihívásaik jelentős hányada saját erőből, összefogással is megoldható, nem szükséges hozzá feltétlenül külső (kormányzati és/vagy EU-s) támogatás. Mivel a magyar társadalom az EU-tagországok között a leginkább paternalista beállítottságú, ez sem utolsó szempont.

Az utóbbi időben a fenntarthatósági paradigmaváltás miatt előtérbe került a fenntartható regionális fejlődés kérdése, és ennek kapcsán kísérletet is tettek arra, hogy ennek sikertényezőit modellben foglalják össze:

Eszerint az ábrán látható öt tényező (PC = termelőtőke, HC = humán tőke, SC = társadalmi tőke, CC = kreatív tőke, EC = ökológiai, azaz természeti tőke) határozza meg a fenntartható regionális fejlesztés (SID, sustainable innovative development) kereteit.

A fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez a fenntartható kistérségeknek kell a hosszú távú megyei szintű területfejlesztési koncepció fókuszában állniuk, ami a gyakorlatban a közösség, a gazdaság, az infrastruktúra, a természeti környezet és a közszolgáltatások egymással is összehangolt fejlesztését jelenti.

Heves megyében a megyei szintű stratégia összeállításához először diagnózis készült: kérdőíves kutatás, majd fókuszcsoportos interjúzás, melynek során az aktuális problémák és a megoldandó kérdések fontossági sorrendje kialakult.

Ezután történik a javaslattétel. Ennek során a fókuszcsoportok résztvevői „víziókat” rajzolnak fel: milyen megyében szeretnének élni 2020-ban, 2025-ben. E szakasz fontos része a visszacsatolás: az összegyűlt javaslatok és jövőképek társadalmi vitája, valamint eljuttatása a főhatóságokhoz.

Vízióból és javaslatból cselekvési terv
A stratégiaalakítás csúcsa a harmadik szakasz, amikor a főhatósági jóváhagyást követően a konkrét fejlesztési programok, projektek meghatározása történik. Lényegében ebből áll össze egy megye területfejlesztési stratégiája.

Heves megye esetében összességében a helyi foglalkoztatás, a humán tőke, a termelés (ipari, agrár és élelmiszer-), az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás volt a legfontosabbnak jelölt téma a megvitatás folyamatában.

Ahogy az alábbi ábra mutatja, a mintában szereplő válaszadók a fenntartható közösség legtöbb összetevőjét (közösségi kultúra, összetartás, demográfiai feszültségek, civil hálózatok), a fenntartható gazdaság számos részterületét (termelő ágazatok helyzete, piacok helyzete, foglalkoztatás), valamint a közlekedési infrastruktúra helyzetét különösen fejlesztendőnek tartották és tartják.

Az elemzés végkicsengése az lett, hogy elkészült Heves megye 2030-ig felvázolt jövőképe, s összeálltak a megvalósítás lehetséges eszközei, hangsúlyozva a „társadalmi marketing”, azaz a nyilvánosság bevonásának fontosságát.

A fenntartható térségfejlesztés megvalósítása nem kevésbé bonyolult feladat, mint globális szinten a fenntartható fejlődés biztosítása. Mindkét esetben kiemelt fontosságú szerepet kell kapnia a társadalmi kommunikációnak, illetve a „zöld innovációk” közé be kell sorolnunk nemcsak a fenntarthatóságot szolgáló technikai jellegű innovációkat („zöld termékek/szolgáltatások”, „zöld eljárások/technológiák”), de a fenntarthatósággal kapcsolatos tudás leghatékonyabb terjesztését, a „zöld értékrend” formálását segítő megoldások kidolgozását, alkalmazását is.

Középpontba kerül a közösség
Jelenleg még jóval nagyobb erőt koncentrálunk a technikai hatékonyságot növelő innovatív megoldásokra, mint a fogyasztás (azaz: életmódunk) ökohatékonyságának növelésére. A felvázolt módszertan segítségével a külső és belső erőket ésszerűen kombináló (és mobilizáló), hosszú távú programmal minden kistérség az eddigi próbálkozásoknál jóval hatékonyabban lehet képes megőrizni a fenntarthatóságát.

Dr. Dinya László tanulmánya nyomán…”

Forrás:
Heves területfejlesztés: 2030-ig előre; Megminden; 2014. március 4. [a cikkhez ábrák tartoznak, megtekinthetők a hivatkozott webhelyen] Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020); Heves Megyei Önkormányzat; 2013. november 29.
„Zöld” prioritások érvényesítése a megyei szintű területfejlesztési stratégiákban; Dinya László; Journal of Central European Green Innovation 1 (1) pp. 21-33 (2013) (pdf)

Törvények, rendeletek

A közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítése

Egymás mellett közli az Európai Bizottság eredeti javaslatát, és az Európai Parlament kiegészítő, módosító javaslatait.
Ezzel a parlamenti állásfoglalással foglalkozik bővebben korábbi cikkünk: Akadálymentesítik a közszféra honlapjait az EU-ban.
Forrás:
Az Európai Parlament 2014. február 26-i jogalkotási állásfoglalása a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0721 – C7-0394/2012 – 2012/0340(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat); Európai Parlament; 2014. február 26.

A Kormány 1122/2014. (III. 6.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti Partnerségi Megállapodás elfogadásáról és Európai Bizottság számára történő benyújtásáról

„A Kormány megtárgyalta a 2014–2020 közötti Partnerségi Megállapodás tervezetét, tudomásul vette az annak tartalmáról az Európai Bizottsággal folytatott informális egyeztetések lezárását és eredményeit, és a 2014–2020 közötti, európai uniós társfinanszírozási fejlesztési programok végrehajtásának minél gyorsabb megkezdését szem előtt tartva

1. jóváhagyta a 2014-2020 közötti Partnerségi Megállapodás tervezetét, és felhatalmazza a nemzetgazdasági minisztert, hogy a parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár útján nyújtsa be formálisan a Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottság számára;

3. egyetértett a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program szükségességével, amelynek forrását a korábban technikai segítségnyújtásra elkülönített keret biztosítja, és ennek érdekében
a) felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Partnerségi Megállapodást megalapozó pénzügyi forrásallokáció módosításával biztosítsa a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program pénzügyi keretét, a korábban technikai segítségnyújtási keretet tervező operatív programok forrásallokációja terhére;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

b) felkéri a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy dolgozza ki a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programot;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár
Határidő: operatív programok benyújtásával párhuzamosan

4. visszavonja a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól szóló 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozatot és a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról szóló 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozat 1. mellékletét;

5. felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy az érintett tárcák közreműködésével az operatív programok végleges tervezetét terjessze jóváhagyásra a Kormány elé.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2014. március 31.”

Forrás:
A Kormány 1122/2014. (III. 6.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti Partnerségi Megállapodás elfogadásáról és Európai Bizottság számára történő benyújtásáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 34. szám, 2014. március 6.; 3445. oldal (pdf)

Nemzetközi szemle

Nemzetközi szemle – 2014. március 10.

Az uniós tagországok innovációs teljesítménye
A feljegyzés megmagyarázza az uniós innovációs eredménytábla célkitűzéseit, információt közöl az alkalmazott mérési módszertanról. Értékeli az innovációs teljesítményt nemzeti és regionális szinten, valamint közli a nemzetközi versenytársak adatait is. Magyarország a mérsékelten újító országok között van.
Forrás:
Innovation performance: EU Member States, International Competitors and European Regions compared; MEMO/14/140, 2014. március 4. (pdf)
Az EU innovációs tevékenysége fellendülő tendenciát mutat, de nem kiegyenlített; Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete; 2014. március 6.

Hogyan építsünk közösségi intranetet?
Az Amerikai Nemzeti Archivum munkatársának prezentációja. Gyakorlati tanácsok arra, hogy a szervezeten belüli kommunikáció javítására, a szervezeti tudás megragadására, a dolgozók bevonására hogyan használható egy intranet.
Forrás:
Lessons learned from NARA’s social intranet; Mike Cipriano; GCN; 2014. február 7.
Top 10 Lessons Learned from Launching an Engaging Social Intranet; Mary Krakowiak; DigitalGov; 2014. január 24.

A közigazgatási szervezetek közötti együttműködés ígéretes példái
Az Egyesült Államok Számvevőszéke által összeállított jelentés azokkal az akadályokkal foglakozik, amelyek nehezítik a szövetségi közigazgatáson belüli átfedések felszámolását.
Forrás:
Promising Practices for Interagency Collaboration; John M. Kamensky; IBM Center for The Business of Government; 2014. február 19.

A Nagy Adat figyel
A nem-fizető ügyfelektől visszaszerzendő, hitelbe vett autók felderítésével foglalkozó amerikai cégek automatikus rendszámleolvasóval járják az utakat. Az információt egy központi adatbázisba továbbítják, amelybe bekerül az évente az amerikai utakon megforduló autók kb. 40 százaléka. Súlyos adatvédelmi kockázat az eredmény.
Forrás:
A vast hidden surveillance network runs across America, powered by the repo industry; Shawn Musgrave; Betaboston; 2014. március 5.
Ed Grabianowski; HowStuffWorks; Ed Grabianowski; HowStuffWorks

Újabb szakaszába lép az amerikai nyílt kormányzat
A nagy kezdeti lendület után némileg kevesebb hírt hallottunk az utóbbi időkben a amerikai kormányzat nyílt, közigazgatási adatokkal kapcsolatos törekvéseiről. Az új utasítás fel kívánja gyorsítani a kormányztai adatok megnyitását.
Forrás:
OSTP asks agencies for ‘bold, ambitious’ open government initiatives; Jason Miller; Federal News Radio; 2014. március 3.
2014 Agency Open Government Plans : Memorandum for the Heads of Executive Departments & Agencies; 2014. február 24. (pdf)

Az Egyesült Államok kormányzata a Twitteren
A szövetségi kormányzati intézmények Twitter-fiókjai.
Forrás:
The Ultimate Federal Government Twitter Directory; Jimmy Daly; FedTech Magazine; 2014. január 29.

Alkalmazásprogramozói felület és közigazgatási adatok
Ha már technikailag megoldottuk azt a problémát, hogy a kormányzati adatok egy alkalmazásprogramozói felület (API) segítségével szabadon elérhetőek, akkor milyen szempontokat kell figyelembe venni a felhasználási feltételek meghatározásánál.
Forrás:
A Better Understanding Of Government APIs And Their Consumers Before Considering Charging For Use; API Evangelist; 2014. március 7.

Brémai konzultáció a nyílt adatokról
Bréma városa, amely már idáig is számos adatát nyíltan hozzáférhetővé tette, megkérdezi a városállam polgárait, hogy hogyan fejlesszék tovább ezt a kezdeményezést.
Forrás:
Bremer Open Data Konsultation; ifib: Institut für Informationsmanagement Bremen GmbH; 2014. március 6.

Társadalmi feszültségek a Szilícium-völgyben
A Google vezetőjének kissé felemás reakciói az informatika fejlődése által okozott társadalmi problémákra.
Forrás:
Google’s Eric Schmidt: ‘let us celebrate capitalism’; Adrianne Jeffries; The Verge; 2014. március 7.

„A média szerepe a gyerekek életében”
Új kutatási jelentés (immár a második ebben a témában), amely a 8 évnél fiatalabb gyerekek és a média viszonyát vizsgálja.
Forrás:
New Study Uncovers The Powerful New Role Of Media In Children’s Lives; Fluency21; 2014. március 6.

Áttekintés a viselhető eszközökről (wearables)
Nem lesz olyan forradalmasító hatásuk (a szerző szerint), mint az okostelefonoknak, de jelentős piacai szegmenseket fognak meghódítani.
Forrás:
Why Wearable Devices Will Never Be As Disruptive As Smartphones; Kevin McCullagh; Co.design; 2014. január 21.