Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár: cél a bürokrácia-csökkentés folytatása

„A kormány három célt tűzött ki maga elé, amikor belevágott a bürokráciacsökkentés programjába – jelentette ki az Országgyűlés keddi, plenáris ülésén Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a három célként a közigazgatás gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé tételét jelölte meg. A miniszter által most benyújtott törvényjavaslat e célok további folytatását célozza, amely érintené a CSOK-hoz kapcsolódó eljárásokat és a nyilvántartások digitalizálását és az ügyintézés során jobb elérhetőségét is…

A javaslat expozéja során a miniszter az első lépéseket felidézve szólt a 108 törvény és rendelet 2016-ban történt megváltoztatásáról. Ekkor vezették be a sommás eljárást, amely nyolc napra korlátozta az egyszerű megítélésű ügyek intézési idejét és ekkor vezették be a függő hatályú döntést, amelyeknek az köszönhető, hogy az éves és országos szinten 20 millió ügy hatvan-hetven százalékát képes a rendszer nyolc nap alatt kezelni. Kizárásra került a határidő hosszabbítás és korlátozták a hatósági ügyek felfüggesztésének lehetőségét és 120 hatósági eljárás határidejét rövidítettek meg 25 százalékkal.

Ezen túl 25 tevékenység esetében a korábbi engedélyezési eljárás lefolytatása helyett csak bejelentést írtak elő, amely az ügyfél felé mutatott sokkal nagyobb bizalmat jelenti – értékelte a miniszter.

További 113 törvényt módosítottak a bürokráciacsökkentés érdekében 2016 második felében, 73 törvény vonatkozásában deregulációt, azaz a szabályozás csökkentését hajtották végre. A következő év elején 44 törvény és rendelet lépett hatályba, amely érintette a lakcímbejelentést és bevezették az automatikus döntéshozatali eljárást is, de gyorsult a gépjárművel lefoglalási eljárása is.

A 2015-16-ban lefolytatott, széleskörű – mintegy félmillió polgárt elérő – lakossági konzultáció célja az eljárások olcsóbbá tétele volt, ezt követően a javaslatok megvalósításával 2016-ban tízmilliárd forinttal kevesebb illetéket szedett be az állam az ügyintézések során, míg 2017-ben húsz hatósági eljárás lett ingyenes, amely kétmilliárd forintot hagyott az ügyet intézőknél.

Az ügyintézés gyorsítását szolgálta a 270 kormányablak kialakítása, amelyek 2016-ban 10 millió 800 ezer ügyfelet fogadtak és 12 millió ügyet intéztek, miközben a kormányablakok kialakítása idején még mindössze néhány tucat típusú ügyet lehetett intézni, ma ez az ügykör-szám 1500. Mindezen célok akkor valósíthatók meg, ha az állami tisztviselői kar anyagilag is elismert, ezért került sor az ötvenszázalékos béremelésre és a 15 százalékos létszámkorrekcióra.

A most beadásra került törvényjavaslat további eljárások egyszerűsítését, gyorsabbá és olcsóbbá tételét célozza. A családi otthonteremtési támogatás (CSOK) esetében, ha az ingatlan vásárlási összegéből kivonják a CSOK támogatást, és az így kapott összeg nem éri el a harmincmillió forintot, akkor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie a vásárlónak, továbbá illetékessé javasolja tenni az indítvány azokat az eljárásokat, amelyekre a CSOK megszerzéséhez van szükség.

A kormány tovább folytatja a közigazgatás digitalizálását, amelyhez 170 milliárd forintot költenek az elektronikus ügyintézés fejlesztésére. A fejlesztés fontos lépése lesz, hogy a nyilvántartásokat digitalizálják és össze is kapcsolják. Így egy kormányablakban szociális igény bejelentése esetén az ügyintézőnek lehetősége lesz megtekinteni, hogy az igénylő milyen vagyontárggyal, gépjárművel, rendelkezik és eddig milyen támogatásban részesült. Minderre csak az összes adatvédelmi szabály betartása mellett kerülhet sor.

Lázár János hangsúlyozta: az egy helyben történő ügyintézés ne csak panaszbefogadást jelentsen, hanem tartalmi ügyintézés folyjék, amely során az ügyintéző az össze állami adathoz hozzáféréssel bír.

A törvényjavaslat a nyilvántartások összevonását is megcélozza, így a gépjárművekkel kapcsolatos megosztott nyilvántartások egységesítésére és a cégekkel kapcsolatos adatok hozzáférésével kapcsolatban is kérte az előterjesztő a törvényhozás hozzájárulását. A gazdasági szereplőket segítendő egyszerűsítené a javaslat az uniós, vagy az adózással kapcsolatos ügyek eljárásait és hasonló javaslat fogalmazódik meg az indítványban a vízi közmű társulások esetében is.”

Forrás:
Lázár: cél a bürokrácia-csökkentés folytatása; Kutasi Roland; promenad.hu; 2017. november 14.

Idén először ugrásszerűen nőtt az informatikai képzésekre felvettek száma

„Idén ősszel 10 százalékkal többen kezdhették meg tanulmányaikat informatikai szakokon az egyetemeken. Ez pozitív trendfordulót jelez, ugyanakkor van még tennivaló, hogy az oktatás rendszere, igazodva a digitalizáció kihívásaihoz, elegendő számú informatikust képezzen a piac számára – hangzott el az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi (BME) Egyetem közös sajtótájékoztatóján.

Trendforduló az informatika szakokon
Az IVSZ évek óta támasztja alá kutatásokkal, hogy több tízezer informatikus hiányzik az ágazatból. Ez gátat szab a megkerülhetetlen digitalizációnak, lassítva ezzel a gazdasági növekedés dinamikáját.

2017 ugyanakkor az áttörés éve lehet, hiszen 10 százalékkal többen kezdhették meg tanulmányaikat az informatikai felsőoktatásban.

A szakma és az érintett minisztériumok évek óta zajló közös munkájának köszönhetően megszületett és hamarosan életbe lépő intézkedéseknek köszönhetően jó esély van arra, hogy pár éven belül megduplázódjon az egyetemi szintű informatikus kibocsátás. A távlati cél az, hogy a trend folytatódjon, hiszen a felsőoktatásban jelenleg 23 százalék a műszaki szakokon tanulók aránya, a gazdaság fejlődése szempontjából azonban 40 százalék lenne az ideális – hívta fel a figyelmet Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.
A műszaki, természettudományi, IT és pedagógusképzés terület helyzete a felvételi adatok tükrében IVSZ-prezentáció

Az EMMI 2018 őszétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Pannon Egyetemen indít a meglévők mellett új informatikai alapképzést informatikus üzemmérnök néven (BProf), a mesterképzésben pedig megjelenik két választható szakirány, amelyek elengedhetetlenek az önvezető járművek fejlesztéséhez – mondta a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Horváth Zita arról is beszélt, hogy speciális, a mérnökképzést érintő ösztöndíjprogramon dolgozik a tárca, amely várhatóan 2018 februárjától lesz elérhető a képzésben résztvevők számára.
Informatikai képzés helyzete Magyarországon Horvát Zita prezentációja

Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a piacon naprakész tudással rendelkező, diplomás szakemberekre van szükség. A tárca ennek érdekében indította el a “Programozd a jövőd!” pályaorientációs projektjét, amelynek keretében 21 felsőoktatási intézményben olyan naprakész, ingyenes, a piaci szereplők és előzetes, „oktatói pool” képzésben részt vett tanárok által oktatott tananyagokhoz és vizsgalehetőséghez juthatnak hozzá az informatikus hallgatók, amelyek még inkább versenyképessé teszik őket a munkaerő-piacon. Ezzel párhuzamosan országos kiterjedésű gyakornoki program is indul, amelynek során a hallgatók az együttműködő cégeknél vállalhatnak munkát még a képzésük ideje alatt.
Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása Solymár Károly prezentációja

Jakab László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja elmondta, hogy az egyetem az IVSZ-szel és a korábban említett két egyetemmel közösen kidolgozta azt a gyakorlatorientált informatikus üzemmérnök (BProf) alapképzést, amely a februári felvételi jelentkezéskor már több intézményben is választható lesz. Erre azokat a hallgatókat várják, akik 2 év nappali, egyetemi és 1 év vállalatokkal közös kooperatív képzés után el szeretnének helyezkedni a munkaerőpiacon. A tervek szerint az új, államilag finanszírozott képzésen a karon 3-400-zal több informatikus hallgató kezdheti majd meg tanulmányait. Természetesen az átjárás biztosított az egyéb képzési formák és az új szak között.[IVSZ]”

——-

„Az idei évben először nőtt ugrásszerűen az informatikai képzésekre jelentkezők és a felvettek száma a felsőoktatásban, a jövőben több olyan program is indul, ami ezt a tendenciát tovább erősíti – hívták fel a figyelmet egy szakmai konferencián hétfőn Budapesten.
A “2017 trendforduló az informatikai felsőoktatásban” címmel az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), valamint a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) által megtartott rendezvényen Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár (NFM) elmondta: kiemelt figyelmet kell fordítani az egyetemi és a mesterképzésekre.

A tavaly már elindított Programozd a jövőd! elnevezésű program 8,2 milliárd forintból valósul meg 2020-ig. A program célja az egyetemi informatikai képzésben tanulók és végzők számának növelése, ezt tudásbázis kialakításával, a köznevelésben tanulók érdeklődésének felkeltésével, motiválással, felsőoktatási együttműködések – vendégoktatók, gyakornoki programok – kialakításával valósítják meg. Középiskolásoknak több mint 100 iskolában motivációs előadásokat tartanak 2018-végéig. Az egyetemi képzéseket közelíteni kell a munkaerőpiaci igényekhez, ennek érdekében egyebek között egyetemekkel és vállalkozásokkal működtek együtt, ingyenes tanagyag vagy vizsga lehetőségének kialakításáról. Eddig 21 intézménnyel és 4 IKT vállalattal kötöttek együttműködési megállapodást – tette hozzá a helyettes államtitkár. [Nemzeti fejlesztési Minisztérium]”

Forrás:
Trendforduló az informatika szakokon; Varga Veronika; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2017. november 13.
Idén először ugrásszerűen nőtt az informatikai képzésekre felvettek száma; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. november 13.
A BProf szakról lásd:

„…Computerworld: Ahogy korábban mondta, a piacnak különböző szintű informatikusokra van szüksége. Nem tervezi a Műegyetem, hogy a BSc, MSc és PhD szint alatt is képez informatikához értő szakembereket?
Jakab László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja: Kormányzati kezdeményezésre már folyik az engedélyeztetése egy úgynevezett üzemmérnök informatikus, Bachelor of Profession szak indításának. A BProf – akárcsak a BSc – felsőoktatási alapképzés lesz, és felsőfokú diplomát ad. Ha minden a tervek szerint halad, 2018 szeptemberében az intézmények elindíthatják az új szakot. Pontos számokat még nem tudok mondani, nálunk az induló létszám várhatóan 300-500 között mozog majd. A karra évente felvett informatikushallgatók száma ezzel az ezret is elérheti.

CW: Mi a különbség a BSc-t és a BProfot végzett hallgatók tudása között?
JL: A BSc képzés programját hét, a BProfét hat félév alatt lehet majd elvégezni. A BProf utolsó két félévében az egyetem a vállalatokkal kooperatív képzést folytat. Lényege, hogy a tantárgyak nagy részét a vállalatnál végzett munkával teljesíti a hallgató. Ez a vállalat számára azt jelenti, hogy már a harmadik egyetemi évtől kezdve munkatársakhoz jut. Szigorú elvárás, hogy a hallgatók munkahelyi tevékenysége témájában és színvonalában illeszkedjen az egyetemi képzési programhoz. Általánosságban a BProfon valamivel kevesebb természettudományos alapismeretet kapnak a diákok, mint a BSc-n. Viszont a szak lényegesen gyakorlatorientáltabb lesz.

CW: A BProf diplomával befejezettnek tekinthető a hallgató képzése?
JL: Képzéseink átjárhatóak. A BSc-ről viszonylag könnyen lehet majd váltani a BProfra, innen viszont csak 60 plusz kredittel, azaz két plusz félévvel lehetne átmenni a BSc-re. Ugyanezen az ágon – tehát némi kerülővel – nyitva áll az út a BProf hallgatói számára az MSc felé is. A BProf egyenes ági folytatása egyébként az MProf, tehát a Master of Profession. Ez utóbbi indítását jelenleg nem tervezzük.

CW: A BProf hallgatói is kaphatnak majd állami ösztöndíjat?
JL: Ha lesz állami ösztöndíj, akkor minden bizonnyal igen. Mi nekik is kértünk…”

Forrás:
Mi tehet a felsőoktatás az informatikushiány enyhítésére?; Computerworld; 2017 szeptember 8.

Magyarország versenyképes digitális gazdaság kíván lenni Európa szívében

„A digitalizáció minden szektorban jelen van, az egészségügytől az oktatáson és az élelmiszeriparon keresztül, a sporton és a mezőgazdaságon át egészen a turizmusig. Ahhoz, hogy egy ország versenyképes legyen az új ipari forradalom peremén a digitalizáció minden lehetőségét ki kell aknáznia. Magyarország és a V4 partnerség sem lehet ez alól kivétel – mondta Mernyei Ákos európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az ITAPA konferencián, 2017. november 14-én, Pozsonyban.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországnak az Egységes Digitális Piac és a V4 kulcsszereplőjeként ambiciózus céljai vannak. Kiemelte: az internetkapcsolat kedvezőbb ára érdekében 2018-tól az internet-szolgáltatásra vonatkozó ÁFA 27%-ról 5%-ra csökken. Emellett ingyenes WiFi és digitális képzések lesznek széles körben elérhetőek az állampolgárok számára. 2019-től a szélessávú internet az ország teljes területén hozzáférhetővé válik a 208,9 milliárd forint értékű intenzív infrastruktúra-fejlesztésnek köszönhetően. Ez a gyakorlatban nagyon sok háztartás, cég, közintézmény és 1,2 millió diák korlátlan internetelérését fogja jelenteni.

Kiemelt célnak tekintjük, hogy az olyan új generációs fejlesztések élvonalában legyünk, mint a big data és adatgazdaság, robotika, Ipar 4.0, vagy az önvezető járművek. Az új zalaegerszegi tesztpálya révén pedig Magyarország európai és regionális szinten jelentős 5G tesztközponttá kíván válni. A digitalizáció nem ismer határokat, ezért fontosnak tartjuk a regionális együttműködéseink erősítését, miközben az egyes országok versenyképességi szellemét is megtartjuk – tette hozzá Mernyei Ákos helyettes államtitkár.”

Forrás:
Magyarország versenyképes digitális gazdaság kíván lenni Európa szívében; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. november 14.

Közigazgatás, politika

A kormányablakba költözik a NAV

„Szem előtt tartva a gyors és hatékony ügyintézést, a Kormányablakban kap helyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Karcagon. A munka hamarosan a végéhez ér, december közepén már az új helyen várja az adóhatóság az ügyfeleket.

A kormányzat szándéka az, hogy egy szolgáltató állam jöjjön létre. Ennek a tükrében döntöttek annak idején 2010-ben, hogy milyen szervezeti átalakításokat hajtanak végre a közigazgatásban. Így jöttek létre a Kormányhivatalok, a Járási Hivatalok és azon belül létrejöttek a Kormányablak osztályok, amely Karcagon és Kisújszálláson is működik. A Kormányablak feladata az, hogy az ügyfelek egy helyen tudják intézni az ügyeiket. Jelenleg is 1582 ügyet lehet intézni, elindítani, tájékoztatást kérni. Én bízom benne, hogy mindenki nagyon elégedett ennek az osztálynak a működésével – mondta az osztályvezető.

A Kormányzat szándéka az volt, hogy országszerte azonos feltételekkel tudják az ügyfelek az ügyeiket intézni, mindemellet erősítse a szolgáltató jelleget.
– A Nemzeti Adó és Vámhivatal nem tartozik a mi szervezeti egységünkhöz, ők egy különálló szervezet, de ők is fogadják az ügyfeleket. A kormányzat célja az, hogy az állampolgároknak, a vállalkozásoknak az ügyeit minél gyorsabban tudják intézni. Egy kormányhatározat értelmében a Karcagi Járási Hivatal Kormányablak Osztálya is kibővül, tehát biztosítani fogjuk a NAV ügyfélfogadó terét.

Az átalakításhoz a Miniszterelnökség 35 millió forintot biztosított.

– Személy szerint nagyon hálás vagyok Dobos László polgármester úrnak azért, hogy támogatott minket abban, hogy a jelenlegi helyünk ne sérüljön, úgy tudjuk kialakítani a NAV ügyfélfogadás helyszínét, hogy az úgynevezett régi házasságkötő termet biztosította számunkra. Ebben a 80 négyzetméteres irodarészben két munkaállomást biztosítunk a NAV számára, a további helyeket pedig a Kormányablak veszi majd birtokba.

A betonozási munkával már végeztek a kivitelezők, hamarosan a burkolással folytatódik majd a munka. December közepére megérkeznek a bútorok és beköltözhet az ügyfélszolgálat is. A pontos indulásról a Kormányablak tájékoztatni fogja ügyfeleit.”

Forrás:
A kormányablakba költözik a NAV; infoKarcag; 2017. november 14.

Újabb bürokrácia-csökkentő intézkedés jöhet jövőre az adózásban

„Míg eddig az adószakemberek csak úgy kezdhették meg tevékenységüket, ha ehhez engedélyt kértek, addig jövőre elég lehet egy egyszerű bejelentés is. Az adószakemberek nyilvántartásba vételéről szóló NGM rendeletet tervezetét mától bárki véleményezheti.
Az újabb bürokráciacsökkentés az adózásban jelentős könnyebbséget hozhat jövőre. Jelenleg adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a jelölt nyilvántartásba vételi kérelmét a hatóság elbírálta és az engedélykiadással egyidejűleg felvette a nyilvántartásba. Az eljárás ügyintézési határideje 45 nap. Az adóbürokrácia-csökkentés újabb állomása megszűntetheti az engedélyezési eljárást. Az érintetteknek elegendő lehet a bejelentés, és már segíthetik ügyfeleiket tanácsaikkal, vagy például képviselhetik őket az adóhivatal előtt.

Míg jelenleg az adótanácsadóknak kell igazolniuk, hogy megfelelnek a feltételeknek, a tervezet szerint 2018-tól a Nemzetgazdasági Minisztérium a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi ezt.

A tervezet szerint a bejelentés vizsgálatának eredménye alapján a gazdasági tárca a jogszabályi feltételeket teljesítő bejelentőket nyilvántartásba veszi, míg azokat, akik nem felelnek meg az előírásoknak, az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzésétől eltiltja. Annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást tudják nyújtani ügyfeleiknek az adózási szakemberek, a nyilvántartásba vételt követő öt év alatt olyan továbbképzéseken kell részt venniük, amelyek releváns és naprakész ismeretekkel bővítik a már megszerzett ismereteiket.

A szaktárca nyilvántartásában jelenleg több mint hatezer adótanácsadó, az adószakértői és az okleveles adószakértő szerepel. A lista évente átlagosan néhány száz szakemberrel bővül. A penzugyiszakkepzes.kormany.hu oldalon található névjegyzékben az összes adózási szakember szerepel. Az adóügyeik intézésében szakszerű segítséget igénylő cégeknek, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek itt érdemes a megbízás előtt a jogosultságot ellenőrizni…”

Forrás:
Újabb bürokrácia-csökkentő intézkedés jöhet jövőre az adózásban; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. november 14.
Tervezet az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló NGM rendeletről; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. november 14. (PDF)
„A tervezet 2017. november 17-ig véleményezhető a marta.aigner.kincses@ngm.gov.hu; eva.voicsek@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségeken.”

Jövőre átalakul a hatósági ellenőrzés rendszere

„2018. január elsejétől egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskört kapnak a járási hivatalok – mondta a Rádió Orientnek Tarnavölgyiné Tényi Ágnes, a Nagykátai Járási Hivatal vezetője, aki szerint ez is része a közigazgatásban egyre jellemzőbb generalista ügyintézés terjedésének.

A jövő év elejétől több változás is életbe fog lépni, amely érinti a járási hivatalok mindennapi munkáját. Egyrészt hatályba lép a közigazgatási eljárásról szóló törvény, amely a hivatalvezető elmondása szerint egyszerűbb és átláthatóbb ügyintését fog eredményezni. Erre fel kell készíteni a hivatalnál dolgozó munkatársakat, amelyre várhatóan még a novemberi hónap folyamán sor fog kerülni. „Az 5 osztály munkatársai részére külön-külön képzéseket fogok tartani, így családias légkörben tudjuk megbeszélni a felmerülő kérdéseket” – mondta.

Emellett szintén 2018. január elsejétől átalakul a hatósági ellenőrzés rendszere, amelynek keretében egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskört kapnak a járási hivatalok.
Mindez azonban nem érinti a speciális területeket – mutatott rá Tarnavölgyiné Tényi Ágnes. Kiemelte: mindezen intézkedések a specializáció helyett egyre inkább a generalista ügyintézési szemléletmód terjedését célozzák a közigazgatásban.”

Forrás:
Jövőre átalakul a hatósági ellenőrzés rendszere; OrientPress. 2017. november 17.

Három új kormányablak várható jövőre Fejérben

„ Ercsiben és Bicskén a helyi okmányiroda bővül kormányablakká, s ha sikerül addig mindenben megegyezni a MÁV-val, a székesfehérvári vasútállomáson feláll a megyeszékhely harmadik kormányablaka is.
Nemrég jelent meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiadványa, a 2017. évi Jó Állam Jelentés. Ez már a harmadik év, hogy közreadják az átfogó tanulmányt.

– Az elmúlt évek fejleményei: a pénzügyi és gazdasági válság, a klímaváltozás hatásai, a terrorizmus és az illegális bevándorlás elleni fellépés megerősítette a kormányzás államközpontú megközelítését és gyakorlatát, amely szerint a közjó absztrakt normarendszerének érvényesítése érdekében az államnak kell értékteremtő és értékvédő szerepet vállalnia a politikai, gazdasági és társadalmi szférákban – áll a dolgozat bevezetésében.

A jó állam működését hat kormányzati képesség értékelése mentén vizsgálja a jelentés: biztonság és bizalom a kormányzatban, közösségi jóllét, pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség, fenntarthatóság, demokrácia és hatékony közigazgatás.
Simon Lászlóval, a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjával a hatékony közigazgatásról beszélgettünk. Hiszen a mindennapok során gyakran „találkozunk” az állammal a hivatalokban várakozva. Bár egyre kevesebbet kell sorban állni vagy éppen utazni ügyintézés végett. Számos funkció online is elérhető.

– Hogyan méri a közigazgatás hatékonyságát a jelentés?
– A Jó Állam Jelentés azt vizsgálja, hogy az állam miként törekszik arra, hogy a közigazgatási szolgáltatások az egyének számára minél könnyebben, egyszerűbben hozzáférhetőek legyenek. A jó állam eszméje mellett azt vizsgáljuk, hogyan lehetne a hivatali ügyintézést minél gyorsabban, akár otthonról is lebonyolítania az embereknek.

Fejér megyét 8 járási hivatal fogja át. Szolgáltatásaink 11 kormányablakban hozzáférhetőek, s van még 2 okmányirodánk is. Utóbbiak kevesebb hatáskörben járnak el. 1700 ügyet lehet ma elintézni a kormányablakokban.

– Milyen, a hagyományostól eltérő ügyintézési csatornák állnak rendelkezésre?
– Van 35 fő ügysegéd munkatársunk. Rendszeresen látogatják azokat a megyei településeket, ahol nincs okmányiroda vagy kormányablak. Ha például Rozi néninek segíteni kell, s gyorsan, online kell számára a legközelebbi kormányablakban időpontot foglalni, ők ebben rendelkezésére állnak. Tulajdonképpen rendszeres fogadóórákat tartanak.

– Az említett két okmányiroda kap-e a közeljövőben több feladatot?
– Mindent elkövetünk azért, hogy az Ercsiben – a viszonylag nagy forgalom mellett – működő okmányiroda tavasszal kormányablakká váljon. Az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak. Fel kell készítenünk az ott dolgozókat az új feladatkörökre.
Bicske városában jelenleg szintén okmányiroda van. Jövő tavaszra elkészül a járási hivatal új épülete, amelyben egy korszerű kormányablak is helyet kap majd.

A megyeszékhelyen most két kormányablak működik. Tárgyalásban állunk a MÁV-val, szeretnénk a felújított vasútállomáson is kormányablakot kialakítani. Bízom benne, hogy ez 2018 végére megvalósulhat.

A közlekedés során, ha gyorsan ügyintézünk, nagyon sok embernek tudunk segíteni. Fontos, hogy az ügyek döntő hányadában országos hatókörűek a kormányablakok. Jellemző példa, hogy nyaranta három-négyszeresére emelkedik a gárdonyi kormányablak forgalma.

– Milyen új eszköz, rendszer csökkentheti az ügyfelek hivatali ügyintézéseit?
– Az ügyfélteher csökkentésére rengeteg intézkedés történt, de még nem elegendő. Több mint száz törvényt változtatott meg az országgyűlés a kormányhivatalok javaslatára.
Cél, hogy egyetlen e-személyigazolványon legyenek meg az adataink. Egy plasztikkártya szolgáljon személyi igazolványként, lakcímkártyaként, vezetői engedélyként, TAJ-kártyaként, de olyan funkciókat is tartalmazna ez, mint az adóazonosító jel vagy éppen a tulajdonosa vércsoportja.

– A mögöttünk lévő évek során sikerült-e csökkenteni a Fejér Megyei Kormányhivatalnál alkalmazásban állók létszámát?
– 1499-en vagyunk. Ez a szám úgy alakult ki, hogy két lépcsőben, összesen 21 szervezet olvadt be a Kormányhivatalba, vagy adott át különböző feladatköröket. Sok esetben a feladatokat ugyan átvettük, de nem emeltünk létszámot, megoldottuk belső hatékonyságnöveléssel.
Az integráció során szüntettünk meg álláshelyeket. Például a korábbi 170 helyett ma csak 107 vezető tisztségviselőnk van. Ha ennek fényében nézzük, ma 2010-hez képest körülbelül 30 százalékkal kevesebben látják el a Kormányhivatalhoz tartozó feladatköröket.”

Forrás:
Három új kormányablak várható jövőre Fejérben; FEOL.hu; 2017. november 18.

4,5 milliárd forintos megtakarítást eredményezett Könnyű Közmű Program

„A Könnyű Közmű Program az indulása óta eltelt négy hónapban 4,5 milliárd forintos megtakarítást eredményezett a családok, valamint a kis- és középvállalkozások számára – jelentette ki a Miniszterelnökség kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára szerdán Szegeden.
Bartal Tamás egy konferencia előtt rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, a közműcsatlakozások díjmentessé tétele, a szabályozás egyszerűsítése és az eljárások gyorsítása a gázszolgáltatás esetén 3,5 milliárd, a villamosenergia-bekötésnél 800 millió, a ivóvíz és csatorna csatlakozásnál 200 millió forintot meghaladó megtakarítást eredményezett.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, az Országgyűlés által október végén elfogadott jogszabályok a díjmentesség garanciáit megerősítve bezárták a “kiskapukat”, és tovább egyszerűsítik a folyamatokat. Hozzátette: a kormány a hatósági hozzáállás helyett szolgáltatói magatartást vár el az elosztóktól.

A szabályozás alapján a szolgáltató nem tagadhatja meg önkényesen a törvényi feltételeknek megfelelő csatlakozási kérelmet, és azonnal meg kell kezdeni az eljárást. A díjmentes szolgáltatás pedig nem köthető óvadék, letét vagy más fizetési kötelezettséghez – ismertette a szakember.

A közműcsatlakozások díjmentessé tétele egy átlagos lakás, ház esetében 1,9 millió, egy üzlethelyiségnél 2,8 millió forinttal csökkenti a beruházás költségeit, segítve ezzel a családok otthonteremtését, javítva a vállalkozások versenyképességét – mondta a helyettes államtitkár. A program iránt az első naptól hatalmas az érdeklődés. A csatlakozási igények száma – az előző két év átlagához képet – háromszorosára nőtt, és a korábbi évekkel ellentétben az ősz beköszöntével sem mérséklődött – közölte Bartal Tamás.

Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, a program jelentős mértékben javíthatja a kis- és középvállalkozások versenyképességet a beruházási költségek és az adminisztratív terhek csökkentésével, illetve azzal, hogy az energiaellátás biztosításához szükséges több hónapos, akár egy éves engedélyezési, előkészítési időszak néhány hétre csökken.

Komoly változást hoz az is, hogy a jogszabályváltozás a megyénként néhány tucat vállalkozás monopolhelyzetét megszüntetve a megfelelő szakmai gyakorlattal és referenciával rendelkező cégek számára is lehetővé teszi, hogy elvégezzék a közműbekötéseket – közölte az elnök.”

Forrás:
4,5 milliárd forintos megtakarítást eredményezett Könnyű Közmű Program; Miniszterelnökség; 2017. november 15.

A Magyar Fejlesztési Központ akkreditált képzése megkönnyíti a hozzáférést a közvetlen európai uniós forrásokhoz a határainkon túl élő magyar vállalkozók számára

„Megkezdődött a Magyar Fejlesztési Központ (MFK) a közelmúltban akkreditált, „D” kategóriájú képzésének első sorozata. A képzést – amelynek célja, hogy naprakész szaktudást nyújtson a közvetlen támogatású európai uniós programok rendszeréről – az MKF a Magyar Országgyűlés Hunineu Alapítványával közös szervezésben első alkalommal határon túli fiatal vállalkozók számára tartja meg.
Az európai uniós források rendszerébe bevezető, október óta akkreditációval rendelkező, háromnapos képzés első napját Kiss Antal miniszteri biztos (NFM), ügyvezető igazgató (MFK) és az erdélyi fiatal vállalkozók szövetsége, a YEAT (Young Entrepreneurs Association from Transylvania) képviseletében Czine Zsolt Attila nyitotta meg 2017. november 13-án.

Kiss Antal miniszteri biztos megnyitójában úgy fogalmazott, hogy a fiatal erdélyi vállalkozók számára a közvetlen támogatású közösségi források rendszerének biztos ismerete kulcsfontosságú lesz, hiszen a 2020 utáni időszakban várhatóan átalakul operatív programok felépítése. A közvetlen források nyújtotta keretek azonban továbbra is lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tagországok felkészült szakemberei sikerrel pályázzanak, és a lehető legtöbb támogatást nyerjék el projektjeihez.

A megnyitó napja a tapasztalat és a fiatalos lendület találkozását hozta: Kiss Antal és Czine Zsolt Attila együttműködési keretszerződést írt alá, amely szerint az MFK vállalja, hogy továbbra is segíti a fiatal magyar vállalkozókat határon innen és túl a közvetlen támogatású uniós források elnyerésében. Ennek egyik formája az akkreditált szakképzés, amely során olyan tudáshoz jutnak a határainkon túl élő magyar vállalkozók, amelyet kizárólag az MFK tanfolyamán sajátíthatnak el.”

Forrás:
A Magyar Fejlesztési Központ akkreditált képzése megkönnyíti a hozzáférést a közvetlen európai uniós forrásokhoz; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. november 14.

Támogató eljárás: a hibázó mikrovállalkozások most még bírság nélkül pótolhatják adófizetési mulasztásukat

„Támogató eljárást indít hétfőtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azoknál a mikrovállalkozásoknál, amelyeknél az adóhatóság a rendelkezésére álló és a bevallási adatok között jelentős eltérést talált – mondta Tállai András, a NAV vezetője, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
Az államtitkár elmondta, hogy a kockázatelemzők felhasználták többek között az online pénztárgép, illetve az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (ekáer) adatait is. A revizorok megjelenésére számíthatnak például azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt időszakban legalább egy hónapig semmit nem ütöttek az online pénztárgépükbe, ám a rendelkezésre álló adatok szerint az üzletük nyitva volt, az értékesítés nem szünetelt. Azokat az adózókat is felkeresi a NAV, akik az ekáer adatok szerint jóval nagyobb összegben hoztak be az EU más tagállamából árut, mint amennyit az áfabevallásukban feltűntettek.

A revizorok támogató eljárást indítanak, így a legtöbbször könyvelő nélküli mikrovállalkozások és a 10 millió forint alatti éves bevétellel rendelkező cégek képviselői személyes segítséget kapnak a revizoroktól, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt semmilyen szankciót nem szabhat ki az adóhivatal.

Tállai András megjegyezte, hogy ha a mikrovállalkozókat nem támogató, hanem ellenőrzési eljárásban vizsgálná a NAV, akkor az érintettek a befizetni elmulasztott adó megfizetésén túl akár 200 százalékos adóbírsággal és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékkal is számolhatnának. Így viszont az adón kívül csak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű önellenőrzési pótlékot kell megfizetnie – tette hozzá.”

Forrás:
A hibázó mikrovállalkozások most még bírság nélkül pótolhatják adófizetési mulasztásukat; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. november 19.

Közigazgatási, politikai informatika

LED – Lechner Education: Agilitás és közigazgatás Meetup

„A Lechner Tudásközpont az eddigi hazai közigazgatási gyakorlattól eltérően agilis módszertan segítségével fejleszti informatikai termékeit. Az e-építésügy területén így olyan alkalmazások jönnek létre, melyek nincsenek tele felesleges és érthetetlen funkciókkal, használatuk egyszerű és közérthető. A Lechner és a Budapest Agile Meetup Group közös szervezésű, nyilvános eseményén kiderül, hogyan lehet jó szoftvereket fejleszteni, nem csak piaci alapon.

Április óta a Scrum, azaz egyfajta agilis fejlesztési módszertan szerint dolgozik a Lechner Tudásközpont e-közmű fejlesztőcsapata. A csapatszellem, a gyors és látványos visszacsatolások, valamint a kéthetes fejlesztési periódusok, vagyis az úgynevezett sprintek segítségével a Lechner Tudásközpontban egy sokszereplős és jogszabályi keretekkel közrefogott országos informatikai rendszer fejlesztése valósult meg.

A Lechner informatikai osztályán az e-közmű fejlesztés volt az első, ahol a Scrumot alkalmazni kezdték. A csoport az agilis fejlesztésre való átállást követő várt hullámvölgyön átlépve olyan jól kezdett működni, hogy példájuk alapján azok a munkatársak is csapatokat kezdtek alkotni, akik nem az e-közmű fejlesztésén dolgoztak. Rövidesen az így létrejött spontán horizontális munkacsoportokon kívül, egyéb összetartó erők, például érdeklődés, vagy azonos technológia-használat mentén is szerveződtek csoportok, amelyek így mátrixszerűen az egész közösséget behálózták. A tervek szerint a Lechner Tudásközpont informatikai bázisán hamarosan minden munkatárs csapatban fog dolgozni és minden projektnek meglesznek a maguk agilis módszertan szerint előírt szereplői.

A nemzetközi gyakorlatban előfordul, hogy az informatikai közbeszerzéseknél alapelvárás a fejlesztendő szoftver agilis módszertan szerinti megvalósítása. Ugyan hazánkban mindez (még) nem gyakorlat, a Lechner Tudásközpont az építésügy fejlesztésére elnyert európai uniós KÖFOP projekt keretein belül már így kezd neki a fejlesztés agilis megvalósításának.

A Lechner Tudásközpont és a Budapest Agile Meetup Group közös szervezésű Meetupján az agilitás elismert szakemberei beszélnek a módszerről, és annak helyéről a közigazgatási fejlesztésekben. Az esemény szakmai támogatója a Vezető Informatikusok Szövetsége.

Előadók:

  • Both András (infokommunikációs igazgató, Lechner Tudásközpont): Miért érdemes agiliskodni a közigazgatásban?
  • Guthy Miklós (agilis tanácsadó, Agilizer) és Hülber Attila (alprojektvezető, Lechner Tudásközpont): Hogyan álljunk neki a fejlesztésnek, hogy jó termék jöhessen ki belőle minél előbb?
  • Kulcsár Bence (agilis coach): Eltitkolt akták – a Scrum 60 éves története
  • Téti Imre (ügyvezető, Konasoft – a Sprint Consulting ügyfele): Agilis finanszírozás az állami szférában

Helyszín: Lechner Tudásközpont, Ügyféltér (1111 Budapest, Budafoki út 59. E/3. sárga épület)
Időpont: 2017. november 28. (kedd) 18:00

A rövid, tömör és informatív előadások után lehetőség van kérdéseket feltenni az előadóknak.

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt! Jelezz vissza a Facebookon és gyere el, a belépés ingyenes!”

Forrás:
http://lechnerkozpont.hu/cikk/led-lechner-education-agilitas-es-kozigazgatas-meetup; Lechner Tudásközpont; 2017. november 16.
Lásd még: Budapest Agile Meetup Group

IVSZ Közbeszerzési Konferencia 2017

„Közérthetően a közbeszerzésről: “Csak az, ami nekünk fontos!”

Közbeszerzési Konferencia 2017
Az IVSZ a Közbeszerzési Hatóság szakmai támogatásával 2017-ben is megszervezi éves Közbeszerzési konferenciáját 2017. november 28.-án. A konferencia főbb témáit az elektronikus közbeszerzés, a KEF eljárások, jogesetek és az ajánlattevői dilemmák fogják alkotni. Az előadások tárgyait a Közbeszerzési Munkacsoportunk igényeinek előzetes felmérése adta, előadóink pedig a felmerült témák jeles szakértői lesznek.

Helyszín: Aquaworld Resort Budapest**** (1044 Budapest, Íves út 16.)
Időpont: 2017. november 28.

A konferencián a Közbeszerzési Hatóság szakemberein kívül a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság szakértői is részt vesznek, hogy első kézből kapjuk az információt.

A konferencia elsősorban az elektronikus közbeszerzésben érintett cégeknek, valamint az ajánlattevőknek kíván segítséget nyújtani, de a problémás területek feltárása, azok joggyakorlatának elemzése valamennyi közbeszerzési szakember számára releváns információkkal bír.

Program
9:00-9:30: Regisztráció

9:30-10:00: Megnyitók
Rigó Csaba Balázs, Közbeszerzési Hatóság, elnök
Laufer Tamás, IVSZ, elnök

10:00-10:40: Az elektronikus közbeszerzés hazai bevezetése
Dr. Elek Ildikó, Miniszterelnökség, főosztályvezető-helyettes

10:40-11:00: Kávészünet

11:00-12:00: Az ajánlattevőket érintő leggyakoribb problémák
dr. Kugler Tibor, Közbeszerzési Hatóság, főosztályvezető

12:00-13:00: Kérdések és válaszok, ebéd

13:00-13:50: A Hatóság ellenőrzései (eljárás folyamata, lehetséges következményei, tipikus jogsértések az eddigi tapasztalatok alapján)
dr. Bakos Balázs Közbeszerzési Hatóság, főosztályvezető

13:50-14:50: A Döntőbizottság aktuális döntései
Dr. Puskás Sándor, Közbeszerzési Döntőbizottság, elnök

14:50-15:10: Kávészünet

15:10-16:10: Az idei keretmegállapodásos eljárások és az elektronikus versenyújranyitások tapasztalatai
Hegedűs Tibor, KEF, közbeszerzési szakértő
Pazár Ákos, KEF, közbeszerzési referens

16:10-16:30: Kérdések és válaszok, a konferencia zárása

A programváltozás jogát fenntartjuk!

Részvételi díj
IVSZ tagoknak: 29 500 Ft + Áfa
Nem IVSZ tagoknak 39 500 Ft + Áfa”

Forrás:
Közbeszerzési Konferencia 2017; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2017. november

György István: 50 milliárd jut a közigazgatás elektronizálására

„Az elmúlt évek munkájának eredményeképpen mára a területi közigazgatás infrastruktúrája alkalmassá vált a közigazgatás elektronizálására, melyre a tervek szerint a kormány a következő időszakban 50 milliárd forintot fordít – jelentette ki a fővárosi kormányhivatal irányítója.

A paradigmaváltásnak két fő eleme van – mutatott rá György István, aki emlékeztetett: a területi közigazgatás infrastruktúrája, intézményrendszere olyan átalakításokon esett át az elmúlt esztendőkben, amelyek alkalmassá teszik az intézményrendszert arra, hogy a következő intenzív szakaszban az elektronikus közigazgatás is minél jobban teret nyerjen a területi közigazgatásban. A kormánymegbízott felidézte: az extenzív szakasznak három fő eleme volt: előbb a kormányhivatalok, majd a járási és kerületi hivatalok létrehozása, valamint a kormányablakok létrejötte, melyek ma már több mint 270 helyen várják az ügyfeleket, és több mint 1500 ügytípusban képesek ügyeket fogadni. A következő lépés azt szolgálja, hogy ezeknek az ügyeknek bizonyos hányadát már elektronikusan is lehessen intézni. Erre a kormányzat európai uniós projektek keretében több mint 50 milliárd forintot fordít – tette hozzá.

Nyolc területen indul meg a további fejlesztés:
a közszolgáltató kormányhivatali közigazgatási modell, a hatósági eljárások és jogalkalmazási gyakorlat és az ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése, valamint a kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása, a területi államigazgatás egységes működését támogató rendszerek fejlesztése és az egységes kormányzati elektronikus irat- és dokumentumkezelő rendszer területi közigazgatásra történő kiterjesztése, továbbá a hatáskör-átcsoportosításból adódó szakrendszeri integrációs feladatok ellátása és a területi államigazgatási szervek humánerőforrás-fejlesztése területén.

Az elmúlt időszakban egységes platformra helyezték az iktatási és az elektronikus irat- és dokumentumkezelő rendszereket. Korábban 13-féle iktatási típus létezett a területi közigazgatásban, mára ezeket egységesítették. A szakember hangsúlyozta, hogy még nagyon sok fejlesztésre van szükség, hiszen majdnem 300 olyan szakrendszer működik a területi közigazgatásban, amelyek még nem kommunikálnak egymással. A fejlesztés azt szolgálja, hogy a rendszerek átjárhatóak legyenek, az ügyintézők – meghatározott jogosultsággal – át tudjanak lépni egyik rendszerből a másikba, és a hivatalok ne az ügyfelektől kérjenek olyan adatokat, amelyek már az államigazgatás rendelkezésére állnak.

Az a cél, hogy egyre több olyan ügytípus legyen, amelyeket az ügyfél akár otthonról egy laptoppal is el tud indítani
– mutatott rá a Rádió Orient vendége. A paradigmaváltás tulajdonképpen abban áll, hogy megtörténik a kormányhivatalokban a területi közigazgatási rendszerek elektronizálása. A nyolc nagy európai uniós projekt befejezését követően egy új korszakba fog átlépni a közigazgatás. A fejlesztések jelentős része 2018-ban befejeződik, de lesznek olyan területek, amelyek 2019-re is átnyúlnak – foglalta össze György István.

A kormánymegbízott kitért arra is, hogy a Fővárosi Kormányhivatal jelenleg is több projektben vesz részt. Folyik az egységes dokumentumkezelő rendszer kialakítása, illetve a területi államigazgatás egységes működését támogató rendszer fejlesztése. Egy ügyfél-azonosító rendszer kialakítása van folyamatban van azok számára, akik nem rendelkeznek elektronikus személyi igazolvánnyal. Egy másik fejlesztés eredményeképpen 200 új, elektronikusan intézhető ügy kerül feldolgozásra – tájékoztatott György István a várható fejlesztésekről.”

Forrás:
György István: 50 milliárd jut a közigazgatás elektronizálására; OrientPress; 2017. november 19.

Tüntetésektől az önkormányzati folyamatfejlesztésig – a madridi példa

„A GovLab oldalán megjelent esetleírás sajátos példát mutat arra, hogy hogyan sikerült Madridban egy nagy tüntetéssorozat energiáját egy eredetileg annak céljaira kidolgozott technológiával a város önkormányzatának döntéshozatali folyamatainak fejlesztésére fordítani. A fordulathoz persze az is hozzájárult, hogy a 2011-es, megszorítás-ellenes tüntetések alkalmával felbukkant informatikus, aki az alábbiakban bemutatott alkalmazás elődjét kifejlesztette, ma már a városi tanács tagja, egyben a választókkal való kapcsolattartás, a széles választóközönség bevonásának (public engagement) felelőse is. A Decide Madrid – amelynek előzménye a tiltakozók hangjának artikulálására és felerősítésére szolgált – azóta úttörő jellegű civil technológiai platformnak bizonyult az önkormányzati és közigazgatási működés fejlesztésére.

A Decide Madrid célja, hogy a város minél több polgárát bevonja a döntéshozatali folyamatokba és nyilvános vitákba, a legkorszerűbb eszközökkel ellátott részvételi demokrácia megvalósításaként. A modell sajátossága, hogy a széleskörű részvétel ellenére sem válik kaotikussá, és nem kérdőjelezi meg a hagyományos, intézményes döntéshozatali mechanizmusokat, ugyanakkor eredményesen támogatja azokat. Nyílt forráskódú szoftvert alkalmazva, olyan webes felületet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a részvételt a vitában, javaslattételben és szavazásokban, ugyanakkor az átláthatóságot is biztosítja.

A funkciók közül kettő emelkedik ki jelentőségénél fogva.
Az egyik a javaslattételi szekció. Ebben a regisztrált helyi lakosok egyetlen gombnyomással javaslatot tudnak megfogalmazni, a cím és a leírás megadásával. A javaslatok természetesen széles körben szórnak tartalmukat és hosszúságukat tekintve is, de a folyamatba megfelelő szűrők vannak beépítve. Először is, a javaslattevőnek 12 hónapja van arra, hogy elegendő számú támogatót találjon, ami a 16 éven felüli madridi lakosság 1%-át jelenti (kb. 27 ezer ember). Ez a minimális feltétele annak, hogy a javaslat továbblépjen a következő fázisba, szélesebb körű megfontolásra. Ez megkíméli az adminisztrátorokat attól, hogy minimális támogatottságú javaslatokra vesztegessék az idejüket. A döntéshozatali fázisban – ez még mindig a weboldal fórumát jelenti, nem az önkormányzat intézményét – a résztvevőknek 45 napjuk van arra, hogy tájékozódjanak és megvitassák a javaslatot. A platform vezetői ehhez semmilyen háttérinformációt nem biztosítanak azon kívül, amit maguk a résztvevők rendelkezésre bocsátanak, ami felelősséget alakít ki a javaslattevőkben. A vitaszakasz után 7 nap van arra, hogy a megfelelő szinten regisztrált (erre később visszatérünk) madridiak szavazhassanak a javaslatról. Ha megkapja a szükséges többséget, a javaslat a városi tanács elé kerül, de nem jelent semmilyen automatizmust a döntéshozatalban. 30 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az önkormányzat megvizsgálja a törvényességét, megvalósíthatóságát, alkalmasságát és költségigényét, aminek eredményéről nyilvános jelentést tesz közzé. Ha ennek eredménye megfelelő, formális döntés születhet. Ha nem, akkor az önkormányzat javasolhat alternatívát, vagy el is vetheti teljesen a javaslatot.

A másik nagy jelentőségű funkció a részvételi költségvetéstervezés, amiben résztvevők széles köre vitathatja meg és hozhat döntést a rendelkezésre álló források felhasználásáról. A megfelelően regisztrált madridiak közül bárki javaslatot tehet egy adott projekt költségvetési finanszírozására, az ezt szolgáló nyilvános felületen. A javaslattevők egymással is konzultálhatnak, és dönthetnek projektjeik összevonásáról, a jobb esélyek és a költséghatékonyság érdekében. A következő szakaszban a minősített regisztrált szavazók leadhatják véges számú voksukat a támogatható projektekre, amelyek ezután az önkormányzat elé kerülnek, megvizsgálva azok érvényességét, megvalósíthatóságát, törvényességét és azt, hogy beleférnek-e egyáltalán a rendelkezésre álló költségvetési keretbe. A leginkább támogatott projektek kerülne be a végső szavazási fázisba, amelyben a szavazók láthatják a rendelkezésre álló keretet és a projektek becsült költségét egyaránt. A szavazás során kialakuló sorrend alapján, ha az első helyen végzett projekt alapján még marad keret, és az elegendő a másodikra, az is felkerül a megvalósítandó listára. Ha a másodikra már nem elegendő a maradék keret, az alkalmazás a harmadikra ugrik, és így tovább. Ilyen módon a preferencia-sorrendet is figyelembe véve lehet a költségvetési keret zártságát biztosítani.

A Decide Madrid a két fenti funkción kívül lehetőséget ad bármilyen más vitára és konzultációra is, anélkül, hogy annak közvetlen következménye lenne a döntéshozatalra.
A széleskörű részvétel (a költségvetési folyamatban 2017-ben 67 ezer madridi vett részt) természetesen felvet komoly biztonsági kérdéseket is, a folyamat manipulálhatósága szempontjából. A többszörös szavazás elkerülésére háromszintű regisztrációt vezettek be. Az egyszerű regisztrált felhasználók mindegyike részt vehet a vitákban és javaslatok megfogalmazásában. Az előzetes szavazáshoz magasabb szintű hitelesítés kell, a végső szavazáshoz pedig még biztonságosabb.

A szerző végső konklúzióként megállapítja, hogy a kezdeményezés ígéretes és innovatív, az eltelt idő rövidsége miatt azonban egyelőre nincs bizonyító erejű tapasztalatunk rá, hogy mennyiben javítja a döntéshozatal minőségét. (A javaslattételi mechanizmusban eddig csak két javaslat jutott el a végső szavazásig.) A gyakorlatot mindenesetre már több spanyolországi város – így például Barcelona – is átvette, úgyhogy a tapasztalatok gyűlni fognak.”

Forrás:
Beyond Protest: Examining the Decide Madrid Platform for Public Engagement; Sam DeJohn; GovLab Blog; 2017. november 13.
Decide Madrid
Consul – Open Government and E-Participation Web Software; GitHub (A Decide Madrid platform nyílt forráskódú szoftvere)
Consul Documentation (angolul)

Informatika, távközlés, technika

Big Data Konferencia – 2017 november 30.

„Big data: adatok mindenhol, minden mennyiségben. Mit kezdjünk velük? Hogyan dolgozzuk fel őket? Mire lesz ez jó? Vannak-e jogi korlátok?

A konferencia célja, hogy átfogó képet adjon a big data kutatások módszertani kérdéseiről és alkalmazási területeiről. A konferencia előadói négy szekcióban mutatják be a szövegbányászat aktuális problémáit, a big data alkalmazási lehetőségeit az egészségügyi adatok kezelésében, a jogi szövegek feldolgozásában, a közigazgatás és a városszervezés működtetésében, valamint az adatújságírási lehetőségeit. Egy önálló szekció a big data témájú doktori kutatások bemutatására ad lehetőséget.

Tisztelettel meghívunk minden kedves érdeklődőt a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Big Data Kutatócsoportja által szervezett konferenciára!

A konferencia időpontja 2017 november 30., 9:30-17:00.
Helyszín: Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Ifjúság útja 20.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni november 27-ig ezen a felületen lehet: https://goo.gl/forms/3lNXaKZLtsOtVt773.

Program:
9:30-10:00 REGISZTRÁCIÓ

10:00-11:00 PLENÁRIS ELŐADÁSOK
– Polyák Gábor (PTE BTK, SZKK, habilitált egyetemi docens): A Szentágothai János Kutatóközpont Big Data kutatócsoportja
– Botz Lajos (PTE GYTK, PhD, habil, egyetemi tanár, főgyógyszerész, intézetigazgató): A Big Data jelenség az egészségügyben: a gyógyszerezéssel összefüggő adatelemzések lehetőségei
– Feldmann Ádám (PTE Big Data kutatócsoport, ÁOK Magatartástudományi Intézet): Személyiségvonások kinyerése strukturálatlan szövegekből: a Personogram projekt

11:15-13:15 PÁRHUZAMOS SZEKCIÓK I. – 1. EGÉSZSÉGÜGYI ADATOK FELHASZNÁLÁSA
Szekcióvezető: Botz Lajos (PTE GYTK, PhD, habil, egyetemi tanár, főgyógyszerész, intézetigazgató)

Előadások:
– Király Gyula (Hospitaly Kft., stratégiai vezető): A hazai egészségügyi informatika helyzete, lehetőségei és az egészségügyi adatvagyonunk hasznosulása
– Boncz Imre (PTE KK, PhD, habil, egyetemi tanár, stratégiai igazgató): Nemzeti szintű egészségbiztosítási adatvagyon big data elemzési lehetőségei
– Zemplényi Antal (PTE KA, PhD, egészségügyi gazdálkodási igazgató): Big Data alkalmazásának lehetőségei az egészség-gazdaságtani elemzésekben és döntésekben
– Tarcsi Ádám (ELTE IK, egyetemi tanársegéd): Adattudományi módszerek szerepe az egészségügyi adatok elemzésében
– Bacskai Miklós (Healthware Tanácsadó Kft., stratégiai és üzletfejlesztési igazgató): Egészségügyi adatbázis felhasználhatósága szakmapolitikai döntéshozatalhoz: mérés, értékelés és modellezés

11:15-13:15 PÁRHUZAMOS SZEKCIÓK I. – 2. SZÖVEGBÁNYÁSZAT, DUO-MINING
Szekcióvezetők: Feldmann Ádám (PTE Big Data kutatócsoport, ÁOK Magatartástudományi Intézet), Kruzslicz Ferenc (PTE Big Data kutatócsoport, KTK egyetemi docens)

Előadások:

– Pongrácz Ferenc (IBM Magyarország, üzletfejlesztési igazgató): IBM Watson
– Szabó Martina (Precognox Kft, SZTE BTK Orosz Filológiai Tanszék): Az automatikus érzelemelemzés lehetőségei és kihívásai a nyelvtechnológiában
– Tavali Gábor (Precognox Kft.): Strukturálatlan adat kérdés. Miért érdemes ezzel foglalkozni? Konkrét példa: közbeszerzés, Solvo NER
– Álmos Balázs (planetoftheapps.hu): Mobil adatok és viselkedés alapú elemzés

13:15-14:15: ÁLLÓFOGADÁS

14:15-15:15 DOKTORANDUSZ HALLGATÓK SZEKCIÓJA
Szekcióvezetők: Hornyák Miklós (PTE KTK Kvantitatív Menedzsment Intézet, tanársegéd), Mehring-Tóth Szilvia (PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola)

Előadások:
– Mehring-Tóth Szilvia (PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola): A pozicionális elit összetételének vizsgálata digitalizált választási jegyzőkönyvekben
– Máté Anna (ELTE Szociológia Doktori Iskola): Szöveganalitika felhasználása a társadalomtudományokban – Pártprogramok szentiment jellegű elemzése SPSS Modelerrel
– Józan Flóra Krisztina (PTE ÁJK Doktori Iskola): Az egészségügyi adatok kezelése Magyarországon
– Tóth Marcell (SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola): A Big Data szerepe és alkalmazhatósága a smart city megoldásokban
– Spaller Endre (Széchenyi István Egyetem): Átalakíthatják-e a big data módszerek a KKV-k K+F támogatási gyakorlatát?
– Hornyák Miklós-Bencze Péter (PTE KTK Regonális Gazdaságtan és Politika Doktori Iskola, PTE TTK Matematika és Informatika Intézet): Textmining a társadalomtudományi kutatásban, egy keretrendszer tapasztalatai

14:15-15:15 BIG DATA LABOR: ADATÚJSÁGÍRÁS WORKSHOP
A workshop vezetője: Gazdag András (Precognox Kft)
Leírás: Mind az újságírás, mint a tudományos munkák, kutatások területén igen fontos szerepe van manapság az Internetnek. Rengeteg releváns információ érhető el a világhálón, de ezek megtalálása, begyűjtése és rendszerezése nem is olyan egyszerű feladat. Ezt a területet célozza meg az adatbányászat, melynek eszközeit és módszertanát egy készülő projektünkön keresztül szeretnénk bemutatni. A project az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából készül és a 2003. évi XXIV. törvény (“Üvegzseb törvény”) végrehajtásának monitorozását tűzte ki célul.

15:30-17:00 PÁRHUZAMOS SZEKCIÓK II. – 1. JOG ÉS BIG DATA
Szekcióvezető: Polyák Gábor (PTE BTK, SZKK, habilitált egyetemi docens)

Előadások:
– Ződi Zsolt (BCE GK, MTA JTI, egyetemi docens): Big Data a jogtudományban és a jogalkalmazásban
– Sebők Miklós (MTA TK PTI, tudományos munkatárs): A jogalkotás vizsgálatának szövegbányászati megoldásai
– Jóri András (Dataprotection.eu Kft, adatvédelmi szakértő): Big Data és adatvédelem
– Ritter Marianna (iLex Systems Zrt. vezérigazgató) – Pongrácz Ferenc (IBM, üzletfejlesztési igazgató): Big data a platform- alapú legal networkok napi munkájában – IBM Watson (LEXI) a jog szolgálatában “Szövegbányászat a jogászi munka során”

15:30-17:00 PÁRHUZAMOS SZEKCIÓK II. – 2. AZ OPEN DATA ÉS A BIG DATA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE
Szekcióvezető: Füzér Katalin (PTE BTK habilitált egyetemi docens, pályázati és kapcsolati dékánhelyettes)

Előadások:
– Szőke Gergely László (PTE ÁJK, PhD, adjunktus): Nyílt kormányzat, nyílt adatok – a hozzáférés szabályozási kérdései
– Németh Zsolt (KSH, elnöki főtanácsadó, PTE címzetes egyetemi tanár): Mikroadat hozzáférés a közszférában — a gyakorlati megvalósulás kérdései
– Csaba Ders (PTE főépítész): Okos városok és okos egyetemek az adatforradalomban (tbc)
– Sillye Imre (PTE főmérnök): Digitális ingatlannyilvántartás, a Pécsi Tudományegyetem CAFM rendszere

17:00 ZÁRSZÓ
Polyák Gábor (PTE BTK, SZKK, habilitált egyetemi docens)”

Forrás:
Big Data Konferencia; Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai János Kutatóközpont; 2017. november

Infokommunikációs távszolgáltatás indul látássérülteknek

„Infokommunikációs távszolgáltatást indít látássérülteknek a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a projektet a kormány 470 millió forinttal támogatja – jelentette be Czibere Károly sajtótájékoztatón.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára közölte, áprilisban hirdetett meg a kormány egy négymilliárd forintos keretösszegű pályázatot a Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjainak, ezen a kiíráson nyert az MVGYOSZ.

Elmondta, a látássérülteket segítő szolgáltatás a néhány éve elindult, hallássérülteknek létrehozott Kontakt video-tolmácsszolgáltatás továbbfejlesztése, amelyet a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) indított el.

Ez a projekt már bizonyította, hogy a fogyatékossággal élők akadálymentesítését nagyban segíthetik a modern technikai eszközök – tette hozzá az államtitkár.

Kiemelte, a kormány célja, hogy minden eszközzel előmozdítsa a fogyatékos emberek társadalmi integrációját, amihez elsősorban az önálló életvitel esélyét kell biztosítani.

Ennek érdekében több fejlesztés is elindult az elmúlt időszakban, országossá bővítették például a vakok elemi rehabilitációjának rendszerét, a tevékenység támogatását pedig jövőre 100 millióról 120 millió forintra emelik. Emellett 25 millióról 45 millió forintra nő a segítő és terápiás kutya kiképzésére fordított összeg. Egy uniós pályázaton keresztül pedig 3,3 milliárd forintos támogatást kapnak a család- és gyermekjóléti központok, amelyek a jövőben a látássérült embereknek és családtagjaiknak segítenek abban, hogyan gondozzák, támogassák fogyatékossággal élő hozzátartozójukat – sorolta Czibere Károly.

Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke elmondta, a Távszem nevű szolgáltatáshoz kifejlesztenek egy okoseszközökre letölthető, internet segítségével használható alkalmazást, amelyen keresztül képzett szakemberek videohívásokat fogadnak majd, és az eszközök kameráján keresztül látják a hívó fél környezetét, illetve a problémát, amelynek megoldásában segíteniük kell

A szakemberek segíthetnek például öltözködéskor a megfelelő ruhadarabok kiválasztásában, a lakásban elveszett tárgyak megtalálásában, vásárláskor az élelmiszerek beazonosításában vagy útbaigazíthatnak a közlekedés során – mondta a szövetség elnöke.

Hozzátette, az alkalmazás IOS, Android és Windows alapú eszközön is elérhető lesz, az elnyert összegből pedig okoseszközöket is vásárolnak azoknak az érintetteknek, akik még nem rendelkeznek ilyennel.

Gulyás Zsuzsa projektvezető elmondta, nemsokára kezdődik a hívásokat fogadó szakemberek képzése, majd tesztidőszak következik. Terveik szerint a szolgáltatás a hét minden napján 24 órában igénybe vehető lesz majd.

A projektvezető a szolgáltatást hiánypótlónak nevezte, amelyhez hasonló Európában még nem működik.”

Forrás:
Infokommunikációs távszolgáltatás indul látássérülteknek; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. november 14.

Az Antenna Hungária év végéig országosan elérhetővé teszi IoT hálózatát

„Az Antenna Hungária, hazánk vezető állami tulajdonban lévő távközlési szolgáltatója évtizedes tapasztalatra tett szert a vezeték nélküli hálózatok kiépítésének és üzemeltetésének terén. Az AH erre a szaktudásra, az országos szervizhálózatára és telephely-infrastruktúrájára támaszkodott az IoT (Internet of Things, azaz a Dolgok Internete) hálózatának építésekor, melyre első lépésben a Balaton térségében került sor 2017 tavaszán.

A fejlesztés második lépcsőjeként az Antenna Hungária tovább bővíti IoT hálózatát, amely így már több mint száz bázisállomással üzemel országszerte. A beruházás keretében a főváros, a megyeszékhelyek és több vidéki nagyváros teljes lefedésére kerül sor ez év végéig. Az AH vezeték nélküli LoRaWAN (Long range Radio) technológiára épülő hálózata a bővítés után már országos jelenlétet fog biztosítani.

Az Antenna Hungária stratégiájának fontos elemét képezi az új országos IoT hálózatra épülő értéknövelt szolgáltatások elindítása és felfuttatása, amit az ebben a piaci szegmensben rejlő jelentős növekedési potenciál is alátámaszt. A technológia egyik legnagyobb előnye, hogy a szolgáltatások igénybevételéhez a szenzoroldalon nincs szükség sem internet előfizetésre, sem SIM kártyára, de még vezetékes áramellátásra sem – a telepítés és a hálózati kommunikáció ezáltal rendkívül költséghatékony módon valósulhat meg, új alapokra helyezve a hazai okosmérést, mint szolgáltatást. Az AH az elmúlt időszakban számos pilot rendszert épített ki:

okosmérés: Győr-Szol távhőszolgáltatás
A sikeres együttműködés keretében a Győr-Szol szolgáltatási területén 40 db hőközpont hőmennyiség mérőjének távkiolvasását valósítottuk meg LoRa hálózatunk felhasználásával. A költséghatékony megoldás legfőbb előnyei a 8-10 év akkumulátoros üzemidő, valamint a távoli, automatikus mérési adat kiolvasás, akár zárt, ablaktalan helységekből is.

Az AH-Győr-Szol projektről készült demofilm a következő linkről érhető el: www.ahrt.hu/hu/intelligens-iot-megoldasok

okos város megoldások: Tamási Önkormányzat
Aláírt együttműködési megállapodás alapján egy olyan idősgondozást támogató rendszer kerül kiépítésre, mely LoRaWAN szenzorok segítségével monitorozza a legrászorultabb gondozottak környezetét, így egy esetleges vészhelyzet (jelen esetben az ingatlan fűtetlensége) még időben felismerhető és a területért felelős szociális gondozó értesíthető.

okos parkolás: Józsefvárosi Önkormányzat
Az Önkormányzattal történő együttműködés keretében a kerület 4 különböző pontján teszteljük az okos parkolási megoldásunkat. A kihelyezésre kerülő 80 db szenzorral monitorozzuk a parkolóhelyek kihasználtságát, a parkolási szokásokat és a szenzorok által generált adatok olyan, további felhasználási lehetőségeit, mint például a dinamikus parkolás segítő alkalmazások, vagy közösségi útvonaltervező megoldások.

okos parkolás: Budapest Közút
Együttműködési megállapodás keretében 40 db parkoló szenzor kerül telepítésre a Kaszásdűlői P+R parkolóba. A projekt célja a P+R parkoló kihasználtságának elemzése, a mért adatok közösségi közlekedés támogató szoftverekbe történő integrálhatóságának vizsgálata, mint például a Waze, Google Maps és egyéb navigációs szoftverek.

A LoRa alapú IoT technológiáról
A vezeték nélküli LoRaWAN technológia gépek, eszközök, szenzorok által küldött kisméretű adatcsomagok kommunikációját teszi lehetővé. A végponti kommunikációs berendezések, szenzorok minimális energiaigénye rendkívül alacsony energiafelhasználást jelent, ezáltal hosszú élettartamot garantál az eszközök számára, és akár több tíz kilométeres távolságban is lehetővé válik a vezeték nélküli átvitel az eszközök között. A LoRaWAN technológiára épülő IoT megoldások ezáltal alacsony beruházási költséget, illetve egyszerű telepítést és bővítést tesz lehetővé, ami konkrét költségcsökkenést eredményezhet az üzleti ügyfelek számára.

Az Antenna Hungária Magyarországon az elsők között csatlakozott a LoRaWAN szabványt kialakító LoRa Alliance-hoz, az egyik legmeghatározóbb nemzetközi IoT szövetséghez, melynek több mint 100 országból 500-nál is több tagja van – jellemzően országos hálózattal rendelkező vezeték nélküli szolgáltatók, a legnagyobb nemzetközi szenzorgyártók és E2E megoldásokat fejlesztő cégek.”

Forrás:
Az Antenna Hungária év végéig országosan elérhetővé teszi IoT hálózatát; Antenna Hungária Zrt.; 2017. november 16.
Lásd még: LoRa Alliance és LPWAN (Wikipédia)

Új intézkedéscsomagot dolgoz ki a kormányzat azért, hogy minél olcsóbban vehessen elektromos autót a hazai lakosság

„– Ma már nem lehet vitás, hogy a jövő közlekedését alapjaiban határozza meg az elektromos technika, a szénhidrogén-alapú üzemanyagok – a benzin és a gázolaj – háttérbe szorulnak – mondta lapunknak a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Lepsényi István szerint az államnak reagálnia kell a technológia átalakulására, segítenie kell a magyar lakosságot abban, hogy minél többen, minél hamarabb és minél kisebb költség mellett válthassanak elektromos meghajtású ­autóra.

– Az utóbbi hónapokban több könnyítés is életbe lépett, de a szaktárca újabb intézkedéscsomag kialakításához fogott hozzá – mondta az államtitkár, megjegyezve: az új lehetőségek részleteinek véglegesítése előtt összegyűjtik a szakmai szereplők véleményét. Jelenleg ez a munka zajlik.

A változtatások célja leginkább az, hogy az elektromos meghajtású autók könnyebben ­elérhetőek legyenek, mint most. – A technológiai nóvum szükségképpen drága, de ahogy terjed az újítás, az árak is alacsonyabbak lehetnek – mondta Lepsényi, majd rámutatott: a hagyományos üzemanyaggal működő autókhoz viszonyítva az elektromos meghajtású kocsik üzemeltetésekor jelentős megtakarítás érhető el, mivel azok kevésbé szervizigényesek, és a fajlagos üzemanyagköltségeik is kedvezőbbek.

Jelenleg a benzinnek és a gázolajnak vaskos ára van, erre rakódik rá a jövedéki adó és az áfa. Ehhez képest az ország nagyjából kétszáz, korlátozás nélkül elérhető elektromos töltőpontján ingyen töltenek villamos energiát e-autóikba a tulajdonosok, vagyis az érintetteknek sem ellenértéket, sem adót nem kell leróniuk. – Ez a jövőben sem változik: ameddig ingyenes lesz az e-tankolás, addig az adófizetés sem jön szóba – mondta az államtitkár. Az érintettek persze otthon is tölthetik kocsijukat, különadó bevezetése ebben az esetben úgyszintén nem merül fel. Egyelőre az új intézkedések közül ezt a két pontot lehet biztosnak mondani.

Lepsényi István szerint akadnak olyan szociális és társadalmi célok, amelyek a közteherviselés szempontjai között is megjelenhetnek. Ilyen például a környezetvédelem, a természet értékeinek megóvása, továbblépve pedig a klímaváltozás kártételeinek csökkentése és a globális felmelegedés elleni küzdelem. Ezért, illetve az elektromos ­autók elterjedésének felgyorsításáért és az országos átjárhatóság garantálásáért a jövő évben az állam több száz új töltőállomást hoz létre.

Az államtitkár megemlítette, hogy az elektromos autók vásárlásához és üzemben tartásához kapcsolódó adóterheknél már így is több kedvezmény él. Az elektromos autóknál például nincs regisztrációs adó és nincs forgalomba helyezési illeték, ahogy cégautóadóval, helyi gépjárműadóval és visszterhes vagyonszerzési illetékkel sem kell számolni. A hétköznapi autózást számos – és egyre bővülő – hazai önkormányzat területére érvényes, ingyenes parkolás segítheti, a jármű beszerzéséhez pedig az állam vissza nem térítendő támogatást ad. A dotáció nem is tűnik csekélynek: a magánszemélyeknél egy, a cégeknél 35 darab e-autó megvásárlásához szerezhető járművenként akár másfél millió forint.

MEGLÓDULT A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ AUTÓK IRÁNTI KERESLET
A tisztán elektromos meghajtású gépkocsik állami támogatásának tavaly október végi bevezetése óta 437 támogatói okiratot adtak ki, a támogatások összege 775 millió forint – írta pénteki számában a Világgazdaság című napilap az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft.-től kapott adatok alapján. A jelentkezők nagyjából hatvan százaléka gazdasági társaság, 30-35 százalék magánszemély, a fennmaradó 5-10 százalékot az egyéni vállalkozók, a civil szervezetek, a helyi önkormányzatok és a költségvetési állami szervezetek teszik ki. A gazdasági lap összeállításában megszólaló importőrök és kereskedők arról számoltak be, hogy a vásárláshoz nyújtott állami támogatás ösztönző hatású, ugyanakkor beszéltek arról is, hogy az adminisztráció bonyolult és hosszadalmas. A gyakorlati tapasztalatok között megemlítették a szakemberek, hogy az autónkénti másfél millió forint állami támogatást egy ideig – akár két-három hónapig is – a kereskedőnek kell megelőlegeznie, ami terhet jelenthet.”

Forrás:
Ingyenáram közteher nélkül; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2017. november 18.

Társadalom, gazdaság, művelődés

MVM NET Zrt.: jól végiggondolt stratégia mentén, de rövid, megtérülő fejlesztések egymásra építésével kell haladni az okos városok megvalósításánál

„Jól végiggondolt stratégia mentén, de rövid, megtérülő fejlesztések egymásra építésével kell haladni az okos városok megvalósításánál. A kiindulási pont pedig ne a technológiai lehetőségek, hanem az igények legyenek.

A sikeres okos város koncepciók és megoldások nem a technológiákból, hanem a település és az ott lakók igényeiből indulnak ki. Jelen pillanatban még inkább az a helyzet, hogy az előre gyártott műszaki megoldásokat igyekeznek ráerőltetni a szállítók a városokra, de ez hamarosan változni fog – állítja Ujhegyi András, az MVM NET Zrt. értékesítési igazgatója.

Hosszabb távra tervezve
A másik fontos elem, amely felé eddig kevesebb figyelem fordult, az a megoldások fenntarthatósága: lesz-e a későbbiekben forrás a működtetésre, továbbfejlesztésre. „Nyilvánvalóan azok a megoldások lesznek leginkább életképesek, amelyek azonnali megtakarításokat hoznak vagy valamilyen módon képesek közvetlenül is bevételt termelni” – teszi hozzá Ujhegyi András. Mindezeken túl azonban nem szabad megfeledkezni a hosszabb távú, azonnal pénzre nem váltható előnyökről sem, mint a tisztább levegőjű, élhetőbb, a vállalkozások számára vonzóbb környezetet nyújtó város létrejötte. Az MVM NET értékesítési igazgatója szerint ezek a szempontok is egyre fontosabbá válnak a városi vezetések és a városok lakói számára.

A kudarcok elkerülése érdekében azonban vigyázni kell arra, hogy ne markoljanak többet, mint amennyit meg tudnak fogni. Természetesen kell egy távlati cél, egy komplex kép arról, hogy az okos fejlesztésekkel mit szeretne megvalósítani a város. Ezt viszont fel kell bontani rövidebb, lehetőség szerint egymásra épülő projektekre. Nem szabad elhanyagolni a lakosság felkészítését sem: ha túl sok megoldást öntenek rájuk, nem fogják mindegyiket használni. Lépésről-lépésre haladva kell időt hagyni arra, hogy az új lehetőségek beépüljenek az ott lakók mindennapjaiba.

Energiában is otthon vannak
Az MVM NET is ki akarja venni részét az okos városfejlesztésekből, mégpedig a távközlési infrastruktúra-szolgáltató szerepében. Legyen szó bármilyen okos város megoldásról, annak szüksége van infokommunikációs háttérre: stabil, nagy kapacitású hálózatokra (amelyeken keresztül a mért adatok, információk eljuttathatók a központba) és számítási kapacitásokra ezekben a központokban, ahol az adatok és információk feldolgozását követően kézzel fogható szolgáltatások jönnek létre.

Ezekre az igényekre az MVM NET-nek van válasza, mondja Ujhegyi András. Az adatok begyűjtésében támaszkodhatnak a 450 MHz-es frekvencián, LTE technológiával működő mobilhálózatukra, amely kimondottan IoT és M2M megoldások kiszolgálására épült. A társaság országos lefedettségű, magas minőségben üzemeltetett optikai gerinchálózatán az aggregált adatok bárhova könnyen eljuttathatók – ez a bárhova pedig lehet a Gödön építés alatt álló adatközpont is, amely az országban a legmagasabb TIER 3 és TIER 4 minőségi besorolással fog rendelkezni. Az MVM NET által üzemeltetett mobil, vezetékes és adatközponti infrastruktúrák a folyamatban lévő hálózatfejlesztési projektekkel karöltve egy kézből biztosítják a zárt, biztonságos és magas rendelkezésre állású szolgáltatói hátteret az okos város megoldásokhoz.

Ujhegyi András szerint az MVM Csoport egésze azonban képes arra, hogy az infrastruktúra-szolgáltatásnál komplexebb szerepkört vállaljon a hazai okos város projektekben. A már említett távközlési és adatközponti lehetőségeken kívül a csoporton belüli szinergiák kihasználása fontos eleme a szerepvállalásnak, hiszen az energetikai kérdések minden esetben fő fókuszát jelentik a városi fejlesztéseknek. A csoport több évtizedes energetikai és távközlési múltja, illetve informatikai és üzletviteli kompetenciái révén teljes körű megoldások szállítására képes. A legfontosabb cél az adott város problémáira megoldást találni majd a kialakított megoldást hosszútávon, gazdaságosan üzemeltetni.”

Forrás:
Lépésről-lépésre; IT Business; 2017. november 18.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. november 20.

KATALÁN VÁLSÁG – NAPRÓL NAPRA
Puigdemont valójában orosz kém – hitette el könnyedén a spanyol hadügyminiszterrel két telefonbetyár
Az előrejelzések rekordrészvételt, és minden korábbinál kiélezettebb versengést jósolnak az egy hónap múlva esedékes katalóniai parlamenti választáson. A tét óriási, és nem csupán Spanyolország, de áttételesen az egész kontinens jövője szempontjából. Úgy tűnik a kiemelkedően magas tétnek megfelelő a politikai küzdelem eszköztára is: magyarul, szende mértéktartásnak egyre kevesebb a jele. És úgy tűnik, az „orosz kártya” immár kötelező elemévé válik a hatalmi játszmáknak, ahol kétségbeesetten keresik a mindent ütő adu ászokat.
A hét végén a spanyol hadügyminiszter asszony ismét reflektorfénybe került, ráadásul a történet is ismerős. Az előző héten ugyanis már a közvélemény elé állt azzal a meggyőződésével, hogy a függetlenségpárti katalán közösségi média „sok üzenete” valójában „orosz területről” érkezett. Most pénteken aztán María Dolores de Cospedal szinte szürreális telefonbeszélgetést folytatott lett kollégájával. Azaz, hogy csak hitte, hogy a NATO-társország minisztere a hívó fél, valójában két orosz humorista „tréfálta meg” a spanyol politikust. Carles Puigdemont valójában orosz titkosügynök, Cipollinó fedőnéven – tájékoztatták a miniszterasszonyt, akiben ez a közlés a legcsekélyebb gyanút sem váltotta ki, sőt. Még akkor sem tiltakozott, amikor tudomására hozták, hogy valójában szinte mindenki orosz ügynök – beleértve a hívó fél sofőrjét, sőt magát a feleségét is. Vannak, akik ezt jó példának tartják arra, hogy a propaganda sokszor kétélű fegyver, könnyen beszippantja terjesztőjét is.
Vannak persze, akik nem zárják ki, hogy az akció mögött az orosz titkosszolgálat állhat, annak érdekében, hogy a spanyol politikust (és átvitten az egész kormányt) lejárassák. Az már biztosra vehető, hogy a lejáratás sikere érdekében maga az érintett is mindent megtett. A telefonbeszélgetés rögzített változata természetesen rögtön felkerült a YouTube megosztóra, ahol eddig mintegy félmillió néző hallgatta fejcsóválva, hitetlenkedve, vagy éppen derülve.
Two comedians trick Spanish defence minister into believing Puigdemont is Russian spy; Catalan News; 2017.november 18.
Két orosz telefonbetyár; Index.hu; 2017. november 18.
YouTube

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Digitális diplomácia 3.0. Személyre szabott diplomácia.
Amikor a külügyminisztériumok először felköltöztek a netre, akkoriban még egyszerű tömegtájékoztatási csatornáknak tekintették a közösségi média platformokat. Úgy kezelték őket, mint a rádiót, vagy a televíziót, tehát olyan eszközökként, amelyek a közönséggel folytatott alapvetően egyirányú kommunikációjukat teszik majd hatékonyabbá. A diplomáciai apparátusokat erre ösztönözték korábbi tapasztalataik, amikor a II. világháború, majd a hidegháború időszakában sikeresen kezdték alkalmazni a rádiót, és később a televíziót.
Hamarosan rá kellett azonban ébredniük, hogy bizony a közösségi média eszközök drámaian mások a korábbi elektronikus eszközökhöz képest. Itt ugyanis a felhasználók maguk is válaszolhatnak a nekik szánt mondandókra, sőt akár el is téríthetik – a saját szájízűk, vagy érdekeik szerint – a rájuk irányított kommunikációt. A klasszikus példa erre a svéd külügyminisztérium esete a Second Life-al: a képzelt játékvilág benépesítői afféle illetéktelen behatolásnak értékelték a virtuális térben felállított nagykövetség létét, és tiltakozásul orgiákat szerveztek az épület tetejére. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kétirányú kommunikáció másfajta hozzáállást követel, ugyanakkor komoly lehetőségeket is kínál. A visszacsatolások révén lehetőség nyílik az üzenetek finomhangolására. Nagyjából 2014-től kezdve bontakozott ki a Digitális diplomácia 2.0, ahol immár nem a definiálatlan tömegeket, hanem jól átgondolt, specifikus célcsoportokat kívántak elérni a külügyi szervezetek.
Szakértők szerint az idei, 2017-es év jelenti az újabb fordulópontot. Az új koncepció, a Digitális diplomácia 3.0 még tovább megy a diverzifikálásban: célja, hogy a lehetőségekhez mérten minél személyre szabottabb legyen az elérés. Ez a megközelítés maximálisan fókuszál a (potenciális) felhasználó igényeire, szükségleteire, de tekintetbe veszi annak technológia-használati szokásait is. Az új törekvések egyik érdekes példája az Indiai Külügyminisztérium új mobil alkalmazása, a MEAIndia (lásd lejjebb).
Digital diplomacy 3.0. Personalized diplomacy; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2017. november 16.

India öles léptekkel a modern digitális diplomácia útján.
Az informatikával, mobiltechnológiával szárnyakat kapó új diplomácia koránt sem csak az angol-szász világ innovációjának terepe. Ázsia feltörekvő nemzetei ugyancsak az élvonalba tartoznak ebben a tekintetben is. Jól példázza ezt az indiai külügy fejlődése, amely mostanában figyelemre méltó kezdeményezésekkel hívta fel magára a szakemberek figyelmét. A külügyi digitalizáció központi fejlesztése az Indiai Külügyminisztérium (MEA) új mobil alkalmazása, amely – természetesen – ingyenesen tölthető le úgy az Androidra, mint az Apple operációs rendszerére. A program egy jól átgondolt virtuális platformot kínál, amely változatos külpolitikai témákban segít eligazodni. A „MEAIndia” nevű alkalmazás funkciói között, egyebek mellett, az alábbiakat találjuk:

  • konzuli támogatás biztosítása útlevél- és vízumkérelmi témákban;
  • közvetlen kapcsolattartás a miniszterrel;
  • a miniszter külföldi útjainak valósidejű követése;
  • az indiai külpolitika hírei és kapcsolódó sajtóközlemények;
  • indiai témájú dokumentumfilmek online elérése;
  • az alkalmazás továbbfejlesztését célzó visszacsatolás lehetősége.

Természetesen az új mobil alkalmazás mellett az indiai diplomácia a digitális világ, különösen a közösségi média ökoszisztéma számos más elemét is beépítette eszköztárába. A MEAIndia alkalmazás dedikált YouTube csatornája már a félmilliós nézőszámot közelíti, miközben az Indian Diplomacy nevű, szintén témaspecifikus csatornán 5 milliónál is több látogatót regisztráltak már. Hasonlóan aktív a minisztérium a Facebookon és a Twitteren is, de jelenléte kiterjed a Google+-ra és a Flickr-re is. Mindezeknek köszönhetően India külszolgálata ma már a világ 10 legjobban teljesítő digitális diplomáciája közé tartozik.
India’s giant step into modern digital dilpomacy; Public Diplomacy and Global Communication 2017; 2017. november 10.

Dél-Korea közdiplomáciájának fejlődése
Bár vizsgálódási terepünk az „informatikával támogatott”, más szóval digitális diplomácia, érdemes néha egy pillantást vetni egy kapcsolódó fogalomkörre. A „közdiplomácia”, közkeletű angol kifejezéssel public diplomacy a külügyi szervezetek azon tevékenységeit öleli fel, amelyek – a külpolitikai célok szolgálatában – közvetlenül igyekeznek elérni a külföldi nagyközönséget, elsősorban a nem-kormányzati szereplőket, szervezeteket, illetve egyéneket. Márpedig a digitális diplomácia elsőrendű eszközparkját jelentő közösségi médiának éppen a szélesen vett közönséggel való, többnyire interaktív párbeszéd a lényegi eleme. Nyilvánvaló tehát a fogalmi kapcsolódás „digitális”, és „köz” diplomácia között, ahogy ezt jól példázza a dél-koreai „public diplomacy” szemlélet és gyakorlat fejlődése is.
A nyitás 2003-ra datálható: ekkor hirdette meg a dél-koreai Külügyminisztérium a nyitott, párbeszéden alapuló „népi diplomácia” kezdeteit. A kommunikáció kétirányú lehetőségeinek bevezetésével igyekezett a minisztérium javítani megítélésén, otthon és külföldön egyaránt. A 2008 és 2013 közötti időszakban a kulturális diplomácia erősítése került a fókuszba. Az évtized végén erősödött fel a közvéleménnyel folytatott párbeszéd igénye: ekkortól emelték be a külügyi szervezetek kommunikációs eszköztárába a közösségi média eszközöket, és a szemléletbeli váltást jelezte a minisztériumon belüli „Új Média Csoport” létrehozása is, kifejezetten a közvéleménnyel való közvetlen kapcsolódások elősegítésére.
Evolution of Korea’s Public Diplomacy; Olga Krasnyak; DigitalDiplomacy; 2017. október 21.

A kínai kiber-nacionalisták cseppet sem rózsaszín világa
A kiber-tér egyre újabb példákat hoz a korábbi paradigmák lebontására: így például diplomáciai csatározások immár nem csak állami szereplők között folyhatnak. Különböző országokban élő közemberek (vagy azok csoportjai) között szabályos „diplomáciai hidegháború” robbanhat ki a digitális terekben. Jól példázva a „digitális diplomácia” valódi újdonságát: hogy ti. nem csupán az eszközök, de a külpolitikát alkotó szereplők is gyökeresen átalakulnak általa.
Tavaly történt, hogy – a tajvani választásokon győzedelmeskedő függetlenség párti jelölt hivatalba lépését követően – nacionalista álláspontot képviselő, „anyaországbeli” internetes kommentelők árasztották el a szigetország közösségi médiumait. Ezek a „kiber-aktivisták” a Kínai Népköztársaság egysége mellett törtek lándzsát. Már a választási küzdelem időszakában kiderült, hogy ezek a hozzászólók alapvetően különböznek a korábbi időszakok „dühös fiataljaitól”, illetve egyes kampányok informatikailag kevéssé művelt, fizetett trolljaitól is. A netkultúrában otthonosan mozgó, higgadt debattőrök hada látszott kiállni Kína egysége mellett. Az internetes közvéleményben, illetve a tajvani sajtóban gyorsan terjedt még egy jellegzetességük, hogy ti. a függetlenség híveire zúdulók többsége – nő. Mára azonban körvonalazódni látszik, hogy ez az állítás – és ehhez kapcsolódva az egységpártiak „Kis rózsaszínűcskék” beceneve is – gondosan fabrikált megtévesztés csupán. Ami arra enged következtetni, hogy a függetlenségpártiak oldalán is jól szervezett erők szálltak harcba a tajvani közösségi médiában dúló diplomáciai komment-háborúban.
China’s „Little Pink”are not who you think; Anthony Tao; SupChina; 2017. november 18.

A kínai WeChat és a politikailag korrekt nyelvezet – hiánya
Kína legnagyobb csetszolgáltatója körül egyre sűrűsödnek a rasszizmust emlegető vádaskodások. Az ázsiai országban roppant népszerű WeChat instant üzenetküldőt még a múlt hónapban jelentette fel egy (Sanghajban élő) afro-amerikai nő, mondván hogy annak fordító programja a „fekete idegen” jelentésű kínai szót az (Amerikában) hírhedt „n-szóval” adta vissza.
Ez azonban csupán a jéghegy csúcsa – állítják a kínai közösségi médiumokat használó amerikaiak. A WeChat-en használható érzelemszimbólumok (emojik) között, amelyek jó része a felhasználók által készített és feltöltött kisanimáció, mindennaposnak számítanak az amerikai „polkorrekt” megjelenítésben tilalmazott, rasszistának tekintett ábrázolások (az ún. „black face”-ek).
A jelenség hátterében egyrészt a külföldi szemlélők által Kínában nem ritkán érzékelt faji előítéletesség állhat, másrészt azonban a politikai kultúrák különbözősége is magyarázza az egyes verbális, vagy képi reprezentációkkal kapcsolatos eltérő érzékenységeket. Globalizáció ide, vagy oda, Kína közösségi média használói egyelőre nem feltétlenül érzik követendőnek a nyugati (amerikai) közbeszéd normáit.
WeChat’s Race Problem; Alexander Cecil McNab; The World of Chinese; 2017. november 13.

SZAKMAI MŰHELYEK – PeaceGame 2017 szimulációs műhelykonferencia Abu Dhabiban
A tekintélyes Foreign Policy című szaklap immár évek óta megrendezi PeaceGame névre keresztelt szimulációs munkakonferenciáját. Ezeken a rendezvényeken a világ vezető tudományos kutatói, biztonságpolitikai szakértői és külpolitikai újságírói modelleznek egy-egy nemzetközi konfliktust – mindig a békés megoldásokat keresve.
A legutóbbi eseményre – amelyet a hónap elején szerveztek Abu Dhabiban – a szokásoktól eltérően nem a szakma bevett „nagyjait”, hanem ellenkezőleg, a jövő fiatal diplomatáit invitálták meg. A szakmai-logisztikai hátteret ez alkalommal az Egyesült Arab Emírségek Diplomáciai Akadémiája, valamint a Harvard Belfer Center tudományos gárdája biztosította. A választott téma is illeszkedett a résztvevőkhöz: a (nem is túl távoli) jövendő kiber-fenyegetéseit járták körül a kétnapos konferencián a digitális térben otthonosan mozgó fiatalok. Az első napon informatika-biztonsági, biztonságpolitikai és külügyi szakemberek tartottak felkészítő tréningeket az egybegyűlteknek. A második napon került sor a tulajdonképpeni szimulációs játékra. Itt a résztvevő fiatalok, az érintett nemzetközi szereplők helyébe képzelve magukat, nemzetközi válsággá eszkalálódó kiber-konfliktusokkal igyekeztek megbirkózni.
PeaceGame 2017; Foreign Policy; 2017. november 1-2.

Összeállította: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: nyílt adatok, nyílt kormányzás, okos város – 2017. november 20.

A Felelősségteljes Adatmenedzsment Kiáltványa
Amszterdam városfejlesztési testülete a digitális város fejlesztésében közreműködő minden partnerétől elvárja a Kiáltvány aláírásást. A hat pont a nyílt adatokkal való együttélést szabályozza.
Tada – Data Disclosed. A manifesto for responsible digital cities. Six guidelines for the design of a responsible digital city; Amsterdam Smart City; 2017. november 3.

Európai Nyíltadat-érettség 2017
Most jelent meg az Európai Adatportál gondozásában. Magyarország a legutolsók között, nagyon erősen lemaradva.

Open Data Maturity in Europe 2017. Open Data for a European Economy; 2017. november (PDF)
Open Data in Europe (eredménytábla)
Összesített és országok szerinti százalékos ábrázolás

Tanácsok, javaslatok, szakpolitikai összegzés az okosváros projektek számára
The making of a smart city: policy recommendations – The making of a smart city: replication and scale-up of innovation in Europe – The making of a smart city: best practices across Europe
The making of a smart city; EU Smart Cities Information System; 2017. november 12.

Félidős önértékelés az Egyesült Királyság nyílt kormányzati akciótervének végrehajtásáról
Két hétig véleményezhető az egyes országrészek (Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország) beszámolója a 2016-2018 közötti nyílt kormányzati akcióterv végrehajtásáról.
For public comment: UK Open Government National Action Plan 2016-18 Mid-term Self Assessment Report; 2017. november 17.

A német informatikai ipar jelentése a nyílt adatok helyzetéről Németországban
A Bitkom (német IVSZ) jelentése megállapítja, hogy Németország elkezdte ledolgozni a hátrányát annak köszönhetően, hogy életbe lépett a nyíltadat-törvénye, melynek két alapelve van: alapértelmezetten minden adat nyílt, és a folyamatok megtervezésénél a nyíltságot kell figyelembe venni (beleértve az adatvédelmi szempontokat is). Haladás van, de a lehetőségek kihasználása korántsem teljes.
Open Data – Neue Konzepte erfolgreich umsetzen; Bitkom (PDF)
Háttér:
Open Data Manifest; Bitkom (PDF)
Bundesverwaltung öffnet Datenbanken; die Bundesregierung; 2017. július 13. (ekkor lépett hatályba a német nyíltadat-törvény)

Nyíltadat Konferencia Prágában
A szokásos, évi konferenciát idén november 10-én rendezte meg Prágában a Belügyminisztérium. Kiemeljük az elhangzott előadások közül a lengyel prezentációt: Open Data Policy in Poland: From Ideas to Practice (PDF)
A konferencia webhelye: Výroční konference Otevřená data ve veřejné správě 2017

Elkészült az európai adatgazdaság modellje
2,5 évi munka után az EuDEco uniós projekt (Horizon 2020) elkészítette az európai adatgazdaság modelljét. Összetett, adaptív rendszerként írják le, figyelemmel a jogi, gazdasági-társadalmi és technológiai szempontokra.
WP4 Finalising the model. D4.1 Report on the final model; EuDEco; 2017. augusztus 7. (PDF)
Lásd még: EuDEco
(„EuDEco assists European science and industry in understanding and exploiting the potentials of data reuse in the context of big and open data. The aim is to establish a self-sustaining data market and thereby increase the competitiveness of Europe.”)

Szakirodalom

Adatvédelem és adatbiztonság az elektronikus okmányoknál

„Hazánkban a biometrikus útlevél 2006-os megjelenését követően egy évtizeddel később bevezetésre került az elektronikus személyazonosító igazolvány. Az új típusú okmányok megjelenésének oka a biztonsági paraméterek megerősítése mellett új funkciók bevezetése.
Tanulmányomban elemzem az adatok tárolására alkalmas kártyák generációit és főbb jellemzőit, a passzív tárolástól a chipkártyákig, beleértve a biometrikus útlevelet is. Részletesen elemzem továbbá az elektronikus személyazonosító igazolvány adattartalmát, személyesadat-védelmét, és funkcióit (ePASS, eID, eSIGN), valamint az eID típusú okmányok biztonsági veszélyeit és védelmi lehetőségeit.
A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett Zrínyi Miklós Habilitációs Program keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült.”

Forrás:
Adatvédelem és adatbiztonság az elektronikus okmányoknál; Szádeczky Tamás; Hadmérnök; ISSN 1788-1919; XII. Évfolyam „KÖFOP” szám – 2017. október; 181-195. oldalak (pdf)

Politikai élet a helyi önkormányzatokban. A helyi politika szereplői, mozgásterük és kapcsolataik a helyi politikai rendszerben

„… Jelen munka a politikatudomány nézőpontjából vizsgálja a helyi önkormányzatokat: azokat a helyi intézményeket, szervezeteket és más szereplőket a veszi górcső alá, melyek a politikai szférájához kötődnek, s elsősorban azok politikával való kapcsolatára, abban betöltött szerepére koncentrál…
A „helyi politika” – az angolszász politikatudományban a „local politics” – a területi önkormányzatok politikai viszonyaival foglalkozik. Ez egyfelől, magában foglalja a települési, köztük a városi, nagyvárosi önkormányzatokat. Másfelől, a „helyi politika” témakörébe sorolják a megyei, illetve a regionális önkormányzatok politikai viszonyainak vizsgálatát is (Pálné, 2008.). Tehát, minden, ami nem országos, az „helyi”. Jelen munkában én a helyi politika fogalmát szűkítve használom: nem vizsgálom a megyei önkormányzatokat,…hanem a helyi politika színterének csak a települési önkormányzatokat tekintem: a falut, a várost, a fővárosi kerületet. A megyei önkormányzatok elemzésétől elsősorban terjedelmi okokból tekintek el. A regionális politika esetében – a terjedelmi okok mellett – azért is tekintek el a régiók elemzésétől, mert azok nem rendelkeznek autonóm, választott testületekkel, azaz, nincsenek önkormányzati alapokra helyezve hazánkban.
A „helyi politika” fogalma ugyanakkor magába foglalja nemcsak az „önkormányzatot”, hanem az intézményes szereplőkön túl, a helyi politikai folyamatokba bekapcsolódó más szereplőket is…”

Forrás:
Politikai élet a helyi önkormányzatokban. A helyi politika szereplői, mozgásterük és kapcsolataik a helyi politikai rendszerben; Tamás Veronika; ELTE Állam és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Doktori Iskola; 2016 (pdf)

A magyar szabálysértési jog alakulása és fejlődési lehetőségei jogállami környezetben

„Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás komoly próbatétel elé állította a jog művelőit (is), éspedig mind a jogalkotókat, mind pedig a jogalkalmazókat. A jogalkotók (kodifikátorok) hamar rádöbbentek arra, hogy az 1990 előtti (régi) jog az új jogállami kihívásoknak és követelményeknek nem felel meg, ahhoz tehát, hogy Európához felzárkózhassunk, mélyreható jogalkotási reformot kell hazánkban is végrehajtani. Így volt ez a jog minden területén, függetlenül attól, hogy a meglévő szabályozás a közjog vagy éppen a magánjog területére esett-e. Akkor, az 1990-es évek elején a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése jelentette tehát az elsődleges feladatot. Szükségképpen együtt élt azonban a „régi” jog az „új” joggal, ennek minden nehézségével és ellentmondásával együtt. Nem volt ez másként a szabálysértési jog esetében sem, amelynek bár 1968 óta kódexben rögzített szabályai voltak, azonban azoknak rokoni viszonyuk sem volt az új jogállami követelményekkel.

Értekezésemben azt a gyötrelmes átalakulási folyamatot törekszem bemutatni, amely az etatista állam szabálysértési jogát az európai jogállami elvárások és követelmények recipiálásáig eljuttatta. Mindenekelőtt felállította a „tükröt”, amely az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Bíróságának irányadó gyakorlatának, néhány európai állam szabálysértési jogának és a Magyar Alkotmánybíróság tárgykört érintő határozatainak a bemutatásából állt össze. E „tükör” célja az volt, hogy gyűjthetők legyenek azok az elvek és elvárások, amelyek meghatározó zsinórmértékei lehetnek a szabálysértési jog magyarországi újrakodifikálásának. Mindezt szervesen egészítették ki a hazai történelmi múlt hagyatékai – ha tetszik, történelmi vívmányai -, amelyeknek célja a megszüntetve – megőrzés szempontjainak érvényre juttatása volt. Ezt követően került vizsgálat alá az adott (de lege lata) hazai szabályozás, amelynek a tételeit igyekeztem rávetíteni a jogállami követelményekre és elvárásokra. Nyilvánvalóan itt kerültek elő a jogalkotás és a jogalkalmazás mindennapi fogyatékosságai és nehézségei is, amelyekről ugyancsak nem mellőzhettem az állásfoglalást. Ahol csak lehetett, „átkötöttem” a mai (jogalkotási és jogalkalmazási) gyakorlatot az európai elvárásokkal. Végkifejletében pedig de lege ferenda javaslatok tételes és konkrét megfogalmazásáig jutottam el.

Szerzőként éveken keresztül a szabálysértési jogalkalmazásban dolgoztam, így ismerem annak hangulatát, gyakorlatát. „Alulról” láttam az életidegen, életszerűtlen jogszabályi megoldásokat, de ismertem e reguláció hasznos előremutató elemeit is. A jó és rossz tapasztalatokat egyaránt mérlegre téve törekedtem arra az értekezésemben is, hogy pontosan megjelöljem: mi az, ami a „jogállami” szabálysértési jog kialakulásához hozzájárulást jelenthet, és mi az, ami akadályozza annak létrejöttét…”

Forrás:
A magyar szabálysértési jog alakulása és fejlődési lehetőségei jogállami környezetben; Erdődy Gyula; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2017. november 24. 12:00; Helye: Pécs, 48-as tér 1.

Interoperabilitási célok, jövőképek, szabályozók az EU-ban és kapcsolatrendszerük a kiberbiztonsággal

„Az informatikai szolgáltatások, rendszerek, eszközök, alkalmazások egyre jelentősebb mértékben járulnak hozzá az állami működés hatékonyságának, a vállalkozások eredményességének és versenyképességének, valamint az állampolgárok életminőségének javításához. A kiberbiztonság és az interoperabilitás ma vitathatatlanul az informatikai szakterület legfontosabb, legaktuálisabb kérdései közé tartoznak. A két kérdéskör egymással részben szembenálló stratégiai célkitűzéseket, nézőpontot, követelményeket képvisel. Jelen publikáció célja annak feltárása, hogy az interoperabilitással kapcsolatos EU dokumentumokban, célokban, feladatokban megjelennek-e, és ha igen, milyen kiberbiztonsági kérdések. A publikáció a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 ‘A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés’ projekt támogatásával, a Kiberbiztonsági Ludovika Kiemelt Kutatóműhely keretében készült.”

Forrás:
Interoperabilitási célok, jövőképek, szabályozók az EU-ban és kapcsolatrendszerük a kiberbiztonsággal; Hadmérnök; ISSN 1788-1919; XII. Évfolyam „KÖFOP” szám – 2017. október; 149-162. oldalak (pdf)

Mérföldkövek a brit kiberbiztonság fejlődésében – I. az elméleti háttér megalapozása: a kiberbiztonsági stratégia

„A tanulmány az Egyesült Királyság kiberbiztonsági stratégiai dokumentum rendszerének fejlődését tekinti át. A kiberbiztonság területén az ország a vezető hatalmak közé sorolható, és az előkelő helyezésének egyik oka éppen a jogi szabályozás egyedi és kifinomult mivoltában keresendő. Az Egyesült Királyság 2011-ben elfogadott első kiberbiztonsági stratégiáját 2016-ban váltotta le az új, második generációsnak tekinthető stratégiai dokumentum, amely immáron az egész társadalomra és valamennyi biztonsági szektorra vonatkozóan tartalmaz megállapításokat és ambiciózus célkitűzéseket. A stratégia a „3D stratégiája”, ugyanis a megvédeni (defend) – elrettenteni (deter) – fejleszteni (develop) hármas eszközrendszer segítségével kívánja 2021-re elérni a vízióként kitűzött állapotot: az ország biztonságos, a kiberfenyegetésekre rugalmasan reagálni képes, prosperáló és magabiztos legyen a digitális világban. A tanulmány a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett Egyed István Posztdoktori Program keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült.”

Forrás:
Mérföldkövek a brit kiberbiztonság fejlődésében I. az elméleti háttér megalapozása: a kiberbiztonsági stratégia ; Molnár Dóra; Hadmérnök; ISSN 1788-1919; XII. Évfolyam „KÖFOP” szám – 2017. október; 136-148. oldalak (pdf)

A pénzügyi controlling kockázatcsökkentő szerepe önkormányzati szervezeteknél

„ A nemzetközi és a hazai pénzügyi gazdasági szabályzók és az azt alkalmazó szervezetek korszerűsítése megköveteli az emeltszintű vezetői feladatok ellátását. A vezetői feladatok színvonalas elvégzése hozzájárul ahhoz, hogy a közpénzügyi ellenőrzés is egyre jobban fejlődjön. Tulajdonképpen ez magába foglalja az önkormányzati vállalkozások gazdálkodásának és szerepvállalásának újra pozicionálását. A controll rendszerek (külső, belső) szerepet kapnak a fejlődés értékteremtő fázisainak megvalósításában. Ugyanakkor az is megjegyzendő, hogy az intézményi menedzsmentben is egyre nagyobb hangsúllyal kapnak szerepet ezek a kérdéskörök, a hatékonyság, eredményesség és gazdaságosság érvényre juttatása mellett. A tanulmányban bemutatom a controlling módszertan szerepvállalását és támogató funkcióját az önkormányzati gazdálkodás tekintetében. A pénzügyi controlling szerepét és az önkormányzati gazdálkodásban betöltött jellegét egy empirikus modellezéssel támasztom alá, amelyben kitérek a likviditás, jövedelmezőség és a fizetőképesség viszonyára. A cikk külön felhívja a figyelmet arra, hogy a teljesítmények és a költségek kérdésköre mennyire meghatározó az önkormányzati controlling kialakításában, rámutat a stratégiai irányultság kérdéskörére, annak a gazdálkodásban betöltött pozitív hatásaira, ilyen például a közös vagyongazdálkodás (holding jelleggel) vagy a stratégiai mutatók használatára (például önkormányzati BSC kialakítása).”

Forrás:
A pénzügyi controlling kockázatcsökkentő szerepe önkormányzati szervezeteknél; Zéman Zoltán; Pénzügyi Szemle; 2017/3.; 2017. szeptember 26.; 294-309. oldalak (PDF)

Törvények, rendeletek

A Kormány 339/2017. (XI. 14.) Korm. rendelete a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról

Forrás:
A Kormány 339/2017. (XI. 14.) Korm. rendelete a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az
elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról
; Magyar Közlöny; 2017. évi 185. szám; 2017. november 14.; 29982-29986. oldalak (PDF)

26/2017. (XI. 16.) BM–MvM együttes utasítás az állami tisztviselői továbbképzés és a közszolgálati továbbképzés egységes minőségirányítási szabályzatáról

Forrás:
26/2017. (XI. 16.) BM–MvM együttes utasítás az állami tisztviselői továbbképzés és a közszolgálati továbbképzés egységes minőségirányítási szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár
26/2017. (XI. 16.) BM–MvM együttes utasítás az állami tisztviselői továbbképzés és a közszolgálati továbbképzés egységes minőségirányítási szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2017. évi 57. szám; 2017. november 16.; 5450-5480. oldalak (PDF)