Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Új kormány, új struktúra, új kormánytagok
Tárgyszavak: kormánystruktúra, központi kormányzat, Magyarország, Rogán Antal
Vége a papír alapú közbeszerzéseknek
Tárgyszavak: Csányi István, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális közbeszerzés, Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR), közbeszerzések, Magyarország, Miniszterelnökség
Barclays: a robotizáció folyamatosan erodálni fogja a béreket
Tárgyszavak: adatgazdaság, adatközpontú világ, automatizáció, digitális átalakulás, digitális gazdaság, digitális ipar, mesterséges intelligencia, munkabérek, munkaerőpiac, munkaügy, robotizáció, technika társadalmi-gazdasági hatásai, új technológiák, univerzális alapjövedelem

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Egyre okosabbá válik Debrecen
Tárgyszavak: Debrecen, Hajdú-Bihar megye, közlekedési informatika, Magyarország, okos város, smart city, urbanisztika, városfejlesztés, visegrádi országok
Magyarország 3,7 millió játékos hazája
Tárgyszavak: e-sport, felmérés, Magyarország, mobiltelefon, okostelefon, számítógépes játék, videojátékok
Digitalizáció: sarlatán tanácsadók
Tárgyszavak: digitális átalakulás, digitális gazdaság, digitalizáció, tanácsadók, technika társadalmi-gazdasági hatásai

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

A Belügyminisztérium másolatkészítési szabályzata
Tárgyszavak: Belügyminisztérium, digitális kormányzati szolgáltatások, hibrid kézbesítés és konverzió, iratkezelés, Magyarország

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Új kormány, új struktúra, új kormánytagok

„Új kormányzás lesz, jelenetős részben új struktúrával és jelentős részben új szereplőkkel, hiszen választ kell adni a migráció és a nemzeti szuverenitás megvédésének kihívásaira – nyilatkozta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az M1 aktuális csatornának szerdán.
Magyarország döntött, az emberek megjelölték, mi a választás legfontosabb kérdése, ezáltal pedig a következő négy év legfontosabb kérdései is: a bevándorlás és a nemzeti szuverenitás megvédése – fejtette ki a miniszter.

Négy évvel ezelőtt még nem volt migráció, és nem akartak még sokan európai egyesült államokat a nemzetek Európája helyett – emlékeztetett. Ma ezek mind ott vannak az asztalon, így egy új kormányzati struktúrának ezekre a kihívásokra kell választ adnia.

Ezért a kormány az eddigi rendben befejezi a munkáját, a miniszterelnök pedig szerdán megkéri a kabinet tagjait: készítsék el az elmúlt időszak lezárását és az átadás-átvétel dokumentációit – folytatta.

„Ha nem akarunk migrációt – és az emberek úgy döntöttek, hogy ők akarják eldönteni, kivel élnek együtt -, akkor nekünk azt is meg kell mondanunk, hogyan kezeljük a népesedés kérdését” – mutatott rá, egy még erőteljesebb, még határozottabb családközpontú politikát tartva szükségesnek.

Magyarország olyan szövetségeseket is találnia kell nagyobb számban, „akik velünk együtt képviselik a nemzetek Európáját. Nem szabad engednünk, hogy a fejünk felett hozzanak meg olyan döntéseket, amelyek aztán meghatározzák a magyar emberek életét” – hangoztatta.

Mindenkinek ezeket a feladatokat kell első helyen kezelnie – közölte. A miniszterelnök már dolgozik az új kormánystruktúrán és feladatmegosztáson, amelyhez a kormánypártok elnökségétől megkapta már a felhatalmazást, és amelyet a parlament elé terjeszt majd annak megalakulása után.”

Forrás:
Új kormány, új struktúra, új kormánytagok; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2018. április 11.

Vége a papír alapú közbeszerzéseknek

„A változás értelmében a közbeszerzési eljárások ajánlatkérői és ajánlattevői, illetve a részvételi jelentkezők kizárólag az EKR-en [Elektronikus Közbeszerzési Rendszer. Szerk.] keresztül érintkezhetnek, így többek között az ajánlatok benyújtásához, a hiánypótlásokhoz vagy az eredmények közléséhez szükséges dokumentumokat is elektronikus úton kell eljuttatniuk az érintettekhez.

A közbeszerzésben érintett szereplők az idén január 1. óta használhatják az EKR-t.

Az eredetileg ekkorra tervezett kötelező bevezetést azért halasztották el, hogy az érintett piaci szereplők megismerhessék a rendszert és könnyebb legyen az átállás a hagyományosról az elektronikus ügyintézésre.

Az elektronikus rendszer magyarországi bevezetése azonban így is jóval megelőzi a 2018. október 13-ra kitűzött uniós határidőt.

Csányi István, az EKR-t működtető Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára korábban hangsúlyozta, hogy az elektronikus ügyintézés erősítheti az ajánlattevők közötti versenyt, mivel ezen keresztül a világ bármely részéről lehet ajánlatot küldeni. Hozzátette, hogy az EKR lépésről lépésre segít az űrlapok kitöltésében, így kevesebb hibalehetőség várható.

A kormány 2021-ig 6,35 milliárd forintot hagyott jóvá a rendszer fejlesztésére.

Az EKR az ekr.gov.hu oldalon érhető el és használható a regisztrációt követően.”

Forrás:
Vége a papír alapú közbeszerzéseknek; Origo/MTI; 2018. április 15.
Elektronikus Közbeszerzési Rendszer

Barclays: a robotizáció folyamatosan erodálni fogja a béreket

„Az Axios oldalán Steve LeVine, a Georgetown egyetem kutatója a Barclays legújabb jelentésének bemutatása előtt rámutat: az optimista előrejelzések szerint a robotizációnak nem lesz hatása a munkahelyek számára, mivel nem munkahelyek, hanem egyes feladatok fognak eltűnni a technológiai váltással. Bár a McKinsey jelentése szerint a jelenlegi foglalkozások fele automatizálható lesz, ez csupán a jelenlegi munkaerő átképzését, a munkakörök átalakítását igényli majd.

Ezzel szemben a Barclays „Robotok a kapuban” című jelentése borúsabb képet fest. LeVine szerint éppen azt a várakozást erősíti meg, amit a robotizáció káros hatásaként tartani lehet: az automatizáció bérekre gyakorolt leszorító hatását, a munka értékének folyamatos erodálását. A jelentés szerzője, Ajay Rajadhyaksha szerint az élenjáró új technológiák a megjelenésük után csak késleltetve, akár évtizedekkel később gyakorolnak jelentős hatást a gazdaságra és társadalomra. Az információs technológiák esetében ellentétes hatások érvényesülnek a bérszínvonallal kapcsolatban. Míg az automatizálás alacsonyabbra helyezi a mércét, ami az adott munkákhoz szükséges készségek tárházát illeti (vagyis ugyanaz a folyamat a robotizáció miatt alacsonyabb készségszint mellett is elvégezhető), addig a potenciális munkavállalók körének bővülése (a növekvő igény) húzóhatást gyakorolhat a bérekre. A szerző szerint gyakran egészen kis dolgok is jelentős hatást gyakorolhatnak a későbbiekben. Példaképpen említve a kamionok hátsó kameráját és szervokormányát, ami lényegesen könnyebbé tette a járművek irányíthatóságát. Ezzel azonban a kamionvezetéshez szükséges tudás és készség is leértékelődött, mivel immár kevésbé jártas emberek is el tudták végezni a feladatot, ami viszont a bérek csökkenéséhez vezetett.

A Barclays jelentése szerint az új technológiák példa nélküli sebességgel és intenzitással alakítják át a munka világát és a társadalom életét. Visszautal korábbi, történelmi példákra, amikor az innováció gyökeres változásokat eredményezett. A könyvnyomtatás az 1400-as évek végén korábban nem látott mértékben szélesítette ki az olvasók táborát, ezzel együtt a tudás megosztását. Az ipari forradalom gépesítési hulláma robbanásszerű hatást gyakorolt az iparra és az urbanizációra. Az autók, repülők, majd az internet az összekapcsolódást, az emberek közötti kapcsolattartás lehetőségét bővíttette példátlan módon. Manapság a számítástechnika és különösen a gépi tanulás felgyorsulása az, ami magának az emberi munkának a fogalmát teszi kérdőjelessé, alapjaiban fenyegetve annak konszenzusos tartalmát, kereteit. A jelentés azt a kérdést járja körbe, hogy vajon egy olyan korszak határán vagyunk-e, amelyben munkahelyek milliói szűnnek meg a robotok miatt? És egyáltalán: milyen lesz a jövőben az emberi munka természete?

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás terjedésének gyorsulását a jelentés szerint három erőteljes, technológia-vezérelt folyamat együttes hatása teszi lehetővé:

a gazdaság gyors digitalizációja, ami évente többezer milliárd gigabájtnyi adatot állít elő évről évre, egyre növekvő mértékben;

az adattárolás zuhanó költségei;

az olcsóbb, ugyanakkor egyre erőteljesebb számítástechnikai képességek robbanásszerű bővülése.

A történelem során a technológiai áttörések elsősorban a visszahúzó hatású és ismétlődő feladatokat küszöbölték ki, teret adva annak, hogy az emberek több időt és energiát fordítsanak értékesebb tevékenységekre. Ma azonban a mesterséges intelligencia növekvő mértékben imitálja magát az emberi tevékenységet, olyan feladatokat is ellátva, amelyekre korábban kizárólag az ember volt képes. Ezzel együtt is, a Barclays jelentése úgy fogalmaz: a gépek felemelkedése nem jelenti egyben az emberi munka leértékelését is, mivel a robotok nem képesek teljes mértékben helyettesíteni az embereket. Ennek okai közül két kulcselemet emelve ki: a szenzo-motoros képességeket és a kognitív funkciókat. Előbbi kapcsán az emberek folyamatosan használják érzékszerveiket, érzékelésüket, és mozgásukat, tudatos funkcióikat is eszerint vezérlik. Egy robotot ugyan el lehet ma már úgy készíteni, hogy nem csak mozgásában hasonlít az emberhez, hanem akár „beszélgetni” is lehet vele, a jelentés szerint még jó ideig ügyetlenebbek maradnak e téren, mint egy kisgyerek. Utóbbiakat tekintve az embereknek megmarad egy nagy előnye a robotokkal szemben: hiányos, tökéletlen információkból is tudnak tanulni, érzékelni, döntéseket hozni és azok alapján cselekedni, a kontextus és helyzetfelismerés segítségével, míg a robotok erre nem képesek.

Mindezzel együtt is igaz, hogy bár az innovációk javítják az emberi élet minőségét, a hatások korántsem egyértelműen és egyöntetűen kedvezőek. Az új technológiák alkalmazása első lépésben – nem szándékolt hatásként – csökkentheti a termelékenységet, lenyomhatja a bérszínvonalat, és iparágakat tehet tönkre. Az úttörő jelentőségű, innovatív technológiák gyakran csak évtizedekkel a felbukkanásuk után javítják a termelékenységet. Időbe telik, amíg a termelési oldalon érvényesül a mérethatékonyság, megtörténik a fogyasztói oldal alkalmazkodása, valamint kifinomodnak a megfelelő üzleti modellek. A kormányzatnak, intézményeknek és magának a társadalomnak is arra kell felkészülnie, hogy mérsékelje a hatását a rombolásnak, a bérek és munkakörök polarizációjának. Nem véletlen, hogy olyan, élesen vitatott ötletek merülnek fel, mint az univerzális alapjövedelem vagy a robotok megadóztatása. Akárhogy is, a társadalomnak felkészültnek kell lennie arra, hogy a technológia-váltásnak mind az előnyös, mind a kihívást jelentő következményeire felkészüljön, annak érdekében, hogy sikeresen hajózzon át az új technológiai korszakba.”

Forrás:
Report: Robots steadily erode wages; Steve LeVine; Axios; 108. április 11.
Robots at the gate: Humans and technology at work; Ajay Rajadhyaksha, Aroop Chatterjee; Barclays; 2018. április 11.
Vesd össze: What the future of work will mean for jobs, skills, and wages; James Manyika, Susan Lund, Michael Chui, Jacques Bughin, Jonathan Woetzel, Parul Batra, Ryan Ko, and Saurabh Sanghvi; McKinsey Global Institute; 2017. november

Közigazgatás, politika

Megkezdődött a megyei területrendezési tervek felülvizsgálata

„A Miniszterelnökség 100%-os finanszírozással és szakmai koordinációval segíti a megyei önkormányzatokat területrendezési feladataik ellátásában.

Annak érdekében, hogy a megyei területrendezési tervek egy időben, a hatályos jogszabályoknak megfelelően készüljenek el, a megyei önkormányzatok a most közzétett szakmai kiadványból kapnak útmutatást területrendezési terveik felülvizsgálatához. E munka könnyebbé tételéhez hozzájárul az a 2018. január 1-én hatályba lépett törvénymódosítás is, mely a megyei önkormányzatok számára ingyenesen és digitálisan hozzáférhetővé tette a tervek felülvizsgálatához nélkülözhetetlen alaptérképi adatokat.”

Forrás:
Megkezdődött a megyei területrendezési tervek felülvizsgálata; Miniszterelnökség, Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság; 2018. április 11.
A megyei területrendezési tervek felülvizsgálata; Miniszterelnökség, Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság; 2018. március (PDF)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hatóság közzétette a GDPR rendelet alkalmazásával kapcsolatos első iránymutatásokat

„A Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hatóság közzétette a GDPR rendelet alkalmazásával kapcsolatos első iránymutatásokat. A legfontosabb tudnivalókat dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze.

A GDPR, azaz az Európai Unió új adatvédelmi rendelete május 25-től alkalmazandó az Európai Unióban, így Magyarországon is, és teljesen átalakítja az adatvédelem területét. Az elmúlt hónapokban sok megválaszolandó kérdés merült fel a rendelet alkalmazásával kapcsolatban. A Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hatósághoz (NAIH) nap mint nap érkeznek a GDPR-ral kapcsolatos kérdések, amelyekre az leterheltsége függvényében igyekszik válaszolni. A NAIH most tette közzé honlapján az első ilyen kérdésekre adott válaszait, a kérdések zöme az adatvédelmi tisztviselő alkalmazásával kapcsolatos. A Sár és Társai Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Horváth Katalin segít összefoglalni a tudnivalókat.

Az adatvédelmi tisztviselő nem teljesen ismeretlen fogalom a magyar adatvédelmi jog számára. Ugyan eltérő névvel és szabályokkal, de eddig is létezett ilyen titulus, mégpedig belső adatvédelmi felelős elnevezéssel. Mivel a GDPR más szabályokat fogalmaz meg, ezért nem lehet abból kiindulni, hogy csak annál a szervezetnél van szükség adatvédelmi tisztviselőre, ahol eddig is alkalmaztak belső adatvédelmi felelőst.

Milyen képzettség szükséges az adatvédelmi tisztviselői megbízatáshoz?
Az elmúlt hónapokban egyre több olyan képzéssel lehetett találkozni, amely adatvédelmi tisztviselők GDPR felkészítését célozza. Emiatt több megkeresés érkezett a NAIH felé, hogy pontosan milyen képzettség szükséges a feladatkör ellátásához. A NAIH 4 ügyben a GDPR szabályainak vizsgálatával azt állapította meg, hogy a Rendelet ezzel kapcsolatban konkrét előírásokat nem tartalmaz, de az adatvédelmi tisztviselőnek kijelölt személynek szakmailag olyan felkészültséggel kell rendelkeznie, hogy hatékonyan lássa el a Rendelet alapján kötelezően elvégzendő feladatait, tekintettel az adott szervezet által végzett adatkezelési tevékenységre. Tehát a Rendelet nem konkrét végzettséget ír elő, helyette a szervezetekre bízza, hogy azok határozzák meg, hogy a kezelt adatok jellege, mennyisége és a kockázatok alapján milyen felkészültséget várnak el az adatvédelmi tisztviselőtől. Ebből következően azzal kapcsolatban sem tett megállapítást a NAIH, hogy egy adott képzés megfelelő tudást biztosít-e.

Az adatvédelmi tisztviselő alkalmazott vagy megbízott lehet?
Az adatvédelmi tisztviselők jogviszonyával is tett foglalkozott a NAIH: az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja lehet, vagy szolgáltatási szerződés keretében láthatja el a feladatait. Arra is lehetőség van, hogy egy személy több szervezetnél is ellásson adatvédelmi tisztviselői feladatokat, viszont, ha egy cég látja el az adatvédelmi tisztviselői feladatokat, akkor ki kell jelölni a valóban felelős személyt, hiszen a tisztviselő adatai nyilvánosak. Ezeket az adatokat a NAIH fogja nyilvántartani. Abban az esetben, ha a tisztviselő több feladatot is ellát egy adott szervezeten belül, akkor az adatkezelőnek kell azt biztosítania, hogy ezekből a feladatokból ne származzon összeférhetetlenség. Tehát a tisztviselő nem végezhet olyan egyéb feladatot, melynek során meg kell határoznia az adatkezelés célját, eszközeit. Így például nem lehet ügyvezetői pozícióban, IT vagy HR vezető.

Kötelező-e az adatvédelmi tisztviselő az állami tulajdonú, közfeladatot ellátó szerveknél?
A NAIH egyik megkeresésre írt válaszában azzal is foglalkozott, hogy állami tulajdonú, közfeladatot ellátó szervnek kötelező-e adatvédelmi tisztviselőt kineveznie. A Rendelet csak a „közhatalmi szervek, vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek” kifejezést tartalmazza, de nem határozza meg, hogy milyen szerveket ért alattuk, ezért a nemzeti jogból kell kiindulni. Ez azért is előnyös, mert a tagállamok közigazgatása eltérő, más jellegű szereplők vannak jelen a szférában. A NAIH a 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport (WP 29 – az EU egyik szerve, amely adatvédelmi kérdésekben ad ki iránymutatásokat) iránymutatásra alapján jó gyakorlatként azt javasolja, hogy ne csupán a közhatalmi szervek, hanem az állami tulajdonú, közfeladatot ellátó szervezetek is jelöljenek ki adatvédelmi tisztviselőt, annak ellenére, hogy a Rendelet alapján ez nem lenne kötelező.

Hogyan alkalmazza a helyi önkormányzat a GDPR rendelkezéseit?
A NAIH arra a megkeresésre is válaszolt, mely szerint helyi önkormányzat esetén kit terhel az adatvédelmi szabályzat alkotási kötelezettség, ki alkalmazhatja az adatvédelmi tisztviselőt és ki jogosult adatfeldolgozási szerződést kötni.

A NAIH válasza szerint a Rendelet nem hoz változást az adatkezelő fogalmát illetően, tehát az lesz az adatkezelő, aki a Rendelet előtt is az volt, azaz a képviselő-testület azon szerve (pl.: polgármester, bizottság, polgármesteri hivatal), aki a jogalkotó szerint a kötelezően ellátandó önkormányzati vagy államigazgatási feladat- és hatáskör címzettje. Az önként vállalt feladatok esetén a képviselő-testület rendeletben dönt az adatkezelő személyéről. A NAIH azt is kiemelte, hogy adott önkormányzati fenntartású intézmény adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségének megítélése legfőképpen attól függ, hogy az adatkezelést érintő érdemi döntéseket a fenntartó vagy az intézmény hozza-e meg, de nem szükséges, hogy valamennyi érdemi döntést egy adatkezelő hozzon meg (a Rendelet is ismeri a közös adatkezelés fogalmát, ilyenkor az adatkezelők döntése, hogy saját adatkezelésére mindenki saját szabályzatot alkot, vagy közös szabályzatot).

Kell-e a magyar Infotv-t alkalmazni a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére?
A NAIH állást foglalt abban a kérdésben is, hogy vajon egy másik EU tagállamban székhellyel rendelkező biztosítótársaság magyarországi fióktelepére vonatkozik-e a magyar Infotv. A kérdés feltevője azon az állásponton volt, hogy nem kell az Infotv.-t betartaniuk, mert a biztosítási közjog alapján a székhely szerinti ország jogát kell alkalmazni és ezen főszabály alól csak a közjót szolgáló jogszabályok jelenthetnek eltérést, de az adatvédelmi szabályok nem ilyenek.

Ezzel az állásponttal a NAIH nem értett egyet, indokolása szerint ugyanis a székhely szerinti tagállam felügyeletének elvéből csupán a pénzügyi felügyelet vezethető le és az ágazati jogszabályok is így fogalmaznak. A személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok fogalmilag sem tartozhatnak a „közjót szolgáló”szabályok körébe, mivel egy tagállami szabály akkor lehet ilyen, ha nincs az adott területen harmonizáció. Az Infotv. tehát az ilyen fióktelepekre is kiterjed (tehát a belső adatvédelmi felelős is kötelező). A Rendelet értelmében a biztosítótársaság kifejezetten olyan tevékenységet végez, mely esetén kötelező az adatvédelmi tisztviselőt kinevezni (egy Adatvédelmi Munkacsoport által kiadott iránymutatás külön nevesíti ezt a tevékenységet), azonban a Rendelet alapján valamely vállalkozáscsoport közös adatvédelmi tisztviselőt is kinevezhet, feltéve, hogy az adatvédelmi tisztviselő a vállalkozáscsoport valamennyi tevékenységi helyéről könnyen elérhető.

A NAIH azt is kiemelte, hogy a közös adatvédelmi tisztviselő legyen könnyen elérhető az érintettek, valamint a felügyeleti hatóság számára, magyarországi fióktelep esetén a fióktelep személyzete rendelkezzen a szükséges nyelvtudással, hogy érdemben kommunikálhasson a tisztviselővel, lehetőleg EU-ban letelepedett tisztviselő legyen, függetlenül attól, hogy az adatkezelő székhelye az EU-ban van-e, azonban az sincs kizárva, hogy az adatvédelmi tisztviselő tevékenységét az EU területén kívülről lássa el, ha az adatkezelő tevékenységi helye nem az EU területén található.”

Forrás:
GDPR-iránytű az útvesztőben: közzétette első állásfoglalásait a NAIH; KamaraOnline; 2018. április 10.
Lásd még: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH): az adatvédelmi reformmal kapcsolatos állásfoglalások; eGov Hírlevél

Népszerűek a NAV ügyintézési pontok Komáromban

„Komárom-Esztergom Megyében a 8 kormányablakból már 4 helyszínen is lehet adózással kapcsolatos ügyeket intézni – mondta a Rádió Orientnek Vida Dóra, a megyei kormányhivatal főigazgatója. Kiemelte: ez egy olyan plusz szolgáltatás, aminek köszönhetően az állampolgároknak nem kell a megyeszékhelyre utazniuk a NAV-al kapcsolatos ügyek elintézéséhez.

Csökkent a fluktuáció
Az állami tisztviselői törvény 2016. július elsejei életbe lépésének köszönhetően, amelynek értelmében a közép és felsőfokú végzettségű kollégák bére is jelentősen emelkedett, csökkent a fluktuáció a kormányhivatalnál – számolt be a főigazgató. Kiemelte: „ezáltal kiszámítható lett a bérezés és az előmenetel és erősödött a munkamorál is.” Továbbá pozitívum, hogy a munkatársak zömét a 30-40 éves korosztály alkotja.

Élethosszig tartó tanulás
A kormányhivatal kollégáinak naprakész ismeretekkel kell rendelkezniük, amelyhez képzési kötelezettségeket ír elő számukra a törvény. Mint azt Vida Dóra elmondta, jelenleg 600 kolléga elsősorban gyakorlatorientált képzése zajlik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. Mindez szükséges ahhoz, hogy a munkát szakszerűen, a jogszabályváltozásokat ismerve és követve végezzék el. Emellett különösen fontos a kompetenciák fejlesztése, amelyhez érzékenyítő tréningeket szerveznek.

Népszerűek a NAV ügyintézési pontok
A Komárom-Esztergom megyében működő 8 kormányablak közül már 4 helyszínen lehet adózással kapcsolatos ügyeket intézni, amelyek nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen ezáltal az állampolgároknak nem kell beutazniuk a megyeszékhelyre.

Ellenőrzések a szabályos működés érdekében
A kormányhivatal munkájának szakszerűségét külső és belső ellenőrzések egyaránt garantálják. Mint arról Tóbiásné Makai Edit, a Belső Ellenőrzési Osztály vezetője beszámolt, a tavalyi évben 14 külső szerv ellenőrizte a munkájukat, köztük az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár és a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezek szakmai és gazdálkodási területeket egyaránt felöleltek.

A belső ellenőrzésekre olyan komplex rendszert alakítottak ki, amelyek a szabályos működést és a szakszerűséget egyaránt biztosítják. Ennek köszönhetően most már valamennyi szakmai főosztály végez ellenőrzéseket, amelyeket ma már nem kötelező rosszként, hanem segítségként élnek meg a járási hivatalok – zárta szavait az osztályvezető.”

Forrás:
Népszerűek a NAV ügyintézési pontok Komáromban; OrientPress; 2018. április 11.

Mielőbb a versenyszférába irányítanák át a közszolgálati dolgozók egy részét

„A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint mindenképpen bővíteni kell a nyugdíjasok szövetkezeti foglalkoztatását, a Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig azt javasolja, hogy indítsák be a szakmunkásképzést.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint rendkívül fontos, hogy az elkövetkezendő években markánsan csökkenjenek az élőmunkára rakódó terhek Magyarországon. Dávid Ferenc a Világgazdaság kérdésére elmondta: amit nyertek a réven a vállalkozók a járulékcsökkentésekkel az elmúlt években (például a szociális hozzájárulási adó mérséklésével), az elment a vámon a minimálbér, a garantált bérminimum jelentős emelése miatt. Németország és Belgium után Magyarországon a legmagasabb a vállalkozói adóteher az Európai Unióban.

A VOSZ főtitkára szerint problémák adódtak a jogbiztonsággal kapcsolatban az utóbbi években, példaként a vasárnapi boltbezárást említette, amiről 2014 decemberében döntött az Országgyűlés, majd 2016 áprilisában már arról határoztak a képviselők, hogy feloldják. Dávid Ferenc szerint ez azt jelezte, hogy egyrészt nem készült hatásvizsgálat, másrészt nem egyeztettek a szakmával, az érdekképviseletekkel. A VOSZ azt javasolja az új négyéves parlamenti ciklusra, hogy a társadalmat, gazdaságot érintő meghatározó döntések előkészítésekor készüljenek hatástanulmányok, hangsúlyosabban kérjék ki a szociális partnerek véleményét.

Érdemes országszerte fejleszteni ma kisebb településeket
Az érdekképviselet gondnak tartja, hogy a közszférából még mindig nem irányították át a versenyszférába munkavállalók tízezreit, holott már 2015 decemberében volt ilyen kormányzati ígéret. Dávid Ferenc – a nemzetgazdasági tárca adataira hivatkozva – azt mondta: 2016-ban a kormányzati és az önkormányzati szférában alkalmazottak létszáma tízezres nagyságrendben nőtt, az utóbbi nyolc évben pedig megduplázódott.

A VOSZ főtitkára szerint tarthatatlan, hogy az állam a legnagyobb munkáltató, a „bürokratikus vízfej” pedig egyre csak nő – minél hamarabb meg kellene kezdődnie a közszolgálati dolgozók átáramlásának a versenyszférába. Úgy véli: erősíteni kell a szakképzésen, és elengedhetetlen mind több közfoglalkoztatottat betanított munkássá képezni, majd a versenyszférába orientálni, hogy mérséklődjön az égető munkaerőhiány.

A munkáltatói érdekképviselet pozitívumnak tartja, hogy létrejöttek a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek a munkaerőhiány csökkentésére, ám szorgalmazza, hogy minden korlátot bontsanak le a nyugdíjasok elől, például jelenleg az egészségügyi vagy az oktatási ágazatból nyugdíjba vonulóknak nincs lehetőségük visszatérni a munkaerőpiacra a szövetkezetek révén. A VOSZ örül annak, hogy tisztul a gazdaság, visszaszorul a feketegazdaság, ezért üdvözölte az elektronikus árukövetési rendszer bevezetését, az online pénztárgépek használatának kiterjesztését is. Dávid Ferenc jó kezdeményezésnek tartja, amit a kormányfő március elején jelentett be, hogy Modern falu programot terveznek indítani, mert fejleszteni kell a kisebb településeket. Az 1500-2000 lakosú falvakban most nem csekély teher a mikro- és a kisvállalkozóknak kigazdálkodniuk a megemelkedett béreket…”

Forrás:
Mielőbb a versenyszférába irányítanák át a közszolgálati dolgozók egy részét; Vöő György; Világgazdaság; 2018. április 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális idegenforgalom: a Magyar Turisztikai Ügynökség januártól bevezeti az online szobatükröt a kereskedelmi szálláshelyeken

„Valamennyi Magyarországon működő kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakáról naprakész statisztikai és forgalmi adatai lesznek a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, ha januártól bevezetik az online szobatükröt. Az első körben tesztüzemben működő rendszer hatására csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei, miközben a fejlesztés az ágazat fehérítéséhez is hozzájárul…

Az elmúlt évek legjelentősebb ágazati intézkedésének tartják az „online szobatükör”, azaz a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ jövő évtől tesztüzemben tervezett bevezetését a szakmai szervezetek. A jövőben a szálláshely-szolgáltatóknak kötelező lesz egy felhőalapú szolgáltatást nyújtó informatikai rendszerre feltölteni az adataikat, amelyek pontos képet adnak a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ) arról, hogy melyik térségben milyen forgalmat bonyolítanak a szolgáltatók.

A magyarországi turizmus csaknem egyharmadát „nem lehet látni”, de problémát jelent a forgalmi adatok késleltetett közlése is. Az online szobatükör alkalmazását a jövőben a működési engedély feltételéül szabnák – mondta tegnap Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója. Hozzátette: 2019-től évek alatt fokozatosan vezetnék be a rendszert, a teljes folyamat 3-4 évet vehet igénybe.

A távirati iroda tudósítása szerint a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) rendezvényén az ügynökség vezetője arról is beszélt, hogy jelenleg a magyarországi szállodákban több mint húszféle szoftvert használnak – ezek fejlesztőinek kellene megtalálni a megoldást arra, hogy az információk egységesen jelenjenek meg egy felületen. Az új szoftver segítségével kumulálható statisztikai adatokat gyűjtenének, így a küldőországot vagy a vendég korát is meghatározhatnák egy-egy turisztikai szolgáltatónál. – Adatvédelmi okok miatt viszont személyes adatokat nem gyűjtünk – húzta alá Guller Zoltán. Az adatszolgáltató központhoz hasonló rendszer 2016 óta működik Horvátországban, ahol a turisztikai miniszter már szeptember első napjaiban átfogó főszezoni értékelést tarthatott a nyár mindhárom hónapjának eredményeiről.

A digitalizációs tervek komolyak a turizmusban: a jövőben okostelefonos alkalmazást is írna az állam, amibe a kisebb szállásadók tudnának valós idejű adatokat szolgáltatni. Mindez pontos előrejelzéseket tenne lehetővé, és a vállalkozásoknak is fontos visszajelzést jelentene – mondta az MTÜ vezetője. Aláhúzta: a program bevezetését minden ágazati adófizető támogatja.”

Forrás:
Szobatükör: fehéredik a szálláspiac hazánkban; Magyar Idők; Thurzó Katalin; 2018. április 12.

Elindult a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díj online jelölőfelülete

„Az Új Nemzedék Központ online felületen fogadja a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díj jelöléseit három kategóriában. A Nemzeti Tehetség Programban életre hívott díjjal a tehetséggondozás területén kiemelkedő munkát végző szakemberek és szervezetek erkölcsi és anyagi elismerésére van lehetőség. A jelölések leadási határideje: 2018. május 7., 23:59.
A „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díj forrását biztosító Nemzeti Tehetség Program elindításáról az Országgyűlés döntött. Határozatával elkötelezettségét fejezte ki a tehetséges gyermekek, fiatalok hosszú távú segítésére, folyamatos fejlesztésére, valamint kiszámítható támogatására. A 2028-ig tartó program alapvető célja Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken a tehetségsegítés fejlesztése.

A „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díj elnyerésére a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző magyarországi és határon túli magyar vagy magyarországi nemzetiségi köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok, gyógypedagógusok, szakoktatók, felsőoktatásban dolgozó oktatók, civil szervezetek tehetségsegítői és a tehetséggondozás területén működő szervezetek jelölhetők, akik oktatják, nevelik, segítik a gyermekeket, tanulókat, fiatal tehetségeket.

Az online felületen idén „Kiváló tehetséggondozó”, „Kiváló tehetségfejlesztő” és „Kiváló tehetségsegítő” kategóriában lehet ajánlást tenni.

Az „Életműdíj”, valamint a „Kiváló tehetséggondozó szervezet” kategória jelöltjeit a felhívásban megnevezett szervezetek ajánlják.

A JELÖLÉSEKET IDE KATTINTVA LEHET BEKÜLDENI.

Beküldési határidő: 2018. május 7., 23:59

A díjátadás 2018. júniusában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott Országos Tehetséggálán lesz.”

Forrás:
Elindult a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díj online jelölőfelülete; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. április 13.

Akár százmilliárdos nagyságrendű extra adóbevételt is hozhat az online számlázás

„Akár százmilliárdos nagyságrendű extra adóbevételt is hozhat a közkasszának a kormányzat legújabb, a feketegazdaság elleni elektronikus rendszere, az online számlázás. Szakértői vélemény szerint a júliusban induló szisztéma óriási ugrást jelenthet a gazdaság tisztításában, még úgy is, hogy ez ügyben az elmúlt években már magunk mögött hagytuk régiós versenytársainkat. A feketézéssel felhagyóktól érkező jelentős befizetés szolgálhat fedezetül a következő idők adócsökkentéseihez.

Július elsején megkezdi működését a kormányzat legújabb, feketegazdaság elleni rendszere, az online számlázás. A szisztéma lényege, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) minden olyan számla részleteit megismeri ezentúl, mégpedig nagyjából azonnal, amelyet a gazdasági szereplők számlázóprogrammal állítanak ki, és amelyeknél a forgalmi adó összege eléri vagy meghaladja a százezer forintot.

A zökkenőmentes átállásért az adóhivatal korábban tesztelésre szolgáló felületet nyitott meg. Mint a nemzetgazdasági tárcától megtudtuk, március végéig több mint ezer vállalkozás regisztrált a próbarendszerbe, több százan pedig már sikeresen el is küldtek adatokat az új felületen.

– Az elektronikus megoldások jelentik a jövőt az adóigazgatásban, az online számlázástól pedig több területen is érdemi előrelépést lehet remélni – értékelte lapunknak a bevezetés előtt álló szisztémát az RSM Hungary adótanácsadó cég üzletágvezetője. Hegedüs Sándor elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak versenyelőnye származhat az adózás modernizálásából.

– 2014-ben rendszerbe álltak az online pénztárgépek, 2015 óta – az úgynevezett ekáerrel – elektronikus módon ellenőrzi a NAV a közúti áruforgalmat, most pedig a cégek számlázását kötik össze az adóhivatallal. Térségünkben bizonyos elemeket ezekből némi módosítással átvettek, de ennyire átfogó fejlesztéseket nem tapasztalunk. A gazdaság tisztítása terén komoly előnyre tettünk szert a régió országaival szemben – fogalmazott a szakember.

Szavai alátámasztására felidézte azt az elemzést, amely megbecsüli, hogy egyes országokban mekkora lehet a hiányzó áfa összege, vagyis a várt forgalmi adó mekkora része nem fut be a közkasszába a csalások és más okok miatt. Pár éve Magyarország esetében még jócskán húsz százalék feletti érték szerepelt a kimutatásban, a legutóbbi, 2015-re szóló becslés viszont már kevesebb mint 14 százalékról szólt.

– Ilyen tempóban kevés helyen tudták visszaszorítani a feketézést – jegyezte meg Hegedüs Sándor.

Az üzletágvezető kitért az információk sorsára is. A NAV már most is rengeteg adathoz hozzájut, de az online számlázással még több ismeret áramlik majd a hatósághoz.

– Ezeket kiindulópontnak tekintve és az adatszolgáltatást a későbbiekben kiterjesztve akár megvalósítható lesz az a célkitűzés is, hogy a hatóság minél több adóbevallásnál átvegye a papírmunka kisebb-nagyobb részét – mondta a szakember. Szerinte így folytatódhat a személyi jövedelemadózás kapcsán megismert gyakorlat, vagyis hogy az adóhivatal a nála lévő adatok alapján összeállítja a különféle bevallásokat, az adózók pedig, ha kell, kijavíthatják, kiegészíthetik a számokat.

Hegedüs Sándor beszélt az államkasszát érő esetleges hatásokról is. – Az online pénztárgépek miatt rizikósabbá vált a nyugtaadás elkerülése, az új kasszák ezzel növelték az áfabevételeket. Az online számlázásnak a szakember szerint annyiban más hatása lesz, hogy az új rendszerrel leginkább a jogellenes visszaigényléseket akadályozhatja meg a hivatal, vagyis a befizetett áfa adott esetben nem kerül majd ki az államtól.

Úgy vélekedett: az online kasszák és az ekáer százmilliárdos pluszbevételt hoztak, s arra lehet számítani, hogy az online számlarendszer is jelentős többletet termel majd.

A feketegazdaság letörésének fontosságáról beszélt lapunknak nemrégiben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetője is. Domokos László akkor az úgynevezett fenntartható kifehérítés elvét mutatta be. Ennek lényege, hogy az állam új, a modern kor lehetőségeit felhasználó módszereket vet be a feketegazdaság ellen, vagyis nem adót emel, hanem megpróbálja beszedni minden érintettől a törvény szerint befizetendő összegeket. Ebből számottevő pluszpénz származhat, amit az állam adócsökkentésre fordíthat.

– Az alacsonyabb közterhet inkább leróják a címzettek, aki pedig nem így tesz, azt újabb innovatív megoldásokkal lehet rávenni az adófizetésre. Az újabb pluszpénzek pedig újabb tehercsökkentés fedezetéül szolgálhatnak. Az utóbbi időszak hazai adóügyi történései lényegében ennek az elvnek a gyakorlatba ültetését mutatták.”

Forrás:
Újabb kört verünk a régióra; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2018. április 13.

Informatika, távközlés, technika

Magyarország csatlakozott az uniós mesterséges intelligencia együttműködéséhez

„Pálinkás József Brüsszelben aláírta Magyarország csatlakozását az EU mesterséges intelligencia együttműködéséhez. A tagországok koordináltan kívánnak fellépni a mesterséges intelligencia kutatása, alkalmazása, jogi szabályozása érdekében. A Digital Day rendezvényen április 10-én több uniós ország képviselői által aláírt nyilatkozatról a visegrádi tagországok külön állásfoglalást is közzétettek, hangsúlyozva, hogy a területet érintő fejlesztéseket, együttműködéseket célzottan ösztönzik a jövőben.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal már 2018 januárjában közzétette a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatásokat támogató, egymilliárd forintos keretösszegű tematikus felhívást, amely céljaiban és időzítésében is jól illeszkedik a kezdeményezéshez.

Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke az eseményhez kapcsolódóan elmondta: „A mesterséges intelligencia kutatása több olyan tudományterületen, így a matematika, a robottechnológia, valamint a gépi tanulás szakterületén igényel nemzetközileg versenyképes tudást és kutatói hátteret, amelyeken több magyar kutatói műhely a nemzetközi élvonalba sorolható. A Nemzeti Kiválósági Program tematikus alprogramja és a most aláírt kezdeményezés új perspektívákat nyitnak a kutatási témában erős kutatócsoportok és a kapcsolódó ipari-kutatóhelyi együttműködések számára megnyíló célzott uniós pályázatokban is.” Hozzátette: a brüsszeli tanácskozáson a mesterséges intelligencia technológiai, jogi, etikai kérdései és társadalmi hatásai is nagy hangsúlyt kaptak, kiemelve az oktatás jelentőségét. Az NKFI Hivatal elnöke hozzátette: „A Digital Day rendezvényen aláírt másik, úgynevezett Innovációs Radar kezdeményezés az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs közösség tagjai kutatási eredményeinek elemzését, európai hasznosításának ösztönzését célozza”.

A számos tudományterületet, technológiát érintő mesterséges intelligencia kutatására az Európai Bizottság már most évi 200 millió eurót fordít a Horizont 2020 innovációs keretprogram részeként. Az Európai Bizottság 2018 áprilisában várhatóan bejelenti átfogó mesterséges intelligencia stratégiáját, melyben javaslatot tesznek majd a 2020 utáni keretprogramban a témára fordítandó költségvetésre is. A mesterséges intelligencia területén jelenleg is nyitott egy közvetlenül Brüsszelben megpályázható, célzott pályázati felhívás (2018. április 17-i határidővel), 20 millió euró forrással.

Magyarország a mesterséges intelligencia nyilatkozathoz való csatlakozásával együttműködést vállal a többi tagállammal a mesterséges intelligencia területén történő európai technológiai és ipari kapacitás fejlesztésében, a technológiához kapcsolódó etikai, jogi, biztonsági kérdések kezelésében; az európai oktatási-képzési rendszerekhez, valamint a munkaerőpiachoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági problémák megoldásában.

A nyilatkozat aláírói vállalják, hogy nemzeti programok keretében támogatják a mesterséges intelligencia területén való kutatást és a technológiák bevezetését; megerősítik a kutatási központokat, kompetencia-központok létesítésével hozzájárulnak a technológia bevezetéséhez, elterjesztéséhez (pl. KKV-k, kormányzati szervek körében); hozzájárulnak a nyílt adatok hozzáférhetőségének javításához, amelyek a mesterséges intelligencia hatékony működéséhez szükségesek; támogatják az európai mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) szövetség létrehozását, és ösztönzik a tagállami szereplők bekapcsolódását.

Lengyelország kezdeményezésére a V4 országok közös állásfoglalást tettek közzé az együttműködési nyilatkozat aláírását támogatva és jelezve elkötelezettségüket a területhez kapcsolódó kutatási, innovációs tevékenység támogatásában.

Pálinkás József az uniós Innovációs Radar kezdeményezést is aláírta Brüsszelben. A Joint Research Centerrel (Közös Kutatási Központ) együttműködésben kidolgozott program keretében az Európai Bizottság szakértők, illetve objektív szempontrendszer és módszertan alapján végzi az ígéretes eredmények, innovációk, innovátorok (pl. innovatív kis- és középvállalkozások) azonosítását, támogatását, illetve segíti elő a kutatási eredmények európai hasznosulását. Az Innovációs Radar céljai között szerepel továbbá, hogy ezen innovátorok számára több szinten, és számos formában (befektetők közvetítése, támogatás a piacra jutásban, kapcsolatépítés és promóció elősegítése, tanácsadás üzleti terv kialakításához) álljon rendelkezésre további támogatás.”

Forrás:
Magyarország csatlakozott az uniós Mesterséges Intelligencia Nyilatkozathoz; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2018. április 10.

Erős ügyfél-hitelesítésen alapuló mobil aláírást vezet be a Budapest Bank vállalati ügyfelei körében

„Új mobiltechnológiát vezet be a Budapest Bank, első körben vállalati ügyfelei számára, amely lehetővé teszi többek között a megbízások távoli, elektronikus aláírását fizetési és nem fizetési tranzakciók esetén a cégvezetők számára. A 2018 második felében bevezetésre kerülő PassBy[ME] Mobile ID rendszert a banknak a Microsec Zrt. szállítja.

A Microsec által fejlesztett mobilalkalmazás nagyfokú rugalmasságot biztosít majd a cégvezetők számára, akik a PassBy[ME] szolgáltatással képesek lesznek többek között arra, hogy irodától független környezetből, mobileszközről írjanak alá tranzakciókat. Az applikáció használható lesz ügyfél-azonosításra, tranzakció-jóváhagyásra, biztonságos üzenetküldésre és elektronikus dokumentumok joghatással rendelkező aláírására is. Az eszköz alkalmas a PSD2 irányelvnek megfelelő erős ügyfél-hitelesítésre (SCA) is.
…A hamarosan bevezetésre kerülő PassBy[ME] alkalmazás jelentősen egyszerűbbé teszi vállalati ügyfeleink életét, hiszen immár egy mobileszköz segítségével bárhol és bármikor intézhetik majd céges ügyeiket, legyen szó pénzügyi tranzakcióról vagy a banknak küldendő dokumentum aláírásáról” – mondta el Toldi Balázs, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője. ”

Forrás:
Mobilra viszi a cégvezetői döntéseket a Budapest Bank; Budapest Bank; 2018 . április 12; 2018. április 12.
PassBy[ME]
Lásd még: Mobil alapú elektronikus aláírással jön a Budapest Bank; FinTechZone; 2018. április 13.

5G-tesztfolyosókat alakítanak ki az EU-ban

„Az Európai Unió területén számos helyen alakítanak ki a határokon átnyúló 5G-tesztkorridorokat, hogy így segítsék a hálózatba kötött és automatizált mobilitás elterjedését.

Az Európai Bizottság közölte, hogy további tesztterületeket hoz létre az automatizált és hálózatba kötött vezetés számára. A folyamatban kulcsszerep fog hárulni az 5G mobilszabványra, amely lehetővé teheti az egyes autók közötti, valamint a gépkocsik és az infrastruktúrák közötti mobilkommunikációt. Ezeket a rendszereket alkalmazhatják majd a járművek és az utak közötti üzenetek továbbítására, hogy lehetővé váljon például az automatizált előzés, besorolás és fékezés, illetve létre lehessen hozni az integrált forgalmi figyelmeztető szolgáltatásokat.

Döntés született arról is, hogy Spanyolország és Portugália között két korridort hoznak létre, az egyiket Vigo és Porto, míg a másikat Evora és Mérida között. Emellett Bulgária, Görögország és Szerbia egy olyan tesztútvonalon dolgoznak, amely Szaloniki, Szófia és Belgrád között működne. Továbbá Olaszország és Tirol, Dél-Tirol, valamint Trentino között, a Brenner-hágó bevonásával is készül egy korridor.

Németország és Franciaország már tavaly megállapodott egymással a Metz és Merzig közötti határon átnyúló tesztút kiépítéséről. Az utat később meghosszabbítják Luxemburgig. Szintén korridorok lesznek Norvégia, Svédország és Finnország, ezen belül Tromso és Oulo, valamint Helsinki, Stockholm és Oslo között. Végül Hollandia és Belgium is megegyezett, hogy kialakít egy tesztterületet Rotterdam, Antwerpen és Eindhoven között. Az elképzeléseknek és azok megvalósításának köszönhetően Európa a legnagyobb 5G tesztterület lehet és a kontinens megalapozhatja a vezető pozícióját ezen a területen”

Forrás:
5G-tesztkorridorokat alakítanak ki az EU-ban; SG.hu; 2018. április 15.

Emberek nélkül nem megy a gyárak digitalizálása

„A jövő üzemei még inkább hálózatba kötöttek és intelligensek lesznek, de ugyanúgy szükség lesz az emberekre is.

Jochen Köckler, a hannoveri expó vezetője „optimális infrastruktúrákat” szeretne a digitális jövő számára, ezen infrastruktúrák megteremtéséhez azonban fel kell gyorsítani a fejlesztéseket. A menedzser úgy vélte, hogy mindezt mostanra felismerte a politika is. Köckler álláspontja szerint a digitalizálás a munka világát a következő tíz évben jelentős mértékben megváltoztatja majd. Bár aktuálisan a gazdaság szakemberhiánnyal küzd, de nincsenek jelei annak, hogy egy gyár a jövőben a döntéseket meghozó emberek nélkül is működhet.

A korszerű, önmagát vezérlő gyárak egyre kevésbé fognak függeni a helyszíntől. Az üzenet az, hogy az ember áll a középpontban. Vannak és lesznek ugyanakkor érdekes trendek az iparban, például a virtuális valóság szemüvegek használata és a növekvő automatizáció, ezáltal a kemény és egyhangú munka egyre inkább háttérbe szorul. A robotok egyfajta rugalmas szerszámokká válnak: a gépek régen a gyártósorok mellett álltak, míg a közeljövőben az emberekkel együttműködő asszisztensek lesznek.

Ahhoz, hogy korszerű, mindent tudó üzemek jöhessenek létre, szükség van megfelelő IT-platformokra. Az embernek, a gépnek és az IT-nek együtt kell működnie. Most az Ipar 4.0 következő szintjén vagyunk, amelynél a cél az adatok összesítése, hogy javítani lehessen az ipari gyártás folyamatain. Minden egyes gép és alkatrész hálózatba lesz kötve és az egyes elemek együttműködése a platformokon keresztül valósul majd meg. Az adatcseréhez ugyanakkor elengedhetetlen a kiberbiztonság, anélkül nem létezhet modern, digitalizált gyár.

A hannoveri expó vezetője végül hozzátette, hogy az innovációs ciklusok egyre rövidebbek. Amíg korábban egy fejlesztés egy esztendőt vett igénybe, addig ma már legfeljebb egy negyedévet.”

Forrás:
Emberek nélkül nem megy a gyárak digitalizálása; SG.hu; 2018. április 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Egyre okosabbá válik Debrecen

„Olyan alkalmazás készül, amely megmutatja majd, hogy Debrecenben éppen hol, hány szabad parkolóhely található.

Korunk technikai eszközeit, megoldásait miként tudnánk a mostaninál is jobban és szélesebb körben a közjó szolgálatába állítani? Elsősorban ezt a kérdést boncolgatták kedden Debrecenben egy konferencián, amelyen helyi cégek, intézmények képviselői mellett 4 visegrádi országból érkezett, 8 önkormányzati szakértő vett részt.

A rendezvény előtt Mátyus László főszervező, az EDC Debrecen Smart City csapatának vezetője lapunknak elmondta: az Európai Beruházási Bank megbízásából a PricewaterhouseCoopers lengyelországi és magyarországi vállalata több, a közép-kelet európai régióban található nagyvárost elemez aszerint, hogy milyen okosváros stratégiával rendelkeznek. Az egyik „nagyító alá” kerülő hazai város a régiós szinten ebben kiemelkedő Debrecen, a másik Kaposvár.

Az innováció fellegvára
Mátyus László hangsúlyozta, hogy az okosmegoldások terén még a hasonló méretű nyugat-európai nagyvárosok tekintetében sincs szégyenkeznivalója Debrecennek.

Dr. Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere kiemelte, az önkormányzat nagyon fontosnak tartja az állampolgárok életét könnyebbé tévő XXI. századi technikai megoldásokat. Ennek megfelelően az országban például itt található a legtöbb okoszebra, az itteni villamosmegállókban már régóta azt látni, hogy hány perc múlva érkezik az ingyenes wifit biztosító következő jármű, a DKV pedig korszerű mobiltelefonos alkalmazással is rendelkezik.

Újabb pénzek fejlesztésekre
A város a közeljövőben csaknem 2 milliárd forintot szeretne további okosmegoldásokra költeni. A tervek között szerepel a köztéri kamerarendszer fejlesztése és a középületek felújítása során különböző, az energiafelhasználás csökkentését segítő érzékelők beépítése. Szintén szó van olyan parkolási rendszer kialakításáról is, amelyen keresztül azt lehetne látni, hogy adott pillanatban hol, mennyi szabad parkolóhely található, valamint intelligens zöldhullámokat is létre kívánnak hozni – emelte ki a városvezető.”

Forrás:
Egyre okosabbá válik Debrecen; HAON; 2018. április 10.
Debrecen Smart City – okos és élhető város

Magyarország 3,7 millió játékos hazája

„2017-ben 3,7 millió ember játszik valamilyen típusú videojátékkal hazánkban, ez a 18 és 65 év közötti népesség 58%-a. A piac mérete – beleszámítva a videojáték vásárlást, a hardvervásárlást és az in-game költést – pedig meghaladta az évi 28 milliárd forintos forgalmat. Az utánpótlás is biztosítva van: a gyerekek több mint fele már most is játszik valamilyen típusú videojátékkal – derül ki az eNET Internetkutató videojáték-kutatásából.

A tipikus magyar videojátékos
Az eNET 2016-os kutatásából kiderült, hogy Magyarországon egyre többen játszanak videojátékkal és a társadalom tévesen azonosítja a videojátékosokat csak a hardcore videojátékot játszókkal. A kutatásban videojátékosként kerültek meghatározásra azok, akik valamilyen digitális eszközön játszanak online vagy offline játékot. A 2017-es kutatás alapján a férfiak 61%-a és a nők 54%-a játszik videojátékokkal, életkort tekintve pedig a 18 és 25 év közöttiek körében a legnépszerűbb tevékenység. Játékidőt tekintve elmondhatjuk, hogy a videojáték viszonylag kevés időt vesz el a magyar játékosok idejéből, átlagosan 1-2 órát játszanak egy héten. Csupán a videojátékosok 4%-a játszik heti 20 óránál többet. A legnépszerűbb játéktípusok továbbra is a kártya-, a szókereső és a stratégiai játékok.

Az okostelefon a meghatározó eszköz
Eszközöket tekintve továbbra is az okostelefonos videojáték dominál. Magyarországon a 18 és 65 év közöttiek körében az okostelefonnal rendelkezők penetrációja 78%, az okostelefonnal rendelkezők 70%-a szokott játszani eszközén. A legnépszerűbb játékok a mobil eszközön is játszható szójátékok, a pasziánsz és a Candy Crush. A platformok közül egyre nagyobb teret nyernek a mobil eszközökre (okostelefon, tablet) fejlesztett játékok. Az alkalmi (ún. casual) játékok közül továbbra is a Candy Crush a vezető játék.

Kifejezetten videojátékra fejlesztett eszközzel, konzollal minden tizedik magyar rendelkezik, a legelterjedtebb konzoltípus az XBOX 360, a konzollal rendelkezők közel fele ezzel a típussal rendelkezik. 2018-ban is minden tizedik játékos tervez konzolt vásárolni. 2017 év elején jelent meg a Nintendo Swich, novemberben pedig Xbox One X is a boltokba került.

Elsődleges célcsoport: a fiatal férfiak
A gyerekek már beleszületnek a videojátékozással körbeszőtt világba, a szülők többsége játszik és a gyermekeknek is egyre nagyobb hányada foglalkozik játékokkal. 2017-ben a 18 év alatti gyerekek 56%-a játszott. Korcsoportokat tekintve az 5 év alattiak negyede, a 6-10 évesek kétharmada, a 11-18 év közöttieknek pedig a háromnegyede játszott videojátékkal. A felnőttek leginkább a szórakozás élményéért és a kikapcsolódás kedvéért játszanak, míg gyermeküknek inkább az edukációs játékokat engedik használni. A szülők közele fele (46%) szabályozza, hogy mennyi időt tölthet gyermeke videojátékozással.

A fiatalok körében a videojáték a nappaliból átkerült az arénákba. Magyarországi rendezvények is mutatják, hogy van kereslet a videojátékokhoz kapcsolódó találkozókra, bajnokságokra. A 2017-es Xbox One PlayIT Show-ra is több ezren látogattak ki. Ezek az események már nem csak a videojátékokról szólnak, a témához kapcsolódó és a fiatal célközönséget megszólító programok is jelen vannak, úgymint tematikus koncertek, YouTube sztár találkozók vagy épp Cosplay show, ahol a résztvevők magukra ölthetik kedvenc karakterük jelmezét.

A videojáték piac mérete: 28 milliárd forint
A videojáték piac több részből áll, amibe beletartozik a videojáték vásárlás, az in-game (játékon belüli) költés és a videojáték miatti hardver és periféria vásárlás is. A videojátékosok egyharmada költ videojáték vásárlásra. A játékosok fele online játszik, 30%-uk alkalmazásboltból tölti le a játékot. Hagyományos offline boltban csupán minden tizedik játékos vásárol. Videojáték miatt hardvert vagy perifériát a videojátékosok ötöde szokott vásárolni. In-game játékokban pedig csupán minden hetedik ember költ.

Az összeg nagyságának érzékeltetésére ez közel megegyezik azzal, amit kicsit több mint 10 évvel ezelőtt a teljes hazai online kiskereskedelemben költöttek el az emberek (2006-ban az online kiskereskedelem forgalma 31 milliárd forint volt).

Játék az egész világ…
Az elmúlt pár évben egyre többet foglalkoznak a videojátékokkal, a videojátékozással és annak egyéb aspektusaival nemzetközi szinten is, a KPCB 2017 elején megjelent publikációjában 2017 egyik meghatározó internetes trendjeként szerepel a videojáték és az e-sport. A videojátékozás az egyszemélyes tevékenységből mára milliók szórakozásává vált. Sőt, a videojáték többé már nem csupán szórakozás, megjelent többek között a tanulásban, az egészségügyben, a tudományban és a sportban is.

…de hol vagyunk mi a térképen?
2018. március 23-25. között került megrendezésre Kelet-Közép Európa legnagyobb gamer rendezvénye, a V4 Future Sports Festival, melynek Budapest adott otthont. A versenyszerűen játszott videojáték hazánkban is egyre népszerűbb tevékenység a fiatal férfiak körében, a hazai e-sport közösség mérete 2017-ben elérte a 420.000 főt.

Az e-sport hazai helyzetéről, az e-sport játékokat játszók demográfiai jellemzőiről, az e-sport játék módjáról és eszközeiről szóló eNET kutatás eredményei is hamarosan olvashatóak lesznek.

eNET
Röviden a felmérés hátteréről: az eNET 984 fő megkérdezésével, 2017 szeptemberében végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 és 65 év közötti népesség véleményét.”

Forrás:
Magyarország 3,7 millió játékos hazája; eNet.hu; 2018. április 5.

Digitalizáció: sarlatán tanácsadók

„Sok cégvezérnek fogalma sincs a digitalizációról, ezért könnyen bedől az önjelölt tanácsadóknak. Utóbbiak sokszor alig produkálnak valamit, mégis nagyon jól megélnek belőle.
A texasi Austinban rövidek a telek, és már márciusban hét ágra süt a nap. Péntek van, Dieter Zetsche, a Daimler vezére piros sapkában, hanyagul feltűrt ingujjban sétál a belvárosban. Mellette hawaii tanácsadója, a techguruként ismert Guy Kawasaki, aki most éppen cowboycsizmát vásárol főnöke társaságában. Persze nem emiatt vannak itt, hanem a világ legismertebb technológiai és jövőkonferenciájára, a South by Southwestre érkeztek. A Daimler-főnök alig két éve hallott először az eseményről, most viszont már külön házat bérelt az ideutazó kollégáinak. A stuttgarti autógyártó ugyanis technológiai konszernként tekint magára, Zetsche pedig frenemynek, egyszerre barátnak és ellenségnek hívja a Google-t, azaz kvázi egy szintre helyezi cégét az amerikai techóriással.

A belvárosi séta közben Kawasaki elmeséli a Daimler-főnöknek egy üzleti ötletét. Szerinte olyan rendszert kellene kiépíteni, amelyben az ügyfelek bármelyik utcai autót kibérelhetnék, majd ha már nincs rá szükségük, bárhol leparkolhatnák. A márka és a modell nem számít, a szabadság végtelen. „Na, mit szólsz hozzá?” – kérdezi a tanácsadó vigyorogva. „Úgy hangzik, mint egy csoda” – válaszolja Zetsche. Persze mondhatta volna azt is, hogy ez egy baromság, amely egyrészt nem új keletű, másrészt nem egészen végiggondolt. De szabad-e még manapság ennyire szkeptikusnak lenni?

Megvezetett vezetők
A texasi történet figyelemre méltó trendről árulkodik: a német cégvezérek olyan tanácsadókra, online gurukra és „evangélistákra” vágynak, akik támpontot ígérnek nekik a digitalizáció viharában, és sokszor még a legabszurdabb utópiáikat is kitörő tapssal fogadják. Többüknek persze vannak érdemei is: a nyolcvanas években például Kawasaki tette ismertté a legendás Macintosht egy érzelmes Apple-kampánnyal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden szavuk aranyat ér. Sőt, projektjeik sokszor annak ellenére is rémisztően banálisnak bizonyulnak, hogy nagyon sok pénzt kapnak értük. A sarlatánoknak könnyű dolguk van, mivel a vállalatvezérek bizonytalanok: szeretnének haladni a korral digitálisan, de nem értenek hozzá. Sokszor azt sem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, ezért tanácsadóik ötleteit követik. Azok pedig annál vonzóbbak, minél egyszerűbbnek tűnnek.

A digitalizáció manapság egy divatos címke, a mélyebb lényegét azonban nem nagyon értik. ”

Forrás:
Sarlatán tanácsadók; Wéber Balázs (fordította a cikket a német Manager Magazin (2018/2) cikke alapján); Világgazdaság; 2018. április 14.
A teljes cikk a Manager Magazin áprilisi számában olvasható (Sarlatán tanácsadók).

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. április 16.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
A diplomácia „fegyverré kovácsolása”: tényleg van új a Nap alatt?
A 2016-os amerikai elnökválasztás kampánya, majd Trump győzelme és így a status quo fennmaradásában magabiztosan hívő elitek kudarca dobta világszerte felszínre a”fake news narratívát”. Ettől kezdve lett minden politikai, közéleti, belső vagy külső esemény oka, gyökere, magyarázata az embereket bábuként mozgató manipulátorok által terjesztett álhír. A manipulációt alkalmazók személye is hamar testet öltött: ők az örök „ellenség”, magyarán szólva az oroszok.
Az elmélethez kapcsolódva, elsősorban a NATO műhelyeiben (például az Atlantic Council nevű agytrösztben) hamarosan új fogalom született: e szerint annak lehetünk tanúi, hogy a „revánsra törekvő” Oroszország e céljai érdekében korábban sohasem látott eszközöket állít csatasorba. Fegyverré kovácsolják még az információt is.
Ez a divatszó, a „weaponizing” az elmúlt év során aztán szédületes karriert futott be: nyugati politikusok, elitújságírók, szakértők vélték úgy: a világ rosszakarói „fegyvert kovácsolnak” a sportból, vagy a nemzetközi pénzügyekből, sőt a támogatásokból is. Hogy kik? Természetesen az oroszok. Most újabb kombinációval gyarapodott a nyelvi lelemény: az amerikai NBC News egyik újságírója figyelt fel arra, hogy immár „fegyvert kovácsolnak” magából a diplomáciából is. Talán mondanunk sem kell, kicsodák.
E feltételezés szerint annak lehetünk tanúi, hogy az oroszok a hivatalos diplomáciai csatornákat használják arra, hogy dezinformációk, mémek terjesztésével aláássák a hivatalos tájékoztatásba vetett közbizalmat. Az okfejtést rögvest felkapta és tovább osztotta a világsajtó, ami nem is csoda, hiszen komoly szaktekintélyekkel támogatták meg e súlyos állítást. Az amerikai újság a közelmúltban kirobbant Szkripál-botrányhoz kapcsolódó digitális diplomáciai pengeváltásokat hozza fel példának, és Oroszország diplomáciai gyakorlatát elítélő, súlyos konklúzióik alátámasztására a külügyi kutatások elismert szakértőit, a holland Clingendael intézet és Oxford kutatóit sorakoztatja fel. Egy szó, mint száz: a Kreml immár fegyverré kovácsolta magát a diplomáciát is.
A probléma az, hogy sem a holland, sem az oxfordi kutatóktól nem leltünk fel olyan nyilatkozatot, ami az amerikai újságírók által sugalltakat megerősítené. Az amsterdami Jan Melissen általánosságban mutatta be a digitalizáció hatásait, kiemelve a hagyományos diplomácia gyakorlatát gyökerestől megváltoztató új fejleményekre. Corneliu Bjola professzor pedig a közösségi médiumokon folyó digitális diplomáciai gyakorlatok sajátosságairól szól, kiemelve a (korábban sohasem látott mértékű) testre szabás lehetőségeit, a Facebook hírfolyamát szabályozó algoritmusok ügyes használatát, illetve az azonos véleményen levők közösségeinek kialakulását.
Arról azonban, hogy ez a – sok szempontból újszerű, és még több szempontból nyugtalanító – digitális diplomáciai gyakorlat az oroszok „védjegye” lenne, arról a hitelesítésként idézett komoly szakemberek (legalábbis nyilvánosan) nem szólnak.
Szólnak viszont mások, máshol. Rövid kutatás után elénk kerülhet a nyugati neokon agytrösztök két különösen ismert alakjának, Peter Pomerantsevnek és Michael Weissnek egy évekkel ezelőtt közreadott írása. „The Menace of Unreality. How the Kremlin Weaponizes Information, Culture and Money”. Valójában ez a tanulmány dobta be a nemzetközi köztudatba azt az állítást, hogy „a Kreml” immár a diplomáciát, és általában az információt egyfajta fegyverként forgatja. Nem meggyőzésről, befolyásolásról, propagandáról van itt, szó – vélik a szerzők -, hanem valóságos fegyverekről. Ezek célja a zsarolás, a megfélemlítés, a felforgatás, a társadalmak megbénítása.
Az olvasó elgondolkodhat: vajon miért éppen most vette elő a nyugati elitsajtó ezt a „fegyverré kovácsolt diplomáciáról” szóló állítást? Ráadásul úgy, hogy forrásként, hivatkozási alapként nem a koncepció valódi (ám jól ismert, és ellentmondásos) szerzőit nevezi meg a témát felröppentő amerikai NBC News?
Csupán találgathatunk. Némi támpontot azonban adhat a hírhedt Pomerantsev-Weiss cikk megjelenési dátuma: 2014. november 22. Emlékszünk jól. Alig néhány hétre rá ugyanis elszabadult a fegyveres erőszak az ukrajnai Majdan téren.
Diplomacy has been „weaponized” with memes, trolling, online polls; Alastair Jamieson; NBC News; 2018. április 9.

Libanonban is kavarja a kedélyeket a választásokat övező „szelfi diplomácia”
Az önmaga képével a világhálón pózoló politikus gyakran nevetséges látvány. De, nem mindig az. Néha egy-egy felvétel olyan, mint valami bevezető egy különösen nyakatekert, bonyolult, átláthatatlan játszmákról szóló rémálomba. Íme, egy szép példa erre.
A számtalan hatalmi érdek és törekvés metszéspontjában fekvő Közel-Keleten végképp nem sima ügy a politika. Jól mutatja ezt annak a szelfinek az ügye, amely mostanában kavarja fel a kedélyeket az elnökválasztásra készülődő Libanonban. A hét elején ugyanis személyes Twitter-fiókján keresztül tudatta a libanoni miniszterelnök, Saad Hariri, hogy milyen komoly emberekből álló, ám mégis jókedélyű társasággal múlatja az időt Párizs egyik fényes éttermében. A közreadott önarcképen egyfelől a marokkói uralkodó, VI. Mohamed király emeli a libanoni politikus ázsióját. A vidáman nevetgélő illusztris társaság harmadik tagja azonban nem más, mint a szaudi trón várományosa, a nagyhatalmú Mohamed koronaherceg. Akivel, hogy félreértés ne eshessék, másnap egy újabb közös Twitter-felvételen szerepeltette magát a libanoni politikus, ezúttal a francia elnök, Macron társaságában.
Hogy miért az értetlenség, sőt hitetlenség, mi több felháborodás? Szokványos barátokról itt aligha beszélhetünk, ugyanis a térség hatalmi szálait kézben tartani akaró szaudi koronaherceg, alig öt hónappal ezelőtt, gyakorlatilag fogságba vetette a magához rendelt libanoni miniszterelnököt. Másnap különösen megalázó körülmények között, egy szaud arábiai tévében nyilvános lemondásra kényszerült. Hazatérve azonban Hariri támogatói segítségével (és a francia elnök támogatásával) visszavonta lemondását, és azóta teljes erőbedobással készülődik a májusban esedékes választásokra. A látszólag rossz komédiába illő, ám valójában halálosan komoly színjáték hátterében a szakértők a Szaud Arábia és Irán közötti hatalmi konfliktust sejtik. A jelek szerint a szaudiak Hariri lemondatásával akarták meggyengíteni a Libanonban jelentős bázissal és befolyással rendelkező siita Hezbollah szervezetet, és áttételesen Iránt. Az akció azonban, úgy fest, fordítva sült el.
A Twitteren kibontakozó „szelfi diplomáciai” akcióra ugyanakkor mindkét érdekelt félnek szüksége lehetett. Egyfelől jól beleillik a szaudi erős ember, Mohamed koronaherceg múlt hónapban megindított mosolyoffenzívájába, amelynek keretében szinte elborították Nagy-Britanniát és Franciaországot az arab olajdollárokkal busásan megfizetett európai PR-cégek hirdetései, óriásplakátjai. Másfelől jól jöhet az újraválasztásra készülő libanoni miniszterelnöknek is a közös fotózkodás: a szunnita többségű választók megnyeréséhez szükség lehet a szaud arábiaiak bizalmának demonstrálására. A közösségi média kampány pedig kifejezetten indokolt lehet: Libanon ugyanis pezsgő online élettel büszkélkedhet. A közösségi média használóinak közéleti érdeklődését pedig jól példázza az egyik legendás vezető Valid Dzsumblatt Twitter-fiókja, amely rövid idő alatt 700 ezer követőt gyűjtött be.
Can Hariri’s „selfie diplomacy” boost his chances in Lebanon’s upcoming elections?; Leela Jacinto; France 24; 2018. április 12.

Izrael Gáza körüli brutális fellépését arabok is támogatják – legalábbis az ország közösségi médiájában
A közel-keleti kiberdiplomácia elmúlt hete egy másik különös fejleményt is tartogatott. Izraeli sajtóforrások ugyanis arról tudósítottak, hogy az országot övező térség arab polgárai nagy számban tettek hitet a Gázai-övezet határán lezajlott véres összetűzések kapcsán – ezúttal Izrael mellett!
Az Izraeli Külügyminisztérium nagy hangsúlyt fektet a digitális médiumok, elsősorban a közösségi platformok bevonására a környező világ tájékoztatásába. A minisztérium arab nyelvű közösségi oldalai rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert a környék országaiban. A felhasználók természetszerűen kétoldalú kommunikációs csatornaként kezelik az izraeliek által működtetett Facebook-fiókot, és szinte elárasztják azt – többnyire jellemzően kritikus hangvételű – hozzászólásaikkal. Ugyanilyen erős érdeklődés kíséri az izraeli külügy arab nyelvű Twitter-fiókját is.
Most azonban egy új fejleménynek lehettek tanúi az online platformok működtetői: a Gázai-övezet határán kirobbanó, eddig mintegy 30 emberéletet is követelő zavargásokkal kapcsolatban ugyanis (az Izraelt és az izraeli erőszakot elítélő kommentárok mellett) nagy számban jelentek meg olyan bejegyzések is, amelyek alapvetően megértőnek mutatkoztak az izraeli fellépéssel, és döntően a Hamasz nevű palesztin szervezetet okolták az újabb véres incidensekért.
Az izraeli fellépést megértően fogadó arab nyelvű hozzászólások jellemzően Szaud Arábiából, Jordániából és Irakból érkeznek. Közös mozzanat általában az is, hogy a Hamaszt egyértelműen a terrorizmussal azonosítják, és a palesztin ügy kerékkötőjének tekintik a szervezetet.
Mint ismeretes a gázai határon tüntető palesztinokkal szemben erőszakosan, sőt fegyverrel fellépő izraeliekkel szembeni nemzetközi kritika különösen az után erősödött fel, hogy az izraeli katonák agyonlőttek egy kék mellényben, jól látható PRESS felirattal dolgozó újságírót is.
Arab citizens back Israel, slams Hamas over Gaza border protest; Itamar Eichner; Y net News; 2018. április 18.

E-mobilitás, adatelemzés, blokklánc technológia -India globális geostratégiai offenzívájának élvonalában
Az elmúlt héten Narendra Modi, indiai miniszterelnök az állami szektorba tartozó vállalatok konferenciáján szólította fel az állami tulajdonú cégeket: legyenek aktív részesei az indiai kormány globális szintű geostratégiai offenzívájának.
A miniszterelnök – aki egyre markánsabban igyekszik érvényre juttatni India regionális hatalmi ambícióit – konkrét országok megnevezése nélkül utalt arra: a szomszédságban akadnak olyan államok, amelyek nem haboznak nemzetközi politikai terjeszkedésükhöz igénybe venni államilag tulajdonolt gazdaságuk kapacitásait. Modi arra bíztatta hazája állami vállalatait: e példákat is figyelembe véve, dolgozzanak ki átfogó stratégiákat a „tengeren túli expanzióra”. Méghozzá úgy, hogy egyszerre vegyék figyelembe a beruházásoknál a tőkemegtérülést, és az ország geostratégiai érdekeit is.
„Az új világrendben az állami tulajdonú szektor kulcsszerepet játszhat India geostratégiai céljainak elérésében.” – fogalmazott a miniszterelnök. „Ma a lehetőségek pillanatát éljük. És ezt nem szalaszthatjuk el. Látjuk, hogy más országok milyen ügyesen használták ki az állami szektorukban rejlő potenciálokat arra, hogy kiterjesszék dominanciájukat más államokra”.
Narendra Modi a legígéretesebb beavatkozási területek között említette a mezőgazdasági építőipart, a megújuló energiaszektort, az idegenforgalmat. Ugyanakkor új – tehát egyértelműen a geostratégiai érdekeket, a külpiaci és külpolitikai expanziót szolgáló fókuszterületként említette a digitalizáció néhány specifikus szegmensét. A miniszterelnök sorolta: elsősorban az e-mobilitás, az adatelemzés és a blokklánc technológiák széleskörű alkalmazása szolgálhatja az állami tulajdonú vállalatok kívánatosnak tartott geo-ökonómiai expanzióját.
A jelek szerint Modi nem csupán a levegőbe beszélt. Az India regionális hatalmi státuszának átpozícionálásáért komoly erőkkel dolgozó miniszterelnök 100 napos határidőt adott arra, hogy az állami szektor konkrét, végrehajtható, ellenőrizhető stratégiai tervet dolgozzon ki a kívánt expanzióra.
At CPSE Conclave: PM Narendra Modi asks PSUs to help India expand its global footprint; The Indian Express; 2018. április 10.

Okos úti célok. Világkonferencia a technológia, az innováció és a fenntarthatóság metszéspontjában születő 21. századi idegenforgalomról
A Nemzetközi Idegenforgalmi Szervezet (UNWTO), a spanyol központi kormány, valamint Asturia tartomány közösen rendezi a nyáron az „Okos úti célok” címmel szervezett 2. UNWTO Világkonferenciát. A spanyolországi Oviedóban június 25. és 27. között megrendezett esemény a 21. századi idegenforgalmi úti célok átfogó témáját szeretné bemutatni, illetve körüljárni. Egy olyan (átalakuló) iparágról lesz szó, amelyben a digitális kormányzás, az innováció, a fenntarthatóság és a hozzáférhetőség lesznek mind inkább a meghatározó tényezők. Ugyanakkor számunkra, a digitális diplomácia művelői számára is érdekes fejlődési-fejlesztési területet jelenthet, hiszen sokak szerint az idegenforgalom (vagy, ha úgy tetszik, az étkezési kultúrát is alapkínálatként kezelő gasztro-idegenforgalom) lesz már a közeljövőben is az egyik legjelentősebb közdiplomáciai terület.
A konferencia során nemzetközi előadások, illetve kerekasztal beszélgetések során igyekeznek megismerni, megvitatni a digitalizációnak a szektort érintő legfontosabb trendjeit. Külön szekciók lesznek:
* big data kérdései,
* Mesterséges Intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségei,
* gépi tanulás problémái,
* felhőszolgáltatások lehetőségei,
* dolgok Internete,
* blokklánc technológiák alkalmazásai,
* virtuális és kiterjesztett valóság felhasználása
Az átfogó, és az iparágat összességében érintő digitális változások mellett a konferencia külön teret szentel az idegenforgalom digitalizációját kísérő specifikus kérdéseknek is:
* technológiai megoldások az idegenforgalom hatásainak mérésére,
* az okos úti célok kormányzása,
* nyílt platformok és adatok szerepe az idegenforgalmi iparág versenyképességének növelésében.
Szorosan kapcsolódva a konferencia programjához, közvetlenül a rendezvény előtt szervezik az első Okos Úti célok Hackathont (#Hack4SD). Ezen az idegenforgalom fenntarthatóságának előmozdítását szolgáló okos IT-megoldások fejlesztése lesz a versenycél.
2nd World Conference on Smart Destinations; Modern Diplomacy; 2018. április 13.

KÖNYVSZEMLE – KLASSZIKUSOK
Avenhaus, Rudolf – Zartman, William (2007): Diplomacy Games. Formal Models and International Negotiations. Berlin – Heidelberg – New York, Springer, 2007
Ma egy nehéz, sőt, bizonyos értelemben halálosan komoly könyvet ajánlok olvasásra. Nem egy nap alatt végez vele az ember, de megéri, sőt, ahogy elnézem a világ eseményeit, nélkülözhetetlen a benne foglalt tudás.
Miközben a külpolitikai élet szakértői, mint minden más állampolgár, a legutóbbi parlamenti választás eredményeivel (az azokhoz kapcsolódó vitákkal, érzelmekkel, prognózisokkal) foglalta el magát a héten, már-már szinte észrevétlenül, mintegy mellékesen sodródott a szélesebb glóbusz a III. Világháború peremére – vélik néhányan, a globális trendek figyelői, értői közül. Akad, persze, aki ezt túlzásnak tartja (különösen így, utólag), de érdemes az eszünkbe vésni: a történelem egyetlen háborúja sem (sem kicsi, sem közepes, sem pedig világégés) úgy tört elő, egyik pillanatról a másikra. Hanem lépésről lépésre. Eszkalálódva. Sokszor szinte nevetségesnek látszó sakkhúzások, ellenlépések fejleményeként.
A (konfliktusos) emberi interakciók jellegzetességeit, rendszereit, törvényszerűségeit vizsgáló szakterület, a játékelmélet a nemzetközi kapcsolatok tudományának, sőt a gyakorlati diplomáciai tudásnak is régóta fontos része. A feszült és baljóslatú elmúlt hét ösztönzött arra, hogy újra elővegyem a tématerület klasszikusának számító munkát, a német Avenhaus és az amerikai Zartman korszakos könyvét, amely éppen tíz éve jelent meg a piacon.
Mint korábban jeleztem, könnyűnek nem nevezhető, erősen elméleti jellegű olvasmányról van szó. Ám olyanról, amely a hidegháború (úgy értem: az első) lezárultával számba vehető gyakorlati jellegű tapasztalatokat igyekezett közreadni. A gyűjtőkötetbe szerkesztett tanulmányok az alábbi három kérdésre keresik a választ:
* hogyan lehet a játékelméleti szakemberek által kidolgozott elvont koncepciókat (és azok eredményeit) érthetővé, feldolgozhatóvá tenni a formális modellekben nem járatos társadalomtudósok, illetve politológusok számára;
* hogyan lehetne elősegíteni (sőt, vonzóvá tenni) a valóságos világ nemzetközi tárgyalási helyzeteit elemző szakértők számára a kvantitatív megközelítések (ill. egyenesen matematikai modellek) alkalmazását;
* hogyan lehetne felkelteni a gyakorlati szakemberek (azaz a politikusok és diplomaták) érdeklődését arra, hogy konkrét problémahelyzeteiket formális modellek segítségével (is) elemezzék?
A megközelítés, a szándék tehát egyértelműen az volt, hogy a többségünkhöz hasonlatosan nem matematikus ambíciójú társadalomtudósok, szakértők, gyakorlati szakemberek is megértsék a nemzetközi konfliktusok, és azok kezelésének logikáját, menetét, kívánatos módszertanát.

SZAKMAI MŰHELY – Klimadiplomáciai workshop az Európai Parlament szervezésében
A közelmúltban jelent meg a szakmai összefoglalója egy olyan nemzetközi konferenciának, amely mindannyiunkat érint – mégis a kelleténél kevesebb figyelmet kap a diplomácia művelői körében. Az esemény, amelyre utólag szeretnénk felhívni a figyelmet, az az idén februárban megrendezett nemzetközi Klíma-diplomáciai workshop volt.
Az Európai Parlament szervezésében, a témában érintett Főigazgatóságok szakemberei számára, illetve az ő részvételükkel lezajló brüsszeli esemény három fő beavatkozási terület köré szerveződött:
* Egy ambíciózus klímapolitika felé: az EU klíma-diplomáciája előtt álló kihívások és lehetőségek;
* A klímaváltozásokkal összefüggő biztonsági kockázatok, és az EU lehetséges válaszai;
* A klíma-diplomáciai tevékenységre vonatkozó szakpolitikai ajánlások (beleértve a nem állami szereplők klímadiplomáciai szerepvállalásait is).
Climate Diplomacy Workshop; Európai Parlament; 2018. március 15. (PDF)

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. április 9-április 13.

Előzetes tájékoztató
„Területi államigazgatás egységes működését támogató rendszerfejlesztések – KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00045” projekt keretében Központi tűzfal kapacitás bővítés szállítása”_Előzetes tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/71
Közzététel dátuma: 2018.04.13.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 54.477.225,- Ft
Lásd bővebben

Ajánlati/Részvételi felhívás/

Intézményirányítási folyamatok újraszervezése, intézményirányítási folyamatokat támogató, egységes alapokon és megoldásokon nyugvó, integrált intézményirányítási szakrendszerek megvalósítása, felsőoktatási intézményekhez bevezetése és kapcs. szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/69
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.04.11.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.16.
A közbeszerzés ismertetése:
Megrendelőre és további 14 darab állami felsőoktatási intézményre kiterjedően az intézményirányítási folyamatok újraszervezése, az intézményirányítási folyamatokat támogató, egységes alapokon és megoldásokon nyugvó, integrált intézményirányítási szakrendszerek megvalósítása, a megvalósított intézményirányítási szakrendszerek Megrendelőhöz és Felsőoktatási intézmény konzorciumi tagokhoz történő bevezetése, kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, valamint a szakrendszerek üzembe állításához szükséges hardver és szoftver infrastruktúra elemek szállítása és üzembe helyezése…
Lásd bővebben

A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00040 számú projekt keretében, az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartás létrehozása érdekében infrastruktúra-felmérési, valamint adatbázis- és alkalmazásfejlesztési feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/71
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Tárgyalásos eljárás
Közzététel dátuma: 2018.04.13.
Ajánlatkérő: Lechner Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.11.
Lásd bővebben

Szó szerinti jegyzőkönyv készítése gyors- és gépírással az Országgyűlés plenáris, valamint bizottsági üléseiről és egyéb tanácskozásairól (706/2018)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/71
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.04.13.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.17.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 100.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Az EMMI fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodására nyilvántartó program szoftverfejlesztése és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/71
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Tárgyalásos eljárás
Közzététel dátuma: 2018.04.13.
Ajánlatkérő: Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.14.
A közbeszerzés ismertetése:
Az EMMI fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodására nyilvántartó program szoftverfejlesztése, alapadatokkal való feltöltése, a korábbi rendszerből az adatok migrálása, valamint a program átadását-átvételét követően fejlesztői támogatási (support) szolgáltatás és rendszerkövetési (fejlesztési) szolgáltatás biztosítása. Az informatikai rendszer üzemeltetését és a rendszer működési környezetének biztosítását központi szolgáltató (NISZ Zrt.) végzi, akivel a feladatok ellátása során folyamatos együttműködés szükséges…
Lásd bővebben

Szoftverfejlesztési szolgáltatás beszerzése műszerek integrálása céljából mobil és fix mérőrendszerekhez (eljárást megindító felhívás)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/70
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás/2015 KÉ
Közzététel dátuma: 2018.04.12.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.04.23.
Lásd bővebben

TOP-5.1.1-15-HB1-2016-00001
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/71
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás/2015 KÉ
Közzététel dátuma: 2018.04.13.
Ajánlatkérő: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.04.27.
A közbeszerzés rövid ismertetése: A nyilvánosságot biztosító egyes feladatok ellátása a TOP-5.1.1-15-HB1-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében
A közbeszerzés mennyisége: Paktum honlap (1 db új önálló honlap) létrehozása a széles körű platform biztosítása érdekében az alábbiak szerint:
Az oldal elsődleges feladata/célja az információszolgáltatás a megyei paktum projekt megvalósításával kapcsolatosan valamennyi érintett fél, és célcsoporti tagok részére.
Lásd bővebben
(TOP-5.1.1-15 Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések. Szerk.)

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredménytájékoztató – KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00043 azonosító számú projekt keretében felmérések, kimutatások, adatbázisok, kutatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/67
Ajánlatkérő: Csongrád Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: OKT-FULL Tanácsadó Kft.
A közbeszerzés ismertetése:
A projekt céljainak (ügyfélelégedettség növelése, átfutási és a belső ügyintézési idő csökkenése, a szakrendszerek integrációjának és az elektronikus ügyintézési szint növelése, stb.) megfelelő végrehajtásához,a projekttől elvárt egyes eredmények bázis és cél értékének méréséhez szükséges felméréseket,kimutatásokat, adatbázisokat létrehozni, kutatásokat elvégezni.A célok elérését tényekkel kell bizonyítani és alátámasztani. Ehhez a bázisokat meg kell határozni, hogy a bázishoz mérve az elért eredményeket megállapítható legyen, hogy elérésére kerültek-e a kitűzött célértékek…
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 84.425.197,- Ft
Lásd bővebben

„Mobilizált ügyfélszolgálat beszerzése a Vas Megyei Kormányhivatal részére.”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/67
Ajánlatkérő: Vas Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SCORPIO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése: Mobilizált Kormányablak Ügyfélszolgálat megvalósítása keretében 1 darab, az állami normatíva áruszállító haszongépjárművek (kistehergépkocsi) 3. kategóriájába sorolt új átalakított haszongépjármű beszerzése, és kialakítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.449.500 ,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – „Szoftver licenc frissítések”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/67
Ajánlatkérő: Lechner Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: ATOS Magyarország Kft.; NETLOCK Informatikai és Hálózatbiztonsági Szolgáltató Kft.; ATOS Magyarország Kft.; WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.755.276,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéról – Új informatikai eszközök és egyéb kapcsolódó eszközök beszerzése 7 részben adásvételi szerződés keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/67
Ajánlatkérő: Herman Ottó Múzeum
Nyertes ajánlattevő: Duna Elektronika Kft.; SYSInfo Kft.; Duna Elektronika Kft.; INFORMATÉKA Kft.; Duna Elektronika Kft.; ALBACOMP RI Kft.; Duna Elektronika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.063.360,- Ft
Lásd bővebben

EESZT -Connect alkalmazás fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/67
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: DigitDoc Kft.
A közbeszerzés mennyisége: A beszerzés tárgya az előzmény Projekt keretében kiépítésre került Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT) megnevezésű rendszer jogszabály szerinti Intézményi Csatlakozási folyamat műszaki csatlakozás ellenőrzése folyamatának támogatására fejlesztendő alkalmazás megvalósítása.
A megvalósítás az alábbi feladatokat foglalja magába:
1. EESZT kapcsolatellenőrzést támogató alkalmazás fejlesztése
2. EESZT kapcsolatellenőrzést támogató alkalmazás illesztése az EESZT Intézményi csatlakozási folyamatokba szolgáltatások elvégzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről a „BBA-5.1.2-2015-00008. – A NAV Bűnügyi szakterülete részére adatmentő és elemző eszközök beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárásban.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/68
Közzététel dátuma: 2018.04.10.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás
Nyertes ajánlattevő: Digital Forensics Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Rövid meghatározás:
A NAV Bűnügyi szakterülete részére adatmentő és elemző eszközök beszerzése 2 részben, adásvételi szerződés keretében megkötött szerződés alapján.
1. rész: Speciális adatmentő és adatelemző eszközök (szállítása, üzembe helyezése továbbá használatuk betanítása)
2. rész: Általános adatmentő és adatelemző eszközök (szállítása, üzembe helyezése)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 38.631.200,- Ft
Lásd bővebben

Eljárás eredményéről szóló tájékoztató – „Medsol/EMedsol HIS rendszer használatához kapcsolódó licenszek beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/68
Közzététel dátuma: 2018.04.10.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 350.002.120,- Ft
Lásd bővebben
(Megjegyzés: HIS=Hospital information system, kórházi információs rendszer. Szerk.)

Tájékoztató az eljárás ereményéről_MATLAB szoftverek követése 2 évre és opcionális licencbeszerzés (KBF/41/2018)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/69
Közzététel dátuma: 2018.04.11.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: GAMAX Laboratory Solutions Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 78.268.154,- Ft

Lásd bővebben

Szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatok elvégzése kiegészítő szolgáltatás keretében (Időskutatás 2018.) (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/71
Közzététel dátuma: 2018.04.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Századvég Politikai Iskola Alapítvány; Századvég Gazdaságkutató Zrt.
A közbeszerzés ismertetése:
A közbeszerzés tárgya: a Magyar Kormány kormányzati tevékenységhez kapcsolódó szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatok elvégzése kiegészítő szolgáltatás keretében (Időskutatás 2018.) vállalkozási szerződés keretében, a következő fő jellemzőkkel.
A kutatás három alap kutatási szempont alapján, 12 fő témacsoportot határoz meg.
A három alap kutatási szempont:
* Az időskorúak jövő percepciója, időskori szerepek (pl.: nyugdíj melletti munkavállalás versus nagyszülői szerepvállalás);
* Az öregedéssel együtt megjelenő problémák (pl.: egészség, anyagi helyzet és annak változásai);
* Az egyén, család, állam szerepe az időskorúak életében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 196.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Internet alapú városi hálózat üzemeltetése vállalkozási szerződés keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/67
Ajánlatkérő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Isis-Com Szolgáltató Kereskedelmi Kft.
A közbeszerzés ismertetése:
1. A megrendelt feladatok:
1.1. Menedzselt intézményi adathálózat: Szombathely MJV Önkormányzatához tartozó városi intézmények számára zárt adathálózat és központi Internet kijárat biztosítása szolgáltató által menedzselt végponti routerekkel, valamint a városi képviselők otthoni Internet kapcsolatának biztosítása.
1.2. Menedzselt központi tűzfalszolgáltatás: Szombathely MJV Önkormányzatához tartozó városi intézmények közös Internet kijáratának védelmére tűzfal szolgáltatás biztosítása.
1.3. Menedzselt Internet szolgáltatás: Szombathelyi végpontok számára Internet szolgáltatás biztosítása Szolgáltató által menedzselt routerrel.
1.4. HotSpot szolgáltatás és Internet biztosítása rendezvényekhez…
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.752.000,- Ft
Lásd bővebben

ZMKH részére az EKEIDR rendszer moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint” tárgyú, Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti közbeszerzési eljárás szerződéskötési információi
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/71
Közzététel dátuma: 2018.04.13.
Ajánlatkérő: Zala Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.666.666,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzése

BBA-5.3.3-2015-00004 projekt keretében Kiberbűnözés elleni bűnüldözési képzési szolgáltatások beszerzése – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/68
Közzététel dátuma: 2018.04.10.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
A közbeszerzés rövid ismertetése: BBA-5.3.3-2015-00004 projekt keretében Kiberbűnözés elleni bűnüldözési képzési szolgáltatások beszerzése az alábbi témákban:
A számítógépes bűncselekmények felderítéséhez szükséges, specializált tematikájú elméleti és gyakorlati képzések:
1. COUNCIL CERTIFIED SECURITY SPECIALIST 40 óra 4 fő
2. SE SOCIAL ENGINEERING 24 óra 4 fő
3. CHFI Computer Hacking Forensic Investigator 40 óra 4 fő
4. WEBSECURITY 24 óra 4 fő
5. LINUX ALAPKÉPZÉS 32 óra 4 fő
LINUX HALADÓKÉPZÉS 32 óra 4 fő
Az eredménytelenség indoka: Nem érkezett ajánlat (Kbt. 75. § (1) bek. a) pont) illetve kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett (Kbt. 75. § (1) bek. b) pont)
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az online közvetítő szolgáltatók mint az információhoz való hozzáférés új kapuőrei

„…Az online tartalomterjesztési ökoszisztéma kialakulásával számos új típusú szolgáltatás jelent meg, melyek az értékláncban a fogyasztó és az információ közlője között találhatóak, közvetítenek közöttük, tárolva, továbbítva, indexálva az információkat. Megjelenésük lehetővé teszi az „információ tengerén” való navigálást, a személyre szabott és adekvát információk könnyű megtalálását, új üzleti modellek születését, egyszóval az információs tárdadalom kovászai e szolgáltatók. Közös azonban bennük az is, hogy egyre növekvő befolyást gyakorolnak arra is, hogy milyen tartalomhoz ki férhet hozzá, teszik mindezt szinte teljesen átláthatatlanul: nem ismerjük például, hogy mi alapján rangsorol a Google, nem tudjuk milyen elvek alapján priorizál egy internethozzáférés-szolgáltató az átvitt tartalom vagy egy okostelevízió platformüzemeltetője az egyes alkalmazások között.

Az online közvetítő szolgáltatók valódi diszruptív innovációt jelentenek, melynek hatására alapjaiban változik meg a tartalomterjesztési piac is. A korábban „zárt erődként”, vagy „fallal körbevett kertként” aposztrofált üzleti modell helyére egy nyitott modell lép, ahol a tartalom- és átvitel szolgáltatás élesen elkülöníthető, sőt elkülönítendő. Az eddigi rendszer jellemzője az volt, hogy a tartalomszolgáltató a fogyasztóhoz kizárólag azon a szolgáltatón keresztül, azzal megegyezve tudott eljutni, aki a jelet a hálózatán továbbította. A műsorterjesztő tehát kontrollt gyakorolt afelett, hogy mely médiaszolgáltatásnak enged hozzáférést a hálózatához (azaz „kit enged a fallal körbevett kertjébe”), a jelet pedig egy zárt, menedzselt hálózaton továbbította a végfelhasználónak. Ez a kapuőr szerep relativizálódik, sőt megszűnhet annak köszönhetően, hogy internethozzáférésen keresztül az előfizető közvetlenül az interneten keresztül is elérheti a médiaszolgáltatók, illetve a műsorterjesztőtől független tartalomaggregátorok szolgáltatását.
…
A brit Lordok Háza által 2015-ben kiadott jelentése úgy fogalmaz, hogy a platformoknak köszönhető az, hogy a felhasználók megtalálják az információt, az információ pedig megtalálja őket a közel 3 trillió honlap között. Mindennek érdekében e szolgáltatók adatot gyűjtenek felhasználóikról, illetve algoritmusaik által megszűrik, osztályozzák és prezentálják az információt a felhasználóiknak. Ez a közvetítő szerep pedig nem csak gazdasági hatalmat ad e szolgáltatóknak, de lehetőséget biztosít arra, hogy a személyre szabják az online életét a felhasználóiknak és meghatározhassák, hogy azok mit lássanak. Hameling egyenesen azt vizionálja, hogy a nem is oly távoli jövőben a kibertér kormányzása, valamint az ahhoz való hozzáférés néhány olyan kapuőr kezében fog összpontosulni, akiket piacvezető vállalatok egy szűk csoportja fog irányítani.
Ez számos kérdést vet fel mind a szabályozás lehetőségeit, indokoltságát mérlegelő állam, mind a gazdasági szereplők, mind a felhasználók számára. Ezen új szereplők megjelenése
természetesen óriási lehetőségeket jelentenek mind az információt közlő, mind az információt kereső felhasználók számára, azonban nem ignorálható a tény, hogy e szolgáltatók egyre nagyobb hatalommal rendelkeznek afelett, hogy az online tartalom tengerében elveszetten „hajózó” felhasználók milyen információhoz férhetnek hozzá, mely tartalomszolgáltatók kerülnek előtérbe, melyek kerülnek „látkörön kívülre”. Épp ezért a platformok számos esetben kapuőr funkciót töltenek be, szabályokat alkotva arra, hogy milyen tartalom jelenhet meg rajta keresztül, ki férhet ehhez hozzá. Ettől a mai fogalmaink szerint még nem lesznek médiaszolgáltatók, azonban mégis a média számos funkcióját átveszik.

Sőt, megkockáztatható, hogy az olyan szolgáltatások, mint például a Google keresőmotor szolgáltatása, lassan közszolgáltatássá válnak. Az európai jogalkotók láthatóan tanácstalanul állnak a kérdés előtt: vajon kell-e, lehet-e szabályozni e hatalmas magánpiaci szereplőket…”

Forrás:
Az online közvetítő szolgáltatók mint az információhoz való hozzáférés új kapuőrei; Bartóki-Gönczy Balázs; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2018-V-24 11:00, helye: PPKE JÁK Szent II. János Pál pápa díszterem (PDF)

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH): az adatvédelmi reformmal kapcsolatos állásfoglalások

„Ügyszám — Állásfoglalás tárgya — közzétéve

NAIH-2018-1318-3-K — Állásfoglalás a magatartási kódexről és a hatásvizsgálatról a jogalkotási eljárásban — 2018.04.11

NAIH-2018-1617-2-K — Állásfoglalás iratkezelési tevékenység megítélésével kapcsolatban — 2018.04.11

NAIH-2017-5364-2-V — A helyi önkormányzat adatkezelői minőségéről és a szabályzat-alkotási kötelezettséggel kapcsolatos állásfoglalás — 2018.04.11

NAIH-2018-664-2-V — Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításának állásával kapcsolatos tájékoztatás — 2018.04.11

NAIH-2018-665-2-V — Magatartási kódexekkel kapcsolatos állásfoglalás — 2018.04.11

NAIH-2018-766-2-V — Általános tájékoztatás GDPR alkalmazásáról — 2018.04.11

NAIH-2018-788-2-K — Helyi önkormányzat felkészülésével kapcsolatos tájékoztatás — 2018.04.11

NAIH-2018-789-2-K — Szakmai kamara adatkezelésével kapcsolatos állásfoglalás — 2018.04.11

NAIH-2018-929-2-K — Adatvédelmi tisztviselővé válással kapcsolatos tájékoztatás — 2018.04.11

NAIH-2018-942-2-K — Az adatkezelő fogalmával kapcsolatban és a szabályzat-alkotási kötelezettséggel kapcsolatos állásfoglalás — 2018.04.11

NAIH-2018-1683-2-K — Nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos tájékoztatás — 2018.04.11

NAIH-2017-5364-2-V — Adatvédelmi tisztviselővel kapcsolatos állásfoglalás — 2018.03.17

NAIH-2017-5890-V — Adatvédelmi tisztviselővel kapcsolatos állásfoglalás — 2018.03.17

NAIH-2017-6175-V — Adatvédelmi tisztviselővel kapcsolatos állásfoglalás — 2018.03.17

NAIH-2018-0361-2-K — Adatvédelmi tisztviselővel kapcsolatos állásfoglalás — 2018.03.17

NAIH-2018-0731-2-V — Állami tulajdonú közfeladatot ellátó szerveknél adatvédelmi tisztviselő alkalmazásával kapcsolatos állásfoglalás — 2018.03.17

NAIH-2018-0926-2-K — Általános tájékoztatás a kötelezettségekről és a segédanyagok elérhetőségéről — 2018.03.17

NAIH-2018-1272-V — Adatvédelmi tisztviselővel kapcsolatos állásfoglalás — 2018.03.17

NAIH-2018-1553-V — Adatvédelmi tisztviselővel kapcsolatos állásfoglalás — 2018.03.17

NAIH-2018-204-V — Adatvédelmi tisztviselővel kapcsolatos állásfoglalás — 2018.03.17

”

Forrás:
Az adatvédelmi reformmal kapcsolatos állásfoglalások; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
Lásd még: A Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hatóság közzétette a GDPR rendelet alkalmazásával kapcsolatos első iránymutatásokat; eGov Hírlevél

Európai Számvevőszék: Sok támogatott termelőberuházásnak nem volt tartós eredménye

„A támogatott termelőberuházásoktól tartósabb eredményeket kell elvárni az uniós számvevők szerint.

Az Európai Számvevőszék csütörtökön kiadott jelentésében rámutat: az európai vállalkozások számára 2000 és 2013 között termelőberuházások céljára az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében nyújtott támogatások esetében a megszabott feltételek nem hangsúlyozták kellően az eredmények tartósságának fontosságát.

A luxembourgi központú uniós számvevőszék tájékoztatása szerint a támogatott beruházások körülbelül egyötödénél az eredmények egyáltalán nem, egynegyedük esetében pedig csak részben maradtak fenn.

A 41 lezárt, 2000 és 2013 között finanszírozott termelőberuházási támogatás vizsgálata azt mutatja, hogy az ellenőrzött régiókban betartották az uniós jogszabályokban foglalt tartóssági követelményeket. A vizsgált projektek döntő része létrehozta a várt közvetlen eredményeket, amelyek leginkább a munkahelyteremtéshez, a finanszírozási eszközökhöz és hitelekhez való jobb hozzáféréshez, valamint a termelés és a termelékenység növekedéséhez kapcsolódtak. Számos esetben azonban nem sikerült tartós eredményeket elérni.

Néhány esetben a tartós eredmények hiánya a hatóságok és a kedvezményezettek hatókörén kívüli tényezőkön múlt, ilyen volt a 2007-2008-ban bekövetkezett gazdasági válság vagy a tagállami jogszabályok módosulása. Gyakran azonban irányítási hiányosságok álltak a tartós eredmények hiánya mögött – állapították meg a számvevők.

A vizsgálat során kiderült: a tartósság nem részesült kellő figyelemben a stratégiai tervezés során, a projektkiválasztási, nyomon követési és beszámolási eljárások nem voltak megfelelőek, illetve a hatóságok nem alkalmazták következetesen a korrekciós intézkedéseket azokban az esetekben, amikor nem valósultak meg a várt célok.

A számvevők megjegyezték, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozó szabályozási keret javulást hozott, de további intézkedésekre van szükség a jelen időszak eredményeinek tartóssá tételéhez, a 2020 utáni időszakra nézve pedig tökéletesíteni kell a programok kialakítását.

A számvevők ajánlásokat is tettek a tagállamoknak, amelyben azt javasolták, hogy ösztönözzék a tartós eredményeket azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a kockázatok azonosítására és csökkentésére, valamint a különböző típusú vállalkozások szükségleteinek elemzésére. Fejlesszék tovább kiválasztási eljárásaikat és kritériumaikat, valamint a nyomon követési és beszámolási rendszereket. Határozzanak meg egyértelmű, a projektek szintjén elérendő célokhoz kapcsolódó korrekciós intézkedéseket és azokat egységesen alkalmazzák.

Az Európai Bizottságnak az operatív programok jóváhagyási folyamata során külön figyelmet kell fordítania arra, hogyan viszonyulnak a tagállamok a projektek által megvalósított eredmények tartósságához. Gondoskodnia kell arról, hogy a tagállamok következetesen alkalmazzanak egyértelmű korrekciós intézkedéseket, egyebek között visszafizettetési szabályokat, amennyiben a projektek nem felelnek meg az uniós jogszabályokban foglalt tartóssági követelményeknek.

Ezenkívül a bizottságnak és tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az értékelések szisztematikusabban térjenek ki a projekteredmények tartósságára, hogy ezek alapján jobban felkészülhessenek a jövőbeli uniós vállalkozástámogatási rendszerek kidolgozására.”

Forrás:
Európai Számvevőszék: Sok támogatott termelőberuházásnak nem volt tartós eredménye; Makronóm.mandiner/MTI; 2018. április 12.
Európai Számvevőszék: a vállalkozások termelőberuházásaihoz nyújtott uniós támogatások helyezzenek nagyobb hangsúlyt a beruházások tartósságára; Európai Számvevőszék; sajtóközlemény; 2018. április 12. (PDF)
A vállalkozások termelőberuházásaihoz nyújtott uniós támogatás: legyen hangsúlyosabb a beruházások tartóssága; Európai Számvevőszék; 2018. április 12. (PDF, a jelentés)

Törvények, rendeletek

A Belügyminisztérium másolatkészítési szabályzata

„I. A SZABÁLYZAT CÉLJA
1. A Belügyminisztérium hivatali szervezetei (a továbbiakban: szervek) Másolatkészítési Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) célja a BM hivatali szervezeteihez érkezett
papíralapú küldemények hiteles elektronikus irattá történő átalakítására vonatkozó alapvető és egységes szabályok meghatározása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a papíralapú küldemények elektronikus irattá történő átalakításáról szóló 3/2017. (I. 24.) BM utasítás, illetve a Belügyminisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló 27/2014. (XII. 23.) BM utasítás rendelkezéseinek figyelembe vételével…”

Forrás:
A Belügyminisztérium másolatkészítési szabályzata; Belügyminisztérium; Verzió: 1.4; 2018. április 10. (PDF)

16. szám, 2018. április 16.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek