Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Várhatóan az idén megtörténik az operatív programok szakmai jóváhagyása

„ Már a jövő év elejétől nagy számban jelennek meg uniós pályázati kiírások, miután a magyar operatív programok többsége várhatóan még ebben az évben megkapja a szakmai jóváhagyást az Európai Bizottságtól (EB) – mondta a Miniszterelnökség helyettes államtitkára az MTI-nek.

Csepreghy Nándor felidézte: a brüsszeli észrevételek után a tíz operatív program közül nyolcat november 17-én benyújtott a kormány az Európai Bizottságnak. Ezek közül az elsőt, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot (RSZTOP) már elfogadták, és a testület jelzése alapján várhatóan a benyújtott programok többsége még az idén szakmai jóváhagyást kap.

A 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodás dokumentumait szeptember 11-én írta alá az Európai Bizottság Magyarországgal; az operatív programok a részleteket, az egyes területek támogatási céljait, prioritásait, forrásait vázolják fel.

A helyettes államtitkár elmondta: a jövő év elején két operatív programot kell még benyújtani. A Vidékfejlesztési Program (VP) esetében szinte minden tagállam január-februárban teszi meg ezt a kötelezettségét, a halgazdálkodási program esetében pedig még hiányzik az az európai uniós jogszabálycsomag, ami lehetővé tenné a beadást.

A vállalkozói szektornak elsődleges a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), ennek szakmai elfogadása a bizottság jelzése szerint megtörténhet az idén – közölte.

Az első kilenc pályázatot az operatív programok jóváhagyása előtt, a magyar költségvetés kockázatára kiírták. Már ezeknél a kiírásoknál is megjelent az a fontos szempont, hogy olyan pályázók nyerhetnek támogatást, amelyek az ipari termelés növelésével, exportképest termékek piacra juttatásával, illetve új munkahelyek létrehozásával hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, hozzátéve, hogy a már kiírtak közül várhatóan több pályázat eredményhirdetése is megtörténik január közepéig.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az operatív programok véglegesítése után, 2015 elejétől több százmilliárd forint értékben írnak ki pályázatokat az illetékes minisztériumok. Ennek menetrendje hamarosan, a teljes 2015-ös évre megismerhető lesz. A kormány nyilvánosságra hozza, hogy mely konstrukciók esetében mikor hirdet pályázatokat, milyen felhívásokat hirdet meg, így kalkulálható lesz az indulni szándékozóknak, hogy az év melyik részében milyen támogatási lehetőség nyílik meg – hívta fel a figyelmet Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár elmondta: várhatóan az elsők között írják majd ki a kis- és középvállalkozások (kkv) technológiai fejlesztéseihez, illetve beruházásaihoz kapcsolódó pályázatokat, az energetikai pályázatokat, amelyek a megújuló energiaforrások térnyerését támogatják, az infokommunikációs pályázatokat, valamint a kutatás-fejlesztési és az innovációs pályázatokat.

Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy az előző, 2007-2013-as uniós költségvetési időszakhoz képest az új hétéves ciklusban kevesebb pályázat jelenik majd meg, de a kormány szándéka szerint ezek komplexebbek lesznek a korábbiaknál, egy kiírás keretében lehet majd az összefüggő, egymást erősítő projektekre pályázni.”

Forrás:
Várhatóan az idén megtörténik az operatív programok szakmai jóváhagyása ; Miniszterelnökség; 2014. december 28.

A Kormány 1851/2014. (XII. 30.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájának módosításáról és a „Zöld könyv az infokommunikációs szektor 2014–2020 közötti fejlesztési irányairól” című akcióterv elfogadásáról

„A Kormány
megerősítve az infokommunikációs ágazat 2014–2020 közötti fejlesztésére vonatkozó korábbi stratégiai döntéseit, figyelembe véve egyúttal az Európai Bizottsággal közösen elfogadott Partnerségi Megállapodásban erre vonatkozóan megállapított előzetes feltételeket

1. egyetért a Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról szóló 1069/2014. (II. 19.) Korm. határozattal elfogadott, a 2014–2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (a továbbiakban: NIS) módosításával (a továbbiakban: Módosítás) és felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a NIS-nek a Módosítással egységes szerkezetben való közzétételéről a kormányzati portálon;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal

2. egyetért a NIS végrehajtásával összefüggő kormányzati cselekvési tervet tartalmazó, a „Zöld könyv az infokommunikációs szektor 2014–2020 közötti fejlesztési irányairól” című akciótervvel (a továbbiakban: Zöld Könyv) és felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Zöld Könyvnek a kormányzati portálon való közzétételéről;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal

3. elrendeli a Zöld Könyvben foglalt intézkedések megvalósítását és az azokhoz szükséges források biztosítását a 2014–2020-as időszakra szóló operatív programokból.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter érintett miniszterek
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1851/2014. (XII. 30.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájának módosításáról és a „Zöld könyv az infokommunikációs szektor 2014–2020 közötti fejlesztési irányairól” című akcióterv elfogadásáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 187. szám, 2014. december 30.; 26502. oldal (pdf)

A Kormány 1854/2014. (XII. 30.) Korm. határozata a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” település-központú kísérleti alprogramjának megvalósításához szükséges források biztosításáról

„A Kormány a Digitális Nemzet Fejlesztési Programról szóló 1162/2014. (III. 25.) Korm. határozat elfogadásával olyan komplex program megvalósításáról döntött, amely 2018-ig összehangolt fejlesztéseket valósít meg az országos szélessávú internetelérés, a digitális kompetenciák, a digitális gazdaság és a digitális gazdaság kiteljesedése érdekében. Felismerve az e feladatban jelentkező összetett kihívásokat, a Kormány az országos fejlesztési programok végrehajtását megelőzően szükségesnek tartja egy olyan település-központú kísérleti alprogram megvalósítását, amely rövid távon képes modellezni a program valamennyi pillérének megvalósíthatóságát, hasznos gyakorlati tapasztalatokat biztosítva ezzel az országos programok megvalósításához és a 2018. évi célkitűzés reális teljesítéséhez.

Ennek érdekében a Kormány
1. a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” település-központú kísérleti alprogramjának (a továbbiakban: alprogram) helyszínéül – figyelembe véve a térségben jelenleg zajló piaci alapú hírközlési hálózatfejlesztéseket, fejlesztési igényeket, és fejlődési lehetőségeket – Nyíregyháza városát és a Nyíregyházi járást jelöli ki;

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: KIFÜ) útján gondoskodjon az alprogram Nyíregyházán és a Nyíregyházi járásban történő lebonyolításáról;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal

3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az alprogram keretében a KIFÜ útján
a) gondoskodjon a Nyíregyházán és a Nyíregyházi járásban élők részére informatikai eszközök rászorultságon alapuló pályázati úton történő biztosításáról;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2015. augusztus 31.

b) valósítson meg Nyíregyháza városában a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” megvalósításáról szóló 1631/2014 (XI. 6.) Korm. határozat 7. pont a) alpontja szerinti intelligens városi szolgáltatások elterjesztéséhez kapcsolódó koncepció megalapozására alkalmas intelligens városi szolgáltatási modellprogramot;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2015. december 31.

4. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter szakmai javaslatával összhangban gondoskodjon az 1. pontban kijelölt területen működő helyi kis- és középvállalkozások informatikai fejlesztését célzó, uniós forrásból megvalósuló pályázati kiírás megjelenéséről;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2015. február 28.

5. felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a földművelésügyi minisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával közösen jelölje ki a Nyíregyháza város és a Nyíregyházi járás területén működő, azon többségében hátrányos helyzetű tanulókat oktató köznevelési intézmények körét, amelyek részére meghívásos pályázat útján informatikai eszközök biztosíthatók, és felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a KIFÜ útján – a modellértékű nevelési program alapfeltételeinek biztosítása érdekében – az emberi erőforrások minisztere által megjelölt iskolák informatikai eszközellátásáról;
Felelős: emberi erőforrások minisztere földművelésügyi miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: az intézmények kijelölésére: 2015. április 1.
az eszközellátás biztosítására: 2015. június 30

6. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a Nyíregyházi Főiskolával együttműködve gondoskodjon a Nyíregyházi Főiskola területén teljes lefedettséget biztosító vezeték nélküli internet kapcsolat kiépítéséről és az elérhető sávszélesség növeléséről;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2015. július 1.

7. felhívja a belügyminisztert, valamint a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon a Nyíregyházán működő három kormányablak mintaértékű informatikai felszereltségének biztosításáról, elektronikus ügyintézési folyamatainak kialakításáról;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2015. szeptember 30.

8. felhívja a belügyminisztert, hogy az elektronikus közigazgatás országos elterjesztésének kísérleti megalapozása érdekében
a) a Közép-magyarországi régiót követően elsőként Nyíregyházán gondoskodjon az önkormányzati alkalmazásszolgáltató központ igénybevételének kiterjesztéséről;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2015. október 31.
b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata alapján gondoskodjon a legfontosabb negyven közigazgatási ügy elektronikus intézésének lehetőségről a Nyíregyházán működő kormányablakokban;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2015. december 31.
c) alakítson ki és tegyen elérhetővé az 1. pontban kijelölt területen mobil eszközökkel igénybe vehető e-közigazgatási alkalmazásokat;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2015. december 31.

9. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az emberi erőforrások miniszterével egyeztetve a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet útján gondoskodjon arról, hogy a közoktatási végpontok fejlesztésére vonatkozó programok végrehajtása során a nyíregyházi közoktatási intézmények fejlesztései az első fázisban valósuljanak meg;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2015. december 31.

10. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy gondoskodjon arról, hogy az egészségügyi fekvő- és járóbeteg ellátó intézmények informatikai eszközellátására vonatkozó programok végrehajtása során a nyíregyházi egészségügyi intézmények ellátása az első fázisban valósuljon meg;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2015. december 31.

11. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a 2., 3. és 5. pont szerinti feladat teljesítéséhez szükséges 1401,5 millió forint Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetében történő biztosítása érdekében.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2015. január 31.

12. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a 8. a) és c) pont szerinti feladat teljesítéséhez szükséges 360,0 millió forint Belügyminisztérium fejezetében történő biztosítása érdekében;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter
Határidő: 2015. január 31.

13. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a kísérleti alprogram megvalósítása során szerzett tapasztalatokat használja fel a „Digitális Nemzeti Fejlesztési Program” országos programjainak végrehajtása során.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: a kísérleti alprogram lezárását követően folyamatosan…”

Forrás:
A Kormány 1854/2014. (XII. 30.) Korm. határozata a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” település-központú kísérleti alprogramjának megvalósításához szükséges források biztosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 187. szám, 2014. december 30.; 26503-26505. oldalak (pdf)

Közigazgatás, politika

2015-re házhoz jönnek az állami szolgáltatások

„A kormányhivatali struktúra fontos célkitűzése, hogy a jövőben az ügyintézők elektronikai eszközökkel felszerelve járják a kistelepüléseket. „Egyre kisebb egységekben gondolkodunk, a jövő év végére az állam a legkisebb településre is el fog érni. Minden szolgáltatást koncentráltan a helyszínre fogunk vinni” – a Rádió Orient műsorában Tarnai Richárd kormánymegbízott az átalakítások mellett a vasárnapi foglalkoztatás kérdésére is kitért.

A 2014-es év választásai során az állampolgárok minden szinten kinyilváníthatták véleményüket és akaratukat. Az összeszokási időszakban, az országgyűlési választásokon a kormányhivatal mindössze segédhadtest volt a megyei főjegyző mellett. Ezzel szemben az európai uniós és az önkormányzati választás már a rutin megvalósítását jelentette. Tarnai Richárd kormánymegbízott kiemelte, a kormányhivatalok jól vizsgáztak új feladatkörükben.

A kormányhivatalok megnövekedett terhei közül a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője az önkormányzati képviselők képzésének megszervezését emelte ki. A félnapos kötelező továbbképzés során a résztvevők információkat kapnak az önkormányzati és az állami élet működéséből. „A jogszabályváltozások, az ügyfelek magas szintű kiszolgálásának igénye egyértelművé tette, hogy nem lehetnek felkészületlen képviselők.

A kormányhivatalok szerepe az új szervezeti struktúrában tovább erősödött. Tarnai Richárd kiemelte, a Miniszterelnökség a végrehajtási fázis első lépcsője. A kormányhivatalok ide kerülésével megyei szinten közvetlenül tudják végrehajtani a kormányzati döntést. „Koncentráltabb lett a végrehajtás, valamint nagyobb a felelősség. Átláthatóbbá vált a rendszer. Egyértelmű felelősség, egyértelmű felhatalmazás – erről szól az átalakítás.”

A közelmúltban szavazták meg a vasárnapi foglalkoztatást érintő törvénymódosítást. Tarnai rámutatott, a munkáltatók nem tartják be a szabályokat, a megvizsgált 254 esetből 171-ben találtak visszaéléseket. „A feketemunka melegágya a vasárnapi munkavégzés. Az új törvény révén a heti 2 pihenőnap közül az egyik kötelezően vasárnap lesz. Ez a rendelkezés visszaadja a munkavállalók szabadságát, visszaállítja az országot az európai irányvonalba. Eleinte lesznek kellemetlenségek, de hozzá lehet szokni” – tette hozzá a Rádió Orient vendége.

A kormányhivatali rendszer célja az ügyfelek életének egyszerűbbé tétele. A kormánymegbízott kiemelte, fontos célkitűzés a jövőre, hogy az ügyintézők elektronikai eszközökkel felszerelve járják a kistelepüléseket. „Egyre kisebb egységekben gondolkodunk, a jövő év végére az állam a legkisebb településre is el fog érni. A 2015-ös év a házhoz menetel éve lesz, minden szolgáltatást koncentráltan a helyszínre fogunk vinni.””

Forrás:
2015-re házhoz jönnek az állami szolgáltatások; OrientPress; 2014. december 23.

Nyolcszázmilliós kormányzati támogatás Veszprémnek

„Fejlesztésekre kívánják fordítani a Veszprém városának juttatott nyolcszázmillió forintos kormányzati támogatást – mondta Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere pénteken sajtótájékoztatón.

Porga Gyula a veszprémi tájékoztatón közölte: a támogatásról a decemberi utolsó kormányülésen született határozat. Úgy fogalmazott, ez a segítség növeli “az önkormányzat döntési szabadságát”.

Emlékeztetett az adósságkonszolidációra, melynek első ütemében ötmilliárd, majd a másodikban kétmilliárd forintos terhet vállalt át az állam a várostól, valamint a hitelből épült Veszprém Aréna évi 600 millió forintos törlesztőrészletét sem az önkormányzatnak kell fizetnie.

Némedi Lajos városüzemeltetésért felelős alpolgármester elmondta, a nyári utcafórumokon jelzett lakossági igények alapján szeretnék felhasználni a támogatást, egyeztetve az érintettekkel.

Hozzátette, az összeg nagy részét utcák, közterületek felújítására fordítják majd, vannak olyan útszakaszok, melyek esetében már kész tervekkel rendelkeznek.”

Forrás:
Nyolcszázmilliós kormányzati támogatás Veszprémnek; Világgazdaság Online; 2015. január 2.

Trócsányi rendezné a közigazgatási bíráskodást

„Mindenki az Alkotmánybíróságot (Ab) tartja a jogállam első számú védelmezőjének, az emberek azonban a közigazgatással kerülnek napi kapcsolatba, ezért fontos, hogy milyen a közigazgatás törvényes működése fölötti bírói kontroll. A közigazgatási bíráskodásban a rendszerváltás óta félmegoldások születtek, ezért még ebben a kormányzati ciklusban megoldanák ezt a kérdést – mondta Trócsányi László az MTI-nek adott interjújában.

A polgári eljárási szabályok koncepciója elkészült, így a jövő év elején a kormány elé kerülhet, és ha a kabinet elfogadja, megkezdődhet a kodifikációs munka – mondta.

Trócsányi László felidézte: bár az 1952-ben elfogadott polgári perrendtartást az 1990-es években többször is reformálták, így eltűnt a szocialista jelleg, az ideológiai máz, de a szabályozás még sok szempontból nem felel az elvárásoknak. Mára megérett a helyzet, hogy egy korszerű, de a hagyományokat is tiszteletben tartó új szabályozást dolgozzanak ki. Nem lehet a múlt értékeit sutba vetni, így az új szabályozásnak egyszerre kell az 1911. évi Plósz-féle polgári perrendtartás értékeit figyelembe venni és a 21. század adta új kihívásokra választ adni. Az alaptörvény és nemzetközi egyezmények is megfogalmaznak elvárásokat.

Az új jogszabály legfontosabb eleme a perelőkészítés szabályozása. A jó perelőkészítés ugyanis meg tudja akadályozni a perek elhúzódását, a felek együttműködése, a bírói közrehatás elve mind hatással vannak a hatékonyságra – mondta a miniszter.

A polgári perrendtartás koncepcióját a tárcánál külön munkacsoport dolgozta ki. Nagymértékben lehetett támaszkodni a Németh János professzor által vezetett bizottság tudományos megalapozó munkájára, így a kormány által létrehozott főbizottság már megtárgyalta és jóváhagyta a 2015 elején a kormány elé kerülő dokumentumot. Külön, de összefüggő témakörként vetődik fel a közigazgatási bíráskodással, a munkaügyi eljárásokkal, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos bírói feladatok számbavétele.

A közigazgatási bíráskodással kapcsolatban Trócsányi László kifejtette: mindenki az Alkotmánybíróságot (Ab) tartja a jogállam első számú védelmezőjének, az emberek döntő többsége azonban a közigazgatással kerül napi kapcsolatba, ezért különösen fontos kérdés, hogy milyen a közigazgatás törvényes működése fölötti bírói kontroll. Hozzátette: amikor az Ab elé közigazgatási jellegű kérdések kerülnek, a testületnek sok esetben ténybíráskodást kellene végeznie, miközben a munkamódszere, az eljárásrendje nem erre épül. Számos olyan terület van – a különböző hatósági díjak jogszabályban történő rögzítésétől kezdve a választási jogorvoslati ügyekig -, amelyeknek a közigazgatási bíráskodáshoz kell tartozniuk. A közigazgatási bíráskodás tekintetében a rendszerváltás óta félmegoldások születtek, ezért reméli, hogy még ebben a kormányzati ciklusban meg tudják oldani ezt a kérdést – mondta. A közigazgatási eljárási törvénnyel kapcsolatban további fő kérdésnek azt nevezte, hogy részletes szabályozásra van-e szükség vagy olyanra, amely csak általános előírásokat fogalmaz meg és a részletszabályokat az ágazatokhoz rendeli.

A munkaügyi eljárások esetében a munkavállalók és a munkáltatók jogai közötti egyensúly fontosságát emelte ki Trócsányi László. A bírák regisztratív feladatairól szólva pedig azt nevezte vizsgálandónak, hogy a bíróságok különös mérlegelést nem igénylő, inkább adminisztratívnak tekinthető feladatai átadhatók e más szerveknek úgy, hogy a törvényességi kontroll bírói szinten maradjon.

A büntetőeljárási törvényről szólva a miniszter azt mondta: alapvető strukturális változásokra nincs szükség, de összhangba kell hozni a terheltek és az áldozatok jogait, valamint a vád és a védelem jogának is kiegyensúlyozottnak kell lennie.

A jövő évi feladatok közé sorolta Trócsányi László az igazságügyi szakértői és a végrehajtói rendszer külső kontrolljának megteremtését. Az igazságügyi szakértői rendszer megerősítésére annak érdekében van szükség, hogy a szakértők pártatlanságához ne férjen kétség, feladataiknak magas színvonalon, időben tudjanak eleget tenni.

A végrehajtók feletti ellenőrzés új szabályainak alapjait az Országgyűlés már elfogadta, jelenleg miniszteri biztos felügyeli és értékeli a kamara és a végrehajtók munkáját. Március 1-jétől pedig az Igazságügyi Hivatal feladata lesz a végrehajtók elleni panaszok intézésének felügyelete és a végrehajtók rendszeres irodai működésének ellenőrzése lesz. A koncepcionális feladatok mellett a miniszter kitért a napi szintű kodifikációs feladatokra vagyis arra, hogy a tárcának segítenie kell a társminisztériumokat a jogszabályalkotásban.

Az elmúlt félévről szólva a devizahitelek kivezetését célzó négy jogszabályt emelte ki, és úgy értékelt, hogy a tárca bizonyította, képes nagy feladatok végrehajtására. Hozzátette: ez a minisztérium részéről kodifikációs szempontból lezárt ügy, a jövő év már az elszámolások időszaka lesz. Trócsányi László szerint jövőre az állampolgárok már a pénztárcájukon érzik, hogy jó és tisztességes megoldást választottak a helyzet rendezésére.

Szintén a kormányzati ciklus eddigi eredményei közé sorolta a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos vita lezárására irányuló megoldást.

Az Alkotmánybíróság költségvetési kérdésekben való hatásköri korlátjának esetleges eltörlését firtató kérdésre azt mondta: válsághelyzet tette szükségessé a szabályozást 2010-ben, de szeretné, ha erről is egyeztetés lenne majd a kormányon belül, hiszen a vitás kérdéseket jobb itthon és nem külföldi fórumok előtt lezárni.

A nagy közjogi átalakítások az Alaptörvény elfogadásával lezárultak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmi ág hatáskörei egyértelműek. A jövőbeni jogalkotási kérdésekre az Alaptörvény által meghatározott kereteken belül kívánnak megoldásokat találni – emelte ki Trócsányi László.”

Forrás:
Trócsányi rendezné a közigazgatási bíráskodást; OrientPress; 2014. december 27.

Faluközösségeké a jövő, avagy önkormányzati perspektívák

„A 2011. decemberében elfogadott Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv) 2012. október 12-ével lépett teljes körűen hatályba. Bevezetése három lépcsőben zajlott: 2011-ben a gazdálkodással kapcsolatos elemek, 2012-ben a feladatokra vonatkozó szabályozások és végül a testületre vonatkozó változások. A törvény kapcsán a téma szakértőivel Szegvári Péterrel, Zongor Gáborral és Szmetana Györggyel beszélgettünk.

A törvény az önkormányzatokat a közigazgatás rendszerébe helyezte, mellőzve azok politikai önállóságát és függetlenségét. Az addig meg nem oldott és az önkormányzatoknak kiosztott feladatokat-egészségügy, oktatás – visszavette az állam egy olyan önkormányzati feladatokról szóló, húsz pontból álló felsorolással, amiben nem egyértelműen válnak ketté az állami és az önkormányzati feladatok- ismerteti Szegvári Péter. Ugyanez a törvény tartalmazza a polgármesterek új, jelentősen csökkent bértábláját is.

Szmetana György úgy látja „A kapkodás válsága és a válság kapkodása zajlik”. Ebből fakadóan a testületek nem tudják, nem tudták, mire vállalkoznak. Ám ez nagyjából mostanra derült ki, hiszen eddig a testületek szervezeti működési rendjüket alakították ki, bizottságokat alakítottak, felülvizsgálták belső szabályzatukat, szerepeket és hatásköröket osztottak el- veszi át a szót Szegvári Péter, hozzáfűzve, hogy a polgármesterek közvetlen választásához kapcsolódó legitimáció és a testületekben kialakult erőviszonyok nem mindig teszik lehetővé a végrehajtó és a stratégiai döntéshozó szerepének elválasztását.

Ez abból fakad, hogy az Alaptörvény megszüntette az Mötv-nek azt a lehetőségét, hogy önkormányzati ügyekben eldönthesse, hogy mi tartozik a végrehajtó ügyek körébe és ezeket a polgármester delegálhassa. Az Alaptörvény értelmében minden hatáskör és döntési jogkör a testületet illet meg, aki átruházhatja ezeket a jogköröket a polgármesterre vagy a bizottságokra.

A normatív alapú finanszírozást felváltotta a feladatalapú, nem tisztázott költségekkel. A szociális ügyek megoldása kötelezően önkormányzati feladatkörré vált finanszírozás nélkül, illetve a helyi iparűzési adókból befolyó összegből vagy pályázással. Ez nagyfokú bizonytalanságot gerjeszt épp a hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs vagy minimális a helyi bevétel- hangsúlyozza Zongor Gábor.

Szmetana György kiegészíti mindezt azzal, hogy az eddig sok adót fizetők is gyakran részletet kérnek vagy külföldre mennek. Visszaszorultak az eddigi támogatások. Nagyságrendileg a települések 10 %-a rendelkezik a feladat ellátásához elegendő helyi adóval, ennek arányában mozgástérrel. Sok helyütt azonban a feladatellátáshoz szükséges pénz sem áll rendelkezésre. Nehézség, hogy hiányzik a szakmai támaszték a források hatékony eléréséhez, az adminisztrációs feladat és a bírság viszont egyre több.

Mindez annak dacára, hogy 2011-ben a gazdasági stabilitásról szóló törvény kapcsán a kormány átvállalta az önkormányzatoktól a mintegy 4-5 ezer milliárdra rúgó önkormányzati költségvetési hiányt.

Az új létezési technikákat latolgatva a szakértők egyetértettek abban,hogy a partnerek megválasztásakor fontos szemponttá kell váljon az önkormányzatoknál a helyi lehetőségek és közösségek támogatása a helyi sajátságok figyelembe vételével. Így rövid értékesítési láncok megteremtésével lehet életet lehelni a helyi termelésbe és faluszövetkezeteket alakítva közösen hasznosítani a meglévő adottságokat.”

Forrás:
Faluközösségeké a jövő, avagy önkormányzati perspektívák; OrientPress; 2014. december 23.

Lázár János aktuális kérdésekről

„…– Továbblépünk a gazdasági és az állami rezsicsökkentés irányába. Mérsékeljük az illetékek, a bírságok dí­jait, több szolgáltatást kívánunk nyújtani, mindezt átláthatóbb viszonyok között. Mindent el fogunk követni, hogy a gazdaság szereplői, különösen az iparban, olcsó áramhoz jussanak. A kormány célja, hogy a régióban mi legyünk a legerősebb ország. A gazdasági versenyképességünk növelése érdekében fogjuk átszervezni a szakképzést, fejlesztjük az oktatási rendszert, és modernizáljuk az országot. Az uniós adófizetők mindehhez óriási anyagi támogatást nyújtanak. Erős államra van szükség, a bürokrácia csökkentése pedig növeli a versenyképességünket. Mindez további vitákkal jár, de egy hatékony, olcsó és jól működő állam megéri a politikai csatákat.

– A bürokrácia leépítése milyen létszámú elbocsátással jár majd?
– Százkilencvennyolc járás van az országban, 2015 végére 260 kormányablakot alakítunk ki. A járási struktúra jól működik, közel van az emberekhez. Ezzel szemben 925 ezren dolgoznak az államigazgatásban, miközben összesen négymillióan fizetnek adót. A hárommillió adófizető tartja el a jelenlegi bürokráciát. Ráadásul ez egy fordított piramis: minél följebb megyünk az állami hivatali ranglétrán, annál többen dolgoznak. Míg az állampolgárokkal, az ügyfelekkel egy ember találkozik, neki már két főnöke van, akik fölött négyen állnak. Ez megengedhetetlen. Ma például a kormányhivatalokban 26 ezer dolgozóra, háromezer-ötszáz vezető jut. Ezt nem lehet ésszerűnek nevezni. Ezért nincs értelme arról beszélni, hány embert kell elbocsátani, mert van olyan terület, ahol le kell építeni, de van olyan is, ahol fel kell venni munkatársakat. Az állam feladata, hogy szolgálja az embereket, ezért olyan ügyekkel kell foglalkoznunk, amely érdekli a választókat, és az életminőségüket jobbá teszik. Ilyen például a háziorvosi rendszer megerősítése, valamint az, hogy a betegségeket megelőzzük. Vajon a társadalombiztosítás számára ugyanolyan kockázatot jelent az az ember, aki rendszeresen részt vesz a szűrővizsgálatokon, mint az, aki nem megy el? Az állam hogyan tudja honorálni azt, ha valaki foglalkozik a betegségek megelőzésével, az előzetes kontrollal? Csak mintaképpen kiragadtam egy példát, de hozhatnám a tömegközlekedést is, amire az időnket, energiáinkat és a bizalmat használnunk kellene.

– A tömegközlekedés átalakítása mikor indul? Milyen változtatásokra kell számítania az utazóknak?
– Járási szinten akarjuk megszervezni az állami szolgáltatásokat, így alakítjuk majd ki az egészségügyi, oktatási centrumokat. Addig már sok kormány eljutott, hogy az egészségügyi, oktatási és szociális rendszereket átalakítsa, de ezt még soha, senki nem egyeztette az ország közlekedési térképével. Szeretnénk elérni, hogy az egészségügy átalakítása kapcsán arról is beszéljünk, hogy a beteg hogyan jut el az adott kórházba. Van, ahol a vasutat, van, ahol a buszközlekedést kell átszervezni, de olyan része is akad az országnak, ahol a tömegközlekedést nem lehet igénybe venni, ott bizony autóval lehet csak eljutni az ellátási központokhoz. Meg kell változtatni azt a gyakorlatot, hogy a Volán évek óta nem hajlandó figyelembe venni a menetrendek összeállításakor az utazóközönség igényeit. Ki kell alakítanunk az egységes, országos közlekedésszervezési rendszert, a vasutat és a buszjáratokat összehangolva egyeztetni kell a menetrendeket. Felháborító, hogy ezek a rendszerváltás után huszonöt évvel még mindig rendezetlen kérdések.

– Mintha nem is a miniszter, hanem még mindig a polgármester beszélne önből.
– Ha ezt így látja, az nekem dicséret. A miniszterelnök elvárja tőlem, hogy ilyen ügyekkel foglalkozzam. Ezt a polgármesterként is rám jellemző lendülettel, vehemenciával teszem. Keresem a megoldásokat, mert az elmúlt tizenöt évben megtanultam, hogy sem az emberek nélkül, sem az emberek ellenére nem lehet egy közösséget kormányozni. Az utóbbi időben mindenfelől kapom a kritikákat, részben alappal, részben nélküle. Vannak, akiknek túl gyors vagy túl határozott a stílusom, de meggyőződésem, hogy csak ilyen céltudatos politikával és rengeteg munkával tudjuk az ország érdekeit szolgálni.”

Forrás:
Lázár János: Dolgozni kell, nem szabad elbizonytalanodni; Pindroch Tamás; Magyar Hírlap; 2014. december 22.

Felpörgetik a műtéteket, rövidül a várólista

„Hatmilliárd forintot kap az egészségügy arra, hogy jövőre csökkentse a várólistákat, jelentette be Zombor Gábor egészségügyi államtitkár. Az államtitkár reményei szerint ezzel a kisebb műtétekre csak 2-3 hónapot kell majd várni, a nagy értékű, költséges beavatkozásoknál (pl. csípőprotézis, térdprotézis) pedig fél évre rövidülhetnek a várólisták, ami megfelel az Európai Unió sztenderdjeinek.

A várólisták azért alakulnak ki, mert az OEP bizonyos beavatkozásokból csak meghatározott számú ellátást fizet ki a kórházaknak. Ezek halasztható műtétek, nem igényelnek sürgős beavatkozást.

Az OEP adatai szerint a kisebb műtéteknél már elég jó időket teljesít az egészségügy: egy mandulaműtétre országosan 30-50 nap az átlagos várakozási idő, egy laparoszkópos epekőműtétre is 1-2 hónap alatt lehet időpontot kapni.

A komolyabb beavatkozásoknál kitűzött féléves várólistától viszont egyelőre elég messze állunk. Nyugat-Közép Magyarországon például van olyan beteg, akinek közel három évet, egész pontosan 1033 napot kell várnia egy csípőprotézis műtétre.

A legtöbben szürkehályog-műtétre várnak, több mint 25 ezren. Sokan várnak még térdprotézisműtétre (9801-en) és csípőprotézis műtétre (8114-en) is. Látható, hogy területenként jelentősen eltérnek a várakozási idők: a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon például 246-252 nap az átlagos várakozás egy szürkehályog műtétre, de van olyan beteg, aki másfél évig vár az operációra, Dél-Közép-Magyarországon viszont csak másfél hónap az átlagos várakozási idő.

Még idén a miniszteri keret maradványából több mint 1 milliárd forintot csoportosítanak át az 1500 várólistán legrégebben várakozó beteg műtétéjére, mondta Zombor Gábor. Ezt a pénzt a kormány döntése alapján egy korábban nem remélt nagy összeggel, további 5 milliárd forinttal növelik. Jövőre így összesen hatmilliárd forintot fordítanak az ellátások csökkentésére.

Zombor Gábor azt mondta: látható, hogy területileg nagyon egyenlőtlen a kórházak teljesítménye. Van, ahol alig van várakozás. Azzal, hogy a műtétek számának növeléséhez szükséges nagy értékű anyagokat, implantátumokat, speciális eszközöket központilag szerzik be és osztják el, megfelelően tudják elosztani a kapacitásokat is, mondta Zombor Gábor.

Az államtitkár szerint akár már 2015 második felétől érzékelhető lesz, hogy több műtétet tudnak végrehajtani a kórházak. Zombor szerint azt is figyelembe kell venni, hogy sok beteg maga kéri az operáció halasztását, mert későbbi időpontot szeretne.

A jövő évi költségvetés szerint a kórházak 60 milliárd forintot kapnak az adósságok csökkentésére. A kormány döntött a háziorvosi praxisoknak megítélt 10 milliárd forint felosztásáról is, mondta Zombor Gábor. Januártól a praxisok 130 ezer forinttal többet kapnak a rezsiköltségek fizetésére.

Idén az Egészségbiztosítási Alapban maradt pénzekből 10,5 milliárd forintot kaptak a kórházak hitelállományuk csökkentésére. A korábban gazdasági társaságként működő, de már állami tulajdonú kórházakban dolgozók elmaradt jubileumi jutalmának kifizetésére 534 millió forintot ítéltek meg. Fejlesztik a Semmelweis Egyetem gyermekklinikáját, ahol sürgősségi központot alakítanak ki, valamint az Országos Onkológiai Intézetet, az Irgalmasrendi kórházat és a Bethesda gyermekkórházat.

Egy új kormányrendelet alapján 2015-től lesz pénz minden újszülött objektív hallásszűrésére. Ezzel nagyon korán megállapítható és időben kezelhető lesz a siketség vagy a nagyothallás.”

——-

„ A következő évtől hatmilliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi várólisták további csökkentésére – közölte az egészségügyért felelős államtitkár hétfőn Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón.

Zombor Gábor azt fogalmazta meg célként, hogy az európai sztenderdeknek megfelelő várólistaidők legyenek Magyarországon.

Az államtitkár és Kurucz Éva kormányszóvivő is azt mondta, hogy a többletforrással ez elérhető, mert a kisebb beavatkozásoknál így két-három hónap, a nagy műtéteknél – például csípő- és térdprotézis- vagy nagyobb gerincműtéteknél – pedig legfeljebb fél év lesz a várakozási idő.

Zombor Gábor szerint az intézkedés hatása 2015 második felében már érzékelhető lehet.

Az egészségügyért felelős államtitkár a várólista-csökkentés mellett arról is beszámolt, hogy az úgynevezett kasszamaradványból, 10,5 milliárd forintból az intézmények többi közt hitelállományuk csökkentésére és a korábban gazdasági társaságként működő, de már állami tulajdonú kórházakban dolgozók elmaradt jubileumi jutalmának kifizetésére is kapnak pénzt. Utóbbira 534 millió forintot költhetnek.

Ezen kívül egyszeri plusz kiegészítést juttatnak az iskola-egészségügyi és a körzeti fogorvosi praxisoknak – közölte, hozzátéve, hogy fejlesztésekre is lesz lehetőség, így például a Semmelweis Egyetem gyermekklinikája új sürgősségi osztályt alakíthat ki.

Zombor Gábor jelezte továbbá, a kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy 10 milliárd forinttal megemeli a gyógyító-megelőző kassza büdzséjét. Kiemelte, hogy a háziorvosi ellátást is fejlesztik.

A kormányszóvivő a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány elkötelezett az egészségügy megújítása, fejlesztése és a társadalom egészségügyi helyzetének további javítása mellett.

Kurucz Éva emlékeztetett, hogy a várólisták csökkentésére ezt megelőzően is hoztak intézkedéseket, így például már csökkent a csípő- és a térdprotézisre várók várakozási ideje.”

Forrás:
Felpörgetik a műtéteket, rövidül a várólista; Joób Sándor; Index.hu; 2014. december 29.
Tovább csökkennek az egészségügyi várólisták; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. december 29.

Rosszul járhattak a független szakrendelők

„A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség szerint az egészségügyi intézményeknek szánt év végi maradványösszegek elosztása során ismét hátrányos helyzetbe kerültek a kórháztól független szakrendelők. Ez országosan több mint 100 szakrendelőt, és az intézményeket fenntartó önkormányzatokat érinti hátrányosan.

A magyar egészségügyi finanszírozás jellegzetes eszköze a “kasszamaradvány kisöprése”, amely az egészségügyi intézmények finanszírozásra elkülönített, különféle okokból megmaradt, illetve az egészségbiztosítási alapok többletbevételéből származó összeg év végi szétosztását jelenti az állami finanszírozásban részesülő egészségügyi intézmények között – közölte kedden a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség.

Közleményükben azt írták: 2010 és 2012 között minden központilag finanszírozott intézmény kapott a kasszamaradványból, 2013-ban már csak a kasszából év elején elvett összeget kapta vissza a járóbeteg-szakellátás, 2014-ben az önállóan működő járóbeteg-szakellátó intézmények teljes egészében kimaradtak az előző években is megszokottá vált többletjuttatásból, azaz nominálisan csökkent finanszírozásuk.

Az önálló járóbeteg-szakrendelők csak 5,6 százalékot kapnak az intézményfinanszírozási kasszából, miközben a kórházfüggetlen és önkormányzati tulajdonban maradt szakrendelők látnak el minden negyedik járóbeteget az országban – emelték ki.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség bízik abban, hogy a következőkben csak olyan “pénzosztás” lesz, amely egyetlen ellátó csoportot sem érint hátrányosan, “hiszen minden egészségügyi intézmény egyformán a betegek lehető legjobb ellátásán dolgozik” – fogalmaztak közleményükben.”

Forrás:
Rosszul járhattak a független szakrendelők; HVG.hu/MTI; 2014. december 23.

Közigazgatási, politikai informatika

Itt az adócsalás elleni csodafegyver – ki fogja bevetni?

„Óriási összeget hozott néhány hónap alatt a szlovák adóhivatalnak a brit BAE Systems áfacsalások lenyomozására szolgáló szoftvere. Ezt látva Csehország, Lengyelország és Magyarország is erősen érdeklődik a program iránt.

A brit BAE Systems vállalatot eddig az Eurofighter vadászbombázókról és a Bradley harckocsikról ismerhette a közvélemény, ám a cég legújabb technológiája az ellenséges katonák helyett az adócsalókat veszi célba – írja a Financial Times (FT). Európa legnagyobb védelmi ipari vállalata számos kelet-közép-európai kormánnyal tárgyal NetReveal nevű adóelkerülés elleni szoftverének értékesítéséről.

Európában minden évben 170 milliárd euró kárt okoznak azok a bűnözők, aki az áfa-visszafizetési rendszerrel visszaélve károsítják meg az uniós országok adófizetőit. Az ez ellen kidolgozott technológia különösen hasznos lehet a bűnszövetkezetek által végrehajtott körhintacsalások felderítésére, ugyanis ezek jellegzetes mintákat mutatnak. A digitális védelem az új front, amelyen harcba szállunk. Ez ma már realitás – mondta az FT-nek George Robins, a NetRevealért felelős vezető.

Bejött a szlovákoknak
A technológiai és a védelmi rendszerek terén szerzett ismeretek egyesítése a cég megítélése szerint óriási új üzleti lehetőségeket kínál. Ennek alátámasztására már referenciákkal is rendelkeznek – Szlovákiában például óriási sikerrel vezették be az adócsalások leleplezésére szolgáló rendszert.

A pozsonyi adóhivatalnál márciusban telepítették a technológiát, amely egy hónap alatt annyi pluszbevételt hozott, amennyibe a megvásárlása került. Az ezt követő hat hónapban 500 millió euró (157,5 milliárd forint) olyan adót sikerült behajtani, amelyet csalásellenes szoftver nélkül elloptak volna. Látva a sikert a prágai, a varsói és a budapesti kormány is megkereste a BAE-t, hogy tárgyalásokat kezdjen a technológia megvásárlásáról – tudta meg az FT hivatalos forrásokból.

Digitális háború
A NetReveal felhasználói jelenleg főként gazdagabb országok kormányai. A vevők közt van Nagy-Britannia, Ausztrália és más európai és észak-amerikai országok. A feltörekvő államok ugyanakkor relatíve jobb eredménnyel használhatnák a programot, ugyanis GDP-jükhöz viszonyítva nagyobb károkat szenvednek el az áfacsalások miatt.

A fejlesztő cég tapasztalatai szerint minden eddigi ügyfelük rövid időn belül visszanyerte a NetReveal beszerzésére fordított összeget. Ennek tükrében nem meglepő, hogy Robins optimista. A szoftvert jelenleg valamivel több mint 30 államnak adták el, ám úgy véli, hogy ezt a számot másfél-két éven belül megduplázhatják.

A digitális hadviselés eszközeinek fejlesztése egyébként a BAE mellett a többi nagy védelmi ipari vállalat stratégiájában is előtérbe került. Az információs biztonság terén nyújtott kínálatukkal ugyanis részben pótolni tudják a kormányok csökkenő hagyományos fegyvervásárlásai miatt kieső bevételeiket.

Virtuális nyomozó
A NetReveal összegyűjti és összeveti a cégek egymás közti pénzátutalásairól, export-import forgalmáról, illetve a tulajdonosi szerkezetéről rendelkezésre álló információkat, és ezek alapján térképet készít az üzleti tranzakciókról. Ezzel felfedi a hatóságok előtt a csalások hálóját, utat nyitva a beavatkozás előtt.

A körhintacsalások első lépése, hogy azonos tulajdonosi kör kezében lévő vállatok árukat exportálnak egyik uniós országból a másikba. Ez a művelet áfamentes, ám a vevő továbbértékesíti a terméket szintén az előbbi tulajdonosi csoporthoz tartozó további vásárlóknak, akik papíron áfát is fizetnek az áru ára után. Ezt az eladók visszaigényelhetik, a vevőknek pedig be kellene fizetniük a költségvetésbe, de persze ezt nem teszik meg.

A folyamat következő lépcsőjében az árut áfástul továbbexportálják egy harmadik országba. Az eladó ebben az esetben is jogosult visszaigényelni az áfát, amit meg is tesz, a vevő pedig természetesen nem fizeti be az összeget az adóhatóságnak. Végül a cégeket eltüntetik, csődbe döntik, felszámolják, fantomizálják.”

Forrás:
Itt az adócsalás elleni csodafegyver – ki fogja bevetni?; Napi.hu; 2014. december 30.
BAE turns its fire on tax evasion; Henry Foy; Financial Times; 2014. december 29.

Facebookkal figyeli a gazdaságot az angol nemzeti bank

„A Egyesült Királyság nemzeti bankja, a Bank of England új munkacsoportot hozott létre, amelynek az lesz a feladata, hogy netes keresésekből és népszerű közösségi oldalakról gyűjtsön adatot az ország aktuális gazdasági helyzetéről.

A világ nyolcadik legnagyobb bankja olyan információkat is figyelni fog, mint a munkakeresési gyakoriság vagy az online megvásárolható termékek árai, ezek segítségével szeretnék naprakészebben követni a munkanélküliség és az infláció alakulását. Emellett a közösségi oldalak posztjait is szemmel tartják majd, hogy az ott használt nyelvezetből is következtethessenek a pénzpiacok állapotára.

A bank ezzel az új módszerrel egészíti ki azokat a hagyományos eszközeit, amelyekkel figyelik és előrejelzik a gazdasági trendeket, és megalapozzák az olyan döntéseket, mint a kamatlábak meghatározása. Azt várják a big data-elemzéstől, hogy a jövőben hatékonyabban segít majd megítélni az ország pénzügyi helyzetét és ehhez igazítani a stratégiai döntéseiket.”

Forrás:
Facebookkal figyeli a gazdaságot az angol nemzeti bank; Index.hu; 2014. december 29.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal csatlakozik a Központi Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (EFER)

„ 2014. november 28-án lezárul az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) „Az internetes bankkártyás fizetés VPOS használatának kialakítása az OTH-ban” című, EKOP-2.A.3-2013-2013-0001 azonosítószámú projektje, melynek eredményeként a hatósági eljárások esetében elérhetővé válik az elektronikus fizetés. Az elektronikus fizetés csökkenti az ügyintézési időt, javítja a szolgáltatások színvonalát és hozzájárul a közigazgatás költséghatékony és ügyfélbarát működéséhez. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program EKOP-2.A.3, „Központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez való kapcsolódás (EFER projekt)” című konstrukció keretében 39,74 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott.

Az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) egy olyan központi elektronikus fizetési szolgáltatási és elszámolási rendszer, melynek segítségével az ügyfelek a közigazgatási ügyek kapcsán felmerülő fizetési kötelezettségeiket elektronikus ügyintézés során bankkártya, illetve internetbank, a személyes megjelenéssel járó ügyintézés során pedig bankkártya segítségével is teljesíthetik. Az elektronikus fizetés mellett az eddigi befizetési lehetőségek is megmaradnak a jövőben.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az idén februárban indult projekt keretében csatlakozott az EFER rendszerhez. A projekt célul tűzte ki többek között az egyes közigazgatási eljárások és a pénzügyi tranzakciók egyértelmű megfeleltetését, a díjak pontos, késedelem nélküli beszedését, a visszaélési, csalási lehetőségek minimalizálását, a díjelszámolások visszakereshetőségének biztosítását, valamint konzisztens, naprakész analitikus adatok biztosítását elemzésekhez, döntés-előkészítéshez.

Az EFER-be integrált elektronikus fizetési lehetőségek használatával és az általa biztosított elszámoló funkció igénybe vételével az OTH szolgáltatás eredményessége, hatékonysága és költségvetési átláthatósága növekszik.A projekt eredményeként megvalósult közigazgatási online ügyintézéshez kapcsolódó elektronikus fizetési szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az egy ügyhöz tartozó, de különböző jogosultaknak történő befizetés egy tranzakcióval valósuljon meg. Ez érezhetően csökkenti a tranzakciók számát és költségeit.

Az EFER által biztosított elszámoló funkció igénybevételével bővülnek a hatósági ellenőrzési lehetőségek, valamint kevesebb időt kell majd az állampolgároknak és a gazdálkodó szervezeteknek az ügyintézéssel eltölteniük, összességében pedig csökkennek az adminisztratív terhek és javul a szolgáltatások színvonala.”

Forrás:
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal csatlakozik a Központi Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (EFER);
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat; 2014. december 4.
EKOP-2.A.3. Központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez való kapcsolódás; Széchenyi 2020

Informatika, távközlés, technika

Kazahsztánba exportáljuk a Hu-Gót

„Exportálja az elektronikus útdíjrendszert a kormány. A Hu-Go Kazahsztán autópálya-hálózatán előreláthatólag 2016 januárjától szedi majd a pénzt az úthasználóktól. Kiépítése 50 milliárd forintba kerülhet.

Karim Kazsimkanüli Maszimov megtalálta, amiért júniusban Budapestre látogatott. A kazah miniszterelnök annyira komoly fantáziát lát az Európát Nyugat-Kínával összekötő selyemút hagyományos, közúti változatának felélesztésében, hogy kormánya programjában Jövő Útja néven grandiózus útépítési és felújítási terveknek szorított helyet.

Na meg annak is, hogy az országán kelet–nyugati irányban átdübörgő kamionokkal megfizettesse az úthasználatot.

És miközben nagyjából összesen ezer kilométernyi sztráda építése révén megbizonyosodott róla, hogy autópályát tudnak építeni, nyáron arra még nem volt megoldása, milyen díjszedő rendszert is honosítson meg Kazahsztán 2020-ig hét és fél ezer kilométer hosszúra nyúló gyorsforgalmi úthálózatán.

A kazah kormányfő a Liszt Ferenc repülőtéren leszálló gépe ajtaján kilépve alighanem már tudta: a magyar útdíjrendszer bevezetését figyelemmel kísérő Nurbakh Rustemov, országa budapesti nagykövete addig talán haza sem engedi, amíg a Hu-Go rendszert meg nem nézte.

Mindenesetre hazatérése után magyar szakértő csoport látogathatott a Kaszpi-tenger és Kína között elterülő országba.

A többi között a fejlesztési tárca, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt., a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK), valamint a magyar rendszert fejlesztő i-Cell Mobilsoft Zrt. és az ARH Zrt. párosának munkatársai szeptemberben arra keresték a választ: milyen feladatokat kellene megoldani Kazahsztánban az elektronikus útdíjszedés bevezetéséhez?

A végső lökést egy a kazah fővárosban megrendezett nemzetközi útdíjfizetési megoldásokkal foglalkozó konferencia adta a magyar fejlesztés exportjához.

Az útdíjszedésben zászlóvivőnek számító német, osztrák, olasz és francia cégek szolgáltatási megoldásai mellett a 2013 júliusa óta működő Hu-Go akkora sikerrel mutatkozott be, hogy a 150 millió eurós, nagyjából 50 milliárd forintos projekt megvalósításának szándéknyilatkozatát december elején Budapesten már alá is írták.

A hírek szerint a beruházás előkészítésébe a magyar Miniszterelnökség és a kazah Befektetési és Fejlesztési Minisztérium már bele is vágott. Döntésük alapján a NÚSZ nemzetközi piaci ismeretekkel rendelkező üzemeltető cége, a Toll Service Zrt. és a kazah úthálózat fejlesztéséért felelős KazAvtoZhol előreláthatólag januárban közös vállalatot hoz létre.

A Kazahsztánban bejegyzett cég feladata lesz a hazánknál nagyjából harmincszor nagyobb ország díjpolitikai, jogi és szabályozási rendszereinek kialakítása. A fejlesztést valószínűleg az Eximbank finanszírozza.

A … kazah területen 2878 kilométeren futó útvonalhoz tartozó már meglévő vagy épülő gyorsforgalmi utak díjasítása az adminisztratív feladatok lezárása után kezdődhet.

A terv az, hogy az első tehergépkocsik 2016 januárjában a magyar díjrendszerben rendezzék úthasználati számláikat.

A fejlesztés öt éve alatt a Hu-Go kazah változatát folyamatosan bővítik. Amivel a megalakuló közös vállalatnak lesz dolga: a mintegy 200 ezer főnek munkát adó úthálózat fejlesztési programban négyezer kilométernyi négy és hat forgalmi sávos autópálya, illetve 3,5 ezer kilométer autóút megépítése szerepel.”

Forrás:
Kazahsztánba exportáljuk a Hu-Gót; Kapitány Szabó Attila; Népszabadság; 2014. december 27.

Komoly fizikai károkat okozó kibertámadást szenvedett el az egyik német acélgyár

„A Sony Pictures-t ért kifinomult cybertámadás után Németországban okozott komoly károkat egy hasonló behatolás. A német szövetségi információbiztonsági hivatal, a Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik (BSI) szerdán kiadott jelentése szerint az egyik német acélgyárban komoly károk keletkeztek azután, hogy illetéktelenek betörtek a gyár termelési hálózatára, azon keresztül pedig a hozzáfértek az egyik nagyolvasztó vezérléséhez.

A támadás során spear phishing és kifinomult social engineering technikákat vetettek be, hogy előbb a gyár irodai hálózatára, majd onnan a termelési hálózatára bejussanak.

A támadásból kifolyólag az üzem egyik nagyolvasztóját nem tudták szabályosan, kontrollált keretek közt leállítani és ez komoly károkhoz vezetett. A BSI a támadó képességeit “nagyon fejlett”-ként jellemezte.

A támadás azért tekinthető különlegesnek – írja az Ars Technica – mert egyike azon (még) ritka számítógépes támadásoknak, amelyek során, következtében a behatolás fizikai károkat okozott.

Bruce Schneier tegnapelőtti blogbejegyzésében a Sony elleni támadás konzekvenciáit próbálja levonni, illetve arról ír, hogy a Sony ellenihez hasonló high-skill, high-focus típusú támadásokkal szemben mit lehet tenni.”

Forrás:
Komoly fizikai károkat okozó cybertámadást szenvedett el az egyik német acélgyár; HUP.hu; 2014. december 21.

Jönnek a mindent fertőző vírusok

„A G Data előrejelzései szerint 2015-ben elsősorban azok a kártékony programok kerülhetnek előtérbe, amelyek számítógépeket és okostelefonokat egyaránt képesek megfertőzni.

Az IDC számításai szerint idén összesen egymilliárd android alapú okostelefon talál gazdára, ami több mint elégséges ahhoz, hogy a kiberbűnözők minden korábbinál több erőforrást áldozzanak arra, hogy mobil károkozókat készítsenek, terjesszenek. Már idén is megfigyelhető volt, hogy az Android kompatibilis kártékony programok mind intenzívebben ostromolták a készülékeket. A G Data csak az első félévben több mint 750 ezer ilyen kártevőt azonosított. Idén az androidos kártékony programok száma a várakozások szerint eléri az 1,2 milliót. A helyzet pedig jövőre sem fog változni.

Az IDC számításai szerint idén összesen egymilliárd android alapú okostelefon talál gazdára, ami több mint elégséges ahhoz, hogy a kiberbűnözők minden korábbinál több erőforrást áldozzanak arra, hogy mobil károkozókat készítsenek, terjesszenek. Már idén is megfigyelhető volt, hogy az Android kompatibilis kártékony programok mind intenzívebben ostromolták a készülékeket. A G Data csak az első félévben több mint 750 ezer ilyen kártevőt azonosított. Idén az androidos kártékony programok száma a várakozások szerint eléri az 1,2 milliót. A helyzet pedig jövőre sem fog változni.

A G Data előrejelzése szerint 2015-ben az alábbi trendekre lesz érdemes odafigyelni a védelmi intézkedések meghozatalakor:

Egy károkozó több célpont
Nagyon jelentős fejlődés előtt állnak azok az ártalmas programok, amelyek platformfüggetlenül képesek fertőzni. Ezek révén a kiberbűnözők elérhetik, hogy egy csapásra tudják megfertőzni a felhasználók számítógépeit, okostelefonjait vagy táblagépeit. Ezzel pedig nagyobb valószínűséggel lesz lehetőségük arra, hogy vállalati hálózatokhoz férjenek hozzá, hiszen több kiskapu áll majd rendelkezésükre.

“A mobilbiztonság területére igazzá vált, hogy összetett, cross-platform fenyegetésekről beszélhetünk: a PC és a mobiltelefon megfertőzését is elvégzi egy kártevő, így a bűnözők megszerezhetik például a banki visszaigazoló SMS-üzeneteket” – nyilatkozta Petrányi-Széll András, a G Data magyarországi kommunikációs vezetője.

Előretelepített veszedelem
A biztonsági cég idén már beszámolt arról a kutatásáról, amelyet a Star N9500 típusú okostelefon kapcsán végzett. Megállapította, hogy a telefonra gyárilag kémprogram került, és most attól tart, hogy az eset nem egyedi. A jóslatok szerint 2015-ben további olyan mobil készülékek kerülhetnek majd piacra, amelyek már a gyártás során “megfertőződnek”. Ha pedig ezek olcsón kerülnek piacra, akkor sokan vásárolnak majd belőlük, amivel rengeteg személyes és egyéb bizalmas adat kerülhet veszélybe.

A banki trójai programok örök életűek
2015-ben is sok banki trójaival kell szembenézni. A kiberbűnözők mindent elkövetnek majd, hogy az egyre gyakrabban használt kétfaktoros hitelesítések, a chipes kártyák, illetve a pénzintézetek által bevezetett új védelmi és csalásfelderítő technikák ne állják útjukat.

Reklám reklám hátán
A kiberbűnözés számára a reklámprogramok mindig is jelentős bevételi forrást jelentettek. A széles körben terjesztett, újabb és újabb trükköket alkalmazó adware szoftverek terjedése jövőre sem fog alábbhagyni, sőt várhatóan emelkedik majd a számuk. Ezért nem lesz meglepő, ha a számítógép használata közben mind több bosszantó hirdetés ugrik majd elő a semmiből.

Védelmi tanácsok mindenkinek
“Használjanak jogtiszta, megbízható vírusirtó rendszereket és központi menedzsmentet. Nem elegendő, hogy ingyenes, de nem hatékony és nem menedzselhető megoldásokkal védik a hálózatukat. Hasonlítsák össze a vírusirtó szoftverek teljesítményét, és találják meg a különbségeket, mert hogy egyre nagyobb különbségek vannak. Néhány korábban jó nevű, és Magyarországon is nagy piaci részesedéssel rendelkező gyártó például egyáltalán nem tudja követni a fejlődést, és elkezdett jelentősen rosszabb vírusfelismerési teljesítményt felmutatni. A legjobb tanácsom, hogy válasszák meg körültekintően azokat a szoftvereket és gyártókat, akikre rábízzák hálózatuk és üzleti titkaik védelmét” – tanácsolta Petrányi-Széll András.”

Forrás:
Jönnek a mindent fertőző vírusok; Kristóf Csaba; Biztonságportál; 2014. december 30.

Adatvédelem a felhőben (1. rész): jogok és szabványok egy közös cél érdekében

„A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint a nyilvános felhőszolgáltatások csak akkor életképesek, ha az európai piac adatvédelmi szempontból is egységessé tud válni.

Dr. Homoki Péter, az Európai Bizottság “Cloud Computing Contracts” szakértői csoportjának tagja kétrészes írásának most olvasható első részében kifejtette: lassan fél éve, hogy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság közösen elfogadta az ISO/IEC 27018:2014-es számú szabványt.

Ez a szabvány egy útmutató arról, hogy milyen megfelelő gyakorlatok léteznek a személyes adatok kezelésére a nyilvános felhőszolgáltatások körében.

Megállíthatatlan felhőszolgáltatások
Ma már fölösleges is hangsúlyozni a felhőszolgáltatások fontosságát, megállíthatatlan térhódításukat az informatikai szolgáltatások piacán. A nyilvános felhőszolgáltatások a felhasználók számára kétségtelenül olcsóbbak, ugyanakkor megbízhatóak és gyakran magasabb szintű informatikai működést is biztosíthatnak.

Azonban az érzékeny adatokkal rendelkező felhasználók továbbra is vonakodnak attól, hogy a nyilvános felhőszolgáltatások világába fejest ugorjanak: úgy érzik, a távoli tárolással együtt jár az adatok feletti kontroll gyengülése is.

Megbízhatóak-e a marketing üzenetek?
A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint kérdésként merül fel, hogy megbízhatunk-e a felhőszolgáltatók marketing üzeneteiben és az arra épülő szerződéses feltételeikben?

A kérdés kritikus, mert ha egy felhasználó úgy dönt, hogy a saját ügyfeleinek személyes adatait a felhőben tárolja, akkor a felhőszolgáltató lesz az adatfeldolgozó, de a felhasználó marad az adatkezelő, azaz felelős lesz az adatfeldolgozás megfelelőségéért is.

Ha a felhőszolgáltató szerződésszegése miatt az átadott adatok sérülnek, akkor a hatóság bizony az adatokat kiszervező felhasználót is megbírságolhatja, és még az ügyfelek is kártérítésre kötelezhetik az adatkezelőt. Persze szerződésszegés címén ezt a szolgáltató köteles volna megfizetni, de még egy másik tagállambeli uniós szolgáltatóval szemben sem elhanyagolható a behajtási költség és a behajtás sikerességének kockázata.

A hagyományos adatkezelési konstrukciók esetén a felhasználó megvizsgálhatja az adatfeldolgozó működését, kialkudhat egyedi garanciákat, és utasítást adhat az adatfeldolgozás mikéntjével kapcsolatosan. Egy nyilvános (több felhasználó számára nyújtott) felhőszolgáltatás esetén ezek egyike sem életszerű.

Minél több a felhasználó, minél nagyobb a szolgáltatással elérhető megtakarítás, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy a szolgáltató – legnagyobb jóindulata mellett is – kellő mélységű hozzáférést adjon az informatikai rendszereihez, azok auditálásához.

Hiszen minden ilyen felülvizsgálat egyúttal biztonsági kockázatot is jelent és megterheli a napi üzemmenetet – húzta alá dr. Homoki Péter. Arról nem is beszélve, hogy a felhasználók nagy többsége nem rendelkezik kellő szakértelemmel ahhoz, hogy megfelelően megfogalmazza az adatfeldolgozással szemben támasztott elvárásait, és nem képes arra sem, hogy összevesse ezeket a szolgáltató által ténylegesen biztosított feltételekkel.

Az ördögi kör kialakulása
Ördögi kör ez: a bizalom akkor alakulhatna ki, ha a felhasználók a részletekbe is betekintést nyerhetnének, de a részletekbe való kellő mélységű, nagyszámú betekintés éppen a szolgáltatás biztonságával és megbízhatóságával ellentétes hatással járna.

Ezt a kört törhetné meg, ha az adatvédelmi téren is láthatnánk megbízható harmadik felek által kiállított tanúsításokat. Ilyen tanúsításokkal találkozhatunk a termékbiztonság és különféle irányítási rendszerek (minőségirányítási, környezetirányítási, információbiztonsági stb.) körében is.

Az európai uniós adatvédelmi biztosokat magába tömörítő ún. 29-es munkacsoport is közzétett egy állásfoglalást a felhőszámítás tárgyában [ún. WP196-os és 05/2012. számú, 2012. július 1-jén elfogadott állásfoglalás, lásd http://ec.europa.eu/justice/data-protection/article-29/documentation/opinion-recommendation/files/2012/wp196_en.pdf, 4.2. pont], amely kifejezetten ösztönzi az ilyen megbízható, harmadik felek által elvégzett, adatvédelmi tárgyú ellenőrzéseket vagy tanúsításokat.

Eddig azonban nem volt olyan általánosan elfogadott szabvány, ami alapján a tanúsító szervek dolgozhattak volna. Létezik már szabvány információbiztonságra, de a tanúsított információbiztonsági irányítási rendszer létéből nem következik az is, hogy az általános jellegű adatvédelmi követelmények teljesülnének. Készült már korábban is két szabvány, amely kezdő lépéseket tett abba az irányba, hogy megpróbálja lefordítani az uniós adatvédelmi követelményeket a szabványok nyelvére (lásd az ISO/IEC 29100 és az ISO/IEC 29101-et.)

De ezek inkább csak kezdő lépések maradtak, és nem nyújtottak gyakorlati segítséget az alapelvi szintű jogi rendelkezések “forintra váltásában”.

Űrt próbál pótolni az új szabvány
Ez az új szabvány ezt az űrt próbálja meg pótolni, legalábbis ebbe az irányba próbál meg egy újabb lépést megtenni. Az ISO 27018 a szakmai körökben már ismert ISO 27001-es, információbiztonság-irányítási rendszerekhez ad útmutatást.

Az ISO 27001-es szabvány rendszerekre vonatkozó, általános követelményeit az olyan kézikönyvnek nevezett szabványok töltik ki tartalommal, mint amilyen az ISO 27002-es szabvány. Az ISO 27018 pedig egy “szektor specifikusnak” nevezett kézikönyv, ami a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos adatvédelmi követelmények körének értelmezésében próbál segítséget nyújtani.

Az ISO 27018 megfogalmazza, hogy az általános adatvédelmi követelményeket miként kell teljesíteni egy információbiztonsági irányítási rendszerben: fellistázza, hogy az ISO 27002-es kézikönyvből melyek az adatvédelmi szempontból irányadó követelmények, valamint egy mellékletben megfogalmaz huszonöt sajátos, újabb kontrollt. Számokban kifejezve tehát az ISO 27018 nem tesz mást, mint hogy az ISO 29101 által is megfogalmazott általános adatvédelmi követelményeket az ISO 27002-es szabványra építve meghatározza egy ISO 27001-es irányítási rendszer számára.

A szabvány tehát egyszerre több szereplőnek is segítséget nyújt. A felhasználóknak abban, hogy egyszerűbben meggyőződhessenek az adatfeldolgozás jogi követelményeinek való megfelelőségéről. A szolgáltatóknak pedig abban, hogy egy egységes módon ellenőrizhessék és igazolhassák az uniós adatvédelmi követelményeknek való megfelelést.”

Forrás:
Adatvédelem a felhőben (1. rész): jogok és szabványok egy közös cél érdekében; Homoki Péter; Origo.hu; 2014. december 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kistelepülések: Bankok és hatóságok a postákon

„A villanyszámla befizetésétől kezdve az egyes hivatali ügyek indításán át a hitel és az európai uniós agrártámogatások igényléséig sokféle tennivalót intézhetnek majd el a kistelepülések lakói az egyes postákon a kormányzati ciklus végére – mondta lapunk kérdésére Németh Lászlóné nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár.

– A Magyar Posta fejlesztéseivel, különféle pénzintézetek megvásárlásával, átalakításával kapcsolatos hírekben találkozhattunk mostanában a nevével. De mi a célja a kormánynak ezekkel az átalakításokkal?
– Azt szeretnénk elérni, hogy azokon a vidéki kistelepüléseken, ahol ma legfeljebb egy kis posta képviseli az állami szolgáltatásokat, az ott lakók – magánszemélyek és kisvállalkozások – minél több pénzzel, közművel, uniós forrásokkal kapcsolatos ügyüket el tudják intézni, vagy legalábbis el tudják indítani. Arra törekszünk, hogy ezeknek az embereknek egyáltalán ne, vagy lényegesen kevesebbszer kelljen a nagyvárosokba utazniuk. Ennek a sokoldalú szolgáltatáscsomagnak a pénzügyi-szervezeti hátterét teremtjük meg a posták, a takarékszövetkezetek, több különféle profilú és feladatú bank működésének összehangolásával.

– Mikor találkozhatunk a munka eredményével?
– Talán a fentiekből is kiderült, hogy milyen sokrétű a feladat. Az első eredmény 2015 március–áprilisában a gázszolgáltatással kapcsolatos ügyintézés megjelenése lehet az Első Nemzeti Közműszolgáltatónál. Az e cég bázisát jelentő Főgáz ma már száz százalékban a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez tartozik. Most azon dolgozunk, hogy később az elektromos áram, majd a távfűtés piacára is be tudjunk lépni lakossági szolgáltatóként. A különböző érintett állami pénzintézetek működésének összehangolása 2015 végéig megtörténik. A közműszolgáltató teljes kiépítése, valamint a postahivatalok hálózatának átalakítása szempontjából a cél az, hogy még ebben a kormányzati ciklusban megvalósuljon, amit terveztünk.

– Nézzük akkor az egyes elemeket! Mi lesz a feladata a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB)?
– Az MFB profilja, feladata sokat változott az utóbbi évtizedben, de fő hivatását, hogy fejlesztési forrásokat juttasson el a kis- és közepes vállalkozásokhoz (kkv) vagy az agrárcégekhez, az utóbbi időszakban már nem tudta elég hatékonyan ellátni. Ezért a bank a Miniszterelnökséggel közösen új működési koncepciót alkotott. Ebben az szerepel, hogy kevesebb céget működtetünk, és főként nagy, úgynevezett stratégiai befektetéseket hajtunk végre. A feladatot, hogy uniós forrásokat juttassunk a kkv-knak és az agráriumnak, közvetítő szervezetek, mint például a kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek segítségével érjük el. Az uniós pénzek technikailag az MFB-n keresztül jutnak a pályázókhoz. Az MFB feladata az is, hogy az állam piaci elképzeléseihez az uniós előírások betartása mellett finanszírozást biztosítson. Ilyen feladat az Első Nemzeti Közműszolgáltató megalakítása is.

– Mi lesz a feladatuk a különböző pénzintézeteknek?
– Rajtuk keresztül jutnak el a fejlesztési források a kkv-khoz, az agrárvállalkozásokhoz. Ezért vásárolt az állam több pénzintézetet is a közelmúltban. A Budapest Banknak kiterjedt ügyfélköre van a kkv-k körében, míg az MKB nagyobb méretű ügyfeleket szolgál ki. A vidék Magyarországának elérését a takarékszövetkezetek és a postahivatalok biztosítják majd. Ez az a hálózat, amelyhez az FHB és a TakarékBank biztosítja a pénzügyi infrastruktúrát.

– Vannak-e terveik a Széchenyi vagy a Gránit Bankkal?
– Nem terveztünk velük ebben a folyamatban. Nem véletlen, hogy a tulajdonosuk a nemzetgazdasági tárca.

– Lesz-e agrár-, illetve zöldbank?
– Külön szervezetként nem, de terveink szerint a takarékszövetkezetek kiemelten foglalkoznak majd az agráriumnak szánt forrásokkal, illetve az energiatakarékossági támogatásokkal. Ebben az értelemben az, amit ma agrárbanknak, vidék bankjának vagy zöldbanknak szoktak nevezni, nem más, mint a modern, megújuló takarékszövetkezeti rendszer.

– Hogyan illeszkedik ebbe a rendszerbe a postahivatalok hálózata?
– A postaszolgáltatás iránti igény rendkívül gyorsan és nagymértékben változott az utóbbi években. Ami a szervezet egyik legfontosabb tevékenysége volt, a magánlevelek kézbesítése, drasztikusan csökkent. Az internet átvette az üzenetküldés funkcióját, ám ezzel szemben megjelent az internetes vásárlás és a hozzá tartozó csomagküldés. Ez jelentős és komoly növekedés előtt álló piac, ebben a Magyar Postának is meg kell találnia a helyét. A sárgacsekk-forgalom, amely ma a posta jelentős bevételi forrása, a különböző korszerű technológiát alkalmazó megoldások révén, ha nem is egyik napról a másikra, de óhatatlanul visszaszorul majd. Rendelkezik azonban a Magyar Posta egy több mint kétezer ügyfélszolgálati pontból álló hálózattal, amelyek ott vannak a legkisebb településeken is. Ez a hálózat lesz az alapja annak az ügyfélszolgálati rendszernek, amely a legfontosabb állami szolgáltatásokat elviszi a lakosokhoz.

– Mi lesz a párhuzamos ügyfélszolgálatokkal?
– Ez a nagyvárosok, a megyeszékhelyek kérdése. A kistelepüléseken túlnyomórészt nincsen más, mint a postahivatal. Ahol mégis van takarékszövetkezet és posta is, ott nyilván alaposan megvizsgáljuk, melyiket érdemes megtartani. Az összefésüléssel a két hálózat együttesen és külön-külön is hatékonyabbá válhat. Fontos az is, hogy a rendszerek összekapcsolásával az ügyfelek nem járhatnak rosszabbul.

– Elvárható-e a postástól, hogy értsen a bankoláshoz, az okmányirodai ügyintézéshez, a gáz- és villanyszámlához kapcsolódó panaszkezeléshez, és még mondjuk a forgóeszköz-finanszírozáshoz is?
– Képzést biztosítunk az ügyintézőknek, ám azt tudni kell, hogy a legtöbb ügytípus intézéséhez nem szükséges magas képzettség. Internetes felületeken kell lebonyolítani előre megszabott folyamatokat. A banki termékek esetében továbbértékesítés lesz. A hivatali ügyintézést csak elindítani lehet, az érdemi elbírálást szakemberek végzik. Ám az is előny, hogy egy igazolvány vagy engedély kérelmezéséért nem kell beutazni a legközelebbi város okmányirodájába, az ügyintézés gyorsabbá, kényelmesebbé, olcsóbbá válik.

– Hogyan illeszkedik majd a posták hálózata a meglévő kormányablakokéhoz? Számos vasútállomáson is létesítettek vagy létesítenek ilyen ügyintéző helyet.
– A két rendszer kiegészíti egymást. Előttünk van még az a munka, hogy egybevessük a különböző, jelenleg is meglévő ügyfélszolgálati hálózatokat és a postahivatalokat. Ha egy helyen lehet majd intézni a gáz-, áram- és távhőügyeket, akkor nyilván nem lesz szükség három különböző ügyfélszolgálatra egy adott településen. Azt azonban megfontolásra érdemesnek gondolom, hogy egy megyeszékhelyen beköltöztessük-e a közműszolgáltatókat a postára. Nyilván minden döntés előtt egyedileg kell megvizsgálni a körülményeket, a legmegfelelőbb megoldásra kell törekedni.

– Miért fontos az államnak, hogy a közműszolgáltatók is részei legyenek ennek a csomagnak?
– A kormánynak az a célja, hogy a lehető legalacsonyabban tartsa az energiaárakat, mert ezzel az ország versenyképességét segíti elő. A közműszolgáltatóban költségelőnyt jelenthet az állami kézben lévő infrastruktúra, mint például a postahivatalok hálózata. Ez az egyik fontos előny, amiért az embereknek megéri majd használniuk a közműszolgáltatót, és ami segít megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit. Emellett az is célunk, hogy a sokoldalú ügyfélszolgálatok hálózatával élhetőbbé tegyük a vidéki Magyarországot.”

Forrás:
Bankok és hatóságok a postákon; Jámbor Gyula ; Magyar Nemzet; 2015. január 2.

Jöhet a lex Uber, de önmagában semmit sem old meg

„A novembertől itthon is aktív, olcsó személyszállítást kínáló Uber [Az Uber egyáltalán nem biztos, hogy olcsó. Mivel az árait képes a kereslet és kínálat alapján nagyon rugalmasan változtatni, van amikor kifejezetten nagyon drága. Van olcsó szolgáltatása is, ez az UberX, ez utóbbit próbálják Magyarországon megvalósítani. Szerk.] több országban is kiverte a biztosítékot, idehaza egyelőre csak a megoldást keresik, hogy hogyan tudnák szabályozott keretek közé szorítani a közösségi utaztatást. Az viszont biztos: csak az Uberre szabni bármilyen jogszabályt teljesen felesleges lenne.

Június óta lehet tudni, hogy Magyarország az egyik legújabb Uber-célpont, a cég pedig az ősz végén meg is érkezett Budapestre. Ahogy várható volt, a (fővárosi) taxi társaságok nem repestek az örömtől a hír hallatán, hiszen az uberesek a jelenlegi piaci árnál – 280 forint/km – jóval olcsóbban, 130 forintos kilométerenkénti áron szállítják az utasokat, ráadásul mindezt úgy, hogy egyetlen olyan előírást – számlaadás, taxis engedély, utasbiztosítás – sem kell betartaniuk, amit a taxisoknak igen. Ennek ellenére egyelőre viszonylag nyugodtnak mondható a légkör, legalábbis a felszínen. A taxisok azért minél előbb szeretnének valamilyen lépést az ügyben. Az egyik legérdekesebb kérdés azonban, hogy miért pont az Uber az, ami ekkora port kavart.

Nem ez az egyetlen
A sharing economy, azaz a közösségi gazdaság [a megosztáson alapuló gazdaság nem azonos a közösségi gazdasággal. Szerk.] csupán egy aprócska szeletét jelenti az Uber, ennek ellenére mégis ez a szolgáltatás az, amely körül áll a bál. Oszkár, WunderCar, Couchsurfing, AirBnb – hogy csak a legismertebbeket említsük a szereplők közül: míg utóbbi kettő a turizmushoz kapcsolódó közösségi szállásfoglalós szolgáltatás, addig az első kettővel a helyi és a távolsági utazás jóárasítható. Bár az ilyen és ehhez hasonló, alapvetően a webes/mobilos technológiára építő szolgáltatások egyre népszerűbbek – komoly konkurenciát jelentve a már piacon lévő, klasszikus üzleti modellben működő szereplőknek –, sem a szállodaipari, sem a tömegközlekedési szolgáltatók nem tanúsítottak olyan ellenállást, mint amit most az Uber miatt a taxisok.

„Érdekes kérdés, hogy annak idején miért nem verte ki a biztosítékot például a Facebook, amely gyakorlatilag forradalmasította a reklámipart. A válasz valószínűleg az, hogy az a folyamat sokkal lassabban ment végbe, mint az Uber esetében a piacra lépés, így kevésbé volt feltűnő, hova tart mindez” – mondta el a hvg.hu-nak Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára. A szakember szerint a törvényalkotóknak is fel kell venniük a digitális gazdaság sebességét, és olyan keretszabályozáson kell gondolkodniuk, amely bármilyen új szolgáltatásra ráhúzható. Ha ugyanis csak az Uberre koncentrálnának, akkor másnap megjelenhetne egy újabb szereplő, és ha egy picit is másként működik, ismét szembe találnánk magunkat a problémával.

„Persze hozzá lehet nyúlni a fuvarozásról szóló összes szabályozáshoz, de ez már nem fogja megoldani az AirBnb-vel kapcsolatos kérdéseket, a sharing economy szereplői pedig gombamód szaporodnak. A Digitális Konzultáció előkészítésében külön felhívtuk a figyelmet arra, hogy a sharing economy kérdését valamilyen keretszabályozásba kellene foglalni, erről pedig érdemes lenne megkérdezni az embereket, még úgy is, ha a teljes populáció viszonylag kis százaléka van tisztában a fogalmakkal. Érdemes elgondolkodni azon is, egy ilyen fuvarszolgáltatás mennyire van messze attól, hogy valamelyik aukciós oldalon valaki eladja a telefonját. A sharing economy egy globalizációs kérdés, amire fel kell készülni. A fiatalok – 30 év alattiak – körében már magától értetődő, hogy egy városon belüli utazáshoz WunderCart vagy Ubert hívnak, ha pedig van egy kiadó lakásuk, akkor azt az AirBnb-re teszik fel, és ők maguk is itt keresnek szállást, ha például külföldre utaznak” – fogalmazott Major Gábor.

Taxis cég lehet az Uber?
Magyarországon ma feltehetőleg sokkal többen használják a WunderCart, mint az Ubert, mégis utóbbi ellen keltek ki a taxisok. Igaz, a cég már a botrányaival együtt érkezett hazánkba, így borítékolható volt, hogy idehaza sem mennek majd el szó nélkül mellette. Persze az is lehet, hogy a taxisokkal való harcuk csupán a marketingstratégia része, az viszont biztos, hogy a cég értéke fél év alatt megduplázódott, a mostani nagyjából 40 milliárd dolláros értékével pedig jelenleg a világ egyik legtöbbet érő startupja. A kirakatban lenni ugyanakkor mindig kétélű dolog, így nem is csoda, hogy a taxisok elsősorban az Uber ellen szeretnének „védekezni”.

November végén az első, Gazdasági Minisztériumban tartott egyeztetés során Glattfelder Béla államtitkár [Glattfelder Béla a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Szerk.] is olyan szabályozást sürgetett, ami egyenlő feltételeket teremt a személyszállításban. A jelenlegi helyzetben sem a számlázás, sem az utasbiztosítás nem tisztázott, ami alapvető, ha valaki személyszállítással akar foglalkozni. Ezek alapján könnyen elképzelhető, hogy maga az Uber is taxis társasággá válik, így ugyanis piacon maradhatna. Más kérdés, hogy ezzel mennyire tudná tartani az árait.

A megoldás ugyanakkor valahol félúton lehet: amellett, hogy az Uber számára is kötelezővé válik az utaztatás feltételeinek betartása, a taxis cégeknek is fejlődniük kell. Erre látható példa, hogy utóbbiak is megjelentek olyan mobilalkalmazásokkal és rendszerekkel, amellyel nagyjából percről percre követhető a hívott autó mozgása, az utas és a sofőr pedig bizonyos szempontok alapján értékelheti egymást. A jövő minden jel szerint ebbe az irányba halad, hosszú távon ugyanis csak így maradhatnak versenyképesek a klasszikus üzleti modellben dolgozó társaságok a közösségi szolgáltatásokkal. Más kérdés, hogy ez még mindig nem a legoptimálisabb eredmény.

„Ma már minden budapesti taxitársaságnak van mobil alkalmazása, amivel ugyanúgy követni lehet a közlekedő autót, mint az Uber vagy a WunderCar esetében. Egyelőre azonban nem az üzleti modellt változtatják meg, hanem az informatikai hátteret pakolják mögé, így felemás az eredmény, de mindenképpen fejlődés tapasztalható” – hangsúlyozza Major Gábor.

Az Uber-vita ügyében többször kerestük az Országos Taxis Szövetség elnökét, Metál Zoltánt is, cikkünk megjelenéséig azonban kérdéseinkre nem érkezett válasz.

Amerikában máshogy tekintenek a versenyre
[Amint az alább olvasható lesz az Egyesült Államokban sem tekintenek másképpen a versenyre. Vannak városok és államok, ahol igen, de a zömében mindenütt hasonló reakciókat vált ki. Szerk.] Nem véletlen, hogy idehaza is gyorsan megismerhettük az Uber nevét, külföldön ugyanis több országban is demonstráltak a cég ellen. Párizsban december elején taxisblokádot szerveztek ellenük, majd egy nappal később kiderült: a franciák a taxik tisztességes versenyére hivatkozva 2015-től egész egyszerűen betiltják a szolgáltatást. Január 1-jétől két év börtönnel és 300 ezer eurós pénzbírsággal sújthatják azt az autóst, aki ilyen szolgáltatást nyújt – ilyen rizikót valószínűleg senki sem vállal majd.

Az amerikai cég ellen az USA-ban is egymást érték a perek és feljelentések a versenyhatóságoknál. A dolog jelenleg ott tart, hogy a hatóságok a durva korlátozások helyett egészen máshogy állnak a dolgokhoz: a városok elsősorban a taxisokat igyekeznek segíteni, hogy versenyben maradhassanak az utasokért. Chicagóban például nemrég döntöttek egy közös mobilalkalmazás létrehozásáról, melyben a város összes taxija látható lesz, emellett pénzügyi kedvezményeket is adnak: többek között 60 százalékkal csökkentik a közlekedési szabálysértések maximálisan kiszabható bírságát és enyhítik a pénzügyi beszámolók leadására vonatkozó szabályokat is. Washingtonban hasonló fejlesztéssel igyekeznek felvenni a versenyt az Uberrel, az USA fővárosában is olyan alkalmazást fejlesztenek, melyben mind a 7 ezer, engedéllyel rendelkező taxis szerepelne.

Jelenleg az adóügyi kérdéseken túl egy másik vitatott pont, ami miatt a taxisok nekimentek az Ubernek, az utasok biztosítása. A jelenlegi jogszabályok szerint a hivatásos személyszállítóknak kötelező biztosítani utasaikat, míg az Ubert használó sofőrök esetében ez a kérdés még nem tisztázott, ráadásul bizonyos hangok szerint a sofőrök kiléte is aggodalomra adhat okot. Indiában nemrég megerőszakolta egyik női utasát az Uberező férfi, akiről kiderült, korábban is állt már bíróság előtt hasonló ügyben. Az utasokban viszont joggal merül fel az igény, hogy egy taxis cég alkalmazottja büntetlen előéletű legyen.

Az tehát tisztán látszik, hogy Uber-ügyben még sok a kérdőjel, és egyelőre nem látni, mikor lehet bármilyen határozott előrelépés az ügyben. Az újabb és újabb webalapú szolgáltatások felbukkanását látván az már biztos, hogy a teljes közösségi gazdaságot átfogó szabályozásra egyre nagyobb szükség van, ennek szakmai kidolgozása viszont nem intézhető el néhány hét alatt.”

Forrás:
Jöhet a lex Uber, de önmagában semmit sem old meg; Pavló Péter; Index.hu; 2014. december 26.
Lásd még: Uber
Uber (Wikipédia)
Budapest, az Uberetek megérkezett!; Uber blog; 2014. november 12. (mint a webcímből is kiderült az Uberx-ről van szó)
Az UBER-nek is teljesítenie kell a taxizásra előírt jogszabályi követelményeket; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. november 17.
Egyeztetés a taxisok és az utasok védelméért; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. november 24.
[Interjú] Autómegosztóként indul a magyar Uber; Horváth Balázs; Bitport.hu; 2014. november 12.
Így nem lettem Uber-sofőr; Stump András; Belsőség; 2014. november 19.
Is This The Highest Surge Price Ever Recorded In Uber History?; Alyson Shontell; Business Insider; 2014. november 25.
Uber drivers say rideshare surge pricing backfired on New Year’s Eve; Joe Fitzgerald Rodriguez; San Francisco Examiner; 2015. január 2.

A tévénézés még vezet az internetezés előtt Magyarországon

„A magyar felnőtt társadalom médiafogyasztásában továbbra is a televízió-használat számít elsődlegesnek, de nőtt az online tartalmak fogyasztásának mennyisége és az internetezésre alkalmas eszközök használata is 2014-ben – derült ki a magyar lakosság médiafogyasztási szokásait és infokommunikációseszköz-ellátottságát vizsgáló felmérésből, amelyet a Kutatópont végzett.

Médiafogyasztással a megkérdezettek átlagosan közel egy teljes állásnak megfelelő időt töltenek, hétköznaponként napi több mint 7, hétvégéken napi csaknem 5 órát. Legtöbbet jellemzően a 18-29 évesek, valamint a 60 évesek és idősebbek. Rádióhallgatással hétköznaponként egy-másfél órát, hétvégénként háromnegyed órát, tévénézéssel pedig nagyságrendileg kétszer annyi időt töltenek a magyarok.

A kutatás eredményei szerint 2014-ben folyamatosan nőtt a technikai szempontból jól felszerelt háztartások aránya: az év végére a magyarországi felnőttek kétharmadának volt lehetősége többféle infokommunikációs eszköz otthoni használatára.

Az okoseszközök aránya folyamatos emelkedést mutatott: míg 2014 első negyedévében minden harmadik, az év végén minden második megkérdezett magyar felnőtt otthonában legalább egyvalakinek volt okostelefonja, tablet az otthonok valamivel több mint tizedében fordult elő, az okostelevíziók magyar otthonokban megtalálható aránya pedig az év végére átlépte az ötszázalékos szintet.

Az infokommunikációs eszközök használatának tekintetében is növekedés mutatkozott: 2014 végén már három 18 éves vagy annál idősebb megkérdezettből ketten interneteztek valamilyen gyakorisággal és minden második magyar felnőtt napi internetezőnek számított.

A bővülés ellenére a kutatás rámutat arra is, hogy továbbra is jelentősek a társadalmi csoportok közötti különbségek és erős hatása van a lakóhely regionális elhelyezkedésének és típusának, az iskolai végzettségnek, valamint az életkornak is. Magyarország középső és nyugati felében továbbra is 5-6 százalékponttal magasabb az internethasználók aránya, mint az ország keleti felében, a települési lejtő szerint azonban ennél jelentősebb különbségek is megfigyelhetők, amelyek alig változtak az év folyamán.

Iskolázottság szempontjából értékelve azt találták, hogy a középfokú végzettségűek háromnegyede internetezik, míg az alapfokú végzettségűek csupán valamivel több mint fele. A 18-29 évesek túlnyomó többsége használja a világhálót, az 50-59 éveseknek is több mint fele internetezik, a 60 év felettiek közül azonban csupán minden harmadik.

Az internethasználat átlagos mennyisége a teljes népességre vetítve hétköznaponként egy-másfél óra, hétvégénként háromnegyed óra körül alakul. A tartalomfogyasztás tekintetében vezető helyen a magyar nyelvű hírportálok olvasását találták a kutatók, minden második magyar felnőtt legalább alkalmanként olvas ilyen tartalmakat, és nagyjából minden harmadik megkérdezett szokott legalább alkalmanként online filmet, videót nézni és internetes fórumokat olvasni. Ennél valamivel kevesebben olvasnak blogokat, töltenek le zenéket vagy filmeket, hallgatnak online rádiót vagy néznek online tévéadásokat.

A vizsgálatok 2000 tagú, országosan reprezentatív mintán készültek, személyes lekérdezéses kérdőív felhasználásával. ”

Forrás:
A tévénézés még vezet az internetezés előtt Magyarországon; Híradó.hu/MTI; 2014. december 22.

Törvények, rendeletek

2014. évi XCIII. törvény a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról

„…2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása…
4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása…
5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása…
8. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása…
10. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása…
12. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása…
13. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény módosítása…”

Forrás:
2014. évi XCIII. törvény a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 183. szám, 2014. december 23.; 25297-25307. oldalak (pdf)

A Kormány 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelete a központi címregiszterről és a címkezelésről

Forrás:
A Kormány 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelete a központi címregiszterről és a címkezelésről; Magyar Közlöny; 2014. évi 183. szám, 2014. december 23.; 25333-25340.oldalak (pdf)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 11/2014. (XII. 23.) MvM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról

„A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a Kormány által rendeletben kijelölt, szakigazgatási szerveket irányító miniszterek véleményének kikérésével – a következő utasítást adom ki:

1. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatát a Mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás…”

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 11/2014. (XII. 23.) MvM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 65. szám, 2014. december 23.; 13731-13790. (oldalak) továbbá 173 oldal a Hivatalos Értesítő Mellékletében (pdf)

A Kormány 391/2014. (XII. 31.) Korm. rendelete az e-közigazgatásért felelős miniszter egyes beruházásokhoz szükséges jóváhagyásának és ellenőrzési jogkörének biztosításához szükséges kormányrendeletek módosításáról

„A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 18. pontjában,
a 2. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 3. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:…”

Forrás:
A Kormány 391/2014. (XII. 31.) Korm. rendelete az e-közigazgatásért felelős miniszter egyes beruházásokhoz szükséges jóváhagyásának és ellenőrzési jogkörének biztosításához szükséges kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 189. szám, 2014. december 31.; 26766-26768. oldalak (pdf)

A Kormány 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelete a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól

Forrás:
A Kormány 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelete a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól; Magyar Közlöny; 2014. évi 188. szám, 2014. december 31.; 26558-26656. oldalak (pdf)

A nemzetgazdasági miniszter 50/2014. (XII. 31.) NGM rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer működéséről

Forrás:
A nemzetgazdasági miniszter 50/2014. (XII. 31.) NGM rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer működéséről; Magyar Közlöny; 2014. évi 188. szám, 2014. december 31.; 26670-26673. oldalak (pdf)

A belügyminiszter 29/2014. (XII. 31.) BM utasítása a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:
1. § A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint állapítom meg.
2. § Hatályát veszti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2013. (XII. 5.) KIM utasítás.
3. § Ez az utasítás 2015. január 1. napján lép hatályba…”

Forrás:
A belügyminiszter 29/2014. (XII. 31.) BM utasítása a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 66. szám, 2014. december 31.; 13993-14039. oldalak (pdf)

A Kormány 1848/2014. (XII. 30.) Korm. határozata a kormányzati lakossági tájékoztató levelek küldésével kapcsolatos feladatokról

„A Kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy az állampolgárok folyamatosan értesüljenek a legfontosabb kormányzati intézkedésekről. Ennek érdekében a Kormány – bizonyos időközönként – kormányzati lakossági tájékoztató leveleket küld ki az állampolgárok részére.

A Kormány a fentiek érdekében felhívja
1. a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 3. pont szerinti feladatok ellátásához szükséges adatfeldolgozási tevékenységek ellátására adatfeldolgozási szerződést kössön a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával (a továbbiakban: KEK KH) és a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársasággal;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos

2. az igazságügyi minisztert a címzettek részére megküldendő – személyes adatot nem tartalmazó – kormányzati lakossági tájékoztató levelek – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével – nyomdai előállításával kapcsolatos feladatok ellátására;
Felelős: igazságügyi miniszter
Határidő: folyamatos

3. a belügyminisztert, hogy a címzettek részére megküldendő kormányzati lakossági tájékoztató levelek megszemélyesítésével, a küldemények összeállításával, a borítékok nyomdai előállításával és a címzettek részére való soron kívüli megküldésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a KEK KH útján gondoskodjon.
Felelős: belügyminiszter
Határidő: folyamatos”

Forrás:
A Kormány 1848/2014. (XII. 30.) Korm. határozata a kormányzati lakossági tájékoztató levelek küldésével kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny; 2014. évi 187. szám, 2014. december 30.; 26498. oldal (pdf)

A Kormány 1846/2014. (XII. 30.) Korm. határozata az új közszolgálati életpálya bevezetéséről

„…2. Felhívja
a) a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával intézkedjen a kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők (a továbbiakban együtt: kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak) feladatellátásához szükséges létszám felülvizsgálatáról;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter az érintett miniszterek bevonásával
Határidő: 2015. március 15.

b) az érintett minisztereket, hogy az a) pont végrehajtását követően a minisztériumokban és az általuk irányított államigazgatási szerveknél (ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatalokat is) foglalkoztatott valamennyi vezetői és kormánytisztviselői munkakörben a munkakör-elemzéseket és értékeléseket végezzék el;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2015. június 30.

c) az érintett minisztereket, hogy a Kormány által elfogadott, az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló koncepció alapján – a közszolgálati életpálya bevezetése részeként – a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó törvényjavaslatokat készítsék el és nyújtsák be a Kormány részére;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter igazságügyi miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2015. október 15.

3. Felhívja az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg a közszolgálati életpálya bevezetéséhez szükséges uniós források bevonásának lehetőségét.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter honvédelmi miniszter igazságügyi miniszter
Határidő: folyamatos

4. Felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy intézkedjen a közszolgálati életpálya fokozatos bevezetéséhez szükséges költségvetési források biztosításáról.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: a költségvetési tervezéssel összhangban, folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1846/2014. (XII. 30.) Korm. határozata az új közszolgálati életpálya bevezetéséről; Magyar Közlöny; 2014. évi 187. szám, 2014. december 30.; 26492-26493. oldalak (pdf)