Skip to main content

18. szám, 2018. május 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Orbán Viktor lezárta konzultációit a kormányalakításról, végleges az új kormány tagjainak javasolt listája

„Orbán Viktor miniszterelnök Áder János köztársasági elnök felkérésének megfelelően az elmúlt napokban konzultációt folytatott a kormányalakításról. A konzultációs folyamat lezárult, eredményéről a miniszterelnök tájékoztatást adott a Fidesz és a KDNP elnökségének. Magyarország új kormánya az Országgyűlés alakuló ülését követő hetekben áll fel – olvasható Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének MTI-hez eljuttatott közleményében.
Orbán Viktor Semjén Zsoltot nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettesnek, Pintér Sándort belügyminiszternek, Varga Mihályt pénzügyminiszternek, Benkő Tibort honvédelmi miniszternek, Bártfai-Mager Andreát a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek javasolja.

A kormányfő felkérte Palkovics Lászlót nemzeti innovációs és technológiai miniszternek, Gulyás Gergelyt a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Rogán Antalt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek, Trócsányi Lászlót pedig igazságügyi miniszternek. Nagy Istvánt agrár- és vidékfejlesztési miniszternek, Kásler Miklóst emberi erőforrásokért felelős miniszternek, Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminiszternek, Süli Jánost pedig a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternek javasolja Orbán Viktor….”

Forrás:
Orbán Viktor lezárta konzultációit a kormányalakításról; kormany.hu; 2018. április 27.

Új közigazgatási egység jön létre, a Miniszterelnöki Kormányiroda

„Jön a Miniszterelnöki Kormányiroda.
Orbán Viktor miniszterelnök alá tartozik és az ő közvetlen irányításával működik majd egy új közigazgatási egység, a Miniszterelnöki Kormányiroda, amely a kormány döntéseinek előkészítését és végrehajtását felügyeli” – mondta el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter pénteken.

Rogán Antal közölte: a kormány kabinetstruktúrában dolgozik majd, az eddig stratégiai és gazdasági kabinet mellett kiemelt szerepet kap a nemzetbiztonsági kabinet Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével. A Lázár Jánost a Miniszterelnökség élén váltó Gulyás Gergelyről úgy fogalmazott: „Gulyás Gergely miniszter úrral szerintem kiváló csapatot fogunk együtt alkotni”. Amely – fűzte hozzá – még kiegészül egy közigazgatási egységgel, mert Orbán Viktor miniszterelnök alá fog tartozni közvetlen miniszterelnöki irányítással a Miniszterelnöki Kormányiroda, amely a kormány döntéseinek előkészítését és végrehajtását felügyeli.”

Forrás:
Új közigazgatási egység jön létre; Horváth József György; 888.hu; 2018. április 28.

Az Európai Bizottság egy sor új intézkedést terjesztett elő a közadatok újrafelhasználásán nyugvó európai adatgazdaság ösztönzésére

„Az Európai Bizottság ma egy sor olyan intézkedést terjeszt elő, amely a nem személyes adatok digitális egységes piacon való szabad áramlásának ösztönzését célzó korábbi kezdeményezésekre építve az EU-ban rendelkezésre álló adatok körének bővítésére irányul.

Az adathalmazok elemzésén alapuló innováció kulcsfontosságú tényező a piac növekedése, a munkahelyteremtés (különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében) és az új technológiák kifejlesztése szempontjából. Lehetővé teszi a polgároknak, hogy könnyebben hozzáférjenek egészségügyi adataikhoz és kezeljék azokat, továbbá a hatóságoknak, hogy jobban használják fel az egészségügyi adatokat kutatási és megelőzési célokra, illetve az egészségügyi rendszer reformjához.

Andrus Ansip, a Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A digitális egységes piac gyorsan alakot ölt; adatok nélkül azonban nem fogjuk tudni maximálisan kiaknázni a mesterséges intelligencia, a nagy teljesítményű számítástechnika és a műszaki haladás más eredményei nyújtotta előnyöket. Ezek a technológiák segíthetnek az egészségügyi ellátás, az oktatás és a közlekedési hálózatok fejlesztésében, valamint energiamegtakarítások elérésében: az adatok intelligens felhasználása ugyanis ezt jelenti. Javaslatunk eredményeképpen a jelenleginél több közadat fog rendelkezésre állni újrahasznosítás céljára, többek között kereskedelmi célokra, ami le fogja szorítani az adatokhoz való hozzáférés költségeit, és hozzá fog járulni a növekedésösztönző közös európai adattér létrehozásához.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette:„A mai közleménnyel ambiciózus tervet, a digitális egységes piaci stratégiát támogatjuk annak érdekében, hogy a lehető legjobb helyzetben legyünk ahhoz, hogy segítsük vállalkozásainkat, élvonalbeli kutatást biztosítsunk, és védjük az Unió polgárait. A polgárok és a vállalkozások jobb termékekhez és szolgáltatásokhoz juthatnak majd hozzá, amint egyre több adat válik elérhetővé az adathalmazok elemzésén alapuló innovációhoz.”

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos hozzátette: „A javasolt intézkedések maradéktalanul kiaknázzák a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket az egészségügyi ellátás és az orvosi kutatás továbbfejlesztése terén. Könnyebb lesz hozzáférni az egészségügyi adatokhoz, ami elősegíti a betegségmegelőzést és a betegközpontú gondozást, a pandémiás fenyegetésekre való gyors reagálást és a hatékonyabb kezeléseket.”

A mai javaslatok az általános adatvédelmi rendeletre épülnek, amelyet 2018. május 25-étől kell alkalmazni. A javaslatok célja a következő:

  • A közszféra adatainak jobb hozzáférhetősége és újrafelhasználhatósága: Egy, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló felülvizsgált jogszabály a közlekedési és a közüzemi ágazatokban működő állami vállalatok adataira terjed ki. Az új szabályok korlátozzák azokat a kivételeket, amelyek lehetővé teszik az állami szervek számára, hogy az adatterjesztés határköltségeinél többet számítsanak fel az adataik további felhasználásáért. Az állami finanszírozás révén nyert nyílt kutatási adatok újrafelhasználhatóságát is elősegítik, és nyílt hozzáférést biztosító intézkedések kidolgozására kötelezik a tagállamokat. Végül pedig az új szabályok az adatokhoz való valós idejű hozzáférés biztosítása érdekében adott esetben technikai megoldások, például felhasználói program interfészek (API) alkalmazását írják elő.
  • A tudományos adatok megosztása 2018-ban: Egy új ajánláscsomag a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló legutóbbi bizottsági ajánlás óta bekövetkezett szakpolitikai és technológiai változásokkal foglalkozik. Az ajánlások iránymutatást nyújtanak a nyílt tudományos célkitűzésekkel összhangban lévő nyílt hozzáférési politikák végrehajtására, a kutatási adatokra és az adatkezelésre, az európai nyílt tudományosadat-felhőre, valamint a szöveg- és adatbányászatra vonatkozóan. A hálózatba szervezett kutatás új korszakának megfelelő ösztönzők, előnyök, készségek és mérőszámok fontosságára is rávilágítanak.
  • Magánszektorbeli adatmegosztás a vállalkozások között, valamint a vállalkozások és a kormányzat között: „A közös európai adattér felé” című új közlemény iránymutatást nyújt az EU-ban működő vállalkozások számára azon jogi és technikai elvekre vonatkozóan, amelyek a magánszektorban az adatmegosztással járó együttműködéseket szabályozzák.
  • A polgárok egészségügyi adatainak biztosítása az európai együttműködés előmozdítása során: A Bizottság ma olyan cselekvési tervet határoz meg, amely a polgárok egészségét érintő adatok tekintetében a polgárokat helyezi előtérbe azáltal, hogy: biztosítja, hogy a polgárok hozzáférjenek egészségügyi adataikhoz, és megteremti annak lehetőségét, hogy a határokon át megosszák adataikat; nagyobb adathalmazokat használ fel a fokozottan személyre szabott diagnózisok és orvosi kezelések lehetővé tétele, valamint a járványok jobb előrejelzése érdekében; valamint népszerűsíti a megfelelő digitális eszközöket, amelyek lehetővé teszik a közigazgatási szervek számára, hogy az egészségügyi adatokat eredményesebben használják fel kutatás és az egészségügyi rendszerek reformja céljából. A mai javaslat kiterjed továbbá az elektronikus egészségügyi nyilvántartások interoperabilitására, valamint egy, az önkéntes koordinációra szolgáló mechanizmusra az adatok – köztük a génállományokra vonatkozó adatok – betegségmegelőzési és kutatási célú megosztása terén.

A következő lépések
A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy fogadják el a közszféra információira vonatkozó felülvizsgált szabályokra irányuló, ma előterjesztett javaslatokat. Ezenkívül a Bizottság 2018 második felében és 2019 első felében magas szintű kerekasztal-beszélgetést szervez a magánszektorbeli adatok vállalkozások és kormányzat közötti megosztásának megvitatására.

Háttér-információk
Az európai adatgazdaság értéke 2016-ban 300 milliárd euró volt. Megfelelő jogalkotási és szakpolitikai intézkedések bevezetésével ez az érték 2020-ra akár 739 milliárd euróra is emelkedhet, ami az uniós GDP 4%-ának felel meg.

Az Európai Unióban az állami szerveknél keletkezett (pl. jogi, közlekedési, meteorológiai és pénzügyi stb.) adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célú újrafelhasználását a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv szabályozza. 2012-ben a Bizottság elfogadott egy szakpolitikai csomagot, azon belül is több olyan intézkedést, mely a tudományos információkhoz való hozzáférést hivatott javítani Európában, köztük egy, az állami finanszírozással megszerzett tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló ajánlást. 2017 januárja és júniusa között a Bizottság párbeszédet folytatott az érdekelt felekkel az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló közleményről, és arra a következtetésre jutott, hogy a vállalkozások közötti viszonylatban létrejövő adatokhoz való hozzáférésnek és azok újrafelhasználásának maximalizálását és megszervezését célzó, nem szabályozási jellegű intézkedések erőteljes támogatást élveznek. Egy, az egészségügy digitális átalakításáról tartott, 2017 októberében véget ért nyilvános konzultáció azt mérte fel, hogy szükség van-e szakpolitikai intézkedésekkel elősegíteni a digitális innovációt az európai egészségügy javítása érdekében.

A mai kezdeményezések kiegészítik a nem személyes adatok Unióbeli szabad áramlásának keretét, amelyet a Bizottság 2017 szeptemberében terjesztett elő, és amely még mindig az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyására vár.

További információk
Kérdések és válaszok
Tájékoztató
Közlemény és más hasznos linkek”

Forrás:
Adatok az EU-ban: a Bizottság fokozza az egészségügyi adatok rendelkezésre állásának növelése és a megosztásuk ösztönzése érdekében tett erőfeszítéseket; Európai Bizottság; IP/18/3364; 2018. április 25.

Közigazgatás, politika

Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék ellenőrzése a Magyar Államkincstárnál

„Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék ellenőrzése a Magyar Államkincstárnál – jelentette ki Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék főtitkára a témában tartott sajtótájékoztatón. Az ellenőrzés megállapította, hogy 2013 és 2015 között nem működött megfelelően a Kincstár vezetői irányítási rendszere, és vagyongazdálkodása sem volt szabályszerű. Az ÁSZ szintén hiányosságokat azonosított egyes informatikai rendszerek bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban, illetve megállapította, hogy a Kincstár nem az előírásoknak megfelelően látta el az önkormányzatokra vonatkozó szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzési feladatait. A hibák kijavítását a Számvevőszék a Magyar Államkincstár elmúlt tíz éves működését bemutató elemzéssel támogatja.

Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára bevezetőjében emlékeztetett: az Állami Számvevőszék 2014-ben új stratégiai területet fogalmazott meg „ellenőrök ellenőrzése” néven, amelynek során olyan intézmények kerülnek górcső alá, amelyek maguk is ellenőrzési, felügyeleti feladatokat látnak el. Ennek jegyében az elmúlt években az ÁSZ számos ellenőrzést végzett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Magyar Nemzeti Banknál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, az európai uniós források elosztásában közreműködő szervezeteknél, különböző szakmai kamaráknál, valamint a Magyar Államkincstárnál is.

A Magyar Államkincstár 2013 és 2015 közötti ellenőrzése
A főtitkár hangsúlyozta: a Magyar Államkincstár az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv, mely a központi alrendszerhez tartozó intézmények pénzellátásáért, fizetőképességük biztosításáért, valamint – az állami költségvetés keretében – pénzforgalmuk lebonyolításáért és elszámolásáért felelős. A Kincstár kezeli a teljes magyarországi pénzforgalom mintegy 25 százalékát, közel 13 ezer intézmény számláját vezeti, és mintegy 900 ezer alkalmazott számára végez bérszámfejtést a központosított illetmény-számfejtő rendszerben, a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódóan pedig mintegy 4000 támogatási, pályázati forrás elszámolását tartja nyilván. Szerepéből fakadóan jelentős hatást gyakorol a költségvetés egyensúlyának fenntartására, a közpénzek szabályszerű felhasználására, az államháztartás beszámolási adatainak megbízhatóságára, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás minőségére és átláthatóságára.

„A mai napon lezárt ellenőrzésünk során átfogóan értékeltük a Magyar Államkincstár belső kontrollrendszerének kialakítását és működtetését; a Kincstár pénzügyi és vagyongazdálkodását, valamint azt, hogy a Kincstár feladatait érintő átszervezés lebonyolítása szabályszerűen történt-e. Az ellenőrzésünk kiterjedt a központosított illetmény-számfejtő rendszer és a helyi önkormányzatok részére távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó elektronikus információs rendszer működtetésének értékelésére is” – foglalta össze az ellenőrzés fókuszterületeit Holman Magdolna, majd kifejtette: az ÁSZ az értékelés során súlyos szabálytalanságokat azonosított a Kincstár gazdálkodásában és működésében.

Pető Krisztina, az ÁSZ felügyeleti vezetője az ellenőrzés megállapításait részletezve elmondta: a Magyar Államkincstár vezetői irányítási rendszere 2013–2015 között nem biztosította az elszámoltathatóságot. A Kincstár vagyongazdálkodási tevékenysége nem volt szabályszerű, míg a pénzügyi gazdálkodása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. A Kincstár egyes informatikai rendszerek bevezetésével és alkalmazásával összefüggő feladatait nem látta el szabályszerűen, és az önkormányzatokra vonatkozó szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzési feladatait sem a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el. A Nemzetgazdasági Minisztérium irányító szervi feladatellátása nem volt szabályszerű.

Elemzéssel támogatja az ÁSZ a hibák kijavítását
„Szeretném hangsúlyozni, hogy az ellenőrzési megállapításaink a 2013 és 2015 közötti időszakra vonatkoznak. Az Állami Számvevőszék pedig támogatja a Magyar Államkincstár 2017. november 1-jétől hivatalba lépett új vezetését a szabálytalanságok és hiányosságok megszüntetésében, illetve kijavításában” – hangsúlyozta Holman Magdolna. Hozzátette: Az ÁSZ rendszeresen ellenőrzi a Kincstárat, s az elmúlt közel tíz év ellenőrzési tapasztalatait most elemzésben is összefoglalta. A 2008 és 2017 közötti éveket érintő elemzés felszínre hozta, hogy a Kincstár vezetői irányítási rendszere nem támogatta a szabályszerű, ellenőrizhető és átlátható közpénz felhasználást, a nemzeti vagyonnal való szabályszerű gazdálkodást. A Kincstár pénzügyi gazdálkodásában javuló tendencia volt kimutatható, s 2011-től már szabályszerű volt. A vagyongazdálkodás ugyanakkor romló tendenciát mutatott, 2013-tól nem volt szabályszerű.

Pető Krisztina felügyeleti vezető kiemelte: kockázatot jelentett, hogy a Kincstár nem juttatta megfelelően érvényre a biztonsági szempontokat a feladatellátást támogató informatikai rendszerek fejlesztése, üzemeltetése során. Az informatikai rendszerekben feltárt kockázatok alapján az Állami Számvevőszék annak soron kívüli felülvizsgálatát és az eredmények függvényében további intézkedések megtételét javasolja. Pető Krisztina hangsúlyozta: „Az elemzésünk alapján az Állami Számvevőszék felveti a Kincstár elnökének, hogy fordítson fokozott figyelmet a vezetői irányítási rendszer megerősítésére, a nemzeti vagyon védelme és a szabályszerű gazdálkodás érdekében”.”

Forrás:
Szabálytalanul gazdálkodott a Magyar Államkincstár; Állami Számvevőszék; 2018. április 26.
A Magyar Államkincstár gazdálkodásának ellenőrzése. Jelentés; Állami Számvevőszék; 2018. április 26. (PDF)
A Magyar Államkincstárt érintő ellenőrzések tapasztalatai. Elemzés; Állami Számvevőszék; 2018. április (PDF)

Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke: A rám bízott feladatokat elvégeztem

„A Klebelsberg Központ 3,4 milliárd forintnyi támogatást szán arra a költségvetéséből, hogy azok az iskolák, amelyek sikereket értek el valamilyen módszertani vagy egyéb újítással, más iskoláknak is átadják a tudásukat, valamint az intézmények fejlesszék az infrastruktúrájukat – mondta a lapunknak adott interjúban Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke. Kitért arra is, hogy június 30-án lejár a megbízatása, miután teljesítette a feladatát, azaz működőképessé tette az új állami intézményfenntartói rendszert.

– Megjelent a Magyar Közlönyben, hogy hamarosan lesz egy új tankerület. Miért?
– Július elsejétől jön létre az Esztergomi Tankerületi Központ, ez lesz a hatvanadik. Erre azért volt szükség, mert amikor a tankerületi központok számában gondolkoztunk, akkor nagyjából egységes méretűeket akartunk létrehozni, az iskolák, a tanulók és a pedagógusok számához igazítva. A tapasztalatok alapján a Tatabányai Tankerületi Központ túl nagy volt, ezért vált ki belőle az esztergomi.

– Hogyan látja a Klebelsberg Központ jövőjét?
– A felkérésem arra vonatkozott, hogy tegyem működőképessé az új állami intézményfenntartói rendszert. Ezt a feladatot teljesítettem, és a gördülékeny működés azt igazolta, hogy a tankerületi központokra épülő struktúra létrehozása jó döntés volt. A megbízásom június 30-án jár le. A feladataimat elvégeztem, egyelőre arra koncentrálok, hogy a tanév végéig minden rendben legyen az iskolákban.

– Hogyan értékeli ezt a tanévet az iskolák és a tankerületek együttműködése szempontjából?
– Amikor az új szervezeti struktúrát elkezdtük megvalósítani, akkor négy alapelvet vettünk figyelembe. Az egyik, hogy minél gyorsabban lehessen érezni a működés hatékonyságának javulását, tehát az iskolák minden feltételt kapjanak meg a nyugodt szakmai munkához. A másik a partnerség kérdése volt, vagyis hogy minden döntés meghozatala előtt egyeztessünk az intézményvezetőkkel vagy például a szakszervezetekkel. Mindez azért volt fontos, hogy a döntéseinket a lehető legszélesebb támogatással tudjuk végrehajtani. Ezzel minimalizálni lehetett a hibákat és a konfliktusokat. A harmadik az volt, hogy az érintett szereplők nyilatkozzanak arról, működik-e az új rendszer, mert az átalakítás hitelét ez adja meg. Ilyenek voltak a helyi sajtónak szervezett sajtóbeszélgetések, ahol a tankerületek és az oktatási intézmények működéséről volt szó. Erre korábban nem volt példa. A negyedik pedig az innováció erősítése az intézmények szakmai munkájában.

– Erre volt korábban példa?
– Korábban nem volt arra példa, hogy olyan központi forrásból megvalósuló pályázati támogatás induljon az állami fenntartó részéről, amely azt segítené, hogy az intézmények osszanak meg egymás között jó gyakorlatokat. Idén először új szakmai gyakorlatok átadásának anyagi fedezetére is pályázni lehetett. Erre, valamint kisebb értékű infrastrukturális beruházásokra a tankerületi központok költségvetésében szereplő összegeken felül idén 3,4 milliárd forintot ítélt meg a Klebelsberg Központ, amelyet az iskolák hamarosan meg is kapnak.

– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Ha egy iskolában van egy jó újítás, sikeressé válik egy új módszertani gyakorlat, és ezt egy másik iskola átvenné, annak anyagi vonzata van. Annak az iskolának is, amelyik megosztja a tapasztalatait, és annak is, amelyik be szeretné vezetni. Ezekre a költségekre lehetett pályázni. Azt viszont szükséges volt rögzíteni, hogy milyen eredményeket ért el az innovációt bemutató intézmény, a befogadó iskolának vállalnia kellett, hogy a jó gyakorlat átemelésével hasonló eredmény elérésére törekszik. A fenntartó pedig nyomon követi, hogy sikerült-e elérni a kitűzött célt.

– Az innováció mellett fontos az iskolák eszközparkjának megújítása is. Lezárult már az informatikai fejlesztés?
– A konvergenciarégió – vagyis az ország középső részén kívül eső térségek – több mint 45 ezer informatikai eszközhöz jut hozzá, ennek kiszállítása még folyamatban van, de a nagy részét már megkapták az iskolák. Fontos hangsúlyozni, hogy módszertani képzésen is részt vesznek a pedagógusok, hogy ezeket az eszközöket eredményesen állítsák a tanítás szolgálatába. Mindezt megelőzte, hogy a Közép-magyarországi régióban költségvetési forrásokból 6,7 milliárd forintos összegben kaptak a köznevelési intézmények informatikai eszközöket. Ezeket már kiszállítottuk, és az iskolák rendelkezésére állnak a pedagó­giai munkához.

– Nagy sikert aratott a diákok köré­ben a XXI. századi megoldásokkal élő MaTech verseny, amelyet a Klebelsberg Központ vezényelt le. Ez is a feladatai közé tartozik?
– A MaTech verseny teljesen új kezdeményezése a Klebelsberg Központnak, általában se a középirányítónak, se a fenntartónak nem feladata az, hogy versenyeket szervezzen. Ám én mégis úgy gondoltam, hogy érdemes lenne a gyerekek tehetséggondozását egy kicsit másként megközelíteni. A matematikáról mindenkinek van egyfajta képe. Az idősebbeknek kicsit más, mint a fia­taloknak. Ma már nemcsak a kockás papírt, a vonalzót és a körzőt jelenti, hanem a legmodernebb informatikai eszközök használatát is.

– A verseny most nem egyéni teljesítményeket mért.
– Általában a versenyek jelentős része az egyéni teljesítményre szokott épülni. A MaTech verseny viszont arra épült, hogyan tudnak háromfős csapatok együtt dolgozni, és az együttműködésük során komplex problémákat megoldani. Életszerű helyzetek megoldásáról volt szó. Szükség volt az internet és különböző számítógépes programok használatára, valamint a komplex, átfogó gondolkodásra is.

– Miért az interneten indult a verseny?
– Három fordulóból állt, az első és a második az interneten zajlott. A cél az volt, hogy a világháló nyújtotta lehetőségekkel is felkeltsük a diákok figyelmét, a csapatok használhassák a feladatok megoldásához az online teret. Az internet lehetőséget nyújtott arra, hogy minél több csapat vehessen részt a versenyben, kipróbálhassa a kreativitását. Maga a döntő egy nagyon komplex, négy feladatsorból álló rendszerre épült, ahol a diákok azt is megmutatták, hogyan tudják magukat kifejezni, hogyan tudnak előadni, prezentálni, és mennyire tudják éles helyzetekben is használni a különféle okoseszközöket.

– Volt egy olyan metszete a versenynek, amikor a diákok azt mutatták be, hogyan képzelik a matematikaoktatást a jövőben.
– Azt feltételeztük, hogy nagyon izgalmasan tudnak hozzáállni a diákok a tanítás témájához is, sok érdekes megközelítést láttunk, amelyekből akár a pedagógusok is ötleteket meríthetnek. Volt egy olyan felvetés is, lehet-e robotizálni az oktatást, amit egy nagyon ügyes performanszban mutattak be. A zsűri is értékelte a kreatív ötleteket. Kiemelném, nagy örömünkre szolgált, hogy Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elfogadta a felkérésünket, és elvállalta a zsűri elnöki tisztét.

– Megnyugtató, hogy a diákok is látják: a jövőben is meghatározó lesz a tanár személyisége.
– Egyre erőteljesebb az igény, hogy a tanár jó vezető legyen, a problémák és az információforrások között segítse a diákokat az eligazodásban. Arról nem is beszélve, hogy a tanárnak komoly nevelő szerepe is van, a felnőttlétre, a felsőoktatásra vagy a munkahelyen való megméretésre, az ezzel kapcsolatos magatartásra is felkészíti a gyereket. Egyre kevésbé szól arról a mai világban az érvényesülés, hogy saját magunk mit tudunk elérni, hanem meg kell mutatni, hogyan tudunk csapatban dolgozni, komplex problémákat különböző utakon megközelíteni. Ennek a megtanításában fontos szerepe van a pedagógusnak.

– Sok interjú megjelent a Magyar Időkben az elmúlt időszakban arról, hogy az ország különböző megyéiben a különböző iskolák milyen módszerekkel tanítanak. Kiderült, hogy temérdek egészen kis községben lévő iskola már használja azokat a modern pedagógiai módszereket, amelyek a diá­kok együttműködésére épülnek, amely ennek a versenynek is a középpontjában állt. Erről kevés szó esik a magyar sajtóban.
– Amikor megkaptam a megbízásomat, akkor elhatároztam, hogy mind az 59 tankerületi központba elmegyek, és találkozom az intézményvezetőkkel is. A látogatásaim során sikerült megtapasztalnom, hogy a köznevelési intézményekben országszerte vannak olyan nevelési gyakorlatok, amelyek nagyon sikeresek, ennek ellenére keveset lehet hallani róluk a médiában. A pozitív értékek közvetítése a társadalom felé azért is fontos lenne, mert árnyalná a képet a magyar oktatási rendszerről, és sokat lehetne belőle tanulni. Egyébként a tankerületi központok feladatai közé tartozik az is, hogy segítsenek az iskoláknak megmutatni azokat a jó gyakorlatokat, eredményeket, amelyekkel egy másik iskola sikereket ér el.

– Hogyan zajlik a gyakorlatban a pedagógiai jó gyakorlatok megmutatása?
– Mondok egy példát. Egyre több tankerületben kezdtek el működni intézményvezetői klubok, ahol az iskolaigazgatók találkoznak, pedagógiai megoldásokról beszélgetnek, kreatív ötleteket osztanak meg egymással, ezáltal beindul a hasonló kihívásokkal küzdő iskolák párbeszéde. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a mindennapi működés színvonalának emelésével sok terhet levettek az intézményvezetők válláról a tankerületi központok, így valamivel több energiájuk marad arra, hogy az oktatással foglalkozzanak.

– Egy korábbi beszélgetésünk során szó volt arról, hogy olyan adatbázist építenek, amely előre jelzi majd, hol lehet számítani arra, hogy pedagógusra lesz szükség például nyugdíjazás miatt. Hol tart ennek az adatbázisnak az építése?
– Nagyon komoly energiákat fektettünk ebben a tanévben az adatbázisok építésére. A Kréta rendszerről van szó, amely többek között erre is alkalmas. Ez egy olyan rendszer, amely révén az oktatáshoz kapcsolódó adatok különböző kontextusban válnak vizsgálhatóvá. Mindez segíti az ágazati irányítást is, amikor stratégiát készít. Ehhez elengedhetetlen, hogy az intézmények által szolgáltatott adatok nagyon pontosak legyenek, és egy jó struktúrában, könnyen lehessen feldolgozni különböző szempontok szerint. A tanév végére már jól használható lesz ez az adatbázis.

– Mi volt a baj az eddigi adatszolgáltatással?
– Kérdéses volt, hogy az adatok mennyire voltak pontosak, a különböző intézmények különböző rendszereket használtak az adatszolgáltatás során, így komoly kihívást jelentett az adatok egységes kezelése, feldolgozása, valamint a pontos következtetések levonása.

– Balog Zoltán a 2017. őszi tanévnyitón azt mondta, hogy harminc éve nem indult ilyen mértékű iskolaépítési és felújítási program. Hogyan haladnak a megvalósítással?
– A miniszter úr két pályázatról beszélt, amelyek összértéke kilencvenmilliárd forint. A munkálatok jelentős része már a következő tanévben láthatóvá válik. Nyáron harmincmilliárd forint értékben megkezdődik a projektben szereplő intézmények felújítása, és amikor ősszel megjelennek a szülők és a gyermekek az iskolákban, akkor látni fogják a munka eredményét. Ezzel párhuzamosan elkezdődik a másik, a hatvanmilliárdos pályázat lebonyolítása, amely révén jelentős felújítások és bővítések valósulnak meg, ennek az eredménye jövőre, illetve két év múlva lesz látható.

– Sok iskola lepusztult, és a bejelentés után sokan várják a gyors segítséget, illetve felteszik a kérdést, miért kellett eddig várni.
– Azt azért nem szabad elfelejteni, hogy a különböző épületek mikor és miért kerültek rossz állapotba. Ez nem a mostani működtető felelőssége, mert sok esetben évtizedekig nem gondoskodtak a korábbi fenntartók az állagmegóvásról. Többek között ezért is született meg az a döntés, hogy egységesen állami fenntartásba és működtetésbe kell venni az iskolákat. Ez kapcsolódott ahhoz, hogy a korábbi fenntartók mennyit fordítottak például az iskolák állagmegóvására.

– Vagyis a szegényebb önkormányzatnak szegényebb iskolája volt.
– Egyrészt ez is igaz, másrészt volt olyan önkormányzat, amely kevesebbet áldozott erre a célra, és volt olyan is, amely erőn felül próbálta meg fenntartani az iskoláját, és ez vezetett később a különbségek kialakulásához.

– Most mi a cél?
– Az, hogy mindenhol egyformán színvonalas és a modern kor elvárásai­nak megfelelő oktatási intézményekben tanuljanak a diákok az egész országban. Ez nem valósítható meg egy év alatt, ehhez idő kell, de a kormányzat egyértelmű és látható lépéseket tett és tesz ennek érdekében.”

Forrás:
Solti Péter: A rám bízott feladatokat elvégeztem; Csejk Miklós; Magyar Idők; 2018. április 30.

Új uniós javaslat a vállalkozások összeolvadását, szétválását és belső piacon belüli mozgását elősegítő társasági jogi szabályozásra

„A mai napon a Bizottság új társasági jogi szabályokra tett javaslatot, melyek a vállalkozások összeolvadását, szétválását és belső piacon belüli mozgását kívánják elősegíteni.
Az új szabályokba beépített biztosítékok egyúttal a munkavállalók jogainak megfelelő védelmét és azt is garantálják, hogy a módosításokat ne lehessen kihasználni adócsalás vagy adóelkerülés céljára. Az új szabályok a vállalkozásalapítási eljárás és a vállalkozások működtetésének digitalizálásával ösztönzik majd a vállalkozások növekedését.

Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „A virágzó uniós egységes piacon a vállalkozások szabadon növekedhetnek és helyezhetik át székhelyüket. Ennek azonban méltányos módon kell történnie. A mai javaslat a vállalkozásokra vonatkozó egyértelmű eljárásokat vezet be, amelyek szilárd biztosítékokat tartalmaznak a munkavállalók jogainak védelme, valamint – most először – az adócsalást és az egyéb visszaéléseket célzó mesterséges konstrukciók megelőzése érdekében.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos azt nyilatkozta: „Az európai vállalkozások túl gyakran kényszerülnek figyelmen kívül hagyni a külföldön felmerülő üzleti lehetőségeket. Ezen változtatni szándékozom a társasági jogra vonatkozó szabályok korszerűsítésével. Először is több költségcsökkentő és időtakarékos online megoldást kívánok bevezetni az európai vállalkozások számára. Másodszor lehetőséget szeretnék biztosítani a becsületes vállalkozók számára, hogy megválaszthassák hol folytatják üzleti tevékenységüket, hogyan növekedjenek és szervezzék át vállalkozásaikat.”

A vállalkozások székhelyáttételére, egyesülésére és szétválasztására vonatkozó harmonizált szabályok a visszaélések elleni szilárd biztosítékokkal
A javaslat közös uniós eljárásokat határoz meg a vállalkozások székhelyáthelyezésére, összeolvadására vagy két vagy több vállalkozásra való szétválasztására vonatkozóan, amennyiben e műveletekre határokon átnyúló jelleggel kerül sor.

Az Európai Bíróság irányadó ítéletével összhangban (lásd a vonatkozó tájékoztatót), a vállalkozások egyszerűsített eljárást követően helyezhetik majd át székhelyüket az egyik tagállamból egy másikba. A határokon átnyúló átalakulásokra és szétválásokra vonatkozó új szabályok specifikus intézkedések révén segítik majd a nemzeti hatóságokat a visszaélés elleni küzdelemben. Az efféle átalakulásokra hatékony biztosítékok vonatkoznak majd, amelyek meg fogják akadályozni az adózási szabályok megkerülését, a munkavállalói jogok aláásását vagy a hitelezők és kisebbségi részvényesek érdekeinek csorbítását célzó visszaélésszerű konstrukciókat. Ilyen esetekben a műveletet – még annak megtörténte előtt – a származási tagállam nemzeti hatósága leállíthatja.

A jelenlegi tagállami szabályok jelentősen eltérnek egymástól, vagy túlzott adminisztratív terhekkel járnak. Ez a bürokráciától való félelem miatt elkedvetleníti a vállalkozásokat attól, hogy új lehetőségek után nézzenek, A szétaprózottság egyúttal azzal jár, hogy a vállalkozások másik tagállamba költözésekor a munkavállalók, hitelezők és kisebbségi részvényesek érdekei nem részesülnek megfelelő védelemben.

Az új szabályok a méltányosabb egységes piac irányába mutató bizottsági törekvések részét képezik. Kiegészítik a kiküldetésben lévő munkavállalókra vonatkozó szabályok és az adókikerülés és adócsalás elleni küzdelem megerősítését célzó közelmúltbeli bizottsági kezdeményezéseket, valamint az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására vonatkozó bizottsági javaslatot. Az új szabályok egyúttal lehetővé teszik majd a vállalkozások számára, hogy átszervezésük és a székhelyük áttétele a szükségtelen jogi bonyodalmak nélkül és alacsonyabb költségek mellett valósulhasson meg az egységes piacon. A Bizottság becslése szerint a vállalkozások műveletenként 12 000–19 000 eurót, 5 év alatt pedig összesen 176–280 millió eurót takaríthatnak meg ezáltal.

Vállalkozásalapítás online
Jelenleg csupán 17 tagállam nyújt teljes körű online cégbejegyzési eljárást a vállalkozások számára. Az új szabályok alapján a vállalkozások minden országban online jegyeztethetik be magukat, hozhatnak létre új fióktelepeket, és nyújthatnak be a cégnyilvántartásba dokumentumokat. A digitalizációra való áttérés hatékonyabbá és költségtakarékosabbá teszi a vállalkozásalapítást.

  • Az online nyilvántartásba vétel átlagosan fele annyi időbe telik, és csaknem harmadannyiba kerül, mint a hagyományos papíralapú eljárás;
  • az új szabályok szerinti online cégbejegyzéssel és dokumentumtovábbítással az uniós vállalkozások által elérhető megtakarítás évente várhatóan 42–84 millió euróra tehető;
  • a mai javaslatban szereplő egyszeri adatszolgáltatás elve feleslegessé teszi azt, hogy egy vállalkozásnak életciklusa során ugyanazt az információt többször kelljen különböző hatóságokhoz benyújtani;
  • a vállalkozásokról szóló részletesebb tájékoztatás minden érdekelt fél számára ingyenesen elérhető lesz a cégjegyzékekben.

A csalások és visszaélések megelőzése érdekében a nemzeti hatóságok jogosultak lesznek arra, hogy megtekinthessék egymás információit az eltiltott vezetőkről, csalás alapos gyanúja esetén pedig megkövetelhetik a vállalatvezetők személyes jelenlétét. A nemzeti hatóságoknak arra is lesz jogosultságuk, hogy hivatalos testületek – például közjegyzők – bevonását követeljék meg.

Háttér-információk
2015 májusában a Bizottság ismertette a digitális gazdaság kihívásaira válaszul kidolgozott digitális egységes piaci stratégiát. Ebben a stratégiában a Bizottság kötelezettséget vállalt annak mérlegelésére, hogyan lehetne elérni, hogy a vállalkozásokra egyszerűbb és kevesebb teherrel járó szabályok vonatkozzanak, ezen belül azt, hogy digitális megoldások álljanak rendelkezésre a vállalkozás teljes életciklusában, mindenekelőtt a vállalkozások nyilvántartásba vétele, valamint iratainak és adatainak benyújtása tekintetében. A Bizottság azt is bejelentette, hogy fel fogja mérni a határokon átnyúló egyesülésekre és szétválásokra vonatkozó szabályok aktualizálásának szükségességét.

2017. évi munkaprogramjában a Bizottság bejelentette, hogy a társasági joggal kapcsolatos kezdeményezést terjeszt elő, amelynek célja a digitális technológiák alkalmazásának megkönnyítése a vállalkozás életciklusában, valamint a határokon átnyúló egyesülésekben és szétválásokban.

2017. októberben a Bíróság (a C-106/16. sz. Polbud ügyben) egyértelművé tette, hogy a letelepedés szabadsága magában foglalja a vállalkozásnak azt a jogát, hogy egy másik tagállam jogának hatálya alá kerüljön, feltéve ha a fogadó tagállam követelményei a befogadás tekintetében teljesülnek (határokon átnyúló átalakulás).

További információk:
Javaslat az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról (Directive (EU) 2017/1132 as regards the use of digital tools and processes in company law)
Javaslat az (EU) 2017/1132 irányelvnek a határokon átnyúló átalakulás, összeolvadás és szétválás tekintetében történő módosításáról (Directive (EU) 2017/1132 as regards cross-border conversions, mergers and divisions)
Kérdések és válaszok
Szakpolitikai honlap”

Forrás:
Társasági jog: Új szabályokat javasol a Bizottság a vállalkozások határokon átnyúló mozgásának és az online megoldások használatának megkönnyítésére; Európai Bizottság; IP/18/3508; 2018. április 25.

Az Európai Bizottság az Unió egészére kiterjedő gyakorlati kódexet javasol az online félretájékoztatással szemben

„A Bizottság a mai napon intézkedéseket javasol az online félretájékoztatás kezelésére. Ezek között szerepel egy az egész Unióra kiterjedő gyakorlati kódex az online félretájékoztatásról, egy tényellenőrzőkből álló független hálózat támogatása és egy sor olyan fellépés, amely a minőségi újságírás és a médiaműveltség előmozdítása felé mutat.

A Facebookról és a Cambridge Analyticáról a közelmúltban napvilágra került információk jól mutatják, hogy hogyan lehet személyes adatokkal visszaélni választások kapcsán, és arra figyelmeztetnek, hogy ideje többet tenni a demokratikus folyamatok biztosítása érdekében. Az Európai Bizottság a mai napon az európai értékek védelme és mindannyiunk biztonságának garantálása érdekében lépéseket tesz a félretájékoztatás visszaszorítására.

Andrus Ansip, a Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke a következőket mondta: „A félretájékoztatás politikai befolyásolásra való felhasználása nem új keletű. Az új technológiák – különösen a digitális technológiák – az online környezet révén egyre szélesebb körben képesek aláásni a demokráciát és befolyásolni a társadalmat. Mivel az online tartalmakba vetett bizalom leépítése gyors, felépítése ugyanakkor lassú folyamat, az ágazatnak velünk együtt kell megoldást találnia e problémára. Az online platformok fontos szerepet játszanak a demokráciánkat aláásni szándékozó egyének vagy országok által szervezett félretájékoztatási kampányokkal szembeni küzdelemben.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Minden olyan szereplőt, különösképpen a platformokat és közösségi hálózatokat, akiknek egyértelmű felelőssége van e téren, felkérünk arra, hogy döntéseiket a közös európai megközelítést célzó cselekvési tervben megfogalmazottakra építve járuljanak hozzá ahhoz, hogy a polgárok kellőképpen fel legyenek vértezve a félretájékoztatással szemben. Az elért eredményeket szorosan nyomon fogjuk követni, és amennyiben azok nem bizonyulnak kielégítőnek, decemberig további intézkedésjavaslatokat terjeszthetünk elő, többek között a szabályozás téren.”

Sir Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos hozzátette: „Az online álhírek és félretájékoztatás mint új fegyvernem, komoly fenyegetést jelent társadalmaink biztonsága szempontjából. A megbízható csatornák zavaros és megosztó tartalmakkal való felforgatása világos válaszlépést követel, amelynek az átláthatóságon, a nyomonkövethetőségen és az elszámoltathatóságon kell alapulnia. Az internetes platformoknak alapvető szerepük van abban, hogy fellépjenek az infrastruktúrájukkal való rossz szándékú visszaélésekkel szemben, valamint abban, hogy a társadalom számára biztonságos felhasználói felületet teremtsenek.”

Az álhírekkel és a félretájékoztatással foglalkozó magas szintű csoport által 2018 márciusában közzétett független jelentés, valamint az elmúlt hat hónap szélesebb körű konzultációi alapján a Bizottság a félretájékoztatást a következőként határozza meg: „igazoltan hamis vagy félrevezető információ, amelyet gazdasági haszonszerzés vagy a nyilvánosság szándékos megtévesztése érdekében hoznak létre, jelentetnek meg és terjesztenek, és amely képes lehet közkárt okozni”.

A legfrissebb Eurobarométer felmérésnél a megkérdezettek 83 %-a nyilatkozott úgy, hogy az álhírek veszélyeztetik a demokráciát. A válaszadók különösen a választások kimenetelét és a migrációs szakpolitikát befolyásoló szándékos félretájékoztatást vélték fenyegetőnek. A felmérés a minőségi tömegtájékoztatás jelentőségét is kiemelte: a válaszadók a hagyományos médiát tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak (a rádiót 70 %-uk, a TV-t 66 %-uk, a nyomtatott sajtót pedig 63 %-uk). Ezzel szemben az online hírforrások és az internetes videotárhelyek a maguk 26 %-os, illetve 27 %-os bizalmi rátájával jelentik a legkevésbé megbízható hírforrásokat.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja tanulmányt tett közzé a hamis hírekről és a hamis információkról. Ez a tanulmány rámutat arra, hogy az online hírfogyasztók kétharmada leginkább algoritmusokon alapuló platformok, úgymint keresőmotorok és hírgyűjtő portálok, továbbá a közösségi média honlapjain keresztül jut hozzá az információkhoz. Megállapítja továbbá, hogy eltolódás vehető észre a piaci erőviszonyok és a bevételi források terén a hírszolgáltatóktól a platformüzemeltetők felé, akik a számukra rendelkezésre álló adatok lévén képesek az olvasókat, a cikkeket és a hirdetéseket egymáshoz rendelni.

Az online félretájékoztatás kezelésére irányuló intézkedések
Az online félretájékoztatás terén felmerülő aggályok és tendenciák kezelésére a Bizottság intézkedések egész sorára tesz javaslatot. Ezek sorában megemlítendők a következők:

  • A félretájékoztatásra vonatkozó gyakorlati kódex: Első lépésként az online platformoknak júliusig egy közös gyakorlati kódexet kell kidolgozniuk és követniük, amelynek célja:
    • a szponzorált tartalom, különösen a politikai hirdetések átláthatóságának biztosítása, a politikai hirdetések célközönségének kiválasztásához rendelkezésre álló lehetőségek korlátozása, valamint az álhíreket közzétevők bevételeinek csökkentése;
    • az algoritmusok működésének egyértelműbbé tétele és a harmadik fél általi ellenőrzés lehetőségének biztosítása;
    • a felhasználók segítése a különböző, alternatív nézőpontokat kínáló hírforrások feltérképezésében és az ezekhez való hozzáférésben;
    • intézkedések hozatala a hamis felhasználói fiókok azonosítására és bezárására, valamint az automatikus zombigépek problémájának kezelésére;
    • annak lehetővé tétele, hogy a tényellenőrzők, a kutatók és a hatóságok folyamatosan nyomon követhessék az online félretájékoztatást.
  • A tényellenőrzők független európai hálózata: feladata lesz közös munkamódszerek kialakítása, a bevált gyakorlatok megosztása, és a lehető legszélesebb körű tényszerű korrekció elérése az EU-ban; tagjait a nemzetközi tényellenőrző hálózat uniós résztvevői közül fogják kiválasztani, amely a nemzetközi tényellenőrző hálózat szigorú nemzetközi alapelveit követi.
  • Egy, a félretájékoztatásról szóló biztonságos európai online platform létrehozása a tényellenőrzők és az érintett tudományos kutatók hálózatának támogatására határokon átnyúló adatgyűjtés és -elemzés, valamint az uniós szintű adatokhoz való hozzáférés révén.
  • A médiaműveltség növelése: a médiaműveltség szintjének emelkedése segítené az európai polgárokat az online félretájékoztatás felismerésében és az online tartalmak kritikus megközelítésében.E célból a Bizottság támogatni fogja a tényellenőrzőket és a civil társadalmi szervezeteket az iskolák és oktatók oktatási anyagokkal történő ellátásában, és megszervezi a médiaműveltség európai hetét.
  • A tagállamok támogatása a választások befolyásolásának gátolása terén az egyre összetettebb számítógépes fenyegetésekkel szemben, ideértve az online félretájékoztatást és a kibertámadásokat;
  • Az önkéntes online azonosító rendszerek használatának előmozdítása az információszolgáltatók nyomonkövethetőségének és azonosításának javítása érdekében, valamint az online interakciók, információk és források hitelességébe vetett bizalom megerősítése céljából.
  • A minőségi és sokoldalú tájékoztatás támogatása: A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy bővítsék a minőségi újságírást a sokszínű, heterogén és fenntartható médiakörnyezet biztosítása érdekében. A Bizottság 2018-ban pályázati felhívást fog közzétenni az EU-val kapcsolatosan az adatvezérelt médiában megjelenő minőségi hírtartalmak előállítására és terjesztésére vonatkozóan.
  • A Bizottság szolgálatai által kidolgozott, összehangolt stratégiai kommunikációs politika, amely ötvözi az online félretájékoztatással kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli uniós és tagállami kezdeményezéseket, olyan tájékoztatási tevékenységeket fog meghatározni, amelyek célja az Európáról szóló hamis narratívák elleni fellépés és a félretájékoztatás Unión belül és kívül történő felszámolása.

A következő lépések
A Bizottság hamarosan összehív egy többoldalú fórumot, amely hatékony együttműködési keretet teremt az érdekelt felek – úgymint az online platformok, a reklámipar és a főbb hirdetők – számára, és biztosítja a félretájékoztatással szembeni fellépés koordinálására és fokozására irányuló erőfeszítések összehangolását. A fórum első feladataként 2018 júliusáig közzétesz egy az egész Unióra kiterjedő gyakorlati kódexet azzal a céllal, hogy 2018 októberére mérhető hatása legyen.

2018 decemberére a Bizottság jelentést készít az elért haladásról. Ebben vizsgálni fogja azt is, hogy szükség van-e további intézkedésekre a felvázolt intézkedések folyamatos nyomon követésének és értékelésének biztosítása érdekében.

Háttér-információk
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker 2017. májusi megbízólevelében felkérte a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztost, Marija Gabrielt annak felvázolására, hogy milyen kihívásokat állítanak az online platformok a demokrácia elé, különösen a félretájékoztatás szempontjából, továbbá arra, hogy dolgozzon ki egy uniós választ e kihívásokra.

2018 februárjában a Bizottság – a 2019. évi európai parlamenti választásokra készülve – elfogadott egy ajánlásokat megfogalmazó listát, a következő tartalommal: „az illetékes nemzeti hatóságok […] a tagállamok tapasztalatai alapján meghatározzák a választási folyamatra irányuló kibertámadások és félretájékoztatás kockázatának azonosítására, mérséklésére és kezelésére szolgáló bevált módszereket.”

Az álhírekkel foglalkozó magas szintű szakértői csoport javaslatokat tett a Bizottságnak az online félretájékoztatással szembeni fellépés kérdésében. A csoport következtetései és ajánlásai 2018. március 12-én kerültek közzétételre.

Az Európai Unió már e kezdeményezéseket megelőzően is tevékenyen részt vett a félretájékoztatás elleni küzdelemben: A 2015 márciusában hozott európai tanácsi határozat alapján, miszerint fel kell lépni Oroszország folyamatos félretájékoztatási kampányaival szemben, 2015-ben létrejött a Federica Mogherini főképviselő/alelnök felelősségi körébe tartozó, a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport. A munkacsoport 2015 szeptembere óta működik az Európai Külügyi Szolgálaton belül, és hatékonyan végzi az EU keleti szomszédságát érintő szakpolitikákkal kapcsolatos kommunikációt; feladatainak sorába tartozik a média általános környezetének erősítése a keleti szomszédságban, beleértve a tömegtájékoztatás szabadságának támogatását és a független média megerősítését; ezenfelül elősegíti az EU kapacitásának javítását a Kreml-párti félretájékoztatási tevékenységek előrejelzése, kezelése és tudatosítása céljából.

További információk

”

Forrás:
Fellépés az online félretájékoztatással szemben: a Bizottság egy az Unió egészére kiterjedő gyakorlati kódexet javasol; Európai Bizottság; IP/18/3370; 2018. április 26.

Közigazgatási, politikai informatika

Megújult a Kormány örökségvédelmi honlapja

„A közigazgatás korszerűsítése és ügyfélbarát fejlesztése jegyében a kulturális örökség védelméért felelős tárcaként, a Miniszterelnökség létrehozta a Kormányzati Portál rendszerén belül az oroksegvedelem.kormany.hu internetes tájékoztató oldalt.
Az új oldal elsősorban a Miniszterelnökség által ellátott hatósági és központi hivatali ügyekben történő ügyfél-tájékoztatást szolgálja. Az ügyfelek a műtárgyak, műkincsek védelmével, kiviteli engedélyezésével, lopott, eltűnt műkincsek nyilvántartásával, a műemléki, régészeti, illetőleg világörökségi ingatlan örökség nyilvántartásával, valamint a védetté nyilvánításukkal kapcsolatos eljárásokról és szolgáltatásokról kaphatnak naprakész felvilágosítást, illetve érhetik el a vonatkozó nyomtatványokat és adatbázisokat. Az új honlap ezen túlmenően az örökségvédelmi szakirányítás eszközeiről is tájékoztat. Így például a szakmai irányelvek mellett a műemléki és régészeti szakértői névjegyzékek is itt érhetők el. Az új honlap az elektronikus közigazgatás felé tett újabb lépés, remélhetőleg az ügyfelek széles köre fogja használni, és az ügyintézés egyszerűbbé, gyorsabbá válik ezáltal.”

Forrás:
Megújult a Kormány örökségvédelmi honlapja; Miniszterelnökség; 2018. április 27.

Közös kutatószobát létesített a KSH és az MTA a statisztikai mikroadat-állományok kutatási célú használatára

„A Hivatal falain kívül is kutathatóak tudományos célból a KSH mikroadatai

Megkezdte működését a KSH-MTA KRTK kutatószoba, amelyet a megnövekedett kutatói igények hívtak életre. A KSH és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közös kutatószobája az MTA Humán Tudományok Kutatóházában működik, ahol kizárólag az MTA munkatársai dolgozhatnak a KSH közvetlen azonosításra nem alkalmas mikroadat-állományaival, az egyedi statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos előírások szigorú betartása mellett. A fejlesztés a KSH és az MTA KRTK több éves együttműködésének eredményeképpen, az MTA által biztosított források felhasználásával jött létre.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja (MTA KRTK) felismerve a folyamatosan növekvő kutatói igényeket, közös üzemeltetésű KSH-MTA KRTK kutatószobát hozott létre az MTA KRTK Humán Tudományok Kutatóházában. A KSH-MTA KRTK kutatószoba megnyitásával a KSH több helyen, nagyobb kapacitással áll a kutatók rendelkezésére, az MTA munkatársai pedig helyben végezhetik elemzéseiket, többek között olyan mikroadat-állományok elérésével, mint a beruházás-, a külkereskedelem-, a mezőgazdaság-, a mikrocenzus, a népszámlálás és a népmozgalmi statisztika adatai.

A korábban csak a KSH épületében működő kutatószobában az elmúlt 3 évben a kutatószobai állományok használatára 31 kutatócsoport alakult, amelyek részéről e szolgáltatásra 2878 időpontfoglalás érkezett, a kihasználtság folyamatos és növekedést mutatott. A kutatószobai kutatások szerteágazó tematikájúak: foglalkoztatás, oktatás, agrárium, vállalati szféra, településfejlesztés, bel- és külföldi migráció, szakpolitikai hatásvizsgálatok, szociális transzferek, versenyképesség, külkereskedelem témáit ölelik fel. A KSH-ból az MTA KRTK Humán Tudományok Kutatóházába (HTK) költöztetett kutatószoba az MTA KRTK által használt három munkaállomásról tizenkét terminálosra bővült. Az MTA HTK saját telephelyű kutatószobájának használata a könnyebb hozzáférhetőség és magasabb szolgáltatási színvonal miatt jelentősen megnövekedett. Az elmúlt két hónapban 3 új projekt vette kezdetét és már 341 időpontfoglalás érkezett, utóbbi háromszoros növekedést jelent az előző év ugyanezen időszakához képest. A közeljövőben a kutatószoba megnyílik az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatói számára is, az erre vonatkozó szerződés már folyamatban van.

„A KSH kiemelten fontosnak tartja a hivatalos statisztikai adatok tudományos célú hasznosulását, ezért hoztuk létre először a KSH-ban működő, majd az MTA KRTK-val közös kutatószobát is, ahol az MTA munkatársai a mikroadat-állományokon saját tudományos elképzeléseik szerint elemzéseket, modellezéseket, analíziseket végezhetnek. A mi felelősségünk is, hogy a tudományos élet képviselői az adatainkban rejlő lehetőségeket a különböző szempontrendszerek és az új dimenziók feltárásával minél inkább kiaknázzák” – mondta el Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

„A világban társadalomtudományi adatforradalom zajlik és ezzel a magyarországi kutatásoknak is lépést kell tartaniuk. A most megnyíló kutatószoba világszínvonalú technikai felszereltségével a közép-kelet-európai régióban egyedülálló módon biztosítja a kutatók számára azt az eszközt, amire a 21. század elején munkájukban szükségük van. Az adatvagyonát megosztani kész KSH vezetői és munkatársai az adatokhoz való hozzáférés biztosításával nagy szolgálatot tesznek a magyar tudománynak és ezzel közvetve a magyar társadalomnak. A kutatótér biztonságos működtetését pedig a velük kialakított szigorú működési szabályok garantálják. Ennek is köszönhető, hogy a mikro-adatokhoz való hozzáférés ugrásszerű javulásával a magyarországi közgazdasági kutatás lépést tud tartani a nemzetközi élvonallal. Már az eddigi kutatószoba használatának tapasztalatai is azt mutatták, hogy ezzel a magyar tudományos élet szoros kapcsolatokra, új együttműködésekre tud szert tenni a világban“ – mondta Fazekas Károly, az MTA KRTK főigazgatója.

Az MTA KRTK munkatársai a KSH-MTA KRTK kutatószoba létrehozását megelőzően a KSH telephelyén működő központi kutatószobában végezték kutatásaikat. Az új kutatószoba létrejöttével ezek az MTA kutatások a saját telephelyű kutatószobában folytatódnak, miközben a KSH-ban működő kutatószoba továbbra is várja a kutatókat.

A KSH 2009 óta üzemelteti a budapesti, 2014 óta pedig a szegedi épületében kialakított kutatószobáit, ahol a kutatói akkreditációval rendelkező hazai és külföldi kutatók, oktatók, PhD hallgatók és szakértők egyaránt hozzáférhetnek a KSH adatbázisaihoz. Az első 3 évben csekély számú projekt futott, 2012-től azonban jelentősen növekedett az igény, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 5 évben ötvenes nagyságrendre emelkedett az aktív kutatások száma éves szinten. A legkutatottabb témák között a demográfiai, a társadalomstatisztikai adatok szerepelnek, ezen belül is a népszámlálás és a mikrocenzus adatállományaira mutatkozik a legtöbb igény. Emellett még a munkaerő-felmérés, illetve a háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel állományai is népszerűek a kutatók körében.

A KSH-MTA KRTK kutatószobát kizárólag az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatói vehetik igénybe, külön kutatási engedéllyel. A kutatók a munkájuk megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot írnak alá, továbbá vállalják, hogy a kutatószobai környezetben hozzáférésre biztosított adatállományt kizárólag a megjelölt tudományos célra használják fel.

A közvetlen azonosításra nem alkalmas mikroadat-állományokhoz a kutatószoba kizárólag tudományos célból biztosít hozzáférést az egyedi statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok (Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény) szigorú betartása mellett. A KSH budapesti és szegedi kutatószobájához hasonlóan a kutatók biztonságos informatikai környezetben, kamerával megfigyelt helyiségben használhatják a kutatásra előkészített állományokat. A kutatószobából kizárólag a KSH által adatvédelmi szempontból ellenőrzött és jóváhagyott kutatási eredmények kerülhetnek ki.

A kutatószobával kapcsolatos további információk a KSH, illetve az MTA honlapján érhetők el.”

Forrás:
Új kutatószoba nyílt a KSH és az MTA együttműködésével a Magyar Tudományos Akadémia Humán Tudományok Kutatóházában; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. április 21.

Ügyfélközpontok segíthetik az ügyfelet és a bíróságokat

„Komplex szolgáltatásokat, elektronikus megoldásokon alapuló, korszerű és gyors ügyintézést ígérnek a bíróságokon létrehozott ügyfélközpontok. Az ügyfelek részére díjmentes a támogatás és a segítség – többek között erről is beszélt lapunknak Polgárné Vida Judit, az Országos Bírósági Hivatal elnöki biztosa.

Mit jelent az, hogy alperes, felperes, és melyik vonatkozik rám? Mit kell tennem, ha tanúként idéznek, és mi van akkor, ha a tárgyalóban nem értem majd a jogi nyelvezetet? Hogyan kell megírnom egy beadványt, kell-e illetékbélyeg, és egyáltalán ez az a bíróság, ahol nekem lennem kell? Ezek azok a kérdések, amelyeket nem szívesen teszünk fel, de épp ezek megválaszolására hozták, illetve hozzák létre a bíróságokon a 21 ügyfélközpontot, ahol az ügyfelek komplex szolgáltatásokat, elektronikus megoldásokon alapuló, korszerű és gyors ügyintézést vehetnek igénybe.

– A fenti kérdések és a bizonytalanságok akkor is érzékelhetők, amikor az ügyfél még nem is került kapcsolatba a bírósággal, csak szeretne általánosságban informálódni, egy beadványt vagy kérelmet előterjeszteni, esetleg egy konkrét ügyben tájékozódni vagy valaminek utánajárni – mondta lapunknak Polgárné Vida Judit, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki biztosa, hozzátéve, hogy az egész országot behálózó ügyfélközpontok éppen ezekben a helyzetekben adnak díjmentesen támogatást és segítséget az ügyfeleknek.

A biztos szerint természetes, hogy az emberek ódzkodnak a hivatalos ügyintézéstől. Kétségtelen, hogy egy részük ennek ellenére gyakorlottan intézi ügyeit, azonban jellemzően – akár peres félként, akár tanúként – kevés rutinnal próbálnak eligazodni a bíróságok világában.

A bíróságok megítélését ma már nemcsak az ítéletek minősége, hanem az ügyfelekkel való bánásmód is meghatározza. Ezért tartotta kiemelt stratégiai célnak az OBH elnöke a bíróságok szolgáltató jellegének, az ügyfélkapcsolatoknak az erősítését, a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítését.

Ezt az ügyfélkapcsolatokat erősítő szándékot jelenítik meg az egységes arculatú ügyfélcentrumok, amelyek alapvetően elektronikus megoldásokon alapuló ügyintézéssel igyekeznek növelni az ügyintézés hatékonyságát, illetve azt, hogy az ügyfelek kulturált körülmények között tanulmányozhassák az iratokat, vagy megfelelő tájékoztatást kapjanak, a lehetőség szerint egy helyen. Az első ilyen központ Egerben már megnyílt, néhány héten belül pedig újabb létesítmény kezdi meg működését Szigetszentmiklóson – tudtuk meg Polgárné Vida Judittól.

A központok nyújtotta komplex ügyintézési mód nemcsak az ügyfél számára egyszerűbb és olcsóbb, de jelentős mértékben hozzájárul az eljárások egyszerűsítéséhez és gyorsításához, mivel az ügyfeleket tájékoztathatják az eljárásokkal kapcsolatban, valamint az általuk beadott kérelmeket előzetesen vizsgálva felvilágosíthatják az ügyfeleket azok hiányosságairól, lehetővé téve a gyorsabb, célirányosabb hiánypótlást – fejtette ki az OBH munkatársa. Az ügyfélcentrumokban kapott információk segítségével az odafordulók tájékozottabbak lesznek és szakszerűbben tudják az igényeiket is megfogalmazni, ami természetesen egyszerűbbé teszi a bíróságok munkáját is – magyarázta az elnöki biztos.

Polgárné Vida Judit szerint az ügyfelek többsége szívesen él a technika nyújtotta lehetőségekkel, de ha összetettebb problémákkal jelentkeznek, célszerűbb a személyes kapcsolatfelvétel. – Az ügyfélcentrumok nem ügyszakspecifikusak, ami azt jelenti, hogy nincs ügyszakokra bontott ügyvitel. Az ügyintézők nemcsak egy adott területen – például büntetőügyek – kapcsán tudnak felvilágosítást adni, hanem az egységes ügyvitel folytán bármilyen ügytípusban. Ebből következően ahhoz az ügyintézőhöz mehetnek az ügyfelek, aki éppen szabad, és nem kell hosszasan várakozniuk. Az online ügyintézési mód segítségével pedig még a helyhez és időhöz kötött szolgáltatások is tovább egyszerűsíthetők – mutatott rá az elnöki biztos.”

Forrás:
Ügyfélközpontok segíthetik az ügyfelet és a bíróságokat; Tar Hajnalka; Magyar Idők; 2018. április 30.

Pomázé az ország egyik legátláthatóbb honlapja

„Magasan felülmúlva az országos átlagot, a jogszabályok által előírt közérdekű adatok feltöltöttsége több mint 80 százalékos a pomázi önkormányzat honlapján – derül ki az eDemokrácia Műhely Egyesület friss felméréséből. Ez az arány az egyesület legutóbbi reprezentatív felmérésekor átlagosan 17 százalék volt az ország önkormányzati honlapjainál. A Pest megyei település a gazdálkodási adatok közzétételében különösen jól teljesített: az előírt információk 97 százaléka megtalálható Pomáz honlapján.

Egy híján 250 szempont alapján Pest és Fejér megyei önkormányzatok honlapjainak átláthatóságát vizsgálta az eDemokrácia Műhely Egyesület, amelyek nagy részét az információszabadság törvény írja elő. Általánosságban elmondható, hogy a weboldalakon található közérdekű információk feltöltöttsége továbbra is rendkívül alacsony – mutatott rá a tanulmány, amelynek elkészültét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta.

Az egyesület egy korábbi vizsgálata alapján elmondható, hogy a magyar települések átláthatósága nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony. A jogszabályok által előírt közérdekű adatok feltöltöttsége 2015-ben átlagosan 17 százalék volt a honlappal rendelkező önkormányzatoknál. Így a Pomáz által elért 80 százalék egészen kiemelkedő eredménynek számít. A város az információszabadság törvény által előírt szervezeti és személyzeti adatok 88,5, a tevékenységre és működésre vonatkozó információk 78,2, a gazdálkodással kapcsolatos tudnivalóknak pedig a 97 százalékát teszi elérhetővé honlapján.

Utóbbi, kiemelkedő feltöltöttségi arány azt jelenti, hogy az önkormányzat egy adattípust leszámítva minden, az információszabadság törvény által előírt gazdálkodási adatot feltöltött a honlapjára. Az egy kivétel a „szervre vonatkozó egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításai”. Ez az adatfajta az eDemokrácia Műhely legutóbbi reprezentatív vizsgálata során az országban semelyik önkormányzat honlapján nincs fent. Hasonlóképp hiányzik országszerte, hogy feltegyék az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait – Pomázon viszont ilyennel is találkozhatunk.

Szintén országosan nagy a hiányosság a tervezetek, koncepciók közzététele terén, amelyek elvétve fordulnak elő egy-egy önkormányzatnál, Pomázon azonban ezek is felkerülnek a honlapra, és véleményezhetők.

A jó gyakorlatok között érdemes megemlíteni, hogy az önkormányzat honlapján RSS-hírcsatorna, a képviselők vagyonnyilatkozataira és a talált tárgyakra vonatkozó menüpont is elérhető.

Mint Szabóné dr. Bartholomaei Krisztinától, Pomáz jegyzőjétől megtudtuk, az eredményekhez az is hozzájárul, hogy Pomáz rendelkezik olyan szabályzattal, amely a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítésére vonatkozik a polgármesteri hivatalon belül. Ebben meghatározták, hogy melyik adatfajta publikálása és rendszeres frissítése melyik szervezeti egység feladatai közé tartozik. A rendeletet érdemes más önkormányzatoknak is mintaként figyelembe venni.

– Sajnos örülnünk kell, ha egy önkormányzat betartja a jogszabályokat, és felteszi a honlapjára a jogszabályok előírt adatokat – mondta a felmérés kapcsán Klopfstein-László Kornél, az eDemokrácia Műhely kutatásvezetője. Mivel ezen előírásoknak semmilyen szankciójuk nincs a mai napig, ezért az önkormányzatok egyszerűen nem veszik komolyan ezeket a jogszabályokat, és nagyon hiányosan tesznek eleget nekik.

Az eDemokrácia Műhely Egyesület néhány éve tudatosan azzal foglalkozik, hogy a közérdekű adatok minél nagyobb körét tegyék nyilvánossá az önkormányzatok. Eddig a településeknek próbáltak segíteni, hogy teljesítsék a törvényi kötelezettségeiket. Legutóbbi projektjük, amelyhez a kutatás is készült, a másik oldalról közelít, és a helyi közösségeket képviselő civilek közreműködését kívánja támogatni az önkormányzati átláthatóság megteremtésében. ”

Forrás:
Pomázé az ország egyik legátláthatóbb honlapja; eDemokrácia Műhely Egyesület; 2018. április 28.
Kapcsolódó dokumentum: Közzétételi szabályzat; Pomáz Város Önkormányzata

Konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen: Central and Eastern European e|Dem and e|Gov Days 2018

„eDemocracy and eGovernment for and by Researchers, Politicians and Practitioners
including a Panel Discussion and Workshops on Smart Cities organized by the Congress of Local and Regional Authorities of the Council of Europe
May 3-4, 2018
Ludovika Campus (Main Building) of the National University of Public Service and the premises of the Andrássy University Budapest, Hungary

A kétnapos nemzetközi konferencia fő témája a digitális megosztottság kérdésköre a közigazgatásban. Számos tudományterületet érint a téma, elsősorban az információs tudományokat, a jogtudományt, a közigazgatás-tudományt, a szociológiát és a közgazdaságtudományt.

A konferencia által áttekintett főbb kérdéskörök:

  • Magánszemélyek identitáskezelése
  • Adatvédelem és kiberbiztonság
  • E-demokrácia minden szinten
  • Az internet szerepe a fejlődésben és a reform folyamatokban
  • Átláthatóság biztosítása és korrupció megelőzése
  • Európai Nyilvános Tér létrehozásának eszközrendszere
  • Nyílt adatok
  • Az e-kormányzat és az e-demokrácia jogi vonatkozásai
  • Az e-kormányzat és az e-demokrácia gazdasági és társadalmi hatásai
  • A digitális egységes piac

A konferenciát a közszféra döntéshozóinak, közigazgatási és IT szakembereinek, az egyetemi oktatóknak és kutatóknak egyaránt ajánljuk.

Regisztráció: http://eeegov.ocg.at/en/registration”

Forrás:
Central and Eastern European e|Dem and e|Gov Days 2018; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018
Részletes program (PDF)
Twitter
(A regisztrációs oldal nem működött…)

Kötelező elektronikus közbeszerzés és adatvédelem c. konferencia

„A konferencia célja az elektronikus közbeszerzés értelmezési környezetének bemutatása, a hazai szabályozás ismertetése, továbbá olyan, az adatáramlással, adatvédelemmel, adatok titkosságának megőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések elemzése, melyek lényegesen annak megértésében, milyen információt érdemes védeni, üzleti titokká nyilvánítani. Hasonlóképpen a kérdéshez kapcsolódik az alkalmazott adatbázisok vizsgálata és az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikáció jogszabályi hátterének ismertetése.

A konferencia időpontja: 2018. május 7.
A konferencia helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi terem (1083 Budapest Ludovika tér 2.)

PROGRAM:
9:30 – 11:00 Kötelező elektronikus közbeszerzés jogszabályi háttere
Dr. Tátrai Tünde, Budapesti Corvinus Egyetem
11:00 – 11:30 Szünet
11:30 – 12:30 Gyakorlati kérdések az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer használatához
Dr. Tátrai Tünde, Budapesti Corvinus Egyetem
12:30 – 13:30 Adatvédelem és közbeszerzés
Dr. Dudás Gábor, Budapesti Corvinus Egyetem

A rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük részvételi szándékát az alábbi linken szíveskedjen jelezni, 2018.05.03-ig.
#adatvédelem”

Forrás:
Kötelező elektronikus közbeszerzés és adatvédelem c. konferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018 (PDF)

Agilis fejlesztés a gyakorlatban – Lechner Tudásközpont

„A Lechner Tudásközpontban az agilis módszertan részeként csapatban, scrumban dolgoznak a fejlesztő kollégák. A különböző tudással rendelkező szakemberek közös erőfeszítéseként így olyan szoftverek jöhetnek létre, melyek használata mind a megrendelő, mind a felhasználó igényeit jobban kiszolgálja. A Tudásközpont következő LED – Lechner Education eseményén, május 8-án az egyes fejlesztőcsapatok gyakorlati tapasztalatairól lehet többet megtudni.

Az agilis szoftverfejlesztési módszerek közé tartozó scrumot a Lechner Tudásközpont 2016-ban vezette be az e-építésügyi alkalmazások fejlesztésének támogatására. A május 8-i LED eseményen nem a metódus – korábban már bemutatott – elméleti hátterét, hanem az elmúlt több mint egy év gyakorlati tapasztalatait és tanulságait mutatják be a Lechner szakértői az érdeklődőnek.

A Lechner Tudásközpontban a konkrét alkalmazásokon dolgozó scrum csapatok tagjai minden reggel röviden összefoglalják az előző napi történéseket és az aznapi feladatokat. Ezek a találkozók nagy segítséget nyújtanak az egyes sprintek, vagyis a kéthetes fejlesztési időszakok alatt, amikor a csapat a termék egy működőképes kis részegységét hozza létre. A Lechnerben jelenleg három scrum csapat dolgozik. A Tudásközpont következő, nyilvános LED eseményén a látogatók bepillanthatnak a Flagship és a WillCodeForFood mindennapi életébe, megismerhetik, hogyan zajlanak a sprintek és milyen gyakorlati módszereket alkalmaznak a szakértők az ÉTDR és e-közmű fejlesztéseknél.

Keresztúti Judit scrum masterként dolgozik a Tudásközpontban az e-közmű rendszert fejlesztő Flagship csapat tagjaként. Judit előadásában az első egy év tapasztalatait és eredményeit mutatja be, azt, hogy hogyan kell különböző szaktudású emberekkel közösen együttműködni. Padányi-Gulyás Gergely 2014 óta készít webes térképes alkalmazásokat. Előadásában az agilis fejlesztést segítő eszközök használatát ismerteti egy konkrét fejlesztési feladaton keresztül, lépésről lépésre. Bíró Krisztián a kezdetek óta ÉTDR fejlesztőként dolgozik a Lechnerben. A munkája során használt eszközökről fog beszélni, hogy miként teszik hatékonyabbá a csapat mindennapjait és járulnak hozzá a termék sikerességéhez.

Előadók:
* Keresztúti Judit (scrum master): A műhelyben – az agilis csapat
* Bíró Krisztián (szoftverfejlesztő): A motorháztető alatt – eszközök és módszerek
* Padányi-Gulyás Gergely (szoftverfejlesztő): A benzinpumpa cseréje – live coding

Helyszín: Lechner Tudásközpont, Ügyféltér (1111 Budapest, Budafoki út 59. E/3. sárga épület)
Időpont: 2018. május 8. (kedd) 18:00

Jelezz vissza a Facebookon és gyere el, a belépés ingyenes!

A LED – Lechner Education a Lechner Tudásközpont előadássorozata.
A prezentációs eseményen nemcsak izgalmas előadásokat hallhatsz egy adott témában, hanem fel is teheted a Tudásközpont kollégáinak a kérdést: ők hogyan csinálják? Az egyes alkalmakkor olyan nemzetközileg is aktuális projekteket mutatunk be az érdeklődőknek, amik a jelenben meghatározzák, a jövőben pedig formálni fogják az épületeket, a településeket, az információs-technológiát és ezeken keresztül a magyar társadalom egészét.”

Forrás:
Agilis fejlesztés a gyakorlatban; Lechner Tudásközpont;

Informatika, távközlés, technika

Az Európai Bizottság határozott lépéseket tesz hogy az Unió a mesterséges intelligencia fejlesztésének élvonalában lehessen

„A mai napon az Európai Bizottság több intézkedést terjesztett elő abból a célból, hogy a mesterséges intelligenciát az európai polgárok szolgálatába állítsa és javítsa az európai versenyképességet ezen a területen.

A Bizottság három pilléren alapuló megközelítést javasol az állami és magánberuházások növelése, a társadalmi-gazdasági változásokra való felkészülés, valamint egy megfelelő etikai és jogi keret kialakítása érdekében. A kezdeményezés kidolgozására azt követően került sor, hogy az európai vezetők jelezték, szükségesnek éreznek egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítést.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőképpen nyilatkozott: „Ahogy korábban a gőzgép vagy a villamos energia, a mesterséges intelligencia is átalakítja világunkat. Olyan új kihívásokat jelent, amellyel Európának közösen kell megbirkóznia ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia mindannyiunk hasznára váljon. 2020 végéig legalább 20 milliárd EUR értékű beruházásra van szükség. A Bizottság mindebből kiveszi a részét: a mai kezdeményezéssel egyrészt ösztönözzük a kutatókat, hogy kifejleszthessék a mesterséges intelligenciával összefüggő technológiák és alkalmazások következő generációját, másrészt segítjük a vállalatokat is, hogy ezeket alkalmazni tudják.”

Európa a mesterséges intelligencia területén világszínvonalú kutatókkal, laboratóriumokkal és induló innovatív vállalkozásokkal büszkélkedhet. Az EU erős a robotika területén is, valamint globális vezető szerepet tölt be a közlekedésben, az egészségügyben és a feldolgozóiparban, amely ágazatokban a versenyképesség megőrzéséhez nélkülözhetetlen a mesterséges intelligencia alkalmazása. A kiélezett nemzetközi verseny miatt azonban határozott uniós fellépésre van szükség ahhoz, hogy az EU a mesterséges intelligencia fejlesztésének élvonalában lehessen.

A pénzügyi támogatás megerősítése, valamint a mesterséges intelligencia köz- és magánszféra általi alkalmazásának ösztönzése
Az EU-nak (köz- és magánszféra) 2020 végéig legalább 20 milliárd EUR-val kell növelnie a mesterséges intelligenciával összefüggő kutatási és innovációs beruházásokat. E törekvés támogatásához a Bizottság az EU kutatási és innovációs programja, a Horizont 2020 keretében növelni fogja a beruházásokat, hogy azok értéke a 2018–2020-as időszakban elérje az 1,5 milliárd EUR-t. Mindez várhatóan további 2,5 milliárd EUR értékű beruházást fog mobilizálni a meglévő köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében, például a nagy adathalmazok és a robotika területén. E beruházások elő fogják segíteni a mesterséges intelligencia fejlesztését az olyan kulcsfontosságú ágazatokban mint a közlekedés és az egészségügy, össze fogják kapcsolni és meg fogják erősíteni a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóközpontokat Európa-szerte, valamint ösztönözni fogják a teszteléseket és a kísérleteket. A Bizottság továbbá támogatni fogja egy olyan platform létrehozását, amely valamennyi felhasználó számára igény szerinti hozzáférést biztosít a mesterséges intelligencia releváns forrásaihoz az Unión belül (AI-on-demand platform).

Ezenkívül az Európai Stratégiai Beruházási Alap mozgósítása révén a vállalatok és az induló vállalkozások további támogatásban fognak részesülni a mesterséges intelligencia területén történő beruházáshoz. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásával az EU 2020-ig több mint 500 millió EUR értékű beruházást tervez több kulcsfontosságú ágazatban.

A Bizottság továbbra is törekedni fog arra, hogy beruházásösztönző környezetet teremtsen. Mivel a mesterséges intelligenciával összefüggő technológiák többsége szempontjából az adatok jelentik a nyersanyagot, a Bizottság jogszabályjavaslatot terjeszt elő még több adat további felhasználásának lehetővé tételére, valamint javaslatot tesz az adatmegosztás megkönnyítését célzó intézkedésekre. A szóban forgó adatok közé tartoznak a közüzemi, a környezettel és kutatással kapcsolatos, valamint az egészségügyi adatok.

Felkészülés a mesterséges intelligencia alkalmazása nyomán bekövetkező társadalmi-gazdasági változásokra
A mesterséges intelligencia megjelenésével számos új munkakör jön létre, egyesek eltűnnek, a legtöbb pedig átalakul. Ezért a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy korszerűsítsék oktatási és képzési rendszereiket, valamint a szociális jogok európai pillérére építve támogatja a munkaerőpiaci átmenetet. A Bizottság elő fogja mozdítani az üzleti-oktatási partnerségeket, hogy Európába vonzza a mesterséges intelligenciával foglalkozó tehetségeket és azokat itt is tartsa. Képzési programokat fog kidolgozni az Európai Szociális Alap pénzügyi támogatásával, továbbá támogatni fogja a digitális készségek, valamint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területét érintő kompetenciák fejlesztését, ahogyan a vállalkozói kompetencia és a kreativitás előmozdítását is. Az EU következő többéves pénzügyi keretének (2021–2027) hatálya alá tartozó javaslatok többek között fokozottabban fogják támogatni a fejlett digitális készségek képzését, köztük a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szaktudás megszerzését.

Megfelelő etikai és jogi keret kialakítása
Mint minden átalakító hatású technológia, a mesterséges intelligencia is felvethet új etikai és jogi kérdéseket a felelősséggel vagy az elfogult döntéshozatal lehetőségével kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új technológiák miatt új értékekre lenne szükség. A Bizottság 2018 végéig a mesterséges intelligencia fejlesztésére és felhasználására vonatkozó etikai iránymutatásokat fog előterjeszteni. Az iránymutatások az Európai Unió Alapjogi Chartáján alapulnak, tekintetbe veszik többek között a személyes adatok védelmének és az átláthatóságnak az elvét, valamint támaszkodnak a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoport munkájára. Hogy megkönnyítse az iránymutatások kidolgozását, a Bizottság a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetség keretében össze kívánja fogni az érdekelt feleket. A Bizottság 2019 közepéig iránymutatást fog kidolgozni a termékfelelősségről szóló irányelv értelmezéséről a technológiai eredmények függvényében, hogy a hibás termékek tekintetében jogi egyértelműséget biztosítson a fogyasztók és a gyártók számára.

A következő lépések
A 2018. április 10-én 24 tagállam és Norvégia által aláírt együttműködési nyilatkozat folytatásaként a Bizottság és a tagállamok megkezdik azt az összehangolt munkát, amelynek eredményeként várhatóan az év végére el fog készülni egy terv a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. A terv fő célkitűzései a következők lesznek: a beruházások hatásainak maximalizálása az EU és a tagállamok szintjén, az Unión belüli együttműködés ösztönzése, a bevált gyakorlatok megosztása, valamint annak közös meghatározása, hogyan biztosítható az EU globális versenyképessége. A Bizottság továbbra is beruház a mesterséges intelligencia szempontjából alapvető fontosságú kezdeményezésekbe, többek között a hatékonyabb elektronikai alkatrészek és rendszerek (például a kifejezetten a mesterségesintelligencia-műveletek működéséhez szükséges csipek), valamint a világszínvonalú nagy teljesítményű számítógépek fejlesztésébe, továbbá a kvantumtechnológiákkal és az emberi agy feltérképezésével kapcsolatos kiemelt projektekbe.

Háttér-információk
A mesterséges intelligencia nem science fiction, hanem már mindennapi életünk része: virtuális személyi asszisztenst használunk egy-egy napunk megszervezéséhez, telefonjaink pedig az ízlésünknek megfelelő zeneszámokat kínálják fel meghallgatásra. Az intelligens rendszerek – azon túl, hogy megkönnyítik életünket – segítenek egyes alapvető globális kihívások megoldásában is: a krónikus betegségek kezelésében, az éghajlatváltozás leküzdésében és a kiberbiztonsági fenyegetések előrejelzésében. A mesterséges intelligencia egyike a 21. század stratégiai szempontból legfontosabb technológiáinak.

Európa élen kíván járni e fejlődésben: számos közelmúltbeli áttörést a mesterséges intelligencia területén európai laboratóriumokban sikerült elérni. Az ipari és professzionális szolgáltató robotok mintegy negyedét európai vállalatok gyártják.

További információk
Kérdések és válaszok a mesterséges intelligenciáról
Tájékoztató a mesterséges intelligenciáról
Hasznos linkek”

Forrás:
Mesterséges intelligencia: a Bizottság felvázolja a beruházás ösztönzésére és az etikai iránymutatások kidolgozására vonatkozó európai megközelítést; Európai Bizottság; IP/18/3362; 2018. április 25.

Európa nagyon lemaradt a mesterséges intelligencia kutatásában

„Kontinensünk kutatói messze az Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött kullognak, az EU országoknak közös csúcslaboratóriumokra lenne szüksége.

Európai tudósok attól tartanak, hogy a kontinens lemarad a versenyben az Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött. A szakemberek nyílt levelet írtak, amelyben többek között egy országokon átnyúló szövetség létrehozását sürgették. Az új szervezet a lehető legmagasabb szinten tehetné lehetővé az akadémiai képzést és az ahhoz kapcsolódó tudományos karriert. Bernhard Schölkopf, a Max Planck Intézet professzora és a levél egyik aláírója kijelentette, hogy az elmúlt 5 évben annyira felerősödött a gazdaság érdeklődése a mesterséges intelligencia iránt – s ide kell érteni a szakértőknek kínált kiváló ajánlatokat is -, hogy sok alapkutatást már a vállalatoknál végeznek, és elmosódik a határ az akadémiai szférában végzett munka és az alkalmazott kutatások között.

Az aláírók között volt még Zoubin Ghahramani (Cambridge-i Egyetem), Francis Bach (Inria, Párizs), Yair Weiss (jeruzsálemi Héber Egyetem), Max Welling (Amszterdami Egyetem) és Thomas Hofmann (ETH Zürich). Ők mindannyian kiváló szakértőknek számítanak a mesterséges intelligencia és azon belül is a gépi tanulás területén.

A hatalmas adatmennyiségek és az egyre gyorsabb számítógépek jelentősen javítottak a szoftverek teljesítményén például a képfelismerés, illetve a nyelvek megértése és lefordítása területén. A közvéleménynek sejtelme sincs, hogy a Google, a Facebook és az Amazon mekkora mértékben támogatják a mesterséges intelligencia projekteket és milyen lehetőségeket kínálnak a toborzott kutatóknak. Matthias Bethge tübingeni informatikus, a levél aláírója szerint meglepődtek azon, hogy egy olyan óriáscég, mint a Google, biztosítja a kutatóinak az alapkutatások elvégzése mellett az eredmények szabad publikálását is.

A tudósok azt javasolták, hogy az európai államok alapítsanak csúcslaboratóriumokat és azokat államközi szerződések segítségével kössék össze, az eredményeket kölcsönösen ismerjék el. Ez utóbbi például azt is lehetővé tenné, hogy a hallgatók a gépi tanulás területén egyetemi végzettséget szerezzenek. A kezdeményezés neve European Lab for Learning & Intelligent Systems (Ellis). Az egyes kutatóközpontokat 100 millió euróval látnák el azért, hogy versenyképes infrastruktúrát építhessenek ki, majd az első tíz évben évenként akár 30 millió eurós költségvetéssel is rendelkezhessenek. A pontos összegekről ugyanakkor minden ország maga dönthetne. Az Ellis az 1970-es években elindított Molekuláris Biológiai Laboratórium (EBML) kezdeményezésre hasonlít.

Yoshua Bengio kanadai szakember üdvözölte az elképzelést és leszögezte: úgy gondolja, hogy az európai gazdaság számára létfontosságú egy ilyen intézmény létrehozása, s ez nem csupán a tudományos vezetésről és a gazdasági növekedésről, hanem az erkölcsi vezetésről is szól. Dong Tao, a Credit Suisse ázsiai menedzsere március végén annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egyértelműen Kína fogja uralni a mesterséges intelligencia piacot, mert az ázsiai országban nincsen komoly adatvédelem, ezáltal a vállalatok viszonylag szabadon tevékenykedhetnek.”

Forrás:
Európa nagyon lemaradt a mesterséges intelligencia kutatásában; SG.hu; 2018. április 25.

Megjelentek az Ipar 4.0 program keretében nyújtott támogatások igénylésének 2018. évi feltételei

„A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetében került létrehozásra az Ipar 4.0 program fejezeti kezelésű előirányzat, melynek keretösszege 1,5 milliárd forint.
A program célja, hogy az Ipar 4.0 Iparfejlesztési Stratégia megvalósításához olyan eszközt adjon a Kormányzat kezébe, amely az Irinyi Tervhez illeszkedve a valós piaci igények mentén, új megközelítéssel, a nemzetközi trendeknek megfelelően támogatja az ipar intelligens eszközökre épülő digitalizációs átalakítását.

”

Forrás:
Az Ipar 4.0 program keretében nyújtott támogatások igénylésének 2018. évi feltételei; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. április 23.

Nincs kifogás: most kell a blokklánccal foglalkozni!

„Május 24-én elindul a visszaszámlálás. A DIGITALL 2018 konferencián Országh Örs, blockchain guru, a Blockchain Competence Center ügyvezető-helyettese elárulja, melyek azok a szektorok, ahol immár elodázhatatlan a blockchain technológia bevezetése és alkalmazása.

Nincs kifogás: most kell a blockchainnel foglalkozni!

IVSZ: A Világgazdasági Fórum az internet új korszakának tartja a blockchain technológiát, amelyben az információ alapú hálózatokat az értékalapú megközelítés váltja fel. Ön szerint miért fontos megkülönböztetni a kriptovalutákat és a blockchaint?

Országh Örs: A technológiára épülő termék-szolgáltatás maga a kriptovaluta. A Bitcoin volt a technológia első termékként megjelenő formája, bizonyos értelemben esszenciája. A blockchainnek van egy csomó előnye és ezeket az előnyöket nem csak kriptovaluták formájában lehet kiaknázni, hanem más típusú termékek és szolgáltatások esetén is. Ma még az van a fókuszban, hogy meglévő üzleti folyamatokat egészítsünk ki blockchain alapú réteggel, mert ezeket tudja újabb lehetőségekkel, hozzáadott-értékkel kibővíteni.

Nagyvállalatoknál a technológia kell, hogy fókuszba kerüljön, erről kell őket edukálni. A kriptovaluták megítélése és szabályozatlansága azt sugallja, hogy a blockchain egyenlő a kriptovalutákkal, és emiatt ez (is) szürke zóna, amivel nem szabad még foglalkozni. A technológia azonban konkrétan megfogható előnyöket kínál, amiket ha a nagyvállalati vezető megért, akkor rá fog ismerni azokra a saját folyamatokra és problémákra, amelyekben ezt használni tudja és megoldásként tud rá tekinteni. Ez filozófiai váltást igényel.

IVSZ: Milyen területeket lehet már most látni, ahol a blockchain hasznos lehet a vállalatoknak?

Országh Örs: Hogy csak néhány példával éljek: nagyon komplex elszámolási rendszereket, komplett szabályok alapján automatizálhatunk úgy, hogy ehhez ne kelljen pénzügyi egyenlegeket vezetni. Ha ezt képesek vagyunk blockchain technológiával tokenizálni, majd okosszerződések mentén végrehajtani, akkor hamar értelmezhető előnyöket kapunk. De akár hitelesített adatbázisokat is ki lehet blockchain technológiával alakítani, melyekben biztosra vehető, hogy egy korábbi időpillanatban meglévő adat nem fog megváltozni. Nem lehet törölni a láncból és nem lehet módosítani a kódot. Ez egy vezetői információs rendszerben is érdekes lehet, mert egy döntéshozó biztos lehet abban, hogy a saját beosztottjai, a jogásza vagy a könyvelője sem képes arra, hogy más adatokat közöljön vele, mint amik valóban megtörténtek.

Amikor több cég ellátási láncot alkot, és azt menedzselni kell, el tudjuk érni, hogy ne legyen szükség adatszinkronizálásra, mert mindannyian egy megbízható adatbázist néznek és tudják, hogy a másik sem tud rajta változtatni. Nem lesz szükség arra, hogy a saját rendszereikben ezt lekövessék. Tipikus példája ennek az ipar területe (pl. az autóipar teljes beszállítói lánca), ahol kritikus jelentőségű akár egy alkatrész és annak a teljes életciklusának azonosítása. Erre egy blockchain alapú folyamat sokkal inkább megoldás, mint a jelenlegi módszer, ahol több cég próbálja összefésülni a nyilvántartásait.

IVSZ: Május 24-én Ön is előad az IVSZ nagyvállalatokat és startupokat egy platformra hozó DIGITALL 2018 konferencián. Kik számára lehet különösen hasznos az előadás?

Országh Örs: A nagyvállalati vezetők valahol már találkoztak ezzel a jelenséggel, de hiányzik a termékmenedzserek és termékfejlesztők azon rétege, akik megértik a technológiát és képesek arra, hogy lefordítsák ezt egy cégen belül egy blockchain alapú megoldásra. Rendszeresen tartunk fejlesztői oktatásokat, részükről tapasztalunk érdeklődést. Hozzá kell tenni, hogy blockchain esetében is teljes szoftverfejlesztési projektekről beszélünk: frontend, backend, mobil alkalmazás, web és egyebek tartoznak hozzá. Ennek csak 10-15%-át teszi ki maga a blockchain fejlesztés.

Állami szinten is nagy az érdeklődés és a tettvágy is. A technológia és a folyamatok azt ígérik, hogy akár GDP százalékban kimutatható eredményt is hozhat, ha az államigazgatásba vagy a közigazgatásba be tudjuk emelni a blockchain alapú folyamatokat. Van egy komoly lehetőség, hogy ha megfelelően támogató szabályozás jönne létre a blockchain technológia körül, akkor Magyarországra komoly tőkét is ide lehetne hozni.

IVSZ: Milyen jellegű előadásra készülhetnek a résztvevők?
Országh Örs: Nem technológiai fókuszú beszélgetés lesz. Bárki érteni fogja. Alapvetően azt emelem majd ki, hogy miért érdemes foglalkozni ezzel a technológiával. Valós felhasználási módokat fogok adni, nem pedig pilotokról beszámolni. Arról beszélek majd, hogy ezzel miért kell MOST foglalkozni. Vannak olyan szektorok, ahol ez nem nagyon odázható el. Fél- egy éven belül ezeknek a projekteknek el kell indulniuk ahhoz, hogy a vállalatok lépést tartsanak a saját iparágukkal.

Találkozz Te is Országh Örs, blockchain szakértővel a DIGITALL 2018 konferencián május 24-én! Regisztrálj most!”

Forrás:
Nincs kifogás: most kell a blockchainnel foglalkozni! ; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2018. április 25.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kísérleti programok indulnak okostelepülések kialakítására

„Az év közepéig tíz kísérleti program indul digitális eljárásokkal támogatott okostelepülések kialakítására – mondta a Digitális Jólét Programjáért felelős miniszterelnöki biztos csütörtökön Tatán, a „Civitas sapiens – okosvárosok – bölcs közösségek” konferencia nyitóelőadásán.
Deutsch Tamás hangsúlyozta, a kísérleti program helyszínei között különböző helyzetű és népességű települések lesznek majd. A fejlesztéseket az év végére szeretnék befejezni, a bevált eljárásokat jó gyakorlatként mutatják majd fel más településeknek.

Szólt arról, hogy a Digitális Jólét Program 2.0 fejlesztéseibe a határon túli magyar településeket is be kívánják kapcsolni, azzal a céllal, hogy versenyelőnyt biztosítsanak számukra.

A miniszterelnöki biztos az okosvárosok program legnagyobb hajtóerejének nevezte, hogy „alulról felfelé szerveződik, így a szereplők egymással egyenrangúként, partneri viszonyban működnek együtt”.

A Digitális Jólét Program által biztosított fejlődési ütemet azzal érzékeltette, hogy Magyarországon a rendszeresen internetet használók aránya 2015 és 2017 között 73-ról 79 százalékra emelkedett, és 2018-ra várhatóan meghaladja majd a 80 százalékos uniós átlagot.

Deutsch Tamás elmondta, a következő egy-másfél évben legalább 500 embert szeretnének kiképezni az okostelepülések számára használható programok fejlesztésére. Szólt arról is, hogy a konferencia a „digitális térségfejlesztés” elnevezés szakirányú továbbképzés második oktatási napja. A továbbképzést az Edutus Főiskola szervezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel együttműködve.

Némethné Gál Andrea, az Edutus Főiskola megbízott rektora az MTI-nek elmondta, hogy a képzést kifejezetten a közigazgatásban dolgozó diplomásoknak alakították ki. Induláskor hetvenen iratkoztak be, többségük a határon túlról érkezett.

A képzés két féléves, minden félévben nyolc oktatási nappal. A félévenkénti hét-nyolc tantárgy elsajátítását elektronikus tananyaggal támogatják. A tanulmányok végén diplomamunkát kell készíteni, ennek elfogadása esetén a hallgatók oklevelet kapnak.”

Forrás:
Kísérleti programok indulnak okostelepülések kialakítására; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program; 2018. április 26.

Okos város: a visegrádi országok innovatív cégei mutatkoztak be Madridban

„A V4 magyar elnökség spanyolországi gazdaságdiplomáciai hetének következő állomásaként Santander után Madridban mutatkozhattak be a visegrádi együttműködés országai, közöttük Magyarország smart city területen tevékenykedő innovatív vállalkozásai, start upjai. A Madridi Nagykövetség, a V4 magyar elnökség keretében, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) támogatásával szervezte azt a Smart City konferenciát, amelynek április 24-én a spanyolországi vállalkozások legnagyobb országos szövetségének (CEOE) – a rendezvény társszervezője – székhelye adott otthont. A konferencián felszólalt többek között Lepsényi István államtitkár, Szalay Piroska, a BVK elnöke, illetve spanyol részről José Manuel Leceta, a digitális átalakulásért felelős RED.ES főigazgatója. A konferencia alkalmat adott olyan magyar innovációk, mint az elektromos kukásautó vagy a digitális működtetésű hotelek bemutatására, amelyek számos spanyol cég, állami szereplő érdeklődését felkeltették.[Magyarország Nagykövetsége] ”

—

„2018. április 23-24-én Madridban és Santanderben mutatkoztak be budapesti startupok a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) és Magyarország Madridi Nagykövetsége szervezésében.

A BVK Be Smart versenyének nyertesei, a Route4U és az Electromega képviselte hazánkat Spanyolországban a magyar V4-es elnökség keretében nagykövetségünk által szervezett, a négy ország startup ökoszisztémáit együttesen bemutató két napos konferenciasorozaton.

„A V4 magyar elnökségnek az a célja, hogy a digitalizációs kérdésekben is mutassuk meg a világnak, hogy mit tudunk. Hasonlóképpen gondolkodik erről a témáról Lengyelország, Csehország és Szlovákia is. Fontosnak tartom, hogy ne csak általánosságban mutatkozzunk be, hanem olyan konkrét témákban kínáljunk megoldásokat, amelyek minden várost érintenek, mint például a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem és a közlekedés. A Főváros támogatásával a BVK kiváló cégeket hozott ki, nagy érdeklődést keltett az Electromega elektromos kukásautója” – mondta Győri Enikő, Magyarország madridi nagykövete.

Első alkalommal mutatkozhattak be szervezett formában magyar startupok Spanyolországban. A programban Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke a konferenciákon előadást tartott a fővárosi jó gyakorlatokról és a Közalapítvány startup programjairól. „Az Európai Regionális Versenyképességi Index adatai szerint a Madrid és Budapest régiói az innováció terén egymáshoz hasonló szinten, mindketten az uniós átlag felett teljesítenek. Kiváló lehetőséget látok arra, hogy a két régió között komoly kapcsolatok alakuljanak ki az üzleti innovációra alapozva.”

A madridi konferencián Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és –szabályozásért felelős államtitkára a V4 országok képviseletében az okos városok témájában megvalósuló intézményi kezdeményezésekről beszélt.

A cantabrai Santander-re azért esett a szervezők választása, mert igazi okos városként rengeteg jó példát tud felsorakoztatni az okos megoldások alkalmazásában.

A Route4U fejlesztése egy kereshető és tervezhető akadálymentességi térkép, mely az akadálymentesség szintje szerint színezett helyek mellett, a közösség által automatikusan naprakészen tartható járda adatokat is tartalmaz. Tömegközlekedési járat információk felhasználásával már garantáltan problémamentes háztól-házig navigációt kínál kerekesszékkel, babakocsival közlekedők részére. A Route4U többszörös Be Smart nyertes, a BVK mentoráltjaként sikeresen mutatkozott be Düsseldorfban, Tel Avivban, Lisszabonban, Madridban és Dublinban, a legutóbbiban a városvezetéssel együttműködve fejleszti tovább az alkalmazást.

Az Elektromega Kft. kifejezetten nagy össztömegű tehergépjárművek elektromos meghajtására szakosodott innovatív induló vállalkozás, teljesen környezetkímélő, nulla emissziós, elektromos meghajtású szemeteskocsikat épít, immáron sorozatgyártásra alkalmas, kipróbált és bevált prototípussal rendelkezik. Az Elektromega többszörös Be Smart nyertes, a BVK mentoráltjaként sikeresen mutatkozott be Lisszabonban, Dublinban, Düsseldorfban és Madridban.[OrientPress]”

—

„A társadalmak egyik legnagyobb kihívása a nagy sebességgel történő digitális átalakulás – fejtette ki Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára kedden Madridban egy konferencián.

A visegrádi országok és Spanyolország digitális jövőjéről rendezett eseményen egyebek mellett a digitális átalakulásáról, az intelligens városüzemeltetésről és az ezekkel összefüggő üzleti lehetőségekről tanácskoztak.

Lepsényi István előadásában ismertetett több, ezen a területen hozott magyar kormányzati lépést, így például a Digitális jólét programot, a Modern városok programot, és az Ipar 4.0 programot, illetve beszélt az elektronikus mobilitás magyarországi térhódításáról.

Joaquín Gay de Montellá, a rendezvénynek otthont adó Spanyol Vállalkozói Szövetség (CEOE) alelnöke felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a digitális átállás elengedhetetlen az országok nagyobb ütemű növekedése, fenntartható gazdasága és versenyképessége érdekében. A dél-európai országban 2025-ig várhatóan több mint 250 ezer új munkahely jön majd létre a digitalizációnak köszönhetően – tette hozzá.

Spanyolország példát kíván mutatni más országok számára a digitális fejlesztésben – emelte ki José Manuel Leceta, a spanyol állami információs technológiai projektekért felelős Red.es főigazgatója. Elmondta, 2015-ben indították el az intelligens városok projektet 40 város, például Santander és Málaga részvételével, amely dinamizálja a digitális átállást. A 2025-ig tartó spanyol kormányzati stratégia célja egyebek mellett megfelelni az olyan kihívásoknak, mint az adatinnováció, valamint a digitális bizalom növelése – tette hozzá. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a konferencián egyszerre öt ország tud most tapasztalatot cserélni és együttműködéseken gondolkodni.

Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) kuratóriumi elnöke elmondta, hogy az innovációt nézve Budapest, Madrid, valamint a többi visegrádi ország fővárosa egyaránt az uniós átlag feletti értéket mutat az európai regionális versenyképességi indexben.
…
A visegrádi csoport magyar elnöksége alkalmából rendezett madridi eseményen lengyel, cseh és szlovák szakemberek is ismertették országaik eredményeit és projektjeit.[Magyar Hírlap]”

Forrás:
V4 Smart City konferencia Madridban; Magyarország Nagykövetsége Madrid
Spanyolország felé nyitnak a magyar startupok; OrientPress; 2018. április 24.
Lepsényi István: Az egyik legnagyobb társadalmi kihívás a digitális átalakulás; Magyar Hírlap/MTI; 2018. április 24.

Új uniós szabályok fogják támogatni az onlineplatform-gazdaságban résztvevő kisvállalkozásokat

„A mai napon a Bizottság új szabályokat terjesztett elő az onlineplatform-gazdaság vonatkozásában, amelyek mintegy biztonsági hálóként működnek a digitális gazdaságban tevékenykedő kisvállalkozások számára.

Az új szabályok nyomán a digitális egységes piac jobb működése várható Juncker elnöknek az Unió helyzetéről szóló, 2017. szeptember 13-i beszédében tett kijelentéseknek megfelelően, miszerint „az online gazdaságon belüli méltányos, kiszámítható, fenntartható és megbízható üzleti környezet” megóvására kell törekedni. A cél az, hogy a kisebb vállalkozások és kereskedők méltányos, átlátható és kiszámítható üzleti környezetben használhassák a különféle online platformokat. Ennek leginkább a szállodák, az online értékesítést folytató kereskedők, az alkalmazásfejlesztők és más hasonló cégek lesznek a haszonélvezői, amelyek keresőmotorok segítségével növelik weboldalaik látogatottságát.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket mondta: „Az EU-ban kiskereskedők millióinak tevékenysége függ az online platformoktól, hiszen ezeken keresztül szereznek ügyfeleket a digitális egységes piacon. Az új online piacterek a növekedést és az innovációt szolgálják, de az üzleti környezetet csak egyértelmű és egyszerű szabályok bevezetésével lehet fenntarthatóvá és kiszámíthatóvá tenni. A mai javaslatok átláthatóbbá teszik a digitális gazdaságot, és gondoskodnak a megfelelő fokú kiszámíthatóságról a vállalkozások számára, ami végeredményben az európai fogyasztók érdekeit is szolgálja.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Nem akarjuk, hogy az egységes piac a tagállami szabályok sokfélesége miatt széttagolódjon. A Bizottság mai javaslata azon törekvés jegyében született, hogy átlátható viszonyokat teremtsen és megfelelő jogorvoslati mechanizmusokról gondoskodjon az Unióban tevékenykedő vállalkozások – különösen a kisvállalkozások – számára, mert azok csak így tudják a digitális gazdaságot az előnyükre fordítani. Emellett a javaslat a platformokkal kapcsolatban a jogbiztonságot is garantálja.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „A platformok és a keresőmotorok az európai vállalkozások számára nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak a fogyasztók elérése szempontjából, arra viszont ügyelnünk kell, hogy az üzleti felhasználókat ne érje kár amiatt, hogy a vállalatok visszaélnek hatalmukkal. Az átláthatóságra és a hatékony vitarendezésre vonatkozó világos szabályok bevezetésével, valamint az online platformok tevékenységét részletesen elemző megfigyelőközpont létrehozásával ma nagyon fontos lépést tettünk. Az online platformokkal szembeni bizalmat csak úgy tudjuk növelni az EU-ban, ha gondoskodunk arról, hogy az internetes platformok és keresőmotorok egyenlő bánásmódban részesítsék a különböző vállalkozásokat.”

Egy nemrégiben végzett Eurobarométer felmérésben a megkérdezett kis- és középvállalkozások közel fele (42%-a) úgy nyilatkozott, hogy használja az online piactereket termékei és szolgáltatásai értékesítésére. Egy másik tanulmány szerint pedig a platformokon tevékenykedő európai vállalkozások csaknem 50%-a ütközött már valamilyen problémába. A tanulmányból kiderül továbbá, hogy a szerződéses jogviszonyokat érintő problémák 38%-a megoldatlan marad, 26%-a pedig csak nehézségek árán orvosolható. A becslések szerint mindez közvetlenül az értékesítések során kb. 1,27–2,35 milliárd EUR veszteséghez vezet.

Az átláthatóság és a méltányosság biztosítása érdekében tett jogalkotási lépések

Az új szabályok a fenti problémákat a következőképpen kívánják megoldani:

  • Az átláthatóság fokozásával: az online közvetítési szolgáltatások nyújtói kötelesek gondoskodni arról, hogy a foglalkozásszerű felhasználók számára kialakított szerződéses feltételeiket közérthetően fogalmazzák meg, és azok könnyen hozzáférhetők legyenek. Idetartozik többek között az is, hogy előre meg kell állapítani, hogy egy foglalkozásszerű felhasználót milyen okok miatt lehet törölni a platformról, illetve felfüggeszteni. A szolgáltatóknak a szerződési feltételek módosítása esetén észszerű minimális értesítési időt kell alkalmazniuk. Amennyiben egy online közvetítési szolgáltatásokat nyújtó vállalat egy üzleti felhasználó ajánlatának egy részét vagy annak egészét felfüggeszti vagy törli, ezt megfelelően meg kell indokolnia. Ezenkívül e szolgáltatóknak ki kell dolgozniuk és közzé kell tenniük, hogy milyen elveket követnek a következő kérdésekben: i. a szolgáltatásaik által generált adatok közül ki milyen feltételek mellett mely adatokhoz férhet hozzá, ii. milyen bánásmódban részesítik a saját termékeiket és szolgáltatásaikat a foglalkozásszerű felhasználók által kínált termékekhez és szolgáltatásokhoz képest, iii. hogyan érik el a szerződéses feltételek (az ún. „legnagyobb kedvezmény záradéka”) alkalmazásával, hogy a foglalkozásszerű felhasználók a lehető legnagyobb választékban és a lehető legkedvezőbb áron kínálják termékeiket és szolgáltatásaikat. Végül pedig mind az online közvetítési szolgáltatások nyújtóinak, mind az online keresőmotorok üzemeltetőinek meg kell határozniuk azokat az általános feltételeket, amelyek alapján a keresés eredményeként feltüntetett termékek és szolgáltatások sorrendjét megállapítják.
  • Hatékonyabb vitarendezéssel: az online közvetítési szolgáltatások nyújtói kötelesek belső panaszkezelő rendszert kialakítani. Az alternatív vitarendezés elősegítése érdekében az online közvetítési szolgáltatások nyújtóinak fel kell tüntetniük a szerződési feltételeikben azokat a független és szakképzett mediátorokat, akikkel vitarendezés céljából hajlandóak jóhiszeműen együttműködni. A Bizottság emellett az ágazatot is ösztönözni kívánja arra, hogy az egyes vállalatok önkéntes alapon független mediátorokból álló szakértői gárdát állítsanak össze, akik rendezni képesek az online közvetítési szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült vitákat. Végezetül pedig a vállalkozásokat képviselő szövetségek jogot kapnak arra, hogy a vállalkozások nevében jogi úton is érvényesítsék az átláthatóságra és a vitarendezésre vonatkozó új szabályokat.
  • Uniós megfigyelőközpont létrehozásával az új szabályok hatásainak nyomon követésére: a központ feladata az lesz, hogy figyelemmel kísérje a digitális gazdaságban folyamatban lévő és újonnan kialakuló vitás kérdéseket, illetve lehetőségeket, mégpedig azzal a céllal, hogy a Bizottság szükség esetén a ma előterjesztett jogalkotási javaslatot további intézkedésekkel egészíthesse ki. Az idevágó szakpolitikai és szabályozói megközelítések európai szintű megfigyelése különös figyelmet kap e tevékenység során.

Az elért eredmények függvényében és az uniós megfigyelőközpont megállapításai alapján a Bizottság három éven belül felméri, hogy szükség lesz-e további intézkedésekre.

Háttér-információk
A ma előterjesztett rendeletjavaslat előzménye az volt, hogy a Bizottság a digitális egységes piaci stratégia félidős értékelése nyomán vállalta, hogy intézkedéseket dolgoz ki a platformok és a vállalkozások közötti kapcsolatokat aláásó tisztességtelen szerződéses feltételekkel és kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépésre, és ennek során a vitarendezéssel, az üzleti módszerek méltányosságának kritériumaival és az átláthatóság fokozásával kapcsolatos lehetőségeket is körüljárja.

A javaslat egy már két éve zajló, széles körű konzultációkat, gazdasági kutatásokat, szakpolitika-tervezést és számos műhelytalálkozót magában foglaló tényfeltáró vizsgálat lezárása és tetőpontja.

A Bizottság már élt is a versenyszabályok érvényre juttatására vonatkozó hatáskörével a platformgazdaságban zajló verseny méltányosságának biztosítása érdekében. 2017 májusában például határozatot hozott, amelyben jogilag kötelező erejűvé tette az Amazon azon előzetes versenyjogi aggályokkal összefüggésben tett kötelezettségvállalásait, amelyek az Amazon és az elektronikuskönyv-kiadók között létrejött forgalmazási megállapodások egyes feltételeivel kapcsolatban merültek fel. 2017 júniusában pedig tiltó határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy a Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy a saját ár-összehasonlító szolgáltatását jogszerűtlenül előnyben részesítette az általános keresési találatok között. A Bizottság szükség esetén továbbra is kész érvényesíteni az uniós versenyszabályokat a digitális szektorban.

További információk
Kérdések és válaszok
A közlemény és más hasznos linkek”

Forrás:
Online platformok: az Európai Bizottság szigorúbb előírásokat vezet be az átláthatóságot és a méltányosságot illetően; Európai Bizottság; IP/18/3372; 2018. április 26.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. május 2.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Álhírek és valódi politika. A „fake news” körüli értelmezési mocsár
Az álhír, hamis hír, félrevezető hír (és még sorolhatnánk a közkeletű és közhasználatú kifejezéseket) témája – mondanunk sem kell – tovább foglalkoztatja a nemzetközi kapcsolatok szakember gárdáját is. Különösen a digitális diplomácia művelői taglalják növekvő aggodalommal a „fake news” jelenséget, hiszen annak kiemelt terepe, a közösségi média világa a technologizált külkapcsolatoknak is a sajátja.
A minap a Diplomatic Courier közölt érdekes, jól összeszedett rezümét a témában. A legutóbbi davosi Világgazdasági Fórum jeles újságíró résztvevői egy vitabeszélgetésen járták körül a fake news problematikát, felvillantva a legizgatóbb kérdéseket – és a nagyhatalmak közötti nézetkülönbségeket egyaránt.

  • Az újságírók többsége egyértelmű különbséget tenne a ténylegesen valótlan, kitalált híresztelésen alapuló „valódi álhír”, és a politikai szándékokat szolgáló „propaganda álhírek” között. Éppen ezért a „fake news” kifejezés meggondolatlan, divatos használatát félrevezetőnek tartják.
  • Az „álhír” kifejezés abban az értelemben is félrevezető, hogy használói nem csupán a félrevezető információkat tartalmazó híradásokat illetik ezzel a terminussal. Szokássá vált „álhírnek” bélyegezni minden olyan hírt, információt, véleményt, amely eltér a saját kánonoktól – a politikai spektrum mindkét oldalán.
  • A kifejezés meggondolatlan, válogatás nélküli használata megnehezíti annak felderítését, hogy az ilyen hírek közreadásában mekkora szerepet játszik az azt kibocsátó média orgánum tudatossága.
  • A félretájékoztatás (avagy angol kifejezéssel a „misinformation”) ilyen széles körű elterjedése egyértelmű veszélyt jelent a társadalmak demokratikus működésére.
  • A probléma megoldását nem lehet (nem szabad) a kormányzati szabályozások vidékén keresni. Az ilyen beavatkozások ugyanis kifejezetten veszélybe sodorhatják a szólásszabadságot, és a sajtószabadságot is.
  • Sokkal inkább az alulról jövő (grassroot) kezdeményezések jelenthetik a megoldást: a civil szervezetek, illetve szakszerű újságírói képviseletek együttműködése szülhet olyan felügyeleti intézményeket, amelyek hatékonyan őrködhetnek az információ torzítatlansága felett.
  • Az oktatás játszhatja a kulcsszerepet az álhír-járvány megállításában. Egyfajta „újságírói ismeretek” oktatása már a közoktatás általános, illetve középiskolai szintjén jelentősen hozzájárulhatna ahhoz, hogy a közvélemény fokozottabban figyeljen az általa fogyasztott információk forrására, minőségére.
  • A hivatásos újságírói intézményrendszer is sokat tehet az álhírek feltartóztatásáért: az újságírás minőségének javítása általános értelemben emelné a hírtermelés-hírfogyasztás standardjait.
  • A fősodratú újságírás üzleti modellje alapvető változtatásra szorul: a jelenlegi reklámfüggőség (avagy online médiumok esetében a kattintás számtól való függés) az álhírjelenségek elterjedésének melegágya.

Fake news, real politics; Lindsey Washington; Diplomatic Courier; 2018. április 10.

Digitális konzuli szolgáltatások
Éppen a múlt héten idéztünk egy érdekes írást a külképviseleti munka funkcionális evolúciójáról. Ebben láthattuk, hogyan vált a diplomáciai testületek, képviseletek meghatározó funkciójává vált szinte a történeti kezdetektől a konzuli tevékenység, a honfitársak érdekeinek képviselete, védelme és szolgálata a fogadó állam terepén.
A digitalizáció talán a kapcsolattartásban, méghozzá a fogadó ország közvéleményével való közvetlen kapcsolatépítésben alakította át a legdrámaibb módon a hagyományos értelemben vett diplomáciai munkát. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a digitalizáció kizárólag a Twitter szinte valósidejű hírfolyamában, vagy az Instagram népszerű kép- és videomegosztásaiban forradalmasítja a diplomáciai munkát. Napjainkban a fentebb említett diplomáciai funkció, a konzuli tevékenység is gyökeres modernizáción megy át, hála az ICT-eszközöknek, és különösen a mobil technológiáknak. Lássuk, hogyan!

A külképviseletek egy része célspecifikus, konzuli mobil alkalmazásokat indított útjára. Ezek az úton levő állampolgárokat segítik kifejezetten a turisztikai célterülethez kapcsolódó, releváns és valósidejű információkkal. Különös jelentősége van ebben a tájékoztatásban a rendkívüli eseményekhez, helyzetekhez kapcsolódó híradásoknak. A lengyel konzuli mobil alkalmazás például – vészhelyzet esetén – riasztást küld az érintett vidéken tartózkodó állampolgároknak.

A követségek és konzulátusok ugyanakkor – hasonló vészhelyzeti kommunikációra – ma már előszeretettel alkalmazzák a közösségi platformokat is. A kanadai és amerikai külképviseletek például szívesen használják a Twitter csatornáját arra, hogy rendkívüli helyzetben, például természeti katasztrófák esetén hasznos információkat, vészhelyzeti elérési lehetőségeket küldjenek a környéken tartózkodó állampolgáraiknak.

A krízishelyzeteknek azonban szomorú sajátossága az is, hogy a (hagyományos) közösségi média alapú kommunikációs csatornákat elöntik, néha szinte eldugítják a megbízhatatlan, alaptalan, téves, vagy kifejezetten félrevezető információk. E probléma orvoslására, a hatékony vészhelyzeti digitális kapcsolatteremtésre, tájékoztatásra több területen is fejlesztésbe kezdtek a világ jelentős külszolgálatainál:

  • A külképviseletek egy része kizárólag a vészhelyzetekre fenntartott, speciális Twitter-csatornák felállításában látja az információs „háttérzaj” kiküszöbölésének módját. Ezek a Twitter-fiókok kizárólag a vészhelyzeti információk gyűjtésére és közreadására szolgálnak. Forrásaik pedig alaposan megválogatott, hiteles információ kibocsátók (például más nagykövetségek).
  • Az információ szűrését célzó megoldások között szerepel az ún. közösségi média-figyelő (más megfogalmazással közösségi média hírszerző) szolgálatok felállítása. Vészhelyzet esetén például egy nagykövetség erre hivatott személyzete figyelni kezdi a Twitter-forgalmat, rákeresve az aktuálisan legnépszerűbb címkékre (hashtagekre). Ebben speciális alkalmazások, mint pl. a TweetDeck segíthetik a munkát. Ilyen módon újabb, megbízható információkhoz juthat a tájékoztató rendszerük.
  • A követségek egy minősítési rendszerrel osztályozhatják az általuk követett (és közre adott) információs források megbízhatóságát.

Krízishelyzetekben természetesen gondot jelent a (már megszűrt, hitelesített) információk gyors, hatékony szétosztása is. E probléma orvoslására szolgálhat, ha a követségek, konzulátusok a (korábban, a forgalomfigyelők által azonosított) aktuálisan legnépszerűbb címkékhez kapcsolva („re-tweetelve”) szórják a vészhelyzeti közleményeiket.
Az információk hatékony továbbosztását segíti az is, ha a konzulátusok jelentős és többrétegű hálózatokba ágyazódva továbbítják a híreket: itt elsősorban az intézményes kötődéseik (nemzeti közigazgatási intézményi hálózatuk, továbbá a világ más országaiban akkreditált diplomáciai testvérintézményeik) jöhetnek szóba, ugyanakkor fontos szerepet játszhatnak az egyes helyi információs hálózataik (pl. helyi média kapcsolataik) is.
Delivering Digital Consular Aid; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2018. április 27.

Az érzékiség technológiája. Zenei videoklipek a nagypolitikában
Az elmúlt héten egy a James Bond filmek geopolitikai világképét elemző, szórakoztató és ugyanakkor úttörő tanulmány kapcsán igyekeztünk felvillantani azt, hogy milyen komoly szerepe van a mind inkább digitalizálódó tömegkultúrának a geopolitikai világképek, és végső soron a világpolitikai mozgások alakításában.
Most egy másik, de szintén a témába vágó tanulmányra szeretnénk felhívni a figyelmet. Aki ugyanis a téma iránt érdeklődik (vagy csak egyszerűen éli világunk mindennapjait) annak nyilvánvaló: nem csak a mozifilmek, vagy a televíziós sorozatok, a stratégiai- és lövöldöző videojátékok rendelkeznek nagyon is markáns világképpel, geostratégiai „üzenettel”, hanem életünk talán leghétköznapibb tömegkulturális termékei – a zenei videoklippek is.

A közkedvelt amerikai zenei tévécsatorna, az MTV globális elterjedése, azaz nagyjából az 1980-as évek óta a videoklip az egyik legelterjedtebb, legnépszerűbb zenei-vizuális műfaj. Méghozzá olyan, amelyik különösen nagy erővel közvetít, különösen széles tömegekhez „tartalmakat”. Tudatosan használtuk ezt a kicsit semmitmondó kifejezést, ugyanis a tömegkultúra tanulmányozóinak többsége számára a zenei klip (egy zeneszám, és egy többnyire táncos elemeket tartalmazó jelenet kombinációja) nem tartalmaz olyan jelentőségteljes „narratívát”, amit valójában elemzés tárgyává lenne érdemes tenni.

Ezen a felfogáson szakít a kitűnő E-International Relations online magazin, amikor mély és alapos elemzésben járja körül, egyfajta úttörő munkaként, a zenei videoklipek által közvetített mondandókat, világképeket. A szerző, Catherine Baker meggyőző kutatásokra alapozva mutatja ki, hogy a hidegháború politikai, ideológiai, és végső soron geopolitikai tartalma a legszorosabban összefonódott a fogyasztói kultúra valamennyi elemének mondandójával. Nincsen ez másként a sokáig csak jelentéktelennek tekintett zenei videóval sem: a 80-as évektől felnövő generációk ízlését, de egyben világlátását is jelentős mértékben alakító kommersz műfaj valójában hatékony közvetítője olyan alapvető geopolitikai koncepcióknak is, mint például a „harcos-katonás férfiasság”, vagy az „amerikai kivételezettség”, vagy akár a „jó háború” eszméje.
A Technocracy of Sensuousness. Music Video in International Politics; Catherine Baker; E-International Relations; 2018. április 20.

A török Államfői Hivatal új Twitter-fiókja és YouTube csatornája – jeltolmácsolással
Törökország az utóbbi időkben egy fokozatosan megmerevedő, egyre több „illiberális” jegyet magára öltő, tehát a progressziónak, következésképpen a technológiai haladásnak mintegy ellenpontját mutató államként jelenik meg a fősodratú médiában. A sommás értékítélet azonban, mint általában, itt is félrevezető lehet.
A helyzet ugyanis az, hogy a digitális diplomáciával kapcsolatos kutatásoknak, alkalmazásoknak és gyakorlatoknak Törökország egy kifejezetten érdekes, több területen példamutató országa. A török külpolitikai intézményrendszer valójában nagyon is tudatosan igyekszik kihasználni a korszerű ICT-eszközök, és különösen a közösségi média platformok és megoldások felhasználásában rejlő lehetőségeket.

A török külpolitikai célok szolgálatának digitális eszközrendszere az elmúlt héttől két újabb elemmel bővült. Az Államfői Hivatal egy dedikált Twitter-csatornát indított útjára, amelyen kizárólag egy – szintén erre a célra létrehozott – YouTube csatorna videoanyagait teszik közzé. A kezdeményezés érdekessége, hogy a filmanyagok a fontosabb külpolitikai érdeklődésre számot tartó híranyagok jelnyelvű tolmácsolással elkészített változatait tartalmazzák. A hozzá csatlakozó Twitter-csatorna tovább növeli a potenciális felhasználók elérését.
Twitter és YouTube

Szórakoztatóipar plusz közösségi média – íme, a Trump-féle 21. századi diplomácia!
Az elmúlt hét talán nem a legnagyobb horderejű, de szerintünk nagyon is jellemző – és persze sokak által kritizált digitális diplomáciai lépése az amerikai elnökhöz kapcsolódott. Tegyük gyorsan hozzá: nem először, és vélhetően nem is utoljára.

Donald Trump ugyanis mára talán arról vált a legismertebbé, hogy a Twittert tekinti az egyik legfontosabb külpolitikai eszközének. De, a leggyakrabban használtnak mindenképpen. Most ismét üzent, méghozzá az egész világnak. A népszerű közösségi platformon megjelent posztja a 2026. évi FIFA Világkupa rendezéséért folyó vetélkedéshez kapcsolódott. Az Egyesült Államok ugyanis – Kanadával és Mexikóval közösen – pályázatot nyújtott be a rangos nemzetközi sportesemény rendezési jogáért. Az amerikai elnök most, rövid Twitter-üzenetben, és jó előre megfenyegette mindazokat, akik szintén kacérkodnának a rendezés gondolatával. „Szégyen lenne, ha azok az országok, amelyeket mi mindig támogatni szoktunk, most az amerikai pályázás ellen lobbiznának. Miért támogassunk olyan országokat, amelyek nem támogatnak minket (beleértve az ENSZ-t)?” Az erővel való ilyen fenyegetés – ráadásul egy sportesemény rendezési jogai kapcsán – jelentős felzúdulást váltott ki Trump közösségi média követői körében. Az „árukapcsolás” nyíltsága valóban szokatlan a nemzetközi kapcsolatokban, viszont Trump-ra szinte elnöki kampányának kezdete óta jellemző ez a fajta brutális őszinteség.
Twitter

Az afganisztáni tálibok a digitális propagandában is kezdenek felülkerekedni
Amikor az amerikai hadsereg, kevés híján két évtizeddel ezelőtt megindította csapatait a nemzetközi iszlám terrorizmus fészkének tekintett Afganisztán ellen, alig néhány hét alatt kiűzte a vallási fanatikus tálibokat az ország fővárosából, és teljes megsemmisítésük is közelinek tűnt már.

Mostanra azonban gyökeresen megváltozott az afganisztáni helyzet. Egyes nyugati források szerint ma már ismét a tálibok tartják ellenőrzésük alatt a történelmileg forrongónak számító térség mintegy 70%-át. A gyors terrorellenes akciónak induló hadjárat az Amerikai Egyesült Államok leghosszabb háborújává nyúlt. A hadi helyzet ilyen változásában – vélik egyesek – nem csak az évtizedes, sőt évszázados gerilla tapasztalatokra támaszkodó helyi fegyveresek rugalmassága, helyismerete, beágyazottsága játszott szerepet. Hanem az, amiben a nyugatiak, és különösen az amerikaiak hagyományosan különösen erősek voltak mindig: az információs hadviselés.

Az egyik térségbeli sajtótermék, az Arab News a héten érdekes cikkben mutatott be egy friss beszámolót, amely „Talibán történetek” címmel az afganisztáni hosszú háború propaganda hadszíntereire kalauzol el minket. A szerző, Thomas Howard Johnson, az egyik legtekintélyesebb amerikai nemzetbiztonsági és terror elhárítási szakértő annak járt utána: hogyan szereztek meglepő jártasságot az információs hadviselés csínjában-bínjában a korszerű gerillahadviselésben már addig is élenjáró tálibok.

A társadalmukat gyakorlatilag középkori vallási elvek szerint szervező fanatikusok a propaganda háborúban nagyon is rugalmasnak és korszerűnek mutatkoztak. Saját webhelyeket indítottak, elektronikus és nyomtatott sajtótermékeket publikálnak, és általánosságban minden lehetséges eszközt felhasználnak, az egyszerű falfirkától a DVD-összeállításokig. A digitalizáció eszköztárát is ügyesen alkalmazzák ott, ahol ez lehetséges és célszerű. Az amerikai szakértő egyértelműen a rugalmasságukat, alkalmazkodó képességüket emeli ki: ennek köszönhető, hogy a tálibok – véli a Pentagon-szekértő – felülkerekedni látszanak a jóval kifinomultabb amerikai propaganda kampányokon.
Taliban narratives – the Use and Power of Stories int he Afghanistan Conflict; Arab News; 2018. április 21.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉSEK
Scharre, Paul (2018): Army of None. Autonomous Weapons and the Future of War. New York – London, W.W. Norton and Company
Ezen a héten is egy frissen megjelent könyvre hívom fel a figyelmet, és izgalomban sem lesz hiány annak, aki kézbe veszi. Az „Army of None”, azaz a „Senki hadserege” című könyv ugyanis az a robotok kezére adott, lényegében teljesen automatizált háborút mutatja be. A lehetséges, és nem is távoli jövőt.
A szerző, az amerikai hadügyminisztérium szakértője, egyben maga is hajdani aktív katonatiszt, azt a kérdést tűzi a tollára: mit jelent, mivel jár az, ha gépeknek engedjük át a végső döntést élet és halál fölött? Mi történik akkor, ha egy légi drón éppúgy önállóan „cselekedhet”, mint mondjuk egy önvezető autó? Vagy, még inkább, mi történik akkor, ha egy célpontokat önállóan választani képes, felfegyverzett robot hackerek áldozata lesz? Megannyi izgalmas kérdés, számtalan lehetséges technológiai, és persze erkölcsi válasszal.
Paul Scharre munkájában bemutatja az autonóm működésre (annak nyilván különböző fokozataira) képes fegyverrendszerek fejlődését, a II. világháború önrávezető torpedóitól kezdve egészen a közeljövő önállóan vadászó tankhadseregeiig. Letehetetlen olvasmány, és nem csupán a vájtfülű technikai szakértőknek. De, még ennél is több. Elgondolkodtató, néhol nyugtalanító vízió.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. április 23-április 27.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről – „GSM-modullal egybeépített töltésvezérlő egységek beszerzése az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. számára”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/79
Ajánlatkérő: e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Innovation Center Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Internet alapú városi hálózat üzemeltetése vállalkozási szerződés keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/79
Ajánlatkérő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Isis-Com Szolgáltató Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.752.000,- Ft
Lásd bővebben

Eljárás eredménye – E-személyi olvasó beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/79
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: STUDIOTECH Hungary kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése: 800 db E-személyi olvasó eszköz beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.400.000,- Ft
Lásd bővebben

„A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00008 számú Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0) projekt keretében Naplógyűjtő rendszer támogatása” – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/79
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Sysman Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 40.125.240,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről (Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/78
Ajánlatkérő: Békés Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.150.000,- Ft
Lásd bővebben

Az (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/78
Ajánlatkérő: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.062.896,- Ft
Lásd bővebben

Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/78
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.000.000,- Ft
Lásd bővebben

OSS és BSS Licence bővítés beszerzése „Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0)” elnevezésű KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00008 azonosítószámú projekt keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/78
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NETvisor Informatikai és Kommunikációs Zrt.; R & R Software Zrt.; 99999 Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.797.160,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató hirdetmény – Mobilkommunikációs eszközök beszerzése a Nemzeti Védelmi Szolgálat részére (nyílt) II
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/78
Ajánlatkérő: Nemzeti Védelmi Szolgálat
Nyertes ajánlattevő: Scorpio Kft.;
A közbeszerzés rövid ismertetése: KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16 azonosító jelű, „Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében” projekt keretében mobilkommunikációs eszközök beszerzése a Nemzeti Védelmi Szolgálat részére (nyílt) II.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.873.530,- Ft
Lásd bővebben

Keretszerződés Informatikai rendszerfejlesztési szolgáltatásra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/78
Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Unioffice Rendszerház Kft.; GDi Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 86.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Microsoft nagyvállalati licencszerződés – 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/81
Ajánlatkérő: HungaroControl Zrt.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 319.287.600,- Ft
Lásd bővebben

„Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint – 2018.” – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/81
Ajánlatkérő: Fejér Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.052.944,-Ft
Lásd bővebben

KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 jelű, „Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK)” projekt keretében integrált hatósági ügyviteli rendszer kialakítása két részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/82
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: Sagemcom Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 11.4875.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a „TELEFONKÖZPONT ÉS VIDEOKONFERENCIA RENDSZER BŐVÍTÉS” tárgyú eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/82
Ajánlatkérő: HungaroControl Zrt.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.560.472,- Ft
Lásd bővebben

Pálya_3_eredmény (Pályaorientációs programok szervezése a Budapesti Gazdasági Egyetem részére az EFOP-3.4.4-16 projekt keretében)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/82
Ajánlatkérő: Budapesti Gazdasági Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Organ Vidékfejlesztési és Gazdasági Tanácsadó Kft.
Rövid ismertetés: A BGE a közgazdász és gazdaságinformatikus szakma népszerűsítése érdekében pályaorientációs tevékenységeket szervez kevésbé fejlett régiók középiskolásai részére, így interaktív élményközpontú előadások, képzések, felkészítések, versenyek, szakmai bemutató programok, és nyári egyetemek valósulnak meg az EFOP-3.4.4-16-2017-00013 pályázat keretében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.262.905,- Ft
Lásd bővebben

Különféle szolgáltatás megrendelése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/82
Ajánlatkérő: VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű ZRt.
Nyertes ajánlattevő: R&R Software Fejlesztő és Tanácsadó Zrt.
Rövid ismertetés: A VASIVÍZ ZRt. (Megrendelő) által biztosított infrastruktúrán futó FusionR integrált vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 62.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Nagyteljesítményű szkennerek beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/82
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Big Apple 2001 Bt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.319.200,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/79
Ajánlatkérő: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
Rövid meghatározás: Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint
A figyelembe vett legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat: 2.976.564,- Ft
Lásd bővebben

„Elektronikus Aukciós Rendszer szoftvere továbbfejlesztése, a továbbfejlesztett Elektronikus Aukciós Rendszer szoftver vagyoni jogainak megszerzése az MNV Zrt. részére”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/80
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 75.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/82
Ajánlatkérő: Nógrád Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

A Katasztrófavédelem informatikai objektumai biztonságának fejlesztése a KEHOP-1.6.0.-15-2016-00023 azonosító számú projekt keretében (ajánlati felhívás visszavonása)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/78
Közzététel dátuma: 2018.04.23.
Ajánlatkérő: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Lásd bővebben

Szakirodalom

A vidékfejlesztési projektek finanszírozásának új lehetőségei egyszerűbbek, de nem kellően eredményorientáltak (Európai Számvevőszék)

„Az Európai Számvevőszék jelentése szerint a vidékfejlesztési projektekre vonatkozó új költségtérítési módszerek könnyebbséget jelentenek a kedvezményezettek és a kérelmeket feldolgozók számára, de szélesebb körben kellene alkalmazni azokat. Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek kiegészítik a ténylegesen felmerült költségeken alapuló régebbi rendszert, amely nehezen kezelhető és hibakockázatot hordoz. A tagállamok immár három ilyen kiegészítő módszer – az átalányalapú egységköltség, az egyösszegű átalány és az átalánykulcsos finanszírozás – közül választhatnak.
…
A Számvevőszék a következő ajánlásokat teszi az Európai Bizottságnak:

  • tegye naprakésszé az egyszerűsített költségelszámolási módszerekre vonatkozó iránymutatását, hogy az a módszertanok kidolgozásának fő alapelveire is kiterjedjen;
  • pontosítsa, hogy ki köteles ellenőrizni az új költségelszámolási módszerekre vonatkozó módszertant és számításokat;
  • vizsgálja meg további opcionális, készen alkalmazható egyszerűsített költségelszámolási módszerek kidolgozásának lehetőségét, valamint aktualizálja a kontrollok
    fogalommeghatározásait;
  • vizsgálja meg a költségek megtérítésén alapuló kifizetésekről az eredmények alapján történő kifizetésekre történő átállás lehetőségeit.

”

Forrás:
A vidékfejlesztési projektek finanszírozásának új lehetőségei egyszerűbbek, de nem kellően eredményorientáltak; Európai Számvevőszék; 11/2018. sz. Különjelentés; 2018. április 26. (PDF)

Új-zélandi kormányzati projekt a közigazgatáson belüli szakpolitikai tanácsadás színvonalának átfogó javítására – 2. rész

„Múlt heti hírlevelünkben a Taylor&Francis Online oldalán megjelent tanulmány és a The Mandarin azt ismertető szakcikke alapján bemutattuk az új-zélandi kormányzat törekvését a belső szakpolitikai tanácsadás (policy advice) színvonalának egységesítésére és javítására, valamint az ennek támogatására bevezetett átfogó keretrendszert.

A miniszterelnöki hivatal 2014-ben elindította szakpolitikai projektjét (Policy Project), melynek során a felismert problémák megoldására – a szakpolitikai közösség bevonásával, a velük való együttműködés során – kiterjedt eszközkészletet alakítottak ki és adtak át a közszolgálatban dolgozóknak. 2016-ban a miniszterelnök a projektmunka tapasztalatai alapján három szakpolitika-fejlesztési keretrendszert vezetett be: a szakpolitikai minőségi, a szakpolitikai jártassági és a szakpolitikai képességek keretrendszerét. A továbbiakban ezeket ismertetjük röviden.

I. A szakpolitikai minőségi keretrendszer (Policy Quality Framework) a jó minőségű szakpolitikai tanácsadó munka fő ismérveit foglalja össze, és azt, ami ezt lehetővé teszi: a több szempontból született nézőpontok figyelembevételét, a minőségi gyakorlatba ültetést, a minőségbiztosítási folyamatot és munkatervezést. Egész eszköztárat fejlesztettek ki a folyamat irányításának kezdeti szakaszára azok segítésére, akik a gyakorlatban alkalmazzák ezen megoldásokat, beleértve az értékeléshez szükséges eszközöket és a tevékenységek egész sorához szolgáló útmutatókat.

A még fejlesztés alatt lévő szakpolitikai módszertani eszköztár kereshető adattárat biztosít a szükséges információk, valamint elemzési módszerek útmutatóinak eléréséhez. Ezekből megtudható például, mikor és hogyan javallott alkalmazni módszertanként a magatartáselemzést (behavioural insights) vagy a tervezői gondolkodást (design thinking). Az eszköztár különböző alrendszereit más-más állami szervek látják el információkkal – az adatelemzési módszertant például a statisztikai hivatal biztosítja. Alapelv, hogy nem jelölik ki előre, melyik módszertan a legjobb – az eszköztár különböző koncepciók széles skáláját biztosítja a köztisztviselők számára, akik legjobb belátásuk szerint fogják a megfelelőt kiválasztani, egymással kombinálni.

II. A szakpolitikai jártassági keretrendszer (Policy Skills Framework) leírja, hogy milyen tudást, alkalmazott jártasságot és magatartást igényel a jó szakpolitikai tanácsadás. A leírások több szintre oszlanak: a kezdőktől a gyakorlottakon át a vezető szakértőkig. A keretrendszer eszközöket ad ahhoz, hogy segítsen az egyéneknek saját szakpolitikai jártassági profiljuk vagy személyes hitelesítő jellemzőik kidolgozásában. A vezetőknek pedig ahhoz, hogy feltérképezzék a csapat jártassági összetételét, és azonosíthassák a hiányokat, valamint átfedéseket.

Az erősebb közösségi elköteleződés a keretrendszer egyik fókuszterülete. A szakpolitikák gyakorlóinak jobban meg kell érteni azoknak az embereknek az életét, akik számára az adott szakpolitikát megtervezték, ami nagyobb elköteleződést tesz szükségessé az ügyfelek és más érdekeltek felé, akiknek szükségük van az elérhető adatok és tények értelmezésére, a politikai környezet és a kormány céljainak megértésére.

A szakpolitikai képességek keretrendszere (Policy Capability Framework) azt összegzi, hogy milyen szervezeti képességekkel, eszközökkel, kapacitásokkal kell rendelkeznie az intézménynek a jó szakpolitikai munkához. A keretrendszer eszközöket ad a mélyreható vizsgálathoz, ami arra serkenti a vezetőket, hogy jól irányzott kérdéseket tegyenek fel. Mennyire értette meg a szakpolitikai csapat, hogy mit akarunk elérni? Mi a hozzájárulásuk a szervezet, a szektor és az egész rendszer szakpolitikai céljainak eléréséhez? Mennyire fektet be aktívan a csapat abba, hogy tovább építse tudásbázisát?

A keretrendszer négy területre oszlik.

  • A „gondnokság” fő kérdése az, hogy mennyire sikerül fókuszálni a szakpolitika kimenetére és a jövőbeli képességek építésére.
  • A szakpolitikai minőségi rendszer azt vizsgálja, mennyire vagyunk képesek és mennyiben tudjuk támogatni a minőségi szakpolitikai tanácsadást.
  • Az ügyfélcentrikus elkötelezettség értékelésénél a kulcskérdés az, hogy mennyire találkozik a munkát a miniszterek, az ügyfelek és más érdekeltek elvárásaival.
  • És végül az emberi képességeknél választ keresünk arra, hogy miképpen tudjuk biztosítani a megfelelő készségeket a megfelelő helyen és időben.

”

Forrás:
Reimagining how NZ public servants go about their work; David Donaldson; The Mandarin; 2018. április 16.
Strengthening policy capability: New Zealand’s Policy Project; Sally Washington, Michael Mintrom; Policy Design and Practice; 30-46. oldalak; 2018. március 29.
The Policy Project; The Department of the Prime Minister and Cabinet
Első rész:
Új-zélandi kormányzati projekt a közigazgatáson belüli szakpolitikai tanácsadás színvonalának átfogó javítására; eGov Hírlevél

A nagy mikroadat – Big Data-használat a társadalomtudományban (Magyar Tudomány)

„Nagy adat és digitális történelem: egy izgalmas házasság múltja, jelene és jövője
Z. Karvalics László
A tanulmány fő tézise szembemegy a lelkes kommentárokkal. Önmagában sem a nagy adat (Big Data), sem az az átfogó digitális transzformáció, amelynek a nagyadat-jelenség csak része, nem hoz paradigmatikus változást a történeti megismerés módjában, az új tudás szintetizálásában. Ellenben egyfajta „kreatív rombolással” úgy alakulnak gyökeresen át a történeti kutatást támogató háttérrendszerek, hogy radikálisan feljavítják a történészi munka idő- és erőforrásigényben megtestesülő peremfeltételeit – s evvel előbb-utóbb mégiscsak soha nem volt lehetőségek sorát nyithatják meg új típusú történeti tudásműveletekhez. A szerző nyolc pontban foglalja össze, hogy a nagy adat, a digitális történelem és a crowdsourcing hol és mit változtat, s mit nem a történeti kutatásban.

A szociológia helye a Big Data-paradigmában és a Big Data helye a szociológiában
Kmetty Zoltán
A digitális adatrögzítés, a közösségi média, a dolgok internete (Internet of Things, IoT) és összességében a digitalizáció olyan mennyiségű adatot generált, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Az adattudomány teljesen új perspektívája nyílt meg, amelynek a lehetőségei és a határai sem láthatóak még. Mivel a nagy adatbázisok (Big Data) feldolgozásának képessége nem része általában a szociológusok standard eszköztárának, más tudományterületek képviselői (például a fizikusok), aktív résztvevőivé váltak a társadalomtudományi Big Data-kutatásoknak, továbbá olyan új szakmák is kialakultak, mint az adattudósé. De az adatok keletkezésének megértése és a jó kutatási kérdések feltevése a Big Data-paradigmán belül is elengedhetetlen ahhoz, hogy új tudományos eredményekhez jussunk. A társadalomtudósok rengeteg tudást felhalmoztak a világról, tudják mik a társadalom strukturálódásának mozgatórugói, sokat tudnak az emberi viselkedésről is. Ezt a tudást fel kell használni a kutatási kérdéseink megfogalmazásához, annak érdekében, hogy a társadalom Big Data-alapú vizsgálatában előre tudjunk lépni.

Digitális transzformáció a mezőgazdaságban
Bőgel György
A gazdaságtudomány egyik fontos területe a technológiai innovációk terjedésének, diffúziójának vizsgálata. ’Technológia’ alatt ebben a tanulmányban infokommunikációs technológiát értünk, és azt vizsgáljuk meg, milyen változásokat hoz az adatrobbanás jelensége a mezőgazdaságban. A megközelítésünk alapvetően nem technikai, hanem gazdálkodási és irányítási szemléletű. Bemutatjuk, hogy a számítógépeknek és más elektronikai eszközöknek köszönhetően miként terjedtek el a szektorban a precíziós megoldások, milyen eredményeket hoztak a múlt század utolsó évtizedeiben, majd a századforduló után hogyan indított el új innovációs hullámot a Big Data-jelenség. A mezőgazdaság digitális transzformációját szakaszokra bontjuk, és az általános trendek felvázolása mellett a jelen legfontosabb feladataira és eseményeire, a diffúziót befolyásoló tényezőkre koncentrálunk. A cikk végén felhívjuk a figyelmet a legújabb innovációs hullámmal kapcsolatos gazdaságtudományi kutatási feladatok fontosságára, ide értve az innováció egyes társadalmi következményeinek vizsgálatát is.

Az új adatkezelés lehetőségei és kockázatai a társadalomkutatásban
Nagy Péter Tibor, Veroszta Zsuzsanna
A legtágabb perspektívában minden olyan „új adatról” gondolkodunk, amely a jelenben folyamatosan termelődik, és kezelhetővé tételük strukturálásra vagy újrastrukturálásra készteti a kutatót, átalakítva ezzel a kutatási eljárásmódokat is. Szűkülő fókuszunk ezután a nem kutatási céllal létrejött, ám strukturált mikroadatokra helyeződik át, melyeknek kutatási célú felhasználása egyfelől megköveteli a maga tudományos validációs eljárásait, másfelől azonban az adatfelhasználás új lehetőségei felé mozdítja el az empirikus vizsgálatokat. Legszűkebb perspektívában ezen lehetőségek megmutatása írásunk célja.”

Forrás:
Tematikus összeállítás. A nagy mikroadat – Big Data-használat a társadalomtudományban; Magyar Tudomány; 2018. május (2018/05)