Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Szemléletváltás a nemzeti adóhivatalnál: a kitűzött cél nem lehet más, mint a „svéd modell” elérése
Tárgyszavak: adóigazgatás átszervezése, bürokratikus terhek csökkentése, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Svédország, Varga Mihály
Lázár János az önkormányzatok jövőjéről, az intézményátszervezésről és más aktuális kérdésekről
Tárgyszavak: állami tulajdon, elektromobilitás, intézményátszervezés, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, költségvetés, közoktatás, Lázár János, Magyarország, önkormányzatok átszervezése

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 7/2016. (II. 15.) MvM rendelete az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről
Tárgyszavak: felsőoktatás, honvédelem, közigazgatás, Magyarország, rendvédelem

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Szemléletváltás a nemzeti adóhivatalnál: a kitűzött cél nem lehet más, mint a „svéd modell” elérése

„A kormány jelenleg az adóeljárás radikális egyszerűsítésén dolgozik, a felesleges bürokratikus szabályok megszüntetése van napirenden – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) országos vezetői operatív értekezletén.

A fiskális fegyelem a magyar gazdaságpolitika hitelességének sarokköve – jelentette ki Varga Mihály. Mint fogalmazott: az államadósság további csökkentése, illetve az államháztartás hiányának kordában tartása nagy mértékben múlik azon, hogy a NAV miként tudja biztosítani az államháztartás bevételeit.

A tárcavezető kiemelte: mivel az adózás kivétel nélkül minden vállalkozást és gyakorlatilag valamennyi embert érint, olyan szabályozásnak kell születnie, amely társadalmi konszenzuson alapul. Hozzátette: ezért döntött úgy a kormány, hogy új elvek mentén működve, új szervezeti keretek között dolgozik tovább az adóhivatal.

A NAV működtetésért felelős tárca vezetőjeként Varga Mihály arra is felhívta a figyelmet, hogy az átalakítás elsősorban nem szervezeti kérdés, sokkal fontosabb a tartalom változása. Mint fogalmazott: olyan új adóhatóságot alakítanak ki, amely képes arra, hogy tevőlegesen segítse a magyar gazdaság fejlődését. Ezért az adóhivatalnak a jövőben partnerként kell támogatnia a vállalatokat abban, hogy jobban eligazodjanak az adózás kérdéseiben, hogy minél kisebb adminisztrációs teher nehezedjen rájuk, és hogy minél kisebb időráfordítással tehessenek eleget adókötelezettségeiknek – emlékeztetett a szakminiszter.

A kitűzött cél nem lehet más, mint a „Svéd modell” elérése, ahol a közigazgatási szervek népszerűségi listájának élén az adóhivatal áll – szögezte le Varga Mihály, aki a szemléletváltást a következő időszak legfontosabb feladatai közé sorolta. Mind mondta: a hivatal munkatársainak el kell érniük, hogy az adóhatósághoz bizalommal forduljanak az adózók, ahol hathatós segítséget kapnak, és ahol egy-egy ügy intézése kiszámítható ideig tart.

Köztudott, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a magyar közigazgatásban a legnagyobb ügyfélszámot fogadó szervezet. Ezért is kiemelten fontos, hogy ezt a feladatot szakszerűen, hatékonyan, rugalmasan, az ügyfelek igényeihez alkalmazkodva végezze az adó- és vámhatóság – fogalmazott Varga Mihály.”

Forrás:
Szemléletváltás a nemzeti adóhivatalnál; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. február 18.

Lázár János az önkormányzatok jövőjéről, az intézményátszervezésről és más aktuális kérdésekről

„[40. Kormányinfo]…Elismerve, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) „nem hibátlan szervezet”, leszögezte, hogy az állami fenntartói jog megkérdőjelezhetetlen, ez nem képezheti vita tárgyát. Az intézmény vezetőjének esetleges leváltását felvető kérdésre Lázár János azt mondta: nem vezetői kvalitás hiánya okozza a nehézségeket, a probléma nem oldható meg személyi változásokkal. Kijelentette: problémának azt tekinti, hogy amikor az állam 2012 után átvette az iskolák fenntartói jogát és jó részének működtetését, „nem szerveztük meg kellőképpen és egészen jól még a fenntartói és működtetői szervezetrendszert”. Ismertette azt is: a Klik kifizetetlen számláinak összege 17 milliárd forintot tesz ki.

Lázár János beszámolt arról is, hogy március 1-jén megkezdődik az állami termőföldek újabb árverezése, amely összesen 140 ezer hektárt érint.

A miniszter cáfolta azon sajtóhíreket, amelyek szerint a kabinet csorbítani kívánná az önkormányzatok jogát, az önkormányzatiságot. Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök kedden találkozott megyei jogú városok polgármestereivel és megyei közgyűlési elnökökkel, ahol nyilvánvalóvá tette számukra: a kabinet semmilyen rendszerszerű változtatásokat nem tervez az önkormányzatiság világában, ott csak pozitív változások várhatók, hátrányok nem érik őket – ismertette Lázár János.

Az önkormányzatiság kérdését kapcsolatba hozva az oktatásüggyel, megismételte: megbukott az a modell, amikor az egészségügy és a köznevelés ügyét a városokra, falvakra bízta az állam. Ez nem lehet megoldás a jelenlegi problémára – közölte, hangsúlyozva: arról 2010-ben konszenzus alakult ki szakmai körökben, hogy az oktatás problémái részben az önkormányzati fenntartás eredménye.
…
A kormányzati háttérintézmények átszervezéséről azt nyilatkozta: a munkához nagyobb felhatalmazást és mandátumot kaptak, mint kértek, Orbán Viktor kormányfő ugyanis mind a Fidesz elnökségének, mind frakciójának hozzájárulását elnyerte, szabad kezet kapott azoktól. Mint mondta, az első döntések a tervek szerint február 24-én születhetnek meg, addig egyeztetések zajlanak az érintett háttérintézményekkel is. A még kérdéses hivatalok közül egyedül a nyugdíjbiztosítót nevezte meg Lázár János.
…
A gazdasági miniszter márciusban tesz javaslatot arra a kormánynak, hogyan érhető el, hogy már a 2017-es költségvetés is nullszaldós legyen, az állami szervezetek működésének dologi és személyi kiadásait ne hiánnyal tervezze. Hangsúlyozta ugyanakkor: ez a fejlesztések finanszírozására nem vonatkozik. Arra válaszul, miért vehették igénybe kevesen a családi csődvédelem lehetőségét, úgy felelt: mert szigorúak a feltételek, saját magát helyezi pénzügyi gondnokság alá az, aki igényli.
…
A kormányzat energetikai céljainak megvalósítását firtató kérdésre úgy felelt: „árnyékra vetődnek”, akik arról vitáznak jelenleg, mely intézmény felügyelje az állam által megvásárolt energetikai cégeket, mert ezeket még nem vásárolta meg az állam. Hozzátette: az sem biztos, hogy az ügyletek a 2018-as választásokig befejeződnek, de mintegy 500-1000 milliárd forintos tételekről van szó – közölte.
…
Beszélt az elektromos gépjárművek számára rendelkezésre álló töltőállomásokról. Mint mondta, 2017. január 1-jétől kötelezően létre kell hozni a töltőállomásokat, ehhez törvénymódosítás is szükséges. Hozzátette: a vonatkozó rendelet szerint a parkolóházakban 100 várakozó helyből 2-t töltővel kell ellátni.
…
Elmondta azt is, a kormány február 24-én tárgyal az állami tulajdonba került Fiumei úti sírkertről, amely a tervek szerint 2018-ra lehet a nemzeti emlékezethez méltó temető, ennek több milliárdos költsége van.”

Forrás:
A V4-ek szerint segítséget kell nyújtani a balkáni országoknak; Miniszterelnökség; 2016. február 18.

Közigazgatás, politika

Népszerű a földadó a településeken

„Egyre több önkormányzat él a földtulajdonosokra kivetett adó lehetőségével, eddig csaknem ötven település vezetett be hasonló illetéket. A rendeletek jogszerűségének többségét ugyanakkor az érintettek máig vitatják.

Eddig ötven település vezetett be valamilyen formában földadót, az erről szóló önkormányzati rendeletek 40 százalékát azonban megtámadták a bíróságon az érintettek – hívta fel a figyelmet egy minapi konferencián Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A legtöbb helyen a terület alapján, hektáronként, vagy értékalapon, aranykoronánként vetették ki a földadót, a mértéke pedig néhány száz forinttól pár ezer forintig terjed. Schmidt Jenő elmondta: a Kúria több állásfoglalást is kiadott a települési adóval kapcsolatban. Az egyik legfontosabb, hogy a mezőőri járulék, amelyet több község is megfizettet a gazdálkodókkal, adónak számít, így ott, ahol él ez a fajta hozzájárulás, nem vethetnek ki földadót az önkormányzatok. Ezzel szemben a kártalanítási alapba fizetett hozzájárulás, amelyet szintén a földhasználókkal fizettetnek meg egyes önkormányzatok, nem számít adónak. Így ez esetben a helyi földadó bevezetésének sincs semmi akadálya.

Schmidt Jenő elmondta: nem az a cél, hogy az önkormányzatok ellehetetlenítsék a gazdákat, hanem hogy az így befolyó összegből el tudják végezni azokat a munkálatokat, amelyeket a helyi gazdák egyébként jogosan várnak el a településvezetőktől. Így például rendben tudják tartani a földutakat. A településvezetők sok esetben nem a helyben, saját földjükön gazdálkodóktól várják az adók megfizetését – nekik jelentős kedvezményt nyújtanak –, hanem azokat a tulajdonosokat akarják bevonni a közteherviselésbe, akik a bérleti díjból jelentős összeghez jutnak, ezt a jövedelmet azonban nem helyben hasznosítják, hanem kiviszik a községből – jegyezte meg a TÖOSZ elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a magyarországi községek jelentős része a termőföldön kívül más hasznosítható erőforrással nem rendelkezik. Ezért keresik az alternatív lehetőségeket, a következő időszakban pedig várhatóan megsokszorozódik majd az ilyen jellegű települési adót kivető önkormányzatok.

A települési adókról szóló jogszabálymódosítás tavaly lépett életbe, így az önkormányzatok gyakorlatilag bármire vethetnek ki helyi adót. A megkötés csupán annyi, hogy vállalkozókra, az államra és olyan dologra, amire központi adó vonatkozik, nem vezethetnek be újabb sarcot. Képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a téma kapcsán rámutatott: települési adó bevezetéséről a helyi viszonyokat jól ismerő, a településen élő polgárok szabad akaratából választott, független önkormányzatok döntenek. – Mivel a jogrend lehetőséget ad az esetleges hibák korrekciójára, nincs semmi okunk arra, hogy a települési adó szabályain változtassunk – szögezte le a tárcavezető.”

Forrás:
Népszerű a földadó a településeken; Köpönczei Csilla; Magyar Idők; 2016. február 14.

TÖOSZ: Nyílt válasz a „Hatékony helyi közigazgatás” című elemzésre

„A „Hatékony helyi közigazgatás” című, 2015-ös keltezésű nem publikus, nem jóváhagyott jelzéssel ellátott, ismeretlen forrású és szerzőjű stratégiai elemzés nyilvánosságra kerülését követően az önkormányzati vezetők széles körében váltott ki megdöbbenést és felháborodást. A TÖOSZ elnöksége 2016. február 16-i ülésén értékelte a kialakult helyzetet, és a publikussá vált írással kapcsolatban tiltakozásképpen állásfoglalást, nyílt választ fogadott el.

Nyílt válasz a „Hatékony helyi közigazgatás” című nem publikus, nem jóváhagyott stratégiai elemzésre

A 12 oldalas „Hatékony helyi közigazgatás” című előterjesztés 2015-ös keltezésű nem publikus elemzés nyilvánosságra kerülését követően az önkormányzati vezetők széles körében váltott ki megdöbbenést és felháborodást. Az elemzés forrása, szerzője nem ismert. Nem tudni, hogy valóban kormányzati háttéranyag-e, vagy provokáció.
A TÖOSZ elnöksége kéri a kormányzatot, így különösen a Belügyminisztériumot, hogy mielőbb tegye egyértelművé álláspontját a stratégiai elemzéssel kapcsolatban.

A TÖOSZ elnöksége 2016. február 16-ai ülésén értékelte a kialakult helyzetet és a publikussá vált írással kapcsolatban tiltakozásképpen a következő állásfoglalást, nyílt választ fogadta el.

A TÖOSZ elnöksége reméli, hogy az ismertté vált elemzés nem kormányzati megbízásra, megrendelésre készült és nem kormányzati szándékokat jelenít meg. Az elemzés igaztalan képet fest az önkormányzatok korrupciós helyzetéről, amelyet ezennel visszautasítunk. Tudjuk jól, hogy a korrupció veszélye minden közpénzzel gazdálkodó szervezet esetén fenn áll, viszont éppen az önkormányzatok működése és döntéshozatali mechanizmusa a legfőbb garancia a korrupció elkerülésére és leleplezésére. Ugyanakkor tovább kell növelni az önkormányzati döntéshozatal nyilvánosságát, átláthatóságát. Nem a korrupciót számolja fel az a mechanizmus, amely a döntések végrehajtását eltávolítja a döntéshozó önkormányzattól, hanem csökkenti a döntési folyamat nyilvánosságát és átláthatóságát, más szintre helyezve a korrupció kockázatát.

Nem fogadható el gondolatkísérletnek sem, hogy a települési önkormányzatok pénzügyi adminisztrációját centralizálják és a helyi döntéshozók befolyásától függetlenítsék. Ezzel a leírt eljárással az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját számolnák fel, amely egyet jelentene az önkormányzás felszámolásával.

Az átláthatatlan és helyi kontroll nélküli centralizáció közismert negatív példája a KLIK rendszere, amely nem lehet jó példa, akkor sem, ha az újabb centralizációs folyamatot körültekintőbben készítenék elő. A túlzott centralizáció megöli a helyi kezdeményezéseket, az öntevékenységet és a közösségi döntéshozatalt. Az állami központosítás eddigi folyamata is már jelentős működési nehézségeket eredményezett és a közüzemi közszolgáltatások további államosítása újabb zavarokat okozhat.

A stratégiai elemzés az ASP rendszer kiépülésén keresztül gondolja bújtatva megvalósítani a tényleges döntések központosítását. Ez az anyag súlyos károkat okozhat az ASP átfogó és sikeres bevezetésének. Miközben az ASP hasznos segítséget és rendszerszerű működést támogató informatikai rendszer nem engedhető meg, hogy mögöttes, centralizációs, hatalmi célok megvalósítására használják fel.

A TÖOSZ elnöksége továbbra is támogatja a mindennapi adminisztrációs feladatokat segítő, de egyértelműen átlátható ASP rendszer bevezetését, széles körű alkalmazását. Ez a szakmai támogatás viszont feltételezi, hogy legyen teljes körű bizalom az ASP rendszert működtető Magyar Államkincstárral. A nem publikus anyagban foglalt „megoldások” rombolják a kormányzattal és kormányzati szervekkel kapcsolatos bizalmat.

A TÖOSZ elnöksége elképzelhetetlennek tartja, hogy a leírtak kormányzati szándékot és célokat jelenítenének meg. Ugyanakkor az elmúlt évek centralizációs folyamatai, valamint a kormányzat önkormányzást gyengítő intézkedései már eddig is gyengítették a központi hatalommal szembeni bizalmat.
Ennek következtében ma már nem elegendő, hogy a kormányzat kinyilvánítsa az elemzéssel kapcsolatban, hogy az nem tükrözi a kormányzat szándékait, konkrét bizalomépítő intézkedésekre van szükség.

Javaslatok a bizalom helyreállítására

A kormányzati bizalom jelentős megnyilvánulása lenne, ha megtörténne a polgármesteri javadalmazás átfogó és igazságos, méltányos és arányos rendezése. A polgármesteri tevékenység súlyának megfelelő kormányzati elismerése nem csupán gesztus értékű lenne, hanem igazolhatná, hogy a kormányzat tényleges partnernek, nem pedig tovább gyengítendő szereplőnek tekintené az első számú településvezetőket. A polgármesterek anyagi biztonsága jelentősen csökkentené a korrupciós kockázatot helyi szinten is.

A kormányzati bizalom erősítését jelentené, ha az ASP rendszer bevezetésével – a jelenlegi tervezetthez képest – növelné az átláthatóságot, a települési adatok összemérhetőségét és alapul szolgálhatna az egyes közszolgáltatások színvonalának javításához és kialakításához.

A bizalom és partnerség nélkül nem lehet sem jó kormányzás, sem jó önkormányzás. A TÖOSZ továbbra is egyenrangú partnerségre törekszik a kormányzattal és ezt várja el a kormány képviselőitől is.

Budapest, 2016. február 16.

Schmidt Jenő
TÖOSZ elnök”

Forrás:
Nyílt válasz a „Hatékony helyi közigazgatás” című elemzésre; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége/Önkormányzati Sajtószolgálat; 2016. február 16.

Időszakosan felfüggesztésre kerülnek egyes GINOP felhívások

„A 2014-2020 közötti programozási időszak uniós forrásainak teljes körű felhasználása érdekében szükséges intézkedésekről” szóló 1018/2016. (I. 22.) Korm. határozatban foglalt feladatok és célok teljesítése érdekében az Irányító Hatóság felülvizsgálat céljából 2016.02.22. (hétfő) 14:00 órás határidővel felfüggeszti az alábbi felhívásokat:

GINOP-1.2.2-15 „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása”

GINOP-1.2.5-15 „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása”

GINOP-1.3.1-15 „Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása”

A felülvizsgálatot követően a felhívások módosított feltételekkel ismét elérhetők lesznek.
A módosítás során többek között érvényesítésre kerülnek a „Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról” szóló 1006/2016 (I.18.) számú Kormányhatározatban foglalt keretemelések is, továbbá a GINOP-1.2.2-15 „Mikro, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” felhívás esetében várhatóan az újranyitást követően támogatási kérelmek a nem szabad vállalkozási zónának (27/2013 (II.12.) Korm. rendelet alapján) minősülő településekről is ismételten benyújthatók lesznek.”

Forrás:
Időszakosan felfüggesztésre kerülnek egyes GINOP felhívások; Széchenyi 2020; 2016. február 17.
GINOP-1.3.1-15 – Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása
GINOP-1.2.2-15 – Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása
GINOP 1.2.5-15 Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása;

Új Főnix Terv: kétszáz milliárd forintból fejlesztenek a következő években Debrecenben

„Az elmúlt huszonöt év legnagyobb forráskerete nyílik meg most a debreceni fejlesztések előtt, a rendszerváltás óta nem volt még lehetősége a megyeszékhelynek ilyen dinamikus fejlődésre – mondta Papp László polgármester, aki bejelentette, Új Főnix Terv néven több mint 200 milliárd forintos programot indít a város. Elmondta, a terv lényegében a folytatása a 2004-ben útjára indított fejlesztéssorozatnak, az első Főnix Tervnek, melyben az akkor kitűzött beruházásokat kilencven százalékban már befejezték. Ide sorolta például a Kölcsey Központ és a Modem megépítését, a Nagyerdő rehabilitációját, a stadionépítést és az uszodafejlesztést.

Az új programnak része a 43,3 milliárd forint keretösszegű Integrált Településfejlesztési Program, a Modern Városok Program, az uniós hozzájárulás és a kormánnyal kötött megállapodás során eltervezett beruházások is.

Papp László polgármester hangsúlyozta, a programban ugyanúgy szerepelnek a kisebb volumenű munkák, mint a nagyobb jelentőségű fejlesztések, s a tervek szerint ezek együttesen erősíthetik majd a város regionális szerepét, valamint komfortosabbá is tehetik Debrecent. Kiemelte, a programnak fontos része a gazdaságfejlesztés, azon belül új ipari területek bevonása, az innováció támogatása. Gazdaságfejlesztésre körülbelül 15 milliárd forint jut, ezekből a beruházásokból több ezer új munkahelyet alakítanának ki. A polgármester hozzátette, szeretnék Debrecen iskolaváros jellegét is erősíteni, így 10 milliárd forint jut az oktatási intézmények fejlesztésére, energetikai korszerűsítésére.

Papp László kiemelte, az Új Főnix Terv Debrecen horizontális fejlesztését segíti, külön tervek vannak benne a lakótelepek korszerűsítésére, azon belül pedig parkolók, szervizutak, közösségi terek, játszóterek kialakítására, felújítására.

A tervek szerint folytatják a Nagyerdő rehabilitációját, a keleti és a déli városrész infrastrukturális fejlesztését. A polgármester kiemelte, a programból jut majd pénz a Csokonai Színház felújítására és a Latinovits Színház befejezésére is.

Az Új Főnix Terv egyik alappillére a közlekedés korszerűsítésére koncentrál majd, ezzel kapcsolatban Papp László úgy fogalmazott, hogy ez a nagyszabású program Debrecen legnagyobb közlekedésfejlesztési projektje is egyben.

A teljes városi vasútvonalat felújítják, emellett a vasúti átjárókat is korszerűsíteni fogják. Megépítik a déli elkerülő utat, folytatják az M35-ös autópálya építését, továbbfejlesztik Debrecen nemzetközi repülőterét, valamint felújítják, kétszer két sávossá teszik a Sámsoni utat…Papp László kiemelte, a debreceni közlekedésfejlesztés egyik legfontosabb eleme, az intermodális közlekedési központ, más néven főpályaudvar megépítése lesz….A nyolcmilliárdos közlekedésfejlesztési program ebben az évben elindul, a munkák többségét még az idén befejeznék, de a polgármester szerint lehetnek olyan fejlesztések, amik átcsúsznak 2017-re.
…
Papp László polgármester hangsúlyozta, nagyok az elvárások a kormány részéről a debreceni fejlesztésekkel kapcsolatban, hiszen a megyei jogú városok közül Debrecen kapta a legnagyobb szeletet, mivel Debrecen kiemelt helyet kapott a kormányzat fejlesztési elképzeléseiben. Hozzátette, a 200 milliárdos fejlesztési program a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban fejeződik be hivatalosan. A forrásfelhasználás 90 százaléka 2019-megtörténik, de elképzelhető, hogy teljesen majd csak 2023-ban fejezik be az összes beruházást.”

Forrás:
Új Főnix Terv: kétszáz milliárd forintból fejlesztenek a következő években Debrecenben; Dehír.hu; 2016. február 17.

Kérdőjelek sokasága a kéményseprés körül

„Még mindig nem tudják a katasztrófavédelem munkatársai, hogy július elsejétől milyen feltételek mellett kell elvégezniük a kéményseprést. A kormány tavaly decemberben alkotta meg azt a törvényt, amely a katasztrófavédelem hatáskörébe teszi a kéményseprő-ipari szolgáltatást. Eddig 15 megye jelezte, hogy a kéményseprést átadja a katasztrófavédelemnek. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke arra számít, hogy júliusig a maradék négy megye önkormányzatai is így tesznek majd. Schmidt Jenő a hírTV-nek nyilatkozott.

„Meg kell mérnünk a szivárgást, nincs-e szén-monoxid-szivárgás a zárt égésterűeknél, a szén-monoxid-kibocsátást, az átjárhatóságot. A szilárd fűtésnél el kell távolítani az égésterméket a kéményből, a kémény állagát meg kell nézni, akkor fel kell tárni az előzményeket, hogy például volt-e kazáncsere?” – magyarázta a szakember a vizsgálat menetét. Kin Róbert 15 éve kéményseprő, de szerinte a szakmát egy életen át kell tanulni a változó előírások miatt.

Júliustól a lakossági kéményseprés ingyenes, a munkát a katasztrófavédelem végzi el azokon a településeken, ahol az önkormányzat szerződést bont az eddigi szolgáltatóval. Az egyik tűzoltós szakszervezetis szerint a részletek még messze nincsenek tisztázva. Nem tudni például, hogy milyen feltételek mellett végzik majd a katasztrófavédelem munkatársai a kéményseprést – mondta a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Eddig 420 tűzoltó jelentkezett, hogy másodállásban kéményseprést vállalna.

„Legfőképpen az az információ kellene, hogy milyen keretek között végezhetnék a kollégák ezt a feladatot. Ha ki kellene menni erre a helyre, ki fizeti az odajutást? Tehát: kapnak-e például szolgálati gépjárművet, vagy saját gépjárművel kell-e ezt a faladatot ellátni? Ha igen, akkor mennyivel fizetik a kilométert? A NAV-norma szerint, tehát az útnyilvántartások szerint, vagy 9 forint per kilométerrel, mert akkor az megint meggondolandó. Felszerelések tekintetében, milyen felszerelésekkel, hogyan fogják ezt biztosítani? Milyen munkaidőben? Lesz-e itt korlátozva, hogy hány órában végezheti ezt a tevékenységét? És hát nem utolsó szempontban a bérezés az, ami az egyik legfontosabb a kollégák részéről” – sorolta Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke.

Kérdőjelek sokasága a kéményseprés körül
A kéményseprők az állásukat féltik. „Joggal merül fel a kéményseprőkben az a félelem, hogy most valójában szükség van-e az ő munkájukra, vagy esetlegesen őket akarják pótolni ezekkel a tűzoltókkal” – mondta Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke.

Eddig 15 megye jelezte, hogy a kéményseprést átadja a katasztrófavédelemnek. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke arra számít, hogy júliusig a maradék négy megye önkormányzatai is így tesznek majd. „A magyar állam az adófizetők pénzéből fogja ezt kifizetni a katasztrófavédelemnek, ennek az ellátását, másnak nem. Így hiába is tartottuk volna meg bármelyik cégünket, mi ezt csak önkormányzati pénzből tudtuk volna finanszírozni. Ez megnövelné a mi kiadásainkat, bevételek meg nincsenek hozzá” – nyilatkozta Schmidt Jenő.

Az önkormányzati érdekképviselet elnöke úgy számol, hogy a kéményseprők kilencven százaléka utcára kerül.”

Forrás:
Kérdőjelek sokasága a kéményseprés körül; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2016. február 19.

Több átalakítási terület lesz az egészségügyben

„Az alapellátás népegészségügyi szempontú komplex fejlesztése, a minimumrendeletek felülvizsgálata, a kórházi kancellári rendszer kialakítása, az egészségügyi határterületi ellátások átadása a szociális ágazatnak, valamint a főváros és térsége ellátórendszerének fejlesztése szerepel az egészségügyi államtitkárság elkövetkező feladatainak sorában – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán.

Az egészségügyért felelős államtitkár az önkormányzati egészségügyi napok jubileumi szimpóziumán úgy fogalmazott, két és fél év van arra, hogy érdemit alkossanak az egészségügyben. Az egészségügyi háttérintézmények tervezett átalakításával kapcsolatban kérdésre válaszolva az államtitkár azt mondta, szerinte meg kell tartani a fenntartói, a finanszírozói és a hatósági „lábat”. Leszögezte: a döntés kormányzati lesz, azonban úgy érzi, az eddigi kormányzati egyeztetéseken jól érveltek.

Az egészségügyi és a szociális ellátás különválasztásáról Ónodi-Szűcs Zoltán kifejtette: a gyógyító ágyak egy részén olyan ellátás folyik, amely nem kapcsolódik szorosan a egészségügyhöz. Ma Magyarországon 17 ezer ágyon folyik krónikus vagy rehabilitációs ellátás, és – a szociális tárcával közösen – most azt vizsgálják, hogy ezeket az ágyakat miként lehetne „átadni” a szociális területnek úgy, hogy a finanszírozásuk az egészségügyi kasszában maradjon.

A kórházi kancellári rendszerrel kapcsolatban az államtitkár előadásában kifejtette, nem „gyámságként” szeretné értelmezni az új rendszert, hanem az intézmények ellátási felelősségét szeretnék összehangolni azzal a kórházi menedzsmenttel, amely néha a kórházak érdekeit nézi. Azt szeretnék, ha lenne egy olyan döntéspont, a kancellár, amely egy terület lakosságának ellátásért tartozik felelősséggel.

A budapesti új kórház terveiről és a térség ellátásszervezéséről szólva elmondta, első feladatként azt kell tisztázni, hogy a lakosságnak milyen ellátórendszerre van szüksége és ebben miként helyezhetők el a meglévő intézmények és az új kórház tervei. Hozzátette: március végére lesz kész egy vázlatos terv az új kórházzal kapcsolatban. Az orvosok keresetével kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy a béreket muszáj lesz emelni.

Az egészségügyért felelős államtitkár összefoglalva azt mondta, megoldást kell találni a társadalom elöregedéséből fakadó igényekre, meg kell állítani a szakember-elvándorlást és meg kell teremteni a betegbiztonságot.

Az Egészségügy 5 dimenzióban című konferencián Gilly Gyula egészségügyi szakértő előadásában úgy fogalmazott, az egészségügyet a „cifra nyomorúság” jellemzi, aminek lényege, hogy miközben az egészségügyben a napi betegellátás alulfinanszírozott, a tőkejellegű kiadások meglepően nagyok.

Úgy vélte, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére és korszerű műszerek beszerzésére az elmúlt időszakban sok százmilliárd forint jutott, de a működés finanszírozásának elégtelenségét tőkejellegű beruházásokkal nem lehet megoldani.

Az elmúlt tíz-tizenkét évet az egészségügyi közkiadások szintjének csökkenése mellett jelentős finanszírozási szerkezetátalakítás jellemezte, azonban ezek az intézkedések az ágazat helyzetét kifejezetten rontották – mondta.

Az egészségügyi közkiadások alacsony szintje nem gazdasági szükségszerűség, hanem kormányzati prioritás – fogalmazott a szakember. Rámutatott, hogy a fejlett országokban – így Magyarországon is – az életminőség érdemi javulása már nem a GDP további növelésétől várható; sok országban a társadalom nagy része igen rosszul él, kiváló GDP-alapú mutatók mellett is.

A GDP növelését előtérbe helyező politikák helyett a társadalmi elosztás igazságossága és az egyenlőtlenségek mérséklése a kulcskérdés. Az emberek életminősége, egészsége, jólléte, képességeik kiteljesítése, boldogulása nem rendelhető alá a gazdasági növekedési céloknak, miután erkölcsileg egyetlen embernek sincs joga embertársait eszközként tekinteni és kezelni – hangsúlyozta.

Gilly Gyula szerint az egészség és oktatás ügyének megfelelő színvonalú finanszírozása az ország jelenlegi gazdasági teljesítőképessége mellett elsődlegesen politikai és erkölcsi prioritások kérdése. A szakértő szerint három fő probléma jellemzi az ágazatot. A működés alulfinanszírozottsága miatt „erkölcstelenül” alacsonyak a bérek, a juttatások köszönőviszonyban sincsenek a végzett tevékenység tényleges társadalmi hasznosságával; rendszeresen újratermelődik az éves szinten 120-150 milliárd forint körüli beszállítói tartozásállomány; a harmadik pedig a nem hatékony működés, a hozzáférési, minőségi és biztonsági problémák.

Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója előadásában kijelentette, ha nem állítunk fel prioritásokat, akkor a meglévő források is rosszul hasznosulnak, ha viszont ezekből a forrásokból a valódi szükségletekhez igazítjuk az ellátást, akkor már jobb helyzetben vagyunk. A volt egészségügyi miniszter szerint radikális, de szakmai alapú változások kellenek az egészségügyben.”

Forrás:
Több átalakítási terület lesz az egészségügyben; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. február 16.

Forrásvesztés nélkül zárulnak a humán fejlesztések

„Magyarországnak a 2007-2013-as fejlesztési időszakban a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében 1855 milliárd Ft fejlesztési forrás állt rendelkezésére a humán közszolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek korszerűsítésére, kapacitások bővítésére, szakmai folyamatok megújítására.
Az EMMI – mint 2014-től e két program irányító hatósága – a források lekötésére rendelkezésre álló határidőn belül, 2015. december 31-ig a TÁMOP esetében a leköthető pénzügyi keret 104%-ának, a TIOP esetében pedig 106%-ának megfelelő támogatást helyezett ki a kedvezményezettekhez. A 100%-ot meghaladó forráslekötés biztosítja, hogy tapasztalatok alapján hibás vagy szabálytalan pályázói (kedvezményezetti) elszámolások Magyarországnak ne okozzanak pénzügyi veszteséget.

Az EMMI az 1878/2015. (XII. 2.) Korm. határozat, valamint a 2003/2015. (XII. 30.) Korm. határozat alapján – a nemzeti költségvetést tehermentesítve – 72 Mrd Ft értékben olyan, hazai költségvetési forrásból megvalósult programok, illetve beruházásokat vont az operatív programok körébe, amelyeket a 2014 előtt nem EU-s fejlesztési forrás terhére terveztek meg. Emellett a 100%-os forrásfelhasználáshoz a 1664/2015. (IX. 16.) Korm. határozatnak, valamint a 1881/2015. (XII. 2.) Korm. határozatnak megfelelően 15 Mrd Ft-tal járultak hozzá a kórházi infrastruktúrafejlesztést, 12,5 Mrd Ft-tal pedig a köznevelési intézmények eszközfejlesztését célzó projektek, a 2038/2015. (XII. 30.) valamint a 2039/2015. (XII. 30.) Korm. határozat alapján az EMMI 10 Mrd Ft összegű finanszírozási keretszerződést kötött az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) a TIOP programokhoz kapcsolódó visszatérítendő támogatásokra. Ennek a hitelkeretnek a megnyitása a pályázói elszámolások értékelését követően történhet meg.

A projektgazdák jelenleg az ún. záró elszámolások összeállításán, a minisztérium szakemberei pedig az ellenőrzések lefolytatásán dolgoznak. A mintegy 2000 helyszíni ellenőrzést elvégzése és az elszámolható összegek véglegesítése a 2016-os év legfontosabb feladata, az elszámolható forrás azonban a fenti kormánydöntések szerinti intézkedések eredményeként 100%-os lesz.”

Forrás:
Forrásvesztés nélkül zárulnak a humán fejlesztések; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. február 15.

Kecskemét polgármestere: a jövő évben működni fog a gazdaságfejlesztési alap

„A jövő évben már működni fog az a huszonötmilliárd forint összegű alap, amit a kormány bocsájt Kecskemét rendelkezésére – mondta Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere az MTI-nek adott interjúban.

A kormány által biztosított pénzből egy befektetési alap képződik, az alap kezelésére létre kell hozni egy alapkezelő gazdasági társaságot, amely az önkormányzat teljes hatáskörében fog működni – mondta a szervezet felépítéséről a közgazdász végzettségű polgármester, hozzátéve, hogy a gazdasági társaság felépítését, működésének az előkészítését az ősszel elvégzik, és 2017-től el tudják indítani a rendszer teljes működését.

Orbán Viktor miniszterelnök február 9-én Kecskeméten, a Modern városok program részeként megállapodást írt alá Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterrel, amelynek egyik pontja szerint, a kormány 25 milliárd forint összegű támogatást nyújt ahhoz, hogy az önkormányzat létrehozhasson egy gazdaságfejlesztési alapot, amely visszatérítendő forrást biztosít életképes, üzleti alapú vállalkozásoknak.

Szemereyné Pataki Klaudia információi szerint, a jövő heti kormányülésen döntenek az alap kihelyezéséről, amely azt jelenti, hogy meghatározzák a feladatokat és a határidőket.
A tevékenységet a megfelelő jogszabályi környezetben, az alternatív befektetési alapokról szóló törvény alapján kell kialakítani – tette hozzá.

A polgármester fontosnak nevezte, hogy egy olyan gazdaságfejlesztési eszköze lesz a városnak, amely nonprofit jellegű, tehát csak a gazdasági társaság működéséhez szükséges minimális költségeket kell megtermelnie. Szemereyné Pataki Klaudia a gazdaságfejlesztési alap specialitásának nevezte, hogy akár 8-10-15 éves futamidejű kölcsön is kivitelezhető lesz, a pénzpiaci, banki tevékenységben 3-5 éves futamidejű kölcsönökkel szemben.

A polgármester szólt arról, hogy a gazdaságfejlesztési alappal összhangban működik majd az újonnan létesülő ipari kutató központ, amely a térségben működő kis- és közepes vállalkozásoknak lehetőséget biztosít ahhoz, hogy saját terméket tudjanak kifejleszteni.

Elmondta, hogy a gazdaságfejlesztési alap abban is segíteni fog a kis- és közepes vállalkozásoknak, hogy a kutatási és fejlesztési tevékenységük is finanszírozhatóvá váljon. A hosszú futamidő alatt a vállalkozásoknak lesz arra idejük, hogy megfelelő eredményt érjenek el, és a profitból már vissza tudják fizetni az alaptól kihelyezett pénzt – fogalmazott a polgármester.

Terveik között szerepel az, hogy egy kisebb összeghez az ígéretesen induló vállalkozások is hozzájuthatnak. Szemereyné Pataki Klaudia megjegyezte, hogy a visszatérülési kockázatot alaposan fel kell mérni, különösen az induló vállalkozásoknál, ahol sokkal nagyobb a kockázat.

Szavai szerint abszolút pénzügyi szakértelmet, tapasztalatot és profi hozzáállást igényel az alapkezelő gazdasági társaság működtetése, mert a vállalkozásokat minősíteni kell, s nagyon komoly kockázatelemző tevékenységet kell elvégezni a pénzkihelyezés előtt.

A polgármester példaként említette az alap által nyújtott lehetőséget arra, hogy a katonai repülőteret polgári célra is lehessen hasznosítani, amely a Modern városok programban is benne van.
A futópálya megépítését az állam vállalta, viszont azoknak a gazdasági tevékenységeknek a kialakításához, amelyek kiszolgálják a polgári repülőteret, már segítséget tud nyújtani az alap – fogalmazta meg az egyik lehetőséget.

Szemereyné Pataki Klaudia kitért az úgynevezett intermodális vasúti csomópont megépítésére, amely most már valósággá válik, mert abban állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy a távolsági buszpályaudvar közvetlen szomszédságában lévő vasútállomás megújul, és a P+R parkoló is megépül.

Ha a kormány által biztosított lehetőséget jól tudjuk felhasználni, Kecskemét a legfejlettebb európai városok közé emelkedhet – fűzte hozzá a polgármester.”

Forrás:
Kecskemét polgármestere: a jövő évben működni fog a gazdaságfejlesztési alap; Magyar Idők/MTI; 2016. február 21.

Nyolcszázmillió forint jött Nyíregyháza számlájára!

„ A félmilliárd forintos kormányzati támogatás után 800 millió érkezett a számlára.
A Modern Városok Programban megfogalmazott célok teljesítéséhez, a tervezések elindításához 500 millió forintot utalt a kormányzat az önkormányzat számlájára az elmúlt hónap végén.

A legfrissebb kormányhatározat szerint további 800 millió forint érkezik a komplex csomag programelemeinek megvalósításához.

Mindez tartalmazza a városi közlekedési csomópontok (300 millió forint), a Sóstói Múzeumfalu (150 millió forint) fejlesztését, a Tiszavasvári úti atlétikai centrum létrehozásának elindítását (250 millió forint), valamint a szabadtéri színpad látványos modernizálását (100 millió forint).

Ezek az összegek az előkészítés finanszírozására szolgálnak.”

Forrás:
Nyolcszázmillió forint jött Nyíregyháza számlájára!; Szabolcs Online; 2016. február 20.

Közigazgatási, politikai informatika

Felhasználóbarát fejlesztések a Pályázati E-ügyintézés 2014-2020 felületen

„A 2014-2020-as uniós ciklus pályázatainak benyújtását és kezelését támogató egységes pályázati e-ügyintézés felületen (Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felület – EPTK) folyamatosak azok a módosítások és fejlesztések, amelyek a pályázói észrevételeket és igényeket figyelembe véve javítják a felület általános működését, illetve ügyfélbarát kezelhetőségét, használhatóságát.

Az egységes informatikai rendszer segít abban, hogy a támogatást igénylők egyetlen, személyre szabott felület segítségével tudják kezelni a projektekhez kapcsolódó különböző feladatokat.
A legutóbbi, felhasználói igényekhez alkalmazkodó fejlesztések gördülékenyebbé teszik a rendszeren belüli navigációt, a támogatási kérelem PDF-ben történő megjelenítését, valamint gombnyomásra lehetővé teszik a költségek teljes adattartalmának Excelbe történő exportálását is.

A bevezetett újítások hatására az alábbi változások történtek a felületen:

A korábbi gyakorlattal ellentétben, ahol minden szerkesztésre megnyitható űrlap megtekintési nézetben jelent meg és csak ezt követően vált szerkeszthetővé, a módosításra megnyitott űrlapok azonnal szerkeszthetővé válnak.

Az űrlapok adattartalmának mentése után a kitöltő program igény szerit azonnal visszanavigál a kérelem fő oldalára, így nem szükséges a Vissza gomb többszöri használata.

Egyidejűleg módosult az űrlap mentési folyamata is. Sikeres űrlapmódosítás esetében, az oldal már nem navigál automatikusan vissza a megtekintési nézetre, hanem az oldal felső részében jelzi, hogy az űrlap mentése sikeres volt.

A Támogatási kérelem megtekintése PDF-ben funkció nem csak a kérelem beküldése után válik elérhetővé, hanem már azt megelőzően is használható.

A Költségek funkcióban pedig a projekt költségvetésének teljes adattartalma .xls formátumban exportálhatóvá válik.

”

Forrás:
Felhasználóbarát fejlesztések a Pályázati E-ügyintézés 2014-2020 felületen; Széchenyi 2020; 2016. február 16.

Megjelent a Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR) című kiemelt felhívás (KÖFOP-2.3.1)

„A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR)” című (KÖFOP-2.3.1-VEKOP-16 kódszámú) felhívás.
Jelen felhívás keretében a Belügyminisztérium és az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet: Belügyminisztérium, IKIR rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére kijelölt kormányzati szervezet, költségvetési szerv.
A támogatási kérelmek benyújtása 2016. február 22-től 2016. augusztus 12-ig folyamatosan lehetséges.”

——–

„Jelen Felhívás keretében megvalósuló projekt célja, egy olyan integrált működési és informatikai rendszer létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben az ország összes településére kiterjedően, egységes rendszerben naprakész információk álljanak rendelkezésre központilag a helyi közszolgáltatásokra kiterjedő ellátás- és finanszírozás-tervezési, valamint rendszerszintű szervezési feladatokhoz.

Az IKIR egy támogató elemző rendszer, amelynek fő célja az önkormányzatok helyi közszolgáltatási feladatai kapcsán a helyi közszolgáltatásokra vonatkozó meglévő adatbázisok releváns tartalmának összerendezése egy közös rendszerben az önkormányzatok költséghatékony működésének biztosítása és a költségvetés megalapozottabb tervezhetősége érdekében.

Az IKIR célja továbbá, hogy támogatást nyújtson a kormányzat számára a jövőt érintő döntések megalapozásához, így a létrejövő rendszer alkalmas lesz további adatbázis kapcsolatok létrehozására és a releváns jogi szabályozók változásainak lekövetésére.

Helyi közszolgáltatásokon jelen Felhívás keretében azokat a közszféra által szervezett közcélú szolgáltatásokat értjük, amelyek jellemzően települési vagy legfeljebb járási szinten érhetőek el, települési/járási szintű szereplő irányítása alatt, feladatellátásban áll (pl.: óvodai helyek, alapfokú egészségügyi ellátás, környezet-egészségügy, védőnői szolgáltatás, helyi közösségi közlekedés, helyi közlekedésszervezés, helyi közvilágítás biztosítása stb.).

Az IKIR települési szinten is felhasználható elemzési felületeihez és adattartalmaihoz az önkormányzatok regisztráció alapján hozzáférést kapnak. Ez releváns segítséget jelenthet a helyi léptékű feladatméretezési, fejlesztési és optimalizációs tevékenységeik, továbbá a működési- és költségvetés tervezési feladataik végrehajtásához, melyhez a szükséges képzések is biztosítottak a rendszer felhasználói részére.

A fejlesztés eredményeként létrejövő információs bázis, illetve az erre épülő modell és üzleti logika alapul szolgálhat a helyi közszolgáltatások optimalizálásához, esetleges átszervezésének reformlépéseihez. Ágazati döntéselőkészítő-döntéstámogatási alkalmazásként megalapozhatja a közszolgáltatások javítását, egységesítését szolgáló ágazatirányítási, kormányzati terveket. Felveti standard – vagy minimum – szolgáltatási szint országos kialakításának, meghatározásának lehetőségét.

A fejlesztéssel létrejön egy több komponensű, ágazati rendszereken átívelő, integrált elemzési és vezetői információs rendszer a helyi közszolgáltatások nyomon követésének, elemzésének és értékelésének támogatására. Az IKIR bevezetése eredményeképpen a heterogén ágazati adatbázisok releváns tartalmain alapulóan egy, a helyi szintű közszolgáltatásokkal kapcsolatos, integrált információs bázis jön létre.

A rendszer támogatni képes a feladattelepítéssel kapcsolatos kormányzati terveket, feladat-allokációs, illetve forrás-újraelosztási ágazatirányítási döntéseket az által, hogy a jelenleg rendelkezésre álló vertikális ágazati információk horizontális összekapcsolásával dinamikus adatokat szolgáltat mind az önkormányzatok, mind a kormányzat számára a közszolgáltatásokat érintően. Egyúttal a feladatalapú finanszírozás alapjait is megteremti az ehhez szükséges adatok elemezhetőségének biztosításával.

Az IKIR a helyi közszolgáltatások tekintetében releváns és elemezhető információk vonatkozásában adat és információs kapcsolatokat definiál, valamint adatelemzési módszereket (mutatószámok, függvények, stb.) hoz létre a különböző ágazati adatbázisokkal összefüggésben. Kidolgozásra kerülhetnek a közszolgáltatások üzemeltetésének fajlagos mutatói, kimutatásra kerülhetnek az önkormányzati intézményműködtetés létesítmény-gazdálkodási mérőszámai.

Az IKIR a helyi közszolgáltatások értékelése szempontjából fontos, de jelenleg intézményesített formában nem gyűjtött minőségi jellemzők leíró információinak (pl. ügyfél elégedettség mérések) rögzítését és elemzését is támogatja.

Hasznos és hiánypótló alkalmazásként képes lehet a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, elérési utak vizsgálatára; a települési és lakossági „közszolgáltatási esélyegyenlőség” kutatására.

Célja egyben a jó gyakorlatok beazonosítása, sikeres helyi közszolgáltatás-szervezési megoldások adaptációja és azoknak az önkormányzatok felé részben jelenleg is fennálló, részben a projekt eredményeinek kommunikálása céljából célzottan kialakítandó kommunikációs csatornákon és fórumokon keresztül való folyamatos eljuttatása.”

Forrás:
Megjelent a Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR) című kiemelt felhívás; Széchenyi 2020; 2016. február 17.
KÖFOP 2.3.1-VEKOP16 Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR)

Mintegy 420 ezer egykori magyar hadifogoly adatai kerültek elő Oroszországban

„ Mintegy 420 ezer, a második világháború alatt szovjet hadifogságba került magyar katona adatait találták meg magyar kutatók Oroszországban – jelentette be a Gulág Emlékbizottság csütörtöki ülése után az emberi erőforrások minisztere Budapesten újságíróknak.

Balog Zoltán, aki a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének szervezésével, lebonyolításával foglalkozó Gulág Emlékbizottság elnöke is, hozzátette, a dokumentumok digitalizálását a Gulág Emlékbizottság költségvetéséből finanszírozzák majd, hogy könnyebben kutathatóvá váljanak.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a második világháború alatt körülbelül 500 ezer magyar katona került hadifogságba a Szovjetunióban.

Közülük 48 ezren meghaltak, az ő adataik megtalálhatók a Hadtörténeti Intézet és Múzeum levéltárában. A 420 ezer hazatért katona adatai viszont eddig hiányosak voltak…”

Forrás:
Mintegy 420 ezer magyar hadifogoly adatai kerültek elő Oroszországban; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. február 18.

Informatika, távközlés, technika

Zöld autókkal lehessen uberezni

„…Mennyire erősödött az innovatív területek jelenléte/szerepe az energiapiacon?
Három évvel ezelőtt a PwC energiacsapatával három területet kezdtünk mélyebben vizsgálni: az elektromos közlekedés, a smart city (okos városok) és a sharing economy (megosztott gazdaság) témáját, s hogy milyen hatást gyakorolnak az egyes iparágakra. Mindhárom témában kapunk megrendelést, ami azt mutatja, hogy a piacot és az államot olyan mértékben érinti és érdekli mindez, hogy hajlandóak érte fizetni, ami ilyen előremutató területeken elég ritka. Például az elektromos közlekedés hazai meghonosítását koordináló Jedlik Ányos terv készítői az állami ösztönzők kidolgozásakor is kikérték a véleményünket.

Milyen hatással lesz a hazai energiaszektorra az elektromos közlekedés?
Hálózati szinten néhány száz, ezer autó forgalomba helyezése nem igényel új beruházásokat. A MicroGridek (egyedi kiserőművek) [Helyesebb őket mikrohálózatoknak hívni. Szerk.], disztributált áramellátás, termelés, mérlegkörök (a kiegyenlítő energia elszámolása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés) terjedését viszont segítheti. Az autó töltéséhez használt akkumulátorok ugyanis nemcsak töltésre, hanem áramtárolásra, visszatöltésre is alkalmasak. Az elektromos autók használata így dinamikusabbá teheti azt a folyamatot, amikor egy ország disztributált energiatermelésre és az ahhoz kapcsolódó tárolásra áll át. Nem az a kérdés, hogy bírja-e majd a hazai rendszer, ha több ezer e-autó kerül forgalomba – az energiahálózatok alkalmasak ezek fogadására – hanem az, hogy tudjuk mindezt jól kihasználni.

A legtöbb kritika mégis az infrastruktúrát éri: mondván a töltők, gyorstöltők hiánya miatt nem terjed az elektromos autózás.
Az elektromos közlekedéshez, töltéshez szükséges infrastruktúra, a felvett és leadott energia elszámolásához kellő technológia, stb. rendelkezésre áll. Ugyan változik és tökéletesedik, több szabványosítási kérdést vet fel – érdemes lenne például egységes töltőket kialakítani, jó volna, ha a fizetést lehetővé tevő applikációk és a mögöttük lévő banki háttér egy lenne – de elérhető. A gazdasági érdek és politikai szabályozás nem áll készen.

Miért nem?
Eltérőek az érdekek. A kormány közvetlenül nem (sokkal), de adókedvezménnyel (például regisztrációs adó vagy áfa eltörlése) támogathatja az elektromos közlekedést, költségvetési bevételről azonban nehezen mond le. Buszsávban történő közlekedés vagy ingyenes parkolás engedélyezésekor a közlekedési, önkormányzati parkolási társaságok lobbiznak érdekeikért. A töltők telepítésért felelős cégek szintén lobbiznak azért, hogy az ő töltőiket telepítsék. Ezek mind késleltetik a rendszer terjedését.

Mi lehet a megoldás a fenti dilemmákra?
A taxisdemonstráció, Uber-probléma fényében azt javasolnám, hogy csak az uberezhessen, akinek zöld autója van. Ha valaki közösségi szolgáltatást nyújt és megosztja az eszközöket, annak legyen társadalmi célja.

Bár a nagyvállalatok mozgástere csökken, profit azért marad náluk. Miért vonulnak ki mégis a térségből?
Úgy vélem, hagyományos termelői kapacitása, kereskedői vagy szolgáltatói tevékenységének megtartása mellett a nagy energetikai cégeknek arra kell figyelniük, hogyan reagálnak például zöld termékfejlesztésre, technológiára vagy az ökotudatos fogyasztókra. A váltás ugyan még nyugaton sem történt meg, de új lakás, autóvásárlásakor egyre többen a környezetkímélő, megújulókkal működő, stb. termékeket keresik. Korábbi régiós beruházásaik már régen megtérültek, többségük továbbra is nyereséges. Azonban fókuszt akarnak, meg akarnak újulni és olyan területekbe invesztálni, melyek nem a leszakadó piacokon térülnek meg. Magyarország speciális helyzetben van, az állami szerepvállalás miatt itt az állam a vevő.

Nem kerül így az ország hátrányba? Képes lesz az állam menedzselni azt a rendszert, amelyet korábban egy bevált üzleti modell alapján működtettek?
Ugyanazok működtetik majd a cégeket, akik korábban, a vezető személye változik. Az elmúlt 15 évben átalakították a rendszert, az ellátás biztonsága garantált. Nagyon komoly befektetéseket, fejlesztéseket nem végeztek jó ideje, túl sok innovációt nem veszítünk. A további fejlesztések, továbblépés iránya kérdéses.

Mit gondol a megújulók szerepéről a hazai energiaszektorban? A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jövő januárra ígéri az új támogatórendszer bevezetését.
Stabil felívelést látok. Két forgatókönyv valószínű: az egyik, hogy a METÁR kiszámíthatóbb és kedvezőbb feltételeket teremt a megújulók számára. Ha mégsem, akkor azoknak kell végiggondolniuk, hogyan érdemes befektetni, továbblépni, akik régóta halasztják beruházásaikat, valami mindenképp el fog indulni.”

Forrás:
Osztovits: zöld autókkal lehessen uberezni; Végh Zsófia; NRGReport; 2016. február 15.

Társadalmi innováció: az IT-ipar az autisták speciális képességeire épít

„Thomas Madar egy autizmussal élő, 58 éves férfi, aki a munka világában mindig nehézségekbe ütközött, mert a kommunikációs készségei igen szegényesek. Próbálta fejleszteni magát, évekig járt felsőfokú képzésekre, majd állást keresett, majd megint képezte magát. A legtöbbször már az interjún elutasították, ugyanis, saját bevallása szerint, nem tudta szimpatikus csapatjátékosként eladni magát.

Ám amikor megkapta jelenlegi állását, mint szoftvertesztelő az Ernst&Young-nál, szociális jártassága sokat fejlődött az évek alatt. A munkát a Specialisterne nevű cég által kapta, amely arra törekszik, hogy beillesszen autista embereket olyan munkahelyekre, ahol a figyelem a részletekre, a ragaszkodás a szabályokhoz versenyelőnyt jelentenek.

A céget Thorkil Sonne alapította. Miután a fiát háromévesen autizmussal diagnosztizálták, elkezdett aggódni érte, hogy mi lesz a fiával, miután ő és a felesége nem fogják majd tudni támogatni. A válasz egyszerű volt. Sonne jelzálogosította a házát és létrehozta a Specialisterne-t, azzal a céllal, hogy munkanélküli, vagy alulfoglalkoztatott autista embereket helyezzen el olyan munkahelyekre, ahol a képességeik kifizetődnek. Sonne így nyilatkozott: „A gondolat, hogy a formálisan fogyatékos emberek is képesek teljesítményre, alkotásra, sőt néha még jobban is, mint a normál emberek, elég zavaró gondolat a munkaadók számára”. A szervezet eddig 13 országban van jelen.

Az angliai Nemzeti Autista Társaság szerint körülbelül 700.000 autista ember él az Egyesült Királyságban. Közülük 600.000-en munkanélküliek, habár sokuk foglalkoztatható lenne. A problémák az első állásinterjúnál kezdődnek, ha egyáltalán addig eljutnak.

Az autistákkal az a gond, hogy a dolgokat szó szerint értik, ezért zavaros nekik az üzleti nyelv, és a metaforák. Ez nem túl előnyös egy interjúnál, mert nem tudják magukat eladni, nem tudják kimutatni a képességeiket. A Specialisterne azzal foglalkozik, hogy összekapcsolja a jelöltek adatbázisát a nekik való állásokkal, tipikusan a szoftvertesztelés és a webfejlesztés terén. A jelölteket elkísérik az interjúkra, és segítenek nekik a legjobb oldalukat mutatni. Ha megkapják a munkát, a munkaadók szerződést kötnek velük a Specialisterne-en keresztül.

Az „autizmus előnye” az, hogy nagy figyelmet fordítanak a részletekre, és képesek a dolgokat megismételni számos alkalommal, anélkül hogy megunnák, vagy elvesztenék az érdeklődésüket. Ezenkívül nagyon hűségesek a munkáltatójukhoz. További jól alkalmazható képességük a részletekre való összpontosítás, a hibák iránti érzékenységük, azaz nagyon jó mintázat-felismerő képességekkel bírnak. Tom Brundage, az angol szervezet vezetője szerint, ezek a tulajdonságok nagyon jól illenek a big data-val foglalkozó munkakörökhöz, például a banki, pénzügyi szektorban csalások felderítésére.
A tapasztalatok szerint nagyon sok a pozitívum az autisták foglalkoztatásában, ugyanakkor hátrány viszont, hogy sok munkatárs nem tolerálta a jelenlétüket.

A Specialisterne által elhelyezettek közül legtöbben 20 és 30 év közötti férfiak. A pozíciókban való előrelépés nem feltétlen cél, a jelöltek boldogak és elégedettek azokkal az állásokkal, amit megkaptak. Sok cég egyre több optimizmussal áll az autisták foglalkoztatásához, sok foglalkoztató beszél a tapasztalatokról. Az ötlet, hogy autisták hasznosak lehetnek egy cégnek, gyorsan terjed.

Az SAP például célul tűzte ki, hogy munkaerejének 1 százalékát autisták tegyék ki 5 éven belül – ez 650 embert jelent. A multicég együtt dolgozik a Specialisterne-el, hogy autistákat alkalmazzanak, mint szoftvertesztelőket, programozókat és adatminőség ellenőrzőket. A projekttel kísérleteznek Németországban, Indiában, Írországban és már Dél-Amerikában is.”

Forrás:
The innovators: matching autistic people with jobs needing special skills; Shane Hickey; Molnár Sára Márta (fordító); Guardian; 2015. április 19.

Egy nyilvános, frekvenciabontásos lefedettségi térkép készül az elérhető LTE-frekvenciákról közösségi alapon

„A 4G szolgáltatás elindulásával kimozdult a mobilnet egy bizonyos állóvízből. Tavaly tovább lendült a dolog, új pályázatokat írtak ki, melyeket aztán a szolgáltatók elnyertek, vállalva, hogy kiépítik az ország teljes lefedettségét szolgáló hálózatot. Itt került képbe az a bizonyos B20 LTE frekvencia, ami a 800Mhz-es sávot jelenti. [Vidéken nagy valószínűséggel ezen a frekvenciasávon érhető el a 4G/LTE. Feltéve, ha a készülék támogatja ezt! Szerk.] …
Régóta foglalkoztatja a nagyérdeműt, hogy a kedves szolgáltatók milyen frekvencián szolgáltatják az LTE-t a különböző településeken. Városi legendák természetesen vannak, ahogy nagy általánosságban részinformációk is. De mi itt a Prohardveren gondoltunk egy nagyot, és megpróbálunk utánajárni a tényeknek. Ehhez pedig a segítségeteket szeretnénk kérni, amit természetesen kézzelfogható formában meg is köszönünk…(egy Doogee X5 LTE okostelefon készüléket fel is ajánlottak számunkra, ami természetesen 4G képes készülék, és támogatja a 800 MHz-es (band 20) frekvenciát, valamint egy tok szettet.)!
…
Ahogyan csináljuk:
– A programban csak regisztrált felhasználó vehet részt. Így könnyebb lesz a leendő telefon tulajdonosát kiválasztani és megkeresni a nyereményével.
– Kezdés időpontja a cikk megjelenése, vége pedig egyelőre nyitott. A már korábban adatot beküldők is részt vesznek a játékban.
– Érvényes adatszolgáltatásnak az minősül, ha az a következőket tartalmazza:
* mérés helye ( település, közterület, utcanév )
* az ott használt frekvencia ( Band 1, 3, 7, stb.. ) Ha valakinek az ideje engedi, több frekvenciát is kipróbálhat.
* a szolgáltató neve ( Telekom, Telenor, Vodafone, stb..)
* gps-koordináták a pontosság kedvéért.
* nicknév (a fórumon regisztrált felhasználónév)

Ha ezek mind megvannak, tökéletes adatszolgáltatást csináltatok…”

Forrás:
A nagy LTE frekvencia vadászat; Logout.hu; 2016. február 20.
Nagy LTE frekvencia vadászat!; Logout.hu; 2016. január 18.
Lásd még: Kihirdették a frekvenciapályázat eredményét; IT café; 2014. szeptember 28.
A 800 MHz-es digitális hozadék sáv jelentősége mobil szolgáltatói szempontból; Fiala Károly; HTE; 2013. március 12. (pdf)

A New York Times bekéredzkedik az olvasók csetelésébe

„A New York Times már eddig is szívesen kísérletezett a szerkesztőségek új kedvencének számító Slack csetalkalmazással, de most már az olvasókkal is csetablakon keresztül tartanák a kapcsolatot. Fejlesztettek egy csetbotot, amely friss elnökválasztási infót szállít egyenesen az emberek beszélgetéseibe, és kérdéseket is szívesen fogad.

Mióta a New York Times (NYT) bevezette a Slack nevű munkahelyi csetprogramot a szerkesztőségben, egyre újabb kísérletekkel állnak elő, legutóbb február elején adták ki a NYT Election Botot. Ez egy választási bot, vagyis olyan csetbot, amely kifejezetten az éppen zajló amerikai (elő)választással kapcsolatos információkra szakosodott. Aki hozzáadja valamelyik csatornájához a Slackben, valós időben kapja a friss választási eredményeket és a kapcsolódó tartalmakat, illetve kérdéseket is feltehet a szerkesztőségnek.

Ez a módszer a kérdezz-felelek típusú kapcsolattartás új formája lenne, félúton az olvasói levelek és a fórumbeszélgetések között, csak gyorsabban és lényegre törőbben. Nem az olvasó megy a laphoz, ha kérdezni akar, hanem a lap megy oda, ahol az olvasó egyébként is az idejét tölti: a csetfelületre, a barátok/kollégák üzenetei közé.

A Slack célközönsége elsősorban a céges felhasználók, de egyre gyakoribb más környezetben is, például családtagok közötti kommunikációban, a közös mindennapok menedzselésére. Egyébként is a csetelésre épülő szolgáltatások terjedésének az egyik leglátványosabb hozadéka a két világ – céges és magánkommunikáció – közötti határ elmosódása.

Folyamatos kísérletezés
A céges kommunikációban, így a médiavállalatoknál is egyre népszerűbb eszköz a Slack, de a leginnovatívabban a NYT használja, bátran kísérleteznek mindig újabb felhasználási módokkal, és külön fejlesztőcsapat dolgozik náluk az újabb ötleteken. Ezek közül több nyilván el fog tűnni a süllyesztőben, de ami hatékonynak bizonyul, más lapoknál is könnyen elterjedhet vagy megjelenhet az adott lapra szabott változatban.

Tavaly augusztusban például az egyik percről percre közvetített republikánus tévévitát írták és szerkesztették közvetlenül Slackben. Így az újságírók ugyanúgy egy csatornára írták a posztjaikat, mintha csetelnének, nem kellett a szerkesztői felülettel bajlódniuk. A szerkesztők pedig ugyanott, a cseten belül tudták szerkeszteni és élesíteni az egyes posztokat, amelyek ezután automatikusan megjelentek a közvetítésfolyamban . Ezzel a szerkesztőség az élő közvetítés esetében különösen fontos perceket nyerhetett. De csetbottal is próbálkoztak már: a Blossom nevű Slackbot a hatékonyabb közösségimédia-használatban segíti a szerkesztőket.

Ezek azonban mind a belső munkafolyamatokat segítették, az új választási bot az első alkalom, hogy a NYT a külvilág felé is megnyitja a Slacket, és ezen keresztül a szerkesztőséget is. A cél egy egységes, rugalmas, kommunikációközpontú felületet kialakítani a legkülönbözőbb munkafolyamatokra. Érdekes melléktermék lehet, hogy így más szerkesztőségek is könnyebben figyelhetik a NYT-tól érkező információkat, mintha folyamatosan a Twittert frissítgetnék.

A cset és a hír találkozása a telefonon
A történet persze nem csak Slackről szól, általános trend a csetelős appok felfutása: a Whatsapptól a Facebook Messengeren át számtalan másik hasonló app próbál olyan széles platformmá alakulni, hogy az élet minden területén használható legyen, a bevásárlástól a taxirendelésig. A különböző szolgáltatások integrálását pedig egyre gyakrabban intelligens botokkal oldják meg.

Ezt a trendet pedig egyre több médium is igyekszik a legkülönfélébb módokon kihasználni. A Snapchat például külön médiaplatformot hozott létre az appon belül, ahol egy tucat médium kapott saját csatornát. A német Bild Facebook Messengeren küldi el az új cikkeit az olvasóknak. A Guardian szintén egy republikánus vitát közvetített élőben, de a Whatsappon belül küldök üzenetek formájában. A Quartz pedig egy hete saját csetformátumú hírolvasót adott ki iPhone-ra.

Ma még elsősorban kísérletekről van szó és sok a vadhajtás, de ha ezek a módszerek letisztulnak és kikristályosodnak, egyáltalán nem kizárt, hogy hamarosan a csetablak lesz az kedvenc újságunk. Végül is azt se sokan gondolták volna pár éve, hogy a közösségi oldalakról fogunk tájékozódni, erre ma már azt találgatjuk, hogy a Facebook Instant Cikkei vagy a Google AMP beéri-e azzal, hogy óriási befolyással bíró publikációs-hirdetési platformként ékelődnek a média és az olvasók közé, vagy előbb-utóbb teljesen szükségtelenné is teszik a médiumok saját felületeit.

Egyelőre még a NYT-nál is bevallottan keresik az arányokat, próbálják kitapogatni, hogy mire van igény, mivel tudják leginkább kiszolgálni az olvasókat, mennyi automatizmust és mennyi emberi tartalmat igényelnek – és mi az, amivel valóban segítik a szerkesztőségi munkát is, ahelyett, hogy csak újabb felesleges terhet akasztanának az újságírók nyakába.”

Forrás:
A New York Times bekéredzkedik az olvasók csetelésébe; Bolcsó Dániel; Média 2.0; 206. február 17.
Lásd még:
Slack Is Overrun With Bots. Friendly, Wonderful Bots; Molly McHugh; Wired; 2015. augusztus 21.
Slack Is Investing $80 Million in Slack Bot Startups; Klint Finley; Wired; 2015. december 15.
The ultimate guide to doing anything in Slack; Owen Williams; TNW News; 2015. augusztus 11.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az uniós pályázatok beindíthatják a kis- és középvállalkozások beruházásait

„A hazai kkv-k jelentős része előbbre hozná beruházásait, amennyiben rövid időn belül elérhetővé válnának az uniós források. A jelenlegi pályázati kiírások mellett a cégek közel fele tartja reálisnak uniós támogatás elnyerését – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban még inkább előtérbe kerülnek a kkv-k. A rendelkezésre álló tizenkétezermilliárd forintos keret 60%-át fogják gazdaságfejlesztésre fordítani, míg az előző költségvetési periódusban ez az arány jóval alacsonyabb, 24% volt. A napokban az is kiderült, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) idei évi keretösszege meghaladja az ezermilliárd forintot. A félezer hazai kkv vezető megkérdezése alapján látszik, hogy a cégek igencsak várják a pályázati kiírásokat. „Az elmúlt két negyedévben folyamatosan nő azon cégek aránya, amelyek úgy vélik, támogatáshoz juthatnak a mostani ciklusban. Jelenleg a vállalkozások közel fele, 44%-a nyilatkozott így, míg korábban 36-38% volt ez az arány. A konkrét pályázatokról már visszafogottabban vélekednek, megközelítőleg minden negyedik (23%) kkv hallott olyan kiírásról, amely felkeltette a cég érdeklődését. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy a felmérés készítésekor még alig néhány kkv-knak szóló felhívás jelent meg kutatás-fejlesztés, illetve innováció témában” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. „Ezt az arányt javíthatja a nemrég nyilvánosságra hozott GINOP pályázatok listája, amely több mint 90 várhatóan idén megjelenő pályázatot tartalmaz” – tette hozzá a szakember.

Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy egyre több cég az EU-s pályázati forrásoktól is függővé teszi fejlesztéseit, és hajlandóak változtatni beruházási terveiken. „Azok körében, akik idén beruházást terveznek, 53%-uk ütemezné át és hozná előbbre beruházásait, amennyiben heteken belül elérhetővé válnának az uniós pályázatok. Tavaly év elején még csak a vállalkozások harmada nyilatkozott így. Azon cégeknél, amelyek tervei között nem szerepel fejlesztés, egy év elteltével 19% helyett már 27% tervezne beruházást, ha rövid időn belül megjelennének a cég szempontjából releváns pályázati kiírások” – mondta el a szakember.

a K&H kkv bizalmi index kutatásról
A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint (2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint) éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások.
A legutóbbi felmérés 2015. november 20 – december 3. között történt…”

Forrás:
Az uniós pályázatok beindíthatják a kkv beruházásokat; K&H Bank; 2016. február 16.

47 millió szakcikket lopott el eddig, hogy ingyenesen közzétegye őket

„A Vox terjedelmes cikkben foglalkozik Alexandra Elbakyan kazah neurológussal, aki négy éve elindította a tudományos folyóiratok Napsterét, a Sci Hubot. Azóta 47 millió tudományos cikket tett közzé ingyenesen az oldalon. A kiadók értelemszerűen őrjöngenek, nehéz lesz eldönteni, kinek van igaza.

A tudományos folyóiratok cikkeihez való hozzáférés nagyon drága, így egyre többen próbálnak erre megoldást találni. Többnyire úgy, hogy ellopják őket és ingyenesen közzéteszik őket a neten. Az érv az, hogy a kutatásokat közpénzből finanszírozzák, a kiadók pedig nagyon kis hozzáadott érték mellett hatalmasat kaszálnak a cikkeken, miközben a legtöbb esetben még a szerzőknek sem fizetnek. A kiadók szerint viszont ez szimpla lopás és ők garantálják, hogy csak fontos és magas színvonalú tudományos eredmények és viták jelenhessenek meg.

10 ezer forint egyetlen cikkért
Az egyetemek évente több millió dollárt fizetnek azért a kiadóknak világszerte, hogy hozzáférjenek a tudományos publikációkhoz. A magyar Akadémiai Kiadó a nemzetközi piacra szánt, angol és német nyelvű folyóiratainak többsége 30 és 40 ezer forintba kerül számonként, de ha csak egy cikkre vagyunk kíváncsiak, akkor cikkenként 25-35 dollárt (7-10 ezer forint) kellene fizetnünk a tudományos folyóiratok Itunes-jain, például a JSTOR-on, vagy a tudományos folyóiratokat kiadók saját webshopjaiban. Ez teljesen rendben is volna, amennyiben nem merülnének fel a következők:
Mivel a tudományos kutatásokat az államok közpénzből finanszírozzák (csak az Egyesült Államokban évi 140 millió dollárt költenek kutatásokra az adófizetők pénzéből), az eredményeknek így mindenki számára elérhetőknek kellene lenniük. Emellett a folyóiratok annyira drágák, hogy a szegényebb hallgatók és a kevésbé tehetős egyetemek nem tudják őket megvenni, ezért nem indulnak azonos eséllyel sem a tudományos karrierben, sem az eredmények felmutatásában. Hiszen egy-egy kutatáshoz akár több száz folyóiratcikket is el kell olvasni, hogy az ember labdába tudjon rúgni a nemzetközi mezőnyben.
És nem mellékesen ezek a folyóiratok egyre drágábbak. A Harvard 2012-ben 3,5 millió dollárt fizetett a folyóirat-előfizetésekért összesen, és már akkor panaszkodott, hogy ez fenntarthatatlan helyzet. A Harvard akkori belső feljegyzésében az állt, hogy az online elérhető cikkek ára az azt megelőző hat évben 145 százalékkal nőtt, ami nemcsak az általános fogyasztóiár-index alakulásánál volt jelentősen nagyobb, hanem a felsőoktatási szolgáltatások és a könyvtári szolgáltatások árindex-alakulásánál is.
Ezt a helyzetet akarta annak idején megkerülni az Open Access mozgalom egyik támogatója, a hackerkörökben addig is istenített Aaron Swartz is, aki 2010-ben és 2011-ben 450 ezer tudományos publikációt töltött le az MIT szerverein keresztül a JSTOR-ról, hogy ingyen feltegye őket a netre. Perei közben 2013-ban öngyilkos lett. És ezt a helyzetet elégelte meg Alexandra Elbakyan kazah, de jelenleg Oroszországban kutató neurológus is.

47 millió cikk ingyen
Elbakyan 2011-ben hozta létre a Sci Hubot, ami a tudományos folyóiratok és cikkek Napstere lett. Az oldalról jelenleg ennyi cikket lehet letölteni ingyen, ezeket a cikkeket minden más oldalról sok pénzért lehetne beszerezni. Elbakyan a hozzá hasonló szegény egyetemista, főiskolás sorstársain próbált meg így segíteni a Vox cikke szerint. A Sci Hub alapötlete rendkívül egyszerű: a belépőkód megosztására épül.

Az egyetemi hallgatók többnyire a könyvtárak folyóirat-böngésző szájtjain keresztül (itthon az Ebsco lehet ismerős) tölthetik le a cikkeket, amennyiben rendelkeznek a megfelelő jogosultságú kóddal. Ezekért a jogosultságokért az egyetemek és a tanszékek nagyon sok pénzt fizetnek, majd utána kiosztják a kódokat a tanárok és a kutatók között. Elbakyan pedig a Sci Hub elindítása előtt egyszerűen megkérte a tanárait, hogy töltsék le neki a szükséges cikkeket.

A Sci Hub ezt a folyamatot automatizálja.
Mégpedig úgy, hogy elég az általunk letölteni kívánt cikk url-jét megadni, és a már eleve összegyűjtött belépőkódok egyikével a rendszer nemcsak hozzáfér a cikkhez, hanem egyből le is tölti azt a saját szerverére és a mi gépünkre is. Így ha valaki legközelebb ezt a cikket szeretné letölteni, akkor nem kell a rendszernek még egyszer belépnie a kóddal a tárba, hanem egyszerűen csak kikeresi a cikket a saját szerverről és letölti a gépre. Ezzel a módszerrel pedig jelenleg a Sci Hub már 47 millió cikket tartalmazó könyvtárral rendelkezik, amit ingyenesen bárki igénybe vehet. Elbakyan célja az, hogy a Sci Hubon keresztül az összes tudományos könyv, folyóirat és cikk meglegyen, amit valaha megírtak, kiadtak.

Elbakyanért a világ tudományos közvéleményének egy része rajong, hősnek, Robin Hoodnak tekintik őt.
Nyilván a kiadóvállalatok nem az esélyegyenlőségért és a tudomány demokratizálódásáért harcoló hőst, hanem az egyszerű tolvajt látják Elbakyanban.
Tavaly a világ egyik legnagyobb kiadóvállalata, az Elsevier be is perelte a Sci Hubot a szerzői jogok megsértéséért és internetes csalásért. Októberben egy New York-i kerületi bíróság pedig úgy döntött, hogy a Sci Hubot le kell lőni az internetről. Csakhogy a Sci Hub ezen a héten újraindult egy másik domainen.

Elbakyan is elismeri, hogy amit csinál, az illegális, viszont célja az, hogy a közösség elérje: a tudományos és iskolai forrásokhoz ne fűződjön se szerzői, se szellemi tulajdonjog. Ráadásul a tudományos eredményeket nem az árakat megszabó kiadóvállalatok állítják elő, hanem azok a tudósok, akik a legtöbb esetben nem is kapnak honordíjat a publikációikért, vagy részesedést az eladott folyóiratok, cikkek után.

Miért kerülnek ennyibe?
A kiadók azzal érvelnek maguk és árpolitikájuk mellett, hogy ők védik meg a tudományos kutatás kényes ökoszisztémáját világszerte. A cikkek ugyanis egy elméletben nagyon szigorú peer review rendszeren (amikor felkért kutatók, tudósok, egyetemi tanárok bírálják el a hozzájuk eljuttatott cikkeket, amiknek szerzőit nem ismerik) mennek keresztül.

A cikk azonban hivatkozik egy kimutatásra, amelyet a Deutsche Bank készített még 2005-ben. A bank állítása szerint, ha a kiadók tényleg olyan komplex szolgáltatásokat nyújtanának, továbbá ha a folyamat valóban annyi hozzáadott értékkel járna, ahogy állítják, akkor 40 százalékos árbevétel-arányos nyereség elképzelhetetlen lenne ebben az iparágban.

De hogy mégis miért ennyire drágák a folyóiratok? Azért, mert az egyetemeknek, kutatóknak és a hallgatóknak szükségük van ezekre, hogy hozzáférjenek a legújabb eredményekhez. A tudományos folyóirat-kiadás piacát csak néhány cég uralja világszerte (például a Sage, az Elsevier vagy a Taylor & Francis), és bár kartellről nem lehet beszélni, a kiadók oligopol helyzete jelentősen felveri az árakat. Az az egyetem, amelyik versenyben akar maradni, kénytelen kifizetni ezt a hatalmas összeget.

Nem kizárt azonban, hogy a Sci Hub és a mögötte álló közösség kikezdi ezt a modellt, már azzal is, hogy egyre többen használják. Hiába lőtték le az előző szájtot, a Sci Hubot egy .io-s domainnel külföldön regisztrálták újra, így az amerikai hatóságoknak sokkal nehezebb dolguk lesz a továbbiakban.”

Forrás:
47 millió cikket lopott el eddig, hogy ingyenesen közzétegye őket; Bátorfy Attila; VS.hu; 2016. február 19.
Lásd még: Szolidaritás a Library Genesis és a Sci-Hub oldalakkal
Szerkesztői megjegyzés: Az eredeti cikkben vannak naiv megállapítások. Például az, hogy attól, hogy külföldön regisztrálták az új webcíműket, ettől az amerikai hatóságok nehezebben érhetik el azt. Az .io tartomány – ami a British Indian Ocean Territory tartományneve – regisztrátora egy angol cég. Miért lenne nagyon nehéz egy európai kiadó (Elsevier) számára, hogy egy tartomány európai regisztrátoránál elérje egy webcím tiltását? Jelen pillanatban azért folyik a jogi küzdelem, hogy bármilyen tartománynév alatt tilos legyen bejegyeznie a „sci-hub” nevet.

Szakembervadászatra ítélve

„Több mint tízezer szakember hiányzik a magyar informatikai szektorból, miközben a digitális írástudás más ágazatokban is alapkövetelménnyé vált. A munkáltatók speciális szakismeretek helyett egyre inkább a tanulási képességet és hajlandóságot keresik az állásra jelentkezőkben.

Néhány napja Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója megjegyezte: négy év múlva már 825 ezer betöltetlen informatikai állás lesz az unióban, s emiatt jelentős bevételtől esik el a gazdaság. Magyarország becslések szerint 200-300 milliárd forintot veszít majd amiatt, hogy az itthoni álláspiacról jelenleg hiányzó 15-22 ezer szakember nem dolgozik a szakmában.

A Telekom a műszaki pályára, azon belül is a programozás felé orientáló programot indít fiataloknak, a cégvezér a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban egy informatikai órán tartott előadást. A statisztikák szerint Amerikában a fizetési lista első 15 helyén infokommunikációs állások találhatók. S miközben Magyarországon jelenleg számos betöltetlen álláshely van ebben az ágazatban, még azok közül sem mindenki tanul tovább ebben az irányban, akik informatikai középiskolába jártak.

A Morgan Stanley-nél jelenleg is több mint száz pozícióba keresnek embert, ami normálisnak számít. A Budapesten több mint 1200 embert foglalkoztató pénzügyi szolgáltató cég csapatához évente 70-80 friss diplomás csatlakozik – elsősorban a matematikai és informatikai végzettséget nyújtó egyetemekről, főiskolákról. A szükséges pénzügyi tudást a pályakezdők jellemzően a cégnél tanulják meg.

– Magunk sem tudjuk, milyen szakemberre lesz szükségünk egy hét vagy egy hónap múlva, azt pedig, hogy néhány év múlva kikre, végképp nem – állítja a vállalat személyzeti vezetője, Fremda Balázs. Mindenesetre az elmúlt évek tapasztalatai alapján az egyértelműnek tűnik: a területekre specializált tudás iránti igényt fokozatosan felváltja az alapkompetenciákra építő toborzás. Analitikus gondolkodásra, jó kommunikációs és prezentációs, valamint problémamegoldó képességre, nyelvtudásra és nemzetközi csapatmunkára van szükség az érvényesüléshez, a digitális írástudás pedig alapkövetelmény.

– Egyre inkább elmosódnak a határok a tudományterületek között. Míg tíz éve még klasszikus matematikusokat kerestünk, ma már olyan szakemberekre van szükségünk, akik emellett programozni is tudnak – mondja Fremda. Szerinte a legfontosabb most az, hogy tudják új kollégáikról: ha megváltoznak a feladatok, képességeik révén alkalmazkodni tudnak a kihíváshoz.

Bár a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője, Fogarasi Norbert szerint Magyarországon a reál tantárgyak oktatása továbbra is erős, az egyértelmű: kevés az IT-, technológiai, mérnöki irányultságú fiatal. Olyannyira, hogy a most kizárólag Budapesten működő vállalatnál vidéki iroda nyitásán is gondolkodtak, hátha a környékbeli iskolákból kikerülő tanulók révén csillapíthatnák szakemberéhségüket. Nyári gyakornoki program keretében is igyekeznek magukhoz vonzani a tehetségeket a régiós országokból, és bónusz jár például azoknak a munkatársaknak, akik sikerrel toboroznak új kollégát ismeretségi körükből.

Kódolni kötelező
Már ma is alig akad olyan munka, amit el lehetne végezni minimális informatikai tudás nélkül, a jövőben pedig szinte minden szektorban egyre nagyobb szerepet kapnak a gépek és a robotok. Az informatikushiány korántsem csak magyar jelenség. Németországban évente tízezer új informatikai álláshely jön létre, és ezek nagy részét nem sikerül betölteni. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor már a tananyag részévé tették a kódolást – igaz, azt még nem vizsgálták, van-e gyakorlati hozadéka ennek az intézkedésnek a munkaerőpiacon.”

Forrás:
Szakembervadászatra ítélve; Varga G. Gábor, Willin-Tóth Kornélia; nol.hu; 2016. február 20.

“Szerintem Debrecenben most van egy szerencsés csillagzat”

„A legnagyobb vidéki felsőoktatási intézményben „jól vizsgázott” a kancellária-rendszer. Interjú dr. Szilvássy Zoltánnal, a Debreceni Egyetem rektorával.

A Debreceni Egyetem az elmúlt évet 100 milliárd forintot meghaladó költségvetéssel zárta, amiből mindössze 22 százalékot tett ki az állami támogatás. Szilvásssy Zoltán rektor büszke arra, hogy az egyetem gazdálkodási eredményének köszönhetően az intézmény mind az 5 ezer 700 dolgozójának emelni tudják a bérét.

A kancellária-rendszer bevezetése nem mindegyik egyetemünkön volt sikertörténet, Debrecenben azonban az első közös év eredményei sikeres együttműködésről árulkodnak. Melyek a közös munka eddigi kézzel fogható eredményei?
Szilvássy Zoltán: A kancellária-rendszer bevezetése kapcsán sok rektor úgy élte meg, hogy csorbul az érdekérvényesítő képessége; konkrétan a Magyar Rektori Konferencia elnöke fogalmazott úgy, hogy az a rektorok kasztrálása. Az biztos, hogy például a gazdasági döntések tekintetében a kancellár megvétózhatja akár a szenátus döntéseit is. Hogy a kancellár és a rektor hogyan tudnak együttműködni, alapvetően a személyiségük határozza meg. Nos, Bács Zoltán kancellár úrral megállapodtunk, hogy azt a munkát folytatjuk, amit elkezdtünk. Amit pedig elkezdtünk, az éppen az volt, amit a kancellária-rendszerrel bevezettek. Az, hogy igencsak megnyugtató pénzügyi helyzetben zárjuk a 2015-ös évet, és 100 milliárd forintot meghaladja a költségvetésünk úgy, hogy abból csak 22 százalékot tesz ki az állami támogatás, nagyon fontos eredmények; mondhatni, hogy a hazai egyetemek között egyedülállóak.

A konzisztórium egy új testület az egyetemeink életében, aminek az a küldetése, hogy elültesse a piacszerű gondolkodást a felsőoktatási intézményeink irányításában. Nem tart attól, hogy ezzel tovább csorbul a rektor vezetői mozgástere?
Szilvássy Zoltán: Mi teremti meg a kancellária számára azt, hogy jól tudjon gazdálkodni? Mi adja meg a konzisztóriumnak azt a feladatot, hogy az egyetem külső gazdasági környezetével az intézmény hatékonyan tudjon együttműködni? Ha nincs projekt, akkor a vállalatokkal hogyan működünk együtt? Tehát, ha a konzisztóriumot hatalmi szempontból nézzük, akkor igaza van. Ha viszont a működés és a jövő szempontjából tekintünk rá, akkor a konzisztóriumra sehol nem volt nagyobb szükség, mint nálunk. Ezzel a testülettel kapcsolatban az a legfontosabb feladvány a Debreceni Egyetemen, hogy ami belül jól megy, azt összefésüljük a vállalati oldal igényeivel. Mi az, amiben a vállalat a versenyképessége javítása érdekében az egyetemre számít. Például: egy baromfifeldolgozónál azt mondják, hogy visszatérő probléma a kórokozók elszaporodása a baromfitelepen, ami miatt esetleg ki kell irtani az állományt, és ez óriási kár. Fontos lenne egy telephely-specifikus patogénmentesítés, amit a vállalkozás képtelen megoldani, ezért az egyetem segítségét kéri. És sok ilyet kell elképzelni.

Idehaza nóvumnak számít az, hogy a Debreceni Egyetem saját ipari parkkal rendelkezik. Mikorra várhatjuk, hogy a Vezér utcán lévő, közművesített terület benépesül, és milyen típusú vállalkozásokban gondolkodnak?”
Szilvássy Zoltán: Most folyik az előkészítése annak a fejlesztési programnak, melynek keretében az egyetem első körben 7 milliárd forint forráshoz juthat. Ugye a Debreceni Egyetem kiemelt fókuszterülete az egészségipar. Ennek a két versenyképes kulcsszektorában lesznek reményeink szerint az első ilyen beruházások; ezek a gyógyszeripar, illetőleg az élelmiszeripar. Mindkét területen magyar cégek az egyetem partnerei; van köztük gyógyszergyár, oltóanyaggyár és húsipari vállalkozások is. Az együttműködésben az egyetem nem öncélúan vesz részt, hanem igyekszünk kielégíteni a cégek innovációs igényeit. Egy innovációs központ létrehozását is tervezzük, amihez Londonból igazoltunk egy ebben tapasztalt szakembert a világ egyik legsikeresebb intézményéből, az Imperial College-ból.

A műszaki karon komoly gondot okoz, hogy a hallgatók java része az alapszak (BA) elvégzése után elhelyezkedik, és nem megy tovább mesterszakra (MA). A cégek azonban a BA-t végzett fiatalokat nem alkalmazhatják olyan munkakörökben, amelyek MA-végzettséghez kötöttek. Mi lehet a megoldás?
Szilvássy Zoltán: Azt gondolom, hogy az alapszakot végzett mérnök még nem rendelkezik piacképes tudással. Hiszen milyen mérnök az, aki nem tanul rendes matematikát, fizikát, statikát vagy elektromosságtant?! A Debreceni Egyetem működése kapcsán azt látom, hogy azoknál a képzéseknél, amelyek megmenekültek a bolognai kétlépcsős folyamattól (ilyen az orvos- vagy a jogászképzés), maradt a képzés magas színvonala, olyan szakemberekkel, akikért garanciát tudunk vállalni. Szerintem a mérnökképzést is olyan osztatlan teljes képzéssé kellene alakítani, aminek a végén kijön egy okleveles mérnök, aki tud házat, gépet vagy hidat tervezni. Ehhez persze nagy reputációjú mérnök-oktatók is kellenek, márpedig tény, hogy az elvándorlás, a külföldi munkavállalás nemcsak az orvosoknál, hanem a mérnököknél is létező probléma. Abban bízom, hogy a közeljövőben Debrecenben talán lesz olyan iparfejlesztés, ami műszaki nagyvállalatok révén megteremti ennek a hátterét.

Egy két évvel ezelőtti interjúban, aminek az volt a végkicsengése, hogy a Debreceni Egyetemet az innováció fellegvárává tegye, azt mondta, igyekeznek magas hozzáadott értékű prototípusokat előállítani az ipar számára, így téve vonzóvá magukat. Említene röviden egy-két megvalósult példát?
Szilvássy Zoltán: A debreceni tejüzemet a külföldi tulajdonosától megvásárolta az Alföld Tej Kft., mely cég komoly innovációs lépésekre szánta el magát. A Debreceni Egyetemről indult ki az a termékcsalád, aminek az alapja a világon egyedülálló telítetlen zsírsavtartalmú tej. Ez itthon elég drága (500 forint egy liter a lejárat előtt egy nappal), Kínában viszont egy liter közönséges tej is 600 forintba kerül. Ráadásul nemrégiben kinyílt a kínai piac a magyar tejtermékek számára, ami kiváló lehetőség egy ilyen magas hozzáadott értékű tejtermékcsalád számára. Kifejlesztettünk belőle tejport is, ami anyatejpótlónak és csecsemőtápszernek is kiváló. Ez az alapja az arról folyó tárgyalásnak, hogy létesüljön egy nagy tejporgyár, ami adott esetben külföldi igényeket is képes kielégíteni. Ez az egész tejágazat számára iránymutató lehet.

A termál egészségipari klaszterről ma keveset hallani; miért?
Szilvássy Zoltán: Egyelőre a magyar turizmus tudja növelni az árbevételét úgy is, hogy a hagyományos szolgáltatásaiban képes árbevételt generálni. Ennek megfelelően a speciális fejlesztéseknek, és a nagyobb anyagi ráfordítást igénylő szolgáltatásoknak ágazati szinten még nem érkezett el az ideje. Hiába van néhány termál egészségipari projekt, ennek az ipari megjelenése még várat magára. Ki fog a 25 ezres szobaár helyett 45 ezer forintot fizetni azért, hogy az árban ne csak szobalányok, pincérek, szakácsok, hanem dietetikusok, orvosok és képzett ápolónők is benne legyenek?

A sportklaszterhez látványos beruházások kötődnek, kérdés, hogy ezek inkább csak „viszik a pénzt”, vagy hozzák is?
Szilvássy Zoltán: Debrecenben sporttudomány, és a sporttudománynak komoly hagyományai nincsenek. Ennek az alapvető feltétele, a testnevelőtanár- és edzőképzés egyetemi szinten nincs jelen. Akarunk ilyet? Természetesen! Bizonyos szegmenseiben a sporttudománynak már vannak eredményeink, de ez még nem intézményes. Másrészt, gólképes csatárok nélkül nem érdemes kimenni a pályára. Miért nincs nálunk jelenleg több sporttudományi képzés? Mert olyan emberek kellenek, akik értenek hozzá. Van ilyen ember? Van. Tehát igaza van; egyelőre viszi a pénzt, de már hozza az embert. Az infrastruktúra és a lehetőségek Debrecenben annyira vonzóak, hogy kifejezetten csábítják a kiváló szakembereket. Reményeim szerint jövő ősszel a testnevelőtanár-képzést el tudjuk indítani, a szolgáltatási struktúra pedig rövidesen a pénzt is hozza, ebben is együtt lépünk a várossal.

Már a 2014-es interjújában is említette a Kenézy Kórházzal tervezett integrációt, amiből, mint mondta, a polgárok leginkább a betegutak egyszerűsödését érezhetik majd. Hol tartanak
Szilvássy Zoltán: Törvénymódosításra várunk. A miniszter által előírt menetrend első lépése az, hogy a tárcavezető a Kenézy Kórházat a Debreceni Egyetem fenntartásába adja. Ehhez az egészségügyi törvényt módosítani kell, a működéshez pedig a felsőoktatási törvényt is. Végiggondoltuk a teljes folyamatot; hogy a integráció után hol lesz egy telephely és hol kettő, hogyan lesznek a betegutak, hogy történik a finanszírozás, olcsóbb lesz-e, jobb lesz-e, gyorsabb lesz-e a betegellátás; de amíg nincs a fenntartásunkba adva a megyei kórház, addig állunk. Azt gondolom, hogy a tavasz folyamán tovább léphetünk. Ami biztos: az integráció az elején nem lesz olcsóbb, hosszú távon igen, de, hogy a betegellátás jobb lesz, az garantált.

A kisvárdai képzőközpontban létesítettek oktatóhelyet, ahol 2016 szeptemberétől képzik a jelentkezőket. Az egyetemi szenátusi ülésen elhangzott, hogy az EMMI kérésére meg kell vizsgálniuk, az angol mellett tudnának-e orosz nyelvű képzéseket indítani. Véletlen volna, vagy igazából eleve készültek az ukrán hallgatók megszerzésére?
Szilvássy Zoltán: Nem csak Kisvárdán. Orvos, egészségtudomány és agrár területen 2017-től szeretnénk beindítani az orosz nyelvű képzést. Ennek a rációját egyrészt az ukrajnai oktatási piac összeomlása magyarázza, másrészt pedig az orosz igények. Geopolitikailag Debrecen nagyjából erre van predesztinálva. A probléma az, hogy az orosz és az ukrán diák nem tud angolul tanulni, oroszul viszont igen. Másrészt ezekben az országokban nemcsak hallgató van, aki Magyarországra szeretne jönni, hanem oktató is. Ezért az orosz nyelvű képzés fejlesztése sok szempontból szolgálná a Debreceni Egyetem érdekeit.

Feladatot kapott a Magyar Rektori Konferencia térítéses orvosképzéssel foglalkozó munkacsoportjában, beszélne erről bővebben?
Szilvássy Zoltán: A rektori konferencia számos területen él javaslatokkal a törvényalkotók irányába. A térítéses orvosképzés fejlesztése mint kormányzati koncepció terén működik egy rektori munkacsoport, ami azt vizsgálja, hogy mi hiányzik ahhoz, hogy megduplázzuk vagy megháromszorozzuk az orvosképzésünket. Ehhez ugye főként orvosok és gyakorlati képzőhelyek kellenek. Ha például a nyíregyházi és a miskolci megyei kórházakat (sőt, talán a szolnokit is) egyetemi kórházakká sikerül fejleszteni, akkor Debrecenbe járnak a hallgatók harmadév végéig, majd negyedévtől egy részük itt marad, a másik részük pedig életvitelszerűen ezekben a városokban él és készül a betegágy mellett az orvosi hivatásra. Ez a megoldás minden szereplőnek kínálna anyagi és egyéb előnyöket.

A Debreceni Egyetem saját bevételei 2015-ben közel 20 milliárd forinttal nőttek, hangzott el a szenátusi ülésen. Miből folyt be ez a hatalmas összeg?
Szilvássy Zoltán: A térítéses képzésből származó bevétel önmagában 11 milliárd forintot jelent. Aztán egész sor olyan intézkedést hoztunk, amelyek semmi másra nem irányultak, mint, hogy munkaszervezési és egyéb dolgokat a normális mederbe tereljenek, és ezáltal megtakarítást eredményezzenek. Hihetetlen, de egyszerű infrastrukturális változtatásokkal több tíz-, sőt százmilliós megtakarításokat lehetett elérni. Vagy említhetném a klinikai vizsgálatokat, hiszen az ezekből származó árbevételünk másfél év alatt két és félszeresére nőtt. Szerintem Debrecenben most van egy szerencsés csillagzat, ilyen egy egyetem életében csak százévenként adatik meg.

Több ezer külföldi tanul Debrecenben, mégsem játszanak szerves részt a város életében, elszigetelve élnek. Ön hogy látja?
Szilvássy Zoltán: A 28 ezer hallgatóból 4 ezer a külföldi. Azt várni néhány ezer külföldi egyetemistától, hogy felpezsdítse egy 200 ezres város életét, nem életszerű. Az egyetemvárosnak van egyfajta elkülönülése a várostól, egyszerűen azért, mert 35 ezer ember él ott, ami önmagában egy város. Én nem érzek elszigeteltséget, pedig sokféle náció él együtt nálunk. Ez abból is látszik, hogy nincs balhé, van viszont pezsgő diákélet. Tehát szerintem ez nem egy valós probléma. A kutatások pedig azt mutatják, hogy a hallgatók teljesítménye sokkal jobb akkor, ha az egyetem a szabadidős tevékenységeket is szervezi, lehetőséget biztosít rá úgy a kultúrában, a szórakozásban, mint a sportban, aminek a Debreceni Egyetem minél inkább próbál megfelelni.

Emelés 5700 dolgozónak
Az egyetemi oktatók, kutatók mellett valamennyi dolgozó illetménye emelkedik idén – így döntött a Debreceni Egyetem Szenátusa. Az oktatói, tanári, kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak a munkakör fizetési fokozatára meghatározott garantált illetmény 115 százalékáig, 2016. december 31-ig illetménytöbbletben részesülnek.
A minimálbér és a garantált bérminimum közötti rendszeres havi járandósággal rendelkező dolgozók 16,3 százalékos, a garantált bérminimum (129 ezer forint) és a 193 ezer 500 forint közötti rendszeres havi járandósággal rendelkezők 16,3 százaléktól 1,5 százalékig lineáris arányban csökkenő, míg a 193 ezer 500 forint feletti rendszeres keresettel rendelkezők egységesen 1,5 százalék illetménytöbbletben részesülnek az év végéig terjedő időszakra. A teljes illetményfejlesztés 1,9 milliárd forint bérkiáramlás-növekedést jelent, melynek jelentős részét saját forrásból biztosítja az egyetem.

Forrás:
“Szerintem Debrecenben most van egy szerencsés csillagzat”; Petneházi Attila, Ratalics László; Hajdú Online; 2016. február 20.

Szakirodalom

Lőrincz Lajosra, az iskolateremtő tudósra emlékeztek

„Szakmai konferenciával folytatódott az a programsorozat, amely a néhány évvel ezelőtt elhunyt Lőrincz Lajosnak, a közigazgatás-tudomány neves kutatójának állít emléket. Az NKE egyik jogelőd intézményének, az Államigazgatási Főiskola volt főigazgatójáról egykori kollégák és barátok is megemlékeztek.

“Ma egy iskolateremtő tudósra, egy kivételes személyiségre emlékezünk, és egyben egyfajta képet adunk a magyar közigazgatás-tudomány mai állapotáról is” –fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora a rendezvény egyik ötletgazdájaként elmondta: a konferencia jó alkalmat ad a rendkívül szerteágazó közigazgatás egyes szegmenseinek tudományos vizsgálatára. Hozzátette: jövőre lesz 40 éve, hogy megalapították az egykori Államigazgatási Főiskolát. “Ez a négy évtized elegendő idő arra, hogy az intézmény múltjára visszatekintsünk és leverjük azokat a hagyományteremtő cölöpöket, amelyek szilárdabban tartják majd a jelenlegi építményt. A hagyományok tisztelete és megbecsülése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet erősíti”- fogalmazott Patyi András.

„Lőrincz Lajos egy generáció, egy közösség meghatározó tagja volt, akitől személy szerint én is sokat tanultam” – emlékezett az egykori tudósra Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint Lőrincz Lajos munkáiban nagyon sok az időtálló gondolat, amelyek arra is vannak, hogy írásain keresztül tanítsák a jelenlegi hallgatókat, oktatókat, kutatókat.

“Nem szabad a bürokráciára ellenségként tekintenie egyetlen reformprogramnak sem”- hangsúlyozta szakmai előadásában Patyi András. A közigazgatás reformjának részeként létrejött Államreform Bizottság elnökeként is tevékenykedő egyetemi tanár szerint ugyanis nehezen képzelhető el a bürokrácia nélküli közigazgatás. Úgy véli, hogy a közbeszédben gyakran keverednek a bürokrácia, a bürokratikus működés és a bürokratizmus fogalmak. Megítélése szerint a közigazgatási működés nem azonosítható a bürokráciával, hiszen a bürokrácia egy bizonyos fokú szervezettséget, működési formát jelent a közigazgatásban. Ezzel szemben a bürokratizmus az eltúlzott bürokratikus működére utal.” Mivel a magyar közigazgatás túlnyomórészt bürokratikusan szervezett, így a közigazgatás reformja értelemszerűen érinti a működés bürokratikus jellegét”- tette hozzá. Patyi András szerint nemcsak a központi, hanem a decentralizált szervek, például az önkormányzatok és az úgynevezett projektszerűen működő intézmények is kiépítik a maguk bürokratikus rendszerét, megmerevítve ezzel saját működésüket. Bár a magyar közigazgatás létszáma az elmúlt 30 évben mintegy duplájára nőtt, a professzor nem osztja azt a véleményt, miszerint a bürokratikus működés csökkentésének egyetlen módja a létszámcsökkentés lenne. Szerinte nagyon fontos, hogy a mai bürokráciacsökkentő reform középpontjában az emberi tényező áll. Egy adott közigazgatási területen ugyanis a szükséges létszámot csak az ellátandó feladatok tükrében lehet reálisan meghatározni.“ A közigazgatásra nehezedő feladatteher és az erőforrás csökkentését csak akkor lehet végrehajtani, ha a közigazgatás számára előírt működési mozzanatokat is csökkentjük”- fogalmazott Patyi András. Hozzátette, a közigazgatási eljárási szabályok átvizsgálása, racionalizálása jelenleg is folyamatban van, amely nem „megspórolható feladat”.

Az 1946. évi I. törvény, az úgynevezett ideiglenes alkotmányról beszélt előadásában Prof. Dr. Máthé Gábor. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar professor emeritusa a köztársasági államforma 70 éves jubileuma kapcsán elmondta: a törvény lezárt egy 25 éves ideiglenes közjogi interregnumot. Kodifikációs szempontból nagyon hasonlít ez az 1920. évi I. törvényhez, amely az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szól. Ez egy jogi konstrukció kezdete, amit a már említett 1946-os törvény zár majd le. “Az 1848-as és az 1945-ös törvények mellett ez utóbbi jelenti az egyik közjogi hivatkozási alapját az rendszerváltáskori alkotmányozásnak” – hangsúlyozta Máthé Gábor.

A Lőrincz Lajossal végzett közös munkájára emlékezett a rendezvényen Prof. Dr. Verebélyi Imre. A Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa hangsúlyozta, hogy már a 70-es években létezett a közigazgatás átalakításának komplex terve, amelyben a nyugati sikeres minták átvétele is hangsúlyos volt. “Nem mechanikusan másolni kell, hanem adaptálni a jó tapasztalatokat”- véli most is a professzor. Verebélyi Imre beszédében felidézte azt is, hogy Lőrincz Lajos rendszerkutató volt, de a közigazgatás személyi állományának kérdésével foglalkozott a legszívesebben.

Az 1945-46-os jogalkotási mechanizmusokról szólt előadásában Prof. Dr. Tamás András. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar professor emeritusa szerint erre az időszakra jellemző volt a miniszteri és minisztertanácsi rendeletekkel való kormányzás, amelyek gyakran emelkedtek törvényi erőre. 1945-ben 11, míg egy évvel rá már 29 törvény született Magyarországon. Ebben az időszakban az ideiglenes nemzetgyűlés alig működött, csak néha hívták össze. A közigazgatás működtetése sem volt egyszerű, hiszen a magyar ideiglenes kormány működése nem terjedt ki a teljes országra. A fegyverszüneti egyezmény kimondta, hogy a frontvonaltól 50, illetve 100 kilométerre lehetett magyar közigazgatás, a többi részén szovjet katonai igazgatás működött.

A Lőrinc Lajos emlékkonferencián szó volt még a többi között az európai integrációról, a közigazgatás és a szépirodalom kapcsolatáról, a területi államigazgatás reformjáról, és a személyzeti politikáról is.”

Forrás:
Az iskolateremtő tudósra emlékeztek; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. február 18.
In Memoriam Lőrincz Lajos (a konferencia programja)
Emléktábla Lőrincz Lajos tiszteletére

Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése

„2015 májusában kezdődött és 2015 decemberében zárult az EGT Alapok által finanszírozott, az Alkalmazkodás az éghajlatváltozás programon belül megvalósított projekt, amelyet Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése címmel az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete valósított meg. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe olyan adatokat állítson elő, amelyek területi bontásban tartalmaznak Magyarországra, 2050-ig tartó kitekintéssel társadalmi-gazdasági indikátorokat. Ezek segítségével a jövőben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és különféle szakpolitikai beavatkozások különböző területi szinteken (ország, megye, járás, település) hatékonyabban tervezhetők.

A projekt a szakirodalmi feltárás tanulmányai mellett járási szintű demográfiai, települési szintű földhasználati és megyei szintű gazdasági modelleket épített, valamint a lakosság éghajlatváltozásra való felkészültségét számszerűsítette kérdőíves lekérdezésből származtatott indikátorokkal. Az adatok mellett a projekt fontos módszertani fejlesztést tartalmazott arról, hogy a társadalmi-gazdasági előreszámításokban milyen módon lehet figyelembe venni a klímaváltozás hatásait, és az egyes témákon belül milyen területi szinten tehetők érvényes állítások a jövőre vonatkozóan.

A szakirodalmi áttekintés fő eredménye, hogy rámutatott arra a hiátusra, amely a klímaváltozás modellezésében a társadalmi-gazdasági folyamatok figyelembevétele, illetve a társadalmi-gazdasági előreszámításokban a klímaváltozás figyelembevétele között húzódik.

Az általunk fejlesztett területi modellek olyan fontos kísérleti számításokat tartalmaztak, amelyek további szakmai párbeszédet indíthatnak el a klímaváltozás, a társadalom és a gazdaság kapcsolatáról, illetve felhívták a figyelmet azokra a területi különbségekre, amelyek a klímaváltozással összefüggésben a társadalom és a gazdaság alkalmazkodóképességében kimutathatók.
A járási szintű kohorszkomponens-modell a hazai népesség-előreszámítások módszertanára és korábbi eredményeire építve új adatokon mutatta be Magyarország népességszámának csökkenését, az elöregedés területileg differenciált folyamatait, a várható élettartam alakulását. A demográfiai számítások kiegészültek egy országos „status quo” mortalitási és morbiditási jövőképszámítással, valamint a deprivációs index jövőbeli alakulását vizsgáló munkarésszel.
…
A földhasználati modellezés a CORINE Land Cover, jelenlegi és múltbeli társadalmi, gazdasági és jövőbeli éghajlati adatokra alapozva jelezte előre a hazai földhasználat várható alakulását. A modell a mesterséges neurális hálózatok és a Markov-láncok eljárásait kombinálta. A számítások rámutattak a hazai földhasználat várható homogenizálódására: az erdőterületek és a mesterséges felszínek (pl. lakott területek, úthálózat, elhagyott ipari területek) bővülése várható, a gyepek, szántók és a komplex mezőgazdasági területek (pl. a tanyás területek vagy az alföldi mezővárosok kertségei) viszont vissza fognak szorulni.
…
A gazdaság hosszú távú fejlődési irányait egy strukturális makromodellen alapulva mutattuk be. A kutatás újdonsága az, hogy egyrészt a nemzetközi szakirodalomban is csak formálódó terület eredményei alapján kísérleti számításokat tartalmazott arról, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolhatja a legfontosabb gazdasági mutatószámok (GDP, fogyasztás, foglalkoztatás stb.) alakulását. Másrészt az országos makromodellt megyei szintre bontottuk, amellyel a gazdaság működésének területi különbségei is bemutathatók voltak.
…
A részletes eredmények elérhetők a projekt honlapján, az elkészült adatbázisok és térképi rétegek pedig 2016 április végétől hozzáférhetők a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerben…”

Forrás:
Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése
Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése; MTA Regionális Kutatások Központja
Klímaváltozás–Társadalom–Gazdaság. Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon; Czirfusz Márton, Hoyk Edit, Suvák Andrea (szerk.); Publikon Kiadó, Pécs; 2015 [a zárókötet letölthető pdf-ben] Lásd még: Demográfiai katasztrófa vár Magyarországra; Kovács András; Origo.hu; 2016. február 15.

Törvények, rendeletek

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 7/2016. (II. 15.) MvM rendelete az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 7/2016. (II. 15.) MvM rendelete az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről; Magyar Közlöny; 2016. évi 18. szám; 2016. február 15.; 881-1051. oldalak (pdf)

8. szám, 2016. február 22.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek