Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2017. január 2-án fog megjelenni.

Kiemelt híreink

Az azonnali inkasszók kora véget ért, mondta Tállai András
Tárgyszavak: adóbevételek, adóbürokrácia csökkentése, adóügy, digitális adóbevallások, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, online adóbevallás, statisztika, Tállai András, ügyfélközpontúság
Új megoldások a bürokráciacsökkentésre: szoftverrobotok a közigazgatásban (Robotic Process Automation – RPA)
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-ügyintézés, eGov Tanácsadó Kft., IFUA Horváth & Partners Kft., közigazgatás modernizálása, közigazgatási bürokráciacsökkentés, közigazgatási digitalizáció, Magyarország, Robotic Process Automation (RPA), szoftverrobotok

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Rendezvények

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az azonnali inkasszók kora véget ért, mondta Tállai András

„A tavalyi év azonos időszakához képest eddig 547 milliárddal több bevétel folyt be az államkasszába annak ellenére, hogy az adócsökkentések a lakosságnál és a vállalkozásoknál mintegy 860 milliárd forintot hagytak – mondta Tállai András a NAV vezetői értekezletén.
Az államtitkár hozzátette, hogy az idén sikeresen debütált e-szja után 2021-re a legtöbb bevallást az adóhivatal készítheti majd el.

A NAV 2017. december 13-ig több mint 12 ezer milliárd forint adóbevételt hozott, a tavalyi év azonos időszakához képest majd öt százalékkal többet – jelentette ki Tállai András. A gazdaság fehéredése és növekedése, az adózói morál javulása, valamint a NAV megváltozott, ügyfélcentrikus szemlélete annak ellenére biztosította a költségvetési bevételeket, hogy csak az idei adócsökkentések mintegy 860 milliárd forintot hagytak az adózóknál.

Az ellenőrzéseknél dominált a szolgáltató jelleg – húzta alá Tállai András. Bebizonyosodott, hogy a jogkövetésre ösztönzés még az adóbevételekre is jótékonyan hat. November végéig a támogató jellegű ellenőrzésből 14 milliárd forint folyt be az államkasszába, és mintegy félmillió magánszemély foglalkoztatotti jogviszonya rendeződött. Jól vizsgázott a NAV idei újítása, az adótraffipax is, amely előre jelzi, hogy hol kell számítani célirányos ellenőrzésekre. Kiderült, hogy ez az egyszerű módszer nemcsak a nyugtaadás gyakoriságát növeli, hanem a vállalkozók bevételét és a bejelentett alkalmazottak számát is. Az adótraffipax hatására a korábbi forgalmi értékek számos vállalkozónál duplázódtak.

Ügyfélcentrikusság jellemzi a végrehajtást is – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az azonnali inkasszók kora véget ért, mert tartozás esetén nem kezdi meg rögtön a végrehajtást a NAV, 1 millió forintos tartozásig előzetesen figyelmeztet. Idén november végéig 45 milliárd forintot fizettek be a felhívás hatására önkéntesen az érintettek.

A pernyertességi statisztika igazolja, hogy a NAV szakmai tudása – még nemzetközi összehasonlításban is – kiemelkedő szinten áll. Idén november végéig 1300 közigazgatási ügy fejeződött be ítélethozatallal, az ügyek 75%-ában a bíróság az adóhivatalnak adott igazat – közölte Tállai András.

A NAV vezetője a jövő év feladatai közül elsőként a mentorálást emelte ki, a hivatalnak ugyanis évi 80 ezer kezdő vállalkozás támogatására kell felkészülnie. Tállai András folytatva a felsorolást elmondta, hogy a tesztelés után 2018. július 1-től élesben indul a gazdaságfehérítés újabb eszköze:, az online számlázás, amelynek köszönhetően a NAV évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva valós időben tudja kiszűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat. 2018-tól az adótartozások mellett a közigazgatási eljáráshoz köthető tartozások rendezése, 2019-től pedig a törvényszéki végrehajtás is a NAV feladata lesz. A változás a gyakorlatban a hivatal oldaláról évi több mint egymillió végrehajtási ügyet, az adós oldaláról viszont a fizetéskönnyítési lehetőségek miatt jelentős könnyebbséget jelent majd.

Tállai András elmondta, hogy 2021-ig fokozatosan egyre több bürokratikus terhet vállal át a hivatal. Az adminisztrációcsökkentés mellett az államkasszának 700 milliárd forintot takaríthat meg azzal a NAV, ha a vállalkozások és a magánszemélyek helyett a legtöbb bevallást elkészíti. Idén mintegy 4 millió magánszemély helyett töltötte ki a hivatal az szja-bevallást, jövőre a munkáltatók helyett is dolgozik, sőt jövedéki adóbevallási-tervezetet is küld az érintetteknek. Az online számlázás bevezetése teremti meg az áfabevallás kiajánlásának a lehetőségét, amely mintegy félmillió vállalkozásnak jelenthet majd könnyebbséget.”

Forrás:
547 milliárddal több az idei adóbevétel, mint tavaly ilyenkor; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. december 14.

Új megoldások a bürokráciacsökkentésre: szoftverrobotok a közigazgatásban (Robotic Process Automation – RPA)

„Az IFUA Horváth & Partners Kft. és az eGOV közös megoldása a bürokráciacsökkentésre. Kivonatos összeállítás, a teljes cikk a végén található linken érhető el a Controlling Portálon!

Nemzetközi felmérés szerint a Robotic Process Automation (RPA) jelentősen képes növelni az adminisztratív folyamatok hatékonyságát. Legalább 10%-os megtakarítást várnak a pénzintézeti szektorban a szoftverrobotoktól, amelyek a munkaerővel kapcsolatos kockázatokat is képesek lesznek lényegesen csökkenteni – derült ki a Horváth & Partners német nyelvterületen végzett 2017-es felméréséből.

Hogyan működik a Robotic Process Automation (RPA)?
A Robotic Process Automation (RPA), vagy a munkafolyamatok robotizálása speciális szoftverek intenzív használatát jelenti olyan tevékenységek végzésére, melyeket rendszerint emberek végeznek.
A szoftverrobot

emberi tevékenységeket „imitál”,

a meglévő infrastruktúrán, a meglévő alkalmazásokkal dolgozik nulla vagy minimális emberi beavatkozással,

kontrollált működésű,

egyszerűen implementálható, mert nem igényel nagy rendszerintegrációs feladatokat, a meglévő informatikai rendszerekre ráültethető,

folyamatos működést tesz lehetővé (24/7): nem beteg, nem megy szabadságra,

de ugyanúgy költséget generál, user ID-t használ, mint az emberi erőforrás (természetesen összességében kisebb költséggel működik).

A szoftver segítségével virtuális munkaerőt hozunk létre, amelyik pontosan ugyanúgy használja az informatikai rendszereket mint az emberek. A szoftverrobot lényegében ugyanazt a munkafolyamatot hajtja végre, mint az ember – csak lényegesen gyorsabban és magasabb minőségben, kevesebb hibával.

Szoftverrobotok a közigazgatásban
Nagyon fontos különbség az RPA és a korábban jellemző monumentális workflow automatizációt támogató IT bevezetési projektek között, hogy az RPA rendszerek nem igénylik a meglévő informatikai rendszerek alapvető megváltoztatását, nem követelnek meg hatalmas rendszerintegrációs feladatokat. Az RPA megoldás a meglévő rendszerekre „ül rá”, a meglévő alkalmazásokat kapcsolja össze, ily módon akár hetek alatt bevezethető egy működőképes megoldás egy-egy folyamatra. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha megváltozik az ügyintézési folyamat vagy az alkalmazandó sablon, akkor az RPA megoldást rövid idő alatt az új folyamathoz lehet igazítani, nem kell több éves változáskezelési projekteket definiálni.

Bürokráciacsökkentés a magyar közigazgatásban
A közigazgatás átfogó modernizálására – az Általános Közigazgatási Rendtartás (Ákr.) és az elektronikus ügyintézési törvény (e-ügyintézési tv.) hatályba lépéséhez kapcsolódóan – egyedülálló lehetőség nyílik 2018-ban. A fejlett gazdaságú országokban közel egy évtizede ismert és az elmúlt néhány évben rohamosan terjedő RPA-technológiák közigazgatási bevezetését érdemes néhány, erre kiválasztott területen elkezdeni.
Közigazgatási RPA pilot projekteket lenne célszerű indítani az automatikus, „sommás” döntéshozatal és más munkafolyamatok támogatására, majd az eredmények tapasztalatai alapján a megoldást minél több területre kiterjeszteni.

A fentiek alapján, lehetséges közigazgatási RPA-pilot területként az alábbi állami feladatellátási esetek valamelyikét lenne célszerű kijelölni:

Központi ügyfélszolgálati feladatok;

Az Ákr. 40.§ szerinti automatikus döntéshozatali eljárás megvalósításával az okmány-ügyintézés támogatása;

Adattisztítás, törzsadat karbantartás a nemzeti adatvagyon körébe sorolt nyilvántartásoknál;

Az európai uniós források kihelyezésének támogatása a normatív típusú pályázati támogatások esetében;

Egyes e-ügyintézés biztosítására kötelezett szervek adminisztratív támogatása;

Bármely, digitális megoldásokra nyitott közigazgatási intézmény sztenderd munkafolyamatainak automatizálása.

Az új technológiák itt dörömbölnek a közigazgatás ablakán. A következő forradalmat talán a blockchain hozza majd el – de az RPA már itt van, ma is létező, kipróbált és bevált technológia, amely végre elérhető közelségbe hozhatja a bürokrácia érezhető mértékű, tartós leépítését.”

Forrás:
Szoftverrobotok a közigazgatásban. Az IFUA Horváth & Partners Kft. és az eGOV közös megoldása a bürokráciacsökkentésre; Tanács Zoltán (partner, IFUA Horváth & Partners Kft.), Sántha György (vezető tanácsadó, eGOV); Controlling Portál; 2017. december 13.
Lásd még: Robotic process automation Wikipédia
A szoftverrobotok (Robotic Process Automation) további hírei a Controlling Portálon: Robotok hódítják meg a pénzintézeteket; 2017. szeptember 12. és Robotok pénzügyi munkakörökben; 2017. október 10.

Közigazgatás, politika

Nagy változás jön a bíróságokon, több közigazgatási per indulhat jövőre az új törvény bevezetése után

„Több közigazgatási per indulhat jövőre az új törvény bevezetése után – mondta az InfoRádiónak a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája. Barabás Gergely azt követően beszélt erről, hogy az új közigazgatási perrend bevezetéséről tartottak szakmai háttérbeszélgetést.
Január 1-jén hatályba lép a hazai közigazgatási bíráskodást jelentősen átalakító közigazgatási perrendtartásról szóló törvény.

A közigazgatással mindenki találkozhat, ez egész életükben elkísér minket, akár az anyakönyvvezetővel, az önkormányzati jegyzővel vagy a társadalombiztosítási szervekkel van dolgunk. Egy modern, civilizált állam nem tud jól működő közigazgatás nélkül meglenni – mondta az InfoRádiónak a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája.

Barabás Gergely kifejtette: a közigazgatási perrendtartás abban hoz újdonságot, hogy minden olyan esetben, amikor a közigazgatás valamit tesz vagy éppen mulaszt, annak jogszerűsége bíróság előtt vitatható. Az az állampolgár, akinek jogát, jogos érdekét ez érinti, az felülvizsgálatot kérhet a közigazgatási bíróságtól. Ez lehet akár egy hatóság által kihelyezett tábla, vagy az, hogy önkormányzat el akarja bontani a játszóteret. Bármilyen cselekmény, ami kihathat mások életére, az közigazgatási cselekmény, és bíróság előtt megtámadható – emelte ki.

Barabás Gergely szerint a bírói út kiszélesedik, és a közigazgatás felett általánossá válik a bírói kontroll. Eddig a bírói hatáskör szűk, korlátozott volt, de ezentúl már bármilyen jogszabályi kötelezettség elmulasztása esetén bíróság előtt kérhető lesz, hogy állapítsák meg a jogsértést, amely után akár bírságot is kiszabhatnak.

Arra számítanak, hogy több ügy indul a bíróságokon, és nagy kihívást jelent, hogy továbbra, a megújult jogi környezetben is tartani tudják az eddigi előkelő helyet a döntési gyorsaságban – tette hozzá a bíró, aki szerint ugyanakkor időt igényel, hogy az eddigi ügymenet visszaálljon.”

Forrás:
Nagy változás jön a bíróságokon; Kálló Izabella; InfoRádió; 2017. december 14.

Az év végére lassult az adósságállomány gyarapodása a magyar kórházakban

„Novemberben a magyar kórházak csaknem 47 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak, az egy hónappal korábbihoz képest a növekedés 2,8 milliárd forintot tett ki, azaz év végére lassult az adósságállomány gyarapodása – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. Emögött vélhetően az áll, hogy a konszolidációs hírek hallatára fizetni kezdtek a kórházak.

Az év során a kórházi adósság havonta átlagosan mintegy hárommilliárd forint, és a 11 hónap alatt összesen 33 milliárd forinttal nőtt. A tartozásállomány szerkezete novemberben az előző hónapoktól eltérően módosult, míg korábban a 60 napon túl lejárt határidejű számlák összege nőtt ütemesen, ezúttal ebben a csoportban több mint kétmilliárdos csökkenést mutatott ki a MÁK, ugyanakkor az átütemezett adósságoknál több mint négymilliárdos a növekedés.

A 60 napnál régebben lejárt tartozás értéke még e csökkenés mellett is kiteszi a 46,6 milliárd forintnyi állomány 41 százalékát, az egy hónapnál régebben, de két hónapnál rövidebb ideje lejárt számlák értéke a teljes állomány ötödére, míg a 30 nap alattiak az állomány 30 százalékára rúgnak.

A MÁK adatai szerint az adósságátütemezésben főként a Honvédkórház érintett, a legnagyobb adósok toplistáját hagyományosan vezető intézményben ezúttal mindössze 35 millió forinttal nőtt a kifizetetlen számlák értéke, viszont a 4,3 milliárdos adósságból 2,7 milliárdnyit átütemeztek, ami a hírek szerint összefüggésben lehet az intézmény menedzsmentjében a közelmúltban lezajlott változásokkal.

Több mint 900 millió forintnyi adósság átütemezésében érintett a másik nagy adós, a Péterfy Sándor utcai kórház is, amely november végére, az egyhavi, 181 milliós növekedéssel 2,25 milliárd forintra duzzasztotta kifizetetlen számláit.

A szokásosan nagy összeggel tartozó egyetemeken ezúttal növekedés helyett csökkenést regisztrált a MÁK, a Debreceni Egyetemen a 100 milliós mínusz mellett 1,1, a Pécsi Tudományegyetemen a 180 milliós csökkenés mellett 1,7 milliárdon állt november végén az adósságmutató. Csaknem 200 millióval csökkentette tartozását a Szegedi Tudományegyetem, ahol így november végére 1,6 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak és a közműszolgáltatóknak.

Az egymilliárdos határt további 7 intézmény lépte át, a havi növekedés azonban nem volt számottevő, aminek részben az is a magyarázata lehet, hogy a konszolidációról szóló hírekre reagálva a kórházak az addigi tartalékolás helyett elkezdték kifizetni a számláikat.

Kifizetik
Kórházi adósságrendezésére 54,6 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint – amelyet a Weborvos szemlézett – az intézmények a 2017. augusztus 31-én fennállt, 30 napon belül lejárt tartozásállományuk 50 százaléka, 30 napon túl lejárt tartozásállományuk 60 százaléka, 60 napon túl lejárt tartozásállományuk 70 százaléka, 90 napon túl lejárt tartozásállományuk 80 százaléka alapján – ha az meghaladja a 100 000 forintot – működési támogatásban részesülnek. A támogatási összeg mértékét az egészségügyi szolgáltató adatszolgáltatásának megfelelően a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: finanszírozó) állapítja meg, és a honlapján közzéteszi.

Az egészségügyi szolgáltatók az adósságuk rendezésén túl intézményi felújításra, beruházásra, fejlesztésre is felhasználható ösztönző támogatásban is részesül(het)nek.”

Forrás:
Fordulat a magyar kórházakban – nem tartalékolnak;
Szepesi Anita; Napi.hu; 2017. december 16.

Már több mint hatszáz vidékfejlesztési pályázatot jelentettek meg a LEADER Helyi Akciócsoportok

„Év végéig a LEADER Helyi Akciócsoportok az összes, Helyi Fejlesztési Stratégiáin alapuló vidékfejlesztési felhívásukat megjelentetik. Jelenleg a tervezett 620 pályázatból már 603 darab elérhető a térségi szereplők számára. A helyi kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség mintegy 41,3 milliárd forintot különített el a Vidékfejlesztési Program keretében.
Magyarország teljes vidéki térségét 103 darab LEADER Helyi Akciócsoport fedi le, akik már rendelkeznek a Miniszterelnökség által elfogadott Helyi Fejlesztési Stratégiával. Az Akciócsoportok ezen stratégiákon keresztül koordinálják az illetékességi területükre jutó fejlesztési források felhasználását a 2020-ig tartó időszakban annak érdekében, hogy a helyi igényeknek megfelelő projektek, fejlesztések valósuljanak meg.

A stratégiákban foglaltak megvalósítása mentén az Akciócsoportok által előkészített helyi pályázati felhívások megjelenése folyamatosan zajlik és év végéig az összes kiírás megismerhetővé válik. A mai napig a megjelentetni tervezett pályázatok 97 százalékát, összesen 603 darab helyi gazdaságfejlesztési célokat, illetve egyéb, a vidéken élők számára lakóhelyük élhetőbbé és vonzóbbá tételét szolgáló felhívást ismerhettek meg az érintettek. A támogatási kérelmek benyújtására pedig a pályázatok megjelenésétől számított 60 napot követően nyílik lehetőség.

A felhívásokat az érdeklődők a Magyar Államkincstár honlapján (www.mvh.allamkincstar.gov.hu), valamint az egyes területileg illetékes LEADER Helyi Akciócsoport elektronikus felületén érhetik el.”

Forrás:
Már több mint hatszáz vidékfejlesztési pályázatot jelentettek meg a LEADER Helyi Akciócsoportok; Miniszterelnökség; 2017. december 14.
Lásd még: LEADER Helyi Fejlesztési Stratégiák tervezése; Lechner Tudásközpont

Az európai strukturális és beruházási alapok már 278 milliárd eurót fecskendeztek az Unió reálgazdaságába

„A ma közzétett új jelentés azokról az eredményekről szól, amelyek az öt uniós pénzügyi alap működését a finanszírozási időszak kezdete óta fémjelzik. A 2014–2020-as időszakra szóló programok végrehajtása immár gőzerővel folyik.

2017. októberéig az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESB) 2014–2020. évi költségvetésének csaknem felét irányozták elő konkrét projektekre. 2016 végéig az alapokból közel 793 500 vállalkozás jutott támogatáshoz, és ezzel mintegy 154 000 új munkahely jött létre.

Álláskeresési vagy készségfejlesztési támogatásban eddig 7,8 millió személy részesült. 23,5 millió hektárnyi mezőgazdasági földterületen javult a biológiai sokféleség helyzete. 2016 végéig összesen 2 millió projektet választottak ki uniós finanszírozásra, ami 1 millióval több, mint az előző évben.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Az esb-alapok döntő szerepet játszanak az egységes piac megerősítésében. Segítik gazdasági növekedésünket, és előmozdítják a munkahelyteremtést és az innovációt Európában. A strukturális alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap ötvözése esélyt ad kockázatosabb, de ígéretesebb projektek finanszírozására is. Csak bátorítani tudom a projektgazdákat, hogy fontolják meg ezt a lehetőséget.”

Corina Crețu, az EU regionális politikájáért felelős biztos a következőket mondta: „Az EU által finanszírozott projektek száma mindössze egy év alatt megkétszereződött, ami azt mutatja, hogy a végrehajtás üteme a lehető legoptimálisabb. Az esb-alapok teljes kapacitáson működnek, és a következő évtizedben dagasztani fogják az európai gazdaság vitorláit.”

A jelentésből kiderül, hogy a megvalósulás küszöbén álló, uniós finanszírozású digitális, társadalmi befogadási és környezetvédelmi projekteken kívül a 2014–2020-as támogatási időszakban bevezetett újítások is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

Az új feltételek jobb befektetési környezetet teremtettek
A sikeres beruházások új előfeltételeinek (a továbbiakban: előzetes feltételrendszer) 2017 márciusi első értékelése azt mutatta, hogy ezek az új feltételek erőteljes ösztönzést jelentenek a reformok számára, mégpedig az ágazatok széles körében, például az energiahatékonysági vagy közbeszerzési jogszabályoknak való megfelelés, illetve az innovációt, a közlekedést vagy a digitális technológiákat célzó beruházások tervezése terén.

A tervek szerint a 2020 utáni pénzügyi időszak tekintetében tovább kell erősíteni az uniós források és a tagállami strukturális reformok támogatása közötti kapcsolatot, amint ezt a Bizottság az uniós pénzügyek jövőjéről szóló vitaanyagában, valamint az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló javaslataiban a múlt héten ismertette.

Kevesebb bürokrácia a kedvezményezettek számára
A jelentés megemlíti, hogy a tagállamok egyre bátrabban élnek a 2014–2020-as kohéziós politikai keret egyszerűsítési lehetőségeivel: az alapok kezelésére online eljárások állnak rendelkezésre („e-cohesion”), a vállalkozások esetében egyszerűbb pályázati eljárások alkalmazhatók („egységes belépési pontok”), a kedvezményezettek pedig az uniós visszatérítések igénylésének ugyancsak egyszerűbb módjait használhatják.

Az egyszerűsítés egyben a jövőbeli kohéziós politikai architektúra átgondolásának központi eleme, amelyet a Bizottság által felállított, egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű csoport értékes hozzájárulásai egészítenek ki.

A rendelkezésre álló források intelligensebb felhasználása intenzívebb magánfinanszírozást eredményezett
Összhangban a beruházási terv több beruházás mozgósítására irányuló célkitűzésével, a 2014–2020 közötti időszakra szóló keret a pénzügyi eszközök szélesebb körű felhasználásának támogatására jött létre. 2016 végéig az európai strukturális és beruházási alapok programjai keretében 13,3 milliárd eurót különítettek el ilyen eszközökre, elsősorban a kkv-k támogatására, a kutatásra és az innovációra, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozóan.

Az esb-alapok jelenleg több mint 76 000 vállalkozást támogatnak pénzügyi eszközökkel. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében eddig támogatásra kiválasztott kkv-projektek 11,5 milliárd eurós áttételes magánfinanszírozást képviselnek az összesen 42 milliárd eurós célösszegből.

További információk:
Tájékoztató – Működésben az európai strukturális és beruházási alapok
Az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásáról szóló 2017-es stratégiai jelentés
A kohéziós alap nyíltadat-platformja”

Forrás:
Az európai strukturális és beruházási alapok már 278 milliárd eurót fecskendeztek az Unió reálgazdaságába; Európai Bizottság; IP/17/5201; 2017. december 13.

Januárban hatályba lép a közigazgatási bíráskodást jelentősen átalakító közigazgatási perrendtartásról szóló törvény

„Januárban hatályba lép a közigazgatási bíráskodást jelentősen átalakító közigazgatási perrendtartásról szóló törvény.
A legfőbb változásokról a Veszprémi Törvényszék elnökét kérdeztük. Némethné Szent-Gály Edit hangsúlyozta: önálló közigazgatási perrendtartás az elmúlt évtizedekben nem létezett, a közigazgatási perek eddigi szabályait a polgári perrendtartás XX. fejezete határozta meg. A 2018 januártól hatályba lépő, a Közigazgatási perrendtartásról szóló és az Általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények átalakítják a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működésének rendszerét. A két nagy eljárásjogi kódexhez kapcsolódó kodifikációs munka vezérelve a jogvédelem minél szélesebb körű biztosítása volt: egyrészt, hogy a közigazgatás által okozott jogsérelmek a közigazgatási cselekvések formájától függetlenül bíróság elé vihetők legyenek, másrészt hogy a pervitel a korábbinál is koncentráltabb és hatékonyabb legyen.

Milyen ügyek kerülhetnek a közigazgatási és munkaügyekben eljáró bíróságok elé ezután?
– A Polgári perrendtartás által jelenleg is szabályozott egyedi határozatok felülvizsgálatára irányuló perek mellett – miután valamennyi közigazgatási cselekmény megtámadható lesz – a közigazgatási perrendtartás szabályait kell alkalmazni a mulasztási perekben, a köztestületi felügyeleti perekben, a marasztalási perekben, valamint közszolgálati jogvitákban is – válaszolta a Veszprémi Törvényszék elnöke, Némethné Szent-Gály Edit.

Hogyan változnak a bírósági hatáskörök?
– Országosan nyolc elsőfokú közigazgatási és munkaügyi bíróság (KMB) jön létre több megyére kiterjedő illetékességgel, ezek egyike lesz a veszprémi. A 19 megyei és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz tartoznak januártól többek között a társadalombiztosítási, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, valamint a munkaügyi és gyermekvédelmi perek. Az ügyek egy másik csoportjában – idegenrendészet, környezetvédelem, közegészségügy, önkormányzati hatósági ügyek – a nyolc regionális közigazgatási bíróság dönt majd Győrben, Veszprémben, Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pest megyében és a fővárosban. Várhatóan az ügyek kilencven százalékát a nyolc regionális illetékességű KMB tárgyalja januártól.

Milyen további változások lépnek életbe?
– Több teljesen új, vagy a közigazgatási perjogban eddig nem alkalmazható jogintézmény jelenik meg. Például januártól egy közigazgatási perben is lehetővé válik a bírósági közvetítés. A bírósági vezetés törekedni fog arra, hogy a bírósági mediáció minél szélesebb körben érvényesülhessen. Fontosnak tartjuk, hogy a bírósági mediátor mind gyakrabban bekapcsolódhasson az eljárásokba, és ennek lehetőségéről az ügyfeleket a perek kezdetekor megfelelően tájékoztassuk. A felek egyezséget köthetnek olyan ügyekben, ahol a vonatkozó jogi szabályozás arra lehetőséget biztosít. Szintén újdonság a mintaper intézménye. Eszerint, ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben bírálja el, a többi eljárást pedig annak befejezéséig felfüggeszti.

Milyen keresetfajták terjeszthetők a közigazgatási bíróságok elé?
– Tipikus esetben, ha a bíróságtól jogvédelmet kérő személy közigazgatási cselekményt tart jogsértőnek, a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, vagy megváltoztatását kérheti a bíróságtól. Mulasztási kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha a közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott kötelezettségének az elintézési határidőn belül nem tett eleget, de mulasztás megállapítása lesz kérhető akkor is, ha a közigazgatási szerv cselekményét közérdeken alapuló kényszerítő indok szükségessé teszi, vagy ha a pert törvényességi felügyeleti szerv indította. Megállapítási kereset a közigazgatási tevékenységgel előállt jogsértés, vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges tények megállapítására kérhető, de csak akkor, ha a többi keresetfajta előterjesztésének nincs helye.

Változik-e a közigazgatási ügyekben eljáró tanácsok összetétele?
– A bíróság összetételére nézve a háromtagú hivatásos bírói tanács a főszabály, a törvényben felsorolt esetekben azonban egyesbíró jár el első fokon többek között menekült- és idegenrendészeti ügyekben, közszolgálati jogvitákban és a szociális igazgatás körébe tartozó ügyekben. Ebből kifolyólag a felek a tárgyalóban mind egyesbíróval, mind háromfős bírói tanácsokkal is találkozhatnak.

Az új eljárási szabályok érintik-e az eddigi jogorvoslati rendszert?
– Az elsőfokú ítéletekkel szembeni eddig is szűk körű rendes jogorvoslat lehetősége annyiban változik, hogy csak akkor lehet fellebbezni a közigazgatási és munkaügyi bíróság elsőfokú ítélete ellen, amennyiben azt a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény vagy más törvény lehetővé teszi.”

Forrás:
Januárban hatályba lép a közigazgatási bíráskodást átalakító törvény; Marton Attila; VEOL.hu; 2017. december 15.

Az Európai Parlament zöld utat ad az Európai Stratégiai Beruházási Alap kiterjesztésének (ESBA 2.0)

„Az Európai Parlament plenáris szavazása zöld utat ad az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) 2.0-nak.

A mai napon az Európai Parlament képviselői elfogadták az európai beruházási terv központi pillérét képező, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) kiterjesztéséről és fejlesztéséről szóló rendeletet. E sikeres utolsó lépés az Európai Parlament és a tagállamok által szeptember 13-án elfogadott elvi megállapodást követi.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A beruházási terv valódi előnyökkel járt az európai vállalatok számára. És még többet szeretnénk tenni. Meghallgattuk az Európai Stratégiai Beruházási Alap működésével kapcsolatban beérkezett visszajelzéseket, és kiigazítottunk pár dolgot. Még átláthatóbbá tesszük az ESBA beruházási döntéseit, és több technikai támogatást nyújtunk helyi szinten. Az európai stratégiai beruházási alap futamidejét meghosszabbítjuk 2020 végéig, és beruházási célösszegét 500 milliárd euróra növeljük. Az európai stratégiai beruházási alap segítségével már eddig is 300 000 új munkahelyet sikerült létrehoznunk. Őrizzük meg ezt a lendületet!”

„Amikor először bejelentettük az ESBA-t, bizonyos szkepticizmus övezte” – nyilatkozta Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke. „Az elmúlt két és fél évben nyilvánvalóvá váltak a kezdeményezés eredményei: több ezer vállalkozás részesült támogatásban és több százezer munkahely jött létre.Büszke vagyok arra, hogy az EBB csoport szakértelme fontos szerepet játszott az európai fellendülésben, és nagy örömömre szolgál, hogy az ESBA jelenlegi kiterjesztése révén lehetőségünk van arra, hogy még többet tegyünk.”

Az ESBA 2.0-ról szóló rendelet várhatóan 2018. január 1-jén lép hatályba. Az ESBA új és továbbfejlesztett változata nem csupán hosszabb, 2018 közepe helyett 2020 végéig tartó futamidővel rendelkezik, hanem a beruházási célösszeg is nő, 315 milliárd euróról 500 milliárd euróra. A továbbfejlesztett EBSA a következő jellemzőkkel rendelkezik:

Nagyobb átláthatóság
Az új ESBA keretében a beruházási bizottság online teszi közzé döntéseit, ismertetve az okokat, amelyek alapján úgy döntöttek, hogy egy projekt az uniós költségvetési garanciából támogatásban részesüljön. A mutatók eredménytáblája az egyes ESBA-projektek aláírása után kerül közzétételre. Az új rendelet részletesebben meghatározza az egyes projektek EBSA általi támogathatóságának kritériumait, az úgynevezett „addicionalitást”.

A fenntartható projektek nagyobb aránya
Az ESBA infrastrukturális és innovációs projektjei legalább 40 %-ának az a célja, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban hozzájáruljon az éghajlatváltozás elleni fellépéshez. Az ESBA 2.0 ugyanakkor kifejezetten az új ágazatokra is irányul: a fenntartható mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra, halászatra és akvakultúra-ágazatra.

Nagyobb hangsúly a kisebb projekteken
Tekintettel az ESBA-nak a kisvállalkozások támogatásában elért sikerére – 2017 novemberéig ugyanis 528 000 kkv részesült a támogatásból –, a kibővített Európai Stratégiai Beruházási Alap 26%-ról 40%-ra növeli a kkv-k számára biztosított garancia arányát. Az új ESBA arra is ösztönzi az EBB csoportot, hogy segítse a nemzeti fejlesztési bankokat abban, hogy olyan beruházási platformokat hozzanak létre, amelyek a befektetők vonzása érdekében témánként vagy régiónként több kisebb projektet fognak össze.

Több technikai támogatás helyi szinten
A Bizottság és az EBB által közösen kezelt Európai Beruházási Tanácsadó Platform hasznos forrásnak bizonyul azon vállalkozások számára, amelyeknek technikai segítségnyújtásra van szükségük projektjük elindításához. Az ESBA 2.0 keretében a platform tevékenységei személyre szabott helyszíni segítségnyújtás révén, valamint a nemzeti fejlesztési bankokkal való szoros együttműködésben kerülnek fejlesztésre.

Az üzleti környezet javítása az Unióban
A Bizottság őszi előrejelzése és az EBB közelmúltban készült beruházási jelentése szerint a beruházások szintje fokozatosan növekszik az EU-ban. Ezek azonban még nem érték el a válság előtti szintet. A Bizottság 2018. évi munkaprogramjában bejelentette, hogy teljes körű értékelést fog végezni arról, hogy a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság mandátumának kezdete óta milyen lépések történtek az üzleti környezet javítása és a beruházási akadályok felszámolása érdekében mind uniós, mind tagállami szinten.

Háttér-információk
Az európai beruházási terv, azaz a Juncker-terv arra összpontosít, hogy az új és meglévő pénzügyi források intelligensebb felhasználása, a beruházások előtt álló akadályok felszámolása, valamint a beruházási projekteknek nyújtott láthatóság és technikai segítségnyújtás révén fellendítse a munkahelyteremtést és a növekedést célzó beruházásokat. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) a Juncker-terv központi pillére. Az ESBA garanciát nyújt az első veszteségre, aminek köszönhetően az EBB-nek lehetősége nyílik arra, hogy több – és gyakran kockázatosabb – projektbe ruházzon be.

Az ESBA által finanszírozásra jóváhagyott projektek és megállapodások várhatóan több mint 250 milliárd eurót mozgósítanak a beruházások terén, és mintegy 528 000 kkv-t támogatnak mind a 28 tagállamban. Az EBB becslése szerint 2020-ra az ESBA 700 000 új munkahely létrehozását segítené elő, továbbá 0,7 %-kal növelné az uniós GDP-t.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unió hosszú távú hitelezést biztosító intézménye, amely a tagállamok tulajdonát képezi. Hosszú távú finanszírozást tesz lehetővé stabil beruházások céljából, hozzájárulva ezáltal az EU szakpolitikai célkitűzéseihez.Az Európai Beruházási Alap (EBA) az Európai Beruházási Bank Csoport része. Fő célja, hogy elősegítse az európai mikrovállalkozások, valamint kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozáshoz jutását.

További információk
Tájékoztató: Mi az új az ESBA 2.0-ban?
Tájékoztató feljegyzés: Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) meghosszabbítása – gyakran feltett kérdések
A beruházási program honlapja: Az ESBA-val kapcsolatos legújabb hírek, eredmények
Az EBB ESBA honlapja: az ESBA-projektek teljes listája, valamint a finanszírozási támogatás igénylésének módja
Tanácsadó Platform: technikai segítségnyújtás a projektgazdák és a kisvállalkozók számára
Projekt Portál: ingyenes szolgáltatás: befektetési lehetőségek ajánlása befektetőknek”

Forrás:
#InvestEU: A Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport üdvözli a kibővített és továbbfejlesztett Európai Stratégiai Beruházási Alap végleges elfogadását; Európai Bizottság; IP/17/5169; 2017. december 12.

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális egyeztető felület indul az építések engedélyezésére

„Jövő évtől országos digitális egyeztető felületen zajlik majd az építkezések minden korábbi papíralapú engedélyeztetése, ha a parlament is elfogadja az erről szóló előterjesztést – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.
Hozzátette: a nemzeti építészetpolitikában meghatározott bürokráciacsökkentő célkitűzések szerint a felület mindenki számára átlátható lesz, és jelentősen gyorsítja az ügyintézést. Idén megszűnt az építési engedélyeztetési eljárás a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó lakóházak építtetésénél, azóta már a 30 ezret meghaladta a bejelentések száma – mondta.

Ismertette, a digitális felület javítja az ország régiós versenyképességét is, mivel az ipari beruházásoknál megjeleníthetővé válik a befektetők részére, hogy az ország melyik pontján milyen befektetést lehet a leggyorsabban végrehajtani. Az építészek már november óta a digitális felület használatával dolgoznak.

Közölte: a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslatban egységesítik a területrendezést is, ha ezt elfogadják, akkor a régióban Magyarország áll át először a digitális építészetre.”

Forrás:
Digitális egyeztető felület indul az építések engedélyezésére; Miniszterelnökség; 2017. december 13.

Kockás füzettől az iOS-ig: már az Apple okostelefonjain is elérhető az elektronikus építési napló

„Az Apple okostelefonok operációs rendszerén is elérhető 2017. december 12-től az elektronikus építési napló. Az iOS-es mobilapplikáció segítségével a felhasználók napi jelentéseket és eseti bejegyzéseket vihetnek fel a webes e-építési naplóval szinkronizált alkalmazásba, akárcsak az androidos, vagy a webes verzióban.

Az elektronikus építésügyi alkalmazások közül a legszélesebb körben az elektronikus építési napló ismert. A kockás füzetbe vezetett naplót a digitalizáció útján előbb a webes, majd az androidos napló követte, most pedig itt az iOS-re alkalmazott applikáció is. A napi jelentések és eseti bejegyzések írása mellett a betekintő funkció segítségével bárhol és bármikor nyomon követhetők a munkálatok, így az építtető szemmel tarthatja az építkezést akkor is, ha aznap éppen nem mehet oda személyesen. Az iPhone-os e-napló verzió, amely csupán az iOS eltérő architektúrája miatt különbözik androidos társától, 2017. december 12-től érhető el az AppStore-ban.

Az elektronikus építési naplót a Lechner Tudásközpont fejleszti és üzemelteti. Az első mobiltelefonos alkalmazás megjelenése után igen hamar megjelent a felhasználói igény az iOS operációs rendszer alatt futó készülékeken is használható napló iránt, amely el is készült. Az alkalmazásfejlesztés lezárultával a Tudásközpont munkatársai 2017 augusztusában nyilvános tesztidőszakot hirdettek, melynek tapasztalatai és a teszt-felhasználói visszajelzések alapján véglegesítették az új mobil e-építési naplót, mely 2017. december 12-én állt munkába.

Az alkalmazás funkciókészlete az androidos verzióhoz hasonlóan a leggyakrabban használt napló-feladatokra terjed ki, tehát felvihető vele napi jelentés és eseti bejegyzés, csatolható fénykép, alkalmas szerepkör adásra és munkaterület átadás elfogadására. Új napló megnyitása, a törzsadatok felvétele és a napló struktúra kialakítása továbbra is csak a webes felületen az e-építési napló oldalán lehetséges. Az iOS 9.1-en, vagy annál újabb operációs rendszeren futó, igen takarékos alkalmazás használata nagyon kevés adatforgalmat generál, a betekintés, napi jelentés és eseti bejegyzés funkciói a túlforgalmazás veszélye nélkül használható a tetszőleges helyen és időben.”

Forrás:
Kockás füzettől az iOS-ig; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. december 12.

Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez

„A december 15-i határidőre várhatóan minden gyógyszertár csatlakozik az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez (eeszt) – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának e-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa szerdán Budapesten újságíróknak.
Vartus Gergely hozzátette, a csaknem 3100 patika közül mintegy ötvennel van még „valami teendő”, de személyre szabott, szoros támogatást adnak nekik azért, hogy időben megkezdhessék az eeszt használatát.

Emlékeztetve arra, hogy a határidőt követően a be nem lépett patikák nem tudnak elszámolni e-receptet, hangsúlyozta, a november 1-jei indulás óta „átestünk egy-két verziófrissítésen, finomhangoláson, amelyek eredményeként tényleg nagyon gyors válaszidejű üzemmenetet sikerült létrehozni”.

Jelezte: a frissítéseket úgy hajtották végre, hogy az felhasználói oldalról észrevétlen maradjon. Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője ennek példájaként említette, hogy bizonyos változtatásokat hétvégén, nyitvatartási időn kívül hajtottak végre.

Kiemelte, hogy a gyógyszertárak a papíralapú recepteket továbbra is hagyományos módon számolhatják el. Kitért arra is: fontos, hogy a felhasználók mihamarabb jelezzék, ha a rendszerrel problémájuk van, mert csak ennek ismeretében kérhetik a javítását a gyártótól.

Elmondta: december közepén újabb funkciókkal bővül a rendszer, jövőre pedig e-mail mellett SMS-t is kapnak a páciensek, ha egészségügyi dokumentumuk keletkezik, valamint elektronikusan is lehet meghatalmazást adni e-recept kiváltására.

Arra a kérdésre, hogy az eeszt-ben összegyűjtött adatokat később statisztikai céllal használhatják-e, a főosztályvezető elmondta: a hatályos törvényi szabályozást módosítani kellene ennek érdekében, mert jelenleg csak ellátási céllal férhetnek hozzá az orvosok az adatokhoz.”

Forrás:
Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. december 13.

Minden patika csatlakozott az elektronikus szolgáltatási térhez

„A pénteki határidőre minden gyógyszertár csatlakozott az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) – jelentette be Budapesten, sajtótájékoztatón Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Mint mondta, a 21. századi színvonalú, mindenkinek az egészségügyi adatait tároló rendszer november elsején „csendesen és különösebb fennakadás nélkül” indult el, és ezzel „a mesterséges intelligenciát is a magyar betegek szolgálatába állítottuk”.

Hozzátette: a rendszer jól működik, és napi 750 ezer patikai adatot dolgoznak fel benne, a jövőben pedig öt évre visszamenően digitalizálják ezeket az információkat.

Vartus Gergely, a tárca E-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa a gyógyszerészeknek mondott köszönetet a rendszerbevezetéséhez nyújtott munkájukért, emlékeztetve arra, hogy a pénteki határidő után csak azok a gyógyszertárak tudnak elektronikus receptet elszámolni, melyek csatlakoztak az EESZT-hez.

Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy minden Magyarországon keletkezett, beváltott recept felkerül a rendszerbe, így nagyon pontos és átfogó képet kaphatnak az orvosok és a betegek is a gyógyszerezésről, ennek révén korábban nem ismert biztonságot és a terápiás lehetőségek sokszínűségét adva.

Egy szerdai budapesti háttérbeszélgetésen Vartus Gergely már jelezte: a csaknem 3100 patika közül mintegy ötvennel van még „valami teendő”, de személyre szabott, szoros támogatást adnak nekik azért, hogy időben megkezdhessék az EESZT használatát.”

Forrás:
Minden patika csatlakozott az elektronikus szolgáltatási térhez; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. december 15.

Több mint száz új, eddig csak papír alapon intézhető ügytípus elektronikus indítása vált lehetővé a NÉBIH-nél

„2017. december 12-től több mint száz új, eddig csak papír alapon intézhető ügytípus elektronikus indításának lehetőségét kínálja a Nébih ügyfelei számára. A részletes ügykatalógus az – ügyfélkapus bejelentkezéssel igénybe vehető – Ügyfélprofil felületen érhető el.

A Nébih ügyfelei a hivatal Ügyfélprofil felületén már az elmúlt években is számos ügyintézési funkciót használhattak. A felület, az elektronikus ügyintézés szélesebb körű bevezetésével, most jelentősen megújult. 2017. december 12-től ugyanis több mint száz új, eddig csak papír alapon intézhető ügytípus elektronikus indítása vált lehetővé.

Az Ügyfélprofilba történő bejelentkezés továbbra is az ügyfélkapus azonosítóval történik. A részletes Ügykatalógust az Ügyintézés menüpontban érik el a hivatal ügyfelei. Itt főbb témák (pl. „állat”) és konkrét szakterületek (pl. „állattenyésztés”) szerint csoportosítva szerepelnek a Nébih-nél intézhető ügyek. A felületen való könnyebb eligazodást egy kereső is segíti.

Az Ügykatalógusban nem csak az elektronikusan, hanem a kizárólag hagyományos módon, papír alapon indítható ügyek is megtalálhatók. Az egyes ügyek rövid leírása tartalmazza az ügyintézéshez szükséges főbb információkat, és, ha az ügyhöz tartozik kitöltendő űrlap, akkor az is letölthető a felületről.

Az ügyintézést segítő, a felület használatát ismertető részletes útmutató innen tölthető le.”

Forrás:
Jelentősen bővült az elektronikusan indítható ügytípusok száma a Nébih-nél; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal; 2017. december 14.

Informatika, távközlés, technika

4G+ fejlesztés Zalaegerszegen

„Megjelent a 4G+ mobilhálózat a városban. Az adatátviteli technológia a tesztpálya és a megyeszékhely smart cityvé fejlesztéséhez szükséges, erről tartottak sajtótájékoztatót pénteken a polgármesteri hivatalban.
Balaicz Zoltán polgármester emlékeztetett, hogy az EU minden tagország számára előírta, legkésőbb 2018-ig legyen az országokban egy-egy olyan város, ahol már az ötödik generációs, 5G-s mobilhálózat tesztelésére is sor kerülhet. A kormány döntése szerint ez Zalaegerszegen valósul meg, a tesztpálya és a smart city igényeihez kapcsolódóan.

Balaicz Zoltán elmondta, az önkormányzatnak e fejlesztések kapcsán a Magyar Telekommal és a T-Systemssel szoros kapcsolata alakult ki. A két céggel az idei járműipari és logisztikai konferencián írták alá a stratégiai megállapodást. Az 5G fejlesztés egyik állomása a jelenlegi legkorszerűbb 4G+ szolgáltatás, ami Budapest után a vidéki városok közül csak Zalaegerszegen indult el.
Vigh László országgyűlési képviselő arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy a járműipari tesztpálya területén elkészültek a smart city aszfaltfelületei is. Ez utóbbi terület a teljes 250 hektárból 20-40 hektárt foglal el, ahol a városi közlekedést szimuláló épületek, létesítmények lesznek elhelyezve.

Bende Richárd, a T-Systems vezérigazgató-helyettese elmondta, a 4G+ fejlesztéshez a Magyar Telekom három mobil bázisállomást telepített a városban. Ezek az elméleti 800 Mbps adatátviteli sebességükkel a korábbinál lényegesen gyorsabb internetes adatátvitelt tesznek lehetővé olyan kapacitás mellett, amely a nagy tömegrendezvények idején is zökkenőmentes és gyors adathasználatot biztosít. Az állomások a Kovács Károly téren, a Zrínyi úton és a Kossuth utcában vannak. Kérdésre válaszolva a vezérigazgató-helyettes elmondta, ez a nagy adatátviteli sebesség egyelőre a tesztpálya és az önvezető tesztúthoz szükséges területeken érvényesül, a város egészében fokozatosan vezetik majd be.”

Forrás:
4G+ fejlesztés Zalaegerszegen; ZAOL.hu; 2017. december 15.

Súlyos csapás a szabad Internetre az Egyesült Államokban: eltörölték a hálózatsemlegességet

„Hiába kérte az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (FCC) a szavazás elhalasztására számos politikus, civil szervezet és cég, a testület a pártvonalak mentén megosztva, 3-2 arányban a hálózatsemlegesség eltörlése mellett döntött.
Eltörölte a hálózatsemlegességet garantáló korábbi határozatát az amerikai FCC (Szövetségi Kommunikációs Bizottság, ezzel újra szabad kezet ad a testület az internetszolgáltatóknak a hálózati forgalom szabályozásában. A szabályozás kimondottan tiltotta az internetes oldalak (és szolgáltatások) blokkolását, lassítását, illetve a fizetett priorizációt. Az elvekhez persze tartozott néhány kitétel, így például az illegális tartalmakat persze lehetett blokkolni, illetve műszakilag indokolt esetben (például VoIP-hívásoknál) lehetett elsőbbséget adni bizonyos típusú forgalomnak. A szabályozás kiállta a gyakorlat próbáját, az elmúlt években sem fennakadást nem okozott a szolgáltatásokban, illetve nem fogta vissza a telekommunikációs szolgáltatók beruházási kedvét sem.

Ahogy az előző döntés, úgy ez sem dönti el véglegesen a hálózatsemlegesség sorsát az Egyesült Államokban. A most eltörölt szabályozás ugyanis jelentős, mintegy 83 százalékos népszerűségnek örvend, ráadásul a támogatók a republikánus és a demokrata szavazók körében is többségben vannak. Emiatt szinte biztos, hogy a következő választási ciklusban a hálózatsemlegesség kérdése az egyik legfontosabb kampánytéma marad, és jó eséllyel a Kongresszus törvénnyel fogja majd szabályozni a kérdést, kivéve azt az FCC hatásköréből.

A kicsiket védi
A hálózatsemlegesség problémája nem a technológiai óriások és az internetszolgáltatók közötti konfliktusról szól. Ma már az olyan cégek, mint a Google, a Facebook vagy épp a Netflix kényelmesen meg tudják maguknak engedni, hogy az internetszolgáltatóknak kifizessék a priorizálásért kért összeget. A garantált semlegesség hiánya épp az ő kihívóik, a kisebb (sokszor innovatívabb) szereplők piacra lépését korlátozza (vagy akadályozza meg teljesen), amelyek a fejlesztés és üzemeltetés költségei mellett már nem tudják bevállalni, hogy dollárbankókkal kenegessék a bitek útját a szolgáltató hálózatán.

Az Európai Unió más szabályozást írt, amely (nyilván) az FCC döntésétől függetlenül érvényben marad. Ez az eredeti FCC-határozathoz hasonlóan tiltja a blokkolást, a priorizálást és a lassítást is – és úgy általában tiltja a különböző szereplőkhöz tartozó adatforgalom megkülönböztetett kezelését.

Sajnos az európai (és így a hazai) szabályozás nem eléggé szigorú, egy „kiskaput” nyitva hagyott az internetszolgáltatók számára: a zero-ratinget. Ez lehetővé teszi, hogy forgalomkorlátos csomagoknál bizonyos szolgáltatások adatforgalmát kivegyék e korlát alól – tetszésük szerint. Így lehet, hogy a Meo portugál szolgáltató oldala valósággal mémmé és ijesztő példává vált az elmúlt napokban Amerikában: ezen a cég listázza a különböző szolgáltatásokat, amelyeket egyenként lehet megvásárolni…”

Forrás:
Eltörölte a netsemlegességet az Egyesült Államok; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2017. december 15.
Restoring Internet Freedom; Federal Communications Commission (hivatalos bejelentés)
F.C.C. Repeals Net Neutrality Rules; Cecilia Kang; New York Times; 2017. december 14.
The Trump administration just voted to repeal the U.S. government’s net neutrality rules; Tony Romm; Recode; 2017. december 14.
Zero-rating; Wikipédia
What is zero-rating?; Body of European Regulators for Electronic Communications (BEREC)
Zero-rating practices in broadband markets; Európai Bizottság (PDF)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ezermilliárdot hozott az útdíj a büdzsének

„A teherautók elektronikus útdíjfizetési rendszerének 2013-as bevezetése óta az e-matrica-bevétellel együtt ez év végéig összesen ezermilliárd forint folyik be ebből a forrásból a központi költségvetésbe – egyebek mellett erről nyilatkozott a Világgazdaságnak Börzsei Tibor, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. vezérigazgatója.

Lassan itt az év vége. Hogyan alakulnak a társaság idei bevételei?
Az e-matrica értékesítéséből bruttó 76 milliárd forint bevételt terveztünk, ebből eddig 65,1 milliárd forint folyt be, és arra számítunk, hogy ez év végéig 7-8 százalékkal meghaladja majd az egy évvel korábbi összeget.

Minek köszönhető ez a jelentős mértékű növekedés?
Miután a díjszint idén sem változott, az ok egyrészt a körülbelül 5 százalékos forgalomnövekedés, másrészt az, hogy az elkészült, hálózatba kapcsolt, és így díjkötelessé váló új gyorsforgalmi utakon megindulhatott a forgalom.

Mennyi pénzt várnak a teherautók úthasználati jogosultságából?
A 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek után fizetendő HU-GO e-útdíjból idén több mint bruttó 212 milliárd forintot várunk. Ez csaknem 12 százalékos növekedés a 2016-os adatokhoz képest, aminek hasonló okai vannak, mint az e-matrica esetében. Tehát mind az e-matrica-, mind a HU-GO-bevételek már évek óta meghaladják a központi költségvetési elvárásokat. A NÚSZ Zrt. tevékenységének nemzetgazdasági súlyát érzékelteti, hogy a HU-GO indulásának évétől, azaz öt év alatt ezermilliárd forint került a költségvetés kasszájába.

Akkor a néhány tízmilliárd forintos befektetéshez képest ez egy nagyon gyorsan megtérülő beruházás lett.
A rendszer a működésének első két és fél hónapjában behozta az árát. De ami még ennél is nagyobb „bravúr”, hogy az általunk működtetett útdíjszedési rendszer más európai rendszerekhez képest jóval olcsóbban üzemeltethető. A HU-GO díjbevétele hetente körülbelül 4-4,5 milliárd forint, így az éves működési költségeinket nagyjából másfél hónap alatt megtermeljük.

Tervezik-e a külföldi megjelenést a HU-GO-val?
Világszerte komoly érdeklődés mutatkozik a megoldásunk iránt. Bulgáriában éppen egy eljárás végén vagyunk, Csehországban és Lengyelországban is bizonyítottuk az alkalmasságunkat, így adhatunk ajánlatot. Az is jelentős siker, hogy a magyar külgazdasági kapcsolatoknak köszönhetően Indonézia számára mi készítjük el az ottani útdíjszedést megalapozó megvalósíthatósági tanulmányt. Ezek mellett több kisebb projekt is napirenden van például Koszovóban, Namíbiában vagy éppen Kazahsztánban, tehát jó pár vasat tartunk a tűzben.

Térjünk vissza Magyarországra! Hogyan alakulnak a bevételek a belföldi és a külföldi forgalom szempontjából?
A teherautók esetében a hazai-külföldi arány közel 50-50 százalék, a külföldiek közül a legtöbbet a román járművek után fizetik. Az e-matricás rendszerben nagyjából 35 százalék a külföldi úthasználók aránya, tehát itt a belföldi forgalom dominál.

Említette, hogy a korábbi évekhez képest többen használják a fizetős gyorsforgalmi utakat. Mely szakaszokon nőtt leginkább a forgalom?
Gyakorlatilag minden szakaszon tapasztalható forgalomnövekedés, az ország tranzitszerepének köszönhetően ez a gyorsforgalmi szakaszokon jelenik meg leginkább, és a növekedés is itt a legjellemzőbb. Így tehát az M1-es, M15-ös, illetve az M5-ös sztrádákon a legnagyobb a forgalom, de még ezeknél is erősebb az M0-son. És bár a bliccelési ráta itt sem magasabb érdemben az átlagnál, itt detektáljuk a legtöbb jogosulatlan úthasználatot. Az M0-son ma már annyi az autó, hogy lassan a kibővített kapacitását is meghaladja a forgalom.

Szóba hozta a bliccelőket. Mekkora az arányuk, ők mennyi pénztől fosztják meg a költségvetést azáltal, hogy nem fizetnek?
Az e-matricás rendszerben a magyarok körében alig 0,2 százalék a jogosulatlan úthasználó, a külföldiek körében pedig másfél százalékra tehető azok aránya, akik fizetés nélkül használják a díjas utakat. Tavaly évi hatmilliárd forint pótdíjat szabtunk ki, és egyre több a behajtásra vonatkozó nemzetközi megállapodásunk, amelyek eredményeként a külföldiek sem úszhatják meg a bliccelést.

Vannak-e lyukak a rendszerben, amelyek elősegítik a bliccelést?
Az ellenőrzési rendszer gyakorlatilag lefedi a teljes díjköteles úthálózatot, a HU-GO és az e-matricás rendszerek néhány évvel ezelőtti integrációjával pedig jelentősen javult a hatékonyság. Persze előfordulhat, hogy valaki egy díjköteles szakaszon éppen nem fut bele ellenőrzésbe. Fejlesztéseinkkel ezeket a kiskapukat is igyekszünk bezárni, a mobil adatgyűjtő autóink rövidesen menet közben is képessé válnak a kontrollra.

Hogyan néz ki az említett ellenőrzési hálózat?
A teherautók úthasználata után 6849 kilométeren kell HU-GO-díjat szednünk, az e-matricás rendszerben 1434 kilométernyi útszakasz fizetős. A díjköteles úthálózaton 110 fix portálunk van, és rövidesen további 14-et állítunk üzembe, miközben 624-ről hamarosan csaknem hétszázra bővül a kijelölt mobil ellenőrzési pontok száma. Ez azt jelenti, hogy nyolc és fél kilométerenként vagyunk jelen, és végzünk díjellenőrzést a nap 24 órájában, pontosan megtervezett ellenőrzési ütemterv szerint.

Mekkora adatmennyiség mindez?
Az e-matricás rendszerben több mint ötmillió rendszámra évente 13 millió e-matricát értékesítünk, a HU-GO-ban mintegy 550 ezer egyedi rendszámot ismerünk, a bevallások száma meghaladja a 650 milliót. Egy év alatt közel 400 millió ellenőrzést hajtunk végre. Informatikai rendszereinkben évente hét terabyte-nyi adat képződik. Ez az adatvagyon óriási értéket képvisel. A kinyert információkat a rendszer működésének továbbfejlesztéséhez és a jogalkotó döntéseinek előkészítéséhez használjuk fel, további, szélesebb körű felhasználása az elkövetkező időszak egyik kiemelt feladata.”

Forrás:
Ezermilliárdot hozott az útdíj a büdzsének; Diószegi József; Világgazdaság; 2017. december 13.

Átláthatóbban működhet a jövőben a Facebook

„A Facebook helyben, a tevékenysége szerinti országokban fogja könyvelni reklámbevételeit ahelyett, hogy dublini székhelyén venné nyilvántartásba azokat – jelentette be a közösségi médiaportál.
Dave Wehner, a cég pénzügyi vezetője blogbejegyzésében tudatta, hogy a Facebook vezetése úgy döntött, a jövőben helyi értékesítési struktúrára áll át azokban az országokban, amelyekben irodája támogatja a helyi hirdetőknek történő értékesítést. Mint elmondta, ez azt jelenti, hogy a reklámokból keletkező bevételeket a továbbiakban nem a dublini nemzetközi székhely rögzíti majd, hanem a cég helyi irodái tartják nyilván azokat.
A Facebook úgy hiszi, hogy ez az értékesítési struktúrára nagyobb átláthatóságot biztosít majd.

Wehner tájékoztatása szerint a közösségi médiaportál 2018-ban hajtja végre a változtatást, és 2019 első felében kívánja befejezni az új értékesítési struktúráját.

Az Európai Bizottság várhatóan márciusban terjeszti elő jogalkotási javaslatát azon multinacionális digitális vállalatok megadóztatásáról, amelyeket azzal vádol, hogy a nyereségük után fizetendő járulékukat alacsony adókulcsú uniós tagországokban róják le, például Írországban, vagy Luxemburgban.”

Forrás:
Átláthatóbban működhet a jövőben a Facebook; Világgazdaság/MTI; 2017. december 12.

Magyarországon is lépéskényszerben van a Facebook

„Elképzelhető, hogy hazánk is előkelő helyen áll a Facebook megoldandó problémáinak sorában, mert már októberben felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feketelistájára – véli Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Minden bizonnyal hazánk előkelő helyen áll a Facebook megoldandó problémáinak sorában, hiszen már októberben felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feketelistájára. Bevételei alapján ugyanakkor nem a velünk kapcsolatos ügyeit kellene először elrendeznie, habár Magyarországon is lépéskényszerben van az óriásvállalat. Eddigi mulasztásai miatt ugyanisu hazánkban akár már a több milliárd forintot is elérheti a rá kiszabott bírság valamint az elmaradt reklámadó – olvasható Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadójának elemzése a Newsbreakers Communications közleményében.

A reklámadó a legnagyobb teher
Az eddigi értékesítési szerkezetén változtató Facebook az itteni profitra számított 9 százalékos magyar társasági adóval akár elégedett is lehetne: ugyan a nulla körülire kihozott ír társasági adónál mindenképpen többet kell majd fizetnie, de Európában ettől még mindig nálunk jár a legjobban. Valószínűleg azonban a cégnél már tudják, hogy ezzel még korántsem intézték el a magyar adókötelezettségeket. Hiszen arányaiban sokkal nagyobb terhet jelent majd számukra a 7,5 százalékos nettó reklámbevételei után fizetendő reklámadó, melyet tetéz a szintén a forgalom alapján fizetendő 2 százalékos helyi iparűzési adó.

Továbbá mivel a 2017. január elsejétől érvényes szabályok szerint olyan reklámot közzétevő külföldi vállalkozásként, amely még nem regisztrált hazánkban az adóhivatalnál, a reklámközzétevői tevékenységének megkezdése után 15 napon belül be kellett volna jelentkeznie. Ha ezt elmulasztotta, akkor már az első felszólításkor 10 millió forintos mulasztási bírságot szabhattak ki rá, amelyet minden újabb figyelmeztetésnél – akár naponta – megháromszorozhattak. A bejelentkezés és a nyilatkozatok hiánya miatt kiszabott büntetések akár egy hét alatt elérhették az 1 milliárd forintot. Az is lehetséges, hogy az adóhatóság kiszabta a fizetendő reklámadót, melynek összege törvényi szabályozás szerint 3 milliárd forint, és ennek megdöntése, a helyes adókötelezettség ellenbizonyítása viszont már a vállalkozás feladata.

Az ír hatóságok együttműködésére van szükség
Ha a NAV már valóban kiszabta a bírságot, melyet a legnagyobb adótartozók listáján való szereplés tesz valószínűvé, akkor ennek behajtására az ír hatóságok segítségével lesz lehetőség. Ugyanis ha az elmarasztaló határozat jogerőssé vált, akkor a nemzetközi egyezményeknek és az adóhatóságok együttműködésének köszönhetően a hiányként kiszabott reklámadót és a kapcsolódó bírságot a honos ország kötelessége behajtani, és Magyarországnak átutalni. A kölcsönös segítségnyújtási megállapodásban részes államoknak – az Unió tagállamai idetartoznak -, a magyar adó behajtásával kapcsolatban jogszabály szerint úgy kell eljárniuk, mintha az a saját adójuk lenne.

A Facebook egyébként korábban a kettős adóztatás tilalmára hivatkozva az Alkotmánybírósághoz fordult, és felvetette, hogy a reklámtörvény rendelkezései alkotmányellenesek.”

Forrás:
Magyarországon is lépéskényszerben van a Facebook; Világgazdaság; 2017. december 15.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. december 18.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
A „közösségi” és a „média” kettészakadása várható 2018-ban.
A közösségi média közkedvelt platformjai – a Facebook, az Instagram, és különösen a Twitter – gyökeresen átszabták napjaink diplomáciai gyakorlatát. Köszönhetően elsősorban annak, hogy az ún. első generációs közösségi média eszközök széles-fókuszú, nyílt hálózatai forradalmasították a módot, ahogyan az online térben mozgó emberek kapcsolatot építettek egymással. Ez azonban – vélik a szakértők – a közeljövőben alaposan megváltozhat.
A közösségi fórumokat mind jobban elárasztja a disszonáns zaj, a digitális szmog. A mind jobban radikalizálódó stílus, a kölcsönös tolerancia hiánya rohamtempóban lehetetleníti el az értelmes párbeszédet a közösségi hálókban. Ennek mintegy ellenhatásaként, a 2017-es év egyre világosabban bontakozó trendje talán éppen az volt, hogy a felhasználók megkezdték átvándorlásukat a kisebb, zárt köröket összefogó „alternatív” hálózatokba. Ezzel párhuzamosan kikerülnek az algoritmusok által vezérelt, széles-fókuszú információs áramlásokból. Mindez korántsem jelenti a médiafogyasztás csökkenését, ellenkezőleg; ugyanakkor a felhasználók szelektívebbekké válnak, tudatosabban megválogatva az információs forrásokat.
A közösségi platformok üzemeltetői is értékelni látszanak a tendenciákat: a Snapchat bejelentette, hogy különválasztja a chat funkcióit a média portáljától. A Facebook egy kizárólag a tartalmaknak helyt adó hírfolyammal kísérletezett, leválasztva róla a barátok és ismerősök státuszinformációit. Az Instagram külön csevegő alkalmazásba, az Instagram Direct-be szervezi ki a beszélgető funkciókat.
A változások természetesen nem hagyják érintetlenül az e-diplomácia gyakorlatát: a külföldi célközönségekkel sokrétű, kétoldalú párbeszédet kiépítő digitális diplomatáknak sokkal koncentráltabb, személyre szabottabb, szofisztikáltabb tartalmakat kell előállítaniuk az eddig megszokott széles-fókuszú közlések helyett.
Social and media will split. Taylor Lorenz; NiemanLab; 2017. december

Az elszalasztott lehetőség: hogyan hiúsult meg az oroszok kiber-békére tett titkos ajánlata
Több magas rangú amerikai kormánytisztviselő állítása szerint az idei év folyamán intenzív, bár titkos tárgyalásokat folytattak az USA szakértői vezető orosz diplomatákkal. Az oroszok jelentős horderejű ajánlattal érkeztek: lényegében kölcsönös fegyverszünetet javasoltak az egymás választási küzdelmeibe történő beavatkozások „kiber-frontján”. A tavalyi elnökválasztások kiélezett küzdelmei óta az amerikai politika és elitsajtó folyamatosan az információs térben „machináló”, és ilyen formán az ország belpolitikáját befolyásolni kívánó oroszok démonizálásának lázában ég. Ráadásul az amerikai informatikai szakértők szerint a jövő semmi jóval nem kecsegtet: a szakemberek egyöntetűen úgy vélik, hogy az USA egyszerűen nincs felkészülve arra, hogy az elkövetkező években sikeresen vegye fel a harcot az választási küzdelmeket befolyásolni kívánó orosz törekvésekkel. Ugyanakkor az oroszok – egy év elejei titkosszolgálati elemzés prognózisa szerint – várhatóan elemzik majd az eddigi kampányaik tanulságait, és jóval eredményesebb módszerekkel folytatják majd befolyásszerző információs hadműveleteiket.
Ebben a helyzetben, vélhetné az ember, az amerikaiak kapva kapnak egy békejobbot, de legalábbis fegyverszünetet kínáló orosz ajánlaton. A megállapodás ugyanis ténylegesen kétoldalú előnyökkel kecsegtetett, mivel amerikai vélekedések szerint az orosz vezető elit is tart az ottani választások amerikai befolyásolásától, tehát a fegyvernyugvás nekik is az érdekük. Egyes szakértők egyenesen történelmi megállapodás lehetőségéről beszéltek, az USA és az akkor fiatal Szovjetúnió közötti, 1933-as kiegyezéshez hasonlítva a kezdeményezést. Most nyáron, a tárgyalások csúcspontján azonban, Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter helyettes és amerikai kollégája, Tom Shannon washingtoni megbeszélésén az amerikai fél udvariasan, de határozottan elhatárolódott a javaslattól, mondván, hogy az „jelenleg nem időszerű”.
Egyes vezető amerikai tisztviselők a két ország közötti bizalom szinte teljes hiányával magyarázzák a lépést. Mások viszont azt emelték ki: egy ilyen megállapodással, a kapott nyereségért túlságosan is magas árat kellene fizetnie az USÁ-nak: az Egyesült Államoknak ugyanis, kölcsönösségi alapon, fel kellene hagynia az Oroszországba irányuló ”demokrácia exportjával”. Ez pedig nem áll szándékában a Trump-kormánynak sem.
Tárgyszerűen szemlélve a kérdést, jól látható, hogy bizonyos elemi koncepcionális nézetkülönbségek nehezítik, vagy lehetetlenítik el, az orosz-amerikai „kiber-békekötést”. Az orosz fél a belügyeibe való durva beavatkozásnak tekint ugyanis számos olyan törekvést, amely az utóbbi évtizedek amerikai „demokrácia promotáló” politikájának fősodrában áll, beleértve az oroszországi civil szervezetek támogatását, különös tekintettel az amerikai Külügyminisztérium „Internet szabadság” elnevezésű, az autoritér rendszerek fellazítását célzó programjára.
How Secret Talks with Russia to Prevent Election Meddling Collapsed. John Hudson; BuzzFeed; 2017. december 8.

Netanyahu szerint Izrael – hála a közösségi médiának – mind népszerűbb az arab világban
A hónap elején Jeruzsálemben szervezett nemzetközi digitális diplomáciai konferencián felszólalt Benjamin Netanyahu is. Az izraeli miniszterelnök kiemelte: noha országa kitűnő kapcsolatokat ápol a térség több arab államával is, az izraeli külpolitikai törekvések fókuszában mind inkább előtérbe kerül az arab közvéleménnyel folytatott közvetlen párbeszéd erősítése. Ennek érdekében az izraeli diplomácia mind jobban igyekszik kiaknázni a közösségi médiában rejlő lehetőségeket. A miniszterelnök egyenesen úgy vélte: a megbékélésre tett erőfeszítések valójában több eredménnyel kecsegtetnek a közösségi platformok révén, mint a hagyományos diplomácia kormányok közötti kapcsolatrendszerén keresztül.
Ebben az összefüggésben érdemes emlékezni rá, hogy az izraeli külügy a digitális diplomácia úttörői közé tartozik – elméleti és gyakorlati téren egyaránt. Az ország geopolitikai helyzetének megfelelően, az e-diplomácia eszköztárának alkalmazása jórészt a környező arab közösségek megnyerésére irányul. A közösségi média platformjainak – itt mindenek előtt a Twitterre, de főleg a YouTube-ra érdemes gondolni – mesteri szintű felhasználóivá váltak már évekkel ezelőtt az izraeli katonai és polgári kommunikációs szervezetek.
Netanyahu úgy vélte: a kormányzat közösségi médiás erőfeszítései egyértelműen kezdenek beérni. Ennek alátámasztására egy közelmúltban végzett – sokak által azonban módszertana miatt kritizált – felmérés eredményeire utalt. E szerint a környező arab országok lakói körében jelentősen növekedett Izrael állam elfogadottsága.
Az izraeli miniszterelnök egyébként maga is lelkes gyakorlója a közösségi média-párbeszédnek. Rendszeresen „beszélget” arab országok, illetve Irán lakóival. Elmondása szerint egyértelműen a Facebookot részesíti előnyben a Twitterrel szemben. Posztjait pedig szinte mindig saját maga írja. Kritikusai azonban hozzáteszik azt is: az izraeli miniszterelnök közösségi média megnyilvánulásai néha ellentmondásosak, országa belpolitikájához kapcsolódva éppen úgy, mint a külföld egyes eseményeihez.
Netanyahu: Israel winning over Arab World with social media. Raphael Ahren; The Times of Israel; 2017. december 7.

Rekordnézettséget produkáltak az Amerika Hangja videói – csak éppen ellenkező előjellel
Rekordnézettséget könyvelhet el az Amerika Hangja nevű amerikai médiaszervezet. Trump elnök döntését követően, miszerint az USA nagykövetségét Jeruzsálembe helyezik át, világszerte tüntetéseken tiltakoztak. A megmozdulásokról, amelyeken az USA, illetve Izrael állam lobogóját égették a tüntetők, részletesen beszámolt videóiban az Amerika Hangja állomás is. A második világháború idején életre hívott kormányzati propaganda szervezet, amely aztán a hidegháború időszakában szerzett magának kétes hírnevet, videofelvételeit rendszeresen megosztja közösségi média platformjain is. A tüntetésekről készült felvételei milliós nézettségeket produkáltak. A BBG Watch nevű szervezet – amely nevével ellentétben nem az amerikai média hatóság, hanem független szakmai fórum – most azzal vádolja a kormányzati adót, hogy az amerikai adófizetők pénzén valójában Amerika-ellenes (és Izrael-ellenes) propagandát terjeszt. A szervezet médiafigyelői szerint a propaganda szervezet már az elnökválasztások alatt is elfogult tudósításokkal sértette meg saját hivatalos statútumait, most pedig az Amerika-ellenes érzelmeket erősíti szerte a világban.
Burning US and Israeli Flags Gets Record Views on Voice of America; BBG Watch; 2017. december 12.

Külföldi újságírók segítik Kína közdiplomáciai erőfeszítéseit
Ünnepélyes keretek közt zárult Pekingben a Kínai Közdiplomáciai Egyesület 10 hónapon át tartó csereprogramja. Az ázsiai és afrikai médiaszakemberek számára szervezett programon 42 külföldi újságíró vett részt, a kínai szervezet meghívására.
A munkaprogram során a külföldi résztvevők ellátogattak több tartományba, illetve felkerestek számos nagyvárost, beleértve Sanghajt és Pekinget is. Az újságírók ez alatt számos helyi eseményről tudósítottak, és természetesen részletesen beszámoltak az ország nagyhorderejű pártkongresszusáról is.
A külföldi újságírók – akikkel kapcsolatban kínai házigazdáik nem rejtették véka alá azon reményüket, hogy a jövőben, hazatérve is segítik majd Kína promócióját – rövid egyetemi kurzusokon is részt vettek, több felsőoktatási központban. Ennek során megismerkedtek Kína politikájával, gazdaságával, média- és kulturális viszonyaival. A képzés komplexitását – és a kapcsolatépítés hosszú távú voltát – jelzi, hogy alapszintű kínai nyelvtanfolyam is szerepelt a meglehetősen sűrű programban.
A csereprogramot szervező Kínai Közdiplomáciai Egyesületet 2012-ben hozták létre. Országos működési területű civil szervezetként működik; változatos programokat tervez és valósít meg azzal a céllal, hogy a lehető legszélesebb erőforrásokat mozgósítsa a Kínai Népköztársaság külpolitikai céljainak támogatására. Kiemelt területe a közemberek szintjén történő nemzetközi kapcsolatépítés.
Foreign journos lauded for promoting China’s public diplomacy work; Jelly Musico; Philippine News Agency/Philippine Canadian Inquirer; 2017. december 11.

Örményország a 2017. évi Digitális Diplomáciai Rangsor 34. helyén
Az e-diplomácia, ahogy arra összeállításainkban már sokszor utaltunk, koránt sem csupán a nagyhatalmak játéktere. Bizonyos értelemben éppen ellenkezőleg: a digitalizációban rejlő erősokszorozó potenciált a közepes, vagy éppen kis államok tudják a leginkább előnyükre fordítani.
Jól példázza ezt Örményország esete. A világ külügyi szervezeteinek „digitális érettségét” felmérő és összevető ranglistán ugyanis Örményország a 34. helyre került idén. Ezzel maga mögé utasított a térségből jó néhány riválist, mindenekelőtt Grúziát (amely a lista 66. helyén végzett), illetve Azerbajdzsánt (47. helyezett) és Törökországot is (40. hely). A ranglista első 5 helyén persze az igazi nehézsúlyúak állnak: az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, és a Vatikán.
A felmérés mennyiségi és minőségi adatokat egyaránt figyelembe vesz; kizárólag a nyilvánosan elérhető digitális eszköztárat veszi górcső alá, számba véve és elemezve a külügyi szolgálatok által üzemeltetett webhelyeket, mobil alkalmazásokat, közösségi média platformokat, illetve mindezek használati módját.
Armenia Ranked 34th Digital Diplomacy Rating 2017; News.am; 2017. december 11.

SZAKMAI MŰHELY – WEBINÁRIUM
Digitális diplomácia: új szereplők és technológiák a diplomáciában
A máltai székhelyű Diplo Foundation decemberi webvitáján ismét a digitális diplomácia került terítékre. A távbeszélgetés során a következő témákat igyekeztek körüljárni:

hogyan vonták be a külügyminisztériumok közdiplomáciai tevékenységük támogatására a közösségi médiumokat
többet jelent-e a digitális diplomácia a külügyi szolgálatba állított Facebook, vagy Twitter fióknál
egyáltalán: szükséges-e, hogy a diplomaták jelen legyenek a Facebookon és a Twitteren, vagy ezek már idejét múlt médiumok
hogyan teszi lehetővé az új technológia, hogy új szereplők kapcsolódjanak be a külügyi folyamatokba, illetve hogyan segítik elő a hagyományos diplomáciai aktorokkal folytatott párbeszédet
hogyan változik a külügyi tevékenységek egész környezete a technológiáknak hála

Az elektronikus műhelybeszélgetés résztvevői a következők voltak: Liz Galvez, a Brit Külügyminisztérium korábbi magas rangú tisztviselője, valamint Stefano Baldi, az Olasz Külügyminisztérium hivatásos diplomatája. A vitát Katharina Höne, a Diplo Foundation kutatója moderálta.
Digital diplomacy: new actors and technology in diplomacy; Andrijana Gavrilovic; Diplo; 2017. december 13.

SZAKMAI MŰHELY – „Találkozás Oroszországgal” közdiplomáciai program fiatal vezetőknek
A Creative Diplomacy nevű, orosz civil szervezet rendezésében tartják 2018. március 21. és 25. között Moszkvában a „Találkozás Oroszországgal” című közdiplomáciai workshopot.
A program az Egyesült Államok, Kanada, és az európai államok polgárai számára nyitott. A rendezvényre 25 és 35 éves kor közötti fiatalok jelentkezését várják.
A háromnapos program során vezető orosz külügyi tisztségviselőkkel találkozhatnak a résztvevők. A munkamegbeszélések célja, hogy a résztvevő fiatalok megismerkedhessenek az orosz külpolitika prioritásival, illetve a Nyugathoz fűződő kapcsolatrendszer témáival.
„Meeting Russia” Public Diplomacy Program for Young Leaders in Moscow; Edu-active.com; 2017. december 9.
Jelentkezés és további információk a program hivatalos webhelyén: http://picreadi.com/meeting_russia/

KÖNYVSZEMLE – A TÉMA KLASSZIKUSAI
Sandre, Andreas (2013): Twittwer for Diplomats Geneve, DiploFoundation
A témába vágó legfrissebb megjelenések mellett, időről időre szeretnénk bemutatni a digitális diplomácia szakterületének egy-egy klasszikus darabját is. Kezdésnek az olasz diplomata „Twitter diplomaták számára” című alapművét hoztuk el.
A könyv igazi bevezetőnek fogható fel; nem kézikönyv ugyanis a szó szoros értelmében. Valójában egy gyakorló szakember – diplomata – személyes tapasztalatokon alapuló összegzése a külszolgálatban előszeretettel alkalmazott mikroblog alkalmazási elveiről, lehetőségeiről és egyben veszélyeiről is a diplomata munkájában. Szerkezete ennek megfelelően néhány kulcskérdés köré épül:

Közösségi média és diplomácia
Twitter, vagy inkább a Facebook?
Twitter-dplomácia
A nagykövetek imádják a Twitter-bejegyzéseket
Twitter a nagypolitika porondján
Kockázatok és kihívások
Twitter A-tól Z-ig

A könyv – ez látható már a fejezetcímekből is – nem mentes az anekdotisztikus elemektől sem, ám ez nem válik hátrányává. A személyes élményanyag, az ízes nyelvezet kifejezetten élvezetes olvasmánnyá teszi ezt a fontos művet.
Összeállította: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: nyílt adatok, közadatok megnyitása – 2017. december 18.

Az adatok megnyitásának hatása az európai közigazgatási térképészeti szervezetek üzleti modelljére
A nyílt adatok (potenciális) jótékony hatását kielégítően leírja a szakirodalom. Azonban az adatok megnyitása kihívást jelent az uniós tagállamok térképészeti és földmérési szervezetei (National Mapping & Cadastral Agencies) számára. Különöen akkor, ha működési költségeiket a saját bevételeikből kell fedezniük. Ennek a kutatásnak éppen az volt a célja, hogy felmérje, hogy ezek a szervezetek hogyan igazították hozzá az üzleti modelljeiket ehhez a helyzethez.
Adapting National Mapping & Cadastral Agencies business models to open data supply: the survey results. EuroSDR (PDF)

Lengyelország: adatmegosztási szabvány
A lengyel kormányzat nyíltadat-programja kiegészült egy adatmegosztásra vonatkozó műszaki előírással.
Open Data Programme (DOC)
Appendix No. 1. Standard for data sharing on the danepubliczne.gov.pl portal (DOC)

Svédország: folytatódik, továbbfejlesztett formában, a közadatok megnyitása
Svédországban a Nemzeti Levéltár van megbízva a nyíltadat-program keretében az adatok megjelentetésével kapcsolatos tevékenység összehangolásával.
Sweden continues Open Data efforts. Establishing a list of PSI and datasets for re-use. European Data Portal

Írország: nyíltadatos-képzés a közigazgatásban
Az ír adatpolitika részét alkotja, hogy a közigazgatási szervezeteket képzéssel segítik a közadatok megnyitását célzó progrm végrahajtásában. Innen Magyarországról nézve ez annyiban lehet fontos, hogy nagyon jól át lehet tekinteni, hogy a közadatok megnyitása mivel jár, milyen ismereteket, tevékenységeket előfeltételez.
Open data training for Ireland

Egyesült Királyság: átláthatósági minimum feltételek
Az angol miniszterelnök útmutatása meghatározta a központi kormányzati szervezetk által átláthatósági célból megjelentetendő közadatok körét (minimum feltételek). Nagyjából mint a mi „Üvegzseb”-ünk, csak sokkal szélesebb az adatok köre.
Letter from the Prime Minister on government transparency and open data. (PDF)

Egyesült Királyság: adatok a közjó szolgálatában
A National Infrastructure Commission, amely egy független, tanácsadó köztestüle,t jelentésében az adatok szerepét elemzi, az infrastruktúra részeként. Az adatok a modern civilizációban infrastrukturális szerepet töltenek be. A nyílt adatok, a közadatok megnyitása, 8,9 milliárd font hasznot hoz .
Data for the Public Good. National Infrastructure Commission (PDF)
ODI welcomes UK National Infrastructure Commission recognition that data is infrastructure. Open Data Institute

Egyesült Államok: a nyílt közadatok hasznosítása az amerikai innováció érdekében
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma cikke hívja fel a figyelmet az amerikai Szabadalmi Hivatal (U.S. Patent and Trademark Office – USPTO) által megnyitott hatalmas adattömegre.
Leveraging Open Data to Fuel American Innovation

Egyesült Államok: a portál önmagában nem elég
A nyílt adatoknak a demokratikus értéken túl gazdasági értéket is kell hozniuk. Ennek egyik legfontosabb eszköze az adatok belső, szervezeten belüli felhasználása.
With open data, the plan is as important as the portal. GCN

A héten olvastuk: digitális Kína – 2017. december 18.

A társadalmi hitel működése Kínában
Az egyéni hitelképesség számszerűsített formában való megfogalmazása nem kínai találmány, hanem sok évtizedes amerikai gyakorlat. Számos forrásból származó információn alapuló szintetikus mutatót jelent. A mostani kínai törekvések azomban sok tekintetben új helyzetet teremtenek. Kínában néhány év alatt minimálisra csökkent a készpénz használata (gyakorlatilag három év alatt). Mindenki mobiltelefonos fizetést használ mindenre, két meghatározó szereplő van ezen a piacon (Alipay és WeChat Pay). Nem pusztán a fizatés eszközét kínálják, hanem erre épülő gazdag ökoszisztémát is. Mindez egyben elképesztő mennyiségű adatot is jelent a felhasználókról. Másrészt a társadalmi harmóniát hangsúlyozó kínai hagyományok és a sajátos kínai politikai berendezkedés kölcsönhatásaként alapjául szolgál a társadalmi rend stabilitását és a fennálló politikai hatalom zavartalan érvényesülését kívánó törekvéseknek. A kínai politikai rendszer megfogalmazta igényét, hogy a társadalmi hitelképesség mérésével (a társadalmi előnyök és hátrányok ehhez való kapcsolásával) biztosítsa az általa kívánatosnak vélt rendet. Az üzleti és politikai célok keveredése rengeteg félreértést szül a kommentátorok között. Az alábbi cikkek segítenek eligazodni ebben a kérdésben, reményeink szerint.
In China, a Three-Digit Score Could Dictate Your Place in Society. Wired
Central Planning, local experiments. The complex implementation of China’s Social Credit System. Mercator Insitute for China Studies
Legal Documents Related to the Social Credit System. China Law Translate (angol fordításban a politikai dokumentumok, bővülő, listája)

A kínai mobilfizetési óriások hatása a fizetési szolgáltatókra
A hagyományos fizetési szolgáltatók megpróbálnak részt hasítani maguknak a digitális fizetések piacából – Kínában és a Kína környékei országokban egyaránt. Az Alipay és WeChat Pay gyorsan építi ki a hadállásait az utóbbi területeken is.
China’s mobile payment giants forcing incumbents to innovate. South China Morning Post

A mesterséges intelligencia vezető kínai/amerikai kutatójának új vállalkozása az ipar problémáira összpontosít
Andrew Ng, aki korábban a Baidu kutatási igazgatója és a Google egyik vezető kutatója volt, Landing.ai nevű új cégét ipari, termelési feladatok megoldására specializálja. Ennek keretében stratégiai együttműködésrre lépett a Foxconn céggel, az Apple egyik legfontosabb beszállítójával.
Former Baidu AI Head Andrew Ng Reveals New AI Project To Revolutionize Manufacturing. China Money Network

A kínai kockázati tőkebefektetők és a startupok világa
Az nyaktörő sebesség, ahogy a kínai műszaki-ipari szektor fejlődik, szüntelen alkalmazkodásra készteti a kockázati tőkebefektetőket. Talán nem annyira ismert, de Kína ma az új vállalkozások második legnagyobb terepe a világon. Minden hetedik percben egy új vállalat (startup) indul. A kínai vállalatok nagyon gyors fejlődését és átalakulását kíséri a mögöttük álló befektetői szektor gyors fejlődése és átalakulása.
Here’s how Chinese VCs are adapting to the ever-changing startup scene. TechNode

Kína forradalma a mesterséges intelligencia területén: strukturális előnyök
Kína a MI számos területén jó eséllyel meghatározó szerepet fog kivívni magának. Ezek például a fogyasztási szektor alkalmazásai, autonóm járművek, mesterséges látás. Viszont el vannak maradva az üzleti alkalmazások területén. Gyors fejlődnek, meghaladják az amerikai versenytársak egyszerű másolásának szintjét.
China’s Artificial Intelligence Revolution: Understanding Beijing’s Structural Advantages. Eurasia Group (PDF)

A tervek szerint a kínai állam részesedést szerezne a magánvállalatokban
Szó van róla, szó volt róla. 1 százaléknyi stratégiai részesedést szerezne, és helyet a vállalatok irányító testületében.
Beijing Pushes for a Direct Hand in China’s Big Tech Firms. Wall Street Journal

Térfigyelő kamerák mindenütt
Kínában 170 millió térfigyelő kamera működik. Az elkövetkező három évben 400 millió újat fog felszerelni. Sok esetben arcfelismerő szoftverek értékelik a képeket. Egy angol újságíró, hivatalos jóváhagyással, kipróbálta, hogy mennyire tudna elrejtőzni. Hét perc múlva megtalálták.
In Your Face: China’s all-seeing state. BBC (videó is)
China’s CCTV surveillance network took just 7 minutes to capture BBC reporter. TechCrunch

Rendezvények

Adatok mozgatják a világot – Adatgazdaság konferencia 2018. január 31-én Budapesten, az IVSZ szervezésében

„Adatgazdaság konferencia 2018. január 31-én Budapesten, az IVSZ szervezésében.

Az adat a 21. század olaja és egyben a gazdaság új pénzneme. De valójában honnan juthat egy vállalkozás adatokhoz? Hogyan hasznosíthatja azokat? Milyen technológiai megoldások állnak rendelkezésére és milyen jogszabályoknak kell megfelelnie eközben? Sokszor mondjuk, hogy Amerika a lehetőségek országa. De mindez az adatgazdaságra is elmondható, hiszen az pedig az új lehetőségek gazdasága. Itt kopogtat az ajtónkon és rajtunk múlik, hogy beengedjük, bekapcsolódunk és megfelelően alkalmazkodva üzleti sikerek felé törünk, vagy tudomást sem véve a digitális kor és a 4. ipari forradalom diktálta fejlődési szükségletekről, lassan lemaradunk versenytársainktól.

Ismerd meg az adatgazdaságban rejlő lehetőségeket, gyere el az IVSZ által szervezett nemzetközi adatgazdaság konferenciára! Az egynapos angol nyelvű konferencia segít eligazodni az adatgazdaságban, bemutatja a technológiai és emberi tényezőket, sőt az első blokk végén még a „Mennyibe is kerül mindez nekem?” kérdésre is választ ad. Az adatok kezelésével kapcsolatos jogszabályok ismerete és megfelelő alkalmazása egyre több vállalkozás és szervezet számára tartogat feladatokat. A konferencia második blokkja a leggyakrabban előkerülő jogszabályi buzzword-ök – mint például a kibervédelem vagy a GDPR – mögé tekint be és hozza közelebb ezeket a résztvevőkhöz. A konferencia záró blokkja pedig szemezgetve az első két blokk témaköreiből konkrét esettanulmányokat vonultat fel és szó esik majd a finanszírozási lehetőségekről is.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb információért, a pontos programért és regisztrációért kérjük látogass el a rendezvény honlapjára.
A konferenciát az IVSZ az Európai Bizottság által támogatott EuDEco projekt keretén belül rendezi meg.

Időpont: 2018. január 31.
Helszín: Larus Rendezvényközpont. ”

Forrás:
Data makes the world go round – Unleash hidden potential; IVSZ/ EuDEco project

A közigazgatási eljárás új szabályai – ÁKR-KP (A Magyar Jogászegylet FSZ jogi továbbképzése)

„2018. január 1-jétől jelentősen megváltozik a közigazgatási hatósági eljárás és a közigazgatási perjog is.

Az egész napos szeminárium célja a két eljárási törvény, az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) legfontosabb szabályainak bemutatása. Az eljárási törvényeket olyan gyakorló bíró ismerteti, aki közigazgatási és közigazgatási bírói tapasztalattal is rendelkezik, emellett részt vett a Kp. előkészítését végző kodifikációs bizottság munkájában is, a Kp. Kommentár egyik társszerzője.

A törvényalkotás „kulisszatitkai” mellett elemezzük a közigazgatási eljárás megújuló szabályrendszerét, a közigazgatási bíráskodás érdemi változásait, de felhívjuk a figyelmet a jogalkalmazási nehézségekre, jogértelmezési dilemmákra, a hatálybalépéssel kapcsolatos problémákra is.

Előadó: Dr. Vitál-Eigner Beáta, ítélőtáblai bíró, kollégiumvezető-helyettes, Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium (a kodifikációs bizottság tagja)

Időpont: 2018. január 11.
További információ (helyszín, részvételi díj)”

Forrás:
A közigazgatási eljárás új szabályai – ÁKR-KP (A Magyar Jogászegylet FSZ jogi továbbképzése); Infoszféra Kft.

Szakirodalom

Az Európai Számvevőszék új megközelítést tesztel a kohéziós kiadások szabályszerűségi ellenőrzése kapcsán

„Az Európai Számvevőszék új megközelítést tesztel a kohéziós kiadások szabályszerűségi ellenőrzése kapcsán. A jövőben az (általuk ellenőrzött) Európai Bizottságtól kapott, az uniós kiadások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó adatokat fogják auditálni, és nagyobb mértékben támaszkodnak majd a tagállamok ellenőrzési hatóságainak munkájára. Az uniós számvevők a mai napon háttér-tájékoztatót tettek közzé új módszertanukról a kohéziós politika és annak ellenőrzése iránt érdeklődők számára.

Az Európai Számvevőszék célja annak meghatározása lesz, hogy az Európai Bizottság által a kohéziós kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről szolgáltatott információk helytállóak-e. Az aktualizált módszertan keretében gyakorlatilag az Európai Bizottság és a tagállami ellenőrző hatóságok által elvégzett ellenőrzéseket veszik majd górcső alá. Ennek részét képezi az ellenőrzési dokumentáció áttekintése és a kedvezményezettek szintjén korábban elvégzett egyes ellenőrzések újbóli elvégzése is. Mindezek alapján megítélik a Bizottság által az egyes programok kapcsán szolgáltatott információk (többek között a becsült fennmaradó hibaszint), illetve az összességében a kohézió területére vonatkozóan nyújtott információk megbízhatóságát. Az ennek során kapott eredményeket a Számvevőszék az uniós kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről alkotott átfogó véleményének kialakításához is felhasználja majd.

„Ez jelentős változást hoz a kohéziós kiadások számvevőszéki ellenőrzése terén – jelentette ki Klaus-Heiner Lehne, az Európai Számvevőszék elnöke. – 2018–2020-as stratégiánk kapcsán úgy döntöttünk, hogy újragondoljuk az uniós költségvetés ellenőrzésének módját, és megvizsgáljuk, hogyan növelhetnénk a megbízhatósági nyilatkozatunk hozzáadott értékét. Várakozásunk szerint a 2014–2020-as időszakban érettebb belső kontrollrendszerekre és a tagállamok ellenőrzési hatóságai által végzett ellenőrzésekre alapozhatjuk munkánkat. Ebben az esetben következő lépésként független külső értékelést nyújthatnánk az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kohéziós kiadások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó bizottsági információk megbízhatóságáról.”
Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeiről a következő éves jelentésben, a 2017-es megbízhatósági nyilatkozat részeként adnak majd számot.”

Forrás:
Európai Számvevőszék: „új megközelítés” a kohéziós kiadások ellenőrzése terén; Európai Számvevőszék; 2017. december 14. (PDF)
The ECA’s modified approach to the Statement of Assurance audits in Cohesion; European Court of Auditors (ECA); Háttéranyag; 2017. december 14. (PDF)

Okos Magyarország I.

„Elkészült a Magyar Európai Üzleti Tanács éves jelentése. A 19. alkalommal kiadott tanulmány az Okos Magyarország címet kapta.

„Az innováció szempontjából a munkaerő olyan versenyelőnyökkel bír, mint a magyar emberek találékonysága és az erős természettudományos oktatás. Ha például azt kommunikálnánk az országstratégiában, hogy Magyarország megduplázza az oktatási költségvetését, ösztönzi a műszaki, információs és kommunikációs technológiai fejlődést, akkor az megalapozná az ország fejlesztési prioritásait. A jövőre vonatkozó pozitív elképzelések konkrét meghatározása véleményünk szerint vonzaná a további befektetéseket.” Az idézet a Magyar Európai Üzleti Tanács, a HEBC (Hungarian European Business Council) ez évi jelentéséből származik, és jól leírja, mit tart a jövő kulcsának az a tíz multinacionális nagyvállalat, melynek vezetőit a HEBC tömöríti.

A fejlődés alfája és omegája: az oktatás
A jelentést öt fejezetét (Okos Magyarország – országstratégia; Oktatás és innováció; Digitális átalakulás; Fenntartható gazdaság hozzáértő munkaerő révén; A kormányzástól az e-kormányzás felé) egy minden részben visszatérő motívum szövi át: az oktatás. Az önmagában is szerteágazó kérdéskört pedig egy olyan országstratégia foglalja keretbe, amely társadalmi párbeszéden alapul, és a társadalom valamennyi generációja és szegmense számára az egyenlő esélyeket alapozza meg.

„Az okos emberek hosszú távon gondolkodnak a jövőjükről, és az országnak is azt kell megmutatnia, hogy maga is képes erre, és hosszú távon gondolkodva tervez” – áll a jelentésben. Ezért is kell sokkal többet költeni az oktatásra. Az iskolának nem a lexikont kell megtanítania, hanem az önfejlesztésre és önmegvalósításra kell ösztönöznie. Javítani kell a nyelvi képzést, ösztönözni a nyelvtanulást, például azzal, hogy a tévécsatornák eredeti nyelven, feliratozva vetítik műsoraikat. A HEBC tagjai fontos problémának érzik, hogy az oktatási rendszer nem változott az elmúlt évtizedekben, de szerintük a nemzeti kerettanterven belül is lehetne ösztönözni az iskolákat arra, hogy korszerűsítsék a módszereiket. Ehhez jó példaként a finn és a német iskolarendszer eredményeit, illetve a digitális írástudás fejlesztéséhez az észtek példáját hozzák fel. Észtországban már öt éves kortól tanítanak programozást.

Vannak olyan képességek, melyeket egy az iskolát elhagyó diáknak azonnal alkalmaznia kell: a jelentés a projekt alapú munkát, az együttműködést és csapatmunkát, kritikus gondolkodást, a kulturális sokszínűség iránti nyitottságot, a kérdezési technikákat és a változások megfelelő kezelésének a képességét említi.

Emellett persze fontos a digitális oktatás általános elterjesztése, valamint a felsőoktatásban az informatikus képzés bővítése is.

Digitális írástudatlanság = funkcionális írástudatlanság
Ma már a digitális írástudatlanság nagyon gyakran funkcionális írástudatlanságként jelentkezik. Az internet ugyanis a digitális lehetőségek kihasználásáról szól, és ahhoz elengedhetetlen ez a fajta tudás. A lehetőségek kiaknázásához azonban ugyancsak szükség van az angol nyelvtudás erősítésére, ellenkező esetben komoly versenyhátrányba kerül az ország.

A jó oktatáshoz jó tanárok is kellenek. A HEBC fontos eredménynek tartja a pedagógus életpályamodell bevezetését, de a jelentés szerint csak átmeneti megoldást jelent. Magyarországnak hosszú távú stratégiára van szüksége a tanári hivatás megítélésének megváltoztatásában. Bár az eddigi eredmények, például a jelentős béremelések nem elhanyagolhatóak, „nemzetközi összehasonlításban és a piaci fizetésekkel összehasonlítva a tanári fizetések továbbra is alacsony szinten maradtak”. Ebben még a V4 országok is előttünk járnak.

Szintén fontos eredményként említi a jelentés a duális képzési formák bevezetését, ugyanakkor kívánatosnak tartaná minél szélesebb körű kiterjesztését a felsőoktatásban is.
…
„Magyarországnak olyan országként kell megerősítenie magát, amelyben a munkaerőigényes iparágak helyett elsősorban a tudás alapú iparágakra támaszkodhatunk” – olvasható a szövegben. Ehhez az itt élő emberek találékonysága jó alap, de azt valamiféleképpen be is kell csatornázni az innovációba.

Az innovációban kulcsszerepet játszanak a startupok, melyek támogatására vannak is kormányzati programok (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020; Digitális Startup Stratégiát és az Innovációs Ökoszisztéma), ám a HEBC szerint ennél átfogóbb megközelítésre van szükség. Egy virágzó startup-kultúra kialakulásának legfontosabb előfeltétele ugyanis az ösztönző légkör, amit az állam a szabályzókon keresztül teremthet meg. Befektető van, ötlet azonban kevés, ebből a szempontból a környező országok előttünk járnak.

A startupok nem csak az innováció miatt fontosak, hanem az ország általános kultúrája miatt is. A jelentés szerzői olyan kultúráról álmodnak, amelyben „nem félünk új dolgokba belevágni, bátran vállaljuk a hibázás lehetőségét és az újrakezdést”.

A korábbi és az aktuális jelentés teljes szövege magyarul és angolul a HEBC honlapjáról tölthető le. Az idei dokumentumot Jakab Roland (Ericsson), a HEBC elnöke, valamint Taira-Julia Lammi (ABB), Szűcs Gergely (AkzoNobel), José Matthijsse (Heinekken), Dr. Fábián Ágnes (Henkel), Tomáš Hruška (L ‘Oréal), Christopher Mattheisen (Magyar Telekom), Jean Grunenwald (Nestlé), Zagyva Béla (Nokia) és Bujdosó Andrea (Shell) jegyzi.”

Forrás:
Bitport.hu; 2017. december 15.
Smart Hungary/Okos Magyarország; Hungarian European Business Council/Magyar Európai Üzleti Tanács; 2017. december 13. (PDF)

Okos Magyarország II. – száz évre szóló energiastratégia kellene

„Hosszútávú, akár száz évre szóló, az energia ágazatra vonatkozó stratégia megalkotását javasolja a magyar kormánynak a legnagyobb vállalatokat tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács legfrissebb jelentésében.

Magyarország a gazdaság hosszútávú fenntarthatóságát a digitális átalakulás és az innováció adta lehetőségek kihasználásával, az oktatás átalakításával és a tudásalapú iparágak fejlesztésével érheti el. Emellett szükség lenne az energiaipar hosszú távú átgondolására – fogalmazta meg legfrissebb jelentésében a tíz Magyarországon is működő, nemzetközi nagyvállalatot tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács. A tagok minden évben ajánlásokat tesznek, melyek a gazdaság előre mozdítását segítik; idén az „Okos Magyarország” témáját járták körbe.

Energiafelhasználását illetően minden országnak hosszú távon, akár százéves távlatban kell gondolkodnia. A tanács szerint Magyarországnak szüksége volna egy olyan áttekinthető vízióra hosszútávú energiaigényének kielégítésére, amely a megújuló energiaforrásokra történő átmenetet figyelembe veszi, s amely kihasználja a regionális együttműködésben rejlő lehetséges szinergiákat.

Ilyen távlatú stratégia ma nem létezik, vagy elzárt műhelyekben készül – mondta az NRGreportnak Erényi Balázs, a HEBC tiszteletbeli tagja, elnöke. Holott annak, hogy Magyarország hogyan képzeli hosszútávú víz- és energiagazdálkodását, átláthatónak kellene lennie a vállalatok és az ágazat számára – tette hozzá. Tudniuk kellene azt is, hogy mit vállal az ország, például milyen mértékben kívánja majd csökkenteni szén-dioxid kibocsátását, s ennek eléréséhez milyen szabályozói eszközöket alkalmaz. Szintén fontos lenne ismerni, hogy az egyes energiahordozók aránya hogyan alakul majd. A Tanács helyesli az Európai Unió azon törekvéseit és intézkedéseit, melyek az egyes országok energiahálózatainak összekapcsolását eredményezi: ezen intézkedéseknek kellene lecsapódnia egy magyar stratégiában – mondta Erényi.

Többet tehetne a kormány azért, hogy a lakosságot és a vállalkozásokat a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére ösztönözze. A Tanács jó lehetőségként értékeli a fenntartható megoldásokat támogató adókedveményeket. Az elektromos autókra vonatkozó adókedvezmények például kulcsfontosságúak lehetnek a jövő energiaforrásainak elterjedésében – írják. Javasolják fenntartható energiaforrásokra vonatkozó ösztönzők továbbfejlesztését, különös tekintettel a kutatás-fejlesztési szektorban, ahol a támogatásoknak kiemelet serepe van.

A jelentés kitér a megújulókra is. Számos befektető vár arra, hogy a magyarországi napenergia-piacba fektessen, és kedvező éghajlatának köszönhetően az ország privilegizált helyzetben van ahhoz, hogy hozzáfogjon e megújuló energiaforrás kihasználásához. Úgy gondoljuk, hogy ez fontos fenntarthatósági kérdést jelent a következő néhány évben, és a napenergia csökkentheti a földgáztól való függőségünket – olvasható a jelentésben.

A HEBC
A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) kezdeményezésére alakult 1998-ban. Az ERT 50 európai iparvállalat legfelső vezetőjének fóruma. Összesített forgalmuk meghaladja az 2250 milliárd eurót, 6,8 millió munkahelyet biztosítva a régióban. Az HEBC tagjai 10 multinacionális vállalat magyarországi legfelső vezetői: ABB, AkzoNobel, Ericsson, Heineken, Henkel, L’Oréal, Magyar Telekom, Nestlé, Nokia és Shell. Az HEBC tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentések kiadása. A jelentést az HEBC tagjai maguk írják, és minden mondat konszenzuson alapul. Az HEBC nem folytat lobbi tevékenységet a tagvállalatok egyéni, üzleti érdekeiért, kizárólag Magyarország fejlődését és versenyképességének növekedését kívánja elősegíteni. A tagok nemzetközi befektetői, munkáltatói tapasztalatai, fontos és hasznos kiegészítései lehetnek a politikai, a tudományos és a társadalmi álláspontoknak.”

Forrás:
Száz évre szóló energiastratégia kellene; Végh Zsófia; NRGreport; 2017. december 15.
Smart Hungary/Okos Magyarország; Hungarian European Business Council/Magyar Európai Üzleti Tanács; 2017. december 13. (PDF)

A hibrid, digitális-fizikai ökoszisztémák felemelkedése

„2017. június 16-án az Amazon alaposan meglepte az üzleti világot azzal, hogy 13,7 milliárd dollárért felvásárolta a Whole Foods kiskereskedelmi láncot, belépve ezzel a „hagyományos” kereskedelem világába. A felvásárlás nem csak az eddigi legnagyobb volt a cég történetében, hanem fordulatot is jelzett atekintetben, hogy az Amazon letért a szerves növekedés stratégiájának addig követett útjáról. A döntés mögötti megfontolásokról többféle feltételezés is kering, de ami a Boston Consulting Group (BCG) cégen belüli agytrösztje, a BCG Henderson Istitute elemzése szerint a legfontosabb: nem elszigetelt és egyszeri jelenségről van szó, hanem trendfordulóról. Ennek jegyében a digitális ökoszisztémák ma jellemző dominanciája lassan átadja helyét azoknak a digitális-fizikai hibrid ökoszisztémáknak, amelyek egyszerre tudják kiaknázni a digitális és a hagyományos (fizikai) gazdaság előnyeit. Ez az elmozdulás utóbbiaknak is, és nem csak a digitális óriásoknak kedvez, mivel új lehetőségeket tár fel a versenyben. A hibrid ökoszisztémákat irányító orkesztrátorok (orchestrators – szó szerinti fordításban „hangszerelők”, ami szemléletesen jelzi az irányítás módját és szemléletér) részéről új alapelvek és viselkedési minták követését igényli, mint ami a tisztán digitális ökoszisztémákat jellemezte.

A digitális ökoszisztémák vállalatok és fogyasztók olyan, sok szálon összekapcsolódó hálózatát jelenti, amelyek közösen, interaktív módon vesznek részt a közös értékteremtésben, ami napjaink legnyereségesebb és legnagyobb piaci értéket termelő üzleti modelljét jelenti. Az ezek mentén felemelkedő digitális óriások súlyát jelzi, hogy ma az Egyesült Államok öt legnagyobb cége (az Apple, a Google, a Microsoft, a Facebook és az Amazon) egyaránt ezek közül kerül ki. Az elmozdulás mértékét jelzi, hogy tíz évvel ezelőtt ezek közül csak a Microsoft fért bele a TOP5-be (az Exxon Mobil, a General Electric, az AT&T és a Citigroup) mellett. A BCG először azt elemzi, minek köszönhetően váltak domináns szereplővé a digitális ökoszisztámák. A választ a „győztes mindent visz” elv elsöprő erejű érvényesülését találták meg, ami hatalmas nyereséget biztosít a piacvezetőknek, ugyanakkor körül is árkolja a területüket a versenytársak elől. Ennek a sajátos versenydinamikának három fő összetevőjét azonosítja az elemzés:

Nulla marginális költség, pozitív hálózati hatás és a földrajzi korlátok könnyű átlépése. Példaként az Amazont említve, amelynek egy olyan lépés, amellyel bővíti az elérhető termékek körét, szinte semmi járulékos költséggel nem jár. A hálózati hatás is könnyen érvényesül, mivel minél több ember használja virtuális piacterét, annál vonzóbb lesz a többi potenciális vásárló számára is. Földrajzilag új területek bevonása az értékesítése szintén nem jelent lényeges akadályt, digitális javak esetében gyakorlatilag semmit.

Példátlan mértékű adatfelhalmozás és adatelemzés. A digitális óriásokat nagyban segíti a „lendkerék-hatás”. Ahogy nő a digitális ökoszisztéma, úgy egyre több adat birtokába jut, amelyek felhasználásával tovább fejlesztheti üzleti gyakorlatát, ami újabb növekedés-ösztönzést jelent, elindítva a következő hasonló kört, amit gépi tanulás és gépi adatkezelés is tovább erősít.

Zökkenőmentes és átfogó digitális élmény. A digitális ökoszisztémák a felhasználók részére zökkenőmentes fogyasztói élményt biztosítanak, mivel egy platformon igények széles skáláját tudják biztosítani. Ez nem csak a fogyasztók megszerzésében, hanem megtartásában is hatalmas előnyt jelent.

A BCG megjegyzi, hogy a modell nyilvánvaló sikeressége ellenére a hagyományos üzleti világból nemigen tudtak betörni ebbe a szegmensbe – a ritka kísérletek is jellemzően kudarcba fulladtak (példaként említve a Sears e-kereskedelmi fejlesztését). Sikeres példát jelentenek ugyanakkor a GE vagy a Siemens fejlesztései, vagy éppen a Toyota, amely már a legújabb trendnek megfelelően beszállítók, innovátorok és közreműködök széles körének hibrid ökoszisztémáját hozta létre annak orkesztrátoraként, mintegy prototípusát adva a sikeres ökoszisztémának. A digitális ökoszisztéma vállalatai pedig szintén szintet válthatnak azzal, ha a fizikai eszköztárat nem csupán digitális szolgáltatásaik kiegészítésének tekintik, hanem a digitális és a fizikai világ összekapcsolásából teremt újabb kiaknázható előnyöket.

A digitális és fizikai világ közötti útelágazásban helyet foglaló hibrid ökoszisztémák egyre szélesebb körű terjedése mögött az elemzés három fő okot azonosít:

Új határterületek és kiaknázatlan lehetőségek. Bár a digitális gazdaság hatalmas mértékben tört előre az elmúlt években, a világ gazdaságának egyelőre – a BCG becslése szerint – még mindig csupán 8%-át teszi ki. A digitális szolgáltatók számára így a fizikai világ jelentős növekedési lehetőséget biztosít, saját természetes közegükön túl.

Az eszközök fokozott összekötöttsége. A digitális és a fizikai világ közötti határvonal egyre elmosódottabb, az eszközökbe telepített digitális eszközök és azok hálózata (a tárgyak internete) révén.

Valós adatok uralma. A digitális eszközöknek és azok hálózatának köszönhetően a hagyományos üzleti szolgáltatások is egyre inkább valós, naprakész és pontos felhasználói adatokkal rendelkeznek, így az adatfelhőkön keresztül a fizikai világban is érvényesül a lendkerék-hatás.

Mindezekkel együtt a Henderson intézet elemzése arra számít, hogy a hibrid ökoszisztémák terjedése nem lesz olyan gyors, mint amilyen a digitális ökoszisztémáké volt, amit részben éppen a fizikai korlátok okoznak, de a szükséges előfeltételek egy részét is csak tapasztalati úton lehet megszerezni, ami időigényes.
A hibrid ökoszisztémák sikeres irányításához – a digitális ökoszisztémához képest három fő területen szükséges a szemléletváltás. Míg a digitális világot a technológiák uralják, elhanyagolva a kapcsolatokat a szereplők között, a hibrid modellben meg kell találniuk ezek összhangját. Hasonlóan a terjeszkedés mélysége és szélessége között (a digitális ökoszisztémák elsősorban szélességben növekedtek). Az új ökoszisztéma létrehozásával egyidőben pedig a réginek is meg kell újulnia, mivel nem leváltani kell azt, hanem kiaknázni az együttes előnyöket. A BCG az új hibrid modell bajnokaként a japán Recruit céget mutatja be, amely Ribbon modellnek nevezte el gyakorlatát. Ennek fő pillérei:

A technológiai és ágazati szakértők összhangjának megteremtése.

Az ökoszisztéma oldalai közötti egyensúly fenntartása (ami nem billenhet el az értékesítés felé).

Az érdekeltek (stakeholderek) széles körű bevonása, társ-fejlesztés.

Bátorság a régi ökoszisztémák újratervezéséhez.

Összegzésképpen az elemzés megállapítja, hogy bár a digitális ökoszisztéma a valaha volt egyik legsikeresebb üzleti modell-innovációnak bizonyult, ez csak egy módja a lehetséges üzleti együttműködéseknek. Ahogy nő és terjed a digitális gazdaság, úgy fog elkerülhetetlenül új lehetőségeket teremteni a digitális-fizikai (hibrid) ökoszisztémákban. Az inkumbens piaci szereplőknek pedig fel kell készülniük erre a váltásra.”

Forrás:
Getting Physical: The Rise of Hybrid Ecosystems; Martin Reeves, Daichi Ueda, Claudio Chittaro; Boston Consulting Group, BCG Henderson Institute; 2017. szeptember 15.
Lásd még: In the Field with Recruit. How can a company move to the forefront by harnessing data to drive value creation?; Howard H. Yu, Thomas W. Malnight, Ivy Buche; IMD; 2017. június

Törvények, rendeletek

A Kormány 1959/2017. (XII. 15.) Korm. határozata az állami érdekű szoftverfejlesztéseket támogató egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezetről

„Az állami érdekű szoftverfejlesztéseket támogató egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet létrehozásáról szóló koncepcióról és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló 1238/2017. (IV. 28.) Korm. határozat 7. pontjában foglaltaktól eltérően a Kormány a 7. pont szerinti feladat végrehajtásának határidejét a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 40. §-a hatálybalépését követő 3. hónap 15. napjában állapítja meg.”

Forrás:
A Kormány 1959/2017. (XII. 15.) Korm. határozata az állami érdekű szoftverfejlesztéseket támogató egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezetről; Magyar Közlöny; 2017. évi 213. szám; 2017. december 15.; 33982. oldal (PDF)
Vesd össze: 1238/2017. (IV. 28.) Korm. határozat az állami érdekű szoftverfejlesztéseket támogató egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet létrehozásáról szóló koncepcióról és az ezzel kapcsolatos feladatokról; Nemzeti Jogszabálytár
2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről; Nemzeti Jogszabálytár

A Kormány 1957/2017. (XII. 15.) Korm. határozata az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2018. január 1-jét követő üzemeltetésének, üzemeltetés támogatásának és fejlesztésének beszerzéséhez szükséges források biztosításáról

„A Kormány az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2017. évi üzemeltetésével kapcsolatos feladatokról szóló
1437/2017. (VI. 30.) Korm. határozat végrehajtása érdekében
1. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKÁER) üzemeltetésének, üzemeltetés támogatásának és fejlesztésének 2018. évi finanszírozásához szükséges bruttó 1 743 899 600 forint forrás biztosításáról a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 1. melléklet XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím javára;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2018. április 30.

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 2019–2022. évi központi költségvetésről szóló törvények tervezése során gondoskodjon az EKÁER 2019–2022. évi üzemeltetéséhez, üzemeltetés támogatásához és fejlesztése beszerzéséhez szükséges forrás biztosításáról az alábbi ütemezés szerint:
a) 2019. évre 2 668 894 580 forint,
b) 2020. évre 2 789 639 309 forint,
c) 2021. évre 2 604 683 512 forint,
d) 2022. június 30-ig tartó időszakra 1 361 108 844 forint;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: az adott évi központi költségvetésről szóló törvények tervezése során

3. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4b) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője számára, hogy az EKÁER informatikai környezet üzemeltetéstámogatásának biztosítása érdekében a 2018–2022. évek kiadási előirányzata terhére legfeljebb 9 064 789 721 forint összegben kötelezettséget vállaljon…”

Forrás:
A Kormány 1957/2017. (XII. 15.) Korm. határozata az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2018. január 1-jét követő üzemeltetésének, üzemeltetés támogatásának és fejlesztésének beszerzéséhez szükséges források biztosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 212. szám; 2017. december 15.; 33939. oldal (PDF)

Módosult a Robotzsaru rendőrségi digitális kormányzati rendszer szabályozása – 35/2017. (XII. 13.) ORFK utasítás

„A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer egységes és kötelező használatáról, jogosultsági rendjéről, az adatvédelem, valamint a rendszerfejlesztés előírásairól szóló 18/2011. (IX. 23.) ORFK utasítás módosítására kiadom az alábbi utasítást:…”

Forrás:
35/2017. (XII. 13.) ORFK utasítás a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer egységes és kötelező használatáról, jogosultsági rendjéről, az adatvédelem, valamint a rendszerfejlesztés előírásairól szóló 18/2011. (IX. 23.) ORFK utasítás módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Az országos rendőrfőkapitány 35/2017. (XII. 13.) ORFK utasítása a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer egységes és kötelező használatáról, jogosultsági rendjéről, az adatvédelem, valamint a rendszerfejlesztés előírásairól szóló 18/2011. (IX. 23.) ORFK utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2017. évi 61. szám; 2017. december 13.; 6056-6061. oldalak (PDF)

34/2017. (XII. 13.) ORFK utasítás az informatikai fejlesztési folyamatok szabályozásáról

„A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv alap informatikai rendszerfejlesztésének egységes szabályozására kiadom az alábbi utasítást:..”

Forrás:
34/2017. (XII. 13.) ORFK utasítás az informatikai fejlesztési folyamatok szabályozásáról; Nemzeti Jogszabálytár
34/2017. (XII. 13.) ORFK utasítás az informatikai fejlesztési folyamatok szabályozásáról; Hivatalos Értesítő; 2017. évi 61. szám; 2017. december 13.; 6053-6056. oldalak (PDF)

2017. évi CLXXXIV. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról

„1. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel – központi beszerző szerv eljárása, valamint a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül lebonyolított közbeszerzési eljárás, továbbá a dinamikus beszerzési rendszer, elektronikus katalógus vagy elektronikus árlejtés alkalmazása esetének kivételével – nem követelhető meg az ajánlattevőktől.”

2. § A Kbt. 196. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 40. § 2018. április 15-én lép hatályba.”

3. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. § 2018. január 1-jén lép hatályba…”

Forrás:
2017. évi CLXXXIV. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 207. szám; 2017. december 11.; 33419. oldal (PDF)

51-52. szám, 2017. december 18.

Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Rendezvények

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Rendezvények

Szakirodalom

Törvények, rendeletek