Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az egész kormányzási logika átalakul azzal, hogy a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt három szervezeti egység működik

„Az egész kormányzási logika átalakul azzal, hogy a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt három szervezeti egység működik – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Orbán Balázs a dél-budai kórházberuházásról és a legutóbbi uniós csúcsról is beszélt.
A kormány politikájának irányát eddig is a miniszterelnök határozta meg, a mostani struktúrában viszont több egységet irányít közvetlenül – emlékeztetett az InfoRádióban a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. A Miniszterelnöki Kormányiroda a kormányzati döntés-előkészítő feladatokat látja el, a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök személyéhez fűződő és kommunikációs tevékenységgel foglalkozik. Ezek mellett a Miniszterelnökség tartozik a kormányfő közvetlen irányítása alá – emelte ki az államtitkár.

“Az EU-val való viszony belpolitika”
Orbán Balázs a Miniszterelnökség jelenlegi felépítéséről szólva elmondta, hogy államtitkárságának feladata a kormányzati stratégia kidolgozása és annak támogatása. Kiemelte: az, hogy a minisztériumnak két európai ügyekért felelős államtitkára is van, megerősített szervezetrendszert jelent.

„Úgy gondoljuk, hogy az Európai Unióhoz fűződő viszony nem külpolitika, hanem belpolitika” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a következő évek stratégiájának egyik legfontosabb ága lesz az EU-ügy.

„Megjelenik Fürjes Balázs és Gyopáros Alpár személyében a települések fejlesztését jelentő logika”– mondta az államtitkár. A legnagyobb portfóliót Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár kapta, hozzá tartozik a teljes területi közigazgatás működtetése – árulta el Orbán Balázs.

Kórházberuházás
A Miniszterelnökséghez került a dél-budai kórházberuházás is, a fejlesztés Orbán Balázs szerint így új lendületet kaphat, bár az építkezés a következő hónapokban még nem kezdődik el. „A folyamat irreverzibilis, vagyis visszafordíthatatlan elindulására számíthatunk” – fogalmazott. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint a fejlesztést jelenleg felügyelő Fürjes Balázs államtitkár személye garanciát jelent arra, hogy időben és megfelelő minőségben fejeződik be a beruházás…”

Forrás:
Orbán Balázs: az EU-val való viszony belpolitika; Exterde Tibor; Infostart/InfoRádió; 2018. július 11.

Megkezdődött a Modern Falvak és Kistelepülések Program kidolgozása

„Hazánk legnagyobb térség- és vidékfejlesztési projektje lehet a Modern Falvak és Kisvárosok Program, amelynek alapkoncepciója várhatóan az év végéig a kormány elé kerül, s amelynek elkészítését széles szakmai konzultáció előzi meg. A program kidolgozására az egyeztetések Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos vezetésével ma kezdődtek meg.
A ciklusokon átívelő program a vidéki települések tényleges problémáit tárja fel, reagál azokra, a szakmai konzultáció célja pedig az, hogy az egész vidék a program nyertese legyen. Gyopáros Alpár kormánybiztos ma fogadta Schmidt Jenőt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét, Fehérvári Tamást, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét, Seszták Oszkárt, a szövetség tagját, Szabó Gellértet, a Magyar Faluszövetség elnökét, Illés Györgyöt, a szövetség alelnökét, és Nagy Sándort, a Kisvárosi Szövetség alelnökét. A meghívottakkal a kormánybiztos a tervezetről egyeztetett.

Fontos, hogy egységes álláspontra jussanak a településekkel, azok vezetőivel, az érdekvédelmi szervezetekkel, valamint az érintett településen élőkkel, annak érdekében, hogy a lakosság hosszútávon a saját bőrén is érezze az eredményeket – hangsúlyozta Gyopáros Alpár.

A mai megbeszélésen vendégül látott szervezetek vezetői partnerséget ajánlottak a közös munkához. A kormánybiztos jelezte, hogy a program első, tényleges támogatásait legkésőbb a 2020-as költségvetésben szeretnék realizálni, de némely programelemeknél akár korábbi eredmények is elképzelhetők. Gyopáros Alpár megköszönte a szervezetek aktivitását és mindenkit arra biztatott, hogy éljen a véleményformálás lehetőségével a vidéki emberek hosszútávú, perspektivikus céljainak megfogalmazása érdekében.”

Forrás:
Megkezdődött a Modern Falvak és Kistelepülések Program kidolgozása; Miniszterelnökség; 2018. július 10.

György László: Magyarországnak 5G-s tesztközponttá kell válnia

„A versenyképesség a jólét fenntartható növelésének, az életminőség fenntartható javításának az eszköze – mondta a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. Magyarországnak 5G-s tesztközponttá kell válnia – emelte ki György László.
György László úgy fogalmazott, az 5G technológia az Ipar 4.0 alapja, az önvezető járművek alapjául szolgáló technológia. A zalaegerszegi autonóm tesztpálya, mely Közép-Európa legnagyobb ilyen helyszíne, rendelkezik ezzel a technológiával – emelte ki az államtitkár. „Az iparterületeinket is fel kívánjuk ruházni 5G technológiával, hogy Magyarországból 5G-központ jöhessen létre, és aztán az elsők között vezethessük be az országos szintű 5G-hálózatot” – fogalmazott.

A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a stratégia egyik fontos eleméről is beszélt. Mint mondta az alapinfrastruktúrákat – ilyen a víz, hulladékgazdálkodás és a digitális szolgáltatások –, ha vannak, észre sem vesszük, ha nincsenek, problémát jelentenek.

György László szerint ha az ország 5G tesztközpont lesz, a gyárak ugyanúgy működnek majd, mint eddig, de a bérek magasabbak, a feladatok pedig izgalmasabbak lesznek. Az államtitkár azt is elmondta, hogy szeptemberben elindulhat a digitális munkaerőprogram tesztüzeme, amely javíthatja a felnőtt képzési rendszer hatékonyságát. „Az összes képzési rendszerünk kimenetét össze tudjuk kötni a NAV-adatbázissal. Ezt is szorgalmazták egyébként az amerikai, a német, a magyar kereskedelmi kamarák képviselői, hogy kössük össze ezeket az adatbázisokat, használjuk az adatainkat, használjuk az adatvagyonunkat” – mondta.

György László hozzátette: ez alapján összehasonlítható, hogy a képzésben részt vett ember mekkora valószínűséggel és milyen fizetésért helyezkedik el. Azt is hangsúlyozta: a vállalkozások számára anonim munkaerő-toborzást is lehetővé tesz a program.

A világgazdaságban zajló változások nagy hatással vannak Magyarországra, ezért minden lehetőségre fel kell készülni – mondta György László. A kormány álláspontja, hogy a magyar gazdaság képes növekedni, és javulhat az életminőség. „De mi van akkor, ha nem, akkor be tudunk rendezkedni arra, hogy megőrizzük az életminőséget, amennyire csak lehetséges” – fogalmazott.

Kiemelte, hogy már hatodik éve van 3 százalék alatt a költségvetés hiánya, közben pedig folyamatosan csökken az államadósság. „Az Európai Unióban Magyarország az egyetlen, amely 2010 óta folyamatosan, minden évben csökkentette az államadósságát” – hangsúlyozta az államtitkár, aki hozzátette: idén nagyobb ugrás várható 3 százalék közeli inflációval, 2,4 százalék körüli hiánnyal és 4 százalékos növekedéssel. A jövő évi költségvetést 1,8 százalékos hiánycéllal és jelentős tartalékokkal tervezték – árulta el.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy milyen arányban kell, hogy jelen legyenek a termelő és a szolgáltató ágaztok a versenyképességi stratégiában. Elmondása szerint a modern gazdaságokban 60 százalékot tesznek ki a szolgáltatások, 20-30 százalékot az ipar, a maradék pedig a mezőgazdaság.

György László azt is elmondta, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben keletkezett adatvagyonból számos olyan információt nyernek, amelyek alkalmazhatók a gyógyszerkutatás, a biotechnológia és az orvostechnológiai műszergyártás fejlesztésében. Ezeket az adatokat az ágazatfejlesztés, a magyar vállalkozások exportpotenciáljának növelése és a lakosság életminőségének javítása érdekében tudják felhasználni. A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár hozzátette: innovatív megoldásokkal és ösztönző intézkedésekkel növelhető az egészségesen várható élettartam Magyarországon.”

Forrás:
György László: Magyarországnak 5G-s tesztközponttá kell válnia; Exterde Tibor; Infostart/InfoRádió; 2018. július 12.

Közigazgatás, politika

Cél: az egységesség, a hatékonyság növelése, az ügyszámok csökkentése

„Az ügyfélbarát közigazgatás szellemiségéhez igazodóan a Békés Megyei Kormányhivatalban a jövőben is a középpontban az ember áll, aki ügyet intéz, illetve akinek az ügyét intézik. Az államigazgatás területi szerve régebben a közgondolkodásban a szükséges rosszat képviselte, ám a Békés Megyei Kormányhivatal mára olyan társadalomszervező funkcióval rendelkezik, hogy a szükséges jót jelenti a megyében – fogalmazta meg szakmai krédóját az ismételt kinevezését követő első sajtótájékoztatón Takács Árpád kormánymegbízott. A sajtó munkatársainak a Kormányablak buszt is bemutatták a rendezvény keretében.
A kormánymegbízott az elmúlt időszakban elvégzett munkáról, illetve a jövőbeli feladatokról tájékoztatta a sajtó képviselőit.
Takács Árpád elöljáróban kifejtette: mozgalmas, tartalmas, változásokkal teli esztendő volt a tavalyi, hiszen mintegy hétszáz hatáskört csoportosítottak át a járási hivatalokhoz. A kormányhivatal 11 főosztályából 4 a Békéscsabai Járási Hivatalhoz került.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Békés Megyei Kirendeltsége tavaly január 1-jétől Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály néven integrálódott a kormányhivatal szervezetébe. A több mint 70 ezer regisztrált ügyféllel kapcsolatban álló szervezeti egység kiválóan működik, az integráció sikeres volt. A főosztály idén is 440 ezer hektár vonatkozásában 14 ezer 800 egységes kérelmet kezel, csak az ezen a jogcímen igényelt támogatások összege 32 milliárd forint – hangsúlyozta a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

Takács Árpád az egységes hatósági jogalkalmazás megvalósításáról, illetve a reagálóképesség növeléséről is szót ejtett. Kiemelte, hogy a kormányhivatalban bevezették a 24 órás készenléti rendszert és havária tervet dolgoztak ki a rendkívüli élelmiszerlánc-biztonsági események megoldására, illetve megszületett az állatjárvány esetén követendő protokoll is. A hatékonyság növelése érdekében munkacsoportok alakultak, a társadalmi bázisépítés jegyében a megyében működő szakmai kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel, felsőoktatási intézményekkel, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) Békés Megyei Szervezetével is együttműködési megállapodást kötött a kormányhivatal.

A Békés Megyei Kormányhivatal 89 szervezeti egységénél: főosztályainál, osztályainál, illetve a járási hivataloknál tavaly összesen 1 millió 220 ezer 344 ügyfél 900 ezer ügyét intézték a tisztviselők. Az ügyfélszám, illetve az ügyiratszám egyaránt csökkenő tendenciát mutat: míg tavaly az év első felében 582 ezer ügyfél 440 ezer üggyel fordult meg a kormányhivatalnál, addig idén 534 ezer ügyfél 404 ezer üggyel kereste a hivatalt – nyomatékosította a kormánymegbízott.

A munkaerőpiaci jellemezőket ismertetve Takács Árpád mindenképpen pozitívumként említtette, hogy míg 2011-ben még több mint 30 ezer regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván a megyében, addig ez a szám mára 10 ezer körülire csökkent. Tavaly 112 képzési programban 2 ezer 450 álláskereső képzése valósult meg.

Békés megyében jelenleg 11 kormánymegbízotti koordináció alá tartozó kiemelt beruházás van, ebből négy befejeződött, hét jelenleg is zajlik. Azt is hozzátette, hogy legutóbb a kiegyezést követő időben volt ilyen volumenű fejlesztés szűkebb pátriánkban. Mindezekkel párhuzamosan a Békés Megyei Kormányhivatal a KEHOP program keretében 1,22 milliárd forint összegű támogatás felhasználásával 11 középület energetikai fejlesztését, felújítását valósította meg.

A fejlesztésekről szólva a kormánymegbízott kifejtette: idén év végén a békéscsabai vasútállomáson, jövő esztendő elején pedig Mezőhegyesen nyitja meg ablakát egy újabb Kormányablak. Az egységesség, illetve hatékonyság növelése szintén fontos célkitűzés, de a társadalmi bázisépítés szellemében újabb együttműködési megállapodások aláírása is esedékes.

A megye valamennyi lakosát szolgálja a sajtótájékoztatót követően bemutatott, mintegy 25 millió forintos beruházás keretében beszerzett, Citröen Jumper típusú, akadálymentesített kisbuszban kialakított Kormányablak busz – derült ki dr. Krizsán Anett igazgató ismertetőjéből.

A beszerzésnek köszönhetően, némi túlzással, a Kormányablak innentől kezdve házhoz megy, hiszen a legtávolabb eső településekre, településrészekre vagy akár tanyára is eljut a Kormányablak szolgáltatás, feltéve, ha biztosított a villamosenergia szolgáltatás.

A Békés Megyei Kormányhivatal igazgatója azt is elmondta, hogy 2018. január 1 óta a Kormányablakok – így a Kormányablak busz is – általános kérelembefogadó helyként működnek. Az eljárási illetékköteles szolgáltatások ellenértéke nem csak készpénzben, hanem akár bankkártyával is kiegyenlíthető a Kormányablak buszban.”

Forrás:
Cél: az egységesség, hatékonyság növelése, az ügyszámok csökkentése; Békés Megyei Kormányhivatal; 2018. július 10.

Mobilizált ügyfélszolgálati irodák: Magyarországon tíz Kormányablak Busz lesz

„Az elmúlt években olyan közigazgatást építettünk, amely élvezi az emberek bizalmát, segíti a magyar állampolgárok és a vállalkozások boldogulását.

Célunk, hogy a magyar emberek számára az ügyintézés ideje, az arra fordított energia és anyagi terhei csökkenjenek, ezáltal javuljon életminőségük. Ezt szolgálta a kormányablakok kialakítása és ezt a célt szolgálja a kormányablak buszok üzembe helyezése is – mondta Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár a hatodik Kormányablak Busz átadásán.

Tuzson Bence a Vas megyei Jánosházán helyezte üzembe a hatodik kormányablak-feladatok ellátására kialakított Mobilizált Ügyfélszolgálatot (Kormányablak Buszt), amely a megye 216 településén teszi lehetővé az állampolgárok számára a kormányablak szolgáltatások igénybe vételét.

Az átadón az államtitkár a Kormányablak Buszokkal kapcsolatosan hangsúlyozta: „Végig kellett gondolni, hogy ez a jó minőségű szolgáltatás, hogyan tud mindenhova eljutni. Így született meg a döntés, hogy Magyarországon tíz Kormányablak Busz lesz.”

A mobilizált ügyfélszolgálati irodában az ügyfelek több mint 2500 féle ügykört kezdeményezhetnek, illetve kaphatnak tájékoztatást az eljárás menetéről. Többek között személyazonosító igazolvánnyal, lakcímkártyával, útlevéllel, vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyintézésre, ügyfélkapu regisztrációra is van lehetőségük az ügyfeleknek Az állampolgárok rugalmasabban szervezhetik az ügyintézésüket, hiszen lakóhelyük valamint munkahelyük között, útközben is könnyen elérhetőek a kormányablak szolgáltatások. A buszban 1 db okmányos és 1 db kormányablak munkaállomás került kialakításra teljes informatikai hálózattal együtt. A kiépített rendszer magában foglal egy beépített fényképezőt, valamint nyomtatót és szkennert is. A teljes mobil ügyfélszolgálat klimatizált, továbbá szünetmentes tápegységről, aggregátorról üzemeltethető azokon a helyszíneken, ahol nincs villamos hálózati csatlakozási lehetőség. A Mobilizált Ügyfélszolgálat akadálymentesített, mozgássérült ügyfelek fogadására is alkalmas.
Magyarország Kormánya 2011. január 1-től kezdte meg az országos kormányablak-rendszer kiépítését, majd – mind számában, mind funkcióiban történő – folyamatos bővítését.

A Mobilizált Ügyfélszolgálat létrehozásával lehetőség nyílik a helyben történő ügyintézésre a kormányablakkal nem rendelkező, illetve a közlekedési infrastruktúra szempontjából hátrányban lévő településeken élő állampolgárok számára is, ezzel az ügyfelek hatékony kiszolgálását akadályozó térbeli korlátok áthidalhatóvá válnak.

A Mobilizált Ügyfélszolgálat segítségével a kormányablakos ügyintézés közelebb kerül az állampolgárokhoz, elősegítve a célt, hogy magas színvonalon, hatékonyan és gyorsan intézhessék ügyeiket. Ezáltal a részben hazai, részben európai uniós források felhasználásával kialakított, közösségi térként is funkcionáló kormányablakok mellett kórházaknál, különböző céges és állami rendezvényeken, fesztiválokon a Mobilizált Ügyfélszolgálatokon (kormányablak buszokban) is intézhetik ügyeiket az állampolgárok.[Gyula TV]”

„Munkába állt az ország 6. kormány­ablakbusza: Vas megyét járja majd, így gyakorlatilag házhoz megy az ügyintézés lehetősége. A busz avatásán elhangzott: az állampolgárok kiszolgálása a cél.

Jánosházán készíttetett magának új személyi igazolványt dr. Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára. Ő volt az első ügyfél a Vas megyében munkába állt kormányablakbuszon. Egy fénykép, ujjlenyomat, néhány dokumentum. Gyakorlatilag pár perc alatt megvolt az okmányigénylés, és éppen ez a cél: olyan flottul menjen egy-egy ilyen ügyintézés, hogy az ügyfél másnap ne is emlékezzen rá – mondta az államtitkár a buszavatón. A biztonságról is beszélt. – Ma a legnagyobb érték a biztonság, ahhoz pedig bizalom kell, az emberek és az állam között is, oda-vissza – fogalmazott. – Az államnak a polgárai felé kell fordulni, kaput kell nyitni, mint a kormányablakok – mondta. Jelenleg nincsenek mindenhol kormányablakok, ahol szükség van rá – ezt hidalják át a kormányablak­buszokkal, amelyekből tíz járja az országot, a hatodik állt munkába Vas megyében.

Már több mint 1500 ügykört intézhetnek az ügyfelek a kormányablakokban, tavaly Vas megyében 330 ezer ügyet számoltak, idén pedig az év első felében 170 ezer ügyfél több mint 200 ezer üggyel fordult hozzájuk – sorolta Harangozó Bertalan kormánymegbízott. Vas megyének 216 települése van, közte sok az apró falu, éppen ezekbe mennek helybe a kormányablakbuszok, így spórolnak időt az ügyeit intéző állampolgároknak – hangsúlyozta a kormánymegbízott. A területi közigazgatás működését méltatta a buszátadón V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője. Kiemelte, hogy az állampolgárok igénye az első – ez látszik abból, hogy nyíltak kormány­ablakok például vasútállomásokon, ez a busz pedig egy újabb kísérlet az ügyintézés egyszerűsítésére. Kiss András, Jánosháza polgármestere köszöntőjében elmondta: örülnek a kormányablakbusznak, kéthetente egyszer érkezik majd ide, reményeik szerint szerdánként. Azt is megemlítette, hogy hosszú távon saját kormányablakot is szeretnének, annak a helyét már ki is alakították a város központ­jában.[VAOL.hu]”

„…Elhangzott, hogy 2011 óta országszerte 295 kormányablak létesült, ahol az állampolgárok 2500 féle ügyet tudnak intézni. A szolgáltatás színvonala Tuzson Bence szavai szerint az elmúlt években sokat javult, de arra törekszenek, hogy a jövőben egyre kevesebb ügyet kelljen majd intézni, egyre kevesebb papírra, engedélyre legyen szükség a mindennapokban.

Harangozó Bertalan Vas megyei kormánymegbízott elmondta: a megyében jelenleg 13 kormányablak működik, tíz a járási központokban, három pedig Szombathelyen. Tavaly a vasi kormányablakok 330 ezer ügyet intéztek, idén pedig az elintézett ügyek száma meghaladja majd a 400 ezret.

V. Németh Zsolt (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, hogy miközben egyre több adatot kell rögzítenie egy-egy ügyintézés kapcsán az államigazgatásnak – például személyi igazolvány váltásakor ma már ujjlenyomatot is rögzítenek – az emberek jogos igénye, hogy az ügyintézés gyorsabbá és egyszerűbbé váljon. Ezeknek az ellentétes elvárásoknak szerinte jól megfelelnek a mindenütt egységesen és megbízhatóan működő kormányablakok.[Miniszterelnökség]”

Forrás:
Kormányablak buszok segítik a még hatékonyabb és gyorsabb ügyintézést; Gyula TV; 2018. július 13.
Buszból személyi igazolványt: mobil ügyintézés működik Vasban; VAOL.hu; 2018. július 14.
A polgárok bizalma és biztonsága a legfontosabb; Miniszterelnökség; 2018. július 13.

A Miniszterelnökség vezetőjével tárgyalt Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke

„Modern Városok Program, bürokráciacsökkentés, önkormányzati jogkörök szélesítése – e három téma kapcsán kért és ajánlott segítséget Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökség miniszterének azon a kedd délelőtti budapesti találkozón, amelyen a felek a következő időszak közös feladatait beszélték át.

A tárgyalás része volt annak a sorozatnak, amelyet az MJVSZ vezetője kezdeményezett a kormány tagjaival.

Jó ütemben haladnak a Modern Városok Program beruházásai a hazai nagyvárosokban – erről tájékoztatta Szita Károly MJVSZ- elnök és Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere Gulyás Gergelyt. A megyei jogú városok fejlesztését szolgáló 3500 milliárdos program keretében egyebek mellett a gazdaság élénkítését segítő autópályák, gyorsforgalmi utak és ipari parkok épülnek, de sportra és kultúrára is jelentős források jutnak.

A 2019-es költségvetésben 135 milliárd forintot különítettek el a beruházások részfinanszírozására, ám ha az építkezések üteme azt kívánja, a kormány kész további forrásokat is biztosítani a büdzsében – mondta Gulyás Gergely miniszter.

Az MJVSZ azt is kérte, hogy egyes településrendezési eljárások kapcsán csökkentse a kabinet a bürokráciát, mert jelenleg több beruházás előrehaladásának az az akadálya, hogy nehézkesen halad az ügyintézés. Gulyás Gergely azt ígérte, hogy új szabályozás készül, s egyben kérte a nagyvárosok vezetői alkotta szövetséget, hogy véleményezzék a településrendezési eszközökről szóló új törvény tervezetét.

A találkozón Szita Károly segítséget kért Gulyás Gergelytől a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit szabályozó rendelettel kapcsolatban is. Az önkormányzatok szeretnék, ha a szabályszegő vendéglátóhelyekkel kapcsolatban a jövőben hatékonyabb eszközökkel léphetnének fel, akár a nyitvatartási idő megszegéséről, akár a környék lakóit zavaró hangoskodásról van szó.”

Forrás:
A Miniszterelnökség vezetőjével tárgyalt Szita Károly; 2018 Megyei Jogú Városok Szövetsége; 2018. július 10.

Népszerű Bács-Kiskun megye falvaiban a mobil kormányablak

„Két héten át a Kiskunhalasi Járási Hivatalhoz tartozó kilenc településen vehetik igénybe a guruló kormányablak szolgáltatásait az ügyfelek. Jövő héttől a kalocsai majd ezt követően a többi járási hivatalhoz tartozó településeket is bejárja a busz, amely egyelőre kísérleti jelleggel működik a megyében.

A mobil kormányablak a legtöbb településen a községháza, a művelődési ház vagy a piactér előtt parkol le, ott várják az ügyfeleket a kormányhivatal szakemberei. Pirtón a polgármesteri hivatalnál fogadták az ügyintézésre érkezőket. A klimatizált, rögzített asztalokkal, polcokkal, számítógépekkel és a szükséges többi informatikai és képalkotó eszközzel felszerelt buszban két ügyintéző bonyolította az érkező ügyfelek ügyes-bajos dolgait reggeltől kora délutánig. A legtöbben személyi igazolvány, valamint a vezetői engedély ügyintézése miatt fordultak a kormányablakbusz ügyintézőihez, de volt, aki ügyfélkaput nyitott vagy diákigazolványt csináltatott.

Nagy Ferenc, Pirtó polgármestere már évekkel ezelőtt szeretett volna egy hasonló szolgáltatást a településen élők számára, a mobil kormányablakkal ez most megvalósult. A falu vezetője szerint gyakori, hogy az időseknek lejárnak a személyi okmányaik, de ők már nehezebben tudnak mozogni, körülményesebb a bejutásuk a halasi hivatalba.

Alig két hét alatt több mint 260 ügyfél vette igénybe a szolgáltatást a halasi járásban. Tallós Bálintnak, a Kiskunhalasi Járási Hivatal vezetőjének tájékoztatása szerint jelenleg kísérleti stádiumban van a mobil kormányablakos rendszer működtetése a kistelepüléseken, ahol nincs állandó kormányablak és a települési ügysegéd, aki hivatott a polgárok ügyes-bajos dolgait intézni.

– A mobil kormányablak egy harmadik fokozata lenne az integrált egyablakos ügyintézésnek. A tapasztalatok kiértékelése, az ügyfél-­elégedettség eredménye dönti majd el, hogy szolgáltatásként rendszeresen megjelenjen-e ez a mobil ügyintézés a falvakban – mondta el a hivatalvezető.

A tervek szerint a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormányablak mobil ügyfélszolgálata tovább járja a megyét, de a nyári időszakban fesztiválokon és más megyei rendezvényeken is lehet majd találkozni vele.”

Forrás:
Népszerű a falvakban a mobil kormányablak; Pozsgai Ákos; BAON.hu; 2018. július 14.

Ősszel kerül a versenyképességi tanács elé a vállalkozásokkal kapcsolatos javaslatcsomag, mondta Palkovics László

„A jövő évi költségvetés a vállalkozások számára jelentős fejlődési lehetőséget teremt – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.
A miniszter hangsúlyozta, a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében 2019-ben tovább csökken a munkát terhelő adó. Felidézte, hogy a 2016-ban megkötött, többéves bérmegállapodás alapján a szociális hozzájárulási adó mértéke 2 százalékponttal, 17,5 százalékra mérséklődik, ami mintegy 260 milliárd forintot hagy a munkaadóknál. A társasági adó pedig továbbra is 9 százalék lesz, amely Európában a legalacsonyabb kulcs – tette hozzá.

Palkovics László hangsúlyozta, a kormány kiemelten kezeli a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztését, miután ezek foglalkoztatják a magyar munkavállalók 75 százalékát. Növekedési esélyüket javítja többi között a finanszírozási forrásokhoz jutás könnyítése, a források céltudatosabb felhasználása, a vállalati támogatások rendszere – sorolta.

A miniszter kitért arra, hogy a kormány folytatja a szakképző intézmények fejlesztését a megfelelő szakképzett munkaerő biztosítására. Jelezte, hogy a szakoktatók fizetését közelíteni kívánják a versenypiaci jövedelmekhez.

A munkaerőhiány mérséklését segítheti a munkaerőpiacra lépést támogató új kedvezmény kialakítása, és megemlítette, hogy jövőre már az adóhivatal értesti a vállalkozókat a dolgozó után igénybe vehető adókedvezményekről.

Palkovics László kiemelte, hogy várhatóan az ősszel a versenyképességi tanács elé kerül majd a vállalkozások versenyképességét növelő javaslatcsomag, amely további adócsökkentési lehetőségeket tartalmazhat.

A miniszter fontosnak nevezte, hogy a magyar vállalkozások innovációs képessége kialakuljon és erősödjön, a gyártásban saját szellemi termék is megjelenjen.

Kérdésre válaszolva Palkovics László elmondta, hogy a kormány 2020-ra a GDP 1,8 százalékát kívánja kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítani, az állami mellett a vállalati részvétel arányának növelésével, amit a kutatás-fejlesztési és innovációs környezet átalakításával is segítenek úgy, hogy például a kisebb vállalatoknak is megérje fejlesztőmérnököt foglalkoztatni.”

Forrás:
A jövő évi költségvetés fejlődési lehetőséget teremt a vállalkozásoknak; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. július 11.

Egyetemi kampusz éléről érkezik a Nemzeti Innovációs Hivatal új vezetője Birkner Zoltán

„Birkner Zoltán kerülhet a Nemzeti Innovációs Hivatal élérére – értesült a Magyar Hírlap.

Ismert, július elsejével távozott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről az eddigi vezető, Pálinkás József.

Lapunk úgy tudja, hogy a jövőben Nemzeti Innovációs Hivatalként működő intézmény vezetését a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának eddigi igazgatója veheti át, aki tizennyolc évet töltött el a felsőoktatási intézmény élén. Munkáját idén a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésével ismerték el, amelyet többek között az innovációmenedzsment elméleti és gyakorlati területén folytatott kutatásaiért vehetett át.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lapunknak múlt héten elmondta, a cél, hogy a hivatal a jövőben alapvetően az innová­cióval és kevésbé a kutatással foglalkozó hivatalként működjön. „Ehhez olyan vezetőre van szükség, aki maga is érti azt, hogy mit jelent a vállalati innováció vagy a start up vállalkozás, továbbá ismeri a vállalatok és az egyetemek kapcsolatát, amellett, hogy kutatói tevékenységet is folytatott” – fogalmazott.”

Forrás:
Egyetemi kampusz éléről érkezik a Nemzeti Innovációs Hivatal új vezetője; Szalai Laura; Magyar Hírlap; 2018. július 10.

Tizennyolc év után távozik a PE Nagykanizsai Kampusz éléről dr. Birkner Zoltán

„Dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz igazgatója 18 évet töltött el a felsőoktatási intézmény élén. Ez idő alatt kollégáival felépített egy jól prosperáló kampuszt, mely struktúráját, kínálatát tekintve tulajdonképpen maga az egyetem, csak kicsiben.

„A mór megtette kötelességét, a mór mehet” – szokták mondani. S valóban: Nagykanizsa oktatása sokat köszönhet dr. Birkner Zoltánnak, aki most – habár oktatóként marad a kampuszon – új, izgalmasabb perspektívákat kínáló feladatkört kap a fővárosban.

– A minapi diplomaátadó ünnepségünk szimbolikus volt – bocsátotta előre dr. Birkner Zoltán. – Ugyanis 2000 szeptemberében, 18 évvel ezelőtt került sor az első tanévnyitó ünnepségre a kampuszon, amely – bátran kijelenthető – mára nem csak emiatt, hanem valóságosan is nagykorú lett, a saját lábára állt. Abban az értelemben is, hogy 18 évnyi, a kampusz szervezőjeként, vezetőjeként eltöltött időszak után ezt a feladatkört most másoknak, hitem szerint rátermett kollégáknak adom át. Halkan jegyzem meg, de számomra különös egybeesés, hogy a nagylányom is éppen most töltötte be a 18. születésnapját… Azt gondolom, végtelenül sokat köszönhetek a nagykanizsai kampusznak, mert itt próbálhattam ki: alkalmas vagyok-e arra, hogy valamit szervezzek, felépítsek, egészen az alapoktól? Hálás vagyok, mert a környezetem mindig türelmes volt velem, a hibáimat megbocsátották, a sikereimet pedig felnagyították azért, hogy újabb motivációt, energiát kapjunk a továbblépéshez. A motivációra pedig szükségünk is volt, mert amikor létrehoztuk a kampuszt, azt céloztuk meg, hogy az elitbe kerüljünk, de úgy, hogy eközben a környezetünktől sem szakadunk el. Úgy vélem, mind a kettő sikerült. Pedig meg kell, hogy mondjam, ehhez nem vezetett egyenes út. Volt részünk nagyon könnyű és nagyon nehéz időszakokban egyaránt. A 2000-es években jöttek a hallgatók, s habár tisztességesen oktattunk, és tettük a dolgunkat, akkor is jöttek volna, ha nem így dolgozunk. A hozzáállásunk az évek alatt semmit sem változott, ám valamiért 2014-15 tájékán ez nem bizonyult elegendőnek, minden erőfeszítésünk ellenére a korábbi évekhez képest kevesebben választottak minket, s látni lehetett, hogy a tőlünk független folyamatoknak áldozatul eshetünk. Akkor sok mindent át kellett gondolnunk, s nem túlzás azt állítani, hogy abban az időben újjászülettünk.

Dr. Birkner Zoltán jelezte: a megújulás fontos lépéseként a várossal és a Hidrofilt Kft.-vel közösen létrehozták a Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központot, mert úgy látták, hogy a víztudomány a következő évszázadok stratégiai kérdése lehet. Ebben a témakörben az elmúlt 3 évben 2 új szakot is indítottak, melyek közül egy különösen nagy hallgatói létszámmal büszkélkedhet.

– Létrejött egy posztgraduális másoddiplomás víztudományi szakunk, a víz- és szennyvízkezelő rendszerüzemeltető szakember képzés, most már 70 fölötti diplomát szerzett hallgatóval, s ami nagy fegyvertény: megvan az engedélyünk egy magyar és angol nyelvű alapképzés, a vízügyi üzemeltető mérnök alapszak elindítására is. Utóbbinál főleg az angol nyelvű képzést emelném ki, mert ezzel esélyt kaptunk arra, hogy 2019-ben külföldi hallgatók jönnek tanulni Nagykanizsára. Ez azt hiszem, igen nagy váltás. De elindult az újragondolkodás az informatikus mérnöki képzés kapcsán is, a klasszikus metódus szerint ugyanis ez egy nagyon nehéz szak, mert erős a képzésben a matematika – miközben ma az informatikusok iránti kereslet óriási. Ezért olyan újfajta szakot kellett létrehozni, ami vonzó a fiatalok számára és kevésbé elméleti jellegű, sokkal inkább gyakorlatorientált.

A szak létrehozását dr. Palkovics László korábbi oktatásért felelős államtitkár, mostani innovációs és technológiai miniszter kezdeményezte. Az üzemmérnök informatikus alapszakunk január 23-án indulhatott el, s örömmel mondhatom, hogy e szakon 100-nál is több új hallgató érkezik a nagykanizsai kampuszra. Mindennek köszönhetően nagyon izmos felvételi időszak előtt állunk újra, ami azt jelenti, hogy megint annyi hallgatónk lesz, mint amennyi az „aranykorban”, 12-13 évvel ezelőtt volt. Ezzel elhárult annak a veszélye, ami pár éve nagyon is reális volt, azaz hogy megszűnik az egyetemi képzési hely. Annak ellenére, hogy a nagykanizsai kampusz az elmúlt évek alatt nagyon komoly egyetemi kutató-fejlesztő és oktató központtá vált. S a jövő is sokat ígérő: a kampusz új, 6 fős vezetésének átlagéletkora 40 év alatti, valamennyien doktori címmel és számos tudományos publikációval rendelkeznek – ahogy mondani szokták, előttük az élet, most érnek tudományos munkásságuk javába.

Az új igazgató dr. Tóth-Kaszás Nikoletta, két kitűnő helyettese pedig dr. Gerencsérné Berta Renáta, a Soós-kutatóközpont tudományos munkatársa és dr. Holczinger Tibor egyetemi docens, tanszékvezető, aki az informatikai területet képviseli a menedzsmentben. Három szakmai szervezet, illetve azok 3 első embere – dr. Galambos Ildikó, a Soós-kutatóközpont kutatásvezetője és intézetigazgatója, dr. Jaskó Szilárd, az alkalmazott informatikai tanszék megbízott, később pedig kinevezett vezetője, illetve dr. Németh Kornél, az alkalmazott gazdaságtani intézet vezetője – pedig az egyetem karaival tartja a kapcsolatot és a fejlesztésekért felel. Így van egy nívós szakmai és egy menedzsment szint, a kampusz tehát most úgy épül fel, mint egy kis egyetem. Annál is inkább, mert minden olyan, a hallgatók komfortérzetét javító szolgáltatással rendelkezünk, mint egy egyetem, s ugyanúgy szimbiózisban élünk a régióval, melynek a tudományos-gazdasági motorja is próbálunk lenni.

Dr. Birkner Zoltán hangsúlyozta: mindig megbízható szövetségesei voltak a munkában dr. Pintérné Grundman Frida, a nagykanizsai polgármesteri hivatal oktatási osztályának korábbi vezetője, dr. S. Nagy Katalin, a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány elnöke, dr. Gaál Zoltán, a Pannon Egyetem korábbi rektora, dr. Gelencsér András, a jelenlegi rektor és Cseresnyés Péter korábbi polgármester, most az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. S hogy a volt kampuszigazgató merre halad/megy tovább?

– Egyetemi oktatóként maradok, mert a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza a szívügyem – árulta el. – Sok energiát tettem bele az egyetemi karrierem építésébe, nagy hiba lenne mindezt kidobni most az ablakon, nem szeretnék eltávolodni a kutatói területtől. Viszont az innovációmenedzsment (ami egyébként még szakmai értelemben tartogathat számomra kihívásokat) területén kaphatok olyan feladatokat, amilyeneket még soha nem csináltam, vagy legalábbis nem akkora volumenben, mint amekkorában új munkakörömben fogom. Többet erről most nem szeretnék elárulni, tartva magam egy híres közmondáshoz: a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk.

Dr. Birkner Zoltán 1994-ben végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen földrajz-történelem szakos középiskolai tanárként. Ezt követően a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban helyezkedett el. 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola zalaegerszegi tagozatán pénzügyi szakközgazda oklevelet szerzett vállalkozói szakirányon. 2010-ben PhD-fokozatot szerzett a gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolában summa cum laude minősítéssel. Dolgozatát Zala megyében is az innováció a siker motorja? címmel írta. Folyékonyan beszél német és angol nyelven. Számos díja közül a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának Harsányi János Díját érdemelte ki 2013-ban, idén tavasszal pedig a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át Balog Zoltán korábbi minisztertől az innovációmenedzsment elméleti és gyakorlati területén folytatott kutatásai, valamint a nagykanizsai kampuszon folyó oktatás és kutatás magas színvonalának biztosítása érdekében végzett munkája elismeréseként.”

Forrás:
Tizennyolc év után távozik a PE Nagykanizsai Kampusz éléről dr. Birkner Zoltán; Horváth-Balogh Attila; ZAOL.hu; 2018. július 10.
Lásd még: Birkner Zoltán – ODT Személyi adatlap; Országos Doktori Tanács
Zala megyében is az innováció a siker motorja?; Birkner Zoltán; Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok, Doktori Iskola, Doktori (Ph.D) értekezés; Veszprém; 2010 (PDF)

Gazdasági stratégiák a Nemzeti Versenyképességi Tanács előtt

„Három gazdaságfejlesztési stratégiáról tárgyalt az elmúlt két ülésén a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) – tájékoztatott Varga Mihály a testület júliusi ülését követően.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara júniusban bemutatott dokumentuma után most a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkaanyagának téziseit vitatták meg – mondta el a pénzügyminiszter.

A jegybank által összeállított, „180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért – Új Magyar Fejlesztési Terv” című, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiája is fontos célként fogalmazza meg a magyar gazdaság versenyképességi fordulatának folytatását – hangsúlyozta Varga Mihály. A tanács a három stratégia összevetését követően várhatóan az ősz folyamán tesz javaslatot a kormánynak a versenyképességet tovább erősítő intézkedésekre – tette hozzá az NVT elnöke.

Az MNB intézkedési tervét Virág Barnabás monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgató ismertette. A dokumentum ambiciózus makrogazdasági célszámokat határoz meg 2030-ra, amelyek az elemzés szerint elérhetők a 180 intézkedés megvalósításával. Nemzetközi statisztikákkal összevetve bizonyítja, hogy a magyar gazdasági növekedést a mennyiségi jellemzők helyett a minőségi javulásra kell építeni, ehhez pedig a termelékenység növekedése szükséges.

Az ITM stratégiáját Palkovics László miniszter mutatta be. A munkaanyag elemzi és indokolja, hogy mely globális megatrendek határozzák meg a magyar gazdaságpolitika mozgásterét, de vizsgálja a hazai gazdaságpolitika rendszerváltoztatás óta eltelt kulcsfontosságú folyamatait is, különös tekintettel a duális gazdaságszerkezet létrejöttére.

Varga Mihály elmondta, hogy a versenyképesség szempontjából különösen fontos a nyelvtanulás hatékonyságának növelése. A júliusi ülésen erre vonatkozóan is döntés született, a kormány elé terjesztett javaslatok között szerepel többek között a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, valamint az idegennyelvi-táborok ösztönzése és a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése.”

Forrás:
Gazdasági stratégiák a Nemzeti Versenyképességi Tanács előtt; Pénzügyminisztérium; 2018. július 10.

Berkó Attila (az új Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormánymegbízott): a kormányhivatalnak segítenie kell a beruházásokat

„A hatósági munka területén a kormányhivatal nem lehet gátlója a fejlesztési törekvéseknek, inkább előmozdító erőnek kell lennie ‒ mondta el az új Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormánymegbízott. Berkó Attila a Rádió Orienten számolt be a megye legjelentősebb beruházásairól.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal vezetője elmondta, 2011 óta mintegy három milliárd forintot költöttek közel 30 épületük felújítására, elsősorban energetikai fejlesztésekre. Az EU-források mellett sok hazai forrást is sikerült a térségbe hozni, így számos épületet tudtak korszerűsíteni ‒ mutatott rá. Példaként említette a Szolnoki Járási Hivatal új épületét.

A korábbi szolnoki főiskola régen üresen álló épületében közel 170 munkatárssal a szervezet több osztálya, és a megyeszékhely harmadik kormányablaka is helyet kapott. Ez a beruházás egymilliárdos hazai és négyszázmillió forintos uniós forrásból valósult meg ‒ emlékeztetett.

Berkó Attila hangsúlyozta, a fejlesztésekhez hatékony csapat áll a kormányhivatal rendelkezésére, gyors tervezési fázisokkal és jó kivitelezőkkel.
A közösség számára hasznos beruházások tekintetében megyei szinten a kormánymegbízott elsődleges szerepe a szükséges támogatás előteremtése, illetve megfelelő kommunikációval az érintett felek közti információáramlás biztosítása ‒ fogalmazott a kormánymegbízott, hozzátéve: a kormányhivatal hatósági munka területén nem lehet nehezítője, gátlója a fejlesztési törekvéseknek, hanem lehetőség szerint partner és előmozdító erő kell legyen. Fontos, hogy a járási hivatalvezetők gyűjtsék össze a területükön zajló fejlesztésekkel kapcsolatos információkat. A kormánymegbízott pedig ez alapján legyen felkészült, legyen véleménye és segítse elő, hogy a megyében minden forrás a legjobban hasznosuljon.

A soron következő legfontosabb feladatként a karcagi rendőrkapitányság épületének kérdését említette. Mint ismertette, a kapitányság teljesen új helyszínre költözik, így az üresen maradó épületbe ‒ annak felújítása után ‒ egy külön, önálló hivatali egység költözhetne. Kiemelt feladat lesz a szolnoki megyeháza korszerűsítése is, mely elkerülhetetlen ‒ tette hozzá.

Szolnok országos léptékkel is meghatározó vasúti csomópont, vasúti állomására a 2019-es évben teljes körű felújítás vár. Hogy kormányablak is nyílik-e majd a megújult épületben, arról később döntenek ‒ tájékoztatott a kormánymegbízott. Mint mondta, a megyeszékhelyen működő három ügyfélközpont egyelőre bőven elegendőnek bizonyul, ám a nagyszámú átmenőforgalom miatt mindenképpen megvizsgálják majd az újabb kormányablak lehetőségét is.

Infrastrukturálisan is komoly fejlesztések vannak folyamatban. A 2017-2018 Komplex Útfelújítási Program keretében több mint 20 útszakasz újul meg a megyében, Berkó Attila úgy fogalmazott: a megyét be kell kapcsolni az ország vérkeringésébe, de kiemelt feladat a városi belső úthálózatok fejlesztése is.

Ennek szellemében zajlik a munka: átadták a Szolnok északi kapujánál lévő 32-es út felújított szakaszát, épül az M4-es autóút Budapestet és Szolnokot összekötő szakasza. Nagy előrelépés, hogy ezentúl többsávos gyorsforgalmi út áll majd rendelkezésre ‒ mutatott rá, hozzátéve, hogy e fejlesztés továbbvitele kiemelten fontos a megye számára. Folyik az M44-es építése is Kunszentmártonnál, így jelenősen bővülnek a térség gyorsforgalmi utakhoz való csatlakozási lehetőségei. Emellett a belső úthálózat, illetve a kisvárosi bekötők is megújulnak ‒ foglalta össze a kormánymegbízott. Szükség lesz egy kis türelemre Szolnokon belül is, ahol előreláthatólag a vasúti Tisza-híd és a Tiszavirág híd is megújul idén, de a munkálatok végeztével mindenki elégedett lesz ‒ tette hozzá.

A kormánymegbízott az egészségügy megyei helyzetével kapcsolatban elmondta, szerencsés helyzetben vannak, hiszen mind az intézményi vezetés, mind az önkormányzati oldal, mind a kormányhivatal részéről nyitottak az együttműködésre, legyen szó teljes körű kórházfelújításról, mint Hosszúhetényben, vagy napelemes parkoló létesítéséről, mely a szolnoki MÁV Kórháznál valósult meg, több mint 200 millió forintból.

A Rádió Orient vendége kiemelte: erősíteni szeretnék az idegenforgalom szerepét is.
„Régóta központi kérdés a megyében, hogy kevés a szálláshely, miközben a térség egyre népszerűbb, amin sokat mozdított előre a festői Tisza-tó körül kiépített 40 kilométer hosszú kerékpárút. A bővülő szabadidős sportlehetőségek mellett jelentős profi sportélettel is büszkélkedhet a megye” ‒ tette hozzá.

„Nagyon sok az érték és a látnivaló a megyében, amit ha tényleg meg akarunk mutatni, ahhoz idegenforgalmi fejlesztések kellenek.”
A kultúra területein is jelentős beruházások folynak Szolnokon: elindult a Szigligeti színház felújítása, valamint a nagy hagyományú Szolnoki Művésztelep teljes körű felújítása is zajlik ‒ ismertette Berkó Attila.

A megyei felsőoktatás renoméjának emelését is kiemelt feladatként jelölte meg a szakember, hozzáfűzve: egyelőre egyfajta útkeresés jellemzi a megyében működő két felsőoktatási kart, de bízik abban, hogy az irány jó. A kormánymegbízott szerint a térségnek van megtartó ereje, és nem baj, ha a megye fiataljai tanulmányaikat az ország más pontjain végzik, ha utána visszatérnek.”

Forrás:
Berkó Attila: a kormányhivatalnak segítenie kell a beruházásokat; OrientPress; 2018. július 12.

Fel kell készülni a kibertér kihívásaira – interjú dr. Szabó Judittal, a kiberbűnözéssel foglalkozó bírósági hálózat szakmai vezetőjével

„A kiberbűnözéssel foglalkozó bírósági hálózat 2018. július 2-án tartotta alakuló tanácskozását. A hálózat céljai közt szerepel a hatékonyabb fellépés és a gyors tudásmegosztás is. Az alakuló ülésről és a jövőbeli tervekről kérdeztük dr. Szabó Juditot, a kiberbűnözéssel foglalkozó bírósági hálózat szakmai vezetőjét.

Milyen kihívások elé állítja a kiberbűnözés a bírósági szervezetet? Miért volt szükség egy ilyen jellegű szakmai hálózat felállítására?
A kiberbűnözés nemcsak a darkneten történő fegyver- vagy drogvásárlásban jelenik meg, hanem már a mindennapjaink része, lásd például a közösségi média (Facebook) felhasználásával elkövetett rágalmazás, becsületsértés, továbbá személyes adataink megszerzése álbanki tevékenységgel (adathalászat), „nyertél, csak regisztrációs díjként fizess 20 eurót” tartalmú e-mailek, zsaroló vírusok, álhírek. Mivel egyre terjedő jelenségről van szó, a bírói karnak is fel kell készülnie a kibertér okozta kihívásokra. Speciális terminológiát kell alkalmaznia az eljáró bírónak, tisztában kell lennie az internet működésével. Sőt, az sem mindegy, milyen kérdéseket teszünk fel az informatikai szakértőnek. Ezért hoztunk létre egy hálózatot, melynek tagjai (törvényszékenként, ítélőtáblánként legalább 1 bíró és 1 informatikus) közreműködnek a speciális tudás megosztásában, az ilyen jellegű ügyek könnyebb megítélhetőségében, valamint a hálózat a tagok számára egy informális fórumot is biztosít a felvetődő kérdéseknek.

Milyen eredménnyel zárult a tanácskozás?
A tanácskozás kötetlen és nagyon gyakorlat orientált volt. A kibertér megértéséhez szükséges speciális tudás megszerzése és a már meglévő tudás növelése érdekében több javaslat vetődött fel. Többek között az is, hogy a hálózat ne csak az elkövetői oldalról közelítse meg az egyes problémákat, hanem dolgozzon ki egy általános és gyakorlati útmutatót a sértettek számára is. Számunkra is meglepő volt, hogy a jelenlévők közel fele már részese volt sértettként internetes bűncselekménynek, így a megelőzésre a hálózat nagy hangsúlyt fog fektetni.

Mik a hálózat tervei a jövőre nézve?
Meghatároztunk 5 nagy témakört, amelyet az egyes ítélőtáblák vezetésével a tagok kidolgoznak mind az elkövetői, mind a sértetti oldalról. Gyakorlati útmutatót készítenek, mely könnyebbé teszi ezen ügyek megértését. Az érintett témakörök a következők: internetes zaklatás (cyberbulling), számítógépes csalás, netes valuták, pl. bitcoin szerepe (lefoglalások, árfolyamuk), tiltott adatszerzés, közösségi médiában elkövetett rágalmazás, becsületsértés, szoftverekre elkövetett szerzői jog megsértése és a fájlcserélés.

Miért fontos, hogy minden ítélőtábláról és törvényszékről a büntető bíró mellett egy informatikus is tagja legyen a hálózatnak?
A bírák nagy része nem rendelkezik olyan informatikai tudással, melynek segítségével megérti például az adatmentés vagy a titkosítás folyamatait. Tehát többek között az internetes tevékenység megértésében tud segíteni az informatikus, kvázi szaktanácsadóként működhet közre például az igazságügyi informatikai szakértőnek felteendő kérdések szakszerű megfogalmazásában. ”

Forrás:
Fel kell készülni a kibertér kihívásaira – interjú dr. Szabó Judittal, a kiberbűnözéssel foglalkozó bírósági hálózat szakmai vezetőjével; birosag.hu; 2018. július 12.

Közigazgatási, politikai informatika

Átláthatóbbá válnak a bankszámlák költségei

„A bankoknak egységes díjjegyzéket kell készíteniük a lakossági pénzforgalmi számlatermékeikről, ezeket a kondíciós listákat pedig fel kell tölteniük egy összehasonlító adatbázisba jövő év közepétől. Az erről szóló kormányrendelet tervezetét a Pénzügyminisztérium bocsájtotta társadalmi egyeztetésre.
Az egységes kondíciós listáknak köszönhetően a lakossági ügyfelek számára átláthatóbbá és könnyebben összehasonlíthatóvá válik hitelintézetek bankszámla kínálata. A tervezet szerint az adatokat a bankoknak egy központi pénzügyi felügyeleti adatbázisba is fel kell majd tölteniük. Így az ügyfél a számára fontos díjtétel (például külföldi átutalás vagy bankkártya díja) alapján azonnal össze tudja vetni a különböző ajánlatokat.

Az átláthatóságot segíti az is, hogy a bankoknak évente díjösszesítőt kell majd küldeniük az ügyfélnek minden, a bankszámlája kapcsán igénybe vett pénzügyi szolgáltatásról. A banki költségek pontos ismeretében az ügyfelek megalapozottan tudnak dönteni arról, hogy továbbra is igénybe veszik az adott pénzügyi szolgáltatást, vagy esetleg szolgáltatót váltanak. Utóbbi esetben választhatják az egyszerűsített bankváltást is.

A könnyebb összehasonlítás, a számlatermékek jobb átláthatósága várakozásunk szerint a bankokat is erősebb versenyre fogja ösztönözni.

A számladíjak összehasonlíthatóbbá tételét biztosító rendelet az uniós fizetésiszámla-irányelv része. A társadalmi egyeztetés és a kormány döntése után a rendelet várhatóan 2019. július 31-én lép hatályba.”

Forrás:
Átláthatóbbá válnak a bankszámlák költségei; Pénzügyminisztérium; 2018. július 13.
Előterjesztés a fogyasztók részére vezetett fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakról történő tájékoztatás egyes kérdéseiről; Pénzügyminisztérium, 2018. július 13. (ZIP)
A tervezet 2018. július 17-én 16:30-ig véleményezhető a penzinti@pm.gov.hu elektronikus elérhetőségen.
Lásd még: Bankszámlák nyitása, számlaváltás, tájékoztatás a díjakról; EUR-Lex – 090406_1 – EN – EUR-Lex

Mintegy kétmilliárddal támogatta a kormány a nemzeti levéltár közigazgatási fejlesztését

„Mintegy kétmilliárd forinttal támogatta a kormány a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) közigazgatási eljárásokhoz szükséges fejlesztését – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára hétfőn Pécsett, a Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) idei vándorgyűlésének megnyitóján.
Latorcai Csaba a projekt céljának nevezte az állampolgárok és a közigazgatási intézményrendszer számára nyújtott szolgáltatások egyszerűsítését, azok elektronikussá tételét és országos kiterjesztését.

Ismertetése szerint az MNL új fejlesztése olyan elektronikus szolgáltatáscsomagot alakít ki, amelynek segítségével a hivatali ügyek intézéséhez automatikusan biztosítja a kérelmezők vagy az ügyintéző szervek részére a szükséges igazoló iratanyagot. A politikus a levéltári szakma jelentőségét érzékeltetve köszöntőjében úgy fogalmazott: “fontos (…), hogy megismertessük valamennyi honfitársunkkal históriánk és múltunk dicsőséges örökségét”.

A levéltárak pótolhatatlan és felbecsülhetetlen értékű dokumentumai, anyagai időgépként repítenek vissza a történelemben – hangsúlyozta Latorcai Csaba, aki a jelenlegi kormányzati ciklus egyik kiemelt céljaként jelölte meg a szakma megbecsültségének további növelését.

Latorcai Csaba azt is kiemelte, hogy a levéltáros szakma tekintélyt szerzett magának és évről évre egyre több fiatal választja hivatásának.

Mint felidézte, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) immár hatodik alkalommal támogatja a vándorgyűlést, jelentősen hozzájárulva a magyar történeti emlékek ápolásához és megismertetéséhez. A politikus szerint a szakmai kongresszus összehozza Magyarország és Európa prominens bölcsészeit.

A Levéltár és nyilvánosság – Levéltár és kultúra címmel megrendezett eseményen Fekete Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára a levéltárak előtt a 21. században álló kihívások közül a szakmának a fiatalokkal való megismertetését emelte ki.

“Trendivé kellene tennünk a 16 éves srácok körében, hogy belessenek egy-egy levéltár munkájába, kutassák fel nagy- vagy dédapáik ifjúkori kalandjait, keressék meg saját gyökereiket és merítkezzenek belőlük” – fogalmazott a vándorgyűlés mintegy 250 résztvevője előtt. Ennek megvalósításához – mint megjegyezte – az intézményrendszer részéről csupán kreativitás, felelősség és bizalom kell.

Kenyeres István, az MLE elnöke beszédében az idei vándorgyűlés aktualitásának az Európai Unió új általános adatvédelmi rendeletének (angol rövidítéssel: GDPR) május végi bevezetését nevezte. Mint mondta, a szerdáig tartó tanácskozáson 6 szekcióban mintegy 40 előadást tartanak. Hozzátette: jövőre a vándorgyűlést Gyulán rendezik meg, központi témája pedig a levéltárak és a turizmus kapcsolata lesz.

Az eseményen a MLE által odaítélt Dóka Klára szakmai díjat mások mellett Szemerey Tamásné, a Soproni Egyetem Központi Levéltárának nyugalmazott vezetője és Galambos Sándor, az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának főlevéltárosa vehette át.

A vándorgyűlés résztvevőit Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora, Fazekas Róbert, a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlésének alelnöke és Lengvári István, a PTE egyetemi levéltárának igazgatója is köszöntötte.”

Forrás:
Mintegy kétmilliárddal támogatta a kormány a nemzeti levéltár közigazgatási fejlesztését; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. július 10.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) adott otthont a „Digitális Bíróság” projekt nyitórendezvényének

„Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) július 5-én ad otthont a “Digitális Bíróság” projekt nyitórendezvényének. A projekt célja – amelynek megvalósítására az OBH több mint két és fél milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert – a bírósághoz való hozzáférés további egyszerűsítése. Az OBH informatikai fejlesztésekkel biztosítja a bíróság és az ügyfelek közötti elektronikus kapcsolattartás akadálymentes működéséhez szükséges technikai feltételeket, és az elektronikus ügyintézés optimális, ügyfélbarát módon történő továbbfejlesztését.

A bíróságokon 2018-ra teljessé vált az ügyfelekkel való elektronikus kapcsolattartás. A fejlesztések azonban nem állnak meg: a Digitális Bíróság projektnek köszönhetően létrejön az ún. „e-akta”. Az ügyfelek így személyes megjelenés nélkül, a nap 24 órájában, gyorsan, ingyenesen, online hozzáférhetnek majd a bíróságon folyamatban lévő ügyükkel kapcsolatos információkhoz. Megújul a bírósági határozatkereső rendszer, így egy korszerű, jól kereshető határozattár lesz a jövőben elérhető a bíróságok központi honlapján. Kialakítanak továbbá egy, a közhiteles nyilvántartásokhoz való kapcsolódást lehetővé tevő informatikai alkalmazást is. Mindez az ügyfelek bírósághoz való hozzáférésének egyszerűsítésén túl az egységes jogalkalmazást is elősegíti.

A Digitális Bíróság egész napos rendezvényén az ország minden ítélőtáblája, törvényszéke, valamint a társhivatás-rendek is képviseltetik magukat. A megnyitót és az előadásokat követően a résztvevőknek több standon mutatják be a bíróságok informatikai múltját, jelenét és jövőjét. Így például a beszédfelismerő szoftver alkalmazhatóságát, a távmeghallgatási rendszer előnyeit, az ügyfélcentrumok működését vagy az új képzési módszereket.

Pintér Sándor belügyminiszter köszöntőjében elmondta, a Digitális Bíróság nyitórendezvénye egyedülálló. Nem volt még példa olyan eseményre az államigazgatásban, mely összefoglalta volna az elektronikus fejlesztéseket. Mindez az OBH-nak köszönhető. Hozzátette, cél, hogy az informatikai fejlesztések területén Európa élén álljunk, a magyar bíróságok e területen is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Első helyen állnak a perekkel kapcsolatos információk elektronikus elérhetőségének biztosításában, valamint az ítélkezést tekintve is Európa élmezőnyében vannak. A távmeghallgatás rendszerét ismertetve elmondta, jelentős segítséget nyújt majd a büntetés-végrehajtásban dolgozóknak és a bíráknak is, idő és költséghatékony.

Dr. Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára a kormányablakok átfogó fejlesztését mutatta be, kiemelve az elektronikus közigazgatási fejlesztések kiterjesztésének, az adminisztratív terhek csökkentésének jelentőségét. Az ügyek gyors intézése növelheti az ország versenyképességét. Hozzátette, a bíróságokra mintegy másfél millió ügy érkezik évente, ez a magyar lakosság csaknem felét érinti. A joghoz való hozzáférés növelésében, a közbizalom erősítésében áttörést jelent majd a “Digitális Bíróság” projekt.

Dr. Maka Mária, a projekt szakmai vezetője elmondta, a digitális korszakváltás megtörtént, ezért fontos, hogy a bíróságok is alkalmasak legyenek az elektronikus kapcsolattartásra. A projekt célja az ügyfélbarát, akadálymentes és költséghatékony ügyintézés bevezetése, valamint az adminisztráció csökkentése. A fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a felek gyorsabban intézhessék ügyeiket.

A fejlesztések a “A bírósági igazgatás további elektronizálása (Digitális Bíróság)” című, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00052 kódszámú projekt keretében valósulnak meg.”

Forrás:
Élen járnak a magyar bíróságok az elektronikus fejlesztések területén; birosag.hu; 2018. július 5.
Lásd még: Digitális Nyílt Nap; OBH Média; 2018. július 9. (YouTube)

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. július 9-július 13.

Ajánlati/Részvételi felhívás

Microsoft licencek szállítása, szoftverkövetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/131
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.10.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.03.
Rövid meghatározás:
Licencszerződés Microsoft Enterprise Agreement szerződés keretében Microsoft licencek szállítására és az ahhoz kapcsolódó licenckövetés biztosítására
MVMI rendelkezik Microsoft Enterprise Agreement (MS EA) szerződéssel. A licencek a MVMI Zrt. és az MVM Csoport személyi számítógépeit, és az összes szerverét lefedik. A licencszerződés 1 éves meghosszabbítása és az új LSP partnert tartalmazó új MS EA biztosítja a jogszabályi előírásoknak megfelelő jogszerű licenchasználatot. A szerződés biztosítja az új licencek beszerzését és a már használt verziók licenckövetését is.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 936.555.229,- Ft
Lásd bővebben

Mobil hang- és adatátviteli szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/132
Beszerzés tárgya:Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Tárgyalásos eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.11.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.08.08.
Rövid meghatározás:
Mobil hang- és adatátviteli szolgáltatás nyújtása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára, 36 hónapos határozott időtartamra, szolgáltatási szerződés keretében.
Lásd bővebben

Mobil telekommunikációs szolgáltatások (T-177/18)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/132
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás – Közszolgáltatások/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Felhívással induló tárgyalásos eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.11.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.07.24.
Rövid meghatározás:
Szolgáltatási szerződés keretében mobil telekommunikációs szolgáltatások igénylése
A közbeszerzés ismertetése:
Szolgáltatási szerződés keretében mobil telekommunikációs szolgáltatás igénylése a következő bontásban és tervezett mennyiségekben:
BKV Zrt. tekintetében:
– 2600 db hang és mobilinternet előfizetés -50%
– 1100 GB/hó telemetria adatforgalom-50%
– 3000 GB/hó adatforgalom -50%
hang és hang+mobilinternet előfizetésenként egy mobil készülékkel, és SIM kártyákkal, 50% alap kategória, 40% közép kategória, 10% felső kategória arányban.
Budapest Közút Zrt. tekintetében:
– 1500 db hang előfizetés -50%
– 200 GB/hó telemetria adatforgalom-50%
– 400 GB/hó adatforgalom -50%
hang és hang+mobilinternet előfizetésenként egy mobil készülékkel, és SIM kártyákkal, 50% alap kategória, 40% közép kategória, 10% felső kategória arányban.
Lásd bővebben

Vezetékes hanginfrastruktúra szolgáltatás T-175/18
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/133
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás – Közszolgáltatások/2015 EUHL
Eljárás fajtája: Felhívással induló tárgyalásos eljárás
Közzététel dátuma: 2018.07.12.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.07.23.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

AF – Vöröskereszt infoeszköz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/132
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás/2015 KÉ
Közzététel dátuma: 2018.07.11.
Ajánlatkérő: Magyar Vöröskereszt
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.07.23.
A Magyar Vöröskereszt részére informatikai eszközök és szoftverek beszerzése az EFOP-2.2.15-16-2017-00002 azonosító számú és EFOP-1.3.8-17-2017-00015 azonosító számú projektekben.
A közbeszerzés mennyisége: 1. rész: EFOP-2.2.15-16-2017-00002 azonosító számú projektben a műszaki leírásban részletesen meghatározott 3 db Dell Poweredge t440 dspet440cee01 szervergép
2. rész: EFOP-2.2.15-16-2017-00002 azonosító számú projektben a műszaki leírásban részletesen meghatározott 4 db EPSON EB-U05 projektor
3. rész: EFOP-2.2.15-16-2017-00002 azonosító számú projektben a műszaki leírásban részletesen meghatározott 5 db APC Smart-UPS SMT1000I 1000VA USB szünetmentes tápegység
4. rész: EFOP-2.2.15-16-2017-00002 azonosító számú projektben a műszaki leírásban részletesen meghatározott, használatra kész 51 db Lenovo V520S SFF asztali számítógép konfiguráció, tartozékokkal együtt, 49 db Lenovo ThinkVision T2224d monitor, 130 db Lenovo V330-15IKB laptop operációs rendszerrel (181 db) és irodai szoftverrel (181 db) együtt.
5. rész: EFOP-1.3.8-17-2017-00015 azonosító számú projektben a műszaki leírásban részletesen meghatározott, használatra kész 22 db Lenovo V520S SFF asztali számítógép konfiguráció, tartozékokkal együtt, és 22 db Natec Genesis H22 headset, 22 db Lenovo ThinkVision T2224d monitor, operációs rendszerrel (22 db) és irodai szoftverrel (22 db) együtt.
6. rész: EFOP-2.2.15-16-2017-00002 azonosító számú projektben 71 db HP Lézer MFP NY/M/S/F Laserjet Pro 200 color multifunkcionális nyomtató (4.1) és EFOP-1.3.8-17-2017-00015 azonosító számú projektekben 11 db HP Lézer MFP NY/M/S/F Laserjet Pro 200 color multifunkcionális nyomtató (4.2)
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Matlab licensz beszerzése a BME részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/131
Közzététel dátuma: 2018.07.10.
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Gamax Laboratory Solutions Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
1 db MATLAB Egyetemi Campus (Total Academic Headcount) licensz.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.372.860,- Ft
Lásd bővebben

Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv (SECAP) kidolgozása, valamint SECAP-ok összefogása a Veszprém Megyei Önkormányzat részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/131
Közzététel dátuma: 2018.07.10.
Ajánlatkérő: Veszprém Megyei Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: V-SECAP KONZORCIUM
A közbeszerzés rövid ismertetése:
TOP-3.2.1-16-VE2-2017-00001 azonosító számú „Fenntartható Energia és Klíma akcióterv (SECAP) kidolgozása Veszprém megyében” című pályázat megvalósítása során készítendő „Veszprém megyei önkormányzati SECAP” tartalmazza
– A Veszprém Megyei Önkormányzat által konzorcium-vezetői szinten összefogott és koordinált SECAP kidolgozása a 6 db Helyi Fejlesztési Stratégiával rendelkező vidékfejlesztési közösség számára.
– Konzorciumi tagként részt vevő, 10.000 főnél nagyobb lélekszámú 5 Veszprém megyei város (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Várpalota) települési szinten készített SECAP dokumentumainak figyelembe vétele.
– Veszprém megyei önkormányzati SECAP kidolgozását úgy kell megtenni, hogy a szakmai és társadalmi észrevételek folyamatosan figyelembe vételre kerüljenek.
– Folyamatos közreműködés annak érdekében, hogy a kötelező tájékoztatás és nyilvánosság keretében vállaltak teljesüljenek.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.937.000,- Ft
Lásd bővebben

eredmény tájékoztató_„IPR SAM-Insights Komplex szoftvergazdálkodási rendszer követés (KBF/00058/2018)”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/131
Közzététel dátuma:2018.07.10.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: IPR-Insights Hungary Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Vállalkozási szerződés IPR SAM-Insights Komplex szoftvergazdálkodási rendszer követésre
• Szoftverkövetési szolgáltatás 3 évre. A végponti licencszám jelenleg 2446 örökös licenc 1696 desktop és 450 szerver megoszlásban
• Folyamatos licenc kezelési/gazdálkodási és adminisztrációs (szoftvernyilvántartási) feladatok
• Licencgazdálkodási tevékenység és üzemeltetés támogatása 12 negyedévre
Opció:
• Eseti opcionális licenc és követés vásárlása (500 db licenc + 2*500 db licenc éves követés)
• Opcionális eseti embernapos támogatási szolgáltatás: 60 mérnöknap
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.071.812 ,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás az eljárás eredményéről – IT keretmegállapodás alapján 2018/II. negyedévben lebonyolított versenyújranyitásos közbeszerzési eljárások.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/131
Közzététel dátuma: 2018.07.10.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Kft.; Sonrisa Informatikai Kft.; Grape Solutions Hungary Zrt.; 4Sales Systems Üzleti Rendszerfejlesztő és Tanácsadó Kft.
Rövid meghatározás:
Keretmegállapodás a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Európai Uniós támogatásból, valamint hazai forrásból megvalósuló projektjeihez kapcsolódó informatikai fejlesztések és szolgáltatások megvalósítására az ajánlattételi szakaszhoz tartozó közbeszerzési dokumentumban részletezettek szerint.
A keretmegállapodás alapján 2018/II. negyedévben lebonyolított versenyújranyitásos közbeszerzési eljárások.
A közbeszerzés ismertetése:
A KIFÜ által az Országos Széchényi Könyvtár részére „Adat- és alkalmazás konszolídáció” tárgyú szolgáltatás beszerzése
Az Ajánlatkérő részéről igénybe venni kívánt szakértői kapacitások maximális mértéke a szerződés időtartama alatt, melynek 70 %-ra vállal az ajánlatkérő lehívási kötelezettséget
Szakértelem Embernap max.
Rendszerszervező 460
Rendszerintegrációs szakértő 460
Infrastruktúra szakértő 460
Migrációs szakértő 460
Programozó/Programtervező 920
Fejlesztő 1000
Tesztelési szakértő 460
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 188.920.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök, kellékanyagok és szoftverek szállítása – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/131
Közzététel dátuma: 2018.07.10.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: IMG Solution Kft.; Delta Systems Kft.; R+R Periféria Kft.; Nádor Rendszerház Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 178.007.472,- Ft
Lásd bővebben

Adásvételi szerződés valósidejű járműkövetést lehetővé tevő megállóhelyi és járműfedélzeti utastájékoztató rendszer bővítésére szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzése tekintetében- Táj. elj. eredm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/131
Közzététel dátuma: 2018.07.10.
Ajánlatkérő: T-Szol Tatabányai Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: New Line Kft.
Rövid meghatározás:
Adásvételi szerződés valósidejű járműkövetést lehetővé tevő megállóhelyi és járműfedélzeti utastájékoztató rendszer bővítésére szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzése tekintetében
A közösségi közlekedés megújításával kapcsolatban kialakításra került egy, a vállalatirányítási rendszerrel összekapcsoltan működő, komplex, a járművek valósidejű nyomon követését, forgalomirányítását, menetrendi tervezését célzó központi rendszer, valamint, valósidejű adatokon alapuló utastájékoztatási rendszer, melynek bővítése szükséges
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 109.855.000,- Ft
Lásd bővebben

Szó szerinti jegyzőkönyv készítése gyors- és gépírással az Országgyűlés plenáris, valamint bizottsági üléseiről és egyéb tanácskozásairól (706/2018)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/132
Közzététel dátuma: 2018.07.11.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Prin és Társa Bt.; Álmos Bt.; CHANTAL-2000 Bt.; CIMÓ-KREA Bt.; CS-PRESS Bt.; Földi Erika egyéni vállalkozó; I love tuk-tuk Kft.; Ipacs és Társa Bt.; Shorthand Bt.; W-NET Informatika Kft.
Rövid meghatározás:
1.Szó szerinti jegyzőkönyv készítése az Országgyűlés plenáris üléseiről:
a)helyszíni rögzítés gyorsírással, a gyorsírók 10 percenként történő váltásával,
b)a rögzített szöveg azonnali áttétele elektronikus formátumba a helyszínen,
c)a lektorált jegyzőkönyv számítógépes hálózaton keresztül történő rendelkezésre bocsátása a Jegyzői Iroda részére
d)A plenáris ülések hanganyagának rögzítése és a gyorsírók, lektorok részére történő rendelkezésre bocsátása a turnusoknak megfelelően.
e)A gyorsírók által a plenáris ülésről készített jegyzőkönyvek lektorálása.
f)A kész jegyzőkönyv átadása elektronikus formában, valamint papír alapú formátumban (kettő példányban).
2.Szó szerinti jegyzőkönyv készítése az Országgyűlés bizottsági üléseiről és egyéb tanácskozásairól:
a)helyszíni rögzítés gyorsírással,
b)a rögzített szöveg áttétele elektronikus formátumba a bizottság által kért határidőn (azonnali, sürgős, normál) belül.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 100.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő pályázatkezelő rendszereinek (Online Pályázati Rendszer, UKIR) e-ügyintézésnek való megfelelése érdekében történő-tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/132
Közzététel dátuma: 2018.07.11.
Ajánlatkérő: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Nyertes ajánlattevő: ORIANA Tanácsadó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft.
Rövid meghatározás:
Az EMET alaptevékenysége keretében költségvetési támogatások lebonyolítójaként számos pályázatot és támogatást kezel, amelyek konstrukciójukat, tartalmukat, támogatotti körüket tekintve rendkívül széles skálán mozognak.
A fenti tevékenységhez több, különböző specifikációval rendelkező informatikai rendszert használ a pályáztatás lebonyolítására, a pályázatok nyilvántartására, amelynek alapvető indoka a számos esetben eltérő támogatási struktúra, eltérő pályázati és támogatási feltételek, követelmények.
A pályázatkezelést támogató informatikai rendszerei tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.évi CCXXII.törvényben(a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)meghatározott feltételek biztosítása,a jogszabályi kötelezettségnek való megfeleléshez szükséges informatikai fejlesztések megvalósítása az ellátandó szolgáltatási feladat.
Feltételes közbeszerzési eljárás mindkét rész tekintetében.
A beszerzés részekből áll.
1. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő UKIR Pályázatkezelő Rendszerének e-ügyintézésnek való megfelelése érdekében történő informatikai fejlesztése.
Ez a részeljárás nem volt sikeres: szerződés/rész odaítélésre került nem
Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
2. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő online pályáztatási rendszer (Opr-Effector) pályázatkezelő rendszerének e-ügyintézésnek való megfelelése érdekében történő informatikai fejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül):
Érték: 9.240.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_”CISCO hálózati eszközök szállítása és támogatása_KBF/012/2018″ tárgyú eljárásban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/132
Közzététel dátuma: 2018.07.11.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt; 99999 Informatika Kft.; Officium Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.282.091.055,- Ft
Lásd bővebben

Tesztelői keretmegállapodás (KBF/645/2017) – eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/132
Közzététel dátuma: 2018.07.11.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: DSS Consulting Informatikai és Tanácsadó Kft.; Abesse Informatikai Zrt.; Alvicom Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Rövid meghatározás:
Tesztelői szolgáltatás nyújtása.
A tesztelési szolgáltatás keretében tanácsadás, módszertan kidolgozása, tesztelési tervek, tesztesetek véleményezése és felülvizsgálata, a manuális tesztelési munka megszervezése és koordinálása, manuális tesztelési feladatok végrehajtása, dokumentálása és hibák jelentése, valamint teljesítmény tesztek tervezése,automatizálása, végrehajtás koordinálása, végrehajtása, kiértékelése és dokumentálása az ajánlatkérőnél felmerülő igényekhez igazodó mennyiségben és összetétel szerint a keretmegállapodásban rögzített keretösszeg eléréséig, de legfeljebb a keretmegállapodás hatályba lépésétől számított 48 hónapig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 150.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató – Paks Város térfigyelő rendszerének korszerűsítése, fejlesztése – 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/132
Közzététel dátuma: 2018.07.11.
Ajánlatkérő: Paks Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: ERANDO Biztonságtechnikai Tanácsadó és Kereskedelmi Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
„Paks Város térfigyelő rendszerének korszerűsítése, fejlesztése – 2018” adásvételi szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.890.417,- Ft
Lásd bővebben

Tűzjelző rendszer, oltórendszer, video rendszer, behatolásjelző és beléptető rendszer és felügyeleti rendszer karbantartása, hibaelhárítási szolgáltatással együtt – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/132
Közzététel dátuma: 2018.07.11.
Ajánlatkérő: ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.
Nyertes ajánlattevő: Pentolt Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.510.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről- Portfólió és alrendszerei (köztük a KÉR – EUKIR) továbbfejlesztése, valamint a KÉR – EUKIR rendszer támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/133
Közzététel dátuma: 2018.07.12.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NORG Számítástechnikai Rendszerház Kft.
Rövid meghatározás:
Vállalkozási keretszerződés keretében az MFB Zrt. Portfolió és alrendszerei (köztük a KÉR-EUKIR) továbbfejlesztéséhez 1256 nap egyedi igény szerint lehívható szakértői embernap keret biztosítása a dokumentáció részét képező követelményspecifikációban részletezettek szerint, valamint a KÉR -EUKIR alrendszer informatikai támogatása 2019. 01.01. – 2020.12.31-ig terjedő időszakra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 149.280.000,- Ft
Lásd bővebben

Az Országos Széchényi Könyvtár Integrált Könyvtári Információs Rendszerének kialakítása projekt keretében digitalizálást támogató keretrendszer és a Digitalizáló Központ működéséhez szükséges digitalizáló eszközök beszerzése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/133
Közzététel dátuma: 2018.07.12.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: XEROX Magyarország Kft.; Silicon Computers Kft.
Rövid meghatározás:
Az Országos Széchényi Könyvtár Integrált Könyvtári Információs Rendszerének kialakítása projekt keretében digitalizálást támogató keretrendszer és a Digitalizáló Központ működéséhez szükséges digitalizáló eszközök beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 547.839.190,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Megjelent az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Terv (EKFICsT)

„A Nemzeti Energiastratégiáról szóló OGY határozat az Energiastratégia céljainak megvalósulásához kapcsolódóan öt szakterületi cselekvési terv kidolgozását írja elő, ezek egyike az Energetikai Iparfejlesztési és Kutatás-Fejlesztés-Innovációs Cselekvési Terv. A dokumentum célja az energiapiac számára szükséges szakemberképzés szervezeti és pénzügyi feltételeinek folyamatos biztosítása, a kutatás-fejlesztés és oktatás magas szintű folytatása. A kormány júniusi döntésével jóváhagyta a cselekvési tervet.

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Statútum rendelet) 162. § (1) bekezdés c) pontja szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény szerinti Nemzeti Fejlesztési Minisztérium átnevezésével működik tovább. A mellékelt szövegben megjelenő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és nemzeti fejlesztési miniszter alatt ezért 2018. május 22. napjától kezdődően az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, illetve innovációért és technológiáért felelős minisztert kell érteni.”

Forrás:
Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Terv; Innovációs és Technológiai Minisztérium, 2018. július 11. (PDF)
Lásd még: A Kormány 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozata az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervről; eGov Hírlevél

Stratfor: Kína aligha fogja magát vissza az ipari kémkedésben, kiélezett a technológiai versengés

„A Stratfor értékelése szerint az Egyesült Államok és Kína között a gazdasági és technológia elsőségért vívott versenyben a kibertér jelenti az egyik fő színteret. A két ország vezetésének víziói drasztikusan eltérnek egymástól abban, hogy hogyan kezeljék ezt a helyzetet. Míg Hszi Csin-ping kínai elnök amellett száll síkra, hogy minden államnak joga van ellenőrzést gyakorolnia saját kibertere és annak infrastruktúrája fölött, távol tartva a külföldi beavatkozás lehetőségét, addig az amerikai gyakorlat ennél liberálisabb modellt követ, előmozdítva a szabad hozzáférést az internethez és elítélve a kormányzati cenzúrát. Washington ezzel együtt álnoknak nevezi Peking felhívását a kiber-szuverenitásra, mivel Kína továbbra is eszközként használja más államok rovására a kiberkémkedést, amivel a saját maga által hirdetett elvekkel kerül szembe. Az elemzés szerint ugyanakkor az internetet és a kiberteret mindkét hatalom felhasználja a másik ellen. A 2015-ben megkötött kétoldalú egyezmény, miszerint a felek tartózkodnak attól, hogy üzleti titkokat vagy szerzői jogokat sértő információkat szerezzenek meg egymástól, csak mérsékelte, de nem szüntette meg ezt a fajta gyakorlatot.

A Stratfor úgy értékeli: az offenzív kínai online műveleteket ért kritikák ellenére Peking kiberbiztonsági politikája elsősorban védekező stratégiát követ. A kormányzat már jóval az internet korszaka előtt törekedett arra, hogy a hazai információáramlást ellenőrzése alatt tartsa, mivel a legnagyobb félelme az, hogy ellenzéki csoportok propagandára és önszervezésre használják fel a médiát, beleértve immár az internetet is, amit – akár dezinformatív módon is – külső ellenségek is kihasználhatnak a maguk céljaira. Ennek lehetőségére Peking a „Nagy Tűzfal” kialakításával válaszolt. A kiberbiztonság jelentőségét csak növeli, hogy az internet a kínai a gazdaságban egyre meghatározóbbá válik. Li Ko-csiang miniszterelnök 2015-ben hirdette meg az „Internet Plusz” kezdeményezést, amely beágyazná az internetet a gazdaság minden szegmensébe, ami a laza adatvédelmi szabályozással együtt páratlan nagyságú adattárházakat hoz létre, a hálózatok és a gazdaság erősítésére is alkalmas módon.

Kína tehát biztonsági és gazdasági megfontolásból is minden korábbinál jobban ügyel kiberterének biztosítására. Ugyanakkor az, hogy nagymértékben támaszkodnak külföldi szoftverekre és hardverekre (beleértve még a félvezetőket is), sérülékennyé teszi az országot. A külföldről behozott programok és berendezések – a beszállítóktól való függés kockázatán túlmenően – olyan „hátsó ajtókat” is tartalmazhatnak, amelyeket kínai aggodalmak szerint az Egyesült Államok saját céljaira használhat ki. (Más kérdés, hogy a gyanakvás kölcsönös, mint azt a ZTE és Huawei elleni eljárások is mutatják.) A külföldi technológiáktól és beszállításoktól való függőség megszüntetése érdekében hirdette meg Peking a „Made in China 2025” programot, aminek stratégiai és biztonsági jelentősége legalább akkora, mint a gazdasági. A 2017-es kiberbiztonsági törvény pedig jogalapot teremtett arra, hogy a külföldi vállalatok átengedjék a kormánynak az ellenőrzést adataik felett, valamint átadják felülvizsgálatra forráskódjaikat. Ez azonban nem csak a biztonsági kockázat felderítésére ad alkalmat, hanem „orvvadászatra” is szerzői jogi oltalom alatt álló tervezési információkra.

Az elemzés szerint a kiberkémkedés továbbra is a kínai internet-stratégia kritikus része marad. (Zárójelben jegyezve meg, hogy a nyugati titkosszolgálatok természetesen ugyanúgy élnek efféle gyakorlattal.) Kína azon aggodalma, hogy lemarad e téren, hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hadseregen belül létrehozták – gyakorlatilag ötödik haderőnemként – a Stratégiai Támogató Erőt, amely magába foglalja a kiberhadviselési képességek fenntartását és fejlesztését is. Mivel Kína az egyetlen olyan állam, amely valós kihívást jelenthet az Egyesült Államok vezető szerepére és ezáltal a fennálló nemzetközi rendre, amelynek ma már az internet is kritikus része, a Stratfor szerint a kibertér fontos hadszíntérré válik Peking és Washington között.

A Stratfor egy korábbi elemzésében rámutat: míg korábban az Egyesült Államok nyugodt lehetett afelől, hogy egyetlen más ország sem tudja a fizikai méretek és a technológiai képességek hasonlóan erős kombinációját felmutatni, addig mára Kína képessé vált erre. A kínai és amerikai gazdaság kölcsönös függése, valamint a kettős használatú technológiák kulcsszerepe miatt pedig a kínai vállalatok a polgári felhasználású üzleti sikerei is biztonsági kihívást jelenthetnek. Erre reflektál a 2017 végén elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégia is, amely kimondja, hogy Kína növekvő technológiai bátorsága gazdaságilag és katonailag egyaránt fenyegetést jelenthet az Egyesült Államoknak. Míg az ázsiai nagyhatalmat akár csak öt évvel korábban is inkább „imitátornak” tekintették az új technológiák terén, mára már elismerten és felismerten innovátorrá vált, egyes úttörő technológiákban akár piacvezető szerepre is esélyesen. Az elemzés szerint bármilyen nehéz is elismerni Washingtonban, Kína a technológiai versenyben utolérési fázisban van, sőt, egyes területeken már Amerikának kell lépést tartania áttörést eredményező kínai fejlesztésekkel. Ezzel egy „új űrverseny” indult el a két nagyhatalom között, amelynek középpontjában ezúttal a mesterséges intelligencia áll.”

Forrás:
China Won’t Back Down on Cyber Espionage Anytime Soon; Stratfor; 2018. július 6.
The Coming Tech War With China; Matthew Bey; Stratfor; 2018. február 6.
Az ismertetésben is említettük, hogy a nyugati titkosszolgálatok is folytatnak gazdasági célú kémtevékenységet. További információ található például ebben a cikkben: The U.S. Government’s Secret Plans to Spy for American Corporations; Glenn Greenwald; The Intercept; 2014. szeptember 5.

IKT Munkaerőpiaci Tünettérkép

„A Digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoport 2018 nyarán célul tűzte ki, hogy a megvalósítási fázisban lévő DMP-t támogatja, oly módon, hogy 6 hónapos akcióterv-szakaszokra bontva a munkát minden egyes ciklusban kiválaszt egy konkrét probléma területet, melyhez kapcsolódva részletes, valós idejű információkat gyűjt a piacról, majd azokra építve konkrét célirányos akcióval fellép a terület fejlesztése érdekében. Ennek a szándéknak megfelelően a munkacsoport tagjai adatgyűjtésbe kezdetek. A felmérés az ICT Munkaerőpiaci Tünettérkép címet kapta.

A Tünettérkép készítésekor a Munkacsoport az IVSZ 500 tagvállalatát kérdezte arról, hogy 2018 első félévében milyen munkaerőhiánnyal vagy minőséggel kapcsolatos kihívással szembesültek. A kutatás hangsúlyozottan a rendkívül széles spektrumú DMP egy szegmensében, a munkaadói oldalon térképezte fel a jelenlegi kihívásokat.

A kutatásban 136 cég 45 különféle problémát írt le, s a kutatás összegzésekor végül 10 pontban foglalta össze a munkacsoport az ICT vállalkozásokat érintő digitális munkaerőpiaci problémákat, tüneteket:

  1. Már nem lehet ugyanazokkal a “csomagokkal” felvenni és megtartani, az alkalmazottakat. Érezhetően nem működnek a jól beégetett üzleti rutinok, reflexek.
  2. A rohamos ütemben növekvő bérek kérdése egyedül a multiknak nem okoz kihívást, azonban különösen a mikro vállalkozások digitális munkaerő utánpótlása ellehetetlenülhet.
  3. A kisebb vállalkozások már ajánlatot sem tudnak adni, mert az ajánlat létrehozására sincsen elegendő emberük.
  4. Kifeszített munkaerőpiaci helyzetben a mikro vállalkozásokat veszélyezteti leginkább a kilökődés, felerősödő fluktuáció; a munkaerő gyorsan és könnyen odébb áll.
  5. Alacsony a részvétel a vállalati továbbképzéseken és tréningeken. Ez az eredmény aggasztó az iparág szempontjából, hiszen Magyarország a középmezőny után kullog a felnőttkori tanulásban való részvétel terén.
  6. A piac kényszerből átvesz bizonyos szerepköröket az állami oktatásból. Ez megterheli a szervezetet, a büdzsét, de szükséges az üzletmenet fenntartásához.
  7. Komoly kihívást okoz, hogy hiányoznak az IT határterületek szakértői is. Az olyan core funkciók, mint architekt vagy rendszertervező a fenntartható működéséhez és növekedéshez nélkülözhetetlenek.
  8. A felmérés tanulsága szerint minél kisebb egy cég, annál rövidebb a betanulási idő, annál hamarabb termelő projektre tudnak kerülni a pályakezdők.
  9. Kiélezett munkaerőpiaci helyzetben, a munkaerőért folytatott kíméletlen küzdelemben a vállalkozások rosszul értékelhetik a helyzetet, téves, hibás következtetéseket vonhatnak le. (pl. munkaerő elcsábítása tisztességtelen eszközökkel – városi legenda)
  10. Folyamatos pénzügyi és szervezeti feszültséget jelent a vállalkozásoknak, hogy a frissen végzett hallgatókat egy évig nem lehet a termelésben használni, mert tudásuk nem megfelelő.

Forrás:
IKT Munkaerőpiaci Tünettérkép; Fazekas Barbara; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2018. július 5.
IKT Munkaerőpiaci Tünettérkép; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, Digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoport; 2018. július 5. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés:
A felmérés meglehetősen problematikus! Az IVSZ 500 jelenlegi és leendő tagcége kapta meg a felkérést, 136 válaszolt. Semmit nem tudunk a válaszolókról. Például azt sem, hogy hogyan oszlanak meg az IVSZ egyes tagozatai között. Így például a jelentés alapján nem eldönthető, hogy a 136-ból mennyi volt a kisvállalkozás (és az 500 tagcégen belül mennyi a kisvállalkozások száma).
Nem lehet tudni így, hogy mennyire jellemző egy adott rétegre a válasz.
Nehezen értelmezhetőek a diagramok.

Kimásoljuk a jelentés 9. oldaláról a „Mely tünetek a legfontosabbak az összesített szavazatok alapján?” diagram számait

  • 34.17% Nem működnek a régi eszközök sem a toborzásban, sem a megtartásban
  • 14.62% A folyamatosan, nagy mértékben növekvő bérek disztruptálják a piacot
  • 14.05% Nem értelmezhető válasz
  • 9.80% Nehéz szakértőt találni az IT hatérterületeken
  • 8.65% Rossz minőségűek a pályakezdők
  • 7.76% Nincsen elég pályázó a nyitott pozíciókra
  • 5.40% A piacon megtalálható tudás elavult
  • 3.25% Alacsony a részvétel a felnőttképzésben és a vállalati tréningeken
  • 2.31% Egyéb

Ezek a számok mintha nem teljesen ugyanazt mondanák mint a sajtóközlemény.

Az MNB 180 pontja: újabb javaslatok a versenyképesség javítására

„Magyarország 2010-et követően sikeres stabilizációs perióduson jutott át. A magyar gazdaság fundamentumai erősek, újraindult a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A sikeres hosszú távú felzárkózáshoz viszont a versenyképesség célzott javítására van szükség. A Kormány munkáját támogatandó a Magyar Nemzeti Bank a Nemzeti Versenyképességi Tanács meghívására a mai napon átadta a versenyképesség javítására fókuszáló 180 pontos javaslatát.

2013 óta a magyar gazdaság átlagos növekedése meghaladta a 3 százalékot. A következő évtizedek legfontosabb gazdaságpolitikai feladata az elért eredmények megtartása mellett a felzárkózási pálya erősítése lesz, ezzel biztosítva a magyar emberek életminőségének folyamatos javulását és a társadalmi jólét emelkedését. A hosszú távú fenntartható felzárkózást egy átfogó versenyképességi fordulat alapozhatja meg.

A 2016-ban elkészült Versenyképesség és növekedés című tanulmánykötet 50 pontból álló javaslatait követően a Magyar Nemzeti Bank egy újabb, 180 pontos javaslatot tesz közzé. A jegybank műhelymunkája eredményeit a mai napon Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója a Nemzeti Versenyképességi Tanács számára is átadta. A javaslatok célja a magyar gazdaságban – elsősorban a külső-belső egyensúlyi és adósságmutatókban, valamint a munkapiacon – kialakult pozitív trendek megtartása mellett a hazai termelékenység javítása, a teljes foglalkoztatás fenntartása, valamint a demográfiai fordulat megalapozása. A versenyképesség javítását célzó lépések hatása gyakran hosszabb távon jelentkezik. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank egyaránt fontosnak tartja egy strukturált hosszú távú program kidolgozását, valamint a végrehajtott intézkedések folyamatos utókövetését.

A világgazdaságban globálisan új megatrendek jelentek meg. E tendenciák feltérképezésével megfelelően azonosíthatóak a belépési pontok korunk fejlett gazdaságainak csoportjába. Az intézkedésekben célzottan szükséges kezelni a hazai humán tőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológia-adaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését. A versenyképességi fordulat eléréséhez széles körű konszenzus szükséges, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek.

A gazdaság versenyképessége és hosszú távú növekedési potenciálja az árstabilitás elérésére, valamint a pénzügyi stabilitásra is hatással van. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank rendszeres (Növekedési Jelentés, Versenyképességi Jelentés) és egyedi kiadványaiban (pl. Versenyképesség és növekedés tanulmánykötet) a továbbiakban is folyamatosan elemzi hazánk versenyképességének helyzetét…”

Forrás:
A Magyar Nemzeti Bank újabb javaslatokat mutatott be a versenyképesség javítására; Magyar Nemzeti Bank; 2018. július 10.
180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért; Magyar Nemzeti Bank; 2018 július (PowerPoint prezentáció PDF-ben)

Törvények, rendeletek

Tervezet az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

„A tervezet célja olyan új szabályozási környezet megteremtése, amely biztosítja, hogy a jövőben az állami működést szolgáló informatikai alkalmazásfejlesztések az állam által erre a célra létrehozott és fenntartott, egységes állami követelmények mentén szabályozott módszertan szerinti folyamatokkal kialakított, minden érintett szereplő számára hozzáférhető fejlesztői környezetben valósuljanak meg. A rendelet-tervezet hatálya alá tartozó szervek informatikai fejlesztést akkor végezhetnek, ha az Állami Alkalmazás-katalógusban nincs a szükségletnek megfelelő alkalmazás. A fejlesztést, fő szabály szerint, az Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetben kell lefolytatni.

Véleményezési határidő: 2018. július 16., 23 óra 59 perc”

Forrás:
Tervezet az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról; Belügyminisztérium, 2018. július 13. (PDF)

1311/2018. (VII. 10.) Korm. határozat a Kormányzati Adatközponttal és a Kormányzati Adattrezorral összefüggő egyes informatikai és infrastrukturális kérdésekről

„A Kormány

1. felhívja a belügyminisztert, hogy készítsen jelentést a Kormány részére az elektronikus ügyintézés folyamatos és permanens biztosításáról katasztrófahelyzetben, az állam működőképességének biztosításáról, az adatvagyon megőrzéséről és rendelkezésre állásáról szóló 1307/2017. (VI. 8.) Korm. határozatban biztosított 10 000 000 000 forint forrás 2018. szeptember 15-ig felhasznált részéről;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2018. szeptember 15.

2. felhívja a belügyminisztert, hogy a Kormányzati Adattrezor georedundáns működésének megteremtése érdekében a kiválasztott helyszínen alakítsa ki a szükséges építészeti, informatikai és infrastrukturális feltételeket, és a megtett lépésekről készítsen jelentést a Kormány részére;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: a jelentéstétel vonatkozásában 2018. november 30.

3. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Kormányzati Adatközpont georedundáns működésének megteremtése érdekében készítsen előterjesztést, amelyben megvizsgálja a Gödön felépítés alatt álló adatközpont igénybevételének lehetőségeit, befejezésének pénzügyi és egyéb feltételeit, valamint működési modelljét;
Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: 2018. szeptember 15.

4. egyetért azzal, hogy a Kormányzati Adattrezor elsődleges objektumának üzembe helyezését el kell végezni, amelyre figyelemmel felhívja a honvédelmi minisztert, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben a Kormány részére készítsen jelentést, és számoljon be az objektum építészeti kialakításának állásáról;
Felelős: honvédelmi miniszter
belügyminiszter
Határidő: a jelentéstétel vonatkozásában 2018. november 30.

5. felhívja a belügyminisztert, hogy a miniszterelnök kabinetfőnökének bevonásával készítsen előterjesztést a Kormány részére olyan jogszabályi környezet kialakítása érdekében, amely a Kormány alá rendelt szervek tekintetében biztosítja, hogy az e-közigazgatás, a kormányzati informatikai infrastruktúra, valamint a kibervédelem területén megvalósuló fejlesztések és beszerzések csak a belügyminiszter és a miniszterelnök kabinetfőnökének egyetértésével valósulhatnak meg.
Felelős: belügyminiszter
miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: 2018. augusztus 15.”

Forrás:
1311/2018. (VII. 10.) Korm. határozat a Kormányzati Adatközponttal és a Kormányzati Adattrezorral összefüggő egyes informatikai és infrastrukturális kérdésekről; Nemzeti Jogszabálytár; Hatályos: 2018.07.10 –
A Kormány 1311/2018. (VII. 10.) Korm. határozata a Kormányzati Adatközponttal és a Kormányzati Adattrezorral összefüggő egyes informatikai és infrastrukturális kérdésekről; Magyar Közlöny; 2018. évi 108. szám; 2018. július 10.; 26635-26636. oldalak (PDF)

Módosult az e-közmű rendelet

„2018. július 10-én hatályba lépett a módosított e-közmű rendelet. A módosítással meghosszabbodik a nyilatkozatokat és állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumok érvényességi ideje, a szabályozás továbbá az egyszeri rendszerhasználati díjon kívüli egyéb költségek felszámítását is megtiltja. Az e-közmű rendszer igazodik a jogszabály változásaihoz, így a felület érintett funkciói is ennek megfelelően alakultak át.

Az egyik legfontosabb újítás, hogy duplájára nő a közműnyilatkozatokat és közmű-állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumok érvényességi ideje. Az e-közmű rendszer által generált egyesített közműnyilatkozatok a rendelet módosítása előtt 6 hónapig voltak érvényesek, az érvényességi idő pedig a legelőször adatot nyújtó közművezeték-üzemeltető nyilatkozatától datálódott. A változások alapján a 2018. július 10-étől benyújtott kérelmek esetén a hitelesített közműnyilatkozatok 12 hónapig érvényesek és az utolsó közmű nyilatkozatának időpontja az érvényesség kezdődátuma. Ennek eredményeként a tervezési folyamatok során a közműnyilatkozatok megújítására és a kérelmek újbóli benyújtására a korábbiaknál ritkábban lesz szükség, ezáltal mind a kérelmezők, mind pedig a közművezeték-üzemeltetők időráfordítást és költséget spórolhatnak meg.

Lényeges változás, hogy a rendeletmódosítás egyértelműen kimondja, a közművezeték-üzemeltetők a jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben külön díjazásra nem jogosultak, díjaikban azt nem érvényesíthetik.

Egy tervezési terület kijelölésekor az e-közmű rendszer – többek között a közművek által nyújtott térkép adatszolgáltatások alapján – automatikusan jelzi a nyilatkozattal megkeresendő közművezeték-üzemeltetők körét. 2018. július 10-étől életbe lépő újdonság, hogy a rendszer ilyen jellegű megállapításait a tervező felülbírálhatja, vagyis ki tudja venni az automatikusan megszólítandónak jelölt közművek neve mellől a kijelölő pipát. A kérelmezőnek ezt a felelősségátvállalással járó döntését a jogszabálynak megfelelően indokolnia szükséges. A tervezői felülbírálatról értesítést kap a kérelemből ily módon kivett közmű is, akinek ettől függetlenül lehetősége lesz betekinteni az ügybe, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy a rendszerben lévő adatok alapján szükséges, felveheti a kapcsolatot a kérelmezővel.

A jogszabály módosításával összhangban az e-közmű Általános Szerződési Feltételek is frissültek. Az új ÁSZF az e-epites.hu weboldalon itt érhető el, 2018. július 10-től pedig az e-közmű rendszerbe belépő felhasználók a megújult dokumentum tartalmának megismerése és elfogadása után használhatják a rendszer szolgáltatásait.

Az e-közműre vonatkozó jogszabály módosításával kapcsolatos változásokról részletesebb információk a www.e-epites.hu oldalon itt és itt találhatók.

A megújult e-közmű rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretében készül.”

Forrás:
Módosult az e-közmű rendelet; Lechner Tudásközpont; 2018. július 11.