Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Kormányinfó: egészségügy, kulturális tao-pénzek, leépítések
Tárgyszavak: Budapest, Gulyás Gergely, hulladékgazdálkodás, közigazgatási személyzeti ügyek, kulturális tao-támogatás, leépítések, Magyarország, művelődéspolitika, súlyponti kórházak
Horváth Ildikó (kinevezett államtitkár): Akkor működik jól az egészségügy, ha nem is látszik
Tárgyszavak: állami egészségügyi ellátás, egészségügyi bérek, egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, egészségügyi ellátórendszer finanszírozása, egészségügyi megelőzés, egészségügyi politika, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Horváth Ildikó, magán egészségügyi ellátás, Magyarország, nemzeti népegészségügyi programok

Közigazgatás, politika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kormányinfó: egészségügy, kulturális tao-pénzek, leépítések

„…Négy súlyponti kórház lesz Budapesten

A kormány határozott továbbá arról, hogy Budapesten nem három, hanem négy súlyponti kórház lesz, ugyanis a Szent János Kórház is ilyen intézménnyé válik – közölte a miniszter.

Elmondta, a Szent János Kórház tervezésére 495 millió forintot biztosít a kormány, így egy több mint 500 ágyas kórház felépítése, újjáépítése történhet meg. A másik három, már eldöntött súlyponti kórház a Honvédkórház, a Szent László és a Szent István Kórház összevonásával létrejövő intézmény, valamint a dél-budai centrumkórház lesz. Ezekre már kiírták a tervpályázatokat, amelyeknek december 9-ig meglesz az eredményük – tájékoztatott.

A Miniszterelnökség vezetője más kormánydöntésekről is beszámolt. A hulladékgazdálkodási problémákkal kapcsolatban kijelentette: nem engednek az üzleti érdekű zsarolásoknak, ezért nem engednek a rezsicsökkentésből, és ha kell, akár a katasztrófavédelem is képes átvenni a szolgáltatás biztosítását, de nem ez a cél. A szükséges konszolidációhoz a kormány forrást is fog biztosítani, illetve egy létrejövő bizottság – amelynek Balla György fideszes országgyűlési képviselő, továbbá az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Miniszterelnökség képviselője lesz a tagja – egy héten belül jelentést tesz a hulladékgazdálkodás állapotáról – közölte. Megjegyezte, hogy jelentős, részben rossz gazdálkodásból eredő tartozások halmozódtak fel, ezeket most mérik fel, de a nagyságrend több tízmilliárdos.

Arról is beszélt, hogy a kulturális tao-pénzek területén jelentős visszaélések voltak – szavai szerint ugyanis a jegyeladásból befolyó összeghez kapcsolódó kritérium „nem mindig szolgálta az átláthatóságot” -, ezért új támogatási rendszert vezetnek be. Az eddigi ráfordítások nem csökkennek, azokat jövőre is biztosítják, de nem a jelenlegi formában – mondta, hozzáfűzve, az átalakításról a tervek szerint a következő kormányülés dönt.

Kérdésre elmondta, a jelenlegi kulturális tao-támogatásból 35 milliárd forint jutott a kultúrára, ennek az elosztása azonban egyenlőtlen volt, és visszaélések is történtek. A forrást nem kívánják csökkenteni – erősítette meg -, de az lenne a jó, ha pályázati formában vagy világos, előre megismerhető szempontok szerint a kormány, a kulturális kormányzat döntene a források felhasználásáról.

Egy másik kérdésre úgy fogalmazott, ez az ügy „a kultúrharcnak azért nem lehet része, mert mi semmilyen kultúrharcban nem vagyunk érdekeltek, semmilyen kultúrharcot nem támogatunk”. A miniszter rögzítette: a kulturális támogatás nem politikai alapon történik, bár politikai viták tárgya lesz. Elmondta, a kormány támogatói között is sokan vannak, akik haszonélvezői a tao-nak.
…
Az állami és magánegészségügy szétválasztására vonatkozó kérdésre rögzítette: az egészségügy nem üzlet, az államnak minden járulékot fizető polgárnak, illetve a nyugdíjasoknak is biztosítania kell az ellátást. Hozzátette: ha a rendszer fennáll, vagyis hogy mindenki fizeti az egészségbiztosítási járulékot, akkor soha nem korlátozták, hogy valaki kiegészítő biztosítást kössön, magán-egészségügyi szolgáltatást vegyen igénybe.
…
[Elbocsátások] A közszférában történő elbocsátásról kérdésre elmondta, pénteken nagyon konstruktív légkörben találkozott a szakszervezeti vezetőkkel, és tájékoztatta őket a státuszszámot nézve 17-18 százalékos leépítésről. Megjegyezte, a státuszok közel 10 százaléka nincs betöltve, ezért az elbocsátottak aránya 10 százalék alatt lesz.

Ez megfelel annak a kormányzati szándéknak, hogy fűnyíróelvszerű leépítés sehol ne legyen – magyarázta. Hozzátette: akik maradnak, azok január 1-jével átlagosan 30 százalékos béremelésbe részesülnek.”

Forrás:
Kibővül a csok; Miniszterelnökség; 2018. október 25.

Horváth Ildikó (kinevezett államtitkár): Akkor működik jól az egészségügy, ha nem is látszik

„Az egészségügy helyett az egészséget szeretné fókuszba helyezni a múlt héten kinevezett új egészségügyi államtitkár. Horváth Ildikó ugyanakkor azt is érzékeli: a kormány alapvető kötelessége az egészségügyi ellátórendszer további erősítése, hogy az emberek tudják, lesz elérhető és gyors segítség, ha szükség van rá.

– Ön elismert orvos-kutató, aktívan részt vesz az egyetemi graduális és posztgraduális oktatásban, és tüdőgyógyászként is dolgozik, akit informátoraink ráadásul igazán betegcentrikus orvosként jellemeztek. Nem sajnálja ezt most mind feladni az államtitkárságért egy finoman fogalmazva is mozgalmas időszakban?
– Nem, mert hiszem, hogy megéri, hogy bár nagy a kihívás, a lehetőség is az. 2010 és 2014 között már dolgoztam az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) az egészségpolitikai főosztály vezetőjeként, és akkor hatalmas előrelépéseket tudtunk elérni. Akkor született a nem dohányzók védelméről szóló törvény, a transzzsírrendelet, a népegészségügyi termékadó, és indultak az iskolai egészségfejlesztő programok. Mindezekhez erős miniszterelnöki felhatalmazás társult és valódi társadalmi támogatás volt mögötte. Hasonló lehetőségek sora áll még előttünk.

– Ezek a lehetőségek az elmúlt években is megvoltak.
– Azt gondolom, hogy az előrehaladás folyamatos, ha sokszor nem is látványos. Rengeteg egészségügyi dolgozó kapott például a dohányzásról való leszokást támogató képzést, akiknek a segítségével több mint tízezer ember tette le a cigarettát. Jelenleg fut egy stroke-megelőző kampány is, fókuszban a megelőzéssel. Reményeink szerint ez több százezer emberhez ér el.

– Nincsenek könnyű helyzetben, a magyar igen makacs fajta. Még a cigarettásdobozokon található szörnyű fotók sem tántorítják el például attól, hogy rágyújtson.
– Én nem hiszek az ijesztgetésben. Vannak persze úgynevezett időablakok: ha valaki éppen átesett egy infarktuson, egy ideig nagy valószínűséggel nem fog rágyújtani, a riadalom azonban idővel elmúlik. Hiszek azonban abban, hogy ha megértik a testük működését, ha bővítjük az egészségi állapotukkal kapcsolatos tudásukat, ha megértik az összefüggéseket, akkor képesek változni. Meggyőződésem, hogy ha sokszor és sok helyen kommunikáljuk az egészségünket érintő fontos témákat, akkor a lakosság egészségtudatosabbá válhat.

– Ha jól értjük, azt szeretné, ha a közgondolkodás, az egészségpolitika fókusza az egészségügyi ellátórendszerről magára az egészségre irányulna?
– Így van. Az egészségügyi ellátórendszer csak legfeljebb az egészségi állapot 25 százalékáért tehető felelőssé. Ezért is vagyunk mi szerencsés helyzetben azzal, hogy az Emmiben sok más területtel hatékonyan együtt tudunk dolgozni, ami az egészségi állapot megőrzéséért, javításáért tehet, legyen szó a családügyről, a szociális ellátásról vagy az oktatásról, sportról, a kultúráról.

– Az ágazaton belül maradva most az öt nemzeti egészségprogram és az azok mentén kirajzolódó népegészségügyi program alkotja az egyik fő irányt. Tulajdonképpen ennek a végigvitelére kérte fel Kásler Miklós?
– Sok más program, rendelet kidolgozása, megalkotása mellett valóban az első intézkedések között kérte fel Kásler Miklós miniszter az országos intézetek vezetőit, hogy a nemzeti rákellenes program mintájára alkossák meg a nemzeti egészségprogramokat. Az Emmi a prioritások között kezeli a nemzeti népegészségügyi program létrehozását, amelynek célja, hogy legyen jól megfogalmazott, komoly szakmai háttérrel bíró válasz a magyarok egészségét érintő legnagyobb kihívásokra, beleértve a megelőzést is. Látni kell azonban, hogy ötvenéves kor felett minden második embernek van valamilyen krónikus betegsége, ezért hatékony és korszerű ellátást kell biztosítanunk.

– Jó, hogy ezt is említette, mert bár valóban fontosak a stratégiai célok, ugyanakkor az egészségügy mint ágazat megoldandó napi feladatok sokaságából áll, ahogyan ezt az elmúlt hetek történései is mutatják. A távlati gondolkodás erénye mellett megvan önben a válságmenedzseléshez szükséges képesség is?
– A legjobb krízis az, amit meg lehet előzni. Minden egyes nap lehet tenni a stratégiáért, még ha csak kis lépésekben is. Mindazonáltal alapvető kötelességünk az egészségügyi ellátórendszer további erősítése, hogy az emberek tudják: lesz elérhető és gyors segítség, ha szükség van rá. Az egészségügy akkor működik jól, ha nem is lehet észrevenni.

– Akkor sajnos megállapíthatjuk, hogy a magyar egészségügy sosem működött jól. Nem utópisztikus elképzelés a láthatatlan egészségügy?
– Az egészségügy folyamatosan mozgásban van, rengeteg pozitív hozadékkal. A saját szakterületemről hozva példát, az egykori morbis hungaricus, a tbc, amely miatt több tízezren haltak meg évente, mára ritka betegséggé vált a megfelelő közegészségügyi intézkedéseknek és a gyógyszereknek köszönhetően. A legnagyobb kihívás napjainkban a nem fertőző betegségek, vagyis a daganatos, a szív-érrendszeri, a légzőszervi megbetegedések visszaszorítása. Ezek mindegyikére igaz, hogy a megelőzésükért sokat tehetünk életmódváltással, a hatékony ellátórendszerre pedig azért van szükség, hogy a már kialakult betegségeket legyőzhessük.

– Az ellátórendszerben alig van olyan terület, amelyhez ne kellene hozzányúlni. A tárca által kijelölt fókuszterületek egyike a sürgősségi ellátás, amelynek átalakítását a benne dolgozók is évek óta szorgalmazzák.
– Az első lépés, hogy átnézzük a sürgősségi ellátóhelyeket, hol milyen rendszer van, mert míg sok helyütt olajozottan működnek a dolgok, másutt vannak megoldandó problémák. Álláspontunk az, ha a háziorvosi ügyeleti ellátás összehangoltan működik a sürgősségi ellátással, azzal elérhető, hogy azok a páciensek, akik nem szorulnak azonnali ellátásra, ne vegyék el az időt azoktól, akiknek az esetében viszont minden perc, óra számít.

– Az elmúlt napokban nagy port vert fel, hogy megszülettek a magán- és az állami ellátás szétválasztását célzó első javaslatok, miközben csak kiszivárgott információk láttak napvilágot.
– A részleteken még dolgozunk. A lényeg, hogy világosak legyenek a keretek, ezek megteremtéséhez egyértelmű politikai felhatalmazásunk van. Ha egy állami intézmény az állam által fizetett dolgozóival végez egy egészségügyi tevékenységet, azzal a magánellátás összeférhetetlen. Lényeges viszont, hogy a közfinanszírozott intézmények magas szinten, megbízható módon, széles körű ellátási palettát biztosítsanak.

– A mindennapokban az állami és a magánellátás összemosása leginkább ott jelenik meg, hogy miközben az orvos az állami kórházban operálja meg a beteget, vissza már a magánpraxisba rendeli. Nem véletlenül éri az a vád az orvosokat, hogy a pácienseiket a magánellátásba terelik.
– Miután csak Európában egymillió egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből, megoldhatatlan, hogy egy ember ne dolgozzon több helyen, akár több szektorban is. A világ több országában létezik ez a gyakorlat, és ha nincs átfedés, keveredés, akkor – úgy gondolom – nem is kell ezt tiltani, ahogyan azt sem, hogy egy orvos itthon és külföldön is dolgozhasson.

– Jövőre kifut a 2016-ban tető alá hozott átfogó egészségügyi bérmegállapodás. Terveznek-e új egyezséget, és ha igen, mikor kezdődhetnek meg az ez irányú tárgyalások?
– A béremeléssel kapcsolatban most még csak annyit mondhatok, hogy az úton biztosan tovább kell menni, hiszen az egészségügyiek bérszínvonala még a többi visegrádi országhoz viszonyítva is szolidnak mondható. A kormány béremelési programot kezdett az egészségügyben, amelynek eredményeképpen több lépésben jelentősen emelkedtek a bérek az orvosok és a szakdolgozók számára is. 2016 szeptemberében a szakorvosok bére emelkedett 107 ezer forinttal, majd 2017 novemberében további 100 ezer forinttal több más bér-elem emelkedése mellett. Az intézkedésekkel csökkent a külföldi munkavégzéshez engedélyt kérők száma, és többen jelentkeztek az orvosegyetemekre. 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékos béremelés valósul meg az egészségügyi szakdolgozóknál, és az emelést szeretnénk folytatni. A kormány támogatása megvan, az Emmi dolgozik a humán erőforrás megtartásán és fejlesztésén. Az infrastruktúra fejlesztésében pedig a 700 milliárd forintos Egészséges Budapest program jelent nagy előrelépést, amelynek része a főváros és környéki kórházak, rendelők felújítása és a XXI. század igényeire választ adó három centrumkórház is.

– Hat kórházban vizsgálódik jelenleg az Emmi, hogy az ÁSZ-vizsgálatnál részletesebb, az okokat is feltáró tanulságokat lehessen levonni a kórházak gazdasági és pénzügyi tevékenységére vonatkozóan. A miniszter azt szeretné, hogy az összegzések lehetőleg januárban, de legkésőbb a jövő év első negyedévében elkészüljenek. Nem túl rövid ez a határidő?
– Egyetértek a miniszter úrral abban, hogy a vizsgálatoknak minél hamarabb le kell zárulniuk, mert csak az alapozhat meg egy kiszámítható finanszírozási rendszert, amire mindenkinek nagy szüksége lenne; világos lenne az egészségügyi ellátórendszer igénye, és a kormány is tudná, mennyit kell szánni az ágazatra a működőképesség biztosítása érdekében. Az év végi konszolidáció tipikus krízismenedzsment-eszköz, ennél a rendszert fegyelmezettebbé, kiszámíthatóbbá kell és lehet tenni.

Horváth Ildikó
1988-ban végzett általános orvosként a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, az orvostudomány kandidátusa lett 1998-ban, a Magyar Tudományos Akadémia doktora pedig 2002-ben.
Tüdőgyógyászi szakvizsgáját 2000-ben tette le. Az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet stratégiai igazgatója 2014-től, majd orvos igazgató 2017-től. Ugyancsak tavalytól az SE népegészségtani intézetének megbízott igazgatója. Horváth Ildikó 2010 és 2014 között az Emmi egészségpolitikai főosztályát vezette. 2018-tól a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke. A légzőszervi betegségek szakembereit tömörítő European Respiratory Society igazgatótanácsának és végrehajtó bizottságának tagja. Több mint kétszáz szakmai konferencia meghívott előadója, szekcióelnöke volt, hazai és nemzetközi könyvek fejezeteinek írója. Szakmai munkája elismeréseként elnyerte az MTA Bolyai-ösztöndíját, az MTA Simonyi-díját, L’Oréal-UNESCO Nőkért és a tudományért díjat, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Korányi-gyűrűjét és az Allergológiai és Légzéspatológiai Szekció Miskovicz-díját, valamint a Batthyány-Strattmann László-díjat. A parlamentben múlt héten felolvasták Áder János átiratát, miszerint a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára október 16-tól kinevezte Horváth Ildikót az Emmi államtitkárává.”

Forrás:
Horváth Ildikó: Akkor működik jól az egészségügy, ha nem is látszik; Haiman Éva, Szilágyi Anna; Magyar Idők; 2018. október 24.

Közigazgatás, politika

Magyarország természeti örökségének megőrzése, valamint az elektromobilitás helyzete volt a témája a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) ülésének

„Magyarország természeti örökségének megőrzése, valamint az elektromobilitás helyzete volt a témája a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) pénteki ülésének, amelyet a Parlamentben tartottak.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egyben az NFFT elnöke az ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy az elektromos autók elterjedésének ösztönzésénél és a környezetvédelemben is hosszú távú közgondolkodásra és a felnövekvő generációk tudatának formálására van szükség. Utóbbi fontos eszköze a Nemzeti alaptanterv – tette hozzá.

Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára arról számolt be, hogy 2020-ra befejeződik a Nemzeti Ökoszisztéma-szolgáltatások Térképezése és Értékelése Program (NÖSzTÉP), amelynek a feladata, hogy átfogó képet adjon az ország természeti értékeinek aktuális állapotáról, meghatározza a tájegységek karakterét, illetve meghatározzák az országban elérhető ökoszisztéma szolgáltatásokat.

Az 1 milliárd forintba kerülő projektet a Környezet és energiahatékonysági operatív programon keresztül az Európai Unió finanszírozza.

Az államtitkár tájékoztatott arról, hogy az Agrárminisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium most dolgozza ki közösen az úgynevezett barnamezős fejlesztési koncepciót, amit aztán a kormánynak is benyújtanak. A tervezés alatt álló kormányzati stratégia szorgalmazza ezeknek az ipari tevékenység által szennyeződött területeknek a megtisztítását.

Ma Magyarországon szinte minden város mellett van romokban álló szovjet laktanya vagy olyan iparterület, ahol a környezeti károk nincsenek feltárva, így a kármentesítés sem kezdődött el. Ezek a területeket jelen formájukban hasznavehetetlenek – mutatott rá.

Rácz András jelezte: az Európai Unió hamarosan be fogja tiltani a zöldmezős beruházásokat, de legalábbis jelentős szigorítások várhatók. A barnamezők kármentesítésével ugyanakkor már kiépített infrastruktúrával rendelkező ingatlanok kerülhetnek az állam tulajdonába, amelyeket fel tud ajánlani az országba települő ipari cégeknek.

Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány elkötelezett az elektromos autózás fejlesztése iránt. Emlékeztetett arra, hogy október 29-én újra megnyitják az elektromosautó-vásárlási pályázatot, ami az elmúlt két évben már 780 tisztán elektromos autó vásárlásában nyújtott segítséget. További 3 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ez 2000-2500 tisztán elektromos autó beszerzését támogatja.

Az ITM államtitkára a Jedlik Ányos-terv felülvizsgálatáról elmondta: az elektromobilitást támogató stratégiában vizsgálják egyebek között a közösségi közlekedést, azon belül az elektromos buszok beszerzését.

Bartus Gábor, az NFFT titkára az elektromos autók jelentette nemzetbiztonsági kockázatokról tartott előadást.

Weingartner Balázs erre reagálva ismertette, hogy az elektromos autók gyártásában alkalmazott ritkaföldfémek forrása jellemzően Kína. Az ITM Magyarországon a ritkaföldfémeket, például rézötvözeteket tartalmazó termékek újrahasznosításának erősítésével szeretné minimalizálni az ebből fakadó importfüggést. Azért is – magyarázta -, mert a kormány arra törekszik, hogy települjön Magyarországra egy elektromos autókat vagy azokhoz alkatrészt gyártó vállalat is.

Weingartner Balázs az MTI kérdésére elmondta, hogy számításaik szerint ma az országban 6000-8000 tonna olyan hulladék (például mobiltelefon, laptop, asztali számítógép) keletkezik, amelyből ezeket a fémeket vissza tudják nyerni. Az államtitkár szerint az újrahasznosításnál régiós szinten kellene gondolkodni, ugyanis a környező országokat is tekintve a hulladék már 15 000 és 30 000 tonna közötti. Ebből a mennyiségből pedig már annyi ritkaföldfémet lehet visszanyerni, amivel csökkenthető az importfüggőség.

Kövér László az ülés végén elmondta, hogy az NFFT az idén ünnepli 10 éves fennállását. Ebből az alkalomból a tervek szerint decemberben ünnepi ülést tartanak, amelyre Áder János köztársasági elnököt is meghívták.

Az Országgyűlés 2007-ben döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező, javaslattevő testület.”

Forrás:
Magyarország természeti értékeinek megőrzéséről tárgyalt az Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács; Magyar Idők; 2018. október 26.
Lásd még:
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT)

Új testület felügyelné a közigazgatási bíróságokat

„Semmi nem indokolja, hogy a rendes bíróságok és a közigazgatási bíróságok országos tanácsának összetételére vonatkozó szabályok eltérjenek egymástól – nyilatkozta lapunknak Vajas Sándor, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) új elnökhelyettese. A kormány javaslata szerint a jövőben a közigazgatási bírósági szervezet munkáját nem az Országos Bírói Tanács, hanem egy új testület, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács felügyelné, amelynek tagjait közvetlenül a bírók választják, s ezt a megoldást az OBH kiterjesztené a rendes bíróságok gyakorlatára is.

– A tervek szerint az új közigazgatási bírósági szervezet országos önkormányzati szerve nem az Országos Bírói Tanács (OBT) lesz, hanem egy új testület, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács, amely közvetlen és arányos képviseletet biztosít a bíróságoknak – fogalmazott lapunk megkeresésére Vajas Sándor, az Országos Bírósági Hivatal szeptember közepén kinevezett elnökhelyettese, aki terveiről és a szervezettel kapcsolatos elképzeléseiről nyilatkozott.

Ismertetése szerint az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsba valamennyi közigazgatási törvényszék és a Közigazgatási Felsőbíróság is közvetlenül választana tagot, nem pedig közvetve, elektorok útján, mint az OBT-be, így az esetleg kieső tag is könnyen pótolható, hisz az érintett törvényszék összbírói értekezlete egyszerűen dönthet az illető pótlásáról.

– Azt gondoljuk, hogy a rendes bírósági szervezet Országos Bírói Tanácsa esetében is át kellene venni ezt a megoldást. Semmi nem indokolja, hogy a rendes bíróságok és a közigazgatási bíróságok országos tanácsának összetételére vonatkozó szabályok eltérjenek egymástól. Éppen ezért elkészítettünk és a bíróságok elnökeinek véleményezésre megküldtünk egy törvényjavaslatot, amely biztosítaná valamennyi törvényszék és ítélőtábla közvetlen képviseletét az OBT-ben. Ennek megfelelően a testület 26 tagúra bővülne – a Kúria elnöke, öt ítélőtáblai bíró, egy-egy bíró a húsz törvényszék képviseletében –, és a tagjait ezután az egyes bíróságok bírái közvetlenül választanák meg, ami a legdemokratikusabb megoldás – magyarázta Vajas Sándor.

A bíró emlékeztetett: a közigazgatási bíróságok történetének legmozgalmasabb évtizedét éljük, 2013-ban létrejöttek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, nem sokkal később pedig a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok, míg most az Országgyűlés az önálló közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállítására készül, csúcsán egy közigazgatási felsőbírósággal, visszatérve ezzel a magyar igazságügyi hagyományokhoz.

– Keményen dolgozunk azért, hogy az átállás az ügyfelek és a kollégák számára is gördülékeny legyen, s ennek érdekében folyamatosan együttműködünk az Igazságügyi Minisztériummal, amely igazgatni fogja a közigazgatási bírósági szervezetet – fogalmazott Vajas Sándor.

Az OBH elnökhelyettese kitért a szervezet programjaira is. Mint mondta, két évvel ezelőtt indult el a Megtartó program, amelynek lényege, hogy a bíróságok költségvetési megtakarításaiból és a rendelkezésre álló büdzsé többletéből a bírók és igazságügyi alkalmazottak különböző pluszjuttatásokat kapnak, például szakmai önképzés céljára. A Családbarát bíróság program pedig kifejezetten a kisgyermekes munkavállalókat hivatott segíteni.

– Ez nem feltétlenül anyagi támogatás, hiszen a családoknak az is nagy segítség, ha például lehetővé teszik a szülők számára az otthonról történő munkavégzést. Ezek a módszerek a fluktuáció csökkentésére, a dolgozók elismerésére, ösztönzésére nagyvállalati környezetben régóta ismeretesek, de a bírósági igazgatásba csak az elmúlt években kerültek be – tájékoztatott Vajas Sándor.

Szavai szerint a legnagyobb feladat kétségtelenül a bírói illetményrendszer reformjának előmozdítása és egy olyan életpályamodell bevezetése, amely anyagilag is elismeri a bírók teljesítményét, kifejezi megbecsültségüket és arányban áll a rájuk nehezedő felelősség súlyával.

– Erre vonatkozóan komoly szakmai előkészítés után egy komplex javaslatcsomagot állítottunk össze, amelynek elemeiről folyamatosan tárgyalunk a kormányzati szervekkel – fejtette ki az OBH elnökhelyettese.”

Forrás:
Új testület felügyelné a közigazgatási bíróságokat; Tar Hajnalka; Magyar Idők; 2018. október 26.

Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője – Bevonás, együttműködés a gyakorlatban, URBACT városhálózati eredmények (konferencia, 2018. november 6.)

„A Miniszterelnökség, az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont rendezvényt szervez Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője – Bevonás, együttműködés a gyakorlatban, URBACT városhálózati eredmények címmel 2018. november 6-án.

A rendezvény egyik célja a többszintű területi kormányzásban rejlő lehetőségek, az ehhez szükséges feltételek és működésmódok megismerése. Az URBACT program néhány projektjén keresztül bemutatjuk, hogy a többszintű együttműködések hogyan váltak a települések hasznára, hogyan sikerült részvételi módszertannal előrelépni egyes kihívások kezelésében. Végül, gondolatébresztőként, megvizsgáljuk, hogy az európai kohéziós politika merre tart.

A jó többszintű kormányzás a különböző intézmények, szereplők közötti többcsatornás, hatékony együttműködésen, kiegyensúlyozott partnerségen alapul.

Hol lehet erősíteni a többszintű kormányzást, összehangolt cselekvést hazánkban? Mit tehetnek a települések és megyék koordináló és összekötő szerepük, hálózatos együttműködésük erősítése érdekében? Mitől működik okosan a kormányzás? A rendezvényen a többszintű kormányzás szereplői, minisztériumok, megyei és települési képviseletek, a területen tevékenykedő szakemberek és érdekképviseletek osztják meg tapasztalataikat, javaslataikat.

A települések közötti és a településen belüli párbeszédet, bevonást, együttműködést a gyakorlatban alkalmazó URBACT partnervárosok – közös munkájuk zárása után – bemutatják eredményeiket.

És mit hoz a jövő? Kiterjed-e minden uniós régióra a kohéziós politika 2020 után is? Ha csökken a támogatás mértéke, vajon ezzel párhuzamosan rugalmasabbá, egyszerűbbé válik-e a támogatási rendszer?

Helyszín: Hotel Benczúr / 1068 Budapest, Benczúr utca 35.

Program
9.30 – 10.00 Regisztráció

10.00 – 10.15 Köszöntő
Kolossa József DLA főosztályvezető / Miniszterelnökség

Többszintű területi kormányzás

10.15 – 10.35 Partnerség a települési, megyei és országos szintek között
Kolossa József DLA főosztályvezető / Miniszterelnökség

10.35 – 10. 55 Önkormányzatok együttműködése
Számadó Róza főosztályvezető / Belügyminisztérium

10.55 – 11.15 Integrált módszerek, jó gyakorlatok, okos kormányzás
Szigeti-Böröcz Ferenc / URBACT vezető szakértő, HBH Kft.

11.15 – 11.35 Párbeszéd a területi szintek között
Pergő Margit társelnök / Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

11.35 – 11.55 Nagyvárosi agglomerációk, településegyüttesek összehangolt működése
Pappné Kett Adrienn főépítész / Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata

Kérdések és válaszok

12.15 – 12.30 Kávészünet

Bevonás, együttműködés, partnerség a gyakorlatban – URBACT Információs panel

12.30 – 12.50 Aktív közösségi terek, egészséges városlakók
Gábor Péter projektvezető / Budapest XIII. kerület Önkormányzata

12.50 – 13.10 Digitális gazdaság, fejlesztés integrált forrásfelhasználással
Kézy Béla URBACT szakértő / Nyíregyháza

13.10 – 13.30 A közösségi média szerepe a városi közösségben
dr. Kovács István / gazdaságelemzési szakértő, Debrecen

13.30 – 13.50 Felhagyott területek hasznosítása
Polgár Tibor városfejlesztési szakértő / Szombathely

13.50 – 15.00 Ebéd

Hogyan tovább kohéziós politika? kerekasztal-beszélgetés / Gondolatébresztő előadások

15.00 – 15.20 Merre tart az európai kohéziós folyamat?
Dr. Tosics Iván URBACT programszakértő / Városkutatás Kft.

15.20 – 15.35 A 2014-2020-as időszak területfejlesztési tapasztalatai
Jusztin Valéria osztályvezető / Pénzügyminisztérium

15.35 – 15.50 Területi kormányzás az ESPON COMPASS tapasztalatai alapján
Pámer Zoltán tudományos segédmunkatárs / MTA-KRTK-RKI-DTO

15.50 – 17.00 Panelbeszélgetés
Moderátor: Ongjerth Richárd / urbanista, vezető tanácsadó MUTK
Beszélgető partnerek:
Dr. Balogh Zoltán programmenedzser / Európai Bizottság
Dr. Tosics Iván / URBACT programszakértő Városkutatás Kft.
Jusztin Valéria osztályvezető / Pénzügyminisztérium
Pámer Zoltán tudományos munkatárs /MTA-KRTK-RKI-DTO

17.00 Programzárás

A rendezvényen történő részvétel ingyenes, regisztrálni az URBACT oldalán lehet.

Az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja a Lechner Tudásközpont.”

Forrás:
Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője; Lechner Tudásközpont; 2018. október 24.

Egy fontos esemény: IV. Önkormányzatiság napjainkban Konferencia

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara Önkormányzati Kutatóintézete és Tudományos Tanácsa tisztelettel meghívja Önt a „IV. Önkormányzatiság napjainkban” nemzetközi konferenciára.

A rendezvény időpontja: 2018. november 27. kedd 09.00-16.30 óra
A rendezvény helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Egyetemi Campus, Széchenyi István Díszterem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

A Kutatóintézet kutatói és szakértői nyolc alprogramban dolgoztak az önkormányzatiság dimenzióit kutatva.

Ennek során feltárásra kerültek
a legfontosabb nemzetközi szervezetek releváns önkormányzati anyagai, amelyek tájékoztatást adnak a legfőbb nemzetközi fejlődési irányokról, ajánlásokról, elvárásokról,

az önkormányzati szintek – megye, város, község – sajátosságai,

a helyi jogalkotás egyes fontos, a helyi kodifikációt segítő elemei,

az önkormányzati szervezet- és működéshatékonyság időszerű kérdései,

a feladatellátás feltételei a pénzügyi és a humán erőforrás szempontjából,

a technológiai fejlődés (e-önkormányzat és okos települések) kihívásai, és az önkormányzatok önként vállalt feladatai,

a helyi jólét lehetséges modelljei, az önkormányzati jó gyakorlatok, továbbá

a jövőt célzottan segítő kutatások mellett bemutatásra kerül a magyar önkormányzati rendszer keletkezéstörténete is.

A konferencia nyelve magyar és angol, szinkrontolmácsolással.

A rendezvényen való (korlátozott számú) részvételhez előzetes regisztráció szükséges, melyet az alábbi regisztrációs linken tehetnek meg, legkésőbb 2018. november 19-ig: #önkormányzatok

PROGRAM:
08:30 – 09:00 Regisztráció

09:00 – 09:20 Köszöntők
Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár,
valamint az NKE valamely, a tudományos kutatásokért felelős vezetője

09:20-09:45 Prof. Dr. Verebélyi Imre, az Önkormányzati Kutatóintézet Tudományos Tanácsának Elnöke
A modern önkormányzatiság kifejlődése Magyarországon

09:45 – 11:45 Plenáris ülés
Moderátor: Prof. Dr. Balázs István
Téma: Az önkormányzatiság nemzetközi vonatkozásai
Prof. dr. Geert Bouckaert, az IIAS elnöke, Belgium
Prof. Dr. Michael de Vries, University of Nijmegen, Hollandia
Prof. Dr. Christophe Chabrot, Université de Lyon, Franciaország

11:45 – 12:15 A meghívottak kérdései

12:15 – 13:00 Állófogadás
Az egyes kutatási alprogramok eredményeinek bemutatása – panelbeszélgetések

13:00- 13:50 Közigazgatási szintek – szubszidiaritás
Moderátor és bevezető előadás: Pálné Dr. Kovács IIona
Résztvevők: Pálné Dr. Kovács Ilona (megye), Prof. Dr. Somlyódyné Pfeil Edit (városok, és városkörnyék), dr. Finta István (községek), Prof. Dr. Nagy Marianna és Prof. Dr. Hoffmann István (önként vállalt feladatok)

13:50-14:10 A meghívottak kérdései

14:10 -15:00 Az önkormányzati működés feltételei – szabályozás és erőforrások, az önkormányzati jó
gyakorlatok
Moderátor és bevezető előadás: Prof. Dr. Tózsa István (önkormányzati szervezet)
Résztvevők: Dr. Gyergyák Ferenc (társadalmi együttélés szabályozása), Dr. Kecső Gábor (helyi adók), Dr. Szakács Gábor (humán erőforrás), Dr. Zongor Gábor (jó gyakorlatok)

15:00 – 15:20 A meghívottak kérdései

15:20 – 16:00 A jövő – a helyi jól-lét
Moderátor és bevezető előadás: Dr. habil. Budai Balázs (okos hivatal)
Résztvevők: Dr. Zsugyel János (szociális gazdaság), Dr. Kovács Róbert (helyi jóllét), Dr. Szuchy Róbert (helyi energiaközösségek), Juhász Zsolt (folyamatmenedzsment), dr. Módos Mátyás (okos módszerek), Dr. Jordi Estivill (szociális gazdaság)

16:00-16:20 A meghívottak kérdései
16:20 A konferencia zárása, Farkasné dr. Gasparics Emese intézetvezető”

Forrás:
IV. Önkormányzatiság napjainkban Konferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. október

Rétvári Bence: az állami és a magánegészségügy egyértelmű szétválasztása a cél

„A kormány célja az állami és a magán egészségügyi rendszer minél egyértelműbb szétválasztása – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szombaton Budapesten, a dr. Batthyány László Orvoskör Közhasznú Egyesület konferenciáján.

Rétvári Bence megnyitó beszédében úgy fogalmazott, a két ellátási típus szétválasztása az egyik legkonfliktusosabb terület lesz a következő időszakban.

A folyamatnak azt kell eredményeznie, hogy egy intézményen belül ne vegyüljön az állami és a magán egészségügyi ellátás, vagyis a közkórházakban csak közellátást lehet majd igénybe venni, a magánellátásoknak pedig csak azokon kívül van a helye – fejtette ki Rétvári Bence. A két ellátási típus keveredése sokszor egészségtelen helyzetekhez, például a közfinanszírozott szolgáltatások lassulásához vezet – emelte ki.

„Ha valaki egy közkórházba belép, akkor biztosnak kell lennie abban, hogy délelőtt és délután is csak közfinanszírozotti ellátásban fog részesülni” – mondta. Az államtitkár szerint ez azért is fontos, mert a magánellátásért fizetők érdekeivel is ellentétes, ha kivizsgálásuk, kezelésük is közintézményekben történik.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy novembertől a magánellátási intézményekre is fokozatosan kiterjed majd az a digitális egészségügyi rendszer, amelynek köszönhetően a betegek már egy éve maguk is elérhetik az interneten a közellátásban keletkező dokumentumaikat.

Rétvári Bence fontos előrelépésnek nevezte a digitális egészségügyi adatbázisok növekedését, mivel azok szerinte jelentősen csökkenthetik a félrediagnosztizálás és téves kezelés esélyét. A digitalizációnak köszönhetően ugyanis semmi sem felejtődik el, így az orvosok és a mentőápolók is egy gombnyomásra tájékozódhatnak a betegek korábbi kezeléseiről, leleteiről – tette hozzá.
Az államtitkár közölte, az idén 30 milliárd forint, jövőre pedig több mint 40 milliárd forint áll rendelkezésre az Egészséges Budapest Programra. Emlékeztetett, az előző évben befejezett beszerzéseknek köszönhetően tíz százalékkal javult a fővárosi egészségügyi intézmények diagnosztikai képessége, ami várhatóan a várólisták csökkenését eredményezi majd.
Szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban 500 milliárd forintot fordítottak a vidéki egészségügy fejlesztésére, aminek eredményeként 77 kórház és 54 rendelőintézet újult meg, 104 mentőállomást korszerűsítettek 31 új állomás létrehozása mellett. A kabinet emellett az alapellátást is fejlesztette, ennek köszönhetően egy átlagos háziorvosi praxis jelenleg havi másfél millió forintból gazdálkodhat a 2010-es 860 ezer forint helyett – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány az utóbbi időben kiemelten támogatta a szakdolgozók béremelését, az orvosutánképzést és a különböző betegségek megelőzését célzó programokat.”

Forrás:
Rétvári Bence: az állami és a magánegészségügy egyértelmű szétválasztása a cél; Magyar Idők/MTI; 2018. október 27.

Átalakul a honvédelmi irányítás szerkezete

„Kisebb létszámú, de erős minisztériumot és egy hatáskörrel, jogkörrel és felelősséggel felruházott parancsnokságot szeretne dr. Benkő Tibor, a honvédelmi tárca vezetője, aki erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt.

„Megvolt az oka, hogy miért hozták létre korábban az integrált minisztériumot, de most, ennyi év távlatában és nyolc éves vezérkari főnöki tapasztalatom alapján azt mondom, hogy ez nem viszi előbbre a honvédelem vezetésének kérdését” – mondta dr. Benkő Tibor.

Hozzátette: egy minisztériumot kell létrehozni, olyat, amely „képes a Magyar Honvédség irányítására, a feltételek megteremtésére, a rendelkezésre álló javak szakszerű, törvényes felhasználására – tehát kontroll-szerepet is ellát -, továbbá szükség van egy erős magyar honvédségi parancsnokság létrehozására”. „Külön kell választani a politikai irányítást végző szervet a katonai végrehajtástól” – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

A minisztériumban létrehozták a honvédelmi ügyekért felelős államtitkári posztot (kikötés, hogy az államtitkárnak legalább 30 év katonai tapasztalattal kell rendelkeznie), valamint az alá tartozó, katonai ügyekért felelős osztályt.

„Néhány katona tehát a jövőben is lesz a minisztériumban, hiszen bár most katonai tapasztalattal rendelkező ember áll a minisztérium elején, nem biztos, hogy ez mindig így lesz,” és akkor a tárcát és a minisztériumot sem szabad magára hagyni – fejtette ki dr. Benkő Tibor.

Egy erős, de kis létszámú minisztériumra van szükség és kell egy hatáskörrel és felelősséggel felruházott Magyar Honvédség Parancsnokság, székesfehérvári központtal – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: 2019. január 1-jével szeretnék megkezdeni az átalakításokat, először a vezetés feltételeinek megteremtésével, a katonai szervezeteknél pedig a műveleti alkalmazásképesség biztosításával.”

Forrás:
Dr. Benkő Tibor: januárban kezdődhet a honvédség és a minisztérium átalakítása; honvedelem.hu; 2018. október 27.

Informatika, távközlés, technika

80 milliárd forinttal indulnak az új JEREMIE-alapok

„Újabb lehetőségekhez juthatnak a magyar startupok. Augusztus végén felállt az a nyolc új kockázati tőkealap, melyek feladata az új JEREMIE-források (lásd a keretes szövegrészt) kihelyezése. Az alapok öt év alatt 80 milliárd forint forrást fektetnek be mintegy 150 magyar startupba. Az új források célja, hogy innovatív projektek megvalósulását támogassa, túlnyomórészt a Közép-Magyarországon kívüli, kevésbé fejlett hazai régiókban.

Hét alapnak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP 8.1.3/B-17), egynek pedig a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP 2.1.2-17) keretében működő Intelligens Szakosodási Kockázati Tőkeprogram biztosítja a forrást.

A tőkekihelyezés során előnyt élveznek a nagy növekedési potenciállal rendelkező, technológiailag innovatív projektek. Az új JEREMIE-alapok összesen 150 innovatív vállalkozásba fognak majd befektetni a következő öt év során.

A három éve elfogadott S3 stratégia adja a keretet
Minden alap a hazánk kutatás-fejlesztés és innovációs irányait kijelölő Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia, az ún. S3 által meghatározott egy célterületet támogat. (Az S3 stratégiáról itt és itt írtunk bővebben.)

A hét GINOP-os támogatott területek többsége szorosan kapcsolódik digitális innovációhoz. Az IKT technológiák és szolgáltatások területét az X-Ventures Alpha Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. viszi. Önálló alapkezelő felel a smart city jellegű innovációkért, ezt a területet CV Alapkezelő Zrt. nyerte el. Az intelligens technológiák és szolgáltatások területét a Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (Solus Capital), a fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák területét pedig DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. fedi le.

Emellett kaphatnak forrásokat az egészséges társadalom és jólét területén fejlesztő startupok (Finatech Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.), az agrárinnovációkon dolgozó cégek (Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt.), valamint a fenntartható környezet, tiszta és megújuló energiákra irányuló innovációk is (X-Ventures Béta Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.)

A hét GINOP-os tőkealap 9,34 milliárd forint tőkét kap európai uniós forrásból, amihez legalább 23 százaléknyi, azaz 2,15 milliárd magánforrást kell társítaniuk. Az alapok így a működési költségeiket leszámítva egyenként mintegy 10 milliárd, összesen körülbelül 75 milliárd forintnyi tőkét tudnak majd kihelyezni, projektenként minimum 200 millió forintot, maximum pedig 1,5 milliárdot.

A Gran Private Equity, amely VEKOP-os forrásra épít, így egyedüli alapként a Közép-Magyarországon megvalósuló projekteket is finanszírozhatja, 5,13 milliárd forintot kap európai uniós forrásból, amihez legalább minimum 40 százalék, azaz több mint 2 milliárd forint magánforrást kell bevonnia.

A Drukka Startup Studio által indított Progress Bar rendezvénysorozatában eddig az X-Ventures, a Solus Capital, a Finatech, illetve a Bonitás tőkealapok képviselői mutatták be az új programmal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Jeremie
Az elnevezés a Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források) rövidítése. Az Európai Bizottság által az Európai Beruházási Alappal (EBA) közösen létrehozott kezdeményezés célja az, hogy javítsa a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését a strukturális alapok tevékenységein keresztül. A tagállamok a strukturális alapokból származó keretük egy részét fordíthatják ún. megújuló eszközökre (kockázati tőke, kölcsön, garanciaalapok létrehozása stb.). Ebből vállalkozások alapításától meglévők bővítésén át az üzletorientált kutatás-fejlesztésig sok mindent lehet támogatni.”

Forrás:
80 milliárd forintot zúdítanak a magyar startupokra; Bitport.hu; 2018. október 26.
Lásd még:
GINOP-8.1.3/B-17 Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogram; Széchenyi 2020
VEKOP-2.1.2-17 Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogram; Szchenyi 2020
JEREMIE: A mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források; Európai Bizottság
HVCA | Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület

HTE Infokom 2018, 2018. november 7-9.

„A konferencia helyszíne a Hunguest Hotel Bál Resort Balatonalmádiban.

PROGRAM

2018. november 7. szerda

* Konferencia megnyitója
10.00 – 10.20, Tramontana 1 terem
Magyar Gábor, Elnök, HTE

* Plenáris előadások
10.20 – 11.50, Tramontana 1 terem
Didier Chauveau, Agence Nationale des Fréquences, France: 5G üzleti modellek és nemzetközi kilátások
Aranyosné dr. Börcs Janka, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: Nemzeti Ütemterv – 5G Roadmap
Su Wei, Huawei Technologies: The next wave of digital society

* HTE Díjátadás
11.50 – 12.00, Tramontana 1 terem
Magyar Gábor, HTE és Gerhátné Udvary Eszter, HTE
HTE Diplomaterv és Szakdolgozat pályázat valamint HTE Best English Language Thesis Award átadása

Ebédszünet

* Mesterséges Intelligencia – értünk vagy ellenünk
14.00 – 15.30, Tramontana 1 terem
Szekcióvezető: Bartolits István, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Alan Mathison Turing brit matematikus és kódfejtő 1950-ben jelentette meg később híressé vált publikációját a Mind című magazinban „Computing Machinery and Intelligence” címmel, melynek első mondata így hangzott: „Azt a kérdést javaslom megfontolásra, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?”. Bár a kérdést a maga komplexitásában máig sem válaszolta meg a világ, mégis valahonnan ettől az időponttól kezdve számíthatjuk a mesterséges intelligencia történetét.
Turing ebben a cikkben fogalmazta meg a híres Turing-tesztet, melynek segítségével eldönthetőnek látta, hogy egy géppel vagy gondolkozó személlyel kommunikálunk – persze úgy, hogy nem látjuk a válaszolót, csak a leírt válaszait. (További információ)

Werschitz Ottó, ZTE: A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásai
Kovács Benedek, Ericsson: Gépi tanulásos felhasználási esetek az 5G hálózatokban
Debreczeni Gergely, AIMotive: Önvezető autók: sci-fi vagy realitás?
Keleti Arthur, Kibertitok jövőkutató: MI tudja mit tettél tavaly nyáron? – a mesterséges intelligencia és a kibertitok kapcsolata

* Hová vezet a vezeték?
4.00 – 15.30, Tramontana 2 terem
Szekcióvezető: Huszty Gábor, Entel, HTE

Huszty Gábor, Entel, HTE: Bevezető előadás: FMC, a konvergencia új dimenziói
Somos Gábor, Magyar Telekom: Elég lesz e a 2 Gbps?
Zagyva Béla, Nokia: Túl a kapacitáson – az SDN üzleti jelentősége
Budai J. Gergő, Vodafone: A tantusztól az 5G-ig
Koós Attila Gábor, UPC: Merre tart a HFC?

Kávészünet

* Ipar 4.0 – az ipar digitalizációja elindult
16.00 – 17.30, Tramontana 1 terem
Szekcióvezető: Vityi Péter, IVSZ

Pomázi Gyula, Innovációs és Technológiai Minisztérium: Ipari digitalizáció kormányzati törekvések
Farkas Károly, NETvisor, BME: Gyári infrastruktúra felügyelet
Keszte Róbert, Continental Automotive Hungary: A jövő gyára a Continentalnál

* Rádiófrekvenciás megoldások az archaikus felhasználásoktól az innovatív kihívásokig
16.00 – 17.30, Tramontana 2 terem
Szekcióvezető: Jamrik Péter, Novofer, HTE

A rádiófrekvenciás alkalmazások a kezdetek izgalmai után napjainkban az élet szinte minden területén megjelentek. Elég, ha a tárgyak kommunikációjára, vagy a mobil alkalmazások millióira gondolunk. Az innovatív kihívások mellett ugyanakkor töretlenül alkalmazzuk az FM és AM modulációs analóg megoldásokat olyan kritikus területeken is, mint a repülés és a hajózás. További információ

Balla Ferenc, Pro-M: Az EDR tegnap, ma, és a jövőben…
Cser Gábor, Magyar Telekom: Az M2M kommunikáció fejlődése
Kovács Csaba, RSOE: Infokommunikációs fejlesztések a hajózásban
Turcsán Zsolt, Novofer: A dPMR már az iparban van és nem félünk használni

Szünet

Játékos networking
18.00 – 19.30
autóverseny szimulátor, önálló VR játék rendszer, játék retro számítógépeken a Hyp-R ZONE – Szimulátor & VR Bár/Cafe megvalósításában

Vacsora, 19.30 –

2018. november 8. csütörtök

Plenáris előadások

9.00 – 10.30, Tramontana 1 terem
Szekcióvezető: Bartóki-Gönczy Balázs, Justice Security, NKE

Kajzinger Ervin, NMHH: Az elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálata – az új Kódex
Dóbé Sándor, Antenna Hungária: A torony-infrastruktúra stratégiai szerepe a távközlési piacokon
Laky István, Juniper Networks: A Jövő hálózatai

Kávészünet

* Blockchain – a királyné nélküli hangyaboly
11.00 – 12.30, Tramontana 1 terem
Szekcióvezető: Vágujhelyi Ferenc, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

A blockchain technológia legnagyobb és leginkább egyedinek tekinthető előnye a decentralizáltság, a külső hierarchiától való függetlenség. Látszik, hogy a technológia sok mindenre jó és hogy néhány dologra bizonyosan ez a legjobb megoldás. Az is látszik azonban, hogy a potenciális felhasználóknak nem feltétlenül azokra az előnyökre van szükségük, melyekre az alkotók koncentráltak. A technológiára épülő fizetős szolgáltatások új árufedezetet teremtenek a kriptopénznek, létrehozva a tiszta kriptogazdaságot. Számos kérdés felmerült azonban: Az itt végzett gazdasági tevékenység után ki, kinek és mi alapján adózik? Az ilyen szolgáltatást nyújtó virtuális szervezetekbe hogyan fektessünk be, és milyen szabályok alapján? A szekció előadói ezekre a kérdésekre keresik a választ. További információ

Vágujhelyi Ferenc, NHIT: Az új adatvédelmi szabályok és a blockchain technológia ellentmondása
Mogyorósi Attila, Coincash: Kriptovaluták a gyakorlatban
Popovics László, OTP
Benedek Péter, BCC

* Partnerség
11.00 – 12.30, Tramontana 2 terem
Szekcióvezető: Kis Gergely, eNET, HTE

A hírközlőhálózatok tulajdonosai a költséges hálózatépítések, a helyismeret, és az egyre növekvő üzemeltetési költségek miatt különböző módokon, de egymással megegyezve partnerségre lépnek. Egy nagyvállalat számára egy FTTH fejlesztés CAPEX-e sok esetben sokkal jobb, ha egy magyar kkv-nél jelentkezik, és csak a bérlésért fizet, vagyis OPEX oldalon. Mennyit ér Magyarországon egy háztartási lefedettség? Milyen szolgáltatásminőséget várnak el a nagyvállalatok a kkv-tól? Hol van a határ, ahol egy kkv/nagyvállalat hatékonyabb tud lenni a hírközlőhálózati szolgáltatások egészét tekintve? Vitassuk meg!

Tábi Norbert, Magyar Telekom
Ludányi Edgár, UPC
Papp Zsombor, Drávanet
Kracsál Ferenc, Key Telecom
Oláh István, Kanizsatel
Bálint Zoltán, Giganet
Nagy Attila, Nagy TV
Horváth Tibor, Raynet

Ebédszünet

* Információbiztonság és az új technológia kihívásai
14.00 – 15.30, Tramontana 1 terem
Szekcióvezető: Hrucsár Mária, OTP, HTE

Az információbiztonság és az új technológia kihívásai szekcióban hazánk kibervédelemmel foglalkozó neves szakembereivel áttekintjük a kiberbiztonság és az IT-biztonság területeit, eszmecserét folytatunk arról, hogy a legújabb technológiák és innovációk hogyan hatnak az információbiztonságra. A digitalizáció a hálózati és információs rendszerek széles körű elterjedését eredményezi, ezért a klasszikus védelmi metodikákat követve ma már nem lehet hatékonyan fellépni a támadások ellen.

Az információs infrastruktúrák elleni támadási módszerek egyre összetettebbek, ezek megismerése, a veszélyek azonosítása és a kockázatok reális felmérése, értékelése és kezelése különösen fontossá válik. A számítógépes hálózatok világa virtuális harctérré válik, ahol az információbiztonságnak a szerepe felértékelődik. Hogyan tudunk lépést tartani a digitális technológia fejlődésével, hogyan tudjuk biztosítani az informatikai rendszerek bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának alapkövetelményeit? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben a kiberstratégiától egészen eljutunk a logok elemzéséig. További információ

Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora: Technológiai fejlődés hatása a kiberbiztonsági stratégiára
Krasznay Csaba, Kiberakadémia: IoT, avagy Internet of Threats – Min múlik a negyedik ipari forradalom sikere?
Sík Zoltán Nándor, NHIT: Blockchain technológia hálózati kérdései az alkalmazott peer-to-peer, biztonságos-e a platform?
Ács György, Cisco Systems: Mesterséges intelligencia a kiberbiztonságban
Zautasvili Péter, Hungaro Digitel: Mit kezdesz a LOGokkkal?

* Milyen feladatai vannak az államnak a gigabit társadalom kiépítésében?
14.00 – 15.30, Tramontana 2 terem
Szekcióvezető: Both Vilmos, Digitális Jólét Program

A szekcióban tervezett 4 rövid előadás és a kerekasztal beszélgetés keretében az alábbi témákat tervezzük napirendre venni:

milyen közpolitikai, szabályozási és fejlesztéspolitikai eszközök állnak az állam rendelkezésére a digitális infrastruktúra fejlesztésének felgyorsításához?

mit várnak a résztvevők az állam közpolitikai szerepvállalása körében elkészülő stratégiai dokumentumoktól?

milyen további közpolitikai döntéseket/szerepvállalást látnának indokoltnak?

a szabályozói szerepvállalás körében indokolt volna-e akár a hazai hírközlés- és frekvenciapolitika, akár a konkrét szabályozási elemek felülvizsgálata?

a tulajdonosi szerepvállalás körében milyen mértékben (és milyen módon) célszerű az államnak közvetlen tulajdonosként jelen lennie a digitális infrastruktúra (és szolgáltatási) piacon?

ki és milyen forrásból fogja létrehozni az 5G-hez szükséges infrastruktúra elemeket (torony, optika, stb.)?

milyen mértékben – és milyen szolgáltatási/üzleti modell mentén – célszerű integráltan kezelni az oktatási, kutatói, közgyűjteményi és esetleg a civil hálózatokat?

További információ

Bancsics Ferenc, Belügyminisztérium, HTE: Az NTG helye a Gigabit társadalom fejlesztésében
Nestor Andrea, MVM NET: Az állam és piac között: amit az MVM NET tehet a gigabit társadalom fejlesztéséért
Szíjártó Zoltán, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség: Most akkor két állami hálózat van? És ha igen, akkor miért nem?
Horváth Ádám, Digitális Pedagógiai Módszertani Központ: Milyen hálózatokra van szüksége a jövő iskolájának?

Kávészünet

* Infokom cégek szerepe 5 év múlva
Kerekasztal
16.00 – 17.30, Tramontana 1 terem
Moderátor: Magyar Gábor, HTE

Felvezető előadás: Sere Péter, KPMG: A hazai távközlési piac jövőképe
Solymár Károly, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Vári Péter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Dóbé Sándor, Antenna Hungária
Kozma Zsolt, UPC
Imre Sándor, BME, HTE

Szünet

* EU Kódex – a szabályozás új irányai
18.00 – 19.30, Tramontana 1 terem
Szekcióvezető: Karl Károly, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Ulelay Emília, NMHH: Hozott-e reformot a Kódex a spektrumgazdálkodásban
Kovács Anita, Telenor: A végfelhasználók jogai az új hírközlési Kódexben
Kövesi Gabriella, Magyar Telekom: Új szabályozási irányok és lehetőségek a Kódex bevezetése kapcsán
Mándi Gábor, Antenna Hungária: Velünk hatékonyabb – A távközlési infrastruktúraszolgáltatás jövőképe

* Technológiai hajtóerők
18.00 – 19.30, Tramontana 2 terem
Szekcióvezető: Mester Máté, HTE

A technológiai fejlődés által nyújtott lehetőségek üzleti potenciálja óriási. De vajon hogyan hat a technológiai fejlődés az egyénre és a társadalmakra? Mik az igazi technológiai hajtóerők, amik meghatározzák a közeljövő fejlődését? Milyen technológiai és társadalmi trendek lesznek hatással ránk? Itt van-e már az igazi adatgazdaság? Hova fejlődhet még a deep learning és mennyire van távol az igazi mesterséges intelligencia? Hogyan tud együttműködni ember és gép? Hol tartunk most a szingularitás felé vezető úton? Milyen kihívásokkal kell szembenézni egy ilyen termék vagy szolgáltatás bevezetése során? Közös gondolkodás a technológia, a társadalom és a gazdaság lehetséges kölcsönhatásáról tudományos alapokon.

Csepeli György, MTA: Szociológiai kérdések, A közelítő szingularitás
Gyíres-Tóth Bálint, BME: Deep Learning: a mesterséges intelligencia hajtóereje
Danka Miklós András, Palantir: Ember és gép: szimbiózis vagy háború?
Achilles Georgiu, IBM: A digitális korszak hajtóereje

Vacsora, 19.30 –

2018. november 9. péntek

* 5G – Tutorial
9.00 – 10.30, Tramontana 2 terem
Szekcióvezető: Beskid Vilmos, Ericsson, HTE

Simon Csaba, BME: Új idők a kommunikációban: az 5G rendszer
Mácz Ákos, 5G Koalíció

* 5G – 2. plenáris szekció
11.00 – 12.30, Tramontana 2 terem
Szekcióvezető: Beskid Vilmos, Ericsson, HTE

Kollár Péter, NMHH: Kiscellás hálózatok szabályozási kérdései
Novák Csaba, Ericsson: 5G NR – a rádióhálózat jövője
Bertényi Balázs, Nokia: 5G rádiótechnológiai szabványok a 3GPP-ben
Vörös Zsolt, Huawei Technologies: A Huawei és az iparág 5G missziója”

Forrás:
HTE Infokom 2018; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület

Az Európai Parlament javaslata alapján 10 éven belül eltűnhetnek a jelenlegi autópálya matricák

„Az útdíjat a használat időtartama alapján kivető országoknak távolság alapú díjazásra kell átállniuk, döntött a Parlament csütörtökön.

A távolság alapú útdíjat 2023-ig a teherautók és buszok, 2027-ig pedig a kisteherautók esetében kell bevezetni.

A szabálytervezet célja, hogy hozzájáruljon az uniós közlekedési ágazatra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez, és hogy tisztességesebb legyen a kiszabott útdíj összege. A szabályok a már most kivetett díjakra és a tervezett díjakra egyaránt vonatkoznak, de csak a transzeurópai közúti közlekedési hálózaton érvényesek.

A szennyező-felhasználó fizet elve
Annak érdekében, hogy a járművek a valós úthasználatuk alapján és az általuk kibocsátott szennyezőanyag mennyiségének függvényében fizessenek, az útdíjakat 2023-tól a nehézgépjárművek és a nagyobb (azaz 2,4 tonnásnál nehezebb) teherautók, 2027-től pedig a kisteherautók és a minibuszok esetében is távolság, és nem idő alapján kell számolni.

A környezetbarát járművek szélesebb körű elterjedésének ösztönzése céljából a tagállamoknak a széndioxid-kibocsátás alapján is eltérő útdíjszabást kell alkalmazniuk.

2021-től a nehézgépjárművekre és a nagyobb teherautókra útdíjat kiszabó tagállamoknak az útdíjak mellett a közlekedésből származó lég- és zajszennyezés miatt is díjat kell szedniük. 2026-tól ezt a díjat az összes járműkategóriára be kell vezetni.

Tisztességes eljárás a fuvarozókkal és más uniós tagállamokból érkező sofőrökkel szemben
A jelenlegi szabályzás által megengedett mentességek megszüntetése céljából a tagállami útdíjaknak 2020-tól minden nehézgépjárműre és az áruszállításban egyre gyakrabban használt nagyobb teherautóra vonatkozniuk kell. A mostani szabályok szerint a tagállamok a 12 tonna alatti nehézgépjárműveket és buszokat kivonhatják a szabályzás alól.

Az új szabályok ugyanakkor megengedik, hogy a tagállam kedvezményes tarifát szabjon ki például nem sűrűn lakott területeken vagy külvárosokban használt könnyűgépjárművekre.

Annak érdekében, hogy a csak alkalmanként autóba ülők és a más tagállamból érkezők tisztességes eljárásban részesüljenek, a szabályok felső határt szabnak a személyautókra vonatkozó rövidtávú matricák árának. Egy hetes és egy napos matricákat is árusítani kellene, fogalmaztak a képviselők.
…
A következő lépések
A Parlament 398 szavazattal, 179 ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett fogadta el az első olvasatban képviselendő álláspontját. A szabályok végső formájáról a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal folytat majd tárgyalást a Parlament, amint a Tanács megállapodik saját álláspontjában.”

—

„…A változás csak azt a 136 706 kilométernyi útszakaszt érinti, amely a Transzeurópai Közlekedési Hálózatot alkotja, és csak ott, ahol eddig is voltak útdíjak. A tagállamok továbbra is dönthetnek úgy, hogy nem vetnek ki útjaikra díjat.
…
Azoknak a tagországoknak, ahol autópálya-díj van életben, annak megfelelően kell megállapítania a járművekre (ide értve a személygépjárműveket is) vonatkozó különböző útdíjakat, hogy az adott gépjármű mennyi szén-dioxidot bocsát ki. Amelynél ez a szám nulla, csupán a legkisebb megállapított útdíj felét kell fizetni, ezzel is ösztönözve az autóvezetőket a minél inkább környezetbarát autók használatára.

A Parlament egy ún. dugódíjat is javasolt azokra a helyekre vagy időszakokra, ahol vagy amikor különösen nagy a forgalom, és így a levegőszennyezés is (ahol már eddig is volt dugódíj, annak fennmaradását továbbra is támogatja). A tagállamoknak arra is lehetősége van, hogy a buszokkal kivételt tegyen, a tömegközlekedés népszerűsítésének érdekében.

Előnyösebb feltételek az utazóknak
A jelenlegi uniós szabályok csak a 12 tonnánál nehezebb kamionokra vonatkoznak, a buszokra és kisebb teherautókra nem. Az új előírás 2020-tól viszont minden olyan gépjárműre érvényes lesz, amely árut vagy utasokat szállít, ezzel garantálva az egyenlő bánásmódot minden autóvezetőnek és fuvarosnak. Kivétel itt is akad, a tagállamok ugyanis kedvezményeket adhatnak azoknak, akik gyakran használnak autót, minibuszt vagy kisteherautót. Ezzel a nagyvárosok külvárosi részeiről és a távolabbi területekről való beutazást szeretnék elősegíteni.

Az új szabályok értelmében árkorlátot vezetnek be azokra a rövid-távú matricákra, amelyek már néhány uniós tagállamban kötelezőek a személygépkocsiknál. A Parlament továbbá azt szeretné, ha ezentúl mindenhol, ahol matricákat használnak, elérhetőek lennének az egynapos és egyhetes matricák is (jelenleg csak Bulgáriában és Romániában kapható egynapos matrica a nehéz járműveknek; Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovéniában pedig az egyhetes matrica).

Mi a különbség az autópálya-díj és a matrica között?
Az autópálya-díjak távolság- vagy terület-alapú útdíjak, amelyet utak határainál, kapuknál vagy sorompóknál fizetünk. Ezek összege a jármű típusától és a napszaktól függően változhat, és elektronikus is lehet.
A matricák idő-alapú útdíjak, amelyekkel meghatározott ideig használhatjuk az utakat. Az autósoknak meg kell vásárolniuk a matricát és ki kell tűzniük a jármű szélvédőjére…”

Forrás:
Útdíjreform a tisztább járművekért és a tisztességes díjszabásért; Európai Parlament; 2018. október 25.
Előnyösebb és környezetbarát lesz az új útdíj rendszer; Európai Parlament; 2018. október 25.
További információ
Az elárás menete (angolul)
Road charges for private vehicles in the EU; EPRS | European Parliamentary Research Service, Briefing; 2016. május (PDF)
Revision of the Eurovignette Directive; Ariane Debyser; EPRS | European Parliamentary Research Service; 2018. október 17. (PDF)

Kötelező biztonsági frissítéseket ír elő androidos partnereinek a Google

„Az új licencfeltételek előírják a kötelező biztonsági frissítéseket legalább két évig, de csak a tömegesen használt készülékeknél.
Rég fennálló probléma, a felhasználókat jó ideje felháborítja, hogy hiába ad ki a Google biztonsági csapata havi rendszerességgel frissítéseket az Androidhoz, az OS terjesztési és licencelési rendszere miatt ezeket az update-teket a gyártók hektikusan, kiszámíthatatlanul alkalmazzák – ha egyáltalán.

Ez a helyzet változni látszik, ugyanis a The Verge megszerzett egy olyan bizalmasan kezelt szerződést, melyet a Google a gyártókkal kötött, és ebből az derül ki, hogy az Android fejlesztője igyekszik rászorítani partnereit, hogy a biztonsági frissítéseket rendszeresen és minél hamarabb telepítsék készülékeikre.

A szerződésben az szerepel, hogy a Google kötelezi a gyártókat, hogy a sokak által használt készülékeikre (a vállalat szóvivőjének korábbi nyilatkozata alapján mintegy 30 gyártó nagyjából 200 modelljéről van szó) legalább két évig rendszeresen telepítsék a frissítéseket. Előírás, hogy a népszerű termékekre a modellek bevezetése után egy évig minimum négyszer kell biztonsági frissítést kiadniuk, ezeket a következő évben is biztosítaniuk kell, de itt már nincs meghatározva a kötelező update-ek száma.

A tudósítás megemlíti, hogy David Kleidermacher, az Android biztonsági részlegében vezetője az idei fejlesztői konferencián már beszélt ezekről a változásokról, de akkor még nem volt világos, hogy a „rendszeres” biztonsági frissítések mit is jelentenek: milyen eszközökre vonatkoznak, milyen gyakran kell ezeket alkalmazni, illetve, hogy mennyi időre szól a kötelezettség.

A megszerzett dokumentumban viszont az szerepel, hogy a feltételek minden olyan eszközre vonatkoznak, melyeket 2018. január 31. után vezettek be, és amelyeket legalább százezer felhasználó aktivált. Az adatok szerint július 31. óta a szerződött gyártók érintett termékeinél 75 százalékban már kötelező volt az új biztonsági modell alkalmazása, és 2019. január 31-től a Google ezt megköveteli az összes érintett eszköznél. Az is előírás, hogy egy azonosított sebezhetőség, melyre a Google elkészítette a javítást, 90 napon túl nem maradhat javítás nélkül. Amennyiben a gyártók megszegik ezeket az előírásokat, azt kockáztatják, hogy a később kiadandó modelljeikre nem kapják meg az Android licencét (csak korlátozott formában), ezt a Google visszatartja a javítás alkalmazásáig.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az előírások a Google EU-s szerződésmintájában jelentek meg, azt nem tudni, hogy a vállalat globálisan is alkalmazza-e őket – bár ez nagyon valószínű.”

Forrás:
A Google végre lépett az androidos frissítések ügyében; Dajkó Pál; IT café; 2018. október 25.
Google mandates two years of security updates for popular phones in new Android contract; Jacob Kastrenakes, Russell Brandom; The Verge; 2018. október 24.
Szerkesztői megjegyzés:
Úgy tűnik, hogy a távközlési szolgáltatókra nem gondol senki. Számos esetben ők azok, akiknél a gyártók frissítései elakadnak.

Az Apple vezetőjének éles kritikája Brüsszelben az „adatipari komplexum” ellen

„Beszédet tartott Tim Cook Apple vezérigazgató az Adatvédelem és Adatvédelmi Biztosok 40. Nemzetközi Konferenciáján az Európai Parlamentben, amelyben elsősorban az adatgyűjtés veszélyeire hívta fel a figyelmet… Az Apple-vezér meglepően erősen fogalmazott azokkal a technológiai cégekkel szemben, amelyek „adatipari komplexumokként” a nyereség maximalizálását tűzték ki célként, mellyel vélhetően például a Facebookra, a Google-re és az Amazonra célzott, de beszédében egyszer sem említette névvel a vállalatokat.
Cook szerint az adatfelhalmozó vállalatok a saját, mélységesen személyes információinkat „katonai hatékonysággal” fegyverként használják ellenünk, miközben minden nap milliárd dollárok cserélnek gazdát és megszámlálhatatlan sok döntést hoznak a kedveléseink, a baráti és rokoni kapcsolataink, beszélgetéseink, vágyaink, félelmeink, reményeink és álmaink alapján – mondta. Majd hozzátette, hogy ezek az adatok önmagukban ártalmatlanok, de hozzáértő összeállítást, szintetizálást követően olyan digitális profilok jönnek létre, amelyeket a cégek felvásárolhatnak. Az adatok által ugyanis a vállalatok jobban megismerhetik a felhasználókat, mint amennyire ők ismerik saját magukat.

Márpedig mindez az Apple vezérigazgatója szerint kimeríti a megfigyelés („surveillance”) kategóriáját, és ezért nem szabad pozitívként bemutatni a következményeit, mivel a személyes adatok az adatgyűjtő cégek számára csak a meggazdagodást szolgálják. Ennek pedig zavarni kéne a felhasználókat, és ezért is tartja helyesnek az Európai Unióban a GDPR-t, amely megmutatta, hogy a politikai akarat és a jó szabályozás együtt képes mindenki érdekeit egyformán védeni…

Cook egyértelműen kijelentette, hogy az Apple teljes mértékben támogatja az Egyesült Államokban is egy átfogó szövetségi adatvédelmi törvény bevezetését. Az igazgató az adatvédelmet egy alapvető emberi jognak tartja, és ennek részeként a GDPR elvei közül négy kulcselemet az amerikai szabályozásba is beemelne. Elsőként említette az adatminimalizáció elvét, melynek keretében a vállalatok azonosíthatatlanná teszik az adatokat vagy egyszerűen csak minél kevesebbet gyűjtenek közülük. Cook szintén kiáll a tudáshoz való jog fontossága mellett, mely szerint a felhasználóknak tudni kellene milyen adatokat gyűjtenek a cégek róluk. Továbbá a vezérigazgató az adatok hozzáféréséhez, szerkesztéséhez és törléséhez is jogot adna, valamint támogatná az adatok biztonságos tárolását.

Az Apple-vezér szerint viszont a véleményével nem túl népszerű a Szilícium-völgyben, mivel sokan teljesen ellenzik a hivatalos adatvédelmi szabályozást, míg mások nyilvánosan támogatják azt, de „a zárt ajtók mögött” ellenállnak annak. Hiába mondják bizonyos cégek, hogy az adatvédelmi korlátozások miatt nem tudják kihasználni a technológia valódi potenciálját, ez Cook szerint nem csak rossz meglátás, de kifejezetten romboló is. Az Apple vezérigazgatója szerint ideje felismerni, hogy a technológia valódi potenciálját nem lehet kihasználni a felhasználókba vetett bizalom nélkül, és ezért a cupertinói vállalat kultúrájának része megvitatni minden általuk készített termék társadalmi hatását. Cook szerint ezek a nyilvános viták és az átláthatóság egyre fontosabbá válik a technológiai fejlesztések előrehaladásával, és ezeknek a vitáknak, szabályozásoknak a kezdeményezése a vállalatok felelőssége.”

Forrás:
Tim Cook Amerikában is adatvédelmi szabályozást sürget; Habók Lilla; HWSW.hu; 2018. október 24.
Apple’s Tim Cook makes blistering attack on the ‘data industrial complex’; Natasha Lomas; TechCrunch; 2018. október 24.
Szerkesztői megjegyzés:
Már valószínűleg feledésbe ment, hogy mire utal vissza a „data industrial complex” kifejezés. Eisenhower leköszönő elnök használta a katonai-ipari komplexum kifejezést 1961-ben. A katonaság és a védelmi ipar informális, az egész társadalom és politika fejlődését a nyilvánosság tudta nélkül befolyásoló hatalmára gondolt ezzel. Erre utal vissza Tim Cook.
Wikipédia

Társadalom, gazdaság, művelődés

A cégeknek a technológia, a munkavállalóknak a tudás ad új lehetőséget

„Az idei év első nyolc hónapjában 6,3 százalékkal nőtt a magyarországi járműgyártás termelése; ehhez a teljesítményhez elengedhetetlen a korszerű tudással rendelkező szakemberek munkája, ezért „a legfontosabb feladatunk, hogy minél több tehetséges fiatalt tereljünk a szakképzés irányába” – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken a Mercedes Benz Academy átadásán Kecskeméten.
A miniszter kiemelte: ma már minden harmadik, szakképzésben érintett diák részt vesz valamilyen duális képzésben, cél, hogy ez az arány is tovább növekedjen. Mert ami a cégeknek a technológia, az a munkavállalóknak a tudás – hangsúlyozta.

Palkovics László emlékeztetett arra, 2012-ben megkezdődött a szakképzési rendszer, 2014-ben pedig a felsőoktatási rendszer átalakítása. Mindkét átszervezés egyik legfontosabb szempontja az volt, hogy közel hozza az iskolát a munkaerőpiaci igényekhez.

A miniszter szerint jó döntésnek bizonyult a német mintájú duális képzés magyarországi bevezetése. Ma a felsőoktatási képzésben közel kétezer duális hallgató vesz részt, és több mint százezer diák tanul a duális szakképzési rendszerben. A vállalati partnerként résztvevő cégek száma pedig már meghaladja a hétszázat.

Palkovics László hangsúlyozta, a jövőbeni cél, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl rendelkezzen olyan készségekkel, kompetenciákkal, amelyek segítségével megállja a helyét a 4. ipari forradalom átalakuló munkaköreiben is. Ehhez olyan partnerekre van szükség, mint a Mercedes-Benz, ahol ezt a képzést a kezdetektől komolyan veszik – fogalmazott.

Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a megnyitón kiemelte, a gyár úttörő szerepet vállalt a duális képzési rendszer bevezetésében Kecskeméten. Elmondta, hogy 2011-ben három szakkal, az idei tanévtől pedig már hat szakmával indult el a szakképzés, az országban elsőként indított főiskolai duális képzés pedig öt szakra bővült. A 2018-as tanévben összesen 188 szakiskolai tanuló kezdte meg tanulmányait a Mercedes-Benz duális szakképzéseiben, míg a főiskolai szinten 62 hallgató. Az ügyvezető megfogalmazása szerint olyan utánpótlásra tudnak majd támaszkodni, amelyik jobban fel lesz készülve az aktív munkahelyi életre.

A Mercedes-Benz Academy Kecskemét az autógyár telephelyén épült fel, 8 ezer négyzetméteres területéből 6 ezer négyzetmétert egy modern felszerelésekkel berendezett oktatócsarnok foglal el. Emellett irodák, oktatótermek és 120 fő befogadására alkalmas multifunkcionális tér is várja a hallgatókat és diákokat. Az oktatási központ szakközépiskolás diákoknak, főiskolai és egyetemi hallgatóknak, jelenlegi és leendő Mercedes-Benz dolgozóknak biztosít helyet a gyakorlatorientált képzésre.

A több mint 3 milliárd forintos beruházást a magyar állam 622 millió forinttal támogatta.

A kecskeméti Mercedes-Benz gyár jelenleg mintegy 4 ezer munkatársat foglalkoztat, tavaly több mint 190 ezer Mercedes-Benz kompakt autót állítottak elő. A Mercedes-Benz Cars 2018-ban megkezdte a már meglévő mellett egy új autógyár építését is Kecskeméten. A beruházás egymilliárd euróból, mintegy 320 milliárd forintból valósul meg, több mint 2500 új munkahelyet teremtve. Az új gyárban a termelés a tervek szerint 2020-ban indul el.”

Forrás:
A cégeknek a technológia, a munkavállalóknak a tudás ad új lehetőséget; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. október 26.

Egyre több webpatika nyílik Magyarországon

„Októberben új szolgáltatás jelent meg a gyógyszerpiacon. A Mobil Gyógyszer portálon a vény nélkül kapható gyógyszerekre leadott rendelést egy órán belül teljesíti a cég a saját futárszolgálatán keresztül. Mintegy másfél millió lakosnak képesek biztosítani a gyors szolgáltatást. Ez nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló, Londonban például a leggyorsabb házhoz szállítást négy-öt órán belül vállalják.

„A kísérleti időszak két évvel ezelőtt indult, akkor havonta megdupláztuk a forgalmunkat” – mondta a Világgazdaságnak Nagy Sándor, a weboldal alapítója.

A webáruházon keresztül vásárlók átlagosan 5-6 ezer forintért tettek termékeket a kosarukba. A rendeléstől számított egy órán belüli szállítást Budapest belső kerületeiben, Csepelen és Szigetszentmiklóson garantálják.

Az árukészlet és a webáruház is a gyógyszertáraké, a hárommillió forint alaptőkéből alapított Eans Holdig Kft. pedig a jutalék fejében a működtetésért felel – jegyezte meg a cég ügyvezetője. A két szerződött patika call centerében mindig szakasszisztens vagy gyógyszerész veszi fel a telefont. A kiszállítás csak a gyógyszertárak nyitvatartási idejére korlátozódik, de már tárgyalnak olyan gyógyszertárral is, amely 24 órán át nyitva tart. Az üzleti modell óriási segítség a kisgyerekeseknek, a nyugdíjasoknak és a fogyatékkal élőknek is, az utóbbi csoportnak ingyenesen viszik házhoz a megrendelt patikaszereket.

Magyarországon a 2500 közforgalmú gyógyszertár közül már valamivel több mint kilencvennek van webáruháza az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adatai szerint. A hálózatba tömörült gyógyszertárak is csak egy webáruházat működtetnek, ugyanakkor az online megrendelt gyógyszerek személyes átvétele több patikában lehetséges, a házhoz szállítást pedig egy-három munkanapon belül teljesítik csomagküldő szolgálatok segítségével.

Magyarországon internetes gyógyszer-értékesítést csak közforgalmú gyógyszertár végezhet, a honlap címét legkésőbb a tevékenység megkezdéséig be kell jelenteni a hatóságnak. A gyógyszerek házhoz szállítása Magyarországon 2007-ben vált lehetővé a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatálybalépésével.”

Forrás:
Egyre több webpatika nyílik; Koncsek Rita; VG.hu; 2018. október 25.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. október 29.

A NATO digitális narratívája: értékek helyett inkább pragmatizmus?
Az e-diplomáciáról szóló hírekben manapság az egyik leggyakrabban visszaköszönő bűvszó a „narratíva”. Most megint itt van, és ideje valamit kezdenünk vele! Ugyanis, biztosan állítható, hogy ez a kifejezés az egyik leginkább zavarba ejtő terminus, amivel manapság összeakadhatunk! Nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy mit jelent, de szabatos, definíciószerű meghatározásra mégsem bukkan az ember soha.
Az Oxfordi Digitális Diplomácia Műhely kutatója, Ilan Manor most kísérletet tesz a meghatározásra: az ő értelmezésében a narratíva történet, de persze azért nem a szó köznapi értelmében. Olyan retorikai és vizuális elemekből építkező „mese”, amivel egy nemzet – vagy akár nem állami szereplők is – közérthetően, ráadásul meggyőzően közvetíteni tudják cselekedeteiket, politikáikat. A narratíva ugyanakkor alkalmas eszköz a befolyásolásra is, pozitív értelemben éppen úgy, mint a rosszindulatú manipulálásra.
Manor ezúttal a nyugati világ legfontosabb katonai-politikai szervezete, a NATO digitális narratíváját veszi szemügyre. Azt a Twitteren folyó tájékoztatási-befolyásolási kampányt, amely a #WeAre NATO hashtag alatt foglalja össze az észak-atlanti szövetség legfontosabb stratégiai üzenetét. Az oxfordi kutató felhívja a figyelmet rá, hogy az utóbbi hetekben közreadott Twitter-üzenetek kivétel nélkül a NATO katonai képességeire helyezik a hangsúlyt, illetve a szövetségnek arra az eltökéltségére, hogy megvédi a szövetség tagállamainak határait egy külső támadással szemben. Ezt hangsúlyozzák a NATO sajtóközpontjából terített üzenetek, de hasonlóan erre fókuszálnak a vezető tagállamok NATO-képviseleteinek e-diplomatái is.
Manor úgy véli: ez nem éppen a legszerencsésebb üzenet. Fontos persze a pragmatizmus, de legalább ilyen fontos lenne az „eszmék” sulykolása is. A NATO ugyanis, saját önmeghatározása szerint egy érdek- és érték közösség is. Államok összefogása, együttműködése a béke és a szabadság megvédésére. Lehet, hogy hatásosabb lenne, ha a közösségi médiumokban sugárzott narratíva inkább ezeket az értékeket próbálná meg közvetíteni az online térben. Manor azt a hipotézist fogalmazza meg, hogy a nemzetközi kapcsolatokban sok szempontból bénult, tehetetlen világunkban egy az értékeket előtérbe helyező, átfogó narratíva sokkal vonzóbb képet közvetíthetne, egyfajta erkölcsi „sorvezetőt” közvetítve a digitális közvéleménynek.
NATO’s Digital Narrative – „What We Are”, Not „Who We Are”; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2018. október 25.
NATO tájékoztatási-befolyásolási kampány a Twitteren

Propaganda a kibertérben – kisenciklopédia
Propaganda, propaganda, propaganda! Szinte mástól sem hangos manapság az e-diplomácia nemzetközi szakirodalma, nem is beszélve a napi híradásokról. De, az már koránt sem biztos, hogy mindenki könnyedén utat talál ebben a kavargó fogalmi kavalkádban. Külön örömünkre szolgált ezért, hogy ezen a héten rövid összefoglalóra, afféle fogalmi kisenciklopédiára bukkantunk az Európai Parlamenti Kutató Szolgálat szakmai blogján. Talán olvasóinknak is hasznos lehet, ha kéznél van egy ilyen tömör, áttekinthető szószedet a téma legfontosabb kifejezéseivel. A logikusan felépített, szisztematikus összegzés ugyanakkor világos képet ad az Európai Unió probléma-értelmezéséről, ill. cselekvési irányairól is.

Háttér
A tanulmány mindenekelőtt közérthető hátteret ad, ha úgy tetszik bevezetőt, ahol az alapok tisztázásával vázolja fel – szakmailag rendkívül szimpatikus módion – a probléma keretrendszerét. Meghatározza elsőként is a kiber-propaganda (computational propaganda) fogalmát; definiálja a manapság ugyancsak sokat emlegetett befolyásolási kampányok lényegét, és külön foglalkozik a sebezhetőség digitálisan értelmezhető koncepciójával.
Algoritmusok és trollok
A digitális propaganda fontosabb elemeinek, eszközeinek, technológiai háttereinek számbavételével folytatódik a sor. Pontos meghatározással igyekszik bemutatni a kibertérben zajló propaganda tevékenységek legfontosabb technológiai „működtetőjét”: az algoritmusok világát. Természetesen önálló címszó alatt szerepelnek a megint csak sokat emlegetett bot-ok, az automatizált közösségi média fiókok. A téma slágerének számító mesterséges intelligencia pontos bemutatására külön hangsúlyt fektettek a szerzők. Ehhez kapcsolódva mutatják be a dezinformálási műveletekben is mind nagyobb szerepet kapó beszélgető robotokat, azaz a chatbotokat is, akárcsak a mesterséges intelligencia fejlődésére épülő – szinte egyfajta virtuális képi-hangi valóságot építeni képes – ún. teljes hamisítványokat (deep fakes). A fogalmak definiálásából természetesen nem maradhat ki a talán leggyakrabban emlegetett (és ezért legkevésbé szabatosan használt) kulcsszó, a „troll” sem.
Kibertámadások
A kutatószolgálat szakértői külön fejezetben mutatják be az online propaganda műveletekhez kapcsolódó legfontosabb eseményeket, tehát a tulajdonképpeni kibertámadások főbb formái. Elsőnek az információk kéretlen megszerzésére irányuló támadások, az ún. adathalászat (spear phishing)ismertetésével villantják fel a korszerű kiber-hadműveletek hatókörét, lehetőségeit. Ezt követi a webhelyek, szerverek, egész hálózatok megbénítását célzó, ún. túlterheléses támadások (DDos) bemutatása. Külön taglalják a Dolgok Internete (IoT) elleni tömeges támadások témáját.
Az EU válaszpolitikái
A rövid, kezelhető összefoglaló egyik erőssége, hogy a záró fejezetében tömör összegzést ad az Európai Unió témával kapcsolatos intézkedéseiről, fontosabb eseményeiről, alapvető stratégiai dokumentumairól, törvénykezési aktusairól.

Computational Propaganda Techniques; Naja Bentzen; European Parliamentary Research Service Blog; 2018. október 22.

Digitális kooperáció felé az ENSZ égisze alatt
A szeptember végén, New Yorkban tartott első ülésén, az ENSZ Főtitkár Digitális Együttműködésügyi Magas szintű Panelje megvitatta azokat a lehetőségeket, amelyeket a digitális technológiák kínálnak a globális méretű fenntartható fejlődési célok elérése szempontjából. Igyekeztek ugyanakkor számba venni a technológiák által felvetett kockázatokat, illetve a digitális közbizalom kiépítését jelenleg akadályozó tényezőket is.
A Magas szintű Panel átfogó küldetése az, hogy gyakorlati ajánlásokat fogalmazzon meg a digitális térben való kooperációra az egyes nemzeti kormányok, a magánszektor, a nemzetközi szervezetek, a tudományos kutató közösségek, a civil társadalom és más releváns közreműködő partnerek között. Az együttműködés deklarált célja az, hogy ezzel hozzájáruljanak egy globális párbeszéd kialakulásához arról, hogy milyen interdiszciplináris megközelítések vezethetnének egy biztonságosabb és befogadóbb digitális jövőhöz.
Az ülés lezárásaként, a Panel tagjai három fő csapásirányban állapodtak meg:
* értékek és alapelvek: annak kidolgozása, hogy milyen alapvető értékek, illetve milyen alapelvek kell, hogy meghatározzák a digitális térben való globális együttműködést;
* módszerek és eljárások: azoknak a működési eljárásoknak a kidolgozása, amelyek biztosítani képesek az érintett résztvevők hatékony együttműködését, beleértve a marginalizált szereplők bevonását is;
* mintaértékű beavatkozási területek: a konkrét együttműködés előmozdítására alkalmasnak látszó területek meghatározása (pl. a digitális gazdaság demokratizmusának biztosítása, online emberi jogvédelem, különös tekintettel a gyerekek, a nők és a marginalizált csoportok jogainak védelmére, a digitális bizalom építése, a digitális biztonság erősítése, a kormányzati és egyéni szereplők digitális transzformációs képességeinek erősítése).
Az elkövetkező hónapokban a Panel tagjai immár kisebb, szakosított csoportokban – rendszeres virtuális tanácskozások formájában – dolgoznak majd a fenti beavatkozási irányokon.
Call for Input and Engagement around Key Focus Areas; UN Secretary-General’s High-Level Panel; 2018. október 10.

A nem állami szereplők a közdiplomáciai folyamatok kiterjesztésében
A digitalizációval fősodratúvá váló technológiát megelőző időkben a diplomácia – nagyjából egészében – egy szűk hivatali elit kizárólagos működési terepének számított. Olyan zárt, alig, vagy egyáltalán nem „látható” világ volt ez, amelyben diplomaták tárgyaltak (más államok) diplomatáival, ők képviselték kizárólagosan nemzeti közösségeiket, ők „csinálták” a külpolitikát.
A 21. század azonban – és tulajdonképpen ebben a tekintetben ez a korszak már a II. világháború után elkezdődött – gyökeres változást hozott ezen a téren. A „közvélemények”, és persze főleg egyes szervezett képviselőik, az ún. civil szektor bekapcsolódása a külkapcsolatok építésébe gyökeresen átformálta a nemzetközi viszonyok „menedzselését”. A közdiplomácia – vagy, nevezhetjük akár népi diplomáciának is – a külpolitikai célok elérésének meghatározó elemévé vált. A múlt század végén kibontakozó, majd a 2000-es évek mobilrobbanásával, közösségi média ökoszisztémájával lehengerlő erőre kapó IKT-forradalom beteljesítette a diplomácia ilyen értelmű transzformációját.
A diplomácia fontos tárgyalásait természetesen továbbra is elsősorban a „hivatásosok”, a diplomaták alakítják, ugyanakkor mind gyakrabban jelenik meg – elsősorban a globalizálódó világban jelentkező speciális környezeti, társadalmi problémák kapcsán – a nem kormányzati szektor szereplőinek hozzájárulása is. Az angolszász public diplomacy tekintélyes fóruma, az USC Public Diplomacy blog a héten egy érdekes esettanulmányban mutatja be a civil szervezeti népi diplomácia térnyerését, szerepét és távoli szereplőit. A nagy globális témák között, a környezetvédelemmel, a klímaváltozással kapcsolatos problémák mellett (nyilván társadalmi, egészségügyi, élelmezésügyi jelentősége folytán) mind hangsúlyosabban tűnik fel a biotechnológia. A fejlesztések, és hozzájuk kapcsolódó közpolitikákra vonatkozó tárgyalási folyamatok egyik fontos térsége Latin-Amerika. A folyamatokban pedig mind nagyobb hatókörrel és jelentőséggel tűnnek fel az ún. nem kormányzati szereplők is. Az angol NGO kifejezést többnyire „civil szervezetként” fordítjuk, ez azonban ebben az esetben nagyon is félrevezető lehetne. A biotechnológiai fejlesztésekkel, a GMO-technológiákkal kapcsolatos határokon átnyúló tárgyalásokkal, szabályozásokkal, fejlesztésekkel foglalkozó nem állami szereplők (tehát NGO-k), korántsem a mi képzetünkben megjelenő jogvédő szervezeteket, vagy más civil formációkat takarják. A biotechnológiában, Latin-Amerika szerte, nagy ipari konglomerátumok, érdekvédelmi és fejlesztési együttműködési szervezetek képviselői tárgyalnak ma már sok esetben a nemzetállamok kormányzati képviselőivel. Ebben az üzletágban a Biotechnology Innovation Organization nevű kiterjedt iparszövetség a legfontosabb játékos. Argentínában például a röviden csak BIO-nak nevezett nem kormányzati szervezet hálózatának helyi tagja, az ArgenBIO képviselői tárgyalnak a kormány embereivel. Mexikóban az AgroBIO nevű leányszervezet ül szemben a helyi agrártárca képviselőivel. Az élelmiszeripari óriásokat (Bayer CropScience, Dow AgroScience, Monsanto, DuPont Pioneer) tömörítő „civil szervezet” azon munkálkodik, hogy a nagyvállalati kör számára kedvező jogi környezetet lobbizzon ki ezekben a fejlődő országokban – ahol jelenleg a GMO-technológia tiltó listán van.
How do Non-State Actors Enhance PD?; Yadira Ixchel Martínez Pantoja; USC Center on Public Diplomacy; 2018. október 22.

KÖNYVSZEMLE – Bjola, Corneliu – Pamment, James (2018): Countering Online Propaganda and Extremism. The Dark Side of Digital Diplomacy. Routledge
A vezető brit egyetem elismert szakemberével kezdtük e heti témaáttekintésünket, és most egy másik jeles oxfordi kutatóval zárjuk a sort. A digitális diplomácia legnagyobb „neve”, a román származású, ám jó ideje Oxfordban kutató és tanító Corneliu Bjola (egyébként a bevezető tanulmányban említett szerző, Ilan Manor kollégája) decemberben újabb kötettel jelenik meg a könyvpiacon. A Routledge kiadó kiváló New Diplomacy Series című sorozatában publikálandó kiadvány is a szemlénkben már felvillantott témát, az online propaganda kérdéskörét járja körül. Árulkodó a kötet alcíme is: „A digitális diplomácia sötét oldala.” Mert, valóban úgy tűnik, hogy nem csupán a (sokszor más prioritási rendszerben tevékenykedő) politikusok, vagy a „figyelemgazdaság” iparosai, az újságírók világában vált mostanra az egyik legfontosabb narratívává a dezinformáció, az álhír, a manipuláció, az online propaganda témája. Az e-diplomácia szakmai köreiben is lassan ez válik a minden mást maga mögé utasító kulcstémává.
Bjola ebben az új összegzésben az egyik első kísérletet teszi arra, hogy – igazi interdiszciplináris megközelítésben tárgyalva a problémát – átfogó, szisztematikus keretrendszerbe foglalja az információ „fegyverré formálásának” részkérdéseit. Számunkra különösen érdekesek a kötet összegző kérdésfelvetései: milyen lehetőségeket (és persze kihívásokat) jelent a stratégiai kommunikáció művelésében a lassan uralkodóvá váló digitális közeg? Milyen diplomáciai implikációi lehetnek annak, amikor a kormányok stratégiai szinten veszik fel a harcot a dezinformációkkal szemben?

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. október 24-október 26.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Térinformatikai szoftverek és kapcs. szolg. GEOS18
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/205
Közzététel dátuma: 2018.10.24.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.21.
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére térinformatikai szoftverek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére.
Árubeszerzés, 1302 db árlista soron a műszaki leírásban előírtak és a közbeszerzési dokumentum mellékletét képező xlsx fájl szerint.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 2.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Felhívás – Projektorok beszerz. 2 rész EFOP-3.2.4
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/206
Közzététel dátuma: 2018.10.25.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.26.
Jelen közbeszerzés célja a Klebelsberg Központ, valamint a konvergencia régió tankerületi központjai fenntartásában lévő iskolák részére összesen 5011 db projektor beszerzése az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú, „Digitális kompetencia fejlesztése” elnevezésű uniós projekt keretében, a Műszaki leírásban meghatározott paraméterek szerint.
Lásd bővebben

Eszközök beszerzése EFOP pályázatokhoz III.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/206
Közzététel dátuma: 2018.10.25.
Ajánlatkérő: Sellye Város Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.05.
Sellye Város Önkormányzata részére különféle irodatechnikai és egyéb eszközök beszerzése a közbeszerzési dokumentumok mellékletét képező specifikációs táblázatban rögzítettek szerint.
Lásd bővebben

HELIOS nyilvántartó program változáskövetése II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/206
Közzététel dátuma: 2018.10.25.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.16.
A közbeszerzés rövid ismertetése: A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint ajánlatkérő a HELIOS polgári védelmi nyilvántartó rendszer változáskövetése, továbbfejlesztése tárgyában kér ajánlatot.
A HELIOS polgári védelmi nyilvántartó rendszer (a továbbiakban: HELIOS) a katasztrófavédelem digitális fejlődése keretében elkerülhetetlen megújítást hozott, egységesítette az alkalmazott, különböző formátumú polgári védelmi adattárakat. Az alkalmazás jelenlegi formájában támogatást biztosít a tervezési és operatív feladatok végrehajtásában, mind az adatmenedzselési, rendszerezési, mind a térképi megjelenítési funkciójával. Ugyanakkor az állomány adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, a döntéstámogató funkció térinformatikai moduljának bővítése és az adatkezelési szabályok vonatkozásában szükséges a HELIOS felülvizsgálata, racionalizálása, valamint továbbfejlesztése.
Lásd bővebben

Filmszkenner és médiaszerver beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/207
Közzététel dátuma: 2018.10.26.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.29.
A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága filmfelújítási részlegének digitalizáló infrastruktúrájába 1 db filmszkennerre, valamint 1 db nagykapacitású adattároló berendezésre és mélyarchívumra, illetve ezekhez tartozó kiegészítő termékekre (rack, KVM switch) kér ajánlatot. Az eszközök egy működő rendszert kell, hogy alkossanak. A beszerzés tárgya ezen eszközök mennyiségi leszállítása és egységes, működő rendszerbe történő integrálása. A rendszernek a későbbiekben teljesítményében és kapacitásában is bővíthetőnek kell lennie.
Lásd bővebben

RFID-technológiához eszközök beszerzése és címkézés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/207
Közzététel dátuma: 2018.10.26.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Teljesítés helye: Országos Széchényi Könyvtár 1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.28.
560.000 példánnyal működő, ultra magas frekvenciás könyvtári rendszer szállítása
Lásd bővebben

Hitelgondozási monitoring támogató rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/207
Közzététel dátuma: 2018.10.26.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.29.
Jelen közbeszerzés útján kötendő szerződés célja egyrészt egy pénzügyi intézményi működést,valamint a Közvetítői hálózat működését támogató integrált eszközrendszer (hitelgondozási monitoring tevékenységet támogató rendszer) implementálása és bevezetése,amely a következő rendszerkomponenst tartalmazza:
— hitelgondozási monitoring tevékenységet támogató rendszernek képesnek kell lennie legalább 5,000 felhasználó számára eltérő jogosultsági szinteken történő hozzáférés biztosítására
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről – PACS szoftver beszerzése és támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/205
Közzététel dátuma: 2018.10.24.
Ajánlatkérő: Semmelweis Egyetem
Nyertes ajánlattevő: GE Medical Systems Polska Sp. z.o.o.; GE Hungary Kft.
Adásvételi szerződéssel PACS szoftver beszerzése, valamint az üzembe helyezéstől számítva 60 hónap időtartamra alkalmazás támogatási feladatok ellátása.
A meglévő klinikai képfeldolgozó AGFA IMPAX rendszer kiváltása, központi képfeldolgozó rendszer szoftver komponenseinek leszállítása, valamint telepítési, installálási, paraméterezési, követési, oktatási, alkalmazás támogatási és adatmigrációs feladatok ellátása. A támogatással lefedendő időszak 5 év (60 hónap), mely a rendszer üzemszerű működésre történő átadásának napjától számítódik. A szállított rendszernek az eddigi és a támogatással lefedett időszak során keletkező képi információk tárolását, mentését, lekérdezését és archiválását is szükséges biztosítania, továbbá együtt kell működnie az egyetem medikai rendszerével (MedSolution).
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 207.459.165,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről KBF/90/2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/205
Közzététel dátuma: 2018.10.24.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: MERKATING INNOVÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ NONPROFIT KFT; Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete; GASZTROTURIZMUS EGYESÜLET; Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség; Társadalmi Vállalkozások Országos Szövetsége; Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület
Az Országos pénzügyi fogyasztóvédelmi hálózat kialakítása és működtetése 18 megyeszékhelyen kialakított és működtetett irodán keresztül.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 652.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai hálózat kivitelezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/205
Közzététel dátuma: 2018.10.24.
Ajánlatkérő: Győri Törvényszék
Nyertes ajánlattevő: El-Co Számítástechnikai Kft.
Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság leendő 1 db épületében informatikai hálózati rendszer kivitelezése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.386.046,- Ft
Lásd bővebben

Szerverek beszerzése, eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/205
Közzététel dátuma: 2018.10.24.
Ajánlatkérő: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: SERCO Informatika Kft.
I. rész:
1 db „Geodinamikai adatgyűjtés, numerikus modellezés, szimuláció” szerver tárolóval
II. rész:
– 2 db központi kiszolgáló szerver
– 1 db ERC SACCRED ALMA rádiótávcső adatfeldolgozó szerver
– 1 db „Tranziens Asztrofizikai Objektumok” szerver UPS-sel
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.697.800,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytáj_Szkenner beszerzése Legfőbb Ügyészség
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/205
Közzététel dátuma: 2018.10.24.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: Xcopy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Jelen közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő adásvételi szerződés tárgya 339 darab új szkenner beszerzése a Legfőbb Ügyészség részére a Közbeszerzési Dokumentációban foglalt részletes műszaki követelmények mentén a kereskedelmi ajánlathoz megadott táblázatban előírt paramétereknek megfelelően.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 66.230.000,- Ft
Lásd bővebben

SAP szoftver licencek, valamint SAP támogatási – support – szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/206
Közzététel dátuma: 2018.10.25.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft.
Keretmegállapodás keretében SAP szoftver licencek, valamint SAP támogatási – Support – szolgáltatások beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 153.154.096,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai kliens eszközeinek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/206
Közzététel dátuma: 2018.10.25.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Levéltár
Nyertes ajánlattevő: Silicon Computers Számítógép Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság; Delta Services Korlátolt Felelősségű Társaság
„KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00011 azonosító számú „Közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó levéltári szolgáltatás fejlesztése” című projekt keretében- „MNL megyei tagintézményi KÖFOP informatikai kliens KÖFOP eszközeinek beszerzése”
A közbeszerzés tárgya szünetmentes áramforrás, valamint irodatechnikai és vizuáltechnikai eszközök leszállítása és beüzemelése Ajánlatkérő 2 db Budapesti és 43 db vidéki telephelyén.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 29.840.251,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – „Az EFOP-1.9.6-16 Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések kiemelt projekt keretében a szakorvosi rendelőintézetek és kórházak központi működésfejlesztése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/207
Közzététel dátuma: 2018.10.26.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: Tigra Computer – és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Az EFOP-1.9.6-16 Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések kiemelt projekt keretében a szakorvosi rendelőintézetek és kórházak központi működésfejlesztése – vállalkozási szerződés.
A beszerzés tárgya olyan 1 darab komplex rendszerfejlesztés (pilot projekt) megvalósítása, amelynek során pilot kórházakban bevezetésre kerülnek kórházi erőforrás-gazdálkodás és járóbeteg ellátásszervezés magasabb szintű szolgáltatások és eszközök, valamint az újonnan létrejövő HIS illesztések fejlesztése.
A projekt komponensei:
1) Szakorvosi rendelőintézetek és kórházak központi működésfejlesztése
2)A referencia pilot kórházakban további tervezett feladatok
Ajánlatkérő rögzíti,hogy a fenti feladatok tekintetében nyílt forráskódú rendszerekkel kapcsolatos tevékenység végzése, és az ezzel kapcsolatos szerverek, adatbáziskezelő, valamint fejlesztői környezet használata szükséges.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.949.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Dunaújváros – intelligens gyalogátkelők telepítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/207
Közzététel dátuma: 2018.10.26.
Ajánlatkérő: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Pearl Enterprises Kft.
A gyalogosvédelmi rendszer működésének lényege, hogy jelzőlámpa nélküli gyalogátkelőknél a zebra vonalában az úttestbe épített figyelemfelhívó erősségű LED lámpák lépjenek működésbe a zebrára lelépni készülő gyalogos érzékelésekor, mozgásérzékelők segítségével, hogy az autósok a megszokottnál jóval korábban észleljék az átkelni szándékozó gyalogost. A gyalogos áthaladását követően a lámpák automatikusan kikapcsolnak. A részleteket a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.760.110 ,- Ft
Lásd bővebben

Értékbecslés-kezelési WorkFlow Rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/207
Közzététel dátuma: 2018.10.26.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére értékbecslés-kezelési WorkFlow Rendszer SAP RCM modul által történő szoftver és hardver komponens kialakítása, szolgáltatási feladatainak ellátása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.500.000,-
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Microsoft licencek szállítása, szoftverkövetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/206
Közzététel dátuma: 2018.10.25.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt.
Licencszerződés Microsoft Enterprise Agreement szerződés keretében Microsoft licencek szállítására és az ahhoz kapcsolódó licenckövetés biztosítására
MVMI rendelkezik Microsoft Enterprise Agreement (MS EA) szerződéssel. A licencek a MVMI Zrt. és az MVM Csoport személyi számítógépeit, és az összes szerverét lefedik.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A jelen hirdetmény a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-17336/2018. szám alatt megjelent hirdetmény visszavonására irányul.
Lásd bővebben

Meglévő MS Casir rendszerek üzemeltetési támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/207
Közzététel dátuma: 2018.10.26.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
MNB Integrált Statisztikai Információs Rendszerének (CASIR) támogatási és szoftverfejlesztési szolgáltatása KBF044/2018
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eredménytelenség indoka: a Kbt. 75.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az egyetlen ajánlatot benyújtó, T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság ajánlattevővel.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A tervezési gondolkodásmód alkalmazása a közszolgáltatásokban

„Az IBM kormányzati ügyekért felelős kutatóközpontja (IBM Center for The Business of Government) kutatási eredményeket összefoglaló elemzést tett közzé arról, hogy miképpen lehet a tervezési gondolkozásmód (design thinking) módszertanát alkalmazni a közszféra szervei által nyújtott szolgáltatások fejlesztésére. A fejlesztési szükségleteket nagymértékben meghatározza, hogy a technológiai fejlődés gyorsulása alapvetően változtatja meg a polgárok elvárásait a közszolgáltatásokkal szemben. Az igények dinamikus változásával az állami szervek kénytelenek újragondolni, milyen innovációval, működéssel és elkötelezettséggel válaszoljanak a kihívásokra. Ebben segít a tervezési gondolkodásmód módszertana, ami az innováció emberközpontú megközelítéseként is leírható, az emberi igényeket, szükségleteket helyezve az innovációs folyamatok homlokterébe.

A szerzők szerint a tervezési gondolkodásmódot ma a versenyszférában és a közszférában egyaránt kiemelt figyelem övezi Amerikában. Kiterjedt kutatásaik és interjúsorozatuk tanulságai alapján öt olyan alapvető jellemzőt határoztak meg, amelyek feltétlenül szükségesek a tervezési gondolkodásmód gondolkodás sikeres megvalósításához. Ezek a következők:

A felhasználói igények és azok hátterének empatikus megértése. Ez a kritérium alapvetően különbözteti meg a tervezési gondolkodásmódot más hasonló módszertanoktól. Hangsúlyt tesz az olyan döntéshozói tapasztalatra, ami mélyen megalapozott és személyes, érzékeny bevonódáson alapul.

Egymástól eltérő munkacsoportok alapítása. Kutatások szerint jó hatással van a folyamatra, ha az eltérő összetételekből adódóan több nézőpontból közelítik meg a szóban forgó kérdéseket. A kedvező hatás akkor érvényesül, ha a különböző érdekeltek folyamatos párbeszédben vannak egymással, és ennek révén a megoldás nem egy optimális szint alatti kompromisszum lesz, hanem sikerül azt magasabb szintre emelni.

Vita helyett párbeszéd. A tervezési gondolkodásmód nem feltétlenül fogadja el a bevett fogalmakat és értelmezési kereteket, teret nyitva ezek megvitatására. A probléma meghatározását ezért hipotézisnek tekinti, a résztvevőket pedig arra biztatja, hogy ne meggyőzni akarják egymást, hanem igyekezzenek megérteni a vitapartner szempontjait. Ez a megközelítés támogatást jelent az innovációs folyamatoknak, mivel bátorítást ad a rejtett feltételezések felszínre hozásához, erősíti a csapatok alkalmazkodási és tanulási hajlandóságát, teret ad a születő megoldásoknak, valamint erősíti az elkötelezettséget és a bizalmat.

Iteratív, tapasztalatokon alapuló folyamat. A tervezési gondolkodásmód újabb fontos jellemzője az, hogy lehetőséget biztosít többfajta lehetséges megoldás kidolgozására és ezek tesztelésére, ami erősíti a tevékenység közbeni tanulást és minimalizálja a befektetői kockázatot. Ez különösen fontos a bürokratikus szervezetek kockázatkerülő környezetében.

Strukturált folyamatok és eszköztár. A tervezési gondolkodásmód módszertanának szerves részét jelentik a jól strukturált és megfelelően támogatott folyamatok, lépésekre és szintekre bontva, valamint a speciális eszköztárak. Tapasztalatok szerint a jól strukturáltság nem hogy lefagyasztaná a szervezeten belüli innovációs hajlandóságot, hanem inkább felszabadítja azt. Ezzel együtt erősíti a munkatársak elkötelezettségét, és biztonságos környezetet biztosít a teszt-üzemmódra is.

A szerzők tanulmányukban négy esettanulmányt is ismertetnek, amelyek megvalósítás közben mutatják be a tervezési gondolkodásmódot a célok, a mögötte lévő szándékok és az elért sikerek alapján. Ezek mindegyikében következetesen kiemelik a megoldásokban rejlő előnyöket és a levonható tanulságokat, a szociális szolgáltatások különböző területein működő szervezetek nézőpontjaiból. Az Egyesült Államok egészségügyi és szociális minisztériumában (Department of Health and Human Services, HHS) az vezetett sikerre – mind a költségcsökkentésben, mind a szolgáltatások színvonalának javításában –, hogy az alkalmazottak elkötelezettségét minden szinten sikerült növelniük a lehetőségek feltárásában és az értéknövelésben. Dániában a „Jó Konyha” elnevezésű, idősek étkezését ellátó szervezetben a dolgozók és a szolgáltatásban részesültek igényeinek mélyebb megértése vezetett az ellátás fejlesztéséhez. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (Food and Drug Administration, FDA) gyakorlatában visszatérő problémát jelent, hogy egymással gyakran szöges ellentétben álló érdekek között kell egyensúlyoznia vagy választani, ami gyakran megbénítja az eljárás folyamatát és a döntéshozatalt. A tervezési gondolkodásmód abban segít, hogy a lehetőségek kereteinek újraértelmezésével és új vizsgálati területek megnyitásával sikerüljön megtalálni a legnagyobb közös nevezőt jelentő megoldást. A mexikói MasAgro, amely nonprofit szervezetként valósít meg partnerséget a kormány és az agrárágazat szereplői között, a tervezési gondolkodásmód segítségével érte el, hogy a mezőgazdaságban dolgozók egy része egészségesebb életmódot kövessen vagy hogy gyermekeik ne essenek ki az iskolarendszerből.

A tanulmány végén a szerzők ajánlásokat fogalmaznak a közszféra vezető számára ahhoz, hogy miképpen tudnák a tervezési gondolkodásmód előnyeit kiaknázni annak érdekében, hogy az általuk vezetett szervezetben az innováció hajtóereje legyen. Ezek szerint fontos, hogy az adott szervezetek jól strukturált módszertant és eszköztárat biztosítsanak, teremtsenek lehetőséget a gyakorlati tanulásra, biztosítsák a szükséges infrastruktúrát és forrásokat, valamint támogató környezetet hozzanak létre a támogató szervezeti kultúra elemeinek biztosításán keresztül.”

Forrás:
Applying Design Thinking To Public Service Delivery; Jeanne Liedtka, Randy Salzman; The IBM Center for The Business of Government; 2018 (PDF)
Tervezési gondolkodásmód; eGov Hírlevél (korábbi cikkeink a témában)

Önkormányzati hírlevél 2018/13.

„letöltés Pdf (6,47 MB)”

Forrás:
Önkormányzati hírlevél, 2018/13; Belügyminisztérium; 2018 október 25.

A járások kialakítása Magyarországon az 1870: XLII. tc. alapján

„…Az alsó középszintű közigazgatás intézménytörténete végigkíséri a magyar alkotmánytörténeti fejlődést, mivel a nemesi vármegye létrejöttével már a 13. században feltűntek a szolgabírák. A tisztség a társadalmi igényekhez igazodva egészen a 20. század közepéig fennmaradt. Az illetékességi területüket a 15. századtól meghatározó járások pedig 1984. január 1-jéig alkották a magyar közigazgatás megyék alatti szintjét. 1972-ben a politikai döntéshozatal előbb a járási tanácsok megszüntetésével, az önkormányzatiságot vonta el ettől a területi szinttől, majd 1983-ban az államigazgatási hatáskörök elvételével a járások közigazgatási szerepét is megszüntette, így Magyarország alsó középszintű területi beosztás nélkül maradt.

Az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően a történeti hagyományokra támaszkodó jogalkotó azonban 2013. január 1-jével ismételten a magyar közigazgatási rendszer részévé tette a járásokat, amelyről a 2012:XCIII. törvény és a 218/2012. (VIII.13.) kormányrendelet intézkedett. A kormányzat ezáltal az államigazgatási feladatok jelentős részét az önkormányzatoktól a járásokhoz telepítette, amely különleges aktualitását adja a járások történeti kutatásának. Az értekezés célja így egy jelenkori jogtörténeti téma feldolgozása, amely alatt olyan hatályos jogi jogintézmény történeti gyökereinek feltárását érti Stipta István, amelynek több évszázadra visszanyúló előzményei vannak.

Az alsó középszintű közigazgatási egység nem tartozik a történészek vagy az alkotmánytörténettel foglalkozó kutatók népszerű témái közé…Jelen értekezés első felében így indokoltnak tartom szekunder források felhasználásával a szolgabírói tisztség és a hozzá kapcsolódó hivatalnokok, jogintézmények kialakulását és változásait bemutatni az évszázadok sodrásában. A munka gerincét azonban a rendi kori járási szervezet polgári átszervezését megvalósító 1870:XLII. tc. vonatkozó rendelkezéseinek és végrehajtásának elemzése képezi. E jogszabály végezte el az alsó középszintű közigazgatás modernizálását így vizsgálata okszerű. A kapott információk jól kiegészítik a köztörvényhatósági törvény kapcsán született számos kutatási eredményt, amelyek az 1870:XLII. tc. megalkotását, a vármegyei törvényhatóságok és a törvényhatósági jogú városok működését
elemezték.”

Forrás:
A járások kialakítása Magyarországon az 1870: XLII. tc. alapján; Pétervári Máté; Szegedi Tudományegyetem, Állam- és jogtudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2018-XI-07 10:00, helye: 6720 Szeged, Tisza L. krt. 54. I. em. Kari Tanácsterem (PDF)

Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979)

„„Hogyan építsünk a Balaton-parton?” – a két világháború közötti publikációkban egyre gyakrabban jelent meg a kérdés, és a probléma ma is aktuális. A tópart jelen állapotát nagyban meghatározó időszakot eddig még nem dolgozták fel részletesen, pedig a tervezésmódszertani tapasztalatok és tanulságok levonása mellett a korszak méltatlan helyzetben lévő épített örökségének rehabilitálásához is szükséges a történeti környezet megismerése. A vizsgálat célja a korai regionális építészeti stratégiák részletes, archív forrásokon alapuló feltárása és elemzése volt. A Balaton-part urbanizációs problémái révén már korán a regionális stratégiák kísérleti territóriumaként szolgált, lehetőséget adva az egymástól egyre inkább differenciálódó építészet és urbanisztika közti párbeszédre.
A disszertáció a Balaton-part rekreációs célú építészetéhez kapcsolódó regionális gondolkodás kialakulását és építészettörténeti jelentőségét vizsgálja. A korai regionális koncepciókat és terveszközöket eszmetörténeti szinten, nemzetközi probléma- és elmélettörténeti keretben mutatja be. Az eszmetörténeti szempontokat komplex módon, az intézményesülés és a fejlesztés realizációjának kontextusában a gazdaság- és turizmustörténeti háttér felvázolásával ábrázolja. Arra keresi a választ, hogyan próbálták meg a kor szakemberei a korai tömegturizmus hatására kibontakozó üdülőterületi urbanizáció hatásait az építészeti és az urbanisztikai koncepciókkal kezelni, milyen regionális léptékű eszközöket definiáltak és realizáltak, valamint hogyan értékelhető azok építészettörténeti szerepe. A feldolgozott források által bemutatható, hogy a regionális stratégiaalkotásban hogyan kapcsolódott össze, illetve mennyiben vált el egymástól az építészet és az urbanisztika területe. A korai tömegturizmus modernizációs problémáit vizsgálva kirajzolódik egy, a fejlesztéstől a rehabilitációig tartó ív, ami a szakmai pozíciók átrendeződését és új eszközök megjelenését kívánta meg. A tópart urbanizációs tendenciáit és a kortárs építészet kihívásait szemlélve érdemes megvizsgálnunk a tervezéstörténeti folyamat genezisét, ami a jelen kríziseire adandó válaszainkat is inspirálhatják, és a tópart modern örökségének rehabilitációjához is adalékokat adhatnak.”

Forrás:
Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979); Wettstein Domonkos; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Csonka Pál Doktori Iskola; A védés időpontja: 2018-XI-27 15:00, helye: BME, K ép. 2.em. 10.

A közösségi mobilitás és az automatizálás 2030-ra átalakítja az autóipart

„

A gyártósorokon, a karosszéria- és festőüzemekben dolgozók száma az automatizálás és az új típusú járművek összeszerelése miatt felére csökken.

Az üzemekben a logisztikai munkakörben dolgozók száma mintegy 60 százalékkal csökken, részben azért, mert az embereket önvezető járművek váltják fel.

A szükséges adatmérnökök száma egyes üzemtípusokban csaknem megkétszereződik, más üzemekben 80 százalékkal emelkedik, míg a szükséges szoftverfejlesztők száma akár 90 százalékkal is emelkedhet.

A rendszeresített közösségi használatú járművek – amelyek egyszerűen A pontból B pontba közlekednek – az európai piac legalább 30%-át teszik majd ki.

A PwC Strategy& legújabb tanulmánya szerint a közösségi mobilitás és az automatizálás 2030-ig várhatóan forradalmat hoz az autóipari munkaerő és az autógyártás területén.

A gépjárműgyártás átalakulása – Hogyan forradalmasítja az autóipart 2030-ra a közösségi mobilitás és az automatizálás? című tanulmány a gyártók és a fogyasztók számára jelentős változásokat prognosztizál. A gépjárműgyártás kettéválik: lesznek tömegpiacra szánt, „semmi extrát” nem tartalmazó közösségi autók, amelyeket alkalmanként, egy-egy útra vesznek igénybe, illetve személyre szabott gépkocsik azok számára, akik továbbra is a saját autójukban szeretnének utazni.

A PwC Strategy& szerint mindez az eredetiberendezés-gyártók (OEM-ek) számára két különböző gyártípus gyors kialakítását teszi majd szükségessé. Az első olyan szabványosított, hálózatba kapcsolt „plug and play” járművekre összpontosít, amelyeket fiatal, városi autóvezetőknek szánnak. A második, legnagyobb rugalmasságot biztosító gyártípus – hasonlóan a mai magas presztízsű luxuscikkek piacához – személyre szabott járművek gyártásával foglalkozna.

A tanulmány szerint ez a változás gyökeresen átalakítja a munkaerő összetételét, mivel a robotok nagyobb arányban lesznek jelen mind a gyártósorokon, mind K+F funkciókban. A becslések szerint a jelenlegi felkészültségű dolgozók 40-60%-ára lesz szükség az üzemekben, miközben az adatmérnökök és szoftverfejlesztők száma 90%-kal emelkedhet.

„Az autóipar működési modellje Ford több mint egy évszázaddal ezelőtt bevezetett gyártósora óta alapvetően nem változott, mégis azt várjuk, hogy ezek a változások 2021-ig felgyorsulnak” – mondta Végh Bálint, a PwC Magyarország Tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

„Az OEM-eknek hozzá kell kezdeniük a következő évtizedben szükséges munkaerő rendelkezésre állásának biztosításához, egyrészt megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkavállalók felvételével, másrészt a meglévő dolgozók megtartásával és átképzésével. A rugalmas üzemtípusban 2030-ra az adatmérnökök száma csaknem megkétszereződik, míg a szoftverfejlesztők száma 90 százalékkal nő. A „plug and play” üzemekben ez a két növekedési arány 80, illetve 75 százalék” – fejtette ki Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Tanácsadási üzletágának vezető cégtársa.

A tanulmány azt is megjegyzi, hogy a változás üteme más területeken is felgyorsul: a K+F és a gyártás közötti idő két évre csökken, szemben a mostani 3-5 évvel. Az OEM-ek számára növekvő konkurenciát jelentenek majd azok a technológiai vállalatok, amelyek közvetlenül a fogyasztók számára nyújtanak mobilitási szolgáltatásokat.

Ugyanakkor növekszik a gyártókra nehezedő nyomás arra vonatkozóan, hogy sokkal költséghatékonyabb gyártási folyamatokat hozzanak létre, melyek alkalmazkodnak az egyre változatosabb járművekhez és formatervezési mintákhoz.

„Az autóipar újabb forradalom küszöbén áll, ahol az adatkezelés és az alkalmazkodás képessége elengedhetetlen a túléléshez. Az OEM-eknek most kell cselekedniük, hogy helyes döntéseket hozzanak gyártási modelljükkel és a jövőbeli munkaerejükkel kapcsolatban” – tette hozzá Végh Bálint, autóipari szakértő.”

Forrás:
A közösségi mobilitás és az automatizálás 2030-ra átalakítja az autóipart; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2018. október 10.
Transforming vehicle production by 2030. How shared mobility and automation will revolutionize the auto industry (PDF)

Törvények, rendeletek

A közigazgatási bíróságokról szóló törvény tervezete

„Felkerült a kormányportálra a közigazgatási bíróságokról szóló törvény 68 oldalas tervezete, amelyből kiderült, hogy az esztergomi székhely mellett még Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Győrben, Pécsen, Szegeden és Veszprémben jönnek létre regionális illetékességgel rendelkező törvényszékek. A kormány tervei szerint 2020. január 1-jén működnek majd a közigazgatási bíróságok.

Az öt napig véleményezhető tervezet szerint megalakulhat majd a 11 tagú Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT), amely a közigazgatási bírák véleményező és döntéshozó testülete lesz. Az OKBT elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, és tíz tagját hat évre választják meg. Például a testület véleményt adhat, illetve javaslatot tehet a miniszternek a közigazgatási bírósági vezető felmentésére.

Az igazságügyi tárca még az év vége előtt benyújtja a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek és még az idén elfogadhatják. Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban azt mondta, hogy „a bírói függetlenség állócsillag a magyar alkotmányosság és demokrácia egén, az alaptörvény egyértelműen rögzíti a bírák függetlenségét”.

A mostani tervezet szerint a közigazgatási törvényszék elnöke felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja, a miniszter határozza meg a közigazgatási bíróság bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát, a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat szintén a miniszter látja el. A jogszabály indokló részéből pedig kiderül, hogy a kinevezési hatáskörébe tartozó vezetői pályázatok esetén pedig a miniszter minden esetben meghallgatást tart, és a meghallgatás eredményéhez képest hozza meg kinevezési döntését.[Napi.hu]”

—

„Véleményezési határidő 2018. október 30. 12.00 óra
Az észrevételeket a barnabas.hajas@im.gov.hu és a peter.laszlo.salgo@im.gov.hu címekre várjuk.[Igazságügyi Minisztérium]”

Forrás:
Megjött a javaslat: átalakítja a kormány a bírósági rendszert; Vég Márton; Napi.hu; 2018. október 25.
A közigazgatási bíróságokról szóló törvény tervezete; Igazságügyi Minisztérium; 2018. október 25. (PDF)
A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvény tervezete; Igazságügyi Minisztérium; 2018. október 25. (PDF)

197/2018. (X. 24.) Korm. rendelet a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságról

„…3. A Társaság feladatai és működése

5. § (1) A Társaság feladata a területi irodák rendszerének fejlesztése és – a nemzetközi programok kivételével – a területi alapú tervezés koordinációjának támogatása.

(2) A Társaság

a) részt vesz az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásával összefüggő feladatok ellátásában,

b) segíti a támogatást igénylőket és a kedvezményezetteket, közreműködik kapacitásuk fejlesztésében,

c) rendszeresen tájékoztatja a fejlesztéspolitikai intézményrendszer résztvevőit és a közszféraszervezeteket a források felhasználásával kapcsolatos és egyéb európai uniós ügyekről,

d) ellátja az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletben a projektfelügyelő részére meghatározott feladatokat.

6. § (1) A Társaság ellátja

a) a Közreműködő Szervezet és a Testvértelepülés és Partnerség Pályázati Alap Támogatásközvetítő Szervezet feladatait a Svájci–Magyar Együttműködési Program tekintetében,

b) a Végrehajtó Ügynökség feladatait az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 tekintetében,

c) a Végrehajtó Szervezet feladatait az európai uniós előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás tekintetében,

d) az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés programok végrehajtásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben rögzített, a programok zárásához és utánkövetéséhez kötődő feladatokat,

e) a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjaiból származó támogatások hazai felhasználásának intézményeiről szóló kormányrendeletben rögzített, a programok zárásához és utánkövetéséhez kötődő feladatokat,

f) a közös technikai titkárság működtetésének feladatait a 2007–2013 közötti Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program vonatkozásában,

g) a 2014–2020 közötti határokon átnyúló együttműködési programok tekintetében

ga) a közös titkárságok, illetve a közös technikai titkárság működtetésének feladatait,

gb) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (4) bekezdése,

gc) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának egyedi szabályairól szóló, 2014. május 2-i 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (1) bekezdése, valamint

gd) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján finanszírozott, határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtására vonatkozó egyedi rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. augusztus 18-i 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 20. cikk (6) bekezdés b) pontja, továbbá 32. cikk (1) és (2) bekezdése

szerinti feladatokat,

h) a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtási intézményrendszeréről szóló 238/2015. (IX. 4.) Korm. rendelet

ha) szerinti információs pont és regionális koordinátori feladatokat,

hb) 8. § f) pontja szerinti közös titkárság magyar tagjának feladatait,

hc) 9. §-a szerinti közreműködő feladatokat,

i) az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében finanszírozott, határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2007. augusztus 9-i 951/2007/EK bizottsági rendelet 39. cikke szerinti feladatokat,

j) a 2014–2020 közötti transznacionális és egyes interregionális együttműködési programok tekintetében, a 2014–2020 programozási időszakban az európai területi együttműködés célkitűzés keretében megvalósuló transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint

ja) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (4) bekezdése szerinti feladatot, valamint

jb) a szabálytalanságkezelést.

(2) A Társaság részt vehet az egyes határ menti gazdaságfejlesztési programok megvalósításában, ennek keretében a külgazdasági ügyekért felelős miniszter a Társaságot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet terhére a felvidéki gazdaságfejlesztési stratégia keretében nyújtandó költségvetési támogatásokkal kapcsolatos lebonyolítási feladatok ellátásával megbízhatja.

7. § (1) A Társaság a 3. § szerinti irodái útján részt vesz az egyes komplex nemzeti térségfejlesztési programokkal kapcsolatos feladatok ellátásában, koordinációjában.

(2) A Társaság elláthatja az egyes nemzeti támogatási programokkal kapcsolatosan a pályázók és kedvezményezettek helyben támogatását a források felhasználásának elősegítése érdekében…”

Forrás:
197/2018. (X. 24.) Korm. rendelet a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 197/2018. (X. 24.) Korm. rendelete a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságról; Magyar Közlöny; 2018. évi 164. szám; 2018. október 24.; 30834-30836. oldalak (PDF)

Önkormányzatok elektronikus hatásköri jegyzéke (2018. harmadik negyedév)

„ZIP-fájl (18,42 MB)”

Forrás:
Önkormányzatok elektronikus hatásköri jegyzéke (2018. harmadik negyedév); Belügyminisztérium; 2018 október 24.

További milliárdokat szán a kormány a közlekedés digitalizációját célzó innovációs projektekre

„Egyetért a kormány az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pályázati kiírására megtervezett projektjavaslatok benyújtásával – olvasható a szerdai Magyar Közlönyben. A megvalósításra szánt fejlesztéseket a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a Budapest Közút Zrt. dolgozta ki.

A kabinet támogatja a C-Roads 2 Hungary, a Crocodile 4 Hungary, a Digital Road Management Hungary és a European ITS Platform 2 című munkát is. Felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy készítsen előterjesztést a kormány részére a szükséges feladatokról és a projektjavaslatok teljes körű megvalósításához szükséges források biztosításáról, ha az Európai Bizottság is befogadja az elképzeléseket.

A C-Roads 2 egyfajta közös platform munkája, amelynek során az egyes tagországok műhelymunkában dolgozzák ki a jármű és az infrastruktúra közötti kommunikáció részletes specifikációit, valamint közös teszteket hajtanak végre annak érdekében, hogy egységes és átjárható szolgáltatások jöjjenek létre Európa-szerte.

A projekt másik fontos eleme a hazai kísérleti rendszer bővítése az önvezető és összekapcsolt mobilitás tesztelésére Zalaegerszegen, a járműipari próbapályán. A fejlesztés bruttó összköltsége megközelíti a 830 millió forintot, ebből 500 millió forintot a költségvetés állna.

A Crocodile 4 Hungary bruttó finanszírozási igénye csaknem 4,5 milliárd forint, a lényege pedig az, hogy bővítse a terepi adatgyűjtő és tájékoztatást szolgáló infrastruktúrát a TEN-T, valamint az ehhez kapcsolódó városi hálózati elemeken. A projekt kiemelten koncentrál az automatikus adatcsere szempontjából nélkülözhetetlen Datex II. csomópontok és adatbázisok létrehozására és a nemzeti hozzáférési pontok megvalósítására.”

Forrás:
További milliárdokat szán a kormány innovációs közlekedési projektekre; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2018. október 26.
1527/2018. (X. 24.) Korm. határozat egyes, a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, illetve a Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság által megvalósítani tervezett projektjavaslatoknak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2018. évi pályázati kiírására történő benyújtásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1527/2018. (X. 24.) Korm. határozata egyes, a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, illetve a Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság által megvalósítani tervezett projektjavaslatoknak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2018. évi pályázati kiírására történő benyújtásáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 164. szám; 2018. október 24.; 30838-30839. oldalak (PDF)

44. szám, 2018. október 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek