Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Könnyű közmű : a kormány gyorsítani akarja a közmű-engedélyezési eljárásokat
Tárgyszavak: Bartal Tamás, bürokratikus terhek csökkentése, Könnyű közmű, közmű-engedélyezés, közműszolgáltatók, Magyarország, szabályozás
Facebookon hív közös ünneplésre a kormány
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Facebook, közigazgatási kommunikáció, közigazgatási közösségi média, Magyarország
Magyary Színpad az Infotér 2017 konferencián: e-ügyintézés és adatpolitika
Tárgyszavak: adatpolitika, digitális kormányzati szolgáltatások, e-ügyintézés, Infotér 2017, konferencia, Magyarország, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, nyílt adatok

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 16.
Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, digitális diplomácia, digitális kormányzati szolgáltatások, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Katalónia, közösségi média, Oroszország, Spanyolország, téradatok

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Könnyű közmű : a kormány gyorsítani akarja a közmű-engedélyezési eljárásokat

„A kormány jelentősen gyorsítani akarja a közmű-engedélyezési eljárásokat, ez a gázcsatlakozások esetében akár 100 nappal, a villanynál 150 nappal is megrövidülhet a családok, a kis- és középvállalkozások számára – közölte a Miniszterelnökség kabinetügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Bartal Tamás elmondta, hogy a Könnyű közmű elnevezésű program folytatódik. A kormány ezzel kapcsolatos döntése nyomán a Miniszterelnökség szeptember 26-án benyújtotta a második versenyképességi törvény tervezetét az Országgyűlésnek, a gazdasági bizottság pedig a héten lefolytatta a részletes vitáját és támogatta végszavazásra bocsátását – tette hozzá.

Közölte: a második versenyképességi törvénynek az is célja, hogy egyszerűbbé tegyék a gázkészülékcserét, észszerűbbé váljanak a gázszolgáltatáshoz kapcsolódó vizsgálatok és a számlázási folyamatok egységesek legyenek az egész közműszektorban. Mindezek a lépések egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóvá teszik a családok, valamint a kis- és középvállalkozások számára a közműcsatlakozást – mondta Bartal Tamás, hozzátéve: „törvény szintjén fogjuk biztosítani azt az elvet, hogy a szolgáltatók vannak a fogyasztóért és nem fordítva”.

Közölte, a második versenyképességi törvényjavaslat benyújtását széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg. A tervezett intézkedéseket az energiahivatal és a mérnöki kamara támogatta, továbbá az elosztótársaságok véleményét is beépítették a tervezetbe. Bartal Tamás a tervezett intézkedésekről szólva kifejtette: gázkészülékcseréhez – ami járhat a lakásban lévő gázvezetékrendszer kisebb átalakításával is – nem kell majd az elosztótársaság külön engedélye az üzembe helyezéshez, hanem a felelős tervező tud majd nyilatkozni a műszaki megfelelőségéről. Ezzel időt lehet spórolni – mondta.

Közölte, a gázellátás folyamatos biztosítása érdekében is lépéseket tesznek: megszüntetik az eddigi gáztömörség-vizsgálatot, amely nem jelezte az élet- vagy közveszélyt. Ezzel szemben a valós veszélyt jelentő gázszivárgást ingyenesen ellenőrzik majd. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy az elosztó a nem megfelelő gáztömörség miatt az őszi-téli hónapokban akár több hónapra lezárja a gázszolgáltatást – mutatott rá Bartal Tamás. Elmondta, egységessé teszik a közműszektorban a részszámlák kibocsátásának szabályait: egyszerre legfeljebb háromhavi számlát lehet majd kiküldeni és a fizetési esedékességet havonta egyenlően kell majd megállapítani.

Bartal Tamás közölte: visszamenőlegesen megerősítik a díjmentesség törvényi garanciáit. Valamennyi közműre előírják, hogy a szolgáltató, az elosztó a csatlakozási igény befogadását nem tagadhatja meg, ha a csatlakozás valamennyi jogszabályi feltétele teljesül. Gáz- és villanycsatlakozások esetében az elosztó a csatlakozási igény teljesítését nem kötheti óvadék, letét, előleg, kötbér vagy más fizetési kötelezettség teljesítéséhez – mondta.

Ismertette: a gázcsatlakozások esetén egyértelművé teszik, hogy ha az elosztóvezeték hossza meghaladja a díjmentességi határt jelentő 250 métert, akkor a díjakat csak az e feletti részre kell megfizetni, a díjmentességet pedig több lakást vagy üzletet magában foglaló ingatlan esetében lakásonként, illetve üzletenként kell értelmezni.

Víziközmű esetében visszamenőlegesen bővítik a mentesség alá eső díjtételek körét: elengedik a kiszállási díjat, az igényfelméréssel és az igénybejelentés feldolgozásával, elbírálásával kapcsolatban bármilyen tevékenység, szolgáltatás díját.

Bartal Tamás szólt arról, a Könnyű közmű elnevezésű program célja, hogy a közművekkel kapcsolatos ügyek gyorsabbak, olcsóbbak, egyszerűbbek legyenek és a szolgáltatás színvonala emelkedjen. A program első lépése a közműcsatlakozások díjmentessé tétele volt – mondta a helyettes államtitkár, rámutatva arra, hogy egy átlagos méretű lakás, családi ház, üzlethelyiség esetében magánszemélyeknél legfeljebb mintegy kétmillió forintos, cégek esetében mintegy hárommilliós megtakarítás jelentkezhet.

Hozzátette: második lépésként, szeptember elsejétől „megtörtük az elosztók monopóliumát a közmű-kivitelezések tekintetében”, már a vállalkozások széles köre dolgozhat közműcsatlakozás kiépítésén. Bartal Tamás szólt arról is, a program kezdete óta több lakossági jelzést is kaptak arról, hogy az ország egy-egy területén az adott szolgáltató nem biztosította vagy valamilyen feltételhez kötötte a díjmentes közműcsatlakozás lehetőségét. Az is előfordult, hogy más jogcímen be akarták szedni a fogyasztótól a pénzt.

Kijelentette: „a törvényben biztosított díjmentességi kör kapcsán semmilyen kiskaput, apró betűs költséget vagy más trükközést nem fogadunk el”. Közölte, eljárást kezdeményeznek minden olyan esetben, amikor egy szolgáltató megpróbálja „elszabotálni” a közműcsatlakozások ingyenességét vagy az eljárások gyorsítását.

Bartal Tamás arra kérte a fogyasztókat, hogy tájékozódjanak a változásokról és éljenek bejelentéssel, ha a szolgáltató azoktól eltérő feltételeket próbál számukra megszabni.”

Forrás:
A kormány gyorsítani akarja a közmű-engedélyezési eljárásokat; Miniszterelnökség; 2017. október 12.

Facebookon hív közös ünneplésre a kormány

„A kormány Facebook videóban hívja fel a figyelmet a Terror Házánál rendezett október 23-i ünnepségre. A 15 órakor kezdődő rendezvényen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.
Szeretnénk, ha minél többen emlékeznénk közösen 1956 hőseire, és arra, hogy sokan életüket adták mostani szabadságunkért.

Az 56-os forradalom nem először bizonyította a magyar történelemben, hogy a magyar a szabadság népe, és mindig megküzd az igazáért, még akkor is, ha ez nem mindig a legkényelmesebb út, és mindig sok vitával jár.

A vasárnap reggel közzétett videó elérhető a kormány hivatalos Facebook oldalán.”

Forrás:
Facebookon hív közös ünneplésre a kormány; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. október 15.

Magyary Színpad az Infotér 2017 konferencián: e-ügyintézés és adatpolitika

Magyary Zoltán, aki egyszerre volt a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője és közhivatalnok, olyan közigazgatásról gondolkodott, amely szolgálja az embereket. Magyary Zoltán az információs társadalom gondolatának egyik legkorábbi hazai előfutáraként is tisztelhető.
A 2005-ben létrejött Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület tagjait összeköti a közigazgatásért való tenni akarás, a társadalmi-gazdasági lét feltételeinek javítása érdekében történő munkálkodás szándéka és a felelősség érzése.

Az Infotér 2017 Konferencia keretén belül immár 3. alkalommal kap lehetőséget a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület önálló szekció szervezésére, melynek elnevezése Magyary Színpad. Az idei évben is az e-közigazgatás és e-ügyintézés helyzetének megvitatása mellett az adatpolitikával kapcsolatos kérdéseket tekintik át az előadók, és a kerekasztal-beszélgetések résztvevői.

A Magyary Színpad programjára Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkárának előadása után fog sor kerülni, két szekcióban, két-két idősávban, 2017. október 19-én.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, mely fokozatosan hatályba lépve mintegy két évet adott a jogalkalmazásra történő felkészülésre. A jogalkalmazásra történő felkészülés időszakának végén időszerű a számvetés: hogyan is állunk?

MAGYARY-SZÍNPAD: E-ÜGYINTÉZÉS I.
Az e-ügyintézés I. szekción belül az alap hardveres és szoftveres felkészülés állapotát tekintjük át.
ÉTTEREM

Felvezető előadás: Arató Dávid, vezérigazgató, IdomSoft Zrt.: Az IdomSoft Zrt. hozzájárulása az e-Ügyintézéshez
Felvezető előadás: Fedorkó Tamás, szolgáltatásfejlesztési és termékmenedzsment igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.: SZÜF
Kerekasztal-beszélgetés:
Arató Dávid, vezérigazgató, IdomSoft Zrt.
Fedorkó Tamás, szolgáltatásfejlesztési és termékmenedzsment igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
dr. Kovács A. Tamás, szakértő, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Pálinkás Csaba, stratégiai elemző, Miniszterelnökség
Somkuti András, ügyvezető Netlock Kft., elnök, Docler cégcsoport
Varga László, szakmai igazgató, DMS One Zrt.

MAGYARY-SZÍNPAD: ADATPOLITIKA I.
VIVAMUS 1

Felvezető előadás: Sikolya Zsolt, elnökségi tag, Magyary Egyesület
Kerekasztal-beszélgetés:
Gódor Csaba, vezérigazgató, Lechner Tudásközpont
Jobbágy László, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
Prof. Dr. Risztics Péter Károly, Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont igazgatója, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

MAGYARY-SZÍNPAD: E-ÜGYINTÉZÉS II.
Az e-ügyintézés II. szekción belül A KÖFOP projektek áttekintését követően szakalkalmazások és szakrendszerek példáin keresztül tekintjük át az e-ügyintézés állapotát.
ÉTTEREM

Előadások:
Dr. Zöld-Nagy Viktória, területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség: KÖFOP projekt áttekintés
Ádám Csongor, igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.: Az E-közigazgatás működési környezete – szakalkalmazások a szolgáltató szemével
Dr. Szepesi Gábor, ASP operatív projektvezető, Magyar Államkincstár: ASP
Kerekasztal-beszélgetés:
Ádám Csongor, igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Gaál Barna, főosztályvezető-helyettes, Belügyminisztérium
Jobbágy László, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
Stéger Csilla, elnökhelyettes, Oktatási Hivatal
Dr. Szepesi Gábor, ASP operatív projektvezető, Magyar Államkincstár

MAGYARY-SZÍNPAD: ADATPOLITIKA II.
VIVAMUS 1

Felvezető előadás: Barkóczi Zsolt, elnök, Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI)
Kerekasztal-beszélgetés:
Dr. Csiszér Gábor, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
dr. Gál András Levente, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
Fekete Gábor, főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala
Dr. Radics Kornélia, elnök, Országos Meteorológiai Szolgálat

A szekciók kerekasztal-beszélgetés résztvevőihez szóló kérdéseket előzetesen e-mailben vagy a Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület Facebook oldalán várják a szervezők.

Közigazgatás, politika

Sikeres volt a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság átalakítása

„A kormányzat beszerzői, logisztikai és ellátói feladatait végző szervezet élen jár a lassú és bürokratikus ügyintézés háttérbe szorításában – jelentette ki Varga Mihály a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság éves állománygyűlésén. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a Főigazgatóság egy hatékony, modern, az adóforintokkal felelősen gazdálkodó szervezetté alakult az elmúlt években.
A KEF irányítását 2014-ben vette át a nemzetgazdasági tárca, ezt követően jelentős működési, hatékonysági, szervezetfejlesztési lépések vittünk véghez – ismertette a tárcavezető. Varga Mihály az újításokról szólva emlékeztetett, hogy a Főigazgatóság idén tavasszal – Magyarországon elsőként – indított elektronikus közbeszerzési eljárási rendszert, amellyel jelentősen csökkentette az eljárások idejét és költségét.

A lassú, papíralapú ügyfélszolgálati és hibakezelési rendszer helyett szintén korszerű informatikai megoldást fejlesztett ki és vezetett be a szervezet, amely az ellátott minisztériumok legnagyobb részénél már működik vagy bevezetés alatt áll – tette hozzá.

Az intézmény több száz ingatlant és hozzávetőleg 1000 gépjárművet üzemeltet, továbbá mintegy 14 ezer közszférában dolgozó munkatárs háttértámogatásáért felel, a kormány ezért a hatékonyság mellett a takarékosság szempontját a Főigazgatóság esetében is kiemelten kezeli – jegyezte meg Varga Mihály.

A tárcavezető hozzátette: az állam működésével kapcsolatban a polgári kormány nem kisebb elvárásokat fogalmazott meg, minthogy gyors és könnyen elérhető szolgáltatásokat nyújtson az állampolgárok számára, egyúttal segítse a gazdasági fejlődést a korszerű és gazdaságos működéssel.”

Forrás:
Sikeres volt a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság átalakítása; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. október 13.

Ingatlangazdálkodás a köz szolgálatában

„„Az egyetemi oktatásban is helye van az állami, közcélú ingatlangazdálkodással kapcsolatos ismereteknek, így az NKE államtudományi mesterképzésében erről is tanulhatnak a hallgatók”- hangzott el az Államtudományi és Közigazgatási Karon (ÁKK) rendezett szakmai konferencián. A rendezvényen többféle megközelítésben tárgyalták az ingatlangazdálkodás sajátosságait, fejlesztésének lehetőségeit.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Ludovika Campus fejlesztésével jelentősen megnőttek az ingatlangazdálkodással kapcsolatos feladatok. Egyrészt jelentős fejlesztés történik az ingatlanvagyonban, másrészt az épületegyüttesek működtetését is meg kell szervezni. „Egy olyan egyetemi campus épül, amely a főváros fejlesztésében is jelentős szerepet kap”- mondta a rendezvényt megnyitó köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az ÁKK dékánja szólt arról is, hogy az egyetem az elmúlt években az ország legnagyobb felnőttképző intézményévé nőtte ki magát, ahol az ismeretek átadása nagyrészt távoktatás formájában történik. Szerinte a virtuális és a fizikai oktatási térnek összhangban kell lenni ahhoz, hogy hatékony képzés folyjon. A dékán elmondta, hogy az NKE nemrég indult államtudományi mesterképzésének programjában szerepet kapnak az állami ingatlangazdálkodással kapcsolatos ismeretek is.

„A főváros életében is meghatározó feladat az ingatlangazdálkodás, amelynél nagyon fontos szempont az előre gondolkodás, a precíz tervezés”- mondta előadásában Dr. Bagdy Gábor. Budapest pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese rámutatott, hogy az ingatlanok értékesítésénél az ingatlanpiac helyzete meghatározó szempont, ugyanakkor nekik a fővárosi lakosok érdekeit is képviselni kell. „Nemcsak a profitmaximalizálás a lényeg, hanem nekünk azt is figyelembe kell venni, hogy egy ingatlan mennyire illeszkedik a városképbe”- fogalmazott Bagdy Gábor, aki éppen a közcélúság miatt gondolja úgy, hogy a közszférában nehezebb jól gazdálkodni az ingatlanvagyonnal. Ettől függetlenül úgy látja, hogy egy magáncég nem működik szükségszerűen jobban ezen a területen sem, mint egy állami, hiszen szinte minden a menedzsment felkészültségén múlik.

Az ingatlangazdálkodás történelmi hátteréről beszélt előadásában Prof. Dr. Imre Miklós. Az NKE Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet vezetője elmondta, hogy már az állam megjelenése előtt volt közcélú ingatlangazdálkodás, amely folyamatos fejlődésen ment át az évszázadok alatt. Ezen a területen fontos változás történt az ipari forradalom hatására, amelynek révén stratégiai fontosságúvá váltak az ingatlanok, hiszen például a közlekedés nagymértékű fejlesztése miatt szükség volt ezekre a fejlesztésekhez. Ezzel együtt megteremtődött a közcélú kisajátítás fogalma és gyakorlata is, amely szerint magántulajdonától csak közérdekből lehet megfosztani valakit, egy igazságos kártalanítási folyamat mellett. A városiasodás pedig magával hozta az egyre szervezettebb, tervszerűbb ingatlangazdálkodást is. A 20. század fordulójától kezdve pedig az állam már tulajdonosként is komoly ingatlanfejlesztést valósít meg. A professzor megjegyezte azt is, hogy manapság globálisan is egyre nagyobb szerepük van a stratégiai ingatlanoknak, például az élelmiszertermeléshez használt vagy a környezetvédelemhez kapcsolódó földterületeknek. Ez azt is jelenti, hogy az állam feladatai is növekednek a közcélú ingatlangazdálkodásban. Imre Miklós szólt a szociális bérlakás-fejlesztési programokról is, amelyek a legrászorultabb helyzetben lévőket segítik a lakáshoz jutásban.

„Az állam a legnagyobb ingatlantulajdonos az országban és ez a vagyon folyamatosan növekszik”- mondta előadásában Dr. habil. Boros Anita egyetemi docens. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkára szerint az állami ingatlanok jelentős része közfeladat ellátására hasznosulnak. Elhangzott, hogy az állam a földterületek 90 százalékát, míg az épületingatlanok 85 százalékát adta vagyonkezelésbe. Az ingatlanhasznosítás kapcsán érdekességképpen megjegyezte, hogy egyre jellemzőbbek a rövidebb, maximum 90 napos szerződések, ahol az állami ingatlant például filmforgatáshoz használják. Boros Anita szólt arról is, hogy az elmúlt években az állam egyre kevésbé adja ingatlanait ingyenes tulajdonba az önkormányzatoknak. Erre ugyanis a legtöbb esettben nincs szükség, hiszen a vagyonkezelésbe adás is biztosítja az önkormányzatok feladatellátását. „Az állam ingatlanvagyonát őrizni kell”- hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki előadásában szólt az állami ingatlanok értékesítésére használt elektronikus árverési rendszer tapasztalatairól, a modern városok programról és az állami beruházás ellenőrző rendszerről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a nyilvántartás szerint jelenleg mintegy kétezer beruházás van folyamatban az országban.

Az önkormányzati ingatlangazdálkodásban szerzett tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel Barts J. Balázs. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója a vagyonkezelés és a vagyongazdálkodás különbözőségére hívta fel a figyelmet. Előbbi esetében például a tulajdonosi jogok szinte teljes átruházása történik, míg utóbbinál ezek nagyrészt megmaradnak a tulajdonosnál. A BFVK is vagyongazdálkodási szervezet, amely egyfajta megbízotti szerepkörben jár el a fővárosi ingatlangazdálkodás területén, hiszen az ingatlanok értékesítése is szinte minden esetben tulajdonosi jogosítvány maradt.

Az állam célja, hogy a modern városok program keretében egy országos ipari park hálózatot hozzon létre. Ennek megvalósításában jelentős szerepe van a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-nek (NIPÜF)- mondta Szarka Gábor. A cég vezérigazgató-helyettese hozzátette, hogy jelenleg 196 ipari park van az országban, amely címet el kell nyerni, meg kell felelni bizonyos kritériumoknak. Javaslatot az Ipari Park tanács tesz és a nemzetgazdasági miniszter dönt róla. Az ipari parkok többsége jelenleg önkormányzati fenntartásban működik, de vannak magánkézben és egyelőre minimális mértékben állami kézben lévő területek is. Szarka Gábor a fejlesztések közül kiemelte a Pátyon kialakított ipari parkot, amelynek a napokban adták át az első létesítményét, egy nemzetközi logisztikai épületet. Ezzel hivatalosan is megkezdte a működését az ipari park, amely a NIPÜF beruházásában valósult meg, ötmilliárd forintból.

A szakmai konferencián szó volt még az állami ingatlangazdálkodás sajátosságairól az egészségügyben, a közlekedésben, a szociális szférában, a kultúrában és a honvédelmi területen. A rendezvényen a szakemberek kerekasztal-beszélgetésen is kifejtették gondolataikat az önkormányzatok, valamint az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ingatlangazdálkodásáról.”

Forrás:
Ingatlangazdálkodás a köz szolgálatában; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. október 12.

Drágulnak az önkormányzati beruházások

„Az építőanyagárak és a munkabérek növekedése miatt jelentősen drágulnak az önkormányzati beruházások a tervezetthez képest, amelyhez az európai uniós és egyéb támogatásokat elnyerték, ezért a helyhatóságoknak növelniük kell a fejlesztésekre fordított saját forrásokat.

Békés megyében Békéscsabán már a 100 millió forinthoz közelít az emiatt szükséges további önerő, és Gyulán is 50 millió forint közelében jár. Békéscsaba mostanáig 8,8 milliárd forint értékű támogatási szerződést kötött a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében. Három esetben kényszerült a megyei jogú város közgyűlése a beruházások árának emelésére, hogy azok megvalósulhassanak – tájékoztatta az MTI-t Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. vezetője.

Az erzsébethelyi városrész egészségügyi alapellátó intézményének komplex fejlesztéséhez 350 millió forint támogatást nyertek el, amelyet 58 millióval kell kiegészíteni, a pluszköltséget a jövő évi költségvetésbe tervezik majd. Az egyik középiskola és kollégium energetikai korszerűsítésére az ajánlatkérőnek nettó 147 millió forint állt rendelkezésére, ezt 18,7 millióval kell kiegészíteni a 2017-es költségvetés keretéből. Ugyancsak 17,9 millió forintot kell pluszban biztosítani egy általános iskola energetikai korszerűsítése érdekében a nettó 114 millió forint elnyert forrás mellé.

Békéscsaba közbeszerzést írt ki a városi piac felújítására is, itt azonban valamennyi ajánlat lényegesen meghaladta az elnyert 740 millió forintos keretet, ezért a közgyűlés új eljárást ír ki – mondta Sódar Anita.

Gyulán is több projekthez kellett jelentős mértékű saját erőt biztosítani. Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester hangsúlyozta, a problémát részben az okozza, hogy 2015-ben kellett beadni a pályázatokat, akkor végezték el a költségbecsléseket is, ám azokat csak 2017-ben bírálták el; ez idő alatt jelentősen megemelkedtek az építőipari alapanyagok és a munkadíjak.

A város a TOP-ból 125 millió forintot nyert el egy értelmi fogyatékos személyek ellátásával foglalkozó napközi otthon átalakítására és bővítésére, amihez 6,6 milliót kell saját erőből hozzátenni. Két bölcsőde fejlesztéséhez 253 millió forintot nyertek el, itt 17,6 millió forint pótlólagos forrást kell bevonni; ahogyan 19,9 millióval kell kiegészíteni a házi gyermekorvosi rendelők és felnőtt orvosi ügyelet számára otthont adó épület felújítására elnyert 60 millió forintot.

Nem a TOP-ból, hanem a Magyar Kézilabda Szövetség pályázatán nyert el a város 43 millió forintot az egyik általános iskola tornatermének a felújítására, itt 5,75 millió forint többletforrást biztosítottak annak érdekében, hogy elkészüljön a beruházás. Szarvas jegyzője az MTI-nek elmondta, a nemrég kiírt közbeszerzéseknél előfordult, hogy az elnyert támogatásnál 50 százalékkal magasabb összegű ajánlat érkezett be.

Melis János elmondta, a Miniszterelnökség bekérte a településektől a várható költségnövekményeket, információi szerint 30 százalék feletti növekedés esetén egyedi elbírálás alapján segítik ki az önkormányzatokat, de 15 és 30 százalék között is „alaposan meg kell indokolni” a drágulás okát. Hozzátette, Szarvas felkészült arra, hogy önerőből kell kiegészítenie az elnyert összegeket.”

Forrás:
Drágulnak az önkormányzati beruházások; Világgazdaság/MTI; 2017. október 12.

Új fejlődési szakaszba lépett a klaszterakkreditáció

„Új fejlődési szakaszba lépett a klaszterakkreditáció, az újak helyett mostantól a kiemelt együttműködést felmutató és a nemzetközi piacon is látható klasztereket kell támogatni Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára szerint.
Az államtitkár az Akkreditált klaszter pályázat díjátadóján közölte, hogy a klaszterek elfogadták az akkreditációs pályázat megemelt minőségi elvárásait, hiszen az egyre élesedő piaci versenyben nekik is érdekük megfelelni a magasabb követelményeknek. Az Akkreditált klaszter címet külföldön is egyre inkább elismerik – tette hozzá.

A rendezvényen 21 klaszter kapott oklevelet – közülük 18 megújította, 3 pedig első alkalommal nyerte el a címet -, további 4 pedig most újítja meg akkreditációját, így jelenleg 25 akkreditált klaszter működik. A klaszterekben részt vevő vállalkozások árbevétele eléri a 7700 milliárd forintot – ennek csaknem harmada kivitelből származik -, egy főre 18,3 millió forint hozzáadott értéket termelnek. A klaszterek 908 vállalkozás működését hangolják össze.

Rákossy Balázs hangsúlyozta, hogy a régió országai közül egyedül Magyarországon működik klaszterminősítési rendszer. A magyar klaszterek – hasonlóan a külföldiekhez – átlagosan 40-50 taggal működnek, munkájukban egyetemek, kutatóintézetek, önkormányzatok, kamarák, nagyvállalatok és kisvállalkozások vesznek részt – tette hozzá. Felidézte, hogy a 2007-2013-as szakaszt lezáró utolsó oklevélátadó-ünnepségen 34 klaszter rendelkezett akkreditációs címmel, emellett csaknem 200 induló és fejlődő szakaszban lévő klaszter kapott támogatást. Közülük többen összeolvadtak vagy nem újították meg akkreditációjukat, de a sikeresen működő klaszterek az államtitkár szerint azt bizonyítják, hogy az érintettek éltek a támogatás nyújtotta lehetőségekkel.”

Forrás:
Új fejlődési szakaszba lépett a klaszterakkreditáció; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. október 12.

Az állami ingatlangazdálkodás új irányai

„Idén első alkalommal rendezték meg az „Ingatlangazdálkodás a közfeladat ellátás szolgálatában” c. konferenciát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. szervezésében 2017. október 12-én.
A konferencián ismertették az új alapokra helyezett állami ingatlangazdálkodás és racionalizált eljárásai főbb jellemzőit. Ennek kapcsán Boros Anita vagyonpolitikai államtitkár feladatait is ellátó vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a korábbi években az ingyenes önkormányzati tulajdonba adás volt az állami vagyoni körből történő kikerülés legjellemzőbb formája. 2015-től ezzel szemben a közfeladat ellátáshoz nem szükséges ingatlanelemeknek az Elektronikus Aukciós Rendszeren keresztül történő értékesítése, a közfeladat ellátásához szükséges vagyonelem-átcsoportosítások tekintetében pedig az állam tulajdonjogát megtartó egyéb hasznosítási jogcímek alkalmazása került előtérbe.

A hatékony ingatlangazdálkodás érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vagyonpolitikai Államtitkársága egy Ingatlangazdálkodási Munkacsoportot hozott létre, melynek feladata egyrészt az állami cégek együttműködésének összehangolása, másrészt az ingatlanok üzemeltetési, hasznosítási, értékesítési kérdéseinek megvitatása és javaslatok kidolgozása.

Az állami ingatlangazdálkodás új irányának jellemzője, hogy a fejlesztésekre az uniós támogatások mellett a magyar állam egyre nagyobb összegű saját forrást biztosít. Ilyen célterület a diákok tanulási és sportolási feltételeinek javítását célzó Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program, a helyi gazdasági élet élénkítését szolgáló ipari park fejlesztések a Modern Városok Program keretében, és a közúti infrastruktúra beruházások.

A rendezvényen a szakma állami, önkormányzati és tudományos képviselői, szakemberei vettek részt. Az ingatlangazdálkodás közlekedési ágazati sajátosságait Mosóczi László közlekedésért felelős helyettes államtitkár ismertette.”

Forrás:
Az állami ingatlangazdálkodás új irányai; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. október 12.

Közigazgatási, politikai informatika

A közigazgatási szolgáltatásokat javító informatikai fejlesztés indult 10 milliárd forint értékben

„Az ügyintézési idő és az adminisztrációs terhek csökkentését lehetővé tevő, tízmilliárd forintos költségvetésű informatikai fejlesztési projekt indult a kormányhivatalokban – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szegeden.
Zöld-Nagy Viktória a projektet bemutató tanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban nyolc olyan, a teljes államigazgatást érintő fejlesztési program indult, amelyet a kormányhivatalok hajtanak végre. A korábbi évekkel ellentétben a rendelkezésre álló 53,5 milliárd forintos forrás kisebb részét fordítják eszközbeszerzésre, nagyobb arányban költenek a hivatali működést támogató alkalmazásfejlesztésre – tette hozzá.

Az államigazgatásban összességében csaknem háromszáz különböző szakrendszert használnak, ezek sok esetben nem kommunikálnak egymással. A fejlesztések célja részben ezek összekapcsolása, illetve bizonyos feladatok automatizálása, az elektronikusan intézhető ügyek számának bővítése – közölte a helyettes államtitkár.

Zakar Péter, a Csongrád Megyei Kormányhivatal igazgatója elmondta, országosan a megyei kormányhivatalok és a járási hivatalok tevékenységét mintegy 1700 szerver szolgálja ki. A 2018 végéig tartó projekt keretében 1,5 milliárd forintból megyénként egy-egy szerverközpontot alakítanak ki, ami a működtetési költségek jelentős csökkentését teszi lehetővé. Az igazgató kiemelte, a programban olyan informatikai keretrendszert fejlesztenek ki, amelyhez később bármilyen szakterület illeszthető lesz.

A szociális ellátásokhoz kapcsolódó – jelenlegi, csak megyei szinten működő – adatbázisokat egységesítik, a hivatali döntéshozatalt támogató informatikai rendszert hoznak létre. A környezetvédelmi szakrendszer korszerűsítése a többi között lehetővé teszi, hogy a rendszeres adatközlésre kötelezett ügyfelek elektronikusan adhassák majd be dokumentumaikat – mondta.

A nyugdíj- és egészségbiztosítási ellátást érintő fejlesztések is az adminisztratív terhek csökkenését eredményezik – ismertette a program részleteit, példaként említve, hogy a taj-kártya és az uniós egészségbiztosítási kártya igénylése is elektronikus alapra kerül.”

Forrás:
A közigazgatási szolgáltatásokat javító informatikai fejlesztés indult; Miniszterelnökség; 2017. október 12.

Nemzeti Üvegházgáz Adatbázis: informatikai fejlesztés a klímavédelem hatékonyságának növelése érdekében

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 350 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból hozza létre az üvegházhatású gázok nyilvántartására alkalmas Nemzeti Üvegházgáz Adatbázist. A fejlesztés lehetővé teszi a nemzetközi kötelezettségeknek való hatékonyabb megfelelést, összetett szakmai előrejelzési modulokat biztosít. Az adatbázis használata hozzájárulhat Magyarország klímaváltozással kapcsolatos törekvéseinek sikeréhez, a fenntartható gazdaság kialakításához.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Széchenyi 2020 program keretében megjelent „KEHOP-1.1.0 Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos tervezés, informatikai és monitoring fejlesztés” című felhívás keretében 350 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Nemzeti Üvegházgáz Adatbázis létrehozására.

A Nemzeti Üvegházgáz Adatbázis kifejlesztésének célja a globális klímavédelmi törekvésekkel összhangban egy olyan, minőségileg új modell létrehozása, amely az eddigi adatbázisokat továbbfejlesztve lehetővé teszi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról szóló előrejelzések készítését, támogatja az általános gazdasági és ágazati stratégiák tervezését, szakpolitikai döntés-megalapozó tanulmányok készítését. A 2019 nyaráig megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően Magyarország eredményesebben, szakszerűbben és pontosabban felelhet meg a különböző nemzetközi és európai uniós jelentéstételi kötelezettségeknek.

A kibocsátások nyilvántartásának minőségi javulása egyben klímapolitikai cél is. A feltárt törvényszerűségek és forgatókönyvek ismeretében Magyarország teljesítheti kibocsátás-csökkentési célkitűzését a szénmentes (karbonmentes) gazdaságra való áttérésben, amely a gazdasági fejlődésre is jótékony hatással van.”

Forrás:
Informatikai fejlesztés a klímavédelem hatékonyságának növelése érdekében; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. október 10.
Lásd még: KEHOP-1.1.0 – Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos tervezés, informatikai és monitoring fejlesztés; Széchenyi 2020

A kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása

„A Fejér Megyei Kormányhivatal által vezetett konzorcium 7,00 milliárd forint vissza nem térítendő európai unós támogatásban részesült a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Az adminisztratív terhek csökkentése” konstrukció keretében. A projekt stratégiai célkitűzése a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony irányításához szükséges információ és elemzési háttér biztosítása, valamint az elektronikus forma alkalmazásának elterjesztése a belső hivatali működés során. A fejlesztést a Fejér Megyei Kormányhivatal a Miniszterelnökséggel, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel közösen alkotott konzorciumban valósítja meg.

Fenti stratégiai célkitűzés megvalósítása érdekében a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00042 „A Kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása” című kiemelt projekt a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeteinek belső működésével kapcsolatban hajt végre fejlesztéseket. Ennek részeként megvalósul az adattárház kialakítása gazdálkodási és működési adatkörökre; elemzési szolgáltatásokat alakítanak ki a különböző vezetői szintek igényeinek figyelembevételével; továbbfejlesztik a gazdálkodási rendszer, melynek keretében bevezetik az e-számla rendszert, megvalósulnak az ügyfelek fizetési lehetőségeinek bővítéséhez szükségek kormányhivatali szintű fejlesztések, valamint munkaállomásokat szereznek be.

Az összesen 217 helyszínen megvalósuló fejlesztésben érintett szervezetek az elsődleges államigazgatási helyszínekként funkcionáló kormányhivatalok és járási hivatalok, beleértve a kormányablak-hálózatot és a települési ügysegédeket is.

Az egységes irányítási struktúra kialakítása által korszerűsödnek a munkamódszerek, valamint az ország minden pontján azonosan magas színvonalú és egységes közigazgatási információszolgáltatások lesznek elérhetőek a fővárosi és megyei kormányhivatalok és szervezeti egységeik vezetői és munkatársai számára. A fejlesztések eredményeképpen közvetetten csökkennek az ügyfelek (állampolgárok és vállalkozások), valamint a kormányhivatalok helyi és területi partnerszervezeteinek adminisztratív terhei, és (különösen az e-számlarendszer bevezetése által) kézzel foghatóvá válik számukra a gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézés.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

A projekt megvalósításának tervezett határideje 2018.12.31.

További információ kérhető: Csathó Barna kommunikációs vezetőtől (csatho.barna@fejer.gov.hu) és Szakonyi Balázs (szakonyi.balazs@fejer.gov.hu) kommunikációs referenstől.”

Forrás:
A kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása; Miniszterelnökség; 2017. október 12.

Életmentő mobilappot ad a mentőszolgálat – érdemes letölteni

„Szív City elnevezéssel az életmentést segítő mobilapplikációt mutatott be az Országos Mentőszolgálat (OMSZ).

Az alkalmazás lényege, hogy a mentők riasztása után az alkalmazás felhasználói az eset ötszáz méteres körzetében szintén riasztást kapnak, így a mentők kiérkezése előtt megkezdhetik az életmentést, vagyis a mellkaskompressziót.

A bemutatón Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarországon évente 20-25 ezer hirtelen keringésleállás, felnőtteknél hirtelen szívhalál történik; ezek közül, mintegy 7 ezer közterületen.

A főigazgató elmondta, hogy az applikáció október 17-étől, egy nappal az újraélesztés világnapja után kezd működni, de már most letölthető androidos és IOS-rendszeren egyaránt.

A világnapon a mentőállomások nyitva állnak majd a nagyközönség előtt, és minden érdeklődőnek segítenek elsajátítani az újraélesztés gyakorlatát is.

Aki addig letölti a Szív Cityt, az alkalmazás segítségével könnyen megtalálja a legközelebbi mentőállomást is.

A fejlesztés, amellyel sok ezer emberélet menthető meg, jelenleg egyedülálló a világon, közölte a főigazgató.

Nagy Ferenc, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakmai vezetője az alkalmazást ismertetve elmondta: amint a regisztrált felhasználó megkapja a riasztást, az “indulok” gombra kattintva térképes segítséget kap az eset helyszínének megtalálásához. Megérkezése után, ugyancsak kattintásra egy metronóm ad segítséget a mellkaskompresszió kivitelezéséhez, valamint kapcsolatba lehet tud lépni a mentőirányítással is, ahonnan újabb tanácsokhoz juthat az újraélesztés sikere érdekében.

Kiss Domonkos, a Magyar Resuscitatios Társaság elnöke arról szólt, hogy a hirtelen szívmegállás túlélésének egyik záloga lehet, hogy minél több laikus megtanulja az újraélesztést.

Darmai Gábor a szoftvert fejlesztő Alerant Informatikai Zrt. tulajdonosa közölte, hogy az alkalmazás, amelyet orvosok kezdeményeztek, egyéves fejlesztőmunka eredménye.”

Forrás:
Életmentő mobilappot ad a mentőszolgálat – érdemes letölteni; Híradó.hu/MTI; 2017. október 10.
Lásd még: Szív City
„A Szív City egy virtuális közösség, melynek önkéntes tagjai készek megmenteni a keringésleállás (a hirtelen szívmegállás) köztéri áldozatait. A Szív City app letöltésével és a regisztrációval vállalják, hogy ha a közelükben valakinek megáll a szíve, az Országos Mentőszolgálat riasztására a helyszínre sietnek, és mielőtt a mentő megérkezik, hozzáfognak az újraélesztéséhez. Évente 25.000 ilyen eset adódik országszerte, és a túlélés esélye percenként 7-10%-kal csökken. Életbevágó jelentőségű, hogy az újraélesztés mielőbb megkezdődjék!”

A Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszereinek korszerűsítése

„A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 1,350 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásban részesült a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 konstrukció keretén belül.
A projekt fő célja az állampolgárok, valamint a kis-és középvállalkozások (KKV) számára elérhető előnyök vonatkozásában az ügyféloldali fejlesztések előtérbe helyezése, a konzuli területen végzendő feladatok elektronikus közigazgatási- és közszolgáltatásának fejlesztése és bevezetése, a közigazgatás szervezettségének elektronizálása, valamint a hazai kis és középvállalkozások exporttevékenységének támogatása.

A KKM elsődleges célja a külgazdasági stratégia megvalósítása, továbbá kiemelt célkitűzése a külgazdaság feladatát érintő szakmai feladatellátás, ideértve különösen a befektetés-ösztönző és működő-tőke vonzó, valamint a külkereskedelmi ügyfolyamatokat támogató elektronikus szolgáltatások fejlesztése, amelyek révén magasabb színvonalú szolgáltatást tud biztosítani a külgazdasági és külügyi intézményrendszer a vállalkozások és a külgazdaság szempontjából kiemelt ügyfelek részére.

A fejlesztésnek köszönhetően a KKM által kezelt, jelenleg papír alapon történő ügyintézések jelentős része elektronizálásra kerülnek, ezáltal az ügyintézési, és a várakozási idő is csökken. További kiemelt célok:

az ügyféloldali fejlesztések előtérbe helyezése, a KKM konzuli területén végzendő feladatok elektronikus közigazgatási- és közszolgáltatásának fejlesztése és bevezetése, a közigazgatás szervezettségének elektronizálása;

az állampolgárok, valamint a KKV-k részére az adatok gyorsan és megfelelő minőségben történő elérhetősége;

az adminisztratív munka és a stratégiai folyamatok támogatására szabályozott keretek és eljárásrendek kialakítása;

a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bevezetése, ezáltal a papír alapú iratmennyiség csökkentése;

a közigazgatás korszerűsítésének megvalósítása, amely elősegíti az információk gyors áramlását, és támogatja a koncentrált szervezeti döntéshozatalt.

A fejlesztések során megvalósul az állampolgárok részére egy mobil applikációra épülő tájékoztatási rendszer, annak érdekében, hogy a KKM megfelelő minőségű tájékoztatást nyújthasson az állampolgárok részére külföldi tartózkodásuk esetén. A kialakításra kerülő rendszer segítségével a KKM gyors és hatékony tájékoztatást tud nyújtani, ami nagyon fontos lehet az állampolgárok bajba jutása esetén. Az adatbázis támogatja a beruházási döntések előkészítését, illetve szilárd alapot nyújt egy tudásbázis kiépítéséhez.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében 2018. december 31-ig valósul meg.”

Forrás:
A Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszereinek korszerűsítése; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2017. szeptember 21.

V4: új kiberbiztonsági hatóság felállításáról rendelkezett a lengyel miniszterelnök

„Korunk egyik legnagyobb kihívásának nevezte a lengyel miniszterelnök a telekommunikációs rendszerek ellen indított támadásokat.

Beata Szydlo a hírt a harmadik Európai Kiberbiztonsági Fórum megnyitóján jelentette be Varsóban. Az utóbbi időben több Európai Uniós tagország vezetőjének hivatalában hoztak létre hasonló részleget, a digitális fenyegetések elhárításáért. A lengyel politikus kiemelte, hogy a telekommunikációs rendszerek ellen indított támadások korunk egyik legnagyobb kihívását jelentik.

„Ma azért vagyok itt, mert úgy gondolom, hogy a kiberbiztonság a modern világ legfontosabb kihívásai közé tartozik. Az országok gazdaságát és stabilitását egyaránt érinti. Ugyanakkor, – és azt hiszem, ebben mindnyájan egyetértünk – a békére is fenyegetést jelent.[Híradó.hu]””

—

„Hétfőn jelentette be az ország védelmi minisztere, hogy néhány éven belül legalább 1000 fős kiberhadsereget szerveznek. Antoni Macierewicz erről a Cybersec nevű kiberbiztonsági fórumon beszélt Krakkóban. A célra 2 milliárd zlotyit, azaz úgy 145 milliárd forintot már el is különítettek. A miniszter beszédében úgy fogalmazott, a kibertérben vívott harcok a modern világban nem kevésbé fontos, mint a szárazföldön, az égben vagy vízen vívott csaták. Macierewicz arról is beszélt, hogy a lengyel kormányt is számok alkalommal támadták már meg „trollgyárak”.[444.hu]”

Forrás:
V4: Új kiberbiztonsági hatóság felállításáról rendelkezett a lengyel miniszterelnök; Híradó.hu; 2017. október 9.
1000 fős kiberhadsereget állít fel Lengyelország; Boros Juli; 444.hu; 2017. október 11.

Informatika, távközlés, technika

Digitálisazonosítás-szolgáltatókká válhatnak a bankok

„A minap, 2017.09.28-án Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a Parlament elé a hazai pénzügyi közvetítői rendszer kibővítését (is) eredményező, a PSD2 irányelv hazai jogharmonizációját biztosító törvényjavaslatot. A tagállamoknak a PSD2 irányelvet 2018. január 13-tól alkalmazni kell, így a hazai törvényjavaslat három hónapon belül elfogadásra kerül. A bankok számára a kötelezettség teljesítése új kapukat nyithat, ha nem csak a szabályozói megfelelésre koncentrálnak. A nemzetközi példákat követve a bankok mobil ID szolgáltatókká is válhatnak.

Az innovatív megoldásokat a mindennapok frusztrációja szüli
Minden alkalommal, amikor előfizetői, vagy szolgáltatói szerződést kötünk, vagy ügyfélkapu azonosítót kérünk, sor kerül személyes adataink megadására, személyünk azonosítására, a papír alapú szerződés tollal történő aláírására. Tesszük ezt a közmű szolgáltatóknál, a mobilszolgáltatónál, a bankunknál, az okmányirodában, vagy szolgáltatóváltás, költözés, házasságkötés után nevünk változása esetén. Eközben kiélvezhetjük a személyes ügyintézés minden pillanatának frusztrációját és bosszúságát az utazástól a várakozáson át, a „sajnálom, de vissza kellene jönnie egy másik időpontban, hogy…” mondatig.

Pedig 30 éve létezik az internet, 18 éve jelent meg az első okostelefon és 9 éve a mobilapplikációk világát éljük. Vásárolni már tudunk az interneten, de ügyet intézni csak nehézkesen.

Ma már minden szolgáltató a digitális ügyfélélményről beszél, ám többségük még a személyes ügyintézés világában él. Pedig az utazással, a várakozással, a megismételt ügyintézéssel járó bosszúság, idő és pénzkiadások megspórolhatók lennének. Ennek a feltételeit a technológia és már a szabályozó is megteremtették. A jövőben elég lehet csak egyszer átesnünk az ügyfél-azonosításon, és utána mindent intézhetünk online.

Központban az előre azonosított ügyfél
A skandináv államokban a pénzintézetek hamar rájöttek arra, ha megteremtik az egységes elektronikus ügyfél-azonosítás feltételeit, azzal valamennyi bank jól jár. A kezdeményezés kormányzati akarattal is párosult, megvalósult az egységes elektronikus ügyfél-azonosítás és az elektronikus onboarding.

A skandinávok példáját követve a holland bankok is ráébredtek az ebben rejlő lehetőségekre és az idei évben már tesztelik az egységes elektronikus banki azonosítók univerzális felhasználási lehetőségeit.
…
Ha a mobilszolgáltatók nem lépnek, a bankok még vállalhatják
Valójában a mobilszolgáltatók álltak/állnak a legközelebb ahhoz, hogy a digitális ügyfél-azonosítás központi szereplőjévé váljanak, de az idő múlásával – és a lassú hozzáállásukkal – növelni fogják az elpuskázott lehetőségek tárházát és továbbra is azon kesereghetnek, miképpen váltak közműszolgáltatóvá és a Google, a Facebook és több százezer internetes vállalkozás „aranybányájává”. Pedig épp a mobilszolgáltatók azok, amelyek akár SIM kártyától függetlenül, mobileszközre telepíthetnék az elektronikus ügyfél-azonosításhoz szükséges megoldást és ezzel válhatnának a digitális ügyféladatok őreivé, hasznosítóivá.

Talán épp ez volt az a momentum, amit a bankok felismertek és kezdtek Európa szerte digitális ügyfél-azonosítással kapcsolatos platformok kiépítésébe. A skandiván bankok megteremtették a bankok közötti átjárhatóságot, a holland bankok pedig azon dolgoznak, hogy megteremtsék az iparágak közötti digitális átjárhatóságot is. A társadalom többsége rendelkezik bankszámlával, azaz átesik az ügyfél-azonosításon, így miért ne lehetne ekkor egy olyan egységes elektronikus ügyfél-azonosítót is kiadni (mint pl. Indiában), amellyel a későbbiekben más szolgáltatóknál is köthetnek szerződést, vagy intézhetik ügyeiket online.

A trójai faló: PSD2
2018-tól – a Második Pénzforgalmi Irányelv (PSD2) kötelező alkalmazását követően – a bankoknak hozzáférést kell biztosítaniuk folyószámlavezető rendszerükhöz un. harmadik feles szolgáltatók (röviden TPP) számára.

A TPP-k az ügyfél-felhatalmazás megszerzését követően – és a TPP-nek a folyószámlavezető bank által történt beazonosítása után –hozzáférhetnek az ügyfél tranzakciós adataihoz és/vagy fizetési tranzakciókat kezdeményezhetnek az ügyfél nevében. Amennyiben visszaélésre kerül sor, akkor annak következményei a bankot terhelik, mivel a bank – és nem a TPP – felelőssége az ügyél azonosítása (az erős ügyfél-hitelesítésen keresztül).

A bankok a kötelező két-faktoros (ismeret, birtoklás és biológiai tulajdonság kategóriákból kettő) ügyfél-azonosítás során saját egyedi, jelenleg is alkalmazott eljárásukat használhatják, amivel ugyan teljesítik a szabályozói feltételeket, de nem használják ki az abban rejlő üzleti lehetőségeket.

Az erős ügyfél-hitelesítés (-azonosítás) során, vagy közben a bank, egy bizalmi szolgáltató bevonásával, olyan eszközzé változtatja az ügyfél okostelefonját, amellyel a későbbiekben az ügyfél alkalmassá válhat banki szerződések elektronikus aláírására. Az eljárás végén az ügyfél rendelkezésére bocsátott titkos kulcsok azután arra is alkalmasak lehetnek, hogy más szolgáltatóknál is távolról köthessünk szerződéseket.

Az európai – és a hazai – bankok számára a PSD2 új üzleti lehetőségeket nyithat, amelyekkel csökkenthetik a „piacnyitással” járó kockázatokat, illetve kompenzálhatják az ügyfélvesztéssel járó költségeket. Az egyik ilyen lehetőség – a fent bemutatott nemzetközi banki példák alapján –, ha a bankok mobil ID szolgáltatókká válnak és ebből a szerepből értelmezik újra a PAD, a PSD2, a GDPR és a 19/2017. (VII. 19.), az AMLD végrehajtását biztosító MNB rendelet teljesítéséhez szükséges infrastrukturális beruházásaikat, költségmegtakarítási, ügyfélakvizíciós és keresztértékesítési lehetőségeiket.

A PSD2 olyan trójai faló is lehet, amikor a bank nem csak a szabályozói minimumot teljesíti, hanem megnyitja a teret új, iparágakon átívelő szolgáltatások felé. Ennek feltétele, hogy a tradicionális megközelítések mellett out-of-the-box modelleket is megismerjenek és alkalmazzanak a bankok…”

Forrás:
Mobil ID szolgáltatókká válhatnak a bankok; Lemák Gábor; FinTechZone; 2017. október 10.
Lásd még: Benyújtották a Parlament elé a PSD2-vel kapcsolatos törvényjavaslatot; Németh Mónika; FinTechZone; 2017. szeptember 29.
T/17566. számú törvényjavaslat egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról

A Nemzetgazdasági Minisztérium és az IVSZ-IFKA konzorcium bemutatta az „Ipar 4.0 Mintagyárak” projektet

„2017. október 12-én az IFKA és az IVSZ részvételével létrejött Konzorcium sajtóeseményen mutatta be az „Ipar 4.0 Mintagyár” projektet.

Közös sajtótájékoztatót tartott a Nemzetgazdasági Minisztérium és az IVSZ-IFKA konzorcium az Ipar 4.0 Mintagyárak projekt indulása kapcsán. A 2,35 milliárd forint keretösszegű projekt célja, hogy Ipar 4.0 mintaalkalmazások kialakításával támogassa a termelő kkv-k digitális és automatizációs fejlesztési törekvéseit.

A 2019 decemberéig tartó program során Ipar 4.0 Mintagyárak, valamint egy Ipar 4.0 Technológiai Központ fog létrejönni, amely segíteni fogja a hazai kkv-kat termelési rendszereik modernizálásában. A projekt szemléletformáló kampánnyal fog indulni, melyek során a cégekkel megismerteti az Ipar 4.0 módszerek és technológiák előnyeit, a Modern Gyárak Éjszakáján pedig a pályaválasztás előtt álló fiatalokat és a jelenlegi munkavállalókat kívánja elérni. Az Ipar 4.0 megoldásokra nyitott cégek, 3-5 napos konzultáción vehetnek majd részt, és a projekt indulását megelőző felmérés alapján kb. 400 jelentkezőre lehet számítani. Összesen 50 cég vehet majd részt egy 10-20 napos fejlesztési programban, melynek végén minősítést is szerezhetnek.

A sajtótájékoztatón Pomázi Gyula iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkár (NGM) az Ipar 4.0 és a projekt nemzetgazdasági jelentőségét ismertetve elmondta, hogy a magyar kormány Irinyi Terve az ipar szerkezetének átalakulására nyújt válaszokat Az újraiparosítási stratégia deklarált célja, hogy Magyarország legyen az az EU-tagállam, ahol a bruttó nemzeti összterméken belül a legnagyobb szeletet az ipari adja. Az újraiparosítás segítésének komplex eszközrendszerében zászlóshajónak számít a Nemzetgazdasági Minisztérium által 2017. január 3-án közzétett GINOP-1.1.3-16 „Termelő kkv-k digitális és automatizációs fejlesztéseinek élénkítése érdekében „Ipar 4.0” mintaalkalmazások kialakítása” címet viselő kiemelt projekt.

Vityi Péter, az IVSZ alelnöke projekt iparági jelentőségéről, és a kapcsolódó üzleti lehetőségekről beszélt. Hangsúlyozta a digitalizált termelés folyamatokra gyakorolt hatékonyságnövelő szerepét, ismertette a vertikális és horizontális integrációban rejlő lehetőségeket – különös tekintettel az „egyedi tömeggyártás” modellre, és bemutatta, hogyan járulhatnak hozzá az Ipar folyamatait értő IT megoldásszállítók az ipar digitális transzformációjához.

Dr. Bárdos Krisztina, konzorciumvezető az IFKA képviseletében a projekt folyamatát és főbb mérföldköveit mutatta be, kiemelve, hogy a projekt célja, hogy Magyarország lemaradó régióiban a Mintagyárak és szakértőink segítségével minél több kkv ismerhesse meg az Ipar 4.0 módszereit és eszközeit – ezzel is javítva versenyképességüket. A program sikerességéhez természetesen szükség van a véleményformálók (szakpolitika, sajtó, egyetemek, ágazati szakértők) együttműködésére is. A 2018 elején induló program részleteiről a folyamatosan frissülő weboldalon bővebb információkat találhat minden érdeklődő.

Az IVSZ IOT Munkacsoport ülésén és az Ipar 4.0 almunkacsoport alakuló ülésén pedig személyesen is megismerhetik a projekt tagjait és szakérőit október 24-én. Regisztrálj most!”

Forrás:
Bemutatták az Ipar 4.0 Mintagyár projektet; Fábián László; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2017. október 13.
Lásd még: IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.

Infotér 2017 – KIFÜ-színpad: Digitális infrastruktúra-fejlesztések

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség önálló szakmai programmal vesz részt október 18-án a balatonfüredi Infotér Konferencián. A KIFÜ-színpad központi témája a digitális infrastruktúra-fejlesztések és hatásuk a digitális társadalom fejlesztésére.

Részletes program:
14:50 KÖSZÖNTŐ
Szijártó Zoltán, elnök, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

15:00 KÖSZÖNTŐ
Kara Ákos, infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

15:10 ASP BEVEZETÉSÉNEK AKTUALITÁSAI (ELŐADÁSOK)
Dr. Kópiás Bence, fejlesztési elnökhelyettes, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Dr. Rupp Zoltán, projektigazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Dr. Szepesi Gábor, ASP operatív projektvezető, Magyar Államkincstár

15:40 SZUPERGYORS INTERNET PROGRAM – EREDMÉNYEK, TOVÁBBI FÁZISOK
Debreceni Győző, projektigazgató, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

15:55 HÁLÓZATFEJLESZTÉS AZ OKTATÁSBAN: ISKOLAI WIFI ÉS SULINET
Kongó Krisztián, infrastruktúráért felelős elnökhelyettes, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

16:10 AZ ISKOLAI WIFI ÉS SZEREPE A DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője

16:25 ÁLLAMI HÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
Moderátor: Dr. Kópiás Bence, fejlesztési elnökhelyettes, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Cserép Gergely, stratégiai és üzletfejlesztési igazgató, MVM Net Zrt.
Dömötör Csaba, projektmenedzsment igazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Dr. Kövesi Gabriella, szabályozási igazgató, Magyar Telekom Nyrt.
Kozma Zsolt, szabályozási igazgató, UPC Magyarország Kft.
Lázár János, távközlési üzletágvezető, Antenna Hungária
Dr. Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

16:55 KÁVÉSZÜNET

17:10 5G KOALÍCIÓ
Jakab Roland, elnökségi tag, 5G Koalíció

17:25 BME AZ 5G KUTATÁSOK ÉLVONALÁBAN
Dr. Jakab László, dékán, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar

17:40 DIGITALIZÁCIÓ AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT
Jeneiné Dr. Rubovszky Csilla, miniszteri biztos, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

17:55 A DIGITÁLIS JÓLÉT PROGRAM SZEREPE A DIGITÁLIS ÁTALAKULÁSBAN
Both Vilmos, állandó szakértő, Digitális Jólét Program

18:10 A DIGITALIZÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSE A GINOP-3.3.2. PROJEKT KERETÉBEN
Dr. Gulrich Csaba, projektvezető, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

18:25 A DIGITÁLIS JÓLÉT KOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZEREPE A DIGITÁLIS KOMPETENCIAFEJLESZTÉSBEN
Fromann Richárd, DJKK vezető, Neumann Nonprofit Kft.

18:40 „KÖNYVTÁR(AK) A FELHŐK KÖZÖTT – AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI TERVEI”
Káldos János, szakmai vezető, OSZK-OKR projekt (Az OSZK volt általános főigazgató-helyettese)

18:55 ZÁRSZÓ
Szijártó Zoltán, elnök, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

Helyszín: Anna Grand Hotel étterme, Balatonfüred

Bővebb információ a konferenciáról: http://konferencia2017.infoter.eu/”

Forrás:
Infotér 2017 – KIFÜ-színpad: Digitális infrastruktúra-fejlesztések; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2017. október 12.

Újabb részletek váltak ismertté az ingyenes európai WiFi-ről: regisztrációköteles lesz

„Újabb részletek váltak ismertté az európai uniós projektről.

Az európai uniós tagállamok tavaly decemberben döntöttek arról, hogy a WiFi4EU nevű program keretében a tervek alapján 6000-8000 közösség számára teszik lehetővé, hogy a településeik központjaiban ingyenes WLAN-hozzáféréseket biztosítsanak a lakosok és a turisták számára. Májusban az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megállapodtak, hogy 120 millió eurót különítenek el a kezdeményezésre. Az Európai Parlament szeptember közepén szavazta meg a vezeték nélküli internethálózat kiépítéséhez szükséges pénzügyi forrás első csomagját és nemrég az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta a projekt finanszírozását, így már 2018 elején lehetőség nyílhat az első pályázatok benyújtására.

A WiFi4EU-hálózat használata ugyan valóban ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött. A felhasználókat a mobiltelefonszámuk alapján fogja azonosítani a rendszer. Az Európai Bizottság szóvivője azt nyilatkozta, hogy egy az egész kontinenst lefedő azonosító rendszerre lesz szükség azért, hogy biztonsági okokból ellenőrzési jogot lehessen gyakorolni. A személyekkel kapcsolatos adatokat csak akkor dolgozzák majd fel, ha azt a nemzeti törvények előírják.

Az azonosító rendszert egy külső szolgáltató fogja kiépíteni és üzemeltetni, ezt a partnert azonban még keresik. Az adatbázist más célokra nem használják majd fel. Elvileg egyébként lesz arra lehetőség, hogy a WiFi4EU-hoz további ingyenes helyi vezeték nélküli hálózatok is csatlakozzanak. A WiFi4EU-hálózat létrehozását és üzemeltetését csak kereskedelmi távközlési társaságok végezhetik, az önkéntes projektek ugyanis nem tudják garantálni, hogy a hálózataik folyamatosan zökkenőmentesen üzemelnek, illetve, hogy hiba esetén a legrövidebb határidőn belül ismét rendelkezésre állnak.”

Forrás:
Regisztrációköteles lesz az ingyenes európai WiFi; SG.hu; 2017. október 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az agyunk elrabolható: infotech-bennfentesek az okostelefonos alkalmazások uralta „figyelemgazdaság” negatív utópiájáról

„A Guardian október 6-ai hétvégi technológiai melléklete hosszú riportban számol be olyan történetekről, amelyekben a globális piacvezető infotechnológiai cégeinek korábbi meghatározó súlyú alkalmazottai csömörödtek meg vagy fordultak egyenesen szembe korábbi munkájuk gyümölcseivel. (‘Our minds can be hijacked’: the tech insiders who fear a smartphone dystopia) Nem meglepő módon az „eretnekek” között nem az alapítókat vagy felsővezetőket találunk, akik a minél nagyobb hasznot hozó üzletmenetben érdekeltek, így el nem távolodnának attól a mantrától, miszerint cégeik segítenek jobbá tenni a világot. A szembefordulók között jellemzően tervezőket, mérnököket és termékmenedzsereket találunk, akik közül többen is megszólalnak a riportban. Az összkép, ami kirajzolódik beszámolóikból, valóságos disztópia (negatív utópia) egy olyan világról, amelyben az okostelefonokon keresztült a Facebook, a Google, a Twitter, a Reddit és a Snapchat nem csak kitalálja vágyainkat, de gyakorlatilag dönt is helyettünk. Az elmúlt években kialakult a „figyelemgazdaság”, amely a feltérképezett igényekre alapozva és azokat manipulálva alakítja át nem csak az internetet, de egész világunkat is a reklámgazdaságon keresztül.

Justin Rosenstein, aki a Facebook „like”-gomb funkcióját kitalálta és megalkotta, mára gyakorlatilag radikálisan elvágta magát szinte minden közösségi médiás alkalmazástól, a heroinhoz hasonlítva annak addiktív hatását. Egy felmérés szerint az okostelefon-használók átlagosan 2167-szer nyúlnak az érintőképernyőhöz, aminek komoly hatása van a pszichéjükre is. Gyakorlatilag folyamatosan megosztott a figyelmük, erősen korlátozva fókuszáló képességüket. Ma már konkrét felmérések mutatják ki az okostelefonok kognitív képességekre gyakorolt negatív hatását. Találmányát úgy írja le, mint ami pszeudo-örömöt okoz, ami amennyire sekélyes, annyira függővé tud tenni. Megalkotásának célja az volt, hogy kis ellenállással megvalósítható pozitív jelzéseket tegyenek lehetővé az emberek számára. A kapott megerősítések rövidtávon felpörgetik a felhasználókat, és erősítik elfogadottság-érzetüket, amit jutalomként élnek meg. A Facebook ugyanakkor hatalmas és értékes adatbázisra tett szert, amit jó pénzért tud a reklámiparnak értékesíteni.

Nir Eyal az infotech cégek munkatársait tanítja arra, hogyan lehet elérni, hogy a felhasználók a termékeket életvitelszerű szokássá alakítva használják. A technológia-használat ilyen módon válik kényszerré, teljeskörű függőséggé. Az impulzus, ami arra visz rá minket, hogy odapillantsunk, kaptunk-e új üzenetet, odáig fejlődik, hogy azt vesszük észre: már órák óta csak görgetjük az oldalakat. Eyal szerint ez nem valami baleset, hanem pontosan a tervezők szándékai szerint történik. Ennek érdekében használnak fel számos pszichológiai trükköt, amelyek „vágyakat” gerjesztenek, és mindjárt „jutalmazással” is reagál a felkínált út követése esetén. A 2017-es „Habit Summit” nyitóelőadásán keresetlen őszinteséggel beszélt arról, hogy a technológiai alkalmazások a drogokhoz hasonló függőséget okozhatnak, ami növekvő morális aggodalmakat vet fel a manipulatív technológiákkal szemben. Ugyanakkor meg is védte a gyakorlatot azzal, hogy a technológiai fejlesztők olyan termékeket tesznek le az asztalra, amit az emberek meg is akarnak venni. Saját magát és családját ugyanakkor – nem minden helyzet-irónia nélkül – olyan alkalmazásokkal védi, amelyek korlátozzák a figyelem terelésének lehetőségeit.

Tristan Harris, a Google volt alkalmazottja 2013-ban tíz munkatársával osztotta meg gondolatébresztő, provokatív gondolatait, megfogalmazva morális aggályait az általuk használt technikákkal kapcsolatban. A jegyzet gyorsan terjedt, rövidesen mintegy ötezer Google-alkalmazott olvasta. A cégvezetés Harrist ezek után megtette a tervezési etika és termékfilozófia házon belüli felelősévé. Harris ugyanakkor hamar rájött arra, hogy a jól hangzó munkakörrel gyakorlatilag marginalizálták is egyben, így a céget elhagyva lett a technológiai manipulációk elleni kritikák szószólója. Elmondása szerint néhány cég néhány embere a világ többmilliárd emberének gondolkodását tudja adott irányba kormányozni. A felhasználók feltérképezésével megtalálják azok sérülékeny pontjait, amelyeken keresztül célba tudják juttatni üzeneteiket – akár egy autókereskedőről, akár politikai céllal irányított trollokról van szó. Harris szerint a kényszert ugyanaz váltja ki, mint a szerencsejátéknál: a változó jutalmak. A „pull-to-refresh” mechanizmust, amikor a képernyő lehúzásával automatikusan frissül a tartalom, a legaddiktívabb fejlesztésnek tekinti, pénznyerő automatához hasonlítva azt: nem tudhatjuk, hogy a következő pillanatban egy jutalommal felérő képet kapunk vagy érdektelen dolgokat. De éppen ez az, ami miatt a frissítéseket újra meg újra elvégezzük – ez esetben ugyanakkor ez már a felhasználó aktív közreműködését sem igényli. A pull-to-refresh tervezője, Loren Brichter nem is tagadja az analógiát a félkarú rablóval. A legörgetés olyan reflexszé vált, mint a viszkető felület vakarása.

Justin Santamaria és Chris Marcellino, az Apple fejlesztői az általuk alkotott emlékeztető-technológiával felgyorsította az emberek figyelméért vívott harc „fegyverkezési versenyét”. Marcellino azóta átképezte magát az idegsebésszé, és megállapította: a használt technológiák ugyanazokat az idegpályákat ingerlik, mint amelyeket a szerencsejáték vagy a kábítószerek. A jutalom-alapú magatartás dopamint szabadít fel az agyban, ami újra és újra a vörös gombokra klikkelésre ösztönöz.

Roger McNamee kockázati tőkebefektetőként hatalmasat kaszált a Google és a Facebook részvényein, később azonban megcsömörlött tőlük. A fordulatot az okostelefonok megjelenésében látta, ami megemelte a tétet az emberek figyelméért folytatott versenyben. Annak idején ő mutatta be Mark Zuckerbergnek Sheryl Sandberget, aki a Facebook vezérigazgatójaként a közösségi hálót a hirdetési ipar nagyágyújává alakította át. Értékelése szerint az alapítókat jó szándék vezette, de a nem szándékolt következmények borzalmasak. Fontosnak tartaná a szigorúbb szabályozást, beleértve a monopólium-ellenes intézkedéseket is. A már említett Rosenstein szerint törvénnyel kellene tiltani a pszichológiailag manipuláló hirdetéseket is, ahhoz hasonló erkölcsi lendülettel, amivel a fosszilis energifelhasználást vagy a dohányipar visszaszorítását igyekeztek elérni.

A Google egyik alkalmazottja, Williams Harrissel együtt ma érdekvédő csoportot vezet, abból a meggyőződésből, hogy a „figyelemgazdaság” jelentette veszély napjaink egyik legfontosabb kérdése kellene, hogy legyen. Megítélésük szerint az, hogy a politikában kamuhírekkel lehet egész választásokat befolyásolni, nem maga a probléma, hanem egy mélyebb problémának a tünete. Maga a figyelemgazdaság az, amely ösztönzi a bombasztikus, felháborodást keltő üzenetek özönét, ami hatalmas pályát biztosít a protesthangulatot meglovaglóknak, akár jobbról, akár balról. Orwell vagy Huxley „megfigyelő állama” és „szép új világa” az információs technológiák és a mögöttük lévő pszichológiai manipulációk révén kelhet életre, ami akár a demokrácia értelmét is megkérdőjelezheti. Williams felteszi a kérdést: vajon felismerjük-e azt a pontot, amelyen túl a demokrácia már nem tud tovább működni korábbi alapelvei és értékei mentén? És amennyiben nem, honnan tudhatjuk, hogy nem léptük-e máris túl ezt a határt.”

Forrás:
‘Our minds can be hijacked’: the tech insiders who fear a smartphone dystopia; Paul Lewis; The Guardian; 2017. október 6.
Lásd még (a cikk hivatkozásai): Brain Drain: The Mere Presence of One’s Own Smartphone Reduces Available Cognitive Capacity; Adrian F. Ward, Kristen Duke, Ayelet Gneezy, Maarten W. Bos; Journal of the Association for Consumer Research; Volume 2, Number 2; 2017. április; 140-154. oldalak
Putting a Finger on Our Phone Obsession. Mobile touches: a study on humans and their tech; Michael Winnick; dscout; 2016. június 26.
The Rise of the Like Economy. Once a cursed project, the tiny feature has had a huge effect not only on the site, but on us; Victor Luckerson; The Ringer; 2017. február 15.
The Binge Breaker. Tristan Harris believes Silicon Valley is addicting us to our phones. He’s determined to make it stop; Bianca Bosker; The Atlantic; 2016. november
How a handful of tech companies control billions of minds every day; Tristan Harris; TED Talk, TED.com; 2017. április
Facebook told advertisers it can identify teens feeling ‘insecure’ and ‘worthless’; Sam Levin; The Guardian; 2017. május 1.
‘From heroes to villains’: tech industry faces bipartisan backlash in Washington; Sabrina Siddiqui; The Guardian; 2017. szeptember 26.
Time Well Spent. Let’s demand technology that serves us, not advertising; Time Well Spent
The Clickbait Candidate; James Williams; Quillette; 2016. október 3.
Néhány hónappal korábbi magyar cikk ugyanerről: „A fejlesztők harca a felhasználó figyelméért folyik”; Habók Lilla; HWSW.hu; 2017. augusztus 1.

Új monopolisták – az informatikai óriásvállalatok térnyerése

„Több mint harminc éve a fejlett gazdaságokra (különösen az Egyesült Államokra) az a jellemző, hogy nő a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenség mértéke, illetve lassan emelkednek a reálbérek, és csökkennek a nyugdíjasok megtakarításai után járó kamatok. Mindeközben a vállalati profitok és a tőzsdeindexek erőteljesen emelkednek. Mostani kutatásaim azt mutatják, hogy ezeket a változásokat elsősorban a modern információs technológia okozta.

Az információs technológia számos módon hat a gazdaságra. A számítógép, az internet és a mobiltechnológia átalakította a médiát, az online kiskereskedelmet, a gyógyszeripart és számos más, közvetlenül a fogyasztókhoz kapcsolódó szolgáltatást.

A monopol erőfölény kialakulásának, illetve (a piacra lépést korlátozó akadályok elősegítésével) az IT-szektor növekedésének negatív gazdasági, szociális és politikai mellékhatásai is vannak.

Új helyzetek alakulnak ki
Először is az IT-szektor struktúrája lehetővé teszi a monopolhelyzet kialakulását. Az információs technológia megkönnyíti az adatok feldolgozását, tárolását és küldését. Továbbá az IT-innovátorok a főbb információs csatornák egyedüli tulajdonosai, amelyek versenytársak általi használatát erősen akadályozzák.
Az IT-cégek a szabadalmakon és a szellemi tulajdon szerzői jogi levédésén keresztül megvédhetik monopolhelyzetüket. Ehhez viszont az üzleti titkok nyilvánossá tétele szükséges. Stratégiai okokból így sok cég lemond a jogi védelemről, és domináns piaci pozícióját folyamatos szoftverújításokkal konszolidálja; ez olyan akadály a versenytársak számára, amelyet nehezen tudnak átlépni. Mikor potenciális új technológiák jelennek meg, akkor a nagyobb cégek gyakran felvásárolják a kihívóikat vagy azért, hogy egy saját rivális technológiát fejlesszenek ki, vagy azért, hogy ezzel elnyomják őket.

Amint egy innovatív cég egy adott platformon domináns pozíciót ér el, a méret előnnyé válik. Miután az adatok feldolgozásának és tárolásának költsége csökkent az elmúlt években, a méretelőnnyel rendelkező cégeknek alacsonyabb operatív költségük van, és a profitjuk gyorsan nő, ahogy a felhasználóik száma megsokszorozódik: erre jó példa a Google és a Facebook. A versenytársak számára pedig szinte lehetetlenség leküzdeni e költségeket és méretgazdaságossági előnyöket.

A monopolhelyzet gazdasági hatását mérő friss tanulmányban kiszámítottam azt a szintet, amely felett a profitok és a tőzsdei értékek monopolhelyzetet tükröznek. Ezzel a tőzsdei értékek monopol jellegű összetevőit, illetve a monopolhelyzetből adódó profitokat és bevételeket mértem, amelyet „monopóliumi vagyonnak” neveztem el.

Erősebb koncentráció
A teljes tőzsdei érték arányában kifejezett, monopolhelyzetből keletkező vagyonra vonatkozó 1985 és 2015 közötti adatokból az tűnik ki, hogy az 1980-as években nem volt monopóliumi vagyon. Ahogy azonban az IT-ipar fejlődött, a monopolhelyzetből keletkező vagyon drámai mértékben növekedett, és 2015 decemberében elérte a teljes tőzsdei érték 82 százalékát, ami mintegy 23,8 ezermilliárd dollárnak felelt meg. Ez egy extra vagyon, amelyet a növekvő monopol erőfölény eredményezett, és amelynek mértéke tovább fog nőni.
A monopolhelyzetből keletkező vagyon részesedésének kontextusba helyezéséhez a kapcsolódó vállalati hitelfelvétel erőteljes növekedését érdemes szemügyre venni. 1960-ban a hitelfelvétel révén finanszírozott összes vállalati eszköz aránya kevesebb mint 20 százalékot tett ki. 2015-re ez az arány mintegy 80 százalékra emelkedett, ami azt jelenteti, hogy a tőzsdei vállalatok kezén lévő legtöbb tőke kötvénytulajdonosokhoz tartozik. Más szóval a befektetők beleegyeztek abba, hogy a vállalati adósságokat úgy finanszírozzák, hogy a monopolhelyzetből keletkező vagyont biztosítékként használják fel.

2015 decemberében a tíz legnagyobb monopóliumi vagyonnal rendelkező cég – Apple, Alphabet (Google), Amazon, AT&T, Facebook, Verizon, Microsoft, Johnson & Johnson, Procter & Gamble, Pfizer – közül kilencnek volt kapcsolódása az információs technológiához (a mobilkommunikáció, a közösségi média, az online kereskedelem és a gyógyszerek terén). Hasonlóképp a top 100-ba tartozó vállalatok körében a legtöbb monopóliumi vagyont olyan cégek halmozták fel, amelyeket az információs technológia átalakított.

Felhalmozás és termelékenység
A monopolhelyzetben lévő cégek által létrehozott jövedelem három típusba sorolható: munkajövedelem, a tőke utáni normál kamatjövedelem és a monopolhelyzetből keletkező profit. Az adatok azt mutatják, hogy az 1970-es években és az 1980-as évek elején elhanyagolható volt a monopolhelyzetből adódó profitok értéke. 1984 óta azonban a monopolhelyzetből keletkező profitok aránya folyamatosan emelkedett, és 2015-ben az amerikai vállalatok által előállított teljes jövedelem 23 százalékát érte el. Ez azt jelenti, hogy a 2015 előtti három évtizedben a monopol erőfölény azt váltotta ki, hogy a bérek és a normál kamatok együttes aránya 23 százalékkal csökkent.

A növekvő termelékenység és tőkehalmozás növeli a béreket és a tőkejövedelmet, de a monopol erőfölény csökkenti ezek arányát az összjövedelmen belül. Mindez részben magyarázatot ad arra, hogy az 1985 és 2015 közötti időszakban a bérek miért emelkedtek lassú ütemben, és miért csökkent a nyugdíjasok megtakarításainak kamata.

Az IT-szektorban növekvő monopol erőfölény miért okozta azt, hogy a jövedelmek és a vagyonok egyre kevesebb kézben koncentrálódtak, kiváltva a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség növekedését? A válasz egyik része az, hogy a növekvő monopol erőfölény növelte a vállalati profitokat, és nagymértékben emelte a részvényárakat, ami olyan nyereségeket eredményezett, amelyeket kizárólag a részvénytulajdonosok és a vállalatok menedzsereinek kis száma élvezett. Ám miután sok IT-vállalkozó fiatal volt karrierje elején, és csak korlátozott mértékben rendelkezett részvényekkel, kell lennie egy másik magyarázatnak is.

Minden megváltozott
Az 1980-as évek óta az IT-innovációk nagyrészt szoftveralapúak, ami a fiatal újítók számára előnyt jelentetett. Ráadásul a kivitelezhetőségre vonatkozó kutatások jellemzően nem kerültek nagy költségbe a szoftveres innovációk esetében. Ebből adódóan (kisebb tőke mellett is) az IT-innovátorok anélkül kísérletezgethettek, hogy részvényeik nagyobb részéről le kellett volna mondaniuk. A sikeres IT-innovációk így a vagyont kevesebb és gyakran fiatalabb vállalkozók kezébe koncentrálták.

Nem ez volt a helyzet a XX. században, amikor a vezető szektorok, például az autóipar nagyobb innovációi jelentős kockázatitőke-befektetést igényeltek. Azzal, hogy több befektetőre volt szükség, a vagyon jóval szélesebb körben oszlott szét.

Az IT-szektor negatív mellékhatásai nem eléggé ismertek, így sürgősen szükség van rá, hogy viták induljanak el arról, miként kellene szabályozni a szektort. E szempontból három tényező kiemelten fontos. Először is, miután a legtöbb technológiaalapú monopol erőfölény nem sérti a meglévő trösztellenes jogszabályokat, az IT-szektor szabályozása terén új intézkedések szükségesek a monopóliumok gyengítése érdekében. Másodsorban a vállalati jövedelmek és a vagyonok adóztatásának standard rendszerét úgy kell átalakítani, hogy az az IT-cégek monopol erőfölényét is figyelembe vegye. Harmadsorban a magáninformációk védelmét szolgáló jogszabályokat újra kell értékelni annak érdekében, hogy az IT-cégek azok kihasználásából, manipulálásából ne legyenek képesek profitra szert tenni.

Mindenekelőtt az információs technológia gazdasági hatásainak mélyebb megértésére van szükség a nyilvánosságban, különös tekintettel arra, hogy az olyan sok ember életét jobbá tevő technológiák miként tesznek gazdaggá egy ennyire szűk kört. [A szerző a Stanford Egyetem közgazdászprofesszora]”

Forrás:
Új monopolisták – Az IT-szektor térnyerése; Mordecai Kurz; Világgazdaság; 2017. október 9.
Eredetileg: The New Monopolists; Mordecai Kurz; Project Syndicate; 2017. szeptember 22.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 16.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Digitális diplomácia: a versengő valóságértelmezések eszköze
A digitális diplomácia, tehát az IT-eszközök mind szélesebb körű alkalmazása a külszolgálati munkában, kezdetben a közönségkapcsolatok témakörébe tartozott. A külügyminisztériumok olyan eszköznek látták a Facebookot, vagy a Twittert, amellyel egyre szélesebb külföldi lakossági csoportokat érhetnek el, ráadásul közvetlen módon.
Később (részben a nemzetközi helyzet kívánalmai, másrészt a fejlődő technika adottságai folytán) a digitalizáció alkalmasnak tűnt akár a hagyományos diplomáciai eszköztár korlátozottságainak meghaladására. Az USA web alapú Iráni Virtuális Nagykövetségének elindítása, vagy az ennek mintájára létrehozott hasonló, virtuális külképviseletek (pl. az izraeliek Twitteren működtetett Öböl menti Nagykövetsége, vagy a Palesztin Hatóság weboldala) a fizikai jelenlét kiváltásának lehetőségével kecsegtettek, közvetlen hidakat ígérve az egyébként nehezen elérhető népekhez.
Az utóbbi két évben azonban a digitális diplomácia egyre inkább stratégiai kommunikációs szerepkört kapott. Az egyes külügyminisztériumok most már arra igyekeznek felhasználni a közösségi média eszközöket, hogy egy átfogó „narratívát” formáljanak és közvetítsenek: olyat, amely koherens értelmezésbe foglalja mind a maguk nemzete, mind más hatalmak céljait és cselekedeteit.
2015-től kezdődően a digitális diplomácia csatornái egyre inkább az „ellenség valóságának” tagadása, illetve a „saját valóság” közvetítésének eszközeivé válnak. Az orosz digitális diplomácia például a Krím-félszigetet az Oroszországi Föderáció részeként mutatja be. Az amerikai külügy közösségi média jelenlétében ilyen hely egyszerűen nem is létezik. Vagy például a szíriai Aleppo az orosz és szír kormánycsapatok által földig rombolt helyként jelenik meg a Brit Külügyminisztérium Twitter- és Facebook posztjaiban. Az orosz digitális diplomácia viszont a város felszabadításáról tudósít részleteket. Ezek a „versengő valóságértelmezések” ugyanakkor maguk is nagymértékben hozzájárulnak a bizonytalanság fokozódásához a világban.
Digital Diplomacy as a Tool for Contesting Reality; Ilan Manor; Global Policy Journal; 2017.október 4.

DIPLOCAT: a katalán közdiplomácia szerepe a tartomány nemzetközi megítélésében
A katalóniai válság még „nyitott”, nem dőlt el, hogy a lehetséges forgatókönyvek közül melyik mentén gördülnek tovább az események. Érdemes addig is egy lépést hátra lépni, és megvizsgálni a téma egy szűkebb, de érdekes aspektusát. Napjaink eseménye ugyanis a függetlenségi népszavazás (vagy más megfogalmazásban: „népszavazás”), de valójában a katalóniai különválás előkészítése évekkel ezelőtt megkezdődött. Különösen érdekes lehet, hogy ebben milyen szerepet játszott a Katalónia Közdiplomáciai Tanácsa (DIPLOCAT) nevű szervezet, amely saját megfogalmazása szerint azon munkálkodott, hogy „minél szélesebb körben tájékoztassa a döntéshozókat, Európában és a nemzetközi porondon egyaránt, a Katalóniában megindult demokratikus folyamatokról”. Két helyi kutató, Joan Torras-Vila és José Fernandez-Cavia egy friss tanulmányában ezt a témát boncolgatja, és néhány kevésbé ismert, de kulcsfontosságú dimenziót exponál. Ilyen például a közösségi médiumok használata a DIPLOCAT szervezet digitális diplomáciai kampányában. Döntően a Twittert fogták be a katalán függetlenedési törekvések közvetlen promotálására, de nem elhanyagolható a szervezet internetes jelenléte központi elemének számító Catalonia Votes (www.cataloniavotes.eu) webhely, amely közös platformon biztosítja valamennyi közösségi média eszközük elérését, egyben négy nyelven is közzéteszi a függetlenséget elérni kívánó politikai erők álláspontját.
DIPLOCAT’s public diplomacy role and the perceptions towards Catalonia among international correspondents; Joan Torras-Vila, José Fernandez-Cavia; Place Branding and Public Diplomacy; https://doi.org/10.1057/s41254-017-0073-7; 2017. szeptember 6.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS
Modern információ technológiák a nemzetközi kapcsolatokban
A napokban hozta ki a „NyIIGLOB” (National Institute for Research of Global Security), az orosz geostratégiai- és biztonságpolitikai kutatás egyik jeles műhelye „Modern információ technológiák a nemzetközi kapcsolatokban” című kötetét. Az A. I. Szmirnov által jegyzett monográfia szisztematikusan tekinti át a külkapcsolatok „digitalizálásának” elméleti és gyakorlati aspektusait. A téma szakirodalmában jellemzőnek tekinthető közkapcsolati-kommunikációs témák mellett a szerző a diplomáciai működés újszerű összefüggéseiben vizsgálja az ICT-eszközök térhódítását. Információ elemző módszerek, geo-informatikai rendszerek a kríziskezelés és az elektronikus diplomáciai gyakorlatban – hogy néhány érdekesebb fejezetet kiragadjunk. A legizgalmasabb újdonságot azonban a diplomáciai képviseletek információs biztonságának témaköre jelenti, a kritikus infrastruktúrák védelme, a vírusok és spywarek elleni küzdelem, illetve az információs (hibrid-) hadviselés nagyon is aktuális kérdései. A kötet orosz nyelven olvasható.
Szovremennije informacionnije tyehnológiji v mezsdunarodnüh otnosényijah; National Institute for Research of Global Security; 2017. október 10.

„Akkor talán az iPhone-otokkal lőjétek fel magatokat az űrbe!” – a londoni Orosz Nagykövetség twitterezői ismét visszavágtak
Giles Whittel újságíró, az első brit űrhajós portréját megrajzolva lekicsinylően nyilatkozott az orosz űrtechnológiáról a The Times minapi számában. Menthetetlenül elavultnak jellemezte az orosz eszközöket, példaként megjegyezve, hogy „A legjobb űrhajójuk, a Szojuz ósdi számítógépe még egy iPhone okostelefonnal sem szállhatna versenybe”. A diplomáciai szféra különösen aktív, és meglehetősen rámenős twitterezőinek számító orosz diplomaták ezúttal sem hagyták szó nélkül az esetet. „Akkor talán legközelebb az iPhon-jaitokon lőjétek fel magatokat az űrbe az ócska Szojúzaink helyett!” – vágtak vissza epésen a nagykövetség twitter fiókján közzétett üzenetben. Arra célozva ezzel, hogy a Nyugat – saját használható űrhordozóeszközök híján – évek óta bérelt orosz Szojuz rakétákkal kénytelen a világűrbe juttatni saját asztonautáit.
Russian Embassy on UK Journalist’s Remark: „Fly into Space Using iPhone”; Grigorij Sziszojev; Sputnik; 2017. október 8.

Műholdas távérzékelés és diplomáciai krízis menedzselés
A szakadatlanul növekvő piaci kereslet, a mesterséges holdak építésének, pályára juttatásának és üzemeltetésének folyamatosan csökkenő költségeivel kombinálódva erős perspektívát teremt az elkövetkező években a műholdas távérzékelő (SRS) ipar fejlődésének. Az elsődleges felhasználók között a mező- és erdőgazdálkodást, a bányaipart, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmet, a szállítást és közlekedést, a várostervezést találjuk. A műholdas távérzékelés lehetőségeivel azonban más szakterület, például a diplomácia is élni tudna. Ahol a mesterséges égitestek által (szükség szerint akár valós időben) biztosított felvételek különösen a nemzetközi krízishelyzetek kezelésében kaphatnak a jövőben mind nagyobb szerepet. A krízismenedzsment folyamata – természetes módon – ténymegállapító, tényértelmező lépések sorával kezdődik, és ebben a műholdak által szolgáltatott felvételek olyan hiteles, tényszerű kiinduló anyagot jelenthetnek, amelyek rendkívüli módon megkönnyítik az ezt követő döntési folyamatokat, illetve a krízisek kezelésének egyéb további lépéseit. Ilyen műholdas távérzékelési információk játszottak komoly szerepet az iráni atomipari fejlesztésekkel kapcsolatos diplomáciai tárgyalások menetében, vagy a közelmúltban az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos nemzetközi rendezési törekvésekben.
Satellite Remote Sensing and Diplomatic Crisi Management; Corneliu Bjola; CPD blog; 2017. október 11.

A The New York Times közösségi média irányelvet adott ki munkatársainak
Egy külképviselet munkatársainak élete egy szempontból nagyon hasonló a világ nagy médiavállalatainál dolgozó újságírókéra: a közösségi médiatechnológiák rohamos terjedésének hála, az egykor éles határvonal a hivatalos megnyilvánulások és a magánélet cselekedetei között egyre jobban elenyészik. Az újságírók, akárcsak a diplomaták, hajlamosak azt hinni, hogy saját Facebook oldaluk, vagy Twitter fiókjuk, Instagramjuk az ő privát szférájuk része, aminek nincsen köze foglalkozásukhoz. Ez azonban nincsen így – vallják a vezető médiavállalatoknál. Minden, amit egy munkatárs leír, vagy csak „lájkol” akár a magán közösségi média felületein, az bizonyos mértékig „közügy”, olvasói összefüggésbe hozzák a munkahelyéül szolgáló médiaorgánummal is.
A The New York Times-nál a téma átfogó szabályozása mellett döntöttek. Néhány napja a vállalat közzétette új belső irányelveit, amelyek a cégnél dolgozók magán célú közösségi médiafelületein elvárt viselkedést szabályozzák. A szerkesztőség egy kollektívája által kidolgozott elvek lényege az, hogy a munkatársak a magáncélú közösségi média megnyilvánulásaikban sem képviselhetnek politikailag elfogult, netán egyenesen pártos álláspontot. Az új elvárásrendszert a szerkesztőség tagjai vegyes érzelmekkel fogadták.
A probléma a mind jobban digitalizálódó diplomáciai gyakorlatban is jelentkezik immár: néhány hete mi is hírt adtunk arról a polémiáról, hogy mi történjen az egyes diplomaták Twitter fiókjával, ha visszatérnek a külszolgálatból? Kinek a véleményét teszik közzé azok, akik követőik körét „elhozzák” állomáshelyükről, és immár magánemberként folytatják a posztolást? „Magán”-véleményük miként hat ki a munkáltató szervezet imázsára? Nem haszontalan éppen ezért figyelemmel kísérni, hogy milyen kezelési módokat, belső politikákat alakítanak ki a probléma kezelésére a világ – hasonló gondokkal küzdő – médiavállalatai.
The Times Issues Social Media Guidelines for the Newsroom; The New York Times; 2017. október 13.
The New York Times released new staff social media guidelines, so phew, thankfully that’s settled; Joshua Benton; Nieman Lab; 2017. október 13.

SZAKMAI MŰHELYEK – Bosch Alumnus Hálózat: Digitális diplomáciai szimulációs workshop
Twitter, Instagram, vagy éppen Facebook élő adás – egyre több diplomata használja ma már ezeket a közösségi média eszközöket a napi szakmai munkában. De, mitől lesz ténylegesen sikeres egy nagykövetség kommunikációja? Melyik közösségi média eszközök alkalmasak az egyes célcsoportok hatékony elérésére?
Érdekesnek tűnő szakmai műhelymunkán keresik a válaszokat a Robert Bosch Alapítvány képzésein résztvevőket tömörítő Bosch Alumni Hálózat rendezvényén. Az október 18-án délutánra meghirdetett munkadélutánon ugyanis – ellentétben az általános gyakorlattal – nem elméletben szeretnék körüljárni a problémát. Gyakorló szakemberek, diplomata kollégák tapasztalatait felhasználva, élethű szimulációk keretében szeretnének közelebb jutni a kívánatos jó gyakorlatok megtalálásához.
A workshop helyszíne Berlin; további információk az info@boschalumni.net e-mail címen kérhetők.
Bosch Alumni Network: Digital Diplomacy Simulation Workshop, Berlin; Bosch Alumni Network; 2017. október 18.

Szakirodalom

60 év – kihívások és válaszok a magyar közigazgatási eljárásjogban

„PROJEKT SZÁMA: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001
PROJEKT CÍME: „A JÓ KORMÁNYZÁST MEGALAPOZÓ KÖZSZOLGÁLAT-FEJLESZTÉS”
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

2017-ben 60 éves az első magyar közigazgatási eljárási kódex, valamint 60 éve jelent meg Szamel Lajos korszakos műve „Az államigazgatás törvényességének jogi biztosítékai” címmel. A közigazgatásiszakma ebben az évben készül fel az új Általános közigazgatási rendtartás – 2016. évi CL. törvény – jövő évi hatálybalépésére. A kerek évforduló és az új eljárási törvény alkalmat biztosít arra, hogy áttekintsük a magyar közigazgatási eljárásjog fejlődését, fejlődéstörténetét. A több mint félévszázados jogtudományi és gyakorlati tapasztalatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy ne csak kortárs problémákról, hanem egyes jogintézményeket, illetve sikeres, vagy kevésbé sikeres reformokat, tendenciákat behatóbban elemezzünk.

Időpont: 2017. október 19. 08:30-14:00
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Széchenyi Díszterem
Állófogadás helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Zsibongó

PROGRAM

Az ülés levezető elnöke: Dr. Imre Miklós intézetvezető egyetemi docens, főiskolai tanár NKE
08:30 – 09:00 Regisztráció

09:00-9:10 Megnyitó
Dr. Imre Miklós intézetvezető egyetemi docens, főiskolai tanár NKE

09:10 – 09:35 Az Alkotmánybíróság szerepe a közigazgatási eljárásjog továbbfejlesztésében
Prof. Dr. Patyi András rektor, egyetemi tanár NKE

09:35 – 10:00 Jogerő és véglegesség általában és a közigazgatási hatósági eljárásban
Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár PPKE

10:00 – 10:20 „Áe-sített Ket”, vagy valóban új közigazgatási eljárásjogi törvény-e az Ákr.?
Dr. Hajas Barnabás egyetemi docens PPKE

10:20 – 10:35 Hozzászólások

10:35 – 10:55 Kávészünet

10:55 – 11:15 Az együttműködési kötelezettség az elmúlt 60 év távlatában
Dr. habil. Boros Anita egyetemi docens NKE, helyettes államtitkár

11:15 – 11:35 A hatósági döntések és az ügyintézési határidők
Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens PTE

11:35 – 11:55 Hivatalbóliság az Ákr. eljárásrendjében. – Hivatalbóli eljárások, ellenőrzés, jogorvoslás
Dr. Lapsánszky András, tanszékvezető egyetemi docens SZE

11:55 – 12:15 A közigazgatási hatósági eljárás szakszerűségének egyes garanciális elemei
Prof. Dr. Balázs István tanszékvezető egyetemi tanár DE

12:15 – 12:35 A kérelemre induló jogorvoslati eljárások rendszere az eljárási törvényekben
Dr. Gyurita Erzsébet Rita egyetemi adjunktus SZE

12:35 – 12:50
Hozzászólások

12:50 –
Fogadás

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linken érhet el 2017. október 17-ig: https://goo.gl/xibs1P”

Forrás:
60 év – kihívások és válaszok a magyar közigazgatási eljárásjogban; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. október

A magyar közigazgatási bíráskodás 120 éve

„PROJEKT SZÁMA: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001, PROJEKT CÍME: „A JÓ KORMÁNYZÁST MEGALAPOZÓ KÖZSZOLGÁLAT-FEJLESZTÉS”
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

MEGHÍVÓ

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS 120 ÉVE

Időpont: 2017. október 26. 08:30-12:30
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Széchenyi Díszterem
Állófogadás helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Zrínyi terem

08:30 – 09:00 Regisztráció
Az ülés levezető elnöke: Dr. Kaiser Tamás tudományos igazgató, egyetemi docens, NKE

09:00 – 09:10
Megnyitó
Dr. Kaiser Tamás tudományos igazgató, egyetemi docens, NKE

09:10 – 09:40
Nyitó gondolatok – A magyar közigazgatási bíráskodás jelentős személyisége, Wlassics Gyula
Dr. Darák Péter elnök, Kúria

09:40 – 10:10 Közigazgatási bíráskodás – a jogállam tökéletesítése
Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter, kutatóprofesszor

10:10 – 10:40 Közigazgatási bíráskodás és a magyar közjogi hagyományok
Prof. Dr. Stipta István egyetemi tanár KRE

10:40 – 10:55 Korreferátum: A közigazgatási bíráskodás és az alkotmányvédelem a dualizmus egyes alkotmányos válságai tükrében
Dr. Kelemen Roland egyetemi tanársegéd SZE

10:55 – 11:25 A közigazgatási perrend megszületése az államreform folyamatában
Prof. Dr. Patyi András rektor, egyetemi tanár NKE

11:25 – 11:40 Korreferátum: A Közigazgatási Perrendtartás és a Polgári Perrendtartás viszonya
Dr. Horváth E. Írisz tudományos segédmunkatárs PPKE

11:40 – 12:30 Állófogadás

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linken érhet el 2017. október 24-ig: https://goo.gl/uaXS9m”

Forrás:
A magyar közigazgatási bíráskodás 120 éve; Nemzeti Köszszolgálati Egyetem; 2017. október (pdf)

„Az állam szerepe magánjogi jogviszonyokban”

„Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszéke a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Civilisztikai Intézetével együttműködésben rendezte meg 2017. október 5-én „Az állam szerepe magánjogi jogviszonyokban” című konferenciát.

Dr. Menyhárd Attila dékáni köszöntőjében különleges alkalomként méltatta a két egyetem részvételével megrendezésre kerülő két egyetem részvételével megrendezésre kerülő jubileumi konferenciát. Beszédében a téma aktualitását emelte ki, hangsúlyozva az állami szerepvállalás, illetve az állam társadalomban betöltött helye meghatározásának szükségességét.

Prof. Dr. Harmathy Attila (ELTE) „Állam és magánjog” című előadásában arra kereste a választ, hogy az állam milyen szerepet tölt be a magánjog világában, illetve milyen kereteket ad ahhoz, hogy a polgári jog létezhessen. A közjog és a magánjog viszonyát történeti kontextusban elemezte és értékelte, rámutatva arra, hogy a polgári jog fejlődését a történelmi, gazdasági és politikai hatások egyaránt dinamikusan formálják, ennek értelmében a két jogág közti kapcsolat vizsgálata során különösen jelentős, hogy az értékelést milyen szemszögből végezzük. Kiemelte az állam szerepét a jogalanyiság és az egyes polgári jogi intézmények létrehozása és elismerése kapcsán, megállapítva azt is, hogy az állami szerepvállalás mindenképpen szükséges a piaci rendszer hatékony működéséhez. Konklúzióként kijelentette, hogy a közjog és a magánjog között az erős kölcsönhatás folytán valójában nem húzható éles határvonal, a két jogágnak kölcsönösen szükségük van egymásra a jogállam kiegyensúlyozott működése érdekében.

Második felszólalóként Dr. Papp Tekla (NKE) „A magánjogi dilemmák az állami tagságú gazdasági társaságokkal kapcsolatban” című előadásában az állami részvétellel működő gazdasági társaságok működési feltételeinek sajátos kérdéseit taglalta, megállapítva, hogy az állam intézményei révén tud magánjogi jogviszonyokban részt venni. A közjogi és magánjogi szemléletmód eltérései azonban sok esetben olyan alapvető terminológiai anomáliákat mutatnak, amelyek problémát okoznak a joggyakorlatban. Külön kitért az egyes magánjogi kifejezések használatának közjogi vonatkozásban korántsem nem egyértelmű voltára, jelezve, hogy a bírói gyakorlat bizonytalanságainak kiküszöböléséhez megbízható támpontot a helyes polgári jogi definíciók használata jelenthet. Befejezésül megállapította azt, hogy a probléma megoldásához egy koherens, fogalmilag tiszta jogszabályalkotás, illetve a közigazgatási és a magánjogi szakterminológia összehangolása lenne szükséges.

Ezt követően Dr. Lehoczky Zóra Zsófia (NKE) a „Felügyelőbizottság-eltérések az állami részvétellel működő gazdasági társaságok szabályozásában” című előadásában felhívta a figyelmet a gazdasági társaságokban történő állami szerepvállalás speciális jellegére, kérdésfeltevése pedig elsősorban arra irányult, hogy az állam tagként való megjelenése a társaság létét hogyan befolyásolja. Kiindulópontként megállapította, hogy az államnak speciális, a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodási követelményeknek kell megfelelnie, ami a részvételével létrejött társaság működésére is befolyással van, ugyanis a társaság egyes szerveire ez nyilvánvalóan többletkötelezettségeket jelent. A döntéshozó szervek mellett külön kiemelte az operatív, napi ügyvitelt bonyolító szervek felelősségét, illetve a társaság működésének jogszerűségét vizsgáló felügyelőbizottság szerepét a követelmény teljesülésének biztosításában. Előadása folytatásában a felügyelőbizottság létesítésének feltételeit ismertette, hangsúlyozva azt, hogy az állami tagsággal működő gazdasági társaságok esetében a felügyelőbizottság összetétele, javadalmazása és szakértelme az állami érintettség okán számos problematikus kérdést vet fel.

Dr. Kisfaludi András (ELTE) „A szerződés jogintézményének szerepe az állami feladatok ellátása során” című előadásában arra kereste a választ, hogy milyen esetekben és milyen keretek között vesz igénybe az állam szerződéses formát. A téma kapcsán hangsúlyozta, hogy a közhatalmi jelleg jelentősen befolyásolja a szerződéses viszonyokat. Számos példán keresztül igazolta, hogy a közjogi és magánjogi elemek keveredése sajátos jelleget kölcsönöz az ilyen típusú megállapodásoknak. A hatósági szerződés vonatkozásában kiemelte, hogy a szerződés megszegése eltérő jogkövetkezményekhez vezethet, ugyanis míg a hatóság szerződésszegése esetén az ügyfél számára a bírósághoz fordulás lehetősége biztosított, a hatóság részére akár a végrehajtás megindítása is lehetségessé válik, amennyiben az ügyfél a szerződést megszegő fél. Kitért a közhatalom gyakorlása során létrejött szerződések egyéb eseteire is, melyek tekintetében rámutatott arra, hogy a bíróságoknak gyakran okoz nehézséget annak eldöntése, hogy alkalmazhatóak-e a polgári jog szabályai az adott ügyekben. Magánjogi szempontból ugyanis kérdéses, hogy például a települések közötti határvonalakra vonatkozó megállapodások vagy akár a politikai pártok egymás közti megegyezései valóban szerződéses viszonyként értelmezhetőek.

Dr. Rácz Lilla (ELTE) a közigazgatási szerződésekről tartott előadása bevezetésében felvázolta a jogintézmény történelmi előzményeit, bemutatva a közigazgatási szerződések megjelenésének főbb jogtörténeti mozzanatait nemzetközi és magyar vonatkozásban egyaránt. A magyar előzménytörténet elemzésében a vonatkozó jogszabályok ismertetése kapcsán részletesen kitért a jogintézmény 20. századi jogfejlődésének egyes aspektusaira is. A közigazgatási szerződések általános jellemzőinek bemutatása során kiemelte, hogy az ilyen típusú szerződések sajátossága, hogy a polgári jogi szerződési elemek kiegészülnek és bennük a közjogi szabályozás is teret nyer. Eltérés jelentkezik azonban olyan tekintetben, hogy a közigazgatás a közigazgatási szerződés alanyaival szemben nem rendelkezik közhatalommal, sem más igazgatási hatalommal, ennek folytán a szerződés keretében az érdekek kölcsönös egyeztetése során egyfajta speciális mellérendeltségi és együttműködési viszonyrendszer érvényesül. Előadása folytatásában a közigazgatási és magánjogi szerződések elhatároló ismérveit taglalta és felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyes közigazgatási szerződéstípusok speciális jellegük folytán a tisztán magánjogi szerződésekre is jelentős hatással vannak.
…
Dr. Borbás Beatrix (NKE) a jogegyenlőség magánjogi és közjogi aspektusairól tartott előadásában a jogegyenlőség fogalmának történeti áttekintését vázolta fel. A jogegyenlőség követelményének tételes joggá válását mind nemzetközi, mind magyar kontextusban elemezte, külön kiemelve a magyar alkotmányjog fejlődésében a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos szintre történő emelésének történelmi előzményeit. Álláspontja szerint a jogegyenlőség biztosításának intézményesült jogállami védelmét az Alkotmánybíróság látja el, amely alapjogvédelmi funkciójának betöltésével egyúttal az állami önkontroll megvalósulása biztosítékának is tekinthető. Az esélyegyenlőség megteremtésében külön kiemelte az állam kiemelt felelősségét a követelmény teljesülésében és felhívta a figyelmet arra is, hogy a kontinentális jogelmélet számára sokat adhat az amerikai bíróságok rugalmas jogfejlesztő- értelmező szerepének mintája, illetve az amerikai alkotmányfejlődés további megoldásai is.
…
Dr. Auer Ádám (NKE) „Versengő közérdek(ek) a közbeszerzési szerződések érvénytelenségénél” című előadásában a közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos jogi dilemmákat elemezte. Átfogó áttekintését nyújtotta a közbeszerzésről szóló törvény változásainak, feltéve a kérdést, miszerint a szabályozott partnerválasztást követően megszületett tisztán polgári jogi közbeszerzési szerződés semmisnek tekinthető-e abban az esetben, ha az a közbeszerzésről szóló törvény szabályaiba ütközik. Ennek kapcsán a bírói gyakorlat bizonytalanságát mutatta ki abban a kérdésben, hogy pontosan mikortól tekinthető semmisnek a szerződés, amennyiben jogszabályba ütközik. A közbeszerzésről szóló törvény legutóbbi módosításainak bemutatásával szemléltette, hogy a jogalkotó hogyan próbált a problémára megoldási alternatívát nyújtani, részletesen kifejtve a kérdéskör eljárásjogi vonatkozásait is a perbeli legitimáció, a határidők és a hivatkozási alap tekintetében egyaránt.
…
Dr. Menyhárd Attila (ELTE) „Közjogi vagy magánjogi állam?” című záróbeszédében kijelentette, hogy a közjog és a magánjog határait nem tekinthetjük egyértelműnek, hozzátéve azt is, hogy az állam igényei szerint nyúl a két jogág nyújtotta lehetséges eszközökhöz, ennek értelmében polgári jogi viszonylatban is megjelenik tulajdonosként, szerződő félként, vagy akár károkozóként is. Véleménye szerint az állam számon kérhetősége valós társadalmi igény, és mivel az állam nem tételezhető egységes rendszerként polgári jogi szempontból, ezért speciális szabályozást igényel.”

Forrás:
„Az állam szerepe magánjogi jogviszonyokban”; Farkas Diána Rita; ELTE Állam- és Jogtudományi Kar; 2017. október 10.

42. szám, 2017. október 16.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom